diplomadolgozatmolnar-peter.eu › wp-content › uploads › 2015 › 09... · a munkahelyi...

Nyugat-magyarországi Egyetem

Apáczai Csere János Kar

DIPLOMADOLGOZAT

Molnár Péter

emberi erőforrás tanácsadó MA

Győr

2015

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR

Munkahely és a stressz

A munkahelyi stressz és a társas támogatás vizsgálata

pedagógusok és egészségügyi dolgozók körében

Témavezető: Készítette:

Dr. Benyák Anikó Molnár Péter

adjunktus emberi erőforrás tanácsadó MA

nappali tagozat

Győr

2015

NYILATKOZAT

Alulírott Molnár Péter (név)

(Neptun kód: BQDWA0 )

jelen nyilatkozat aláírásával törvény előtti teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a

Munkahely és a stressz. A munkahelyi stressz és a társas támogatás vizsgálata

pedagógusok és egészségügyi dolgozók körében

című házi dolgozat/diplomamunka/szakdolgozat/záródolgozat/TDK dolgozat

(megfelelő rész aláhúzandó)

(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a

szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint a Nyugat-magyarországi

Egyetem hallgatói plágiumról szóló szabályzatának előírásait, különösen a hivatkozások és

idézések tekintetében.

Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a

konzulenst, illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg.

Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a

dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés

ténye merül fel, a Nyugat-magyarországi Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását,

és ellenem fegyelmi eljárást indíthat.

A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői

jogsértés miatti egyéb, az egyetem/kar vagy más sértett által kezdeményezhető eljárás

(polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) megindítását.

Győr, 2015. március 24.

Molnár Péter s.k.

hallgató

Tartalomjegyzék

Bevezetés ............................................................................................................................... 1

Irodalmi áttekintés .............................................................................................................. 4

1. A stresszről általában .................................................................................................. 4

1.1. A stressz fogalma és a stresszorok .......................................................................... 4

1.2. A „jó” és a „rossz” stressz ....................................................................................... 5

2. Munkahely és a stressz ................................................................................................ 7

2.1. Munkahelyi stresszorok........................................................................................... 7

2.1.1. Feladattal kapcsolatos stresszorok .................................................................... 7

2.1.2. Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok .................................................... 8

2.1.3. Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok ................................ 8

2.1.4. Szervezeten kívüli stresszorok.......................................................................... 8

2.2. A distressz következményei egyéni és szervezeti szinten ....................................... 9

2.2.1. Egyéni szinten .................................................................................................. 9

2.2.2. Szervezeti szinten ........................................................................................... 11

3. Megküzdés a stresszel ................................................................................................ 12

3.1. A problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdés..................................... 12

3.2. A személyiség „pszichológiai immunrendszere” .................................................. 13

3.3. A stresszel való megküzdés és a pozitív pszichológia .......................................... 15

4. Társas támogatás ....................................................................................................... 20

4.1. Társas támogatás – fogalmak, definíciók .............................................................. 20

4.2. A társas támogatás jelentősége, hatása .................................................................. 21

4.3. Az érzelmi intelligencia és az empátia .................................................................. 21

Empirikus kutatás ............................................................................................................. 24

5. Alkalmazott vizsgáló módszerek .............................................................................. 25

6. A vizsgálat eredményeinek bemutatása, elemzése, összegzése .............................. 28

6.1. A vizsgált minta demográfiai jellemzői ................................................................ 28

6.2. A kérdőívben felhasznált skálák eredményei ........................................................ 29

6.2.1. Testi tünetek skála .......................................................................................... 29

6.2.2. Pszichológiai tünetek skála ............................................................................. 31

6.2.3. Egyéni profil - Stressz skála ........................................................................... 32

6.2.4. Egyéni profil - Problémamegoldás skála ........................................................ 34

6.2.5. Egyéni profil - Kommunikáció skála.............................................................. 35

6.2.6. Egyéni profil - Közelség skála........................................................................ 36

6.2.7. Egyéni profil - Rugalmasság skála ................................................................. 36

6.2.8. Egyéni profil - Elégedettség skála .................................................................. 37

6.2.9. Munka profil - Stressz skála ........................................................................... 38

6.2.10. Munka profil - Problémamegoldás skála ...................................................... 40

6.2.11. Munka profil - Kommunikáció skála............................................................ 41

6.2.12. Munka profil - Közelség skála...................................................................... 43

6.2.13. Munka profil - Rugalmasság skála ............................................................... 44

6.2.14. Munka profil - Elégedettség skála ................................................................ 45

6.2.15. Pozitív gondolkodás skála ............................................................................ 46

6.2.16. Társas mobilizálás képessége skála .............................................................. 48

6.2.17. Társas támogatottság skála ........................................................................... 49

7. Megbeszélés ................................................................................................................ 51

8. Levont következtetések, javaslatok .......................................................................... 54

Összefoglalás ...................................................................................................................... 59

Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 62

Mellékletek ......................................................................................................................... 65

Táblázat- és ábrajegyzék

Táblázatok

1. sz. táblázat: Összefoglaló táblázat a felhasznált skálákról .............................................. 27

2. sz. táblázat: A Testi tünetek skála eredményei ................................................................ 29

3. sz. táblázat: Leggyakoribb testi panaszok ....................................................................... 30

4. sz. táblázat: A Testi tünetek skála korrelációs táblázata ................................................. 31

5. sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála eredményei .................................................. 31

6. sz. táblázat: Leggyakoribb pszichológiai panaszok ......................................................... 31

7. sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála korrelációs táblázata .................................... 32

8. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Stressz skála eredményei .............................................. 32

9. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Stressz skála korrelációs táblázata ................................ 33

10. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Problémamegoldás skála eredményei ......................... 34

11. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Problémamegoldás skála korrelációs táblázata ........... 34

12. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Kommunikáció skála eredményei ............................... 35

13. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Kommunikáció skála korrelációs táblázata ................ 35

14. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Közelség skála eredményei ......................................... 36

15. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Közelség skála korrelációs táblázata .......................... 36

16. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Rugalmasság skála eredményei .................................. 37

17. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Rugalmasság skála korrelációs táblázata .................... 37

18. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Elégedettség skála eredményei ................................... 37

19. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Elégedettség skála korrelációs táblázata ..................... 38

20. sz. táblázat: A Munka profil – Stressz skála eredményei .............................................. 39

21. sz. táblázat: A Munka profil – Stressz skála korrelációs táblázata ................................ 39

22. sz. táblázat: A Munka profil – Problémamegoldás skála eredményei ........................... 40

23. sz. táblázat: A Munka profil – Problémamegoldás skála korrelációs táblázata ............ 41

24. sz. táblázat: A Munka profil – Kommunikáció skála eredményei ................................ 41

25. sz. táblázat: A Munka profil – Kommunikációs skála korrelációs táblázata................. 42

26. sz. táblázat: A Munka profil – Közelség skála eredményei .......................................... 43

27. sz. táblázat: A Munka profil – Közelség skála korrelációs táblázata ............................ 44

28. sz. táblázat: A Munka profil – Rugalmasság skála eredményei .................................... 44

29. sz. táblázat: A Munka profil – Rugalmasság skála korrelációs táblázata ...................... 45

30. sz. táblázat: A Munka profil – Elégedettség skála eredményei ..................................... 45

31. sz. táblázat: A Munka profil – Elégedettség skála korrelációs táblázata ....................... 46

32. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála eredményei .................................................. 46

33. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála korrelációs táblázata ................................... 47

34. sz. táblázat: A Társas mobilizálás képességes skála eredményei .................................. 48

35. sz. táblázat: A Társas mobilizálás képessége skála korrelációs táblázata ..................... 48

36. sz. táblázat: A Társas támogatottság skála eredményei ................................................. 49

37. sz. táblázat: A társas támogatottság skála korrelációs táblázata .................................... 50

Ábrák

1. ábra: Legmagasabb iskolai végzettség ............................................................................ 28

2. ábra: Családi állapot ........................................................................................................ 29

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet és tiszteletemet

fejezzem ki mindazoknak, akik nagyban hozzájárultak diplomadolgozatom sikeres

elkészítéséhez.

Először is szeretném kifejezni köszönetemet és tiszteletemet konzulensemnek, Dr.

Benyák Anikónak, kitartó, türelmes és áldozatos munkájáért. Munkám készületeit végig

figyelemmel kísérte, észrevételeivel, tanácsaival nagy segítséget és támogatást nyújtott.

Hálás vagyok, hogy kitüntető figyelmével igyekezett hozzájárulni szakmai fejlődésemhez.

Hálával tartozom mindazon pedagógusoknak és egészségügyi dolgozóknak, akik a

kérdőívek kitöltésével hozzájárultak kutatásom sikeres lefolytatásához.

Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani családomnak és

barátaimnak, hogy mindvégig mellettem álltak és támogattak.

1

Bevezetés

Munkánk és társas kapcsolataink áthatják mindennapjainkat, részesei életünknek,

ezáltal befolyást gyakorolnak életminőségünkre. Már a pszichoanalízis atyja, Sigmund

Freud is felismerte a szeretet, a társas kapcsolatok és a munka jelentőségét: szerinte az

egészséges személyiség tud szeretni és dolgozni. A mai kor emberére, sajnos, egyre inkább

jellemző, hogy különböző testi és lelki panaszokkal, zavarokkal küzd, társas kapcsolatait

az elidegenedés, munkáját a kényszer jellemzi. A konzumkultúra, amelyben élünk, azt az

üzenetet közvetíti felénk, hogy dobjuk ki, ami elromlott, ami nem működik, vegyünk

helyette újat, szerezzünk másikat. Ez a szemlélet már az emberi kapcsolatainkra is egyre

inkább rányomja a bélyegét, egymást eldobható tárgyakként kezeljük, egyre felszínesebb,

egoisztikus kapcsolatokat alakítunk ki. A munka világában a globalizáció és a gazdasági

válság okoz(ott) fennakadásokat, zavarokat; munkahelyek szűnnek meg, a munkaadók - a

profitszerzés érdekében - gyakran az alapvető tiszteletet sem adják meg

munkavállalóiknak, kihasználják, hogy a munkaerő-piacon a munkavállalók részéről

túlkínálat áll fenn. Nem csoda tehát, hogy a 21. század embere úgy érzi, kihúzták lába alól

a talajt, hisz a felszínes emberi kapcsolataiban nem találja meg azt az erőforrást, azt a

támaszt, amelyre szüksége lenne; a munka/munkahely pedig a kiteljesedés lehetősége

helyett a küzdelmet jelenti számára, küzdelmet a mindennapi megélhetésért.

Nagy kihívás előtt áll tehát a mai kor embere, a pszichológia tudománya és az emberi

erőforrással foglalkozó tudományok, hisz (1) az embereknek vissza kell találniuk

önmagukhoz és egymáshoz, (egészség)tudatosnak kell lenniük annak érdekében, hogy

kivédhessék a fogyasztói társadalom „támadásait”, csábításait, s ráleljenek a valódi

értékekre; (2) a pszichológiának segítenie kell ebben az embereket; (3) az emberi

erőforrással foglalkozó szakembereknek pedig olyan működő rendszereket, módszereket

kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók elégedetten,

egészségesen, stressz mentesen tudják munkájukat végezni, legyen lehetőségük a

folyamatos fejlődésre.

Diplomadolgozatom témájául a munkahelyi stresszt és a társas támogatást

választottam, méghozzá azzal a céllal, hogy felhívjam a figyelmet a témára és megoldási

javaslatokat tegyek a felmerülő problémákra. Jelen munkám célja tehát az, hogy:

- rámutassak a distressz káros következményeire (egyéni és szervezeti szinten

egyaránt), a társas támogatás és a pozitív emberi kapcsolatok jótékony hatásaira;

2

- ismertessem azon módszereket, technikákat, amelyek segítenek a káros stressz

csökkentésében, semlegesítésében;

- bemutassam a pozitív egészségpszichológia stresszel kapcsolatos kutatási

eredményeit, valamint saját empirikus kutatásom eredményeit.

Először a témával foglalkozó szakirodalmat ismertetem. Definiálom, hogy mit is értünk

pontosan stressz alatt, írok az ún. „jó” és „rossz” stresszről, a köztük lévő különbségről. A

második fejezet a munkahely és a munka szemszögéből vizsgálja a stresszt, szó esik a

stresszorokról és a distressz következményeiről egyéni és szervezeti szinten. A harmadik

fejezet tárgyalja a coping, vagyis a sikeres megküzdés lehetőségeit. Ebben a részben írok a

lélektan egy új mozgalmáról, a pozitív pszichológiáról, amely az elmúlt tizenöt évben

rengeteg olyan védőfaktort fedezett fel, amely megvéd minket a káros stressz ártalmaitól.

Az elméleti rész utolsó fejezete a társas támogatásról szól.

Munkám második nagy részében az általam végzett empirikus kutatást és annak

eredményeit mutatom be. Kérdőíves felmérést folytattam Dunaszerdahelyen dolgozó

pedagógusok és egészségügyi ápolók körében, abból a célból, hogy felmérjem észlelt

stressz szintjüket, megküzdési stílusukat és társas támogatottságuk mértékét, valamint

válaszokat kapjak a bevezető rész végén található kérdésekre és hipotézisekre.

Bemutatom az általam használt vizsgálati módszereket, a vizsgált mintát, majd pedig a

kutatás eredményeit ismertetem táblázatok segítségével. Ezek után kerül sor a

megbeszélésre és a következtetések levonására, javaslatok tételére. Igyekeztem mind az

egyének, mind pedig a szervezetek számára olyan megoldásokat javasolni, amelyek többé-

kevésbé könnyen megoldhatóak és alacsony anyagi vonzattal rendelkeznek.

Kérdések

K1: Mely testi, pszichikai tünetek jelennek meg a leggyakrabban? Van-e jelentős

különbség a pedagógusok és az egészségügyi ápolók testi/pszichikai panaszai

között?

K2: Hogyan alakulnak az Egyéni- és Munka profil skáláinak értékei? Van-e jelentős

összefüggés az egyes skálák értékei között?

K3: Mely tényezők vannak leginkább negatív hatással az észlelt munkahelyi stressz

mértékére? Van-e jelentős különbség e tekintetben a pedagógusok és az

egészségügyi ápolók között?

3

K4: Hogyan alakul az észlelt társas támogatottság mértéke a pedagógusok és az

egészségügyi ápolók körében? Van-e jelentős eltérés a pedagógusok és az

egészségügyi ápolók között e tekintetben?

Van-e jelentős összefüggés az észlelt társas támogatottság és:

o a) a testi és a pszichikai tünetek mértéke között?

o b) az észlelt egyéni-, illetve munkahelyi stressz mértéke között?

K5: Hogyan alakulnak a Pozitív gondolkodás skála és a Társas mobilizálás képessége

skála mértékei a pedagógusok és az egészségügyi ápolók körében? Van-e jelentős

eltérés a két csoport között? Mutatnak-e jelentős összefüggést a fentebb említett

skálák más skálákkal?

Hipotézisek

H1: Feltételezem, hogy a Testi tünetek skála

a) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Pszichikai tünetek skálával;

b) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Stressz skálával;

c) negatív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Elégedettség

skálával.

H2: Feltételezem, hogy a Munka profil – Stressz skála negatív korrelációs kapcsolatot

mutat a Munka Profil – Elégedettség skálával.

H3: Feltételezem, hogy az egészségügyi ápolók a pedagógusokhoz képest

a) szignifikánsan nagyobb munkahelyi stresszről számolnak be;

b) szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi elégedettségről számolnak be.

4

Irodalmi áttekintés

1. A stresszről általában

Már Selye János (1976) is megfogalmazta a stresszel kapcsolatban, hogy mindenkinek

van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek,

valójában mi is az. Úgy gondolom, ez a megállapítás a mai kor emberére is érvényes. Nap

mint nap találkozunk olyan kijelentéssekkel, mint a „stresszes vagyok”, „stresszel teli

időszakot élek át most”, „feszültséget okoz a munkám, feszült vagyok a munkahelyemen”

és még sorolhatnám. Gyakran tapasztalom, hogy az ilyen és effajta panasszal rendelkező

embertársaink megállnak a kesergés e szintjén, s nem tudnak (akarnak) tovább lépni,

konstruktívan megküzdeni a kialakult feszült helyzettel. Éppen ezért a következő

fejezetekben szeretném tisztázni a stressz fogalmát, a feszültséget kiváltó leggyakoribb

tényezőket, a stresszel való konstruktív megküzdési lehetőségeket, különös tekintettel a

társas támogatottságra.

1.1. A stressz fogalma és a stresszorok

Selye (1976) stressz alatt a szervezetünk nem specifikus válaszát értette valamely

igénybevételre. Vizsgáljuk meg közelebbről, pontosan mit is takar e meghatározás. Nem

specifikus alatt azt értjük, hogy nem a beható ingerektől függően különböző, hanem

sokféle inger hozhatja létre és mindenkinél azonos módon válaszol a szervezet.

Igénybevételről van szó, vagyis a szervezetünket terhelés éri, azaz adaptálódnia

(alkalmazkodnia) kell a külső (belső) változásokhoz a további egészséges működés

érdekében.

Azt a tényezőt, amely stresszt vált ki, stresszornak nevezzük. Stresszor lehet bármi,

amit mi magunk annak értékelünk és akképpen reagálunk rá (Bagdy, 2007). Vagyis

leegyszerűsítve: mi magunk „döntjük el” (pontosabban a szervezetünk), hogy számunkra

mi okoz feszültséget. Mindezek ellenére léteznek olyan tényezők, amelyek jelenléte szinte

mindenkiben feszültséget, elégedetlenséget vált ki. A 2.1. fejezetben tárgyalom azon

stresszorokat, amelyek általános elégedetlenséget, feszültséget eredményeznek a

munkával, munkahellyel kapcsolatban.

Atkinson és munkatársai (2005) négy olyan tényezőt említenek, amelyek nagy

mértékben befolyásolják az átélt stressz mértékét: befolyásolhatóság, bejósolhatóság,

életkörülmények változása, belső konfliktusok.

5

- A befolyásolhatóság azt jelenti, hogy az egyes eseményeket mennyire tudjuk

irányítani, mennyire vagyunk képesek befolyásolni azok alakulását. Ha minél

inkább úgy érezzük, hogy egy történésre nincs hatásunk, annál stresszesebbnek

tűnik.

- Bejósolhatóság alatt azt értjük, hogy van információnk egy esemény

bekövetkezésének tényéről és idejéről. Egy előre látható esemény kevesebb stresszt

okoz, mint egy előre beláthatatlan.

- Az életkörülmények változásának mértéke is hatással van arra, mekkora feszültséget

élünk át. Holmes és Rahe szerint egy eseménynek a megváltozását annál

stresszesebbnek éljük meg, minél nagyobb alkalmazkodást igényel tőlünk.

- A belső konfliktusok, vagyis a bennünk (lelkünkben) lejátszódó tudatos és

tudattalan csatározások is növelhetik az átélt feszültség mértékét.

Láthattuk tehát, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják egy esemény

stresszkeltő hatását, most pedig nézzük meg Bagdy Emőke (2007) könyve alapján, hogy a

stressz, mint folyamat milyen elemekből tevődik össze.

1. Stresszor – vagyis az a tényező, ami előidézi a folyamat beindulását. Ha nincs

stresszor, nincs (di)stressz sem, a folyamat nem indul el.

2. Értékelés – szerveztünk értékeli, hogy a kialakult helyzet ártalmas, rossz-e, avagy

kellemes, jó, majd eszerint minősíti a történést annak fontossága és érzelmi

jelentése szerint.

3. Megküzdési folyamatok – Miután a szervezetünk károsnak, rossznak minősítette a

behatást, testünk és lelkünk elkezd azon dolgozni, hogy kezelni, kontrollálni tudja a

helyzetet és legyűrve azt felül tudjon emelkedni.

4. Eredmény – a folyamat mindig valamilyen eredménnyel zárul, testi és lelki szinten

megmutatkozik hatása.

1.2. A „jó” és a „rossz” stressz

Klein Balázs és Klein Sándor (2012:362) közösen írt könyvükben felteszi a kérdést:

„Biztos, hogy a stressz mindig ártalmas, hogy megbetegít?”. A két szerző válaszol is a

kérdésre: Szerintük, ha igen lenne a válasz, akkor az emberiség már rég kihalt volna. Selye

Jánosra hivatkozva írják, hogy nem minden stressz ártalmas, megkülönböztetünk ún. jó

stresszt (eustressz) és rossz stresszt (distressz).

6

Az eustressz része a mindennapjainknak, jótékony hatással van szervezetünkre, testi-

lelki egészségünkre. Pozitív érzésekkel és egészséges testi működéssel jár, arra sarkall

minket, hogy tegyük a dolgunkat, éljünk. Energiát ad, az ember úgy érzi, hogy ereje

teljében van, képes cselekedni. Eustresszt élünk át pl. egy örömteli találkozáskor, kellemes

meglepetéskor, örömmel végzett tevékenységek során stb.

A distressz, ellentétben a jótékony stresszel, káros hatással van testi-lelki

működésünkre, egészségünkre. Úgy érezzük, nem tudunk megküzdeni a káros

behatásokkal, nem bírjuk el a terhelést, nem tudjuk kontrollálni életünket. Kiégünk,

tönkremennek kapcsolataink, önbizalmunkat elvesztjük, karrierünk zsákutcába kerül.

Mindezek mellett, a hosszan tartó negatív stressz hatására, súlyos testi tünetek, betegségek

is megjelenhetnek, legvégső esetben pedig a szervezetünk teljesen kimerülhet.

7

2. Munkahely és a stressz

Ahogy magánéletünk során, úgy munkahelyünkön, munkánk közben is ér minket

stressz, találkozunk sok akadállyal, nehézséggel, megoldandó feladatokkal. Már az

előzőekben is írtam arról, hogy stresszor az, ami feszültséget kelt bennünk, s ez

mindenkinél más és más lehet. A következő két alfejezetben szeretném bemutatni, hogy a

munkahelyen, munkahelyi környezetben mely tényezők váltanak ki a leggyakrabban

stresszt, s milyen hatással van ez az egyénre és a szervezetre.

2.1. Munkahelyi stresszorok

A munkahelyi stresszorokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk, léteznek

feladattal -, munkakörnyezettel-, szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok

és szervezeten kívüli stresszorok (Cooper és Davidson, 1987; illetve Cooper és Marshall,

1978 alapján, idézi Juhász, 2003).

2.1.1. Feladattal kapcsolatos stresszorok

Mennyiségi vagy minőségi túl-, vagy alulterhelés – Az, hogy mennyi feladattal bízzuk

meg munkavállalónkat, nagy mértékben befolyásolja munkája minőségét. Ügyelnünk kell

tehát arra, hogy a kiszabott feladat ne legyen túl sok, de túl kevés sem (mennyiségileg és

minőségileg egyaránt), mert az előbbinél nem fogja magát utolérni, feszültség, kimerültség

lesz úrrá rajta, utóbbinál pedig az unalom okozhat alulmotiváltságot, fásultságot.

Csíkszentmihályi Mihály (2009) is arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyén képességei és

a munka nehézsége közt egyensúlynak kell lennie.

Munkafeltételek – Stressz forrása lehet, ha (1) egy munkahelyen az adott

munkafeltételek nem biztosítják a munkavégzés hátterét, (2) az egyénnek nincs beleszólása

abba, hogyan végzi a munkáját, (3) dehumanizáló munkafeltételek vannak jelen, (4)

veszélyes körülmények között kell elvégezni a feladatokat.

Változások a munkában, lépést tartani a gyors technológiai változással – Az elmúlt

évek során – többek között a globalizáció és a gazdasági versenynek köszönhetően – a

változás és a változni, változtatni tudás kompetenciája felértékelődött. Gyakran előfordul

viszont, hogy a munkavállalók különböző okoknál fogva nem tudják követni a

változásokat, s ez feszültséget kelt bennük. A munkaadóknak biztosítani kell a

változásokhoz való sikeres adaptációt, ebben a feladatban nagy segítség lehet a nyolc

fázisból álló Kotter-modell (Poór, 2010).

8

2.1.2. Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok

Jelentős stresszt okozhatnak a fizikai környezet olyan jellemzői, mint a zaj, hő,

megvilágítás elégtelensége, szennyezett levegő, kellemetlen szagok, túlzsúfoltság,

különböző rezgések, besugárzások. Klein Sándor (2004) könyvében bővebben szól e

jellemzőkről, leírja, hogyan lehetséges csökkenteni e tényezők egészségkárosító hatását.

Fontosnak tartom itt megjegyezni Edward Wilson biofília hipotézisét (Szondy, 2010), mely

kimondja, hogy evolúciós örökségünk miatt él bennünk egyfajta ösztönös vágy a természet

közelsége iránt. Több kutatás is bizonyította e feltevés érvényességét: ahol lehetőség van a

természettel való interakcióra (pl. szobanövények, virágos erkély, zöld területre nyíló ablak

stb.) ott gyorsabban gyógyulnak a betegek, jobban tanulnak a diákok, hatékonyabban

végzik munkájukat a dolgozók.

2.1.3. Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok

A szervezetben betöltött szerepek három szinten (egyéni, csoport és szervezeti szinten

valósulhatnak) meg.

Egyéni szinten stressz forrása lehet, (1) ha az illető nincs tisztában azzal, mi is a pontos

feladata, milyen elvárások vannak vele szemben, mettől meddig terjed a felelőssége, (2) az

egyénnel szemben támasztott követelmények egymásnak ellentmondóak, (3) túl kevés

vagy túl sok felelősség, (4) túlzott ütemű vagy nem elégséges előléptetés.

Csoport szinten stresszor lehet az összetartás hiánya, a jó munkatársi kapcsolatok

hiánya, csoporton belüli konfliktusok, felettessel/beosztottal való kapcsolat. Ilyen

problémák orvosolására és megelőzésére a különböző csapatépítő-, együttműködést

elősegítő tréningek, valamint a folyamatos kommunikáció ajánlott.

Szervezeti szinten feszültséget kelthet a szervezeti légkör (dolgozók részt vehetnek-e a

döntésekben avagy sem?), a nem megfelelő vezetési stílus, elégtelen vagy nem

megfelelően működő ellenőrzési rendszer, a technológia, a túlságosan alacsony fizetés és

az állás bizonytalansága.

2.1.4. Szervezeten kívüli stresszorok

A szervezeten kívüli stresszorok az egyénnel és magánéletével kapcsolatosak.

A családi kapcsolatok, anyagi problémák, társadalmi problémák olyan tényezők,

amelyek nagy mértékben hatással vannak az egyén egészségére, s ez által a

munkavégzésére is. Nem lehet tehát élesen különválasztani a munkát és a magánéletet,

9

ugyanis egymásra kölcsönösen hatnak, sőt feszültség is keletkezhet a két életterület között,

ha a személyes meggyőződések, hitek és a vállalati politika közt konfliktus áll fenn.

A családi és munkahelyi szerepek összeegyeztetésének nehézségei feszültséget

okozhatnak a munkavállaló életében, különös tekintettel a családos nők mindennapjaiban.

A gyakori költözés amellett, hogy kimerültséget, zavarodottságot, rendszertelenséget

okozhat a munkavállaló életében, a gyökértelenség érzéséhez is vezethet, elidegenedést

eredményezhet.

Egyre többen valamilyen közlekedési eszközzel jutnak el munkahelyükre nap mint nap.

A tömegközlekedés vagy az autóvezetés is lehet stresszforrás, ugyanis időt vesz el a

munkavállalótól, fáradtságot, kialvatlanságot okozhat.

2.2. A distressz következményei egyéni és szervezeti szinten

Fentebb megismerkedhettünk azon munkahelyi tényezőkkel, amelyek feszültséget,

stresszt válthatnak ki a munkavállalókból. Most pedig nézzük meg, hogy ezek a

stresszorok milyen negatív hatással vannak a dolgozókra, illetve magára a szervezetre.

2.2.1. Egyéni szinten

Biológiai változások (Juhász, 2002; 2003) – Biológiai szinten beszélhetünk a stressz

rövid-, illetve hosszú távú hatásairól. Rövid távon a stresszor hatására bekövetkezik a

„Harcolj vagy menekülj” reakció, mely a szervezetben jellegzetes fiziológiai változásokat

eredményez. Ezek a változások, amelyek felkészítik a szervezetet a veszélyek előli

menekülésre vagy az azokkal való megküzdésre, mindenki számára ismertek:

- nő a vérnyomás és a szívritmus,

- felgyorsul a légzés,

- nő az izomfeszültség,

- kitágulnak a pupillák,

- fokozódik az izzadás,

- csökken az emésztés, nyálelválasztás,

- emelkedik a vércukorszint,

- endorfinok szabadulnak fel.

Hosszú távon, a huzamosabb ideig fennálló distressz egészségkárosító lehet, ugyanis az

emberi szervezet adaptációs (alkalmazkodási) képessége véges, alkalmazkodási energiája

kimeríthető. Ezt először Selye János (1976) írta le, megalkotva az Általános Adaptációs

10

Szindróma fogalmát. Szerinte a stresszel teli körülményekhez való

alkalmazkodóképességnek három szakasza van:

1. Alarm reakció – Stresszor hatására a szervezetben a fentebb leírt jellegzetes tünetek

jelentkeznek (nő a vérnyomás és a szívritmus stb.). Az ellenálló képesség csökkeni

kezd.

2. Ellenállási szakasz – Ebben a szakaszban, ha a stresszor folyamatos hatása mellett

lehetséges a szervezet alkalmazkodása, kifejlődhet a megfelelő ellenállás, vagyis az

ellenálló képesség a normális szint fölé emelkedik.

3. Kimerülés szakasza – Ha a szervezetet hosszú ideig ugyanazon stresszor éri, vagy

nem tud konstruktívan megküzdeni vele az egyén, az alkalmazkodási energia

kimerül. Mindezek hatására ismét megjelennek az alarm reakció jelei, jelentős

egészségkárosodás figyelhető meg, amely halálhoz is vezethet.

Lelki reakciók, lelki változások (Juhász, 2002; 2003) – Pszichikai szinten stresszre adott

válaszként leggyakrabban a depresszió, szorongás és a munkahelyi elégedetlenség jelenik

meg.

A depresszió Comer (2005:648) szerint „rosszkedvű, szomorú állapot, melyben a világ

kietlennek, a nehézségek pedig leküzdhetetlennek tűnnek”, vagyis egyfajta passzív állapot,

az egyén tehetetlennek érzi magát (tanult tehetetlenség). A depressziós emberek

immunrendszere legyengül, kevésbé képes ellenállni a különböző betegségeknek. Az újabb

elméletek szerint a depresszió gyulladásos betegség, különböző gyulladáscsökkentő

gyógyszerekkel és -étrenddel hatékonyan lehet(ne) kezelni (Szendi, 2014).

Káros és hosszú távon fenn álló stressz hatására megnő az egyén szorongási szintje. A

szorongás Bagdy Emőke (2007:21) szerint „…bizonytalan, tárgy nélküli félelem,

sejtésszerű, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló, emlékezetünket bénító,

szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen

befeszítő, testünket gúzsbakötő állapot…”. Bár a definíció viszonylag hosszú, remekül

lefesti, pontosan mi is a szorongás, milyen tünetekkel, érzetekkel jár. Jó hír, hogy ma már

rengetek olyan módszer, technika létezik, amely káros mellékhatások nélkül, hatékonyan

csökkenti a szorongást.

A fentebb leírtak alapján (gondolok itt a stressz biológiai hatásaira, illetve a

depresszióra és a szorongásra) tehát nem meglepő, ha a dolgozó elégedetlenné válik a

munkájával, munkahelyével, csökken a motivációja, teljesítménye.

11

Teljesítménykárosodás (Atkinson és mtsai, 2005) – Stressz hatására kognitív

károsodások is bekövetkezhetnek, vagyis csökkenhet a koncentráció, a logikus

gondolkodás széteshet, a figyelem elterelődhet. Mindezek következményeként jelentős

mértékben csökkenhet az egyén teljesítménye. Ez akár életveszélyes is lehet, ugyanis

rengetek (munkahelyi) baleset kiváltója lehet.

Viselkedésváltozás – Kahn és Byosiere (1992, idézi Juhász, 2002) szerint a káros

stressz hatására az egyén egészségkárosító viselkedésformákat (dohányzás, túlzott

alkoholfogyasztás stb.) vehet fel, leértékelheti munkahelyi szerepét, harag és agresszió

uralkodhat el rajta, menekülhet a munkájából, más életszerepei is károsodhatnak.

Mindezek a magánéletében és a munkahelyén súlyos következményekkel járhatnak.

2.2.2. Szervezeti szinten

Az egyén által átélt stressz szervezeti szinten is megmutatkozik, alacsony

termelékenységet, hiányzást, munkaerő nagymértékű elvándorlását és munkahelyi

feszültséget okozhat (Marshall és Cooper, 1979, idézi Juhász, 2002).

A dolgozók teljesítménycsökkenése nagy mértékben kihat a szervezet

termelékenységére. Ha a munkavállaló nem tud konstruktívan megküzdeni a stresszel, a

viselkedésében változások állnak be (érdektelenség, alkohol- és drogfogyasztás,

pszichoszomatikus betegségek stb.), amelyek jelentősen korlátozhatják saját és kollégái

munkavégzését.

Ahogy azt fentebb is írtam, káros stressz hatására az egyén megbetegedhet, testi-lelki

egészségkárosodás jelenhet meg náluk. Mindezek hatására megnő a hiányzások száma, a

betegszabadságon lévő munkatársat helyettesíteni kell, amely a helyettesítő kollégának

többlet feladatot jelent, s egy idő után nála is jelentkezhetnek a stressz jelei a túlterheltség

miatt. Tehát egyfajta ördögi kör indul be.

A hiányzáshoz hasonló a munkaerő elvándorlása, csak sokkalta súlyosabb az előzőnél.

A szervezetből való kilépés során a munkáltatónak új munkatársak után kell nézni, akiket a

sikeres kiválasztás után be kell illeszteni a szervezetbe, amely nagy anyagi veszteséggel jár

a cégnek.

A fentebb említett tényezők mind-mind hozzájárulhatnak a munkahelyi feszültséghez,

így tehát újabb stressz faktorként jelenhetnek meg a szervezetben, vagyis egy ördögi kör

indulhat be ezáltal is.

12

3. Megküzdés a stresszel

Az előző fejezetekben ismertettem, mi is a stressz, milyen tényezők idézik elő az egyén

magánéletében és a munkahelyén, munkája során, milyen következményei lehetnek a

distressznek, ha hosszú időn keresztül van jelen életünkben. A következőkben ideje arról

beszélni, hogy a káros behatásokkal szemben hogyan védekezhet a személy, milyen

stratégiákat, taktikákat használ (illetve milyeneket lenne érdemes használnia) annak

érdekében, hogy megtartsa lelki és testi egyensúlyát. A következő oldalakon tehát a

stresszel való megküzdésről (coping) lesz szó, először a Lazarus és Folkman (1984, idézi

Atkinson és mtsai, 2005) által leírt probléma- és érzelemközpontú megküzdés kerül

bemutatásra, majd a személyiség pszichológiai immunrendszere, s végül a pozitív

pszichológia és annak hozományai.

3.1. A problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdés

Ahogy fentebb is írtam már, Lazarus és Folkman kétfajta megküzdési módot

különböztet meg, a problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdést.

Problémaközpontú megküzdés során az egyén a problematikus helyzetre koncentrál,

megpróbálja azt megoldani, megváltoztatni. Dávid (2012) szerint akkor érdemes ezt a fajta

megküzdési módot használni, ha a körülmények megváltoztathatónak bizonyulnak és a

megpróbáltatás kihívásként értelmezhető. Legegyszerűbb megoldás a közvetlen cselekvés,

ám néha a probléma bonyolultsága elemzést, cselekvési alternatívákat kíván. Ha

összetettebb nehézséggel találkozunk, érdemes kisebb részekre „darabolni” és

kicsinyenként megoldani.

Az érzelemközpontú megküzdés során nem a stresszhelyzet változik, hanem a személy

viszonyulása az eseményhez (Dávid, 2012). Gyakran fordul ez elő olyankor, amikor az

egyén úgy érzi, nincs befolyása a történésekre, nem tudja megváltoztatni az eseményeket.

Mit tehetünk ilyenkor? Értékeljük át a helyzetet, változtassuk meg viszonyulásunkat,

attitűdünket! Próbáljunk meg értelmet adni a történéseknek, nézzük a jó oldalát,

gondoljunk arra, történhetett volna akár rosszabb is stb. A helyzet átértékelése segít abban,

hogy a negatív érzések ne hatalmasodjanak el rajtunk, így megőrizhetjük testi-lelki

egészségünket.

Megismerkedhettünk tehát a probléma- és az érzelemközpontú megküzdés elméletével.

Érdemes megjegyezni, hogy önmagában egyik mód sem jó vagy rossz, a helyzettől függ,

melyiket érdemesebb használnunk.

13

3.2. A személyiség „pszichológiai immunrendszere”

Magyarországon is folytak olyan kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogyan lehet

hatékonyan, sikeresen megküzdeni a stresszel. A hazai kutatók közül érdemes Oláh Attila

munkásságát megemlítenünk, ő volt az, aki bevezette Magyarországon a pszichológiai

immunrendszer fogalmát (a továbbiakban PI). Oláh (2004:657) szerint „A pszichológiai

immunrendszer fogalma azoknak a személyiségforrásoknak a megjelölésére szolgál,

amelyek képesség teszik az egyént a stresszhatások tartós elviselésére, a

fenyegetettségekkel való eredményes megküzdésre úgy, hogy a személyiség integritása,

működési hatékonysága és fejlődési potenciálja ne sérüljön, inkább gazdagodjon a stresszel

való aktív foglalkozás során szerzett tudás, élményanyag és tapasztalat interiorizációja

következtében.”. A PI tehát úgy védi a pszichénket, mint ahogy a hagyományosan vett

immunrendszer védi a testünket a különböző betegségekkel, kórokozókkal szemben.

A fentebb idézett tanulmányban a szerző leírja azt is, hogy a PI három alrendszerből

épül fel, mégpedig a monitorozó-megközelítő alrendszerből, az alkotó-végrehajtó

alrendszerből és az önregulációs alrendszerből.

A monitorozó-megközelítő alrendszer összetevői arra szolgálnak, hogy elősegítsék a

fizikai és a szociális környezet megismerését, megértését, kontrollálását. Ide tartozik az

optimizmus, a koherenciaérzék, a kihíváskeresés képessége, a kontrollképesség, a

növekedésérzés és a társas monitorozás képessége.

Az alkotó-végrehajtó alrendszer összetevői abban segédkeznek, hogy a személy képes

legyen mobilizálni és aktualizálni képességeit céljai elérése érdekében. A leleményesség, a

problémamegoldó képesség, az énhatékonyság-érzés, a társas mobilizálás képessége és a

szociális alkotóképesség tartozik ehhez az alrendszerhez.

Az önszabályzó alrendszer funkciója a figyelem irányítása és a kontroll biztosítása a

célok elérésének érdekében. Összetevői a szinkronképesség, a kitartásképesség, az

ingerlékenységgátlás, az impulzivitáskontroll és az érzelmi kontroll.

A pszichológiai immunkompetencia vizsgálatára kidolgoztak egy 80 itemet tartalmazó

mérőeszközt, a Pszichológiai immunkompetencia kérdőívet, amelynek 16 skálája az alább

található konstruktumokat méri (Oláh, 2004).

- Pozitív gondolkodás: A pozitív következmények, a kedvező változások elvárására

és elővételezésére való hajlam.

- Kontrollképesség: A személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta

múlik, mi fog történni azokban az élethelyzetekben, amelyekben részt vesz.

14

- Koherenciaérzés: Az összefüggések megértésére, megérzésére való képesség;

annak érzése, hogy a külső környezet változásai előre jelezhetők, és erőteljes hit

abban, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogyan az ésszerűen elvárható.

- Öntisztelet: Önmagunk pozitív értékelésén túl egy aktív értékmegóvó, az

önjutalmazásra is figyelmet fordító magatartás.

- Növekedésérzés: Saját fejlődésének folyamatosságát, önkiteljesedésének

eredményeit reálisan szemlélve az egyén önmagát egy folyamatos megújulásra és

növekedésre képes személyként definiálja.

- Rugalmasság, kihívásvállalás: A kihívások vállalása, a tevékenységekbe való

belemerülés, az új iránti fogékonyság és nyitottság, valamint a változás és fejlődés

igenlése jellemzi a magas pontértékű személyeket.

- Énhatékonyság-érzés: Az egyénnek az a szilárd meggyőződése, hogy képes azokat

a viselkedéseket végrehajtani, amelyekkel az általa kitűzött célt megvalósíthatja.

- Leleményesség: A személyiség kreatív kapacitása tervek, alternatív megoldások,

eredeti ötletek kimunkálására, a tanult ismeretek olyan átstrukturálására való

képesség, hogy azok alkalmas forrásként szerepelhessenek a megküzdési

folyamatban, az élet problémáinak a megoldására.

- Empátia, társas monitorozó képesség: Annak mértékét mutatja, hogy a személy

mennyire képes a társas környezet információit érzékenyen és szelektíven észlelni,

valamint adekvátan felhasználni az aktuális és távlati célok megvalósítására.

- Társas mobilizálás képesség: Ennek birtokában az egyén sikeres mások

irányításában, képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik; el tudja érni, hogy

támogassák a céljai megvalósításában.

- Szociális alkotóképesség: Képesség a másokban szunnyadó rejtett képességek

feltárására és hasznosítására az együttgondolkodás folyamatában.

- Szinkronképesség: Az egyén azon kapacitása, hogy képes együtt vibrálni a

környezeti változásokkal.

- Kitartásképesség: Az egyén akadályok keletkezése esetén is képes folytatni az

elhatározott viselkedést, ebben a frusztrációs tolerancia magas szintje és a

késleltetésre való képesség is erősíti.

- Impulzivitáskontroll: A viselkedés racionális kontroll és mentális programok által

történő vezérlésére való képesség.

- Érzelmi kontroll: A kudarcok és fenyegetések keltette negatív emóciók uralásának

konstruktív viselkedésbe való transzformálásának képessége.

15

- Ingerlékenység gátlás: Az indulatok, a düh és a harag érzelme feletti racionális

kontroll gyakorlásának képessége, a düh konstruktív módon való felhasználásának

képessége.

3.3. A stresszel való megküzdés és a pozitív pszichológia

A pozitív pszichológia, melynek alapító tagjaiként Martin Seligmant és a magyar

származású Csíkszentmihályi Mihályt szokták emlegetni, viszonylag fiatal irányzatnak

számít a pszichológián belül. Tudománytörténeti megjelenését két dátummal, két

eseménnyel kapcsolják össze (Oláh, 2012), az egyik Martin Seligman beszéde, amelyet

1998-ban az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) elnöki székének elfoglalásakor

mondott el, a másik egy tanulmány, melyet Seligman és Csíkszentmihályi (2000, idézi

Oláh, 2012) írt közösen. A mozgalom fentebb említett két vezéralakja úgy látta,

paradigmaváltásra van szükség a pszichológián belül: a pszichés és a szomatikus

betegségek gyógyítása és vizsgálata mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre

(Oláh és Kapitány-Fövény, 2012), a „szenvedés pszichológiája” helyett legyen olyan

lélektan, amely az ember pozitív vonásait tanulmányozza (Oláh, 2012). Milyen tényezők

növelik az egyén szubjektív jól-létét (boldogságát)? Hogyan lehet megőrizni és növelni a

testi-lelki egészséget? Mi a titka az olyan embereknek, akik nehéz időkben, nehéz

körülmények közt is a legjobbat tudják kihozni magukból? Ilyen, s ehhez hasonló kérdések

merültek fel a lélektanon belül. A kérdések megválaszolására nem kellett sokat várni,

ugyanis a mozgalom rengeteg pszichológust lázba hozott, megkezdődtek a kutatások. Mára

már egyre több olyan mű jelenik meg magyar nyelven is, amely a pozitív pszichológiával

foglalkozik, bemutatja a külföldi és hazai kutatási eredményeket. Az elmúlt bő tíz év során

számos olyan tényező került feltárásra, amely nem csak megőrzi lelki és testi

egészségünket, megvéd minket a káros behatásoktól (pl. distressz), de növeli pszichikai

jól-létünket is. Jelen dolgozatom terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az összes ilyen

védőfaktort bemutassam, így csak tizenkettőt ismertetek Sonja Lyubomirsky (2008)

könyve alapján.

Hála kifejezése – Hálásnak lenni. Mit is takar pontosan ez a kifejezés? Lyubomirsky

könyvében azt írja, hogy annyiféle hála létezik, ahány ember, vagyis a hála alatt érthetjük a

rácsodálkozást, elismerést, köszönetnyilvánítást, megbecsülést stb. Jótékony hatását több

kutatás is igazolta (Seligman, 2011), nem csak az irigységet, kapzsiságot, bosszankodást,

16

ellenségességet, aggodalmaskodást semlegesíti, de az egészségünkre is pozitív hatással

van.

Optimizmus – Mára már köztudott tény, hogy az optimizmus, vagyis az, hogy

derűlátóan tekintünk életünkre, jótékony hatással van az egészségünkre. Ezt több kutatás is

bebizonyította, melyek közül talán a leghíresebb Peterson és Bossio több évtizeden át

végzett megfigyelése (Bagdy, 2010; 2012). A két kutató kimutatta, hogy az optimista és a

pesszimista életszemlélet az emberek életében a 40-45. életév környékén fejtik ki hatásukat

a leginkább: a derűlátók szignifikánsan egészségesebbek testileg is, lelkileg is és tovább

élnek borúlátó társaiknál. Az is bebizonyosodott, hogy az optimizmus és az

egészségállapot között szorosabb az együtt járás, mint a dohányzás és a tüdőrák között

(Kulcsár, 1995, idézi Bagdy, 2010).

Az életderűhöz hozzátartozik a mosoly, nevetés, humor és a vicc is. Bagdy Emőke és

Pap János (2011) a közösen írt könyvükben, több oldalon keresztül is azt bizonyítják, hogy

a mosolygós, sokat nevető, jó humorú emberek tovább élnek, egészségesebbek, könnyen

barátkoznak, nagyobb szociális hálóval rendelkeznek, sikeresebben küzdenek meg a

stresszel, feszült helyzetekkel. A humor, nevetés nem csak magánéletünkben, de

munkahelyünkön, munkánk során is nagyon fontos, erről ír Molnár László Gábor (2006)

is. Segíthet a feszült helyzetek, időszakok túlélésében, növelheti a csapatszellemet,

növelheti a pozitív munkahelyi légkört.

Érdemes szólni még a pozitív érzelmek jótékony hatásairól. A téma jeles kutatója,

Barbara Fredrickson (2011) megalkotta az ún. láss-gyarapíts elméletet, mely szerint a

pozitív érzelmek (1) szélesítik az emberek aktuális gondolkodási-cselekvési repertoárját,

(2) gyarapítják a tartós személyes erőforrásokat, (3) felülírják a kószáló negatív érzelmi

állapotokat, (4) elősegítik a pszichológiai reziliencia kialakulását, (5) serkentik a nagyobb

jóllétet ígérő, felfelé irányuló spirál beindulását. Érdemes tehát minél több pozitív érzelmet

átélnünk mindennapjaink során.

A rágódás és a társas összehasonlítás elkerülése – A rágódás (rumináció) és a társas

összehasonlítás megkeseríthetik életünket. Ha folyamatosan gondjainkon, problémáinkon,

a múltban elszenvedett sérelmeinken rágódunk, előbb utóbb romlani kezd testi-lelki

egészségünk. A negatív dolgokra való összpontosítás növeli a kellemetlen érzések

jelenlétét, csökkenti az immunrendszer védekezőképességét, társas kapcsolataink

romlásához vezet. Ugyan ezt eredményezi az is, ha folyamatosan másokhoz mérjük,

17

alulbecsüljük magunkat. Mit tehetünk, hogyan kerülhetjük el mindezt? Éljünk a jelenben,

legyünk optimisták, kötelezzük el magunkat céljaink mellett, segítsünk másoknak.

Jó cselekedetek gyakorlása – A másokon való önzetlen segítés (altruizmus), a jó

cselekedetek gyakorlása nem csak annak jó, aki kapja, hanem annak is, aki adja. Ha

másokkal jót teszünk, akkor (1) pozitívabb lesz az énképünk, megerősödik az

önbizalmunk, (2) optimistábbak leszünk, (3) hasznosabbnak érezzük magunkat, (4)

elterelődik a figyelmünk saját gondjainkról, (5) mások megszerethetnek, megbecsülhetnek

minket, kifejezhetik hálájukat. Érdemes tehát jót tenni másokkal, mert többszörösen

megtérül.

Társas kapcsolatok ápolása – lásd: 4. fejezet

A megküzdőképesség erősítése – A stresszel szembeni megküzdő képességünk

fejleszthető, erősíthető. Érdemes használni és folyamatosan fejleszteni a 3.1. fejezetben

már bemutatott probléma- és az érzelemközpontú megküzdési módokat. Mindezek mellett

ajánlott elgondolkozni azon, hogy egy trauma, egy nehézség nem csak romboló lehet,

hanem akár építő is, lássuk meg a rossz dolgoknak is a jó oldalát!

Megbocsátás – A pozitív pszichológia kutatott témái közé tartozik a megbocsátás is.

Magyarországon Szondy Máté (2010; 2014) foglalkozik behatóbban a bosszú és a

megbocsátás pszichológiájával. A pszichológus leírja, hogy sérelem hatására eluralkodnak

rajtunk a negatív érzések, amelyek a megbocsátás hiányában nem múlnak el, így károsítják

testi-lelki egészségünket. Ha a bosszú és a bosszankodás helyett a megbocsátást választjuk,

testünk és lelkünk „felszabadul”, a negatív érzések helyét a pozitív, egészséget megőrző

érzések veszik át.

Az optimális élmény (flow) fokozása – A flow (áramlat) elmélete a magyar származású

pszichológustól, Csíkszentmihályi Mihálytól (2010) származik. Az optimális élmény egy

olyan tudati állapot, amely akkor alakul ki, amikor a személy képes úgy belemerülni egy

feladatba, tevékenységbe, hogy mintegy eggyé válik azzal a foglalatossággal, szinte alig

érez különbséget önmaga és a külvilág között. Fontos, hogy a tevékenység nehézsége és az

egyén képességei közt összhang legyen. A flow bármilyen tevékenység során átélhető,

pozitív hatással van testi-lelki egészségünkre.

18

Apró örömök élvezete – A nagy rohanások közepette álljunk meg néha egy-egy

pillanatra, figyelmünket szegezzük a jelenre, az itt és mostra. Vegyük észre az apró

dolgokat, örömöket is, amelyek körülvesznek minket, figyeljük meg őket, örüljünk nekik.

Ha ezt gyakran megtesszük, javulni fog testi-lelki ellenálló képességünk.

Elköteleződés céljaink mellett – Feltehetjük azt a kérdést, miért is fontos, hogy

legyenek céljaink, illetve ez hogyan segít minket a nehézségekkel szembeni

megküzdésben? Kitűzött céljaink (1) értelmet és struktúrát adnak életünknek, (2) segítenek

jövőképünk kialakításában, (3) támogatják önbecsülésünket, (4) segítenek beosztani

időnket, (5) lehetővé teszi a másokkal való együttműködést (társas kapcsolatok,

támogatás). Az előbb felsorolt előnyök mindegyike hozzájárul testi és lelki egészségünk

javulásához.

Vallásgyakorlás és spiritualitás – Lyubomirsky a már idézett könyvében szót ejt a

vallásgyakorlás és a spiritualitás pozitív hatásairól is. Leírja, hogy a kutatások szerint

boldogabbnak, egészségesebbnek és elégedettebbnek találták azon személyeket, akik

valamilyen vallási felekezethez tartoztak vagy spirituális embernek vallották magukat. A

kutatók szerint ez azért lehetséges, mert (1) a vallásos csoportok pozitív, alacsony stressz

szintű életre ösztönzik híveiket (mások tisztelete, békesség, erkölcsös magatartás,

megbocsátás, egymás segítése stb.), (2) a vallásos embereknek a gyülekezetük erős társas

támaszt nyújt (segítenek egymásnak érzelmi és fizikai értelemben is), (3) a vallásos és

spirituális emberek hisznek egy magasabb „erő” létezésében. Természetesen a nem

vallásos emberek is hihetnek valamiben, megtalálhatják létezésüknek értelmét, életük fő

célját.

Testmozgás – Az már köztudott tény, hogy a testmozgás, sport egészséges, jót tesz a

testnek és a léleknek is egyaránt. Több kutatás is igazolta (Bagdy, 2014:267), hogy:

- „...a rendszeres testmozgás csökkenti a fertőzések gyakoriságát és súlyosságát,

- a testedzés az immunrendszerben jellegzetes változásokat idéz elő (sejtszám,

eloszlás, vándorlás), melyek edzett egyének esetében a kontrollokkal szemben jobb

immunállapotként regisztrálhatók,

- a testedzés a distressz fizikai és pszichikai hatásait (testi működészavar, szorongás,

depresszió) képes csökkenteni…”

19

Érdemes napi rendszerességgel testmozgást végezni. Nem kell élsportolónak lenni,

igyekezzünk mindennapjainkba minél több mozgást belevinni. Járhatunk pl. kerékpárral

munkába, a felvonó helyett használhatjuk a lépcsőt, sétálhatunk a friss levegőn stb.

Láthatjuk tehát, hogy rengeteg olyan tényező, tevékenység van, amely segít nekünk

megbirkózni a nehézségekkel, megküzdeni a stresszel, s mindezek mellett még növeli is

testi-lelki egészségünket, jól-létünket. Csak rajtunk áll, hogy használjuk-e a pozitív

pszichológia által kutatott, javasolt technikákat.

20

4. Társas támogatás

4.1.Társas támogatás – fogalmak, definíciók

Szinte már közhellyé vált az a megállapítás, hogy az ember társas lény. Születésünktől

kezdve igényeljük mások jelenlétét, társaságát, támogatását, fontos számunkra, hogy

érezzük, valahová tartozunk. Az egyént rengeteg ember veszi körül, nem telik el úgy nap,

hogy ne találkoznánk családtagjainkkal, rokonainkkal, barátainkkal, közelebbi és távolabbi

ismerőseinkkel, ismeretlen emberekkel. A találkozások során új kapcsolatok épülhetnek ki,

ápolhatjuk és elmélyíthetjük a már meglévő kötelékeinket, megszakíthatjuk azokat.

Egyfajta biztonságot jelent számunkra, ha tudjuk, nem vagyunk egyedül, számíthatunk

másokra, mások támogatására.

Egyre több cikk, tanulmány, kutatás jelent meg az elmúlt évek során, amelyek a társas

támogatás jelentőségével, hatásaival foglalkoztak. Ha fellapozzuk a szociális támogatásról

szóló szakirodalmakat, láthatjuk, hogy magának a fogalomnak nincs egységesen elfogadott

definíciója. Deelstra és munkatársai (2003, idézi Lazányi, 2011) például mások segítő vagy

annak szánt megnyilvánulásait értik társas támogatás alatt, Smith és Mackie (2004:853)

pedig olyan fizikai és érzelmi megküzdési forrásokat, amelyeket mások biztosítanak.

Mindkét definíció hangsúlya a mások által nyújtott segítségen van, viszont Smithék

meghatározása már utal arra is, hogy a támogatás különböző formákban érkezhet (érzelmi,

fizikai).

Kállai (2014) szerint beszélhetünk instrumentális-, anyagi-, érzelmi- és információs

támogatásról.

- Instrumentális támogatás során különböző eszközöket biztosítunk másoknak

(konkrét feladatokhoz illeszkedő anyagi és kapcsolati természetű eszközök). Ilyen

lehet például egy barát pénzzel való kisegítése.

- Anyagi támogatás esetén az általánosabban használható, kézzel fogható anyagi

értékek átadását értjük rövidebb-hosszabb időszakra.

- Érzelmi támogatásnál empatikusan meghallgatjuk az illetőt, osztozkodunk

örömében, bánatában.

- Másokat támogathatunk információátadással is, vagyis tanácsokkal, útmutatással,

javaslatokkal, tapasztalataink megosztásával is segíthetjük embertársainkat.

21

4.2 A társas támogatás jelentősége, hatása

A társas támogatás és az egészség közti összefüggést már több kutatás is

alátámasztotta, megerősítette (Szondy, 2010). Tudjuk, hogy a szociális támogatottság

mértéke és minősége hatással van szív- és érrendszerünkre, immunrendszerünkre, valamint

befolyásolja szervezetünk stresszre adott válaszának intenzitását. Egészségi állapotunkra

való kedvező hatását (Pikó, 2014) egyrészt közvetlen (direkt) módon fejti ki, hiszen a

szociális integráció segít az egyénnek az egészséget támogató magatartásformák

felvételében, támogatja a realitáselvű gondolkodást, valamint a viselkedés és az érzelmek

kontrollját. Másrészt a társas kapcsolatok az egyént ért pszichoszociális vagy más jellegű

stresszhatás semlegesítésében biokémiai folyamatok révén is szerepet játszanak, növelve

az endorfinok szintjét (pufferhatás).

Társas interakcióink során gyakran fizikailag is érintkezünk másokkal, egy puszi,

simogatás, kézfogás, véletlen „összeütközés” stb. erejéig. Bár gyakran (tudatosan) észre

sem vesszük, hogy valaki hozzánk ért, megérintett minket, érzelmi agyunk a legapróbb

fizikai kontaktust is észleli. Bagdy Emőke (2010) könyvében olyan kísérletek eredményeit

ismerteti, amelyek az érintés fontosságát és jótékony hatásait bizonyítják. Olvashatunk

például arról, hogy a legapróbb, szinte észrevehetetlen érintés is már pozitív hatással van

immunrendszerünk működésére, növeli az endorfintermelést szervezetünkben

(boldogsághormon), sőt, az együtt érző, megértő, becsületes viselkedésnek is kiváltó ingere

lehet. Mindent összevetve láthatjuk, hogy mások jelenléte, támogatása mennyire fontos,

nélkülözhetetlen számunkra, s jótékony hatással van testi-lelki egészségünkre. Magyar

nyelven Nyitrai Erikának (2011) jelent meg könyve az érintés hatalmáról. A szerző

bemutatja a testi kontaktus (érintés, simogatás, ölelés stb.) fontosságát fogantatásunktól

kezdve egészen halálunkig.

Sokakban felmerülhet ezek után az a kérdés, hogy hogyan lehetne a már meglévő társas

kapcsolatokat elmélyíteni, minőségesebbé tenni, s újakat sikeresen kialakítani? Ebben

segítségünkre lehetnek a 3.3. fejezetben leírt ún. jól-lét fokozó tényezők, s a következő

fejezetben bemutatásra kerülő érzelmi intelligencia és az empátia.

4.3. Az érzelmi intelligencia és az empátia

Az elmúlt évek során rengeteg olyan cikk, tanulmány, tudományos dolgozat, előadás

stb. látott napvilágot, amely az érzelmi intelligencia és az empátia jelentőségével

22

foglalkozik. Nem csak pszichológusok, de más szakemberek (főleg a vezetés- és

szervezéstudomány területeiről) is érdeklődésüket mutatták a fentebb leírt fogalmak iránt.

Az érzelmi intelligenciával (Grewal és Salovey, 2011) Salovey és Mayer kezdett el

foglalkozni az 1980-as évek végén. A két kutatót az érdekelte, hogy egy ember

sikeressége, életben való boldogulása (az intellektuális intelligencia mellett) függ-e attól,

hogy mennyire bánik valaki bölcsen a saját és mások érzelmeivel. Kutatásaik

eredményeképpen megalkották és bevezették a tudományos és hétköznapi életbe az

érzelmi intelligencia fogalmát. Meghatározásuk szerint (Balázs, 2014) az érzelmi

intelligencia egy olyan képesség, amelynek birtokában az egyén képes az érzelmek

észlelésére és kifejezésére (a saját és másik személy érzelmeire vonatkozólag), az érzelmek

szabályozására (a saját és másik személy érzelmeire vonatkozólag) és az érzelmek

használatára a problémamegoldásban (rugalmas tervezés, kreatív gondolkozás, rugalmas

figyelemirányítás, motiváció). Vagyis arról van szó, hogy az életben való sikeres

boldogulásunkhoz nem elég az „ész, eszesség”, hanem tudnunk kell felismerni, helyesen

értelmezni, befolyásolni és megfelelő módon kifejezni saját érzelmeinket, illetve más

emberek érzelmeit is.

Salovey és Mayer óta több érzelmiintelligencia-elmélet is született, de mind a mai

napig az előbb említett két kutató modellje és meghatározása az elfogadott a tudományos

életben. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az elméletalkotók közt találjuk Daniel

Golemant, akinek nagy szerepe volt/van az érzelmi intelligencia (Goleman, 2008) és a

társas intelligencia (Goleman, 2010) népszerűvé válásában, elterjedésében.

A kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető, s hogy az

érzelmileg intelligensebb emberek sikeresebbek a társas kapcsolataikat és a munkájukat,

munkahelyüket illetően, valamint nagyobb egészségnek örvendenek (Grewal és Salovey,

2011).

A másik fogalom, amiről beszélnünk kell, az empátia. Hasonlóan az érzelmi

intelligenciához, az empátia is egyre népszerűvé vált a tudományos és a köznapi életben,

elterjedését Carl Rogersnek, a híres humanisztikus pszichológusnak köszönhetjük. Szinte

már köztudott, hogy a fogalom beleérző készséget jelent, vagyis megérezzük mindazt, amit

más emberek éreznek, anélkül, hogy kimondanák. Zsoldos (2007) tanulmányában az

empátiának három szintjét különbözteti meg:

- Legalapvetőbb szint: olvasni tudunk mások érzéseiben.

- Magasabb szint: képesek vagyunk reagálni a másik ember kimondatlan gondjaira,

érzelmi viszonyulásaira.

23

- Legmagasabb szint: olyan ügyek, problémák megértését is jelenti, amelyek az

emberek érzelmi életének a hátterében állnak.

Magyarországon Buda Béla volt az, aki bevezette a fogalmat, illetve behatóan

foglalkozott is vele. A több kiadást is megélt könyvében (Buda, 2006) részletesen tárgyalja

az empátia fogalmát, jelentőségét az egyes életterületeken (pl. emberi kapcsolatok,

kommunikáció, oktatás, munka világa stb.), valamint bemutatja a kutatási eredményeket.

Szó esik arról is, hogy az empátia fejleszthető, s hogy azt hogyan, milyen módszerekkel,

gyakorlatokkal tudjuk megtenni.

24

Empirikus kutatás

Az előző fejezetekben ismertettem a munkahelyi stressz és az azzal való adaptív

megküzdés irodalmi hátterét, vagyis: definiáltam a stressz fogalmát, szót ejtettem a

munkahelyi stresszorokról és azok káros hatásairól – egyéni és szervezeti szinten egyaránt,

beszéltem az adaptív megküzdési módokról – kiemelve a társas támogatottságot és az

érzelmi intelligenciát. Diplomadolgozatom második részében az általam végzett empirikus

kutatást szeretném bemutatni, melynek célja az volt, hogy: (1) a bevezető részben

ismertetett kérdésekre válaszokat kapjak, illetve (2) az általam felállított hipotézisek

beigazolást vagy cáfolatot nyerjenek. A vizsgált mintát Dunaszerdahelyen dolgozó

általános iskolában oktató pedagógusok és egészségügyi ápolók alkották. Azért döntöttem

az előbb említett két csoport mellett, mert: mind a kettő pálya az állami szférán belül

helyezkedik el, viszont más-más iskolai végzettséget és munkavégzést stb. igényel, így az

észlelt egyéni-, munkahelyi stressz, valamint a társas támogatottság több szempontból is

vizsgálható. A kutatás földrajzi helyszínének (Dunaszerdahely) megválasztása számomra

már előre adott volt, ugyanis eben a csallóközi városkában születtem, nőttem fel, s jelenleg

is itt élek.

A következő fejezetekben ismertetem az alkalmazott vizsgáló módszereket, a vizsgált

mintát, valamint a kutatás során nyert eredményeket és azok értelmezéseit.

25

5. Alkalmazott vizsgáló módszerek

Kutatási tervem elkészítésénél úgy döntöttem, hogy az empirikus vizsgálatom során

kérdőíves felmérést fogok alkalmazni. Döntésemet indokolja, hogy az előbb említett

módszer segítségével viszonylag rövid idő alatt több pedagógust és egészségügyi ápolót is

meg tudok kérdezni, s tőlük rengeteg információt tudok beszerezni. A kérdőív

összeállításánál ügyeltem arra, hogy: (1) a kérdések validált tesztekből kerüljenek ki,

valamint (2) az általam összeállított kérdőív azt mérje, amit mérni szeretnék. Hosszas

kutatás után három validált mérőeszközt találtam, amelyek megfeleltek az általam

támasztott követelményeknek: Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív, Megküzdés és

Stressz Profil, Pszichológiai Immunrendszer Felmérés.

A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívet Magyarországon Rózsa Sándor

és munkatársai (2005) adaptálták. A mérőeszköz tíz skálát tartalmaz, melyek a stressz keltő

életeseményeket és a megküzdés módját mérik fel:

1. Gyermekkori traumák, Szülői bánásmód

2. Életesemény Lista

3. Testi tünetek

4. Pszichológiai tünetek

5. Magatartás és érzelmek

6. Egészséggel kapcsolatos szokások

7. Társas támogatottság

8. Stresszre adott válasz

9. Elégedettség az élettel

10. Életcél és kapcsolatok

Ezek közül én hármat, a Testi tünetek, a Pszichológiai tünetek és a Társas

támogatottság skálákat használtam fel (Lásd: 1. sz. melléklet II., III., XVII. pontja).

A Testi tünetek lista az egészségügyi problémák 8 területét 3-3 kérdéssel tárja fel:

légúti problémák, gyomor- és bélrendszeri problémák, szív- és érrendszeri problémák,

általános egészségi állapot, mozgásszervi tünetek, idegrendszeri problémák, nemi- és

kiválasztó szervrendszeri zavarok, bőrproblémák.

A Pszichológiai tünetlista 12 kérdésből áll, melyből hat a depresszió, míg másik hat a

szorongás feltárását célozza.

A Társas támogatottság skála hét kérdéssel méri a kitöltő észlelt társas támogatottságát.

26

A Megküzdés és Stressz Profil egy olyan önkitöltő kérdőív, amely három rendszerben

(Egyéni, Munka és Pár profil) méri párhuzamosan, hogy a kitöltő milyen módon küzd vagy

nem küzd az adott szituációval (Pszicho-ped Bt., 2009). Mindhárom esetben ugyanazokat a

skálákat méri az eszköz, tehát: (1) stressz, (2) problémamegoldás, (3) kommunikáció, (4)

közelség, (5) rugalmasság, (6) elégedettség. Saját szerkesztésű kérdőívemben az Egyéni és

Munka profilt használtam fel teljes egészében (Lásd: 1. sz. melléklet IV – XV. pontjai).

A harmadik, általam felhasznált mérőeszközt – Pszichológiai Immunrendszer Felmérés

– Oláh Attila dolgozta ki (Pszicho-ped Bt., 2009). A kérdőív, mely a pszichológiai

immunkompetenciát vizsgálja, 80 itemes, 16 skálán méri a következő konstruktumokat

(Lásd: 3.2. fejezet):

1. Pozitív gondolkodás

2. Kontrollképesség

3. Koherenciaérzék

4. Öntisztelet

5. Növekedésérzés

6. Rugalmasság, kihívásvállalás

7. Empátia, társas monitorozás képessége

8. Leleményesség

9. Énhatékonyság-érzés

10. Társas mobilizálás képessége

11. Szociális alkotóképesség

12. Szinkronképesség

13. Kitartásképesség

14. Impulzivitáskontroll

15. Érzelmi kontroll

16. Ingerlékenységgátlás

A 16 skála közül kettőt - a Pozitív gondolkodás és a Társas mobilizálás képessége -

tettem be a kérdőívembe (Lásd: 1. sz. melléklet XVI. pontja).

A pozitív gondolkodás skála azt méri, hogy a kitöltő mennyire hajlamos a pozitív

következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére. A társas mobilizálás

képessége megmutatja, hogy az egyén mennyire sikeres mások irányításában, mennyire

képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik, mennyire képes azt elérni, hogy

támogassák őt.

27

A kérdőívemben felhasznált skálákról készítettem egy összefoglaló táblázatot,

amelyből kiolvasható, hogy az adott skála mely validált kérdőívből származik, hány itemet

tartalmaz, s a saját vizsgálatom során mennyire voltak megbízhatóak (Cronbach-alfa).

1. sz. táblázat: Összefoglaló táblázat a felhasznált skálákról

Eredeti

kérdőív Felhasznált skálák

Itemek

száma

Cronbach-

alfa

Rövidített

Stressz és

Megküzdés

Kérdőív

Testi tünetek 24 0,81

Pszichológiai tünetek 12 0,78

Társas támogatottság 7 0,73

Megküzdés és

Stressz Profil

Egyéni profil - Stressz 50 0,89

Egyéni profil - Problémamegoldás 7 0,54

Egyéni profil - Kommunikáció 10 0,74

Egyéni profil - Közelség 10 0,38

Egyéni profil - Rugalmasság 10 0,12

Egyéni profil - Elégedettség 10 0,84

Munka profil - Stressz 28 0,86

Munka profil - Problémamegoldás 6 0,78

Munka profil - Kommunikáció 10 0,81

Munka profil - Közelség 10 0,83

Munka profil - Rugalmasság 10 0,6

Munka profil - Elégedettség 10 0,79

Pszichológiai

Immunrendszer

Felmérés

Pozitív gondolkodás 5 0,62

Társas mobilizálás képessége 5 0,71

Forrás: saját szerkesztés

A kérdőívek összeállítása után felkerestem a dunaszerdahelyi magyar tannyelvű

általános iskolák igazgatóit és egy egészségügyi intézmény vezetőjét, akiktől engedélyt

kértem a vizsgálat lefolytatásához. Miután szabad utat kaptam, 2014. június hó elején

megkezdődött az űrlapok kiosztása, hó végén pedig az ívek begyűjtése.

Begyűjtés után megkezdtem a kérdőívek feldolgozását, az adatokat SPSS 20.0

Statisztikai Programban rögzítettem. Miután ez megtörtént, a program segítségével

kiszűrtem a kiugró értékeket, s kizártam azokat a további vizsgálatból. Az így megmaradt,

normál eloszlást követő, 55 fős mintával megkezdtem a statisztikai elemzéseket. Az eljárás

során egyváltozós analízist, összefüggés- és különbözőségvizsgálatokat is alkalmaztam. A

következő fejezetekben szeretném bemutatni a kapott eredményeket: először ismertetem a

vizsgált minta demográfiai jellemzőit, majd pedig a kérdőíven található skálák statisztikai

elemzéseinek kimeneteleit.

28

6. A vizsgálat eredményeinek bemutatása, elemzése, összegzése

Ahogy azt fentebb is említettem, a következő alfejezetekben szeretném bemutatni a

statisztikai elemzésem során nyert eredményeket. Először a vizsgált minta demográfiai

jellemzőit (nem, életkor, beosztás, iskolai végzettség, családi állapot) ismertetem, majd

rátérek a kérdőíven található skálák eredményeinek ismertetésére (egyváltozós elemzés,

összefüggés- s különbözőségvizsgálatok).

6.1. A vizsgált minta demográfiai jellemzői

Vizsgálatom során összesen 55, Dunaszerdahelyen dolgozó, magyar nyelven beszélő

személytől (27 általános iskolában oktató pedagógustól és 28 egészségügyi ápolótól)

nyertem adatokat. A nemi összetételt vizsgálva nem meglepő, hogy a nők teszik ki az

egész minta 94,5%-át (a pedagógusoknál 88,9%, az egészségügyi ápolók csoportjánál ez

100%), ugyanis mind a pedagógusi pálya, mind pedig az ápolói hivatás jellemzően női

pálya. Az életkor tekintetében a pedagógusok átlagéletkora (44,15 év) magasabb volt az

egészségügyben dolgozókénál (38,96 év). Ez tulajdonítható annak is, hogy az ápolók

alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a tanárok, így jellemzően (a másik

csoporthoz viszonyítva) előbb kerülnek be a munkaerőpiacra. Ez a tendencia a

kutatásomban résztvevőknél is megfigyelhető volt: felsőfokú végzettséggel a pedagógusok

92,6%-a (25 fő) rendelkezik (szakközépiskolaival 7,4%), míg az egészségügyben dolgozók

többsége, azaz 82,1% (23 fő) szakközépiskolaival (felsőfokúval 17,9%).

1. ábra: Legmagasabb iskolai végzettség


2

2523

5

0

5

10

15

20

25

30

Szakközépiskola Egyetem/főiskola

Legmagasabb iskolai végzettség

Pedagógusok

Egészségügyi ápolók

29

A családi állapotot vizsgálva megállapítható, hogy a mintában szereplő pedagógusok

(24 fő) és egészségügyi ápolók (22 fő) többsége házasságban vagy párkapcsolatban él.

Elváltakat mind a két csoportban találunk, viszont egyedülállókat és özvegyet csak az

egészségügyben dolgozóknál.

6.2. A kérdőívben felhasznált skálák eredményei

6.2.1. Testi tünetek skála

A Testi tünetek skála, ahogy azt az 5. fejezetben is írtam, az egészségügyi problémák 8

területét tárja fel. A vizsgálatban részt vevő alanyok igennel vagy nemmel válaszolhattak a

24 itemre, annak függvényében, hogy az adott egészségügyi probléma az elmúlt egy év

során jelentkezett-e náluk.

2. sz. táblázat: A Testi tünetek skála eredményei

N Átlag Szórás Elért pontszám Kétmintás t-próba

Minimum Maximum t p

0 24

Pedagógusok 27 8,30 3,96 3 18

-2,89 0,006 Egészségügyi ápolók 28 11,61 4,51 2 19

Összesen 55 9,98 4,52 2 19


Mind a pedagógusok, mind pedig az egészségügyi ápolók átlagos pontszámai (az

előbbinél 8,30 pont, a második csoportnál 11,61 pont) az „aggodalomra okot adó”

kategóriába esik. Mindkét csoportnál a következő panaszok fordultak elő a leggyakrabban:

kimerültség, nátha, torokfájás, izomfájdalom és görcsök, hát- és derékfájdalom. A 3.

számú táblázat azon tüneteket tartalmazza (csoportbontásban, gyakorisági sorrendben),

0

24

3

02

22

31

0

5

10

15

20

25

30

Egyedülálló Házas Elvált Özvegy

Családi állapot

Pedagógusok

Egészségügyi ápolók

2. ábra: Családi állapot


30

amelyeket a vizsgált mintában szereplők több mint a fele bejelölt. Vegyük észre, hogy az

egészségügyben dolgozóknál az egyes panaszok jóval nagyobb gyakorisággal fordulnak

elő. A statisztikai eljárás (kétmintás t-próba) kimutatta, hogy ez a különbség szignifikáns

(p<0,05), vagyis nem a véletlennek köszönhető. Sokaknak feltűnhet az a paradox jelenség,

hogy az ápolók (akiknek elvileg egészségtudatosabb életmódot kellene folytatniuk

szakmájukból kifolyólag is) jelentősen több egészségügyi problémával rendelkeznek, mint

a pedagógusok.

3. sz. táblázat: Leggyakoribb testi panaszok

Pedagógusok Egészségügyi ápolók

Testi tünet % Testi tünet %

Kimerültség 92,6 Nátha/Kimerültség 89,3

Nátha 81,5 Hát- és derékfájdalom 85,7

Hát- és derékfájdalom 66,7 Torokfájás 75

Torokfájás 59,3 Szédülés/Migrénes fejfájás 71,4

Izomfájdalom 55,6 Fejfájás/Izomfájdalom 67,9

Zsibbadás 51,9 Székrekedés, hasmenés 60,7

Gyomorbántalom/Zsibbadás/

Menstruációs zavar 57,1

Szívritmuszavar 53,6


A fentebb leírt adatok választ adtak a bevezető részben ismertetett 1. számú

kérdéskörre, vagyis arra, hogy mely testi tünetek jelennek meg a leggyakrabban, illetve

van-e jelentős különbség a két vizsgált csoport között? A kapott eredmények szerint a

következő panaszok fordultak elő a leggyakrabban (az egészségügyi dolgozóknál

szignifikánsan gyakrabban): kimerültség, nátha, torokfájás, izomfájdalom és görcsök, hát-

és derékfájdalom.

Az összefüggés-vizsgálat során szignifikáns kapcsolatot találtam a Testi tünetek skála

és a Pszichológiai tünetek, az Egyéni profil – Stressz, az Egyéni profil – Elégedettség,

valamint a Munka profil – Stressz skálák között (Lásd: 4. sz. táblázat). Ezek alapján

elmondható, hogy az 1. számú hipotézisem „a” és „b” pontja beigazolódott, vagyis: a

Testi tünetek skála szignifikáns, pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a

Pszichológiai tünetek és a Munka profil – Stressz skálákkal. Mivel a testi panaszok és a

munkahelyi elégedettség között nem találtam szignifikáns kapcsolatot, ezért az 1. számú

hipotézisem „c” pontját elvetem, vagyis azt, hogy negatív irányú korrelációs kapcsolatot

feltételezek a Testi tünetek skála és a Munka profil – Elégedettség skála között.

31

4. sz. táblázat: A Testi tünetek skála korrelációs táblázata

Skálák Pszichológiai

tünetek

Egyéni profil Munka profil

Stressz Elégedettség Stressz

Testi tünetek

r 0,589 0,342 -0,292 0,341

p 0,000 0,010 0,031 0,011

N 55 55 55 55


6.2.2. Pszichológiai tünetek skála

A Pszichológiai tünetek skála 12 kérdés segítségével méri fel, mely lelki panaszok

jelentkeztek az elmúlt egy év során legalább egyszer a kérdőívet kitöltők körében.

5. sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála eredményei

N Átlag Szórás

Elért pontszám Kétmintás t-próba

Minimum Maximum t p

0 12

Pedagógusok 27 4,19 2,788 1 11


Összesen 55 4,80 2,838 0 11


Hasonlóan a fentebb tárgyalt Testi tünetek skálához, az átlagos pontszámok itt is az

„aggodalomra okot adó” kategóriába esnek mindkét csoportnál (pedagógusoknál 4,19 pont,

ápolóknál 5,39 pont). A leggyakrabban előforduló lelki zavarok közé tartozott az

idegesség, ingerültség, alvászavarok, örömtelenség és szorongás; vagyis tipikusan azon

tünetek, amelyek a distressz számlájára írhatók. Az alább található 6. számú táblázat

szemlélteti, mely lelki panaszok kerültek bejelölésre a válaszadók több mint a felénél. Bár

a statisztikai próba szerint a vizsgált csoportok közti pontszámok különbsége nem

szignifikáns, vegyük észre, hogy az egészségügyben dolgozók itt is rosszabb eredményeket

értek el a pedagógusokhoz képest.

6. sz. táblázat: Leggyakoribb pszichológiai panaszok

Pedagógusok Egészségügyi ápolók

Pszichológiai tünet % Pszichológiai tünet %

Idegesség 85,2 Idegesség 92,9

Ingerültség 59,3 Ingerültség 64,3

Boldogtalanság 51,9 Alvászavarok 78,6

Boldogtalanság/Szorongás 57,1


32

A fentiek alapján választ kaptunk az 1. számú kérdéscsoportra, vagyis arra, hogy

melyek a leggyakrabban előforduló pszichológiai panaszok, illetve van-e jelentős

különbség a pedagógusok és az egészségügyi ápolók értékei között? A felmérés szerint

tehát a leggyakoribb pszichológiai panaszok az idegesség, ingerültség, alvászavarok,

örömtelenség és szorongás. Szignifikáns különbséget nem találtam a két vizsgált csoport

értékei között.

Az összefüggés-vizsgálat során szignifikáns korrelációs kapcsolat mutatkozott a

jelenleg vizsgált skála és a Testi tünetek, az Egyéni profil – Stressz, az Egyéni profil –

Rugalmasság és az Egyéni profil – Elégedettség skála között (Lásd: 7. sz. táblázat). Ez

nem meglepő, hisz szinte már köztudott az a tény, hogy a lelki egészség és az átélt stressz,

valamint az élettel való elégedettség között kapcsolat áll fenn, vagyis egymást

befolyásolják. Bár a lelki panaszok és a munkahelyi stressz, az optimizmus és a társas

támogatás közötti kapcsolat a vizsgálatom szerint nem szignifikáns, érdemes megjegyezni,

hogy mindhárom esetben a p értéke a 0,05-ös határ közelében mozog.

7. sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála korrelációs táblázata

Skálák Testi tünetek Egyéni profil

Stressz Rugalmasság Elégedettség

Pszichológiai

tünetek

r 0,589 0,363 -0,273 -0,478

p 0,000 0,006 0,044 0,000

N 55 55 55 55


6.2.3. Egyéni profil - Stressz skála

Az egyén magánéletében átélt stressz mértékét méri fel az Egyéni profil – Stressz skála.

Az 50 item olyan területekre kérdez rá, mint pl. a család, háztartás, pénzügyek, szabadidő,

étkezés, pihenés stb. A válaszadóknak egy öt fokozatú skálán kellett bejelölniük, hogy az

egyes életterületek az elmúlt egy év során milyen gyakran okoztak feszültséget életükben.

8. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Stressz skála eredményei

N Átlag Szórás

Elért pontszám Kétmintás t próba

Minimum Maximum t p

50 250

Pedagógusok 27 108,67 18,372 71 148


Összesen 55 113,16 18,898 71 156


A 8. számú táblázatban láthatjuk, hogy az egészségügy területén dolgozók átlagosan

magasabb pontszámot értek el a pedagógusokhoz képest. Bár a különbség (8,83 pont)

33

szemmel láthatóan nagy, a statisztika szabályai szerint nem nevezhető jelentősnek, ugyanis

a kétmintás t-próba során a p értéke nem érte el a 0,05-ös határértéket. Érdemes viszont

megjegyezni, hogy a p értéke (p=0,083) közel van a fentebb említett küszöbértékhez.

Ha megnézzük, hogy melyek azok a területek, amelyek leginkább feszültséget

keltettek a vizsgált mintában, láthatjuk, hogy mindkét csoportnál (bár más-más sorrendben)

a következők voltak azok: egészségügyi ellátás elégtelensége, kevés lehetőség a

regenerálódásra, elégtelen jövedelem. Ezeken kívül a pedagógusok inkább a családdal,

családtagokkal való problémákat érezték feszültségkeltőbbnek, míg az egészségügyi

ápolók a munkájuk, munkahelyükkel kapcsolatosakat.

A jelenleg tárgyalt skála a korreláció vizsgálat során több skálával is szignifikáns

összefüggést mutatott, mégpedig a Testi- és Pszichológiai tünetek skálákkal, a Munka

profil közül a Stresszel, Kommunikációval, Közelséggel és a Rugalmassággal, s végül a

Társas támogatottsággal (Lásd: 9. sz. táblázat). Már a vizsgálat kezdetekor lehetett

számítani ezekre az eredményekre, ugyanis több kutatás bizonyította már, hogy az életünk

során átélt distressz összefüggésben van többek között testi és lelki egészségünkkel, társas

kapcsolataink minőségével, munkavégzésünkkel stb.

A fentebb ismertetett eredmények választ adnak a 2. számú kérdéscsoport kérdéseire,

tehát arra, hogy milyen értékek jellemzik az Egyéni profil – Stressz skálát, s hogy

összefüggésben áll-e más skálákkal? A pedagógusok 108,67 pontot, az egészségügyi

ápolók 117,5 pontot értek el átlagosan. A két csoport közti pontszámkülönbség nem

szignifikáns, vagyis a véletlennek is betudható. Az Egyéni profil – Stressz skála a

következő skálákkal mutatott szignifikáns összefüggést: a Testi- és Pszichológiai tünetek

skálákkal, a Munka profil közül a Stresszel, Kommunikációval, Közelséggel és a

Rugalmassággal, s végül a Társas támogatottsággal.

9. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Stressz skála korrelációs táblázata

Skálák Testi

tünetek

Pszichológiai

tünetek

Társas

támogatottság

Egyéni profil

Stressz

r 0,342 0,363 -0,482

p 0,010 0,006 0,000

N 55 55 55 Munka profil

Stressz Kommunikáció Közelség Rugalmasság

r 0,490 -0,329 -0,271 -0,296

p 0,000 0,014 0,045 0,028

N 55 55 55 55


34

6.2.4. Egyéni profil - Problémamegoldás skála

Életünk során nap mint nap szembesülünk kisebb-nagyobb problémákkal, amelyeket

igyekszünk megoldani. A Problémamegoldás nevű skála azt méri hét itemmel, hogy a

kitöltő a felsorolt stratégiákat milyen gyakran alkalmazza magánéletében, a mindennapok

során.

10. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Problémamegoldás skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

7 35

Pedagógusok 27 24,78 3,017 19 31

2,231 0,03 Egészségügyi ápolók 28 23 2,893 19 30

Összesen 55 23,87 3,061 19 31


A pedagógusok, ahogy azt a 10. számú táblázat is mutatja, átlagosan magasabb

pontszámot értek el az ápolókhoz képest. A különbség (1,78 pont) a kétmintás t-próba

alapján szignifikáns (p<0,05), ezért elmondható, hogy az oktatásban dolgozó vizsgálati

személyekre nagyobb mértékben jellemző a problémákkal, akadályokkal való aktív

megküzdés, mint az egészségügyben tevékenykedőkre. Ez betudható akár a magasabb

iskolai végzettségnek is.

Az összefüggés-vizsgálat során szignifikáns korrelációs kapcsolat mutatkozott jelen

skála és az Egyéni profil – Kommunikáció és a Munka profil – Rugalmasság skálák között

(Lásd: 11. sz. táblázat). Az eredmény nem meglepő, ugyanis azon személyekre, akik

hatékonyan tudják kezelni a problémákat, akadályokat, jellemző, hogy jó kommunikációs

készséggel rendelkeznek, rugalmasabbak. Ez fordítva is igaz.

A 2. kérdéscsoportra (Hogyan alakulnak az Egyéni profil – Problémamegoldás skála

értékei; van-e jelentős összefüggés más skálákkal?) válaszolva tehát elmondható, hogy (1)

szignifikáns különbség mutatkozott a pedagógusok és az ápolók pontszámai között, és (2)

összefüggést találtam az Egyéni profil – Problémamegoldás skála és az Egyéni profil –

Kommunikáció, valamint a Munka profil – Rugalmasság skálák között.

11. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Problémamegoldás skála korrelációs táblázata

Skálák Egyéni profil

Kommunikáció

Munka profil

Rugalmasság

Egyéni profil

Problémamegoldás

r 0,378 0,313

p 0,004 0,020

N 55 55


35

6.2.5. Egyéni profil - Kommunikáció skála

Ez a skála azt méri fel, hogy a kitöltő a mindennapok során, a stresszes, feszült

helyzetekben mennyire osztja meg másokkal saját érzéseit, gondolatait.

12. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Kommunikáció skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

10 50

Pedagógusok 27 33,04 4,587 25 41

1,204 0,234 Egészségügyi ápolók 28 31,5 4,872 24 42

Összesen 55 32,25 4,754 24 42


A pedagógusok átlagosan 33,04 pontot, az egészségügyi ápolók 31,50 pontot értek el.

Láthatjuk, hogy a két csoport által elért értékek között különbség van, az eltérés 1,54 pont.

A statisztikai próba szerint ez a különbség nem jelentős (p=0,234), betudható akár a

véletlennek is. Ugyanakkor érdemes elgondolkozni (a többi skála eredményeit is

figyelembe véve) azon, hogy ez a valóságban is így lehet.

A korrelációs kapcsolatok vizsgálatánál az az eredmény jött ki, hogy a Kommunikáció

skála szignifikáns összefüggésben van az Egyéni profil Problémamegoldás és Közelség

skáláival, valamint a Munka profil Rugalmasság skálájával (Lásd: 13. sz. táblázat). Szinte

már köztudott tény, hogy akinek jó a kommunikációs készsége, az könnyebben megoldja a

problémákat és rugalmasabb is, ezt bizonyítja az összefüggés-vizsgálat is.

A fentebb ismertetett eredmények választ adtak a 2. kérdéscsoportban szereplő

kérdésekre, vagyis arra, hogy milyen eredmények születtek a Kommunikáció skálát

illetően, illetve van-e szignifikáns összefüggés más skálákkal? A felmérés eredményei

szerint a pedagógusok átlagosan 33,04 pontot, az egészségügyi ápolók 31,50 pontot értek

el; a két csoport közötti aritmetikai különbség nem jelentős. Az összefüggés-vizsgálat

során kiderült, hogy Kommunikáció skála szignifikáns összefüggésben van az Egyéni

profil Problémamegoldás és Közelség skáláival, valamint a Munka profil Rugalmasság

skálájával.

13. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Kommunikáció skála korrelációs táblázata

Skálák Egyéni profil Munka profil

Rugalmasság Problémamegoldás Közelség

Egyéni profil

Kommunikáció

r 0,378 0,336 0,292

p 0,004 0,012 0,03

N 55 55 55


36

6.2.6. Egyéni profil - Közelség skála

Mindnyájan társas lények vagyunk, vágyunk arra, hogy valahova tartozzunk, közelebbi

és távolabbi kapcsolatokat alakítsunk ki másokkal. Ez a vágy mindenkiben más

intenzitású, így vannak közöttünk olyanok, akik szűkebb baráti körrel, emberi

kapcsolatokkal rendelkeznek, míg mások kiterjedtebb kapcsolati hálóval. Jelen skála azt

méri, hogy a kitöltő inkább csoportban vagy egyedül szeret-e dolgozni, pihenni; milyen

szorosak a baráti kapcsolatai.

14. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Közelség skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

10 50

Pedagógusok 27 34,74 3,515 27 41

-627 0,532 Egészségügyi ápolók 28 35,39 4,157 28 44

Összesen 55 35,07 3,834 27 44


A skála megbízhatósága saját vizsgálatom során alacsonynak minősült (Cronbach alfa:

0,379), ezért jelen esetben csak az elért eredményeket fogom közölni, jelentős

következtetéseket nem vonok le.

A két csoportot vizsgálva látható, hogy az egészségügyben dolgozók a felmérés szerint

átlagosan magasabb pontot értek el a pedagógusokhoz képest. A különbözőségvizsgálat

eredményeit és a megbízhatóság (Cronbach alfa) alacsony értékét figyelembe véve nem

tudok jelentős, statisztikailag is alátámasztott következtetéseket levonni.

15. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Közelség skála korrelációs táblázata


Kommunikáció

Munka profil

Problémamegoldás

Társas mobilizálás

képessége

Társas

támogatottság

Egyéni profil

Közelség

r 0,336 0,417 0,398 0,300

p 0,012 0,002 0,003 0,026

N 55 55 55 55


6.2.7. Egyéni profil - Rugalmasság skála

A mai felgyorsult, globalizált világban az egyik kulcskompetencia a rugalmasság, a

gyors és flexibilis reagálás, problémamegoldás. Jelen skála azt hivatott mérni, hogy az

egyén mennyire képes rugalmasan kezelni a dolgokat, illetve mennyire él előre

beszabályozott életet. Mivel ez a skála sem – hasonlóan az előbbihez – bizonyult

37

megbízhatónak (Cronbach alfa: 0,117), ezért itt is csak a kapott adatokat fogom közölni

következtetésmentesen.

16. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Rugalmasság skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

10 50

Pedagógusok 27 30,78 2,926 24 37


Összesen 55 30,35 3,11 23 37


A felmérés szerint a pedagógusok 0,85 átlagponttal rugalmasabbnak mutatkoznak a

magánéletükben az ápolóknál, amely a kétmintás t-próba szerint nem szignifikáns

(p=0,316). A különbözőségvizsgálat eredménye és a belső konzisztencia alacsony értéke

alapján statisztikailag alátámasztott következtetést itt sem tudok levonni a vizsgált mintát

illetően.

17. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Rugalmasság skála korrelációs táblázata

Skálák Pszichológiai

tünetek

Egyéni profil

Elégedettség

Társas

támogatottság

Egyéni profil

Rugalmasság

r -0,273 0,322 0,311

p 0,044 0,016 0,021

N 55 55 55


6.2.8. Egyéni profil - Elégedettség skála

Hogy viszonyulunk saját életünkhöz, környezetünkhöz? Mennyire érezzük magunkat

„élettel teli”, a jövőjét és a társas kapcsolatait pozitívnak látó embereknek? Az ilyen jellegű

kérdésekre ad választ ez a mérőeszköz.

18. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Elégedettség skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

10 50

Pedagógusok 27 34,15 5,383 25 44


Összesen 55 34,13 5,125 24 44


A vizsgált csoportok között hajszálnyi különbség (0,04 pont) figyelhető meg az

átlagpontokat illetően, amely statisztikailag nem mérhető (p = 0,977). Mindezek ellenére

érdemes azért megemlíteni, hogy ezen pontszámok valósan tükrözhetik a két csoport élettel

38

való elégedettségét, illegve a köztük lévő különbséget. Ha megnézzük a többi skála

eredményét, közülük is főleg azokat, amelyeknél statisztikailag mérhető a különbség, azt

láthatjuk, hogy a pedagógusok az egészségügyi ápolókhoz viszonyítva kevesebb stresszt

élnek át, s hatékonyabb a feszültségekkel való megküzdési képességük is; így

feltételezhető, hogy az életükkel is elégedettebbek.

Diplomadolgozatom első fő részében, az irodalmi háttér bemutatása során már többször

is utaltam arra, hogy az életünkhöz való viszonyulásunkat több tényező is befolyásolja,

illetve hogy ezen hozzáállásunk más életterületeinkre is hatással van. Vizsgálatom során

negatív irányú, szignifikáns korrelációs összefüggést találtam az élettel való elégedettség

és a testi, valamint a pszichológiai panaszok között, s pozitív irányú összefüggést a pozitív

gondolkozás, a rugalmasság és a társas támogatottság között (Lásd: 19. sz. táblázat).

A fentebb ismertetett eredmények tehát választ adtak a 2. számú kérdéskör ide

vonatkozó részére, vagyis arra, hogy hogyan alakulnak az Egyéni profil – Elégedettség

skála értékei, s összefüggésben áll-e más skálákkal? A pedagógusok átlagosan 34,15, az

egészségügyi ápolók 34,11 pontot értek el; a pontkülönbség nem szignifikáns. Az Egyéni

profil – Elégedettség skála a következő skálákkal mutatott szignifikáns összefüggést: Testi-

és pszichológiai tünetek, Egyéni profil – Rugalmasság, Pozitív gondolkodás, Társas

támogatottság.

19. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Elégedettség skála korrelációs táblázata

Skálák Testi tünetek Pszichológiai

tünetek

Egyéni profil

Rugalmasság

Pozitív

gondolkodás

Társas

támogatottság

Egyéni profil

Elégedettség

r -0,292 -0,478 0,322 0,586 0,327

p 0,031 0,000 0,016 0,000 0,015

N 55 55 55 55 55


6.2.9. Munka profil - Stressz skála

Jelen skála azt méri, hogy a vizsgálatban résztvevők mennyire értékelik stresszesnek a

következő, munkájukkal kapcsolatos területeket: a munka, amit végez; juttatások;

munkaidő; munkatársakkal és felettesekkel való viszony; személyes problémák, melyek

befolyásolhatják a munkavégzést.

Szembetűnőek a 20. számú táblázatban látható eredmények, az egészségügyi ápolók

jóval magasabb stressz szintről számoltak be a pedagógusokhoz képest. Az eltérés 10,32

pont, s ez – a különbözőség vizsgálat szerint – nem a véletlennek köszönhető, tehát

szignifikáns eltérésről beszélhetünk (p<0,05). Ez nem meglepő, ugyanis figyelembe véve a

39

két csoport munkavégzési körülményeit – gondolok itt a munkavégzés jellegére,

munkaidőre, juttatásokra stb. – nem egyformák.

20. sz. táblázat: A Munka profil – Stressz skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

28 140

Pedagógusok 27 65 8,953 51 89


Összesen 55 70,25 12,254 47 102


Mind az oktatásban dolgozók, mind pedig az egészségügyben tevékenykedők úgy

érzik, a legnagyobb feszültséget az kelti bennük, hogy nem ők osztják be a munkaidejüket,

nem tartják megfelelőnek, munkájukkal arányosnak a juttatásaikat, s nem ismeri el a

felettesük javaslataikat. A vizsgálat szerint személyes problémáik, magánéleti nehézségeik

kevésbé keltenek feszültséget munkavégzésük közben.

Az összefüggés-vizsgálat során szignifikáns kapcsolatot találtam a munkahelyi stressz

és a testi panaszok, az egyéni szinten megélt stressz, a társas támogatottság és a Munka

profil Kommunikáció, Közelség, Rugalmasság, Elégedettség skálái között (Lásd: 21. sz.

táblázat). Ezen összefüggések várhatóak voltak, ugyanis több kutatás is kimutatta már,

hogy a munkahelyen átélt stressz szintje több életterületre is kihatással van, s ez fordítva is

igaz. Ezen eredmények is csak azt bizonyítják, hogy a munka és a magánélet nem

választható el élesen egymástól, törekedni kell a két életterület közötti egyensúly

kialakítására és fenntartására.

21. sz. táblázat: A Munka profil – Stressz skála korrelációs táblázata

Skálák Testi tünetek Egyéni profil

Stressz

Társas

támogatottság

Munka profil

Stressz

r 0,341 0,490 -0,434

p 0,011 0,000 0,001

N 55 55 55

Munka profil

Kommunikáció Közelség Rugalmasság Elégedettség

r -0,493 -0,372 -0,335 -0,538

p 0,000 0,005 0,013 0,000

N 55 55 55 55


40

A fentiek alapján tehát elmondható, hogy:

- Az egészségügyben dolgozók a vizsgálat szerint szignifikánsan nagyobb

stresszt élnek át a pedagógusokhoz képest. Ez alapján a 3. számú hipotézisem

„a” pontját – mely szerint az egészségügyi ápolók szignifikánsan nagyobb

munkahelyi stresszről számolnak be – beigazoltnak látom.

- Szignifikáns összefüggést találtam a munkahelyi stressz és a testi panaszok, az

egyéni szinten megélt stressz, a társas támogatottság és a Munka profil

Kommunikáció, Közelség, Rugalmasság, Elégedettség skálái között. Így

megválaszolásra került a 2. számú kérdéskör, vagyis az, hogy van-e jelentős

összefüggés a Munka profil – Stressz skála és más skálák között. Beigazolást

nyert a 2. számú hipotézisem is, amely szerint negatív korrelációs kapcsolat áll

fenn a Munka profil – Stressz skála és Elégedettség skála között.

- A munkával kapcsolatosan átélt stresszt – a vizsgálat szerint – leginkább a nem

megfelelő juttatások, a mások által meghatározott munkaidő és az elismerések

hiánya okozzák.

6.2.10. Munka profil - Problémamegoldás skála

A Problémamegoldás skála azt méri fel, hogy a kitöltő, a munkája során jelentkező

akadályokra milyen stratégiákkal reagál.

22. sz. táblázat: A Munka profil – Problémamegoldás skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

6 30

Pedagógusok 27 21,26 2,427 18 27


Összesen 55 20,96 2,887 14 28


A vizsgált csoportok pontszámait nézve kitűnik, hogy a pedagógusok átlagosan 21,26

pontot értek el, amely 0,58 ponttal több az egészségügyi ápolók eredményéhez képest. A

statisztikai próba szerint ez a különbség nem jelentős (p=0,461), tehát az oktatásban

dolgozók – a jelen minta alapján – bár sikeresebbnek tűnek a munkájuk során adódó

problémákkal való megküzdés során, ez betudható akár a véletlennek is.

A korrelációs kapcsolatok elemzése során több skálával is szignifikáns összefüggést

mutatott a vizsgált skála, szám szerint héttel: az Egyéni profil – Közelséggel, a Munka

profil közül a Kommunikációval, Közelséggel, Rugalmassággal, a Pozitív gondolkodással

41

és Társas mobilizálás képessége skálákkal, valamint a Társas támogatottsággal (Lásd: 23.

sz. táblázat). Általában elmondható, hogy azon személyek, akik jó problémamegoldó

képességgel rendelkeznek, hatékonyabban kommunikálnak, rugalmasság és optimizmus

jellemzi őket, társas hálójuk is kiterjedt, s ez fordítva is igaz.

A fentebb közölt adatok választ adnak a 2. sz. kérdéscsoportra , vagyis arra a kérdésre,

hogy hogyan alakulnak az adott skála értékei, illetve van- e szignifikáns kapcsolat más

skálákkal? A felmérés során a pedagógusok átlagosan 21,26, az egészségügyben dolgozók

pedig 20,68 pontot értek el; a két csoport közti pontkülönbség nem szignifikáns. A Munka

profil – Problémamegoldás skála a következő skálákkal mutatott jelentős összefüggést:

Egyéni profil – Közelség, a Munka profil közül a Kommunikációval, Közelséggel,

Rugalmassággal, Pozitív gondolkodás, Társas mobilizálás képessége, Társas

támogatottság.

23. sz. táblázat: A Munka profil – Problémamegoldás skála korrelációs táblázata


Közelség

Munka profil

Kommunikáció Közelség Rugalmasság

Munka profil

Problémamegoldás

r 0,417 0,504 0,355 0,453

p 0,002 0,000 0,008 0,001

N 55 55 55 55

Pozitív

gondolkodás

Társas

mobilizálás

képessége

Társas

támogatottság

r 0,384 0,378 0,399

p 0,004 0,004 0,003

N 55 55 55


6.2.11. Munka profil - Kommunikáció skála

Ahogy magánéletünkben, úgy a munkánk során, a munkahelyünkön is elengedhetetlen

a hatékony kommunikáció, az információ megfelelő áramlása. Jelen skála 10 itemmel azt

méri, hogy a kitöltők szerint milyen a kommunikáció munkahelyükön.

24. sz. táblázat: A Munka profil – Kommunikáció skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

10 50

Pedagógusok 27 34,15 4,321 23 42


Összesen 55 32,24 5,033 22 42


42

Ezen felmérés alapján a pedagógusok 34,15 pontot, az egészségügyi ápolók 30,39

pontot értek el átlagosan. Szemmel látható, hogy a két csoport értékei között viszonylag

nagyobb eltérés mutatkozik (3,76 pont), mely a kétmintás t-próba szerint szignifikáns

(p=0,05), tehát a pedagógusok munkahelyén viszonylag jobb a kommunikáció minősége.

Köszönhető ez talán annak is, hogy az oktatás területén dolgozók – jelen vizsgálat alapján

– úgy érzékelik, munkahelyükön a felettesek és a beosztottak között, valamint a

munkatársak között gyakori a tisztelet teli, hatékony és világos kommunikáció.

Az általam végzett összefüggés-vizsgálat eredményei is arra mutatnak rá, hogy nem

elhanyagolható egy munkahelyen sem az információ megfelelő áramlásának, átadásának

biztosítása. A munkánk során tehát fontos, hogy nyílt, őszinte kommunikáció valósuljon

meg a felettesek és a beosztottak, a munkatársak között, mert ezáltal kevesebb stresszt él

meg az egyén, a munkája során hatékonyabb lesz a problémamegoldó képessége,

rugalmasabb lesz, elégedettebb munkájával, minőségesebb szociális kapcsolatokra tehet

szert, s optimistábban szemlélheti a világot (Lásd: 25. sz. táblázat). Mindezen kapcsolatok

oda-vissza érvényesek.

25. sz. táblázat: A Munka profil – Kommunikációs skála korrelációs táblázata


Stressz

Pozitív

gondolkodás

Társas

mobilizálás

képessége

Társas

támogatottság

Munka profil

Kommunikáció

r -0,329 0,459 0,279 0,393

p 0,014 0,000 0,039 0,003

N 55 55 55 55

Munka profil

Stressz Problémamegoldás Közelség Rugalmasság Elégedettség

r -0,493 0,504 0,692 0,497 0,450

p 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001

N 55 55 55 55 55


A fentebb ismertetett eredmények alapján tehát választ kaptunk a 2. számú

kérdéscsoportra, vagyis arra, hogy hogyan alakulnak a Kommunikáció skála értékei, s

mutat-e más skálákkal összefüggést? A felmérés szerint a pedagógusok átlagosan 34,15

pontot, míg az egészségügyi ápolók 30,39 pontot értek el. A két csoport közti

pontkülönbség a statisztikai eljárás szerint szignifikáns. A Munka profil – Kommunikáció

a következő skálákkal mutatott jelentős összefüggést: Egyéni profil – Stressz, Munka profil

(Stressz, Problémamegoldás, Közelség, Rugalmasság, Elégedettség), Pozitív gondolkodás,

Társas mobilizálás képessége, Társas támogatottság.

43

6.2.12. Munka profil - Közelség skála

Ahhoz, hogy egy munkahelyen jól érezzük magunkat, egyik elengedhetetlen feltétel az

ott dolgozók közötti jó viszony. A közelség skála segítségével azt lehet megtudni, hogy a

kérdőívet kitöltő személy milyennek látja azt a légkört, amelyben dolgozik.

26. sz. táblázat: A Munka profil – Közelség skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

10 50

Pedagógusok 27 37,19 4,498 28 46


Összesen 55 35,84 5,021 23 46


A két csoport között szignifikáns különbség mutatkozik (p<0,05), ugyanis a

pedagógusok 2,68 ponttal többet értek el. Bár a válaszok alapján elmondható, hogy a

pedagógusok és az ápolók is gyakran érzik úgy, hogy munkájukat barátságos, kellemes

légkörben végzik, számíthatnak kollégáikra, az előbbi csoportnál ez intenzívebben van

jelen. Magyarázható ez talán azzal is, hogy az iskolákban viszonylag jobb feltételek állnak

rendelkezésre az emberi, kollegiális kapcsolatok kialakítására, ápolására.

Nem mindegy, hogy munkahelyünkön milyen légkörben töltjük mindennapjainkat,

ugyanis ez nagy mértékű befolyást gyakorol más életterületeinkre is. Így nem meglepő,

hogy szignifikáns kapcsolatot találtam a Közelség skála és az Egyéni profil Stressz skálája,

a Munka profil összes skálája, valamint a Pozitív gondolkodás és a Társas támogatottság

között (Lásd: 27. sz. táblázat). Ez is azt bizonyítja, hogy nagy hangsúlyt kell fektetniük a

humán szakembereknek a „csapatépítésre”, arra, hogy az együtt dolgozó emberek ne

idegennek tekintsék a másikat, hanem munka-társnak, akikkel jó együtt dolgozni, akikre

lehet számítani.

A 2. kérdéscsoportra (Hogyan alakulnak a Munka profil – Közelség skála értékei; van-

e jelentős összefüggés más skálákkal?) válaszolva tehát elmondható, hogy:

- A pedagógusok szignifikánsan nagyobb munkahelyi közelségről számoltak be az

egészségügyi ápolókhoz képest.

- A Munka profil – Közelség skála szignifikáns korrelációs kapcsolatban áll az Egyéni

profil – Stressz skálával, a Munka profil összes skálájával (Stressz,

Problémamegoldás, Kommunikáció, Közelség, Rugalmasság, Elégedettség),

valamint a Pozitív gondolkodással és a Társas támogatottsággal.

44

27. sz. táblázat: A Munka profil – Közelség skála korrelációs táblázata


Stressz

Pozitív

gondolkodás

Társas

támogatottság

Munka profil

Közelség

r -0,271 0,368 0,385

p 0,045 0,006 0,004

N 55 55 55

Munka profil

Stressz Problémamegoldás Kommunikáció Rugalmasság Elégedettség

r -0,372 0,355 0,692 0,581 0,326

p 0,005 0,008 0,000 0,000 0,015

N 55 55 55 55 55


6.2.13. Munka profil - Rugalmasság skála

Nem csak a magánéletünkben, de a munkahelyünkön, munkánk során is egyik

kulcskompetenciává vált a rugalmasság, az alkalmazkodni, változni és változtatni tudás

képessége. A Rugalmasság skála azt méri fel, hogy a kitöltők munkahelyükön mennyire

képesek/akarnak az új körülményekhez alkalmazkodni.

28. sz. táblázat: A Munka profil – Rugalmasság skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

10 50

Pedagógusok 27 34,75 3,627 25 40


Összesen 55 33.26 3,616 25 40


E területen is rugalmasabbnak minősültek a pedagógusok 34,75 ponttal az ápolókhoz

képest (31,82 pont). A különbség (2,93 pont) szignifikáns, ugyanis a p értéke, a

különbözőségvizsgálat alapján 0,002; vagyis kisebb, mint a 0,05-ös határérték. A kitöltött

kérdőívek alapján elmondható, hogy az oktatás területén dolgozók szerint a felettesük

rugalmas, könnyen megoldják a hiányzásokból adódó helyettesítéseket, jó és szervezett

döntéseket hoznak; az egészségügyben dolgozók inkább a gyors reagálást, változtatni

tudást emelték ki.

Mivel az alkalmazkodó képesség nagyon fontos szerepet játszik életünkben, nem

meglepő, hogy a Rugalmasság skála több területtel is szignifikáns kapcsolatot mutat. Az

Egyéni profil közül a Stressz, Problémamegoldás és Kommunikáció skálákkal, a Munka

profil közül az összessel, s végül a Társas támogatottsággal (Lásd: 29. sz. táblázat). Ebből

45

is látszik, hogy érdemes rugalmasnak lenni, hiszen ez pozitív kihatással van más

életterületeinkre is.

A fentiek választ adtak a 2. kérdéscsoportra, vagyis arra, hogy hogyan alakul a Munka

profil – Rugalmasság skála, s mutat-e jelentős összefüggést más területekkel? A vizsgálat

szerint a pedagógusok átlagosan 37,75 pontot, míg az egészségügyi ápolók 31,82 pontot

értek el. A két csoport közti pontkülönbség szignifikáns, vagyis nem a véletlennek

köszönhető. Az összefüggés-vizsgálat kimutatta, hogy jelentős összefüggésben áll a

Munka profil – Rugalmasság skála az Egyéni profil – Stressz, Problémamegoldás és

Kommunikáció skálákkal, a Munka profil összes skálájával (Stressz, Problémamegoldás,

Kommunikáció, Közelség, Elégedettség) és a Társas támogatottsággal.

29. sz. táblázat: A Munka profil – Rugalmasság skála korrelációs táblázata

Skálák Egyéni profil Társas

támogatottság Stressz Problémamegoldás Kommunikáció

Munka profil

Rugalmasság

r -0,296 0,313 0,292 0,354

p 0,028 0,020 0,030 0,008

N 55 55 55 55

Munka profil

Stressz Problémamegoldás Kommunikáció Közelség Elégedettség

r -0,335 0,453 0,497 0,581 0,509

p 0,013 0,001 0,000 0,000 0,000

N 55 55 55 55 55


6.2.14. Munka profil - Elégedettség skála

Munkánk során több területtel is lehetünk elégedettek, ugyan akkor elégedetlenségünk

forrásai is lehetnek ezek. Ilyen területek a felettesekkel és a munkatársakkal való viszony,

a juttatások és a munkaidő, munkánk jellege.

30. sz. táblázat: A Munka profil – Elégedettség skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

10 50

Pedagógusok 27 35,22 3,566 28 45


Összesen 55 33,91 4,364 23 45

Forrás: saját kutatás

Úgy tűnik, a pedagógusok elégedettebbek a munkavégzésüket befolyásoló tényezőkkel,

mint az ápolók, az előbbiek 35,22 pontot, az utóbbiak 32,64 pontot értek el átlagosan ezen

a skálán. A különbség nem a véletlennek köszönhető, a statisztikai próba szerint ugyanis az

46

eltérés szignifikancia szintje 0,027; vagyis érvényesül a p<0,05 szabály. Mindkét csoportra

jellemző, hogy a fizetéssel, munkavállalói kedvezményekkel és az előléptetésre való

alacsony eséllyel a legkevésbé elégedettek, ellentétben a felettesekkel és a munkatársakkal

való kapcsolattal. A 3. számú hipotézisem b pontja, mely szerint az egészségügyi ápolók a

pedagógusokhoz képest szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi elégedettségről számolnak

be, ezen eredmények alapján igazolást nyert.

Az már köztudott tény, hogy az életünkkel és a munkánkkal való elégedettségünk

befolyással van mindennapi tevékenységeinkre, hangulatunkra, kapcsolatainkra.

Vizsgálatom során azt találtam, hogy a jelen tárgyalt skála és a Munka profil Stressz,

Kommunikáció, Közelség és Rugalmasság skálái között szignifikáns összefüggés van

(Lásd: 31. sz. táblázat). Az elégedettség és a stressz között negatív irányú korrelációs

kapcsolat figyelhető meg, vagyis minél több feszültséget él meg az ember munkájával

kapcsolatban, annál kevésbé elégedett azzal, s ez fordítva is igaz. Ezzel a 2. számú

kérdéskörre választ kaptunk, vagyis arra, hogy van-e jelentős kapcsolata a Munka profil –

Elégedettség skálának más skálákkal?

31. sz. táblázat: A Munka profil – Elégedettség skála korrelációs táblázata

Skálák Munka profil

Stressz Kommunikáció Közelség Rugalmasság

Munka profil

Elégedettség

r -0,538 0,450 0,326 0,509

p 0,000 0,001 0,015 0,000

N 55 55 55 55


6.2.15. Pozitív gondolkodás skála

Az előző fejezetekben már szó esett arról, hogy az optimista életszemlélet nagy

mértékben javítja testi-lelki állapotunkat, tudományosan bebizonyított tény, hogy a

derűlátó emberek egészségesebbek és tovább élnek pesszimista embertársaikhoz képest.

32. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

5 20

Pedagógusok 27 14,78 2,439 10 19


Összesen 55 14,45 2,356 10 19


47

Kutatásom során jelen mérőeszközzel vizsgáltam a kitöltők pozitív gondolkodásának

mértékét. Bár statisztikailag mérhető különbséget nem találtam a két csoport között, azért

elmondható, hogy a pedagógusok átlagosan több pontot értek el (14,78 pont) az

egészségügyi ápolókhoz képest (14,14 pont), vagyis az előbbiekre inkább jellemző az

optimista életszemlélet.

Ahogy azt már említettem, több kutatás is igazolta az optimizmus jótékony hatását, így

tehát nem is olyan meglepő, hogy a vizsgálatom során a derűlátás és más életterületek közt

pozitív irányú szignifikáns összefüggést találtam. Ezen életterületek a következők: az

élettel való elégedettség; a munkával, munkahellyel kapcsolatos problémamegoldás,

kommunikációs és közelség; a társas mobilizálás képessége és a társas támogatottság

(Lásd: 33. sz. táblázat). Az eredmények alapján tehát elmondható, hogy érdemes

bizakodva, a legjobbat remélve élni életünket.

33. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála korrelációs táblázata


Elégedettség

Társas

mobilizálás

képessége

Társas

támogatottság

Pozitív

gondolkodás

r 0,586 0,546 0,391

p 0,000 0,000 0,003

N 55 55 55

Munka profil

Problémamegoldás Kommunikáció Közelség

r 0,384 0,459 0,368

p 0,004 0,000 0,006

N 55 55 55


Az 5. kérdéscsoport arra kereste a választ, hogy: (1) hogyan alakulnak a Pozitív

gondolkodás skála értékei, s van-e jelentős eltérés e tekintetben a pedagógusok és az

egészségügyi ápolók között, (2) mutat-e jelentős összefüggést a Pozitív gondolkodás skála

más skálákkal? A pozitív gondolkodás területén a pedagógusok több pontot értek el az

egészségügyben dolgozókhoz képest, ám ez a különbség nem mondható jelentősnek a

statisztikai próba alapján. Ahogy az várható volt, több skálával is pozitív irányú korrelációs

kapcsolatot mutatott a Pozitív gondolkodás skála, szám szerint hattal: Egyéni profil –

Elégedettség, Munka profil – Problémamegoldás, Kommunikáció, Közelség, Társas

mobilizálás képessége, Társas támogatottság.

48

6.2.16. Társas mobilizálás képessége skála

Az életben való helytállásunk, boldogulásunk többek között attól is függ, hogy

mennyire tudunk másokkal együtt működni, mennyire tudunk a hozzánk közelebb-

távolabb lévő embertársainkra támaszkodni, tudjuk-e őket mobilizálni annak érdekében,

hogy segítsenek minket? A kérdőívet kitöltők ilyen, s ehhez hasonló kérdésekre, állításokra

válaszolhattak egy négy fokozatú skálán.

34. sz. táblázat: A Társas mobilizálás képességes skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

5 20

Pedagógusok 27 13,85 2,905 8 20


Összesen 55 13,96 3,121 7 20

Forrás: saját kutatás

Ha megnézzük a 34. számú táblázatot, rögtön szembetűnik a két csoport átlagos

pontszámai között lévő különbség, vagyis az, hogy a pedagógusok jóval nagyobb

pontszámot értek el (13,85 pont) az egészségügyi ápolókhoz képest (9,43 pont). Bár e

különbség statisztikailag nem mérhető, azért említésre méltó, főleg az eddig tárgyalt

eredményeket (a két csoport közötti pontszám-különbségek az egyes skáláknál) figyelembe

véve.

Az összefüggés-vizsgálatok során pozitív irányú, szignifikáns kapcsolatot mutatott a

jelen tárgyalt mérőeszköz más skálákkal: Egyéni profil – Elégedettség, Munka profil –

Problémamegoldás és Kommunikáció, Pozitív gondolkodás és Társas támogatottság.

(Lásd: 35. sz. táblázat).

35. sz. táblázat: A Társas mobilizálás képessége skála korrelációs táblázata


Közelség

Munka profil Pozitív

gondolkodás Problémamegoldás Kommunikáció

Társas

mobilizálás

képessége

r 0,398 0,378 0,279 0,546

p 0,003 0,004 0,039 0,000

N 55 55 55 55


A fentebb ismertetett eredmények választ adnak az 5. sz. kérdéscsoportra, vagyis arra a

kérdésre, hogy (1) hogyan alakulnak a Társas mobilizálás képessége skála értékei, (2) van-

e jelentős különbség a pedagógusok és az egészségügyi ápolók pontszámai közt, s hogy (3)

mutat-e összefüggést a jelen tárgyalt skála más skálákkal? A pedagógusok jóval nagyobb

49

pontszámot értek el (13,85 pont) az egészségügyi ápolókhoz képest (9,43 pont), ez a

pontkülönbség azonban nem jelentős mértékű a statisztikai eljárás szerint. A Társas

mobilizálás képessége skála a következő skálákkal mutatott szignifikáns összefüggést:

Egyéni profil – Közelség, Munka profil – Problémamegoldás és Kommunikáció, Pozitív

gondolkodás.

6.2. 17. Társas támogatottság skála

Munkámban külön fejezetben tárgyaltam a társas támogatás jelentőségét, vagyis azt,

hogy mivel társas lények vagyunk, igényeljük mások társaságát, támogatását, a valahova

tartozás érzését. Ezen mérőeszköz segítségemre volt abban, hogy információt szerezzek a

vizsgált személyek, csoportok észlelt szociális támogatottságáról.

36. sz. táblázat: A Társas támogatottság skála eredményei

N Átlag Szórás


Minimum Maximum t p

0 14

Pedagógusok 64,67 10,26 2,625 5 14

1,105 0,274 Egészségügyi ápolók 78,67 9,43 2,937 3 14

Összesen 92,67 9,89 2,794 3 14


A vizsgálatban résztvevő pedagógusok átlagos pontszáma (10,26 pont) ennél a skálánál

is magasabb az egészségügyi ápolók pontszámához (9,43 pont) képest. A statisztikai próba

során jelentős különbséget nem találtam a két csoport között, a kétmintás t-próba során a p

értéke nem érte el a 0,05-ös küszöböt (p=0,274). A Rózsa Sándor és munkatársai (2005)

által adaptált mérőeszköz szerint a két csoport eredménye az „elégséges” kategóriába esik.

A korrelációs vizsgálat során szignifikáns összefüggést találtam a Társas támogatottság

és az Egyéni profil – Stressz, Közelség, Rugalmasság és Elégedettség, a Munka profil –

Stressz, Problémamegoldás, Kommunikáció, Közelség és Rugalmasság skálái között,

valamint a Pozitív gondolkodás és Társas mobilizálás képessége között (Lásd: 37. sz.

táblázat). Ebből is láthatjuk, hogy a szociális támogatás milyen sok életterülettel van

összefüggésben. Ezek az eredmények is alátámasztják az elméleti részben leírtakat.

A 4. kérdéscsoport a következő kérdésekre kereste a választ: Hogyan alakul az észlelt

társas támogatottság mértéke a pedagógusok és az egészségügyi ápolók körében? Van-e

jelentős eltérés a pedagógusok és az egészségügyi ápolók között e tekintetben?

50

Van-e jelentős összefüggés az észlelt társas támogatottság és:

o a) a testi és a pszichikai tünetek mértéke között?

o b) az észlelt egyéni-, illetve munkahelyi stressz mértéke között?

A kérdésekre válaszolva elmondható, hogy:

- a társas támogatottság mértékét illetően nincs szignifikáns különbség a

pedagógusok és az egészségügyi ápolók között;

- nincs szignifikáns összefüggés a Társas támogatottság skála és a testi-,

pszichológiai tünetek között;

- szignifikáns kapcsolat van a táras támogatottság és az egyéni szinten, valamint a

munkahely szintjén megélt stressz között.

37. sz. táblázat: A társas támogatottság skála korrelációs táblázata

Skálák Egyéni profil Társas mobilizálás

képessége

Pozitív

gondolkodás Stressz Közelség Rugalmasság Elégedettség

Társas

támogatottság

r -0,482 0,300 0,311 0,327 0,314 0,391

p 0,000 0,026 0,210 0,015 0,020 0,003

N 55 55 55 55 55 55

Munka profil

Stressz Közelség Rugalmasság Kommunikáció Problémamegoldás

r -0,434 0,385 0,354 0,393 0,399

p 0,001 0,004 0,008 0,003 0,003

N 55 55 55 55 55


51

7. Megbeszélés

A kontrollált stressz az élet sava-borsa, része mindennapi életünknek, nélküle nem

tudnánk élni. Segít, hogy reggel felkeljünk, hogy dolgozni tudjunk, energiát ad,

cselekvésre motivál stb. A kontrollálatlan, túlzott mennyiségű ún. distressz éppen

ellenkező hatással van életünkre, megbetegít minket testileg-lelkileg, hátráltat minket

munkánkban, szétdúlja emberi kapcsolatainkat, átveszi tőlünk saját életünk irányítását. A

szakirodalmi adatok, valamint a kutatásom során nyert eredmények is azt mutatják, hogy a

magánéletben és a munkahelyen átélt káros stressz nagysága pozitív korrelációs

kapcsolatot mutat a testi és pszichológiai panaszok gyakoriságával. Vagyis, minél nagyobb

distresszt él át az ember, annál több testi és lelki panasszal küzd, s ez fordítva is érvényes.

Az általam vizsgált, Dunaszerdahelyen dolgozó pedagógusok és egészségügyi ápolók

körében a testi tünetek közül a következők fordultak elő a leggyakrabban: kimerültség,

légúti megbetegedések, szédülés, fejfájás, izomfájdalom, zsibbadás. A pszichológiai

tünetek között az ingerültség, idegesség és alvászavar szerepelt a legtöbbször. A témával

foglalkozó irodalom is ezen tüneteket tünteti fel. Vizsgálatom során a statisztikai próba

rámutatott arra, hogy az egészségügyi ápolók szignifikánsan több testi panaszról

számolnak be, mint a pedagógusok (t= -2,89; p=0,006).

Kutatásom során vizsgáltam a két csoport egyéni szinten és a munkával/munkahellyel

kapcsolatosan átélt stressz mértékét is. A szakirodalom szerint (Pszicho-ped Bt., 2009)

mind a pedagógusok mind az egészségügyi ápolók egyéni és munkával kapcsolatos átlagos

stressz szintje az alacsony kategóriába sorolható. Természetesen kiugró értékek mindkét

csoportnál előfordultak. A különbözőségvizsgálat során különbséget találtam a két vizsgált

minta között a munkahelyi stressz mértékében, az egészségügyben dolgozók

szignifikánsan magasabb stressz szintről számoltak be (t=-3,418; p=0,001). Ez nem

meglepő, ugyanis figyelembe véve a két minta munkavégzési körülményeit – gondolok itt

a munkavégzés jellegére, munkaidőre, juttatásokra stb. – nem egyformák. Bár a kutatások

során már többször bebizonyosodott, hogy mind a pedagógusok, mind az egészségügyi

dolgozók munkahelyi stressz szintje kritikus, az utóbbira ez jobban jellemező. Ezt saját

empirikus vizsgálatom is alátámasztja.

Ahogy azt az előző fejezetekben is láthattuk, a szakirodalom rengeteg

munkával/munkahellyel kapcsolatos stresszort említ. A felmérésemben részt vevők úgy

érzik, a legnagyobb feszültséget az kelti bennük, hogy nem ők osztják be a munkaidejüket,

nem tartják megfelelőnek, arányosnak munkájukkal a juttatásaikat, s nem ismeri el

52

felettesük a javaslataikat. Az elmúlt évek vizsgálatai is azt támasztják alá, hogy növeli a

munkatársak elégedettségét a megfelelő juttatási rendszer, teljesítményértékelés, a

rugalmas munkaidő és az empowerment.

A pozitív pszichológia mozgalma paradigmaváltást hozott a lélektanban, a patológiás

viselkedés helyett inkább az egyén erős, pozitív oldalára, tulajdonságaira helyezték a

hangsúlyt. Olyan kutatások kezdődtek, amelyek arra keresték a választ, hogy melyek azok

a tényezők, faktorok, amelyek megőrzik egészségünket, megvédenek minket a káros

behatásokkal szemben. Ezzel új időszámítás kezdődött a stressz kutatások területén is. A

gyarapodó kísérletek újabb és újabb védőfaktorokat tártak fel, mint például az optimizmus,

humor, nevetés, pozitív érzelmek, spiritualitás, társas támogatás, testi kontaktus,

altruizmus, reziliencia, megbocsájtás stb. Az empirikus felmérésem során használt kérdőív

is tartalmazott olyan skálákat, amelyek a stresszel való megküzdési képességet mérték fel,

ilyen volt például a problémamegoldás, kommunikáció, közelség, rugalmasság, pozitív

gondolkodás, társas támogatás skálák. A szakirodalmi adatok és a kutatásomból nyert

eredmények is azt támasztják alá, hogy azon személyek tudnak a leghatékonyabban

ellenállni a káros stressz hatásaival szemben, akik:

- a felmerülő problémákat kihívásnak tekintik, aktívan keresik rájuk a megoldást,

igyekeznek a lehető legjobbat kihozni a helyzetből;

- megfelelő módon kommunikálják érzéseiket, keresik mások társaságát, meg

tudják osztani gondjaikat, problémáikat másokkal;

- ápolják a szoros családi, baráti, munkatársi kapcsolataikat, tudatában vannak

azzal, hogy számíthatnak mások segítségére;

- rugalmasan kezelik a kialakult helyzetet, problémákat, akadályokat, tudnak

alkalmazkodni, változtatni;

- optimistán, derűlátóan tekintenek a világra, bíznak magukban és a dolgok jóra

fordulásában, egészséges önbizalommal rendelkeznek.

A fentebb tárgyalt skálák összefüggés-vizsgálatainak eredményei megtalálhatóak a 6.2.

fejezetben. Az általam vizsgált két csoport között az alábbi, munkához tartozó skáláknál

találtam szignifikáns különbséget: kommunikáció (t=2,958; p=0,05), közelség (t=2,011;

p=0,049), rugalmasság (t=3,261; p=0,002). Vagyis úgy tűnik, a pedagógusok

munkakörnyezete jobb feltételeket biztosít a fentebb említett három megküzdési módhoz.

Diplomadolgozatom egyik gerincét a társas támogatás és annak jelentősége alkotja.

Társas lények vagyunk, életünket áthatják, befolyásolják embertátásainkkal kialakított

kapcsolataink, amelyek rányomják életünk minőségére is a bélyeget. Az utóbbi évek

53

kutatásai is ezt bizonyítják. A vizsgálatomban részt vevők társas támogatási szintje a

szakirodalom szerint (Rózsa és mtsai., 2005) jónak minősíthető. Az összefüggés-vizsgálat

során negatív irányú korrelációs kapcsolat mutatkozott a társas támogatás és a megélt

stressz között, vagyis minél inkább úgy érezte valaki, hogy nincs egyedül, számíthat

másokra, annál alacsonyabb stressz szint jellemezte, mind a magánéletben, mind pedig a

munkával kapcsolatosan. Láthatjuk tehát, hogy érdemes ápolni kapcsolatainkat,

odafigyelni egymásra.

54

8. Levont következtetések, javaslatok

Jelen diplomadolgozat megírásával az volt a célom, hogy rámutassak a distressz káros

következményeire, a társas támogatás és a pozitív emberi kapcsolatok jótékony hatásaira;

ismertessem azon módszereket, technikákat, amelyek segítenek a káros stressz

csökkentésében, semlegesítésében; bemutassam a pozitív egészségpszichológia stresszel

kapcsolatos kutatási eredményeit, valamint saját empirikus kutatásom eredményeit.

A munkámban bemutatott szakirodalmi adatok és a saját kutatásomból nyert

eredmények alapján arra következtetek, hogy:

a) A hosszan fennálló, kezeletlen (magánéleti és munkahelyi) distressz káros hatással

van az egyén fizikai és lelki egészségére, testi és lelki zavarokat idéz elő.

b) A káros stressz csökkenti az egyén teljesítményét, koncentrációs képességét,

elégedettségét, emberi kapcsolatainak minőségét.

c) A stressz részese mindennapi életünknek, nem kerülhetjük el, viszont a vele való

konstruktív megküzdés tanulható. Az eustressz jótékony, míg a distressz káros

hatással van mindennapi életünkre, testi-lelki egészségünkre.

d) Társas lények vagyunk, így folyamatosan interakcióba lépünk embertársainkkal,

hatással vagyunk egymásra. Az emberi kapcsolataink minősége, észlelt társas

támogatottságunk nagysága befolyással van az általunk átélt distressz

mennyiségére, az életünkkel és a munkánkkal való elégedettségünkre,

teljesítményünkre.

e) Az optimista szemlélettel rendelkező emberek testileg és lelkileg egészségesebbek;

elégedettebbek magánéletükkel és munkájukkal; nagyobb társas támogatottsággal

rendelkeznek, mint pesszimista társaik. A humor, nevetés, kacagás, mosolygás

megerősíti immunrendszerünket, növeli az endorfintermelést (örömhormon).

f) A pedagógusok szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi stresszről és magasabb

elégedettségről számolnak be, mint az egészségügyben dolgozó ápolók.

A levont következtetésekből is látszik, hogy a káros stressz mennyire meg tudja

mérgezni magánéletünket és munkavégzésünket. Vajon mit tehetünk annak érdekében,

egyéni és szervezeti szinten egyaránt, hogy csökkentsük, semlegesítsük a minket ért káros

feszültségeket, behatásokat? Először az egyén oldaláról vizsgálom meg a lehetőségeket,

teszek javaslatokat, majd pedig szervezeti oldalról.

55

Az egyén oldaláról az első és legfontosabb lépés az önismeret. Már az ókori görögök

felismerték az önismeret jelentőségét, a híres delphoi jósda is a „Gnóthi szeauton”, azaz

„Ismerd meg önmagadat!” jelszót hirdette. Tudták, hogy mindennek alapja az önismeret,

hisz a világ megismeréséhez önmagunkon keresztül vezet az út. Így volt ez régen, s így

van ez ma is. Úgy gondolom, az elmúlt évszázadok alatt ez a bölcsesség nem veszített

fontosságából, sőt, egyre nélkülözhetetlenebbé vált. A mai rohanó világban egyre többet

hallani arról, hogy az emberek eltávolodnak egymástól, s ami a legrosszabb, saját

maguktól is. Életünkben több olyan probléma is jelen van - interperszonális és

intraperszonális konfliktusok, munkahelyi, kommunikációs problémák, pszichikus

megbetegedések -, amely kellő önismerettel részben vagy teljesen orvosolhatók lennének.

Az önismereti munka nem egyszeri alkalom, hanem egy folyamatos tevékenység. Általa

jobban megérthetjük testi és lelki működésünket, tudatosabban élhetjük életünket.

Az önismereti munka tehát tudatosabbá tehet minket, általa jobban megismerhetjük

magunkat, a bennünk lejátszódó folyamatokat, vagyis elindíthat minket a

személyiségfejlődés útján. Megnyugtató az a tény, hogy személyiségünk, viselkedésünk

fejleszthető, alakítható. Ha már tudjuk (az önismereti munkának köszönhetően), hogy min

javasolt változtatni, milyen magatartásbeli változások szükségesek, kezdjünk hozzá! Ma

már rengeteg személyiségfejlesztő eljárás létezik, ezért javaslom, hogy olyan módszereket

válasszunk, amelyek elismertek, tudományosan megalapozottak. Segítségképpen az

alábbiakban olyan módszereket, technikákat, javaslatokat közlök, amelyek segítenek a

káros stressz csökkentésében, hozzájárulnak a testi-lelki egészség növeléséhez, s

tudományosan megalapozottak.

Mozogjunk eleget! Már köztudott tény és többszörösen bizonyított, hogy a testmozgás

jótékony hatással van az ember testi és lelki egészségére. Igyekezzünk úgy alakítani

mindennapi életünket, hogy mozogjunk eleget; a napi húsz perces egyenletes mozgás (pl.

séta) már hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Ha tehetjük, járjunk gyalog vagy

kerékpárral a munkahelyünkre, a lift helyett használjuk a lépcsőket, végezzünk rendszeres

tornagyakorlatokat.

Lazítsunk, relaxáljunk! Ma már rengeteg relaxációs módszert ismerünk, amelyek

segítenek megpihenni, lazítani, befelé figyelni. Szánjuk naponta pár percet relaxációra,

megpihenésre, belső világunkra. Ajánlom Bagdy Emőke (2014) Relaxáció, megnyugvás,

belső béke című könyvét, melyhez egy hét darab relaxációt tartalmazó CD is tartozik.

Gyakoroljuk a reális optimizmust! Mint azt már tudjuk, az optimista életszemlélettel

rendelkező embertársaink egészségesebbek, boldogabbak, elégedettebbek, mint a

56

pesszimista társaink. Jó hír, hogy az optimizmus tanulható, így tudunk változtatni azon,

milyen szemüvegen keresztül nézzük a világot. Lássuk meg a jót, bízzunk magunkban,

tudjunk nevetni a hiányosságainkon is. Mosolyogjunk, nevessünk minél többet, nem csak

az immunrendszerünk működése javul ez által, de a társas kapcsolataink minősége is.

Nézzünk más szemszögből a problémára! Gyakran megesik, hogy úgy hisszük,

megoldhatatlan problémába, helyzetbe ütköztünk, nem találjuk a megoldást. Ilyenkor

tanácsos más nézőpontból is megvizsgálni az adott problémát.

Ápoljuk kapcsolatainkat! Ahogy arra már többször is utaltam, társas lények vagyunk,

más emberek közt éljük mindennapjainkat, különböző kisebb-nagyobb csoportokhoz

tartozunk. Társas kapcsolataink minősége hatással van mindennapi életünkre,

elégedettségünkre, testi és lelki egészségünkre, ezért ajánlatos ápolni azokat. Figyeljünk

oda egymásra, hallgassuk meg a másikat, nyújtsunk egymásnak támaszt, segítséget,

tiszteljük egymást, tudjunk megbocsájtani.

Fejlesszük érzelmi intelligenciánkat! Az intellektuális intelligencia (IQ) mellett az

érzelmi intelligenciának (EQ) is nagy szerepe van életünkben, boldogulásunkban. A magas

EQ-val rendelkező egyén képes saját és mások érzelmeit felismerni, helyesen értelmezni és

tudatosan irányítani, ezáltal reálisan tud önmagára és másokra tekinteni. Ajánlom Balázs

László (2014) Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben című könyvét. A könyv

az elméleti háttér tárgyalása mellett EQ fejlesztő gyakorlatokat is tartalmaz.

Gazdálkodjunk megfelelően az időnkkel! Manapság egyre népszerűbbek az

időgazdálkodási tréningek, amelyeken megtanítják az résztvevőket a helyes

időgazdálkodásra. Ha gyakran van az az érzésünk, hogy nincs időnk szinte semmire, a

napunk rohanásból, túlórákból áll, érdemes elgondolkoznunk azon, vajon helyesen

gazdálkodunk-e az idővel? A tréningeken kívül rengeteg olyan könyv létezik, amely a time

management-tel foglalkozik, hasznos tippeket ad.

Az egyénre vonatkozó javaslataim után következzenek a szervezetre vonatkozóak.

Egy szervezet csak akkor működhet hatékonyan, ha a benne dolgozó emberek

elégedetten, megfelelő körülmények között tudják végezni a munkájukat, az egyéni és

szervezeti célok összhangban vannak. Mivel egy szervezet legfőbb értéke az ember, fontos,

hogy a vezetőség és a HR osztály munkatársai olyan humánerőforrás-gazdálkodást

folytassanak, amely nem csak a szervezet érdekeit, hanem a dolgozók érdekeit is

számításba veszi. Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy munkavállalóink elégedetten,

káros stressztől mentesen tudjanak dolgozni? A következőkben erre teszek javaslatokat.

57

Tisztelet – Az első és legfontosabb dolog szerintem, hogy tiszteljük munkavállalóinkat,

bánjuk velük humánusan, emberhez méltóan, tiszteljük alapvető emberei jogaikat.

Célok és feladatok tisztázása – Osszuk meg és folyamatosan kommunikáljuk a

munkatársak felé, hogy mi a szervezet küldetése, célja, mi az egyén szerepe, feladata a

szervezeten belül (munkakör). Ha a beosztott látja munkája célját, tisztában van azzal,

pontosan mi a feladata, meddig terjed a felelőssége, hatékonyabban és elégedettebben

végzi munkáját. Az elvégzendő feladat minőségileg és mennyiségileg igazodjon

beosztottunk képességeihez.

Megfelelő munkafeltételek, munkakörnyezet – Biztosítsunk olyan fizikai feltételeket,

amelyek hatékonnyá, zavartalanná és kellemessé teszik a munkavégzést. Legyenek meg a

munkavégzéshez szükséges eszközök, információk; biztosítsunk megfelelő, egészséges

fizikai környezetet (tisztaság, világítás, zaj-csend, sugárzások stb.). A kötelező

munkavédelmi és munkakörnyezeti előírásokon túl próbáljuk még kellemesebbé tenni

dolgozóink számára a munkahelyüket, pl. virágokkal, növényekkel teli udvarral, relaxációs

szobával, színes falakkal, díszítőelemekkel stb.

Hatékony teljesítményértékelés – Dolgozzunk ki hatékony teljesítményértékelési

rendszert. A rendszeresen és megfelelően végzett teljesítményértékelés lehetővé teszi a

beosztottunkkal való hatékony kommunikációt, visszajelzést ad munkavállalóink számára

az elvégzett munkájukról, lehetővé teszi a hatékony információáramlást, elősegíti a

fejlődést, a karrierút építését, motivál. Egyszóval növeli a munkatársak teljesítményét,

elégedettségét, lojalitását, s ezzel párhuzamosan csökkenti a káros stressz kialakulásának

lehetőségét.

Tréningek – Az elmúlt évek során egyre népszerűbbé váltak a különböző témájú és

tematikájú tréningek. A tréning olyan tanácsadási módszer, melynek segítségével

játékosan, szórakozva lehet elsajátítani új készségeket. Szervezetünkben érdemes olyan

tréningeket szervezni, amelyek segítenek egészségtudatosabb magatartást kialakítani,

segítik a hatékony kommunikációt, erősítik az együttműködést, elősegítik a hatékony

problémamegoldást. A tréningek szervezésénél vegyük figyelembe a beosztottak által

preferált témákat is, illetve a pozitív pszichológia kutatási eredményeit, javaslatait is.

Érdemes érzelmi intelligenciát fejlesztő tréninget is beiktatnunk.

Testmozgásra való lehetőség, ösztönzés – Teremtsünk lehetőséget arra, hogy

munkatársaink minél többet mozogjanak, ösztönözzük őket a testmozgásra. Alakítsunk ki

olyan szobát, ahol különböző tornagépek állnak a beosztottak rendelkezésére, ösztönözzük

őket a lépcső használatára a lifttel szemben. Lehet különböző sportversenyeket is szervezni

58

vagy sportnapo(ka)t tartani rendszeresen, akár évente többször is. Lépésszámláló műszerek

segítségével havonta kioszthatjuk a „hónnap legmozgékonyabb dolgozója” díjat is.

Rugalmas munkaidő – Egyre elterjedtebb a nem hagyományos munkaidő beosztás.

Adjunk lehetőséget arra, hogy beosztottjaink is beleszóljanak munkaidejük kialakításába,

sőt, ahol lehetséges, saját maguk osszák be, mikor szeretnének dolgozni.

Pszichológus, mentálhigiénés tanácsadó, coach – Teremtsünk lehetőséget arra, hogy

munkatársaink igénybe vehessék olyan szakemberek segítségét, mint a pszichológus,

mentálhigiénés tanácsadó, coach. Gyakran már az is elegendő, illetve jótékony hatású, ha

kibeszéljük magunkból a feszültséget, problémáinkat. Ha mindezt egy szakember

jelenlétében tesszük, nem csak a felesleges feszültségtől szabadulhatunk meg, de új

készségeket is elsajátíthatunk, fejlődhetünk.

59

Összefoglalás

A stressz részese mindennapjainknak, elkerülni nem tudjuk, viszont megtanulhatjuk,

hogyan lehet semlegesíteni és kivédeni negatív hatásait, hogyan lehet minél kevesebb

káros stresszt és minél több pozitív stresszt átélni. Jelen dolgozatomban arra vállalkoztam,

hogy a szakirodalmi háttér és a saját kutatásom bemutatása segítségével felhívjam a

figyelmet a: (1) káros (munkahelyi) stressz negatív következményeire, a megelőzés

fontosságára és lehetőségeire; (2) a társas támogatás jelentőségére. Jelen munkám célja

tehát az volt, hogy:

- rámutassak a distressz káros következményeire (egyéni és szervezeti szinten

egyaránt), a társas támogatás és a pozitív emberi kapcsolatok jótékony hatásaira;

- ismertessem azon módszereket, technikákat, amelyek segítenek a káros stressz

csökkentésében, semlegesítésében;

- bemutassam a pozitív egészségpszichológia stresszel kapcsolatos kutatási

eredményeit, valamint saját empirikus kutatásom eredményeit.

Először a témával foglalkozó szakirodalmat ismertettem. Definiáltam a stressz

fogalmát, írtam az ún. „jó” és „rossz” stresszről, a köztük lévő különbségről. A második

fejezet a munkahely és a munka szemszögéből vizsgálta a stresszt, szó esett a

stresszorokról és a distressz következményeiről egyéni és szervezeti szinten. A harmadik

fejezet tárgyalta a stresszel való sikeres megküzdés lehetőségeit: a problémaközpontú- és

az érzelemközpontú megküzdést, valamint a személyiség pszichológiai immunrendszerét.

Ebben a részben írtam a lélektan egy új mozgalmáról, a pozitív pszichológiáról, amely az

elmúlt tizenöt évben rengeteg olyan védőfaktort fedezett fel, amely megvéd minket a káros

stressz ártalmaitól. Ilyen védőfaktor pl. a nevetés, humor, optimizmus, testmozgás,

megbocsátás stb. Az elméleti rész utolsó fejezete a társas támogatásról szólt.

Munkám második nagy részében az általam végzett empirikus kutatást és annak

eredményeit mutattam be. Kérdőíves felmérést folytattam Dunaszerdahelyen dolgozó

pedagógusok és egészségügyi ápolók körében, abból a célból, hogy felmérjem észlelt

stressz szintjüket, megküzdési stílusukat és társas támogatottságuk mértékét, valamint

válaszokat kapjak a bevezető rész végén található kérdésekre és hipotézisekre. A mintám

55 fős volt, 27 pedagógus és 28 egészségügyi ápoló töltötte ki az általam összeállított

kérdőíveket. A begyűjtött adatokat az SPSS nevű statisztikai program segítségével

dolgoztam fel, különböző statisztikai eljárásokat alkalmazva: egyváltozós analízis,

összefüggés-vizsgálat és különbözőségvizsgálat.

60

A hipotézisek vizsgálatánál összefüggés-vizsgálatot és kétmintás t-próbát alkalmaztam.

Az első számú hipotézis (H1) szerint a Testi tünetek skála

a) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Pszichikai tünetek skálával;

b) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Stressz skálával;

c) negatív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Elégedettség

skálával.

A hipotézis „a” és „b” pontja beigazolódott, a „c” pontja viszont nem. Az összefüggés-

vizsgálat során szignifikáns korrelációs kapcsolatot találtam a Testi tünetek skála és a

Pszichikai tünetek skála (r=0,589; p=0,000), valamint a Munka profil – Stressz skála

(r=0,342; p=0,010) között. Ez annyit jelent, hogy a testi és a lelki egészség közt szoros

együttjárás figyelhető meg, vagyis minél betegebbnek (egészségesebbnek) érezzük

magunkat testileg, annál betegebbnek (egészségesebbnek) érezzük magunkat lelkileg is, s

ez fordítva is igaz. A Testi tünetek skála és a Munka profil – Elégedettség skála közt nem

találtam szignifikáns összefüggést (r= -0,113; p=0,413).

A második számú hipotézis (H2) szerint a Munka profil – Stressz skála negatív

korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Elégedettség skálával. Ez a feltevés

beigazolódott. (r= -0,538; p=0,000). Ez azt jelenti, hogy (1) a munkahelyi stressz

mértékének növekedésével csökken a munkával, munkahellyel való elégedettségünk; (2) a

munkahelyi stressz mértékének csökkenésével növekedik a munkával, munkahellyel való

elégedettségünk.

A harmadik számú hipotézis (H3) szerint az egészségügyi ápolók a pedagógusokhoz

képest:

a) szignifikánsan nagyobb munkahelyi stresszről számolnak be;

b) szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi elégedettségről számolnak be.

A feltevés mindkét pontja beigazolódott. A kétmintás t-próba során szignifikáns

különbséget találtam a pedagógusok és az egészségügyi ápolók munkahelyi stressz szintje

(t= -3,418; p=0,001) és munkahelyi elégedettsége (t=2,74; p=0,027) között. A felmérés

szerint tehát az egészségügyben dolgozók munkája több stresszel és alacsonyabb

elégedettséggel jár az oktatásban dolgozókéhoz képest.

A munkámban bemutatott szakirodalmi adatok és a saját kutatásomból nyert

eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy:

a) A hosszan fennálló, kezeletlen (magánéleti és munkahelyi) distressz káros hatással

van az egyén fizikai és lelki egészségére, testi és lelki zavarokat idéz elő.

61

b) A káros stressz csökkenti az egyén teljesítményét, koncentrációs képességét,

elégedettségét, emberi kapcsolatainak minőségét.

c) A stressz részese mindennapi életünknek, nem kerülhetjük el, viszont a vele való

konstruktív megküzdés tanulható. Az eustressz jótékony, míg a distressz káros

hatással van mindennapi életünkre, testi-lelki egészségünkre.

d) Társas lények vagyunk, így folyamatosan interakcióba lépünk embertársainkkal,

hatással vagyunk egymásra. Az emberi kapcsolataink minősége, észlelt társas

támogatottságunk nagysága befolyással van az általunk átélt distressz

mennyiségére, az életünkkel és a munkánkkal való elégedettségünkre,

teljesítményünkre.

e) Az optimista szemlélettel rendelkező emberek testileg és lelkileg egészségesebbek;

elégedettebbek magánéletükkel és munkájukkal; nagyobb társas támogatottsággal

rendelkeznek, mint pesszimista társaik. A humor, nevetés, kacagás, mosolygás

megerősíti immunrendszerünket, növeli az endorfintermelést (örömhormon).

f) A pedagógusok szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi stresszről és magasabb

elégedettségről számolnak be, mint az egészségügyben dolgozó ápolók.

A levont következtetések és a 8. fejezetben olvasható javaslatok segítséget és alapot

nyújthatnak (egyének és szervezetek számára egyaránt) egy egészségtudatosabb élet- és

munkaforma kialakításához.

62

Irodalomjegyzék

1. Atkinson, R. L. és munkatársai (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest

2. Bagdy E. – Pap J. (2011): Ma még nem nevettem. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

3. Bagdy E. (2007): Pszichofitnessz. Kacagás – kocogás – lazítás. Animula Kiadó,

Budapest

4. Bagdy E. (2010): Hogyan lehetnénk boldogabbak? Kulcslyuk Kiadó, Budapest

5. Bagdy E. (2012): Utak önmagunkhoz. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

6. Bagdy E. (2014): Relaxáció, megnyugvás, belső béke. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

7. Balázs L. (2014): Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben. Z-Press Kiadó,

Miskolc

8. Buda B. (2006): Empátia. A beleélés lélektana. Folyamatok, alkalmazás, új

szempontok. Urbis Kiadó, Budapest

9. Comer, R. J. (2005): A lélek betegségei. Pszichopatológia. Osiris Kiadó, Budapest

10. Cooper, C. L. – Davidson, M. (1987): Sources of stress at work and their relation to

stressors in non-working environments. In: Kalomo, R. – El-Batavi, L. A. – Cooper,

C. L. (szerk.): Psychocosial factors at work and their relation to health. WHO, Geneva,

99-111. o.

11. Cooper, C. L. – Marshall, J. (1978): Sources of Managerial and White Collar Stress.

In: Cooper, C. L. – Payne, R. (szerk.): Stress at Work. John Wiley & Sons Ltd., New

York, 81-105. o.

12. Csíkszentmihályi M. (2009): Jó üzlet. Vezetés, áramlat és az értelem keresése.

Lexecon Kiadó, Győr

13. Csíkszentmihályi M. (2010): Flow – az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája.

Akadémia Kiadó, Budapest

14. Dávid I. (2014): A stressz és kezelése. In: Dávid I. és munkatársai: Stressz,

megküzdés, versengés, konfliktusok. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége,

Budapest, 11-122. o.

15. Dávid T. (2012): Az egészségmegőrzés pszichológiája. In: Darvay S. (szerk.):

Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd

Tudományegyetem, Budapest, 106-124. o.

16. Deelstra, J. T. és munkatársai (2003): Receiving instrumental support at work: When

help is not welcome. Journal of Applied Psychology, 88, 324-331. o.

63

17. Fredrickson, B. (2011): A pozitív érzelmek láss-gyarapíts elmélete. In:

Csíkszentmihályi M. – Selega Csíkszentmihályi, I. (szerk.): Élni jó! Tanulmányok a

pozitív pszichológiáról. Akadémia Kiadó, Budapest, 114-136. o.

18. Goleman, D. (2008): Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest

19. Goleman, D. (2010): Társas intelligencia. A társas kapcsolatok új tudománya. Nyitott

Könyvműhely, Budapest

20. Grewal, D. D. – Salovey, P. (2011): Az érzelmi intelligencia hozadékai. In:

Csíkszentmihályi M. – Selega Csíkszentmihályi, I. (szerk.): Élni jó! Tanulmányok a

pozitív pszichológiáról. Akadémia Kiadó, Budapest, 114-136. o.

21. Juhász Á. (2002): Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási

segédanyag a Munka és Szervezetpszichológiai Szakképzéshez. BME, Ergonómia és

Pszichológia Tanszék, Budapest.

URL: http://www.munkahelyiegeszsegfejlesztes.hu/docs/doc2.pdf

Letöltve: 2014. január 13.

22. Juhász Á. (2003): Munkahelyi egészségpszichológia. Oktatási segédanyag a Munka és

Szervezetpszichológiai Szakképzéshez. BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék,

Budapest.

URL: https://www.yumpu.com/hu/document/view/9495355/juhasz-agnes-munkahelyi-

egeszsegpszichologia-bme-ergonomia-

Letöltve: 2014. január 13.

23. Kállai J. (2014): Egészség és társas támogatás. In: Kállai J. – Varga J. – Oláh A.

(szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest,

199-216. o.

24. Klein B. – Klein S. (2012): A szervezet lelke. EDGE 2000 Kiadó, Budapest

25. Klein S. (2004): Munkapszichológia. EDGE 2000 Kiadó, Budapest

26. Lazányi K. (2011): A társas támogatás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban a

diákszervezeti tagság kapcsán. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, Budapest

155-170. o.

27. Lyubomirsky, S. (2008): Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai

tudományos megközelítésben. Ursus Libris Kiadó, Budapest

28. Marshall, J. – Cooper, C. L. (1979): Work experiences of middle and senior managers:

The pressure and satisfaction. In: International Management Review, 19, 81-86. o.

29. Molnár L. G. (2006): A humor mint a munkahelyi stressz kezelésének eszköze. In:

Munkavédelem – Ergonómia, 5. szám, 61-67. o.

64

30. Oláh A. (2004): Megküzdés és pszichológiai immunitás. In: Pléh Cs. – Boross O.

(szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 631-663. o.

31. Oláh A. – Kapitány-Fövény M. (2012): A pozitív pszichológia tíz éve. In: Oláh A.

(szerk.): A pozitív pszichológia világa. Akadémia Kiadó, Budapest, 19-45. o.

32. Pikó B. (2014): A pozitív gondolkodás szerepe az egészség megtartásában. In. Kállai

J. – Varga J. – Oláh A. (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina

Könyvkiadó Zrt., Budapest, 115-132. o.

33. Poór J. (2010): Az emberi erőforrás menedzsment külső szolgáltatói. In: Karoliny M.

– Poór J. (szerk.): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Rendszerek és

alkalmazások. Complex Kiadó, Budapest, 95-125. o.

34. Pszicho-Ped Bt. (2009): 75 papír-ceruza teszt. Animula Kiadó, Budapest

35. Rózsa S. és munkatársai (2005): Stressz és megküzdés. A Rahe-féle Rövidített Stressz

és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. In: Mentálhigiéné és

Pszichoszomatika, 4. szám, 275-294. o.

36. Seligman, M. (2011): Fluorish – élj boldogan! A boldogság és a jól-lét radikálisan új

értelmezése. Akadémia Kiadó, Budapest

37. Selye J. (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémia Kiadó, Budapest

38. Smith, E. R. – Mackie, D. M. (2004): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest

39. Szondy M. (2010): A boldogság tudománya. Fejezetek a pozitív pszichológiából. Jaffa

Kiadó, Budapest

40. Szondy M. (2014): Hogyan tudnék továbblépni? A bosszú és a megbocsájtás

pszichológiája. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

41. Zsoldos B. (2007): Társas kapcsolataink és kezelésük a munkahelyen. Mások

megértése: Empátia. In: Magyar grafika, 1. szám, 39-44. o.

Mellékletek

1. SZ. MELLÉKLET: Az empirikus kutatás során felhasznált kérdőív

Kérdőív

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Molnár Péter vagyok, a győri Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar emberi erőforrás

tanácsadó mesterképzési szakának hallgatója. Szeretném Önt megkérni, hogy ezen kérdőív kitöltésével

segítse diplomadolgozatom sikeres elkészítését, melynek témája a munkahelyi stressz. A kérdőív kitöltése

önkéntes és név nélkül történik.

A kitöltött kérdőíveket bizalmasan kezelem, a kért információk kizárólag az egyetemi kutatásomhoz

szükségesek, sehol máshol nem kerülnek egyéb felhasználásra!

Kérem, válaszát karikázással jelölje, s a lehető legőszintébben válaszoljon! A kérdőívben nincs jó

vagy rossz válasz, minden vélemény érvényes és lehetséges!

Együttműködését előre is köszönöm!

Molnár Péter sk.

I. Demográfiai adatok

1. Nem: 1) Nő 2) Férfi

2. Életkor: ……………….év

3. Mely szférában dolgozik? 1) Oktatás

2) Egészségügy

3) Bank/biztosítás

4. Az Ön beosztása: 1) Alkalmazott / Tanár / Egészségügyi nővér/ápoló

2) Igazgatóhelyettes / Főnővér

3) Igazgató

4) Egyéb:……………………...............

5. Az Ön iskolai végzettsége: 1) Alapiskola

2) Szakiskola

3) Szakközépiskola

4) Gimnázium

5) Egyetem/főiskola

6. Az Ön családi állapota: 1) Egyedülálló

2) Házas/ Párkapcsolatban él

3) Elvált

4) Özvegy

5) Egyéb:…………………………….

7. Gyermekeinek száma: …………..

8. Mióta dolgozik jelenlegi munkahelyén? …………éve ………. hónapja

1. SZ. MELLÉKLET

II

II.

Kérem, jelezze, hogy milyen egészségügyi problémái voltak az elmúlt év során! (I= Igen; N= Nem)

1. Volt-e náthás? I N

2. Fájt-e a torka, illetve volt-e

torokgyulladása? I N

3. Volt-e asztmája vagy szénanáthája? I N

4. Gyakran voltak-e gyomorbántalmai? I N

5. Volt-e székrekedése vagy hasmenése? I N

6. Volt-e aranyeres panasza? I N

7. Volt-e magas vérnyomása? I N

8. Volt-e szívritmuszavara? I N

9. Volt-e szívtáji fájdalma? I N

10. Volt-e túlsúlyos vagy túl sovány? I N

11. Rossz volt-e az egészségi állapota? I N

12. Kimerültnek érezte-e magát? I N

13. Voltak-e izomfájdalmai vagy görcsei? I N

14. Gyötörte-e hát- vagy derékfájdalom? I N

15. Gyakran fájt-e a feje? I N

16. Volt-e migrénes fejfájára? I N

17. Érzett-e zsibbadást vagy bizsergést? I N

18. Voltak-e szédüléses időszakai? I N

19. Volt-e vese- vagy

húgyhólyagbántalma? I N

20. Nők: Voltak-e menstruációs panaszok? I N

21. Férfiak: Voltak-e prosztatabántalmak? I N

22. Gyakran viszketett a bőre? I N

23. Volt-e allergiás bőrbetegsége? I N

24. Volt-e csalán- vagy egyéb kiütése? I N

III.

Kérem, jelezze, hogy mely tünetek fordultak elő Önnél az elmúlt év során!

1. Volt-e mostanában szorongása? I N

2. Érezte-e úgy, hogy az „idegeire

mennek a dolgok”? I N

3. Előfordult-e, hogy hirtelen félelmek

lettek úrrá Önön? I N

4. Sokszor voltak kínos gondolatai? I N

5. Könnyebben lett-e ingerült, mint

általában? I N

6. Voltak-e alvászavarai? I N

7. Volt-e tartósan szomorú vagy érezte-e

magát magányosnak? I N

8. Érezte-e boldogtalannak vagy

örömtelennek magát? I N

9. Jelentősen megváltozott-e a testsúlya? I N

10. Csökkent-e szexuális érdeklődése? I N

11. Előfordult-e, hogy az életét teljesen

reménytelennek érezte? I N

12. Volt-e olyan időszaka, amikor azt

kívánta, hogy bárcsak ne is élne? I N

IV. Egyéni profil – Stressz

Kérem, karikázással jelezze, hogy az elmúlt évben milyen gyakran keltettek feszültséget Önben a következő

életterületek!

1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran 5 = nagyon gyakran

1. Házastársa/partnere 1 2 3 4 5

2. Gyermeke/gyermekei 1 2 3 4 5

3. Szülei 1 2 3 4 5

4. Aktuális családi problémái 1 2 3 4 5

5. Az, hogy egyedülálló 1 2 3 4 5

6. Barátai 1 2 3 4 5

7. Rokonaival való kapcsolata 1 2 3 4 5

8. Háziállata(i) 1 2 3 4 5

9. A saját egészségi állapota 1 2 3 4 5

10. Más családtagok egészségi problémái 1 2 3 4 5

1. SZ. MELLÉKLET

III

11. Az egészségügyi ellátás elégtelensége 1 2 3 4 5

12. A jelenlegi lakásviszonyai 1 2 3 4 5

13. Ki- vagy beköltözés a lakásba 1 2 3 4 5

14. A háztartási kötelezettségei 1 2 3 4 5

15. Az, hogy a többiek nem végeznek házimunkát 1 2 3 4 5

16. Túl sok mindent kell elvégeznie a ház körül 1 2 3 4 5

17. Telefonhívások 1 2 3 4 5

18. Az, hogy családtagjai túl sokat nézik a tévét 1 2 3 4 5

19. A zaj, ami a családtagok zenehallgatásából, tévé-nézéséből, játékából stb.

származik 1 2 3 4 5

20. Az, hogy nincs ideje önmagára 1 2 3 4 5

21. Az, hogy nincs ideje családjára 1 2 3 4 5

22. Az, hogy nincs ideje a barátaira 1 2 3 4 5

23. Az, hogy nincs ideje a házimunkára. 1 2 3 4 5

24. Az, hogy túl sok időt tölt a munkahelyén. 1 2 3 4 5

25. Az utazási idő, míg elér a munkahelyére 1 2 3 4 5

26. Az az idő, amit a családjától külön tölt 1 2 3 4 5

27. Az állása (általában) 1 2 3 4 5

28. Az, hogy nincs munkája 1 2 3 4 5

29. A magas elvárások vagy lefokozás munkahelyén 1 2 3 4 5

30. Előléptetés a munkahelyén 1 2 3 4 5

31. Az, hogy mennyire bizonytalan a munkahelye 1 2 3 4 5

32. Az, hogy nem elegendő a jövedelme 1 2 3 4 5

33. Az, hogy nincs egyetértés abban, mire költsék a pénzt 1 2 3 4 5

34. Az, hogy nincs elég pénz a család szükségleteire 1 2 3 4 5

35. Túl sok tartozás (jelzálog, lakbér, hitelkártya stb.) 1 2 3 4 5

36. Az, hogy nincs megtakarított pénze 1 2 3 4 5

37. Pénzbefektetés vagy hogy hova fektesse be a pénzét 1 2 3 4 5

38. Nehézség a gyermek felügyeletével 1 2 3 4 5

39. Probléma a munkahellyel 1 2 3 4 5

40. Probléma a vásárlással 1 2 3 4 5

41. Az, hogy kevés a lehetőség a regenerálódásra 1 2 3 4 5

42. A rossz időjárási viszonyok 1 2 3 4 5

43. Az alváshiány 1 2 3 4 5

44. A testmozgás hiánya 1 2 3 4 5

45. Az, hogy nincs ideje az evésre 1 2 3 4 5

46. A túlzott evés 1 2 3 4 5

47. A túlzott alkoholfogyasztás vagy dohányzás 1 2 3 4 5

48. Az, hogy túlsúlyosnak érzi magát 1 2 3 4 5

49. Az, hogy feldúltnak érzi magát 1 2 3 4 5

50. Az, hogy fizikailag betegnek érzi magát 1 2 3 4 5

1. SZ. MELLÉKLET

IV

V. Egyéni profil – Problémamegoldás

Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi problémamegoldási stratégiákat milyen gyakran használja a

mindennapokban!


1. Új vagy másfajta megoldást talál ki a problémákra 1 2 3 4 5

2. Változtat, hogy javítson a dolgokon 1 2 3 4 5

3. Azt kívánja, hogy a problémák megszűnjenek 1 2 3 4 5

4. Próbál eljutni a problémák gyökeréig vagy okáig és megkísérel változtatni 1 2 3 4 5

5. Cselekvési tervet készít és megpróbálja azt követni 1 2 3 4 5

6. Késlelteti a döntést, remélve, hogy a helyzet magától megváltozik 1 2 3 4 5

7. Arra koncentrál, hogy mit kell tennie és keményen dolgozik azért. 1 2 3 4 5

VI. Egyéni profil – Kommunikáció

Kérem, karikázással jelezze, hogy stresszes/feszült helyzetek esetén milyen gyakoriak az alábbiak!


1. Jobban érzi magát azután, hogy érzéseit megosztotta mással 1 2 3 4 5

2. Nehéznek találja megosztani érzéseit 1 2 3 4 5

3. Az Önhöz közelállók tudomására hozza, ha szomorú vagy lehangolt 1 2 3 4 5

4. Magában tartja az érzéseit 1 2 3 4 5

5. Megmondja másoknak, hogy frusztráltnak vagy csalódottnak érzi magát 1 2 3 4 5

6. Amit szeretne, hogy mások megtegyenek, arra megkéri őket 1 2 3 4 5

7. Könnyűnek találja, hogy kifejezze haragját 1 2 3 4 5

8. Mások tudomására hozza, hogy szorong vagy feszült 1 2 3 4 5

9. Nehéznek találja, hogy kifejezze gondolatait 1 2 3 4 5

10. Megmondja másoknak, hogy mi zavarja 1 2 3 4 5

VII. Egyéni profil – Közelség

Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi, Önre vonatkozó állításokkal milyen mértékben ért vagy nem ért

egyet!

1 = egyáltalán nem 2 = nem 3 = nem tudja eldönteni 4 = egyetért 5 = teljesen egyetért

1. Szeretek inkább kívül maradni a dolgokon, mint bevonódni 1 2 3 4 5

2. A barátaim fontosak nekem 1 2 3 4 5

3. Szeretem a személyes érzéseimet és gondolataimat magamban tartani 1 2 3 4 5

4. Szívesebben találok ki ötleteket másokkal, mint egyedül töprengve 1 2 3 4 5

5. Ha választhatok, csoportban szeretek dolgozni 1 2 3 4 5

6. Ritkán osztom meg személyes problémáimat 1 2 3 4 5

7. Fontos számomra, hogy kapcsolatot tartsak a barátaimmal 1 2 3 4 5

8. Szívesebben dolgoznék magamban, mint csoportban 1 2 3 4 5

9. Jobban szeretek egyedül lenni, mint baráti társaságban 1 2 3 4 5

10. El tudom fogadni, hogy másoktól függjek 1 2 3 4 5

1. SZ. MELLÉKLET

V

VIII. Egyéni profil – Rugalmasság


egyet!


1. Világosan lefektetett szabályok mellett szeretek dolgozni 1 2 3 4 5

2. Széles az érdeklődési köröm 1 2 3 4 5

3. Szeretem, ha az életem igazán szervezett 1 2 3 4 5

4. Könnyen változtatok a terveimen 1 2 3 4 5

5. Fontos, hogy kreatív legyek 1 2 3 4 5

6. Mindaddig nem fontos, hogy a szabályokat betartsák, míg a munka halad 1 2 3 4 5

7. Könnyen változtatok a véleményemen 1 2 3 4 5

8. A jól szervezettség nagyon fontos nekem 1 2 3 4 5

9. Szeretem az életemben a változatosságot 1 2 3 4 5

10. Szerintem a változás romboló hatású 1 2 3 4 5

IX. Egyéni profil – Elégedettség


egyet!


1. Általában úgy érzem, hogy szeretnek és elfogadnak 1 2 3 4 5

2. Lazának és feszültségtől mentesnek érzem magam 1 2 3 4 5

3. Általában élvezem a dolgokat, amiket csinálok 1 2 3 4 5

4. Úgy érzem, nagyon jó a kapcsolatom a számomra fontos emberekkel 1 2 3 4 5

5. Általában vidámnak és jókedvűnek érzem magam 1 2 3 4 5

6. A jövőm reménytelinek, ígéretesnek tűnik 1 2 3 4 5

7. A mindennapjaim tele vannak érdekes dolgokkal 1 2 3 4 5

8. Általában frissen és kipihenten ébredek 1 2 3 4 5

9. Én egy boldog ember vagyok 1 2 3 4 5

10. Általában nyugodtnak, békésnek érzem magam 1 2 3 4 5

X. Munka-profil – Stressz

Kérem, karikázással jelezze, hogy a következő állítások milyen gyakran érvényesek az Ön munkájára!


1. A munkám teljesen olyan, amilyennek szeretném 1 2 3 4 5

2. A munkaadóm túl sokat követel 1 2 3 4 5

3. Néhány dolog problémát okoz a munkámmal kapcsolatban 1 2 3 4 5

4. Az a fajta munka, amit végzek, problémákat okoz 1 2 3 4 5

5. A munkám megterhelő, vagy feszültté tesz 1 2 3 4 5

6. Fáradt vagyok és/vagy fizikailag nem bírom a munkát 1 2 3 4 5

7. Érdekel és/vagy boldoggá tesz a munkám 1 2 3 4 5

8. Nehezen léptetik elő az embert 1 2 3 4 5

9. Problémát okoz az, ahogy a munkáltatóm a bérek kifizetésével kapcsolatban

eljár 1 2 3 4 5

10. A keresetemmel és a munkahelyi juttatásokkal nem vagyok elégedett 1 2 3 4 5

11. Tisztességesen megfizetik a munkámat 1 2 3 4 5

1. SZ. MELLÉKLET

VI

12. Elegendőek a munkahelyi juttatások 1 2 3 4 5

13. Az időbeosztás nem megfelelő a munkahelyemen 1 2 3 4 5

14. Problémát okoz a hosszú munkaidő 1 2 3 4 5

15. Előre tudom, hogy mettől meddig dolgozom 1 2 3 4 5

16. Én osztom be a munkaidőmet 1 2 3 4 5

17. Néhány kollégámmal nehezen kommunikálunk 1 2 3 4 5

18. Problémáim vannak a kollégáimmal 1 2 3 4 5

19. Vannak kollégák, akik között dühös, feszült a viszony 1 2 3 4 5

20. Rossz légkört teremt, hogy feszültségek, kellemetlenségek vannak a

munkatársak között 1 2 3 4 5

21. Nehezen jövök ki a főnökömmel/főnökeimmel 1 2 3 4 5

22. A főnök(eim) túl merev(ek) 1 2 3 4 5

23. A főnök(eim) támogat(nak) 1 2 3 4 5

24. A főnök(eim) elismeri(k) a javaslataimat 1 2 3 4 5

25. A személyes problémáim elveszik az időt a munkától 1 2 3 4 5

26. A személyes gondok csökkentik a hatékonyságomat 1 2 3 4 5

27. A magánéleti kötelezettségeim zavarják a teljesítményemet 1 2 3 4 5

28. Nehezemre esik a munkámra összpontosítani 1 2 3 4 5

XI. Munka-profil – Problémamegoldás

Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi problémamegoldási stratégiákat milyen gyakran használja a

munkahelyén!


1. Beszélek másokkal, hogy megoldást találjak a problémáimra 1 2 3 4 5

2. Teszek azért, hogy csökkentsem vagy megszüntessem a stressz okát 1 2 3 4 5

3. A probléma kezelésének új módjait próbálom ki 1 2 3 4 5

4. Igyekszem valami pozitívat találni a helyzetben 1 2 3 4 5

5. Próbálom a helyzet humoros oldalát nézni 1 2 3 4 5

6. Próbálok kreatív lenni és nyitott az új ötletekre 1 2 3 4 5

XII. Munka-profil – Kommunikáció

Kérem, karikázással jelezze, hogy munkahelyén milyen gyakoriak az alábbiak!


1. Könnyen megmondom a közvetlen főnökömnek, hogy mit gondolok 1 2 3 4 5

2. A munkatársaim figyelnek az ötleteimre és megértik azokat 1 2 3 4 5

3. Tisztelő és hatékony a kommunikáció a vezetőség és a beosztottak között 1 2 3 4 5

4. A főnököm és/vagy a munkatársaim megmondják, ha jó munkát végzek 1 2 3 4 5

5. A csoportos megbeszélések eredményesek és élvezetesek 1 2 3 4 5

6. A kommunikáció hatékony a csoportunkban 1 2 3 4 5

7. Az emberek tényleg figyelnek egymásra 1 2 3 4 5

8. Tisztában vagyok azzal, hogy mások mit várnak tőlem 1 2 3 4 5

9. Biztatnak, hogy kifejezzem a gondolataimat 1 2 3 4 5

10. Kommunikációs problémáink vannak 1 2 3 4 5

1. SZ. MELLÉKLET

VII

XIII. Munka-profil – Közelség



1. A munkahelyemen van csoportszellem 1 2 3 4 5

2. Az emberek távolságtartónak és barátságtalannak tűnnek 1 2 3 4 5

3. Fordulhatunk segítségért a munkatársainkhoz 1 2 3 4 5

4. Kölcsönös bizalom és megbecsülés jellemző 1 2 3 4 5

5. Az emberek tényleg törődnek egymással 1 2 3 4 5

6. A légkör hideg és személytelen 1 2 3 4 5

7. Kölcsönös szakmai megbecsülés jellemző 1 2 3 4 5

8. Barátságtalan versengés jellemző 1 2 3 4 5

9. Személyesen is el vagyok köteleződve a csoportomnak 1 2 3 4 5

10. Büszke vagyok a csoportom munkájára 1 2 3 4 5

XIV. Munka-profil – Rugalmasság



1. A csoporttagokat bátorítják, hogy legyenek új ötleteik, javaslataik 1 2 3 4 5

2. A csoport rugalmas, megteszi a szükséges változtatásokat a

szolgáltatás/munka javítására 1 2 3 4 5

3. A csoportunk szervezetlen és/vagy hibás döntéseket hoz 1 2 3 4 5

4. Ösztönöznek bennünket arra, hogy új megoldásokat találjunk a problémákra 1 2 3 4 5

5. A munkahelyre jellemző működési mód behatárolja lehetőségeinket a

változtatásra 1 2 3 4 5

6. Gyorsan reagálunk, ha változtatásra van szükség 1 2 3 4 5

7. Jól reagálunk, ha szükséges a szokásos működési mód megváltoztatása 1 2 3 4 5

8. Túl sok irányelvet kell követnünk egyszerre 1 2 3 4 5

9. Az egészségügyi v. személyes okokból történő szabadságolásokat rugalmasan

kezeljük 1 2 3 4 5

10. A főnök túlságosan kontrolláló vagy merev 1 2 3 4 5

XV. Munka-profil – Elégedettség

Kérem, karikázással jelezze, hogy mennyire elégedett munkájának következő oldalaival!

1 = nagyon elégedetlen 2 = elégedetlen 3 = valamelyest elégedett 4 = elégedett 5 = nagyon elégedett

1. A fizetésével 1 2 3 4 5

2. A munkavállalói kedvezményeivel 1 2 3 4 5

3. Amennyire a munkája az (ön)megvalósítás érzését adja 1 2 3 4 5

4. Azzal, amennyire kihasználja munkájában a képességeit 1 2 3 4 5

5. Azzal, amennyire érdekli az a munka, amit végez 1 2 3 4 5

6. Az előléptetésre való esélyével 1 2 3 4 5

7. A főnökével való kapcsolatával 1 2 3 4 5

8. A munkatársaival való kapcsolatával 1 2 3 4 5

9. Azzal, amennyire elfogadják ötleteit, javaslatait 1 2 3 4 5

10. A munkaideje beosztásával 1 2 3 4 5

1. SZ. MELLÉKLET

VIII

XVI. Pszichológiai immunrendszer

Kérem, gondosan olvassa el az egyes állításokat, és jelölje meg válaszát az alábbiak szerint:

1 = alig vagy nem jellemző 2 = valamennyire jellemző

3 = majdnem jellemző 4 = teljes mértékben jellemző

1. Akik ismernek, optimistának tartanak 1 2 3 4

2. Gyakran tudom, mit kellene tennem, de általában nincs meg bennem a

képesség arra, hogy meg is tegyem. 1 2 3 4

3. Általában tudok találni olyasvalakit, aki segít megoldani a problémáimat, ha

szükségem van rá. 1 2 3 4

4. Meg vagyok győződve arról, hogy a körülöttem zajló dolgok többsége időben

jóra fordul. 1 2 3 4

5. Az az érzés, hogy amit el akartam érni, a legtöbb esetben sikerült is, adja az

egyik legnagyobb erőt számomra az élet nehézségeivel való küzdelemben. 1 2 3 4

6. Mikor olyan helyzetben voltam, hogy volt valami problémám, megtaláltam a

megfelelő embert, aki segített. 1 2 3 4

7. Még ha nehéz helyzetbe kerülök is, teljesen meg vagyok győződve róla, hogy

végül minden jóra fordul. 1 2 3 4

8. Sikeresen el tudom érni a magam elé tűzött célokat. 1 2 3 4

9. Ha segítségre van szükségem, nem esik nehezemre, hogy másoktól kérjek

támogatást, még ha nem is ismerem őket jól, akkor is. 1 2 3 4

10. Jó érzésekkel gondolok a jövőmre. 1 2 3 4

11. Korábbi tapasztalataimból tudom, hogy a legtöbb dologban amit csinálok,

biztos vagyok. 1 2 3 4

12. Ismerőseim között sok olyan van, akire biztosan támaszkodhatok. 1 2 3 4

13. Olyan ember vagyok, aki nagyon derűlátóan tekint az életre. 1 2 3 4

14. Ha megoldást látok egy problémára, biztos vagyok benne, hogy meg tudom

tenni, amit kell. 1 2 3 4

15. Nem haboznék, hogy különböző embereket hívjak fel tanácsért valamilyen

személyes problémám megoldása érdekében. 1 2 3 4

XVII. Társas támogatottság

Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi állítások milyen gyakorisággal igazak Önre!

1. Problémáimat megtartom magamnak. Ritkán Néha Gyakran

2. Több olyan ember is van, akivel együtt szoktam tölteni az időmet. Ritkán Néha Gyakran

3. Úgy érzem, hogy barátaim számára kevéssé vagyok fontos. Ritkán Néha Gyakran

4. Vannak barátaim, akik mindig készek támogatni. Ritkán Néha Gyakran

5. Úgy érzem, senki sincs, akinek elmondhatnám gondjaimat. Ritkán Néha Gyakran

6. Gyakran érzem magányosnak magam. Ritkán Néha Gyakran

7. Több (baráti) társaságnak is tagja vagyok. Ritkán Néha Gyakran

diplomadolgozatmolnar-peter.eu › wp-content › uploads › 2015 › 09... · a munkahelyi...

Documents