tartalomjegyzék - bodywakes · 2019. 10. 25. · humÁn anyagcseretÍpusok És azok...

HUMÁN ANYAGCSERETÍPUSOK ÉS AZOK

TÁPLÁLKOZÁSI IRÁNYELVEI

Problémák, nehézségek és

megoldások

© Copyright 2019. Minden jog fenntartva 1. oldal

Tartalomjegyzék

Vegetáriánus táplálkozás ......................................................................................................................... 2

Nyerskoszt táplálkozás ............................................................................................................................ 7

Szétválasztó diéta .................................................................................................................................. 12

Ketogén étrend ...................................................................................................................................... 14

Élelmiszerek és vércukorszint kapcsolata ............................................................................................. 18

Antitápanyagok ..................................................................................................................................... 22




megoldások

2. oldal © Copyright 2019. Minden jog fenntartva

Vegetáriánus táplálkozás

VEGETÁRIÁNUS TÁPLÁLKOZÁS

Vegetáriánus táplálkozás 1.

Potenciális veszélyek:• Koleszterin hiány

• Pajzsmirigy problémák

• Túlzott szója, olajos mag, többszörösen telítetlen zsírsav bevitel

• B6-vitamin hiány

• Cink, zsírban oldódó vitamin hiány

• B12-vitamin hiány

• Kéntartalmú aminosav hiány

• Glidin hiány

• Kreatin, taurin hiány

• Agyi- és testi fejlődési zavar

Először is beszéljünk általánosságban a vegetáriánus (és vegán) táplálkozásról.

A vegetáriánus és a vegán étrendben nem szerepelnek húsok és halak, plusz a vegán étrend annyival

szigorúbb, hogy csak növényi eredetű táplálékot fogyasztanak. Ez alapján elmondható, hogy az előbbi

csoportnak lényegesen több esélye van a megfelelő tápanyag bevitelre.

A vegetáriánus és vegán étrenddel számos potenciális probléma lehet:

• elégtelen mennyiségű, táplálékkal bevitt koleszterin, amit súlyosbít, ha az illető szervezete nem

termel belőle eleget. (Bár a koleszterint nem tartják esszenciális tápanyagnak, bizonyíték van rá,

hogy azok számára, akiknél a saját koleszterintermelés hibádzik, konkrétan nélkülözhetetlen,




megoldások


mert nélküle az agy nem kapja meg a számára létfontosságú tápanyagot, ami pl. neurológiai

problémákhoz, demenciához vezet)

• pajzsmirigy problémák a túlzott növényi goitrogének bevitelével, pl. sok keresztesvirágú

fogyasztása miatt

• sok esetben jelentős mennyiségű szója bevitel (mint húshelyettesítő) -> -> magas fitoösztrogén

szint -> petefészkek, méh, tejmirigyek, prosztata rendellenes fejlődés, deformált genitáliák, korai

pubertáskor, csökkent termékenység, megzavart agyi fejlődés!

• sok esetben jelentős tej bevitel a hús helyettesítésére -> magas kazein- és kalcium tartalom ->

gátolja a vasfelszívódást, ami nélkülözhetetlen az optimális kognitív teljesítményhez

• sok esetben jelentős mennyiségű olajos mag bevitel -> gyulladásfaktor + tápanyag felszívódás

zavar a belekben. Az áztatás, csíráztatás és fermentálás javít a helyzeten

• sok esetben jelentős mennyiségű hüvelyes bevitel -> sok fitát -> gátolja az ásványi anyagok

felszívódását -> vas- és cinkhiány -> kétségbeejtő következmények, magzatoknál és gyerekeknél

még fokozottabban (vashiány -> feldolgozási sebesség, tanulási képesség csökkenése + memória

zavar).

o várandósság alatti cinkhiány -> koraszülés kockázata nő

o a növényi nem-hem vas biohasznosulása rosszabb, mint a húsból, belsőségekből

származó hem vasé, továbbá a vegetáriánus étrend 70%-al csökkenti a nem-hem vas

felszívódását és 85%-al az össz vasfelszívódást. A legtöbb vegetáriánus több vasat

fogyaszt, mint a mindenevők, vérükben mégis jóval alacsonyabb koncentrációban

található meg

o vas- és cinkbevitel nem kielégítő tojás fogyasztással, mert nem-hem formában van

benne a vas, ill. a tojásfehérje hozzájárulhat az autoimmun betegségek

fenntartásához

• sok esetben túl sok szénhidrát bevitel (pl. szója raffinóz és sztachióz), amelyek emésztési

problémákat okozhatnak

• sok esetben jelentős mennyiségű többszörösen telítetlen (mag)olaj bevitel

• elégtelen B6 vitamin bevitel

• hosszúláncú omega3 zsírsav bevitel hiánya (a vegánok semennyi EPA-t és DHA-t nem

fogyasztanak és a vegetáriánusok is csak keveset) -> neurokognitív rendellenességek pl.

figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), diszlexia. Habár a lenmag, a dió, a kendermag és a

chia mag kiváló omega-3 forrás, ezek a szervezet számára nem jól felszívható formáját (ALA)

tartalmazzák az omega-3-nak, ezért az ALA-t előbb át kell változtatni EPA és DHA formára, hogy a

szervezet használni tudja, csak sajnos az átváltás nagyon rossz hatékonyságú, ráadásul az ALA

konverziója DHA-vá a cink, a vas szinten is múlik, amely tápanyagok eleve hiányosak a vegáknál

• felborult omega6-omega3 zsírsav arány -> krónikus szisztémás gyulladás -> autoimmun

betegségek kialakulása (Crohn betegség, fekélyes kolitisz, pszoriázis)

• elégtelen cink és zsírban oldódó vitamin (pl. A, D, K2) bevitel

• elégtelen kéntartalmú aminosav bevitel (pl. metionin és cisztein)

• Kreatin hiány -> kognitív funkciók csökkenése

• Taurin hiány -> negatívan befolyásolhatja az agyfejlődést

• elégtelen glicin bevitel, ami a metilációhoz szükséges

• elégtelen B12 vitamin bevitel -> kizárólag állati táplálékban található, a növényekben B12

„analóg” van -> blokkolják és megnövelik az igényt a valódi B12-re (nem véletlen, hogy a vegánok

83%-a B12 hiányos, a mindenevőknél ez az arány csupán 5%). Ez a vitamin csak akkor tudja

kifejteni a mentális egészséget védő hatását, ha az összes vele szinergiában lévő partnere is jelen

van, különösen a kéntartalmú aminosavak és a glicin, amihez állati táplálék szükséges. Hiányának




megoldások


következménye lehet: gyengébb kognitív fejlődés/iskolai teljesítmény, depresszió, gyengeség,

fáradtság, idegkárosodás

• Várandósság során súlyos kockázatokkal járhat a magzat, szülés után pedig a kisgyermek agyi és

testi fejlődésére nézve. Ezen kockázatokat a rendszeres vas, cink és B12-vitamin szedés sem

csökkenti.


A vegetáriánus táplálkozás egy pár évig jól működhet, aztán hiánybetegségekhez és egészségügyi

problémákhoz vezethet.

A vegetáriánus táplálkozás egy pár évig jól működhet, aztán hiánybetegségekhez és egészségügyi problémákhoz vezethet Ha a vegetáriánus étkezés annyira egészséges, akkor joggal várhatjuk, hogy a növényi étrenden

élőknek jobbak legyenek az életkilátásai, mint a húsevőknek. Ennek igazolására

számos, felnőtt vegetáriánusokon és vegánokon végzett hosszútávú epidemiológiai vizsgálatot

végeztek, amelyből kiderült, hogy bár bizonyos betegségek ritkábban fordulnak elő

vegetáriánusoknál, az összhalálozásban nincs különbség a mindenevők és a vegák között.

Gyakorlati tapasztalataink szerint számos ügyfélnek ugyanaz volt a tapasztalata, miután a húsban

gazdag táplálkozásról átálltak a vegetáriánusra, fehérjeszegényre –nevezetesen az elején nagyon jól

érezték magukat, aztán egyre rosszabbul lettek.

Annak mindenekelőtt 2 oka van, hogy miért csak néhány év után vezet a hússzegény táplálkozás

problémákhoz. Ha valaki sok fehérjét eszik, akkor annak egy részét a szervezet elraktározza

funkcionális fehérje formájában. Ez felhalmozott fehérje lehet akár 20 kg vagy még több is. Aki sok

éven keresztül túl sok fehérjét eszik a saját táplálkozási típusának igényeihez viszonyítva, és ennek a

fölöslegnek egy részét felhalmozott fehérjeként elraktározta, az a vegetáriánus táplálkozás keretében

a fiziológiai fehérjeveszteséget a saját felhalmozott fehérjéinek a leépítésével ki tudja egyensúlyozni.

Annak függvényében, hogy mennyi fehérjét tartalmaz a vegetáriánus étel, mennyire vannak tele a

fehérjeraktárak és mekkora a típus fehérjeigénye, eltarthat körülbelül 2-4 évig vagy akár tovább is,

míg a saját raktár kiürül. Először csak ekkor lépnek fel a fehérjehiány tünetei.

A fehérjehiánynak tehát súlyos következményei lehetnek. Ez különösen érvényes a gyerekkorra,

amikor a fehérjehiány nem csak a testi, hanem a szellemi fejlődésre is rettenetesen kihathat.




megoldások



Rövidtávon lehetnek előnyei a vegetáriánus táplálkozásra való

átállásnak, különösen akkor, ha a korábbi táplálkozás nagyon rossz volt - mint az a legtöbb ember esetében tapasztalható.

Hogy alakult ki az a tévhit, hogy a vegetarianizmus mindenki számára ideális?

Sokan kipróbálták már a vegetáriánus táplálkozást és azt vették észre, hogy az elején jobban érzik

magukat. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy akkor ez a helyes táplálkozás. De ez tévedés.

Rövidtávon lehetnek előnyei a vegetáriánus táplálkozásra való átállásnak, különösen akkor, ha a

korábbi táplálkozás nagyon rossz volt - mint az a legtöbb ember esetében tapasztalható. A vega

táplálkozás ballaszt- és tápanyag-gazdag élelmiszert szolgáltat, azaz jobb minőségű élelmiszerek

kerülnek a szervezetbe, és ezáltal tudatosabban állítják össze a táplálkozást, és ha még a károsakat –

mint cukor, alkohol, cigi – is csökkentik, nem csoda, hogyha jobban érzik magukat, mint az „átlagos”

táplálkozás idején.

Sok ember azonban a javulásokból rossz végkövetkeztetést von le. Azt hiszik, hogy most megtalálták

az ideális táplálkozást az életük hátralévő részére. De ez sajnos nem igaz. Néhányan észrevették,

hogy ugyan hetek vagy csak hónapok után, de az egészségüket illetően megint hanyatlás következett

be. Mivel az elején ez a táplálkozás annyira jót tett, ezért a rosszabbodást nem ennek tudták be,

főként mivel számos könyvben a vegetáriánus táplálkozás nagy előnyeiért lelkesednek. Szinte egyikük

sem gondol arra, hogy ez az olyan nagyon dicsőített táplálkozás az ő testüknek hosszú távon mégsem

a legjobb.


A vegetáriánus táplálkozás nem ideális minden ember számára, sőt a különböző táplálkozási típusú emberek

egészségére nagyon ártalmas lehet.




megoldások


Sok kliens egészségügyi, spirituális vagy etikai okokból szeretné tartani a vegetáriánus étrendet,

ugyanis kegyetlennek tartják az öldöklést. De bármit is eszünk, valami meghal, ugyanis a növények is

élőlények! Képesek kommunikálni egymással és a környezetükkel, érzékelik, és reagálnak az emberi

érzésekre.

Ha tényleg úgy gondoljuk, hogy semmilyen élőlénynek nem szabadna meghalnia azért, hogy mi

vacsorázzunk, akkor fényevővé kellene válnunk.

Ha valaki az eddigiek után is ezt a táplálkozási formát választja, joggal tehetitek fel a kérdést:

tartható-e huzamosabb ideig minden táplálkozási típus számára rizikó nélkül? Itt csak az egészségügyi

veszélyekre mutatunk rá, az végül mindenkire rá van hagyva, hogy ennek ellenére ő vegetáriánus

lesz-e vagy sem.

A fehérje-típusok (Paraszimpatikus típus és Glykotípus) és a kiegyensúlyozott típus számára egy

tisztán vegetáriánus táplálkozás semmi esetre sem ideális. Bár az ember megpróbálja az anyagcsere-

egyensúlyt fehérje, illetve természetes zsírok fogyasztásával megtartani, de ez valószínűleg nem fog

sikerülni és később ennek következményei lesznek az egészségre, mivel ez nem csak attól függ, hogy

a táplálék-kiegészítő mennyiségben tartalmaz-e fehérjét, illetve aminosavakat, hanem attól is, hogy

milyen az élelmiszer Purin-, és Pirimidin-tartalma, melyben az Adenin, mint az ATP alkotórésze fontos

szerepet játszik. Különösen a fehérje-típusok, de a kiegyensúlyozott típusok is profitálnak az Adenin

és más nukleoproteinek megnövekedett mennyiségéből, ami nem kizárólag, de főként a húsokban

találhatók meg. Emellett még sok más tápanyag tartalmától, mint például a B12 Vitamintól is függ.

Ezzel ellentétben a Szimpatikus-típus és a Bétatípus képes arra, hogy szinte tisztán húsmentesen

táplálkozzon és a megengedett élelmiszerek listájából a megfelelőt kiválassza, és mindamellett

figyeljen arra, hogy kielégítő mennyiségben egyen teljes értékű fehérjét.

Összességében elmondhatjuk, hogy a vegetáriánus táplálkozás nem ideális minden ember számára,

sőt a különböző táplálkozási típusú emberek egészségére nagyon ártalmas lehet, lsd. Fehérje típus.


Hosszú távon csak a típusnak megfelelő táplálkozás fog egyensúlyt hozni, aminek elengedhetetlen eleme az

állati eredetű fehérje források fogyasztása.

Mindenkinek, akik továbbra is vegetáriánusan szeretnének étkezni.




megoldások


Számos olyan meggyőződött vegetáriánus van, akik nem csak egészségügyi okokból táplálkoznak

vegetáriánusan, hanem erkölcsi, etikai, spirituális, ökológiai vagy más okokból. Néhányan ezen

okokból kifolyólag továbbra is vegetáriánusan akarnak táplálkozni.

A Glykotípusoknak viszonylag sok fehérjére van szükségük. Ha nem bocsátják szervezetük

rendelkezésére ezt a fehérjét, akkor az negatívan hat az anyagcseréjükre és az egészségükre. Tehát

vegetáriánusként arra kell figyelniük, hogy kielégítő mennyiségben egyenek fehérjét. Ezért ajánlottak

nekik a vegetáriánus fehérjében gazdag élelmiszerek és a típusuknak megfelelő vegetáriánus

táplálék-kiegészítők, amelyek további fontos tápanyagokat szállítanak, és kielégítő mennyiségben,

különben csak a húsokban vagy halakban találhatók meg.

Emellett van még egy további fehérjeforrás, amit kiegészítésként kellene alkalmazni:

Fehérjében gazdag algák (főként Spirulina). Az algák kitűnő fehérjét tartalmaznak és még néhány más

tápanyagot is, amely a Glykotípus számára fontos. Még egy szó a Spirulinában lévő fehérje-

koncentrációhoz:

Igen magas fehérjetartalma miatt (és a hússal ellentétben nagyon alacsony víztartalma miatt) 12 g

szárított Spirulina 1 F-nek felel meg.

Emellett növénye fehérje kivonat is megfelelő lehet por formájában, amit többféle módon is el lehet

készíteni az ételekhez keverve, hogy biztosítsa egy Fehérje-típus számára a megfelelő fehérje igényt.

Hosszú távon, azonban csak a típusnak megfelelő táplálkozás fog egyensúlyt hozni számukra, aminek

elengedhetetlen eleme a húsok, halak fogyasztása. Sajnos nehezíti a helyzetet, hogy még a jótékony

vagy semleges kategóriába tartozó egyes hüvelyesek (csicseriborsó, zöldborsó, sárgaborsó) is

szénhidrátban gazdagnak számít egy Fehérje-típus számára.

Nyerskoszt táplálkozás

NYERSKOSZT TÁPLÁLKOZÁS




megoldások


• Tápanyag felvétel ↓ energia ↓

• Magas rosttartalom -> bélrendszeren áthaladás gyorsul ->vitamin felszívódás ↓

• Hús - nyersen nehéz rágás

• Nehézkes feldolgozás

• Gyümölcssav –> fogzománc feloldás

• Ø hőkezelés -> mikróba bekerülés szervezetbe

• Néhány vitamin - korlátozott bevitel növényekből

• Korlátozott táplálékforrás

• Nők termékenységi mutatói ↓

• Gyerekek – fejlődésbeli-, növekedési zavarok

A nyers étrend „hátrányai”

Nincs olyan gyűjtögető életmódot folytató embercsoport, akik ne fogyasztanának főtt ételt, ezért

bátran kijelenthetjük, hogy a nyers étrenden élők nem visszatértek az ősi táplálkozáshoz, hanem

eltértek attól, ami lehetővé tette a Homo sapiens kifejlődését. Az egyetlen tanulmány, ami a

nyerskosztolás vizsgálatáról készült, egy 1999-es német felmérés. Ennek eredménye a következők

lett:

A főzés nem egyszerűen az ember kényelmét szolgálja, hanem ez tette lehetővé az ember

evolúcióját. Az emberi agy ugyanis hihetetlen sok energiát igényel, testünk tömegének 2%-át teszi ki,

mégis a felvett energia 25%-át igényli. Egy ilyen energiaigényes szerv nem fejlődhetett volna ki

megfelelő kalóriasűrűségű táplálék nélkül. Éppen ezért, a nyerskosztot önként választó emberek

• alacsony energia szintet tapasztalnak, hiszen a nyers táplálékból nem nyerhető elég kalória egy

normális, aktív, vagy régen a halászó-vadászó-gyűjtögető életformához, mivel a szervezet nem jut

elég zsírhoz.

• sok nyers növényi tápláléknak túl magas a rosttartalma is, ami annyira felgyorsítja a tápanyagok

bélrendszeren való áthaladását, hogy a vitaminok és nyomelemek felszívódása elégtelenné válik

• a nyers hús túl nehezen rágható. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy az ember milyen

ütemben tudja enni a húst, ezért a csimpánzokat hozzuk fel példákért. Fogazatuk nem

adaptálódott a húsrágáshoz, és testtömegükhöz képest az állkapcsuk és rágófogaik kb. azonos

méretűek az emberével. Előnyben részesítik a puha húst, ezért fiatal egyedekre vadásznak. Az

elejtett állatot néha otthagyják, miután a puhább részeket elfogyasztották. A csimpánzok nagyon

lassan eszik meg az elejtett állatok húsát. Egy nőnemű Homo erectus-nak tehát kb. 6 órán

keresztül kellett rágnia a nyers húst ahhoz, hogy a napi 2200-2400 kalóriát bevigye. Ennyi időt

nyilván nem szánhatott egy ember a rágásra.

• az ember biológiailag a főtt (puha és alacsony rosttartalmú) étel fogyasztásához alkalmazkodott,

és ezért nem tudja kellőképpen feldolgozni a nyerskosztot

• a diéta nagy része gyümölcsökhöz kötött, a bennük lévő savak feloldják a fogzománcot. A romlást

segíti a sok szárított gyümölcsből származó cukor, ami ráragad a fogakra. Szintén rosszat tesz a

fogaknak az általános ásványianyag-hiány.

• hőkezelés hiánya miatt fogyasztásukkal könnyű bevinni a szervezetbe mikrobákat, féregpetéket.




megoldások


• nagyon nehéz bevinni azokat a tápanyagokat (B12-, D-vitamin, szelén, cink, vas és az omega-3

zsírsavak), amiket főként állati eredetű élelmiszerekből fedezünk

• korlátozott, hogy az év melyik szakában melyik növényhez lehet hozzájutni nyersen, így a

diétázók egy-egy táplálékforráson élnek, változatosság helyett.

• a nyerskoszt emelkedésével párhuzamosan csökkennek a a reproduktív funkciók, azaz a nők

termékenységi mutatói (menstruáció elmaradása)

• gyermekeknél egyértelmű károsodásokat, fejlődésbeli, neurológiai és növekedési problémákat

okozhatnak.

Metabolic Typing & a nyerskoszt

Érdemes figyelembe venni:

A nyerskoszt magas követelményeket támaszt az emésztőrendszer

teljesítményét illetően.

• Az emésztőrendszer gyengeségét

• A táplálkozásnak a nyerskosztot illetően is típus-specifikusnak kell lenni.

• Néhány nyers zöldség elnyomja a pajzsmirigyfunkciót.

Alapjában véve a Metabolic Typing azt ajánlja, hogy a táplálkozás amennyire csak lehet jó minőségű

élelmiszerekből álljon, lehetőség szerint egészséges formában és lehetőség szerint nagy arányban

együnk élelmiszereket nyers formában.

Azonban számos olyan tényező van, ami a nyers élelmiszer felhasználását korlátozza. Nem mindenki

tudja ezeket feldolgozni és ezért ez a lehetőség szerinti nagy arány néha kimondottan kicsi.

Mindenesetre a nyers koszt fogyasztásnál a következő a jelenség: a nyerskoszt gyakran hashajtólag

hat.

Ha a növényi nyerskoszt egy „normális” bélbe kerül, akkor szinte elkerülhetetlen erjedésbe jön. Az így

keletkező termékek ingerelik a bélfalat. Hasonlóan mint más bélfalat ingerlő hashajtó szernél az

ingerlő ételpép gyorsan továbbszállítódik és hasmenést idéz elő vagy legalábbis székelésre ingerel.

Mivel sokak szenvednek krónikus szorulásban ezt gyakran pozitívumnak tekintik, nevezetesen az a

pozitív mellékhatása van, hogy tisztíja a beleket az összes ehhez tartozó pozitív kísérőjelenséggel

együtt.

Így a nyerskoszt látszólag pozitívan hat. Nem gondolnak azonban bele, hogy a belek folyamatos

ingerlése – más hashajtó szerekkel vagy nyerskoszttal – ahhoz vezet, hogy a bél az idő elteltével még

renyhébb lesz és emelkedik az ingerküszöbe, a nyerskoszt még tovább marad a bélben és még több

toxin termelődik.

Tipikus jelenséget írt le már az 1950-es években Dr. F. X. Mayer, amit azoknál az embereknél

tapasztalt, akik bélrenyheségben szenvedtek, mert sokáig túl sok nyerskosztot fogyasztottak: erjedés

során a sok toxin mellett nagyon sok alkohol keletkezik. Ez károsítja a májat és olyan tipikus




megoldások


bőrjellegzetességek kialakulásához vezet, amik hasonlóak az alkoholistákéhoz, mivel a vér

alkoholtartalma gyakran 2 ezrelék is lehet vagy akár még több és az ennek megfelelő pszichikai kísérő

tünetek is tapasztalhatók.

Ezért amikor arról kell dönteni, hogy mennyi nyerskosztot fogyasszunk, a következő 3 pontot kéne

figyelembe venni:

1. Az emésztőrendszer gyengesége:

A nyerskoszt magas követelményeket támaszt az emésztőrendszer teljesítményét illetően. A nyers

élelmiszereket sokkal alaposabban meg kell rágni, hogy jól össze legyen aprítva, mert ezeket a

vékonybél is nehezebben emészti, mivel például a sejtstruktúrák még nem nyíltak ki a magas hő

hatására. Ezen kívül az emésztőrendszernek is abban az állapotban kell lennie, hogy aztán ezt

megeméssze. Mivel a legtöbb kliens emésztőrendszere nem dolgozik optimálisan, hanem inkább

gyenge és renyhe, lassú, ezért a nyerskoszt tartósan nagyobb mennyiségben inkább károsítja a

beleket.

Ezen kívül a vegetáriánus nyerskoszt hajlamos arra, hogy a renyhe bélben erjedjen és alkoholt

termeljen, ami megint csak a májat károsítja.

Ezért a nyerskoszt fogyasztásnál nagyon figyelni kell arra, hogy az emésztőrendszer milyen módon

reagál. Ha a nyerskoszt emésztési problémákat okoz, ami többnyire hasfájás, puffadás vagy

hasmenés formájában nyilvánul meg, akkor csökkenteni kéne a nyerskoszt mennyiségét addig, míg a

problémák meg nem szűnnek. Tapasztalatok szerint jobban feldolgozható, ha az ember sokat mozog.

Túlnyomórészt ülő tevékenységet folytatók esetében, gyakran rosszul emésztődik a nyers koszt.

Esténként a szervezet a nyers dolgokat már nem tudja jól megemészteni. Ez gyakran

bélproblémákhoz vezet, ami zavarja az alvást. Ezért nem kellene 17 óra után nyerskosztot enni, a

levélsaláták kivételével, amelyek gyakran még utána is jól viselhetők.

2. A táplálkozásnak a nyerskosztot illetően is típus-specifikusnak kell lenni.

Különösen a nyers koszt táplálkozásnál kell arra figyelni, hogy a táplálkozás megfeleljen a táplálkozási

típus igényének, tehát hogy elegendő fehérjét is tartalmazzon. Ha ezért nyers halat és húst esznek,

akkor annak kitűnő minőségűnek és garantáltan parazitamentesnek kell lennie.

3. Néhány nyers zöldség elnyomja a pajzsmirigyfunkciót.

Zöldségek (az összes káposztaféle, vizitorma, földimogyoró, sárgarépa, torma, retek – fehér is –

répafélék), amik elnyomják a pajzsmirigyfunkciót, ezért azokat kevésbé javasolt nyersen enni.




megoldások


Nyerskoszt elkészítési javaslatok

Pár hasznos tanács:

A nyerskoszt alkalmazása során is elsődleges szempont a típus

specifikusság

1. Élelmiszer frissesség

2. Napi saláta fogyasztás

3. Frissen préselt levek

4. Alacsony hőmérséklet

5. Nyers fehérje fogyasztás

Ha a nyerskoszt még csak korlátozva fogyasztható is, akkor is mindig figyelni kell arra, hogy a

táplálékot lehetőség szerint kímélően készítsük elő. Ehhez az ajánlásokban a következő pontokat

tartják szem előtt:

• Az élelmiszereket olyan frissen kell felhasználni, amennyire csak lehet. A frissebb élelmiszerekben

több az enzim és a vitamin, mint a tároltakban. A főtt ételt lehetőség szerint el kell fogyasztani,

mert a felmelegített ételben sokkal kevesebb a tápanyag.

2. Naponta legalább egy friss salátát kéne enni, ha azt az emésztőrendszer jól viseli. Ha az csak egy

kisebb mennyiség is, amit jól dolgoz fel, akkor legalább azt meg kell enni. Figyelni kell arra, hogy

lehetőleg jól meg legyen rágva. A salátához felhasznált zöldségek és levélsaláták alkalmasak kell

legyenek a mindenkori típus számára.

3. Frissen préselt levek – lassan fogyasztva – jó lehetőséget kínálnak, hogy a nyerskosztban található

anyagokat bélkímélő módon vegyük magunkhoz.

4. Ha valamit főzünk, akkor azt lehetőleg rövid ideig és alacsony hőmérsékleten tegyük, hogy az

értékes tápanyagokat megtartsuk. A vitaminok, ásványi anyagok és enzimek rossz elkészítés esetén

kimoshatók vagy elpusztíthatók. A zöldségeket legjobb párolni. Erre vannak megfelelő edények

jutányos áron, amikben egy szűrőbetét van, ebbe tesszük az apróra vágott zöldségeket a forró víz

fölé. Így sokkal több tápanyagot fog tartalmazni, mintha vízben főztük volna.

5. Abban az esetben ha nyers tojást, húst (tatár) vagy halat (pl. szusi) ennénk, nagyon oda kell figyelni

a minőségre. Ezek az élelmiszerek nyersen számos baktériumot (pl. szalmonella) vagy parazitát

(galandféreg) tartalmazhatnak. Ezek az organizmusok csak hosszú időn át tartó legalább 800C-os

hevítés során pusztulnak el. Ha nem vagyunk meggyőződve a minőségről, akkor hevítsük ezeket az

élelmiszereket még jobban fogyasztás előtt.




megoldások


Szétválasztó diéta

SZÉTVÁLASZTÓ DIÉTA

Általános tudnivalók

Az étkezéseket érdemes úgy összeállítani,

hogy az egyes élelmiszerek

ne zavarják egymást az emésztésben.

Különösen azoknak érdemes ezt alkalmaznia, akiknek problémájuk

van az emésztőrendszerükkel

• Az élelmiszerek összetételük szerint különbözően emésztődnek.

• Ha olyan élelmiszereket esznek együtt, amik az emésztőrendszert különböző módon veszik igénybe, akkor az esetlegesen túlterhelődhet.

Az élelmiszerek összetételük szerint különbözően emésztődnek. Ha olyan élelmiszereket esznek

együtt, amik az emésztőrendszert különböző módon veszik igénybe, akkor az esetlegesen

túlterhelődhet. Az élelmiszerek helyes kombinálása viszont segíti az emésztőrendszer munkáját és a

tápanyagok felvétele javul.

Ezért az étkezéseket úgy kell összeállítani, hogy az egyes élelmiszerek ne zavarják egymást az

emésztésben. Számos szabály, amit a „szétválasztódiéta” fogalom alatt foglalnak össze, ezt a célt

követik és hasznosak. Például az nem lenne túl előnyös, ha egyidejűleg húst és gyümölcsöt

fogyasztanánk, mivel azok különböző gyorsasággal vándorolnak át az emésztő rendszerünkön és az

emésztésükhöz a gyomorban és a vékonybélben nem ugyanazokra az enzimekre van szükség. Annak

sincs sok értelme, ha az emésztőrendszert túlzottan igénybe vesszük úgy, hogy egyidejűleg húst és

tejterméket eszünk – például tejet vagy túrót egy darabka hússal együtt vesszünk magunkhoz vagy a

húst sajttal együtt sütjük át.




megoldások


Nagyon megéri, ha a szétválasztó-táplálkozás ezen és még más szabályait is ismerjük, még akkor is ha

az alkalmazásukat nem visszük túlzásba. Például akkor lenne minden a legkönnyebben emészthető,

ha minden étkezés során csak egy élelmiszert ennénk – de ez természetesen nem reális!

De ha legalább azt tudjuk, hogy mely kombinációkat kellene kerülni, akkor megspórolhatjuk az

emésztőrendszerét érintő szükségtelen terheléseket.

Különösen azoknak kell ezeket az útmutatásokat figyelembe venni, akiknek problémája van az

emésztőrendszerével. A szétválasztó-táplálkozás szabályainak követése esetleg segíthet, ha például

étkezés után gyakran hasfájása van és nem érzi jól magát, ha puffad vagy szorulása van, gyakran kell

böfögnie, ha lepedékes a nyelve vagy szájszaga van, ha étvágytalan, ha a táplálékot nem teljesen

emészti meg, ha a belek gyulladtak (colitis) vagy ha álmatlanság gyötri. Leggyakrabban a

szénhidráttípusok hajlamosak ilyen problémákra, de minden táplálkozási típust érinthet. Túlsúly

esetén is hasznos lehet ezeket a szabályokat követni.

Alapszabályok

A szétválasztó-táplálkozás legfontosabb szabályai:

Érdemes ezeket a szempontokat ötvözni az anyagcseretípus

ajánlásaival

1. Fehérjét lehetőleg ne együnk együtt keményítőben gazdag zöldséggel vagy gabonával.

2. Gyümölcs az étkezések előtt

3. Tejtermék és hús együtt nem javasolt

4. Csak egy fehérjehordozó/étkezés

5. Dinnye csak önmagában

6. Gyümölcsöt és zöldséget együtt ne együnk

7. Keményítőket és citrusféléket egyidejűleg ne együnk

A szétválasztó-táplálkozás legfontosabb szabályai:

1. Fehérjét lehetőleg ne együnk együtt keményítőben gazdag zöldséggel vagy gabonával.

A hús azokkal a zöldségfajtákkal, amik nem sok keményítőt tartalmaznak, jól ehető együtt. A

gabonák, babfélék és a keményítőben gazdag zöldségek könnyebben emészthetők, ha hús vagy

tejtermék nélkül fogyasztják őket.

Ez a szabály természetesen nem mindig alkalmazható könnyen, különösen a fehérje és a

kiegyensúlyozott típusnál nehéz ez, akiknek egyidejűleg van szüksége fehérjére és szénhidrátra. De

van egy trükk a probléma megoldására: az étkezés elején kell a gabonát illetve keményítőben gazdag

zöldséget enni. Körülbelül 30 perc múlva lehet enni a húst a keményítőben szegény zöldségekkel

együtt.

2. Gyümölcs az étkezések előtt

A gyümölcs nem jó hússal együtt és más nehéz étkekkel sem. A legjobban a tejtermékekhez és az

olajos magvakhoz passzol. Ezért legjobb, ha főétkezés előtt eszünk 30 perccel gyümölcsöt és

beleszámoljuk a tápanyag arányokba a megevett mennyiséget.




megoldások


3. Tejterméket és húst nem kéne egy étkezésen belül enni. A Gordon Bleu-ről (hús sajttal) jobb lenne

lemondani. A sajtburger sem jó kombináció. És miután az ember egy darabka húst evett akkor még

desszertként se egyen sajtot. Mivel az összes ilyen kombináció a legtöbb ember emésztőrendszerét

túlzottan megterheli, drasztikusan lassítja az emésztési munkát és a bélben mérgező anyagok

keletkezését váltja ki.

4. Csak egy fehérjehordozó/étkezés

Emésztési problémák esetén a belek munkáját megkönnyíthetjük,ha a fehérjebevitelt egy fajtára

korlátozzuk, tehát például nem eszünk együtt halat és húst egy étkezés során.

A fehérje-, illetve kiegyensúlyozott típusok mindenesetre néhány kombinációt jól bírnak – mint

például tojás sonkával reggelire – amennyiben az emésztőrendszerünk még nincs nagyon

legyengülve.

5. Dinnyét lehetőség szerint magában együnk, minden más nélkül.

Aki dinnyét szeretne enni az vagy két étkezés között egye vagy az étkezés kezdetén, mivel nagyon

gyorsan emésztődik. Semmiképp se együk desszertként, különösen egy nehéz étkezés után ne és

soha nem szabad hússal vagy nyerskoszttal együtt enni.

6. Gyümölcsöt zöldséget együtt ne

Ez az elv minden gyümölcsre és zöldségre igaz, különösen nyers gyümölcsre és nyers zöldségre.

Néhány kutatónak mindenesetre az a véleménye, hogy a savban gazdag gyümölcsök jól

kombinálhatók keményítőben szegény zöldségekkel. Ilyen esetekben az egyéni tapasztalatokra kell

hagyatkozni.

7. Keményítőket és citrusféléket egyidejűleg ne.

Még ha ezt gyakran tesszük is, akkor sem jó öltet reggelire például grapefruitot enni utána pedig

müzlit.

Ketogén étrend

KETOGÉN ÉTREND




megoldások


Alapelve, jellemzői

A ketózis már évtizedek óta fel-felbukkan a különböző diéták kapcsán. A 2017-es év legnagyobb

egészségtrendje minden kétséget kizáróan ő volt. Vannak, akik ebben látják az egyetlen esélyt a

fogyásra míg mások egyenesen betegségként kezelik.

Ketózisról akkor beszélünk, amikor a vérben elszaporodnak a ketonok. Ehhez az szükséges, hogy csak

nagyon minimális ch bevitel történjen, és a máj is kifogyjon a glikogén tartalékaiból. Ekkor a szervezet

elhasználja a cukor tartalékait és valami más üzemanyagra áll át, kezdődik a ketózis, a zsír

felhasználása. A zsírt azonban nem tudják a sejtek közvetlenül felhasználni, a legnagyobb cukorégető

az agy meg hozzá sem tud jutni, ezért a máj a zsírból kezd el cukrot előállítani. Ez nem más, mint a

lipolízis / glükoneogenezis. Ennek a folyamatnak az eredményeként glükóz és keton keletkezik, akár

napi fél kilogramm mennyiségben is.

100g-nál kevesebb szénhidrát elfogyasztása esetén a szervezet mindenképp elkezd ketonokat

előállítani (a szervezetben elindul a ketózis), azonban ahhoz, hogy a ketózis pozitív hatásai igazán

előjöjjenek, ennél kevesebb szénhidrátot szabad csak fogyasztani.

Adaptációját nagyjából három szakaszra lehet bontani:

• szakasz: az illető a szénhidrát fogyasztást 20g alá mérsékeli. Körülbelül 12-16 óra alatt kiürül a

májból a glikogénraktár, ekkor lép be ketózisba. A szénhidrát kiürülésével nagy mennyiségű víz

távozik a szervezetből. Ekkor nagyon fontos az elektrolitok (sók) pótlása: nátrium, kálium és

magnézium. Ezek közül a nátrium a legfontosabb, mivel annak túl alacsony szintre csökkenése

esetén a vese elkezd káliumot kiüríteni, hogy ellensúlyozza a só-csökkenést és káliumhiány

esetén magnézium sem tud megfelelően működni. Ez utóbbi hiányában influenzához hasonló

tünetek lépnek fel (angol irodalom emiatt ezt "keto flu"-nak, vagyis keto influenzának hívja), azaz

levertség, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, zavartság

2. szakasz: a szervezet energiafelhasználásában is változás áll be: kezdetben minden sejt a ketonokat

használja energiaforrásra, azonban az agyat leszámítva a sejtek nagy részének nincs erre szüksége,

mivel közvetlenül zsírsavakból is tudnak energiát előállítani. Erre fokozatosan állnak át a sejtek, míg

végül csak az agy használja a ketonokat. Ezt követően a szervezet egyre hatékonyabban kezdi

felhasználni a zsírt, hosszú távú sportolókon végzett kísérlet alapján azok, akik már teljesen keto

adaptáltak, akár 2-2,5x annyi energiát nyernek a zsírraktárakból, mint akik hagyományos étrendet

követnek.




megoldások


3. szakasz: a teljes keto adaptáció, ez az amikor a szervezet eléri a genetikai maximumát

zsírfelhasználás hatékonyság szempontjából

Hibái, hátrányai

A 10 leggyakoribb hiba:

• Nem megfelelő fehérje bevitel

• Nem megfelelő ch bevitel

• Nem megfelelő zsír bevitel

• Rossz minőségű zsírforrás

• Kevés kcal

• Kevés fermentált étel

• Kevés mikrotápanyag

• Vérszint teszteletlensége

• Kevés rost fogyasztás

Annak ellenére, hogy a ketogén diéta egy elképesztően jó gyulladáscsökkentő, energiaszint növelő,

anyagcsere szabályozó, illetve fogyasztó hatású táplálkozás lehet, mégsem egészséges. Attól, hogy

valaki a ketózis állapotában van, még nem jelenti azt, hogy egészséges.

Az eddig ismertetett diétákhoz hasonlóan a ketogén esetén is elmondható, hogy az emberek elkezdik

saját magukon alkalmazni, néhány közvetlen jó eredményt tapasztalnak, ami lelkesíti őket, azonban

egy idő után megreked a dolog, majd végül romlik az állapotuk.

Mi történik ilyenkor? Hát az, hogy a szénhidrátcsökkentésen kívül minden egyébről megfeledkeznek,

ami a jobb egészséghez vezet.

Ketózisban lenni nem valamiféle csodaszer. Egy nagyszerű kiegészítő eszköz lehet a jobb egészség

eléréséhez, de nem egy gyorsítósáv, csupán egy komponens!

A tíz leggyakoribb hiba, amit rendszerint elkövetnek:

1. Nem követi nyomon a fehérje bevitelt (ne haladja meg az összkalória bevitel maximum 15

százalékát)

2. Nem követi nyomon a szénhidrát bevitelt (a diéta elején ne haladja meg az összkalória bevitel 5

százalékát)

3. Nem esznek elég zsírt (a kalória bevitel 80-85% legyen)

4. Nem esznek elég jó minőségű zsírt (mivel ebből kell enni a legtöbbet, nagyon fontos!)

5. Nem esznek elég kalóriát (a legtöbb anyagcsere vagy pajzsmirigy probléma ebből ered)

6. Nem esznek fermentált ételeket (napi 2-3 adagot)

7. Nem esznek elég mikrotápanyagot (sok low-carb nyers és párolt zöldséget, belsőségeket)

8. Nem tesztelik a vérszinteket (eleinte vizelet, majd vérből való teszteléssel, naponta kétszer)




megoldások


9. Nem esznek elég rostot (zsírral dúsított zöldségturmixokat, krémleveseket, püréket, párolt

zöldséget)

10. Nem követik nyomon a glükóz szintet a ketonokkal együtt (ha valaki még mindig inzulin

rezisztens, akkor a szervezet még mindig glükózt próbál használni üzemanyagként. A cél a vércukor

alacsonyan és a ketonszintek magasan tartása)

Fő szabály szerint az étel minősége fontosabb, mint a mennyiség, a ketogén diéta viszont egy

mennyiségi étrend -> visszafogja a szénhidrátokat, mérsékli a fehérjét, így a test elkezd egy másfajta

energiaforrást használni, de teljesen figyelmen kívül hagyja a táplálkozás lényegét.

A követhetetlen összetevőkből álló, feldolgozott élelmiszerek halmozása nem vezet sehova. Pl.

sajtrudak vajba mártogatva, bő zsírban kisütve, majd tejföllel tálalva valóban ketózisban tart bárkit,

de ez nem egészséges! A szervezetet leterheli a mesterséges összetevőkkel való foglalkozás, az

emésztőrendszer pedig nem tud velük mit kezdeni.

A sejtszintű egészséghez a szervezetnek valódi ételekből származó mikrotápanyagra (vitaminok,

ásványi anyagok, nyomelemek) van szüksége, így kijelenthető, hogy ameddig az ételek minőségét

nem raktuk rendbe, nem számít a mennyiség és az arányok sem.

További megfontolandó dolog, hogy ha valaki agyon stresszeli magát, nem fog tudni elérni magas

ketontest szintet, ha meggebed akkor sem!

A következő szintén alap dolog, hogy ha az alvás minősége és, vagy mennyisége nem megfelelő, akár

csak egy éjszakányi rossz alvás is másnap IR-hoz vezet. Ezzel a ketogén diéta szempontjából az a baj,

hogy úgy nem lehet ketogénezni, hogy a szervezet kimerült és a hormonok össze-vissza vannak.

Summa summárum ha ezen kérdéses pontok bármelyike nincs rendben, x millimoláris ketontest a

vérben nem fogja rendbe hozni ezeket a tátongó hiányosságokat, mert az egészséges élethez a teljes

életmódot kell figyelembe venni, holisztikus szemléletmódot követve, mindenkinek személyre szóló

táplálkozási és egészségügyi egyenajánlásokat kialakítva az egyéni anyagcsere típusát is figyelembe

véve. Általános (egy bizonyos makrotápanyag és kalória) ajánlások nem adnak megfelelő személyre

szabott útmutatást.

Ami lényeges szempont még, hogy vagy fokozatosan érdemes átállni erre az étrendre, vagy bevett

módszer az előtte való egy napos böjt. Fontos még az ásványi anyagok és vitaminok fokozott pótlása,

hiszen a ketogén étrend e tekintetben komoly hiányokat idéz elő. Különösen fontos kálium citrátot

fogyasztani a vesekő elkerülése érdekében (Freeman és Kossoff, 2010).

Bizonyos betegségeken, mint amilyenek a neurodegeneratív betegségek pl. Alzheimer kór, Parkinson

kórban, sztrók utáni állapot, agysérülést követő állapot, rák, kifejezetten pozitív hatású a ketogén

étrend.




megoldások


Élelmiszerek és vércukorszint kapcsolata

Élelmiszerek és a vércukorszintkapcsolata

Az élelmiszerek hatása a vércukorszintre 1

Bizonyos élelmiszerek a vércukorszintet

nagyon gyorsan megemelhetik

A vércukorszint ingadozás az egyik legnagyobb stressz a

szervezet számára

Ez különösen a fehérje típusoknál okoz problémát, ezen belül is a glyko típus különösen érintett.• Inzulinrezisztencia• Cukorbetegség• Elhízás• Rák• Gyulladás• Hormonális egyensúlyt.

Az élelmiszerek hatása a vércukorszintre

Bizonyos élelmiszerek a vércukorszintet nagyon gyorsan megemelhetik és ez sok embernél

problémákat okozhat. Ez minden táplálkozási típust érinthet, de különösen a Glykotípusnál gyakori.

Az ő vércukorszintje amúgy is hajlamos az ingadozásokra.

Azonban minden táplálkozási típus között vannak olyan emberek, akik az élelmiszerek ezen

tulajdonságára negatívan reagálnak és ezért kéne ezt a potenciális problémát mindig figyelembe

venni, ha észrevesszük a magas glykémiájú élelmiszerekre adott reakciókat.

A reakciók nem mindenkinél egyformák: lehet ez az energia gyors emelkedése majd hirtelen

csökkenése, ill. az élelmiszer fogyasztása következtében létrejövő súlygyarapodás is tipikus.

De mint már említettük, ez nem mindenkinél van így, ezért esetről-esetre figyelembe kell venni, mint

a probléma lehetséges okát.




megoldások


Ha ilyen problémákkal találjuk szembe magunkat, akkor a legjobb, ha 3 napon keresztül pontosan

felírjuk, hogy mit evett és az ezekre adott reakciókat is összegyűjtjük. Ha a megfelelő élelmiszereket

esszük és az ajánlásoknak megfelelő arányban, akkor többnyire észre fogja venni, hogy ezeket a

problémákat azok az élelmiszerek okozzák, amik nagy hatást gyakorolnak a vércukorszintre. Ezeket a

jövőben kerülni kellene addig, amíg az anyagcsere olyan stabil nem lesz, hogy azt elviseli.

Ezeknek az élelmiszer forrásoknak rendszerint magasabb a glikémiás terhelésük, ezt a besorolást egy

külön táblázatban mutatjuk.

Az élelmiszerek hatása a vércukorszintre 2

Az élelmiszerek glykémiai hatásának erőssége több tényezőtől is függ:

Ezért az egyes élelmiszerek mellett feltűntetett GI adat csak megközelítő

értéket mutat

• Az anyagcsere helyzetének stabilitása

• A glykémiai érték csak megközelítő

• Az élelmiszerek elkészítése, illetve feldolgozása

• Kombinálás más élelmiszerekkel

• GI meghatározás problémája

Az élelmiszerek glykémiai hatásának erőssége több tényezőtől függ:

Az anyagcsere helyzetének stabilitása

Minél stabilabb az anyagcsere helyzete, annál csekélyebb a magas glykémiájú élelmiszerek hatása. Ha

ez idővel a típusnak megfelelő táplálkozási ajánlások figyelembe vételével stabilizálódik, akkor a

vércukorszintre gyakorolt hatása is gyengébb lesz. Ezért lehet enni egy bizonyos idő után újra –

persze mértékkel – magas glykémiájú élelmiszereket, ha a táplálkozási típusnak megfelelő arányokat

betartják.

A glykémiai értékek megállapítása megközelítő értékeket ad

A Glykémiás terhelést mutató lista értékei csak támpontok, mivel az értékek sávszélessége-amit

kísérletek is kimutattak- számos élelmiszernél nagy.

Ez az élelmiszer különböző tulajdonságaitól függ, amik mind fajtában (például egyik burgonyafajta a

másiktól), mind ültetési időben, tárolásban, növekedési feltételekben és még sok más tényezőben

különböznek egymástól.

Így játszik szerepet az élelmiszerek összetételében például az Amylos (poliszaharidokhoz tartozó

keményítő fajta) és az Amylopectin (poliszaharidokhoz tartozó keményítő fajta) viszonya a

keményítőben (az utóbbi gyorsabban emésztődik és ezért gyorsabban emeli a vércukorszintet). Így

jött ki egy Amylopectinben szegény rizsfajtának a mérése során Bangladesben 27-es GI (glykémiai

indexérték), míg a Törökországban végzett Amylopectinben gazdag rizs mérésénél ez az érték 139

volt. Bár ez egy extrém példa, de a különböző listákban felsorolt értékeket csak irányadóként kéne




megoldások


alkalmazni, amik az élelmiszerek körülbelüli összehasonlítását teszik lehetővé. De ezeket nem kéne

precíz, pontos adatoknak tekinteni.

Mindenkinek gondolni kéne arra , hogy a glykémiai érték a vizsgálat körülményeitől is függ. Úgy

állapították meg az értékeket, hogy több tesztalany – többnyire nem túl sok – evett az

élelmiszerekből egy adagot (ami 50 g szénhidrátot tartalmaz) és aztán megmérték a

vércukorszintjüket. Természetesen ekkor nem mindig pontosan ugyanazok az értékek jöttek ki.

Így lehet az például, hogy egyik napról a másikra ugyanaz az élelmiszer extrém esetben ugyanannál a

személynél 50%-os különbséget okoz.

Egyénenként nagyon különbözőek lehetnek a keletkezett értékek. Ez számunkra nem meglepő, mivel

itt biztos, hogy szerepet játszik az, hogy milyen típusnál jöttek ki ezek az értékek, mivel például a

Glykotípus hajlamosabb erősebb reakciókra, nem úgy, mint mások.

Ehhez még hozzá jön az is, hogy néhány vizsgálatnál a glükózhoz viszonyítottak, másoknál pedig a

viszonyítás alapja a fehérkenyér volt. Tehát ne csodálkozzunk, ha a különböző könyvekben különböző

adatokat találunk (a glükóz alapú értékeket ossza el 1,34-el, így megkapja a fehérkenyér-értékeket).

Tehát egyrészről figyelembe kell venni a viszonyítási alapot, másrészről gondolni kell arra, hogy a

különböző vizsgálatok különböző eredményekkel szolgáltak.

Az élelmiszerek elkészítése illetve feldolgozása

Az elkészítés is befolyásolja az értéket. Minél jobban össze van aprítva az élelmiszer, annál nagyobb

az értéke, mivel gyorsabban jut el a gyomorból a vékonybélbe.

A hevítés – különösen 100C fok fölé – különösen a lassú hevítés jelentősen emelik az értékeket. Tehát

általában annál magasabb, minél erősebb és/vagy hosszabb a hevítés.

Kombinálás más élelmiszerekkel

A zsír és a fehérje egy étkezésen belüli fogyasztása azt eredményezi, hogy ezek tovább tartózkodnak

a gyomorban, mint azt a következő táblázat körülbelüli értékei mutatják:

A gyomorban való tartózkodás körülbelüli időtartama

1 óra -> Szőlőcukor 7-10 perc után az izomzatba, italok, mint a víz, tea, kávé, sör, aminosavak és

proteinhydrolizátok gyorsan továbbszállítódnak

2 óra -> Banán, bonbonok, fehérkenyér, tejszín, torták, húsleves, tej, joghurt, kakaó, rizs, pisztráng,

ponty, zsenge zöldség

3 óra -> Zöldség, alma, burgonya, tojás, marha, juh, csirke, vajas kenyér, keksz

4 óra -> Zsíros hús, kolbász, sonka, pulyka, olajos magvak

5 óra -> Vad, hüvelyesek, uborkasaláta, hasábburgonya

6 óra -> Hering, szalonna, gomba, tonhal

7 óra -> Libasült, csülök, olajos szardínia

Mint ahogy ebből a táblázatból is látható: ha a magas értékekkel rendelkező élelmiszereket

olyanokkal esszük együtt, amik sok zsírt és fehérjét tartalmaznak és ezen okból kifolyólag az étel

tovább marad a gyomorban és aztán csak adagonként kerül a vékonybélbe, akkor az a

vércukorszintet csak kevésbé és lassabban emeli, mintha zsír és fehérje nélkül ennénk azt.

Tehát ha például a Glykotípus, aki különösen érzékenyen reagál a magas értékű élelmiszerekre, az

ajánlásainak megfelelően magas arányban fogyaszt zsírt és fehérjét, akkor lecsökkentheti a




megoldások


potenciális negatív hatásokat. Ennek ellenére még akkor is megtörténhet, hogy a magas glykémiájú

élelmiszereket korlátoznia kell, amíg az anyagcseréje stabilizálódik. Ez az egyéni érzékenység csak

indirekt módon áll kapcsolatban az anyagcserével és attól elkülönítve kell figyelembe venni.

Ha ezzel ellentétben például egy szimpatikus típusról van szó, aki az egyéni anyagcsere-gyengesége

miatt erősen reagál, bár tud figyelni arra, hogy a típusának megfelelően elég zsírt és fehérjét vegyen

magához, és ezzel a késleltetett hatás csekélyebb, akkor is egy ideig le kell mondania erről az

élelmiszerről.

Problémás: az 50 g-os szénhidráttartalmat illetően

Hogy összehasonlítható eredményeket érjenek el, a glykémiai értékek kutatásánál a mindenkori

élelmiszerekből annyit fogyasztottak, hogy ez a mennyiség 50 g emészthető szénhidrátot

tartalmazzon. Néhány élelmiszer sok szénhidrátot tartalmaz (például 100 g kenyér kb. 50 g

szénhidrátot) és ebből elfogyasztani 50 g szénhidrátot nem probléma. De másokból (például 100 g

répa 5 g szénhidrát, 100 g tök 1,5 g) sokat, sőt, nagyon sokat kellene enni, hogy a méréshez szükséges

50 g-ot tartalmazza. Tehát a probléma az, hogy ezekből a mérésekből – az irreálisan magas

fogyasztási mennyiségek miatt – olyan értékek adódnak, amik részben messze állnak a realitástól és

ennek ellenére alkalmazzák őket. Így van a répának 51 GI-je, a töknek 75-ös és ezért mindkettő

potenciálisan problémásnak tűnik. De ha átgondoljuk és figyelembe vesszük, hogy ezt az erős

vércukorszint emelő GI-hatást csak a megfelelő mennyiség (1 kg répa vagy 3,33 kg tök)

elfogyasztásával érjük el, akkor látható, hogy egyedül a GI-érték nem mindig az ésszerű tényeket

bocsátja rendelkezésünkre.

Glykémiás Index (GI) vs. Glykémiás Terhelés (GT)

A legreálisabb értéket úgy kaphatjuk meg, hogy a GT-t még egyszer megszorozzuk a ténylegesen elfogyasztott

mennyiséggel.

A GI azt fejezi ki, hogy mennyire hajlamos egy élelmiszer arra, hogy a vércukrot megemelje, ha az élelmiszerből az 50 g-os szénhidrát tartalomnak megfelelő összmennyiséget elfogyasztják.

A glykémiás terhelés GT úgy jön ki, hogy a GI-t megszorozzuk azzal a szénhidrátmennyiséggel, amit az élelmiszer 100 g-ja tartalmaz.

A GI úgyszólván azt fejezi ki, hogy mennyire hajlamos egy élelmiszer arra, hogy a vércukrot

megemelje, ha az élelmiszerből az 50 g-os szénhidrát tartalomnak megfelelő összmennyiséget

elfogyasztják. Ha ezt átültetjük a ténylegesen elfogyasztott mennyiségre – vagy egy reális sztenderd

mennyiségre – akkor ez az új érték valósághűbb. Ezért vezették be az úgynevezett glykémiás

terhelést.

A glykémiás terhelés GT úgy jön ki, hogy a GI-t megszorozzuk azzal a szénhidrátmennyiséggel, amit az

élelmiszer 100 g-ja tartalmaz.

Ezt az értéket a szakirodalomban is alkalmazzák. Különösen olyan élelmiszereknél – mint répa vagy

tök -, amik szénhidrát mellett sok vizet (vagy vércukor-semleges anyagokat) tartalmaznak, és ezért




megoldások


sokat kell belőle fogyasztani, hogy az 50 g szénhidrátmennyiséget elérjük, itt a GT jobb értékekhez

vezet.

De mindenesetre abba is bele kell gondolni, hogy még a GT sem „minden dolog mértéke” mert

természetesen ez a 100 g-ra vonatkoztatott érték sem felel meg a pontosan elfogyasztott össz

élelmiszer-mennyiségnek.

Tehát e helyett annak lenne értelme, hogy a GT-t még egyszer megszorozzuk a ténylegesen

elfogyasztott mennyiséggel, hogy megkapjuk az összhatás értékét.

Két példa:

A szárított datolyának a GT-je 67 (GI 103), a sör GT-je 13 (GI 110). Mindkét esetben tehát hasonló a

GI, de mivel a sör sokkal több vizet tartalmaz, ezért a GT-je jóval alacsonyabb. Az ember azt

gondolná, hogy a sör vércukor-emelő hatása kevésbé lenne problémás, mint a datolyáé, mivel a GT-je

alacsonyabb. De ez csak akkor igaz, ha egyforma mennyiségeket fogyasztanak. 100 g datolya sokkal

jobban emeli a vércukorszintet, mint 100 g sör.

De ha két reális fogyasztási mennyiséget veszünk figyelembe, mint 100 g datolya és 500 g sör (1/2

liter), úgy a kép megváltozik. 100 g datolyának a glykémiai hatása 67 (1xGT 67, mivel az 100 g

élelmiszerre vonatkozik) és 500 g sörnek 65 a glykémiai hatása (5 x GT 13).

500 g répának ezzel ellentétben a glykémiai hatása 10 (5xGT2), tehát viszonylag alacsony. Tehát ha az

ember összehasonlítja a reális fogyasztási mennyiségeket, akkor gyakran a glykémiai hatás más

megítéléshez jut, mintha csupán az értékeket veszi figyelembe.

Antitápanyagok

ANTITÁPANYAGOK




megoldások


Szója

A szójabab, Kelet-Ázsiában őshonos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. × Elnyomja a pajzsmirigy funkciókat (TBG)× Elősegíti az ösztrogéndominancia kialakulását

(fitoösztrogén)× Terheli a hasnyálmirigy működését (tripszingátló)× Elősegíti a vörösvértestek összecsomósodását (hemoglutin)× Gátolja az ásványi anyagok felszívódását (fitinsav)× Károsítja a bélfalakat (lektin)× Allergén× Általában génkezeléssel állítják elő

Táplálkozási típustól függetlenül, mi senkinek nem ajánlunk a szója és a szója termékek fogyasztását!

A szójabab, Kelet-Ázsiában őshonos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú,

egynyári haszonnövény. Az olajos magvak közé tartozik.

Körülbelül 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. Az emberi szervezetbe bekerülhet olaj, az állatok

húsának elfogyasztása, vagy közvetlen fogyasztás során is.

A gond vele az, hogy mérgező és emberi fogyasztásra alkalmatlan. Elnyomja a pajzsmirigy funkciót,

ezáltal pajzsmirigy alulműködést tud okozni. Ez főleg annak köszönhető, hogy fitoösztrogéneket

tartalmaz, melyek hatására a májban több TBG (pajzsmirigy hormont megkötő fehérje) termelődik.

Mivel csak a szabadon lévő hormonok tudnak kifejteni hormonális hatást, így hiába termelődik a

pajzsmirigy által elég T4 és T3 hormon, azok inaktívak lesznek, mert a TBG megköti őket és így nem

tudják hormonális hatásukat kifejteni.

A szója fitoösztrogén tartalma elősegíti az szervezetben az ösztrogén dominancia kialakulását, ami a

pajzsmirigy problémákon túl, a nőknél premenstruációs szindrómát, endometriózist, petefészek

cisztát, miómát, meddőséget és egyéb nőgyógyászati problémákat, valamint makacs elhízást tud

okozni. A férfiaknál prosztatanagyobbodást, prosztata rákot, impotenciát, fejtetői kopaszodást és

hasi elhízást okozhat.

Emellett sok tripszingátlót tartalmaz. A tripszint a hasnyálmirigy által termelt pankreásznedv

tartalmazza, ami a fehérjék lebontásáért felel a vékonybélben. Tehát a szója ellenáll a fehérje bontó

enzimek emésztésének.

A szója tartalmaz hemoglutint, ami a vörösvértestek összecsomósodását okozza. Ha a vörösvértestek

összecsomósodnak, akkor nem tudják elszállítani az életető oxigént és egyéb tápanyagokat a

szervezet hajszálereibe, ezáltal csökken a sejtek tápanyag ellátottsága, ami a sejtek pusztulásához tud

vezetni.

A szójának magas a fitinsav tartalma, ami meggátolja a különböző ásványi anyagok felszívódását,

mint pl. a kalcium, vas, a jód, a réz, a cink. Ennek következtében csontritkulást, vérszegénységet, és

hiánytüneteket tud okozni.

A szójában sok lektin is található. A lektin olyan fehérje, ami ellenáll az emésztőenzimeknek. Emiatt

nem szívódik fel, az emésztőrendszerben marad, ott károsíthatja a bélfalat, bélnyálkahártya

gyulladást és áteresztő bélszindrómát is tud okozni. Ennek következtében autoimmun betegségeket

is kiválthat.




megoldások


A szója beletartozik a 8 legallergénebb élelmiszer közé is, annak fogyasztása egyes embereknél heves

allergiás tüneteket is produkálhat. Ilyen lehet például az erős gázképződés, kiütés, bőrviszketés.

Ráadásul a legtöbb szóját génkezelés útján állítják elő, bár a Magyarországon termelt szójára

elviekben ez nem jellemző.

A fent leírtak miatt, táplálkozási típustól függetlenül, mi senkinek nem ajánlunk a szója és a szója

termékek fogyasztását sem. A dolgot az nehezíti, hogy rejtett formában nagyon sok élelmiszerben

megtalálható, dúsító, sűrítő vagy adalék anyagként, mint pl. felvágottak, virsli, növényi olajok, stb.

Glutén

A glutén egy fehérje, ami egyes gabonafélékben található meg. Gluteninből és prolamin típusú fehérjékből álló komplex anyag.

× Bélgyulladás (szöveti transzglutamináz) ->”Lyukas” bél (túlzottan áteresztő)× Autoimmun betegségek

× I-es típusú cukorbetegség× Lupus× Reumás ízületi gyulladás× Szklerózis multiplex× Sjörgen –szindróma× Hashimoto-szindróma

× Rák (nyirokrendszeri)× Korai halál (szívbetegség)× Elhízás (CRP)Opoid peptidek - függőség

A glutén egy fehérje, ami egyes gabonafélékben található meg. Gluteninből és prolamin típusú

fehérjékből álló komplex anyag. Attól függően, hogy milyen gabonafajtárólról van szó, más prolamin

fehérje található meg benne. A búzában gliadin, az árpában hordein, a rozsban szekalin, a zabban

avenin fehérje van. Ezek a prolaminok (fehérjék) nehezen emészthetőek, mert ellenállnak a

különböző emésztőenzimeknek.

Az, hogy ki mennyire képes ezeket a fehérjéket lebontani az változó. Vannak olyanok, akiknek a

szervezete már egy kis glutén tartalmú ételtől is heves reakciókat produkál, de vannak akiknek

semmilyen tünetet nem okoznak. Ezért szokták őket „alattomos gyilkosnak” is hívni. Ugyanis ezek a

fehérjék, mivel ellenállnak a gyomor emésztőenzimjeinek bejutnak a bélbe. A bélben egy enzim

(szöveti transzglutamináz) módosítja őket és ez aktíválja az immunrendszert. A szervezet

ellenanyagokat kezd el termelni, hogy közömbösítse ezeket a fehérjéket és kitakarítsa a glutént a

belekből, így megakadályozva a toxinok (mérgek) felhalmozódását. Ez viszont a bélben helyi

gyulladásos reakciót okoz, ami hosszú távon a bélnyálkahártya károsodásához, a bélbolyhok

eltűnéséhez vezet, ezáltal csökken a tápanyagok felszívásához szükséges nyálkahártya felület is.

Ez odáig tud fajulni, hogy a bél áteresztővé válik (ez azt jelenti, hogy a bélfalon olyan anyagok is

áthatolnak és bekerülnek a véráramba, amelyeknek nem szabadna) és a glutén prolaminjai is

bejutnak a véráramba. Ilyenkor a szervezet még erősebb immunválaszt produkál, ami már a

vérképben is kóros elváltozásokat mutathat.

Egyes tanulmányok szerint a gluténre adott immunválasz négyszíntű lehet:




megoldások


A népesség nagyjából 83%-ánál már észlelhető bélgyulladás alakul ki a glutén fogyasztásának

hatására.

A népesség mintegy 30%-ánál a belekben helyileg antitestek jelennek meg a glutén fogyasztásának

hatására

A népesség 11%-ánál szervezeti szinten is megjelennek (az egész testben keringő) antitestek a glutén

fogyasztásának hatására

A népesség 0,4%-ánál olyan antitestek jelennek meg az egész szervezetben, amelyek

megtámadhatják az emberi sejteket a belekben, a pajzsmirigyben, a hasnyálmirigyben és másutt is.

(Forrás: Tökéletes egészség diéta könyv)

Fehérjék molekulárisan utánozzák az emberi fehérjéket -> autoimmun betegségek:

Cukorbetegség: Béta sejtek puszutlása

Lupus: Általános: láz, gyengeséd, fogyás, fáradékonyság.Több szervet érint, elsődleges bőr, vesék,

szív. + izületek, izmok érinti. Évtizedek át tünetek erősödnek, csökkennek.

Reumás izületi gyulladás: kéz-láb kisizületek, csukló, boka, térd + más izületek előre haladó

gyulladással járó betegség -> porc és csontkárosodás -> fájdalom, deformálódás, funkció károsodás

Szklerózis multiplex: központi idegrendszer fehérje állományának gyulladása -> 50% rokkantsághoz

vezet

mozgáskoordinációs problémák, szem problémái (látóideg gyull., kettős látás), érzékelés (bizsergés,

beszéd elváltozás), vizelettartási zavarok

Sjörgen szindróma: könny és nyálmirigyek ellen autoantitestek-> folyamatos gyulladás, szem és száj

szárazság. Egyéb szerveket is megtámadhat a betegség -> izület

Hashimoto szindróma: Pajzsmirigy folyamatos gyulladása (+alul működés) és a folyamatnak

köszönhető elsorvadása.

WGA (búzacsíra agglutinin – lektin (fehérje)): felsérti a belek felszínét -> átjárhatóság – vérben:

lerakódik immunsejtekre, érfalakra, idegekre

Rák: tumorsejtek kialakulását, szaporodását segíti (limfóma – nyirokrendszeri): 40x-100x nagyobb

esély gluténnal. Glutén kivonása után rák fejlődése megáll

Korai halál: Epidemiológiai vizsgálatok alapján, aki búzát eszik, korábban hal meg. Chin Study – több

100 millió ember. búza 67% szívbetegség miatti halálozás; más gabonák 39%

Elhízás: glutén -> bélgyulladás -> gyulladáskeltő citokinek (CRP) termelődését fokozza -> 11béta-HSD1

enzim-> SOCS3 gén -> Leptinrezisztencia

Opioid peptidek (búza) – agyba eljutva morfinhoz hasonló érzés -> függőség; Skizofréniát okoz,

tüneteket erősíti




megoldások


Glutén és az anyagcseretípusok

A gluténre való érzékenység mindig egyedi jelleget mutat, de összességében elmondható, hogy senkire nincs pozitív hatással.

Különösen magas rizikófaktorral bírnak:

• Glykotípusba tartozó emberek

• „0” vércsoportú emberek

• Pajzsmirigy hormontípusba tartozók

Állati eredetű tej és tejtermékek

Főként a tehéntej és az abból készült: Sajt, kefír, vaj, joghurt, tejföl, tejszín, tejsavó fehérje készítmények

× 10 emberből 8-nak csökkentik a sejt szintű vitalitását, tehát toxikusan hatnak

× Felboríthatják a hormonrendszert -> elhízás(Petefészek, agyalapi mirigy)

× Növeli a rákos sejtek burjánzását (IGF-1)× Cukorbetegséget okozhatnak× Növeli az ösztrogéndominancia

kialakulását

A műszeres méréseink azt mutatják, hogy 10 emberből 8-nak a tej és a tejtermékek csökkentik a sejt

szintű vitalitását, azaz megterhelik a szervezetet és toxikusan hatnak rá.

Fogyasztásuk növeli az IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor) szintet a szervezetben. Az IGF-1

bizonyos szintig szükséges, főleg gyermekkorban, hiszen szerepet játszik a növekedésben, az izmok

fejlődésében és regenerálódásában. Ezen túlmenően kulcsfontosságú a sejtek növekedésében és a

sejtek elhalásának megakadályozásában. Lassítja az öregedést és fokozza a csontépítő sejtek

aktivitását. DE!

Ha az IGF-1 szint túlzottan megemelkedik, akkor az bizonyítottan fokozza a tumorsejtek növekedését

is! A kutatások összefüggéseket találtak a magas IGF-1 szint és a méhnyak, a petefészek és a

méhrákkal, a vastagbél-, a gyomor-, a nyelőcső-, a máj-, a hasnyálmirigy-, a vese-, a pajzsmirigy-, és az

agyrák kialakulása között. Továbbá a magas IGF-1 szint esetében hétszeresen nagyobb esély van a

mellrák kialakulására, de a prosztata rák kialakulását is elősegíti.




megoldások


Kutatások igazolják, hogy az alacsony glikémiás indexű tejtermékek, amelyek elvileg nem emelik meg

annyira a vércukor szintet, akkora inzulin választ eredményeznek, mintha fehér kenyeret enne az

illető. Ezt pedig nem tej cukor tartalma (laktóz), hanem a tejsavóban lévő inzulinválaszt kiváltó

fehérje okozza, ami nagyban hozzájárul az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kialakulásához is.

Tejtermékek és az anyagcseretípusok

Az állati eredetű tej és tejtermékekre való érzékenység mindig egyedi jelleget mutat.

Tapasztalataink alapján kevésbé tolerálják:• Szimpatikus táplálkozási típusba tartozók

• Lassúégetésű táplálkozási típusba tartozók

• Agyalapi hormontípusba tartozók

• Petefészek hormontípusba tartozók

• „0” vércsoportú emberek

• „A” vércsoportú emberek

az agyalapi és a petefészek hormontípusba tartozó embereknek hormonális hízást is okoznak.

Magas fitinsav tartalmú élelmiszerek

A fitinsav egy természetes anyag, amely a növények magjaiban található és gátolja az ásványi anyagok felszívódását a belekben.-> vérszegénység -> pajzsmirigy problémák

Omega 3ALA – EPA, DHA alakulása nem hatékony

Omega 6 túlsúly-> ideális arány: 1:4-> májbetegségek, allergia, asztma, érelmeszesedés, rák,bélbetegségek, mentális betegségek (erőszakosság, depresszió)

A magokat csak ritkán fogyasszuk kis mennyiségben

A különböző növényekben, különösen a gabona és egyéb magvak korpájában a fitinsav az elsődleges

raktározási formája a foszfornak.

A fitinsav egy speciális védekezőmechanizmusa a magvaknak, aminek az időszerű csírázásban van

szerepe.

Azonban nem éppen barátságos a mi szervezetünkkel szemben , hiszen kötéseket képez az általunk

bevitt ásványi anyagokkal, és nem hagyja őket felszívódni.




megoldások


Ami még nem is lenne akkora probléma, mert ha ezeket a magvakat beáztatjuk kb. 10-12 órára majd

leöblítjük, kiszárítjuk, akkor ez a fitinsav már csekély mennyiségű lesz a magokban. Ennek az az oka,

hogy az áztatás biztosítja a csírázási feltételeket a mag számára.

A fitinsav másik kedvezőtlen hatása, hogy gátolja bizonyos emésztőenzimek működését, mint

például a pepszint, az amilázt és a tripszint, melyek a fehérje és keményítő lebontásához

szükségesek.

Rendszeres vas és cinkhiányt okozhatnak -> vérszegénység, pajzsmirigy problémák

Kivédhető: áztatás, csíráztatás, fermentálás

Továbbá a magoknak jelentős omega3 tartalma van ami miatt sokan jelentős mennyiségben be is

viszik. Viszont a magokban lévő omega 3 zsírsav nagyon instabil rövid szénláncú, ezért nem tud

hasznosulni a szervezetünkben ezért inkább káros mint jótékony. (ALA – alfa linolénsav)

A hosszú szénláncú (EPA - Eikozapentaénsav és DHA - Dokozahexaénsav) omega 3-at lehet és kell is

pótolni megfelelő mennyiségben, ezek megtalálhatóak a zsíros halakban és az állati zsírokban.

Tehát ezek alapján a magokat csak ritkán fogyasszuk kis mennyiségben.

Illetve akad 1-2 kivétel amelyeknek alacsony a fitinsav tartalma ilyen pl. a makadám dió, aminek

magas a réz és mangán tartalma valamint szuper B1 vitamin forrás. Hasonló tulajdonságokkal

rendelkezik még a gesztenye is, sőt B6 vitamin tartalma is jelentős.

Ideális omega 3 (napi 0,5%) – omega 6 (napi 2%) arány: 1:4 -> MO-n 1:30-hoz

Ez az arány a mandulában: 1:2000

Omega 6 túlsúly: májbetegségek, érelmeszesedés, allergia, asztma, bélbetegségek, rák, mentális

betegségek(depresszió, erőszakosság), megemelkedett halálozási arány

Példa 1.38 éves nő – 80 kg – 165 cm – ‚A’ vércsoport

Cél: fogyás

Betegség: tudott nincs, csak erősen túlsúlyos

Panasz: folyamatos éhség, éhségroham

Alvás: rendszertelen

Energiaszint: hullámzó

Sport: heti 2*40 perc futás

Fizikai aktivitás: ülőmunka

Étkezési szokások: vegetáriánus

Táplálkozási típusa: fehérje típus

Domináns hormontermelő mirigye: agyalapi

38 éves nő, 80 kg

Célja a fogyás

Nincs diagnosztizált betegsége, de erősen túlsúlyos

Panasza: folyamatos éhség és éhségrohamok gyötrik, ezért nem tud leaállni az evéssel




megoldások


Rendszeresen nem szed semmilyen gyógyszert, vitamint és étrend-kiegészítőt

Rendszertelenül alszik

Energiaszintje hullámzó

Sport aktivitása: heti 2 * 40 perc futás

Fizikai terhelése: 0, mivel ülőmunkát végez

Az elmúlt 1 évben folyamatosan kúsztak fel rá a kilók szépen alattomosan

Étkezési szokásai: vegetáriánus

Magassága: 165 cm

Vércsoportja: ‚A’-s

Táplálkozási típusa: Fehérje típus

Domináns hormontermelő mirigye: Agyalapi

Példa 2.45 éves férfi, 100 kg, 178 cm, ‚0’-ás vércsoport

Célja: szálkás test és állandó szorulás megszűntetése

Diagnosztizált betegsége nincs

Panasza: kőkeményen edz, de nem fogy, egyre nagyobb darab

Gyógyszert nem szed

Alvási szokása: bagoly típus, általában éjjel 2-kor fekszik le

Energiaszintje: estére élénkül fel, reggel alig bír felkelni

Sport aktivitása: minden nap este 9-től 2-3 órát kondizik

Fizikai terhelése: területi képviselő, így autóban ül egész nap

Étkezési szokásai: paleo táplálkozást folytat

Táplálkozási típusa: szénhidrát típus

Domináns hormontermelő mirigye: mellékvese

45 éves férfi, 100 kg

Célja: szálkás test elérése és az állandó szorulás megszűntetése

Diagnosztizált betegsége nincs

Panasza: napi szinten kőkeményen edz, de nem fogy, hanem egyre nagyobb darab lesz. Masszív,

tömött izmai vannak, de nem definiált, hanem úgy „egyben van”

Gyógyszert nem szed, de rengeteg marha fehérjét iszik, ill. szedi a BCAA glutamint és issza az L-

karnitin italt liter számra edzések során

Alvási szokása: bagoly típus, általában éjjel 2-kor fekszik le

Energiaszintje: estére élénkül fel, reggel alig bír felkelni

Sport aktivitása: minden nap este 9-től 2-3 órát kondizik (jó nagy súlyokkal dolgozik)

Fizikai terhelése: területi képviselő, így autóban ül egész nap




megoldások


Jelentős testsúly változás nem volt az elmúlt 1 évben, hízni könnyen tud, fogyni viszont nem

Étkezési szokásai: paleo táplálkozást folytat – rengeteg vörös húst és zsiradékot fogyaszt és marha

fehérje port minden edzés után

Magassága: 178 cm

Vércsoportja: „0’-ás

Táplálkozási típusa: Szénhidrát típus

Domináns hormontermelő mirigye: Mellékvese

Minden ember egy egyedi csoda!

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

www.bodywakes.hu

Szerzői jogok: A kiadott anyagok – a jogtulajdonos írásos jóváhagyása nélkül – sem egészben, sem

részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető, semmilyen formában és értelemben, elektronikus

vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános előadást vagy tanfolyamot, a hangoskönyvet,

bármilyen internetes közlést, a fénymásolást, a rögzítést, vagy az elektronikus információrögzítés

bármely formáját.

Jogtulajdonos: BodyWakes Hungary Kft.

tartalomjegyzék - bodywakes · 2019. 10. 25. · humÁn anyagcseretÍpusok És azok...

Documents