Egészségnevelési elvek

az óvodai pedagógiai

programban

ISMERKEDÉS

személyes játékos bemutatkozás

szakmai bemutatkozás – ki, honnan jött, milyen program

alapján dolgoznak, stb.

BEVEZETŐ

HOP-ban az egészséges életmódra nevelés

(1997, 2004, 2009 → TÁMOP) 2012

HOP 1997 (1999)

testi, lelki, szellemi egészség, jó komfortérzet, helyes

napirend, gyerek-felnőtt kapcsolat, gondozási

feladatok, óvás-védés, egészséges környezet,

fejlesztő életmód (pl. helyes táplálkozás)

óvónő attitűdje, stílusa

HOP 2004 – beválásvizsgálat!

egészséges életmódra nevelés a mozgás

dominanciájának érvényesítésével, szokásalakítás,

az előző feladatok

szabad mozgás, szervezett mozgások,

környezetépítés

játszónap, családi nap

a fejlődés várható eredményei (HOP 17. o.)

a gyermeki fejlődést elősegítő konkrét feladatok

gyermekvédelem, óvodapedagógusi, gyermekvédelmi

felelős feladata, óvodavezető feladata

HOP 2010 (2009 – átvezetés, pl. anyanyelvi nevelés)

TÁMOP: kompetenciák kialakítása, projektek

kidolgozása

Szülők tájékoztatása, bevonása, kapcsolat civil

szervezetekkel, szülő-óvodapedagógusi team munka

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Magyarország Alaptörvénye

Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát

az egészséges környezethez.

Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság

létbiztonsága, oktatására és nevelésére, védelmezi

az ifjúság érdekeit.

Néhány fontos jogszabály

A nemzeti köznevelésről szóló törvény

Az óvodai nevelés Alapprogramja

Az egészségügyről szóló törvény

A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló törvény

A nemdohányzók védelme

A nemzeti drogstratégia

Az egészségügyi ellátásokról szóló rendelet

A fentieken kívül más rendelkezések is hatással

vannak és lesznek az intézményekben folyó

egészségfejlesztési tevékenységekre.

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÓVODAI SZINTEN

Feltétele

azoknak az alapkészségeknek az elsajátítása, amelyek

az egészséget védik, fejlesztik, korrigálják

az egészség védelme és karbantartása tanítható,

fejleszthető

az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület az

élet további szakaszaira is kihat(hat)

az egészség védelme az egyén (saját) és a társadalom

(közös) érdeke; családnak, az egészségügyi

szakszolgálatoknak és más társadalmi szervezeteknek

alkotmányos feladata

Az egészségügyi szakszolgálat és az óvoda

együttműködése (26/1997. NM. sz.) rendelet

óvoda orvosa által elvégzendő feladatokat –

szűrővizsgálat

a védőnő által önállóan elvégzendő tennivalókat

az óvodapedagógus együttműködése az eü.

szakszolgálattal

előkészítés, megbeszélés,

hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének

nyomonkövetése

Szülők és a külső szervezetek együttműködése

a család egészséges életmódra vonatkozó ismereteinek,

magatartásmintájának, egészség-kulturáltságának

megismerése

ismeretterjesztés, szülői programok, óvodai programok,

életmód változtatást hirdető csoportos foglakozások

térítéses különfoglalkozások

Civil szervezet közreműködése az

egészségfejlesztésben

Röszke Község Egészségvédő Egyesülete

Röszke Község Egészségvédő Egyesülete

Alapprogram 2012

pedagógiai, nevelési elveket szabályozza

6. §(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza

a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit,

célkitűzéseit,

b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket,

amelyek biztosítják a gyermek személyiségének

fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a

kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni

fejlesztését, fejlődésének segítését,

c) a szociális hátrányok enyhítését segítő

tevékenységet,

d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai

tevékenységet,

e) a szülő, a gyermek, a pedagógus

együttműködésének formáit,

f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda

esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének

ápolásával járó feladatokat,

g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló

intézkedéseket,

i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további

elveket.

új elem, az óvodai pedagógiai program tartalmában

kötelezően részletezni kell az egészségnevelési elveket

(környezeti nevelés elveit is (pl. környezettudatos

magatartás megalapozása)

az alapelvek megvalósítása érdekében meg kell

fogalmazni

az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes

óvodai légkör megteremtésének feladatait;

testi-, a szociális- és az értelmi képességeket

fejlesztő, egyéni és életkor specifikus

tevékenységeket.

JÁTÉK

feltételteremtő tevékenység

együttjátszás (játszóképesség fejlesztése)

tudatos jelenlét

MOZGÁS

spontán játékosan megjelenő mozgásos

tevékenységek

irányított mozgásos tevékenységek

rendszeres egészségfejlesztő testmozgás

Tanácsok a Pedagógiai Program konkrét

kiegészítéséhez, egészségfejlesztési elvek

megjelenése az óvodai gyakorlatban

óvodavezetői feladat:

információgyűjtés; jogszabályi változások

megismerése, megismertetése

helyzetelemzés: alapító okirat, partneri elvárás,

PP-elemzése *

team is végezheti:

dokumentum-alkotás, a program ezen részének

kimunkálása, a változások, kiegészítések

megfogalmazása

véleményegyeztetés

(nevelőtestület, szülő, fenntartói testület)

döntés

közzététel

ALKALMAZÁS

munkaterv

csoportnapló tervei, projekttervek

gyermeki fejlődés nyomonkövetése

Pedagógiai Program (HOP) elemzése

egészségfejlesztési feladatok szemszögéből

Személyi- és környezeti higiénia, az óvoda mindennapos

teendői

testápolás

saját személyi felszerelés

intim higiénés tevékenység feltételei

óvoda tisztasága, megóvása, szépítése

ivóvíz, fűtés, világítás

UDVAR, JÁTÉKOK, ESZKÖZÖK

balesetvédelem, óvás-védés

Egészséges táplálkozás

óvodáskorú gyermek étrendje!

étkezés lebonyolítása

ismerkedés új ízekkel

ételkészítés szabályai!

Rendszeres mozgás

mozgás a szabadban

játékos tevékenységek

mindennapi testnevelés

testnevelés foglalkozás

Lelki egészségvédelem

egészséges napirend

hibás viselkedési módok kezelése

beilleszkedési módok

alkalmazkodó képesség

Esélyegyenlőség biztosítása

emberi (gyermeki) jogok ismerete

másság elfogadása (elfogadtatása)

integrálás teljesítése

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

alapító okirat

személyi-tárgyi feltételek

Szociális hátrányúak

gyermekvédelmi szolgálat

társadalmi összefogás

Gyermekbántalmazás és agresszió

Óvodai kompetenciák megfogalmazása

Dohányzás megelőzésének óvodai programja

Megelőző intézkedések

ÖSSZEGZÉS

A mai világ egyre újabb egészségvédő, -fejlesztő

feladatokat állít az óvodai nevelés elé.

Az óvodai egészségnevelés minden tekintetben

megalapozó jelentőségű.

Széles körűen készíti fel a gyermekeket az egészség

védelmére

edzi a testi erőnlétet,

gondozza lelki (érzelmi akarati, értelmi) kiművelését,

együttműködési készségét.

A gyermek egészsége társadalmi ügy

Megvédése nemzeti nevelési program

Az óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető

értéket állítja a PP-ba.

Az egészség hármas jellemzője (testi, lelki, társas-

kapcsolati) egybefonódik a személyiségfejlesztés

feladatával.

Mindezekhez az óvodapedagógusnak tudatosan fel kell

készülnie!

Mellékletek

HOP – 1997 AZ ÓVÓNŐ ATTITŰDJE, STÍLUSA

Természetes viselkedésével védelmet, biztonságot jelentsen a

gyermekek számára.

Magatartásában az elfogadás és a tolerancia legyen domináns,

az egyéni, egyedi, más fajta értékek pozitív irányú megközelítése

érvényesüljön. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal

küzdő gyermekek esetében.

Fontos az az óvónői stílus, mely a segítőkészséget, és nem a

folytonos számonkérést helyezi előtérbe. Maga is részese a

folyamatoknak, megmutatva értékeit, vállalva emberi gyengéit.

Szükség esetén partnerként mutatja be az egyezkedés,

konfliktusok megoldásának módozatait, hagyja, hogy a

gyermekek maguk tapasztalják meg mindezeket, de figyel arra,

hogy senkit ne érjen fizikai és lelki sérülés.

Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét az óvónő személyisége, a nevelőtestület légköre és a vezető közreműködése dönti el.

Az óvónővel kapcsolatban elvárás a nyitottság, a kreativitás, az érzékenység, a tolerancia és a jelenségek komplex attitűddel való megközelítése. Az óvónő gazdag, sokszínű, árnyalt érzelmi élete, az érzelmi megnyilvánulások hitelessége fokozott hangsúlyt, figyelmet kap. A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő (de nem szabados), megértő (és nem bíráskodó), elfogadó (de nem mindent elfogadó), együttérző attitűdöt tartjuk a legkedvezőbbnek.

A nevelőtestület légköre - úgy hisszük - akkor megfelelő, ha jó a közérzet, elégedettség, derű tapasztalható nap, mint nap. Ha a nevelőtestület a döntésekben részt vesz, ha kellően informált, ha elég tere nyílik az önállóságra, kezdeményezésre. Ha a különbözőségeket, a másságot elfogadják, elviselik, tiszteletben tartják, értékelik. Ez jellemző véleményünk szerint egy sokszínű és mégis egységes, jó hangulatú nevelőközösségre - nevelőközösségben az "iskolázott", gyermekszerető dajka is benne értendő, aki lágyan, puhán, az óvónővel összhangban teszi a dolgát.

A vezető szerepe pedig az, hogy oly módon irányítsa ezt a

kollektív tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a haladást,

a beosztottak fejlődését. Ismerje fel és próbálja kiküszöbölni az

eredményeket rontó tényezőket. A meglévő erőforrásokat legyen

képes felhasználni (alapítványok, pályázatok, vállalkozás).

Teremtsen kedvező légkört a problémák, az ötletek felvetéséhez,

serkentse és értékelje a fejlesztő javaslatokat, irányítsa a

megoldás közös keresését.

Az így kialakult sajátos munkacsoport képes alkotószellemű

munkával a legcélszerűbb, újfajta óvodai életet megteremteni, az

óvoda egyedi arculatát kimunkálni.

HOP – 2004 - A fejlődés várható eredményei: Önállóan végzik személyükkel kapcsolatos tisztálkodási,

öltözködési teendőket.

Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, kielégítésére,

mozgásigényük szándékos irányítására.

Igényükké válik a rendszeres mozgás, és beépül

szokásrendszerükbe.

Megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően

mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni, ez biztossá,

öntudatossá teszi őket.

Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és

higiéniai szokások beépülnek a gyermeki személyiségbe,

pozitívan formálva azt.

A szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyermekek

kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg - lelkileg - szellemileg

teherbíróvá válnak. Felkészülté az iskolai életre.

Igénylik környezetük rendjét, a felesleges anyagokat a kijelölt

helyre gyűjtik.

3.2. A gyermeki fejlődést elősegítő konkrét feladataink

3.2.1. Feladatok az egészséges életmód szokásainak kialakítása

területén

A szokások kialakításánál következetesen érvényesítsük a

differenciált, az egyénre szabott fejlesztés elvét.

A szokásegyüttest az önállóságalakítás kiemelt területének

tekintjük.

A szokásalakításnál számítunk nélkülözhetetlen partnerünkre, a

szülőkre.

A szokásalakítás kiterjed az étkezés, öltözködés, testápolás,

pihenés, szabadban való tartózkodás és mozgás, az érzelmi élet

egyensúlyát biztosító tevékenységekre.

3.2.2. Gondozási, gondoskodási feladatok:

A gyermekek biológiai szükségleteinek kielégítéséhez szükséges

nyugodt, türelmes légkört teremtünk. Az óvoda minden dolgozója

naponta mindent megtesz a bizalomébresztő légkör biztosításáért.

Alakítsunk ki és tartsuk be a rugalmas keretű napirendet.

A testápolás, étkezés, tisztálkodás területén adjunk a gyermeknek

igénye és tényleges szükséglete szerint segítséget. A

segítségadásba a nagyobb gyermekek is bevonhatók.

Biztosítsunk a gondozási feladatok ellátásához a gyermekek

életkorának megfelelő tárgyi környezetet.

Valamennyi, a gyermekek gondozásában résztvevő felnőtt ismerje

a gyermekek eltérő szükségleteit, egyéni fejlődését, a fejlődés

elősegítésének egyéni programját és útját.

Gondozási feladataink megoldása érdekében alakítsunk ki szoros

kapcsolatot a családdal. Szükség szerint a rászoruló családok

körében látunk el tanácsadói, családnevelői szerepet.

Az egészség megőrzésénél, megóvásánál a szomatikus, a

pszichikus és a szociális elégedettség harmóniájára törekedjünk.

3.2.3. Feladatok a mozgásfejlesztés terén

Az alapvető mozgások gyakorlásához mindig biztosítsunk derűs,

vidám légkört.

A mozgások játékos gyakorlása közben éljék át a gyermekek az

akarati erőfeszítések örömét.

Adjunk szabad teret az egyéni adottság érvényesülésének. A

több mozgást igénylő gyermeknek legyen alkalma

mozgásigényének kielégítésére.

A mozgások gyakorlásához rendszeresen használjuk ki az

udvar, a “szabad” kínálta lehetőségeket.

Folyamatosan gondoskodjunk a játékos mozgásgyakorlás tárgyi

feltételeiről.

A tárgyi feltételek biztosításánál építsünk a mozgást kedvelő

szülők ötleteire.

HOP – 2010.

Egészséges életmódra nevelés a mozgás dominanciájának

érvényesítésével, szokásalakítással, a gondozás körültekintő

megszervezésével.

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez óvodánk

biztonságos és egészséges környezetet biztosít, a megfelelő

szakemberek bevonásával- a szülőkkel együttműködve- speciális

gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat

lát el.

Formálódik természettudatos magatartásuk, törekszenek a

környezetük óvására, védésére, és ismerkednek szűkebb és

tágabb környezetük szelektív hulladékgyűjtésével.

2010. TÁMOP-pályázat

Kompetencia-fejlesztés lehetőségei

Köszönöm megtisztelő

figyelmeteket!

Makráné Joli