pte Ájk zÁrÓvizsga tÉtelek „a‖ + „b‖ tételsor

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Címlap Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 1/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

BÜNTETŐJOG

PTE ÁJK

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK

„A‖ + „B‖ tételsor

2009 novembere

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere A PTE ÁJK Büntetőjog tanszéke által 2007. október 25-én kiadott záróvizsga tételsor Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: Záróvizsga tételsor 2/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Záróvizsga tételsor

1) A, A büntetőjog alapelvei B, A terrorcselekmény és a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése

2) A, A büntetőjog-tudomány

kialakulása; a klasszikus iskola B, A közveszélyokozás

3) A, A kriminológiai irányzatok

B, A kiskorú veszélyeztetése

4) A, Büntetőjogunk fejlődése a Csemegi-kódextől napjainkig B, A visszaélés kábítószerrel

5) A, A büntető jogszabály szerkezete

és a büntető jogszabály értelmezése B, Az embercsempészés

6) A, A büntetőtörvény hatálya

B, A megrontás és a vérfertőzés

7) A, A bűncselekmény fogalmának tudományos és törvényi meghatározása B, A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

8) A, A magyar Btk. bűncselekmény-

fogalma; a büntetni rendeltség és a bűnösség B, A kényszerítés és a személyi szabadság megsértése

9) A, A társadalomra veszélyesség

B, A vesztegetés

10) A, A törvényi tényállás fogalma és fajai B, Az emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölés

11) A, A bűncselekmény tárgya

B, A vasúti, vízi, légi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés és a közúti baleset okozása

12) A, A cselekmény fogalma

B, A rágalmazás, a becsületsértés és a valóság bizonyítása

13) A, Az okozati összefüggés

B, A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás

14) A, A bűncselekmény alanya; a

beszámítási képesség B, A hivatali bűncselekmények

15) A, A szándékos bűnelkövetés

B, Az önbíráskodás és a zsarolás

16) A, A gondatlan bűnelkövetés és a praeterintentionalis bűncselekmények

B, A testi sértés

17) A, A büntethetőség akadályai általában B, A lopás és a jogtalan elsajátítás

18) A, A jogos védelem

B, A gondozás elmulasztása és a tartás elmulasztása

19) A, A végszükség

B, A hamis vád és a hatóság félrevezetése

20) A, A beszámítási képességet kizáró

okok B, Az ügyvédi visszaélés, a zugírászat és a zártörés

21) A, Az ittasság büntetőjogi értékelése

B, A járművezetés ittas vagy bódult állapotban

22) A, A kényszer és a fenyegetés

B, A tiltott pornográf felvétellel visszaélés

23) A, A tévedés

B, A közokirat-hamisítás

24) A, A büntethetőséget megszüntető okok B, Az emberrablás

25) A, A büntetőeljárás lefolytatását

akadályozó okok B, Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak

26) A, A kísérlet fogalma

B, A kettős házasság, a családi állás megváltoztatása és a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

27) A, A kísérlet büntethetősége

B, A közérdekű üzem működésének megzavarása és a rongálás

28) A, Az előkészület

B, A hamis tanúzás és a hamis tanúzásra felhívás

29) A, A tettesek

B, A fogolyszökés és a fogolyzendülés

30) A, A felbujtó

B, Az öngyilkosságban közreműködés és a magzatelhajtás

31) A, A bűnsegéd

B, A bűnpártolás

32) A, A többes bűnelkövetői alakzatok B, A csődbűncselekmény

33) A, A bűnkapcsolat fajai

B, A pénzmosás

34) A, A bűncselekmény-egység esetei B, A rablás és a kifosztás

35) A, A bűncselekmény-halmazat

B, A hivatalos és a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

36) A, A látszólagos halmazat

B, A garázdaság

37) A, A büntetés jogalapja és célja B, A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

38) A, Hatályos büntetőjogunk

szankciórendszere B, A sikkasztás és a csalás

39) A, A határozott ideig tartó

szabadságvesztés B, A kitartottság és a kerítés

40) A, Az életfogytig tartó

szabadságvesztés B, Az orgazdaság

41) A, A közérdekű munka és a

pénzbüntetés B, Adócsalás

42) A, A mellékbüntetések

B, A magánokirat-hamisítás és a visszaélés okirattal

43) A, Az intézkedések

B, A csempészet

44) A, A büntetés kiszabása B, A magánlaksértés, a magántitok és a levéltitok megsértése

45) A, A halmazati és az összbüntetés

B, A befolyással üzérkedés

46) A, Az ismételt és az üzletszerű bűnelkövetés B, A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés

47) A, A büntetés enyhítése

B, A pénzhamisítás, a pénzhamisítás elősegítése és a hamis pénz kiadása

48) A, A büntetés végrehajtásának

feltételes felfüggesztése B, A jármű önkényes elvétele

49) A, Mentesítés a büntetett előélethez

fűződő hátrányok alól B, A közösség elleni izgatás és a nemzeti jelkép megsértése

50) A, A fiatalkorúakra vonatkozó külön

rendelkezések B, Az államtitok és a szolgálati titok megsértése

Pécs, 2007. október 25.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere A kidolgozott tételsor tartalomjegyzéke Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: Tartalomjegyzék 3/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Tartalomjegyzék

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR ................................................................. 2 TARTALOMJEGYZÉK....................................................................... 3

ELŐSZÓ ....................................................................................... 4

A ZÁRÓVIZSGA „B‖ TÉTELEIRŐL ....................................................... 6

1. A) A BÜNTETŐJOG ALAPELVEI ..................................................... 7

1. B) A TERRORCSELEKMÉNY ÉS A LÉGI JÁRMŰ, VASÚTI, VÍZI, KÖZÚTI

TÖMEGKÖZLEKEDÉSI VAGY TÖMEGES ÁRUSZÁLLÍTÁSRA ALKALMAS

JÁRMŰ HATALOMBA KERÍTÉSE ....................................................... 10

2. A) A BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY KIALAKULÁSA; A KLASSZIKUS ISKOLA

................................................................................................. 14

2. B) A KÖZVESZÉLYOKOZÁS ........................................................ 17

3. A) A KRIMINOLÓGIAI IRÁNYZATOK .............................................. 19

3. B) A KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSE .............................................. 22

4. A) BÜNTETŐJOGUNK FEJLŐDÉSE A CSEMEGI-KÓDEXTŐL NAPJAINKIG

................................................................................................. 26

4. B) A VISSZAÉLÉS KÁBÍTÓSZERREL ............................................. 30

5. A) A BÜNTETŐ JOGSZABÁLY SZERKEZETE ÉS A BÜNTETŐ

JOGSZABÁLY ÉRTELMEZÉSE ......................................................... 35

5. B) AZ EMBERCSEMPÉSZÉS ....................................................... 39

6. A) A BÜNTETŐTÖRVÉNY HATÁLYA .............................................. 41

6. B) A MEGRONTÁS ÉS A VÉRFERTŐZÉS ....................................... 44 7. A) A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMÁNAK TUDOMÁNYOS ÉS TÖRVÉNYI

MEGHATÁROZÁSA ........................................................................ 47

7. B) A FOGLALKOZÁS KÖRÉBEN ELKÖVETETT VESZÉLYEZTETÉS ...... 50

8. A) A MAGYAR BTK. BŰNCSELEKMÉNY-FOGALMA; A BÜNTETNI

RENDELTSÉG ÉS A BŰNÖSSÉG ...................................................... 54

8. B) A KÉNYSZERÍTÉS ÉS A SZEMÉLYI SZABADSÁG MEGSÉRTÉSE ..... 58

9. A) A TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉG ........................................ 61

9. B) A VESZTEGETÉS.................................................................. 65 10.A) A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS FOGALMA ÉS FAJAI .......................... 69

10. B) AZ EMBERÖLÉS ÉS AZ ERŐS FELINDULÁSBAN ELKÖVETETT

EMBERÖLÉS ............................................................................... 72

11. A) A BŰNCSELEKMÉNY TÁRGYA ............................................... 81

11. B) A VASÚTI, VÍZI, LÉGI KÖZLEKEDÉS VESZÉLYEZTETÉSE, A KÖZÚTI

VESZÉLYEZTETÉS ÉS A KÖZÚTI BALESET OKOZÁSA .......................... 83

12. A) A CSELEKMÉNY FOGALMA .................................................. 88

12. B) A RÁGALMAZÁS, A BECSÜLETSÉRTÉS ÉS A VALÓSÁG

BIZONYÍTÁSA .............................................................................. 92

13.A) AZ OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS ................................................. 96

13. B) A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ELMULASZTÁSA ÉS A CSERBENHAGYÁS . 99

14.A) A BŰNCSELEKMÉNY ALANYA; A BESZÁMÍTÁSI KÉPESSÉG ....... 102

14. B) A HIVATALI BŰNCSELEKMÉNYEK ........................................ 104

15. A) A SZÁNDÉKOS BŰNELKÖVETÉS.......................................... 111

15. B) AZ ÖNBÍRÁSKODÁS ÉS A ZSAROLÁS ................................... 113 16. A) A GONDATLAN BŰNELKÖVETÉS ÉS A PRAETERINTENTIONALIS

BŰNCSELEKMÉNYEK .................................................................. 117

16. B) A TESTI SÉRTÉS .............................................................. 120

17. A) A BÜNTETHETŐSÉG AKADÁLYAI ÁLTALÁBAN ........................ 123

17. B) A LOPÁS ÉS A JOGTALAN ELSAJÁTÍTÁS ............................... 125

18. A) A JOGOS VÉDELEM .......................................................... 132

18. B) A GONDOZÁS ELMULASZTÁSA ÉS A TARTÁS ELMULASZTÁSA .. 139

19. A.) A VÉGSZÜKSÉG .............................................................. 142 19. B) A HAMIS VÁD ÉS A HATÓSÁG FÉLREVEZETÉSE ..................... 144

20. A.) A BESZÁMÍTÁSI KÉPESSÉGET KIZÁRÓ OKOK ....................... 149

20. B) AZ ÜGYVÉDI VISSZAÉLÉS, A ZUGÍRÁSZAT ÉS A ZÁRTÖRÉS ..... 153

21. A.) AZ ITTASSÁG BÜNTETŐJOGI ÉRTÉKELÉSE .......................... 156

21. B) A JÁRMŰVEZETÉS ITTAS VAGY BÓDULT ÁLLAPOTBAN ........... 158

22.A.) A KÉNYSZER ÉS A FENYEGETÉS ........................................ 162

22. B) A TILTOTT PORNOGRÁF FELVÉTELLEL VISSZAÉLÉS............... 165

23.A.) A TÉVEDÉS ..................................................................... 167 23. B) A KÖZOKIRAT-HAMISÍTÁS .................................................. 170

24. A) A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK ....................... 173

24. B) AZ EMBERRABLÁS ........................................................... 176

25.A) A BÜNTETŐELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁT AKADÁLYOZÓ OKOK ..... 178

25. B) AZ ERŐSZAKOS KÖZÖSÜLÉS ÉS A SZEMÉREM ELLENI ERŐSZAK

............................................................................................... 180

26. A) A KÍSÉRLET FOGALMA ...................................................... 183 26. B) A KETTŐS HÁZASSÁG, A CSALÁDI ÁLLÁS MEGVÁLTOZTATÁSA ÉS A

KISKORÚ ELHELYEZÉSÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA ........................... 185

27. A) A KÍSÉRLET BÜNTETHETŐSÉGE ......................................... 188 27. B) A KÖZÉRDEKŰ ÜZEM MŰKÖDÉSÉNEK MEGZAVARÁSA ÉS A

RONGÁLÁS ............................................................................... 190

28. A) AZ ELŐKÉSZÜLET ............................................................ 194

28. B) A HAMIS TANÚZÁS ÉS A HAMIS TANÚZÁSRA FELHÍVÁS .......... 196

29. A) A TETTESEK ................................................................... 200 29. B) A FOGOLYSZÖKÉS ÉS A FOGOLYZENDÜLÉS ........................ 203

30. A) A FELBUJTÓ ................................................................... 205

30. B) AZ ÖNGYILKOSSÁGBAN KÖZREMŰKÖDÉS ÉS A MAGZATELHAJTÁS

.............................................................................................. 207

31. A) A BŰNSEGÉD .................................................................. 210

31. B) A BŰNPÁRTOLÁS ............................................................. 212

32. A) A TÖBBES BŰNELKÖVETŐI ALAKZATOK ............................... 215

32. B) A CSŐDBŰNCSELEKMÉNY ................................................. 219 33. A) A BŰNKAPCSOLAT FAJAI ................................................... 223

33. B) A PÉNZMOSÁS ................................................................ 225

34. A) A BŰNCSELEKMÉNY EGYSÉG ESETEI ................................. 232

34. B) A RABLÁS ÉS A KIFOSZTÁS ............................................... 234

35. A) A BŰNCSELEKMÉNY-HALMAZAT ......................................... 240

35. B) A HIVATALOS ÉS A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLY ELLENI

ERŐSZAK ................................................................................. 242 36. A) A LÁTSZÓLAGOS HALMAZAT.............................................. 247

36. B) A GARÁZDASÁG .............................................................. 248

37. A) A BÜNTETÉS JOGALAPJA ÉS CÉLJA .................................... 252

37. B) A KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNY ........ 256

38. A) HATÁLYOS BÜNTETŐJOGUNK SZANKCIÓRENDSZERE............ 260

38. B) A SIKKASZTÁS ÉS A CSALÁS.............................................. 264

39. A) A HATÁROZOTT IDEIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉS .............. 270

39. B) A KITARTOTTSÁG ÉS A KERÍTÉS ........................................ 275 40. A) AZ ÉLETFOGYTIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉS .................... 277

40. B) AZ ORGAZDASÁG ............................................................ 280

41. A.) A KÖZÉRDEKŰ MUNKA ÉS A PÉNZBÜNTETÉS ...................... 284

41. B) AZ ADÓCSALÁS ............................................................... 288

42. A) A MELLÉKBÜNTETÉSEK .................................................... 291

42. B) A MAGÁNOKIRAT-HAMISÍTÁS ÉS A VISSZAÉLÉS OKIRATTAL .... 297

43. A) AZ INTÉZKEDÉSEK ........................................................... 300

43. B) A CSEMPÉSZET ............................................................... 310 44. A) A BÜNTETÉS KISZABÁSA .................................................. 312

44. B) A MAGÁNLAKSÉRTÉS, A MAGÁNTITOK ÉS A LEVÉLTITOK

MEGSÉRTÉSE ........................................................................... 318

45. A) A HALMAZATI ÉS ÖSSZBÜNTETÉS ...................................... 325

45. B) A BEFOLYÁSSAL ÜZÉRKEDÉS ............................................ 331

46. A) AZ ISMÉTELT ÉS ÜZLETSZERŰ BŰNELKÖVETÉS .................... 334

46. B) A HŰTLEN KEZELÉS ÉS A HANYAG KEZELÉS ........................ 339 47. A) A BÜNTETÉS ENYHÍTÉSE .................................................. 342

47. B) A PÉNZHAMISÍTÁS, A PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉS A HAMIS

PÉNZ KIADÁSA .......................................................................... 344

48. A) A BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK FELTÉTELES FELFÜGGESZTÉSE

.............................................................................................. 348

48. B) A JÁRMŰ ÖNKÉNYES ELVÉTELE ......................................... 351

49. A) MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK

ALÓL ....................................................................................... 352 49. B) A KÖZÖSSÉG ELLENI IZGATÁS ÉS A NEMZETI JELKÉP

MEGSÉRTÉSE ........................................................................... 358

50.A) A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK .... 360

50. B) AZ ÁLLAMTITOK ÉS A SZOLGÁLATI TITOK MEGSÉRTÉSE ........ 367

I. FÜGGELÉK: A FEGYVERESEN ÉS FELFEGYVERKEZVE TÖRTÉNŐ

ELKÖVETÉS .............................................................................. 371

II. FÜGGELÉK: DEFINÍCIÓK ÉS FELSOROLÁSOK ............................. 373

III. FÜGGELÉK: AMIT A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉBŐL SZÓRÓL SZÓRA

TUDNI KELL .............................................................................. 375

IV. FÜGGELÉK: AMIT A BTK. KÜLÖNÖS RÉSZÉBŐL SZÓRÓL SZÓRA

TUDNI KELL .............................................................................. 380

V. FÜGGELÉK: A BÜNTETŐ KOLLÉGIUM FONTOSABB VÉLEMÉNYEI

(BKV.) ..................................................................................... 391

VI. FÜGGELÉK: A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG FONTOSABB BÜNTETŐ

JOGEGYSÉGI HATÁROZATAI (BJE) .............................................. 394

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Szerkesztői előszó Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: Előszó 4/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Előszó

Benevole Lector! Ezúton szeretnék néhány információt hozzáfűzni ehhez a kidolgozott tételsorhoz, melyekről a büntetőjog-záróvizsgára történő felkészülés megkezdése előtt tudni érdemes. Ez a kidolgozott tételsor alapvetően a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán büntetőjog tárgyból záróvizsgázó jogász hallgatók számára készült. A tételsor szerkesztése során abból indultam ki, hogy az Olvasó tanult büntetőjogot, de hosszabb ideje nem foglalkozott e tárggyal. A kidolgozott tételek ezért nemcsak a tétel lényegét tartalmazzák vázlat formájában, hanem a részletesen ki vannak dolgozva. I. A Btk. 2009 évi módosításairól: A tételsor aktualizálása során különleges helyzet alakult ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) hatályos szövegezésével kapcsolatban, ugyanis a Btk. szövegezése 2009 folyamán kétszer is változott:

a 2009. február 1-jén hatályba lépett első módosítás bizonyos tényállásokat érintett a Különös Részben, feltehetőleg a március 15-i megemlékezésekre tekintettel;

az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott, a 2009. július 10-i Magyar Közlönyben kihirdetett, és ezáltal 2009. augusztus 10-én hatályba lépett 2009. évi LXXX. törvényben foglalt második módosítás átfogóbb, az Általános Részt is érintő változásokat jelent – melyek fokozatosan, azaz 2009. augusztus 10-én, majd 2010. január 1-jén, illetve 2010. május 1-jén lépnek hatályba.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvényben szereplő változások közül értelemszerűen csak azok szerepelnek e kidolgozott tételsorban, amelyek 2009. augusztus 10-én váltak hatályossá. Fentiekből következik az is, hogy jelen záróvizsga tételsor bizonyos részei 2010. január 1. után már nem használhatóak majd, mivel a Btk. különböző törvényszakaszaiban újabb, bizonyos esetekben alapvető

1

módosítások válnak hatályossá. A Btk. 2009 évi módosításai zárójeles megjegyzés vagy lábjegyzet formájában kifejezetten meg vannak jelölve a tételsorban azért, hogy a büntetőjogot esetleg évekkel korábban tanulók ne „rutinból” készüljenek fel. A Btk-törvényszövegek a Magyar Közlöny 2009/96. számából, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapjáról (http://net.jogtar.hu) származnak. II .A tételsor alapját képező szakirodalomról: A tételsorban található „A” tételsor jogelméleti tételeinek (az 1/A-37/A tételek) alapját az Interneten hozzáférhető és feltehetőleg 2000-2002 között készült, Földvári József: Magyar Büntetőjog Általános Rész című tankönyvének valamelyik korabeli kiadásán alapuló kidolgozott tételek képezik. Az „A” tételsor 9/A és 22/A tétele, továbbá a szankcióelméleti tételei (38/A-50/A tételek) ugyan szintén a Földvári-könyvön alapulnak, de kiegészülnek a Jogi Szakvizsga Segédkönyvek sorozatban megjelent Balogh Ágnes-Kőhalmi László: Büntetőjog I című tankönye (Dialog Campus Kiadó, 2007) alapján készített, az Internetről származó szakvizsga-tételvázlatokkal, ezért részletesebbek, mint az „A” tételsor többi tétele. A jogos védelemről szóló 18/A tétel szintén az említett szakvizsga-tételvázlaton, aktualizálása a Btk. a jogos védelem körében 2009 augusztusában hatályba lépett jelentős módosítása miatt – a jogszabály-változás óta eltelt idő rövidsége miatt PTE ÁJK Büntetőjog Tanszéke által kiadott szakirodalom híján – az Interneten hozzáférhető egyéb információforrások igénybevételével készült. A tételsor „B” tételei a Jogi Szakvizsga Segédkönyvek sorozatban megjelent Balogh Ágnes: Büntetőjog II (Dialog Campus Kiadó, 2008) című tankönyve alapján készült és az Internetről származó szakvizsga-tételvázlatokon alapulnak. Kivételek ez alól az említett szakvizsga segédkönyvben nem szereplő tényállások (20/B: ügyvédi visszaélés; 26/B: kettős házasság; 29/B: fogolyszökés és fogolyzendülés; 43/B: csempészet; 45/B befolyással üzérkedés), melyekhez Erdősy Emil – Földvári József – Tóth Mihály: Magyar Büntetőjog – Különös Rész című tankönyvén (Osiris Kiadó, 2005) alapuló és az Internetről beszerzett tételkidolgozásokat használtam fel. A „B” tételek ezért szövegezésükben és felépítésükben is a PTE ÁJK-n alkalmazott büntetőjogi tankönyvek koncepcióját követik – a szakvizsga-jegyzetek révén azonban e tételek lényegesen részletesebben vannak kidolgozva, mint amennyire az a záróvizsgához feltétlenül szükséges volna. III. A záróvizsga-felkészítőkről: A kidolgozott tételsor tartalmazza az Interneten megszerezhető és dr. Nagy Zoltán által 2002.05.10-én, valamint 2006.05.11/13-án tartott záróvizsga-felkészítőkön az egyes tényállásokkal kapcsolatosan elmondott információkat, továbbá az „A” tételsorral kapcsolatban a 2006.05.11/13-án tartott záróvizsga-felkészítőn dr. Balogh Ágnes, dr. Hornyák Szabolcs és dr. Gál István által elmondottakat. Ezek ugyan elég régi felkészítők, de a hatályos törvényszöveg tükrében még hasznos információkat lábjegyzetek formájában meghagytam a tételekben; nyelvezetük a záróvizsga-felkészítő szóbeliségéhez igazodik.

1 Példa a teljesség igénye nélkül: A fő- és mellékbüntetések felosztása /Btk. 38. §/ alapvetően megváltozik 2010. május 1-jei hatállyal: A

főbüntetések köre kibővül a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás büntetésekkel; ugyanezek a büntetések megszűnnek a mellékbüntetések körében, ahol csak a közügyektől eltiltás és a kitiltás marad. A fő- és mellékbüntetések kiszabásának szabályai is változnak (egymás mellett több főbüntetés is kiszabható).

http://net.jogtar.hu/

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Szerkesztői előszó Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: Előszó 5/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

A dr. Nagy Zoltán által a 2002.05.10-i záróvizsga-felkészítőn a „B” tételeknek a záróvizsgán történő felépítésével kapcsolatosan elmondott tudnivalókat a tételektől függetlenítve, jelen Előszó után illesztettem be ebbe a tételsorba. IV. A jogegységi határozatokról: Tekintettel arra, hogy a bíróságokat az Alkotmány 47. § (2) bekezdése értelmében kötik, és záróvizsga-bizottság egyik tagja általában bíró vagy ügyész, a záróvizsgán szóba kerülhetnek az adott témával kapcsolatos, az LB Büntető Kollégiuma által kiadott jogegységi határozatok (BK) is. Ezek az adott tételhez kapcsolódóan általában lábjegyzetek formájában szerepelnek a tételszövegben; az LB Büntető Kollégiuma által 1998-2009 között hozott Büntető Jogegységi Határozatok rendelkező részei szintén. Az LB BK 2007. novemberében átszerkesztette jogegységi határozatait, és Büntető Kollégiumi Vélemény (BKv.) néven, továbbá a korábbitól eltérő számozással alkalmazza őket. Ezek a határozatok (vélemények) ezért a régi (BK) és az új (BKv.) számozással együtt szerepelnek a tételekben. V. A lábjegyzetekről: A tételsor szerkesztésének koncepciója az volt, hogy egyéb segédanyagra (tankönyvek & Btk. szövege) már ne legyen szükség. Mivel a tételek többsége amúgy is meglehetősen részletes, bizonyos információk csak lábjegyzet formájában kerültek bele:

1. Az adott tételhez kapcsolódó lényeges, a tankönyvekben is szereplő, de valamilyen okból másodlagosnak ítélt információk, illetve a témához kapcsolódó törvényhelyek;

2. A záróvizsga-felkészítőkön elhangzott érdemi kiegészítések, valamint a releváns Büntető Kollégiumi Vélemény (BKv.) és a Büntető Jogegységi Határozatok (BJE) döntései;

3. A záróvizsga-felkészítőn elhangzott, a vizsgán az adott tétellel kapcsolatban várható kérdések; 4. Rövid általános információk (pl. a tételekben említett személyek életrajza, szervezetek ismertetése –

ezek az információk az angol és a német Wikipediáról származnak). VI. A hatályos törvényszövegekről: A kidolgozott tételsorban és annak függelékeiben szereplő törvényszakaszok megegyeznek

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény;

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;

az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény;

a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet;

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény;

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet;

az egyes szabálysértésekről szóló 1999. évi 218. sz. Kormányrendelet;

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény;

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény;

a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény;

valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2009 novemberében hatályos szövegezésével. Ezeket a tételszövegben Times New Roman 9 pontos dőlt, a lábjegyzetekben Times New Roman 7 pontos dőlt betűtípus jelzi. A törvényszövegek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapjáról (http://net.jogtar.hu) származnak. VII. A függelékekről: A kidolgozott tételsor végén néhány függelék található, melyek kiegészítő információkat és a sikeres felelethez szükséges törvényszövegek kívülről történő megtanulását megkönnyítő szöveggyűjteményeket tartalmaznak: I. Függelék A fegyveresen és felfegyverkezve történő elkövetés

II. Függelék Definíciók és felsorolások III. Függelék Amit a Btk. Általános Részéből szóról szóra tudni kell IV. Függelék Amit a Btk. Különös Részéből szóról szóra tudni kell (csak az alaptényállások) V. Függelék A Büntető Kollégium fontosabb véleményei (BKv.) VI. Függelék A Legfelsőbb Bíróság fontosabb Büntető Jogegységi Határozatai (BJE) Kívánok mindenkinek erőt és kitartást a jogi záróvizsgák legnehezebbikéhez! 2009 novembere A Szerkesztő

http://net.jogtar.hu/

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere A záróvizsga „B‖ tételeivel kapcsolatos módszertan Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: A záróvizsga „B‖ tételeiről 6/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

A záróvizsga „B” tételeiről

„Vasa vacua maxime sonant”

2

Tudnivalók a „B” tételek (Különös Rész) záróvizsga-feleletével kapcsolatban3:

Próbáljuk meg felidézni a tényállást a maga teljességében4!

Utána a tényállásnak az „unalomig ismert” elemzési módszerét kell alkalmazni, azaz: Jogi Tárgy, Elkövetési tárgy, Elkövetési magatartás, stb. A „B‖ tételt így ki kell dolgozni! Típushibák és problémák: A tételekben egymással párosított bűncselekmények nem minden esetben függenek össze (például a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény és a közúti baleset okozása között nincs összefüggés, ez két egészen eltérő bűncselekmény!). De például a hamis vád és a hatóság félrevezetése; a hamis tanúzás és a hamis tanúzásra felhívás; a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás; a vasúti, légi vagy vízi közlekedés és a közúti közlekedés veszélyeztetése; a csalás és a

hitelezési csalás; valamint az emberölések esetkörei (privilegizált esetnek kell tekinteni) ezek a bűncselekmények valahol találkoznak! Ha az utóbbiakat kapjunk, akkor figyeljünk oda, hogy az a két bűncselekmény valamilyen módon összefügg! Mi a különbség? (pl. államtitok-szolgálati titok) jogi tárgyában, elkövetési magatartásában, bűnösségét tekintve (pl. államtitoknál még előkészület

is van!) stb. Ilyen összevetésekre, összehasonlításokra figyeljünk oda!

A büntetési tételeket nem kell tudni! Azt illik tudni, hogy a bűncselekmény vétség vagy bűntett nyilván itt csak az alapesetben lehet probléma, hiszen a minősített esetek mindig bűntetti kategóriák (Kivéve a foglalkozás körében elkövetett – ami egy feje tetejére állított tényállás, mert az a gondatlan alakzattal kezdődik)

A büntetési tételeket azért érdemes tudni, hogy egyszerűbb legyen a felelet csak ebből a megfontolásból! Ahol a

szubszidiaritást kell összehasonlítani: (a kiskorú veszélyeztetésnél: 5 év a büntetési tétel amelynél az 5 évnél enyhébb vagy 5 évnél súlyosabban, a kiskorú által elkövetett cselekményt másként minősíti: már magát a nagykorú személyt, a bűncselekményre felbujtó személynek, az elkövetői minősítését is megváltoztatja!). Vagy például a garázdaságnál azért érdemes tudni, hogy vétség, mert a halmazati értékeléshez vétségnek kell találkoznia vétséggel, illetőleg rongálás egysége vagy testi sértés egysége lesz – ha ez utóbbi, akkor a bűntetti alakzata valósul meg, és a garázdaság megmarad vétségi alakzatban (Van olyan eset is, amikor a garázdaság önmagában is megáll természetszerűleg, amennyiben a rongálás szabálysértési alakban marad meg). Tényállás elemzése: A tényállás elemzését mindig a tárgyi oldalról kezdjük – az általános tényállást fel kell idézni: azaz a bűncselekmény tárgya, tárgyi eleme, alanya, alanyi eleme = az is a tárgyi oldallal kezdődik, hisz ez határozza meg a cselekmény jellegét! Alapesetben a célra példát kell mondani:

- Alapesetben a pénzhamisítás forgalomba hozatal céljából a hamis pénz megszerzése történik, - Minősített esetben: az aljas cél jó példa (akár az emberölésnél, akár a testi sértésnél); bűnpártolásnál a haszonszerzési

cél; orgazdaságnál alapeset a haszonszerzési cél! A motívumra kevesebb példa van: A célnál „avégből történő” magatartás szerepel = tehát egy határozószót használ a törvény A motívumnál pedig:

- a „miatt‖, „amiatt‖ – alapesetben: (174/B.§ (1) bekezdés – „…faji vagy vallási csoporthoz tartozása miatt

bántalmaz…”) a motívum alapesetére nincs sok példa! - Minősített esetben pedig az „aljas indok‖, ami a törvény szóhasználatban: „miatt‖, „amiatt‖.

Ennek gyakorlati következménye van a célzatnál csak az egyenes szándék jön szóba!. A „klisék” szerepe: Tudjunk mondani kliséket:

Ha nem jut eszünkbe a Jogi Tárgy legalább a fejezet jusson eszünkbe, hogy hol van ez a bűncselekmény!

Minden egyes Elkövetési Magatartásnak legyen meg valamilyen közelítő vagy szinonim párja ha meg kell magyarázni, hogy mi az, hogy „megszerzés‖ = hozzájutást jelent (ez igaz a titoksértőknél, igaz a kábítószernél, stb.)

Klisé a bűnösségre a szándékosság említése: „az elkövető tisztában van azzal, hogy cselekményével, közúti

szabályszegéssel veszélyt fog előidézni – ezt kívánja, és ebbe belenyugszik” és ekkor ebben benne van a szándékosságnak egy ilyen Általános Részi megfogalmazása, és pont annyi van benne a Különös Részből, amennyi

kell. („Isten őrizz, hogy valami nagyon bonyolult magyarázatot találjunk ki hanem ezt a kérdést így le lehet

egyszerűsíteni‖) Ilyen klisékben gondolkodjunk!

Elkövetési magatartások: a rágalmazás, becsületsértés, meg a verbális bűncselekményeknél előjönnek ezek akkor lehet mondani: szóban, írásban, ráutaló magatartással – mert ez mind igaz!

A Bírói Iránymutatásokkal kapcsolatban: az olyan bizottságban, amelynek nem dr. Nagy Zoltán a tagja, hanem egy bíró

kollégája neki nyilván a gyakorlati része érdekesebb a számára = természetesen ezeket kívánja majd visszahallani!

2 Latin közmondás: „Az üres edények konganak a leghangosabban”

3 Elhangzott dr. Nagy Zoltán 2002.05.10-én tartott záróvizsga-felkészítőjén

4 Megjegyzés: az alaptényállás szó szerint kell, a többi elég saját szavakkal. (dr. Balogh Ágnes)

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 1. A) A büntetőjog alapelvei 7/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

1. A) A büntetőjog alapelvei

A büntetőjog feladata a legáltalánosabb értelemben megegyezik a többi jogágéval: mindegyik funkciója a társadalmi együttélés rendjének biztosítása. A büntetőjog feladatának teljesítését 3 fő módon éri el:

1. társadalom védelme; 2. nevelés; 3. megtorlás.

1./ Az büntetőjogi alapelvek általános jellemzői:

- Az alapelveket a Btk. nem foglalja külön rendelkezésekbe, de az egyes jogszabályok összevetéséből kielemezhetők;

- A büntetőjog alapelvei esetében nem tételes jogi szabályokról beszélünk, hanem vezéreszmékről, alapgondolatokról. Olyan alapgondolatokról és vezéreszmékről, amelyek a törvény minden

rendelkezését5 áthatják. A törvény minden rendelkezésében jelen vannak, ott vannak a

törvényalkotásban, ott vannak a jogalkalmazásban. 2./ Az egyes alapelvek:

a/ A törvényesség követelménye - nullum crimen sine lege - nulla poena sine lege

b/ A humanizmus elve c/ A szubszidiaritás elve d/ A bűnfelelősség elve e/ Az ártatlanság vélelme f/ A bizonyítottság követelményének elve g/ A büntetőjogi felelősség differenciáltsága

a/ A törvényesség követelménye benne 2 elv:

#1: Nullum crimen sine lege Btk. 10. § (1)

- Nincs bűncselekmény törvény nélkül: bűncselekménynek csak az olyan cselekmény minősíthető, amelyet a törvény kifejezetten bűncselekménnyé nyilvánított

#2: Nulla poena sine lege:

- Tágabb értelemben: a bűnelkövetőkkel szemben csak olyan büntetések alkalmazhatók, amelyeket a büntetőtörvények szabályoznak;

- Szűkebb értelemben: az adott bűncselekmény elkövetője csak olyan a büntetéssel sújtható, amilyet a bűncselekményt szabályozó törvényi rendelkezés annak a bűncselekménynek a megvalósítása esetén kilátásba helyezett;

- Ez az elv még azokban az országokban is érvényesült, amelyek az elmúlt két évszázadban a nullum crimen sine lege elvét nem érvényesítették, hanem engedélyezték az analógiát.

A fenti két elv kialakulása egybeesik a polgári forradalmak vívmányaként váltak uralkodóvá

A szabadság eszméjének meghirdetésével együtt fogalmazták meg az igényt az ember mindent megtehet, amit nem tilt a törvény A fentiek lecsapódása a francia polgári forradalom kezdetén, 1789-ben kiadott „Az ember és polgár jogainak deklarációja” büntetőjogi tétele: Amit nem tilt a törvény, nem lehet büntetni. +1 elv #3: Nullum crimen sine culpa:

- Nincs bűncselekmény bűnösség nélkül: Bűnösség nélkül senkit sem lehet elítélni! b/ A humanizmus elve:

- A bűnelkövető is ember, akármilyen embertelen bűncselekményt követett el (jelenti például, hogy a nyomozó ne tegezze a gyanúsítottat);

- A bűnelkövetőnek és az elítéltnek is joga, hogy emberként bánjanak vele: ez a humanizmus érvényesítésének minimuma;

- A magasabb rendű gondolkodás szerint a humanizmus azt jelenti, hogy az neki a javára is szolgáljon; - Védeni kell az elkövető érdekeit is: csak a törvény adta keretek között vonhatók felelősségre;

5 A polgári jogban a bíró visszanyúlhat az alapelvekhez, és hivatkozhat az alapelveke, ha nincsen valamire jogszabály. Ugyanúgy vissza lehet

nyúlni az alapelvekhez a polgári eljárásjogban is, ha valamire nincsen konkrét szabály. A büntetőjogban ez alkalmazhatatlan. Minden olyan elv a büntető tudományban, ami a törvényben nem szereplő alapelvhez vagy vezéreszméhez köthető és abból vezet le valamilyen tételt, alapvetően téves. A büntetőjog alapja a büntető törvénykönyv; a Btk. Ami abban le van írva, az kötelező erejű – ami a Btk-ban nincs leírva, az legfeljebb csak tudományos gondolkodás.


- A büntetésnek az elítéltre nevelő hatással kell lennie, személyiségét, gondolkodásmódját meg kellene változtatni;

- Garanciális funkciók a bűnelkövetők vonatkozásában: A büntetőtörvények ugyan a társadalom védelmét szolgálják, rendelkezéseik azonban védik a bűnelkövetőket is:

Csak törvény adta keretek között történhet meg felelősségre vonásuk; A törvény rendelkezéseit semmiféle vélt vagy való célszerűségi szempontra hivatkozással nem

lehet megsérteni; Minden kriminálpolitikai elképzelés csak a törvény keretei között valósítható meg.

- Idevágó Liszt6-idézetek:

„A büntetőtörvénykönyv a bűnelkövetők Magna Chartája.” „A legjobb kriminálpolitikának is gátat szabnak a büntetőtörvények.”

c/ A szubszidiaritás elve:

A büntetőjog kisegítő szerepét hangsúlyozza, két értelemben: Ami más eszközzel megoldható, akkor azt kell alkalmazni: büntetőjogi felelősség érvényesítésére csak akkor

kerüljön sor, ha semmiféle más felelősségi forma alkalmazása nem lenne elegendő a társadalmi együttélés rendjének védelmére. A büntetőjogi felelősségre vonás mindig az utolsó a felelősségre vonási sorban

7.

A szubszidiaritás elvének másik vonatkozása a büntetőjogon belüli szubszidiaritás8: Ennek értelmében a

rendelkezésre álló büntetőjogi eszközök közül is azt a lehető legenyhébb eszközt kell választani, amelynek alkalmazása még elegendő a társadalmi együttélés biztosítására (pl.: szabadságvesztést csak nagyon indokolt esetben), tehát a legenyhébbet azon szankciók közül, amelyek még célravezetők.

Svédország: 1954. szanatórium-centrikus törekvés – nem volt sikeres Földvári professzor úr véleménye a szabadságvesztésről:

Hátrányok nélkül nem lehet nevelni! A szabadságvesztés nem alkalmazását nem lehet indokolni azzal, hogy az EU-ban

kevesebbet alkalmazzák, illetve, hogy sokba kerül! d/ A bűnfelelősség elve:

- Lényeges: a bűnfelelősség elve és az eredményfelelősség elve kizárják egymást! - Korábban az eredményfelelősség elve érvényesült: Aki bizonyos eredményt előidézett

9, pusztán ennek

alapján büntetőjogi felelősséggel tartozott. Így akár állatot is felelősségre lehetett vonni, mivel a személyhez tapadó körülményeknek e vonatkozásban nem tulajdonítottak jelentőséget.

- Jelentése: Csak a bűnösen tanúsított magatartás, a bűnösen előidézett követelmények miatt lehet

bárkit is felelősségre vonni, felelősségének mértéke nem haladhatja meg bűnössége mértékét10

. - A magyar Btk. a bűnössé két alakzatát ismeri (szándékosság & gondatlanság)

o A szűkebb értelemben vett elvet alkalmazza: csak a cselekmény minősítését határozza meg, azaz a büntetőjogi felelősségre vonáshoz általában szándékosság szükséges és csak kivételesen elegendő a gondatlanság akkor, ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni

rendeli. o A büntetés mértékét egyéb körülmények is meghatározzák, ez csak az egyik befolyásoló

körülmény a büntetés meghatározásához. - Az elvnek két értelmezése van attól függően, hogy mit határoz meg a bűnösség

11:

o szűkebb értelemben: az elkövetett cselekmény minősítését (ez a magyar szabályozás) o tágabb értelemben: nemcsak a minősítést, hanem a büntetés mértékét is meghatározza (ez

utóbbi elgondolás helyessége még vitatott) - Ez az elv általánosan elfogadott napjainkban is, bár érvényesülési körét illetően eltérő felfogásokat

találunk - A bűnösség fogalmának eltérő meghatározása nem érinti a bűnfelelősség általánosan elismert

érvényesülését.

6 Franz von Liszt (1851-1919) 1898-tól 1917-ig a Berlini Egyetem professzora volt, a büntetőjog és a nemzetközi jog volt a szakterülete. Liszt

Ferenc zeneszerző (1811-1886) az unokatestvére, és egyben a keresztapja is. Amikor a magyar főrendiház tiszteletből nemesi címet adományozott a zeneszerző Lisztnek, akkor ezt kiterjesztette a büntetőjogász unokatestvérre is. Franz von Liszt a büntetőjogi tudomány egyik legmeghatározóbb képviselője mind a mai napig. 7 Ennek az elvnek meg kell jelennie a törvényhozásban is: Ebből következően csak akkor kell büntetőjogi tényállást alkotni, amikor már semmilyen másik szabályozási mód nem alkalmas az adott életviszony védelmére. Az Országgyűlés elfogadott egy olyan törvénymódosítást, miszerint büntetni kell azt, aki állatokat kínoz, de azt ugyanolyan mértékű büntetéssel sújtják, mint aki súlyos testi sértést követ el. Fel kell tenni azonban a kérdést, hogy szükségszerű-e ez a tényállás, és milyen szankciókra volna szükség! Ennek a cselekménynek jobb helye lett volna a szabálysértések körében. 8

A szubszidiaritás egyik iskolapéldája a fiatalkorúak törvényjoga, ahol a törvény kifejezetten rögzíti, hogy a fiatalkorúak ellen büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. Majd utána azt is rögzíti, hogy fiatalkorúval szemben szabadság elvonással járó szankció csak akkor alkalmazható, ha az intézkedés, vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. 9 A fogalmi pontosságra oda kell figyelni a záróvizsgán: A magatartást tanúsítjuk, az eredményt előidézzük!

10 Példa: Ha egy felbujtó valakit arra bír rá, hogy verje meg a sértettet, de az nem megveri, hanem megöli, akkor a felbujtó bűnössége csak a

megverés mértékéig áll fenn, mert nem emberölésre való felbujtásra, hanem súlyos testi sértésre állapítható meg. Tehát a felelősség mértéke csak a bűnösség mértékével egyezik meg, annál semmivel sem lehet több. 11

Földvári professzor úr ezt szokta kérdezni!


e/ Az ártatlanság vélelme12

:

- Alkotmányban13

is megjelenik, az elv inkább a büntetőeljárási jogba tartozik - „Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni addig, amíg a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős

határozata nem állapította meg.‖ f/ A bizonyítottság követelményének elve: (szintén eljárásjogi kérdés):

2 kívánalmat foglal magába: Mindig

14 a vádló kötelessége állításának

valódiságát bizonyítani! A bizonyításnak zárt rendszert kell alkotnia, és hézagmentesnek kell lennie:

Soha nem a vádlottnak kell bizonyítania ártatlanságát, sőt védekeznie sem kell!

Vitathatatlannak kell lennie, hogy a bűncselekményt a

vádlott követte el, és azt más nem követhette el a bizonyítékok egymásba kapcsolódásával létrejövő

zárt lánc segítségével A vádló feladata, hogy sikerüljön a bíróság tagjaiban azt a meggyőződést kialakítani, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el – és azt senki más nem követhette el! A bíróság ítéletében ezt a meggyőződését juttatja kifejezésre – de ennek a meggyőződésnek bizonyítékokon kell alapulnia. In dubio pro reo: kétség esetén mindig a vádlott javára kell alkalmazni a törvényt. g/ A büntetőjogi felelősség differenciáltsága:

A bűncselekményeket az emberek általában a közvélemény alapján újra értékelik. Ezt újra kell értékelnie a törvényhozónak is, és ez csapódik le a büntető törvénykönyvben. Példák:

- a bűncselekmények bűntettekre és vétségekre, - a bűnelkövetők tettesekre-részesekre, - a szankciók büntetésekre és intézkedésekre, - a bűnösség szándékosságra-gondatlanságra osztása, továbbá

- az elkövetői stádiumok közti különbségtétel. Ezek célja a büntetőjogi felelősség lehető legjobb differenciálása!

Differenciálás történik:

- a bűncselekmények - a bűnelkövetők - a szankciók tekintetében

A Btk-ban meglévő különbségtételek:

- bűncselekmények: bűntettek, vétségek - bűnösség: szándékosság, gondatlanság - bűnelkövetők: első ízben és ismételten bűnözők - szankciók faja, neme, mértéke

12

Valójában sem nem „ártatlan‖, sem nem „vélelem‖. Nem arról van szó, hogy ártatlannak vélelmezik azt, aki ellen büntetőeljárás folyik, hiszen az eljárást éppen azért rendelték el, mert bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn. Az eljárás célja, hogy eme alapos gyanú alapján a bűncselekmény tényleges elkövetését bizonyítsák az eljáró hatóságok. 13

Alkotmány 57. § (2): A Magyar Köztársaságban senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. 14

Melyik az a szabály a Btk-ban, ami megtöri ezt a bizonyítottsági követelményt? A bűnszervezet esetében alkalmazott vagyonelkobzás alkalmazásakor az a szabály, hogy a bűnszervezet fennállásának időtartama alatt szerzett összes vagyont el kell kobozni. Ez azt jelenti, hogy ha bebizonyítható, hogy valaki 2005-ben bűnszervezet tagja volt, akkor a 2005-ben szerzett összes vagyonát el kell kobozni. De ha a vádlott bizonyíthatja az összes vagyontárgy eredetét, és ha ezt bizonyítani tudja, akkor az mentesül az elkobzás hatálya alól. Itt van áttörve a bizonyítottság követelménye, ugyanis megfordul a bizonyítási kényszer: A vádlottnak kell bizonyítania, hogy a kérdéses vagyon törvényes eredetű – tehát nem az ügyészségnek kell bizonyítani a vagyon törvénytelen eredetét, hanem a terheltnek kell bizonyítania törvényes eredetet!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 1. B) A terrorcselekmény és a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési

vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése 10/395. oldal

Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

1. B) A terrorcselekmény és a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése

A terrorcselekmény törvényi tényállása

261. § (1) Aki abból a célból, hogy

a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,

b) a lakosságot megfélemlítse,

c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi

szervezet működését megzavarja,

a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt

követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és

azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől

teszi függővé.

(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki

a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény

származott volna, és

b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi,

ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők

felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában.

(4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös

elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket

biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a (4) bekezdésben meghatározott cselekményeket az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntettnek terrorista

csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja,

bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) A (4) vagy az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a

hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

(7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el, és két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti,

jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(9) E § alkalmazásában

a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. §

(1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171.

§ (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni

bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.],

a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos

személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a

közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1)-(4) bek.], a légi

jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262.

§), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. §

(1)-(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés

[263/B. § (1)-(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerződés által tiltott

fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C.

§), a rablás (321. §) és a rongálás (324. §),

b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport,

amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése.

Jellege: közbiztonság elleni bűncselekmények I. Terrorcselekmény

1. Tényállásai: # 1. - aki: abból a célból, hogy

- állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen15

, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön

- a lakosságot megfélemlítse16

, - más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve

15 A kényszerítés fogalma: Btk. 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős

érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 16

A bírónak kell megítélnie, mi tartozik e körbe.




- nemzetközi szervezet működését megzavarja - személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el bűntettet követ el

# 2. - aki: abból a célból, hogy

- állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön

- jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és - azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását - állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé bűntettet követ el

# 3. - aki: ezen bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetésére

- felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik vagy - az elkövetés elősegítése céljából a szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja - ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt illetve - a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja bűntettet követ el.

2. Értelmező rendelkezések: - terrorista csoport

17: + 3 vagy több személyből álló,

+ hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport + melynek célja az itt meghatározott bűncselekmények elkövetése - terrorizmus: + motívumai lehetnek: ideológiai (RAF

18), etnikai (ETA

19), vallási (IRA

20) okok

+ az áldozatok: mindig szimbolikusak (uralkodók, vallási vezetők, épületek) + célja: a megfélemlítés + típusai: bűnöző vagy pszichikai + a társadalomra legveszélyesebb cselekmények egyike -> a törvényhozó megítélésének erre utaló jelei: ~ az előkészület is büntetendő ~ a feljelentési kötelezettség: alól a hozzátartozó

21 sem mentesül!

~ életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető ~ büntethetősége nem évül el!

3. Tárgya: az állami szervek, más államok és nemzetközi szervezetek zavartalan működésében megnyilvánuló közbiztonság 4. Elkövetési magatartás:

A bűncselekménynek 2 alapesete van: Első alapeset:

A bűncselekmény elkövethető a (9) bekezdésben meghatározott, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével, melyek az alábbiak:

- emberölés; - testi sértés; - foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés; - személyi szabadság megsértése; - emberrablás;

17

Btk. 261. § (9) bekezdés b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport,

amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése. 18

Rote Armee Fraktion /Vörös Hadsereg Frakció, korabeli német sajtóbéli elnevezése: Baader-Meinhof Banda/: A Német Szövetségi Köztársaságban 1970-ben alakult és 1998-ig létezett szélsőbaloldali terrorista csoport. Ideológiájuk elsősorban az amerikai hippi-mozgalmak idealizmusára és az akkoriban nagyon népszerű maoista tanokra épült. A 70-es évek elején áruházi gyújtogatásokkal, később politikai gyilkosságokkal hívta fel magára a figyelmet. Működésüknek két magyar vonatkozása is van: 1) a csoport egyik bebörtönzött alapító tagja, Andreas Baader, 1977-ben egy, az ügyvédje által (!) a börtönbe becsempészett magyar gyártmányú PA63 pisztollyal követett el öngyilkosságot, 2) feltehetőleg a RAF 3. generációjához tartozó tagok (a 2004-ben 12 év fegyházra ítélt Andrea Klump és az 1999-ben az osztrák rendőrség által elfogásakor kitört tűzharcban agyonlőtt Horst Ludwig Meyer) követte el 1991. december 23-én a ferihegyi repülőtér közelében az orosz zsidók elleni autóbombás merényletet. 19

Euskadi Ta Askatasuna /baszk nyelven: Baszkföld és Szabadság, röviden: ETA/ A Franco-diktatúra alatt Spanyolországban, 1959-ben alakult és a mai napig létező földalatti mozgalom, melynek célja a szuverén, szocialista beállítottságú Baszk Állam létrehozása a Baszkföld és Navarra autonóm régiókból valamint Francia Baszkföldből. 20

Irish Republican Army /Ír Köztársasági Hadsereg, röviden: IRA/ Észak-Írország angol fennhatóság (megszállás) alól történő felszabadítása céljából létrehozott paramilitáris csoport, mely 1916-ban, a „Húsvéti Felkelés‖ idején alakult, majd 1967-től kezdve egészen 2005-ig jelentős szerepet játszott az Angliától való függetlenség fegyveres kivívásában. Harca során igyekezett az írek katolikus részét egyesíteni a protestánsokkal, hogy aztán egyesült erőkkel vívják ki Észak-Írország függetlenségét a protestáns Angliától. Az 1972 évi „Véres Vasárnap‖ után támogatói jelentős része a katolikusok közül került ki. A szervezet szoros kapcsolatot tartott fenn a Sinn Fein nevű politikai szervezettel, amely 1998-ban békülési folyamatot indított meg Angliával, melynek folyamán az IRA 2005-ben lemondott a fegyveres harcról (ezzel egyidőben hivatalosan , de egyesek által vitatottan lefegyverezték az IRA-t), és bejelentette, hogy a jövőben politikai eszközökkel kívánják elérni céljukat. A 2009 március 7-én két katona elleni és a 2009. március 10-i, egy rendőr ellen elkövetett merényletek azonban azt sejtetik, hogy az IRA egykori szervezetéből kivált Real IRA és Continuity IRA nevű radikális csoportok folytatni kívánják a fegyveres harcot. 21

Btk. 137. § 6. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a

nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére,

valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa,




- közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény; - vasúti, vízi, légi közlekedés veszélyeztetése; - hivatalos/közfeladatot ellátó személy elleni erőszak; - nemzetközileg védett személy elleni erőszak; - közveszélyokozás; - közérdekű üzem megzavarása; - légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas

jármű hatalomba kerítése; - robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés; - lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés; - haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel

visszaélés; - radioaktív anyaggal visszaélés; - nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés; - számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény; - rablás; - rongálás.

Második alapeset (kompozit):

A bűncselekmény elkövethető jelentős anyagi javakat kerít hatalmába kerítésével + azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé tételével. A követelés meghatározása: Az elkövető akaratának megfelelő cselekvésre vagy attól való tartózkodásra vonatkozó erőteljes felszólítás – a tényállás megvalósulása szempontjából mindegy, hogy jogos, jogosnak vélt vagy jogtalan követelés! Ha a követelés címzettje nem állami szerv vagy nemzetközi szervezet, akkor a cselekmény a követelés tartalmától függően zsarolást vagy kényszerítést valósít meg, mely halmazatban állhat azon

bűncselekménnyel, amelyet az elkövető az anyagi javak hatalomba kerítése során megvalósított. A második alapeset egy eszköz- és egy célcselekményre oszlik:

Eszközcselekmény: minőségi/mennyiségi mérce alapján jelentős anyagi javak22

hatalomba kerítése (pl.: középület) Célcselekmény: követelés intézése állami szervhez, nemzetközi szervezethez

A bűncselekmény befejezettsége: A terrorcselekmény immateriális bűncselekmény (nem határoz meg

eredményt). Az (1) bekezdésben szabályzott első alapeset a (9) bekezdésben felsorolt bármely bűncselekmény elkövetésével – amennyiben a célzat

23 fennáll – a bűncselekmény befejeződik. A célzat

miatt az alaki halmazat csak látszólagos!

A második alapesetet szabályzó (2) bekezdés esetében sem kell a befejezettséghez semmiféle következmény – elegendő a követelés közlése (nem feltétel tehát, hogy a címzett a követelést teljesítse)!

5. Alanya: bárki elkövetheti -> társtettes: eszköz- és a célcselekmény más-más személy által történő elkövetése 6. Bűnösség: szándékos és célzatos bűncselekmény – a célzatra tekintettel csak egyenes szándékkal követhető el! 7. Kísérlet: A társadalomra veszélyesség kiemelkedő mértéke miatt mindkét alapeset kísérlete is büntetendő! 8. Előkészület, bűnsegély: A (4) bekezdés a terrorcselekmény előkészületi, illetve bűnsegédi jellegű magatartásait SUI GENERIS alakzatként szabályozza. Súlyosbító körülmény: terrorista csoport esetén! 9. Fenyegetés: büntetendő a terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés is – ez a privilegizált alakzata! 10. Feljelentési kötelezettség: nem mentesíthető a hozzátartozó sem! 11. Korlátlan enyhítés feltételei: A (6) bekezdés büntethetőséget megszűntető okot állapít meg, ha a bűnsegéd

vagy terrorista csoportban résztvevő elkövető cselekményét a hatóságnál bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja – de erre csak addig van lehetőség, amíg arról a hatóság még nem szerez tudomást!

22

A „jelentős” ez esetben lehet mennyiségi és minőségi mérce is: mennyiségi mérce esetében az általánosan jelentősnek elfogadott értéknagyság, melyet a Btk. 138/A. § szabályoz: A 2 millió forintot, vagy azt meghaladó érték; minőségi mérce esetében a dolognak funkciója (pl. középület és egyéb fontos létesítmény – reptér, pályaudvar, híd), a dolognak által megtestesített szimbólum (vallási, politikai eszmét stb.) a mértékadó. 23

E célzat tartalma: 1. Állami szervezet, más állam, nemzetközi szervezet kényszerítése. A kényszerítés meghatározását a Btk. 174.§ tartalmazza; 2. A lakosság megfélemlítése; 3. más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztatása vagy megzavarása, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarása érdekében.




II. Légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése Btk. 262. § (1) Aki légijármű, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű

ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, avagy másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével magához

ragadja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény egy vagy több ember

halálát okozza.

(3) Aki légijármű, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba

kerítésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény

származott volna.

1. Tényállása24

: aki - légi jármű

25 illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy

- tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését - erőszakkal, fenyegetéssel vagy - másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen

26 állapotba helyezésével

- a jármű ellenőrzését magához ragadja -> bűntettet követ el 2. Tárgya: a zavartalan légi közlekedésben, valamint a tömegközlekedésben kifejeződő közbiztonság

Elkövetési tárgya: ezen járművek, de: Csak a repülőgép lehet bármilyen rendeltetésű (magánrepülőgép is), a többi jármű csak abban az esetben lehet elkövetési tárgy, ha tömegközlekedésre vagy tömeges áruszállításra alkalmasak! 3. Elkövetési magatartás: A jármű ellenőrzésének magához ragadása (azaz nem szabályszerű úton történő, hanem önkényes rendelkezés folytán) Módja: pl. az útirány meghatározása -> ezzel a bűncselekmény be is fejeződik! - erőszak: ellenállás leküzdésére alkalmas fizikai ráhatás a sértettre - fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly, alapos félelmet keltsen Másnak öntudatlan állapotba helyezése: akaratnyilvánításra képtelen lesz általa a sértett (pl. leitatás, elbódítás)

- másnak védekezésre képtelen állapotba helyezése: olyan fizikai ráhatás a sértettre, amely kizárttá teszi, hogy fizikai ellenállást fejtsen ki

- az elkövetőnek aktivitást kell kifejtenie! - ha csak kihasználja az állapotot -> nem ez a bűncselekmény valósul meg!

4. Alanya: bárki 5. Bűnösség: szándékos 6. Előkészület: büntetendő a kiemelkedő társadalomra veszélyesség miatt! 7. Minősített eset: 1 vagy több ember halálát okozza -> a törvényhozó törvényi egységet hozott létre a LÉGI JÁRMŰ HATALOMBA KERÍTÉSE és az emberölés között. Az emberölés lehet szándékos és – a 15. § tekintettel – gondatlan is. Az emberölés nem függ a sértettek számától; egy rendbeli eset valósul meg akkor is, ha több ember veszti el életét a cselekmény miatt. 8. Korlátlan enyhítés: Akkor van rá lehetőség, ha az elkövető a cselekményt még azelőtt hagyja abba, hogy abból súlyos következmény származott volna. Súlyos következmény: pl. egy vagy több személy súlyos testi sérülése, a légi jármű jelentős mértékű megrongálódása vagy a légiközlekedésben fennakadásokat okozó zavar előidézése. A minősítő körülményként értékelt emberölést olyan súlyos következményként kell értékelni, mely kizárja a korlátlan enyhítés lehetőségét. 9. Büntethetősége: nem évül el!

További összefüggések:

- Ezen bűncselekményeknek /terrorcselekmény, légi jármű/ szerepelnek a Btk-ban máshol is a 166.§ (5) bekezdésben, az értelmező rendelkezésben (ha a terrorcselekmény szándékos emberölést is megvalósít) – a különös visszaesői minősítést

27 ez megalapozza! (Különös Rész 137. §)

- Ezek a bűncselekmények az „el nem évülő bűncselekmények”28

között is szerepelnek (Általános Rész 33. §).

24

A Btk. 262. § tényállása négy olyan elkövetési módot tartalmaz, mely a rablással is együtt jár: erőszak, fenyegetés, védekezésére és akaratnyilvánításra képtelen állapot. A 262. §-ban védekezésre képtelen és öntudatlan állapot szerepel, ugyanígy a rablásnál is. Védekezésre képtelen állapot: a sértett valamilyen fizikai oknál fogva nem képes a támadás elhárítására. Ide tartozik a testi fogyatékos, valamint a 12. életévnél fiatalabb sértett, továbbá az, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Akaratnyilvánításra képtelen állapot: a sértett pszichikai állapotánál fogva képtelen a támadás elhárítására, pl. lerészegítették, lefújták spray-vel. A 262.§ esetében az öntudatlan állapot lényege: előfordulhat, hogy a járművet továbbra is a járművezető vezeti, így nem konform megoldás, ha a lerészegítést benne hagyjuk. A másik ok a rablás esetében az, hogy a lerészegítés átkerült a kifosztás keretébe, így nem beszélhetünk az akaratnyilvánításra képtelen állapot teljes köréről. 25

Légi járműnél: vannak esetleges tárgyi elemek (hely, idő, mód, eszköz) ezekkel kapcsolatban a záróvizsgán mindig példákat kell mondani /a

példák nem mindig sikerednek!/ a helyre és az időre a háború és a közveszély színhelye vagy ideje tulajdonképpen jó lehet. A légi jármű fedélzete = elkövetési hely! 26

Btk. 137. § 18. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás

kifejtésére /ez apont 2009 augusztusában került bele a törvénybe, a „tekinteni”-szóban lévő gépelési hibával együtt/. 27

Btk. 137. § d) 15. különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. 28

Btk. 33. § (2) bekezdése: Nem évül el

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 2. A) A büntetőjog-tudomány kialakulása; a klasszikus iskola 14/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

2. A) A büntetőjog-tudomány kialakulása; a klasszikus iskola

A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány fogalma

A büntetőjog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák,

hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, az elkövetőket hogyan kell felelősségre vonni, velük szemben milyen büntetést és hogyan kell kiszabni.

A fenti definícióból következik, hogy a büntetőjognak három fő része van: [anyagi / eljárási / végrehajtási jog]

1. Anyagi büntetőjog, amely tulajdonképpen ezt a büntetőjogot jelenti, ennek két fő része van: Általános

és Különös rész. Az Általános Rész minden bűnelkövetővel és minden jogszabállyal kapcsolatos dolgokat foglalja össze, a Különös Rész pedig az egyes bűncselekményeket tartalmazza.

2. Büntető eljárási jog, mely meghatározza, hogy miképpen kell az elkövetőket felelősségre vonni. 3. A büntető végrehajtási jog, amely azt határozza meg, hogy az elkövetővel szemben kiszabott

büntetést hogyan kell végrehajtani. Hogyan lehet elhatárolni a büntetőjogot a többi jogágtól?

1. A büntetőjog által szabályozott életviszonyok heterogén jellegűek, a Különös Rész egyes fejezetei és

a fejezeten belül az egyes címek, mind más életviszonyokat vesznek védelembe. A családjog csak a családjogi jogviszonnyal, a gazdasági jog az csak a kereskedelemmel, gazdasági joggal foglalkozik, a közigazgatás a közigazgatással. A büntetőjog pedig mindennel egyszerre foglalkozik: védi az ember személyét a tulajdonjogot, a gazdaságot, a közrendet, a közbiztonságot, az állam létét, stb. Tehát az életviszonyok heterogenitása jellemző rá!

2. A büntetőjog védi az életviszonyokat, és nem rendezi azokat. A többi jogág elsődlegesen rendezi

azokat. A büntetőjognak ilyen funkciója nincsen, csak védelemben részesíti az életviszonyokat. 3. A büntetőjogi jogszabálynak a célja más. Minden más jogszabály célja, hogy a benne foglalt

magatartást tanúsítsák, a büntetőjogi jogszabálynak a célja az, hogy a benne foglalt magatartást soha senki ne tanúsítsa.

Büntetőjog-tudomány fogalma: Azon ismeretek, nézetek rendszere, amelyek a büntetőjogra vonatkoznak: A büntetőjog-tudomány a büntetőjogra vonatkozó ismeretek, nézetek rendszere.

A büntetőjog-tudomány tárgya: A büntetőjog tudomány tárgya maga a büntetőjog: A büntetőjog által vizsgált és szabályozott jelenségek: a bűncselekmény, a bűnelkövető, és a bűnözés.

Bűnügyi tudományok:

A büntetőjog mellett azok a tudományágak, tudományok összessége, amelyek a bűncselekménnyel, bűnözéssel, bűnelkövetővel foglalkoznak. A bűnügyi tudományoknak is van rendszere – a rendszeralkotó elem a közös vizsgálati tárgy:

a bűncselekmény; a bűnelkövető; és a bűnözés.

A bűnügyi tudományok mindenek előtt a − A büntető jogtudomány, ami anyagi jogi szempontból vizsgálja a bűncselekményt, a bűnelkövetőt és s

bűnözést. A bűnözés és a bűnelkövetés nem jogi, hanem elsődlegesen társadalmi jelenség. Jogi jelenséggé azáltal válnak, hogy a jog szabályozza őket.

− Társadalmi szempontból vizsgálja ezeket a kriminológia. A kriminológiának része a pönológia, amely a

büntetések, végrehajtására vonatkozik, illetve a büntetésekre, és részleges önállóságra tett szert. − Bűnügyi tudománynak tekintjük a kriminalisztikát. A nyomozás/felderítés tudománya. − A kriminálpolitika nem önálló tudomány, nem önálló politika, hanem az állam általános politikájának a

része. A kriminálpolitika része az állam általános politikájának: az a része, amely a bűnözés ellen folytatott harc tekintetében meghatározza a feladatokat, a bűnüldözés és a bűnmegelőzés általános

a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-

ában meghatározott háborús bűntettek;21

b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. Fejezet);

c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a) - h) pontjai];23 24

d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];

e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés

súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]

büntethetősége.


módszereit és eszközeit. A kriminálpolitika a bűnmegelőzéssel a bűncselekmények számának csökkentésével, az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételével foglalkozik.

− A büntetőjog-tudomány és a pönológia viszonya egybevág a büntetőjog-tudomány és a kriminológia közötti viszonnyal: A büntetőjog-tudomány a büntetés jogi szabályozását, a pönológia a tényleges végrehajtást vizsgálja.

A bűnügyi tudomány segédtudományai:

− Igazságügyi orvostan – kapcsolat a bűnügyi tudományok és az orvostudomány között − Pszichológia – elkövetők személyisége − Pedagógia – elkövetők nevelése − Szociológia – a társadalmi élet területeinek törvényei − Jogtörténet – segítség a fejlődés irányvonalainak + társadalmi összefüggések felismeréséhez − Statisztika – a bűnözés tömegjelenség és ezért csak tömegvizsgálati módszerekkel ragadható meg − Elmekórtan – a felelősségre vonás lényeges feltételeit képező elmeállapot vizsgálatához nyújt

segítséget

1./ A büntetőjog-tudomány kialakulása: - A büntetőjog kialakulása az állam kialakulásával esik egybe. Az első időkben a büntető jogszabályok

csak lassan veszítették el magánjogi színezetüket, vallásos jellegüket. - A büntetőjog tudományos művelése sokkal később kezdődött meg, mint amikorra kialakult a más

értelemben vett büntetőjog. Az ókori, de még a középkori államokban is egészen primitív jogszabályokat alkalmaztak.

- A büntetőjog-tudomány művelésének csíráit az olasz egyetemeken találjuk a XII. századtól kezdve. Elemezték, magyarázták az egyes büntetőjogi rendelkezéseket, de ismeretrendszer kiépítéséig

nem jutottak el. Oka: még a középkorban alkotott büntető jogszabályok sem tartalmaztak a mai értelemben vett Általános Részt. Ugyanígy nem volt az 1507-es Bambergensisnek, és az 1532-es Constitutio Criminalis Carolinának sem.

- A büntetőjogi alapfogalmak meghatározásával történt meg a büntetőjog-tudomány alapjainak a lerakása. - Büntetőjog-tudományról tulajdonképpen a XVIII. századtól kezdve

29 beszélhetünk: Büntetőjog-

tudomány akkor alakul ki, ha a törvényekben megjelenik az Általános Rész, azaz, ha képes a törvényhozás az absztrakt, elvont gondolkodásra. Nem csak az egyes cselekményekhez fűződő gondolkodásra, hanem az általában az egész joganyagot átfogó gondolkodásra. Ennek kialakulása a felvilágosodás korszakához köthető.

- Ebben az időben a büntetőjog tudományos művelése a filozófia keretén belül folyt. Rendkívül sok büntetőjogi elmélet jött létre.

- A büntetőjog kialakulása Cesare Beccaria nevéhez fűződik. Beccaria az első, aki a büntetőjog-tudomány képviselőjének tekinthető. Az ő követői a klasszikus iskola képviselői.

2. A büntetőjog-tudomány irányzatai:

Klasszikus iskola Kriminológiai irányzatok II. világháborút követő irányzatok

Antropológiai iskola Társadalomvédelmi irányzat Szociológiai iskola Közvetítő iskola

3./ A klasszikus iskola:

- Cesare Beccaria30

olasz jogtudós követőiből alakult ki.

- 1764-ban írt műve, „A bűntettekről és a büntetésekről‖ (melyben büntetőjogi és kriminálpolitikai nézeteit foglalta össze, melyek ma is érvényesek) a klasszikus iskola alapműve.

- Beccaria alaptételei:

nullum crimen és nulla poena elve

29

A büntetőjog-tudomány megszületésének előzménye: Franciaországban a 18. sz. közepén Toulouse-ban kivégeztek egy Jean Calais nevű kereskedőt, akit azzal vádoltak és azt „bizonyították be‖ róla, hogy megölte a fiát, mégpedig azért, mert a fia áttért a katolikus hitre, hogy ügyvéd lehessen. Az bűnvádi eljárás a legelképesztőbb, szinte középkori viszonyok között folyt, melynek végén annak a rendje és módja szerint kivégezték az apát. Jean Calais özvegye Voltaire-hez fordult, aki számos röpiratot (30-40 oldalas kiáltványokat) készített, ezeket terjesztette, és ezek váltak a büntetőjog megreformálására vonatkozó eszmék alapvetésévé. Ezek az eszmék futótűzként terjedtek el először Franciaországban, majd Olaszországban. Eljutottak egy milánói kávéházba is, ahol egy fiatal nemesi társaság időzött, köztük egy Cesare Beccaria nevű fiatalember, aki 1764-ben, 26 évesen írta meg „Dei delicti e delle pene” /A bűntettekről és a büntetésekről/ című könyvét – és ez az 50-60 oldalas könyv

jelentette a büntetőjog tudomány kezdetét! 30

Cesare Beccaria (1738-1794) olasz jogfilozófus és a büntetőjog megreformálója. „Dei delitti e delle pene― című műve alapján a „Kriminológiai Klasszikus Iskola‖ megalapítójának tekintik.


a büntetés célja: a megelőzés, azáltal megakadályozzák a bűnelkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésében, a társadalom többi tagjára visszatartó hatása legyen

olyan büntetés igazságos, amely az elkövetett bűncselekmény súlyának megfelel

a kegyetlenséget elítélte: az még kegyetlenebbé teszi az embert

elvetette a halálbüntetést

legfontosabb a bűnmegelőzés, és ez születés pillanatától kezdődik

„A bűncselekményt jobb megelőzni, mint büntetni.”

- Beccaria utódai:

o nem mindenben vitték következetesen tovább Beccaria gondolatait, túlzásokba estek, ezzel az egész irányzat működését megkérdőjelezték

o kifejezett célként fogalmazták meg a büntetőjogi fogalmak szabatos meghatározását, a büntetőjogi felelősség feltételeinek pontos törvényi rögzítését. A klasszikus iskola volt az, aki rendet tett a büntetőjog tudományban, megalkotta a büntetőjog dogmatikáját. Ezért dogmatikus iskolának is szokták nevezni.

A klasszikus iskola hibái:

- arra törekedtek, hogy joglogikai szempontból tökéletes rendszert hozzanak létre, de fogalmaik nem feleltek meg az életbeli jelenségeknek, valóságtartalmuk nem volt megfelelő (Koncepciójukba csak a sollen

31 világának vizsgálata illett be)

- fogalmaik életidegen volta jellemző - azt hitték, örökidőre használható fogalmakat alkotnak – ennek az lett a következménye, hogy az általuk

alkotott fogalmak dogmákká merevedtek - mereven elzárkóztak egyéb tudományok eredményeinek elismerésétől és a büntetőjog-tudományba való

beépítésétől is (Még azoknak a jelenségeknek is megalkották a maguk külön büntetőjogi fogalmát, melyek meghatározására más tudományok voltak hivatottak)

- az embereket két csoportra osztották: normálisokra és abnormálisokra. A kettő között találhatók legtöbben, így ez a kettő a két szélsőséges kategória

A klasszikus iskola elméleti lényege: Filozófiai alapja: idealizmus, mely a tudat elsődlegességét hirdette a léttel szemben Jogelméleti alapja: a jog és a jogi fogalmak örökérvényűségét hirdették, és ezeket kortól, földrajzi környezettől

függetlennek tekintették Büntetőjogi alaptételei:

- nullum crimen és a nulla poena elvének az elismerése - indeterminizmus

32 (a felelősséget az elkövető szabad akaratára alapítja)

- büntetés célja: megtorlás (Seneca33

: „Az elkövető azért büntetendő, mert bűnt követett el”)

- proporcionalitás tételének a hirdetése: a büntetés mértékét a bűncselekmény súlyához igazítja (arányosság)

- elsődleges a tett, másodlagos az elkövető személye – ezért hívják tett-büntetőjognak ezt az irányzatot

- ez egyben adja büntetőjoguk objektív jellegét is (A tettet állítja középpontba) 4./ Következmények:

Új irányzatok kialakulása – ennek okai: - a klasszikus iskola által alkalmazott életidegen fogalmak - a klasszikus iskola által alkotott eszközök alkalmatlanok voltak a bűnözés csökkentésére ill. annak

megállítására - a bűncselekmények száma nőtt és minőségileg is rosszabb lett (súlyosabb, módja durvább lett, stb.) - az orvostudományban a megelőzésre (prevenció) tevődött a hangsúly, és ez kihatott a büntetőjogra is

Megelőzni csak olyan negatív jelenségeket lehet, melyeknek ismerjük az okait – ez a felismerés vezetett a

kriminológiai irányzatok megjelenéséhez!

31

A „sollen‖ világa: A klasszikus iskola arra helyezte a hangsúlyt, aminek lennie (sollen) kellene – Immanuel Kant dualizmusában 2 csoportot különböztetünk meg: a „sein‖ és a „sollen‖ kategóriáit, melyek jelen esetben a tényleges állapotot (sein- ami van), illetve egy elvárt állapotot (sollen - aminek lennie kellene) jelentenek. A klasszikus iskolai követőit nem érdekelte, hogy milyen körülmények vannak, mik a valós tények – ők egy idealizált helyzetet akartak megalkotni, ezért a „sollen‖ világára helyezték a hangsúlyt. 32

Az indeterminista azt vallja, hogy a tettes szabad akaratából követi el a bűncselekményt. Végiggondolja és dönt, hogy elköveti-e a bűncselekményt vagy sem. Azzal, hogy egy bűncselekményt elkövet, megbontja a társadalmi egyensúlyt. Ha valaki egyensúlyi állapotot bont meg, akkor hogyan lehet egy egyensúlyi állapotot visszaállítani? Úgy, hogy büntetést szabok ki, és olyan mértékű büntetést szabok ki, mint amilyen mértékű a bűncselekmény volt. 33 Lucius Annaeus Seneca („Ifjabbik Seneca‖) (i. sz. 1-65) római filozófus, drámaíró, természettudós, államférfi és sztoikus, a későbbi Néró császár nevelője. Néró uralkodása alatt meggyanúsították a Néró meggyilkolására szövetkezett ún. Piso-összeesküvésben való részvétellel, amiért öngyilkosság elkövetésére kötelezték.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 2. B) A közveszélyokozás 17/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

2. B) A közveszélyokozás

259. § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával

közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több

ember halálát idézi elő.

(4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó

vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(5) Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként

megszünteti.

I. Tárgya: a személy- és vagyonbiztonság megnyilvánuló közbiztonság

A tárgy nem egyedileg meghatározott személyek életét, testi épségét, egészségét vagy konkrét vagyontárgyak sértetlenségét foglalja magában, hanem előre meg nem határozott és meg nem határozható személyek érdekeit tartalmazza. Hasonlóság a rongálással: A jogi tárgyat érő vagy fenyegető hátrányos hatás konkrét vagyontárgy sérelmét

tételezi fel, ez pedig hasonló bármely vagyon elleni bűncselekmény tényállásához, különösen a rongáláséhoz. A különbség: A közveszélyokozás nem áll meg a konkrét vagyontárgy sérelménél, hanem általa olyan helyzet áll elő, amelyben nagy valószínűséggel előre meg nem határozható személyek életének, testi épségének vagy egészségének hátrányos megváltozása, illetve további vagyontárgyak pusztulása is bekövetkezik. II. Elkövetési magatartás

2 alakzata van! 1. alakzat: Közveszély előidézése:

Módjai: - + árvíz okozása: tevékenység, melynek eredményeképpen meghatározott területet elönt a víz - + robbanó, sugárzó vagy más anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltása - + tűz pusztító hatásának kiváltása

Következménye: a közveszély -> + emberi magatartás folytán keletkező állapot, mely + nagyszámú, meg nem határozott személyt vagy + előre fel nem becsülhető nagy értékű javakat + fenyeget megsérüléssel, rongálódással vagy megsemmisüléssel

EZ AZ ALAKZAT EREDMÉNY-BŰNCSELEKMÉNY!

2. alakzat: Közveszély elhárításának vagy következményei enyhítésének akadályozása (fenntartása): Már kialakult veszélyhelyzet kell hozzá – az elkövető büntetőjogi felelőssége nem az előidézéshez, hanem a

közveszély fenntartásához kapcsolódik – nincs jelentősége, hogy a veszély-állapotot emberi magatartás vagy természeti esemény idézte elő. Ez elhárítás akadályozása: olyan tevékenység, amely valakit a mozgásában gátol, tevékenységében feltart, munkáját nehezíti – pl.: a mentési útvonalat elzárja, a mentéshez szükséges eszközöket használhatatlanná teszi vagy elrejti, a mentéshez siető személyeket feltartóztatja A következmények enyhítésének akadályozása: A személyi sérülés vagy vagyoni károsodás nem tényállási elem, de közveszély esetén általában előfordul. Az enyhítés akadályozásakor az elkövető e következmények enyhítését akadályozza, pl. tűzből mentés akadályozásával. Csak aktív magatartás lehet! III. Előkészülete

1. Előidézésénél: - büntetendő: pl.: erre felhív, felajánlkozik, robbanóanyagot beszerez, stb. - befejezett: ha a közveszély létrejön - kísérlet: pl.: ha átvágja a gátat, de a víz nem jut át a leomló fal miatt 2. Fenntartásánál: (2) befejeződik a bűncselekmény a magatartás tanúsításával IV. Alanya

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 2. B) A közveszélyokozás 18/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Előidézésénél: bárki Fenntartásánál/Akadályozásánál: aki az előidézésében sem tettesként, sem részesként nem vett részt (az

akadályozás ugyanis büntetlen utócselekménye a közveszély előidézésének) – pl. kizárt a halmazati minősítés, ha az elkövető a termőföldjének megvédése érdekében a túloldali gátat átvágja, majd az átvágott gát helyreállítására siető személyeket a mentéstől visszatartja. V. Bűnösség

1. Előidézése: lehet - szándékos: itt a szándékosságnak ki kell terjednie mind a magatartásra, mind az eredményre - gondatlan: + az eredményt tekintve az elkövetőt csak gondatlanság terhelheti + a magatartása lehet szándékos is! 2. Fenntartása/Akadályozása: itt a szándékosság vagy gondatlanságnak csak a magatartásra kell kiterjednie VI. Minősített esetei

1. Szándékos elkövetés: - bűnszövetség

34,

- különösen nagy (50 millió Ft feletti) vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány (vagyoni hátrány = vagyonban okozott kár + elmaradt vagyoni előny) okozása

- egy vagy több ember halálát idézi elő -> törvényi egység a gondatlan emberöléssel35

, melynek minősítésére nem hat ki a halottak száma (azt a bíróság a büntetés kiszabásakor értékeli), és az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli.

2. Gondatlan elkövetés: - különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz - egy vagy több ember halála

VII. Korlátlanul enyhíthető: Ha az elkövető a káros következmény bekövetkezése előtt, önként megszünteti – de

ez a kedvezmény csak az alapeset első változatára vonatkozik! Több elkövető esetén csak az részesülhet ebben, akinek önkéntes elállása révén szűnt meg a közveszély, illetve hárult el a káros következmény. VIII. Egység, halmazat: A törvény a közveszélyokozást a rongálás általános fogalmi köréből emelte ki, ezért

csak a közveszéllyel nem járó egyéb cselekmények értékelhetők rongálásként.

34

Btk. 137. § 7. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy

bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet, 35

Közveszélyokozásnál a Btk. 259. § (3) bekezdésben szereplő halál gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősül. Amennyiben a halált szándékosan próbálja előidézni, a cselekményt már szándékos emberölésnek kell minősíteni, mely ez esetben halmazatban áll a közveszélyokozással!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 3. A) A kriminológiai irányzatok 19/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

3. A) A kriminológiai irányzatok

1./ Bevezetés: A 18.-19. századra kiderült, hogy hiába vannak a bűnügyi tanok, a bűnözés mértéke nem változik. Ekkorra jelentősen fejlődtek a természettudományok, az orvostudomány, a fizika, matematika. Felmerült, hogy a természettudományos ismereteket be kellene építeni a büntetőjogba. A kriminológiai büntetőjog-tudományi irányzatok a klasszikus iskola merev dogmatikájától elrugaszkodva, de a társadalmi viszonyok figyelembe vételével, és a társadalmi környezethez alkalmazkodva alakultak ki. Közös pont: A kriminológiai irányzatok kialakulásának egy fő motívuma van: A bűnözés okait kutatják. Az egyes irányzatok közötti különbség pedig abban rejlik, hogy az egyes kriminológiai irányzatok miben látják a bűnözés okát. Vannak, akik az elkövető személyében, azaz endogén okokban. Mások az elkövetés környezetében, azaz exogén okokban látják a bűnözés okait. Közös jellegzetessége ezen iskoláknak, hogy a bűnözés okát kutatják.

A büntetőjog-tudomány irányzatai

Klasszikus iskola Kriminológiai irányzatok II. világháborút követő irányzatok

Antropológiai iskola Társadalomvédelmi irányzat Szociológiai iskola Közvetítő iskola

A prevenció (megelőzés) gondolata kriminológiai irányzatokban:

- A XIX. sz. utolsó évtizedeiben a természettudományokban, így az orvostudományokban is egyre

nagyobb súlyt kapott a prevenció (megelőzés) gondolata. - Megelőzni csak olyan negatív jelenségeket lehet, melyeknek ismerjük az okait: úgy vélték elérhetőnek,

ha először feltárják a bűnelkövetések okait, majd gondoskodnak ezen okok kiküszöböléséről - A bűnözés okait feltárni kívánó irányzatokat összefoglalóan kriminológiai irányzatoknak is nevezik. - Attól függően, hogy az okokat miben találták meg, számos irányzata volt. 2 alapvető irányzata volt:

antropológiai iskola és szociológiai iskola. Ezt a kettőt egyeztette össze a közvetítő iskola.

2./ Az antropológiai iskola (Lombroso + Ferri & Garofalo):

- Az okokat az elkövető személyében (endogén okok) kereste - Megalapítása Lombroso

36 nevéhez fűződik

- Lombroso az 1876-ban megjelent „A bűntettes ember” (L'uomo deliquente) című művében arra a következtetésre jutott, hogy a bűnelkövetők többsége születésétől kezdve arra van rendelve, hogy bűnözővé váljék

- korábbi embertani irányzatokat terjesztette ki – következtetéseit ténykutatásokból vezette le - a bűnözés az embernek veleszületett hajlama. Később kiegészült feltétele: ez a veleszületett hajlam

külső testi jegyekben is tükröződik – a bűnözés tehát a fajfejlődés alacsonyabb szintjén megrekedt emberek viselkedése (atavisztikus jelenség).

- később többször is revideálta álláspontját, tanításai jelentős részét visszavonta, de alapfelfogása nem változott

- Az antropológiai iskola további jelentős alakjai: Ferri37

és Garafalo38

– Garofalo alkotta meg az ún. „természetes/természetből fakadó bűncselekmény

39” fogalmát, illetve ennek veszélye

állapotfogalmát

36

Cesare Lombroso (1835-1909) olasz orvos, az igazságügyi orvostudományok és a pszichiátria professzora. A bűnügyi antropológiai irányultságú ún. „A Kriminológia Pozitív Iskolája‖ (Scuola positiva di diritto penale, magyar neve: Antropológiai Iskola) megalapítója, amelyhez Enrico Ferri és Raffaele Garofalo olasz jogászokat is sorolják. Az Antropológiai Iskola a Klasszikus Iskola (Cesare Beccaria/Jeremy Bentham) reakciójának tekintette magát, és gondoskodott arról, hogy a XIX. században egyre több természettudományokban jártas szakember – különösen orvosok, valamint biológusok és antropológusok – kezdett el foglalkozni a bűnözés problematikájának tudományos megközelítésével. 37

Enrico Ferri (1856-1929) olasz kriminológus és politikus volt. Cesare Lombrosoval és Raffaele Garofaloval alapító tagja az Antropológiai Iskolának, és ezáltal a modern kriminológia egyik atyjává vált. Ferri az ún. ―született bűnöző‖ hipotézisét felállító Lombrosoval ellentétben a társadalmi tényezők fontosságát is hangoztatta a bűnözéssel kapcsolatos viselkedéstani kutatásai során. Ezért „A bűncselekmény mint társadalmi jelenség” (1883) című főművében bűnügyi szociológiai kérdésekkel foglalkozott. 38

Raffaele Garofalo (1852-1934) olasz jogász volt, aki Cesare Lombrosoval és Enrico Ferrivel alapító tagja a XIX. századi olasz kriminológiai

kutatások irányzatának, az Antropológiai Iskolának, továbbá jelentős érdemei vannak a kriminológia fogalmának kifejlesztésében. A kriminológia kifejezést Paul Topinard francia antropológus alkotta meg 1879-ben. A fogalom széles körben ismertté azonban Garofalo 1885-ben megjelent "Criminologia" című műve révén vált. 39 Raffaele Garofalo "Criminologia" című művében fejtette ki a „természetes bűncselekmény‖ (natural crime) koncepcióját, mely alatt a részvét és a tisztesség átlagos zsinórmértékének megsértését értette.

http://de.wikipedia.org/wiki/Cesare_Lombroso

http://de.wikipedia.org/wiki/Raffaele_Garofalo

http://de.wikipedia.org/wiki/Cesare_Lombroso


- az iskola helyes célkitűzésekből indult ki: a bűnözés csökkentése feltételezi a bűnelkövetések okainak feltárását, melyet az elkövető személyében, annak veleszületett hajlamában vélték megtalálni

- Hibájuk:

o egyoldalúság o túlzások o alapul szolgálhattak a legszélsőségesebb fajirtás indokolására (ha külső jegy mutatja a

hajlamot, akkor meg kell akadályozni cselekvését, melynek módja a likvidálás)

3./ Szociológiai iskola (Lacassagne & Tarde):

- az okokat a társadalmi körülményekben keresik, elvetették a született bűnöző fogalmát - főleg Franciaországban terjedt el - megalapítója: Lacassagne

40 lyoni orvos

- az ember becsületesnek születik, környezete teszi rosszá, az alakítja, tehát a bűnözés melegágya a társadalmi környezet

- a bűnelkövető csak megfelelő talajba jutva fejlődhet ki – a társadalmi környezet termeli ki a bűnözőket, amilyenné válik a környezet, olyanná válik a bűnözés: „minden társadalomnak olyan bűntettesei vannak, aminőket megérdemel”

- Tarde41

: a társadalmat „utánzás-láncolatként‖ definiálta, és az utánzás szerepét emelte ki a bűnözésben

is: a bűnelkövető utánozza a társadalomban észlelt magatartásformákat, és így válik bűnözővé. - a büntetés alapját a társadalmi akaratban, célját pedig az elkövető javításában, ennek lehetetlensége

esetében az eliminációban vagy az ártalmatlanná tételben jelölte meg A szociológiai iskola és az antropológiai iskola a kriminológiai irányzatok két szélsőséges irányának tekinthető.

4./ Közvetítő iskola (Franz von Liszt & Gérard van Hamel):

- Az előző 2 irányzat elemeit egyezteti össze42

- Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület (International Association of Penal Law – mind a mai napig létezik) megalapítása 1889-ben: Franz von Liszt, Prins

43, van Hamel

44

- Elismerték, hogy a bűnelkövetéseknek vannak az elkövető személyében (endogén) is és a társadalmi körülményekben (exogén) is rejlő okai.

- Franz von Liszt tanainak lényege:

determinista volt: megtorlás helyett célbüntetés híve a proporcionalitás eszméjét gyengítette az egyéniesítés követelményével erősödtek büntetőjogi koncepciójában a szubjektív vonások nullum crimen sine lege és nulla poena elvének elismerése ő hozta először szoros kapcsolatba a büntetőjogot a kriminálpolitikával: „a legjobb

kriminálpolitika a jó szociálpolitika” alapgondolatait a marburgi programjában (Marburger Manifest) foglalta össze („A célgondolat a

büntetőjogban” /Der Zweckgedanke im Strafrecht/ című 1882. évi székfoglaló beszéde) alaptételei: - helyes, igazságos büntetés a szükséges büntetés. - harcol a rövid tartalmú szabadságvesztés ellen, mely szerinte káros a bűnelkövetők csoportosítása:

alkalmi bűntettesek állapot-bűntettesek

Számukra elég a figyelmeztetés! (Denkzettel)

javíthatók (verbesserliche Hangtäter)

javíthatatlanok (unverbesserliche Hangtäter)

Büntetés-végrehajtási intézetek nevelő munkája

határozatlan idejű szabadságvesztés, amíg meg nem változnak

40

Alexandre Lacassagne /ejtsd: Lakasszany/ (1843-1924) francia orvos és kriminológus. A lyoni Lacassagne Kriminológiai Iskola megalapítója, mely 1885-1914 között nagy befolyással bírt, és Lombroso olasz kriminológiai iskolájának fő riválisa volt. 41

Gabriel Tarde /vagy: Gabriel de Tarde/ (1843-1904) francia kriminológus, szociológus és szociálpszichológus. 42

A magyar büntetőjog-tudományt a mai napig áthatja a közvetítő iskola ezen szemlélete, melyben a legfontosabb az, hogy minden szélsőséges irányzatból föl lehet használni a gondolatokat, egyik szélsőséges irányzatot sem lehet önmagában használni, de mindegyikből kell valamit használni, és akkor jutunk el a helyes irányzathoz. 43

Adolphe Prins (1845-1919) belga jogtudós és kriminológus. Prins szakterülete a büntetőjog volt. 1886-ban fejlesztette ki a Défense Sociale koncepciót a büntetőjogban, és ezáltal a reszocializáció úttörőjévé vált. 44

Gérardus Antonius van Hamel (1842-1917) holland büntetőjog-tudós; pályafutása során ügyészként a holland Hadügyminisztérium jogi tanácsadójaként is tevékenykedett. Társalapítója volt a „Tijschrift voor Strafrecht“ című büntetőjogtudományi folyóiratnak, valamint elnökségi tagja és elnöke volt a holland Liberális Uniónak.


A büntetés célját a következő példával magyarázta: az orvos azért gyógyít-e, mivel a páciens beteg, avagy azért, hogy meggyógyuljon? Azért, mert beteg, ÉS azért, hogy meggyógyuljon. Az előbbi az alapot, az utóbbi a célt

magyarázza.

A közvetítő iskola tanainak összevetése a klasszikus iskola tanaival:

Az első pillantásra nincsen különbség:

Mindkét iskola elismeri a nullum crimen, nulla poena elvét.

Azonban a gondolkodásuk már megváltozott: a közvetítő iskola követői nem indeterministák voltak, hanem deterministák. A 19. sz. második felében már kialakult az orvostudomány, a biológia, Darwin már megalkotta az

evolúciós elméletét – erre építkeznek a korábbi iskolák, a szociológiai és az antropológiai iskola. Ezek nézetek természetesen hatottak a büntetőjogi felfogásokra is.

Kialakult az a vélemény, hogy vagy a társadalmi környezetben kell keresni a bűncselekmény okát, vagy az ember személyiségében. De mindenképpen vagy az egyik, vagy a másik determinálja az emberi

akaratot, ezért ezek a jogtudósok általában determinista nézeteket vallottak. A közvetítő iskola filozófiája szerint nem róható fel a tulajdonképpeni bűncselekmény elkövetését annak, aki a körülmények áldozata. Ugyanezért nem minősíthető sem a bűncselekmény módja, sem az elkövetésének okai,

mert mindezek nem az elkövető személyében rejlenek. A társadalomellenes cselekményt elkövetett személyt meg kell kísérelni visszailleszteni a társadalomba – ez a szemléletmód már nem a múltba néz (mint a klasszikus iskola), hanem a jövőbe. A közvetítő iskola tanai már arra irányultak, hogy miképpen lehet ezt a személyt segíteni abban, hogy társadalom hasznos tagjává váljék a jövőben. A közvetítő iskola által preferált büntetés jellegéből adódóan célbüntetés, mert nem megtorlás a célja. Amikor Liszt elfoglalta a német akadémiai székét, akkor ezt a „Célgondolat a büntetőjogban” című értekezésével tette. Milyen volt a klasszikus iskola? Tettarányos büntetést szabott ki. Nem érdekelte az elkövetett bűncselekmény,

a személyre összpontosított: Milyen büntetést kell kiszabni rá annak érdekében, hogy visszailleszkedjen a társadalomba. Ebből következik, hogy itt a klasszikus iskola által preferált büntetés nem tettarányos, hanem személyre szabott, individualizált büntetés. Az individualizációt állítják a középpontba, és mindebből az következik, hogy ez a büntetőjog nem objektív, hanem szubjektív jellegű.

5./ A II. világháborút követő irányzatok:

(nem tartozik szorosan a tételhez, de 2 tételnél is rákérdezhetnek)

A XX. sz. első harmadát a liszti eszmék uralták - Az újabb irányzatok alapvetően kriminológiai jellegűek, a társadalomvédelem irányzata kriminálpolitikai

irányzat - Az elnevezés Prinstől származik: 1910-ben jelent meg ilyen című könyve

- A bűntettes személyét állította előtérbe, humanista jellegű Az egyik szárny vezéralakja Filoppo Grammatica: A bűnözés elleni harcot természettudományos alapokon

felépülő intézkedési rendszer kialakításával akarják megvívni. - Fogalomrendszerében nem bűncselekmény szerepel, hanem antiszocialitás, nincs büntetés, csak

intézkedés, alkalmazásának feltétele nem a bűnösség, hanem az antiszociálisan fejlődött személyiség. Marc Ancel: az irányzaton belüli legnépesebb irányzat az új társadalomvédelmi irányzat - A harcot nem a bűnöző, hanem a bűnözés ellen kell folytatni. - A bűnözőn a társadalomnak azért is segítenie kell, mivel bűnözővé válásában ő maga is bűnös - A felelősségre vonás folyamatában az elkövetőt állítja a középpontba - A tudományok eredményeit be kell építeni a fennálló büntetőjogba, a büntetőjogot nem megszüntetni,

hanem átalakítani kell. Ez a szankciórendszer módosítását jelentené. A gyógyító és biztonsági intézkedések előretörése, az individualizáció szélesedése jellemzi.

A bűncselekmény sohasem értékelhető önmagában, hanem csak mint a tettes személyiségének a megnyilvánulása!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 3. B) A kiskorú veszélyeztetése 22/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

3. B) A kiskorú veszélyeztetése

A házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények közé tartozik. 195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét

súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút

bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik.

(3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval

kényszermunkát végeztet.

(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult

személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság

kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy

pénzbüntetéssel büntetendő.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni

a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a

kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

Ennek a bűncselekménynek 3 alakzata van!

1. Alakzat [Btk. 195. § (1)]:

I./ A BŰNCSELEKMÉNY TÁRGYA: A kiskorúak testi és szellemi fejlődése. A bűncselekmény passzív alanya: a kiskorú Kiskorú: az a személy, aki a cselekmény elkövetésének időpontjában még nem töltötte be a 18. életévét, kivéve,

ha házasságkötés folytán nagykorúvá vált. A már megszerzett nagykorúságot a házasság felbontása nem befolyásolja. II./ AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: A súlyos kötelességszegés Az elkövető olyan kötelességét szegi meg, amely a kiskorú

- nevelése, - felügyelete, vagy - gondozása

vonatkozásában terheli őt. Az elkövető kötelessége: A kiskorú nevelése, felügyelete vagy gondozása

1. Nevelés:

Tervszerű magatartások sorozata, mely a kiskorú életkorához, szellemi állapotához, egyéniségéhez igazodó tudatos ráhatásokból tevődik össze, ide sorolva a nem kifejezetten nevelési célzatú, de a kiskorú fejlődését befolyásoló személyes példamutatást is. 2. Felügyeleti kötelesség:

A kiskorú körülményének és magatartásának rendszeres figyelemmel kísérését és ellenőrzését, a lehetséges veszélyek elhárítását jelenti. Terhelhet egyeseket folyamatosan, időről-időre visszatérően, vagy csak egy alkalommal, akkor is meghatározott időtartamban. 3. Gondozási kötelesség:

A kiskorú alapvető – főleg testi – szükségleteinek kielégítésére irányul: többek között a kiskorú ellátása élelemmel, ruházattal, gondoskodás személyi higiéniájáról, normális életkörülményeiről.

Mindhárom annyira eltérő, eseti jellegű és nagyszámú teendőt foglal magában, ha megsértésük pönalizálása csak következményekre való utalással képzelhető el. A testi, szellemi, erkölcsi fejlődés veszélyeztetése megvalósítható aktív és passzív magatartással egyaránt, de a gyakorlatban jellemzően mulasztással követik el a kötelességszegést.

Rendszerint huzamosabb ideig folyó, és általában megismételt cselekményekkel követik el (rendszerint súlyos verés), de történhet egyetlen magatartás tanúsításával is (pl. ha a nevelő a 14. életévét betöltött neveltjével,


annak beleegyezésével, nemileg közösül). Előfordul, hogy az adott magatartás csak az egyik fejlődés vonatkozásában idéz elő súlyos veszélyt.

Az elkövetési magatartás szövegezése szerint csak a súlyos kötelességszegés tényállásszerű, a törvényhozó a kisebb mulasztásokhoz és nevelési hibákhoz nem kívánt büntetőjogi jogkövetkezményeket fűzni. Testi fejlődés: súlyosan veszélyezteti, ha éheztetik, a kíméletlen verés stb. Szellemi fejlődés: veszélyezteti az iskolába nem járatása.

A bűncselekményi értékelés feltétele a szellemi fejlődés veszélyeztetése. - LB. Büntető Kollégium 22. sz. állásfoglalása (korábban BK 47): a kiskorú veszélyeztetése alapjául szolgálhat

az iskolaköteles gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az általános iskola látogatásától, feltéve, ha az a kiskorú szellemi vagy erkölcsi fejlődését, kimutatható módon veszélyezteti.

(A fenti feltétel hiányában a 218/1999. Kormányrendelet szerint: Ha a gyerek igazolatlanul jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt, 50 ezer Ft-ig terjedő pénzbírság. A szabálysértésekről szóló törvény XI. fejezete, 141. § (1) c/) A BŰNCSELEKMÉNY KÖVETKEZMÉNYE: A kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése III./ ALANYA: Tettes: csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy lehet (azaz szülő, gyám, pedagógus, gyermekre alkalmilag felügyelő személy). Mindkét szülőt önállóan terheli a nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelezettség, ezért szándékegység esetén is önálló tettesként és nem társtettesként követik el a bűncselekményt (BH 1997.263.) Nem lehet elkövető:

- akinek a bíróság korábban ugyanilyen bűncselekmény miatt a szülői felügyeleti jogát

megszűntette (BH 1994. 172); - akit cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztek, és ezért nincs szülői felügyeleti

joga – e tekintetben nincs különbség a szülői felügyeleti jog megszűntetése vagy szünetelése között (BH 1999. 55.).

IV. BŰNÖSSÉG: A kötelességszegésre nézve az elkövetőt akár egyenes, akár eshetőleges szándék terhelheti, az eredmény vonatkozásában – bár nem kizárt az egyenes szándék sem – az eshetőleges szándék a jellemző. V. EGYSÉG & HALMAZAT: Az elkövetési magatartás rendszerint folyamatos jellegű, így a kötelességszegések számára és eltérő jellegére tekintettel sem halmazatot, sem folytatólagosságot nem lehet megállapítani. A rendbeliség a kiskorú sértettek számához igazodik. A Btk. 195. § (1) bekezdése nem állapítható meg alaki halmazatban olyan bűncselekménnyel, amelynek jogi tárgya azonos vagy hasonló, de büntetési tétele súlyosabb (a nemi erkölcs elleni bűncselekmények minősített esetei, amelyeket az elkövető nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére követnek el). Ha az elkövető magatartása a kiskorú veszélyeztetésén túlmenően más bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítja (pl. testi sértés), akkor halmazat létesül.

2. Alakzat [Btk. 195. § (2)] (delictum sui generis alakzat): I./ A BŰNCSELEKMÉNY TÁRGYA: A kiskorúak erkölcsi fejlődése. Passzív alany csak olyan kiskorú lehet, akinek erkölcsi fejlődése – viszonylagos értelmi fejlettségére tekintettel –

már károsan befolyásolható. Tehát az életkor pontosan nem határozható meg – eltérhet gyermekenként, de bűncselekmény-kategóriánként is! II./ AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: A bűncselekményre vagy züllött életmód folytatására való rábírás, illetve rábírni törekvés.

Rábírás: fogalmilag eredményes felbújtás Rábírni törekvés: eredménytelen felbújtás , azaz előkészületi magatartás (elkövetésre felhívás)


Bűncselekmény: minden olyan büntetendő cselekmény, amelyet gyermek- vagy fiatalkorú követ el, aki a cselekményért pl. a beszámítási képesség hiánya miatt nem büntethető. Szabálysértésre rábírás esetén a (2) bekezdés szerinti bűncselekmény nem állapítható meg! Züllött életmód: Nem egyszeri, elszigetelt magatartás, hanem huzamosabb időn át tartó, erkölcsileg kifogásolható olyan életvitel, mely nem valósít meg bűncselekményt, pl. rendszeres csavargás, koldulás.

Ebben a tényállásban a rábírás sui generis tevékenység, tehát nem járulékos jellegű, mint más bűncselekmények esetében. Ezért büntethetősége független attól, hogy a kiskorú a rábírás következtében valóban elköveti-e a bűncselekményt! A más bűncselekményekkel kapcsolatos rábírástól való fontos eltérés még, hogy a rábírás büntethetősége nemcsak a bűncselekmény elkövetésére, hanem a züllött életmód folytatására is kiterjed (kétirányú rábírás). III./ ALANYA: Bármely nagykorú személy. Ennek oka, hogy általában csak az ilyen személyek rendelkeznek a

kiskorúak befolyásolására alkalmas tekintéllyel. A kiskorúak kialakulatlan személyiségű emberek, életfelfogásuk, értékrendjük sem szilárdult meg. Mások példája erősen készteti őket az utánzásra. Ez a bűncselekmény csak szándékosan, meghatározott célra irányozottan valósítható meg. Ez az alakzat szubszidiárius

45 jellegű: Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg! A kiskorút bűncselekmény elkövetésére rábíró elkövetőt az alábbiak szerint kell felelősségre vonni:

i) ha a nagykorú személy 5 évnél enyhébben büntetendő bűncselekmény elkövetésére bírja rá a kiskorú személyt, akkor a kiskorú veszélyeztetése bűntettének a tettese, a kiskorú életkorától függetlenül;

ii) ha a nagykorú személy 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére bírja rá a kiskorú személyt, akkor a cselekmény minősítése függ a kiskorú életkorától is; ha a bűncselekményt elkövető vagy megkísérlő kiskorú 14 évnél idősebb (tehát fiatalkorú), a rábíró nagykorú személy a kiskorú által megvalósított bűncselekmény felbújtója. Ha a

bűncselekményt elkövető kiskorú 14 évnél fiatalabb (tehát gyermekkorú), a rábíró nagykorú személy a kiskorú által megvalósított bűncselekmény közvetett tettese.

iii) A rábírni törekvés esetében az elkövető büntethetősége attól függ, hogy a bűncselekmény – amelynek elkövetésére a nagykorú személy a kiskorút rábírni törekedett – előkészületét a törvényhozó büntetni rendelte-e vagy sem: ha az előkészületet 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, akkor az elkövető büntetése az előbbi körülményekre figyelemmel alakul. Ha az előkészület nem büntetendő, az elkövető a kiskorú veszélyeztetésének tetteseként felel.

A büntetőjogi felelősséget befolyásoló 2x2 tényező táblázatba foglalva:

5 évnél enyhébb bűncselekményt

követ el 5 év feletti bűncselekményt követ el

Gyermekkorú Gyermekkorú: Nem felel Felnőtt: Kiskorú veszélyeztetése

Gyermekkorú: Nem felel Felnőtt: közvetett tettes

Fiatalkorú

Fiatalkorú: Saját bűncselekményért felel Felnőtt: Kiskorú veszélyeztetése

Fiatalkorú: Saját bűncselekményért felel Felnőtt: a fiatalkorú által elkövetett bűncselekménynek lesz a felbujtója

IV. BŰNÖSSÉG: csak szándékosan követhető el (célzatos bűncselekmény!)

V. HALMAZAT: A cselekmény jellegéből adódóan a kiskorú által a rábírás eredményeként elkövetett több bűncselekmény az alapbűncselekmény (kiskorú veszélyeztetése) rendbeliségére nincs kihatással. Tehát egy rendbeli marad a kiskorú veszélyeztetése akkor is, ha a kiskorú a többszöri rábírásra törekvés eredményeként egy bűncselekményt követ el! VI. MINŐSÍTETT ESET: A Btk. 195. § (3) bekezdése a minősített esetet szabályozza. A rendelkezés

összhangban áll a következő nemzetközi egyezményekkel: - az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában kötött

New Yorki egyezménnyel (1955. évi 34. tvr.)

45

„Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény

elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik.” itt a bűncselekmény elkövetésre való rábírás a fontos; számunkra a rábírni törekvés esetleges előkészületnél jöhet szóba, hogyha olyan cselekmény van, ahol az előkészület szóba jön (ez nagyon ritka). Tehát:

bűncselekmény elkövetésére rábír akkor a nagykorú személy felel!


- a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 8. tvr.) - a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182. egyezmény

a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről (2001. évi XXVII. tv.)

A kényszermunka fogalmát e nemzetközi egyezményekből lehet levezetni: olyan munkavégzés, amelyre az elkövető a sértettet kötelezi annak akarata ellenére + amely rendszeres munkavégzésnek felel meg + amelyért megfelelő díjazást járna. Fontos: A kerítésnek a Btk. 207. § (3) bekezdésében meghatározott alakzata a kiskorú veszélyeztetésével a specialitás viszonyában áll, ezért a bűnhalmazat csak látszólagos – csak a kerítés minősített esete megállapításának van helye!

3. Alakzat [Btk. 195. § (4)]:

I./ A BŰNCSELEKMÉNY TÁRGYA: A kiskorúak egészséges lelki és erkölcsi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek. A kiskorúnak az egészséges fejlődéshez mindkét szülőjére szüksége van. A tényállás közvetve védi a

különélő szülők azon jogát is, hogy kapcsolatot tarthasson gyermekével. II./ AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: A kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakításának vagy fenntartásának akadályozása. A kapcsolattartás formáit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet határozza meg:

Folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

A kapcsolattartásról szülői megegyezés hiányában a gyámhivatal, ha házassági vagy gyermek-elhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt → a bűncselekményt csak az e szervek által határozatba foglalt kapcsolattartás akadályozásával lehet elkövetni! Amennyiben e határozatnak a gyermeket nevelő szülő vagy más személy önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal figyelmeztetést küld és felszólítja a jogellenes magatartás megszűntetésére. Ennek eredménytelensége esetén sor kerülhet végrehajtási bírság kiszabására. A bűncselekmény megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a jogellenes magatartást a gyermeket nevelő szülő vagy más személy a végrehajtási bírság kiszabását követően is tovább folytatja!

III./ ALANYA: Csak a személy lehet, akinél a gyámhatóság vagy a bíróság a gyermeket elhelyezte. IV./ BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Záróvizsgán várható kérdés:

Kiskorú veszélyeztetése Gondozás elmulasztása a 2 törvényi tényállás nagyjából ugyanaz

összefüggenek egymással!

A különbség: a sértetti kör:

A 195.§-nál: kiskorú (tehát mindenki, aki 18 év alatt van) a 173.§-nál tényállási elem az idős kor - de az

állapotánál fogva gondozásra szoruló személy is (tehát nemcsak az időskorúak, hanem más is!) = a lényeg: 18

év felett, aki gondozásra szorul kiskorú nem! (mert az 195. § szerint fog minősülni).

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 4. A) Büntetőjogunk fejlődése a Csemegi-Kódextől napjainkig 26/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

4. A) Büntetőjogunk fejlődése a Csemegi-Kódextől napjainkig

Első korszak

A XIX. században arra törekedtek, hogy olyan büntető törvénykönyvet46

alkossanak, amely megteremti a törvényesség anyagi jogi garanciáit. Ilyen volt az 1852. évi osztrák, az 1871. évi német Btk. és a Csemegi Károly

47 által létrehozott Csemegi-Kódex is.

A Csemegi-Kódexre hatott az előző kettő, az Osztrák-Magyar-Monarchia, az országban elterjedt német nyelvtudás és a német jogtudománnyal való kapcsolat révén; alapját pedig a korszak domináns irányzata, a klasszikus iskola tanai képezték. Lényeges befolyást gyakorolt fentieken kívül az 1843. évi Büntető Törvényjavaslat előkészítő irodalma és szakmai vitaanyaga.

A Csemegi-Kódex (1878. évi V. törvény)

A három48

legjelentősebb magyar büntető törvénykönyv közül ez a legrégebbi, Általános Része 125. §, Különös Része pedig 359. §-ból (összesen 484. §-ból – csak összehasonlításképpen: a hatályos Btk-ban összesen 368. § található) áll. Hatálya (5. §): A magyar állam egész területére kiterjedt, Horvát- és Szlavonországok kivételével. Az ezen területen, akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek, a Csemegi-Kódex határozatai szerint büntettettek. A kivételeket a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve, külön törvény szabályozta, a területkivüliségre nézve a törvény a nemzetközi jog szabályait rendelte irányadónak. A Csemegi-Kódexet cizellált jogi fogalomrendszer és sokrétű kazuisztika jellemzi. A lopásnak például 16 esete van. Trichotómia: A Kódex a bűncselekményeket súlyosságuk szerint három csoportba sorolja:

- bűntett (mindig szándékos bűncselekmény) - vétség (többnyire szándékos bűncselekmény – a gondatlan elkövetést a törvénynek külön kellett

büntetni rendelnie) - kihágás (a Csemegi Károly által létrehozott Kihágásokról szóló törvény, a KBTK. – az 1879. évi XL

tc.) A Kódex a klasszikus iskola tettarányos felelősségi rendszerét, illetve a proporcionális büntetési rendszert vallja magának. A Kódex büntetési nemei:

Főbüntetések: o halálbüntetés [emberölés, illetve az uralkodó és a trónörökös megölése (felségsértés)

esetére – végrehajtására vonatkozóan kötél általi, zárt (nem nyilvános) kivégzést ír elő]

o fegyház o államfogház o börtön o fogház o pénzbüntetés

Mellékbüntetések: o hivatalvesztés o politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése o elkobzás o külföldi kiutasítás o pénzmellékbüntetés o foglalkozástól eltiltás

A Kódex nem ismerte azonban a vagyonelkobzás intézményét!

46

Büntető Törvénykönyvnek az olyan törvényt nevezzük, amelyik rendszerezve magában foglalja a büntetőjog teljes, hatályos anyagát (A hatályba léptető jogszabály azonban mindenképpen megtöri ezt a teljességet, hisz az csak egy óhaj). 47

Csemegi Károly (Csongrád, 1826. május 3. - Budapest, 1899. március 18.) Jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Az 1848/49-es szabadságharcban őrnagyként egy zászlóalj gyalogság és egy század lovasság parancsnoka volt, részt vett a bánáti és a bácskai hadjáratokban. Ezért a fegyverletétel után hosszabb fogságot szenvedett, előbb a temesvári várban, majd Budán a Nádor-laktanyában. Szabadulása után Aradon lett ügyvéd, és csakhamar országos hírűvé vált, mint jogász. Deák Ferenc bizalmát élvezte, így később az igazságügyminisztériumban dolgozott, ahol rangban gyorsan emelkedett, és államtitkár lett. Elkészítette a bírói hatalomról és az ügyészségi szervezetről szóló törvények tervezetét, amelynek alapján a bírói hatalom és a közigazgatás elkülönült egymástól. Nevét azonban az első magyar Btk., a Csemegi-Kódex (1878. V. tc.) tette ismertté. Ez csakúgy, mint a szintén általa írt Kihágásokról szóló törvény (KBTK. 1879 évi XL tc.) a kor leghaladóbb eszméit tükrözte, a 19. századi európai büntetőjogi kodifikáció jeles alkotása. E két törvénykönyvhöz készített indoklás nagy hatású, tudományos igényű mű, ihletőjévé vált a magyar büntetőjogi gondolkodásnak. A Magyar Jogászegylet alapítója és első elnöke. Érdemei elismeréséül 1878-ban a Szent István-rend középkeresztjét kapta, 1896-ban a budapesti tudományegyetem jogi kara tiszteletbeli doktorrá választotta meg. A magyar büntető törvénykönyvnek külföldön is híre volt. A francia kormány lefordíttatta, és megjelenttette Párizsban 1885-ben. 48 Három nagy Büntető Törvénykönyvünk van, az 1878. évi V. törvény, az 1961. évi V. törvény, és az 1978. évi IV. törvény.


Hiányosságai:

A szankciók monizmusa: csak a büntetést (fő-/mellékbüntetés) ismerte;

Nem ismeri a feltételes szabadság intézményét (az később vezették be);

A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések nincsenek külön szabályozva. (A törvény csak annyit mond: a 12. évet betöltött de 16. év alatti elkövetőnél mérlegelni kell, hogy cselekménye jelentőségét felismerte-e. Ha kellő belátással rendelkezik, büntethető, de a büntetés tartama alacsonyabb, s a felnőttektől elkülönítve kell elhelyezni őket.);

A bűnügyi rehabilitáció intézményét nem ismeri. (Ez azonban nem Csemegi hibája, mert még bűnügyi nyilvántartás sem volt a XX. század elejéig.) A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre nem voltak külön rendelkezések;

Túlzott formalizmus, egyes fogalmak életidegensége (pl. a beszámítási képesség);

Hiányoztak a büntetés felfüggesztését lehetővé tevő rendelkezések. A Csemegi Kódex 1908. évi I. Novellája

49:

A közvetítő iskola (Liszt) hatására rendelkezéseket tartalmaz a fiatalkorúakra és a feltételes szabadságra vonatkozóan:

- A fiatalkorúakkal szemben lehetőséget nyújt nevelő intézkedések alkalmazására (dorgálás – vö. Liszt: „Denkzettel”, próbára bocsátás, javító nevelés);

- Szűk körben lehetővé vált a büntetés feltételes felfüggesztése. Ebben az időszakban hatást gyakorolt a magyar büntetőjog-tudományra az olasz pozitivista (ez az antropológiai irányzat másik neve) és a francia szociológiai iskola, valamint a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület világkongresszusainak az anyaga. Ennek hatására különbséget igyekeztek tenni az alkalmi bűnözők és a szokásos bűnelkövetők között. Előbbieknél a feltételes elítélést és a Csemegi-Kódex büntetéseit tartották célszerűnek, az utóbbiaknál pedig újabb csoportokat állítottak fel. A javíthatókat munkára kívánták szoktatni, a megrögzöttekkel szemben viszont a cél az ártalmatlanná tétel volt, határozatlan tartamú „biztonsági intézkedéssel”, azaz szabadságvesztéssel (ez Liszt hatása – Marburgi Program, 1882). A programot az I. világháború kitörése akadályozta meg.

Említendő ebben a körben az 1913. évi. XXI. tc. a közveszélyes munkakerülésről, melyen szintén a közvetítő iskola hatása érezhető. Ez a törvény vezette be a dologház intézményét.

A Horthy-korszak A Horthy-korszak hadat üzent az államrend erőszakos megdöntésére irányuló cselekményeknek, elsősorban a titkos szervezkedésnek. Az 1921. évi III. tc. az állam és társadalmi rend hatásosabb védelméről ezt a célt szolgálta. Ezt követte az 1928. évi X. törvény (a Csemegi Kódex II. Novellája). A novella a megrögzött bűntettesekkel foglalkozik és szigorított dologházi őrizetet vezet be számukra. Ilyenkor alkalmazhatók a határozatlan időre szóló elítélések is (a bíróság nem állapítja meg tartamát az ítéletben). A szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartama 3 év, melynek eltelte után az elítélt kérelmezhette ideiglenes elbocsátását. Ha kérelmét elutasították, akkor 1 évet várnia kellett. Mivel a szigorított dologházi őrizetnek maximális tartama nem volt, ez akár életfogytig tartó szabadságvesztést is jelenthetett! Megemlítendő még az 1940. évi XXXVII. tc., az első magyar rehabilitációs törvény (Ez általában a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléssel foglalkozik, ugyanis a XX. század elejétől már VAN bűnügyi nyilvántartás.), és az 1942. évi X. tc. az egyes közéleti visszaélések büntetéséről. A korszak a második világháború végéig tart.

1945-1950 közötti korszak

Az országot a fegyverszüneti egyezmény és a lakosság akarata a háborús és népellenes bűnösök megbüntetésére kötelezte. Ebből adódóan a fontos jogforrások a következők.

1945. évi VII. törvény A háborús és népellenes bűncselekményekről

1946. évi VII. törvény A demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság védelméről

8800/1946. ME rendelet Az árdrágító és a közellátás elleni bűncselekményekről. Az 1945. évi törvény visszaható hatállyal ruházta fel magát, így eljárás indulhatott azokkal szemben, akik 1919-ben a Tanácsköztársaság bukását követő erőszakos felelősségre vonásokban vettek részt. Kimondta továbbá, hogy sohasem évül el a hatálya alá eső bűncselekmény. (Az elévülés eredetileg nem volt kizárt, hanem 20 éves volt, de 1964-ben törvényerejű rendelet zárta ki az elévülést.)

49

A Büntető Novellák alatt olyan törvények, amelyek egy-egy meghatározó büntetőjogi anyagrészt ölelnek fel, illetve módosítanak.


Háborús és népellenes bűntett miatt három magyar miniszterelnököt ítéletek halálra (Imrédy Béla, Bárdossy László, Sztójay Döme), továbbá Jány Gusztávot, a Don-kanyarban elpusztult II. hadsereg parancsnokát. Az 1946 évi törvény a Magyar Köztársaság és demokratikus államrend védelméről szólt, valójában az ÁVÓ és az ÁVH használta fel a koncepciós perek során. Így ítélték el Mindszenty József bíborost (1892 -1975), Rajk Lászlót és Kádár Jánost. 1949-ben az Alkotmány Népköztársasággá nyilvánította az országot, és elfogadtak egy olyan jogszabályt, hogy az 1946-os törvény ezentúl a Népköztársaság védelmét szolgálja. A 8800/1946. ME a beszolgáltatási kötelezettség kikényszerítője volt és a kulákok, azaz a módos parasztság megfélemlítésére szolgált. Szakmai szempontból jelentős a Csemegi Kódex III. Novellája (az 1948. évi XLVIII. törvény), amely a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és az önhibából eredő ittas állapotban elkövetett bűncselekmény büntetendőségéről szólt. 1948-ban ugyanis a Csemegi Kódex néhány § kivételével még teljes egészében (mind az Általános Része, mind pedig a Különös Része) hatályban volt!

Az 1950-1961

50 közötti időszak

1950-ben hozták meg a Btá-t, a Btk. Általános Részéről szóló törvényt, amely a Csemegi-Kódex Általános Részét váltotta fel. Itt jelenik meg orosz hatásra a társadalomra veszélyesség fogalma, illetve a javító-nevelő munka. A Btá. kiiktatta a vétséget, majd az 1955. évi 17. tvr. a kihágásokat törölte el, így a bűncselekmény fogalma megegyezett a bűntettével. Ez az állapot az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet hatályba lépéséig fennmaradt. Törvényerejű rendelet büntetőjogilag védte a tervgazdálkodást, a társadalmi tulajdont, a devizagazdálkodást, és a különösen nagy kárt okozó bűncselekményekre halálbüntetés volt kiszabható. Általánossá vált a letartóztatottak bántalmazása a nyomozati eljárásban, a kényszervallatás az ÁVH-nál, illetve a koncepciós perek. Napirenden voltak a kitelepítések és az internálások. Ez csak 1953-ban enyhült Nagy Imre hatalomra jutásával. Mivel a büntetőjog nem volt egységes keretbe foglalva többé, a jogalkalmazás egyszerűsítése végett az IM 1952-ben majd 1958-ban kiadta a BHÖ-t, azaz a Hatályos Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítását, ami egy törvénygyűjtemény, nem pedig jogforrás. Ezután következett az 1956-os forradalom. Az 1946. évi VII. törvény alapján gyorsított eljárásban, rögtönbíráskodással és népbírósági eljárással százakat ítéltek halálra és ezreket börtönre.

Az 1961-1978 közötti időszak

Az 1961. évi V. törvény a büntetőjog teljes joganyagát ölelte fel, ezzel újra egységes büntető törvénykönyvünk lett. Az új törvény fenntartotta a halálbüntetést és a politikai fejlődésre jellemző megoldásokat. Ez a kódex szakmai szempontból tökéletlen volt, már 1971-ben módosítani kellett. Az 1971. évi 28. tvr. novellaszerűen módosította, bevezette az életfogytiglani szabadságvesztést, szűkítette a halálbüntetés alkalmazási körét, és újra megalkotta a vétségek kategóriáját. A szabadságvesztést egységes büntetésnek tekintette, és a történelmi hagyományok szerint 4 fokozatban rendelte végrehajtani:

1. fegyház; 2. szigorított börtön; 3. börtön; 4. fogház.

Az 1978-tól napjainkig tartó időszak Az 1961. évi V. törvény annyira rossz volt, hogy novellákkal nem lehetett korrigálni. Új törvényt terveztek, abban az időben azonban az országgyűlés még csak napokig ülésezett és kevés törvényt alkotott, és a Btk. még utolsó törvényként is csak a negyedik volt az évben. Említést érdemel még az 1974. évi 9. számú törvényerejű rendelet „a társadalom fokozottabb védelméről a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnözők elleni hatékonyabb fellépés érdekében‖. A törvény a címben említett bűnelkövetőkkel szemben lehetővé tette a „szigorított őrizet‖ alkalmazását, amelyre a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása után került sor, amelynek tartamát a bíróság nem határozta meg ítéletében. A 1974. évi 9. számú törvényerejű rendelet értelmében ez minimum 2 év, maximum 5 év lehetett. A jelenleg hatályos Btk-t az 1979. évi 5. számú törvényerejű rendelet léptette hatályba 1979. július 1-jén. Szorosan kapcsolódik a Btk-hoz az 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról. A halálbüntetés eltörlése: Az 1978. évi IV. törvény hatályba lépése idején 28 bűncselekményt fenyegetett halálbüntetéssel. A törvény egyik legfontosabb módosítása a halálbüntetés megszüntetése volt, melyet először az állam elleni bűncselekményekre (1989) vonatkozóan, egy évre rá pedig minden más bűncselekményre vonatkozóan törölték a szankciók köréből. A halálbüntetés teljes eltörlésére az Európa Tanácshoz és az Emberi Jogok Európai Konvenciójához való csatlakozás miatt vált szükségessé, ugyanis a Konvenció 1983.-ban született 6. kiegészítő jegyzőkönyve

50

Békés Imre másképp osztja fel ezt a korszakot: Csemegi-Kódextől 1918-ig, Horthy korszak, 1945-1956 közti korszak


megkövetelte ezt. Mivel számolni kellett azzal, hogy az országgyűlés maga nem törli el törvénnyel, a népszavazás pedig szintén nagy többséggel tartaná hatályban, a feladatot az Alkotmánybíróság végezte el (23/1990. ABH). A hatályos Btk. módosításai: 1989 óta egyesével módosították a törvény egyes részterületeket, majdnem 60 módosítást élt meg (kb. 55-57 között van a pontos szám), sok fejezetére már rá sem lehet ismerni. A módosítások általában a gazdasági bűncselekményeket érintik, amelyeket elsősorban a piacgazdaságra való átállás tett szükségszerűvé. Az 1978. évi IV. törvényt a jövőben váltó új Btk.: 2008-ra elkészült az új Büntető Törvénykönyv Általános Részének tervezete, melyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a Magyar Ügyvédi Kamara számára szakmai véleményezés céljából közzétett az Interneten. A Btk-tervezet a hagyományok követése mellett több alapvető újdonságot is tartalmaz:

- Az egyik ilyen újdonság a felelősségtan körében a társadalomra veszélyesség, mint bűncselekmény-fogalmi elem megszüntetése (ezt a hatályos Btk. 32. §-ban szereplő büntethetőséget megszüntető okok közül már korábban törölték, helyére a tevékeny megbánás került). A tervezet csak a büntetni rendeltséget és a bűnösséget kívánná meg a bűncselekmény megvalósulásához. Ezért immár maga a törvény is kettéválasztaná a tárgyi büntetendőség és az alanyi büntethetőség kategóriáit.

- További fogalmi újítás a szándékosság újrafogalmazása: a tervezet szerint szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményét „tudva és akarva‖ valósítja meg, és annak következményeit kívánja, vagy azokba belenyugszik.

- A büntethetőséget kizáró okok körében az egyik legfontosabb változás a jogos védelem szabályozása: az elhárításhoz szükséges mérték túllépése ijedtségből vagy menthető felindulásból (hatályos Btk. 29. § (3) bekezdése) immár nem a büntetés korlátlan enyhítését tenné lehetővé, hanem maga is büntethetőséget kizáró ok lenne.

ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT:

Előzmények: 1852. évi Osztrák Btk. (Strafgesetz 1852) 1871. évi Német Btk. (Reichsstrafgesetzbuch 1871)

1. 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (CSEMEGI-KÓDEX)

2. 1879. évi XL. törvénycikk a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról (Kihágási törvény) 3. 1908. évi XXXVI. törvénycikk: I. Novella (Liszt) 4. 1913. évi XXI. törvénycikk a közveszélyes munkakerülésről 5. 1921. évi III. törvénycikk az állami és társadalmi rend védelméről 6. 1928. évi X. törvénycikk: II. Novella 7. 1940. évi XXXVII. törvénycikk a rehabilitációról 8. 1942. évi X. törvénycikk az egyes közéleti visszaélésekről 9. 1945. évi VII. törvény a háborús és népellenes bűncselekményekről 10. 1946. évi VII. törvény a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság védelméről 11. 8800/1946. ME Rendelet az árdrágító és a közellátás elleni bűncselekményekről 12. 1948. évi XLVIII. törvény: III. Novella 13. 1950. évi II. törvény: BTÁ (törölte a vétséget) 14. 1955. évi 17. törvényerejű rendelet (törölte a kihágást) 15. 1961. évi V. törvény: BTK 16. 1971. évi 28. törvényerejű rendelet (az 1961-es Btk. novelláris módosításai) 17. 1974. évi 9. törvényerejű rendelet a társadalom fokozottabb védelméről („szigorított őrizet‖) 18. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a jelenleg hatályos Btk.) 19. 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról 20. 23/1990. AB Határozat a halálbüntetés eltörléséről

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 4. B) A visszaélés kábítószerrel 30/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

4. B) A visszaélés kábítószerrel

282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén

átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben,

illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával,

b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre

követik el.

(3) Aki

a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el,

b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal

kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket

szolgáltat.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés

a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés a) pontja esetén bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés.

282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű

kábítószerre követik el.

(4) Aki

a) az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három

évig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig



szolgáltat.



b) a (2) bekezdés esetén bűntett miatt öt évig


282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés,

a) ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy

átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,

b) ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület

területén, illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,

c) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre,

b) a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, illetve hivatalos vagy közfeladatot

ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem

minősülő kábító hatású anyag, illetőleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törekszik,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


szolgáltat.



b) a (2) bekezdés, illetve a (3) bekezdés b) pontja esetén bűntett miatt öt évig



282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan

kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

(5) Ha a bűncselekményt a kábítószerfüggő személy csekély mennyiségre követi el, a büntetés vétség miatt

a) az (1) vagy a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés,

b) a (3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.

283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt,

a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282. § (5) bek. a) pont],

b)-d)

e) az a kábítószerfüggő személy, aki

1. jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az

országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. § (1) bek. és (5) bek. a) pont],

2.

f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben - kétévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet

meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben,

kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

(2)

Visszaélés kábítószer-prekurzorral 283/A. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott engedély nélkül vagy engedély kereteit túllépve kábítószer-

prekurzort tart, forgalomba hoz, az Európai Közösség vámterületére behoz, onnan kivisz, vagy kábítószer-prekurzorral

közvetítő tevékenységet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a

cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő kábítószer-prekurzort a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a

kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Jellege: a közegészség elleni bűncselekmény I. Tárgya

Az állampolgárok egészségének sértetlenségéhez fűződő társadalmi érdek, az emberi szervezetre ártalmas szerek társadalmi méretű távoltartásában megnyilvánuló közegészség. - elkövetési tárgyai: kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy szer [282/B. § (5) bekezdés] - kábítószer: + növényi eredetű vagy szintetikusan előállított anyagok gyűjtőfogalma, melyek + közös tulajdonsága, hogy a szervezetben + kellemes érzést (eufória), félálomszerű bódult állapotot, túlérzékenységet, érzéki csalódásokat (hallucinációk) váltanak ki A Btk. 286/A. § (2) bekezdése keretjelleggel határozza meg, hogy mit kell kábítószer fogalma alatt érteni:

a) a módosításokat és kiegészítéseket az 1988. évi 17. törvényerejű rendeletben kihirdetett Egységes Kábítószer Egyezmény (az eredeti egyezmény New Yorkban jött létre 1961-ben) mellékletének I. és II. Jegyzékében feltüntetett anyagokat,

b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetetett, a pszichotróp anyagokról szóló Bécsi Egyezmény (1971. február 21.) mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyagokat, továbbá

c) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott anyagokat. Kábító hatású anyag: + minden olyan anyag vagy szer, amely tartós kábulat előidézésére alkalmas lehet (pl.:

hígítók, oldószerek) II. Elkövetési magatartások

Az elkövetési magatartások 4 csoportba oszthatók: I. A termelő-előállító típusú magatartások:

termesztés,

előállítás,

megszerzés,

tartás,

az országba behozatal, onnan kivitel, az országon átvitel. A fogyasztás azért nincs külön nevesítve, mert a fogyasztás feltételezi valamelyik elkövetői magatartás (megszerzés/tartás) megvalósulását.

II. Forgalmazó típusú elkövetési magatartások:

kínálás,


átadás,

forgalomba hozatal,

kereskedés. III. Önálló, befejezett alakzatként szabályozott ELŐKÉSZÜLETI, illetve BŰNSEGÉDI magatartások:

az első 2 csoportban említett elkövetési magatartásokhoz anyagi eszközök szolgáltatása,

a kábítószer előállításához szükséges anyagok, berendezések, felszerelések készítése, átadása, forgalomba hozatala, kereskedése, országba behozatala, kivitele, átvitele [282. § (3) bekezdés b/ pont]

IV. A kábító hatású anyag élvezetéhez történő segítségnyújtásnak, illetve rábírni törekvésnek SUI GENERIS ALAKZATA [282/B. § (5) bekezdés] 1. Termelő-előállító típusú magatartások:

Termesztés: olyan növényre vonatkozik, amely vagy amelynek részei szerepelnek a kábítószerek jegyzékén + jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatók. A termesztés átfogó tevékenység, nem csak a termés betakarítását kell érteni alatta! Előkészítő tevékenység: pl. vetőmag beszerzése, fóliasátor felépítése Előállítás: Olyan folyamat, melynek közvetlen eredménye a kábítószer: pl. szintetikus előállítás, laboratóriumi gyártás Megszerzés: Ingyenes/visszterhes birtokba vétel – a jogellenes birtokba vétel is! Tartás

51: folyamatos birtoklás, melyet más elkövetési magatartás előz meg: pl. készítés, megszerzés

Országba/-ból/-on behozatal/kivitel/átvitel: A kábítószer szállításának részterülete. Tulajdonképpen inkább a kereskedés fogalomkörébe tartozna, de mivel a fogyasztó is elkövetheti, itt szabályozták.

2. Forgalmazó típusú elkövetési magatartások: Kínálás: Vételre felajánlás, vagy fogyasztás kezdeményezése más módon. Akkor állapítható meg, ha a kínálás eredménytelen volt, mert a címzett nem fogadta el a kábítószert! Átadás: A kínálás/kérés realizálódása, a kábítószernek egy meghatározott személyhez való juttatása, aki így a kábítószert megszerzi. Forgalomba hozatal: Akkor valósul meg, ha az elkövető a kábítószert több, esetleg meg nem határozható számú személy részére eljuttatja. Történhet úgy is, hogy az elkövető csak egyetlen személlyel áll kapcsolatban, akinek a kábítószert átadja, de nem kizárólag azért, hogy azt ama illető egymaga fogyassza el, hanem azért, hogy azt továbbadja másoknak. Ezt vélelmezni lehet az átadott kábítószer mennyiségéből is! A forgalomba hozatal megkezdésének minősülő résztevékenység pl. az átvevő személyek felkutatása, a vevőkkel való alku – befejezetté pedig akkor válik a cselekmény, amikor a kábítószer forgalomba kerül. Kereskedéssel elkövetett visszaélés: Tágabb körű, mint a forgalomba hozatal – ide tartozik minden haszonszerzésre irányuló tevékenység, amely elősegíti azt, hogy a kábítószer eljusson a fogyasztóhoz vagy a viszonteladóhoz: Pl. a kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése – ezek befejezett önálló tettesi cselekmények!

A 282. §-ban szabályozott forgalomba hozataltól eltérően a 282/A. §-ban szabályozott kereskedésnek általában nincs kísérleti stádiuma.

A kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése önmagában is a kereskedés körébe tartozik akkor is, ha további magatartások nem kapcsolódnak hozzá – ezért ilyenkor a 282/A. § tényállása teljesül.

3. Önálló, befejezett alakzatként szabályozott bűnsegédi illetve előkészületi magatartások: 282. § (4) bekezdés: Az elkövetés anyagi feltételeinek biztosítása – önálló bűncselekményként kapcsolódik az (1)-(3) bekezdésekben szereplőkhöz. Azáltal, hogy a bűnsegédi jellegű magatartás önálló bekezdést kapott (kiemelték a részesség köréből), az enyhébb büntetőjogi rendelkezések alkalmazására a bűnsegéd vonatkozásában nincs lehetőség. 282. § (3) bekezdés b/ pontja: Az itt szereplő elkövetési fordulatok /a kábítószer előállításához szükséges anyagok, berendezések, felszerelések készítése, átadása, stb./ SUI GENERIS alakzatként

szabályozott előkészületi magatartások. 4. A Btk. 282/B. § (5) bekezdésében szabályozott kábító hatású anyag élvezetéhez történő segítségnyújtás/rábírni törekvés – a korábbi törvényben önálló bűncselekményként szabályozott KÓROS SZENVEDÉLYKELTÉS tényállását illeszti be a hatályos rendelkezések közé:

Mindkét fordulat elkövetője csak nagykorú személy lehet, aki a cselekményt

csak nála fiatalabb személy vonatkozásában

csak kábító hatású anyag vagy szer tekintetében követheti el.

51

A kábítószert tartalmazó cigarettának több elkövető által történő közös elszívása, a cigaretta részéről is, nem az „átadás‖, hanem a „tartás‖ fogalma alá esik (BH 2003. 182.)


A segítségnyújtás mint elkövetési magatartás akkor jöhet szóba, ha a passzív alanynál a kábítószer fogyasztására vonatkozó szándék már kialakult. A „rábírni törekvés” eredménytelen felbujtást jelöl.

III. Alany (tettesként)

282. § és 282/A valamint a 282/B. § (2) bekezdés b/ pontjában meghatározott esetekben:

bárki - kivéve a kábítószerfüggő személyt!

282/B. §: ha az elkövetés nem speciális, kiemelt helyszínen történik [282/B. § (2) bekezdés b/ pontja]: csak a 18. életévét betöltött személy!

282/C. § esetében: csak kábítószer-függő személy lehet!

IV. Bűnösség

52

A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni. -> elkövető tudata átfogja: az elkövetési tárgy kábítószer vagy kábító hatású anyag V. Minősített esetei 1. Függő személy esetében:

Mind a termelői, mind pedig a forgalmazói típusú tevékenységben – de a törvényben tett megkülönböztetés szerint –súlyosabban minősül, ha:

üzletszerűen

bűnszövetségben

jelentős mennyiségre követi el 2. Nem függő személy esetében:

A minősített esetek mind a termelői, mind a forgalmazói magatartásokhoz kapcsolódhatnak: Csak a termelői típusú magatartást minősíti súlyosabban:

üzletszerűség Csak a forgalmazói típusú magatartást minősíti súlyosabban:

hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, büntetés-végrehajtási szervezet létesítményben való elkövetés

oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és védelmi, közművelődési épületek területén, illetőleg annak közvetlen környezetében való elkövetés

Mind a termelői, mind pedig a forgalmazói típusú magatartást súlyosabban minősíti:

bűnszövetségben

függő személy felhasználásával

jelentős mennyiségre kábítószerre

18. életévét be nem töltött személy felhasználásával történő elkövetés 3. Privilegizált eset (valamennyi elkövetői kör esetében): a csekély mennyiségre elkövetés! A csekély

mennyiséget a Btké.53

23. § határozza meg54

. VI. Büntethetőséget megszüntető ok (elterelés lehetősége

55): Btk. 283. §

A törvény a függő és nem függő személyek számára egyaránt biztosítja az elterelés (diverzió) lehetőségét, de:

csak a termelői típusú elkövetési magatartások vonatkozásában

52

2/2003. BJE határozat: I. a csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége [Btk. 282. § (8) bekezdés] megállapításának az alapeseti cselekményt minősítő körülmények fennforgása esetén nincs helye; II. a kábítószerfüggő személy által a Btk. 282. §-ának (3) bekezdés b), c), d) pontjában, illetőleg (4) bekezdésében felsorolt valamely minősítő körülményt is megvalósító cselekményt - beleértve a kábítószerfüggő elkövető csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett cselekményét is - a kábítószerrel visszaélés általános szabályai [Btk. 282. § (1)-(4) bekezdés] szerint kell minősíteni. 53

1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról 54

A csekély mennyiséget az 1979. évi 5. tvr. 23.§ (1) bekezdése tételesen sorolja fel! (a korábbi „155-ös szabály‖ már nem érvényes!):

a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma LSD esetén 0,001 gramm, heroin esetén 0,6 gramm, amfetamin metamfetamin esetén 0,5 gramm, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA és N-metil-1-PEA esetén 1 gramm, metadon esetén 1 gramm, morfin esetén 0,9 gramm, kokain esetén 2 gramm, ketamin esetén 1 gramm, kodein esetén 1 gramm, dihidrokodein esetén 0,8 gramm, petidin esetén 1 gramm mennyiséget nem haladja meg,

b) b) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta hatóanyag-tartalom az 1 gramm mennyiséget nem haladja meg. (2) A Btk. 282-283. §-ában szereplő „termeszt, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,” és „kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik” elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt. (3) A Btk. 282-283. §-ának alkalmazása szempontjából az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja. (4) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor csekély mennyiségű, ha tiszta hatóanyag-tartalmának élettani

hatása legfeljebb 0,9 gramm morfinbázis élettani hatásával megegyező. (5) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor jelentős mennyiségű, ha tiszta hatóanyag-tartalmának élettani

hatása 18 grammot meghaladó morfinbázis élettani hatásával megegyező. 55

Btk. 283. §: Az 54/2004 (XII.13.) AB határozat volt e körben meghatározó (94 oldalas határozat) lényege: a diverzió, elterelés lehetőségét 3 esetre csökkentette, szigorúbbá vált a szabályozás.


az I. fokú ítélet meghozataláig igazolja, hogy min. 6 hónapig folyamatos, o kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben o kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült o megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt

nem függő személy esetében csak csekély mennyiségű kábítószerre elkövetés esetén!

függő személy akkor is mentesül a felelősségre vonás alól, ha a cselekményt jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószerre követi el!

VII. Egység & Halmazat

1/2007. BJE határozat: I. Kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak az azonos törvényi

tényállásba ütköző magatartások képeznek! E bűncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállás: a Büntető Törvénykönyv 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1) bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1) bekezdése, 282/C. § (2) bekezdése. Hatóanyag-kumuláció: A kábítószer mennyiségek tiszta hatóanyagának összeszámítására csak e hat tényállás szerinti elkövetéseken belül van lehetőség. Bűnhalmazat esetén NINCS hatóanyag-kumuláció: Az említett hat tényállás elkövetéseinek találkozásakor és azok egy eljárásban történő elbírálásakor bűnhalmazat (valóságos anyagi halmazat) valósul meg, ezért ezekben az esetekben nincs helye a kábítószerek tiszta hatóanyag-mennyiségei összeszámításának.

II. A megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés megvalósulásának és befejezettségének

megállapíthatósága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a megszerzett kábítószer-mennyiségeknek később mi lett a sorsa.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 5. A) A büntető jogszabály szerkezete és a büntető jogszabály értelmezése 35/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

5. A) A büntető jogszabály szerkezete és a büntető jogszabály értelmezése

1./ Kiindulópont:

A törvényhozónak az emberi magatartások szabályozását célzó parancsai és tilalmai jogszabályokban jelennek meg. Annak érdekében, hogy alkalmazásuk ne válhasson sem az egyéni, sem a kollektív túlkapások eszközévé, a törvényhozó akaratát megfelelő formába kell önteni. A büntető jogszabály szerkezet kapcsán különbséget kell tennünk egyrészről az olyan jogszabály között, amely meghatározott törvényhozói tilalmat foglal magában, és az olyan büntető jogszabály között, amely egységbe foglaltan tartalmazza valamennyi tilalmát és parancsát. Ez utóbbit büntető törvénykönyvnek nevezzük. A magyar Büntető Törvénykönyv két részből áll, az Általános Részből, és a Különös Részből, azon belül fejezetekre, a fejezeteken belül pedig címekre oszlik. A Btk-nak 20 fejezete van: az I-IX. fejezet az Általános rész, a X-XX. fejezet pedig a Különös Rész. A Ptk-ban a jogszabály szerkezetére vonatkozóan kétféle álláspont létezik: 1. Hipotézis 1. Hipotézis 2. Diszpozíció 2. Joghatás 3. Szankció

Diszpozíció Pozitív jogkövetkezmény Szankció 2./ A büntetőjogi norma részei:

- Kétféle büntetőjogi jogszabály van, ezeknek szerkezete más:

Egyetlen cselekményt minősít bűncselekménnyé:

Tartalmazza valamennyi bűncselekmény meghatározását:

Egy meghatározott törvényhozói parancsot vagy tilalmat foglal magában

1978. évi IV. törvény: egységbe foglaltan tartalmazza a törvényhozó valamennyi tilalmát és parancsát

Az egy törvényhozói parancsot tartalmazó jogszabály:

diszpozíció szankció

A büntetőjogszabálynak a polgári jogban és az egyéb jogágaknál megszokott felépítéssel ellentétben nincs hipotézise, mert semmilyen feltételt nem ad a törvény. Tudományosan kifejezve a hipotézis és a diszpozíció egybeolvad, és csak diszpozíciónak nevezik.

Az egy törvényhozói parancsot vagy tilalmat tartalmazó büntető jogszabály tehát szerkezetileg két részből áll:

1. Diszpozíció: Itt kerültek meghatározásra a feltételek. A magatartásnak vagy eredménynek a leírását tartalmazza, amelynek tanúsítását a törvényhozó társadalomra veszélyesnek és ezért nemkívánatosnak tartja.

2. Szankció: A jogkövetkezmények – annak a hátránynak a meghatározása, amelyet a diszpozíciót megvalósító személlyel szemben alkalmazni kell.

A jogszabály egyik része tartalmazza annak a magatartásnak/eredménynek a leírását, amelynek tanúsítását/előidézését a törvényhozó a társadalomra veszélyesnek, és ezért nemkívánatosnak tart. Ez a DISZPOZÍCIÓ. A jogszabály másik része tartalmazza annak a hátránynak a meghatározását, amelyet a diszpozíciót megvalósító személlyel szemben alkalmazni kell. Ez a SZANKCIÓ. A diszpozíció és a szankció rendszerint egyetlen paragrafusban nyer meghatározást, előfordulhat azonban

szétválasztásuk is.


3./ A diszpozíció és fajai: a./ Egyszerű: Előfordulása rendkívül ritka – a törvényhozó csak megnevezi a cselekményt, vagy csak megnevezi

az eredményt, körülírást nem ad. Ennek két oka van: Egyrészről nem szükséges, mert mindenki tudja, hogy miről van szó. Másrészről pedig a körülírás nem lehetséges. Lehetetlen kimerítően körülírni pl. az emberölés törvényi tényállását, nem lehet mindenre kiterjedően belefogalmazni, hogy aki mást leszúr, vízbe lök, megmérgez, lelő, stb., mert olyan sokféle magatartás lehetséges. Ezért a törvényhozó egyszerűen csak megnevezi a cselekményt, abból juthat az eredményre és máris kész a törvényi tényállás. Ebből következik, hogy az egyszerű törvényi tényállásra iskolapélda az emberölés – a törvényhozó megnevezi a bűncselekményt, de a magatartást nem írja körül, tehát kizárólag az eredményt nevezi meg: „Aki mást megöl…” b./ Leíró: a törvényhozó pontosan körülírja az általa veszélyesnek ítélt magatartást. Ezek a diszpozíciók jelentik a

legnagyobb biztosítékát a nullum crimen elve érvényesülésének. Minél szabatosabban fogalmazza meg az eredmények feltételeit, annál kevesebb kérdés marad a jogalkalmazó szervekre és innentől kezdve, egységes lesz a joggyakorlat és az igazságszolgáltatás is. A törvényhozó körülírja az elkövetési magatartást és részletesen körülírja az eredményt is. A Btk rengeteg leíró diszpozíciót tartalmaz, pl. a lopás, „aki idegen dolgot

mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”. Ez leíró diszpozíció, benne van, hogy idegen dolgot kell, hogy mástól kell elvenni, benne van a célzat, hogy jogtalanul eltulajdonítani. c./ Hivatkozó: ha a különböző büntető jogszabályok ugyanazzal a jelenséggel kapcsolatban tartalmaznának

valamilyen rendelkezést, ilyenkor elég, ha a törvényhozó csak egy helyen ad pontos meghatározást, és a többi jogszabályban csak utalás történik e rendelkezésre. Pl.: a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak -> hivatalos személy elleni erőszak tényállására utal vissza; vagy a rágalmazás és a becsületsértés viszonylatában: a becsületsértés tényállása úgy kezdődik, hogy „aki a rágalmazás esetén kívül…” a törvényhozó nem írja le, hogy mi az a rágalmazás, hanem utal a 179. §-ra. d./ Keretdiszpozíció: nem rögzítik pontosan a tiltott magatartásokat, hanem csak a kereteket határozzák meg,

amelyeket egyéb (alacsonyabb rendű) jogszabályok töltenek meg tartalommal. Jelentősége mára felértékelődött, szükségünk van rá, de garanciák kellenek ahhoz, hogy nem más határozza meg a büntethetőséget. Pl.: közlekedési bűncselekmények, ahol a közlekedési szabályok megszegésével követi el a cselekményt, ezt a tényállást a KRESZ tölti meg tartalommal.

4./ A szankció és fajai:

Többféle csoportosítás is lehetséges: A/ Formai szempontból történő megkülönböztetés:

i) Választást nem tűrő (kötött): korábbi jogunkban kizárólag ilyenek szerepeltek. A törvényhozó

meghatározta az alkalmazható büntetési nemet, melytől a bíróság kivételesen térhetett el. Pl. emberölésre csak 5-15 évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni, sem közérdekű munkát, sem pénzbüntetést nem lehet. ii) Választást megengedő (alternatív): Az alternatív szankció azt jelenti, hogy a törvény nem csak

egyfajta szankciót állapít meg a törvényi tényállásban, hanem kettőt, esetleg hármat. A bíróság a szabadságvesztés mellett a közérdekű munkát és pénzbüntetést is kiszabhat. A bíróságnak választási lehetősége van, ezért vagylagos szankció.

B/ Tartalmi, érdemi jellegű megkülönböztetés:

1. Abszolút határozott szankciók: a törvényhozó mérlegelést nem tűrően határozza meg, hogy egyes

elkövetőkkel szemben milyen büntetés, milyen tartamban szabandó ki. A bíróság feladata annak megállapítása, hogy elkövette-e a vádlott a terhére rótt cselekményt vagy sem. Abszolút határozott szankciónak lehetne azt tekinteni, ha az lenne a törvényben, hogy ezt meg ezt megvalósítja, bűntettet követ el és 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ebben az esetben meg volna határozva a büntetés neme, fajtája (szabadságvesztés) és a tartama (8 év). Nincs mérlegelési lehetőség.

2. Abszolút határozatlan szankciók: a törvényhozó mind a büntetési nem megválasztását, mind a mérték

meghatározását teljesen rábízza a bíróságokra. Bírói önkény és jogbizonytalanság lehetőségét teremti meg. Ez abszolút határozott szankció ellentéte volna, és hangozhatna: „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt eltulajdonítsa, bűntettet követ el.‖ A tényállás pedig nem tartalmazná, hogy a szankció közérdekű munka, szabadságvesztés, vagy más. Így bíróság szabadon dönthetne a büntetésről, ez a nullum crimen sine lege elvébe ütközik. Ez sem jellemző a büntetőjogra.

3. Relatíve határozott szankciók: a törvényhozó meghatározza az alkalmazandó büntetés nemét,

mértékének alsó és felső határát. A két határ között a bíróság szabadon dönt. Pl. 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, 5-8 évig terjedő szabadságvesztés, 5-10 évig terjedő szabadságvesztés, 5-15 évig terjedő szabadságvesztés és 10-15 évig terjedő szabadságvesztés. Ilyeneket tartalmaz a magyar Büntetőtörvénykönyv.

4. Relatíve határozatlan szankciók: a törvényhozó meghatározza az egyes bűncselekmények elkövetése

miatt alkalmazható büntetési nemet, és mértékének vagy csak az alsó vagy csak a felső határát – de ez csak logikailag van így, mert a felső határ az mindig meg van határozva! Rögzítve van a büntetés neme és mértékének felső határa, az alsó határ az nincs meghatározva. Ilyen szankciók is vannak a magyar Btk-ban, megfogalmazásuk: 1 évig, 2 évig, 3 évig, 5 évig terjedő szabadságvesztés.


Ezekben az esetekben sem parttalan a szabadságvesztésnek az alsó határa, hanem a törvény tartalmazza a szabadságvesztés büntetés általános legkevesebb, illetve általános legnagyobb mértékét: Ezt generális maximumnak és generális minimumnak nevezzük.

A generális minimum 2 hónap, a generális maximum 15 év (három kivételes esetben 20 év) Amikor nincsen meghatározva a speciális minimum, mert relatíve határozatlan szankcióról van szó, akkor ezekben az esetekben a generális minimum az irányadó. Tehát itt tulajdonképpen a legrövidebb időtartama a szabadságvesztésnek a 2 hónap.

A büntető jogszabály értelmezése 1./ Fogalma, az értelmezés feladata:

A jogszabályban megnyilvánuló törvényhozói akarat pontos tartalmának a megállapítása!

A törvényhozó akaratának feltárási folyamata:

- először meg kell keresnünk a hatályos jogszabályt (ez bonyolult is lehet, ha a cselekmény elkövetése és

a felelősségre vonás között hosszú idő telt el jogszabályváltozás) - ezt követően kerül sor a tulajdonképpeni értelmezésre - jogszabály értelmezésre minden esetben szükség van, a legegyszerűbb jogszabályok esetében is - Igény: a jogszabályokat a lehető legvilágosabban, legegyértelműbben és a legpontosabban

körülhatároltan alkossák meg. - Az értelmezés 2 alaptétele:

o Az értelmezésnél a törvényesség követelménye sérthetetlen, soha nem lehet a jogszabály értelmezése során a törvény szövegével ellentétben álló következtetésre jutni

o Az értelmezés soha nem válhat jogalkotássá! A büntetőjognak csak a törvény lehet a forrása!

2./ Az értelmezések fajai: csoportosításuk A megkülönböztetés történhet az értelmezés

Alanya szerint Módja szerint56

Eredménye szerint

jogalkotói nyelvtani megállapító jogalkalmazói történeti megszorító

jogirodalmi (tudományos) rendszerező kiterjesztő logikai

3./ Az értelmezés alanya szerinti osztályozás:

1. Jogalkotói értelmezés:

- hiteles értelmezés - valamely jogszabályban szereplő kifejezést maga a jogszabályalkotó értelmezi (pl.: 137. §., 333. §.; a

Btk. értelmező rendelkezései általában)

- teheti ezt a kérdéses törvényben, egy másik törvényben mindegyiknek kötelező ereje van - nem tartozik a törvényhozói értelmezés körébe a törvényhez fűzött miniszteri indokolás (maximum

tudományos értelmezésnek tekinthető) 2. Jogalkalmazói értelmezés:

- bármelyik jogalkalmazó szerv végezhet: legfontosabb a bíróságok, ügyészségek, nyomozó szervek értelmező tevékenysége

- kötelező jellege egy adott esetre szól – nálunk nincs precedensjog - ilyen jellegű értelmezésre minden jogalkalmazás esetében szükség van - LB jogegységi döntései: valamennyi bíróság számára kötelező útmutatást ad

3. Jogirodalmi értelmezés (tudományos értelmezés):

- bárki végezheti, aki a jogszabály értelmét tudományos módszerekkel megkísérli feltárni - kötelező ereje egyáltalán nincs, hatása azonban nagy (jogalkotásra, jogalkalmazásra)

4./ Az értelmezés módja szerinti osztályozás:

1. Nyelvtani értelmezés:

- a jogszabály tartalmának a nyelvtan szabályai szerint történő feltárását jelenti

56

Ez a Savigny-féle négyes felosztás. A hazai (büntető)jogirodalom nem ismeri el a teleologikus (jogtárgy-harmonikus) értelmezést. Vö.: Hollán Miklós: Megkésett búcsú a társadalomra veszélyességtől, 7-8. oldal.


- szólhat például kifejezések értelmezéséről: uszít, kohol, - jelentheti a jogszabály szövegének mondattani elemzését, a nyelvtani szabályok következetes

érvényesítését. pl.: és, vagy feltételek között, egyes szám vagy többes szám használata 2. Történeti értelmezés:

- akkor beszélhetünk róla, ha a törvényhozó akaratára a jogszabály keletkezésének körülményeiből következtetünk

- arra adnak választ, hogy hogyan akarta a törvényhozó szabályozni a kérdéses életviszonyt 3. Rendszerező értelmezés:

- egy jogszabály tartalmát más jogszabályokkal, a jogrendszerrel fennálló összefüggések alapján kívánjuk feltárni

- lehetséges például a Btk-n belül elfoglalt helyén alapuló következtetés (pl. bekezdések) - különösen akkor van rá szükség, ha egy tényállás szerkezetéből vagy a büntető törvény szerkezetéből

valamilyen következtetést a rendszertani értelmezés alapján levonni: Ha egy tényállást követnek minősítő vagy privilegizáló esetek, akkor a minősítő vagy privilegizáló esetek csak arra az adott, azt megelőző alaptényállásra vonatkoznak; a további, a tényállásban hátrébb sorolt elemekre nem. A minősítő és privilegizáló esetek mindig az alaptényállást követik, mindig csak az azokat megelőző alaptényállásra vonatkoznak.

4. Logikai értelmezés:

- az értelmezés a logika szabályainak figyelembe vételével történik - pl.: ha a törvényhozó valamely kisebb jogsérelmet vagy veszélyeztetést magában foglaló esetet

szabályoz, akkor feltételezhető, hogy a nagyobb fokú sérelmet vagy veszélyt sem kívánta értékelés nélkül hagyni.

5./ Az értelmezés eredménye szerinti osztályozás:

- terjedelem szerinti osztályozás 1. Megállapító értelmezés:

- a törvény szövegével egybevág – nyelvtani értelmezés eredménye. Sem kiterjeszteni, sem megszorítani nem lehet

- az értékelést igénylő tényállási elemek meglétéről vagy hiányáról kell dönteni 2. Megszorító értelmezés:

- egy jogszabály alkalmazási körét a látszólagosnál szűkebben állapítják meg. - rendszerint a nyelvtani értelmezés eredményéhez képest beszélünk megszorító jellegű értelmezésről (a

logikai szabályokra, történeti helyzetelemzésre, rendszerező értelmezés elvére hivatkozva) − Példa: a Btk. 87. § lehetővé teszi azt, hogy a büntetést enyhítsük a büntetést céljára is figyelemmel, ha

büntetés legkisebb tétele is túl szigorú. Az enyhítés egyik fajtája a korlátlan enyhítés, a másik a korlátozott enyhítés. Abban is van egyfokú vagy kétfokú leszállítás. A kísérlet lehet nagyon távoli kísérlet és lehet nagyon közeli kísérlet. Tehát van olyan eset, hogy valaki az adott társadalmi viszonyt nagyon távolról veszélyezteti, de az is lehet, hogy közelről veszélyezteti. A LB csak akkor alkalmazta a kétfokú leszállítást, ha a veszélyeztetés nagyon távoli volt. Ez megszorító értelmezés, mert a törvényben nem szerepel, hogy csak a távoli kísérletnél lehet kétfokú leszállítást alkalmazni; abban az szerepel, hogy kísérlet esetén alkalmazható leszállítás.

3. Kiterjesztő értelmezés: - a jogszabály alkalmazási körét a nyelvtani értelmezéshez képest tágabban vonják meg: Példa: A lopás

súlyosabban minősül, ha azt lopott vagy hamis kulcs használatával követik el. A LB azt is hamis kulcs használatának tekinti, ha valaki rájön a számzáras zár kombinációjára és úgy nyitja ki a széfet.

Ez utóbbi két értelmezés sérti a nullum crimen sine lege és a nullum crimen sine poena elvét. Földvári professzor példája a dolog elvételének két feltételére vonatkozott:

1. megszünteti a birtokos rendelkezési lehetőségét a tárgy felett (tolvajtól is lehet lopni) 2. megteremti a saját rendelkezési lehetőségét

6./ Az analógia és a kiterjesztő értelmezés:

Az analógia fogalma:

Valamely emberi magatartást a jogszabály nem szabályoz, hanem csak egy hozzá hasonló magatartást, és a jogalkalmazó az erre vonatkozó jogszabályt alkalmazza a nem szabályozott, de hozzá hasonló magatartásra.

- a jogalkalmazó tehát ebben az esetben egy jogszabály alkalmazási körét olyan esetre terjeszti ki, amelyre az nem vonatkozik (szerinte a törvényhozónak az adott életviszonyt szabályoznia kellett volna)

- egy büntető törvény vagy a nullum crimen sine lege elvét, vagy az analógia alkalmazásának lehetőségét ismeri el.

Az analógia alkalmazása a magyar büntetőjogban tilos!

Kiterjesztő értelmezés:

A kiterjesztő értelmezés esetén van tényállás, van törvényszöveg, csak az értelmezését tágabban húzzuk meg, mint a törvényi értelmezés adná.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 5. B) Az embercsempészés 39/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

5. B) Az embercsempészés

Az embercsempészés mint sui generis delictum viszonylag későn került be a magyar anyagi büntetőjogba, bár távoli előzményei már léteztek a századforduló környékén (bár az utóbbi 20 évben sokszor változott) – az 1978. évi IV. törvényben még a rendészeti bűncselekmények között szerepelt. 2001 előtt az követte el a bűncselekményt, aki tiltott határátlépéshez vagyoni haszonszerzés végett, vagy az ilyen cselekményeket elősegítő szervezet tagjaként/megbízásból segítséget nyújtott/ajánlkozott/vállalkozott.

218. § (1) Aki államhatárnak más által

a) engedély nélkül,

b) meg nem engedett módon

történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést

a) vagyoni haszonszerzés végett,

b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva

követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést

a) a csempészett személy sanyargatásával,

b) fegyveresen,

c) üzletszerűen

követik el.

(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig


(5) Az embercsempészés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

Jellege: rendészeti bűncselekmény Aki az államhatárnak más által

- engedély nélkül, - vagy meg nem engedett módon

történő átlépéséhez segítséget nyújt -> bűntettet követ el A jelenlegi törvény a bűnsegédi jellegű cselekményt tekinti büntetést érdemlőnek, a tettesi cselekményt nem!

1. Jogi tárgya: a határrendészet zavartalan működése, a határforgalom rendje

Az embercsempészés tényállása a Btk-ból kikerült tiltott határátlépés (a volt Btk. 217. §) bűncselekményével szoros kapcsolatban állt. Ezt a tényállást a 2001. évi CXXI. törvény helyezte hatályon kívül azért, mert a Magyar Köztársaság államhatárának jogellenesen/fegyveresen történő átlépése adott esetben megvalósítja a Btk. 263-263/B. § meghatározott bűncselekmények

57 valamelyikét.

A 2001. évi módosítás 2 újdonsága: - az embercsempészést nem a Magyar Köztársaság államhatárának jogellenes átlépéséhez

kapcsolja, hanem BÁRMELY állam államhatárának átlépéséhez; - az alaptényállásból törölte a vagyoni haszonszerzés célzatát.

2. Elkövetési magatartás: a segítségnyújtás Segítségnyújtás minden olyan tevékenység, amely egyébként bűnsegély megállapítását eredményezné.

A Btk. a tiltott határátlépés szabálysértésének

58 minősülő cselekményhez kapcsolódó bűnsegédi magatartást sui

generis bűncselekménynek minősíti, ez olyan bűncselekményt jelent, mely részesi (bűnsegédi) tevékenységben realizálódik. Azért delictum sui generis bűncselekmény, mert a segítségnyújtás maga a tettesi alapcselekmény. A bűncselekmény sajátossága, hogy az alapcselekmény (tiltott határátlépés) „csak” szabálysértés, a segítségnyújtás azonban bűncselekmény!

59

57

Btk. 263-263/B. §: Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel / Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel / Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel 58

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: Tiltott határátlépés, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértés

22. § (1) Aki a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az útiokmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. 59

Ehhez hasonló konstrukció az üzletszerű kéjelgés elősegítése is!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 5. B) Az embercsempészés 40/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

A bűncselekmény megállapításának alapfeltétele, hogy a segítségnyújtás olyan személy számára történjék, aki az államhatárt engedély nélkül vagy meg nem engedett módon lépi át. Engedély nélkül akkor történik a határátlépés, ha valaki az igazgatási szabályokban felsorolt érvényes úti okmányok nélkül lépi át az államhatárt. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdése értelmében a törvény 18. §-ban foglalt kivételével nem utazhat külföldre:

1. aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;

2. aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll; 3. akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága

megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;

4. akinek jogerős határozattal megállapított - legalább 10 millió forint összegű - adóhiányból vagy vámhiányból, avagy bevallani elmulasztott járulékból, illetve hozzájárulásból származó tartozása áll fenn, a tartozás megfizetéséig vagy arra a (3) bekezdés szerint kezdeményezésre jogosult szerv által elfogadott biztosíték nyújtásáig.

5. akinek úti okmánya elvételét három évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás keretében elrendelték.

Befejezettség: A bűncselekmény magatartási tényállásban van szabályozva, ezért annak tanúsításakor a bűncselekmény befejezett -> függetlenül attól, hogy sikerül-e az átjutás! Kísérlet: Akkor állapítható meg, ha az elkövető az érintett személyekkel a törvényben meghatározott célból a kapcsolatot felvette, de a segítségnyújtás további mozzanataira azonban nem került sor.

3. Alanya: bárki lehet, kivéve azt a személyt, aki a Btk. 343. § (3)-(4) bekezdésben

60 szabályozott szökéshez

nyújt segítséget Társtettesség: ha többen, egymás tevékenységéről tudva és ezt kiegészítve nyújtanak segítséget Felbujtás: ha valaki a segítséget nyújtó személyt veszi rá a segítségnyújtásra

4. Bűnösség: szándékosan, a (2) bekezdés a/ pontja csak egyenes szándékkal!

5. Minősített esetei:

- vagyoni haszonszerzés végett, - államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva (ez esetben delictum

compositum) - a csempészett személy sanyargatásával, - fegyveresen, - üzletszerűen.

Sanyargatás: Ha az elkövetés a csempészett személynek testi-lelki szenvedést/gyötrelmet okoz. Fegyveresen: Ha az elkövető lőfegyvert/robbanóanyagot tart magánál – de akkor is, ha ezek utánzatát! (Btk. 137. § (4) bekezdés a/ pont) Üzletszerűen: Aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik (Btk. 137. § 9. pont) A korábban minősítésként szereplő bűnszervezetben elkövetés kikerült a minősített esetek normaszövegéből, mert a súlyosabb szankcionálás a módosított Általános Rész rendelkezései révén biztosított!

6. Előkészület: büntetendő!

7. Mellékbüntetés: az elkövetőkkel szemben kitiltásnak is helye van!

8. Egység & Halmazat: Az embercsempészés annyi rendbeli bűncselekmény, ahány államhatár átlépéséhez

nyújt segítséget az elkövető.

60

Ez a tényállás a katonai bűncselekmények fejezetében a szolgálati bűncselekmények körében elkövetett szökést szabályozza.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 6. A) A büntetőtörvény hatálya 41/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

6. A) A büntetőtörvény hatálya

1./ A hatály és az érvényesség fogalma:

Érvényes = ha a jogszabályalkotásra hivatott szerv a maga akaratát a megszabott formák között

kifejezésre juttatta, és azt ugyancsak az előírt módon kihirdették. Hatályos = amely alkalmazható!

A hatály tehát nem azonos az érvényességgel! Minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos. 2./ A büntető jogszabály hatálya: = arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható a büntető jogszabály

Fajtái: - időbeli - területi - személyi /összefügg a területi hatállyal, ui. a területi hatály arra ad választ, hogy mely területen

elkövetett bűncselekmények esetén alkalmazható a törvény → A bűncselekményeket azonban mindig valaki követi el, tehát a területi hatály vizsgálata megadja a választ a személyi hatály kérdésére is!/

3./ Az időbeli hatály:

- két kérdésre ad választ: mikortól és meddig alkalmazható a büntető jogszabály? a/ hatálybalépés esetei:

- egybeeshet a kihirdetés napjával (itt az érvényesség és hatályosság is egybeesik): módosításoknál ez a főszabály!

- maga a büntető jogszabály későbbi időpontot jelöl meg a hatálybalépésre - a törvényhozó külön jogszabállyal lépteti hatályba: Ilyen a Btk, amelyet 1979.07.01-jén a Btké. léptetett

hatályba. Novelláris módosításoknál a hatályba léptető rendelkezések mindig adnak időt a felkészülésre!

b/ a hatály megszűnése: - Történhet hatályon kívül helyezéssel:

törvényhozó újraszabályozza az adott életviszonyt, és kifejezetten rendelkezik a korábbi jogszabály hatályon kívül helyezéséről

törvényhozó nem szabályozza újra az életviszonyt, hanem csak hatályon kívül helyez valamely

büntető jogszabályt – dekriminalizáció: például 2000-ben a deviza bűncselekmény kikerült a törvényből

- A törvényhozó újraszabályozza az adott életviszonyt, de nem helyezi kifejezetten hatályon kívül a korábbi jogszabályt. Ez a legsúlyosabb intézkedés, amit a törvényhozó a jogállami keretek között elkövethet: létezik egy jogszabály és létrejön ugyanazon élethelyzetre egy másik jogszabály is – ebben az esetben alkalmazni kell a lex posterior derogat legi priori elvét. Új szabályozás esetén azonban kívánatos a régi jogszabály kifejezett hatályon kívül helyezése!

- A büntető jogszabály maga meghatározza hatálya megszűnésének napját, vagy azt az időtartamot, melyen keresztül alkalmazható (erre még nem volt példa)

4./ A Btk. időbeli hatálya:

Btk. 2. §: A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor

hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új

törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.

Az első mondat a nullum crimen elvének a pontosítását végzi és a visszaható törvényhozás tilalmát deklarálja. Az általános szabály alkalmazása alól két kivétel van, tehát a büntető törvénynek két esetben van visszaható ereje

61:

1. ha a korábban bűncselekménynek nyilvánított cselekményt az új törvény már nem minősíti bűncselekménnyé

61

1/1999. BJE határozat: Ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi

rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változása meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével a Btk. 2. §-ának második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg.


2. ha bűncselekmény ugyan az új törvény szerint is büntetendő, de enyhébben bírálandó el62

, mint az elkövetéskori törvény szerint

(Ezek az elkövetőre kedvezőbbek, így nem ütközik a visszaható hatály tilalmába) Ebből következik, hogy az alkalmazásra kerülő jogszabály kiválasztásánál mindig csak két jogszabály jöhet

szóba: - az elkövetéskor vagy - az elbíráláskor hatályban lévő

Elkövetés ideje: - amikor a bűncselekmény törvényi tényállásának minden eleme megvalósult

Elbírálás ideje:

- problematikus lehet, tekintettel az elbírálás folyamatosságára és többfokozatúságára - a jogerős határozathozatal időpontja tekinthető az elbírálás idejének

Enyhébb törvénynek tekinthető - amelyik az adott esetben az adott elkövető számára kedvezőbb helyzetet teremt! - az összes szempont egybevetésével dönthető el, melyik törvény alkalmazása előnyösebb az elkövető

számára - ha a keretet meghatározó büntetőjogi szabályozás nem változik, de az azt kitöltő jogi szabályozásban

bekövetkezett változás a cselekmény társadalomra veszélyességének nagyarányú csökkenését vagy elenyészését tükrözi, e változás úgy értékelendő, mint ami a szóban forgó cselekmény bűncselekményi jellegét szünteti meg.

- enyhébben bírálandó el az enyhébben büntetendővel - enyhébben bírálandó el: itt az összes jogkövetkezményt vizsgálni kell (pl.: visszaesés, mentesítés,

feltétele szabadságra bocsátás, stb.) – lehet, hogy a büntetési tétel egyébként szigorúbb - enyhébben büntetendő: itt csak büntetési tételt kellene vizsgálni

5. A területi hatályt megalapozó elvek

1. Területi – territoriális elv – Az elkövetés helyén hatályban lévő törvényt kell alkalmazni – Az adott állam törvénye alkalmazandó az állam területén bűncselekményt elkövető minden személlyel

szemben, állampolgárságától, és attól függetlenül, hogy mely állam érdekei ellen irányult a cselekmény – Előnye: visszatartás szempontjából, a felderítés is a bűncselekmény elkövetésének a helyén a

legvalószínűbb – Hátránya: külföldön elkövetett bűncselekményekre nem lehetne a kérdéses állam büntetőtörvényét

alkalmazni 2. Honossági – perszonális elv – Valamely állam büntetőtörvényét csak az állampolgárai által elkövetett bűncselekmények elbírálására lehet

alkalmazni – Előnye: állam és polgárai közötti etikai kapcsolat kiemelése – Hátránya: nem lehet alkalmazni az állam területén külföldi által elkövetett bűncselekmények elbírálására

(csökken a visszatartó hatás) 3. Állami önvédelmi elv – reálprincípium – Az állam törvényei alkalmazandók az állam által büntetőjogilag védett társadalmi viszonyok elleni

támadások elbírálására, függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától – Csak a bűncselekményi tárgynak van jelentősége, azaz: melyik, az állam által védett társadalmi viszonyok

ellen irányult a cselekmény – Az állam „jogos védelmi eszköze” mindaddig, amíg az egyes államok között ki nem alakul az egymás

támogatásának, kölcsönös segítségének a széles körű gyakorlata 4. A feltétlen büntetőhatalom – az univerzális elv – Az elkövetés helyétől, az elkövető állampolgárságától, és attól függetlenül, hogy melyik állam érdekeit

fenyegető cselekményről van szó, gondoskodni kell a büntető felelősségre vonásról annak az államnak a törvénye alapján, amelynek területén az elkövető tartózkodik

– Ennek elfogadása biztosíthatná leginkább a bűnözés elleni nemzetközi harcot (főleg kábítószer-csempészés, repülőgép-eltérítés, stb.)

– Érvényesülését politikai, ideológiai, társadalmi ellentétek gátolják 6. A Btk. területi és személyi hatálya

Btk. 3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár

külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.

(2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi

járművön elkövetett bűncselekményre is.

62

Fontos különbség, és a záróvizsgán nem szabad eltéveszteni: Nem enyhébben büntetendő, hanem enyhébben BÍRÁLANDÓ EL!


4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az

a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,

b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet

nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,

c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő.

(2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a

magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is

büntetendő.

(3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.

– 3. §: területi és honossági elv – 3. § (1)

Belföldön elkövetett bűncselekmény = amelynek törvényi tényállási elemei közül legalább egy a magyar

állam területén valósult meg

A második fordulat a honossági elv érvényesítésével kötelezi az állam polgárait arra, hogy külföldön is tartózkodjanak olyan cselekmények elkövetésétől, melyet hazai törvényeink bűncselekménynek minősítenek

– 3. § (2): Kiterjeszti az alkalmazási kört – 4. §: Önvédelmi elv

Két esete van: * A nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekmény mind a magyar törvény

szerint, mind az elkövetés helyén bűncselekmény - a magyar törvény további korlátozás nélkül alkalmazható

* Az elkövetés helye szerint nem bűncselekmény – felelősségre vonásra 3 esetben kerül sor: X. fejezetbeli bűncselekmény tényállását valósítja meg Nem magyar állampolgár emberiség elleni bűncselekményt követ el Nem magyar állampolgár olyan bűncselekményt követ el, melynek üldözését

nemzetközi szerződés írja elő

Az eljárás megindításának a Legfőbb Ügyészség döntéséhez kötése azért indokolt, hogy biztosítva legyen a nemzetközi és külpolitikai szempontok kellő súllyal történő figyelembevétele

7. Mentességek

Btk. 5. § A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre

vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az

igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.

Az általuk elkövetett cselekmény is bűncselekmény, csak a törvényhozó kizárja a Be. megindítását Mentességet élveznek (gyakorlat szerint):

Külföldi államfők és kíséretük tagjai

Ide akkreditált diplomáciai képviselők, a diplomáciai képviseletek tagjai, ezek közös háztartásban élő családtagjai, van, hogy a személyzet is

nemzetközi intézmények, szervezetek képviselői, konzuli tisztviselők, stb.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 6. B) A megrontás és a vérfertőzés 44/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

6. B) A megrontás és a vérfertőzés

Megrontás

A megrontásnak 3 alakzata van, melyben az 1. és 2. alakzat csak annyiban tér el egymástól, hogy az 1. alakzat (Btk. 201. §) elkövetési magatartása arra irányul, hogy a sértett a tettessel, a 2. alakzat (Btk. 202. §) esetében

pedig a sértett valaki mással közösüljön vagy fajtalankodjék. A megrontás 3. alakzata (Btk. 202/A. §) szerint büntetendő a 14-18 év közötti kiskorúval való közösülés és fajtalanság, ha az ellenszolgáltatás fejében történik. 201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött

személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő


(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni,

hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy

gyógykezelése alatt áll.

202. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék,

bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy

gyógykezelése alatt áll.

202/A. § Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösül vagy fajtalankodik, bűntettet

követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jellege: nemi erkölcs elleni bűncselekmény I. Megrontás

1. Tényállás: Első alakzata: a magatartás arra irányul, hogy az elkövető végezhessen meghatározott nemi cselekményt a sértetten:

- aki 14. életévét be nem töltött személlyel közösül; - az a 18. életévét betöltött személy: aki 14. életévét meg nem haladott személlyel

fajtalankodik; - az a 18. életévét betöltött személy, aki 14. életévét be nem töltött személyt arra törekszik

rábírni63

, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el Második alakzata: az elkövető más számára kívánja ezt a lehetőséget biztosítani: A rábíró személy attól függetlenül büntetendő, hogy a sértettel közösülő/fajtalankodó személy e cselekményért büntetendő-e!

- aki 14. életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék – ez az eredményes rábírás büntethetőségét biztosítja – tehát a sértett más személlyel közösült/fajtalankodott, vagy legalább e cselekmény kísérletéig eljutottak!

- az a 18. életévét betöltött személy, aki 14. be nem töltött személyt arra törekszik rábírni64

, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el – ez az eredménytelen rábírás büntethetőségét biztosítja – ilyenkor annak a személynek a felelőssége, akinek a sértettel az elkövető szándéka szerint közösülni/fajtalankodni kellett volna, fel sem merül!

Harmadik alakzata: 2007. június 1-jei hatállyal a 2007. évi XXVII. törvény iktatta be ezt az alakzatot, melynek a hangsúlyos eleme az ellenszolgáltatás:

- aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el

A törvényhozó a tipikus tettesi cselekményeket és felbujtásszerű tevékenységeket nyilvánítja bűncselekménnyé! 2. Tárgya: A gyermekek egészséges nemi fejlődése

Passzív alanya: + az elkövetővel azonos vagy különböző nemű személy, aki az elkövetés idején 12. életévét már betöltötte, de 14. életévét még nem!

63

A maga számára törekszik rábírni = felhívás/rábírás, azaz delictum sui generis előkészület. 64

Más számára törekszik rábírni 202.§ (1) bekezdés szerint: delictum sui generis felbujtás, (2) bekezdés szerint: felhívás, delictum sui generis előkészület.


12 év alatti személyek: védekezésre képtelen személynek minősül -> az erőszakos közösülés vagy a szemérem elleni erőszak bűncselekménye!

3. Elkövetési magatartás:

- közösülés, fajtalankodás65

- ezekre rábírni törekvés - mással való közösülésre történő rábírás vagy rábírni törekvés

Fontos, hogy a közösülés és a fajtalanság nem történhet erőszakkal, élet vagy testi épség elleni fenyegetéssel (kényszerítéssel), illetve a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának kihasználásával, mert ez esetben az elkövető cselekménye – az elkövetési módra tekintettel – a súlyosabb megítélésű erőszakos közösülésnek, vagy szemérem elleni erőszaknak minősül. 4. Alanya: Bárki (férfi és nő egyaránt), de az elkövető életkorától függően azonban a felelősség köre változik!

- 14-18 év közötti: csak a közösülésért felel -> fajtalanságért nem! - 18 év feletti: közösülésért & fajtalanságért felel - részesi minősítés: mindkét formája lehetséges

Sui generis alakzat: 201. § (2) bekezdése a rábírni törekvést66

rendeli büntetni, ezt pedig csak 18 évnél idősebb személy követheti el. Értelemszerűen csak az eredménytelen rábírás a büntetendő, ha ugyanis megvalósul a megrontás, akkor a 201. § (1) bekezdését kell alkalmazni! Felbujtás: aki a tettest veszi rá -> a 14 alatti személlyel való nemi cselekményre (aki a 14 év alatti személyt veszi rá -> mással való nemi cselekményre -> tettes!) A 3. alakzatot bárki elkövetheti, az is, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A passzív alany az elkövetővel azonos vagy különböző nemű személy is lehet. 5. Bűnösség: csak szándékos lehet (ismeri a sértett korát)! 6. Egység & Halmazat: A bírói gyakorlat értelmében bűnhalmazat létesül a megrontás és az erőszakos nemi bűncselekmények közt akkor, ha az elkövető a 12. életév betöltése előtt, majd azt követően a sértett beleegyezésével folytatja a nemi kapcsolatot. A megrontás minősített esete mellett a vérfertőzést nem lehet halmazatban megállapítani. Szintén nem lehet megállapítani a kiskorú veszélyeztetésének első alakzatát, mert a megrontás a speciális és súlyosabban büntetendő tényállás. 7. Minősített esetei: A 201. § (3) bekezdése és a 202. § (3) bekezdése szabályozzák, és egy kivételt leszámítva azonosak az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak első minősített esetével. Súlyosabban minősül a cselekmény, amennyiben a sértett az elkövető

- hozzátartozója - vagy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll

A megrontás szabályozása tágabb körű, és ezért akkor is súlyosabban büntetendő, ha a sértett az elkövető hozzátartozója – ennek akkor van jelentősége, amikor a sértett olyan hozzátartozója a tettesnek, aki nem az elkövető nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt.

II. Vérfertőzés

Ez a tényállás az egyenesági rokonok és testvérek közötti nemi kapcsolatot eltérően rendeli büntetni, ezért a tényállásnak 2 alakzata van:

Vérfertőzés

egyenesági rokon testvér Btk. 203. § (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő


(2) Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

(3) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

65

Btk. 210/A. § (2): E Cím alkalmazásában fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére

vagy kielégítésére szolgál. 66

A rábírás fogalmilag felbújtás, a rábírni törekvés pedig eredménytelen felbújtás – azaz felhívás, és mint ilyen, előkészületi jellegű magatartás.


1. Tényállása: 1. alakzat: aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik -> bűntettet követ el (1-5 év szab. veszt.) 2. alakzat: aki testvérével közösül -> vétséget követ el (max. 2 év szab. veszt.)

Egyenes ági rokonok: ennek körét a Csjt. határozza meg – egyenesági rokonság azon személyek közt áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik.

2. Tárgya: a nemi kapcsolatoknak a társadalomban kialakult rendje, a rokoni kapcsolatok tisztasága 3. Elkövetési magatartás: a többi nemi erkölcs elleni bűncselekményhez hasonlóan – nemi közösülés és fajtalanság

67

4. Alanyai: Ennek a bűncselekménynek nincs passzív alanya, mert az egymással nemi kapcsolatot létesítő rokonok egyaránt tettesek, beleértve a nem büntethető leszármazót is.

A bűncselekmény megvalósulásához 2 személyre van szükség, ezért az elkövetésben részt vevő mindegyik személy ÖNÁLLÓ TETTES.

(1) bekezdés esetében: egyenes ági rokonok – a Csjt. szerinti vérségi kapcsolat áll fent közöttük (örökbefogadás esetében nem) (3) bekezdés esetében: testvérek

Büntetendő: mindkét fél -> kivéve: az (1) bekezdés esetében a leszármazó, ha a 18. életévét nem töltötte be (Btk. 203. § (2)) 5. Bűnösség: csak szándékosan követhető el!

67

A 20/1999. (VI. 25.) AB határozat – a korábbi szabályozás szerinti – a testvérek közötti természet elleni fajtalanságra vonatkozó rendelkezéseket alkotmányellenesnek nyilvánította.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 7. A) A bűncselekmény fogalmának tudományos és törvényi meghatározása 47/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

7. A) A bűncselekmény fogalmának tudományos és törvényi meghatározása

1./ A büntetőjog-tudomány kezdeti lépései:

- a büntetőjog-tudomány egyik alapfogalma a bűncselekmény - a bűncselekmény fogalmának tudományos szintű meghatározása a klasszikus iskolához fűződik - egyes fogalmi elemek tisztázása, majd ezek elemzése történt, majd ezt követte a bűncselekmény

fogalmának meghatározása - Képviselői:

Beling68

: törvényi tényállás fogalma Jhering

69: jogellenesség lényegének megfogalmazása

Binding70

: normateória megalkotása Merkel

71: bűnösségfogalom alapjainak meghatározása

- Ezen részeredmények felhasználásával jött létre a Liszt/Beling-féle bűncselekmény-fogalom:

A bűncselekmény - a tényállásszerű - jogellenes és - bűnös

cselekmény

- Pozitívuma: egyszerű, világos, érthető, objektív fogalom, a jogalkalmazásban lépésről lépésre (az

objektívtől a szubjektív felé) haladást tett lehetővé - A klasszikus iskola vizsgálatának menete:

1. annak eldöntése, hogy követtek-e el cselekményt? (ezt objektívan értelmezték) 2. tényállásszerűség vizsgálata: kezdetben csak ténymegállapításokat végeztek (objektív, nem

értékeltek, csak megállapítottak) 3. a cselekmény értékelése: az elkövető magatartása megsértett-e valamely jogi normát (a

jogellenességet formálisan értelmezték, objektív) 4. bűnösség vizsgálata: szubjektív, csak igen válasz esetén tekinthető bűncselekmény megvalósultnak

(a pszichológiai bűnösségfogalmat alkalmazták)

- E fogalmi elemek később is megmaradtak, de más tartalmat kaptak objektív és szubjektív elemeket nem lehet ilyen mereven elhatárolni

- Liszt jogellenesség-tana: alaki jogellenesség: rendelkezésbe való ütközést jelent anyagi jogellenesség: a jogi norma mögött meghúzódó érdek ütközik célzat, motívum: nem tartoznak a bűnösség fogalmába

2./ Újabb értelmezések: A Liszt-Beling-féle meghatározás átalakuláson ment keresztül: - megváltozott a tényállásszerűség értelmezése: olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket nem lehet

értékelés nélkül megállapítani - változik a jogellenesség, bűnösség megítélése is: nem bizonyult helyesnek, hogy az objektív

körülmények értékelését a jogellenesség, a szubjektívekét pedig a bűnösség körébe utalták - a korábbi pszichológiai bűnösségfogalmat felváltja a normatív bűnösségfogalom

Mai értelmezés: - Mára a neoklasszikus bűnösségfogalom elfogadott, mely szavakban megegyezik a régivel, de

értelmezése eltér - Napjainkban a neoklasszikus bűncselekmény-fogalmat használjuk, melynek értelmében a

bűncselekmény tényállásszerű, jogellenes, vagy más megállapítás szerint társadalomra veszélyes és bűnös cselekmény. A jogellenes vagy társadalomra veszélyes vagylagos ismérv, mert egyes szerzők a

jogellenességet használják, más szerzők pedig a társadalomra veszélyesség fogalmát.

68

Ernst Beling (1866 - 1932) német büntetőjog-tudós, szakterülete a büntető eljárásjog volt. 69

Rudolf von Jhering /ejtsd: Jéring/ (1818-1892) német jogász, tudományosan elsősorban polgári joggal foglalkozott. Szerinte a jog az egyéni és társadalmi érdekeket szolgálja azok koordinálása és konfliktus-lehetőségeik minimalizálása révén. 70

Karl Lorenz Binding (1841-1920) német jogtudós, büntetőjogász. Véleménye szerint a bűnözők nem a büntetőtörvényeket sértik (ellenkezőleg:

tetteikkel teljesítik a törvényi tényállásokat), hanem a közjogi normákat. Normaelmélete alapján Binding a bűnözés lényegét az állam által a normákkal kapcsolatban támasztott engedelmesség megsértésében látja. Aki bűncselekményt követ el, normát sért, és ezáltal veszélyezteti a törvény tekintélyét. 71

Adolf Joseph Mathes Merkel (1836/?/-1896) német büntetőjogász és jogfilozófus. Strasbourgban tanított jogfilozófiát és büntetőjogot, tudományos munkássága is ezeken a területeken jelentős.


- Tényállásszerűség: ma egy cselekménytípusra vonatkozik. A törvényi tényállás mindig egy

cselekménytípus törvényi ismérveinek az összességét jelenti (az ismérvek nem mindig eredményezik bűncselekmény megvalósulását)

- Jogellenesség: az ilyen körülmények megvalósítása általában jogellenes, hiszen az életben a

leggyakrabban a tipikus esetek fordulnak elő: o találkozunk olyan esetekkel is, amikor maga a törvény tesz kivételt a tényállásszerű

cselekmények közül kiemel egyeseket, és megengedi azok elkövetését (pl.: a mások élete ellen jogtalanul támadó személy megölése)

o nem jogellenes a tényállásszerű cselekmény akkor sem, ha a konkrét cselekmény nem veszélyezteti azt a társadalmi érdeket, amelynek védelmére alkotta meg a törvényhozó az adott törvényi tényállást

o a tényállásszerű cselekmény csak abban az esetben jogellenes, ha az sérti vagy veszélyezteti a törvényhozó által védeni kívánt társadalmi érdeket.

- Bűnösség: a bűnfelelősség elve érvényesül

3./ A törvénykönyvek meghatározása:

Polgári társadalmak:

- a tudományos megfogalmazáshoz képest tömörebben határozzák meg a fogalmat - megelégszenek a nulllum crimen sine lege elvével - bűncselekmény = az a cselekmény, amelyet a törvény büntetni rendel - a nullum crimen elvének törvénybe foglalása biztosítja az állampolgári szabadság érvényesülését

- hibája: nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért nyilvánít a törvényhozó egyes cselekményeket bűncselekménnyé

- a törvény szövegéből nem derül ki az, hogy mikor tekinthető egy cselekmény „büntetni rendeltnek‖ Büntetni kívánt cselekmények:

- csak olyan cselekmények kerülhetnek ebbe a körbe, amelyek büntetést érdemelnek, és egyben büntetést igényelnek

- büntetést érdemel az a cselekmény, amely a társadalmi együttélés rendjét veszélyezteti

Bűncselekmény Btk-beli fogalma Bűncselekmény tudományos fogalma

Nyugat-Európa Bűncselekmény az, amit a törvény büntetni rendel. Ez egy formai meghatározás. Nincs válasz arra, hogy miért rendeli büntetni a törvény a cselekményt

Bűncselekmény = tényállásszerűség

Bűncselekmény = jogellenes + tényállásszerű + bűnös A jogellenes materiális jogellenességet jelent: a norma mögött meghúzódó értékbe ütközik (formális jogellenesség: valamely írott jogszabályba ütközik) a tényállásszerűség a Különös Részi tényállásba ütközés

Magyar Btk. Bűncselekmény = - társadalomra veszélyes - bűnös - tényállásszerű

Ez a meghatározás már tartalmi meghatározás. Benne van, hogy miért bűncselekmény.

Társadalomra veszélyesség = materiális jogellenesség Tényállásszerűség = bűncselekmény típusba ütközik Bűnösség = az elkövető és a tette közti pszichikai viszony

Törekvések a tartalmi jellegű meghatározásra:

4./ Az erkölcstelenségre történő hivatkozás

Akiket nem elégített ki a fent vázolt formális bűncselekmény fogalom kísérletet tettek a tartalmi jellegű

megfogalmazásra olyan ismérv megjelölésére törekedtek, amely arra ad választ, miért nyilvánít egy cselekmény a törvényhozó bűncselekményé.

Angolszász jogterületen:

- a bűncselekmény lényegét az erkölcsellenesség alkotja - a büntetendő cselekmények széles körére jellemző ez az ismérv Európa keleti felén (orosz Btk. hatására):

- a társadalomra veszélyesség kritériumát határozták meg a bűncselekmény tartalmi ismérveként - a mai társadalmakban egységes erkölcsi értékrendszer még nem alakult ki


5./ A társadalomra veszélyesség72

E felfogás szerint valamely cselekmény csak abban az esetben szabályozható bűncselekményként, ha az általában a társadalomra veszélyes. Ez 2 dolgot jelent: A társadalomra veszélyesség: a., A törvényhozó nem nyilváníthat bűncselekménnyé más cselekményt, csak olyat, amelyik a társadalomra veszélyes. b., A fenti értékelés csak az esetek többségében igaz.

Általában tehát csak azt a cselekményt lehet bűncselekménnyé nyilvánítani, amely a társadalomra veszélyes!

A Btk. megfogalmazásának előnye: (a Btk. bűncselekmény-fogalma tartalmi elemet is tartalmaz) Az ilyen fogalom-meghatározás bizonyos tájékoztatást ad az állampolgárok számára, hogy a törvényhozó mely

cselekményeket értékel büntetést érdemlőnek az állampolgárok többsége nincs tisztában azzal, hogy a törvény mely cselekményeket rendeli büntetni, de azt tudja, melyek veszélyesek a közösségnek. A fentiek értelmében tehát egyet kell érteni azzal, hogy a bűncselekmény törvényi fogalma minél jobban feleljen meg a tudományos fogalomnak, ezért tartalmazzon a fogalom-meghatározás tartalmi elemet. 6./ A bűncselekmény törvényi és tudományos fogalmának eltérése A legtöbb mai Btk. bűncselekmény-fogalma így szól: „a bűncselekmény az a cselekmény, amelyet a törvény

büntetni rendel”. a tankönyvek aztán magyarázatokat adnak, miért rendel egyes cselekményeket büntetni a

törvény ezekben az országokban is általánosan elfogadott tehát, hogy a bűncselekmény tudományos meghatározása tartalmi jellegű A tudomány a tartalmi ismérveket a büntetést érdemlőségben és a büntetés-igenlésben jelöli meg.

A bűncselekmény fogalom alapfogalom, és mind a tudomány, mind a büntető törvénykönyv is meghatározza a

bűncselekmény fogalmát. Btk. 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból

elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi

vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti

Az elméleti, vagy jogtudományi bűncselekmény fogalmának három fogalmi eleme van

1. A társadalomra veszélyesség 2. Tényállásszerűség 3. Bűnösség.

Ha ezzel összevetjük a törvényben meghatározott definíciót, akkor a fogalomban szerepel a

- társadalomra veszélyesség fogalma - a tényállásszerűség helyett a törvény a büntetni rendeltség kifejezést alkalmazza - és a bűnösség is megvan a törvényben, a szándékosságra és gondatlanságra történő utalással.

Ennyi a különbség a törvényi és a tudományos fogalom között – a tényállásszerűség és büntetni rendeltség a differencia.

Büntetőjog-tudósok összefoglalása:

Beling: Törvényi tényállás Jhering: Jogellenesség lényege Binding: Normateória Merkel: A bűnösségfogalom alapjai Liszt: A jogellenesség tana:

Alaki jogellenesség: rendelkezésbe ütközés Anyagi jogellenesség: jogi norma mögötti érdekek konfliktusa Célzat/Motívum: nem a bűnösségfogalom része

72

A bűncselekmény törvényi és tudományos fogalma is eltér, és a tudományos fogalom meghatározás a különböző iskolákban eltérő, különböző nézetek vannak. Így pl. a pécsi iskolában a társadalomra veszélyesség fogalmát használja, míg más iskolák a jogellenesség fogalmát használják. Nyilván ez eltérő tartalmat is jelent, és ha eltérő tartalom van, akkor az egész akadályrendszer ehhez képest áll mag vagy nem áll meg.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 7. B) A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 50/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

7. B) A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

E bűncselekmény specialitása a fejtetőre állított tényállás: A gondatlan alakzat szerepel elsőnek!

Btk. 171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét

gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy

tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos

tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2)

bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő


(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

Jellege: a személy elleni bűncselekmények között szerepel – az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény I. Tényállása

- aki: + foglalkozása szabályainak megszegésével + más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét + gondatlanságból közvetlen veszélynek

73 teszi ki, vagy testi sértést

74 okoz

+ vétséget követ el - foglalkozási szabályok: a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is & az adott foglalkozás íratlan szabályai és gyakorlata

II. Tárgya: az élet, a testi épség és egészség E tényállásnál is érvényes ama általános szabály, hogy az élet és testi épség elleni bűncselekmények passzív alanya csak az elkövetőn kívüli személy lehet.

A tényállás („más vagy mások‖) megfogalmazásából adódik, hogy akkor is egység állapítandó meg, ha több ember élete vagy testi épsége, egészsége kerül az elkövető magatartása folytán veszélybe. Önveszélyeztetés: nem büntetendő!

III. Elkövetési magatartás: A foglalkozási szabályok megszegése

A bűncselekmény megvalósulása szempontjából foglalkozásnak nemcsak a szakképzettséghez kötött, rendszeres keresetszerzés érdekében folytatott tevékenységet tekintjük, hanem a bírói gyakorlat szerint ide tartozik minden olyan – akár esetenként, alkalomszerűen történő – munkavégzés, amelyet írott vagy íratlan foglalkozási szabályok határoznak meg. Kiterjesztő értelmezés: lőfegyverek kezelése A 171. § (4) bekezdése kiterjesztő értelmezéssel a tényállás alkalmazása szempontjából foglalkozási szabálynak tekinti a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályokat is. E rendelkezés helyes értelmezése folytán nemcsak a hivatásuk gyakorlása során fegyvert kezelő és használó személyekre (rendőr, katona, vadász) vonatkoznak ezen szabályok, hanem olyan személyekre is, akik jogellenesen jutottak a lőfegyver birtokába. Az ítélkezési gyakorlat szerint a tényállás alkalmazása szempontjából a foglalkozási szabályok (írott és íratlan szabályok) több csoportja különböztethető meg:

- munkavédelmi és balesetelhárító szabályok - építkezéssel kapcsolatos műszaki, statikai szabályok - orvosi tevékenységgel kapcsolatos szabályok - lőfegyver használata és kezelése

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés általában aktív magatartással valósul meg, de – a nyitott törvényi tényállásból adódóan – nem kizárt a mulasztással történő megvalósítás sem. Ez utóbbi esetben az elkövető a tőle függetlenül megindult okfolyamatokba nem avatkozik be, noha ez a foglalkozási szabályok folytán kötelessége volna.

73

A veszélyhelyzet lehet következmény, de eredmény is. 74

Lehet könnyű és lehet súlyos testi sértés is.


Azt, hogy az adott esetben az elkövető foglalkozási szabály hatálya alatt állott-e, mindig a konkrét ügy körülményeire tekintettel, általában szakértő bevonásával kerül megállapításra.

Orvosi műhiba: Az orvosi tevékenység körében a műhibáért való felelősség általában akkor állapítható meg, ha az orvos tevékenységét nem szabályszerűen (lege artis) végezte. Amennyiben a szakmai előírások megtartása mellett következett be a szövődmény, ez megengedett kockázatnak minősül, és jogellenesség hiányában a büntetőjogi felelősség kizárt. A bűncselekmény következménye: eredménye van!

Gondatlan alakzatnál: más vagy mások életének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetése, vagy testi sértés okozása; Szándékos alakzatnál: más vagy mások életének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetése;

A veszély a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti. Jelen tényállás esetében a törvényhozó

közvetlen veszélyhelyzet fennállását kívánja meg, mely meghatározott helyzetre, illetve személyre konkretizált veszélyt jelent. A bűncselekmény eredménye: A gondatlan alakzat esetében a veszélyhelyzeten túlmenően testi sérülés (8 napon belül/azon túl gyógyuló) lehet. E bűncselekménynél a foglalkozási szabályszegéssel okozati összefüggésben bekövetkezett könnyű testi sértés, illetve súlyos testi sértés értékelésére az alaptényállás keretében kerül sor. Elméleti kérdések a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállásával kapcsolatban: I. Veszélyeztetési eredménytényállások:

Alaki/immateriális bűncselekmények: Azok a bűncselekmények, melyek tényállásai eredményt nem tartalmaznak.

Anyagi/materiális bűncselekmények: Azok a bűncselekmények, melyek tényállásai eredményt tartalmaznak.

Az eredmény fajtája szerint:

Materiális sértő bűncselekmény

= tényállásában eredményként valamilyen sérelem (kár, testi sértés) szerepel

Materiális veszélyeztető bűncselekmény

= eredménye a veszélyhelyzet

Neve: KONKRÉT VESZÉLYEZTETÉSI TÉNYÁLLÁS

Ez a törvényi konstrukció ritka a Btk-ban, elsősorban a

közlekedési bűncselekményeknél és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállásánál fordulnak elő.

Befejezettség: Az ebbe a kategóriába tartozó bűncselekmények többsége a sértés bekövetkezésével válik befejezetté.

Befejezettség: Az ebbe a kategóriába tartozó bűncselekmények a védett jogtárgynak puszta fenyegetésével is befejezetté válnak.

A veszélyeztetési bűncselekmények olyan jogtárgyakat védenek, amelyek esetében a jogellenes emberi magatartás során bekövetkező kár/sérelem olyan jelentős, hogy már az ezek veszélyét előidéző cselekmények is büntetést érdemelnek.

A veszélyeztetési tényállások másik típusa: Az ún. absztrakt veszélyeztetési tényállás – a törvényhozó a típusosan veszélyes szabályszegéseket helyezi

büntetés alá, függetlenül attól, hogy az adott esetben az ilyen magatartás tanúsítása ténylegesen bizonyítottan veszélyes volt-e vagy sem. II. A bűncselekmény következménye: Az általános törvényi tényállás gyakori eleme – a büntetőjogilag releváns magatartás következtében beálló változásokat nevezik így. Jelentőségük nem azonos – attól függ, hogy milyen mértékben érintik a védeni kívánt társadalmi viszonyt/a bűncselekmény tárgyát.


E mérték alapján megkülönböztethető:

eredmény veszélyeztetés

A társadalmi viszony hátrányos megváltozása Veszély: olyan helyzet/állapot előidézése, mely a bűncselekmény tárgyának megváltozását valószínűsíti

Következmény fogalma nem azonos az eredménnyel – az eredmény csak a következmény egyik fajtája!

Materiális sértő bűncselekmények következménye = eredmény

Materiális veszélyeztető bűncselekmények következménye

= veszély – a sérelem bekövetkezésének objektív lehetősége

A veszélyeztetés tágabb kategória, mert magába foglalja a kötelességszegő magatartást is!

V. Alanya

Alany tettesként csak az a személy lehet, aki a foglalkozási szabályok hatása alatt áll. Nincs jelentősége azonban annak, hogy az elkövető az adatott tevékenységhez szükséges szakképesítéssel, végzettséggel rendelkezik-e vagy sem. Mivel a bűncselekmény alapesete gondatlan alakzat, így nincs lehetőség a társtettesség megállapítására,

amennyiben a közvetlen veszélyhelyzetet 2 vagy több elkövető együttes magatartása okozta. Gondatlan bűncselekmények esetében az egységes akarat-elhatározás is kizárt, így a veszélyhelyzetet előidéző elkövetők csak önálló tettesként vonhatók felelősségre. VI. Bűnösség Alapeset (Btk. 171. § (1)): gondatlan elkövetés A foglalkozási szabály megszegése mind szándékos, mind gondatlan lehet – a közvetlen veszély létrehozására, illetve a testi sérülés okozására azonban az elkövetőnek csak a gondatlanságra terjedhet ki. Gondatlanság áll fenn a minősített esetek körében szabályozott következmények – maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, stb. vonatkozásában. Szándékos alakzat (Btk. 171. § (3)): Akkor állapítható meg, ha mind a szabályszegés, mind pedig a veszélyhelyzet létrehozása szándékos. Az elkövető szándéka csak a közvetlen veszélyhelyzetre terjedhet ki, a testi sértés/halál előidézésére nem! A szándékosság e fajtáját limitált veszélyeztetési szándéknak nevezik. Ha az elkövető szándéka a veszélyhelyzeten túlmenően a káros eredményre is kiterjed, akkor a tényleges eredményhez képest kell cselekményét minősíteni – ilyenkor már nem a materiális veszélyeztető, hanem a materiális sértő bűncselekmény valósul meg. A veszélyeztető cselekmény súlyosabb büntetési tétele sem akadály, ugyanis az elkövetés motívumára, a megvalósítás módjára/eszközére tekintettel a testi sértés minősített eseteinek megállapítására kerülhet sor! Szándékos veszélyeztetés elkövetőjét segítségnyújtási kötelezettség is terheli, mert az eredmény tekintetében csak gondatlanság

75 állhat fenn. A veszélyhelyzet szándékos előidézésére tekintettel – a bírói gyakorlatnak

megfelelően – a Btk. 172. § (3) bekezdésének76

első tétele szerint minősül – ez nem jelent kétszeres értékelést, mivel a közvetlen veszélyhelyzetre, illetve a segítségnyújtás elmulasztására vonatkozó szándék egyértelműen különbözik egymástól. VII. Minősített esetei

A jogirodalomban számos eltérő álláspont van: Kiss Zsigmond: (dr. Balogh Ágnes az ő elméletével ért egyet)

Szerinte a bűncselekménynek a 171. § (1) és (3) bekezdés szerinti alapesete valósul meg, ha a foglalkozási szabályszegés közvetlen veszélyhelyzetet idézett elő, illetve testi sértést okoz.

A 171. § (3) ugyan csak közvetlen veszélyhelyzetről szól, a testi sértést nem említi – de mivel a büntetési tételeknél az (1) bekezdés szerinti alapesetre utal, világossá teszi, hogy a (3) bekezdés konstrukciója nem tér el az (1) bekezdésben szabályozott gondatlan alakzatétól.

75

2/1999. BJE határozat: Ha a személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet az elkövető vétlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapeseteként [Btk. 172. § (1) bekezdés] és nem annak bűntetti alakzata [Btk. 172. § (3) bekezdés] szerint minősül. 76

Btk. 172. § (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.


Belovics Ervin: Szerinte a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek nem tényállási eleme a testi sértés okozása, mert a 171. § (3) csak közvetlen veszélyt nevesíti. Ezért szerinte, amennyiben a 171. § (3) esetén a testi sértés okozása tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terhelheti, a minősítést a testi sértés tényleges gyógyulási időtartama befolyásolja:

- ha 8 napon belül gyógyul (könnyű testi sértés – és a könnyű testi sértésnek gondatlan alakzata nincs!), akkor az elkövetőt csak a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésért;

- míg ha 8 napon túl gyógyul (súlyos testi sértés), akkor az elkövetőt csak a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel halmazatban gondatlan súlyos testi sértésért is felelősségre kell vonni.

Ha a sérülés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz – ekkor már törvényi egységről van szó – az elkövetőt csak a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés minősített esetéért kell felelősségre vonni.

Földvári professzor: Álláspontja szerint a Btk. 171. § (3) bekezdésében szabályozott szándékos alakzat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés minősített esete.

Mivel dr. Balogh Ágnes Kiss Zsigmonddal ért egyet, a tényállás elemzése ennek szellemében történik: A minősített esetek 3 lépcsőben vannak szabályozva, és mind a gondatlan, mind a szándékos alakzathoz kapcsolódhatnak:

- maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás és tömegszerencsétlenség előidézése - halál okozása - kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség bekövetkezése

Tömegszerencsétlenség: 1 ember súlyos testi sértést + 9 ember legalább könnyű testi sérülést szenvedett Halálos tömegszerencsétlenség: 1 ember meghal + 9 ember megsérül

A büntetési tételek a bűnösségi alakzattól függően alakulnak.

Záróvizsgán kérdés lehet:

Miben szándékos a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és a közúti veszélyeztetés? A veszélyhelyzet kialakításában szándékos, az eredményben - mindkét esetben – csak gondatlanság terhelheti

mondja ki a BK. 125. [de ez csak a 171. § (3) bekezdés szerinti tényállásokra (szándékos alakzat) igaz – azoknál szándékolt a veszélyhelyzet!]

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 8. A) A magyar Btk. bűncselekmény-fogalma; a büntetni rendeltség és a

bűnösség 54/395. oldal


8. A) A magyar Btk. bűncselekmény-fogalma; a büntetni rendeltség és a bűnösség

A fogalmi elemek:

1. társadalomra veszélyesség 2. tényállásszerűség (büntetni rendeltség) 3. bűnösség

Btk. 10. §. (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból


1./ A cselekmény:

o a fogalom genus proximuma a cselekmény o cselekmény – magatartás nélkül nincs bűncselekmény o cselekmény nélkül senki sem lehet büntetőjogi eszközöket alkalmazni – már a római jogászoknál is

megjelent 2./ A cselekmény társadalomra veszélyessége:

- Objektív jellegű ismérv: a bűncselekmény lényegét, tartalmát fejezi ki. A bűncselekmény fogalom a

társadalom veszélyesség ismérve által válik tartalmi jellegűvé itt találjuk a választ ad arra a

kérdésre, hogy miért nyilvánította bűncselekménnyé a kérdéses cselekményt a törvényhozó Az egyöntetű ítélkezési gyakorlat érdekében a törvényhozó meghatározta a társadalomra veszélyesség fogalmát: Btk. 10. §. (2) „Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami,

társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.”

- a bűncselekmény elkövetésének tehát feltétele, hogy a tanúsított magatartás legyen társadalomra veszélyes; az elkövető társadalomra veszélyességét a törvényhozó itt nem értékelte

- a magatartás önmagában nem értékelhető; értékelést csak az általa előidézett vagy célba vett eredmény, következmény révén kaphat

- társadalomra veszélyes egy magatartás akkor, ha a társadalom szempontjából hátrányosabb az a helyzet, amelyet a szóban forgó magatartás előidézhet.

- a törvényhozó felsorolja azokat a társadalmi viszonyokat, melyek hátrányos megváltozása esetén bizonyos tevékenység vagy mulasztás társadalomra veszélyesnek minősül o állami rend ellen irányuló magatartások közvetlenül sértik

o társadalmi rend vagy veszélyeztetik a társadalom egészének érdekeit o gazdasági rend o állampolgárok személye közvetve veszélyesek a társadalomra

o állampolgárok jogai Ezeket a bűncselekmény tárgyainak nevezzük.

- a bűncselekmény tárgya csak alapja a cselekmény társadalomra veszélyességének, de nem az egyetlen meghatározója

- Az objektív társadalomra veszélyesség 2 megnyilvánulási formája:

Sértés Veszélyeztetés

Az életviszonyok hátrányos megváltoztatása bekövetkezett

Csak megteremti a hátrányos változások lehetőségét

3./ A szubjektív társadalomra veszélyesség: - szemben az objektív társadalomra veszélyességgel, általánosan elfogadott a szubjektív társadalomra

veszélyesség létezése - ezen általában azt a veszélyt értik, amely egyes személyekhez kapcsolódik: adott személytől a

személyiségi jegyei alapján nagyobb mértékben várható társadalomra veszélyes magatartás tanúsítása (a bűncselekmény minősítésénél nem jöhet szóba, csak a cselekmény vizsgálható)

- a büntetés kiszabásánál értékelhető (Btk. 83. §.) - a szubjektív társadalomra veszélyesség az objektív társadalomra veszélyességben nyilvánul meg

4./ A cselekmény társadalomra veszélyességének értékelése:

1. Törvényhozó:

o akkor, amikor eldönti, hogy bűncselekménnyé nyilvánítson-e bizonyos magatartást, vagy sem o megszüntesse-e meghatározott magatartások bűncselekményi értékelését, vagy ne




o minél veszélyesebb egy bűncselekmény a társadalomra, a törvényhozó annál súlyosabb büntetés alkalmazását teszi lehetővé

2. Jogalkalmazó szervek:

o annak eldöntésénél, hogy a konkrét cselekmény veszélyes-e a társadalomra vagy sem o a törvényhozó valamely cselekménytípus értékelését végzi; értékelése tehát általános o a bíróságnak mindig egy konkrét cselekményt kell értékelni o a társadalomra veszélyesség fokát is értékelnie kell a bíróságnak, mivel a büntetés mértékét is

ettől függően kell megállapítani

A cselekmény társadalomra veszélyessége 2 időpont alapján értékelhető:

Elkövetéskor Elbíráláskor

Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy meghatározott cselekmény bűncselekménynek minősül-e vagy sem, az elkövetés időpontja az irányadó. A cselekmény elbírálásakor meglévő társadalomra veszélyességnek a büntetés mértékére van befolyása.

5./ Összegzés

- a mi társadalomra veszélyesség fogalmunk megegyezik a korábbi jogellenesség fogalommal - e jogellenesség ugyanis azt jelenti, hogy egy cselekmény sérti vagy veszélyezteti a törvény által védeni

kívánt valamely érdeket, jogtárgyat.

3. A büntetni rendeltség értelmezése

A fogalmi elemek: 1. Társadalomra veszélyesség 2. Tényállásszerűség (büntetni rendeltség) 3. Bűnösség

Btk. 10. §. (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból


A fogalom genus proximuma a cselekmény (magatartás), amely nélkül nem jön létre bűncselekmény

Fogalmi elemei: társadalomra veszélyesség tényállásszerűség bűnösség

1./ Két eltérő felfogás létezik a bűncselekmény fogalmára vonatkozóan:

Nyugat-Európa Kelet-Európa

= FORMÁLIS BŰNCSELEKMÉNY FOGALOM = MATERIÁLIS BŰNCSELEKMÉNY FOGALOM

- bűncselekmény, amit a törvény büntetni rendel pontosan meghatározzák a bűncselekmény fogalmát - nem ad választ arra, hogy miért nyilvánít egyes cselekményt bűncselekménnyé a törvényhozó

- választ ad a miértre: a társadalomra veszélyesség fogalma ad választ

ezen kérdések kidolgozását a jogtudományra bízzák a Btk. bűncselekmény fogalma ezzel válik tartalmi jellegűvé

2./ A magyar bűncselekmény-fogalom:

Bűncselekménynek csak olyan cselekmény minősíthető, amelyre a törvény „büntetés kiszabását rendeli”. a

bűncselekmény második fogalmi ismérve a „büntetni rendeltség‖. A törvényhozó ebben a fogalmi ismérvben fogalmazza meg a nullum crimen sine lege (nincs bűncselekmény

törvény nélkül: bűncselekménynek csak az olyan cselekmény minősíthető, amelyet a törvény kifejezetten

bűncselekménnyé nyilvánított) elvét. a büntetni rendeltség és a cselekmény társadalomra veszélyessége




azonban egyenlő erejű feltétele a bűncselekményi minősítésnek. bármelyik hiánya azt eredményezi, hogy a cselekmény nem minősíthető bűncselekménynek. Egyes jogrendszerek lehetővé tették bűncselekmények megállapítását akkor is, amikor a büntetni rendeltség nem

forgott fenn a nullum crimen sine lege elvét kizáró jogintézmény volt az analógia hazai jogunkban soha nem volt megengedett

Hogyan rendeli a törvény egyes bűncselekményekre büntetés kiszabását? törvényi tényállás alkotásával ebben, ill. ennek diszpozíciójában írja körül azt a magatartást, amelynek tanúsítását büntetni rendeli

Egyes büntetendő cselekmények körülírása a Btk. Különös Részében van e rész csak azokat a feltételeket

tartalmazza, amelyek egy-egy bűncselekmény megállapításokhoz szükségesek amelyek valamennyi

bűncselekmény megállapításokhoz szükségesek Btk. Általános Részében

4./ A bűncselekmény minősítés menete:

(annak eldöntése, hogy egy konkrét cselekmény bűncselekménynek tekinthető vagy nem)

- az adott cselekmény megfelel-e a Különös Rész valamelyik törvényi tényállásának ha igen

- megfelel-e az adott cselekmény az Általános rész rendelkezéseinek? igen „büntetni rendeltnek‖ tekinthető

5./ A büntetni rendeltség értelmezése:

- azt jelenti, hogy egy cselekmény megfelel a teljes törvényi tényállásnak, tényállásszerű - gyakoriak az olyan bűncselekmény fogalmak, amelyekben a tényállásszerűség mellett szerepet kap

a jogellenesség a klasszikus büntetőjogi iskola tagjai dolgoztak ki először ilyen fogalmat - a jogellenességgel kapcsolatos felfogások az idők során átalakultak: - korábban azonosították a jogszabályba ütközéssel!

Később a formális jogellenesség felfogásokat felváltotta az ún. materiális jogellenesség fogalom azt jelentette, hogy egy cselekmény sértette a jog által védett társadalmi viszonyt. Földvári prof. véleménye minderről:

A korábban kidolgozott egyik jogellenesség-fogalom sem használható bűncselekmény-fogalmunkban: a formális azért nem, mivel a tényállásszerűséggel, illetőleg a büntetni rendeltséggel, a materiális azért nem, mert az a mi társadalomra-veszélyesség fogalmunkkal esik egybe.

Vannak a mai büntetőjog tudományban, akik eltérő értelmet tulajdonítanak a tényállásszerűségnek és a

jogellenességnek csak úgy lehetséges, ha a tényállásszerűséget nem a fentiek szerint értelmezzük – ez 2 módon lehetséges: I. A tényállásszerűséget azonosítjuk a diszpozíciószerűséggel. Ekkor a jogellenesség azt jelenti, hogy a magatartás megfelel az Általános Részben elhelyezett

rendelkezéseknek is felmerül, hogy miért van szükség arra, hogy ugyanazon jelenségre két fogalmunk is legyen? II. Az Általános Részben szabályozott feltételek között különbséget teszünk a pozitív és a negatív feltételek között, és csak a pozitívokat soroljuk a tényállásszerűség fogalmi körébe: Ekkor a jogellenesség akkor forogna fenn, ha a büntethetőséget kizáró körülmények hiányoznának. (pl. tényállásszerűnek tekintenénk az elmebeteg által elkövetett cselekményeket is, de ezek nem minősülnének jogellenesnek) A felfogás kritikája: nincs elvi alapja annak a megkülönböztetésnek, hogy a törvényhozó a büntetés Általános Részben szabályozott feltételeit pozitív vagy negatív módon írja-e körül.

3. A bűnösség

I. Bűncselekmény fogalmi elemei Btk. 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból



vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Cselekmény

Cselekmény büntetni rendeltsége

Cselekmény társadalomra veszélyessége

Elkövető bűnössége II. A bűnösségről általában

Bűnösség nélkül nincs bűncselekmény (nullum crimen sine culpa) elvét is rögzíti a Btk. a nullum crimen sine lege elv mellett.

A bűnösség ugyan erkölcsi színezetű, de jogi jellegű jelenség.

Mindig anyagi jogi értelemben kell használni, semmi köze nincs az eljárásjogi jelentéséhez!




III. A bűnösség fogalmának fejlődése

Természetjog: az akaratszabadság tanára épült a fogalom

XIX. sz. második fele: pszichológiai bűnösségfogalom

A klasszikus iskola a pszichológiai bűnösség fogalmat használta, ez az elkövető és a cselekménye

közötti pszichikus viszony, az elkövető a jogellenes eredményre vonatkozó pszichikus viszonyát jelentette, amihez kapcsolódott a jogi felelőssége.

Ennek a nézetnek a hibája az volt, hogy nem tárták fel, nem jelölték meg, hogy miben állnak ezek a pszichikus viszonyok. A gondatlanság esetében pedig semmilyen pszichikus viszony nincs!

A gondatlanság nem jelenik meg a negligencia esetében: A negligenciára a pszichikus bűncselekményi fogalom egyáltalán nem alkalmazható.

Normatív bűnösség-fogalom (ma is hat)

a bűnösség nem más, mint szemrehányhatóság (felróhatóság)

a fogalom hibája, hogy nem jelöli meg, hogy miben látja a felróhatóság alapját.: az irányzaton belül lényeges eltérések alakultak ki a szemrehányhatóság alapjának kérdése mentén:

elkövetett tettben

elkövető akaratának hibás kialakulásában

életmód, érzület, stb.

III. A ma uralkodó álláspont: a természetjogi & normatív bűnösségfogalom

A mai álláspont a bűncselekmény cselekményéhez tapadó kategóriaként kezeli és a két fogalmat (természetjogi és normatív bűnösség-fogalom) összefoglaló elemeket egyesíti, amikor azt mondja, hogy a bűnösség az nem más, mint az elkövető és a cselekmény közötti pszichikus viszony, amely miatt neki a cselekményt felróhatjuk. Tehát mind a két iskolának a fogalmi elemét egyesítette.

Egy konkrét cselekményhez tapadó jelenségként fogják fel a bűnösséget

Földvári prof.: A bűnösség az elkövető és cselekménye közötti pszichikus viszony, amely miatt neki cselekményét felróhatják!

Szubjektív kategória, melynek alapja az elkövető lelkivilágában van

Jogi kategória is, mert utal a cselekmény felróhatóságára, büntetőjogi értékelésére

Nem csupán lélektani fogalom: lélektani alapokon felépülő, szociál-etikai elemekkel átszőtt sajátos büntetőjogi kategória

A pszichikai kapcsolat alapja a tények ismerete:

Tisztában van cselekményével

Tisztában van, vagy tisztában lehetne a cselekményével összefüggő körülményekkel, annak következményeivel

Ezen ismeretek érzelmileg is színeződnek: kellemesség vagy kellemetlenség érzésével párosul az elképzelt magatartás

Ehhez járul a társadalmi elítélés alapját képező tudat, vagy e tudat elvárhatósága a cselekmény

társadalomra veszélyes voltáról az értékítélet alapja a cselekmény társadalomra veszélyes jellegének ismerete, vagy az, hogy ez az ismeret a közösségi várakozásokkal ellentétben hiányzott

Két alakzata (törvényi tényállás alanyi oldala)

Szándékosság

Gondatlanság

Általában csak a szándékossággal megvalósított bűncselekmények minősülnek bűncselekménynek – kivételesen azonban indokolt lehet, hogy a gondatlan elkövetéseket is büntessék: ez utóbbi esetben a büntetés enyhébb, mint ugyanannak a bűncselekménynek a szándékos elkövetése (ld. 10. § (1))

Az elkövető soha nem vonható felelősségre cselekményének olyan következményei miatt, melyeket bűnössége nem fog át!

IV. Az elkövetői kategóriák és a bűnösség

Önálló tettesség Közvetett tettesség

Társtettesség Felbujtó Bűnsegéd

Szándékosság vagy

gondatlanság

Csak szándékosság

Csak szándékosság

Csak szándékosság, mind a tettesi

alapcselekmény, mind a felbujtás

vonatkozásában

Csak szándékosság, mind a tettesi

alapcselekmény, mind a bűnsegély

vonatkozásában

Az önálló tettest kivéve mindegyik elkövetői kategória csak szándékos lehet!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 8. B) A kényszerítés és a személyi szabadság megsértése 58/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

8. B) A kényszerítés és a személyi szabadság megsértése

I. Kényszerítés

Jellege: személy elleni, azon belül a személyi szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmény Összefüggése: eszközcselekményként szerepel a zsarolásban és az önbíráskodásnál Szubszidiárius tényállás -> „amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg” 1. Tényállás: Btk. 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel

jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő


2. Tárgya: az ember cselekvési szabadsága -> sértett bárki lehet! E jogi tárgyat más törvényi tényállás is védi (pl. a személyi szabadság megsértése), ezért a kényszerítés törvényi tényállása csak olyan erőszakkal/fenyegetéssel megvalósuló támadásokkal szemben nyújt védelmet, melyek nem ütköznek egyéb törvényi tényállásba – tehát az ember cselekvési szabadságát a legtágabb körben védi – ezért a kényszerítés szubszidiáris

77 jellegű szabályozás.

Amennyiben a jogellenes magatartás a kényszerítés tényállásán túl a Btk. Különös Részében szabályozott egyéb tényállásnak is megfelel, minden esetben ez utóbbi megállapításának van helye akkor is, ha az említett bűncselekményt a törvény enyhébb büntetéssel fenyegeti!

Szükséges feltétel azonban, hogy az említett bűncselekmény törvényi tényállása maradéktalanul átfogja mindazt, amit a törvény a Btk. 174. §-ban büntetni rendel. 3. Elkövetési magatartás:

Valaminek a megtételére, meg nem tételére, illetőleg tűrésére való kényszerítés – ebbe az egyén cselekvési szabadságától való bármilyen jellegű megfosztása beletartozik. A kényszerítést értékelő speciális tényállások pontosan meghatározzák, hogy a kényszerítés mire irányul (pl. erőszakos közösülés), a Btk. 174. § azonban általános jelleggel szabályozza a kényszerítést. Egyes esetekben kizárható a kényszerítés jogellenessége: pl.: jogos védelem, végszükség Elkövetési mód: A tényállás az elkövetés módját is szabályozza: erőszak/fenyegetés

- Erőszak: nem kell akaratot bénítónak (vis absoluta) lennie, elegendő az akaratot hajlító (vis compulsiva)

erőszak is. Feltétel, hogy személy ellen irányuljon, de nem kell közvetlenül személy ellen alkalmazni. A kényszerítés megvalósul akkor is, ha fizikai behatás dolog ellen irányul, de a dolog hatókörében személy van – a dolog elleni erőszak áttételesen hat a személyre.

- Fenyegetés: Ld. Btk. 138. § – olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a

megfenyegetett személyben komoly félelmet keltsen. A törvényhozó a kényszerítés esetében a fenyegetést tekintve nem kíván meg ún. minősített/kvalifikált (élet vagy testi épség elleni, illetve közvetlen) fenyegetést – mint pl. a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében! A kilátásba helyezett hátrány

78

tárgyi súlyosságú, a félelemkeltésre való alkalmasságát pedig az alanyi körülmények vizsgálatával kell eldönteni. A kényszerítés eredmény-bűncselekmény: Akkor fejeződik be, ha a jelentős

79 érdeksérelem

80 létrejön.

Kísérlet: Az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása a bűncselekmény végrehajtásának megkezdését

jelenti, ezért e cselekmények kifejtésekor a fenyegetés kísérlete már megállapítható (BJD 4154.). 4. Alanya:

Bárki lehet -> kivéve: hivatalos személy (ha ugyanis hivatalos eljárás keretében valósította meg a törvényi tényállást – annak szubszidiáris jellegére tekintettel – nem kényszerítést, hanem valamelyik hivatali bűncselekményt követte el! Társtettesség: Amennyiben a kényszerítő magatartást min. 2 személy szándékegységben valósítja meg! Részesi magatartás: Bármelyik (felbújtó/bűnsegéd) kapcsolódhat hozzá. Sértett: Bárki lehet (gyermekkorú, elmebeteg, ittas-bódult állapotban levő személy) Ha azonban a kényszerítő személy erőszakkal/fenyegetéssel bűncselekmény elkövetésére kényszeríti a passzív alanyt, akkor a cselekvő személy büntethetőséget kizáró ok (kényszer&fenyegetés) miatt nem büntethető – a kényszerítő személy pedig nem a kényszerítés bűntettét valósítja meg, hanem a passzív alany által elkövetett bűncselekmény közvetett tettese lesz!

77

Erre utal a törvényi tényállásban szereplő „amennyiben más bűncselekmény nem valósult meg” - kitétel – figyelem: ez nem azonos a más hasonló tényállások esteében alkalmazott „amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg” - megfogalmazással! 78

A hátrány súlyosságának megítélésénél általában ilyennek tekinthető minden olyan támadás kilátásba helyezése, amelyet a törvény már önmagában is bűncselekménynek minősít (pl. testi sértés, rongálás), de azok az esetek is, amikor az elkövető valamilyen, önmagában jogszerű magatartást helyez kilátásba (pl. feljelentés), de azt valaminek a jogtalan kikényszerítésére használja fel. 79

A törvény „jelentős‖ érdeksérelem okozását kívánja meg – ezt az eset összes körülményeinek vizsgálatával lehet eldönteni (bírói mérlegelés). 80

: A sértett életét megnehezíti, anyagi, erkölcsi, társadalmi, egzisztenciális okból hátrányt jelent.


5. Bűnösség: csak szándékosan követhető el

Egyenes szándékkal: Aki előre látja, hogy az erőszakkal vagy fenyegetéssel megvalósított kényszerítő magatartásának eredményeképpen a sértettnek jelentős érdeksérelmet okoz – és azt kívánja is!

Eshetőleges szándékkal: Aki a jelentős érdeksérelem okozásának lehetőségébe belenyugszik.

Az elkövető tudatának ki kell terjednie saját magatartása erőszakos, illetve fenyegető jellegére, az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező érdeksérelemre, és annak jelentős fokára is.

A kényszer és a fenyegetés szabályozása a Btk-ban:

Általános Rész Különös Rész Büntethetőséget kizáró ok Köztes alakzatok erőszak (vis absoluta) akaratot hajlító erőszak kényszer testre hat, meghatározó, lenyűgöző testre ható, befolyásoló vis absoluta Determináló vis complusiva, kivéve rablás (v.a) Ha az I. (belső) fázis hiányzik, akkor nincs II. (külső) fázis

zsarolás (v.c)

fenyegetés pszichikai kényszer fenyegetés pszichikumra hat és befolyásol pl. hipnózis egyszerű fenyegetés felróhatóságot kizárja pszichikumra minősített fenyegetés bűnösség kizárt meghatározó erőszakkal fenyegetés

6. Egység&Halmazat:

Alaki halmazat: Ha az elkövető ugyanazon magatartásával mind a kényszerítés, mind egyéb bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja, a kényszerítés a szabályozás szubszidiáris jellege miatt kizárt (látszólagos alaki halmazat). Anyagi bűnhalmazat: Ha a kényszerítés térben és időben elkülönülten jelentkezik az erőszakkal vagy fenyegetéssel véghez vitt egyéb bűncselekménytől, a kényszerítés és az említett bűncselekmény bűnhalmazatban megállapítható (valódi anyagi bűnhalmazat). Több sértett esetén is bűnhalmazat keletkezik.

II. Személyi szabadság megsértése Btk. 175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi

szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig


(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt

a) aljas indokból vagy célból,

b) hivatalos eljárás színlelésével,

c) a sértett sanyargatásával,

d) jelentős érdeksérelmet okozva,

e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

f) védekezésre képtelen személy sérelmére,

g) fegyveresen,

h) felfegyverkezve

követik el /ez a bekezdés 2009 augusztusában változott; ez az új szövegezése/.

1. Tárgya:

A cselekvési szabadság, ezen belül a mozgás, a helyváltoztatás, illetve a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága

81. Ebből következik, hogy sértett bárki lehet!


Minden olyan cselekmény82

, amely alkalmas arra, hogy a sértettet megfossza mozgási, helyváltoztatási illetve tartózkodási helyének megválasztási lehetőségétől – erre vonatkozó taxatív felsorolás nincs a tényállásban.

81

Az alkotmányban biztosított állampolgári szabadságjogok ellen irányuló jogellenes magatartásokkal szemben a kényszerítés és a személyi szabadság megsértése biztosít büntetőjogi védelmet. E 2 tényállás közül a kényszerítés az általános, mely az ember cselekvési szabadságát a legtágabb körben védi. 82

Gyakorlati szempontból ide tartozik a sértett jogellenes elfogása, meghatározott helyen való visszatartása, megkötözése, a szobában tartózkodó sértettre az ajtó rázárása, a sértett mozgását, helyváltoztatását biztosító eszközök elvonása (pl. mankó/létra).


Ez a cselekmény általában aktív magatartást (pl.: az elkövető a fürdőzőtől a ruhát, fán tartózkodó alól a létrát elveszi) feltételez, de nem kizárt a mulasztással való megvalósítás sem, pl. amennyiben a személyi szabadságtól való megfosztás jogszerű

83 ugyan, de az elkövető a törvényi kereteket túllépi.

A személyi szabadságtól való megfosztás időtartama az alaptényállás megvalósulása szempontjából közömbös, ennek a körülménynek a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége. A bűncselekmény a sértett (passzív alany) mozgási, helyváltoztatási szabadságának bármilyen rövid ideig tartó korlátozásával befejezetté válik.

A személyi szabadság megsértése tartós (állapot-) bűncselekmény, mely mindaddig fennáll, amíg a sértett vissza nem nyeri mozgási szabadságát. 3. Alanya: bárki lehet – a tettesség és részesség az általános szabályok szerint alakul.

Ha az elkövető hivatalos személy és az eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, a cselekmény a Btk. 228. § szerinti jogellenes fogva tartás bűntettének minősül. 4. Bűnösség: csak szándékosan, célzat hiányában eshetőleges szándékkal is

5. Minősített esetei: A (2) és (3) bekezdés szabályozza ezeket - Súlyosabban minősül annak a cselekménye, aki az emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és

a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja és a sértettet munkavégzésre kényszeríti. Nem feltétel, hogy az elkövető az emberkereskedelem tényállásában megfogalmazott elkövetési magatartást tanúsítsa, a megszerző esetében elegendő az, hogy tudata átfogja, hogy az általa megszerzett sértett emberkereskedelemmel összefüggésben került a személyi szabadságától megfosztott helyzetbe.

- Az aljas indokból vagy célból elkövetés84

(ugyanaz, mint az emberölés esetében) - Hivatalos eljárás színlelésével: Amikor az elkövető a magatartását valamely közhatalmi tevékenységet

folytató állami szerv tevékenységének tünteti fel. - A sértett sanyargatásával: Amennyiben az elkövető a passzív alanynak olyan testi vagy lelki szenvedést

okoz, amely meghaladja a személyi szabadságtól megfosztással együtt járó erőszak mértékét, de nem idéz elő testi sértést.

- Jelentős érdeksérelem okozásával történő elkövetés85

esetében ld. a kényszerítés tényállása - 18. életévét be nem töltött személy sérelmére: A fiatalkorú személyek fokozott büntetőjogi védelmének

biztosítása teszi szükségessé ezt a minősítő körülményt. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény 44. §-val hatályba léptetett új minősítő körülmények:

- Védekezésre képtelen személy sérelmére: Védekezésre képtelen86

az a személy, aki állapotánál fogva képtelen a fizikai ellenállás kifejtésére. Ilyen állapot kialakulhat betegség következtében, vagy mások cselekményéből (pl. megkötözés), ez azonban a bűncselekmény megállapítása szempontjából közömbös; a lényeg, hogy az elkövető a sértett ezen állapotát használja ki.

- Fegyveresen: A fegyveres elkövetés büntetőjogi fogalma azt jelenti, hogy az elkövető műszaki értelemben vett lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál a bűncselekmény elkövetésekor – és közömbös az, hogy milyen célból tartja magánál. Azt, hogy mi kell lőfegyveren vagy robbanóanyagon érteni, a delictum elkövetése idején hatályos (igazgatási) jogszabályok alapján kell eldönteni – a bűncselekménynek ütő, vágó, szúró eszközzel történő véghezvitele nem minősül fegyveresen elkövetettként. (ld. az I. sz. Függeléket.)

- Felfegyverkezve: Ez az elkövetési mód abban az esetben állapítható meg, ha az elkövető a cselekmény véghezvitelekor olyan eszközt tartott magánál, mely az emberi élet kioltására objektíve alkalmas. Ez az eszköz lehet szúró-, vágó- vagy ütőfegyver, illetve olyan tárgy is, amely rendeltetése alapján más célra szolgál (pl. csákány, lapát, balta, fejsze, rugós kés, stb.). (ld. az I. sz. Függeléket.)


Mivel a személyi szabadság megsértése bűncselekményének elkövetési magatartása – különösen akkor, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel valósítják meg – számos más bűncselekmény eszközcselekménye, így az alaki halmazat csak látszólagos. Valódi halmazat: Akkor jön létre, ha a személyi szabadság megsértése és az erőszakkal vagy fenyegetéssel megvalósuló cselekmény elkövetése térben és időben elkülönül. Nem állapítható meg halmazat a halált okozó testi sértés bűntettével, amennyiben a két tényállásszerű magatartás egybeesik, és az alaki halmazat ezért csak látszólagos.

83

A Btk. a 127. § (3) bekezdése szerint a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, de köteles őt haladéktalanul a nyomozó hatóságnak átadni, ha pedig erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni. 84

A személyi szabadság megsértése aljas indokból elkövetettnek minősül, ha a terhelt azért zárja be a lakásba a sértettet, hogy az ne tudjon orvoshoz fordulni, így az általa megvalósított súlyos testi sértés miatti felelősségre vonást elkerülhesse (BH 1985. 458.). 85

A személyi szabadság megsértése bűntetténél a jelentős érdeksérelem – mint minősítő körülmény – megállapításánál jelentősége van a mozgási lehetőség korlátozása időtartamának, továbbá annak, hogy a cselekmény zárt katonai közösségben valósult meg (BH 1997. 5.) 86


kifejtésére /ez a pont 2009 augusztusában került bele a törvénybe, a „tekinteni”-szóban lévő gépelési hibával együtt/.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 9. A) A társadalomra veszélyesség 61/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

9. A) A társadalomra veszélyesség

A formális (alaki) és a materiális jogellenesség differenciálása:

A formális jogellenesség alatt a normaszegés, a jogszabályba ütközés értendő: az adott cselekmény valamilyen jogszabályba ütközik, azaz azt jogszabály tiltja vagy előírja.

A materiális jogellenesség értelmében az a magatartás jogellenes, amely valamely, az adott jogrend által védett érdeket, értéket sért vagy veszélyeztet.

E felosztás szerint a formális jogellenesség a tényállásszerűséggel, a materiális jogellenesség a társadalomra veszélyesség fogalmával azonos.

A jogirodalomban vannak olyan nézetek, mely szerint a 2 kategória (jogellenesség/társadalomra veszélyesség) párhuzamos használata indokolatlan

87 – a magyar büntetőjogban azonban a társadalomra veszélyesség egyben

tételes jogi fogalom is, ezért használata elsőbbséget élvez.

A társadalomra veszélyesség fogalmának történeti fejlődése88

: A XIX. századi klasszikus büntetőjogi kódexek megelégedtek a bűncselekmény formális meghatározásával, így az 1878. évi V. törvénycikk (a Csemegi-Kódex) is: „1. § Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít.”

A XX. század elejére az európai büntetőjogokban általánossá vált a több elemet magába foglaló Liszt-Beling-féle bűncselekményfogalom (A bűncselekmény tényállásszerű, jogellenes és bűnös cselekmény) alkalmazása, mely Magyarországon a 30-as években gyökeresedett meg.

Az első jogszabály, amely a társadalomra veszélyességet is felhasználta a bűcselekmény-fogalmában, az 1922-es szovjet-orosz Btk. volt, amelynek bizonyos rendelkezéseit 1926. évi szovjet-orosz büntető kódex is átvette. Innen került az 1950. évi II. törvénybe (Btá.), amit „megörökölt” az 1961. évi V. törvény (régi Btk.) és az 1978. évi IV. törvény (a hatályos Btk.) is.

A társadalomra veszélyesség fogalma – részben „szovjet származása” miatt – az 1989-es rendszerváltás óta folyamatos támadásoknak van kitéve a magyar büntetőjog-tudományban, és e tudományos vitában a PTE ÁJK Büntetőjogi tanszéke – Földvári professzor úr révén – változatlanul a társadalomra veszélyesség fogalmának alkalmazása mellett foglalt állást.

A tanszék e kérdésben tanúsított „konzervatív” álláspontja ellenére nem zárható ki, hogy a jelenleg hatályos Btk-t felváltó új büntető törvénykönyvben a társadalomra veszélyesség fogalmát a materiális jogellenesség fogalma váltja fel, melynek révén a törvényi bűncselekmény-fogalom tulajdonképpen visszatérne a Liszt-Beling-féle definícióhoz.

A társadalomra veszélyesség fogalma: Btk. 10. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami,

társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Ez a meghatározás bizonyítja fenti megállapítás helyességét: a társadalomra veszélyesség objektív jellegű ismérve a bűncselekmény fogalmának, mivel a magatartást (tevékenységet vagy mulasztást) jellemzi. A bűncselekmény megvalósulásának (egyik) feltétele, hogy a tanúsított magatartás a társadalomra veszélyes legyen. A társadalomra veszélyesség fogalma objektív tulajdonság, mert az adott cselekmény sajátossága, hogy az sérti

vagy veszélyezteti a büntetőjogilag védett jogi tárgyak valamelyikét. Ez a tulajdonság független az emberek megítélésétől, így az elkövető tudatától, de még az elkövető büntethetőségétől is (pl. gyermekkorú személy cselekménye is lehet a társadalomra veszélyes). Ettől meg kell különböztetni szubjektív társadalomra veszélyességet, amely az elkövető személyére jellemző

társadalomra veszélyességet jelenti.

87

A jogellenességet fogalmi elemként érvényesítő szerzők (Nagy Ferenc-Tokaji Géza) a társadalomra veszélyességet, mint kodifikált materiális jogellenességet fogják fel, ezért nem tekintik külön fogalmi elemnek. 88

Ez a keretes rész Hollán Miklós: Megkésett búcsú a társadalomra veszélyességtől c. tanulmánya alapján készült, és nem feltétlenül tükrözi a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének álláspontját! Ezek az információk csak a társadalomra veszélyesség fogalmának a magyar büntetőjog-tudományban betöltött és felettébb vitatott szerepének bemutatására szolgálnak – a záróvizsga-feleletbe beépíteni ezeket nem tanácsos!


A szubjektív társadalmi veszélyességnek a bűncselekmény megvalósulása szempontjából nincsen jelentősége89

, hanem a büntetés kiszabásánál játszik szerepet.

A magatartás soha nem önmagában veszélyes a társadalomra. A magatartás értékelést csak az általa előidézett vagy célba vett eredmény, következmény révén kaphat: Egy cselekményt attól függően tekintünk hasznosnak vagy károsnak, hogy milyen következményeket idézett/idézhet elő. Egy magatartás akkor veszélyes, ha tanúsítása révén olyan helyzet állhat elő, mely a jelenleginél hátrányosabb. Egy magatartás akkor veszélyes a társadalomra, ha a társadalom szempontjából hátrányosabb az a helyzet, melyet az adott magatartás előidézhet. Az ítélkezési gyakorlat egységessége érdekében a törvényhozó felsorolja azokat a társadalmi viszonyokat, életjelenségeket, melyek hátrányos megváltozása esetén bizonyos tevékenység vagy mulasztás társadalomra veszélyesnek minősül.

A társadalomra veszélyesség fogalmában szereplő 5 különös tárgy:

A Magyar Köztársaság

állami,

társadalmi,

gazdasági rendje,

az állampolgárok személye

és jogai.

Ezt az 5 különös tárgyat nevezzük a bűncselekmény tárgyának. A bűncselekmény tárgya a cselekmény társadalomra veszélyességének nem az egyetlen meghatározója, mert a veszélyesség fokát sok más körülmény is befolyásolja:

- okozott sérelem, kár nagysága, - a veszély közelebbi, távolabbi volta.

Az egyes személyek elleni támadások közvetlenül csak a megtámadott személy érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, addig az állami, társadalmi, gazdasági rend elleni magatartások közvetlenül sértik vagy veszélyeztetik a társadalom egészének az érdekeit. Az állampolgárok személye vagy joga elleni támadások csak közvetve veszélyesek a társadalomra. A társadalomra veszélyesség itt abban jelenik meg, hogy a társadalmat alkotó egyes személyek érdekeinek a megsértése rajtuk keresztül sérti a tagokat magában foglaló társadalmat. A társadalomra veszélyesség kétféleképpen valósulhat meg: 1. ha valamely magatartás sérti a felsorolt társadalmi viszonyokat (a megtámadott életviszonyok hátrányos megváltozása bekövetkezett), 2. ha a magatartás csak veszélyezteti ezeket (az elkövető magatartása csak megteremti a hátrányos változások lehetőségét). A társadalomra veszélyességnek is van szubjektív megnyilvánulási formája: általánosan elfogadott a szubjektív társadalomra veszélyesség létezése – azt a veszélyt értik alatta, mely egyes személyekhez kapcsolódik. A szubjektív társadalomra veszélyesség önmagában (a társadalomra objektíven veszélyes konkrét magatartás nélkül) soha nem vonhat maga után semmilyen büntetőjogi következményt, sem büntetést, sem intézkedést – a büntetőjogi beavatkozás elengedhetetlen feltétele az objektív társadalomra veszélyesség megléte.

Van bizonyos összefüggés a kétfajta társadalomra veszélyesség között: A szubjektív társadalomra veszélyesség az objektív társadalomra

veszélyességben nyilvánul meg.

A magatartás társadalomra veszélyességét nem a törvényhozó hozza létre, hanem a törvényhozó csak felismeri ezt a magatartást. A társadalomra veszélyesség törvényhozói értékelése – a politikai, gazdasági,

társadalmi és kulturális életben végbement változásokat figyelembe véve – korszakonként változik: új

89

Ezzel a szubjektív társadalomra veszélyességgel egy esetben találkozni a Btk-ban, mégpedig a büntetés kiszabásával kapcsolatban. A büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez. Ez az egyetlen példa a szubjektív társadalomra veszélyesség értékelésére: A büntetést azt mindig meghatározott személlyel szemben szabják ki. Különböző személyiségű elkövetőkkel szemben különböző büntetés azok a szankciók, amik a büntetés célját szolgálják. Ezért a büntetés kiszabásánál értékelhető az elkövető személyisége, vérmérséklete, stb. De csak azzal a kitétellel, ha ez az objektív társadalomra veszélyességben, azaz valamilyen cselekményben nyilvánul meg!


cselekmények kriminalizációja válik szükségessé, de előfordul ennek ellenkezője is: korábban bűncselekményként értékelt magatartások dekrimininalizációjára

90 kerül sor.

Fentiekből következik, hogy az adott cselekmény társadalomra veszélyessége nem törvényhozói kategória. A cselekmény a törvényhozótól függetlenül veszélyes vagy nem veszélyes a társadalomra, a törvényhozó felismeri ezeket, és meghatározza meg azokat a cselekményeket, amelyek büntetőjogi értékelése feltétlenül szükséges. Új cselekmények kriminalizációjának folyamata:

A törvényhozó az egyes cselekménytípusok társadalomra veszélyességét értékelve (ún. absztrakt társadalomra veszélyesség) tényállást alkot, melyet a Különös Rész valamely fejezetében helyez el. A Különös Rész fejezeteibe az azonos vagy hasonló jogi tárgyakat sértő/veszélyeztető bűncselekmények kerülnek. A cselekmény törvényhozói értékelését elsősorban a büntetési tétel fejezi ki, melyet azonban a bűnösségi forma is befolyásol. Ezért az egyes bűncselekmények szándékos alakzata mindig súlyosabban büntetendő, mint a gondatlan alakzatuk. A cselekmény társadalomra veszélyességét értékelik:

1. A törvényhozó: Akkor értékeli, amikor eldönti, hogy bizonyos magatartást bűncselekménnyé nyilvánítson vagy ne, illetve hogy megszüntesse bizonyos magatartások bűncselekményi értékelését, vagy ne. Minél veszélyesebb az adott bűncselekmény a társadalomra, a törvényhozó annál súlyosabb büntetés alkalmazását teszi lehetővé. 2. A jogalkalmazó szervek: Akkor értékelik, amikor eldöntik, hogy a konkrét cselekmény veszélyes-e a társadalomra, vagy sem (bár a törvényhozó ezt az adott cselekmény bűncselekménnyé nyilvánítása útján általános érvénnyel már eldöntötte, a jogalkalmazó azonban nem mentesül az adott cselekmény társadalomra veszélyességének vizsgálata alól!). A törvényhozó értékelése ugyanis általános, valamely cselekmény típusra vonatkozik, a bíróságnak pedig az adott, konkrét cselekményt kell értékelnie). Előfordulhat, hogy az adott cselekmény megfelel a bűncselekménnyé nyilvánított bűncselekménytípusnak, mégsem minősül bűncselekménynek: ilyen a jogos védelem és a végszükség. Ezek azonban az atípusos esetek. Amennyiben megvan a társadalomra veszélyesség + a magatartás bűncselekménynek minősíthető, a bíróságnak a társadalomra veszélyesség fokát is értékelnie kell, mivel a büntetés mértékét is ettől függően kell megállapítani. Mikor kell az objektív társadalomra veszélyességnek fennállnia?

Ezzel összefüggésben két időpontot kell figyelembe venni:

a cselekmény elkövetésének időpontja (irányadó: meghatározott cselekmény bűncselekménynek minősül-e vagy sem),

a cselekmény elbírálásának időpontja (a büntetés mértékére van befolyása). A bűncselekmény minősítése a szempontjából az időpontnak is jelentősége van, mert az elkövetéskor kell az

adott cselekménynek a társadalomra veszélyesnek lenni ahhoz, hogy bűncselekmény legyen. A társadalomra veszélyességet kizáró oknak az elkövetéskor kell fennállni ahhoz, hogy ne lehessen az elkövetőt büntetni. Tehát az elkövetéskori időpont

91 a mérvadó a bűncselekmény minősítése szempontjából.

Tényállásszerűség (büntetni rendeltség)

A bűncselekmény fogalmi eleme a tényállásszerűség. A törvényhozó a tényállásszerűség vagy büntetni rendeltség fogalmi ismérvében fogalmazza meg a büntetőjogban törvényi garanciát jelentő nullum crimen sine lege-elvet. A törvényi tényállás fogalma:

A törvényi tényállás egy bűncselekménytípus törvényi ismérveinek az összessége.

Földvári prof. álláspontja:

90 A bűncselekmények köre koronként változik: Új cselekményeket kriminalizálunk, pl. az adócsalást, vagy vannak olyan cselekmények, amelyeket dekriminalizálunk, prostitúció, közveszélyes munkakerülés. Tehát ezt jelenti a társadalomra veszélyesség felismerése. Prostitúció volt, van, lesz. Az, hogy az most bűncselekmény lesz vagy nem, hogy az veszélyes-e a társadalomra, a cselekmény mindenképpen az, mert nem kívánatos, nem szükséges. Az, hogy abból bűncselekmény lesz vagy sem, azt a törvényalkotó felismeri. Ha társadalomra veszélyes, és az olyan fokon társadalomra veszélyesség, az törvényi tényállásba tartozik, ha nem olyan fokú, akkor csak szabálysértésként értékelik, ha meg az sem, akkor a törvényhozó büntetőjog nem avatkozik bele. 91

Az elbíráláskori társadalomra veszélyesség már nem a bűncselekménnyé nyilvánítás szempontjából jelentős, hanem a büntethetőséget megszüntető okoknál lesz jelentősége – büntetés-végrehajtási cselekmény lesz. Lehet hogy közben történt egy kriminálpolitikai döntés, melynek értelmében az adott cselekmény elbíráláskor már nem minősül társadalomra veszélyesnek, de az elkövetéskor még bűncselekmény volt.


A Btk. 10. § (1) bekezdésére is tekintettel e fogalom a büntetni rendeltséggel azonos, mert itt rendelkezik a törvényhozó arról, hogy egy adott cselekmény megfelel a Különös Rész valamely törvényi tényállásának;

A tényállásszerűség ma egy cselekménytípusra vonatkozik, ezért a törvényi tényállás (ezalatt a Különös Rész valamely rendelkezése értendő) mindig egy cselekménytípus törvényi ismérveinek összességét jelenti.

A törvényhozó a törvényi tényállásban azokat a tipikus körülményeket foglalja össze, amelyek általában

megalapozzák a büntetőjogi felelősségre vonást. Ezen ismérvek nélkül nem valósul meg bűncselekmény – de mivel ezek csak egy cselekménytípust jellemeznek, nem minden esetben eredményezik a bűncselekmény megvalósulását: előfordulhatnak olyan esetek, amikor a törvényhozó megengedi a tényállásszerű cselekmények elkövetését, például a jogos védelem vagy a végszükség esetében. Ilyenkor tényállásszerű a cselekmény, de nem jogellenes – és ezért nem is bűncselekmény, ugyanis az állam feljogosítja az állampolgárokat a saját vagy mások személye, illetve saját vagy mások értékeinek, továbbá a közrend ellen intézett jogtalan támadások elhárítására;

A tényállásszerű cselekmény csak abban az esetben tekinthető materiálisan jogellenesnek, ha az sérti

vagy veszélyezteti a törvényhozó által védeni kívánt érdeket. Hazai jogirodalmi felfogás: A törvényi tényállás 4 fő elemből áll:

1. A bűncselekmény tárgya, 2. tárgyi elemek, 3. a bűncselekmény alanya, 4. alanyi elemek.

Nagy Ferenc & Tokaji Géza álláspontja: A tényállási elemek körét szűkebben határozzák meg:

a jogi tárgy nem tényállási elem, a jogtárgy sértésének/veszélyeztetésének rendszerbeli helye a jogellenesség körében van;

a bűncselekmény-alanyiság feltételeit sem tekintik tényállási elemnek: az életkort és a beszámítási képességet bűnösségi előfeltételnek nyilvánítják. Ezek véleményük szerint csak negatív elemként építhetők be a törvényi tényállásba, mely szerintük célszerűtlen és a jogalkalmazással sincs összhangban, mert az az életkorra és a beszámítási képességre nem a tényállásszerűség, hanem a büntethetőséget kizáró okok síkján van figyelemmel;

bűncselekmény-fogalmukban a tényállásszerűség (diszpozíciószerűség) és a jogellenesség külön-külön fogalmi elemek ugyan, de szerves összefüggés is van köztük: (büntető)jogellenes a tényállásszerűen jogellenes cselekmény.

A törvényben nem szereplő kivételek: A tényállásszerűség és a társadalomra veszélyesség általában egybeesik, de bizonyos esetekben a törvény tesz alóla kivételt. Ezek a kivételek törvényben vannak meghatározva, de vannak olyan tényállásszerűséget kizáró okok is, amelyek nincsenek a törvényben meghatározva, és mégsem minősülnek bűncselekménynek. A kizáró okok között a törvény ugyan nem sorolja fel, de ilyen kizáró ok például a hivatalos személy eljárása.

A tényállásszerű cselekmény általában jogellenes, de bizonyos esetekben, amikor a törvény, vagy más jogszabály tesz kivételt, akkor a tényállásszerűség és a jogellenesség nem esik egybe.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 9. B) A vesztegetés 65/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

9. B) A vesztegetés

Jellege: a közélet tisztasága elleni bűncselekmény A vesztegetésnél 4 esetet különböztetünk meg: - Aktív (hivatali, gazdasági) - Passzív (hivatali, gazdasági)

PASSZÍV VESZTEGETÉS AKTÍV VESZTEGETÉS92

jogtalan előny kérése jogtalan előny adása

jogtalan előny elfogadása

jogtalan előny ígéretének elfogadása

jogtalan előny ígérése jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés

az aktív hivatali vesztegetéshez kapcsolódó elkövetési magatartások a 253.§ (3) és (4)

bekezdései szerint

HIVATALI ALAKZATOK

I. Hivatali passzív vesztegetés (250..§)

Btk. 250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy

ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt


(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy,

b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy

hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

1. Tárgya: a közélet tisztasága, azaz az állami és társadalmi szervek, a hivatalos és más közfeladatot ellátó személyek törvényes és elfogulatlan működése

2. Elkövetési magatartások:

- jogtalan előny kérése – ekkor a hivatalos személy a kezdeményező. A kérés történhet

írásban, szóban vagy ráutaló magatartással, amennyiben e magatartásban kifejezésre jut az, hogy az elkövető milyen jellegű előnyre tart igényt;

- jogtalan előnynek vagy ígéretének elfogadása – a hivatalos személy az aktív vesztegető

(ügyfél) által felajánlott, vagy ígért előnyt vagy ennek ígéretét, azaz a jövőbeli előnyt fogadja el

93;

- egyetértés a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával – ilyenkor nem szükséges az,

hogy az előny közvetlen élvezője a hivatalos személy legyen, az előny jelentkezhet harmadik személynél is. A hivatalos személynek azonban tudnia kell, hogy a kívülálló harmadik személy az előnyt rá tekintettel kapta;

Az előnynek mindhárom elkövetési magatartás vonatkozásában kapcsolatban kell állnia a hivatalos személy működésével. Előny: Mindaz, ami valamely szükséglet kielégítésére, vagy egyéni érdek előmozdítására alkalmas

azáltal, hogy a hivatalos személy az addiginál közvetlenül vagy közvetve kedvezőbb állapotba kerül. Az előny lehet vagyoni, vagy személyes jellegű egyaránt. Vagyoni előny: Annak tekintendő a pénzbeli vagy pénzértékű dologhoz juttatás, a kölcsön, a hitelbe

történő, de fizetési szándék nélküli vásárlás, a tartozás elengedése, a visszterhes jogügylet. Személyes előny: Minden olyan következmény, amelynek a megvesztegetett egzisztenciális, vagy más

érdekei, igényei kielégítése szempontjából jelentőséget tulajdonít. Ilyen lehet pl. valamilyen kereseti lehetőség, de szexuális kapcsolat létesítése is.

92 BKv.13. (a korábbi BK 31.) aki más személynek vagyoni, vagy nem vagyoni előnyt ad azért, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személyeknek eljuttassa, hivatali vesztegetés (Btk. 253. §) miatt vonható felelősségre abban az esetben is, ha az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni és így az átvevő cselekménye a Btk. 256. § (2) a) pontja szerinti hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősül. 93

A hivatalos személy működésével összefüggésben áll az előny elfogadása akkor is, ha az a hivatalos személy eljárást megelőzi. (BH 1982. 3.)


Nem tényállási eleme a bűncselekménynek, hogy az elkövető az előnyt ténylegesen meg is kapja. 3. Alany:

Tettes csak hivatalos személy94

lehet. Részes bárki lehet, kivéve az aktív vesztegetést megvalósító elkövetőket.

4. Minősített esetek:

a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyben intézkedni hivatott hivatalos személy

95;

b) más hivatalos személy fontosabb ügyben96

követi el; c) hivatali kötelességét megszegése, hatáskörét túllépése vagy a hivatali helyzettel egyébként

való visszaélés; d) bűnszövetségben; e) üzletszerűen történő elkövetés.

III. Hivatali aktív vesztegetés (253. §) Btk. 253. § (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy

ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri,

hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként

visszaéljen.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított

tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a

gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény

elkövetését megakadályozhatta volna.

(4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó

szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt gondatlanságból követi el.

1 Tárgy: a közélet tisztasága, azaz az állami és társadalmi szervek, a hivatalos és más közfeladatot ellátó

személyek törvényes és elfogulatlan működése 2. Elkövetési magatartások:

- jogtalan előny adása vagy jogtalan előny ígérése – a bűncselekmény akkor is

tényállásszerű, ha az elkövető az előnyt nem a hivatalos személynek, hanem reá tekintettel másnak adja vagy ígéri. „Más‖ alatt olyan személyt kell érteni, akinek előnyben részesítését a hivatalos személy a maga egyéni szempontjából befolyásoló mozzanatnak tekinti, de jelentheti a közvetítőt is, akitől a vesztegető reméli, hogy az előnyt esetleg a hivatalos személyekhez továbbítja. A cselekmény akkor is megvalósítja a tényállást, ha a hivatalos személy nem ért egyet az előny elfogadójával, vagy nem is tud a 3. személynek adott vagy ígért előnyről;

- felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása – a (3) bekezdés alapján az

elkövető akkor felel, ha szándékosan elmulasztja felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségét, amelynek teljesítése az aktív hivatali vesztegetés elkövetését megakadályozhatta volna. Felelőssége akkor is fennáll, ha nem tud arról, hogy ilyen bűncselekmény elkövetésére készül, illetve, hogy az a gazdálkodó szervezet érdekében áll.

94

Btk. 137. § E törvény alkalmazásában

1. hivatalos személy:

a) az országgyűlési képviselő,

b) a köztársasági elnök,

c) a miniszterelnök,

d) a Kormány tagja, az államtitkár és a szakállamtitkár,

e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész,

f) az országgyűlési biztos,

g) a helyi önkormányzati testületek tagja,

h) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes,

i) az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,

j) alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság

Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,

k) a pártfogó felügyelői szolgálatnál pártfogó felügyelői tevékenységet végző, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy,

l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el; 95

Ez a minősített eset a hivatalos személy beosztásához/munkaköréhez kapcsolódik. Fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy az, akinek döntései az állampolgárok jogát, vagy jogos érdekeit jelentős mértékben befolyásolják, illetve ilyen jellegű döntéseket önállóan előkészítenek – pl. a bűnügyi nyomozó (BH 1981. 268.) 96

Ez a minősített eset az ügyek fontosságához kapcsolódik: Az átlagosnál nagyobb jelentőségű ügyek tartoznak ide – pl. a rendőrjárőr alapvetően nem az, de amennyiben egy körözött személyt fog el és enged el valamilyen előny fejében, akkor cselekedetét a Btk. 250. § (2) bekezdés b/ pontja szerint kell minősíteni.


A felelősségének feltétele annak utólagos megállapítása, hogy a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése az aktív vesztegetés elkövetését megakadályozhatta volna.

3. Alany: az (1) és (2) bekezdés esetében bárki, a (3) és (4) bekezdés tettese csak gazdálkodó szervezet

vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója lehet. 4. Bűnösség:

Az (1) bekezdésben szabályozott elkövetési magatartás esetében elegendő az eshetőleges szándék is, a (2) bekezdés esetében – a célzatra tekintettel – csak egyenes szándék jöhet szóba. Az ellenőrzési és felügyeleti kötelezettség elmulasztásának mind a szándékos (3) bekezdés szerinti, mind pedig a (4) bekezdés szerinti gondatlan alakzata büntetendő. 5. Minősített esete:

A Btk. 253. § (2) bekezdés értelmében súlyosabban büntetendő az elkövető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaéljen. A kötelességszegésre irányuló vesztegetés esetében – amennyiben a hivatalos személy úgy szegi meg kötelességét, hogy ezzel már önmagában is bűncselekményt követ el, az aktív vesztegető egyben e bűncselekmény felbujtójaként is felelősségre vonható. 6. Büntethetőséget megszűntető ok:

A Btk. 255/A § büntethetőséget megszüntető okot állapít meg, és a hatékonyabb bűnfelderítés érdekében az aktív vesztegetés elkövetőin túlmenően mentesülhet a felelősségre vonás alól a passzív oldali elkövető is, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Az aktív vesztegető akkor mentesül a büntetőjogi felelősség alól, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.

GAZDASÁGI ALAKZATOK

II. Gazdasági passzív vesztegetés (251. § és 252.§ )

Btk. 251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg

tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve

annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedő


(2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, fontosabb ügyben

történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig


252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre

jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek

ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig


(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,

b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

1. Tárgy: a közélet tisztasága, a tényállásban felsorolt szervek és szervezetek befolyásoktól mentes működése


- azonosak a hivatalos személy által megvalósított vesztegetés elkövetési magatartásaival 3. Alany:

- Passzív gazdasági vesztegetés vétsége (251. §) esetén: a költségvetési szervnek,

gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki nem hivatalos személy és aki önálló intézkedésre nem jogosult;

- Passzív gazdasági vesztegetés bűntette (252. §) esetén: költségvetési szervnek,

gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre


jogosult dolgozója, illetve tagja, aki nem hivatalos személy és aki önálló intézkedésre jogosult

97.

4. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. 5. Minősített esete:

A passzív gazdasági vesztegetés vétségénél és bűntetténél egyaránt: - a kötelesség tényleges megszegése, - fontosabb ügyben történő kötelességszegés, - bűnszövetségben, - üzletszerűen történő elkövetés.

IV. Gazdasági aktív vesztegetés (254.§)

Btk. 254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy

reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig


(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó

szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.

A tényállási elemek azonosak az előbbi bűncselekményekével. Fontos azonban, hogy az (1) bekezdés elkövetési magatartásainak megvalósulásához nem elegendő az, hogy az előny adása vagy ígérése egyébként kapcsolatban álljon a törvényi tényállásban megnevezett szervezetek dolgozójának vagy tagjának működésével, e törvényhely csak a kötelességszegésre irányuló vesztegetést rendeli büntetni. A magatartás célzatos jellegére tekintettel a bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el. V. Bírósági vagy más hatósági eljárás tisztaságát sértő vesztegetés (255. §)

Btk. 255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a

kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és három évig terjedő


(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne

gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el.

VI. Büntethetőséget megszűntető ok (255/A. §)

Btk. 255/A. § (1) Nem büntethető a 250. § (1)-(2) bekezdésében, a 251. § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekezdésében és a

255. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott

volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az

elkövetés körülményeit feltárja.

(2) Nem büntethető a 253. §-ban, 254. §-ban és 255. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a

cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Elemzése megegyezik a hivatali vesztegetésnél szereplő, büntethetőséget megszűntető tényállással! VII. A vesztegetés feljelentésének elmulasztása (255/B. §)

Btk. 255/B. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett

vesztegetést (Btk. 250-255. §) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétséget követ el, és két

évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

A 2001. évi CXXI. törvénnyel beiktatott tényállás a korrupció elleni küzdelem jegyében született, célja annak elősegítése, hogy ezek a bűncselekmények könnyebben a hatóság tudomására jussanak. A Be. a hivatalos személyek általános feljelentési kötelezettségéről rendelkezik ugyan, de a fenti módosításig a feljelentés elmulasztásának büntető anyagi jogi szankcionálására nem volt lehetőség. A tényállás értelmében speciális feljelentési kötelezettség terheli a hivatalos személyt az e minőségében tudomására jutott korrupciós bűncselekményekkel összefüggésben. Ez tiszta mulasztási bűncselekmény, mely csak szándékosan követhető el. A feljelentés elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

97

Azt, hogy az elkövető mikor tekinthető önálló intézkedésre jogosultnak a munkaköre, beosztása, illetve alkalmi megbízás esetén a ténylegesen fennálló jogai, jogosultsága alapján kell elbírálni.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 10.A) A törvényi tényállás fogalma és fajai 69/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

10.A) A törvényi tényállás fogalma és fajai

1./ A törvényi tényállás kialakulása:

- a klasszikus iskola követőinek érdeme a törvényi tényállás tanának kidolgozása - fogalma a középkor corpus delicti fogalmából fejlődött ki – kezdetben tisztán eljárási jogi fogalom:

először a bűncselekmény nyomait, később minden olyan érzékileg észlelhető jelenséget e kifejezésse l jelöltek, amelyek alapján bűncselekmény elkövetésére lehetett következtetni

- csak a XVIII. század végén került be az anyagi jogba: de itt is csak a bűncselekmény külső ismérveit foglalja magában, de most már anyagi jogi értelemben, mint a büntethetőség feltételeit – innentől tényálladék (Klein, 1896)

- a polgári társadalmakban gyors fejlődésen ment át - Feuerbach

98: „valamely cselekmény vagy tény ama ismérveinek az összességét, amelyek a törvény

szempontjából jogellenesnek minősülő magatartásban lelhetők fel, nevezzük a bűncselekmény törvényi tényállásának.”

- Berner99

: „A törvényi tényállás a bűncselekmény ismérveinek az össz-fogalma” - Liszt: „ama ismérvek összessége, amelyek egy cselekményt bűncselekménnyé tesznek‖

(bűncselekmény= tényállásszerűség) - Berling: egy bűncselekménytípus körülírását tartalmazza, mentes minden értékeléstől. Absztrakt

fogalom, amely a tettes személyétől is elvonatkoztat. Az értékelés a jogellenesség és a bűnösség területéhez tartozik, így a bűncselekmény fogalma nem esik egybe a törvényi tényállás fogalmával. Nem azonos tehát a bűncselekmény fogalommal, hanem annak egyik fogalmi eleme.

2./ A törvényi tényállás fogalma:

A törvény tényállás egy bűncselekménytípus törvényi ismérveinek az összessége

Sajátosságai: - nem foglalja magában a bűncselekmény valamennyi ismérvét

100

- a büntethetőségnek csak azon feltételeit öleli fel, amelyeket a törvényhozó állított fel, amelyeket egy cselekménytípust általában a társadalomra veszélyesnek mutat – a társadalomra veszélyességet nem a törvényhozó alkotja, csak felismeri

- A törvényi tényállás fogalma nem azonos a tényállásszerűség fogalmával. A tényállásszerűség azt jelenti, hogy a cselekmény megfelel a törvényi tényállásnak.

3./ A törvényi tényállások fajai – felosztási rendszerek:

I. Általános – különös - teljes II. Alap – minősítő – privilegizáló III. Magatartási – eredmény – vegyes

I. ELSŐ FELOSZTÁS

Általános/Különös/Teljes tényállás:

1. Általános törvényi tényállás

- nem azonos az Általános Részi tényállásokkal - a Különös Részi tényállások közös ismérveit foglaljuk egybe - az általános törvényi tényállásban az alábbi közös elemek foglalnak helyet:

objektív elemek: a bűncselekmény tárgya a bűncselekmény tárgyi elemei

szubjektív elemek: a bűncselekmény alanya a bűncselekmény alanyi elemei

Ezek összességét nevezzük általános törvényi tényállásnak. A büntethetőség általános feltételeit foglalja magában a Btk. Általános Része

98 Paul Johann Anselm Ritter von Feuerbach (1775-1833) német jogtudós. A modern német büntetőjog-tudomány megalapítójának tekintik. Ő alkotta meg a pszichológiai elrettentés elméletét, mely szerint nem a büntetés végrehajtása, hanem már a büntetéssel való fenyegetés is elrettent a bűncselekmény elkövetésétől. Posztulátuma, a nulla poena sine lege, a jogállam egyik alapelvévé vált. Ennek értelmében a) a törvényeket ki kell hirdetni; b) a tényállásokat egyértelműen kell megfogalmazni; c) a joghátrányokat (a büntetési keretet) előre rögzíteni kell. 99

Albert Friedrich Berner (1818-1907), német büntetőjog-tudós 100

Példák: A testi sértést sokféle indítékból el lehet követni: bosszúból, pénzszerzés miatt. Ha bosszúból követték el, akkor az aljas indoknak minősül – ezt a célt pedig lényegesnek tartotta a törvényhozó, ezért beemelte a törvényi tényállásba, így az törvényi ismérv lett. A nyereségvágy a testi sértésnél nem szerepel, azonban az emberölésnél igen. A törvényhozó a testi sértésnél ezt a motívumot nem találta lényegesnek, ezért nem vált törvényi ismérvvé.


2. Különös törvényi tényállás:

Ezek a Különös Rész tényállásai. A Különös Rész azon rendelkezései, amelyekben a törvényhozó meghatározza az egyes bűncselekmények speciális feltételeit. E tényállások nem tartalmazzák az egyes bűncselekmények valamennyi törvényi ismérvét, a rendelkezéseket ki kell egészíteni az Általános Részben szabályozott általános büntethetőségi feltételekkel. Ha összehasonlítjuk a különös törvényi tényállásokat, azt tapasztaljuk, hogy vannak bennük közös elemek: Amennyiben ezeket gondolatban kivonjuk és absztraháljuk, akkor megkapjuk az általános törvényi tényállást, amely filozófiai/tudományos kategória, materiálisan nem jelenik meg.

II. MÁSODIK FELOSZTÁS

Alap/Minősítő/Privilegizáló tényállás:

A törvényi tényállások csoportosítása aszerint, hogy az életviszonyok milyen körére terjednek ki:

1. Alap- vagy egyszerű törvényi tényállás:

- a tipikus, az életben rendszerint előforduló esetre vonatkozó rendelkezés - a bűncselekmény megvalósulásának tipikus esete - pl.: „Aki mást megöl, … büntetendő‖ 2. Minősítő törvényi tényállás:

- az alaptól eltérő körülmények értékelése történik itt: a bűncselekmény megvalósulásának súlyosabb formáját értékeli a törvény

- a társadalomra veszélyesség nagyobb, így súlyosabb szankciót von maga után Példa: „a) előre kitervelten

b) nyereségvágyból vagy c) más aljas indokból, illetőleg célból, d) különös kegyetlenséggel… stb.‖

- nem azonos a súlyosító körülményekkel 3. Privilegizáló törvényi tényállás:

- a bűncselekmény megvalósulásának enyhébb formáját rendeli büntetni - társadalomra veszélyesség csekélyebb, így a szankció enyhébb - pl.: az emberölés vonatkozásában:

167. §. „Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl…‖ (az erős felindulásban elkövetett emberölés)

az újszülött megölése a másik példa, de ez már nincs szabályozva - nem azonos az enyhítő körülményekkel

A minősítő és a privilegizáló körülményeket a törvényhozó állapítja meg. Az enyhítő és a súlyosító körülmények nincsenek meghatározva törvényi tényállásban

III. HARMADIK FELOSZTÁS

Magatartási/Eredmény/Vegyes törvényi tényállás:

(Annak alapján, hogy mit határoz meg a törvényhozó a bűncselekmény megvalósulásaként)

1. Magatartási törvényi tényállás

2 fajtája ismeretes:

Tevékenységi bűncselekmény Tiszta mulasztási bűncselekmény101

aktív magatartást ír körül a törvényhozó: a bűncselekmény akkor valósul meg, ha: - ha ezt a magatartást tanúsítja az elkövető - ha az erre kötelezett elmulasztja

annak tanúsítását (önmagában, minden következmény beállása nélkül bűncselekménynek minősül)

- nincs kísérlete

101 Példa a tiszta mulasztásos bűncselekményre: a segítségnyújtás vagy a feljelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a cserbenhagyás.


Magatartási tényállások dr. Nagy Zoltán előadása alapján:

1. kizárólag tevéssel elkövethető bűncselekmények (aktív magatartással)

- csak tevéssel elkövethető materiális bűncselekmény pl.: 323.’§. zsarolás (van eredménye)

- tiszta tevékenységi bűncselekmény pl.: lopás 316. §.

2. mulasztással (passzív magatartással) elkövethető bűncselekmények

- csak tevéssel elkövethető materiális bűncselekmény: segítségnyújtás elmulasztása 172.§.

- tiszta mulasztási bűncselekmény: feljelentési kötelezettség elmulasztása

3. tevéssel és mulasztással elkövethető bűncselekmények

A/ külön-külön meghatározza a törvényhozó: - materiális: vagy eredmény pl.: csődbűntett

B/ nem határozza meg a törvényhozó (aktív/passzív magatartással, kötelességszegéssel):

- Materiális: hűtlen kezelés 319. §. - Immateriális: devizagazdálkodás megszegése 309. §.

C/ törvényhozó eredményt jelöl meg: magatartás lehet aktív , passzív Utóbbira példa: emberölés, ha a csecsemőt nem táplálják

A tiszta mulasztási bűncselekmény törvényi tényállásának két eleme:

A/ aktív magatartás körülírása B/ a határidő vagy helyzet, ameddig, illetve amelyben a kívánt magatartást tanúsítani kellene

Az aktív magatartással megvalósuló bűncselekmények közül kiemelkednek azok az esetek, ahol a törvényhozó nem egy jogellenes helyzet előidézését, hanem egy jogellenes helyzet, állapot fenntartását nyilvánítja büntetendővé (pl.: robbanóanyag birtokban tartása) = állapot-bűncselekmény

Az állapot-bűncselekmény befejezetté akkor válik, amikor az állapot létrejön, az elévülés pedig akkor kezdődik, amikor az állapot megszűnik. Ezeknél a bűncselekménynél a befejezettség folyamatos. 2. Eredménytényállás

- a törvényhozó meghatározott eredményt ír körül, és a bűncselekmény ennek az eredménynek az előidézésével valósul meg (pl.: 8 napon túl gyógyuló testi sértés)

- az eredmény bármilyen magatartással előidézhető – nyitott törvényi tényállás - ez is megvalósulhat aktív és passzív magatartással egyaránt

102

- passzív magatartással való megvalósítás = nem tiszta mulasztási bűncselekmény Pl.: csődbűntett FIGYELEM! A mulasztás sosem okozatos, azzal eredményt nem okozunk; a mulasztás és az eredmény

kapcsolatban lehet egymással, de okozati összefüggésben nem! 3. Vegyes törvényi tényállás

A törvényhozó körülír bizonyos magatartást és meghatároz egy eredményt is, s a bűncselekmény csak abban az esetben valósul meg, ha valaki a törvényi tényállásban körülírt magatartással idézte elő az ott meghatározott eredményt Ez az eredmény létrehozható aktív és passzív magatartással egyaránt. Példa: Csalás, aki mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Tévedésbe ejt – aktív magatartás;

tévedésben tart – passzív magatartás, nem oszlatja el a tévedést. Az eredmény pedig a kár.

102 Példák az emberölés körében:

- aktív magatartással előidézett eredmény, ha leszúrnak valakit, és az meghal; - passzív magatartással (mulasztással) előidézett eredmény, ha az anya nem eteti a csecsemőjét és az meghal

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 10. B) Az emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölés 72/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

10. B) Az emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölés

Emberölés

Btk. 166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból vagy

c) más aljas indokból, illetőleg célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó

személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy

támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,

f) több emberen,

g) sok ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen,

j) védekezésre képtelen személy sérelmére /ez az alpont 2009 augusztusában került bele a törvénybe/ követik el.

(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény

a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont];

b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés,

355. § (5) bekezdés a) pont];

c) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű

hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (1)

bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont].

166/A. §

Jellegük: személy elleni bűncselekmények között -> élet, testi épség és az egészség elleni bűncselekmények I. Emberölés: aki mást megöl -> bűntettet követ el

II. Tárgya: az emberi élet

Problémát jelent az élet kezdő és végpontjának meghatározása: Az élet kezdete: a szülési folyamat megindulása (toló-fájdalmak fellépése – előtte magzatelhajtásnak minősül a cselekmény) A sértett életképessége nem feltétele az emberölésnek a szülés után, ugyanígy közömbös az emberölés szempontjából a sértett az egészségi állapota későbbi élete során is – az eutanázia

103 is emberölésnek

minősül! Sértett életkora: Az emberölés megvalósulása szempontjából közömbös, de a cselekmény minősítésénél jelentőséggel bír (14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés minősítő tényező). Az élet vége: A halál – a büntetőjogi védelem végét jelenti. A halál stádiumai: i) klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely

nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát; ii) agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan

megszűnése; iii) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet

visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A büntetőjog-tudomány az agyhalál beálltát tekinti az emberi élet végső időpontjának – ezután

lehetséges a szervkivétel és átültetés! A halál beálltát követően – jogtárgy hiányában – az elkövető akaratától függetlenül emberölés nem követhető el.

III. Elkövetési magatartás Más személy megölése -> a tettes és a sértett nem lehet ugyanaz a személy!

103

Az egészségügyről szóló törvény a beteg számára biztosítja az önrendelkezési jogot, és a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a betegnek lehetősége van az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására. A törvény az önkéntes passzív eutanáziát lehetővé teszi – az aktív és nem önkéntes eutanázia azonban szándékos emberölést valósít meg.


Ölés: Olyan magatartás104

tanúsítása, amely az általános élettapasztalat szerint alkalmas a törvényi tényállásban meghatározott eredmény (aki mást megöl) – a halál – előidézésére. Nyitott törvényi tényállás: bármilyen módon vagy eszközzel követik el, az élet kioltása emberölés! Az elkövetési magatartás lehet passzív is – de mulasztással csak az alábbi feltételek megléte mellett lehetséges: Mulasztásos elkövetés feltételei:

a halálhoz vezető folyamat az elkövető magatartásától függetlenül indul meg,

az elkövető ezt a folyamatot felismeri, és szándékosan elmulasztja az – általa reálisan elhárítható – eredmény bekövetkezésének megakadályozását,

az elkövetőnek – általa ismerten – jogi alapon (nem büntetőjogi alapon) nyugvó kötelezettsége105

áll fenn a halálos eredmény elhárítására.

Tárgyi oldal: A tárgyi oldalon kell vizsgálni az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés

106 fennállását

– ez akkor áll fenn, ha az elkövető tevékenysége indította el azt az ok-folyamatot, amely ténylegesen a halál bekövetkezéséhez vezetett. Concausa: Azokat az oksági folyamatban közrejátszó körülményeket, amelyek elősegítik, siettetik az eredmény bekövetkezését, de az oksági folyamatban alapvető jelentőségük nincs, közreható okoknak (concausa) nevezik. Az okozati kapcsolat távoli vagy nagyon közeli jellege a bűncselekmény minősítése szempontjából közömbös, a büntetés kiszabása körében értékelendő. Befejezettség: Az emberölés eredmény (materiális) bűncselekmény – passzív alany halálának beálltával válik befejezetté.

IV. Kísérlet

Az elkövető által kifejtett szándékos magatartás, amely a halálos eredmény elérését célozza, az eredmény hiányában kísérletként értékelhető. A kísérlet megállapításához szükséges feltételek:

a) az elkövetési magatartás szándékos volta: a szándék fajtája és intenzitása az emberölés kísérletének megvalósulása szempontjából közömbös, a gondatlan magatartás kísérlete pedig fogalmilag kizárt. Ha az ölési szándékkal tanúsított cselekmény olyan veszélyhelyzetet hoz létre, amely a halálos eredmény beálltának reális lehetőségét adja, a kísérlet megállapítása indokolt;

b) a véghezvitel megkezdése: ez az a fogalmi elem, amely elhatárolja a kísérletet az előkészülettől. Az előkészület csak távolról veszélyezteti a jogtárgyat, a kísérlet esetében pedig az elkövető magatartása elindítja azt a folyamatot, amely a halálos eredményhez vezet

107. Ha az ölési szándékkal tanúsított cselekmény olyan veszélyhelyzetet hoz létre,

amely a halálos eredmény beálltának reális lehetőségét adja, a kísérlet megállapítása indokolt.

c) az eredmény bekövetkezésének elmaradása108

: ennek a befejezett alakzattól való elhatárolás szempontjából van jelentősége.

104

A törvényi meghatározásból következik, hogy az öngyilkosság, illetve ennek kísérlete nem büntethető, de az abban való közreműködés – a 168. § szabályozott sui generis bűncselekményként – már igen. 105

Ez a kötelezettség alapulhat a sértetthez fűződő személyes, rokoni kapcsolaton (pl. szűlő/gyermek-viszony), vagy szerződéses kapcsolaton (pl. eltartási szerződés) 106

A bírói gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy az adott cselekmény és a bekövetkező eredmény között az okozati kapcsolat fennáll, ha az elkövető magatartása tényállásszerű – tehát alkalmas volt az eredmény előidézésére, függetlenül attól, hogy az általa megindított ok-folyamatba más személyek nem tényállásszerű magatartása vagy egyéb körülmények (pl. betegség) is közrehatottak. 107

Megállapítható az emberölés kísérlete olyan esetben is, amikor az elkövető olyan feltételeket biztosít, amelyek az egyéb körülményeknél fogva, vagy a sértett magatartásával együtt vezetnek a halálos eredmény beálltához. Ilyen például a mérgezett folyadék tervszerű elhelyezése emberölés céljából (BJD 997.). 108

A kísérlet megvalósulása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az eredmény milyen okból maradt el. A büntetőjogi felelősség mértéke és a büntetés kiszabása szempontjából azonban nem közömbös, hogy mely okból nem kerül sor a bűncselekmény befejezésére.


A kísérlet felosztása109

Befejezetlen magatartású kísérlet Befejezett magatartású kísérlet

Az elkövető még nem valósította meg maradéktalanul a tényállásszerű cselekményt, a maga részéről nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az eredmény bekövetkezzen, tehát lehetősége volt a továbbviteltől való önkéntes elállásra. A minősítés feltétele, hogy az elállás önként történjen – tehát az elállási szándék az elkövető önálló akarat-elhatározására legyen visszavezethető. Az viszont már mindegy, hogy ez az elhatározás milyen motivációból (pl. megbánás/büntetéstől való félelem) jött létre!

Nem önkéntes az emberölés kísérletétől való elállás, ha:

az elállás szándéka külső kényszerítő körülmények hatására alakult ki, vagy

a sértett ellenállása hiúsította meg a befejezést. Az ítélkezési gyakorlat nem tekinti önkéntes elállásnak az elkövetési magatartás megismétlésének elmaradását sem!

Az elkövető mindent megtett a szándékolt eredmény bekövetkezése érdekében és magatartása objektíve is alkalmas a célzott eredmény elérésére. A befejezett kísérlet esetén az önkéntes elállás fogalmilag kizárt – büntethetőséget megszűntető okként csak az önkéntes eredmény-elhárítás jöhet szóba, mely minden esetben aktív magatartás tanúsítását feltételezi. Nem szükséges, hogy az eredményt maga az elkövető hárítsa el, elegendő az is, ha ő az, aki segítséget hív!

Azokban az esetekben, amikor az önkéntes elállás vagy az eredmény önkéntes elhárítása büntetlenséget eredményez, az elkövető az ún. maradékcselekményért büntetőjogi felelősséggel tartozik [Btk. 17. § (4) bekezdés]. Ilyen esetekben a cselekmény jogi megítélése a ténylegesen bekövetkezett eredményhez igazodik, a maradékcselekmény csak befejezett bűncselekmény lehet. Alkalmatlan kísérlet:

Vizsgálni kell azt is, hogy a kísérlet az eredmény elérésére alkalmatlan volt, vagy alkalmatlan.

Az alkalmatlan kísérlet 2 esete:

Alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet Alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet

Alkalmatlan a tárgy, ha azon az emberölés elkövetése nem lehetséges – ebben az esetben hiányzik a védendő jogi tárgy -> társadalomra veszélyesség nem adott -> nincs bűncselekmény

Az ítélkezési gyakorlat nem különbözteti meg: Abszolúte alkalmatlan tárgy:

Amelyik semmiféle káros következményt nem idézhet elő – ilyenkor bűncselekmény sem jön létre.

Relatíve alkalmatlan tárgy: Ha az adott tárgy az adott körülmények között / feltételek mellett / alkalmazott mennyiségben vagy mértékben nem alkalmas az ölési cselekmény elkövetéséhez, de más körülmények között igen:

A büntetőjogi felelősség megállapításának van helye!

Az alkalmatlan tárgyon és alkalmatlan eszközzel végzett kísérlet esetén a törvény a jogalkalmazóra bízza, hogy szükséges-e a büntetés kiszabása, és ebben az esetben a korlátlan enyhítés lehetősége is adott. Az ítélkezési gyakorlatban alkalmazzák a közeli/távoli kísérlet fogalmát:

Közeli a kísérlet az emberölés esetében akkor, ha pl. a terhelt magatartásának eredményeként a sértett sérülést szenvedett, és életét csak a gyors & szakszerű orvosi segítség mentette meg;

Távoli a kísérlet az emberölés esetében akkor, ha a halált okozó sérülés létre sem jött, mert pl. a vádlott rálőtt a sértettre, de nem találta el.

109

A Btk. 17. § (3) bekezdés szerinti önkéntes elállás és az eredmény önkéntes elhárításának megítélése szempontjából van jelentősége.


Előkészület: A bűncselekmény nagyfokú társadalomra veszélyessége miatt büntetendő az előkészülete is!

V. Alanya

Minden 14. életévét betöltött, beszámítási képességgel rendelkező személy lehet. Az emberölés az általános szabályoknak megfelelően elkövethető egyedi tettesként (közvetlen/közvetett tettesként), valamint társtettesként is.

A társtettesség megállapításának feltételei: a) több elkövető között az élet kioltására irányuló szándékegység (alanyi oldal), b) azonos törvényi tényállás megvalósítása, c) ölési cselekmény elkövetésében való részvétel (tárgyi oldal).

Társtettesség megállapításához az elkövetőknek szándékosan kell cselekedniük (gondatlanság esetén nincs társtettesség), de a törvény azt nem írja elő, hogy azt egyenes szándékkal tegyék: Eshetőleges szándék esetén is megállapítható a társtettesség! Az ölési cselekmény elkövetésében való részvétel nemcsak az eredményt közvetlenül előidéző magatartást jelenti, hanem minden, a tényállás szerinti ölési cselekményt kiegészítő vagy részcselekményként szolgáló egyéb magatartást is: Az elkövetők magatartásának összességében kell a sértett halálát előidézniük.

Bűnsegély&felbújtás: járulékos jelleg

Felbujtás miatt csak akkor vonható felelősségre az elkövető, ha a felbujtás eredményre vezetett, és az általa felbujtott személy az emberölést legalább megkísérelte. Ha a felbujtás nem vezetett eredményre, és az elkövető meg sem kíséreli az emberölést, akkor a felbujtó emberölés előkészülete miatt vonható felelősségre, ugyanis cselekménye – a Btk. 18. § (1) bekezdésére

110

figyelemmel – maradéktalanul kimeríti az emberölés előkészületének tényállását. VI. Bűnösség

Bűntett: csak szándékosan követhető el – egyenes és eshetőleges szándékkal is! Szándékos emberölés állapítható meg, ha az elkövető tisztában van:

a) cselekményével és annak a halál előidézésre alkalmas voltával, b) előre látja a halál bekövetkezését, azt vagy kívánja (egyenes szándék), vagy nem kívánja ugyan, de

abba belenyugszik (eshetőleges szándék). Vétség: A gondatlan emberölést az követi el, aki a magatartása következményeként beálló halált előre látja, de könnyelműen bízik annak elmaradásában (luxuria), vagy azért nem látja előre a következményt, mert a tőle elvárható gondosságot nem tanúsítja (negligancia). Fontos elhatárolni az eshetőleges szándékot (dolus eventualis) a tudatos gondatlanságtól (luxuria), mert ez

utóbbival kapcsolatban az elkövető nem csupán nem kívánja a sértett halálát, hanem azzal összefüggésben bízik annak elmaradásában, de ez a bizakodás könnyelmű és a körülmények téves/helytelen felismerésén alapu l. Eshetőleges szándék

111 esetében ilyen bizakodásnak nincs ténybeli alapja, a véletlenben bízni pedig egyenlő az

eredmény bekövetkeztébe való belenyugvással. ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK:

A szándékosság vonatkozásában problémák merülhetnek fel abban az esetben, ha az elkövető magatartása nem halált, hanem csak testi sértést idézett elő. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a cselekményt testi sértésnek, vagy emberölés kísérletének kell minősíteni? Ha pedig halálos következmény állt be, akkor tisztázni kell, hogy a cselekmény szándékos emberölésnek vagy halált okozó testi sértésnek minősül. Ad 1) A Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről:

Az irányelv rögzíti, hogy a szándékos emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele

időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet:

Emberölés, vagy ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik;

110

Btk. 18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik. 111

A bírói gyakorlat szerint az eshetőleges szándékkal való elkövetés enyhítő körülmény, az egyenes szándékkal való elkövetés azonban nem értékelhető súlyosbító körülményként!


Életveszélyt okozó testi sértés valamint halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán a testi sérülés előidézésére irányul: az életveszélyt okozó testi sértés esetén a szándéknak nem kell feltétlenül az eredményre kiterjednie; a halált okozó testi sértés esetén pedig az eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn.

Erre a tudattartalomra a külvilágban megnyilvánult tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből112

lehet következtetni.

Tárgyi tényezők: A cselekmény elkövetéséhez használt eszköz, az elkövetés módja, körülményei

Alanyi tényezők: Az elkövető személyes tulajdonságai, az indítóok: o amikor az akarat-elhatározás és az elkövetés között alig van időköz (a szándék hirtelen alakult

ki), akkor gyakran hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének előrelátása; o egyenes szándékkal elkövetett ölési cselekmények esetében csaknem kizárt, hogy az elkövetőt

valamilyen külső/belső tényező nem motiválta volna – vizsgálni kell az elkövető és a sértett személyes viszonyát;

Az indítóok ismerete segítséget nyújthat az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés kísérletének a testi sértéstől való elhatárolásához – ezért minden esetben lényeges az indítóok és a konkrét elkövetési cselekmény közötti kapcsolat feltárása és bizonyítása. Az LB 15. számú irányelve szerint az életveszély

113 fogalmilag a halál bekövetkezésének a reális lehetőségét

jelenti, de nem azonosítható a halál szükségszerű beállásának a lehetőségével. Ad 2) Az életveszélyt okozó testi sértés eredmény-bűncselekmény, az LB 15. sz. irányelve szerint

megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövetőnek a szándéka az életveszélyre is kiterjed. Amennyiben az elkövető szándéka nem az élet veszélyeztetésére, hanem a halálos eredmény létrehozására irányul: emberölés, illetőleg emberölés kísérlete megállapításának van helye akkor is, ha magatartásának következményeként akár semmiféle sérülés nem keletkezett, vagy éppen életveszélyes sérülés keletkezett. Ad 3) Halált okozó testi sértés bűntette valósul meg, ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés

előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság (annak bármilyen formája) terheli. Ha a cselekmény gondatlan, és ahhoz járul a halálos eredmény: gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége! A bűncselekmény ún. vegyes bűnösségi alakzatára tekintettel a kísérlet kizárt! VII. Minősített esetei

Az emberölés minősített esetei a szándékos emberöléshez kapcsolódnak. Meghatározásuk a bűncselekmény tárgyára, tárgyi elemeire, valamint az alanyi oldalon jelentkező többlet-tényállási körülményekre tekintettel történt. Az LB 15. számú irányelve részletesen tárgyalja e minősített eseteket és kiemeli azokat a jellemző ismérveket, amelyek az egyes minősítő körülmények megítélése körében jelentőséggel bírnak. 1. Előre kiterveltség:

Nem a végrehajtás módja, hanem a szándék kialakulása és kifejlődése, a cselekmény elkövetésének és az elkövetés körülményeinek mérlegelése miatt fokozza a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességét. Az ölésre irányuló céltudatos törekvés az egyenes szándék meglétét tételezi fel. Az előre kitervelt elkövetés megállapítása kizárt, ha az elkövető ölési szándéka eshetőleges. Az előre kitervelt elkövetés nélkülözhetetlen része a cselekmény elkövetésére indító és ez ellen szóló motívumoknak az elkövető tudatában lejátszódó küzdelme, az elkövetés eltervezése. Ehhez idő kell – de önmagában a bűncselekmény első gondolata és kivitelezése között eltelt hosszabb idő még nem nyújt alapot

112 Egyetlenegy feltételnek vagy körülménynek a bizonyítottsága önmagában nem alapozhatja meg magának a cselekménynek a minősítését =

tehát lehet, hogy ama eszköz az élet kioltására alkalmas, de az nem jelenti azt automatikusan, hogy az elkövető emberölést el is akarta követni!

Még az lehet, hogy a cselekmény végrehajtása során közben azt üvöltözte, hogy „Megöllek, te szemét!” – de ez nem jelenti azt, hogy valóban emberölést is akart végrehajtani! 113

A sérülés életveszélyes volta szakkérdés, melyet orvosszakértő segítségével kell megállapítani. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16. sz. módszertani levele szerint a sérülés életveszélyesnek véleményezhető, ha

Életfontosságú szervet sért,

Életfontos szervek működésének másodlagos gátlását idézi elő,

Súlyos heveny belső vagy külső vérzést okoz,

Olyan állapothoz vezet, amely sokktalanítást követel meg. A szervsérüléssel és/vagy jelentősebb vérzéssel nem járó, de testüreget (koponya, mellkas, has) megnyitó sérülés önmagában közvetett életveszélyt jelent.


arra, hogy a bűncselekmény előre kiterveltként legyen minősíthető (BJD 2947.). Az előre kiterveltség minősítéséhez a szándék kialakulásának körülményeit fel kell tárni. Nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről, ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése. Nem zárja ki az előre kiterveltség megállapítását, ha az elkövető beszámítási képességében korlátozott, kóros elmeállapotú – de az sem, ha a cselekményt a leleplezés (lebukás) biztos tudatában követte el. 2. Nyereségvágy:

Akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek az emberölés, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. A törvényi tényállás azon megfogalmazása, hogy „nyereségvágyból vagy más aljas indokból, illetve célból” arra utal, hogy ez az elkövetés mindenkor aljas indok vagy cél elérése érdekében történik. A nyereségvágyból való elkövetés feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekményt valamely, a sértett birtokában lévő vagyontárgy/pénz megszerzése érdekében kövesse el, és ez a szándéka már az elkövetési magatartás megkezdésekor fennálljon. Ha az ölési cselekmény befejezése után alakul ki az elkövetőben valamely dolog vagy pénz elvételére irányuló szándék: nem nyereségvágyból elkövetett emberölés, hanem az emberölés alapesete és a kifosztás bűntettének halmazata kerül megállapításra. A nyereségvágyból elkövetettnek az emberölés csak szándékosan követhető el (egyenes/eshetőleges szándék).

3. Más aljas indok vagy cél

114:

Az erkölcsileg elvetendő motívumból vagy célból fakadó vagy ilyen célból elkövetett cselekményeket kell érteni alatta, eshetőleges szándékkal is megvalósítható, célzatos elkövetés esetén azonban csak egyenes szándékkal lehetséges. Amennyiben a nemi erkölcs elleni bűncselekmény végrehajtása érdekében alkalmazott erőszakhoz ölési szándék is társul, vagy az ölési cselekmény elkövetésének egyik motívuma a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény végrehajtása, továbbá, ha az elkövető az ölési cselekményt nemi vágy kielégítésének fokozása érdekében követi el, a súlyosabb minősítésű emberölést kell megállapítani. A bosszúból elkövetés csak abban az esetben minősül aljas indokból elkövetettnek, ha az indító ok erkölcsileg kiemelkedően elítélendő: pl. azért akarja megölni gyermekét, hogy ezáltal a házasság felbontása miatt volt házastársán bosszút álljon (BH. 1978. 461.). A bűncselekmény elkövetésének tipikus esete, amikor az elkövető az emberölést más bűncselekmény elkövetése vagy az elkövetett bűncselekmény leleplezésének meghiúsítása vagy megnehezítése érdekében követi el. 4. Különös kegyetlenség:

Megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók: Az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények jönnek szóba. Az elkövetési mód, az ölési cselekmény a kegyetlen – az elkövető tudatának az elkövetéskor át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét – erre a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján, a bántalmazás hosszantartó voltából, a sértett látható szenvedéséből lehet következtetni. Az elkövetőnek a sértett megölése után tanúsított magatartása – pl. a holttest feldarabolása vagy elásása – már nem tartozik a különös kegyetlenség körébe. 5. Hivatalos személy ellen

115:

Ide tartozik a hivatalos személy, a külföldi hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy, valamint a támogatásukra/védelmükre kelt személy ellen elkövetett emberölés.

114

A 15. sz. Irányelv tartalmazza: Ha a nyereségvágy közvetett = az aljas indok; Ha dolog megszerzésének lehetősége közvetlen, azonnali,

reális: (készpénz, értéktárgy, ékszer stb.) = ekkor nyereségvágyból elkövetett emberölés jön szóba; Amennyiben a dolog megszerzésének a lehetősége csak közvetett, akkor aljas indok és aljas cél jön szóba! – ezek a példák érthetővé teszik ezt a megállapítást (megöli az örökhagyót,

megöli a biztosítottat mert az elkövető a biztosítás kedvezményezettje stb.) Tehát itt az aljas indokot és az aljas célt említi a bírósági gyakorlat ebben a körben.

„Más aljas indok és cél‖ a tankönyvekben és kommentárokban sok magyarázat van arról, hogy ez a társadalom megítélése szempontjából hátrányos, elítélendő stb. Tipikus esetei a „politikai motívumból‖ végrehajtott akár emberölés, akár testi sértés; ilyen a „szexuális motívumból‖ végrehajtott akár emberölés, akár testi sértés; ilyenek a móri bankrablásnál elkövetett emberölések, amikor „a bűncselekmény elleplezése ill. felderítése megnehezítése céljából‖ történik az ölési cselekmény (megölik a tanukat, sértettet – hogy ne tehessen tanúvallomást). Továbbá ilyen az az eset, amikor a sértettet hivatalos eljárása miatt ölik meg, de a hivatalos személyi minőség már korábban megszűnt. 115

„Hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen hivatalos eljárása alatt…” [166.§ (2) bekezdés e) pontja] még meg kell lenni a hivatalos minősültségnek, ahhoz, hogy ez a minősítő körülmény megállapítást nyerhessen!


Az elkövetési magatartás 1. fordulata: A hivatalos személy megölése a hivatalos eljárás ideje alatt történik. Az indítéknak nincs jelentősége, az elkövető tudatának át kell fognia azt a körülményt, hogy:

a) a sértett hivatalos személy, b) a sértett az elkövetés idején hivatalos tevékenységet

116 végez.

Az elkövetési magatartás 2. fordulata: A hivatalos személy eljárása miatt, de a hivatalos eljáráson kívül történt az ölési cselekmény elkövetése.

Ha a passzív alanyt a hivatalos eljárásban tett intézkedése miatt, de hivatalos személyi minőségének megszűnése után öli meg az elkövető – aljas indokból elkövetett emberölés! Közfeladatot ellátó személy megölésének megállapítására akkor kerülhet sor, ha közérdekű feladatának teljesítése során történik életének kioltása. A hivatalos személyek, a külföldi hivatalos személyek és a közfeladatot ellátó személyek körét a Btk. 137. §

117

határozza meg. 6. Több emberen:

Akkor állapítható meg, ha az elkövető

akár egyetlen akarat-elhatározásból fakadóan, egy időben/egymást követően,

akár különböző időpontokban és eltérő akarat-elhatározásból hajtja végre több ember megölését Nem feltétele a törvényi egységbe foglalásnak az egységes akarat-elhatározás és az időbeli közelség – de a felelősségre vonásnak egy eljárásban kell megtörténnie. A bűncselekmény befejezettségéhez minimum 2 ember halálának kell bekövetkeznie, és csak a Btk. 166. § szerinti bűncselekmény vonatkozásában alkalmazható (ha az egyik emberölés hirtelen felindulásból eredt, már nem állapítható meg)! 7. Sok ember életét veszélyeztetve:

Akkor van helye, ha az elkövető szándéka meghatározott személy életének kioltására irányul, de a cselekményt úgy hajtja végre, hogy ezáltal sok ember életét veszélynek teszi ki anélkül azonban, hogy szándéka ezek bármelyikének megölésére irányulna.

Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy sok ember életét is veszélyezteti!

116

Az ítélkezési gyakorlat szerint a hivatalos személyt akkor is megilleti a fokozott büntetőjogi védelem, ha eljárása során alaki szabálytalanságot követ el. Az elkövető csak akkor hivatkozhat a hivatalos személy részéről jogellenes fellépésre, ha annak eljárása minden mérlegelés nélkül, kétségkívül jogellenes. Ebben az esetben a hivatalos személy megölése nem vonja maga után a minősített eset megállapítását. 117















l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el;

2. közfeladatot ellátó személy:

a) a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél

végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy,

b) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,

c) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,

d) a mentőszolgálat tagja,

e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,

f) az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló

jogviszonyban álló más személy,

g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, valamint a

felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára, tudományos kutatója,

h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó egyesület tűzoltói feladatot ellátó tagja,

i) a polgárőr a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban /ez az alpont 2009 augusztusában módosult; ez az új szövegezése/, j) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház lelkésze,

k) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben

meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során,

l) az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési

tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban /ez az alpont 2009 augusztusában módosult; ez az új szövegezése/;


Az ítélkezési gyakorlat szerint a sértett személyén kívül a „sok emberen‖ minimum 6 személy életének a közvetlen veszélybe hozatalát kell érteni (BJD 4823.) Földvári prof.: E minősített eset megállapításához a sértetten kívül – akinek halálát az elkövető szándékosan idézi elő vagy elő akarja idézni – minimálisan további négy személy életének veszélyeztetése szükséges. E minősítő körülmény fennállására az ölési cselekményhez használt eszközökből lehet következtetni – pl. robbantás, gyújtogatás. 8. Különös visszaesői minőség: A Btk. 137 § 13. pontja

118 és a Btk. 166. § (5) bekezdésében

119 foglalt értelmező rendelkezések szerint „különös

visszaesőnek minősül”. 9. 14. életévét be nem töltött személy ellen

Súlyosabban minősül az emberölés, ha a bűncselekmény passzív alanya az elkövetéskor a 14. életévét nem töltötte be.

Az elkövető a 14. születésnapján még gyermekkorú, a 18. születésnapján még fiatalkorú (BH 1987. 267.).

Újszülött megölése: Ez Földvári professzor úr kedvenc témája, 2002-ben írt belőle cikket! Kedvenc kérdései:

Ki lehet társtettes?

A társtettesnek a cselekményét hogyan minősítjük? A társtettes nem az újszülött megöléséért, hanem emberölésért – annak valamelyik esetéért – felel. Az újszülött megölése bűncselekmény: Tettese csak nő lehet, az emberölésnél az ún. „méltánylandó körülmények” (a szüléssel együtt járó testi, pszichikai állapotváltozások, tudatbeszűkülés, stb.) a társtettesre már nem állnak fenn – a társtettes nagyon is tisztában van cselekményével! 10. Védekezésre képtelen személy sérelmére

Ez a minősített tényállás utolsó, j) pontként a Btk. 2009 augusztusi módosításával került bele a törvényszövegbe. Védekezésre képtelen

120 az a személy, aki állapotánál fogva képtelen a fizikai ellenállás kifejtésére. Ilyen állapot

kialakulhat betegség következtében, vagy mások cselekményéből (pl. megkötözés), ez azonban a bűncselekmény megállapítása szempontjából közömbös; a lényeg, hogy az elkövető a sértett ezen állapotát használja ki. 11. Amennyiben az emberölés elkövetési magatartása több minősítő körülménynek is megfelel: Az

emberölés minősítő körülményei halmozódhatnak -> ezek általában nem zárják ki egymást! Kivétel ez alól a kétszeres értékelés tilalma – nyereségvágyból elkövetés esetén nem értékelhető a cselekmény egyszersmind aljas indokból elkövetettnek is, mert a 2 minősítő körülmény motívuma azonos!

VIII. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Btk. 167. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig


Az erős felindulásban elkövetett emberölés a Btk. 166. § szerinti emberölés privilegizált

121 esete, amely a tárgyi

oldalon megegyezik azzal, az alanyi oldalon azonban lényeges eltérést mutat. E bűncselekménynél a szándék kialakulása és annak realizálása a szokásostól eltérően megy végbe, a törvényi tényállásban szereplő erős felindulás az indulatnak, az érzelmi fellobbanásnak (affektus) jelentős fokát jelenti. Megállapításának feltételei:

1) az ölési szándék erős felindulásban keletkezzen,

118

Btk. 137 § 13. pontja: csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. 119

Btk. 166 § (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény

a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont],

b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a)

pont];

c) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a

zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3)

bekezdés b) pont]. 120


kifejtésére /ez a pont 2009 augusztusában került bele a törvénybe, a „tekinteni”-szóban lévő gépelési hibával együtt/. 121 Az erős felindulásban elkövetett emberölés és az újszülött megölésé az emberölés két privilegizált alakzata! Ha kell a tényállás fajainál

példát mondani az alap-, a minősített és a privilegizált esetre akkor ezt a kettőt kell megnevezni a privilegizált alakzatoknál között!


2) az erős felindulás méltányolható okból származzon, 3) az elkövető az ölési cselekményt is erős felindulásban hajtsa végre.

A felindulás – az indulat fajtái: (pathológiás/fiziológiás indulat)

Pathológiás (kóros) indulat: az elkövető kóros elmeállapotára vagy pszichés állapotára tekintettel a felindulás a kiváltó oknak – minőségében, intenzitásában vagy időtartamában – nem felel meg, és ez a körülmény a tudat elhomályosulásához/elborulásához vezet. Ez olyan tudatzavart eredményezhet, ami a kóros elmeállapot fogalma alá tartozik – a Btk. 24. § (1) vagy (2) kell alkalmazni!

Fiziológiás (élettani) indulat: az érzelmek valamilyen külső pszichés hatásra rövid időn belül olymértékben uralkodnak el az egyénen, hogy a magatartás folyamatának elhatározásában a motívumok harca egészen lerövidül – az egyén gondolkodását beszűkült tudatállapot jellemzi – ami nem jelent teljes tudat-elborulást, mert az elkövető tisztában cselekményével, a következményeket azonban nem képes elvárható szintén mérlegelni és az érzelmek túlsúlyát megszűntetni.

Az erős felindulásban elkövetett emberölés esetén a fiziológiás affektusnak van jelentősége, az indulat hatása alatti elkövetés önmagában azonban nem alapozza meg a privilegizált eset megállapítását! Ha az indulat kialakulása az elkövető pszichés állapotából fakad, és azt nem külső körülmények váltották ki – tehát nem éplélektani alapon alakult ki: a cselekményt a Btk. 166. § szerint kell minősíteni, de a büntetőjogi felelősség tekintetében a Btk. 24. § (2) bekezdés foglalt rendelkezést

122 kell alkalmazni.

A cselekmény akkor minősül erős felindulásban elkövetett emberölésnek, ha a felindulás nem az elkövető kóros elmeállapotára, hanem valamely külső ok hatására létrejött és méltányolható körülményekből származó felindulás magas foka váltotta ki az ölésre irányuló szándékot. Méltányolható ok

123: Ha az nem a tettes személyében rejlik & erkölcsileg menthető.

Ittasság: A bírói gyakorlat szerint a szeszes italtól befolyásolt állapot nem alapozhatja meg az erős felindulást, de az elkövető ittassága nem kizáró tényező, amennyiben az erkölcsileg méltányolható ok az ittasságtól függetlenül is alkalmas volt az elkövető felindultságának kiváltására. Provokáció: Az erkölcsileg menthetőség megállapításához az is szükséges, hogy az elkövető felindultságát eredményező sérelem ne csak jogtalan, hanem egyben súlyos legyen. A bírói gyakorlat súlyos sértésnek tekinti a szóbeli sértések ismétlődését, a folytonos becsületsértést, az ismétlődő szidalmazást. Sértett nem jogellenes magatartása: E körben különös jelentősége van a sértett és az elkövető között fennálló érzelmi kapcsolatnak/életviszonynak (pl. házastársak veszekedése). Arányosság: A tényállás megállapítása körében elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az elkövetést kiváltó ok súlyossága, valamint az elkövető magatartása egymással arányban áll-e. A jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés (méltányolható ok híján) nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását. Végrehajtás: Az erős felindulásban elkövetett emberölés tényállásának kiemelt ismérve, hogy az elkövető szándékát méltányolható okból származó erős felindulásban hajtsa végre. Ez a tettes elkövetéskori állapotára vonatkozik, melynek előzménye, hogy az ölési szándék is ugyanebben az állapotban keletkezett. A szándék és az elkövetés között hosszabb idő nem telhet el, de annak tartamát az adott körülmények figyelembe vételével egyénileg kell mérlegelni. Elhatárolási kérdés:

Az erős felindulásban elkövetett emberölés és a jogos védelem esetében az elhárítás szükséges mértékének menthető felindulásból való túllépése esetén. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy a jogos védelem törvényi feltételei fennállnak-e, és csak ezek hiányában kerülhet sor a privilegizált tényállás megállapítására. A jogos védelem időbeli túllépése esetén – tehát a jogtalan támadás befejezése vagy megszűnése után – a jogos védelem Btk. 29. § meghatározott rendelkezései nem alkalmazhatók. Ha az elkövető ilyen esetekben a jogtalan

támadás miatt keletkezett menthető felindulásban követi el a cselekményt, a cselekmény a Btk. 167. § szerint minősülhet.

122

Btk. 24. § (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében

vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. 123

Az oknak méltányolható erkölcsi oknak kell lennie, és a cselekménynek azonnal követnie kell a létrejött szándékot!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 11. A) A bűncselekmény tárgya 81/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

11. A) A bűncselekmény tárgya

1./ A tárgy fogalma:

- korábban a Btk. mögött meghúzódó normát tekintették tárgynak (Normaelmélet) - ezután a sértett joga volt a bűncselekmény tárgya - Jhering: bizonyos érdek, mint a bűncselekmény tárgya - Napjainkban: általában meghatározott társadalmi viszony a bűncselekmény tárgya, amelyek védelmét

szolgálják a törvények - A társadalmi viszony mindig emberek közötti viszony, amelyek vagy mint egyes személyiségek, vagy

mint társadalmi intézmények jelennek meg

- Ezek létezésének előfeltételeit szintén védelemben részesíti a törvényhozó - Nem minden társadalmi viszony tekinthető a bűncselekmény tárgyának, hanem csak azok, amelyek

létezéséhez és funkcionálásához társadalmi érdek fűződik

A védelem tárgya mindig az a társadalmi viszony, amelynek létezéséhez társadalmi érdek fűződik;

ez a bűncselekmény tárgya!

= a bűncselekmény tárgya a törvényhozó által védeni kívánt azon társadalmi viszony, amelyet az elkövető magatartása sért vagy veszélyeztet. - kriminalizáció, dekriminalizáció következtében változnak a védendő társadalmi viszonyok - vannak olyanok, amelyek mindig védendők (pl.: emberi élet) - szubszidiaritás elvéből következik, hogy más módon is történik védelem, csak a legsúlyosabb esetekben

kerül sor a Btk. szabályozására 2./ A tárgy jelentősége: (a tárgy mindig valamilyen társadalmi viszony)

1. Elméletben játszott szerepe:

- a büntetőjog-tudomány egész rendszere a bűncselekmény tárgyán épül fel - a bűncselekmény egyik fogalmi ismérve a társadalomra veszélyesség, melynek fogalmát a törvény hozó

úgy határozza meg, hogy felsorolja az 5 legfontosabb társadalmi viszonyt - tárgy nélkül nincs társadalomra veszélyesség, társadalomra veszélyesség nélkül nincs bűncselekmény - negatív megközelítéssel: ha nincsen társadalmi viszony, nincsen tárgy – akkor nincsen társadalomra

veszélyesség, ha pedig nincs társadalomra veszélyesség, akkor nem valósul meg bűncselekmény! Ha pedig nincs bűncselekmény, nincs büntetőjogi felelősségre vonás sem!

2. Törvényhozásban játszott szerepe:

- a védelemre méltó társadalmi viszony, ahol támadástól kell tartani, a törvényhozó tényállást alkot és eldönti, hogy milyen büntetést helyez kilátásba

- a minősítés és a szankció tehát a védendő társadalmi viszonytól függ - a Btk. Különös Részének szerkezeti felépítésében is megmutatkozik szerepe: az egyes fejeztek

tartalmának kialakítása a bűncselekmény tárgyára tekintettel történik - az elején a legfontosabbnak ítélt bűncselekmények helyezkednek el (jelenleg az állam elleni

bűncselekmények)

3. Jogalkalmazásban játszott szerepe:

- mindig konkrét cselekményt értékel a törvényhozó - szerepe megmutatkozik az elkövetett cselekmény minősítésében

124

- a bűncselekmények rendbelisége125

igazodik a tárgyhoz: a bűncselekmény tárgya befolyásolja annak

eldöntését is, hogy egy vagy több bűncselekmény miatt vonják-e felelősségre az elkövetőt - szerepe van a büntetés kiszabásánál

126 is: a büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a

bűncselekmény társadalomra veszélyességéhez. A cselekmény társadalomra veszélyessége viszont a bűncselekmény tárgyától függ

127.

124

Példa #1: A testi sértés vagy emberölés kísérletének elhatárolása – a szándék dönti el (az első befejezett, a második kísérlet); Példa #2: Valaki kukákat rugdos, melyek közül három eltörik. Ezt lehet rongálásnak vagy garázdaságnak minősíteni. A jogi tárgy fogja eldönteni, hogy a garázdaság törvényi tényállását alkalmazzák-e vagy a rongálásét. Ha a rongálás súlyosabb, mert súlyosabb a kár, akkor rongálás, ha ez nem állapítható meg, akkor a garázdaság törvényi tényállását alkalmazzák. A jogi tárgynak tehát az egység, halmazat elhatárolása szempontjából is jelentősége van. 125

Példa: Becsületsértés esetében a rendbeliség megsértett személyek számához igazodik: ahány megsértett személy, annyi ember becsülete, annyi jogtárgy – így egyetlen becsületsértő mondattal nagyon sok jogi tárgy sérthető meg, mely ugyanennyi vonatkozásban veszélyes a társadalomra, azaz ugyanennyi bűncselekmény történt. De a hivatalos személy elleni erőszak a hivatalos eljárást, mint törvényi tárgyat védi, ezért nem az eljáró személyek száma szerint alakul a rendbeliség. 126

A büntetés kiszabásának elvei: Btk. 83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. 127

Példa: súlyosító körülményként veszi figyelembe a bíróság, ha a sértett időskorú, védekezésre képtelen, stb. Az ilyen támadások súlyosabb jogtárgy-sértést valósítanak meg, társadalomra fokozottabb mértékben veszélyes, és ezért súlyosabb a büntetés kiszabása is.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 11. A) A bűncselekmény tárgya 82/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

3./ A tárgy fajai:

Az absztrakció fokától függően beszélhetünk a 3 típusról:

általános Különös egyedi

jogi tárgy elkövetési tárgy Általános tárgy: (a jogrend)

- amelyet minden bűncselekmény sért - az absztrakció legmagasabb fokát mutatja - közvetlenül nem sérthető, hanem csak konkrét társadalmi viszonyok sérelmén keresztül - közvetve mindegyik bűncselekmény sérti - = a jogrend

Különös tárgy:

Az életviszonyok szűkebb, tágabb csoportját jelentik, melyeket a törvényhozó maga is megnevez a társadalomra veszélyesség fogalmában, öt tárgyat különböztetünk meg:

- Magyar Köztársaság állami rendje - Magyar Köztársaság társadalmi rendje - Magyar Köztársaság gazdasági rendje - állampolgárok személye - állampolgárok jogai

Egyedi tárgy:

Az egyes bűncselekmények megvalósítása olyan önálló életjelenség ellen irányul, amely egy meghatározott társadalmi viszony létezésének, funkcionálásának az egyik előfeltételét képezi. Ezt az életjelenséget nevezzük a bűncselekmény egyedi tárgyának.

Az egyedi tárgy az az életjelenség, amelyet az adott bűncselekmény sért vagy veszélyeztet.

Jogi/Elkövetési tárgy szerinti felosztás: A bűncselekmény tárgyának másféle megkülönböztetése is szokásos, bár a megkülönböztetésnek, helyesebben szólva a merev szétválasztásának vannak ellenzői is. Ez a felosztás a jogi és az elkövetési tárgy közötti különbségtételben nyilvánul meg. Ez a felosztás az egyedi tárgy vonatkozásában alakult ki. Jogi tárgynak nevezik azt az életjelenséget, amely számára a törvényhozó a büntetőjogi védelmet biztosította (ilyen minden bűncselekménynek van), elkövetési tárgynak pedig azt a fizikai léttel bíró dolgot, amelyen a védelmet igénylő érték megjelenik (nincs minden bűncselekménynek, pl.: verbális bűncselekményeknek – de az adót a szakirodalom elkövetési tárgynak tekinti!).

Példa: Az emberölés − általános tárgya a jogrend, − különös tárgya az állampolgárok személye, − egyedi tárgya az emberi élet, − elkövetési tárgya az emberi test, az hordozza az emberi életet, mint védendő

társadalmi viszonyt.

Földvári professzor álláspontja a jogi tárgy/elkövetési tárgy megkülönböztetéséről: A bűncselekmény tárgya vonatkozásában helyes elkövetési oldalról vagy közvetlen tárgyról beszélni, mint a társadalmi viszony azon eleméről, amely ellen irányul közvetlenül a támadás. A jogi tárgy elnevezés önmagában aligha kifogásolható – ez mutatja ugyanis meg azt, hogy a társadalmi viszony jogi jelenséggé válik azáltal, hogy a törvényhozó büntetőjogi védelemben részesíti. Földvári professzor nem helyteleníti az elkövetési tárgy fogalmának a használatát, mivel ennek gyakorlati jelentősége is van. Csak a kétfajta tárgy egymástól történő merev szétválasztását vagy egymással való szembeállítását utasítja el. Egy tényállásnak általában egy tárgya van, de lehet több is (pl.: közlekedési bűncselekmények, erőszakos bűncselekmények) 4./ A tárgy és a törvényi tényállás viszonya:

- nem minden törvényi tényállás jelöli meg kifejezetten az általa védett társadalmi viszonyt - vannak olyan tényállások, amelyek a védendő társadalmi viszony hordozójára való hivatkozással utalnak

a bűncselekmény tárgyára (pl.: lopás) - a legtöbb törvényi tényállás sem a bűncselekmény tárgyának tekinthető társadalmi viszonyokról, sem

azok hordozóiról nem tesz említést. Ilyenkor a törvényi tényállás egyes elemeiből, valamint annak a fejezetnek az elnevezéséből, ahol elhelyezést nyert következtethetünk a bűncselekmény tárgyára

- lehet, hogy egy törvényi tényállás egy társadalmi viszony védelmét szolgálja - lehet, hogy ugyanazt a társadalmi viszonyt több törvényi tényállás is védi - vannak olyan törvényi tényállások, amelyek önmagukban is több társadalmi viszonyt védenek (pl.: hamis

vád)

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 11. B) A vasúti, vízi, légi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés és

a közúti baleset okozása 83/395. oldal


11. B) A vasúti, vízi, légi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés és a közúti baleset okozása

Jellege: közlekedési bűncselekmény, tipikus veszélyeztető bűncselekmény I. Jellemzőik A 2 veszélyeztetési bűncselekmény struktúrája azonos:

Alapesetben: szabályszegés – veszélyhelyzet Minősített esetben: szabályszegés – veszélyhelyzet – és az eredmény 1. VV: - tömegszállító eszközökön bonyolódik a közlekedés - a baleset katasztrófaszerű következményekhez vezethet - súlyosabb a veszélyhelyzet

128 -> szélesebben kell megvonni a büntetőjogi védekezés határait

- a súlyosabb veszélyhelyzet miatt van gondatlan alakzata is! 2. KV: - általában kisebb számú utas vesz részt a közlekedésben - a szállítóeszközök, a veszélyhelyzetből

129 könnyebben képesek menekülni

II. Tényállás

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

Btk. 185. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi

épségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos

egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett

megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt,

mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

III. Tárgya: a vasúti, légi, vízi közlekedés biztonsága, továbbá a vasúti, légi, vízi közlekedésben részt vevő személyek élete, testi épsége és egészsége IV. Elkövetési magatartás: a vasúti, légi vagy vízi közlekedés szabályainak megszegése

Ezeket a szabályokat az adott ágazatokra vonatkozó specifikus jogszabályok, szakmai előírások állapítják meg, de ide tartozhatnak azok a szabályok is, amelyek a közlekedési ágazatban lebonyolított forgalomra tartalmaznak előírásokat

130.

V. Következmény + okozati összefüggés

A bűncselekmény következménye: a veszélyhelyzet A büntetőjogi felelősséget e bűncselekmény esetében a sérelem bekövetkezésének távoli veszélye is megalapozza. Ez nem azonos az absztrakt veszéllyel, mely olyan helyzet, amely objektív tulajdonságainál fogva magában hordozza a sérelem bekövetkezésének lehetőségét – ez nem alapozza meg a büntetőjogi felelősséget, mert nem elegendő a hátrányos változás veszélye – annak valószínűsége is szükséges! Az elkövető magatartása és a veszélyhelyzet között okozati összefüggésnek kell fennállnia

128

Vasúti, vízi vagy légi közlekedésnél a veszélynek nincs jelzője a tényállásban általában valamiféle közvetett, absztrakt, potenciális veszély

szükségeltetik ami azt jelenti, hogy ez az absztrakt vagy közvetett veszély nem is biztos, hogy közvetlen veszélybe fordul át, és még kisebb a

veszélye (kockázata) annak, hogy valamilyen testi sérülést vagy halálos eredményt is fog okozni. Tipikus példa: a mozdonyvezető nem a számára kötelező sebességgel közelíti meg a vasúti átjárót – ez önmagában már egy potenciális veszély, hiszen adott pillanatban nagy valószínűséggel nem fog tudni megállni váratlan eseménynél, ami a vasúti átjáróban előállhat! (Nem tudja majd kontrollálni, nincs lehetőség

manőverezni, kicsúszik stb.) de nem biztos, hogy ebből bármi bekövetkezik. Közvetlen veszély esetében az eredmény bekövetkezésének a lehetősége valóságos, realitás, konkrét! 129

Közúti veszélyeztetés esetében közvetlen veszély lép fel – tehát bekövetkezésének a lehetősége valóságos, realitás, konkrét! 130

Nem tekinthetők viszont közlekedési szabályoknak a műszaki szolgálatra vonatkozó előírások annak ellenére, hogy ezek is a közlekedés zavartalan lebonyolítását szolgálják. Ez utóbbiak megszegésével előidézett veszélyhelyzet megvalósulása esetén a Btk. 171. § szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés megállapítására kerülhet sor.




VI. Alanya: tettesi minőségben csak olyan személy lehet, aki a vasúti, légi, vízi közlekedési szabályok131

hatálya

alatt áll. VII. Bűnösség

132

A bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el, ez esetben is ún. limitált veszélyeztetési szándékról

133 van szó.

A gondatlan alakzatot a 185. § (3) bekezdése szabályozza. VIII. Minősített esetek

A (2) bekezdésben szabályozott differenciált felelősség, amennyiben a bűncselekményből eredmény (a/ testi sértés; b/ maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség; c/ halál, d/ kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség) is származik + az elkövetőt legalább gondatlanság terheli! 8 napon belül gyógyuló sérülés: alapeseten belül bírálandó el súlyosító körülményként Halálos tömegszerencsétlenség & kettőnél több ember halála: azonos értékelés alá esik! A tényállás veszélyeztetési jellegére tekintettel még a veszélyhelyzet szándékos előidézése esetén is kizárólag gondatlan elkövetés jöhet szóba! IX. Egység&Halmazat: Azok a közlekedésben dolgozók, akik foglalkozási szabály megszegésével veszélyeztetik

más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét, nem a Btk. 185. §, hanem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §) alapján tartoznak büntetőjogi felelősséggel.

Közúti veszélyeztetés

Jellege: közlekedési bűncselekmény, tipikus veszélyeztető bűncselekmény

Közúti veszélyeztetés

Btk. 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen

veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés





d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos

tömegszerencsétlenséget

okoz.

II. Tárgya: a közúti közlekedés biztonsága, és az emberi élet, testi épség és egészség

III. Elkövetési magatartás: a közúti közlekedés szabályainak megszegése

Ezeket elsősorban a KRESZ előírásai szabályozzák, de ide tartoznak az ahhoz kapcsolódó igazgatási jogszabályok vagy egyéb rendelkezések is.

A bűncselekmény következménye: más vagy mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetése

A közvetlen veszély olyan helyzetet jelent, amikor az élet és testi épség vagy egészség sérelmének veszélye határozott és külsőleg felismerhető formában, egyes személyekhez vagy meghatározott személyekhez kapcsolódva jelentkezik.

Az elkövető magatartása és a veszélyhelyzet között okozati összefüggésnek kell fennállnia. IV. Alanya: tettesi minőségben a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt álló személy – gyakorlatilag a jármű

vezetője. Utasok és gyalogosok a Btk. 191. § rendelkezései értelmében nem lehetnek alanyok tettesi minőségben.

131

A XIII. fejezethez kapcsolódó értelmező rendelkezések (191. § Btk.) értelmében a Btk. 185-187. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. 132

Veszélyeztetési bűncselekmény esetében az eredményért való felelősség csak gondatlan lehet! Tehát szándékosan nem okozhat maradandó testi fogyatékosságot, testi sértést, halált stb. 133

Az elkövető szándéka nem a tényleges sérelem okozására, hanem kizárólag a veszélyhelyzet előidézésére irányul.




A bűncselekmény miatti felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az elkövető járművezetői engedéllyel / gyakorlattal / jártassággal rendelkezik-e. V. Bűnösség

A bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el, gondatlan alakzata nincs. Az elkövető szándékának ki kell terjednie a közúti szabályszegésre és azzal összefüggésben jelentkező veszélyhelyzetre is, ugyanakkor a (2) bekezdésben szabályozott súlyosabb eredményt illetően csak gondatlanság állhat fenn – ezért külön kell vizsgálni a az elkövető bűnösségét:

a/ a veszélyhelyzet, b/ az eredmény előidézése vonatkozásában.

Elsődlegesen abban kell állást foglalni, hogy az elkövetőt sértési vagy veszélyeztetési szándék vezette-e. Amennyiben a sértett életének kioltására vagy testi épségének sértésére irányuló szándék bizonyítható: az emberölés, illetve a testi sértés megfelelő alakzata állapítható meg. VI. Minősített esetei

A (2) bekezdésben szabályozott differenciált felelősség, amennyiben a bűncselekményből eredmény (a/ testi sértés; b/ maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség; c/ halál, d/ halálos tömegszerencsétlenség) is származik + az elkövetőt legalább gondatlanság terheli! A tényállás veszélyeztetési jellegére tekintettel még a veszélyhelyzet szándékos előidézése esetén is kizárólag gondatlan elkövetés jöhet szóba! VII. Egység&Halmazat:

Bűnhalmazat jön létre, amennyiben az elkövető veszélyeztetési cselekményével más szándékos bűncselekményt is elkövet. Tipikus eset: Az elkövető az őt megállítani szándékozó rendőrt járművének felé irányításával közvetlen veszélybe sodorja – a halmazat ilyenkor a hivatalos személy elleni erőszakkal jön létre. Ha az elkövető veszélyeztetési cselekményével sérülést is okoz, és a sérültet segítség nélkül hagyja – a halmazat ilyenkor a segítségnyújtás elmulasztásával jön létre. A közlekedés elleni

bűncselekmény Vasúti, légi vagy vízi

közlekedés veszélyeztetése

Közúti veszélyeztetés Közúti baleset okozása

Tárgy

a vasúti, légi, vízi közlekedés biztonsága

a vasúti, légi, vízi közlekedésben részt vevő személyek élete, testi épsége (kivéve: járművezető)

a közúti közlekedésben részt vevő személyek élete, testi épsége (kivéve: járművezető)

a közúti közlekedésben részt vevő személyek élete, testi épsége (kivéve: járművezető)

Elkövetési magatartás 1. megrongálás 2. megsemmisítés 3. akadály létesítése 4. közlekedési jelzés

eltávolítása 5. közlekedési jelzés

megváltoztatása 6. megtévesztő jelzés

alkalmazása 7. erőszak vagy fenyegetés

alkalmazása a közlekedő jármű vezetőjével szemben

8. más, hasonló módon elkövetett cselekmény

vasúti, légi, vízi közlekedés szabályainak megszegése

közúti közlekedés szabályainak megszegése

közúti közlekedés szabályainak megszegése

- KRESZ - Szakmai utasítások - Szakmai gyakorlat De: nem közlekedési szabály, ami a gyalogosokra és az utasokra vonatkozik

Következmény veszélyhelyzet veszélyhelyzet veszélyhelyzet veszélyhelyzet

Alany extraneus járművezető járművezető járművezető

Bűnösség szándékos & gondatlan szándékos & gondatlan szándékos gondatlan

Minősített esetek 1. súlyos testi sértés 2. maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás 3. tömegszerencsétlenség 4. halál 5. halálos tömegszerencsétlenség

1. súlyos testi sértés 2. maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás 3. tömegszerencsétlenség 4. halál 5. halálos tömegszerencsétlenség

1. súlyos testi sértés 2. maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás 3. tömegszerencsétlenség 4. halál 5. kettőnél több ember halála 6. halálos tömegszerencsétlenség

1. súlyos testi sértés 2. maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás 3. tömegszerencsétlenség 4. halál 5. kettőnél több ember halála 6. halálos tömegszerencsétlenség

Büntetés enyhítése / mellőzése

Ha a veszélyt, mielőtt abból káros következményt származott volna, önként megszünteti

Ha a veszélyt, mielőtt abból káros következményt származott volna, önként megszünteti




Közúti baleset okozása

Jellege: közlekedési bűncselekmény I. Tényállása

Közúti baleset okozása

Btk. 187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi

sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy


b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos


okoz.

II. Jogi tárgy: a közúti közlekedés rendje és az emberi élet, testi épség és egészség

III. Elkövetési magatartás: a közúti közlekedés szabályainak megszegése

Ezeket elsősorban a KRESZ előírásai szabályozzák, de ide tartoznak az ahhoz kapcsolódó igazgatási jogszabályok vagy egyéb rendelkezések is. Az elkövetési magatartás mind aktív, mind passzív magatartással megvalósítható. Ez utóbbi akkor állapítható meg, ha a közúti közlekedési szabályok az elkövetőt valamely konkrét magatartás tanúsítására kötelezik, amelyeknek azonban nem tesz eleget. E vétség eredmény-bűncselekmény, tehát az alaptényállás megvalósulásához nem elegendő a veszélyhelyzet előidézése, hanem szükséges, hogy más vagy mások súlyos testi sértése bekövetkezzék. Nem állapítható meg a bűncselekmény, ha csak a szabályszegő járművezető sérül meg. Mivel materiális bűncselekmény, az elkövető magatartása és a veszélyhelyzet között okozati összefüggésnek kell fennállnia – nem elegendő annak megállapítása, hogy az elkövető a közlekedési szabályt megszegte, szükséges annak vizsgálata is, hogy a szabályszegés milyen mértékben függ össze a bekövetkezett testi sértéssel. Alapvető jelentőségű a sértett közreható magatartása: Akkor állapítható meg, ha szabályszegő magatartásával vagy figyelmetlenségével, a kellő körültekintés elmulasztásával hozzájárul a baleset bekövetkezéséhez. Amennyiben mindkét járművezető kölcsönös szabályszegése volt a baleset bekövetkezésének oka, mindkettő elkövetőként vonható felelősségre a bekövetkezett balesetért. LB 6/1998. BJE határozata:

1. A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette. 2. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.

IV. Alany: tettesi minőségben a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt álló személy, a gyalogosokat és az

utasokat kivéve. Ha a baleset az utas vagy a gyalogos magatartására vezethető vissza, akkor az adott személy gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt vonható felelősségre. V. Bűnösség:

A bűncselekmény alap- és minősített esete is gondatlan bűncselekmény134

.

134

Közúti balesetnél: gondatlanság kell De a súlyos testi sértés okozásához is kell a gondatlanság! Tehát miben gondatlan az elkövető? Nem a szabályszegés – a szándék nem annyira fontos és érdekes, hanem az okozott veszélyhelyzet,

illetőleg az abból adódó eredmény ez pedig a súlyos testi sértés, amit megvalósít. Sok esetben szándékos magatartás előzi meg a közúti balesetet is: ha az útviszonyoknak nem megfelelően hajt, akkor azért azzal tisztában kell lenni, tudatában kell lenni azzal, hogy a magatartása veszélyt jelenthet saját magára és útitársaira is, stb.




Az elkövető szabályszegése lehet szándékos vagy gondatlan is, a bekövetkezett eredmény – alapesetben a súlyos testi sértés – miatt azonban csak gondatlanság terhelheti. Az elkövető szándéka szándékos szabályszegés esetén sem terjedhet ki azonban a veszélyhelyzet előidézésére, mert ez esetben a Btk. 186. § szerinti közúti veszélyeztetést kell terhére megállapítani. Tudatos gondatlanság: Az elkövető tisztában van a közlekedési szabállyal, előre látja, hogy magatartásának következményeként olyan veszélyhelyzet alakulhat ki, amelyben egy vagy több személy súlyos testi sértést szenved, de könnyelműen bízik abban, hogy e következmények elmaradnak. Hanyagság: Az elkövetőnek felróható okból, a kellő körültekintés vagy a figyelem hiányában fel sem ismeri az irányadó közlekedési szabályt, illetve azt, hogy szabályszegése súlyos testi sértést eredményezhet. A bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy a közlekedési szabályszegés folytán előálló veszélyhelyzet és a legalább súlyos testi sértés objektíve előre látható és szabályszerű közlekedés esetén elkerülhető legyen, valamint, hogy ez az előrelátás és felismerés a járművezetőtől elvárható legyen.

VI. Minősített esetek: a (2) bekezdésben szabályozott differenciált felelősség, de a korábban tárgyalt

tényállásoktól eltérően a maradandó fogyatékossággal kezdődik (tehát: a/ maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség; b/ halál, c/ kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség), ugyanis az alapeset tényállási elemét képezi a súlyos testi sértés. Ha csak könnyű testi sértés keletkezik: szabálysértés! Mivel az alaptényállás gondatlan jellegű, a minősített esetek vonatkozásában is csak gondatlan elkövetés jöhet szóba! VII. Egység&Halmazat:

1. A közúti baleset okozása és a közúti veszélyeztetés elhatárolása egymástól: A szándék alapján lehetséges – a közúti veszélyeztetés bűntette szándékos bűncselekmény, a közúti baleset okozása csak gondatlan vétség lehet!

A közúti veszélyeztetés minősített esete és a közúti baleset okozása közötti különbség:

A közúti veszélyeztetés minősített esete A közúti baleset okozása

Közlekedési szabály megszegése szándékos szándékos vagy gondatlan

Veszélyhelyzet tekintetében szándékos gondatlan

Kialakult testi sérülés tekintetében gondatlan gondatlan

2. A közúti baleset okozása és a Btk. 171. § szerinti foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elhatárolása egymástól: Az elhatárolási alap az, hogy a Btk. 187. § szerinti bűncselekményt az elkövető a közúti közlekedés, a Btk. 171. § szerinti bűncselekményt pedig a foglalkozás szabályainak megszegésével követi el.

Tehát nem a szabályszegés bűnössége az érdekes, hanem az eredmény iránti: az eredményfelelősség!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 12. A) A cselekmény fogalma 88/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

12. A) A cselekmény fogalma

1./ A bűncselekmény tárgyi elemei: = olyan elemek, amelyek a bűncselekményt megvalósító magatartással állnak összefüggésben, illetőleg magát az elkövetői magatartást jellemzik.

- a törvényi tényállások több olyan elemet tartalmaznak, amelyek a cselekménnyel állnak összefüggésben, mint olyant, amelyek az elkövető személyével

- a tárgyi elemek csoportosíthatók, lehetnek:

szükségszerű gyakori esetleges

- emberi cselekmény - cselekmény következményei - elkövetés módja - okozati összefüggés - elkövetés helye - elkövetés ideje - elkövetés eszköze

2./ A szükségszerű tárgyi elem: a cselekmény:

- minden tényállás szükségszerű eleme - a cselekmény fogalma alapfogalom jellegű – szinonimája a magatartás! - minden büntetőjogi eljárás előfeltétele valamilyen magatartás tanúsítása

3./ A cselekmény fogalmára vonatkozó nézetek:

- a korábbi büntetőjog-tudományban három fő irányzat alakult ki: kauzális cselekménytan finális cselekménytan szociális cselekménytan

1. Kauzális cselekménytan

A kauzális cselekménytan értelmében a cselekvés a külvilág (környezet) akarat által vezérelt emberi magatartás révén történő megváltoztatása, melynek értelmében cselekvésnek minősül minden önkényes emberi magatartás = olyan akaratlagos magatartás, amely a külvilágban meghatározott következményeket idéz elő.

- cselekmény = eredmény előidézője - csak az a releváns, hogy akaratlagos volt-e vagy nem, az akarat tartalma nem tartozik ide

A kauzális cselekménytan eredeti formájában minden objektív körülményt a jogsértéshez, minden szubjektív körülményt a bűnösséghez sorolt. A kauzális cselekménytan hívei megelégedtek annak megállapításával, hogy a külvilágban lezajló cselekvéssorozat a cselekvő akaratára vezethető vissza. Nem vizsgálták azonban az akarat tartalmát. Liszt: jogilag közömbös, értékelésmentes cselekményfogalom, fizikai világban bekövetkező érzékileg észlelhető

Ezért a kauzális cselekménytan értelmében a szándékkal kapcsolatos elemeket – a finális cselekménytantól eltérően – a bűnösség keretében kell vizsgálni – ez azonban oda vezet, hogy az elkövető jogsértése nem korlátozódik a tényállásra, azaz a kauzális cselekménytan értelmében az elkövető rosszindulatú szándéka önmagában elegendő volna a büntethetőség megállapításához. Kritikája:

o A kauzális cselekménytan ellentmondásban áll a gondatlan elkövetéssel és a kísérlet büntethetőségével.

o A mulasztás fogalma nem illeszthető bele a kauzális cselekménytan fogalomrendszerébe.

2. Finális cselekménytan

A cselekvés a finális cselekménytan értelmében az akarat által vezérelt, a kitűzött cél által irányított emberi magatartás. A modern büntetőjog-tudomány a finális cselekménytanra támaszkodva objektív és szubjektív elemekkel is rendelkező cselekményfogalmat alakított ki. Ezáltal a szándékkal kapcsolatos elemek a tényállás részeivé váltak, és azokat a továbbiakban nem tekintették a kauzális cselekményfogalom szerinti bűnösség részének.


- az okozatosság kiegészül a célra irányultsággal - a cselekmény nemcsak az akarattól meghatározott kauzális folyamat, hanem lényege szerint célratörő

tevékenység - cselekmény lényege = célratörő tevékenység - az akarat tartalmát is vizsgálják, azt tartják a legfontosabb elemnek - a cselekmény lényegét elsősorban az határozza meg, hogy mit akart a cselekvő - az ember az ok-folyamatok ismeretében képes arra, hogy meghatározott körben előre lássa

tevékenységének következményeit, ezért képes különböző célokat kitűzni és tevékenységét e célok elérésére irányítani

- legjelentősebb képviselője: Welzel135

Kritikája:

A finális cselekménytan hiányosságai a gondatlan elkövetés és a mulasztásos bűncselekmények terén válnak nyilvánvalóvá: o a célzat hiányában a gondatlan, valamint az automatikus és az indulatból elkövetett

cselekmények nem illeszthetők be o ezért nem alkalmas a Btk. területén fogalomként

3. Szociális cselekménytan

A szociális cselekménytan a finális cselekménytanból alakult ki, és a cselekvést akarat által vezérelt és szociális szempontból jelentőséggel bíró emberi magatartásnak definiálja – a cselekményfogalomba belevonja a cselekmény társadalmilag jelentős voltát. Ezáltal válik a mulasztás a fogalom körébe bevonhatóvá:

- a mulasztás a társadalmilag elvárt hatások elő nem idézését jelenti - a mulasztás mellett a gondatlan elkövetést is magában foglalja

A szociális cselekménytant értékelő szemlélete miatt illetik kritikával. A magatartás nem értékelhető a konkrét tényállásra vonatkoztatása nélkül. A szociális cselekménytan bizonyos esetekben túl tágan vonja meg a felelősségre vonás körét.

4. Földvári professzor cselekményfogalma

= testi és pszichikai mozgások egysége – kétfázisú folyamat (dr. Balogh Ágnes szerint a mozgások nem kellenek, de Földvári prof. kérdezheti)

- kiinduló pont: a magatartásnak két megnyilvánulási formája van: aktív magatartás: cselekvés, tevékenység passzív magatartás: mulasztás

- az emberi viselkedés alapformája a mozgás, melyek lehetnek:

testi mozgások: pszichikai mozgások: Tisztán pszichikai mozgás vagy a tisztán testi mozgás nem bűncselekmény.

- Testi és pszichikai mozgások egysége a cselekmény.

Csak azt tekintjük büntetőjogi értelemben vett cselekménynek, mozgásnak, ami testi és pszichikai szakaszból, testi és pszichikai fázisból áll.

- Testi mozgások: (reflexmozgások/automatikus mozgások)

Reflexmozgások: A tisztán testi mozgások közé tartoznak a reflexmozgások. Reflexmozgásnak nevezzük azokat a testmozgásokat, amelyek az emberi testet érő valamely

inger következtében anélkül alakultak ki, hogy létrejöttükben a központi idegrendszer szervei közreműködtek volna. Ezeket a mozgásokat nem tekintjük magatartásnak, így büntetőjogi felelősségre vonás alapjául sem szolgálhatnak.

135

Hans Welzel (1904 – 1977) német büntetőjog-tudós és jogfilozófus. Hitler hatalomra kerülése után a Harmadik Birodalom egyik vezető büntetőjog-tudósa lett, aki üdvözölte a büntetőjog egyik legfontosabb alapelvének, az analógia tilalmának felpuhítását és az „egészséges népi

igazságérzet” nemzeti szocialista intézményével való helyettesítését. E nézeteit a II. világháború után megtagadta, és azt állította, hogy ezeket kizárólag szakmai karrierjének megóvása érdekében vallotta annak idején. Welzel 1952-től a bonni egyetem tanára, 1962-től rektora. A finális cselekménytan-elméletet ezekben az években dolgozta ki.


Automatikus mozgások:

Lényegesen különböznek a reflexmozgásoktól azok a mozgások, amelyek látszólag szintén a központi idegrendszer működése nélkül folynak le, de csak azért, mivel korábban már több alkalommal folytak le ugyanígy, azonos körülmények között. A többszöri lefolyás nyomán e mozgások annyira 'beidegződtek', az agyban annyira megszilárdultak az ezeket a mozgásokat irányító idegpályák, hogy most már nincs szükség a központi idegrendszer állandó irányító működésére.

Az automatikus mozgások másik formája: Azok a mozgások, amelyek csak láncszemeit alkotják egy egészében tudatosan végrehajtott cselekményfolyamatnak. A cselekvő figyelme rendszerint nem terjed ki minden egyes részmozzanatra, hanem csak az összcselekmény céljára. Az olvasó ember például nem gondol az olvasás folyamatára, hanem csak olvasmánya tartalmára. Az ilyenfajta automatikus mozgások jelentőségét növeli, hogy az ember a legritkább esetben tudja elérni célját egymozzanatú tevékenységgel. Cselekvései legtöbb esetben több résztevékenységből tevődnek össze. Ilyen esetekben pedig a magatartás tanúsítása közben nem gondolunk minden egyes részletre, hanem figyelmünk az elérni kívánt célra összpontosul. Tudatunk nem annyira irányítja, mint inkább ellenőrzi a résztevékenységek lefolyását.

Ezeket a mozgásokat büntetőjogi szempontokból relevánsoknak kell tekinteni, mivel a mozgásokat lefolytató idegpályák kialakulása, megerősítése a központi idegrendszer irányításával történt meg.

E részmozdulatok beidegződését, közvetlen tudati irányítás nélkül történő lefolyását idegkapcsolati lánc, a dinamikus sztereotípia teszi lehetővé.

Az itt vázolt mindkét fajta automatikus mozgást cselekvésnek tekintendő. Ezek azonban nem tipikus cselekvések., és csak átmenetet képeznek a cselekvésnek nem tekinthető reflexmozgásoktól az agy által irányított, cselekvésnek minősülő testmozgásokhoz. A tisztán testi mozgás ellentéte a tisztán pszichikai mozgás: a gondolkodás. Önmagában ezt sem tekinthetjük cselekvésnek, tehát büntetőjogilag irreleváns. Nem sorolható azonban ide a mulasztás.

A tulajdonképpeni cselekvés, az emberi magatartás tehát testi és pszichikai mozgások egysége.

Cselekvés = testi és pszichikai mozgások egysége

A magatartás (cselekvés) két fázisból áll:

1. Belső fázis:

- Az ember pszichikumában játszódik le! - Folyamata:

o Szükségletek jelentkezése – a tudatosult szükségletet motívumnak nevezzük. Ezek

érzelmileg színeződnek. Ezek rendszerint ellentétes irányúak, s gyakran az egyéni és a közösségi érdek összeütközése nyilvánul meg. A motívumok harcát az ember általában belső konfliktusként éli át

o Motívumok harca: az erősebb motívum hatása érvényesül o A motívumok harcát valamilyen elhatározás zárja le: kialakul egy olyan célképzet

megvalósítására irányuló elhatározás, ami az adott körülmények között a személy számára a legkedvezőbbnek tűnik. – a szükséglet kielégítésére alkalmas célképzet kialakulása

o A cselekvési mód megválasztása a tervkészítés folyamata: A cél már világos,

megvalósítása különböző utakon történhet o Így jön létre egy újabb elhatározás, amely már meghatározott cselekvési módra

vonatkozik: a célképzet megvalósítására irányuló magatartásmód elhatározása

- Kauzális elemek: a szükségletek jelentkezése, motívumok harca, kimenetele - Finális elemek: a célképzet és annak megvalósítási módja - Itt még nincs büntetőjogi értékelés!

2. Külső fázis (fizikai fázis):

- Az első fázisban született elhatározás, a célképzet megvalósítása - A megvalósítás kétféleképpen történhet:

o tevőlegesen, aktív magatartással: testmozgások végzésével o passzív magatartással, mulasztással: a személy elhatározása egy meglevő helyzet meg nem

változtatását, egy tőle függetlenül lezajló folyamatba való be nem avatkozást tartalmazza. A mulasztás nem egyszerűen nem tevés: a magatartás első fázisa hiánytalanul megvan, s második elhatározás valaminek a meg nem tételét foglalja magában. A mulasztás tehát nem egyszerűen nem tevés, hanem valaminek a nem tevése. Az I. fázis eredménye lehet mulasztás is!


Összefoglalva: - A magatartás második fázisa: az első fázisban született magatartás megvalósítása, amelyhez

kétféleképpen történhet: - A magatartás mindig egy elhatározás megvalósítása: az egyik esetben ehhez testmozgások

szükségesek, a másik esetben meghatározott testmozgásoktól való tartózkodás. - Ezek oka az első fázisban lezajló folyamat, beleértve annak záróakkordját, az elhatározást - Ha ez az okozati összefüggés nem áll fenn, sem a testmozgás, sem a passzivitás nem tekinthető

magatartásnak 4./ A cselekményegység:

- Kérdés: meddig terjed egyetlen magatartás? - a magatartás folyamat, amely egybeolvad előzményeivel, és nem ér véget egy ponton - a magatartásegység fogalmi körének a megvonásánál egyenlő mértékben kell figyelembe venni az

objektív és szubjektív jellegű ismérveket (objektív: az egyes mozzanatok időbeli összefüggése, szubjektív: az egyes részaktusok között fennálló szoros pszichikai kapcsolat)

Egy magatartásnak tekintjük azokat a tevékenységi aktusokat, amelyek megszakítás nélkül következnek egymás után, és amelyek között olyan belső – következményeik által is meghatározott – összefüggés áll fenn, hogy együttesen egy egésznek látszanak. A kényszer magatartást kizáró ok: A kényszerített személy végez ugyan testmozgást, de az nem az ő elhatározására, hanem a kényszerítő személy akaratára vezethető vissza. Cselekménynek viszont csak azt

tekinthető, amely belső fázison, és külső fázison alapul – és a kettő között okozati kapcsolat áll fenn. A cselekmény következményei: szükségszerű tárgyi elem a cselekmény, anélkül nincs bűncselekmény. Nem

minden törvényi tényállásban található meg, csak egyes törvényi tényállásokban, két fajtája: − eredmény − veszélyeztetés

A kettő közötti különbség a jogi tárgyhoz való viszonyukon keresztül állapítható meg, ugyanis az eredmény esetén a jogi tárgy sérül, veszélyeztetés esetén pedig a jogi tárgy sérelmének lehetősége teremtődik meg.

Cselekmény nélküli bűncselekmény

Eredmény Közös pont: Veszélyeztetés

Jogi tárgy a Jogi tárgy SÉRÜL! JOGI TÁRGY SÉRELMÉNEK VESZÉLYE!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 12. B) A rágalmazás, a becsületsértés és a valóság bizonyítása 92/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

12. B) A rágalmazás, a becsületsértés és a valóság bizonyítása

Jellegük: személy elleni bűncselekmények között a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények - jogi tárgyuk eltér: társadalmi megbecsülés <-> önbecsülés - passzív alanyuk: + csak élő személy lehet (halott személy ellen -> kegyeletsértés) + lehet: beszámítási képességgel nem rendelkező vagy JOGI SZEMÉLY is + felismerhetőnek, azonosíthatónak kell lenni Viszonyuk egymáshoz: a becsületsértés szubszidiárius

136 a rágalmazáshoz képest (a becsületsértés tényállása

azzal kezdődik, hogy „a 179.§ esetén kívül...‖) -> becsületsértés: ha rágalmazás valamelyik tényállási eleme nem valósul meg!

Ha a rágalmazó és becsületsértő kifejezés egyben elhangzik (ahogy általában szokás) egységet képez!

I. Rágalmazás

Btk. 179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre

közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy


(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást


b) nagy nyilvánosság előtt,

c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

1. Jogi tárgy: a becsület

137

Passzív alanya: bármely élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség. A büntetőjogi védelem nemcsak a jogi személyeket, hanem az olyan személyösszességeket

138 is megilleti, amelyeknek nincs ugyan

önálló jogképessége, de olyan kollektív társadalmi kötelezettségekkel rendelkeznek, amelyek teljesítése megalapozhatja a társadalmi megbecsülésük létrejöttét, s ennek ugyanolyan a társadalmi értéke, mint a természetes személyek esetében. A rágalmazás passzív alanyának határozottan felismerhetőnek és személy szerint is meghatározhatónak kell lennie, amely azonban nem jelenti azt, hogy a sértett megnevezése szükséges volna. Körülírás esetén azonban nem elegendő az általánosságban tett megjelölés, a sértett személyének kétséget kizáróan felismerhetőnek kell lennie. 2. Elkövetési magatartás:

Valamely becsület csorbítására alkalmas a) tény állítása: tény minden múltban létezett vagy a jelenben létező jelenség, mely bizonyítható. A

jövőbeni esemény állítása nem tényállítás, hanem feltételezés, amely nem a rágalmazásnak, hanem becsületsértésnek minősülhet. Tényállítás

139,140 esetén az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan vagy ilyen

látszatot keltve közöl másokkal tényeket. A tényállítás feltétele, hogy becsület csorbítására alkalmas legyen.

b) tény híresztelése: A híresztelés, mint elkövetési magatartás, lényege, hogy a tényközlés nem az elkövető személyes tudomásán alapul, hanem a mások által tett tényállítás-továbbadást jelenti.

c) ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: Nem a ténynek a leírása, elmondása, hanem valamely tényből egy jellemző mozzanat kiemelése vagy továbbadása (híresztelése), amelyből – főképpen az előzmények ismeretében – logikailag az egész történésre lehet következtetni.

136

A rágalmazás tényállítás, híresztelés stb. a becsületsértés: tényen kívül bármi más! (Tehát tény becsületsértés esetében nem lehet!

Jövőbeli tény lehet! (pl. „nem szeretném, ha ellopnák a többiek a kollégiumba bevitt színes televíziómat”) 137

A becsület, mint büntetőjogi védelemben részesülő jogi tárgy, két elemből tevődik össze: egyrészt a társadalmi megbecsülést, másrészt az emberi méltóságot jelenti. A társadalmi megbecsülés az emberről, egyéni sajátosságairól, tulajdonságairól, magatartásáról, személyes értékeiről a környezetében kialakult társadalmi értékítéletet jelenti. Az emberi méltóság az egyénnek azt az igényét fejezi ki, hogy olyan elbírálásban részesítsék, amely a társadalomban kialakult érintkezési forma minimális követelményeinek megfelel. Az emberi méltóság tehát független attól a társadalmi értékítélettől, amelyet az egyén vívott ki magának, ez az egyént akkor is megilleti, ha társadalomra veszélyes cselekményt követ el. 138

Azok a személyösszességek, melyek nem rendelkeznek azzal a sajátossággal, hogy meghatározott társadalmi kötelezettségeket teljesítsenek, vagyis nincsenek meghatározó kollektív kötelezettségeik: a rágalmazás passzív alanyai sem lehetnek (BH 1992. 154.). 139

A BH 1994. 300 sorszámon megjelent, irányadónak tekintett eseti döntésben foglaltak szerint a bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a „tényállítás‖ fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására. Az adott ügyben az LB kifejtette, hogy a bírálatnak vannak határai – nem mehet el a gyalázkodó jellegig. 140

Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozata a Btk. 232. §-ban foglalt hatósági vagy hivatalos személy megsértése bűncselekményét alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy nem ellentétes az Alkotmánnyal a hatóság vagy a hivatalos személy becsületének vagy jó hírnevének büntetőjogi védelme. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyekkel.


Nem szükséges, hogy a becsület csorbítására mint tényleges következmény megvalósuljon, a törvény csupán az elkövetési magatartásnak az erre való alkalmasságát követeli meg. A rágalmazás tehát immateriális bűncselekmény: A becsület csorbítására való alkalmasság nem más, mint a sérelem bekövetkezésének absztrakt lehetősége.

3. Elkövetési hely:

A tényállításnak, híresztelésnek, tényre utaló kifejezés használatának más, a sértettől különböző személy előtt kell történnie. Az közömbös, hogy a sértett is jelen volt-e, a harmadik személy jelenléte azonban elengedhetetlen. A zárt levélben történő tényállításnál – mivel ilyenkor általában kizárt, hogy annak tartalma más személy előtt ismertté váljon – a rágalmazás nem valósul meg, így ilyen esetekben a becsületsértés megállapításának van helye. Az elkövetési hely az egyik legjellemzőbb elhatárolási ismérv a rágalmazás és a becsületsértés között. 4. Alanya: bárki

5. Bűnösség: csak szándékosan követhető el Az elkövető szándékának át kell fognia magatartásának becsület csorbítására alkalmas jellegét, de nem eleme a tényállítás valótlanságának a tudata, így az ebben való tévedés büntetőjogilag közömbös. 6. Minősített esetek:

a) aljas indokból vagy célból történő elkövetés: Ugyanolyan erkölcsi/társadalmi szempontok vizsgálatát kívánja meg, mint más tényállásoknál – de a sértési szándék önmagában nem aljas indok: ez a minősítő körülmény megállapítható bosszú, irigység, önzés vagy a sértett hivatali előmenetelének megakadályozása motívumok esetén.

b) nagy nyilvánosság előtti elkövetés: Fogalmát nem határozza meg a törvény, ismérveit a bírói gyakorlat alakította ki. Elsődleges ismérve nem az elkövetési hely, hanem az elkövetési magatartásról vagy annak következményeiről személyes érzékelés alapján tudomást szerző személyek köre

141 a meghatározó

jelentőségű. Az utcán történt elkövetés önmagában nem indokolja a minősített eset alkalmazását, hanem annak vizsgálata is szükséges, hogy a bűncselekményről hányan

142 szereztek tudomást.

c) jelentős érdeksérelem okozása: E minősített eset átfog minden hátrányos következményt, ami a sértett személyi illetve vagyoni viszonyait érinti. Általában megállapítható a jelentős érdeksérelem, ha a rágalmazás következtében a sértettel szemben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a

sértettet egzisztenciális hátrány érte, stb. 7. Amennyiben az elkövető valótlan tényállítása magában foglalja valamely bűncselekménynek, szabálysértésnek vagy fegyelmi vétségnek a sértett által való elkövetését, és ezt az elkövető hatóság vagy olyan hivatalos személy előtt teszi meg, amely, illetőleg aki a hivatali hatáskörében tudomására jutott jogellenes magatartásokat azok üldözésére illetékes hatóságnál bejelenteni köteles: a cselekmény nem rágalmazás, hanem hamis vád megállapítására alkalmas, mert ilyen esetekben elsődlegesen az igazságszolgáltatás rendje sérül. Rendbeliség: A rágalmazás bűncselekményének rendbelisége a sértettek számához igazodik, akkor is, ha egyetlen tényállítással történt (homogén alaki halmazat).

II. Becsületsértés

Btk. 180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő


(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

141

Az ítélkezési gyakorlat szerint e minősített eset akkor állapítható meg, ha az elkövetés időpontjában nagyobb számú személy van jelen, akik létszámát egyszeri ránézéssel nem lehet megállapítani (20-30 fő), vagy fennáll a lehetősége annak, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bűncselekményről. 142 A Btk. 137. § 12. pontja szerint nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztató eszköz, sokszorosítás, illetőleg

elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell.


A becsületsértés és a rágalmazás tényállás között szoros belső összefüggés van: mindkettő az emberi becsületet védi, de más-más elemét:

a rágalmazás esetében a cselekmény a sértett társadalmi megbecsülését sérti;

a becsületsértés leginkább az emberi méltóság ellen irányul. A jogi tárgy tekintetében fennálló belső összefüggés jut kifejezésre a 2 bűncselekmény közötti szubszidiárius viszonyban: A becsület elleni támadások esetében a jogalkalmazónak a Btk. 179. § rendelkezéseiből kell kiindulnia és csak a tényállási elemek hiánya esetén folytathatja a vizsgálódást a becsületsértés vonalán. Súlyosságbéli eltérés: A 2 bűncselekmény között jelentős súlybeli különbség van, a társadalomra veszélyesség foka eltérő. A rágalmazás minden esetben bűncselekmény, a becsületsértésnek szabálysértési alakzata is van. 1. Jogi tárgy: a becsület, az emberi méltóság

Passzív alanya: ugyanaz, mint a rágalmazásnál 2. Elkövetési magatartás: Valamely becsület csorbítására alkalmas

a) becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata: Minden olyan kifejezés, amely az emberi méltóságot sérti. Ez vonatkozhat a sértett testi, lelki adottságaira, szellemi képességeire.

b) a becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény elkövetése: Minden olyan tevékenysége, amely az elkövetőnek a sértett irányába tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletét fejezi ki, és nem tartozik a kifejezés használatához, illetve a tettleges bántalmazás fogalmi körén kívül esik. Az elkövetés módjának/helyének jelentősége van: A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha ez a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével függ össze, vagy ha nagy nyilvánosság előtt történik.

c) tettleges elkövetés: Olyan becsületcsorbító cselekmény, amely a passzív alany testének célzatos érintésében nyilvánul meg, feltéve, hogy nem okoz neki testi sértést.

3. Alanya: bárki


Az elkövető szándékának át kell fognia magatartásának becsület csorbítására alkalmas jellegét, de nem eleme a tényállítás valótlanságának a tudata, így az ebben való tévedés büntetőjogilag közömbös. 5. Egység&Halmazat: Szubszidiáris viszonyban áll a rágalmazással, ezért bűnhalmazat megállapítására általában nem kerülhet sor: Az ítélkezési gyakorlat azonban bűnhalmazatban állapítja a tettleges becsületsértést és a rágalmazást. A tettleges becsületsértés és a rágalmazás elhatárolásánál annak van jelentősége, hogy a testi sértés az emberi test ellen intézett olyan jogellenes támadás, amely a testi épséget vagy az egészséget sérti; ezzel szemben a tettleges becsületsértés nem eredményez testi sértést vagy egészségsértést, hanem a testet érő behatás a sértett társadalmi megbecsülésének és emberi méltóságának megsértésére alkalmas.

III. A valóság bizonyítása

Btk. 182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület

csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés

használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

1. Tényállítások valóságtartalma:

A rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés vétségeinek nem tényállási eleme, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállás, híresztelés, tényre utaló kifejezés használata valótlan legyen, ezért a bűncselekmény igaz tényállás esetén is megvalósulhatnak.

Valós tényállítások nem minősülhetnek bűncselekménynek – szólásszabadság alkotmányos elve

Ezzel egyenértékű alkotmányos jog – a jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme


Btk. 22. § i/ pontja143

(„a törvényben meghatározott egyéb ok”) büntethetőséget kizáró okot fogalmaz meg, amennyiben a rágalmazást, a becsületsértést és a kegyeletsértést megvalósító magatartás során a becsület csorbítására alkalmas tényállítás valónak bizonyult – de az elkövető csak akkor mentesül a felelősség alól, ha az ilyen magatartás tanúsítása társadalmilag indokolt és szükséges volt. A törvény a valóság bizonyítását kivételesen engedi meg: akkor, ha a tény állítását vagy híresztelését a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke tette indokolttá. 2. Valóság bizonyításának tárgya:

Csak tényállítás, híresztelés, illetve tényre közvetlenül utaló kifejezés használata lehet (BH 1994. 356.) Nem képezheti valóság bizonyításának tárgyát:

a kritika, a vélemény, az értékítélet, a minősítés;

az olyan nyilatkozat, amely nem foglal magába tényállítást, így a szidalmazó, gyalázkodó kifejezések használata;

olyan kijelentések, amelyek nem egyedileg körülhatárolt eseményre, történésre vonatkoznak. 3. Bizonyítási lehetőség:

A valóság bizonyításának lehetőségét a törvény csak olyan tényre vonatkozóan engedi meg, amelyek a sértett társadalmi megbecsülésének szempontjából jelentősek. Feltétele, hogy a tény állítását, a híresztelését, illetve arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek

144

vagy bárkinek a jogos érdeke145

indokolttá tegye. A valóság bizonyításának elrendelésekor vizsgálni kell, hogy a tényállítás, híresztelés, tényre közvetlenül utaló kifejezés használatához fűződő érdek és a becsületet ért támadással okozott jogsérelem milyen viszonyban áll egymással; nincs-e aránytalanság a kétféle érdek között. Az ítélkezési gyakorlat szerint minél közelebb áll a magánélethez az életviszonyoknak az a köre, amelyre a tényállítás történt, annál jobban leszűkül a valóság bizonyításának lehetősége: A bíróságnak ügyelnie kell arra, nehogy a bizonyítási eljárás a sértett magánéletének indokolatlan kiteregetéséhez vezessen. A valóság bizonyításának elrendelésére a magánvádló, a vádlott, a magánvádló jogi képviselője, a vádlott védője és az ügyész (ha a vád képviseletét átvette) tehet indítványt, de a bíróság azt indítvány hiányában hivatalból is elrendelheti. Az eljárás menete a következő:

1. Bizonyítani kell, hogy a tény állítása, híresztelése, tényre utaló kifejezés használata történt-e + mindez alkalmas-e a sértett becsületének csorbítására. Ha nem: az elkövetőt bűncselekmény hiányában fel kell menteni

2. Ha igen, de a vádlott arra hivatkozik, hogy az általa állított tény megfelel a valóságnak – abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a vádlott cselekményét közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolttá tette-e vagy sem.

3. A valóság bizonyítására csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság a 2. pontban szereplő kérdést igenlően állapítja meg. Ellenkező esetben a vádlott terhére meg kell állapítani a rágalmazás bűncselekményét.

Az ítélkezési gyakorlat akkor tekinti sikeresnek a valóság bizonyítását, ha a vád tárgyává tett tényállítások lényege valónak bizonyult. Nem feltétel, hogy a tényállításnak minden apró részlete bizonyítást nyerjen. Bizonyítási teher megfordulása:

A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, és ilyenkor a vádlottnak kell bizonyítania, hogy amit állított, az igaz. Egyéb kérdések:

A Btk. 183. § értelmében a rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés bűncselekményeinek elkövetője magánindítványra büntethető!

Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozata a Btk. 232. §-ban foglalt hatósági vagy hivatalos személy megsértése bűncselekményét alkotmányellenesnek nyilvánította.

A Be. 497. § (3) bekezdése értelmében a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindult eljárásban

a 321. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el.

143

Btk. 22. § A büntethetőséget kizárja:

a) a gyermekkor,

b) a kóros elmeállapot,

c) a kényszer és a fenyegetés,

d) a tévedés,

e)

f) a jogos védelem,

g) a végszükség,

h) a magánindítvány hiánya,

i) a törvényben meghatározott egyéb ok. 144

Közérdek: A közösség általános érdekei; lehetnek társadalmi, politikai, kulturális, vagy más jellegűek. 145

Magánérdek: széles körben értelmezendő; lehetnek vagyoni, erkölcsi, egzisztenciális, családi jellegű – további feltétel: JOGOS LEGYEN!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 13.A) Az okozati összefüggés 96/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

13.A) Az okozati összefüggés

A törvényi tényállás tárgyi oldalán foglal helyet, méghozzá gyakori tárgyi elem. Ez alapján kapunk választ arra a

kérdésre, mikor szükséges az okozati összefüggést vizsgálni. Akkor szükséges, amikor a törvényi tényállás következményt is tartalmaz. Az okozati összefüggést eredménytényállások esetén kell vizsgálni, méghozzá olyan eredménytényállások esetén, ahol a törvényhozó aktív magatartással rendeli előidézni az adott eredményt. Lényege:

Az okozati összefüggés szükségképpen, logikailag, a dolog természetéből következően két dolog, két jelenség közötti összefüggést jelent. E két jelenség a büntetőjogban a magatartás és az eredmény.

1./ A bűncselekmény tárgyi elemei: = olyan elemek, amelyek a bűncselekményt megvalósító magatartással állnak összefüggésben, illetőleg magát az elkövetői magatartást jellemzik.

- a törvényi tényállások több olyan elemet tartalmaznak, amelyek a cselekménnyel állnak összefüggésben, mint olyant, amelyek az elkövető személyével

- a tárgyi elemek csoportosíthatók, lehetnek:

szükségszerű Gyakori esetleges

- emberi cselekmény - cselekmény következményei - elkövetés módja - okozati összefüggés - elkövetés helye - elkövetés ideje - elkövetés eszköze 2./ A gyakori tárgyi elemek:

1. A cselekmény következményei = a magatartás következtében beálló változásokat közös elnevezéssel következményeknek nevezzük

- A következmények és a bűncselekmény tárgya közötti összefüggés alapján teszünk különbséget a magatartás által előidézett következmények büntetőjogilag jelentős két alakja: az eredmény és a veszélyeztetés között

- Eredmény: a bűncselekmény tárgyának minősülő társadalmi viszony hátrányos megváltozása - Veszélyeztetés: ha a magatartás olyan helyzetet, állapotot idézett elő, amely a bűncselekmény

tárgyának a megváltozását valószínűsíti. - Azonosság: mindkettő a magatartás következménye - Különbség: egyik esetben bekövetkezik a sérelem, a másik esetben ennek lehetősége teremtődik meg

Veszélyeztetés: = veszélyeztetésinek nevezzük az olyan törvényi tényállást, amely tényállási elemként értékel valamilyen veszélyhelyzetet.

- a veszélyeztetési tényállások akkor tekinthetők megvalósultnak, ha a veszélyhelyzet az elkövető magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett.

- Lehetnek olyan tényállások is, melyek kifejezetten nem, de tartalmukban veszélyhelyzet előidézésére utalnak

- Lehetnek olyanok is, amelyek korábbi csoportosítás szerint magatartási – ezek veszélyeztetésiek abban az értelemben, hogy a törvényi tényállásban körülírt magatartás tanúsítása általában valóban veszélyt jelent a védeni kívánt társadalmi viszonyra (A szóhasználat helytelen)

2. Az okozati összefüggés

= a magatartás és egy bekövetkező eredmény közötti összefüggést jelenti - vizsgálatára csak azon tényállások esetében kerülhet sor, ahol a törvényhozó eredményt is értékel =

eredménytényállások

AKTÍV PASSZÍV

(nem tiszta mulasztási bűncselekmény)

- csak itt van szükség a vizsgálatra - azért nem vizsgáljuk, mert nem a mulasztó hozza létre az eredményt, de elvárható lett volna tőle, hogy


beavatkozzon;

- nincs közvetlen okozati összefüggés

Összegzés: Az okozati összefüggés vizsgálatára csak az eredményt és a veszélyeztetést értékelő tényállások azon

esetében van szükség, amikor az elkövető aktív magatartással idézte elő a következményeket.

1) Az okozati összefüggés filozófiai kategória: Ez annyit jelent, hogy ne a büntetőjog találjon ki okozatossági elméleteket, mert azokat a filozófia kidolgozta. A büntetőjognak e kategóriákat, elméleteket kell használnia.

2) El kell ismerni az okozatosság elvét, azt a filozófia is hirdeti. A természeti, társadalmi és az ember lelki életében semmi sem történik ok nélkül, mindennek van oka.

3) El kell ismerni Arisztotelész146

ható ok elméletét: causa efficiens – ok az lehet, ami hat; ami a külvilágban

változást idéz elő. 4) Az okozati összefüggés objektív kategória, a tudatunktól függetlenül létezik. Az ember nem megalkotja az

okozati összefüggést, azt csak felismeri. Az egész világ végtelenített okozatossági lánc, de azt nem mi tesszük, csak rádöbbenünk, hogy van.

5) Izoláló szemléletet alkalmazunk, elszigeteljük egymástól egyes jelenségeket, egyetlen kapcsolatra, a magatartás és az eredmény közötti kapcsolatra koncentrálunk.

Az emberi magatartás és az eredmény között fennálló okozati kapcsolatra vonatkozó okozatossági teóriák:

A feltétel-egyenértékűség elmélet

Az elmélet 2 alaptétele: a) bármilyen okozat létrejötte számos feltétel együttes fennállásának következménye és b) ezek a feltételek egyenrangúak. A bűnösséget el kell különíteni az okozati összefüggéstől!

Az okozati összefüggés meglétére vonatkozó okozati összefüggés meglétének eldöntésére vonatkozó módszer a conditio sine qua non módszere: A lezajlott eseménysorozatból gondolatban elhagyjuk a szóban forgó emberi magatartást, és ha az eredmény ebben az esetben nem következik be, akkor a magatartás annak az eredménynek az oka. Példa: Anyós kávéjába beleteszik a ciánt, aki azt megissza, majd meghal – ha a magatartás (cián kávéba tétele) elmarad gondolatban, az anyós halála sem következik be. Az elmélet hibája:

− Az egyes okok és feltételek soha nem lehetnek egyenértékűek (Ha ugyan beleteszik a mérget a kávéba, de beteg az anyós mája, akkor a májbetegség is feltétel – de ha nem adagolják neki a mérget, és úgy nem hal meg, akkor a méreg beadagolása erősebb feltétel, mint a májbetegség.)

− Az okozatossági lánc visszafelé a végtelenségig nyújtható (regressus in infinitum), az okozatossági láncot egy ponton meg kell szakítani, ez pedig a bűnösség alapján lehetséges. Amire a cselekményem bűnössége még kiterjed, azért felelősségre vonható vagyok, ami túlterjed, azért nem.

− Ha a férj és a feleség is annyira utálja az anyóst, hogy mindketten raknak mérget a kávéjába, akkor a férj cselekménye okozza az anyós halálát? Ha az előbbieket vesszük, akkor nem, ha elhagyjuk a férj cselekményét gondolatban, az eredmény akkor is bekövetkezik. Ezért van az a finom áthallás, hogy az eredmény nem, vagy nem úgy következik be.

− Mi a helyzet akkor, ha közreható ok jelentkezik? Például megsebesítek valakit, aztán kihívom a mentőt, de a mentő karambolozik, és a megsebesített illető a karambolban meghal? Jön egy külső ok, „con causa”, a kettő egymást erősíti. A feltétel egyenértékűség elméletét fogadjuk el ettől függetlenül, és ezt

használja a büntetőjog is.

3. Ok-kiválasztási teóriák

- az eredményhez vezető ok-folyamatban részt vevő feltételek közül egyet kiemelnek, és az tekintik oknak.

- Az ok-kiválasztás szubjektív Az ok-kiválasztási teóriák két típusa:

Adekvát teória Relevancia-elméletek

A/ Adekvát teória:

146

Arisztotelész (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) antik görög gondolkodó; aki számos tudományágat vagy saját maga alapított meg, vagy jelentősen befolyásolta azok fejlődését – így a tudományelméletét, a logikáét, a biológiáét, a fizikáét, az etikáét, a verselméletét és az államtudományokét. Platón tanítványa volt, majd annak halála után Nagy Sándor uralkodó tanítója lett. Arisztotelész politikai filozófiája az államon, minden közösség alapformáján alapul – azt vallotta, hogy az ember természetéből fakadóan közösségben él, és boldog életet csak egy államban élhet: „Akinek nincs szüksége az államra, az vagy állat vagy isten”


- Az okkiválasztó teóriák között a legnépszerűbb147

az adekvát teória. - okozatosságról akkor beszélhetünk, ha a magatartás tanúsításából következtetni lehet az eredmény

beállására - egyesek előre látható eredményről beszélnek: amelynek bekövetkezésével számolni lehet - azt tekintik oknak, ami az adott eredménynek megfelel - hibája:

o csak a büntetőjogban alkalmazható o szubjektív elemeket von be (bűnösségi elemek) o nem jelölik meg, hogy ki által előrelátható eredményről van szó: A bíró, aki művelt, vagy a

szerencsétlen hat elemit végzett, részeges személyiség? Ez az elmélet fő hibája, ezért nem alkalmazható.

B/ Relevanciaelméletek:

- a büntetőjogi felelősség feltétele a büntetőjogi szempontból releváns okozatosság - két oka lehet, ha az okozati összefüggés nem releváns:

o okozati összefüggés távoli o egy nem releváns tilalmat megszegő magatartás áll okozati összefüggésben az

eredménnyel - életszerűtlen elmélet, nem fogadható el!

Földvári professzor álláspontja:

- Az okozati összefüggés és a bűnösség szétválasztása szükséges!

- csak arra a kérdésre kell választ adni, hogy egy adott magatartás és egy meghatározott eredmény között áll-e fenn olyan objektív kapcsolat, amely a magatartásnak az eredmény bekövetkeztében játszott szerepét bizonyítja.

- Nincs jelentősége annak, hogy ez a kapcsolat szükségszerű-e vagy véletlen - A conditio sine qua non-elmélet megfelelő!

A mulasztás okozatossága:

A tiszta mulasztási bűncselekménynél az okozatosság vizsgálatára nincs szükség, a nem tevés

önmagában – eredmény nélkül is – bűncselekménynek minősül Eredménytényállások esetén kérdés, hogy a törvényi tényállásban meghatározott eredmény és a személy

mulasztása között áll-e fenn okozati összefüggés? o az eredmény oka csak olyan jelenség lehet, ami az élővilágban megjelenik és ott hatást fejt ki o az élővilágban meghatározott ok hatására végbemegy egy folyamat, amelynek végén beáll a

törvényi tényállásban körülírt eredmény o ezen a folyamaton kívül áll annak a személynek a magatartása, akinek mulasztása és az

eredmény közötti kapcsolatot vizsgáljuk o a mulasztás tehát nem tekinthető az eredmény okának

Mulasztás esetén a büntetőjogi felelősség alapja az ok-folyamatba való beavatkozás szükségessége:

A mulasztótól elvárható lett volna a beavatkozás, és ez alkalmas lett volna az eredmény bekövetkeztésének a megakadályozására. A mulasztó tehát nem okozta az eredményt, de okozhatta volna annak elmaradását. Azért vonjuk felelősségre, mert ezt nem tette meg

148!

147

Vigyázat, buktató mondat: A feleletben nem hangozhat el, hogy az adekvát teória a legelterjedtebb hazánkban. Ez nem igaz, mert a feltétel egyenértékűségi elmélet a legelterjedtebb! 148

Példa: Btk. 172. §. (2) A segítségnyújtás elmulasztásának minősített esete: nem azért büntetendő, mert ő okozta a sértett halálát, hanem mert segítségnyújtással a halál bekövetkezését megakadályozhatta volna

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 13. B) A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás 99/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

13. B) A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás

A különbség a két bűncselekmény között: van sértett, vagy nincs sértett? - Ha van sértett: segítségnyújtás elmulasztása - Ha nincs sértett: cserbenhagyás

I. Segítségnyújtás elmulasztása

Btk. 172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége

közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy


(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás

megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az

elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a

segítségnyújtásra.

1. Jogi tárgya: az emberi élet, a testi épség és az egészség

Passzív alany: sérült vagy olyan személy, akinek az élete vagy a testi épsége közvetlen veszélyben van. Sérült: Az a személy, akinek testi épsége vagy egészsége hátrányosan megváltozott.

A sérülés/veszélyhelyzet keletkezésének oka közömbös, és a bűncselekmény megállapításának szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a sérülés külsőleg észlelhető vagy sem. 2. Elkövetési magatartás:

A sérültnek vagy olyan személynek, akinek élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, segítség nélkül hagyása.

Tiszta mulasztási bűncselekmény – kísérlet fogalmilag kizárt! Általános segítségnyújtási kötelezettség: Az (1) bekezdés írja elő, DE: a tényállásnak nem fogalmi eleme a „segítségre szoruló állapot” – a segítségnyújtási kötelezettség nem csak annak irányában áll fenn, aki a sérülés vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt „segítségre szorul”. Sértett segítségre szorultsága:

objektív jellegű körülmény

általában csak utólag lehet megállapítani

a sérülés jellegét vagy a halál beálltát nem lehet az elkövető szubjektív megítélésére bízni – ez csak különleges szakismeretet igénylő orvosi vizsgálatok alapján ítélhető meg

Az elkövető cselekményének büntetőjogi értékelése nem függ attól, hogy a sértett halála nyomban vagy időben később következik be – ha nem így volna, akkor a sértett azonnali halála esetén a segítségnyújtást elmulasztó személy csak a Btk. 190. § szerinti cserbenhagyás vétségét követné el, míg a sértett időben később bekövetkező halála esetén a különös segítségnyújtásra kötelezettnek a Btk. 172. § (3) bekezdés szerinti bűnösségét állapítanák meg. A halál beállta fogalmilag mindig a sérülést követi még akkor is, ha az időkülönbség elhanyagolható és gyakorlatilag egyidejűséget kell megállapítani (BH 1998. 575.). 3. Bűnösség:

Kizárólag szándékos magatartással követhető el – az elkövető tudatának át kell fognia, hogy a passzív alany sérült, avagy olyan személy, akinek az élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélyhelyzetben van. Segítségnyújtás módja: a törvény nem határozza meg, az adott körülményektől függ Segítségnyújtás kötelezettségének teljesítése: az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezettség teljesítésének része, hogy a segítségnyújtásra kötelezett győződjön meg arról, hogy megsérült-e valaki, illetve van-e olyan személy, akinek élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélyhelyzetben van – ennek feltétele a „megállási kötelezettség”; ennek hiányában a további (a segítségnyújtás fogalmi körébe tartozó) tevékenység nem

teljesíthető. A megállási, illetve meggyőződési kötelezettség elmulasztása – amennyiben tényleg van sérült vagy olyan személy, akinek élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélyhelyzetben van – önmagában megvalósítja a Btk. 172. § (1) bekezdése szerinti vétséget – ha ilyen személy ténylegesen nincs, és a cselekmény közlekedési bűncselekménnyel áll kapcsolatban, a Btk. 190. § szerinti cserbenhagyás vétsége valósul meg.


A meggyőződési kötelezettség teljesítése után:

1. az általános segítségnyújtási kötelezettség körében fel kell ajánlani a segítségnyújtást 2. ezután következik a tényleges segítségnyújtás (további egészségkárosodás megakadályozása vagy

szakismerettel rendelkező személyek/szervek /mentő/ értesítése) A segítségnyújtási kötelezettség teljesítése az is, ha kötelezett más személyt kér fel a sérült (veszélyhelyzetbe került) személy részére történő segítségnyújtásra (pl. mentők értesítése). De a kötelezettnek ezt a magatartását csak akkor lehet a segítségnyújtás megadásaként értékelni, ha az általa felkért személy alkalmas arra, hogy legalább olyan vagy azt meghaladó mértékű segítséget nyújtson, mint amilyen a kötelezettől elvárható volna. Ítélkezési gyakorlat: Mindaddig, amíg a sérült szakszerű orvosi ellátására nem kerül sor, az elkövető helyszínről történő távozása a segítségnyújtás elmulasztását jelenti. Bírói gyakorlat:

Ha az elkövető nem áll meg a helyszínen, illetőleg onnan tovább haladva a meggyőződési és a segítség felajánlására való kötelezettségét nem teljesíti, de utóbb megállapítható, hogy a sérült személy halála már korábban bekövetkezett – a segítségnyújtás elmulasztása nem állapítható meg!

Ha a sértett azonnali halálát eredményező balesetet azonban az elkövető okozza, az elkövetőt terheli a segítségnyújtás alapjául szolgáló megállási, meggyőződési és segítség felajánlására vonatkozó kötelezettség teljesítése. A segítségnyújtási kötelezettség a sérülés okozásának pillanatában áll be, tehát a kötelezettség keletkezésekor még a később elhalálozott személy is sérült, illetve olyan, akinek élete közvetlen veszélyben van

149.

4. Alanya:

A Btk. 172. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános segítségnyújtási kötelezettségből következően ennek a bűncselekménynek bárki az elkövetője lehet: Elkövetheti a gépkocsi vezetője, de elkövetheti az utas is –amennyiben észleli, hogy a jármű vezetője nem áll meg és eközben passzív marad; vagy ha aktív magatartásával vesz részt a segítségnyújtás elmulasztásában (pl. továbbhaladásra biztatja a jármű vezetőjét). 5. Minősített esetek

150: (Btk. 172. § (2) és (3) bekezdése)

A (2) bekezdés értelmében súlyosabban minősül a cselekmény, ha a sértett meghal és az életét a segítségnyújtás megmenthette volna – de csak akkor, ha a segítségnyújtás megakadályozta volna a halál bekövetkeztét. Ha nem: a cselekmény a Btk. 172. § (1) bekezdésében szabályozott alapeset szerint minősül! A (3) bekezdés különös segítségnyújtási kötelezettséget ír elő olyan esetben, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy a segítségnyújtásra egyébként is köteles. A (3) bekezdés 1. fordulata szerinti minősítés: Akkor állapítható meg, ha a sértett sérülését, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet az elkövető vétkesen idézi elő. Ha az elkövető szándékosan idézte elő a sérülést – nem terheli segítségnyújtási kötelezettség, de a megvalósított szándékos bűncselekményért felel! A (3) bekezdés 2. fordulata szerinti minősítés: Segítségnyújtásra egyébként is köteles személynek az tekinthető, akit foglalkozási szabály, jogszabály, szerződés vagy családi kapcsolat (szülő, gyermek, házastárs) kötelez a segítségnyújtásra. Pl. orvos, mentő, betegápoló, tűzoltó, stb. 6. Egység&Halmazat:

A segítségnyújtás elmulasztását elsősorban a cserbenhagyás vétségétől kell elhatárolni, mert a 2 bűncselekmény szubszidiárius viszonyban áll egymással.

149

BH 1984. 428.: Ha tehát a balesetet okozó személy- nyomban a baleset bekövetkezése után – abban a feltevésben halad tovább, hogy a súlyos sérülés folytán a sértett élete amúgy sem volt megmenthető, a segítségnyújtás elmulasztásának a bűncselekményét még abban az esetben is megvalósítja, ha utóbb az orvosi adatok alátámasztják azt a feltevést, hogy a sérülés jellege folytán a baleset sérültjének élete semmiképpen sem lett volna megmenthető. 150

2/1999. Jogegységi Határozat! A vétlenséget kivette a minősített eset értékeléséből! a vétlenül okozott veszélyhelyzetre hívja fel a figyelmet a LB; (mert van egy olyan minősítő körülmény, miszerint súlyosabban minősül a segítségnyújtás elmulasztása, ha a veszélyhelyzetet

maga az elkövető okozza). a Jogegységi Határozat kimondja: „a vétlenül okozott veszélyhelyzet miatt az elkövető minősített esetért nem

vonható felelősségre, hanem amennyiben nem nyújtott segítséget, cselekménye abban az esetben az (1) bekezdése (alapeset) szerint fog minősülni‖. Tehát a veszélyhelyzet előidézése és a veszélyhelyzetben való segítségnyújtás elmulasztása egyetlenegy esetre korlátozódott: ez a gondatlan bűncselekmény! A szándékos bűncselekménynél a segítségnyújtás elmulasztását nem állapítjuk meg – hiszen nyilvánvalóan az elkövető az

eredmény bekövetkezését kívánta, vagy legalábbis ebbe belenyugodott. A gondatlan és a vétlenség jött szóba a vétlenséget ez a jogegységi határozat kiiktatta. Tehát csak a gondatlan bűncselekmény mellé társulhat.


Elnyeli: a szándékos bűncselekmény -> csak látszólagos a halmazat Halmazatban állhat: a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel és közúti veszélyeztetéssel

151

II. Cserbenhagyás

Btk. 190. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt

meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt

segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő


Jellege: közlekedési bűncselekmény Cserbenhagyás vétségénél a törvényhozó a megállási kötelezettség megszegéséhez fűz büntetőjogi jogkövetkezményt, és akkor állapítható meg, ha a baleset hatókörében nem volt olyan személy, aki sérülése vagy életét/testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet folytán segítségre szorult. Ellenkező esetben a segítségnyújtás elmulasztása valósul meg. Jellege: közlekedési bűncselekmény 1. Tárgya: A közlekedési fegyelem -> sérülések esetére a mentés lehetőségéhez fűződő érdek

- nincs sértettje: felel a tettes, ha nincs sérült! - ha van sérült -> segítségnyújtás elmulasztása


- a baleset helyszínén a megállás elmulasztása -> a jármű haladásának megszüntetése - a baleset helyszínéről való eltávozás, és a meggyőződés elmulasztása arról, hogy van-e

sérült vagy segítségre szoruló személy - tiszta mulasztásos bűncselekmény

152 -> nem értékel eredményt -> nincs kísérlete!

3. Alanya: a balesettel érintett jármű vezetője

- Általában: a baleset okozója, de lehet más is, aki a balesetet észlelte! - Felbujtó: lehet az utas is!


Szubszidiárius tényállás: amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg -> ez a segítségnyújtás elmulasztása, ha van sértett, az állapítandó meg! Nem érvényesül a szubszidiaritás -> halmazatban állhat ittas járművezetéssel vagy közúti veszélyeztetéssel

151

BK. 123: A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésen és közúti veszélyeztetésen kívül szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel akkor állapítható meg halmazat, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés mint eredmény is létrejön. Ilyen esetekben a halálos eredményt annál a bűncselekménynél kell értékelni, amellyel az közvetlen kapcsolatban áll. 152

Példa a tiszta mulasztásos bűncselekményre: a feljelentési kötelezettség elmulasztása és a cserbenhagyás.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 14.A) A bűncselekmény alanya; a beszámítási képesség 102/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

14.A) A bűncselekmény alanya; a beszámítási képesség

Minden bűncselekmény szükségszerű eleme az alany. Dogmatikai kategória: felelősségre vonható-e az elkövető? 1./ Az alany fogalma: = alanynak nevezzük azt az elkövetőt, akit a bűncselekmény megvalósítása miatt felelősségre lehet vonni, akivel szemben büntetést is lehet alkalmazni. Az alany tehát a büntethető elkövető. Csak a természetes személyek, az emberek büntethetők.

- Az alany mellett beszélünk elkövetőről, tettesről-részesről is - Ez utóbbi kifejezések arra utalnak, hogy valaki valamilyen módon részt vett vagy közreműködött egy

bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósításában 2./ Fejlődése: a/ Kezdetben semmilyen személyi feltételt nem szabtak meg a felelősségre vonáshoz: felelősségre vontak és megbüntettek állatokat is

153

- a felelősségre vonásnak ebben az időszakban csak objektív feltételei voltak: aki vagy ami az eredményt előidézte, azt felelősségre vonták

- ezt váltotta fel a bűnfelelősség elve

b/ XIX. sz.: elfogadottá vált, hogy a bűncselekmény elkövetésére csak ember képes

- nem volt szükséges a beszámítási képesség - korábban nem korlátozták azt természetes személyekre, jogi személyt is felelősségre lehetett vonni.

c/ Napjainkban: jogi személy bűncselekmény alanya nem lehet!

- Oka:

bűncselekménynek mindig csak valamilyen cselekmény, magatartás minősülhet, amelynek elkövetésére jogi személy nem képes, kizárólag a nevében, képviseletében eljáró természetes személy

a büntetőjogi felelősség sine qua non-ja a bűnösség: pszichikus viszony, amely csak

meghatározott személy vonatkozásában valósulhat meg. Ezért kellett kizárni a személyösszességeket e körből.

Jogi személy felelősségre vonása: Vannak törekvések ez irányba, a magyar törvényhozó egyfelől megoldotta, másfelől kikerülte a kérdést. A magyar szankciórendszer dualista, büntetésre és intézkedésekre oszlik. A büntetés alkalmazásának feltétele a bűncselekmény elkövetése. Intézkedésnek nem feltétele a bűncselekmény elkövetése, pusztán egy tényállásszerű cselekmény megvalósítása. A jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedések:

− jogi személy megszüntetése − jogi személy tevékenységének korlátozása − pénzbírság kiszabása (nem pénzbüntetés!) − bűncselekmény elkövetése során keletkezett vagyon elkobzása

3./ Az alannyá válás feltétele:

- Bűncselekmény alanya olyan természetes személy lehet, aki rendelkezik az alannyá válás feltételével. - Az alannyá válás feltétele: a beszámítási képesség. A beszámítási képesség fogalma nincs a

törvényben, nem is kell megfogalmazni, mert az emberek túlnyomó részének van. Elegendő a törvényben a kizáró okokat szabályozni.

Beszámítási képesség:

olyan személyi állapotot jelent, amelynek alapján az elkövetett cselekményt be lehet számítani olyan személyi feltételek összessége, amelyekre a bűnösségben rejlő szemrehányás alapozható.

megléte a bűnösség feltétele

a fogalom meghatározása nem könnyű feladat az indeterminizmus alapján felépülő klasszikus büntetőjogi irányzat azonosította a normál lelkiállapottal

az emberek: normálisok vagy elmebetegek (az előbbiek követhetnek el cselekményt bűnös módon, az utóbbiak nem)

153 Még a kiegyezés évében Pozsega vármegyében sáskát ítéltek halálra. Amíg a büntetőjog az eredményfelelősség elvét vallotta, addig

mindent és mindenkit, aki egy káros eredményt előidézett, meg lehetett büntetni. Ha volt káros eredmény, volt felelősségre vonás is.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 14.A) A bűncselekmény alanya; a beszámítási képesség 103/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

majd léteznek a két típus között is emberek Merkel:

A beszámítási képesség az ember azon tulajdonsága, amelynél fogva képes saját mértéke szerint

cselekedni azonban az elmebeteg is saját mértéke szerint cselekszik154

e nézet alapján őket is beszámítási képességgel rendelkezőknek kellene tekinteni

Tarde:

Az én-azonossággal és a társadalmi hasonlósággal definiálta a beszámítási képességet.

Én-azonosság: A cselekmény elkövetése előtti, a cselekmény elkövetése alatti és a cselekmény elkövetése utáni „én” azonos. Ha így definiáljuk, akkor az elmebetegség egyes formái már kiesnek.

Társadalmi hasonlóság: Annak van beszámítási képessége, aki képes társadalmilag hasonló módon cselekedni, a társadalom által elvárt módon cselekedni. Ez alapján viszont nincsen beszámítási képessége annak, aki állam elleni bűncselekményt követ el. Az ugyanis éppen a társadalmilag elvárt normák ellen cselekszik, hogy azokat megváltoztassa.

Liszt:

A beszámítási képességet a „motívumok általi normális meghatározottsággal” azonosította

Elismerte, hogy a motívumok befolyásolják az ember magatartását, akkor hiányzik a beszámítási képesség, ha ez a befolyásolás már nem normális

Az elmélet gyengéje: nem sikerült – talán a mai napig sem – tisztázni, meddig „normális‖ a meghatározottság

A büntető törvénykönyveknek szabályozniuk kell a beszámítási képesség hiányának eseteit a beszámítási

képesség fogalmának meghatározásánál kiindulópont: a büntetőjogi felelősség megállapításánál játszott szerepe. a felróhatóság legalapvetőbb feltétele, hogy a cselekvő legyen tisztában cselekményével,

annak társadalmi értékelésével, erkölcsi megítélésével. A beszámítási képesség első feltétele olyan értelmi képesség, amelynél fogva a cselekvő

cselekményét a társadalomtól elvárt módon tudja értékelni. Annak van értékelési képessége, akinek az agya megfelelően fejlett ahhoz, hogy értékelni

tudjon. Az értékelési képességhez kell az agy fejlettsége, másfelől az agy alkatának megfelelően, fejlettségének megfelelően működjön.

Ha valakinek az agya megfelelően kifejlett155

és alkatának megfelelően működik, az a személy megfelelően tudja értékelni a cselekményét. Ha ehhez az is párosul, hogy az értékelésnek megfelelően képes cselekedni, akkor van beszámítási képessége, bűncselekmény alanyává

válhat. Hasonlóság: „akaratnyilvánításra képtelen állapot felhasználásával” elkövetett

bűncselekményekkel nem azonos a beszámítási képesség hiányával a beszámítási képesség hiányában is fennforoghat akaratnyilvánítási képesség!

Összegezve: a beszámítási képesség az embernek azon testi-pszichikai állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni és ezen értékelésnek megfelelőnek cselekedni

156.

3./ Az aktív és passzív alany

Aktív alany: aki a büntetendő cselekményt elköveti

Passzív alany: akin, vagy aki ellen a bűncselekményt elkövetik beszámítási képességének vizsgálatára néha –csekély számban – szükség lehet (amikor beleegyezésének az elkövető megbüntetése szempontjából jelentősége volt, pl. egyes vagyon elleni bűncselekmények esetén – nem minősül lopásnak, idegen dolog elvétele, ha abba a tulajdonos beleegyezik)

ALANY

AKTÍV PASSZÍV

aki elköveti akin elkövetik / aki ellen elkövetik

154

Épp csak a mérték hibás: „bolond lukból bolond szél fúj” 155

Negatív módon meghatározva: A 14 éven aluli gyermek agya nem elég fejlett ahhoz, hogy megfelelően értékelje a cselekményét. Ha az agya nem elég fejlett, nincs értékelési képessége. Ha nincs értékelési képessége, nincs beszámítási képessége, ha nincs beszámítási képessége, nem lehet bűncselekmény alanya, ha nincs alany, nincsen törvényi tényállás, nem tényállásszerű a cselekmény, ha a cselekmény nem tényállásszerű, akkor nem bűncselekmény és nincs büntetőjogi felelősségre vonás. Vagy ugyan megfelelően fejlett az agya, de kóros elmeállapotú, nem működik alkatának megfelelően, nincs értékelési képessége, ha nincs értékelési képessége, nincs beszámítási képessége, stb. 156 Ezért a beszámítási képesség egyszerre két képesség: értékelési képesség és akarati képesség.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 14. B) A hivatali bűncselekmények 104/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

14. B) A hivatali bűncselekmények

Hivatali bűncselekmények:

1. Hivatali visszaélés 2. Jogosulatlan információgyűjtés 3. Bántalmazás hivatalos eljárásban 4. Kényszervallatás 5. Jogellenes fogvatartás

I. A hivatalos személy fogalma:

A hivatalos személy fogalmának pontos meghatározása kiemelkedő jelentőségű a büntetőjogban:

Elkövetői oldalon: Bizonyos Különös Részi törvényi tényállások tekintetében speciális alany a hivatalos személy, más esetben pedig az e minőségben történő elkövetés minősítő körülmény.

Sértetti oldalon: Fokozott büntetőjogi védelem (hivatalos személy elleni bűncselekmények) Felosztási elméletek:

I. Kiss Zsigmond-féle felosztás: a) az olyan személyek, akik választás vagy kinevezés útján elnyert közjogi tisztségük folytán, e funkció

ellátására tekintettel hivatalos személyek mindaddig, míg a választással elnyert hivatali megbízásuk vagy kinevezéssel szerzett státusuk meg nem szűnik (pl. köztársasági elnök, miniszterelnök);

b) az olyan személyek, akik egyébként személyükben nem volnának hivatalos személynek tekinthetők, de kiemelt állami szerveknél teljesítenek szolgálatot (Pl. Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék);

c) az olyan személyek, akik hivatásuk gyakorlása és foglalkozásuk folytatása során elsődlegesen nem közhatalmi jellegű vagy az állam által végzett igazgatási tevékenységet végeznek, de feladatuk ellátása során olyan tevékenységet is végeznek, melynek része a közhatalmi vagy államigazgatási feladat ellátása (pl. közjegyző).

II. Csemáné Váradi Erika-féle felosztás:

a. népképviseleti, államigazgatási, ügyészi, bírói szervek tagja – általánosan meghatározott [Btk. 137. § (1) bekezdés a)-i) pontjai]

b. a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik – egyedileg meghatározott [Btk. 137. § (1) bekezdés j) pontja]

157

c. tevékenysége során jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg – egyedileg meghatározott [Btk. 137. § (1) bekezdés k) pontja]

Csemáné Váradi Erika szerint a hivatali bűncselekményeken belül az alany alapján különbséget kell tenni:

általános hivatali bűncselekmények: tettesi minőségben bármely hivatalos személy elkövetheti;

különös hivatali bűncselekmények: csak meghatározott hivatalos személy lehet tettes. A büntetőtörvény értelmében csak az tekinthető hivatalos személynek, aki a Btk. 137. § (1) bekezdés valamelyik pontjában fel van sorolva. Kiterjesztő értelmezésnek helye nincs! (BH 1995. 138.) Egyéb hivatalos személyek: Hivatalos személynek minősül:

a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (5) bekezdése szerinti, feladatkörében eljáró közterület-felügyelő;

a Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (1997. évi CLIX. törvény);

az önkormányzati természetvédelmi őr (1996. évi LIII. törvény);

a tanintézet igazgatója (BH 1995. 199.);

a halászati őr jogszabály alapján történő közfeladatának ellátása során (BH 2004. 129.).

II. A hivatali visszaélés:

Btk. 225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali

kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig


157

Államigazgatási feladatokat általában államigazgatási szervek látnak el, de vannak olyan közhatalmi jellegű feladatok, melyeket más személyek is elláthatnak – azok ilyenkor hatósági feladatokat látnak el (pl. körzeti orvos abban az esetben, amikor betegállományba vesz fel vagy táppénzes igazolást állít ki – BH 1986. 93.).


1. Jogi tárgya: a hivatalos szervek működésébe vetett bizalom, a hivatalos szervek és személyek törvényes és szabályszerű működésébe vetett bizalom 2. Elkövetési magatartás: háromféle lehet

i) a hivatali kötelesség megszegése: A hivatalos személy jogait és kötelességeit a jogszabályok,

valamint az ezekkel összhangban levő alacsonyabb szintű szabályok (pl. belső utasítások, parancsok, szervezeti és működési szabályzat, stb.) határozza meg. A kötelességszegés

158

jellegétől függően tevékenység vagy mulasztás lehet – de kizárólag a tudatos kötelességszegés tényállásszerű!

ii) a hatáskör túllépése: A szerv hatáskörét annak feladatai, a feladatok végrehajtása/elvégzése érdekében gyakorolható jogok összességükben teszik ki. Hatáskör túllépésével akkor valósul meg a bűncselekmény, ha a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kívül esik, amelynek végzéséhez nincs joga/felhatalmazása.

iii) a hivatali helyzettel visszaélés: A bűncselekmény megvalósítására alkalmas cselekmények legtágabb körét – Földvári József szerint – a hivatali helyzettel való egyéb visszaélés adja. Ez minden olyan cselekmény, amely nem minősül a hatáskör túllépésének és nem ütközik konkrét magatartási előírásba sem, de a helyzetből adódó lehetőségek társadalmilag helyteleníthető, rosszalható kihasználásaként fogható fel – tehát a hivatali eljárás formailag törvényes, azonban a hivatali helyzethez fűződő jogok rendeltetésellenes gyakorlását jelenti: pl. zaklató jellegű rendőri igazoltatás.

3. Alanya: csak hivatalos személy lehet

Társtettesség kérdése: A PTE ÁJK Büntetőjogi tanszéke tévesnek tartja azt az álláspontot, miszerint kizárt a társtettesség, ugyanis ha több hivatalos személy ugyanazon kötelességét közösen szegi meg, szóba jöhet a társtettesség megállapítása! 4. Bűnösség: A bűncselekmény célzatos jellegéből adódóan csak egyenes szándékkal követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy a kötelességét megsérti. A jogtalan hátrányokozása, illetve jogtalan előny szerzésére irányuló célzat fontos tényállási elem, hiányában nincsen bűncselekmény (ettől fegyelmi vétség még lehet!). Az elkövető célzata: jogtalan hátrány okozása/jogtalan előny szerzése – olyan új helyzet, amely valakire nézve kedvezőtlenebb/kedvezőbb, mint a korábbi. A hátránynak/előnynek az elkövető tényállásszerű magatartása eredményének kell lennie (ez adja az elhatárolást a vesztegetéstől).


A hivatali visszaélés általános jellegű törvényi tényállásban került megfogalmazásra, ezért a többi hivatali bűncselekmény törvényi tényállása ehhez képest speciális tényállás

159,160.

Látszólagos halmazat: A hivatalos személy kötelességszegő magatartása 2 bűncselekményként nem értékelhető – és ha ez a magatartás megfelel egy másik bűncselekmény törvényi tényállásának is, akkor a speciális rendelkezés alkalmazandó! Anyagi bűnhalmazat: Amennyiben a hivatali visszaélés más jogi tárgyat is sért – pl. ha a rendőr jogellenes szolgálati fellépése során testi sértést vagy kényszervallatást is elkövet Ha hivatalos személy nem hivatalos eljárása során és nem hivatali helyzetével összefüggésben követ el valamilyen bűncselekményt, az nem minősülhet a Btk. 225 § vagy más hivatali bűncselekményként (BH 1988. 336.).

III. A jogosulatlan titkos információgyűjtés

Btk. 227/A. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos

információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést engedély nélkül végez, vagy

az engedély kereteit túllépi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

158

A jogszabály téves értelmezése nem alapozza meg e bűncselekményt, mivel az nem kötelességszegés! 159

3/2007. BJE határozat: I. Ha az elkövető egy cselekményével valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét (Btk. 225. §-a) és a hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettét [Btk. 177/ A. §-a (2) bekezdése], a bűnösség csak az utóbbi bűncselekményben állapítható meg; az alaki halmazat csupán látszólagos. II. Amennyiben az ügyészség - a leírt esetben - mind a két bűncselekmény miatt vádat emel, a kimerített vád szerinti magatartást egységesen hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettének kell minősíteni, s e mellett a hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezésnek nincs helye. 160

A büntetőjog elmélete és az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy az egy magatartással megvalósított több bűncselekmény halmazata látszólagos, ha a szóban forgó bűncselekmények az ún. specialitás viszonyában állnak egymással.


(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos

információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést elrendel vagy engedélyez,

anélkül, hogy erre jogosult lenne.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

Titkos információgyűjtést a külön törvényekben meghatározott szervezetek végezhetnek felderítési és bűnüldözési célból. Titkos információgyűjtést végezhet a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai (Információs Hivatal, Nemzetbiztonsági Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Katonai Felderítő Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal). A titkos információgyűjtésre feljogosított szervek a külön törvényekben meghatározott esetekben engedély nélkül, más esetekben engedéllyel végezhetik tevékenységüket. 1. Jogi tárgya: kettős

a) a hivatalos szervek és személyek törvényes működésébe vetett bizalom; b) az állampolgárok alkotmányos szabadságjogának gyakorlása, magántitkai, adataik védelme

Passzív alany: a titkos információgyűjtés célalanya – az a személy/szervezet, amelynek tevékenységével kapcsolatban megfigyelő tevékenységet folytatnak 2. Elkövetési magatartás: Az (1) bekezdés szerint kétféle lehet:

engedély nélküli, vagy

engedély kereteit túllépve adatszerzés. A (2) bekezdés szerint: adatszerzés jogosulatlan elrendelése vagy engedélyezése

e cselekmények önmagukban jogellenesek

az, aki a titkos információgyűjtést végzi, általában nem követi el az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést a 2007. évi CLXXXIII. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 200-206/A. §-ai szabályozzák. A titkos adatszerzés engedélyezéséről az ügyész indítványára a bíróság az előterjesztéstől számított 72 órán belül határoz. A titkos adatszerzés legfeljebb 90 napra engedélyezhető, ez ismételt indítványra egy alkalommal legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

Titkos adatszerzésnek

öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kitartottság, a kerítés, az embercsempészés, a hivatali visszaélés és a bűnpártolás három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

szolgálati titoksértés bűncselekménye, vagy a fentiekben meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli – előkészülete esetében van helye. A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha

a titkos adatszerzés engedélyezésének a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételei (Be. 201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,

a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.

Akivel szemben a bíróság bűnüldözési célból titkos információgyűjtést engedélyezett – a törvényi feltételek fennállása esetén – a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. A nem bűnüldözési célból folytatott bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha

a titkos adatszerzés engedélyezésének a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételei (Be. 201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,

a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.

A nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés eredménye a – törvényi feltételek fennállása esetén is – kizárólag az engedélyben megjelölt személy bűncselekmény bizonyítására használható fel. 3. Alanya:

Tettesként csak hivatalos személy lehet. Az (1) bekezdésben szabályozott deliktumot megvalósíthatja, pl. a rendőrség vagy más nyomozóhatóság tagja, aki engedély nélkül/az engedély kereteit túllépve végez adatszerzést.


A (2) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetője az engedélyezésre jogosultakon kívül bármely hivatalos személy lehet. 4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy tevékenysége titkos információgyűjtésnek vagy adatszerzésnek felel meg, amelyhez engedéllyel nem rendelkezik, vagy amelynek kereteit túllépte. A (2) bekezdés esetén tudnia kell, hogy ilyen engedély kiadására nem jogosult. A minősített eset, amelyet a (3) bekezdés szabályoz, eredménybűncselekmény. Jelentős az érdeksérelem minden olyan esetben, amikor az elkövető a sértettnek jelentős anyagi, egzisztenciális vagy erkölcsi hátrányt okoz. 5. Egység&Halmazat:

A bűncselekmény a hivatali visszaéléshez (225. §) képest speciális bűncselekmény, így azzal halmazatban nem állhat. Ha a titkos információgyűjtést nem hivatalos személy követi el, akkor az minősülhet közérdekű adatokkal visszaélésnek (177/B. §), levéltitok megsértésének (178. §), magántitok jogosulatlan megismerésének (178/A. §) vagy magánlaksértésnek (176. §).

IV. A bántalmazás hivatalos eljárásban

Btk. 226. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatalos eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntettet követ el, és három évig


(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő


1. Jogi tárgya: a hivatali apparátusba vetett bizalom, valamint más személyek emberi méltósága, becsülete

2. Elkövetési magatartás: tettleges bántalmazás

A tettleges bántalmazás egyes jogirodalmi nézetek szerint más testének szándékos, jogellenes és céltudatos érintése. Földvári József meghatározása a célzatos érintés helyett az erőszakos jellegű, ellenséges szándékú behatást tartja lényegesnek, valamint azt, hogy az közvetlenül és közvetve (pl. csapda állítása, kutya ráuszítása) is gyakorolható, de mindenkor csak aktív magatartással. A tettleges bántalmazás akkor minősülhet a 226. § szerint, ha a hivatalos személy „eljárása során” történik.

Ilyenkor az eljárás önmagában jogszerű (BH 1980. 152.). Az eljáráson kívüli tettleges bántalmazás az általános szabályok szerint bírálandó el. A tettlegesség megvalósulásának nem feltétele a fájdalomokozás. A szóbeli, pszichikai bántalmazás (sértegetés, szidalmazás) nem tényállásszerű, csak a tettleges. A bántalmazás hivatalos eljárásban immateriális bűncselekmény. A testet érő ráhatás esetén a bűncselekmény befejezett. 3. Alanya: csak hivatalos személy lehet

A társtettesség megállapításának lehetőségével kapcsolatban a jogirodalomban 2 nézet ismert: 1. Csemáné Váradi Erika, Maráz Vilmosné: a bántalmazás hivatalos eljárásban delictum proprium, így a

társtettesség megállapíthatósága fogalmilag kizárt. A hivatalos személy hivatalos eljárás során a vele szándékegységben, közösen mást bántalmazó csak bűnsegédje lehet a Btk. 226. §-ban írt bűncselekménynek.

2. Berkes György, Földvári József, Sinku Pál: nem hivatalos személy is társtettese lehet e bűncselekménynek. A PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszéke ez utóbbi álláspontot osztja.

4. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Közömbös, hogy a bántalmazás milyen motívumból vagy milyen cél érdekében történik, ezek legfeljebb a büntetés kiszabásánál értékelendők. 5. Egység&Halmazat:


Ugyanazon sértett azonos alkalommal kifejtett többszöri vagy többféle bántalmazása természetes egység. A bántalmazással megvalósított tettleges becsületsértést, illetve a bántalmazással egyidejűleg elkövetett szóbeli becsületsértést nem lehet megállapítani, mert látszólagos alaki, illetve anyagi halmazat valósul meg. A bántalmazás hivatalos eljárásban nem állapítható meg alaki bűnhalmazatban a jogellenes fogva tartás mellett (Btk. 228. §) sem.

V. A kényszervallatás

Btk. 227. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetőleg ne

tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő


(2) Aki kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kényszervallatás speciális tényállás az egyéb kényszerítő magatartásokhoz, a kényszerítéshez és a zsaroláshoz képest. A kényszervallatás speciális tényállás a hivatali bűncselekményeken belül a hivatali visszaéléshez képest is, hiszen csak olyan hivatali eljárásban követhető el, amelyben a hivatalos személy előtt vallomás vagy nyilatkozat megtételére kerülhet sor (pl. büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, fegyelmi eljárás, stb.). 1. Jogi tárgya: a hivatali apparátusba vetett bizalom, és más személy személyes szabadsága

A kényszervallatásnál szükségképpen a személyes szabadság sérül, az objektív igazság viszont nem feltétlenül. A kényszervallatás ugyanis abban az esetben is megvalósul, amikor a valóságnak megfelelő vallomás vagy nyilatkozat megtételére kötelezik a sértettet. A bűncselekmény passzív alanya: bárki lehet, akivel szemben a hivatalos személy az elkövetési magatartást kifejti. 2. Elkövetési magatartás: erőszak, fenyegetés vagy más hasonló módszer alkalmazása

Tehát nem a vallomás vagy a nyilatkozat kikényszerítése – ez nem az elkövetési magatartás, hanem annak a célja. Ennek viszont az a következménye, hogy a bűncselekmény a vallomás, nyilatkozat nélkül is, pusztán az itt meghatározott eszközök alkalmazásával már befejezetté válik. Az erőszak a sértett testére történő fizikai ráhatás, tettleges bántalmazás. A fenyegetés fogalmát a Btk. 138. § határozza meg. A „más hasonló módszer” alatt minden olyan az erőszakos és a fenyegetésen kívüli módszer értendő, amely a passzív alanyban pszichés, biológiai, fiziológiai hatásokat idéz elő, amelyek alkalmasak akaratának befolyásolására

161.

A vallomásra kényszerítést a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezések (Be. 77. §) tiltják. Ha azonban valakit vallomástételi kötelezettség terhel, a kihallgató hivatalos személy törvényes eszközöket alkalmazhat e kötelezettség kikényszerítése érdekében (pl. rendbírság kiszabása a tanúval szemben), ha a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja. Az ilyen következményekre történő figyelmeztetés nem számít fenyegetésnek vagy ahhoz hasonló módszernek. A kényszervallatás immateriális bűncselekmény. Ha a kényszer hatására a passzív alany vallomást tesz, ez az eredmény a büntetés kiszabásánál értékelendő. A bűncselekmény kísérlete a gyakorlatban ritkán fordul elő, de nem kizárt (pl, a sértett éjszakai kihallgatásának megkezdése kifárasztás útján vallomás kikényszerítése céljából).

A bűncselekmény előkészülete is büntetendő (vétség)!

3. Alanya: csak hivatalos személy lehet

Ezen belül is csak olyan hivatalos személy lehet, akinek kihallgatási joga van, illetve aki felhívhat valakit ara, hogy vallomást (nyilatkozatot) tegyen. Közvetett tettes a hivatalos személy, ha olyan személlyel alkalmaztatja az erőszakot, aki ennek célját nem ismeri. Társtettesség: Itt is kétféle nézet van:

1. A társtettességhez mindenképpen megkívánt a hivatalos személyi minőség;

161

E körbe tartoznak a jogtalan juttatások, kedvezmények, előnyök ígérete, az emberi méltóságot sértő kihallgatás, olyan eljárás, amelyből a sértett menekülni igyekszik (pl. éheztetés, szomjaztatás, ébrenlétre kényszerítés, stb.). A módszerek közös sajátossága, hogy a sértett olyan vallomást vagy nyilatkozatot tehet, amelyet egyébként nem tenne.


2. A bűncselekménynek nem hivatalos személy is lehet társtettese – az, aki az elkövetési magatartást a hivatalos személycélzatának ismeretében + vele szándékegységben fejti ki. A PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszéke ez utóbbi álláspontot osztja.

Bűnrészesség: Bűnrészes bárki – hivatalos és nem hivatalos személy egyaránt lehet. Bűnsegéd az a hivatalos személy, aki az elöljárója által foganatosított kényszervallatásnál jelen van, nem emel szót ellene, sőt a bántalmazásnál a tettesnek ütleget ad (BH 1983. 223.). 4. Bűnösség:

Csak szándékosan, mégpedig egyenes szándékkal valósítható meg. Az elkövető célzata a vallomás vagy nyilatkozat kikényszerítése. Vallomás: a hivatalos eljárásban tényekre vonatkozó közlés. A hivatalos eljárásban tett „nyilatkozatok‖ is lehetnek ténytartalmúak, általában azonban véleményeket, észrevételeket, akarat-kinyilvánításokat tartalmaznak. 5. Egység&Halmazat: Természetes egység: Ugyanazon személytől egyazon vallomás kikényszerítése érdekében erőszak, stb. alkalmazása. Az erőszak ismételt alkalmazása az előbbi céllal: folytatólagos egység

Bűnhalmazat: Több ügyben ugyanannak a személynek a sérelmére vagy több személy sérelmére akár ugyanabban az elkövetett kényszervallatás. Bűnhalmazat jöhet létre a Btk. 233. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hamis váddal, amennyiben a hivatalos személy büntetőügyben olyan vallomást kényszerít ki, amelyről tudja, hogy hamis, és a vallomásról készült jegyzőkönyvet az iratok közé csatolja. Anyagi halmazat: a testi sértéssel és/vagy a jogellenes fogvatartással is megvalósulhat

A kényszervallatás a hivatali visszaéléshez, illetve a hivatali eljárásban elkövetett bántalmazáshoz képest speciális tényállás – találkozásuk esetén a kényszervallatást kell megállapítani.

VI. A jogellenes fogva tartás

Btk. 228. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntettet

követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást


b) a sértett sanyargatásával,

c) súlyos következményt okozva

követik el.

(3)

228/A. § 228/B. § E cím rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön

törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

Az állampolgári szabadságjogok egyike a személyi sérthetetlenség. Az Alkotmány 55. § (1) bekezdés értelmében senki sem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. 1. Jogi tárgya: kettős jogi tárgy – a hivatali apparátusba vetett bizalom, és a személyes szabadság

A bűncselekmény passzív alanya: a személyi szabadságától megfosztott személy.

2. Elkövetési magatartás: a személyes szabadságtól megfosztás

Ez jelenti a mozgási, a helyváltoztatási lehetőség hatalmi rendelkezés alapján történő, kikényszeríthető megszüntetését. A személyi szabadságtól megfosztás akkor jogellenes, ha nem az adott intézkedésre vonatkozó jogszabályban meghatározott okból és előírások mellett történik, azaz szó lehet anyagi és alaki jogellenességről. Előfordulhat, hogy a hivatalos személy nem tudatosan, hanem a jogszabály helytelen értelmezése vagy ténybeli tévedés folytán alkalmaz jogkorlátozó intézkedést, ezzel szemben nem valósítja meg a Btk. 228. § szerinti törvényi tényállást.


A személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás tudatos törvényszegést feltételez, pl. a rendőr a jogszabályi feltételek általa ismert hiánya ellenére előállít valakit. A tényállás megvalósulásához szükséges az is, hogy az „eljárás során‖

162 kell elkövetni a jogellenes fogva tartást.

Ha a személyi szabadság elvonásának konkrét időtartama van s az időtartam eltelte után a sértettet nem engedik szabadon, mulasztásban megnyilvánuló jogellenesség állapítható meg (pl. az elítéltet a szabadságvesztés kitöltése ellenére nem engedik szabadon, az őrizetbe vételt 72 óra eltelte után nem szüntetik meg, stb.). Befejezettség: A bűncselekmény befejezetté válik a passzív alany személyi szabadságának tényleges elvonásával. Kísérlet: Akkor fordulhat elő, ha az intézkedés elrendelése és foganatosítása között valamely okból a foganatosítás elmarad, pl. a rendőr a passzív alanyt felszólítja, hogy kövesse a rendőrörsre, de az illető elmenekül. 3. Alanya: csak olyan hivatalos személy lehet, akinek hatáskörébe tartozik a személyi szabadság jogszerű megfosztásáról való intézkedés.

Ez a cselekmény jellegéből adódóan közvetett tettesség formájában is megvalósítható, amennyiben az elkövető más személyt használ fel a passzív alany személyi szabadságától való megfosztásához. Ha a személyi szabadság jogszerű megfosztására nem jogosult hivatalos személy foszt meg mást jogellenesen személyi szabadságától: személyi szabadság megsértése + hivatali visszaélés halmazata Társtettesség: Több hivatalos személy szándékegységben megvalósíthatja. 4. Bűnösség:

Csak szándékosan követhető el. Más feltételek vonatkoznak az intézkedésre jogosult és a döntést végrehajtó személyre:

A döntést meghozónak fel kell ismernie, hogy az intézkedés törvényi feltételei hiányoznak

A végrehajtónak – a többségi jogirodalmi nézet alapján – nem feladata a döntés megalapozottságának vizsgálata.

5. Minősített esetek: 3 esete van

Aljas indokból vagy célból: a társadalom elismert erkölcsi felfogásával ellentétes motívumokat/célokat kell érteni alatta, pl. bosszú;

Sanyargatással: amennyiben az ilyen cselekményekkel általában együtt járó testi-lelki gyötrődések mértékét jelentősen meghaladó szenvedéseket idéz elő, pl. megalázás, folyamatos megfélemlítés, sértett önérzetének csorbítása;

Súlyos következményt okozva: ha a fogva tartás következtében a sértettet súlyos anyagi, egzisztenciális, erkölcsi sérelem éri, pl. a fogva tartás következtében súlyosan megbetegszik, üzleti megbízásokat veszít el, családi élete felborul, stb. E minősített eset megállapításának lehetőségéhez az elkövető gondatlansága is elegendő!


A bűncselekmény annyi rendbeli, ahány személy személyi szabadságának jogellenes megfosztására kerül sor. Ugyanazon személy személyi szabadságának jogellenes megfosztása – függetlenül annak idejétől – természetes egységet képez. A hivatali visszaélést (Btk. 225. §) és a jogellenes fogva tartást alaki bűnhalmazatban megállapítani egymással nem lehet, hanem csak a jogtalan fogva tartást (mert az a speciális tényállás). Halmazat miatt felel az elkövető, ha a sanyargatás súlyos testi sértést, illetve annak súlyosabban minősülő eseteinek valamelyikét is megvalósítja, illetve súlyos egészségromlást okoz.

162

Ha a hivatalos személy magánemberként követi el az ilyen eredménnyel járó cselekményt, azt az általános szabályok szerint kell minősíteni, pl. személyi szabadság megsértésének

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 15. A) A szándékos bűnelkövetés 111/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

15. A) A szándékos bűnelkövetés

1./ A bűncselekmény alanyi elemei:

Szükséges elemek Esetleges elemek

Bűnösség: az elkövető és cselekménye közötti pszichikus viszony, amely miatt neki cselekményét felróhatjuk

Célzat: az elkövetőnek a törvényi tényállásban értékelt célja

Motívum: tudatosult szükséglet (cselekvésre indító ok)

2./ A bűnösség megnyilvánulási formái:

- a bűnösség tehát a bűncselekmény szükséges eleme - két alakját szabályozza a Btk. - megnyilvánulási formái:

BŰNÖSSÉG:

szándékos gondatlan

egyenes eshetőleges tudatos gondatlanság hanyagság (dolus directus) (dolus eventualis) (luxuria) (negligencia)

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartása következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Értelem Akarat Érzelem

Egyenes szándék + + + Dolus directus

Eshetőleges szándék + + (közömbös) Dolus eventualis

Tudatos gondatlanság + + - Luxuria

Hanyagság - - - Negligencia

Egyenes szándék: aki magatartása következményeit kívánja. Kívánni csak azt lehet, amivel tisztában

vagyok, tehát az értelmi elemek megvannak. Ahol az értelem megvan, ott az akarat is megvan, mert az akarat tudatosan kitűzött célokra irányuló magatartásokra jellemző. És természetesen pozitív az érzelmi töltődés, kívánja, akarja, hogy a következmények bekövetkezzenek.

Eshetőleges szándék: az értelem megvan, mert azt mondja, hogy vagy e következményekbe belenyugszik, nyilván ismeri a következményeket. A cselekvése akaratlagos, belenyugszik a következményekbe, érzelmileg semleges, közömbös. Ha bekövetkezik az eredmény, úgy is jó, ha nem következik be, úgy is jó.

Tudatos gondatlanság: aki előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Előre látja magatartása lehetséges következményeit, megvan az értelem, így megvan az akarat, könnyelműen bízik azok elmaradásában, azt szeretné, hogy elmaradjanak, tehát az érzelmi elemek negatívak.

Hanyagság163

: aki a lehetséges következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (minden negatív).

3./ A szándékosság Btk-beli meghatározása: Btk. 13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe

belenyugszik.

- A szándékosság a bűnösség súlyosabb megnyilvánulási formája - A bűnösség: az elkövető és cselekménye közötti pszichikai viszony, amely a társadalom részéről

helytelenítő értékítéletben részesül. Lényegét a magatartás első fázisában, az egyén belső világában lejátszódó fázisa határozza meg: az a döntő, hogy milyen lelki tényezők és milyen módon vesznek részt a cselekmény elhatározását megelőző lelki folyamatban.

163

Két elem, az 1. és a 4. egyértelműen elkülöníthető. A 2. és a 3. esetben az elhatárolás nehezebb, a „0‖ és a „–‖ között kevesebb a különbség, mint a „–‖ és a „+‖ között. Az elhatárolás a bírósági gyakorlat szerint a cselekmény utáni tevékenység lesz a mérvadó. Kidobják a kocsmaajtón, legurítják a lépcsőn, bevágják az ajtót – kérdés, hogy belenyugodtak-e a halálába vagy csak könnyelműen bíztak az elmaradásában. Ha ezek leszaladnak hozzá és megpróbálnak rajta segíteni, akkor azt mondhatjuk, hogy könnyelműen bíztak abban, hogy elmarad az eredmény, mert a maguk részéről megtettek mindent, hogy az eredményt elhárítsák. Ha viszont sorsára hagyják, akkor belenyugodtak a halálába. Ez a különbség nagyon kis különbség. A külvilágban azonos módon jelenik meg – ilyenkor a bíró azt vizsgálja, hogy mi van az elkövető fejében. Hanyagság: A kellő körültekintést elmulasztja, ha teljesítette volna a figyelmet és körültekintést, akkor felismerhette volna a körülményeket, tisztában lehetett volna a körülményekkel, és akkor meggondolhatta volna, hogy elköveti-e a cselekményt vagy nem.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 15. A) A szándékos bűnelkövetés 112/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

- 3 tényező szerepét kell vizsgálni: o értelmi tényező (tudati elemek) o érzelmi tényező o akarati elemek

- Mindhárom tényező szerepe lényeges a magatartás kialakításában - A törvényhozó azt a lelki mozzanatot emelte ki meghatározásában, amely kifejezi a másik két lelki

tényező szerepét is 4./ A bűnösséget meghatározó tényezők:

A. Tudati (értelmi) elemek:

- Milyen körülmények vesznek részt az elhatározást megelőző folyamatban? Azon körülmények ismerete szükséges, amelyeket a törvényhozó a törvényi tényállásban értékelt;

- A deskriptív tényállási elemek értékelést nem igényelnek; - A normatív tényállási elemek értékelést igényelnek, melyet a bíróság fog elvégezni; - A tényállási elemek alapjául szolgáló tények ismeretén túl tisztában kell lennie az elkövetőnek

cselekménye társadalomra veszélyes jellegével; - A súlyosabb szemrehányás alapja éppen a társadalmi igényel való tudatos szembeszegülésben van: az

elkövető tehát felismeri, hogy bizonyos cselekmény veszélyes a társadalomra, az szemben áll a társadalom által elvárt magatartással, azt mégis követi;

- Aki a tényállási elemek alapjául szolgáló tényeiket ismeri és azok értékelésére képes, az tisztában van a cselekmény társadalmi jelentőségével: hasznosságával vagy veszélyességével is. A beszámítási képességben megnyilvánuló értékelési képesség ily módon épül bele a bűnösségtanba, ezért tekintjük a beszámítási képességet a bűnösség feltételének;

- Az elkövetőnek tisztában kell lennie cselekményének előrelátható következményeivel is: csak ezek ismeretében képes cselekménye társadalomra veszélyes jellegét kellően felismerni.

B. Érzelmi elemek: - A szükségletek jelentkezése után felmerülő célképzet minden esetben érzelmileg valahogy színeződik; - A motívumok harca is érzelmileg színezett képzetek harca; - Az elkövetővel szemben tehető szemrehányás foka függ attól is, hogy a cselekmény társadalomra

veszélyességével kapcsolatos képzetek mennyire telítődnek érzelmileg. C. Akarati elemek: - Akarat: az a lelki folyamat, amely a tudatosan kitűzött célokra irányzott emberi magatartásokban

nyilvánul meg. Funkciója: az emberi cselekedetek irányítása az ember felismert szükségletei és ezek érzelmi színeződése alapján

- A cselekvés mindig akarat! - A magatartás következményeinek akarása mindig magában foglalja a magatartás akarását is, viszont a

cselekmény akarása nem jelenti feltétlenül valamennyi következményének akarását is 5./ A szándékos bűnelkövetés lelki háttere:

- mindhárom lelki tényező szerepe lényeges a magatartás kialakításában - a törvényi tényállás a következmények kívánásáról és az azokba való belenyugvásról beszél: feltételezi

e következmények ismeretét és a cselekmény akarását is - a két alapeset közé nem tehetünk egyenlőségjelet:

o első eset: a társadalomra veszélyesnek felismert következmények beállását kívánja: ez súlyosabb megítélést érdemel

o második eset: a szemrehányás alapja, hogy a felismert társadalmi igény tudata sem képes visszatartani őt bizonyos cselekmény elkövetésétől. Nem kívánja a következményeket, de belenyugszik beállásukba. A következményeket előidéző cselekményt akaratlagosan követi el az elkövető

6./ A szándékosság két formájánál jelen lévő tényezők:

Tényezők/szándék Egyenes szándék Eshetőleges szándék

Értelmi Pozitívan vesz részt Pozitívan vesz részt

Érzelmi Pozitívan vesz részt Közömbös

Akarati Pozitívan vesz részt Pozitívan vesz részt

A szándékosság 2 alakzata: Egyenes szándék (dolus directus):

- a szándékosság súlyosabb alakzata; - mindhárom lelki tényező pozitívan vesz részt a magatartás kialakításában: az elkövető tisztában van

cselekményével, előre látja annak társadalomra veszélyes következményeit, ezeket kívánja; így határozza el a cselekmény elkövetését, amelyet akaratlagosan végre is hajt.

Eshetőleges szándék (dolus eventualis): - a szándékosság enyhébb alakzata; - a pozitív érzelmi telítettség hiányzik: az elkövető tisztában van azzal, hogy cselekményének

társadalomra veszélyes következményei lesznek; ezt azonban nem kívánja, de belenyugszik bekövetkezésükbe. A belenyugvást bizonyítja, hogy e következmények előrelátása sem tartja vissza a cselekmény elkövetésétől.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 15. B) Az önbíráskodás és a zsarolás 113/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

15. B) Az önbíráskodás és a zsarolás

Jellegük: Önbíráskodás: közrend elleni, azon belül a köznyugalom elleni bűncselekmény Zsarolás: vagyon elleni bűncselekmény

Összefüggésük

164: azonos az elkövetési mód -> kényszer & fenyegetés

A kényszerítés eszközcselekményként szerepel bennük:

► zsarolásban: jogtalan haszonszerzés végett ► önbíráskodásnál: jogos vagy jogosnak vélt követelés teljesítése érdekében I. Önbíráskodás

Az önbíráskodás tényállása a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény 49. § értelmében 2009. augusztus 10-i hatállyal módosult olymódon, hogy az eddig (2) bekezdés helyére új szövegezés került, a korábbi (2) bekezdés számozása pedig (3) bekezdésre módosult. Btk. 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy

fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő



a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve,

c) védekezésre képtelen személy sérelmére

követik el.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett

eszköze.

1. Tárgya: A törvényességben megnyilvánuló köznyugalom. A társadalmi együttélés jogilag szabályozott rendje nemcsak magatartási szabályokat foglal magában, hanem azt is meghatározza, hogy az állampolgár a különféle jogainak sérelme esetében milyen törvényes utat vehet igénybe. Az önbíráskodás bűncselekmény nyilvánítását a jogérvényesítés jogellenes módja tette indokolttá. Sértett: bárki lehet, akinek cselekvési szabadságát az elkövető befolyásolja 2. Elkövetési magatartás: a kényszerítés

165:

A törvény azt is megjelöli, hogy mire kényszeríti a sértettet: arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A bűncselekmény akkor befejezett, ha a sértett az elkövető akaratának megfelelő magatartást tanúsítja. A befejezettségnek nem feltétele, hogy bármiféle következmény beálljon. Az elkövetés módja: Az (1) bekezdésben szereplő alaptényállás az elkövetés két módját szabályozza: erőszak&fenyegetés Erőszak: nem kell akaratot bénítónak (vis absoluta) lennie, elegendő az akaratot hajlító (vis compulsiva)

erőszak is. Feltétel, hogy személy ellen irányuljon, de nem kell közvetlenül személy ellen alkalmazni. A kényszerítés megvalósul akkor is, ha fizikai behatás dolog ellen irányul, de a dolog hatókörében személy van – a dolog elleni erőszak áttételesen hat a személyre.

Fenyegetés: ld. a Btk. 138. §-át → olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetett személyben komoly félelmet keltsen. A törvényhozó a kényszerítés esetében a fenyegetést tekintve nem kíván meg ún. minősített/kvalifikált (élet vagy testi épség elleni, illetve közvetlen) fenyegetést – mint pl. a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében! A kilátásba helyezett hátrány

166 tárgyi súlyosságú, a félelemkeltésre való alkalmasságát pedig az alanyi körülmények

vizsgálatával kell eldönteni. Az önbíráskodás tényállásában szereplő erőszak nem csupán a személy ellen közvetlenül véghezvitt fizikai

164

Erőszakkal, fenyegetéssel – tegyen, ne tegyen, eltűrjön – - Kényszerítésnél: ha súlyosabb bűncselekmény vagy jelentős érdeksérelem… - Önbíráskodásnál: jogos vagy jogosnak vélt… - Zsarolásnál: jogtalan haszonszerzés végett Ezzel 1 tényállás ismerete alapján 3 tényállás bontható ki! 165

Ebbe az egyén cselekvési szabadságától való bármilyen jellegű megfosztása beletartozik. A kényszerítést értékelő speciális tényállások pontosan meghatározik, hogy a kényszerítés mire irányul (pl. erőszakos közösülés), a Btk. 174. § azonban általános jelleggel szabályozza a kényszerítést. Egyes esetekben kizárható a kényszerítés jogellenessége: pl.: jogos védelem, végszükség Kényszerítés: Btk. 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel

jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 166

A hátrány súlyosságának megítélésénél általában ilyennek tekinthető minden olyan támadás kilátásba helyezése, amelyet a törvény már önmagában is bűncselekménynek minősít (pl. testi sértés, rongálás), de azok az esetek is, amikor az elkövető valamilyen, önmagában jogszerű magatartást helyez kilátásba (pl. feljelentés), de azt valaminek a jogtalan kikényszerítésére használja fel.


kényszer útján valósul meg, hanem akkor is, ha az erőszak közvetlenül dolog ellen irányul, de az erőszak – amelynek hatókörében személy is van – áttevődik a személyre is.

A 2009. augusztus 10-én hatályba lépett új (2) bekezdés minősítő körülményeket nevesít: Fegyveresen: A fegyveres elkövetés büntetőjogi fogalma azt jelenti, hogy az elkövető műszaki

értelemben vett lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál a bűncselekmény elkövetésekor – és közömbös az, hogy milyen célból tartja magánál. Azt, hogy mi kell lőfegyveren vagy robbanóanyagon érteni, a delictum elkövetése idején hatályos (igazgatási) jogszabályok alapján kell eldönteni – a bűncselekménynek ütő, vágó, szúró eszközzel történő véghezvitele nem minősül fegyveresen elkövetettként. (ld. az I. sz. Függeléket.)

Felfegyverkezve: Ez az elkövetési mód abban az esetben állapítható meg, ha az elkövető a

cselekmény véghezvitelekor olyan eszközt tartott magánál, mely az emberi élet kioltására objektíve alkalmas. Ez az eszköz lehet szúró-, vágó- vagy ütőfegyver, illetve olyan tárgy is, amely rendeltetése alapján más célra szolgál (pl. csákány, lapát, balta, fejsze, rugós kés, stb.). (ld. az I. sz. Függeléket.)

Védekezésre képtelen személy sérelmére: Védekezésre képtelen167

az a személy, aki állapotánál

fogva képtelen a fizikai ellenállás kifejtésére. Ilyen állapot kialakulhat betegség következtében, vagy mások cselekményéből (pl. megkötözés), ez azonban a bűncselekmény megállapítása szempontjából közömbös; a lényeg, hogy az elkövető a sértett ezen állapotát használja ki.

3. Alanya: bárki elkövetheti -> az is, aki az igény szabályszerű érvényesítésére egyébként jogosult lenne!

4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg: csak egyenes szándékkal, mert célzatos cselekmény

(eshetőleges szándék fogalmilag kizárt) Célzat: jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igények érvényesítése

Jogos vagyoni igény: a követelés elismert és érvényesíthető -> nem feltétel, hogy az elkövető szerepeljen jogosítottként! Jogosnak vélt vagyoni igény: az elkövető tévedésben van igénye jogosságában (a vagyoni igény nem létezik, vagy nem úgy áll fenn, ahogy azt az elkövető képzeli – pl. elévülés miatt) -> itt sem nem feltétel, hogy az elkövető szerepeljen jogosítottként!

5. A büntetőjogi felelősséget kizáró speciális körülmény: Ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az

igény érvényesítésének megengedett eszköze, pl.: birtokvédelem esetében önhatalom alkalmazása, vagy fenyegetés körében feljelentés kilátásba helyezése. 6. Egység&Halmazat:

Az emberrablás bűntette az önbíráskodás bűntettével a specialitás viszonyában van, ezért az önbíráskodás helyett akkor is emberrablást kell megállapítani, ha a tettesek a személy elleni erőszakkal és a kvalifikált (élet vagy a testi épség elleni közvetlen) fenyegetéssel a személyi szabadságuktól megfosztott sértett szabadon bocsátását jogosnak vélt vagyoni igényük kikényszerítésétől tették függővé (BH 2001. 413.). Az önbíráskodás és a zsarolás elhatárolása szempontjából annak van meghatározó jelentősége, hogy az önbíráskodás esetén az elkövető tudata nem fogja át az általa erőszakkal vagy fenyegetéssel kikényszerített igény jogtalan voltát; a zsarolás elkövetőjének tudata viszont átfogja az igény voltát és a szándéka jogellenes vagyoni haszonszerzésre irányul (BH 1999. 293.).

II. Zsarolás

Btk. 323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen,

ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást


b) élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,

c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével

követik el.

(3)

1. Tárgya: A rabláshoz hasonlóan kettős – a vagyoni jog és a cselekvési szabadság A vagyoni jogok az aktív és a passzív vagyonra egyaránt vonatkozhatnak. Nem kizárt a zsarolásnak az a változata, amikor az elkövető a sértettet a passzív vagyonának, vagyis az adósságának a növelésére kényszeríti.

Például nagyobb összegről irat alá tartozást elismerő nyilatkozatot, mint a ténylegesen fennálló tartozás.

167




Nem szükséges, hogy a védett vagyoni jog dologi formában létezzen. A rablástól eltérően tehát a zsarolásnak nincs feltétlenül elkövetési tárgya.

Ha vagyontárgyra valósul meg: A különbség abban jelentkezik, hogy a rablás elkövetési tárgya csak ingó dolog lehet, míg a zsarolás ingatlan tekintetében is elkövethető. Sértett: az a személy, akinek a vagyonai jogait károsítja az elkövető. A sértett személye rendszerint azonos a személyiségi jogaiban korlátozott személlyel, de az egybeesés nem feltétlenül szükséges. Több sértettre tekintettel nem kizárt a halmazat megállapítása a zsarolás és más bűncselekmény között.

2. Elkövetési magatartás

168:

2 szakaszból áll: 1. szakasz: a kényszerítés – más személy elhatározására irányuló olyan ráhatás, amelynek következtében

a sértett nem a saját akaratának, hanem a kényszerítő akaratának megfelelő magatartást tanúsít. A zsarolás esetében a törvényi tényállás igen széles magatartáskört jelöl meg: a kényszerített személy valamit tegyen, ne tegyen, illetőleg valamit eltűrjön.

2. szakasz: A kényszerítésnek ez az általános jellege a második szakaszban konkretizálódik – a kényszerített személy vagyoni joghatású cselekményt tanúsít, vagy pedig tartózkodik vagyoni joghatású cselekmény megtételétől, illetőleg eltűri, hogy vele szemben más személy vagyoni joghatású cselekményt tanúsítson. A kényszerített személy valamely vagyoni jogviszonyban olyan változást idéz elő, amely a jogosított személy vagyonában értékcsökkenést eredményez. Nem feltétel azonban, hogy

az elkövető oldalán tényleges hasznot hozzon létre, mivel a törvényhozó a jogtalan haszonszerzést célzatként értékeli.

A zsarolás elkövetési tevékenysége hasonlíthat a rabláshoz abban az esetben, amikor a kényszerített személy valamely vagyontárgyat ad át az elkövetőnek, illetőleg nem fejt ki ellenállást a vagyontárgya elvételével szemben. Ilyenkor a zsarolás abban különbözik a rablástól, hogy a kényszerítést nem azonnal, hanem későbbi időpontban követi a dolog átadása, illetőleg az elvételének meg nem akadályozása. Az elkövetés módja: A tényállás az elkövetés módját is szabályozza: erőszak/fenyegetés

- Erőszak: A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a zsarolás és a rablás közötti egyik

különbséget abban látja, hogy a rablás esetében alkalmazott erőszak lenyűgőző erejű (vis absoluta), míg zsarolás esetében elegendő az akaratot hajlító kényszerítés (vis compulsiva) is.

- Fenyegetés: Ld. Btk. 138. § – olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas

arra, hogy a megfenyegetett személyben komoly félelmet keltsen. Ez a zsarolás esetében is mérvadó. A rablástól eltérően a fenyegető személy által kilátásba helyezett hátrány vagyoni jellegű és erkölcsi jellegű is lehet. Ha a fenyegető az élet vagy testi épség

hátrányos megváltoztatását irányozza elő, a zsarolás minősített esete valósul meg. Ilyenkor a zsarolás minősített változata abban különbözik a rablás alapesetétől, hogy itt nem feltétel a közvetlen fenyegetés.

A bűncselekmény eredménye (következménye): A sértett vagyonában kár keletkezik. A kár egyaránt jelentkezhet az aktív vagyon csökkenésében és a passzív vagyon növekedésében. A zsarolás eredmény-bűncselekmény jellegéből következik, hogy a büntetőjogi felelősség megállapításához az okozati összefüggés is feltétel – és ennek a kényszerítés és a károsító cselekmény között kell fennállnia. 4. Alanya: bárki elkövetheti 5. Bűnösség:

A bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el -> mert célzatos bűncselekmény! A rablástól eltérően a zsarolás nem kétszeresen, hanem csak egyszeresen célzatos bűncselekmény, az elkövető célja: a jogtalan haszonszerzés

Jogtalan haszon:

amely jogszabályba ütközik;

amelyet jogszabály megkerülésével kötnek ki;

ha nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe ütközik.

168

4/2002. BJE határozat: A zsarolás bűncselekményének [Btk. 323. § (1) bekezdés] nem teljes (befejezetlen) a kísérlete mindaddig, amíg az erőszakos vagy fenyegető elkövetési magatartás miatt a passzív alany (a sértett) nem kényszerül a tettes akarata szerint valaminek a tevésére, nem tevésére vagy az eltűrésére. A zsarolás befejezetlen kísérletétől való önkéntes elállásnak [Btk. 17. § (3) bekezdés első ford.] nem feltétele, hogy a tettes a (bűncselekmény megkezdésének tudatában levő) sértett tudomására hozza: a bűncselekmény véghezviteléről végleg lemond; ennek a büntethetőséget megszüntető oknak a megállapításához elegendő, ha a ráutaló körülményekből egyértelműen az következik, hogy az elkövető döntően belső elhatározásból hagy fel a külső körülmények által nem akadályozott elkövetési magatartás folytatásával, s lép vissza a bűncselekmény befejezésétől.


Nem szükséges, hogy az elkövető a saját érdekében kényszerítse valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére a sértettet. Ez a körülmény nem befolyásolja a cselekmény célzatosságát – a zsarolást akkor is meg kell állapítani, ha az elkövető más részére szerzi a jogtalan hasznot. A cselekmény célzatosságából következik viszont, hogy tettesi és társtettesi tevékenységet csak az az elkövető valósíthat meg, aki jogtalan haszonszerzés végett vesz részt a kényszerítésben – az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásában.


bűnszövetségben;

élet vagy testi épség elleni vagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel – a Btk. 138. § fogalom

meghatározásához képest ez a minősítő speciális kényszerítési mód;

hivatalos személyként, e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével – ez a minősített eset felveti a csalás és a zsarolás elhatárolásának kérdését abban az esetben, amikor az elkövető a hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével hajtja végre a cselekményét. A bírói gyakorlat szerint a csalás abban az esetben állapítható meg, ha az elhatározásában befolyásolt személy önként cselekszik és nem tudja, hogy ezzel kárt okoz. Zsarolás esetén a fenti személy kényszerítés hatására tanúsít vagyoni joghatású cselekményt – és tudja, hogy ezzel kárt okoz.


A zsaroláson és rabláson kívül más bűncselekmények törvényi tényállásában is szerepel a kényszerítés, elhatárolásuk az egyéb tényállási elemek alapján lehetséges: pl. az önbíráskodás elkövetője nem jogtalan haszonszerzés, hanem jogos vagy jogosnak vélt követelés érvényesítése miatt tanúsít kényszerítő magatartást. A zsarolás (és több más, kényszerítést tartalmazó bűncselekmény) a specialitás viszonylatában van a kényszerítéssel (Btk. 174. §). Ez utóbbi bűncselekmény megállapításának csak akkor van helye, ha sem zsarolás, sem más bűncselekmény nem valósult meg.

III. A zsarolás és a rablás összehasonlítása:

Zsarolás Rablás A lopás tárgyain kívül:

ingatlan

vagyoni értékű jog vagy kötelezettség

Csak idegen, ingó, értékkel bíró dolog

Vis compulsiva (de ez nem egységes álláspont: ha alkalmas arra, hogy tanúsítsa kívánt magatartást, minden más esetben vis absoluta!)

Vis absoluta

Cél és eszközcselekmény között időbeli eltérés lehet Időbeli összefüggés szükséges! Egyszeresen célzatos Kétszeresen célzatos

169

Fenyegetés tárgya bármi lehet Élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés

169

1. a dolog elvétele; 2. a dolog eltulajdonítása

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 16. A) A gondatlan bűnelkövetés és a praeterintentionalis bűncselekmények 117/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

16. A) A gondatlan bűnelkövetés és a praeterintentionalis bűncselekmények

1./ A bűncselekmény alanyi elemei:

Szükséges elemek Esetleges elemek

Bűnösség: az elkövető és cselekménye közötti pszichikus viszony, amely miatt neki cselekményét felróhatjuk

Célzat: az elkövetőnek a törvényi tényállásban értékelt célja

Motívum: tudatosult szükséglet (cselekvésre indító ok)

2./ A bűnösség formái:

- a bűnösség tehát a bűncselekmény szükséges eleme - két alakját szabályozza a Btk. - megnyilvánulási formái:

BŰNÖSSÉG:

szándékos gondatlan

egyenes eshetőleges tudatos gondatlanság hanyagság (dolus directus) (dolus eventualis) (luxuria) (negligencia)

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartása következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Értelem Akarat Érzelem

Egyenes szándék + + + Dolus directus

Eshetőleges szándék + + (közömbös) Dolus eventualis

Tudatos gondatlanság + + - Luxuria

Hanyagság - - - Negligencia

Egyenes szándék: aki magatartása következményeit kívánja. Kívánni csak azt lehet, amivel tisztában vagyok,

tehát az értelmi elemek megvannak. Ahol az értelem megvan, ott az akarat is megvan, mert az akarat tudatosan kitűzött célokra irányuló magatartásokra jellemző. És természetesen pozitív az érzelmi töltődés, kívánja, akarja, hogy a következmények bekövetkezzenek.

Eshetőleges szándék: az értelem megvan, mert azt mondja, hogy vagy e következményekbe belenyugszik, nyilván ismeri a következményeket. A cselekvése akaratlagos, belenyugszik a következményekbe, érzelmileg semleges, közömbös. Ha bekövetkezik az eredmény, úgy is jó, ha nem következik be, úgy is jó.

Tudatos gondatlanság: aki előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Előre látja magatartása lehetséges következményeit, megvan az értelem, így megvan az akarat, könnyelműen bízik azok elmaradásában, azt szeretné, hogy elmaradjanak, tehát az érzelmi elemek negatívak.

Hanyagság170

: aki a lehetséges következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (minden negatív).

3./ A gondatlan bűnelkövetés Btk-beli meghatározása:

170

Két elem, az 1. és a 4. egyértelműen elkülöníthető. A 2. és a 3. esetben az elhatárolás nehezebb, a „0‖ és a „–‖ között kevesebb a különbség, mint a „–‖ és a „+‖ között. Az elhatárolás a bírósági gyakorlat szerint a cselekmény utáni tevékenység lesz a mérvadó. Kidobják a kocsmaajtón, legurítják a lépcsőn, bevágják az ajtót – kérdés, hogy belenyugodtak-e a halálába vagy csak könnyelműen bíztak az elmaradásában. Ha ezek leszaladnak hozzá és megpróbálnak rajta segíteni, akkor azt mondhatjuk, hogy könnyelműen bíztak abban, hogy elmarad az eredmény, mert a maguk részéről megtettek mindent, hogy az eredményt elhárítsák. Ha viszont sorsára hagyják, akkor belenyugodtak a halálába. Ez a különbség nagyon kis különbség. A külvilágban azonos módon jelenik meg – ilyenkor a bíró azt vizsgálja, hogy mi van az elkövető fejében. Hanyagság: A kellő körültekintést elmulasztja, ha teljesítette volna a figyelmet és körültekintést, akkor felismerhette volna a körülményeket, tisztában lehetett volna a körülményekkel, és akkor meggondolhatta volna, hogy elköveti-e a cselekményt vagy nem.


Btk. 14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de

könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a

tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A törvényhozó a gondatlanságnak is két alakját szabályozza:

tudatos gondatlanság hanyagság

4./ A gondatlanság súlyosabb alakzata: tudatos gondatlanság (luxuria):

- az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit - a bűnösséghez szükséges tudati elemek megvannak: ennyiben megegyezik a szándékosság két

alakjával - az elkövetőnek azonban a következményekhez való érzelmi viszonyulása negatív: a szándékosság

enyhébb alakzata és a gondatlanság súlyosabb alakzata között az érzelmi viszonyulás különbözősége alapján tehetünk különbséget.

dolus eventualis (eshetőleges szándék): ha az elkövető belenyugszik a társadalomra veszélyes következmények beállásába

luxuria (tudatos gondatlanság): ha bízik azok elmaradásában

- ennek eldöntésére csak a külső körülményekből lehet következtetni - az akarati elem itt is fennáll

5./ A gondatlanság enyhébb alakzata: hanyagság (negligencia):

- az elkövető nem látja előre tettének következményeit - hiányzik az akarat - hiányzik az érzelmi viszonyulás is - a lelki háttér (mindhárom tényező) teljesen hiányzik - az elkövető bűnössége magában a gondatlanságban áll: abban, hogy a lelki háttere hiányzik - a szemrehányást megalapozó mozzanatok:

szükséges a következmények előrelátásának objektív lehetősége a szemrehányást megalapozó szubjektív mozzanat: az előrelátásnak az elkövetőtől való

elvárhatósága: az előrelátás mértéke az elkövető értelmi szintjétől, esetleges szakképzettségétől függő körülmény

Tényezők/Formák Tudatos gondatlanság Hanyagság

Tudati Pozitív Negatív

Érzelmi Negatív Negatív

Akarati Pozitív Negatív

6./ A törvényhozó értékelése:

- legenyhébb a szemrehányás akkor, ha egyik lelki tényező sem működött közre - legnagyobb a helytelenítés, ha a cselekmény mögött teljes lelki háttér húzódik meg - az eltérésnek a büntetőjogi értékelésben is meg kell mutatkoznia - a Btk. rendszerint csak a szándékos elkövetést minősíti bűncselekménynek: a gondatlan elkövetések

csak azokban az esetekben értékelhetők bűncselekményeként, ha a törvényhozó a gondatlan elkövetést kifejezetten büntetni rendeli. Erre ritkán, a társadalomra nagyobb veszélyt vagy sérelmet jelentő cselekmények esetében kerül sor.

A praeterintencionális bűncselekmények

Általában:

A gondatlan bűnelkövetésektől elkülönített külön bűncselekmény-csoport, „szándékon túli bűncselekmények‖. - Jellemzője: az elkövető a szándékos bűncselekményével olyan következményeket is előidéz, amelyek kívül

esnek a szándékosság körén. - Vegyes bűnösség: meghatározott pontig szándékosság, azon túl gondatlanság forog fenn. - Tipikus esete a halált okozó testi sértés. - Ha az elkövetőt bizonyos következmények tekintetében még gondatlanság sem terheli, e következmények

miatt nem lehet őt felelősségre vonni. - A hazai bűnfelelősség elvéből az következik, hogy az elkövető büntetőjogi felelőssége a bűnösség meglétére

korlátozódik, vagyis senki nem vonható felelősségre olyan következmények miatt, amelyekre bűnössége semmilyen formában sem terjedt ki.

Ezt az elvet rögzíti a törvény is: Btk. 15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor

alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.


- Az alaptényállás megvalósulása esetében a tényállás minden elemére ki kell terjednie a szándéknak. - A minősítő esetek tényállásainál is ki kell terjednie a szándéknak a tényállás minden elemére. Kivétel: ha

valamely eredmény a minősítő körülmény, e vonatkozásban elég a gondatlanság is. (Ekkor előfordulhat, hogy az eredményre is kiterjedhet az elkövető szándéka. Ez nem praeterintencionális bűncselekmény!) Példa erre a rongálás 324. § (3) bekezdése: súlyosabban büntetendő, aki nagyobb kárt okoz, (4) bekezdés értelmében még súlyosabban, aki jelentős kárt okoz. Előfordulhat, hogy az elkövető tudata átfogja a nagyobb, vagy jelentős kárt is. Előzőek szerint felel, akit az említett károk előidézésében gondatlanság terhel.

- A praeterintencionális bűncselekmények esetén az elkövetőt az eredmény tekintetében csak gondatlanság terhelheti, szándékosság soha! A szándékosság csak az alaptényállás keretei között állhat fenn!

- Tipikus esete a Btk. 170. § (5)-ben foglalt halált okozó testi sértés. Az elkövető szándékosan sérti meg más testi épségét vagy egészségét, magatartása miatt azonban a sértett meghal. A halál tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terhelheti (mert szándékosság esetén az már emberölés lenne), és a gondatlanság terheli is.

- Kérdés: szándékos vagy gondatlan bűncselekmény-e a praeterintencionális bűncselekmény? Ha szándékos, akkor lehet kísérlete, lehet felbujtás és bűnsegély, és elkövethető társtettességben is. Ha gondatlan, akkor a kiszabott szabadságvesztés fogházban hajtandó végre.

- A Btk. 170. § esetét vizsgálva megállapítható, hogy a törvényhozó a praeterintencionális bűncselekmények esetén mellőzi a bűntetti vagy vétségi megjelölést. Így a Btk. 170. § (5) bekezdés nincs megjelölve, míg e § többi esete igen. Ebből következik:

A praeterintencionális bűncselekmények minősítési szempontból gondatlan, a jogkövetkezmény szempontjából szándékos bűncselekményként értékelendők!

Tehát: a praeterintencionális bűncselekménynek nincs előkészülete, kísérlete, nincs felbujtás, bűnsegély és társtettesség.

Praeterintencionális bűncselekmény

Minősítése: Jogkövetkezménye:

Gondatlanság Ø előkészület Szándékosság Ø kísérlet Ø felbújtás Ø bűnsegély Ø társtettesség

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 16. B) A testi sértés 120/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

16. B) A testi sértés

Jellege: személy elleni, azon belül az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény I. Tényállása

Btk. 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a

könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét

követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel

szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig


(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó

fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.

(5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő


(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

(7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű

munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén

öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető.

1. Tárgya: az ember testi épsége és egészsége

Anatómiai értelemben:

Testi épség = az emberi testet alkotó szervek, szövetek és sejtek sértetlensége

Egészség = az emberi szervezet, azon belül az egyes szervek zavartalan működése Büntetőjogi értelemben: A sértett azon állapota, amelyben a sérelmére megvalósult testi sértési bűncselekmény elkövetését megelőzően volt, és annak eredményeként testi épségében és egészségében negatív irányú változás következett be – ezért a testi épség és egészség mindig relatív, mindig az adott sértettre konkretizálva kell megállapítani. 2. Elkövetési magatartás: testi bántalmazás és egészségsértés

Test bántalmazása: olyan külső behatás, mely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést vagy betegséget eredményez. A fájdalomokozás nem feltétel!

Egészségsértés: kisegítő jellegű a testi bántalmazás mellett, és azokat az eseteket fogja át, amikor az egészség sérelme nem a test közvetlen bántalmazása révén, hanem más módon következett be. Az egészségsértésnél az elkövetési magatartás folytán valamely betegségnek nevezett pathológiás állapot jön létre, vagy a már fennálló betegség rosszabbodik – de a múló, átmeneti rosszullét okozása nem éri el a társadalomra veszélyesség azon fokát, mely a büntetőjogi felelősségre vonást megalapozná. E körben értékelhető azonban a mérgezés okozása, illetve a betegséggel (pl. nemi betegség, AIDS) való megfertőzés.

Az elkövetési magatartás eredménye:

Testi épség megsértése esetén sérülés okozása

Egészségsértés esetén betegség előidézése Az állandó bírói gyakorlat sérülésnek tekinti, ha az emberi testet érő külső behatás miatt – akár a test külsején, akár a belsején – kóros elváltozás jön létre. Okozati összefüggés:

A materiális bűncselekmény irányadó szabályok értelmében az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati összefüggésnek kell lennie. A testi sértési bűncselekmények elhatárolása a gyógytartam alapján történik:

Amennyiben a sérülés 8 napon belül gyógyul: könnyű testi sértés

Amennyiben 8 napon túl gyógyul: súlyos testi sértés

Fajtái: Háromféle gyógytartam van: a. Tényleges (anatómiai) gyógytartam: A megsérült sejtek, szövetek egységének helyreállása – a sebszélek

összetapadtak, a hámosodás befejeződött, sérülést védő var, illetve pörk levált, vagy a csonttörés esetén a tört

részek rögzítődtek. Ez alapján dől el a bűncselekmény minősítése (pl. könnyű vagy súlyos testi sértés maradandó egészségkárosodás, stb.) b. Funkcionális (rehabilitációs) gyógytartam: Amikor a sérülés következtében károsodott szervezet működése

maradéktalanul helyreállt (pl. a mozgáskorlátozottság megszűnt, bénulások elmúltak, stb.), vagy érdemleges javulás a továbbiakban nem várható. A funkcionális gyógyulás az anatómiai gyógyulás idejét rendszerint meghaladja.


A testi sértés okozásával elkövetett bűncselekmények minősítésénél a tényleges gyógytartamot kell alapul venni, mely az orvosszakértő mérlegelése alapján megállapított, az anatómiai és funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő, esetenként meghatározott gyógyulási idő. A tényleges gyógytartam általában azonos az anatómiai gyógyulás tartamával. Az elsődleges orvosi ellátást követő rehabilitációs orvosi kezelés ideje nem számít bele a tényleges gyógytartamba. A tényleges gyógytartam nem azonos a sérülés előtti állapot teljes helyreállításával, a táppénzes állomány megszűnésével vagy akár a munkaképesség visszanyerésével. Az ítélkezési gyakorlat a testi sértési cselekmények minősítése szempontjából a tényleges gyógytartamot tekinti irányadónak akkor is, ha a gyógyulás az elkövető hibáján kívül bekövetkezett komplikáció vagy harmadik személy mulasztása miatt tartott tovább. c. Valószínű (vélelmezett) gyógytartam: tipikusan a gyakorlatban három eset van, de sor kerülhet több esetre

is, nem lezárt lista. A vélelmezett gyógytartam alapján ítélkezik a bíróság, ha: a) sértett felgyógyulása előtt – egyéb okra visszavezethetően – meghalt; b) sértetti szándékosan késleltette a gyógyulását; c) ha bizonyítható, hogy az elkövető egy súlyosabb bűncselekményt megalapozó eredményt akart előidézni (pl. a sértett elugrott, és a feléje dobott kés csak hámhorzsolást okozott) Ekkor súlyosabb fokú testi sértés kísérlete!

3. Alanya: bárki elkövetheti

Több elkövető: Az állandósult gyakorlat szerint külön kell vizsgálni mindegyik bűnösségét – előfordulhat, hogy cselekményük eltérően minősül, pl. az egyiket emberölés kísérlete miatt, a másikat súlyos testi sértésért vonják felelősségre Felmerülhet a kérdés, hogyan minősül az elkövetők felelőssége, ha az eljárás során nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy a bántalmazásban részt vevők közül kinek a magatartása révén állt elő a cselekmény súlyosabb minősítését jelentő eredmény – az ítélkezési gyakorlat szerint nincs jelentősége, mert ha több elkövető szándékegységben bántalmazza a sértettet, a társtettesség folytán osztoznak a felelősségben (BJD 8504.). 4. Bűnösség:

Könnyű testi sértés: csak szándékosan Súlyos testi sértés: gondatlan alakzata is van Büntetőjog-tudományi vita van arról, hogy a könnyű vagy a súlyos testi sértés az alapeset – és a másik alakzat a privilegzált/minősített esete! PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének álláspontja: A bűncselekmény alapesete a könnyű testi sértés, mert a testi sértések esetén fokozatosan sérthető jogi tárgyról van szó. E bűncselekménynél a bűnösséget külön kell vizsgálni az elkövetési magatartás és az eredmény tekintetében: az elkövetési magatartás a bántalmazás/egészség sértése – eredménye a védendő jogtárgy egyre súlyosabb sérelme (< 8 nap gyógyuló sérülés, > 8 nap gyógyuló sérülés, maradandó fogyatékosság/súlyos egészségromlás, életveszély, halál). Az elkövető szándékának az alaptényállás minden elemére ki kell terjednie, a minősített esetekben azonban – a Btk. 15. § figyelemmel – az eredmény vonatkozásában elegendő a gondatlanság is.

Előkészület: 2009. március 1-től büntethetővé vált! [Btk. 170. § (5) bekezdés] Az előkészület büntethetősége a könnyű testi sértésre nem vonatkozik, a súlyos testi sértés esetei közül azonban az életveszélyt vagy halált okozó minősített esetet kivéve minden más minősített esetre megállapítható vétség.


a) aljas indok vagy cél; b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szembeni elkövetés; c) maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás; d) életveszély vagy halál; e) különös kegyetlenséggel elkövetés.

Ad a) Aljas indokból vagy célból történő elkövetés: Az erkölcsileg elvetendő motívumból vagy célból fakadó vagy ilyen célból elkövetett cselekményeket kell érteni alatta, eshetőleges szándékkal is megvalósítható, célzatos elkövetés esetén azonban csak egyenes szándékkal lehetséges. Ad b) Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szembeni elkövetés:

Védekezésre képtelen171

az a személy, aki állapotánál fogva képtelen a fizikai ellenállás kifejtésére. Ilyen állapot kialakulhat betegség következtében, vagy mások cselekményéből (pl. megkötözés), ez azonban a bűncselekmény megállapítása szempontjából közömbös; a lényeg, hogy az elkövető a sértett ezen állapotát használja ki. Ha azonban erőszakkal vagy fenyegetéssel maga az elkövető hozza ilyen helyzetbe a sértettet, akkor a testi sértésen kívül más bűncselekmény is megvalósulhat.

171




Btk. 183/A. §: A 12. életévét be nem töltött passzív alanyt védekezésre képtelen személynek kell tekinteni a testi sértés vonatkozásában. Akaratnyilvánításra képtelen az a személy, akinek fizikai vagy pszichikai okoknál fogva nincs jogi értelemben vett akarata, vagy azt nem tudja kifejezésre juttatni. A sértett ezen állapota lehet átmeneti jellegű (pl. kábítószer hatása alatt áll), és állandó jellegű is (pl. kóros elmeállapotú). Ad c) Maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó elkövetés:

A maradandó fogyatékosság172

és a súlyos egészségromlás megállapítása orvosszakértői feladat:

A maradandóság olyan defektállapot, amely meghatározott időn belül kialakul és munkaképesség-csökkenésként mérhető.

Súlyos egészségromláson azokat a rendszerint krónikussá váló betegségeket kell érteni, melyeket előidézhet:

o sérülések szövődménye, elhúzódó vagy elmaradó gyógyulás, o a meglévő alapbetegségek állapotrosszabbodása, o a sérülés eredetű betegség (pl. sérüléses elmezavar).

A maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás elhatárolása nehéz, mert a kettő között nem lehet éles határvonalat húzni – az ítélkezési gyakorlat a maradandó fogyatékosságnak tulajdonít döntő jelentőséget, ahhoz képest a súlyos egészségromlás kisegítő jellegű. Általában csak a krónikus, gyógyíthatatlan vagy tartós, illetőleg a hosszan tartó betegség előidézése esetén állapítja meg az ítélkezési gyakorlat a súlyos egészségromlás szerinti minősített esetet (BJD 6386.). Hosszan tartó betegség = 6 hónapot meghaladó, krónikus betegség A maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás jogkérdés, melynek eldöntéséhez az orvosszakértőnek azt kell megállapítania, hogy:

van-e testi fogyatékosság és az maradandó vagy múló jellegű-e;

fennáll-e a súlyos egészségromlás. Ad d) Életveszély vagy halál okozása:

1. Praeterintencionális bűncselekmény:

az elkövetőt a sértett halála tekintetében csak gondatlanság terheli

gondatlan alakzat a minősítés szempontjából (nincs: kísérlete, társtettesség, részesség)

szándékos alakzat a jogkövetkezmények szempontjából (büntetés-végrehajtási fokozat, visszaesés)

okozati összefüggés kell: o gondatlanság kell az eredmény tekintetében o tudnia kell a sérülés lehetőségéről

2. Elhatárolási kérdések:

szándékos emberölés <-> halált okozó testi sértés

szándékos emberölés kísérlete <-> életveszélyt okozó testi sértés Elhatárolási szempontok:

i) Tárgyi oldal:

az elkövetés eszközei (tipikus ölési eszközök: kés, méreg, lőfegyver)

elkövetés módja: erőkifejtés mértéke, elhúzódó jellege

sérülés helye, jellege (létfontosságú szervek)

elkövetés utáni magatartás (pl.: segítséget hív vagy a nyomokat tünteti el)

az elkövető kijelentései ii) Alanyi oldal:

motívumok, az elkövető személyiségének vizsgálata

a bűnelkövetést megelőző pszichikus folyamatok vizsgálata

a sértetthez fűződő viszony értékelése Ad e) Különös kegyetlenséggel elkövetés: Megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók: Az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt cselekmények jönnek szóba. Az elkövetési mód, az testi sértési cselekmény a kegyetlen – az elkövető tudatának az elkövetéskor át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét – erre a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján, a bántalmazás hosszantartó voltából, a sértett látható szenvedéséből lehet következtetni. 6. Egység&Halmazat:

Bűnhalmazat állapítható meg, ha az elkövető 1 cselekménnyel a garázdaság, a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja – feltéve, ha a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.

172 A BKv 10. (BK 24.) értelmében, ha a terhes nő a rajta elkövetett testi sértés következtében a méhmagzatát elveszti, a cselekmény maradandó

fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettének minősül.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 17. A) A büntethetőség akadályai általában 123/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

17. A) A büntethetőség akadályai általában

Általában:

- A bűncselekmény megvalósulásához alapvetően három feltétel megléte szükséges: 1.) a cselekmény társadalomra veszélyessége, 2.) tényállásszerűség (büntetni rendeltség), 3.) bűnösség.

- Ha e három feltétel fennáll, bűncselekmény valósul meg, amelynek elkövetője büntetendő. - A büntethetőség – mint büntetőjogi szakkifejezés – a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi

felelősségre vonás lehetősége.

- A büntetés lehetősége a bűncselekmény megvalósulásával nyílik meg. Vannak azonban esetek, amikor a büntethetőség érvényesülését bizonyos körülmények akadályozzák: ezek a büntethetőség akadályai.

A büntethetőség akadályainak csoportosítása:

1.) A büntethetőséget kizáró okok, 2.) A büntethetőséget megszüntető okok, 3.) A büntetőeljárást akadályozó okok.

1. A büntethetőséget kizáró okok:

- A büntethetőséget kizáró okok csoportjába azok a körülmények tartoznak, amelyek fennállása esetén nem valósul meg bűncselekmény. Ha a bűncselekmény megvalósulásának három feltételének valamelyikét kizárja valamely körülmény, akkor végső soron a büntethetőséget zárja ki.

- A büntethetőséget kizáró okok mindig valamely bűncselekményi ismérv kizárásán keresztül hatnak. A kizáró

okok fennállása esetén a cselekmény nem bűncselekmény, így elkövetője nem büntethető. - A büntethetőséget kizáró okok – értelemszerűen – három csoportba sorolhatók:

1.) a társadalomra veszélyességet kizáró okok, 2.) a tényállásszerűséget kizáró okok, 3.) a bűnösséget kizáró okok.

A Btk. taxatíve felsorolja a büntethetőséget kizáró okokat:


a) a gyermekkor,



d) a tévedés,

e)173


g) a végszükség,


i) a törvényben meghatározott egyéb ok.

- Egy ok magát a cselekményt zárja ki, ez a kényszer. Ha valaki kényszer hatása alatt cselekszik, akkor

büntetőjogi értelemben magatartást sem tanúsított! - A magánindítvány hiánya nem felel meg a büntethetőséget kizáró okok elméletének. Ennek hiánya nem

tekinthető büntethetőséget kizáró oknak, mivel magányindítványra üldözendő bűncselekmény esetén is

fennforog a bűncselekményi értékelés mindhárom feltétele. A büntethetőség tehát fennáll. A magánindítvány jogosultja indítványa elmulasztásával ezen nem változtat, ez csak akadályozza a büntető felelősségre vonás folyamatát. A meghatározott körülményeknek megfelelő cselekmény bűncselekménnyé minősítése tehát nem függ egyes személyek (általában a sértett) indítványától, vagy tartózkodásától. A magánindítvány hiánya tehát nem büntethetőséget kizáró ok. Azért nem, mert e csoportba csak azok az okok sorolhatók, amelyek a bűncselekmény valamelyik ismérvét kizárják, így amiatt a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, így az elkövető nem büntethető.

- Tényállásszerűséget kizárja: gyermekkor és a kóros elmeállapot. Itt nincs beszámítási képessége, így nem lehet alany, hiányzik egy fő elem, nincs tényállásszerűség, ha nincs tényállásszerűség, nincs bűncselekmény.

- Társadalomra veszélyességet kizárja: jogos védelem, végszükség. - Bűnösséget kizárja: tévedés, a tévedés a szándékosságot zárja ki. Btk. kimondja, hogy az elkövető nem

hivatkozhat tévedésre, ha azt gondatlanság okozta és az adott bűncselekmény esetében a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli a törvény. A bűnösséget kizárja a fenyegetés, itt nincs meg a felróhatóság. De össze kell hasonlítani, mit követett el és mivel fenyegették meg.

173

Itt korábban a „a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka‖ szerepelt; ez a pont az aktuális Btk-szövegezésben üres!

9 pont, összesen

8 eset.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 17. A) A büntethetőség akadályai általában 124/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

2. A büntethetőséget megszüntető okok

A büntethetőség akadályainak második csoportját a büntethetőséget megszüntető okok képezik. - Ekkor az elkövető cselekménye bűncselekmény, az elkövetés pillanatában fennállnak a büntethetőség

feltételei is. A bűncselekmény megvalósulása után azonban történik valami, ami megszünteti az eredetileg fennállt büntethetőséget.

- A büntethetőséget kizáró és a büntethetőséget megszüntető okok nem ugyanazok, csak a gyakorlati kihatásuk azonos: megszüntetik az elkövető megbüntetését. Mivel egyik esetben van bűncselekmény, a másikban nincs, a büntető felelősségre vonás bírósági lezárása másként történik:

- A.) büntethetőséget kizáró ok esetén felmentő ítélet születik - B.) büntethetőséget megszüntető ok esetén az eljárás végzéssel szűnik meg.

A büntethetőséget megszüntető okok:

Btk. 32. § A büntethetőséget megszünteti

a) az elkövető halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) a tevékeny megbánás174,

e) a törvényben meghatározott egyéb ok.

Ezek az esetek egyeznek a dogmatikai megszüntető okokkal.

3. A büntetőeljárást akadályozó okok Azon akadályok, amelyek elvi okokból nem sorolhatók be a másik két csoportba. Ezek az okok a büntetőeljárás megindítását és lefolytatását akadályozzák. - Ilyenkor van bűncselekmény (ha nem lenne, büntethetőséget kizáró ok állna fenn). - A bűncselekmény megvalósulása után sem történik olyan esemény, amely megszüntetné a büntethetőséget. - Fennáll azonban olyan körülmény, amely jogilag akadályozza a bűnelkövető felelősségre vonását. Ez az

akadály azonban elhárítható, s ekkor a büntetés lehetségessé válik. - A büntetőeljárást akadályozó körülmények meghatározott időtartamra korlátozottak (célszerűsége

szempontok miatt: az elkövető hosszú idejű fenyegetettsége, zsarolása stb.) - Az időkorlát miatt az egyes okok a felelősségre vonás végleges elmaradását okozhatják – ha az akadályt a

meghatározott időtartamon belül nem hárítják el. A büntethetőség akadályai

175

Büntethetőséget kizáró okok

Büntethetőséget megszüntető okok Büntetőeljárást akadályozó

okok

társadalomra veszélyességet kizáró okok 1. elkövető halála 1. magánindítvány hiánya 2. feljelentés és kívánat hiánya

2. elévülés

1. jogos védelem 2. végszükség

3. kegyelem 4. tevékeny megbánás 5. törvényben meghatározott egyéb ok

tényállásszerűséget kizáró okok

1. gyermekkor 2. kóros elmeállapot 3. kényszer

bűnösséget kizáró okok

1. tévedés

törvényben meghatározott egyéb okok

1. rágalmazás esete 2. feljelentési kötelezettség elmulasztása 3. hamis tanúzás magára nézve 4. hivatali vesztegetés esete 5. lemenő rokon vérfertőzése (18 év)

egyéb kizáró okok

1. hivatali kötelesség teljesítése 2. orvosi tevékenység 3. sértett beleegyezése veszély. esetén 4. sportverseny 5. eutanázia 6. megengedett kockázatvállalás

174

Itt korábban „a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása” szerepelt! 175

Megjegyzés: Ez a táblázat dr. Balogh Ágnes előadása alapján aktualizált táblázat – a büntethetőséget kizáró okokon belüli „társadalomra veszélyességet kizáró okok‖ és a „tényállásszerűséget kizáró okok‖ nevű alcsoportokat a társadalomra veszélyesség csekély foka, és a fenyegetés kiemelésével.

5 esetkör

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 17. B) A lopás és a jogtalan elsajátítás 125/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

17. B) A lopás és a jogtalan elsajátítás

Jellegük: vagyon elleni bűncselekmények

I. Lopás Btk. 316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb

értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást


b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen,

d) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt

állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik - /az

alpont szövegezése 2009 augusztusában módosult, korábban csak „dolog elleni erőszakkal” szerepelt/, e)

f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül

bemenve,

g) hamis vagy lopott kulcs használatával,

h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,

i) zsebtolvajlás útján,

j)

követik el.

(3)

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást nagyobb értékre,

b) a kisebb értékre elkövetett lopást

1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,

2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra,

3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás

végzésére szolgáló tárgyra,

4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra

követik el.

(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást jelentős értékre,

b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon

követik el.

(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen nagy értékre,

b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon

c)

követik el.

(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

a) a lopást különösen jelentős értékre,

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon

c)

követik el.

1. Jogi Tárgy: a tulajdonjog, amely egyik részjogosítványa, a birtoklási jog elvonása útján sérthető

Ha a birtokos azonos a tulajdonossal, akkor egy személy vagyoni joga szenved sérelmet. Előfordulhat azonban, hogy a birtokos és a tulajdonos 2 különböző személy (pl. a tulajdonos bérbe adja valamely ingóságát) és a cselekmény ilyenkor több vagyoni jogot sért. A többszörös jogsérelem azonban a cselekmény egységét nem változtatja meg. Lényeges feltétele azonban a bűncselekménynek, hogy a megtámadott vagyoni jogosultság valamely dologban testesüljön meg.

A lopás tehát nem csupán a tulajdonos sérelmére követhető el, hanem a birtokoséra is!

Olyan személy is lehet a bűncselekmény sértettje, aki jogtalanul került a dolog birtokába.

Elkövetési tárgy: értékkel rendelkező, idegen, ingó dolog

Az elkövetési tárgy jellemzői:


Ad a) Dolog: A dolog fogalmát a Btk. nem határozza meg, ezért e fogalom értelmezésénél a Ptk. rendelkezéseit kell irányadónak venni. A Ptk. 94. § (1) bekezdése szerint minden birtokba vehető dolog a tulajdonjog tárgya lehet. A dolog tehát testi tárgy, amely megfogható és az ember számára elérhető. A Btk. 333. § 1. pontja a dolog fogalmát a vagyon büntetőjogi védelmének alkalmazásában kiterjeszti a következőképpen: „Dolog: a villamos és gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában

176 kibocsátott értékpapír esetében

az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja.” Nem lehet lopás tárgya a bankkártya – mely okiratnak nem tekinthető, ugyanakkor a gyakorlati életben a fenntartásos takarékbetétkönyvhöz hasonló elbírálás esik –, mivel a bankkártya birtoklása önmagában nem teszi lehetővé a pénzhez való hozzájutást, illetve az áru vagy szolgáltatás megvásárlását. Ad b) Ingó dolog: ténylegesen csak az elmozdítható dolgokra követhető el a lopás. Az „elvétel‖ mint elkövetési magatartás ingatlanra vonatkozóan fogalmilag kizárt. Ingó nemcsak az a dolog, mely természeténél fogva állagsérelem nélkül elmozdítható a helyéről, hanem az a dolog is, amit az elkövető választ el a földtől vagy a fődologtól, és így tesz ingóvá. Ad c) Értékkel rendelkező dolog: Csak az érték lehet a vagyoni jogosítvány kifejezője. Az érték büntetőjogi

szempontból annak a dolognak az elkövetés időpontjában meglevő, pénzben kifejezett forgalmi értékét jelenti, amelyre a bűncselekményt elkövették. A forgalmi értéket a kiskereskedelmi ár

177 alapján kell megállapítani, akkor is, ha a bűncselekményt feldolgozó,

gyártó, készletező vagy nagykereskedelmi vállalat sérelmére követték el. Ad d) Idegen dolog: ha nincs az elkövető tulajdonában, viszont más természetes vagy jogi személy tulajdona. Nem idegen dolog:

Az elhagyott dolog – mert ez ugyan nem áll az elkövető tulajdonában, de más személy tulajdonában sem. Ez esetben a tulajdonjogáról a tulajdonos akár kifejezetten, akár hallgatólagosan lemondott (pl. a szemétbe vetette), Nem tekinthető azonban elhagyott dolognak az elveszett dolog, amelynek tekintetében nem lehet vélelmezni, hogy a tulajdonosa véglegesen lemondott a rendelkezési jogáról

178.

A közös tulajdonban levő dolog, mert ez ugyan más személy tulajdonát képezi, de egyúttal az elkövetőnek is tulajdona. A közös tulajdon leggyakoribb formája a házastársak közötti vagyonközösség. A tulajdonjog tekintetében az általános szabály az, hogy a házassági életközösség folyamán szerzett dolog mindkét házastárs tulajdonában áll, és amíg a házassági vagyonközösség meg nem szűnik, a házastársak egymás sérelmére lopást nem követhetnek el

179.

Idegen dolog:

Az őrizet nélkül hagyott dolog,

A tévedésből vagy véletlenül a szemétbe került dolog,

A természet kincsei, állatai180

és az állatok származékai181

.

2. Elkövetési magatartás

182: a dolog elvétele

Az elvétel értelmezése tekintetében a bírói gyakorlat a birtokba vétel elvét vallja, azaz a bűncselekmény megvalósulásához nem elegendő a dolog elmozdítása, de nem szükséges az elvitele. A lopás befejezettséghez a korábbi birtoklási megváltozását kívánja meg. A törvényi tényállás szövegezéséből adódik, hogy az elvételnek mástól kell történnie, vagyis a dolognak valaki tényleges hatalmában kell állnia, és az elkövető ezt a hatalmi állapotot változtatja meg a birtokos hátrányára. A törvényi rendelkezésekre figyelemmel azt a cselekményt tekintjük elvételnek, amely megszünteti a korábbi birtokosnak a dolog feletti tényleges hatalmát, és a dolgot az elkövető hatalmába vonja. Minden egyes elvétel tehát 2 szakaszra bontható:

Első szakasz: elmozdítás – a dolog kikerül a birtokos tényleges rendelkezési köréből Második szakasz: birtokba vétel – a dolog az elkövető tényleges hatalmába kerül (ez általában feltételezi az elvitelt is)

176

A dematerializált értékpapírra vonatkozó rendelkezéseket a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény tartalmazza: Ennek értelmében dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. 177

Ha a dolognak nincs kiskereskedelmi ára, az elkövetés értékét az összes körülmény figyelembevételével, az ellopott dologhoz hasonló célt szolgáló és a kereskedelmi forgalomban beszerezhető árucikk ára alapján kell megállapítani (BJD 1370). 178

Ennek értelmében nem elhagyott dolog a közforgalmú szállító- vagy közlekedési eszközön, üzletben vendéglátóipari egységben felejtett vagyontárgy sem. 179

Kivétel az a dolog, amely a házastárs különvagyonába tartozik (pl. örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy). 180

2/2005. BJE: A jogosulatlan vadászattal elkövetett lopás és rongálás bűncselekményének sértettje az adott vadászterületen vadászatra jogosult (pl. vadásztársaság). 181

A vadásztársaság rendelkezése alatt álló területen elhullott állat trófeájának jogtalan eltulajdonítása lopást valósít meg (BJD 9210.). 182

A lopás és a jármű önkényes elvételének elhatárolása: A célzat alapján lehetséges! A lopásnál az elvétel végleges – a jármű önkényes elvétele esetében csak a birtoklásban következik be ideiglenes változás: Az elkövető csak a használat jogát kívánja gyakorolni, és ezzel a jogosult személy tulajdonjogát korlátozza -> DE nem kívánja végleg lehetetlenné tenni annak gyakorlását!


A lopás olyan jogellenes beavatkozás, amely a tulajdonos számára – a tényleges birtoklási helyzet

megváltoztatásával – a tulajdonjog gyakorlását lehetetlenné teszi. A tulajdonjog gyakorlásának lehetetlenné tételéről viszont mindaddig nem beszélhetünk, amíg az elvétel folyamatában a jogosított számára fennáll a további birtoklás helyreállításának reális lehetősége. Az elkövetési tevékenység vizsgálata és elemzése fontos elméleti és gyakorlati jelentőséggel bír, mert elhatárolási pontként jelentkezik a kísérlet és a befejezett alakzat között:

Ha az elvételnek csak az első szakasza – a dolog elmozdítása / a birtokosnak a birtoktól való megfosztása – történik meg, az elkövető a lopás kísérlete miatt felel.

Befejezett a lopás akkor, ha az elkövető az önkiszolgáló boltban a polcról levett árut a ruházatába rejti, az pedig, hogy a bolt kijáratánál jelzőberendezés van felszerelve, amely a kifizetetlen áru kivitele esetén csipogó hangot ad, nem alapozza meg a lopási cselekménynek kísérletként történő értékelhetőségét.

A stádiumok tekintetében elhatárolási problémát a későbbi végleges birtokbavétel szándékával üzem, gyár, stb. területén elrejtett dolgok jelenthetnek. E körben a következetes bírói gyakorlat szerint az elrejtett dolgok akkor kerülnek a sértett uralmi köréből az elkövető uralmi körébe, ha az elrejtés olyan módon történik, amire tekintettel a dolog helyét az elkövetőn kívül már nem ismeri, a dolog későbbi elvitelére, elszállítására reális lehetősége van. Ha tehát az elkövető által elrejtett tárgyak a rutinszerű ellenőrzés során megtalálhatók, a lopási cselekmény nem tekinthető befejezettnek. A BKv 11. (korábban BK 26.) szerint: Amennyiben a lopási cselekmény csak a kísérletig jutott el, a tulajdon elleni szabálysértés

183 szempontjából – miként a lopásnál egyébként is – vizsgálni kell, hogy az elkövető szándéka

milyen érték ellopására irányult. Erre az eset összes körülményeiből kell következtetést levonni. Az elkövetési tevékenység értelmezésének jelentősége van az elhatárolás szempontjából is, nevezetesen, ha az

elkövető anélkül, hogy az eredeti birtoklási állapot megszüntetésében bármilyen elkövetői minőségben részt venne, csak a második szakaszt, vagyis a birtokba vételt valósítja meg, nem lopást, hanem jogtalan elsajátítást követ el. 4. Alanya: bárki elkövetheti, kivéve a tulajdonost és a dolgot jogszerűen birtokló személyt

Egyedüli tettes: Mivel az elkövetési tevékenység 2 szakaszra bontható, a bűncselekmény önálló egyedüli tettese az a személy, aki mindkét részcselekményt megvalósítja. Társtettesek: A részcselekményeket akarategységben külön-külön megvalósító személyek – úgyszintén azok is, akik 2 vagy több elkövető azonos alkalommal különböző vagyontárgyakat von az uralma alá (természetes egység – egyetlen bűncselekmény). 5. Bűnösség: csak szándékosan követhető el A büntetőjogi felelősséghez egyenes szándék szükséges – célzatos bűncselekmény! A törvényi tényállásban megfogalmazott cél: a dolog jogtalan eltulajdonítása Jogtalan: ha az elvételt nem engedi meg jogszabály vagy az erre jogosult személy Eltulajdonítás: olyan tevékenység, mely a jogosított számára lehetetlenné teszi, más számára pedig biztosítja a tulajdonjogból folyó részjogosítványok gyakorlását A lopás célzatának meghatározásából következik, hogy a lopás bűncselekményének nem tényállási eleme, hogy az elkövető gazdagodás, vagyoni haszon végett kövesse el a bűncselekményt. 6. Minősített esetek:

A lopás súlyosabban minősülő eseteit 2 csoportra kell osztani.

1. csoport: 2. csoport:

Szabálysértési értéktől – különösen nagy értékig Csak szabálysértési értékre

A 316. § (2) bekezdés a)-d) pontjai (bűnszövetségben,

közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal történő elkövetés) a szabálysértési értéktől a különösen nagy értékig súlyosabban rendelik büntetni a lopást.

A 316. § (2) bekezdés f)-j) pontjai csak a

szabálysértési értékre elkövetett lopást minősítik súlyosabban, vétséggé emelve az ilyen módon elkövetett lopási cselekményt.

A (6) bekezdés szerinti különösen jelentős értékre

elkövetett lopásnak súlyosabban minősülő esetei már nincsenek.

A törvényben e/ pontban jelölt minősített esetet a törvényhozó hatályon kívül helyezte.

183

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 157. § (1) Aki

a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,

b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást,

c) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.


Az 1. csoport minősített esetei:

Ad a) Bűnszövetség

184: A szervezettség miatt veszélyesebb a csoportos elkövetésnél. Bűnszövetség esetében

nincs jelentősége az elkövetői minőségnek: annak sincs jelentősége, hogy tettes vagy részes és hogy az elkövető büntethető vagy sem. A tárgyi oldalon a bűncselekmények elkövetése, vagy ebben való megállapodás szükséges. A bírói gyakorlat szerint elég, ha egy bűncselekmény elkövetését megkezdték, és bizonyítható, hogy több bűncselekmény elkövetésében állapodtak meg. Ad b) Közveszély színhelye: Közveszély akkor jön létre, ha valamely anyag vagy energia pusztító hatása következtében egy vagy több, meg nem határozott vagy nagyobb számú meghatározott személy, avagy jelentős értékű dolgok kerülnek veszélybe. Közveszély színhelyén elkövetettnek minősül az a cselekmény, amelyet elemi csapás (árvíz, földrengés) vagy más rendkívüli esemény (robbanás, tűzvész) színhelyén követtek el. Ad c) Üzletszerűség

185: A jelenleg irányadó bírói gyakorlat szerint a lopás esetén az üzletszerűség minősítő

körülmény: a különböző sértettek sérelmére üzletszerűen elkövetett lopási cselekmények bűnhalmazatban állnak

(BH 1983. 342.). Ugyancsak halmazatot kell megállapítani akkor is, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást az üzletszerűség mellett más körülmény is vétséggé minősíti (BH 1983. 55.).

A folytatólagosan elkövetett lopás törvényi egység. Ha a folytatólagosan elkövetett lopás a szabálysértési értéket meghaladja, s egyszersmind üzletszerűen elkövetett: a folytatólagosság törvényi egységet teremtő hatása megelőzi az üzletszerűséget, mely ilyenkor az egységes bűncselekmény minősítő körülménye (BH 1983. 381.). Ad d) Dolog elleni erőszak: Minden olyan elkövetés ide sorolható, amikor az elkövető valamely fizikai akadály leküzdésével keríti hatalmába a dolgot. Ezek a magatartások többnyire állagsérelemmel járnak, ugyanakkor – a bírói gyakorlat szerint – az állagsérelem nem szükségszerű eleme a dolog elleni erőszaknak.

Ezt a bírói gyakorlatot nevesítette 2009. augusztus 10-i hatállyal a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény 50. §, melyben a 316. § (2) bekezdésének d) pontja kiegészült azzal a kitétellel, hogy dolog elleni erőszaknak minősül az is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik.

A 4/1998. büntető jogegységi határozat186

szerint a lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül, ha az elkövető a lopás tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket (zárat) nem a birtokbavételkor, hanem a helyszínről eltávozva, később töri fel.

A 2. csoport minősített esetei:

Ad e) hatályon kívül helyezve Ad f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve: Az ily módon történő elkövetés lényege, hogy az elkövető az említett helyekre –

lopási céllal – nem dolog elleni erőszakkal megy be. Helyiség fogalma: Az ítélkezési gyakorlat ebből a szempontból helyiségnek tekinti a valamennyi oldalról fallal körülhatárolt és tetővel ellátott – akár ideiglenes jellegű – mesterséges építményt.

184



Btk. 137. § 9. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre

törekszik; 186

Földvári professzor úr kedvenc példája: A jogértelmezésnél elmondta, hogy a bíróság értelmezése nem terjedhet túl a jogszabályon – de ez szerinte a 4/1998. Jogegységi Határozattal túlterjedt! A 4/1998. Jogegységi Határozat értelmében „A lopás dolog elleni erőszakkal

elkövetettnek minősül, ha az elkövető a lopás tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket (zárat) nem annak birtokbavételekor, hanem a

helyszínről eltávozva, később töri fel.”. Földvári prof. ezzel szemben azt vallja, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége éppen az elkövető magabiztosságában, elvetemültségében jelenik meg, amikor a dologelvétel (a lopás) helyszínén történik a dolog elleni erőszak! A 4/1998. Jogegységi Határozat teljes rendelkező része: 1. A lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül, ha az elkövető a lopás

tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket (zárat) nem annak birtokbavételekor, hanem a helyszínről eltávozva, később töri fel. 2. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérletét valósítja meg, aki a lopás tárgyát az annak védelmére vagy megőrzésére szolgáló készülékkel (zárral) együtt birtokba veszi, de tettenérés vagy más körülmény folytán azokat nem töri fel.


A helyiség általában ingatlan jellegű, de ez alá a forgalom alá vonja a bírói gyakorlat az emberi lakásnak akár időlegesen szolgáló sátort, valamint a lakókocsit is. Nem tartozik viszont a helyiség fogalmába az oldalról nyitott fészer vagy a lakóház lépcsőháza. Megtévesztés fogalma: Megtévesztésen a félrevezető módon történő bejutást kell érteni. Ebben az esetben a bemenetel a helyiség vagy a bejkerített hely használatára jogosult személy tudtával és hozzájárulásával történik, de ez a hozzájárulás azon a téves feltevésen alapul, amit az elkövető alakított ki a megtévesztett személy tudatában (pl. közfeladat, szolgáltatás vagy hatósági jelleg színlelése). A megtévesztett személynek nem kell azonosnak lennie a vagyoni jogaiban sértett személlyel!

Jogosult (használó) tudta nélküli bemenetel fogalma: Tipikus formája a besurranás. Ez esetben – az előző változattal ellentétben – a jogosultnak nincs tudomása arról, hogy az elkövető hozzá bejutott, mert a bemenetel az észrevétlenség biztosításával történt. Mindkét fordulat megállapításának feltétele, hogy az elkövetőben a lopási szándék már a bejutás előtt kialakuljon (BH 1981. 396.).

Ad g) Hamis vagy lopott kulcs használata: Az első fordulat akkor állapítható meg, ha az elkövető a helyiségbe jutáshoz, illetőleg a készülék vagy zárszerkezet felnyitásához erre a célra általában nem használt eszközt vesz igénybe: pl. álkulcsot, meggörbített szöget, vaspálcikát vagy olyan kulcsot, amely nem a felnyitott zárhoz készült, de a véletlen vagy az átalakítás folytán alkalmas vagy alkalmassá vált a zár felnyitására. Lopott kulcs használatával elkövetés esetén a kulcs az adott zárhoz tartozik, de azt az elkövető jogszerűtlenül vette birtokba. Így minősül az ismert rejtekhelyről elővett kulcs használata. A d), e) és f) pontban ismertetett minősített esetekkel összefüggésben felvetődik a lopás és a rongálás, illetve a magánlaksértés viszonya. A minősítési kérdéseket a BKv. 42. (BK 126.) számú kollégiumi állásfoglalás értelmében a következők szerint lehet összefoglalni: A rongálás vagy a magánlaksértés a törvényi egység folytán a lopással bűnhalmazatban csak akkor állapítható meg, ha a rongálásnak, illetve magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult:

i) a tárgyi és alanyi ismérvek elkülönülésének hiányában is meg kell állapítani a lopás és a rongálás bűncselekményeinek bűnhalmazatát, ha a rongálásnak a Btk. Különös Részében előírt büntetési tétele az adott esetben a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb;

ii) míg a magánlaksértésnek a Btk. 176. § (4) bekezdése szerinti bűntetti alakzata kerül bűnhalmazatba a lopás vétségével.

A bűnhalmazati minősítés említett eseteiben a lopás nem értékelhető dolog elleni erőszakkal elkövetettnek. A Btk. 316. § (2) bekezdés d), f) és g) pontjai dolog elleni erőszakkal, valamint a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, továbbá a hamis vagy lopott kulcs használatával a szabálysértési értékre elkövetett lopás vétségként rendelik büntetni. Bűnhalmazatról az esetek többségében nem lehet szó, a lopás – a tárgyalt minősített esetekben – általában magában foglalja a rongálást és a magánlaksértést. 2 esetkörben van kivétel:

Amennyiben a lopási szándék a dolog elleni erőszak alkalmazása illetve a jogtalan bemenetel után alakult ki az elkövetőben, nincs törvényi egység. Ilyenkor bűnhalmazat jön létre, mely a lopás alapesetéből és a rongálásból, illetve a magánlaksértésből áll.

A szoros alanyi és tárgyi összefüggés ellenére is felbomlik a törvényi egység és a lopás, valamint a rongálást önállóan kell értékelni, ha a rongálás törvényi büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb.

Ad h) Lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetés: A közösen használt lakásban az együtt élő számára az ott levő idegen vagyontárgyak könnyebben hozzáférhetők, ez a körülmény a lakást közösen használók közötti bizalmas viszonyra tekintettel, kedvező alkalmat ad a lopás elkövetésére. Ad i) zsebtolvajlás útján történő elkövetés: A sértett közvetlen testi őrizetében levő vagy a testén elhelyezett tárgy elvétele. E minősítő körülmény értékelésénél a törvényalkotó figyelembe vette, hogy az elkövetőt az átlagosnál nagyobb merészség, elszántság jellemzi, ugyanis számolnia kell az azonnali leleplezés veszélyével. Ad j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva: Amennyiben a sértettnek ez az állapota (pl. alvás, kábulat, ittasság, testi sérülés) az egyetlen akadálya a testén vagy a testközelben elhelyezett dolog ellopása elleni védekezésnek.


Lényeges feltétel, hogy a testközelből való elvételt a sértett állapota tegye lehetővé, és ezt az állapotot ne az elkövető idézze elő. Ellenkező esetben ugyanis a rablás vagy kifosztás valósul meg

187.

A kisebb értékre elkövetett lopás minősítő körülményei a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott eseteken kívül:

kulturális javak188

körébe tartozó tárgyra,

vallási tisztelet tárgyára189

, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra,

temetőben190

vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra történő elkövetés.

A törvényi szabályozás e minősített eset megállapításánál olyan körülményeket is értékelt, melyek a kegyeletsértés tényállásánál is szerepelnek, ezért az e tárgyakra elkövetett lopás a Btk. 181. § szerinti kegyeletsértés vétségével – a kétszeres értékelés tilalma miatt – halmazatban nem állhat. 7. Egység&Halmazat: Ad a) A lopás rendbelisége a sértettek számához igazodik. Kizárja viszont a halmazat megállapítását a folytatólagosság törvényi egysége. A BKv. 43. (korábban: BK 128.) szerint a vagyoni jogokat sértő bűncselekmények – az egyéb alanyi és tárgyi feltételek fennállása esetén – általában akkor tartoznak a folytatólagosság törvényi egységébe, ha az elkövető a több cselekményt ugyanannak a természetes személynek a sérelmére vagy az önálló jogképességgel rendelkező azonos jogi személynek az ugyanazon vagy különböző gazdasági egységei sérelmére valósítja meg. Ad b) A tulajdonostársak sérelmére elkövetett lopás, bár személy szerint több sértett van, egy rendbelinek minősül. A BKv. 40 (korábban: BK 114.) értelmében a kisebb értékre, a nagyobb értékre, a jelentős értékre vagy a különösen nagy értékre elkövetett lopás akkor minősül a Btk. 316. § (2) bekezdésének a)-d) pontjára tekintettel súlyosabban, ha annak legalább a szabálysértési értékhatárt

191 meghaladó része az e rendelkezésekben

meghatározott módon valósul meg.

II. Jogtalan elsajátítás

Btk. 325. § (1) Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem

adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza

nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik

el.

1. A bűncselekmény egyedi vonásai: megkülönböztetik más vagyon elleni bűncselekményektől

magatartás lehet aktív és passzív is

megvalósulhat a vagyoni jogok gyakorlása nélkül is

elkövetési tárgyak speciális, szűk körét tételezi fel

a birtokba vételt nem előzi meg fosztogató jellegű cselekmény

csekélyebb a társadalomra veszélyessége

a dolog értékének csak a szabálysértés és a bűncselekmény elhatárolásánál van jelentősége (20 ezer Ft) 2. Jogi tárgya: a tulajdonjog, mely valamely dologban tárgyiasul

Elkövetési tárgy: idegen, ingó, értékkel rendelkező dolog, amelynek további sajátossága, hogy a) talált vagy b) tévedésből, illetőleg c) véletlenül az elkövetőhöz került.

187

A minősítést eldöntő mozzanat a rablás – kifosztás közötti differenciálásban: A megszerzés szándéka mikor merült fel? Ha előtte → rablás; ha utána → kifosztás! 188

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. 7. § 4. pontja értelmében a kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások. 189

Ennek megállapításához 2 feltétel együttes fennállása szükséges: a lopás a törvényben megjelölt helyről és megjelölt tárgyra történjen. Pl. a csillár vagy szőnyeg ellopása a templomból vagy az áldozó kehely ellopása a lelkész lakásáról nem tartozik ide. 190

Ennek megállapításához szintén a már említett 2 feltétel együttes fennállása szükséges: a lopás a törvényben megjelölt helyről (temető vagy temetkezési hely) és megjelölt tárgyra (halott emlékére rendelt vagy a holttesten levő tárgy) történjen. A halott emlékére rendelt tárgyon csak azt a tárgyat kell érteni, mely bizonyos állandósággal bír, mint a sírkő vagy fejfa, a csupán időleges díszítésre szánt tárgyak – koszorú/gyertya – nem tartoznak ide. 191

A kárértékeket a Btk.138/A.§ tartalmazza


Ad a) Találás az elvesztett dolog birtokba vételét jelenti. A jogtalan elsajátítás esetében – a lopástól eltérően – lényeges a birtoklás jogcíme is. A dolog elvesztője ugyanis csak a jogszerűen birtokló személy lehet. A nem jogszerű birtokos, legtöbbször a tolvaj által elvesztett dolog uralomba vétele nem jogtalan elsajátítás. A talált dolog alapvető jellegzetessége, hogy a dolog egyáltalában nincs birtokban, a talált dolog azonban nem uratlan, hanem idegen dolog, ezért eltulajdonítása bűncselekményt valósít meg. Elvesztett dolog az, amely a jogosított akaratán kívül került ki az uralma alól, és erről a tényről a jogosított nem rendelkezik tudomással. Lényeges, hogy az elveszítés olyan módon történjen, amely kizárja, hogy a tulajdonos ismét birtokba vehesse a dolgot. A dolognak tehát a jogszerűen birtokló személy testi közelségéből kell kikerülnie. Nem tekinthető elvesztett dolognak a közforgalmú közlekedési eszközön, a közönség számára nyitva álló hivatali vagy ehhez hasonló más épületben, helyiségben (pl. áruház) felejtett dolog, mert azt a közlekedési eszközt stb. üzemeltető megőrzi, és a tulajdonosnak visszaszolgáltatja. Ad b) A tévedésből oly módon kerül az idegen dolog az elkövető birtokába, hogy a dolog felett rendelkezni jogosult nem tudatosan, hanem tévesen juttatta oda. Jogtalan elsajátítás akkor valósul meg, ha az elkövető az idegen dolog átvételekor jóhiszemű volt, a dologátadás téves voltát csak később ismeri fel, és a dolgot megtartja, eltulajdonítja. Amennyiben már a dolog átadásakor tudatában volt a jogosult tévedésének és azt nem oszlatja el, nem jogtalan elsajátítást, hanem csalást követ el.

Ad c) Véletlenül kerül az elkövetőhöz a dolog, ha az uralomváltozás az érdekelt személyek erre irányuló tudatos magatartása nélkül következik be, pl. a dolog tulajdonosa az elkövető lakásában felejti a dolgot. 3. Elkövetési magatartás:

a) eltulajdonítás, b) a dolog át nem adása, illetőleg vissza nem adása.

Ad a) Az eltulajdonítás a dologgal tulajdonosként való rendelkezést jelent, mely aktív tevékenység, bármely

részjogosítvány gyakorlásával kifejezhető. Nincs jelentősége, hogy ezekre a cselekményekre a találástól vagy a hozzájutástól számítva mennyi idő telt el. Ad b) A dolog át nem adása, illetőleg vissza nem adása – ez a fordulat a bűncselekmény tiszta mulasztásos

alakzataként került megfogalmazásra. A tiszta mulasztásos bűncselekmény törvényi tényállási konstrukciójának megfelelően a törvényhozó az alábbi tényállási elemeket határozza meg:

az általánosan elvárt magatartást: azaz mindenki köteles átadni a talált idegen dolgot, illetőleg visszaadni a véletlenül vagy tévedésből hozzákerült dolgot;

megjelöli, hogy kinek a számára kell a talált idegen dolgot átadni: a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, illetve akitől az illetéktelen személyhez került;

meghatározza azt az időtartamot is, amelyen belül az elvárt magatartást tanúsítani kell: a határidő a találástól, illetőleg a dolognak az elkövetőhöz kerülésétől számított nyolc (8) nap. A bűncselekmény a nyolcadik nap elteltével fejeződik be, kivéve, ha az elkövető a dolgot már ezt megelőzően eltulajdonítja.

4. Alanya: Tettesként az a személy lehet, aki a dolgot megtalálta, vagy akihez az idegen dolog tévedésből, vagy

véletlenül került 5. Bűnösség: csak szándékosan követhető el 6. Minősített eset:

Ha a jogtalan elsajátítást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. 7. Szabálysértési alakzat:

Amennyiben a talált idegen dolog, illetőleg a tévedésből vagy véletlenül az elkövetőhöz került dolog értéke a 20.000,- Ft-ot nem haladja meg. 8. Magánindítvány:

A magánindítványra vonatkozó rendelkezések192

a jogtalan elsajátításra is érvényesek.

192

Be. 173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány

előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak

magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének

kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a

felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 18. A) A jogos védelem 132/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

18. A) A jogos védelem

I. Bevezetés

A Btk. 2009. augusztusában hatályba lépett változásai jelentős mértékben érintették a jogos védelem 1978 óta változatlan szabályozását. Ezért a tétel nemcsak a hatályban lévő szabályozásra, hanem a korábbi szövegezés 2009 folyamán hatálytalanná vált részeire is kitér. II. A jogos védelem intézményének rendszertani elhelyezése

A jogos védelem helye a büntetőjog-tudomány rendszerében: a büntethetőséget képező akadályok dogmatikai rendszerében az első csoportot képező társadalomra veszélyességet kizáró okok egyik esete (csak 2 ilyen eset van – a másik eset a végszükség). Az államhatalom feladata az állampolgárok személyének és vagyonának védelme, de az állam nem képes polgárait minden támadástól megvédeni, ezért a védelmi funkciójának egy részét átengedi az állampolgároknak azzal, hogy feljogosítja őket a támadás visszaverésére. A jogos védelemben cselekvő tehát az állam által feljogosítva követi el cselekményét, amely mindenben megfelel valamelyik bűncselekmény törvényi tényállásának. A cselekmény tehát büntetőjogi szempontból tényállásszerű ugyan, de nem minősül a társadalomra veszélyesnek. Jogos védelmi helyzetben erőszak áll szemben erőszakkal; azonban csupán az egyik oldal tekinthető jogellenesnek. Így pontosabban úgy fogalmazhatunk, hogy egy jogos pozíció áll szemben egy jogtalannal

193.

A jogos védelem alapgondolata a legrégebbi jogokban is létezett. Az alapelv római jogi megfogalmazása: vim vi repellere cuique licet

194.

III. A jogos védelem hatályos törvényi szabályozása Btk. 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett,

illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

A jogos védelem értékelésével kapcsolatban lényeges további szabályokat az LB 15. sz. Irányelve195

tartalmazza. IV. A támadott életviszonyok

A törvényhozó taxatíve felsorolja azokat az életviszonyokat, amelyek jogtalan megtámadása jogos védelmi helyzetet keletkeztet:

A jogos védelem által védett életviszonyok:

1.) saját személye, 2.) mások személye, 3.) saját vagy mások javai, 4.) közérdek.

Az életviszonyok felsorolása utal arra, hogy a törvényhozó nem a jogos önvédelmet, hanem a jogos védelmet engedi meg: ebbe beletartozik mások személyének, illetve javainak, továbbá a közérdek védelme is. A személy ebben az összefüggésben gyűjtőfogalmat takar: ide tartozik az élet és testi épség, egészség mellett a becsület, az otthon használata, a magántitok sérthetetlensége, a mozgási, helyváltoztatási, és nem utolsósorban a nemi szabadság is. Ezek támadása jogos védelmi helyzetet keletkeztet. A Btk. szerint a közérdek elleni támadás is jogos védelmi helyzetet keletkeztet. E fogalom nem szűkíthető; ide tartozik: a közrend, a köznyugalom, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás zavartalan működése, a politikai közhangulat stb. – a közérdek fogalma tehát nemcsak vagyoni jellegű érdekeket jelent. V. A jogos védelem ismérvei

a) A támadás: A támadás a jogos védelem alapvető feltétele, négy jellemzője:

1.) jogtalan, 2.) aktív emberi magatartással megvalósuló, 3.) közvetlen, 4.) befejezetlen.

193

In: Orosz P. Gábor: Jogos védelem és végszükség, mint a jogellenesség kizáró okai a római jogban és napjainkban, 1998 194

A jogos védelem jogi konstrukciójának alapja az ősi vim vi repellere elvben keresendő, amely szerint: vim vi repellere cuique licet (szó szerinti fordítás: Mindenkinek szabad erőt erővel visszaverni). Ezt a szabályt egyébként az ókori Róma jogtudósai mind a ius naturale, mind pedig a ius gentium részének tekintették. Orosz P. Gábor: ugyanott 195

A Legfelsőbb Bíróság az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú Irányelve az LB hasonló tárgykörben 1965-ben kiadott 4. számú Irányelvét váltotta fel. Az irányelv részletes útmutatásokat tartalmaz elhatárolási kérdésekben, az emberölés minősített eseteivel, továbbá a jogos védelemmel, valamint a büntetés-kiszabási szempontokkal kapcsolatban.


b) A jogtalanság: A támadás jogtalan, ha a támadó cselekmény megfelel vagy megfelelhet valamely bűncselekmény törvényi tényállásának. A támadásnak nem kell feltétlenül büntetőjogilag büntetendőnek lennie, elegendő, ha a cselekmény tényállásszerű. Ez a tényállásszerűség akkor is fennáll, ha a támadó cselekmény konkrét esetben csak szabálysértésnek minősül (pl. vagyon elleni bűncselekmények). A támadás jogtalansága objektív ismérv, tehát nem függ az elkövető személyétől – ezért jogtalan lehet olyan személy támadása is, amely nem lehetne bűncselekmény alanya a beszámítási képesség miatt. Tehát jogszerűen lehet védekezni gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú személy támadása ellen is. c) Aktív emberi magatartás: A támadás emberi magatartásra korlátozódik, csak az lehet jogtalan (a jogos védelem az ember által végrehajtott jogtalan támadás ellen nyújt védelmi lehetőséget). Az állati viselkedés, a természeti jelenségek működése veszélyes lehet, jogtalan azonban nem. A támadás kivitelezése tekintetében nem egységes a nemzetközi jogirodalom: lehet aktív és mulasztásos támadás.

A hazai uralkodó álláspont szerint a támadás csak aktív magatartással valósítható meg: a mulasztás nem keletkeztet jogos védelmi helyzetet, és legfeljebb a végszükség szabályai szerint értékelhető.

d) A közvetlenség: A támadás akkor minősül közvetlennek, ha a támadó és a megtámadni szándékozott személy térbeli helyzetére, közelségére figyelemmel viszonylag rövid időn belül a támadás megindításával lehet számolni. A megtámadott személynek tehát nem kell megvárnia a támadás tényleges megkezdését, hanem már annak közvetlen veszélye esetén is védekezhet (elhárító magatartás). A közvetlenség azonban szűken értelmezendő és a fenyegető támadást csak nagyon rövid idővel előzheti meg a védekezés (elhárítás). Ezért nem áll fenn jogos védelmi helyzet abban az esetben, ha a sértett fenyegető kijelentése nem azonnali (közvetlen), hanem egy esetleges és későbbi időpontban bekövetkező bántalmazást helyez kilátásba. e) A befejezetlenség: A támadásnak befejezetlennek kell lennie akkor, amikor az elhárító tevékenységre sor kerül. Ez abból vezethető le, hogy a törvényhozó csak a támadás – vagy annak veszélye – elhárítását engedélyezte. Befejezett támadás esetén már nem jogos védelemről, hanem megtorlásról volna szó.

Az állam csak a védelmi jogából enged át részt, a felelősségre vonás jogából nem!

A befejezetlenség követelménye értelmében az elhárító tevékenység megkezdésekor a támadás még folyamatban van, vagy a támadás felújításának veszélye fennáll. A befejezetlenség megítélésének sajátosságai:

A támadás eszközének elvétele a jogos védelmi helyzetet nem szünteti meg;

A jogtalan támadónak az az elhatározása, hogy a további támadással felhagy, illetőleg attól eláll, a jogos védelmi helyzet megítélése szempontjából a megtámadott személyre csupán abban az esetben hárít büntetőjogilag is értékelhető kötelezettséget, ha a támadónak a további támadástól való elállása objektíve is érzékelhető (pl. elhagyja a helyszínt).

f) A bírói gyakorlat szerint nem állapítható meg jogos védelmi helyzet:

azok javára, akik kölcsönösen indítanak támadást egymás ellen, azaz a verekedésre a kihívás és a kihívás elfogadása folytán kerül sor. Ilyenkor mindkét fél támadása jogtalan, ezért egyik sem élvezheti a büntetlenség kedvezményét.

az egyik fél javára, ha a verekedés során a másik fél vele szemben fölénybe kerül.

a verekedésben az egyik fél javára közbelépő személy javára. Nem tekinthető kihívásnak egymagában az, hogy valaki okot ad a támadásra, pl. becsületsértő kifejezést használ valakivel szemben. A szóbeli becsületsértő kifejezés elkövetőjét a sértő magatartás ténye még nem zárja el attól, hogy a becsületsértést élete vagy testi épsége ellen irányuló támadással viszonzó sértettel szemben jogosan ne védekezhessék a támadás elhárításához szükséges mértékig. g) Vélt jogos védelmi helyzet: Ha az elkövető a valóságos helyzet téves felismerése folytán abban a tudatban cselekszik, hogy ellene jogtalan támadást intéztek, vagy ilyennel közvetlenül fenyegették (vélt jogos védelem), a tévedésre vonatkozó rendelkezéseket (Btk. 27. §) kell alkalmazni

196.

196 LB 15. sz. Irányelv III. fejezetének 7. pontja.


h) Az elhárításra jogosultak köre: a jogtalan támadást nemcsak a megtámadott személy, hanem bárki más is elháríthatja – utóbbi esetben még az sem szükséges, hogy a megtámadott személy tudomással bírjon az ellene vagy javai ellen irányuló támadásról vagy fenyegetésről. Ha a sértett a támadásba beleegyezik, akkor a támadás nem minősíthető jogtalannak – ilyenkor jogos védelmi helyzet sem keletkezik. VI. Az elhárító tevékenység A Btk. 29. § (1) a szükséges elhárító tevékenységről rendelkezik. Ebben az összefüggésben azonban a szükségesség többes értelemmel bír: Ad 1) Diszpozíciószerű cselekmény: Az elhárító tevékenységnek szükségesnek kell lennie a támadás elhárításához. Jelentése: a támadás ne legyen másképp elhárítható, csak diszpozíciószerű (azaz valamilyen, a Btk. Különös Részében szereplő valamely bűncselekmény törvényi tényállásának megfelelő) cselekménnyel. E cselekmény diszpozíciószerűségének megítélése bekövetkezett jogtalan támadás esetén egyszerűbb, mint egy ilyen támadással való közvetlen fenyegetettség esetén, hiszen az utóbbi esetben a jogtalan támadással fenyegető személy részéről valóban bekövetkezett sérelem valósult meg, míg az elhárító cselekményt megvalósító személy részéről a jogtalan támadásnak csak a (közvetlen) veszélye állt fenn. Az elhárító cselekmény diszpozíciószerűségének vizsgálatánál kiindulási alap lehet: a támadó és a védekező által használt eszközök jellege. A támadáshoz alkalmazott eszközök jellegéből következtetni lehet a támadó szándékára, a várható sérelem nagyságára. A védekezéshez használt eszközöknek ehhez kell igazodniuk, az elhárításhoz alkalmazott túlzott eszközök („ha ágyúval lőnek verébre”) megkérdőjelezhetik az elhárító magatartás szükségességét. További vizsgálandó körülmények: az eszközhasználat módja, a felek verbális viselkedése, és különösen a felek közt fennálló erőviszonyok. Ad 2) Arányosság

197:

A jogos védelmi cselekmény arányossága szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az elhárító magatartás nem idézett-e elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna. A jogos védelem szükségességének megítélését nem lehet kizárólag a támadó és a védekező személynél levő eszközök veszélyességének mechanikus vizsgálatára korlátozni, hanem

a konkrét veszélyhelyzet felmérése,

az egymással szemben álló személyek adottságai,

a támadók, illetőleg védekezők számaránya, fizikai erőfölénye

és az ebből fakadó támadási és védekezési lehetőségek alapján kell a helyzetet értékelni. A személy elleni támadásoknál a testi sértés – a támadó szándékától függetlenül – a legtöbb esetben magában

rejti a halál, az életveszély, a maradandó fogyatékosság vagy a súlyos egészségromlás veszélyét is. Azt a körülményt, hogy a bántalmazott nem engedi a támadás teljes kifejlődését, hanem azt büntetendő cselekmény elkövetése útján hiúsítja meg, az arányosság körében az objektíve lehetséges valamennyi körülmény figyelembevételével kell értékelni. Az elhárító tevékenység megítélése szempontjából lényeges a jogtalan támadás célját képező jogtárgy (élet/testi épség, javak, közérdek) meghatározása: i) Az élet ellen irányuló támadás esetén azonban — a védett jogtárgy egyenértékűsége folytán — az

arányosság vizsgálata szükségtelen (ld. LB 15. sz. Irányelv III. fejezet 4. pont); ii) A testi épség ellen irányuló támadások esetében az elhárító magatartásnak arányban kell állnia a

támadással. De nem jelenti az arányosság követelményének a megsértését, ha az életveszélyes testi sértés okozását célzó jogtalan támadás elhárítása a támadó halálát eredményezte (ld. LB 15. sz. Irányelv,

ugyanott). A BH 1996. 405. szám alatt közzétett esetben kimondta az eljáró bíróság, hogy sem a szükségesség, sem az arányosság követelményét nem sérti, ha az elkövető a testi épsége ellen irányuló jogtalan támadás elhárítása során, a védekezés folytán a támadójával szemben – szándékán túl – életveszélyt eredményező sérülést okoz;

iii) Az arányosság megítélése igazán problémássá a saját és az idegen javak, valamint a közérdek elleni

jogtalan támadások elhárítását célzó jogos védelem megítélésekor válik: A problémát az egymással

197

Az LB 15. sz. Irányelv jogos védelemmel foglalkozó III. fejezetének 3. és 4. pontja: 3. A jogos védelem szükségességének megítélését nem lehet kizárólag a támadó és a védekezı személynél levő eszközök veszélyességének mechanikus vizsgálatára korlátozni, hanem a konkrét veszélyhelyzet felmérése, az egymással szemben álló személyek adottságai, a támadók, illetőleg védekezık számaránya, fizikai erőfölénye és az ebből fakadó támadási és védekezési lehetőségek alapján kell a helyzetet értékelni. 4. A jogos védelmi cselekmény arányossága szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az elhárító magatartás nem idézett-e elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna. Az élet ellen irányuló támadás esetén azonban — a védett jogtárgy egyenértékűsége folytán — az arányosság vizsgálata szükségtelen. Más a helyzet, ha a támadás a testi épség ellen irányul. Ilyen esetben az elhárító magatartásnak arányban kell állnia a támadással. Nem jelenti az arányosság követelményének a megsértését; ha az életveszélyes testi sértés okozását célzó jogtalan támadás elhárítása a támadó halálát eredményezte.


szemben álló jogi tárgyak heterogenitása jelenti – az egyik oldalon dolgok (vagyontárgyak) sérelme, a másikon az élet és a testi épség sérelmének veszélyével történő elhárító cselekmény. Újvári Ákos álláspontja: A támadás elhárítás szükséges mértékének meghatározásakor a hazai gyakorlatban azt a teleologikus szemléletet kellene erősíteni, amelyet csírájában a Legfelsőbb Bíróság a 15. számú Irányelv III. pontjában is megfogalmazott, miszerint a támadás elhárítás, mint cél szabja meg a jogos védelem határát, ez jelöli ki a jogszerű védekezés érvényességi területét. Ezt az alaptételt továbbgondolva

arra a következtetésre juthatunk, hogy a jogos védelmi helyzetben lévőtől csupán az követelhető meg, hogy mindvégig támadás elhárítási célzattal csak a szükséges mértékig – azaz a támadás befejezéséig, felújítása veszélyének elmúltáig – védekezzen diszpozíciószerűen. A közvetlen személy elleni erőszakot, vagy fenyegetést nem hordozó vagyon elleni támadások elhárítása esetén az élethez való jog Alkotmányban foglalt, és az Alkotmánybíróság gyakorlata folytán kikényszerített abszolút védelméből fakadóan a szükségesség és a védelmi szándék dualista követelményének van egy kiegészítő, szűkítő kritériuma: a jogtalan támadó élete szándékos kioltásának tilalma. A testi épség, vagy élet elleni támadást magában nem foglaló vagyon elleni támadásoknál, a támadás elhárításának szükségessége esetén a védelmi szándék még eshetőleges formában sem irányulhat a támadó életének kioltására. Ez a követelmény valójában a támadás elhárítási célzat abszolút érvényesíthetősége elé gördít alkotmányosan igazolható akadályt. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a jogos védelmi helyzetben kifejthető vagyonvédelem felső határát – a támadás elhárítás szükségességének, és a védelmi szándék fennállásának esetében – a támadó élete szándékos kioltásának tilalma jelenti

198.

Ad 3) Az elhárításhoz szükséges mérték túllépésének esetkörei: A szükséges mérték túllépése kétféleképpen történhet:

Az arányosság199

megsértésében

megnyilvánuló túllépés Időbeli túllépés

Az elhárításhoz szükséges cselekménynél súlyosabb hátrányt előidéző cselekményt követ el. Példa: Aki a testi sértéssel fenyegető támadást a támadó életének kioltásával hárítja el, adott esetben felel az elhárításhoz szükséges mérték túllépéséért.

A támadás befejezése után követ el a megtámadott az elhárításhoz már nem szükséges cselekményt (ezt szabályozza a törvényhozó a „közvetlenül fenyegető”-kitétellel). Az időbeli túllépés esetében a védelmi cselekmény a támadás vagy annak veszélye megszűnését követően egyhuzamban folytatódik, vagyis a megtámadott azt a cselekményt folytatja tovább a veszély megszűnte ellenére, amely a támadás tartama alatt még szükséges volt. Az időbeli túllépés esetén a jogos védelmi helyzet hiánya miatt bűncselekmény valósul meg. A támadó megölése a támadás elhárítása után általában erős felindulásban elkövetett emberölésnek minősül

200.

A jogos védelem szükséges mértékének a túllépési eseteit a hatályos Btk. 29. § (2) bekezdése szabályozza. A törvényi szabályozás alapvető kiindulási feltétele az, hogy a jogtalanul megtámadott, vagy az a személy, akit a jogellenes támadás közvetlen veszélye fenyeget, a jogos védelem – mint büntethetőséget kizáró ok – keretében nem okozhat nagyobb érdeksérelmet, mint amivel őt a támadás fenyegette. A törvény azonban számol azzal a lehetőséggel, hogy a megtámadott nem mindenkor van abban a helyzetben, hogy a szükségesség és arányosság követelményeit megtarthassa, mert az ellene intézett vagy őt közvetlenül fenyegető támadás olyan lelki állapotba hozza, hogy reálisan az elhárító tevékenység mértékét nem képes felismerni és ennek megfelelően cselekedni. A Btk. 29. § (2) bekezdésében szabályozza azt az esetet, amikor a jogtalan támadás érintettje egyfelől nem képes az ijedtsége vagy a menthető felindulása folytán az említett arányossági követelmény teljesítésére, mert az ellen intézett támadás jellege, intenzitása kizárta az említett követelmény betartását – ilyen esetekben a büntethetőség kizárt.

198

In: Újvári Ákos: Az élethez való jog és a jogos védelem összefüggései; Iustum Aequum Salutare II. 2006/1–2., 91–94. 199

Földvári professzor úr jellemző kérdése volt a záróvizsgákon: Mi nehezíti az arányosság vizsgálatát? – Különböző életviszonyokról van szó, nehéz azokat összehasonlítani (pofon – kínai váza) – A jogos védelem minősítése során befejezett elhárító tevékenységet kell vizsgálni, mellyel kapcsolatban nem tudni, hogy az alapját képező

jogtalan támadás milyen sérelmet okozhatott volna, ha az elhárító tevékenység nem akadályozza meg a támadást. – A jogos védelemben cselekvőnek nincs ideje a mérlegelésre. 200

LB. 15. Irányelv III. fejezet 6. pontja: A jogos védelem körében kifejtett cselekmény értékelése megelőzi az erős felindulásban elkövetett emberölés miatti felelősség megállapítását. Ha a jogos védelmi helyzetben cselekvő menthető felindultságában túllépi az elhárítás szükséges mértékét és tényállásszerű ölési cselekményt valósi meg: a cselekményt a Btk. 166. §-a szerint kell minısíteni, egyúttal a büntetőjogi felelősség tekintetében a Btk. 29. §-a (2) vagy (3) /sic. – a törvényszakasz 2009. augusztusi módosítása után már csak a Btk. 29. §-a (2) – a Szerkesztő/ bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. Ha viszont az elkövető jogos védelmi helyzet megszűnése után, de a jogtalan támadás miatt kialakult menthetı felindulásban követi el a cselekményt, vagyis időbelileg lépi túl a jogos védelem körét: a cselekmény a Btk. 167. §-a szerint minősülhet.


A felindulás jellegét tekintve a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavarhoz hasonló, de nem kóros elmeállapot, hanem éplélektani alapon keletkezik, és nem terjed ki a tudat minden funkciójára, hanem csak

egy adott helyzet helytelen értékelését eredményezi. A kóros elmeállapotnál szabályozott tudatzavartól való különbözősége folytán az ijedtség vagy menthető felindulás mértékének vizsgálata nem igényel orvos szakértői közreműködést, hanem csak bírói értékelést. VII. Kinek okozható sérelem az elhárító tevékenységgel? Ezt a törvény kifejezetten nem határozza meg; a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének álláspontja: csak a jogtalan támadónak okozott sérelem értékelhető jogos védelemként. Vagyoni javak esetén a fenti alapesettől eltérő a helyzet: Előfordulhat, hogy a megtámadott személy az őt fenyegető jogtalan támadást csak olymódon tudja elhárítani, hogy az elhárítás során a támadón kívüli személy vagyoni érdekeit sérti. Ha a jogos védelem többi feltétele is fennáll, akkor a megtámadott személy magatartása jogos védelemnek minősül. Ebben az esetben a sértett vagyon tulajdonosa a jogtalan támadótól követelheti kára megtérítését. VIII. A jogos védelem és a végszükség sajátosságainak összevetése

Mindkettő társadalomra veszélyességet kizáró ok; a végszükség hasonlít a jogos védelemhez, mert a cselekvő végszükség esetén is érdekveszélyeztetést hárít el úgy, hogy másnak sérelmet okoz. A végszükséget azonban nem támadás, hanem veszélyhelyzet alapozza meg. Végszükséget keletkeztető veszély emberi magatartás következtében az alábbi esetekben állhat elő:

veszélyt előidézhet olyan emberi magatartás, amely nem értékelhető jogtalan támadásként;

jogtalan támadás is előidézheti a veszélyt, ha a „támadó‖ nincs már a helyszínen (pl. felgyújtott egy házat);

végszükséget okozhat jogtalan mulasztás is. A végszükséget az emberi magatartáson túlmenően természeti események vagy állatok is előidézhetik. A veszélyhelyzetnek a jogos védelmet keletkeztető támadáshoz hasonlóan közvetlennek kell lennie. A menthető életviszonyok ugyanazok, mint a jogos védelem esetében. A veszélyhelyzet fontos ismérve, hogy vétlenül keletkezik, tehát az elkövetőt sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli. Mentő tevékenység <> elhárító tevékenység: A mentő tevékenységnek is szükségesnek kell lennie, de ezt a törvényhozó másként határozza meg, mint a jogos védelemnél: a veszély „másként el nem hárítható” legyen. A végszükség törvényi meghatározása az arányosság követelményét is tartalmazza – ennek értelmében a mentő tevékenység végszükség esetén csak kisebb sérelmet okozhat, mint amelynek elhárítására törekedett.

IX. A jogos védelem törvényi szabályozásának változásai

A jogos védelemmel kapcsolatos szükséges mérték ijedtségből vagy menthető felindulásból történő túllépésének szabályozása 2009. augusztus 10-i hatállyal jelentősen megváltozott. A módosítások azonban a 29. § szövegezésének csak a (2) és a (3) bekezdését érintették. A jelenleg hatályos szövegezés (2) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján egyértelmű, hogy a bekezdés az időbeli túllépésre nem, hanem csak az arányosság követelményével kapcsolatos mérték túllépésére vonatkozik – és ezzel kapcsolatban is csak az ijedtség és a menthető felindulás miatti túllépésre. A Btk. 2009. augusztus 10. előtt hatályban levő szabályozása két külön bekezdésben szabályozta a jogos védelemhez szükséges mérték túllépésének kérdését. Az elhárítás mértékének túllépése a korábbi szabályozás szerint (is) alapvetően jogtalan volt, noha a törvényhozó bizonyos esetekben büntetlenséget („nem büntethető az sem…‖) biztosított a szükséges mértéket túllépő személy számára – ez arra az esetre vonatkozott, amikor az elkövetőt a támadás által kiváltott ijedtség, vagy menthető felindulás megakadályozta az elhárításhoz szükséges mérték felismerésében (Btk. 29. § régi (2) bekezdése). A régi szabályozás ugyanakkor egy másik esetet is tartalmazott az elhárítás mértékének túllépésével kapcsolatban, ez arra az esetre vonatkozott, amikor az elkövetőt a támadás által kiváltott ijedtség, vagy menthető felindulás csak korlátozta (de nem akadályozta) az elhárításhoz szükséges mérték felismerésében (Btk. 29. § régi (3) bekezdése). A lényeges különbség a (2) bekezdés szerint minősített cselekményhez képest az, hogy míg a (2) bekezdés szerinti minősítésnél felmentő ítéletet hozott a bíróság, a (3) bekezdés szerinti minősítés esetén bűnösítő ítélet született, melynek során a bíróság az ijedtséget vagy menthető felindulást csak a büntetés kiszabása körében vette figyelembe (lehetősége volt a büntetés korlátlan enyhítésére). A régi szabályozás értelmében azonban a jogos védelem során a támadás által kiváltott ijedtség, vagy menthető felindulás által az elhárításhoz szükséges mérték felismerésében korlátozott személynek még akkor is joghátrányokkal kellett számolnia (pl. az ítélet miatt büntetett előéletűnek minősült), ha a bíróság a büntetés kiszabásától egyébként eltekintett.

A 2009. augusztus 10. előtti szabályozás: Btk. 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye,

javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt

ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt

korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. (A Btk. 29/A. § nem létezett 2009. augusztus 10. előtt)


A jogos védelem intézményének 2009. augusztus 10. utáni szabályozása az elhárításhoz szükséges mérték korlátozott felismerésével kapcsolatos szabályozást megszűntette; az új szabályozás (az „új‖ (2) bekezdés) már nem tesz különbséget az elhárításhoz szükséges mértéknek a támadás által kiváltott ijedtség vagy menthető felindulás miatt korlátozott vagy teljesen hiányzó felismerése között: Az elhárításhoz szükséges mérték a támadás által kiváltott ijedtség, vagy menthető felindulás miatti túllépése minden további differenciálás nélkül büntethetőséget kizáró ok

201.

A Btk. 29. § (2) bekezdése alkalmazhatóságának alapvető feltétele azonban az (1) bekezdésben foglalt jogos védelmi helyzet tényleges fennállása; ennek hiányában ugyanis a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szóba sem kerülhet! Az elhárításhoz szükséges mérték túllépése a hatályos Btk. 29. § (2) bekezdése szerinti büntetlenségének másik lényeges feltétele, hogy csak az a támadás által kiváltott ijedtség, vagy menthető felindulás miatti túllépésre vonatkozik: Az elhárításhoz szükséges mérték bármilyen más okra visszavezethető túllépése változatlanul jogellenes!

A kitérési kötelezettség: (Btk. 29. § új (3) bekezdése) A 2009. augusztus 10-én hatályba lépett új szabályozás további nóvuma a jogtalan támadás elől történő kitérés kötelezettségének megszűntetése. A kitérési kötelezettséget a Legfelső Bíróság az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatban kiadott 15. sz. Irányelvének a jogos védelmet szabályozó III. fejezetének 2. pontja

202

tartalmazza. Az Irányelv ezen pontja kivételes kitérési (büntetőjogilag közömbös elhárítási módra vonatkozó) kötelezettséget állapított meg az alábbi esetekre:

hozzátartozótól a felmenője, testvére vagy házastársa részéről ellene intézett, vagy fenyegető támadáskor,

súlyosabb fokban kóros elmeállapotban és szemmel láthatóan tudatzavarban szenvedő személyek jogtalan támadása esetén is, függetlenül attól, hogy a tudatzavart állapotot mi válthatta ki (pl. ittasság).

A tudatzavaros állapotú támadóra vonatkozó szabály nem vonatkozott az önhibából leittasodott támadóra. Az irányelv hivatkozott részét ugyanis csak a törvény szövegével, azaz a Btk. 24. § és 25. §-aival összefüggésben kellett értelmezni, mert az irányelv a törvény anyagi rendelkezéseit nem rontja le és nem is oldja fel. Az irányelv ezekre az esetekre vonatkozóan a jogtalanul megtámadott személy becsületét vagy más érdekét nem tekintette veszélyben levőnek, ezért vélelmezte, hogy az hátrányok elszenvedése nélkül kitérhet a támadás vagy a fenyegető helyzet elől. Ezért a régi szabályozás kitérési/menekülési kötelezettséget írt elő olyan esetekre, ha a kitérés/menekülés a megtámadottnak sem becsületét, sem más érdekét nem veszélyeztette volna.

A Btk. 29. § (3) bekezdésének 2009. augusztus 10-i módosításával a jogos védelmi helyzetben elhárító cselekményt tanúsító személy mentesült a kitérési kötelezettség alól.

X. A jogtalan támadás megelőzése – Btk. 29/A. §

A törvényhozó a Btk. 29. § 2009. augusztus 10-én hatályba lépett módosítása során 29/A. számon új paragrafust is beillesztett a törvénybe, mely a jogos védelemmel kapcsolatban megelőző jelleggel alkalmazott eszközökre

vonatkozóan tartalmaz szabályokat: Btk. 29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez

szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved

sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

Az új szabályozás a hazai jogirodalomban már korábban teret nyert állásponttal áll összhangban, miszerint „az előzetes óvintézkedések jogszerűségének kategorikus elutasítása nem helyeselhető, mert bár igaz, hogy jogtalan támadás nélkül nincs jogos védelem, az óvó-védő berendezések épp akkor lépnek működésbe, akkor fejtik ki védelmi funkciókat, amikor a támadás megkezdődik (pl. a tolvaj megpróbálja befeszíteni az ajtót). Amint azt több szerző is kifejti, »az óvóeszköz alkalmazása tulajdonképpen előkészület a védelemre«, és a védekezés a támadással veszi kezdetét. Az ilyen eszközök ugyan nem képesek felmérni, hogy milyen mértékű védekezésre van szükség, meg tudja azt ítélni a készülék telepítője. Így, ha a vagyon elleni bűncselekmények

201

LB 15. sz. Irányelv III. fejezetének 5. pontja: A szükségességet és arányosságot tárgyi tényezık alapján kell megítélni. Ijedtség vagy a menthető felindulás által az elkövetı felismerési, akarati vagy értékelő képességét kizáró vagy korlátozó tudatzavar azt eredményezheti, hogy a megtámadott a tényleges vagy a közvetlenül fenyegetı támadást az elhárítás időpontjában a valóságosnál súlyosabbnak ítéli meg, illetőleg azt súlyosabban viszonozza. Azt, hogy a jogtalan támadás az elkövetőben milyen hatást váltott ki, az ijedtség vagy menthető felindulás kizárta, avagy korlátozta-e a védekezés szükséges mértékének a felismerésére vonatkozó képességében: olyan kérdés, amelyet annak alapján kell megítélni, ahogyan a kialakult helyzetet a megtámadott észlelte. Ilyen nézőpontból kell vizsgálni, hogy mennyiben volt elvárható a megtámadottól a támadás elhárításhoz szükséges mód és mérték helyes megválasztása. 202

LB 15. sz. Irányelv III. fejezetének 2. pontja: A jogtalan támadás esetén a megtámadott általában nem köteles meneküléssel kitérni a támadás elől; kivételesen azonban a büntetőjogilag közömbös elhárítási mód választásának a kötelezettsége terheli a hozzátartozót a felmenője, testvére vagy házastársa részéről ellene intézett, illetőleg fenyegetı támadás esetén. Megkívánható ez a súlyosabb fokban kóros elmeállapotban, szemmel láthatóan tudatzavarban levő személyek jogtalan támadása esetén is, függetlenül attól, hogy a tudatzavart állapotot mi válthatta ki.


megakadályozására szolgáló eszköz legfeljebb csak testi sértés előidézésére alkalmas, az arányosság követelménye nem sérül. Amennyiben a védekező megsérti az arányosság követelményét, az általa megvalósított cselekményért felelősséggel tartozik. Így azt, aki a testi épsége ellen támadót megöli, emberölésért kell felelősségre vonni.

203”

Ezek a megelőző jelleggel alkalmazható eszközök nincsenek közvetlenül nevesítve a törvényben, ezért ezek körét csak a velük szemben a törvényszövegben támasztott 3 feltétel segítségével lehet behatárolni:

1. A megelőzéshez alkalmazott védelmi eszköz élet kioltására alkalmas nem lehet. 2. A jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszköz csak a jogtalan támadónak okozzon

sérelmet. Ez ismételten szűkíti a megelőzéshez alkalmazható védelmi eszközök körét, hiszen a legtöbb megelőző védelmi eszköz hatását annak működési elve révén nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen kizárólag a jogtalan támadást végrehajtó személyre korlátozni; különösen akkor, ha a jogtalan támadáskor a konfliktusban részt nem vevő személyek is vannak a közelben.

3. A törvényhozó a jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatban az eszközt alkalmazó személlyel szemben fogalmaz meg kötelezettséget: a megelőzéshez szükséges eszközt alkalmazó személy köteles a sérelem (ti. a jogtalan támadó sérelme) elkerülése érdekében mindent megtenni, ami tőle az adott helyzetben elvárható.

E feltételek alapján az alábbi eszközök alkalmazhatóak megelőző jelleggel (a teljesség igénye nélkül):

Gáz-riasztó fegyverek: Ezen eszközök körébe vonhatók a gáz-riasztó fegyverek, melyek a fegyverekre vonatkozó szabályozás EU-jogharmonizáció keretében végrehajtott módosítása révén 2004. szeptembere óta lakásban/bekerített magánterületen belül engedély nélkül tarthatók, közterületen a gáz-riasztó fegyverre kiadott fegyverviselési engedéllyel a ruházat alatt, rejtetten viselhetők

204, és jogtalan támadás elhárításához használhatók.

Egyéb eszközök: A fenti feltételeknek általában megfelelnek mindazok az eszközök, melyek a támadó irritálásával (fény,

hang, gáz, esetleg mikrohullámú sugárzás) fejtik ki hatásukat. Nem vonhatók ebbe a körbe azonban az engedély nélkül tartható, de az élet kioltására alkalmas eszközök (pl. olyan kés, melynek szúró-hosszúsága vagy vágóéle 8 centimétert meghalad – de a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet mellékletében

205 szabályozott

minden egyéb eszköz sem). A törvényszöveg nem nyújt eligazítást arra vonatkozóan, hogy a törvényhozó a megelőzéshez alkalmazható védelmi eszközökkel kapcsolatosan tolerálni kívánja-e a támadóban súlyos/maradandó sérelmet (tartós egészségkárosodást) okozó megelőző jelleggel alkalmazott eszközök használatát:

egyfelől csak az élet kioltására való alkalmatlanságot írja elő – ebből következően tehát megengedi a testi sértés okozását, de nem határolja be annak súlyosságát;

másfelől azonban általános, a támadó sérüléseinek elkerülésére irányuló kötelezettséget ír elő a megelőző védelmi eszközt alkalmazó személy részére. E kötelezettség bizonyos kockázatot jelent a megelőző eszközt alkalmazó személyre nézve, mert magatartása értelmezhető e kötelezettség megszegésének is, ha a megelőző jelleggel alkalmazott eszköz működésbe lépése folytán a támadó súlyosan megsérül, vagy tartós egészségkárosodást szenved.

A törvényhozó által a megelőzéshez alkalmazható védelmi eszközökkel összefüggésben elvárt magatartás meghatározása – vélelmezhetően szándékosan – a segítségnyújtás elmulasztása

206 bűncselekmény

tényállásában köszön vissza, és vizsgálata a jövőben feltehetően különös hangsúlyt fog kapni a megelőzéshez szükséges eszközök használata során előállt jogos védelmi helyzetek megítélése során.

203

Belovics Ervin, In: Balogh Ágnes-Kőhalmi László: Büntetőjog I. Általános Rész, Dialog Campus 2007, 131-132. o. 204

A fegyverekről és a lőszerekről szóló 253/1994 (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. § b/ pontja 205

Melléklet a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez: A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:

a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúró-hosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől

függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj,

francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);

b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);

c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;

d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);

e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);

f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló).

g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő

zárnyitó szerkezetek); 206

Btk. 172. § (1) Aki nem nyújt tőle várható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ

el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a

segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 18. B) A gondozás elmulasztása és a tartás elmulasztása 139/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

18. B) A gondozás elmulasztása és a tartás elmulasztása

A gondozás elmulasztása

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények közé tartozik. Btk. 173. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási

kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntettet


1. Jogi Tárgy: az élet, a testi épség és az egészség

Passzív alanya: csak olyan személy lehet, aki az állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tud Kiskorú

207 nem lehet passzív alanya a gondozási kötelezettség elmulasztásának. Kiskorú gyermek sérelmére a

specialitás elvének megfelelően a Btk. 195. § (1) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetésének bűntettét kell megállapítani. A kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése jóval nagyobb kört ölel fel, mint csupán az élet, testi épség vagy egészség veszélyeztetése – ugyanakkor a kiskorú értelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése nem jár az élet, testi épség vagy egészség veszélyeztetésével – tehát a két bűncselekmény jogi tárgya is eltérő.

2. Elkövetési magatartás: A gondozási kötelezettség nem teljesítése, mely csak passzív magatartással valósítható meg. A gondozás tágabb körű fogalom az eltartásnál. Tartalma a jogosult állapotától függ (másfajta gondozásra van

szüksége egy bénának, mint egy vaknak). A gondozás nem csak a szorosan vett testi szükségletek kielégítését foglalja magában, hanem a jogosult életének, testi épségének, egészségének és felügyeletének fenntartásához szüksége minden teendő elvégzését. Az elkövető gondozási kötelezettsége meghatározott személlyel szemben áll fenn, és jogi alapokon nyugszik. Ez

lehet az elkövető és a passzív alany közötti családi vagy egyéb személyes viszony, jogszabályi rendelkezés vagy szerződés.

Ebből következően gondozási kötelezettség terheli:

a betegápolót a beteggel szemben,

az eltartót az eltartottal szemben,

a gyermeket az idős szülő tekintetében, stb.

A gondozási kötelezettség elmulasztása nem tiszta mulasztási bűncselekmény, mert a mulasztás akkor válik büntethetővé, ha a törvényi tényállásban meghatározott következmény is beáll – ez pedig a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető körülmény (veszélyhelyzet). A bűncselekmény e veszélyeztető körülmény beállásával válik befejezetté. A törvény szövege ugyan nem mondja ki, de az idevágó miniszteri indoklás szerint a veszélynek közvetlennek és ténylegesnek kell lennie – absztrakt veszélyhelyzet nem elegendő. A bűncselekmény csak abban az esetben állapítható meg, ha a gondozási kötelezettség nem teljesítése és a veszély kialakulása között okozati kapcsolat áll fenn. 3. Alanya: tettesi minőségben csak az lehet, akit a sértettel szemben konkrét gondozási kötelezettség terhel

4. Bűnösség: kizárólag szándékosan követhető el

Az elkövetőnek tisztában kell lennie kötelességével, a gondozásra jogosult helyzetével, annak segítségre szoruló állapotával. Tudatának át kell fognia, hogy meghatározott magatartás elmulasztása esetén a sértett élete, testi épsége és egészsége veszélybe kerül, és ezt kívánva vagy ebbe belenyugodva kell cselekednie. Az elkövetési magatartás jellemzően passzív magatartás (a gondozási kötelezettség nem teljesítése), de megvalósítható aktív magatartással is (mely viszont ellentétes a gondozási kötelezettség szerint szükséges magatartással). Egység&Halmazat:

Ha a veszély realizálódik is, a testi sértés vagy a halál bekövetkezik, a minősítés attól függ, hogy az elkövető szándéka ezekre az eredményekre kiterjedt-e:

207

Gondozás elmulasztása Kiskorú veszélyeztetése a 2 törvényi tényállás majdnem ugyanaz - a különbség a sértetti kör: A 195. §

esetében a kiskorú (tehát mindenki, aki 18 év alatt van) a 173.§-nál tényállási elem az idős kor - de az állapotánál fogva gondozásra szoruló

személy is (tehát nemcsak az időskorúak, hanem más is!) = a lényeg: 18 év fölött, aki gondozásra szorul kiskorú nem! (mert az 195. § szerint fog minősülni).


ha akár csak eshetőlegesen is kiterjedt, akkor testi sértés illetve emberölés állapítandó meg;

ha nem: indokolt a halmazat megállapítása gondozás elmulasztása és a testi sértés, illetve az emberölés gondatlan alakzata között.

Ha az elkövető tudata a szándékos mulasztása során átfogja a sértett halálnak bekövetkezését, és ebbe belenyugodva cselekszik – cselekménye emberölés bűntette! Gondozási kötelezettség elmulasztása – tartás elmulasztása: A tartás elmulasztása önmagában soha nem nyújt alapot a 173. § megállapítására, mert az elkövetési magatartás és a passzív alany alapvetően eltér egymástól. Amennyiben a gondozó egyben az eltartásra kötelezett személy is, és a tartási kötelezettségének elmulasztásával a sértett élete, testi épsége vagy egészsége közvetlen veszélybe kerül, a gondozás elmulasztását kell megállapítani. Ebből következik, hogy e 2 bűncselekmény vonatkozásában bűnhalmazat nem jöhet létre.

A tartás elmulasztása:

Jellege: A házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények közé tartozik. Btk. 196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából

nem teljesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

(2)

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos

nélkülözésnek teszi ki.

(4) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha

kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

1. Jogi Tárgy: a jogosítottnak az eltartására vonatkozó joga

A törvény szövegéből adódóan a tartási kötelezettségnek jogszabályon és végrehajtható hatósági határozaton kell alapulnia – nem általában jogszabályon, hanem kizárólag a családjogi szabályokon alapuló tartási kötelezettség elmulasztása jár büntetőjogi felelősséggel. Ebből adódóan a szerződésen alapuló tartási kötelezettség elmulasztása büntetőjogi relevanciával nem bír. Jelenleg a Csjt. és a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény tartalmaz a tartásra vonatkozó rendelkezéseket. Családjogi szabályok alapján tartási kötelezettség terhelheti a házastársat a különélő és a volt házastársával szemben, a leszármazót, a felmenőt, a nagykorú testvért, a mostohagyermeket, a mostohaszülőt. A gyakorlatban a leggyakoribb a gyermektartási kötelezettség elmulasztása. A tényállásban megjelölt végrehajtható hatósági határozat mindenekelőtt a polgári bíróság végzése, illetve ítélete. Gyermektartásdíj esetében a bíróság ideiglenes intézkedést hozhat, amely előzetesen végrehajtható. A végrehajtható hatósági határozatban előírt „tartási kötelezettség‖ kizárólag a polgári jog szabályai szerint érvényesíthető követelést jelent. A Csjt. 68. § szerint a 6 hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.

2. Elkövetési magatartás: a tartási kötelezettség nem teljesítése

A büntetőjogi felelősségnek nem feltétele, hogy a tartásra jogosult a büntetőeljárás megindítása előtt igénybe vegye a tartási kötelezettség kikényszerítésére rendelkezésre álló polgári jogi eszközöket. A 196. § (1) bekezdés ún. tiszta mulasztási bűncselekményt határoz meg, az eredmény nem tényállási elem. Az elkövetési magatartás rendszerint hosszabb időn keresztül ismétlődő mulasztások sorozatából tevődik össze. Az elkövetés a vád tárgyává tett első mulasztással kezdődik, de a bíróságnak az elsőfokú ítélet meghozatalának időpontjáig történt összes mulasztást el kell bírálnia, mivel a vádirat benyújtását követő mulasztások is a vád tárgyához tartoznak. Ezzel szemben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala óta a fellebbezési tárgyalás határnapjáig eltelt időt nem vonhatja ítélkezése körébe

208.

Az elsőfokú ítélethozatalt követően esedékessé vált fizetési kötelezettségek teljesítésének elmulasztása a fellebbezési eljárásban ítéleti tényállás tárgyává nem tehető. A terhelt újabb tartási kötelezettségmulasztása mint új bűncselekmény csak újabb büntetőeljárás tárgyául szolgálhat [BKv 15. (BK 34.)].

208

Be. 351. § (1) A másodfokú bíróság a határozatát az első fokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az első fokú bíróság ítélete

megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak [Be. 323. § (3) bek.], és ennek alapján a másodfokú bíróság

bizonyítási eljárást folytat le.


Az elkövetési időn belül minden esedékességi időszakra nézve külön-külön kell vizsgálni, hogy a tartásra kötelezett teljesítette-e tartási kötelezettségét. 3. Alanya: csak az lehet, akit a hatóság végrehajtható határozatával tartásra kötelezett


A szándék egyenes és eshetőleges egyaránt lehet. Az elkövető csak akkor felel a tartás elmulasztásáért, ha kötelezettségét „önhibájából

209” nem teljesíti.

Önhiba: Valamely negatív értékelés alá eső magatartás (tevékenység vagy mulasztás), illetőleg annak okául szolgáló állapot, történés – mely a magatartást tanúsító személynek felróható. 5. Minősített eset:

Ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki – ez akkor valósul meg, ha a jogosult olyan javakban szenved hiányt, amelyek az elemi életszükséglet kielégítésére szolgálnak. Az eredmény vonatkozásában elegendő a gondatlanság is. A súlyos nélkülözés veszélye a minősített eset megállapításához nem elegendő. A 196. § (4) bekezdése sajátos büntethetőséget megszűntető okot állapít meg, illetve a (3) bekezdésben minősített eset vonatkozásában a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé, mert nagyobb társadalmi érdek fűződik a tartás – akár utólagos – teljesítéséhez, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához.

Fontos különbség: Az (1) bekezdés szerinti tényállás esetében: „nem büntethető” az elkövető; a (3) bekezdés esetében: „korlátlanul enyhíthető” a büntetés! A korlátlan enyhítési lehetőség csak az I. fokú ítélet meghozataláig

210

adott! A II. fokú ítélet meghozatala előtti megfizetés csak enyhítő körülménynek minősül!

211


Tekintettel arra, hogy a tartásdíjat előre kell fizetni és az elkövetési magatartás rendszerint hosszabb időn át ismétlődő mulasztásokkal valósul meg, a vád tárgyává tett első mulasztástól az elsőfokú ítélet meghozataláig terjedő időszakon belül valamennyi mulasztás természetes egységet alkot – a folytatólagosság megállapítása kizárt. A tartás elmulasztása esetén a bűnhalmazat szempontjából a sértettek száma irányadó – a jogosultak vagy a hatósági határozatok száma, illetőleg a fizetési kötelezettségek jogcímének különbözősége közömbös. Tartásdíj megfizetésére irányuló kérelem büntetőeljárásban történő elbírálása:

(BK.33 – az LB BK az 5/2007. BJE határozatával hatályon kívül helyezte): „A tartás elmulasztása miatt indított büntetőeljárás során erre irányuló kérelem esetén sem kötelezheti a büntetőbíróság a terheltet a tartásdíj fizetésére, és nem ítélheti meg ezt visszamenően sem.” A Be. 55. §-ának (2) bekezdése szerint a magánfél a terhelttel szemben a büntetőeljárásban azt a polgári jogi igényét érvényesítheti, amely a bűncselekmény folytán keletkezett. A tartásra jogosultság azonban nem olyan polgári jogi igény, amely bűncselekmény folytán keletkezett, hanem a bűncselekménytől függetlenül - sőt szükségképpen azt megelőzően - jött létre. A tartásra jogosultságból folyó kötelezettség nem teljesítése valósítja meg a bűncselekményt. A tartási igény tehát a büntetőperben nem érvényesíthető, a büntetőbíróság tartásdíj fizetésére nem kötelezhet. Célszerűségi szempontok alapján sem lehet a büntető ítélkezést a polgári jogi követelések behajtásának eszközévé tenni.‖

209

(BK.72 – az LB BK az 5/2007. BJE határozatával hatályon kívül helyezte) a kóros elmeállapotú személynél az önhiba nem jön szóba. A tartási kötelezettséget a nyomozati szakban fel lehet függeszteni egyszer 6 hónapra. 210

BKv. 15. (volt BK. 34): Csak az I. fokú ítéletre érvényes! A II. fokú ítélet meghozatalakor a II. fokú ítélet esetében már nem lehet a tartási

kötelezettségnek eleget tenni, illetve a tartási kötelezettség elmulasztását fölvállalni ez újabb büntetőeljárást von maga után. Tehát a nem büntethetőség az I. fokú ítélet meghozataláig releváns = addigra teljesíteni kell! 211

A záróvizsgán meg szokták kérdezni, hogy mi van, ha első- és másodfok között sem tesz eleget kötelezettségeinek, akkor súlyosbít-e? Helyes válasz: NEM, mert az új bűncselekmény lesz. A másodfok csak az elsőfokból dolgozik!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 19. A.) A végszükség 142/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

19. A.) A végszükség

Általában:

- Elhelyezése a büntetőjog tudomány rendszerében: a büntethetőséget képező akadályok dogmatikai rendszerében az első csoportot képező társadalomra veszélyességet kizáró okok egyik esete (másik a jogos védelem).

- Végszükség esetén is érdekveszélyeztetést hárít el a cselekvő úgy, hogy másnak sérelmet okoz. Vannak azonban lényeges eltérések.

- A végszükség (és a jogos védelem) esetei tipikusan kezdő formulája: „Nem büntethető…‖ Törvényi szabályozás:

Btk. 30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható

veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a

cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.

(2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert

ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.

(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem

nagyságának felismerésében.

(4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.

- A végszükség alapja: az állampolgárok védelme az állam feladata, de e védelmi jogból kénytelen átengedni egy részt az állampolgároknak, azokban az esetekben, amikor az államhatalmi védelem nem elegendő. Az állam csak a védelmi jogából enged át egy részt, és nem a felelősségre vonás jogából! (u. a. jogos védelem)

- Különbség: végszükség esetén nem jogtalan támadás teszi szükségessé az elhárító tevékenységet, hanem egy olyan veszélyhelyzet kialakulása, amely nem róható a cselekvő terhére.

- Jogilag azért menthető e cselekmény, mert az emberi természettel egyező az az eljárás, miszerint az ember a neki fel nem róható módon keletkezett veszélyből igyekszik magát és javait menteni.

- Ebből következik, hogy e mentést el kell ismerni más személye és javai, valamint a közérdek vonatkozásában is.

1. A veszély

- A végszükséget meghatározott veszély alapozza meg (s nem jogtalan támadás, mint a jogos védelem esetében – ez az elhatárolás legfőbb ismérve.)

- A végszükséget előidéző veszély emberi magatartás következtében is előállhat, mégpedig háromféleképpen: 1.) előidézhet veszélyt olyan emberi magatartás, amely nem értékelhető jogtalan támadásként, 2.) jogtalannak is tekinthető támadás idézte elő a veszélyt, de a támadó már nincs a helyszínen (pl.

felgyújtott egy házat) 3.) végszükséget keletkeztethet a jogtalan mulasztás is, amely nem hoz létre jogos védelmi helyzetet. A

jogtalan mulasztónak – vagy másnak – aktivitásra kényszerítése ezért a végszükség szabályai szerint értékelendő.

- Az emberi magatartások e három csoportja mellett a végszükséget megalapozhatják természeti események, vagy állatok is.

- Az emberi magatartások, a természeti események és az állat viselkedése olyan helyzetet kell előidézzen, amely meghatározott sérelem beállásának a valószínűségét foglalja magában. Meghatározott érdekek veszélyének kell fennállni.

- A veszély három lényeges alapismérve: tényleges, közvetlen, véletlen. 1.) A veszély csak tényleges lehet, a feltételezett nem elégséges. A tévesen feltételezett veszélyben cselekvő

magatartását a „tévedésre‖ vonatkozó rendelkezésék alapján kell értékelni. 2.) A veszély csak közvetlen lehet, ezt a törvény kifejezetten rögzíti is. A közvetlenség körülményei a jogos

védelem közvetlen veszélyével azonosak.

Két esete:

1.) ha a veszély már megkezdődött, vagy 2.) a veszély beálltának közvetlen veszélye fennáll. Első eset: ténylegesen fennáll (beállt) egy veszély. A vélelmezett, de ténylegesen folyamatban nem lévő veszély nem keletkeztet végszükséget. Az ilyen vélt veszély elhárítása nem minősül végszükségben való cselekvésnek, azt a tévedés szabályozásának keretében kell értékelni. Második eset: a veszélyhelyzet még nem állt be, de annak közvetlen

veszélye fennáll. A védekezés joga így már a veszélyhelyzet beállta előtt megnyílik. A közvetlenség ekkor szűken értelmezendő, vagyis az elhárító cselekmény a veszélyhelyzetet csak nagyon rövid idővel előzheti meg.

- Ha a veszélyhelyzet nem kezdődött meg, és beálltának nagyon rövid időn belüli veszélye nem áll fenn, nem lehet végszükségről beszélni.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 19. A.) A végszükség 143/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

- Az elhárító cselekmény alkalmazásakor a végszükség beálltának befejezetlennek (el nem múltnak) kell lennie. Ha a veszélyhelyzet már elmúlt, nem beszélhetünk végszükségről.

3.) A veszélynek véletlenül kell keletkeznie: „a veszély előidézése nem róható a terhére‖. A veszély előidézése annak nem róható terhére, aki az előidézésben nem bűnös: sem szándékos, sem gondatlan előidézés nem terheli (vétlenség = bűnösséghiány). Ez a követelmény azonban csak a végszükségben cselekvőre áll fenn. Csak az hivatkozhat végszükségre, akit a veszély vonatkozásában sem szándékosság, sem gondatlanság nem terhel. Nem feltétel azonban, hogy a végszükségben cselekvő személlyel szemben álló (megkárosított) személy is vétlen legyen. A végszükségben cselekvő okozhat kárt annak is, aki bűnös mulasztásával okozott elő valamilyen veszélyt. Ha a támadó olyan magatartást tanúsított, amely jogtalan támadásnak minősül, akkor nem a végszükség, hanem a jogos védelem szabályai alkalmazandók.

2. Menthető életviszonyok és a mentő tevékenység

- A menthető életviszonyok ugyanazok, mint a jogos védelemnél. - A törvényhozó felsorolja azokat az életviszonyokat, amelyek megtámadása jogos védelmet keletkeztet:

1.) saját személye, 2.) mások személye, 3.) saját vagy mások javai, 4.) közérdek.

- Az életviszonyok felsorolása ismét megerősíti azt, hogy a törvényhozó nemcsak a saját, hanem mások életének, javainak mentését, és a közérdek védelmét teszi lehetővé.

- A támadás irányulhat személy vagy javak ellen is. A személy itt gyűjtőfogalmat jelent: ide tartozik az élet és testi épség, egészség mellett a becsület, az otthon használata, a magántitok sérthetetlensége, a mozgási, helyváltoztatási, a nemi szabadság is. Ezek támadása jogos védelmi helyzetet keletkeztet, de ugyanezekre végszükség is fennállhat.

- A Btk. szerint a közérdek elleni támadás is jogos védelmi helyzetet keletkeztet. Ha a közérdeket nem támadás, hanem veszély fenyegeti, végszükség is fennállhat. E fogalom nem szűkíthető. Ide tartozik: a közrend, a köznyugalom, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás zavartalan működése, a politikai közhangulat stb. – nemcsak vagyoni jellegű érdekeket jelent.

- A mentő tevékenység első feltétele a szükségesség. Itt lényeges szempont, hogy a veszély „másként el nem hárítható”. Ez csak a cselekvés szükségességére utal, az arányosságra nem!

- Mivel a „másként el nem háríthatóság‖ nem foglalja magában az arányosság követelményét, ezt külön meg kell fogalmazni: „a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint aminek elhárítására törekedett.”

- Szükségesség és arányosság a két feltétel, amely a kárt okozó cselekményt megengedetté, jogossá teszi. A szükséges és arányos cselekvések nem veszélyesek a társadalomra, sőt esetenként hasznosak. Ha valamelyik feltétel hiányzik a cselekmény jogtalan, és a jogtalan cselekménnyel szemben jogos védelemnek van helye.

- Aki végszükségben cselekedve túllépi a mentéshez szükséges mértéket, e túllépése jogtalan, és így a megtámadott jogos védelmi helyzetbe kerül. Jogtalan tehát az elhárítani kívánt sérelemmel azonos súlyú sérelem okozása is!

- A túllépés jogtalansága ellenére a büntethetőség kizárása vagy a korlátlan enyhítés lehetővé tétele más ok miatt indokolt lehet.

3. Kinek okoz sérelmet a végszükségben cselekvő?

- Végszükség esetén a károsult rendszerint éppen olyan vétlen személy, mint a végszükségben cselekvő. - Ha a károsult bűnös a veszély keletkezésében, magatartásának értékelése többféle lehet:

1.) Ha a veszélyhelyzetet a károsult jogtalan magatartásával idézte elő, de tevékenységét már befejezte. A fennálló veszély elhárítására ilyenkor a végszükségre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

2.) Ha a támadó magatartás még folyamatban van, jogos védelmi helyzet áll fönn. 3.) Ha a károsult passzív magatartásával tette lehetővé a veszélyhelyzet kialakulását, ekkor a

veszélyhelyzetben cselekvő végszükségben követi el cselekményét. 4. A mentésre jogosultak

- Bárki mentheti a veszélybe került, és a törvényi tényállásban felsorolt érdekeket: nem csak az cselekszik végszükségben, akinek személyét és javait veszély fenyegeti, hanem az is, aki más személyét vagy javait, vagy a közérdeket menteni igyekszik (u.a. jogos védelem).

- Kivétel: nem hivatkozhat végszükségre, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége. Az ilyen

személyek nem menekülhetnek úgy, hogy az őket fenyegető veszélyt másra hárítják, vagy más személyét vagy javait károsítják.

5. A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka - A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka nem alkalmazható, mert a Btk. 28. §-a

törlésre került! - A törvény csak a büntetés alkalmazását zárja ki, megrovás – mint intézkedés – azonban a 71. § alapján

kötelező.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 19. B) A hamis vád és a hatóság félrevezetése 144/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

19. B) A hamis vád és a hatóság félrevezetése

Jellegük: az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül a hamis vád a legsúlyosabb. Kiemelkedő társadalomra veszélyességét az jelenti, hogy az igazságszolgáltató hatóságok nem – vagy csak késedelmesen – tudják teljesíteni feladatukat, az igazság kiderítését. I. Hamis vád

Btk. 233. § (1) Aki

a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,

b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,


(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul.

(3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

234. § Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy

tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű

munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

235. § Aki

a) mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság előtt szabálysértés, illetőleg nyomozó hatóság,

ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol,

b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság

tudomására,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az

alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy

befejezésének napján kezdődik.

(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is a hamis vád elkövetőjének a büntetése, ha a

vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.

1. Jogi tárgya: az igazságszolgáltatás rendje (zavartalan és törvényes működése), az ember becsülete,

szabadságjogai A bűncselekmény passzív alanya: az elkövetőtől különböző, egyedileg azonosítható, élő természetes személy, aki ellen büntetőeljárás indítható, azaz más személy. A vád csak az elkövetőktől különböző személy ellen irányulhat, a hamis önvád a hatóság félrevezetését valósítja meg. A megvádolt személynek (a sértettnek) egyedileg azonosíthatónak kell lennie, azaz az elkövetőnek olyan adatokat kell megjelölnie, amelyek alapján csak egy személy kerülhet gyanúba. Nem szükséges azonban a feljelentett nevének ismerete, s így az „ismeretlen tettes‖ ellen tett feljelentéssel is megvalósulhat a cselekmény, ha a feljelentésének tartalma alapján csak egy konkrét személy azonosítható

212. Ha a közölt adatok azonban

legalább 2 személyre illenek: hamis vád megállapításának nincs helye! A megvádolt személynek élő, valóságos személynek kell lennie. A már meghalt személy passzív alany nem lehet. Olyan személy azonban lehet passzív alany, akivel szemben büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, kivéve, ha ez az ok egyértelműen kiderül a vádaskodásból (pl. közli, hogy az elkövető gyermekkorú). Kivétel a büntethetőséget kizáró kóros elmeállapot esete, ha a hamisan megvádolt személlyel szemben kényszergyógykezelés alkalmazható. 2. Elkövetési magatartás: a hamis vádolás, illetve a bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozása Ad a) A hamis vádolás minden olyan tartalmú nyilatkozat, mely büntető (illetve a 235. § esetében szabálysértési

vagy fegyelmi) eljárás megindítására alapul szolgálhat. A vádolás nem azonos azzal az eljárásjogi aktussal, amelyben az ügyész vádat emel.

A vádolás terhelő tényállítás, annak közlése, hogy bűncselekmény történt

- olyan magatartás, melynek egyik feltétele az, hogy a megvádolt személy a Btk. Különös Részében meghatározott valamely törvényi tényállást megvalósította – a másik feltétele pedig az, hogy a megvádolt személy ellen az Általános Rész szerint büntetőeljárás legyen indítható (nem indítható pl. ha a megvádolt személy 14 életévét nem töltötte be, vagy ha a cselekmény elévült – büntetőeljárás indítható: ha a megvádolt személy kóros elmeállapotú).

212

A sértettnek bizonyos mértékig azonosíthatónak kell lennie (ezt a bűncselekményt ismeretlen – azaz azonosíthatatlan – tettes ellen nem lehet

elkövetni az önvád pedig átcsúszik a hatóság félrevezetésébe).


A vádolás lényegében egy kifejezett, konkrét tényállítás (XY betört hozzám, és elvitte a házimozimat). A tényre utaló kifejezés használata, amely csak általánosságokat tartalmaz, nem alapozza meg e bűncselekmény megállapíthatóságát (pl. MZ/X bűncselekményekből él). De ez nem zárja ki más bűncselekmény (pl. rágalmazás) miatt a büntetőeljárás megindítását. Valamely tény vitatása önmagában még nem hamis vád még akkor sem, ha közvetett utalásnak tekinthető arra, hogy valaki bűncselekményt, azaz a hamis tanúzás bűntettét követte el, pl. „a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak”.

A vádnak hitelt érdemlőnek, alkalmasnak kell lennie arra, hogy büntetőeljárás alapjául szolgáljon!

Ha a cselekmény, amit a vádaskodó bűncselekménynek vél, valójában nem az, a 233. § szerinti hamis vád nem valósul meg. A vádolás tartalmától függően azonban esetleg megállapítható a szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó hamis vád. A vádolás formája közömbös, alakisághoz nem kötött. Elkövethető szóban, írásban, ráutaló magatartással (pl. több személy közül egy bizonyos személyre mutatással). A terhelt védekezése során általában büntetlenül állíthat valótlan tényeket. Nem tekinthető hamis vádnak még az sem, ha olyan módon tagad, hogy ezzel közvetve egy másik terhelt vagy az ügyben nem szereplő személy felelősségére utal - ez a védekezési hazugság.

A vád hamis, ha a lényegét jelentő tényállítás tárgyilag valótlan. Ha a vád nem hamis, bár a vádaskodó annak véli, nincs bűncselekmény (BH 1998. 233.). A hamisságról kétféle értelemben lehet szó: objektív és szubjektív értelemben. Objektív értelemben hamis a vád, ha az nem felel meg a valóságnak, szubjektív értelemben vett hamisságról akkor beszélünk, ha a hamisságról az elkövető tud. Ha a hamis tényállítás kizárólag a megtörtént bűncselekmény minősítő körülményére vonatkozik, hamis vád nem állapítható meg. Ad b) A koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozása (hamis gyanúkeltés) kétmozzanatú cselekményt

jelent. Egyrészt szükséges a bizonyíték koholása, másrészt e koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatala. A hamis vád koholása csak előkészületnek minősül. Bizonyíték: Az a tény, amely a bizonyítandó tény megállapítására szolgál. A bizonyítást a Be. 75. §

szabályozza213

. A bizonyításelméletek megkülönböztetnek személyi és tárgyi bizonyítékokat – ezt a bűncselekményt csak tárgyi bizonyíték koholásával lehet elkövetni. Bizonyítékot az kohol, aki szándékosan hamis bizonyítási eszközt hoz létre (pl. valakinek a kését elhelyezi egy

emberölés színhelyén), illetve valamilyen létező bizonyítási eszközt (tárgyi bizonyítékot) megváltoztat, pl. az emberölés helyszínén lévő tárgyakat átrendezi. Ha a koholt bizonyíték szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozik, a cselekmény a 235. § b) pontja szerint minősül. Valamely bizonyítási eszköz eltávolítása a bűncselekmény helyszínéről a 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bűnpártolást

214 valósítja meg.

A hatóság tudomására hozás változatos formában valósulhat meg. Többnyire az elkövető a koholt bizonyítási eszközt (bizonyítékot) a hatóság rendelkezésére bocsátja (pl. átadja a bizonyítási eszközt). Közömbös, hogy a bizonyítékot ő maga vagy másvalaki koholta. A hamis vád immateriális bűncselekmény, eredménye alapesetben nincs.

3. Elkövetés helye: A hamis vádolást hatóság

215 előtt kell elkövetni.

213

Be. 75. § (1) A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során a

tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat

alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására.

(2) A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek - különösen a polgári jogi igénynek - elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.

(3) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos

tudomása van.

(4) Az eljárásban részt vevő személyek az e törvényben meghatározott esetekben és módon kötelesek és jogosultak a bizonyításban közreműködni. 214

Bűnpártolás az is, ha más által koholt bizonyítékot helyeznek el a bűncselekmény helyszínén harmadik személy megvádolása érdekében. 215

Nem mindegy, hogy milyen hatóság előtt valósul meg ez a bűncselekmény:

- Amennyiben mind a hamis vád, mind a hamis tanúzás bíróság előtt valósul meg abban az esetben rögtön bűntetti alakzatról indul az alapeset; illetve a gondatlan elkövetés is büntetni rendelt!

- Amennyiben egyéb hatóság (a végénél van: szabálysértési, fegyelmi stb.) azokban az esetekben az csak vétség ; és az csak szándékos!


A vádolás nemcsak büntetőügyekben eljáró hatóságok (nyomozó hatóságok, ügyész, bíróság), hanem bármilyen hatóság előtt elkövethető. A Be. 171. § (2) bekezdése szerint ugyanis a hatóság tagja és a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A nem hatóságnál, hanem más szervnél vagy személynél tett bejelentés, stb. esetében csak akkor állapítható meg a hamis vád (vagy annak kísérlete), ha az elkövető reálisan számíthatott arra, hogy a bejelentés, stb. a hatósághoz kerülhet és ebbe legalábbis belenyugodott. 4. Elkövetési magatartás:

A hamisan vádolás elkövetésének értékelésére az elkövetés időpontja az irányadó, tekintettel arra, hogy amennyiben a vádolást követően a meghatározott cselekmény büntethetősége megszűnik, a bűncselekmény ennek ellenére is megvalósul. Nem valósítja meg a hamis vád bűntettét az, ha az elkövető olyan cselekmény vonatkozásában terjeszt elő a

sértett ellen, amely miatt a büntetőeljárás már folyamatban van. 5. Alanya: bárki, akár hivatalos személy is, aki maga részt vesz a büntetőeljárásban, sőt akár a terhelt is

A terhelt védekezési szabadságának korlátja ugyanis az, hogy annak során bűncselekményt nem valósíthat meg, így nem vádolhat senkit hamisan bűncselekmény

216 elkövetésével.

A hamis vádat megvalósíthatja a tanú, a szakértő, a tolmács is; a hamis vád megállapíthatóságának azonban alapvető feltétele a vádolás, abban az értelemben, hogy a tanúsított magatartás alkalmas büntetőeljárás lefolytatására. Ha már folyik az eljárás, természetesen hiányzik e feltétel, s így hamis vád megállapítására nem kerülhet sor. 6. Bűnösség:

A bűncselekmény 233. §-ban meghatározott alapesete szándékosan valósítható meg. A bűnösség megállapításának előfeltétele az objektív értelemben vett hamiság. Jellemző az egyenes szándék, de nem kizárt az eshetőleges szándékkal történő elkövetés. A magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetében azonban a hamis vád csak egyenes szándékkal

követhető el. A 234. §-ban a törvényhozó büntetni rendeli a gondatlanságból elkövetett hamis vádat is (de ez a szabályozás a ténybeli tévedésnek azt az esetét jelenti, amikor a tévedés az elkövető gondatlanságára vezethető vissza). A szándékos elkövetés tartalma a vádolás tudata (az objektív értelemben vett hamisság) és a vád hamisságának a tudata, az elkövető tisztában van azzal, hogy a tényállítása, a bizonyíték valótlan (szubjektív értelemben vett hamisság). A gondatlanság alapja, hogy az elkövető abban a tudatban vádol, hogy a vád igaz, a bizonyíték valódi, holott a vád objektív értelemben hamis. Mindezzel összefüggésben megállapíthatjuk, hogy a luxuria kizárt, hiszen az feltételezi az objektív értelemben vett hamisságot. 7. Minősített esetei: 2 minősített esete van Súlyosabban büntetendő – a következményekhez igazodva – a hamis vád, ha annak alapján büntetőeljárás indul, és még súlyosabban, ha a megvádolt személyt el is ítélik. E bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Ad a) A büntetőeljárás megindulása többféle eljárási cselekménnyel azonosítható, és a tett hatósági intézkedések érdemi eljárásjogi minősítésével kell eldönteni, hogy az eljárás megindult-e (BH 1984. 49.). Ha a hamis vád tárgya közvádas bűncselekmény, a büntetőeljárás általában a nyomozás elrendelésével vagy nyomozás elrendelése nélkül (ún. halaszthatatlan nyomozási cselekmény [Be. 170. § (4) bekezdés

217] indul meg.

A feljelentés elutasítása esetén [Be. 174. §218

] a bűncselekmény alapesetét kell megállapítani.

216

A büntetőeljárás során a terheltek gyakran hivatkoznak arra, hogy kényszer gyakran hivatkoznak arra, hogy kényszer hatására tettek beismerő vallomást vagy vallomásukat nem az elhangzottak szerint jegyzőkönyvezték. Az ilyen, általánosságban bűncselekményre utalás nem valósít meg hamis vádat. Ha azonban a terhelt konkrét tényeket állít, meghatározott személyre – s ezért nyilatkozata alkalmas pl. kényszervallatás vagy hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt eljárás megindítására –, akkor a hamis vád bűncselekményét követi el. 217

Be. 170. § 4) Nyomozás elrendelése nélkül indul meg a nyomozás, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a bizonyítási eszközök biztosítására, az elkövetéssel

gyanúsítható személy kilétének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének avagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett

vagy késedelmet nem tűrő más okból nyomozási cselekményt végez. A nyomozás megindításának tényéről és idejéről utólag haladéktalanul feljegyzést kell

készíteni. 218

Be. 174. § (1) Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,

c) a büntethetőséget kizáró ok (Btk. 22. §) állapítható meg,

d) eljárás halál, elévülés vagy kegyelem [Btk. 32. § a)-c) pont] folytán nem indítható,


Ad b) A vádlott elítélésén a jogerős elítélést kell érteni.

8. Privilegizált esetek: (Btk. 235. §) A vádolás enyhébben büntetendő, ha nem bűncselekménnyel, hanem szabálysértéssel vagy fegyelmi vétséggel összefüggésben történik, illetve a koholt bizonyíték szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozik.

A szabálysértéssel, illetve fegyelmi vétséggel hamis vádolás esetén a hatóság fogalma eltér a bűncselekménnyel hamis vádolásnál leírtaktól.

Nyomozó hatóság a Be. 36. § szerint nyomozásra hatáskörrel rendelkező rendőrség, ügyészség, vám-

és pénzügyőrség, határőrség, külföldön levő magyar kereskedelmi hajó, illetve légi jármű parancsnoka.

Szabálysértési hatóságon az Sztv. III. fejezetében felsorolt hatóságokat kell érteni (pl. a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző, rendőrség, vám- és pénzügyőrség, határvámhivatal, ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, bányakapitányságok, Hírközlési Felügyelet, stb.).

Fegyelmi jogkör gyakorlója csak a megvádolt személy felett fegyelmi jogkörrel rendelkező személy lehet.

9. Eljárási akadály [Btk. 236. § (1) bekezdés]

Az alapügyben eljáró hatósági feljelentés hiánya. Az alapügyben indult eljárás jogerős befejezéséig csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése esetén indítható büntetőeljárás. Alapügy az az ügy, amely a hamis vád miatt indult. Az alapügy befejezésén a jogerős befejezés értendő. Az esetleges rendkívüli perorvoslati eljárás (perújítás, felülvizsgálat, stb.) nem akadálya annak, hogy a hamis vád miatti büntetőeljárás meginduljon. A „feljelentés‖ nem feltétlenül alakszerű feljelentést jelent. Az alapügyben eljáró nyomozó hatóság vagy ügyész egyszerűbb formában is intézkedhet a hamisan vádaskodó felelősségre vonása iránt. A bíróság viszont valóban feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál. 10. Korlátlan enyhítés, a büntetés mellőzése [Btk. 236. § (2) bekezdés]

Nem kötelező alkalmazni, az a bíróság mérlegelésén alapuló büntetéskiszabási lehetőség. A vád hamisságának feltárása a valótlan állítások visszavonását jelenti. A visszavonás motívuma közömbös. 11. Egység&Halmazat A hamis vádolás annyi rendbeli bűncselekményt valósít meg, ahány személyt vádolnak valótlanul. A rendbeliség alapvetően a sértettek számához igazodik. Bűncselekmény-egység, ha ugyanazt a személyt egy vádban több bűncselekménnyel vádolják. Úgyszintén egység, ha az elkövető a vád bizonyítására koholt bizonyítékot is hoz a hatóság tudomására. Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha azt az elkövető – akár ugyanazon nyilatkozat során – több személlyel szemben tesz bűncselekmény elkövetésével vádoló valótlan tartalmú tényállítást (BH 1981. 389.). Szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó vád, valamint bűncselekményre vonatkozó hamis vád egyidejű előterjesztése mellett bűnhalmazat megállapítására nincs lehetőség. A hamis vád és a rágalmazás alaki halmazata látszólagos, tekintettel arra, hogy a hamis vád tulajdonképpen a rágalmazás speciális változata (BJD 6067). A 2/2004. Büntető jogegységi határozat szerint, ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más létező személynek adja ki magát, és az ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által készített közokiratba, a hamis vád bűntette (Btk. 233. §) mellett az „intellektuális‖ közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bekezdés c/ pontja] bűntettét is elköveti. Ha az elkövető személyazonosságának az igazolására más nevére szóló valódi közokiratot is felhasznál, a hamis vád bűntette (Btk. 233. §) és az intellektuális közokirat-hamisítás bűntette mellett a Btk. 274. § (1) bekezdés b/ pontjának 3. fordulatába ütköző közokirat-hamisítást is elköveti. 12. Elévülés: Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

e) a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik,

f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.

(2) Az (1) bekezdés a)-b), valamint d)-f) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 22. § a) pont], a

feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság is jogosult.

(3) A feljelentést nem lehet elutasítani, ha

a) kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek,

b) elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak a büntethetőségtől függetlenül helye van, kivéve, ha az elkobzásra, illetőleg vagyonelkobzásra irányuló

eljáráshoz a bizonyítékok rendelkezésre állnak.

(4) A feljelentés elutasításáról értesíteni kell a feljelentőt és azt is, aki magánindítványt terjesztett elő. A feljelentést elutasító határozatot a nyomozó hatóság az

ügyésznek haladéktalanul megküldi.

(5) Ha a feljelentés elutasításakor az (1) bekezdés c) pontja esetén az ügyész a terheltet megrovásban (Btk. 71. §) részesíti, a megrovásban részesített panasza

esetén a nyomozást el kell rendelni, kivéve, ha a feljelentés elutasításának más oka áll fenn.


II. Hatóság félrevezetése

Ez a bűncselekmény az előbbiekben ismertetett tényálláshoz kapcsolódik, mert ez a delictum is az igazságszolgáltatási apparátust hozza indoktalanul működésbe. A hamis vád elkövetője 2 vonatkozásban tévesztheti meg a hatóságot: abban, hogy bűncselekményt követtek el (pedig nem történt bűnelkövetés); vagy abban, hogy ki követte el (holott nem a vádolt személy követte el). A hatóság félrevezetése csak egy vonatkozásban jelent megtévesztést: az elkövető bűncselekmény megvalósulásának látszatát kelti. E delictum törvényi tényállása kiegészíti a hamis vád törvényi tényállását (szubszidiárius tényállás). Btk. 237. § Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan -

amennyiben a 233. § esete nem forog fenn - vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával

vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1. Jogi tárgya: az igazságszolgáltatás rendje (zavartalan és törvényes működése)

A bűncselekménynek a hamis váddal ellentétben nincs passzív alanya.

2. Elkövetési magatartás: bejelentés tétele A bejelentés tétele olyan tényállítás közlése a hatósággal, hogy bűncselekmény történt. A hatóság fogalma azonos a hamis vádnál ismertetett fogalommal. A bejelentésnek büntetőeljárás alapjául kell szolgálnia, azaz

olyannak kell lennie, amely alapján büntető - és nem szabálysértési vagy fegyelmi - eljárás indulhat. A büntetőeljárás alapjául szolgáló bejelentés lehet alakszerű feljelentés, de történhet más módon is. Formájának (annak, hogy szóban vagy írásban történik-e) nincs jelentősége. A bejelentés tartalmát illetően eltérések mutathatók ki a hamis vád és a hatóság félrevezetése között. Hatóság félrevezetésének csak az olyan állítás minősül, amelyben a bűncselekmény megtörténtére vonatkozó tényállítás valótlan. A bűncselekmény megvalósul, ha elkövetőként ismeretlen tettest vagy nem létező, halott személyt nevez meg. Ha a bejelentő a valóságnak megfelelően közli a hatóságokkal a bűncselekmény tényét, de a gyanú magáról való elterelése érdekében az általa megvalósított bűncselekményt ismeretlen tettesnek tulajdonítja: nem követ el bűncselekményt, ugyanis büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján; és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A bűncselekmény akkor fejeződik be, ha a „bejelentés büntetőeljárás alapjául szolgál‖, azaz annak alapján a büntetőeljárás ténylegesen megindul. Ennek hiányában – pl. a feljelentés elutasítása esetén – csak kísérlet valósul meg. A törvényi tényállásnak a hamis vádhoz való viszonya szubszidiáris. 3. Alanya: bárki elkövetheti

4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő.

5. Egység&Halmazat: Amennyiben a bejelentés konkrét személyre vonatkozik, nem a hatóság félrevezetése, hanem hamis vád valósul meg. Abban az esetben, ha a bűncselekmény elkövetője később más személyre tereli a gyanút, a cselekmény e hamis vád bűntettének minősül. Ekkor a hamis vád és a hatóság félrevezetésének vétsége természetes egységet alkot egymással. Ha a sikkasztás elkövetője – cselekményének leplezése végett – megrendezi a betörést és lopás miatt tesz feljelentést, a hatóság félrevezetésének bűncselekményét is elköveti.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 20. A.) A beszámítási képességet kizáró okok 149/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

20. A.) A beszámítási képességet kizáró okok

I. Kizáró okok általában Btk. 22. § A büntethetőséget kizárja:

a) a gyermekkor,



d) a tévedés,

e) 219


g) a végszükség,



Fennforgásuk esetén nem jön létre bűncselekmény

A bíróság felmentő ítéletet hoz (erkölcsileg más megítélés)

Társadalomra veszélyességet kizáró okok

a jogos védelem

a végszükség

A tényállásszerűséget kizáró okok

Beszámítási képességet kizáró okok: gyermekkor, kóros elmeállapot

Kényszer és a fenyegetés

Bűnösséget kizáró okok

Tévedés

Elöljáró parancsa (ez a 123. §-ban van)

A törvényben meghatározott egyéb kizáró okok (Különös Részben)

Társadalomra veszélyességet kizáró ok: Nem büntethető az elkövető rágalmazás vagy becsületsértés esetén, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul, feltéve azonban, hogy a valóság bizonyítására sor kerülhet (182. §)

A tényállásszerűséget kizáró ok

Bűnösséget kizáró ok: feljelentési kötelezettség néhány bűncselekménynél – e körből a legtöbb esetben kikerül a hozzátartozó, kivéve emberrablás, terrorcselekmény (pl. 223. § (2), 144. § (4))

A törvényben meg nem határozott kizáró okok:

A magánindítvány nem ide tartozik, mert fennforog az elkövetés pillanatában a bűncselekmény minden feltétele, tehát az elkövető büntetésének lehetősége fennáll – ez csak akadályozza a felelősségre vonás folyamatát / az akadály azonban meghatározott ideig elhárítható, ilyenkor az állam büntető hatalmi igénye érvényesül is

II. A beszámítási képesség fogalma

– Az általános törvényi tényállás egyik szükségszerű eleme az alany – Alany csak az lehet, aki rendelkezik beszámítási képességgel – A beszámítási képesség olyan személyi állapot, melynek alapján az elkövetett cselekményt be lehet

számítani, fel lehet róni az elkövetőnek – A bűnösség feltétele: hiányában nem kerülhet sor a bűnösség megállapítására. A beszámítási képesség

kizárásán keresztül zárható ki a tényállásszerűség.

A beszámítási képesség fogalmának meghatározása nem könnyű feladat – feltétele az emberrel foglalkozó tudományok fejlettsége:

= az embernek azon testi-pszichikai állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni és

ezen értékelésnek megfelelően cselekedni.

– A beszámítási képességet kizáró rendellenes állapotok különbözőképpen szabályozhatók egy büntetőtörvénykönyvben:

Biológiai módszer (meghatározott biológiai állapot – pl. gyermekkor)

Pszichológiai módszer (rendellenes tudatformák felsorolása nélkül pusztán a pszichikai hatások értékelése)

Vegyes módszer (okok felsorolását összekapcsolja azok pszichikai hatásával) – A negatív módszerrel történő meghatározás (beszámítási képességet kizáró körülmények) két okkal

magyarázható

Nehéz lenne összefoglalni jogszabályban a szükséges feltételeket

219

Itt korábban „a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka” szerepelt; az aktuális Btk-szövegezésben ez a pont üres!


Az emberek nagy része rendelkezik beszámítási képességgel, a hiánya a kivételes eset!

III. Gyermekkor

1. Általában

– A megfelelő értékelésre, a cselekményének következményére csak az képes, akinek az értékelés színteréül szolgáló agy meghatározott fejlettségi szintet elért

– Az értékelésre még nem képes gyereknek nincs beszámítási képessége → e nélkül nincs alany → alany nélkül nincs tényállásszerűség → e nélkül nincs bűncselekmény → bűncselekmény hiányában nem kerülhet sor büntetésre.

– Tehát a gyermekkor áttételesen zárja ki az elkövető büntethetőségét – Az életkor és az előrelátási-értékelő képesség közötti összefüggést a törvényhozó különbözőképpen

szabályozhatja:

minden egyes esetben az értelmi jellegű képességek meglététől vagy hiányától teszi függővé a törvényhozó: kialakultak-e a vázolt képességek vagy sem (ez lenne a legtisztább mód)

a legtöbb törvénykönyv (a Btk. is) a legalsó korhatárt határozza meg → vélelmet állít fel = vélelmezi azt a kort, amikorra a büntetőjogi felelősségre vonáshoz szükséges értelmi fejlettség be szokott következni

2. Hazai szabályozás

Btk. 23. § Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.

– Alsó életkor tehát a 14. életév – Egy vonatkozásban megdönthetetlen a vélelem: aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévet nem töltötte

be, semmilyen körülmények között nem vonható felelősségre (állig. eljárás lehet, csak büntetőjogi nem) – A 14. évet már betöltött személyről kiderülhet persze, hogy kóros elmeállapotú (tehát ebben a

vonatkozásban megdönthető) – Mindig az elkövetéskori életkornak van jelentősége és nem az elbíráláskorinak!!! IV. Kóros elmeállapot 1. Hazai szabályozás Btk. 24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen

elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely

képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény

következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

25. § A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban

követi el.

Hogyan szabályozza a kóros elmeállapotot a magyar törvény? − biológiai módszer (akinek ilyen és olyan betegsége van) − pszichológiai módszer (mindegy az elmebeli állapota, betegsége, a hatás a lényeg) − a magyar Btk. a vegyes módszert követi (meghatározott betegség meghatározott hatással jár) − az okok meglétét szakértőnek kell megállapítani, de hatásukat illetően a bíróság dönt

2. Kóros elmeállapot megnyilvánulási formái

a) Elmebetegség – A psziché kóros megváltozása, melynek következtében a magasabb rendű idegműködés rendellenesen

megy végbe – Eltérő gondolkodásmód, reakciók – Leggyakoribb esetei

Schizophrenia

Paralysis progressiva

Toxikus elmebántalmak (pl. alkoholizmus)

Paranoia

Mániás-depressziós elmezavar

b) Gyengeelméjűség (oligophrenia) – A született adottságok révén, illetve a magzati, kora gyermekkorban elszenvedett betegség következtében

kialakult értelmi fogyatékosság – Az épelméjű átlagember és a gyengeelméjű között éles határvonal nem húzható, mindkét oldalon átmenetek

vannak – Mindig más tulajdonság tekintetében mutatkoznak meg a fogyatékosság jelei: reprodukáló értelem, alkotó

intelligencia, érzelmi élet, vérmérséklet, stb. – Súlyossága szerint:


Debilitás

Imbecillitás

Idiotizmus

c) Szellemi leépülés (dementia) – A korábban kifejlődött értelmi képesség fokozatos hanyatlása (idősödő ember) – Egyre kevesebb külvilági benyomást dolgoznak fel, inkább a régieket szintetizálják – Alkalmazkodási képesség erőteljesen lecsökken

d) Tudatzavar – Nem elmebetegség, de nem is gyengeelméjűség – Múló átmeneti állapot, amelyben az embernek mind a saját személyéről, mind a külvilág jelenségeiről, az

összefüggésekről homályos, hiányos képzete van, vagy egyáltalán nincs is képzete – Előállhat

Élettani alapon (menstruáció, szülés alatti és utáni állapot)

Mérgezés (ittasság, kábítószertől bódult állapot)

Heves kedélyállapot-változásból (felindulás, harag, félelem, ijedtség)

Egyes betegségekből (agy, gerincvelő)

Sérülésekből

Kábítószerek alkalmazásából

e) Személyiségzavar (pszichopátia) – Nem betegség, hanem olyan állapot, amely a személyiség fejlődési egyenetlenségében nyilvánul meg – Pszichopata a diszharmonikusan fejlett személyiség, akinek egyes személyi összetevői között nincs meg a

kellő összhang, ezért a társadalomba nehezen illeszkednek be: lelki szerkezet káros diszharmóniája + ebből adódó káros reakciókészség

– Attól függően, hogy a lelki egyenlőtlenség hol jelentkezik, megkülönböztetünk:

Ösztönpszichopaták (nemi zavarok, szenvedély-és impulzív pszichopaták)

Affektív pszichopaták (túl élénk vagy túl levert, érzelmileg labilis, ingerlékeny)

Akaratpszichopaták (állhatatlan, fanatikus)

Jellempszichopaták (szenzitív pszichopaták: rendkívül érzékeny, kórosan elzárkózó, hisztériás)

3. Meghatározott pszichikai hatás

– Ez is kell a beszámítási képesség kizárásához – A hatás: képtelenség a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek

megfelelően cselekedjék – Háromféle képesség, mely a bűnösségi értékítéletben megnyilvánuló szemrehányás előfeltétele:

cselekmény következményeinek előrelátására

a cselekmény társadalmi jelentőségének vagy helytelenségének felismerésére való képesség

e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására való képesség – Ha a cselekvő értelmi és akarati képessége adott esetben ténylegesen is funkcionált (a cselekmény

társadalomra veszélyességét előre látta, azokba belenyugodott vagy bízott elmaradásukban vagy nem látta e következményeket előre, de kellő körültekintés mellett láthatta volna), őt bűnösnek mondhatjuk

– A beszámítási képesség korlátozott is lehet

4. Jogi értékelés

– Nem büntethető, akinek nincs beszámítási képessége – Önmagában sem a rendellenes állapot, sem az értelmi vagy az akarati képesség hiánya nem zárja ki a

beszámítási képességet – Kizárt a beszámítási képesség → e három feltétel bizonyítása szükséges:

A. Valamely kóros elmeállapot forog fenn B. Értelmi vagy akarati képesség hiányzik C. A képességhiánynak valamilyen kóros elmeállapot az oka

– A kóros elmeállapot fennforgása orvos-szakértővel bizonyítandó – már a gyanú esetében is kötelező

Elmeállapot milyenségének ismertetése

Állásfoglalás abban is, hogy az elmeállapot képtelenné tette-e az elkövetőt következményeinek felismerésére vagy arra, hogy ennek megfelelően cselekedjék

Orvosi szempontból nem szakképzett bíróság tájékoztatása az elmeállapotról – Van, hogy másodszakértőt kell igénybe venni

Ki nem küszöbölhető ellentmondások


Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának a felülvéleményezését is be kell szerezni – A bíróság nincs kötve az orvos-szakértői véleményekhez – elutasítását azonban indokolni köteles!

5. Korlátozott beszámítási képesség intézménye

– Klasszikus iskola: még csak a két szélső kategóriát ismerték el – Idővel bebizonyosodott, hogy rengeteg átmeneti alakzat van: nem teljesen szabályszerű tudatműködés, de

nem mondható el róluk az sem, hogy képtelenek lennének cselekményük társadalomra veszélyességének felismerésére

– Értékelésénél kérdés: hogyan legyen igazságos, méltányos és célszerű a büntetés – különböző felfogások (veszélyesebbek a társadalomra, mint a teljesen beszámíthatóak)

Gyógyító vagy biztonsági intézkedésben részesüljenek

Van, aki szükségesnek tartja büntetésüket is – mellette azonban gyógyítás is → Btk. ez utóbbit követi

6. Vitás kérdések

a) Részleges vagy partiális beszámítási képesség kérdése

– Előfordulhatnak-e olyan esetek, hogy a rendellenes elmeállapot egyes bűncselekmények vonatkozásában kizárja, más esetben nem zárja ki a beteg beszámítási képességét

– A kérdés ott vetődik fel, ahol az elmebetegséget egy téves eszmerendszer jellemzi – Van, aki lehetségesnek tartja ezt az esetet, van, aki nem – Földvári prof. ez utóbbit vallja – legfeljebb az fogadható el, hogy

Bizonyos szempontból beszámíthatatlan személy egyes vonatkozásokban rendelkezzék némi, de csak korlátozott beszámítási képességgel

Az általában beszámítási képességgel rendelkező személy beszámítási képességét egyes vonatkozásokban korlátozza

b) Lucidum intervallum

– Javulások és visszaesések váltják egymást a legtöbb elmebetegségnél – A rossz időszakok közötti egészséges időszakot nevezik lucidum intervallumnak – A kérdés, hogy van-e ebben az időszakban beszámítási képessége az elmebetegnek? – Elfogadhatatlan (prof), hogy ez idő alatt elkövetett cselekményért felelősségre vonható, egyéb időszakban

azonban beszámíthatatlannak tekinthető valaki → legfeljebb korlátozott beszámítási képességről beszélhetünk, teljes felelősségről nem

c) Actio libera in causa

– Régen hosszas elméleti viták tárgya volt, ma alig lehet róla hallani – Alap: beszámítási képességnek a cselekmény elhatározásától annak végrehajtásáig megszakítás nélkül

meg kell lenni – Ha ezt a kontinuitást a bűncselekmény elkövetőjének akaratán kívüli körülmény megszakítja, büntetőjogi

felelősségre vonásra nem kerülhet sor – E fenti általános szabály alól jelent kivételt az „actio libera in causa” esete: a beszámítási képesség

folyamatosságát maga az elkövető szakította meg acélból, hogy bűncselekményt kövessen el E célzat bizonyítása nagyon nehéz + a beszámítási képesség megszakadását általában a leittasodás vagy más bódult állapot idézi elő → külön került szabályozásra!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 20. B) Az ügyvédi visszaélés, a zugírászat és a zártörés 153/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

20. B) Az ügyvédi visszaélés, a zugírászat és a zártörés

Jellegük: Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények I. Ügyvédi visszaélés

Btk. 247. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi,


(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt haszonszerzés végett követik el.

(3) E § alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi képviseletre foglalkozásánál fogva

jogosult.

1. Jogi tárgya: az igazságszolgáltatás menetében közreműködő ügyvédség iránti bizalom Korábbi jogunk hivatali bűncselekménynek tekintette – de azok általában az államapparátusba vetett bizalmat gyengítik. Az ügyvédi visszaélés azonban egy szerv, az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyvédség iránti bizalmat csökkenti. 2. Elkövetési magatartás: a kötelességszegés (a hivatásból fakadó kötelesség megszegése)

Kötelesség: azoknak a magatartásnak az összessége, melyek tanúsítását valakitől elvárjuk Az ügyvédi hivatásból folyó kötelesség: az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, azon belül az általános elvek

220 határozzák meg.

Az ügyvéd alapvető kötelessége ügyfele érdekeinek képviselete. Az ügyvéd nem elfogulatlan, pártatlan résztvevője az igazságszolgáltatásnak. Az ügyvéd az ügyfelét, az ügyfele érdekeit segíti, a büntető igazságszolgáltatás folyamatában az ügyfele védelmében jár el.

Az ügyfél érdekeinek a szolgálata azonban csak a törvényes keretek között mehet végbe. Az ügyfél érdekeit sértő, az ügyvédi kötelesség megsértésének minősülő magatartás lehet aktív és passzív egyaránt. Mint minden foglalkozásra, így az ügyvédségre is igaz, hogy e foglalkozás gyakorlójával szemben is érvényesülnek etikai követelmények, melyek megsértése alkalmas az adott foglalkozás/hivatás tiszteletének a csorbítására is. 3. Alanya: csak ügyvéd, illetve ügyvédjelölt, valamint más olyan személyek, akik jogi képviseletre

foglalkozásuknál fogva jogosultak (jogtanácsos, jogi előadó, közjegyző, szabadalmi ügyvivő) 4. Bűnösség: a szándékos elkövetés megállapításának feltétele a kötelesség tudata – az ügyvédnek tudnia kell,

hogy hivatásából adódóan milyen magatartást kellene tanúsítania; ezen túlmenően tisztában kell lennie magatartásának kötelességellenességével is Célzatos bűncselekmény: célja -> az ügyfélnek jogtalan hátrány okozása

A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az elkövető hátrányokozás céljából szegi meg kötelességét – ha más célja volt, még akkor sem lehet az ügyvédi visszaélést megállapítani, ha előre látta a hátrány bekövetkezésének lehetőségét is. Az e következményekbe való belenyugvás nem elegendő: e következmény, mint cél elérése érdekében kell az ügyvédnek kötelességét megszegnie. 5. Minősítő körülmény: a haszonszerzés A minősített esetben a célzat megváltozik – az alaptényállásban szereplő hátrányokozás célzata helyébe a haszonszerzés célzata lép, a hátrányokozás célzati minősége a minősített esetben megszűnik ugyan, de a szándék megállapításának egyik feltétele marad.

220

1998. évi XI. törvény – Általános elvek

1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.

Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

2. § Az ügyvéd a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó

jogi képviseletét. Az ügyvéd a Magyar Köztársaság területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e

törvény rendelkezéseit is - a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint - megfelelően alkalmazni kell.

3. § (1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.

(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az

ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba

ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

4. § Ügyvédet mindenki szabadon választhat.


II. Zugírászat

Btk. 248. § (1) Aki jogosulatlanul, üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétséget követ

el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői

tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.

1. Jogi tárgya: az igazságszolgáltatás rendje

2. Elkövetési magatartás: ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői tevékenység folytatása

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szerint: 1998. évi XI. törvény 13. § (1) Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.

(2) A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és arcképes igazolvánnyal látja el.

(3) A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,

b)

c) büntetlen előéletű,

d) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

e) magyar jogi szakvizsgát tett,

f) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más

felelősségbiztosítása van,

g) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,

h) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.

(4) Nem vehető fel a kamarába az,

a) akivel szemben a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,

b) aki a közügyektől vagy a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,

c) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétől,

illetőleg a végrehajthatóság megszűnésétől számított 10 évig, akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását

próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított 3 évig,

d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is

cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),

f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

g) akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel az irodai tagként felvételét kérő esetén a 68. § (2) bekezdésének c) pontja

szerinti felelősségbiztosítással teljesül.

(6) A kamarába fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki megfelel a 89/F. § (1) bekezdésében foglalt

feltételeknek.

A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerint: Tvr. 3. § (1) Jogtanácsos az lehet, akit a megyei (fővárosi) bíróság által vezetett jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyeztek.

(2) A névjegyzékbe - kérelemre - be kell jegyezni azt, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás

és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, és külön jogszabály

szerint magyar jogi szakvizsgát tett.

(3) Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.

(4) A jogtanácsosi névjegyzékből törölni kell azt a jogtanácsost,

a) aki ezt kéri;

b) aki nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;

c) akit a bíróság a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltott;

d) aki meghalt.

(5) A bíróságnak a névjegyzékbe való bejegyzésre, illetőleg törlésre irányuló eljárására a polgári nemperes eljárás

szabályait kell alkalmazni.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény szerint: Ktv. 17. § (1) Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,


e) a jogi szakvizsgát letette,

f) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol,

g)

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy

közjegyzői gyakorlat.

(3) Nem nevezhető ki közjegyzővé az,

a) aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,

b) akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény

miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését

rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel,

c) akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat

jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

d) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,

e) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

f) akivel szemben a 7. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt

az eskütétel időpontjáig megszünteti.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait

a miniszter szerzi be, és azt a közjegyző kinevezésekor mérlegeli.

Az ügyvédi, jogtanácsosi és közjegyzői tevékenység jogszerű végzésének feltételeit az ismertetett jogszabályi rendelkezések tartalmazzák. A 248. § szerinti bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövetési magatartást olyan személy tanúsítja, aki e feltételek bármelyikével nem rendelkezik és tevékenységét üzletszerűen

221

folytatja. 3. Alanya: bárki -> kivéve az, aki ügyvédi, jogtanácsosi és közjegyzői tevékenység jogszerű végzésére jogosult

4. Bűnösség: a bűncselekmény az üzletszerűségre tekintettel csak egyenes szándékkal követhető el

5. Minősítő eset: ha a zugírászatot az ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság

színlelésével követik el

III. Zártörés Btk. 249. § (1) Aki a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet

eltávolítja vagy megsérti, avagy a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,


(2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, vétséget követ el, és két


(3) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot -

állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.

1. Jogi tárgya: az igazságszolgáltatás rendje A törvény a zártörés 2 alakzatát szabályozza: az (1) bekezdés a szűkebben vett zártörést, míg a (2) bekezdés az ún. zártöréses sikkasztást bünteti. A bírósági végrehajtási eljárás és más hatósági eljárások szabályai lehetővé teszik, hogy a hatóság lefoglalással, zárlattal, zár alá vétellel korlátozza az érintett birtoklási és rendelkezési jogát. 2. Elkövetési magatartás:

a) a biztonsági intézkedésnél alkalmazott pecsét eltávolítása vagy megsértése, b) a megőrzésre szolgáló lezárt helyiség felnyitása, c) a lefoglalt dolognak a végrehajtás alóli elvonása.

A pecsét eltávolításával megszűnik a zár alá vétel külső jele, megsértése esetén nincs biztosítva a lefoglalt dolgok hozzáférhetetlensége. A felnyitás a helyiségbe történő bejutás lehetőségének megteremtése, amelynek következtében a lefoglalt dolog

bárki számára hozzáférhetővé válik. A végrehajtás alóli elvonás minden olyan magatartás, amelynek eredményeképpen megszűnik a hatóságnak a dolog feletti rendelkezése. 3. Alanya: bárki lehet

4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

221


törekszik;

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 21. A.) Az ittasság büntetőjogi értékelése 156/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

21. A.) Az ittasság büntetőjogi értékelése

I. Bevezetés

1. Actio libera in causa

– Régen hosszas elméleti viták tárgya volt, ma alig lehet róla hallani – Alap: beszámítási képességnek a cselekmény elhatározásától annak végrehajtásáig megszakítás nélkül

meg kell lennie → Ha ezt a kontinuitást a bűncselekmény elkövetőjének akaratán kívüli körülmény megszakítja, büntetőjogi felelősségre vonásra nem kerülhet sor

– E fenti általános szabály alól jelent kivételt az „actio libera in causa” esete: a beszámítási képesség folyamatosságát maga az elkövető szakította meg acélból, hogy bűncselekményt kövessen el

– E célzat bizonyítása nagyon nehéz + a beszámítási képesség megszakadását általában a leittasodás vagy más bódult állapot idézi elő → külön került szabályozásra

– Kriminológiai kutatások: alkohol és bűnözés között szoros összefüggés van, az alkoholos befolyásoltságot nem lehet a tudatzavarral azonosítani

– Külön szabályozást indokolja az ittas állapotban bűnözés magas aránya és az a társadalmi elvárás is, hogy a leittasodás ne jelentsen menlevelet bűncselekmények elkövetéséhez

2. Történeti áttekintés

– Úgy vonták felelősségre az elkövetőt, mintha józan lett volna

– Radikális lépés: 1948. évi 48. törvény 48. §: büntetendő lett a leittasodás / élethez semmi köze → bűnösség nélkül nincs büntetőjogi felelősség

– Ma - Btk.: 25. § A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas

vagy bódult állapotban követi el.

II. Alkoholfogyasztás esetei és büntetőjogi értékelése

1. Típusos részegség vagy alkoholmámor – Több-kevesebb alkoholfogyasztástól szokott előállni – Függ:

Mennyiség és töménység

Szervezet tűrőképessége – Folyamata:

Emelkedett hangulat (gátlások oldódnak, fecsegés, bizalmaskodás, szexuális vágyak felett nem tud uralkodni, lelkes, vitatkozó, stb.)

Depresszió (lelassult szellemi műveletek, gyengülő felfogás, nyomott hangulat, bénulás tünetei)

Alvás szakasza – Értékelés: 25. § alkalmazandó, természetesen ha az önhiba megállapítható → mintha cselekményét a

beszámítási képesség teljes birtokában követte volna el bűncselekményét (tipikusan indulati bűncselekményeket, titoksértő bűncselekményeket követnek el).

2. Patológiás vagy atípusos részegség – Kóros reakció, melyet súlyos pszichopatikus tünetek, ködös állapotok, érzékcsalódások jellemzenek – Alapja a kvalitatív intolerancia = alkoholtűrő képesség szokatlanul alacsony foka

Rendszerint született adottság, de lehet szerzett is

Súlyos koponyasérülések, a központi idegrendszer betegségei alapján alakulhat ki

Gyakori az alkoholistáknál

Alkalmi okok is kiválthatják – Tünetei közül több is megtalálható a típusos részegségnél, így megítélése nem egyszerű feladat – LB III. számú BED szerinti tipikus tünetei – egyesek a típusosnál is előfordulnak

Érintkezés-felvétel megnehezülése

Érzékcsalódások fellépése

Magatartás én-idegensége

A cselekménynek a szituációhoz képes inadekvát volta

Heves, ok nélküli és túlméretezett indulatkitörés

Terminális alvás

Teljes vagy részleges emlékezészavar – Értékelés: heveny elmebetegséggel azonos állapotnak tekinthető

Nem elmebetegség, hisz a kijózanodás után a részeg elméje normálisan működik A 24. § alkalmazandó pathológiás részegség esetében:

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 21. A.) Az ittasság büntetőjogi értékelése 157/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Btk. 24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros elmeállapotában – így különösen

elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, amely

képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

Az idült alkoholista cselekménye nem tekinthető patológiás részegségben elkövetettnek: önmagában nem zárja ki a 25. § alkalmazását, de ha személyiségzavarral vagy a személyiség leépülésével párosul, már sor kerülhet a 24. § alkalmazására.

3. Abortív patológiás vagy csökevényesen kóros részegség Ez átmenet az előző két kórkép között. A már említett III. sz. BED szerint lényegesen különbözik a típusostól, de nem tekinthető a beszámítást kizáró részegségnek sem → eltérés:

Típusostól: a tudatzavar állapota rendszerint rohamosabban és nagyobb intenzitással áll be, anélkül azonban, hogy az összefüggések, a felismerési képesség, a tájékozódás teljesen megszűnne

Patológiástól: itt a kóros részegségre jellemző tünetek nem alakulnak ki teljesen, kevesebb vagy kevésbé fejlett tüneteket mutat

Értékelése: nem a 25. és nem a 24. § (1) kerül alkalmazásra → 24. § (2) szerinti korlátlan enyhítés:

Btk. 24. § (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény


III. Összeegyeztethetőség a bűnfelelősség elvével

– Alap: a törvényhozó fikcióval él – beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavarban cselekedett az elkövető, de úgy kell őt felelősségre vonni, mintha teljes beszámítási képességgel rendelkezett volna;

– A 25. § megalkotását kriminálpolitikai szempontok indokolták; – A bűnösség mozzanata sem hiányzik: „önhiba‖ fogalma → ez azonban nem a bűncselekmény

elkövetéséhez kapcsolódik, hanem annak a tudatzavarnak az előidézéséhez, melyben a bűncselekmény elkövetése megtörténik;

– Önhibából ittasodik le: tudja, hogy szeszes italt iszik és ismeri ennek hatását, tisztában van következményeivel – bizonyos fokú gondatlanság jellemzi az ilyen állapotban bűncselekményt elkövető személyt – ez azonban határozatlan gondatlanság: esetlegesen bármilyen jogellenes magatartás vonatkozásában áll fenn;

– További probléma, hogy a megvalósított bűncselekmény szándékosnak vagy gondatlannak minősül-e → dogmatikailag is furcsa a kérdés: nincs beszámítási képesség, tehát nincs bűnösség sem – IV. sz. BED: a bűnösségi alakzat megállapítása a tárgyi oldal vizsgálata alapján történik, a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy miként minősülne a cselekmény akkor, ha az alanyi oldal teljes lenne. Példa: Ha megölte apósát, akivel haragban volt, nagy valószínűséggel szándékos elkövetés lesz a minősítés. Ha beül egy markológépbe, vacakol vele, leejt egy téglát, agyonüt egy embert, a minősítés feltehetően gondatlanság lesz.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 21. B) A járművezetés ittas vagy bódult állapotban 158/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

21. B) A járművezetés ittas vagy bódult állapotban

Jellege: közlekedési bűncselekmény I. Tényállása Btk. 188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt

vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású

járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy


c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos


okoz.

(3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi

meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben

meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

1. Jogi tárgya: valamennyi közlekedési ágazat biztonsága és az élet, testi épség, egészség


A törvényben meghatározott járműveknek szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatt történő vezetése.

A jogszabályok a közlekedés mind a négy ágazatában tiltják a járművezetés előtt,

illetve alatt történő szeszesital-fogyasztást!

E rendelkezés megsértését is olyannak tekintik, amely a közlekedés részvevőire nézve absztrakt veszélyt jelent, ezért már az alkoholfogyasztási tilalom – minden következmény nélküli – megszegéséhez is büntetőjogi jogkövetkezmény kapcsolódik. Ugyanezen megállapítás vonatkozik az 1998. évi LXXXVII. törvény hatályba lépése óta arra az esetre is, ha valaki kábító hatású szer befolyása alatti állapotban járművet vezet.

Az elkövetési magatartás 2 mozzanatú: a) az elkövető szeszes italtól vagy vezetési képességre

hátrányosan ható szertől befolyásolt állapota, b) ilyen állapotban meghatározott fajtájú jármű vezetése.

Ad a) A szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amikor a véralkohol-koncentráció foka,

valamint a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a járművezető a szeszes ital fogyasztása következtében már nem képes a biztonságos vezetésre. Ez az állapot az elfogyasztott ital mennyiségétől és minőségétől, valamint az alkoholfogyasztó személy alkoholtűrő képességétől függ. Az ital mennyisége és minősége állandó tényező, az alkoholtűrő képesség azonban személyenként és alkalmanként eltérően alakul. Az alkoholfogyasztás ténye önmagában nem azonos a szeszes italtól befolyásolt állapot fennállásával. Az alkoholos befolyásoltság fennállása és mértéke

222 véleményezéséhez a véralkohol-tartalom objektív

módszerekkel történő meghatározásának az eredményei szolgálnak alapul. A véralkohol-koncentráció mértéke azt mutatja, hogy az adott személy vérének egy milliliterjében hány milligramm alkohol van. A járművezetés időpontjában fennálló alkoholos befolyásoltság vagy annak hiánya ténykérdés, melynek megállapításánál elsősorban a véralkohol-vizsgálat eredménye az irányadó. A klinikai tünetek csak kiegészítő jellegű adatot jelenthetnek. A bűncselekményi minősítés határértéke: 0,8 ezrelék

222

Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele szerint az alkoholos befolyásoltság megállapításánál a következő határértékeket célszerű figyelembe venni:

0,2-ig (20 mg%) = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,

0,21-0,50 (21-50 mg%) = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt,

0,51-0,80 (51-80 mg%) = igen enyhe,

0,81-1,50 (81-150 mg%) = enyhe,

1,51-2,50 (150-250 mg%) = közepes,

2,51-3,50 (251-350 mg%) = súlyos,

3,51 felett (351 mg%) = igen súlyos fokú az alkoholos befolyásoltság.


Az orvosi tapasztalatok szerint a 0,8 ezrelék223

feletti véralkohol-koncentráció az a mérték, amely – az egyén tűrőképességétől és fizikai-szellemi állapotától függetlenül – károsan befolyásolja a járművezetési képességet,

ezért az ítélkezési gyakorlat szerint az ilyen érték felett a klinikai tünetek hiányában is megállapítható a szeszes italtól befolyásolt állapot. Ha a véralkohol-koncentráció értéke 0,51-0,80 közé esik, orvosszakértői szempontból az „igen enyhe” alkoholos befolyásoltságról beszélhetünk. Ez esetben a büntetőjogi felelősség helyett ittas vezetés szabálysértése állapítható meg. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen alkoholérték alatt az ittas járművezetés vétsége ne lenne megállapítható. A bírói gyakorlat szerint az igen enyhe fokú (0,5-0,8 ezrelék) alkoholos befolyásoltság ellenére is megállapítható az ittas járművezetés, ha az alkoholos befolyásoltság tényét akár a vezetés során tanúsított elkövetési magatartás, akár a klinikai tünetek tükrözik. Ez utóbbiak felsorolását a vérvételi jegyzőkönyv tartalmazza.

A véralkohol-értékek a vérvétel időpontjára érvényesek, és mivel a tényállásszerű magatartás általában megelőzi a vérvételt, ezért a cselekmény elkövetése idején fennálló alkoholos befolyásoltságra visszaszámolással

224 lehet következtetni.

Ráivás/Utólagos szeszfogyasztás: Ha a cselekmény, az állítólagos italfogyasztás és a vérvétel 60-90 percen belül történt, úgy a vérvétel időpontjában vagy röviddel – néhány perccel – később történő vizeletminta-vétel egyértelműen eldöntheti a ráivás vagy az utólagos szeszesital-fogyasztás tényét. A véralkohol a maximális értékét átlagértékben az italfogyasztás után 60 perc múlva éri el. A vizeletalkohol maximális értéke később mérhető. Ha a vizeletalkohol koncentrációját meghaladja, a szakértő véleményezheti, hogy az italfogyasztás a vér- és vizeletminta-vételt megelőzően legalább 90-120 perccel történt. Az 1-1,5 órán belül történő ráivást igazolja az, ha a vizeletalkohol koncentrációja a véralkohol értékét nem éri el. A ráivás bizonyításának másik lehetősége a kettős vérvétel, bár lényegese kevesebb információt szolgáltat, mint a vér- és vizeletminta együttes vizsgálata. Postalkoholos állapot: Előfordul, hogy a járművezető nem közvetlenül a járművezetés előtt vagy alatt, hanem jóval ezt megelőzően fogyasztott szeszes italt, de a korábbi alkoholfogyasztás ún. "maradványtünetei" még felismerhetőek. Az orvostudomány álláspontján alapuló ítélkezési gyakorlat szerint a postalkoholos állapot nem azonos a szeszes italtól befolyásolt állapottal. A postalkoholos állapoton a szervezetből kiürült alkohol utáni időszakban keletkező és a közérzeten nyomot hagyó szubjektív tünetekkel járó állapot értendő. Tünete a fejfájással és különféle rosszulléti tünetekkel járó másnaposság, mely a járművezetésre való képességet kedvezőtlen irányba befolyásolhatja. Ilyen esetben tehát nem olyan állapotról van szó, amely a biztonságos gépjárművezetést a szeszes italtól való befolyásoltság miatt korlátozná vagy kizárná (BH 1989. 344.). A Btk. 1998. évi módosítását követően a törvény a szeszes italtól befolyásolt állapotban történő járművezetéssel egyezően rendeli büntetni, ha a vezető a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vesz részt a forgalomban. A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát a törvény nem határozza meg. Ez egy gyűjtőfogalom, mely magában foglalja a kábítószert, a pszichotrop anyagot, illetve az ilyen hatású szert egyaránt. Járművek: A Btk. 188. § (1) bekezdése megjelöli azokat a járműveket, amelyeknek ittas vagy bódult állapotban történő vezetése megvalósítja a bűncselekményt. Ilyenek a vasúti és a légi járművek, minden további megszorítás nélkül. A vízi járművek közül csak a gépi meghajtású vízi járművek, valamint az ilyen jellegű úszó munkagépek tartoznak ebbe a körbe. A közúti járművek közül ugyancsak a gépi meghajtású járművek ilyen állapotban történő vezetése valósítja meg a bűncselekményt. Gépi meghajtású jármű:

223 Bűncselekményi szint: 0,8 ezrelék véralkohol-koncentráció fok felett (alatta szabálysértés) – 2 kivétel:

1. kivétel: Ha a véralkoholszint 0,51 % fölött van, és a tünetek igazolják azt, hogy a jármű vezetésére alkalmatlan (ez sok esetben nem

is igényel orvosi szakértői vizsgálatot) amennyiben ez a gyanú felmerül, akkor az orvosszakértő nyilatkozik arra, hogy a járművezetésre ténylegesen alkalmas vagy alkalmatlan ez a személy, 2. kivétel: Aki ún. posztalkoholos (másnapos) állapotban van, és a mérgező utóhatások miatti tünetek igazolják azt, hogy a jármű vezetésére alkalmatlan.

224 Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele szerint a visszaszámolás általános szabályai a következők:

az alkoholfogyasztás után legalább egy órával (folyamatos alkoholfogyasztás esetén az italfogyasztás befejezése után már fél óra múlva) lehet visszaszámolni a cselekmény időpontjában fennálló alkoholos állapotra és az esetleges véralkohol-koncentrációra;

tekintettel az egyéni tűrőképességre, az alkoholbontás egyénektől függő variabilitására, célszerű 2 visszaszámolási értéket, a minimális és a maximális véralkohol-koncentrációt megadni;

0,20 ezrelék alatt célszerű alkoholmentes állapotot véleményezni, mivel a meghatározási módszerek pontossága és specifitása ezt lehetővé teszik;

A visszaszámolás 0,20 ezrelék felett végezhető el, és 5 órán túl is lehetséges a minimális és maximális értékek megjelölésével. Nem lehet visszaszámolni a cselekmény időpontjára:

ha a véralkohol-koncentráció 0,20 ezrelék alatti;

ha a cselekmény és a vérvétel között eltelt idő ismeretlen;

ha az italfogyasztás a cselekmény és a vérvétel között történt.


Gépi meghajtásúnak azokat a járműveket kell tekinteni, amelyeket beépített erőgép hajt. Ez a meghatározás nem azonos a „gépjármű” fogalmával: A „gépi meghajtású jármű” tágabb járműkategóriát ölel fel, így a mezőgazdasági

vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos is ebbe a körbe tartozik. Nem gépi meghajtású jármű: A nem gépi meghajtású vízi jármű vagy az úszó munkagép, illetőleg közúton nem gépi meghajtású jármű vezetése esetén csak akkor valósul meg a bűncselekmény, ha az a Btk. 188. § (2) bekezdésében írt

következményeket idézi elő.

Ad b) Az elkövetési magatartás második mozzanata a járművezetés. Vezetés a jármű haladásához

nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzését jelenti. Ide tartozik többek között a jármű elindítása, mozgásban tartása, kormányzása, stb. A cselekmény a jármű mozgásba hozásával válik befejezetté, így a kísérlet elhatárolása szempontjából ennek

van meghatározó szerepe. A kialakult bírói gyakorlat szerint a gépjármű vezetése folyamatos magatartás, ezért amíg az elkövető megszakításokkal bár, de a közúti forgalomban ugyanazon szeszes italtól befolyásolt állapotban vesz részt, folytatólagosság megállapításának nincs helye (BH 1985. 332.).

3. Alanya: a járművezető, aki szeszes italtól vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt

állapotban a törvényben meghatározott járművet vezeti A bűncselekmény megállapítását nem befolyásolja, hogy a jármű vezetője rendelkezik-e gépjárművezetői engedéllyel (igazolvánnyal), járművezetői jártassággal, gyakorlattal. Nem kizárt a részesi alakzat sem. 4. Bűnösség:

A bűncselekmény alapesete szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy szeszes italtól vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban van, és ilyen állapotban nem vezethet gépjárművet. Postalkoholos állapot esetén vizsgálni kell, hogy a jármű vezetője mennyiben érezhette alkoholos befolyásoltságát. A minősített eseteknél szabályozott eredményt illetően a bűnösségi forma kizárólag gondatlanság lehet. 5. Minősített esetek:

A Btk. 188. § (2) bekezdése szabályozza – a minősített esetek megegyeznek a veszélyeztetési tényállásoknál leírtakkal: súlyos testi sértés / maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, vagy tömegszerencsétlenség / halál / kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség. A közúti veszélyeztetés bűncselekményéhez hasonlóan a könnyű testi sértés az alapeset büntetési tételének

keretein belül értékelhető, súlyosító körülményként. Az elkövető a minősített eset miatt csak akkor vonható felelősségre, ha a törvényi tényállásban szereplő állapota okozati összefüggésben áll a bekövetkezett eredménnyel. Speciális rendelkezéseket tartalmaz a Btk. 188. § (3) bekezdése225 arra az esetre, ha a befolyásolt állapotban a

nem gépi meghajtású vízi jármű, az úszó munkagép vagy a közúton a nem gépi meghajtású jármű vezetője magatartása folytán következik be a (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt súlyosabb eredmény. Ez a rendelkezés ugyanis azt írja elő, hogy amennyiben az ilyen járművek vezetőinek magatartásával összefüggésben a (2) bekezdésben feltüntetett eredmények bármelyike bekövetkezik, bűnösségük az (1) bekezdésben meghatározott járművezetőkhöz hasonlóan állapítandó meg. Ha tehát a befolyásolt állapotban levő, kerékpárral közlekedő elkövető közlekedése során magatartásával másnak 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz, a Btk. 188. § (2) bekezdésének a) pontja alapján súlyos testi sértést okozó ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés bűntette miatt vonható felelősségre. 6. Egység&Halmazat: Ittas járművezetés esetén akkor kerülhet sor több rendbeli bűncselekmény megállapítására, ha az elkövető

kijózanodása után ismét szeszes italt fogyaszt, majd alkoholtól befolyásolt állapotában újból járművet vezet (BH 1982. 268.). Az azonos alkalommal, egyazon italfogyasztás eredményeként, több mozzanatban ittas járművezetéssel okozott közúti baleset során több személy súlyos testi sérülése esetén nincs helye több rendbeli bűncselekmény, sem pedig a folytatólagosság törvényi egysége megállapításának (BH 1982. 83.).

225

Btk. 188. § (3) bekezdése annak a felelősségét állapítja meg, aki nem tartozik az (1) bekezdés körébe. Tehát a (3) bekezdés az (1)

bekezdés negatív megvalósulása, negatív leírása!


Szabálysértési alakzat

7. Az ittas vezetés szabálysértése: A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdése az ittas vezetés szabálysértéséről az alábbiak szerint

rendelkezik: KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Ittas vezetés 218/1999. Korm. rendelet 42. §

(1) Aki

a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el

nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol

van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át,

b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt,


(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást

alkalmazhat.

(3)

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a

pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 22.A.) A kényszer és a fenyegetés 162/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

22.A.) A kényszer és a fenyegetés

I. Kizáró okok általában


a) a gyermekkor,



d) a tévedés,

e)226


g) a végszükség,



Fennforgásuk esetén nem jön létre bűncselekmény! A bíróság felmentő ítéletet hoz (erkölcsileg más megítélés)


a jogos védelem

a végszükség A tényállásszerűséget kizáró okok


Kényszer és a fenyegetés Bűnösséget kizáró okok

Tévedés

Elöljáró parancsa (ezt a Btk. 123. § tartalmazza227

) A törvényben meghatározott egyéb kizáró okok (Különös Részben)




A törvényben meg nem határozott kizáró okok

A magánindítvány nem tartozik ide, mert az elkövetés pillanatában fennforog a bűncselekmény minden feltétele, tehát az elkövető büntetésének lehetősége fennáll – ez csak akadályozza a felelősségre vonás folyamatát / az akadály azonban meghatározott ideig elhárítható, ilyenkor az állam büntető hatalmi igénye érvényesül is

II. Fogalmak és elhatárolásuk

E témakörrel kapcsolatban a következő négy fogalom és ezek egymáshoz való viszonyát kell tisztázni:

kényszer228

,

fenyegetés,

kényszerítés,

erőszak. A kényszer és a fenyegetés, mint büntethetőséget kizáró ok, az Általános Részben kerül szabályozásra, és valamennyi bűncselekményre vonatkozik. A kényszerítés és az erőszak fogalmai a Különös Részben használatosak. Elhatárolásuk: A kényszerítés fogalmából kell kiindulni – ez az idegen akarat érvényesülése valamely büntető jogszabályba ütköző cselekmény véghezvitelében. A kényszerítés a kényszerítő és a kényszerített közötti viszony, melynek lényege, hogy a kényszerített olyan magatartást tanúsít, amely a kényszerítő személy akaratának felel meg.

226

Itt korábban „a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka” szerepelt; az aktuális Btk-szövegezésben ez a pont üres! 227

Btk. 123. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.

(2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el,

egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel /ez a bekezdés 2009 augusztusában változott, ez az új szövegezése/. (3) 228

Btk. 26. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő

magatartásra.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.


Ha a kényszerítő ezt a hatást vagy fizikai ráhatással éri el a kényszerített tekintetében – erőszak; ha pszichikai ráhatással – fenyegetés. Amennyiben az erőszakkal és fenyegetéssel elért kényszercselekmény kimeríti a Különös Rész valamely törvényi tényállását, a kényszerített személy vonatkozásában büntethetőséget kizáró ok áll fenn, ezért cselekménye nem minősül bűncselekménynek.

Ha az erőszakkal vagy fenyegetéssel elért kényszercselekmény a sértett ellen irányul és alkalmatlan valamely bűncselekmény tényállásában megjelölt támadás elhárítására, azaz a kényszerítés alkalmas arra, hogy leküzdje a sértett ellenállását, akkor az erőszak illetve a fenyegetés, mint elkövetési mód az adott bűncselekmény büntethetőségi feltétele.

III. A kényszer és a fenyegetés rendszertani besorolása A hazánkban uralkodó álláspont szerint a kényszer és a fenyegetés a beszámítási képességet zárja ki. Az 1978. évi IV. törvény indoklása a következőket tartalmazza:

„A kényszer vagy fenyegetés a beszámítási képességnek nem a felismerési, hanem az akarati oldalát érinti. A megfenyegetett felismeri cselekménye következményeit, de nem tud akaratának megfelelően viselkedni.”

A PTE ÁJK Büntetőjog Tanszéke ezzel szemben Földvári József álláspontját képviseli, miszerint a kényszer és fenyegetés jogi természete különböző, ezért a büntethetőséget kizáró okokon belül eltérő bűncselekményi ismérv kizárásán keresztül hatnak.

Földvári József rendszerében a kényszer magatartás létrejöttét kizáró ok, míg a fenyegetés az elkövető bűnösségét zárja ki.

E felfogás szerint a magatartás két fázisból álló jelenség:

1. az első fázis az egyén belső világában zajlik és egy elhatározással zárul; 2. a második fázis ennek az elhatározásnak a realizálását, a külvilági megjelenését foglalja magába.

Bármelyik fázis hiánya kizárja a magatartás megvalósulását: testmozgás történik ugyan, de magatartás nem.

A kényszer Földvári József szerint ilyen esetben a kényszerített személy végez ugyan testmozgást, de ez nem minősíthető magatartásnak, mivel ennek a testmozgásnak az oka nem a kérdéses személy akarat-elhatározása, hanem azt a kényszerítő személy akarata és magatartása idézi elő → ezért Földvári a kényszert magatartást kizáró oknak tekinti.

Kényszer = az emberi testre gyakorolt meghatározó, lenyűgöző, determináló erejű fizikai ráhatás, amelynek következtében a kényszerített személy akarata teljesen hiányzik a testmozgás okai közül.

A fenyegetés A fenyegetés esetében más a helyzet: a megfenyegetett személy magatartást tanúsít, mivel testmozgását saját akarata határozza meg – ezt az akaratot azonban a fenyegető személy ráhatása hozza létre → a két fázis

229,

illetve a köztük lévő okozati összefüggés azonban adva van.

Fenyegetés = súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen (Btk. 138. §)

A fenyegetés esetében a hatás a fenyegetett személy pszichikumára irányul, és csak motiváló, befolyásoló erejű → pszichikailag motivál (a fenyegetett vállalhatja a hátrány elviselését is, erre a lehetősége megvan). A megfenyegett személy az elkövető (fenyegető) akaratának megfelelő magatartást tanúsít: ezt ő határozta el, de a kilátásba helyezett hátránytól félve: ezért Földvári szerint a fenyegetés tehát nem magatartást kizáró ok! A fenyegetés a bűnösséget zárja ki azért, mert nem tehető az elkövetőnek szemrehányás, a cselekménye nem róható fel neki; az emberi természetből fakad a hátrányos helyzetek elkerülése. A szemrehányás, a társadalom helytelenítő értékítélete pedig a bűnösség fogalmához tartozik.

IV. Fenyegetés fogalma és sajátosságai

229

E felfogás szerint a magatartás két fázisból álló jelenség: 1. az első fázis az egyén belső világában zajlik és egy elhatározással zárul; 2. a második fázis ennek az elhatározásnak a realizálását, a külvilági megjelenését foglalja magába.

Bármelyik fázis hiánya kizárja a magatartás megvalósulását: testmozgás történik ugyan, de magatartás nem.


A fenyegetés fogalmát a Btk. 138. §230

határozza meg. Ez a fogalom mindazokban az esetekben irányadó, amikor a Btk. Különös Része annak más értelmet nem ad. Tárgyi ismérve: A fenyegetés fogalmának tárgyi ismérve a súlyos hátrány, melynek fogalmát a törvény már nem határozza meg. A kilátásba helyezett hátrány nyilvánvalóan súlyos, ha önmagában is bűncselekményként értékelhető (pl. testi sértés okozásával való fenyegetés), ha a jogellenes célok elérése érdekében alkalmazzák.

Alanyi ismérve: A fenyegetés fogalmának alanyi ismérve, hogy a kilátásba helyezett súlyos hátrány a megfenyegetett személyben komoly félelmet keltsen. A komoly félelem nem szükségképpen jelent rémületet, rendkívüli idegállapotot, csupán azt, hogy az illető komolyan veszi a kilátásba helyezett súlyos hátrány bekövetkezési lehetőségét, és ennek megfelelően igyekszik azt elkerülni. Ezen ismérv vizsgálatánál mindig a sértett pszichikuma a döntő.

A tárgyi és alanyi ismérvek csak az elkövetés konkrét körülményeinek ismeretében, kölcsönhatásukban, illetve összefüggéseikben ítélhetők meg.

A fenyegetésnek a Btk. 138. §-ban meghatározott fogalmát a törvényhozó a Különös Rész számos tényállásánál

231 az erőszakkal együtt elkövetési módként határozza meg.

V. A kvalifikált fenyegetés-fogalom Néhány bűncselekmény esetében a törvény ún. kvalifikált fenyegetés-fogalmat használ – tehát a fenyegetés fogalmát az általánosnál szűkebb körben határozza meg. A fenyegetésnek ilyen esetekben:

az élet vagy a testi épség ellen kell irányulnia; és

közvetlennek kell lennie. Élet vagy a testi épség ellen: A normaszöveg nem tartalmaz utalást arra nézve, hogy az élet és testi épség elleni fenyegetésnek ki ellen kell irányulnia. Ebből következően bárki ellen irányulhat, ugyanakkor a másik fogalmi elemből következően általában a jelen levő személy élete és testi épsége jöhet szóba. Közvetlenség: Közvetlennek minősül a fenyegetés, ha a sértett a kilátásba helyezett hátrány közeli bekövetkezésével számolhat. Kvalifikált fenyegetés-fogalmat alkalmaz a törvény az alábbi tényállásoknál:

♠ emberrablás ♠ rablás

♣ erőszakos közösülés ♣ kifosztás

♥ szemérem elleni erőszak ♥ zsarolás

♦ kerítés ♦ jármű önkényes elvétele

VI. A kényszer és a fenyegetés átmeneti alakzatai

1. Akaratot hajlító kényszer – A kényszerítő közvetlenül a kényszerített személy testére gyakorol hatást, ennek következtében alakul ki a

kényszerített személyben a tőle kívánt cselekmény elkövetésére irányuló elhatározás – Pl.: valakit addig vernek, míg nem hajlandó a kívánt magatartást tanúsítani – Tehát a fenyegetés vonásait viseli magán, de a ráhatás közvetlenül a testre irányul 2. Pszichikai kényszer – A hatás a pszichikumra irányul, de elháríthatatlan, kivédhetetlen: kizárja az akaratképződést – Pl.: hipnózis, meghatározott vegyi anyagok („igazságszérumok‖) agyba juttatása → A kényszerítő, illetve a fenyegető közvetett tettesként vonandó felelősségre

Mire hat? Mi a hatása? Mit zár ki?

Kényszer testre determinál a magatartást

Fenyegetés pszichikumra motivál a bűnösséget

Átmeneti alakzatok:

- akaratot hajlító kényszer testre motivál

- pszichikai kényszer pszichikumra determinál

230

Btk. 138. § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a

megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. 231 Ilyen bűncselekmény: a kényszerítés; a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése; a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak; az emberkereskedelem; a magánlaksértés; a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény; a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, a kényszervallatás; az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése; a hivatalos személy elleni erőszak; a hatósági eljárás akadályozása; a légi jármű, vasúti, vízi, közúti, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése; a rendbontás; az önbíráskodás; a zsarolás.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 22. B) A tiltott pornográf felvétellel visszaélés 165/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

22. B) A tiltott pornográf felvétellel visszaélés

Tiltott pornográf felvétellel visszaélés

232

A bűncselekmény eredetileg 1997-ben, a gyermekpornográfia aggasztó mértékű elterjedése, különösen az Internet visszaélésszerű térhódítása kapcsán került a Btk-ba. Azóta megszületett az Európai Unió Tanácsa által 2003. december 22-én elfogadott, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2004/68/IB kerethatározat, amely felszólította a tagállamokat, hogy hozzák meg a kerethatározatnak megfelelő intézkedéseket. A törvényhozó ennek a Btk. 2007. június 1-jén hatályba lépett módosításával tett eleget.

Btk. 204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez, tart,


(2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt kínál, átad vagy

hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, azzal

kereskedik, illetőleg ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc


(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki pornográf jellegű műsorban tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy

személyeket szerepeltet.

(5) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (3)-(4) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetéséhez

anyagi eszközöket szolgáltat.

(6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt, vagy személyeket pornográf felvételen, avagy pornográf jellegű

műsorban való szereplésre felhív, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy


(7) E § alkalmazásában

a) felvétel: a videó-, film-, vagy fényképfelvétel, illetőleg más módon előállított képfelvétel,

b) pornográf felvétel: az olyan felvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy

felkeltésére irányuló módon ábrázolja,

c) pornográf jellegű műsor: a nemiség súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló

cselekvéssel való megjelenítése.

1. Tárgya: elsősorban a tizennyolc éven aluliak erkölcsi és egészséges szexuális fejlődése. A törvény a védelmet közvetett módon, a gyermekpornográfia iránti kereslet visszaszorítása révén is szolgálni próbálja. Passzív alany: a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy. A törvényhozó nem kívánta kizárni a

házasságkötéssel törvény erejénél fogva nagykorúvá vált, tizenhatodik életévét betöltött személyek védelmét, ezért nem a „kiskorút‖, hanem a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tekinti passzív alanynak. 2. Elkövetési magatartás:

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a cselekmény súlyának megfelelő különböző büntetési tételekkel kerültek meghatározásra:

- Pornográf felvételek megszerzése, tartása: A megszerzés birtokba vételt jelent – ez történhet a korábbi birtokossal történő megegyezés útján vagy egyoldalúan (pl. lopás útján).

- A pornográf felvételek tartása folyamatos birtoklás, amely más elkövetési magatartás tanúsítását is feltételezi (pl. megszerzés, készítés).

- Pornográf felvételek kínálása, átadása, hozzáférhetővé tétele: A kínálás más személy felhívása a felvétel átvételére. Ez a fordulat akkor kerül megállapításra, ha a kínálás eredménytelen marad, tehát a címzett nem veszi át a képfelvételt.

- A pornográf felvétel átadása feltételezi, hogy a címzett azt átveszi, azaz megszerzi. - A pornográf felvételek hozzáférhetővé tétele akár aktív, akár passzív formában megvalósulhat: az

elkövető lehetőséget teremt harmadik személynek arra, hogy megismerje a felvételt.

232

A bűncselekményt a 2007. június 1. előtt az aktuálistól teljesen eltérően szabályozta az aktuális Btk, alább a korábbi törvényszakasz: 195/A. § (1) Aki kiskorú személyről pornográf videó-, film- vagy fényképfelvételt, vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket megszerez, tart, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki kiskorú személyről pornográf videó-, film- vagy fényképfelvételt, vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket kínál, átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki kiskorú személyről pornográf videó-, film-, fényképfelvételt vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki pornográf jellegű műsorban kiskorú személyt szerepeltet. (5) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (3)-(4) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket

szolgáltat. (6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában pornográf képfelvétel, illetve pornográf jellegű műsor a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés, ábrázolás.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 22. B) A tiltott pornográf felvétellel visszaélés 166/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

- Pornográf felvételek készítése, az azokkal való kereskedés, a forgalomba hozatal és a (nagy nyilvánosság előtti) hozzáférhetővé tétel: A készítést igen tágan kell értelmezni, mert készítőnek

minősül az is, aki a más által rögzített képfelvételt laboratóriumban előhívja, illetve a film- vagy videofelvétel operatőre vagy rendezője is. A forgalomba hozatal akkor állapítható meg, ha az elkövető arra törekszik, hogy a képfelvételt több, esetleg pontosan meg nem határozható számú személyhez juttassa el. A kereskedés tágabb fogalom, felölel minden olyan tevékenységet, amely az

értékesítéshez kötődik, például a csomagolás, a továbbítás a megrendelő felé. - A pornográf felvételek hozzáférhetővé tétele nagy nyilvánosság számára akkor állapítható meg, ha az

elkövető a Btk. 137. § 12. pontjában meghatározott módon, azaz a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján hozza forgalomba azokat, illetve ilyen módon kereskedik velük.

- Pornográf jellegű műsorban tizennyolc éven aluli személy szerepeltetése: A kiskorú aktív, önkéntes közreműködését jelenti. A cselekmény megvalósulása szempontjából nincs jelentősége, hogy a műsor előadására nyilvánosság előtt vagy zártkörű rendezvényen került sor.

- Ez utóbbi cselekménykörhöz anyagi eszközök szolgáltatása: Az anyagi eszközök szolgáltatása sui generis bűnsegédi magatartás.

- Tizennyolcadik évét be nem töltött személy pornográf felvételen vagy műsorban való szereplésre felhívása: A felvételen vagy műsorban való szereplésre történő felhívás sui generis előkészületi

magatartás. 3. Alanya: bárki lehet -> a tizennyolc éven aluli személy is!

4. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. 5. Egység&Halmazat:

Azonos személyről, azonos alkalommal készítet több felvétel természetes egység, a több alkalommal készített felvételek a folytatólagosság egységébe vonhatók. A törvényhozó a „személy vagy személyek” -kifejezéssel világosan utal arra is, hogy azonos alkalommal több személyre vonatkozó elkövetési magatartások sem képeznek halmazatot. 6. Értelmező rendelkezések:

A (7) bekezdés az egységes alkalmazás érdekében értelmező rendelkezéseket tartalmaz: o Felvétel: a videó-, film-, vagy fényképfelvétel, illetőleg más módon előállított

képfelvétel, o Pornográf felvétel: az olyan felvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő

nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja, o Pornográf jellegű műsor: a nemiség súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a

nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvéssel való megjelenítése.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 23.A.) A tévedés 167/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

23.A.) A tévedés

I. Kizáró okok általában


a) a gyermekkor,



d) a tévedés,

e)233


g) a végszükség,



Fennforgásuk esetén nem jön létre bűncselekmény! A bíróság felmentő ítéletet hoz (erkölcsileg más megítélés)


a jogos védelem

a végszükség

a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka A tényállásszerűséget kizáró okok


Kényszer és a fenyegetés Bűnösséget kizáró okok

Tévedés – a bűnösséget zárja ki, azon belül a szándékosságot

Elöljáró parancsa (ezt a Btk. 123. § tartalmazza234

) A törvényben meghatározott egyéb kizáró okok (Különös Részben):




A törvényben meg nem határozott kizáró okok:

A magánindítvány nem ide tartozik, mert fennforog az elkövetés pillanatában a bűncselekmény minden feltétele, tehát az elkövető büntetésének lehetősége fennáll – ez csak akadályozza a felelősségre vonás folyamatát / az akadály azonban meghatározott ideig elhárítható, ilyenkor az állam büntető hatalmi igénye érvényesül is

II. A tévedésről általában

– = valakinek a képzetei nem felelnek meg a valóságnak, de ő képzeteit valósághűnek tartja – Ha valakinek nincs képzete valamiről: nem tudás – A valóság helytelen ismerete az elkövető bűnösségével áll összefüggésben: meghatározott fajta kizárja a

szemrehányást, kizárja az elkövető bűnösségét – A tévedés büntetőjogi megítélése is többféle – a kérdés, hogy milyen tévedés a lényeges → III. A tévedés fajai

A tévedésnek 3 fajtája van: − jogi tévedés, − társadalomra veszélyességben tévedés − ténybeli tévedés

233

Itt korábban „a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka‖ szerepelt; az aktuális Btk-szövegezésben ez a pont üres! 234

Btk. 123. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.

(2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el,

egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel /ez a bekezdés változott 2009 augusztusában, ez az új szövegezés/. (3)


1. Jogi tévedés

– Az elkövetőnek meghatározott életviszony jogi szabályozásáról van a valósággal meg nem egyező képzete – A tényeket és cselekményének következményeit a valóságnak megfelelően ismeri, a valóság nem megfelelő

viszont az ismerete cselekményének jogi szabályozottságát illetően – A tévedés különbözőképpen nyilvánulhat meg:

Nem tud cselekményének jogilag tiltott voltáról

Putatív bűncselekmény: jogilag tiltottnak gondol olyan cselekményt, melyet a törvényhozó nem tilalmazott

Tud cselekményének jogilag tiltott voltáról, de annak jogi minősítéséről van helytelen képzete (pl. lopásnak tartja a cselekményt, ami rablásnak minősül)

Csak a büntetés mértékét illetően van tévedésben

A jogi tévedés fő szabály szerint nem releváns,

jogban való tévedés nem mentesít!

Van azonban egy esete a jogi tévedésnek, amikor a jogi tévedés a büntethetőséget zárja ki: Elöljáró parancsa esetén, de szigorúan körülhatárolt körülmények mellett:

123. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményéért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs

végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs

végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel /ez a bekezdés 2009

ugusztusában változott, ez az új szövegezés/. 2. A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés – A társadalomra veszélyesség felismerése értékelés eredménye – Ennek az értékelésnek mindig ténybeli alapja van – Az elkövető az értékelés alapját képező tényeket helyesen ismeri, de azok összhatását helytelenül értékeli:

a helyesen felismert tényekből von le helytelen következtetést – ha a tények tekintetében tévedésben van, akkor a ténybeli tévedés esete forog fenn (3. pont)

– A közösség erkölcsi-politikai értékelése a döntő – A közösségi értékelés legmegbízhatóbb forrása a jogszabály: ha bűncselekményeként értékeli, a

jogszabályt ismerő elkövető nem lehet tévedésben a társadalomra veszélyességet illetően – A társadalmi értékelésről tudomást szerezhet bárki a tömegtájékoztatási eszközökből és oktatás során is – Gyakorlatilag a gazdasági bűncselekmények területén lehet e fajtával reálisan számolni: változó jogterület,

áttételes erkölcsi színezettség, tényleges életviszonyok is nagyon változékonyak 3. Ténybeli tévedés

Tény = minden múltban létezett vagy a jelenben létező jelenség, ami bizonyítható. – Ez a leggyakoribb és legfontosabb tévedés, mely kizárja a büntethetőséget! – Csak a konstitutív erejű tényekben való tévedés lényeges és releváns!

Konstitutív erejű tény: minden olyan tény, melynek a bűncselekmény megvalósulása szempontjából

jelentősége van. Pl.: jogos védelmi helyzet téves feltételezése Két csoportra osztható:

− törvényi tényállásban értékelt tények − törvényi tényállásban nem értékelt tény, de szerepe van a bűncselekmény megvalósulása

szempontjából. Pl.: emberölés szempontjából a fegyver meg volt-e töltve vagy sem. Szűk körben érvényesül ez, mert a fegyver kezelésére vonatkozó szabályok rendkívül szigorúak.

IV. Törvényi szabályozás Btk. 27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.

(2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a

feltevésre alapos oka van.

(3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is

bünteti.

1. Közös szabályok A büntetlenség csak szándékos bűncselekmény vonatkozásában biztosított (gondatlannál nem!!!):

Ismernie kell a tényeket

Előre látja következményeit


Tisztában kell lennie a cselekmény társadalomra veszélyességével Érdekes helyzet a praeterintencionális bűncselekményeknél: Btk. 15. § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor


Minősítő körülmény lehet: eredmény és egyéb körülmény → csak az eredmény tekintetében elégszik

meg a gondatlansággal, egyéb körülmények tekintetében nem: * Ha az elkövető olyan eredmény tekintetében téved, melyet a törvényhozó a minősített eset

tényállásában értékelt, tévedése nem lényeges, ha azt gondatlanság okozta * Lényeges viszont minden más minősítő körülmény tekintetében a tévedés: a szándékos

elkövetés büntetését súlyosbítják, a gondatlan elkövetését nem 2. Jogi tévedés – Nem szabályozza a Btk. – Elmaradása nem „a jog nem tudása nem mentesít‖ elvvel magyarázható → – A tévedés szándékosságot kizáró ok – ilyen hatás akkor van, ha az elkövető olyan körülményekben téved,

amelynek valósághű ismerete feltétele a szándékosság megállapításának → ezek a körülmények: tényállásban értékelt tények és a társadalomra veszélyesség tudata

3. Ténybeli tévedés – Csak olyan tények alapján vonható felelősségre az elkövető, melyekről az elkövetéskor tudott – Azonban nem mindegy, hogy milyen tényekről van szó: konstitutív erejű tények = amelynek a

bűncselekmény megvalósulásában szerepe van, minden olyan tény, melyet a törvényhozó valamely bűncselekmény törvényi tényállásában értékelt – például:

Megrontásnál a passzív alany életkora

Hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt megvalósuló emberölés – Szükség van a tényálláson kívüli tények meglétére is – pl.: töltetlen pisztoly – Esetei:

Személyben vagy tárgyban (error in persona, error in objecto):

* „A‖ meg akarja ölni „B‖-t, de a sötétben „C‖-t nézi „B‖-nek – nem lényeges a tévedés, embert ölt, tehát büntethető

* persze előfordulhat lényeges tévedés itt is: ha törvényhozó tényállási elemként értékeli a cselekményt – ld.: emberölés minősített esete & múzeális tárgyra elkövetett lopás

Okozati folyamatokban való tévedés: * „A‖ leüti „B‖-t, aki eszméletét veszti – „A‖ azt hiszi, hogy „B‖ meghalt és a felfedezés

veszélyétől félve bedobja „B‖-t a folyóba, aki a folyóban megfullad. * A tévedés az eredményt előidéző ok tekintetében áll fenn, ugyanis: * A tévedésben levő személy meg akarta ölni a sértettet, terve meg is valósult, ez pedig elég

az emberülés miatti felelősségre vonáshoz – még ha az eredményt más magatartással is érte el, mint amilyennel akarta;

* Ha az elkövető magatartásától független körülmények játszottak szerepet: a rájuk vonatkozó tévedés lényeges – pl.: „A‖ megüti „B‖-t, akinek korábban agyműtéte volt, erről „A‖ nem tudott, „B‖ a gyenge ütéstől életét veszti → a szándékosságot az elkövető tévedése zárja ki.

– Aberratio ictus esete – nem minősül tévedésnek!

Az elkövető nincs tévedésben, de cselekményének hatása nem a célba vett személyt éri, hanem valaki mást (céltévesztés)

Iskolapélda: „A‖ rálő „B‖-re, de „C‖-t találja el, aki meghal → Két bűncselekmény miatt kell felelősségre vonni az elkövetőt:

* Emberölés kísérlete (B-re rálőtt) * Gondatlan emberölés (C vonatkozásában)

→ halmazat megállapításával lehet értékelni a társadalomra veszélyesség kettős irányultságát 4. Társadalomra veszélyességben való tévedés – Akkor zárja ki a büntethetőséget, ha az elkövetőnek alapos oka volt annak feltételezésére, hogy a

cselekmény a társadalomra nem veszélyes – Egészen kivételesen esetekben fordulhat elő e tekintetben tévedés (ld.: III/2. pont) – Az alapos ok megállapítása nem könnyű feladat: minden olyan esetben el kell ismerni, amikor az elkövetőtől

nem lett volna elvárható a társadalomra veszélyesség felismerése

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 23. B) A közokirat-hamisítás 170/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

23. B) A közokirat-hamisítás

Az okirat fogalmát a Büntető Törvénykönyv nem határozza meg, mivel az nem sajátosan büntetőjogi jelenség, hanem a jogrendszer más ágaiban is használatos. Büntetőjogi értelemben okiratnak az olyan iratot tartjuk, amely jog vagy kötelezettség fennállását, változását vagy megszűnését, illetőleg jelentős tény megtörténtét bizonyítja. A közokiratok osztályozása rendeltetésük szempontjából:

ún. bizonyító erejű okiratok, melyek közhitelesen igazolják a bennük foglalt adatok, tények valódiságát – pl. házassági anyakönyvi kivonat;

rendelkező okiratok: nyilatkozat megtételét, hatósági intézkedést igazolnak – pl. büntetőeljárásban keletkezett határozatok, jegyzőkönyvek. Ezek bizonyító ereje nem terjed ki a bennük foglalt tények valóságának igazolására;

Fogalmak:

Valódi okirat: amelyet a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készített és a kiállítóként megjelölt személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza;

Hamis okirat: amelynek készítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel vagy hatósággal, illetőleg amely nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza;

Valótlan tartalmú okirat: amelyben a feltüntetett tények nem felelnek meg a valóságnak. A közbizalom egyaránt fűződik az okiratok valódiságához és az okiratok valósághű tartalmához. A büntetőjogi szabályozás ennek megfelelően kiterjed nemcsak a valótlan tartalmú hamis okiratokra, hanem a valósághű tartalmú hamis okiratokra és a valótlan tartalmú valódi okiratokra is. A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III. törvény 195. § (1) bekezdése

235 határozza

meg. Csak a meghatározás valamennyi elemének együttes fennállása esetén beszélhetünk közokiratról. Ugyanilyen fontos, hogy az okiratot a hatósági jogkör gyakorlója állítsa ki, de az is, hogy hatósági ügykörében eljárva tegye.

A közokiratokat az ellenkező bizonyításáig valós közokiratnak kell tekinteni!

Nem minősül közokiratnak: pl. rendszámtábla, gyógyászati vények

I. Bárki által megvalósítható közokirat-hamisítás

Btk. 274. § (1) Aki

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan

adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt


1. Tárgya: a közokirat valódiságába vetett bizalom és a közhitelesség

Elkövetési tárgyai:

eredeti közokirat;

az eredeti közokiratról készült felvétel (fénymásolat, fénykép, film-, hangfelvétel);

az eredeti közokirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvétel vagy okirat;

a közokiratot kiállító vagy őrzésre hivatott szerv által a felvétel (vagy adatközlő útján nyert adatok) alapján készített kiadvány;

235

Pp. 195. §: a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a

megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények

valódiságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is,

amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.


akár külföldi okirat is, feltéve, hogy azt a kiállítás szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében azonban a felülhitelesítésre nincs szükség.

2. Elkövetési magatartásai:

hamis közokirat készítése: Addig még nem létezett olyan közokirat jön létre, amelynek tényleges

elkészítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel. A közokirat hamis volta szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a készített közokirat tartalma megfelel-e a valóságnak, vagy sem: Ha igen, akkor valósághű tartalmú hamis közirat jön létre! A közokirat tartalmának meghamisítása esetében az elkövető egy már létező, valódi közokiraton végez utólagos változtatásokat

236. A tartalom meghamisítása különböző módokon történhet: például

hozzáírással, beírással, törléssel, fénykép cseréjével, stb. Mind a hamis közokirat készítése, mind a közokirat tartalmának meghamisítása csak abban az esetben képez bűncselekményt, ha az elkövetési tevékenység a közokirat olyan részére történik, amely vonatkozásban a közokiratnak bizonyító ereje van, tehát joghatás kiváltására alkalmas.

hamis, hamisított vagy más névre szóló valódi közokirat felhasználása: Felhasználáson a közokirat

bizonyító erejének érvényesítését értjük. Ez általában aktív tevékenység, pl. az okirat felmutatása, a hatósághoz való benyújtása. A büntetőjogi felelősség lényeges feltétele, hogy a felhasznált közokirat hamis, hamisított, illetve más nevére szóló valódi közokirat legyen. A közokirat felhasználását szükségszerűen megelőzi az okirat elkészítése. Kérdésként merülhet fel, hogyan minősül a cselekmény akkor, ha a hamis (hamisított) közokirat felhasználója azonos a készítő személlyel. Az LB az 1/2000. büntető jogegységi határozatában

237 kimondta: azonos elkövető esetében a

hamis közokirat készítése és felhasználása egy egységes cselekménysor 2 szakasza.

közreműködés valótlan adatok bejegyzésében: Ez az ún. intellektuális közokirat-hamisítás238

. Az

elkövetési tevékenység a valótlan adatok bejegyzésében való közreműködés. Intellektuális közokirat-hamisítás esetében valótlan tartalmú valódi közokirat jön létre. A bűncselekménynek ez a változata 2 személy közreműködésére épül:

1. a hivatali hatáskörében jóhiszeműen eljáró239

személy, aki adatokat, nyilatkozatokat vezet be az általa készített közokiratba;

2. az adatközlő, akinek részére a közokirat készül – a törvényhozó ez utóbbi személy cselekményét értékeli a törvényi tényállásban.

Az így készült okirat valótlan tartalmú, de valódi közokirat, mert a kiállítóként feltüntetett személytől származik és annak a nyilatkozatát tanúsítja.

A közreműködés önálló tényállásként történő értékelésre azért volt szükség, mert különben az adatközlő személyt nem lehetne felelősségre vonni: Az elkövetési tevékenység alapján ugyanis fogalmilag közvetett tettese volna a valótlan tartalmú közokirat elkészítésének, mert az okirat tényleges kiállítója tévedés miatt nem vonható felelősségre – a közvetett tettességet viszont kizárja az a tény, hogy a felhasznált személy nem követett el diszpozíciószerű cselekményt, mivel valódi közokiratot készített. Ezért a közreműködésből sui generis tettesi cselekmény lett! Az intellektuális közokirat-hamisítás esetében is igaz, hogy a cselekmény csak abban az esetben képez bűncselekményt, ha az elkövetési tevékenység a közokirat olyan részére történik, amely vonatkozásban a közokiratnak bizonyító ereje van, tehát joghatás kiváltására

240 alkalmas.

3. Alanya: tettesként bárki -> kivéve: hivatalos ügykörében eljáró hivatalos személy

4. Bűnösség:

Készítés és felhasználás: csak szándékosan Intellektuális közokirat-hamisítás: lehet szándékos és gondatlan is

236

Ezek a változtatások általában valótlan tények, de lehetnek olyan módosítások is, amelyek a szabályszerűen kiállított közokirat esetleg téves tartalmát korrigálhatják. Ebben az esetben is megvalósul a közokirat-hamisítás, mert a kijavított közokirat nem a kiállítóként feltüntetett személy (hatóság) nyilatkozatát tartalmazza. 237

1/2000. BJE határozat: 1. A közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait [Btk. 274. § (1) bek. a) és b) pont] megvalósító elkövető cselekményei, ha ugyanarra az okiratra mint elkövetési tárgyra vonatkoznak, természetes egységet alkotnak. 2. Az 1. pontban említett elkövető cselekménye akkor minősülhet a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, ha az (1) bekezdés a) pontja alapján - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okból - nem vonható felelősségre. 238

1/2004. BJE határozat: 1. A Btk. 274. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározott (ún. intellektuális) közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgya lehet minden olyan közokirat, amelynek rendeltetése, hogy a benne foglalt adat valóságát teljes bizonyító erővel bizonyítsa. 2. A más nevére szóló valódi közokiratnak a személyazonosság igazolására történő felhasználása is megalapozza a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának III. fordulatában meghatározott közokirat-hamisítás bűntettének megállapítását. 239

Ha a közokirat készítője tud arról, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak: Másként kell értékelni a közreműködő tevékenységét! Ebben az esetben a készítő a hivatalos személy által megvalósítható közokirat-hamisítás tettese, az adatszolgáltató pedig ennek a súlyosabban minősülő speciális közokirat-hamisításnak a felbujtója vagy bűnsegédje. 240

5/2000. BJE határozat: Ha a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során olyan adásvételi szerződést nyújtanak be az illetékes

rendőrhatósághoz, amely a jármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és ennek következtében a járműnyilvántartásba is a valóságnak meg nem felelő adat kerül, az egyéb törvényi feltételek megléte esetén a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette valósul meg.


Előkészület: A hamis közokirat készítésének vagy tartalma meghiúsításának fokozott társadalomra veszélyességére tekintettel az előkészület is büntetendő!

5. Egység&Halmazat: Az okirat-hamisítás önmagában ritkán fordul elő -> általában eszközcselekmény más bűncselekményhez Halmazat

241: általában a célcselekménnyel alkot halmazatot, kivéve, ha a közokirat-hamisítás egy másik

bűncselekménynek szükségszerű eszközcselekménye (pl.: kettős házasság), illetve, ha a törvényhozó a közokirat-hamisítást valamely másik bűncselekménnyel törvényi egységbe foglalta (pl. minőség hamis tanúsítása – Btk. 295. §). Rendbeliség: amennyi a közokiratok száma

II. A hivatalos személy által elkövethető közokirat-hamisítás Btk. 275. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve


b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény

alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

1. Tárgya: a közokirat valódiságába vetett bizalom, a közokirat közhitelessége, valamint az állami apparátus

szabályszerű működése Elkövetési tárgy: azonos a bárki által elkövetett közokirat-hamisítással (elsősorban belföldi közokiratok, de nem

kizártak a külföldi köziratok sem, amennyiben a hivatalos személy ügykörébe tartozik azok megőrzése, arról hivatalos másolat kiadása vagy a külföldi közokirat felülhitelesítése) 2. Elkövetési magatartás:

a) hamis közokirat készítése vagy tartalmának meghamisítása: Mindkét elkövetési cselekmény azonos

a bárki által megvalósítható közokirat-hamisítás első csoportjába sorolt tevékenységekkel. b) lényeges tény hamis bevezetése: abba a közokiratba, amelyet az elkövető készít. Ebben az esetben

valódi közokirat jön létre, mert a készítő és a készítőként feltüntetett személy azonos. A közokirat tartalma azonban nem felel meg a tényeknek, és ezáltal sérti a közhitelesség érdekeit. Lényegesek azok a tények, amelyek a közokirat bizonyító, joghatás kiváltására alkalmas jellegét adják.

Elkövetési mód: hivatali hatáskörével visszaélve

A hivatalos személy jogkörét jogszabályok és egyéb normák határozzák meg, melyek magukban foglalják a közokirat elkészítését is. A hivatalos személy által elkövethető közokirat-hamisítás csakis ebben a feladatkörben követhető el, mégpedig olyan módon, ha a hivatalos személy ebből a speciális helyzetből adódó lehetőségeit használja fel visszaélésre,

jelen esetben közokirat-hamisításra. 3. Alanya:

Tettesként csak olyan hivatalos személy lehet, akinek közokiratok kiállítása vagy iratoknak közokirati jelleggel való ellátása a hivatali hatáskörébe tartozik. A bűncselekmény társtettese is csak ilyen jogosultsággal rendelkező hivatalos személy lehet.

Részesként bárki elkövetheti ezt a bűncselekményt, azzal a feltétellel, hogy tudomása van a tettes hivatalos személyi minőségéről.

4. Bűnösség: csak szándékosan valósítható meg

5. Bűnhalmazat:

Ez a tényállás speciális a Btk. 225. §-ban meghatározott hivatali visszaéléshez képest, ezért a 2 bűncselekmény halmazata kizárt. Ha a hivatalos személy a hamisításért előnyt kér vagy elfogad -> közokirat-hamisítás és hivatali vesztegetés halmazata!

241

2/2004. BJE határozat: 1. Ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más létező személynek adja ki magát, és az ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által készített közokiratba, a hamis vád bűntette (Btk. 233. §) mellett az "intellektuális" közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont] bűntettét is elköveti. 2. Ha az elkövető a személyazonosságának az igazolására más nevére szóló valódi közokiratot is felhasznál, a hamis vád bűntette (Btk. 233. §) és az "intellektuális" közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont] bűntette mellett a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának III. fordulatába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 24. A) A büntethetőséget megszüntető okok 173/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

24. A) A büntethetőséget megszüntető okok

I. A megszüntető okok általában242

Btk. 32. § A büntethetőséget megszünteti


b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d)a tevékeny megbánás243,


Eredetileg létrejött a bűncselekmény, az elkövetés pillanatában az elkövető büntethetősége fennáll, azonban később történik valami, ami ezt a meglévő büntethetőséget kizárja;

A bíróság az eljárást végzéssel megszünteti.

II. Az elkövető halála

Fizikailag teszi lehetetlenné a megbüntetést;

Az elkövető az elkövetés és a jogerős elítélés közötti időben hal meg (↔ ha a jogerőre emelkedés után hal meg, az a végrehajthatóságot zárja ki);

Elkobzás kimondására irányuló eljárás lefolytatható (Be. 334. §244

).

III. Elévülés

Btk. 33. § (1) A büntethetőség elévül

a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;

b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével.

(2) Nem évül el

a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített

81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek;

b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet);

c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai];

d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés,


e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű245


bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]

büntethetősége.

Az elévülés az időmúlás büntethetőséget megszüntető hatását jelenti.

Indokai:

Bűncselekmény elkövetése utáni feszült idegállapot, amit méltánytalan lenne fenntartani (lehet, hogy a személyisége is megváltozott)

A felelősségre vonás speciál- és generálpreventív hatása az időmúlással arányosan fogy

Célszerűségi szempontok: hosszabb idő után rendkívül nehéz a bűnelkövetés bizonyítása (hatóságnak is aránytalan teher)

Elévülés szempontjából kétféle kategória van:

elévülő,

el nem évülő bűncselekmények. Időtartama:

Azon bűntettek, melyek elkövetője életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető – 20 év

Minden más bűncselekmény – ezekre nincs egységes idő: büntetési tétel felső határa, de legalább 3 év – 3, 5, 8, 15 év

A elévülés kezdőnapja: Btk. 34. § Az elévülés határidejének kezdő napja

a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,

b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,

242

Szinte kizárólag az elévülésre koncentrál a tétel és a vizsgabizottság. 243

Változott, a régi Btk. szövegezés: „a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása” 244 Be. 334. § Az eljárásnak a 332. § (1) bekezdése a)-b) és f)-g) pontja alapján történt megszüntetése esetén a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást

rendelhet el. Az eljárásnak a 332. § (5) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, illetőleg

vagyonelkobzást kimondó rendelkezését hatályában fenntartja. 245

Változott, a régi Btk. szövegezésben nem szerepelt: „vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű”


c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor

az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,

d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

a) és c) pont: befejezett bűncselekmény;

d) pont: állapot bűncselekmény;

folytatólagos bűncselekmény – vitatott volt a bírói gyakorlatban LB 85. sz. kollégiumi állásfoglalás – egység, melynél a törvényi tényállást külön is megvalósító részcselekmények együttesen alkotnak egyetlen

bűncselekményt elévülés szempontjából a bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó legutolsó részcselekmény befejezésének időpontja az irányadó.

Nem évülnek el:

− háborús bűntettek − emberiség elleni egyéb bűncselekmények − emberölés minősített esetei [Btk. 166. § (2) bekezdés a) - i) pontjai] − emberrablás, elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak minősített esetei − terrorcselekmény, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas

jármű hatalomba kerítése, ha a halált szándékosan okozva követik el. Félbeszakadás Btk. 35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt

foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Csak az érdemi, ügy előbbre vitelét célzó intézkedéseknek van elévülést megszakító hatálya

Ismét elölről kezdődik az elévülés Nyugvás

246

Btk. 35. § (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a

rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt

megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.

(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért

nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette

fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem

alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.

(4) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

(5) Ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

Felfüggesztés idézi elő: valamely előzetes kérdés tisztázása végett történik

Ismeretlen hely, elmebetegség - kivételek

A nyugvás megszűnése után folytatódik az elévülés IV. Kegyelem

Két fajtája:

Eljárási (abolatio): a kegyelmi aktus a bűncselekmény elkövetése és jogerős elbírálása között jön létre – ez a büntethetőséget megszüntető kegyelem

Végrehajtási (adgratiatio) A kegyelem vonatkozhat:

Meghatározott bűncselekmények elkövetőire: közkegyelem (amnesztia) – eljárásira és végrehajtásira vonatkozó rendelkezések / Országgyűlés gyakorolhatja

Meghatározott személyre: egyéni kegyelem – vagy végrehajtási vagy eljárási formában jelentkezik / Köztársasági Elnök gyakorolhatja

A kegyelem megszünteti az elkövető büntethetőségét, de nem akadályozza meg az esetleges elkobzás kimondására irányuló ún.

tárgyi eljárás lefolytatását!

V. Tevékeny megbánás

Btk. 36. § (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni

(XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig

beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott

sérelmet jóvátette.

246

Diktatúrák kapcsán: 56-s sortűz, törvény büntethetővé tette, AB megszüntette. Kirakatperként 3 embert elítéltek, hivatkozva arra, hogy november 4. után háborús helyzet volt.


(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás

keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető

a) többszörös vagy különös visszaeső,

b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

c) bűncselekménye halált okozott,

d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény

elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt,

illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,

e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36.

§ (1) vagy

(2) bekezdését alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény

elkövetéséig két év még nem telt el.

VI. Törvényben felsorolt egyéb okok

Példák az Általános Részben:

Btk. 17. § (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá

az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

Btk. 18. § (2) Nem büntethető előkészület miatt

a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése;

b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a

többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból

elmarad;

c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti.

Btk. 73. § (2) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó

felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a

próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt247 elítélik.

(3) A (2) bekezdés esetén kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik.

Példák a Különös Részben:

Btk. 139. § (3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében

a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.

Btk. 140. § (3) Nem büntetendő lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az

erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.

Btk. 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel

akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig


(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve

követik el.

(3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy

vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el /ez a bekezdés 2009 augusztusában változott; ez az új szövegezése/. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport

szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés szerint

büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi

hivatalos személy.

(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel,

közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.

(8) Aki a (2)-(4) bekezdés szerinti bűncselekményt külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy

pénzügyőr sérelmére követi el, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő /ez a bekezdés 2009 augusztusában került bele a törvénybe/.

247

Az aláhúzott rész 2009-ben beiktatott kiegészítés.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 24. B) Az emberrablás 176/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

24. B) Az emberrablás

Jellege: személy elleni bűncselekményen belül, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmény I. Tényállása:

Btk. 175/A. § (1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen

fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását

követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást


b) fegyveresen,

c) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) különösen súlyos hátrányt,

b) halált okozva

követik el.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést

is megvalósít.

(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény származott volna -

önként abbahagyja.

(7) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a

hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az

emberrablást legalább megkísérelték.

II. Tárgya: a személyi szabadság

- sérti: a közrendet és a közbiztonságot is közvetve - védi: a cselekményi szabadságon belül a mozgás, helyváltoztatás, tartózkodási hely

megválasztásának szabadságát - sértett: bárki lehet

III. Elkövetési magatartás:

Az emberrablás két mozzanatú cselekmény: 1. eszközcselekmény: a személyi szabadságtól megfosztás, 2. célcselekmény: a követelés teljesítésének a kikényszerítése

Az elkövetési magatartás tanúsítása csak akkor tényállásszerű, ha a törvényben meghatározott módon történik – ha a cselekményt

- erőszakkal, - az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel - a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva

követik el. A Btk. 183/A. § értelmében az emberrablás vonatkozásában a 12. életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni!

Az emberrablás immateriális bűncselekmény, a követelés teljesítése nem tényállási elem! Amennyiben a követelés teljesítésére vonatkozó igény a személyi szabadságtól való megfosztás után alakul ki az elkövetőben, akkor is emberrablásnak minősül a cselekmény, mert a személyi szabadságától megfosztott személyt védekezésre képtelennek

248 kell tekinteni.

A követelés lehet vagyoni vagy bármely más erkölcsi, pl. politikai követelés – közömbös, hogy a követelés jogos, jogosnak vélt vagy jogtalan Az emberrablás már akkor befejezett, amikor a foglyul ejtés után a szabadon engedés feltételeit megszabják, függetlenül attól, hogy a sértett vagy más ennek a feltételnek eleget tesz, vagy sem.

248



Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 24. B) Az emberrablás 177/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

IV. Alanya: bárki lehet. Az elkövetői alakzatokra az általános szabályok az irányadók.

V. Bűnösség: csak szándékosan Előkészület&Feljelentési kötelezettség:

A bűncselekmény fokozott társadalomra veszélyességét jelzi, hogy a törvényhozó az előkészületet is büntetni rendeli, valamint feljelentési kötelezettséget ír elő, mely szerint az (a hozzátartozó sem kivétel), aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetésére készül valaki, mihelyst teheti, köteles erről az érintett személyt vagy a hatóságot tájékoztatni. A büntethetőség objektív feltétele, hogy az emberrablást legalább megkíséreljék. Különös visszaesés: Az emberöléshez hasonlóan minősített cselekmény

249

VI. Minősített esetei:

A szabályozás 3 lépcsőben történik:

a) ha az emberrablást bűnszövetségben, fegyveresen, b) különösen súlyos hátrányt vagy halált okozva követik el, c) ha a cselekmény szándékos emberölést is megvalósít.

A sértett halálát okozva történő elkövetés kizárólag akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben a sértett halála bekövetkezett, de ebben a vonatkozásban az elkövetőt kizárólag gondatlanság terheli. Ha ugyanis a sértett halála tekintetében az elkövető szándékossága is megállapítható, már nem ezt az alakzatot, hanem a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett, (4) bekezdésben szabályozott minősített esetet kell megállapítani. A (4) bekezdésben szabályozott minősített eset nem évül el

250!

VII. Egység&Halmazat:

Az emberrablás bűntette az önbíráskodás bűntettével a specialitás viszonylatában áll, ezért emberrablásnak minősül a cselekmény akkor is, ha a személyi szabadságától erőszakkal megfosztott sértett szabadon engedését jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igény teljesítésétől teszi függővé az elkövető. A két bűncselekmény elhatárolásának ismérveit tartalmazza a BH 1998. 66. számú eseti döntés az alábbi táblázat szerint:

Differenciák: Önbíráskodás (Btk. 273. §) Emberrablás (Btk.175/A. §) Elkövetési magatartás szerint:

Egymozzanatú magatartás: valaminek a tevésére, nem tevésére vagy tűrésére irányuló kényszerítés

Összetett magatartás – 2 mozzanat: túsz-szedés és ennek révén követelés teljesítésének kikényszerítése

Fenyegetés jellege szerint: A Btk. 138. §-ban szereplő fogalom szerinti fenyegetés elegendő

A sértett élete vagy testi épsége ellen irányuló olyan fenyegetés, mely akár azonnal is bekövetkezhet – ún. kvalifikált fenyegetés

Célzat szerint: Jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény kielégítése

Közömbös, hogy az elkövető az általa kikényszerített követelést jogosnak vagy jogtalannak véli, és az valóban az-e

A Btk. 175/A. § (1) bekezdésében szabályozott emberrablás bűntette az Btk. 175. § (1) bekezdésében szabályozott személyi szabadság megsértésének bűntettével a specialitás viszonylatában áll. Az emberrablás törvényi tényállása a személyi szabadságtól erőszakkal vagy az élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználásával történő megfosztáson túlmenően a sértett szabadon bocsátásának követelés teljesítésétől történő függővé tételét is megköveteli.

249

Btk. 166. § (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont]; 250

Btk. 33. § (2) bekezdés d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5)

bekezdés a) pont];

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 25.A) A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok 178/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

25.A) A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok

I. Általában

Elvi megfontolásból nem oszthatók be egyik eddigi ok-csoportba sem

Közös vonások:

Megvalósult a bűncselekmény

Ezután sem történt olyan esemény, mely megszüntetné a büntethetőséget

Azonban meghatározott körülmény jogilag akadályozza a felelősségre vonást – az akadály azonban elhárítható

Célszerűségi szempontból azonban korlátozni szükséges ezen akadályozó körülmények elhárítását

Egyes esetekben a felelősségre vonás végleges elmaradását is eredményezik: amikor az akadályt a biztosított időn belül nem szüntették meg

Okok:

Magánindítvány hiánya

Feljelentés / kívánat hiánya II. Magánindítvány hiánya Btk. 31. § (1) A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

A Btk. a büntethetőséget kizáró okok közé sorolja (22. §), azonban a magánindítvány ide tartozik, mert fennforog az elkövetés pillanatában a bűncselekmény minden feltétele, tehát az elkövető büntetésének lehetősége fennáll – ez csak akadályozza a felelősségre vonás folyamatát / az akadály azonban meghatározott ideig elhárítható, ilyenkor az állam büntető hatalmi igénye érvényesül is

Magánindítványos bűncselekmények (6 darab)

Magánlaksértés

Magántitok megsértése

Magántitok jogosulatlan megismerése

Rágalmazás

Becsületsértés

Magánvádhoz való viszonya nagyon fontos

A magánvád tisztán eljárási jogi intézmény:

A magánindítványra üldözendő bűncselekmények nem azonosak a magánvádas bűncselekményekkel – nagyrészüknél a vádat az ügyész képviseli

Szempontok Magánvád Magánindítvány

Mindkettő a sértett jogosultsága, sajátos rendelkezési monopóliuma

Szabályozása: Csak a Be-ben Btk, Be

Jogi természete: Tisztán eljárási: a vádat a sértett illetve annak hozzátartozója képviseli

Inkább anyagi jogi

Jogpolitikai indoka: A közérdek eltörpül a sértettével szemben A sértett igen nyomós érdekeit veszik figyelembe

Terjedelem: Minden magánvádas bűncselekmény magánindítványos

A magánindítványos bűncselekmények túlnyomó része közvádas

Oszthatósága: Osztható Oszthatatlan

Visszavonhatósága: Visszavonható Visszavonhatatlan

A magánindítvány két legfontosabb jellemzője:

Oszthatatlan = többen követték el, az egyik kihat a másikra: Btk. 31. § (5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos

Visszavonhatatlan = alkudozás lenne a vége: (6) A magánindítvány nem vonható vissza.

Magánindítványtól való függés indokai:

Vannak kisebb jelentőségű, társadalomra kisebb fokban veszélyes cselekmények, amelyek miatt csak akkor érdemes az eljárást lefolytatni, ha a sértett kívánja (pl. könnyű testi sértés)

Sokszor a kívülálló személy nem is tudja eldönteni, hogy bűncselekmény történt-e vagy sem, mivel e vonatkozásban a sértett szubjektív megítélésének van döntő jelentősége (pl. magántitok, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés)

Elkövető és a sértett közti viszony: hozzátartozó esetében a sértett eltekintene az üldözéstől (lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele – ha az elkövető hozzátartozó)

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 25.A) A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok 179/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Magánindítványnak tekinthető az előterjesztésre jogosultnak minden olyan nyilatkozata, melyből kiderül, hogy az ellene megvalósított bűncselekmény elkövetőinek megbüntetését kívánja (törvény nem definiálja) A magánindítvány előterjesztésére jogosultak a törvény szerint

251: sértett

Mások feljogosítása történhet:

Sértett mellett (ha a sértett korlátozottan cselekvőképes): törvényes képviselő/gyámhatóság

Sértett helyett:

ha a sértett cselekvőképtelen: csak a törvényes képviselő/gyámhatóság

ha a sértett meghal: csak hozzátartozó

Ez a szabály nem büntetőjogi kategóriára épít (beszámítási képesség), hanem a polgári jogi cselekvőképességre

Az előterjesztésre jogosultakat érintő bírói gyakorlat szerinti állásfoglalások:

A sértett helyett annak házastársa terjeszti elő a sértettet meghatározott határidő kitűzése mellett meghatalmazás csatolására kell felhívni – ha ez nincs, a házastárs nem, terjesztheti elő

Nem illeti meg a férjet e jogosultság a feleség ellen elkövetett erőszakos közösülés esetében sem Magánindítvány előterjesztése (Be. 173. § szabályozza

252): 30 nap

Végső időpont, ami után már nem hárítható el a büntetőeljárás megindítását akadályozó magánindítvány hiánya: a büntethetőség elévülése

A 30 napos határidő után egy esetben terjeszthető elő: kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás, becsületsértés – a feltétel a kölcsönösség:

ha a sértő és a sértett személy e kettős vonatkozásban azonos, illetve

ha a két cselekmény között tárgyi összefüggés van III. Kívánat hiánya

Általános Részben nincs több erről;

Kívánat hiánya: nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek sérelmére elkövetett rágalmazás, becsületsértés esetén csak akkor büntethető az elkövető, ha a diplomáciai csatornákon a kívánatát kifejezésre juttatja, hogy a megbüntetést kívánja. Gyakorlati előfordulása elég ritka.

Btk. 183. § (3) A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett

rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető.

251

Btk. 31. § (1) A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

(2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.

(3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti

elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.

(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.

(5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.

(6) A magánindítvány nem vonható vissza. 252









Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 25. B) Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak 180/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

25. B) Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak

Jellegük: a nemi erkölcs elleni bűncselekmények I. Erőszakos közösülés

Btk. 197. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre

kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ

el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a

tizenkettedik életévét nem töltötte be,

b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll,

c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti erőszakos közösülés a (2)

bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.

1. Tárgya: a nemi szabadság A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, aki az elkövetőtől különböző nemű. 2. Elkövetési magatartás:

Az elkövetési magatartásnak 2 fordulata van: a) közösülésre kényszerítés, b) a sértett állapotának közösülésre való felhasználása

A közösülés élettani értelemben vett, illetve a közfelfogás szerinti fogalma eltér a büntetőjog által elfogadott értelmezéstől. Az állandó bírói gyakorlat szerint a közösülés befejezett, ha közösülési szándékkal a nemi szervek érintkezése megtörtént. A tényállás első fordulatában szabályozott kényszerítés eszközcselekményként olyan erőszak vagy fenyegetés alkalmazását jelenti, amely a közösülésre mint célcselekményre irányul. A kényszerítés nélküli közösülés vagy a nem közösülésre irányuló kényszerítés nem bűncselekmény, illetve más bűncselekményt valósít meg (pl. megrontást vagy szemérem elleni erőszakot). Elkövetés módja – az elkövetési magatartás mindkét fordulatánál értékeli a törvényhozó:

Az erőszak a sértett komoly ellenállásának leküzdésére irányuló fizikai ráhatás. Személy ellen kell irányulnia és alkalmasnak kell lennie a sértett ellenállásának leküzdésére. Nem tekinthető ilyennek a szemtelen, tolakodó, de a sértettet komoly védekezésre nem késztető magatartás. De a sértett életkorát és személyi tulajdonságait figyelembe véve adott esetben kisebb mértékű kényszer is alkalmas lehet e tényállási elem megállapításához. Az erőszak megállapításának további feltétele, hogy a sértett ellenállása komoly legyen. Az ellenállás komolyságára utalhatnak a sértett, illetve a vádlott esetleges sérülései, a ruházaton és a helyszínen található nyomok.

A fenyegetés vonatkozásában a 138. § meghatározott fogalom e tényállásnál is irányadó azzal a megszorítással, hogy a törvényhozó a 197. § esetében ún. kvalifikált fenyegetésfogalmat szabályoz: a

büntetőjogi felelősséget csak a közvetlen és a kiemelt jogi tárgyak ellen irányuló fenyegetés alapozza meg. Közvetlen a fenyegetés, ha a sértettnek a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia – a fenyegetésnek ezért általában a jelenlevő személy élete vagy testi épsége ellen kell irányulnia.

A fenyegetésnek nem kell ellenállásra képtelenséget eredményeznie, ezért a bűncselekmény megvalósul akkor

is, ha a sértett azért nem fejt ki nagyobb ellenállást, mert a helyzetét az adott körülmények között már reménytelennek látja.

…vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel…

Védekezésre képtelen253

állapotban van a sértett, ha fizikai adottságánál, helyzeténél fogva nem tud ellenállást kifejteni. Ez állandó vagy ideiglenes jellegű is lehet, lényeg, hogy az elkövető a sértettnek ezt az állapotát használja

Akaratnyilvánításra képtelen az a személy, akinek nincs jogi értelemben figyelembe vehető akarata – de ez nem azonos a beszámítási képesség hiányával. Ez utóbbi esetben azt kell vizsgálni, hogy a sértett a nemi élet illetve a szexuális cselekmények megítélése

253 Btk. 137. § 18. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás



ki a közösülés végrehajtására. A Btk. 210. §-a értelmében az erőszakos nemi bűncselekmények esetében a 12. életévét be nem töltött passzív alanyt védekezésre képtelennek kell tekinteni.

vonatkozásában képes volt-e ezen cselekmények jelentőségének a felismerésére, illetve ezen felismerésnek megfelelő cselekvésre. Ezt orvosszakértő útján kell tisztázni.

3. Alanya: bárki, aki a sértettől különböző nemű

4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el 5. Minősített esetei:

a) Ha az erőszakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a 12. életévét még nem töltötte be: A tizenkettedik életévét be nem töltött személyt a Btk. 210. §-a értelmében védekezésre képtelennek kell tekinteni, ezért a tizenkét éven aluli gyermek sérelmére erőszak avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés nélkül elkövetett cselekmény az alapeset szerint minősül. A minősített eset megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött

személy sérelmére a bűncselekményt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el.

b) Ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll: A nevelés, felügyelet, gondozás fogalma azonos a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményénél alkalmazottal: Az elkövető kötelessége: A kiskorú nevelése, felügyelete vagy gondozása. 1. Nevelés: Tervszerű magatartások sorozata, mely a kiskorú életkorához, szellemi állapotához,

egyéniségéhez igazodó tudatos ráhatásokból tevődik össze, ide sorolva a nem kifejezetten nevelési célzatú, de a kiskorú fejlődését befolyásoló személyes példamutatást is. 2. Felügyeleti kötelesség: A kiskorú körülményének és magatartásának rendszeres figyelemmel

kísérését és ellenőrzését, a lehetséges veszélyek elhárítását jelenti. Terhelhet egyeseket folyamatosan, időről-időre visszatérően, vagy csak egy alkalommal, akkor is meghatározott időtartamban. 3. Gondozási kötelesség:

A kiskorú alapvető – főleg testi – szükségleteinek kielégítésére irányul: többek között a kiskorú ellátása élelemmel, ruházattal, gondoskodás személyi higiéniájáról, normális életkörülményeiről. A gyógykezelés nem csupán a gyógyító eljárások alkalmazását jelenti, hanem tágabban értelmezendő, így e körbe tartozik az ápolási tevékenység. Ha a cselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül, a (3) bekezdés szerinti súlyosabb minősített esetet kell megállapítani.

c) A sértettel azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva, többen közösülnek: A c) pontban szabályozott minősített eset összefoglalt bűncselekményként a többes elkövetést rendeli súlyosabban büntetni. Akkor állapítható meg, ha a sértettet legalább ketten közösülnek és mindegyik elkövető saját cselekménye elkövetésekor tisztában van a másik cselekményével. A minősítés feltétele az egymás tevékenységének kölcsönös tudata.

A törvényi rendelkezés megszövegezéséből következően a többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntettének elkövetői valamennyien önálló tettesek és nem társtettesek – ez az ún. többes tettesség esete, melynek lényege, hogy a törvény az önálló tettességhez kívánja meg az egyébként a társtettesség megállapításához szükséges feltételeket is, minthogy az elkövetőknek egymással szándékegységben kell cselekedniük. A többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntette megállapításának azonban nem akadálya az, hogy a bűncselekmény elkövetése magatartását megvalósító két személy egyikének büntethetőségét a kóros elmeállapot kizárja [Bkv 27. (BK 71.)].


A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik. Az erőszakos közösülés elkövetési magatartásai szükségszerűen megvalósítják a személyi szabadság megsértését is, ezért a halmazat e két bűncselekmény között csak látszólagos. Amennyiben azonban a két cselekmény elkövetése térben és időben elkülönül, valódi anyagi halmazatról van szó (folytatólagosság). Látszólagos a halmazat, ha az elkövető az erőszakos közösüléssel összefüggésben a sértettnek könnyű testi sértést okoz. Súlyos testi sértés esetén azonban mindig halmazatot kell megállapítani, ilyenkor azonban a súlyos testi sértés nem minősül aljas célból elkövetettnek. Az erőszakos közösülés érdekében alkalmazott erőszak során elkövetett emberölés aljas indokból elkövetettnek minősül, amelybe az erőszakos közösülés beleolvad.


Ha azonban az ölési cselekmény végrehajtása során keletkezik a közösülési szándék, az emberölés alapesetének és az erőszakos közösülésnek a halmazatát kell megállapítani (BH 1978. 111.). Az emberölés – az erőszakos közösülés bűntettének kísérletével bűnhalmazatban – aljas célból elkövetettnek minősül, ha az elkövető a nemi erkölcs ellen elkövetett bűncselekményt követően amiatt öli meg a sértett, mert őt a rendőrségen való feljelentéssel megfenyegeti (BH 2001. 152.). Halmazat a vérfertőzéssel akkor áll fenn, ha nem áll a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt (különben minősített eset a kétszeri értékelés tilalma miatt)

II. Szemérem elleni erőszak

Btk. 198. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra,

vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra

használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


a) az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére

kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,

b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll,

c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti szemérem elleni erőszak a

(2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.

A szemérem elleni erőszak tényállása nagyrészt megegyezik az erőszakos közösülés tényállásával, ezért itt csak az eltérések szerepelnek:

1. Az Alkotmánybíróság a 37/2002. (IX. 4.) AB határozatával megsemmisítette a természet elleni erőszakos fajtalanság tényállását. Ennélfogva az azonos nemű személyek közötti erőszakos fajtalanság is a 198. § szerint büntetendő, azaz a szemérem elleni erőszak tettese és passzív alanya akár azonos, akár különböző nemű személy lehet.

2. Az elkövetési magatartásnak két fordulata van: fajtalanságra vagy ennek eltűrésére való kényszerítés és más személy védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotának fajtalanságra való felhasználása. E körben a fajtalanság fogalma szorul értelmezésre, mely a Btk. 210/A. § szerint a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál.

III. Magánindítvány:

Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak alapesetei magánindítványra üldözendők – ezt a sértett kímélete indokolja. Az előterjesztésre jogosultak körét a Btk. 31. §-a

254 határozza meg.

Amennyiben az elkövető a nemi erkölcs elleni bűncselekménnyel szoros összefüggésben hivatalból üldözendő bűncselekményt is elkövet, a felelősségre vonásnak nem akadálya az, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt a sértett nem terjesztett elő magánindítványt.

254







(6) A magánindítvány nem vonható vissza.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 26. A) A kísérlet fogalma 183/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

26. A) A kísérlet fogalma

I. Bűncselekmény megvalósulási stádiumai

A magatartás külső fázisában három stádiumot különböztet meg az elmélet és a törvényhozás:

I. stádium II. stádium III. stádium

Előkészület → Kísérlet → Befejezett bűncselekmény

Befejezett bűncselekményről akkor beszélünk, ha a törvényi tényállás minden eleme megvalósul. Ehhez képest tudjuk megállapítani, hogy mi minősül kísérletnek, és mi minősül előkészületnek. Az elkövetési stádiumokat mindig a befejezettséghez viszonyítjuk! A kísérlet és az előkészület közötti lényeges különbség, hogy a kísérlet lesz az a szakasz, ahol az elkövető már törvényi tényállási elemet valósít meg, az előkészületnél tényállási elem megvalósítása még nincs. A befejezettől az határolja el, hogy a befejezett esetén minden törvényi tényállási elem megvalósul, míg a kísérletnél nem valósul meg minden tényállási elem.

Szándékos bűncselekményeknél mindhárom stádium megvan. Gondatlan bűncselekményeknél csak a befejezett stádium van meg.

II. Kísérlet fogalma és fogalmi elemei Btk. 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

Elemei:

1. Magatartás

Passzív magatartás

Tisztán mulasztási bűncselekmények255

: nincs kísérletük, ugyanis egy meghatározott időpont bekövetkeztével válnak befejezetté

Nem tisztán mulasztási bűncselekmények: a törvényi tényállás egy eredményt is értékel meghatározott magatartás elmulasztása a tényállásban értékelt eredmény bekövetkezésének olyan nagyfokú veszélyével járhat, mely mindenben megfelel a kísérlet elemeinek (pl. anya elmulasztja a csecsemő táplálását – emberölés kísérlete, ha az ölési szándék fennáll)

Aktív magatartás

Egy magatartással megvalósítható (egymozzanatú) bűncselekményeknél kísérlet állapítható meg

- a tényállásban körülírt magatartás megkezdése esetén, amennyiben az nem került befejezésre, illetve

- az értékelt magatartás alkotórészét képező cselekvésnél, ha az a védeni kívánt társadalmi viszonyt közvetlenül veszélyezteti

Több magatartással megvalósítható (többmozzanatú) bűncselekményeknél egyszerűbb a megállapítása: bármely, a tényállásban értékelt mozzanatmegvalósítása annak minősül (pl. rablás: erőszak és fenyegetés, illetve a dolog elvétele)

Eredmény-bűncselekmények esetén olyan magatartás szükséges, amely alkalmas az eredmény előidézésére. Nem általában kell alkalmasnak lennie, hanem az adott eredmény előidézésére kell alkalmasnak lennie.

2. Szándékosság

E szempontból a kísérlet semmiben nem különbözik a befejezett alakzattól.

A szándékosság nem a kísérletre irányul, hanem a befejezettségre, de valamilyen oknál fogva kísérleti szakban marad. Eshetőleges szándéknál is megállapítható a kísérlet, amennyiben pedig a törvényi tényállás célzatot vagy motívumot tartalmaz, akkor nyilvánvalóan erre is ki kell terjednie az elkövető szándékának. Valamennyi tényállási elemet át kell fognia az elkövető szándékának.

Valamit megkísérelni csak az tud, aki tisztában azzal a valamivel, tehát gondatlan és praeterintencionális bűncselekményeknél kizárt

A megvalósítani kívánt cselekmény büntethetőségének az ismeretét kívánjuk meg itt, nem a jogi minősítés ismeretét

255 A kísérlet kizárt: a feljelentési kötelezettség elmulasztása; a cserbenhagyás esetében (tiszta mulasztási bűncselekmények) - nem lehet megkísérelni = valaki vagy megteszi a feljelentést vagy nem; illetve valaki vagy megáll a helyszínen vagy nem = tehát nincs köztes dolog); nincs

kísérlete továbbá a gondatlan és a praeterintencionális bűncselekményeknek mert van gondatlansági elem!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 26. A) A kísérlet fogalma 184/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Vannak olyan bűncselekmények, melyek az idő- vagy értékhatártól függően minősülnek, ebben az esetben az elkövető szándéka az, amely a minősítés alapja lesz, nem pedig a ténylegesen

bekövetkezett eredmény.

3. Bűncselekmény elkövetésének a megkezdése

Ezen ismérv segítségével határolható el az előkészülettől: A kísérletnél a jogtárgy sértésből kell kiindulni – a kísérlet közeli veszélyeztetés, az előkészület távoli!

Az elkövető megkezdi az elkövetést = amikor a törvényi tényállás bármely elemét megvalósította

gyakorlatban két körülmény nehezíti:

Milyen cselekmény, milyen magatartás (cselekmény nélkül nincs tényállás)?

Egyes bűncselekmények nem tartalmaznak több elemet, melyek a többi nélkül megvalósíthatók lennének (pl. emberölés – megöléssel befejeződik – kísérlet, LB: célzásra emelés)

Ha a tényállás meghatározott eszköz használatát is értékeli, ennek használata is minősülhet kísérletnek – természetesen, ha tényállás nem minden eleme valósul meg

Kisegítő szempont: soha nem idéz elő jogtárgy sértést amelyek a tárgyat már közvetlenül veszélyeztetik

A gyakorlatban nincsenek éles határok a cselekmények láncolatában (szubjektivista tudósok: elhatározástól teszik függővé – objektivista: objektív értékelés az alap)

4. Elkövetés be nem fejezése

A törvényi tényállás valamennyi eleme nem valósulhat meg, ellenkező esetben befejezettnek

tekintjük.

5. Nincsen kísérlete

− tisztán mulasztási bűncselekményeknek − gondatlan bűncselekményeknek − praeterintencionális bűncselekményeknek − szóban megvalósuló, verbális bűncselekményeknek

III. Befejezett és befejezetlen kísérlet Befejezett és befejezetlen magatartású kísérletet különböztet meg a jogirodalom:

- Befejezett magatartású kísérlet: az elkövető a maga részéről mindent megtett a szándékolt eredmény, következmény bekövetkezése érdekében, de a tényállás megvalósulása elmaradt. Elindította az okfolyamatot, mely az ő további tevőleges beavatkozása nélkül is a szándékolt eredmény, következmény kialakulása irányába hat.

- Befejezetlen magatartású kísérlet: nem tett meg mindent, további tevőleges magatartásra lenne szükség a következmény előidézése érdekében.

o Idetartozik az önkéntes256

elállás (passzív magatartással folytatódik), a befejezetthez az önkéntes elhárítás (aktív magatartással hárít el).

Kísérlet közeli és távoli volta:

Ezt a kitételt a bírói gyakorlat ismeri, ez büntetés-kiszabási kérdés.

Maradékcselekmény:

Amennyiben egy nem büntethető kísérlet (olyan bűncselekmény, melynek kísérlete általában nem büntethető), egy más bűncselekményt is megvalósít, akkor az elkövető amiatt azonban büntethető. Ezt nevezi a joggyakorlat maradék bűncselekménynek.

A maradékcselekmény mindig befejezett!

256

Mikor önkéntes elállás/elhárítás? Akkor, amikor az egyén belső elhatározására visszavezethetően nem folytatja a cselekményét, illetve hárítja el a következményt (az elkövetői szándék megfordul). Közömbös az oka, hogy miért, lehet pozitív ok, pl. megsajnálta, lehet negatív ok, pl. megijedt a büntetéstől, lelepleződéstől, nem szükséges erkölcsileg pozitív oknak lenni. Ha külső körülmény akadályozza, nem beszélhetünk önkéntes elállástól vagy önkéntes elhárításról.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 26. B) A kettős házasság, a családi állás megváltoztatása és a kiskorú

elhelyezésének megváltoztatása 185/395. oldal


26. B) A kettős házasság, a családi állás megváltoztatása és a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

Jellegük: a házasság, család és az ifjúság elleni bűncselekmények I. A kettős házasság

Btk. 192. § (1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít,

továbbá aki házassági kötelékben levő személlyel köt házasságot, vagy ilyen személlyel létesít bejegyzett élettársi

kapcsolatot, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt házasságot köt, vagy újabb

bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, továbbá aki bejegyzett élettársi kapcsolatban álló személlyel házasságot köt, vagy

ilyen személlyel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

1. Tárgya: a monogám házasság intézménye

2. Elkövetési magatartás: a házasságkötés

A házasság létrejöttéhez 3 feltétel szükséges: a felek

1. anyakönyvvezető előtt; 2. személyesen tett; 3. egybehangzó kijelentése arról, hogy egymással házasságot

kötnek. E feltételek bármelyikének hiánya esetén a kettős házasság bűncselekménye nem valósul meg!

A törvény 2009. január 1. óta e bűncselekmény vonatkozásában a házassággal egyenértékűnek tekinti a bejegyzett élettársi kapcsolatot is! [Btk. 192. § (2) bekezdése] Elkövetés ideje: Legalább az egyik házasságra lépő korábbi házasságának a fennállása alatt követhető el csak a bűncselekmény.

Nem áll fenn a házasság, ha az megszűnt:

az egyik házastárs halálával,

az egyik holttá nyilvánításával,

bírói felbontással. A bűncselekmény befejezettsége: a házasság megkötésével

257 (ez az időpont a másik házasuló egybehangzó

nyilatkozatának elhangzása időpontja) Elévülés: a második házasság megkötésével kezdődik (a kettős házasság nem állapot-bűncselekmény) 3. Alanya: minden házasságkötésre jogilag képes személy elkövetheti

A bűncselekmény megvalósulása több személy közreműködését tételezi fel: házastárs, anyakönyvvezető, tanúk. 4. Bűnösség: csak szándékosan követhető el

Szándékosan követi el a kettős házasságot az, aki tud arról, hogy házasságkötés történik és arról is, hogy az egyik házasuló korábbi házassága még fennáll. 5. Minősített esetei: nincsenek


A kettős házasság elkövetésének szükségszerű eszközcselekménye az intellektuális közokirat-hamisítás. A közöttük levő viszonyra halmazat nem állapítható meg. A kettős házasság azonban minden más bűncselekménnyel csak halmazatban állhat, így a materiális közokirat-hamisítással és a hivatalos személy által elkövethető közokirat-hamisítással is.

II. A családi állás megváltoztatása

Btk. 193. § (1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész,


(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását

a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében,

257

Külföldön kötött házasság: Abban az esetben érvényesen létrejött, ha a házasságkötés körülményei megfeleltek a kötés idejében és helyén érvényben volt jogszabályi feltételeknek.




b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el.

(3) Ha a bűncselekményt a gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1. Jogi tárgya: más családi jogállása

Családi álláson valakinek meghatározott családhoz tartozását és az ebből folyó jogi és társadalmi helyzetét kell érteni. Passzív alany: Bárki lehet, aki családi hovatartozása tekintetében tájékozatlan 2. Elkövetési magatartás: a családi állás megváltoztatása, mely a passzív alany családi alany szempontjából

jelentős körülményei megváltoztatásában áll. Az általános elkövetési magatartás magában foglalja a családi állástól való megfosztást is, melynek lényege, hogy a passzív alany elveszti addigi családi jogállását anélkül, hogy új családi kapcsolatba kerülne – ide tartozik a gyermek kitétele, tehát olyan körülmények között hagyása, amely nem valósít meg élet elleni bűncselekményt, de amelynek következtében személyazonossága nem állapítható meg. A gyermek kicserélése vagy más családba csempészése – a családi állás megváltoztatásának nevesített elkövetési magatartása: nemcsak megszakítja a passzív alany korábbi családi kapcsolatait, hanem azok helyett újat is létrehoz. A kicserélés két gyermek egymás helyére juttatása, mely mindkét gyermek családi állását sérti – tehát 2 sértett van! A más családba csempészés megtévesztő magatartás, mely abban áll, hogy az elkövető tévedésbe ejti vagy

tévedésben tartja a másik, befogadó család tagját a gyermek valódi családi állást illetően és így éri el, hogy a gyermek abba a családba kerüljön. Pl. a volt férj nevére anyakönyvezteti a gyereket – 1 sértett van! 3. Alanya: bárki elkövetheti

4. Bűnösség:

A bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el. 5. Minősített esetei: A (2) bekezdésben szabályozott minősített eset alapja az alany speciális volta.

A (2) bekezdés a) pontja a családi állás ellen foglalkozás körében elkövetett bűncselekményt határozza meg. Tettese csak a gyógyintézet vagy a nevelőintézet alkalmazottja lehet (delictum proprium). Kívülálló személy (pl. valamelyik érdekelt hozzátartozó) csak felbujtóként vagy bűnsegédként valósíthatja meg a minősített esetet.

A (2) bekezdés b) pontja esetében az alany csak olyan személy lehet, aki a 18. életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles.

A foglalkozása körében eljáró intézeti alkalmazott gondatlan magatartás esetén a (3) bekezdés alapján vonható felelősségre.

III. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

Btk. 194. § Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak

beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja,


1. Jogi tárgya: a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi fejlődése, illetve annak biztosítását szolgáló hatósági határozat érvényesülése

Kiskorú az, aki a cselekmény elkövetésekor a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. Passzív alany: az a kiskorú, akinek az elhelyezéséről végrehajtható hatósági határozat rendelkezik. Ilyen határozatnak minősül a bíróság jogerős érdemi határozata vagy előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedése (nem jogerős végzése), valamint a gyámhivatal (jogerős vagy nem jogerős) végrehajtható határozata a kiskorú nevelésbe vételéről (1997. évi XXXI. tv. A gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról). 2. Elkövetési magatartás:

a) a kiskorú elvitele: olyan tevékenység, amellyel az elkövető kivonja a kiskorút annak felügyelete alól, ahol elhelyezték. Az elvitel történhet közvetlenül a jogosulttól, vagy olyan személytől vagy helyről (pl. iskolából, óvodából), ahol az ő engedélyével

258 tartózkodik. A szülő, aki az önként hozzászökő

258

A bűncselekmény elkövetését kizárja a jogosult beleegyezése, melynek előzetesnek és kifejezettnek kell lennie. A kiskorú elvitelének tudomásulvétele vagy utólagos jóváhagyása nem zárja ki a cselekmény tényállásszerűségét. Nem minősül beleegyezésnek, ha a jogosult csupán arra ad engedélyt az elkövetőnek, hogy rövidebb időre elvigye a kiskorút.




gyermekét nem viszi vissza, ezzel a passzív magatartásával nem valósítja meg a bűncselekményt. Ez az elkövetési magatartás tipikusan a már végrehajtott hatósági határozat érvényesülését akadályozza.

b) a kiskorú rejtve vagy titokban tartása: Ez a fordulat olyan magatartást jelent, amikor az elkövető a jogosult számára hozzáférhetetlenné teszi a kiskorút. A titokban tartás a passzív alany hollétére vonatkozó tájékoztatás megtagadása vagy erre vonatkozó hamis adatok közlése.

3. Alanya: bárki lehet

Leggyakrabban az a szülő követi el a cselekményt, akinek gyermekét a másik szülőnél vagy harmadik személynél helyezték el, illetve intézeti, esetleg állami nevelésbe vették. 4. Bűnösség:

A bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el, az elkövetőnek tehát tudnia kell a kiskorú elhelyezésére vonatkozó hatósági határozatról, továbbá arról, hogy a jogosult nem adta beleegyezését annak megváltoztatásához. Az elkövetői magatartás célzatos, ha kifejezetten az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából történik a kiskorú elvitele, elrejtése vagy titokban tartása. A célzat hiányában nem valósul meg a bűncselekmény. Tartós megváltoztatáson olyan, viszonylag hosszabb időtartamot kell érteni, amely a hatósági határozat meghiúsításaként értékelhető. Ez néhány óra vagy néhány nap esetében nem állapítható meg. Legalább néhány hét eltelte szükséges. 5. Egység&Halmazat:

A rendbeliséget a passzív alanyok száma határozza meg. Több kiskorú elhelyezésnek megváltoztatása esetén bűnhalmazat létesül akkor is, ha azonos helyen voltak elhelyezve és azonos alkalommal viszik el, rejtik el, illetve tartják titokban őket. Halmazatba kerülhet a bűncselekmény a kiskorú sérelmére elkövetett más bűncselekménnyel. Nem állapítható meg halmazatban a személyi szabadság megsértésével, mert a 194. §-ban a törvény a passzív alany személyi szabadságának elvonását is értékelte, így a két bűncselekmény a specialitás viszonyában áll

egymással.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 27. A) A kísérlet büntethetősége 188/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

27. A) A kísérlet büntethetősége

I. Miért büntethető az alany?

A kérdés azért merül fel, mert a diszpozíció nem minden eleme valósul meg;

Szubjektív szempontok: az alanyi oldalhoz tartozó elemek vonatkozásában nem különbözik a befejezettől (nem szorul magyarázatra a büntethetőség);

Objektív körülményeket döntőnek valló tudósok: nehezebb a helyzet, hisz a leglényegesebb objektív ismérvek hiányoznak – az eredmény mindig hiányzik, illetve általában nem teljes az elkövetési magatartás sem;

A bűncselekmények stádiumaira vonatkozó elméleti irányzatok főbb jellemzői

Szubjektivista irányzat Objektivista irányzat

1. A tiszta szubjektivista irányzat a befejezetté válástól eltekintve minden olyan cselekményben kísérletet lát, amelyben a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék nyilvánul meg, tehát ezzel kiszélesítené a kísérlet fogalmi körét.

1. Az előkészület és kísérlet elhatárolási kísérlete kapcsán csak azt a cselekményt ismeri el kísérletnek, amely már veszélyezteti a jogi tárgyat.

2. A kísérelt büntetendőségének indoka: a kifejtett magatartással működésbe hozott jogellenes akarat. Ez az irányzat az alanyi (szubjektív) oldalra helyezi a hangsúlyt. Álláspontja szerint a bűncselekmény alanyi oldala kísérlet esetén is teljes, csak a tárgyi oldal nem valósul meg teljes egészében. Ebből következően az alanyi oldalt tekintve a bűncselekmény nem különbözik a befejezett bűncselekménytől, így az elkövető ilyenkor is ugyanolyan büntetést érdemel, mint a befejezett deliktum elkövetője.

2. Nem minden esetben és nem azonos súllyal kívánta a kísérletet büntetni. A szubjektivista felfogással szemben a tárgyi (objektív) oldalra helyezi a hangsúlyt, és mivel ez kísérlet esetén csak részben valósul meg, és főként a káros eredmény (hátrány), mint tényállási elem hiányzik, ezért a kísérletet a befejezett bűncselekményhez képest csak enyhébben rendelte volna büntetni, sőt a csekély súlyú bűncselekmények esetében már a büntetlenség mellett szállt síkra.

Ma azonos súlyt adunk mindkettőnek a következő körülmények alapozzák meg a büntethetőséget:

A magatartás itt is társadalomra veszélyes;

Ez a magatartás a védeni kívánt társadalmi viszonyt közvetlenül támadja;

A tárgyi elemek közül az elsődlegesek kísérlet esetében is megvalósulnak;

A szubjektív oldal hiánytalan – ebben nincs eltérés a befejezett bűncselekményektől.

Btk. szabályozása:

A kísérletre a befejezett büntetési tételeit kell alkalmazni. Enyhítésre a kétfokú leszállás ad lehetőséget.

II. Hogyan büntessék a kísérlet alanyát?

Btk. 17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

Objektivista koncepció: kötelezően enyhébb büntetés az álláspont kérdésessé válik, ha megvizsgáljuk, hogy miért nem fejeződött be a bűncselekmény megvalósulása: sok esetben az elkövető személyétől

független körülmények miatt nem szabad kizárni a befejezett bűncselekményre vonatkozó szabályok alkalmazásának lehetőségét ↔ de általában el kell ismerni az enyhébb büntetés alkalmazásának indokoltságát

Szubjektivista koncepció: befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni III. Alkalmatlan kísérlet

Btk. 17. § (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan

eszközzel vagy alkalmatlan módon259 követik el.

A törvény a korlátlan enyhítéséről vagy mellőzéséről rendelkezik, amennyiben alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el a kísérletet.

A Legfelsőbb Bíróság elvi élű döntéseiben kiemeli, hogy az eszköz alkalmas vagy alkalmatlan voltát nem elvontan, hanem a konkrét elkövetésre vonatkoztatva kell eldönteni. Nem szükséges tehát, hogy az eszköz más esetekben is alkalmatlan legyen, elég, ha csak az adott esetben az.

Két eset:

259

Az aláhúzott résszel egészítette ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 27. A) A kísérlet büntethetősége 189/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Alkalmatlan tárgy: olyan tárgy, amelyen már nem okozható sérelem, a szándékos eredmény létrehozása már nem lehetséges (pl. nem terhes nőn végeznek abortuszt, halott emberen elkövetett emberölés).

hasonlít a vélt (putatív) bűncselekményekhez ↔ de:

itt hiányzik a törvényhozó által védeni kívánt érték, de az elkövető magatartása diszpozíciószerű

a büntetendőséget csak szubjektív körülmények indokolhatják: az elkövetőben kialakult az elhatározás, szándéka külső magatartásban is lelepleződött

vélt bűncselekmény: nincs diszpozíció, azaz olyan törvényi rendelkezés, mely a magatartást

tiltaná, csak a cselekvő tételezi fel ennek létét nincs büntetőjogi következmény

Alkalmatlan eszköz: relatív alkalmatlanságot jelent a büntetőjogban. Azt jelenti, hogy az adott körülmények között, adott módon nem volt alkalmas az eredmény létrehozására (pl. porcukorral „megmérgezni valakit‖).

a cselekmény diszpozíciószerűsége mellett a tárgy is megvan, tehát a társadalomra veszélyesség döntő feltétele adott,

azonban az elkövető olyan eszközt használt, mely nem alkalmas a kívánt eredmény előidézésére

az alkalmatlanság itt is az elkövető tévedésén alapszik

az alkalmatlanság nagymértékben relatív, a fokozatbeli eltérések a felelősségre vonás során értékelendők

IV. A kísérlet büntethetőségének megszűnése

Btk. 17. § (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá

az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

(4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény

miatt büntetendő.

Ez csak a kísérlet miatti megbüntetés lehetőségét zárja ki, és nem az elkövetett bűncselekmény miatti büntethetőséget, általános érvénnyel!

Itt különül el igazán a befejezett és befejezetlen kísérlet Befejezetlen kísérlet:

El kell maradnia a bűncselekmény befejezésének, illetve

Az elmaradásnak önkéntes elállás következtében kell előállnia (= a külső körülmények olyanok, hogy az elkövető a megkezdett cselekményt tovább folytatná, azonban saját elhatározásából visszalép – a motívumnak nem kell erkölcsileg pozitívnak lennie!)

Többen követik el

Az egyik elkövető önkéntes elállása nem eredményezhet büntetlenséget, ha a többiek befejezik!

A befejezés elmaradása sem biztosít valamennyi elkövető számára büntetlenséget, csak annak, akinek önkéntes volt az elállása.

Befejezett kísérlet:

Az eredmény bekövetkezésének önkéntes elhárítása biztosít büntetlenséget;

Elhárítás csak aktív magatartással260

történhet;

Az indok itt is közömbös.

260

Nem kell, hogy közvetlenül az elkövető saját cselekménye legyen, elég, ha megindítja az ok-folyamatot (pl. valaki az általa megmérgezettet orvoshoz viszi)

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 27. B) A közérdekű üzem működésének megzavarása és a rongálás 190/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

27. B) A közérdekű üzem működésének megzavarása és a rongálás

Jellegük:

Közérdekű üzem működésének megzavarása: közbiztonság elleni bűncselekmény

Rongálás: vagyon elleni bűncselekmény

A közérdekű üzem működésének megzavarása rongálás differenciálása: a célzat választja el a kettőt egymástól! Az elkövetési tárgyak szinte teljesen ugyanazok! I. Közérdekű üzem működésének megzavarása

Btk. 260. § (1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával vagy más módon jelentős

mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve

vagy bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy vagyoni hátrányt okozva

követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt

okozva követik el.

(5) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő


(6) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni

hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) E § alkalmazásában közérdekű üzem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a

hadianyagot, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.

1. Tárgya: a közérdekű üzem zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek

Elkövetési tárgyai:

a közérdekű üzem berendezése;

a közérdekű üzem vezetéke. A közérdekű üzem fogalmát a (4) bekezdés tartalmazza – mivel ezek köre állandóan változik, így keretjellegű a meghatározás. Közüzemek az alábbi gazdasági egységek:

a közmű az a termelő/szolgáltató egység, mely az ipar / mezőgazdaság / lakosság számára víz-, gőz-, villany-, gáz- és egyéb hőenergia-ellátását biztosítja;

a közforgalmú közlekedési üzem olyan közlekedési eszközök üzeme, amelyeket felhasználók széles köre használ, és amelyek tömegközlekedésre szolgálnak;

a távközlési üzem körébe tartozik a távbeszélő, a távíró, a rádió, a TV, a telefax üzeme, továbbá a tenger alatti kábel;

a hadianyagot termelő üzem az állam biztonsági igényét szolgáló termelőegység;

az energiát termelő üzem a közmű körébe nem sorolható, bármilyen energia termelését végző üzem;

az üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem – a bűncselekmény vonatkozásában a gazdaság egésze szempontjából alapvető jelentőségű nyersanyagokról van szó: pl. szén, vas, olaj – tágabb értelemben az egyes termékek fő alkotóelemét jelenti: pl. gépeknél a vasat, textilneműnél a gyapjút vagy pamutot.


a) a közérdekű üzem berendezésének vagy vezetékének megrongálása: A vagyontárgy állagának károsodása, mely elsősorban aktív cselekvést tételez fel, de nem kizárt a mulasztás sem. Az állagkárosodást meghaladó károsodások, mint a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tétel vagy a megsemmisítés – a rongálás súlyosabb formái.

b) a közérdekű üzem működésének más módon történő megzavarása: Rongálással nem járó bármilyen ráhatás a védett objektumra, amely a termelés vagy a szolgáltatás bármely fázisában működési zavarokat idéz elő – pl. az üzem működése szempontjából kiemelkedő fontosságú, de csekély értékű alkatrész ellopása.

Következmény: a közérdekű üzem működésének jelentős zavara A gyorsan elhárítható vagy jelentéktelen károsodást okozó behatás nem valósítja meg a bűncselekményt. Befejezettség: Az eredmény megvalósulásával – anélkül csak kísérlet (amennyiben a magatartást tanúsító személy bűnössége kiterjed az eredményre is) 3. Alanya: tettesként bárki lehet

4. Bűnösség:

A bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van.


Szándékos elkövetés: A szándéknak mind a magatartásra, mind az eredményre ki kell terjednie Gondatlan elkövetés: A magatartás lehet szándékos vagy gondatlan, de az eredményt tekintve csak gondatlanság terhelheti

5. Minősített esetei: 2009. február 1-jei hatállyal változott – a minősítések mindkét alakzat esetében differenciáltabbak lettek!

1. Szándékos elkövetés: - csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben (2-8 év); - különösen nagy (50 millió Ft feletti) vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása (5-10 év); - különösen jelentős (500 millió Ft feletti) vagyoni hátrány okozása (5-15 év).

Vagyoni hátrány = vagyonban okozott kár + elmaradt vagyoni előny

2. Gondatlan elkövetés: - alsó értékhatár nélkül – vétség (max. 3 év); - különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása (max. 5 év).


Elhatárolási kérdések (a 3 bűncselekmény tényállási elemeinek azonossága miatt):

a rongálástól: két elhatárolási pont van o 1. A rongálás akkor valósul meg, ha a cselekmény a sértett objektum rendeltetésszerű

használatát nem korlátozza, illetve akkor, ha a vagyoni jellegű károsítások a közérdekű üzem működésében zavart okoznak ugyan, de ezek nem jelentős mértékűek.

o 2. Az eredmény, mint minősítő körülmény vonatkozásában: Rongálás esetében a kár (a tényleges értékcsökkenés) mértéke, a közérdekű üzem működésének megzavarása esetében kár + elmaradt haszon a mérvadó.

a rombolástól261

: A rombolás államellenes bűncselekmény, a közérdekű üzem működésének megzavarásától a célzat választja el: Rombolás esetében a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása – ha ez a célzat nem áll fenn, a rombolás nem állapítható meg!

II. Rongálás Btk. 324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha

a) a rongálás kisebb kárt okoz,

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben

követik el.

(3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki

a) nagyobb kárt okoz,

b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,

3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére

rendelt tárgyat

rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás

a) jelentős kárt okoz,

b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,

3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére

rendelt tárgyat

semmisít meg,

c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

1. Tárgya: vagyoni jog, amely dolog formájában testesül meg

Elkövetési tárgy: a vagyontárgy, melynek jellegzetességei:

ingó és ingatlan egyaránt lehet;

261

Btk. 142. § (1) Aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak

berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít,

használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár /a 5-20 év 2009-es módosítás; a büntetési tétel korábban 5-15 év volt/. (3) Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


pénzben kifejezhető értéke van;

idegen262

, vagyis nem áll az elkövető tulajdonában, de másvalaki tulajdonát képezi. A lopástól eltérően ez a bűncselekmény – a hűtlen kezeléshez hasonlóan – közös tulajdonban álló vagyontárgyra is elkövethető (BJD 1469.). Saját vagyontárgy megsemmisítése vagy megrongálása nem értékelhető vagyon elleni bűncselekményként. Ha azonban az elkövető tulajdonában álló vagyontárgy kulturális javak körébe tartozó tárgynak minősül, ennek megsemmisítésével a 216. §-ban

263 meghatározott bűncselekmény valósul meg.


a) megsemmisítés: A vagyontárgy állagának fizikai megszüntetését jelenti, amelynek következtében a

vagyontárgy eredeti állapotában már nem állítható vissza. b) megrongálás: A dolog állagának olyan károsítását jelenti, melynek folytán annak értéke csökken. Nem

feltétel a vagyontárgy használhatatlanná válása, a megrongálás akkor is megállapítható, amikor a cselekmény következtében a dolog a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik, de az eredeti állapotába visszaállítható.

A rongálás jellegzetes elkövetési magatartásai: a törés, az elégetés, a vegyítés, az eláztatás, a szétszerelés Következmény: a kár

4. Alanya: tettesként bárki elkövetheti

5. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándékos elkövetés megállapításának feltétele, hogy az elkövető:

tudata átfogja, hogy a megrongált vagy a megsemmisített dolog idegen dolog, tehát az másnak a tulajdonában áll;

tisztában van azzal, hogy cselekménye folytán a tulajdonos kárt szenved;

felismeri a kár hozzávetőleges nagyságát;

mindezek az ismeretek azonban nem tartják vissza a cselekménytől, mivel azt éppen azért tanúsítja, hogy kárt okozzon, illetőleg előre látja, hogy magatartásának következménye más személy megkárosítása lehet, de eziránt közömbös.


A rongálás több esetben eszközcselekményként is megtartja önállóságát – nem olvad be a főcselekménybe, hanem azzal halmazatban áll. A Bkv. 34. (korábban: BK 93) értelmében bűnhalmazat létesülhet a garázdaság és a rongálás között. Ha a garázdaságot dolog elleni erőszakos magatartással követik el, és ez utóbbi csupán szabálysértést valósít meg, a garázdaság mellett a rongálás szabálysértésének megállapítására nem kerülhet sor. A dolog elleni erőszakos magatartás fogalmába ugyanis a – csak szabálysértést megvalósító – csekélyebb károkozás, jelentéktelen állagsérelem beletartozik.

Ha azonban a rongálásában megnyilvánuló garázda, erőszakos magatartás – nagyobb kárt el nem érően – kisebb kárt okoz (20.000 Ft – 200.000 Ft), továbbá ha a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást a garázdaság elkövetője bűnszövetségben valósítja meg, vagyis ha a garázdaság bűncselekmény: a garázdasággal halmazatban a rongálás vétségét kell megállapítani.

Az ilyen mérvű, illetőleg jellegű rongálás ugyanis már nem szükségszerű velejárója a garázdaságnak, ugyanakkor a garázdasággal megvalósult rongálás vétségének büntetése nem súlyosabb a garázdaság vétségének a büntetésénél. Amennyiben a garázdaság alapesetét megvalósító dolog elleni erőszakos magatartás nagyobb, stb. kárt okoz – a törvény rendelkezésénél fogva, a bűnhalmazat mellőzésével – csak a súlyosabb bűncselekmény, azaz a

262

Általában más vagyona rongálása a büntetendő de a saját vagyon megrongálása is bekerült a Btk-ba a rendészeti bűncselekmények

között található: muzeális tárgy, és a kulturális javak megrongálása 216.§, 216/A.§ ez ott hasonlítható össze a rongálással (324.§) - 324.§: idegen az a vagyontárgy

- 216/A.§ sajátja az a kulturális javak körébe tartozó tárgy, vagy műemlék, vagy bármi más 263

Műemlék megrongálása Btk. 216. § (1) Aki a tulajdonában álló műemléket megrongálja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti műemléket megsemmisíti, vagy annak olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemlék

jellegét, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


súlyosabb rongálás megállapításának van helye. A garázdaság minősített esetei mellett sor kerülhet a nagyobb kárt okozó, illetőleg a kulturális javak körébe tartozó tárgy, régészeti lelőhely vagy műemlék tekintetében elkövetett rongálás bűntettének halmazatban való megállapítására. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekménnyel a rongálás halmazatban állhat, ha a közlekedési bűncselekményt a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékai megrongálásával követik el. A BKv. 42 (korábban BK 126.) szerint a lopással halmazatban a rongálás is megállapítható, ha a rongálás büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb. Büntetlen utócselekménynek minősül a rongálás, ha az valamely megelőző vagyon elleni bűncselekményhez kapcsolódik (pl. az elkövető a dolgot ellopja, majd megsemmisíti). 7. Felelősségi rendszere:

A rongálás elsősorban az okozott kár nagyságának

264 figyelembevételével minősül szabálysértésnek (< 20.000

Ft), vétségnek, bűntettnek, illetve minősített bűntettnek. Vétség:

kisebb vagyoni hátrányt okoz (20-200 eFt)

szabálysértési értékhatár + bűnszövetségben Bűntett: nagyobb vagyoni hátrányt okoz (200 eFt - 2 MFt) Bűntett minősített esete: jelentős vagyoni hátrányt okoz (2-50 MFt) Bűntett súlyosabban minősített esete:

különösen nagy (50-500 MFt) és

különösen jelentős (500 MFt feletti) A törvényi tényállás (4) bekezdése olyan körülményeket sorol fel, amelyek a kár nagysága alapján minősített rongálást eggyel súlyosabb felelősségi forma körébe sorolják:

1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat

A bűncselekmény súlyosabban minősül továbbá, ha a felsorolt tárgyakat megsemmisíti vagy a cselekményt robbanóanyag/robbantószer felhasználásával követi el 8. Magánindítvány: A magánindítványra vonatkozó törvényi rendelkezések

265,266 a rongálásra is érvényesek.

264

Btk. 138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése

a) kisebb, ha húszezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,

b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,

c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,

d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,

e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad. 265







(6) A magánindítvány nem vonható vissza. 266 Btk. 331. § A személyi vagyont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, valamint jármű önkényes

elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 28. A) Az előkészület 194/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

28. A) Az előkészület

I. Fogalma

A bűncselekményhez vezető folyamat legkorábbi stádiuma – a társadalomra veszélyesség itt a legkisebb nem

szükséges általános érvénnyel büntetni az előkészület alanyát. Jogtechnikai megoldások:

A. Valamennyi előkészületi magatartás büntetendő – ilyen tipikus bűncselekmény a terrorcselekmény, az emberölés, a pénzhamisítás, állam elleni bűncselekmények, stb.);

B. A második megoldás az előkészület büntethetőségére: Nem valamennyi, hanem csak meghatározott előkészületi cselekményt vesz ki a törvényhozó. Ilyen a megállapodás a kerítés

bűncselekményből [207.§ (4) bekezdés]; tehát aki felhív, vállalkozik, ajánlkozik, a közös

elkövetésben megállapodik – és az ehhez szükséges feltételeket biztosítja. A fizikai bűnsegély ezen részének megfogalmazása szerepel az előkészület első fordulatában (az ehhez szükséges feltételek biztosítása)];

C. A harmadik megoldás az előkészület büntethetőségére: a delictum sui generis előkészület, mint befejezett bűncselekmény. – ami azt jelenti, hogy ha ezt, mint befejezett bűncselekményt tekintjük

267

akkor ennek lehet kísérlete stb., tehát mindazok a megállapítások igazak, amelyek a befejezett bűncselekményekre igazak. Példa: hamis tanúzásra felhívás, kábítószer fogyasztásra felhívás.

II. Fogalmi elemei

Btk. 18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez

szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben

megállapodik.

(2) Nem büntethető előkészület miatt




elmarad;


(3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt

büntetendő.

Az előkészület a hétköznapi élet cselekményeivel érintkezik, ezért meg kell találni azt a pontot, ahol elválik a büntetendő cselekmény a büntetőjogilag közömbös cselekménytől: Ez a pont a célzat.

„A bűncselekmény elkövetése céljából”-kitétel jelenti a célzatot.

1. Célzat

Ugyanaz a tevékenység lehet jogilag közömbös és előkészület egyaránt, a jogi jelentőségét egy

bűncselekményhez fűződő kapcsolatától kapja ezt fejezi ki a célzat;

Elkövető célja: bűncselekmény elkövetésének a lehetővé tétele = félreismerhetetlenül le kell lepleződnie a bűncselekmény elkövetésére irányuló elhatározásnak;

Sem a gondatlan, sem a praeterintencionális bűncselekményeknek nincs előkészületük. 2. Előkészületnek minősülő tevékenységek

Előkészületi cselekmények két csoportra oszthatók:

Tettekben megnyilvánuló előkészületi cselekmények: Azon feltételek biztosítása, melyek a bűncselekmény elkövetéséhez szükségesek vagy azt megkönnyítik;

Gondolatközlésben megnyilvánuló magatartások: A bűncselekmény elkövetésére való felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben megállapodás;

Gyűjtő kifejezéssel fogja át a legkülönbözőbb konkrét tevékenységben megnyilvánuló elkövetői magatartásokat;

267

Földvári prof. szerint ide kell sorolni, dr. Balogh Ágnes szerint azonban e cselekménytípus mindenben osztja a befejezett bűncselekmény jogi sorsát, ezért nem előkészület, de azt mondta, hogy a vizsgán soroljuk ide nyugodtan!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 28. A) Az előkészület 195/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Itt is van kitétel az önkéntes elállásra és az önkéntes elhárításra, melyek nagy vonalakban egyeznek a kísérletnél megismertekkel;

Felhívás268

/ felbujtás hasonlósága ↔ legfontosabb különbség: felhívásnál nem kerül sor a bűncselekmény elkövetésére, még az elkövetés megkezdésére sem (felhívás = eredménytelen felbujtás).

3. Kezdete és vége

Kezdete: a fent említett konkrét tevékenység megkezdése

Vége: a kísérlettel érintkezik kísérlet kezdő időpontja – itt a tényállás egyetlen eleme sem valósulhat meg (ha igen, akkor más kísérletről beszélünk)

III. Az előkészület büntethetősége

269

Általában nem büntethető, ennek oka: a társadalomra veszélyesség távolabbi; e cselekmények önmagukban nem tiltottak.

Ha külön bünteti a törvény: kriminálpszichológiai szempontból indokolt büntethetőséget megszüntető körülményként értékelni a kísérlet elmaradását (18. § (2)

270)

a) pont: kísérlet elmaradása – ennek az elkövető önkéntes elállására való visszavezethetősége; b) pont: vagylagos és szükséges feltétel; c) pont: hatósági feljelentés.

268 A felhívás = sui generis előkészület! - ha példát kell mondani az előkészület büntetendőségére, különös részbeli megjelenésére. 269

5/1999. BJE határozat: 1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények [Btk. 18. § (1) bekezdés] általában attól függően minősülnek egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul. 2. Az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166. § (3) bekezdés] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul. 270

Btk. 18. § (2) Nem büntethető előkészület miatt


b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon,

feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad;


Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 28. B) A hamis tanúzás és a hamis tanúzásra felhívás 196/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

28. B) A hamis tanúzás és a hamis tanúzásra felhívás

Jellegük: az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények I. Hamis tanúzás Btk. 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a

valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki

a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,

b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,

c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi

bizonyítási eszközt szolgáltat.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntetőügy terheltje.

(4) A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás

olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc

évig terjedő szabadságvesztés.

(5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy

vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés.

(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával


239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be,

büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis

tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

241. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért

a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,

b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a

kihallgatása a törvénynél fogva kizárt.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az alapügy

jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

1. Tárgya: az igazságszolgáltatás tisztasága (zavartalan működése és rendje), igazságos ítélethozatal

Passzív alany: Akkor lehet, ha a hamis tanúzás valakinek a személye, vagyoni érdekei ellen irányul. Nincs passzív alanya, ha a vádlott javára irányul.


a) valótlan vallomás vagy a való elhallgatása; b) hamis szakvélemény, illetve hamis felvilágosítás adása; c) hamis fordítás; d) hamis okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása.

Ad a) Tanúvallomás: A büntetőeljárás és a polgári eljárás valamint a hatóságok rendelkezései részletesen szabályozzák a tanúk kihallgatását. Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Akit tanúként megidéztek – ha e törvény kivételt nem tesz – köteles vallomást tenni. A tanú azokat a tényeket közli a hatósággal, amelyekről közvetlenül vagy közvetve tudomása van – vallomása általában szóban hangzik el, de saját kezűleg le is írhatja.

Nem tanúvallomás olyan nyilatkozat, amely előtt az érintett személyt nem figyelmeztették arra, hogy tanúként hallgatják ki, nem oktatják ki jogaira és kötelességeire, valamint mentességi jogaira és nem hívják fel a figyelmét a hamis tanúzás következményeire.

Tanúvallomások csoportosítása: 1. Objektíve és

szubjektíve igaz vallomás:

Ha a tanú az igazságnak megfelelően, hűen észleli a valóságot és azt a legjobb tudása szerint így akarja a hatóság tudomására hozni, és ennek megfelelően is nyilatkozik. Nem valósul meg bűncselekmény.

2. Szubjektíve igaz, objektíve hamis vallomás:

Ha a tanú a legjobb tudomása szerint teszi meg vallomását, az igazat akarja vallani, de hiányos megfigyelése, vagy emlékezőtehetsége folytán vallomása az objektív valóságnak nem felel meg. Ez a gondatlan alakzat.

3. Szubjektíve hamis, objektíve igaz vallomás:

Ha a tanú félre akarja vezetni a hatóságot / bíróságot, de helytelen észlelése folytán akaratlanul is a valóságot mondja. Szintén nem valósul meg bűncselekmény.


4. Szubjektíve és objektíve hamis vallomás:

Ha a tanú szándékosan valótlan tényeket közöl a hatósággal / bírósággal. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából a hamis vallomás motívuma közömbös. Ez a szándékos hamis tanúzás bűncselekménye.

Nem büntethető, akinek tanúkénti kihallgatása a Be. 81. §-a271

értelmében kizárt, de ezt a hatóság / bíróság nem vette figyelembe, pl. nem lehet hamis tanúzásért felelősségre vonni a védőt arra nézve, amiről védőként szerzett tudomást, mert az ilyen adatokra vonatkozóan a törvény értelmében ki sem lehet hallgatni tanúként.

Valótlan a vallomás, ha a tényállítás, a vallomás tartalma nem egyezik a valósággal (objektíve valótlan). A hamis tanúzás nem valósul meg, ha a tanú hazudni akar, de szándéka ellenére éppen a valóságot mondja el. A való elhallgatása esetén a történtek egyes részleteit nem mondja el a vallomás keretében az elkövető. A valótlan vallomás és a való elhallgatása akkor valósít meg bűncselekményt, ha az ügy lényeges körülményeire vonatkozik. Lényeges körülmények:

büntetőeljárásban: a kényszerintézkedések (pl. előzetes letartóztatás, őrizetbe vétel, motozás, stb.) alkalmazása szempontjából jelentős tényállások;

polgári eljárásban: a kereseti kérelmet és az ellenkérelmet alátámasztó tények;

közigazgatási eljárásban: azok a tények, amelyek a hatóság határozatának alátámasztásául szolgának. Ad b) Szakértő: Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. Kötelező esetek: kóros elmeállapot, alkohol- illetve kábítószer-függőség megállapítása; kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás megállapítása; biológiai úton történő személyazonosság-megállapítás; elhalt személy kihantolása. Szakvélemény: hatósági eljárásban tett nyilatkozat, mely vizsgálatból, leletből és a szűkebben vett szakvéleményből áll. Ha ennek valamely része valótlan, akkor objektíve hamis a szakvélemény. Nem hatósági kirendelés alapján eljáró szakértő véleményét okiratként lehet felhasználni az eljárásban (Bkt. 2/1978). Szakértő tanú: Olyan személy, akinek megvan a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez szükséges szakismerete – az eljárás során nem szakvéleményt ad, hanem tanúvallomást tesz. Szaktanácsadó: Közreműködését a bizonyításban a Be. 182. § szabályozza

272. E körben a Btk. 238. § (2)

bekezdés a) pontjába ütköző hamis tanúzást követhet el a szaktanácsadó akkor, ha hamis felvilágosítást ad. Ad c) Tolmács & Fordító: A hatóságnál folyamatban lévő eljárás során szükség lehet tolmács vagy fordító igénybevételére, sőt egyes esetekben közreműködésük is kötelező: ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során anyanyelvét kívánja használni, süketet vagy némát is általában tolmács igénybevételével kell meghallgatni. A tolmácsolás/fordítás akkor tekinthető hamisnak, ha tartalma nem felel meg a más nyelvű szóban elhangzó vagy írásba foglalt szöveg jelentésének. Ad. d) Okirat & Bizonyítási eszköz: Okirat minden olyan irat, amely valamely tény vagy körülmény igazolására, bizonyítására szolgál. Az okirat több formában lehet hamis, így pl. ha nem az állította ki, akit kiállítóként feltüntet; ha az állította ki, akit kiállítóként feltüntet, de tartalma nem felel meg a valóságnak, vagy ha tartalmát a kiállítást követően jogellenesen megváltoztatták.

271

Be. 81. § (1) Nem hallgatható ki tanúként

a) a lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,

b) a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,

c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,

d) a hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg a

nyomozó hatóság nem mentette fel.

(2) Államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő tényről nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben meghatározott minősítő az ügyész, illetőleg a bíróság

megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas

módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik. 272

Be. 182. § (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához,

megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben

felvilágosítást kér.

(2) Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják.

(3) Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyész vagy a nyomozó hatóság

külön rendelkezik.

(4) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket a szaktanácsadóra megfelelően alkalmazni kell.

(5) A szaktanácsadó közreműködéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a nyomozás irataihoz kell csatolni.


Kísérlet: Hamis bizonyítási eszköz esetén előfordulhat, de ritka: pl. ha azt a tanú postára adja, de az nem érkezik meg a hatósághoz. Amennyiben az elkövető a vallomását helyesbíti, akkor a kísérlettől való elállásra tekintettel büntetlen marad. Befejezettség: A hamis tanúzás a hamis vallomás, stb. megtételével válik befejezetté – valamint azzal, amikor a hamis okirat (tárgyi bizonyítási eszköz) a hatóság tudomására jut. A hamis tanúzás nem fejeződik be mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be. Büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. 3. Alanya: csak olyan személy lehet, akit tanúként kihallgatható + akit szakértőként, szaktanácsadóként,

tolmácsként, fordítóként igénybe vesznek Önálló tettes: A büntetőügy terheltje önálló tettes nem lehet. Társtettesség: fogalmilag kizárt Közvetett tettes: aki olyan személyt használ fel valamely bizonyítási eszköz hatóság felé történő eljuttatásához, aki annak valótlan voltáról nem tud Részes: Aki hamis bizonyítási eszközöket elkészíti (bűnsegéd), vagy aki a hamis vallomást tevő tanút rábeszélte e cselekedetre (felbújtó). 4. Bűnösség: Szándékosság esetén az elkövető tudata kiterjed arra, hogy a vallomása (szakvéleménye, felvilágosítása, stb.) hamis, illetve arra, hogy hamis okiratot (tárgyi bizonyítási eszközt) szolgáltatott. Amennyiben mindez azért hiányzik, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja, a hamis tanúzás gondatlan alakzatáért felel (pl. a szakértő elfelejt elvégezni egy vizsgálatot, bár azt a szakmai szabályok előírják). A tanú nem felelős önmagában azért, ha valamit tévesen észlelt vagy hiányosan emlékszik. Gondatlansága abban nyilvánul meg, hogy tudomását nem hűen közli, holott közlésének hamisságát fel kellett és fel lehetett volna ismernie. 5. Minősített esetei: az eljárás jellegétől és az ügy súlyától függ

A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetési tétele súlyosabb a polgári ügyben elkövetettnél.

A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás minősített esete, ha olyan bűncselekményre

vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható

A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás minősített esete, ha különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, pl. apaság megállapítása

Privilegizált esetei: fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági vagy egyéb hatósági eljárásban követi el (pl.

egyéb hatósági eljárás a közjegyzői eljárás) 6. Egység&Halmazat:

Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény: Ha valaki ugyanabban az ügyben több alkalommal tesz hamis vallomást. Természetes egység: Ha ugyanabban a vallomásban több lényeges körülményre vonatkozik a hamis tényállítás. Hamis vád: Ha a hamis vallomás eredményeként más személy ellen büntetőeljárás indításának lehetősége teremtődik meg. A vádlott javára tett hamis vallomás alkalmas lehet a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására is, a halmazat a bűnpártolással azonban csak látszólagos. Rágalmazás vagy becsületsértés: Ha a hamis vallomás tartalma ezeknek megfelel – látszólagos alaki halmazat Polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette: Ha az elkövető hamis végrendeletet készít és használ fel a közjegyző előtt azért, hogy az örökséget jogtalanul megszerezze. 7. Büntethetőséget kizáró okok:

A törvény 241. § szabályozza, az (1) bekezdés a) pontja a Be. 82. § (1) bekezdésének b) pontjára273

vonatkozik. 241. § (1) bekezdés b) pontja: A terhelt hozzátartozójára vonatkozik – hozzátartozói minőségében abszolút mentességi jog illeti meg. Ha mentességi jogára kioktatatták: választhat, hogy él a mentességi jogával vagy vallomást tesz. Ha vallomást tesz, köteles igazat mondani, ha nem: hamis tanúzás bűncselekménye. Ha mentességi jogára nem oktatták ki: nem büntethető Korlátlan enyhítés / különös méltánylást érdemlő esetben büntetés mellőzése: Ha a hamis tanú még az alapügy befejezése előtt a vallomás vagy a bizonyítási eszköz hamisságát a hatóság előtt feltárja. A Be. 87. § (4) bekezdése szerint azonban a tanúvallomást a Btk. 241.§ (1) bekezdés b) pontja alapján nem tagadhatja meg az, aki a kérdésre adott válasszal önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amelyre

273

Be. 82. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja

a) a terhelt hozzátartozója,

b) az, aki a (4) bekezdés esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a

tanúvallomást az a) pont alapján nem tagadta meg


nézve vele szemben a feljelentést a Be. 175. § (1) bekezdése alapján274

elutasították, vagy a nyomozást a Be. 192. § (1) bekezdése alapján

275 megszűntették.

II. Hamis tanúzásra felhívás

Btk. 242. § (1) Aki mást büntetőügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, bűntettet követ el, és három évig terjedő

szabadságvesztéssel, aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a hamis tanúzásra felhívást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatóság előtt folyamatban levő

ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1. Tárgya: megegyezik a hamis tanúzással, de a jogtárgy veszélyeztetése távolibb – az igazságszolgáltatás tisztasága (zavartalan működése és rendje), igazságos ítélethozatal Delictum sui generis bűncselekmény > az eredménytelen felbujtást (a felhívást) nyilvánítja büntetendővé! 2. Elkövetési magatartás: hamis tanúzásra „rábírni törekvés”

A rábírni törekvés eredménytelen felbujtást, valamilyen cél érdekében kifejtett tevékenységet jelent. Az elkövetési magatartás formája közömbös: lehet egyszerű kérés, felszólítás, de lehet rábeszélés is Ha a hamis tanúzásra felhívás eredményeként a tanú hamis vallomást tesz, a rábíró a hamis tanúzás megfelelő

alakzatát valósítja meg felbujtóként. A cselekmény befejezett, ha a felhívás a címzett tudomására jut. Szóbeli felhívás esetén tehát gyakorlatilag nincs kísérlete, csak a levélben (akár elektronikus levélben, SMS-ben) elkövetett bűncselekménynek, ha a felhívást tartalmazó levelet (e-mailt, SMS-t) postára adták (elektronikusan továbbították), de az nem érkezik meg a címzetthez (pl. a mobilszolgáltató rendszerhibája miatt az SMS nem érkezik meg a címzetthez). Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt által mást hamis tanúzásra kérő levél megírása csak előkészülete a bűncselekménynek. Ha a levelet a fogdából kijuttatás végett másnak átadja, a bűncselekmény előkészületi szakba kerül. Passzív alany: „Más‖, egyedileg meghatározott személy lehet, csak olyan személy, akit tanúként hallgatnak ki vagy hallgathatnak ki. 3. Alanya: bárki (akár a terhelt is az ellene folyamatban levő büntetőügyben), a kényszervallató hivatalos személyt kivéve!

Felbujtó: Aki a tettest felhívásra bírja Bűnsegéd: A felbujtásra felhívást tartalmazó levél továbbítója A tettestárs felhívása hamis vallomás tételére nem valósítja meg a bűncselekményt, sőt az alapcselekmény egyik elkövetőjének részéről a másik elkövetőhöz címzett felhívása akkor sem, ha ez utóbbi ellen (még) nem indult meg, vagy egyáltalán nem indul eljárás. 4. Bűnösség: A bűncselekmény egyenes szándékkal valósítható meg, mert célzatos: Az elkövető szándéka arra irányul, hogy a

felhívott személy tegyen hamis tanúvallomást. 5. Egység&Halmazat: Természetes egység: ha az elkövető ugyanazt a személyt többször hívja fel hamis tanúzásra Bűnhalmazat: a személyek számához igazodóan több személy felhívása hamis tanúzásra Kirendelt szakértő (fordító/tolmács) felhívása hamis szakvélemény, stb. adására – ha az előny ígéretével párosul: bűnhalmazat létesül a Btk. 253. § (2) szerinti hivatali vesztegetéssel

274

A feljelentés elutasítása Be. 175. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetében az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az ügyész

engedélyével a feljelentést elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntető ügy felderítéséhez,

bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az,

amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik. 275

A nyomozás megszüntetése az együttműködő gyanúsítottal és a fedett nyomozóval szemben Be. 192. § (2) A bűncselekmény

elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

fedett nyomozó [178. § (2) bek.] a cselekményt szolgálati feladata teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint

az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

(3) Az (1) vagy (2) bekezdés alapján a nyomozás nem szüntethető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetőleg a fedett nyomozó más életének

szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 29. A) A tettesek 200/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

29. A) A tettesek

I. Elkövetők

Btk. 19. § Elkövetők a tettes, a közvetett tettes276 és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek).

20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot,

kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.277

(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen

valósítják meg.

21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.

(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

A bűncselekményben közreműködő valamennyi személy gyűjtőkategóriája. Elkövetők: általános érvényű meghatározás, a bűncselekmény megvalósulásában bármilyen módon közreműködő személy. Az elkövető és az alany nem azonos fogalom. Alany: a büntethető elkövető, aki rendelkezik az alannyá válás feltételével, a beszámítási képességgel. Az

elkövető a ténylegességre utal, nem a büntethetőségre.

A gyerekkorú, a kóros elmeállapotú is elkövető, mégsem vonható felelősségre.

Tettese minden bűncselekménynek lehet – társtettese, felbujtója és bűnsegédje azonban nem feltétlenül!

Gondatlan bűncselekményeknél egyetlen elkövetői alakzat van, a tettesi. Elkövető lehet:

Tettes: * Önálló (közvetett / közvetlen) * Társ

Részes:

* Felbujtó * Bűnsegéd

Az elhatárolás alapja a két csoport között a törvényi tényállás: a tettesek tényállási elemet278

valósítanak meg, a részesek nem valósítanak meg törvényi tényállási elemet!

A járulékosság azonban a minősítésre nem terjed ki, minden elkövető csak saját bűnössége mértékéig vonható felelősségre, nem feltétlenül ugyanazon szakasz alapján vonjuk felelősségre, mint a tetteseket. A szándékosság is fogalmi eleme a részességnek, mind az alapbűncselekményre, mind a részesi cselekményre fenn kell állnia a

szándékosságnak. A részesnek tisztában kell lennie a tettes cselekményével, annak társadalomra veszélyességével, a saját részesi magatartásával, annak társadalomra veszélyességével, következményeit kívánnia kell. A részességhez kapcsolódó harmadik elem az okozati összefüggés, a tettesi és a részesi cselekmény között okozati összefüggésnek kell lennie.

A. A felbujtás mindig megelőzi a tettesi bűncselekmény elkövetését. B. A bűnsegéd pedig a tettesi cselekmény előtt, vagy alatt lehet.

C. Büntetési tételek: a tettesekre megállapított büntetési tételeket alkalmazzuk a részesekre is. D. A törvény kétfokú leszállást tesz lehetővé a bűnsegédek esetén.

Szervező: A magyar büntetőjogban nem különálló kategória a szervező: az ő tevékenysége jellegétől függően tettesség (társtettesség), felbujtás vagy bűnsegély, de bizonyos konvergens bűncselekményeknél a szervező vagy vezető súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett, de ilyenkor is tettességről (más nem lehet) van szó.

1 BŰNCSELEKMÉNY = 1 MINŐSÉG: A magyar büntetőjogban egy

személy csak egyféle elkövetői minőségben (tettes/részes valamely típusában) lehet jelen egy bűncselekmény elkövetésénél. (A többszörös közreműködés esetén önállótlan részcselekmény okán a halmazat csupán csak látszólagos lehet.)

Jogi személyek:

276 Az aláhúzott résszel egészítette ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény 277 Az aláhúzott résszel egészítette ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény 278

Hangsúlyos a tényállási elem, a záróvizsgán sokan elhibázzák ezt!


A magyar büntetőjogban elkövető jelenleg csak természetes személy lehet, de a 2001. évi CIV. Törvény értelmében jogi személyeket is büntetőjogi felelősség terhelheti, így velük szemben intézkedések alkalmazhatók.

II. Tettesek

1. Önálló tettes

– Önálló tettes = aki saját cselekményével valósítja meg a tényállást. Azt is ide soroljuk, aki fizikai eszközt vagy állatot használ fel. (Ha más személyt használ fel, akkor közvetett tettességről van szó)

– A legtöbb bűncselekmény törvényi tényállását bárki megvalósíthatja (erre utal a tényállásban szereplő „aki‖) – Egyes esetekben a törvényhozó korlátozza a tettesként figyelembe jöhető személyek körét (pl. hazaárulás –

magyar állampolgár) Közvetlen tettes: az, aki megvalósítja a törvényi tényállást

1. verbálisan 2. saját erejével 3. eszköz felhasználásával 4. állat felhasználásával

Közvetett tettes:

A Btk. 2009 augusztusában hatályba lépett módosítása279

már nevesítve szabályozza.

Aki a törvényi tényállást úgy valósítja meg, hogy más személyt lényegében eszközként használ fel a bűncselekmény elkövetésére. Ha valaki állatot használ fel – önálló tettes. Ha személyt használ fel, de nem mint eszközt – önálló tettesség.

Valaki a megvalósított bűncselekmény miatt felelősségre nem vonható személyt (gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer & fenyegetés vagy tévedés) használ fel a bűncselekmény elkövetésére (lehet, hogy egyáltalán nem büntethető, illetve csak egy meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető).

A közvetett tettesség ismérvei két személy között oszlanak meg:

* Felhasználó személy: büntethetőség alanyi feltételei megvannak, de hiányzik a cselekmény elkövetése;

* Felhasznált személy: alanyi feltételek hiányoznak, azonban a tárgyi oldal elemei megvannak. A közvetett tettesség immáron törvényben nevesített esetei a következők:

* A felhasznált személy gyermekkorú. * A felhasznált személy nem rendelkezik beszámítási képességgel (kóros elmeállapot,

kényszer/fenyegetés hatása alatt áll) * A felhasznált személy tévedésben van (ide értve a társadalomra veszélyességben való tévedést

is). Ha a tévedést gondatlanság okozza, akkor esetleg gondatlan bűncselekményért felel. Ide értjük azt is, ha valakit súlyosabb bűncselekmény elkövetésére használnak fel, mint hitte – ilyenkor más szándékos bűncselekményért ő is felelősségre vonható.

* Katona elöljárója jogellenes parancsára követi el a bűncselekményt. Az elöljáró a katona büntethetőségétől függetlenül, mindig közvetett tettesként felel.

* Ha delictum propriumnál olyan személyt használ fel a megkívánt tulajdonságokkal rendelkező elkövető, akinél hiányzik a személyes kvalifikáltság. (delictum proprium = egyes bűncselekmények megvalósítása vagy meghatározott tulajdonságot, képességet tételez fel az elkövető részéről, vagy valamilyen jogi vagy társadalmi viszonyban kell az elkövetőnek állnia)

Szinte mindig tevékenységet feltételez, de kivételesen mulasztás is lehet.

A közvetett tettes tipikusan rábíró cselekményt fejt ki, de az sem kizárt, hogy bűnsegélyszerű magatartást (pl. az anya gyermekének lopását nem akadályozza meg, s közben falaz neki) tanúsítson.

A közvetett tettesség szándékosságot feltételez, amelynek át kell fognia a bűncselekmény objektív tényállási elemeit, valamint azt, hogy más személyt, mint eszközt használ fel. A saját elkövetői minőségben való tévedés közömbös.

Ha a felhasznált személy megkezdi az elkövetést, akkor a bűncselekmény a kísérleti szakba lép.

2. Társtettesség

– A tettesség egyik alakzata – Átmenetet képez az egyedüli tettesség és a nagyobb létszámú alakzatok között – Akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják

meg (részességhez a szándékosság, tettességhez a törvényi tényállás közelíti) Ismérvek:

Közös elkövetés280

(objektív ismérv): a törvényi tényállás közös megvalósítása – különböző módokon:

279

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény. 280 Társtettesség minősítés alapja a bűncselekmény egysége, megállapításának csak akkor van helye, ha több elkövető ugyanannak a törvényi

tényállásnak keretébe tartozó bűncselekményt követ el.


1-1 elem Minden elem

Mindegyik megvalósítja a tényállás egy-egy elemét (a többmozzanatú bűncselekményeknél gyakori, pl. rablás: egyik kifejti az erőszakot, a másik elveszi a sértettől az eltulajdonítani kívánt tárgyat)

A társtettesek mindegyike önmaga is megvalósítja a tényállás minden elemét (pl. fogolyzendülés)

A minősítés alapja a bűncselekmény egysége: * Nincs akadálya annak sem, hogy olyan személy kerüljön felelősségre vonásra, aki a kérdéses

bűncselekménynek önálló tettese nem is lehetne (a tényállási elemek között olyan is van, melynek megvalósítására képes). Az elvet az LB is rögzítette kollégiumi állásfoglalásában.

* Eredménytényállásoknál: akik az eredményt előidéző cselekménysorozatban úgy vesznek részt, hogy tudatuk átfogja a törvényi tényállásban megjelölt eredmény bekövetkezésének lehetőségét is (nyitott törvényi tényállások – bírói gyakorlat: testi sértés vagy halál okozására alkalmas cselekményt kifejtő társával szándékegységben a sértettet bántalmazza, avagy őt lefogja, tehát fizikai ráhatást gyakorol a sértettre az társtettes lesz. A védekezésre bénítólag ható fenyegető jelenlét azonban csak bűnsegély).

Megállapításának feltétele: egymás tevékenységének kölcsönös tudata, ez a szándékegységet

feltételezi. A szándékegységnek ki kell terjedni a törvényi tényállás minden elemére, tisztában kell lennie mindegyik társtettesnek a saját tevékenységével, társai magatartásával, magatartásuknak társadalomra veszélyes következményeivel és ezeket a következményeket kívánnia kell vagy bele kell nyugodnia azokba.

Társtettesség ebből adódóan csak a szándékos bűncselekmények esetén állapítható meg.

Praeterintencionális bűncselekményeknél kérdéses (a 15. § elkövetőről beszél) A bírói gyakorlatban

előfordulnak olyan esetek, mikor a praeterintencionális bűncselekmény esetén a társtettességet, pl. halált okozó testi sértés esetén, azzal a kitétellel, hogy a szándékos részre vonatkozóan szándékegységben cselekszenek, míg a gondatlanság minden elkövető vonatkozásában fennáll.

3. Többes tettesség (ld. táblázat)

Többes tettesség: nem azonos a társtettességgel.

A törvényhozó az önálló tettességhez kívánja meg azokat a feltételeket, melyeket egyébként a társtettességhez

megkíván. Ilyen pl. az erőszakos közösülés minősített esete, mikor egymás tevékenységéről tudva többen közösülnek a sértettel. Látszólag társtettesek: valójában önálló tettesek, többes tettességről van szó.

Társtettesség Többes tettesség Egymás melletti tettesség

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Btk. 20. § (3) bekezdése

Erről akkor beszélünk, ha az együttesen eljáró tettesek mindegyike külön-külön is az ugyanúgy minősülő bűncselekmény befejezett tettesi alakzatát hozza létre. Ilyenkor mindegyik tettes önálló tettes.

Akkor forog fenn, ha a bűncselekményt több személy cselekményének az együtthatása hozza ugyan létre, de egymás tevékenységéről nem tudva járnak el. Ilyenkor önálló tettesként mindegyikük csak a saját cselekményrészéért felel.

Amikor két személy szándékegységben bántalmazza a sértettet, azonban az emberölés kísérleti szakban marad azért, mert az egyik tettes az

eredmény bekövetkezését elhárítja, akkor a büntethetőségi akadály a másik személy vonatkozásában nem állapítható meg. Az az elkövető, aki elhárította az eredményt, az súlyos testi sértésért vagy életveszélyt okozó testi sértésért lesz felelősségre vonható, a másik pedig emberölés kísérletéért, innentől kezdve viszont nincs társtettesség.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 29. B) A fogolyszökés és a fogolyzendülés 203/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

29. B) A fogolyszökés és a fogolyzendülés

Jellege: az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények A korábbi magyar büntetőjogok azzal az indoklással mellőzték a fogolyszökés büntetőjogi értékelését, hogy „a szabadság iránti olthatatlan és leküzdhetetlen vágy méltánytalanná tenné a fogolynak megszökése miatt büntetőjogi felelősségre vonását”. A foglyot megszöktető magánszemélyt és az őrzéssel/felügyelettel megbízott intézeti alkalmazott szöktető tevékenységét azonban már akkor is szankcionálták. Az 1950. évi 11. sz. tvr. nyilvánított első ízben büntethetővé a fogolyszökést.

I. Fogolyszökés

Btk. 245. § (1) Aki a büntetőeljárás alatt vagy a szabadságvesztés végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik,


(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az elítélt a

szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy

kimaradás tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát.

1. Tárgya: az igazságszolgáltatás tisztasága, szabályszerű funkcionálása Személyi bűnpártolás, annak speciális módja – a személyi bűnpártolás elkövetője ahhoz nyújt segítséget,

hogy valamely bűncselekmény elkövetője meneküljön a hatósági üldözés elől, vagy hogy a büntetőeljárás sikerét meghiusítsa. 2. Elkövetési magatartás: a megszökés A megszökés lényege, hogy az elkövető kivonja magát a hatóság őrizete/felügyelete alól.

Az elkövetés módja közömbös, de a Btk. 245. § (2) bekezdése nevesít egy elkövetési módot: „a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével nem tér vissza” – ez a vétségi alakzat!

Az elkövető szökéssel összefüggő helyzete: A törvényi tényállás „hatóság őrizetéről” szól. Az őrizet a személyi szabadság teljes elvonását jelenti – ebben az értelemben hatósági őrizet:

szabadságvesztés

előzetes letartóztatás

elővezetés

őrizetbe vétel Elkövetés ideje: a bűncselekményt a „büntetőeljárás alatt

281”, valamint a „szabadságvesztés végrehajtása alatt”

lehet elkövetni. 3. Alanya: csak olyan személy, aki hatósági őrizetben van Közösen megszökő foglyok: önálló tettesek, mert mindegyik elkövető önálló érdeket, a megbüntetéshez fűződő

társadalmi igényt sérti Részesi minősítés: nemcsak őrizetben levő személy lehet – felbújtó / bűnsegéd bárki lehet Felbujtó: aki az elkövetőt a szökésre rábírja Bűnsegéd: aki a szökéshez szándékos segítséget nyújt – közvetlen vagy közvetett segítség (rávesz valakit arra, hogy segítsen a szökés megvalósítójának) is lehet 4. Bűnösség: csak szándékosan követhető el -> feltétele: a hatósági őrizet fennforgásának ismerete

5. Halmazat: a szökés közben elkövetett egyéb bűncselekmények (rongálás, testi sértés, hivatalos személy elleni

erőszak) a fogolyszökéssel halmazatban állnak

281

A büntetőjog-tudományban egységes álláspont szerint a büntetőeljárás a bűnüldöző szervek első hatósági cselekményével indul meg – ez általában a nyomozás elrendelése, de lehet ún. halaszthatatlan nyomozási cselekmény (pl. házkutatás, őrizetbe vétel) is. A szökést tehát el lehet követni a nyomozás elrendelése előtt halaszthatatlan nyomozási cselekményként foganatosított őrizetbe vétel esetén is.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 29. B) A fogolyszökés és a fogolyzendülés 204/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

II. Fogolyzendülés

Btk. 246. § (1) Az a fogoly, aki fogolytársaival együtt a büntetésvégrehajtás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt

ellenszegülésben részt vesz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés

a) kezdeményezője, szervezője vagy vezetője,

b) azon résztvevője, aki a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakot alkalmaz.

(3) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés, ha a bűncselekmény különösen súlyos

következményre vezet.

(4) Az (1) bekezdés esetében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az ellenszegülést önként vagy a hatóság

felszólítására abbahagyja.

(5) Aki fogolyzendülésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. Tárgya: a büntetés-végrehajtási intézetek rendje -> közvetve az elítéltek átnevelésére irányuló intézeti munka

2. Elkövetési magatartás: a nyílt ellenszegülésben való részvétel

Részvétel: különböző intenzitású tevékenységek gyűjtőfogalma – megvalósulhat aktív vagy passzív magatartással egyaránt Nyílt ellenszegülés: a lényege a szembehelyezkedés – a követelményekkel való szembehelyezkedés,

engedetlenség az előírásokkal szemben Nyílt ellenszegülés:

csak akkor, ha a kötelességet előíró vagy ellenőrző személy számára észlelhető!

nemcsak a kötelességteljesítés megtagadása lehet, hanem a kötelesség szándékosan nem megfelelő teljesítése is

Ellenszegülés iránya: ez a büntetés-végrehajtási intézet rendjében van megszabva

Kisebb súlyú függelemsértést fegyelmi úton rendezi a BV-parancsnok

A társadalomra veszélyesség szempontjából súlyosabban minősülő esetek: o ha az ellenszegülést az elítéltek is észlelik o ha nagyobb létszámban vesznek részt az ellenszegülésben o ha az elkövetők sorozatosan szegülnek szembe az előírásokkal

Elkövetők száma: Fogolyzendülés csak akkor valósul meg, ha a fogoly „fogolytársaival” együtt vesz részt a nyílt

ellenszegülésben

minimum az elkövető + 2 fogolytárs

a résztvevő személyeknek is foglyoknak kell lenniük 3. Alanyai: csak foglyok lehetnek

A bűncselekményt csak minimum 3 fogoly tudja elkövetni – ezeket mint társtettest282

kell felelősségre vonni. Korlátozás: csak olyan fogoly lehet, aki büntetés-végrehajtási intézetben van elhelyezve – tehát rendőrhatósági őrizetben levő „fogoly‖ nem követheti el a bűncselekményt! 4. Bűnösség: csak szándékosan követhető el -> feltétele, hogy a fogoly tudjon a kötelességéről & minimum 2

fogolytársával együtt tanúsít fegyelemsértő magatartást 5. Minősített esetei: Btk. 246. § (2) – (3) bekezdés

ő a kezdeményezője, szervezője vagy vezetője;

erőszakot alkalmaz a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen;

különösen súlyos következményre vezet. 6. Korlátlanul enyhíthető: Btk. 246. § (4) bekezdés

ha az ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyja 7. Előkészülete: Btk. 246. § (5) bekezdés

az előkészület is büntetendő!

282

Az ellenszegülésben részt vevő valamennyi foglyot, mint társtettest kell felelősségre vonni, mivel egyetlen fogolyzendülés, azaz egyetlen bűncselekmény valósul meg.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 30. A) A felbujtó 205/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

30. A) A felbujtó

I. Részesi alakzatok

Btk. 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.



– Akik a tettes bűncselekményének elkövetésében tényállási elem megvalósítása nélkül közreműködnek – Megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a tettes cselekménye legalább kísérletet megvalósít – Időben rendszerint megelőzi a tettesi cselekményt és mindig mellőzi a tettesi bűncselekmény befejeződését! – Alakzatok

Felbujtó

Bűnsegéd (B/12. tétel) – A részesi alakzatok közös sajátosságai:

Tettesi alapbűncselekmény, melynél nem forognak fenn büntethetőséget kizáró körülmények (járulékos elkövetői alakzat, rendszerint megelőzi a tettesi cselekményt)

Részesi tevékenység, melynek okozati kapcsolatban kell állnia, vagy a tettesi cselekménnyel vagy a

tettes által megvalósított cselekménnyel. Soha nem valósíthat meg tényálláselemet.

Szándékosság: társtettességhez közelíti – mind a részesi tevékenységnek, mind a tettesi bűncselekménynek szándékosnak kell lennie

II. Felbujtó

1. Általános jellemzők

– Alapvető feltétel a tettesi alapbűncselekmény. A felbujtás járulékos jellegű bűncselekmény. A felbujtó tevékenysége: a rábírás.

– Ha a tettesnek nincs beszámítási képessége: közvetett tettesség valósul meg (nincs alapbűncselekmény, tehát nem kerülhet sor felbujtás megállapítására)

– A Különös Részben vannak egyes rendelkezések, melyek felbujtásszerű cselekményt határoznak meg tettesi alakzatként (pl. öngyilkosságban közreműködés ↔ az öngyilkosság nem bűncselekmény, tehát tettesi alapbűncselekmény hiányában felbujtás megállapítására nem kerülhet sor ↔ azonban a rábírás veszélyes a társadalomra, tehát a törvényhozó delictum sui generis bűncselekményként szabályozza)

– Csak az eredményesség esetében állapítható meg: a rábírt személyt a felbujtó által elkövetni kívánt bűncselekményt megvalósítja, vagy legalább megkezdi annak megvalósítását (eredménytelen felbujtás: előkészületi cselekmény)

2. A rábírás – Felbujtói tevékenység: rábírás = olyan pszichikai hatás kifejtése, amelynek következtében a tettes

elhatározza a bűncselekmény elkövetését felbujtó = aki a tettes elhatározásának döntő motívumát kiváltja

„Fenyegetés formájú‖ is lehet, lényege, hogy jusson benne kifejezésre, hogy a címzett kövesse el a bűncselekményt. Meghatározott bűncselekménytípusra kell vonatkoznia, de az elkövetés konkrét körülményeit már nem kell ismernie. Az általános bűnözésre felhívás nem felbujtás (pl. bűnözz!)

Két eredménye kell, hogy legyen:

Szándékkiváltás a tettesben – ha csak szándékerősítő, akkor pszichikai bűnsegélyről van szó. A rábíró nyilatkozatnak és az akarat-elhatározásnak okozati összefüggésben kell állnia egymással.

A tettes legalább kísérlet szakaszába juttassa a tettesi alapcselekményt (ameddig ez nem történik meg, csupán előkészületről beszélhetünk).

A felbujtásnak szándékosnak kell lennie, gondatlan felbujtás kizárt (A többségi felfogás szerint a felbujtáshoz elég az eshetőleges szándék is, de olyan is ismert, amely egyenes szándékot követel meg).

A rábírás többféleképpen valósulhat meg:

Hosszas rábeszélés

Előnyök kilátásba helyezése

Rövid, határozott meggyőzés

Ne minősüljön fenyegetésnek vagy kényszernek 3. Egyéb szabályok

i) Alias facturus:

Nem állapítható meg felbujtás, ha a rábírás idején a tettes már elhatározta magát a bűncselekmény

elkövetésére a rábíró hatás legfeljebb bátorító, ösztönző hatású lehet, de nem tekinthető az elhatározást kiváltó oknak

Ez alapja lehet bűnsegély megállapításának, de felbujtásnak nem tekinthető

A felbujtás alsó határának tekinthető, ezen túl kezdődik a felbujtás

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 30. A) A felbujtó 206/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

ii) Szándékosság: A tettesi / felbujtói tevékenység tekintetében is:

A felbujtó tudatának át kell fognia saját tevékenységét, annak a tettesre gyakorolt hatását;

a tettes tevékenységét és annak következményeit; illetve

hogy e következményeket a felbujtó kívánja vagy belenyugszik abba.

iii) Excessus mandati (megbízás, rábírás túllépése)

A felbujtó nem büntethető a tettes által megvalósított minden következmény miatt;

Ha súlyosabb bűncselekményt valósít meg a tettes, ebben a felbujtót még dolus eventualis sem terheli: a felbujtó a súlyosabb bűncselekmény miatt nem büntethető (szándékossága terjedelmére korlátozód ik a felelőssége);

Ha ugyan a felbujtó többre (súlyosabbra) akarta rábeszélni a tettest, de az kevesebbet (enyhébbet) tett, akkor csupán a kisebb súlyú bűncselekmény felbujtója lesz;

A szakirodalomban a túllépés két esetét szokták megkülönböztetni:

Minőségi (más, súlyosabb bűncselekményt követ el a tettes)

Mennyiségi (ugyanannak a bűncselekménynek egy súlyosabb változatát)

4. Büntethetőség

Ugyanaz, mint a tettes esetében (büntetési keretek azonossága – egyéni elbírálás elve);

Büntetlen marad:

Ha a felbujtó a tettest, még mielőtt a bűncselekmény elkövetését megkezdte volna, rábeszéli az elállásra;

Ha a felbujtó az eredményt önként elhárítja;

Ugyanaz az elkövető egy bűncselekmény miatt egy elkövetői minőségben vonható felelősségre akkor is, ha több elkövetői tevékenységet is kifejt;

Ha részt is vesz az általa felbujtott személlyel a bűncselekmény megvalósításában: társtettesként felel;

Ha a bűncselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt: a felbujtás elnyeli a bűnsegélyt.

Többes felbujtó: ha az egymással szándékegységben lévő több személy

rábíró nyilatkozatának együtthatása hozza létre a címzettben a szilárd akarat-elhatározást. Ilyenkor mindegyikük felbujtó.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 30. B) Az öngyilkosságban közreműködés és a magzatelhajtás 207/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

30. B) Az öngyilkosságban közreműködés és a magzatelhajtás

Jellegük: személy elleni bűncselekmények I. Öngyilkosságban közreműködés

A modern büntetőjogi felfogás az öngyilkosságot elítéli, de annak elkövetését illetve megkísérlését nem tekinti bűncselekménynek. Társadalomra veszélyesnek azoknak a magatartása minősül, akik az öngyilkost tettére rábeszélik vagy cselekményében segítséget nyújtanak. Mivel az öngyilkosság nem bűncselekmény, az öngyilkosságban való közreműködés csak sui generis alakzatként büntethető.

A tényállás mindkét fordulata tekintetében objektív büntethetőségi feltétel, hogy az öngyilkosságot elkövették, illetve megkísérelték. Btk. 168. § Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik

vagy elkövetik, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. Jogi tárgya: az emberi élet


a) Másnak öngyilkosságra történő rábírása: Az öngyilkosságra rábírás felbujtói tevékenység – olyan ráhatás, amely az öngyilkosság elkövetésére irányuló elhatározáshoz szükséges döntő motívumot szolgáltatja. Az eredménytelen rábírás – mint rábírni törekvés – fogalmilag előkészületi magatartást valósít meg, amely azonban törvényi szabályozás hiányában nem büntethető.

b) Az öngyilkossághoz történő segítségnyújtás: tulajdonképpen bűnsegédi magatartás, amely átfogja a fizikai és pszichikai bűnsegély minden esetét. A segítségnyújtás minden tevőleges és mulasztásban megnyilvánuló magatartás

283, mely előmozdítja vagy megkönnyíti az öngyilkosságot, pl. eszközök

beszerzése, átadása, a cselekmény elkövetésében való segédkezés, a szándék erősítése, a tanácsadás.

Ha az elkövető mindkét elkövetési magatartást tanúsítja, tehát a rábíró magatartásán túlmenően segítséget nyújt az öngyilkosság végrehajtásában: a rábírással elkövetett közreműködés megállapításának van helye, mert a súlyosabb elkövetési alakzat a segítő tevékenységet magába olvasztja. Ha a közreműködő tevékenység ellenére az öngyilkosság nem jut el a befejezettség stádiumába, de a passzív alany az öngyilkosságot megkísérelte: a közreműködő személy ebben az esetben is a 168. § szerinti bűncselekmény befejezett alakzata miatt vonható felelősségre.

3. Alanya: bárki

Az öngyilkosságra rábírás esetében jelentősége van a sértett beszámítási képességének – ha a felbujtó

beszámítási képességgel nem rendelkező gyermekkorút,

olyan kóros elmeállapotban lévő személyt bír rá az öngyilkosságra, aki képtelen magatartása következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék [Btk. 24. § (1) bekezdése]

akkor nem öngyilkosságban közreműködés miatt vonható felelősségre, hanem közvetett tettesként elkövetett emberölés miatt. Az öngyilkossághoz való segítségnyújtás esetében közömbös a sértett életkora, illetőleg a beszámítási képessége. Ha tehát a gyermekkorú vagy a Btk. 24. § (1) bekezdés szerinti beszámítási képességgel nem rendelkező kóros elmeállapotú személy elhatározza az öngyilkosság véghezvitelét, és a közreműködő ennek végrehajtásában nyújt fizikai vagy pszichikai segítséget – a közvetett tettesség feltételei hiányában – nem emberölésért, hanem a Btk. 168. § szerinti bűncselekményért vonható felelősségre (BH 1983. 7.). 4. Bűnösség: csak szándékosan követhető el A felbujtás és a bűnsegély – még sui generis alakzatként is – csak szándékos magatartással valósulhat meg.

A szándékosság mindkét alakzata előfordulhat, de a dolus directus a jellemző.

A szándékosság megállapításának feltételei:

283

Az öngyilkosság helyszínén való puszta jelenlét a bűncselekmény miatti felelősséget nem alapozza meg, ilyen magatartás azonban adott esetben segítségnyújtás elmulasztásaként értékelhető!


az elkövető tisztában van a saját tevékenységével,

az öngyilkos tevékenységével,

a kettő közötti okozati összefüggéssel,

az öngyilkosság bekövetkezését kívánja, vagy abba belenyugszik. Gondatlanság kérdése: Amennyiben valakinek a gondatlansága tette lehetővé az öngyilkosság elkövetését vagy megkísérlését, szándék hiányában a 168. § szerinti bűncselekmény nem állapítható meg, az eset körülményeitől függően a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vagy a gondatlan emberölés jöhet szóba.

II. Magzatelhajtás

A magzatelhajtás a terhesség megszakításának egyik esete, az emberi magzat jogellenes elpusztítása. Orvosi szempontból a terhesség megszakítása lehet természetes és mesterséges, ez utóbbi pedig jogszerű és jogellenes cselekmény is. A magzatelhajtás bűncselekményének fogalmába kizárólag a terhesség jogellenes megszakítása tartozik, melynek során az elkövető a magzatot elpusztítja, vagy azt legalább megkísérli. Btk. 169. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást

a) üzletszerűen,

b) a nő beleegyezése nélkül,

c) súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás halált okoz.

(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű


1. Jogi tárgya: a teherben lévő nő és a méhmagzat élete, testi épsége, egészsége

A bűncselekmény megvalósulása szempontjából a méhmagzat fejlettségi állapota közömbös, ezért a bűncselekmény a fogantatástól a szülésig terjedő időközben megvalósulhat. Az egészségügyről szóló törvény különbséget tesz az embrió és a magzat között. Embrió minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejezése után a terhesség tizenkettedik hetéig, a magzat pedig a méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség tizenkettedik hetétől. A magzat, mint jogi kategória azonban felöleli mindkét fogalmat, tehát büntetőjogi értelemben az embrió is e fogalom alá tartozik. 2. Elkövetés magatartás:

a) az (1) bekezdés szerint: más magzatának elhajtása b) a (4) bekezdés szerint: saját magzat elhajtása vagy elhajtatása

ad a) Elhajtás minden olyan cselekmény, amelynek következtében a magzat elpusztul. Ez megvalósítható a

magzat életének az anyaméhben történő megölésével és úgy is, hogy méhen kívüli életre képtelen magzatot az anyaméh elhagyására késztetnek, mely a magzat halálát eredményezi. A 169. § (1) és (4) bekezdése a bűncselekmény 2 alapesete, melyet a törvényhozó azért választott külön, mert a 2 alapeset társadalomra veszélyessége eltérő és a (2) és (3) bekezdésben megfogalmazott minősített esetek kizárólag az (1) bekezdés szerinti alapesethez kapcsolódnak. Mulasztás: A magzatelhajtás általában aktív magatartással valósul meg, a mulasztással történő elkövetés a gyakorlatban nem ismert. Befejezettség: Materiális bűncselekmény, akkor válik befejezetté, ha a magzat elpusztul. A bűncselekmény megállapításának egyik feltétele az elkövető magatartása és az eredmény közötti okozati kapcsolat fennállása. Kísérlet: általános szabályok szerint

Alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet: - csak a relatíve alkalmatlan eszközzel végzett kísérlet eseteire lehet vonatkoztatni; - az abszolút alkalmatlan eszközzel objektíve kizárt a véghezvitel lehetősége, ezért ez nem is minősül

a magzatelhajtás kísérletének ad b) A magzatelhajtás másik alapesetét maga a terhes nő valósítja meg, kétféle elkövetési magatartással:

- elhajtással, vagy - elhajtatással


Az elhajtás megegyezik az a) pontban részletezett elkövetési magatartással. Az elhajtatás akkor állapítható meg, ha nem a terhes nő végzi el a terhességet megszakító beavatkozást, hanem

ezt mással végezteti el. Ilyenkor felbujtásszerű magatartásról van szó, a terhes nő azonban ilyenkor nem felbujtó, hanem a (4) bekezdés önálló tettese. 3. Alanya:

a) az (1) bekezdés esetében: a terhes nőn kívül bárki; b) a (4) bekezdésben foglalt bűncselekmény speciális alanya: csak a terhes nő lehet

Tettesség&Részesség: Mindkét tényállásnál külön-külön kell vizsgálni!

Ha a terhes nő beleegyezésével szakítják meg a terhességet:

Mindkét személy büntetendő, de eltérő minősítéssel:

o kívülálló (extraneus) a 168. § (1) bekezdése szerinti bűntett miatt, o terhes nő a 168. § (4) bekezdése szerinti vétség miatt.

Az extraneus és a terhes nő nem társtettesek, mindegyik önálló tettese a bűncselekménynek! A társtettesség csak harmadik személy elhajtási cselekménye vonatkozásában lehetséges.

A tettesség szabályainak speciális alakulása miatt minden esetben vizsgálni kell, hogy a részes tevékenysége a terhes nő vagy a kívülálló harmadik személy magatartásának előmozdítására irányult-e, illetve, hogy mi volt a részes célja és indító oka. Ha a részes kizárólag a terhes nőnek nyújt fizikai vagy pszichikai bűnsegélyt, és kívülálló harmadik személy létezéséről és cselekményéről nem tud, akkor bűncselekménye a (4) bekezdés szerint minősül. Ha azonban a bűnsegéd tudata átfogta, hogy a terhes nőnek nyújtott segítsége egyben segély a harmadik személy részére is, akkor magatartása az utóbbihoz kapcsolódva az (1) bekezdés szerint minősül. Amennyiben a kívülálló személy az elkövetési magatartást a terhes nő beleegyezése nélkül valósítja meg, úgy cselekménye a 169. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt minősített eset szerint értékelendő. A tettesség és részesség a harmadik személy magatartásához kapcsolódik és az általános szabályok szerint alakul. 4. Bűnösség: csak szándékosan követhető el – egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt

Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy terhesség áll fenn és az általa kifejtett tevékenység alkalmas a magzat elpusztítására, melyet vagy kifejezetten kíván, vagy ebbe belenyugszik. Aki más magzatát gondatlanságból hajtja el – az elkövetés körülményeihez képest – gondatlanságból elkövetett testi sértés vagy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vonható felelősségre.


- Üzletszerűen: Az Általános Részi szabályoknak megfelelően. Mivel az üzletszerűség nem alaptényállási elem, ezért az elkövető terhére annyi rendbeli, üzletszerűen elkövetett magzatelhajtást kell megállapítani, ahány terhes nő vonatkozásában a bűncselekményt megvalósította.

- A nő beleegyezése nélkül: Csak szorosan lehet értelmezni – a beleegyezésnek egyértelműnek és szabad elhatározáson alapulónak kell lennie. A minősített eset csak akkor állapítható meg, ha az elkövető tudata átfogta a beleegyezés hiányát.

- Súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el: A súlyos testi sértés és életveszély fogalmára a testi sértésnél érvényes szabályok az irányadók. A magzatelhajtással okozott könnyű testi sértés beleolvad az alapesetbe, külön nem értékelendő. A minősített esetként értékelt következmény (súlyos testi sértés vagy életveszély) vonatkozásában az elkövetőt kizárólag gondatlanság terhelheti.

- Halál okozása: E minősített eset megállapításának feltétele, hogy az elkövetési magatartással okozati összefüggésben az elkövető halála is bekövetkezzen, és a halálos eredmény tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terhelheti.

6. Egység&Halmazat: A törvényi rendelkezésből adódóan nincs halmazat a magzatelhajtás mellett megvalósuló súlyos testi sértés, életveszélyt okozó testi sértés és gondatlan emberölés között. Az orvos által elkövetett magzatelhajtás és a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége nem állapítható meg halmazatban, mert ez ugyanannak a jogellenes magatartásnak a kétszeres értékelését jelentené.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 31. A) A bűnsegéd 210/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

31. A) A bűnsegéd

I. Részesi alakzatok

Btk. 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.



– Részesek azok, akik a tettes bűncselekmény elkövetésében tényállási elem megvalósítása nélkül közreműködnek;

– Részesség megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a tettes cselekménye legalább kísérletet megvalósít;

– A részesi cselekmény időben rendszerint megelőzi a tettesi cselekményt és mindig mellőzi a tettesi bűncselekmény befejeződését.

Alakzatok:

Felbujtó

Bűnsegéd A részesi alakzatok közös sajátosságai:

Tettesi alapbűncselekmény, melynél nem forognak fenn büntethetőséget kizáró körülmények (járulékos elkövetői alakzat, rendszerint megelőzi a tettesi cselekményt)

Részesi tevékenység, melynek okozati kapcsolatban kell állnia vagy a tettesi cselekménnyel vagy a

tettes által megvalósított cselekménnyel. Soha nem valósíthat meg tényálláselemet.

Szándékosság: társtettességhez közelíti – mind a részesi tevékenységnek, mind a tettesi bűncselekménynek szándékosnak kell lennie

II. Bűnsegélyről vallott korábbi felfogások és változások

Sokáig a büntetőjog-tudomány legvitatottabb területe volt (sokféleképpen és különböző időben lehet valakinek segítséget nyújtani bűncselekmény elkövetéséhez) – az alábbi hármat egyaránt bűnsegélynek tekintették:

Előzetes segítségnyújtás: még a tettes cselekménye előtt kifejtett segítő tevékenység (egyértelműen elkülönült ettől a felbujtás)

Egyidejű: a segítségnyújtás időben egybeesett a tettes cselekményével (társtettességtől való megkülönböztetéshez kialakultak szempontok)

Utólagos: a segítségnyújtásra azután került sor, amikor a tettes a cselekményét már befejezte (ebből került ki a bűnpártolás relatíve önálló bűncselekményeként)

III. Jellemzők

1. Elkövetési magatartás: segítségnyújtás

Vagy kíséri, vagy megelőzi az alapcselekményt.

Főként tevéssel (aktív), de lehet mulasztással is. (passzív)

Mulasztásos bűnsegélynél kell speciális jogi kötelezettség a megakadályozásra nézve (ld. a nyitott törvényi tényállásoknál). A mulasztásos bűnsegélyről a tettesnek nem feltétlenül kell tudnia. (Mulasztásos bűnsegély ≠ tettesre bátorítólag ható jelenlét az elkövetésnél. Ilyenkor nem a passzivitás, hanem a jelenlét hat bátorítólag, s ilyenkor a cselekménye pszichológiai bűnsegély lehet.)

Bűnsegély csak szándékos lehet, és a szándéknak minden lényeges körülményre ki kell terjednie. Elég az

eshetőleges szándék is, ha az alapbűncselekmény azzal is elkövethető.

Negatív sajátosság: elkövetésben való részt nem vétel

Pozitív sajátosság: segítségnyújtás bűncselekmény elkövetéséhez 2. Fajtái

Pszichikai / pszichológiai bűnsegély

Szándékerősítő hatású, tehát a tettesre belülről hat (tanácsadás, bátorítás, buzdítás)

A pszichikai bűnsegélyről a tettesnek feltétlenül tudnia kell.

Pszichikai bűnsegély ≠ felbujtás, ugyanis a pszichikai bűnsegély csak szándékerősítő hatással bírhat, nem pedig kiváltja a cselekményt – csak a már kialakult elhatározást erősíti

Passzív magatartásra példa a bírói gyakorlatban a jelenlét – ennek feltételei

Valamilyen módon megnyilvánul a tettes és a jelen lévő, de be nem avatkozó személy között az akarategység

A kívülálló személy jelenlét bátorító hatással van a tettesre, számíthat arra, hogy

szükség esetén segítségére lesz

Jelenléte a sértettre bénítólag hat, az ellenállás kilátástalanságának érzését kelti benne

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 31. A) A bűnsegéd 211/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

A jelenlét értékelése a bűncselekmény elkövetésének helyén

Puszta jelenlét a bűncselekmény

megakadályozására vonatkozó speciális jogi

kötelezettség nélkül

Olyan jelenlét, amikor az elkövetőt a

bűncselekmény megakadályozására nézve speciális jogi

kötelezettség terheli, s ennek ellenére nem

tesz semmit

Az elkövetőkre bátorítólag ható jelenlét

– ennek fennforgását az elkövetőkre és a

sértettre kifejtett pszichikai hatás

alapján kell vizsgálni

Olyan jelenlét, amikor az elkövető már

tényállásszerű magatartást tanúsít

Nem bűncselekmény, az adott személy nem

elkövetője a bűncselekménynek

Az elkövető mulasztásos bűnsegélyért felel, tehát

bűnsegéd lesz

Az elkövető pszichikai bűnsegédi minőségben

vonható felelősségre

Az elkövető tettesként vonható felelősségre.

Fizikai bűnsegély

A tettesi cselekmény külső körülményeihez járul hozzá, külső feltételt biztosít

A fizikai bűnsegélyről a tettesnek nem feltétlen kell tudnia.

Általában aktív magatartás

Egy esetben van passzív magatartás: valaki jogilag előírt kötelességét azért nem teljesíti, hogy így

lehetővé tegye mások számára bűncselekmény elkövetését itt nem egyszerűen bűnelkövetés meg nem akadályozásáról, illetve feljelentési kötelezettség elmulasztásáról van szó

Fizikai bűnsegély ≠ társtettesség. Míg a társtettességnél tényállásszerűnek kell lennie a cselekménynek, bűnsegély esetén a bűnsegéd cselekménye nem illeszkedik a tényállás keretei közé, csupán diszpozíciószerű.

3. További jellemzők

Bűnsegély eredménye: a tettesi alapcselekmény előmozdítása.

A tettesi és bűnsegédi tevékenység között okozati összefüggésnek kell lennie.

Szándékosság:

Tisztában kell lennie saját tevékenységével, annak kihatásával

A tettesi tevékenységgel, annak következményeivel, társadalomra veszélyes jellegével

Az okozati összefüggéssel

Elég a következményekbe való belenyugvás, nem szükséges a kívánás

A felbujtásba is, a társtettességbe is beleolvad (mivel mindkét elkövetői alakzat súlyosabb megítélés alá esik, mint a bűnsegély)

Közvetett bűnsegély:

felbujtónak nyújtott segítség

bűnsegédnek nyújtott segítség

bűnsegéd rábírása bűnsegélyre

sértett beleegyezésével is megvalósuló bűncselekményeknél a sértett rábírása a bűncselekményhez való hozzájárulásra.

4. Büntetés

Valamennyi elkövető közül a bűnsegéd tevékenysége mutatja társadalomra veszélyesség legkisebb mértékét;

Azonban gyakran épp a bűnsegéd közreműködésétől függ a bűncselekmény megvalósulása – bűnsegédi

tevékenység nélkül a tettesi alapbűncselekmény meg sem valósulna

Tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni;

A bíróság rendszerint enyhébb büntetéssel sújtja, mint a tettest vagy a felbujtót.

Büntetlenül maradás:

Ha a bűncselekmény elkövetése az ő önkéntes elállása folytán maradt el;

Ha az eredmény bekövetkezését önként elhárította.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 31. B) A bűnpártolás 212/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

31. B) A bűnpártolás

Jellege: A Btk. 244. § a bűnkapcsolat egyik fajtáját rendeli büntetni. A bűnpártolás járulékos bűncselekmény, melynek lényege, hogy egy más személy által elkövetett bűncselekményt (alapbűncselekmény) feltételez. Bármilyen jellegű és súlyú alapbűncselekményhez kapcsolódhat, és annak sincs jelentősége, hogy kísérlet vagy befejezett alakzat valósult-e meg. A bűnpártolásnak három alapesete van, amelyeket 2 csoportba sorolhatunk: az (1) bekezdés a) és b) pontja a személyi bűnpártolást, az (1) bekezdés c) pontja pedig a tárgyi bűnpártolást szabályozza. A személyi bűnpártolás esetében az a) pontban megjelölt elkövetési magatartás kiemelése a b) pontban meghatározott általános elkövetési magatartásból azért indokolt, mert a törvényhozó a (4) bekezdésben szabályozott hozzátartozói mentességet az a) pontban meghatározott körre korlátozta. A személyi bűnpártolás – az elkövetési magatartás révén – rokon vonásokat mutat a részességhez tartozó bűnsegéllyel, mert mindkettő lényege az elkövetőnek nyújtott támogatás. A kettő közötti megkülönböztetés alapja:

a bűnsegéd tevékenysége a bűncselekmény elkövetéséhez nyújt segítséget,

a bűnpártoló pedig csak utólag kapcsolódik a tőle függetlenül megvalósult bűncselekményhez, annak leleplezését, az elkövető megmenekülését segíti elő.

A bűnpártolás lényeges ismérve az alapbűncselekmény elkövetőjével való előzetes megegyezés hiánya. Az előre megígért bűnpártolás már bűnsegélyként minősül, mert annak kilátásba helyezése alkalmas arra, hogy az elkövetőt bátorítsa, buzdítsa, elhatározását erősítse.

Tényállása

Btk. 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,

b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik,

c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,

vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást

a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással,

rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek.],

emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra

alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel

kapcsolatban követik el,

b) hivatalos személy eljárása során követi el.

(4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.



1. Jogi tárgya: az igazságszolgáltatás zavartalan működése (személyi és tárgyi bűnpártolásnál is)


a) a meneküléshez történő segítségnyújtás, b) a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására törekvés, c) a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés.

Ad a) A személyi bűnpártolás első fordulatában szabályozott elkövetési magatartás a segítségnyújtás, amely

sokféle lehet, és akár az eljárás megindulása előtt, akár annak során kifejthető. Az elkövető az alapbűncselekmény tettesének, részesének nyújt segítséget ahhoz, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön, és ezáltal a felelősségre vonást elkerülje. Általában aktív magatartással valósul meg, de elképzelhető a passzív magatartással való elkövetés is (pl. ha valaki eltűri, hogy a szökésben lévő bűnöző nála elrejtőzzön). A bűnpártolás megvalósulásához azonban nem elegendő a bűncselekményről való tudomásszerzés esetén a hallgatás puszta ténye (BH 1990. 47.).


Ad b) Az (1) bekezdés b) pontja a büntetőeljárás meghiúsítására irányuló törekvést rendeli büntetni. E körbe

tartozik minden olyan magatartás, amelyik objektíve alkalmas az eljárás sikerének meghiúsítására, a tényállás felderítésének megakadályozására. Ide tartozik az elkövető menekülésének elősegítése is, de tekintettel arra, hogy ezt a magatartást a törvényhozó kiemelte az általános tényállásból, így csak azok a magatartások vonhatók a b) pont alá, amelyek az elkövető meneküléséhez nyújtott segítségnyújtáson kívül esnek. Így például tárgyi bizonyítási eszköz megsemmisítése, feljelentés megakadályozása. A tényállás megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövető magatartása eredménnyel járjon. Ad c) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti tárgyi bűnpártolást megvalósító magatartás a közreműködés a

bűncselekményből származó előny biztosításában.

Előnyön kell érteni minden olyan változást, amely az alapcselekmény

következménye és az elkövetők számára kedvezőbb, előnyösebb, mint a bűncselekmény elkövetése előtti helyzet.

Rokonság az orgazdasággal: A 2 bűncselekményt az határolja el egymástól, hogy a bűnpártoló mindig az alapcselekmény elkövetőjének érdekét szolgálja, ennek részére törekszik a bűncselekményből származó előnyt biztosítani, míg az orgazda abból a célból követi el a bűncselekményt, hogy magának, vagy – az alapbűncselekmény elkövetőjén kívül – bárki másnak szerezzen vagyoni hasznot (BJD 741). 3. Alany: A bűncselekmény alanya bárki lehet, kivéve az alapcselekmény elkövetőjét: Ha azonban ő bír rá mást a bűnpártolásra, akkor a bűnpártolás felbujtójaként vonható felelősségre. 4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el – célzatos bűncselekmény! 5. Minősített esetek:

a) a haszonszerzési célzathoz, b) súlyos megítélésű bűncselekményhez, c) hivatalos személyi minőséghez kapcsolódnak.

Ad a) Haszonszerzési célzaton a miniszteri indoklás szerint vagyoni előny szerzésére törekvést kell érteni.

A vagyoni előny szerzése céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság – amennyiben ez utóbbi a Btk. 326. § (1) bekezdésében felsorolt alapbűncselekmények tekintetében valósul meg – törvényi tényállása fedi egymást, ezért az alaki halmazat látszólagos. A bírói gyakorlat szerint minden olyan esetben, amikor az elkövető saját, vagy harmadik személy vagyoni haszna érdekében működik közre a Btk. 326. § (1) bekezdésében foglalt bűncselekményekből származó vagyontárgyak megszerzésében, elrejtésében vagy elidegenítésében, orgazdaságot kell megállapítani, mert ez a bűncselekmény a Btk. 244. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a (2) bekezdése szerinti bűnpártolás bűntettének kiemelt, speciális esete. A felsorolt bűncselekményekhez járuló tárgyi bűnpártolás sohasem minősülhet a Btk. 244. § (2) bekezdése szerint, mert a vagyoni haszonszerzési célzat ezeket a cselekményeket orgazdasággá minősíti (BH 1992. 7.). Minden más bűncselekményhez haszonszerzés céljából nyújtott segítség a Btk. 244. § (2) bekezdése szerinti tényállást valósítja meg. Ad b) A (3) bekezdés a) pontja szerinti minősített eset csak akkor állapítható meg, ha a bűnpártoló tudata kiterjed

azokra a tényekre, amelyeknél fogva az alapcselekmény a felsorolt bűncselekmények valamelyikének minősül. Ad c) A hivatalos személyek körét a Btk. 137. § 1. pontja

284 határozza meg. A minősített eset megállapításának

feltétele az eljárás során történő elkövetés. Amennyiben a hivatalos személy a bűnpártolás meghiúsítására

284










irányuló cselekményt nem az eljárása során valósítja meg, cselekménye bűnpártolás helyett hivatali visszaélésnek minősül.


annyi bűncselekmény, ahány elkövetőnek segít

a hamis tanúzás elnyeli a bűnpártolást (specialitás elve)

valódi halmazat, ha a bűnpártoló segíti az elkövetőt, hogy külföldre szökhessék

látszólagos halmazat a hatóság félrevezetésével vagy hamis tanúzással: ha valaki magára vállalja a más bűnelkövetését

7. Büntethetőséget kizáró ok: 244. § (4) bekezdés Büntethetőséget kizáró ok, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást a hozzátartozója érdekében követi el – kivétel ez alól a (2) bekezdés [haszonszerzés] és a (3) bekezdés b) pontja [hivatalos személy eljárása]. 8. Elhatárolások:

a) A bűnpártolás elhatárolása a pszichikai bűnsegélytől285

: ha előzetes megállapodás jön létre a tettessel b) A tárgyi bűnpártolás elhatárolása az orgazdaságtól:

Az alapbűncselekmény szempontjából: A tárgyi bűnpártolás esetében bármely bűncselekmény lehet <-> orgazdaság csak a törvényben felsorolt 9 vagyon elleni bűncselekményhez

286 kapcsolódhat.

A célzat szempontjából: A tárgyi bűnpártolás esetében csak a minősített esetben van célzat <-> az orgazdaság mindig célzatos (vagyoni haszonszerzés végett) Az elkövető szempontjából: tárgyi bűnpártolás elkövetője az alapbűncselekmény elkövetőjének érdekében cselekszik <-> az orgazda a saját érdekében

c) A bűnpártolás elhatárolása a pénzmosástól:

Azonosság: a bűncselekményből származó előny biztosítása Alapbűncselekmény: bűnpártolás bármely bűncselekménnyel kapcsolatban elkövethető <-> pénzmosás csak szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményhez kapcsolódhat Az elkövető szempontjából: A bűnpártolás elkövetője az alapbűncselekmény elkövetőjének érdekében cselekszik <-> a pénzmosás elkövetője érdekelt az alapbűncselekményben!

d) A bűnpártolás elhatárolása a vámorgazdaságtól:

Elkövetési tárgya alapján: csempészett vámáru, egyebekben az orgazdaság szabályai







l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el; 285 Az előzetes megállapodás hiánya az tényállási elem (a bűncselekmény megvalósulása szempontjából nagyon fontos) amennyiben van

megállapodás az elkövető és a segítő között még elkövetése előtt (pl. alibit biztosít, elrejti, kimossa a véres nadrágot stb.) abban az esetben pszichikai bűnsegédről van szó, mert ezzel a cselekménnyel is bátorítja az elkövetőt!

A bűnpártolás megvalósulásához ezért az kell, hogy ne jöjjön létre megállapodás a bűnpártoló és az elkövető között a bűncselekmény elkövetése előtt!! 286

Btk. 326. § (1) Aki csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy

orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 32. A) A többes bűnelkövetői alakzatok 215/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

32. A) A többes bűnelkövetői alakzatok

I. A társas bűnelkövetés és formái

A társas bűnelkövetésnek nagyobb a társadalomra veszélyessége.

Amennyiben a törvényhozó úgy találja, hogy valamely bűncselekménynek a társas bűnelkövetési formája az alaptényálláshoz fűzött büntetési tétel keretei között kellően nem értékelhető, a társas bűnelkövetést, mint minősítő körülményt szabályozza.

Néhány cselekménynél szabálysértést bűncselekménnyé felminősítő körülmény (pl. magánlaksértés).

A társas elkövetési alakzatok csak a bűncselekmény minősülését vagy a büntetés kiszabását befolyásolják, de ezek fennforgásától függetlenül az elkövető ugyanúgy tettes vagy részes lesz, mint egyébként.

A több elkövető szükségességére a törvényhozó különböző kifejezéseket használ

Erőszakos közösülés – súlyosabb a büntetés, ha sértettel többen közösülnek

Lázadás – tömegzavargásban való részvétellel valósul meg (legalább 15-20 személy)

Nem azonos a társtettességgel!

Elkövetési formái: 1. többen (2 fő) 2. csoportosan (min. 3 fő) 3. bűnszövetségben 4. bűnszervezetben

Többen Csoportosan Bűnszövetségben Bűnszervezetben

m i n i m u m

2

3

2

3

II. Csoportos bűnelkövetés

287

Btk. 137. § 13. Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.

A Btk-ban a csoportos elkövetés egyes bűncselekményeknél minősítő körülményként fordul elő.

Tulajdonképpen ez azt feltételezi, hogy a csoport (legalább 3 személy) akár tettesi, akár részesi minőségben közreműködő tagjai az elkövetés helyszínén vagy annak közelében, tehát azonos alkalommal, jól körülhatárolható tér-és időbeli korlátok között együttműködve vesznek részt a cselekmény véghezvitelében. Tehát kell egyfajta tér-és időbeli azonosság, összefüggés.

A 3 személybe azok is beleszámítanak, akik valamely büntethetőségi akadály folytán nem büntethetők. Azonban nekik is elkövetési magatartást kell kifejteniük.

Nem csak társtettesek lehetnek a csoportban résztvevők, hanem elég, ha egy tettes van és a többiek pedig részesek. Egyfajta tér- és időbeli azonosság a magatartásuk vonatkozásában azonban feltétlenül szükséges.

A csoportos elkövetés sem szervezettséget, sem pedig megállapodást nem feltételez.

A csoport tagjai ugyanannak a bűncselekménynek az elkövetői.

Önkéntes visszalépéshez kell az is, hogy a visszalépő megakadályozza azt, hogy a többi elkövető a befejezettség szakaszába jutassa a bűncselekményt.

II. Bűnszövetség

A szervezettség miatt veszélyesebb a csoportos elkövetésnél. Bűnszövetség esetében sincs jelentősége az elkövetői minőségnek: nincs jelentősége, hogy tettes vagy részes és hogy az elkövető büntethető vagy sem. Tárgyi oldalon a bűncselekmények elkövetése, vagy ebben való megállapodás szükséges. A bírói gyakorlat szerint elegendő, ha egy bűncselekmény elkövetését megkezdték, és bizonyítható, hogy több bűncselekmény elkövetésében állapodtak meg. A bűnszövetség is minősítő körülményként jön számba számos bűncselekménynél. Btk. 137. § 7. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben

megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet288.

287

2/2000. BJE határozat: Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény (Btk. 137. § 13. pont), ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként (társtettesként), illetve - a tettes (társtettes) mellett - részesként: bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében. A csoportos elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy a sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a bűncselekmény elkövetésében való részvételét észlelik-e.


Meghatározása szerint „Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el vagy abban megállapodik.”

A bűnszövetség jogi értékelése: minősítő körülményt jelenthet egyes deliktumoknál, de nem az összesnél (pl. lopás, rablás, csalás, zsarolás, emberrablás, embercsempészet, vesztegetés, közveszély-okozás).

IV. számú Büntető Elvi Döntés a bűnszövetségről: Bűnszövetség megállapításának akkor is helye van, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövettek vagy

annak elkövetését megkísérelték. Mint látható, a törvényhozók a IV. számú BED-et részben (fő szabályát tekintve) beillesztették a törvényi fogalomba. A bűnszövetség fogalmi elemei:

Bűncselekmények:

Legalább két bűncselekmény elkövetésére vonatkozó megállapodást feltételez;

Nem akadály az sem, hogy a tervezett cselekmények folytatólagosság miatt törvényi egységbe olvadnak;

Egyetlen összetett bűncselekmény esetében azonban nem lehet bűnszövetségről beszélni (pl. rablás – lopás és emberi szabadság elleni deliktum);

Már elég a megállapításhoz, hogyha két bűncselekmény elkövetésében megállapodtak és abból egyet már a kísérleti szakaszba juttattak, de ez utóbbi kritérium rendkívül fontos;

Különböző jellegű bűncselekmények is elégségesek, nem kell ugyanolyannak lennie. Ha különbözőek a deliktumok, akkor elég, ha az egyiknél minősítő körülmény a bűnszövetségben való elkövetés;

A fenti esetben azonban annak kell legalább kísérleti szakba jutnia, amelyiknek a bűnszövetségben való elkövetés minősítő körülménye. Addig csupán előkészületről van szó: közös elkövetésben megállapodás.

Megállapodás:

A megállapodásnak előzetesnek kell lennie. Akkor is előzetes, ha az elkövetés előtt rövid idővel jött létre, sőt akkor is, ha az adott bűncselekmény elkövetése során jön létre a későbbi bűncselekményekre nézve;

bűncselekmények szervezett elkövetésére kell vonatkoznia. Szervezett elkövetés: szerepek felosztása, végrehajtás módjának megtervezése, hasonló bűnözési lehetőségek keresése vagy azok ismétlődő kihasználása. A szervezett elkövetésre irányuló megállapodás hiánya folytán nem lehet bűnszövetségről beszélni, ha általában hosszabb idő elteltét követően a szervezett elkövetés pusztán alkalomszerűen ismétlődik;

Megállapodás: általában szóban vagy ráutaló magatartással, írásban egyáltalán nem jellemző;

Nem tekinthetjük az adott deliktumot bűnszövetségben elkövetettnek, ha valaki a megállapodás által át nem fogott, egyéni akarat-elhatározáson alapuló bűncselekményt követ el.

Elkövetők:

A bűnszövetség létrejöttéhez nem szükséges, hogy mindenki ismerjen mindenkit, az azonban szükséges, hogy az elkövető ilyen esetekben is tudja (tudata átfogja), hogy a bűnszövetség feltételei fennforognak;

Bűnszövetségben való elkövetés nem zárja ki a tettesség-részesség szabályainak alkalmazását, sőt azokat alkalmazni kell. Így a bűnszövetségben kifejtett magatartás egyaránt minősülhet tettességnek, társtettességnek, felbujtásnak vagy bűnsegélynek;

Bűnszövetséghez elegendő, ha csupán egy tettes van és a többi részes (hiszen a BED és a törvény is a „személy‖ fogalmat használja);

Amennyiben az elkövetők szerepe az elkövetés során változik, a minősítésben valamennyi elkövetői alakzatot meg kell jelölni.

288

Btk. 137. § 8. bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt

meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;


IV. Bűnszervezet289

A bűnszervezet kriminológiai aspektusai

Ez a „szervezett bűnözés” működési formája:

Szervezeti felépítés: a bűnszervezet struktúrája gazdasági társaságéhoz vagy katonai szervezetéhez hasonlít;

Vezetési szintek: a döntéshozatal és a „munkavégzés‖ megosztott jellegű;

Konspiráció: a bűnszervezet tagjai sokszor nem ismerik egymást, hallgatásra kötelezettek (vö. a szicílai maffia „omerta”-törvénye);

Álcázás: az illegális ügyleteket sokszor legális üzleti tevékenységgel fedik el (klasszikus példa: szórakozóhelyek üzemeltetése);

Működési mechanizmus: változatos módszereket és technológiákat alkalmaznak;

Eszközök: általában fejlett infrastruktúrával rendelkezik (pl. mobiltelefon, számítógép, Internet, kapcsolati tőke, szakértőket – pl. jogászokat – alkalmaznak);

Kiterjedés: a bűnszervezetek gyakran nemzetközi jelleggel és nagyfokú mobilitással működnek, amennyiben lehetőség adódik rá, beépülnek az ország gazdaságába, az állam végrehajtó rendszerébe és megjelennek a politikai hatalomban is.

Törvényi szabályozás

Btk. 137. § 8. bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport,

amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése

Fogalma

Bűnszervezet: - 3 vagy több személyből álló - hosszabb időre szervezett - összhangban működő - csoport - amely célja 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel

büntetendő - szándékos - bűncselekmények elkövetése

Megítélése önálló bűncselekményként

Bűnszervezetben részvétel elnevezésű tényállás (Btk. 263/C. §

290)

Megítélése minősítő körülményként

Nem szabályozza minősítő körülményként egy bűncselekménynél sem!

Bűnszervezetben történő elkövetés,

mint büntetési tételt megemelő körülmény

Nem szabályozza minősítő körülményként, hanem önálló értékelést tesz lehetővé valamennyi 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény esetén, feltéve, hogy azt bűnszervezetben (és nem bűnszervezet tagjaként!!!) követték el. Ilyenkor az alapbűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de nem haladhatja meg a 20 évet. (Btk. 98.§)

A Btk. Általános Részében található, a bűnszervezetre vonatkozó rendelkezések:

A bűnszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat a Btk. az Általános Részben, a 98. §-ban291

fogalmazza meg. A bűnszervezethez kapcsolódó súlyosabb jogkövetkezmények korábban a Különös Részben, az egyes bűncselekményekhez kapcsolódtak.

289

4/2005. BJE határozat: I. Bűnszervezetben elkövetés [Btk. 137. § 8. pont, 98. §-a (1) bekezdés] megállapítható azzal szemben is, aki - eseti jelleggel - akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg. II. A Btk. 98. §-a (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha az elkövető tudata a bűnszervezet Btk. 137. §-a 8. pontjában meghatározott tárgyi ismérveit átfogja. 290

Btk. 263/C. § (1) Aki bűntettnek bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés

elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetőleg a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ

el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés

körülményeit feltárja. 291

Btk. 98. § (1) Azzal szemben, aki az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt bűnszervezetben (137. § 8. pont)

követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet nem haladhatja meg. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2)

bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell alapul venni.


A bűnszervezetben történő elkövetés legfontosabb jogkövetkezménye:

A bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére

emelkedik – de a 20 évet nem haladhatja meg – ha az elkövető az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el (Btk. 98. § (1) bekezdése).

A bűnszervezettel kapcsolatos további szabályok a Btk. Általános Részében:

Tevékeny megbánás: 3 év szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén nem alkalmazhatók a tevékeny megbánásra vonatkozó szabályok (Btk. 36. § (3) bekezdésének b/ pontja);

Végrehajtási fokozat #1: Fegyházban kell végrehajtani a 3 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha azt bűnszervezetben részvétel bűncselekménye (Btk. 263/C. §) miatt szabták ki (Btk. 42. § (2) bekezdésének b/ pontja);

Végrehajtási fokozat #2: Fegyházban kell végrehajtani a 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el (Btk. 42. § (3) bekezdése);

Nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el (Btk. 47. § (4) bekezdésének d/ pontja);

Büntetés végrehajtásának felfüggesztése: A büntetetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el (Btk. 90. § c/ pontja);

Vagyonelkobzás bűnszervezet esetén: El kell kobozni azt a vagyont, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett – ellenkező bizonyításig

292 (Btk. 77/B. § (4) bekezdése) vagyonelkobzás

alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont (Btk. 77/B. § (1) bekezdés b/ pontja);

Kitiltás: Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, mellékbüntetésként kitiltás is kiszabható.

Kiutasítás: Nem magyar állampolgár végleges hatállyal kiutasítható a Magyar Köztársaság területéről, amennyiben az elítélés alapját képező bűncselekményt bűnszervezetben követte el (Btk. 61. § (3) bekezdése);

Mentesítés foglalkozástól eltiltás esetén: Foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés kiszabása esetén az elítélt nem mentesíthető a foglalkozástól eltiltás következményei alól, ha az elítélés alapját képező bűncselekményt bűnszervezetben követte el (Btk. 98. §).

(2)

(3) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

(4) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének

esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. 292

Ez esetben a bizonyítási teher megfordul: a vagyonelkobzás intézkedés foganatosítása során az elkövetőnek kell bizonyítania, hogy az adott vagyon nem bűncselekményből származik!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 32. B) A csődbűncselekmény 219/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

32. B) A csődbűncselekmény

Jellegük: gazdasági bűncselekmények A 2007. évi XXVII. törvény módosította mind a tényállás szövegét, mind annak elnevezését. A korábban csődbűntett néven szabályozott delictum új tényállása összhangban van az új Gt-vel és Ctv-vel. A törvényhozó számos olyan rendelkezést vezetett be, amelyek célja a gazdasági élet tisztaságának és átláthatóságának, valamint a hitelezői érdekek biztosításának erősítése. A törvényhozó a megváltozott jogi környezethez igazodva és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével fogalmazta újra a csődbűncselekmény tényállását. A bűncselekmény háttérnormája a csődeljárásról és a felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.). Wrongful trading: E törvény a hazai jogrendszerben eddig nem létező új jogintézményt vezetett be, az ún. jogellenes továbbműködés („wrongful trading‖) felelősségi alakzatát. Ennek lényege, hogy megteremti a gazdálkodó szervezet vezetőinek a hitelezőkkel szembeni közvetlen, a magánvagyonukra is kiterjedő polgári jogi felelősségét arra az esetre, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége, illetve a környezeti terhek rendezésének kötelezettsége alapján látták el, és ezáltal a társaság vagyona csökkent.

A bűncselekmény 4 alapesetét Tóth Mihály az alábbi táblázatban foglalja össze:

Az alakzat neve: Az elkövetési magatartás lényege: Eredmény:

290. § (1) bekezdés: Vétkes gazdálkodás

Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén csalárd vagy könnyelmű magatartások

A kielégítésre fordítható vagyon csökkenése révén bekövetkezett legalább részleges hitelezői érdeksérelem

290. § (3) bekezdés: Fedezetelvonó csődbűntett

– ugyanez tényleges fizetésképtelenség esetén

ugyanaz

290. § (2) bekezdés: Csalárd bukás

Csalárd vagy könnyelmű magatartásokkal előidézett fizetésképtelenség

ugyanaz

290. § (5) bekezdés: Kielégítési sorrend megsértése

Felszámolás során hitelezői sorban előbb álló hitelező rovására történő kielégítése

A vagyon jogellenes átcsoportosítása révén bekövetkezett hitelezői érdeksérelem (nem materiális)

Btk. 290. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet

fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén

a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével,

használhatatlanná tételével,

b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével,

c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak

továbbfolytatásával, vagy

d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben

meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá

tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások

valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá

tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt

magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a

gazdasági életben súlyos következményekkel jár.

(5) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló

törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő


(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást

elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

A csődbűncselekményekhez kapcsolódó törvényi értelmező rendelkezés: Btk. 291. § (1) A 290. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott bűncselekményt tettesként az követheti el, aki a gazdálkodó

szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

291/A. §


1. Jogi tárgya: a hitelezők érdeke a csőd- illetve felszámolási eljárás eredményes lefolytatása révén Az (1), (2) és (3) bekezdés közvetlen „vagyonvédelmi” funkciója mellett az (5) bekezdésben írt magatartás

kifejezetten a csőd- illetve felszámolási eljárás eredményes lefolytatását hivatott biztosítani. Elkövetési tárgy: a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon A csődtörvény 3. § (1) bekezdésének e) pontja alapján vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló 2000. évi C törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít (pl. követelések, pénzeszközök). A csőd- vagy felszámolási eljárással összefüggésben vagyonnak tekintendő az eljárások kezdetén meglevő, s az ezután az eljárások tartama alatt szerzett vagyon. Gazdálkodó szervek esetében vagyonnak a szervezet tulajdonában (kezelésében) lévő vagyon tekintendő. 2. Elkövetési magatartások: ezek a 4 alapesettől függően különbözőek

Ad a) A 290. § (1) bekezdés („vétkes gazdálkodás‖) esetében a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet

bekövetkezése a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerint az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ebben a helyzetben valósítja meg a tettes a 290. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott magatartásokat, és idézi elő a „kettős eredményt”: a vagyon tényleges vagy színlelt csökkentését és hitelezőjének vagy hitelezőinek jogos igényei kielégítésének részben vagy egészben történő meghiúsítását.

A vagyon elrejtése: ha az adós a végrehajtás alá vonható vagyonát a hitelező számára hozzáférhetetlenné teszi;

A vagyon eltitkolása: ha a hitelező nem is szerez tudomást a vagyon létezéséről;

Megrongálás: A vagyontárgy állagának olyan károsítása, amelynek következtében a dolog korlátozottan alkalmas eredeti funkciójának ellátására, így alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra és értéke is csökken;

A dolog megsemmisítése: A vagyontárgy állagának végleges megszűntetése olyan mértékben, hogy eredeti állapotába már nem állítható vissza;

A dolog használhatatlanná tétele: Állagkárosodás nélkül járó olyan beavatkozás, amelynek következtében a vagyon rendeltetésszerű használatra átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlanná válik;

Színlelt ügyletek: A felek valóságos akaratát elpalástolják. Szerződéses akarat nincs, vagy az okirat nem az ügyleti akaratot tartalmazza.

Kétes követelés elismerése: Az adós olyan követelést ismer el, amelynek ténybeli alapja vagy jogi indokoltsága vitatható és vitatja, ám ennek ellenére egyoldalú jognyilatkozatával a fedezet hiányában behajthatatlan követelést foglal a hitelezők listájába, amely már önmagában vagyon csökkenést eredményez;

Veszteséges üzletbe kezdés/veszteséges üzlet folytatása: Akkor tényállásszerű, ha azt az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen fejtik ki. Az ésszerű gazdálkodás meghatározása nehéz, mert a gazdálkodás önmagában tartalmaz kockázati elemeket valamelyik fél oldalán. A „megengedett kockázatvállalás” sajátos, a törvényben kifejezetten nem szereplő, de elismert büntethetőséget kizáró ok. A bűncselekmény következménye itt a hitelezői igények kielégítésének teljes vagy részleges

meghiúsítása;

Tényleges vagyoncsökkenés: Amennyiben a magatartás konkrét, mérhető aktívum-csökkenéssel és/vagy passzívumnövekedéssel jár;

Színlelt vagyoncsökkenés: Mérhető aktívum-csökkenés és/vagy passzívumnövekedés nincs, csak ennek látszata – ez a látszat rendszerint éppen a vagyonmentés elfedését szolgálja.

Ad b) A 290. § (2) és (3) bekezdése esetén a tényleges fizetésképtelenség a tényállási elem. A Cstv. 27. § (2)

bekezdése szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.


A 290. § (2) bekezdésben (csalárd bukás) szabályozott magatartás esetében általában tudatos, az adós által tervezett, előkészített vagyonbukásról van szó, amelyet az adós a 290. § (1) bekezdésében részletezett magatartások valamelyikével idéz elő. Ad c) A 290. § (3) bekezdés (fedezetelvonó csődbűntett) szerinti delictum akkor állapítható meg, ha a 290. § (1)

bekezdésében részletezett magatartások valamelyike idézi elő a fizetésképtelenséget. Ad d) A 290. § (5) bekezdésének (kielégítési sorrend megsértése) törvényi tényállása a csődtörvényben

meghatározott hitelezői rangsort védi. E sajátos, a csőd kapcsán felmerülő, enyhébb bűncselekmény esetében a kielégítésre szolgáló vagyon összességében nem csökken, tehát nem általában a hitelezők, hanem egyes hitelezők kerülnek hátrányos helyzetbe más hitelezők tudatos előnyben részesítése révén. Az elkövetési magatartásban szereplő „előny‖ fogalma – Tóth Mihály szerint – sajátosan értelmezendő, hiszen jogos igény megjelölésére is szolgálhat. Önmagában a hitelezői igény kielégítésére ugyanis nem lenne előnyben részesítésnek tekinthető, ha ennek nem egy másik hitelező látná kárát. A bűncselekmény tehát szükségképpen több hitelezőt feltételez, s az adós – a rögzített kielégítési sorrendet sértve – elégíti ki egy vagy több hitelezőjét. A kielégítési sorrendet a Csődtörvény 57-58. §§ szabályozzák. Kielégítési sorrend: Ennek értelmében a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembe vételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás Cstv. 57. § (2) bekezdés szerinti költségei, b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a Cstv. 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó, c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati

keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, e) a társadalombiztosítási tartozások és a magánnyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a Cstv. 57. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak, f) egyéb követelések; g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás; h) azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet, valamint az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagjának (részvényesének) azon követelései, amelyek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét [49/D. § (5) bekezdés] követően keletkeztek.

A csődtörvény szerinti kielégítési sorrend önkényes megváltoztatásával az elkövető egyes hitelezői követelések kielégítésének esélyét növeli, illetve másokét csökkenti. Az elkövető szándékának át kell fognia a felszámolási eljárás elrendelését, az általa nyújtott előny jogtalanságát, az előny és a hátrány kölcsönös voltát. Bármely elem hiánya esetén a bűncselekmény nem állapítható meg (pl. pusztán az a körülmény, hogy az adós egyes hitelezőit kielégíti, tudván, hogy vagyona valamennyi hitelező kielégítésére nem elegendő, nem alapozza meg a büntetőjogi felelősségét). 3. Elkövetés ideje: Az egyes fordulatok elkövetési ideje eltérő. A 290. § (6) bekezdése egyértelművé teszi, hogy valamennyi fordulat csak akkor büntethető, ha a csőd- vagy felszámolási eljárást megindították, vagy ha a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. A Cstv. 8. § (3) bekezdése értelmében a csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. A felszámolás kezdő időpontja a Cstv. 27. § (1) bekezdése szerint a felszámolás elrendeléséről hozott jogerős végzés közzétételének napja. Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott


módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A 290. § (1) bekezdésében, illetve a 290. § (3) bekezdésben írt elkövetési magatartások a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, illetve a fizetésképtelenség bekövetkezése után, ám akár a csőd-, illetve felszámolási eljárás elrendelése előtt, akár azután elkövethetők. A 290. § (2) bekezdése esetében a csalárd tettek értelemszerűen csak a csőd-, vagy felszámolási eljárás elrendelése előtt követhetők el, hiszen éppen ezek vezetnek a fizetésképtelenséghez vagy az ezzel fenyegető helyzethez. A 290. § (5) bekezdésben szabályozott fordulat csak a felszámolás elrendelését követően valósítható meg. A csődbűncselekmény 290. § (1)-(3) bekezdéseiben szabályozott magatartások eredmény-bűncselekmények. Ebből következik, hogy a bűncselekmény csak az eredmény – a hitelezők kielégítésének legalább részbeni meghiúsulása – bekövetkezése esetén válik befejezetté. 4. Alanya:

A bűncselekmény alanya a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezésre jogosult személy. A gazdálkodó szervezet fogalmát a Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontja

293 szabályozza.

Ugyanez a jogszabályhely adja meg az adós fogalmát is: Adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. Egyéni vállalkozó nem lehet a bűncselekmény alanya. Tettesként tehát a Cstv. fogalomköre szerinti gazdálkodó szervezetnél olyan funkciót betöltő személy jöhet szóba, aki az adott szervezet vagyonával jogosult rendelkezni. A vagyonnal való rendelkezési jogosultság rendszerint jogszabályon vagy szerződésen (alapító okiraton, alapszabályon, társasági szerződésen, stb.) alapul, és általában nem ruházható át. 5. Bűnösség: A bűncselekmény valamennyi fordulata csak szándékosan követhető el. A „csalárd bukásként” nevezett alakzat jellemzően egyenes szándékkal követhető el, nem zárható azonban ki, hogy – pl. az ésszerű gazdálkodás megsértésével történő fizetésképtelenség előidézése – eshetőleges szándékkal is megvalósítható legyen. 6. Minősített esetek:

A csődbűncselekmény minősített esetét valósítja meg az, aki a 290. § (1)-(3) bekezdésében szabályozott cselekményt úgy valósítja meg, hogy az a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. A következmények megítélésénél figyelembe kell venni a hitelezők számát, a nemzetgazdaságban betöltött szerepüket, a tőlük elvont összeg nagyságát és a bűncselekmény várható gazdasági következményeit. Súlyos következményekkel jár a csődbűncselekmény – Tóth Mihály szerint –, ha például a milliárdos nagyságrendű elkövetési magatartás a hitelezők szélesebb körét, működési feltételeiket is veszélyeztető anyagi kihatással terheli. Megállapítható a minősített eset akkor is, ha a vagyonelvonás mértéke alapvetően megrendítette vagy lehetetlenné tette jelentős számú alkalmazottat foglalkoztató hitelező további gazdasági tevékenységét, hiszen a közvetett módon, áttételesen jelentkező hátrány is lehet súlyos. 7. Egység&Halmazat: A csődbűntett rendbeliségét nem a hitelezők, hanem a csőd alatt álló szervek száma határozza meg. A hitelezők

száma a büntetés kiszabása során és esetleg a minősített eset megállapításánál jöhet szóba. Nem csődbűncselekmény, hanem a Btk. 297. §-ba ütköző tartozás fedezete elvonása vagy a Btk. 330. §-ba ütköző hitelsértés megállapításának van helye, ha a fedezetül lekötött vagyont vonják el jogellenesen, akkor is, ha a kérdéses vagyona csődeljárásban is kielégítési alap lenne. Az elhatárolási kérdések közül indokolt még kitérni a 290. § (5) bekezdésében szabályozott fordulatnak a csaláshoz (Btk. 318. §) való viszonyára. Ha az elkövető egyes hitelezőit a többi megtévesztésével részesíti előnyben, s ebből tényleges kár is származik, csalás megállapításának van helye – a csalás esetében megkívánt jogtalan haszonnak ugyanis nem feltétlenül az adós oldalán kell jelentkeznie.

293

Cstv. 3. § (1) a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az

európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az

erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai

területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok,

amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található /a gazdálkodó szervezetek felsorolása 2009-ben módosult/;

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 33. A) A bűnkapcsolat fajai 223/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

33. A) A bűnkapcsolat fajai

I. Általános szabályok

– A bűncselekmény elkövetésében résztvevők mellett azokról a személyekről van szó, akik tevékenységükkel csak kapcsolódnak a más vagy mások által elkövetett bűncselekményhez

– Ezen cselekmények társadalomra veszélyességének mértéke különböző körülményektől függ → célszerű ezt a Különös Részben szabályozni ↔ az elkövetőkhöz való viszonyuk miatt azonban szükséges általános jellegzetességeiket ismertetni

– Esetei:

Bűnös közömbösség

Bűnpártolás

Bűnkapcsolat

Bűnös közömbösség Bűnpártolás

Feljelentési kötelezettség elmulasztása

Segítségnyújtás elmulasztása

II. Bűnös közömbösség

1. Kiindulópont

Elvárás az állampolgároktól és a bűnüldöző szervektől:

Bűnelkövetések megelőzése

Megtörtént bűncselekmények felderítése

Elkövetők kilétének a megállapítása és felelősségre vonása →

E munka elő nem segítése, nem támogatása feltétlen erkölcsi helytelenítést érdemel A közömbösség némely esetekben jogi elitélést is igényel:

A támogatás elmaradása egyértelműen kifejezésre juttatja a személynek a társadalommal való szembenállását

Ha már a passzivitás társadalomra veszélyességének mértéke olyan magas, hogy már büntetőjogi értékelést igényel

Esetei:

Bűnös közömbösség (feljelentési kötelezettség elmulasztása és segítségnyújtás elmulasztása)

Bűnpártolás

2. A bűnös közömbösség alakzatai

2.1. A feljelentési kötelezettség elmulasztása

– A bűncselekmény elkövetésének vagy elkövetőjének titokban maradásának a lehetővé tétele – Alapvető feladat annak eldöntése, hogy a törvényhozó milyen körben tegye kötelezővé az állampolgárok

számára a feljelentést – Nincs szükség erre minden bűncselekmény esetében → elég a legsúlyosabb és leggyakoribb

bűncselekmények esetében – Ilyen kötelezettség található:

A legtöbb állam elleni bűncselekmény tényállásában;

Az államtitoksértés tényállásában;

Az emberrablás tényállásában;

Terrorcselekmény előkészülete esetében. A feljelentési kötelesség tartalma, illetve az erre kötelezett személyek vonatkozásában eltérés áll fenn:

Első két eset: mind a készülő, mind a befejezett bűncselekményekre fennáll ez a kötelezettség

Emberrablás, terrorcselekmény: elég a feljelentési kötelezettséget az előkészületre megállapítani → itt a hozzátartozót is terheli a kötelezettség (a többinél nem!)

2.2. Segítségnyújtás elmulasztása

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 33. A) A bűnkapcsolat fajai 224/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

– Erkölcsi kötelességünk bajba jutott vagy veszélybe került társaink megsegítése, a további káros következmények elhárítása → a beavatkozás a legnagyobb tragédiák bekövetkezését akadályozhatja meg

Btk. 172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége

közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy


(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás

megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az

elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a

segítségnyújtásra.

III. Bűnpártolás

– Megvalósítója a bűncselekmény elkövetése – vagy legalábbis a támogatott személy tevékenységének a befejezése – után nyújt segítséget

– A segítségnyújtás kapcsolódhat

A bűnelkövető személyéhez

A bűncselekményből származó tárgyhoz kapcsolódik →

Ennek megfelelően a bűnpártolásnak két fajtája van:

Személyi bűnpártolás: A bűnpártoló az elkövetőnek segítséget nyújt ahhoz, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön, illetve, hogy a büntetőeljárás meghiúsuljon

Tárgyi bűnpártolás: a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel valósul meg

Bűnpártolás és bűnsegély elhatárolása:

Objektív jellegű szempont: a pártoló tevékenysége és a pártolt bűncselekménye között okozati összefüggés nem állhat fenn (bűnsegély megállapításához szükséges az okozati összefüggés)

Szubjektív szempont: alany szándéka itt a felelősségre vonás lehetetlenné tételét vagy előny biztosítását célozza (bűnsegélynél: tettes bűncselekményének elősegítésére irányul a szándék)

– Feljelentési kötelesség megszegése / személyi bűnpártolás → Első mulasztással valósul meg, az utóbbi csak aktív magatartással

A bűnpártolásnál a megállapodás hiánya tényállási elem mert ha létrejött megállapodás az elkövető és a

segítő között még elkövetése előtt (pl. alibit biztosít, elrejti, kimossa a véres nadrágot stb.) abban az esetben pszichikai bűnsegédről van szó, hiszen ezzel a cselekménnyel is bátorítja az elkövetőt!

A bűnpártolás megvalósulásához az kell, hogy ne jöjjön létre megállapodás

a bűnpártoló és az elkövető között a bűncselekmény elkövetése előtt!

Btk. 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,

b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik,

c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,

vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást

a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással,

rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek.],

emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra

alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel

kapcsolatban követik el,

b) hivatalos személy eljárása során követi el.

(4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.



Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 33. B) A pénzmosás 225/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

33. B) A pénzmosás

Jellege: gazdasági bűncselekmény A szervezett bűnözés világméretű térnyerése a fejlett államokat arra késztette, hogy ellene nemzetközileg koordinált harcot folytassanak. Erre hozták létre 1989-ben az FATF nevű szervezetet

294, valamint írták alá 1990.

november 8-án az Európai Tanács tagállamai a pénzmosás megakadályozásáról és a bűncselekményekből származó termékek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló nemzetközi egyezményt

295,296.

A „pénzmosás” szó az angol eredetiből átvett kifejezés – a „money laundering”-kifejezés szó szerinti fordítása. A pénzmosás – az orgazdasághoz és a bűnpártoláshoz hasonlóan – járulékos bűncselekmény, melynek révén elfedésre kerül a bűnös úton szerzett pénz eredete, lehetőséget teremtve annak a legális gazdaságba történő visszaforgatására. A tett járulékos jellegét nem érinti, hogy ma már az alapbűncselekmény elkövetője is megvalósíthatja. A pénzmosás lényege: A bűnös úton szerzett javak legalizálása, törvényes gazdaságba való visszaforgatása. A pénzmosás olyan bűncselekményekhez kapcsolódik, amelyek szabadságvesztéssel büntetendőek (majdnem valamennyi bűncselekmény idetartozik). A pénzmosás

297 fázisai:

A témával kapcsolatban többféle modellt dolgoztak ki: A legelterjedtebb koncepció a Három Fázis Modell, mely az Egyesült Államokból származik. A pénzmosást ennek értelmében három szakaszra osztják fel; a pénzmosási folyamat azonban nem szükségszerűen járja be mindhárom fázist.

1. ELHELYEZÉS (placement): A készpénz elválik az alapbűncselekménytől, és pénzügyi szervezetekhez

kerül. A bűncselekményből származó pénzt a bűnözők általában a bankokba viszik, onnan rövid időn belül átutalják más bankba, átváltják más fizetőeszközre. Az elkövetők gyakran alkalmaznak ismeretlen, büntetlen előéletű, gyanútlan személyeket arra, hogy azok kis tételekben fizessék be a bűncselekménnyel szerzett pénzt a bankokba, s ezért a közreműködőt jól megfizetik. A megbízók szigorúan ellenőrzik, hogy a közreműködők az ő javukra járnak-e el, és a pénz eljut-e a megbízásnak megfelelő helyre. E fázisra jellemző továbbá, hogy az elkövető a készpénzt úgy rendszerezik, hogy az egy összegben elhelyezett betétek nagysága, vagy az egyszerre vásárolt értékpapírok, pénzügyi aktívák értéke az azonosítási kötelezettség alá eső határ alatt maradjon (ez az ún. strukturálás). Ez a szakasz a legrövidebb, mert a bűnözők igyekeznek megszabadulni a bűncselekményből származó készpénztől. A bűncselekmény felderítése ebben a fázisban a legkönnyebb.

2. ELKENDŐZÉS (layering): Az illegális jövedelem, a bevételek forrását kendőzik el úgy, hogy a

jövedelem megszerzője, valamint a bűncselekményből származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni. Ezt a pénz eredetének követhetetlenné válásával idézik elő: a nagyszámú keresztező és fedő műveletek, vásárlások, elektronikus átutalások, többszöri átutalások, tehát a komplex pénzügyi tranzakciók révén az pénz eredetének nyomai eltűntethetők.

3. INTEGRÁLÁS (integration): A legalizálás során az integráció az a részmozzanat, amellyel a pénzmosó

törvényes magyarázatot tud adni a hírtelen felgyülemlett vagyonára. Itt a lebukás veszélye viszonylag kicsi, ebben a fázisban már legtöbbször csak informátor segítségével lehet az elkövető nyomára akadni. Ebben a fázisban a bűncselekményből származó vagyont visszajuttatják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak feltüntetve azt, amely így elismert pénzügyi szervezetektől induló és odaérkező vagyonként tűnik fel. Az integrálás gyakran alkalmazott módszer anonim társaságok létrehozása olyan országokban, ahol a titokvédelmi szabályok garantálják a névtelenséget.

Az ilyen tettek veszélyessége vitathatatlan, a tisztára mosott tőke koncentrációja a nemzetközi bűnöző szindikátusok erősödéséhez vezet, és egyre súlyosabb újabb bűncselekmények eszközévé válhat.

294 Financial Task Force on Money Laundering – Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport 295

Convention on Laundering, Search, Seizure and Confiscation of the Proceed from Crime 296

Az Egyezmény 6. cikkelye értelmében az abban részes feleknek bűncselekménynek kell minősíteniük

a bűncselekményekből származó javak jogellenes eredetének leplezése vagy elrejtése céljából a javak átruházását, természetük megváltoztatását, vagy az alapbűncselekményben érdekelt személy felelősségre vonás elkerülése érdekében történő támogatását;

a bűncselekményekből származó javak valódi természetének, forrásának, rendeltetésének, mozgásának, jogi helyzetének eltitkolását és leplezését;

tudván a javak bűnös származásáról, azok megszerzését, birtoklását vagy használatát, és

a közreműködést pénzmosásra szerveződött társaságban, a pénzmosás kísérletét, részesi alakzatait és bármely módon történő elősegítését.

Az Egyezmény egyebek mellett hangsúlyozta azt is, hogy

nincs jelentősége annak, hogy az előcselekmény a pénzmosás miatt eljáró ország joghatósága alá tartozik-e,

nincs akadálya annak, hogy az előcselekmény tettese pénzmosás miatt ne tartozzék felelősséggel. 297 A

pénzmosás járulékos bűncselekmény, feltételez egy tettesi alapbűncselekményt (járulékos bűncselekmény még az orgazdaság, bűnpártolás és a vámorgazdaság)


Tényállásai

Szándékos alakzatok Btk. 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének

leplezése céljából

a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található

eltitkolja vagy elleplezi,

c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből

származó dolgot

a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,

b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,

ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó

dolgot ezen eredetének leplezése céljából

a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást

a) üzletszerűen,

b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő,

tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító,

viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként

vagy alkalmazottjaként,

d) hivatalos személyként,

e) ügyvédként

követik el.

(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő


(6) Nem büntethető az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy

ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.

Gondatlan alakzata Btk. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó

a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe,

és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű


(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt

a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő,

tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító,

viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként

vagy alkalmazottjaként,

c) hivatalos személyként

követik el.

(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy

ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

Értelmező rendelkezés Btk. 303/C. § (1) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot,

dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést

önmagában -, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja.

(2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi

szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet

kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi,

központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve

önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve

annak igénybevételét kell érteni.


A pénzmosás törvényi tényállásának szerkezete: (Tóth Mihály-féle táblázat)

a) Btk. 303. § (1) (más bűnös javainak „dinamikus” mosása)

Eredetleplezési céllal elkövetett speciális bűnpártolás: 1) átalakítás, átruházás 2) gazdasági tevékenység során felhasználás 3) jog, változások, hely titkolása, elleplezése 4) pénzügyi tevékenység végzése, pénzügyi szolgáltatás igénybevétele

b) Btk. 303. § (2) (más bűnös javainak „statikus”

mosása)

Az eredet tudatában történő használat: (megszerzés, megőrzés, kezelés, felhasználás, azon (vagy az ellenértéken) más anyagi javak szerzése

c) Btk. 303. § (3) (saját pénz bűnös mosása)

Eredetleplezési céllal elkövetett saját mosás, gazdasági illetve pénzügyi tevékenység révén: Az (1) bekezdésből csak a 2) és a 4) pont

d) Btk. 303/A. § (gondatlan pénzmosás)

Az eredetre vonatkozó gondatlanság mellett gazdasági illetve pénzügyi tevékenység:

Az (1) bekezdésből csak a 2) és a 4) pont

1. Jogi tárgya: a bűnözés – elsősorban a szervezett bűnözés elleni fellépés eredményességéhez fűződő

közérdek, valamint a pénzügyi intézmények és a gazdaság egyéb szereplőinek törvényes működéséhez fűződő érdek Elkövetési tárgyak: Szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgok.

A Ptk. 94. § (1) bekezdése298

értelmében tulajdonjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog. E cselekmény kapcsán elsősorban a tárgy értéket hordozó, értékkel rendelkező jellegére súlyt fektetni, s ezért a bűncselekmény jellegéből adódóan gyakorlati szempontból elsősorban készpénzről és értékpapírról lehet szó. A 303/C. § kiterjeszti a dolog fogalmát: Eszerint a 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapír-számla jogosultjának – biztosítja. Előcselekménynek a törvény bármely szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt tekint. A gyakorlatban jellemző, hogy az alapügy elkövetésének és az eredetleplezés (részbeni) színhelyének országa különböző. Az egyetlen fontos kritérium az, hogy a gyanított előcselekmény az elkövetés és a pénzmosás országában is szabadságvesztéssel fenyegetett tett legyen. Annak azonban nincs jelentősége, hogy az alapbűncselekmény a pénzmosás miatt eljáró állam joghatósága alá tartozik-e vagy sem. Gondot okozhat, ha nincs arra vonatkozó információnk: az ún. „előcselekmény” kapcsán indult-e egyáltalán eljárás, s ha igen, az milyen stádiumban van, illetve szükséges-e a pénzmosás miatti felelősségre vonáshoz az előcselekmény esetében jogerős ítélet. A jogirodalomban kétféle álláspont ismert:

1. Nem feltétel, hogy az előcselekmény vonatkozásában a büntetőeljárás meginduljon, ugyanis ha minden esetben bevárnánk az alapügy jogerős befejezését – noha a pénzmosás elkövetésével kapcsolatban alapos a gyanú – időközben elenyésznének a pénzmosás bizonyítékai, illetve a tényállás nem „elbírált‖, csupán szabadságvesztéssel „büntetendő‖ cselekményről beszél, s így akár az is közömbös lehet, indul-e egyáltalán eljárás;

2. A törvény „büntetendő cselekmény elkövetéséből származó‖ kifejezése a mi szigorú fogalmaink szerint elbírált tettet kell jelentsen: azt a tényt, hogy egy dolog bűncselekmény elkövetéséből származik, általában nem deklarálhatja más grémium, mint egy bíróság.

A joggyakorlat inkább az első álláspontot fogadja el. 2. Elkövetési magatartások:

a dolog átalakítása;

átruházása;

felhasználása;

eltitkolás;

elleplezés;

pénzügyi tevékenység végzése;

megszerzés;

megőrzés;

kezelés;

használás;

felhasználás;

szerzés.

298

Ptk. 94. § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet.

(2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható

természeti erőkre.


pénzügyi szolgáltatás igénybevétele;

Átalakítás: A dolog külső megjelenésére és betöltött funkciójára vagy rendeltetésszerű használatára egyaránt értelmezhető. Átruházás: A származékos tulajdonszerzés egyik esete, amelyre vonatkozó szabályokat a Ptk. 117-119. §§

299 határozzák meg.

Felhasználás: Joghatás kiváltása végett történő jogérvényesítés. A gazdasági tevékenység során történő felhasználás értelmezéséhez a Btk. 315. §

300 nyújt segítséget. Gazdasági tevékenység a bevétel

elérése érdekében vagy azt eredményező módon saját kockázatra rendszeresen végzett termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység. Pénzügyi tevékenység végzése/Pénzügyi szolgáltatás igénybevétele: A Btk. 303/C. § (2) bekezdése ad támpontot: A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. Előkészületi magatartások: Csak a pénzmosás elkövetésében való megállapodás vétség [(4) bekezdés]. Ez 2 személy közreműködését feltételezi, megállapításához nem szükséges a kinyilvánított kölcsönös egyetértésen kívül semmi egyéb. Az a személy, aki az alapbűncselekmény előtt a tettessel a majdani pénzmosásban megállapodik, az előkészületen kívül felelősséggel tartozhat az alapbűncselekményhez nyújtott pszichikai bűnsegélyért is.

3. Alanya: A bűncselekmény alanya bárki lehet, függetlenül attól, hogy az előcselekmény elkövetésében részt vett-e vagy sem. 4. Bűnösség: A pénzmosás szándékosan és – a 303/A. §-ban foglalt rendelkezésre figyelemmel – gondatlanságból is elkövethető. A szándékos bűncselekmény a 303. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapesete az elkövető célzatára figyelemmel egyenes szándék mellett tényállásszerű. A 303/A. § esetében a cselekmény kizárólag más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dologra vonatkozhat. Ha tehát a pénzmosást végző személy nem volt tisztában a dolog bűnös eredetével, ám ezt a körülményekből fel kellett volna ismernie, a gondatlan alakzatért felelősségre lehet vonni. 5. Minősített esetek: A szándékos változat minősített esetei az alábbi csoportokba oszthatók:

a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös

299

Ptk. 117. § (1) Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.

(2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges

birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába

került.

(3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való

bejegyzése is szükséges.

(4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha

pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri

ajándékozás esetén is. Ptk. 118. § (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos.

(2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a

tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek

jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszemű birtoklás szabályai irányadók.

300 Btk. 315. § (1) Ennek a fejezetnek az alkalmazásában árun ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatást, áron pedig az áru (szolgáltatás) ellenében járó

bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltatást is érteni kell.

(2) E fejezet alkalmazásában gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon saját kockázatra rendszeresen végzett termelő,

kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység.


biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként

Az üzletszerűség fogalmát a Btk. 137. § 9. pontja

301 tartalmazza, a többi fogalom magyarázatai pedig a

háttérjogszabályokban találhatóak. Szervezetek: A felsorolt szervezetekkel kapcsoltban felmerülhet a kérdés, hogy vajon csak a törvényesen – megfelelő engedélyek birtokában – működő szervezetek alapozzák-e meg a súlyosabb minősítést? A tanszék álláspontja szerint az engedély hiányában, de ténylegesen pénzügyi, pénzpiaci tevékenységet végző szervezet esetében is megállapítható a minősített eset. A gondatlan alakzat minősített esetei csak értelemszerűen térnek el a szándékos változat súlyosabb formáitól; gondatlan bűncselekménynél kizárható az üzletszerű elkövetés, és ügyvédet – e szakasz értelmében – a dolog bűnös eredete tekintetében gondatlanság nem, csak szándékosság terhelheti. Az előkészületi magatartások közül csak a pénzmosás elkövetésében való megállapodás vétség. Büntethetőséget megszüntető ok:

A 303. § (6) bekezdésben szereplő büntethetőséget megszüntető oknak az a kriminálpolitikai indoka, hogy nagyobb érdek fűződik a még felderítetlen, vagy csak részben felderített cselekmény leleplezéséhez, mint az elkövető megbüntetéséhez. A „feljelentés kezdeményezése‖ elsősorban intézeti, vagy hivatalos személyként elkövetett pénzmosás miatt fontos, ahol – bizonyos hivatali, szolgálati utak betartása folytán – maga a kezdeményezés, annak „elakadása‖ esetén is méltányolható lehet. A büntethetőséget megszüntető ok – a rendszerbeli elhelyezéstől függetlenül – a szándékos és a gondatlan változatra egyaránt vonatkozik (hiszen a gondatlanságra a tettes előbb-utóbb rájöhet), nem terjed ki viszont a 303/B. §-ban szabályozott „pénzintézeti pénzmosásra‖. 6. Egység&Halmazat:

A pénzmosás azonos (akár folytatólagos) előcselekmény kapcsán több alkalommal rövid időközönként, azonos akarat-elhatározásból megvalósított elkövetési magatartásai folytatólagos egységet képeznek, akár saját pénz mosásáról, akár más bűnös pénzének legalizálásáról van szó. A bűnpártolás és a pénzmosás kapcsán is tényállásszerűnek minősíthető magatartások esetében és a 244. § (3) bekezdése körében (ahol a fenyegetettség már azonos a pénzmosás fenyegetettségével) az elhatárolásnál abból kell kiindulni, hogy a pénzmosás tényállása a bűnpártolásnál általánosságban meghatározott elkövetési magatartást, az „előny biztosításában való közreműködést‖ konkretizálja - ezzel mintegy speciális cselekményt alkotva – ezért a cselekményt akkor is pénzmosásnak kell minősíteni, ha az előcselekmények a 244. § (3) bekezdésében szereplő alapcselekmények. Ugyanez érvényes az orgazdaság tényállásában szereplő – a konkurencia szempontjából egyedül szóba jöhető – „elidegenítésben közreműködés‖ kapcsán is. A pénzmosás – azonos előcselekményi kör esetén – pontosabban körülírja a vagyon elleni bűncselekmény szándékosan általános elkövetési magatartását, így a pénzmosás megállapítására kerülhet sor.

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

Btk. 303/B. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt

bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezt a tettet „banki pénzmosásnak” is szokás nevezni, noha már jóval szélesebb kört érint.

A háttérnorma a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.).

301


törekszik;


A törvény által előírt bejelentési kötelezettség alapja az, hogy a szervezett bűnözés térhódítása elleni társadalmi érdek adott esetben fontosabb lehet, mint az egyes pénzügyi tevékenységet végző személyek és ügyfeleik közötti bizalmi viszony, vagy a személyes adatok védelméhez való jog, mely összhangban van az Alkotmánybíróság 24/1998. (VI. 9.) AB határozatával. A határozat lényege szerint az ügyfélazonosítási és bejelentési kötelezettség nem ellentétes az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított személyes adatok védelméhez való alapjoggal. Az információs jog nem abszolút és korlátozhatatlan jog: kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgálását, és előírhatja a felhasználás módját is. A Pmt. rendelkezései a banktitok korlátozott továbbításának alkotmányosan szükséges, de egyben elegendő garanciáit jelentik. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az azonosítási és bejelentési kötelezettség törvényi előírása az információs önrendelkezési alapjogot az elkerülhetetlen és arányos korlátozás mértékén túl nem korlátozza, így maga a korlátozás nem érinti alapjog lényeges tartalmát. 1. Jogi tárgya: a bűnözés (szervezett bűnözés) elleni fellépés eredményességéhez fűződő érdek Jogi tárgynak tekinthető – Gál István László szerint – a háttérnormában (Pmt.) felsorolt pénzügyi szolgáltatók működésébe vetett bizalom is. 2. Elkövetési magatartás: A háttérnormában (Pmt.) foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása, és mivel eredményt nem értékel a tényállás, ezért tiszta mulasztási bűncselekményről van szó. A háttérnorma a következő kötelezettségeket írja elő:

ügyfél-átvilágítási kötelezettség

bejelentési kötelezettség Büntetőjogi relevanciája csak az érdemi bejelentési kötelezettség elmulasztásának van, ám ez szorosan összefügg az azonosítási kötelezettséggel. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: az üzleti kapcsolat létesítésekor; a 3,6 millió Ft (hárommillió-hatszázezer Forint) összeget elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor (kivéve: Pmt. 17. §); a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az átvilágításra még nem került sor; ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Az 500.000 Ft (ötszázezer Forint) összeget elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a Pmt. 17. §

302 (2)-(3) bekezdésében szereplő valamennyi

adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja köteles haladéktalanul a szolgáltatónál a a pénzmosásra utaló adat továbbításáért felelős személynek (kijelölt személynek) jelenteni, aki ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak (Vám- és Pénzügyőrség Pénzügyi Információs Osztálya) haladéktalanul továbbítja. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a szolgáltató által a Pmt. 7-9. § alapján rögzített adatokat, és b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését. (Pmt. 23. §)

A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján továbbítja. A bejelentés továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást. 3. Alanyai:

A háttérnorma alanyai alá tartoznak – a Pmt. 1. § (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – aki a Magyar Köztársaság területén

a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;

302 Pmt. 17. § (1) Ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a

7. § (2)-(3) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8-

9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

(2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pontjának aa)-ab) és ad) alpontjában és b) pontjának ba)-bc) alpontjában felsorolt adatokat, valamint

külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek

együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti

megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot.


d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat; g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat; h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat; i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet; j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik; k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy

meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik; m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

A Pmt. hatálya kiterjed arra, aki a szolgáltató ügyfele; a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.

Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve, ha a Pmt. 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatókra meghatározott kötelezettségeket.

Nem tartozik e törvény hatálya alá [Pmt. 1. § (4)]:

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök, és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott függő ügynök; b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítő;

4. Bűnösség:

A bejelentési kötelezettség elmulasztása kizárólag szándékosan követhető el. Egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető. 5. Egység&Halmazat:

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának rendbelisége a bejelentési kötelezettségek számához igazodik. Nem kizárt a folytatólagosság megállapítása, ha pl. az alkalmazott valamely állandó ügyféllel kialakított tartós (bűn)kapcsolat keretében több egymást követő bejelentési kötelezettség alá tartozó esetben mulasztja el a bejelentést.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 34. A) A bűncselekmény egység esetei 232/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

34. A) A bűncselekmény egység esetei

I. Bűncselekményegység

Valakit egy bűncselekmény elkövetése vagy elkövetésében való részvétel miatt vonnak felelősségre – Nincs jelentősége az elkövetők számának – Egy bűncselekmény tekinthető megvalósultnak abban az esetben, amikor a Btk. bűncselekmény-

fogalmában értékelt ismérvek csak egyszer jönnek létre, de közülük egy sem hiányzik

Egység = egyetlen bűncselekmény megvalósítása (Többség = több bűncselekmény ugyanazon elkövető általi elkövetése)

Régebben 3 típusa volt: természetes, törvényi és bírói (folytatólagos) egység. A Btk. azonban a folytatólagos bűncselekményt már kifejezetten szabályozza, így már csak két válfaja maradt (a folytatólagos tehát törvényi egységgé vált). Két fajtáját különböztetjük meg: természetes egység és törvényi egység. II. Természetes egység:

A dolog természetéből következik az egységi minősítés, ebben az esetben a törvényhozó olyan cselekménytípusokat foglal egységbe, amelyek a közfelfogás szerint is egy magatartásnak, egy egységnek

minősülnek. Legegyszerűbb formája: Az elkövető egyetlen magatartást fejt ki (pl. egyetlen késszúrással megöl valakit) − Többmozzanatú természetes egység: egyes részcselekmények külön-külön is megvalósítják.

1. Valaki az aktusok sorozatával, a tevékenységek egymást követő láncolatával valósít meg egy törvényi tényállást (pl. egy lopásnak minősül, ha az elkövető egy lakásból több vagyontárgyat rak egymás után a bőröndbe, melyek tudomása szerint is egy ember tulajdonát képezik – megszakítás nélküli aktusok, egy tényállás, egy sértett).

2. Az egyes aktusok között sor kerül másfajta magatartások tanúsítására is, de összhatásukban egy tényállás egyszeri megvalósulását eredményezik (pl. több alkalommal tesz mérget valaki ételébe, ennek következtében az illető meghal).

− Tartós (állapot-) bűncselekmények is természetes egységet alkotnak, az elkövetési magatartás tartós,

folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Pl.: lőfegyverrel visszaélés, visszaélés kábítószerrel. – A törvényhez nem egy jogellenes állapot előidézését, hanem annak fenntartását

nyilvánította büntetendőnek – Az állapot fenntartása bármilyen hosszú ideig is történhet, ezalatt sok más célú és jellegű

bűncselekményt elkövethet − Az állapot fenntartása mindaddig egy bűncselekményeként értékelendő, amíg az állapot

valamilyen oknál fogva véget nem ér − Folyamatos: A törvényhozó bizonyos cselekmények ismétlődését kívánja meg ahhoz, hogy egyetlen

bűncselekmény megvalósuljon: Ismétlődő: folytat, szervez valamit, pl.: tiltott szerencsejáték. III. Törvényi egység:

A dolog természetéből halmazati minősítés következne, de a törvényhozó eljárása folytán egységként kerül értékelésre. Ide tartozik: összetett bűncselekmény, összefoglalt bűncselekmény és a folytatólagos egység.

Az összetett és az összefoglalt bűncselekménynél a törvényhozó két már létező tényállást egyesít egy

harmadikat hoz létre belőlük – ennek indoka eltérő összetett bűncselekmény esetében a cél-eszköz viszony, ami indokolja ennek az összetételét (lopásból+kényszerítésből lesz a rablás). a) Összetett bűncselekmény: (pl rablás), lényege, hogy két már meglévő törvényi tényállásból alkot a

törvényhozó egy új törvényi tényállást. Az életben előforduló rendszeresség, a közöttük lévő cél-eszköz viszony alapján egységként kerül értékelésre (a lopás és a kényszerítés együtt eredményezik a rablást) A cél-eszköz konstrukció nem állandó – felbomlik, amennyiben az eszközcselekmény súlyosabb, mint a célcselekmény.

b) Összefoglalt bűncselekmény: kriminálpolitikai indokai vannak, a törvényhozó súlyosabb büntetést303

kívánt kilátásba helyezni, mint amit a halmazati büntetés eredményezett volna. Ilyen például a több emberen elkövetett emberölés.

c) Folytatólagosság egysége: nem bűnhalmazat, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes

elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben, többször követ el.

303

Ha két ember megölését halmazatban kellene elbírálni a bíróságnak akkor az max. 20 év lehet; így viszont, hogy egy összefoglalt

bűncselekményt alkotott, és az az emberölés minősített esetében szerepel az életfogytig tartó szabadságvesztés is kimondható – tehát itt a törvényhozó egy súlyosabb büntetés kiszabásának a lehetőségét adja a bíróság kezébe, mintha azt halmazatként kellene elbírálni!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 34. A) A bűncselekmény egység esetei 233/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

i. Többmozzanatú természetes egység (pl. belepakolja a ruhákat a bőröndbe, és úgy viszi el) és a homogén anyagi halmazat (különböző magatartásokkal ugyanazt a bűncselekményt követi el) között helyezkedik el.

ii. Ugyanolyan bűncselekmény elkövetéséről van szó: nem elegendő ugyanannak a jogtárgynak sértése vagy veszélyeztetése, másrészt viszont nem szükséges ugyanannak a tényállásnak a többszöri megvalósítása. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő ugyanannak a jogtárgynak a megsértése: a Btk. jogtárgyak szerint van csoportosítva. Vagyon elleni bűncselekmények a lopás, csalás, sikkasztás. Nem elegendő, ha valaki egyszer lop, vagy egyszer sikkaszt – ez nem lesz folytatólagos egység! Nem szükséges azonban ugyanazon tényállás megvalósítása, folytatólagos lehet, ha egyszer az alaptényállást, másszor a minősítettet követi el.

iii. Egységes elhatározás: ez a leglényegesebb fogalmi elem, nem jelenti azt, hogy az első cselekmény elkövetése előtt meg kell tervezni a folytatólagosságot, akkor is fennáll, ha az első siker buzdítja a többi elkövetését. Az egységes elhatározásnál ugyanaz a vágy, ugyanaz az indíték hajtja.

iv. Rövid időközönként: utal az egységes elhatározásra, és viszont. v. Sértett azonossága: vagyon elleni bűncselekményeknél vetődik fel, ahol a kár bekövetkezik.

Csak olyan bűncselekmények követhetők el folytatólagosan, ahol a jogtárgy folyamatosan sérthető!

EGYSÉG

Természetes egység Törvényi egység

Többmozzanatú természetes

egység

Tartós bűn-cselekmény

Folyamatos Összetett bűn-

cselekmény

Összefoglalt bűn-

cselekmény

Folytatólagosság egysége

Aktusok sorozata; az aktusok közt

más cselekmény is van

Az elkövetési magatartás tartós, pl.

állapot bűn-cselekmény

Bizonyos cselekmények

ismétlődnek, pl. tiltott

szerencsejáték szervezése

Pl. rablás Pl. több emberen elkövetett emberölés

Nincs bűnhalmazat, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, rövid időközökben többször követ el

A TÖRVÉNYHOZÓ 2 MÁR LÉTEZŐ TÉNYÁLLÁST

EGYESÍT → EGY 3. TÉNYÁLLÁS JÖN LÉTRE!

CSAK FOLYAMATOSAN

SÉRTHETŐ JOGTÁRGYAK!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 34. B) A rablás és a kifosztás 234/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

34. B) A rablás és a kifosztás

Jellegük: vagyon elleni bűncselekmények I. Rablás

A rablás tényállása 2009-ben kétszer is módosult: 1. módosítás: A 321. § 2009. március 1-i hatállyal kiegészült az előkészület büntethetőségét szabályozó (5)

bekezdéssel;

2. módosítás: A 321. § 2009. augusztus 10-i hatállyal a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény 51. § értelmében módosult az alábbiak szerint:

a (3) bekezdés szövegezése módosult (a „fegyveresen” kifejezés helyett „felfegyverkezve” kifejezés szerepel);

a (4) bekezdés alpontjai kibővültek a fegyveresen, valamint a hivatalos személy ellen felfegyverkezve és csoportosan történő elkövetéssel;

az (5) bekezdés szövegezése a jelentős értékre fegyveresen, illetve a fegyveresen hivatalos személy ellen történő elkövetés szabályozására változott;

az előkészület büntethetőségét szabályozó korábbi (5) bekezdés szövege az újonnan létrehozott (6) bekezdésben kapott helyet.

Btk. 321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot

avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen

állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) felfegyverkezve /ez az alpont 2009 augusztusában módosult; ez az új szövegezése/, b) jelentős értékre,

c) bűnszövetségben vagy csoportosan,

d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e

feladatának teljesítése során

követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) fegyveresen,

b) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,

c) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó

személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre felfegyverkezve, bűnszövetségben vagy

csoportosan,

d) felfegyverkezve vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy

közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során

követik el.

(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) jelentős értékre fegyveresen,

b) fegyveresen hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy

ellen, e feladata teljesítése során

követik el.

(6) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rablás az egyik legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmény, a lopás erőszakos változata.

I. Rablás első alapesete (321. § (1) bekezdés: delictum compositum)

1. Jogi tárgya: kettős – egyrészt a tulajdonjog, másrészt a cselekvési szabadság

A megkettőzött védelmet a törvényhozó azzal biztosítja, hogy egységbe foglalja a lopás és a kényszerítés törvényi tényállását, melynek alapja a lopás és a kényszerítés közötti cél-eszköz-viszony. A törvényi egységnek ezt a formáját összetett bűncselekménynek (delictum compositum) nevezik.


Az egységi kompozíció csak addig áll fenn, amíg a célcselekmény súlyosabb az eszközcselekménynél, ellenkező esetben az eszközcselekmény szolgál a minősítés alapjául

304,305. Halmazatot kell megállapítani, ha az

eszközcselekmény súlyosabb, mint a célcselekmény. 2. Elkövetési tárgy: idegen, ingó és értékkel bíró dolog Ezek a tulajdonságok a lopást is jellemzik, a fő különbség azonban az, hogy az elkövetési tárgy értékének a cselekmény minősítése szempontjából nincs olyan fontossága, mint a lopás esetében. 3. Elkövetési magatartás: két különböző, de egymással cél-eszköz viszonyban álló cselekmény A rablás kétaktusú bűncselekmény: az első mozzanat a kényszerítés, a második mozzanat pedig a dolog elvétele.

Az eszközcselekmény Ad a) A kényszerítés 4 módja:

i) Erőszak alkalmazása: Az erőszak az emberi testre gyakorolt meghatározó erejű fizikai ráhatás, amely vagy megbénítja a sértett ellenállását és arra kényszeríti, hogy tűrje a dolog elvételét, vagy ennek az erőszaknak a hatására a sértett maga adja át a dolgot az elkövetőnek. Az erőszak tekintetében a bírói gyakorlat és a jogirodalom különbséget tesz az akaratot bénító (vis absoluta) és az akaratot hajlító kényszer (vis compulsiva) között, és a rablás vonatkozásában csak az akaratot bénító kényszert tekinti tényállásszerűnek. PTE ÁJK Büntetőjog tanszéki álláspont: A Különös Részben szabályozott kényszerítés és speciális változatai esetében nem annak a ténynek van jelentősége, hogy az erőszak (vagy a fenyegetés) a sértett akaratát megtörő vagy az akaratát hajlító erővel érvényesül-e, hanem annak, hogy a célcselekmény viszonylatában a támadás alkalmas-e a sértett fizikai vagy pszichikai ellenállásának leküzdésére. Vitathatatlanul rablás valósul meg a vis absoluta esetén, amely olyan fizikai erő kifejtését jelenti, mely a sértett ellenállását megbénítja, így arra kényszeríti, hogy tűrje a dolog elvételét. Ugyanakkor rablásként értékelendő az is, ha a sértett a bántalmazás következtében maga adja át a birtokában levő dolgot az elkövetőnek – ebben az esetben azonban az erőszak nem lenyűgöző erejű, hanem csak akaratot hajlító, hiszen a sértett a magatartás tanúsítását – a birtokában lévő dolog átadását – maga határozza el a további bántalmazástól tartva.

ii) Élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása: Míg az erőszak fizikai úton történő

kényszerítés, addig a fenyegetés pszichikumra irányuló ráhatás. Az uralkodó elméleti felfogások és az ítélkezési gyakorlat szerint a fenyegetésnek is lenyűgöző erejűnek, akaratot bénítónak kell lennie. A rablás tényállásánál a törvényhozó ún. kvalifikált fenyegetést (minősített fenyegetést) fogalmazott meg, melynek lényege, hogy egyrészt megjelöli azokat az értékeket, amelyek sérelmét a fenyegető személy kilátásba helyezi: élet és testi épség. A másik szűkítés, hogy a fenyegetésnek közvetlennek kell lennie. Közvetlen fenyegetésről akkor beszélünk, amikor a megfenyegetettnek a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia, ha nem tesz eleget a fenyegető személy kívánságának. A fenyegetés irányulhat a dolog birtokosa és más személy ellen is. A feltétel az utóbbi esetnél az, hogy a megfenyegetett más személy jelen legyen és érzelmileg olyan szoros kapcsolatban álljon a dolog birtokosával, hogy az a kilátásba helyezett hátrány elkerülése végett hajlandónak mutatkozzék a célcselekmény eltűrésére vagy megvalósítására.

iii) Öntudatlan állapotba helyezés: Öntudatlan állapotról akkor beszélhetünk, ha a személy valamely pszichikai

ok folytán nincs olyan helyzetben, hogy önálló akarata legyen, tehát a vagyoni jogai ellen intézett támadással szemben nem tud ellenállást kifejteni (pl. alszik, kábult, stb.). Az elkövetési magatartásnak ez a fordulata kizárólag a sértett személye ellen irányulhat, és lényeges feltétel, hogy az öntudatlan állapotot az elkövető idézze elő aktív magatartással. Ha az elkövető a célcselekményt úgy hajtja végre, hogy kihasználja a dolog birtokosának öntudatlan állapotát, akkor lopás miatt felel, azzal a megszorítással, hogy az elkövetésnek ez a formája kizárja a szabálysértés megállapítását. Ha pedig az elkövető az öntudatlan állapotot azzal idézi elő, hogy a dolog birtokosát lerészegíti, akkor a bűnösségi körülményektől függően kifosztást valósít meg.

iv) Védekezésre képtelen

306 állapotba helyezés: Akkor állapítható meg, ha a sértett fizikai okból nem képes

ellenállást kifejteni (pl. mert rázárták az ajtót). Ezt az állapotot is az elkövetőnek kell előidéznie. Az eszközcselekménynek ez a változata abban különbözik az erőszak alkalmazásától, hogy erőszak alkalmazása esetében a sértett védekező tevékenységet fejt ki, ezt küzdi le fizikai úton az elkövető. Itt

304

1. példa: Az elkövető a jogtalan tulajdonszerzés érdekében akként korlátozza a sértett személyi szabadságát, hogy megöli őt – ebben az esetben nincs helye a rablás megállapításának, hanem a cselekmény – az eszközcselekménynek megfelelően – nyereségvágyból elkövetett emberölésnek minősül. 305

2. példa: A rablás és az élet elleni bűncselekmény bűnhalmazatban történt megállapítása helyett egységes nyereségvágyból és hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősül, ha a vádlott a pénz megszerzése véget, az eredeti szándékának véghezvitele érdekében a számára váratlan akadályt jelentő rendőrjárőr ellen fegyvert használ. 306




viszont a sértett eleve nincs olyan helyzetben, hogy ellenállhasson, mert az elkövető még a támadásának megkezdése előtt elzárta előle a védekezés fizikai lehetőségét.

A célcselekmény Ad b) A rablás elkövetési tevékenységének második szakasza a célcselekmény megvalósítása, a dolog elvétele.

Az elvételt rendszerint az elkövető tanúsítja, de a célcselekmény úgy is létrejöhet, hogy a dolgot a fizikai vagy pszichikai kényszerítés hatására maga a sértett adja át az elkövetőnek.

Befejezettség: A bűncselekmény a célcselekmény tanúsításával befejeződik. Kísérlet: Az eszközcselekmény önmagában rablás kísérleteként értékelhető.

3. Alanya: bárki lehet

Az elkövetési alakzatok elhatárolásánál a tényállás szerkezetéből kell kiindulni. A rablás többmozzanatú cselekmény, ezért társtettesek azok, akik akár az elvételben, akár a kényszerítésben, akár a sértett állapotának előidézésében szándékegységben részt vesznek. A bűncselekmény elkövetésében tényállási elem megvalósítása nélkül részt vevő személy felbujtó vagy bűnsegéd lehet. 4. Bűnösség: A rablás csak szándékosan követhető el. A bűnösség megállapításához egyenes szándék szükséges, mivel a törvényhozó célzatot is értékelt. A rablás egyik jellegzetessége, hogy kétszeresen célzatos bűncselekmény: Az eszközcselekmény célja a vagyon elleni támadás lehetővé tétele vagy megkönnyítése, a célcselekmény célja pedig a jogtalan eltulajdonítás.

Ha a kétszeres célzat hiányzik, a cselekmény nem minősíthető rablásnak!

Kifosztást kell megállapítani, ha az eszközcselekmény nem lopás, hanem pl. közösülés végett történik, majd az elkövető az erőszak vagy a fenyegetés hatása alatt álló sértettől idegen dolgot vesz el jogtalan eltulajdonítás végett. Önbíráskodást valósít meg viszont az, aki ugyan az eszközcselekményt vagyon elleni támadás céljából tanúsítja, de ennek a támadásnak nem jogtalan eltulajdonítás, hanem jogos vagy jogosnak vélt igény érvényesítése a célja. Előkészület: 2009. március 1-től büntethetővé vált! [Btk. 321. § (5) bekezdés]

A törvénymódosítással a rablás mindkét változatára irányuló előkészület vétségként büntethető.

II. Rablás második alapesete (321. § (2) bekezdés: delictum complexum)

1. Jogi tárgya: azonos az első alapesetével

A két jogtárgy védelmét ugyancsak törvényi egységként szabályozott tényállás rendelkezései szolgálják, itt azonban nincs cél-eszköz viszony, a lopás ugyanis megelőzi a kényszerítést. A rablás második változatát összefoglalt bűncselekménynek (delictum complexum) kell tekinteni. Az összefoglalás indoka az, hogy az ilyen cselekmények társadalomra veszélyessége semmiben sem különbözik az első változat tárgyi súlyától. 2. Elkövetési magatartás: kétmozzanatú tevékenység, akár az első alapesetnél A sorrend azonban felcserélődik: az első aktus a dolog elvétele – a második a kényszerítés a dolog megtartása érdekében! Ad a) A dolog elvétele: A célcselekmény minden vonatkozásban megegyezik a lopás elkövetési tevékenységével.

A rablás első változatától eltérően itt nem jöhet szóba a dolog átadása a sértett részéről, mert az elvételnél a sértett nincs jelen. A sértett csak az elvétel befejezése után kapcsolódik be a cselekményfolyamatba, amikor felfedezi a vagyoni sérelmet. Ad b) Az eszközcselekmény: a kényszerítés, amely két módon valósítható meg:

erőszak alkalmazásával,

élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával. A második alapeset szerint minősülő rablás megállapításának feltétele, hogy a lopás az eszközcselekmény megkezdése előtt teljesen befejeződjék. Ha lopás közben, tehát még az elvétel folyamatában tetten érik az elkövetőt, és az a lopás végrehajtása végett alkalmaz kényszerítő cselekményt, tevékenysége az első változat szerinti rablásnak minősül. A rablás második alapesete is feltételez bizonyos helyi és időbeli összefüggést, melyre a „tettenért

307 tolvaj‖

kifejezés utal. 3. Alanya: csak a tetten ért tolvaj lehet

307

Az ítélkezési gyakorlat a tettenérés fogalmát a nyelvtani fogalomnál tágabban értelmezi (BJD 6591) - nem csupán az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele közben történt leleplezését jelenti, hanem tettenérés állapítható meg akkor is, ha a bűncselekmény felfedezése a lopás befejezését jelentő elvétel után, de még az elvitelt megelőzően történik (BJD 7315). Tettenérésnek tekinti az ítélkezési gyakorlat a lakásbetörés tettesének a lépcsőházban történő elfogását is. Ugyancsak tettenérésről van szó, ha a helyszínről távozó tolvajt közvetlenül szemmel tartva nyomon követik és megszakítás nélkül üldözik.


4. Bűnösség:

A bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el, a (2) bekezdésben meghatározott rablás is kétszeresen célzatos. Az első mozzanat – a dolog elvétele – esetében a cél: a jogtalan eltulajdonítás; a második mozzanat – a kényszerítés – célja pedig a lopott dolog megtartása

308.

Előkészület: 2009. március 1-től büntethetővé vált! [Btk. 321. § (6) bekezdés]

A törvénymódosítással a rablás mindkét változatára irányuló előkészület vétségként büntethető. 5. Minősített esetek:

A rablás minősített esetei mindkét fordulathoz kapcsolódnak. A minősített eseteket a (3), a (4) és az (5) bekezdés tartalmazza. A rablás alapesetei akkor állapíthatók meg, ha a dolog értéke az 50 millió Forintot nem haladja meg és a (3) bekezdésben, továbbá a (4)-(5) bekezdésben felsorolt minősítő körülmények nem állapíthatók meg. 6. Egység&Halmazat:

Általános rendező elv, hogy a rablás delictumai a sértettek száma alapján alkotnak bűnhalmazatot. Mivel azonban a rablás összetett cselekmény, nem feltétlenül azonos a kényszerítés, illetve a vagyon elleni bűncselekmény sértettje.

A rablás megvalósulása szempontjából sértett: Az, aki a lenyűgöző erőszakot elszenvedi, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt áll.

PTE ÁJK Büntetőjog tanszéki álláspont: Ez csak abban az esetben igaz, ha az eszköz- és célcselekmény sértettje azonos személy. Pénzintézet sérelmére elkövetett rablás esetén sem az határozza meg a rendbeliséget, hogy hány banki alkalmazottal, esetleg ügyféllel szemben alkalmaztak erőszakot vagy fenyegetést. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a rablás annyi rendbelinek minősül, ahány személlyel szemben a rablás teljes törvényi tényállása megvalósul. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás és a rablás elhatárolása körében egységesnek mondható a bírói gyakorlat: Amennyiben az elkövető által alkalmazott erőszak dolog ellen irányul, lopás megállapításának van helye, a személy ellen irányuló erőszaknál pedig rablást kell megállapítani.

II. Kifosztás Btk. 322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett

a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti,

b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el,

c) védekezésre képtelen személytől vesz el /ez az alpont 2009 augusztusában került bele a törvénybe/ bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

a) jelentős értékre,

b) bűnszövetségben vagy csoportosan

követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre,

b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan

követik el.

1. Jogi tárgya: kettős – tulajdon és a cselekvési szabadság

A két jogtárgy védelmét a törvényhozó úgy oldja meg, hogy a tulajdonjogot sértő magatartásfolyamatban részcselekményként értékeli a személyiségi jog elleni támadást. A bűncselekmény csak dolog formában létező jogviszonyra követhető el. Elkövetési tárgy: idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog – azonos a lopás elkövetési tárgyával Sértett az, aki a dolgot birtokolja. 2. Elkövetési magatartások:

HÁROMFÉLE ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS Ad a) A dolog elvétele evégből lerészegített személytől: A magatartásfolyamat eszközcselekményre és

célcselekményre osztható.

308

A gyakorlatban nem könnyű eldönteni, hogy az elkövető által alkalmazott erőszak a menekülést célozta-e vagy a lopott dolog megtartását. A közzétett eseti döntések alapján az az álláspont alakult ki, hogy abban az esetben, ha az elkövető úgy menekül a helyszínről, hogy a lopott dolgot is magával viszi – a második alapeset szerinti rablás valósul meg. Ha viszont a dolgot hátrahagyva távozik, akkor az erőszakot vagy a fenyegetést nem a dolog megtartása, hanem a menekülés érdekében alkalmazza, ilyen esetekben rablás nem állapítható meg.


Eszközcselekmény: A sértett lerészegítése, mely a passzív alany mértéktelen alkoholfogyasztásra való ösztönzését jelenti. Az elkövető aktív magatartásának eredményeként a sértett ittas állapotba kerül, ezért nem képes megakadályozni dolgának elvételét. A törvényhozó nem tartja szükségesnek, hogy a sértett ittas állapotba kerüljön, bár nem kizárt. Az indoklás szerint a bűncselekmény akkor is megállapítható, ha az elkövető a nem öntudatlan sértett ittasságának kihasználásával követi el a lopást. Lényeges azonban, hogy a lerészegedés – akár öntudatlanságot

309 eredményező – előidézésében

döntően az elkövető magatartása legyen a meghatározó.

Célcselekmény: A dolog elvétele. Az elkövetési tevékenységnek ez a szakasza mindenben megegyezik a lopás elkövetési magatartásával.

Ad b) A dolog elvétele más erőszakos bűncselekmény hatása alatt álló személytől: Ebben a

magatartásfolyamatban a lopás és az ezt lehetővé tevő előzetes cselekmény között nincs meg a cél-eszköz-viszony, ezért rablásként nem értékelhető. Az előcselekmény és a lopás között bizonyos összefüggés azonban felismerhető: az elkövető az előcselekmény kifejtésével hozza olyan helyzetbe a sértettet, amely lehetővé teszi, hogy az a vagyoni jogait érő támadással szemben védekezzék. Ez az állapot ad lehetőséget az utócselekmény

310, a lopás elkövetésére.

Az elkövető szándéka azonban eredetileg nem irányult a dolog elvételére, hanem a passzív alany sajátos állapotát használja ki ehhez. Az előcselekmény feltételei:

Bűncselekmény legyen, vagyis feleljen meg a Btk. Különös Részében meghatározott valamely törvényi tényállás ismérveinek, valamint az Általános Rész büntethetőségi feltételeinek is;

Sajátos bűncselekmény legyen, vagyis olyan büntető jogszabályba ütközzék, amelynek tényállási eleme az erőszak, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés; olyan bűncselekmény is lehet, amelynél nem tényállási elem, de az elkövető az elkövetés során erőszakot, illetőleg élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott. Az ítélkezési gyakorlat ilyen bűncselekménynek tekinti mindenekelőtt az emberölést;

Az előcselekményt a kifosztás tettese vagy társtettese valósítja meg;

Az előcselekmény idézze elő a sértettnek a vagyoni jogai ellen intézett támadás elhárítására képtelen állapotát.

Az előcselekmény a cél-eszköz összefüggés hiánya folytán nem alkot törvényi egységet a lopással, hanem halmazatban áll a kifosztással. Utócselekmény: a dolog elvétele

Ad c) A dolog elvétele védekezésre képtelen személytől: Ez a magatartásfolyamat egyfázisú (a dolog elvétele),

mert az elkövető részéről előcselekményre nem kerül sor; a törvényhozó a lerészegített, vagy más erőszakos bűncselekmény (pl. személyi szabadság megfosztása) hatása alatt álló személytől történő dologelvételt a tényálláson belül külön minősítő magatartásban szabályozta. Ezért a védekezésre képtelen személy fogalma e bűncselekmény minősítő tényállása tekintetében csak azokat az esetköröket öleli fel, melyekre a másik két minősítés nem terjed ki. Védekezésre képtelennek

311 az a személy minősül, aki állapotánál fogva képtelen a fizikai ellenállás kifejtésére.

Ilyen állapot kialakulhat betegség következtében, vagy eseményből kifolyólag (pl. közlekedési baleset), és nem vezethető vissza az elkövetőnek tulajdonítható előcselekményre – ez azonban a bűncselekmény megállapítása szempontjából közömbös; a lényeg, hogy az elkövető a sértett ezen állapotát használja ki. 4. Alanya: tettesként csak az a személy lehet, aki a sértettet lerészegítette, illetőleg aki az előcselekményt elkövette 5. Bűnösség: A bűncselekmény mindkét magatartás esetében csak egyenes szándékkal valósítható meg, tekintettel arra, hogy a törvényi tényállás célzatot is tartalmaz.

1. változat Ad a) A lerészegítéssel elkövethető kifosztás kétszeresen célzatos bűncselekmény. Az elkövető azért részegíti le a sértettet, hogy lehetővé tegye a dolog elvételét, vagyis az eszközcselekmény célja a vagyon elleni bűncselekmény elkövetésének lehetővé tétele; a célcselekmény célja pedig a jogtalan eltulajdonítás.

309

Az „öntudatlan állapot‖ a rablás irányába mutat, annak eszközcselekménye. A kifosztásnak a rabláshoz képest enyhébb megítélését éppen az indokolja, hogy leittasodás esetében a sértet maga is igen jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy öntudatlan állapotba kerüljön, ezért a

törvényhozó ezt a módozatot kiemelte a rablás eszközcselekményei közül. 310 A kifosztásnál a dologelvétel szándéka a valamilyen élet-testi épség elleni bűncselekmény elkövetése után alakul ki az elkövetőben amennyiben a dologelvétel szándéka ezt megelőzte, akkor pl. nyereségvágyból elkövetett emberölés jöhet szóba. 311




2. változat Ad b) A kifosztás második változata esetében csak az utócselekmény célzatos, a dolog elvétele jogtalan

eltulajdonítás végett történik. Az előcselekmény megvalósítása során alkalmazott erőszak, illetőleg az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés célja a kifosztás megállapítása szempontjából közömbös. Ha azonban a cselekmény ből az tűnik ki, hogy az előcselekmény tanúsításának célja a dolog elvételének lehetővé tétele vagy megkönnyítése volt, akkor az elkövető rablás miatt felelős. 5. Minősített esetek:

A bűncselekménynek 4 minősített esete van: a) jelentős értékre

312 történő elkövetés,

b) bűnszövetségben313

történő elkövetés, c) csoportosan

314 történő elkövetés,

d) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre történő elkövetés. 6. Egység&Halmazat:

A halmazati kérdéseknél a kifosztás és emberölés halmazatban történő megállapításával kapcsolatos kérdéseket rendezte a Legfelsőbb Bíróság 2/1998. Büntető Jogegységi Határozata, amely kimondta, hogy a Btk. 322. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő kifosztás bűntette megállapításának van helye, ha az elkövető nyomban a sértett megölése után veszi el annak értékeit. „A Legfelsőbb Bíróság a jogegységi eljárás során elbírálásra váró jogi minősítési kérdésben az alábbiakra mutat rá: Az nyilvánvaló, hogy a kifosztás véghezvitelének első elkövetési magatartása szakában - a személy elleni erőszak avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásának az időpontjában - a magatartás kizárólag élő személy ellen irányulhat, de az elkövetési tevékenységet megvalósító második szakaszban - a dologelvétel időszakában - a sértett állapota már nem igényel külön vizsgálódást. A törvény ugyanis a sértettet ebben az esetben olyan állapotban levőnek tekinti, aki a korábban ellene irányult kényszer folytán a vagyoni érdekei ellen irányuló támadás elhárítására már nem képes. Mindebből az következik, hogy a kifosztás megvalósulása szempontjából közömbös egyrészt, hogy a bűncselekmény sértettje a dologelvétel időpontjában életben van-e vagy pedig a halála a korábban ellene irányult erőszak folytán ekkor már bekövetkezett, másrészt közömbös az is, hogy az elkövetési magatartás második fázisában, a dologelvétel időpontjában az elkövető tudata átfogta-e azt a körülményt, hogy a sértett életben van-e vagy sem. E kétmozzanatos elkövetési magatartással megvalósított bűncselekmény esetén a véghezvitel első és második szakasza nem áll egymással a cél- és eszközcselekmény viszonyában, így nem törvényi egység: összetett bűncselekmény (delictum compositum), hanem valóságos (anyagi) bűnhalmazat létesül. A kifosztás most tárgyalt esetében a dologelvétel célzatos jellegű, így az csak egyenes szándékkal valósítható meg; ha viszont az elkövető által a más bűncselekmény véghezvitele során alkalmazott erőszak avagy a sértett élete vagy testi épsége ellen intézett közvetlen fenyegetés kifejtésének az időpontjában is fennállott a dolog elvételére irányuló célzat, vagyis az erőszakos magatartás tanúsításának a célja a dologelvétel lehetővé tétele vagy ennek megkönnyítése volt: az elkövető nem a kifosztást, hanem a rablást valósítja meg. Nem helytálló tehát az a felfogás, hogy ha az erőszak hatása folytán a sértett az eltulajdonítás időpontjában már az életét vesztette, nem a kifosztás, hanem az ennél lényegesen enyhébb jogi megítélés alá eső lopás, illetőleg a lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés megállapításának van helye. Ennek az álláspontnak az elfogadása ahhoz a visszás eredményre vezetne, hogy annak az elkövetőnek a vagyon elleni cselekménye, aki a sértettet megöli, majd nyomban ezt követően megfosztja a vagyontárgyaitól, ez utóbbi magatartása - a dolog értéke folytán - esetleg még vagyon elleni bűncselekményt sem valósítana meg, illetőleg ennek a cselekménynek lopásként értékelése lényegesen enyhébb jogi megítélés alá esne; míg ha a cselekmény tárgyi súlyának csökkentett voltát kifejező erőszak viszonylag enyhébb foka hatásában nem eredményezi a sértett életének a kioltását, akkor az azonos elkövetési magatartás a vagyon elleni bűncselekmény súlyosabb jogi értékelését, nevezetesen a kifosztás megállapítását eredményezné (BH 1986/11-443. sz., 1992/12-492. sz.). Más a helyzet, ha az erőszakban (fenyegetésében), illetőleg a dologelvételben megnyilvánuló magatartásfolyamat bármely okból megszakad, vagyis az ölési cselekmény elkövetője nem ezt követően nyomban valósítja meg a dologelvételt, hanem később megy vissza a helyszínre és a már elhalt sértett ingóságait veszi el: ilyen esetben nem a kifosztás, hanem a lopás megállapításának van helye (BH 1997/7-324. sz., 1997/9-426. sz.). A kifosztás bűntette által védett jogi tárgy kettőssége folytán az egységes magatartásfolyamatnak a szétválasztása a törvény téves értelmezésén alapul. Nyilvánvaló az is, hogy a sértett biológiai halála bekövetkezésének az időpontja csak különös szakképzettséget igénylő és természettudományos szakismerettel rendelkező személy részéről ismerhető fel, amelyre az élet elleni bűncselekményt megvalósító elkövető általában nem képes; annak a felismerése azonban nyilvánvaló számára, hogy az általa alkalmazott erőszak hatása alatt álló személy a helyzeténél fogva már nem képes arra, hogy a vagyoni érdekei ellen irányuló magatartással szemben eredményesen védekezzen. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi tanácsa olyan álláspontot foglalt el, amely szerint a Btk. 322. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint minősülő kifosztás bűntettét kell megállapítani nemcsak akkor, ha az elkövető még a

sértett életében, hanem akkor is, ha nyomban a sértett megölése után veszi el annak értékeit.”315

312







Btk. 137. § 7. pont: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy

bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet; 314

Btk. 137. § 12. pont: 13. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt; 315

A 2/1998. BJE határozat indoklásának részlete szó szerint (a tankönyv is ugyanennyit idéz belőle)

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 35. A) A bűncselekmény-halmazat 240/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

35. A) A bűncselekmény-halmazat

I. Fogalmak

– Bűncselekményegység: egyetlen bűncselekmény megvalósulását jelenti – Halmazat: a több bűncselekményt elkövető személy felelősségre vonásakor speciális, a

bűncselekménytöbbség értékelésére alkotott rendelkezések kerülnek alkalmazásra – Halmazat/Többség: A jogirodalom a két kifejezést szinonimaként is használja. – Halmazat esetére az Általános Részi rendelkezések általában súlyosabb elbírálást tesznek lehetővé,

mintha az elkövetőt csupán egyetlen bűncselekmény terhelné.

Alaki halmazat: ha az elkövető egy cselekménye valósít meg több bűncselekményt.

Anyagi halmazat: ha az elkövető több cselekménye valósít meg több bűncselekményt.

Homogén halmazat: az elkövető ugyanazt a diszpozíciót realizálja többször.

Heterogén halmazat: az elkövető két vagy több, egymást ki nem záró diszpozíciót valósít meg.

II. Halmazat Btk. 12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy

eljárásban bírálják el.

(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt,

egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.

– Megállapítása akkor lehetséges és szükséges, ha valakinek a magatartása a társadalomra több

vonatkozásban is veszélyes, több törvényi tényállásnak is megfelel, és az elkövetőt mindegyik vonatkozásban bűnösség is terheli

– Feltételei:

Lényegi, tartalmi: több bűncselekmény megvalósítása → és mindegyikben bűnös is!

Formai: egy eljárás során történő felelősségre vonás – Megvalósulhat egy magatartással is, többel is – tehát a tanúsított magatartások számának nincs jelentősége

→ arra alkalmas, hogy a bűnhalmazat csoportosításának alapja legyen (egy magatartás = az aktusok azon sorozata, mely megszakítatlanul következik egymás után, és amelyben olyan belső összefüggés áll fenn, amely miatt együttesen egy egésznek látszik)

III. Halmazat fajtái

1. Alaki halmazat – Az elkövető egyetlen magatartása több bűncselekményt valósít meg – A több bűncselekmény kétféleképpen valósulhat meg

Homogén alaki halmazat: az elkövető egyetlen magatartásával ugyanazt a bűncselekményt többször valósítja meg (egy becsületsértő kifejezéssel több ember becsületének a megsértése)

Heterogén alaki halmazat: egy magatartással több bűncselekmény megvalósítása (pl. hivatalos személyt valaki úgy bántalmazza tettleg, hogy 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz: hivatalos személy elleni erőszak és súlyos testi sértés)

2. Anyagi halmazat – Az elkövető különböző magatartásokkal valósít meg több bűncselekményt – Típusai

Homogén anyagi halmazat: az elkövető több magatartással ugyanazt a bűncselekményt követi el többször (pl. valaki többször lop) → a folytatólagos bűncselekmény ebből vált ki

Heterogén anyagi halmazat: az elkövető különböző magatartásokkal különböző bűncselekményeket valósít meg (ez a leggyakrabb – pl. egyszer lop, máskor nemi bűncselekményt valósít meg)

Alaki halmazat Anyagi halmazat

Homogén Egyetlen cselekményével ugyanazt a diszpozíciót többször realizálja. (Például: egyetlen kifejezéssel nagy nyilvánosság előtt több embert sért meg.)

Ha az elkövető több cselekményével ugyanazt a diszpozíciót realizálja többször. (Pl. többször lop, úgy, hogy egységi kategória nem forog fönn.)

Heterogén Ha az elkövető egy cselekményével több különböző diszpozíciót realizál. (Pl. céltévesztés miatt emberölési kísérlet és gondatlan súlyos testi sértés valósul meg).

Ha az elkövető több cselekményével több különböző diszpozíciót valósít meg. (Pl. egyszer lop, máskor garázdálkodik.)

3. A látszólagos és a valódi halmazat

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 35. A) A bűncselekmény-halmazat 241/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

a) Problémafelvetés

Előfordul, hogy úgy látszik, mintha halmazat valósult volna meg, ám az alaposabb vizsgálat során kiderül, hogy az alapul szolgáló cselekmény csak bűncselekmény-egységként értékelhető Miért tűnik halmazatnak?

Az elkövető cselekménye több törvényi tényállásnak is megfelel

A tényállásszerűség megvalósulása mélyrehatóbb vizsgálat nélkül is megállapítható

Régen törvényhalmazatnak nevezték

Azonban – miután nemcsak a tényállásszerűség a bűncselekmény fogalmi eleme – nem biztos a halmazati értékelés lehetősége, ha a tényállásszerűség többsége miatt halmazatnak látszik bizonyos cselekmény

– Látszólagos a halmazat, ha csak a tényállásszerűség valósul meg többször, a másik kettő nem (ha mindhárom elem többszörösen fennforog: valódi halmazat)

– Két fajta itt is (lásd a c) és a d) pontot) b) Látszólagosság vagy valódiság megállapítása (a lépések sorrendje fontos!):

A. Annak rögzítése, hogy az elkövető magatartása milyen törvényi tényállásoknak felel meg hiánytalanul;

B. Ezt követően a társadalomra veszélyesség vizsgálata kerül sorra – Btk. 10. § (2) szerint → többirányúság megállapítása érdekében a cselekménynek több tárgyat kell sértenie vagy veszélyeztetnie;

C. Ha több tárgyat is sért: vizsgálni kell, hogy az elkövető bűnössége megállapítható-e mindegyik tényállásszerű és társadalomra veszélyes cselekmény vonatkozásában → ha igen: valódi a halmazat → halmazati büntetés kiszabására van szükség.

c) Látszólagos alaki halmazat:

– Azok a magyarázati elvek, melyek segítségével kiválasztható az alkalmazandó törvényi tényállás:

Specialitás: ebben az esetben a törvény az egyik diszpozícióból további ismérvek megjelölésével kiemel egy másikat. Ilyenkor a lex specialis derogat generalis elve miatt csak a speciális deliktum állapítható meg. Pl. adócsalás – csalás esete

Konszumpció: a súlyosabb jogtárgy-sértést értékelő törvényi tényállás elnyeli az enyhébb jogtárgy-

sértést tartalmazó törvényi tényállást. Az átfogóbb diszpozíció, ha a szükséges feltételek fennállnak, elnyeli a kevesebbet. Feltétele: a tényállások találkozása szükségképpeni, rendszerinti vagy tipikus legyen. (Szükségképpeni – magzatelhajtás konszumálja a könnyű testi sértést; rendszerinti – rablás konszumálja a könnyű testi sértést; tipikus – hamis tanúzás, ha a terhelt terhére szól, konszumálja a rágalmazást.)

Szubszidiaritás: a kisegítő törvényi tényállás alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az

elsődlegesen alkalmazandó törvényi tényállás nem alkalmazható * Hallgatólagos vagy kifejezett („ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg‖) * Bkv. 34. (BK 93.) számú állásfoglalás alapján a halmazat csak akkor kizárt, ha az egyazon

cselekménnyel megvalósított bűncselekmény büntetési tétele a súlyosabb. A BK 93 ezt csak a garázdaságra mondta ki, de a benne foglaltatott el miatt minden hasonló esetben alkalmazható. „Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.‖ Amennyiben a tételek azonosak, vagy a záradékkal ellátott bűncselekmény tétele a súlyosabb: a két bűncselekmény halmazatban megállapítható. / Garázdaság halmazatban állhat könnyű testi sértéssel és rongálás vétségével, de a tettleges becsületsértést konszumálja. A garázdaság minősített esete ezeken felül még a szándékos súlyos testi sértéssel is halmazatban állhat. A kiskorú veszélyeztetésének 2. változata minden olyan bűncselekménnyel, amelynek a tétele az ötévi szabadságvesztést nem haladja meg.

d) Látszólagos anyagi halmazat

– A büntetlen elő-és utócselekmény indoka az, hogy a bűncselekmények találkozása olyan gyakori, hogy az alkalmazandó rendelkezés szankciójában már eleve értékelve van az elő- és utócselekmény is.

– Előcselekmény marad büntetlenül:

Kisebb mértékben sérti ugyanazt az életviszonyt, mint az utócselekmény (pl. bűncselekményi kifejlődési stádiumok)

Szükségszerű összefüggés két cselekmény között (pl. kettős házasságot nem lehet elkövetni intellektuális közokirat-hamisítás nélkül)

– Utócselekmény marad büntetlenül

Már nem növeli azt a sérelmet, melyet az előcselekmény végzett

Ha valamely bűncselekmény megvalósítását az elkövető csak úgy kerülhetné el, ha leleplezné korábbi bűnelkövetését, az utóbbi bűncselekményt büntetlenül kell hagyni (pl. vesztegetést elkövető hivatalos személyt nem lehet adócsalással halmazatban elítélni, ha a vesztegetéssel szerzett jövedelme után nem fizet adót)

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 35. B) A hivatalos és a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 242/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

35. B) A hivatalos és a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

Jellege: az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, ezen belül a hivatalos személyek elleni bűncselekmények

Az állami feladatok végrehajtásában érintett személyek 2 vonatkozásban vannak speciális büntetőjogi helyzetben: Egyrészt fokozott felelősséggel tartoznak magatartásaikért, másrészt fokozott védelmet igényelnek. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ez a kvalifikált büntetőjogi védelem nem a hivatalos személyek testi épségének, egészségének, becsületének nagyobb fontosságán alapul, hanem az állami feladatok maradéktalan teljesítésének biztosításán. I. Hivatalos személy elleni erőszak

Btk. 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel

akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig


(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve

követik el.

(3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy

vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el /ez a bekezdés 2009 augusztusában változott; ez az új szövegezése/. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport

szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés szerint

büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi

hivatalos személy.

(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel,

közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő /ez a bekezdés 2009. február 1-jén került bele a törvénybe/. (7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.

(8) Aki a (2)-(4) bekezdés szerinti bűncselekményt külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy

pénzügyőr sérelmére követi el, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő /ez a bekezdés 2009 augusztusában került bele a törvénybe/.

1. Jogi tárgya: a hivatalos személyek hivatali eljárása, szabályszerű működése

Passzív alany: csak hivatalos személy lehet. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény 47. § (2) bekezdése értelmében súlyosabb büntetéseket kell kiszabni, amennyiben a bűncselekményt rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követik el. 2. Elkövetési magatartás:

3 elkövetési magatartása van:

akadályozás,

intézkedésre kényszerítés,

bántalmazás.

Ad a) Az akadályozás a hivatalos személy jogszerű kötelezettsége, feladata vagy intézkedése megkezdésének,

illetve teljesítésének gátlása, ideiglenes vagy végleges megnehezítése, lehetetlenné tétele. Az akadályozás

316 csak aktív magatartással valósítható meg. A puszta engedetlenség, a hivatalos személy

felszólításának meg nem tétele hivatalos személy elleni erőszaknak nem minősíthető. Ad b) Az intézkedésre kényszerítés esetében a passzív hivatalos személy az alaki szabályoknak megfelelő olyan

aktív tevékenységet fejt ki, intézkedik, amelynek anyagi jogi szabályai egyébként nem állnak fenn. A hivatalos személy olyan jogilag értékelt tevékenységet kénytelen kifejteni, amely nem az ő, hanem az elkövető akaratának felel meg.

316

Az engedetlenség a hivatalos személy felszólításával szemben (pl. valaki nem adja át a nála levő kést, amellyel senki nem fenyegetett) nem akadályozás(BJD 2793).Ugyancsak nem akadályozás a passzív ellenállás sem (pl. amikor a terheltet el akarják távolítani, a földre fekszik, és vonszolni kell). A passzív ellenállás kereteit meghaladó erőszakos akadályozás megvalósul, ha a terhelt a karját a kötelességüket jogszerűen gyakorló rendőrök kezéből olyan nagy erővel rántja ki, hogy annak következtében mindhárman a földre esnek (BJD 6028).


Az intézkedésre kényszerítés szűken értelmezendő, és nem vonatkozik olyan magatartásokra, amelyek csak kiváltották azt a helyzetet, amelyben a hivatalos személyeknek „intézkednie kellett

317‖.

Ad c) A bántalmazás

318 a passzív alany testére irányuló közvetlen, tudatos ráhatás, a passzív alany testének

olyan erőszakos durva érintése, amelynél az elkövetőnek nem célja a testi sérülés vagy egészségromlás

okozása. 3. Elkövetés módja: Az akadályozásnak és az intézkedésre kényszerítésnek erőszakkal vagy fenyegetéssel kell történnie.

Ad a) Az erőszak fogalmát a Btk. nem határozza meg. Az erőszak valamilyen fizikai erőfeszítéssel történő

közvetlen vagy közvetett ráhatás, amely a hivatalos személy eljárásával ellentétesen hat (BJD 697). Az erőszak általában a hivatalos személy testére vagy azzal közvetlen kapcsolatban lévő tárgyra irányul (pl. a hivatalos személy lefogása, karjának megragadása). A joggyakorlatban ismert az ún. dologról személyre áttevődő erőszak kifejezés. Ezt a joggyakorlat igen tágan értelmezi – pl. az intézkedő rendőr gumibotjának megrángatása, a rendőr sapkájának lelökése, és ide soro lja a dolgok helyzetének olyan megváltozását, ami nem közvetlenül hat a sértett testére, hanem a mozgási szabadságát korlátozza (pl. a házkutatást végző rendőr bezárása, a bűnelkövetőt üldözni szándékozó, szirénát bekapcsoló rendőrautó gumijának kilyukasztása). Kivételesen nemcsak a hivatalos személy, hanem a más jelenlévő személy elleni erőszak is tényállásszerű lehet – abban az esetben, ha akadályozza a hivatalos eljárást, pl. a bírósági árverési vevők kituszkolása és ezzel az árverés meghiúsítása (BJD 698). Ad b) A fenyegetés fogalmát a Btk. 138. § határozza meg. A kilátásba helyezett súlyos hátrány lehet az élet vagy

a testi épség sérelme (pl. a terhelt szekercével közelíti meg a rendőrt), de a akár vagyontárgy megrongálása vagy közveszély okozása is. A pusztán szóbeli fenyegetőzés, ha azt más tevőleges magatartás nem kíséri, nem ad alapot a tényállás megállapítására (pl. az igazoltató rendőrnek a járművezető azt mondja, hogy „vigyázzon, ha kedves az élete”). A tényállás kapcsán fontos kérdés annak eldöntése, hogy mit kell hivatalos eljárásnak tekinteni: A hivatalos eljáráshoz hozzátartozik minden olyan cselekmény (intézkedés), amelyet feladatai teljesítése során kifejt. A büntetőjog szempontjából azonban akkor is folyamatosan „eljár‖, amikor nem a szorosan vett közhatalmi tevékenységét végzi, hanem munkaideje vagy szolgálati ideje van. Abban az esetben, ha a civilruhás rendőr szabályszerű szolgálati fellépés nélkül avatkozik be egy verekedésbe, és ennek során megsérül, nem valósul meg a hivatalos személy elleni erőszak. Az akadályozás és az intézkedésre kényszerítés esetén a törvény tényállási elemmé emeli az eljárás jogszerűségét, míg a bántalmazás esetén az „eljárása alatt” kifejezést használja.

A gyakorlatban problémát okozhat az eljárás jogszerűségének megítélése. Célszerűnek mutatkozik különbséget tenni az eljárás anyagi jogi és eljárási jogi jogszerűtlensége között. Egységes mind az elmélet, mind a bírósági gyakorlat abban, hogy az elkövetőnek nincs joga a hivatalos személy eljárásának anyagi jogszerűségét vizsgálni - e cselekményekkel szemben biztosítja a törvényhozó a fellebbezési jogot. Az alakilag jogszerűtlen eljárásokkal szemben azonban, amikor a hivatalos személy eljárása „félreismerhetetlenül‖ jogellenes, amikor a hivatalos személy durván, súlyosan megsérti az eljárási szabályokat, akkor az akár erőszakkal és fenyegetéssel is megakadályozható. Az enyhébb szintű alaki jogsértések esetén azonban a hivatalos személyt megilleti a büntetőjogi védelem (pl. a polgári rendőr nem igazolja magát). PTE ÁJK Büntetőjogi tanszék álláspontja: Adott esetben (és ez felelne meg egy jogállami joggyakorlatnak – de ezzel a nézettel a tanszék egyedül van a szakirodalomban) elképzelhetőnek tartják az anyagi jogszerűtlen eljárásokkal szembeni fellépést is: Komoly jogállami aggályok merülnek fel pl. az olyan ún. csapaterős rendőri fellépések esetében, amikor a rendőrök nem viselnek semmilyen azonosítót. 4. Elkövetés ideje: Csak az akadályozásra vonatkozik, az intézkedésre kényszerítés esetében semmiféle időbeli feltétel nem állítható fel. A bántalmazás vonatkozásában viszont értékelést nyert az elkövetés ideje. A törvényi tényállás szerint a cselekményt vagy a hivatalos eljárás alatt, vagy azt követően kell elkövetni.

317 Nem minősíthető intézkedésre kényszerítésnek az, ha a hivatalos személy a korábban bezárt ajtó ki nem nyitása miatt kénytelen azt betörni. 318 A bántalmazás pozitív feltétele: a sértett testével való érintkezés. Ez megvalósítható valamilyen tárggyal is. Ez az érintkezés semmilyen

sérülést nem idézhet elő, mert ha sérülés keletkezik más bűncselekményért kell felelősségre vonni. Hasonló bántalmazás fordul elő ezen a tényálláson kívül a Btk. 226. § szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban és a Btk. 180. § (2) bekezdésben, a tettlegesen elkövetetett becsületsértésben.


5. Alanya: bárki lehet, akár más hivatalos személy is

A vádlottal ugyanazon szerven belül működő hivatalos személy sérelmére – a kölcsönös hivatali eljárásuk alatt vagy ahhoz kapcsolódva – is elkövethető a hivatalos személy elleni erőszak [BKv 19. korábban: BK 44.]. 6. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövető tudatának át kell fognia a passzív alany hivatalos személyként eljáró minőségét, a hivatalos eljárás jogszerűségét, és a magatartás akadályozó vagy intézkedésre kényszerítő hatását. A gyakorlatban az ún. szolgálatba helyezés kapcsán merülnek fel problémák. A hivatalos személynek ilyenkor felismerhetővé kell tennie hivatalos személyi minőségét, pl. igazolvány felmutatásával, karszalag felhúzásával. A tévedés szabályait kell alkalmazni, ha az elkövető téved a passzív alany hivatalos személyi minőségének felismerésében, vagy az eljárás jogszerűségében való „tévedése” folytán vélt jogos védelmi helyzetben jár el. Az alapesetben megjelenik a cselekmény motívuma („eljárás miatt‖), amely általában bosszú a hivatalos személy korábbi intézkedése (eljárása) miatt.

Törvényváltozás 2009. február 1-jei hatállyal: Az előkészületet is büntetni rendeli vétségként + 1 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel [Btk. 229. § (6) bekezdés]!

7. Minősített esetei: a csoportosan vagy felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak Ad a) A csoportos elkövetés fogalmát a Btk. 137. § 13. pontja határozza meg. Ez a minősített eset akkor

állapítható meg, ha az elkövetésben legalább három olyan személy vesz részt, aki megvalósítja az (1) bekezdés szerinti elkövetési magatartások valamelyik változatát. A 2/2000. Büntető Jogegységi Határozat értelmében az elkövetésben való részvétel fogalma tágan értelmezendő, abba a tettes mellett a részesek is beletartoznak. A csoportos elkövetés akkor is megállapítható, ha valamelyik elkövető nem büntethető (pl. kiskorú, kóros elmeállapotú, stb.), illetve a csoport szervezője vagy vezetője esetén akkor is, ha nincsenek jelen a hivatalos személy elleni erőszak helyszínén. Ad b) A felfegyverkezve elkövetés fogalmát a Btk. 137. § 4. pont b) alpontja határozza meg: „felfegyverkezve

követi el a bűncselekményt az, aki az ellenállás leküzdése, vagy megakadályozása érdekében az élet kioltása alkalmas eszközt tart magánál” – melyet a BKv 24. (korábban: BK 61.)

319 pontosított. Ez a rendelkezés tehát a

felfegyverkezve elkövetést nem korlátozza arra az esetre, ha az elkövető a fegyvert használja is; elég, ha azt magánál tartja. A fegyver használata tehát a súlyosabb minősítésnek nem előfeltétele. A Btk. 137. § 4. pont b) alpontjában szereplő meghatározás szerint az elkövető a fegyvert az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében tartja magánál. Az "érdekében" kitétel tartalmilag céltudatosságra utal, aminek megállapításánál az elkövető szándékára is figyelemmel kell lenni. Akkor is felfegyverkezve követi el a cselekményét az elkövető, ha az eredetileg más célból magához vett légpuskát lövésre emeli (BJD 8829.), továbbá akkor is, ha az elkövető a sértett a tőle elvett, vagy a kezéből kiejtett – az élet kioltására alkalmas – eszközzel nyomban bántalmazza [BKv 26. (korábban: BK 65)]. Ad c) A csoport szervezője vagy vezetője fokozottan felel cselekményéért. A szervező általában az, aki a

csoportot létrehozza, illetve a csoport célzatát kialakítja, tehát kezdeményező szerepet játszik, illetve felbujtásszerű tevékenységséget fejt ki. Ad d) A hivatalos személlyel szembeni fokozott büntetőjogi védelem súlyát és körét jelzi a hivatalos személyt

ténylegesen nem sértő, de az ellen irányuló erőszak célzatával létrejött csoportban való részvétel, mint előkészületi magatartás sui generis bűncselekményként büntetendővé nyilvánítása. 8. Tevékeny megbánás: A 229. § (6) bekezdése a tevékeny megbánást, mint büntethetőséget megszüntető okot [Btk. 32. § e) pont] állapít meg a csoport tagjainak javára arra az esetre, hogy a csoportot elhagyja, függetlenül attól, hogy ezt milyen okból teszi. 9. Kísérlet:

A hivatalos személy akadályozásának kísérlete nem gyakori, mert a megkezdése és a befejezése időben rendszerint egybeesik.

319 BK.61 (az LB BK az 5/2007. BJE határozatával hatályon kívül helyezte) Felfegyverkezve elkövetettnek minősül a hivatalos személy elleni

erőszak akkor is, ha nem használta, ill. akkor is, ha a hivatalos személy nem tudott az elkövető felfegyverkezett voltáról


Az intézkedésre kényszerítés kísérleti szakba lép, mihelyt az erőszak vagy a fenyegetés a hivatalos személyre hatni kezd, és befejeződik, amint a kikényszerített intézkedést a hivatali személy megkezdi.

A tettleges bántalmazás kísérlete akkor kezdődik, amikor az elkövető kifejti a sértett testére irányuló hatását, pl. ütésre emeli a kezét, a sértett felé.


A tényállás alapvetően nem a hivatalos személyt, hanem annak eljárását kívánja védeni, így nem kerülhet sor halmazat megállapítására abban az esetben, ha egy hivatalos eljárásban részt vevő több személyt ér támadás, azaz nem a sértettek száma, hanem a hivatalos eljárások száma határozza meg a bűncselekmények számát. A BKv 8. (korábban: BK 8.)

320 szerint: Ha több hivatalos személy elleni erőszakot (Btk. 229. §) több hivatalos vagy

hivatalos külföldi személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem válik több bűncselekménnyé. A konkrét hatósági eljárás egysége a bűnhalmazat megállapítását ilyen esetben kizárja. A több mozzanatból álló hivatalos eljárások során folyamatosan elkövetett cselekmény is természetes egység és nem folyamatos egység. Bűnhalmazatot kell megállapítani, ha a hivatalos személy elleni erőszak egyúttal könnyű testi sértést is okoz, és a joghatályos magánindítványt előterjesztették (BJD 9063). Bűnhalmazat állapítandó meg a súlyos testi sértéssel is. A hivatalos személy ellen elkövetett emberölés [Btk. 166. § (2) bekezdés e) pontja] mellett a hivatalos személy elleni erőszak nem állapítható meg bűnhalmazatban (látszólagos alaki halmazat). A közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §) és a hivatalos személy elleni erőszak bűnhalmazatban állapítandó meg, ha

a tettes úgy akadályozza a hivatalos személyt, hogy a közúti közlekedés szabályainak megszegésével szándékosan veszélyezteti.

II. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

Utaló diszpozíció, irányadóak a hivatalos személy elleni erőszakkal kapcsolatosan leírtak!

Btk. 230. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen

követi el.

Közfeladatot ellátó személy (Btk. 137. § 2. pont):

a) a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy, b) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája, c) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, d) a mentőszolgálat tagja, e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos

személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó, f) az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy, g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató

munkát közvetlenül segítő alkalmazott, valamint a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára, tudományos kutatója, h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó egyesület tűzoltói feladatot ellátó tagja, i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben; j) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház lelkésze, k) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során.

320 BK. 8 (az LB BK az 5/2007. BJE határozatával hatályon kívül helyezte) a hivatalos személy elleni erőszak rendbeliségét a hivatalos

eljárások száma határozza meg és nem a sértettek száma! (ha kettő hivatalos személynek akár testi sértést is okoznak a bűncselekmény

rendbelisége a testi sértések számához igazodik = 2 rendbeli testi sértés lesz, és 1 rendbeli hivatalos személy elleni erőszak lesz és a kettő között van egy heterogén alaki halmazati viszony!)


A közfeladatot ellátó személy eljárása nem „hivatalos eljárás‖, azaz nem közhatalmi jellegű tevékenység kifejtésére irányul. A közfeladatot ellátó személy feladatait jogszabály vagy alacsonyabb szintű szabályok (szabályzat, munkaköri leírás, stb.) alapján látja el. Közérdekű tevékenységével kapcsolatosan az állampolgárokra közvetlen hatással bíró intézkedéseket hozhat. A sértett kivételével a Btk. 230. §-ának törvényi tényállási elemei megegyeznek a hivatalos személy elleni erőszak megfelelő törvényi tényállási elemeivel. A Btk. 230. §-ába ütköző, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének megvalósulásához az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a sértett közfeladatot ellátó személy, Illetve e minőségében jár el. Az elkövetőnek ebben a tényben való tévedése kizárhatja a büntetőjogi felelősségét e minősítésre nézve. Halmazati kérdések:

A hivatalos személy elleni erőszaknál tárgyaltakkal azonosak.

III. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak

Ez is utaló diszpozíció, irányadóak a hivatalos személy elleni erőszakkal kapcsolatosan leírtak!

Btk. 231. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó

személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.

1. Passzív alany: a hivatalos illetve közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy

Ilyennek minősül:

a nem hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy,

aki az említet eljárásokban segít A támogatás alapulhat jogszabályon (pl. hatósági tanúk igénybe vétele), polgári jogi jogviszonyon (pl. a bírósági végrehajtó megbízza a lakatost a lezárt ajtó felnyitásával), vagy akár saját kezdeményezésen, minden előzetes megállapodás nélkül (pl. egy közlekedési balesetnél a mentőszolgálatnak segít). 2. Elkövetési magatartás: Az elkövető közvetlenül a támogatásra kelt személy tevékenységét akadályozza (pl. lefogja azt, aki a megtámadott rendőrnek segíteni próbál). 3. Egység&Halmazat: Nem valósul meg halmazat, ha egy magatartással a hivatalos, illetve közfeladatot ellátó személy, valamint ezek támogatója elleni erőszak is megvalósul; ilyenkor a nagyobb veszélyességű és tárgyi súlyú bűncselekményt kell megállapítani. A hivatalos személy és annak támogatója elleni erőszakot is megvalósító elkövető cselekményei nem alkotnak bűnhalmazatot. A hivatalos személy és annak támogatója ellen ugyanazon intézkedés során alkalmazott erőszak egységet alkot (BH 1987. 184.; BH 1986. 2.). A szolgálatban levő rendőr kérésére a helyszínt biztosító személy elleni erőszakos magatartás nem a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét, hanem a hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntettét valósítja meg (BH 1996. 135.).

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 36. A) A látszólagos halmazat 247/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

36. A) A látszólagos halmazat

Látszólagos és valódi halmazat a) Problémafelvetés

– Előfordul, hogy úgy látszik, mintha halmazat valósult volna meg, ám az alaposabb vizsgálat során kiderül, hogy az alapul szolgáló cselekmény csak bűncselekmény-egységként értékelhető

– Miért látszik úgy?

Az elkövető cselekménye több törvényi tényállásnak is megfelel

A tényállásszerűség megvalósulása mélyrehatóbb vizsgálat nélkül is megállapítható

Régen törvényhalmazatnak nevezték

Azonban – miután nemcsak a tényállásszerűség a bűncselekmény fogalmi eleme – nem biztos a halmazati értékelés lehetősége, ha a tényállásszerűség többsége miatt halmazatnak látszik bizonyos cselekmény

– Látszólagos a halmazat, ha csak a tényállásszerűség valósul meg többször, a másik kettő nem (ha mindhárom elem többszörösen fennforog: valódi halmazat)

– Két fajtája van ennek is (lásd a c) és a d) pontot) b) Látszólagosság vagy valódiság megállapítása (sorrend)

– Annak rögzítése, hogy az elkövető magatartása milyen törvényi tényállásoknak felel meg hiánytalanul – Ezt követően a társadalomra veszélyesség vizsgálata kerül sorra – Btk. 10. § (2) szerint → többirányúság

megállapítása érdekében a cselekménynek több tárgyat kell sértenie vagy veszélyeztetnie – Ha több tárgyat is sért: vizsgálni kell, hogy az elkövető bűnössége megállapítható-e mindegyik

tényállásszerű és társadalomra veszélyes cselekmény vonatkozásában → ha igen: valódi a halmazat → halmazati büntetés kiszabására van szükség

c) Látszólagos alaki halmazat

– Magyarázati elvek, melyek segítségével kiválasztható az alkalmazandó törvényi tényállás: Specialitás: ebben az esetben a törvény az egyik diszpozícióból további ismérvek megjelölésével kiemel egy másikat. Ilyenkor a lex specialis derogat generalis elve miatt csak a speciális deliktum állapítható meg. Pl. adócsalás – csalás esete Konszumpció: a súlyosabb jogtárgy-sértést értékelő törvényi tényállás elnyeli az enyhébb jogtárgy-sértést tartalmazó törvényi tényállást. Az átfogóbb diszpozíció, ha a szükséges feltételek fennállnak, elnyeli a kevesebbet. Feltétele: a tényállások találkozása szükségképpeni, rendszerinti vagy tipikus legyen. (Szükségképpeni – magzatelhajtás konszumálja a könnyű testi sértést; rendszerinti – rablás konszumálja a könnyű testi sértést; tipikus – hamis tanúzás, ha a terhelt terhére szól konszumálja a rágalmazást.) Szubszidiaritás: a kisegítő törvényi tényállás alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az elsődlegesen alkalmazandó törvényi tényállás nem alkalmazható

* Hallgatólagos vagy kifejezett („ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg”) * BKv. 34. (BK 93.) számú állásfoglalás alapján a halmazat csak akkor kizárt, ha az egyazon

cselekménnyel megvalósított bűncselekmény büntetési tétele a súlyosabb. A BK 93 ezt csak a garázdaságra mondta ki, de a benne foglaltatott elv miatt minden hasonló esetben alkalmazható. „Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.”

Amennyiben a tételek azonosak, vagy a záradékkal ellátott bűncselekmény tétele a súlyosabb: a két bűncselekmény halmazatban megállapítható. / Garázdaság halmazatban állhat könnyű testi sértéssel és rongálás vétségével, de a tettleges becsületsértést konszumálja. A garázdaság minősített esete ezeken felül még a szándékos súlyos testi sértéssel is halmazatban állhat. A kiskorú veszélyeztetésének 2. változata minden olyan bűncselekménnyel, amelynek a tétele az ötévi szabadságvesztést nem haladja meg.

d) Látszólagos anyagi halmazat

A büntetlen elő-és utócselekmény indoka az, hogy a bűncselekmények találkozása olyan gyakori, hogy az alkalmazandó rendelkezés szankciójában már eleve értékelve van az elő- és utócselekmény is. Előcselekmény marad büntetlen:

ha kisebb mértékben sérti ugyanazt az életviszonyt, mint az utócselekmény (pl. bűncselekményi kifejlődési stádiumok);

ha szükségszerű összefüggés áll fenn a két cselekmény között (pl. kettős házasságot nem lehet elkövetni intellektuális közokirat-hamisítás nélkül).

Utócselekmény marad büntetlen:

ha már nem növeli azt a sérelmet, melyet az előcselekmény végzett;

ha valamely bűncselekmény megvalósítását az elkövető csak úgy kerülhetné el, ha leleplezné korábbi bűnelkövetését, az utóbbi bűncselekményt büntetlenül kell hagyni (pl. vesztegetést elkövető hivatalos személyt nem lehet adócsalással halmazatban elítélni, ha a vesztegetéssel szerzett jövedelme után nem fizet adót).

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 36. B) A garázdaság 248/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

36. B) A garázdaság

Jellegük: közrend elleni, ezen belül a köznyugalom elleni bűncselekmény I. Garázdaság

A garázdaság tényállása figyelemreméltó jogalkotási igyekezet tárgya volt az 2009. esztendő során:

2009. március 1-jei hatállyal módosították (szigorítottak) a (3) bekezdésén és ugyanekkor egy (4) és (5) bekezdéssel is kiegészítették a tényállást

321;

2009. augusztus 10-i hatállyal a már egyszer módosított (3) bekezdésen újabb szigorítást találtak szükségesnek eszközölni!

A törvényi tényállás 2009. évi korábbi „evoluciós fázisai” a lábjegyzetként szerepelnek a szövegben.

Btk. 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban

megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig

terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan,

b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

b) nyilvános rendezvényen,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve

követik el /ez a bekezdés 2009 augusztusában változott; ez az új szövegezése/. (4) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

(5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is,

abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.

1. Jogi tárgya: a társadalmi együttélés szabályainak követelésében, tiszteletében megnyilvánuló köznyugalom

2. Elkövetési magatartás: A bűncselekményt megvalósító elkövetési tevékenység: kihívóan közösségellenes erőszakos magatartás tanúsítása

a) Kihívóan közösségellenesnek a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő,

provokatív, kötekedő magatartásokat tekintjük, amelyekre a társadalom tagjai megbotránkozással vagy félelemmel reagálnak.

b) A kihívóan közösségellenes magatartásnak erőszakos formában kell megnyilvánulnia!

Erőszakos magatartás: Az erőszak, mint fizikai erőkifejtés irányulhat személy vagy dolog ellen. Személy elleni erőszakkal megvalósuló garázdaság esetében az erőszak általában más személy testének támadó szándékú

321

Az összehasonlíthatóság érdekében alább a 2009. március 1. előtt hatályos tényállás: Btk. 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el.

(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

Az összehasonlíthatóság érdekében alább a 2009. március 1-je után 2009. augusztus 10-ig között hatályos tényállás (a 2009. március 1-jén hatályba lépett módosítások aláhúzással vannak jelölve): 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot


(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, b) nyilvános rendezvényen

követik el. (4) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

(5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.


megérintését jelenti. Személy elleni erőszaknak minősül azonban a mozgást zavaró, tolakodó, zaklató fellépés is. Sem a testi érintésnek, sem a mozgás zavarásának nem feltétel, hogy a sértettet meghatározott tevékenységre indítsa, vagy pedig a sértett ellenállásának leküzdésére alkalmas legyen. Garázdaságot valósíthat meg például az arculütés vagy a fellökés is. Erőszakos magatartásnak kell tekinteni azt a fenyegető fellépést is, amely az erőszak nyombani bekövetkezésére utal. A dolog elleni erőszak rendszerint a dolog állagának sérelmével jár, de történhet e nélkül is. A garázdaság bűncselekményének megállapításához a „kihívóan közösségellenesség” és az erőszak együttes fennállása szükséges.

Az erőszak hiánya esetében a kihívóan közösségellenes magatartás a garázdaság szabálysértését (Sztv. 142/A §

322) valósítja meg.

c) A kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban

megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Az alkalmasságot objektív szempontok alapján kell megítélni. A megbotránkozás a kihívó cselekményre történő reagálási mód: nemtetszés, méltatlankodás megnyilvánulása. A riadalom is egyfajta visszahatási forma, de az előzőnél már jobban kifejezi a tömeghatást, továbbá azt a jelenséget, hogy a nemtetszés ijedtséggel, félelemmel párosult.

A garázdaság veszélyeztetési bűncselekmény: megvalósulásához nem szükséges, hogy a megbotránkozás vagy a riadalom ténylegesen kialakuljon, viszont elengedhetetlen, hogy a cselekmény – az adott körülmények között – megbotránkozás vagy riadalom keletkezésének a reális veszélyét váltsa ki. 3. Szubszidiaritás: A garázdaság szubszidiárius jellegű bűncselekmény, ez azt jelenti, hogy csak akkor kerülhet megállapításra, ha

az elkövető súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. Tekintettel arra, hogy a garázdaság szükségszerű tényállási eleme az erőszak, amely testi sértés, illetőleg rongálás formájában is megjelenhet, nem ritka, hogy a kihívóan közösségellenes magatartás egyben más bűncselekmény törvényi tényállása alá is vonható. Ilyenkor azonban a halmazat csak látszólagos, tekintettel arra, hogy nem jön létre bűncselekmény, hanem csupán egyik bűncselekményelem, a tényállásszerűség valósul meg többször. A törvényhozó a látszólagos alaki halmazat feloldása érdekében a garázdaságot szubszidiárius tényállásban szabályozta. A bűnhalmazatra vonatkozó lényeges elvi irányítást tartalmaz a 34. büntető kollégiumi vélemény (korábban: BK

93.)323

Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.

A büntető kollégiumi véleménynek megfelelően a garázdaság alapesete halmazatban áll:

a könnyű testi sértés vétségével és

a rongálás vétségével; A garázdaság minősített esetei pedig halmazatot képeznek

az előzőekben felsorolt vétségekkel,

a súlyos testi sértés bűntettével,

az aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettével,

a rongálás nem minősítetett bűntettével. Minden más esetben az alaki halmazat csak látszólagos; a testi sértés, illetőleg a rongálás súlyosabb büntetési tétele kizárja az egyidejűleg elkövetett garázdaság megállapítását. A szubszidiaritás tehát ilyenkor a garázdaságnak mind az alapesetére, mind pedig a minősített változataira egyaránt vonatkozik.

322

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142/A. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy

másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. 323

BK. 93.: Mikor kell halmazatot megállapítani? ha azonos súlyúak a bűncselekmények, akkor halmazat (garázdaság, súlyos testi sértés,

rongálás) Ha utóbbi kettő súlyosabb, akkor ezeknek az egységét kell megállapítani; illetve garázdaság egységét kell megállapítani, ha garázdaság történt önmagában, vagy garázdaság és a rongálás szabálysértési alakzata valósult meg – az LB BK az 5/2007. BJE határozatával ugyan hatályon kívül helyezte, de BKv 34. számon alkalmazzák!


Alanya: A bűncselekmény alany a tettesként bárki lehet.

A csoportosan elkövetett garázdaság bűntette vonatkozásában elvi jogalkalmazási kérdésként vetődött fel, hogy a Btk. 271. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettét elkövető csoport résztvevőinek az elkövetői minősége társtettesi vagy önálló tettesi-e abban az esetben, ha a garázdaság elkövetése során egymással szemben lépnek fel és a törvényi tényállás részét alkotó erőszakos magatartásukat a csoport másik vagy többi résztvevőjének személyét, testi épségét sértve valósítják meg. Az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében meghozott 4/2007. Büntető Jogegységi Határozat az alábbiakat rögzíti:

I. A garázdaság bűncselekménye társas elkövetésének törvényi tényállást megvalósító alanyai önálló tettesek nem lehetnek. Az önálló tettesség akkor is kizárt, ha a csoportos elkövetés során egymás ellen lépnek fel.

II. A Btk. 271. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerinti minősülő garázdaság bűntette társtetteseinek szándék- és akarategysége [Btk. 13. §, 20. § (2) bekezdés] szempontjából csak annak belátása szükséges, hogy az egymással – vagy másokkal – szembeni erőszakos cselekedetük közvetlenül és durván sértheti a közösség nyugalmát. Az elkövetők személyes motivációja, indítéka a szándékegység megítélésénél figyelmen kívül marad.

III. A garázdaság bűncselekményének társtetteskénti elkövetését nem zárja ki az, ha a személy elleni erőszakos magatartás egyidejűleg alaki bűnhalmazatot alkotó testi sértést is megvalósít (BK. 93.), s ez utóbbi bűncselekményt tekintve a társtettesség ismérvei hiányoznak.

Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.

Minősített esetek:

A törvényhozó a bűncselekmény minősített eseteit – a 2009. március 1-jei módosítás óta – 2 fokozatban szabályozza: A (2) bekezdés szerint bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot


A (3) bekezdés szerint bűntett miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztés /2009. augusztus 10. előtt öt évig terjedő szabadságvesztés volt hatályban, tehát specifikus minimum megadása útján szigorították a bűncselekmény büntetési tételét/, ha a garázdaságot

a) csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva (ez tulajdonképpen a 2. bekezdés a/ és b/ pontja együttesen), b) nyilvános rendezvényen, c) fegyveresen /ez a minősítő körülmény 2009. augusztus 10. hatállyal került a törvényszövegbe/, d) felfegyverkezve /ez a minősítő körülmény is 2009. augusztus 10. hatállyal került a törvényszövegbe/ követik el.

A (4) bekezdés szerint mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van (ez a tényállás korábbi szövegezésében is

szerepelt). Ad a) A csoportos elkövetés fogalmát a Btk. 137. § 13. pontja

324 szabályozza. Az ítélkezési gyakorlat szerint a

bűncselekmény csoportosan elkövetettnek minősül, ha a három (3) vagy több személy nem együttesen, egymást támogatva, hanem egymással szemben állva vesz részt az elkövetésben (BH 1985. 299.). A csoportos fellépés fokozott társadalomra veszélyessége abban áll, hogy az ilyen cselekmény egyrészt bátorítja az elkövetőket, és ezáltal fokozza az agresszivitásukat, másrészt megfélemlítően hat azokra, akik egy-két személy garázdálkodását meg tudnák akadályozni. Ad b) A köznyugalom súlyos megzavarása esetében a veszélyhelyzet átalakul eredménnyé; a megbotránkozás

vagy a riadalom ténylegesen kialakul, és ezek a következmények olyan mértéket öltenek, hogy a köznyugalomban súlyos zavarok keletkeznek. Súlyos zavar állapítható meg, ha a cselekmény nagyobb embercsoport (például egy község vagy egy városnegyed) lakóinak viselkedését befolyásolja, illetőleg a huzamosabb időn keresztül kifejtett magatartás-sorozat pánikot vagy rémületet kelt. E minősítő körülményre az elkövető bűnösségének legalább gondatlanság formájában ki kell terjednie. Ad c) A fegyveres elkövetés büntetőjogi fogalma azt jelenti, hogy az elkövető műszaki értelemben vett lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál a bűncselekmény elkövetésekor – és közömbös az, hogy milyen célból tartja magánál. Azt, hogy mi kell lőfegyveren vagy robbanóanyagon érteni, a delictum elkövetése idején hatályos (igazgatási) jogszabályok alapján kell eldönteni – a bűncselekménynek ütő, vágó, szúró eszközzel történő véghezvitele nem minősül fegyveresen elkövetettként. (ld. az I. sz. Függeléket.) Ad d) Ez az elkövetési mód abban az esetben állapítható meg, ha az elkövető a cselekmény véghezvitelekor

olyan eszközt tartott magánál, mely az emberi élet kioltására objektíve alkalmas. Ez az eszköz lehet szúró-, vágó- vagy ütőfegyver, illetve olyan tárgy is, amely rendeltetése alapján más célra szolgál (pl. csákány, lapát, balta, fejsze, rugós kés, stb.). (ld. az I. sz. Függeléket.)

324

Btk. 137. § 13. pont: csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.


Ad e) Értelmező rendelkezés #1: A (3) bekezdésben megnevezett nyilvános rendezvény fogalmát a Btk. 271/B. § határozza meg az alábbiak

szerint: „A 271-271/A. § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.” Ad f) Értelmező rendelkezés #2: „a tojásdobáló-klauzula” avagy „lex tojás”

A tényállás (5) bekezdése olyan magatartást is erőszakosnak minősít, amelyek nem alkalmasak testi sérülés okozására. Ilyen magatartás lehet pl. a tojásokkal, vízzel vagy egyéb anyagokkal töltött zacskókkal való dobálás.

II. Garázdaság szabálysértési alakzata:

A garázdaság szabálysértési tényállása325

is megváltozott 2009. március 1-jei hatállyal. A megváltozott bekezdés aláhúzással van jelöve. Szabálysértési törvény 142/A. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy

másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

A törvény – a korábbi szabályozástól eltérően – önálló tényállásban szabályozza a garázdaság szabálysértési alakzatát. A garázdaság bűncselekményi alakzataitól való elhatárolás alapja a szabálysértés erőszakmentessége.

A garázdaság szabálysértési tényállásába 2009. március 1-jei hatállyal a kitiltás szankció is belekerült – tehát ez az alakzat is szigorodott!

III. Rendbontás

326

A rendbontás tényállása is változott 2009. március 1-jei hatállyal327

. A módosított kifejezések aláhúzással vannak jelölve.

Btk. 271/A. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű

intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan vagy felfegyverkezve

követik el.

(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

(4)

1. Jogi tárgya: a "sporthuliganizmus" gyűjtőnévvel illetett jogsértő magatartások elleni fellépés

Elkövetés helye: nyilvános rendezvény (értelmező rendelkezése: Btk. 271/B. §)

a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény (pl.: békés felvonulás)

továbbá az olyan kulturális és sportrendezvény, amely a közönség számára azonos feltételek mellett nyitva áll

2. Elkövetési magatartás: ellenállás tanúsítása Ellenállás iránya: a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedéssel szemben Ellenállás módja: erőszakkal vagy fenyegetéssel

3. Alanya: a nyilvános rendezvényen való résztvevő (lehet jogszerű vagy jogszerűtlen is) 4. Szubszidiárius

328 bűncselekmény -> akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg

5. Minősített esetei: csoportosan vagy felfegyverkezve -> bűntett! 6. Mellékbüntetés: kitiltásnak is helye van!

325

Az összehasonlíthatóság érdekében alább a 2009. március 1. előtt hatályos szabálysértési tényállás: A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142/A. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. 326

Ez a bűncselekmény a 2007. október 25-i tételsorban nevesítetten nem szerepel, de szubszidiáris a garázdasággal! 327 Az összehasonlíthatóság érdekében alább a rendbontás 2009. március 1. előtt hatályos tényállása:

Btk. 271/A. § (1) Aki a nyilvános rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (4) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan kulturális és sportrendezvény, amely a közönség számára azonos feltételek mellett nyitva áll. 328

A garázdasággal szubszidiáris ellenállás tanúsítása nyilvános rendezvény rendezőjének intézkedése ellen ez a garázdasággal (jellemzően a garázdaság minősített esetével) párosul vagy párosulhat

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 37. A) A büntetés jogalapja és célja 252/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

37. A) A büntetés jogalapja és célja

I. A büntetés fogalma és fogalmi ismérvei

A büntetés a bűnözés elleni küzdelem nem kizárólagos, még csak nem is elsődleges, de mindenképpen szükséges eszköze.

A büntetés = Olyan hátrány, amelyet az állam arra feljogosított szervei bűncselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme, az újabb bűnelkövetések megelőzése végett a törvényben meghatározott módon szabnak ki és kényszerrel is végrehajtatnak, és amely kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét.

A büntetés fogalmi ismérvei:

”genus proximum”: az elkövető szabadságának, jogainak korlátozását, illetve megvonását foglalja magában, azaz mindenképpen hátrányt, hátránnyal való fenyegetést jelent. Ez a hátrány az elkövető tudatától és személyiségétől függetlenül az általános társadalmi megítélés szerinti értékelést fejez ki. Mivel a hátrány jogilag szabályozott, így joghátrányról beszélünk. Súlyossága és időbeni kiterjedtsége koronként és büntetési nemenként változik.

„differentia specifica”-k: Ezen ismérvek alapján lehet elhatárolni a hátrányokozás egyéb fajtáitól:

A bűncselekmény elkövetése

A beszámítási képesség elengedhetetlen a kiszabáshoz, végrehajtáshoz, a végrehajtás folytatásához

Kiszabására csak bíróság jogosult

Csak a törvényben (Be.) meghatározott eljárási formák betartásával szabható ki

Kényszerjellegű

II. Büntetés jogalapja

Az emberek életébe való nagyfokú beavatkozás miatt különös élességgel merül fel a jogalap kérdése: szükséges a ius puniundi fennállásának magyarázata (= milyen jogon bünteti az állam alattvalóit)

A fő kérdés tehát, hogy honnan ered az állam büntetőhatalma?

Feudalizmus: Az uralkodó kánonjogi és egyházi felfogás szerint a büntetés alapja Istentől ered, a célja pedig az isteni igazságosság megnyilvánulása.

Természetjogi felfogás: A büntetés alapja nem a bűnelkövető és az Isten, hanem a bűnelkövető és az állam közötti kapcsolat. (Hugo Grotius

329: A büntetés jogossága az emberi természetben rejlik, a büntetés

jogosultsága pedig az államé, mivel az ember minden hatalmat az államra ruházott – A háború és béke jogáról c. mű)

Felvilágosodás: Az irányzat a jogot tételes jognak tartja. Az állam az elkövető belelegyezése nélkül járhat el.

Az állam büntetőjoga a társadalmi szerződésből származik. Montesquieu330

hatalom-megosztási elmélete óta nem a „vajon‖ és a „miért‖ a kérdés, hanem az e joggal való visszaélés igazságos és célszerű keretei (itt kezd összeolvadni a jogalap és a cél kérdése)

Immanuel Kant331

: Az állam büntetőjoga az ész feltétlen parancsából levezethető.

Napjaink gondolkodása: A büntetéshez való jogot adottnak tekinti és az állam tényleges hatalmából vezeti le. A jogalapot a társadalmi célszerűségben és a gyakorlati szükségességben jelöli meg.

A kérdést felváltotta a büntetőjogi felkelősség mibenlétének és feltételeinek a megállapítására irányuló törekvés

Most már nem a beavatkozás ténye, hanem a beavatkozás feltétele és terjedelme igényel elvi megalapozást

„Az állam büntetőhatalmi igénye csakis a felelősség etikai alapján érvényesülhet‖

329

Hugo Grotius /holland neve: Hugo de Groot/ (1583-1645) holland politikai filozófus, teológus és jogtudós. Elsősorban nemzetközi jogi munkássága jelentős: Őt tekintik a szuverenitás gondolata, a természetjogi gondolkodás és a nemzetközi jog atyjának. Legfontosabb műve az 1625-ben megjelent „De jure belli ac pacis‖ (A háború és béke jogáról), melyben a népek közt háború és béke idején is érvényes jogról, tágabb értelemben azonban az egész emberiség jogáról értekezik, így természetjogi értekezésnek is tekinthető. A mű alapelve az a középkori solasztikából származó gondolat, miszerint a természetes igazságosság bizonyos elvei akkor is érvényesek volnának, ha Isten nem létezne. 330

Charles-Louis de Secondat, Baron de La Brède et de Montesquieu (1689-1755) francia író és államfilozófus. Szépirodalmi sikerei ellenére

történelem- és államfilozófiai gondolkodóként tartják számon. Az 1748-ban megjelent “De l'esprit des loix” (A törvények szelleméről) című művének központi elve az ún. hatalommegosztási elmélet, melynek értelmében szétválasztja a törvénykezést (judicativa) a törvényhozást (legislativa) és a végrehajtó hatalmat (executiva). 331

Immanuel Kant (1724-1804) a felvilágosodás idején élt német filozófus; a nyugati filozófiák egyik legjelentősebb képviselője. Főműve, a „Kritik

der reinen Vernunft“ (A tiszta ész kritikája) mérföldkő a filozófia történetében, mely a modern filozófia kezdetét jelentette.


III. A büntetés célja

1. Általában

Fontos összefüggés a jogalap és a cél között

A célnak szerepe van a büntetési rendszer kialakításánál, az egyes büntetési nemek szabályozásánál is A büntetési célelméletek osztályozása:

Abszolút büntetési elméletek

Relatív büntetési elméletek

Vegyes elméletek

Büntetési célelméletek

Abszolút büntetési elméletek

Relatív büntetési elméletek

Vegyes elméletek

2. Abszolút elméletek (abszolút teóriák)

Történeti-filozófiai alapjai: Első megfogalmazása Platóntól332

ered (a Törvények című művében említi). A megtorlási teóriák uralták a középkort, és a 18. századtól ismét előtérbe kerültek. Az abszolút elméletek tételei:

A büntetés jogalapja az igazságos megtorlás, a bűnös jogtalan tettének igazságos viszonzása, kiegyenlítése a büntetésben rejlő rossz okozásával!

A büntetés létjogosultsága: az igazságosság eszméje, tehát a büntetés „semmilyen célt nem szolgál‖, hanem önmagában hordja a célját

Világnézeti megalapozása az indeterminizmus.

A büntetés célja: öncél, a megsértett igazság (isteni és erkölcsi) és jogrend egyensúlyának eszmei helyreállítása

A büntetés mértéke: Az osztó igazságosság elve alapján minden elkövető egyenlően, csak a cselekményre figyelemmel büntetendő (Semmiféle hasznossági, célszerűségi szempontokra nem voltak figyelemmel)

Az abszolút elméletek kritikája:

A büntetés szükségességét semmivel sem indokolják

Öncélúság

Múltra tekintettel tartják szükségesnek büntetés alkalmazását (↔ cél = jövőben megvalósuló eredmény képzete

A büntetés puszta megtorlássá válik

Hiányzik a bűnelkövető differenciált szemlélete

Hiányzik a bűncselekmény társadalmi, politikai jellegének az elismerése Képviselői: Platón (tőle ered), Kant, Hegel

333, Szabó András

334 (továbbélés)

3. A relatív elméletek

Történetisége: Az abszolút teóriák kritikájaként, tagadásaként fejlődtek ki.

Még tarkább képet mutatnak

Fejlettebb, haladóbb nézetek

Szélsőséges idealizmus helyett valósághűbb válasz

332

Platón (Kr. e. 428/427 – Kr. e. 348/347) antik görög filozófus, Szókratész tanítványa. Államfilozófiájának két legjelentősebb műve a Politeia (Az Állam) és a Nomoi (A Törvények). A Politeia még az ideális állam utópiájáról szól, utolsó könyve, a Nomoi már csak ―a második legjobb állam‖ működésének alapját képező törvénykönyv tervezetéről értekezik. 333

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) német filozófus. Filozófiája a valóság – megjelenési formáinak és azok történeti fejlődésének sokrétűségével együtt – történő rendszerezésére és meghatározásra irányul. Főműve, az 1807-ben megjelent Phänomenologie des Geistes (A szellem fenomenológiája) a filozófia történetének egyik legnagyobb hatású alkotása. 334

Szabó András nyugállományú alkotmánybíró, a büntetőjog nemzetközileg is elismert szaktekintélye. Egyetemi tanár, 1997-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1998 februárjában munkásságáért megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjét.


Ez a válasz a tudományok fejlődési eredményeivel összhangban és azoknak megfelelően hangzott el

A túlhaladást az oki meghatározottság elvének az elfogadása biztosította

Seneca: „Értelmesen senki nem azért büntet, mert bűnt követtek el, hanem, hogy a jövőben ne kövessenek el bűnt.”

Alaptételei:

A büntetés célja: a büntetés hasznosságában, a megelőző szerepben van. A büntetés már nem öncél, hanem prevenciós eszköz.

Filozófiai alapja: determinizmus

Az alábbi elhatárolások (speciális-generális) abban különböznek, hogy a büntetés célját kivel szemben lehet elérni.

A speciális prevenció elmélete: Célja a bűntettes visszatartása újabb bűncselekmények elkövetésétől. Az új társadalomvédelem és a treatment-ideológia is ide kapcsolható. Kritikája, hogy sem a büntetés alkalmazásának előfeltételeit, sem pedig következményeit nem határolja be, illetve ez a már-már terápia jellegű intézkedésekre emlékeztető büntetési rend határozatlan tartalmú jogkövetkezményekhez vezet.

A generális prevenció elmélete: Célja a társadalom tagjainak visszatartása a bűncselekmények elkövetésétől. Kritikája, hogy nem tudni pontosan, milyen magatartásoktól szeretne az állam visszatartani embereket, illetve magában rejti a szigorú, korlátlan állami beavatkozás lehetőségét.

Milyen módon illetve milyen eszközzel lehet elérni? A legjellegzetesebb elméletek:

Mittelstädt335

– elrettentési elmélet: minél szigorúbb, kegyetlenebb büntetések alkalmazását hirdetik, ezek alkalmasak a félelemkeltésre, visszatartó voltukat a nyilvánosság növeli

Feuerbach – pszichológiai kényszer elmélete: a pszichikumba juttatott hátrány képzetének le

kell győznie a bűnelkövetést támogató képzetet – érzéki örömöt okoz a bűnelkövetés, tehát a

képzet érzéki vágyak kielégítését kíséri büntetés képzetének ezeket az érzéki vágyakat kell visszaszorítani (helytelen: a lélektani okot az érzékiségben keresni – befolyásolhatóság, mint személyi sajátosság figyelmen kívül hagyása)

Bentham336

– hasznosság: nézetét valamennyi relatív teóriára szokták vonatkoztatni.

„Utilitárius elméletek‖: A cél és a jogalap a hasznosságban van. A büntetés önmagában rossz – ennek okozására az állam csak akkor jogosult, ha azzal nagyobb rosszat képes elhárítani

cél: az újabb bűnelkövetés megakadályozása

Liszt, Jhering – célbüntetés (Zweckstrafe): A jogrend védelme a cél ennek megvalósítása

különbözőképpen történhet (elrettentés, javítás, ártalmatlanná tétel)

Képviselői: Protagorasz337

, Seneca, Grotius

speciális prevenció: Jhering, Liszt

generális prevenció: Montesquieu, Beccaria, Feuerbach, Bentham

4. Vegyes vagy összetett teóriák

Jellemzője az a törekvés, hogy az abszolút és a relatív teóriák közé hidat építsenek egy olyan felfogás kialakításával, melyben helyet kapnak mindkét irányzat alaptételei

Hívei a büntetés igazságosságát annak hasznosságával, célszerűségével igyekeztek összekapcsolni

Cél: olyan magatartás, mely újabb bűncselekmények megelőzésére alkalmas

Elismerik a megtorlást is, mint büntetési célt: hirdetik az elkövetett bűncselekmény súlyosságának figyelembevételét

Nemcsak a megelőzés szempontjai tekintetében előrehaladás az abszolút teóriákhoz képest: a megtorlást is

másképp értelmezték jogrend védelme (nem erkölcsi, isteni vagy jogi rend!)

335

Otto Mittelstädt (1834-1899) német ügyész. 1890-től a „Der Gerichtssaal“ (A tárgyalóterem) című büntetőjog-tudományi szaklap társkiadója. Nem tudományos munkásságával, hanem éles hangvételű publicisztikáival vált ismertté, de vizsgálta az annak idején nagy port kavart Kaspar Hauser-ügyet is, melyről könyvet írt. Elrettentési elméletének személyiségében rejlő hátterét sejteti, hogy 1896-ban „idegi problémák‖ miatt nyugdíjazták, majd 1899-ben agyonlőtte magát. 336

Jeremy Bentham (1748-1832) angol jogász, filozófus és társadalomreformer. A klasszikus utilitarizmus megalapítójának tekintik, korát megelőzően kiállt az általános választásokért, a nők szavazati jogáiért, a sajtószabadságért és a halálbüntetés eltörléséért. Büntetőjogi munkássága során tervezett egy új börtön-modellt (az ún. Panoptikumot), jogelméletében pedig a megelőzés (prevenció) elvét hirdette. Mint később Feuerbach, Bentham is úgy gondolta, hogy a törvényes büntetéssel fenyegetéssel módszeresen el lehet rettenteni a potenciális elkövetőket a bűncselekmények elkövetésétől. 337

Protagoras (Kr. e. 490-Kr. e. 411) antik görög szofista filozófus. Élete nagy részét Athénben töltötte, tanai miatt azonban a népgyűlés előtt kegyvesztett lett és száműzték. Sziciliába menekülése során meghalt, műveit elégették. Protagoras azt tanította, hogy az ember természetéből adódóan arra törekszik, hogy vallást gyakoroljon, és hogy egy államszerű közösség része legyen, melynek kialakítása azonban reá van bízva. Protagoras szerint nem létezik általánosan érvényes és kötelező igazság, csak a szubjektív igazság: „Az ember minden dolgok mércéje; a létezőké, hogy léteznek; a nemlétezőké, hogy nem léteznek.“


A büntetés alkalmazásával meghatározott gyakorlati célokat kell elérni, ezt csak az elkövetett bűncselekmény súlyához igazított büntetéssel lehet megvalósítani

Nagyobb garancia az állampolgárok számára az állami túlkapásokkal szemben azáltal, hogy nagyobb tulajdonságot biztosított a cselekménynek

Napjaink felfogása ezen elmélet továbbfejlesztett változata

A BÜNTETÉS CÉLJA

Abszolút elméletek Relatív elméletek Vegyes elméletek INDETERMINIZMUS DETERMINIZMUS

speciális prevenció generális prevenció Modern elméletek Új társadalomvédelem Treatment-ideológia

5. A büntetés célja hatályos jogunkban Btk. 37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a

társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

A rendelkezés a célt két szinten határozza meg:

Megelőzés (egyén védelme érdekében, illetve általánosan) → ez a konkrétabb

Társadalom védelme A büntetéseknek speciál-és generálpreventív hatásúaknak kell lenniük → sorrendet nem állít fel a törvény a kettő között ↔ tudományban vannak mindkét oldal elsőbbségét vallók.

Generálprevenció (a büntetés a társadalom védelmére hivatott)

Speciálprevenció (helyesebbnek tűnnek az e mellett szóló érvek: adott személyre szabják ki a büntetést, csak az egyéni megelőzéshez szükséges büntetés az igazságos)

→ sokszor egymással ellentétbe kerülnek (konfliktusbűnözés, konok bűnözés)

Generálprevenció:

Legrégibb felfogás elrettentést várt el (minél borzalmasabb büntetések – nyilvánosság mellett)

Modern felfogás e hatást kétféleképpen várja el: * Elmaradhatatlanság által * A benne megnyilvánuló meggyőzés által

Legkomolyabb hatás: tapasztalat, hogy minden bűncselekményt jogkövetkezmény fog követni Speciálprevenció:

Fizikai megsemmisítéstől a javításig (megfélemlítés, jogi megjavítás, nevelés, meggyőződésen alapuló tartózkodás elérése)

A megjavítás, a nevelés a legmagasabb rendű Bűncselekmény elkövetésének megelőzése tehát háromféleképpen érhető el:

az elkövető reszocializációjával (erkölcsi megjavítás, átnevelés)

visszatartásával

ártalmatlanná tételével (elszigetelés, vagy fizikai megsemmisítés) 6. Megtorlás gondolatának újjáéledése: – Mellette szól a társadalom tagjainak igazságigénye: ha valaki bűncselekményt követ el, büntetésben kell

részesülnie – A megtorlási igény különösen akkor erősödik fel, ha súlyos bűncselekmény elkövetői maradnak büntetlenül

A büntetőjog egésze, a büntetés is alkalmas az emberek tudati befolyásolására – nem mindenkire hatnak egyformán a büntetések.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 37. B) A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény 256/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

37. B) A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Jellege: közlekedési bűncselekmény A 184. § valamennyi ágazatban – így a vasúti, légi, vízi és a közúti közlekedésben – a balesetmentes közlekedés tárgyi feltételeinek zavartalan működését, sérthetetlenségét foglalja magába. A törvényhozó e körben helyezte el a közlekedésben részt vevő jármű vezetőjének külső kényszertől befolyásolt tevékenységét is. Tényállása Btk. 184. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy

megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel,

közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy

közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés





d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett

megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt,

mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

1. A bűncselekmény jogi tárgya: a többi közlekedési bűncselekményhez hasonlóan – kettős: a közlekedés biztonsága & az élet, testi épség, egészség védelme. Jogi tárgyként az élet, testi épség és egészség is megjelenik, melyet az ezen értékek ellen intézett támadás sajátos – közlekedéssel összefüggő – körülményei és a bűnösség speciális értékelés indokolt. A bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy az elkövető magatartásával okozati összefüggésben baleset következzen be, elegendő, ha az elkövető magatartása ennek távoli veszélyét idézi elő. Az elkövetési tárgyak:

a) közlekedési útvonal, b) jármű, c) üzemi berendezés vagy ezek tartozékai, d) közlekedési jelzés, f) a közlekedési jármű vezetője, mint passzív alany.

ad a) A „közlekedési útvonal” fogalmát sem a törvény, sem más igazgatási jogszabály nem határozza meg. E

fogalom körébe tartozik bármely közlekedési ágazathoz tartozó jármű által a közlekedés számára igénybe vehető terület, így többek között a közút, valamint a magánút, a vasútvonal, a villamospálya-test, a légifolyosó, a kifutó- és leszállópálya, valamint a vízi járművek számára használni rendelt útvonalak. ad b) A „jármű‖ fogalma ugyancsak tágan értelmezendő. Jármű a közlekedés lebonyolítására szolgáló eszköz,

azaz a vasúti, légi, vízi illetőleg közúti járművek és egyéb közlekedési eszközök. ad c) „Az üzemi berendezés és ezek tartozékai” fogalma sem határozható meg pontosan. Ide tartoznak az olyan

felszerelések, szerkezetek, készülékek, építmények, amelyek a közlekedés biztonságát közvetlenül szolgálják. Az üzemi berendezés tartozékai pedig olyan járulékos tárgyak, amelyek a berendezés részét képezik annak biztonságos és zavartalan működését hivatottak biztosítani. Ilyennek tekinthetjük a sorompókat, fénysorompókat, jelzőket és az ezek működését biztosító kábeleket, akkumulátort. ad d) A „közlekedési jelzések” azok a jelzőberendezések és jelzőtáblák, illetve ilyen tartalmú cselekvések (pl.

rendőr karjelzése), amelyek a közlekedés zavartalanságát biztosítják és a közlekedés résztvevői számára tájékoztatást adnak és egyben kötelező erővel szabályozzák a közlekedés rendjét. ad e) A „jármű vezetőjén” azt a személyt kell érteni, aki a járművet ténylegesen vezeti, haladását irányítja. Az

ítélkezési gyakorlat értelmében járművezetőnek kell tekinteni a kerékpárost (BH 1984. 264., BH 1990. 290.) és a segédmotoros-kerékpár vezetőjét is (BH 1992. 379.). 2. A bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartások:

a) a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megrongálása, megsemmisítése, b) akadály létesítése,


c) a közlekedési jelzés eltávolítása vagy megváltoztatása, illetőleg megtévesztő jelzés alkalmazása, d) a közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazása, e) más hasonló módon elkövetett cselekmény.

Az elkövetési magatartások felsorolása nem taxatív jellegű, a tipikus véghezviteli tevékenységek megjelölését követően a törvény általános fogalom-meghatározást ad, és ezzel büntetni rendeli a közlekedés biztonságának más hasonló módon történő elkövetését is. ad a) A „rongálás” állagsérelem okozást jelenti, jelen esetben azonban szűkebb értelemben, mint vagyon elleni

bűncselekmények körében szabályozott rongálás (324. §) tényállásnál. A törvényhozó a 184. §-ban az elkövetési magatartással összefüggésben bekövetkező következményt – a közlekedés biztonságának veszélyeztetését – is értékeli, ezért csak az olyan jellegű és fokú állagsérelem tekinthető tényállásszerűnek, amely a fent megjelölt következmény előidézésére alkalmas. További feltételként pedig a törvényhozó azokat az elkövetési tárgyakat is megjelöli, amelyek ezen elkövetési magatartással károsíthatók. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt tehát e két együttes feltétel választja el a vagyon elleni bűncselekményként értékelhető rongálástól. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nincs jelentősége a rongálással okozott vagyoni kár összegének. A „megsemmisítés” a vagyontárgy állagának fizikai megszüntetését jelenti, amelyek folytán az adott vagyontárgy

az eredeti állapotába már nem állítható vissza. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a rongálással megvalósított közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény esetén valódi alaki halmazat jön létre, ezért az elkövető bűnösségét mindkét bűncselekményben meg kell állapítani. ad b) Az „akadály létesítése” minden olyan – akár szándékosan, akár gondatlanul – a közlekedési útvonalon

elhelyezett vagy ott hagyott tárgy, amely miatt a közlekedés biztonságos lebonyolítása nem lehetséges, illetve amely a közlekedésben résztvevőkre reálisan veszélyt jelent. Ilyennek tekinthetjük a – lakott területen kívül – közúton elhagyott, kivilágítatlan járművet, a vasúti sínpályán torlasz emelését, talpfa elhelyezését, az útburkolat – figyelmeztetés nélküli – felbontását, kövek dobálását a közútra stb. ad c) A közlekedési jelzés eltávolítása, megváltoztatása, megtévesztő jelzés alkalmazása akkor valósul meg, ha

az elkövető bármilyen,a közlekedés biztonságát338

szolgáló jelzést, jelzőtáblát, fényjelző készüléket, útburkolati jelet eredeti felállított vagy bejelölt rendeltetési helyéről elvisz, elmozdít, leszerel, átfest vagy rajta bármilyen illetéktelen, a közlekedésre nézve hátrányos, egyben veszélyt jelentő változtatást végez. ad d) „A jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazása” csak akkor alkalmas a bűncselekmény

megállapítására, ha az a járművön, a jármű mozgása közben valósul meg. Más bűncselekmény megállapítására adhat alapot, ha az elkövetési magatartás a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. Az erőszak fogalmán mind a járművezető akaratát bénító, lenyűgöző hatású (vis absoluta), mind az akarat hajlítására szolgáló (vis compulsiva) kényszert értjük. Ez irányulhat közvetlenül a jármű vezetője ellen is, de megállapítható abban az esetben is, amikor a dolog elleni erőszak tevődik át a járművezetőre.

A fenyegetés fogalmára a Btk. 138. §-ában

339 szereplő értelmezés az irányadó.

ad e) A közlekedés biztonságának más hasonló módon történő veszélyeztetése, mint kisegítő elkövetési

magatartás szerepel a fentiekben nevesített elkövetési magatartásokhoz képest. 3. A bűncselekmény következménye: a veszély Veszélyen olyan helyzetet kell érteni, ahol fennáll az élet, testi épség vagy az egészség, illetve a vagyoni sérelmek lehetősége. A sérelem bekövetkezésének lehetősége tehát valószínű, de nem szükségszerű. A hazai büntetőjogi szakirodalomban több veszélyfogalmat különböztet meg (absztrakt veszély, konkrét veszély, távoli veszély, közvetlen veszély) ezek használata azonban a PTE ÁJK Büntetőjogi tanszékének álláspontja szerint következetlen és a szavak nyelvtani értelmezésének sem felel meg.

338

A közlekedésben részt vevők számára csupán tájékoztatást adó táblák (pl. kórház, múzeum) eltávolítása nem minősül a 184. § szerint, mert a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. 339

Btk. 138. § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a

megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.


A veszélyfogalom dinamikus felfogása: A PTE ÁJK Büntetőjogi tanszékének álláspontja szerint az egyes veszélyhelyzetek értelmezését a veszélyfogalom dinamikus felfogása teszi lehetővé. Nézetük szerint – a szavak nyelvtani értelmezését is alapul véve – az absztrakt veszély fogalmi párja a konkrét veszély, míg a távoli veszély a közeli veszéllyel vethető össze. A veszélyfolyamatban a legtávolabbi veszélyhelyzet az absztrakt veszély. Ez olyan helyzet, amely objektív tulajdonságainál fogva a károsodás elgondolható lehetőségét jelenti. A jogrend a mindennapi élet működésének biztosítása érdekében – amelyben egyre jelentősebb szerepet játszanak a technikai berendezések – engedélyezi bizonyos veszélyforrások megteremtését és fenntartását. Ezeknek már a puszta létezése is veszélyt jelent az állampolgárok személyére, testi épségére, egészségére illetve bizonyos vagyontárgyakra. A PTE ÁJK Büntetőjogi tanszéke ezt tekinti absztrakt veszélynek, amelyet a büntetőjog következményként még nem értékel, de elfogadja létezésüket. Ebből az absztrakt veszélyből alakul ki a konkrét veszély, melynek lényege, hogy a jogi tárgy sérelmének bekövetkezéséhez vezető okfolyamat már megindult, meghatározhatóvá vált az a személyi (vagy tárgyi) kör, amelyet a hátrányos változás lehetősége érint, mely változás bekövetkezésének lehetősége ekkor már valószínű. A konkrét veszély lehet távoli vagy közeli veszély attól függően, hogy lehetséges-e és milyen módon a sérelem bekövetkezésének elhárítása. A távoli veszély a konkrét veszély kezdete, az a legkorábbi időpont, amikor még be lehet, illetve be kell avatkozni a sérelem elhárításának érdekében. A közeli veszély esetében – amelyet a törvény közvetlen veszélyként említ – a hátrányos változás bekövetkezésének lehetősége igen valószínű, annak kiküszöbölése általában csak a véletlenen múlik. A PTE ÁJK Büntetőjogi tanszéke megítélése szerint a konkrét veszély tehát – a jogirodalomban uralkodó állásponttal ellentétben – nem azonosítható a közvetlen veszéllyel, ez utóbbi a konkrét veszély egyik megnyilvánulási formája.

A bűncselekmény megállapításának feltétele az elkövetési magatartás és a bekövetkezett veszélyhelyzet kialakulása közötti okozati összefüggés fennállása. Ez akkor állapítható meg, ha az elkövető magatartása indította el azt a folyamatot, amely más vagy mások élete, testi épsége sérelmének, illetőleg jelentős anyagi kár bekövetkezésének a nagy valószínűségű, de nem feltétlenül biztos bekövetkezését idézte elő. 4. A bűncselekmény alanya: tettesként bárki

340 lehet, kivéve azt a járművezetőt, aki a veszélyhelyzetet a jármű

vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével hozza létre

Ide tartoznak mindenekelőtt azok, akik nem jármű vezetésével veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, így például azok, akik a jármű üzemi berendezés stb. tartozékainak megrongálásával vagy megsemmisítésével követik el a bűncselekményt. Mint azt a Legfelsőbb Bíróság BH 1981. 1. számon közzétett, a mai napig irányadónak tekinthető eseti döntésében kifejtette, a közlekedési szabályok hatálya alatt nem álló, „kívülálló” személy fogalma nem szűkíthető le a közlekedés egészének mechanizmusával kapcsolatban nem álló személyek körére, hanem ebben a viszonylatban „kívülállónak” kell tekinteni. Aki tehát a rá vonatkozó közlekedési – foglalkozási – szabály megsértésével, illetve az ebből eredő veszélyhelyzet megteremtésével olyan közlekedési ágazat biztonságához fűződő érdeket is veszélyeztet,

340

A tankönyvekben és a kommentárokban a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménnyel kapcsolatban szerepel az, hogy a bűncselekmény elkövetője extraneus, azaz kívülálló. Azért kívülálló, mert reá az adott közlekedési szabályok az adott pillanatban nem vonatkoznak. (Az extraneusi minőség, a „kívülállóság‖ még egy bűncselekménynél játszik fontos szerepet: a magzatelhajtásnál: a bűncselekményi tényállás (1)-(3) bekezdését csak az extraneus, a kívülálló követheti el. Ez azt jelenti, hogy bárki elkövetheti a bűncselekményt – kivéve a terhes nő!)

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynél is bárki elkövetheti a bűncselekményt – kivéve a gépjármű vezetője. Bár vannak eseti döntések, amelyek ennek ellentmondanak – például, ha a gépjármű vezetője a piros jelzés ellenére a vasúti sínpályára hajt és ott közlekedési akadályt létesít a vasúti közlekedő számára.


amelynek a speciális rendelkezései vele szemben nem hatályosulnak, az a Btk. 184. § (1) bekezdésében írt „más módon” való elkövetési forma útján valósítja meg a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt.

5. Bűnösség:

a) Az alapeset szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy magatartásával összefüggésben veszélyhelyzet áll elő, melynek megvalósulását kifejezetten kívánja, illetve ebbe belenyugszik. Ez esetben ún. limitált (körülhatárolt) szándékról van szó, melynek lényege, hogy az elkövető szándéka nem a tényleges sérelem okozására, hanem kizárólag a veszélyhelyzet előidézésére terjedhet ki. A legfelsőbb Bíróság 41. sz. kollégiumi véleménye (korábban: BK 123.) szerint, ha az elkövető szándéka – akár eshetőleges formában is – a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően a káros eredményre is kiterjed, úgy a ténylegesen létrejött eredményhez képest kell a cselekményét minősíteni, mert ilyen esetben már nem „veszélyeztető”, hanem materiális, „sértő” bűncselekmény valósul meg. Vizsgálni kell tehát minden esetben, hogy az elkövető veszélyeztetési vagy sértési szándékkal cselekedett-e és csak ez alapján határolhatók el a közlekedési bűncselekmények a személy elleni bűncselekményektől. b) A Btk. 184. § (3) bekezdése szabályozza a bűncselekmény gondatlan alakzatait. Ez akkor kerülhet

megállapításra, ha az elkövetési magatartás gondatlan, vagy ha az elkövetési magatartás szándékos, de az elkövetőt a veszélyhelyzet előidézése tekintetében gondatlanság terheli.


A Btk. 184. § (2) bekezdésében meghatározott minősített esetek differenciált – a halmazati szabályok szerintinél szigorúbb – felelősséget állapítanak meg arra az esetre, ha a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményből súlyosabb következmény, azaz eredmény (legalább súlyos testi sértés) származik, amelyek tekintetében az elkövetőt legalább gondatlanság terheli. A minősítő körülmények, így a súlyos testi sértés, a maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség, a halál, halálos tömegszerencsétlenség értelmezésére az élet és testi épség elleni bűncselekményeknél kifejtettek az irányadók. Ha a bűncselekmény 8 napon belül gyógyuló könnyű testi sértést okozott, az alapeset büntetési tételkeretén belül, súlyosító körülményként kerül értékelésre. A minősített esetek mind a szándékos, mind a gondatlan elkövetési alakzatokhoz kapcsolódhatnak. A Btk. 184. § (4) bekezdése lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, sőt különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés mellőzését, ha az elkövető az általa előidézett veszélyt – mielőtt abból káros következmény származott volna – önként megszünteti

341.

„Káros következményen” nem csupán a (2) bekezdésben felsorolt eredményeket kell érteni, hanem az elkövető cselekményéből származó egyéb hátrányt is.

7. Egység&Halmazat: A 185., 186., és 187. §-okban meghatározott bűncselekmények a specialitás viszonyában állnak egymással. A halmazati minősítésre a fentiekben, a bűncselekmény alanyánál kifejtettek az irányadók. A rongálással megvalósított közlekedés biztonsága elleni bűntett és a közérdekű közlekedési üzem működése megzavarásának bűntettének elhatárolása részben a szándék, részben pedig az eredmény alapján lehetséges. A közlekedési bűncselekmények körében szabályozott és az egyes közlekedési ágazatok által felölelt társadalmi viszonyok és érdekek részben különböznek egymástól, ezért az olyan magatartás, amely eltérő közlekedési ágazatok biztonságát érinti: bűnhalmazat megállapítását eredményezi. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés, mint eredmény is létrejön [BKv 41. (BK 123.)]. Ilyen esetben a segítségnyújtás elmulasztása a Btk. 172. §-a (3) bekezdésének első tétele szerint minősül. Ez nem jelent kétszeres értékelést, mivel a közvetlen veszélyhelyzetre, illetve a segítségnyújtás elmulasztására vonatkozó szándék egyértelműen különbözik egymástól.

341

E rendelkezés törvénybe iktatására azért volt szükség, mert a cselekmény a veszélyhelyzet létrehozásával már befejezett, tehát a kísérlettel kapcsolatban szabályozott önkéntes eredmény-elhárítás szabályai az elkövetővel szemben nem alkalmazhatók. Ugyanakkor nagyobb társadalmi érdek fűződik a káros következmény elmaradásához, mint az elkövető felelősségre vonásához.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 38. A) Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere 260/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

38. A) Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere

I. A szankciórendszer

– A büntető anyagi jog a szankciókra és azok alkalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazza, míg a végrehajtási joganyagot külön jogszabályok tartalmazzák.

– A bűncselekmények szankciókkal fenyegetése és ezek alkalmazása a társadalom érdekeinek védelmét szolgálja – a szankcióknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy csökkenjenek a bűnelkövetések.

– A bűnözés elleni küzdelemben jelentős szerepük van a büntetőjogi jogkövetkezményeknek – ez a szerep ugyan nem elsődleges, de nem is szabad alábecsülni.

– Ahhoz, hogy a bűncselekmények miatt alkalmazott jogkövetkezményeknek minél kedvezőbb hatása legyen, meg kell teremteni a jogkövetkezmények összehangolt rendszerét és alkalmazásuk során jól megválasztott módszereket kell követni.

Azoknak a jogszabályoknak az összességét, amelyek az egyes büntetőjogi jogkövetkezményekre, azok alkalmazására és végrehajtására vonatkoznak, szankciórendszernek nevezzük.

A szankciórendszer magában foglalja a bűncselekmények miatt kilátásba helyezett jogkövetkezményeket, ezek meghatározásának módját, alkalmazásuk elveit és a végrehajtás körülményeit. II. Szankciórendszerünk jellemző vonásai

Hatályos szankciórendszerünkre jellemző a jogkövetkezmények kettőssége (dualizmusa): a törvény büntetések és intézkedések alkalmazását teszi lehetővé. A büntetések: A büntetés elsődleges az intézkedéshez képest, az intézkedések inkább kisegítő, speciálpreventív jellegűek. Már maga a bűncselekmény fogalom is büntetésről szól, erősítve annak elsődleges szerepét: „A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány.”[Btk. 37. §

342]

Fő- és mellékbüntetések: A törvény a büntetések formális felosztását követve fő- és mellékbüntetéseket különböztet meg. A főbüntetés önállóan, más büntetés nélkül alkalmazható, de 2 főbüntetés egymás melletti kiszabására nincs lehetőség. A főbüntetések mellett kiszabhatók mellékbüntetések és intézkedések, ezek közül akár több is. A mellékbüntetések kiszabhatók főbüntetés mellett, illetve önállóan, főbüntetés kiszabása helyett is.

A 38. §343

tesz különbséget fő- és mellékbüntetések között, de a (3) bekezdés feloldja e merevséget fontos

kriminálpolitikai elv egyéb feltételek fennforgása esetén (Btk. 88. § ha a bűncselekmény büntetési tétele 3 évnél nem súlyosabb és a büntetés célja így is elérhető) lehetővé teszi a mellékbüntetések (a közügyektől eltiltás és a pénzmellékbüntetés kivételével) önálló, főbüntetés kiszabása nélküli alkalmazását is, amennyiben erre a törvény lehetőséget ad. A főbüntetések közül a szabadságvesztés és a pénzbüntetés viszonylag hosszabb ideje szerepel a szankciórendszerben, de részletszabályaik módosultak az idők során. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény megváltoztatta a fő- és mellékbüntetések felosztását: 2010. május 1-jei hatállyal a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás mellékbüntetésekből főbüntetés lesz, a pénzmellékbüntetés intézménye pedig megszűnik. A főbüntetések törvényi sorrendje a büntetések súly szerinti értékelésén

344 alapul: A legsúlyosabb büntetés a

szabadságvesztés, a legenyhébb pedig a pénzbüntetés.

342

Btk. 37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak

megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. 343

Btk. 38. § /2010. május 1-jén változik/ (1) Főbüntetések

1. a szabadságvesztés,

2. a közérdekű munka,

3. a pénzbüntetés.

(2) Mellékbüntetések

1. a közügyektől eltiltás,

2. a foglalkozástól eltiltás,

3. a járművezetéstől eltiltás,

4. a kitiltás,

5. a kiutasítás,

6.

7. a pénzmellékbüntetés.

(3) A (2) bekezdés 2-5. pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, főbüntetés kiszabása helyett (88. §) is alkalmazhatók, ha az alkalmazásuk egyéb törvényi

feltételei fennállnak. 344

Ennek a súlyossági sorrendnek az anyagi jogban egyértelmű jogi relevanciája nincs, de eljárásjogi szempontból más a helyzet: így például a Be. 241.§-ban szabályozott súlyosítási tilalom vonatkozik a büntetés súlyosítására is, ahhoz pedig tudni kell, hogy minél mi a súlyosabb. E


A mellékbüntetések a súlyosítási tilalom szempontjából elvileg egyenrangúak, de a vádlottra az egyéniségétől,

személyiségétől és egyéb körülményektől függően egyénenként eltérő hátrányokat okozhatnak.

A főbüntetés mindig súlyosabb büntetés, mint a mellékbüntetés.

A mellékbüntetések részben jogfosztó, részben jogkorlátozó tartalmú hátrányokat jelentenek, amelyek a főbüntetés végrehajtásával egyidejűleg, vagy azt követően meghatározott ideig sújtják az elítéltet, másrészt vagyoni jellegű hátrány okozásával növelik a főbüntetés súlyát. A jogkövetkezmény-rendszerünk szabadságvesztés-centrikus: csaknem minden tényállásnál szerepel, és szabadságelvonással nem járó büntetések mellett, vagylagos (alternatív) szankcióként is tipikus.

Legtöbb bűncselekmény elkövetésére szabadságvesztést helyez kilátásba, de szélesítette azt a kört, amikor szabadságelvonással nem járó büntetés szabható ki;

Szabadságvesztés kilátásba helyezése esetén a törvény Általános Része meghatározza az alkalmazható büntetés alsó és felső határát (generális minimum és maximum), illetve előfordul, hogy az

alsó határt az ún. generális minimum (2 hónap) helyettesíti.

A szabadságvesztés büntetés speciális minimuma és maximuma a törvény Különös Részében szabályozott bűncselekményeknél szerepel.

Speciális minimum és maximum csak a szabadságvesztés büntetéssel kapcsolatban szerepel a törvényben – a közérdekű munka valamint a pénzbüntetés, továbbá a mellékbüntetések generális minimumát és maximumát a törvény az Általános Részben szabályozza.

Az intézkedések:

Részint nevelő, részint gyógyító jellegűek, illetve vannak társadalomvédelmi célokat szolgáló intézkedések;

Az intézkedések büntetés helyett vagy büntetés mellett kerülnek alkalmazásra. Az elkobzás és a vagyonelkobzás önállóan kiszabott egyéb intézkedés mellett is alkalmazható;

Az intézkedések a büntetőjogi szankciók másik nagy csoportját képezik – céljukat tekintve nem különböznek a büntetésekről, alkalmazási feltételeik szempontjából azonban igen: Büntetés kiszabására csak bűncselekmény elkövetése esetén kerülhet sor – intézkedés azonban büntetendő cselekmény miatt is alkalmazható.

Például a kóros elmeállapotban elkövetett cselekmény nem minősül bűncselekménynek, az elkövető büntethetőséget kizáró ok miatt nem büntethető, de – egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – kényszergyógykezelése elrendelhető.

III. A szankciók rendszere

Főbüntetések:

[Btk. 38. § (1)]

Mellékbüntetések:

[Btk. 38. § (2)]

Intézkedések:

[Btk. 70. § (1)]

1. a szabadságvesztés 2. a közérdekű munka 3. a pénzbüntetés

1. a közügyektől eltiltás 2. a foglalkozástól eltiltás 3. a járművezetéstől eltiltás 4. a kitiltás 5. a kiutasítás 6. (hatályon kívül helyezve, 2002 április 1. előtt: vagyonelkobzás)

7. a pénzmellékbüntetés

1. a megrovás, 2. a próbára bocsátás, 3. a kényszergyógykezelés, 4. az alkoholisták kényszergyógyítása, 5. az elkobzás, 6. vagyonelkobzás, 7. a pártfogó felügyelet, 8. a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések.

Az intézkedések felosztása szabadságelvonás szempontjából

Szabadságelvonó Szabadságelvonással nem járó

1. Kényszer-gyógykezelés 2. Kényszer-gyógyítás

1. Megrovás 2. Próbára bocsátás 3. Pártfogó felügyelet 4. Elkobzás 5. Vagyonelkobzás

szabály szerint az első fokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét kimondani, illetve a vádlott büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.


Az intézkedésekre vonatkozó szabályok: Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4. pontjában megjelölt intézkedés büntetés mellett, az 5. és 6. pontjában megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7. pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. Az (1) bekezdés 8. pontja szerinti intézkedésekről külön törvény rendelkezik.

Az intézkedések felosztása alkalmazásuk szempontjából:

Csak önállóan, büntetés helyett

alkalmazható

Önállóan és büntetés vagy intézkedés

mellett alkalmazható

Csak büntetés vagy intézkedés mellett

alkalmazható

Csak büntetés mellett alkalmazható

Jogi személlyel szemben

alkalmazható345

Megrovás Elkobzás Pártfogó felügyelet Alkoholisták kényszergyógyítása

Jogi személy megszüntetése

Próbára bocsátás Vagyonelkobzás Jogi személy tevékenységének korlátozása

Kényszergyógykezelés Pénzbírság

IV. A szankciók elévülése

Nemcsak a cselekmény büntethetősége, hanem a kiszabott büntetés is elévülhet, mely a Btk. 66. §346

értelmében a büntetés végrehajtását kizáró ok. Az elévülési időket szankciónként a Btk. 67. § szabályozza:

Főbüntetések: Az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bűncselekmény (XI.

fejezet) miatt kiszabott büntetés.

Nem évül el!

15 évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén 20 év 10 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén 15 év 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén 10 év 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén 5 év Közérdekű munka & pénzbüntetés 3 év

Mellékbüntetések: Kiutasítás 5 évi vagy ezt meghaladó tartam esetén 10 év Kiutasítás 5 évet el nem érő tartam esetén 5 év Pénzmellékbüntetés 3 év

Intézkedések: Nem évülnek el! Főbüntetések elévülésének határideje megkezdődik

347:

büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján;

ha a büntetés végrehajtását felfüggesztik – a próbaidő leteltének napján;

ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.

345

A jogi személlyel szembeni intézkedéseket a 2001. évi CIV. törvény szabályozza 346

Btk. 66. § A büntetés végrehajtását kizárja

a) az elítélt halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) a törvényben meghatározott egyéb ok. 347 Btk. 68. § (1) A főbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását

felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával

ismét elkezdődik.


V. A büntetési rendszerek

A büntetés feltételei meghatározásának rendkívüli jelentősége van: A kérdés az, hogy milyen mozgáslehetőséget biztosít a törvényhozó a jogalkalmazó számára a büntetőjogi jogkövetkezmény konkrét tartalmának a meghatározásánál? A polgári forradalmak győzelme idején az a meggyőződés vált általánossá, hogy a büntetés alkalmazásának feltételeit csak a törvényhozó állapíthatja meg, a mérték meghatározása terén a feladat megoszlik a törvényhozó és a jogalkalmazó között. Ez különösen fontos a szabadságvesztés kiszabása esetében.

A fejlődés során négyféle megoldás alakult ki e kérdés vonatkozásában négyféle büntetési rendszer

A. Abszolút határozott: a törvényhozó mérlegelést nem tűrően határozza meg, hogy az elkövetőkkel

szemben milyen büntetés milyen tartamban szabható ki bíróság feladata kimerül annak megállapításában, hogy elkövette-e a vádlott a terhére rótt cselekményt vagy nem;

B. Abszolút határozatlan: a törvényhozó mind a büntetési nem megválasztását, mind a mérték

meghatározását teljesen rábízza a bíróságokra bírói önkény és jogbizonytalanság lehetősége (korunkban nincs ilyen);

C. Relatíve határozott: a törvényhozó meghatározza az alkalmazandó büntetés nemét, mértékének alsó és felső határát. E két határ között a bíróság szabadon dönt mérlegelése, meggyőződése alapján. A törvényhozó szempontokat is meghatározhat, ez azonban a szankció lényegén nem változtat;

D. Relatíve határozatlan: a törvényhozó meghatározza az alkalmazható büntetési nemet és mértékének

alsó vagy felső határát bírói mérlegelés keretei tágulnak ↔az általános minimum és maximum képezi a mérlegelés határait.

A magyar büntetési rendszer relatíve határozott; további sajátossága, hogy ismer ún. vagylagos (alternatív) szankciókat is: A szabadságvesztés büntetés mellett gyakran szerepel vagylagosan a közérdekű munka és/vagy a pénzbüntetés – de szerepelhet egy bűncselekménnyel kapcsolatban mind a 3 büntetési nem egyszerre is. A vagylagos szankciók jogi természete olyan, hogy mindig annak a büntetési nemnek a sorsát követik, amelyik a szankciók sorában az első helyen szerepel.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 38. B) A sikkasztás és a csalás 264/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

38. B) A sikkasztás és a csalás

Jellegük: vagyon elleni bűncselekmények I. Sikkasztás Btk. 317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ

el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb

értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást



c) üzletszerűen,

d)

követik el.

(3)


a) a sikkasztást nagyobb értékre,

b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,

c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra

követik el.


a) a sikkasztást jelentős értékre,

b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

követik el.


a) a sikkasztást különösen nagy értékre,

b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

követik el.


a) a sikkasztást különösen jelentős értékre,

b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

követik el.

1. Jogi tárgya: a tulajdonjog, mely valamely dologban testesül meg

Elkövetési tárgy:

A dolog, melynek jellemzői:

idegen,

ingó348

értékkel rendelkező,

az elkövetőre van bízva. Az elkövetőre rábízás az a lényegi sajátosság, amely a sikkasztást elkülöníti a lopástól. A rábízás olyan jogi aktus, amely kötelmi viszonyt létesít a jogosított (tulajdonos) és a dolgot birtokba vevő személy között. A dolog birtoklását a kétoldalú akarat-megegyezés teszi jogszerűvé. A rábízás jogcíme közömbös: lehet szállítás, megőrzés, gondozás, kezelés, haszonbérlet, stb. Nem feltétel, hogy a dolognak az átvevőre rábízása kifejezett szerződéskötéssel történjék. A kötelmi viszony létrejöttéhez hallgatólagos megállapodás is elegendő, kivéve, ha valamely polgári jogi rendelkezés írásbeliséget kíván meg. A rábízás időtartama a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös, így lehet hosszabb vagy rövidebb, de a dolognak pillanatnyi elfoglaltság miatti átadása nem tekinthető rábízásnak.

348

1/2005. BPJE határozat: 1. A sikkasztás bűncselekményének (Btk. 317. §-a) elkövetési tárgya mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjakénti rendelkezés elkövetési magatartást illetően kizárólag ingó dolog lehet. 2. Más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettje a kárt szenvedő eredeti tulajdonos. Az ingatlan továbbértékesítése során a jóhiszemű harmadik személlyel szembeni károkozó magatartás az előbbi bűncselekménnyel csupán látszólagos - alaki vagy anyagi - halmazatot alkot akkor, ha az elkövető az ügylet révén nem törekszik további, a már realizáltat meghaladó jogtalan haszon megszerzésére. Ellenkező esetben a különbözetként elért további haszon a jóhiszemű szerző oldalán bekövetkező újabb kár, amely a bűnhalmazat megállapítását indokolhatja.


A tárgyban született 1/2005 Büntető Jogegységi Határozat értelmében a sikkasztás bűncselekményének elkövetési tárgya mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjaként rendelkezés elkövetési magatartást illetően kizárólag ingó dolog lehet. A jogegységi tanács abban az elvi kérdésben is határozatot hozott, hogy az ingatlanra elkövetett csalás esetén kik a bűncselekmény sértettjei. A már hivatkozott büntető-polgári jogegységi határozat értelmében „más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettje a kárt szenvedő eredeti tulajdonos. Az ingatlan továbbértékesítése során a jóhiszemű harmadik személlyel szembeni károkozó magatartás az előbbi bűncselekménnyel csupán látszólagos – alaki vagy anyagi – halmazatot alkot akkor, ha az elkövető az ügylet révén nem törekszik további, a már realizáltat meghaladó jogtalan haszon megszerzésére. Ellenkező esetben a különbözetként elért további haszon a jóhiszemű szerző oldalán bekövetkező újabb kár, amely a bűnhalmazat megállapítását indokolhatja.” 2. Elkövetési magatartás:

A rábízott dolog tekintetében: a) a jogtalan eltulajdonítás, b) a dologgal sajátjaként rendelkezés.

Ad a) A jogtalan eltulajdonítás fogalmával kapcsolatban ki kell emelni, hogy nem elég – ahogy a lopásnál sem – az eltulajdonítási célzat, hanem szükséges az eltulajdonítás ténylegessége. Az eltulajdonítás az elkövetőnek olyan szándékos tevékenysége, amely közte és a jogosított között fennálló kötelmi viszony lehetőségeit felhasználva, a tulajdonviszonyban a véglegesség igényével jogellenes változást

349

hoz létre. A jogtalanság objektív kategória, akkor állapítható meg, ha az eltulajdonítást sem jogszabály, sem a jogosult nem engedi meg. Ad b) A dologgal sajátjaként rendelkezés azt jelenti, hogy az elkövető az erre jogosult személy engedélye nélkül

időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos – vagy annak hozzájárulásával más – jogosult. A dologgal sajátjaként rendelkezik az elkövető, ha a dolog birtokát, használatát másnak időlegesen átengedi, a dolgot zálogba adja, vagy más módon megterheli. Ezekben az esetekben az elkövető tevékenysége nem a dolog végleges eltulajdonítására, hanem a tulajdonosi rendelkezési jog időleges gyakorlására irányul. Eltulajdonítás vagy sajátjaként rendelkezés hiányában nem valósul meg a sikkasztás, ha a terhelt a videotékából kikölcsönzött videofilm-kazettákat a kölcsönzési idő leteltével nem szolgáltatja vissza a tulajdonosnak, hanem azokat továbbra is a lakásában tartja (BH 2001. 514.). 3. Alanya: tettesként és társtettesként is csak az a személy lehet, akire a dolgot rábízták

Részesként olyan személy is részt vehet a bűncselekmény elkövetésében, akire a dolog nincs rábízva – a rakodó pl. csak bűnsegéd lehet 4. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándékosság megállapításának feltételei: az elkövető tisztában van azzal, hogy a dolog átvételével nem szerzett tulajdonjogot:

Tudja, hogy a birtokába került dologgal csak a konkrét kötelmi viszony keretei között rendelkezhet.

Tudja azt is, hogy magatartásával a tulajdonos tulajdonjogának gyakorlását jogellenesen akadályozza, vagy éppen lehetetlenné teszi.

Ezek a felismerések azonban nem tartják vissza a cselekményétől, mivel a tulajdonosi részjogosítványok gyakorlásával a jogosítottat ettől a lehetőségtől kívánja megfosztani – illetőleg látja, hogy a tevékenységével kizárja a jogosítottat a tulajdonjogából folyó jogosítványok gyakorlásából, de eziránt közömbös.

5. Minősített esetek (felelősségi rendszer):

A sikkasztással kapcsolatos felelősségi rendszer a felépítését és a fokozatait tekintve teljesen megegyezik a lopásnál tárgyalt felelősségi rendszerrel. A felelősségi formák a sikkasztás esetében is elsősorban a dolog értékének nagyságára tekintettel különülnek el egymástól. Emellett a büntető jogszabály több olyan körülményt is felsorol, amelyek az érték szerint minősülő sikkasztást eggyel súlyosabb felelősségi forma körébe emelik. Szabálysértési alakzat: A legenyhébb felelősségi forma a sikkasztás szabálysértése, amelynek értékhatára 20.000,- Ft.

349

Nem szükséges valamennyi tulajdonosi jogosultság gyakorlása, lényeges azonban, hogy az elkövető a birtokban tartás tényén felül olyan tevékenységet fejtsen ki, amely objektíve valamely részjogosítvány hatalmi funkcióját fejezi ki (használati, rendelkezési jogok gyakorlása).


A szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást vétséggé minősíti: a bűnszövetség, a közveszély színhelye és az üzletszerűség. A vétségi forma másik alakzata: a kisebb értékre elkövetett sikkasztás. A további felelősségi formák (bűntett, bűntett minősített esete és súlyosabban minősülő változata) esetében az érték szerint minősülő sikkasztást a következő négy minősítő körülmény valamelyike emeli eggyel súlyosabb felelősségi formába:

a bűnszövetség350

,

a közveszély színhelye (anyag, pusztító energia hatására egy vagy több személy, vagy jelentős értékű dolgok kerülnek veszélybe)

az üzletszerűség351

+ kulturális javak (csak a kisebb értékű javakra elkövetést minősíti át bűntetté) A nagyobb érték, a jelentős érték és a különösen nagy érték számszerű kifejezésére a Btk. 138/A. §-ban

352

szereplő forinthatárok irányadók. 6. Egység&Halmazat:

Elhatárolása a lopástól: A sikkasztás számos vonatkozásban megegyezik a lopással, az alapvető különbség a kétfajta bűncselekmény között abban áll, hogy sikkasztás esetében az egyik tulajdonosi részjogosítvány (a birtoklás) az elkövetőt illeti meg. Az idegen dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába, és csak azután tanúsít olyan magatartást, amely a tulajdonos számára lehetetlenné teszi, vagy akadályozza a tulajdonjog gyakorlását. A sikkasztással halmazatban kell megállapítani az annak leplezése érdekében elkövetett magánokirat-hamisítást. 7. Magánindítvány: A személyi vagyon károsításánál a hozzátartozó csak magánindítványra büntethető – a

magánindítványra vonatkozó rendelkezések353,354

értelemszerűen alkalmazandók.

II. Csalás Btk. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ

el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt

okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást



c) üzletszerűen

d)

követik el.

(3)


a) a csalás nagyobb kárt okoz,

350




törekszik; 352























b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

követik el.


a) a csalás jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

követik el.


a) a csalás különösen nagy kárt okoz,

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

c)

követik el.


a) a csalás különösen jelentős kárt okoz,

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,

c)

követik el.

1. Jogi tárgya: vagyoni jog Ez a vagyoni jog nemcsak tulajdonjogból, hanem kötelmi jogviszonyból is származhat. A cselekmény vagyontárgyra, valamint aktív vagy passzív formában létező valamely vagyoni jogviszonyra is megvalósítható. Az akár tárgyi, akár jogi formában fennálló vagyoni viszony sérelme meghatározott személy vagyonát károsítja, ez a személy a bűncselekmény sértettje. A sértett nem feltétlenül azonos a megtévesztett személlyel. 2. Elkövetési magatartás: tévedésbe ejtéssel vagy tévedésben tartással kár okozása

Az elkövetési tevékenység értelmezésével kapcsolatban két álláspont különböztethető meg:

i) A jelenleg uralkodó hazai elmélet szerint – ezt fogadja el a Btk. indoklása is – a csalás elkövetési tevékenysége a tévedésbe ejtés vagy a tévedésben tartás.

ii) A másik felfogás – és ezt osztja a PTE ÁJK Büntetőjogi tanszéke – szerint a csalás kétmozzanatú cselekmény: megtévesztés és károkozás.

Erdősy szerint a csalás is – miként a vagyon elleni valamennyi támadás – kétmozzanatú tevékenység-folyamat, amelynek a megtévesztés csak az első fázisa. A bűncselekmény befejezettségéhez azonban további tevékenység is szükséges, mégpedig a károkozás. A megtévesztésből önmagában nem keletkezhet kár.

1. Fázis Ad a) Tévedésről akkor beszélünk, ha valakinek helytelen elképzelése van a valóságról, annak folyamatairól. A tévedésbe ejtés a valótlanságnak valódiként feltüntetése vagy a valódi tény elferdítése, megmásítása. Aktív tevékenység, amely a megtévesztettben a valóságtól eltérő képzet-rendszert alakítja ki. A tévedésbe ejtésnek nem kell fondorlatosnak, átláthatatlannak lennie. A tévedésben tartás az elkövető magatartásától függetlenül létező tévedés el nem oszlatása vagy megerősítése. Passzív magatartással is megvalósulhat, lényege, hogy az elkövető a tévedésben levő személy felvilágosítását elmulasztja.

A tévedés megerősítése aktív cselekmény, amely ugyanúgy tekintendő, mint a tévedésbe ejtés.

2. Fázis Ad b) A csalás elkövetési tevékenységének második fázisa: a károsító cselekmény. A károsító cselekmény t a törvényi tényállásban meghatározott „más‖ valósítja meg. Ez a más, a megtévesztett személy, aki az elkövető csalárd ráhatása következtében vagyoni joghatású cselekményt végez. A csalás elkövetési tevékenysége szükségszerűen két (2) személy közreműködését feltételezi:

1. személy: a büntetőjogilag felelős személy – a megtévesztő; 2. személy: a kárt okozó személy, aki tévedése következtében nem a saját, hanem az elkövető

akaratának megfelelő magatartást tanúsít, és ezért a tevékenységért is a tévedést előidéző vagy fenntartó személy a felelős.


A vagyoni joghatású cselekményt tanúsító személy nemcsak a saját vagyona hátrányára, hanem egy másik jogosított személy vagyonának hátrányára is tehet intézkedéseket vagy mulaszthat el cselekvést, ennélfogva a sértett és a megtévesztett személy különböző is lehet.

3. Az elkövetési cselekmény következménye: a kár

A kár fogalmát a Btk. 137. § 5. pontja határozza meg, mely szerint a kár „a bűncselekménynél a vagyonban okozott értékcsökkenés”. Az értékcsökkenés megmutatkozhat az aktív vagyon fogyásában vagy a passzív vagyon növekedésében. A büntetőjogi értelemben vett kár szűkebb körű, mint a polgári jogban használt kárfogalom.

A cselekmény minősítése szempontjából a büntetőjogi felelősségre vonás időpontjáig vagy annak folyamán tett kárenyhítés vagy kártérítés nem csökkenti a kár nagyságát. A kárenyhítés vagy a kártérítés csak a büntetés-kiszabás körében értékelhető!

A kár pénzben kifejezhető, összegszerűen meghatározható anyagi értéknagyság. Ha a kár nem pénzben, hanem egyéb dologban következett be, a kár nagyságának megállapításánál a dolog forgalmi értékét kell figyelembe venni. A csalás kísérleti és befejezett alakzatának elhatárolása szempontjából az eredmény, a kár bekövetkezésének vagy elmaradásának van jelentősége. 4. Okozati összefüggés: A csalás materiális bűncselekmény, ezért megállapításának feltétele, hogy az elkövetési magatartás és a kár között okozati összefüggés álljon fenn. 5. Alanya: A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, aki a megtévesztő cselekményével mást vagyoni

joghatású cselekmény megtételére indított. 6. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A büntetőjogi felelősség szempontjából csak az egyenes szándék jöhet figyelembe, mivel a csalás célzatos bűncselekmény. Az elkövetőnek a törvényi tényállásban megjelölt célja: jogtalan haszonszerzés. A más cél érdekében történő megtévesztés nem minősíthető csalásnak, még abban az esetben sem, ha ennek következtében a megtévesztett személyt vagy más vagyoni jogosultságot kár éri. 7. Felelősségi rendszer:

A felelősségi rendszer felépítése és fokozatonkénti tagolódása megegyezik a lopás és a sikkasztás felelősségi rendszerével. A felelősségi formák elsősorban a csalással okozott kár nagyságára (Btk. 138/A. §) tekintettel különülnek el egymástól. A csalás törvényi tényállása három minősítő körülményt is tartalmaz, amelyek esetében a kár nagysága szerint minősülő csalást az eggyel súlyosabb felelősségi formába emeli:

a bűnszövetség;

a közveszély színhelye (anyag, pusztító energia hatására egy vagy több személy, vagy jelentős értékű dolgok kerülnek veszélybe);

az üzletszerűség. 8. Magánindítvány: A magánindítvány előterjesztésére vonatkozó rendelkezések a csalás esetében is

alkalmazandók. 9. Egység&Halmazat:

Amennyiben a megtévesztés a dolog elvételének a megkönnyítését szolgálja, és a megtévesztés hatására nem maga a sértett rendelkezik a vagyontárgy átadásáról, nem csalás, hanem lopás valósul meg.

A halmazati kérdésekkel kapcsolatban a BKv 29. (BK 73.) állásfoglalásban foglaltak mérvadóak:

I. Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy szándékos rongálás mellett a csalást nem követi el. II. Ha viszont a kezelésére bízott vagyonban gondatlan bűncselekménnyel, hanyag kezeléssel okoz hiányt (vagyoni hátrányt), és ezt utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve a megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a hanyag kezelés vétsége és a csalás bűncselekménye bűnhalmazatban megállapítható.


III. Abban az esetben, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a reá bízott vagyonban gondatlanul - de bűncselekményt meg nem valósító módon - okoz hiányt (kárt, vagyoni hátrányt), vagy ilyen hiány (kár, vagyoni hátrány) a vagyonban neki fel nem róható okból keletkezik, és ennek megtérítésére - a jogszabály rendelkezése vagy szerződésben vállalt kötelezettség alapján - köteles, amennyiben e hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a csalás bűncselekményét valósítja meg. IV. A II. és III. pont esetében a csalással okozott kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig az elkövetőt a leplezett hiány (kár, vagyoni hátrány) tekintetében a jogszabályok szerint anyagi felelősség terheli. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a leplező magatartás folytán a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértékét.

A csalás halmazatba kerül a magánokirat-hamisítással, akkor is, ha a hamis okiratot a csalás eszközeként használták fel. A csalás nem kerül halmazatba azokkal a bűncselekményekkel, amelyekkel a specialitás viszonyában áll. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetői az alapbűncselekménnyel halmazatban általában nem valósítják meg a csalás bűncselekményét is azzal, hogy a bűncselekmény tárgyát képező dolgot, amelyen a polgári jog szabályai szerint tulajdont nem szerezhettek, jóhiszemű vevőnek eladják, vagy vele elcserélik. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az 1878. évi V. tc. (a Csemegi-kódex) hatályba lépésétől kialakult bírói gyakorlat szerint a vagyon elleni bűncselekmények elkövetői az alapbűncselekménnyel halmazatban nem valósítják meg a csalás bűncselekményét is azzal, ha a bűncselekmény tárgyát képező dolgot, amelyen a polgári jog szabályai szerint tulajdont nem szerezhettek, jóhiszemű vevőnek eladják, vagy ilyen megszerzővel elcserélik (EBH 2005. 1296.).

10. Vagyoni megtévesztést tartalmazó tényállások: A Btk-ban több olyan bűncselekmény is található, amelyek tényállása magába foglalja a vagyoni érdekű megtévesztést.

Ezek a következők:

A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) az állam által biztosított gazdasági előny jogtalan megszerzését rendeli büntetni. Az egyes törvényi tényállási elemek bizonyos átfedést mutatnak a csalás bűntettével, mivel ez esetben is megtévesztő magatartással párosul a pénzügyi támogatás, illetve a gazdasági előny megszerzése. A két bűncselekmény közötti alapvető különbség, hogy e törvényi tényállás kizárólag a központi költségvetésből, önkormányzati költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból vagy külföldi állam, vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatás, illetve gazdasági előny megtévesztéssel történő megszerzését bünteti.

A rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 292. §) a csalással látszólagos alaki

halmazatban áll. Ez esetben – az okozott kárra tekintettel – a súlyosabb bűntetti tétellel fenyegetett csalást kell megállapítani. Azonos vagy enyhébb büntetési tétel esetén a rossz minőségű termék forgalomba hozatala valósul meg.

A fogyasztó megtévesztése (Btk. 296/A) bűncselekményének elkövetési magatartása (a valótlan

tényállítás, illetve a valós tény megtévesztésre alkalmas módon történő állítása, illetve a megtévesztésre alkalmas tájékoztatás) a csaláshoz teszi hasonlatossá a cselekményt annyiban, hogy a megtévesztő állítás önmagában még csupán a csalás kísérleteként lenne értékelhető. Abban az esetben, ha az elkövetés jogtalan haszonszerzési és károkozási szándékkal is párosul, csalás bűntette megállapításának van helye.

A hitelezési csalás (Btk. 297/A. §) bűncselekménye nem tartalmaz megtévesztésre, illetve károkozásra

utaló tényállási elemet, ugyanakkor előfordulhat, hogy az elkövető már eredendően a visszafizetés szándékának hiányában folyamodik hitelért. Ebben az esetben csalást kell megállapítani még akkor is, ha az így megszerzett hitelt esetleg gazdasági tevékenységhez kívánja felhasználni, mivel a jogtalan haszonszerzési célzat kizárja a hitelezési jogviszony létrejöttét.

A tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B. §) törvényi tényállása előrehozott védelmet jelent a csaláshoz képest. A törvényhozó a lehetséges befektetők érdekeinek védelmében iktatta törvénybe e törvényi tényállást, mert a csalárd, megtévesztő magatartásra visszavezethető tőkebefektetés a befektetők károsodásának reális veszélyét hordozza magában. A csalástól való elhatárolása attól függ, hogy az elkövető szándéka kiterjed-e a károkozásra, vagy sem. Ha kiterjed, akkor a súlyosabban büntetendő csalás elnyeli az enyhébb büntetéssel fenyegetett gazdasági bűncselekményt.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 39. A) A határozott ideig tartó szabadságvesztés 270/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

39. A) A határozott ideig tartó szabadságvesztés

A halálbüntetés eltörlése

355 következtében a legsúlyosabb büntetési nem a szabadságvesztés. Ugyanakkor ez a

leggyakrabban alkalmazott büntetés is az ítélkezési gyakorlatban – a legtöbb törvényi tényállás szankciói közt megtalálható. I. A szabadságvesztés kialakulása A szabadságvesztés büntetésként viszonylag rövid múltra (kb. 400 év) tekint vissza. Ókor, középkor: A börtönök nem a büntetés végrehajtására szolgáltak, hanem arra, hogy a gyanúsított bíróság

elé állítása megtörténhessen – az domináns büntetési nem a halálbüntetés volt, mely a különböző testi büntetésekkel (talio-büntetések) és a pénzbüntetéssel megfelelt a kor büntetési céljainak. Középkor: A tömeges kivégzések gazdasági jellegű hátrányokkal jártak, ezért olyan büntetések jelentek meg, melyekkel gazdasági célokra is felhasználhatók az elkövetők: tengerparttal rendelkező államokban a gályarabság, gyarmatokra való száműzetés – ezek esetében a büntetést képező hátrány a dolgoztatásban jelent meg. A XVI. században jelenik meg a mai értelemben vett szabadságvesztés intézménye. Kialakulásának szellemi feltételei:

Szükség volt az emberi szabadság értékként történő elismerése – erre a feudalizmus felbomlásának időszakában került sor (XV. század).

A XV. században változott annyit a közgondolkodás, hogy a munkára kényszerítés helyett a szabadságtól való megfosztást tartják olyan hátránynak, mely alkalmasnak tűnik a legkülönbözőbb büntetési célok megvalósítására.

Fejlődése során kiderült, hogy sokoldalú és sokféle igény kielégítésére alkalmas büntetési nem:

az elítélt magába szállásának biztosítása;

elrettentés;

elítélt nevelése. Ez a sokrétűség abból adódik, hogy a szabadságvesztés nagyon rugalmasan alkalmazható, hiszen módosítható:

az időtartama; a végrehajtás módja; a bánásmód súlyossága.

A szabadságvesztés leglényegesebb sajátossága azonban a szabadságtól, a helyváltoztatástól, cselekvés szabadságától való megfosztás. A történelmi fejlődés során kialakuló kapitalista társadalmi rend legfontosabb, leggyakrabban alkalmazott büntetési neme lett a szabadságvesztés. Azonban mind a közvélemény, mind pedig a tudományos világ túlértékelte hatóerejét és alkalmazásától várták a társadalmi problémák megoldását is – úgy gondolták, hogy a szabadságvesztés önmagában képes lesz jelentős eredményeket elérni a bűnözés elleni harcban. Ez a szemlélet később átcsapott az ellenkezőjébe: már azt is kétségbe vonták, hogy bármiféle pozitív hatása lenne a szabadságvesztés alkalmazásának. Földvári prof. véleménye: A szabadságvesztés alkalmazása komoly pozitív eredménnyel járhat a bűnözés elleni harc területén, de csak akkor, ha ennek megteremtjük a társadalmi, gazdasági, politikai feltételeit.

II. A szabadságvesztés általános jellemzői

Az Alkotmány 55. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. A magyar jogban a szabadságvesztéssel járó büntetésről csak bíróság határozhat. A büntetőjogban ez a szabadságvesztés büntetés, míg a szabálysértési jogban büntetésként a szabálysértési elzárás

356

355

23/1990. (X. 31.) AB határozat: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 38. § (1) bekezdés 1. pontja, a 39. §-a és a 84. §-a, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. (a továbbiakban: Be.) 399. §-a, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. 17. és 18. §-a, valamint a Büntetésvégrehajtási Szabályzatról szóló 8/1979. (VI. 30.) IM rendelet 151., 152. és 153. §-a az Alkotmányba ütközik, ezért azokat megsemmisíti. Alkotmányellenes a Btk. 155 (1) bekezdés, a 158. § (2) bekezdés, a 160. §, a 163. §, a 166. § (2) bekezdés, a 261. § (2) bekezdés, a 262. § (2) bekezdés, a 343. § (4) bekezdés, a 346. § (1) bekezdés, a 347. §, a 348. § (3) bekezdés, a 352. § (3) és (4) bekezdés, a 354. § (3) bekezdés, a 355. § (5) bekezdés, a 363. § (2) bekezdés, a 364. §, a 365. § rendelkezéseiben a kiszabható büntetési nemek megállapításánál a halálbüntetés mint alkalmazható büntetési nem megjelölése is. Ezért a Btk. utóbb említett tényállásaiban a halálbüntetés mint kiszabható büntetési nem előírását az Alkotmánybíróság ugyancsak megsemmisíti. 356

Szabálysértési törvény 14. § (1) Szabálysértés miatt elzárást törvény állapíthat meg.

(2) Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama - a 24. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - hatvan nap.


jogintézményeként jelenik meg, utóbbit az elzárással is büntethető szabálysértési ügyben eljáró bíróság357

rendelhet el. A Btk. 40. §

358-a a szabadságvesztés szabályozását az időtartamok meghatározásával kezdi, mely alapvetően

kétféle lehet:

a határozott ideig tartó szabadságvesztés

az életfogytiglani szabadságvesztés Ugyanez a törvényszakasz (Btk. 40. § (2) bekezdése módosult 2009. augusztusában) határozza meg a határozott idejű szabadságvesztés generális minimumát (2 hónap), generális maximumát (15 év), és életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá a halmazati vagy összbüntetés esetén érvényes abszolút maximumát (20 év). A speciális maximumot és minimumot az adott bűncselekményre vonatkozó Különös Részi szabályozás tartalmazza, azonban ha erről nem szól, akkor a generális szabály az irányadó. A magyar Btk. azonban minden esetben rendelkezik a speciális maximumról. Régi vita a határozatlan és határozott tartamú szankciók közötti választás kényszere, amelyben az európai jogrendszerek inkább a határozott tartamú szankciók mellett döntöttek, s ma már csak néhány intézkedés esetében jelennek meg a határozatlan tartamú szankciók (pl. kényszergyógykezelés). A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható határozott idejű szabadságvesztés (a Btk. 40. § (3) bekezdése értelmében életfogytig tartó szabadságvesztés ki sem szabható 20 éves életkor alatt) időtartamára és végrehajtási fokozatára speciális rendelkezések vonatkoznak:

A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama (generális minimum) bármely bűncselekmény esetén egy hónap;

A felső határ is eltér – az alkalmazható büntetés attól függ, hogy a fiatalkorú a bűncselekmény elkövetésekor betöltötte-e a 16. életévét & figyelembe kell venni a Különös Rész tételkeretét!

A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának csak 2 fokozata van: fogház és a fiatalkorúak börtöne (fegyház nincs).

III. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatai A Btk. értelmében a szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A szabadságvesztés büntetés azonban nemcsak időtartamában, hanem büntetés-végrehajtási intézet formájában is variálható: ezek a végrehajtási fokozatok. A végrehajtási fokozatokat a hatályos Btk. tartalmazza [Btk. 41. § (1) bekezdése]:

fegyház;

börtön;

fogház Ez egyben szigorúsági sorrend is. A részletes szabályokról (a végrehajtás rendjét, az elítéltek jogait és kötelességeit) a büntetés-végrehajtási jog rendelkezik (legfontosabb jogszabályai: 1979. évi 11. sz. tvr. valamint a 6/1996. (XII. 12.) IM rendelet). A büntetés-végrehajtási fokozatot a bíróság ítéletében határozza meg, tehát az ítélkező bíróság mondja ki (a jogszabályi keretek megtartásával). Magát a szabadságvesztés büntetést a büntetés-végrehajtási testület által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A szabadságvesztési fokozatról akkor is dönteni kell, ha a bíróság a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti. Nem kell viszont a bírósági rendelkezés akkor, ha a pénz(fő)büntetést vagy közérdekű munkát változtatja át a bíróság, ugyanis ilyenkor azt a törvény rendelkezése értelmében fogház fokozatban kell végrehajtani. A szabadságvesztés büntetés nemcsak az elítélt mozgásszabadságának korlátozásával jár, hanem sok más joga is csak korlátok között, vagy még úgy sem gyakorolható. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok a jogai és kötelességei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen azok, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed.

A szabadságvesztés a jogkorlátozás szempontjából komplex jogintézmény

(3) Az elzárás tartamába a szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a négy órát meghaladó előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet

beszámításakor minden olyan naptári nap, amelyen az elkövető fogvatartásban volt, egy napi elzárásnak felel meg. A négy órát meghaladó előállítás egy napi

elzárásnak felel meg. 357 Szabálysértési törvény 36. § (2) Elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az első fokú bíróság határozata ellen benyújtott

fellebbezést - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - másodfokon a megyei bíróság bírálja el. 358

Btk. 40. § (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart.

(2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; életfogytig tartó szabadságvesztéssel is

büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év.

(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.


Végrehajtási fokozat: Bűncselekmények:

1. Fegyházban kell végrehajtani [Btk. 42. § (1) bekezdés]:

Az életfogytig tartó szabadságvesztést minden esetben.


A 3 évi vagy ennél súlyosabb vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést az alábbi esetekben: a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmények (Btk. X. és XI. fejezete); b) 1. a következő bűncselekményeknél már alapeseteikben is:

terrorcselekmény;

légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése;

visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel;

visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel;

haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés;

bűnszervezetben részvétel;

visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel. 2. a következő bűncselekmények minősített eseteiben:

emberrablás;

emberkereskedelem;

erőszakos közösülés;

szemérem elleni erőszak;

közveszélyokozás;

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése;

rablás. 3. visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei; c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények;


A 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt:

többszörös visszaeső,

vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el;

Börtönben kell végrehajtani [Btk. 43. §]:

A 42. § foglalt eseteket kivéve minden más szabadságvesztést, ha azt a) bűntett miatt szabták ki; b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.

Fogházban kell végrehajtani [Btk. 44. §]:

A vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső.

A végrehajtási fokozattól eltérés szabályai: A fenti táblázat a főszabály, amitől el is lehet térni mind az ítélethozatalkor, mind pedig a büntetés végrehajtása során.

A büntetés kiszabása során [Btk. 45. § (2) bekezdése359

]: a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (különösen az elkövető személyére és a bűncselekmény indítékára) tekintettel, a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb, vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. Ez a jog tehát az ítélkező bírót illeti.

A büntetés végrehajtása során [Btk. 46. §360

]: ha az elítélt i. kifogástalan magatartást tanúsít, a bíróság úgy is rendelkezhet, hogy a hátralévő részt

eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani, ii. a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megszegi, a bíróság

elrendelheti, hogy a büntetés hátralévő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre.

Az elítélt magatartásának megváltozása folytán a fenti határozat utóbb hatályon kívül is helyezhető. Ez nem az ítéletet hozó bíróság, hanem a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik.

A szabadságvesztés büntetés kitöltése utáni beilleszkedés áthidalása: az átmeneti csoport Különösen a súlyosabb végrehajtási fokozatok esetében jelent súlyos problémát a szinte teljesen kötött életmódú intézet és a szabad élet viszonyai közötti éles különbség áthidalása. Az önállóságtól elszokott elítélt nehezen tud beilleszkedni a szabad életbe.

359

Btk. 45. § (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. §) - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a

törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 360

Btk. 46. § (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel

enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a

büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre.

(2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti.

(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az (1) bekezdés nem alkalmazható.


Ennek megoldására vezették be az ún. átmeneti csoport intézményét, melyet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 29. §

361 szabályoz.

Alanya lehet az olyan elítélt, aki:

büntetését fegyház vagy börtön fokozatban tölti, és

a szabadságvesztésből legalább 5 évet kitöltött a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb 2 évvel (tehát még előbb nem!) átmeneti csoportba lehet helyezni. Az átmeneti csoport enyhébb büntetési-végrehajtási szabályai:

eltávozás engedélyezhető maximum 24 órára & jutalomként akár ennél 41. § (3) bekezdése szerinti362

hosszabb időre is;

részt vehet a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában;

csökkenthető az életrend meghatározottsága;

a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat;

a pártfogóval rendszeresen érintkezhet;

az elítéltek öntevékeny szervezetének munkájában fokozottan részt vehet. Az átmeneti csoportba helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti! A büntetés végrehajtása során alkalmazhatók az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 28. §-ban

363 szabályozott EVSZ = Enyhébb Végrehajtási Szabályok: fogház és börtön fokozat mellett

alkalmazható jogintézmény.

IV. A feltételes szabadságra bocsátás határozott idejű szabadságvesztés esetén [Btk. 47.§-48.§]

Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén az elkövetőnek nem kell feltétlenül kitöltenie az egész büntetést a büntetés-végrehajtási intézetben. A büntetés-végrehajtási intézetben kitöltendő teljes szabadságvesztés büntetés időtartamát a bíróság lerövidítheti a feltételes szabadságra bocsátás jogintézménye révén. Ennek 2 feltétele van:

1. Ha az elítéltről megalapozottan feltételezhető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás

nélkül is elérhető – e tekintetben különösen nagy súllyal esik latba a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására + a kinyilvánított hajlandóság arra, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni;

2. Ha az elítélt a reá kiszabott szabadságvesztés büntetés bizonyos részét letöltötte. Ennek mértéke végrehajtási fokozat szerint változó [Btk. 47. § (2) bekezdése]:

a. Fegyházban végrehajtott büntetés esetén: 4/5 rész; b. Börtönben végrehajtott büntetés esetén: 3/4 rész; c. Fogházban végrehajtott büntetés esetén: 2/3 rész.

Az ún. „feles kedvezmény” intézménye [Btk. 47. § (3) bekezdése]

Alkalmazásának 4 feltétele van: 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása; csak különös méltánylást érdemlő esetben; a büntetés fele részének letöltése után; az elítélt nem lehet többszörös visszaeső.

Ha a 4 feltétel teljesül, az elítélt szabadságvesztés büntetésének másik fele időtartamára feltételes szabadságra bocsátható.

A 4 feltétel teljesülése esetén sem bocsátható feltételes szabadságra [Btk. 47. § (4) bekezdése]:

361 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 29. § (1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház vagy börtön fokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet

kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt

a) legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni,

b)

(2) Az átmeneti csoportban az elítéltre irányadó büntetésvégrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen

- a büntetés-végrehajtási intézetből az eltávozása engedélyezhető huszonnégy órát meg nem haladó időre, továbbá jutalomként ezt meghaladó, a 41. § (3)

bekezdésében meghatározott időre, és részt vehet a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában,

- csökkenthető az életrend meghatározottsága,

- a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat,

- a pártfogóval rendszeresen érintkezhet,

- az elítéltek öntevékeny szervezetének munkájában fokozottan részt vehet.

(3) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.

(4) Az átmeneti csoportba helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét súlyosan megsérti. 362

1979. évi 11. törvényerejű rendelet 41. § (3) A rövid tartamú eltávozás tartama évente fegyházban legfeljebb öt nap, börtönben legfeljebb tíz nap, fogházban

és az átmeneti csoportban legfeljebb tizenöt nap, amely a szabadságvesztésbe beszámít. Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást a fizetett

szabadságba be kell számítani. 363 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 28/A. § (1) A fogház, illetőleg a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor

alkalmazhatók, ha - különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, bűnözői kapcsolataira, a szabadságvesztés során

tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel - a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok

alkalmazásával is elérhető.


akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el;

aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot (generális minimum) nem töltött ki;

az erőszakos többszörös visszaeső /ez a pont 2009. augusztusában került a törvényszövegbe/;

aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el;

aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg /ez a pont 2009. augusztusában került a törvényszövegbe/.

V. A feltételes szabadság tartama [Btk. 48. § (1)-(3) bekezdése364

]:

Főszabály: feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével;

Minimum: 1 év;

Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén: 15 év;

1 évnél rövidebb szabadságvesztés + végrehajtása nincs elrendelve: a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni;

Pártfogó felügyelet alá helyezés: A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a feltételes szabadságra bocsátott elítélt visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll /új szövegezés 2009. augusztusa óta/.

VI. A feltételes szabadság megszüntetése [Btk. 48. § (4)-(5) bekezdése365

]:

Kötelező megszüntetni:

ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik /új szövegezés 2009. augusztusa óta/.

Nem kötelező megszüntetni, de megszüntethető (bírói mérlegelés tárgya):

ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy

ha a magatartási szabályokat megszegi.

A feltételes szabadság megszüntetésének jogkövetkezménye:

A feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít bele!

VII. Feltételes szabadság helyezés szabálya több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem vonható szabadságvesztés esetén [Btk. 48/A. § (1) bekezdése

366]:

Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani - ideértve a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést is -, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt /új szövegezés 2009. augusztusa óta/.

364 Btk. 48. § (1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén

tizenöt év.

(2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő

rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.

(3) A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a feltételes szabadságra bocsátott elítélt visszaeső,

pártfogó felügyelet alatt áll. 365

Btk. 48. § (4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett

bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási

szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.

(5) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be. 366

Btk. 48/A. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani - ideértve a

pénzbüntetés vagy a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést is -, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet

bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt.

(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti.

(3) A 48. § (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság

megszüntetésének feltételei fennállnak-e.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 39. B) A kitartottság és a kerítés 275/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

39. B) A kitartottság és a kerítés

Jellegük: nemi erkölcs elleni bűncselekmények A kitartás tartalmilag „eltartást” jelent. Amíg az eltartás belső kapcsolaton, vagy jogi kapcsolaton alapuló, erkölcsileg helyeselhető magatartás, addig a „kitartás‖ kifejezés negatív erkölcsi értékelést fejez ki. A kitartó és a kitartott között nem, vagy nem elsősorban szexuális kapcsolat áll fenn, hanem vagyoni jellegű viszony. A kitartó a kitartott anyagi igényeit elégíti ki, az anyagi juttatás fedezetét pedig a kitartó prostitúció útján szerzett jövedelme adja – a prostitúció tényállási elem! I. Kitartottság

Btk. 206. § Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el, és három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

1. Jogi tárgya: a nemi kapcsolatoknak társadalmilag elfogadott rendje

2. Elkövetési magatartás: kitartás

Anyagi juttatás elfogadása, mely az elkövető megélhetési forrásának tekinthető. Teljes a kitartottság, amikor az elkövető kizárólag, vagy pedig túlnyomórészt a kitartó jövedelméből él. Ezzel szemben „részleges” a kitartottság, ha az elkövetőnek van saját jövedelme – akár legális, akár illegális –, de ezen felül rendszeresen kap az üzletszerű kéjelgést folytató személytől anyagi juttatásokat. A bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy ezek a juttatások rendszeresek és ne jelentéktelen mértékűek legyenek. A kifejtettekből következően a kitartottság abban az esetben is megállapítható, ha az elkövetőnek van megfelelő vagyona vagy jövedelme. Az elkövetési magatartás folyamatos jellegű, ezért folytatólagos elkövetés nem állapítható meg. Ezzel

kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy az elkövetési időszak az első fokú ítélet meghozataláig terjed, a másodfokú eljárásig eltelt idő nem vonható az ítélkezés körébe. Ezen időszak azonban újabb büntetőeljárás alapjául szolgálhat. 3. Alanya: tettesi minőségben bárki elkövetheti -> kivéve: akik törvénynél vagy más oknál fogva jogosultak arra,

hogy őket a prostituált eltartsa Nem zárja ki a büntethetőséget, ha a kitartott a házastársa az üzletszerű kéjelgést folytató személynek. 4. Bűnösség: csak szándékosan követhető el

Az elkövető tudja, hogy a kitartó üzletszerű kéjelgést folytat (nemi közösülést és fajtalanságot üzletszerűen folytat) 5. Egység&Halmazat

367:

A kerítéssel kapcsolatos halmazati kérdésekkel összefüggésben felmerülhet a kérdés, hogy miként minősül a terhelt cselekménye, ha ő az, aki a nőt rábírja az üzletszerű kéjelgésre, ugyanakkor a prostituálttól a közösülésért kapott pénzből rendszeresen részesül. Ilyen esetben csak a kitartottság megállapításának van helye.

A Btk. 205. § (4) bekezdése szerint minősülő rábírással elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette abba beleolvad, és csupán súlyosító körülményként kerülhet értékelésre. 6. Mellékbüntetésként: kitiltásnak is helye van

367

Záróvizsga-kérdés: Mi van, ha nem egy személlyel tartatja ki magát, hanem többel? A 3/1999. BJE határozat értelmében a kitartottság (Btk. 206. §) akkor is természetes egység, és nem létesül bűnhalmazat, ha az elkövető több olyan személlyel tartatja ki magát, aki üzletszerű kéjelgést folytat.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 39. B) A kitartottság és a kerítés 276/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

II. Kerítés

Btk. 207. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el, és

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést

a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be

nem töltött személy sérelmére,

b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel

c)

követik el.

(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő


1. Tárgya: a nemi kapcsolatoknak társadalmilag elfogadott rendje

2. Elkövetési magatartás: a közösülésre vagy fajtalanságra megszerzés

A bírói gyakorlat szerint ez olyan magatartást jelent, amely megteremti a másokkal történő nemi kapcsolat közvetlen lehetőségét, és amely többnyire a passzív alany befolyásolása, rábírása folytán történik. A megszerzésnek más személy részére kell történnie. Általában nem büntetendő az, aki maga részére szerez

meg valakit közösülésre vagy fajtalanságra, azonban az ilyen magatartás a passzív alany életkorától és az elkövetőhöz fűződő személyi kapcsolatától függően más nemi erkölcs elleni bűncselekményt valósíthat meg. A bírói gyakorlat szerint a kerítés bűntettének elkövetési magatartásaként megjelölt megszerzés befejezetté válik

368 azáltal, ha az elkövető anyagi haszonszerzés céljából harmadik személy számára a passzív alannyal való

nemi cselekmény közvetlen lehetőségét megteremti (BH 2003. 8.). 3. Alanya: bárki lehet

4. Bűnösség: csak egyenes szándékkal valósítható meg – a törvény célzatot is értékel!

A haszonszerzési célzatnak az elkövetéskor kell meglennie, ezért a megszerzésért nyújtott anyagi ellenszolgáltatás – a célzat hiányában – nem teszi a cselekményt a kerítés bűntettévé.

A büntethetőség szempontjából közömbös, hogy az elkövető az anyagi előnyt ténylegesen megkapta-e vagy sem, továbbá az is, hogy az említett előnyt megszerzési magatartás kifejtése előtt, vagy pedig az után kapta. Nem bír jelentőséggel a bűncselekmény megállapítása szempontjából az sem, hogy a vagyoni előnyt melyik féltől kapta.


A (2) és a (3) bekezdés határozza meg – minősítő tényezők:

üzletszerűség

az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetés

megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel történő elkövetés

6. Sui generis bűncselekmény: a (4) bekezdésben szabályozott üzletszerű kerítésben megállapodás, mint előkészületi magatartás 7. Egység&Halmazat:

Rendbeliség: annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány passzív alanyt az elkövető „megszerez”.

Folytatólagosság: amennyiben a kerítő ugyanazt a passzív alanyt több különböző alkalommal szerzi meg és a Btk. 12. § (2) bekezdésben

369 meghatározott egyéb feltételek is fennállnak.

Látszólagos alaki halmazat: a kiskorú veszélyeztetésének a Btk. 195. § (1) és (2) bekezdésében370

írt alakzata, a kerítésnek a (3) bekezdés a) pontjában megfogalmazott minősített esetével.

368

A jogirodalomban azonban ettől eltérő állásponttal is találkozunk, mely szerint a törvényi tényállásban megfogalmazott „közösülésre‖, „fajtalanságra‖ szövegből azt a következtetést kell levonni, hogy a bűncselekmény befejezettségéhez a szexuális cselekmények megvalósítása is szükséges (Földvári/Sinku). 369

Btk. 12. § (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással,

azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. 370

Btk. 195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a

kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy

züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 40. A) Az életfogytig tartó szabadságvesztés 277/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

40. A) Az életfogytig tartó szabadságvesztés

I. A szabadságvesztés általános jellemzői

Az életfogytig tartó szabadságvesztést az 1971. évi 28. tvr. elevenítette fel azzal a céllal, hogy áthidalja a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartama és a halálbüntetés közötti nagy távolságot. A halálbüntetésre vonatkozó törvényi rendelkezések megsemmisítését [23/1990. (X. 31.) AB határozat] követően az életfogytig tartó szabadságvesztés lett a legsúlyosabb büntetés a magyar szankciórendszerben. Az 1978. évi IV. törvény miniszteri indoklása szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés határozatlan tartamú, de a jogirodalomban számos szerző más álláspontra helyezkedik: Szerintük az életfogytig tartó szabadságvesztés tartalmaz határozatlansági mozzanatot (a büntetés akár az elítélt élete végéig is tarthat, és ennek időpontja bizonytalan), mégsem tekinthető a szó szoros értelmében határozatlan tartamú ítéletnek – ugyanis döntően a végrehajtó szervektől függ a szabadlábra helyezés.

Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a törvényben meghatározott időtartam letelte után feltételes szabadságra bocsátható – amennyiben az ítéltet hozó bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárta ki. Az életfogytig tartó szabadságvesztés annyiban határozott, hogy az ítélet meghozatalakor pontosan rögzítik azt az időt, amelynek letöltése előtt az elítélt biztosan nem szabadulhat.

II. Az életfogytiglan tartó szabadságvesztés általános szabályai

A törvény 40. §-a a szabadságvesztés szabályozását az időtartamok meghatározásával kezdi, mely alapvetően kétféle lehet:

a határozott ideig tartó szabadságvesztés

az életfogytiglani szabadságvesztés Ugyanez a törvényszakasz határozza meg a határozott idejű szabadságvesztés generális minimumát (2 hónap), generális maximumát (15 év), és a halmazati vagy összbüntetés, továbbá bűnszervezetben történő elkövetés esetén érvényes abszolút maximumát (20 év). Szintén ez a törvényszakasz határozza meg, hogy életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni csak azzal szemben lehet, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Az életfogytiglani büntetés csak meghatározott bűncselekmények esetében, körülbelül 30 törvényi tényállásban található meg – minden esetben mint alternatív szankció 10-15 évig terjedő szabadságvesztés büntetés mellett. Életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények (példák a teljesség igénye nélkül):

Az állam elleni bűncselekmények körében: o Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [Btk. 139. § (1) bekezdés] o Rombolás [Btk. 142. § (2) bekezdés] o Az ellenség támogatása [Btk. 146. § (1) bekezdés]

Az emberiség elleni bűncselekmények körében: o Népírtás [Btk. 155. § (1) bekezdés] o Apartheid [Btk. 157. § (1) bekezdés]

A háborús bűncselekmények körében: o Polgári lakosság elleni erőszak [Btk. 158. § (2) bekezdés] o Bűnös hadviselés [Btk. 160. §] o Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [Btk. 160/A. § (1) bekezdés]

A személy elleni bűncselekmények körében: o Emberölés [Btk. 166. § (2) bekezdés]

A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körében: o Emberrablás [Btk. 175/A. § (4) bekezdés]

A közrend elleni bűncselekmények körében: o Terrorcselekmény [Btk. 261. § (1) bekezdés] o Légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű

hatalomba kerítése [Btk. 262. § (2) bekezdés]

A közegészség elleni bűncselekmények körében: o Visszaélés kábítószerrel [Btk. 282/B. § (3) bekezdés]

A katonai bűncselekmények körében: o Szökés [Btk. 343. § (4) bekezdés] o Kötelességszegés szolgálatban [Btk. 348. § (3) bekezdés] o Zendülés [Btk. 352. § (3) bekezdés] o Parancs iránti engedetlenség [Btk. 354. § (3) bekezdés] o Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [Btk. 355. § (5) bekezdés]

A magyar büntetési rendszerben nincs olyan bűncselekmény, amelyre kizárólag életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki!


Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények körének előfordulási gyakoriságára tekintettel a bíróság életfogytiglani szabadságvesztést az esetek túlnyomó többségében a szándékos emberölés minősített esetei miatt szab ki. Kiszabásának két feltétele van:

Olyan bűncselekmény elkövetése, melynek büntetési tételei között (speciális minimum és maximum) az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés szerepel;

Az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor betöltötte a 20. életévét. A magyar büntetési rendszerben a szabadságvesztés egységes büntetési nem, de ezen belül nemcsak tartama szerint, hanem végrehajtási fokozata szerint is eltérő, mely az egyéniesítést szolgálja. Mindez alól kivétel az életfogytig tartó szabadságvesztés: kizárólag fegyházban lehet végrehajtani [Btk. 42. § (1) bekezdés].

További szigorítás, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés esetében nem alkalmazható a Btk. 46. § (1) bekezdése

371 szerinti szabályozás, melynek értelmében a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan

magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban lehessen végrehajtani. Az életfogytig tartó szabadságvesztés speciális szabályai:

a feltételes szabadságra külön rendelkezések vonatkoznak;

az életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzmellékbüntetés nem szabható ki;

az életfogytig tartó szabadságvesztésre szóló ítélet nem foglalható összbüntetésbe;

az elítélt bírósági mentesítésben nem részesülhet, hanem csak kegyelem útján mentesülhet a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

III. A feltételes szabadlábra bocsátás

A feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén sem kizárt, de az erre vonatkozó rendelkezéseket a Btk. külön §-ban szabályozza. 1. Legkorábbi időpont – Az életfogytiglani szabadságvesztés az 1998. évi törvénymódosítás óta tényleges életfogytiglani

szabadságvesztést jelenthet, kivéve, ha a bíróság nem zárja ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, és meghatározza annak legkorábbi időpontját

372.

– Tehát nem elég az, ha a bíróság nem zárja ki, hanem expressis verbis meg kell jelölnie azt a legkorábbi időpontot is, amikor arra sor kerülhet.

– Ha a bíróság elfelejt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről nyilatkozni, akkor a Be. törvény a 557. §

373 szerinti „feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása” elnevezésű jogintézmény

alkalmazására kerülhet sor: „A bíróság utólag határoz, ha a jogerős ítélet a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban nem a törvényeknek megfelelően rendelkezett.”

2. Ha a bíróság nem zárja ki a feltételes szabadság lehetőségét, meg kell határoznia a legrövidebb időtartamot:

minimum 20 év;

olyan bűncselekmények esetén, amelyek büntethetősége nem évül el (pl. szándékos emberölés minősített esetei) minimum 30 év.

Tekintettel arra, hogy a bírói gyakorlat az életfogytig tartó szabadságvesztést csak a legsúlyosabb élet elleni bűncselekményeknél alkalmazza, a feltételes szabadságra bocsátás főszabályként a 30 év kiállása után lehetséges. A feltételes szabadságra bocsátás legkésőbbi időpontját a törvény nem határozza meg, hanem a bíróság döntésére bízza. Így 30 évnél távolabbi időpontot is meg lehet határozni. Ha azonban – az elkövető életkorához mérten – a megállapított időtartam megfelel az átlagos élettartamnak, akkor az – tartalmilag – a feltételes szabadság kedvezményéből való kizárással egyenlő. A bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó szempontok mérlegelése alapján arra a következtetésre is juthat, hogy az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárja. Ebben az esetben az elítélt csak végrehajtási kegyelem útján szabadulhat az életfogytig tartó szabadságvesztésből. Az, hogy az ítélkező bíróság határozatában meghatározott legkorábbi időpont bekövetkezett, azaz az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot (objektív feltétel), még nem jelenti automatikusan azt, hogy az

371

Btk. 46. § (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel

enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a

büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. 372

Btk. 47/A. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi

időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.

(2) Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó

szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. 373

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról: A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása Be. 557. § (1) A bíróság utólag határoz, ha a jogerős ítélet a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

(2) Ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról határoz utólag, tárgyalást tart.


elítélt szabadul is: Ehhez még egy mérlegelés pozitív eredménye is szükséges [Btk. 47. § (1) bekezdés374

] „alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető” (szubjektív feltétel).

Ezt a mérlegelést – a szabadon bocsátásról szóló döntést – büntetés-végrehajtási bíró végzi. Ha nem bocsátja az elkövetőt a legrövidebb időtartam letelte után azonnal feltételes szabadságra, akkor legkésőbb 2 év múlva, azt követően pedig évente kell újra felülvizsgálnia az elítélt szabadságra bocsátásának lehetőségét. A feltételes szabadság időtartama életfogytig tartó szabadságvesztés esetén: 15 év

375.

A feltételes szabadságra bocsátás konjunktív feltételei életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés esetén: A. az ítélkező bíróság ne zárja ki annak lehetőségét B. az ítélkező bíróság meghatározza a legkorábbi időpontját C. problémamentesen teljen el az időtartam D. a bv. bíró megítélése szerint a büntetési cél további szabadságelvonás nélkül is elérhető legyen.

3. Mi történik a feltételes szabadsággal, ha az elkövetőt újabb bűncselekmény miatt elítélik? Ha újból életfogytiglanra ítélik: Ilyenkor az ítéletet hozó bíróság, ítéletében kimondja, hogy korábbi

életfogytiglaniból az elkövető nem bocsátható feltételes szabadságra. Ha még a korábbit nem hajtották végre, akkor az ismételten kiszabott életfogytiglan nem hajtható végre [Btk. 47/C. § (2) bekezdése]. 4. Az életfogytig tartó szabadságvesztés és a határozott ideig tartó szabadságvesztés kollíziója: Jogszabályi alap: Btk. 69. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés és a

közérdekű munka nem hajtható végre.

Kommentárok:

A 2. pont a gyakorlatban nem fordulhat elő.

a 4. pont is problémás, ugyanis aki az életfogytiglani végrehajtása alatt követ e bűncselekményt, az egyáltalán hogyan kerül feltételes szabadságra?

A 3-5. pontoknál szereplő maximum 20 éves kitétel felesleges, ugyanis annál (a Btk. generális maximum szabálya alapján) több ki sem szabható. Az 5 éves alsó határ azonban sokszor, így a legkisebb súlyú bűncselekményeknél is indokolatlanul sújtja az elkövetőt. A 3-5. pontoknál nem kell, hogy a határozott idejű szabadságvesztés végrehajtandó legyen, a felfüggesztett szabadságvesztés is elég. A legkorábbi időpont elhalasztásáról a bíróság a Be. törvény alapján különleges eljárásban, de a bűntetti eljárás szabályai szerint határoz.

A Btk. 47/C. § az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás általános

feltételeit tartalmazza, melyek lényegüket tekintve megegyeznek a határozott ideig tartó szabadságvesztés szabályaival. A különbség a határozott szabadságvesztés szabályaihoz képest : Az életfogytig tartó szabadságvesztésnél a bíróság határozza meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, míg a határozott ideig tartó szabadságvesztés esetében ezt a törvény konkrétan megjelöli.

374

Btk. 47/C. § (1) A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt

letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. 375

Btk. 48. § (1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén

tizenöt év.

Újabb bűncselekmény elkövetési ideje

Újabb bűncselekmény elbírálásának ideje

Jogkövetkezménye

1. Életfogytiglanira ítélés előtt [Btk. 47/B. § (1) bekezdése]

életfogytiglani végrehajtása alatt, határozott tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés

A bíróság a feltételes szabadság legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.

2. Életfogytiglanira ítélés előtt [Btk. 47/B. § (2) bekezdése]

feltételes szabadságra bocsátás alatt, határozott tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés

A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és annak legkorábbi idejét a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.

3. Életfogytiglani végrehajtása alatt [Btk. 47/B. § (3) bekezdése]

az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélés

A bíróság a feltételes szabadság legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legkevesebb 5 és legfeljebb 20 évvel elhalasztja.

4. Életfogytiglani végrehajtása alatt [Btk. 47/B. § (4) bekezdése]

az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélés

A feltételes szabadságot a bíróság megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamával, de legkevesebb 5 és legfeljebb 20 év közötti időtartamra elhalasztja.

5. Feltételes szabadságra bocsátás ideje alatt [Btk. 47/B. § (5) bekezdése]

az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélés

A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 40. B) Az orgazdaság 280/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

40. B) Az orgazdaság

I. Az orgazdaság

Az orgazdaság járulékos bűncselekmény376

, mely egy alapcselekményt feltételez. Ez utóbbi csak a Btk. 326. § (1) bekezdésében felsorolt valamelyik vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény lehet: csempészet, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, jogtalan elsajátítás vagy orgazdaság. Az orgazdaság azonban egyben önálló bűncselekmény is, mivel a törvényhozó önálló törvényi tényállásban szabályozta, önálló szankciókkal és önálló felelősségi formákkal. Ebből következően amennyiben az alapcselekmény elkövetője bármely okból nem büntethető, ez az orgazdaság megállapítását – ha a cselekmény tényállásszerű – nem zárja ki. Ha azonban az alapcselekmény nem bűncselekmény, hanem például csak szabálysértés, úgy az orgazda cselekménye nem minősül bűncselekménynek, esetleg az orgazdaság szabálysértése valósul meg. I. Tényállása

Btk. 326. § (1) Aki csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból,

jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében

közreműködik, orgazdaságot követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az orgazdaságot

a) kisebb értékre,

b) a szabálysértési értékre üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot nagyobb értékre vagy kulturális javak

körébe tartozó tárgyra követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) jelentős értékre,

b) nagyobb értékre üzletszerűen

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen nagy értékre,

b) jelentős értékre üzletszerűen

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen jelentős értékre,

b) különösen nagy értékre üzletszerűen

c)

követik el.

1. Jogi tárgy: vagyoni jog, amelyet az elkövető olyanképpen sért, hogy biztosítja a vagyoni jogot közvetlenül sértő személy cselekményével előidézett helyzet fenntartását A bűncselekmény tárgya csak olyan vagyoni jog lehet, amely valamely dologban testesül meg, így jelentősége

van az elkövetési tárgynak. Elkövetési tárgy: a tényállásban meghatározott kilenc vagyon elleni, és a csempészet bűncselekményéből (alapcselekményből

377) származó, az elkövető számára idegen, értékkel rendelkező dolog.


a) megszerzés, b) elrejtés, c) elidegenítésben való közreműködés.

ad a) Megszerzés az elkövetési tárgy – akár ingyenesen, akár ellenérték fejében történő – birtokbavétele az

alapcselekmény elkövetőjének és az orgazdának akarat-megegyezése folytán.

376 Az orgazdaság járulékos jellegű, a tárgyi bűnpártoláshoz hasonló bűncselekmény.

Az orgazdaság a (tárgyi) bűnpártolás összevetése:

Tárgyi bűnpártolás megállapítható a 9 vagyon elleni bűncselekmény esetében (a bűncselekményi kör behatárolható) a bűnpártolást nem lehet

kizárni a vagyon elleni bűncselekmények köréből sem ebben az esetben a következő az okfejtés: A bűnpártoló az elkövető érdekében

cselekszik (az elkövetőnek nyújt segítséget, az elkövetőért teszi ezt a bűnpártoló tevékenységét) az orgazda a saját érdekében. 377 A miniszteri indoklás szerint az alapcselekményből származó dolgon azt a dolgot is érteni kell, amely az alapcselekmény elkövetéséből

közvetve származik. Ilyennek kell tekinteni azt, amely az alapcselekményből származó dolog helyébe lépett, illetve amely az alapcselekményből közvetlenül származó dolog feldolgozása útján jött létre.


ad b) Elrejtés akkor valósul meg, ha az elkövető a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy

a dolgot formálisan birtokba vette volna (miniszteri indoklás). Tipikus esete a rejtekhely biztosítása a dolog számára. ad c) Elidegenítésben való közreműködés: segítségnyújtás ahhoz, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot

értékesíthesse. Az orgazda ilyenkor rendszerint közvetítőként lép fel. Ez az elkövetési tevékenység több hasonlóságot mutat a 244. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott tárgyi bűnpártolással. Elhatárolása a bűnpártolástól:

Az alapbűncselekmény szempontjából: A tárgyi bűnpártolás esetében bármely bűncselekmény lehet <-> orgazdaság csak a törvényben felsorolt 9 vagyon elleni bűncselekményhez kapcsolódhat.

A célzat szempontjából: A tárgyi bűnpártolás esetében csak a minősített esetben van célzat <-> az orgazdaság mindig célzatos (vagyoni haszonszerzés végett).

Az elkövető szempontjából: tárgyi bűnpártolás elkövetője az alapbűncselekmény elkövetőjének érdekében cselekszik <-> az orgazda a saját érdekében.

Summázva: Az orgazdaság csak a törvényi tényállásban taxatíve felsorolt bűncselekményekhez járulhat, míg a

bűnpártolás bármely bűncselekményhez; továbbá az orgazdaság célzat nélkül nem valósulhat meg, a bűnpártolást viszont a célzat csak súlyosabban büntetendővé teszi. 3. Alanya: az alapcselekmény elkövetőjén és a dolog tulajdonosán kívül bárki lehet

4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el Az elkövető tudatának mindenekelőtt azt kell átfognia, hogy az elkövetési tárgy az orgazdaság törvényi tényállásában felsorolt valamelyik bűncselekményből származik. Az már nem szükséges, hogy az orgazda ismerje az alapcselekmény büntetőjogi minősítését, elegendő annak tudata, hogy a birtokos a dolgot valamilyen büntetendő, jogilag tiltott cselekménnyel szerezte. Ezzel az elkövetőnek akkor kell tisztában lennie, amikor az orgazdaság elkövetési magatartását kifejti. Ha a jóhiszemű szerző később szerez tudomást a dolog eredetéről, akkor sem válik orgazdává, ha a dolgot továbbra is megtartja. Az orgazdaság célzatos bűncselekmény. Az elkövetőnek a törvényi tényállásban értékelt célja a vagyoni haszonszerzés. Nem feltétel, hogy az orgazda a saját vagyoni haszna érdekében cselekedjék. A tevékenység, akkor is megvalósítja az orgazdaságot, ha az elkövető azt nem a saját vagyoni haszna, hanem hozzátartozója érdekében vagy más személy érdekében hajtotta végre (BJD 2452.). Ha azonban az elkövető az alapcselekményből származó dolgot az alapcselekmény tettesének vagy részesének a számára és érdekében rejti el vagy működik közre a dolog elidegenítésében, a cselekménye nem orgazdaságnak, hanem bűnpártolásnak minősül még akkor is, ha ez a bűnpártoló számára is vagyoni haszonnal jár. 5. Felelősségi formái:

a) Az orgazdaság szabálysértéséről a hatályos Sztv. 157. §-a378

rendelkezik. b) A bűncselekményt megvalósító orgazdaság vétség, bűntett, illetőleg bűntett valamely minősített változata lehet. A bűncselekmény felelősségi formái elsősorban az elkövetési tárgy értékére

379 tekintettel

alakulnak. c) A büntető jogszabály az érték mellett két egyéb olyan körülményt is megjelöl, amelyek az érték szerint minősülő orgazdaságot eggyel súlyosabb felelősségi forma körébe utalják:

üzletszerűség380

kulturális javak (csak kisebb értékű javak esetén) 6. Egység&Halmazat:

378

Szabálysértési törvény 157. § (1) Aki

a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,

b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást,

c) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 379








törekszik;


Anyagi halmazat: A Legfelsőbb Bíróság 4/2004. Büntető Jogegységi Határozata

381 értelmében, ha az elkövető

több – a folytatólagosság törvényi egysége alá nem vonható – cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság bűncselekményének törvényi tényállását, anyagi halmazat létesül, és annyi rendbeli orgazdaságot kell megállapítani, ahány alkalommal a törvényben felsorolt alapbűncselekményekből származó dolgokat az orgazda vagyoni haszon végett megszerezte, elrejtette, vagy elidegenítésében közreműködött. Folytatólagosság: Folytatólagosan elkövetettnek minősül az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési

magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya (sértettje) nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő „azonos sértett sérelme‖ történő elkövetés hiánya – ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak – a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki. Személyek száma: Az orgazdaság bűncselekménye körében a bűnhalmazat vagy a folytatólagosság

megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat, s annak sem, hogy az alapbűncselekményeket hány személy sérelmére követték el. 7.) Magánindítvány: a vagyon elleni bűncselekményeknél vonatkozó szabályok

382,383,384 az irányadók

II. A jövedéki orgazdaság 1. Tényállása:

Btk. 311/A. § (1) Aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart,

felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű



a) a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre,

b) az (1) bekezdés szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen

követik el.


a) a bűncselekményt különösen nagy értékű jövedéki termékre,

b) a (2) bekezdés szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen

követik el.


a) a bűncselekményt különösen jelentős értékű jövedéki termékre,

381

4/2004. BJE határozat: I. Ha az elkövető több - a folytatólagosság törvényi egysége alá nem vonható - cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság bűncselekményének (Btk. 326. §) törvényi tényállását, anyagi halmazat létesül, és annyi rendbeli orgazdaságot kell megállapítani, ahány alkalommal a törvényben felsorolt alapbűncselekményekből származó dolgokat az orgazda vagyoni haszon végett megszerezte, elrejtette, vagy elidegenítésében közreműködött. II. Folytatólagosan elkövetett [Btk. 12. §-ának (2) bekezdése] az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya (sértettje) nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő "azonos sértett sérelmére" történő elkövetés hiánya - ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki. III. Az orgazdaság bűncselekménye körében a bűnhalmazat vagy a folytatólagosság megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat, s annak sem, hogy az alapbűncselekményeket hány személy sérelmére követték el. 382 A magánindítványtól függés esetei:

- kisebb jelentőségű bűncselekmények, - a sértett szubjektív megítéléstől függ, hogy történt-e bűncselekmény, - az elkövető és a sértett viszonya (lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, jármű önkényes

elvétele esetében) 383

















b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen

követik el.

(5)

(6) E § alkalmazásában a jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell

figyelembe venni.

2. Jogi tárgy: az állam pénzgazdálkodásának, bevételi rendszerének törvényes működése, az adók és járulékok, társadalombiztosítási tagdíjak megfizetéséhez fűződő közérdek A bűncselekménynek a dogmatika hagyományos fogalma szerinti elkövetési tárgya a jövedéki adózás alól elvont termék, közvetett – a magatartás eredményeképpen felfogható – elkövetési tárgynak tekinthető – a Btké. 26. §-t is figyelembe véve – az adók mellett a különféle járulékokat, az illetékeket és az illeték módjára fizetendő díjakat (például a szerzői jogdíjat). 2. Elkövetési magatartások: (lényegesen eltérnek az orgazdaság elkövetési magatartásaitól)

a) megszerzés, b) tartás, c) felhasználás, d) forgalomba hozás, e) kereskedés.

3. Alanya: az alapcselekmény elkövetőjén és a dolog tulajdonosán kívül bárki lehet (mint az orgazdaságnál)

4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el Az alaptényállás célzatot is tartalmaz: ez a vagyoni haszonszerzés! 5. Felelősségi formái:

A minősítés alapja a jövedéki termék értéke és az üzletszerűség.

Az alaptényállás vétség, mely 2 érték-kategóriát, a kisebb és a nagyobb értékre elkövetést ölel fel – tehát a 20.000 Ft-os szabálysértési értékhatártól 2 millió Forintig terjedő értéktartományt;

Bűntetti minősítés + 3 évig terjedő szabadságvesztés: jelentős értékre (2 millió Ft – 50 millió Ft), vagy az alaptényállási értékre üzletszerű elkövetés;

Bűntetti minősítés + 1-5 évig terjedő szabadságvesztés: különösen nagy értékre (50 millió Ft – 500 millió Ft), vagy jelentős értékre történő üzletszerű elkövetés;

Bűntetti minősítés + 2-8 évig terjedő szabadságvesztés: különösen jelentős értékre (500 millió Ft felett), vagy különösen nagy értékre történő üzletszerű elkövetés.

A törvényi tényállás (6) bekezdése értelmező rendelkezés: E § alkalmazásában a jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni. 6. Egység&Halmazat:

Az orgazdaságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 41. A.) A közérdekű munka és a pénzbüntetés 284/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

41. A.) A közérdekű munka és a pénzbüntetés

I. A közérdekű munka

Btk. 49. § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt

személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és

képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.

(3) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti

pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi.

(4) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekű munkának hat

óra munkavégzés felel meg.

50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része

helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani.

(2) A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy

egynapi közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is

lehet.

A közérdekű munka szabadságelvonással nem járó főbüntetés, mely

anyagi hátránnyal jár az elítéltre nézve – azonban ez csak másodlagos jelentőségű a nevelés mellett.

A munka, mint büntetés 1950-ben került bevezetésre hazai büntetőjogunkba (Btá.):

Bevezetésének indoka, hogy szükség van olyan büntetési nemre, mely alapvetően nevelési jellegű;

Néhány akkori elképzelés szerint uralkodó büntetési nemmé is válhatott volna a javító-nevelő munka;

Alkalmazásával elkerülhetőnek látszottak azok a hátrányok, amelyek a szabadságvesztéssel együtt járnak;

A bűnelkövetők gondolkodásmódjának, tudatának pozitív irányú megváltoztatásába bekapcsolhatóknak tűntek különböző kollektívák;

Az elképzelések nem voltak megalapozottak, a magyar jogi kultúrában pedig nem voltak meg a gyökerek – emiatt ezt a büntetési nemet évente az ítéletek 4-5%-ban alkalmazták.

1984. évi 19. sz. törvényrendelet: szigorított javító-nevelő munka

Indoka: szükség van a zárt rendszerű szabadságvesztés és a javító-nevelő munka között egy ún. félszabad intézményre;

Az elítélt személyi szabadságát lényegesen korlátozta;

Eleinte csak a közveszélyes munkakerülés bűncselekménye miatt lehetett alkalmazni.

1987. évi III. törvény

fenntartotta a kevéssé életképes javító-nevelő munka eredeti változatát, de bevezette új végrehajtási nemként – nyugati példákból kiindulva – a közérdekű munkavégzést is.

Az új végrehajtási típusról a Btk. elég szűkszavúan rendelkezett, hiszen csak annyit tartalmazott, hogy „a közérdekű munkát az elítélt hetente egy napon, a heti pihenőnapon vagy szabadnapon díjazás nélkül végzi.‖

A javító-nevelő munka alkalmazhatóságán a rendszerváltás sem segített, sőt egyre inkább válságba került. Válsága az alábbi okokból fakadt:

* nem vált általánosan alkalmazhatóvá és nem volt világos, hogy alkalmazása milyen elkövetői körrel szemben indokolt és célszerű.

* a munkahelyi légkör, a kollektíva nevelő szerepe nem érvényesült, így a javító-nevelő munka elnevezésében foglalt célkitűzések nem valósulhattak meg.

* egyre többen tekintették részletekben fizetendő pénzbüntetésnek, kiegészítve néhány munkajogi hátránnyal.

* eredetileg a tervutasításos gazdasági rendszerben hozták létre, amely miatt a piacgazdasági viszonyok között nem igazán funkcionálhatott, hisz a privatizáció útján magánosuló gazdasági egységek nem voltak arra kötelezhetők, hogy bárkit is alkalmazzanak. Végül, akár csak a szigorított javító-nevelő munkát, az 1993. évi Btk. módosítás helyezte hatályon kívül.

1993. közérdekű munka intézményének bevezetése

A bűnelkövető büntetésként kénytelen munkát végezni: a heti pihenőnapon vagy szabadnapján, díjazás nélkül – emiatt nehezen képzelhető el, hogy alkalmazása gyakorivá válna.


– A Btk-ban minden esetben vagylagos büntetési nem, szabadságvesztés vagy pénzbüntetés mellett szabható ki. Fontos, hogy amíg a külföldi szabályozások többsége az alkalmazáshoz megkívánja a terhelt beleegyezését is, addig a magyar szabályozás nem. Ezzel viszont a kényszer- és kötelező munka tilalmába ütközik, amely elvet több fontos nemzetközi dokumentum is tartalmaz (pl. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet – ILO keretében elfogadott egyezmények).

– A közérdekű munkára ítélt személy köteles a részére a bíróság ítéletében meghatározott munkát végezni. A személyi szabadsága egyebekben nem korlátozható. Ennek lényege szerint: a bíróság határozza meg, hogy az elítélt milyen munkát végezzen, sőt milyen munkát köteles végezni. Azonban abszolút követelmény, hogy a bíróság e döntés során figyelemmel legyen az elkövető egészségi állapotára, képzettségére, és emiatt csak olyan munkát határozhat meg, amelyet az elkövető előreláthatóan képes lesz elvégezni.

– Az ítélkező bíróságnak már meg kell jelölnie a munka jellegét, amely a gyakorlatban a munka jellegére utalással történik (pl. fizikai munka, szellemi munka).

– A közérdekű munka fiatalkorú elkövetővel szemben csak akkor szabható ki, ha az ítélet meghozatalakor a 18. életévét betöltötte.

– Azt, hogy ténylegesen mely munkahelyen és konkrétan milyen munkát végezzen az elkövető, már az elkövető állandó lakóhelye szerinti megyei bíróságon működő büntetés-végrehajtási bíró dönti el, a hivatásos pártfogó

385 javaslatára. A kijelölésnél figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát,

szakképzettségét, alkalmasságát és az elkövetett bűncselekmény jellegét.

– Időtartam: A közérdekű munkát az elítélt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy szabadidejében díjazás nélkül végzi. Az elkövető számára komoly előnyt jelent az a szabály, mely szerint hetenként 1997 óta már nem csak egy napot dolgozhat le. Így ugyanis hamarabb szabadulhat a kiszabott büntetés terhe alól.

– A közérdekű munka generális minimuma és maximuma: 1-50 nap. A külföldi szabályok elsősorban

órákban szabják meg a közérdekű munka időtartamát, szemben a magyar szabályozással. (Egyébként a magyar Btk. szerint egy napi közérdekű munkának 6 órai munkavégzés felel meg. Ezzel szemben a büntetés-végrehajtásról szóló törvényrendeletben egy eltérő szabály maradt benne: e szerint minimum 4, maximum 8 órai munkavégzéssel egyenértékű egy napi közérdekű munka. Mivel azonban a Btk-ban szereplő szabályt később (1997-ben) hozta az országgyűlés, így a lex posteriori derogat priori-elv miatt annak alkalmazása indokolt.)

– A kiszabott közérdekű munka, vagy annak egy részének nem teljesítése, pontosabban az önkéntes teljesítés elmaradása esetén azt (vagy a hátralévő részt) fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egy napi közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg, és ilyenkor a szabadságvesztés 2 hónapnál rövidebb is lehet. Ebben az esetben az átváltoztató bíróságnak tehát nem kell döntenie a végrehajtási fokozatról, hiszen azt maga a Btk. határozza meg. Az ilyen fogházban letöltendő büntetésből azonban az elkövetőt nem lehet feltételes szabadságra bocsátani. Mint látható a szabályozásból 6 óra helyett az elkövető 24 órát kap, amely komoly arányossági aggályokat vethet fel.

– A közérdekű munka sok előnye közül a legfontosabbak:

a közösségnek is hasznot hajt a büntetés alkalmazásából;

nem érvényesülnek a börtön-ártalmak és a stigmatizáció;

az elítélt nem lesz büntetett előéletű, hisz a jogerőre emelkedés napján a törvény erejénél fogva mentesül;

az állam számára nem jelent nagy költséget, sőt még hasznot is hajthat.

II. A pénzbüntetés

Btk. 51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre

is - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és

életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.

(2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét

legalább száz, de legfeljebb húszezer forintban kell meghatározni.

52. § A pénzbüntetést, meg nem fizetése esetén, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi

tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.

A pénzbüntetés szabadságelvonással nem járó főbüntetés.

– A közérdekű munkához hasonlóan ez is anyagi hátránnyal jár az elítéltre, azonban itt éppen ezzel az anyagi hátránnyal kívánják elérni a bűnelkövetéstől való visszatartást, a tudatukban a bűnelkövetéssel szembeni erős gátló képzetek kialakulását;

– Alkalmazására olyan bűncselekmények esetén kerülhet sor, amelyekhez nem elegendő a díjazás nélküli munkavégzés, hanem erőteljesebb ráhatás szükséges;

385

4/2008. BJE határozat: A közérdekű munka végrehajtása során a terheltnek a pártfogó felügyelő által a munkahely kijelölése előtt tartott meghallgatása a büntetés végrehajtásának az elévülését félbeszakítja.


– Egyes esetekben elegendő ennek alkalmazása a büntetési céljának eléréséhez – alkalmazásával kiküszöbölhetők a szabadságvesztéssel együtt járó hátrányok;

– Preventív hatása is van, különösen az anyagias szemléletű személyek esetében;

– A pénzbüntetés alkalmazása esetében nemcsak a hátrány okozásán, hanem az elítéltet érzékenyen érintő hatáson van a hangsúly – biztosítani kell azt is, hogy az ítéletet mindenki igazságosnak érezze. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a pénzbüntetés kifejezi az elkövetett cselekmény büntetést érdemlőségének a fokát, illetve az elkövetők közötti vagyoni különbségeket;

E cél érdekében került sor a napi tételes rendszer bevezetésére (korábban az ún. globális rendszerben állapították meg a pénzbüntetést – azaz egy fix összeget határoztak meg).

Számításának menete:

A bíróságnak először azt kell eldöntenie, hogy az elkövetőt hány napi jövedelmének megfelelő összegre ítéli, majd

meg kell állapítania a napi jövedelem összegét, végül

a kettő szorzataként a kiszabásra kerülő pénzbüntetés összegét. A bíróságoknak gyakran kell ténybeli adatokra épített vélelemmel kell megbecsülnie az egynapi jövedelmet (nem mindenkinek van hivatalos jövedelme).

Az egynapi tételnek megfelelő összeg megállapításánál a bevételek mellett figyelembe kell venni a létfenntartási költségeket és a tartási kötelezettségeket.

A miniszteri indoklás értelmében a jövedelmet nem hajtó vagyont (pl. ingatlan) figyelmen kívül kell hagyni.

Mivel a tartási kötelezettség általában az együttélő házastársakat közösen terheli gyermekeik vonatkozásában, nehéz figyelmen kívül hagyni az elkövető egyébként ártatlan házastársának jövedelmi viszonyait.

A PÉNZBÜNTETÉS KISZABÁSA

Napi tételek száma Egy napi tételnek megfelelő összeg

Törvényi minimum és maximum: 30-540 napi tétel minimum 100,- Ft, maximum 20.000,- Ft.

A kiszabás során értékelendő

tényezők:

1. Bűncselekmény súlya; 2. A bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előny; 3. A büntetéskiszabási elvek.

1. Az elkövető bevételei (munkabér, egyéb jövedelem, vagyontárgyak hasznai); 2. Az elkövető kiadásai (társadalmi átlag szerint indokolt létfenntartási kiadások, tartási költségek, egyéb indokolt és igazolt kiadások); 3. A fenti kettőből kalkulálható nélkülözhető felesleget (ennek léte nem feltétlenül szükséges az alkalmazáshoz).

Meghatározásánál mit értékel a bíróság?

Az elkövetett bűncselekményt és annak körülményeit

Az elkövető személyi, jövedelmi, vagyoni viszonyait és életvitelét

A pénzbüntetés alkalmazásának gyakorisága jelentősen megnőtt a 90-es években, azonban további növekedésre nem lehet számítani (jelenleg kb. az összes elítélések fele), hisz ennek a büntetésnek a kiszabása feltételezi a fizetőképesség meglétét.

Alkalmazására sor kerül, amikor a Különös Részben:

meghatározott bűncselekmények szankciója csak pénzbüntetés (9 eset), illetve

a szabadságvesztéssel és a közérdekű munkával vagylagos (70 eset)

különös méltánylást érdemlő esetben (87. §):

* ha a büntetés legkisebb mértéke egy (1) évi vagy ennél enyhébb szabadságvesztés

* kísérlet és bűnsegély esetén, ha a törvényben meghatározott büntetés legkisebb mértéke kétévi szabadságvesztés

bármilyen bűncselekmény esetén, ha a törvény a büntetés korlátlan enyhítését lehetővé teszi (pl. alkalmatlan kísérlet, korlátozott beszámítási képesség fennforgása).

A pénzbüntetés előnyei és hátrányai

Előnyei Hátrányai

1. Nem stigmatizál 1. Nem feltétlenül csak az elkövetőre hat, azaz az elkövető családját is hátrányosan sújthatja

2. Nem ragadja ki az elkövetőt családjából és társadalmi környezetéből

2. Nem azonos a szociális hatása a különböző anyagi szinten élő emberek esetén

3. Nem ragadja ki az elkövetőt munkahelyéről 3. Az elkövető helyett más is kifizetheti, így a személyes jellege csökken

4. Az államnak anyagilag előnyös, hiszen neki fizetnek 4. „Komolyabb bűnözők‖ esetén nem bír speciálpreventív hatással

5. Téves ítélet esetén tartalmilag jóvátehető

6. Jól egyéniesíthető az elkövetett bűncselekmény súlyához és az elkövető anyagi viszonyaihoz mérten


Pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre: Amennyiben nem fizetik meg (tehát nem a behajthatatlanságtól függ, elegendő az is, ha csak nem fizetnek), a pénzbüntetés fogházban letöltendő szabadságvesztésre átváltoztatható büntetés (Btk. 52. §). A szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés esetében átléphető a szabadságvesztésre előírt generális minimum (2 hónap). Átváltoztatott pénzbüntetés megfizetése:

A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha már átváltoztatták szabadságvesztésre – ebben az esetben a szabadságvesztés nem hajtható végre.

Amennyiben a pénzbüntetést a szabadságvesztés végrehajtása alatt fizetik meg, az elítéltet azonnal szabadon kell bocsátani.

Amennyiben a pénzbüntetést annak szabadságvesztésre átváltoztatása után részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek az a része hajtható végre, amely a meg nem fizetett pénzbüntetésnek felel meg (Bv. tvr. 69. §

386).

A szabadságvesztésre változtatott pénzbüntetés kihatásai: A pénzbüntetés átváltoztatása folytán helyébe lépő szabadságvesztés nem azonos a szabadságvesztésre ítéléssel, ezért nem fűződnek hozzá azok a jogkövetkezmények sem, amelyek végrehajtandó szabadságvesztéshez szükségszerűen kapcsolódnak. A pénzbüntetés átváltoztatása miatt letöltött szabadságvesztés:

nem alapozza meg a visszaesői minőséget;

nem eredményezi a feltételes szabadság megszüntetését;

nem foglalható összbüntetésbe; A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés átváltoztatás esetén is a pénzbüntetésre vonatkozó szabályok szerint következik be. Átváltoztatott pénzbüntetés elévülése: 5/2008. BJE határozat „A jogerős ügydöntő határozattal kiszabott pénzbüntetés a pénzbüntetésre irányadó általános szabályok szerint évülhet el akkor is, ha azt utóbb fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatják át.”

386

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 69. §

(1) A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság már átváltoztatta szabadságvesztésre.

(2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik, a szabadságvesztés nem hajtható végre, ha pedig a

szabadságvesztés végrehajtása alatt fizetik meg, a befizetés azonosítását követően az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani.

(3) Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztésre átváltoztatás után részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek az a része hajtható végre, amely a meg nem fizetett

pénzbüntetésnek felel meg.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 41. B) Az adócsalás 288/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

41. B) Az adócsalás

Jellege: pénzügyi bűncselekmény

Adócsalás Btk. 310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú

nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az

adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb

mértékben csökken.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben

csökken.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy,

vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha

ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását

kiegyenlíti.

Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás Btk. 310/A. § (1) Az a munkáltató, aki

a) munkaszerződés nélkül,

b) színlelt szerződéssel

alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás

valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezzel az adóbevételt

csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb

mértékben csökken.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben

csökken.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy,

vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha

ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását

kiegyenlíti.

(7) E § alkalmazásában az adóbevétel csökkenésének meghatározásakor az elvont adók összegét egybe kell számítani.

1.) Jogi tárgy: az állam pénzgazdálkodásának, bevételi rendszerének törvényes működése, az adók és járulékok, társadalombiztosítási tagdíjak megfizetéséhez fűződő közérdek A bűncselekménynek a dogmatika hagyományos fogalma szerinti elkövetési tárgya nincs, közvetett – a magatartás eredményeképpen felfogható – elkövetési tárgynak tekinthetjük azonban – a Btké. 26. §-t is figyelembe véve – az adók mellett a különféle járulékokat, az illetékeket és az illeték módjára fizetendő díjakat (például a szerzői jogdíjat). 2.) Elkövetési magatartások:

A bűncselekmény tehát a felsorolt állami bevételek a) megállapítása – (1) bekezdés – vagy b) a már megállapított bevétel megfizetése – (5) bekezdés –

kapcsán követhető el. Ad a) A megállapítás kapcsán elkövetett cselekmény esetén az elkövetési magatartás

jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, ilyen tény (adat) elhallgatása, más megtévesztő magatartás tanúsítása. Minden olyan tény vagy adat jelentősnek tekintendő, amely a fizetési kötelezettség megállapítását befolyásolja. Az adóbevétel csökkentése mindig forintban pontosan meghatározott összeget jelent, melynek lényege, hogy kevesebb adó befizetésére kerül sor, mint a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárás esetén. Az elkövetői magatartás irányulhat arra, hogy egyáltalán ne fizessen adót, továbbá arra is, hogy valamely kedvezményt, mentességet jogosulatlanul vegyen igénybe, és ennek következtében adókötelezettségét a ténylegesnél alacsonyabb mértékben állapítsák meg.


A elkövetési magatartás megkezdésével a bűncselekmény kísérleti szakba jut, befejezetté az eredmény (adóbevétel csökkenése) bekövetkezésével válik. Ad b) Az (5) bekezdés esetében az elkövetési magatartás csak az adó megállapítása után tanúsítható, kizárólag célzatosan. E fordulat esetén az elkövető – megtévesztő célzattal – olyan adatokat, tényeket tár a hatóság elé, amelyek valóságuk esetén halasztást, vagy az adó megfizetése alóli mentesülést eredményezhetnének. 3.) A bűncselekmény következménye: a (törvényes időben történő) behajtás sikertelensége, ami a behajtás jelentős késleltetésében, vagy megakadályozásában nyilvánul meg. A jelentős késleltetésnél irányadó időtartam meghatározásánál elsősorban a gazdasági életben alkalmazott időtartamokból kell kiindulni. Önmagában a végrehajtási eljárás megindítása, a határidők puszta túllépése nem elegendő a bűncselekmény megállapításához. A jogirodalmi álláspontok szerint jelentősnek minősülő a késleltetés, ha az adóbehajtás a megtévesztő magatartás eredményeképpen az egy évet eléri, vagy meghaladja.

A bűncselekmény megvalósulása szempontjából releváns hatóságoknak az adókat tekintve az adóhatóságok, a járulékokat tekintve az adó- és a társadalombiztosítási hatóságok tekinthetők. Az adóhatóságok fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) határozza meg: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési hivatal és szervei (állami hatóság), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság), az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság). E hatóságoknak van törvényi felhatalmazása az adó és a költségvetési támogatás megállapítására, nyilvántartására, az adó beszedésére és végrehajtására, valamint az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzésére és az adókötelezettség megsértésének feltárására. A járulékfizetési kötelezettséget érintő hatóságok körét a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítését (nyilvántartást, ellenőrzést) előíró jogszabályok határozzák meg. Ide tartoznak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervei és a társadalombiztosítási igazgatóságok. Természetesen tényállásszerű a magatartás, ha az elkövetési magatartás olyan hatóságot érint, amely az adott kérdés elbírálásában nem illetékes, de amely egyébként adóhatóságnak vagy a járulékfizetési kötelezettség szempontjából ügydöntő hatóságnak tekintendő. 4.) Alanya: tettesként bárki lehet, akit adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel – ez a 310/A. § esetében a munkáltató Ezek megfizetésére nemcsak magánszemélyek, hanem gyakran közösségek, szervezetek, társaságok kötelesek. Ezek bűncselekmény alanyává nem válhatnak, így büntetőjogilag azt a természetese személyt kell felelősségre vonni, akinek a kötelességét képezte az adókötelezettség teljesítése tárgyában teendő intézkedés. Az adóztatás körében elkövetett bűncselekmény alanya lehet az adóalany, az adózó, és az adó megfizetésére kötelezett egyaránt. A járulékokat a foglalkoztatottak, az egyéni vállalkozások, a társas vállalkozások, illetve a társas vállalkozások tagjai kötelesek megfizetni. Amennyiben a foglalkoztatottak munkaviszonyban állnak, az adó, a járulék, a tagdíj megállapításának és megfizetésének a kötelezettsége a foglalkoztatót terheli. 5.) Bűnösség: A cselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető, tudatának tehát valamennyi tényállási körülményre ki kell terjednie, így például azzal is tisztában kell lennie, hogy az általa eltitkolt adat kötelezettsége megállapítása szempontjából lényeges, vagy hogy tette a behajtás késleltetésére alkalmas. A második fordulat – a célzatra figyelemmel – kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg. 6.) Minősített esetek:

A bűncselekmény mindkét esetét a bevételcsökkenés mértéke minősítheti súlyosabban. A bűncselekménynek szabálysértési alakzata már nincs, az egyes fokozatok tehát a következőképpen alakulnak:

ha a bevétel csökkenése 50 ezer Ft-ot nem halad meg, bűncselekmény nem valósul meg;

50 ezer Ft-tól 200 ezer Ft-ig a cselekmény alapesetéről van szó;

200 ezer Ft-tól 2 millió Ft-ig az elkövető nagyobb mértékű csökkenés miatt;

2 millió Ft és 50 millió Ft között jelentős mértékű csökkenés miatt, végül

50 millió Ft fölötti elkövetési érték esetén különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű csökkenésért felel.

7.) Egység, halmazat:


A cselekmény annyi rendbeli, ahány adó- vagy járuléknemet érint (természetesen az illetékek, díjak is külön veendők figyelembe). Ugyanazon adónemre több adómegállapítási időszakon keresztül megvalósított elkövetési magatartások folytatólagosság általános szabályai szerint képeznek egységet. A különböző adónemekkel kapcsolatban elkövetett adó- és társadalombiztosítási csalás esetén azonban a folytatólagosság megállapítása kizárt. A gyakorlatban a cselekménynek a csalástól történő elhatárolása jelent gondot. Az adócsalás speciálisabb bűncselekmény, mert szűkebb

a passzív alanyok köre,

a megtévesztés vagy tévedésben tartás köre (megállapítás illetve fizetés)

az eredmény (bevételcsökkenés) Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében született a Legfelsőbb Bíróság 1/2006. büntető jogegységi határozata, mely kimondja:

I. Csalás bűncselekményét valósítja meg az, aki adóalanyiság nélkül vagy adóalanyként, de valóságos gazdasági tevékenység nélkül kiállított bizonylatok alapján igényel vissza általános forgalmi adót. A jogi minősítést meghatározó kár a visszaigényelt, s visszautalt, illetőleg egyéb módon elszámolt általános forgalmi adó összege. II. Az adócsalás bűntettét követi el az általános forgalmi adó alanya, ha – akár az általa felszámított

fizetendő adóra nézve, akár más adóalany által előzetesen felszámított levonható adó összegének a feltüntetése körében – fiktív bizonylatok alapján valótlan adatokat közöl az adóhatósággal, amennyiben cselekményének az eredménye a törvényes mértékű adófizetési kötelezettség keretei között marad. A jogi minősítés alapjául szolgáló elkövetési érték az adócsökkentés összege. III. Abban az esetben, ha az adóalany fiktív bizonylatok felhasználásával történő adóelszámolása a törvény szabályai szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének csökkentésén túlmenően jogszerűtlen adó-visszatérítési igényt is eredményez, - függetlenül a visszatérítés módjától – az elkövető terhére az előző 2. pont szerint megállapítandó adócsalás bűncselekményével valóságos alaki halmazatban a visszaigényelt adó összegére, mint kárra megvalósult csalás bűncselekményét is meg kell állapítani.

Az adócsalás halmazatban állhat a magánokirat-hamisítással.

8). Büntethetőséget megszüntető ok: A (6) bekezdés büntethetőséget megszüntető okot állapít meg az (1) bekezdésben meghatározott alapeset elkövetője javára. Nagyobb társadalmi érdek fűződik ugyanis a sérelem reparálásához, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 42. A) A mellékbüntetések 291/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

42. A) A mellékbüntetések

I. A mellékbüntetésekről általában

– A hatályos büntetőjog különbséget tesz fő- és mellékbüntetések között. A főbüntetések önállóan alkalmazható szankciók, amelyek közül a bíróság mindig csak egyet alkalmazhat.

– A mellékbüntetések specialitása, hogy általában valamilyen főbüntetés mellett alkalmazzák őket, és egyszerre több mellékbüntetés is kiszabható.

– Alkalmazásuk indoka: növelhetik a főbüntetés hatékonyságát, elősegíthetik az újabb bűnelkövetések megelőzését

– Mellékbüntetés alkalmazása önálló büntetésként: Mivel az új Btk. a prevenciót helyezte előtérbe, a bűnözés és a bűnelkövetők alapos vizsgálata alapján kialakult az a nézet, miszerint előfordulnak olyan esetek, amikor a bűnelkövetővel szemben nem szükséges egyik főbüntetés alkalmazása sem, hanem elegendő egyik vagy másik mellékbüntetés önálló végrehajtása ahhoz, hogy a büntetés törvényben meghatározott célja

387

teljesüljön:

Bizonyos esetekben elegendő a mellékbüntetés önálló alkalmazása, mert általa az újabb bűnelkövetés fizikai lehetősége szűnik meg (pl. közlekedési bűncselekmények egyes eseteiben elegendő lehet a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása);

Alkalmazásuk sokszor nagyon súlyos következményekkel jár, mivel érzékenyen érinti az elkövetőt (pl. foglalkozástól eltiltás);

Kriminálpolitikai szempontból előnyös az a hatás, hogy a mellékbüntetés önálló kiszabásával elkerülhetővé válik a szabadságvesztés alkalmazása olyan esetekben, amikor arra nincs szükség.

– A törvény a felsorolt mellékbüntetések közül a közügyektől eltiltás (ugyanis kiszabására rendszerint olyan

súlyos esetekben kerül rá sor, amikor a szabadságvesztés kiszabásától nem lehet eltekinteni) és a pénzmellékbüntetés (főbüntetések közt már szerepel önállóan a pénzbüntetés) önálló büntetéskénti alkalmazását nem teszi lehetővé.

– A mellékbüntetések bizonyos fajtáinál lehetőség van arra, hogy a bíróság ne főbüntetés mellett, hanem önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül rendelje el alkalmazását

388: Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől

eltiltás, kitiltás és kiutasítás esetén van lehetőség az ilyen módon történő alkalmazásra, feltéve, hogy a bűncselekmény büntetési tétele 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb és a büntetés célja így is elérhető.

Önálló büntetésként azonban csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni

389!

– Fontos, hogy a mellékbüntetések egyes típusai csak meghatározott főbüntetés mellett alkalmazhatók,

továbbá a pénzfőbüntetés mellett nincs lehetőség a pénzmellékbüntetés alkalmazására.

II. A mellékbüntetések és osztályozásuk

Btk. 38. § (2) Mellékbüntetések




4. a kitiltás,

5. a kiutasítás,

6. törölve – itt szerepelt a vagyonelkobzás, 2002. április 1-jei hatállyal átkerült az intézkedések közé


Mellékbüntetések felosztása tartalmuk szerint:

Jogfosztó-korlátozó Vagyoni jellegű

Alapvető tartalma Meghatározott jogok szerzésétől vagy gyakorlásától való eltiltás, vagyis jogoktól való megfosztás illetve korlátozás

Az elkövetőt sújtó anyagi hátrányt foglalnak magukban.

Típusai - közügyektől eltiltás - foglalkozástól eltiltás - járművezetéstől eltiltás

- pénzmellékbüntetés - 2002. április 1-ig vagyonelkobzás [jelenleg intézkedés]

387



Btk. 38. § (3) A (2) bekezdés 2-5. pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, főbüntetés kiszabása helyett (88. §) is alkalmazhatók, ha az alkalmazásuk

egyéb törvényi feltételei fennállnak. 389

Btk. 88. § Mellékbüntetés főbüntetés helyett önálló büntetésként akkor alkalmazható, ha a bűncselekmény büntetési tétele három évi szabadságvesztésnél nem

súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhető. Önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni.


- kitiltás - kiutasítás

Mellékbüntetések felosztása alkalmazásuk szerint:

Csak szabadságvesztés mellett alkalmazható mellékbüntetések:

Más főbüntetés mellett is alkalmazható mellékbüntetések:

Végleges eltiltási lehetőség a következő mellékbüntetéseknél áll

fenn:

közügyektől eltiltás

kitiltás

pénzmellékbüntetés

foglakozástól eltiltás

járművezetéstől eltiltás

kiutasítás

foglakozástól eltiltás

járművezetéstől eltiltás

kiutasítás

III. A közügyektől eltiltás

Btk. 53. § Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra,

hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani.

Btk. 54. § (1) A közügyektől eltiltott

a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben,

b) nem lehet hivatalos személy,

c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában),

d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban,

e) nem érhet el katonai rendfokozatot,

f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt.

(2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti

a) mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja,

b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen.

Btk. 55. § (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.

(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a

közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében szünetelnek, valamint az az idő sem, amely alatt az

elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes

szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.

Kiszabásának feltételei:

Kógens feltételek: szándékos bűncselekmény elkövetése + végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés

Mérlegelést igénylő feltétel: méltatlanság a közügyekben való részvételre → ennek megállapítása

döntően az elkövető személyisége, fokozottabb társadalomra veszélyessége alapján történik – egyik mutatója az elkövetett bűncselekmény jellege és súlya: Súlyosabb vagy a társadalmi együttélési szabályokkal tudatos szembeszegülést tükröződő bűncselekmények elkövetője – a bűncselekmény és személyisége közötti összefüggés intenzitásától függően – általában nem méltó arra, hogy a közügyekben részt vegyen.

Nem helyes annak a büntetésnek a mértékét a törvényben meghatározni, amelyhez már szükségképpen kapcsolódnia kell közügyektől eltiltásnak is. Súlyosabb bűncselekmény elkövetése esetében is mellőzhető a közügyektől eltiltás kiszabása például akkor, ha a bűnelkövetés rendkívül laza összefüggést mutat az elkövető egyébként antiszociálisnak nem nevezhető személyiségével (pl. konfliktus-, szituáció-bűncselekmények esete). A közügyektől eltiltásban rejlő hátrányok: A törvényi rendelkezések először a jövőre vonatkozó hátrányokat sorolják fel, utána pedig rögzítik az ítélet jogerőre emelkedésével bekövetkező jogvesztéseket. Szabadságvesztés: Az eltiltás helyébe nem számítható be a szabadságvesztésben töltött idő, továbbá az az idő sem, amely alatt az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Feltételes szabadság: A feltételes szabadság ideje azonban beleszámít abban az esetben, ha megszüntetésére nem kerül sor.

IV. A foglalkozástól eltiltás

Btk. 56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt

a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy

b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.


(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a

gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy

felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni

vállalkozó.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a

foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely

szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.

Btk. 57. § (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a

foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év,

leghosszabb tartama tíz év.

(2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] foglalkozástól eltiltás

esetében megfelelően alkalmazni kell.

(3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé,

hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon

igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az

eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetőleg arra érdemes. Nem mentesíthető, aki a bűncselekményt

bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól véglegesen eltiltotta.

– Ez a mellékbüntetés bármilyen főbüntetés mellett alkalmazható; – Alkalmazásának 2 esete eltérő feltételeket igényel: az egyik esetben szakképzettséget igénylő

foglalkozásról van szó, a másik esetben bármilyen foglalkozás szóba jöhet; – Foglalkozás = minden olyan tevékenység, amelyet valaki élethivatásszerűen, megélhetésének biztosítása

végett, kereseti céllal folytat [a törvény tágíthatja az itt szóba jöhető tevékenységek körét – pl. a 171. § (4) bekezdése

390];

– Szakképzettséget igénylő foglalkozás = ennek gyakorlásához rendszerint alakszerű képesítés szükséges (ezt pótolhatja megfelelő gyakorlat is)

– Alkalmazásának két esete:

56.§ (1) bekezdés

„a” pont szerinti eltiltás

56.§ (1) bekezdés

„b” pont szerinti eltiltás

1. Szakképzettséget igénylő foglalkozás 1. Szakképzettséghez nem kötött, bármilyen foglalkozás

2. A foglalkozás szabályainak megszegésével 2. Foglalkozása felhasználásával

3. Akár szándékos, akár gondatlan bűncselekménynél alkalmazható

3. Csak szándékos bűncselekménynél alkalmazható

V. A járművezetéstől eltiltás

A társadalom védelmi igénye indokolja ennek a büntetési nemnek az alkalmazását. A járművezetés a jármű jellegétől – elsősorban annak sebességétől, teljesítményétől függően – fokozott veszélyt jelenthet az emberek életére, testi épségére, vagyonára. Ezért indokolt az arra nem, vagy csak kevésbé alkalmas személyek kiszűrése.

A járművezetéstől eltiltást az 1971. évi 28. tvr. vezette be büntetőjogunkba olymódon, hogy azt kiemelte a foglalkozástól eltiltás köréből.

Btk. 58. § (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi

el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

(2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.

Btk. 59. § (1) A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a

járművezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.

(2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására [55. § (2) bekezdés], valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság

igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést [57. § (3) bekezdés] a járművezetéstől eltiltás

esetén megfelelően alkalmazni kell.

– A foglalkozástól eltiltáshoz hasonlóan szabályozza a törvény – az elítéltnek azt a jogát korlátozza, hogy járművet vezessen.

– Ez is bármilyen főbüntetés mellett alkalmazható;

390

Btk. 171. § (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. [Foglalkozás körében elkövetett

veszélyeztetés]


– Végleges hatállyal vagy határozott időre (1-10 évre – az időtartamot években és hónapokban kell megállapítani) lehet kiszabni.

– A foglalkozástól eltiltáshoz hasonlóan kiszabására is két esetben kerül sor – feltételei: i) A járművezetés szabályainak megszegése (engedélyhez kötött járművezetés szabályainak a

megszegése); ii) Bűncselekmény elkövetéséhez használták a járművet (itt nincs engedélyre vonatkozó korlátozás).

Ad i) A jármű fogalmát, valamint azt, hogy milyen járművek vezetéséhez szükséges engedély, a közlekedés rendjét szabályozó rendelkezések

391 szabják meg. A járművezetéstől eltiltást elsősorban azzal szemben lehet

alkalmazni, aki az engedélyhez kötött közúti, vasúti, légi, vízi jármű vezetésének szabályai megszegésével392

követett el bűncselekményt. Ad ii) A büntetés alkalmazásának második esete kriminálpolitikai okok miatt nyert szabályozást. A járművek használatával megnőtt a több, gyakran igen sok bűncselekmény elkövetésének a lehetősége nagy területen, igen rövid idő leforgása alatt. A jármű használatával az elkövetők lakóhelyétől távol eső helységek felkeresése a bűnfelderítést is nehezíti. Ennek az ún. „mozgóbűnözésnek” a leküzdését segíthető elő járművezetéstől eltiltás is. A Legfelsőbb Bíróság a járművezetéstől eltiltás kiszabására vonatkozóan igen részletes állásfoglalást adott közzé BKv. 38. (BK 107.) sz. iránymutatásában

393.

VI. A kitiltás

Btk. 60. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az

ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti.

(2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A közügyektől eltiltás tartamának számítására

vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell.

Alkalmazásának két lényeges korlátja van:

Nem alkalmazható bármely bűncselekmény elkövetése esetén, hanem „csak törvényben meghatározott esetekben”;

További feltétel a szabadságvesztés-büntetés alkalmazása. Alkalmazásának alapja az a feltételezés, hogy egyes bűnelkövetőknek meghatározott területen tartózkodása veszélyezteti a közérdeket, mert további bűnelkövetések valószínűségét rejti magában. Az elkövető személyiségében meglevő negatív vonások tehát meghatározott földrajzi területen fokozottabb mértékben érvényesülnek. A bűnmegelőzés érdekei kívánják meg e területről való kitiltását abban a reményben, hogy a kitiltás ideje alatt vagy a személyisége megy keresztül pozitív változáson, vagy a bűnelkövetést elősegítő, annak kedvező környezeti kapcsolatai lazulnak vagy szűnnek meg.

VII. A kiutasítás

Btk. 61. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar

Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem

térhet vissza.

(2) Nem utasítható ki az, aki a külön törvényben meghatározottak szerint menedékjogot élvez /új szövegezés 2009.

augusztusa óta/.

391

Ez jelenleg a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet. 392

A járművezetéstől nemcsak a járművet ténylegesen vezető személy, hanem a járművezetést tiltott módon átengedő személy is eltiltható (BJD 8585). 393

BKv 38. (BK 107.) I. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e mellékbüntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik. II. Végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt - életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán - alkalmatlan. A határozott időtartamra való eltiltás mértékének a megállapításánál a bűncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövető közlekedési előéletének és a bűnösség fokának van meghatározó jelentősége. III. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra, járműfajtákra. IV. A járművezetéstől eltiltásnak főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazása indokolt, ha az elkövető egyéni nevelhetősége érdekében főbüntetés kiszabása szükségtelen, és a járművezetéstől való végleges vagy időleges eltiltás önmagában is megfelelő súlyú joghátrány, és alkalmas a büntetés céljainak eléréséhez.


(3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akit legalább tíz évi

szabadságvesztésre ítélnek állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), emberrablás (175/A. §),

emberkereskedelem (175/B. §), terrorcselekmény (261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (261/A. §), légi jármű,

vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), visszaélés

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [263. § (2) bekezdés], visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (2) bekezdés],

visszaélés kábítószerrel (282-282/B. §), illetve bűncselekménynek bűnszervezetben (137. § 8. pont) történő elkövetése miatt,

és - figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira - az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen

veszélyeztetné. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem

utasítható ki.

(4) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasítás tartama az ítélet

jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés

büntetését tölti.

(5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz

év eltelt.

(6) A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a Magyar Köztársaság

területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan

bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Kiutasításnak csak tíz évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben,

a) aki a Magyar Köztársaság területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik,

b) aki fiatalkorú,

c) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne

feltéve, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

– Csak a nem magyar állampolgárral szemben alkalmazható! A nem magyar állampolgár lehet külföldi

állampolgár, de lehet hontalan is! – Kettős állampolgárságú elkövetővel szemben nem alkalmazható. – A kiutasítás mellékbüntetés alanyi körét illetően a törvény a menekült státuszt, mint kizáró okot határozza

meg. A menekült menekültjogot élvez, és joga van a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. – Bármilyen bűncselekmény miatt és bármilyen főbüntetés mellett és önállóan is kiszabható. – A kiutasított személy a kiutasítás tartama alatt az ország területére külön engedéllyel sem térhet vissza. – A kiutasítás mellékbüntetés alkalmazására sor kerülhet végleges hatállyal

394, vagy pedig határozott

időtartam (1-10 év) megállapításával. – A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A tartamba nem számít bele az az idő,

amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti.

A kiutasítás és kitiltás összehasonlítása

Kiutasítás Kitiltás

1. Főbüntetés helyett is alkalmazható 1. Főbüntetés helyett is alkalmazható

2. A helymegválasztás szabadságának jogát korlátozza 2. A helymegválasztás szabadságának jogát korlátozza

3. Végrehajtása a rendőrség feladata 3. Végrehajtása a rendőrség feladata

4. Határozott ideig és véglegesen is ki lehet szabni 4. Csak határozott időre szólhat

5. Bármely főbüntetés mellett kiszabható 5. Csak szabadságvesztés mellett alkalmazható

6. Csak nem magyar állampolgárral szemben alkalmazható 6. Bármely személlyel szemben alkalmazható

7. Az ország egész területére vonatkozik 7. Meghatározott helyiségre vagy területre vonatkozik

8. Megszegése bűncselekmény 8. Megszegése szabálysértés

9. Határozott ideig kiszabva 1-10 évig tarthat 9. Határozott ideig kiszabva 1-5 évig tarthat

VIII. A pénzmellékbüntetés

A pénzmellékbüntetés vagyoni jellegű mellékbüntetés, önállóan (főbüntetés nélkül) nem szabható ki.

Btk. 64. § (1) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van

a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el,

b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani.

(2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.

(3)

394

A végleges hatállyal történő kiutasításra akkor kerülhet sor, ha az elkövetőt legalább 10 évi szabadságvesztésre ítélték a törvényben tételesen felsorolt társadalomra kimagasló veszélyt jelentő bűncselekmény elkövetés miatt, és az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira tekintettel az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. Ez utóbbi a bírói mérlegelés körébe tartozó konjunktív feltétel. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a bíróság a végleges hatályú kiutasítás alól az elkövetőt annak kérelmére mentesítse, amennyiben az arra érdemes és a törvényben meghatározott 10 év eltelt.


65. § (1) A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a

főbüntetést végre kell hajtani, ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre is irányadó.

(2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedő összeg helyett

egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és

két évnél hosszabb nem lehet.

Alkalmazásának 2 feltétele:

Határozott tartalmú szabadságvesztésre ítélés;

Megfelelő kereset, jövedelem vagy vagyon. Kötelező esete: E 2 feltétel fennforgása esetén kötelező a pénzmellékbüntetés alkalmazása, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el; Lehetséges esete: Bármilyen más esetben, ha feltehető, hogy ily módon hatásosabban lehet az elkövetőt újabb bűncselekménytől visszatartani. Megfelelő kereset / jövedelem: Ennek fogalmát nem határozza meg a törvény, erre az LB BKv. 25 (BK 62.) állásfoglalása érvényes:

A törvény célját figyelembe véve - a pénzmellékbüntetés szempontjából - akkor megfelelő a kereset, illetve a jövedelem, ha az elkövető a pénzmellékbüntetést, akár részletekben is, képes megfizetni.

Kiszabása: A pénzmellékbüntetést egy összegben, a törvényben meghatározott határok között kell kiszabni.

Minimum összeg: 10.000,- Ft

Maximum összeg: 10 millió Ft A szankció mértékének megállapításakor a Btk. 83. §-ban

395 lefektetett elveket alkalmazni kell.

Átváltoztatása: A pénzmellékbüntetést annak meg nem fizetése esetén a Btk. 65. § (1) bekezdése értelemben fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ez alól kivételt csak a fiatalkorúakkal kapcsolatban ismer a törvény:

Btk. 114. § (2) A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabadságvesztésre átváltoztatni.

A Btk. 65. § (2) bekezdése a pénzmellékbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait rögzíti: a pénzbüntetés szabadságvesztési napokra történő átszámítási tétele 1.000,- Ft összegtől 15.000,- Ft összegig terjedhet. Az ezzel kapcsolatos garanciális követelmény, hogy az átváltoztatás esetén a szabadságvesztés időtartama minimum 1 nap / maximum 2 év lehet.

395

Btk. 83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a

bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 42. B) A magánokirat-hamisítás és a visszaélés okirattal 297/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

42. B) A magánokirat-hamisítás és a visszaélés okirattal

Jellegük: közbizalom elleni bűncselekmények I. Magánokirat-hamisítás

Btk. 276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított

vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű


1. Jogi tárgya: az ügyleti forgalomnak a magánokirat bizonyító erejére támaszkodó biztonsága

A Pp. 196. § értelmében a magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy

aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a

nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;

f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

A gazdálkodó szervezetek körében: Okiratról készült felvétel: Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. §

(2) bekezdés], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette, vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta.

Elektronikus okirat: Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el.

Okiratról készült okirat: Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.

A magánokirat teljes bizonyító ereje azt jelenti, hogy az okirat a kiállítóként feltüntetett személytől származik, és annak nyilatkozatát tartalmazza, azaz az okirat valódi.

A magánokirat a közokirattal ellentétben azonban nem bizonyítja azt, hogy tartalma megegyezik a valósággal!

2. Elkövetési magatartás: a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat felhasználása Hamis az a magánokirat, amelynek kiállítója nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel vagy szervezettel. Ebben az esetben olyan magánokirat készül, amely eddig nem létezett. Hamisított az a magánokirat, amely nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy szervezet nyilatkozatát

tartalmazza. Valótlan tartalmú az a magánokirat, amelyben foglalt nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, tekintet nélkül arra, hogy ez a kiállító nyilatkozata-e (valótlan tartalmú valódi magánokirat) vagy pedig nem a kiállítóként feltüntetett személy nyilatkozata (valótlan tartalmú hamis magánokirat). A magánokirat felhasználásán az olyan cselekményt értjük, amelynek eredményeképpen az okiratról más személy tudomást szerez.

A felhasználás azonban feltételezi a hamis, hamisított vagy valótlan

tartalmú okirat elkészítését, mely – a közokirat-hamisítással ellentétben – csak előkészületnek minősül, és mint ilyen, jelen bűncselekmény elkövetésénél nem büntetendő!


Amennyiben a hamis, hamisított, illetve valótlan tartalmú magánokirat készítője nem azonos a felhasználóval, a készítőt akkor lehet bűnsegédként felelősségre vonni, ha a magánokiratot felhasználják. A bűncselekmény létrejöttének lényeges feltétele, hogy az elkövető hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszüntetésének bizonyítására

használja fel. Nem idéz elő büntetőjogi felelősségre vonást a magánokiratnak nem joghatás kiváltására történő felhasználása (BJD 7386). Alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérletnek minősül az olyan magánokirat felhasználása, amely joghatások előidézésére alkalmatlan. A hamis magánokiratnak büntető- vagy polgári ügyben bizonyítási eszközként való szolgáltatása hamis tanúzásként [238. § (2) bekezdés] büntetendő. 3. Alanya: tettesként bárki lehet

Amennyiben valamely büntetőügy terheltje a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot az ellene folyó büntetőeljárásban bizonyítási eszközként használja fel, e cselekmény e miatt nem büntethető [238. § (3) bekezdés]. 4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.


A közokirat-hamisításhoz hasonlóan a magánokirat-hamisítás is tipikus eszközcselekmény: általában más bűncselekmény elkövetését segíti elő, vagy ennek leplezését szolgálja. Az ítélkezési gyakorlatban általában érvényesül az az elv, hogy a magánokirat-hamisítás és az ehhez kapcsolódó vagyon elleni bűncselekmények esetében halmazat megállapításának van helye. Általánosan elfogadott elv az is, hogy annyi rendbeli magánokirat-hamisítás miatt felel az elkövető, amennyi a felhasznált okiratok száma. A bűncselekmény azonban folytatólagosan elkövetettnek minősül, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú – ugyanazon vagy több – magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják, és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak [BKv 36. (BK 101)].

II. Visszaélés okirattal

Btk. 277. § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül,

jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, vétséget követ el és két évig terjedő


(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy

jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

1. Jogi tárgya: a jogi forgalom biztonságához, a bizonyítás zavartalanságához fűződő közbizalom

Elkövetési tárgy: A bűncselekmény elkövetési tárgya lehet közokirat és magánokirat is, de csak az olyan okirat396

, amely nem, vagy nem kizárólag az elkövető sajátja. Nem az elkövető sajátja az olyan okirat, amelynek tulajdonjoga mást illet. A törvény az okirattal visszaélés tényállásait két bekezdésben állapítja meg:

az (1) bekezdés a közokirattal, a (2) a magánokirattal visszaélés

törvényi tényállását határozza meg. 2. Elkövetési magatartások:

Mindkét tényállás esetében az okirat a) megszerzése,

396

A törvényi tényállás ugyan nem említi, de megnevezéséből következik, hogy ez a bűncselekmény csak olyan okiratokra követhető el, amelyek létező jogok vagy kötelezettségek megtestesítésére vagy bizonyítására szolgálnak. Elkövetési tárgyként tehát nem jöhet szóba az olyan okirat, amely joghatások előidézésére, illetőleg jogilag jelentős tények bizonyítására már nem alkalmas.


b) megsemmisítése, c) megrongálása, d) eltitkolása.

Ad a) A megszerzés birtokba vételt jelent, mely általánosságban nem tiltott magatartás. Büntetendővé csak akkor válik, ha a birtokba vétel egyoldalú. Ezt fejezi ki a törvényi tényállásnak az a szövegezése, miszerint a szerzés

mástól, annak beleegyezése nélkül történik. Ez a magatartásforma egyébként azonos a lopás elkövetési tevékenységével, az elvétellel. Az okirat elvételére azért alkalmazott más kifejezést a törvényhozó, hogy az okirattal visszaélést ilyen módon is elkülönítse a vagyon elleni bűncselekményektől. Az okiratnak ugyanis általában nincs vagyoni értéke. Azokban az esetekben azonban, amikor az okirat meghatározott pénz értéket képvisel, a mástól, annak belegyezése nélkül történő megszerzése lopást valósíthat meg, és ilyenkor a magatartás megjelölésére az elvétel kifejezést használják (különösen abban az esetben, ha az okirat a 333. § 1. pontja szerint dolognak minősül). Ad b) Megsemmisítésen elsősorban az okirat elpusztítását értjük, de megsemmisítésnek minősül az okirat

anyagának sértetlenül hagyásával a nyilatkozat teljes szövegének végleges eltüntetése is. Ha az okirat meghatározott pénzértéket képvisel, megsemmisítése vagyon elleni bűncselekményt – rongálást vagy hűtlen kezelést valósít meg. Ad c) A megrongálás esetében az okirat anyagi hordozóján történik olyan változtatás, amely az okirat jogi hatás

előidézésére való alkalmasságát csökkenti vagy ideiglenesen kizárja (ilyen pl. az okirat összetépése vagy megcsonkítása). Ad d) Az eltitkolás az okiratnak a jogosult elől való végleges vagy ideiglenes elvonását vagy eltagadását jelenti.

3. Elkövetési módja: jogtalanul Jogtalan a megszerzés, stb., ha a cselekmény személyiségi jogokat sért, illetve, ha az ellentétes az anyagi jogi

vagy eljárási jogi szabályokkal. 4. Alanya: tettesként bárki lehet, kivéve az okirat tulajdonosát A saját okirat megsemmisítése vagy megrongálása még akkor sem valósítja meg az okirattal visszaélés vétségét, ha ennek következtében valaki joghátrányt vagy anyagi károsodást szenved. 5. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A közokirattal visszaélés esetében a büntetőjogi felelősség létrejöttéhez elegendő az eshetőleges szándék is. A magánokirattal való visszaélés esetében azonban csak az egyenes szándék jöhet szóba, mivel ezt a változatot a törvényhozó célzatos bűncselekményként szabályozta. Az elkövetőnek a büntető jogszabályban értékelt célja az, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon. A hátrány nem korlátozódik csupán a vagyoni károsodásokra, hanem ezen túlmenően egyéb formában

(erkölcsi, egzisztenciális hátrány) is megjelenhet. Nem feltétel a hátrány tényleges bekövetkezése, de az erre irányultságot az elkövető magatartásának kifejezésre kell juttatnia.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 43. A) Az intézkedések 300/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

43. A) Az intézkedések

1. Bevezetés:

Az intézkedések a büntetésekhez hasonlóan a társadalom védelmét hivatottak szolgálni, de eme alapvető célkitűzés azonossága nem feltétlenül kapcsolja össze ezt a kétféle büntetőjogi jogkövetkezményt. A klasszikus iskola által helyeselt proporcionalitás elvének alkalmazása esetén a társadalom védtelen bizonyos bűnelkövetői kategóriákkal szemben – ezért váltak szükségessé olyan büntetőjogi jogkövetkezmények, melyeket az ilyen bűnelkövetők személyének társadalomra veszélyes jellegének figyelembe vételével alakítottak ki. Ez lett a büntetőjogi jogkövetkezmények dualista rendszere, amelyben:

a büntetések megtorlási (később prevenciós) célból az elkövetett cselekmény vagy az elkövető bűnössége súlyához igazítottan;

az intézkedések biztonsági vagy gyógyító céllal, az elkövető veszélyességének módjára és mértékére figyelemmel

kerültek alkalmazásra. A magyar büntetőjogi szankciórendszer dualista ugyan, de nem e fenti szembeállításban – az alapvető célkitűzés szempontjából nem tesz különbséget a 2 szankciófajta között: a különbség a szankciók alkalmazásának feltételeiben és a célkitűzés megvalósítási módjában van: A büntetések alkalmazásának elengedhetetlen feltétele a bűncselekmény megvalósulása, az intézkedések

alkalmazására büntetni rendelt (diszpozíciószerű) cselekmény esetében is lehetőség van. Btk. 70. § (1) Intézkedések (8 db)

1. a megrovás,

2. a próbára bocsátás,

3. a kényszergyógykezelés,

4. az alkoholisták kényszergyógyítása,

5. az elkobzás,

6. vagyonelkobzás,

7. a pártfogó felügyelet,

8. a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések.

(2) Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4. pontjában megjelölt intézkedés

büntetés mellett, az 5. és 6. pontjában megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7. pontjában

megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés 8. pontja szerinti intézkedésekről külön törvény rendelkezik.

Mivel nem szükséges bűncselekmény megvalósulása, az intézkedés alkalmazása nem minden esetben fejez ki minden esetben szemrehányást/erkölcsi helytelenítést az elkövetővel szemben. Az intézkedések speciális, a büntetésektől eltérő célja:

az elkövetők gyógyítása,

az elkövetők nevelése,

a társadalom biztonsági igényének fokozott kielégítése.

Gyógyitó jellegű intézkedések: Nevelő jellegű intézkedések: Biztonsági intézkedések:

Kényszergyógykezelés,

Alkoholisták kényszergyógykezelése

Ezeket lehet büntető jellegű intézkedéseknek tekinteni:

Megrovás,

Próbára bocsátás

Elkobzás (nem az a célja, hogy joghátrányt okozzon az elkövetőnek, hanem hogy az újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartson. Mégis sokszor súlyos hátrányt is jelent, pl. ha autót koboznak el);

Pártfogó felügyelet (szintén a bűncselekmény további elkövetésétől óv);

Vagyonelkobzás;

Jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések.


Funkció szerinti felosztás:

Kizárólag fiatalkorúakkal szemben elrendelhető intézkedés: javítóintézeti nevelés

Önállóan alkalmazott intézkedések (abban az esetben, ha az elkövető nem büntethető, vagy büntethető, de az intézkedés is elegendő büntetés helyett):

a) megrovás b) próbára bocsátás c) kényszergyógykezelés

Kizárólag büntetés mellett alkalmazható intézkedés: kényszergyógyítás

Önállóan vagy büntetés/másik intézkedés mellett alkalmazott intézkedések:

a) elkobzás b) vagyonelkobzás

Kizárólag büntetés vagy intézkedés mellett elrendelhető intézkedés: pártfogói felügyelet

2. Megrovás (ügyész is részesíthet megrovásban!):

Btk. 71. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély

fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés -

ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást - alkalmazása is szükségtelen.

(2) A megrovással a hatóság a rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény

elkövetésétől.

A megrovás a bűncselekmény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti. Csak bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható, azaz abban az esetben, ha a bűncselekmény valamennyi fogalmi eleme megvalósult – de a bűncselekmény társadalomra veszélyessége csekély (nem éri el azt a szintet, amely büntetés vagy egyéb intézkedés alkalmazását indokolná) – ugyanakkor nem is hiányzik teljesen, tehát szankcionálást igényel.

Feltételei:

társadalomra veszélyesség csekély, vagy csekéllyé vált – de erkölcsi elítélés a további visszatartása miatt indokolt, ezért kötelező a kiszabása;

az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyessége az elkövetés és az elbírálás között eltelt időben vált csekéllyé – a megrovás másik kötelező esete;

a megrovást a bíróság mérlegelésétől függően ki lehet szabni, ha az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyessége az elkövetés és az elbírálás között eltelt időben megszűnt vagy egyéb büntethetőséget megszüntető ok áll fenn.

A megrovás tartalma elsősorban rosszallás: a hatóság kifejezésre juttatja, hogy az elkövető terhére megállapított bűncselekmény miatt büntetőjogi úton felelősségét megállapítja, felelősségre vonja. Másrészről felhívja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől.

Mellette egyéb intézkedést általában nem lehet alkalmazni, de elkobzásnak, vagyonelkobzásnak nincs akadálya!

Ügyész is gyakorolhat megrovást, nyomozás megszüntetése vagy megtagadása kapcsán (az ügyész is hatóság).

3. Próbára bocsátás:

A próbára bocsátás a feltételes elítélésnek az a változata, amikor a bíróság megállapítja az elkövető büntetőjogi felelősségét, de a büntetés kiszabását elhalasztja. Ez az intézkedés ugyanazt a célt szolgálja, mint a büntetés. Ezt azonban nem közvetlen hátránnyal, hanem annak kilátásba helyezésével, emellett adott esetben azzal is szolgálja, hogy a hátrány elmaradását magatartási szabályok megtartásától teszi függővé.

Btk. 72. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a

büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.

(2)-(3)

(4) Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső.

(5) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni.

(6) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.

73. § (1) A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet

magatartási szabályait megszegi.

(2) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet

magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő

előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik.

(3) A (2) bekezdés esetén kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik.


A próbára bocsátás alkalmazásának egy mérlegelést nem tűrő és egy mérlegelést igénylő feltétele van:

Mérlegelést nem tűrő feltétel: Csak vétség (gondatlan és szándékos – a konkrét büntetési tétel nem számít), és max. 3 évi szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettek esetén alkalmazható;

Mérlegelést igénylő feltétel: A büntetés célja ezzel az intézkedéssel is elérhető legyen. A próbára bocsátással kapcsolatban az LB Büntető Kollégiumának BKv 55. (BK 153.) sz. állásfoglalása mutat irányt. Minden esetben, amikor a törvény próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi, a bíróság gondos vizsgálat alapján dönt arról, hogy az adott esetben a büntetés célja ezzel az intézkedéssel is elérhető-e. Ennek során egyenként és összességükben szükséges értékelni a súlyosító és enyhítő körülményeket [Btk. 83. § (1) bek.], továbbá, hogy a próbára bocsátás - az egyéni megelőzés, az elkövető társadalmi beilleszkedésének elsődleges biztosítása mellett - nem kerülne-e ellentétbe az általános megelőzés követelményével. Ha az elkövető személyi körülményei kedvezőek (büntetlen előéletű, korábban becsületes életmódot folytatott) és a társadalomra kisebb mértékben veszélyes bűncselekményt követett el, büntetés kiszabása helyett általában próbára bocsátást lehet elrendelni. Az elkövető kifogásolható életvezetése (ismételten követett el bűncselekményt, korábban szabálysértésért már felelősségre vonták, túlzott mértékben, rendszeresen italozik, családi kötelezettségeit elhanyagolja stb.) önmagában nem zárja ki a próbára bocsátását, ha a társadalomra kisebb mértékben veszélyes bűncselekményt követett el, és a bűnösségének foka is kisebb. Visszaeső próbára bocsátására általában akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy büntetésének kiállása után

a javulás útjára lépett, és a bűncselekményt menthető indítékból, korábbi kifogásolható életvitelével nem szoros összefüggésben követte el. A próbára bocsátás próbaidejének tartamát a bíróság a Btk. 72.§-ának (5) bekezdése alapján egy évben, két évben vagy három évben határozhatja meg, mely a próbára bocsátást kimondó határozat jogerőre emelkedésével kezdődik és a bíróság által a határozatban megjelölt ideig tart. A törvény lehetővé teszi a próbaidő 1 alkalommal és maximum 1 évvel történő meghosszabbítását. Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső [Btk. 72. § (4) bek.], továbbá nincs helye próbára bocsátásnak, ha főbüntetés helyett önálló mellékbüntetés, (pl. foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás, kiutasítás) alkalmazása indokolt. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető, ha pedig visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll [Btk. 72. § (6) bek.]. A próbára bocsátást 3 esetben kell megszüntetni és kell büntetést kiszabni:

1. ha a próbára bocsátott személy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi; 2. ha a próbaidő alatt bűncselekményt követ el; 3. ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatt elítélik.

4. Kényszergyógykezelés: A kényszergyógykezelés gyógyító jellegű intézkedés, amelynek célja elsősorban a kóros elmeállapotú elkövetők (24. §) gyógyítása, kezelése és ennek folytán a bűnismétlés veszélyének lehetőség szerinti kiküszöbölése. Alkalmazásának feltételei:

személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetése;

az elkövető elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető;

hasonló cselekmények elkövetésének veszélye;

ha az elkövető büntethető volna, az elkövetett bűncselekmény miatt 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

Btk. 74. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését

kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt

fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

(2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre.

(3) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

Az intézkedés célja a gyógyítás és a társadalom védelme - Csak akkor alkalmazható, ha az elkövető beszámítási képessége teljesen hiányzik. Ha az elkövetőt a kóros

elmeállapota csak korlátozta beszámítási képességében, kényszergyógykezelés nem rendelhető el (a büntetés ebben az esetben azonban korlátlanul enyhíthető).


- Bár a törvény a terhelt kóros elmeállapota esetén a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget, ezen a címen nincs helye büntetés helyett próbára bocsátás alkalmazásának, ha ennek az intézkedésnek az egyéb

törvényi feltételei nincsenek meg (BH 1997. 159.). - Személy elleni erőszakos cselekményt vagy közveszély-okozást valósítson meg: személy elleni erőszakos

cselekmény különösen az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, az emberrablás, a hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy valamint az elöljáró elleni erőszak, az erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, a terrorcselekmény, a garázdaság és a rablás. Közveszélyt okozó bűncselekmény elsősorban a közveszélyokozás [Btk. 259. §], de az adott tényállástól függően más bűncselekmény is belevonható ebbe a körbe.

- Kizárt a gyógykezelés elrendelése: gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén (BH 1987. 423.). - Végrehajtása: csak erre kijelölt zárt intézetben – ez az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

(IMEI). - Tartama: határozatlan tartamú intézkedés – addig kell alkalmazni, ameddig az szükséges. A szükség akkor

szűnik meg, amikor már nem kell tartani hasonló cselekmények elkövetésétől. A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról a Be. rendelkezik: Az eljáró elsőfokú bíróság egy év letelte előtt felülvizsgálja az elrendelés szükségességének fennállását, ha az alanyi feltételek már nem állnak fenn, megszünteti az intézkedést. Be. 566. § (1) A bíróság a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról - ennek keretében fenntartásának szükségességéről, illetőleg megszüntetéséről - tanácsban, tárgyaláson, végzéssel határoz. A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és - feltéve, hogy állapota miatt

megjelenhet, és a jogainak gyakorlására képes - a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni. Ha első fokon nem budapesti

székhelyű helyi bíróság járt el, a felülvizsgálatra a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ha pedig első fokon nem budapesti székhelyű megyei bíróság járt el, a felülvizsgálatra a Fővárosi Bíróság illetékes.

(2) A bíróság a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli. Ha a kényszergyógykezelésre

kötelezett személy a vele szemben hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt ideiglenes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt, a határidőt a

kényszerintézkedés megkezdésének napjától kell számítani. (3) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának helye van az ügyésznek, a kényszergyógykezelés alatt állónak, házastársának, élettársának,

törvényes képviselőjének vagy a védőnek az indítványára, továbbá a kényszergyógykezelést végrehajtó intézet vezetőjének előterjesztésére

is. A bíróság a kényszergyógykezelésnek indítványra történő felülvizsgálatát mellőzheti, ha erre három hónapon belül már sor került. (4) A felülvizsgálat előtt elmeorvos szakértői véleményt kell beszerezni. Az eljárásban a kényszergyógykezelést végrehajtó intézet orvosa az

elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.

(5) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a kényszergyógykezelés alatt álló házastársa és törvényes képviselője is fellebbezhet.

5. Az alkoholisták kényszergyógyítása:

Btk. 75. § Az elkövető kényszergyógyítása rendelhető el, ha bűncselekménye alkoholista életmódjával függ össze és hat

hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.

CSAK végrehajtható szabadságvesztés mellett szabható ki. Alkalmi alkoholfogyasztás és az ittas állapotban történő elkövetés nem alapozhatja meg ezt az intézkedést. Az elkövetőnek alkoholista életmódot kell folytatnia – azaz alkoholfüggőnek kell lennie & a bűncselekmény elkövetésére ezzel az életmóddal összefüggésben kerül sor. LEGALÁBB hat hónapot meghaladó szabadságvesztésre ítéljék el. Azért, mert nagyjából ez az az idő, ami elégséges a kényszergyógyítás foganatosítására is. Ilyen okból, ha a feltételes szabadság miatt nem lehetne befejezhető az intézkedés, a büntetés-végrehajtási bíró NEM engedélyezi a feltételes szabadlábra helyezést. A társadalom védelme érdekében megteremti azon személyek elkülönítésének és gyógyításának lehetőségét, akikkel szemben a bűnfelelősség elvének megfelelően büntetés kiszabására nem kerülhet sor. Az intézkedés csak alkoholista elkövetővel szemben rendelhető el. Az elkövető állapotának megítélésére az eljárás során elmeszakértőt kell kirendelni.

6. Az elkobzás:

Az elkobzás a társadalom védelmét szolgáló olyan intézkedés, amely a büntetésekre jellemző sajátosságokkal is rendelkezik. Az intézkedésnek kell tekinteni, mivel olyan esetekben is alkalmazható, amikor az elkövető büntetőjogi felelősségre vonása nem lehetséges, mert az elkövetett cselekmény nem minősül bűncselekménynek – akkor, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető. Kimondható főbüntetés, önálló mellékbüntetés és intézkedés mellett (járulékos jelleg).


A 2002. április 1-jétől hatályos 2001. évi CXXI. törvény lényegesen módosította az elkobzásra és vagyonelkobzásra vonatkozó szabályokat – a 2001. évi szabályozás megszüntette az elkobzás és a vagyonelkobzás között addig fennálló párhuzamos szabályozást. Az új szabályok szűkítették az elkobzás alkalmazását: a dolgok azon körét érinti, amelyek a bűncselekmény elkövetéséhez szorosan kapcsolódtak és nem vagyoni értékük miatt került sor az elvonásra. Btk. 77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,

b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,

c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,

d) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából

használtak.

(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.

(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve,

ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem

zárja ki.

(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha

az elkövetőt megrovásban részesítették.

(5) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével.

(6) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.

(7) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.

77/A. § (1) A 77. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott esetben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az

elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy

az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

Az elkobzás önálló alkalmazásának esetei: i) A Btk. 77. § (4) bekezdése értelmében a büntethetőséget kizáró egyes okok fennállása

(gyermekkor, kóros elmeállapot) a Be. 331. § (4) bekezdésén397

alapuló felmentő ítéletben, illetve a Be. 334. §

398 szerinti megszüntető végzésben is el kell rendelni az elkobzást. Ugyanez érvényes

arra az esetre is, ha az elkövetőt megrovásban részesítették. ii) A Be. 331. § (4) bekezdése értelmében az elkobzás alkalmazásának akkor is helye van, ha a

bíróság az elkövető halála, elévülés, kegyelem, a magánindítvány, a feljelentés és a kívánat hiánya, illetve a büntethetőséget megszüntető egyéb ok miatt szüntette meg az eljárást.

iii) Az elkobzás alkalmazásáról lehet beszélni abban az esetben is, amikor az eljárásban a vádlott ismeretlen helyen való tartózkodása, illetőleg elmebetegsége miatt a Be. 307. §

399 alapján a

büntetőeljárás felfüggesztésének van helye. Ugyanez a rendelkezés alkalmazható a fellebbezési eljárásban is (Be. 570. §

400).

iv) Az elkobzás alkalmazására kerül sor a Be. 569. §401

szerinti különleges eljárás során is, amikor a büntetőjogi rendelkezések elkobzás kimondását teszik lehetővé, valamint az utólagos elkobzásra

irányuló eljárás során is (Be. 570. §). Az elkobzandó tárgyak: [Btk. 77. § (1)-(2) bekezdései]

a bűncselekmény eszköze402

(instrumentum sceleris; pl. betöréshez használt szerszámok, de

akár a bűncselekmény során használt gépkocsi is), vagy amit arra szántak. Csak szándékos bűncselekmény esetén jöhet szóba, gondatlan / praeterintencionális bűncselekmény esetén nem;

amely dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik (pl. lőfegyver & robbanóanyag). Ez egy kisegítő szabály – e rendelkezés alapján akkor kerül sor elkobzásra, ha a dolog birtoklása bűncselekmény elkövetésével nem áll összefüggésben;

amely bűncselekmény útján jött létre (productum sceleris; pl. hamis pénz);

amelyre a bűncselekményt elkövették (objectum; pl. csempészett dolog);

397

Be. 331. § (4) Ha a felmentés alapja büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok, a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelhet el. 398

Be. 334. § Az eljárásnak a 332. § (1) bekezdése a)-b) és f)-g) pontja alapján történt megszüntetése esetén a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást

rendelhet el. Az eljárásnak a 332. § (5) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, illetőleg

vagyonelkobzást kimondó rendelkezését hatályában fenntartja. 399

Be. 307. § Az eljárás a tárgyalás megkezdése után is felfüggeszthető (266. §). Ha a bíróság az eljárást a vádlottnak a bűncselekmény elkövetése után

bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelhet el. 400

Be. 570. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás alapján hozott ügydöntő határozatában az elkobzásról, illetőleg a vagyonelkobzásról nem rendelkezett, erről az

ügyész indítványára, illetőleg hivatalból utólag határoz. A bíróság eljárására az 569. § (3) bekezdése az irányadó. 401

Be. 569. § (1) Az ügyész indítványára az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetőleg arról, hogy a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, a bíróság

határoz, ha büntetőeljárás senki ellen nem indult, vagy azt megszüntették, illetőleg a terhelt ismeretlen helyen tartózkodása vagy elmebetegsége miatt az eljárást

felfüggesztették. 402 A bűncselekmény eszközének azt a tárgyat kell tekinteni, amivel az elkövető törvényi tényállási elemet valósít meg. A törvényhozó lehetővé

teszi az eszköz elkobzását előkészületi stádiumú cselekmény esetén is, ha az előkészület büntetendő.


a sajtótermék, amelyben a bűncselekmény megvalósult. Az elkobzást a törvényi feltételek fennállása esetén kötelező elrendelni. Általános szabály, hogy akkor is el kell rendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona. Előfordul az a helyzet is, hogy a bűncselekmény eszköze, illetve a dolog, amelyre a bűncselekményt elkövették, nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos nem tudott arról, hogy azzal kapcsolatban bűncselekményt követnek el. Ilyen esetben a Btk. 77. § (3) bekezdése értelmében elkobzásnak nincs helye, kivéve, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja. Elkobzás mellőzése: A Btk. 77/A. § (1) bekezdése lehetővé teszi az elkobzás mellőzését a bűncselekmény eszköze és olyan dolog vonatkozásában, amelyre a bűncselekményt elkövették, abban az esetben, ha az intézkedés az elkövetőre illetve a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltatlan hátrányt jelentene. A méltányosság gyakorlását azonban nemzetközi jogi kötelezettség kizárhatja. Elkobzás elévülése: A Btk. az intézkedésekre vonatkozóan nem ismeri az elévülést, a 77. § (5) bekezdés azonban jelentőséget tulajdonít az időmúlásnak, és ezért az elkobzást csak meghatározott időn belül (minimum 5 év) teszi lehetővé. Elkobzás és vagyonelkobzás feltételeinek kollíziója: Előfordulhat, hogy a dolog tekintetében az elkobzás és a vagyonelkobzás feltételei egyaránt fennállnak. Ilyen esetben csak vagyonelkobzást kell elrendelni. Tulajdonjogi szabályozás: Az ítélet jogerőre emelkedésével az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. E főszabály alól a törvény azonban kivételt tehet – ez összhangban áll a vagyonelkobzás tárgyában a Btk. 77/C. § (3) bekezdésében

403 szereplő szabályozással.

7. A vagyonelkobzás:

A vagyonelkobzásra vonatkozó szabályok az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel történt módosítása – a szabadságvesztés mellett – minden esetben kötelezővé tette a vagyonelkobzás elrendelését a bűncselekmény elkövetése során, vagy az azzal összefüggésben szerzett vagyonra – ugyanakkor korlátozta is alkalmazhatóságát, mert főszabályként megszűnt a jogszerűen szerzett vagyon elkobzásának lehetősége. Ezzel a vagyonelkobzás elvesztette represszív joghátrány jellegét, mivel csak a bűncselekmény elkövetéséből származó javaknak a nemzetközi egyezményekben is előírt elvonását teszi lehetővé. A 2001. évi CXXI. törvény folytatta ezt a folyamatot azzal, hogy a vagyonelkobzást áthelyezte az intézkedések közé. Ennek értelmében a vagyonelkobzás a hatályos szabályozás szerint nem vagyoni jellegű büntetés, hiszen az elkövető jogszerűen szerzett vagyonát nem érinti. A vagyonelkobzás esetében in integrum restitutio-ról van szó az elkövető vagyoni helyzetére vonatkozóan. A hatályos szabályozás összhangban áll a pénzmosásról, bűncselekmények felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990-ben aláírt egyezménnyel. Törvényi feltételek megléte esetén a vagyonelkobzás alkalmazása önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett egyaránt kötelező.

Btk. 77/B. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra

a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal

összefüggésben szerzett,

b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,

c) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben

szerzett vagyon helyébe lépett,

d) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása

végett szolgáltattak vagy arra szántak,

e) a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt.

(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy

azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen

vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni.

(3) Ha az elkövető, vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, illetőleg a gazdálkodó szervezet átalakult, a

vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja esetében, az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a

bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.

403

Btk. 77/C. § (3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.


(5) Vagyonelkobzás nem rendelhető el

a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál,

b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek,

c) az (1) bekezdés b) pontja esetében, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított.

Btk. 77/C. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni,

a) ha a vagyon már nem lelhető fel,

b) ha a 77/B. § alapján vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az

elkülönítése aránytalan nehézséget okozna,

c) a 77/B. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben.

(2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető,

vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették.

(3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.

(4) A 77/B. § és a 77/C. § alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely

pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.

A vagyonelkobzás esetei:

1. Bűncselekmény elkövetése során404

vagy azzal összefüggésben405

keletkezett vagyon: Minden esetben vizsgálni kell, hogy a vagyon megszerzésére a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben került-e sor. Ugyanis előfordulhat, hogy a vagyon megszerzése a bűncselekmény elkövetése alatt jogszerűen, a bűncselekménytől teljesen függetlenül történt. Összefüggésben szerez az, aki a törvényi tényállás után, de a bűncselekménnyel kapcsolatban szerez, és lazább a kapcsolata a bűncselekménnyel. A dolgok helyébe lépő ellenérték is elkobozható. 2. Bűnszervezetben részvétel ideje alatt szerzett vagyon: A törvényhozó abból indult ki, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze a bűnszervezetek megfosztása a vagyoni alapjuktól, ezért általános szabályként rendeli elkobozni azt a vagyont, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett. Az általános szabály alóli kivételként [77. § (5) bekezdés c) pontja] a vagyon elkobzást nem lehet elrendelni arra a vagyonra, amelynek törvényes eredete bizonyított. A 77. § (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ellenkező bizonyításáig a vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben történő részvétellel szerzett minden vagyont – a vagyon legális voltának bizonyítása a terheltre hárul – tehát itt a bizonyítási főszabály megfordul! 3. Vagyon helyébe lépő ellenérték más vagyontárgy: E rendelkezés alapján kell kimondani a vagyonelkobzást, ha a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontárgy nem az eredeti állapotában maradt meg az elkövető birtokában, hanem átalakult, illetve más vagyontárgy lépett a helyébe (pl. a bűncselekmény elkövetéséből származó pénzből ingatlant vásároltak). Ez nem akadálya a vagyonelkobzásnak. Ha az elkövető felélte vagy megsemmisítette a bűncselekményből eredő vagy annak helyébe lépő vagyont, akkor a Btk. 77/C (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni. 4. Bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltatott vagy arra szánt dolog: Az intézkedés csak akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény elkövetésére ténylegesen sor kerül, azaz a cselekmény eljut a kísérleti szakig vagy legalább a büntetendő előkészület szakáig. 5. Adott vagyoni előny tárgya: Az elkövetésért kapott dolog, valamint az adott előny, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, az elkövető által a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon a Btk. 77/B. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a vagyonelkobzás hatálya alá esik.

Harmadik személynek juttatott vagyonra vonatkozó vagyonelkobzás:

404

2/2008. BJE határozat: Ha a büntetőeljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak lehet helye és alaposan tartani kell attól, hogy annak kielégítését meghiúsítják, a vagyonelkobzással elvonható vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy zár alá vétele akkor is elrendelhető, ha a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik, vagy terheltté nyilvánításra nem került sor. 405

1/2008. BJE határozat: A Büntető Törvénykönyv 77/B. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől, illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal.


A Btk. 77/B. § (2) bekezdése értelmében a vagyonelkobzást arra a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is el kell rendelni, amellyel az elkövetőhöz képest más természetes vagy jogi személy gazdagodott. A vagyonelkobzás nemcsak akkor rendelhető el, ha a vagyon megszerzője tudott a vagyon eredetéről. Az intézkedés feltétele, hogy az így megszerzett vagyonnak a harmadik személynél gazdagodásként kell megjelennie. A gazdagodás szempontjából közömbös, hogy az ingyenes vagy visszterhes, illetve jogszerű vagy jogellenes szerződés eredményeként jön létre. A Btk. 77/B. § (5) bekezdésének b) pontja azonban gondoskodik a vagyont jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző fél jogainak védelméről. Ez esetben a vagyonelkobzást a Btk. 77/B. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a vagyonelkobzást az elkövetővel szemben pénzösszegben kifejezve kell elrendelni.

Amennyiben a vagyontárgy megszerzésével annak megszerzője is bűncselekményt követett el (pl. orgazda), akkor az ellen indult eljárásban az általa megszerzett vagyontárgyra nézve is el lehet rendelni a vagyonelkobzást, függetlenül attól, hogy erre a vagyontárgyra nézve az átruházóval szemben is alkalmaztak-e intézkedést. A vagyonelkobzás alkalmazásának korlátai [Btk. 77/B. § (5) bekezdése] Az (5) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt rendelkezések az intézkedéssel érintet harmadik személyek érdekeinek és tulajdonjogának védelmét biztosítják. Az (5) bekezdés c) pontja pedig a bizonyítási teher megfordításával összefüggésben a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon elkobzásának akadályát határozza meg. Gyermekkor & kóros elmeállapot: Tekintettel arra, hogy a vagyonelkobzás átkerült az intézkedések közé, így a törvényhozó kiterjesztette rá a korábban csak az elkobzásra érvényes szabályt, miszerint ezt az intézkedést is alkalmazni kell, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha vele szemben a megrovás intézkedését alkalmazzák. A törvény ezáltal biztosítja az intézkedés céljának megvalósulását, a bűncselekményből származó javak elvonását abban az esetben is, ha az elkövető nem büntethető, azonban a bűncselekmény tárgyi oldala hiánytalanul megvan. Tulajdonjogi szabályozás: A (3) bekezdés értelmében az elkobzott vagyon az államra száll – tehát azon már az intézkedést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével tulajdont szerez. A Bv. tvr. 90. § szerint a vagyonelkobzás foganatosítása a bírósági végrehajtó feladata. Vagyon fogalma: A Btk. nem határozza meg, erre a polgári jog szabályai irányadóak. A Btk. 77/B. § (4) bekezdésében szereplő értelmező rendelkezés ad eligazítást arra, hogy a vagyonelkobzás alkalmazása során mit kell vagyonnak tekinteni.

A Különbség az elkobzás és a vagyonelkobzás között:

Elkobzást olyan tárgyakra kell alkalmazni, amely a bűncselekmény folytán keletkezett, ahhoz eszközül használták, ami a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik birtoklása, illetve amire a bűncselekményt elkövették.

Ez utóbbi az elkövetési tárgyat jelenti, azaz ide tartozik a vagyonelkobzás bizonyos köre. (Nevezetesen: amelyet az elkövető az elkövetés során vagy azzal összefüggésben szerzett kitételnek megfelelő vagyon.) Mivel azonban a vagyonelkobzás alá eső tárgyakra NEM alkalmazható elkobzás, ezért előbbi érvényesül.

A vagyonelkobzás további, az elkobzástól különböző esetei: a bűnszervezet tagjaként szerzett vagyon, az elkövetést könnyítő vagyon, illetve az elkövetésből eredő vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépő vagyon.

Lényeges különbség, hogy elkobzás esetében konkrét tárgyakról beszélünk, aminek nem feltétlenül kell, hogy értéke legyen, akár eszmei is, utóbbi esetben pedig tényleges vagyoni értékről van szó, s a törvény a bűncselekmény útján szerzett vagyoni előnytől foszt meg, nem az újabb bűncselekmény elkövetését igyekszik akadályozni.

8. A pártfogó felügyelet:

A pártfogó felügyelet azáltal szolgál társadalomvédelmi célokat, hogy lehetővé teszi a bűncselekményt elkövetett személyek ellenőrzését, életmódjuk irányítását, és egyben elősegíti a társadalmi együttélésbe való beilleszkedésüket.


Btk. 82. § (1) Pártfogó felügyelet rendelhető el

a) a vádemelés elhalasztásának tartamára,

b) a feltételes szabadság tartamára,

c) a próbára bocsátás próbaidejére,

d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére,

ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.

(2) Pártfogó felügyelet alatt áll az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, próbára bocsátottak, vagy akivel

szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették. Kiutasítás mellett pártfogó felügyelet elrendelésének nincs

helye.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő, illetve a

vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év. A (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a pártfogó

felügyelő a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább két év eltelte után pártfogó felügyelői véleményében javasolhatja

a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn.

/ez az (1)-(3) bekezdés új szövegezése 2009. augusztusi törvénymódosítás óta/ (4) A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és határozatban előírt magatartási szabályokat

megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást

megadni.

(5) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése

érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti,

hogy a pártfogolt

a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

b) a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől,

ahová a sértett jár, tartsa távol magát;

c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne

látogasson /az alpont új szövegezése 2009 augusztusa óta/,

d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be;

g) meghatározott tanulmányokat folytasson;

h) - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.

i)

(6) A bíróság, illetve az ügyész az (5) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is

előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedésének

esélyeire.

Pártfogó felügyelet 4 esetben rendelhető el:

Vádemelés elhalasztásának tartamára;

Feltételes szabadság tartamára;

Próbára bocsátás próbaidejére;

Büntetés végrehajtásának felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.

A pártfogó felügyelet alá helyezett személy kötelessége mind a négy esetben azonos: az előírt magatartási szabályok betartása, a pártfogóval való rendszeres kapcsolattartás és részére az ellenőrzéshez szükséges információk megadása. A magatartási szabályok meghatározásának főbb szempontjait a Btk. 82. § (6) bekezdése foglalja össze. A hivatásos pártfogó a fenti eseteken túlmenően is segítséget nyújthat a büntetés-végrehajtási intézetből szabadult személyek letelepedéséhez, munkába állásához, megkezdett tanulmányai folytatásához, esetleg családi kapcsolatai helyreállításához.

9. A jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedések:

Ezeket nem a Btk., hanem a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szabályozza. Fogalmak:

Jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is,

Előny: Ezalatt bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt - függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e – is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a jogi


személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.

A személyi hatály korlátai: A törvény nem alkalmazható a magyar állammal, külföldi állammal, az Alkotmányban felsorolt intézményekkel, az Országgyűlés Hivatalával, a Köztársasági Elnök Hivatalával, az Országgyűlési Biztos Hivatalával, illetőleg jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szervekkel, valamint nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetekkel szemben.

Az intézkedések alkalmazásának feltételei:

Conditio sine qua non a Btk. szerinti szándékos bűncselekmény elkövetése!

Aktív alakzat:

a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, és

a bűncselekményt a jogi személy: a) vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetőleg a felügyelő bizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

Passzív alakzat:

ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, és

a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések: Ha a bíróság a fenti alakzatok szerinti bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogi személy megszüntetése, b) a jogi személy tevékenységének korlátozása, c) pénzbírság

406.

Elkövető halála & kóros elmeállapota: A jogi személy elleni intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha az elkövető a halála vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, illetve ha vele szemben a büntetőeljárást a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt felfüggesztették.

Önálló alkalmazható intézkedés: Önálló és kollegiálisan is alkalmazható intézkedések:

a jogi személy megszüntetése 1. a jogi személy tevékenységének korlátozása 2. pénzbírság

406

2001. évi CIV. törvény 6. § (1) A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni

előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint.

(2) A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy

ráfordítással állapítható meg.

(3) Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni jellegű, a bíróság a jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg a

pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint.

(4) A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 43. B) A csempészet 310/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

43. B) A csempészet

A csempészet törvényi tényállása az Európai Unióhoz történő 2004. május 1-jei csatlakozásunk és a Magyar Köztársaság EU-tagállammal határos területein folytatott állandó határrendészeti ellenőrzések 2007. december 21-i hatállyal történő megszüntetése ellenére is megvalósítható. Btk. 312. § (1) Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak,

illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot

tesz, és ezzel a vámbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy



a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel nagyobb mértékben csökken,

b) az (1) bekezdés szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.


a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel jelentős mértékben csökken,

b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.


a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken,

b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az okozott

vámbevétel csökkenéssel azonos összegű tartozását kiegyenlíti.

(6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában

a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésének - vámjogszabályok által

meghatározott formában történő - biztosítását,

b) vámbevétel-csökkenés alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség

nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést

kell érteni.

1. Jogi tárgy: az állam pénzügyi érdekeinek, vámpolitikájának érvényesüléséhez, közelebbről a törvényes vámok

beszedéséhez fűződő érdeke Elkövetési tárgy: A csempészet esetében a vámáru, vámorgazdaság esetében a csempészett vámáru. Vámköteles árunak (vámárunak) a 2913/92/EGK rendelet 4. cikk 8. pontja alapján a „nem közösségi árú” minősül. Változatlanul érvényes az ítélkezési gyakorlat által kialakított ama elv, miszerint nem a külföldön szerzett áru a vámáru fogalmának meghatározó ismérve, a behozatal ugyanis ennél szélesebb kört ölelhet fel. Az ideiglenesen külföldre vitt és onnan visszahozott dolgok azonban általában csak kivételesen

407 lehetnek csempészet tárgyai.

2. Elkövetési magatartás: a) a vámellenőrzés alóli elvonás, b) a valótlan nyilatkozat tétele, amely a vámbiztosíték, illetve a vámteher megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülményre vonatkozik

Mindkét elkövetési magatartás esetében további feltétel, hogy ezek tanúsítása a vámbevételt csökkentse!

ad a) A vámáru vámellenőrzés alóli elvonása értelemszerűen az áru vámkezelése (vámellenőrzése) során

valósítható meg.

A vámellenőrzés az áruk behozatalával vagy kivitelével kapcsolatos tevékenység, amely kiterjed minden

vámigazgatási eljárásra, a beléptetéstől a vámteher megfizetéséig vagy a kiléptetésig.

A vámkezelés vámvizsgálatból, vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséből, beszedéséből és az áruk kiadásából áll.

A vámkezelés tehát a vámáru felett rendelkezni jogosult kérelmére, vámáru-nyilatkozat kitöltésével és

benyújtásával vagy szóbeli nyilatkozat tételével történik. Elvonásról mindezek alapján akkor van szó, ha az elkövető nem tesz eleget írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattételi kötelezettségének, az árut nem jelenti be vagy nem mutatja be – jellemzően elrejti, eltitkolja, tehát letagadja a vámköteles árut (nem közösségi árut). Befejezettség: A cselekmény az elkövetési magatartással befejezett, eredményre, például a vámbiztosíték vagy vámteher megrövidítésére nincs szükség. ad b.) A másodikként említett elkövetési magatartás a valótlan nyilatkozattétel, amely vagy a vámbiztosíték, vagy

a vámteher szemszögéből lényeges kérdésre vonatkozik. 3. Alanya: bárki elkövetheti

A csempészetet a vámáru tulajdonjogától és megszerzésének jogcímétől függetlenül bárki elkövetheti (akár tolvaj vagy sikkasztó is), tehát az is, akit az adott esetben nyilatkozattételi kötelezettség nem terhel, az árut azonban elvonja az ellenőrzés alól. A tettesség és részesség kérdésével foglalkozik a BH 2001/309. számon közzétett eseti döntés is. Eszerint a csempészet bűntettét és a magánokirat-hamisítás vétségét bűnsegédként valósítja meg az áru vámmentes

407 Ha azonban a más által jogosan kivitt gépkocsit az elkövető külföldön megvásárolja, majd e tényt elhallgatva jelentkezik belépésre,

megvalósítja a csempészetet (BH 1984/483. sz.).

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 43. B) A csempészet 311/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

behozatalára feljogosított, külszolgálatot végző személy, aki ellenszolgáltatás fejében e jogosultsága érvényesítéséhez szükséges vámnyilvántartási könyvét hamis tartalmú meghatalmazás adásával a társa rendelkezésére bocsátja azért, hogy az vámmentesen hozhasson be az országba gépkocsit. Gondatlan elkövetés csempészet bűncselekményének megállapítását nem eredményezheti, az ilyen cselekmény szabálysértés megállapítására alkalmas. 4. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el – a célzatra tekintettel egyenes szándékkal. A csempészet tényállási elemei megvalósíthatók gondatlansággal is – de ez esetben szabálysértés valósul meg. 5. Speciális büntethetőséget kizáró ok: [Btk. 312. § (5) bekezdés- csak az alapesetre érvényes szabályozás!]

Az (1) bekezdés szerinti tényállást megvalósító elkövető nem büntethető, amennyiben a vámbevétel csökkenésével azonos összegű tartozását a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti. 6. Minősítő körülmények:

A cselekményt a „klasszikus‖ minősítő körülményeken (üzletszerűség & bűnszövetség) túlmenően az értékhatár, illetve – az ugyancsak ismert fokozatok szerint – az üzletszerűség és/vagy bűnszövetség, valamint az elkövetési érték kombinációja minősíti súlyosabban.

Az értékhatárok számításánál a vámáru belföldi fogalmi értéke az irányadó, és nem az érte fizetett deviza hivatalos árfolyamon számított forint-ellenértéke.

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvény értelmében a vámértékbe be kell számítani az importált áruk magyar vámhatárig történő szállításának költségét, tehát a csempészet megvalósulása szempontjából a bűncselekmény elkövetési értéke a vámárunak a teljes – a fuvarköltséget is tartalmazó – értéke (BH 2001/212. sz.). Az értékhatárokat a Btk. 137/A. §

408 szabályozza.

7. Egység&Halmazat: Több szabály egyidejű vagy egymáshoz kapcsolódó megszegése természetes egység. Csempészet megvalósulása esetében is helye lehet a cselekmény folytatólagos egységbe foglalásának, ha az egyes részcselekmények között eltelt idő olyan hosszú, hogy ennek folytán az egységes akarat-elhatározásra már nem vonható le következtetés (BH 1976/437. sz.). Jelentős értékre elkövetett csempészet bűntettét és a magánokirat-hamisítás vétségét valósítja meg, aki egymillió

forintot meghaladó belföldi forgalmi értékű gépkocsinak a behozatali előjegyzésben történő vámkezelését kérve a vámhatóság előtt vámszempontból lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, és hamis okiratot használ fel (BH 1996/411. sz.). Csempészet és magánokirat-hamisítás halmazata esetén a 310. § (5) bekezdésébe ütköző adócsalás azért nem

állapítható meg, mert ez a bűncselekmény csak akkor jöhet szóba, ha már megállapított adó meg nem fizetése céljából történik a hatóság megtévesztése, erre pedig vámkezelés előtt nem kerülhet sor. A csempészet szabálysértési alakzatairól

409 „Vámszabálysértés‖ elnevezés alatt az 1999. évi LXIX. törvény 158.

§ rendelkezik: a szabálysértés tényállása megegyezik a Btk. tényállásáéval, az egyedüli elhatárolási ismérv az értékhatár (100.000 Ft), illetve az, hogy a szabálysértési törvény 158. § (2) bekezdésében szabályozott gondatlan elkövetés – a vámbevétel csökkenésének mértékére tekintet nélkül – minden esetben szabálysértésnek minősül. 8. Értelmező rendelkezések:

A csempészet mind a Btk-beli [a 312. § (6) bekezdésében], mind pedig a szabálysértési törvényben [159. §] szabályozott tényállása azonos értelmező rendelkezéseket tartalmaz:

Mindkét törvényi tényállás esetében:

a biztosíték alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésének - vámjogszabályok által meghatározott formában történő - biztosítását,

vámbevétel-csökkenés alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére

vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést kell érteni.

408







A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény – Vámszabálysértés 158. § (1) Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás,

a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz,

feltéve, hogy a vámbevétel csökkenése a százezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő

pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a vámbevétel csökkenésének mértékére tekintet nélkül gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő

pénzbírsággal sújtható.

(3) Az az áru, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, elkobozható.

159. § A 158. § alkalmazásában

a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésének - vámjogszabályok által meghatározott formában történő - biztosítását,

b) vámbevétel-csökkenés alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett

bevételkiesést

kell érteni.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 44. A) A büntetés kiszabása 312/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

44. A) A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabásánál irányadó szempontok I. Általános bevezető

Az egyes bűncselekményekre előírt büntetésnek a törvényben meghatározott nemét és mértékét büntetési tételnek nevezzük. A büntetési tétel tulajdonképpen egy keretet ad, ezért a büntetési tételt tételkeretnek vagy szankciókeretnek is nevezik.

A bíróság ezen a kereten belül határozza meg a kiszabandó büntetést. A Btk-ban meghatározott esetekben azonban mód van a büntetési tételkeret alsó vagy felső határának átlépésére, sőt büntetés helyett intézkedés alkalmazására is, ilyen értelemben ez is törvényi tételkeret.

Funkciómegosztás: Az abszolút határozott büntetési rendszert kivéve minden más büntetési rendszer megosztja a büntetés kiszabásának feladatát a törvényhozó és a bíró között – a bíróságra hárul a nagyobb

felelősség és részesedés e munkában.

A bíróság mindig konkretizál, tehát individualizál a büntetés kiszabása során.

A büntetést úgy kell kiszabni, hogy alkalmas legyen újabb bűncselekmények megelőzésére mind az elkövető, mind pedig a társadalom többi tagjára vonatkozásában.

A büntetéssel szembeni elvárások:

segítse elő az elítéltek képzet-, érték-, és motivációs rendszerének pozitív változását,

segítse elő a társadalmi követelmények elfogadására ható képzetek erősödését,

gyengítse az antiszociális képzeteket,

ugyanilyen képzeteket támasszon az ítéletekről tudomást szerző személyek esetén is. II. Törvényi szabályozás

410

Btk. 83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell

kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az

egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

(2)

(3)

(4)

III. A büntetés kiszabásánál irányadó szempontok

1. a büntetést a törvényben meghatározott keretek között kell kiszabni; 2. a büntetés céljára figyelemmel kell kiszabni; továbbá a büntetésnek igazodnia kell: 3. a bűncselekmény társadalomra veszélyességének fokához, 4. az elkövető társadalomra veszélyességének fokához, 5. a bűnösség fokához, 6. az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

1. A büntetés célja

Btk. 37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a

társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

A büntetés kiszabásának legfontosabb szempontja: a büntetés célja. Minden más szempont egyenrangú, ez az egy azonban dominál a törvényhozó által kialakított hierarchiában.

A bíró a büntetési célok közül a társadalom védelmét, a speciális és általános megelőzést veszi elsősorban figyelembe. Adott esetben bizonyos bűnelkövetőkkel szemben a büntetések egyik vagy másik célja előtérbe kerülhet, sőt a célok között ellentmondások is előfordulhatnak.

A többi szempont között rangsor nem állítható föl, eljárási rend kialakítása azonban szükséges:

a bűncselekmény társadalomra veszélyességének foka;

410

A Btk. 83. § korábbi szövegezése (ebben még szerepelt a középmérték): Btk. 83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni. (3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2)

bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. (4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.


az elkövető társadalomra veszélyességének foka;

a bűnösség foka;

az egyéb súlyosító és enyhítő körülmények.

2. A bűncselekmény társadalomra veszélyessége Btk. 10. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami,

társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

A büntetőjogi felelősség egyik alapvető feltétele a cselekmény társadalomra veszélyessége, ezért a társadalomra veszélyesség vizsgálatakor az alábbi eljárási sorrendet kell betartani:

első az elkövetett cselekménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálata,

csak ezután következik az elkövető személyére vonatkozó körülmények vizsgálata.

A törvény 83. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezése is ennek felel meg, mikor első helyen a bűncselekmény társadalomra veszélyességet említi.

A cselekmény társadalomra veszélyessége azért befolyásolhatja a büntetés mértékét, mert összefügg a büntetés céljának megvalósításával: minél veszélyesebb egy cselekmény a társadalomra, annál súlyosabb a büntetés képes csak kiváltani a bűnmegelőzéshez szükséges pszichikai hatást.

A cselekmény társadalomra veszélyessége döntően a következményektől függ: minél súlyosabb következményekkel jár egy cselekmény, annál nagyobb a cselekmény társadalomra veszélyessége (tárgyi súlya).

A nagyobb tárgyi súly nagyobb mértékű jogtárgy-sértéssel jár – ez a cselekmény objektív jellegű sajátossága.

Az objektív jelleg alapján a cselekmény társadalomra veszélyességének értékelése is objektív alapokon történik – azaz az elkövető tudatának és szándékának figyelembe vétele nélkül.

A társadalomra veszélyesség objektív alapú értékelése elsősorban a cselekmény következményeit veszi számba, de figyelembe veszi annak körülményeit (elkövetés módja, helye, ideje és eszköze – sőt, bizonyos bűncselekmények esetében a sértettel összefüggő körülmények: pl. erőszakos közösülés esetében a sértett serdületlen, fejletlen kora) is.

3. Az elkövető társadalomra veszélyessége

A cselekmény bűncselekménnyé minősítésében nem játszik szerepet az elkövető társadalomra veszélyessége. A büntetést azonban mindig az elkövetővel szemben róják ki, ezért személyiségét itt figyelembe kell venni.

A bűnelkövető nem általában, hanem csak a bűncselekmény elkövetése folytán válik veszélyessé a társadalomra.

Az elkövető társadalomra veszélyessége: az adott elkövetőtől személyiségének alkotóelemei miatt nagyobb valószínűséggel várható törvényellenes magatartás. Az értékelés során ez már nem feltételezés, hanem tény. Minden bűnelkövetésben megnyilvánul az elkövető személyisége is. A büntetés kiszabásánál e tulajdonságokat is figyelembe kell venni.

Az elkövető társadalomra veszélyességét megítélni az általa elkövetett bűncselekményből, annak jellegéből, a körülményekből, az elkövető életmódjából, előző elítéléseiből, elkövetés utáni magatartásából lehet. Az elkövető társadalomra veszélyességének vizsgálta mindig a speciális megelőzés szempontjából fontos.

A többi objektív körülmény is utal az elkövető társadalomra veszélyességére: azokból az elkövetőre utaló személyiségjegyek szűrhetők ki. A társadalomra veszélyességet végső soron az elkövető személyében rejlő körülmények határozzák meg.

A cselekményen kívül további következtetés vonható le az elkövetés előtti és utáni magatartásból – ebben az összefüggésben különös jelentőséggel bír a bűnismétlés.

4. A bűnösség foka

A bűnösség a bűncselekmény fogalmának egyik eleme. A törvény 10. § (1) bekezdése411

értelmében általában csak a szándékos elkövetés büntetendő – a gondatlanságból elkövetett cselekmény pedig csak akkor, ha a törvény Különös Része a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.

A szándékos vagy gondatlan elkövetést a törvényhozó a Különös Részben már külön értékeli (elsősorban a büntetési tételben). Gondatlan elkövetésnél a büntetési tétel lényegesen enyhébb, mint a szándékosnál.

A büntetésnek a bűnösség fokához is igazodnia kell (megjegyzés: a bűnösség büntetést befolyásoló hatásának és hatáskörének kérdése ma is vitatott). Az elkövető felelőssége nem terjedhet túl bűnössége

411

Btk. 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes

a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.


határain – a súlyosabb minősítéshez szükséges eredmény tekintetében legalább gondatlanságnak kell terhelnie (Btk. 15. §

412).

A bűnösség csak az egyik figyelembe veendő tényező, amelynek hatását más tényezők erősíthetik, vagy csökkenthetik. Következménye: adott esetben a büntetés mértéke meghaladhatja az elkövető bűnösségének mértékét – olyan körülmények is súlyosíthatják a büntetést, amelyeket az elkövető tudata nem fogott át.

Mivel a Btk. eltérő büntetési kereteket állított föl a szándékos és a gondatlan elkövetésre, ebből következik, hogy a bűnösség foka a szándékosságon és a gondatlanságon belül vizsgálandó, és ezek (is) befolyásolják a büntetés mértékét.

A szándék vagy gondatlanság nagyobb vagy kisebb fokára a tárgyi körülményekből lehet következtetni.

A miniszteri indoklás arra is utal, hogy a bűnösség fokával összefügg a bűncselekmény indítéka és célja is, ezért a büntetés mértékének meghatározásánál e körülményeket szintén figyelembe kell venni.

5. Egyéb enyhítő és súlyosbító körülmények

A törvény előtti egyenlőség alapelvének (Alkotmány 57. § (1) bek.) az egységes ítélkezés felel meg, és ebbe az is beletartozik, hogy a büntetést befolyásoló körülmények értékelése ne mutasson feltűnő és indokolatlan eltéréseket.

A büntetés kiszabásánál irányadó szempontoknak (büntetés célja, a bűncselekmény társadalomra veszélyességének foka, az elkövető társadalomra veszélyességének foka) vagy enyhítő, vagy súlyosító hatásuk van.

A törvény nem sorolja föl az enyhítő, illetve súlyosító körülményeket (példálózóan sem); irányadó a BKv 56. (BK 154.). Ez a vélemény

413 iránymutatást ad és segítséget nyújt a büntetés-kiszabási gyakorlat

egységesebbé tételéhez az enyhítő és súlyosító körülmények értékelése során.

A bíróság szabadon mérlegelheti e körülményeket, két megkötéssel: A. ha a bíróság valamely körülményt figyelembe vesz a büntetés kiszabásánál, az vagy enyhítő, vagy

súlyosító körülmény. Nincs olyan körülmény, amelyet a bíróság figyelembe vesz, de az egyik irányba sem befolyásolja a büntetést.

B. Minden körülmény csak akkor vehető figyelembe, ha abból következtetés vonható le a büntetés céljainak megvalósítására.

A büntetést befolyásoló körülményeket nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva kell értékelni, és a határozatban megindokolni. Valamely, általában súlyosítónak vagy enyhítőnek tartott tényezőt akkor lehet a konkrét ügyben is ilyenként értékelni, ha az indok, amely miatt annak súlyosító vagy enyhítő hatása van, az adott ügyben is megállapítható. Ugyanazon tény más cselekmény vagy más elkövető vonatkozásában közömbös vagy ellenkező hatású is lehet.

A büntetés kiszabásánál csak olyan körülmény vehető figyelembe, amelyből következtetni lehet a büntetés céljainak könnyebb, vagy nehezebb megvalósítására, ugyanakkor ezek a körülmények mind figyelembe veendők!

Az enyhítő vagy súlyosító hatás foka nem a körülmények számában van, hanem abban, hogy milyen valószínűséggel lehet belőle következtetni a büntetés céljainak megvalósíthatóságára. Ez adja valamennyi körülmény súlyát.

412

Btk. 15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az

eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. 413

A BKv 56. (BK 154.) vélemény 3 részre oszlik: Az I. pont alatt általános jelleggel elvi megállapítások találhatók, a II. pont a büntetést befolyásoló alanyi tényezőkkel, a III. pont a büntetést befolyásoló tárgyi körülményekkel foglalkozik. Ad I) Az I. pont az általános megállapítások körében utal a bíróságok azon kötelezettségére, mely szerint a jogkövetkezmények alkalmazásakor a figyelembe jövő valamennyi alanyi és tárgyi tényt derítsék fel. A bűnösségi körülményeket egymással egybevetve, összefüggésükben kell értékelni. Nem a számuk, hanem az adott esetben meglevő hatásuk a döntő a büntetés meghatározásánál. A Btk. Általános Részében meghatározott egyes büntethetőségi akadályok - pl. a jogos védelem, az önkéntes elállás, az önkéntes eredményelhárítás stb. - megközelítésének büntetést enyhítő hatása van. Ad II) A II. pont az igen változatos alanyi tényezőkkel foglalkozik – néhány kiragadott példa:

A büntetlen előélet enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőtt;

Ha az elkövetőt a bűncselekmény véghezvitele előtt jogerősen elítélték, a büntetőjog szempontjából büntetett előéletű akkor is, ha mentesült a büntetés hátrányos következményei alól.

A büntetett előélet általában súlyosító körülmény.

Fokozott a büntetett előélet nyomatéka, ha a sorozatos elítélésekből, az elkövető életviteléből és az újabb bűnelkövetésből a bűnöző életmódra lehet következtetni.

A gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt történt korábbi elítélés akkor értékelhető súlyosító körülményként, ha az elkövető újból azonos vagy hasonló cselekményt követett el.

Ad III) A III. pont a tárgyi körülmények értékelését tárgyalja – példák a teljesség igénye nélkül:

Enyhítő körülmény, ha a cselekmény kísérleti szakban maradt. A nyomatéka annál nagyobb, minél távolabb van a cselekmény a befejezettségtől, illetve a cselekmény következményei a befejezettséghez megkívánt eredménytől.

Az az elkövetési mód, amit a törvény az egyes bűncselekményeknél minősítő körülményként értékel, más bűncselekményeknél általában súlyosbító körülmény. A kitartó, a fondorlatos, a gátlástalan, a garázda, az orvul való vagy egyébként veszélyes elkövetési mód súlyosbító körülmény, és ugyanígy értékelendő, ha az elkövető a bűncselekménnyel szükségszerűen együtt járó szenvedésnél nagyobb testi vagy lelki gyötrelmet okoz.

A közbiztonság veszélyeztetése, a köznyugalom tartós vagy súlyos megzavarása súlyosító körülmény.


A súlyosító vagy enyhítő körülmények vagy a cselekménnyel, vagy az elkövető személyével függenek össze. Eszerint vannak:

objektív enyhítő vagy súlyosító körülmények: a bűncselekmény tárgyához kapcsolódik: pl. közvélemény, a tárgy sérthetőségének, veszélyeztetésének fokozatai, a cselekmény távolabbi kihatásai, a sértett és az elkövető közötti kapcsolat (rokoni, hozzátartozói). A tárgyi oldalon az elkövetés módja, ideje, az elkövetés és az elbírálás közötti idő, a felhasznált eszköz.

szubjektív enyhítő vagy súlyosító körülmények: az elkövető életkora, büntetést elviselő képessége, értelmi színvonala, szakképzettsége vagy annak hiánya, a személyiség kifejlődésének útja, a családi viszonyok, életmód, munkához való viszony. Különös hangsúlyt kap az előélet, a feltáró jellegű beismerő vallomás

Földvári professzor úr álláspontja szerint: a megbánás, mint a speciál-prevenció megvalósíthatóságának valószínűsége. A tagadás nem súlyosító körülmény. Értékelendő a bűnelkövetés után tanúsított magatartás: az önfeljelentés, öngyilkossági kísérlet, az okozott kár megtérítése. Figyelembe veendő a motívum, a bosszú – ennek értékelésénél legfőbb körülmény a kiváltó ok. Enyhítő körülmény az emberileg érthető indok, súlyosító az indoknélküliség.

Valamely enyhítő vagy súlyosító körülmény hatása független attól, hogy az adott körülmény objektív vagy szubjektív jellegű-e. A büntetést befolyásoló erő csak attól függ, hogy az egyes körülmények mennyiben valószínűsítik a büntetés céljainak megvalósíthatóságát.

Bírói gyakorlat: mintha inkább az objektív körülményeket vennék jobban figyelembe jobban – mivel ezek könnyebben vizsgálhatók. Ez helytelen, a szubjektív körülmények vizsgálata is szükséges.

ALANYI TÉNYEZŐK

Enyhítő körülmények: Súlyosító körülmények: - büntetlen előélet (kivéve a fiatalkorút és a fiatal

felnőttet) - közlekedési bűncselekmény esetén a hosszabb

ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás - fiatal felnőtt kor - a katonai ítélkezésben a fiatalkor, illetve a szolgálat

teljesítésére való alkalmatlanság, a szolgálati idő alatti fenyítések száma és súlya, ha az elbírálás és Vh között kimagasló helytállást tanúsított.

- Tartósan és kiemelkedően végzett munka - idős kor - ha tartásra, nevelésre szoruló hozzátartozói vannak - alacsony műveltség, iskolázatlanság - más személy befolyása alatt cselekedett - méltányolható indítóok - valós, vagy vélt közérdek - önhibán kívül fennállt nehéz anyagi helyzet, elemi

szükségletek kielégítése - eshetőleges szándék - eredmény tekintetében csak gondatlanság - önfeljelentés, beismerő vallomás, felderítésben való

közreműködés - megbánó magatartás, eredmény elhárítására

irányuló tevékenység, komoly öngyilkossági kísérlet - betegség, rokkantság

- ugyanolyan vagy hasonló cselekmény miatt már korábban alkalmazott megrovás, próbára bocsátás

- büntetett előélet - visszaeső, különös vagy többszörös visszaeső - bűnöző életmód - gondatlan bűncselekmény miatti elítélés, ha az

elkövető újból azonos vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.

- Külföldön történő elítélés - Ittas járművezetés esetén az ittasság foka - Nincs jövedelme, munkakerülő, csavargó életmódot

folytat - A Be. hatálya alatti bűnelkövetés - Ha képzettségét, műveltségét az elkövetés

érdekében használja fel. - Kitüntetések, dicséretek, jutalmak, elismerések - Önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban való

elkövetés - Gátlástalanul, garázda módon végrehajtott élet, testi

épség vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények. - Vezetői, bizalmi beosztás, korrupció - Társas elkövetés - Kitartó, előre megfontolt szándék

TÁRGYI TÉNYEZŐK

Enyhítő körülmények: Súlyosító körülmények: - kísérleti szakaszban maradt - közvetett okozati összefüggés - a sértett felróható közrehatása - átlagosnál lényegesen kisebb sérelem, veszély - az értékhatár alsó része közelében van - bűnsegéd, alkalomszerű elkövetés - ellenőrzés lazasága, ellenőrző mulasztása - kár megtérítése - ha az elkövetéstől hosszabb idő telt el.

- minősített elkövetési mód (kitartó, gátlástalan, stb.) - a szükségszerűen együtt járó szenvedésnél

nagyobb testi vagy lelki gyötrelem - eszköz különös veszélyessége - közbiztonság, köznyugalom veszélyeztetése,

zavarása - a felső határhoz való közelítés - közel áll valamely minősítő esethez - folytatólagosság - szervezett bűnözés


IV. Az egyéniesítés (individualizáció)

1. Általában

Reformkori jogi alapintézmény, régi filozófiai alapokon (Arisztotelész államelméletén) nyugszik: a nem egyenlőkkel nem egyenlően kell bánni. Finkey

414 írta, hogy: „…minden egyes bűntettest az általa elkövetett

bűncselekmény nagysága, objektív súlya és a saját alanyi bűnösségének a minősége és foka szerint, tehát az osztó és kiegyenlítő igazság szerint érjen a büntetés.”

Az egyéniesítés olyan körülmények figyelembe vételét jelenti, amelyek nem általános érvényűek, amelyek nem mindegyik bűnelkövetést, hanem csak egyes bűncselekményeket, vagy egyes elkövetőket jellemzik.

Ezeket az egyéni körülményeket nemcsak a jogalkalmazó (bíróság, büntetés-végrehajtó), hanem a törvényhozó is figyelembe veheti.

2. Az individualizáció fajtái Törvényi egyéniesítés:

Egyéniesít a törvényhozó akkor, mikor az általánosan megalkotott törvényi tényállás mellé megalkotja az egyes minősítő tényállásokat.

Ezek egyben általános jellegűek, mikor az általuk értékelt sajátos körülmény fennforog, egyéni viszont az alaptényálláshoz viszonyítva, mivel alkalmazásához a tipikus elemeken felül szükséges egy kivételes, egyedi körülmény megléte is.

A törvényhozó tehát kiemelt az adott bűncselekmény-kategóriából egyfajta elkövetést, és azt súlyosabban bünteti. A törvényhozó által kiemelt körülmény utalhat a cselekményre, és utalhat az elkövetőre is. A cselekmény sajátossága az objektív társadalomra veszélyesség, vagyis a cselekmény társadalomra veszélyességének kisebb vagy nagyobb fokát jelenti. Az elkövetők sajátosságai viszont a bűnelkövetők csoportosítását teszi lehetővé, ami a büntetés-végrehajtás során kap különös figyelmet (pl. együttes foglalkoztatás).

Korlátok:

Egyéniesítés esetén mindig az általános tényállásban szabályozott tipikus esetekhez képest jóval kisebb számban előforduló cselekményeket emeli ki a törvényhozó, de nem ez a lényeges ismérv, hanem az, hogy az általános tényálláshoz képest mindig valamely egyéni, sajátos, speciális körülménynek kell fennforognia – tehát az általános és a kiemelt körülményt értékelő törvényi tényállások közötti kapcsolat a törvényi egyéniesítés lényege.

Az egyéniesítés, a sajátos, speciális körülmények értékelése soha nem mehet el az egyediség szintjéig.

Bírói egyéniesítés:

A bíróság a bűncselekmény egyéniesítő tevékenysége – az értékelés – múltba néző jellegű, figyelembe veszi a tett egyedi sajátosságait, s ezeket beszámítja a büntetésbe (ez a megtorló jelleg).

Az elkövető személyét jellemző egyedi sajátosságok értékelése jövőbenéző célzattal történik. A bíróság célja olyan büntetés kiszabása, amely az elkövető szubjektív tulajdonságai alapján egyedileg segíti visszatérni az elítéltet a társadalomba.

A tett és az elkövető tulajdonságaira figyelemmel folytatott egyéniesítés nehezen választható el egymástól a gyakorlatban, ugyanis a meghatározott módon, helyen és időben megvalósított cselekmény sokat elárul az elkövető személyiségéről is.

Végrehajtási individualizáció:

Itt is fellelhető a tett és az elkövető személyiségéből fakadó kétféle egyéniesítés. Van tettek szerinti csoportosítás is, – a súlypont azonban az elkövető személyiségén van: egyes vélemények szerint ez áttérés a tett-büntetőjogról a tettes-büntetőjogra.

A büntetés végrehajtása során tekintettel kell lenni az egyes elítéltek személyi tulajdonságaira. Ezek alapján lehetőség van egyes elkövetők kiemelésére, és a többiektől eltérő kezelésre.

Az elkövető egyéniségén alapuló végrehajtási egyéniesítés célja a személyre szabott nevelés – ettől csak a tisztán megtorlásra törekvő büntetőjogi irányzatok tekinthetnek el.

414

Finkey Ferenc (1870 – 1949) magyar jogtudós, egyetemi tanár, koronaügyész, az MTA tagja. Maradandót alkotott a büntető anyagi jog és a büntető eljárásjog területén. A büntetőjogi dogmatika területén Karl Lorenz Binding, a kriminológiai kérdésekben Franz von Liszt követője volt. Lefektette a magyar büntetés-végrehajtási jog alapjait, mellyel kapcsolatban a humánus-liberális irányzatot követte.


Összefoglalva:

A törvényi individualizáció csak közelít a valódi egyéniesítéshez. Az atipikus körülményeket már értékeli, de még nem tapad egyedi jelenségekhez, s inkább csak a cselekménynél jelentkezik.

A bírói individualizáció már egyedi jelenségeket értékel, csak egyszer előforduló jelenségeknek tulajdonít jelentőséget. Ez már inkább a személyhez kapcsolódik, mint a cselekményhez. Az elkövető személyi tulajdonságainak értékelését szinte kizárólag a bíróság végzi.

A végrehajtási individualizáció teljesíti ki az egyedi jellemzőket, ahol a bűncselekmény is befolyásolja a csoport kialakításokat, de az elítélt nevelését meghatározó szempontok a személyi tulajdonságokon alapulnak.

V. A kétszeres értékelés tilalma

Ezt az elvet a törvény nem említi, de a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló BKv 56. (BK 154.) vélemény tartalmazza

415.

Meghatározása: a bíróság általában nem értékelheti súlyosító, illetve enyhítő körülményként a törvényhozó által minősítő, illetőleg privilegizáló körülményként a már értékelt körülményeket. Tilos eltérő megnevezéssel ugyanazon tény, helyzet, állapot (kétszeres) értékelése is.

Három kivétel van e tilalom alól:

Többszörös minősültség: ha az elkövető cselekménye többszörösen minősül, akkor az lehet súlyosító körülmény (előadáson elhangzott: ilyen a nyereségvágy);

2 okból felemelt büntetési tétel: súlyosító körülmény, ha a vádlottal szemben 2 ok miatt is (halmazat, különös és többszörös visszaesői minőség) felemelt büntetési tétel az irányadó;

Átlagot meghaladó fokú/súlyú körülmény: Ha a törvényhozó által értékelt körülmény az átlagot meghaladó vagy azt meg nem közelítő fokban vagy súllyal jelentkezik, akkor az értékelhető súlyosító vagy enyhítő körülményként is. (Pl. LB: az erős felindulás foka meghaladhatja az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához szükséges mértéket, s ekkor ez a körülmény enyhítőként értékelhető. Súlyosító körülmény: többszörös visszaesés nagyobb száma, különösen nagy kár esetén a kárösszeg többszörös meghaladása. Ilyen többszörös emberölés is: nem mindegy, hogy kettő, vagy 12 embert ölt meg az elkövető.)

Elvileg bármely minősítő körülmény lehet súlyosító körülmény is, ha a körülmény sajátosságánál fogva fokozható. (Földvári prof.: a különös kegyetlenség emberölés esetén nem fokozható, mert a kegyetlenség fokozatai között nehéz határvonalat húzni.)

A Btk. nem fokozható minősítő körülményei: pl.: az előre kitervelt módon való elkövetés.

Melyek a legfontosabb tényezők a 83. §-ban foglalt körülmények között? Földvári: az objektív jellegűek.

Indoka: a nyilvánosság ezeket látja, ezekről tud, ezek befolyásolják a tettről kialakuló véleményt. A bíróságnak a büntetés kiszabásánál az igazságot kell érvényre juttatnia, s igazságos csak az a büntetés lehet, amely megfelel az elkövetett tett súlyának. Ezt kell kiindulópontnak tekinteni a büntetésnél, ennek keretében kell az elkövető bűnösségének megfelelő hatást biztosítani. Ez a tett-arányos büntetés követelménye.

415 A kétszeres értékelés tilalma a büntetést befolyásoló körülmények értékelésénél is érvényes. A törvényhozó által tényállási elemként

szabályozott, avagy a súlyosabb vagy enyhébb minősítést megalapozó körülményt nem lehet külön enyhítőként vagy súlyosítóként is értékelni.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 44. B) A magánlaksértés, a magántitok és a levéltitok megsértése 318/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

44. B) A magánlaksértés, a magántitok és a levéltitok megsértése

Jellegük: a személy elleni bűncselekményeken belül a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények

416

I. Magánlaksértés

Btk. 176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel,

hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel,


(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az

ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel

a) éjjel,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve,

d) csoportosan

bemegy vagy ott bent marad /ez a bekezdés 2009 augusztusában változott; ez az új szövegezése/.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon, a (2) bekezdés szerint büntetendő, aki

a (2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez

tartozó bekerített helyre bemenjen /ez a bekezdés 2009 augusztusában változott; ez az új szövegezése/.

(4) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2)

bekezdésben írt módon követik el.

1. Jogi tárgy: a lakás, egyéb helyiség, továbbá az ezekhez tartozó bekerített hely zavartalan használata, az ún. „házijog”

A bűncselekmény elkövetési tárgyai:

a) lakás, b) egyéb helyiség c) az ezekhez tartozó bekerített hely.

a.) Lakás: minden olyan zárt hely, amely emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál, akár ingó (lakókocsi), akár ingatlan. Az éjjeli szállásra való használhatóságot mint rendeltetésszerűn

lehetőséget kell értelmezni, azért pl. a csőszkunyhó – amely csupán esetlegesen szolgálhat éjjeli szálláshelyként – nem vonható a lakás fogalma alá. A lakásnak nem ismérve, hogy ténylegesen lakott legyen, de feltétel a lakhatásra rendeltség. Ezért a lakás

fogalma alá esik az olyan helység is, amelyet csak az év meghatározott szakaszában használnak erre a célra (pl. hétvégi ház, nyaraló). Az ítélkezési gyakorlat szerint a büntetőjogi védelem kiterjed azokra a helyiségekre – így a kollégiumi vagy szállodai szobára is –, amelyek átmeneti tartózkodásra szolgálnak. Ha a kérdéses helyiség lakás céljára szolgál ugyan, de nem áll meghatározott személy rendelkezése alatt (pl. még üresen álló önkormányzati lakás), akkor a bűncselekmény nem valósul meg. b.) Egyéb helyiség: a törvényben kettős értelemben szerepel: egyrészt ide tartozik a lakás fogalma alá nem

eső, emberi tartózkodási helyként szolgáló olyan zárt épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére szolgál (üzlethelyiség, műhely), függetlenül attól, hogy a lakással kapcsolatban áll vagy sem. Az egyéb helyiségnél ugyanis nem tényállási elem a lakáshoz tartozás ténye. Másrészt egyéb helyiségnek tekintendő minden olyan helyiség, amely a lakással szoros összeköttetésben áll, ahhoz tartozik (padlás, pince, erkély).

416

Ebbe a körbe tartozik a zaklatás tényállása is, mely a tétel címében nem szerepel, ezért csak kiegészítésképpen tüntetem fel: Btk. 176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon,

rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen

kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával


(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény

következik be, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) volt házastársa, volt bejegyzett élettársa, vagy volt élettársa,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy

sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2)

bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


c.) Bekerített hely: az a falakkal, élő sövénnyel, kerítéssel vagy más módon körülvett terület, amely a lakás vagy

egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti, kiegészíti, és ezáltal szorosan hozzá tartozik (udvar, kert). Olyan területről van szó tehát, ahova csak a bemenetelre szolgáló eszközök rendes használata révén lehet szabályszerűen bejutni. Nem valósul meg bűncselekmény, ha a bekerített hely üres, illetve azon kizárólag olyan épületek állnak, amelyek nem minősülnek lakásnak.

A magánlaksértés csak más lakása, annak helyisége, vagy ezekhez tartozó bekerített hely vonatkozásában valósul meg. Más lakása az elkövető részéről minden olyan helyiség, amelyről az elkövetéskor nem rendelkezhet. Ezért a bűncselekmény megvalósulása szempontjából „másnak‖ a lakása a tulajdonos vonatkozásában is az általa bérbe adott lakás még akkor is, ha a bérleti szerződés már lejárt, feltéve, hogy a bérlő rendelkezése alatt áll. A magánlaksértés vonatkozásában ugyanis a használat, a birtoklás ténye részesül büntetőjogi védelmében, nem pedig a tulajdonjog. 2. Elkövetési magatartás: 3 fordulat

A magánlaksértés elkövetési magatartásának három fordulata van: a.) másnak lakásába stb. bemenetel, illetőleg bennmaradás [(1) bek.], b.) más lakásába stb. az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek az akarata ellenére, illetve megtévesztéssel történő bemenetel vagy bentmaradás [(2) bek.], c.) más megakadályozása abban, hogy lakásába stb. bemenjen [(3) bek.].

A tényállás mindhárom alapesetnél kiemelkedő jelentősége van az elkövetési módnak.

1. fordulat:

ad a) A bemenetel fogalmában a lakásba való bejutást kell érteni, mely aktív magatartást feltételez (belépés,

beugrás). A benyúlás, behajolás nem meríti ki a bemenetel fogalmát. A bentmaradás ezzel szemben passzív magatartás, lényegében a kimeneteli kötelesség megszegése. Feltételezi a lakásba nem büntetendő módon történő bemenetelt, tehát csak abban az esetben állapítható meg ezen elkövetési magatartás, ha a bemenetel nem volt jogellenes. Amennyiben a magánlaksértés már a bemenetellel megvalósult, az abban való bent maradás az előbbi elkövetési magatartásnak a következménye. Az elkövetési magatartás első fordulatánál a törvény három elkövetési módot szabályoz:

i) erőszakkal, ii) fenyegetéssel, iii) hivatalos eljárás színlelésével való megkövetést.

Nem csupán a személy elleni, hanem a dolog elleni erőszak is e fogalom alá esik, ha azt a szabad bemenetelt gátló akadály elhárítására vagy leküzdésére alkalmazzák. Megállapítható az erőszakos bemenetel akkor is, ha a sértett az erőszak hatására maga teremti meg a bejutás feltételeit, például nem várja meg, amíg rátörik az ajtót, hanem maga nyitja ki. Az ítélkezési gyakorlat nem tekinti erőszakkal elkövetettnek a kapun átugrást, a kerítésen át történő bemászást, a lopott vagy hamis kulccsal való bejutást. Ezen esetekben az elkövető nem elhárítja az akadályt, hanem megkerüli azt. A fenyegetés fogalmára a Btk. 138. §-ában foglaltak az irányadók. A hivatalos eljárás színlelése állapítható meg akkor, ha a passzív alanyt az elkövető megtéveszti eljárása

hivatalos jellegét illetően, hogy lehetővé válják számára a lakásba, egyéb helyiségbe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre való bejutás. Ha viszont az elkövető hivatalos személy és ezt a jellegét illetve megbízatását használja fel arra, hogy másnak a lakásába bejusson: nem magánlaksértés, hanem a 225. § szerinti hivatali visszaélés megállapításának van helye.

2. fordulat:

ad b) A magánlaksértés második fordulatában szabályozott elkövetési magatartás megegyezik az első

bekezdésben szabályozottakkal, ugyanakkor a törvényhozó itt kifejezetten utal arra, hogy a bemenetel vagy bentmaradás csak akkor tényállásszerű, ha az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek az akarata ellenére vagy megtévesztésével történik. Az (1) bekezdésben meghatározott elkövetési módokból egyértelműen megállapítható a passzív alany akaratának hiánya, ezért ezen alapeset vonatkozásában az erre való kifejezett utalás szükségtelen. A második alapeset megállapításának feltétele tehát, hogy a passzív alany az elkövető előtt félreérthetetlenül

kifejezésre juttassa azon akaratát, hogy az elkövetőt nem kívánja beengedni a lakásába, illetve nem engedi a


további ott-tartózkodást. A tiltakozásnak adott esetre vonatkozónak, konkrétnak és személyhez szólónak kell lennie, nem elegendő tehát az általános érvényű „Tilos a bemenet!‖ felirat elhelyezése. Az elkövetési magatartás második fordulatánál a törvény négy elkövetési módot szabályoz:

i) éjjel, ii) fegyveresen, iii) felfegyverkezve, iv) csoportosan.

Az éjjel történő elkövetés megállapítása a helyi viszonyoktól függ. A miniszteri indoklás szerint városban általában 23 óra, a kisebb helységekben a helyi szokások az irányadók, általában 22 órát követő elkövetés felel meg e tényállási elemnek. A fegyveresen, felfegyverkezve, illetve csoportosan történő elkövetés fogalmára a Btk. 137. §-ában foglaltak

417

az irányadók.

3. fordulat:

ad c) A magánlaksértés harmadik elkövetési fordulatában szabályozott elkövetési magatartás:

Más megakadályozása abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. A lakást jogszerűen használó személy is megvalósíthatja, ha a zárat lecserélve a lakás használatára szintén jogosult házastársát akadályozza meg abban, hogy a lakásba bejusson (BH 1999. 349.). Ezen alapeset elkövetési módjai megegyeznek az első és második alapesetnél értékelt elkövetési módokkal.

3. Alanya: A bűncselekmény alanya bárki

418 lehet.

4. Bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, ezen belül egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt megvalósítható. 5. Minősített esetek:

A magánlaksértés minősített esete állapítható meg, ha másnak lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, vagy hivatalos eljárás színlelésével történő bemenetel vagy

bentmaradás:

éjjel,

fegyveresen,

felfegyverkezve

vagy csoportosan történik. Az elkövetési magatartást tehát az elkövető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon valósíthatja meg. A harmadik alapesethez a törvény nem fűz minősítő körülményt. 6. Magánindítvány: A magánlaksértés valamennyi alapesete magánindítványra büntethető.


A magánlaksértés bűncselekménye gyakran nem önállóan, hanem más bűncselekményekkel összefüggésben valósul meg. Ez a megállapítás elsősorban a dolog elleni erőszakkal, valamint a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül elkövetett lopásra

419

és a vele összefüggésben elkövetett magánlaksértésre vonatkozik.

A magánlaksértésnek a lopással bűnhalmazatban való megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha egyrészt a magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult, másrészt pedig ha a magánlaksértésnek a (4) bekezdésben meghatározott minősített esete kerül halmazatba a lopás vétségével.

417

Btk. 137. § 4.

a) fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket

alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el,

b) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart

magánál,

Btk. 137. § 13. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt; 418

Záróvizsgán nem szabad beugrani a kérdésnek – a tulajdonos ugyanúgy elkövetheti! 419 A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 126. számú állásfoglalása szerint ebben az esetben a magánlaksértés önállóan nem jön létre, hanem az a lopás minősítő körülménye. A törvény ugyanis az így minősülő lopás büntetési tételeinek meghatározásánál a cselekmények együttes megvalósulását figyelembe vette. A kollégiumi állásfoglalás szerint ez a jogértelmezés a vizsgált cselekmények tárgyi és alanyi összefüggéseinek az elemzéséből következik. Nevezetesen a tárgyi oldalon a cselekmények időbeli és térbeli egybeesése, az eszköz-cél kapcsolata hoz léte jellegzetesen szoros belső kapcsolatot, az alanyi oldalon pedig az elkövető egységes akarat-elhatározása.


Az ítélkezési gyakorlat – a kollégiumi állásfoglalással ellentétben – általában a magánlaksértésnek egyéb bűncselekménnyel összefüggésben megvalósulása esetén a bűnhalmazat megállapítása mellett foglal állást akkor is, ha a bűncselekmények a cél és eszköz viszonylatában állnak. 8. Szabálysértési alakzat: A magánlaksértés szabálysértési alakzatát a Sztv. 139. §

420 szabályozza. A bűncselekményi és szabálysértési

alakzat között az a különbség, hogy amennyiben a Btk.-ban meghatározott elkövetési módon kerül sor az elkövetési magatartás tanúsítására, az bűncselekmény; ezek hiányában szabálysértés valósul meg.

II. Magántitok megsértése

Btk. 177. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi,

vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bűncselekmény jelentős

érdeksérelmet okoz.

1. Jogi tárgya: a sértett titkainak megőrzéséhez fűződő személyiségi joga Az elkövetési tárgy: a magántitok, aminek a fogalmát a törvény nem határozza meg. Magántitoknak tekintendő minden olyan, csak szűk körben, illetve a beavatottak előtt ismert tény, adat, körülmény, amelynek a megőrzéséhez a sértettnek méltányolható érdeke fűződik. Ez lehet személyi, családi, vagyoni helyzetre vonatkozó adat, tény, így például az, ami a sértett ideológiai felfogásával, sajátos szokásaival, meghatározott személyekhez való viszonyával összefüggő körülmény is, ha ez nem nyilvánvaló, illetve nem széles körben ismert. Egyértelműen a magántitok fogalmi körén kívül esnek azok az adatok, tények, körülmények, amelyek államtitoknak, szolgálati titoknak, gazdasági titoknak minősülnek.

Titok: relatív fogalom, jellegét mindig az eset konkrét összefüggései alapján kell megítélni. Az elkövetési tárgy további jellemzője, hogy az elkövető a magántitokhoz foglalkozásának gyakorlása, vagy közmegbízatásának teljesítése során jut hozzá.

2. Elkövetési magatartás: a magántitok alapos ok nélkül történő felfedése. Ez felölel minden olyan

tevékenységet, amelynek folytán a titok illetéktelen személy tudomására jut. A felfedés módja közömbös, történhet szóban, írásban vagy más módon is. Annak, hogy egy vagy több személy szerez-e tudomást a titokról, a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. A magántitok felfedése azonban csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha arra alapos ok nélkül kerül sor. Titok kötelező felfedése: A jogszabályok kellő indok esetében megengedik, sőt adott esetben kötelezővé is teszik a magántitok felfedését, így alapos ok a felfedésre mindaz, ami társadalmi jelentőségénél fogva felülmúlja a sértettnek a titoktartáshoz fűződő érdekét. E körbe tartozik a feljelentési, tanúzási, adatszolgáltatási kötelezettség, a szakértő véleményadási kötelezettségsége, hasonlóképpen a járványok, fertőző betegségek elterjedésének, betegség, illetve fogyatékosság öröklődésének megakadályozásával kapcsolatos bejelentései, illetve tájékoztatási kötelezettségek. Jogszabályi nyilvánosságra hozatal: Ha a magántitokra vonatkozó adat nyilvánosságra hozatalát jogszabály teszi kötelezővé, a büntetőjogi felelősséget a társadalomra veszélyesség hiánya zárja ki. Befejezettség: A bűncselekmény a magántitok felfedésével befejezetté válik. Kísérlete csak írásban történő

elkövetés esetén lehetséges, amennyiben az elkövető azt továbbítandó küldeményként leírja, avagy kép-, illetve hangfelvételre rögzíti, ám az nem kerül az illetéktelen címzetthez. 3. Alanya: tettesként csak az lehet, aki a foglalkozásánál, illetve közmegbízatásánál fogva jut a titok birtokába,

részesként azonban bárki elkövetheti a bűncselekményt. Foglalkozáson bármilyen munkaviszony értendő. Foglalkozásuk során főként a hivatalos személy, az egészségügyben dolgozó személy, az ügyvéd, a közjegyző, a gyógyszerész, az egyházi személy szerezhet magántitokról tudomást. A közmegbízatás is tágan értelmezendő. E körbe tartozik különösen a politikai, társadalmi szervezeteknél, egyesületeknél betöltött tisztség. Aki nem foglalkozásánál, illetve közmegbízatásánál fogva jut magántitok birtokába, és azt alapos ok nélkül felfedi, adott esetben megvalósítja a Btk. 179. §-ba ütköző rágalmazás, illetve a Btk. 180. §-ba ütköző becsületsértés vétség.

4. Bűnösség:

420

A szabálysértésekről szóló 1999. évi XLIX. törvény 139. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott

lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába,

egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.


A magántitok megsértése csak szándékosan követhető el. Megvalósítható egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt. A motívum, illetve a célzat nem tényállási elem, ezt a büntetés kiszabása során lehet értékelni. 5. Minősített esetek: Akkor állapíthatók meg, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Tekintettel arra, hogy a minősítő körülmény eredmény, ezért a Btk. 15. §-ára figyelemmel az elkövető a minősített esetért akkor is felel, ha az eredményre csak a gondatlansága terjed ki.


Rendbeliség: A bűncselekmény rendbeliségét a sértettek száma határozza meg. Ugyanazon sértettre vonatkozó több magántitok egy elkövetési magatartással történő felfedése természetes egység, hasonlóképpen ugyanannak a magántitoknak a többszöri felfedése is, azonban e körülmények a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelendők. Ha a magántitok felfedése több cselekménnyel történik, akkor amennyiben a Btk. 12. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállnak, folytatólagosságot kell megállapítani. Ugyanazon sértettre vonatkozó több magántitok több cselekménnyel történő felfedése – amennyiben a magatartás a folytatólagosság körén kívül esik – valóságos homogén alanyi halmazatot képez. A Btk. 177/A § b) pontjában írt magatartás (személyes adat jogellenes nyilvánosságra hozatala) a 177/B § a) pontjában írt magatartás (különleges adat jogellenes nyilvánosságra hozatala) a magántitoksértéssel a specialitás viszonyában áll. Ezen esetekben a jelentős érdeksérelem okozása, a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként nyerhet értékelést.

III. Levéltitok megsértése

Btk. 178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi,

vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

(3) A büntetés

a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,

b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

jelentős érdeksérelmet okoz.

1. Jogi tárgya: a sértett személyiségi joga, hogy magánjellegű közlése titokban maradjon Az elkövetési tárgy kettős:

a.) A tényállás első fordulata esetében a közlést tartalmazó zárt küldemény, mely lehet levél, távirat,

illetve minden, más formában rögzített, személyes gondolati közleményt tartalmazó zárt küldemény (pl. magnó- vagy videókazetta, CD). A zárt küldemény akkor is elkövetési tárgya e bűncselekménynek, ha az postai forgalomba nem került, hanem más módon – pl. futár vagy kézbesítő útján – továbbították. Nem lehet elkövetési tárgy a nyílt levelezőlap vagy az olyan zárt küldemény, amely személyes gondolati közlést nem tartalmaz (pl. csomag, katalógusokat tartalmazó levél). b.) A tényállás második fordulatában szereplő elkövetési tárgy a távközlési berendezés (telefon, internet)

útján továbbított közlemény. 2. Elkövetési magatartások:

A tényállás első fordulatában: i) felbontás minden olyan magatartás, amelynek következtében a küldemény tartalma hozzáférhetővé válik.

Ilyen a feltépés, felvágás, pecsét, kapocs, ragasztószalag eltávolítása, de megvalósulhat közvetetten is, átvilágítás útján is. Az elkövetőnek a tartalomról történő tényleges tudomásszerzése közömbös. Nem tekinthető azonban felbontásnak a fizikai megsemmisítés (széttépés, elégetés, stb.), ugyanis ezen esetekben nem kerülhet sor a küldemény tartalmának a megismerésére sem. Ez a cselekmény adott esetben más bűncselekménykén – így okirattal visszaélésként, bűnpártolásként – minősülhet. ii) a megszerzés fogalmilag a küldemény bármiféle meg nem engedett birtokba vételét jelenti. Ilyen például a levél ellopása, a postaszekrényből kivétele, a kézbesítő megtévesztése útján történő megszerzése. iii) átadásnak tekintendő minden olyan magatartás, amelynek következtében a küldemény illetéktelen harmadik személy birtokába jut. Amennyiben az átadó maga jogszerűen (pl. küldöncként) jutott a küldemény birtokába, csak akkor valósítja meg a bűncselekményt, ha egyértelműen tudja, hogy az átvevő arra illetéktelen és kifejezetten azért adja át részére a küldeményt, hogy az átvevő annak tatalmát megismerje. Ez esetben az átvevő a jogosulatlan megszerzéssel elkövetett magatartásért felel. Ha az illetéktelen átvevő megtéveszti az átadót, akkor ez utóbbi esetében a Btk. 27. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró ok (tévedés) áll fenn.


A tényállás második fordulatában: a kifürkészés A tényállás második fordulatának elkövetési magatartása a közlemény kifürkészése, ami történhet a telefon lehallgatásával, számítógépes programok szerkesztésével, üzenetrögzítő jogosulatlan le-, illetve meghallgatásával, stb. Ilyennek tekinthető minden olyan magatartás, amelyet a közlemény tartalmának a jogellenes megismerése céljából valósítanak meg. A cselekmény jogellenességét a sértett beleegyezésén kívül kizárja a törvény rendelkezése is. Így a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben a hatóságnak joga van a terhelt leveleinek a megszerzésére; a büntetés-végrehajtás során az elítéltek leveleinek ellenőrzésére; megbízottnak felhatalmazás alapján jogában áll a címzett leveleit átvenni, felbontani. A távközlési berendezés útján továbbított küldemény kifürkészése esetén csak a törvény parancsa illetve engedélye zárja ki a jogellenességet. Az első elkövetési fordulat esetén a bűncselekmény a küldemény felbontásával, megszerzésével vagy másnak átadásával befejezetté válik és nem szükséges, hogy az elkövető annak a tartalmát is megismerje. A második

elkövetési fordulatnál a közlemény lényegének birtokba jutásával, illetve rögzítésével válik befejezetté a cselekmény. 3. Alanya: A bűncselekmény alanya bárki lehet.

Amennyiben hivatalos személy e minőségével visszaélve jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása végett követi el, hivatali visszaélés miatt felel. 4. Bűnösség:

A levéltitok megsértése csak egyenes szándékkal követhető el a célzatra tekintettel, mely arra irányul, hogy az elkövető a levél tartalmát megismerje vagy annak tartalmát mással tudassa.

Az illetéktelen személy részére történő átadás esetében kettős célzat szükséges, mely azt jelenti, hogy az elkövető szándékának a megszerző ilyen jellegű szándékát is át kell fognia.

5.) Minősített esetek: foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználása, illetve jelentős érdeksérelem okozása.

Értelmezésükre ez előzőekben elmondottak az irányadók. 6.) Egység, halmazat: a tényállás szubszidiárius, azaz ha súlyosabb bűncselekmény – pl. okirattal visszaélés –

jön létre, az magába olvasztja a levéltitok megsértése bűncselekményt.

IV. Magántitok jogosulatlan megismerése

421

A Btk. 178/A. §-ának a magánszférához fűződő jogot védi abban az esetben, ha azt olyan titkos módszerekkel sértik meg, amelyek alkalmazására csak külön törvényekben meghatározott felderítő és bűnüldöző hatóságok jogosultak, s amelyeket e hatóságok csak a törvényekben meghatározott célból, törvényes engedély alapján végezhetnek. E törvényhely a magánszemélyeknek az ilyen titkosszolgálati eszközökkel végzett jogosulatlan tevékenységét, illetve az ilyen cselekménnyel megismert magántitok továbbítását vagy felhasználását nyilvánítja bűncselekménnyé.

Btk. 178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából

a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,

b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz

alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,

c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,

d) hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az

észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy

felhasznál.


a) hivatalos eljárás színlelésével,

b) üzletszerűen,

c) bűnszövetségben,

d) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

421

Ez a tényállás a 2007-es tételsorban nem szerepel, de ez a magánszemély elleni titoksértési tényállások negyedik esete.


1. Jogi tárgya: a magántitokhoz, illetve a magánlakás, a levél- és távközlési titok sérthetetlenségéhez fűződő személyiségi jog

Elkövetési tárgya: a magántitok, a magánlakás, illetve a közlést tartalmazó zárt küldemény és távközlési berendezés. 2. Elkövetési magatartások:

a.) a lakás, egyéb helyiség, az ezekhez tartozó bekerített hely titokban történő átkutatása b.) a lakás, egyéb helyiség, vagy ezekhez tartozó bekerített helyen történtek technikai eszköz alkalmazásával történő megfigyelése, rögzítése c.) a levéltitoksértés tárgyát képező zárt küldemény felbontását illetve megszerzését követően annak tartalmának technikai eszközzel való rögzítése d.) a távközlési berendezés útján másnak továbbított küldemény kifürkészése és az észleltek technikai eszközzel rögzítése e.) az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitok továbbítása vagy felhasználása

ad a) A lakás, egyéb helyiség, illetve ezekhez tartozó bekerített hely fogalmára a magánlaksértés tényállásánál leírtak az irányadók. Az „átkutatás” külön értelmezést nem igényel, e fogalom tartalma azonos a köznapi felfogással. A kutatás akkor tényállásszerű, ha azt titokban, a sértett által fel nem ismerhetően, vagy erre törekedve követik el. Amennyiben a passzív alany a kutatásba nem egyezik bele, de azt nyíltan, felismerhető módon végzik, a bűncselekmény nem állapítható meg. ad b) A megfigyelés és a lakásban történtek rögzítése a magántitok megismerésére vonatkozó célzatos

cselekmény. Technikai eszközöknek minősülnek az optikai eszközök (távcső, fényképezőgép, stb.), illetve az elektronikai eszközök (lehallgatókészülék, videó). ad c) A közlést tartalmazó zárt küldemény felbontása vagy megszerzése a levéltitok megsértését valósítja meg, a

magántitok jogosulatlan megismerése esetében azonban eszközcselekménynek minősülnek, mert ezekre a zárt küldemény tartalmának technikai eszközökkel való rögzítése érdekében kerül sor. ad d) A közlemény kifürkészése is a levéltitok megsértésének elkövetési magatartása, azonban a c) ponthoz

hasonlóan itt is eszközcselekményként szerepel. ad e) A magántitok továbbítása meghatározott harmadik személy számára való hozzáférhetővé tételt jelent, míg

a felhasználáson a saját célra történő hasznosítást kell érteni. 3.) Alanya: bárki lehet

Abban az esetben, ha az elkövető hivatalos személy, a Btk. 227/A. §-a szerinti jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette valósul meg. 4. Bűnösség:

A magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette csak szándékosan, mégpedig egyenes szándékkal követhető el, tekintettel arra, hogy a cselekmény végrehajtása mindenképpen célzatos magatartást feltételez. 5. Minősített esetek:

A bűncselekmény minősített esetei valósulnak meg a Btk. 178/A. § (3) bekezdése értelmében, ha bűncselekményt hivatalos eljárás színlelésével, üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős érdeksérelmet okozva követik el. 6. Egység halmazat: A bűncselekmény rendbeliségének száma a sértettek számához igazodik.

E bűncselekményt el kell határolni a magánlaksértéstől, a magántitok, illetve a levéltitok megsértésétől: A magántitok jogosulatlan megismerésének a)-b) pontokban írt esetei természetszerűleg feltételezik, hogy a helyiséggel rendelkező előtt ez a tevékenység nem ismeretes, másfelől az átkutatás eleve – illetve amennyiben a megfigyelés módja szükségessé teszi, a lakásba bemenetel – a tevékenység szerves része. Ezeknél fogva a magántitok jogosulatlan megismerése állapítható meg a célzat folytán, s a halmazat a szükségszerű eszközcselekmény miatt kizárt a magánlaksértéssel.

A levéltitok megsértését és a magántitok jogosulatlan megismerésének c)-d) pontjaiban írt eseteit a célzat és a technikai eszközzel való rögzítés, mint többlet-tényállási elem határolja el egymástól. V. Magánindítvány A Btk. 183. § értelmében

422 mind a 4 bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.

422

Btk. 183. § (1) A 176-177. és a 178-181. §-ban meghatározott bűncselekmények elkövetői magánindítványra büntethetők.

(2) A 181. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója és örököse terjesztheti elő. (3) A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett

diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 45. A) A halmazati és összbüntetés 325/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

45. A) A halmazati és összbüntetés

I. Fogalmak

Halmazati büntetés:

Bűnhalmazatról akkor van szó, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg & azokat egy eljárásban bírálják el. A Btk. 85. § (1) bekezdése értelmében bűnhalmazat esetén egy

büntetést kell kiszabni.

A halmazati büntetés kiszabásának anyagi jogi feltétele a halmazat megállapítása, amely az elbírált cselekmények jogi minősítésének körébe tartozik.

A halmazati büntetés egyszeri elítélést jelent – ebből következik, hogy a halmazati büntetés utólagos felbontására törvényes lehetőség nincs. Nem vizsgálható az sem, hogy a halmazati büntetés keretében az egyes bűncselekmények miatt időtartamú „részbüntetés‖ került kiszabásra.

Az egységes jellegnek jelentősége van a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés, illetve a visszaesés megállapítása szempontjából is.

A törvényi meghatározás szerint bűnhalmazat fennállásakor „büntetést kell kiszabni‖ – de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben büntetést kellene kiszabni: halmazat megállapítása esetén is alkalmazhatók mindazok a büntetéskiszabási lehetőségek, amelyeket egyetlen bűncselekmény elbírálása esetén igénybe lehet venni (pl. megrovás, próbára bocsátás, mellékbüntetés kiszabása főbüntetés helyett önálló büntetésként).

Összbüntetés:

Jogtechnikai eljárás, előfeltétele a több ítélet: „ítélethalmazat”.

Összbüntetésbe foglalásra akkor kerül sor, amikor az elkövető több bűncselekményt valósított meg – de a halmazattal ellentétben akkor van helye, ha az elkövető több bűncselekményét egyazon vagy több bíróság több eljárásban bírálta el & külön-külön szabott ki büntetéseket.

II. Halmazati büntetés

1. Kiszabása Kiszabására akkor kerül sor, ha a bíróság a vádlottat egy eljárásban több bűncselekmény elkövetésében találja bűnösnek. A halmazat kiszabására 3 büntetés-kiszabási elv alakult ki:

Kumuláció: A régi időkben a halmazatban álló mindegyik bűncselekményre megállapították a

törvényben rendelt büntetést, majd ezeket összeadták, majd (ha lehetett) végrehajtották. Hátránya: célszerűtlenül és embertelenül szigorú: pl. 273 évnyi fegyház.

Abszorpció: Az elkövetőt az általa elkövetett legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetési keretek között büntették. A legsúlyosabb bűncselekményre rendelt büntetés felső határát halmazat esetén sem lehetett átlépni. A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele elnyelte, abszorbeálta az

enyhébb bűncselekmények büntetési tételét. Hátránya: méltánytalanul nagy kedvezmény a bűnelkövető számára. Egy súlyosabb bűncselekmény elkövetése után „tetszőleges‖ számban követhet el kisebb súlyú bűncselekményt, mert a halmazati büntetés nem lehet súlyosabb a legsúlyosabb büntetés felső határánál.

Aszperáció: A bíróság halmazat esetén átlépheti a legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetés felső határát, de nem kumulálhat. Ez a megoldás elkerüli az előző formák hibáit. A legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetés felső határa különbözőképpen léphető át:

a büntetési tétel meghatározott hányadával vagy

pontosan meghatározott tartamban. 2. A hatályos Btk. szabályozása

Btk. 85. § (1) Bűnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni.

(2) A főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell

kiszabni.

(3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést

rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre

megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.

A hatályos Btk. az abszorpció és az aszperáció elvét kombinálja oly módon, hogy egyben kimondja a kumuláció tilalmát is:

A magyar Btk. az abszorpció [általános szabály – (2) bekezdés] és aszperáció [kisegítő lehetőség (3)

bekezdés] elvének kombinációját tartalmazza.

Az abszorpció elve értelmében a főbüntetést a halmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.


A Btk. 85. § (2) bekezdése szerinti abszorpciós elv elsősorban a szabadságvesztés büntetésre vonatkozik, de ha a büntetési tétel alternatív, a büntetési tételben szereplő bármelyik büntetési nem (szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés) kiszabható.

Amennyiben a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, Btk. 85. § (3) bekezdése értelmében a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa a felével megemelkedik.

Az alkalmazás döntő feltétele: a büntetés céljának eléréséhez szükséges bűncselekményre megállapított büntetési tétel felső határának az átlépése.

E felső határ csak a felével emelhető, két korlátozással:

a halmazati büntetés nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát (kumuláció tilalma), és

nem haladhatja meg a 20 évet. (Btk. 40. §)

A törvény hatályos szövege szerint a felső határ „a felével emelkedik” – tehát a felső határ emelkedik, és nem a felső határt kell átlépni. A Btk. 85. § (3) bekezdésének első fordulata az aszperáció elvének törvényi rögzítése – ez a korábbi szabályozás szerint csak kisegítő szabály volt az abszorpció elve (főszabály) mellett, azaz a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételkeretének emelése csak lehetőségként volt megfogalmazva.

A hatályos törvényi szabályozás értelmében a büntetési keret felső határának az aszperáció elve szerinti emelése azonban nem csupán lehetőség, hanem kötelező rendelkezés: Mivel a Btk. Különös Részében szabályozott bűncselekmények többsége határozott ideig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 85. § (3) bekezdésében foglalt szabályozás elvesztették kisegítő jellegüket és általános szabállyá léptek elő.

A büntetési keret felső határának tágítása azonban csak a bíróság „mozgásterét‖ bővítette; a bíróság mérlegelés alapján továbbra is jogosult a halmazati büntetést olyan mértékben kiszabni, hogy az a legsúlyosabb bűncselekményre irányadó büntetési keret tételei között marad.

A törvény csak a halmazati büntetés felső határát rögzíti, az alsót nem. A halmazati büntetés legrövidebb tartalma a legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetési tétel alsó határa.

A halmazati büntetés tartalmazhat mellékbüntetést is: Bűnhalmazat fennállásakor a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést is ki lehet szabni, a mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg azonban a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket/időtartamot – azaz a felső határ átlépésére a mellékbüntetések körében nincs lehetőség. Btk. 86. § (1) Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést ki

lehet szabni.

(2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket,

illetve tartamot.

3. Halmazati büntetés tárgyalásról lemondás esetén & a tárgyalásról lemondás szabályai

A „tárgyalásról lemondás‖ külön eljárás szabályozása 2009 során változott: a hatályos törvényszöveg szerint az általános szabályokat a Be. 533-535. §

423, az ügyészségre vonatkozó rendelkezéseket Be. 537-540. §, a bíróság

első- és másodfokú eljárására vonatkozó rendelkezéseket Be. 541-542. § tartalmazzák.

423

Be. 533. § A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Be. 534. § (1) A tárgyalásról lemondás során az ügyész és a terhelt közötti írásbeli megállapodás jön létre, amely tartalmazza a terhelt által beismert

bűncselekmény leírását, a Btk. szerinti minősítését, az ügyész és a terhelt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen nemű és mértékű, illetőleg tartamú

büntetést, illetőleg intézkedést vesz tudomásul.

(2) A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban - ha a megállapodás szerinti büntetés szabadságvesztés - a Btk. 85/A. §-ának, illetőleg a Btk. 87/C. §-

ának alapulvételével meghatározott mértékű szabadságvesztésben lehet megállapodni.

(3) A megállapodásban a büntetés, illetőleg intézkedés mértékének, tartamának alsó és felső határát kell rögzíteni.

(4) Ha a terhelt a tárgyaláshoz való jogáról lemond, valamint bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tesz, és a megállapodás tartalmával a bíróság

egyetért, a bíróság az ügyész indítványára a nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indított eljárásban nyilvános

ülésen hozott ítélettel megállapíthatja a vádirattal egyező tényállás, valamint a vádirattal egyező minősítés miatt a vádlott bűnösségét, és büntetést szabhat ki,

illetőleg intézkedést alkalmazhat.

(5) A bíróság az ítéletben az ügyész által a vádiratban indítványozott nemű büntetést, illetőleg intézkedést szabhat ki, illetőleg alkalmazhat, amelynek tartamát,

illetve mértékét a vádiratban indítványozott keretek között határozhatja meg.

(6) A magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás lefolytatását nem indítványozhatja.

Be. 535. § (1) A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásra - az 536. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve - nem kerülhet sor, ha a terhelt

a) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

b) bűncselekménye halált okozott.

(2) A bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.


Az eljárás lényege, hogy a terhelt a tárgyalás tartásához való jogáról mond le és bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tesz az enyhébb büntetés fejében. Feltételei:

8 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén van rá lehetőség;

A terheltnek a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást kell tennie.

Bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény esetében általában nincs lehetőség tárgyalásról

lemondásos külön eljárásra, de a Be. 536. § (1) bekezdése424

szabályozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a tárgyalásról lemondás külön eljárást bűnszervezet terheltjeivel kapcsolatban alkalmazni lehet.

Az ügyész indítványozza425

a vádemeléskor azt, hogy a bíróság nyilvános ülés alapján hozott ítélettel állapítsa meg a vádlott bűnösségét és szabja ki a büntetést. A bűnhalmazatra vonatkozó, a tárgyalásról lemondás jogintézményéhez kapcsolódó anyagi jogi rendelkezéseket a Btk. 85/A. § tartalmazza: Btk. 85/A. § (1) A tárgyalásról lemondás (Be. XXVI. Fejezet) esetén a 85. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezései irányadók

azzal, hogy a főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések közül a

legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.

(2) A tárgyalásról lemondás esetén (Be. XXVI. Fejezet), ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül

legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel

felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések

együttes tartamát.

A tárgyalásról lemondás esetén a törvényhozó a büntetés kiszabása során kedvezményben részesíti a terheltet (az igazságszolgáltatás tehermentesítése miatt). Tárgyalásról lemondás esetén csökken a büntetési tétel felső határa. A felső határ csökkenése nem érinti az

abszorpció és aszperáció alkalmazásának lehetőségét, csak azt a tárgyalásról lemondás kedvezményével érintett bűncselekményekre nézve kell alkalmazni. A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban a Btk. 87/C. §, illetve halmazati büntetés kiszabása esetén a Btk. 85/A. § alapul vételével meghatározott mértékű szabadságvesztés szabható ki.

A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén (Btk. 87/C. §

426)

A bűncselekmény szabadságvesztés

büntetési kerete Tárgyalásról lemondás esetén kiszabható

maximum szabadságvesztés

5 – 8 év 3 év

3 – 5 év 2 év

0 – 3 év 6 hónap

Ha az eljárásra a tárgyalásról lemondás szabályai szerint kerül sor, és a bíróság az adott eljárásban a vádlott több bűncselekménye miatt halmazati büntetést szab ki:

először minden egyes bűncselekmény vonatkozásában külön kell vizsgálni és megállapítani a Btk. 87/C. § rendelkezései alapján a szóba jöhető büntetési tételkeretet;

majd ezen büntetési mértékek alapulvételével kell alkalmazni a halmazati büntetés kiszabására irányadó szabályokat.

424 Be. 536. § (1) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben (Btk. 137. § 8. pont) követte el, és a nyomozás során az ügy, illetőleg más büntetőügy

bizonyításához hozzájárulva az ügyésszel, illetőleg a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, de a nyomozás megszüntetésére bármely okból

nem került sor, a tárgyalásról lemondásnak nyolc évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is helye van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy esetén a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban a Btk. 98. §-a, valamint a Btk. Általános Részében a

bűnszervezetben elkövetett bűncselekményre előírt szigorúbb rendelkezések nem alkalmazhatóak. A büntetést a Btk. 85/A. §-ának, illetőleg a Btk. 87/C. §-ának

az alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűncselekményre a törvény nyolc évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, a büntetést e büntetési tételkeret

között kell kiszabni. 425

Be. 537. § Az ügyész az ügy körülményeinek, így különösen a terhelt személye és az elkövetett bűncselekmény figyelembevételével a vádiratban

indítványozhatja az ügy nyilvános ülésen való elbírálását, ha az ügyész és a terhelt írásban megállapodott a vádról, amely tartalmazza a terhelt által beismert

bűncselekmény leírását, a Btk. szerinti minősítését, az ügyész és a terhelt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen nemű, mértékű, tartamú büntetést, illetőleg

intézkedést vesz tudomásul. 426

Btk. 87/C. § A tárgyalásról lemondás (Be. XXVI. Fejezet) esetén a szabadságvesztés mértéke

a) az öt évet meghaladó, de nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a három évet,

b) a három évet meghaladó, de öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a két évet,

c) a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a hat hónapot

nem haladhatja meg.


II. Az összbüntetésbe foglalás 1. Általában

427

Összbüntetés esetén a több bűncselekményt a bíróság több különböző eljárásban bírálja el, és a több kiszabott jogerős, végrehajtandó, de még nem vagy nem teljesen végrehajtott ítéletben foglalt büntetést foglalja összbüntetésbe.

Alapvető indoka: az elkövetővel szemben méltánytalan a több kiszabott büntetés folyamatos, megszakítás nélküli végrehajtása, de 1998-tól a fő cél az volt, hogy olyan helyzetet teremtsenek vele, mintha a büntetést halmazati büntetésként szabnák ki.

Az összbüntetés előfeltétele: több ítélet megléte, összbüntetésre ítélethalmazat esetén kerül sor.

Az összbüntetés elméleti felfogása megváltozott:

Korábban: több szabadságvesztésre szóló ítélet egymás utáni kiállása súlyosabb hátrányt jelent, mint a részletekben történő végrehajtás.

Mai felfogás: a kiszabott büntetéseket végre kell hajtani, függetlenül attól, hogy az egyes ítéleteket folyamatosan, vagy megszakítottan hajtják-e végre. Ez alól azonban ki kell venni azt az esetet, amikor a bíróságnak halmazati büntetést kellett volna kiszabnia, de azt azért nem tette meg, mert nem tudott erről. A bíróság ismerethiányából azonban nem származhat hátrány az elkövetőre nézve, az elkövetőtől pedig nem várható el, hogy beszámoljon más, még fel nem tárt bűncselekményéről is.

Az összbüntetésbe foglalás során a bíróság az alapítéletekben kiszabott jogerős büntetésekhez kötve van.

Az összbüntetésre vonatkozó szabályokat a törvényhozó a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések között helyezte el, ennek ellenére az összbüntetésbe foglalás során a 83. § a büntetés-kiszabási elvekre vonatkozó rendelkezései nem érvényesülhetnek, mert már jogerősen kiszabott ítéletekről van szó. Ezért a törvény az összbüntetésbe foglalás során nem is büntetés kiszabásáról, hanem összbüntetésbe foglalásról rendelkezik.

2. Az összbüntetésbe foglalás feltételrendszere

Az elkövetővel szemben több ítéletet hoztak;

A büntetéseket kiszabó ítéletek jogerőre emelkedtek;

Ezen ítéletek határozott idejű szabadságvesztésre büntetéseket tartalmaznak;

Ezen büntetéseket olyan bűncselekmények miatt szabták ki, amelyek mindegyikét az elkövető a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el.

A 3/2002 BJE428

értelmében az összbüntetésbe foglalásnak akkor van helye, ha az elítéltet:

427

Btk. 92. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet

jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.

(2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy

amelyeket folyamatosan hajtanak végre.

(3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó

szabadságvesztésnek kell tekinteni.

(4) A pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés (50. §, 52. §) összbüntetésbe nem foglalható. Btk. 93. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a

legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát. Btk. 94. § (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani,

amelyik közülük a legszigorúbb. Ha azonban az összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetőleg többszörös visszaesőnél két év vagy ezt

meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat

állapítható meg.

Btk. 95. § (törölt)

Btk. 96. § (1) Mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésbe, úgyszintén a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés sem.

(2) Azonos tartalmú mellékbüntetések közül - a pénzmellékbüntetés kivételével - azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. Ez irányadó a főbüntetés

helyett alkalmazott mellékbüntetésre is. 428

3/2002. BJE határozat:

I. 1. Összbüntetésbe foglalni - ha ennek egyéb törvényi feltételei fennállnak - kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéseket lehet. 2. Ha a felfüggesztett szabadságvesztést utóbb végre kell hajtani, az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek tekintendő. [3. Az összbüntetésbe foglalás feltételei addig állnak fenn, amíg egyik büntetést sem hajtották teljesen végre, illetve a végrehajtásuk folyamatos.] – ezt a pontot a 2/2006. BJE határozat hatálytalanította!

II. Az összbüntetés tartamát olyan mértékben kell meghatározni, hogy az elkövetőt lehetőleg ne érje hátrány azért, mert a terhére rótt bűncselekményeket nem egy eljárásban bírálták el. III.

1. Az összbüntetési ítélet rendelkező részében a bíróság az alapítéletek, valamint - többszörös összbüntetésbe foglalás esetén - a korábbi összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezése nélkül összbüntetésbe foglalja az alapítéletekben kiszabott büntetéseket, és meghatározza az összbüntetés tartamát. Rendelkezik az összbüntetés egységes büntetés-végrehajtási fokozatáról, a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról, az elkövető visszaesői minőségéről. 2. Az összbüntetés egységes végrehajtási fokozatát az alapítéletek rendelkezéseinek alapulvételével kell megállapítani akkor is, ha a büntetés-végrehajtási bíró úgy rendelkezett, hogy az alapítéletben kiszabott büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb fokozatban kell végrehajtani.


több, határozott ideig tartó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

Ezeknek a feltételeknek az elsőfokú ítélet meghozatala időpontjában kell

fennállniuk.

Mivel a törvény szabadságvesztésről rendelkezik, így csak a főbüntetések foglalhatók összbüntetésbe, mellékbüntetések nem – a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés sem!

Azonos tartalmú mellékbüntetések közül - a pénzmellékbüntetés kivételével - azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. Ez irányadó a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésre is.

Nem foglalható összbüntetésbe:

életfogytiglan;

pénzmellékbüntetés és közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.

A törvény értelmében összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre

429.

Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.

Az összbüntetésbe foglaláshoz az elkövetőnek valamennyi bűncselekményét a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt kell elkövetnie.

Amennyiben a terhelt a vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztést tartalmazó ítélet meghozatala után követi el a bűncselekményt, melyért ismételten végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik – az összbüntetésbe foglalás kizárt.

Szintén kizárt az összbüntetésbe foglalás lehetősége, ha a terheltet a bíróság végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli, és a terhelt a próbaidő alatt újabb bűncselekményt valósít meg, amiért a bíróság végrehajtandó szabadságvesztést szab ki, és egyben a Btk. 91. § (1) bekezdés b) pontja alapján elrendeli a korábban kiszabott – de végrehajtásában felfüggesztett – szabadságvesztés végrehajtását.

2. Az összbüntetés kiszabása a Btk-ban [Btk. 92-96. § - a hatályos törvényi szabályozást lásd a lábjegyzetekben]

2.1. Az összbüntetés tartama (Btk. 93. §): 1. Az összbüntetést úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetésnek

el kell érnie az alapítéletekben kiszabott büntetések közül a legsúlyosabbat. 2. Az összbüntetésbe foglalás általános szabálya, hogy az összbüntetés mértékének megállapítása során

a leghosszabb időtartamú szabadságvesztés mértékét kell alapul venni, és a rövidebb időtartamú büntetés mértékének megfelelő csökkentésével kell az összbüntetés tartamát megállapítani. Minél hosszabbak az alapítéletekben foglalt büntetési tartamok, annál nagyobb mértékű a rövidebb büntetés mértékéből való utólagos elengedés. Az összbüntetést úgy is meg lehet állapítani, hogy annak mértéke a hosszabb szabadságvesztéssel azonos – és a rövidebb szabadságvesztés teljes egészében elenyészik!

3. A büntetés fele részének letöltése után az elítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha valamennyi alapítélet így rendelkezett, és az összbüntetés mértéke nem haladja meg a három évet. Egyébként a feltételes szabadság lehetősége az összbüntetés végrehajtási fokozatához igazodik. 4. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik alapítélet a feltételes szabadságra bocsátásból kizárta.

IV. 1. A javítóintézeti nevelést és a szabadságvesztést akkor is összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető a bűncselekményt egy másik alapügyben hozott ítélet jogerőre emelkedése után követte el. 2. Az összbüntetésbe foglalás feltételei addig állnak fenn, amíg egyik büntetést vagy intézkedést sem hajtották végre, illetve a végrehajtásuk folyamatos. 3. Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén a bíróság elsősorban a fiatalkorú személyiségét és nevelhetőségét figyelembe véve bírálja el, hogy az összbüntetést az alapítéletben kiszabott szabadságvesztéssel egyező tartamban határozza-e meg, vagy meghosszabbítja. 4. Ha valamennyi alapítélet szerint a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani a szabadságvesztést, az összbüntetés végrehajtási fokozata - az összbüntetés tartamától függetlenül - a fiatalkorúak fogháza.

V. A BK. 130., 151. és a 172. sz. kollégiumi állásfoglalás már nem tekinthető irányadónak. A jogegységi határozat nem veszi át a BK. 151. sz. állásfoglalás III. pontjának az összbüntetésbe foglalás eljárási kérdéseiről adott olyan, érdemben helytálló iránymutatásait, amelyek átmentek a bírói gyakorlatba, illetve olyan jogszabályi rendelkezésekre hivatkoznak, amelyeket az 1998. évi XIX. tv. (az új Be.) hatályon kívül helyez. 429

2/2006. BJE határozat: Az összbüntetésbe foglalásnak nem törvényi feltétele a büntetések folyamatos végrehajtása. Ha a terheltet feltételes szabadság tartama alatt olyan cselekmény miatt ítélik jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, amelyet a korábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el, a büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni arra tekintet nélkül, hogy az újabb büntetést foganatba vették-e vagy sem. A 3/2002. büntető jogegységi határozat I/3. pontját a Legfelsőbb Bíróság nem tartja fenn.


Az összbüntetés esetén a kiszabott szabadságvesztések mértékének van meghatározó jelentősége, de az elengedés lehetséges mértékét az alapítéletekben kiszabott szabadságvesztésekre irányadó büntetési tételek is befolyásolhatják. A büntetés tartamára vonatkozó feltételek:

el kell érnie a legsúlyosabb szabadságvesztés büntetés tartamát

nem érheti el a büntetések együttes tartamát

nem haladhatja meg a 20 évet

nem haladhatja meg a halmazati büntetésként kiszabható leghosszabb időtartamot A büntetés számításának menete:

Ki kell számolni a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének figyelembe vételével (felével emelkedik) a kvázi halmazati büntetés felső határát, amely azonban nem haladhatja meg a húsz évet. Ez utóbbi lesz az abszolút felső határ.

Az alsó határ a kiszabott legsúlyosabb szabadságvesztés tartama. Azonban nem biztos, hogy az alsó határ és az abszolút felső határ skálája jelenti a keretet.

Az abszolút felső határon belül további korlátot jelent az, hogy az összbüntetés nem érheti el a kiszabott büntetések együttes tartamát.

Alsó határ Felső határ 1. Felső határ 2. Abszolút felső határ

A legsúlyosabb kiszabott

szabadságvesztés

A kiszabott büntetések együttes tartamát nem

érheti el

A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határának másfélszeresét nem haladhatja meg

20 év

A halmazati büntetés kiszabásánál mind a 4 korlátot egyaránt figyelembe kell venni!

2.2. Összbüntetésbe foglalás felfüggesztett szabadságvesztés esetén: Lehetőség van az összbüntetésbe foglalásra abban az esetben is, ha a terheltet korábban – egymással quasi halmazati cselekmények miatt 2 vagy több – eredetileg végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, majd később a Btk. 91. § (1) bekezdése alapján elrendelték a felfüggesztett szabadságvesztések végrehajtását. Ebben az esetben az eredetileg végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztéseket az utólagos végrehajtás elrendelése miatt úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is végrehajtandó szabadságvesztést szabtak volna ki – így az összbüntetésbe foglalás feltételei már fennállnak.

2.3. Többszörös összbüntetésbe foglalás: Ha a terhelt büntetéseit korábban már összbüntetésbe foglalták, de egy újabb szabadságvesztést kiszabó alapítéletre tekintettel újabb összbüntetésbe foglalás válik szükségessé, az újabb összbüntetési ítéletben vissza kell térni az alapítéletekre. A quasi halmazati viszony megítélésénél nem a korábbi összbüntetési ítélet jogerőre emelkedését, hanem az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési idejét, illetve az alapítéletek jogerőre emelkedésének időpontját kell figyelembe venni.

2.4. Összbüntetésként megállapított végrehajtási fokozat (Btk. 94. §): Mivel az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés egységes büntetés, az összbüntetési ítéletben megjelölt büntetés-végrehajtási fokozat is egységes.

1. Főszabály: Ha az alapítéletben kiszabott szabadságvesztések azonos végrehajtási fokozatot tartalmaztak, akkor ez irányadó az összbüntetési ítéletben megállapítandó fokozat szempontjából is.

2. A Btk. 94. § (1) bekezdése értelmében a különböző fokozatokban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik a legszigorúbb. Ha azonban az összbüntetés mértéke 3 év vagy ezt meghaladó tartamú, illetőleg többszörös visszaesőnél 2 év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembe vételével kell meghatározni.

2.5. Feltételes szabadságra bocsátás lehetősége és a feltételes szabadságra bocsátás tartama összbüntetésbe foglalás esetén:

Ha a feltételes szabadságra bocsátás nem kizárt, akkor erről az összbüntetési ítéletben rendelkezni kell;

A büntetés fele részének letöltése után az elítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a Btk. 47. § (3) bekezdése alapján valamennyi alapítélet így rendelkezett. Ellenkező esetben a feltételes szabadság az összbüntetés egységes végrehajtási fokozatához igazodik.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 45. B) A befolyással üzérkedés 331/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

45. B) A befolyással üzérkedés

A közélet tisztaság elleni bűncselekmények között különleges figyelmet érdemel a befolyással üzérkedés. Alapjában véve korrupciós jellegű bűncselekmény ez is. Ezért mindazok a sajátosságok, amelyek a korrupciós bűncselekmények társadalomra veszélyességét meghatározzák, jellemzik a befolyással üzérkedést is. A korrupciós bűncselekmények megvalósulásánál két személynek van valamilyen szerepe: az ügyfélnek, aki az előnyt adja vagy ígéri, és az ügydöntő hivatalos személynek, aki vagy elfogadja a felkínált előnyt, vagy visszautasítja azt. A befolyással üzérkedés elkövetője a két személy közötti kapcsolatba, e két személy közé ékelődik be. Hivatkozva az ügydöntő hivatalos személlyel fennálló viszonyára – vagy csupán e viszony meglétét állítva – lép kapcsolatba az ügyféllel, és az ügy kedvező elintézése érdekében vállalkozik arra, hogy a hivatalos személynél megfelelően el fog járni. A vesztegetéshez hasonlóan a befolyással üzérkedést is a „szolgáltatás/ellenszolgáltatás‖ jellemzi. Van azonban e vonatkozásban egy olyan eltérés, ami megkönnyítheti a vesztegetéstől való elhatárolást: a befolyással üzérkedésnél az előny ellenében a hivatalos személynél való eljárás, a hivatalos személyek megfelelő ügydöntésre történő rábeszélése, tehát a hivatalos személy befolyásolása áll. A befolyásolás üzérkedés elkövetője más baját, nehézségeit használja ki, és azokból húz a maga számára valamilyen előnyt (parazita bűncselekmény).

Btk. 256. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér

vagy elfogad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget,

b) hivatalos személynek adja ki magát,

c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt két

évig terjedő szabadságvesztéssel,

b) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban

követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen követi el, bűntett miatt, az ott tett

megkülönböztetéshez képest három évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. Jogi tárgy: a hivatalos szervek szabályszerű működésébe vetett bizalom


A törvényhozó két elkövetési magatartást értékel:

az előny kérését,

az előny elfogadását. Szolgáltatás-ellenszolgáltatás: a törvényi tényállás értelmében a szolgáltatás az előny, az ellenszolgáltatás a

befolyásolás ígérete. Az előny maga bármiféle lehet. A bűncselekmény elkövetője az előnyt „a maga vagy más részére” kéri vagy fogadja el. Az közömbös, hogy a tettes a maga vagy más részére kéri vagy fogadja el az előnyt. A lényeg az, hogy tevékenysége és az előny között fennálljon a szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolata. E bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös az, hogy az elkövető kinek a részére kéri az előnyt – de nem közömbös azonban ugyanez a körülmény az előny adója szempontjából:

Abban az esetben, ha az ügyfél a befolyással üzérkedés elkövetője részére, tehát valóban az ő eljárásának ellenszolgáltatásaként adja az előnyt, nem követ el bűncselekményt.

Ha az elkövetőnek azzal a tudattal ad előnyt, hogy az továbbítja az előnyt vagy annak egy részét a hivatalos személynek, az előny ellenszolgáltatása már a hivatalos személy magatartása lenne, ami megalapozná az ügyfél terhére a vesztegetés megállapítását.

A befolyással üzérkedésnél az ellenszolgáltatás a befolyás érvényesítése!

A befolyás a hivatalos személlyel fennálló olyan – hozzátartozói, baráti vagy egyéb – kapcsolat, amelynek alapján az elkövető a hivatalos személy magatartását megelőző akarat-elhatározásra hatással lehet. E befolyásolás


lehetősége pusztán a két személy közötti kapcsolaton alapszik, és nem a hivatalos személynek esetleg felkínált előny következménye. Ennek megtörténte csak erősítheti az egyébként már meglévő befolyásoló erőt. Az elkövető és a hivatalos személy között vagy áll fenn ténylegesen olyan kapcsolat, amelynek alapján a befolyásolás lehetősége fennforog, vagy nincs ilyen kapcsolat, de az elkövető ennek meglétét állítja az előny adójának. A színlelt befolyásolás az ügyfél megtévesztését jelenti: az elkövető nem létező személyi kapcsolat fennforgását

állítja, ilyen képzetet kelt az ügyfélben. Befejezettség: a többi korrupciós bűncselekményhez hasonlóan ez a bűncselekmény is megvalósul ellenszolgáltatás nélkül is.

Nem szükséges tehát az, hogy az elkövető valóban befolyásolja is a hivatalos személyt – ez a befolyás színlelése esetében egyébként nem is lenne lehetséges –, sőt még az sem, hogy az elkövető kísérletet tegyen befolyásának érvényesítésére.

Tevékenységi tényállás: A bűncselekmény befejeződik a felsorolt

magatartások bármelyikének a tanúsításával.

3. Alanya: bárki A bűncselekmény alanya tettesként

430 bárki lehet, nemcsak hivatalos személy.

4. Bűnösség: Szándékosan követi el a befolyással üzérkedést az, aki tisztában van cselekményével, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonyával, színlelés esetében még azzal is, hogy az általa állítottak nem felelnek meg a valóságnak, hiszen nincs befolyásolása a hivatalos személyre és végül kívánja azt, hogy az előnyhöz hozzájusson vagy legalábbis belenyugszik ebbe. Célzatot a törvényi tényállás nem értékel. 5. Minősített esetek: A befolyással üzérkedésnek három minősített esetét szabályozza törvény 256. § (2) bekezdése.

a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

Ad a) A befolyással üzérkedés azért veszélyes a társadalomra, mivel az erről tudomást szerzőkben azt a

felfogást alakíthatja ki, hogy csak abban az esetben várhatja az ember ügyeinek kedvező eldöntését, ha közbenjárót, protekciót vesz igénybe. Ha a befolyással üzérkedő ezen felül még azt is állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy a hivatalos személy megvesztegetésére is szükség van, az államapparátusba vetett bizalom még nagyobb fokú gyengülésével kell számolni. A cselekmény elkövetésének az időpontja: az ügyféltől az előny kérésének vagy elfogadásának az ideje. Ekkor állítja az elkövető, illetőleg kelti azt a látszatot, hogy hivatalos személyt meg fog vesztegetni. Az itt értékelt minősítő körülmény fennforgása nemcsak a befolyással üzérkedés elkövetőjének a felelősségét súlyosítja, hanem lehetővé teszi az előny adójának vesztegetés miatti felelősségre vonását is. Ugyanis ebben az esetben megvalósul a vesztegetés törvényi tényállásának az a fordulata, amikor a tettes a hivatalos személyre tekintettel ad másnak előnyt. Ad b) Növeli a cselekmény társadalomra veszélyességét az a körülmény is, ha az elkövető más módon járatja le

a hivatalos szervek és a személyek tekintélyét. Ilyen lejáratás az, valaki a bűncselekmény elkövetésekor hivatalos személyi minőséget színlel. Fokozza a társadalomra veszélyességet, hogy a hivatalos személyi minőség színlelése növeli a meggyőző erőt is a kívülállók irányában. Ad c) Súlyosabban büntetendő a befolyással üzérkedés alanya abban az esetben is, ha bűncselekményt

üzletszerűen követi el. Az üzletszerűség megállapítható egyetlen bűnelkövetés esetében is, ha bizonyítható, hogy

430 A részesi minősítés vonatkozásában meg kell említenünk egy problémát: „felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan

rábír” – mondja a Btk. 21. § (1) bekezdése. Nemritkán előfordul, hogy az ügyfél a kezdeményező, és ő kéri a közvetítő személy közbenjárását hivatalos személynél. Ennek ellenében ő maga ajánlja fel az előnyt a közben járónak, a tárgyalt bűncselekmény elkövetőjének, aki azt elfogadja. A felbujtás minden feltétel adott, bírói gyakorlatunkban azonban következetesen érvényesül az az elv, hogy ilyen esetekben nem kerül sor részesség megállapítására. Az ilyen részesi tevékenység társadalomra veszélyességének a mértéke nem éri le azt a fokot, ami büntetőjogi beavatkozást igényelne.


az elkövető több bűncselekmény elkövetését tervezte, amelyekkel „rendszeres haszonszerzésre törekedett‖. Egyebekben az üzletszerűséget a Btk. 137. § 9. pontja

431 szabályozza.

6. Privilegizált esetei: [Btk. 256. § (3) bekezdés]

Két ilyen eset van - az egyik vétségi alakzat, a másik esetében a szabadságvesztés maximuma 5 évről 3 évre csökkent:

Vétség: gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban történő elkövetés;

Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés: gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban történő elkövetés.


Valódi vagy látszólagos-e a befolyással üzérkedés és a csalás közötti halmazat?

A halmazat csak látszólagos, mivel a csalás tárgya ez esetben hiányzik. A csalás jogtalan vagyoni érdeksérelmet eredményez, a bűncselekménynek tehát sértettje is van, aki sértetti pozíciójában különböző jogokkal rendelkezik. A befolyással üzérkedés esetében azonban az ügyfél nem élvezheti a sértetti pozíció jogait, hiszen ő maga is jogellenes cselekményt követ el. E jogellenes cselekmény számára viszont jogi védelmet nem biztosíthatunk. A befolyás színlelése tehát sohasem eredményezheti azt, hogy a befolyással üzérkedés mellett csalást is megállapítsunk az elkövető terhére.

Valódi halmazat jön létre, ha az elkövetés során a hivatalos személyt valóban meg is vesztegeti az elkövető.

BKv 37. (BK 104.): Az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekmények esetében

bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény. Nincs helye viszont bűnhalmazat megállapításának, ha:

a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak, b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy c) az elkövetési magatartás folyamatos jellegű.

A befolyással üzérkedés alaptényállása nem tartalmazza az üzletszerűséget, a többszörös bűnelkövetést bűnhalmazatként kell értékelni.

431


törekszik;

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 46. A) Az ismételt és üzletszerű bűnelkövetés 334/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

46. A) Az ismételt és üzletszerű bűnelkövetés

I. Általában

Kriminálpolitikai szempontból megkülönböztetett figyelmet érdemel két elkövetői kategória a büntetés kiszabása szempontjából is:

Üzletszerűség

Ismételt bűnelkövetés Az ismételten bűncselekményt elkövető személlyel szemben rendszerint súlyosabb büntetés kiszabása szükséges, mert meghiúsult az a cél, hogy az első ízben bűncselekményt elkövetővel szemben olyan büntetőjogi következményt és oly módon sikerüljön alkalmazni, amely elősegíti az elítélt újabb bűnelkövetésének megelőzését. Az ismételt bűnelkövetés esetei:

Bűnismétlő (büntetett előéletű)

Visszaeső432

Különös visszaeső433

Többszörös visszaeső434

Erőszakos többszörös visszaeső435

ELKÖVETŐI KATEGÓRIA

ÜZLETSZERŰ ISMÉTELT BŰNELKÖVETŐ

- Bűnismétlő - Visszaeső - Különös visszaeső - Többszörös visszaeső - Erőszakos többszörös visszaeső

II. Bűnismétlő Egyszerű bűnismétlésről akkor beszélünk, ha nem állapítható meg visszaesés. Esetei:

vagy a jelenlegi, vagy a korábbi bűncselekmény gondatlan volt;

korábbi bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték;

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték ugyan, de a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év már eltelt.

A korábbi elítélést súlyosító körülményként lehet értékelni a lehetőség akkor is fennáll, amikor az elkövető már mentesült a korábbi elítéléshez fűződő hátrányos következmények alól [Btk. 100. § (3) bekezdés

436].

Az egyszerű bűnismétlés súlyosító körülményként történő figyelembevétele bírói mérlegelés körébe tartozik – ennek során vizsgálni kell a következőket:

a korábbi és jelenlegi bűnelkövetés jellegét;

a kettő közötti összefüggését;

a korábban kiszabott büntetés nemét és mértékét;

a végrehajtás esetleges felfüggesztését;

a próbaidő eltelésének módját;

a büntetés kiállásától az újabb bűncselekmény elkövetéséig eltelt idő tartamát; Mindezek alapján ítélhető meg az, hogy szükség van-e az újabb bűncselekmény megelőzéséhez súlyosabb büntetés kiszabására vagy sem.

432

Btk. 137. § 14. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a

büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el, 433

Btk. 137. § 15. különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el, 434

Btk. 137. § 16. többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és

az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig három év nem telt

el. 435 Btk. 137. § 17. erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. 436

Btk. 100. § (3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi

elítéléshez fűz.


III. Visszaeső

Btk. 137. § 14. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény

elkövetéséig három év még nem telt el.

Megállapításához 3 feltétel szükséges:

Mind a korábbi, mind a jelenlegi bűncselekménynek szándékosnak kell lennie (szándékosnak minősül e szempontból a praeterintencionális bűncselekmény is);

A korábbi bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést kellett kiszabni (az elítélés ténye a döntő – közömbös, hogy a büntetés végrehajtása megtörtént-e);

3 év eltelte - a büntetés kitöltésétől eltelt idő számítása szempontjából a szabadságvesztés kitöltése az irányadó, az esetleges mellékbüntetés kiállása időpontjának nincs jelentősége.

A visszaesés megállapításának jogkövetkezményei:

a szigorúbb büntetés-végrehajtási fokozat megállapítása, azaz börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha vétség miatt szabták ki;

próbára bocsátás és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a visszaeső pártfogó felügyelet alatt áll;

általában véve súlyosító körülményként kell értékelni.

IV. Különös visszaeső

Btk. 137. § 15. különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt

követ el.

Mivel a különös visszaeső is visszaeső, ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a visszaesőkre – különös tekintettel a szándékosságra vonatkozó körülményre.

A különös visszaesés szempontjából annak van döntő jelentősége, hogy az elkövetőnek mindkét bűncselekménye ugyanolyan vagy hasonló jellegű.

UGYANOLYAN BŰNCSELEKMÉNY Ha mindegyik esetben a Különös Rész azonos törvényi tényállása valósul meg. Nem zárja ki az azonosságot:

Ha bármelyik cselekmény alap-, minősített vagy privilegizált esetként értékelhető;

Ha az egyik esetben bűntettnek, a másik esetben vétségnek minősül a cselekmény;

Ha az elkövetési stádiumokban vagy az elkövetői alakzatokban van különbség;

Ha a korábbi bűncselekmény mint összefoglalt törvényi egység magában foglalja az utóbbi bűncselekmény törvényi tényállását is.

HASONLÓ BŰNCSELEKMÉNY

A különös visszaesés szempontjából kizárólag akkor hasonló jellegűek a bűncselekmények, ha a Btk. Különös Része így rendelkezik. Ilyen szabály áll fenn az alábbi esetekben (a jelzett törvényhelyen szerepel „A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény”-jelölés):

az emberölés tényállásánál [Btk. 166. § (5) bekezdése];

visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [Btk. 263. § (4) bekezdése];

visszaélés fegyverrel és lőszerrel [Btk. 263/A. § (5) bekezdése];

fegyvercsempészet [Btk. 263/B. § (4) bekezdése];

visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel [Btk. 264/C. § (6) bekezdése];

a vagyon elleni bűncselekményeknél [Btk. 333. § 4. pont]. A különös visszaesést a törvény egyes bűncselekményeknél minősítő körülményként szabályozza. Különös visszaeső elkövető esetén nincs helye a tevékeny megbánásra vonatkozó rendelkezések [Btk. 36. § (1)-(2) bekezdései

437] alkalmazásának.

437

Btk. 36. § a 2009 augusztusa előtt hatályos (1) és (2) bekezdést megváltoztatta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény: (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon

elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás

keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi szabadságvesztésnél nem

súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a

bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.


V. A többszörös visszaeső és az erőszakos többszörös visszaeső

a) A többszörös visszaeső

Btk. 137. § 16. többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó

szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel

fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig három év nem telt el.

3/3 szabály: Megállapítására csak a harmadik szándékos bűncselekmény elkövetése esetében kerül sor. A visszaesés megállapításához 3 évnek nem szabad eltelnie az első büntetés kiállása és a második bűncselekmény elkövetése között. A második büntetés kiállása és a harmadik bűncselekmény elkövetése között ugyancsak nem telhet el 3 év.

A társadalomra nagyobb veszélyt azok az esetek jelentik, amikor a bűnelkövetések között aránylag rövid idő telik el. A többszörös visszaesés jogkövetkezményei:

fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső;

a többszörös visszaeső a feltételes szabadságra bocsátás esetén ki van zárva az ún. „feles kedvezmény” lehetőségéből [Btk. 47. § (3) bekezdése

438];

a többszörös visszaeső nem bocsátható próbára;

ha az összbüntetésként megállapított büntetés tartama 2 év, vagy ezt meghaladó tartamú, a büntetés-végrehajtási fokozat fegyház;

nincs helye a tevékeny megbánásra vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazásának [Btk. 36. § (1)-(2) bekezdései].

A többszörös visszaesői minőséget az ítélet rendelkező részében fel kell tüntetni, ha pedig a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is: a többszörös visszaesői minőség megjelölése szükséges. Ilyen esetekben a különös visszaesés súlyosító körülmény. b) Az erőszakos többszörös visszaeső Az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény vezette be. Btk. 137. § 17. erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni

erőszakos bűncselekményt követ el. E pont alkalmazásában személy elleni erőszakos bűncselekmény az alkotmányos rend

elleni erőszakos szervezkedés [139. § (1)-(2) bekezdés], a lázadás [140. § (1)-(2) bekezdés], a népirtás (155. §), az

apartheid (157. §), a polgári lakosság elleni erőszak (158. §), a bűnös hadviselés (160. §), a hadikövet elleni erőszak (163.

§), az egyéb háborús bűntett (165. §), az emberölés (166. §), az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a testi

sértés (170. §), a kényszerítés (174. §), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. §), a közösség tagja elleni

erőszak (174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának

megsértése (174/C. §), a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás [175/A. § (1)-(5) bekezdés], az

emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos közösülés (197. §), a szemérem elleni erőszak (198. §), a bántalmazás

hivatalos eljárásban (226. §), a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230.

§), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a

terrorcselekmény [261. § (1)-(7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra

alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. § (1)-(3) bekezdés], az önbíráskodás (273. §), a rablás (321. §), a zsarolás (323.

§), a zendülés minősített esetei [355. § (2)-(4) bekezdései] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (355. §),





d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt

követte el.

e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36. § (1) vagy (2) bekezdését alkalmazták,

ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el. 438

Btk. 47. § (3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként

rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt

többszörös visszaeső.


Az erőszakos többszörös visszaesőre kiszabandó büntetési tételeket a Btk. 97/A. § szabályozza: Btk. 97/A. § Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó

személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tétel alsó határa

a) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén egy évi szabadságvesztésre,

b) egy évi szabadságvesztés esetén két évi szabadságvesztésre,

c) két évi szabadságvesztés esetén három évi szabadságvesztésre,

d) öt évi szabadságvesztés esetén hét évi szabadságvesztésre,

e) tíz évi szabadságvesztés esetén tizenkét évi szabadságvesztésre

emelkedik.

VI. A különös és többszörös visszaesőkre vonatkozó külön rendelkezések

A büntetés kiszabása körében a különös és többszörös visszaesőkre külön rendelkezések vonatkoznak (97. §

439).

A jogkövetkezmények a különös és a többszörös visszaesés, valamint az erőszakos többszörös visszaeső esetében azonosak:

az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz /2009 augusztusában módosult, korábban: tizenöt/ évet;

halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni440

;

a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni;

a különös és többszörös visszaesők esetében a büntetés egyszeres leszállítás (87. §) útján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető;

azzal szemben, aki erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, a büntetés enyhítésének nincs helye! /ez a rendelkezés 2009 augusztusában került bele a törvénybe/

A büntetési tétel felső határának felével történő megemelkedésére (nem átlépésére!) vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni! Amennyiben a különös és többszörös visszaesővel szemben halmazati büntetést szabnak ki, kétszeres értékelésre nem kerülhet sor (a/ mert bűnhalmazat valósult meg, b/ mert az elkövető különös vagy többszörös visszaeső) – ilyen esetekben a Btk. 97. § (1) bekezdésének 2. fordulata szerint a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül a legsúlyosabbat kell alapul venni.

VII. Az üzletszerű elkövetés

Btk. 137. § 9. „Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése

révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.”

A haszonszerzésre törekvés gyakran húzódik meg az ismételt bűnelkövetés mögött is, ez az üzletszerűség

fogalmi eleme. Alapvető különbség:

Ismételt bűnelkövetés: csak egy bűncselekmény elkövetése miatt vonják felelősségre az elkövetőt, de a büntetés kiszabásánál komoly jelentőséget tulajdonítanak korábbi elítéléseinek.

Üzletszerűség: a megállapítása alapjául szolgáló valamennyi bűncselekmény miatt most történik a felelősségre vonás.

Az üzletszerűség megállapításának két együttes feltétele van:

a tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények megvalósítása,

az alanyi oldalon pedig ezek révén a rendszeres haszonszerzésre törekvés. Az üzletszerűség legtöbbször minősítő körülmény, de egy bűncselekmény esetében tényállási elem alapesetben is: ez a zugírászat.

439 Btk. 97. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének

felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz /ez a rendelkezés 2009 augusztusában módosult, korábban: tizenöt/

évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével

emelni.

(2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. Azzal

szemben, aki erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, a büntetés enyhítésének nincs helye /ez a pont 2009 augusztusában módosult; ez az új szövegezése/.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a

bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni. 440

Ez kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor az elkövető különös visszaesői minősége a súlyosabb büntetési tétel alá eső bűncselekmény tekintetében állapítható meg – a különös visszaesői minőségre vonatkozó rendelkezések ugyanis megelőzik a halmazati büntetés kiszabására lehetőséget adó és a Btk. 85. § (3) bekezdésébe foglalt szabályokat. Ha azonban a különös visszaesés nem a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekménnyel kapcsolatos: meg kell állapítani a különös visszaesőként megvalósított bűncselekmény büntetési tételét a Btk. 97. § szerint, és ezt kell figyelembe venni a halmazati büntetés kiszabásánál. Ilyen esetben nem kizárt a különös visszaesésre és a halmazati büntetésre vonatkozó szabályok együttes alkalmazása.


Üzletszerűség: Nem létesít törvényi egységet. Az idevágó Büntető Kollégiumi vélemény: BKv 37. (BK 104.) Az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekmények esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény.

Nincs helye bűnhalmazat megállapításának, ha: a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe

tartoznak, b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy c) az elkövetési magatartás folyamatos jellegű.

Az üzletszerűség elbírálásakor hasonlónak minősülő bűncselekményeket a BKv 39. (BK 109.) számú határozat tárgyalja. Ennek értelmében a rendszeres haszonszerzésre törekvés megállapítása szempontjából a hasonló jellegű bűncselekményeket egymással összefüggésben kell értékelni, függetlenül attól, hogy az együttesen elbírált valamennyi bűncselekménynek minősített esete-e az üzletszerű elkövetés. Az állásfoglalás 4 bűncselekmény-kategóriát jelöl meg, amelyek a gazdálkodás rendjét, illetve a pénzügyi érdekeket, a vagyoni viszonyokat, a prostitúcióhoz való szoros kötődést és a közélet tisztaságát érintik. A hasonló jellegű bűncselekményeket a törvény általában azonos fejezetben szabályozza, de nem kizárt az eltérő fejezetekben szabályozott bűncselekmények az üzletszerűség elbírálása szempontjából hasonlónak minősítése sem – pl. csalás & befolyással üzérkedés. Az üzletszerű elkövetés megállapításának alapvető feltétele (alanyi oldal): a hasonló jellegű bűncselekmény elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekvés. Mivel a „törekszik‖-szó célzatra utal, és a célzatnak objektíve nem kell realizálódnia, az üzletszerűség már egyetlen (a legelső) bűncselekmény elkövetése után is megállapítható. Ha az üzletszerűség alaptényállási elem, akkor a többszöri elkövetés bűncselekményegység.

Nincs szükség azonban arra, hogy az elkövető ténylegesen hozzájusson a vagyoni haszonhoz, elegendő az arra való törekvés. Az üzletszerűség a törvényi tényállásban nem az eredményben, hanem a célzatban jelentkezik. A rendszeres haszonszerzésre törekvés nem jelenti azt, hogy a bűncselekmények elkövetésének az elkövető egyetlen vagy legalábbis fő jövedelemforrásának kell lennie; elegendő, ha azt rendszeres mellékkereset biztosítása végett űzi.

Az üzletszerűség csak a zugírászatnál van alaptényállási elemként szabályozva, minden más deliktumnál minősítő körülmény!

Ha minősítő körülmény, a többszörös elkövetés halmazatot eredményez, kivéve, ha a többszörös elkövetés folytatólagosságot eredményez, vagy ha az elkövetési magatartása folyamatos jellegű. Ugyancsak halmazatot kell megállapítani, ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 46. B) A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés 339/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

46. B) A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés

Jellegük: vagyon elleni bűncselekmények

441

I. Hűtlen kezelés

Btk. 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt

okoz, hűtlen kezelést követ el.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés

kisebb vagyoni hátrányt okoz.

(3) A büntetés bűntett miatt

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt,

d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt

okoz.

1. Jogi tárgya: idegen vagyon

A vagyon polgári jogi fogalom, valamely személy vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összességét jelenti. A vagyonon belül aktív és passzív vagyon különböztetünk meg. A vagyon vagy jogviszonyok formájában létezik, vagy valamely konkrét dologban testesül meg. Ez utóbbiakat vagyontárgyaknak nevezzük. Idegen vagyon az a vagyon, amely más személy tulajdonában áll.

A bűncselekmény sértettje az a természetes vagy jogi személy, akinek (amelynek) vagyoni jogaiban az elkövető szerződésszegése miatt vagyoni hátrány jön létre. 2. Elkövetési magatartás: a vagyonkezelői kötelesség megszegése

Ez a kötelezettség tartalmát illetően alapulhat jogszabályon, szerződésen, írásbeli vagy szóbeli megállapodáson is. A jogszabály szövege konkrétan nem jelöli meg az elkövetési magatartást, a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályozása ad némi támpontot e tekintetben. A vagyonkezelő különösen akkor szegi meg a kötelességét, ha

a gazdasági tevékenysége során eltér a megbízó utasításától;

intézkedései ellentétesek a megbízó érdekeivel;

nem figyelmezteti a tulajdonost – vagy e jogok gyakorlóját – ha az ésszerűtlen, vagy szakszerűtlen

utasításokat ad;

nem tájékoztatja a tulajdonost a vagyona állásáról, a vagyonnal kapcsolatban tett intézkedéseiről;

a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül harmadik személy közreműködését veszi igénybe.

A kötelességszegés mind aktív, mind passzív magatartással elkövethető. A bűncselekmény tényállási eleme, hogy az elkövető az idegen vagyoni kezelésével legyen megbízva. Ez a megbízás, a vagyon „rábízása‖, nem azonosítható a sikkasztásnál megkövetelt rábízással. A sikkasztás esetében a rábízás statikus jellegű, amelynek értelmében az elkövető csupán az idegen dolog birtokban tartására kötelezett, a hűtlen kezelés esetében azonban a rábízás mindig azzal a szándékkal történik, hogy az elkövető – a vagyonkezelő – gazdálkodjék a vagyonnal, s így őrizze azt. További elhatárolási pont, hogy a hűtlen kezelésnél nincs eltulajdonítási szándék. 3. A bűncselekmény következménye: vagyoni hátrány. A Btk. 137. § 5. pontjában adott értelmezés szerint:

vagyoni hátrány a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny. A bűncselekmény jellegéből folyóan a törvényhozó eredményként nem a vagyon elleni bűncselekményekre jellemző kár bekövetkezését jelöli meg, hanem a vagyoni hátrány megnevezést használja. Ezzel fejezi ki a hűtlen kezelés jellegét. A vagyonkezelő kötelessége ugyanis – a gazdasági élet követelményeinek megfelelően – nem korlátozható olyan tevékenységre, amely a vagyonban egyébként beálló értékcsökkenést hárítja el, hanem biztosítania kell a vagyon hasznát, jövedelmét, gyarapodását is.

441

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a 2 tényállás egyazon bűncselekmény szándékos és gondatlan alakzata ez azért nem igaz, mert a hanyag kezelés esetében a vagyonkezelői kötelezettség törvényen alapszik!


A vagyoni hátránynak okozati összefüggésben kell állnia a kötelességszegéssel. 4. Alanya: tettesként és társtettesként is csak az a személy lehet, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg

5. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándékosságnak

442 mind a magatartásra (a

kötelességszegésre), mind pedig az eredményre (a vagyoni hátrányra) ki kell terjednie. 6. Felelősségi rendszer: A hűtlen kezelés miatti felelősségi rendszer kifejezetten a vagyoni hátrány nagyságához igazodik. Egyéb

minősítő körülményt a törvényi tényállás nem tartalmaz. A lopás értékhatárainak megfelelően a hűtlen kezelés szabálysértést, vétséget, bűntettet vagy bűntett minősített eseteit valósítja meg. A szabálysértési értékhatár 20.000 Ft. A további értékhatárokra a 138/A. § rendelkezései

443 vonatkoznak.

BKv 35. (korábban BK 95.) Aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg. Amikor a gépkocsivezető a kezelésére bízott gépjárművet a reá vonatkozó rendelkezések megszegésével magáncélra veszi igénybe, ez a vagyonkezelési megbízatással járó kötelesség olyan szándékos megszegése, amely a megbízó érdekkörében vagyoni hátrányt eredményezhet, és ezáltal a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében foglalt hűtlen kezelés valósulhat meg. A törvénynek ez a szabályozása teszi lehetővé a szóban forgó cselekményekkel kapcsolatban a vagyoni hátrány összegéhez igazodó differenciált felelősségre vonást.

A hűtlen kezelés eredmény-bűncselekmény. A vagyonkezelési megbízásból folyó kötelesség szándékos megszegésével okozati összefüggésben áll a vagyoni hátrány bekövetkezése, amely – a Btk. 137. §-ának 5. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint – a vagyonban okozott kár mellett magában foglalja az elmaradt vagyoni előnyt is. 7. Magánindítvány: A személyi vagyont károsító hűtlen kezelés miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett

hozzátartozója.

A hanyag kezelés

Btk. 320. § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete

törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt

okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni

hátrányt okoz.

A hanyag kezelés több pontban is hasonlóságot mutat a hűtlen kezeléssel, ezért itt csak a különbségek szerepelnek. ad a) Törvényen alapuló vagyonkezelői kötelezettség: A két bűncselekmény között az első különbség, hogy a

hűtlen kezelés minden megszorítás nélkül, bármilyen vagyonkezelői kötelezettség444

megsértésével megvalósítható, a hanyag kezelés csak akkor, ha a kezelés és a felügyelet is törvényen alapul.

A jogalkalmazási gyakorlatban két, egymással ellentétes értelmezés alakult ki:

442 Szándékos elkövetés akkor állapítható meg, ha az elkövető tisztában van a vagyonkezelői kötelezettségének tartalmával és terjedelmével; felismeri, hogy tevékenysége ellentétes a kötelmi jogviszonyból származó kötelezettségeivel; előre látja, hogy magatartásának következménye a megbízó vagyonában bekövetkező hátrány lesz; ezek a felismerések azonban nem tartják vissza a cselekményétől, mivel éppen azért szegi meg a vagyonkezelői kötelességét, hogy a megbízójának vagyoni hátrányt okozzon, illetőleg előre látja, hogy szerződésszegésének következménye vagyoni hátrány bekövetkezése lehet, de eziránt közömbös. 443







Vagyonkezelési megbízás alapulhat: − bármilyen jogszabályon − munkaszerződésen − polgári jogi jogviszonyon.


Az egyik szerint a vagyon kezelésének, illetve felügyeletének, valamint a kezelő és felügyelő jogállására vonatkozó rendelkezéseknek közvetlenül a törvényen kell alapulniuk

445.

A másik nézet szerint a „törvényen alapuló” kitételnek ennél tágabb értelmet kell tulajdonítani, mert minden olyan, jogszabályon alapuló kezelés vagy felügyelet, amelynek szabályozása törvényre vezethető vissza, megfelel e fogalomnak. Ez utóbbi szerint tehát a törvény és a kezelésre, felügyeletre vonatkozó előírások közötti távolabbi, közvetett kapcsolat is elegendő e tényálláselem megállapíthatóságához.

ad b) Vagyonfelügyeleti tevékenység: A vagyon kezelése mellett ez utóbbi bűncselekménynél szabályozásra került vagyonfelügyeleti tevékenység is. A felügyelet tartalmát tekintve mások vagyonkezelői tevékenysége feletti

ellenőrzés, irányítást jelenti, tehát a vagyonkezelői tevékenységtől eltérő kötelezettséget foglal magába. ad c) Elkövetési magatartás: További különbség az elkövetési magatartásban jelentkezik. A hanyag kezelés nem

csupán a törvényben megjelölt kötelesség megszegésével, hanem annak elhanyagolásával is megvalósítható. Mindkét elkövetési magatartáshoz eredmény is tartozik, melynek tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terheli. ad d) Bűnösség: A negyedig különbség tehát a bűnösség szempontjából áll fenn: a hűtlen kezelés szándékos

bűncselekmény és ebből következőleg az elkövető szándékának át kell fogni a vagyoni hátrány bekövetkezését is, melyet az elkövető vagy kíván, vagy amelybe csak belenyugszik. Ettől eltérően a hanyag kezelés gondatlan bűncselekmény, azaz a vagyoni hátrány okozására az elkövető szándéka nem terjedhet ki. Az elkövetési magatartás lehet szándékos és gondatlan is, de az elkövetőnek az eredményhez fűződő kapcsolata csak gondatlan. ad e) A hanyag kezelés szabálysértési értékhatára 100.000 (százezer) forint!

ad f) Kár

446:

A többi vagyon elleni bűncselekménytől eltérően a hűtlen kezelés és a hanyag kezelés esetében a bűncselekmény eredménye a vagyoni hátrány, mely egyenlő a polgári jogi kárral: tényleges értékcsökkenés +

elmaradt haszon Minden más vagyon elleni bűncselekmény esetében vagyoni kár

447

keletkezik!

ad g) Elhatárolás: A további elhatárolási kérdések kapcsán lényeges BKv 29. (korábban: BK 73.):

I. Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy szándékos rongálás mellett a csalást nem követi el.

II. Ha viszont a kezelésére bízott vagyonban gondatlan bűncselekménnyel, hanyag kezeléssel okoz hiányt (vagyoni hátrányt), és ezt utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve a megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a hanyag kezelés vétsége és a csalás bűncselekménye bűnhalmazatban megállapítható.

III. Abban az esetben, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a reá bízott vagyonban gondatlanul - de bűncselekményt meg nem valósító módon - okoz hiányt (kárt, vagyoni hátrányt), vagy ilyen hiány (kár, vagyoni hátrány) a vagyonban neki fel nem róható okból keletkezik, és ennek megtérítésére - a jogszabály rendelkezése vagy szerződésben vállalt kötelezettség alapján - köteles, amennyiben e hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a csalás bűncselekményét valósítja meg.

IV. A II. és III. pont esetében a csalással okozott kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig az elkövetőt a leplezett hiány (kár, vagyoni hátrány) tekintetében a jogszabályok szerint anyagi felelősség terheli. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a leplező magatartás folytán a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértékét.

445

Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében született a 4/2003 BJE: A Btk. 320. §-a (1) bekezdésében meghatározott hanyag kezelés vétsége akkor állapítható meg, ha – a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett – az idegen vagyon kezelése vagy felügyeletére vonatkozó megbízás közvetlenül törvényen alapul, annak tartalmát, az abból eredő kötelmeket maga a törvény határozza meg. 446

Btk. 137. § 5. kár: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny; 447

A büntetőjogi kár esetében csak tulajdonképpen a tényleges értékcsökkenés vehető figyelembe!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 47. A) A büntetés enyhítése 342/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

47. A) A büntetés enyhítése

I. Bevezetés

A törvényhozó egyik legnehezebb feladata olyan büntetési keretek meghatározása, mely biztosítja egyrészt az ítélkezési gyakorlat egyöntetűségét, másrészt az egyes esetek differenciált értékelését (az egyéniesítést);

A magyar büntetési rendszer relatíve határozott, tehát a törvényhozó az egyes bűncselekményekre vonatkozóan meghatározza a szankció nemét, valamint annak alsó és felső mértékét – azaz a büntetési keretet. A törvényhozó a büntetési tételek meghatározásával véleményt nyilvánít az egyes bűncselekmények társadalomra veszélyességéről, tehát állást foglal abban, hogy egy adott bűncselekménnyel – a tettarányos büntetés figyelembe vételével – általában milyen jogkövetkezmény áll arányban;

Vannak azonban szokatlan, rendkívüli esetek is, melyeknél az igazságos értékelését nem teszik lehetővé a tipikus esetekre alkotott büntetési keretek – ezért a törvényhozó felhatalmazza a jogalkalmazót arra, hogy a törvényi büntetési kereteken kívül szabja ki a büntetést;

Felső határ: Csak bűnhalmazat, valamint a különös és a többszörös visszaesés esetében lehet átlépni;

Alsó határ: Átlépését a Btk. 87. § teszi lehetővé. A büntetés enyhítésének lehetősége vagy korlátozottan, vagy korlátlan mértékben áll fenn. A korlátozott enyhítés lehet:

egylépcsős,

kétlépcsős. A korlátozott enyhítés ma már nem kivételes kedvezmény, abban az esetben alkalmazható, ha a büntetés céljának eléréséhez a törvényben meghatározott legkisebb büntetés kiszabására sincs szükség. A cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyessége, az elkövető bűnössége lehet olyan csekély, hogy szükségtelen a törvényi büntetési tétel legkisebb mértékének az alkalmazása is – az enyhítő körülmények rendkívüli erőssége határozza meg a büntetés kiszabását.

Egyszeres és kétszeres leszállás, korlátlan enyhítés

Az egyszeres és kétszeres leszállás a büntetés enyhítésének az a módja, amikor a büntetési tétel alsó határa változik. Ilyenkor tehát az alsó határ (speciális minimum) csökkenése jelent kedvezményt az elkövetőnek. Btk. 87. § (1) A büntetési tételnél enyhébb főbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire

figyelemmel túl szigorú.

(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke

a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi szabadságvesztést;

b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést;

c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi szabadságvesztést;

d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést, közérdekű munkát, vagy ha - az elkövető

különös méltánylást érdemlő személyi körülményeire figyelemmel - ez is túl szigorú, pénzbüntetést;

e) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett közérdekű munkát vagy pénzbüntetést

lehet kiszabni.

(3) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)-d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a

(2) bekezdés soron következő pontja alapján kell kiszabni.

(4) Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.

(5)

87/A. §

87/B. §

II. Egyszeres leszállás – a 87.§ (1) és (2) bekezdése – a büntetés enyhítése

Alkalmazásának feltétele, hogy a büntetés kiszabási körülményekre figyelemmel a főbüntetés büntetési tételének minimumának kiszabása is túl szigorú lenne.

Ilyenkor lehetőség nyílik az ún. egyszeres enyhítésre, a törvényben foglaltaknak megfelelően.

Ilyenkor tehát a kiszabható minimális büntetés mértéke csökken le, de a tétel felső határa változatlan marad.

Alkalmazása főként csak szabadságvesztéssel fenyegetett deliktumok esetén indokolt, hiszen alternatív büntetési tétel (szabadságvesztés/közérdekű munka/pénzbüntetés) esetén a bíróságnak amúgy is elegendő lehetősége van az enyhébb büntetés kiszabására, hisz a törvény szerint kiszabhatja legenyhébb főbüntetést (pénzbüntetést) is.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 47. A) A büntetés enyhítése 343/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Az eredeti büntetési tétel A lecsökkentett speciális minimum

10 évi szabadságvesztés 5 év szabadságvesztés



1 évi szabadságvesztés 1 év szabadságvesztésnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, közérdekű

munka vagy különös méltánylás esetében pénzbüntetés

1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés Közérdekű munka vagy pénzbüntetés

III. Kétszeres leszállás (kétszeres enyhítés) a 87. § (3) bekezdése

A kísérletre és a bűnsegédre általában ugyanaz a büntetési tétel az irányadó, mint a befejezett bűncselekményre és a tettesi magatartásra.

Mivel azonban a jogi tárgy elleni támadás ilyenkor kisebb fokú (lehet), indokoltnak mutatkozik egy kisegítő enyhítő szabály elhelyezése az ilyen esetekre nézve.

Kísérlet és bűnsegély esetén lehetőség van arra, hogy ha a büntetés még az enyhítő szakasz alkalmazásával is túl szigorú lenne, „két lépcsőt” szálljon le a bíróság: az a) pontban meghatározott büntetés helyett a b) pontban szereplő, a b) pont helyett a c) pontban szereplő büntetés, stb. alkalmazható (pl. a 10 évig terjedő szabadságvesztés minimuma kétszeres leszállás útján 2 év lesz).

IV. Korlátlan enyhítés – a 87. § (4) bekezdése

Lényege: az enyhítés során a bírói mérlegelésnek, a büntetési mérték meghatározásának semmiféle korlátja nincs. A bíróság:

átlépheti a büntetés alsó határát;

leszállhat az adott büntetési nem speciális minimumáig;

a törvényben kilátásba helyezett büntetési nem helyett enyhébb büntetési nemet is választhat. Az enyhítés korlátlansága azonban csak a büntetés mértékében áll fenn – a szóba jöhető esetekre vonatkozóan igen jelentős korlátozások érvényesek: a Btk. 87. § (4) bekezdése csak azokban az esetekben teszi lehetővé a büntetés korlátlan mértékben történő enyhítését, amikor azt a törvény nevesítetten engedélyezi. Ilyen törvényhelyeket mind az Általános Rész, mind pedig a Különös Rész tartalmaz.

Általános Rész Különös Rész

az alkalmatlan kísérlet;

a csökkent beszámítási képesség;

a jogos védelem és a végszükség határainak korlátozott felismerési képesség miatti túllépése;

a kényszer vagy fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban;

tevékeny megbánás esetén, ha az elkövető 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményt követett el.

az emberrablás önkéntes abbahagyása, mielőtt abból súlyos következmény származott volna [Btk. 175/A. § (6) bekezdés];

a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény esetén a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származhatott volna, önként megszünteti [Btk. 184. § (4) bekezdés];

a súlyos nélkülözésnek kitétellel járó tartás elmulasztása esetén, ha a kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz [Btk. 196. § (4) bekezdés, 2. fordulata];

a hamis vád esetén, ha a vád hamiságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja [Btk. 236. § (2) bekezdés];

a hamis tanúzás esetén az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti [Btk. 241. § (2) bekezdés];

a fogolyzendülés esetén az ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyja [Btk. 246. § (4) bekezdés];

a közveszély-okozás esetén a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti [Btk. 259. § (6) bekezdés];

a terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, vagy a tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában [Btk. 261. § (3) bekezdés, a) és b) pont];

a légi jármű, vasúti, vízi, közúti, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [Btk. 262. § (4) bekezdés];

a vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos tevékeny megbánás [Btk. 332. §];

a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekménnyel kapcsolatos tevékeny megbánás [Btk. 342. §];

a szökés esetén, ha a hatóságnál önként jelentkezik [Btk. 343. § (7) bekezdés];

a zendülés esetén, mielőtt az súlyosabb következményekkel jár, vagy miután felszólították, abbahagyja [Btk. 352. § (5) bekezdés];

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 47. B) A pénzhamisítás, a pénzhamisítás elősegítése és a hamis pénz kiadása 344/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

47. B) A pénzhamisítás, a pénzhamisítás elősegítése és a hamis pénz kiadása

Jellegük: gazdasági, azon belül a pénz- és bélyeghamisítás körébe tartozó bűncselekmények I. Pénzhamisítás

Btk. 304. § (1) Aki

a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít,

b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország

területén átvisz,

c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz,


(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást

a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre,

b) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt el nem érő értékű

pénzre követik el.

(4) Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű


1. Jogi tárgy: A bűncselekmény jogi tárgya a pénzkibocsátás, illetve a pénzhelyettesítők forgalmának rendjéhez fűződő állami érdek. Az elkövetési tárgy egyes esetekben az eredendően valódi, ám utóbb meghamisított fizetőeszköz, máskor az elkövetési magatartás eredményeként létrejövő utánzott, „gyártott‖ produktum formájában a pénz, és minden más olyan értékpapír, amelyet a büntető jogszabályok értelmében pénznek kell tekinteni

448.


A bűncselekmény konstrukciójából látható, hogy míg a Btké. a cselekmény tárgyára, maga a Btk. 305. §-ban az elkövetési magatartások körére nézve állapít meg értelmező rendelkezéseket. A cselekmény ezeket is figyelembe véve négyféle, de olykor azonosnak minősített tett keretében is különböző cselekményekben testet öltő elkövetési magatartással valósítható meg:

a) forgalomban lévő pénz utánzásával (ideértve azt az esetet is, amikor forgalomból kivont pénz megváltoztatásával keltik forgalomban lévő pénz látszatát);

b) forgalomban lévő pénz meghamisításával (amely megvalósulhat az érvényességi területet érintő jelzés vagy a nemesfémtartalom manipulálásával is);

c) hamis vagy hamisított pénz forgalmazás céljából történő megszerzésével, exportjával, importjával illetve tranzitjával;

d) hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatalával. ad a) Utánzás

449 esetében a szó köznyelvi értelméből kell kiindulni, ekkor tehát az elkövető valamely eredeti

minta (a forgalomban lévő pénz) hasonmását igyekszik létrehozni. Ilyenkor tehát teljesen új példány jön létre. A gyakorlatban a valójában nem létező címletű pénz – álpénz – készítését a bírói gyakorlat nem tekinti bűncselekménynek (ez forgalmazási célzat esetében is csak csalás indifferens előkészülete). Ha azonban valahol forgalomban lévő pénz másik ország pénznemének látszatát keltő megváltoztatásával hoznak létre ott valójában nem létező címletet, a cselekmény a – 305. § - értelmében meghamisításnak minősülhet. A jelenlegi bírósági gyakorlat megkívánja (de be is éri vele), hogy a hamisítvány megtévesztésre alkalmas legyen, pl. előfordult, hogy csalás mellett pénzhamisítást is megállapítottak, amikor az elkövető egy olyan köteg pénzzel fizetett, amelyben elfogadható minőségű – ám alsó oldalukon fehér – fénymásolt példányok is voltak. Több eseti döntés kimondja, hogy a fénymásolással vagy kivágással készült, alig megtévesztő másolatok is alapot adnak a bűncselekmény megállapítására, pl. a banki szórólapon ábrázolt 10 000 Ft-os mindkét oldalának összeragasztása és ezzel adósság megfizetése esetén. ad b) Forgalomban lévő pénz meghamisításáról

450 érvényes, valódi pénz átalakítása esetén beszélhetünk. Ebben

az esetben tehát nem eredendően új példány létrehozásáról van szó, hanem már pénzként funkcionáló példány manipulálásáról. A 305. § értelmében meghamisítás az olyan jelzés alkalmazása vagy eltávolítása is, amely

448 Az 1978. évi IV. törvény végrehajtásáról kiadott 1979. évi 5. tvr. (Btké.) 24. §-a szerint pénznek tekintendő a törvényes fizetőeszköznek

minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy. A papírpénzzel azonos megítélés alá esik az állam által kibocsátott értékpapír; a kötvény, a letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházást jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza. A külföldi pénz illetve értékpapír a belföldivel azonos védelemben részesül. 449

Btk. 305. § A 304. § alkalmazása szempontjából

a) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban levő pénz látszatát keltse, 450

Btk. 305. § A 304. § alkalmazása szempontjából

b) pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását, illetve eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott

országban érvényes, továbbá a pénz nemesfémtartalmának csökkentését is.


annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, továbbá a pénz nemesfémtartalmának csökkentését is. (Ez utóbbi magatartásoknak ma már alig van gyakorlati jelentősége.) ad c) A megszerzés annyiban sajátos „orgazdaságszerű‖ elkövetési magatartás, hogy a pénz birtokbavétele

során az elkövető természetesen tisztában van a pénz hamis vagy meghamisított voltával, s ha forgalmazási célzat vezérli, akkor is e fordulat szerint felel, ha a hamisítónak korábban nem ez volt a szándéka. Ugyanez a helyzet a hamis pénz határon átnyúló forgalmazása esetén. Az ország területén történő átvitel esetében a be- illetve kivitel külön nem róható az elkövető terhére. Mindegyik esetben közömbös, hogy a megszerzés jogszerűen, vagy jogszerűtlenül történt. ad d) A forgalomba hozatal azt jelenti, hogy az elkövető az utánzott vagy meghamisított pénzt más számára

(ezúttal természetesen kizárólag szándékosan) hozzáférhetővé teszi, mindezt tehát nem csupán visszterhes, hanem ingyenes ügylet is megalapozhatja. A hamis (hamisított) pénz fogalomba hozatal céljából való megszerzése esetén a pénzhamisítás befejezett akkor is, ha a pénz megtévesztésre teljesen alkalmatlan hamisítvány. Az elkövetési magatartások egymáshoz való viszonya:

Az (1) bekezdés egyes pontjai közötti összefüggés nyilvánvaló: a célzatos hamisítás illetve szerzés vagy szállítás lényegében a voltaképpeni legsúlyosabb magatartásforma, a forgalmazás előkészítése, ám ezt az „előkészületet‖ – minthogy önmagában is súlyos elkövetési magatartást testesít meg – a törvényhozó önálló, befejezett fordulatként, mintegy előrehozva vette fel a törvénybe. Mindez felveti az egyes elkövetési magatartások párhuzamos, vagy egymást közvetlenül követő felmerülésének minősítését, tehát az a) és b) pontban írt magatartás, valamint e tetteknek a c) pontban szereplő magatartáshoz való viszonyát. Az a) és b) pont alatti magatartások csak ugyanarra a pénzre nézve és csak a „megszerzés‖ esetében zárják ki egymást: egy adott példányt valóban nem lehet hamisítani is és szerezni is. Azonban

több példány esetében ez – az egyes példányokat tekintve – minden további nélkül elképzelhető;

lehetséges továbbá, hogy az utánzott pénzt valaki a határon behozza, kiviszi, vagy az országon átviszi,

és ilyenkor a helyes álláspont az a) és b) pontba ütköző tetteket a folytatólagosság egységébe vonni. A pénzhamisítás forgalmazással megvalósuló fordulata csak akkor állapítható meg, ha a forgalmazott hamis pénzt eredetileg nem a forgalmazás szándékával hamisították, utánozták, szerezték, vagy szállították. A forgalomba hozatallal megvalósuló fordulat [c) pont] csak az a) vagy b) pontokban írt elkövetési magatartás hiányában állapítható meg. Az a) vagy b) pont megállapítása esetén a forgalmazás ténye büntetlen utócselekmény, s csak a büntetés kiszabása körében értékelhető

451.

Az a) és a b) pontban szereplő tettek elvileg egymás mellett is megállhatnak, ilyenkor folytatólagos a hamisítás (utánzás) és a szerzés vagy a nemzetközi szállítás. Amennyiben a hamisítás (utánzás) nem a forgalomba hozatal célzatával történt, később azonban mégis sor kerül a forgalmazásra, természetesen csak a c) pontba ütköző fordulat állapítható meg, az előcselekmények legfeljebb súlyosítanak. Az 1/2003. Büntető Jogegységi Határozat jogértelmezése szerint a Btk. 304. §-ának (3) bekezdése szerint a húszezer forintot meg nem haladó értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás – a váltópénz meghamisítását kivéve – nem bűncselekmény. Ha pénz utánzásával követik el, akkor az 1999. évi LXIX. törvény 163. §-ában meghatározott szabálysértésnek minősülhet, egyéb módon elkövetve szabálysértést sem valósít meg. A Btk. 304. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzhamisítás két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; a (2) bekezdés szerint súlyosabb a büntetés, ha a bűntettet különösen nagy vagy az meghaladó értékű pénzre, avagy bűnszövetségben követik el, s a (3) bekezdés szerint enyhébb a büntetés, ha váltópénzre vagy kisebb értékű pénzre történik az elkövetés. Nyilvánvaló ebből, hogy a pénzhamisítás bűntettének az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény az alapesete

452, mert hiszen a törvény ehhez képest határoz meg minősített és privilegizált eseteket.

A törvény szerint tehát a húszezer forintot meg nem haladó összegű pénzre elkövetett pénzhamisítás nem tartozik a privilegizált esetek közé, s nem tartozik az alapeset és a minősített esetek körébe sem. Mivel a törvény szerint a pénzhamisításnak csak ez a három alakzata büntetendő, s mivel a vizsgált cselekménycsoport ezek egyikébe sem tartozik bele, a húszezer forintot meg nem haladó értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás nem büntetendő, vagyis nem bűncselekmény. Ellenkező álláspont elfogadása azt jelentené, hogy létezik olyan bűncselekmény, amelyet a törvény úgy rendel büntetni, hogy büntetési tételt nem rendel hozzá. Ilyen bűncselekmény nyilvánvalóan nem létezik. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 163. §-a szerint szabálysértést követ el az, aki forgalomban lévő pénzről engedély nélkül másolatot készít vagy készített. E törvényi tényállás tartalma annyival szűkebb a pénzhamisításnak a Btk. 304. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tényállásánál, hogy hiányzik

451 A BH 1997. 7. számon közzétett döntés hangsúlyozza, hogy az a magatartás, mely szerint a vádlott egy valódi bankjegykötegből kiemelt általa fénymásolt papírpénzzel fizetett, utánzásnak minősül, s a fogalmazás ennek csupán büntetlen utócselekménye. 452 A Btk. 138/A. §-ának a) pontja szerint az érték akkor kisebb, ha húszezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem, s ugyanezen szakasz d) pontja szerint akkor különösen nagy, ha az ötvenmillió forintot meghaladja, de az ötszázmilliót nem. Az értelmező rendelkezést a 304. §-ra alkalmazva az állapítható meg, hogy a kizárólag elkövetési érték szerint minősülő cselekményeknél az elkövetési érték a privilegizált esetben húszezer-egy forinttól kétszázezer forintig, az alapesetben kétszázezer + egy forinttól ötvenmillió forintig terjed, a minősített esetben pedig meghaladja az ötszázmillió forintot.


belőle a forgalomba hozatal célzata, az elkövetési magatartások azonban egybeesnek. Ilyen esetekben a célzat az a többlet, amely a szabálysértést súlyosabb megítélésű bűncselekménnyé teszi. Ha valamilyen ok miatt a cselekmény a célzat megléte ellenére sem bűncselekmény, akkor megmarad annak, ami a célzat nélkül is volt; megmarad szabálysértésnek, ugyanis a szabálysértés szankcionálását a többlet-veszélyességet jelentő célzat csak akkor szünteti meg, ha emiatt a cselekmény bűncselekménnyé válik. Más olyan szabálysértés nincs, amelyet a húszezer forintnál kisebb értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás elkövetési magatartása megvalósítana. Kísérletről az egyes fordulatok esetében csak akkor lehet szó, ha a tettes

a hamis pénz utánzásába, vagy meghamisításába belekezdett, ám azt (még) nem fejezte be (ez gyakorlatilag alig képzelhető el),

a megszerzés, vagy a szállítás érdekében kifejezett lépéseket tett, ám a pénz (még) nem került a birtokába,

forgalomba hozatal esetén az átadásra ajánlatot tett, ám a pénz (még) nem került ki a birtokából. A bírósági gyakorlat szerint a megtévesztésre alkalmatlan hamisítványok készítését általában szintén kísérletként értékeli. 3. Alanya: bárki A bűncselekmény alanya bárki lehet, a bírósági gyakorlat általában úgy foglal állást, hogy a részben tettesi,

részben részesi magatartásokat a folytatólagosság körébe vonva egységesen tettesi cselekményként értékeli. 4. Bűnösség: szándékosan követhető el

A bűncselekmény szándékos. Az utánzás a meghamisítás, a szerzés és a szállítás – mivel célzatos magatartások – csak egyenes szándékkal követhetők el. Célzat hiányában a bűncselekmény nem valósul meg! A megszerzés illetve a forgalmazás esetén a tettes tudattartama természetesen kiterjed a pénz hamis voltára is. A forgalmazás – elvileg – eshetőleges szándékkal is elkövethető. 5. Minősített esetek: A bűncselekmény minősített esete, ha különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre, illetve

bűnszövetségben követik el. Az érték tekintetében a Btk. más bűncselekmények kapcsán meghatározott értékhatárai az irányadóak. Az a) pont eszerint 50 millió forintot meghaladó értékű (címletű) pénz esetében állapítható meg. A bűnszövetség fogalmát a Btk. 137. § 6. pontja szabályozza. 6. Privilegizált esetei

453:

A bűncselekmény privilegizált esete, ha a hamisítás tárgya váltópénz, illetve ha a hamisítást kisebb értékű pénzre követik el. A váltópénz az ország hivatalos pénzegységénél kisebb névértékű pénz. A pénzhamisítás tárgya kisebb értékű, ha a pénz névértéke legfeljebb 200 000 Ft. 7. Egység&Halmazat:

Egység: A több példány hamisítása természetes egység; több hamis példány egyidejű megszerzése, be-, ki-,

illetve átvitele szintén természetes egység; hamis pénz vagy pénzek többszöri szerzése és szállítása folytatólagos egység lehet.

Rendbeliség: Forgalomba hozatal esetén utánzás vagy hamisítás kapcsán a többszöri (folyamatos) forgalmazás is csak egy rendbeli folytatólagos cselekmény; szerzés vagy szállítás kapcsán a forgalmazás ugyancsak egy rendbeli, a forgalmazást megelőző folyamatos (több alkalommal történő) magatartások esetén is.

Halmazat a csalással: A pénzhamisításban testet öltő csalás megállapítását az ítélkezési gyakorlat kizárja, a nem létező címletek (álpénzek) forgalmazása azonban csalást valósíthat meg.

8.) Szabálysértési alakzat: A bűncselekményhez közvetve kapcsolódó szabálysértés a pénzutánzással kapcsolatos szabályok megszegése

(1999. évi LXIX. törvény 163-164. §). Aki forgalomban lévő pénzről engedély nélkül utánzatot készít, vagy készíttet, illetőleg az utánzatok előállítására, nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vonatkozó engedély előírásokat megsérti, 30.000 (harmincezer) forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E szabálysértés miatt az eljárás a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik.

453

1/2003. BJE határozat: A 2001. évi CXXI. törvény 63. §-ával módosított Btk. 304. §-ának (3) bekezdése szerint a tízezer forintot meg nem haladó értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás - a váltópénz meghamisítását kivéve - nem bűncselekmény. Ha pénz utánzásával követik el, akkor az 1999. évi LXIX. törvény 163. §-ában meghatározott szabálysértésnek minősülhet, egyéb módon elkövetve, szabálysértést sem valósít meg.


II. Pénzhamisítás elősegítése

Btk. 304/A. § Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít,

megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel,


Az 1929. április 20-án kelt Genfi Egyezmény bűncselekménynek minősítette a pénzhamisításra alkalmas eszközök gyártását és megszerzését, s ez a tény, valamint a cselekmény egyébként is fokozott veszélyessége indokolta az előkészület büntetendőségét. A pénzhamisítás elősegítésének törvénybe iktatásával sajátosan

alakult az előkészület, és (az azonosan fenyegetett) 304/A. § viszonya. Az előkészület általános fogalma célzatos: a magatartást a bűncselekmény (a pénzhamisítás) elkövetése céljából tanúsítják, s az ott szóba jöhető magatartások köre tágabb, mint a 304/A. § esetében. Ha a tettes a 304/A. §-ban szereplő elkövetési magatartásokat, vagyis anyagok, eszközök, berendezések vagy számítógépes programok

megszerzését,

tartását,

átadását,

forgalomba hozatalát, vagy az azokkal való

kereskedést pénzhamisítás [jellemzően az a) pontba ütköző cselekmény] érdekében valósítja meg, a 304. § (4) bekezdése szerint felel, ha egyenes szándéka a pénzhamisításra (már) nem terjed ki, a 304/A. § miatt tartozik felelősséggel.

III. A hamis pénz kiadása

454

Btk. 306. § (1) Aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz,

vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy azt

meghaladó értékű pénzre követik el.

1. Jogi és elkövetési tárgy: a pénzhamisításnál leírtak az irányadók 2. Elkövetési magatartás: a forgalomba hozatal – lásd a pénzhamisítás esetében

Ezúttal a forgalmazó a hamisítóhoz, vagy a hamisítás folyamatához semmiképpen nem kapcsolódik, a pénzt valódiként veszi át, s hamis vagy hamisított voltát csak megszegése után ismeri fel. Lényeges, hogy a pénz megszerzése csak jogszerűen történhet.

A jogszerűség követelménye azt jelenti, hogy az elkövető csak akkor jogosult az e szakasz szerinti enyhébb elbírálás kedvezményére, ha a pénz szerzésére törvényes jogcíme volt.

Ha a szerzés során bűncselekményt valósít meg (pl. lopás vagy zsarolás útján jutott a valódinak vélt pénz birtokába) vagy ha a hamis pénzt pl. jogellenes tette ellenértékeként kapta, nem hamis pénz kiadásáért, hanem a forgalomba hozatallal megvalósított pénzhamisításért felel. 3. Alanya: A bűncselekmény alanya a kifejtetteknek megfelelően azok nem lehetnek, akik már a megszerzéskor ismerték a

pénz hamis voltát, vagy a pénzt nem jogszerűen szerezték. 4. Bűnösség:

A bűncselekmény szándékos, a tettesnek a kiadáskor tudnia kell – s nem elég feltételeznie vagy sejtenie –, hogy hamis pénzről van szó. A tett csak egyenes szándékkal követhető el. Ha az elkövető gondatlansága folytán a kiadáskor sem ismerte fel a pénz hamis vagy hamisított voltát, nem tartozik felelősséggel (ilyenkor ugyanis nem szűnik meg a tévedés, amely a megszerzéskor fennállt). 5. Minősített esetei: A minősített esetben szereplő különösen nagy vagy azt meghaladó érték esetén a hamis pénz kiadás során 50

millió forintot meghaladó névértékű összegről van szó. 6. Egység&Halmazat: Rendbeliség: Az egy alkalommal megszerzett pénz több részletben történő forgalomba hozatala folytatólagos egység.

454

A 304. § (1) bekezdés c) és a 306. § tényállása hasonlítanak: Hamis pénzt kiadnak, továbbadnak, forgalomba hoznak. Az elhatároló ismérv a két tényállás között: Hogyan jutott az elkövető a pénzhez?

- Hamis pénz kiadásánál: jogszerűen, vagy vélelmezetten jogszerűen jut a pénzhez – és ezt tudva tudván, hogy ez már hamis pénz adja tovább

- Pénzhamisításnál: már a megszerzés pillanatában tudja, hogy ez a pénz hamis, amit majd tovább fog adni vagy tovább kíván adni az elkövető.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 48. A) A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése 348/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

48. A) A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése

I. Intézményéről általában

Aránylag fiatal intézmény: a XIX. századi reformmozgalmak hatására terjedt el

Minőségi és mennyiségi változás a bűnözés területén ennek ellensúlyozására új módszerek

Megtorlás helyébe célszerűségi követelmények (pl. visszatartás újabb bűncselekmények elkövetésétől)

A felfüggesztés is módszerként kínálkozott A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése erőteljesen befolyásolja az elítélt viselkedését azzal, hogy tőle teszi függővé a kiszabott büntetés végrehajtását vagy mellőzését.

Ez az intézmény alkalmas továbbá a rövid tartamú szabadságvesztés pótlására is;

A jogirodalomban a feltételes elítélés körébe tartozik. Nem intézkedés, mint a próbára bocsátás, hanem a büntetés kiszabásához kapcsolódó intézmény.

Kapcsolata a próbára bocsátással:

Amíg a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén az elkövetőt elítélik, és büntetést szabnak ki vele szemben, amely végrehajtása van csak próbaidőre elhalasztva, felfüggesztve, addig a próbára bocsátásnál maga a büntetés kiszabása van próbaidőre elhalasztva.

Fontos azonban, hogy a bíróság a próbára bocsátás esetében megállapítja a bűncselekmény elkövetését és az elkövető büntetőjogi felelősségét, csak a büntetés kiszabására nem kerül sor. A büntetés kiszabása akkor történhet meg, ha a próbaidő eredménytelenül telik el. A próbára bocsátás fő célja szintén a nevelés. A próbára bocsátás kettős karakterű jogintézmény, amely a büntetés és intézkedés jegyeit egyesíti.

Intézkedésként önállóan, büntetés kiszabása helyett alkalmazható és tartalmát tekintve nevelő, intő jellegű jogintézmény.

A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése nem önálló büntetési nem, hanem olyan sajátos intézkedés, amelyet a büntetés kiszabása során alkalmaznak, és amely a büntetés végrehajtásának módját változtatja meg.

A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése célja tehát:

mellőzni a bűnelkövetővel szemben a jogkövetkezmények alkalmazását

biztosítani a joghátrány (tipikusan szabadságelvonás) nélkül maradását, amennyiben a meghatározott időszak (próbaidő) alatt a számára előírt feltételeket és meghagyásokat teljesíti, kiváltképp, ha nem követ le ismételten bűncselekményt.

elkerülni ezáltal a végrehajtás során keletkező „börtönfertőzést”, a káros hatásokat, további elzüllést, erkölcsi romlást.

II. Törvényi szabályozás

A büntetés végrehajtásának felfüggesztése

Btk. 89. § (1) Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető,

ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak

végrehajtása nélkül is elérhető.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés

végrehajtása is felfüggeszthető.

(3) A pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől három évig, a bűntett miatt

kiszabott szabadságvesztés két évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidőt években kell meghatározni, és

az a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha az elkövetőt többször ítélik azonos nemű, próbaidőre felfüggesztett büntetésre, és még egyik büntetés próbaideje sem

telt el, az előző büntetés próbaideje az utóbbi büntetés próbaidejének leteltéig meghosszabbodik.

(5) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett büntetés végrehajtását nem lehet

elrendelni, a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.

(6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az

elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.

Btk. 90. § A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha

a) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje

alatt követték el,

b)

c) az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben vagy erőszakos többszörös visszaesőként követte el.

d)-e)

Btk. 91. § (1) A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha


a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a büntetés végrehajtását a 90. §-ban foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.

(2)

(3) A felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény

miatt felfüggesztett szabadságvesztésre, közérdekű munkára vagy végrehajtandó pénzbüntetésre ítélik.

Btk. 91/A. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a

felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést [91. § (1) bek. b) és c) pontja és (3) bek.] megfelelően

alkalmazni kell.

1. Alkalmazásának feltételei

Általában csak az egy (1) évet meg nem haladó szabadságvesztés és a pénzbüntetés végrehajtását lehet felfüggeszteni (a közérdekű munka és a mellékbüntetések végrehajtását nem – a mellékbüntetések még akkor sem függeszthetők fel, ha azokat önállóan alkalmazták!).

Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az elkövető személyi körülményei kedvezőek, a bíróság általában csak jelentős társadalomra veszélyességű bűncselekmény miatt szab ki szabadságvesztést, és a büntetés célja rendszerint az egy évet meg nem haladó büntetés végrehajtásának felfüggesztésével is elérhető [BKv 55. (BK 153.)];

A társadalom értékítéletével összhangban azonban többnyire nem indokolt a büntetés végrehajtásának a felfüggesztése, ha az elkövető jellegénél fogva súlyosabban megítélendő (pl. erőszakos, garázda jellegű vagy a közélet tisztaságát veszélyeztető), nagyobb tárgyi súlyú bűncselekményt követett el; ha a gondatlansága nagyfokú és a bekövetkezett eredmény is súlyos; ha az elkövetők szervezetten követték el a bűncselekményt [BKv 55. (BK 153.)];

Legfontosabb feltétel: Akkor alkalmazható, ha a az elkövető személyi körülményeire figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

A büntetés mértékének kiszabásával455

kapcsolatosan a speciálprevenció mellett generálpreventív szempontok alkalmazására kerül sor – a büntetés végrehajtásának felfüggesztésekor azonban az elkövető személyi körülményei (pl. előélete – jellemzően akkor alkalmazzák a felfüggesztést, ha ez volt az első bűncselekménye) és ennek megfelelően az egyéni megelőzés szempontjai kerülnek előtérbe.

A kifogásolható életvezetésű elkövetőt rendszerint indokolt pártfogó felügyelet alá helyezni. Általában nem függeszthető fel a szabadságvesztés végrehajtása azokkal szemben, akik alkoholista életmódjukból vagy erkölcstelen szemléletükből fakadóan jelentősebb társadalomra veszélyességű bűncselekményt avagy bűncselekmények sorozatát követték el, illetve személyi társadalomra veszélyességük egyébként kiemelkedő [BKv 55. (BK 153.)];

Mellékbüntetés alkalmazása: A felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazott mellékbüntetés azonnali joghátrányt jelent, és úgy indokolt alkalmazni (olyan esetben is, amikor a törvénynél fogva nem kötelező), hogy a főbüntetéssel együttesen gyakorolt hatásával elősegítse a büntetés céljának az elérését [BKv 55. (BK 153.)];

Különös méltánylást érdemlő esetben az egy (1) évnél hosszabb, de a két (2) évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása is felfüggeszthető – de ez kivételes esetben fordul elő (pl. az elkövető idős kora, családi viszonyai vagy súlyos betegsége esetén).

2. A próbaidő tartama456

Pénzbüntetés esetén: minden esetben 1 év;

Szabadságvesztésnél eltérően alakul:

Vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén 2 évtől 3 évig;

455 BKv 55. (BK 153.) A felnőttkorúak próbára bocsátásáról és a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről II. 1. Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Különösen méltánylást érdemlő esetben az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása is felfüggeszthető [Btk. 89. § (1) és (2) bek.]. Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A Btk. 89. §-án alapuló ítéleti rendelkezés járulékos jellegű, és ezzel a törvényi szabályozással, amely a felfüggesztett szabadságvesztést nem tekinti önálló büntetési nemnek, nem egyeztethető össze olyan gyakorlat, amely a végrehajtás felfüggesztését a büntetés hosszabb tartamával mintegy "ellensúlyozza". 2. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről a bíróság a Btk. 89. §-ának rendelkezései alapján, a súlyosító és enyhítő körülményeket, valamint a Btk. 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és ehelyütt is érvényesülő büntetéskiszabási elveket figyelembe véve dönt. 456 4/2006. BJE határozat: I. A Büntető Törvénykönyv 67. §-ának (1), 68. §-ának (1) és 89. §-ának (1)-(3) bekezdése értelmében kizárt, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés elévülése a próbaidő tartama alatt bekövetkezzen. A próbaidő tartama alatt a büntetés végrehajtását elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedése a büntetés elévülésének a kezdő időpontja. II. A felfüggesztett büntetés elévülése a próbaidő leteltének napján kezdődik. A büntetés elévülését - a próbaidő letelte után - a felfüggesztett

szabadságvesztés (pénzbüntetés) végrehajtását elrendelő jogerős bírósági határozat szakítja félbe. Ebben az esetben a büntetés elévülésének tartamába a próbaidő leteltétől a végrehajtást elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedéséig eltelt idő - a Büntető Törvénykönyv értelmében - nem számít be.


Bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés esetén 2 évtől 5 évig;

Szabadságvesztésnél mindig a bíróság határozza meg az időtartamot: években adja meg, és az nem lehet rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél – de nem kizárt annak azonos tartamban való meghatározása;

Szabadságvesztés felfüggesztése esetében lehetőség van az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezésére is (elrendelésének szükségességéről az elkövető személyisége alapján dönt a bíróság). Ha az elkövető visszaeső, minden esetben pártfogó felügyelet alá kell helyezni.

A próbaidő egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi [Btk. 73. § (1) bekezdés].

3. Kizáró okok – 2 ilyen eset van:

A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha 1. a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy

felfüggesztésének próbaideje alatt követték el. A próbaidő alatti elkövetés 2 feltétel együttes fennforgása esetén érvényesül: a) ha a szándékos bűncselekmény követ el, b) az elkövető ezt a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése alatti időben követi el;

2. az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Közömbös, hogy a korábbi elítélés szándékos vagy gondatlan bűncselekmény miatt történt. A felfüggeszthetőség elbírálása szempontjából az újabb bűncselekmény szándékos vagy gondatlan volta a meghatározó. Amennyiben ez az újabb bűncselekmény gondatlanságból elkövetett vétségnek minősül, az emiatt kiszabott

szabadságvesztés vagy pénzbüntetés végrehajtása felfüggesztésének nincs törvényi akadálya. A szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövetett szándékos bűncselekménynek kell tekinteni:

a korábbi végrehajtható szabadságvesztés jogerőre emelkedése után, de a szabadságvesztés foganatba vétele előtt;

a korábbi szabadságvesztés végrehajtásának tartama alatt;

a korábbi szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás után, a feltételes szabadság tartama alatt

elkövetett bűncselekményeket. A szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt elkövetettnek azt a szándékos bűncselekményt kell tekinteni, amelyet az elkövető korábbi felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt valósított meg.

4. A végrehajtás elrendelése

Ha a felfüggesztés sikeresen telik el: megszűnik a kiszabott büntetés végrehajthatósága.

Ha sikertelenül telik el: a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani Sikertelennek minősül a próbaidő és a végrehajtást el kell rendelni 3 esetben:

ha a próbaidő alatt megállapítják, hogy a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére függesztették fel a büntetés végrehajtását;

ha az elkövető a próbaidő alatt olyan bűncselekményt követ el457

, amely miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik (ez a leggyakoribb eset);

az elkövető a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi458

. Próbaidő alatti újabb felfüggesztett büntetés:

A próbaidő alatt elkövetett gondatlan bűncselekmény elkövetése esetében kiszabható újabb

felfüggesztett büntetés;

Kiszabható közérdekű munka és pénzbüntetés is – ezekben az esetekben sem kell elrendelni a felfüggesztett büntetés végrehajtását.

Ebben a 3 esetben (gondatlan bűncselekmény / közérdekű munka / pénzbüntetés) párhuzamosan folyik a korábbi büntetés felfüggesztésének próbaideje és az újabb bűncselekmény miatt kiszabott büntetés végrehajtása. Felfüggesztett pénzbüntetés speciális szabályozása [Btk. 91. § (3) bekezdés]: Szigorúbb, mint a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélésre vonatkozó szabályozás – a felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövető a próbaidő alatt olyan bűncselekményt követ el, amiért felfüggesztett szabadságvesztésre, közérdekű munkára vagy végrehajtandó pénzbüntetésre ítélik.

457

A próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény azt bizonyítja ugyan, hogy a felfüggesztés nem volt indokolt és remélt kedvező hatása nem következett be – a törvényhozó azonban mégsem rendeli kivétel nélkül minden bűncselekmény elkövetése esetén a felfüggesztett büntetés végrehajtását: csak akkor kell a felfüggesztett büntetést végrehajtani, ha az elkövető a próbaidő alatt olyan bűncselekményt követ el, amiért végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. 458

Az ítélkezési gyakorlat szerint azzal a magatartással, hogy valaki teljesen kivonja magát a pártfogói felügyelet alól, már önmagában olyan súlyos magatartás i szabálysértést valósít meg, amely a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését teszi lehetővé (BJD 8652).

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 48. B) A jármű önkényes elvétele 351/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

48. B) A jármű önkényes elvétele

Jellege: vagyon elleni bűncselekmény Btk. 327. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett,

illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,

b) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában írt bűncselekményt fegyveresen

vagy bűnszövetségben követik el.

1. Jogi tárgy: a tulajdonjog, amely meghatározott dologban testesül meg Elkövetési tárgy: idegen, gépi meghajtású jármű.

Gépi meghajtású az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt (pl.: gépkocsi, motorkerékpár, villamos, motorcsónak, stb.).

A nem gépi meghajtású jármű használat céljából történő elvétele szabálysértést valósít meg. A bűncselekmény értelemszerűen csak más tulajdonában álló járműre követhető el. 2. Elkövetési magatartások:

a) elvétel, b) jogtalan használat.

ad a) Az elvétel fogalmát a lopás bűncselekményével kapcsolatosan alkalmazott fogalommal azonos: Az elvétel értelmezése tekintetében a bírói gyakorlat a birtokba vétel elvét vallja, azaz a bűncselekmény megvalósulásához nem elegendő a dolog elmozdítása, de nem szükséges az elvitele. A bűncselekmény befejezettséghez a korábbi birtoklási helyzet megváltozását kívánja meg. A törvényi tényállás szövegezéséből adódik, hogy az elvételnek mástól kell történnie, vagyis a dolognak valaki tényleges hatalmában kell állnia, és az elkövető ezt a hatalmi állapotot változtatja meg a birtokos hátrányára. A törvényi rendelkezésekre figyelemmel azt a cselekményt tekintjük elvételnek, amely megszünteti a korábbi birtokosnak a dolog feletti tényleges hatalmát, és a dolgot az elkövető hatalmába vonja.

Minden egyes elvétel tehát 2 szakaszra bontható: Első szakasz: elmozdítás – a dolog kikerül a birtokos tényleges rendelkezési köréből Második szakasz: birtokba vétel – a dolog az elkövető tényleges hatalmába kerül (ez általában feltételezi az elvitelt is)

Elhatárolása – a különbség a lopás és a jármű önkényes elvétele között a két bűncselekmény tényállásában megjelölt célzatból adódik:

A lopásnál a dolog elvételének célzata a jogtalan eltulajdonítás, azaz a dolog birtoklásában bekövetkező olyan változás, amelynek következtében a korábbi birtokos helyébe végleges jelleggel új birtokos lép.

A jármű önkényes elvétele esetében a jármű birtoklása is ideiglenes jellegű, az elkövető csupán egy tulajdonjogi részjogosultságot, a használat jogát kívánja gyakorolni, de nem teszi végleg lehetetlenné a tulajdonjog gyakorlását a jogosított számára.

ad b) A jogtalan használat esetén az idegen gépi meghajtású jármű már az elkövető birtokában van, az elvétel itt

tehát nem tényállási elem. A használatot lehetővé tevő birtokállapot vagy idegen gépi meghajtású jármű elvételével vagy rábízással valósul meg, és az elkövető ezt a helyzetet használja fel a tulajdonosi részjogosítvány (a használat) gyakorlására. 3. Alanya: tettesként az elvétel, illetve az elvételt követő használat esetén bárki lehet

A másik fordulat, a rábízott jármű használata vonatkozásában csak az, aki egyébként jogszerűen került a jármű birtokába, de azt nem használhatta. 4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elvétellel megvalósuló fordulat esetében – mint az

elkövetési magatartások elemzésénél utaltunk rá – a törvényhozó célzatot is értékel. 5. Minősített esetek: 2 fokozatú szabályozás 1. fokozat [(2) bekezdés] (vagylagos minősítések)

erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,

bűnszövetségben 2. fokozat [(3) bekezdés] (kombinált minősítés)

az erőszakkal vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel megvalósuló fenyegetés egyben fegyveresen vagy bűnszövetségben történik

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 49. A) Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 352/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

49. A) Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

I. Bevezető

A büntetőjogi felelősségre vonás egyik törekvése a reszocializáció (bűnelkövető visszavezetése a társadalomba) – a cél ezzel kapcsolatban az, hogy a büntetésüket kiállott személyeket indokolatlanul ne akadályozza meg múltjuk abban, hogy beilleszkedhessenek a társadalmi munkamegosztásba. A bűncselekmény elkövetése miatti elítéléshez különböző jogszabályok fűznek hátrányos következményeket – ezeket meghatározott idő eltelte után indokolt megszüntetni. A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz.

A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült (olyan erkölcsi bizonyítványt kell kiadni, amely a mentesített elítélést nem tünteti fel!).

II. A mentesítés (rehabilitáció) hatálya

Elítélés: Az az aktus, amikor a bíróság jogerős határozatában a bűncselekmény elkövetése miatt a terhelttel szemben bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó ítéletet hoz. A mentesítés szempontjából nem tekintendő elítélésnek, ha a bíróság a terhelttel szemben intézkedést alkalmaz.

Btk. 100. § (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő

hátrányos jogkövetkezmények alól.

(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem tartozik számot

adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.

(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e

törvény a korábbi elítéléshez fűz.

Ezek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények részben büntetőjogon belül, részben azon kívül érvényesülnek: Büntetőjogon belül:

Az elítéléshez csak akkor fűződnek büntetőjogi jogkövetkezmények, ha az elkövető újabb bűncselekményt követ el, és ennek folytán vele szemben a bűnismétlőkre (visszaesők, többszörös és különös visszaesők) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Büntetőjogon kívül:

Ezek általában a büntetett előélethez/elítéléshez fűződnek, de több jogszabály fűz hátrányos jogkövetkezményeket az elítéléstől függetlenül attól, hogy az elítélt büntetett vagy büntetlen előéletű. Példák:

Az ügyvédi tevékenység folytatásának egyik feltétele a büntetlen előélet;

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;

Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;

A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermekének személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte;

Nem lehet gyám, aki szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll.

A Btk. 100. § (1) és a (3) bekezdésének egybevetéséből az következik, hogy a mentesítés hatálya csak a büntetőjogon kívüli hátrányos következményekre terjed ki, a mentesítésnek tehát büntetőjogi hatálya nincs. A mentesítés beálltával a mentesített személy mindazokat a jogosítványokat megszerezheti, amelyeket a büntetlen előéletű állampolgárok. A mentesítés minden esetben ex nunc hatályú, ezért a mentesített személy mindig a jövőre nézve válik büntetlen előéletű állampolgárrá, és nem az elítélésére visszamenőleg. Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor a mentesítés kegyelmen alapul (BH 1992. 743.). A Btk. 100. § (2) bekezdése értelmében a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő és nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.


A Btk. 100. § (3) bekezdése értelmében azonban újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés hatálya nem terjed ki azokra a hátrányos jogkövetkezményekre, amelyeket a törvény a korábbi elítéléshez fűz – tehát a végrehajtott mentesítés nem akadálya a visszaesés megállapításának; abban az esetekben pedig, amikor visszaesés megállapításának helye nincs, a terhelt korábbi büntetettsége, bűnismétlő volta akkor is súlyosító körülményként jön figyelembe, ha a terhelt a büntetőjogon kívüli következmények tekintetében mentesült a korábbi elítélés hátrányos jogkövetkezményei alól (BJD 8770.).

A rehabilitáció az a jogintézmény, amely biztosítja a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést – tehát a rehabilitáció a valóban bűnös, a büntetéssel sújtott elítélt mentesítését jelenti.

A mentesítés alapja az a feltevés, hogy a büntetés elérte célját, és az elítéltet visszavezette a társadalomba. Ezt a feltevést azonban az újabb elítélés megcáfolja. Erre figyelemmel a Btk. 100. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a törvény a korábbi elítéléshez fűz (ez a bűnügyi nyilvántartás, amelyben tárolt személyes adatnak minősülő bejegyzéseket – azok törléséig – a büntetett előéletre vonatkozóan a büntető ügyekben eljáró hatóságok megtekinthetik – a korábban hatályban levő 1999. évi LXXXV. törvényt az idén váltotta a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény).

2009. évi XLVII. törvény 6. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában az érintett arcképmását

nyilván kell tartani, ha

a) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonták, vagy

b) a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott.

(2) Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,

a) akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül

attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá

c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra

utalta.

(3) Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a

gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.

(4) Akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján vagy pótmagánvádló

vádindítványa alapján indult eljárásban a bíróság végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki, és az ítélet jogerőre

emelkedett, annak az arcképmását a büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően haladéktalanul megküldi a

bűnügyi nyilvántartó szervnek.

2009. évi XLVII. törvény 7. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:

a) a bűntettesek nyilvántartása,

b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,

c) a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása és

d) a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása.

2009. évi XLVII. törvény 8. § (1) A 7. §-ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze.

(2) Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei

megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.

(3) Ha az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az

adatokat, amelyeknek a 7. §-ban meghatározott másik nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek,

átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne

legyen helyreállítható. A másik nyilvántartásba az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell

felvenni, és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.

2009. évi XLVII. törvény 18. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,

a) ha a büntetés határozott tartamú,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig vagy

b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkettő évig

kell nyilvántartani.

(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos

bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell

nyilvántartani.

(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos

bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett


a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig


(4) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre

vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén - tekintet nélkül arra, hogy főbüntetés

kiszabása helyett vagy a mellett történik - a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának

megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.

2009. évi XLVII. törvény 19. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén

a) végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés beálltától számított öt évig


(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan

bűncselekmény miatt közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított három évig


(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre

vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén - tekintet nélkül arra, hogy főbüntetés

kiszabása helyett vagy a mellett történik - a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának

megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.

2009. évi XLVII. törvény 20. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

felvett adatokat

a) megrovás alkalmazása esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,

b) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő

elteltétől,

c) kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,

d) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,

e) büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől

számított három évig kell nyilvántartani.

Együttes mentesítés: A hatályos jog nem ismeri az ún. együttes mentesítés intézményét, ennek következtében a többszöri elítélés esetén a bíróságnak minden egyes elítélés tekintetében külön-külön kell vizsgálnia, hogy a várakozási idő letelt-e – még akkor is, ha a büntetéseket összbüntetésbe foglalták.

III. A mentesítés módja

Btk. 101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet

a) a törvény erejénél fogva,

b) bírósági határozat alapján,

c) kegyelem útján.

Ad a) Törvényi mentesítés: Az elítélt minden külön kérelem és eljárás nélkül, automatikusan (ipso iure) mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól. Ad b) Bírósági mentesítés: A mentesítés ilyenkor a bíróságnak e tárgyban, a Be. 577. §-a szerinti különleges eljárásban hozott határozatán alapul és e határozathoz kötött. Az eljárás kérelemre indul. Ad c) Kegyelmi mentesítés: Ez alapulhat

a) az Országgyűlésnek a közkegyelem tárgyában hozott törvényi rendelkezésén, vagy b) a Köztársasági Elnököt, mint államfőt, az Alkotmány felhatalmazásán alapuló, személyéhez kötött

és korlátozó rendelkezések alapján nem befolyásolható jogosultságán.

1. Törvényi mentesítés

A törvényi mentesítés esetében az elítélt a törvényben meghatározott időpontban mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Btk. 102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés

a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén - foglalkozástól eltiltás vagy

járművezetéstől eltiltás esetén a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével - az ítélet jogerőre

emelkedésének napján;

b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján;

c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága

megszűnésének napján;

d) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését,

illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével;


e) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a

büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével;

f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés

kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását

elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók.

(3)

A törvényi mentesítés 6 időpontban állhat be:

a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján: közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén – a törvény nem tesz különbséget a felfüggesztett/végrehajtható pénzbüntetés között, és az sem érinti a mentesítés hatályát, ha a pénzbüntetést és a közérdekű munkát szabadságvesztésre változtatták át;

b) próbaidő leteltének napján: Ha a próbaidő sikerrel telt el, a beállott mentesítés végleges. Ha azonban a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik, a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó /fel nem függesztett/ büntetés szabályai az irányadók;

c) a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján: Gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén – a kitöltöttség vizsgálatakor figyelembe kell venni a feltételes szabadságot is. Mivel ezeket a szabadságvesztéseket fogházban kell letölteni (Btk. 44. §), a feltételes szabadságra bocsátásnak akkor van helye, ha a végrehajtandó büntetésnek legalább 2/3 részét letöltötte az elítélt – a feltételes szabadság ideje a büntetés hátralevő része, de minimum 1 év. A mentesítésre a büntetés hátralevő részének utolsó napjával kerülhet sor;

d) a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három (3) év elteltével: szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 1 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén;

e) a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt (5) év elteltével: szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 1-5 éves szabadságvesztés esetén;

f) a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz (10) év elteltével: szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 5 évet meghaladó határozott idejű szabadságvesztés esetén.

Nincs jelentősége annak, ha a végrehajtandó szabadságvesztés büntetést halmazati büntetésként szabták ki. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre elítélt törvényi és bírósági mentesítésben nem részesülhet, kizárólag a Btk. 106. § szerinti kegyelmi mentesítés folytán mentesülhet.

2. Bírósági mentesítés

A bírósági mentesítés esetében az elítéltnek kell kérnie a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítését és ez – fellebbezéssel is megtámadható – bírósági határozaton (végzésen) alapszik. A bírósági mentesítés lehet előzetes (Btk. 104. §) vagy utólagos (Btk. 103. §). Utólagos mentesítés

103. § (1) A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, mentesítésben

részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a 102. § (1)

bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt.

(2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá

azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet.

Előzetes mentesítés

104. § (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az

elítélt a mentesítésre érdemes.

(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.

Utólagos mentesítés:

2 alapvető feltétele van:

a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés és annak kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől kezdődően a törvényben meghatározott várakozási idő eltelte;

az elítéltnek az erre vonatkozó érdemessége. Várakozási idő: A 103. § (1) bekezdése olyan rendelkezést tartalmaz, miszerint a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt esetében a törvényi mentesítésre vonatkozóan a 102. § (1) bekezdésének d)-f) pontjaiba megállapított várakozási idő fele részének eltelte után kérheti az elítélt a mentesítést, azaz:

1 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén: 1 év 6 hónap


1-5 év közötti szabadságvesztés esetén: 2 év 6 hónap

5 évet meghaladó szabadságvesztés esetén: 5 év a várakozási idő időtartama, amely a büntetés kitöltésétől, illetőleg annak végrehajthatósága megszűnésétől számítandó.

Az elítélt erre való érdemessége: Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni:

az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját;

azt, hogy – amennyiben erre módja volt – jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet. Ez utóbbi feltétel elsősorban az anyagi károkozással járó vagyon elleni bűncselekmények esetében kerül szóba.

Előzetes mentesítés:

Az előzetes mentesítés hatálya az ítélet jogerőre emelkedése napjától kezdődően érvényesül. Nincs különbség, hogy a felfüggesztett szabadságvesztést bűntett/vétség miatt, illetve szándékos/gondatlan bűncselekmény miatt szabta ki a bíróság, és nincs jelentősége a próbaidő 89. § (3) bekezdésében írt tartamának sem, egyetlen feltétel, hogy erre a kedvezményre az elítélt érdemes legyen. Érdemesség megítélése: mérlegelési kérdés Itt a bíróság más szempontokat mérlegel, mint az utólagos mentesítés esetében:

Az érdemesség megítélésénél mind az elbírálás alatt álló cselekmény tárgyi súlyának és a bűnösség fokának, mind pedig az elkövető személyiségének, társadalomra veszélyessége fokának és az eddigi életvezetésének van jelentősége.

Az ítélkezési gyakorlat szerint az előzetes mentesítésben részesítést megalapozhatják az olyan körülmények is, amelyeket a bíróság a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként vagy pedig olyan tényezőként értékelt, amely a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését indokolttá tette (BJD 8779, BH 1984. 480.).

Az ítélkezési gyakorlat szerint az előzetes bírósági mentesítésre való érdemesség megítélésénél az elkövető személyiségét, életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és annak indítóokait összevetve kell értékelni (BJD 9986).

Eljárásjogi szempontból lényeges, hogy a súlyosítási tilalom a bírósági mentesítésre való érdemesség megítélése kérdésében nem érvényesül, ezért az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett ügyészi fellebbezés hiánya sem zárja ki, hogy a másodfokú bíróság a terhelt terhére változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét akként, hogy mellőzze az előzetes bírósági mentesítésben részesítését, az erre való érdemesség hiányára hivatkozással.

Feltételes jelleg: Az előzetes mentesítés feltételes jellegű, a 104. § (2) bekezdése ugyanis annak véglegessé válását ahhoz a feltételhez köti, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés elrendelésére nem kerül sor. Amennyiben a Btk. 91. § (1) bekezdése alapján mégis elrendelik a szabadságvesztés végrehajtását, az előzetes mentesítést kimondó ítéleti rendelkezést is hatályon kívül kell helyezni. Felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása: Amennyiben a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik, úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is végrehajtandó szabadságvesztést szabtak volna ki, és a törvényi mentesítés Btk. 102. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában, a bírósági mentesítés feltételeire vonatkozóan a 103. § (1) bekezdés rendelkezései lesznek az irányadók!

3. A mentesítés egységessége A mentesítés egységessége azt jelenti, hogy az elítélt mindaddig nem mentesülhet, illetőleg bírósági mentesítés esetén nem mentesíthető a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött, vagy azok végrehajthatósága meg nem szűnt.

Btk. 105. § (1) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól

mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy

végrehajthatósága meg nem szűnt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha előzetes bírósági mentesítést

mondanak ki, valamint arra az esetre, ha kizárólag a foglalkozástól eltiltás vagy a járművezetéstől eltiltás végrehajtása

nem fejeződött be vagy végrehajthatósága nem szűnt meg. Ebben az esetben az elítélt - a foglalkozás vagy a járművezetés

gyakorlásának joga kivételével - mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.


3 kivétel van ez alól:

Ha a felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság előzetes bírósági mentesítést mondott ki és emellett pénzbüntetést is;

Ha foglalkozástól eltiltást, vagy

Járművezetéstől eltiltást is kiszabott. A törvény rendelkezéséből következik, hogy ha a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés vagy végrehajtandó szabadságvesztés mellett pénzmellékbüntetés kiszabására is sor került, ez utóbbi mellékbüntetés végrehajtása megakadályozza a főbüntetés tekintetében beálló törvényi mentesítést, illetve a bírósági mentesíthetőségben való részesítést, kivéve, ha a bíróság az elítéltet a 104. § alapján előzetes mentesítésben részesítette. A további mellékbüntetések tekintetében a foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás kivételt képez, a kiutasításnál fogalmilag kizárt a főbüntetés tekintetében a mentesítésre való kihatás (a kiutasított személynek el kell hagynia az ország területét és csak külön engedéllyel térhet vissza), csak a kitiltásnak és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésének van relevanciája a mentesítés egységessége szempontjából.

4. A kegyelmi mentesítés

A Btk. a kegyelmi mentesítés szabályozó 106. § szövegezése módosult 2009 folyamán. A korábbi szövegezés

459 expressis verbis a mindenkori Köztársasági Elnököt jelölte meg a kegyelmi jogkör kizárólagos

gyakorlójának. Az új törvényszöveg a Köztársasági Elnök helyett a „kegyelmi jogkör gyakorlójáról‖ beszél. Btk. 106. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény

szerint ennek egyébként nincs helye.

(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy az elítéléshez fűződő büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények

szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.

Az Alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság Elnökét megilleti a kegyelmezés joga [Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontja

460] – mely kiterjed az eljárási [Btk. 32. § c) pontja] és a végrehajtási kegyelemre [Btk. 66. § c)

pontja], valamint a kegyelem útján történő mentesítésre is. A kegyelmezés vagy közkegyelmi törvénnyel vagy egyéni kegyelem útján történhet. A kegyelmi mentesítést a Btk. rendelkezései nem korlátozhatják, így azokat a Köztársasági Elnök korlátlanul gyakorolhatja és a kegyelmi mentesítés elhatározásának az indokát sem kell megadnia. A Köztársasági Elnököt megillető mentesítésre vonatkozó kegyelmezési jogkör lényege, hogy a kegyelmi mentesítés megadható akkor is, ha a Btk. VI. fejezete értelmében a mentesítésnek egyébként nincs helye, így kegyelemben részesíthető az életfogytig tartó szabadságvesztésre elítélt is. Az, hogy a Köztársasági Elnök a büntetés végrehajtása tekintetében kegyelmet gyakorol, önmagában nem jelenti a mentesítésben részesítést is, ha erre nézve a kegyelmi elhatározás konkrét rendelkezést nem tartalmaz

461.

A kegyelmi mentesítés lehet feltételhez kötött és feltétel nélküli is. Amennyiben a kegyelmi elhatározás feltételhez kötött és a mentesítés hatályát veszti, a mentesítésre vonatkozóan a Btk. VI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

459

A korábban hatályos szövegezés: Btk. 106. § A köztársasági elnök az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény

szerint ennek egyébként nincs helye. 460 1949. évi XX. törvény 30/A. § (1) A köztársasági elnök

k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, 461

A Btké. 19. § (1) bekezdése értelmében, ha a Köztársasági Elnök az elítéltet a büntetés végrehajtására vonatkozóan kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények az ítéletben eredetileg kiszabott büntetéshez igazodnak és annak megfelelően ítélendők meg.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 49. B) A közösség elleni izgatás és a nemzeti jelkép megsértése 358/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

49. B) A közösség elleni izgatás és a nemzeti jelkép megsértése

Jellegük: köznyugalom elleni bűncselekmények I. A közösség elleni izgatás

Az állam elleni bűncselekmények között szereplő, izgatás néven ismert tényállást a Btk.-t módosító 1989. évi XXV. törvény kiemelte az állam elleni bűncselekmények köréből és köznyugalom elleni bűncselekmények körében helyezte el, közösség elleni izgatás tényállás megnevezéssel. Az eredeti törvényi szabályozásban szereplő – sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el – elkövetési magatartásokat a 30/1992. (V. 26.) AB-határozat megsemmisítette. A Btk. 1996. évi módosításának eredményeként azonban a tényállásban ismét szerepelt a „gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény” fordulat, melyet a 12/1999. (V. 21.) AB-határozat végleg megsemmisített, arra hivatkozással, hogy ez szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánításhoz való jogot, és nem felel meg az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből, illetve a 8. § (1)-(2) bekezdéséből levezethető alkotmányos büntetőjogi követelményeknek. Btk. 269. § Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet,

b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen

gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. Jogi tárgy: a jogállam politikai és társadalmi berendezkedéséhez kapcsolódó közösségi, tudati, érzelmi és meggyőződésbeli viszonyok összessége, a közhangulat

Közvetlen tárgyak: A törvényi tényállás a közhangulat kifejezést nem tartalmazza, ehelyett a törvényhozó felsorolja azokat az embercsoportokat, amelyek különféle szempontok szerint tagozódnak a magyar társadalmon belül. Ezeket az embercsoportokat a bűncselekmény közvetlen tárgyainak tekintjük:

a magyar nemzet,

valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport,

a lakosság egyes csoportjai A megjelölt embercsoportok és a társadalom többi tagjai közötti harmonikus, békés együttélés a köznyugalom alapvető feltétele. Ha a köznyugalom zavartalan, akkor jó a lakosság közérzete is. Ebből az összefüggésből az is következik, hogy hangulatkeltésekkel, tudati, érzelmi befolyásolásokkal a köznyugalom javítható vagy rontható. 2. Elkövetési magatartások: gyűlöletre uszítás

A bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartás a gyűlöletre uszítás a közvetlen tárgyak ellen. Az uszítás súlyosabb bűncselekmény, mint a törvényi tényállás elnevezésében használt izgatás:

Az izgatás indulatébresztő tudat- és érzelemformáló ráhatás más személy pszichikumára. Ez a ráhatás magában foglal bizonyos fokú ellenséges cselekményekre indítást is meghatározott jelenséggel szemben. Az uszítás szintén tudat- és érzelemalakító ráhatás más személyre, de ebben a tevékenységben igen erősen kidomborodik a támadásra irányuló mozgósítás.

A gyűlöletre uszítás ennél is több, kifejezetten ellenséges tartalommal bír. Az elkövetési magatartás jellegének hangsúlyozása és esetleges téves értelmezések elkerülése érdekében a törvényhozó megjelöli az uszítás tartalmát: az elkövető a benne élő gyűlölet érzését kívánja az észlelő személyekbe juttatni. 3. Elkövetési hely: nagy nyilvánosság előtt

A bűncselekmény tárgyából következik a büntetőjogi felelősségnek az a feltétele, hogy a magatartásnak olyannak kell lennie, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására. Ez az alkalmasság akkor áll fenn, ha az elkövetésről több személy értesül.

A nagy nyilvánosság fogalmát a törvény nem határozza meg, ezt a

joggyakorlatra bízza: A bírói gyakorlat szerint nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha nagyobb létszámú személy van jelen, vagy reális lehetőség van arra, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bűncselekményről. A jelenlévő személyek száma akkor nagyobb létszámú, ha számuk egyszeri ránézéssel nem állapítható meg.

E magyarázaton felül a törvény kiegészítő rendelkezést tartalmaz: Eszerint nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell (137. § 12. pont). Befejezettség: A tárgyalt bűncselekmény befejeződésének nem feltétele az, hogy a gyűlölet másokban ténylegesen kialakuljon, elegendő ennek távoli veszélye is.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 49. B) A közösség elleni izgatás és a nemzeti jelkép megsértése 359/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

4. Alanya: tettesként bárki elkövetheti A társtettességben való elkövetésnek is széles lehetőségei vannak – például akkor, amikor két személy párbeszéd formájában nagy nyilvánosság előtt előadja gyűlöletre uszító közléseit, vagy pedig uszító jellegű írásaikat közösen fogalmazzák meg, öntik formába. 5. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A szándékosság megállapításának feltételei:

az elkövető tisztában van azzal, hogy magatartása a törvényi tényállásban felsorolt csoportok valamelyike ellen irányul (az ebben való tévedése a közvetlen tárgyak széles körére tekintettel kizártnak vehető)

tudata átfogja, hogy cselekménye az érintett csoport iránti gyűlöletre alkalmas

de éppen azért tanúsítja ezt a magatartást, mert gyűlöletet kíván szítani

illetőleg előre látja, hogy magatartása következményeképpen az illető csoport irányában gyűlölet alakulhat ki, de ez iránt közömbös

Dolus directus/dolus eventualis kérdése: A közösség elleni izgatás bűntette megvalósulásához nem szükséges az egyenes szándék; a cselekmény megvalósulásához elegendő, hogy az elkövető tudatában legyen annak: A nagyobb nyilvánosság előtt tett kijelentései a gyűlölet keltésére objektíve alkalmasak.

II. A nemzeti jelkép megsértése

Btk. 269/A. § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító

kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig

terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1. Jogi tárgya: a hagyományos – az Alkotmányban kifejezetten szereplő – nemzeti jelképek iránti joggal

elvárható köztisztelet Elkövetési tárgyak: a Magyar Köztársaság

Himnusza

zászlaja462

címere 2. Elkövetési magatartások:

a.) sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata, vagy b.) más ilyen cselekmény elkövetése.

Az első esetben tehát verbális elkövetésről van szó, amelyben a tettes megvetésének, lekicsinylésének ad hangot, valamely jellegzetesen sértő, mocskolódó, becsmérlő – gyakran trágár – kifejezéssel. A második esetben a tett nem szavakban, hanem valamilyen konkrét magatartásban ölt testet, melyek

hatásukban szóbeli közlés hiányában is alkalmasak a tisztelet hiányának, a megvetésnek a kifejezésére. Jellemző lehet e körben a zászló égetése, eltépése, bemocskolása. Mindkét elkövetési magatartás közös jellemzője tehát, hogy hatásukban a nemzeti jelképekben megnyilvánuló méltóságot, a nemzeti érzést támadják, noha a tettnek a motívuma vagy az eredménye közömbös. E bűncselekmény is csak nagy nyilvánosság előtt követhető el, lásd a közösség elleni izgatás bűncselekményénél alkalmazott nagy nyilvánosság fogalmát. 3. Alanya: A bűncselekmény alanya bárki lehet.

4. Bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

5. Szubszidiaritás: A tényállás szubszidiárius, csak súlyosabb bűncselekmény hiányában állapítható meg. E súlyosabb

bűncselekmény jellemzően:

garázdaság, vagy

közösség elleni izgatás A közösség elleni izgatás akkor oldja fel a nemzeti jelkép megsértését, ha az uszító magatartás, noha közvetlenül vagy részben nemzeti jelképet érint, ezek szimbolikus jellegén túlmenően is alkalmas gyűlölet keltésére.

462

A „gyalázkodás‖ [269. § (2) bek.] alkotmánybírósági kiiktatásával bizonyos fokig megbomlott az összhang e két utóbb említett bűncselekmény között, hiszen a hatályos rendelkezések szerint a magyar nemzet lealacsonyító kifejezéssel illetése nem büntetendő, például a zászlajáé azonban igen.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 50.A) A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések 360/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

50.A) A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések

I. Bevezetés

– A büntetőjogi felelősségre vonás egyik feltétele olyan értelmi – felismerési - akarati képesség, melynél fogva az elkövető cselekményének társadalmi – erkölcsi megítélésével tisztában van;

– E képesség meglétét csak a 14. életév betöltése után tételezhetjük fel; – A 14. életév betöltése után sem jellemző a teljesen kifejlett értelmi – felismerési - akarati képesség → a

beszámítási képességet kizáró állapottól a teljesen kifejlett beszámítási képesség állapotáig több átmeneti alakzattal található;

– Ilyen állapot a felnőtté válás folyamatában a fiatalkor is; – Fiatalkorúnak a 14. életévét betöltött, de a 18. életévét még be nem töltött

463 személy számít;

– A velük szembeni jogi beavatkozásnak a célkitűzései, módszerei és eszközei némileg eltérnek a felnőttekkel szemben követett eljárásoktól;

– A fiatalkorúakra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a terhelt(ek) fiatalkorban elkövetett bűncselekmény miatt kerül(nek) felelősségre vonásra.

II. Fiatalkorú fogalma

Btk. 107. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még

nem.

(2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az elkövető a 14. születésnapján még gyermekkorú, a 18. születésnapján még fiatalkorú (BH 1987. 267.).

III. Tevékeny megbánás

107/A. § Nem büntethető a fiatalkorú, ha a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon

elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig

beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet

jóvátette. /A paragrafus 2009 augusztusában változott, ez az új szövegezés!/

A Btk. e törvényhelyen a 36. §-hoz hasonlóan

464 szabályozást ad a közvetítői eljárással kapcsolatosan a tevékeny

megbánásra, mint büntethetőséget megszüntető okra. A Btk. a fiatalkorúakra az általános szabályokhoz képest enyhébb rendelkezéseket tartalmaz. Amennyiben a közvetítői eljárás eredményes, és a fiatalkorú eleget is tett vállalt kötelezettségeinek, és a Btk. 107/A. § alkalmazásának helye van, a Be. 459. § értelmében

465 az ügyész az eljárást megszünteti.

463

A Ptk. 12. § és a Csjt. 10. § (3) bekezdése szerint a 16. életévét betöltött, házasságot kötött személy nagykorúvá válik, de ez a tény a büntetőjogi megítélésen nem változtat, tehát fiatalkorúnak számít. 464

Btk. 36. § a 2009 augusztusa előtt hatályos (1) és (2) bekezdést megváltoztatta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról hozott 2009. évi LXXX. törvény: (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon

elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás


(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi szabadságvesztésnél nem

súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a

bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.





d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés

elhalasztásának tartama alatt követte el,

e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36. § (1) vagy (2) bekezdését

alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekménye elkövetéséig két év még nem telt el. 465

Be. 459. § (1) Az ügyész a vádemelés feltételeinek fennállása esetén öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt -

a fiatalkorú helyes irányú fejlődése érdekében - a vádemelést elhalaszthatja.

(2) Az ügyész a vádemelés elhalasztása előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában a

fiatalkorút magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. A fiatalkorú részére nem írható elő a 225. § (2) bekezdésének

c) pontjában írt kötelezettség.

(3) A közvetítői eljárásban a fiatalkorú törvényes képviselőjének részvétele kötelező.

(4) Ha a közvetítői eljárás eredményes, a fiatalkorú a vállalt kötelezettségeinek eleget tett, és a Btk. 107/A. §-a alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást

megszünteti. Ha a fiatalkorú a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, az ügyész az öt évet meg nem haladó

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt egy évtől két évig terjedő időre a vádemelést elhalaszthatja.


Amennyiben a fiatalkorú a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, az ügyész az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt egy (1) évtől két (2) évig terjedő időre a vádemelést elhalaszthatja.

IV. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók speciális vonásai

A Btk. 37. §-ban

466 megfogalmazott büntetési cél generális érvényű, de a 108. § a fiatalkorúaknál az egyéni

prevenciót tekinti elsődlegesnek, illetve az intézkedések nevelő jellegét domborítja ki a törvényhozó.

Btk. 108. § (1) A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes

irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék.

(2) Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető.

(3) Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a

büntetés célja más módon nem érhető el.

Btk. 109. § (1)

(2) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható.

A törvény a jogalkalmazó számára sorrendet állít fel a szankciók kiválasztására vonatkozóan: A. szabadságelvonással nem járó intézkedés (megrovás, próbára bocsátás) B. szabadságelvonással nem járó büntetés (pénzbüntetés, közérdekű munka) C. szabadságelvonással járó intézkedés (javítóintézeti nevelés) D. szabadságelvonással járó büntetés (generálprevenciós szempontból kiemelkedő tárgyi súlyú,

szándékos bűncselekmény esetén, de speciálprevenciós szempontból közepes súlyú bűncselekmény esetén is)

A szankció tehát itt is büntetés vagy intézkedés, azonban itt az intézkedés alkalmazása a kívánatos, büntetés kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha az intézkedés alkalmazása nem célravezető. A 108. § (2) bekezdése értelmében a fiatalkorúak büntetőjogában az intézkedés megelőzi a büntetést.

A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók rendszere:

Büntetések Intézkedések

Főbüntetések Mellékbüntetések

1. Szabadságvesztés 1. Közügyektől eltiltás 1. Megrovás

2. Közérdekű munka 2. Foglalkozástól eltiltás 2. Próbára bocsátás

3. Pénzbüntetés 3. Járművezetéstől eltiltás 3. Kényszergyógykezelés

4. Kitiltás 4. Alkoholisták kényszergyógyítása

5. Kiutasítás 5. Elkobzás

6. Pénzmellékbüntetés 6. Vagyonelkobzás

7. Pártfogói felügyelet

8. Javítóintézeti nevelés467

BÜNTETÉSEK

1. Szabadságvesztés

Btk. 110. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap.

(2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb

tartama

a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;

b) tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén tíz év.

(3) Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött

fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetén kívül a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év akkor, ha a

bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4)

bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.

Btk. 111. § (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében kell végrehajtani.

(2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha

466



Ebben az egy intézkedésfajtában tér el a felnőtt korúakkal szemben alkalmazható intézkedésektől: Javítóintézeti nevelés csak fiatalkorú ellen rendelhető el!


a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik,

b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy szándékos

bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték.

(3) A (2) bekezdés esetén kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani.

(4) Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezdésekor huszonegyedik életévét betöltötte vagy a végrehajtás alatt tölti be, a

bíróság a 42-44. §-ok alapján határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát.

A szabadságvesztés minimális és maximális időtartama: – A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama (generális minimum) bármely

bűncselekmény esetén egy hónap. – A felső határ is eltér – az alkalmazható büntetés attól függ, hogy a fiatalkorú a bűncselekmény

elkövetésekor betöltötte-e a 16. életévét & figyelembe kell venni a Különös Rész tételkeretét!

Törvényi tételkeret 16. életévét betöltött személy

16. életévét be nem töltött személy

Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása is lehetséges

1 hónap – 15 év 1 hónap – 10 év

15 évig terjedő szabadságvesztés kiszabása is lehetséges


5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés kiszabása is lehetséges






Büntethetőség elévülésének szabályai:

Az elévülési idők változatlanok, ha a büntetési tétel felső határa az 5 évet nem haladja meg;

Az általános elévülési határidők helyett a Btk. 110. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott határidők (15/10/5 év) alkalmazandók;

A büntethetőség elévülésének egyéb szabályai a fiatalkorúakra is irányadók. A büntetés végrehajtása: 2 fokozata van (A törvény nem ismeri a fegyházbüntetést fiatalkorúak számára!)

Fiatalkorúak börtöne Fiatalkorúak fogháza

bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés;

egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső;

az egy évi, vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt, akit szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítéltek.

A Btk. 111. § (2) bekezdését kivéve minden más esetben

A fiatalkorúak 21. éves korukig maradhatnak fiatalkorúak börtönében vagy fogházában.

2. Pénzbüntetés (pénzfőbüntetés és pénzmellékbüntetés)

Btk. 114. § (1) Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

(2) A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabadságvesztésre átváltoztatni.

Pénzfőbüntetés: A Btk. 51. §-ban

468 szabályozott pénzfőbüntetés fiatalkorúval szembeni alkalmazásának további

feltételei:

önálló kereset, amely lehetőséget teremt arra, hogy saját bevételéből legyen képes a büntetés megfizetésére – nincs helye pénzfőbüntetés alkalmazásának, ha a fiatalkorú alkalmi keresetéből nem lehet kifizetni a büntetést;

önálló jövedelem;

megfelelő vagyon (ingó vagy ingatlan, értékpapír vagy egyéb, vagyoni értékkel bíró dolog), mely adott esetben végrehajtás tárgya lehet.

468

Btk. 51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is - meg kell állapítani a

pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egy napi tételnek megfelelő összeget.

(2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egy napi tétel összegét legalább száz, de legfeljebb húszezer

forintban kell meghatározni.


A pénzfőbüntetést annak meg nem fizetése esetén a Btk. 52. § szerint az alábbi eltérésekkel lehet szabadságvesztésre átváltoztatni:

először meg kell kísérelni a pénzbüntetés végrehajtását, és csak behajthatatlanság esetén lehet azt szabadságvesztésre átváltoztatni;

átváltoztatás esetén 1 napi tétel pénzbüntetés helybe a 21. életévet be nem töltött elítélt esetén 1 napi fiatalkorúak fogháza büntetés, a 21. életévet betöltött elítélt esetében 1 napi fogház büntetés lép.

Pénzmellékbüntetés: Ezek szabályai azonosak a Btk. 64. § (1) – (2) bekezdésének

469 rendelkezéseivel. De nem

csupán az önálló kereset/jövedelem megléte szükséges, hanem az is, hogy „megfelelő‖ mértékű legyen. A pénzmellékbüntetést annak meg nem fizetése esetén a Btk. 65. § szerint az alábbi eltérésekkel lehet szabadságvesztésre átváltoztatni:

először meg kell kísérelni a pénzbüntetés végrehajtását, és csak behajthatatlanság esetén lehet azt szabadságvesztésre átváltoztatni;

átváltoztatás esetén az 1.000 Ft és 15.000 Ft-ig terjedő összeg között az ítéletben megállapított összeg helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata 21. életévet be nem töltött elítélt esetén fiatalkorúak fogháza, ha pedig a főbüntetést végre kell hajtani, akkor annak végrehajtási fokozatától

függően fiatalkorúak börtöne is lehet. A 21. életévet betöltött elítélt esetében a végrehajtási fokozatot a Btk. 111. § (4) bekezdése

470 szerint kell megállapítani – ebben az esetben az átváltoztatás végrehajtási

fokozata fogház, börtön vagy fegyház lesz.

3. Közérdekű munka

Btk. 113. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizennyolcadik

életévét betöltötte.

Amennyiben a közérdekű munka szabadságvesztésre kerül átváltoztatásra, akkor a 21. életévét be nem töltött elítélt esetén fiatalkorúak fogházában, míg a 21. életévet betöltött elítélt esetében fogházban kerül végrehajtásra.

4. Közügyektől eltiltás

Btk. 115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani.

5. Kitiltás

Btk. 116. § A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben családja él.

A Btk. 60. § értelmében a szabadságvesztésre ítélt terheltet ki lehet tiltani egy vagy több helyiségből, illetve az ország meghatározott részéből, amennyiben e terheltnek ezekben a helyiségben vagy országrészben tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. Fiatalkorúak esetében további feltétel, hogy ne legyen megfelelő a családi környezete – de ettől függetlenül a fiatalkorú kitiltható onnan, ahol állandó jelleggel tartózkodik, de nem a családjával együtt (pl. diákotthon).

INTÉZKEDÉSEK

Az intézkedések megegyeznek azokkal, amelyek a felnőttekkel szemben alkalmazhatók. Egy eltérés van: a javítóintézeti nevelés → ez csak fiatalkorúakkal szemben alkalmazható, bármely bűncselekmény elkövetése esetén.

469

Btk. 64. § (1) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van

a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el,

b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani.

(2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.

(3)

65. § (1) A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a főbüntetést végre kell hajtani,

ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre is irányadó.

(2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell

számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet. 470

Btk. 111. § (4) (4) Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezdésekor huszonegyedik életévét betöltötte vagy a végrehajtás alatt tölti be, a bíróság a 42-44. §-ok

alapján határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát.


6. Javítóintézeti nevelés A javítóintézet az egészségügyi miniszter irányítása alatt álló nevelőintézet, mely felett a szakmai felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja. A javítóintézeti nevelés határozott tartamú (1-3 évig tartó) intézkedés. A bíróság a javítóintézeti nevelést bűnösséget megállapító ítéletben rendeli el (Be. 465. §). A javítóintézeti nevelés végrehajtásának feladata a fiatalkorú nevelése, oktatása és szakmai képzése által annak elősegítése, hogy helyes irányban fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék. Btk. 118. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti

elhelyezése szükséges.

(2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet.

(3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott

javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül

is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év.

(4) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény

miatt szabadságvesztésre ítélik vagy javítóintézeti nevelését rendelik el. Ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést

szab ki vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes

elbocsátást megszüntetheti.

(5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem

számítható be.

(6) Azt, aki a tizenkilencedik életévét betöltötte, a javítóintézetből el kell bocsátani.

Btk. 120/B. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani.

(2) A beszámításnál egynapi előzetes fogva tartás egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.

A végrehajtási szabályokat a büntetés-végrehajtásról szóló törvényrendelet tartalmazza, rendtartását az oktatási miniszter az igazságügy-miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

7. A pártfogó felügyelet

Btk. 119. § A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a

javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet

alatt áll.

A pártfogó felügyelet célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, valamint az általános, és a bíróság, illetve az ügyész által előírt külön magatartási szabályok betartásának ellenőrzése. A pártfogolt köteles a pártfogóval rendszeres kapcsolatot tartani, a pártfogónál a megjelölt időben jelentkezni, részére a szükséges felvilágosítást (lakóhely, tartózkodási hely és munkahely) megadni. A fiatalkorúra vonatkozó magatartási szabály meghatározásánál a bűncselekmény elkövetését megelőző életvitelére figyelemmel kell lenni (BH 1985. 47.). A pártfogói felügyelet tartama:

vádemelés elhalasztása esetén a nyomozás megszüntetéséig vagy a vádemelésig

próbára bocsátás esetén a bírósági határozatban megjelölt időpontig (1-2 évig)

feltételes szabadságra bocsátás esetén a bíróság által meghatározott ideig

a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén a javítóintézeti nevelésből hátralevő részig, de legalább 1 évig és legfeljebb a 19. életév betöltéséig

8. Kényszergyógyítás Javító intézeti nevelés mellett is helye van.

9. Próbára bocsátás

Btk. 117. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van.

(2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni.

(3) A bíróság a 73. § (2) bekezdés esetén javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki.

Próbára bocsátás és eltérő intézkedési szabályok fiatalkorúaknál:

bármely bűncselekmény esetén helye lehet – a bíróságnak igen nagy szabadsága van ezen a téren;

a próbaidő tartama: 1 évtől 2 évig terjedhet, és nemcsak években, hanem hónapokban is meg kell meghatározni!


a próbaidő a próbára bocsátást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik és a felnőttkorban is folytatódik;

próbaidő meghosszabbítása: 1 évnél rövidebb időre is meghosszabbítható – az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a meghosszabbításról/a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről;

megszüntetése esetén a bíróság javítóintézeti nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki – kötelező megszüntetni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, valamint akkor, ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik;

többszörös visszaeső fiatalkorú nem bocsátható próbára! Ha a próbára bocsátott a próbaidő tartama alatt újabb bűncselekményt követ el, a bűnhalmazatban megállapított bűncselekmények miatt újbóli próbára bocsátás alkalmazásának nincs helye; erre csak akkor van mód, ha a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás (BH 1991. 382.). Ha a bíróság a próbára bocsátást megszűnteti, nemcsak büntetést szabhat ki, hanem javítóintézeti nevelést is elrendelhet. Ha a fiatalkorú terhelt a korábbi próbára bocsátás tartama alatt újabb bűncselekményt követ el, az ügyek egyesítése mellett sem lehet helye az újbóli próbára bocsátás kimondásának, hanem a korábbi próbára bocsátást meg kell szüntetni, és javítóintézeti nevelést kell alkalmazni, vagy halmazati büntetést kell kiszabni (BH 19990. 287.).

V. A büntetés kiszabásával és végrehajtásával kapcsolatos szabályok

1. Halmazati és összbüntetés

Btk. 120. § (1) A halmazati és az összbüntetés a 110. § (2) bekezdésének a) pontja esetén nem haladhatja meg a húszévi, b)

pontja és a (3) bekezdés esetén a tizenöt évi, a (4) bekezdés esetén a hét év és hat hónapi szabadságvesztést.

(2) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani.

Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha erre a 108. §-ban meghatározott cél elérése

érdekében szükség van. A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti el.

(3)

A halmazati büntetés felső határát illetően [Btk. 120. § (1) bekezdés] a törvény korlátokat állít fel:

Amennyiben 15 évi szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé a törvény, abban az esetben a halmazati büntetés mértéke a 20 évet nem haladhatja meg (Ez a bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét betöltött fiatalkorúra vonatkozik, aki életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett deliktumot követett el).

Amennyiben 10 évi szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé a törvény, abban az esetben a halmazati büntetés mértéke a 15 évet nem haladhatja meg (Ez a bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét betöltött fiatalkorúra vonatkozik, aki 5 évtől 10 évig, vagy 10 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett deliktumot követett el, vagy a 16. életévét be nem töltött elkövetőre, aki életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetet bűncselekményt követett el).

Minden egyéb esetben a halmazati büntetés felső határa 7 év 6 hónapi szabadságvesztés. Az összbüntetés felső határa a halmazati büntetéshez hasonlóan alakul. Fiatalkorúak esetében arra nincs lehetőség, hogy az összbüntetésbe foglalás során súlyosabb végrehajtási fokozat megállapítására kerüljön sor, mint az alapítéletben megállapított végrehajtási fokozat. Amennyiben az összes alapítélet szerint fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani a szabadságvesztést, abban az esetben az összbüntetés végrehajtási fokozatként fiatalkorúak börtönét nem állapíthatja meg. Ha azonban az elkövető a 21. életévét az összbüntetésbe foglaláskor már betöltötte, akkor már lehetőség van a Btk. 42-44. § alapján a végrehajtási fokozat megállapítására és adott esetben börtönbüntetés kiszabására.

2. Egységes intézkedés

Btk. 120/A. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes

intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval

szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el.

(2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a

leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát. A

javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a három évet.

Az egységes intézkedés az összbüntetéshez hasonló, sajátos, csak a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható jogintézmény, amely valójában nem büntetés, hanem intézkedés. Alkalmazására az alábbi esetekben kerülhet sor:

A fiatalkorút több javítóintézeti nevelésre ítélték és egyiknek sem kezdődött meg a végrehajtása;


A fiatalkorút több javítóintézeti nevelésre ítélik, és azok közül bármelyiknek a végrehajtása megkezdődött, de még nem fejeződött be, ideértve azokat az eseteket is, amikor a fiatalkorú időközben előzetes letartóztatásban volt;

A fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt ismét javítóintézeti nevelésre ítélik;

A javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorút a javítóintézeti nevelés elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt ismét javítóintézeti nevelésre ítélik;

A javítóintézeti nevelésből való ideiglenes elbocsátást a bíróság a Btk. 118. § (4) bekezdés 2. mondata alapján szüntette meg, és a fiatalkorúval szemben más bírósági eljárásban is még végre nem hajtott javítóintézeti nevelést rendeltek el;

Egységes intézkedést – ha annak feltételei fennállnak – kell alkalmazni, és az ezzel kapcsolatos eljárást le kell folytatni abban az esetben is, ha a fiatalkorút valamennyi esetben a törvényben [Btk. 118. § (2) bekezdés] meghatározott leghosszabb tartamú – 3 évi – javítóintézeti nevelésre ítélik.

Az egységes intézkedés alkalmazása kizárt:

Ha a fiatalkorú a 19. életévét betöltötte;

Olyan javítóintézeti nevelés esetén, aminek a végrehajtása befejeződött;

Ha a javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartama alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik (összbüntetésbe foglalás);

Ha a javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorút ideiglenes elbocsátásának tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik (összbüntetési eljárás);

Ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt az ideiglenes elbocsátás időtartamának letelte után ismét javítóintézeti nevelésre ítélik;

Az ideiglenes elbocsátás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt ismételt javítóintézeti nevelésre ítélés esetén, ha az ideiglenes elbocsátást (egyéb okból) megszüntették, és a terhelt a javítóintézeti nevelés hátralévő részét már letöltötte és a javítóintézetből elbocsátották.

3. Feltételes szabadságra bocsátás

Btk. 112. § (1) A fiatalkorú a szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha

a) a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét,

b) a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte.

(2)

A fiatalkorúaknál is van lehetőség arra, hogy a bíróság ítéletében a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre ítéltet – különös méltánylást érdemlő esetben – a büntetés fele részének letöltése után – a többszörös visszaesőt kivéve – feltételes szabadságra bocsássa. A Btk. 47. § (4) bekezdés b) pontját („Nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki.‖) kivéve a feltételes szabadságra bocsátást kizáró esetek megegyeznek a felnőtt korúakkal. Mivel a fiatalkorúakra kiszabható szabadságvesztés büntetés legrövidebb időtartama 1 hónap, így a 2 hónapos minimumhatár nem alkalmazható velük szemben. A feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll.

VI. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

Btk. 121. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül

a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik,

b) a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet

meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték;

c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével, ha szándékos

bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

(2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút,

kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes.

(3) A fiatalkorú mentesítését nem akadályozza az, hogy a pénzmellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy

végrehajthatósága nem szűnt meg.

A fiatalkorú az egy évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után akár azonnal is kérheti a bíróságtól mentesítését – az érdemesség vizsgálata a szabadságvesztés végrehajtása alatt tanúsított viselkedése alapján történik. Miután hosszabb tartamú szabadságvesztés is kiszabható, gyakran előfordul, hogy a szabadulására már felnőttként kerül sor (A fiatalkorúak 21. éves korukig maradhatnak fiatalkorúak börtönében vagy fogházában). A mentesítés szempontjából az elkövetés időpontja az irányadó: tehát mindazokra alkalmazhatók e szabályok, akik az elkövetéskor voltak fiatalkorúak!

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Kidolgozott „A‖ & „B‖ záróvizsga tételek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: 50. B) Az államtitok és a szolgálati titok megsértése 367/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

50. B) Az államtitok és a szolgálati titok megsértése

Jellege: az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körébe tartozó bűncselekmények A titoksértés bűncselekményeknek – Tóth Mihály szerint – valószínűleg túlságosan széles skáláját öleli fel a Büntető Törvénykönyvünk. Az egyes tényállások megkülönböztetésének alapja a titok jellege, s ezzel összefüggésben az, hogy milyen körnek fűződik érdeke a titokban maradáshoz. Az államtitokról és a szolgálati titokról az 1995. évi LXV. törvény (Ttv.), valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI.30.) Korm. rend. rendelkezik.

Btk. 221. § (1) Aki

a) az államtitkot jogosulatlanul megszerzi,

b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére

hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi,


(2) A büntetés

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos

hátrányt okozva követik el,

b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik

hozzáférhetővé.

(3) Aki az államtitoksértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig, a (2) bekezdés eseteiben, az ott írt

megkülönböztetés szerint, két évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott államtitoksértésre irányuló előkészületet követ el, az ott írt megkülönböztetés

szerint bűntett miatt három évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. Jogi tárgy: a Magyar Köztársaság külső és belső biztonsága, más fontos érdeke, az állami szervek, közhatalmi jogosítványokat gyakorló egyéb szervek zavartalan működése A bűncselekmény meghatározó tényállási eleme az államtitok. Az államtitok fogalmát a Btk. nem határozza meg.

A Ttv. 3. § (1) bekezdése szerint az államtitok az az adat, amely e törvény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási értékeit.

Az adat fogalmát a Ttv. nem határozza meg, de utalást tartalmaz a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényre, hogy annak rendelkezéseit kell alkalmazni a Ttv.-ben nem szabályozott kérdésekben.

Minősített adat: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben

meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat; a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ; államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz; a nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag.

Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. A közérdekű adatok általában nyilvánosak. A közérdekű adatok nyilvánossága alól kivételt jelent, ha az adatot az arra jogosult szerv államtitokká vagy szolgálati titokká minősítette.

Titokfajták: 1. Abszolút titok az, amelyről csak az erre feljogosítottak tudhatnak; 2. Relatív titok az, amely bár szélesebb körben ismert, ennek ellenére illetéktelen személyek

tudomására jutása esetén a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyezteti, hátrányára felhasználható.

Az államtitok törvényi fogalma materiális és formális elemeket tartalmaz. Materiális eleme a Magyar Köztársaság törvényben felsorolt érdekeinek sérelme vagy veszélyeztetése, formális feltétele pedig az adat államtitokkörbe tartozóvá minősítette. Titokká minősítés: Az 1995. évi LXV. tv. 2. § (1) bekezdése értelmében a minősítés az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerinti felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe, vagy szolgálatititok-körbe tartozik. A minősítésre jogosultakat a 1995. évi LXV. tv. 6. §-ának (1) bekezdése jelöli meg (pl. az országgyűlési bizottság elnöke, a legfőbb ügyész, a


Kormány tagja, a rendvédelmi szerv központi szervének vezetője stb.). A minősítést a minősítőn kívül senki más nem jogosult felülbírálni.

A titok érvényességi ideje: Az államtitok érvényességi idejét a minősítő állapítja meg, az államtitok érvényességi ideje 5 évtől 90 évig terjedhet. 2. Elkövetési magatartás: négyféleképpen valósulhat meg

a) az államtitok jogosulatlan megszerzése b) az államtitok jogosulatlan felhasználása c) az államtitok hozzáférhetővé tétele illetéktelen személy részére d) az államtitok hozzáférhetetlenné tétele illetékes személy részére

ad a) Az államtitok védelmére vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy ki szerezhet jogszerűen tudomást

az államtitokról, így különösen ki és milyen feltételek mellett ismerheti meg az államtitoknak minősített adatot. A minősítésre jogosult, a titokbirtokos, továbbá a titokvédelmi felügyelő a feladat- és hatáskörében engedély nélkül hozzáférhet a minősített adathoz. Egyébként más személy, ideértve az érintett is, engedély alapján jogosult minősített adat megismerése. Az engedélyt – mely lehet megismerési vagy betekintési – a minősítő adja. A megszerzés aktív tevékenység, amely kifejezetten a titok megismerésére, illetve az államtitkot tartalmazó irat birtokbavételére irányul (pl. a titkot tartalmazó irat lefénymásolása, digitalizálása stb.) Nem megszegés tehát, ha valaki véletlenül jut az államtitok birtokába. ad b) Az államtitok jogosulatlan felhasználása az jelenti, hogy az elkövető jogszerűen vagy legalábbis nem

„megszerzés‖ útján jutott a titok birtokába, azonban az államtitok kezelésére vonatkozó szabályokat szegi meg. Az államtitkot jogszerűen birtokoló személy a titokvédelmi szabályok megszegésével általában a titokvédelmi szabálysértést követi el (Szr. 25. §). Az államtitok „felhasználása‖ ennél több: az elkövető az államtitkot saját vagy más érdekeinek szolgálatába állítja, rendeltetésétől eltérő célra, azzal visszaélve használja fel. ad c) Az a magatartás, amelynek eredményeként illetéktelen személy megismerheti az államtitkot vagy az

illetéktelen birtokába kerülhet. Az illetéktelen személy tehát nem feltétlenül jut az államtitok birtokába, ennek a konkrét lehetőségét kell számára biztosítani, például iratnak olyan helyen hagyása, ahol ehhez illetéktelen hozzáférhet. ad d) Mikor az államtitkot birtokló személy olyan magatartást tanúsít, amelynek eredményeként végleg vagy átmenetileg megszűnik az a lehetőség, helyzet, hogy az államtitok birtoklására jogosult személy az államtitkot megismerhesse, birtokolhassa. Tipikus elkövetési magatartás a megsemmisítés, elrejtés, belépési kód

megváltoztatása stb. 3. Alanya: bárki lehet

A megszerzést nem valósíthatja meg az, aki jogszerűen birtokolja az államtitkot. 4. Bűnösség:

A bűncselekményt szándékosan és gondatlanul is elkövethető. A „megszerzés‖ elkövetési magatartás a célirányosságra figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el. 5. Minősített esetek:

A bűncselekmény három minősített esete: az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva történő elkövetés, és az illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé tétel.

A különösen fontos államtitokra és súlyos hátrányt okozó elkövetések a konkrét eset összes körülményeinek értékelésével állapíthatók meg. Általánosságban annyi mondható, hogy különösen fontos az államtitok, ha a Magyar Köztársaság kiemelkedően fontos érdekeit sértheti; míg a súlyos hátrány okozása a bűncselekmény eredménye, ami azonban nem azonos fogalom a fenyegetésnél (Btk. 138. §) használt súlyos hátrány fogalommal.

Súlyos hátrány lehet például az ország nemzetközi kapcsolatainak megzavarása, nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok megszakadása. Az illetéktelen külföldi személy a nem magyar állampolgár. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy magatartása következtében az államtitok ilyen személy részére válik hozzáférhetővé. A törvény büntetni rendeli a minősített esetekre irányuló előkészületet.

6. Egység&Halmazat: Több államtitkot egy alkalommal való megszerzése vagy felhasználása egység. Több államtitokra több alkalommal történő elkövetés – egységes akarat-elhatározás és rövid időköz esetén – folytatólagos egység lehet, egyébként halmazat. A megszerzés és a felhasználás együttes megvalósulása ugyancsak egység, s a minősítés alapja a megszerzés, míg az azt követő felhasználás büntetlen utócselekmény.


Bűnhalmazatba kerülhet az államtitoksértés a hivatali visszaéléssel, illetve a hivatali vesztegetéssel. Amennyiben az államtitoksértés hírszerző tevékenység keretében történik, a cselekmény kémkedésnek minősül.

II. Államtitoksértés feljelentésének elmulasztása

Btk. 223. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy

a) államtitoksértés elkövetése készül,

b) még le nem leplezett szándékos államtitoksértést követtek el,

és erről a hatóságnak - mihelyt teheti - nem tesz jelentést, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel,


(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

A feljelentési kötelezettség az államtitoksértés előkészületére, továbbá az alapeset és a minősített esetek kísérleti és befejezett alakzataira terjed ki. Egyebekben a szabályozás hasonló az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó feljelentés elmulasztásához (Btk. 150. §

471).

A tudomásszerzés akkor tekinthető hitelt érdemlőnek, ha az elkövető azt személyesen tapasztalja, de hiteles lehet a más által történt közlésen vagy tárgyi bizonyítékon nyugvó ismeret is. Nem büntethető az államtitoksértés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója472. A törvény nem terjeszti ki a feljelentési kötelezettséget a gondatlanul elkövetett államtitoksértésre.

III. A szolgálatititok-sértés

Btk. 222. § (1) Aki

a) a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi,

b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére

hozzáférhetővé teszi,


(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos hátrányt okoz.

(3) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a szolgálati titok,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a katonai szolgálati titok

illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé válik.

Az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó alapvető jogszabályok azonosak, ezért csak az eltérésekre, összefüggésekre utalunk, tehát a Btk. 222. § magyarázatánál figyelembe kell venni a Btk. 221. §-hoz fűzött észrevételeket is. 1. Jogi tárgy: az állami szervek, közhatalmi jogosítványokat gyakorló egyéb szervek zavartalan működése

A bűncselekmény meghatározó tényállási eleme a szolgálati titok. A szolgálati titok fogalmát a Btk. nem határozza meg.

Szolgálati titok: Az államtitokról és a szolgálati titokról az 1995. évi LXV. törvény (Ttv.) 4. § (1) bekezdése szerint a szolgálati titok a Ttv. szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti.

Eltérés az államtitkokhoz képest: Az államtitoksértésnél leírtak azzal az eltéréssel irányadók, hogy nem lehet szolgálati titokká minősíteni az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. tv.) 19. §. bekezdésében

471

Feljelentés elmulasztása Btk. 150. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos

rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt

követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmény feljelentésének elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető. 472 Btk. 137. § 6. pont hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott

és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére,

valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa.


meghatározott adatfajták körébe tartozó adatot, vagyis az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv és személy tevékenységével kapcsolatos adatfajtákra vonatkozó adatot.

Minősítésre jogosultak köre: A minősítésre jogosultak azonosak az államtitokra vonatkozó szabályoknál ismertetettekkel. A szolgálatititok-kört a Magyar Közlönyben kell közzétenni és naprakész állapotban tartani.

Titok érvényességi ideje: A szolgálatitok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet.

A szolgálatitok-kör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét. 2. Elkövetési magatartásai: Az elkövetési magatartások – egy kivétellel – megegyeznek az államtitoksértés

elkövetési magatartásaival: szolgálati titok jogosulatlan megszerzése, a szolgálati titok jogosulatlan felhasználása, továbbá illetéktelen személyi részére hozzáférhetővé tétel. A szolgálati titoknak illetékes személy részére hozzáférhetetlenné tételét – mint elkövetési magatartást – a törvényhozó nem tartotta olyan súlyú cselekménynek, mely kriminalizációt igényelne. 3. Alanya: bárki lehet

4. Bűnösség: csak szándékosan A bűncselekményi alakzat csak szándékosan követhető el. A szolgálatititok-sértés vétségét (alapeset) nem valósítja meg az, aki a szolgálati titkot tartalmazó iratot a lakásán

olyan helyen tárolja, ahol azt hozzátartozói esetleg megszerezhették volna, de a szándéka nem irányult e titok hozzáférhetővé tételére. Szabálysértési alakzat: A gondatlan elkövetés titokvédelmi szabálysértést valósít meg (Szr. 25. §

473).


A bűncselekmény minősített esetei:

súlyos hátrány okozása,

a szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére való hozzáférhetővé tétele474

,

a katonai szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé tétele. 6. Egység&Halmazat:

Egység: Több szolgálati titok azonos alkalommal való megszegése Valódi anyagi halmazat: Az államtitok és szolgálati titok egy tevékenységgel való megszerzése Halmazat lehetséges: hivatali visszaéléssel & hivatali vesztegetéssel

473

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § 25. § (1) Aki

a) államtitkot, szolgálati titkot, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot a feladatának

ellátása során jogszabályellenes módon készít, sokszorosít, minősít, nyilvántart, kezel és őriz,

b) az államtitkot, szolgálati titkot, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratba való

betekintésre jogosultak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat megszegi,

c) az államtitkot, szolgálati titkot, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat hiányával

kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

d) az államtitkot, szolgálati titkot, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatot államtitoknak vagy a szolgálati

titoknak minősített iratok őrzésének és kezelésének jogszabályban előírt ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

e) jogszerűen jutott államtitok, szolgálati titok, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatok birtokába, és

megkísérli azt jogszabályellenes módon külföldre vinni, illetőleg a jogszabályoknak megfelelően külföldre vitt vagy ott készített államtitkot, illetőleg szolgálati

titkot tartalmazó iratot onnan visszahozni vagy behozni,

f) szolgálati titkot, valamint törvényben, illetve nemzetközi szerződésben „Titkos!”-nak minősített iratot gondatlanságból elveszt, jogosulatlanul továbbít,

vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,

g) a titok minősítőjének hatáskörét gondatlanságból jogosulatlanul elvonja,

h) hatáskörének gyakorlása során elmulasztja az adatok minősítésére, a minősítés megismétlésére, vagy felülvizsgálatára vonatkozó - az államtitokról és a

szolgálati titokról szóló törvényben meghatározott - intézkedések megtételét,


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. 474 Ha a gyári alkalmazott külföldi partner vállalat ügyintézőjének a várható termelés volumenéről, a gyártmányok jellegéről, az üzletkötések

irányáról stb. adatokat szolgáltat ki: a szolgálatititok-sértés minősített esetét valósítja meg (BH 1981. 127.).

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Függelékek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: I. Függelék: A fegyveresen és felfegyverkezve történő elkövetés 371/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

I. Függelék: A fegyveresen és felfegyverkezve történő elkövetés

I. Fegyveres elkövetés

Btk. 137. § 4. pont:

4. a) fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre

vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával

fenyegetve követik el,

A fegyveres elkövetés büntetőjogi fogalma azt jelenti, hogy az elkövető műszaki értelemben vett lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál a bűncselekmény elkövetésekor – és közömbös az, hogy milyen célból tartja magánál. Azt, hogy mi kell lőfegyveren vagy robbanóanyagon érteni, a delictum elkövetése idején hatályos (igazgatási) jogszabályok alapján kell eldönteni – ehhez képest a bűncselekménynek ütő, vágó, szúró eszközzel történő véghezvitele nem minősül fegyveresen elkövetettként. A Btk. megkülönbözteti a lőfegyverrel és robbanóanyaggal, valamint ezek utánzatával való elkövetést.

Lőfegyver & Robbanóanyag

Lőfegyvernek minősülő eszközök: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver

475

Az eszközt lőfegyvernek minősíteni a hatályban levő igazgatási szabályok alapján és fegyverszakértői szakvélemény segítségével lehet.

Társtettesként és fegyveresen elkövetett rablásként minősül, ha az elkövetők a pénzintézet sérelmére elkövetett cselekmény során a lőfegyvert elveszik, és ezzel kényszerítik a pénztárost a pénz elvételének tűrésére (BH 2000. 383.).

A rablás bűntettének kísérlete nem minősül fegyveresen elkövetettként, ha a terhelt az elkövetéskor olyan gázriasztó-forgópisztolyt használ, amely az igazgatási jogszabályok értelmében nem tekinthető lőfegyvernek vagy robbanóanyagnak (BH 1992. 370.).

Az igazgatási szabályok alapján helyezkedtek a bíróságok arra az álláspontra, hogy az emberi élet kioltására általában nem alkalmas légfegyverek nem esnek a lőfegyver fogalma alá (BH 1988. 127.).

Nem lehet szó fegyveres elkövetésről abban az esetben, ha az elkövetőnél kizárólag pisztolytöltények voltak (BJD 6007.).

Robbanóanyagnak minősülő eszközök: olyan anyagok vagy készítmények, amelyek ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás hatására robbanást okozhatnak, illetve olyan pirotechnikai anyagok, amelyeket hő-, fény-, hang-, gáz- vagy füsthatás, illetve ezek kombinációjának előidézésére hoztak létre. Ez a hatás önfenntartó, hőtermelő vegyi reakciók útján keletkezik és pusztító hatását nem csak közelre képes kifejteni. A Btk. Különös Részében a tényállás alapesetében szabályozott fegyveres elkövetés a következő bűncselekmények esetében fordul elő:

Terrorcselekmény [Btk. 261. § (1) bekezdés];

Visszaélés lőfegyverrel [Btk. 263/A. §];

Fegyvercsempészet [Btk. 263/B. §];

Visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel [Btk. 264/C. §];

Lőfegyver & Robbanóanyag utánzata

A lőfegyver/robbanóanyag utánzatával történő elkövetés önálló szabályozására azért volt szükség, mert a konkrét bűncselekmények elkövetésekor e szabályozás hiányában a minősített eset nem volt megállapítható, hiszen ezek az eszközök műszaki értelemben nem minősülnek lőfegyvernek/robbanóanyagnak. A LB Büntető Kollégiumának 2002-es állásfoglalása szerint: a valóságos fegyverrel szemben a lőfegyver/robbanóanyag utánzatára vonatkozó törvényi kiterjesztés azokra az esetekre nem irányadó, amikor az

475

A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § 11. pontja

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Függelékek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: I. Függelék: A fegyveresen és felfegyverkezve történő elkövetés 372/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

elkövető az utánzatot pusztán magánál tartja, de ennek az eszköznek fenyegetés körében történő felhasználására (Btk. 138. §) nem kerül sor. Ugyanakkor kiterjesztően értelmezik a normaszöveget atekintetben, hogy robbanóanyag utánzatával azonosan kell minősíteni a robbanószerkezet utánzatát is – mivel a robbanóanyagok többségének működésbe hozásához valamilyen műszaki szerkezetre van szükség – tehát a robbanószerkezet utánzatának felhasználásával elkövetett fenyegetés is egyenértékű a robbanóanyag utánzatával történt fenyegetéssel. Szükséges feltétel még, hogy az utánzatnak valamilyen tárgyi (fizikai) eszköznek kell lennie: Nem fegyverutánzat pl. a sértett hátának szorított, a fegyvercsövet imitáló ujj!

II. A felfegyverkezve történő elkövetés

Btk. 137. § 4. pont:

b) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására

alkalmas eszközt tart magánál;

A „felfegyverkezve” elkövetési mód akkor állapítható meg, ha az elkövető a cselekmény véghezvitelekor olyan eszközt tartott magánál, mely az emberi élet kioltására objektíve alkalmas. Ez az eszköz lehet szúró-, vágó- vagy ütőfegyver, illetve olyan tárgy is, amely rendeltetése alapján más célra szolgál (pl. csákány, lapát, balta, fejsze, rugós kés, stb.). Az ítélkezési gyakorlat szerint az élet kioltására objektíve sem alkalmas eszközzel (pl. bukósisak) a hivatalos személy, mint sértett bántalmazása nem alapozza meg ezt a súlyosabb minősítést (BJD 8023.). Alanyi feltétel: Az elkövető az emberi élet kioltására alkalmas eszközt az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása végett tartsa magánál ↔ a fegyveres elkövetésnél ez nem feltétel!

BKv 24. (BK 61.) A hivatalos személy elleni erőszak akkor minősül felfegyverkezve elkövetettként, ha az elkövető az élet kioltására alkalmas eszközt a bűncselekmény elkövetésekor magánál tartja annak érdekében, hogy azt szükség esetén felhasználja - függetlenül attól, hogy a hivatalos vagy a külföldi hivatalos személynek az elkövető felfegyverkezett voltáról tudomása van-e vagy sem.

Az „annak érdekében” tartalmilag céltudatosságra utal, aminek megállapításánál az elkövető szándékára is

figyelemmel kell lenni – ha pl. az elkövető állandóan hord magánál zsebkést, és azt a cselekmény elkövetésénél is a zsebében tartja, de azt a körülményekből következtethetően a delictum elkövetéséhez nem kívánja felhasználni – és nem is használja fel – e minősítő körülmény megállapítására nem kerülhet sor.

BKv 26. (BK 65.) Ha az elkövető a sértettet az attól elvett vagy annak kezéből kiejtett - az élet kioltására alkalmas - eszközzel nyomban bántalmazza: a cselekmény felfegyverkezve elkövetettként minősül.

Ha az elkövető a cselekmény véghezvitelének megkezdése előtt az emberi élet kioltására alkalmas eszközt (pl. baltát, fejszét) a meghatározott cél érdekében ugyan nem tartotta magánál, de azt a cselekmény véghezvitele során a sértettől veszi el vagy egyéb módon szerzi meg – és azt a sértett ellenállásának leküzdése vagy megakadályozása érdekében ténylegesen fel is használja; ez olyan többletmagatartást jelent, amely magában foglalja a kevesebbet, vagyis az eszköznek a törvényben meghatározott cél érdekében „csupán magánál tartását‖.

Ha az intézkedő rendőrrel szemben az elkövető ütésre emelt asztallábbal támad, a cselekménye a felfegyverezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősül (BH 1995. 385.).

Felfegyverezve követi el a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, aki a vele szemben intézkedő rendőrt mintegy 2,5 m hosszú és 5-6 cm széles farúddal fejbe üti, és a rendőr az ütéstől megszédül (BH 2003. 350.).

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Függelékek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: II. Függelék: Definíciók és felsorolások 373/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

II. Függelék: Definíciók és felsorolások

A büntetőjog definíciója:

A büntetőjog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, az elkövetőket hogyan kell felelősségre vonni, velük szemben milyen büntetést és hogyan kell kiszabni. A büntetőjogi alapelvek:

a/ A törvényesség követelménye - nullum crimen sine lege - nulla poena sine lege

b/ A humanizmus elve c/ A szubszidiaritás elve d/ A bűnfelelősség elve e/ Az ártatlanság vélelme f/ A bizonyítottság követelményének elve

- in dubio pro reo g/ A büntetőjogi felelősség differenciáltsága

Büntetőjogi törvények:

1878. évi V. törvény Csemegi-Kódex

Novellái: I. Büntető Novella: 1908. évi XXXVI. törvénycikk (Liszt-novella) II. Büntető Novella: 1928. évi X. törvény III. Büntető Novella: 1948. évi XLVIII. törvény 1950. évi II. törvény Btá. 1961. évi V. törvény 1971. évi 28. törvényrendelet (bűntett/vétség + életfogytig tartó szabadságvesztés) 1978. évi IV. törvény Btk. A Btk. fejezetei:

ÁLTALÁNOS RÉSZ KÜLÖNÖS RÉSZ I. Hatály X. Állam elleni bűncselekmények II. A bűncselekmény és az elkövető XI. Emberiség elleni bűncselekmények III. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai XII. Személy elleni bűncselekmények IV. Büntetések és intézkedések XIII. Közlekedési bűncselekmények V. A büntetés kiszabása XIV. Házasság, család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni

bűncselekmények VI. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok

alól XV. Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a

közélet tisztasága elleni bűncselekmények VII. Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések XVI. A közrend elleni bűncselekmények VIII. Katonákra vonatkozó rendelkezések XVII. A gazdasági bűncselekmények IX. Értelmező rendelkezések XVIII. A vagyon elleni bűncselekmények

XIX. A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények XX. A katonai bűncselekmények

A törvényi tényállás fogalmai:

Klein (1896): „tényálladék”

Feuerbach: Valamely cselekmény vagy tény ama ismérveinek összességét, amelyek a törvényi tényállás

szempontjából jogellenesnek minősülő magatartásban lelhetők fel, nevezzük a bűncselekmény törvényi tényállásának.

Berner: A törvényi tényállás a bűncselekmény ismérveinek össz-fogalma.

Liszt: Ama ismérvek összessége, amelyek egy cselekményt bűncselekménnyé tesznek (bűncselekmény = tényállásszerűség)

Berling: Egy bűncselekménytípus körülírását tartalmazza. Absztrakt fogalom, mely a tettes személyétől is elvonatkoztat. Az értékelés a jogellenesség és a bűnösség területéhez tartozik, így a bűncselekmény fogalma nem esik egybe a törvényi tényállás fogalmával. Nem azonos tehát a bűncselekmény-fogalommal, hanem annak egy fogalmi eleme.

Mai fogalom: A törvényi tényállás egy bűncselekmény-típus törvényi ismérveinek az összessége.

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Függelékek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: II. Függelék: Definíciók és felsorolások 374/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

Liszt-Beling-féle bűncselekmény-fogalom:

A bűncselekmény - tényállásszerű, - jogellenes, - bűnös

cselekmény. Földvári-féle bűnösségfogalom:

A bűnösség az elkövető és cselekménye közötti pszichikus viszony, amely miatt neki cselekményét felróhatjuk. A beszámítási képességgel kapcsolatos korabeli definíciók:

Merkel: A beszámítási képesség az ember azon tulajdonsága, amelynél fogva képes saját mértékes szerint cselekedni.

Tarde: A beszámítási képesség = én-azonosság + társadalmi hasonlóság

Liszt: A beszámítási képesség a motívumok általi normális meghatározottság A beszámítási képesség mai fogalma:

Az embernek azon testi-pszichikai állapota, melynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni, és ezen értékelésnek megfelelően cselekedni. A büntetés:

Olyan joghátrány, amelyet az állam arra feljogosított szervei bűncselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelem, az újabb bűnelkövetések megelőzése végett a törvényben meghatározott módon szabnak ki és kényszerrel is végrehajtatnak, és amely kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét. A büntetés célja:

Btk. 37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

A büntetés kiszabásának elvei:

Btk. 83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

A szankciók:

FŐBÜNTETÉSEK

Btk. 38. § (1) bekezdés

MELLÉKBÜNTETÉSEK

Btk. 38. § (2) bekezdés

INTÉZKEDÉSEK

Btk. 70. §

1. Szabadságvesztés 1. Közügyektől eltiltás 1. Megrovás

2. Közérdekű munka 2. Foglalkozástól eltiltás 2. Próbára bocsátás

3. Pénzbüntetés 3. Járművezetéstől eltiltás 3. Kényszergyógykezelés

4. Kitiltás 4. Alkoholisták kényszergyógyítása

5. Kiutasítás 5. Elkobzás

6. hatályon kívül helyezve 6. Vagyonelkobzás

7. Pénzmellékbüntetés 7. Pártfogói felügyelet

8. Jogi személlyel szembeni intézkedések

A magánindítványtól függés esetei:

- kisebb jelentőségű bűncselekmények, - a sértett szubjektív megítéléstől függ, hogy történt-e bűncselekmény, - az elkövető és a sértett viszonya (lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan

elsajátítás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele esetében)

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Függelékek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: III. Függelék: Amit a Btk. Általános Részéből szóról szóra tudni kell 375/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

III. Függelék: Amit a Btk. Általános Részéből szóról szóra tudni kell

I. Fejezet A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA

Időbeli hatály

2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor

hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új

törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.

Területi és személyi hatály

3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár

külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.

(2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi

járművön elkövetett bűncselekményre is.

4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az

a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,

b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet

nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,

c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő.

(2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a

magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is

büntetendő.

(3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.

Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség

5. § A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására

nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az

igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.

Külföldi ítélet érvénye

6. §

Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése

7. § A büntetőeljárás felajánlása 8. § A kiadatás és a menedékjog

9. § II. Fejezet

A BŰNCSELEKMÉNY ÉS AZ ELKÖVETŐ I. Cím

A bűncselekmény

10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból



vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Bűntett és vétség

11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség.

(2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés

kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

Halmazat

12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy

eljárásban bírálják el.

(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt,

egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.

Szándékosság és gondatlanság

13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe

belenyugszik.

14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de

könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a

tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.


15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor


II. Cím

KÍSÉRLET ÉS ELŐKÉSZÜLET 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

(2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy

alkalmatlan módon követik el.

(3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem,

aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

(4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény

miatt büntetendő.

18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez

szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben

megállapodik.

(2) Nem büntethető előkészület miatt




elmarad;


(3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt

büntetendő.

III. Cím

AZ ELKÖVETŐK 19. § Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek).

20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot,

kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen

valósítják meg.

21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.



III. Fejezet A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI

I. Cím A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK

22. § A büntethetőséget kizárja:

a) a gyermekkor,



d) a tévedés,

e)


g) a végszükség,



A gyermekkor

23. § Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.

A kóros elmeállapot

24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben,

gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a

cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény


25. § A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban

követi el.


A kényszer és a fenyegetés

26. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az

akaratának megfelelő magatartásra.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő

magatartásban.

A tévedés

27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.

(2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a

feltevésre alapos oka van.

(3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is

bünteti.

A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka

28. §

A jogos védelem

29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett,

illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges

védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet,

továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

A végszükség

30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható

veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a

cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.

(2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert

ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.

(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem

nagyságának felismerésében.

(4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.

A magánindítvány hiánya

31. § (1) A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.


(3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen,

kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is

jogosult.

(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány

előterjesztésére.


(6) A magánindítvány nem vonható vissza.

II. Cím

A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK 32. § A büntethetőséget megszünteti


b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) a tevékeny megbánás,


A büntethetőség elévülése

33. § (1) A büntethetőség elévül

a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;

b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével.

(2) Nem évül el

a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített

81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek;

b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet);

c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai];

d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés,



e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű


bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]

büntethetősége.

34. § Az elévülés határidejének kezdő napja

a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,

b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,

c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor

az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,

d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt

foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem

alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,

ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.

(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért

nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette

fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem

alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.

(4) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

(5) Ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

Tevékeny megbánás

36. § (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni

(XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig

beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott

sérelmet jóvátette.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás






d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény

elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt,

illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,

e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36.

§ (1) vagy (2) bekezdését alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos

bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.

A büntetés célja

37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom

védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

A büntetési nemek

38. § (1) Főbüntetések

1. a szabadságvesztés,

2. a közérdekű munka,

3. a pénzbüntetés.

(2) Mellékbüntetések




4. a kitiltás,

5. a kiutasítás,

6.


(3) A (2) bekezdés 2-3. és 5. pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, főbüntetés kiszabása helyett (88. §) is

alkalmazhatók, ha az alkalmazásuk egyéb törvényi feltételei fennállnak.

137. § 4. pont: Fegyveresen & felfegyverkezve elkövetés a) fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre

vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával

fenyegetve követik el,


b) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet

kioltására alkalmas eszközt tart magánál;

137. § 5. pont: Kár kár: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt

vagyoni előny,

137. § 6. pont: Hozzátartozó hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az

örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a

bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa,

Fenyegetés 138. § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely

alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Értékhatárok 138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel

csökkenése





e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.

5x5 SZABÁLY:

5 dolog/5 értékhatár

5 DOLOG:

x

5 ÉRTÉKHATÁR:

1. ÉRTÉK 1. KISEBB 20.000 Ft – 200.000 Ft

2. KÁR 2. NAGYOBB 200.000 Ft – 2.000.000 Ft

3. VAGYONI HÁTRÁNY 3. JELENTŐS 2.000.000 Ft – 50.000.000 Ft

4. ADÓBEVÉTEL CSÖKKENÉS 4. KÜLÖNÖSEN NAGY 50.000.000 Ft – 500.000.000 Ft

5. VÁMBEVÉTEL CSÖKKENÉS 5. KÜLÖNÖSEN JELENTŐS 500.000.000 Ft felett

Kidolgozott tételsor a PTE ÁJK büntetőjog záróvizsgához Készült: 2009 novembere Függelékek Filenév: Buntetojog_2009osze Tartalomjegyzék szerint: IV. Függelék: Amit a Btk. Különös Részéből szóról szóra tudni kell 380/395. oldal Ez a záróvizsga felkészülési segédanyag a PTE ÁJK Büntetőjog tanszékének tananyaga és a hatályos törvények alapján készült, de NEM a PTE ÁJK oktatói állították össze! A segédanyagot mindenki saját felelősségére használja!

IV. Függelék: Amit a Btk. Különös Részéből szóról szóra tudni kell 1. B. tétel: A terrorcselekmény és a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése

Terrorcselekmény 261. § (1) Aki abból a célból, hogy

a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,

b) a lakosságot megfélemlítse,

c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi

szervezet működését megzavarja,

a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt

követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és

azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi

függővé.

Légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése 262. § (1) Aki légijármű, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű

ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, avagy másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével magához

ragadja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2. B. tétel: A közveszély-okozás 259. § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával

közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

3. B. tétel: A kiskorú veszélyeztetése

Kiskorú veszélyeztetése 195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét

súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt


(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút

bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik.

(3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval

kényszermunkát végeztet.

(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult

személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság

kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy


(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni

a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a

kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

4. B. tétel: A visszaélés kábítószerrel

Visszaélés kábítószerrel 282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig


282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,


282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan

kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt,

a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282. § (5) bek. a) pont],

b)-d)

e) az a kábítószerfüggő személy, aki

1. jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az

országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. § (1) bek. és (5) bek. a) pont],

2.


f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben - kétévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt követ el,

feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-

függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító

szolgáltatáson vett részt.

(2)

Visszaélés kábítószer-prekurzorral476

283/A. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott engedély nélkül vagy engedély kereteit túllépve kábítószer-

prekurzort tart, forgalomba hoz, az Európai Közösség vámterületére behoz, onnan kivisz, vagy kábítószer-prekurzorral

közvetítő tevékenységet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a

cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő kábítószer-prekurzort a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a

kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását.

5. B. tétel: Az embercsempészés

218. § (1) Aki államhatárnak más által

a) engedély nélkül,

b) meg nem engedett módon

történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

6. B. tétel: A megrontás és a vérfertőzés

A megrontás 1. alakzata 201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött

személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő



hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A megrontás 2. alakzata

202. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék,



hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A megrontás 3. alakzata

202/A. § Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösül vagy fajtalankodik, bűntettet


Vérfertőzés 203. § (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő


7. B. tétel: A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét

gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 8. B. tétel: A kényszerítés és a személyi szabadság megsértése

Kényszerítés 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős

érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő


Személyi szabadság megsértése 175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

476

159/2005. (VIII. 16.) Korm. Rendelet [hatályos 2005. augusztus 18-tól] a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról A rendelet hatálya alá tartozó anyagok a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott, a jegyzékben szereplő anyagok birtoklására, forgalomba hozatalára, illetve azok behozatalával, kivitelével vagy kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik.Engedélyköteles anyagok: 1-fenil-2-propanon, N-acetil-antranilsav, izoszafrol, 3,4-metilén-dioxifenilpropán-2-on, piperonál, szafrol, efedrin, pszeudoefedrin, norefedrin, ergometrin, ergotamin, lizergsav Bejelentés köteles anyagok: ecetsavanhidrid, fenilecetsav, antranilsav, piperidin, kálium-permanganát


(2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi

szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig


9. B. tétel: A vesztegetés

Hivatali passzív vesztegetés 250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek

ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig


Gazdasági passzív vesztegetés vétsége 251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja,

aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak

ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedő


Gazdasági passzív vesztegetés büntette 252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre

jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek

ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig


Hivatali aktív vesztegetés 253. § (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér,


Gazdasági aktív vesztegetés 254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá

tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő


Bírósági vagy más hatósági eljárás tisztaságát sértő vesztegetés 255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a

kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és három évig terjedő


10. B. tétel: Az emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölés

Emberölés 166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból vagy

c) más aljas indokból, illetőleg célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó

személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy

támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,

f) több emberen,

g) sok ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen,

j) védekezésre képtelen személy sérelmére /ez az alpont 2009 augusztusában került bele a törvénybe/ követik el.

Erős felindulásban elkövetett emberölés 167. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő


11. B. tétel: A vasúti, vízi, légi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés és a közúti baleset okozása

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 185. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét

veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közúti veszélyeztetés 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek

teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közúti baleset okozása 187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést

okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.


12. B. tétel: A rágalmazás, a becsületsértés és a valóság bizonyítása

Rágalmazás 179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül

utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

Becsületsértés 180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő


(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

A valóság bizonyítása 182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására

alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés

használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

13. B. tétel: A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás

Segítségnyújtás elmulasztása 172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen

veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

Cserbenhagyás 190. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt

meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt

segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő


14. B. tétel: A hivatali bűncselekmények

Hivatali visszaélés 225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét

megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő


Bántalmazás hivatalos eljárásban 226. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatalos eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntettet követ el, és három évig


Kényszervallatás 227. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetőleg ne tegyen,

erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

Jogosulatlan titkos információgyűjtés 227/A. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos

információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést engedély nélkül végez, vagy

az engedély kereteit túllépi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos

információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést elrendel vagy engedélyez,

anélkül, hogy erre jogosult lenne.

Jogellenes fogvatartás 228. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntettet követ el és

öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

15. B. tétel: Az önbíráskodás és a zsarolás

Önbíráskodás 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy

fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő


Zsarolás 323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne

tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


16. B. tétel: A testi sértés

Könnyű testi sértés 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi

sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Súlyos testi sértés 170. § (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés

bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 17. B. tétel: A lopás és a jogtalan elsajátítás

Lopás 316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

Jogtalan elsajátítás 325. § (1) Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja

át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja,


18. B. tétel: A gondozás elmulasztása és a tartás elmulasztása

Gondozás elmulasztása 173. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási

kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntettet követ

el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tartás elmulasztása 196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem

teljesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

19. B. tétel: A hamis vád és a hatóság félrevezetése

Hamis vád 233. § (1) Aki

a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,

b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,


(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul.

(3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

234. § Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy

tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű


Hatóság félrevezetése 237. § Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - amennyiben a

233. § esete nem forog fenn - vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy


20. Tétel: Az ügyvédi visszaélés, a zugírászat és a zártörés

Ügyvédi visszaélés 247. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bűntettet


(3) E § alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi képviseletre foglalkozásánál fogva jogosult.

Zugírászat 248. § (1) Aki jogosulatlanul, üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétséget követ el, és

két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Zártörés 249. § (1) Aki a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet

eltávolítja vagy megsérti, avagy a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,


(2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, vétséget követ el, és két



21. B. tétel: A járművezetés ittas vagy bódult állapotban

188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti

vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet

vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

22. B. tétel: A tiltott pornográf felvétellel visszaélés

204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez, tart,


(2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt kínál, átad vagy

hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, azzal

kereskedik, illetőleg ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig


23. B. tétel: A közokirat-hamisítás

Bárki által elkövethető közokirat-hamisítás 274. § (1) Aki


b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan

adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás

275. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve


b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

24. B. tétel: Az emberrablás

175/A. § (1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen

fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását

követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

25. B. tétel: Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak

Erőszakos közösülés 197. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít,

vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Szemérem elleni erőszak 198. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy

ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra

használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

26. B. tétel: A kettős házasság, a családi állás megváltoztatása és a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

Kettős házasság 192. § (1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, továbbá aki

házassági kötelékben levő személlyel köt házasságot, vagy ilyen személlyel létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot, bűntettet


Családi állás megváltoztatása 193. § (1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet


Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása 194. § Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak

beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétséget

követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

pte Ájk zÁrÓvizsga tÉtelek „a‖ + „b‖ tételsor

Documents