A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv EGYMI (6723 Szeged, Sólyom utca 4.)

2019.10.01. nappal frissített

közzétételi listája

1) Intézményi alapadatok

az intézmény OM azonosítója: 201687

az intézmény megnevezése: Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény

székhelyének címe: 6723 Szeged, Sólyom utca 4.

az intézmény székhelyének megyéje: Csongrád

az intézmény vezetője: Halászné Mándoki Anikó (2017.09.01-2022.08.31.)

telefonszáma: 62/489-260

e-mail címe: igazgato.barcziszeged@gmail.com

ellátott feladatok

6723 Szeged, Sólyom u. 4.

általános iskolai nevelés-oktatás

- nappali rendszerű iskolai oktatás

- alsó tagozat, felső tagozat

- sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos,

beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi

fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos-középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi

fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos.

- egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat)

- egyéb köznevelési foglalkozás: tanulószoba, napközi otthonos ellátás

- integráltan nem nevelhető gyermekek óvodai nevelése: sajátos nevelési igényű tanuló

gyógypedagógiai nevelése

- mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés

fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos-középsúlyos értelmi

fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási

fogyatékos.

iskola maximális létszáma: 280 fő

intézményegységenkénti maximális létszám:

általános iskola: 230 fő

óvoda: 50 fő

iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

6723 Szeged, Agyagos u. 45.

fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola (80 fő)

a fenntartó megnevezése: Szegedi Tankerületi Központ

a fenntartó címe: 6726 Szeged, Bal fasor 17-21.

a fenntartó típusa: Tankerületi Központ

a fenntartó képviselője: Plesovszkiné Ujfaluczki Judit

a fenntartó telefonszáma: 62/795-242

a fenntartó e-mail címe: judit.ujfaluczki@kk.gov.hu

az intézmény működő feladatellátási helyeinek felsorolása alapadatokkal (megnevezés, cím),

illetve ellátott feladatokkal:

6723 Szeged, Sólyom u. 4.

általános iskolai nevelés-oktatás

- nappali rendszerű iskolai oktatás

- alsó tagozat, felső tagozat

- sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos,

beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi

fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos-középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi

fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos.

- egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat)

- egyéb köznevelési foglalkozás: tanulószoba, napközi otthonos ellátás

- integráltan nem nevelhető gyermekek óvodai nevelése: sajátos nevelési igényű tanuló

gyógypedagógiai nevelése

- mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés

fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos-középsúlyos értelmi

fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási

fogyatékos.

iskola maximális létszáma: 280 fő

intézményegységenkénti maximális létszám:

általános iskola: 230 fő

óvoda: 50 fő

iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

6723 Szeged, Agyagos u. 45.

fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola (80 fő)

2) Általános adatok

A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató:

Intézményünk a Megyei és Országos Szakértői Bizottság által kijelölt tanulókat veszi fel:

http://www.barcziszeged.sulinet.hu/index.php/felveteli-eljaras-rend

A beiratkozásra meghatározott idő:

http://www.barcziszeged.sulinet.hu/index.php/felveteli-eljaras-rend

A fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma:

Általános iskolai osztályok és létszámok 2019.okt.24.

osztály neve osztálylétszám

1.a 10

1.b 10

2.o. 14

3.o. 13

4.o. 14

5.a. 9

5b . 9

6.a. 11

6.b 12

7.o. 10

8.o. 15

F1 6

F2 8

F3 13

A1 5

A2 9

Fejlesztő nevelést és oktatást végző iskola 2019/2020-as tanév 2019.okt.24.

csoport neve létszám

Pillangó 5

Süni 5

Alma 5

Maci 6

Egyéni felkészítés (otthonában) 8

Óvodai csoportok és létszámok 2019.okt.24.

óvodai csoport létszám

Bambi 11

Ficánka 12

Micimackó 10

Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési

kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként,

nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke,a fenntartó által adható

kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is/ intézményünk térítési-

és tandíjat, egyéb díjakat nem szed.

A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános

megállapításai és időpontjai:

Időpont: Díj/értékelés

megnevezése:

Megállapítás:

2016. Pro Talentum A 2015/16-os tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók

tehetséggondozásáért, tehetségük kibontakoztatásáért,

kimagasló eredményekért.

2017. Pro Talentum A 2016/17es tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók

elkötelezett neveléséért és oktatásáért, a gyermekek

tehetségének kibontakoztatásáért.

2018. SZTE JGYPK kiváló

gyakorlati

képzőhelye, kiváló

partnerintézménye

A szegedi egyetem kiváló gyakorlati képzőhelye, kiváló

partnerintézménye.

Megállapítások listája (a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános

megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami

Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok

nyilvános megállapításai) nem történt az intézményben nevezett vizsgálat

A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje:

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

-tól -ig -tól -ig -tól -ig -tól -ig -tól -ig

1. Általános Iskola és Óvoda 7:00 17:00 7:00 17:00 7:00 17:00 7:00 17:00 7:00 17:00

2. Fejlesztő nevelés-oktatást végző

iskola 7:00 16:00 7:00 16:00 7:00 16:00 7:00 16:00 7:00 16:00

3. Utazó Gyógypedagógus Hálózat

intézményegység

Utazó szakemberhálózat működtetésével látja el feladatát. Az

adott intézmény munkarendjéhez igazodik.

Éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények,

események időpontjai:

2019-2020. tanév

ESEMÉNYNAPTÁR

Hónap Nap Tervezett programok, feladatok Felelősök

Augusztus 26. Munkaközösségi foglalkozás mk. vezetők

27. Teremrendezés, bepakolás, dekorálás mk.

28. Tűz-és balesetvédelmi oktatás mk.

28. Vízhez szoktatás, úszásoktatás

megszervezése

Mucsiné Erdei

Mónika

28. Éves munkaközösségi munkaterv

elkészítése

mk. vez.

29. Tanévnyitó értekezlet mk.

30. Órarend, ebédeltetési, ügyeletesi rend

elkészítése

Koczó Zita, Köböl Erika

30. Szeptember havi tanmenetek beadása mk.

Szeptember 2. Tanévnyitó ünnepség Burány Alexandra,

alsós of.

2. Házirend, Tűz-és balesetvédelmi oktatás of., betanítók

2. Elektronikus napló, beírási napló

megnyitása, adatok feltöltése

of, betanítók

2. Pályakezdő kollegák mentorálása érintett ped.

3. Habilitációs-rehabilitációs órák tervezése érintett ped.

4. Őszi dekoráció készítése Fazekas Mónika,

Kostyálné Szécsi

Adrienn, Orosz Fanni,

dr. Tóthné Szegszárdi

Emese, Zádori Orsolya

4. Tanév eleji adminisztrációs feladatok, hab-

rehab. órák, órarend - utazók

Kacsari Zsolt,

Vágvölgyi Attila

5. Szülői értekezlet az 1. osztályokban,

óvodai csoportokban

érintett of,

csoportvezetők

6. Az előző tanév tanügyi dokumentációjának

ellenőrzése (tanulói adatok, záradék,

beírási napló)

of.

6. Jelentkezés a Gyöngyhalászat levelező

tanulmányi versenyre

felső tagozatos of.

11. Mozgásterápiák új irányzata,

homloklebeny gyakorlatok -utazó

Scheinpflugné László

Márta, Tománné

Faragó Zita

11.

15:00

Szülői értekezlet

Összevont szülői értekezlet, osztály szintű

értekezlet

Halászné Mándoki

Anikó

2-8. of, betanítók

11. Szitakötő oktatási program indítása Koczó Zita

Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának

megkezdése

érintett of.,

csoportvezetők

17. Közösségi szolgálat, kapcsolatfelvétel Koczó Zita

20. Tanmenetek leadása ellenőrzésre mk

23 – 27. Fizikai állóképesség felmérése Kostyálné Szécsi

Adrienn, Oskóné Szél

Erzsébet, Zádori

Orsolya

24. Kapcsolatfelvétel az Alsóvárosi

Napsugaras Tájházzal, a program

folytatása

Koczó Zita

25. Szakmai munka feltételei, szakmaiság

biztosítása - utazók

Vágvölgyi Attila

25. Európai Diáksport Napja Gazdag Dávid,

Kostyálné Szécsi

Adrienn, Zádori

Orsolya

26. Regisztráció a Pályaválasztási Napra

pav.csmkh.hu

Mucsiné Erdei

Mónika

27-30. Az új tanulók bemenetei mérése érintett of.

30. Tanmenetek jóváhagyása ig.

Te Szedd! akció keretében őszi

szemétszüret

Cseresznye Márta,

Salemné Pálfi ildikó

Sárkányhajózás, Szeged Gazdag Dávid, Vörös

Tamás

Csongrád Megyei Atlétikai Diákolimpia Erdeiné Domonkos

Anikó

szept

30-okt.

4.

Csatlakozás a Világ Legnagyobb Tanórája

programsorozathoz

Csernák Eszter,

Szabadosné Kotogány

Erika, Vreckó Zsófia

Október 1. Munkaközösségi foglalkozás, fogadóóra mk.

2. Feladatbank, tapasztalatcsere - utazók Vágvölgyi Attila

Kacsari Zsolt

4. Megemlékezés az aradi vértanúkról of.

4. Állatok világnapja, felelős állattartás Fazekas Mónika,

Kovács Ágnes,

Lakatosné Kun

Barbara Dóra, Pálfi

Éva, Varga Andrea,

Veszelovszki Anita

5-20 Code Week Mucsiné Erdei Mónika

9. ADHD tünetegyüttes elméleti kérdései és

gyakorlati tapasztalatai - utazók

Pataki-Szikszer

Mónika

10. Gyöngyhalász feladatsor beküldése felsős of.

11. Klubnapközi, „Együtt lenni jó!” Séta a

Gergő ligetben az SzSzC Krúdy Gyula

Szakképző Iskolája közösségi szolgálatos

tanulóival

Fazekas Mónika,

Koczó Zita, Lakatosné

Kun Barbara Dóra,

Pálfi Éva, Varga

Andrea

15. Szitakötő foglalkozás Berta-Nagy Julianna,

Zsolt Emese

15-16. Papírgyűjtés Jáger Nikoletta

16. Hiperaktivitás, figyelemzavar

/szakdolgozati téma/ - utazók

Tótszölősy Tünde féle mozgásfejlesztő

terápia - utazók

Gera Zsuzsanna

Szabó Rita

18.

9:00 –

16:00

Pályaválasztási Napok: Középfokú oktatási

és Képző intézmények bemutatkozása a

Szent-Györgyi Albert Agórában

Koczó Zita,

Köböl Erika, Lengyel

Katalin, Ráczki Rita

19.

10:00 –

15:00

Családi Pályaválasztási Nap a Szent-

Györgyi Albert Agórában

Koczó Zita,

Köböl Erika

21-25. Őszi témahét – tanak. Retkes Edit, Szabó

Klaudia

24-25. „Tök jó napok!”- értak. Cseresznye Márta,

Lengyel Katalin, Peller

Bianka, Vreckó Zsófia,

Zádori Orsolya

22. Projektnap 1956. október 23-a emlékére Koczó Zita, Köböl Erika

22. IKT konferencia Varga Andrea

Falmászás, Szeged Gazdag Dávid, Vörös

Tamás

FODISZ Csongrád Megyei Labdarúgó

Diákolimpia, Szentes

Vörös Tamás

FODISZ barátságos asztalitenisz verseny,

Szeged

Zádori Orsolya

November 5. Munkaközösségi foglalkozás, fogadóóra mk.

6. IKT programok használata a köznevelési

rendszer intézményeiben - utazók

Lengyel Csabáné

6. Szitakötő foglalkozás Csernák Eszter,

Salemné Pálfi Ildikó

4-8. eDia mérés szaktanárok

8. Szitakötő beszámoló Koczó Zita

Pályaválasztás, intézménylátogatás Koczó Zita, Köböl

Erika, Lengyel Katalin,

Ráczki Rita

10. Gyöngyhalász feladatsor beküldése felsős of.

13. Táblajátékok a köznevelési rendszerben -

utazók

Kócsó Magdolna

Mézes reggeli, egészségtudatosság Berta-Nagy Julianna

20. Fogászati projektnap – értak. Bánhidy Andrea,

Oskóné Szél Erzsébet

26. Karácsonyi ünnepi műsor szervezése,

tanulók kiválasztása

Berta-Nagy Julianna,

Köböl Erika, Lólé

Vivien, Orosz Fanni

27. Művészetterápiák használata a

habilitációs-rehabilitációs célú munka

során -utazók

Németh Zsófia

29. Adventi gyertyagyújtás –értak. Kovács Ágnes,

Veszelovszki Anita

FODISZ Megyei Terematlétika, Szeged Erdeiné Domonkos

Anikó

December 2. Téli dekoráció Fazekas Mónika,

Kostyálné Szécsi

Adrienn, Orosz Fanni,

Zádori Orsolya

4. Önkéntesség- Múzeumpedagógiai

foglalkozás módszertana az SNI tanulók

körében - utazók

Szunyog Erzsébet

6. Adventi gyertyagyújtás - óvoda Szabadosné Kotogány

Erika

6. Mikulásnap Cseresznye Márta,

Jáger Nikoletta

6. FODISZ Országos Diákatlétika Döntő,

Budapest

Erdeiné Domonkos

Anikó

7. Pályaválasztási témanap, tanítás nélküli

munkanap

Csányiné Peszmet

Diána, Megyeri Csilla,

Koczó Zita, Lengyel

Katalin, Ráczki Rita

7. Közösségi szolgálat: Pályaválasztási

témanap segítése a SzSzC Krúdy Gyula

Szakképző Iskolája tanulóival

Koczó Zita, Köböl Erika

10. Gyöngyhalász feladatsor beküldése felsős mk.

11. Szitakötő foglalkozás Salemné Pálfi Ildikó

14. Adventi gyertyagyújtás - tanak Csernák Eszter

14. Ünnepváró, tanítás nélküli munkanap Burány Alexandra,

Zsolt Emese,

csoportvezetők

14. Közösségi szolgálat: Ünnepváró kézműves

nap segítése a SzSzC Krúdy Gyula

Szakképző Iskolája tanulóival

Csányiné Peszmet

Diána, Koczó Zita,

Megyeri Csilla

16-20. Téli témahét – tanak. Csányiné Peszmet

Diána, Csernák Eszter,

Retkes Edit, Szabó

Klaudia

18. Továbbtanulás: a tanulásban akadályozott

diákok kiemelt megsegítése, és életutuk

követése a Fodor József Élelmiszeripari

Szakgimnázium és Szakközépiskolában -

utazók

Sóki Zsuzsanna

18-19. „Mennyből az angyal” - értak Bánhidy Andrea,

Kostyálné Szécsi

Adrienn, Pördiné

Gubucz Andrea,

Szabadosné Kotogány

Erika

19. Óvodai karácsony csoportvezetők

20. Karácsonyi ünnepi műsor Berta-Nagy Julianna,

Köböl Erika, Lólé

Vivien, Orosz Fanni

dec.21-

jan. 5.

Téli szünet --

Január 6. Felkészülés megkezdése a komplex

tanulmányi versenyre

Csernák Eszter, Koczó

Zita, Köböl Erika, Lólé

Vivien, Salemné Pálfi

Ildikó, Szabó Klaudia

7. Munkaközösségi foglalkozás mk.

8. A tanulók féléves értékelésének

elkészítése - utazók

Kacsari Zsolt

jan. 8-

ápr. 24.

A diákok fizikai állapotának és

edzettségének felmérése

Erdeiné Domonkos

Anikó, Gazdag Dániel,

Vörös Tamás

8. Szülői értekezlet of, betanítók

10. Gyöngyhalász feladatsor beküldése felsős of.

13-17. Félévi tantárgyi mérések mk.

14. Megyei Grundbirkózó verseny, Szeged Gazdag Dávid, Vörös

Tamás

15. A bátorító nevelés szerepe az SNI-s

tanulók fejlesztésében - utazók

Fazekas Attiláné

15. Osztályozó értekezlet mk.

16. Szitakötő foglalkozás Köböl Erika

22-24. Osztályozó vizsga érintett of., betanítók

22. A magyar kultúra napja Csányiné Peszmet

Diána, Csernák

Adrienn, Megyeri

Csilla

24. Órarend készítése a II. félévre Köböl Erika

24. I. félév vége mk.

27. Úszásoktatás, vízhez szoktatás

megszervezése a II. félévre

Mucsiné Erdei Mónika

29. Idegrendszeri érést segítő mozgásterápia

és tanulássegítés -utazók

Bánfi Katalin,

Scheinpflugné László

Márta, Tománné

Faragó Zita,

29. Félévzáró tantestületi értekezlet mk.

31. Félévi értesítők kiosztása, szülők

tájékoztatása

of.

Asztalitenisz Megyei verseny, Szeged Zádori Orsolya

Asztalitenisz Országos Döntő, Tata Zádori Orsolya

Február 4. Munkaközösségi foglalkozás, fogadóóra mk.

5. A gyógypedagógia fejlődése

Görögországban Thaigetostól napjainkig -

utazók

Major Anita

7. Szitakötő ellenőrző lap beküldési határidő Koczó Zita

10. Gyöngyhalász feladatsor beküldése felsős mk.

12. Farsangi mulatság az értelmileg

akadályozott tagozaton, óvodai

csoportokban

Cseresznye Márta,

Csernák Adrienn,

Peller Bianka, Vreckó

Zsófia, csoportvezetők

14. Grundbirkózás Országos tehetségkutató

döntő: Budapest

Gazdag Dávid, Vörös

Tamás

19. A látássérülés és autizmus kapcsolata

szülői és gyógypedagógiai szemszögből -

utazók

Kacsari Zsolt

19. Farsangi mulatság a tanulásban

akadályozott tagozaton

Berta-Nagy Julianna,

Szabó Klaudia

19. Középfokú iskolába jelentkezés határideje Koczó Zita, Lengyel

Katalin, Ráczki Rita

25. A kommunista és egyéb diktatúra

áldozatainak emléknapja

of.

28. Ki mit tud?- kulturális délután Antal Gabriella,

Burány Alexandra, of.

FODISZ „Kapkodd a lábad” ügyességi

sorverseny megyei fordulója, Szeged

Erdeiné Domonkos

Anikó, Gazdag Dávid

FODISZ Csongrád Megyei Asztalitenisz

Diákolimpia, Szeged

Zádori Orsolya

FODISZ Megyei Úszó Diákolimpia,

Hódmezővásárhely

Gazdag Dávid, Vörös

Tamás

Megyei asztalitenisz verseny Szegeden Zádori Orsolya

Országos Úszó Diákolimpia Döntő,

Debrecen

Vörös Tamás

Március 2-6. Pénz7 pénzügyi és vállalkozói témahét -

tanakt

érintett ped.

2-6. „Gazdálkodj okosan!” – értak. Lengyek Katalin,

Veszelovszki Anita

3. Tavaszi dekoráció Fazekas Mónika,

Kostyálné Szécsi

Adrienn, Orosz Fanni,

Zádori Orsolya

3. Munkaközösségi foglalkozás, fogadóóra mk.

4. ELTE BGGYK Logopédiai képzés

bemutatása - utazók

Balogh Mónika

10. Gyöngyhalász feladatsor beküldése felsős of.

10. Szitakötő gyermekfoglalkozás, pedagógus

továbbképzés

Koczó Zita

12. Ünnepség 1848. március 15-e emlékére Antal Gabriella,

Bánhidy Andrea,

Csernák Eszter, Lólé

Vivien, Vreckó Zsófia

13. Tanítás nélküli munkanap mk.

18. Bullying: Mit tehet a gyerek, a szülő, a

tanár? -utazók

Karsai Klára, Szőke

Ildikó

20. Kiszézés Csányiné Peszmet

Diána, Csernák

Adrienn, Megyeri

Csilla

20. Down szindróma világnapja Cseresznye Márta

20. Klubnapközi: Víz világnapja- tanak Fazekas Mónika,

Lakatosné Kun

Barbara Dóra, Pálfi

Éva, Varga Andrea

20. „Cseppben az élet” – értak. Pördiné Gubucz

Andrea, Szabadosné

Kotogány Erika

23-27. Digitális témahét – tanak. Csernák Eszter, Szabó

Klaudia

23-27. „Barátkozz a géppel!” – értak. Kostyálné Szécsi

Adrienn

24. Házi komplex tanulmányi verseny Csernák Eszter, Koczó

Zita, Köböl Erika, Lólé

Vivien, Salemné Pálfi

Ildikó, Szabó Klaudia

Happy hét –értak. Kostyálné Szécsi

Adrienn, Pördiné

Gubucz Andrea

Csongrád Megyei Mezei Futóverseny Erdeiné Domonkos

Anikó? Vörös Tamás

Április 1. Dráma és játékpedagógia a gyakorlatban -

utazók

Dobó-Eperjesi Tímea

1. Komplex Tanulmányi Verseny megyei

fordulója, Szentes

Csernák Eszter, Köböl

Erika, Salemné Pálfi

Ildikó

2. Szitakötő foglalkozás Burány Alexandra

2. Autizmus világnap Ráczki Rita

6. Szitakötő ellenőrző lap beküldési határidő Koczó Zita

6-8. Tavaszi témahét – tanak. Csernák Eszter, Retkes

Edit, Szabó Klaudia

6-8. „Nyuszi ül a fűben…” – értak. Csernák Adrienn,

Kovács Ágnes, Oskóné

Szél Erzsébet, Ráczki

Rita, Veszelovszki

Anita

7. Munkaközösségi foglalkozás, fogadóóra mk.

8. Gyöngyhalász feladatsor beküldése felsős mk.

9-14. Tavaszi szünet --

15. Az OKOSKOCKA fejlesztő eszközcsalád -

utazók

Földesiné Elekes

Ágnes

20-24. Fenntarthatósági témahét – tanak. Antal Gabriella, Zsolt

Emese

20-24. Szeresd a természetet! – értak. Kovács Ágnes, Oskóné

Szél Erzsébet

21-22. Tavaszi papírgyűjtés Jáger Nikoletta

22. A Föld napja – értak. Bánhidy Andrea,

Szabadosné Kotogány

Erika

24. Klubnapközi: A Föld világnapja – tanak. Fazekas Mónika,

Lakatosné Kun

Barbara Dóra, Pálfi

Éva, Varga Andrea

30. Értesítés a közékiskolai felvételről Koczó Zita, Lengyel

Katalin, Ráczki Rita

FODISZ Megyei Labdarúgó Bajnokság,

Makó

Vörös Tamás

„Kapkodd a lábad” Országos döntő Erdeiné Domonkos

Anikó, Gazdag Tamás

FODISZ Megyei Atlétika Diákolimpia,

Hódmezővásárhely

Erdeiné Domonkos

Anikó

Május 3-4. Labdarúgás Diákolimpia Országos Döntő,

Kaposvár

Vörös Tamás

4-8. Anyák napi ajándékkészítés és

megemlékezés

of., csoportvezetők

6. A komplex segítségnyújtás formái és

jelentősége a halmozottan sérült fiatalok

esetében. - Esetbemutatás egy 10-

osztályos tanuló életútján keresztül -

utazók

dr. Tatárné Vass

Anna

8. Klubnapközi: Madarak és fák napja - tanak Fazekas Mónika,

Lakatosné Kun

Barbara Dóra, Pálfi

Éva, Varga Andrea

8. Madarak és fák napja – értak. Csernák Adrienn,

Peller Bianka

10. Gyöngyhalász feladatsor beküldése felsős of.

11. Szitakötő foglalkozás Retkes Edit

Kincskereső Kulturális Találkozó, Budapest Jáger Nikoletta,

Mucsiné Erdei

Mónika, Szabadosné

Kotogány Erika

13. Testvériskolai kapcsolat létrehozása,

előkészítése, megtervezése Thessaloniki

intézménnyel. ( EL.EP. PAP.) - utazók

Major Anita

14. III. Megyei angol nyelvi verseny Varga Andrea

NETFIT mérés feltöltési határideje Erdeiné Domonkos

Anikó, Vörös Tamás

14 – 21. Fizikai állóképesség felmérés Kostyálné Szécsi

Adrienn, Oskóné Szél

Erzsébet, Zádori

Orsolya

15. Szitakötő pályázati program beadási

határidő

Koczó Zita

20. Játékos fejlesztő ötletek óvodások és alsó

tagozatos tanulók részére -utazók

Nagyné Kakuszi Ildikó

22. Országos Diákatlétika Döntő Budapest III.

kcs.

Erdeiné Domonkos

Anikó

Gyöngyhalászat országos verseny,

Tatabánya

felsős of.

18-29. Diagnosztikus mérések mk.

27. Beszédmester – beszédterápiás szoftver

bemutatása – utazók

A megkésett beszédfejlődés tapasztalatai

az első évben - utazók

Petrás Zsuzsanna

Szécsi Katalin

27. Osztályozó értekezlet mk.

Kihívás napja Gazdag Dávid, Oskóné

Szél Erzsébet, Zádori

Orsolya

„Te szedd! tavaszi szemétszüret Cseresznye Márta,

Salemné Pálfi Ildikó

Június 2-3. Szakmai továbbképzés mk.

3. A stresszoldás és feszültség csökkentés

technikái és eszközrendszere - utazók

dr. Tatárné Vas Anna

3. Országos Diákolimpia Döntő IV. kcs

Budapest

Erdeiné Domonkos

Anikó

4. Nemzeti Összetartozás Napja of.

4 -10. Óvodai évzárók, ballagások csoportvezetők

5. Szitakötő ellenőrző lap beküldési határidő Koczó Zita

5-6. Országos Komplex Tanulmányi Verseny,

Tatabánya

Csernák Eszter, Köböl

Erika, Salemné Pálfi

Ildikó

5, 8-9. Osztályozó vizsga érintett of, betanítók

9. Munkaközösségi foglalkozás, fogadóóra mk.

10. Diszkalkuliáról – óvodás és kisiskolás

korban - utazók

Mede Brigitta

Népdaléneklési verseny, Makó

12. A 2020-2021-es tanévnyitó ünnepség

szervezési előkészületei

Jáger Nikoletta, Zsolt

Emese

15. DÖK nap, osztálykirándulás, tanítás nélküli

munkanap

mk.

16-26. Erzsébet-tábor Jáger Nikoletta, Zsolt

Emese

17. Tanév végi adminisztrációs feladatok -

utazók

Kacsari Zsolt

19. Ballagás, tanévzáró Csányiné Peszmet

Diána, Csernák

Adrienn, Koczó Zita,

Köböl Erika, Lengyel

Katalin, Megyeri

Csilla, Ráczki Rita

30. Tanévzáró értekezlet mk.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes adatok védelmére

vonatkozó jogszabályok megtartásával

Intézményi tanfelügyelet megállapításai:

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak

koherens kialakítását.

Az intézmény vezetése a jogszabályi előírásokat és az intézményi szükségleteket figyelembe

véve a nevelőtestület bevonásával irányítja a stratégiai és operatív dokumentumainak

kialakítását, melyek összhangban vannak, egymásra épülnek.

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló

mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerőpiaci és

más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése,

feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és

jövőbeni helyzetének megítélését.

A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai

dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok

tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága.

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak

felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Az éves tervekben kimutatható az intézményvezetés által koordinált közös tevékenység. A

munkaközösségek tervei szerves részei az intézményi munkatervnek, azzal összhangban

vannak, közös értékrendszert dolgoznak ki.

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módjai az SZMSZ-ben rögzítésre

kerültek. A kapcsolatrendszer az abban, valamint a jogszabályi előírásokban

megfogalmazottak szerint megvalósul. A fenntartóval a kapcsolattartás rendszeres. Formája:

személyesen, írásban, elektronikusan, telefonon.

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés

dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Az intézményi önértékelési ciklus lezárult, az intézkedése terv elkészült, a stratégiai és

operatív tervezés dokumentumainak összehangolása folyamatban van.

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek

terveivel.

Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek,

meghatározott feladatok szerint. Az aktuális munkaterv a stratégiai dokumentumokkal

összhangban készül el.

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok

viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban

készülnek.

Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, tisztában vannak ezek következményével és

a dokumentumaikat ezzel összhangban készítik el. Az intézmény lépést tart a változásokkal,

igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak.

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a

dokumentumokban nyomon követhető.

Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a

megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal.

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok

aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az 5 éves

intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

Az éves munkatervek megvalósulásának, részletes elemzését a tanév végi beszámolók

tartalmazzák. Kiemelten kezelik a tárgyi, infrastrukturális, személyi feltételeket és a

feltételrendszer javításának lehetőségeit, a pályázati rendszer segítségével elért

eredményeket. Elemzésre kerülnek a pedagógiai folyamatok is. A tantestület előtérbe helyezi

a tanulás és tanítási folyamat egységét.

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi

tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a

pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerint aktívan működnek.

A tervek megvalósítása az intézményvezető irányításával, az ismeretanyagok

felhasználásával, megosztásával, pedagógusi ötletek beolvasztásával, a fenntartó

jóváhagyásával történik.

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását,

alkalmazását.

A pedagógiai programban megfogalmazásra kerülnek a pedagógiai munka alapelvei, értékei,

céljai, feladatai. A fent megfogalmazottakkal összhangban a már említett dokumentumban

kerülnek kifejtésre a célok eléréséhez szükséges módszerek, eljárások.

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra

épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények

elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások

teljesülését szolgálják.

Megfogalmazásra kerülnek a személyiségfejlesztéssel, egészségfejlesztéssel,

közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, melyek a fenntartói elvárások teljesülését

szolgálják.

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A dokumentumokban egyértelműen megjelennek az egyes feladatok felelősei, azok

határideje, nevesítve van a végrehajtás ellenőrzője is. Az éves tervek és beszámolók

egymással koherensek, teljes mértékben összhangban vannak.

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

Az előző évi helyzetelemzésre, megállapításokra építve történik a fejlesztő célú elemek,

nevelési és oktatási feladatok beépítése a munkatervebe.

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

A beszámolók szempontrendszere részben illeszkedik az intézményi önértékelés

rendszeréhez.

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének és a terv tényleges megvalósulásának a

viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában

alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt,

oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni

adottságait.

Intézményében meghatározott célok mentén működő, de demokratikus elvek szerint

rendeződő közösség tevékenykedik, akik tervező munkájuk során maximálisan figyelembe

veszik az intézmény vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső

elvárásokat, valamint gyerekcsoport fejlesztési céljait.

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak; az esetleges eltérések

indokoltak.

A pedagógiai munka alapvetően az éves tervben foglaltak szerint valósul meg, ugyanakkor a

szakmailag indokolt változtatások tekintetében az intézmény vezetése és a nevelőtestülete is

nyitott, melyek főként a magas osztálylétszámok és az év közben érkező tanulók

vonatkozásában relevánsak.

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, egyéni fejlesztési tervekben, a

naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

Az intézmény bejárása során a tantermekben tapasztaltak, valamint a tanulói produktumokból

a teljes pedagógiai folyamat nyomon követhető.

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést

végeznek.

Az ellenőrzési tervben megfogalmazottak alapján tervszerűen, hónapról - hónapra történik az

ellenőrzés. Az intézmény vezetése kiemelt figyelemmel kezeli a tanügy igazgatási

dokumentumok naprakész, pontos, szakszerű vezetését.

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen

eszközökkel ellenőriz.

A munkatervben nyomon követhető az ellenőrzési terv személyekre, feladatokra leosztva. A

kollégák hospitálnak egymásnál, megbeszéléseket tartanak, ötleteikkel, véleményükkel segítik

egymás munkáját.

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának

méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Az intézmény részletesen kidolgozta mérési rendszerét. Óvoda: TARC mérések alapján.

Tanulásban akadályozott tagozat: DIFER, emellett matematikából és szövegértésből helyi

mérőrendszert dolgoztak ki. 2 éve az e-Dia elektronikus mérési rendszerbe

partnerintézményként bekapcsolódtak. Netfit mérések, HKI. Fejlesztő iskola: PAC, Vineland,

rajzteszt formájában. Az eredményeket elemzik, ezek alapján célokat és feladatokat

határoznak meg.

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót

hajt végre.

A helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építi be az iskola fejlesztési folyamataiba,

szükség esetén korrekciót hajt végre.

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok

önértékelése során is.

Az ellenőrzések eredményeinek felhasználása és beépítése az intézményi önértékelésbe

elkezdődött, folyamatos nyomon követést igényel.

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik alapját az intézményi

önértékelési rendszer jelenti.

Az intézményi elvárásrendszer alapján az intézményi önértékelés megtörtént.

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az

önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

A vezetőség a feltárt gyengeségek kiküszöbölésére hatékony programokat dolgozott ki,

melyek megvalósításhoz kikéri a nevelőtestület véleményét is.

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a

gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak,

képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A belső mérések eredményeit elemzik és folyamatosan fejlesztési terveket készítenek a

fejlődés érdekében.

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös

alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján, valamint a szakvélemény

előírásainak megfelelően történik.

Pedagógiai Programban szabályozottan, elfogadottan működtetik.

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket,

azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a

szülőkkel és a tanulókkal – ahol ez lehetséges.

Részletesen szabályozza az intézményi dokumentumokban az értékelés módját,

gyakoriságát, ezeket számon kéri és ellenőrzi. Ez a partnerek számára is elérhető a honlapon.

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket

dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség

esetén fejlesztési tervet készítenek.

Figyelembe veszi a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használja fel.

1.8.30.

A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre

szabott értékelés, amely az értékelőnaplóban nyomon követhető.

Az egyénre szabott értékelés a pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek

megfelelően történik, jól nyomon követhető.

1.8.31.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és

szüleinek/gondviselőjének.

A tanulók eredményeiről rendszeres visszajelzés, tájékoztatás zajlik.

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés és értékelés eredményével? (Elégedettségmérés,

intézményi önértékelés pedagógusértékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb

mérések.)

1.9.32.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során

megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Az intézményben eddig vezetői önértékelés és vezetői tanfelügyelet történt. Az ezekhez

készült intézkedési tervek végrehajtása folyamatban van.

1.9.33.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok

levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-értékelési

eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez.

Ezen elveknek igyekeznek gyakorlati megfelelőt keresni. Az intézményi elvárásrendszer

alapján az intézményi önértékelés megtörtént, az Intézkedési terv a tanulságok levonása után

elkészült.

1.9.34.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja

a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók

ellátására.

A tehetségfejlesztést kiemelt feladatként valósítják meg. Tanórán: differenciált óra és

foglalkozás vezetéssel történik. tantervvel összhangban ismeretbővítés képességfejlesztés

formájában. Tanórán kívül: választható foglalkozások szervezése a tehetség képesség

kibontakoztatása. Szakkörök, versenyek tanulmányi sport és művészeti területeken. A

Gyöngyhalász tehetséggondozó program valamennyi meghirdetett tantárgyába

bekapcsolódnak.

1.9.35.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek,

egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai

támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

A nevelőtestületen belül megismerkednek mások által kifejlesztett, alkalmazott módszerekkel,

igény szerint lehetőség nyílik különböző képzéseken való részvételre. A kollégák „jó ötleteit”

beépítik a mindennapi nevelésbe. A „Jó gyakorlatokat” rendszeresen megosztják, a képzések

hozadékát megbeszélik, alkalmazzák.

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A magas osztálylétszámok miatt csoportbontások preferálása.

Kiemelkedő területek:

Kiemelkedő az intézmény stratégiai és az operatív dokumentumainak koherens egysége, a

részletes helyzetelemzés, a nevelő-oktató munka feltételrendszerének pontos analizálása és

a belső és külső partnerekkel történő egyeztetés. Az intézmény, az intézmény vezetője,

pedagógusai a pedagógiai tervezés során figyelembe veszi az Intézmény szakmai

alapdokumentumait - a Pedagógiai programot, Helyi tantervet - a helyi elvárásokat, életkori

sajátosságokat, melynek legfontosabb alapelve a gyermekközpontúság. Tervezőmunkámban

nyomon követhető, a tudatos, tervezés és megvalósítás. Tanulók ellenőrzése, mérése,

értékelése egységes elvek alapján, sokrétű mérőeszközzel történik, az intézmény Pedagógiai

programjára, Helyi tantervére épülve.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési

feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös

tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, egyéni

fejlesztésre).

Intézményben határozott célok mentén működő, de demokratikus elvek szerint rendeződő

közösség működik. Az eredmények a beszámolókban jól nyomon követhetőek.

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Elsőrendű feladataik között tartják számon. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenység jól működik: a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő

tevékenységek, differenciálás megjelenik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását

segítő pedagógia kiemelten jelen van.

2.1.3.

A sajátos nevelési igényű tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas

módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A pedagógusok nyitottak, rugalmasak, magas szintű módszertani kultúrával rendelkeznek,

szociálisan érzékenyek. Minden tanuló személyes és szociális körülményeit feltárják, ismerik,

a terület megkülönböztetett figyelmet kap.

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös

tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek

fejlesztésére és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

lásd 2.1.3. pont

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési

korrekciókat hajtanak végre.

A helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építik be az iskola fejlesztési folyamataiba.

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi

gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

A pedagógiai programban meg vannak határozva az iskolában folyó nevelő-oktató munka

pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei. Az eljárások konkrétak, ezáltal a

fejlesztés megvalósulása jól nyomon követhető. A mindennapi tevékenységek során is

biztosított a fejlesztő tevékenység.

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő

információkkal, és alkalmazzák azokat nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A tanulók szociális és családi helyzetéről a gyermekek és szülők elmondásából, fogadó órákon

az egyéni beszélgetések alkalmával, illetve a gyermekvédelmi felelős dokumentált leírásaiból

kapnak tájékoztatást. Továbbá a gyerekek szociokulturális hátterének megismerésére egyéni

kapcsolattartás, megfigyelés, a gyermek spontán közlései nyújtanak lehetőséget.

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló

szociális helyzetéről.

Teljes mértékben megvalósul, az intézmény vezetése, a pedagógusok saját növendékeik

szociális, érzelmi hátterét pontosan ismerik. A szükséges információkat egymással

megosztják.

2.3.9.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást, egyéni megsegítést célzó

egyéni/kiscsoportos foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be

is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket,

célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

Az intézmény feladatának tekinti a megelőzést vagy a hátrányos helyzet enyhítését a

Pedagógiai Programban. Intézményükben a szociális hátrányok enyhítését az alábbi

tevékenységekkel igyekszünk megvalósítani: Folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel

(család, pedagógusok, gyermekvédelmi felelős, védőnő, gyám, nevelőszülő). Felzárkóztatás

és tehetséggondozás. A szülői értekezletek (évente 2 alkalom, 8.o.3 alkalom), fogadó órák

(havonta) alkalmával felvilágosítás és segítségnyújtás a szociális juttatások lehetőségeiről (pl.

rendszeres gyermekvédelmi támogatás). Elősegítik az orvosi vizsgálatokon való részvételt

(iskolaorvos, fogorvos).

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban

történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok

bevezetésének megtervezése.

A szakmai munkaközösségek munkatervében a differenciálás, fejlesztési célok, feladatok

megtalálhatóak.

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak,

minden tanuló státuszának megfelelő speciális megsegítésben részesül.

Az intézmény profiljából adódóan kiemelt feladat a felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tanórai

differenciálás.

2.4.12.

Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával és a tanulók állapotával

összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat,

használják a tanulás tanításának módszertanát – ahol lehetséges az önálló tanuláshoz

szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak.

A nevelés és oktatás személyre szabott: a pedagógusok ismerik a tanulók testi- és szellemi

képességeit, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. Az önálló tanulás kialakítása érdekében

fejlesztik tanítványaik képességeit, készségeit, motiválják őket, feltárják tanulási stílusukat.

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai

programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Az intézmény által biztosított tevékenységek célja a tanulók testi, lelki és szociális fejlődésének

elősegítése. Pozitív beállítódást, motivációt alakítanak ki az egészségmegőrzésével

kapcsolatban.

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma

elemeit.

Tervezett és spontán tanórán kívüli változatos tevékenységek során alkalmazzák a tanult téma

elemeit: terepgyakorlat, játékok, látogatások, „akciók”.

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat

megvalósítja az intézmény.

A munkatervek által megjelölt célokban, feladatokban, a megvalósítás dokumentumaiban, a

vezetővel, a pedagógusokkal és a szülőkkel történt interjúk alapján az intézmény kiemelkedő

közösségfejlesztő-építő szerepet lát el.

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján

valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A pedagógusok megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek a közösségfejlesztés terén,

amelyeket a saját csoportjaikban az éves munkatervek alapján meg is valósítanak.

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei,

különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi

hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek

meg a munkatervekben, ezáltal jól nyomon követhető a feladatok megvalósulásának

eredménye.

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos

információcseréről és együttműködésről, és támogatja azt.

Az intézményen belüli információáramlás több csatornás (szóban, írásban, telefonon,

elektronikusan), a nevelőtestület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges

információkat.

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között

valósulnak meg?

2.7.19.

Az intézmény közösségi programokat szervez.

A gyermekek fejlődő szociális kompetenciáit jól segítik a közös tevékenységek, játékok,

programok. Intézményükben az iskolai élet különböző színterei: tanóra, szünet, iskolai és

nemzeti ünnepségek, farsang, karácsony; az intézmény speciális rendezvényei: valamint az

egyéb rendezvények: gyermeknap, Madarak és fák napja, klubnapközi kézműves

foglalkozások nagyon fontos élmények a szociális értékek kialakulásához.

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

A diákönkormányzat a munkatervnek megfelelően változatos programokat szervez a tanulók

számára: papírgyűjtés, projekthét, Ötödölő - verseny, Mikulás rendezvények formájában.

Bárczi kupa szervezése. Az évenkénti családi nap keretében: koncert, kézműves program

lebonyolítására kerül sor.

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Az intézmény bevonja a szülőket a közösség életébe, az intézményi hagyományok ápolásába,

iskolai foglalkozásokba.

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát

fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Az intézményben a diákoknak, szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az

őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat

kezdeményezzenek.

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének

lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A szülői közösség csak egy kisebb, aktív része él az intézménnyel való együttműködés

lehetőségeivel.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az SNI tanulók személyes-, és szociális képességeinek fejlesztésére alkalmas módszerek,

technikák mind szélesebb körű megismerése, beválás esetén alkalmazása. pl. KIP-módszer

megismerése.

Kiemelkedő területek:

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. A fejlesztés eredményét

folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A

pedagógusok nyitottak, rugalmasak, magas szintű módszertani kultúrával rendelkeznek,

szociálisan érzékenyek. Minden tanuló személyes és szociális körülményeit feltárják, ismerik,

a terület megkülönböztetett figyelmet kap. Az intézmény pedagógiai programjával és a tanulók

állapotával összhangban korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat

alkalmaznak, használják a tanulás tanításának módszertanát – ahol lehetséges az önálló

tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak.

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket. Az intézményben folyó nevelő-oktató

munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok

elérése reális-e az elért eredmények alapján. A pedagógiai folyamatokat átgondolják,

megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a

tehetséggondozáshoz szükséges terveket.

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából

kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A kulcsfontosságú sikertényezők megfogalmazása, azonosítása az intézményi partnerek

bevonásával részben megtörténik. Ugyanakkor az intézmény vezetése és nevelőtestülete

teljes mértékben tisztában van a külső kapcsolati rendszer fontosságával, jelentőségével.

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: amennyiben az adott intézményben

készül, a kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre

vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési

szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók

(évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő,

pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók, stb.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan

felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen – amennyiben releváns – az intézmény tanulóinak

teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt

megtartják a tanulók képességeinek figyelembevételével.

Nem releváns.

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak

megfelelő.

Az eredmények elemzése megtörtént, az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó

eredmények alakulása az elvártaknak közel megfelelő.

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása

eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi

eredmények, stb.).

Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek tanulmányi és sportversenyeken, melyeken

jó eredményt érnek el (pl: Országos Komplex Tanulmányi Verseny, Koncz Dezső tanulmányi

verseny, ÉFOÉSZ által szervezett megyei, regionális és országos sportversenyek).

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

Az intézmény vezetése ösztönzi a munkatársakat az alapos felkészítő munka vállalására. A

pedagógus közösség aktívabb tagjai húzóerőként segítik az eredményes munkát.

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

A pedagógus munka elismeréseként 2016-ban Pro Talent díjat kapott az intézmény a KLIK

Szegedi Tankerületétől. Az intézmény az Oktatási Hivatal Bázisintézménye. A SZ.M.J.V.

Polgármesteri Hivatala elismerő oklevéllel jutalmazta 2016-ban és 2017-ben a Sólyom Utcai

Segítő Kezek Alapítványt „ a fogyatékkal élő és beteg gyermekek életminőségének érdekében

végzett munkájáért”.

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső

nyilvánosságáról.

A munkaközösségek folyamatosan egyeztetnek a megfelelő információáramlás érdekében. A

honlapot frissítik, az eredmények nyilvánosak.

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása

nevelőtestületi feladat.

Ennek segítségével határozzák meg a jövőbeni feladatokat.

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés

eljárásában.

Az intézményi önértékelési eljárás a közelmúltban zajlott, a belső és külső mérési eredmények

felhasználásra kerültek.

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

Személyes kapcsolattartás útján (utazó gyógypedagógus), valamint a középfokú intézmények

hivatalos jelzése alapján történik.

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A pedagógusok a tanulók mérési eredményei alapján tanulók egyéni fejlődési ütemének

megfelelően határozzák meg a fejlesztő munka irányvonalát, lépéseit.

3. Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

-

Kiemelkedő területek:

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége,

nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket. A belső és külső mérési eredmények

felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.Az intézmény nevelési és

oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan a szaktantárgyi oktatása eredményes, amelyet a

széles spektrumú versenyeredmények igazolnak vissza. Az intézményben folyó nevelő-oktató

munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok

elérése reális-e az elért eredmények alapján. A pedagógiai folyamatokat átgondolják,

megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a

tehetséggondozáshoz szükséges terveket. Az intézmény munkáját a Szegedi Tankerület 2016

és 2017. évben Pro Talentum díjjal ismerte el. Az Oktatási Hivatal bázisintézménye lett 2017-

ben.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő

tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző

(munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok).

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv

szerint dolgoznak. Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató

szervezeti struktúra áll.

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv

szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és

szervezett formában zajlik.

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

Az intézmény vezetése a munkaköri leírásokban konkrétan meghatározta a szakmai

közösségek vezetőinek a hatáskörét.

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és

szervezett formában zajlik.

A munkaközösségek rendszeresen együttműködnek a helyi programok szervezése és

megvalósítása során.

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az

intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

A munkaközösségek fő célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának és

minőségének segítése, fenntartása, melyet az intézményvezető támogat.

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának

ellenőrzése, értékelése.

A munkaközösség vezetője tervezett látogatások keretében ellenőrzi és értékeli a pedagógiai

folyamatok megvalósulását. A mentorpedagógusok látogatása rendszeres.

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a

pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő

szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Az intézményben 4 munkaközösség működik. Segítségükkel történik a szakmai és a nevelési

célok megvalósítása. A gyógypedagógusok és betanító gyógypedagógusok kisebb szakmai

csoportokat alkotnak. Egymást támogatva, a problémák közös megoldásával végzik

tevékenységüket. Gyakran előfordul, hogy spontán létrejönnek kisebb csoportok egy-egy

tanuló magatartási vagy tanulási problémáinak megoldásait kutatva. A tapasztaltabb, sok éve

az intézményben dolgozó gyógypedagógusokhoz bármikor fordulhatnak tanácsért a

pályakezdő pedagógusok. Mentorprogram őket segíti.

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

A szakmai team felülvizsgálja a jó gyakorlatokat. A helyi technikákat, módszereket

korszerűsítik, megújítják, fejlesztik, a szervezeti kultúra magas szintű.

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése,

támogatása.

A tudásmegosztás, jó gyakorlatok megosztása közösségeken belül működik.

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Az intézményben a belső szakmai párbeszéd folyamatos és rendszeres. A munkaközösségi

értekezleteken beszámolókat tartanak a továbbképzésekről, intézménylátogatásokról,

közösségi programok megvalósításáról és tapasztalatairól, emellett a nevelőtestület tagjai

mindennap folytatnak szakmai beszélgetéseket, átadják egymásnak az általuk készített

feladatlapokat, fejlesztő eszközöket, digitális szakmai anyagokat. Az intézményi tárhelyen

digitális tudásbázist hoztak létre szakmai cikkekből, jó gyakorlatokból és IKT anyagok

könyvtárából, melynek folyamatos bővítése, feltöltése folyamatos. A fejlesztő anyagok

területekhez és évfolyamokhoz rendelve letölthetőek.

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak

ki.

A kétirányú információáramlás, szóban, elektronikusan, valamint papír alapon egyaránt

működik.

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a

kommunikáció.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és

ismeretekhez való hozzáférés, azonban szervezeten belüli információáramlás kialakítása nem

hatékony.

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Az információátadás változatos formában történik az intézményben: szóban, kör e-mail,

körözvény formájában.

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és

ismeretekhez való hozzáférés.

Az intézmény munkatársainak a hozzáférése az információhoz biztosított. További céljuk a

tanári szobában egy közösségi tér létrehozásra a megfelelő számítógépes háttérrel.

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Nevelőtestületi értekezletet tartanak a tervezés, célok meghatározása, feladatvállalás

jegyében, összehívása célszerűségi alapon történik.

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban

folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Rendszeresen szóban tájékoztatják a munkatársakat a munkájuk értékeléséről.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

-

Kiemelkedő területek:

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az

intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az

intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A helyi technikákat,

módszereket korszerűsítik, megújítják, fejlesztik. A belső tudásmegosztás működtetésében a

munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. A tanulók nevelése-oktatása érdekében a

szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek

egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák

megoldásában.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a

külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A vezetés irányításával megtörténik a partnerek azonosítása. Az intézmény fontosnak tartja a

külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és

működteti.

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

Az SZMSZ-ben megtalálható a külső kapcsolatok tételes felsorolása.

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is

rendelkezik.

Az intézményi kapcsolattartás során a feladatok munkatársakhoz rendelve valósulnak meg,

melyet a SZMSZ-ben rögzítettek.

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való

egyeztetés.

Az éves tervezés során a külső partnerekkel való egyeztetés konkrét feladata meghatározott.

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt, kulcsfontosságú partnerek igényeinek,

elégedettségének megismerése.

A partnerektől esetkonferencia, kerekasztal megbeszélés során kap visszajelzést az

intézmény.

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

A fegyelmi eljárás menete részletesen kidolgozott az intézmény Pedagógiai Programjában.

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási

kötelezettségeinek.

Az intézmény vezetése a tanév során folyamatosan és a jogszabálynak megfelelően

tájékoztatja partnereit.

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás

szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Többféle csatorna bevonásával történik a partnerek tájékoztatása az intézmény

eredményeiről.

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan

felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Rendszeresen megbeszélik a kapott információt a munkatársak, ezt követően folyamatosan

felülvizsgálnak, fejlesztenek.

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi

szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi

közéletben.

Az intézmény együttműködik a térség gyógypedagógiai intézményeivel. Együttműködik a

gyógypedagógiai felsőoktatás szereplőivel képzőhelyként. Bekapcsolódik a városi

rendezvényekbe (városi futóverseny), és civil szervezetek tevékenységébe (Soroptimist).

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Részt vesznek az iskolák tanulmányi, sport és szakmai programjain.

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi

díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

Az intézmény szakmai díja az Életmű-díj, melyet kiváló munkáért adományoznak. Minden

tanév végén Bárczi-díjjal jutalmaznak egy-egy kiemelkedő teljesítményű tanulót.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

-

Kiemelkedő területek:

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a

külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. Az intézmény

fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi,

kialakítja és működteti. Tájékoztatásuk folyamatos, jogszabályokban előírtaknak megfelelő.

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai

értékeinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges

infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-

oktató munka megvalósításához szükséges infrastrukturális feltételekről. A felmerült

problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel,

amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és

pedagógiai céljait.

A folyamatosan egyeztetnek és felméréseket végeznek a szakemberek bevonásával az épület

felújítási teendőiről, informatikai és taneszköz-fejlesztések lehetőségeiről.

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő

tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

A szakmai és tárgyi igényeknek megfelelően készítették el tervüket.

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez

rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Az intézmény törekszik az intézkedési tervében meghatározott fejlesztések elérésére. A

tervben feladatokhoz felelősöket, módszereket és eszközöket jelölt ki.

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit adekvátan – ahol lehet, rendszeresen – alkalmazza a nevelő-

oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon

követhető.

Az intézmény interaktív táblákkal rendelkezik, melyeket a tanítási órákon motiválásra,

szemléltetésre és a sokcsatornás élmény kialakítására használnak.

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának,

pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-

oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

A humánerőforrás –szükséglet rendszeres felmérése megtörténik az intézményben.

6.4.7.

A humánerőforrás-szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a

fenntartó számára.

A rendszeres felmérések alapján meghatározott hiányt azonnal jelzi az intézmény vezetése a

fenntartó számára.

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az

egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Törekszenek egyenlő terhelésre, de az egyének teherbírása más és más.

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az

intézmény deklarált céljainak.

Az intézményben dolgozó pedagógusok végzettsége megfelel a nevelő-oktató munka

feltételeinek.

6.4.10.

Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az

egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

Teljes mértékben az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe

vételével alakították ki az intézmény pedagógus továbbképzési programját.

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A vezetők felkészültek szervezetfejlesztési és ellenőrzési feladatok ellátására.

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési

eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra

fejlesztésében.

A kompetenciájának megfelelően aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra

fejlesztésében.

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott

normák, szabályok jellemzik.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúrájának alappillérei a közösen elfogadott és betartott

normák és szabályok.

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső

igényesség, hatékonyság jellemző.

Frakciós megbeszélések során fejlesztik munkájuk hatékonyságát.

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai

gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

A jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézmény dolgozói rendszeresen és

szervezett módon megosztják egymással, illetve továbbfejlesztik azokat.

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény

alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében és a nevelő-oktató munka

részét képezik.

Kiemelten jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben.

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját,

hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Ismerik, ápolják saját hagyományaikat, megismertetik a gyerekekkel, szülőkkel is. A

településhez kapcsolódó hagyományokat megismertetik a tanulókkal. Bekapcsolódnak városi/

megyei szintű sport rendezvények szervezésébe, lebonyolításába.

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és

hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az

eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A munkaköri leírásban egyértelműen rögzítve van a munkatársak hatásköre, felelőssége.

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A feladatmegosztás a szakmai végzettséghez igazodva, a tanév rendjének megfelelően

ütemezve zajlik, esetenként az egyenletes terhelés objektív okok miatt nem valósul meg teljes

mértékben.

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz)

rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

Az intézményi szabályozásban rögzítettek alapján van a dolgozók hatásköre meghatározva.

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen

témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása

– képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A munkatársak bevonása a döntés –előkészítésbe a kompetenciájuknak megfelelően történik.

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Eseti döntés-előkészítés működik az intézményben.

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal

segítik a fejlesztést.

A magasszintű oktató - nevelő munka, a széles spektrumú szak- és szakmai munka alapján

az intézmény munkatársai érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző

műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző

műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a

testület és az intézményvezetés.

A nevelőtestület is és a vezetés is miden újra, jóra nyitott.

6. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

-

Kiemelkedő területek:

Az intézmény reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás és tárgyi

szükségletéről. Rendszeresen felméri a személyi és tárgyi feltételeit, szükségleteit,

megfogalmazza a fenntartó felé az ezekkel kapcsolatos igényeit. Pedagógus-továbbképzési

programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével

alakították ki. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és

pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmény számára fontosak a

hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a

szervezet működésében és a nevelő-oktató munka részét képezik. Ismerik, ápolják saját

hagyományaikat, megismertetik a gyerekekkel, szülőkkel is. Bekapcsolódnak városi/ megyei

szintű sport rendezvények szervezésébe, lebonyolításába.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó

dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban

megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott

tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter

által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Az intézmény pedagógia programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter

által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg

az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Az intézmény pedagógiai programja teljes mértékben a jogszabályi háttérnek megfelelően

határozza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok

operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak

megvalósulását.

A folyamatos nyomon követés a vezetők bevonásával és egy-egy feladathoz kijelölt kolléga

segítségével valósul meg.

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése,

ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

A tervekben megtalálható a tanév tervezésekor az intézményi tevékenységek ütemezése.

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

Az intézmény dolgozói ismerik a terveket. Az intézmény honlapján megtekinthetőek.

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők a

pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a

megvalósulást jelző eredménymutatók.

A tervekben pontosan követhetőek a célok, részcélok, feladatok és a hozzájuk rendelt

felelősök.

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak

érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi

és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A tervek elkészítése az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek és elvárásainak tükrében

zajlik.

7.2.8.

A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai

prioritásokkal összhangban történik.

Taneszközök (tankönyv, munkafüzet stb.) kiválasztása a hatályos és vonatkozó jogszabályok

betartásával történik. A tankönyvek jól szerkesztettek, logikusak, igazodnak a tanulók

képességeihez. Az egyes évfolyamok tankönyvei egymásra épülnek és munkafüzetekkel

kiegészülnek.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó

dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott

céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

-

Kiemelkedő területek:

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők a

pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a

megvalósulást jelző eredménymutatók. Az intézmény dokumentumai megfelelnek a Kormány

és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban

megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak. A

nevelőtestület és a vezetés rugalmas hozzáállása és alkalmazkodó képessége jellemző a

folyamatosan változó törvényi közegben.

3) Speciális közzétételi lista óvodai feladatot ellátó intézményeknek

Óvodai csoportok száma

Az egyes csoportokban a gyermekek létszáma:

Óvodai csoportok és létszámok 2019.okt.24.

óvodai csoport létszám

Bambi 11

Ficánka 12

Micimackó 10

4) Speciális közzétételi lista iskolai feladatot ellátó intézményeknek

Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei: az országos mérés-értékelés az

intézmény tanulóit nem érinti.

A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok:

Évfolyamismétlés (2019.10.01.)

1. évfolyamon szülő kérésére 14 fő

Tanulói kimaradás a 2018/2019. tanévben: -

A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége:

Egyéb tanórai tevékenységek

­ Az intézményben a következő egyéb foglalkozások tarthatók

­ logopédiai fejlesztés egyéni vagy kiscsoportos formában;

­ angol nyelvi szakkör;

­ differenciált képességfejlesztés: felzárkóztató foglalkozás, tehetséggondozás egyéni vagy

kiscsoportos formában;

­ diákkör, szakkör, énekkar: a tanulók önszerveződésének, önképzésének támogatása

céljával csoportos formában;

­ iskolai sportkör, tömegsport;

­ az intézmény pedagógiai programjában szereplő, tanórán kívüli foglalkozások: környezeti

nevelési, egészségnevelési, kulturális és sport céllal egy vagy több osztály részvételével;

­ a szakértői bizottság véleménye alapján magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni

foglalkozás keretében történő felkészítésére tanulónként az osztályok heti időkeretén felül

átlag heti tíz óra áll rendelkezésre, az időkeret az egyes hetek és tanulók között

átcsoportosítható.

A tanórai és egyéb foglalkozások megszervezésére együttesen az intézményegységnek az egyéni

foglalkozás keretében megvalósított tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként

további heti egy-egy órát kell a fenntartónak biztosítani a köznevelési törvény 6. mellékletében

meghatározott időkeret felett.

Tanórán kívüli tevékenységek

A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola

életében. Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének,

kreativitásának fejlesztése.

A tanulók többsége egésznapos nevelésben részesül tanulást és iskolai felkészülést segítő

foglalkozás keretében.

Az egyéb foglalkozások a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében

meg nem valósítható foglalkozások, melyek szervesen kiegészítik az intézményben folyó nevelő-

oktató munkát.

Délutáni tanulási tevékenység

A tanítási órán szerzett ismeretek gyakorlását, megszilárdítását szolgálja. Nevelői irányítás mellett

oldják meg a tanulók a házi feladatukat, készülnek a tanítási órákra. A foglalkozásokon törekszünk

a tanulók életkorából, egyéni képességeikből kiindulva az önálló ismeretszerzés igényének

felkeltésére, az ehhez kapcsolódó tanulási módszerek gyakorlására, alkalmazására.

A hét utolsó tanítási napján klubnapközis foglalkozásokat szervezünk a tananyaghoz, a tanulók

életkorához, érdeklődési köréhez, jeles napokhoz, szokásokhoz igazodva.

Egyéni foglalkozások

Pedagógus irányítása mellett egyéni felzárkóztatásban, tehetséggondozásban részesülnek a

tanulók. Az egyéni terápiás beszélgetések és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások hozzájárulnak a

tanulók harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségének kibontakozásához.

Szabadidős tevékenységek

Feladata az önálló életvitelhez szükséges praktikus ismeretek gyakorlása a mindennapi életben

előforduló tevékenységek kapcsán (vásárlás, pénzhasználat, közintézményekkel való ismerkedés,

stb.). A foglalkozások időbeli ütemezését a tanórán kívüli tevékenységek terve tartalmazza,

melynek része a klubnapközis foglalkozások tematikája.

Diáksportkör

Célkitűzései az egészséges életmódra nevelés, sportolási lehetőségek biztosítása a mozogni vágyó

diákoknak, szervezett, egészséges programok biztosítása a szünidőre, diákolimpiákon való állandó

részvétel, illetve minél több diák bevonása a sportmozgalmakba.

Feladatai elősegíteni az eredményes szereplést a különböző sportversenyeken, az iskola

sporteszköz-állományának javítása, kapcsolattartás a városi és a hasonló típusú intézményekkel az

integráció támogatása érdekében.

Tanulmányi séta

Tematikus programok mentén szervezett tevékenység, melynek célja az aktuális tananyaghoz,

rendezvényekhez kapcsolódó kiállítások, bemutató foglalkozások, stb. felkeresése.

Tanulmányi kirándulás

Megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon

évfolyamonként lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai

programunknak, mert az ehhez szükséges finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem

tudjuk biztosítani. A programot tanítás nélküli napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő

tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.

Szervezeti formái:

- Iskolán belül

Szakkörök, iskolai sportkör, közösség- és személyiség fejlesztő dramatikus foglalkozások, könyvtári

órák, énekkar, tömegsport, játszóház, egyéb rendezvények, klubdélután, vetélkedők stb.

- Iskolán kívül

Mozi- színházlátogatás, Vadaspark, Füvészkert, egyéb kirándulások, vetélkedők, hangverseny,

kiállítás, könyvtárlátogatás, stb.

A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A kiadott házi feladat illeszkedik a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési rendszerhez, figyelembe

veszi az adott tanuló egyéni terhelhetőségét és képességstruktúráját. Legfőbb célja a tanórán

feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, gyakorlása, valamint a képesség-

és készségfejlesztés.

A délutáni vagy az otthoni tanulási idő tantárgyanként – az írásbeli és szóbeli feladatok

elvégzésének együttes ideje - maximum 20 percet vehet igénybe. A napi felkészülés

délutáni ideje nem lehet több 1 óránál.

A hét utolsó munkanapján klubnapközi keretében történik az ismeretszerzés, a képesség-

és készségfejlesztés.

Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére, a tanítási szünetek idejére nem kapnak szóbeli és

írásbeli házi feladatot.

Az 5-8. évfolyamon az egyik óráról a másikra esedékes feladatok mellett nem kapnak

szóbeli és írásbeli házi feladatot a tanulók a tanítási szünetek idejére.

A tanulók egy tanítási napon belül legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi, év végi felmérő

dolgozatot írhatnak.

A tanulók felkészülését saját és/vagy szülői kérésre a tanuló képességeihez igazodó

szorgalmi feladattal segítjük.

Iskolai dolgozatok szabályai: A tanulók egy tanítási napon belül legfeljebb kettő témazáró,

illetve félévi, év végi felmérő dolgozatot írhatnak.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok

alatti vizsgák tervezett ideje:

Tanulmányok alatti vizsgák – osztályozó vizsga, javítóvizsga - célja azon tanulók osztályzatainak

megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik

alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett

meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor a köznevelési törvény és annak végrehajtási

rendelete szerint járunk el. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli,

szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület határozza meg a helyben szokásos

módon és hozza nyilvánosságra. A vizsgatantárgyak követelményei azonosak az adott

évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található

követelményrendszerrel.

Osztályozó vizsga szervezése azoknak a tanulóknak,

- akik tankötelezettségüket magántanulóként teljesítik,

- akiknek engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az

előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

- akiket iskolai hiányzásuk miatt a törvényi előírásokkal összhangban a nevelőtestület

osztályozó vizsgára kötelez.

Javítóvizsga szervezése azoknak a tanulóknak,

- akik a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kaptak,

- akik az osztályozó vizsgán nem jelentek meg, arról elkéstek, vagy engedély nélkül távoztak.

A javítóvizsga augusztus 15-e és augusztus 31-e közötti időpontban szervezhető.

Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma

2019/2020-as tanév

Általános iskolai osztályok és létszámok 2019.okt.24.

osztály neve osztálylétszám

1.a 10

1.b 10

2.o. 14

3.o. 13

4.o. 14

5.a. 9

5b . 9

6.a. 11

6.b 12

7.o. 10

8.o. 15

F1 6

F2 8

F3 13

A1 5

A2 9

Fejlesztő nevelést és oktatást végző iskola 2019/2020-as tanév 2019.okt.24.

csoport neve létszám

Pillangó 5

Süni 5

Alma 5

Maci 6

Egyéni felkészítés (otthonában) 8

Működést meghatározó dokumentumok:

Szervezeti és működési szabályzat:

http://barcziszeged.sulinet.hu/dokumentum/2018_19/szmsz2018.pdf

Házirend: http://barcziszeged.sulinet.hu/dokumentum/Hazirend_2017_SZTEGYMI.pdf

Pedagógiai program: http://barcziszeged.sulinet.hu/dokumentum/pedagogiai_program.pdf