MIT JELENT  

14  

évesnek lenni jogilag? 

  

     

2/12

KÉSZÜLT: 2011. MÁRCIUS 22.             Készítette: dr. Györgyi Dóra privát célból _______________________________________________________________________________________________________  

Hivatalosan  a  cselekvőképtelenből  korlátozottan  cselekvőképes  lettél1.  Ez egy  jogi  fogalom, ami azt  jelenti, hogy  ­ ha nem  is  teljes körűen  ­, de  saját cselekedeteidért, magatartásodért te leszel ezentúl a felelős. A kisbabák pl. cselekvőképtelenek, mert hiába ők húzzák le vendégségben az asztalterítőt a  Zsolnay  porcelánnal  együtt  az  asztalról,  a  szüleiknek  kell  kifizetni  a kisbaba magatartása miatt keletkezett kárt. 

Igényelhetsz  személyi  igazolványt  (hivatalos  nevén:  személyazonosító igazolványt)2. 

Bűncselekményeket  eddig  is  el  tudott követni  egy 14.  év  alatti  gyerek, de ezentúl már  fiatalkorúnak hívják az elkövetőt és büntetés  is  jár a  tettéért, így te  is büntethetővé váltál3.   A büntetés persze valamivel enyhébb, mint a nagykorúaknál,  de  azért  így  is  lehet  például  szabadságvesztés4  (=  pl. börtön),  vagy javítóintézeti nevelés5. 

A fiatalkorúak börtönében nem könnyű az élet, csak azt szabad megtenni és csak úgy, ahogy a jogszabályok megengedik, pl. egy év leforgása alatt csak 15  napra  hagyható  el  –  akkor  is  szigorú  szabályok  betartása  mellett  és egyszerre rövid időre – a fogház vagy a börtön6. 

A  javítóintézet  is csak annyiban  jobb, hogy nincs annyira elzárva az ember, lehet sportolni, tanulni, de ott sem szabad az ember7. 

Nemcsak bűncselekmények léteznek, hanem szabálysértések is. Ezek szintén olyan magatartások, amelyeket a  törvények helytelenítenek, de nem olyan súlyosak, ezért más a következményük. Például, ha leállsz az aluljáróban „Itt a piros, hol a piros?”­t játszani, azzal többszörösen pórul járhatsz – pénzt is veszítesz, és még szabálysértést is elkövetsz8.   

Sajnos nagyobb az esélye annak, hogy  tanúja  leszel egy bűncselekménynek (pl.  látsz  egy  részeg  sofőr  okozta  gázolást).  Ekkor  nincs mit  tenni,  el  kell mondani,  hogy mit  láttál,  sőt,  ha még  az  is  lehet,  hogy  szembesítenek  a gázolóval, hogy ő volt­e szerinted, aki az autót vezette9.  

Viszont ha csak szimplán érdekel egy büntetőper bírósági tárgyalása, akkor beülhetsz hallgatóságnak, de  tudnod kell, hogy a bíró kiküldhet onnan, ha úgy látja jobbnak10. 

Nyithatsz magadnak  egyedül  Ügyfélkaput11.  Ehhez  nem  kell mást  tenned, csak egyszer el kell menned az okmányirodába. Ha van ügyfélkapud, nagyon sok mindent  láthatsz magadról,  amit  addig  senki.  Pl. megnézheted,  hogy milyen orvosok mivel kezeltek gyermek éveidben, mikor, milyen gyógyszert írtak fel neked. Viszont a jövőben ez már nem titok, mert ezentúl kiválthatod 

3/12

a  gyógyszereket  a  gyógyszertárban12.  Mi  több!  Ezentúl  valójában  felnőtt háziorvoshoz  kellene  járnod  ha  beteg  vagy,  és  nem  a  gyerekorvosodhoz. Hogy mégis miért  járnak sokan 18 éves korukig a gyerekorvoshoz? Mert a gyerekorvos dönthet úgy, hogy hajlandó megvizsgálni a 14­18 év közöttieket is13. 

Jelentkezhetsz nyelvvizsgára14.  Közeledik a továbbtanulás, és ebbe már neked is komoly beleszólásod van. A szüleid  csak olyan  iskolába  írathatnak be,  ahova  te  is  szeretnél menni,  az iskolaválasztás  jogát  tehát most már együtt gyakoroljátok15. A  jelentkezési lapot nemcsak a szüleidnek, de neked is alá kell írnod16. 

Hogy sikerült­e a nyelvvizsga arról majd hivatalos levelet küldenek. Ezentúl már  te  is átveheted a hivatalos  leveleket a postástól vagy épp a postán, sőt azokat  is, amik az apukád, anyukád, vagy éppen az Anna vagy Ákos nevére érkeznek17. 

Vannak az  iskolában szabadon válaszható órák. Ezek közül a választás  joga rajtad  áll,  de  aláírásoddal  ennek  a  szabadon  választott  órának  a „játékszabályait” is el kell fogadnod18. 

Suli után kapcsolódj ki! Az a  jó, hogy mostantól kezdve vezethetsz egyedül lovas kocsit, de szerezhetsz jogsit is segédmotorra19. Ha tudsz úszni, és sokat gyakoroltál előzetesen, no meg  ismered a vízi közlekedés szabályait, akkor vezethetsz csónakot, lehetsz segítő a vízisízőket vontató hajón20. 

Ha  nincs  szabadidőd  a  sok  tanulmányi  verseny miatt,  nézd  a  jó  oldalát! Tételezzük  fel,  hogy  meglát  valaki  egy  versenyen,  és  az  a  meggyőződés alakul  ki  benne,  hogy  te  biztos  Einstein  leszármazottja  vagy.  Ebben  az esetben ne hagyd kétségek között vergődni, ajánld  föl neki a DNS vizsgálat lehetőségét. Ehhez te hozzájárulhatsz (igaz, szüleid megerősítő jóváhagyása is kell még)21. 

Az okos fiúkat szeretik a lányok, de ne ígérj olyat az udvarlás hevében, hogy feleségül veszed őket, mert 16. szülinapod előtt ez tuti lehetetlen, a házasság érvénytelen lenne22. 

Küldjél  inkább  nekik  szerelmes  rádióüzeneteket,  mert  végre  lehetsz rádióamatőr. Ehhez ugyan engedély kell, de azt megkérheted magadnak23. Ha viszont nincs épp  lány, aki  fogná az adást mivel  lesz engedélyed, nincs akadálya  annak, hogy  te  légy  az  első,  aki  rádiókapcsolatot  létesít  az UFO­kkal [− na ez az utóbbi szavacska egy szép helyesírási kihívás!] ☺ 

Rádiót hallgatni  is  lehet,  ami  viszont  tele  van  reklámmal, de  tudd, hogy  a neked szóló banki reklámok feltételi szigorúbbak, mint amik a felnőttekhez szólnak24.  A  tájékozódás  pedig  fontos,  mert  akkor  honnan  tudnád,  hogy melyik lakás­előtakarékossági szerződést is kösd meg25. 

Még nem dolgozhatsz sem nyári szünidőben, sem úgy mint a felnőttek26, de már  lehet saját pénzed  (pl. díjakból, szereplésekből). Ez a pénz a  tiéd, és a 

4/12

szüleid  sem  vehetik  el  tőled27.  Viszont  nem  lehetsz  egyéni  vállalkozó  a szerepléseid miatt28.   De ha nagyon úgy érzed, hogy ifjú életed célja, hogy a köz érdekében, a köz  javára   tevékenykedj, megteheted. Lehetsz közérdekű önkéntes. Persze ha mégsem tetszik, simán otthagyhatod29. 

Sosem  lehet  tudni,  mire  ébredsz  egy  reggel!☺  De  ha  arra,  hogy lakásszövetkezeti  tag  szeretnél  lenni,  immáron  nincs  akadálya30,  sőt más típusú szövetkezetbe is beléphetsz31! 

Nincs  ám  „kipróbálom”  cigizés!  A  dohányzási  tilalom  megszegéséért fegyelmi járhat, sőt, ha pénzjutalmat kapnál valahol, akkor akár el is vehetik tőled, hogy abból fizesd meg egészségvédelmi bírságot32. 

Ha most  erdész  iskolába  járnál,  akkor mehetnél  fát  vágni  az  erdőbe  –  de csak kézi fűrésszel, felügyelet mellett, oktatási célból33. 

Persze  az  erdőben  nem  csak  dolgozni,  hanem  szórakozni  is  lehet,  pl. vadászni.  Ezentúl  lehetsz  hajtó  a  vadászatokon,  de még  csak  apróvad  (pl. nyúl, róka) vadászatánál34. 

Ha pedig  a nagy hajtásban  rád dőlne  egy  fa ☺,    eltörne  a  lábad,  és  emiatt járhatnál gyógytornára, akkor fekvőbetegként is szállíthatnának35. 

Ha  a  lábtöréseddel  kapcsolatban  kérdéseid  lennének,  nyugodtan feltehetnéd  a  kezelőorvosodnak,  jogod  van  a  tájékoztatáshoz  az egészségügyi állapotodról36. 

Ha  még  élne  a  szabolcsi  dédi,  segíthetnél  neki  abban,  hogy  elmész  a kisközért melletti  cseretelepre,  és  becseréled  az  üres  PB  (propán­bután) gázpalackot telire37. 

A  bulvárlapokban  gyakran  olvasni  „önjelölt”  apákról,  akik  eddig  nem gondoskodtak  gyermekükről,  de  majd  most!  Szerencsére  a  törvény  nem engedi, hogy akárki apának kiáltsa ki magát, ha a gyerek elmúlt 14 éves, az ő hozzájárulása is kell az apaság elismeréséhez38. 

Válófélben  lévő  szülők  gyakran marakodnak  azon,  hogy  kivel maradjon  a gyerek. Ha azonban ő elmúlt 14 éves, akkor csak annak a szülőnek ítélheti őt a bíróság, akivel ő is maradni akar39. 

5/12

  1 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Ptk.] 12/A. §  (1) Korlátozottan  cselekvőképes az a kiskorú, aki a  tizennegyedik  életévét már betöltötte  és nem 

cselekvőképtelen. (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez ­ ha jogszabály kivételt nem tesz 

­  törvényes  képviselőjének  beleegyezése  vagy  utólagos  jóváhagyása  szükséges.  Ha  a  korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. (3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b)  megkötheti  a  mindennapi  élet  szokásos  szükségleteinek  fedezése  körébe  tartozó  kisebb  jelentőségű 

szerződéseket; c) rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat; d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. (4) A  törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak  ­ a d) pontban  foglaltak szerint  ­  ígért 

vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító  nyilatkozatát  nem  hagyja  jóvá,  ez  a  határozata  a  törvényes  képviselő  elfogadó  nyilatkozatát pótolja. (5) A  törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga  is  tehet  jognyilatkozatokat, 

kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak.  2 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 29.  §  (1)  A  személyazonosító  igazolvány  a  polgár  írásbeli  nyilatkozata,  valamint  az  anyakönyv  és  a 

személyiadat­ és lakcímnyilvántartás ­ nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat ­ alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. (6) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő 

kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.  3 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről [Btk.] 23. § Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be. 107.  §  (1)  Fiatalkorú  az,  aki  a  bűncselekmény  elkövetésekor  tizennegyedik  életévét  betöltötte,  de  a 

tizennyolcadikat még nem.  4 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről [Btk.] 110. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés  legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén 

egy hónap. (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés 

leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; b) tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén tíz év. (3) Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét 

be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év. (4) A (2) és (3) bekezdés esetén kívül a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év 

akkor, ha a bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. 111. § (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetében kell végrehajtani. (2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, b)  az  egyévi  vagy  ennél  hosszabb  tartamú  szabadságvesztésre  ítélt  fiatalkorú  visszaeső  vagy  szándékos 

bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani. 

5 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről [Btk.] 

6/12

 Btk.118.  §  (1)  Javítóintézeti  nevelést  a  bíróság  akkor  rendel  el,  ha  a  fiatalkorú  eredményes  nevelése 

érdekében intézeti elhelyezése szükséges. (2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet. 

6 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 48.  §  A  szabadságvesztés  végrehajtása  során  különös  gondot  kell  fordítani  a  fiatalkorú  nevelésére, 

oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére. 49. § (1) A fiatalkorúak szabadságvesztését külön büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani. (2)  A  fiatalkorúak  börtönének,  illetőleg  a  fiatalkorúak  fogházának  rendje  ­  a  fiatalkorúak  életkori 

sajátosságaiból fakadó eltérésekkel ­ a börtön, illetve a fogház rendjének felel meg. 50. § (1) Biztosítani kell, hogy a fiatalkorú szakmunkás­, illetőleg betanítottmunkás­képzésben vegyen részt, 

és lehetővé kell tenni, hogy középfokú tanulmányokat folytasson. (2)  A  fiatalkorú  neveléséhez  és  a  társadalomba  beilleszkedésének  segítéséhez  igénybe  kell  venni  a 

gyámhatóság és az egyéb állami szervek, a társadalmi szervezetek, a pártfogó felügyelő, valamint a fiatalkorú hozzátartozóinak segítségét. 51. § (1) A fiatalkorú dicsérő oklevéllel is jutalmazható. (2) A  rövid  tartamú  eltávozás  tartama mind a  fiatalkorúak  börtönében, mind a  fiatalkorúak  fogházában 

évente legfeljebb tizenöt nap. 52. § (1) (2)  A  magánelzárás  a  fiatalkorúak  börtönében  húsz,  a  fiatalkorúak  fogházában  tíz  napig  terjedhet; 

engedélyezhető, hogy a fiatalkorú dolgozzék. 53.  §  A  fiatalkorú  munkáltatása  a  fiatalkorúakra  vonatkozó  munkajogi  szabályok  figyelembevételével 

történik; külső munkában részt vehet.  7 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 105.  §  (1)  A  javítóintézeti  nevelés  végrehajtásának  feladata  a  fiatalkorú  nevelése,  oktatása  és  szakmai 

képzése által annak elősegítése, hogy helyes irányban fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék. (3) A  fiatalkorú neveléséhez  és a  társadalomba  való beilleszkedésének  elősegítéséhez  igénybe kell  venni a 

gyámhatóságnak,  a  pártfogó  felügyelőnek,  az  erre  szakosodott  szociális,  karitatív  és  öntevékeny szervezeteknek, valamint a fiatalkorú szülőjének, gyámjának vagy más hozzátartozójának a közreműködését. 107. § (1) A  javítóintézeti nevelés végrehajtása során el kell különíteni a  fiúkat a  lányoktól. A  fiatalkorúak 

életkoruk, továbbá egészségügyi és nevelési szempontok szerint csoportosíthatók. (2) Különös gondot kell  fordítani a gyógypedagógiai nevelésre  szoruló és a  személyiségzavarban  szenvedő 

fiatalkorúak gyógyítására, sajátos nevelésére és oktatására. 108. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során gondoskodni kell a fiatalkorú megfelelő elhelyezéséről, 

felügyeletéről,  élelmezéséről,  ruházatáról  és  egészségügyi  ellátásáról;  biztosítani  kell  a  korszerű  oktatás  és nevelés, a közösségi élet, a művelődés és a sportolás feltételeit. (2)  A  javítóintézeti  nevelés  megkezdéséről  az  intézet  igazgatója  haladéktalanul  értesíti  a  fiatalkorú 

törvényes képviselőjét. (3) A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a törvényes képviselő gondozási és nevelési joga szünetel, ez a 

jog az intézet igazgatóját illeti meg. (4) A fiatalkorú a külvilággal való kapcsolata érdekében kimenőre, eltávozásra és szabadságra mehet. Ennek 

részletes szabályait az intézeti rendtartás állapítja meg. 109. § (1) A fiatalkorú jogosult: a) az életkori szükségleteihez igazodó ellátásra, gondozásra és felügyeletre; b) egészségügyi és mentálhigiénés ellátásra; c) az intézetbe való befogadásakor a jogainak és a kötelességeinek megismerésére;  d)  a  hozzátartozóival,  valamint  az  általa  megjelölt  és  az  intézet  által  engedélyezett  személyekkel  való 

levelezésre, a levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozott; e) az intézet rendje szerint látogató fogadására; f) csomagküldeményre, a csomag tartalma ellenőrizhető; g)  vallási  vagy  lelkiismereti  meggyőződésének  szabad  megválasztására,  annak  kinyilvánítására  és 

gyakorlására; h) iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásra és képzésre; i) munkájának a mennyiségnek és a minőségnek megfelelő díjazására; 

7/12

j)  az  érdeklődésének  megfelelő  szabadidő­foglalkozásokon  való  részvételre,  az  intézet  művelődési  és 

sportolási lehetőségeinek igénybevételére; k) véleményének szabad nyilvánítására, a személyét érintő kérdésekben meghallgatásra és tájékoztatásra; l) az intézetben és az intézettől független szervhez közérdekű bejelentés, panasz és kérelem előterjesztésére. (2) A fiatalkorú köteles ­ különösen ­ a) az intézetben az igazgató által kijelölt csoportban nevelkedni; b) az intézet elhagyásához engedélyt kérni; c) az általános iskolai tanulmányait a tanköteles koron túl is folytatni; d) az eredményes nevelése érdekében az intézet dolgozóival együttműködni; e) az intézet rendjét megtartani. (3)  A  fiatalkorúnak  a  (2)  bekezdésben  felsoroltakon  kívüli  kötelességeit,  a  jutalmazás  és  a  fegyelmi 

felelősségre  vonás  szabályait  a  fiatalkorú  életkorához,  egészségi  állapotához  és  szocializációs  szintjéhez igazodva az intézeti rendtartás állapítja meg. 110. §  (1) Az  intézet  igazgatója az  intézeti  tanács  javaslatára  zárt  jellegű  intézeti  részlegbe helyezheti a 

fiatalkorút, ha a javítóintézet rendjét ismételten és súlyosan megsértette. (2)  A  zárt  jellegű  intézeti  részlegben  elhelyezést  meg  kell  szüntetni,  ha  a  fiatalkorú  magatartására 

figyelemmel a javítóintézeti nevelés szigorúbb végrehajtására már nincs szükség. 111. § (1) Az  intézet  igazgatója engedélyezheti, hogy a  fiatalkorú  tartósan az  intézeten kívül  töltse azt az 

időt, amely tanulmányainak folytatásához, illetve a munkavégzéséhez szükséges. A fiatalkorú az intézeten kívül töltött idő alatt is köteles az előírt szabályokat megtartani. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott engedélyt az intézet igazgatója visszavonhatja, ha a fiatalkorú az előírt 

szabályokat megszegi. 112.  §  (1)  A  fiatalkorút  az  intézetből  ideiglenesen  el  kell  bocsátani,  ha  a  javítóintézeti  nevelés  alatti 

magatartására  tekintettel  alaposan  feltehető,  hogy  a  helyes  irányú  fejlődése  átmeneti  gondozás  nélkül  is elérhető. A bíróság az  ideiglenes  elbocsátással  egyidejűleg a  fiatalkorút pártfogó  felügyelet alá helyezi  (Btk. 119. §). 119. § (1) Az előzetes letartóztatás végrehajtása során el kell különíteni (2) Az előzetesen letartóztatott fiatalkorúakat a felnőttektől el kell különíteni. 

8 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 29. § (1) E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét 

betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. 154.  §  (2)  Aki  közterületen  vagy  nyilvános  helyen  tartott  tiltott  szerencsejátékban  részt  vesz,  százezer 

forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.  9 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 67.  §  (1) Ha  e  törvény  kivételt  nem  tesz,  a  bíróság,  az  ügyész  és  a  nyomozó  hatóság  azt  idézi,  akinek  a 

jelenléte  az  eljárási  cselekménynél  kötelező,  illetőleg  azt  értesíti,  akinek  a  jelenléte  nem  kötelező,  de  azt  a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni. 68.  §  (2)  A  kiskorú  idézéséről  a  gondozóját  azzal  a  felhívással  kell  értesíteni,  hogy  a  megjelenéséről 

gondoskodjék. Ha  a  kiskorú  a  tizennegyedik  életévét  nem  töltötte  be,  a  gondozója  útján  kell  idézni,  illetve értesíteni. A kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell. 124. § (1) Ha a terheltek, a tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet 

szükség  esetén  szembesítéssel  lehet  tisztázni.  A  szembesítettek  a  vallomásukat  egymással  élőszóban  közlik; megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel. (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés a kiskorúban 

nem kelt félelmet.  10 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 237.  §  (1)  A  bíróság  tárgyalása  nyilvános.  A  tanács  elnöke  a  tárgyalás  szabályszerű  lefolytatása, 

méltóságának  és  biztonságának  megőrzése  érdekében,  helyszűke  esetén  meghatározhatja  a  hallgatóság létszámát. (2)  A  tárgyaláson  hallgatóként  a  tizennegyedik  életévét  be  nem  töltött  személy  nem  vehet  részt,  a 

tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja.  

8/12

11  224/2009.  (X.  14.)  Korm.  rendelet  a  központi  elektronikus  szolgáltató  rendszer  igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 13.  §  (2)  Korlátozottan  cselekvőképes  személy  ügyfélkapu  nyitására  önállóan  is  jogosult  az  általános 

szabályok szerint. (3) A  korlátozottan  cselekvőképes  személy az általános  szabályok  szerint nyitott ügyfélkapuján  keresztüli 

eljárási jogosultságának vizsgálata az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet feladata.  12 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer­ és gyógyászati segédeszköz­ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól 69. § (1) Az üzletben a gyógyszer a fogyasztók számára közvetlenül hozzáférhető helyen nem helyezhető el, 

kizárólag zárható szekrényben tárolható. (3) Gyógyszer csak 14. életévét betöltött személy számára értékesíthető. 

 13 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 2.  §  (1)  A  háziorvos  személyes  és  folyamatos  orvosi  ellátást  nyújt  az  egészségi  állapot  megőrzése,  a 

betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A háziorvos rendelési időben a betegeket ­ sürgős ellátást igénylő eset kivételével ­ az érkezés igazolt sorrendjében fogadja. A háziorvos legalább a rendelési ideje egy részében, illetve  a  tanácsadás  során  előre  programozható  betegellátás  keretében  előjegyzés  alapján  végzi  a  betegek szűrését, gondozását és ellátását. (3) A házi gyermekorvos az (1) bekezdésben meghatározott ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek 

számára biztosítja. Felkérésre a 14­18. év közötti személyeket is elláthatja.  14  137/2008.  (V.  16.)  Korm.  rendelet  az  idegennyelv­tudást  igazoló  államilag  elismert nyelvvizsgáztatásról  és  a  külföldön  kiállított,  idegennyelv­tudást  igazoló  nyelvvizsga­bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról 3.  §  (1) Nyelvvizsgára minden,  a  jelentkezés  naptári  évében  14.  életévét  betöltött  személy  jelentkezhet. A 

magyar  állampolgárságú  vizsgázó  bármely  akkreditált,  a  vizsgázó  által  választott  idegen  nyelvből,  a  nem magyar  állampolgárságú  vizsgázó  bármely  akkreditált  idegen  nyelvből  és  magyar  nyelvből  jelentkezhet vizsgáztatási  joggal  rendelkező,  akkreditált  vizsgaközpontnál  nyelvvizsgára.  A  jelentkezés  meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára történik. A  jelentkező a vizsgaközpont bármely  ­ a 8. § (3) bekezdése szerint működő ­ vizsgahelyén tehet vizsgát.  15 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési­oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A 

nevelési,  nevelési­oktatási  intézmény  szabad  megválasztásának  joga  alapján  gyermeke  adottságainak, képességeinek,  érdeklődésének,  saját  vallási,  illetve  világnézeti  meggyőződésének,  nemzeti  vagy  etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. (4) A szülő (1)­(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat­, lelkiismeret­ és 

vallásszabadsághoz  való  jogát,  melynek  gyakorlását  ­  a  gyermek  érettségének  megfelelően  ­  a  szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri ­ ha nem cselekvőképtelen ­, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.  16 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési­oktatási intézmények működéséről 8. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai 2.1.  A  középfokú  iskolai  felvételi  kérelmet  a  hivatal  által  elkészített  és  a  hivatal  honlapján  közzétett 

jelentkezési lapon kell benyújtani.  2.5. A kiskorú  jelentkezési  lapját mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám (a továbbiakban 

együtt:  szülő),  továbbá  ­  ha  a  jelentkező  a  tizennegyedik  életévét  betöltötte  és  nem  cselekvőképtelen  ­  a jelentkező  írja  alá.  Nem  kell  a  szülő  aláírása,  ha  a  szülői  felügyeletet  a  bíróság megszüntette,  korlátozta, szüneteltette,  vagy  ha  a  szülői  felügyelet  azért  szünetel, mert  a  szülő  cselekvőképtelen  vagy  korlátozottan cselekvőképes,  illetve  ismeretlen helyen  tartózkodik, vagy  jogai gyakorlásában  ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia.  17 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről 

9/12

19. § (1) Ha a természetes személy címzett a kézbesítés  időpontjában nem  tartózkodik a címben megjelölt 

helyen és ott nem található meghatalmazottja sem, a postai küldemény ­ ha a címzett azt nem zárta ki ­ az ott tartózkodó alábbi személyeknek (helyettes átvevő) is kézbesíthető: a) a címzett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §­ának b) pontja) vagy élettársa, b) a címzett bérbeadója vagy szállásadója, ha az természetes személy. 

18  243/2003.  (XII.  17.)  Korm.  rendeleta  Nemzeti  alaptanterv  kiadásáról,  bevezetéséről  és alkalmazásáról 4.  §  (2)  A  szabadon  választott  tanórai  foglalkozást  az  értékelés  és  minősítés,  a  mulasztás,  továbbá  a 

magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak  írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 9.  §  (1)  Az  iskola  igazgatója  minden  év  április  15­éig  elkészíti  és  közzéteszi  a  tájékoztatót  azokról  a 

tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről  is.  A  tájékoztatónak  tartalmaznia  kell,  hogy  a  tantárgyat  előreláthatóan melyik  pedagógus  fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat  véleményét. Ha az  iskolában  nemzeti­etnikai  kisebbségi  iskolai nevelés  és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi kisebbségi önkormányzat véleményét is. (4) Kiskorú  tanuló  esetén a  tantárgyválasztás  jogát a  szülő  gyakorolja. A  szülő  ezt a  jogát attól az  évtől 

kezdődően,  amelyben  gyermeke  a  tizennegyedik  életévét  eléri  ­  ha  a  gyermek  nem  cselekvőképtelen  ­, gyermekével közösen gyakorolhatja.  19  35/2000.  (XI.  30.)  BM  rendelet  a  közúti  közlekedési  igazgatási  feladatokról,  a  közúti  közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 1.  számú  melléklet  a  35/2000.  (XI.  30.)  BM  rendelethez  ­  Nemzetközi  kategóriák:    „M”  kategória:  (1) segédmotoros kerékpár (2) állati erővel vont jármű hajtására (3) kerti traktor (16. életév betöltése után) 3.  számú  melléklet  a  35/2000.  (XI.  30.)  BM  rendelethez  ­  Járművezetésre  jogosító  okmányok  kiadásának életkori és jártassági feltételei ­ I. Életkori feltételek: 1. 14. életév az „M” kategóriába tartozó jármű vezetésére. 24/2005.  (IV.  21.)  GKM  rendelet  a  közúti  járművezetők  és  a  közúti  közlekedési  szakemberek 

képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól 11. § (1) Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki b) a külön jogszabályban a vezetői engedély kiadásának feltételéül előírt életkort betöltötte; „M” kategóriás 

járműkezelési vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, forgalmi vizsgára azonban csak a 14. életév betöltése után bocsátható  

20 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet a vízi közlekedés rendjéről 6.35 cikk ­ Vízisízés és hasonló tevékenység 3. A vontató hajón a vezetőt egy olyan személynek kell kísérnie, akit a vontatókötél kezelésével és a vízisíelő 

figyelemmel kísérésével bíztak meg, és aki ennek a feladatnak az ellátására képes. 1.02 cikk ­ A vízi jármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy 1.  Csónakot,  nyilvántartásba  vételre  nem  kötelezett  vízi  sporteszközt  és  gépi,  illetve  vitorlahajtás  nélküli 

kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik ­ a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel ­ az vezethet, aki a) a 14. ­ gépi hajtású vízi jármű esetén 17. ­ életévét betöltötte b) úszni tud, c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. 4.  Az  I.  rész  6.35  cikk  3.  bekezdésében meghatározott  kísérő  csak  a  hajóvezető  által  kijelölt,  14.  életévét 

betöltött  személy  lehet,  aki  köteles  a  vontatott  személyt  folyamatosan  figyelni,  a  felmerülő  veszélyekre figyelmeztetni és számára a hajóvezető utasításait továbbítani.  21  2008.  évi  XXI.  törvény  a  humángenetikai  adatok  védelméről,  a  humángenetikai  vizsgálatok  és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól 3. § (1) E törvény alkalmazásában b)  genetikai minta: minden,  e  törvény  szerinti  humángenetikai  vizsgálat,  illetve  humángenetikai  kutatás 

céljából levett, vagy e törvény keretei között e célra egyébként felhasználni kívánt, emberből származó biológiai anyagminta (szövet­, sejt­, testnedvminta, transzformált sejtvonal vagy sejtekből kivont DNS, RNS); 

10/12

8.  §  (1) A  genetikai mintavétel  előtt  ­  függetlenül  a  genetikai adat  kezelésének  céljától  ­  a  rendelkezésre 

jogosult részletes tájékoztatáson alapuló, írásban rögzített beleegyezése szükséges. (2)  A  korlátozottan  cselekvőképes  személy  törvényes  képviselője  beleegyezésével  vagy  utólagos 

jóváhagyásával tehet az (1) bekezdés szerinti beleegyező nyilatkozatot.   22 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 10. § (1) Házasságot nagykorú férfi és nő köthet. (2) Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. (3)  A  gyámhatóság  a  házasságkötésre  indokolt  esetben  és  csak  akkor  adhat  engedélyt,  ha  a  házasuló  a 

tizenhatodik életévét betöltötte. (4)  Az  engedély  megadásáról  vagy  megtagadásáról  a  gyámhatóság  a  szülő  (törvényes  képviselő) 

meghallgatása után határoz. (5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a (3) bekezdésben 

megjelölt életkor elérése előtt kötött.  23 6/2006. (V. 17.) IHM rendelet a rádióamatőr szolgálatról 2. § (1) Rádióamatőr az, aki megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. (2)  A  rádióamatőr  tevékenység  az  amatőrszolgálatban  személyes  érdeklődésből,  anyagi  érdek  nélkül, 

önképzésre, műszaki  fejlődésre  és  a  szakmai  információcserére  irányuló  részvétel  rádióamatőr  állomás  (a továbbiakban: amatőrállomás) üzemeltetése vagy amatőrállomáson való rádióforgalmazás  (a  továbbiakban: forgalmazás) révén. 9. § (1) Az amatőr engedély kiadására irányuló eljárást a hatóság kérelemre folytatja le. (7)  Korlátozottan  cselekvőképes  személy  kérelméhez  csatolni  kell  a  törvényes  képviselő  írásbeli 

hozzájárulását.  24 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 201. § A  fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi  szolgáltatás  igénybevételére 

felhívó  reklámot  hitelintézet  mint  reklámozó  esetében  legalább  két  országos  napilapban,  szövetkezeti hitelintézet mint  reklámozó  esetében  pedig  legalább  egy  napilapban  és  egy  országos  napilapban  közzé  kell tenni.  25 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról 6. § (1) Lakás­előtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakástakarékpénztárral: a)  természetes  személy  saját nevében,  saját maga  javára vagy  teljesen,  illetve korlátozottan cselekvőképes 

természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt természetes személy kedvezményezett javára,  26 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 71. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. 72. § (1) Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. (2)  Korlátozottan  cselekvőképes  személy  törvényes  képviselőjének  hozzájárulása  nélkül  is  létesíthet 

munkaviszonyt. (3) A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. (4)  Munkaviszonyt  létesíthet  ­  az  (1)  bekezdéstől  eltérően  ­  a  tizenötödik  életévét  betöltött,  általános 

iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében  tanulmányokat  folytató  tanuló az iskolai szünet alatt. (5)  A  tizenhat  éven  aluli  fiatal  munkavállaló  munkaviszony  létesítéséhez  törvényes  képviselőjének 

hozzájárulása is szükséges. (6) Az (1)­(5) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. (7)  A  tanköteles  fiatal  munkavállaló  a  gyámhatóság  engedélye  alapján,  a  külön  jogszabályban 

meghatározott művészeti,  sport­, modell­  vagy  hirdetési  tevékenység  keretében  az  (1)  és  a  (4)  bekezdésben meghatározott feltételektől eltérően is foglalkoztatható.  27 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 80. § (1) Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, 

nem a szülők kezelik, hanem ő maga szabadon rendelkezik vele. 

11/12

28 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 3. §  (2) Nem lehet egyéni vállalkozó: a) aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, 

29 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 5.  §  (1) A  tizennyolcadik  életévét  be  nem  töltött  személy,  illetve  a  korlátozottan  cselekvőképes  nagykorú 

személy  olyan  közérdekű  önkéntes  tevékenységet  folytathat,  amely  megfelel  életkorának,  testi,  értelmi  és erkölcsi  fejlettségének,  illetve  képességeinek,  valamint  amely  nem  veszélyezteti  egészségét,  fejlődését  és tankötelezettségének teljesítését. 6.  §  (1)  A  közérdekű  önkéntes  tevékenység  önkéntes  jogviszony  keretében  végezhető,  amely  a  fogadó 

szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre.  (3)  Korlátozottan  cselekvőképes  személy  önkéntes  szerződést  csak  a  törvényes  képviselő  beleegyezésével 

köthet. 7. § (1) Az önkéntes szerződés megszűnik (3) A  korlátozottan  cselekvőképes  önkéntes  az  önkéntes  szerződést  a  törvényes  képviselője  hozzájárulása 

nélkül is felmondhatja. (4) A  tizenhatodik  életévét  be  nem  töltött  önkéntes  és  a  korlátozottan  cselekvőképes  nagykorú  önkéntes, 

illetve  törvényes  képviselője  azonnali  hatályú  felmondáshoz  való  joga  az  önkéntes  szerződésben  nem korlátozható.  30 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről 34. § (1) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki: … (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett 

tizennegyedik életévét betöltött kiskorú nevében  törvényes képviselője kérheti a  tagfelvételt. A  tizennegyedik életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja lakásszövetkezetnek.  31 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 10. § (1) Szövetkezetet ­ ha törvény eltérően nem rendelkezik ­ legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének 

kötelezettségével alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. (6) Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki b)  14.  életévét  betöltötte  és  a  nyilatkozata  érvényességéhez  rendelkezésre  áll  a  törvényes  képviselőjének 

hozzájáruló nyilatkozata.  32  1999.  évi  XLII.  törvény  a  nemdohányzók  védelméről  és  a  dohánytermékek  fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével  ­ a (3) bekezdésben  foglalt eltéréssel  ­ nem szabad 

dohányozni 3.  §  (3)  Egészségvédelmi  bírság  csak  azon  természetes  személy  ellen  szabható  ki,  aki  a  cselekmény 

elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik. (13) A közoktatási intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat ­ a tanulói jogviszonyból 

származó  kötelezettség  teljesítése  vagy  az  azzal  összefüggő  bármely  tevékenység  során  a  közoktatási intézmény,  vagy  annak  feladatkörében működő más  intézmény  területén  ­ megsértő,  14.  életévét  betöltött tanulójával szemben a 3. §  (1) bekezdése szerinti személy kezdeményezi a külön  jogszabály szerinti  fegyelmi eljárás lefolytatását.  33 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 3.1.12.  Fakitermelésben  kézi  eszközökkel  vagy  többcélú  gépekkel  a  18.  életévüket  betöltött  dolgozók 

foglalkoztathatók. A  18.  életévnél  fiatalabb  és  14.  életévnél  idősebb  tanulók  kézi  eszközökkel  vagy  többcélú gépekkel szervezett oktatás keretében és állandó szakmai felügyelet mellett hetente legfeljebb négyszer egyórás időtartamban foglalkoztathatók.   34 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 

12/12

73. § (2) Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad 

vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad  társasvadászata során a hajtóknak és az őket  irányító mozgó  vadászoknak  a  természeti  környezet  jellegétől  eltérő,  feltűnő  színű  mellényt,  a  vadászat  többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása  a  vadászatra  jogosult  kötelessége.  Apróvad  vadászaton  töltögető  feladatra  csak  hatályos vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet alkalmazni.  35 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet a betegszállításról 5. § (2) Fekvőbeteg­szállító kocsival az a beteg szállítható, c) aki a 14. életévét betöltötte, illetve 14 éven aluli a szülő (gondozó) kíséretével. 

 36 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. (5) A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának 

megfelelő tájékoztatáshoz. 16.  §.  (5)  Az  egészségügyi  ellátással  kapcsolatos  döntésekben  a  cselekvőképtelen,  illetve  korlátozottan 

cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja.  37 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról PB­gáz cseretelep: az a hely, ahol a  forgalomba hozó a PB­gáznak a  fogyasztók részére palackban  történő 

kiszolgálásával és ehhez kapcsolódóan a szükséges palackok átmeneti tárolásával foglalkozik. 6.6. Nem  szolgáltatható ki gázpalack olyan  személynek, aki a biztonsági követelmények betartását  fizikai, 

szellemi képesség hiányában biztosítani nem tudná, valamint, aki 14. életévét nem töltötte be.  38 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. (4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a 

gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.  39 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 74. § A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az 

elhelyezés megváltoztatásával  kapcsolatos  eljárása  során  ­  elháríthatatlan  akadály  esetét  kivéve  ­ mindkét szülőt meg  kell  hallgatnia.  Indokolt  esetben,  így  akkor  is,  ha  azt  a  gyermek maga  kéri,  közvetlenül  vagy szakértő  útján  meg  kell  hallgatni  a  gyermeket  is.  Ha  a  gyermek  a  tizennegyedik  életévét  betöltötte,  az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti.  A  bíróság  a  gyermeknek  az  elhelyezésével  kapcsolatos  álláspontjáról  a  szülők  erre  vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.  ______________________________________________________________________________________________________

Az születésnapi versikét találta: [Logó: www.google.com/logos] 

A jogszabályokat  a Complex Jogtár segített megkeresni 

[www.complex.hu]