elektromos munkÁk · jogszabályai, szabvány előírásai és tervezési irányelvei alapján....

BUDAPESTI 3. METRÓVONAL

REKONSTRUKCIÓJA ÉS MEGHOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

Tsz.: 24.14.100

ELEKTROMOS MUNKÁK

KONCEPCIÓTERV

MŰSZAKI LEÍRÁS

Megbízó: Budapesti Közlekedési Központ

Üzemeltető: BKV Zrt.

Generáltervező: FŐMTERV - UVATERV KONZORCIUM

Szakasz Tervfajta Helyszín Szakág Szakági

al- csoport

Irat v. rajzszám Módosítá

s Év Hónap Nap

I K O N 0 0 A L T E L E 0 1 I 0 0 2 0 0 1 4 1 0 3 1

Budapesti 3. metróvonal rekonstrukciója és meghosszabbítás előkészítése

ELEKTROMOS MUNKÁK

Meglévő Állapot_Elektromos Munkák 32/2

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 3

2. VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, SZABVÁNYOK, KÖVETELMÉNYEK .................................. 5

2.1. Jelen tervezés időpontjában hatályos előírások: ................................................................................ 6

2.2. Az eredeti létesítés időpontjában hatályos, jelenleg már nem hatályos főbb szabványok ................ 10

3. UTASFORGALMI TEREK VILÁGÍTÁSA ............................................................................. 11

3.1. Meglévő állapot................................................................................................................................ 11

4. ALAGÚTVILÁGÍTÁS ÉS ÜZEMI TEREK VILÁGÍTÁSA ................................................... 14

4.1. Meglévő állapot................................................................................................................................ 14

4.2. Tervezői javaslatok ........................................................................................................................... 15

5. ERŐÁTVITEL ÉS ALELOSZTÓ BERENDEZÉSEK ............................................................ 19

5.1. Meglévő állapot................................................................................................................................ 19

6. PLC HÁLÓZAT ÉS SCADA RENDSZER ............................................................................... 26

6.1. Meglévő állapot ............................................................................................................................. 26

6.2. A PLC irányítástechnikai rendszer ............................................................................................ 26

6.3. SCADA felügyeleti rendszer ....................................................................................................... 29

7. KÁBELEZÉS, KÁBELTARTÓ SZERKEZETEK .................................................................. 31

7.1. Meglévő állapot................................................................................................................................ 31

8. EPH ÉS FÖLDELŐ HÁLÓZAT ............................................................................................... 32

8.1. Meglévő állapot................................................................................................................................ 32


ELEKTROMOS MUNKÁK


1. ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen tervkötet tárgya az állomások világítási és erőátviteli rendszerei az állomások kisfeszültség főelosztó berendezéseinek elmenő kapcsaitól kiindulva, továbbá a műszaki-gépészeti felügyeleti rendszer (SCADA) kidolgozása. Foglakozik továbbá az állomások és alagutak kábelezési, földelési és EPH hálózatával. A villamos berendezések felújítására átadásuk óta nem került sor, így az üzembe helyezett szakaszok alapján 24-38 éve üzemelnek. Az erőátviteli és világítási hálózatok, elosztóberendezések állapotáról általánosan elmondható, hogy a rendszeres karbantartás következtében üzemképes, funkcióját ellátja. Azonban azt is el kell mondani, hogy a berendezések a kor technikai színvonalához képest már elavult szintet képviselnek, tehát műszakilag és erkölcsileg elavultak, régen nem gyártják őket. Az erősáramú villamos berendezésekre szokásosan elfogadott legfeljebb 30 év élettartamot meghaladták, vagy megközelítik. A kopó alkatrészek cseréje, az esetleges nem javítható sérülések kezelése alkatrész utánpótlás hiánya miatt nagy költséggel, vagy egyáltalán nem oldható meg.

Utasforgalmi terek világítása

Az állomások építészeti felújításával összhangban az utastér világítást a jelenlegi előírásoknak megfelelően újra kell építeni. Ez egyrészt a forgalom biztonságos lebonyolítása miatt szükséges megvilágítási paraméterek biztosítását jelenti, másrészt viszont, alapvető cél a föld alatti terekben az utasok bezártság érzetének enyhítése. A megfelelő megvilágítás tágasabb, tisztább, komfortosabb érzetet kelt az utasokban, sötét zugok nélküli, egyenletesen megvilágított tér a biztonság érzetet is fokozza. Biztosítani kell a balesetveszélyes, vagy más szempontból fontos területek – peron biztonsági sáv, mozgólépcső fel- és lelépő területei, peronzárak és jegykezelés területe – kiemelt megvilágítását is.

Az utasforgalmi terek megvilágítására vonatkozó előírásokat a tervezési irányelvek és vonatkozó szabványok alapján foglaltuk össze.

A világításra vonatkozóan vizsgálatra szorul az alkalmazandó lámpatestek és fényforrások jellege: LED vagy T5 fénycső elektronikus előtéttel. A két változat közötti döntést nem szükséges általános érvénnyel meghozni, az világítási rendszerenként, megoldásonként megtehetjük, természetesen az egységesség elvét is szem előtt tartva. Erre javaslatot adtunk táblázatos formában az anyagban.

Alagútvilágítás és üzemi terek világítása

A vonali alagutakban és az üzemi terekben a lámpatestek állapota, a jelenlegi tűzvédelmi és biztonsági előírásnak nem megfelelősége miatt, valamint a kapcsolódó építészeti, gépészeti felújítások kapcsán világítási hálózat teljes cseréjét kell figyelembe venni. A lámpatesteknek ipari védett kivitelűnek kell lenniük, a javasolt fényforrás típus T5 fénycső, elektronikus előtéttel. LED-es lámpatestek az áruk és ezzel együtt a többségében alacsony üzemelési idejük miatt még nem versenyképes, megtérülésük nem mutatható ki. A kijáratjelző világítás lámpatestei esetében a LED fényforrás alkalmazását célszerű figyelembe venni. A rendszer számára egy


ELEKTROMOS MUNKÁK


beavatkozásra, kontrollra alkalmas buszos felügyeleti központot kell alkalmazni. Az alagútvilágítás működtetése és jelzései csatlakoznak a SCADA rendszerhez.

Alapvetően több különböző változat kidolgozásának nincs létjogosultsága, megbízói döntést nem igényel. Természetesen a továbbtervezés során több pontosításra és a kapcsolódó szakágakkal, szakhatóságokkal, hatóságokkal, üzemeltetővel történő folyamatos egyeztetésre van szükség.

Erőátvitel és alelosztó berendezések

Az erőátviteli és világítási elosztóberendezéseket állapotuk, a jelenlegi tűzvédelmi és biztonsági előírásokat ki nem elégítő voltuk miatt, valamint a kapcsolódó gépészeti felújítások kapcsán cserélni szükséges korszerű berendezésekre, melyek biztosítják a távműködtetési funkciókat és felügyeletet is. A létesülő új funkciók, mint Jet ventilátorok, légkezelő berendezések, tűzcsappantyúk, beépített oltóberendezések, folyadékhűtők és keringtető szivattyúi, felvonók, hírközlési berendezések számára új elosztóberendezéseket kell gyártani és telepíteni.

A tisztán Polgári védelmi funkciókat ellátó elosztók felújítására, cseréjére nem kerül sor, vezérlésük a meglévő MŰVA pultról történik.

Ennek értelmében alapvetően több különböző kidolgozásának nincs létjogosultsága, megbízói döntést nem igényel. Természetesen a továbbtervezés során több pontosításra és a kapcsolódó szakágakkal, szakhatóságokkal, hatóságokkal, üzemeltetővel történő folyamatos egyeztetésre van szükség.

PLC hálózat és SCADA rendszer

Az állomások műszaki-gépészeti, erőátviteli és világítási berendezéseinek folyamatirányítása, felügyelete érdekében minden olyan elosztóberendezésbe, amely irányítástechnikába/felügyeletbe bevonandó, ki kell alakítani vezérlőegységet, optikai csatolóegységgel, mely segítségével ezek egymással kapcsolatba hozhatók. Ez az M2, M4 vonalakhoz hasonlóan technológia közeli eszközökkel, Programozható Logikai Vezérlőkkel (PLC-k) kerül megvalósításra.

Az irányítástechnikai rendszer (benne a vezérlő PLC modulok és az azokat összekötő kommunikációs hálózat), a felügyeleti munkahelyek (ÁDI, MÜDI, KUD) rendszere (SCADA rendszer), valamint a kettő kapcsolatát biztosító kommunikációs hálózatok szerves egységet alkotva biztosítják a felügyeletbe bevont berendezések működését, illetve működtethetőségét, valamint azok felügyeletét.

Az irányítástechnikai rendszerrel kapcsolatos több változatot dolgoztunk ki, mely döntést igényel az alábbiak szerint:

hagyományos vagy Fail-Safe PLC-k alkalmazása

az irányítástechnikai rendszer topológiája: (a) Ring, (b) kettős ring vagy (c)

kettős csillag legyen

a SCADA rendszer kialakítása szerint egy állomási felügyeleti munkahelyről

kezelni lehet (a) szomszédos állomást, (b) egy vonalszakaszt, (c) teljes

vonalat


ELEKTROMOS MUNKÁK


Kábelrendszerek

A kábelek kivitelezése PVC szigetelésű (nem halogénmentes) alumínium ill. réz erű kisfeszültségű kábelekkel valósult meg. Nincsenek funkciómegtartó kábelek és tűzálló kábeltartó szerkezetek. A peron alatti térben tömegesen vezetett kábelekre több helyen tűzgátló anyagot hordtak fel, de ezek felülvizsgálata szükséges, mert repedezések fordulhatnak elő, amik csökkentik tűzgátlási funkciójukat. A tűzvédelem szempontjából lényeges fogyasztókat integrált funkciótartó kábelezéssel kell ellátni!

Tervezői becslésünk szerint a meglévő kábelek mintegy 30%-át tűzállóra kell cserélni. A maradék 70%-ból pedig a rossz mérési eredmények alapján mintegy 20%-ot irányzunk elő cserére, ha cserélni kell már halogénmentesre. A maradék 50% kábelmennyiségből kb. 25 % üzemi területen halad, a többi utasforgalmi területen 25% halad, ez utóbbinak cseréje szintén szükséges. Ezek alapján, a jelen tervkötet tárgyába tartozó kábelek mintegy 25 %-ról kell eldönteni, hogy maradhatnak-e, vagy halogénmentes típusra kell cserélni.

Érintésvédelem és EPH hálózat

Az állomások földelő hálózatát, szétterjedési ellenállást felül kell vizsgálni. A földelési gerinchálózatot az állomások területén és vonali alagutakban ki kell építeni. A földelési rendszer kialakítása tekintetében változatok nem jönnek szóba.

2. VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, SZABVÁNYOK, KÖVETELMÉNYEK

Az M3 metróvonal átadása több ütemben 1976 és 1990 között történt, ezen időszak jogszabályai, szabvány előírásai és tervezési irányelvei alapján. Ebben az időszakban a villamos berendezésekre vonatkozóan a magyar nemzeti szabványok voltak hatályban.

A jelenleg érvényes előírásokat, továbbá a létesítés ill. engedélyeztetés idejére prognosztizálható előírásokat (pl. új OTSZ) a felújítás körének és mértékének megfelelően tudjuk alkalmazni. Ennek értelmében a metró építményei (állomások geometriai kialakítása, vonali alagutak, szellőző alagutak) a létesítés idején az előírásoknak megfeleltek, de jelenlegi előírásoknak már teljes körűen nem felelnek meg, és az adottságok okán reálisan nem építhetők át. Ezzel szemben az áramellátás, erőátvitel és világítás berendezései a jelenlegi biztonsági előírásoknak megfeleltethetőek és lényeges, jelentős mértékű átalakítás, felújítás esetén meg is kell felelniük. Kiemelten kezelendők a villamos biztonsági előírások, a tűzvédelmi berendezések kettős biztonságú, integrált funkciótartó kábelezéssel ellátott berendezései, továbbá az utasforgalmi terek, alagutak üzemi, biztonsági és irányfény világítása. A műszaki-gépészeti berendezések felügyeletére vonatkozóan teljesen új előírások vonatkoznak, a létesítés idején ilyen korszerű rendszerek nem is léteztek.

A meglévő állapotnál kedvezőtlenebb kialakítás nem történhet.


ELEKTROMOS MUNKÁK


2.1. Jelen tervezés időpontjában hatályos előírások:

2.1.1. Az általánosan alkalmazott legfontosabb jogszabályok a következők:

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről

1993. évi X. törvény a termékfelelősségről

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védeleméről

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

382/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról

312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről

8/2001. (III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki- Biztonsági Követelményei Szabályzat hatálybalépéséről

63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet a 0-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

2/2013. (I.22.) NGM rendelet a villamos művek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről

2.1.2. Az alkalmazott legfontosabb erősáramú szabványok a következők:

MSZ 1585:2012 Erősáramú üzemi szabályzat

MSZ 15688:2009 A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme

MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése

MSZ EN 50522:2011 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések földelése

MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozat

MSZ EN 61936-1:2011 Az 1 kV-nál nagyobb feszültségű energetikai berendezések létesítése

MSZ-09-00-0287:1986 3-400 kV-os berendezések túlfeszültségvédelme

MSZ EN 60439-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 1.rész: Tipizált és részlegesen tipizált berendezések


ELEKTROMOS MUNKÁK


MSZ EN 60439-3:1995 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 3. rész: Szakképzetlen személyek által hozzáférhető kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések egyedi követelményei. Elosztótáblák

MSZ EN 60947 szabványsorozat: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek

MSZ EN 62305 szabványsorozat a villámvédelemről

MSZ EN 12464-1:2012 Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1. rész: Belső téri munkahelyek

MSZ EN 12464-2:2014 Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 2. rész: Szabadtéri munkahelyek

MSZ EN 1838:2014 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás

MSZ EN 50172:2005: Biztonsági világítási rendszerek

MSZ 13207:2000 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége

2.1.3. A PLC és SCADA hálózatra vonatkozó legfontosabb szabványok a következők:

Hálózatkiépítéssel kapcsolatos hazánkban is a mérvadó szabvány az ISO/IEC IS 11801, amelynek európai megfelelője az EN50173

Az irányítástechnikai vezérlőkre vonatkozó szabvány: IEC 61131

2.1.4. Tervezési irányelvek

A „KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK a DBR Metróvonal Tervezési Irányelveihez” elektromos munkákra vonatkozó pontjai a következőek (a kifejezetten áramellátással foglalkozó irányelveket a vonatkozó kötetben tárgyaljuk): 9.1. Az áramellátó berendezések feladata a metró közlekedésüzemi és ipari létesítményeinek rendeltetésszerű, folyamatos és nagy biztonságú energiaellátása. 9.2. A közlekedésüzemi energiaellátás részét képezik mindazon átalakító, elosztó és fogyasztó berendezések, amelyek az utas- és vonatforgalom lebonyolításával közvetlen kapcsolatban vannak. Ezek vontatási vagy segédüzemi (erőátviteli és világítási) berendezések lehetnek. Az ipari létesítmények csoportjába a metró javító üzemei, műhelyei, raktárai és egyéb épületei tartoznak. 9.12. A metró energiaellátási rendszerében alkalmazott áramnemek és feszültségértékek a következők: a) tápfeszültség az áramszolgáltató felől: 10 kV, 3 fázis, 50 Hz, b) a vontatási egyenáram névleges feszültsége a munkavezetéken 750 V, a

gyűjtősinen 825V,

c) az erőátviteli és világítási fogyasztók névleges feszültsége 3400/231 V, 50 Hz, földelt csillagpontú hálózattal,


ELEKTROMOS MUNKÁK


d) az egyenáramú világítási hálózat feszültsége, továbbá a különböző kapcsoló és egyéb berendezések működtető feszültsége 220 V egyenáram,

e) a villamos vezérlőberendezések automatikáinak, védelmeinek működtető feszültsége 24 ill. 48 V egyenáram.

9.13. Az erősáramú villamos kapcsoló-berendezéseket minden feszültségszinten tokozott kivitelben kell elkészíteni. 9.20. Alagutakban és mélyépítésű műtárgyakban csak halogénmentes műanyag köpenyű kábeleket szabad alkalmazni. A kábelek tűz esetén toxikus gázokat és füstőt nem fejleszthetnek. A tűzvédelem szempontjából lényeges fogyasztókat min. 60 percig tűzálló kábelekkel kell ellátni. A kágeleket integrált funkciótartással rendelkező tartószerkezetre szabad csak elhelyezni. 9.21. Az üzemfenntartásnál alkalmazott hordozható, villamos-üzemű gépek (takarítóképek, hegesztődinamók, kompresszorok, stb.) táplálására csatlakozóhelyekkel ellátott hálózatot kell létesíteni a következők szerint: a) alagutakban egymástól 100 m távolságban 50 kW teljesítmény levételére

alkalmas háromfázisú csatlakozóhelyeket. Ugyanitt 230 V-os, egyfázisú 2 kW teljesítmény levételére alkalmas dugaszolóaljzatokat is el kell helyezni.

b) Az állomások utastereiben a takarításnál és a karbantartásnál alkalmazott

gépek számára egyfázisú, 2 kW teljesítmény levételére alkalmas dugaszolóaljzatokat kell elhelyezni úgy, hogy a karbantartandó terület minden pontja 20 m hosszú kábellel biztonsággal elérhető legyen.

9.22. A harmadiksin éjszakai üzemszünet utáni feszültség alá helyezését, a bekapcsolást megelőzően fény- és hangjelzéssel, jól érzékelhetően jelezni kell. 9.23. Az állomási peronok végén, illetve ott, ahol a harmadik sínes pályára való belépés engedélyezett, jól láthatóan olyan jelzőfényeket kell elhelyezni, melyek a harmadiksín feszültségállapotát egyértelműen jelzik. 9.24. A harmadiksín feszültségállapotáról az alábbi helyeken tájékoztatást kell adni:

az energia-diszpécser központban, a vonal központi forgalmi menetirányítónál, az állomásoi ügyeleten, az állomások peronvégein, a harmadiksines vágányokhoz vezető kijelölt gyalogutak be-, illetve lejáratainál.

Az állapotjelzésnek (van vagy nincs feszültség) kétfogalmúnak kell lenni.


ELEKTROMOS MUNKÁK


9.26. Az állomási lejáratoknál olyan nyomógombokat kell elhelyezni, amelyekkel a bejárható pályaszakaszok feszültségmentesíthetők. A harmadiksínt tápláló megszakítóknak ilyen esetben kikapcsolt állapotban reteszelve kell maradni. 9.27. A teljes alagútvilágításnak önműködően be kell kapcsolni akkor, ha a harmadiksín feszültségmentes. 9.30. Az állomások és a hozzájuk tartozó alagutak főszellőztető ventillátorait, fő- és átmenő vízátemelő szivattyúit, továbbá egyes kijelölt berendezéseit távműködtetéssel és távjelzéssel kell ellátni. Gondoskodni kell arról is, hogy a távműködtetésbe bevont gépek a helyszínről is működtethetők legyenek. A berendezések villamos-vezérlését úgy kell kialakítani, hogy helyi kezelés esetén a távkezelés kizárt legyen. A távműködtetés az állomások összevont kezelőfelületéről történik. Ide futnak be a felügyelet alá vont berendezések állapotjelzései is. 9.31. Az energiaellátás biztonsága (szünetmentessége) szempontjából a metró segédüzemi energiafogyasztóit az üzemvitelben betöltött szerepük alapján kell minősíteni. A minősítésnél első az élet- és vagyonbiztonság, majd ezt követi az üzemvitel zavartalanságának megteremtése. Az energiaellátás biztonsága feleljen meg a következő csoportosításnak: 1) szünetmentes energiaellátást igénylő berendezések, 2) rövid ideig tartó (5-10 sec) üzemszünetet káros következmények nélkül elviselő

berendezések, 3) rendkívüli üzemszünetet 1-2 percig káros következmények nélkül elviselő

berendezések, 4) hosszabb üzemszünetet káros következmények nélkül elviselő fogyasztók. 9.32. A segédüzemi energiaellátás biztonságát – az igényeknek megfelelően alkalmazva – az alábbiak szolgálják :

akkumulátortelepek (és inverterek), tartalék-kábelek (kettős betáplálások), segédsín kialakítása a 0,4 kV-os kapcsoló-berendezésben (9.15/c. pont).

9.33. Az akkumulátortelepek kapacitását úgy kell meghatározni, hogy az azokra kapcsolódó fogyasztók az akkumulátortelepekről legalább egy órán át üzemeltethetők legyenek. 9.34. A metró összes mély- és magasépítményeit, a szabadtéri üzemi létesítményeit (tárolótér, vágánylíra, forgalmi vágányok, stb.) a rendeltetésüknek és a vonatkozó magyar szabványoknak megfelelő mesterséges világítással kell ellátni. 9.35. A metró utasforgalmi létesítményeiben - beleértve a vonali alagutakat is - a következő világítási rendszereket kell alkalmazni:

Üzemi világítás, Tartalékvilágítás,

a) biztonsági világítás


ELEKTROMOS MUNKÁK


b) irányfény világítás, melynek egyértelműen és oly módon kell jelezni az utasterek és az üzemi helyiségek kiürítési útvonalát, hogy ezen az útvonalon egy irányfény mindig látható legyen.

Az irányfény-világítást mindig külön, számozott lámpatestben kell elhelyezni. Az irányfényeket szünetmentes áramforrásról kell táplálni. A világítási rendszereket egymással összehangoltan kell tervezni. 9.36. Alagútban fekvő váltók körzeteit olyan kiegészítő világítással kell ellátni, amely legalább 120 lux értékű megvilágítást tesz lehetővé. 9.37. A felszínről az alagútba bevezető pályaszakaszok világítását úgy kell kialakítani, hogy a külszíni és a zárttéri világítás között, a folyamatos átmenet, a szem alkalmazkodó képességének megfeleljen. 9.38. A jármű és fenntartási telep építményeire az ipari létesítményekre vonatkozó világítási előírásokat kell alkalmazni.

A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium által 958.292/1979 sz alatt kiadott (létesítés idejekor

érvényes) METRÓ TERVEZÉSI IRÁNYELV 14. Világítási berendezések pontja az alábbiakat

tartalmazza:

2.2. Az eredeti létesítés időpontjában hatályos, jelenleg már nem hatályos

főbb szabványok

MSZ 172/1 Érintésvédelmi szabályzat. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések

MSZ 172/2 Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések

MSZ 172/3 Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések

MSZ 1610 szabványsorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára

MSZ 1600 szabványsorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára


ELEKTROMOS MUNKÁK


3. UTASFORGALMI TEREK VILÁGÍTÁSA

3.1. Meglévő állapot

Az állomások utasforgalmi területeinek világítása jellemzően az építéskori lámpatestekkel működik ma is, koruk az átadási szakaszoknak megfelelőn 24-38 év közötti. Mivel az állomások - egy felszíni állomás kivételével - mélyállomások, kéreg alatti állomások, vagy galériás állomások, a szükséges megvilágítást kizárólag mesterséges megvilágítással lehet biztosítani. Figyelembe véve a metró üzemidejét, továbbá azt, hogy az utasterek világítását, még ha csökkentett mértékben is (felezve) üzemszüneti időszakban is működtetni kell, üzemidejük gyakorlatilag 24 órás a hét mind a 7 napján. Csoportos meghibásodásuk az utasforgalmat zavarja, kritikus esetben veszélyezteti.

3.1.1. Meglévő állapot bemutatása

Az utasforgalmi területek világítása döntően T8 fénycsöves műanyagburás (többségében prizmaburás), vagy káprázás korlátozó ráccsal ellátott, üveg előlapos, induktív előtétes lámpatestekkel készült. Jellemző fényforrás a 18W-os illetve 36 W-os fénycsövek, de a vonalon számos hagyományos izzós lámpatest is üzemel.

A régi lámpatestekhez az alkatrészellátás már nehézkes és drága (pl. prizma bura beszerzése). Egyes fénycső foglalatok gyártása megszűnt, ezeket csak bontott lámpatestekből lehet jelenleg pótolni.

A vonalra jellemző építési ütemezés a lámpatestek típusában is megfigyelhető:

a legöregebb, legrosszabb állapotú prizmaburás lámpatestek


ELEKTROMOS MUNKÁK


a következő generáció

és a III/B szakasz peron világítása

A biztonsági világítás fénycsöves lámpatestekbe szerelt izzós fényforrásokkal van biztosítva. A menekülési irány jelzését egyedi, belülről világító lámpatestekkel biztosították.

A világítási rendszerek két egymástól független váltófeszültségű betáplálást valamint a biztonsági világítás részére egyen-váltó (biztonsági váltó), illetve egyenfeszültséget kapnak. Az Arany János utca - Újpest központ közötti szakaszon a biztonsági világítás központi szünetmentes áramforrásról üzemel, ez az un. B váltó rendszer.


ELEKTROMOS MUNKÁK


3.1.2. Meglévő állapotra vonatkozó korábbi felmérések, tanulmányok

Az áramellátási rendszer és világítási berendezések általános állapotáról az üzemeltető 2012-ben felmérést és értékelést készített, „M3-as metróvonal szakértői vizsgálata” címmel.

A meglévő berendezésekről világítástechnikai mérési jegyzőkönyv nem áll rendelkezésünkre.

3.1.3. Meglévő állapot értékelése

Az üzemeltetett berendezések meghibásodásaival kapcsolatban hibastatisztikák nem állnak rendelkezésre. A karbantartási munkák során kerülnek javításra a nem világító lámpatestek, történnek meg a fénycsőcserék és egyéb meghibásodott alkatrészek cseréje. A lámpatestek amortizációja miatt a világítás nem megbízható, nem nyújtja a mai követelményeknek megfelelő megvilágítási szintet.

A vonalon már több helyen történt lámpatest csere, de még mindig a prizma burás hagyományos induktív előtéttel szerelt lámpatestek a jellemzők. Ezeknek a világítótesteknek a burái besárgultak elöregedtek az UV sugárzás hatására bennük lévő vezetékezés szigetelése töredezik. Az alkalmazott egyéb alkatrészek foglalatok porladnak, állandó problémát és folyamatos cserére kényszerítve ezzel is az üzemeltetőket.

A vonal későbbi ütemben átadott állomásain (III/B szakasz) a világítási berendezések állapota kedvezőbb, karbantartásuk is könnyebb, de az induktív előtétek miatt nem gazdaságosak, biztonsági világítás céljára (220 VDC hálózatról való táplálás) alkalmatlanok.

Gazdaságossági és energiatakarékossági szempontokat is figyelembe véve feltétlenül le kell cserélni a vonalon felszerelt izzós lámpatesteket korszerű elektronikus előtéttel szerelt fénycsöves vagy LED-es lámpatestekre (például biztonsági világítás).

A biztonsági világítás és menekülési útvonal táblák kábelhálózata nem felel meg sem az érvényben lévő MSZ szabványoknak, sem az OTSZ előírásainak.

Az állomások építészeti felújítása egyértelműen érinti a meglévő világítási hálózatot.

A fentiek alapján az állomások teljes utastér világítási rekonstrukcióját végre kell hajtani. Az állomási utastér világítási hálózat hatósági engedély köteles. Szigorú előírásoknak kell megfelelnie (megvilágítási szint, egyenletesség, káprázás stb.), ezért ebben az esetben nagyon fontos a gondosan előkészített tervezői munka.


ELEKTROMOS MUNKÁK


4. ALAGÚTVILÁGÍTÁS ÉS ÜZEMI TEREK VILÁGÍTÁSA



Az állomások alagútjai és az üzemi terek világítása jellemzően az építéskori lámpatestekkel működik ma is (1970-es évek végétől 1986-ig készült lámpatestekkel).

Az alagutak és üzemi terek világítása döntően T8 fénycsöves műanyagburás, induktív előtétes lámpatestekkel készült. A lámpatestek amortizációja miatt a világítás nem megbízható, nem nyújtja a megkívánt megvilágítási szintet.

A biztonsági világítás izzós lámpatestekből (opálgömbök) áll.


Az áramellátási rendszer és világítási berendezések általános állapotáról az üzemeltető 2012-ben felmérést és értékelést készített, „M3-as metróvonal szakértői vizsgálata” címmel.

A meglévő berendezésekről világítástechnikai mérési jegyzőkönyv nem áll rendelkezésünkre.


A meglévő világítás elavult mind erkölcsileg, nem felel meg a mai, valamint a Tervezési Irányelvekben megadott igényeknek, mind – az életkorból következően – műszaki állapotában. A világítás teljes cserére szorul.

Az izzós lámpatesteket, valamint az induktív előtéttel felszerelt fénycsöves lámpatesteket új, korszerű lámpatestekre kell kicserélni, melyek védettségben, energiahatékonyságban megfelelőek.

A tartalékvilágítási előírások szigorodtak a Metro elkészülte után, a rekonstrukció során a biztonsági és irányfény világítást az érvényes előírások szerint kell megoldani.


ELEKTROMOS MUNKÁK


4.2. Tervezői javaslatok

A megvilágítási szintekre a Tervezési Irányelvek, valamint a vonatkozó MSZ 12464 szabvány ad előírást. Az érvényes jellemző megvilágítási szintek:

Terv. Irányelv. (lux) MSZ 12464 (lux)

Transzformátorkamra: 100 ---

Elektromos kapcsolótér 200 200

Akkutér: 50 ---

Gépházak (szellőzés, stb.)

120 200

Műhelyek 200 200-300

Közlekedőterek --- 100

Pénztár, ügyleti szobák 200 500

Reléterem 300 500

Zuhanyozó, mosdó 50 200

Öltöző 150 200

Kábeltér, szellőzőcsatornák

(izzós) 15 50

A tervezés során mindenütt a magasabb értéket kell figyelembe venni.

Táplálás

Azon üzemi terekben, melyek nagyobb méretűek, illetve kiemelt fontosságúak, az üzemi világítás lámpatesteit az utasterekhez hasonlóan kb. 50-50% arányban kell megosztani a Váltó1. és Váltó2. áramkörökre (pl. áramellátási kapcsolótér).

Kisméretű helyiségekben (pl. előterek, szociális helyiségek), ahol több lámpatest nem helyezhető el, elegendő valamelyik váltó áramkörről táplált lámpatest és biztonsági előírások függvényében biztonsági ill. irányfény lámpatest elhelyezése.

A biztonsági világítás táplálására, valamint a kiemelt szünetmentes ellátást igénylő fogyasztóknak kettős akkutelep létesül a meglévőhöz hasonlóan, ehhez redundáns kettős töltő rendszert kell telepíteni.

A kijáratjelző lámpák vezetékezése tűzálló kábelekkel készül, a rendszernek állomásonként központi felügyeleti rendszerrel kell rendelkezni.

Lámpatestek jellemzői, szerelés

A világítás színhőmérsékletére egyértelműen a melegfehér (3000K) színhőmérséklet használata javasolt (az utastérrel megegyezően).

A világításban a megbízhatósága miatt a fénycsővilágítást kell használni.

- T8 fénycsöves lámpatest használatát kerülni kell, nem korszerű. - T5 fénycsöves lámpatest a javasolt. Csak egyen-váltó betáplálásra

alkalmas, tartós 220VDC egyenfeszültséget elviselő, elektronikus előtétű lámpatest használható.


ELEKTROMOS MUNKÁK


A lámpatestekben az előtét elektronika lehetőleg legyen kiemelhető, szerelhető a lámpatest leszerelése nélkül. A több fénycsöves lámpatestekben az előtétek külön, fényforrásonként legyenek beszerelve és behuzalozva, ne legyen iker előtét, ez hibaforrás és karbantartási szempontból is kedvezőtlen.

LED világítás csak önálló, erre a fényforrásra tervezett lámpatestekben használható. Mivel a LED lámpatestek, fényforrások hosszú távú működképessége gyakorlatban még nem bizonyosodott be, használata a kiemelt fontosságú helyeken nem ajánlott.

A LED lámpatest jelenleg még árban nem versenyképes, az üzemi terekben előforduló alacsony üzemóra szám miatt.

Az üzemi terek világításában por- és páramentes védettséggel rendelkező lámpatestek alkalmazását írják elő a Tervezési Irányelvek.

A lámpatestek védettsége:

alagútban IP 67;

állomás üzemi tereiben és az utasforgalmi terekben IP54.

Az üzemi terek megvilágítására védett, zárt ütésálló műanyag házas, elektronikus előtéttel ellátott fénycsöves lámpatestek szolgálnak, mennyezetre, ill. oldalfalra szerelve.

Az alagútban, keresztalagutakban a lámpatestek karbantartható magasságba kerüljenek. A lámpatestek szerelése nem lehet felfűzött, „felfűzés” csak kötődoboz segítségével alakítható ki.

A lámpatestek burája, és alkatrészei ne legyenek leejthetőek, legyenek a lámpatesthez rögzítettek, elsősorban az alagútban, ez lényegesen javítja a karbantartás körülményeit. Javasolt a billenthető burás lámpatest.

A kivitelezés során az elektromos kapcsolóterekben a lámpatestek magasságát a beépített elosztó berendezésekhez, cellasorokhoz kell igazítani, a minél jobb megvilágítás érdekében.

A villamos kapcsolóterek világítása a jelenlegitől eltérő módon legyen betáplálva, ne kapcsolódjék le részlegesen, ha a világítási áramköröket, vagy elosztókat karbantartják.

Célszerű itt egy kis elosztószekrényt kialakítani belső átkapcsolással a Váltó1 és Váltó2 betáplálások között, s arról kellene a kapcsolóhelyiség világítást ellátni.

Az üzemi terek légjárataiban a figyelembe vett 0,7-es avulásnál rosszabbak a viszonyok, a méretezéseket ennek figyelembe vételével kell megadni. Tervezői megjegyzés, hogy a szellőzési rendszerek átalakításával a porosodás is csökkenhet.

A Polgári védelmi területek világítását a Pályázati kiírás szerint nem kellene átalakítani. A betáplálási rendszer átalakítása miatt a biztonsági világítás a B váltó rendszer központi invertereinek E/V-ra cseréje miatt (Arany J. u. - Újpest Központ között) ezeket a lámpatesteket is várhatóan cserélni kell.

Tartalékvilágítás

A fontosabb terekben tartalékvilágítást kell kialakítani, az alárendelt helyiségekben a szabványos kijáratjelző világítást kell kiépíteni.


ELEKTROMOS MUNKÁK


Biztonsági világítás

Biztonsági világítás (az üzemi világítással együtt kapcsolódik be, folyamatosan üzemel) építendő ki a kijárati utak biztonságos megvilágítása érdekében a közlekedőkben, lépcsőházakban, elektromos terekben, kábelterekben, szellőzőgépházakban, oltóközpontban, üzemi közlekedőkben, lépcsőházakban. Lámpatestei a normál világítással megegyező kialakításúak, a kialakítandó világítási rendszer részét képezik. Eltérés a táplálás rendszerében van. A biztonsági világításnál a megvilágítás mértéke az üzemi világításnak min. 10 %-a, de legalább 5 lux. Az üzemi váltakozó feszültség kimaradása esetén, biztosítani kell a rendelkezésre álló, központi 220V DC egyenfeszültségű akkumulátor telepekről a szünetmentes működést min. 1 órán keresztül.

A biztonsági világítás működtetése az üzemi világítással együtt történik, azaz a normál világítás működtetésekor az adott helyiségben a biztonsági világítás automatikusan bekapcsolódik. Az üzemi betáplálás kiesése esetén automatikusan kapcsolódjon be.

Irányfények kialakítása

Irányfény lámpatestek kerülnek felszerelésre az üzemi terek jelentős részében a

szabvány előírások szerint telepítve (MSZ EN 1838).

A kijáratjelző és biztonsági világítás kialakítása az üzemi terekben központi akkumulátoros lesz, az utasforgalmi terekben központi akkumulátoros, valamint beépített akkumulátoros rendszer. A vezetékezések tűzálló kábelekkel készülnek, a rendszernek állomásonként központi felügyeleti rendszerrel kell rendelkezni. Az irányfény világítási lámpatestek felügyeletére tartalékvilágítási felügyeleti központ került elhelyezésre világítási elosztó mellett (az utasforgalmi terek világításához hasonlóan), mely busz működésű hurkokkal fedi le az állomás területét

A kijáratjelző lámpatestek állomási felügyeleti rendszere alkalmas az irányfény világítási lámpatestek egyedi címzéssel való ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére, lekérdezésére, tesztelésére és a rendszer naplózására. A központi egység folyamatosan (5-10 másodpercenként) lekérdezi a lámpatesteket. Hibajelzés esetén regisztrálja a hibát, és jelzést küld a felügyelő személyzetnek, valamint a központi SCADA rendszernek. Előre definiált időpontban (célszerűen üzem után) a lámpatestek mindegyikét rövid tesztre utasítja, majd egy előre meghatározott sorrend szerint (nem egyszerre) egy-egy lámpatesten teljes tesztet hajt végre. Így havi rendszerességgel minden lámpatest akkumulátora egy teljes töltés/kisütés cikluson megy keresztül. Alagútvilágítás

Az alagútvilágítás méretezése a Tervezési Irányelvek előírásai szerint a megkövetelt közepes megvilágítási érték (Em) sínkorona szinten 25 lux, a menekülőjárdán 40 lux, míg a váltókörzetben sínkorona szinten mérve 120 lux. Ezek az értékek üzemszüneti (karbantartási) állapotra vonatkoznak, amikor valamennyi világítási áramkör üzemel.

A vonali műtárgyak esetében az átlagos megvilágítási értékek: összekötő alagút járószintjén 100 lux, fő vízátemelő esetében 200 lux (karbantartási érték, kiegészítő világítással).


ELEKTROMOS MUNKÁK


Az alagutak világítási terveit is engedélyeztetni szükséges majd az NKH-val, így az ő igényeinek is meg kell felelni.

A lámpatestek kétoldali, váltott elrendezésben kerülnek a vonali alagutakban elhelyezésre a két oldalra. A két alagútban (bal vágány ill. jobb vágány) egyaránt oldalanként 2-2 váltó és egyen/váltó áramkör kerül kiépítésre. A „váltó” áramkör halogénmentes (N2XH-J), az egyen/váltó áramkör tűzálló-funkciómegtartó (NHXH-J E90/FE180) kábelezéssel rendelkezik. A világítási hálózat lámpatestenkénti kötődobozzal kerül elkészítésre (IP65).

A tűzálló-funkciómegtartó hálózathoz tűzálló funkciómegtartó, biztosítóval rendelkező kötődobozokat kell felszerelni (IP65).

A váltókörzetek kiemelt megvilágítását külön áramkörre csatlakoztatott lámpatestek fogják biztosítani, amelyek a normál világítási áramköröktől függetlenül kapcsolhatók. Az alapvilágítás bekapcsolásakor nem működik, csak a váltókörzetben történő munkavégzés esetén, melyet a karbantartó személyzet kérésére kapcsolnak fel. A megengedett feszültségesés a világítási áramkörök esetében 2 %, az erőátviteli hálózaton 5%. A világítási rendszer az üzemi technológiának megfelelően szakaszosan kapcsolható.

Szoktató világítást kell kiépíteni az állomások előtt és után, valamint az alagutak szabadba kilépési helyeinél kb. 50 méter hosszban. Ez önálló áramkörről önállóan működik.

Alagútvilágítási rendszerek működtetési elve

1. Alapvilágítás: egyen/váltó áramkörre van kapcsolva, ez a lámpatestek 1/3-a, kapcsolható az állomási ügyeletről, illetve a SCADA rendszerről.

2. Kiegészítő: világítás, a lámpatestek 2/3-a, üzemi váltó hálózatról működik, a pálya üzemkezdeti feszültség alá helyezésekor, jelzés céljából ennek ki-bekapcsolása történik az alagútvilágítási elosztóban, az oda vagy az állomásról, vagy a SCADA-tól beérkező központi jel alapján.

Amennyiben a harmadik sin feszültségmentes, akkor a teljes (alap + kiegészítő) világítás automatikusan bekapcsol.

A vonali összekötő alagutakban, fővíz átemelő műtárgyban az alagútvilágításhoz alkalmazott típusú fénycsöves lámpatestek lettek beépítve, „váltó” és egyen/váltó” áramkörök közt kiosztva

Feszültségállapot jelzők

Az összekötő alagutakba, illetve állomási lejáratoknál kék-fehér színű feszültségállapot jelző LED-es lámpák kerültek elhelyezésre, az összekötő alagutaknál ezen túlmenően az utasok tájékozódását elősegítő kiegészítő világító feliratokkal.

A 3. sín feszültségállapot jelző lámpák peronok menetirány szerinti elején, építészeti tárgyba építve kerültek elhelyezésre, 2-2 db kék-fehér LED-es fényforrással, 24V DC feszültségre, "Peron" és "Alagút" felirattal. Az összekötő alagutak átjáróinál, oldalanként (alagutanként) külön működtetve, az ajtók felett elhelyezve 1-1 db kék-fehér LED-es fényforrással, 24V DC feszültségre, "Alagút" felirattal.

Működtetésük az alagútvilágítási elosztókból (V2, V3) történik, az áramellátási rendszerének vezérlőjelei segítségével.


ELEKTROMOS MUNKÁK


5. ERŐÁTVITEL ÉS ALELOSZTÓ BERENDEZÉSEK


Az elosztóberendezések az építéskori technikai színvonalat tükrözik, koruk az átadási szakaszoknak megfelelőn 24-38 év közöttiek. Mivel a föld alatti állomások esetében a világítási és erőátviteli berendezések működése lényeges és többnyire folyamatos, üzemidejűk gyakorlatilag 24 órás a hét mind a 7 napján. Meghibásodásuk a vonatforgalmat, utasforgalmat - közvetve vagy közvetlenül - zavarja, kritikus esetben veszélyezteti.


Világítási elosztóberendezések

A világítási elosztók felépítése a következő:

Üzemi világítás, váltó 1. cella:

o áramkörei kismegszakítókkal védettek

o utasterek világítása mágneskapcsolókkal vezérelt

o peronok utastér világítása a műszaki ügyeletről kapcsolható (V-4 és V-5)

Üzemi világítás, váltó 2. cella:


o utasterek világítása mágneskapcsolókkal vezérelt

o peronok utastér világítása a műszaki ügyeletről kapcsolható (V-4 és V-5)

o 24 V-os transzformátor

Biztonsági világítás egyen-váltó cella (Kőbánya-Kispesttől Deák F. térig):

o áramkörei olvadóbiztosítóval védettek

o utastér világítási lámpatestekben lévő 2x15W-os izzókat működteti ERH

relékkel, váltó 1-2 kimaradására vezérelt (automatikus)

Biztonsági világítás B váltó cella (Arany J. utcától Újpest pk.-ig):


o utastér világítási lámpatestekben lévő izzókat működteti, váltó 1-2

kimaradására vezérelt (automatikus)

Az irányfény világítás a 0,4 kV-os főelosztók terében, az egyen cellából vannak táplálva, itt visszajelzős kismegszakítóval védettek, kivétel a Deák tér V-1 területe, ahol az alelosztókról üzemelnek, áramköri olvadóbiztosítókkal védettek.

A világítási elosztók funkciója és elnevezésük általánosságban a következő (az x karakter egy állomás sorszámát jelenti):

xV-1 elosztó

o felszíni csarnok és közelében lévő üzemi terek világítása

o forgalmi ügyeletről vezérelhető

o V4 felé határ a PV elzáró kapu

xV-2, xV-3 elosztó


ELEKTROMOS MUNKÁK


o alagút és az alagúti műtárgyak világítása

o az alapvilágítás távműködtethető

o a kiegészítő világítás a pálya feszültségmentes állapotában automatikusan

felkapcsol

o egyenfeszültségről üzemelnek a hajólámpák és az oldalfalra felszerelt

elektronikus előtéttel rendelkező fénycsöves lámpatestek

xV-4 elosztó

o utastér és a peronszinten lévő üzemi terek világítása, valamint a

kábelcsatornák és a keresztjárók világítása

o nincs távvezérlés, műszaki ügyeletről kapcsolható

o V1 felé határ a PV elzáró kapu

o egyes kéreg vagy galériás állomásokon nincs V1, ezt a feladatot is a V4

látja el.

xV-5 elosztó

o Diesel (ahol van)

o nincs távvezérlés

xV-6 elosztó

o főszellőzők világítása, valamint függőaknák világítása felszíni kapcsolatig


xV-7 elosztó

o Diesel (Corvin negyednél)


xV-8 elosztó

o második kijárat világítása (Nyugati térnél)


xV-9 elosztó

o iker mozgólépcső és az átkötő folyosó világítása (Deák téren)

o peronszint üzemi terek világítása (Árpád híd, Forgách u., Gyöngyösi u.)

xV-10, xV-13 elosztó

o Második kijárat északi és déli peronon az Újpest Városkapu állomáson

xV-25 elosztó

o Nagyvárad téren a vonali főszellőző világítása (régi végállomás kialakítása

miatt)

o erőátviteli betáplálása is van

A fenti tervjelek után „/” jel utáni számokkal jelölték az alelosztókból táplált elosztótáblákat. Az állomásban nagyobb üzemi területek (pl. mgl. gépházak) elektromos terek, folyosók, kábelcsatornák világításának (táv)kapcsolására, működtetésére az un. VK szekrények szolgálnak.

A világítási elosztókban (utastér világítás) fellépő bármilyen üzemzavar, meghibásodás közvetlen hatással van az adott állomás utasforgalmára. Súlyos esetben akár az állomás bezárásához is vezethet, mert sötétben nem lehet utasokat közlekedtetni.

A világítási elosztókba beépített alkatrészek pótlása általában ugyanazzal a típussal már nem lehetséges. Ezért egy-egy elem cseréjéhez át kell alakítani a meglévő


ELEKTROMOS MUNKÁK


rendszert, mert általában a mechanikai mértek nem egyeznek meg. Ez folyamatos többletmunkát eredményez és egy toldozott foldozott berendezéshez vezet.

Erőátviteli berendezések

Az állomásokon és vonalon az alábbi erőátviteli berendezések üzemelnek

állomási főszellőző berendezések

vonali főszellőző berendezések

szellőző ventilátorok, légkezelők

fővíz átemelők

közbenső átemelők

helyi átemelők

vízhálózat motoros szelepei

fűtés, helyi klímák

melegvíz ellátás

dugalj áramkörök

Polgári védelmi funkcióval rendelkező berendezések

elzáró kapuk

állomás előtti és utáni keringtető ventilátorok

szűrt szellőzés berendezései

helyi átemelők (állomási és vonali raktárak)

hidrofor gépházak

diesel gépházak berendezései

Az erőátviteli berendezések kiesésük esetén azonnal nincs forgalomra gyakorolt hatásuk. Itt kell megjegyezni viszont, hogy tűzvédelmi szempontokat figyelembe véve pl. állomási és vonali főszellőzés elosztói működésében fellépő hiba esetén nem megoldott a friss levegő pótlása, ill. tűz esetén a füstelvezetés.

Az erőátviteli berendezésekbe beépített alkatrészek pótlása általában ugyan azzal a típussal már nem lehetséges. Ezért egy-egy elem cseréjéhez át kell alakítani a meglévő rendszert, mert általában a mechanikai mértek nem egyeznek meg. Ez folyamatos többletmunkát eredményez és egy „öszvér” berendezéshez vezet.

Erőátviteli elosztók

Az erőátviteli elosztók az állomáson belül egy, a vonalba telepített berendezések pedig két váltakozó áramú betáplálást kapnak, jellemző fogyasztói az állomási és vonali főszellőzők, a szociális és üzemi terek szellőzői, a főátemelő szivattyúk, a csurgalékvíz szivattyúk, a fűtőtestek, bojlerek, dugaszoló aljzat áramkörök és a különböző polgárvédelmi berendezések.

Az erőátviteli elosztók funkciója és elnevezésük általánosságban a következő (az x karakter egy állomás sorszámát jelenti):


ELEKTROMOS MUNKÁK


xE-1 elosztó: felszíni kapcsolat, kijáratok általános áramkörök

xE-2 elosztó: lejtakna feszítőkamra szivattyú ellátása

xE-3 elosztó: állomástér, állomási raktár, főátemelő szivattyú általános

áramkörök

xE-4 elosztó: állomás tér, szoc. blokk, elektromos tér szellőzés, általános

áramkörök

xE-5 elosztó: állomás tér, kereszttáró szivattyú, általános áramkörök

xE-6 elosztó: Állomási főszellőző, szűrt szellőző gépház

xE-7 elosztó: Diesel tér

xE-8 elosztó: Felszíni kapcsolat, kijáratok általános áramkörök

xE-9 elosztó: lejtakna feszítőkamra szivattyú ellátása

xE-10 elosztó: PV keringtető szellőzés


xE-13 elosztó: szűrt szellőző gépház

xE-21 elosztó: állomás előtti keringtető szellőzés

xE-22 elosztó: állomás utáni keringtető szellőzés


xE-25 elosztó: vonali főszellőzés

xE-26 elosztó: vonali PV műtárgyak

xE-27 elosztó: vonali főszellőzés










xE-51 elosztó: idegen fogyasztók



Az erőátviteli elosztók robosztus nagy teljesítményű kapcsolóelemekből, relékből, védelmi készülékekből, biztosítóaljzatokból, sorkapcsokból és hozzájuk tartozó vezérlésből, vezetékezésből állnak.

Közvetlen forgalomra gyakorolt hatásuk egy-két elosztó kivételével (pl. járműtelepi váltófűtés elosztó szekrény) nincs. Azonban az állomások üzemvitelében (műhelyek energiaellátása, fűtés stb.) jelentős a szerepük.


Az áramellátási rendszer, erőátviteli és világítási elosztóberendezések általános állapotáról az üzemeltető 2012-ben felmérést és értékelést készített, „M3-as metróvonal szakértői vizsgálata” címmel.


ELEKTROMOS MUNKÁK


A meglévő berendezésekről vizsgálati vagy mérési jegyzőkönyv nem áll rendelkezésünkre.


Világítási elosztóberendezések

Az üzemeltetési körülményekből adódóan egyre több működésbeli meghibásodás jelentkezik. Az elosztókban lévő alkatrészek (elemek) legnagyobb „ellensége” a por, amely rontja hűlési viszonyokat, rossz kontaktusokat eredményez. A teljes portalanításuk a gondos karbantartási tevékenység ellenére is lehetetlen. A meglévő berendezések nem biztosítják megfelelően az utastér világítási áramkörök távműködtetését, a kor technikai színvonalának megfelelő felügyeleti hálózathoz történő kapcsolódása aránytalanul nagy átalakításokat igényelne, nem valósítható meg reálisan.

A fentiek miatt a vonalon szükségessé vált az üzemi és utasterek világítási hálózatát tápláló világítási elosztók cseréje. Itt az üzemeltetési körülményekből adódóan (napi 24 órás üzemidő) a beépített sorkapcsok, relék, védelmi készülékek és a vezetékek is elöregedtek, egyes alkatrészek gyártása már rég megszűnt.

Erőátviteli berendezések

Az egyes szakaszok műszaki állapota nagymértékben tükrözi az építésnél éppen aktuális technológiai színvonalat. A beépített főkapcsolók, mágneskapcsolók, védelmi egységek, jelzőizzók gyártása már régen megszűnt, ezért üzemeltetés szempontjából egyre nagyobb problémát okoz az elhasználódott, elavult berendezések pótlása.

Az erőátviteli gépészeti rendszerek felújítása elengedhetetlen, az üzemi terek, géptermek, kapcsoló terek szellőztetése, nem hatásos, gazdaságtalan. Az elektromos kapcsolóterekben nyáron akár 35-40° C meleg is előfordul, ami veszélyezteti a technológiai berendezések biztonságos működését, ezáltal további meghibásodásokat generál.

A vonalba telepített főszellőző berendezések a hő és füstelvezetési előírásoknak csak részben, vagy egyáltalán nem felelnek meg. A IIIB/1 szakasz kivételével forgásirányváltásra, illetve a légszállítás növelésére nem alkalmasak. A beépített kapcsolók, mágneskapcsolók már rég meghaladták a gyártáskor tervezett kapcsolási számot. A motorok elhasználódtak, van olyan motor, amelyet már többször kellett újratekercselni, annak ellenére, hogy minden tekercselés 5-10%-os hatásfokvesztéssel jár.

Erőátviteli elosztóberendezések

Állapotukra általánosan jellemző, hogy elöregedett alkatrészekből épülnek fel, amelyek felújítását már eredeti alkatrészekkel nem lehet végrehajtani. Az állomás üzemvételében komoly szerepet töltenek be, mert az összes erőátviteli berendezés rajtuk keresztül kap a működtetéshez szüksége villamos energiát. Felújításukat,


ELEKTROMOS MUNKÁK


cseréjüket indokolja, hogy egy rekonstrukció során a megnövekedett igényeket rajtuk keresztül már nem lehet biztosítani, bővítésük nem lehetséges.

állomási főszellőzés elosztó általános erőátviteli elosztó

általános erőátviteli elosztó


ELEKTROMOS MUNKÁK


Az elosztókba beépített alkatrészek nagy része már nem cserélhető, csak pótolható, amely jelentős többlet munkaráfordítással jár.

A fentiek miatt a vonalon szükségessé vált az erőátviteli elosztók cseréje. Itt az üzemeltetési körülményekből adódóan (napi 24 órás üzemidő) a beépített sorkapcsok, relék, védelmi készülékek és a vezetékek is elöregedtek, egyes alkatrészek gyártása már rég megszűnt. Kivételt képeznek a tisztán polgári védelmi funkciójú berendezéseket ellátó elosztóberendezések, melyek cseréje nem szükséges. Abban az esetben, amikor egy elosztóberendezés kettős funkciót lát el, azok szétválasztása szükséges.

Ősszegzés

Az erőátviteli és világítási elosztóberendezéseket állapotuk, a jelenlegi tűzvédelmi és biztonsági előírásnak nem megfelelősége miatt, valamint a kapcsolódó gépészeti felújítások kapcsán cserélni szükséges korszerű berendezésekre, melyek biztosítják a távműködtetési funkciókat és felügyeletet is. A létesülő új funkciók, mint Jet ventilátorok, légkezelő berendezések, tűzcsappantyúk, beépített oltóberendezések, folyadékhűtők és keringtető szivattyúi, felvonók, hírközlési berendezések számára új elosztóberendezéseket kell gyártani és telepíteni.

Ennek értelmében alapvetően különböző több változat kidolgozásának nincs létjogosultsága, megbízói döntést nem igényel. Természetesen a továbbtervezés során több pontosításra és a kapcsolódó szakágakkal, szakhatóságokkal, hatóságokkal, üzemeltetővel történő folyamatos egyeztetésre van szükség.


ELEKTROMOS MUNKÁK


6. PLC HÁLÓZAT ÉS SCADA RENDSZER


Jelenleg a Budapesti 3-as Metró a 30 évvel ezelőtti műszaki színvonalával (valamint annak is nem kellően karbantartott állapotával) nélkülözi a modern irányítástechnika minden elemét. A meglévő berendezések teljesen alkalmatlanok ezeknek a funkcióknak a megvalósítására. Hiányzik az állomáson belüli adatátviteli hálózat és a modern felügyeleti rendszer.


A Budapesti M3 metró területén jelenleg nincs kiépített irányítástechnikai hálózat, felügyeleti rendszer, illetve az azt kiszolgáló vezérlőegységek. Az állomások területén elhelyezett elosztók által kezelt berendezések az elosztószekrények előlapjáról, illetve a műszaki ügyeleten elhelyezett u.n. MÜVA pultról kezelhetőek. Jelen két kezelési hely direkt kábeles kapcsolatot jelent az elosztókkal, parallel módon mind a vezérlő, mind a visszajelzések tekintetében. A rendszerek nem hibatűrőek, folyamatos karbantartást és helyszíni bejárásokat igényelnek, öndiagnosztikára képtelenek. Kezeléstechnikailag a polgárvédelmi funkciók és az állomások egyéb rendszereinek kezelése azonos helyről történik, az állomási elosztókban összemosódnak.


A témában korábban ilyen jellegű tanulmányról nincs tudomásunk. A felmérés bejárások formájában történt. A rendelkezésre álló dokumentáció nem képez alapot az irányítástechnikai felügyeleti és megjelenítő rendszer kialakítására.


A jelenlegi állapot nem felel meg a modern kor igényeinek, bár kezelése egyszerű, ez az információk csak alapvető feldolgozására ad lehetőséget. A rendszer karbantartásigénye magas. Jelentős üzemeltetői munkával jár a rendszerek üzemeltetése és állagmegóvása, kiemelten azért, mert a hibák felderítése nehézkes a rendszerek által adott információk szűkössége miatt. A rendszerek nem hibatűrőek, illetve nem redundánsak, ami által folyamatos aktív karbantartó szakszolgálatot igényelnek.

6.2. A PLC irányítástechnikai rendszer

Az irányítástechnikai rendszer a technológia-közeli eszközei hasonlóan az M2, M4 metróvonalakhoz a Programozható Logikai Vezérlők (PLC-k). Az állomások területén működő minden irányítástechnikába/felügyeletbe bevonandó elosztóban ki kell alakítani vezérlőegységet, optikai csatolóegységgel, mely segítségével ezek egymással kapcsolatba hozhatók.

Az egyes vezérlőegységek feladata, hogy a hatókörébe bevont berendezéseket egyrészt autonóm (szigetüzemi) módon működtesse, a működésekről jelzéseket adjon


ELEKTROMOS MUNKÁK


a kezelők felé, illetve a kezelői utasításokat közvetítse (végrehajtassa) a berendezések felé.

Nagyon fontos, hogy ezek a vezérlő berendezések fogadják és feldolgozzák a tűzjelző központ jeleit és a jelzéseknek megfelelően automatikusan működtetik a berendezéseket. Mindezek mellett lehetőséget biztosítanak a tűzoltónak (és a kezelőknek) a kézi beavatkozásra, az automatika felülbírálatára is.

Fontos szempont tehát, hogy a tűzkezelés szempontjából, csak a Fővárosi Katasztrófavételem által jóváhagyott PLC típusok használhatók a szellőzésben, illetve a tűzkezelésben érintett elosztókban. (Tanúsítvány a TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGRŐL)

A funkciók szigetüzemi ellátásának biztosítottnak kell lennie, ezért az azonos funkcióhoz tartozó berendezéseket lehetőség szerint koncentráltan egy elosztóba kell elhelyezni.

Ezen vezérlőegységeknek (PLC-k) moduláris felépítésűeknek és relés kimenetűeknek kell lenniük, valamint redundáns, akkumulátortelepekről működő tápellátással kell rendelkezniük.

A vezérlőegységek minden esetben az elosztók egyen mezőjébe kell elhelyezni, ennek hiányában pedig önálló mezőbe.

A PLC-k a szükséges (analóg) méréseket szabványos 0-10V vagy 4-20mA jelszinteken kell feldolgozniuk.

A vezérlőegységek megválasztásakor ügyelni kell a kifutó típusok kerülésére, illetve arra, hogy a gyártó PLC családjában választék álljon rendelkezésre a különböző teljesítmények tekintetében a funkciókhoz legalkalmasabb céleszköz kiválasztásához.

A speciális környezeti igényeknek (például extrém magas/alacsony hőmérséklet tűrése) megfelelő PLC használata elkerülendő, ezért építészeti megoldásokkal kell megfelelő környezeti körülményeket teremteni.

Amennyiben építészetileg nem megvalósítható az elosztók normál üzemi keretek között tartása, úgy az extrém viszonyokat tűrő vezérlőegységek beszerelése vagy az elosztószekrények klimatizálása elengedhetetlen.

6.2.1. PLC vezérlőegységek főbb funkciói elosztószekrény típusokra lebontva:

Általános erőátviteli elosztók:

- Szivattyúvezérlések/jelzések kezelése

- Szellőzés vezérlés/jelzés kezelése (lehetőség szerint kisszámú elosztóra

koncentráltan)

- Tűzeseti vezérlések megvalósítása

- Fogyasztói csoport vezérlések/jelzések kezelése

- Passage kapu vezérlések/jelzések kezelése

- Füstkötény kapu vezérlések/jelzések kezelése

- (1) Tüzivíz szelepvezérlések/jelzések kezelése

- (2) Csőtörés figyelés és vészautomatika megvalósítása


ELEKTROMOS MUNKÁK


- (3) Csőtörés figyelés és vészautomatika megvalósítása (az utóbbi három

funkció (1)-(3) egy elosztóba koncentráltan kialakítva)

- Tápellátás figyelés

Mozgólépcső elosztók:


Szellőzés vezérlő erőátviteli elosztók:

- Szellőzés vezérlés/jelzés kezelése (lehetőség szerint kisszámú elosztóra

koncentráltan)



Lift erőátviteli elosztók:

- Liftek jeleinek gyűjtése, tiltás, elsőbbségi üzem vezérlés kiadása


Főszellőző elosztók:

- Szellőzés vezérlés/jelzés kezelése

- Autonóm funkciók megvalósítása (Tűz,CO2 mentesítés, hőmérséklettartás)



- Állomási hőmérsékletek, CO2 tartalom, fordulatszámok mérése

Hűtőgép erőátviteli elosztók:

- Hűtőgép jelzések összegyűjtése

- Hűtőköri szivattyúk vezérlése/jelzések kezelése


- Hűtőköri hőmérsékletek mérése

Világítás elosztók:

- Világítások vezérlése/jelzések kezelése

- Alkonykapcsolóval automatizált terek kezelése

- Üzemkezdet előjelzések kezelése (F1, F2 forgalmi utasítás szerint)

- Tápszakasz jelzések kezelése


FanCoil elosztók:

- n+1 FanCoil vezérlése/jelzések kezelése

- Helységhőmérsékletek mérése

- Helységhűtés automatikájának megvalósítása

TTV elosztó:

- TBT (Tűzoltósági Beavatkozási Tabló) kiszolgálása

- Szellőző erőátviteli elosztók tűzzónáinak vezérlése (indítás, letiltás,

visszaállítás)

- H elosztók tápellátásának figyelése


ELEKTROMOS MUNKÁK


6.3. SCADA felügyeleti rendszer

A felügyeleti rendszert két részből áll:

- Egy helyi megjelenítő felületből (HMI – Human Machine Interface-ből) és

- a SCADA felügyeleti rendszerből.

A HMI-vel kapcsolatban a következőket kell figyelembe venni:

Minden elosztón HMI-operátor kezelőpaneleket kell kialakítani. BKV számára a TFT érintőkapcsolós panelek megfelelőek. A M4 metró üzemeltetési tapasztalatai alapján javasolt a kb. 6-7’-os kialakítás.

Minden állomáson a tűvédelmi beavatkozási központban (Állomási ügyelet) telepíteni kell egy nagy felbontású speciális HMI panelt, amely TBT(Tűzoltósági Beavatkozási Tabló)-ként funkcionál és a tűzzónák kezeléséért felel az állomáson. Ezen tabló a TTV elosztóhoz tartozik, amely elosztó más HMI-vel nem rendelkezik.

Az elosztók felügyeletét (naplózás és trendek nélkül) meg kell valósítani ezen HMI paneleken, hogy a szigetüzemi kezelés megvalósulhasson. A megjelenítésnek és kezelésnek a kijelző panelek erőforrásainak és lehetőségeinek megfelelően kell részletesnek lennie.

A beavatkozási lehetőségnek a biztosítása egy engedélyező tokennek az átadása által kell megvalósíthatónak lennie, kétoldalú módon (kérelem-jóváhagyás). A kezelési jogkör átadásának egyoldalú megvalósítása nem merült fel BKV oldalról (biztonsági funkcióként). A vezérlés egyoldalú átadása az egyes elosztókon belül elhelyezett kézi kapcsoló által valósítható meg, amely az elosztó PLC-jét kezelés szintjén elszigeteli a felügyeleti rendszertől és ez által kizárólagos hozzáférést biztosít a HMI panelnek a kezeléshez. Ezen kizárólagos kezelést a SCADA kiemelten jelzi.

A SCADA rendszerrel kapcsolatos fontos kitételek:

A biztonságos (stabil) működés szempontjából kiemelt fontosságú az egységes rendszer elve a PLC-SCADA megvalósításban és az egységes szoftver igény alkalmazása.

A SCADA működésével kapcsolatban fontos, hogy a beavatkozási lehetőségek, kijelzések technológiai folyamatábrában „felhasználóbarát módon” történjenek.

A szünetmentes megtáplálás a SCADA rendszer számára is kiemelt fontosságú, ezért a SCADA rendszerek állomásonként önálló online-UPS-t kell kapjanak, melynek kapacitása 2 óra áthidalási időt kell biztosítson.

A Polgári Védelmi működést a SCADA-nak ki kell jelezni, de a beavatkozás csak a PV meglévő huzalozott rendszerén belül oldható meg.

A SCADA rendszer állomásonként redundáns módon kell, hogy kiépüljön.

Az adatgyűjtés mind állomási, mind MÜDI szinten meg kell valósuljon, ezzel elosztottan 4 szeres redundanciát elérve. Az állomási historikus adatokat a helyi


ELEKTROMOS MUNKÁK


szerver rögzíti és adja tovább a diszpécser központ (MÜDI) központi szerverének. A MÜDI redundáns szervere gyűjti a vonalszintű historikus adatokat.

MÜDI szerver globálisan kell, hogy figyelje a vonalat, állomásokat és szükséges, hogy jelzést adjon, ha valamelyik állomáson kritikus esemény történik, ezáltal nem 20 állomás egyszerre történő megjelenése szükséges, csupán a kritikus eseményben érintettek kezelése. Ezen figyeléshez elengedhetetlen a hierarchikus eseményjelzés kialakítása. Ezen megvalósítással maximum két (optimális kialakítás esetén egy), emberi szemmel kezelhető nagyságú (például 26”-os, full HD) monitorral kezelhető a teljes szakasz.

Az eseménynaplókhoz gyors hozzáférést kell biztosítani a biztonságos (redundáns) tárolás mellett.

A SCADA kliensek száma tetszőleges számban növelhető, ami további mérnöki munkahelyek kiépítését teszi lehetővé.

A SCADA rendszer kiépítésével együtt a PV funkciók ellátását továbbra is a korábbi „huzalozott” rendszernek kell vinni. Ehhez a korábbi MÜVA pultokat át kell alakítani. A PV funkciókat lehetőség szerint mind működtetési szinten, mind az elosztókban szét kell választani. Bizonyos elemek (pl. szellőzőventilátorok) vegyes funkciót látnak el, ezeket nem lehet a PV működtető pultról levenni, de a jelzéseket a SCADA-n is meg kell jeleníteni.

A csoportos kezelések esetén a „kvázi” egyidejűség elegendő.

Kezelői munkahelyek:

A felügyeleti rendszer kliens kiépítése szükséges állomásonként két helyre, az Állomási ügyeletre, valamint az állomási Műszaki ügyelet helyiségbe a mélyállomáson, a PV-alkalmazások közelében, hogy a Polgári Védelmi funkciók SCADA rendszerről ellenőrizhetőek legyenek, valamint a megfelelő jogkörök megadásával az állomási PLC-adatfigyelés-kezelés folyamatosan lehetséges legyen az állomási műszaki személyzet számára.

A fentiek alapján összesen 42 kezelői munkahely kiépítése szükséges: 20 állomás x 2db; 1db diszpécser; 1db központi mérnöki munkahely. Ezen klienseknek a kiszolgálását biztonságtechnikai okokból állomásonként, illetve egy diszpécser központi redundáns szerverek teszik meg. A teljes rendszert a klienseken felül 42 szerver szolgálja ki (11 redundáns).

A kezelési jogosultságokat az adott kezelő kliensnek megfelelően kell kialakítani, minden kliens esetében (ÁDI, központi mérnöki munkahely, MÜDI).

Fontos követelmény, hogy a MÜDI elérhetetlensége esetén is megvalósítható legyen az állomások távfelügyelete és kezelése. Az állomási munkahelyeknek alkalmasnak kell lenniük a MÜDI szerep átvételére. Üzemeltetői döntés szerint ez lehet vagy vonal, vagy vonalszakasz, vagy állomásszomszéd szinten.

A SCADA rendszerről, vagy annak alapjául szolgáló operációs rendszerből a hálózat menedzselését meg kell tudni valósítani. A SCADA-nak képesnek kell lennie a hálózati és öndiagnosztikára is.

A jogkörök kiosztása a kezelői kliensek között csoportokra, helyekre és akár felhasználókra osztottan is meg kell, hogy valósuljanak.


ELEKTROMOS MUNKÁK


7. KÁBELEZÉS, KÁBELTARTÓ SZERKEZETEK


A kábelezés 25-40 éves állapotot tükröz az építési szakaszoknak megfelelően.

Deák tér - Nagyvárad tér szakasz 1970-1975 között készült.

Nagyvárad tér - Kőbánya Kispest 1975-1980 között kivitelezték.

Deák tér - Árpád híd 1980-1985 között épült.

Árpád híd - Újpest Városközpont 1985-1990 között lett kész.


A kábelek kivitelezése néhol négyvezetékes, néhol ötvezetékes rendszerben valósult meg. Minden kábel normál, halogén tartalmú alumínium vagy réz erű kábel. Tűzálló kábelek sehol nincsenek.

Nincsenek funkciómegtartó kábelek és tűzálló kábeltálcák.

A peron alatti kábeleket több helyen lefújták tűzgátló anyaggal, de felülvizsgálata szükséges, mert repedezések fordulhatnak elő, amik csökkentik tűzgátlási funkciójukat.

Ha a biztosító berendezés marad, akkor megmaradnak a kábelei is. Az üzem véleménye szerint a 825 V-os egyenáramú kábelek is jó állapotban vannak, kivéve a csatlakozó sarukat. Szintén maradnak a PV kábelek is, ami nem feladata a tervezési koncepciónak.


A BKV Áramellátási Szakszolgálat 2012-ben készült tanulmánya a mérvadó.

A gerinc kábelhálózatra vonatkozóan a BKV beruházás előkészítésére előzetes felméréseket és kimutatást készített.


A segédüzemi Váltó1 és Váltó2-től az E-. és V-. jelű elosztókhoz menő kábelek felülvizsgálata szükséges mind az új teljesítmények miatt, mind az esetlegesen változó fogyasztói funkcióknak megfelelően. A mostani áramkörök nem rendelkeznek sem tűzeseti-, vagyon-, és életbiztonságnak megfelelő tűzálló kábelekkel, sem tűzálló kábeltálcákkal.

A legkritikusabb, hogy az utasforgalmi terekben sincs – a szabvány szerint elvárható módon - halogénmentes kábelekkel megoldva a szerelés.


ELEKTROMOS MUNKÁK


8. EPH ÉS FÖLDELŐ HÁLÓZAT



Számtalan helyen 25-40 éves állapotokat tükröz a rendszer az akkori szabványoknak megfelelően, több helyen a mai előírásoknak és szabványoknak nem megfelelően.

Az É-D-i vonalszakasz több állomásán és az alagutakban nincs megfelelően kialakítva az EPH gerincvezeték és földelő hálózat, aminek kiépítését biztosítani kell a mai követelményeknek megfelelően. A meglévő állapot vegyes, azaz több helyen TN-C-S és TN-S.


UVATERV készített egy tanulmányt 1979-ben, "Az Észak-Déli Metróvonal teljes földelési rendszerének felülvizsgálatáról", ami mindenképpen alapul szolgálhat a Koncepció terv elfogadása után a továbbtervezéshez.

A tanulmány felöleli a Kőér utcai járműtelepet is beleértve, a Kőbánya -Kispest-től a III/C szakaszig azaz, Újpest Városközpontig tartó egész vonal, sőt az akkor elképzelt Káposztásmegyeri Járműtelep nyomvonalterveit is. Az E57311-es sz. terv tartalmazza a "Gerincföldelő hálózat ellenállás értékeinek a becslését" az egész vonalra.


A felújítás során megvizsgálandó az érintésvédelmi rendszer állapota. Ellenőrizni kell a földelő kutak, a földelő gerincek állapotát és számolni kell új földelő kutak létesítésével is.

elektromos munkÁk · jogszabályai, szabvány előírásai és tervezési irányelvei alapján....

Documents