oldalY Lelkészi értekezletettartottak Székelyhídon

Ér hang jaSzékelyhíd és környékehavilapja

G Y IV. évfolyam, 10. szám,2013. október www.erhangja.ro

22 oldalY Készülõben Bihar megyefejlesztési terve

77 oldalY Beszélgetés a nagy sikerû

Akciós medve humoristáival 88

CCSz

abó

Cso

ngor

„Miért lengedez öt különbözõ – azEurópai Unióéval együtt hat – zászlóa polgármesteri hivatal utcafront-ján?” – kérdezték sokan október 17-e és 20-a között. Nos, a válasz egysze-rû, és ötévente megismétlõdõ: idénSzékelyhíd város rendezte a testvér-települések soros találkozóját. A bel-giumi Écaussiennes, a németországiGrenzach-Wyhlen és az olaszországiPietrasanta városok és a magyaror-szági Létavértes község küldöttségeivendégeskedtek nálunk.

Y Az elsõ vendégek, a belga és azolasz küldöttség már csütörtököndélután megérkeztek. Vezetõjük,Steffek István – 1990 óta városunkdíszpolgára – régi ismerõsként üd-vözölte Béres Csaba polgármestertés székelyhídi RMDSZ tagjait, akik-kel bensõséges hangulatú vacsoránátbeszélték a hétvége programját.Eszerint pénteken, a nagyváradi ki-rándulást követõen – amelyen már alétavértesiek is részt vettek – stran-dolás következett Hegyközszentmik-lóson, este pedig díszvacsora, amirea német küldöttség is megérkezett.

Béres Csaba az Inkubátorházbanrendezett állófogadáson tartott kö-szöntõ beszédében kiemelte, hogyfontos esemény ez városunk életé-ben, hiszen egy élõ, mûködõ kapcso-latot ápolunk akkor, amikor talál-koznak településeink vezetõi, kül-döttségei. Kitért arra, hogy bár be-szédét négy nyelvre fordították a tol-mácsok, mondanivalója, a konstruk-tív együttmûködés mindenki számá-ra ugyanazt jelenti: a testvértelepü-lések nem csak szóban, de a gyakor-latban is támogatják egymást, mintegy családban a testvérek.

A szombati napon városnézõ sétá-ra invitáltuk vendégeinket. A polgár-mester vezetésével bejártuk a létesí-tendõ nagyobb volumenû projektekhelyszíneit (amirõl minden egyesküldöttség kapott egy anyanyelvénszerkesztett információs füzetet), il-letve a református és a római katoli-kus templomot, ahol ismertettékazok történetét is.

C Folytatás a 4. oldalon

Minden pénteken este az interneten és kedden este 20 órátóla tévében (ott, ahol a Brixim kabelszolgáltató biztosítja az adásokat)

várja nézõit új adással az Ér Tv.

November 11–18. között az Rádió Ér egyhetes próbaadásokkaljelentkezik, hallgason minket: www.erhangja.ro

CC Kõvári Krisztián

Találkoztak a testvértelepülésekG Székelyhídon vendégeskedtek a belga, magyar, német és olasz küldöttségek

Ünnepi kerekasztal-megbeszélésen a testvértelepülések kuldöttei

A vendégek a Stubenberg-kastély udvarát is meglátogatták

Át l

ap

ozó

Y 2013. október22 Ér hang jaG

Y Mire emlékeztet minket a reformáció ünnepe? Mit jelent eza kifejezés a ma embere számára, amikor a világ teljesen el-anyagiasodott, amikor már sokszor csak az „én” a fontos? A re-formáció az Anyaszentegyháznak állandó megújulása, a Szent-lélek munkája nyomán az emberi célok-érdekek helyett Istenakaratát kövessük. Isten színe elõtt nem állhatunk meg sajátérdemeinkben bízva, bûneink bocsánatát magunk erejébõlnem vagyunk képesek megszerezni, csak Jézus Krisztus által,aki az õ drága vérén váltott meg bennünket, hitet ébresztettbennünk a Szentlelke által.

A reformációt soha nem lehet befejezettnek tekinteni. Harcol-nunk kell azért, hogy Isten igazsága gyõzzön úgy, ahogy BorosGergely költõ írja le versében: „Még egy nagy reformot adj ne-künk, Istenem, / hogy hitünk dolgában végleges rend legyen [...] /Lelki megújhodást adj nekünk, Istenem”.

Történelmi szempontból már a XII. században az elõreformá-torok újítást akartak vinni az egyház életébe. A lyoni kereskedõ,Pierre Waldo és követõi, a valdensek a szegénységet, a bûnbocsá-natot helyezték a keresztyén élet központjába, de a ténylegesreformátori tanításig nem jutottak el. A XIV–XV. századi elõrefor-mátorok közül fontos megemlíteni még az angol John Wycliffeoxfordi teológiaprofesszor, a prágai egyetem rektora, Ján Hus(Husz János) és az olasz dominikánus szerzetes, GirolamoSavonarola neveit is.

Az egyház megreformálása a Német-Római Birodalom terü-leten kezdõdött. A császárság ekkori helyzete eléggé széttagolt, acsászár hatalma névleges, több száz tartomány, város alkotja azállamot. Az ország különbözõ részeinek gazdasági fejlettsége el-térõ volt: az északi és déli területek gyorsabban fejlõdtek (kézmû-vesség, kereskedelem), míg az ország középsõ területei lemarad-tak (megmaradt a céhes szervezet). Ez a politikai széttagoltságcsak nehezítette a gazdasági fellendülést. Az elvilágiasodott egy-házon belül a XVI. század elején felerõsödött a reformmozgalom,amely bírálta a pápaság politikáját, a búcsúcédulák nagy tár-

sadalmi felháborodást eredményezõ árusítását és a fõpapságfényûzõ életét.

A refomáció elindítója, Martin Luther (Luther Márton) Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én a szászországi Wittenbergvártemplomának kapujára kiszögezte híres 95 tételét. Tanításá-nak alapjául Pál apostolnak a rómaiakhoz írott levele szolgált:„Az igaz ember pedig hitbõl él.” Luther szerette volna megértet-ni az emberekkel, hogy nem lehet pénzen bûnbocsánatot és üd-vösséget venni, hanem azt Isten adja. A pápaság tanainak vissza-vonását követelte. Luther ezt követõen a pápa elsõbbségét éstévedhetetlenségét vonta kétségbe, és nyilvánosan elégette azellene kiadott pápai bullát. Ezt követõen a pápa 1521-benkiátkozta õt, az ugyanabban az évben megtartott wormsi biro-dalmi gyûlésen a központosító törekvésû V. Károly német-rómaicsászár pedig törvényen kívül helyezte Luthert. Bölcs Frigyesszászországi választófejedelem viszont Wartburg várában védel-met biztosított számára. A Szentírás Luther által készített, németnépnyelvû fordítása nagy hatást gyakorolt a német irodalminyelv fejlõdésére is.

A svájci reformáció elindítója, Ulrich Zwingli Lutherhez hasonlónézeteket vallott, de az úrvacsora értelmezésében eltért azálláspontjuk. Zwingli halála után a Franciaországból menekülõ,1534-ben Svájcban letelepedett Jean Cauvin (Kálvin János) fej-lesztette tovább tanait, fõ mûve A keresztény vallás tanítása.

A reformáció tanai hamar elérkeztek magyar földre. 1520–1525között Budán II. Lajos királyunk udvarában Luther szellemében ishirdették az evangéliumot, 1568-ban pedig a tordai országgyûlésa világon elsõként iktatta törvénybe a szabad vallásgyakorlatot.Természetesen a reformáció magyar úttörõi nevérõl sem szabadmegfeledkezni. Dévai Bíró Mátyás, Méliusz Juhász Péter, SzegediKiss István, Kálmáncsehi Sánta Márton és sokan mások hozzá-járultak ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes utat Istenhez, és meg-értsük, hogy életünk egyedüli zsinórmértéke a Biblia.

C B. A.

A wittenbergioltárkép elõtt

Túrmezei Erzsébet

Turisták belépnek, kimennek…Századok belépnek, kimennek…Szép õsi templom, wittembergi.Új meg új gyülekezet zengidicséretét az Úristenek.

Messzirõl jött magyar zarándok,áhítattal én is megállok.Kõbe, színekbe dermedt zsoltárt,gót íveket és szárnyasoltártcsendesen, sorra megcsodálok.

Szószéken áll a reformátor,s valamit számonkér a mától.Gyülekezete vele szembenszavát issza, figyeli csendben.Tartása, arca nyugodt, bátor.

Középen általszegezettenKrisztus, a megváltó kereszten.Luthernek Biblián a balja,és jobbkeze, kinyújtott karjaKrisztusra mutat ihletetten.

Fénylik, ragyog a szárnyasoltár.Ez vagy, Luther Márton! Ez voltál!Ha így festett le jóbarátod,így ismert, így hallott, így látott.Krisztust hirdetted. Róla szóltál.

Századok belépnek, kimennek.Múlt ad helyet ifjú jelennek.Forrongó újban, mindig másban,ezer meg ezer változásbante megmaradsz mindig ilyennek.

Századok belépnek, kimennek,te megmaradsz mindig ilyennek,ugyanannak és soha másnak,örök Krisztusra-mutatásnak.Hirdeted jövõnek, jelennek,

mának holnapnak… jöhet más kor…néha korszerûtlennek látszolezzel az örök mozdulattal.De minket más ma sem vigasztal.Te így vagy ma is – reformátor.

Lelkészi értekezletet tartottak Székelyhídon

A reformátustemplombanösszegyültlelkészeknekdr. Juhász Tamáskolozsváriegyetemi oktatóadott elõ

Y Lelkésztalálkozót szerveztek Székelyhídon a refor-mátus templomban október 24-én. A résztvevõk meg-emlékeztek a 450 éve megjelent Heidelbergi kátéról,és elemezték a Sas Kálmán feldolgozásában készültkatekizmust. Ezt a kiemelkedõ remekmûvet dr. JuhászTamás egyetemi professzor méltatta, a Kolozsvári Pro-testáns Teológiai Intézet oktatója beszédében BucsaiMihály református teológus szavait idézte: „egyetlenegyház sem állhat meg egy jó káté nélkül.”

Juhász Tamás kérdésünkre elmondta, a XXI. százademberének a Sas Kálmán-féle katekizmus azt jelenti,mint amit bármelyik olyan káté, amellyel fiatalokat,gyermekeket lehet hitben megerõsíteni és felnõttségrenevelni. Hozzátette, „a fent említett káténak az a nagyelõnye van, a többivel szemben, hogy magyar reformá-tus gyermekeket nevel, szellemisége és nyelvezetemegpróbálja a Biblia üzenetét a XX. század emberéneknyelvezetére fordítani’’.

Az értekezlet végén Bozsoky Sára vezetésével aHalleluja székelyhídi egyházi kórus elõadását láthattákés hallhatták a résztvevõk. A találkozót a Bihari egy-házmegye székelyhídi esperesi hivatala szervezte.

C Ér hangja

És élet pezsdül a halottak zaj-talan birodalmában és meg-

elevenül a csendes temetõkerta borongó emlékezés e szomo-rú napján. Bús emberek csüg-gedt léptekkel, sápadt arccal éskönnyezõ szemekkel járnak-kelnek a néma hantok, neszte-len sírok között. E nap kizárólag a halottaké, akik kedvesek, drá-gák, szentek elõttünk. Elzarándokolunk sivár országukba, felke-ressük õket hangtalan magányukban s koszorúkkal borítjuk rideghantjaikat, s meggyújtjuk lelki üdveikért a mécsest...

Ott térdelünk a csupasz rögön, szeretteink sírnyoszolyái mellett,bocsánatukért esdekelve, amiért tán életünkben megbántottukõket; ott térdelünk a süppedt sír fölött, igaz könnyeket ontva, áhí-tatos fohászban könyörögve az Úrhoz, hogy nyújtson enyhületet,vigaszt, adjon gyógyító írt, malasztot...

Milyen beláthatatlanul nagy választófal áll az örök pihenõknyugalmas világa és az élõk lármás birodalma között. Künn azélet forgatagában mily gyarlók, orzók, kapzsiak és hálátlanok azemberek. Be más a halottak csendes országa: A hamisítatlanegyenlõség, a valódi demokrácia végtelen birodalma. Az egyedü-li hely, hol megsemmisül, elenyész megannyi bánat és keserûség,hol az emberi gyengeségek, gyûlölködés, kufárkodás, irigység ésálszenteskedés a semmiségbe vesznek, hol a leggyámoltalanabb,legszegényebb ember egyenrangú a leggazdagabb, legtekintélye-sebb úrral.

Az örök pihenõk egyszerû birodalmában láthatjuk, észlelhetjük,hogy minõ kicsiny az ember és minõ nagy az Isten! Csupa fájó, té-põ, bús gondolat forr az agyban, merõ bánatos, facsaró, marcan-goló érzés dúl a szívben. Szüntelenül mintegy lidércnyomáskéntelõttünk lebeg sorsunk vigasztalan jövõje a vég, hol meg kell áll-nunk... Érezzük végigborzongani testünkön, lelkünkön az elmú-lás leheletét... és egyre emlékezünk, a halálra.

Bár a boldogságból, örömbõl nem is egyformán jut ki részünk: abánat, a fájdalom, a szomorúság összehoz, együvé kapcsol ben-nünket, a búban, gyászban nincs különbség közöttünk, lett le-gyünk bár földhöz ragadt szegények, vagy fényes paloták hatal-mas urai. A halál nem ismer rangot, fokozatot: egyképpen bánikvelünk, irgalmatlanul, kérlelhetetlenül. Szeretteink hantjai mel-lett tanuljunk Istent félni és embert becsülni. Az Úrba vetett szi-lárd hit és bizalom, a felebarátok iránti szeretet edzi szívünket,acélozza a lelkünket. Szûnjön meg az örökös ádáz tusa, amit egy-más ellen folytatunk.

Legyen vége a testvérharcnak, a kenyéririgységnek. A határtnem ismerõ egoizmus, az egymás ellen való áskálódás helyébelépjen az irgalom, a könyörületesség. Az önbálványozás, kajánko-dás helyébe lépjen a szánalom, a humanizmus. Tiszteljük, szeres-sük egymást, és ezt tartsuk szem elõtt mindég, nem csak akkor, havalami közös érzés, egy szomorú fájdalom hoz össze bennünket.Maradjunk mindenkor a mellett, hogy felebarátainkat tisztelni,szeretni és becsülni kell: hisz földi életünk nem nyúlik a végtelen-be, a halál minket is megállít utunkban.

Féljük Istent és szeressük embertársainkat, akkor majd meg-nyugszunk az elmúlás szomorú gondolatában s akkor majd vi-gaszt találunk az isteni igében, hogy: „Feltámadunk!” []

Halottak napjánG A Székelyhídi hírlap 1911. október 28-i cikkeA megújult vallás napja

G Október 31-én ünnepeljük a reformáció elindítását

33Ér hang jaG

2013. október Y

Y „Komposztáljuk a fákról ilyenkor lehulló jelentõsmennyiségû lombot, illetve a kerti tevékenységeksorán felhalmozódott növényi eredetû hulladékot”– hívja fel a lakosság figyelmét Béres Attila, az AveBihor szemétszállító cég területi vezetõje. A szakem-ber szerint nemcsak remek trágyázó anyagot ka-punk, hanem az egyre növekvõ „szeméthegyek” mé-retét is csökkenthetjük. Akik nem tudnak vagy nemszeretnének komposztálni, azoktól elõzetes egyezte-tés és egy megszabott felár ellenében az Ave elszállít-ja a többlethulladékot.

A területi vezetõ továbbá elmondta, kiemeltenfoglalkoznak az illegális szemétlerakó helyek meg-szüntetésével, ezek ugyanis több szempontból is je-lentõs problémát okoznak. Az Ave munkatársaimár jelentõs számú illegális szeméttelepet számol-tak fel városunk tisztaságának megõrzése érdeké-ben. Ettõl függetlenül, ha bárki bárhol ilyenszeméttelepet észlel, bejelentést tehet hétközna-ponként reggel 7 órától délután 17 óráig a 0732-690745-ös telefonszámon.

C Kalló-Nagy Kamilla

Tegyünk a „szeméthegyek” ellenG Az õszi növényi hulladékok hasznosítására buzdít az illegális lerakókat felszámoló Ave

Y Dicsõítés nyitotta meg a VII. érmel-léki Bibliaismereti vetélkedõt az ÉlõKövek együttes szolgálatával, majdrövid istentisztelet következett. BaraLászló nagykágyai lelkipásztor köszön-tõjében kiemelte, hogy házszentelõ isa vetélkedõ alkalma, hiszen az október19-én megtartott rendezvényen kívül

még semmilyen rendezvényt nem tar-tottak addig az új közösségi házban.

A barátságos hangulatú megmérette-tésen tíz településrõl összesen negyvendiák vett részt, így képviseltette magátCsokaly, Érszõllõs, Gálospetri, Janka-falva, Magyarkéc, Margitta, Nagykágya,Szalacs, Székelyhíd és Tóti. A felkészü-

lés tárgyát ez évben a Jelenések köny-ve képezte, ezt kellett minél részlete-sebben áttanulmányozniuk az ifiknek,hogy szombaton öt tízkérdéses kérdés-blokkot teljesíthessenek minél ügye-sebben. A kérdésblokkok között a szü-netet közös éneklések töltötték ki, éspersze a zsûri gyors értékelései. A tava-

lyi nyertes margittai csapat számáraugyan nem volt nagy kihívás a vetélke-dõ, hiszen õk a szabályok szerint márkorábban bejutottak a Margittán tar-tandó kerületi versenybe, viszont azezüstért és bronzért is meg kellett dol-gozni alaposan. A kérdésekre adott vá-laszok alapján végeredményben a má-sodik helyet Magyarkéc, míg a harma-dikat Érszõllõs lánycsapatai vették bir-tokukba, könyvjutalmukkal együtt. Eztkövetõen a délutánba nyúlva egy kötet-lenebb vetélkedõre hívták a szervezõka fiatalságot, melynek fõdíja egy társas-játék volt.

Mint ismeretes, az érmelléki Bibliais-mereti vetélkedõt az elõzõ években vi-dékünk több településének lelkipász-tora szervezte meg az egyházmegyé-ben. A legelsõ szervezõk között tudhat-juk Mike Pál magyarkéci tiszteletest,Illyés Tamás érszõllõsi és Kulcsár Ár-pád értarcsai lelkipásztorokat, akikhezaz évek során csatlakozott Jakó Sándoris, mint ifjúsági tiszteletes. Négyükmunkáját minden évben segítik más-más lelki vezetõk is, mint ahogyan aztBara László is tette idén, házigaz-daként.

C Bíró Orsolya

Nem ez a módjaa természetes eredetûhulladékok eltünteté-sének

Jelenések, Élõ Kövek és versenyekG Nagykágyán rendezték meg az érmelléki Bibliaismereti vetélkedõt

CCFo

tók:

Olá

h R

óber

t

A nagyváradiSzigligeti Színház

novemberijátékrendje

Papírsárkány(Egy hónap falun)• november 3., vasárnap,17 órától, Szigligeti Színházterme (Bessenyei György-bérlet)• november 14–16. között,naponta 19 órától, Csoko-nai Színház, Debrecen• november 26., kedd, 19órától, Szigligeti Színházterme

A fiú• november 6. és 12., 19órától, Bábszínház kister-me (a Fiú szerepében Hu-nyadi István)• november 10. és 28., 19órától, Bábszínház kister-me (a Fiú szerepében VargaBalázs)

Lajkó Félix és zenekara• november 9., szombat,20 órától

My Fair Lady (Eliza Doo-little szerepében Pitz Me-linda)• november 19., kedd, 19órától, Szigligeti Színházterme• november 23., szombat,19 órától, Tiszaújváros

Hazatérés• november 22., péntek,19 órától, Bábszínház kis-terme, bemutató• november 25. és 27., 19órától, Bábszínház kister-me

A tavalyi gyõztes margittai fiatalok idén ismét a legjobbaknak bizonyultak

Jó teljesítményükkel a magyarkéci csapat a második, az érszõllõsiek pedig a harmadik helyet érdemelték ki

Folytatás a 4. oldalon CRészt vettünk a szüreti felvonulás megnyitóján,ahonnan feldíszített szekereken érkeztünk aStubenberg-kastélyba, ahol a Dévai Szent Fe-renc Alapítvány által mûködtetett Gyermek Jé-zus otthonában zajló munkával ismerkedhettekmeg vendégeink. Körbejártuk a kastélyt, majd anap meglepetéseként „leszálltunk a mélybe”, akastély alatti alagútrendszerben tettünk felejt-hetetlen sétát.

Vasárnap az ünnepi gyûlésen a küldöttségekismertették jövõ évi programjaikat, táborokat,

kirándulásokat, találkozókat, amelyekre meg-hívták a testvértelepüléseket. Pontosították,hogy kora tavasztól késõ õszig számos izgalmasprogram vár majd nyelvet tanulni akaró fiata-lokra, képzõmûvészetet, zenét szeretõkre, ki-rándulni, új helyeket megismerni vágyókra.

Vendégeink megköszönték az érmelléki ven-déglátást és az emlékezetes programokat, bú-csúzóul biztosították egymást, hogy jövõre ta-lálkoznak majd Pietrasantában, Olaszor-szágban.

C szcs

Át l

apo

zó

Y 2013. október44 Ér hang jaG

A külföldi küldötteket a szüreti szekerekkel vitték fel a kastélyba

Szüreti bál a városbanSzüreti felvonulást szerveztek Székelyhídon október 19-én. A fiatalok új, most készült hagyo-mányos népviseletben énekeltek és táncoltak.

CCSz

abó

Cso

ngor

CCA

sze

rzõ

feév

étel

e

Anyers termények feldolgozása azipar feladata, az ipari készítmények

tovahelyezése a kereskedelem dolga. Akereskedõ leleménye, a kereskedõ élel-messége a viszonyok, a kereslet és kíná-lat alapos és beható ismerete teszik ki akereskedõ hivatásának fõkellékeit.Amint a kezdetleges közlekedési eszkö-zök idõvel rohamosan és mégis biztosankifejlõdtek és az óriási gõzösök átjártakvilágrészeket, éppen olyan nagy és sebesarányokban lendült néki a kereskedelem, azemberi foglalkozások közül ama hivatás, melytávoli országokból gyorsan közvetíti a szükség-letek ama részét, amelyet az egyik ország nélkü-löz. De ez a közvetítés az áruk tonnás mennyisé-gével törõdik és nincsen tekintettel az egyesáruszükséget érzõ csoportok kívánalmaira,csak a kereskedelem magasabb igényeit elégítiki. A különféle országok lakosainak ama része,amely gondoskodik arról, hogy miként helyez-hesse a neki másod- vagy harmadkézbõl jutta-tott készítményeket vagy termést, az a rész ké-pezi a kereskedõ osztályt. Ez az osztály egymás-sali versenye létrehozhatja a nagyközönség ja-vára azt az üdvös állapotot, hogy a viszonyok-hoz képest a lehetõ legolcsóbban juttatja a szük-séges portékához.

Az áruelhelyezés sokféle módja között elsõ-rangú helyet foglal el a reklám. A hirdetés ké-pes a kereskedõ számára egész új piacot léte-sítni, képes számára a kereskedõ világban csakúgy, mint a vevõközönség elõtt, nevét ismert-té, olykor valóságos fogalommá tenni. A rek-lám, különösen az, amely a hírlapokban adatikközzé, a kereskedelemnek egy oly lendítõ esz-köze, melynek nagyon sok cég köszönheti fel-virágzását. Ma már nem tartozik a ritkaságokközé az olyan vállalkozás, mely aránylag rövididõ alatt oda jutott, hogy alig valamibõl óriásiarányokra szökött. És ezt a reklám, a hirdetéshatalma tette.

Honnan e hatalom? Bárki is tudhatja, hogy asajtó a közvélemény eme élõ lelkiismerete, aho-gyan ezt újabban közhellyé csinálták, valóságosnagyhatalom.

Az újság betûje feléleszt, megsemmisít. Ha aközgondolkodásban megértett egy eszme,melynek a sajtó adott indítékot, ismét a sajtó csi-nálhat reálisat belõle. Ennek a hatalomnak tud-ható be a reklámnak a hatása, amely ugyan nemtartozik szorosan a lapok szellemi részére, ám-de minden olvasó felteszi, hogy lapja, melyhezbizalma van és amely az õ (az olvasó) intencióithozza kifejezésre, hogy az a lap még a szorosanrá nem tartozó dolgokban is olyannal traktáljaolvasóit, amelytõl kárt vallani nem fognak. Ha alap hirdeti a cég áruit, akkor a cég érdeke, hogya további bizalom megmaradjon a vevõ részé-rõl. A lap érdeke minden oldalról, hogy a magaszámára nyerje meg az olvasó közönségét.

Ez a kettõs, jól felfogott érdek tette kifejletté areklám ügyet. Ennek köszönheti az áruk jutá-nyos áron való beszerzését a nagyközönség, ésez a körülmény adott sok-sok kereskedõcégnekbiztos létalapot.

Nem csekély üzleti rutinnal párosult írói vénakell ahhoz, hogy ügyesen és behízelgõn tudjonvalaki egy hirdetést megszerkeszteni. Fõ köve-telmény elsõsorban, hogy a hirdetés feltûnõ,szembeötlõ legyen. Hogy szövege olyan rövidlegyen és mégis mindent mondót tartalmazzon,hogy intenzíve[n] belevésõdjék az ember emlé-kezetébe.

Azonban diszkrétül kerülni kell mindenféle ri-kító és a feltûnést erõszakosan hajhászó kifeje-zéseket. Ez a választékos írói és üzleti modor te-remtette meg a reklámstílust, melynek nagy-mesterei az amerikaiak, akik e téren a legna-gyobb rekordot érték el. A dollárok hazájában amilliós nagyvállalatokat a hirdetés tette azzá.

Ám mint minden emberi intézménynek, tulaj-don úgy a reklámnak is megvan a maga egyné-

mely fattyúhajtása. Ez pedig rejtik a hirdetésiügynek a kereskedelemmel való szoros rokon-ságban. Amint a kereskedelemnek megvannaka parazitái, olyan elemei, amelyek minden üzle-ti tisztesség fittyet hányásával óhajtanak ér-vényre jutni éppúgy áll a dolog hirdetésekkel is.

Vannak hirdetõk, különösen Ausztriából(Bécsbõl, Lembergbõl*, Krakkóból*), akik hir-detéseikben potom áron olyan sokat ígérnek ésa kevesebbnél is kevesebbet adnak, ti., ha az ér-téket vesszük figyelembe. A hiszékeny közön-ség persze nagyon könnyen lépre megy és szin-te kap az alkalmon, hogy ilyen olcsón juthatennyi áruhoz. De milyen nagy a meglepetése,mikor az elõre beküldött összegért kap olyandolgokat, olyan silány portékákat, amelyetit[t]hon a vaktában kiadott pénznek feléért isbeszerezhetett volna. Így pl. 4 pár cipõt (méghozzá télit) hirdetnek potom 4–5 koronáért skap helyette a rendelõ holmi rongyokbólös[s]zetákolt papucsokat vagy 500 darab tár-gyat csak 3 koronáért s ez gyufaszálakból, gom-bostûkbõl s egyéb haszontalanságokból áll.

Ez a piszkos üzérkedés pedig, mint mindenszociális baj megteremti a maga nyavalyáját.Értjük ezalatt a kisiparunkra való káros hatást.Természetes, hogy a közönség az olcsóbbértminden hazafias jelszó ellenére is, kimegy kül-földre. S amikor megcsalódik, szidja éktelenülaz osztrákot. Azonban a magyar kisiparos meg-issza a levét alaposan. Õ, akit amúgy is földignyom itthon a gyáripar, a nagyvállalkozás, nekiennek tetejébe még a tisztességtelen ausztriaikonkurenciát is kell tûrnie, végig kell néznietehetetlenül, hogyan garázdálkodnak ezekbûnös eszközök segítségével. Ez ellen kell ten-nie, valamint, mert hovatovább mindjobban el-harapódzik nálunk a tisztességtelen reklámnakez a legveszedelmesebb faja, mely különösen akönnyen hívõ vidékiek zsebére utazik. A rek-lámnak haszna csak akkor lehet, ha a hirdetõgyakran, nagyon kis megszakításokkal hirdet. Ahirdetõ cég neve kell, hogy ilyenmód az érde-kelt közönségnek folyton emlékezetében ma-radjon, szükséges, hogy egy állandó képzet gya-nánt foglaljon helyet többi fogalmai között.Megszakítani a hirdetést azt jelentené, mint azolvasóközönség emlékébõl kitépni egy fogal-mat, ami viszont a hirdetõ konkurens cég felül-kerekedését vonná maga után.

A vidéki sajtó hirdetései, minthogy a hirdetõ-ket úgy is javarészt ismeri a közönség, annál isinkább használnak, mert míg egyrészt a keres-kedõnek oka van féltékenynek lenni a jóhírnevére, addig a közönség inkább vonzódikhozzá, mert az újságban való üzleti szereplésecsak ajánlat az õ árucikkeinek a használ-hatóságára.

Mindenkép[p] jelentõségteljes és [...] ágazataa reklám az egész keres[kedõi] életnek.Szükséges, hogy legyen a közönségnek bizalmaa hirdet[õhöz] és szükséges, hogy azt a bizalmata hirdetõk ki is érdemeljék.

Ez a kölcsönös viszony közve[tlenül az] ipar-nak adhat nagy lendületet, a[mire] az ország-nak nagy szüksége van. []

* Az ukrajnai Lemberg (Lvov/Lviv) és alengyelországi Krakkó (Kraków) az eredeticikk megjelenésekor az Osztrák–MagyarMonarchiához tartozott (a szerkesztõségmegjegyzése).

A reklám és fattyuhajtásaiG A Székelyhídi hírlap 1911. november 2-i vezércikkeTalálkoztak a

testvértelepülésekG Székelyhídon vendégeskedtek a belga,

magyar, német és olasz küldöttségek

Vendégeink voltakÉcaussiennes (Belgium): Maryline Rossez (atestvérvárosi kapcsolatokért felelõs bizottságelnöke), férje, François Balufo-Mora, SteffekIstván (Székelyhíd díszpolgára) és unokája, Lo-renz Steffek. Grenzach-Wyhlen (Németország):Jörg Lutz polgármester és neje, Judith Lutz,

Walter Schwarz (a testvérvárosi kapcsolatokértfelelõs bizottság elnöke). Létavértes (Magyar-ország): Menyhárt Károly polgármester és dr.Tóth László alpolgármester. Pietrasanta (Olasz-ország): Angela Mazzetta (a testvérvárosi kapc-solatokért felelõs bizottság elnöke) és AngelaSinatti önkormányzati képviselõ.

55Ér hang jaG

2013. október Y

Y Látogatást tettek a tatabányaitestvériskolánál, az Árpád Gimnázi-umban a székelyhídi Petõfi SándorElméleti Líceum pedagógusai és di-ákjai október elsõ hétvégéjén. A har-mincnégy fõs székelyhídi küldöttséglátogatásának legfõbb célja az volt,hogy a magyarországi város elöljáró-ságával és lakosaival október 6-ánegyütt megemlékezzenek az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom ara-di vértanújára. A diákok közös iro-dalmi mûsorral készültek, így Perec-sényi Balázs volt székelyhídi diákszavalatát is meghallgathatták azemlékezõk. Az ünnepségen iskolánkvezetõsége az Árpád Gimnázium

igazgatójával, Kovács Miklóssal kö-zösen helyezett el koszorút a helyiemlékparkban, ezzel adózva mártír-jaink emlékének.

A Tatabányán töltött hétvégén aszékelyhídi diákok és tanáraik a Ha-tártalanul pályázat keretében elláto-gattak a bányászati múzeumba, a ko-máromi termálstrandra és megnéz-ték a méltán híres, Közép-Európalegnagyobb madarat ábrázoló szob-rát, a Turul-szobrot is. Ugyanakkoreljutottak az esztergomi bazilikába,megnézték a Duna magyar és felvi-déki oldalán található Komárom/Komárno nevezetességeit, többekközött a monostori erõdrendszert is.

A tatabányai Árpád Gimnáziumküldöttsége várhatóan jövõ év máju-sában érkezik városunkba. A tervekszerint a vendégek fotókiállításon is-

merhetik meg majd egymás munká-it, ami a testvérkapcsolatot erõsíthe-ti, azután részt vesznek végzõseinkballagási ünnepségén, majd útjukat

Kalotaszeg, Kolozsvár és Torda feléveszik, hogy megismerjék Erdélyszépségeit.

C F. K.

Y Október 6-án történelmi megemlékezé-sen vettek részt a református egyházközös-ség tagjai és a város elöljárói a szokásos va-sárnap délutáni istentisztelet után. A félóráseseményt a Búzavirág Népdalkör énekei,Hevesi Zoltán és Szabó József szavalatai, il-letve Béres Csaba, Székelyhíd polgármester-ének beszéde tette egésszé.

A városvezetõ röviden felidézte október6-a történéseit és azok elõzményeit, ki-emelve olyan mozzanatokat, amelyekrõlnem írnak a történelem könyvek, s ame-lyek különösen megalázóak voltak úgy a ki-végzett tábornokok emlékére nézve, mint amagyarság számára. Mondandóját a város-

vezetõ Kossuth Lajos kormányzó szavaivalzárta: „A világ bírája, a történelem fog ekérdésre felelni. Legyenek a szentemlékûvértanúk megáldottak poraikban, szelle-meikben a hon szabadság Istenének leg-jobb áldásaival az örökkévalóságon ke-resztül.”

A megemlékezés végén a polgármester, aszékelyhídi RMDSZ és a Pro SzékelyhídEgyesület, a Székelyhídi Diáktanács, vala-mint a református egyházközösség képvise-lõi elhelyezték koszorúikat a templomudva-ron magasodó kopjafára, amit évekkel ez-elõtt ugyanezen alkalomból avattak fel.

C Bíró Orsolya

Közösen emlékeztek október 6-ánG A Petõfi Sándor Elméleti Líceum oktatói és diákjai meglátogatták a tatabányai testvériskolát

Az aradi vértanúkraemlékeztek Székelyhídon

Ég a sok mécses a vértanúk emlékére

Koszorúk a Batthyány Lajos miniszterelnökés az aradi tizenhárom emlékére állított kopjafánál

Diák-sarok

Y 2013. október66 Ér hang jaG

Hatalmas gólyafészek letta Petõfi Sándor-líceum

Y Szüreti bált szerveztek Csokalyon, a fiatalok szorgal-masan készültek a nagy napra, heti 3-4 alkalommal tar-tottak próbát, ami csapattá kovácsolta õket. Október18-án, szombaton kora délután indult a felvonulásCsokaly utcáin, elõl a postás, utána a hagyományosviseletbe öltözött fiatalok. Az ünneplõk régi szüreti bá-

los nótákat énekelve több helyen megálltak a faluutcáin, így hívogatták az embereket az esti bálra, ami20 órától kezdõdött, és hajnalig tartott. A zenét anagykágyai Buliszerviz biztosította, jó hangulatbanmost sem volt hiány.

C Szabó Szilvia

Szüreti nótától hangosak Csokaly utcái

Fiatalok hivogatják a falu lakosait a szüreti bálba

Y Alaposan próbára tették az „újon-cokat” a végzõs diákok a Petõfi Sán-dor Elméleti Líceum hagyományosGólyabálján október 25-én, pénte-ken, a város sportcsarnokában.

Az elõzõ évektõl eltérõen idén tény-legesen a diákok rátermettségét vet-ték szempontul, és csak szalonképesfeladatokat kapott a nyolc indulógólyapár. A sokszínû versenypróbák– mint például különbözõ tárgyakmegkeresése a közönség sorai között,sztárok imitálása, társastánc úgy,hogy a homlokukkal közösen megkellett tartsanak egy tojást, karikatú-rakészítés a tanárokról – mind-mindjól szemléltették a diákok rámenõ-ségét és gyors alkalmazkodási készsé-gét. A gólyapárok még a gólyaesküt isle kellett tenniük, amiben megfo-gadták, hogy méltó Petõfisek lesznekés hogy tisztelik majd a tanáraikat ésaz idõsebb diákokat.

A gólyatanárok se maradhattak kia próbákból, nekik ugyanis táncolnikellett, különbözõ mûfajban. Szeren-csére õk is könnyen feltaláltak ma-gukat , így a közönség hatalmas taps-viharral jutalmazta õket.

Vad Márta igazgató pedig különrövid versírási feladatot kapott,amelyben szerelmet kellett valljon aziskolának úgy, hogy közben használ-ja a ’kollégák’, ’ház’, ’e-mail’,’jegyzõkönyv’ és ’tanács’ szavakat. Õis sikeresen vette az akadályt, versepedig igazan megnyerte a közönségtetszését.

Az este mûsorából nem maradtak kia végzõsök sem, a XII. C és D osztálytánccal, míg a XII. A és B osztály egy-egy videóval szórakoztatta a közön-séget. A hangos tetszésnyilvánításbólítélve minden elõadás és verseny-szám kivétel nélkül elnyerte a hall-gatóság tetszését.

A zsûri, hogy minél objektívebbentudjon dönteni, szigorú szemekkelnézte idén a mûsort. A bírálók – VadMárta igazgatónõ, Cservid Leventealigazgató, Tudor Cruceriu gólyator-natanár, Béres Csaba polgármester,illetve a tavalyi legjobban teljesítõkét gólya, Mikó Alexandra és BéldiValentin – döntése alapján ebben azévben a IX. A osztály gólyapárja,Borak Andreea és Szûcs János arat-tak gyõzelmet. Gratulálunk nekik ésmindegyik gólyapárnak, hiszen min-denki nagyon ügyesen vette a ki-hívásokat!

C Székely Annabella

A szövetkezetnél elõször egy Csepeltehergépkocsival fuvarozta azárut, legtöbbet a rajon szövetkezetiboltjaiba. Akik felültek a kocsijára,rémes dolgokat meséltek bravúrjai-ról. Kevésszer váltott sebességet akanyarokban, nem levette, hanemmegnyomta a gázpedált. Akik tud-ták, hogy gyerekkorától vérében azautóvezetés, nem csodálkoztak raj-ta, de õk sem ültek fel szívesen agépkocsijára. Amikor a szövetkezetkultúrbrigádját kellett elõadásravinni Érköbölkútra, az elnök is fon-tolgatta, hogy ne másra bízza-e, dea Laci kocsija volt a legjobb, esõsidõre pedig ott volt a rászerelhetõponyva. Így adódott lehetõsége La-cinak, hogy a legbátrabb munka-társainak is nyavalyatörést okoz-zon. A falu bejáratánál a félszer-pentin út helyett egyenesben, a me-redek domboldalon vezette le a ko-csit, nem törõdve azzal, hogy azemberek összepréselõdve nyomul-nak a kabin hátának. Élvezte azemberek visítását – akár a vidám-parki hullámvasúton – halálfélel-mükben és rémületükben. Egyedülõ volt nyugodt a kocsin, ezt a le-ereszkedést már többször is kipró-bálta áruval megrakodva is. Sze-rencsére utasai között senki semvolt gyengeszívû, hogy baj történt

volna, de bizony arra esküdtek,hogy még egyszer nem szolgáltat-ják ki magukat ilyesminek!…

Laci különcködése nem ismerthatárt. Egyik nap délután a szövet-kezeti iroda elõtt viccelõdtek, ne-vetgéltek, amikor Laci jött csodálni-való farkaskutyájával. Köszöntöt-ték egymást, majd egyikük, hogytársait megnevettesse, tréfásanmondta Lacinak:

– Te Laci, a kutyával többet sé-tálsz, mint a feleségeddel!…

Itt abba is hagyta, a többiek kicsitsértõnek találták, nem nevettek raj-ta.

– Na, hát ide figyelj, te nagyokos!Jól nézd meg ezt a kutyát, mert eztöbbet ér a kényeskedõ feleségednélis! – s választ nem várva szétnyitottaa kutyája pofáját, alsó fogsorábanott villogott egy jókora aranyfog.

Erre már mindenki elcsodálko-zott, majd Lacit finoman vállon-veregetve nevettek. Akkor mégnem mutogatták és nem kérkedtekaranyfogaikkal az emberek. Feneegy esze volt Lacinak, miért is csi-náltatott aranyfogat a kutyájá-nak?!

C Forrás: Nánási Zoltán:Egykori székelyhídi történetek,

mindennapi apró villanások,anekdoták

A kutyáját is többre becsülte

CC Fotók: Madarász Ákos, Szökõcs Róbert

Elõzõ számunk keresztrejvényének megfejtõi közül könyvet nyert:Kuji Mária, Papp Erzsébet, ªercaianu Maria (mindhárman Székelyhíd)

77Ér hang jaG

2013. október Y

Y Bihar megye 2020-ig terjedõ fej-lesztési tervét tárgyalták az érintetttelepülések RMDSZ-es polgármeste-rei rendkívüli tanácskozásukon ok-tóber 24-én a székelyhídi Inkubátor-házban. A találkozót Cseke Attila ésSzabó Ödön Bihar megyei parlamen-ti képviselõk kezdeményezték an-nak érdekében, hogy közös stratégi-ában ötvözõdjenek a helyi elöljárókés a szövetség megyei vezetõinek el-képzelései. A fejlesztési terv elkészí-tése egy Bukarestben mûködõ pályá-zatíró cégen keresztül már megin-dult, a cég vezérigazgatója és egymunkatársa is ellátogatott már Szé-kelyhídra.

„Az összefogásról, a közös érdekekelõtérbe helyezésérõl is szólt ez a ta-lálkozó – m ondta Szabó Ödön – megarról is, hogy változott az Európai

Unió támogatási stratégiája az elkö-vetkezendõ pénzügyi ciklusban, te-hát a 2014–2020-ra vonatkozó for-rásokat illetõen. Az Unió ezentúl in-kább társulásokat, önkormányzatiszövetségeket, integrált projekteketfog támogatni. Fontos, hogy csakazokra a pályázatokra jut majd pénz,amelyek megvalósulása és pozitívgazdasági hatása garantálható, ne-künk ezek alá-mellé kell állnunk.” Azérmelléki honatya kifejtette, úgygondolja, hogy az elõzõ, 2007–2013-as idõszakban jól teljesített Biharmegye az EU-s vidékfejlesztési pályá-zatokon, például az Inkubátorházatis így tudták tetõ alá hozni, de min-denkit figyelmeztet, hogy nem sza-bad hátradõlnünk vagy elbíznunkmagunkat!

C Gulácsi Mária

Készül a megyei fejlesztési tervG Társulásokat, önkormányzati szövetségeket, integrált projekteket támogat az Európai Unió

Y Nagy szeretetettel foglalkoznak havonta az érkö-bölkúti és hegyközszentmiklósi iskolásokkal (alsó,illetve felsõ kép) a debreceni Vasárnapi Iskola Alapít-vány munkatársai, Hutzler Vilmos és Szabó Edit. Leg-

utóbb október 6-áról és 1956-os forradalom esemé-nyeirõl beszéltek a gyerekeknek, akik õszi kézimun-kákat készítettek csuhából, termésmagokból.

C Ér hangja

CCK

õvár

i K

risz

tián

A megbeszélésen Bihar megyei RMDSZ-es vezetõk és pályázatíró szakemberek vettek részt

Havi gyerekfoglalkozások a köbölkútiés szentmiklósi vasárnapi iskolában

2 3 4 5 6 7 8 9 O 1Ö 11

12 13

14 15 16 17

18 19 2Ö 21

22 23 24 25 26 27

28 29 3Ö 31 32

D I B

1

A fõsorokban egy kanadai alkotó nevét rejtettük el, aki munkásságáért idénoktóberben rangos nemzetközi elismerésben részesült.

VÍZSZINTES: 1. Az alkotó neve 10. Hamis 12. Férjhez megy vagy feleségül vesz 13.Kevert tan! 14. Páratlan nesz! 15. Székely is 16. Kar része 18. Gondolatot 20.Biztató szó 21. Az egyik apostol, számos újszövetségi levél szerzõje 22. A végeinrossz! 23. Talált gyerek 26. Kissé merev! 28. A norvég fõváros 30. Silbak, strázsa 31.Fonalnak van

FÜGGÕLEGES: 1. Indulatszó 2. Régi szúrófegyver 3. Fordítva: ételt elfogyasztja 4.A kalcium vegyjele 5. A Noszty fiú ... Tóth Marival (Mikszáth regénye) 6. Ruháttisztít 7. Nedves, románul 8. Fényképezõgép-márka 9. Összezavart kör! 10. Átkarol-ja 11. Házikó 13. Maros megyei folyó 17. Üres nap! 18. Az elismerés, amitmegkapott 19. Éjjel látjuk 20. Véreskezû római császár az I. századból 24. Meglett(régiesen) 25. Cselekedni kezd! 27. Tejtermék 29. Lila egynemûi 32. A Zsil forrásaés torkolata!

NNyyeerrjjeenn kköönnyyvveett!!Szerkesztõségünk értékes könyvnyereményeket sorsol ki

a mellékelt keresztrejtvény megfejtõi között.FIGYELEM! Egy megfejtõ csak egy szelvénnyel játszhat!

A REJTVÉNY MEGFEJTÉSE:__________________________________

___________________________________Név: __________________________________________

Telefonszám _______________________________

Postacím: ______________________________________

______________________________________________

Kérjük a kivágott szelvényt dobja be november 22-igaz Ér hangja dobozok valamelyikébe, melyeket a következõ helyeken le-

het megtalálni: SZÉKELYHÍD – Székelyhídi Városi Könyvtár,Magyari papírbolt, Sidy pub (a körforgalom mellett),ÉRKÖBÖLKÚT – ABC, HEGYKÖZSZENTMIKLÓS – ABC.

Kanapé

Több mint másfél órán keresztülontották a poénokat az Akciós med-ve címet viselõ humorturné megál-modói és elõadói Székelyhídon októ-ber 10-én. A Szomszédnéni Produk-ciós Iroda tagjai, Tóth Szabolcs ésBálint Ferenc, illetve barátjuk és pá-lyatársuk, Felméri Péter derekasanmegmozgatták a közönség rekesziz-mait, osztatlan sikert arattak. Azelõadás után a három humoristánakmégis maradt energiája, hogy vála-szoljon lapunk néhány kérdésére.

– Hogyan kerültetek ide hozzánk?– Felméri Péter: Felléptünk a Szom-szédnéni Produkciós Irodával ma es-te nálatok, ugye õk egy kis humortár-sulat, én pedig egyedül szoktam szín-padra állni, aztán arra gondoltunk,hogy ez milyen jó lehetne, ha össze-hoznánk valami közöset. Így szüle-tett meg az Akciós medve címû hu-morest, amelyben van közös jelene-tünk is, ezen kívül õk is vannak amegszokott felállásban a színpadon,illetve én is külön. Így valami újat éspluszt kap a közönség.– Honnan és mikor jött az ötlet,hogy humorista legyél?– F. P.: Próbálkoztam a Humorfeszti-válon, amit pont a Szomszédnéniszervezett, de akkor még nem voltmeg a fejemben az, hogy ebbõl akármegélhetnék, lehetne ez a szakmám.A változást Budapest hozta meg,amikor kimentem kipróbálni ma-gam a Dumaszínházban, ahol a FiatalFélõrültek Fesztiválján – amit azótavezetek is – Litkai Gergely fõszer-kesztõ elmondta, hogy ebben meny-nyi lehetõség van. Ekkor ugrott be,hogy ez egy olyan dolog, amivel le-het komolyan foglalkozni.– Mennyire jár szellemi és fizikaimunkával egy egész estét végigpoénkodni?– Tóth Szabolcs: Hogy mennyire fizi-kai munka? Fel kell állni egy színpad-ra, aztán álldogálni hosszú idõn ke-resztül, de nyilván nem annyira meg-terhelõ, mint egy krumpliszedés.Igaz, az meg nem jár szellemi meg-terheléssel úgy, mint az, ha közön-ség elõtt állunk és folyamatosanhumorkodunk.– Visszatérõ eleme a poénjaitoknakaz, hogy rengeteget utaztok. Irigy-kedjünk emiatt vagy sajnáljunk tite-ket?– Tóth Szabolcs: Sokan irigyelnekminket emiatt és azt mondják, hogy,mivel sok városban jártunk, valószí-nûleg minden várost láttunk is. Ezegyáltalán nincs így. Amit mi látunk,az az autópálya, a mûvelõdési ház,ahol fellépünk, olyankor már több-nyire sötét van, és visszafele újra alegjobb... az autópálya.– Bálint Ferenc: Igen, és ha a hátsóülésen utazunk, akkor az elsõ ülésháttámláját, úgyhogy ez nem annyiraizgalmas. Viszont mindig máshol lé-

pünk fel, más emberek elõtt, más kö-zönségnek, akik mindig új kihívást je-lentenek. Ez a része legalább jó. – Mennyire könnyû a folyton változóközönséghez alkalmazkodni? Meny-nyiben más egy partiumi, erdélyiközönség, mint egy magyarországi?– B. F.: Természetesen erre készül-nünk kell, itthon például bele tu-dunk csempészni néhány román ki-fejezést is az estjeinkbe, amiket per-sze Budapesten vagy Magyarorszá-gon hanyagolnunk kell, mert ottúgysem értenék. Azért elég nehéz át-állni. Volt úgy, hogy eleinte használ-tunk román szavakat, aztán rájöt-tünk, hogy nem értik. Például so-sem értik, hogy mi az a pix. Szabolcshasználta is, aztán szóltam neki,hogy ilyen szó ott nincs, az golyós-toll.– T. Sz.: Én meg ettõl megnyugod-tam, mert azt hittem, a poén rossz,de csak a pixet nem értették. Aztánelmondtam golyóstollal is... és kide-rült, hogy tényleg rossz a poén.

– Mennyire stabil ez a dolog? Ké-szültök elõre, vagy improvizáltok?– B. F.: Minden fellépésünk elõremeg van írva, aztán meg lehet aztérezni, hogy a közönség mennyireérti, mennyire jön velünk a poénokalatt. Amikor egyikünk esetleg elfe-lejti a szöveget, olyankor persze imp-rovizálunk. Azt kell hogy mondjam,ez az igazán érdekes része a dolog-nak.– T. Sz.: Emellett ott van az is, hogyha a közönség láthatóan vevõ egy té-mára, akkor ott, hirtelen ráteszünkegy egy mondatot, így akár egyolyan történet is kerekedhet, amit elsem terveztünk.– A magánéletben is ilyen „humor-zsákok” vagytok? Csajozós szakmaez?– B. F.: Szerintem kifejezetten unal-mas lenne, ha mindig viccesek len-nénk. Sokszor egy évig dolgozzuk kia jeleneteinket, amiket kipróbálunka közönségen, és ha nem jönnek be,akkor mehetnek is a kukába.

– T. Sz.: Egyáltalán nem csajozósszakma. A barátnõm, mikor megis-mertem, nem tudta ki vagyok, aztán,amikor mondtam neki, nem hitte el,majd ott akart hagyni, mert rengete-get utazom. Bizalom kell hozzá, min-denképp.– Péter, te beszéltél arról az elõ-adás alatt, hogy korábban lázadó tí-pus voltál. Kell ez a lázadás ahhoz,hogy valaki humorista lehessen?– F. P.: Valóban igaz, hogy lázadoz-tam, persze itt most nem arra kellgondolni, hogy mindenképp azt aka-rom, amit én kigondoltam, csak egy-szerûen nem akartam megfelelni anormáknak bizonyos szinten, vagycsak ki akartam ezekbõl lépni kicsit.Azt gondolom, hogy azért ez bennekell legyen a csomagban, ami a hu-morral jár.– Agyaltok a poénjaitokon vagy a va-ló életbõl merítetek?– T. Sz.: Érzõdik szerintem, amikoregy kerek történetet mesélünk el,ami valóban úgy történt. Vannakmegírt jeleneteink, amiket kitalá-lunk. Leülünk, megbeszéljük. De per-sze az is benne van, hogy meg kellújulni. Pont azért, mert egy idõ utánmár ismerik a poénjainkat, ilyenkorrájövünk, hogy másnapra kell vala-mi új. Egy idõ után pedig mindig be-ugrik valami.– F. P.: Nálam ennek két oldala van.Van az a része, amikor saját, velemmegtörtént jeleneteket adok elõ, per-sze ezeket mindig egy kicsit kiszíne-zem, hogy még ütõsebb legyen. Devan az a része is, ahol direkt készülöka poénokkal, esetleg helyi sajátossá-gokkal. Ilyen szempontból Székely-

híddal nehezebb dolgom volt, mertsosem jártam itt, de Nagyváradon so-kat utaztam át, onnan többet tudtammeríteni, ez mindig egy jó alap. Emel-lett pedig sokat segít ez abban, hogyfelvegyem a kapcsolatot a közönség-gel. Ott van az improvizációs rész is,amire persze nem lehet készülni, denyitott vagyok rá. Gondolok itt arra,hogy történik valami a közönségben.Valaki beszól valamit vagy ma estepéldául felállt két srác, ezek nagyonjó poénlehetõségek.– Nagy a konkurencia?– B. F.: Vannak persze, mindig, denekünk az a szerencsénk, hogy ket-ten vagyunk, így mindenkit lenyo-munk. Mondjuk egy Hadházit nehéz,meg Kiss Ádámnak gyors az autója.De próbálkozunk.– Meddig lehet ezzel foglalkozni?Volt-e már olyan pont, ahol úgyéreztétek, hogy kiégtetek, nem ér-demes már humoristának lenni? – F. P.: Szerintem bármeddig lehet,egyéne válogatja. Van, aki egészöreg koráig csinálja, mert folyamato-san ott van benne a lendület, ami eh-hez kell. Ez belsõ motiváció kérdéselehet, hogy meddig tudja megkeres-ni az ember magában azt a motiváci-ós erõt, ami elõre lendíti, kiküldi aszínpadra. Mert gyakorlatilag ehhezaz kell, hogy ne csak jöjjenek a poé-nok, hanem azt meg is akarjam is-mertetni az emberekkel. Bennem ezmég egyelõre megvan. Nem tudommeddig, lehet, hogy két perc múlvamár nem lesz, de lehet, hogy évekigeltart. Most megvan és szeretek ezzelfoglalkozni.

C Mészáros Emõke

Y 2013. október88 Ér hang jaG

SzékelyhídVárosPolgármesteriHivatala

A kiadvány megjelenését támogatta:Székelyhíd és környéke havilapja. Kiadja és ingyenesen terjesztiaz Ér hangja Egyesület. Nyomás: Eden Productions, Nagyvárad.Felelõs kiadó: Béres Csaba Y Felelõs szerkesztõ: Aszalós Tímea

Y Lapterv és tördelés: E. Y Munkatársak: Béres Angéla, Bíró Orsolya, Fekete Katalin,Kalló-Nagy Kamilla, Mészáros Emõke, Szabó Csongor, Székely AnnabellaSzerkesztõség elérhetõsége: 417435 Sãcueni str. Kazinczy Ferenc nr. 5/B.,

e-mail: erhangja1@gmail.com, honlap: www.erhangja.ro

Ér hang jaG

Akciós medve SzékelyhídonG Bálint Ferenc, Felméri Péter és Tóth Szabolcs másfél órás poénözöne

Az Akciós medve humoristáiA Szomszédnéni Produkciós Iroda, azaz Tóth Szabolcs és Bálint Ferenctöbb, mint tíz éve dolgoznak együtt. Nem terveztek hosszú távra sosem, ámúgy tûnik, barátságuk és munkásságuk azóta is töretlen. Eleinte hármanálltak a színpadon poénjaikkal, valamiért a harmadik tag mindig cserélõ-dött, mára csak ketten maradtak. A Dumaszínház tagjai, Bonbon-díjas hu-moristák, az Erdélyi Humorfesztivál megálmodói és szervezõi, az OTPBank reklámarcai és... Felméri Péter felfedezõi.Felméri Péter kolozsvári informatikus... vagyis inkább – rajongói szerint– nem normális humorista. Az Erdélyi Humorfesztiválon debütált és megis nyerte azt, majd Budapesten folytatta a Dumaszínházban, amelynek az-óta oszlopos tagja. Sokoldalú, kiváló humorista, egyedi beszédstílussal éslátásmóddal. Nyert tehetségkutatót már Londonban is, és a regényírásbanis kipróbálta már magát (könyvének címe A három ufó).

CC Péter Emese