egészség-,tűz-,környezet-és munkavédelem,biztonságtechnikatkonvertált... ·...

Egészség-, tűz-, környezet- ésmunkavédelem, biztonságtechnika

Dr. Biroszné Móritz Zsuzsanna

XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at http://www.renderx.com/

http://www.renderx.com/

http://www.renderx.com/reference.html

http://www.renderx.com/tools/


Egészség-, tűz-, környezet- és munkavédelem, biztonságtechnikaDr. Biroszné Móritz Zsuzsanna

KÉSZÜLT A TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0096 TÉMÁJÚ, FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK FEJLESZTÉSEAZ NYME TTK-N PROJEKT KERETÉBENSzerzői jog © 2012 Nyugat-magyarországi Egyetem






TartalomElőszó .......................................................................................................................... v1. A munkavédelem ........................................................................................................ 1

1.1. A munkavédelem területei ................................................................................. 11.2. A munkavédelem jogi szabályozási rendszere ........................................................ 2

2. Munkahelyi egészségvédelem ....................................................................................... 42.1. Munkahelyi kockázatelemzés, kockázatértékelés ................................................... 52.2. Munkapszichológia .......................................................................................... 92.3. Ergonómia és az emberi tényezők, az ergonómia szerepe a munkavédelemben ........... 12

2.3.1. Az ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének célja és területei .................. 132.3.2. A testhelyzetek tervezésének alapelvei ..................................................... 13

2.4. Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések .................................................. 133. Munkahelyek létesítése .............................................................................................. 15

3.1. A munkavégzés személyi és tárgyi feltételei ........................................................ 153.2. A fizikai környezetre vonatkozó előírások. .......................................................... 18

3.2.1. Az emberi látás jellegzetességei .............................................................. 183.2.2. A megvilágítás .................................................................................... 183.2.3. Színdinamika ...................................................................................... 193.2.4. Az akusztikai környezet jellemzői .......................................................... 203.2.5. A rezgések .......................................................................................... 21

4. Villamos berendezések biztonságtechnikája .................................................................... 234.1. A villamos berendezések biztonságos létesítése .................................................... 244.2. Az érintésvédelem .......................................................................................... 26

4.2.1. Érintésvédelmi osztályok ....................................................................... 274.2.2. Érintésvédelmi módok .......................................................................... 274.2.3. Az érintésvédelem ellenőrzése ................................................................ 29

4.3. Villamos berendezések üzemeltetése .................................................................. 304.4. Villámvédelem ............................................................................................... 30

5. A gépek biztonságtechnikája ....................................................................................... 315.1. A biztonságos munkavégzés és gépek üzemeltetésének feltételei ............................. 315.2. Kollektív védelem .......................................................................................... 335.3. Egyéni védőeszköz ......................................................................................... 345.4. Anyagtárolás, szállítás, mozgatás ....................................................................... 35

5.4.1. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás .................................................. 355.4.2. A teher emelése, szállítása és letétele ....................................................... 365.4.3. Egyszerűbb segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatás ............................. 375.4.4. A gépi anyagmozgatás főbb berendezései ................................................. 37

6. Tűzvédelem ............................................................................................................. 396.1. Égéselméleti alapfogalmak ............................................................................... 39

6.1.1. Szilárd anyagok égése ........................................................................... 396.1.2. Folyadékok égése ................................................................................. 406.1.3. Gázok égése ........................................................................................ 406.1.4. Öngyulladások .................................................................................... 40

6.2. Tűzvédelmi osztályok és osztályba sorolás .......................................................... 416.2.1. Fokozottan tűz és robbanás veszélyes – jelzése: A ...................................... 416.2.2. Tűz és robbanás veszélyes – jelzése B ...................................................... 416.2.3. Tűzveszélyes – jelzése: C ...................................................................... 416.2.4. Mérsékelten tűzveszélyes – jelzése: D ...................................................... 426.2.5. Nem tűzveszélyes – jelzése: E ................................................................ 42

6.3. Tűzoltás alapelvei ........................................................................................... 426.3.1. Fizikai hatáson alapuló tűzoltás ............................................................... 436.3.2. Fizikai-kémiai hatásokon alapuló tűzoltás ................................................. 43

6.4. Tűzoltó anyagok ............................................................................................. 436.4.1. Folyadék halmazállapotú tűzoltó anyagok ................................................. 436.4.2. Gázhalmazállapotú tűzoltó anyagok ......................................................... 446.4.3. Szilárd halmazállapotú tűzoltó anyagok .................................................... 45

iii






6.4.4. Tűzoltó habok ..................................................................................... 456.4.5. Tűzérzékelők ...................................................................................... 45

6.5. Tűzoltó készülékek ......................................................................................... 456.6. Tűzriadó terv ................................................................................................. 46

7. Környezetvédelem .................................................................................................... 487.1. A környezetvédelem intézményrendszere ............................................................ 487.2. A hulladékok ................................................................................................ 49

7.2.1. Hulladékok csoportosítása ..................................................................... 507.2.2. Hulladékgazdálkodás ............................................................................ 507.2.3. Hulladékkezelési tevékenységek ............................................................. 51

8. Elsősegélynyújtás ...................................................................................................... 558.1. A sebek fajtái ................................................................................................. 558.2. A vérzések típusai és ellátásuk .......................................................................... 568.3. Csont és izületi sérülések és ellátásuk ................................................................. 588.4. Az égés és ellátása .......................................................................................... 588.5. A fagyás és ellátása ......................................................................................... 598.6. Az áramütés .................................................................................................. 608.7. Különféle mérgezések és ellátásuk ..................................................................... 60

8.7.1. Mérgezések ........................................................................................ 618.8. Gyakoribb rosszullétek és elsősegélyük .............................................................. 63

8.8.1. Az ájulás (collapsus) ............................................................................. 638.8.2. Az epilepsziás görcsroham ..................................................................... 648.8.3. Szív eredetű mellkasi fájdalom ............................................................... 64

8.9. Fektetési módok ............................................................................................. 659. Munkavédelmi oktatás ............................................................................................... 66

9.1. A munkavédelmi oktatás célja ........................................................................... 669.2. A munkavédelmi oktatás formái ........................................................................ 67

Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 69

iv

Egészség-, tűz-, környezet- ésmunkavédelem, biztonságtechnika






ElőszóA jegyzet a modul rendszerű felsőfokú szakképzés rendszeréhez igazodik, tematikájában, terjedelmébenés korlátaiban egyaránt. Az alaposabb elmélyülést esetenként a jegyzetben hivatkozásokkéntmegjelenített, többségében jogi anyagok segítik. Ez azért is fontos, mert e jegyzet témáját tekintvelényegesek a vonatkozó hatályos jogszabályok. Napjainkra jellemző, hogy a jogszabályok folyamatosanváltoznak, módosításra kerülnek, hatályon kívül helyeznek rendelkezéseket, így fontos, hogy aktuálisállapotukban tudjuk megismerni azokat.

v






1. fejezet - A munkavédelemA Munkavédelmi Törvény hatályba lépése előtt a munkavédelmi jogi szabályozás a munkavédelemfogalmát nem definiálta. 1978-tól a törvény hatálybalépéséig az 1084/78. MSZ KGST szabvány akövetkező fogalom-meghatározást adta: „Munkavédelem: törvénykezési szociális, gazdasági, szervezési,műszaki, egészségügyi előírások rendszere, melynek célja a biztonságos munkavégzés feltételeinekmegteremtése, a dolgozók egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során.”

A munkavédelem hivatalos megfogalmazás szerint (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV] (továbbiakbanMvt), 5/1993. (XII.26.)MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinekvégrehajtásáról. [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300005.MUM]):

„A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményekösszessége, amelyet törvényességi, szervezési, intézményi előírások rendszere támogat.

A munkavédelem célja a szervezetten munkák végzők egészségének, munkavégző képességénekmegóvása és a munkakörülmények humanizálása.”

1.1. A munkavédelem területeiA Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van az egészséget nem veszélyeztető ésbiztonságos munkafeltételekhez. A biztonság és az egészség együttes kezelése a munkavédelem kétnagy területére utal, a munkabiztonságra és a munkaegészségügyre

Amunkabiztonság amunkakörülmények és amunkavégzés szabályait határozzameg és ezek betartásátellenőrzi. Feladata a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgálása, intézkedések, hogya baleset ne ismétlődhessen meg. A munkaeszközzel, géppel, berendezéssel foglalkozik. Amunkabiztonságot szokták a munkavédelem „műszaki lábának” is tekinteni. A munkavédelmi törvénybizonyos feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősít, amely tevékenységet kizárólagmegfelelő végzettségű munkabiztonsági szakember láthat el.

Amunkaegészségügy a munkát végző emberrel, az őt érő hatásokkal foglakozik.

A biztonság és az egészség szempontjából rendkívül fontos az ember. Tevékenységét az ember-gép-környezet rendszerben kell vizsgálni. Emiatt a munkavédelemmel együtt célszerű tárgyalni – bár önállótörvényileg szabályozott területek – a környezetvédelmet és a tűzvédelmet is.

A biztonságtechnika a műszaki és a természettudományoknak a balesetek és már hirtelen fellépőegészségkárosodások megelőzésére létrejövő követelmény-, eszköz- és intézményrendszer, amelylehet általános vagy szakterületi (pl. anyagmozgatás, villamosság biztonságtechnikája)

A munkaegészségügy fő feladata a foglalkozásból (munkavégzésből) eredő egészségkárosodások,betegségek megelőzése, közreműködés az egészséges munkakörnyezet kialakításában. Ezen belül adolgozók általános és speciális gyógyító – megelőző ellátása, a munkavégzéssel, a munkahelyekkelkapcsolatos köz- és munkaegészségügyi követelmények megvalósításának elősegítése, valamint azesetlegesen szükségeses szükségessé váló rehabilitáció megvalósítása. A munka-környezetvédelemfeladata az optimális munkakörnyezet kialakítása annak érdekében, hogy a dolgozók testi, lelki ésszociális jó közérzetemegvalósítható legyen. Amunkakörnyezet továbbá nem csak a dolgozót körülvevőfizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat,továbbá a munkamódszert, a munka szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkárólvan szó. Mindezek kapcsolatban vannak magával az emberrel: a képességeivel, a lehetőségeivel és akorlátaival (ezt nevezzük ergonómiának)

A munkavédelmi törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogyaz milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

1


http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV


http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300005.MUM








A törvény meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is(járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).

Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási tevékenységek),illetve a rendvédelmi szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katasztrófavédelemszerveinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban, a Nemzeti Adó- ésVámhivatalnál szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre a feladatkörében érintett miniszteráltal kiadott külön jogszabály a munkavédelmi törvény figyelembevételével kivételesen indokoltesetben eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.

A munkavédelmi törvényben foglaltak a magyarországi - ideértve a vámszabadterületen történő -munkavégzésre vonatkoznak, kivéve, ha törvény, nemzetközi szerződés, ez utóbbi hiányában anemzetközi magánjog szabálya másként rendeli.

A munkavédelem alapvető szabályait a munkavédelmi törvény, valamint a foglalkoztatáspolitikáértfelelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekrevonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok tartalmazzák.Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabályfigyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvűnemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben -annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalábbegyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

1.2. A munkavédelem jogi szabályozásirendszere

A munkavédelmi törvény célja, hogy „szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságosmunkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének,munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzveezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket”.

Az alapelvek

Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározzaaz egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási ésellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, amunkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulásátidőszakonként felülvizsgálja.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása - amunkavállalók ez irányú felelősségével összhangban - a munkáltató kötelessége.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságosmunkavégzés követelményei megvalósításánakmódját- a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg azegészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés rá vonatkozó szabályait.

Mvt. törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést is, valamint a munkavállalókmunkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit,nem érintve amunkavállalói érdekképviseleteknekmás jogszabályban szabályozott, munkavédelemmelkapcsolatos jogait.

A "miniszteri rendeletek szintje" két részre oszlik:

– a funkcionális;– ágazati miniszteri jogszabályok területére.

2

A munkavédelem






Az eddigiek az intézmény szempontjából külső szabályozást jelentettek. A Szervezeti és MűködésiSzabályzat, a Munkavédelmi Szabályzat, a munkaköri leírások, a technológiai dokumentumok viszonta belső szabályozást alkotják.

A szabályozás alapelve: a jogszabály ne tartalmazzonmindenre kiterjedő részletesműszaki normatívákat.A műszaki oldal "rendezésére" jött létre a szabályozás másik két párhuzamos ága. Az egyik ág atörvényszintről indul: a munkavédelmet is érintő törvényekből (pl. a bányászatról szóló 1960. évi III.tv.; a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. tv.; Kazánbiztonsági Szabályzat stb.) kiindulva alkot az egészgazdaságra kötelező érvényű biztonsági szabályozásokat A másik vonal a kötelező, valamint ajánlottszabványok összessége.

1. ábra A munkavédelem szabályozása

3

A munkavédelem






2. fejezet - Munkahelyiegészségvédelem

„A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amelynek károsítókockázata 1-3 nagyságrenddel magasabb más környezetekénél. A kockázatokkülönféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektől kezdve a veszélyesanyagokon át egészen a munkakörnyezet lelki és szociális tényezőiig, ide értve arossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahelyemberi tényezőit is.”

—/Munkavédelem Országos Programja/[www.emegy.hu/uploads/download/8731583194293063f0d083.doc]

Az egészséget sokan a „nem betegség” állapotával azonosítják. AWHO (1946) megfogalmazása szerintaz egészség nemcsak a betegség, illetve a fogyatékosságok hiánya, hanem a teljes testi, lelki, és szociálisjólét állapota. Az egészség szempontjából a munkahelyeknek kiemelt szerepe van.

A munkaegészségügy két fő területből áll:

– foglalkozás-egészségügy– munkahigéne

A z 1 9 9 7 . C L I V . T ö r v é n y a z e g é s z s é g ü g y r ő l[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV] 5. cím alatt az alábbiak kerültekrögzítésre:

„53. § A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során

a) a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése,értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiéne), valamint

b) a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőlegigénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségialkalmasságánakmegállapítása, ellenőrzése és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy)révén a munkát végző személy egészségének megóvása.”

Ezen alapfeladatának való megfelelés érdekében összetett tevékenységrendszerben végzi munkáját.

A foglalkozás-egészségügyi orvos egy olyan orvos, akinek a legfőbb feladata, hogy ne legyenegészségromlás, egészségkárosodás. A megelőzés a feladata. A foglalkozás-egészségügyi orvosegészségügyi szakember, hiszen működésének célja, hogy egészséges emberek egészségét amunkavégzés során hatékony közreműködésével tartósan fenn lehessen tartani (ellentétben a„betegségügyben” alkalmazott orvosokkal, akik akkor találkoznak a pácienssel, ha mármegbetegedett.),ezzel széleskörű népegészségügyi stratégiák kivitelezésének lehetnének altív szereplői.

A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai sokrétűek. Az 1997. évi CLIV Törvény az egészségügyről[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV]maghatározza a foglalkozás-egészségügyfeladatát.

„55. § A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy

a) a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezőkemberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;

b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;

c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;

4


www.emegy.hu/uploads/download/8731583194293063f0d083.doc

www.emegy.hu/uploads/download/8731583194293063f0d083.doc









d) amunkavállaló orvosi vizsgálatávalmegállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse amunkavállalóadott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóságfeltételeit;

e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatokgyakoriságát;

f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbámeghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;

g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak,az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során;

h) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze,illetőlegabban részt vegyen”

A munkahigiéne feladatát az 1997. CLIV. Törvény az egészségügyről[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV] 54. §-a rögzíti.

„54. § A munkahigiéne feladata, hogy

a) kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés határértékeket;

b) kidolgozza, alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának módszereit, amunkakörnyezeti monitorozás rendszerét;

c) a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési szakaszában megállapítsa a várhatóegészségkárosító kockázatokat;

d) a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretébenmeghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze;

e) a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetésétkövetően határozza meg;

f) kidolgozza a megelőzés stratégiáját;

g) szolgálatai útján hatósági felügyeletet lásson el a munkahigiéne céljának megvalósítása érdekében”

A munkavédelem hatásosságának eredményeként kell nap-mint nap megvalósulnia a biztonságnak,tehát az elfogadhatatlan kockázatoktól való mentességnek. Ez alapozza meg a balesetektől, azegészségkárosodásoktól, egészségromlástól való munkahelyi menteséget. A munkavégzés közben amunkavállaló egészsége nem szenvedhet el nem kívánt változásokat a munkavégzéssel összefüggésben.

A munkavédelem lényegében annak a „tudománya”, hogyan lehet egy vállalkozás működése soránjelenlévő veszélyek számbavételével, megismerésével, értékelésével, ezek ismeretébe „működésbelépésük”megakadályozásával a munkavállalók, a munkahelyenmegfordulók egészségét és biztonságátgarantálni.

2.1. Munkahelyi kockázatelemzés,kockázatértékelés

AzMvt. 87. § 1/F. pontja az európai terminológiával összhangban határozza meg a kockázat fogalmát:

„Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságánakegyüttes hatása”

A fogalomból kitűnik, hogy a kockázat a veszélyforrás jelenlétéhez, pontosabban a veszélyforrásjelenlétével kiváltott veszélyhelyzethez kötődik. Az Mvt. 13. pontja szerint a veszélyforrás a

5

Munkahelyi egészségvédelem








munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkátvégző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Aveszélyforrások lehetnek fizikai veszélyforrások (pl. mozgó géprészek, csúszós felületek, szerkezetiinstabilitás, felületi hőmérséklet, szintkülönbség, zaj, rezgés, világítás, sugárzások, porok stb.), veszélyesanyagok, biológiai veszélyforrások, fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. A veszélyforrás„működése” váltja ki a személyi sérülést vagy az egészségkárosodást, amelynek bekövetkezésivalószínűsége és súlyossága jelenti a kockázatot.

A kockázatértékelési folyamattal kapcsolatosan határozza meg a Mvt. 87. § 2/A pontja a megelőzésfogalmát:

„Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármelyfázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.”

A megelőzés lényege tehát a munkáltató intézkedése a munkával összefüggő kockázatok megelőzésevagy csökkentése érdekében.

A kockázatértékelés célja a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben amunkavállalók sérülésénekvagy egészségkárosodásánakmegelőzése, ami amunkáltató legfontosabbmunkavédelmi kötelezettsége

A Mvt. 54. § (8) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel a kockázatértékelés egy olyan folyamatnaktekinthető, amelynek során a munkáltató felméri és értékeli azokat a kockázatokat, amelyek amunkavégzés során vagy azzal összefüggésben felléphetnek és amunkavállalók egészségét károsíthatjákvagy sérülést okozhatnak, majd pedig meghatározza és bevezeti azokat a megelőző intézkedéseket,amelyek a kockázatok elkerüléséhez, illetve elfogadható kockázati szintre mérséklésükhöz szükséges.

A kockázatértékelés folyamatának lényeges elemei a következők:

– A kockázatértékelésbe bevont terület meghatározása és a kockázatértékelés határainak kijelölése– Információgyűjtés– A veszélyek azonosítása– A veszélyeztetettek azonosítása– A feltárt kockázatok mennyiségi és minőségi értékelése– A kockázatokmegszüntetésével, csökkentésével kapcsolatos intézkedésekmeghozatala és bevezetése– A kockázatértékelés hatékonyságának ellenőrzése és felülvizsgálata.

A Mvt. nevesíti azokat a tényezőket, amelyekre a kockázatértékelés során kiemelt figyelmet kellfordítani. Amunkaeszközök biztonságossága elsősorban a gyártóhoz kötődik (működési elv, alkalmazottanyagok, kialakítás), de a használat, illetve működtetés (gépeknél, berendezéseknél) során máskockázatok is kialakulnak (pl. a gép telepítéséből, mozgásából adódóan), amelyek kezelése már azüzemeltető munkáltató illetékességébe tartozik. A veszélyes anyagok és készítmények súlyosegészségkárosodást okozhatnak, ezért előállításukra és használatukra kiemelt figyelmet kell fordítani,amit a jogalkotás is fémjelez: a veszélyes anyagok és készítmények gyártóira és forgalmazóira vonatkozórendelkezéseket a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000025.TV] és a végrehajtási rendelete(44/2000.(XII.27.) EüM rendelet [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000044.EUM]),a munkáltatók kötelezettségeit pedig számos rendelet (általános jelleggel a 25/2000.(IX.30.) EüMrendelet [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000025.EUM]) tartalmazzák. Amunkavállalókat érő terhelések (pl. zaj, rezgés, sugárzás) ugyancsak súlyos egészségkárosodástokozhatnak, amelyek a fizikai jellegű sérülésektől eltérően csak viszonylag hosszú idő eltelte utánmutatkoznak meg. A munkahelyek biztonságos kialakítása a munkáltató feladata (a járművek,vezetőhellyel ellátott munkaeszközök kivételével, amelyek a gyártó illetékességébe tartoznak); amunkahelyek nem megfelelő kialakítása közvetlen veszélyeztetéssel járhat (pl. szintkülönbségeknélleesés, elesés), de a helytelen kialakítás, az ergonómiai elvek mellőzése közvetett módon is indukálhatkáros hatást, pl. kifáradás, figyelemcsökkenés kiváltotta téves cselekedetet, ami súlyos balesethez isvezethet.

6



http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000025.TV

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000025.TV

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000044.EUM









A munkáltató a kockázatértékelést, kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását –eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokoltesetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni (2011. évi CXCI. törvény 175.§ (1) bekezdés értelmében)

A Mvt. 54. (2) bekezdése a kockázatértékelés elvégzését munkabiztonsági és munkaegészségügyiszaktevékenységnek minősíti, tehát azt csak munkavédelmi (közép- vagy felsőfokú, a bányászatterületén bányászati) és munkaegészségügyi (foglalkozás-orvostan, közegészségtan-járványtan,megelőző orvostan és népegészségtan) szakképesítéssel rendelkező személyek együttműködvekészíthetik el. A tevékenység elvégzésére jogosult személy lehet a munkáltató által foglalkoztatottszemély, vagy a munkavédelmi feladatok elvégzésére szerződött külső személy (vállalkozó), illetve amunkáltató saját foglalkozás-egészségügyi szolgálata, vagy szerződött szolgáltató.

A tevékenység szaktevékenységnek minősítése azonban nem érinti a munkáltatói felelősséget: amunkáltató a felelős a kockázatértékelés elvégzéséért az előírt időben, illetve alkalommal továbbáfelelős a kockázatértékelés szakmai megfelelőségért és a törvényben előírt módon történődokumentálásáért is.

A kockázatértékelés szakszerű és alapos elvégzése számos esetben nemcsakmunkavédelmi ismereteket,hanem speciális szakismereteket igényel, ezért indokolt lehet a termelésben, szolgáltatásban dolgozó,a szükséges műszaki ismeretekkel, gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező szakemberek, a vizsgáltterületen dolgozók és adott esetben külső szakértők bevonása is a tevékenységbe.

A kockázatértékelést végző személyeknek a feladat alapos, szakszerű elvégzéséhez információval kellrendelkezniük

– az értékelés alá vont terület műszaki és technológiai jellemzőiről: pontos ismeretek szükségesek amunkaeszközök és részegységeik működéséről, a technológia lefolyásáról és az ott használtberendezésekről, a kritikus technológiai paraméterekről,

– a felhasznált anyagok tulajdonságairól (pl. tűzveszélyes, mérgező stb.)– a munkafolyamat elvégzésének szervezéséről,– az értékelés alá vont területtel kapcsolatba hozható ergonómiai ismeretekről,– a lehetséges veszélyekről, azok kialakulásáról és hatásukról,– a jó szakmai gyakorlatról, mások üzemeltetési tapasztalatairól (eredendően új technológiánál eznem jön számításba),

– a szakterület műszaki színvonaláról (a technika állásáról),– a vizsgálandó területre vonatkozó jogszabályi, szabvány és munkáltatói előírásokról.

Az információgyűjtés után a kockázatértékelés következő lépése a veszélyek meghatározása. A cél az,hogy valamennyi veszély, ami a vizsgálat tárgyánál ésszerűen felléphet, feltárásra kerüljön.

A veszélyek a következők szerint csoportosíthatók:

a. A munkaeszközök kialakításával kapcsolatos veszélyek,

b. A munkahely kialakításával, felszerelésével kapcsolatos veszélyek (a munkahely elrendezéséből,méreteiből, elhelyezéséből adódó veszélyek; a szintkülönbségből, a padozat állapotából származóveszélyek; stb.),

c. A munkafolyamattal kapcsolatos veszélyek (a kézi és gépi anyagmozgatás, a zárt terekben végzettmunka, a magasban végzett munka, stb.),

d. A munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyek (zaj, rezgés, sugárzás, világítás, légszennyezés,hőmérséklet, elektromágneses tér, légnyomás, járművel mozgása stb.),

e. Villamos veszélyek, sztatikus elektromosság okozta veszély,

f. Veszélyes anyagok használatával kapcsolatos veszélyek (tűz, robbanás, egészségi ártalmak)

g. Biológiai veszélyek (mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok stb.),

7







h. Munkával kapcsolatba hozható veszélyek (nehéz fizikai munka, nagy figyelmet igénylő munka,monoton munka, éjszakai munka, többműszakos munka, egyedül végzett munka stb.),

i. Személyi alkalmassággal kapcsolatba hozható veszélyek (ismeret hiánya, gyakorlat hiánya, egészségialkalmasság hiánya, sérülékeny csoportba tartozó személyek munkavégzése),

j. Eljárási hiányosságból adódó veszélyek (ellenőrzés mellőzése, a mentés gyakoroltatásánakelmulasztása, a kivizsgálás elmulasztása stb.),

k. Irányítási hiányossággal kapcsolatba hozható veszélyek (munkavédelmi szakember hiánya,foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételének mellőzése, megelőzési stratégia hiányastb.).

A veszélyek azonosítása után azt is vizsgálni kell, hogy a vizsgálat alá vont területen kiket, hány főt,milyen veszélyek fenyegetnek. Számításba kell venni

– azokat a munkavállalókat, akik a munkahelyen a feladatukat képező munkát végzik,– azokat a munkavállalókat, akik az adott munkahellyel, illetve a munkafolyamattal kapcsolatbakerülhetnek, de ott tartózkodásuk, munkavégzésük időben korlátozott (pl. karbantartók),

– azokat a nem munkavállaló személyeket, akik jogosultak belépni a munkavégzés helyére és ott aveszélyeknek ki lehetnek téve (pl. látogatók),

– azokat a munkakörnyezetben tartózkodó külső személyeket (pl. a járókelők), akik nem jogosultakbelépni a munkavégzés helyére, de a munkavégzés során fellépő veszélyek egészségüket, testiépségüket fenyegethetik.

Különös figyelemmel kell lenni a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókra is.

A veszélyek feltárása és a veszélyeztetettek körénekmeghatározása utánmeghatározhatók a kockázatok,elvégezhető a kockázatok értékelése. A munkavédelmi törvény kétféle kockázatértékelési eljárástnevesít:

– a minőségi kockázatértékelést, amikor azokat a (feltárt) kockázatokat értékelik, amelyekparaméterekkel nem jellemezhetők, mint pl. a védőburkolat hiányából a forgó szerszámmalérintkezésből adódó sérülés.;

– a mennyiségi kockázatértékelést, amikor a kockázatot mérhető paraméterrel jellemző veszély váltjaki és a kockázatértékelésnél a mért értékeket össze kell vetni a jogszabályban, szabványban rögzítetthatárértékekkel. Ilyen veszélyek pl. a zaj, a rezgés, a munkahely légterébe kerülő veszélyes anyagokmennyisége.

A kockázatértékelésnél első lépésben azt kell vizsgálni, hogy a károsodás milyen testrészt, szervetérint és milyen mértékű, mennyire súlyos. A sérülés, egészségkárosodás súlyossága pl. a következőkategóriákba sorolható:

– Nem jelentős (pl. három munkanapon belül gyógyul);– Könnyű (három munkanapon túl gyógyuló sérülés vagy egészségkárosodás);– Súlyos (a gyógyulás hosszú időt vesz igénybe, kisebb jelentőségű maradandó egészségkárosodásbekövetkezhet);

– Igen súlyos (az egészségkárosodás súlyos és maradandó, illetve halálos).

Meg kell határozni a sérülés, egészségkárosodás bekövetkezésének a valószínűségét is. Javasolható akövetkező kategóriák felállítása:

– nem valószínű (a valószínűség igen kicsi, elhanyagolható);– kevéssé valószínű (a bekövetkezés valószínűsége kicsi, de nem elhanyagolható);– lehetséges (a sérülés, egészségkárosodás bekövetkezhet);– nagyon valószínű (a sérülés, egészségkárosodás nagy valószínűséggel bekövetkezhet);– elkerülhetetlen (a sérülés, egészségkárosodás szinte biztos, hogy bekövetkezik).

A súlyosság és a bekövetkezés valószínűségének besorolása után meghatározható a kockázatokértékrendje, ami a súlyosság és a bekövetkezés valószínűségének együttes hatásával határozható meg

8







(lényegében a két tényező besorolási értékének a szorzatával) és a kockázatcsökkentési intézkedésekkelhozható kapcsolatba, pl.

– Elhanyagolható a kockázat (intézkedést nem kell tenni);– Intézkedést igényel a kockázat;– Sürgős intézkedést igényel a kockázat;– Azonnali intézkedést igényel a kockázat (ekkor szükség lehet a munkavégzés, munkaeszközhaladéktalan leállítására is)

A kockázatok meghatározása után a munkáltatónak

– döntenie kell arról, hogy a kockázatok meghatározása megfelelően megtörtént-e, vagy egyesterületeken további vizsgálódás szükséges (pl. egy területen egy speciális veszélyfeltáró módszertkell alkalmazni, amihez szakértő team felállítása szükséges; vagy vizsgálni kell, hogy a feltártveszélynek lehet-e egészségkárosító hatása is; vagy további információgyűjtés szükséges a területről,mert a begyűjtött információk alapján elvégzett veszély-azonosítás nem tűnik kielégítőnek),

– dönteni kell arról, hogy a kockázat elfogadható-e, a munkavédelmi előírásoknak megfelel-e, illetvea megfelelés érdekében mi a további tennivaló:– ahol a kockázat elhanyagolható, intézkedésre nincs szükség;– ha a kockázat elfogadható, kockázatcsökkentő intézkedésre nincs szükség, de megfelelőintézkedésekkel ellenőrzés alatt kell tartani a kockázatot;

– ha a kockázat a meglévő védőintézkedés mellett elfogadható, vizsgálni kell, hogy a kockázatsúlyosbodhat-e és a védőintézkedés ez esetben is kellően hatásos lesz-e, továbbá azt is vizsgálnikell, hogy a védőintézkedés megbízható védelmet nyújt-e (pl. szervezési intézkedés, vagy egyénivédőeszköz a műszaki megoldás helyett),

– ha a kockázat a meglévő védőintézkedéssel elfogadható, de a védelem nem elégíti ki a hatályosmunkavédelmi-biztonsági előírásokat, illetve korszerűtlen megoldás, új intézkedés bevezetésérevan szükség;

– ha a kockázat nagy és a meglévő védőintézkedés nem nyújt kellő védelmet, vagy nincs védelem(pl. mert nem ismerték fel a kockázatot), azonnali intézkedés szükséges a kockázatkiküszöböléséhez vagy legalább elfogadható szintre csökkentéséhez.

Az Mvt. 54. § (5) bekezdése kötelezi a munkáltatót arra, hogy a kockázatértékelés eredményekéntlegalább a következőket dokumentálja:

a. a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;

b. a veszélyek azonosítása;

c. a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;

d. a kockázatot súlyosbító tényezők;

e. a kockázatokminőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapjánannakmegállapítása, hogy a körülményekmegfelelnek-e amunkavédelemre vonatkozó szabályoknak,illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;

f. a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;

g. a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;

h. az előző kockázatértékelés időpontja.

2.2. MunkapszichológiaTárgya: a dolgozó emberekmunkakörnyezetben lejátszódó tevékenységének pszichológiai vonatkozásaitvizsgálja a dolgozók és a termelés segítése érdekében.

Célja: hatékonyabb munkavégzés elégedettebb dolgozókkal

9







Három fő tényezőre irányítja figyelmét:

– a dolgozó ember (egyén/ egy csoport tagja)– a dolgozók munkakörnyezete– a termelés folyamata

A munkapszichológia területei: kiválasztás, munka- és pályaalkalmasság, munkaelemzés, a dolgozókértékelése, munkahelyi elégedettség, munkahelyi szociálpszichológia szervezetpszichológia

A kiválasztás folyamata= megtalálják az egyes munkafolyamatokhoz a legmegfelelőbb embereket.

Az alkalmasság és a beválás témaköre azzal foglalkozik, hogy a kiválasztás és a munkában valóelhelyezkedés után az adott személy hogyan végzi a munkáját, mennyire sikeres, mennyire elégedett,mennyi ideig marad a szervezetnél, stb.

A munkaelemzés azt jelenti, hogy objektív információt szerzünk a munka jellegéről. A munkaelemzéskifejezés többféle, egymással összefüggő tevékenységet jelöl:

– munkakör-elemzés: a munkával kapcsolatos lényeges és általános információk összegyűjtése,integrálása.

– munkaköri leírás : a munkával kapcsolatos követelmények, tevékenységek rendszeres felsorolása.– munkatevékenység-elemzés: a munka tartalmára vonatkozóan összegyűjtött információkat a munkátvégző ember terhelése szempontjából értékeli

– teljesítményértékelés: a munkavégzés sikerességének vizsgálata, illetve erről visszajelzés adolgozóknak

– munkakör-értékelés: a munkakör viszonylagos súlya, fontossága egy adott szervezeten belül (fontosa fizetési rendszer kialakítása szempontjából)

– munkakör-tervezés: a munkakör olyan kialakítása, amely egyaránt szolgálja a szervezeti célokelérését és a dolgozók igényeinek kielégítését

– Az ember életében jelentős helyet foglal el a munkája, ezért nagyon fontos, hogy megteremtsük aminél megfelelőbb és eredményesebb munkavégzés feltételeit. A munkával való elégedettségfontosságának a szervezet szempontjából többféle oka van:

• morális: a vállalatok erkölcsi felelőssége, hogy olyan körülményeket teremtsenek, amelybenmegéri dolgozni.

• saját érdek: az elégedett dolgozók a vállalat jó hírét keltik, ezzel nő a jól képzett munkaerőmegszerzésének és megtartásának esélye.

Buda Béla szerint a szocializáció egy olyan interakciós folyamat, melynek révén az egyén viselkedéseúgy módosul, hogy megfeleljen a különböző társas rendszerek tagjainak vele szemben támasztottelvárásainak. A munkahelyre vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy

– az egyén alkalmazkodik a munkához, illetve a munkakörhöz– beilleszkedik az adott munkahelyre, munkaszervezetbe,– tartósan elköteleződik– a szervezet tagjai befogadják és elfogadják őt.

Munkahelyi stressz

Munkahelyi stressz alatt tulajdonképpen a munkahelyen fellépő, illetve az ott történő munkavégzésreható stresszt értjük. A munkahelyi egészségfejlesztésnek nevezett módszer pedig arra irányul, hogyfeltárja, majd kiküszöbölje a dolgozók egészségére leselkedő veszélyeket, ily módon megelőzze azegészség romlását, vagyis a betegséget. A munkahelyi jelző pedig azt mutatja meg, hogy azegészségfejlesztés a munkahelyen történik.

Pszichológiai stresszállapot akkor jön létre, ha a szervezet olyan helyzettel találkozik, amely az egyénsaját megítélése szerint meghaladja a rendelkezésére álló erőforrásokat. Vagyis nem tekintjük stressznekaz olyan feladatokat, problémákat, amelyeket az egyén saját véleménye szerint könnyenmeg tud oldani.

10







Munkahelyi egészségfejlesztés

Az egészségfejlesztés célja az egyének, csoportok, közösségek egészségének, életminőségénekfejlesztése. Ennek érdekében tájékoztatja az embereket a betegségekmegelőzési módjáról, és életmód-változtatásra ösztönöz.

A munkahelyi egészségfejlesztés középpontjában álló főbb problémák

– dohányzás– mozgásszegény életmód– egészségtelen táplálkozás– alkoholfogyasztás– kábítószer-használat– stressz

A sikeres munkahelyi egészségfejlesztés eredményei

Mi kell ahhoz, hogy a program hatékony legyen:

– nagyarányú részvétel– személyre szabott kapcsolattartás a résztvevőkkel– a vezetés támogatása– a dolgozók bevonása a tervezésbe, kivitelezésbe, értékelésbe– a programmindenkit célozzon, de külön fordítson figyelmet az egészségi kockázattal rendelkezőkre– a munkahelyen vezessenek be egészségvédő szabályokat (pl. dohányzási tilalom)-

Az egészségfejlesztő programok lehetséges hatásai:

– javul a vállalat külső megítélése– nő a termelékenység– csökkennek az orvosi, illetve a dolgozók hiányzásából fakadó költségek– csökken a dolgozók kilépési aránya

A munkahelyi egészségfejlesztés megközelítései

Egyéni megközelítés

A dolgozókmaguk felelősek az egészségi problémájukért, a munkáltató pusztán segítséget akar nyújtaninekik a jobb egészségi állapot eléréséhez. Ennek érdekében ismeretbővítő, készségfejlesztő,viselkedésváltozást szorgalmazó programokat kínál az alkalmazottak számára.

Alkalmazott módszerek:

– dolgozók tudatosságának fokozása– az alkalmazottak életstílus-változtatását segítik elő: pl. stresszkezelő tréning

Szervezeti megközelítés

Az egyénről az őt körülvevő környezetre, vagyis munkahelyi egészségfejlesztés esetén magára amunkahelyre, szervezetre helyezi a hangsúlyt. Itt nem az a cél, hogy az alkalmazottakat edzettebbé ésellenállóbbá tegyék a stresszorokkal szemben; itt magukat a munkahelyi stresszorokat igyekeznekcsökkenteni.

Alkalmazott módszerek:

– Először is azonosítani kell a munkahelyi stresszorokat, majd ezeknek megfelelően szervezetiátalakításokat kell végezni. Pl. a munkát az alkalmazottak igényeihez, képességeihez igazítják,érdekesebbé teszik; világosabbá teszik a szerepeket, felelősségeket, lehetővé teszik, hogy a dolgozókbeleszóljanak a munkájukat érintő döntésekbe, stb.

Egyén és szervezet találkozási pontjára irányuló megközelítés

11







A fenti kettő közelítése, kísérletek az egyszerre történő alkalmazásra.

Módszerek: kommunikációs stratégiák tanítása, társas támogatás javítása (pl. csapatépítő programokkal,csoportátalakításokkal).

2.3. Ergonómia és az emberi tényezők, azergonómia szerepe a munkavédelemben

Az ergonómiának az elmúlt évtizedekben számos meghatározása vált ismertté. Maga a kifejezés kétgörög szónak (ergos=munka; nomos=törvények) az ötvözete, amelyetWojciech Jastrzebowski lengyeltudós írt le először az 1857-ben megjelent "Bevezetés az ergonómiába, avagy a természettudományokáltal feltárt igazságokra alapozott munkatudományokról" című cikkében. Kilencven évvel később,1949 nyarán Londonban ezt az elnevezést adták az alapítók annak az első önálló szakmai-tudományosegyesülésnek, az Ergonómiai Kutatási Társaságnak (Ergonomics Research Society), amelynek céljátaz ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tanulmányozásában határozták meg.

Az ergonómia egyik értelmezése szerint az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományostanulmányozása. A munkakörnyezet nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőketjelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert, amunka szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról van szó.Mindezek kapcsolatbanvannak magával az emberrel: a képességeivel, a lehetőségeivel és a korlátaival.

Az ergonómia megjelenhet a gyakorlatban többek között úgy, mint a hatékony munkavégzés feltételeités a munkakomfortot együttesen biztosító műszaki-technikai és/vagy szervezési megoldás, például amunkafeladat és a munkahely kialakításánál. Megjelenhet azonban úgy is, mint a biztonságot és azemberi megbízhatóságot növelő eljárás a folyamatirányítás területén, de úgy is, mint a piaciversenyképességet növelő és tényleges profitot termelő hozzáadott érték a fogyasztói termékekfejlesztése során. Továbbá úgy is megjelenhet, mint az életminőséget javító tényező a munkahelyenkívüli környezet kialakításában, vagy – különösen manapság – úgy is, mint az ember-központú, azazfelhasználó-barát szemlélet érvényesítése az ember-számítógép kapcsolat megtervezésében éskialakításában, a szoftverek fejlesztésében és az információs és kommunikációs technológiák széleskörűalkalmazásában.

Az ergonómia "ember-gép", "ember-gép-környezet", "szociotechnikai" (azaz "több ember - technikairendszer", "ember-eszköz", "vezető-jármű", "operátor-irányított alrendszer", "felhasználó-termék","ember-számítógép" stb.) rendszerekkel foglalkozik. Ezeknek mindig van egy emberi és egy technikaialrendszere, valamint egy ún. "ember-gép felülete", amelyen keresztül az emberi és a technikaialrendszerek közötti információ-csere – esetleg anyag- és energia-csere is – végbemegy. Ezek azalrendszerek további elemekre tagozódnak. Így az emberi alrendszer például az elemzés céljától függőenfelbontható antropometriai, fiziológiai, érzékszervi, kognitív, emocionális stb. alrendszerekre,amelyeknek tetszés szerinti mélységű és részletezettségű további felbontása végezhető el.

A technikai alrendszer igen sokféle lehet, ezért arra még olyan általános további felbontás sem adható,mint az emberi alrendszerre. Egészenmás kölcsönhatásrendszere van például a technikai alrendszernekegy repülőgépet vezető pilóta esetén, mint egy teniszező esetében. Az előző esetben a technikaialrendszer a repülőgép, a másodikban pedig a teniszütő és a labda.

Az ergonómia három alapelve

– Illesszük a feladatot és a munkahelyet a felhasználóhoz!– Tervezzünk a felhasználói adottságok meghatározott tartományának figyelembe vételével!– Vegyük figyelembe az átlagostól eltérő adottságokat, igényeket is!

Az ergonómia munkahelyi alkalmazásának célja:

– A dolgozók egészségének és testi épségének védelme.

12







– Amunkavégzés hatékonyságának növelése, úgy hogy a dolgozó fiziológiai és pszichés „ráfordítása”megadott határértékek között maradjon.

– A dolgozók elégedettségének növelése és közérzetének (munkahelyi komfortjának) javítása.– A munkavégzés keretein belül lehetőség biztosítása a fejlődésre (készségek, személyiség, társaskapcsolatok stb.)

2.3.1. Az ipari munkahelyek ergonómiai értékelésénekcélja és területei

Az ipari munkahelyek ergonómiai szempontú tervezésének, értékelésének elsősorban az

alábbi céljai lehetnek:

– A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés felmérése– Az igénybevétel-csökkentési lehetőségek feltárása– A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével– Az időleges vagy végleges egészségkárosodás kockázatának csökkentése

A fenti célokmegvalósítása érdekében tudományos igényességűmódszerekkel kell vizsgálni és elemeznia munkahelyek kapcsolatos következő öt területet:

– A munkatevékenység jellemzői– A munkaeszközök alkalmassága– A munkahely elrendezésének megfelelősége– A fizikai környezet minősége– A szociális környezet minősége

2.3.2. A testhelyzetek tervezésének alapelveiA szerelő-jellegű ipari munkahelyek értékelésénél az egyik legfontosabb feladat a testhelyzetekvizsgálata. Az egyik legfontosabb ergonómiai elv, hogy tervezzünk természetes testhelyzetekre.

Ösztönözzünk gyakori testhelyzet-változtatásra – kerüljük a hosszan tartó, statikus, mozdulatlanállapotokat, még akkor is, ha az egyébként közel természetes testhelyzet. A dinamikus antropometriaiismeretekből következik, hogy biztosítani kell az erőkifejtéshez szükséges optimális testhelyzetet.

Továbbá kerülni kell

– a fej és törzs előredőlését,– a felemelt felső kart igénylő testhelyzeteket,– a csavart és aszimmetrikus testhelyzeteket,– a mozgástartomány szélső helyzeteit tartósan igénylő testhelyzeteket,– az érzékeny szövetek igénybevételét a test megtámasztására.

2.4. Munkabalesetek és foglalkozásimegbetegedések

Mvt. 87. § 3. szerint

„Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzalösszefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásánakmértékétőlfüggetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körébenvégzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett

13







üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatásstb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az abaleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására(szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.”

Mvt. 87.§ 1/D

„Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyanheveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idültegészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előfordulófizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.”

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kelljelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása ésnyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve aszületési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont,nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni,amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzíteniekell.

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és ak i v i z s g á l á s e r e dmé n y é t mu n k a b a l e s e t i j e g y z ő k ö n y v b e n[http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=220] kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nemeredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kellvenni.

A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni.

A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közrehatótárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek ésa foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányítószemélynek haladéktalanul jelenteni.

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogymunkabalesetnek tekinti-e.

Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedésétvagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozottexpozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérüléssúlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághozfordulhat. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annakkivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénésés foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja.

Ha amagyarországi székhelyűmunkáltatómagyar állampolgárságúmunkavállalóját külföldi kiküldetés(külszolgálat) során éri munkabaleset, a munkáltató köteles a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrendeletében meghatározott rendben a bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni.

14



http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=220

http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=220





3. fejezet - Munkahelyek létesítéseA munkavégzés általános követelményei (video) [http://youtu.be/oZn49m0uQj8]

3.1. Amunkavégzés személyi és tárgyi feltételeiA munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

a. annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

b. foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nembefolyásolja,

c. foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,

d. mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - külön jogszabályokbanmeghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kelldönteni.

A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások) tekintetében előírhatja,hogy pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges

A munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakaimunkát végzőmunkavállaló részére amunkáltató amunkába lépést megelőzően, illetve amunkaviszonyfennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani azorvosi alkalmassági vizsgálatot.

A munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy azéjszakai munkavégzés amunkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti, vagymegbetegedése az éjszakaimunkavégzéssel áll okozati összefüggésben.

A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas,rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel,készséggel és jártassággal.

Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, előírhatja, hogy azt csakmeghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti.

Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzésérdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomásárakell hozni.

Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni abiztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvetőszabályaival.

A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségükalapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit

A munkavégzés tárgyi feltételei

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonnia veszélyes technológiát és a vonatkozó jogszabálybanmeghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbáazt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy arendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakosbiztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és

15


http://youtu.be/oZn49m0uQj8

http://youtu.be/oZn49m0uQj8





munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy különjogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyestechnológia vizsgálatát szakirányúmunkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónaksoron kívül ellenőriznie kell,

a. ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét ésbiztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg

b. rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén.

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológiaüzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétőlfüggően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Minden munkavállaló részére biztosítani kell

a. megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet;

b. a munkahely és amunka jellegénekmegfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési,pihenési és melegedési lehetőséget.

A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkezőszennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmatne okozzanak és a környezetet ne károsítsák.

Amunkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély jellegénekmegfelelő jelző- és riasztóberendezéstkell biztosítani.

Az olyanmunkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és amunkavégzés hatókörébentartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzések[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800002.MUM]et kell alkalmazni.

A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshezszükséges mozgástérről.

Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzéshatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmasmódon kell a védelemről gondoskodni.

A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése,rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé abiztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel-és lejutást.

A tárolóhelyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának,továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolthatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani.

Az energia-, cső- és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónakés azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági(érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek.

Amunkahely természetes és mesterségesmegvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegénekmegfelelővilágításra vonatkozó követelményeket.

16

Munkahelyek létesítése








A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, azalacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzéshatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.

A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokatfigyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kellbiztosítani. Ha az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalókegészségénekmegóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni,illetőleg védőitalt juttatni.

A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknekmegfelelő műszakimegoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal -gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.

Munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú.Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinekés jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határoló felületeket, belmagasságot,légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani.

Az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőzőberendezéseknek biztonságos módon nyithatónak,zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyanhelyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve.

Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmasmegkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell.

A lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszóbetéttel ellátni.

A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebbőlfakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes,egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasságtegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályákmelletti biztonságos munkavégzést.

Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresenanyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy elkell választani egymástól.

Az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számárakülön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás.

A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük,elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságoselhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad,hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen.

Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésdohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékekfogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő, nyíltlégterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerintnemdohányzó munkahellyé nyilvánította.

A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetésidokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető kötelesbiztosítani.

Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató amunkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző,tiltó és tájékoztató feliratokat.

17







3.2. A fizikai környezetre vonatkozó előírások.3.2.1. Az emberi látás jellegzetességei

Az emberi szervezet legfontosabb és legjobban igénybe vett érzékszerve a szem. Naponkéntiigénybevétele gyakorlatilag az ébrenlét idejével azonos. Segítségével szerezzük a legtöbb információt,melyek számát csak becsülni lehet; hozzávetőleg ez az összes érzékszervünk által felvett információk70-80 százalékát teszi ki.

Az emberi látószerv fő részei: a szem, a látóidegek, és az agykéregben lévő látóközpont. A szem alátószervnek az a része, amely a környezetet optikailag leképezi, és a képet ingerületté alakítja. Arendszer működésének szubjektív következménye a látási érzet.

A jó látás a biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele. Ezért a munkahelyek világításánál és aszínezésnél (festésénél) az emberi szem támasztotta követelményeket is ki kell elégíteni. Ellenkezőesetben a szem kifárad, amivel együtt jár amunkateljesítmény csökkenése és a balesetveszély nagymérvűfokozódása.

A látási körülmények összetevői:

– a tárgy részéről: mérete, kontrasztja, értékeléshez rendelkezésre álló idő, nézési távolság;– a világítás részéről: a fénysűrűség – megvilágítás, közvetlen káprázás mértéke, a közvetett káprázásmértéke, a fény iránya, a színvisszaadás.

Ezeknek a tényezőknek a megválasztásakor figyelembe kell venni a szem képességei közül azokat,amelyek az adott feladatok végzésekor a leglényegesebbek: látási élesség, akkomodáció, adaptáció.

Látási élesség: a szemnek az a képessége, hogy formakészleteket meg tud különböztetni. Mértéküllegtöbbször két pont, vagy két vonal még felismerhető különállását kell tekinteni.

Akkomodáció: a szem beállása a különböző távolságokra lévő látási feladatokra. Az akkomodációskészség 100 lux alatt csökken és növekszik az átálláshoz szükséges idő. Megfelelő megvilágításnál azátálláshoz kb. 1 perc szükséges, az alacsony megvilágításnál ez az idő háromszorosára is növekedhet.

Adaptáció: az emberi szemnek a környezet fényviszonyaihoz való alkalmazkodó képességét jelöli.Az erős fényhez egyrészt a pupilla nyitás változtatásával, másrészt a látóbíbor-termelés változtatásávalalkalmazkodik. Mivel az ideg hártya pontjai tulajdonképpen fénysűrűséget érzékelnek, ezért lényegesa látómezőben lévő tárgyak, felületek fénysűrűsége.

3.2.2. A megvilágításA munkahelyek világítása biztosítható természetes és mesterséges úton. Természetes világításon ahelyiségekben bevezetett, az égboltról sugárzott természetes szórt fényt értjük. A természetes világításablakokon át (oldalról), felülvilágítókon át (felülről, vagy a kettő kombinációjával) biztosítható.Oldalvilágítás esetén az elérhető megvilágítási erősség függ az ablakfelület nagyságától, az ablakokmagasságától és elosztásának egyenletességétől. Ügyelni kell arra is, hogy a napfény ne jussonközvetlenül a szembe, mert káprázást okoz.

Mesterséges világításon a helyiségekben mesterséges (általában elektromos árammal üzemeltetett)fényforrások (izzólámpák, fénycsövek) által előállított és megfelelően irányított fényt értjük. Amesterséges világítás lehet általános, vagy összetett (helyi és általános) világítás. Helyi világítástegymagában nem szabad alkalmazni, mindig ki kell egészíteni általános világítással, ami a biztonságosközlekedést a munkahely általános áttekintését, a dolgozók szemének kímélését lehetővé teszi. Amunkahely világítása akkor jó, ha

– a megvilágítás megfelelő erősségű,– káprázatmentes,

18







– megfelelő árnyék és színhatású,– térben és időben egyenletes,– egészségre nem ártalmas,– gazdaságos és üzembiztos,– esztétikus és könnyen karbantartható.

A megvilágítás szükséges erőssége elsősorban a munka jellegétől (finomságától) függ. Minél kevésbéverik vissza a tárgyak a fényt, minél kevésbe különböznek a környezet színétől, minél kisebbek ésminél gyorsabban mozognak, annál erősebb megvilágítást igényelnek. Az egyes munkahelyeken abalesetmentesmunkához szükségesmegvilágítás erősségét a munka jellegének függvényében szabványírja elő „lux” (lx) mértékegységben.

A káprázás előidézője a látótérben lévő fényforrás vagy fényvisszaverő felület lehet. Akáprázatmentességet a lámpák ernyőzésével, burkolásával (pl. opálburával) vagy látószögön kívülielhelyezésével érhető el. Az árnyék és színhatás akkor optimális, ha a mesterséges fény jellemzői atermészetes fényéhez közelállók. A térbeli egyenletesség a lámpatestek egyenletes elhelyezésével,valamint ezek és a fényvisszaverő felületek rendszeres tisztításával biztosítható.

Az időbeli egyenletesség változhat a villamos hálózat feszültségingadozása miatt, vagy azért, mertegyes fényforrások (pl. fénycsövek) fénykibocsátó képessége követi a váltakozó áram periódusait. Azutóbbi jelenség veszélyesebb az ún. stroboszkópos hatás miatt az olyan munkahelyeken, aholforgómozgást végző gépelemek vannak. Ha ugyanis egy gyorsan forgó tárgyat, gépet időbenperiodikusan változó fény világít meg, akkor a szem érzékcsalódása következtében a forgó tárgyatállónak vagy lassabban forgónak, esetleg visszafelé forgónak, ami a baleseti veszélyt nagymértékbennöveli. Ennek kiküszöbölésére fontos a munkavédelmi feladat. A világítótestek megfelelőbekapcsolásával ez a hatás jelentősen csökkenthető. Világítás céljára csak olyan fényforrásokathasználhatunk fel, amelyek az egészségre nem károsak, működésük közben nem csökkentik a levegőoxigéntartalmát, nem fejlesztenek mérgező anyagokat, és nem bocsátanak ki káros ultraibolya, vagyinfravörös sugarakat.

A világítóberendezés gazdaságosságának és üzembiztosságának alapfeltétele a szakszerű éslelkiismeretes tervezés, kifogástalan szerelési anyaggal történő szakszerű kivitelezés és az időszakoskarbantartás. Törekedni kell arra, hogy a világítás és a világító berendezés látványa is kellemes, szépesztétikus és könnyen tisztántartható legyen. A világítóberendezések üzemében bekövetkezettmindenféleváltozást, hibát, üzemzavart, sérülést azonnal jelenteni kell a közvetlen felettesnek, ezzel balesetet ésnagyobb anyagi kár bekövetkezését előzhetjük meg.

3.2.3. SzíndinamikaAmunkahelyen a dolgozókat a legkülönfélébb negatív környezeti hatások érik. Ezek a negatív környezetihatások a munkatér megfelelő színezésével bizonyos mértékig ellensúlyozhatók. A színdinamika aszíneket az emberre gyakorolt hatás szerint csoportosítja. Ennek megfelelően vannak:

– hideg és meleg színek,– izgató és nyugtató színek,– könnyű és nehéz színek,– közelítő és távolító színek.

Színdinamikai kialakítás

Meleg munkahelyek színezésére hideg színeket célszerű választani. Ezek a jégkék, kék, kékeszöld,kékesszürke. Tapasztalat szerint hideg színek alkalmazásával néhány fokkal alacsonyabbnak érezzüka hőmérsékletet a ténylegesnél.

Hidegmunkakörnyezet ellensúlyozására a meleg színek és árnyalataik alkalmasak. Ezek a narancssárga,narancs és piros. Jól alkalmazhatók a meleg színek nehezen fűthető, hideg, huzatos munkahelyekszínezésére is. Ahol a természetes fény kevés, jó hatásúak a sárga színek és árnyalataik.

19







Egyhangú, monoton munkák végzésének az izgató, serkentő hatást kiváltó színeket kell alkalmazni.Ezek a piros, narancssárga és a sárga különböző árnyalatai. A serkentő színek alkalmazásával óvatosankell bánni, mert túlzott alkalmazásuk nyugtalanító hatású. Az idegesítő, zajos munkahelyek színezésérea nyugtató hatású, hideg színeket alkalmazzuk. Ezek a zöld, zöldeskék, kékeszöld és ezek árnyalatai.

Ha a munkatér szűk és alacsony, megfelelő színek alkalmazásával optikailag módosíthatjuk a helyiségtérhatását. A sötét, meleg színekkel festett falfelületek közelebb levőnek, a világos színekkel festettekpedig távolabb levőnek tűnnek. Ha az alacsony mennyezetet égszínkékre festjük, szabadlevegő hatástérünk el és a mennyezet magasabbnak tűnik.

Amunkatérben levő súlyos tárgyak (pl. tartályok) nyomasztó, súlyos hatását enyhíthetjük azok világosszínűre festésével. Amunkatér zsúfolt, zavaró, nyomasztó hatást keltő födémszerkezetét vagy vezetékektömegét a környezetbe illő álcázó hatású festéssel eltüntethetjük. E célra bármilyen, az összhatáshozillő szín alkalmazható.

Normalizált színhasználat

A színek funkciói:

– Rendteremtő (pl. a kórházakban uralkodó fehér szín hatására jobban vigyázunk a tisztaságra, v.ö.:a kéményseprők fekete öltözete).

– Tájékozódást segítő.– Biztonsági funkció (valamilyen balesetveszélyre hívja fel a figyelmet).

3.2.4. Az akusztikai környezet jellemzőiA zaj fogalma: az emberre zavaróan ható hangjelenség. Ennekmegfelelően a zaj kapcsán beszélhetünkannak objektív (fizikailag mérhető) és szubjektív jellemzőiről.

a. Objektív jellemzők: frekvencia, hangerősség, időtartam.

b. Szubjektív jellemzők:– viszonyulás (kevésbé megterhelő a zaj, ha pozitíva(bba)n viszonyulunk hozzá),– várhatóság (kevésbé megterhelő a zaj, ha számítunk rá),– ismétlődés (kevésbé megterhelő a zaj, ha egyszeri).

A hangforrások típusai lehetnek: pontszerűek, vonalszerűek.

Az épületeket terhelő hangok típusai:

• léghang – a levegőben terjed,

• lépéshang – a járás során az épületszerkezet által továbbított hangok.

• épülethang – az épületben levő gépek, berendezések által keltett és az épületszerkezet által továbbítotthangok.

Mozgó gépjárművek hangjai:

– motorzaj,– légáramlás okozta zaj,– a kerekek gördülése okozta zaj.

A zaj hatásai a dolgozókra

Vegetatív hatások

A zaj hatásai a vegetatív idegrendszerre 65 dB hangerősség felett jelentkeznek. Ezek: csökken avérnyomás, pulzusszám, károsodik a keringési rendszer. Elsődleges vegetatív reakciók azok, amelyekakkor jelentkeznek, mielőtt a zaj tudatosodik a dolgozóban. Másodlagos vegetatív reakciók azok,

20







amelyek a zaj hatása tudatosulása után alakulnak ki. A vegetatív reakciók erőssége elsősorban a zajerősségétől függ.

A hallószervre gyakorolt hatások

Adaptáció: bizonyos idő után csökken vagy megszűnik az inger kiváltotta érzet, annak ellenére, hogyaz inger intenzitása nem változott („megszokjuk a zajt”).

Kifáradás: átmenetileg emelkedik a hallásküszöb (a zaj megszűnte után kissé „süketebbek”vagyunk).

Maradandó halláskárosodás: hosszabb ideig nagy zajban végzett tevékenységmaradandóan károsítjaa hallás receptorát. A maradandó halláskárosodásnak két fő típusa van:

– Zajnagyothallás: amikor a halláskárosodás csak bizonyos frekvenciákon jelentkezik.– Időskori nagyothallás: amikor halláskárosodás a teljes frekvenciatartományon jelentkezik.

Magyarországon a maximális megengedett zajszint, amely mellett hosszú idő alatt sem alakul kimaradandó halláskárosodás: 80 dB.

Pszichikus hatások

A zaj pszichikus hatásai (ami főleg neurózis) nagymértékben függnek az adott személy beállítottságátólill. a szituációtól.

A zaj hatása a teljesítményre

A zaj általában csökkenti a teljesítményt, főleg információ-feldolgozó jellegű, koncentrációt igénylőmunkáknál.

Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdéseelőtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője –egyes kivétellel - köteles a környezetvédelmihatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásánakfeltételeit megteremteni.

A zaj elleni védekezés

– Zaj csökkentése a zajforrásnál (a gépek, berendezések által kibocsátott zaj csökkentése különféleműszaki megoldásokkal, pl. hangelnyelő burkolatok, rugalmas alátétek, stb. alkalmazása).

– A fizikai környezet akusztikai jellemzőinek megváltoztatása (a falak, mennyezet, és általában amunkahely megfelelő – hangelnyelő, hangszigetelő – kiképzése).

– Egyéni védőeszközök (pl. füldugó, fültok, zajvédő sisak – amikor a szükséges zajcsökkenés másmódon nem érhető el).

– Megfelelő munkaszervezés (a dolgozók hosszabb ideig egyhuzamban ne legyenek károsító zajnakkitéve).

– A zajra érzékeny emberek kiszűrése (zajos munkahelyre lehetőleg ne kerüljenek zajra érzékenyemberek).

– Szigorú és rendszeres orvosi felügyelet és ellenőrzés szervezése a halláskárosodásmegakadályozására.– Az üzem megfelelő telepítése (a zajos üzem, üzemrész zajterhelése ne zavarja más üzemek ill. akörnyék lakosságát, azok nyugalmát, pihenését).

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségiés biztonsági követelményekről [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500066.EUM]

3.2.5. A rezgésekA gyakorlatban a hangokhoz hasonlóan, a rezgések különböző frekvenciájú szinuszos jelek eredőjekéntjönnek létre

A hosszú ideig tartó nagy intenzitású rezgések a szervezet minden tevékenységét károsítja:

21










– Az alacsony frekvenciájú rezgések elsősorban a tartó és mozgatószervekre (csont-, ízületi, ideg- ésizomrendszer) van káros hatással.

– A nagy frekvenciájú (>50-100 Hz) rezgések főleg a perifériás vérkeringésben idéznek elő zavarokat(Pl. helyi érgörcsök), továbbá idegi tüneteket és anyagcsere rendellenességeket okoznak.

A kis intenzitású és rövid ideig tartó rezgések kedvező hatásúak.

Egy berendezés valamely periodikus mozgást végző alkatrésze rezgésbe hozhatja a berendezés más,rosszul lerögzített alkatrészeit, ha a frekvenciája megegyezik valamely alkatrészrezonanciafrekvenciájával. Pl. régebbi Ikarus buszokban bizonyos főtengely- fordulatszámon kellemetlenzaj keletkezik.

A rezgések hatását befolyásoló tényezők

– amplitúdó– frekvencia– a rezgés iránya– a rezgés gyorsulása– a rezgéssel közvetlenül érintkező testrész– a rezgés alakja– a rezgés időtartama

A rezgések hatásai ellen való védekezés

– A rezgés forrásánál történő csillapítás.– A dolgozó és a munkaeszköz közé iktatott csillapítás.– A rezgést keltő berendezések rendszeres ellenőrzése.– Munkafolyamat-elemzés.– Egyéni védőeszköz.– A dolgozók munkarendjének szervezése.– Rendszeres orvosi vizsgálatok.

22/2005. (VI.24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalóra vonatkozó minimálise g é s z s é g i é s m u n k a b i z t o n s á g i k ö v e t e l m é n y e k r ő l[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500022.EUM]

22










4. fejezet - Villamos berendezésekbiztonságtechnikája

A villamos energia felhasználása során számolni kell az emberi szervezetet károsító hatásával is.

A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energia felhasználásából származó balesetekmegelőzése.

A biztonságos munkavégzést a villamos berendezések és a munkát végzők kapcsolata határozza meg.

A villamosság biztonságtechnikája I. (video) [http://youtu.be/zPf880Jlh0E]

A villamosság biztonságtechnikája II. (video) [http://youtu.be/aREbCi4tT9A]

A villamosság biztonságtechnikájának területei a következők:

– villamos berendezések létesítése, kezelése– érintésvédelem– villamos berendezések üzemeltetése, szerelése– villámvédelem

Villamos berendezés a különböző gyártmányok (villamos gépek, vezetékek stb.) egymással és a táplálóáramforrással áramkörileg összeszerelt együttese. Tehát egy gép, készülék, vezető önmagában mégnem villamos berendezés.

Erősáramú az a villamos berendezés, amely a villamos árammunkavégző képességének felhasználásáraalkalmas, és a villamos energiát e berendezés céljára előállítja.

A gyengeáramú villamos berendezés a villamos áramot nem munkavégzésre, hanem jelátvitelrehasználja (pl. hírközlő berendezések, számítógép).

Az irányítástechnikai berendezések a villamos berendezések automatikus működtetésére valók.

Nagyfeszültségű a berendezés, ha vezetői között a névleges feszültség (váltóáram esetén a feszültségeffektív értéke) 1000 V-nál nagyobb, vagy közvetlenül földelt berendezés esetén a névleges feszültséga földhöz képest 600 V-nál nagyobb.

Kisfeszültségű a berendezés, ha vannak olyan vezetői, amelyek között a névleges feszültség 50 V-nálnagyobb és 1000 V-nál kisebb.

Törpefeszültségű a berendezés, ha nincsenek olyan vezetői, amelyek névleges feszültsége egymásközt, vagy a földhöz képest 50 V-nál nagyobb.

Villamos áram a vezető anyagban feszültségkülönbség hatására kialakuló elektron- és ionvándorlás.

Túláram az az áram, amely vezetékek esetén a vezetékek terhelhetőségére előírt áramerősségnél,gépek és készülékek esetén a névleges áramerősségnél nagyobb.

Vezető az az anyag, amelyben az áram folyik. Elsőrendű vezetők általában a fémek (réz, alumínium),másodrendű vezetők az elektrolitok.

Az áramerősség a vezető anyagban időegység alatt áramló elektromos töltésmennyiség.

Az áramkör a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmenkeresztül táplált együttese. Az áramkör magába foglalja a vezetékeket és a hozzájuk tartozó egyébvillamos szerkezeteket (kapcsolókat, csatlakozókat, védelmeiket, vezérlőket, jelzőket stb.), de a rájukcsatlakoztatott fogyasztókészülékeket nem.

23


http://youtu.be/zPf880Jlh0E

http://youtu.be/zPf880Jlh0E

http://youtu.be/aREbCi4tT9A






Az érzetküszöb az a legkisebb áramerősség, amelyet az emberi szervezet áramhatásként érzékel.

Az elengedési áramerősség az a legnagyobb áramerősség, amelynek okozóját az ember mégakaratlagosan el tudja engedni, ha az a kezére hat.

leválasztás biztonsági okokból a teljes berendezésnek vagy meghatározott részének afeszültségmentesítése azáltal, hogy a kapcsolatát megszüntetjük a villamos energiaforrással.

4.1. A villamos berendezések biztonságoslétesítése

A villamos berendezések létesítői és üzemeltetői számára alapvető feladatot jelent, hogy a villamosberendezés megfeleljen mindazon igénybevételeknek, amelyek az üzemeltetés helyén fennállnak Azerre vonatkozó követelményeket az MSZ 1600 szabványsorozat „Létesítési biztonsági szabályzat[http://emosz.imagixweb.com/doksi/ervszabvanyok.html] 1000 V-nál nem nagyobb feszültségűerősáramú villamos berendezések számára” c. része tartalmazza. A sorozat a létesítési előírásokatfoglalja magában, amelyekmegszabják, hogy a környezeti feltételeknekmegfelelő villamos berendezéshogyan építhető ki.

Erősáramú villamos berendezések létesítéséhez csak olyan anyagot, készüléket, gépet stb. szabadfelhasználni, amely az alkalmazás és az igénybevétel során a biztonsági követelményeket kielégíti. Abiztonsági követelményeknek való megfelelést, a hatósági vizsgálatot végző engedélye biztosítja.

Az egyes helyiségekben a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg,amelyeket a következőképpen csoportosíthatunk.

– Száraz helyiségben a levegő relatív nedvességtartalma 75 %-nál nem nagyobb, pára- és nedvesség-lecsapódás nincs. Ilyen helyiségek pl. a lakószobák, irodák, gépműhelyek

– Poros helyiségben a levegőben lebegő por vagy egyéb szennyeződés a villamos berendezésekműszaki állapotát (pl. a hűtést, szigetelést, működést) rontja. Ilyen helyiségek pl. a présporokatgyártó vegyi üzemek, cementgyárak, malmok stb.

– Nedves helyiségen a levegő relatív nedvességtartalma tartósan meghaladja a 75 %-ot, ill. tartósanjelentkezik a pára-, gőz- vagy nedvesség-lecsapódás. Ilyen helyiségek pl. a fürdők, zuhanyzók, arosszul szellőzött pincék, tejüzemek stb.

– Marópárás helyiségben állandóan vagy huzamosabb időn keresztül agresszív gőzök, gázok, folyadékokvannak, így veszélyeztetik a villamos berendezés szigetelő vagy áramvezető részeit. Ilyen helyiségekpl. ahol savas akkumulátorok vannak, a vegyi üzemek egyes részei, galvanizáló műhelyek stb.

– Meleg helyiségben a hőmérséklet az évszaktól függetlenül meghaladja a 35 °C-t. Ilyen helyiségekpl. a kazánházak, pékségek, kovácsműhelyek stb.

– A szabadtéren elhelyezett villamos berendezések klimatikus hatásnak vannak kitéve. Ilyen pl. azegyik oldalon nyitott tároló vagy az üvegház.

A helyiségek jellege határozzameg az alkalmazható villamos berendezéseket, vezetékeket, kapcsolókat,a szükséges világítást és lámpatesteket. Gyakran előfordul, hogy nedves helyiségben kell elhelyeznikülönféle villamos berendezéseket. Ez érintésvédelmi problémákat vet fel, amelyek megoldásárólgondoskodni kell.

A villamos gépeket és a fogyasztó-berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy adattáblájuk, valamintellenőrző berendezéseik működés közben is biztonságosan megfigyelhetőek legyenek.

A balesetek megelőzése érdekében figyelmeztető hangjelzést kell adni, ha a villamos gép által hajtottberendezés az indítás helyéről nem tekinthető át.

Gondoskodni kell a vészleállítás lehetőségéről a gépek esetleges üzemzavara esetén. A létesítményekbenki kell alakítani a teljes körű (központi), a szakaszos és a lokális (helyi) feszültségmentesítés lehetőségeit.

Szigetelések

24

Villamos berendezésekbiztonságtechnikája


http://emosz.imagixweb.com/doksi/ervszabvanyok.html

http://emosz.imagixweb.com/doksi/ervszabvanyok.html





A villamos gyártmányokban alkalmazott szigetelések a következők:

– Alapszigetelés (üzemi szigetelés): az üzemszerűen vezető részeken az áramütés elleni alapvédelemrésze.

– Kiegészítő szigetelés (védőszigetelés): az alapszigetelés kiegészítése. Különálló szigetelés annakérdekében, hogy megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén.

– Kettős szigetelés: együttesen tartalmazza az alap- és a kiegészítő szigetelést.– Megerősített szigetelés: az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer.Több olyan réteget is magában foglalhat, amelyet nem lehet egyenként alap- vagy kiegészítőszigetelésként vizsgálni.

A villamos berendezéseket és készülékeket a külső behatásokkal szemben védeni kell. A gyártmányokone védelmet a védettségi fokozatokkal adhatjuk meg.

A szerelési anyagok és a háztartási készülékek védettségi előírásait a következő táblázat tartalmazza.

IP fokozatElnevezésJelölés

IP 20NormálNincs

IP 21Csepegő víz ellen védett

IP 23Esővíz ellen védett

IP 34Freccsenő víz ellen védett

IP 45Vízsugár ellen védett

IP 47Vízmentesen tömített

IP 5XPor ellen tömített

1. táblázat Szerelési anyagok és a háztartási készülékek védettségi előírásai

A kapcsolókat úgy kell elhelyezni, hogy mindig hozzáférhetőek legyenek. A kisfeszültségű kapcsolókkizárólag közvetlenül kézzel működtethetők. Fogantyús és billenő kapcsolók bekapcsolt helyzetét afogantyú felfelé állása mutatja. A kapcsolókészülékek önműködően vagy villamos közvetítő szervenkeresztül működtethetők. A különböző kapcsolók esetén a be és ki nyomógombok felirattal jelölhetők(ON vagy OFF). A kapcsolóknál elhelyezett jelzőlámpák színjelölése a szabványnakmegfelelő legyen.Pl. a gép üzemkész állapotát zöld, az azonnali beavatkozás szükségességét vörös szín jelöli.

A villamos berendezésekben az áram vezetésére vezetékeket (szigetelt vezeték, szabadvezeték, kábel)kell használni. A vezetékeket méretezni kell a zárlati áram termikus és dinamikus hatására. A villamosvezetékeket falban (vakolat alatt) és a falon kívül lehet elhelyezni, a falon kívül csak kábelcsatornábanvagy szilárdan rögzített védőcsőben szabad elhelyezni. A vezetékvédők csak vízszintesen ésfüggőlegesen helyezhetők el. A csatornákat, védőcsöveket úgy kell rögzíteni, hogy azok közvetlenüla falfelületen vagy attól bilincstávolságra legyenek. A felhasználható vezetékfajtákat és a velük szembentámasztott követelményeket az MSZ 1600 szabvány tartalmazza.

A villamos gépeket, berendezéseket, készülékeket falra, állványra stb. úgy kell rögzíteni, hogy nemozdulhassanak el.

A tárgyi feltételeken kívül a munkavállalók szerepét is elemezni kell a villamos környezetben.Mindenkinek kötelessége a szakképzettségének és a munkavédelmi előírásoknakmegfelelően végezniea munkáját.

A munkavégzőket (a villamos szempontokat figyelembe véve) a következő csoportokba sorolhatjuk:

I. csoport: A mindenki által használható háztartási és hasonló villamos berendezések, készülékek,amelyekhez villamos szakképesítés és kioktatás nem szükséges.

II. csoport: Az üzemi villamos berendezések és készülékek kezelésével és használatával megbízottszemélyek. Villamos szakképesítésük általában nincs, de a feladat ellátására betanított és a készülékkezelésével kapcsolatos veszélyekre kioktatott személyek (pl. esztergályos).

25







III. csoport: Kijelölt villamos berendezésrészben meghatározott villamos tevékenységet ellátószemélyek. Villamos szakképesítésük általában nincs, de a munkavégzés ellátására betanított és avillamos munkával kapcsolatos veszélyekre kioktatott személyek (pl. házfelügyelők).

IV. csoport: Villamos munkákat végző személyek. Villamos szakképzettséggel rendelkeznek és azadott munkavégzésre vonatkozó oktatásban részesültek (pl. villanyszerelők).

V. csoport:Villamos munkát vezető, irányító személyek. Legalább a IV. csoportra előírt végzettséggelrendelkeznek (pl. önálló villanyszerelő, villamos osztályvezető).

Az épületvillamossági berendezések és készülékek kezelési útmutatásában rögzített használata nincsszemélyi követelményhez kötve. A villamos berendezéseken végzett munkákhoz megfelelő munka-és védőeszközöket (pl. szigetelt szerszámot) kell használni.

4.2. Az érintésvédelemAz érintésvédelem a testzárlatok következtében felléphető érintési és/vagy lépésfeszültségek általokozott élettani veszélyek megelőzésére, ill. csökkentésére való műszaki intézkedések összessége.

Az üzemszerűen feszültség alatt álló részek megérintéséből származó balesetek megakadályozásátcélzó intézkedések összessége az érintés elleni védelem. A berendezések szükséges védelmét az MSZ1600 szabvány, a gyártmányokét a termékszabványok előírásai határozzák meg.

Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével valóérintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűenfeszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintésébőlszármazó veszélyeket (közvetett érintésvédelem).

Egyenpotenciálra hozás (EPH) a testek és más vezető anyagú szerkezetek vezetőinek összekötése,azok azonos vagy közel azonos potenciálra hozása. Lehetséges megoldási módjai a következők:

– Egyenpotenciálra hozó hálózattal, egy épület vagy más nagyobb, körülhatárolt terület általánosegyenpotenciálra hozására.

– Helyi egyenpotenciálú összekötéssel azokban az esetekben, amikor a kikapcsolási idő megfelelőcsökkentése nehézségekbe ütközik.

– Földeletlen egyenpotenciálra hozással, amely önálló érintésvédelmi mód.

Ha a veszélyesség fokát vagy a berendezés jellege, vagy a környezet jellege egymagában határozzameg, akkor fokozott érintésvédelemről beszélünk. Nem kötelező érintésvédelmet alkalmazni a következőesetekben.

– A villamos szerkezetek azon fémrészeinél, amelyeknek érinthető felülete kicsi (50X50mm-nél nemnagyobb). Ilyenek pl. a csavarok, szegecsek, kábelbilincsek.

– A vezetékek védőcsöveinél és –csatornáinál, ha azok falba, vakolatba vannak süllyesztve, ill. nemtartalmaznak érinthető fémrészt. Ilyen pl. a kábel, MM-fal.

– A vezetékek önmagukban nem nagy kiterjedésű fém tartószerkezeteinél, ha azokon legalább kétrétegűszigetelés van.

– Az erősáramú szabadvezetékek oszlopainál.– A földhöz képest legfeljebb 250 V-os névleges feszültségű villamos berendezés olyan szerelésianyagainál, amelynek nincs fémrésze.

Érintésvédelem szempontjából a talajt és a talajjal érintkező minden, nem szigetelő anyagú tárgyatföldnek nevezzük.

Érintésvédelem szempontjából a villamos berendezés, gép, készülék fémből vagy más, villamos vezetőanyagból készült részét, amely nem áll feszültség alatt, de meghibásodás folytán feszültség alá kerülhet,testnek nevezzük.

26







4.2.1. Érintésvédelmi osztályokA villamos gyártmányokat érintésvédelmi osztályokba soroljuk, amelyek meghatározzák, hogy agyártmánymilyen érintésvédelmimóddal, ill. milyen érintésvédelmimódhoz való csatlakozásra készült.Az érintésvédelmi osztály nem rangsorolja a gyártmányok biztonsági szintjét és minőségi mutatót semjelent. A gyártmányok érintésvédelmi osztályai a következők.

– 0. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem az üzemi szigetelésen alapul. Agyártmány testén védővezető csatlakoztatására nincs lehetőség, az üzemi szigetelés meghibásodásaesetén a védelem a környezetre hárul (pl. a környezet elszigetelése).

– I. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelésen kívül járulékos óvintézkedéseket isalkalmaznak. A gyártmány testéhez csatlakoztatható a villamos hálózat vezetője úgy, hogy amegérinthető villamos vezető részekmég az üzemi szigetelés meghibásodása esetén sem kerülhetnekveszélyes feszültség alá (pl. nullázás, védőföldelés).

– II. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelésen kívül járulékos óvintézkedésként agyártmányt kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látják el. A védelem független avillamos hálózattól. A felhasználó az adattáblán látható kettős négyzet jelről ismeri fel.

– III. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem megoldása az érintésvédelmitörpefeszültségű tápláláson alapul.

4.2.2. Érintésvédelmi módokAz érintésvédelmet védővezetővel vagy védővezető nélkül valósíthatják meg. A védővezetősérintésvédelmi módok működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testétvédővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.

A nullázás (TN-rendszer, ahol a T a latin terro = föld szóból ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynéla tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt kötik az érintésvédelemmel ellátottvillamos szerkezetek testére védővezetőként. A nemzetközi szabvány (IEC) három fajtáját különböztetimeg.

– A TN-C rendszerben az üzemi nullavezető közös a védővezetővel– A TN-S rendszerben, az üzemi nullavezetőt a hálózat teljes hosszában szétválasztják a védővezetőtől– A TN-C-S rendszerben, a védővezető a hálózat egy részén közös, más részén el van választva azüzemi nullavezetőtől

A védőföldelésnek két módja van.

– Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT-rendszer). A táplálórendszernek közvetlenülföldelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a táplálórendszerrelössze nem kötött földeléshez van kötve

– Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT-rendszer). A táplálórendszernek nincsközvetlenül földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste védőföldeléshezvan kötve.

Az érintési feszültség tartósan megengedett UL határértéke 100 Hz-nél nem nagyobb frekvenciájú,szinuszosan váltakozó áram esetén 50 V, állandó értékű egyenáram esetén 120 V. Egyes különlegesenveszélyes helyekre vagy berendezésekre (pl. gyermekjátékok) az előírások ezeknél az értékeknél kisebbértékeket is meghatározhatnak (általában 25 V vagy 12 V váltakozó, ill. 60 V vagy 30 V egyenfeszültséga szokásos határ).

A hordozható vagy üzem közben áthelyezhető fogyasztókészülékek érintésvédelmi kikapcsolásánakkésleltetés nélkül (általában 0,2 másodperc alatt) kell működnie. Minden egyéb kikapcsoló működésétlegfeljebb 5 másodperc időtartamra szabad késleltetni.

Ha az érintésvédelmi kikapcsolást olvadóbiztosító vagy megszakító végzi, akkor a kioldást előidézőáramot kell meghatározni:

27







Ia = In × a

Ahol Ia az előírt gyorsaságú kikapcsolást előidéző áram, A; In az olvadóbiztosító, ill. a kismegszakítónévleges árama, A; a a kioldási tényező (értékét a szabvány határozza meg).

A földben fekvő vagy a falon kívül, levegőben szerelt földelővezető keresztmetszete:

– korrózió ellen védett réz- vagy acélvezető esetén legalább 16 mm2

– korrózió ellen nem védett rézvezető esetén 25 mm2, acélvezető esetén 50 mm2 legyen!

Védővezető céljára csak villamos vezetéket vagymegbízható villamos vezetőképességű fémszerkezetetszabad alkalmazni. A védővezető keresztmetszete olyan legyen, hogy a kikapcsolási időtartamig viseljeel a rajta áthaladó legnagyobb zárlati áramot. A védővezetőket a mechanikai és vegyi hatásoktól védenikell.

Az áram-védőkapcsolás a védővezetős érintésvédelmi módok olyan kikapcsoló szerve, amely azáramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjeles összegének a nagyságáraműködik. A védett fogyasztót rövid (0,2 s) időn belül le kell kapcsolnia a tápláló hálózatról. Az áram-védőkapcsolás alapvető követelménye, hogy a védendő test földelve legyen. Az áram-védőkapcsolásalkalmazásának néhány feltétele a következő.

– Az üzemi áramot vezető nullavezetőt mindig át kell vezetni a kapcsolón.– A védővezetőt soha nem szabad a kapcsolón átvezetni.– Háromfázisú áramkörben csak háromfázisú kapcsoló alkalmazható.– Lehetőleg a legérzékenyebb, 30 mA-es kapcsolót használjuk.– A kapcsoló villám esetén kikapcsol.

Az áram-védőkapcsolás jól alkalmazható földeletlen vagy közvetve földelt rendszerekben kettősföldzárlat elleni védelemként. Közvetlenül földelt rendszerben való alkalmazása esetén, ha a kialakulózárlati áram valamilyen ok (pl. a hibahely ellenállása) miatt alatta marad a kioldóáram értékének, akkorhelyesen méretezett védőföldelés esetén az érintési feszültség is alatta marad a megengedhető értéknek,tehát érintési veszély gyakorlatilag nincs.

Avédővezető nélküli érintésvédelmimódok az emberi szervezeten keresztülfolyó áramot a veszélytelenérték alá korlátozzák. Az ilyen érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét nem kellvédővezetővel összekötni.

Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazásakor a villamos szerkezeteket törpefeszültségű rendszerreltápláljuk. Törpefeszültségű az a berendezés, amelynek névleges feszültsége 50 V-nál nem nagyobb(pl. biztonsági transzformátor). Egyenfeszültség esetén a feszültségérték 120 V. Ha a berendezésneknincs biztonságos üzemi szigetelése (pl. gyermekjátékok), akkor e feszültségeknek csak a felemegengedett. A berendezések táplálását biztonsági transzformátorral oldhatjuk meg.

Villamos szerkezetek elszigetelésekor szerkezeteknek azokat a villamosan vezető részeit szigetelik elaz ember által érinthető részeitől (pl. faanyagú lábrács használatával) amelyek a testzárlat következtébenfeszültség alá kerülhetnek.

A környezet elszigetelésekor azokat a személyeket szigetelik el a környezetben levő földpotenciálú,nem szigetelő részektől, akik a villamos szerkezet testét érintheti.

Földeletlen egyenpotenciálra hozás esetén az egyidejűleg érinthető villamos szerkezetek teste villamosanvezető összekötés révén egyenpotenciálra kerül. Az érintkező személyek nem kerülhetnekföldpotenciálra.

Védőelválasztás alkalmazásakor a védendő villamos szerkezetet nem közvetlenül a hálózathoz, hanembiztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk.

28







4.2.3. Az érintésvédelem ellenőrzéseA villamos berendezések érintésvédelmének ellenőrzését szerelői ellenőrzéssel és szabványosságifelülvizsgálattal kell végrehajtani.

A szerelői ellenőrzés végrehajtása során a védővezetős érintési módokon a következő vizsgálatokatkell elvégezni.

Megtekintéssel, ill. működési próbával kell ellenőrizni:

– a védővezetőnek és kötéseinek, valamint a csatlakozások sértetlen állapotát,– a biztosítóbetétek, kikapcsolók sértetlen állapotát,– az állandó szigetelő-ellenőrző berendezések működését korlátozott áramú mesterséges földzárlattal

Villamos működésű próba alkalmazásával ellenálláson át testzárlatot vagy földzárlatot kell előidézni.Az érintésvédelmi kikapcsolás idejét kell figyelni. Mechanikus működésű próba alkalmazásával azérintésvédelmi kikapcsolást indító relé mechanikusmozgatásával a kikapcsolást indító állásba hozni,s figyelni a kikapcsolás idejét.

A védővezetők rögzítetlen szakaszain ellenőrizni kell a védővezető folytonosságát.

Ellenőrizni kell, nem történt-e fázisvezető-védővezető, ill. nullázás esetén fázisvezető-nullázóvezetőcsere.

Egyenpotenciálra hozás során:

– ellenőrizni kell a központi csomópont állapotát,– elemlámpás folytonosság-ellenőrzéssel ellenőrizni kell, hogy fennáll-e a fémes kötés,– a földeletlen egyenpotenciálra hozás alkalmazása esetén villamos ellenőrző próbákkal ellenőriznikell az egyenpotenciálra hozó vezető földeletlenségét és folytonosságát.

Az érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazásakor ellenőrizni kell az áramforrás biztonsági kivitelétés állapotát.

A villamos szerkezet elszigetelése esetén megtekintéssel kell ellenőrizni a szigetelések ép állapotát.A környezet elszigetelésekor ellenőrizni kell, hogy a testtől nincs-e más test az egyidejű érinthetőséghatárán belül, s a szigetelések ép állapotát.

A védőelválasztás ellenőrzésekor megtekintéssel kell ellenőrizni az áramforrás biztonsági kivitelét.

Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés befejezésekor írásban kell rögzíteni az ellenőrzés eredményét.

A szabványossági felülvizsgálatkor meg kell vizsgálni, hogy

– az érintésvédelemre kötelezett villamos szerkezetek el vannak-e látva érintésvédelemmel,– az alkalmazott érintésvédelmi módok megfelelnek-e az előírásoknak,– ki van-e építve az egyenpotenciálra hozó hálózat az előírt helyeken.

A védővezetős érintési módok során megtekintéssel kell ellenőrizni

– a vezető keresztmetszetét és színjelölését mindenhelyen,– az érintésvédelmi kikapcsolást végző elemek állapotát,– az állandó szigetelés-ellenőrző berendezés beállítási értékeit,– a nullázásra használt nullavezetőben nincs-e olvadóbiztosító,– hurokellenállás-méréssel megvizsgálni, hogy testzárlatkor is fellép-e a szükséges áramerősség.

A földeletlen egyenpotenciálra hozás során ellenőrizni kell, hogy a földeletlen egyenpotenciálra hozóvezeték és a föld közötti szigetelés legalább 0,5 MΩ.

29







Az érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazásakor ellenőrizni kell, hogy az egyes vezetők és a földközött nincs a törpefeszültség határértékénél nagyobb feszültség.

A villamos szerkezet elszigetelése esetén szigetelésméréssel kell ellenőrizni az érintkező fémrészekés az üzemszerűen feszültség alatt álló részek közötti szigetelés jóságát. A környezet elszigetelésekorellenőrizni kell, hogy a szigetelések megfelelőek-e.

A védőelválasztás ellenőrzésekor arról kell meggyőződni, hogy 1 s vagy hosszabb időre nem lép-e fela vizsgált vezető és föld között a törpefeszültség határértékénél nagyobb feszültség.

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat befejezésekor Érintésvédelmi minősítő iratot kellkiállítani. A minősítő irat tartalmi követelményeit szabvány határozza meg, amelyhez mellékelni kella mérési eredmények számszerű értékeit tartalmazó rövidített jegyzőkönyvet.

4.3. Villamos berendezések üzemeltetéseVillamos berendezések feszültségmentesítése

1. a feszültségmentesítendő rész kikapcsolása, leválasztása

2. letiltás, a visszakapcsolás megakadályozása

3. a feszültségmentesség ellenőrzése

4. a fennmaradó töltések kisütése, földelés-rövidrezárás

5. a feszültségmentesített rész körülhatárolása

Feszültség alatti munkát legalább két személyből álló csoport végezze, amelynek egyik tagja a vezető!

A feszültség alatti munkavégzés veszélyessége minimálisra csökkenthető a ruházat, a szerszámok ésaz eszközök megfelelő használatával.

A munkavégzéshez megfelelően szigetelt szerszámot kell használni.

A szabadvezetékek veszélyes közelségét, egymástól való távolságukat szabvány határozza meg.

Feszültség alatti munkát csak előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton megfelelő,kifogástalan egészségi állapotban lévő, pihent munkaerőnek szabad végeznie.

4.4. VillámvédelemA villámcsapás (villám) a felhő és a föld, vagy a felhő és egy földi tárgy között létrejövő, impulzusjellegű kisülés.

A villámcsapás káros hatásai a következő formákban jelennek meg:

– Romboló hatás: a villámáram állal előidézett nagy nyomás vagy a nedvesség elpárolgása miattfellépő gőzfejlődés következtében jön létre.

– Dinamikus hatás: a villamosan jól vezető testekben folyó villámáram impulzusszerű elektromágneseserejének mechanikai hatása.

– Gyújtó hatás:tüzet okoz, az éghető anyagokat közvetlenül, a nem éghető anyagokat pedig hősugárzásútján közvetve károsítja

– Olvasztó hatás: a fémekei a becsapódási pontban vagy abban a vezetőben, amelyen átfolyik,megolvasztja.

A villámhárító feladata a villám káros hatásaitól való védelem.

30







5. fejezet - A gépek biztonságtechnikája5.1. A biztonságos munkavégzés és gépeküzemeltetésének feltételei

Gépek, berendezések biztonságtechnikája (video) [http://youtu.be/aREbCi4tT9A]

14/2004. (IV.19.) FMM rendelet Munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyik ö v e t e l m é n y e i n e k m i n i m á l i s s z i n t j é r ő l[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400014.FMM]

16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségénektanúsításáról [http://www.komariko.hu/data/jogszabalyok/16_2008nfgm.pdf]

A biztonságtechnika a munkavédelem egyik fő területe. Olyan szervezési és műszaki intézkedések,eszközök rendszere, amelyek megakadályozzák a veszélyes vagy ártalmas, ill. a veszélyes és ártalmastermelési tényezők hatását a dolgozókra.

A biztonságtechnika feladata ennekmegfelelően a baleseti veszély csökkentése, a balesetekmegelőzése

– szervezési intézkedésekkel (pl. csökkentett munkaidővel, munkaközi szünetek közbeiktatásával)– szervezési eszközökkel (pl. a munkavédelmi oktatás és propaganda eszközeivel)– műszaki intézkedésekkel (pl. technológiai-, műveleti-, kezelési-, karbantartási utasításokkal)– műszaki eszközökkel: a gép és a környezet célszerű, biztonságos kialakításával, kollektívvédőeszközök (pl. burkolatok) alkalmazásával, személyi védőeszközök alkalmazásával.

A gépek a korszerű termelésben nagy szerepet játszanak. A nagy teljesítményű gépek, gépsorok egyrésztlényegesen növelik a munka termelékenységét, másrészt felmentik a dolgozókat a nehéz fizikai munkavégzése alól. Ugyanakkor gépesítés baleseti veszélyeket is hozhat a munkafolyamatba. Ezek károskövetkezményeinek elhárítása érdekében nagy gondot kell fordítani a gépek biztonságos üzemére ésaz ehhez szükséges feltételek megteremtésére. A különböző gépek, berendezések, azok alkatrészei éstöltetei, az általuk megmunkált anyagok üzem közben mozgásokat végezhetnek, a környezettőllényegesen eltérő hőmérsékleten, nyomáson lehetnek. Ezek potenciális veszélyt jelentenek a hozzájukérő, ill. a környezetükben tartózkodó emberek számára, tehát balesetet okozhatnak.

A gépek jellegzetes veszélyforrásainak csoportosítása:

1. Mechanikai veszélyforrások: zúzódás, nyíródás, vágás, elkapás, behúzás, befogás, lökés, átszúrás,beszúrás, súrlódás, dörzsölés, kirepülés, állékonyság csökkenés, csúszás, megbotlás, el-, le-, beesésveszély.

2. Villamos veszélyek: villamos részek érintése (közvetett, közvetlen), elektromágneses, hő (villamosokból), gép villamos berendezését érő külső hatások.

3. Zajhatások: halláskárosodás vagy más biológiai szervek (egyensúly vesztés, figyelem elterelés),akusztikus jelek érthetőség csökkenés.

4. Hőhatások: megégés, robbanás, hőforrások okozta sugárzás, hideg hatására bekövetkező fagyások,klímahatások.

5. Rezgéshatások: különböző ideg- és érrendszeri panaszt előidéző.

6. Sugárzások okozta veszélyek + távolhatásokat okozó: ívfény, lézer, ionizáló sugárzások,nagyfrekvenciás mágneses mezők.

7. Anyagok okozta veszély: mérgező folyadékok, gázok, gőzök, porok, tűz- és robbanásveszély,makrobiológiai és mikrobiológiai veszélyek.

31




http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400014.FMM



http://www.komariko.hu/data/jogszabalyok/16_2008nfgm.pdf







8. Mellőzött ergonómiai szempontok (+ emberi tulajdonságoknak és képességeknek való megfeleléshiánya): egészségtelen testtartás, túlzott megerőltetés, emberi test felépítésének nem megfelelés(kézfej, lábfej tartás), nemmegfelelő világítás, idegi szellemi túl- vagy alulterhelés, emberi tévedések.

9. Veszélyek együttes figyelembe vétele (testi, lelki): az egyikre tudok figyelni, a másikra nem, vibrációmelegben, hidegben, vegyi anyag száraz-meleg, nedves környezetben.

10. Működési zavarok: energiaellátás, géprészek törése, egyéb energiaellátás zavarai működtető ésvezérlő rendszerben, géprészek, folyadékok kirepülése, vezérlőrendszer zavara, váratlan indulás,váratlan átfordulás (holtponton), hibás szerelés, a gép bomlása, állékonyság csökkenése.

11. Védőintézkedések, védőberendezések hibája, hiánya: védőburkolatok, biztonsági berendezések,indító és fékberendezések, biztonsági jelképek és jelek, tájékoztató vagy figyelmeztető berendezések,energiaellátó és kikapcsoló berendezések, vészhelyzeti intézkedések, munkadarabok adagolása ésleszedése, a biztonsági gépbeállításhoz vagy karbantartáshoz szükséges eszközök hibája, hiánya,vezetékek hibája, hiánya.

A leggyakoribb veszélyes mozgásformák, az ezekből származó veszélyek, valamint az ellenük valóvédekezési módok:

A forgó mozgást végző tárgyak, szerkezeti elemek baleseti veszélyei:

A szabályos forgástestű hengeres tárgy egyszerű érintésre nem okozhat balesetet, de fennáll afelsodródási (felcsavarodási) veszély, ha elég a hossz az első hurokhoz. A veszély az átmérővel fordított,az érdességgel egyenesen arányos. Ha a forgó tárgynak van kiálló része (bütyök), a felsodródás veszélyenagyobb, sőt érintésre is bekövetkezhet baleset. Ha a forgó testhez közel van egy síkfelület, a felületfelé forgó oldalon valamelyik testrész beszorulhat (ehhez a súrlódási erő adhat impulzust) és behúzáskövetkezhet be. Nagyobb a veszély, ha több, egymáshoz képest elmozduló forgómozgás van egyszerre,például a hajtószíj-szíjtárcsa rendszernél. A behúzás ellen megfelelően illeszkedő felület képzésévellehet védekezni, ha a rés kisebb, mint 3 mm, nem következhet be a behúzás. Ha a forgástengellyelazonos tengelyű a furat, akkor ujjbehúzás következhet be. Ellentétes forgású hengerpárnál is lehetbehúzás.

A kötetlen alakú tárgy forgásánál még több veszélyforrás lehetséges, mivel a forgás és a környezetitárgyak egymáshoz viszonyított helyzete állandóan változik. A forgás egy álló tárgyra nyíró hatástfejthet ki, amely abban különbözik az összenyomástól, hogy nem felületek, hanem élek közelítenek.

A tárgyak nem csak a szándékos hajtóerőtől nyerhetnek mozgási energiát, hanem zuhanás vagykivágódás is bekövetkezhet, amely a pályába kerülő testrészt megüti. Az emberi testre gyakorolterőhatás egyenesen arányos a tárgy mozgási energiájával és fordítottan arányos a fékúttal.

Váratlan, de a tervezett irányba történő mozgás is felléphet, például a gép véletlen megindulásakor,amelyet műszaki hiba vagy emberi vigyázatlanság okozhat. Ez a mozgás éppen a váratlansága miattéri készületlenül a munkavégzőt (gépkezelőt).

A haladó mozgást végző tárgyak, szerkezeti elemek baleseti veszélyei:

Ha egy gépi berendezés a gépasztal alapterületén (alapkontúrján) túlmozdulhat, már a telepítésnélügyelni kell arra, hogy a maximális kimozdulásnál is a gép mellett el lehessen férni (a távolság ekkoris legalább fél méter legyen), ugyanakkor arra is kell figyelni, hogy az elmozdulás (löket) ne csípje bea gépkezelő ujját. Ha a lökethossz és a távolság különbsége kisebb, mint 8mm, nem fér be amunkavégzőkeze. Az egyenes elmozdulású test tolása (csúsztatás) esetén összenyomás vagy ütőhatás léphet fel. Anagyon gyors vagy nagyon lassú mozgás kevésbé veszélyes. Ha az a felület, amelyen a csúsztatástörténik, lyukakat vagy üregeket tartalmaz, a nyílás szélénél élelmozdulás, így nyíróhatás is felléphet,ezért ezeket a lyukakat ki kell tölteni.

A tervszerűtlen mozgások baleseti veszélyei:

Ha a tárgyak nem a tervezett formák között, a mozgás fenntartására szándékosan létrehozott hajtóerőbőlnyerik mozgási energiájukat, hanem úgy, hogy helyzeti energiájuk – szándékunkon kívül –

32

A gépek biztonságtechnikája






tervszerűtlenül alakul át mozgási energiává, tervszerűtlen mozgás – általában zuhanás vagy kivágódás– jön létre, amelynek révén a tárgy ütközhet egy emberi testtel. A gravitációnak az anyagmozgatásibalesetekben nagyobb szerepe van, mint a gépek esetében. A gépeknél tömegerő sokféle módonjelentkezhet mozgási energia formájában, pl. az indulásnál vagy megállásnál a rázkódó gépről leesikvagy eldől a szerszám. A tervszerűtlen mozgások közül a legveszélyesebb, ha egy nem kellően rögzítetttárgy az erőhatás által meghatározott pályán kivágódik. Ha megmunkáláskor a munka tárgyárajelentősebb nyomás nehezedik, benne feszültség ébred. Ez a feszültség rugalmas alakváltozást idézhetelő. Ha a deformálódáskor a képződő függőleges erőkomponens nagysága nagyobb, mint a súrlódásierő, a tárgy kivágódik. Ha a tárgy rugalmas és felfekvési felülete aránylag kicsi, benne oldalirányúerőhatások keletkeznek, amelyek törést okoznak. A tárgyra mért ütésnél az ütő vagy támasztó felületlegkisebb ferdesége (az ütőerő és az ütött felület szöget zár be) balesetveszélyes szilánkpattanáshozvezethet. Az emberi test energiatartalma is veszélyforrás lehet, például, ha egy mozgó testrész váratlanakadályba ütközik. Az emberi testnek a fekvő helyzeten kívül mindig van helyzeti energiája, amelyigen kellemetlen módon, pl. a padló egyenetlensége miatti botláskor vagy elcsúszáskor mozgásienergiává alakulhat. Ez a helyzeti energia a talajszint (földszint) feletti elhelyezkedésnél jelentősenmegnő –ebben a helyzetben leeséskor szabadulhat fel hirtelen mozgási energia. Balesetet okozhatnakaz emberi erővel mozgatott gépalkatrészek is. A gépeknél nem csak mechanikai veszélyek léphetnekfel, hanemmás, egyéb veszélyek is (pl. a villamossággal kapcsolatos veszélyek, nyomástartó edényekkelkapcsolatos veszélyek, stb.).

5.2. Kollektív védelemVédőberendezésekről általában:

A munkabiztonság a veszélyes és ártalmas termelési tényezők munkavállalóktól való elhatárolásátilletve a veszélyzónában tartózkodókra gyakorolt hatásának elviselhető mértékre korlátozását tesziszükségessé.

Ez utóbbit műszaki védőintézkedésekkel lehet elérni. Ezek a védőberendezések (kollektívvédőeszközök).

Védőberendezéseket kell alkalmazni a veszélyzónában tartózkodó személyek olyan veszélyekkel(veszélyforrásokkal) szembeni védelmére, melyek ésszerű módon nem kerülhetők el vagy tervezésselhatóképességük kielégítően nem korlátozható.

Védőberendezések csoportosítása:

Védőburkolat

A gép azon része, ami sajátosan a térbeli elzárást, térbeli elhatárolást szolgálja. A dolgozót határoljael a veszélyforrástól. Passzív elem, azzal véd, hogy ott van.

Biztonsági berendezés

Olyan, a gépről le nem vehető védőberendezés, amely a kockázatot önmagában vagy egy védőburkolattalegyütt hárítja el.

Egyéb védőberendezések

Pl. távolságtartó berendezés, ez gyakorlatilag egy térbeli akadály, amely a veszélyzónába való bejutásteljes megakadályozása nélkül a szabad behatolást megakadályozza. Lehet mechanikus, elektronikusstb.

A kialakítás általános szabályai:

– Legyen szilárd: statikailag és szilárdságilag megfelelő, a keletkező terheléseket, a normálműködtetésből adódó veszélyeket közömbösíteni tudja.

– Ne idézzen elő pótlólagos veszélyeket: átfogó stratégia alkalmazása.– Ne legyen egyszerű módon megkerülhető vagy hatástalanítható.

33







– A veszélyes tértől kellő távolságot tartson: az ember kellően eltávolítható legyen, de ne legyen túlmessze.

– A munkafolyamat megfigyelését csak a lehető legszükségesebb módon korlátozza: a ténylegesmunkafolyamat szemmel követhető legyen (pl. átlátható ablak).

– A szerszám le- és felszerelését illetve a karbantartási munkákat a biztonsági berendezés tegyelehetővé, ugyanakkor azonban nyitáskor ne kelljen nagyobb nyílást szabaddá tenni.

5.3. Egyéni védőeszközSzemélyi (egyéni) védőeszközöket akkor kell használni, ha a termelőberendezés kialakításával, atermelési folyamatok szervezésével, építészeti- és tervezési megoldásokkal, kollektív védőeszközökkela munkavégzés biztonsága nem teljesíthető. Védőhatása csak a használóra, viselőre terjed ki.

Egyes esetekben teljesen kielégítő védelmet nyújtanak (pl. köszörülésnél a védőszemüveg), többnyireazonban más védelem kiegészítésére fedővédelemként használjuk (pl. zajos munkahelyen a zajvédőfültok). Fejvédelemre különböző védősisakok, védősapkák és fejvédő kámzsák; szem és arcvédelemrevédőszemüvegek, védőpajzsok és arcvédők; légzésvédelemre teljes gázálarcok, félálarcok, frisslevegős-és sűrítettlevegős készülékek; kézvédelemre kesztyűk, tenyérvédők, csuklószorítók, ujjvédők; atestfelület védelmére kötények, köpenyek, ruhák, vállvédők; lábvédelemre papucsok, cipők, bakancsok,csizmák, lábszár-, boka-, térd-, lábfej- és sípcsontvédők; zaj elleni védelemre hallásvédő vatták,füldugók, fültokok; lezuhanás ellen biztonsági munkahevederek, biztonsági hevederek; égő ruházatoltására tűzoltó pokrócok; szem kimosására szemöblítő palackok használatosak.

A személyi védőeszközök (akár rendszeresen használják azokat, akár csak készenlétben vannak)karbantartásáról, valamint rendszeres időközönkénti és használatbavétel előtti ellenőrzésérőlgondoskodni kell.

A gépek megfelelő kialakítása és hatásos védőeszközök használata még nem szünteti meg teljesen abaleseti veszélyt. A gép alkalmazása csak akkor biztonságos, ha az üzemeltetés során gondosan betartjáka gépkezelési utasításban rögzített munkavédelmi előírásokat. Minden dolgozó csak olyan gépetkezelhet, amelyhez megfelelő szakismerete van, amelynek biztonsági előírásait elsajátította és akezelésre megbízást kapott. Egyes gépeknél és berendezéseknél még külön vizsgát is előírnak. Ilyengépet csak a szóban forgó típusú gépre érvényes vizsgával rendelkező személy kezelhet. A gépekmegindítása előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy az üzemképes állapotban van-e,megindítása nem okoz-e kárt a kezelő vagy más dolgozók testi épségében. Sok berendezésnél kötelezőaz indulás előtt figyelmeztető hangjelzés adása is. A gépeket csak rendeltetésszerűen (vagyis arra acélra, amelyre készült, és olyan igénybevétellel, amelyre engedélyezték) szabad használni. Ezzelmegelőzhető a gép törése, rongálódása vagy más, baleseti veszéllyel járó esemény bekövetkezése. Agép környékét tartsuk rendben és tisztán. A szerszámokat, alkatrészeket szekrényben, polcon vagymás kijelölt helyen, az anyagokat előírás szerint tároljuk. A kezelési helyeket és a közlekedési utakattartsuk mindig szabadon. A gépeket általában működés közben állandó felügyelet alatt kell tartani. Haa dolgozó valamilyen okból kezelőhelyét elhagyja, előzőleg a gépet ki kell kapcsolni és megindulásátmeg kell akadályozni. A gépek gondos karbantartása mind a gép, mind a dolgozó szempontjából igenlényeges. A karbantartás elmulasztása vagy hanyag elvégzése súlyos veszélyt okozhat (gyakoriüzemzavart, szerszám- és géptörést, balesetet). Ezért nagy gondot kell fordítani a tervszerű megelőzőkarbantartásra. A gépek gondos karbantartása esetén is előfordulhattak olyan rendellenességek, amelyeküzemzavart okoznak ezért minden dolgozónak fel kell készülnie az üzemzavarok elhárítására és azüzemzavar folytán kialakuló veszélyhelyzet elleni védekezésre.

– Az első feladat az üzemzavar idejében való felismerése. Ha a gép szokatlan hangot ad, melegszik,rezeg vagy más, a rendestől eltérő módon viselkedik, meg kell vizsgálni: rni okozza a jelenséget. Afelfedezett hibát azonnal jelenteni kell. Ha további üzemeltetésre kapunk engedélyt, az óvatosságfokozottan szükséges. Mihelyt a hiba továbbterjed, az azonnali közbeavatkozás kötelező. Üzemzavaresetén a leállást is úgy végezzük, hogy az a veszélyt ne növelje, éppen ellenkezőleg: teljesen szüntessemeg. Ilyenkor az akaratlan vagy szándékos újraindítás lehetőségét is akadályozzuk meg, a gépetpedig hozzuk olyan helyzetbe, hogy elmozdulás, anyag-kiömlés vagy más veszélyes mozzanat nekövetkezhessék be. Az üzemzavar-elhárítás további feladatait csakis az ezzel megbízott szakemberek

34







végezhetik. Az üzemzavarok korai felismerése és elhárítása a biztonságos munkavégzés egyik fontosfeltétele.

– A munka befejezésekor a gépet leállítjuk, a munkadarabot kivesszük és megfelelően elhelyezzük.Az összes kapcsolót "0" állásba hozzuk és a főkapcsolót is kikapcsoljuk. A szerszámokat,mérőeszközöket és egyéb tárgyakat a szerszámszekrényben vagy polcon elhelyezzük. A hulladékot,a forgácsot eltávolítjuk és a megfelelő helyen szabályosan gyűjtjük. A gépápolást elvégezzük(alaposan megtisztítjuk). A gépet elmozdulás ellen megfelelően biztosítjuk. A gép környékét isösszetakarítjuk.

5.4. Anyagtárolás, szállítás, mozgatásA különféle termékek előállítása, elosztása és felhasználása ezek helyváltoztatásával jár. Adottidőpontban, adott helyzetben lévő tárgy három módon kerülhet új helyzetbe:

– viszonylag rövid idő alatt általában függőleges irányú elmozdulás (R-rakodás),– hosszabb idő vízszintes elmozdulás (S-szállítás),– az idő függvényében helyzetét nem változtatja (T-tárolás).

5.4.1. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatásAnnak ellenére, hogy a segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás (kézben, vállon, háton) a legősibb éslegegyszerűbb módja a különféle tárgyak, munkadarabok, termékek más helyre történő szállításában,alkalmazását a folyamatos fejlesztések ellenére a mai napig sem lehet teljes egészében kiküszöbölni(pl. bútorszállítás). Annak oka, hogy amunkavédelem kapcsán ezzel foglalkozni kell az, hogy fokozottanbalesetveszélyes és helytelen végzésével akár maradandó egészségkárosodás léphet fel.

Az anyagmozgatást végző emberi test alá van vetve a fizika (mechanika) törvényszerűségeinek. Atörzshajlítás növelésével növekszik a tehernyomaték az emelést végző emberi testben. Ilyen esetekbenaz emelés erőszükséglete lényegesen nagyobb lehet, mint a közel függőleges felsőtesttel végzett emeléssorán. A következmény: a test igénybevétele túllépheti a teherbírást és maradandó egészségkárosodáshozvezethet. Hangsúlyozni kell még a gerincoszlop meghajlításának szerepét is. A terhet „egyenes háttal”kell emelni görbített hát helyett, mert ekkor a porckorongok terhelése kisebb. Ha a gerincoszlopotelforgatjuk emelés közben, szintén növekszik a felesleges erőkifejtés, amely idő előtti elfáradást ésgerincoszlop túlterhelést okozhat. Figyelembe kell még azt is venni, hogy a teherhordás annál könnyebb,minél kevésbé tér el a karok helyzete a függőlegestől és minél közelebb tartjuk a terhet a testhez.

Kézi anyagmozgatás alatt általában 10 kg-nál nagyobb teher egy vagy több munkavállaló által történőszállítását, tartását értjük, beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbításátvagy mozgatását.

Az általános kézi anyagmozgatási folyamatot az alábbi műveleti szakaszokra lehet bontani:

– az emelendő teher szemrevételezése,– a teher megfogása,– a teher továbbszállítása,– a teher letevése.

A kézi anyagmozgatást azzal kell kezdeni, hogy felmérjük annak következményeit:

– megvizsgáljuk az áru szállíthatóságát,– megismerkedünk az áru sajátosságaival,– felmérjük szemrevételezéssel az anyagmozgatási útvonalat,megvizsgáljuk és előkészítjük a lerakás,tárolás helyét. Csak ezután kezdjük meg a tényleges kézi anyagmozgatást.

35







5.4.2. A teher emelése, szállítása és letétele– A teher megemelése előtt szemrevételezéssel meggyőződünk, hogy azt miként fogjuk megfogni,felemelni és úgy állunk be az emelendő teher mellé. Áttekintjük továbbá a szállítási útvonalat, hogyazt szabadon hagyták-e, akadálytalanul lehet rajta közlekedni.

– A teher megfogása és felemelése a legveszélyesebb kettős művelet. A legjobb kiinduló testhelyzetvalamely teher felemelésekor az, amely lehetővé teszi az egyensúly megtartását és az emelésitevékenység bármikor történő félbeszakítását.

– A célszerű testhelyzet lényege, hogy az emelés megkezdésekor a térdek be vannak hajlítva és a hátegyenes. A talajon vagy padlózaton álló terhek megfogásakor és felemelésekor célszerű guggolótesthelyzetet felvenni. Az emelés megkezdése előtt ajánlatos meggyőződni arról, hogy a teher nincs-e lerögzítve. Ennek elmulasztása már sokszor idézett elő balesetet. Nehezen kezelhető, vagy nagyobbtömegű terhek (50-80 kg) vállra vagy hátra vétele esetén célszerű segítséget igénybe venni afelhelyezéshez.

– Az emelést nem szabad lökésszerűen végezni. Emelés, felállás közben a gerincoszlopmerev egyenesmaradjon, és csak a karok és a lábak mozduljanak.

– A teherrel megindulás előtt tekintsük be a – legalább számunkra és környezetünkre biztonságos –anyagmozgatási útvonalat. Törekedni kell a terhelés egyenletes elosztására és arra, hogy a súlyosvagy terjedelmes terheket ne a test előtt, hanem vállon vagy háton szállítsuk.

– Ugyancsak ügyeljünk arra, hogy a terhet ne kellje tartósan felfüggesztve tartani, vagy szétterpesztettkarokkal szállítani. Nagyobb távolságok esetében ajánlatos a terhet többször letenni, lehetőleg aszállítási magasság szintjébe.

– A teher letevését egyenletesen kell végezni. Az ujjsérülések megelőzésére célszerű a lerakási helyreelőzetesen alátéteket helyezni, de kerülni kell az alátétek közvetlen közelébe eső teherrészekmegfogását is.

– A teher letevésénél a térdeket kell hajlítani, a hátat minél kevésbé. Egyes esetekben, amikor sem ateher, sem a padlózat nem érzékeny, a teher le is dobható. Ilyen esetekben ügyelni kell a lábsérülésekveszélyére, pl. fémbekkes bakancs használata.

– Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra kijelölt helyenés módon, a tömeg és mérethatárok megtartásával lehet. A veszélyforrások ellen védelmet nyújtóegyéni védőeszközöket alkalmazni kell.

– A munkavállalónak megfelelő élettani adottságokkal kell rendelkeznie, a fiatalkorúak egészségesfejlődését károsan nem befolyásolhatja a feladat. A megfelelő munkahely főbb követelményei:

– kellő mozgástér, stabil padozat, kijelölt útvonal,– védelem leesés vagy leeső tárgyak ellen,– megfelelő világítás,– kellő légtér, megfelelő klimatikus viszonyok, stb.

– A munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos vagy közvetlen veszély esetén amunkát be kell szüntetni, ha kell a munkahelyet el kell hagyni.

– Egyéni tevékenységénél kézben, vállon vagy háton – a súlyhatár betartása mellett – csak olyanmennyiségbe, illetőleg olyan nagyságra felhalmozva szabad anyagot, tárgyakat szállítani, hogy azokbiztonságosan megtarthatók legyenek és a munkavállaló látását ne akadályozzák. Amennyiben afeltételek nincsenek biztosítva, kötegelés, doboz, edény vagy egyéb segédeszközök használatát kellalkalmazni. A teher emelését nemmerev, hanem hajlított térdekkel és egyenes gerinccel kell végezni.

Fontosabb biztonsági ajánlások

Hosszú tárgyak vállon vagy kézben egy személy által történő szállításakor a tárgy mellső végét felfelékell tartani úgy, hogy az legalább két méter magasan legyen a föld szintjétől. Vigyázni kell arra is,hogy a szállított tárgy villamos vezetékekhez ne közelítsen. Hordókat és hasonló henger alakú tárgyakatszűk helyen csak a palástjuknál fogva szabad mozgatni, gurítani.

Forró, ömlesztett anyagoknak nyitott edényben történő szállításakor, ha egyéb óvó rendszabálymásképpnem rendelkezik, az edényt csak a magasságának 4/5 részéig szabad megtölteni, és szállítás közben –a kiloccsanás veszélye miatt – csak lépésben, egynél több dolgozó esetében bontott lépésben szabad

36







haladni. Egynél több dolgozó által rúdon történő szállításkor a rudat úgy kell kiképezni, hogy az edényne mozdulhasson el.

Csoportos anyagmozgatásnál, szállításnál a résztvevők közül irányítót kell kijelölni. Amennyibenketten együtt dolgoznak, a gyakorlottabbat ki kell jelölni irányítónak. A 200 kg vagy annál nagyobbtömegű osztatlan teher esetén az irányítással megbízott személy az irányításon kívül más munkát nevégezzen. Csoportos tevékenységet lehetőleg összeszokott, begyakorolt csoportnak kell végezni.

Az irányító feladata, hogy a munka megkezdése előtt a résztvevőket a feladatról tájékoztassa,megbeszélje a részletes munkamenetet, a helyes fogásokat és vezényszavakat. Feladata továbbá amunka irányítása is. Valamennyi műveletet az irányító vezényszavára, egyszerre kell végezni. Másszemély vezényszót nem adhat ki.

Különleges rakodási módszereket igénylő tárgyak, anyagok szállítását, mozgatását munkavezetőfelügyeletével kell végezni, még kisebb terheknél is.

A különleges, pl. balesetveszélyes anyagok, tárgyak szállítására, mozgatására a munka elrendelőjetartozik részletes technológiai utasítást készíteni, és abból a dolgozókat kioktatni. Nagy súlyú, hosszútárgyak csoportos szállításánál a lerakodás helyét megfelelően elő kell készíteni, pl. a talaj vízszintesállapotát biztosítani, alátéteket elhelyezni, stb.

Általában a 18 éven felüli férfi legfeljebb 50…80 kg-ot emelhet és vihet. Az ajánlott szállítási távolság50 kg-ig sík terepen 90 méter, 10% emelkedés esetén 30 méter. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosannagyobb távolságra szállíthatók.

Lépcsőn fel vagy le csak 3 méter magasságig és legfeljebb 50 kg teher szállítható kézben, vállon vagyháton. Emeletekre történő anyagmozgatásnál, lehetőleg emeletenként pihenőt vagy váltást kell beiktatni.A lépcsőn azok méretét, terhelhetőségét is figyelembe kell venni.

5.4.3. Egyszerűbb segédeszközzel végzett kézianyagmozgatás

– Egyszerű mechanikai elven működő: emelőrúd, lejtő, ék, görgő, kötél, heveder, kézi tapadókorong,csiga, csigasor.

– Kézi szállítóeszközök: kézi kocsi, targonca, talicska, kétkerekű targonca, négykerekű, vonórudaskézikocsi, vonórúd nélküli kézikocsi, kézi működtetésű emelőtargonca.

– Kézi működtetésűmechanikus vagy hidraulikus elvenműködő emelőeszközök: nagy tömegű terhekemelésére max. 150 N erőt kell kifejtenie az embernek

5.4.4. A gépi anyagmozgatás főbb berendezései1) Daru: terhet függőlegesen, nem vezetősínek között térben mozgatja. Típusai: rakodó, kiszolgáló,különleges daruk. Emelőelem, függesztő elem: acél sodronykötél. Horog: kovácsolt. Fékszerkezet.

Biztonsági berendezések:

– végállás kapcsolók, végütközők,– túlterhelés gátló,– hang, fényjelző berendezések.

2) Gépi hajtású targoncák

Típusai: szállító, vontató, emelő és különleges.

3) Közúti járművek

Típusai: billenős rakfelületű tehergépkocsi, önrakodós tehergépkocsi.

37







4) Felvonók

38







6. fejezet - Tűzvédelem6.1. Égéselméleti alapfogalmak

A legfontosabb feladatai:

• tűz keletkezésének megelőzése,

• tovább terjedésének megakadályozása,

• közvetlen veszély elhárítása.

Az égés általános értelemben oxidáció. Tűzvédelmi szempontból a tűz nem irányított égés, amelykáros következményekkel jár (vö. kályhában égő tűz – az hasznos és irányítható).

A tűz keletkezésének feltételei:

• éghető anyag,

• égést tápláló anyag (oxigén, min. 14…17 tf%),

• gyulladási hőmérséklet,

• gyújtóforrás.

Az égés sebessége alapján megkülönböztetünk:

• lassú égést (mm/s sebességgel - izzások),

• normál égést (cm/s sebességgel – a legtöbb égési folyamat),

• gyors égést (dm/s sebességgel – pl. a tűzveszélyes folyadékok égése),

• robbanást (100…1000 m/s sebességgel).

Az égés körülményei alapján beszélhetünk:

• tökéletes égésről, amikor elegendő oxigén áll rendelkezésre az összes éghető komponens teljesoxidációjához: így pl. C → CO2, H2 →H2O, S → SO2.

• tökéletlen égésről, amikor nem áll rendelkezésre elegendő oxigén az összes éghető

• komponens teljes oxidációjához, ezért sokszor további éghető termékek keletkeznek. Az éghetőanyag és az oxigén eloszlása szerint beszélhetünk:

• diffúziós égésről, amikor az égő anyag és a levegő az égés előtt nincsenek összekeverve, hanemegymással szemben áramlanak és csak egy jól meghatározott felületen találkoznak egymással. Ezaz égéstípus gyakran tökéletlen égést eredményez. A folyadékok felületi égése ebbe a csoportbatartozik.

• kevert égésről, amikor az éghető anyag és az oxigénmár az égés előtt tökéletesen össze van keverve,pl. gázkeverékek esetén.

6.1.1. Szilárd anyagok égése• A szilárd anyagokmeggyulladása általában egy jól meghatározott hőmérsékleten, a gyulladáspontonkövetkezik be. A szilárd anyagok a melegítés hatására különféleképpen viselkednek, ami befolyássallehet égésükre:

39






• Az éghető anyag a hő hatására szublimál, és a keletkező gőzök gyulladnak meg (pl. hexametilén-tetramin).

• Az éghető anyag megolvad, majd párolog, és a párák égnek (pl. parafingyanták, fémek).

• Bomlás nélkül megolvadnak, majd a folyadék bomlástermékei égnek (pl. nagymóltömegű parafinok).

• Olvadás és bomlás, majd párolgás és bomlás vegyesen játszódik le (pl. poliuretánok).

• Szilárd fázisú bomlás, majd a gázhalmazállapotú bomlástermékek égnek (pl. fa, papír, szén).

6.1.2. Folyadékok égéseA folyadékok általában diffúziós égéssel égnek. Ha egy éghető folyadékot melegítünk, akkor nő ahőmérséklete és ezzel együtt a párolgás sebessége. Ha melegítés közben a keletkező párákatmegpróbáljuk gyújtólánggal meggyújtani, akkor a melegítés kezdetén nem biztos, hogy sikerreljárunk, mert a folyadéktér felett még nincs elegendő pára.

Egy bizonyos hőmérsékleten aztán a folyadékfelszín belobban, de ha a gyújtólángot eltávolítjuk, akkoraz égés azonnal megszűnik. Ezt a hőmérsékletet lobbanáspontnak nevezzük. Amérés körülményeitőlfüggően megkülönböztetünk nyílt- és zárttéri lobbanáspontot. Ha a lobbanáspont felett továbbemeljük a folyadék hőmérsékletét, akkor az égés a gyújtóláng eltávolítása után is folytatódik. Ez agyulladási hőmérséklet.

6.1.3. Gázok égéseAz éghető gázok, gőzök levegővel keveredve csak bizonyos koncentrációhatárok között képesekmeggyulladni. Ezt alsó éghetőségi határkoncentrációnak nevezzük. És van egy olyan koncentrációérték, amely felett már nem éghető az elegy, az a felső éghetőségi határkoncentráció. Égés csak akét határérték közötti gázkoncentrációknál lehetséges. A határkoncentrációk nem anyagi jellemzők,mert értékük számos tényezőtől függ, mint pl. a gyújtóforrás energiája, a gázelegy kiindulásihőmérséklete, az elegy nyomása, inert gázok jelenléte. A gázok éghetnek diffúziós és kevert égésselegyaránt.

6.1.4. ÖngyulladásokÖngyulladásoknál magában a rendszer belsejében termelődött hőtől gyullad meg az anyag, tehát nincskülső gyújtóforrás. Az öngyulladás bekövetkezésének alapvetően két feltétele van:

• hőtermelő folyamat a rendszer belsejében,

• a hőtermelés sebessége meghaladja a hőelvezetés sebességét.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az öngyulladásokat a következő csoportok valamelyikébe be lehet sorolni:

1. Növényi anyagok öngyulladása (pl. széna, szalma, komló, maláta, lucerna)

2. Olajok öngyulladása

Bizonyos körülmények között a növényi eredetű olajok öngyulladók lehetnek. Az ásványi eredetűolajok, kőolajszármazékok nem öngyulladóak.

3. Kőszén öngyulladása

4. Öngyulladás levegővel érintkezve

5. Vízzel érintkezve meggyulladó anyagok (pl. alkáli fémek, alkáli és alkáli földfém hibridek)

6. Egymással heves hőfejlődés mellett reagáló anyagok

40

Tűzvédelem






Erős oxidálószerek (pl. oxigén, klór, salétromsav, hidrogénperoxid, káliumnitrát) szerves anyagokkalérintkezve erős hőfejlődés közben reagálnak.

6.2. Tűzvédelmi osztályok és osztályba sorolás6.2.1. Fokozottan tűz és robbanás veszélyes – jelzése:A

a) Az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása indító gyújtásra ill. másfizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet.

Az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri olvadáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérsékleteeléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz:

Tüzemi ≥ Tlpnyt vagy Tüzemi > 35°C

Az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb10%.

b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságúanyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenységközben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő.

c) A 10 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége.

d) Az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek és nincshatékony szellőztetése.

6.2.2. Tűz és robbanás veszélyes – jelzése Ba) Az a por mely levegővel robbanásveszélyes elegyet képezhet (pl. asztalosüzem, malom).

Az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri olvadáspontja legalább 21 °C, a nyílttéri lobbanáspontjalegfeljebb 55 °C, vagy vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, minta nyílttéri olvadáspont 20 °C-al csökkentett értéke, azaz:

Tüzemi < Tlpnyt, Tüzemi > Tlpnyt - 20 °C és Tüzemi > 35 °C

Az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatáhozviszonyítva 10%-nálnagyobb.

b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságúanyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenységközben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő.

c) A port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benn az elszívottanyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

6.2.3. Tűzveszélyes – jelzése: Ca) Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300°C.

A legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és világításra használt petróleum.

Az a folyadék, amelynek nyílttéri olvadáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemihőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-al, de legfeljebb

41

Tűzvédelem






50 °C-al kisebb, azaz:

Tlpnyt – 50 °C ≤ Tüzemi ≤ Tlpnyt - 20 °C, és Tüzemi > 35 °C Az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égésttáplálja, a levegő kivételével.

b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságúanyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák.

c) Az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadó képessége 500 főnél nagyobb.

d) Üzemanyagtöltő-állomás.

6.2.4. Mérsékelten tűzveszélyes – jelzése: Da) Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C- nálnagyobb.

Az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri olvadáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemihőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több, mint 50 °C-al van, azaz:

Tüzemi < Tlpnyt - 50 °C és Tüzemi > 35 °C

Az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapíthatómeg, és éghető anyagtartalma 25%-al nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb.

b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságúanyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá ahol nyíltlánggal üzemeltető tüzelőberendezést használnak.

c) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznakfel.

d) Az a közösségi épület, amely nem tartozik a „C” tűzveszélyességi osztályba.

e) Iroda, lakó- és szállásépület.

f) Gépjárműtároló (építmény, szabadtér).

g) Állattartó helyiség.

6.2.5. Nem tűzveszélyes – jelzése: Ea) A nem éghető anyag.

b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékletenelőállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.

6.3. Tűzoltás alapelveiAz égés kémiai reakció, s mint ilyen a lefolyásához alapvetően két feltétel szükséges: az egyik areakciópartnerek találkozása, a másik a reakciópartnerek aktivált állapota. Ez más szavakkal azt jelenti,hogy az éghető anyag részecskéi megfelelően aktivált állapotban találkozzanak az oxigénmolekulákkal.Az aktivált állapotot hőfelvétellel lehet elérni. Ha tehát ezen feltételek valamelyike nem teljesül, akkoraz égés nem jön létre, illetve megszűnik. Ezen alapul a tűzoltása. A tűz oltásának alapvetően kétmechanizmusa van, ezek: a fizikai és a fizikai-kémiai hatáson alapuló oltási eljárások.

42

Tűzvédelem






6.3.1. Fizikai hatáson alapuló tűzoltásAz éghető anyag és az oxigén találkozásának megakadályozása

Az éghető anyag és az oxigén találkozását egészen egyszerű módszerekkel meg lehet akadályozni:

• az éghető anyagot kivisszük a lángok közeléből,

• egy szelep vagy csap elzárásával megakadályozzuk, hogy az éghető folyadék vagy gáz az égés terébekerüljön,

• az égő felület letakarása tűzoltó habbal, pokróccal vagy homokkal,

• az oxigén kiszorítása az égés teréből szén-dioxiddal vagy vízgőzzel.

Hűtés

A reakciózóna ill. a környezet hűtése rendszerint valamilyen oltóanyaggal történik. A hőelvonásbanközrejátszhat:

• az oltóanyag entalpiaváltozásához szükséges hőmennyiség, ami ahhoz szükséges, hogy az oltóanyagfelmelegedjen;

• a párolgáshő (pl. víz esetén);

• a szublimációs hő (pl. szén-dioxiddal való hűtés esetén – a palackból kiáramló szén- dioxid lehűl(megfagy), majd szublimál);

• termikus bomlás (tűzoltó porok a lángba kerülve elbomlanak, a bomláshoz szükséges hőt az égéstőlveszik).

Tisztán a hűtőhatás csak akkor érvényesül, ha a hőelvonás sebessége nagyobb, mint a hőtermelésé.

6.3.2. Fizikai-kémiai hatásokon alapuló tűzoltásEgyes oltóanyagtípusok alapvető hatásukat úgy fejtik ki, hogy beavatkoznak az égési reakciókfolyamatába. Attól függően, hogy ez a beavatkozás a lángzónával azonos, vagy eltérő fázisban történik,beszélhetünk homogén és heterogén inhibícióról (gátlásról).

6.4. Tűzoltó anyagok6.4.1. Folyadék halmazállapotú tűzoltó anyagok

A folyadék halmazállapotú tűzoltó anyagok alatt elsősorban a vizet és egyes halonszármazékokatértünk. Mivel az utóbbiakat betiltották, így ebben a csoportban részletesen csak a víz kerül ismertetésre.

A víz előnyei:

• könnyen hozzáférhető,

• olcsó,

• nagy mennyiségben található,

• egészségre nem ártalmas,

• viszonylag egyszerű berendezésekkel használható.

43

Tűzvédelem






Alapvető hatása a lángtér hűtése, de hozzájárul az oltáshoz a víz párolgásakor keletkező vízgőz isazzal, hogy kiszorítja az oxigén egy részét a reakciózónából. Hatásosan alkalmazható gáz, folyadékés szilárd anyagok égésének oltására, az alábbiak kivételével:

• elektromos tüzeknél (ionos elemei révén – a természetes víz tkp. híg oldatok elegye! → vezeti avillamos áramot),

• ha az égésnél jelen levő anyagok bármelyikével kémiai reakcióba lépve éghető gázt fejleszt (pl. azalkáli, alkáli földfémek a hő hatására hidrogén fejlesztenek → durranógáz),

• izzó fémek hűtésére (mert 2000 °C felett alkotórészeire bomlik: 2H2O→ 2H2 + O2→durranógáz).

A vízköddel oltó berendezés új megoldást kínál a zárt terek tűzvédelmében, a gázzal oltó és sprinklerrendszerek pozitív tulajdonságait összesítve. A vízködös oltórendszer alkalmazásának előnyei a többioltóberendezéssel szemben, hogy az oltási művelet hamarabb végbemegy, mivel gyorsabb a tűzre valóreagálás. Az oltóhatás jóval nagyobb, a helyileg nagyobb intenzitású vízköd szórás miatt. Folyadéktüzekoltására is alkalmas. A vízködös oltórendszer az ózonromboló oltógázokat kiküszöböli. A hagyományossprinkler rendszerekhez képest 70-95%-kal kevesebb víz szükséges az oltáshoz, mégis jóval hatékonyabbannál. A vízköddel oltó berendezéseket elektromos és elektronikus berendezéseket tartalmazó helyiségekvédelmére is ajánlják.

6.4.2. Gázhalmazállapotú tűzoltó anyagokA gázzal történő oltás szerepe elsősorban ott meghatározó, ahol a vizes alapú oltás valamilyen oknálfogva nem lehetséges, vagy a vízkár nem megengedhető. Például, ha a védendő tárgy nagy értékű,vagy elektromos berendezés, a védett helyiség irattár, vagy számítógép szerver szoba, múzeum stb.Oltóhatásuk elsősorban úgy nyilvánul meg, hogy kiszorítják – 12-14 tf%-ra csökkentik – az oxigéntaz égéstérből, másodsorban pedig a gáz expanzió okozta lehűlése miatt az égésteret is hűti.

6.4.2.1. HalonszármazékokA halonok olyan szénhidrogének, amelyek halogén elemeket (fluor, klór, bróm vagy jód) tartalmaznak.A környezetvédelmi kutatások során azonban kiderítették, hogy a halogén tartalmú vegyületek roncsoljákaz ózon réteget. A halon oltógázok helyettesítésére számos új megoldás született:

• Halonpótló gázok, melyek tartalmaznak halogént, de légkört károsító tulajdonságuk csökkent.

• Inert gázok.

6.4.2.2. Szén-dioxidA szén-dioxid színtelen, szagtalan, magas hőmérsékleten is stabil vegyület, amely normál állapotbannehezebb a levegőnél. Zárt palackban 13 °C-ig folyadék halmazállapotban van jelen. A halonok kitiltásaután (2004. április 30.) a CO2 volt az egyetlen fennmaradó alternatíva a gázzal oltó berendezésektelepítői és forgalmazói számára.

Előnyei: olcsó, villamos szigetelő és nem okoz szennyeződést. Hátránya: csak nagy mennyiségbenkellően hatásos és ezért jelentős veszélyt jelent az emberre.

6.4.2.3. Halonpótló gázokA halonok kitiltása után megkezdődtek a próbálkozások új anyagok fejlesztésére, melyek pótolhattákazokat. Ezek például az FM200 (HFC227), NAF S-III, Halotron, és HFC 125. A halonpótló gázoktöbbnyire klór és fluor tartalmú szénvegyületek, melyek ózon károsító (ODP) hatásuk kisebb a halonénál,de a Föld felmelegedésére gyakorolt hatásuk (üvegház hatás) magas, főként a hosszú élettartamukmiatt, ezért ezek felhasználhatóságát is korlátozták. A gázok forró felülettel, égő anyaggal érintkezvemérgező bomlásterméket fejlesztenek.

44

Tűzvédelem






6.4.2.4. Inert gázokJellemző ezekre a gázokra, hogy nagy nyomáson tárolják, így nagy a tárolótér igényük, hosszabb akiürülési idő, de nincs toxikus bomlástermék. Az inert gázoknak sem ózon réteg károsító hatásuk, semüvegház hatásuk nincs. Jellemzően használt inert gázok: a nitrogén és/vagy a nemesgázok (hélium,argon) keverékek.

6.4.3. Szilárd halmazállapotú tűzoltó anyagokA különféle tűzoltó porok tartoznak ide. Attól függően, hogy milyen tüzek oltására alkalmasak, akövetkező csoportjaik vannak:

• BC porok – folyadék- és gáztüzek oltására.

• ABC porok – folyadékok, gázok és szilárd anyagok tüzeinek oltására.

• D porok – fémtüzek oltására.

6.4.4. Tűzoltó habokA habok tkp. valamilyen habzóképes folyadék és gáz elegye. Fontos jellemzője a két anyag térfogatiaránya. A tűzoltói gyakorlatban a folyadék-összetevő egy vizes oldat, a gáz összetevő pedig legtöbbszörlevegő. A vizet habképzők segítségével teszik habosíthatóvá, amelyek olyan anyagok, amelyek a vízfelületi feszültségét csökkentik.

Oltási mechanizmusa, hogy egyrészt „betakarja” az égő felületeket (megnehezíti az oxigénutánpótlást),másrészt pedig víztartalmának párolgása révén hűti az égésteret. Az oltóhabok nagyon jól használhatókégő folyadékok és szilárd anyagok oltására.

Az oltóhabokat légtartalmuk alapján a következő csoportokba soroljuk:

• Nehézhabok: habsugárcsővel fejleszthető, stabil, tömör, tartós. Lövellhető, a szabadban nagyon jólhasználható. A függőleges felületeken is megtapad, de viszonylag lassan terül.

• Középhabok: habszitával ellátott, nagyobb átmérőjű habsugárcsővel állítható elő.

Kevésbé stabil, lazább szerkezetű. Kevéssé lövellhető, inkább folyatni lehet. Szabadban és zárttérben használható.

• Könnyűhabok: speciális habgenerátorral fejleszthető, melynél az oldat és a levegő is kényszer-betáplálású. Nagyon nagy buborékokból áll, laza, gyorsan összeesik. Szabadban nem alkalmazható.Zárt térben folyatva gyorsan feltölti az egész térfogatot.

6.4.5. Tűzérzékelők1. Hőérzékelők

2. Sugárzásérzékelők

3. Gázérzékelők

4. Füstérzékelők

6.5. Tűzoltó készülékekA tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására,írányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni. A belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal egy tartályban,

45

Tűzvédelem






kémiai reakció révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal. A hordozható tűzoltó készülékolyan eszköz, amely kézzel kezelhető és kézben hordozható. Üzemképes állapotban tömege max. 20kg.

A készülékeken szereplő betűk jelentése:

• A Szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás)állapotában égnek.

• B Folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei.

• C Gázok tüzei.

• D Fémek tüzei.

A tűzoltó készülékek javítása, karbantartása engedélyhez kötött tevékenység. Ellenőrzést kell végeznia tűzoltó készüléken, ha:

• a garanciája lejárt,

• a minőségi bizonyítványa és/vagy a fémzárolása hiányzik,

• tűzoltáskor működésképtelen volt,

• a hatóság elrendeli.

Részleges javítást kell végezni a tűzoltó készüléken, ha:

• ellenőrzéskor javítási igény lépett fel,

• használatkor részben vagy egészen kiürült.

Teljes javítást kell végezni a tűzoltó készüléken, ha:

• alkatrészcserével nem javítható,

• 5 éves nyomáspróbára kötelezett.

6.6. Tűzriadó tervA tűzriadó terv az adott létesítményben keletkezhető tűz, vagy robbanás esetére az előre látható éstervezhető adatokat, információkat, feladatokat, szervezési megoldásokat, valamint a személyi éstechnikai lehetőségek felhasználását biztosító, veszélyhelyzet - kezelési forgatókönyv. Célja, hogy amunkahelyeken, tűz keletkezése esetén eredményesen lehessen megszervezni a tűz jelzését, a tűz minélkorábbi stádiumában történő eloltását, a veszélybe kerültek életének és a veszélyeztetett vagyontárgyakmentését, a károk csökkentését

A tűzriadó terv készítési kötelezettségeket a 30/1996. (XII. 6.) BM r.[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600030.BM] 4. §. -a határozza meg.

A tűzvédelmi törvény 18. §.-a szerint a gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységikörükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek elhárításáról, a feltételek megteremtéséről, s a kialakultveszélyhelyzet korlátozásáról, felszámolásáról. Ez utóbbit hivatott biztosítani a Tűzriadó Terv, amelyösszehangolja a létesítményben tartózkodó szervezetek és személyek tűz esetére szóló tennivalóit,menekülését, mentését, halaszthatatlan tennivalóikat, a beavatkozó tevékenységet a keletkezett tűzesetfelszámolását.

A Tűzriadó Terv készítését a törvényalkotó különösen olyan létesítményben tartja szükségesnek (pl.:művelődési, oktatási, szociális, kulturális, sport, egészségügyi létesítmények, tömegtartózkodásihelyiségek, zenés szórakozóhelyek stb.), ahol a tűzeset spontán kezelése nem elegendő, azt csak

46

Tűzvédelem


http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600030.BM

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600030.BM





szervezett védelemmel (személyi és eszközfeltételekkel együtt, a tennivalók megtervezésével, afeladatok kiosztásával és begyakorlásával) lehet biztosítani.

A tűzriadó tervnek tartalmaznia kell:

– a tűzjelzés módját;– a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásánakmódját;

– a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás ésmentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.);

– főbb veszélyforrások megnevezését (utalva a védekezési lehetőségekre, intézkedésekre);– a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait,azokon megjelölve:– a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök),– központi elzárók (kapcsolók),– a vízszerzési helyek,– a kiürítési útvonalak,– a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazóönálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész)esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékűmódon igazolt – megengedett maximálisbefogadóképességet, amely a tűzvédelmi szabályzatban meghatározásra került.

47

Tűzvédelem






7. fejezet - KörnyezetvédelemA környezetvédelem, mint tudományág, mint szakterület, tevékenységi kör, jogi fogalom, 3-4 évtizedesmúltra tekinthet vissza. Ez az oka annak, hogy az ezzel kapcsolatos alapfogalmak következetlenek,ellentmondásosak, áttekinthetetlenek.

Környezetvédelem alatt azt a magatartásformát, tevékenységet értjük, amellyel a természetes és amesterségesen kialakított környezetünket, kizárólag az ember által okozott káros hatásokkal szembenvédjük.

Szinte az egész környezetvédelmi szakirodalom egységes abban, hogy a környezeti gondok legfőbboka a Föld eltartóképességének figyelmen kívül hagyása. Gyakran az okokat, az emberiség nagy száma,összetévesztik annak következményeivel, hogy kevés a hely, az élelmiszer, a nyersanyag, a hulladék,stb.

A környezetvédelem célja és feladata az embernek és környezetének az emberi tevékenységek károskövetkezményektől történőmegőrzése, az ártalmakmegelőzése, elhárítása, és ha a károk bekövetkeztek,azok mind hatékonyabb elhárítása.

7.1. A környezetvédelem intézményrendszereA környezetvédelem jogi, gazdasági és műszaki szabályozás útján működhet.

Mindezeknek az alapja az "1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól".

Alapvető cél az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek ésfolyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

A környezetvédelmi tervezés alapja a Nemzeti Környezetvédelmi Program, amit az Országgyűlés96/2009. Országgyűlési határozat hagyott jóvá.

A Program tartalmazza:

– a környezet állapotának bemutatását– az elérni kívánt környezetvédelmi célokat– a megvalósítás eszközeit– a különleges intézkedéseket igénylő területeket

Feladatkörök:

– működteti a környezet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő hálózatot,statisztikai adatszolgáltató rendszert

– összehangolja a megyei területfejlesztési koncepciókat, programokat, a központi közigazgatásiszervek területfejlesztéssel összefüggő tevékenységét, a központi költségvetésben területfejlesztésicélra elkülönített állami pénzalapok és más központi pénzeszközök felhasználását

– kialakítja az építmények műszaki tervezésére vonatkozó országos szabályokat, gondoskodik azokellenőrzéséről

– kialakítja a műemlékvédelem országos céljait, követelményrendszerét, gondoskodik a védettényilvánításról, illetve annak megszüntetéséről

– felügyeli az Országos Meteorológiai Szolgálat által működtetett védelmi célú időjárás-előrejelzőrendszert

– irányítja a környezetet, a légkört, a földfelszínt, valamint a felszíni és felszín alatti vizeket radiológiai,biológiai és vegyi szempontból figyelő, jelző és értékelő országos hálózatot kezeli a KözpontiKörnyezetvédelmi Alapot

48






Környezetvédelem hatékonysága érdekében fontos feladat meghatározni annak célját, feladatát éseszközeit. Vagyis mit védünk, mitől védjük, és mivel védjük. A három kérdésekre adott válasz akörnyezetvédelem egészét magába foglalja.

Mit védünk?

A környezet alkotó elemeit az ember által okozott káros hatásoktól. Ez egyben a környezetvédelemcélja.

Ezek az alábbiak:

• föld

• víz

• levegő

• élővilág

• táj

• mesterséges környezet

A felsorolásból is kitűnik, hogy ezek az alkotóelemek az emberi léthez nélkülözhetetlenek. Ezért ezekmegóvása az ember által okozott káros hatásoktól, egyben az ember védelme. Hiszen a Földön játszódótermészeti folyamatok mindig orvosolják a sebeket, amelyek bolygónkon keletkeznek. Csak ez afolyamat nem minden esetben felelnek meg számunkra, embereknek, létünk fenntartásához a Földön.Ezért hát az a legfontosabb, hogy a környezeti elemek csak oly mértékben, és irányban változzanak,amely számunkra, embereknek is megfelel. Ezért a környezetvédelem nem önmagáért, és nem is aFöldért folytatott küzdelem, hanem nem más, mint az ember létének megóvása a Földön.

Mitől védjük?

Ide tartoznak a környezeti ártalmak, melyeket kizárólag az ember okoz a környezeti elemekben. Ez akörnyezetvédelem feladata. A környezeti ártalmak számát nem lehet olyan egyértelműen megadni,mint a környezet alkotó elemeit, mivel az emberi tevékenység változásaival együtt jár azok hatásainakváltozása is.

A ma emberének legnagyobb, és a környezet minden elemére ható környezeti ártalom a hulladék.

További környezeti ártalmakat: zaj, rezgés, sugárzás, fény, hő, bűz,erózió, defláció, rablógazdálkodás,stb.

Mivel védjük?

A környezetvédelem eszközei adják meg a választ erre a kérdésre. Vagyis, környezetvédelmitevékenység során ezt kell, kellene tenni.

Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:

Környezetpolitika, jogszabályok, szervezet, nemzetközi kapcsolatok, tudatformálás, gazdaságiszabályozás, társadalmi támogatás, takarékoskodás, kutatás, szankcionálás, műszaki szabályozás, stb.

7.2. A hulladékokA környezeti ártalmakat gyakran sajnos még a szakemberek is leszűkítik a legújabb kori ártalmakra,és csak a szennyezésre gondolnak, és csupán azokra, melyek az élővilágot veszélyeztetik.

Azonban az ember történelme során környezetét mindig pusztította, azonban ezt hosszú évszázadokigúgy tette, hogy mérgező anyagokat alig juttatott a természetbe.

49

Környezetvédelem






Ma már nem csak az élővilágot, hanem az élettelen természetet, a földet, vizet, levegőt is pusztítja,mérgezi.

A legtöbb ártalom az élőlényekbe és az élettelen természetbe, a talaj, a víz, és a levegő útján jut el. Alegkülönbözőbb, nem bomló, mérgező hulladékok a környezetbe az utóbbi évtizedek alatt jutottak elolyanmennyiségben, hogy azok hatása világméretű gondokat okoz, de nem becsülhetők le az évszázadokóta folyó szennyezés mentes erdőirtások, gyepfeltörések, vízlecsapások hatásai sem.

7.2.1. Hulladékok csoportosításaKörnyezetvédelmi szempontból hulladéknak tekintünk minden olyon ember által létrehozott anyagiterméket, amelyre az embernekmár nincs szüksége. A természet nem termel hulladékot, csak az ember.A hulladék valamennyi környezeti alkotóelemet szennyezheti, illetve veszélyeztetheti, ezért alegáltalánosabb ártalomfajta.

A hulladék

– szennyezi valamelyik környezeti elemet (víz, levegő, talaj), ezáltal nagy népességet érint, és hatásasok esetben időben elhúzódik.

– egyes alkotórészei beépülnek állati, növényi szervezetekbe és a táplálékláncon keresztül végül is azembert károsítják.

– egyes termelési, illetve települési hulladékok fertőző betegségek okozói lehetnek.– A hulladék veszélyes alkotórészeinek kioldódását fizikai és kémiai körülmények befolyásolják.Például:– Ha a szennyező anyag megkötődik a talajban, gátolhatja a szerves és szervetlen vegyületekvándorlását.

– A fenol jól oldódik vízben és könnyen kilúgozható, így igen veszélyes talajszennyező.– A baktériumok okozta biológiai lebomlás következtében igen veszélyes anyagok is képződhetnek,pl. a triklór-etilén, vagy egyéb rákkeltő anyagok.

A hulladékoknak számos csoportosítása létezik, ezekből néhányat a következő táblázat mutat be (2.táblázat)

Környezeti hatás szerintEredet szerintHalmazállapot szerint

nem veszélyestelepülési (kommunális)szilárd

veszélyestermelésifolyékony

technológiai amortizációsiszapszerű

2. táblázat Hulladékok csoportosítása

Szilárd hulladék: makroszkópikus részecskékből összetevődő, szilárd halmazállapotú szerves ésszervetlen anyagok.

Folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak kiszennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül (közcsatornába nem kötöttszippantott szennyvizek)

Iszapszerű hulladék: egymástól különálló szilárd, finom szemcséjű részecskéket tartalmazó folyadékbólkiülepedett vagy kiülepített anyagi rendszer (szennyvíziszap, galvániszap stb.)

Települési hulladék: a háztartásból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartásihulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

7.2.2. HulladékgazdálkodásA hulladékok káros környezeti hatása elleni védelem megvalósítását segíti a hulladékgazdálkodás.

50

Környezetvédelem






Eszközei:

– hulladék keletkezésének megelőzése– hulladék mennyiségének csökkentése– hulladékkezelés

Szabályozása:

• jogi (törvények, rendeletek)

• műszaki (szabályzat, szabvány, műszaki előírás)

• gazdasági (bírságok, támogatások, Környezetvédelmi Alap termékdíj, betétdíj stb.)

Amegelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabbmegoldást, a környezeti, műszakiés gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenységetkell alkalmazni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a legkisebbmértékűre kell szorítani a képződő hulladékmennyiségét és veszélyességét, figyelembe véve az integrált, vagyis a környezet valamennyi elemérekiterjedő megközelítést.

A gazdálkodó szervezetek szempontjából különösen fontos a gyártói felelősség elve. Ez alapján agyártó törvényben és más jogszabályokban előírt kötelezettsége a termékét és csomagolását úgykialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az elérhetőleghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, továbbá elősegíti a termék újrahasználatát,hulladékká válását követően annak környezetkímélő kezelését, illetőleg ártalmatlanítását.

7.2.3. Hulladékkezelési tevékenységekA hulladékgazdálkodási törvény rendelkezései alapján a hulladékkezelési tevékenységek a következők:a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása

Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebbmértékben érintse, csökkenjen a környezet terhelés és igénybevétele, ne okozzonkörnyezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, akeletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását,környezetkímélő ártalmatlanítását.

A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességénekcsökkentése a következő intézkedésekkel segíthető elő:

– az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása,– az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartása,– a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítása,– a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltása

A megelőző intézkedések ellenére képződő hulladék hasznosítása történhet:

– a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás)– a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával(visszanyerés)

– a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás)

Összefoglalva: a hulladékot akkor lehet és kell hasznosítani, ha ökológiailag előnyös, műszakilaglehetséges és gazdaságilag megalapozott.

Ha a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítéseérdekében a hasznosítási lehetőségnek megfelelően elkülönítva (szelektíven) kell gyűjteni. Azelkülönített hulladékgyűjtés tehát nem cél, hanem a hasznosítás eszköze.

51

Környezetvédelem






A hulladékgazdálkodási törvény rendelkezése szerint ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet,amelynek anyagában történő hasznosítása vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki,illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanításköltségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.

7.2.3.1. HulladéklerakásA hulladéklerakás a hulladékártalmatlanítás legáltalánosabb formája Magyarországon.

A lerakóhely területi adottságai közül a geológiai, hidrológiai és hidrogeológiai jellemzők az alapvetők.Az adottságok egyes helyeken lehetővé teszik aműszaki védelem nélküli lerakásokat, máshol ennekkiépítésével kell elérni, hogy a terület a hulladék fogadására alkalmas legyen.

A hulladéklerakó létesítéséhez ismerni kell:

– a tervezett terület réteg- és talajtani leírását– a kőzetekműszaki földtani tulajdonságait (Lerakóhely csak k=l0-8m/s-nál kisebb szivárgási tényezőjűvízzáró rétegre telepíthető.)

– a vízzáró rétegek elhelyezkedését, vastagságát, mélységét– a lerakóhely körzetében tapasztalható geológiai és eróziós folyamatokat– a terület hidrogeológiai viszonyait, vízháztartásának jellemzőit.

A területalkalmassági vizsgálat során elemezni kell a lerakóhely meteorológiai viszonyait (uralkodószélirány, szélerősség, légszennyező anyagok várható terjedése,csapadékviszonyok stb.)

Meg kell vizsgálni a kiválasztott terület értékét mező- és erdőgazdasági szempontból.

A lerakó működtetéséhez tömörítő berendezés, szállítóeszköz szükséges. Gondoskodni kell a hulladékréteges elterítéséről és napi földtakarásáról. A lerakóra hulló és a beszivárgott csapadékvizeket egységesrendszerben össze kell gyűjteni és elhelyezését megoldani. A képződő biogáz ellenőrzésére, ill.hasznosítására gázkutakat kell létesíteni. Végül a lerakóhely megtelése után a depóniát le kell zárni,földdel befedni, és a rekultivációját megoldani.

7.2.3.2. Hulladékártalmatlanítás égetésselHulladékégetésnél a fő célkitűzés a hulladék térfogatának a csökkentése.

– A térfogatcsökkenés: salakfelhasználás nélkül 80%, illetve salakfelhasználás és salakfeldolgozásmellett eléri a 95 %-ot.

– A súlycsökkenés: 60-70 %.

Az égetésnél nemcsak a térfogatcsökkenés, de a nyert hő hasznosítása is lehet szempont. A hulladék-égetőmű társadalmi elfogadottsága általában csekély, ennek a füstgázszennyezésektől való félelem azoka.

A hulladékégetés megoldandó feladatai:

– A gáz halmazállapotú emissziókat a minimumig kell csökkenteni a szilárd maradékokat (salak,pernye) úgy kell kondicionálni, hogy azokat értékesíteni, vagy környezetkárosítás nélkül tárolnilehessen.

– A lehető legkisebb maradékban kell a szervetlen káros anyagokat koncentrálni, azokat újravisszanyerni, vagy változatlanul veszélyes hulladékként tárolni.

A települési szilárd hulladék rendkívül heterogén és időben változó összetétele, fizikai-kémiaitulajdonságai miatt tüzeléstechnikai szempontból igen nehezen kezelhető anyag. Elégetésére csakspeciális, külön erre a célt-a szolgáló tüzelőberendezések alkalmasak.

A hulladék égetőmű egységei:

- Szemétbunker

52

Környezetvédelem






Az égetőműbe szállított hulladékot mérlegelés után tárlóbunkerbe ürítik. A gépjárműből kiürítetthulladék vagy rézsűn vagy speciális adagoló berendezéssel kerül be a bunkertérbe. A szemétbunkerkapacitását az égetőmű óránkénti teljesítménye, az üzemidő, a hulladék térfogatsúlya határozza meg.(Minimum 3 napos feldolgozási teljesítménynek megfelelő hulladékmennyiségnyi tárolókapacitás azelőírt.) A nagydarabos hulladékokat tüzeléstechnikai és adagolási okokból a bunkerbe töltés előtt aprítóberendezéssel darabolni kell. A szagszennyeződés megakadályozására a bunker ajtaját zárni kell. Azégetéshez szükséges levegőt a bunkertérből szívják el, csökkentve ezáltal a szaghatást is.

-Égetőtér

Ahulladékégetők legfontosabb része a tüzelőberendezés, ami lehet rostélyos vagy forgódobos kemence.A települési hulladékégetőben a szokásos égésihőmérséklettartomány 800-900 C. A legáltalánosabbanalkalmazott rostélytípusok:

– hengerrostély (Budapesti Égetőmű)– visszatoló rostély– előtoló rostély– lépcsős vándorrostély– billenő rostély

A forgó dobkemence, forgó rostély általában a veszélyes hulladékok égetésére szolgálótüzelőberendezéseknél használatos. Ebben a esetben az égetési hőmérséklet magasabb (1.200 °C).

A tüzelőberendezéssel szemben támasztott követelmények:

– szagmentes füstgáz (CO-tartalom < 0,1 tf %)– a hulladék tökéletes kiégetése (szervesanyag tartalom < 0,25 tömeg %)– maximális üzembiztonság.

A fenti követelményeket az égetőtérben a hulladék haladási sebességének helyes megválasztásával(forgó hengerek sebessége}, égéságyba ill. égéstérbe a rostély alóli primer levegő bevezetésével,valamint az égéstérbe felülről, ill. oldalról történő szekunder levegő befúvásával biztosítják. Ugyancsaknélkülözhetetlen az égetendő anyag ingadozó fűtőértéke miatt az ún. támasztótüzelés, amit olaj- vagygázégőkkel biztosítanak.

- Füstgázhűtő (hőhasznosítással)

A hulladékégető füstgázai a tűztérből 900-1000 °C-on vagy ennél nagyobb hőmérsékleten távoznak,és azokat 250-300 °C-ra le kell hűteni a következők miatt:

– tisztítóberendezések hőtűrőképessége (felső korlát)– harmatponti rozsdásodás (alsó korlát)

A füstgáz hűthető

– közvetlen módszerrel (hideg levegőbefúvás, vízbepermetezés)– közvetett módszerrel (hőcserélők, melegvíz- és gőzkazánok)

A hőhasznosítás fűtőműves, vagy erőműves változatú lehet, az első esetben a termelt kis nyomású gőzttávhő-szolgáltatásra hasznosítják. Amásodik esetben a keletkezett gőz turbinát hajt, és villamos áramottermel. 1 t hulladékból max. 350-450 kWh villamos energia nyerhető.

-Kisalakoló berendezés

A salak eltávolítására szolgál. A salakot a tűztér végén kialakított nedves rendszerű salakeltávolítóbanhűtik le, és hordják ki a salakbunkerbe vagy átmeneti tárolóba.

-Füstgáztisztító berendezés

53

Környezetvédelem






Környezetvédelmi szempontból a hulladékégetés egyik legjelentősebb problémája a kibocsátottfüstgázok által okozott légszennyezés, és annak a megengedett érték alá csökkentése. Régebben arratörekedtek, hogy ezek a szennyező anyagok - főként a nehézfémek - a salakban koncentrálódjanak.Ma viszont azt kívánják elérni, hogy az illékony komponensek a füstgázba kerüljenek, amit pedig nagyhatékonyságú berendezésekkel a kívánt mértékig meg tudnak tisztítani.

54

Környezetvédelem






8. fejezet - ElsősegélynyújtásAz elsősegélynyújtással kapcsolatban a világ legtöbb országában, így Magyarországon is törvény van(1997. évi CLIV.tv. az egészségügyről), amely alapján:

„Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon- segítséget nyújtani és a tudása szerint arra illetékesegészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállásátészleli, illetve arról tudomást szerez.”

Az elsősegély célja az élet megmentése, megakadályozni a további egészségkárosodást és elősegítenia gyógyulást. Eredményes elsősegély csak attól várható el, aki rendelkezik alapvető ismeretekkel,határozott, képes úrrá lenni saját és környezete ideges, sokszor pánikszerű hangulatán. Mindig csak aszükséges beavatkozásokat végezzük el, de azt tudásunkhoz mérten a legkorrektebben tegyük.

Mentőt jelenleg Magyarországon, a 104-es segélyhívószámon hívhatunk. Ha telefonálunk, ez a számmindig az adott megye, megyeszékhelyén lévőmentőállomásra csörögHívhatómég a 112-es nemzetközisegélyhívószám is. Ezt a számot mobiltelefonról kártya nélkül is tudjuk hívni! A telefont ilyenkor azadott megye, megyeszékhelyének rendőrségi ügyelete fogja felvenni, és szükség esetén ők kapcsoljáka mentőket. A segélyhívás INGYENES!

A mentőhíváskor néhány kérdést fognak nekünk feltenni:

– Mi történt?– Hol történt? (Mi a pontos cím, helyszín? Hogyan közelíthető meg a terület?)– Mi a beteg, sérült neve? Mennyi idős?– Hány sérült van és milyen súlyos az állapotuk? Műszaki mentés szükséges-e?– Mi a telefonáló neve és a telefonszáma?

8.1. A sebek fajtáiSebről beszélünk, ha a bőr és/vagy az alatta lévő szövetek folytonossága valamilyen külső erő hatásáramegszakad. A sebek jellemző tulajdonságai: fájdalom, vérzés, sebfertőzés és sebtátongás. Ez utóbbia sebszélek egymástól való eltávolodását jelenti.

Minél élesebb a sértő eszköz, annál kevésbé roncsolja a sebszéleket, annál könnyebb az ellátás soránaz egyesítés és kisebb a fertőzésre lehetősége. A roncsolt szövetben a kórokozók könnyebben telepednekmeg és okoznak fertőzést.

A leggyakoribb sebzéstípus a zúzott seb. Valamilyen tompa eszköz okozza, sokszor nagyobb felületűérintkezés során. Ide tartoznak a horzsolások is. A vérzés általában nem nagyfokú, a fájdalommértékeváltozó, sebfertőzés gyakori.

Szakított seb esetén a bőrt az alapjáról szakítja le a külső erő. A fájdalom nagy, a vérzés viszonylagcsekély, a sebfertőzés valószínű.

Vágott és metszett sebekéles, ék keresztmetszetű eszközök okoznak. Ha a testfelületre ható erőpárhuzamos a bőrrel a seb metszett, ha merőleges vágott. A kettő rendszerint együtt fordul elő.

A sebszélek élesek, a sebfertőzés nem gyakori, a vérzés lehet nagyfokú, a fájdalom kezdetbencsekély.

Szúrt sebetmélybe hatoló hegyes eszköz okoz.Mivel a szúrt csatorna legtöbbször ismeretlenmélységű,veszélyes sebzésfajta. A sebfertőzés gyakori, a vérzés rendszerint csekély.

A harapott seb a zúzott és a szúrt seb kombinációjának is tekinthető. A nyálban lévő anyagok miatta fertőzés veszély itt a legnagyobb, függetlenül attól, hogy a harapás embertől vagy állattól származik.

55






Lőtt sebet lőfegyver okoz. Ha van a bemeneteli nyílás mellett kimeneteli is, az rendszerint jóvalnagyobb. Ennek az oka az, hogy a lövedék a szövetek ellenállása miatt veszít a sebességéből,deformálódik, és a kimenetelnél az ott lévő részeket kitépi. A fertőzés veszélye nagy.

Ellátásuk:

Ahol szükséges meg kell tisztítani a sebet, sebfertőtlenítés, steril kötés felhelyezése és a vérzésnekmegfelelő vérzéscsillapítás.

8.2. A vérzések típusai és ellátásukVérzések keletkezhetnek a testen belül és kívül is. A vérzéscsillapítás során a látható, külső vérzéseketlátjuk el. A vérzéscsillapítás célja a vérzés elállítása, a fájdalom csillapítása, az esetlegesen kialakulósokkmegelőzése, és a sérülés miatti káros pszichés hatás csökkentése.Megkülönböztetünk hajszáleres(kapilláris), visszeres (vénás), és ütőeres (artériás) vérzést.

Hajszáleres vérzésnél a vérzés, gyöngyöző, szivárgó jellegű, a vérvesztés csekély. Ilyenek ahorzsolásoknál látható vérzések.

Ellátása:

A sérültet nyugalomba helyezzük, leültetjük. A sebfelület megtisztítása után steril fedőkötést helyezünkfel.

Vénás vérzésben a vér színe sötétpiros, a vér folyamatosan, egyenletesen ürül a sebből. A sérült érnagyságától függően, a vérzés, különböző mértékű lehet.

Ellátása:

– A sérültet nyugalomba helyezzük, leültetjük vagy lefektetjük.– A sérült végtagot (ha a vérzés a végtagon van!) megemeljük vagy felpolcoljuk. (A vérzés már erreis rendszerint eláll vagy csökken.)

– Majd vénás nyomókötést helyezünk a sebre. Egy steril gézlapot vagy gyorskötözőt rakunk a sebre,és ezt átpólyázzuk. Ezután egy újabb összehajtott gézlapot, pólyát helyezünk a seb fölé, és szorosan,körkörösen átpólyázzuk.

– Ha a kötés esetleg átvérzett, nem vesszük le, hanem újra átpólyázzuk.– Végül a már ellátott végtagot felkötjük vagy felpolcoljuk.

Artériás vérzésnél a vér színe piros, pulzálva, lüktetve ürül a sebből. A vérvesztés az artéria nagyságátólfüggően rövid idő alatt végzetes lehet.

Ellátása:

– A sérültet nyugalomba helyezzük, rendszerint lefektetjük.– Ha végtagon van a vérzés, megemeljük vagy felpolcoljuk a végtagot.– Artériás nyomáspontot keresünk és nyomunk.Mindig a vérzés helyéhez legközelebbi, azonos oldaliartériás nyomáspontot nyomjuk.

– Majd artériás nyomókötést helyezünk fel a sebre. A vénás nyomókötéstől eltérően, itt nem a sebre,hanem a sebbe rakjuk az első gézlapokat. Kitömködjük, kitamponáljuk a sebet, majd a többimegegyezik a vénás nyomókötéssel.

– Az ellátott végtagot pedig felkötjük vagy felpolcoljuk.– A nyomáspontot az ellátás végéig nyomni, vagy valakivel nyomatni kell.

Az artériás nyomáspontok [http://www.bicske.mentoangyalok.hu/Arterianyomopontok] a következők:

56

Elsősegélynyújtás


http://www.bicske.mentoangyalok.hu/Arterianyomopontok

http://www.bicske.mentoangyalok.hu/Arterianyomopontok





5. Kép Artériás nyomáspontok

• Halántéki artéria:A járomcsont íve felett, a fül felső kezdete előtt található. A csontos koponyáhoznyomjuk.

• Arcverőér:Az állkapocs vízszintes és függőleges szárának találkozása előtt kb. 1 cm-re a vízszintesszár felé található árokban helyezkedik el. Az állkapocshoz nyomjuk.

• Nyaki főverőér: A fejbiccentő izom előtti árokban található. (Itt vizsgáljuk a keringést.) A gerincirányába nyomjuk.

• Kulcscsont alatti artéria: A kulcscsont testének középső része mögé kell benyúlni, és az elsőbordához kell nyomni az artériát.

• Hónalj alatti artéria: Két kézzel a hónaljba benyúlva az artériát a felkarcsonthoz nyomjuk.

• Felkar artéria: A felkar belső, középső részén található, a felkarcsonthoz kell nyomni.

• Comb artéria: A lágyékhajlatban található, a comb középső részén nyomjuk a combcsonthoz.

A nyak területére, a leírt technikával tilos nyomó kötést felhelyezni! Ezen a területen észleltvérzésnél gézlapot vagy az ujjainkat kell a sebbe nyomni, és meg kell várni a segítséget.

A kivérzés tünetei megegyeznek a sokk tüneteivel, mivel a nagyfokú vérvesztés sokkot okoz!

A vérzéscsillapítás szabályai:

• Saját magunk védelme (Húzzunk gumikesztyűt!).

• A sérültet nyugalomba helyezzük, leültetjük, lefektetjük. Az ellátást akadályozó ruházatot eltávolítjuk.

• Ha végtagon van a vérzés, a vérző végtagot a szív szintje fölé emeljük.

• Megfelelő kötést helyezünk fel.

• Az ellátott testrészt felpolcoljuk, felkötjük.

• A sebbe idegen anyagot nem juttatunk.

• Fixen beékelődött idegentestet nem távolítunk el.

57







Körkörös leszorítást nem szabad alkalmazni (egyetlen kivétel a magasan amputálódott végtag)! Haugyanis a leszorítás nem megfelelő csak a felületesebben futó vénákat szorítjuk el és a mélyebbenelhelyezkedő artériákat nem. Ezért az artérián át az érintett területre jutó vér, a seben keresztül ürülki. Ha a leszorítás teljes, durva roncsolódást, maradandó szövetelhalást okozhat, és a felengedés utána vérbe kerülő kóros bomlástermékek súlyos vesekárosodást okozhatnak. Bizonyos területekre speciáliskötést alkalmazhatunk. Pl. a fej sérüléseinél a sapkakötést, az orr és az áll sérüléseinél parittyakötést,a felkar és váll sérüléseinél Desault-kötést.

8.3. Csont és izületi sérülések és ellátásukCsonttörésről beszélünk, ha a csont folytonossága valamilyen külső erő hatására megszakad. A töréslehet zárt és nyílt. Nyílt törésnél a sérülés felett a bőr folytonossága megszakad, seb keletkezik, sokszorkiálló törött csontvéggel.

A csonttörés tünetei:

• A sérülés helyén a környező szövetek bevérzése miatti duzzanat látható.

• Alakváltozás, deformáció, fájdalom.

• Rendellenes mozgathatóság.

• Jellegzetes recsegő-ropogó hang.

• Működéscsökkenés vagy kiesés.

Az izületekkel kapcsolódó csontok sérülésénél sokszor nehéz megállapítani, hogy csontsérülés vagyizületi sérülés (ficam vagy rándulás) történt. Biztosan csak röntgenfelvétel készítése után lehetmegmondani. Ezért, ugyanúgy látjuk el őket.

Ha a külső erőhatás során az izületet alkotó csontvégek kórosan eltávolodnak, majd visszatérnek eredetihelyükre rándulásról beszélünk.

Ha az erőhatás megszűntével az izületi csontfelszínek nem térnek vissza eredeti helyükre, hanemrendellenesen rögzülnek ficamról beszélünk.

Általános szabályok csont-izületi sérülések ellátásakor:

– A nyílt törést zárttá kell tenni. A vérzésnek megfelelő steril kötéssel látjuk el.– A sérült végtagot a talált helyzetben rögzítjük. Ne rakjunk vissza ficamot se, mert további sérüléseketokozhatunk!

– A végtagon lévő gyűrűt, órát, bármilyen szoros eszközt, ruházatot el kell távolítani.– Ha rögzítő eszközt használunk, az eszköznek túl kell érnie a csontot határoló két izületen.– A rögzítő eszközt mindig az ép végtaghoz kell mérni, és szükség szerint alakítani.– A törött csontot tilos terhelni, ellátás után fel kell polcolni vagy kötni.

8.4. Az égés és ellátásaA szervezet tűrőképességét meghaladó, magas hő hatására égési seb keletkezik. A súlyossága függ ahőmérséklettől, a behatás idejétől és az előidéző közegtől.

Az égés nem csak helyi ártalom, az egész szervezetet érinti, ezért égésbetegségnek is nevezik. Általánoshatása a gyorsan kialakuló sokk, később a sérült szövetek bomlástermékeimiatt a szervezet önmérgezésejöhet létre. Az égési sérültek jelentős része a későbbi fertőzésbe hal bele.

Az égésnek kiterjedéséről és mélységéről beszélünk.

58







A kiterjedését, (az égett bőrfelület nagyságát a testfelülethez viszonyítva) százalékban adjuk meg. 1%a sérült ujjak nélküli tenyér.

H a s z n á l a t o s m é g a Wa l l a c e - f é l e 9 - e s s z a b á l y[http://www.webbeteg.hu/mediatar/elsosegely/52/wallace-fele-9-es-szabaly], amely az egyes testrészeket9%-okra osztja fel. 9% a fej, 9-9% a karok egyenként, 18-18% a törzs elöl és hátul, a combok 9-9%-ok, a láb többi része 9-9%, végül a nemi szerv és környéke 1%.

(Gyermekek esetén a fej és a törzs más arányai miatt, a fej 18% az egész törzs pedig 27%-ra módosul.)

Az égés mélységét fokokban adjuk meg:

– Elsőfokú égésnél a bőr felső rétege károsodik, bőrpír, duzzanat jelenik meg, a bőrfelszín kisimul.A gyógyulás nyom nélkül történik.

– Másodfokú égésnél a sérülés ráterjed a bőr mélyebb rétegeire, égési hólyagok jönnek létre, bennüktiszta vagy zavaros folyadékkal. A sérülés gyógyulhat hegesedéssel és heg nélkül is.

– Harmadfokú égésnél a bőr teljes rétege károsodik, a képet a szövetelhalás uralja. A hólyagoknagyok, összefüggően megnyíltak, szürkés, nem vérző sebalap látható, a fertőzés veszélye rendkívülnagy. A gyógyulás hosszas, zsugorodó, érzékeny hegekkel gyógyul.

– Negyedfokú égésnél a szövetek elszenesednek.

10% feletti kiterjedésű másodfokú égésnél már mindenképpen intézeti ellátás szükséges!

Ellátás:

A helyszíni ellátás határozza meg a beteg sorsát! Az érintett területeket folyó, hideg vízzel kell legalább10-15 percig hűteni. A hűtés kitűnő fájdalomcsillapítás és csökkenti az égés a mélyebb szövetekrevaló kiterjedését. Ez bármely más beavatkozást előzzön meg!

Amennyiben a sérült ruházata, vagy egyéb anyag van beleégve a bőrébe, azzal együtt kell hűteni, asebből kitépni nem szabad! A hűtés után száraz, steril fedőkötést helyezünk fel.

Szomjúság esetén lehet itatni. Elsőfokú égésnél a sebre használhatók a patikákban kapható égés ellenispray-k (pl. naksol, irix, panthenol, aloe vera stb.) Viszont, ha nyílt sebfelszín van, a sebre ne rakjunkidegen anyagot!

8.5. A fagyás és ellátásaA szervezet jobban tűri a hideget a melegnél, de a tartós hideghatás 0 C fok felett is okozhat fagyásisérülést. Először a kiálló részek az orr, a fülek és az ujjak fagynak meg. Az alkohol a hőérzést,hidegérzést tompítja, ezért az alkoholos állapotú ember könnyebben megfagyhat.

Tünetek:

Az égéshez hasonlóan a fagyásnak különböző fokozatai vannak.

– Első fok. A fagyott területen égő, szúró fájdalom jelentkezik, ami egy idő múlva csökken, vagyérzéstelenségbemegy át. A bőr sápadt, hűvös, majd később kipirul, kékes-lilává válik és megduzzad.

– Másodfok. Kisebb-nagyobb az égési hólyagokhoz hasonló hólyagok keletkeznek. Ezekmegnyílhatnak, a bennük lévő folyadék kiürül, és nehezen gyógyuló fekélyek maradhatnak vissza.

– Harmadfok. Szövetelhalás uralja a képet. A bőr minden rétege megfagy, esetleg az alatta lévőszövetek is. A hólyagok összefolyhatnak, megrepedhetnek, a fagyott terület piszkosszürke színű.

Ellátás:

A fagyott területet nem szabad hirtelen felmelegíteni! A beteget le kell vetkőztetni, mert a hideg ruhábanlévő embert betakarva a hideget tartósítjuk.

59



http://www.webbeteg.hu/mediatar/elsosegely/52/wallace-fele-9-es-szabaly

http://www.webbeteg.hu/mediatar/elsosegely/52/wallace-fele-9-es-szabaly





Majd a fagyott területeket steril fedőkötéssel látjuk el, és a beteget betakarjuk. A betegen és az ellátónlévő fémtárgyakat el kell távolítani, mert ezek is súlyos fagyási sérülést okozhatnak. Első fokú fagyásnálaz érintett területeket óvatos dörzsöléssel melegíthetjük.

8.6. Az áramütésAz emberi szervezet viszonylag magas víztartalma miatt jól vezeti az elektromos áramot. Áramütéstleggyakrabban a hálózati áram, ritkábban villámcsapás okoz.

Az áramütésnek vannak helyi és általános hatásai. Helyi hatása égési sérülés, az áram be- és kilépésihelyén előforduló áramjegy. Általános hatása az idegrendszer és az izomrendszer működési zavarátokozhatja.

Az idegrendszeri hatás az agyi légzőközpont bénulását, az izomrendszerben kóros összehúzódástokozhat. Különösen veszélyes, ha a szívizmot éri, mert szívleállás, akár tartós szívritmuszavar is leheta következménye.

Ellátás:

Áramütés esetén tisztázni kell, hogy a balesetes feszültség alatt van-e. Ha igen az áramkört meg kellszakítani, az áramot ki kell kapcsolni vagy nem vezető eszközzel (pl. seprűnyél) kell a kapcsolatotmegszüntetni!

1000 Volt feletti feszültségű áramkörből, alkalmi eszközzel tilos menteni, mert ekkora feszültségfelett az egyébként nem vezető eszközök is vezetik az áramot! Műszaki mentés mindenképpenszükséges! A további teendők a vizsgálat eredményétől függnek.

Ha égési sérülés is van, azt égésnél leírtaknak megfelelően kell ellátni. Amennyiben a sérültpanaszmentes, akkor is célszerű orvoshoz elmenni, mert szívritmuszavarok később is kialakulhatnak.

8.7. Különféle mérgezések és ellátásukMéregnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a szervezetünkbe bekerülve már kis mennyiségbenis károsodást okoznak. A méreg bejuthat a szervezetbe szájon át, a levegőből belélegezve, a bőrön,nyálkahártyákon keresztül felszívódva és az érrendszeren keresztül.

Amérgezések lehetnek véletlenek vagy szándékosak. Bármilyenmérgezésről legyen szó, a legfontosabba további károsodás megelőzése, a méreg további felszívódásának a megakadályozása.

A bőrön, nyálkahártyákon át felszívódó mérgek esetén a szennyezett ruházatot el kell távolítani, azérintett területeket bő, folyó, szappanos vízzel le kell mosni. Legyünk óvatosak, ha lehet, használjunkgumikesztyűt, mert érintkezésnél mi is mérgezést szenvedhetünk!

A légutakon bekerült méreg esetén a legfontosabb a mérgezett, gáztérből való eltávolítása.

Szájon át a gyomorba jutott mérgeknél általában a méreg kiürítése a legfontosabb a betegmeghánytatásával.

Tilos a mérgezettet hánytatni:

• 2 éves kor alatt,

• ha zavart vagy eszméletlen,

• ha marószert ivott (sav, lúg),

• ha szerves oldószert (pl. benzin) ivott,

• ha mosó- tisztítószert ivott!

60







A többi esetben meg kell hányatni a beteget!

A hánytatás kivitelezése:

Ha tudjuk, a beteget szólítsuk fel, hogy ujjával a hátsó garatfalát ingerelje.

A hánytatás másik módja, hogy sós, langyos vizet itatunk a mérgezettel. (Egy evőkanál sót elkeverünk2-3 dl vízben.) Ha a beteg a sós vizet nem hajlandó meginni, akkor tiszta vizet kell itatni minél többet,mert ez is a mérgező anyag koncentrációját csökkenti, és a felszívódást késlelteti.

8.7.1. Mérgezések8.7.1.1. Szén-monoxidmérgezés (CO)

A szén-monoxid a levegőnél könnyebb, tiszta formában színtelen, szagtalan gáz. Könnyen áthatolfalakon, földrétegen, mennyezeten. Keletkezik a földgáz tökéletlen égésekor (pl. szakszerűtlenül szereltkazánok, bojlerok, eldugult kémények esetén), de tartalmaz CO-t a kipufogógáz, széngáz, generátorgáz.A szén-monoxid bármilyen koncentrációban belélegezve mérgezést okoz, mert 250-300- szor jobbankötődik a hemoglobinhoz (ez a molekula szállítja a vérben az oxigént), mint az oxigén.

A belélegzett CO kb. 50%-a távozik 1 óra alatt spontán a szervezetből, ha a beteg friss levegőn van.

A tünetek a belélegzett gáz koncentrációjától függően:

Halántéktáji lüktető fejfájás, fülzúgás, szédülés, hányinger, hányás, alsó végtagon kezdődőizomgyengeség, eszméletvesztés, görcsök, légzésbénulás, halál.

Ellátás:

Gyanú esetén a beteget minden további vizsgálat nélkül ki kell vinni a gáztérből. Ügyelve arra, hogyne lélegezzük be a gáztér levegőjét!

8.7.1.2. Szén-dioxidmérgezés (CO2)A szén-dioxid a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan gáz. Borospincékben, aknákban,emésztőgödrökben található. A gáz belégzése nem csak úgy következhet be, hogy valaki gázzal telthelyiségbe lép be, hanem olyan helyen is, ahol a gáz alacsonyabban helyezkedik el, és valamiért aföldön fekvő beteghez lehajolnak.

Tünetek:

Kis mennyiségben a légzőközpontot izgatja, fulladásérzést, köhögést okozva, nagyobb mennyiségbenlégzésbénulást, a tömény gázt belégzése azonnali halált okoz. Jól használható „vészjelző” az égőgyertya, ez ugyanis már 10% szén-dioxidot tartalmazó gáztérben elalszik. A

gyertyát természetesen a száj szintje alatt kell tartani, különben hamis biztonságérzetet kelt!

Ellátás

A beteg kimentése a gáztérből. Csak akkor próbáljuk meg, ha egy légvételnyi levegővel meg tudjukoldani, mert mi is áldozattá válhatunk! Egyéb esetben csak légzőkészülékkel szabad bemenni a gáztérbe!

8.7.1.3. BenzinmérgezésA bejutás helyétől függetlenül a benzin a tüdőn keresztül ürül ki, ezért ott okoz elváltozásokat.

Tünetek:

61







Szédülés, fejfájás, köhögési inger, sápadtság, verejtékezés, zavartság, nyugtalanság, nehézlégzés,görcsök. A későbbiekben hörgőgyulladás, tüdőgyulladás. A szájon történő bejutás esetén a mérgezésritka, mert rendszerint heves hányást okoz.

Ellátás:

A szennyezett ruházat eltávolítása, a bőr szappanos vizes lemosása. Belélegzett benzin esetén a betegetfriss levegőre kell vinni. A szájon át bejutott benzin ellen paraffinolajat kell itatni (kis mennyiségesetén egy evőkanálnyit, nagyobbnál akár 2 dl-t is). Ez oldódik a benzinben és megakadályozza afelszívódást.

8.7.1.4. MetilalkoholmérgezésA vegyiparban használt oldószer. Rendszerint üdítős, borosüvegben tárolt metilalkohol, üdítőnek,bornak vélt fogyasztása okoz mérgezést.

Tünetek:

Akár 1-2 napos panaszmentes idő után is jelentkezhetnek (de súlyos esetben néhány óra múlva).Fejfájás, szédülés, izomgyengeség, homályos, ködös látás. Gyakran az első tünet a vakság, mert ametilalkohol súlyos elváltozásokat okoz a szemben. Zavartság, görcsök után légzésbénulás okozhatjaa beteg halálát.

Ellátás:

Amérgezés gyanúja esetén, fél-egy deciliternyi 40-50%-os szeszes italt, likőrt, konyakot, pálinkát kellitatni a beteggel, mert az etilalkohol gátolja a metilalkohol lebomlását. A szemeket fedőkötéssel kellellátni, mert a fény fokozza a szemelváltozásokat.

8.7.1.5. Permetszerek okozta mérgezésekSzándékosan öngyilkossági szándékból, vagy véletlenül frissen permetezett gyümölcs fogyasztásakor,illetve megfelelő védőfelszerelés nélkül történt permetezés után következhet be.

Jellemző, hogy a permetszerek nagyon jól felszívódnak a bőrön, nyálkahártyán keresztül.

Ellátás:

Gyanú esetén a szennyezett ruházatot el kell távolítani, bő, szappanos vízzel a testet le kell mosni. Aszájon át bejutott permetszer esetén a beteget meg kell hánytatni!

8.7.1.6. ÉtelmérgezésKülönböző ételek, élelmiszerek helytelen tárolása közben bekerült kórokozók a számukra kedvezőkörnyezetben elszaporodnak. Optimális táptalaj: tojásos ételek, húsok, felbontott konzervek, főzöttfagylaltok, tészták stb. Ez nyáron, nagy melegben gyakrabban fordul elő.

A helytelenül tárolt egyébként ehető gombákból készült ételek is ételmérgezést okoznak és nemgombamérgezést!

Tünetek:

Hosszabb-rövidebb lappangás után émelygés, hányinger, hányás, hasi görcsös fájdalom, hasmenés,fejfájás, szédülés, láz. Súlyos esetben a folyadék- és elektrolitvesztés miatt, az elhúzódó panaszok abeteg kiszáradásához vezethetnek. Ez különösen kisgyermekek és idősek esetén veszélyes.

Ellátás:

Diéta, az első 24 óra alatt csak folyadékot szabad fogyasztani, kortyonként. Majd "dugító koszt"következik: sós vízben főtt burgonya, rizs, kétszersült, keksz és néhány napig kerülni kell a zsíros,

62







fűszeres ételeket. Szükség esetén lázcsillapítás, görcsoldó, B6 vitamin a hányás csillapítására, székletfogógyógyszerek (ezek recept nélkül kaphatók a patikákban).

8.7.1.7. Marószerek okozta mérgezésekMarószernek a különböző savakat és lúgokat nevezzük. A lúgok súlyosabb, a mélyebb szövetekre isráterjedő elhalást váltanak ki.

A marószer bejuthat a szervezetbe a szájon át:

A lúgok közül a leggyakoribb a háztartási hypomegivása okozta mérgezés. Véletlenül csak egy kortyot,míg öngyilkossági szándékból akár nagy mennyiségűt is megisznak.

A savak közül a kereskedelemben szabadon kapható háztartási sósav megivása okoz mérgezést.

Tünetek:

A marószer megivása után azonnal heves nyelőcső és gyomorfájdalom keletkezik, hányingerrel,hányással, nyálfolyással. Lúgok ivásakor az ajak-, a száj-, a garatnyálkahártya duzzadt, fájdalmas, ahányadék nyúlós, sikamlós tapintatú, vörösesbarna.

A sósavtól fehér színű pörkök keletkeznek, a nyálkahártya-duzzanat kisebb mértékű. Kísérheti erősfulladás, nehézlégzés, sokk gyorsan kialakul.

Ellátás:

Bármilyen marószert ivott embert tilos hánytatni! A feladat a marószer hígítása. Nyelési próbátvégzünk egy korty vízzel. Amennyiben a beteg bír nyelni, minél nagyobb mennyiségű vizet (esetlegtejet) itatunk vele.

Marószer kerülhet a testfelszínre, marásos sérülést okozva.

Ellátása:

A szennyezett ruházatot el kell távolítani. Az esetlegesen még ittlévő anyagot fel kell itatni valamilyennedvszívó anyaggal (kötszer, törülköző).

Az érintett területet bő, folyóvízzel kell lemosni. Ügyeljünk arra, hogy a lefolyó víz ne érjen épterületeket. Ezt az eljárást kell alkalmazni olyan marószerek esetén is, ahol a vízzel való érintkezésfokozott reakciót, hőfejlődést vált ki. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy bő, folyóvíz eseténez elhanyagolható. Végül az érintett területre száraz, steril fedőkötést rakunk fel.

Szembe került marószer

Ellátása:

A szem környékére került marószert felitatjuk. Majd edényből óvatosan, pár cm. távolságból vízzelkiöblítjük a szemet, úgy, hogy az elfolyómosófolyadék ne okozzon további sérülést. A kellően kiöblítettszemeket nem látjuk el kötéssel, mert a pislogás és a könny hatására tovább tisztul a szem.

8.8. Gyakoribb rosszullétek és elsősegélyük8.8.1. Az ájulás (collapsus)

Az ájulás oka egy átmeneti agyi vérellátási zavar. Néhánymásodpercig-percig a szükségesnél kevesebbvér jut az agyba. Az ájulásra hajlamos ember, undorító szag, kellemetlen látvány hatására, hőségben,zárt térben, tömegben állva (pl. sorban állás közben hivatalban, üzletben, tömegközlekedési járművönutazva, ünnepélyeken állva) hamar elájul. De gyakori az ájulás kamaszkorban, amikor hirtelen „nagyot

63







nő” az ember, a terhesség első harmadában, vérszegénységben, de természetesen súlyos betegségektünete is lehet.

Ájulásnak tekinthetők a néhány percig tartó eszméletvesztéssel, vagy nélküle járó önmagától spontánmegszűnő rosszullét. Amennyiben a panaszok rövid időn belül nem szűnnek meg, vagy többszörismétlődik a rosszullét, mindenképpen kivizsgálást indokol.

Tünetek:

Ájulás előtt hirtelen nagyfokú gyengeségérzés jelentkezik, a végtagok nehézzé válnak, sápadtság,nagyfokú verejtékezés, látászavar jelentkezik, a hangok egyre távolabbról és egyre tompábban hallhatók.Az ilyen ember beszéde, mozdulatai tétovák. Ekkor vagy leül, lefekszik, vagy rövid időmúlva "elsötétüla világ", összeesik. Esés közben megsérülhet. Vízszintes helyzetben a rosszullét néhány percen belülteljesen megszűnik.

Ellátás:

Fektessük le hanyatt laposan a beteget, lábait emeljük meg vagy polcoljuk fel. Amennyiben a rosszullétmúlik, folyadékot lehet vele itatni. Ha pár percen belül nem rendeződik az állapota, vagy panaszaivannak, mentőt kell hívni.

8.8.2. Az epilepsziás görcsrohamAz epilepszia idegrendszeri megbetegedés, amely időnkénti eszméletvesztéssel, görcsrohammal jár.A betegség lehet genetikusan öröklött és lehet az élet során szerzett. Kialakulhat fejsérülést, agy-,koponyaműtétet követően, agyvérzés, agyban lévő daganatok hatására.

Kezelt epilepsziás betegnél a szedett gyógyszerek a görcsrohamokat nem szüntetikmeg, de a rosszullétekközötti időt jelentősen elnyújthatják (hónapokig, évekig).

Ezek mellett hasonló jellegű, de csak tünetként megjelenő görcsrohamot okozhat például a magas láz(különösen kisgyermekkorban), bizonyos mérgezések, alkoholistáknál az alkohol megvonása.

Tünetek:

A beteg által végzett tevékenység hirtelen megszakad, sikító jellegű hangot hallat, eszméletét elveszíti,megfeszül, majd egész testre kiterjedő rángatózás indul meg. Ez 1-2 percig tarthat. Közben a nyelvétmegharapja, és a szájában lévő nyállal véres habbá verődik. Székletét, vizeletét maga alá eresztheti.

A roham megszűntével a beteg aluszékony, zavart, néha agresszív lehet, a történtekre nem emlékszik.Ha a roham nem szűnik, vagy újra ismétlődik, súlyos állapotról van szó.

Ellátás:

A roham alatt a beteget lefogni nem szabad és értelme sincs, hiszen a rohamot így nem lehet megállítani,viszont súlyos izom-, csontsérüléseket okozhatunk. A roham alatt a beteg fejét kell védeni a sérülésektől.A környezetében lévő, esetleg sérülést okozó tárgyakat távolítsuk el.

A beteg szájába ("hogy ne harapja meg a nyelvét") nem szabad bedugni semmit. A roham lezajlásaután, ha szükséges légútbiztosítás, lélegeztetés, az esetleges sérülések ellátása a teendőnk. Hívjunkhozzá mentőt!

8.8.3. Szív eredetű mellkasi fájdalomA mellkas területén különböző fájdalmak jelentkezhetnek. A pontszerű, szúró jellegű, mozgásra,légzésre fokozódó fájdalmak szinte biztosan nem szíveredetűek. Típusos szíveredetű mellkasi fájdaloma szegycsont mögött, a bal mellkasfélben hirtelen jelentkező, szorító, markoló, égető jellegű. A fájdalomkisugározhat a bal lapocka, a bal kar, a gyomor vagy az állkapocs irányában. A beteg sápadt, verejtékes,halálfélelme lehet. Csak a panaszok alapján nem lehet elkülöníteni a szívet ellátó koszorúserek görcsös

64







állapotát (angina pectoris) a szívizomelhalástól, a szívinfarktustól. Ezért ugyanúgy kell kezelni. Afájdalom jelentkezhet nyugalomban és terhelésre is.

Szívinfarktus úgy jön létre, hogy szív izomzatát ellátó valamelyik eret egy véralvadék (trombus) elzárja,és az a terület, amelyet ez az ér lát el, egy idő múlva elhal. Időben elkezdett kezeléssel az elzáródástsokszor meg lehet szüntetni!

Bizonyos rizikótényezők a szívinfarktus kialakulását elősegíthetik: stressz, mozgásszegény életmód,elhízás, a férfi nem, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.

Ellátása:

Bármilyen végzett tevékenységet fel kell függeszteni, a beteget nyugalomba kell helyezni, félülőhelyzetben vagy le kell fektetni. Nem szabad terhelni, mozogni, a ruházatot meg lehet lazítani. Ha vangyógyszere ilyen rosszullétekre, vegye be az előírt mennyiséget. Mentőt kell hívni!

8.9. Fektetési módokA fektetés céltudatosan létrehozott testhelyzet, amellyel az esetleges szövődményeket kívánjuk elhárítani,a fájdalmat csillapítani, illetve a további állapotromlást akadályozzuk meg.

• Hanyatt fekvő helyzet, laposan:

Lélegeztetés, újraélesztés, (ájulás, sokk) esetén. 15-30 fokban megemelt fejjel (párnát,összehajtogatott pulóvert, takarót rakunk a beteg feje alá) fektetjük az eszméletén lévő fej éskoponyasérülteket (pl. agyrázkódás), agyvérzetteket.

• Hanyatt fekvő helyzet, megemelt alsó végtagokkal /sokk-fektetés/:

Ájulás, sokk, újraélesztés esetén alkalmazható.

• Hanyatt fekvő helyzet térdben felhúzott, alápolcolt lábakkal:

Bármilyen hasi fájdalom, sérülés esetén alkalmazzuk. Így csökken a hasfal feszülése ésmérséklődika fájdalom. Sokk esetén ezt, az alsó végtag megemelésével egészítjük ki.

• Stabil oldalfekvő helyzet:

Jól légző, kielégítő keringésű eszméletlen betegnél alkalmazható.

• Ülő, félülő helyzet:

(A felsőtestet 45-60 fokra megemeljük) mellkasi fájdalom, légzéssel összefüggő panaszok, légzésizavarok, mellkassérülés esetén alkalmazzuk.

• Hason fektetés:

Arckoponya-sérülés esetén ritkán alkalmazott fektetési mód úgy, hogy a sérült homlokát és állátalátámasztjuk.

65







9. fejezet - Munkavédelmi oktatás9.1. A munkavédelmi oktatás célja

A Mvt. is hangsúlyozza:

• A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas,rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságosmunkavégzéshez szükséges ismeretekkel,készséggel és jártassággal.

• A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű ésszámú munkavállalót kell biztosítani.

• Amunkavállaló csak a biztonságosmunkavégzésre alkalmas állapotban, amunkavédelemre vonatkozószabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.

Az oktatás elmaradása, szakszerűtlen „látszat” elvégzése beláthatatlan következményekkel, konkrétbaleseti helyzet kialakulásával járhat („mintha behunyt szemmel vezetnénk járművet”), az ezért valófelelősség számos jogterületen súlyos jogkövetkezményt vonmaga után (a dolgozó hatósági eltiltásától,a szabálysértési, büntetőjogi felelősség értékelésén át a polgári kártérítési perekig, a baleseti ellátásmegtéríttetéséig).

A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló

– munkába álláskor, - munkahely vagy munkakör megváltozásakor,– a munkavégzés körülményeinek megváltozásakor,– a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor– új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető ésbiztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat,utasításokat, információt. A munkáltatónak arról is gondoskodnia kell, hogy az egyéni védőeszközökrendeltetésszerű használatáról is kapjon oktatást a munkavállaló.

Különös figyelmet kell fordítani az ún. első munkahelyes dolgozókra, a rövid szakmai gyakorlattalrendelkezőkre, a diákmunkát végzőkre, a társadalmimunkásokra, közmunkát, alkalmimunkát végzőkre.Egyik csoporttól sem várható el az, ami általában hasonló munkakörbe vagy munkahelyre kerülttapasztalt, gyakorlott munkavállalóktól. Ennek a speciális igénynek megfelelően kell az elméleti ésgyakorlati oktatás követelményeit meghatározni, a gyakoroltatást végezni.

A tematikát a munkavédelmi szempontból fontos utasítások, szabályok képezik.

Ezek részben jogszabályok vonatkozó részei (munkavédelmi rendeletek, veszélyes tevékenységekbiztonsági szabályzatai, a munkavédelemmel összefüggő, pl. közlekedésbiztonsági, tűzrendészeti,egészségügyi, elsősegély-nyújtási, környezetvédelmi előírások), részben belső utasítások (ügyrendek,munkavédelmi szabályzat, a munkahelyre vonatkozó utasítások, technológiai, műveleti, kezelési,karbantartási utasítások, mentési, menekülési terv, üzemrend, elsősegélynyújtás, tűzvédelem stb.),műszaki dokumentációk, szabványok, egyéb kezelési előírások. Az Mvt. egy témakört nevesít: Aholveszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásbanrészesült munkavállalók léphetnek be . Ez utóbbi pl. a tartályok, silók belsejében végzett (ún.„beszállásos”) munka esetén indokolt.

Vannak olyan jogszabályok (jogszabályhelyek), amelyek kifejezetten az oktatandó tárgyköröket,szempontokat, szakmai ismereteket jelölik meg. Erre tipikus példa a munkaeszközök és használatukt á r g y á b a n k i a d o t t 1 4 / 2 0 0 4 . ( I V. 1 9 . ) F MM r e n d e l e t[http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400014.FMM] 9.-10. §-a.

66


http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400014.FMM

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400014.FMM





Az oktatás szóbeli és gyakorlati tárgyát és időtartamát a helyi viszonyok figyelembevételével, a munkajellegének és veszélyességének megfelelően differenciáltan úgy kell meghatározni, hogy a dolgozóka biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságot és készséget megszerezzék.

Készség: a munkatevékenység végzéséhez szükséges tudatos cselekvésekmintegy automatikussá válómódja. A készség gyakorlással és tanulással alakul ki. A készség kialakulása lehetővé teszi a figyelemegy részének felszabadulását munkavégzés közben. Tehát annak a dolgozónak a munkavégzése, akia munkavédelmi oktatás során szerzett ismereteket a készség szintjén elsajátította, biztonságosabbáválik.

Jártasság: A gyakorlás és oktatás során megszerzett felkészültség a munkatevékenység magasabbszintű és biztonságosabb végzésére. Lényegében közbenső fok az ismeret és a készség között.

Célszerű, ha a munkavédelmi oktatás elméleti részének oktatásánál a megfelelő jártasság megszerzésea követelmény, viszont a gyakorlati oktatás vonatkozásában törekedni kell a készség szintjén történőelsajátításra.

Az oktatás szokásos dokumentációs formája a „munkavédelmi oktatási napló”, a munkáltató erre acélra rendszeresített magánokirata-

Ajánlott tartalma:

• az oktatás helye (szervezeti, illetve fizikai), kelte, időtartama

• jellege (előzetes, ismétlődő, rendkívüli)

• formája: elméleti, gyakorlati

• jogcíme: új belépő, változás (pl. munkaeszköz), új technológia bevezetése

• oktatottak köre

• oktatás tematikája (kivonatban mellékelhető)

• az oktatást végző(k) adatai (képzettsége is), tematikát, tananyagot összeállító(k)

• számonkérés (beszámoltatás) módja, eredménye

• aláírások (oktatók, oktatottak) – esetleg külön íven

• ellenőrzést végző (aláírása)

Az ismeretek elsajátításáról a munkáltatónak célszerűen meg kell győződnie, ennek formája lehet pl.munkavédelmi vizsgakötelezettség előírása. A számonkérés két formája jöhet szóba: egyrészről azoktatás lezárásaként, az önálló munkavégzésre bocsátás előfeltételeként, másrészről mint formálisvizsga az előzőtől függetlenül, azaz a belső szabályozásban előírt munkakörökhöz, feladatokhoz kötöttbelső eljárásként. AzMvt. nem kívánjameg a korábbi (1994 előtt kötelező)munkavédelmi vizsgáztatást,de előírja, hogy a munkaadó köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók ismerik, illetvemegtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ennek módját (a vizsga formáját, a vizsgabizottságösszetételét, az értékelést, a dokumentálást) a munkáltató határozza meg, nyilvánvalóan a munkakör,munkafolyamat veszélyességéhez igazodva.

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azon a munkahelyen, ahol veszély fenyeget, oda csakerre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. A szükséges ismeretekmegszerzéséiga munkavállaló önállóan, felügyelet nélkül nem foglalkoztatható.

9.2. A munkavédelmi oktatás formáiA munkavédelmi oktatás lehet előzetes, ismétlődő (vagy rendszeres) és rendkívüli oktatás.

67

Munkavédelmi oktatás






Az előzetes oktatást a munkakörben foglalkoztatás előtt kell megtartani: itt figyelemmel kell lenni amunkakör és a munkavégzés sajátosságaira, a munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlatiismeretek, jártasság megszerzésére.

Az időszakos oktatás célja az ismeretek szinten tartása illetve a folyamatos munkavégzéshez szükségesúj ismeretek átadása. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás célja tehát a már megszerzett elméletiismeretek felújítása, és, ha szükséges, a gyakorlati oktatás keretében elsajátítható tudnivalókfelelevenítése, továbbá az eltelt időszak értékelése (pl. a balesetek, ellenőrzések, beszámolók tanulságaialapján) és a jövőbeni (munkavégzéshez kapcsolódómunkavédelmi) feladatok felvázolása. A tanulságokfoglalják magukban a hibás, téves, felelőtlen magatartások tényleges vagy valószínűsíthetőkövetkezményeit, a helyes, szabálykövető magatartás előnyeit.

A munkáltató határozza meg a munka jellegének megfelelő gyakoriságot munkakörönként. Célszerűvalamennyi fizikai munkakörű dolgozót tényleges oktatásban részesíteni legalább évente. A nem fizikaimunkakörben dolgozók (vagy a termelésirányításban közvetlenül részt nem vevők) esetében a korábbielőírásoknakmegfelelő oktatási forma is alkalmazható, azaz az oktatási tananyag elsajátításáról írásbannyilatkoznak.

Az ismétlődő oktatás tematikája vegye figyelembe a munkakörhöz kapcsolódó ismereteket, az előzőoktatás óta bekövetkezett szakmai és normatív változásokat, tapasztalatokat.

Rendkívüli oktatást súlyos munkabaleset, rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar esetén indokolttartani, figyelemfelkeltés, tanulságok átadása céljából. A rendkívüli oktatás célja, hogy az előírt aktuálisalkalmon túlmenően, tanulságos esethez kötődően alkalmat biztosítson egy súlyos baleset, rendkívüliesemény, üzemzavar, kvázi baleset (szerencsés véletlen okából sérülés nélküli súlyos esemény)megelőzési kérdéseinek, tanulságainak megbeszélésére. Indokolhatja az ilyen oktatás megtartását egyátfogó hatósági ellenőrzésből levonható következtetések elemző megtárgyalása. A rendkívüli oktatáslehetőleg egy-két kiemelt témát tartalmazzon, ismertesse a bekövetkezett eseményt (baleset), annakokait. Az eset tanulságait levonva – elemezve -, a kívülálló okokat rangsorolva utalni kell a hasonlóesetek elkerülésének feltételeire (ok-okozati összefüggésben, személyi, tárgyi feltételek vonatkozásábanstb.). Fontos hangsúlyozni, hogy a rendkívüli oktatások megtartása rövid, tömör, lényegre törő,ténylegesen figyelemre felhívó legyen, azok elrendelése ne legyen túl gyakori, hiszen akkor nem islehet rendkívülinek nevezni. Elrendelése az intézkedésre jogosult munkahelyi vezető hatásköre (célszerűezt a belső szabályozásban rendezni), kezdeményezheti a munkavédelemért felelős szakember.

68

Munkavédelmi oktatás






IrodalomjegyzékBerecz, Tibor. (2008). Oktatási segédlet a gépészmérnökkari MUNKAVÉDELEM c. tantárgyakhoz

[http://energetika.13s.hu/pub/munkavedelem/munkavedelem.pdf]. BMEAnyagtudomány és TechnológiaTanszék.

Bulla, Miklós. (2006). Környezetvédelem [http://jegyzet.sze.hu/letolt.php?dwn=1kornyezetvedel]. SzéchenyiIstván Egyetem, Győr.

D u r u c , J ó z s e f . ( 2 0 11 ) . A t ű z r i a d ó t e r v l é n y e g e é s k é s z í t é s e[http://omkt.bme.hu/cimlap/sites/default/files/tuz/tuzriado.pdf]. Segédanyag az OMKT Kft.-n folyóTűzvédelmi előadó szakképzéshez. .

Hercegfi, Károly és Izsó, Lajos. (2007). Ergonómia. BMGE Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézetjegyzet .

N y e s t e , Z s o l t . ( 2 0 0 7 ) . E l s ő s e g é l y n y ú j t á s j e g y z e t[http://www.uzemorvos-budapest.hu/pdf/Elsosegelynyujtas_jegyzet.pdf].

1993. évi XCIII. törvénya munkavédelemről [http://net.jogtar.hu/].

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinekvégrehajtásáról [http://net.jogtar.hu/].

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről [http://net.jogtar.hu/].

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről [http://net.jogtar.hu/].

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinekminimális szintjéről [http://net.jogtar.hu/].

22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi ésmunkabiztonsági követelményekről [http://net.jogtar.hu/] .

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonságikövetelményekről [http://net.jogtar.hu/].

16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról[net.jogtar.hu].

69


http://energetika.13s.hu/pub/munkavedelem/munkavedelem.pdf

http://energetika.13s.hu/pub/munkavedelem/munkavedelem.pdf

http://jegyzet.sze.hu/letolt.php?dwn=1kornyezetvedel

http://jegyzet.sze.hu/letolt.php?dwn=1kornyezetvedel

http://omkt.bme.hu/cimlap/sites/default/files/tuz/tuzriado.pdf

http://omkt.bme.hu/cimlap/sites/default/files/tuz/tuzriado.pdf

http://www.uzemorvos-budapest.hu/pdf/Elsosegelynyujtas_jegyzet.pdf

http://www.uzemorvos-budapest.hu/pdf/Elsosegelynyujtas_jegyzet.pdf

http://net.jogtar.hu/


















net.jogtar.hu

net.jogtar.hu





egészség-,tűz-,környezet-és munkavédelem,biztonságtechnikatkonvertált... ·...

Documents