eu csatlakozás

Kiadó: a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma

Készítette: KÜM Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság

Felelõs kiadó: dr. Balázs Péter

Kézirat lezárva: 2003. február 20.

Fotók: MTI Fotó, European Commission Audiovisual Library

ISBN 963 7038 299

Kovács László

Elôszó

Mirôl állapodtunk meg az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokon? Mi-lyen feltételekkel kerül be Magyarország az EU-ba 2004. május elsején? Haezekre a kérdésekre keresi a választ, jó helyen jár: az „EU-csatlakozás 2004” cí-mû kiadvány többéves tárgyalások eredményét, a magyar EU-tagság feltételeitmutatja be röviden és közérthetôen.

Magyarország a csatlakozás után a világ legnagyobb egységes piacáhoztartozik majd. Részt vehet végre azon döntések meghozatalában, amelyekhezmár eddig is igazodnia kellett. Külsô szemlélôbôl a kontinens sorsának alakí-tójává válik. Felgyorsul hazánk gazdasági fejlôdése, gyorsabb ütemben bôvülaz infrastruktúra, emelkedik az emberek életszínvonala, javul életük minôsége.A magyar állampolgárok egyúttal az Európai Unió állampolgárai is lesznek, atöbbi ország bármelyikében az ottani állampolgárokkal azonos feltételekkeltanulhatnak, munkát vállalhatnak, vállalkozást indíthatnak, vagy akár le is te-lepedhetnek.

Ahhoz, hogy megértsük a tagsággal járó elônyöket és feladatokat, hogy kitudjuk használni a csatlakozásban rejlô lehetôségeket, ismernünk kell a rész-leteket is. Mit tartalmaz az a nyolcvanezer oldalnyi EU-joganyag, amelyet Ma-gyarországnak is át kell vennie? Milyen területeken kaptunk átmeneti felmen-tést a követelmények teljesítése alól?

A felvételi tárgyalások tavaly decemberi, sikeres lezárása után a következômérföldkô a magyar–EU kapcsolatokban a csatlakozási szerzôdés 2003. április16-ai aláírása. Ezzel Magyarország hivatalosan is megerôsíti belépési szándékát,az Európai Unió pedig azt, hogy befogad bennünket. Az Európai Unió mostanibôvítése, tíz ország egyidejû csatlakozása egy lépés Európa újraegyesítése felé.

A csatlakozási szerzôdés a legfontosabb nemzetközi dokumentum, amelyethazánk valaha is aláírt. Az „EU-csatlakozás 2004” kiadvány útmutató eszerzôdéshez és a magyar történelem most nyíló új fejezetéhez, az EU-tagsághoz.

Budapest, 2003. február 20.

külügyminiszter

vákát oldal

OlahAnnamaria

vákát oldal

EU-csatlakozás: esélyek és kihívások

Magyarország évtizedeken át csupán kívülrõl figyelhette, amint a kontinensnyugati felén élõ nemzetek mind szorosabbra fûzik együttmûködésük szálait, apolgárok életszínvonala tovább javul, és a korábban egymással háborúban állónépek megteremtik a tartós béke alapjait. A kezdeti szén- és acélközösség – elsõ-sorban a politikai akaratnak és a társadalmi támogatottságnak köszönhetõen –idõvel egységes belsõ piaccá fejlõdött. Késõbb az Európai Unió létrehozta a közösvalutát, lebontotta a belsõ határokat, és kiépítette a külsõ határok védelmét.

Az európai egység úgy jött létre, hogy nem veszélyeztette az egyes nem-zetek identitását, nyelvük és kultúrájuk megõrzését. Az unióban egységesenszabályozzák ugyan például az erõmûvekbõl kibocsátható szennyezõ anyagokmértékét vagy a tojótyúk ketreces tartásának körülményeit, ám a szabályokata tagállamok közösen alkotják, és azokat az unió összes (jelenleg 11) hivata-los nyelvén bárki elolvashatja.

Magyarország számára az 1990-es évek elején nyílt meg az európai unióstagság elvi lehetõsége. A rendszerváltás megteremtette a szabad értékválasztásesélyét, a magyar külpolitika önállóságát. E sorsfordító változással együttszületett meg a széles körû politikai és társadalmi konszenzus: Magyarországfontos célja az Európai Közösség teljes jogú tagjává válni. A társadalom kellõenkitartónak és tûrõképesnek bizonyult: nem hagytuk magunkat sem lebeszélni,sem alternatív megoldásokra rábeszélni. Fokozatosan választ kaptunk a három 7

alapkérdésre: milyen feltételekkel, mikor és mely országokkal együtt kerül sor azEU újabb bõvítésére, amely már hazánkat is magában foglalja.

A „kivel” számunkra is alapvetõ kérdés volt, habár Magyarország legelsõkéntnyújtotta be csatlakozási kérelmét, és mindvégig a tárgyalások élvonalábanhaladt. Elképzelhetetlen lett volna olyan EU-bõvítés, amelyben hazánk nemszerepel. Ám bennünket is foglalkoztatott a kérdés: sikerül-e megtalálni azegyensúlyt a csatlakozás követelményei és a bõvítés körének politikai szem-pontjai között. Az unió viszonylag korán megindult a széles körû bõvítés felé.Az új Európai Unió várhatóan huszonöt tagú lesz, huszonöt európai nemzetjövõje fonódik össze benne.

A „mikor” kapcsán a kezdeti illúziók után következett a felismerés: az EU-csatlakozás a vártnál jóval több idõt vesz igénybe. A bizonytalanság, a két-kedés, a „mindig öt évre vagyunk a tagságtól” érzése már-már állandósult.Talán kevesen tudják, hogy az egyik vezetõ EU-tagállam kormányfõje már1996-ra lehetségesnek tartotta belépésünket. Arra talán többen emlékeznek,amikor egy másik nagy tagállam elnöke 2000-ben jelölte meg a bõvítés évét.Késõbb inkább a borúlátó jóslatok kerekedtek felül, mondván, nem is leszújabb bõvítés, legalábbis 2007 elõtt. Ma biztosan számolhatunk azzal, hogyMagyarország 2004. május elsején az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.

A harmadik kérdésre – milyen feltételekkel? – nem adható egyszerû válasz.Mit kap, mit ad, és egyáltalán mire számíthat Magyarország 2004. május else-jén? Miért áll hazánknak érdekében az EU-csatlakozás? Mit tudott elérni azeurópai integrációs folyamat, aminek köszönhetõen a régebben csatlakozottországok folyamatosan fejlesztik az együttmûködést, a kívül maradottak közülpedig mind többen kérik a felvételüket? Nem elég egyetlen kérdést megvála-szolni. Európa legnagyobb együttmûködési projektjével állunk szemben. A si-keres európai integráció az érdekek és ellentmondások összehangolásanyomán alakult ki, fejlõdött és fejlõdik tovább.

Melyek az EU-tagság fõ elõnyei?

· Az integráció alapja az értékközösség. Olyan országok vállalkoztak az ön-kéntes együttmûködésre, amelyek elkötelezettek a demokrácia, az emberijogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság mellett. Az Európai Unión belülteret nyert a szolidaritás és a kohézió, megteremtve a felzárkózás esélyét.

· Az európai integráció eredménye a béke, biztonság és stabilitás. Egy-8

mással évszázadokon át háborúzó országok fogtak össze, és hozták létreaz együttmûködés széles alapjait. A nemzetállamok nem tûntek el, anemzeti érdekek változatlanul jelen vannak az unióban, ám minõségilegmegújult az érdekérvényesítés eszköztára. Az európai népek nem egymásellen, hanem egymással együttmûködve keresik a megoldásokat. Kiszé-lesedett a fogalom tartalma: a mindennapokban ma már nem csak aháború elkerülése jelenti a biztonságot. Az Európai Unió tagjai közösenszervezik meg a külsõ határok védelmét, a szervezett nemzetközi bû-nözéssel szembeni hatékonyabb fellépést.

· Az európai integráció értéke a jólét alapjainak megteremtése. Az egy-séges belsõ piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplõktevékenységét, megsokszorozza a gazdasági növekedés esélyeit. Az Euró-pai Unió – az új tagok befogadásával tovább bõvülõ – belsõ piaca növek-võ keresletet és termelékenységet, újabb gazdasági lehetõségeket kínálaz új és a régi tagoknak egyaránt. A gazdasági növekedés pedig munka-helyeket hoz létre, megteremti az életszínvonal növelésének, a nyugdíjakemelésének a lehetõségét.

· Az európai fejlõdés fontos elõnye a szolidaritás elvének érvényesítése. A fejlettebb államok is megértették, hogy a közös boldogulás alapja aközös fejlõdés, amihez az elmaradottabb tagországok és térségek szá-mára biztosítani kell a felzárkózás lehetõségét. Ez a politikai felismerésvezetett el az ír, a spanyol vagy a portugál gazdasági és társadalmi sike-rekhez. Ezen az úton indulnak el – igaz, mostohább nemzetközi gazdasá-gi adottságok közepette – az új tagállamok is.

· Az EU talán legjelentõsebb vívmánya az egyenlõ versenyfeltételek, azegyenlõ esélyek megteremtése. Az egységes belsõ piacon azonos szabá-lyok vonatkoznak minden szereplõre, ezeket a tagállamok közösen ala-kítják ki és fejlesztik tovább. Egy késõbb csatlakozó országban perszeokkal alakul ki az érzés, hogy az alapító államok meglehetõs elõnyre tet-tek szert, hiszen annak idején õk írták a szabályokat, és azok gyakorlásátévtizedek alatt alaposan elsajátították. Ám a magyar gazdálkodók atörténelemben most elõször kapnak esélyt arra, hogy stabil, kiszámíthatókörnyezetbe ágyazódjanak be, ahol Lisszabontól Varsóig és LondontólAthénig azonos szabályok érvényesülnek.

· Az életszínvonal növelése mellett mind fontosabb lett az életminõségjavítása. A környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi 9

elõírások kialakításával az EU-tagállamok nem újabb bürokratikus terhetvettek a nyakukba, hanem olyan jogi és intézményi eszközöket alakítot-tak ki, amelyek a mindennapi élet minõségét és biztonságát javítják.

· Magyarország – a történelemben elõször – jelentõs politikai és gazdaságisúllyal rendelkezõ, hatékony szervezet egyenrangú tagjává válik. Ugyan-annál az asztalnál ül, mint a nagyhatalmak, részt vesz a döntések elõ-készítésében, meghozatalában és végrehajtásában. Nem a nyugati újságok-ból kell megtudnia, mirõl döntöttek Brüsszelben. Nem diplomáciai kutató-munkával kell feltérképeznie, merre halad Európa. Ott leszünk, és csak raj-tunk múlik, hogy a Magyarország-tábla mögött ülõ politikusok és szakértõkmiként tudják kihasználni az intézményes integráció lehetõségeit.

· A csatlakozással Magyarország nemzetközi súlya és tekintélye is megnõ.A korábbi „kompország” végérvényesen horgonyt vet a biztos, nyugatikikötõben. Új nemzetközi státusunk, amelyet a NATO-csatlakozás után azEU-tagság tesz véglegessé, a határainkon kívül élõknek is, az egész ma-gyar nemzetnek elõnyöket ígér. Az EU-n ma még kívül maradó szomszé-dainkkal új módon, az unió tagjaként és támogatásával tudjuk majd to-vábbfejleszteni kapcsolatainkat. A nemzetközi életben a késõbbiekben islehetnek természetesen viharok, de azokkal már rendkívül erõs, össze-tartó flotta tagjaként nézünk szembe.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nyilvánvaló elõnyök mellett az európaiintegráció nem csupán a saját értékrendje, hanem a belsõ és külsõ kényszerekhatására is fejlõdik. A globális fejlõdés kedvezõtlen hatásait Európa sem tudjaelkerülni, de az integráció kiterjesztésével nagymértékben képes azokat ellensú-lyozni. Ez minden európai országra érvényes, a nyolcvanmilliós Németországraés a néhány százezer lakosú Luxemburgra vagy Máltára egyaránt.

A közösségi elõírásokban kétségtelenül akad néhány eltúlzott, nem kellõenkiérlelt szabályozás. Emiatt azonban nem szabad az unió teljes jogrendjét ésszabályrendszerét pellengérre állítani. Talán nem véletlen, hogy a közösségijogszabályok egészét „közösségi vívmányoknak” nevezik. Erre a jogszabályirendszerre építve az Európai Unió magas fejlettségi szintet ért el. Így biztosít-ja a polgárai számára azt az életminõséget, amelyet minden magyar számáraelérhetõvé kívánunk tenni.

A csatlakozási tárgyalások négy és fél éven át tartottak. Az alkalmazkodásazonban ennél jóval korábban kezdõdött. Magyarország már a rendszerváltást10

megelõzõen tudatosan folytatta a közösségi vívmányok átvételét. Ennek isköszönhetõ, hogy 1990 után gyorsuló ütemben, szinte észrevétlenül nõttünkbele az unióba.

A csatlakozás témáit 31 fejezetbe sorolták be. Ebben a kiadványbanfejezetek szerint mutatjuk be a csatlakozás tartalmát.

A csatlakozási tárgyalásokon napirendre került kérdések közül a legtöbbazzal a megállapodással zárult, hogy Magyarország a csatlakozás napjáig készátvenni és alkalmazni az uniós szabályokat. Valójában a közösségi szabályoknagy részének átvétele EU-tagság nélkül is érdekünkben állt volna. Az európaiszabványok vagy az alapvetõ élelmiszer-higiéniai elõírások átvétele, a köz-lekedés biztonságát meghatározó szabályok alkalmazása, a piacot szabályozóeszközök harmonizációja összhangban áll a magyar érdekekkel.

A második kategóriába tartoznak az átmeneti rendelkezések. Egyes esetek-ben Magyarország a csatlakozás pillanatában még nem, vagy nem teljes mér-tékben lesz képes az EU-jogszabályok alkalmazására. Az átmeneti idõszakokbiztosítják, hogy a csatlakozás pillanatában a kedvezõtlen következményekszáma és mértéke a lehetõ legkisebb legyen. Nézzünk erre néhány példát!

A szabályok azonnali és teljes alkalmazása egyes ágazatok, illetve a költ-ségvetés számára nehezen elviselhetõ terhet jelentene: ilyen egyebek közötta szennyvízkezelés, az ivóvízminõség, a hulladékgazdálkodás vagy az utaktengelyterhelése. Más szektorokban az átmeneti mentesség kellõ idõt ad aváltozások megvalósítására: például a vágóhidak, a vasúti közlekedés vagy atakarékszövetkezetek alaptõkéjének követelménye tekintetében. Továbbiátmeneti rendelkezések egyes – szociálpolitikai szempontból – fontos terü-leteken biztosítanak elegendõ idõt az alkalmazkodásra: idesorolhatók azéttermi/közétkeztetési szolgáltatások, a távfûtés és a háztartási tüze-lõanyagok csökkentett áfaszintje. Az Európai Unió elismer bizonyos magyarsajátosságokat, sõt történelmi hagyományokkal bíró termékeket és tech-nológiákat: ilyen a tokaji borok kén- és illósavtartalma, a tokaji palackforma,a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej vagy a bérszeszfõzés rendszere.

Vannak területek, ahol a jelenlegi EU-tagállamok igényeltek átmenetet.Emögött gazdasági aggályok, esetenként politikai megfontolások húzódtakmeg. Az EU-tagok közvéleménye aggódik a bõvítés bizonyos hatásai és kocká-zatai miatt (pl. a munkaerõ szabad mozgásával kapcsolatban). Ráadásul acsatlakozásunkhoz szükséges többletforrásokat a mostani tagállamoknak kellkigazdálkodniuk (a közvetlen mezõgazdasági kifizetések, a strukturális és 11

kohéziós támogatások körében). Az átmeneti intézkedések azonban hosszabb-rövidebb idõ alatt lejárnak, utána minden különbség megszûnik a régi és az újtagállamok között. Átmeneti rendelkezéseket egyébként valamennyi korábbibõvítésnél alkalmaztak. Magyarország minden tekintetben egyenrangúrésztvevõként csatlakozik az Európai Unióhoz.

A csatlakozási tárgyalások legnehezebb témája a pénzügyi kérdések rendezésevolt. Az uniótól nyerhetõ támogatás mind a régi, mind az új tagok számára rend-kívül fontos. Magyarország szempontjából nem önmagában a pénzügyi támo-gatás a lényeges, hanem a támogatás által biztosított felzárkózási esélyek.

Tény, hogy soha ennyi tagjelölt nem kérte még felvételét az EU-ba. Közép-és hosszú távon mindenkinek elõnye származik abból, hogy Európa politikailagés gazdaságilag újraegyesül. Rövid távon azonban kétségtelenül többfelé kellszétosztani az amúgy is korlátozott uniós forrásokat. Az is tény, hogy a mostcsatlakozó országok fejlettségi színvonala lényegesen elmarad az Európai Unióátlagától, ami a kibõvülõ unión belül csökkenti az átlagos fejlettségi szintet, ésígy a szolidaritási küszöb is alacsonyabbra kerül. Nemrég még kevesen szá-moltak azzal, hogy az új évezred küszöbén megtorpan a világgazdaságnövekedése: a recesszió közeli helyzet is kedvezõtlenül befolyásolta a bõvítésköltségvetési kereteit. Ám a vártnál mostohább világgazdasági körülményekközepette is Magyarország több évszázados vágya valósul meg, amikor belépaz EU tagjainak sorába. Részévé válunk a világ legnagyobb belsõ piacának.Helyet kapunk az európai népek értékközösségében. Csatlakozunk a béke, abiztonság, a stabilitás, az igazságosság és a jólét övezetéhez. A magyaremberek egyenlõ esélyt kapnak arra, hogy megtalálják – és megállják –helyüket az európai népek közösségében. A jövõben már nem kell pusztánátvennünk a „nyugati”, uniós szabályokat, hanem azokat közösen alakítjuk kiés fogadjuk el. Ott leszünk, amikor a döntéseket elõkészítik és meghozzák. Ala-kíthatjuk az európai politikát, érvényesíthetjük a sajátos magyar szempontokat.

A felkészülési folyamat nem ér véget a csatlakozás napján, 2004. májuselsején: a teljes beilleszkedéshez még hosszú évekre lesz szükség. Közösentapasztaljuk majd meg az Európai Unión belüli élet szabályait és gyakorlatát.Mindezt azonban már a tagság biztos tudatában tehetjük. A választ megkap-tuk: Európa újraegyesül, Magyarország tízmillió állampolgárának közös tel-jesítményével az európai integráció teljes jogú tagjává válik.

12

1. fejezet: Az áruk szabad áramlása

Az áruk szabad áramlása egyenlõ értékesítési feltételeket te-remt valamennyi tagország piacán, bármely tagállam vállalataszámára. Az áruk szabad mozgása a tagság által biztosított egyiklegfontosabb elõny.

Közösségi politika

Az Európai Unió belsõ piacán a „négy alapszabadság” elve érvényesül: ez azáruk, a szolgáltatások, a személyek és a tõke szabad mozgása. A cél mindenkereskedelmi akadálytól mentes, szabad versenyen alapuló belsõ piac kiala-kítása. Az Európai Unió tágas és egységesen szabályozott belsõ piaca növeli agazdasági hatékonyságot, széles körûvé teszi a fogyasztók választási lehetõ-ségét, fokozza az unió versenyképességét a világpiacon.

Az áruk szabad áramlásának alapelvét és tartalmát az Európai GazdaságiKözösséget létrehozó Római Szerzõdésben határozták meg 1957-ben:

· az ipari áruk és a feldolgozott élelmiszer-ipari termékek belsõ piacánakmûködésével összefüggõ általános (horizontális) szabályok (szabvá-nyosítás, termékfelelõsség, megfelelõségtanúsítás, nemzeti kereskedelmimonopóliumok); 13

· a közösség ipari termelésében, belsõ kereskedelmében a legfontosabb ter-mékcsoportok (pl. közúti termékek, élelmiszerek, vegyi anyagok, gyógysze-rek, kozmetikumok, mérésügyi termékek, elõcsomagolt termékek, elektro-mos termékek, textíliák, lábbelik, kristályüveg, gyermekjátékok, gépek, lif-tek, személyi védõeszközök, orvostechnikai eszközök, gázkészülékek, nyo-mástartó edények, építési anyagok, kishajók, feldolgozatlan fa, kulturálisjavak forgalma, lõfegyverek) biztonsági követelményeire és forgalombahozatalára vonatkozó szabályok;

· a közbeszerzés elõírásai.Az áruk szabad mozgásának biztosításakor az alapvetõ biztonsági, közegész-

ségügyi és környezetvédelmi szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A fejezet tartalma

Jogharmonizáció

A tagállamok közötti azonos forgalomba hozatali feltételek biztosításánakalapja a jogharmonizáció. Ennek lényege, hogy az unió által az egyes termék-csoportokra alkotott mûszaki jogszabályokat, általában az irányelveket vala-mennyi tagállamnak a saját jogrendjébe kell ültetnie. Olyan nemzeti jogsza-bályt kell alkotni, amely az irányelvben meghatározott követelményeket ki-elégíti. Azokat a területeket, amelyekre közösségi szabályozás – vagyis min-den tagállamban azonos tartalmú szabályozás – vonatkozik, harmonizáltterületeknek nevezzük.

A jogharmonizációs kötelezettség minden tagállamra vonatkozik. Magyar-ország fokozatosan átveszi az adott területet szabályozó irányelveket, illetvetaggá válása után a rendeletek közvetlenül alkalmazandókká válnak.

Vannak olyan termékcsoportok, amelyek mûszaki szabályait a tagállamoknem egységesítették, hanem saját hatáskörükben hagyták. Ezek a nem har-monizált területek, amelyeken a nemzeti jogszabályok érvényesek.

Európai szabványok

Az európai gazdaság szereplõi (termelõk, kereskedõk, fogyasztó- és környe-zetvédelem szervezetei stb.) szabványokban rögzítik a mûszaki jogszabályokbólfakadó, az egyes termékek tervezésére, gyártására és megfelelõségének vizs-14

gálatára vonatkozó részletes ajánlásokat. A szabványok használata az önkéntes-ségen alapul, de a figyelembevételükkel elõállított termékek gyártói, forgalmazóia forgalomba hozatal során elõnybe kerülnek. Az európai szabványosítási szer-vezetek által elfogadott szabványok átvétele a tagországok számára kötelezõ,ugyanakkor a nem harmonizált területeken nemzeti szabványok is alkothatók.

A belsõ piac mûködését és átláthatóságát segítik az egységes európai szab-ványok, ezért az EU arra törekszik, hogy ezek használata terjedjen el. Magyar-országon a szabványosítással kapcsolatos feladatokat a Magyar SzabványügyiTestület (MSZT) látja el. A honosított európai szabványokat az „MSZ EN… ésa szabvány száma” jelölésrõl ismerhetjük fel. Az MSZT által alkotott nemzetiszabványok jelölése „MSZ… és a szabvány száma”.

A termelõ akkor jogosult a biztonságos termékek megkülönböztetéséreszolgáló „CE” jelölés feltüntetésére az árun, ha az kielégíti a rá vonatkozó va-lamennyi harmonizált mûszaki jogszabályban rögzített biztonsági követel-ményt, és harmonizált szabványok szerint készült.

A termékek kölcsönös elismerése

A nem harmonizált területekkel és a szabványokkal szorosan összefügg atermékek kölcsönös elismerése. Például ha „A” tagállam olyan terméket kíván„B” tagállamban forgalomba hozni, amellyel szemben „B” tagállam eltérõkövetelményeket támaszt, akkor „B” tagállam sem tagadhatja meg a forga-lomba hozatalt, ha a termék az általános termékbiztonság követelményének„B” tagállam jogszabályaival, illetve nemzeti szabványaival azonos vagy meg-közelítõleg azonos biztonságnak megfelel.

Ezt az alapvetõ fontosságú elvet – amelynek betartására az Európai Bizottságés az Európai Bíróság fokozottan figyel – Magyarországnak is alkalmaznia kell acsatlakozás napjától. Lényeges, hogy ez nemcsak a kölcsönös elismerés köte-lezettségét, de a magyar termékek más piacokon történõ elismertetésének jogátis jelenti. (Kivételesen indokolt esetben lehetõség van az elvtõl való eltérésre biz-tonsági, közegészségügyi vagy környezetvédelmi szempontokra hivatkozva.)

Piacfelügyelet

Az áruk biztonságosságát felügyelõ hazai szervezeteket Magyarországon aFogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség (FVF) fogja össze. Az FVF felügyeli a termék- 15

biztonsági jogszabályok betartását, és eljár a jogsértõkkel szemben. A fõfel-ügyelõség hozta létre azt az információs adatbázist is, amely tartalmazza afogyasztóvédelmi, termékbiztonsági ellenõrzések során felbukkant veszélyestermékeket és azok jellemzõit. (Lásd még a 23. fejezetet.)

Közbeszerzések

A közbeszerzésekre vonatkozó elõírások lényege, hogy a pályázati kiírások-nak nyitottaknak kell lenniük nemcsak a hazai, de a többi EU-tagállam aján-lattevõi számára is. A magyar pályázók ugyanígy valamennyi EU-tagállamáltal kiírt közbeszerzési pályázaton részt vehetnek.

További információk

www.gkm.huwww.vam.huwww.europa.eu.int/pol/singl/index_en.htmwww.kum.hu

16

2. fejezet: A személyek szabad mozgása

A személyek szabad mozgását illetõen alapvetõ kérdés: a csatla-kozás után mennyivel könnyebben léphetjük át az ország nyugatihatárait, és mennyivel könnyebben élhetünk az EU-tagállamokban– akár turistaként rövid idõre, akár munkavállalóként, egyéni vál-lalkozóként, tanulóként vagy nyugdíjasként hosszabb idõre?

A fejezet tartalma

Mit nyújt az Európai Unió?

A személyek szabad mozgásának köszönhetõen bármelyikünk hivatalos for-maságok nélkül átlépheti az unió belsõ határait. Ha például turistaként láto-gatunk valamelyik EU-tagországba, nem érdeklõdhetnek utazásunk célja ésidõtartama vagy a rendelkezésünkre álló pénz mennyisége felõl. Bizonyos fel-tételekkel szabadon telepedhetünk le minden tagállamban, azaz hosszabbidõre is elmehetünk egy másik országba tanulni, dolgozni, vagy szerencsétpróbálhatunk egyéni vállalkozóként.

Mondhatjuk persze, hogy – bizonyos feltételekkel – eddig is megtehettükmindezt. Ám ha például kozmetikai szalont szerettünk volna nyitni egy EU- 17

országban, akkor elõírhatták, hogy az egyéni vállalkozói engedély kiváltásá-hoz az adott ország állampolgárának kell lenni. Az EU-csatlakozás után ilyenkikötést nem írhat elõ számunkra egyetlen tagállam sem, ehelyett egységesfeltételekkel kell biztosítania letelepedésünket.

Kinek biztosítja az EU-szabályozás ezeket a jogokat?

Minden uniós polgárnak joga van szabadon mozogni, utazni és letelepednia többi tagállamban. A részletszabályokból ugyanakkor kiderül, hogy csupán ahatárok hivatalos formaságok nélküli átlépése jár mindenkinek. A letelepedésaszerint biztosított az EU-állampolgároknak (és rajtuk keresztül családtagja-iknak), hogy ki milyen céllal utazik a másik tagországba: dolgozni, tanulni, vál-lalkozni vagy nyugdíjasként élni. A szabad letelepedést tehát az unió a külön-bözõ csoportoknak más-más feltételekkel teszi lehetõvé.

Kövessük végig egy képzeletbeli család útját onnan, hogy elhatározzák: egymásik tagállamban fognak élni. Tegyük fel, hogy a családfõ magyar orvos – te-hát EU-polgár –, a felesége pedig Romániából jött, és odahaza nõvér volt.Nézzük, miként találhat munkát Hollandiában, hiszen egy ismeretlen ország-ban nehezebben boldogul, mint odahaza. A munkakeresésben az EURES-rend-szer (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) nyújthat neki segítséget. Ez a munka-erõ-közvetítési rendszer egyrészt egy adatbázis a tagországokban fellelhetõüres álláshelyekkel (meghatározott foglalkozási körben), másrészt általánosinformációkat tartalmaz a tagállamokról és a helyi munkakörnyezetrõl (amunkajogi, adójogi és szociális szabályozásról). A rendszer hatékonyabb mû-ködését segítik az EURES-tanácsadók is, akik az EURES-irodákban munkaköz-vetítõként, pályaorientációs tanácsadóként segítik a munkát keresõket.

Ha a munkakeresés sikerrel járt, akkor következhet az engedélyek beszerzé-se. A jelenlegi EU-szabályok szerint egy EU-polgár munkavállalási engedélynélkül dolgozhat, de ha három hónapnál hosszabb idõre szeretne elhelyezked-ni, akkor tartózkodási engedélyt kell kérnie. A tartózkodási engedélyt automa-tikusan megkapja, kiadását csupán két esetben tagadhatja meg a tagország:

1. Ha a családfõ belépése és ott-tartózkodása az ország közrendjét, közbiz-tonságát vagy közegészségügyi szabályait sérti (pl. az engedélykérõ meghatá-rozott fertõzõ betegségben szenved).

2. Ha olyan munkahelyre pályázik, amelyet csak az adott ország állampolgá-rai tölthetnek be. (Ezek kizárólag olyan foglalkozások lehetnek, amelyek az ál-18

lami közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak, pl. bírók, ügyészek, minisztériu-mokban dolgozó nem fizikai alkalmazottak.) A munkavállaláshoz hasonló azegyéni vállalkozóként igényelt tartózkodási engedély. A tagállamnak biztosí-tania kell, hogy az oda érkezõ uniós állampolgár ugyanolyan feltételekkelválthassa ki a vállalkozói igazolványát, mint saját állampolgárai.

Ideális esetben a képzeletbeli családfõ talált állást, és elhelyezkedhet. Néz-zük meg, milyen feltételekkel dolgozik majd. A kiindulópont, hogy a munka-vállalókat tilos megkülönböztetni: családfõnk nem kaphat kevesebb fizetést,és nem lehetnek mások a munkavégzés feltételei, mint az ugyanolyan munka-körben foglalkoztatott tagországbeli állampolgárnak.

Tegyük fel, hogy a Romániából érkezett felesége is dolgozni szeretne. Azuniós szabályok szerint a házastárs minden további nélkül vállalhat munkát,ha a munkakeresés során igazolja, hogy egy EU-állampolgár családtagja. A há-zastárson kívül ez a „kiváltság” jár még a 21 év alatti közös gyermekeknek is.A csatlakozás következtében – egy rövid átmeneti idõszak után – ez a jog te-hát ezt a képzeletbeli román állampolgárságú feleséget is megilleti majd.

Igénybe lehet-e venni a szociális ellátásokat?

Ki indulna el egy másik országba dolgozni, ha tudja, hogy ott – mivel nemannak az országnak az állampolgára – nem kapna a gyermekei után családipótlékot, vagy külön betegbiztosítást kellene kötnie, hogy ne költse egész fi-zetését például gyermeke fogászati kezelésére? Az egészségügyi ellátórend-szert, a különféle szociális juttatásokat ugyanakkor mindig az adott országalakítja ki. Egységes európai szociális biztonsági rendszer (pl. egységes egész-ségbiztosítási vagy nyugdíjrendszer) nem jött létre, az egyes tagállamok rend-szereinek máig fennmaradt különbözõsége tükrözi az eltérõ hagyományokatés az eltérõ gazdasági fejlettségi színvonalat is.

Egységes rendszer helyett inkább olyan módszert kerestek, amellyel bizto-síthatják, hogy például belga állampolgárként a családtagokkal együtt igény-be lehessen venni az olasz kórházi ellátást, ha a családfõ éppen Olaszország-ban dolgozik. Ám ezeket a jogokat nemcsak a munkavállalóknak, vállalkozók-nak és családtagjaiknak, hanem a diákoknak és a nyugdíjasoknak is biztosít-ják az EU-szabályok. Ha turistaként járunk egy másik országban, sürgõsségi el-látást anélkül is igényelhetünk, hogy fizetnénk érte – ha a megfelelõ forma-nyomtatványt bemutatjuk. 19

Nézzünk egy példát a nyugdíjasokra vonatkozóan! Egy német házaspár –németországi munkahely után – néhány évet Belgiumban dolgozik, majdnyugdíjba vonul, és nyugdíjaséveit Dél-Olaszországban tölti. A nyugdíjukat fo-lyósítják Olaszországba, mindkét államból (Németország, Belgium). Ám orvos-hoz mégsem mehetnek vissza a korábbi munkahelyük szerinti országokba. Azegészségügyi ellátást lakóhelyükön, Olaszországban vehetik igénybe, amitazután az olasz társadalombiztosítónak megtérít majd annak az országnak abetegbiztosítója, amelyikben tovább dolgozott a házaspár. (Az EU-ban a nyug-díjasok lakóhely-változtatását elsõsorban az indokolhatja, hogy a saját hazá-juknál olcsóbb – és esetleg jobb éghajlatú – országba költözzenek. Magyaror-szág csatlakozása után várható, hogy Nyugat-Európából települnek hozzánknyugdíjasok, és nálunk költik el a nyugdíjukat, ami az országnak és a magyarállampolgároknak is bevételt jelent.)

Az európai szabályozás egy munkavállalónak, vállalkozónak, nyugdíjasnak,diáknak, ezek családtagjainak vagy egyébként biztosított személyeknek lehe-tõvé teszi a nemzeti juttatás igénybevételét egy másik tagállamban. Mikor?Betegség, anyaság, munkanélküliség, üzemi baleset és foglalkozási megbete-gedés esetén, továbbá az öregségi, rokkantsági, családi és a hátramaradottak-nak járó juttatások körében. A munkavállaló jogosult az úgynevezett szociáliselõnyökre is, mint például a nagycsaládosoknak biztosított vasúti kedvezmény,a gyermekszületéskor nyújtott kedvezményes kölcsön vagy a munkahelyi to-vábbképzésben való részvétel.

Elismerik-e a diplomákat?

Családfõnk ezek után nagyobb lelkesedéssel indul útnak, mert tudja, hogyaz elhelyezkedésben segítenek, és a szociális ellátások is járnak neki. Mégsemvágna bele, ha tudja, hogy a másik országban nem fogadják el a diplomáját,és újra meg kell szereznie a képesítést, vagy a hivatalok útvesztõiben kellmegpróbálnia honosíttatni azt.

Az európai szabályozás ezen a problémán a diplomák kölcsönös elismeré-sének rendszerével próbál segíteni. Az uniós szabályok szerint a tagországok-nak a saját állami képesítéssel egyenértékûnek kell elismerniük a másik tag-országban szerzett képesítést. Ez a rendszer csak akkor mûködik, ha valakiazért akarja elismertetni a diplomáját, mert a tevékenységet, amelynek gya-korlására a diploma feljogosítja, egy másik tagországban gyakorolni szeretné.20

Ha tehát „csak” továbbtanulni szeretne, akkor továbbra is az adott ország bel-sõ elõírásait kell követnie.

Az elismerés automatikus a következõ szakmák esetében: orvos, fogorvos,állatorvos, ápolónõ, gyógyszerész, szülésznõ, építész és ügyvéd. Vagyis ha kép-zeletbeli orvosunk bemutatja a Magyarországon szerzett diplomáját, akkor ez-zel Hollandiában minden további nélkül elkezdhet dolgozni, és még hollandnyelvvizsgát sem írhatnak neki elõ. A többi, legalább hároméves képzésbenmegszerzett felsõoktatási képesítést is el kell ismerni az EU szabályozásaalapján, ám ezeknél az okleveleknél a tagállamok a munkavállalót alkalmas-sági tesztnek vagy meghatározott kiegészítõ képzésnek vethetik alá, ha a be-mutatott diploma alapján a tanultakban nagy eltérés mutatkozik. Hasonló ki-egyenlítõ szabályok léteznek a középiskolai képzés, a szakképzés és az egy év-nél rövidebb felsõfokú képzést adó tanfolyamok esetében is.

Korlátozzák-e a magyar munkavállalók mozgását?

Mit jelent a csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás, amely szerintaz egyes tagállamok a szabad munkavállalást legfeljebb hét évre korlátozhatják?

Ebben az átmeneti idõszakban a tagországok továbbra is elõírhatják, hogya magyar munkavállalóknak munkavállalási engedélyt kell beszerezniük, deegy-egy tagállam úgy is dönthet, hogy egyáltalán nem korlátozza a szabadmunkavállalást. A csatlakozás utáni ötödik év végétõl pedig már csak akkor le-het fenntartani esetleges korlátozó szabályokat, ha igazolják, hogy a magyarmunkavállalók komolyan veszélyeztetik a munkaerõpiacot.

Svédország, Dánia, Írország, Nagy-Britannia és Spanyolország máris úgynyilatkozott, hogy a csatlakozás pillanatában megnyitja munkaerõpiacát amagyar munkavállalók elõtt, vagyis a képzeletbeli orvoshoz hasonlóan, a csat-lakozás után, egy regisztrációt követõen, várhatóan szabadon dolgozhatunkmajd ezekben az országokban.

Az átmeneti idõszak alkalmazását Magyarország csak bizonyos feltételek-kel fogadta el. Ezek közül a legfontosabb, hogy a korlátozás ellenére a magyarállampolgárok munkavállalási lehetõségeinek javulnia kell. További feltétel,hogy a korlátozást választó tagországokban is elõnyben kell részesíteni a ma-gyar munkavállalókat a nem EU-tagállambeli munkakeresõkkel szemben, vagyisha valamely munkahelyre jelentkezik egy magyar és egy horvát munkavállaló,akkor a magyar igénylõnek kell elõbb kiadni a munkavállalási engedélyt. Vé- 21

gül Magyarország – a megállapodás szerint – egyenértékû korlátozásokat al-kalmazhat azon tagállamok munkavállalóival szemben, amelyek hazánkat il-letõen korlátozásokat tartanak fenn. A velünk együtt csatlakozó országok te-kintetében alaphelyzet, hogy kölcsönösen beengedjük egymás munkavállaló-it, de ha egy esetleges nagyobb mértékû beáramlás veszélyeztetné a munka-erõpiacunkat valamelyik országból, akkor átmenetileg visszaállíthatjuk a kor-látozó szabályokat, vagyis újból bevezethetjük az engedélyezési eljárást.

Az Európai Unió által kért átmenet összefoglalva csak azt jelenti, hogy a je-lenlegi tagországok még legfeljebb hét évig eldönthetik, hogy munkavállalásiengedéllyel vagy anélkül engedik-e be a magyar munkavállalókat, minden másesetben nem lesz, és nem is lehet különbség egy magyar állampolgárságúmunkavállaló és egy jelenlegi tagállam munkavállalója között. Az egyéni vál-lalkozókat illetõen pedig semmi különbség nem lehet.


www.fmm.huwww.eum.huwww.b-m.huwww.europa.eu.intwww.europa.eu.int/comm/justice_home/index_en.htmwww.europa.eu.int/comm/employment_social/index_en.htmwww.kum.hu

22

3. fejezet: A szolgáltatásnyújtás szabadsága

A legtöbb EU-tagállam gazdaságának motorja a szolgáltatásokszektora. A szolgáltatások a gazdasági tevékenységek rendkívülszéles körét fogják át: szolgáltatást nyújt a vízvezeték-szerelõ, afodrász, az elõadómûvész és a befektetési tanácsadó is. A tagor-szágok nemzeti jövedelmének (GDP) és a foglalkoztatásnak mint-egy 70 százalékát szolgáltatások biztosítják.


Miután a szolgáltatások alapvetõen meghatározzák a gazdaság növekedé-sét és az életszínvonal javulását, lényeges, hogy a vállalatok és a vállalkozókakadálymentesen nyújthassanak szolgáltatásokat az Európai Unió hatalmasbelsõ piacán. Ez azt feltételezi, hogy a szolgáltatónak csupán a szolgáltatásszakmaiságát és biztonságát garantáló legszükségesebb követelményeknekkelljen megfelelnie.

Az európai egységesülés fontos célja volt a szolgáltatások belsõ piacánakmegteremtése. A belsõ piac ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy az egyestagállamok piacain a szolgáltatások szabályozását egységesen kell megolda- 23

ni, egyetlen piacnak tekintve a tagállamok piacait. A szolgáltatásnyújtás sza-baddá tétele az alábbi alapszabadságok érvényesülését jelenti.

A fejezet tartalma

A vállalkozás (letelepedés) szabadsága

Kiket illet ez a szabadság?

Az EU-tagállamokban az unió minden polgára szabadon vállalkozhat. A polgá-rokhoz hasonlóan szabadon vállalkozhat minden olyan gazdasági társaság, amelyetvalamely tagállam jogszabályainak megfelelõen alapítottak, és amelynek székhelyevagy fõ telephelye az unió területén található. Társaságnak tekintendõ a polgárokáltal létrehozott szervezetek széles köre, ám a letelepedés szabadsága csak a gaz-dasági tevékenységet jövedelemszerzési célból végzõ szervezeteket illeti meg.

Mi a vállalkozás (letelepedés) szabadságának tartalma?

A szabad vállalkozás a jogosultak részére a következõ jogokat biztosítja:1. önálló keresõtevékenység megkezdése és gyakorlása másik tagállam te-

rületén;2. vállalkozások alapítása és irányítása másik tagállam területén;3. leányvállalatok, ügynökségek, fióktelepek, irodák létesítése másik tagál-

lam területén.A gazdasági társaságokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk: a

vállalkozás szabadsága nem ad lehetõséget arra, hogy az egyik tagállam ren-delkezéseinek megfelelõen alakult, az ebben a tagállamban nyilvántartásbavett gazdasági társaságok eredeti státusuk megtartásával szabadon áthelyez-hessék központi igazgatásukat egy másik tagállamba.

Milyen szabályok vonatkoznak egy letelepedõ szolgáltatóra?

A letelepedõ szolgáltatónak meg kell felelnie mindazon követelményeknek, ame-lyeket a szolgáltatótevékenység végzésével kapcsolatban a fogadó ország elõír.

A fogadó országok egyenlõ elbánást biztosítanak a letelepedõknek. Ez elsõ-sorban azt jelenti, hogy az egyes EU-tagállamok nem tartanak fenn olyan ren-24

delkezéseket, amelyek a másik tagállamból érkezõ szolgáltatóra többletterhetrónak a saját szolgáltatóikhoz képest. A fogadó ország így a letelepedõktõlugyanazoknak a szabályoknak a tiszteletben tartását követelheti csak meg,mint amelyek a saját szolgáltatóira vonatkoznak.

A letelepedõk sokszor így is nehezen tudnának megfelelni a fogadó ország sza-bályainak, ezért az egyenlõ elbánáson túl az unió tagállamaiban olyan szabályokis érvényesülnek, amelyek tovább könnyítik a szolgáltatások nyújtását. Így példá-ul az EU-tagországok általában elismerik a másik tagállamban szerzett diplomá-kat, szakképesítéseket, illetve az elismerés feltételeként adaptációs idõszakotvagy alkalmassági vizsgát írnak elõ, ha a képzésben lényegi különbségek vannak.Elfogadják a szolgáltató országa által kiadott erkölcsi bizonyítványt vagy okmá-nyokat – például igazolást arról, hogy a vállalat ellen nem indult csõdeljárás.

A szolgáltatások szabadsága

Kiket illet ez a szabadság?

A szolgáltatások szabadsága a gazdaság minden olyan szereplõjét megille-ti, aki/amely az Európai Unió valamely tagállamában szolgáltatást nyújt – ígykülönösen azokat, akik ipari, kereskedelmi, szakipari és szabadfoglalkozású te-vékenységeket végeznek. Megilleti továbbá azokat a személyeket, akik mástagállam szolgáltatóinak szolgáltatásait kívánják igénybe venni.

Mi a szolgáltatások szabadságának tartalma?

1. Az unió tagállamában lakóhellyel, székhellyel rendelkezõ személy szol-gáltatást nyújthat egy másik tagállamban honos személynek úgy, hogy atevékenységét továbbra is a saját országában folytatja, vagy csak idõle-gesen jelenik meg a fogadó országban, ott tehát tartósan nem telepszikle. Letelepedés nélkül történik a szolgáltatásnyújtás például akkor, ha egyfrancia biztosító közvetlenül magyar ügyfelekkel köt biztosítási szerzõ-dést, vagy egy magyar zongorahangoló néhány napra Ausztriába utazikegy hangszer felhangolására.

2. Azokat, akik más tagállam szolgáltatóinak szolgáltatásait akarják igénybevenni, nem lehet korlátozni annak igénybevételében. Így például nem aka-dályozható, hogy egy személy külföldön részesüljön orvosi ellátásban, jogi 25

vagy pénzügyi szolgáltatásokat vegyen igénybe, múzeumokat látogassonstb. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás így többféleképpen is megvaló-sulhat: a szolgáltató idõleges átutazásával, a szolgáltatást igénybe vevõ át-utazásával, vagy egyszerûen olyan eszköz használatával, amely lehetõvé te-szi a közvetlen szolgáltatásnyújtást (pl. interneten, mûholdas közvetítéssel).

Mi a teendõ, ha közvetlenül kívánunk határon átívelõ szolgáltatást nyújtani?

Ha valaki letelepedés nélkül kíván szolgáltatást nyújtani, és ezért ideiglene-sen másik EU-tagállamba utazik, akkor az akadálymentes szolgáltatásnyújtástcsak az egyenlõ elbánáson túlmenõ szabályozás biztosíthatja. Ilyenkor ugyanisa szolgáltatónak elõször a saját országa által meghatározott követelményeknekkell megfelelnie, így az általa már teljesített elõírásoknak (pl. engedélyek beszer-zése) való újbóli megfelelést a fogadó ország nem írhatja elõ. Ez túlságosannagy terhet róna a szolgáltatóra. A fogadó országok ezért elismerik a szolgálta-tó országában már teljesített követelményeket, és ezeken felül csak akkor érvé-nyesítik saját szabályozásukat, ha ez a szolgáltatási tevékenység megfelelõ gya-korlása érdekében (pl. fogyasztóvédelmi okokból), vagy más általános érdek (pl.közerkölcs védelme) érvényre juttatása miatt feltétlenül szükséges.

Ha a szolgáltatásban részesülõ utazik másik országba szolgáltatások igény-bevételéhez, akkor a saját országának jogi védelmét elveszíti, és a szolgálta-tás helye szerinti szabályok vonatkoznak rá.

Mikor nem gyakorolható a vállalkozás és a szolgáltatásnyújtás szabadsága?

A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás olyan alapszabadságok, amelyek csakrendkívül szûk körben korlátozhatók. A külföldi szolgáltatók kizárhatók példá-ul a közhatalommal kapcsolatos szolgáltatások gyakorlásából. Az EU-tagál-lamok korlátozhatják továbbá a szabadságjogok érvényesülését a közrendre, aközbiztonságra vagy a közegészségügyre való hivatkozással.

Milyen egyéb elõnyöket biztosít a szolgáltatások uniós szabályozása?

A pénzügyi (hitelintézeti, tõkepiaci, biztosítási) szolgáltatások köre rendkí-vül átfogóan van szabályozva az Európai Unióban. Mivel a pénzügyi szektormegfelelõ mûködése az országok gazdasági stabilitásának fontos tényezõje, a26

pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának nagyobb része a pénzügyiszolgáltató megbízható, kiegyensúlyozott mûködését garantálja. A szabályokkisebb része közvetlen fogyasztóvédelmi elõírásokat tartalmaz. (A legkörülte-kintõbben szabályozott pl. a befektetõk védelme.)


www.gkm.huwww.bkik.hu/euinfowww.business2hungary.hu/index.htmlwww.europa.eu.int/pol/singl/index_en.htmwww.itd.hu/hun/euroinfo/index.htmlwww.kum.hu

27

A csatlakozási tárgyalások eredmé-

nyeként Magyarország átmeneti idõre

az uniós szabályoktól eltérõen rendez-

heti a befektetésvédelem kérdéskörét és

a szövetkezeti hitelintézetek indulótõ-

ke-követelményeit. Az unió jelenlegi

tagállamaiban a befektetett pénzössze-

gek a befektetési szolgáltatók felszá-

molása esetén 20 ezer euróig (kb. 4,7

millió forintig) biztosítva vannak, míg

Magyarországon mindössze egymillió

forint a biztosítás minimális összege,

amely csak 2008-tól éri majd el az unió-

belit. A szövetkezeti hitelintézetek

fennmaradása érdekében a csatlakozás-

kor már mûködõ szövetkezetek az uniós

szintnél alacsonyabb induló tõkével

mûködhetnek egészen 2008-ig.

Átmeneti mentesség

4. fejezet: A tõke szabad áramlása

A tõke szabad áramlása kiemelt fontosságú, mert a Gazdasági ésMonetáris Unióhoz – az euróövezethez – való majdani csatlakozáselsõ elõfeltétele a teljesen szabad tõkeáramlás lehetõségeinek amegteremtése. A globalizálódó világgazdaságban a tõkeáramlásmértéke óriásira nõtt, manapság a világon évente több mint 1200milliárd dollár összegû mûködõ tõkét fektetnek be. Ráadásul a tõ-kemozgásoknak csupán egy részét képezik a mûködõtõke-befektetések.


A tõkemozgások teljes mértékû szabadságának megteremtése széles körûpénzügyi mûveletek külön engedély nélküli végzésére jogosítja fel a tagor-szágok állampolgárait és gazdálkodó szervezeteit. Gyakran nehéz eldönteni,hogy egy adott ügylet beletartozik-e ebbe a kategóriába. Általános érvénnyelmindent tõkemozgásnak tekinthetünk, amikor az egyik országból a másikbapénz- vagy termelõtõke áramlik. Így az EU-ban szabadon végezhetõ minden-fajta deviza- és valutaügylet, bárki korlátozás nélkül vásárolhat bármilyen va-lutát. Emellett korlátozásmentesen lehet bármely más országban befektetni,28

akár fel lehet vásárolni egy már meglévõ céget, de újat is lehet alapítani. Ezta hatóságok gazdasági érdekekre hivatkozva nem akadályozhatják meg.

Teljesen szabad az Európai Unión belül az ingatlanszerzés is, erre vonatko-zóan nem maradhatnak érvényben állampolgárságon alapuló megszorító sza-bályok. Az EU-ban szabadon végezhetõk tõkepiaci és pénzpiaci értékpapír-mûveletek – tehát például egy EU-állampolgár bármilyen részvényt vagy köt-vényt vehet, és ugyanez igaz a befektetési alapok tevékenységére is. Nem le-het korlátozni a hitelintézetekkel, bankokkal kapcsolatos tranzakciókat sem(betét, hitel, számlavezetés, átutalás), minden magyar állampolgár nyithat avilág bármely országában bankszámlát. Szabadon végezhetõk a biztosítások-kal kapcsolatos ügyletek is. Korlátozás nélkül végezhetõ minden olyan ügylet,amely bármilyen pénzmozgással jár: például kölcsön, letét, kezesség, zálog,garancia, öröklés, ajándékozás.

A fejezet tartalma

A tõkemozgások témakörét a közösségi jog széleskörûen értelmezi, így a csat-lakozó országoknak tüzetesen át kellett vizsgálniuk jogszabályaikat, hogy ne ma-radjon bennük olyan korlátozás, amely sérti a tõke szabad áramlására vonatkozóEU-alapelvet. Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon megerõsítette, hogy –néhány kivétellel – a csatlakozás napjától kész elfogadni és alkalmazni a fejezet-re vonatkozó közösségi elõírásokat, azaz nem tart fenn korlátozásokat e téren.

Ennek érdekében meg kellett valósítani a teljes körû devizaliberalizációt,azaz a devizatörvényben felsorolt korlátozásokat maradéktalanul fel kellettszámolni. Ez olyan hosszú, többlépcsõs folyamat eredményeként valósult meg2001-ben, amely még a rendszerváltozáskor kezdõdött (akkor Magyarországonmég kötött devizagazdálkodás volt érvényben). A teljes devizaliberalizáció aztis eredményezte, hogy megvalósult a forint konvertibilitása.

A csatlakozásig hátravan még az intézményi befektetõk (nyugdíjpénztárak,biztosítók) tõkekiviteli korlátainak megszüntetése. Egy nyugdíjpénztárnak pél-dául tõkéje bizonyos részét jelenleg magyar állampapírban kell tartania. Ez azEU-ban nemzeti alapon történõ diszkriminációnak minõsülne. Lehetõvé kell te-hát tenni, hogy más EU-tagállamok államkötvényei felválthassák a magyar ál-lampapírokat, ha a pénztár úgy ítéli meg, hogy azokkal kedvezõbb hozamot ér-het el. Ez persze elõnyös a nyugdíjpénztár ügyfeleinek, hiszen a pénztár az õmegtakarításaikat tudja növelni, kiválasztva a legjobb befektetési stratégiát. 29

Az Európai Unió alapszerzõdése szûk körben lehetõséget ad arra, hogy a tagál-lamok unión kívüli országokkal szemben bizonyos korlátozásokat tartsanak fenn atõkemozgások terén, ha ezek a korlátozások már 1993. december 31-én hatályban

A tárgyalások eredményeként a ma-

gyarországi ingatlanszerzésnél – a csat-

lakozás után bizonyos ideig – el lehet tér-

ni a tõke szabad áramlását biztosító uni-

ós szabályoktól. Magyarország ötéves át-

meneti mentességet kapott a közösségi

jog alkalmazása alól a másodlagos lakó-

hely tekintetében. (Másodlagos lakóhely-

nek minõsül minden olyan ingatlan, ahol

valaki nem állandó jelleggel, nem életvi-

telszerûen tartózkodik.) Az átmeneti idõ-

szakban a jelenleg hatályos magyar jog-

szabályoknak megfelelõen az EU-tagor-

szágok állampolgárai és jogi személyisé-

gû vállalkozásai csak elõzetes engedéllyel

vásárolhatnak ingatlant másodlagos la-

kóhely, illetve telephely céljaira. Kivételt

képeznek azok, akik már legalább négy

éve jogszerûen Magyarországon tartóz-

kodnak. Az átmeneti idõszak alatt alkal-

mazott engedélyezési rendszert kiszámít-

hatóvá, átláthatóvá és nyilvánossá kell

tenni, és biztosítani kell, hogy az nem

tesz különbséget az egyes EU-tagállamok

polgárai között.

Az Európai Unió beleegyezett abba,

hogy Magyarország a csatlakozás után

hét évig fenntarthassa a külföldi állam-

polgárok (valamint belföldi és külföldi jo-

gi személyiségû vállalkozások) termõ-

földtulajdon-szerzésére vonatkozó törvé-

nyi tilalmakat. Kivételt képeznek ez alól

azok a hazánkban jogszerûen letelepe-

dett EU-állampolgárok, akik egyéni vál-

lalkozóként legalább három éve mezõ-

gazdasági tevékenységet végeznek. Õk a

magyar állampolgárokkal egyenlõ elbá-

násban részesülnek.

A hétéves átmeneti idõszak harmadik

évében általános felülvizsgálatot kell tar-

tani, amelynek alapján lerövidülhet az át-

meneti idõszak hossza, ha az nem jár a

magyar földpiac veszélyeztetésével. Eh-

hez azonban Magyarország egyetértése

szükséges. Ugyanakkor, ha a hétéves idõ-

szak végén a hazai földárak továbbra sem

érnének el olyan szintet, hogy a földpiac

zavarok nélkül megnyitható legyen, akkor

az átmeneti idõszak újabb három évvel

meghosszabbítható.

Az átmeneti védelem idõt ad arra,

hogy a magyar mezõgazdasági termelõk

megerõsödjenek, hogy ne következzenek

be hirtelen változások, és olyan földpiac

alakuljon ki, ahol a föld ára fokozatosan

megközelíti az unióbelit, és a külföldiek

spekulatív céllal ne tudják felvásárolni a

ma még olcsó hazai termõföldet.


30

voltak. Az unió elismerte, hogy az adott idõpont Magyarországra nem alkalmazha-tó, miután a tõkemozgásokról rendelkezõ jogszabályok jelentékeny része ezutánkeletkezett. Magyarország esetében ezért a viszonyítási idõpont 1999. december 31.

Magyarország vállalta azt is, hogy átvizsgál minden olyan vállalatot, aholaz állam a privatizáció után szavazatelsõbbségi részvényt (aranyrészvényt)tart fenn, megõrizve ezzel befolyását a stratégiai kérdésekben. Biztosítani kell,hogy ilyen részvények a csatlakozástól fogva kizárólag az EU-jogszabályokbanfoglalt feltételek mellett maradjanak fenn. Az aranyrészvény intézményétcsak nagyon szûk keretek között, a közérdekre, a közbiztonságra, a közegész-ségügyre és a honvédelemre való hivatkozással lehet alkalmazni.


www.gkm.huwww.europa.eu.int/comm/economy_finance/index_en.htmwww.europa.eu.int/comm/internal_market/en/index.htmwww.kum.hu

31

5. fejezet: Vállalati jog

A vállalati jogra vonatkozó szabályok az egységes belsõ piac mû-ködését segítik, azon belül is az áruk szabad mozgását és a lete-lepedés szabadságát. Idetartoznak a társasági jogra, a számvitel-re és a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok.

A fejezet tartalma

Társasági jog

Ha egy cég nem csak abban az EU-tagállamban kíván tevékenykedni, aholbejegyezték, valamilyen társasági jogi formát (leányvállalat, kereskedelmiképviselet, fiók) kell bejegyeztetnie a többi EU-tagországban is. A cégalapítás(letelepedés) elé egyik ország sem állíthat nemzeti alapon nyugvó diszkrimi-nációt. Bármely tagállam állampolgára bármely tagállamban benyújthat cég-alapítási kérelmet, a hatóságok azt ugyanolyan szabályok alapján kötelesekelbírálni, mint azokat a kérelmeket, amelyeket saját állampolgáraik nyújtottakbe. Egy osztrák állampolgár tehát Spanyolországban szabadon alapíthat cé-get, ugyanolyan feltételekkel, mint a spanyol állampolgárok. Az uniós szabá-lyok lehetõvé teszik, hogy az így megalakult, a más EU-tagállamok polgárai ál-32

tal bejegyeztetett társaságok ugyanolyan – vagy hasonló – társasági szabá-lyokkal mûködhessenek, mint a hazaiak. Ez kiszámíthatóvá és biztonságossáteszi a cégek letelepedését a többi tagállamban, és garanciát nyújt mindenEU-tagország polgárának arra, hogy ha valamely más tagállamban is beje-gyezteti a cégét, nem kerül merõben más szabályozási környezetbe. A vállal-kozások alapítása természetesen minden tagállamban ugyanúgy megilleti avállalkozásokat, mint a természetes személyeket.

A társasági jogi szabályok egyrészt megszabják a gazdasági társaságok alapí-tásának és mûködésének feltételeit, másrészt meghatározzák a cégbejegyzésselkapcsolatos cégbírósági feladatokat. A szabályok alapvetõen a korlátolt felelõs-ségû társaságokra (kft.) és a részvénytársaságokra (rt.) vonatkoznak. Idetartoznaka gazdasági társaságok alapító okiratának kötelezõ tartalmi elemei, a cégköz-lönyben kötelezõen közzéteendõ adatok, amelyek a társasággal üzleti kapcsolat-ba kerülõk érdekeit védik. A társaságokat a cégbíróság csak meghatározott eset-ben nyilváníthatja semmissé, ami biztosíték arra, hogy a társaság hitelezõi, mun-kavállalói és részvényesei csak bizonyos esetekben lehetnek áldozatai a társasá-gok megszüntetésének. A részvénytársaságok alaptõkéjének minimális nagyságá-ra meghatározott 25 ezer euró (kb. 3,6 millió forint) lehetõvé teszi, hogy akár kis-és középvállalkozások is megalakulhassanak részvénytársasági formában, s ígyszámukra is könnyebb legyen az egész Európán átívelõ gazdálkodás.

A társaságok meghatározott feltételekkel egyesülhetnek és szétválhatnak.Az egyesülés lehet összeolvadás: ekkor két társaság úgy egyesül, hogy jogilagmindkettõ megszûnik, és az egyesüléssel létrejövõ új társaságra ruházza átminden vagyonát. A beolvadáskor egy vagy több társaság felszámolás nélkülúgy szûnik meg, hogy egy másik – az õt megszerzõ – társaságra ruházza átösszes vagyonát. A szétválás lehet olyan, hogy a szétváló társaság több másiktársaságra ruházza át vagyonát, és lehet kiválás, amikor a társaságból kiválóegység önálló társasággá alakul át.

Európai részvénytársasági formában társaságot létrehozni csak 2004 októ-berétõl lesz lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a társaságot az EU területén bár-melyik tagállamban be lehet jegyeztetni, vagyis nincs szükség arra, hogy min-den olyan országban be legyen jegyezve, ahol tevékenykedik. Ezzel könnyeb-bé válik a társaságok összeurópai tevékenysége, hiszen nem kell minden tag-államban külön-külön társaságot bejegyeztetnie az alapítónak.

Egy másik speciális társasági jogi forma az európai gazdasági érdekcsopor-tosulás, amely társasági kooperációs forma. Létrehozásának célja, hogy meg- 33

könnyítse a kis- és középvállalkozások határokon átnyúló együttmûködését.Ez a lehetõség már ma is létezik, keretei között általában kommunikációs ésmarketingszolgáltatások, ügynökségek, ügyvédi és könyvelõirodák, üzleti be-fektetési társaságok mûködnek együtt.

Számvitel

A számvitelben egységes követelmények vonatkoznak a társaságok évesmérlegének szerkezetére, tartalmára, megjelenítésére, közzétételére ésauditálására. Az alapelv szerint a mérlegnek a társaságról átfogó és valós ké-pet kell adnia. A számviteli beszámoló mérlegbõl, eredménykimutatásból éskiegészítõ mellékletbõl áll. A tulajdonosok tájékoztatására üzleti jelentést kellkészíteni, ezt már nem kell nyilvánosságra hozni a számviteli beszámolóvalegyütt, csak a megtekintését kell biztosítani. A számviteli beszámolónak tük-röznie kell a vállalkozás mérleg-fordulónapi vagyoni helyzetét és a beszámo-lási idõszakra értelmezett jövedelemtermelõ képességét, továbbá információ-kat kell tartalmaznia a vállalkozás pénzügyi helyzetének alakulásáról is.

Az Európai Unió elképzelései szerint 2005-tõl a tõzsdén jegyzett vállalkozásokszámára kötelezõ lenne, hogy a nemzetközi számviteli standardok (IAS) szerintvezessék könyveiket. Az IAS szerinti beszámolókészítés lehetõvé teszi, hogy az EUterületén mûködõ vállalkozások teljesítménye átlátható és összehasonlítható le-gyen. A standardok bevezetéséhez arra lesz szükség, hogy az ötmillió forintot tar-tósan meghaladó nettó árbevételû vállalkozásoknál a számviteli feladatokat csakmérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõ személyek végezhetik.

Szellemi tulajdonjog

A szellemi tulajdonjog magában foglalja a szerzõi jogot és az iparjogvédelmet.A szerzõi jog kategóriájába tartozik a szûkebb értelemben vett szerzõi jog, az elõ-adómûvészek, hangfelvételt elõállítók, filmkészítõk joga. Az iparjogvédelem ma-gában foglalja például a szabadalmat, a formatervezési mintát és a védjegyet.

Ez utóbbi három területen Magyarország EU-csatlakozása után számottevõváltozások várhatók. A szabadalmak körében különösen a gyógyszerek kiegé-szítõ oltalma érdemel figyelmet. A gyógyszer ugyanis – azonfelül, hogy azegyéni alkotótevékenységgel felfedezett hatóanyag szabadalommal védett –csak akkor hozható forgalomba, ha keresztüljut a viszonylag hosszadalmas34

engedélyezési eljáráson. (Egy újonnan kifejlesztett gyógyszer klinikai vizsgála-ta akár évekig is eltarthat.) Az eljárás alatt a szabadalom birtokosa nem ré-szesedik a kizárólagos hasznosítási jog elõnyeibõl, hiszen a gyógyszer eladá-sából származó bevétel csak az engedélyezési eljárás után, a forgalomba ho-zatallal kezd el befolyni a gyógyszergyártók kasszájába, így gyakorlatilag lerö-vidül a szabadalmi védettség ideje. Ezért ezekre a termékekre az alapszabada-lom lejárta után az engedélyezési eljárás idejével (de legfeljebb öt évvel) meg-hosszabbodik a szabadalmi védettségi idõ.

A csatlakozási tárgyalásokon elért egyezség alapján a kiegészítõ szabadalmi ol-talom csak azokra a gyógyszerekre igényelhetõ majd, amelyekre az elsõ forgalom-ba hozatali engedélyt 2000. január elseje után szerezték meg, és amelyek a csat-lakozás idõpontjában Magyarországon szabadalmi oltalmat élveznek. Ilyen termé-kekre a tanúsítványt a csatlakozás napjától számított hat hónapig lehet kérni.

A védjegyekre és a formatervezési mintákra vonatkozó EU-szabályozás alap-ján, a spanyolországi Alicantéban mûködõ Belsõ Piaci Jogharmonizációs Hiva-talba benyújtott bejelentések kedvezõ elbírálásával nyílik lehetõség egyetlenbejelentéssel az EU valamennyi tagállamára kiterjedõ oltalmat szerezni. Nincstehát szükség arra, hogy minden tagországban külön-külön kérelmet nyújtsunkbe, és egyenként jegyeztessük be a védjegyeket és a formatervezési mintákat.

Ezek a rendelkezések – a nemzeti oltalmi rendszerek változatlan fenntartá-sa mellett – az egész unióra kiterjedõ oltalmat vezetnek be. Az oltalom beve-zetésének költségei így lényegesen kisebbek, mintha az egyes tagállamokbanegyenként vezették volna be õket, hiszen az eljárás egyetlen nyelven folyik, ésmert az oltalom kiterjed minden tagállamra, jogvita esetén az igényérvényesí-tés nemzeti bíróságok elõtt folyik, amelyek döntése az egész unióra érvényes.


www.gmk.huwww.bkik.hu/euinfowww.kfi.matav.huwww.itd.hu/hun/euroinfo/index.htmlwww.europa.eu.int/comm/enterprise/policy_en.htmwww.im.huwww.kum.hu

6. fejezet: Versenypolitika

A gazdasági versenyképesség minden mûködõ piacgazdaság alap-feltétele. A gazdaság szereplõi közötti verseny hatékony mûködé-se elõsegíti és felgyorsítja a gazdasági növekedést, és olyan kö-rülményeket teremt, hogy a fogyasztók a lehetõ legkedvezõbbfeltételekkel vásárolhatnak és vehetik igénybe a szolgáltatáso-kat. Az unió alapvetõ célja, hogy – az áruk, a személyek, a szol-gáltatások és a tõke szabad mozgása mellett – az egységes belsõpiacon torzulásmentes verseny érvényesüljön.

A fejezet tartalma

A versenypolitika fejezetnek két nagy tárgyköre van: a vállalatok maga-tartását szabályozó versenyjog (antitröszt-politika) és a vállalatoknak nyújt-ható állami támogatások szabályozása.

Vállalatokra vonatkozó versenyszabályok

A Magyarországon hatályban lévõ versenytörvény mind tartalmában, mindszellemében követi a közösségi versenyszabályokat. A magyar versenyszabá-36

lyozás a jogharmonizáció keretében többször módosult, és így a közösségikövetelményeknek megfelelõ versenyszabályozási környezet alakult kihazánkban.

Vállalatok közötti megállapodások

A magyar versenytörvény – összhangban a közösségi rendelkezésekkel – tilt-ja azokat a vállalatok közötti megállapodásokat, amelyek a versenyt akadályoz-zák, korlátozzák vagy torzítják. Ilyen megállapodásnak minõsül például, ha avállalatok piacfelosztásban vagy árakban állapodnak meg, ha üzletfeleikkel aszerzõdés megkötését olyan többletszolgáltatáshoz kötik, amely nem áll kapcso-latban a szerzõdés tárgyával, vagy például, ha azonos ügyletek esetén eltérõ ke-reskedelmi feltételeket alkalmaznak partnereikkel szemben.

Ezek a megállapodások mind a magyar szabályozás, mind a közösségi ver-senyjog értelmében tilosak – kivéve, ha korlátozó tartalmuk ellenére olyanelõnyöket is tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak az árutermelés vagy a for-galmazás javításához. Az általános tilalom mellett a közösségi szabályozásnakmegfelelõen a magyar versenyjog is engedélyez olyan megállapodásokat,amelyek ugyan korlátozó tartalmúak, de kedvezõ elemeket is magukban fog-lalnak, így a fogyasztók érdekeit, a fogyasztói biztonságot elõnyösen befolyá-solják. A legsúlyosabb versenykorlátozások azonban sohasem mentesülhetnek.

A csatlakozás után, ha a vállalatok közötti megállapodás befolyásolja az EU-tagállamok közti kereskedelmet, akkor a közösségi szabályokat kell alkalmazni,bár megmarad a lehetõség a nemzeti jog párhuzamos alkalmazására is. Egyesesetekben pedig, amikor a versenykorlátozás hatása a közös piacon eléri a közös-ségi jogban meghatározott szintet, nem a magyar Gazdasági Versenyhivatal leszaz élenjáró versenyhatóság, hanem az Európai Bizottság versenyügyekért felelõsfõigazgatósága. Az Európai Bizottság határozatait a vállalatok az Európai Bíró-ság elõtt támadhatják meg. A kereset megalapozottsága esetén a bíróság új el-járásra kötelezheti a bizottságot, vagy a felek számára kedvezõ ítéletet hozhat.

Piaci erõfölény

A vállalati versenyszabályozás másik nagy területe a gazdasági erõfölény-nyel való visszaélés tilalma. A versenyszabályozások – mind az uniós, mind amagyar – tiltják a domináns piaci helyzetben lévõ vállalatok erõfölénnyel va- 37

ló olyanfajta visszaélését, amely közvetlenül sérti a fogyasztók és a verseny-társak érdekeit, és ezzel torzítja a gazdasági versenyt.

Visszaélésnek számít például, ha a vállalatok a szerzõdéskötés megtaga-dásával, az árpolitika tisztességtelen alakításával, indokolatlan árukapcso-lással vagy a megrendelõk lekötésével akadályozzák a versenytársak piacilehetõségeit, és ezzel korlátozzák a fogyasztókét is. E téren is az a változás,hogy a csatlakozás után azon visszaéléseknél, amelyek hatása a tagállamikereskedelmet érinti, a magyar versenyhatóság köteles lesz a közösségi jogot(is) alkalmazni, illetve egyes esetekben a bizottság jár majd el.

Vállalatok összeolvadása

A vállalati versenyszabályozás harmadik nagy csoportjába a vállalatok közöttikoncentrációk ellenõrzése tartozik. A meghatározott gazdasági erejû vállalatokösszefonódásának bejelentése a magyar versenytörvény alapján is kötelezõ, afúzió létrejötte a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéhez van kötve. A GazdaságiVersenyhivatal nem tilthatja meg az összefonódást, ha az nem hoz létre, vagynem erõsít meg erõfölényt. Hasonlóan a már vázolt két esethez, összefonódásokesetén is egyes esetekben a bizottság lesz az egyedül eljáró hatóság.

Az Európai Bizottság versenyfelügyeleti jogköre azt is jelenti, hogy a bizottsága vállalatoknál eljárást foganatosíthat, információt kérhet, szemlét tarthat, ésbetekinthet a pénzügyi könyvekbe, többnapos vizsgálat esetén lepecsételheti avizsgált helyiséget. Lehetõsége lesz a helyszínen vizsgálatot folytatni, bárkitmeghallgatni, aki információval rendelkezhet a jogsértés körülményeirõl, sõt avállalati vezetõk magánhasználatú helyiségeit, gépjármûveit is átkutathatja. Havizsgálata saját határozatára alapul, akkor a vállalkozások kötelesek lesznekannak alávetni magukat. Rendõrségi közremûködésre azonban a bizottság is csaka magyar bíróság engedélye alapján tarthat igényt.

Állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok

Az Európai Közösséget alapító Római Szerzõdés általános szabálykéntmondja ki, hogy tilos állami támogatást nyújtani a vállalatok számára, ugyan-akkor maga a szerzõdés felmentési lehetõségekrõl is rendelkezik. A tagálla-moknak új támogatási terveiket elõre be kell jelenteniük az Európai Bizott-ságnak engedélyeztetésre. Minden olyan állami támogatást, amelyet elõzetes38

bejelentés nélkül nyújtottak, vagy amelynek folyósítását még a bizottságjóváhagyása elõtt megkezdték, vissza kell fizetni – ha bebizonyosodik, hogy atámogatás nem felel meg az uniós szabályoknak. A létezõ, régi támogatásokfolyamatos felülvizsgálata is a bizottság feladata.

Az EU-ellenõrzés alá vont állami támogatás nemcsak pénzbeli juttatás lehet,hanem bármilyen más formát is ölthet. Az Európai Bizottságot értesíteni kellnemcsak a központi költségvetésbõl, hanem a helyi önkormányzatok által nyúj-tandó támogatások tervérõl is. A bizottság döntéseit az Európai Bíróság felül-bírálhatja. Az Európai Bizottság az ágazati támogatások helyett inkább a „hor-izontális kedvezményeket” tartja megengedhetõnek. Ilyenek például a kör-nyezetvédelmi támogatások, a kis- és középvállalkozásoknak folyósított, akutatásra-fejlesztésre vagy a foglalkoztatásra-képzésre fordított támogatások.Az érzékenyebb ágazatokban (hajógyártás, acélipar, autóipar, textilipar) szig-orúbb feltételekkel a bizottság engedélyezi gazdasági elõnyök nyújtását.

Az uniós regionális politika támogatási rendszerének átláthatóvá tételeérdekében minden tagállamnak „regionális térképet” kell készítenie, amely az egyfõre jutó GDP-adatok alapján világossá teszi, melyik térségben milyen mértékûkedvezményt lehet nyújtani. A felsõ határ természetesen a legszegényebb tér-ségekben a legmagasabb: jelenleg a beruházás értékének 50 százaléka.

Felkészülés az EU-tagságra

Magyarországon a jogharmonizáció megvalósult, e téren nincs továbbiteendõ. A csatlakozás idõpontján túlnyúló feladat az állami támogatásokfolyamatosan átalakuló uniós szabályozásának nyomon követése és betartása.

A csatlakozási szerzõdés tartalmazza azokat a támogatásokat, amelyeketaz új tagállam a csatlakozás után, külön bizottsági engedélyeztetés nélkül isfenntarthat. A szerzõdésben való szerepeltetés feltétele, hogy az adott támo-gatást az illetékes magyar hatóság az Európai Unió szabályaival összhangbanlévõnek minõsítse, és azt az Európai Bizottság is jóváhagyja.

A csatlakozás fõ hatásai

Az ellenõrzés végrehajtását a belépés elõtt minden tagjelöltnek, így Ma-gyarországnak is nemzeti keretek között kell megoldania. Lényeges változás acsatlakozás után, hogy a támogatások elõzetes engedélyezését és folyamatos 39

felülvizsgálatát az Európai Bizottság veszi át, és az állami támogatással kap-csolatos magyar jogszabályok helyébe az EU-joganyag lép. A versenyfejezetlezárásának minden tagjelölt esetében feltétele volt, hogy az állami támogatá-sokat illetõen a teljes körû jogharmonizáció megvalósuljon a csatlakozás elõtt.

A jogharmonizáció részeként a három- és tízmilliárd forint értékûberuházásoknál 2003. január elsejétõl megszûnt a befektetõknek járó tízévesadómentesség lehetõsége. Ám a befektetések az EU rendszerével összhangban– adókedvezmény formájában is – támogathatók. Ennek érdekében új magyarbefektetésösztönzési stratégia készült, amelynek célja, hogy továbbra is vonzófeltételeket teremtsen a magyarországi beruházásokhoz. A stratégiát meg-valósító intézkedéscsomag, az „Ügyes Magyarország” (Smart Hungary) tartal-mazza az új adókedvezmény-rendszert.


www.gvh.huwww.im.huwww.hpo.huwww.europa.eu.int/comm/competition/index_en.htmlwww.kum.hu

A befektetésbarát környezet fenntartá-

sával függnek össze a társaságiadó-tör-

vény alapján nyújtható adókedvezmények

is: ez volt a versenyfejezetrõl folytatott

tárgyalások legkomolyabb kérdése. Az

eredetileg 2011-ig érvényesíthetõ jogok

kapcsán az Európai Unió és Magyarország

abban egyezett meg, hogy az érintett

nagybefektetõk adókedvezményeit – EU-

konform átmeneti rendszer segítségével –

átalakítják. Sikerült olyan megállapodást

kötni, amely az érintett nagyvállalati kör

számára is kedvezõnek bizonyult. Ennek

azért van különös jelentõsége, mert ezek a

vállalatok a magyar export mintegy 40

százalékát, a munkaerõ-foglalkoztatásnak

pedig körülbelül 10 százalékát adják.

A helyi adókról szóló törvényben sza-

bályozott önkormányzati adókedvezmé-

nyeknél az EU elfogadta a 2007. decem-

ber 31-ig tartó átmeneti idõszakot azon

vállalatok esetében, amelyek nem ked-

vezményezettjei sem a nagybefektetõi

adókedvezményeknek, sem olyan támo-

gatási szabályozásnak, amely nincs össz-

hangban az uniós szabályokkal.


7. fejezet: Mezõgazdaság

Az együttesen kialakított és minden tagországra kötelezõ KözösAgrárpolitika (KAP) meghatározza a termelési és támogatásikvóták számításának módszerét, a támogatások körét, az élelmi-szer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi követelményeket.Nagyobb a tagállamok önállósága a vidékfejlesztési programoktervezésében, bár a kereteket itt is az uniós szabályok határoz-zák meg.

A fejezet tartalma

Az Európai Unió csak azokban az ágazatokban alkalmaz támogatási vagy ter-melési kvótákat, amelyekben közvetlen termelõi támogatás, feldolgozói tá-mogatás vagy garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási (intervenciós)rendszer mûködik. Kvótáink az utóbbi négy-öt év statisztikai adatokkal igazol-ható, tényleges termelési szintjét tükrözik, sõt a legtöbb esetben még bizonyosnövekedést is megengednek. (Lásd az 1. táblázatot.) Így az EU-csatlakozás utánegyetlen ágazatnak sem kell visszafognia termelését a kvóták miatt.

A kvóták – a tej kivételével – egyébként is csak a Magyarországnak járó EU-támogatás keretösszegét határozzák meg, a gazdálkodók számára semmiféletermelési korlátot nem jelentenek. Túllépésük nem jár szankcióval, ám a kvóta 41

feletti termelésre vagy feldolgozásra nem jár támogatás, a cukor esetébenpedig támogatás nélküli exportálási kötelezettség áll fenn.

A nemzeti kvóta túllépését az EU egyedül a tejnél bünteti. A Magyarországáltal megszerzett tejkvóta fedezi a jelenlegi teljes termelést. Itt is van azon-ban lehetõség a termelés fokozására, mivel a hazai statisztikákban kimutatotttermelés több mint 10 százaléka – az uniós szabályozás szerint – nem számítmajd bele a kvótába (ilyen pl. az extra minõséget el nem érõ tej).

Közvetlen támogatások

A magyar gazdálkodók már az átmeneti idõszak alatt fokozatosan jogosul-tak lesznek a közvetlen EU-támogatásokra. Gabonafélék, olajnövények ésfehérjenövények vonatkozásában ez a mûvelt terület alapján, húshasznú szar-vasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhárapedig – 2005-tõl – a tejkvóta arányában jár.

Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25százalékát fizeti. A közösségi finanszírozás elõbb évi öt, 2008-tól pedig évi tízszázalékpontos növekedéssel 2013-ban éri el a száz százalékot. Lehetõség vanazonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költ-ségvetésbõl kiegészítse további harminc százalékponttal. Így a támogatás mára tagság elsõ évében 55 százalékról indulhat, és a hetedik évben elérheti aszáz százalékot. (Lásd a 2. táblázatot.) A nemzeti kiegészítés céljára felhasz-nálhatjuk a vidékfejlesztésre kapott EU-források egy részét is.

Fontos tudni, hogy a területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számí-tott összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régióterméshozamától. (Lásd a 3. táblázatot.) Például a magyar gazdák a magasabbterméshozam miatt kezdettõl fogva több mint másfélszer annyi támogatástkaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik. Más összehasonlításban aközvetlen támogatások 55 százalékos kezdõ szintje a spanyol gazdák által kapottösszeg 90 százalékát teszi ki, és a nemzeti kiegészítés lehetõségét kihasználva aharmadik évben, 2006-ban már meg is haladhatja azt. (Lásd az 1. ábrát.)

Intervenció, exporttámogatás

A magyar termelõk, feldolgozók és forgalmazók a tagság elsõ napjától tel-jes joggal részt vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályáz-42

hatnak exporttámogatásokra. A közösségi intervenciós felvásárlási árak, azegyes termékeknek a piacról történõ átmeneti vagy végleges kivonásáhozkapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldség-gyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshúsmagántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben– száz százalékban – vonatkoznak a magyar termelõkre, feldolgozókra és for-galmazókra is. Ennek eredményeként az értékesítési biztonság számottevõenjavul, a bevétel a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbbá válik.

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztési intézkedések – az EU-jogszabályok alapján – az agrárszer-kezet átalakítására irányuló intézkedéseket is magukban foglalják. A vidékfej-lesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokat az Európai Mezõgazdasá-gi Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) garancia- és orientációs részlegébõlfizetik. A vidékfejlesztési támogatásoknál – ellentétben a közvetlen támogatá-sokkal – az EU-források mellett tagállami hozzájárulást (társfinanszírozást) ésesetenként kötelezõ gazdálkodói önrészt Magyarországnak is biztosítania kell.

A csatlakozás után az EMOGA garanciarészlegébõl folyósított támogatásoka Magyarország által készített hétéves Vidékfejlesztési Terv és az abban java-solt intézkedéscsomag alapján vehetõk igénybe. (Lásd a 4. táblázatot.) E tá-mogatások megoszlása a források szerint: 80 százalék EU-támogatás, 20 szá-zalék hazai támogatás és 0 százalék önrész. (Összehasonlításul: a jelenlegi EU-tagállamokban a legmagasabb uniós támogatási hozzájárulás is legfeljebb 75százalék lehet, a magasabb uniós hozzájárulási arány Magyarország esetébena tárgyalások eredménye.) A támogatható intézkedések köre egyrészt a kísé-rõintézkedésekbõl áll: agrár-környezetvédelem, mezõgazdasági területek er-dõsítése, kedvezõtlen adottságú területek támogatása és korai nyugdíjazás.

Az újonnan csatlakozó országok számára további új intézkedéseket isbevezetnek: árutermelõ gazdaságoknak nyújtott támogatás, termelõi-értékesítõi szervezetek létrehozásának és mûködésük elsõ öt évének támo-gatása, a környezet- és állatvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, valamintmunkavédelmi elõírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházások támo-gatása, technológiai váltások támogatása, technikai segítségnyújtás.

Az EMOGA orientációs részlegébõl – a strukturális alapok keretében –támogatásban részesülhet még a vidékfejlesztés, az Agrárgazdasági és Vidék- 43

fejlesztési Operatív Programban megjelenített intézkedések alapján. A magyarkormány jelenlegi tervei szerint a strukturális alapok 18 százaléka lesz vidék-fejlesztésre fordítható. Az orientációs részlegbõl finanszírozott intézkedések-nél kötelezõ gazdálkodói önrész is kell. Az EU maximum 50 százalékot vállal,a társfinanszírozás maximum 40 százalék, az önrész 35 százalék.

Néhány igen fontos kérdésben – az EU

eltérõ álláspontja ellenére – sikerült az

uniós szabályok számunkra kedvezõ lehe-

tõségeit kihasználni, illetve a szabályok-

tól eltérõ átmeneti feltételeket elérni.

Ezek közül a legfontosabbak:

· A magyar bortermõ területeket

egyetlen zónába sorolták be, ami a must

szállíthatósága szempontjából alapvetõ.

A minõségi követelményeket illetõen tíz-

éves az átmenet: az asztali borok mini-

mális természetes alkoholtartalmára vo-

natkozóan fenntarthatjuk a jelenlegi ha-

zai szabályozást. Idõkorlát nélkül meg-

marad a must cukrozásának lehetõsége,

összhangban a mai magyarországi sza-

bályokkal.

· 44 nagy kapacitású vágóhíd átme-

neti mentességet kapott 2006. december

31-ig az üzemkialakításra vonatkozó EU-

elõírások teljesítése alól. Itt elsõsorban

olyan üzemátalakítást igénylõ szabályok-

ról van szó, mint a külön állatorvosi szo-

ba létesítése, a fal és a csempézet hiá-

nyosságainak pótlása, az élõ állattal és

hússal foglalkozó üzemi dolgozók elkülö-

nített öltözõjének kialakítása.

· Magyarország átmeneti mentessé-

get kapott 2009. december 31-ig a tojó-

tyúkok ketreceinek kialakítására vonatko-

zó kötelezõ szabályok alkalmazása alól,

ha a baromfitartó üzemek 1999. július 1.

elõtt kezdték meg mûködésüket. Ez 21

ketreces tojótyúküzemet érint, amelyek

lehetõséget kaptak a költséges beruházá-

sok csatlakozás utáni megvalósítására.

· Hétéves átmeneti idõszak vonatko-

zik a hazai termõföldszerzési korlátozá-

sok fenntartására. A hét év lejárta után

az átmeneti idõszak további három évvel

meghosszabbítható, ha a magyar föld-

árak és más EU-tagállamok földárai kö-

zötti áreltérések ezt indokolják. Ez idõ

alatt külföldi természetes személyek, va-

lamint belföldi és külföldi jogi személyek

nem vásárolhatnak Magyarországon ter-

mõföldet, kivéve azok a hazánkban jog-

szerûen letelepedett EU-állampolgárok,

akik egyéni vállalkozóként legalább há-

rom éve életvitelszerûen mezõgazdasági

tevékenységet végeznek. (Ezt a rendelke-

zést A tõke szabad áramlása címû 4. feje-

zetben már említettük.)


44

Fennmaradó nemzeti támogatások

Az unió által biztosított támogatásokon kívül az agrárágazatban csak rend-kívül korlátozott körben adhatók nemzeti támogatások. Magyarország azon-ban a belépés után is fenntarthatja jelenlegi nemzeti támogatásai jó részét.Ez a lehetõség legfeljebb három évre szól, de az Európai Bizottság a három évlejárta elõtt is elrendelheti a támogatások megszüntetését, ha a KAP elveineksúlyos megsértését tapasztalja.

A KAP szabályaival össze nem egyeztethetõ támogatások ideiglenes to-vábbvitelének az ad különös jelentõséget, hogy azok a belépés utáni egy-kétévben segíthetik azokat az ágazatokat, amelyek a legnagyobb kihívás elé néz-nek az alapjaiban megváltozó támogatási rendszer miatt (pl. sertés, baromfi).Még az Európai Bizottság által három éven belül megszüntetésre ítélt támo-gatások esetében sem lehet a megszüntetés visszamenõleges hatályú, vagyisaz adott jogcímen már kiadott támogatások nem minõsíthetõk jogtalannak, ésnem vehetõk vissza.


Az eltelt néhány év elõkészítõ munkája eredményeként az EU-szabályozáslegnagyobb részét már átültettük a magyar jogrendbe. Ez biztosítja, hogy atermelõi és feldolgozói kör a csatlakozás után nem találja magát a korábbimagyar szabályozási környezettõl lényegesen eltérõ helyzetben. Az állat- ésnövényegészségügyet illetõen szinte teljes mértékben megtörtént a joghar-monizáció. Ám a KAP piacszabályozási gyakorlatának alkalmazása némelyesetekben csak a csatlakozás napjától lehetséges.

Jórészt létrejött a magyar EU-tagságból adódó kötelezettségeink teljesíté-sét biztosító intézményi háttér. Folyamatban van az uniós támogatásokat ke-zelõ Kifizetõ Ügynökség, a támogatások ellenõrzéséhez kapcsolódó IntegráltIgazgatási és Ellenõrzési Rendszer, valamint az Élelmiszer-biztonsági Hivatalkialakítása. A mezõgazdaság informatikai, statisztikai és dokumentációs rend-szerének – EU-igényeknek megfelelõ – továbbfejlesztése is folyik.

A jogharmonizációs és intézményfejlesztési feladatokon túl a szakigazgatásszámos új, a magyar csatlakozáshoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési feladatotis végrehajtott vagy végrehajt. A legfontosabbak: 45

· a termelés mûszaki fejlesztése, a hatékonyság, a versenyképesség növe-lése a magyar támogatási rendszeren keresztül;

· a termékek értékesítési pályáinak korszerûsítése, általános marketing;· birtokkoncentráció, optimális üzemméretek kialakítása;· az ágazatban hosszú ideje tapasztalható tõkehiány megszüntetése;· a termelõi szervezetek, az önszervezõdésen alapuló integrációk, szövet-

kezetek létrejöttének ösztönzése, kezdeti mûködésének támogatása;· a termelõi értékesítõ szervezetek, TÉSZ-ek létrejöttének támogatása (a

zöldség-gyümölcs szektorban a termelõk TÉSZ-tagsága a támogatásokigénybevételének alapfeltétele).


A KAP magyarországi alkalmazásának várható hatásai a következõk: A ko-rábbi piacvédõ intézkedések (magyar–EU viszonylatban a vámok és exporttá-mogatások) teljes körû megszûnésével a magyar mezõgazdasági termékeketaz egységes belsõ piacon lehet értékesíteni. Ez lehetõséget ad a magyar ag-rárgazdaság komparatív elõnyeinek további kihasználására.46

· Tájékozódjon az EU-szabályozás õt

érintõ piacrendtartásairól és a jövõben

igénybe vehetõ támogatásokról, a minõ-

ségi követelményekrõl, valamint annak az

ágazatnak a versenyképességérõl, amely-

ben gazdasági tevékenységet folytat.

(Például a csatlakozás után kizárólag az

extra minõségû tejet lehet majd leadni.

Így azoknak a kistermelõknek, akik nem

tudnak megfelelni a minõségi követelmé-

nyeknek, érdemes más termelési alterna-

tíván gondolkodniuk.)

· Számoljon az agrár-szerkezetátalakí-

tást támogató intézkedések mellett szá-

mos vidékfejlesztéshez kapcsolódó új in-

tézkedéssel is (pl. Leader-program). Az

ezekbe történõ bekapcsolódásra a falvak és

kistérségek úgy tudnak a lehetõ legjobban

felkészülni, ha elemzik saját adottságaikat,

gyengeségeiket és erõsségeiket, kialakítják

fejlesztési elképzeléseiket, és törekednek a

különféle felkészülési programokban (pl.

Sapard) való részvételre, a rendelkezésre

álló támogatások igénybevételére. Az e

körbe tartozó támogatások jelentõs része

projektek alapján igényelhetõ.

· Elõzetesen tájékozódjon az uniós

nyilvántartási és adatszolgáltatási köve-

telményekrõl.

A gazdálkodó felkészülését segítõ tanácsok

· Az EU-tagállamokból korlátozás nélkül beáramló termékek a korábbi-nál élesebb versenyhelyzetet teremthetnek a magyar termékek számá-ra. Ez azonban fõként arra a néhány termékcsoportra érvényes, ame-lyek kereskedelmét jelenleg még mennyiségi korlátok vagy vámok fé-kezik (pl. sertéshús, baromfihús). A korábbinál szigorúbb marketing- ésminõségi követelményeknek kell megfelelniük a magyar termelõknekés feldolgozóknak.

· Az EU exporttámogatási rendszerének átvétele várhatóan több lehetõsé-get nyújt az unión kívüli országok piacaira történõ kivitelhez. A WTO-tár-gyalások és az EU világpiaci alkalmazkodása kapcsán ugyanakkor hosz-szabb távon az exporttámogatások és az importkorlátozások csökkenésé-vel kell számolnunk.

· Az EU agrárpiaci és strukturális támogatásai a jelenleginél jóval maga-sabb jövedelemhez juttathatják a magyar agrárgazdaságot, lehetõségetnyújtva a modernizációra, a termelés színvonalának növelésére. A legfon-tosabb termékcsoportok (gabona, tej, marhahús) esetében alkalmazottpiactámogató intézkedések – például az intervenció és a magántárolás –értékesítési biztonságot nyújtanak a termelõknek.

· Mivel ma az EU sem üzemméret, sem jogi forma szerint nem tesz különb-séget a gazdálkodók között, az eltérõ birtok- és tulajdonosi struktúra nemakadály a csatlakozáskor. A közvetlen jövedelemkiegészítõ támogatásokalanya mindig a gazdálkodó, tehát a földhasználó vagy az állattartó.

· A KAP-on túlmenõen a vidéki élet minõségére kedvezõ hatást gyakorol-nak majd a strukturális alapokból nyújtott támogatások is.

Sapard – (Special Pre-accession Programme for Agriculture and Rural Development)

Különleges Elõcsatlakozási Program a Mezõgazdaság és a Vidékfejlesztés számára

Leader – (Links between Actions for the Development of the Rural Economy) A vidé-

ki gazdaság fejlesztését célzó tevékenységek közti kapocs

A szövegben szereplõ rövidítések

1. táblázat

Kvóták és támogatások

Egységestámogatás Kvóta 100%1 55%2

KVÓTÁK ÉS TÁMOGATÁSOKELSÕ ÉVBEN (2004)NövénytermelésRegionális hozam (t/ha) 473Bázisterület (ha) 3 487 792 1 040 546 449 572 300 547Durum tradicionális (ha) 344 500 2 500 861 250 473 688Durum (ha) 138 900 4 305 597 965 328 880Rizs (ha) – 3,1 t/ha reg. hozam 163 215 3 222 525 186 288 852Kender, len (t) 90 000 2 061 185 490 102 020Egyéb hüvelyesek (fehérje)(ha) csicseriborsó, lencse, t.bükköny 181 000 1 954 353 674 194 521Dohány összesen (t) 2 307 000 12 355

– dohány Virginia (t) 2 980 000 5 768 17 188 640 9 453 752– dohány Burley (t) 2 334 000 6 587 15 374 058 8 455 732

Vetõmagvak (t) 321 437 7 235 2 325 600 1 279 080Komló (ha) 480 000 36 17 280 9 504Növény összesen ( ) 1 077 975 592 592 886 575ÁllattenyésztésHúsmarha (db)3 198 000 94 620 18 734 760 10 304 118Tehén (db) 200 000 117 000 23 400 000 12 870 000Vágási (db) 65 000 235 998

– vágási borjú (db) 50 000 94 439 4 721 950 2 597 073– vágási felnõtt (db) 80 000 141 559 11 324 720 6 228 596

Szarvasmarha kieg. tám. ( ) 2 936 076 1 614 842Juh (db) 21 000 1 146 000 24 066 000 13 236 300Juh kieg. tám. ( ) 1 211 510 666 331Állat összesen ( ) 86 395 016 47 517 259A teljes támogatás ( ) 1 164 370 608 640 403 835A teljes támogatás (HUF)4 282 359 872 500 155 297 929 875

TEJPRÉMIUMOKTejprémium 20055 5 750 1 947 280 11 196 860Tejprémium 2006 11 490 1 990 060 22 865 789Tejprémium 2007-tõl 17 240 1 990 060 34 308 634

49

Kvóták és támogatások (folytatás)

Egységestámogatás Kvóta 100%1

FELDOLGOZÁSI TÁMOGATÁSI KVÓTÁK(átmeneti idõszak nincs)Szárított takarmány (t) 68 830 49 593 3 413 486Paradicsom (t) 34 500 130 790 4 512 255Õszibarack (t) 47 700 1 616 77 083Körte (t) 161 700 1 031 166 713Nem direkt tám. összesen 8 169 537

TEJKVÓTA(termelési és nem támogatási kvóta)Összes kvóta (2004) 1 947 280

– beszállított tej 1 782 650– közvetlen termelõi ért. 164 630

Kvótatartalék (2006) 42 780

CUKOR- ÉS IZOGLÜKÓZ-KVÓTA(a kvótán felüli termelés támogatás nélkül, kötelezõen exportálandó)Cukor „A” 400 454Cukor „B” 1 230Izoglükóz „A” 127 627Izoglükóz „B” 10 000Forrás: Külügyminisztérium.

1 A 100%-os támogatást Magyarország a 2010. évre éri el, 70%-os uniós támogatás és30%-os nemzeti kiegészítés mellett.

2 Az 55%-os támogatás 25% uniós támogatást és 30%-os nemzeti kiegészítést jelent 2004-ben.3 A számított, várható átlagos támogatási szint Magyarországon (bikára és ökörre eltérõ a

mérték).4 A PM hivatalos árfolyamprognózisa szerint (2004 – 242,5 Ft/�; 2005 – 241,0 Ft/�; 2006

– 237,5 Ft/�).5 A tejprémiumot az EU jelenlegi tagországaiban is csak 2005. január 1-jétõl vezetik be,

három év alatt növekvõ összeggel; Magyarországon az adott évi mértékbõl az egyébközvetlen támogatásokkal azonos százalékon fizethetõ.

2. táblázat

3. táblázat

Az egy hektárra jutó támogatások alakulása a GOF (gabona, olajnövény,fehérjenövény)-szektorban az átmeneti idõszak választott éveiben

Regionális átlaghozam 20041 20062 20093 20104

(t/ha) euró/ha euró/ha euró/ha euró/haBelgium 6,24 393 393 412 412Dánia 5,22 329 329 345 345Németország 5,66 357 357 374 374Görögország 3,39 214 214 224 224Spanyolország 2,90 183 183 191 191Franciaország 6,02 379 379 397 397Írország 6,08 383 383 401 401Olaszország 3,90 246 246 257 257Luxemburg 4,26 268 268 281 281Hollandia 6,66 420 420 440 440Ausztria 5,27 332 332 348 348Portugália 2,90 183 183 191 191Finnország 2,82 178 178 186 186Svédország 4,02 253 253 265 265Egyesült Királyság 5,83 367 367 385 385Magyarország 4,73 164 194 281 312Lengyelország 3,00 104 123 178 198Szlovákia 4,06 141 166 241 268Csehország 4,20 145 172 249 277Szlovénia 5,27 183 216 313 348Lettország 2,50 87 103 148 165Észtország 2,40 83 98 143 158Litvánia 2,70 94 110 160 178Málta 2,02 70 83 120 133Ciprus 2,30 80 94 137 152Forrás: Külügyminisztérium.

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Uniós támogatás 25 30 35 40 50 60 70 80 90 100

A teljes támogatás(uniós támogatása nemzeti kiegé-szítés max.-ával együtt) 55 60 65 70 80 90 100 100 100 100

A közvetlen támogatások emelkedése az átmeneti idõszakban (százalékban)

Forrás: Külügyminisztérium.

4. táblázat

Vidékfejlesztési terv (millió euró)

Kötelezettség Tervezett ténylegesvállalás kifizetés

ÉV2004 164,2 61,02005 179,4 127,22006 190,8 185,4Összesen 534,4 373,6


1. ábra


1 A 2004-es évre az EU-15 országaira a támogatási szint 100%-át, az újonnan csatlakozó 10 or-

szág esetében pedig a nemzeti kiegészítéssel együtt adható max. 55%-ot vettük figyelembe.

2 A 2006-os évre az EU-15 országaira a támogatási szint 100%-át, az újonnan csatlakozó 10

ország esetében pedig a nemzeti kiegészítéssel együtt adható max. 65%-ot vettük figye-

lembe.

3 A 2009-es évre az EU-15 országaira a támogatási szint 100%-át, az újonnan csatlakozó 10

ország esetében pedig a nemzeti kiegészítéssel együtt adható max. 90%-ot vettük figye-

lembe.

4 A 2010-es évre az újonnan csatlakozóknál az uniós támogatás (70%) és a maximális nem-

zeti kiegészítés összege eléri a közvetlen kifizetési szint 100%-át. 51

Megjegyzés a 3. táblázathoz

A 2004-es és 2006-os évekre a 63 euró/t támogatási alappal, 2009-re aKAP félidõs értékelése által tervezett 66 euró/t alapösszeggel számolva.

A táblázatban vastagon szedve azokat a tagállami támogatási összegeketjelöltük, amelyek alacsonyabbak Magyarország adott idõszakra vonatkozó egyha-ra jutó támogatásánál (pl. 2004-ben Szlovénia kivételével minden újonnancsatlakozott ország, 2006-ban ezeken kívül már Portugália, Finnország ésSpanyolország is, 2009-ben pedig mindezeken felül Görögország, Olaszország,Luxemburg és Svédország).


www.fvm.huwww.fvm.hu/euint/euint.htmlwww.eu-info.huwww.europa.eu.int/comm/agriculture/index_en.htmwww.kum.hu

52

8. fejezet: Halászat

A közös halászati politika a tengeri halászatra és a tengeri halfa-jokra vonatkozik. Ez szoros összefüggésben van a mezõgazdaságifejezet állat- és növényegészségügy alfejezetével, amely az élõ ha-lak forgalmára vonatkozó állat-egészségügyi és a halászati termé-kekre vonatkozó élelmiszer-ellenõrzési szabályokat is tartalmazza.

A fejezet tartalma

A halászati fejezetre vonatkozó közösségi joganyagnak négy fõ területevan: készletgazdálkodás és ellenõrzés, szerkezetátalakítást célzó intézkedések,közös piacszervezet, nemzetközi halászati megállapodások.

Készletgazdálkodás

A tenger erõforrásainak védelme érdekében, a túlzott lehalászást megelõ-zendõ a közösségi szabályozás meghatározza az évente maximálisan kifogha-tó halmennyiséget, és ezt felosztja a tagállamok között. Szabványok vonat-koznak továbbá a kifogható hal minimális méretére is, amelyet az egyes tag-államok ellenõriznek. 53

Szerkezetátalakítás

Az EU strukturális politikája elõsegíti, hogy a halászati ágazat megfelelhes-sen az új kihívásoknak. A szerkezetátalakítást célzó finanszírozás minden ha-lászati és aquakultúrás ágazatban adható piackutatásra, kutatás-fejlesztésicélokra, az elavult halászati flotta modernizációjára.

A szerkezetátalakítást célzó támogatások igénybevételéhez a tagállamok-nak el kell készíteniük egy többéves orientációs tervet, amelyben fel kell vá-zolni azt, hogy milyen struktúraátalakítási célokat, milyen eszközökkel, milyenösszegû támogatással kívánnak elérni.

A halászat közös piacszervezete

Az egységes piaci szabályozórendszer létrehozásának célja a halászati ter-mékek közös piacának kialakítása volt, és ezzel a termelés és a kereslet össz-hangjának megteremtése a termelõk és fogyasztók érdekében. A közös piac-szervezet legfontosabb szabályozóeszközei a halászati termékekre vonatkozókínálatbefolyásoló eszközök és szükség esetén az intervenció.

Nemzetközi halászati megállapodások

A tagállamok nyílt tengeri halászati flottájának tradicionális tengeri halá-szati területeihez történõ hozzáférését nagymértékben gátolta a halászati zó-nák kiterjesztése. Ezért vált szükségessé a halászati jogok harmadik országok-kal történõ rendezése. A megállapodások elsõsorban a harmadik országokkalkitárgyalt halászati jogokat és az azokért cserébe, az érintett országnak nyúj-tott kompenzációt tartalmazzák. Az Európai Unió tagja továbbá olyan nem-zetközi és regionális szervezeteknek is, amelyek a halászat racionalizálásáttûzték ki célul.


Magyarország a tárgyalásokon vállalta, hogy a csatlakozás idõpontjátólkész és képes elfogadni és alkalmazni a közös halászati politikára vonatkozórendelkezéseket, átmeneti mentesség iránti kérelmet nem terjesztett elõ.

Mivel Magyarországnak nincs tengere, és az uniós szabályozás nagyrészt a54

tengeri halászatra vonatkozik, annak átvétele és alkalmazása nem okoz gon-dot sem a magyar szakigazgatásnak, sem a halászati szektornak. Az édesvízihalászatra és haltenyésztésre vonatkozóan az uniós szabályozás nem alkal-maz sem termelési, sem halászati kvótákat, sem pedig halméretre vonatkozószabványokat. (Az import tengeri halak méretére vonatkozó elõírások alkalma-zására az állat-egészségügyi szolgálat megkezdte a felkészülést, ennek azon-ban nincs közvetlen hatása a termelõkre és fogyasztókra.)

Hogyan érinti a magyar halászati ágazatot és a fogyasztókat a csatlakozás?

A halászati ágazat versenyképességének fokozására, a feldolgozás és értéke-sítés javítására, továbbá a halászati helyek revitalizációjára a Halászati Orien-tációs és Pénzügyi Eszköz (HOPE) forrásai lesznek felhasználhatóak a Magyar-ország által készített többéves halászati terv alapján. Ez szerkezetátalakításrafordítható számottevõ támogatástöbbletet jelent az ágazatnak, amelyet – aszakminisztérium tervei szerint többek között – halastó-rekonstrukcióra és ahalászati gazdaságokat érintõ természeti károk enyhítésére kívánnak fordítani.

Csatlakozásunkkal járó további elõny, hogy 2004. május 1-jétõl Magyarországrészévé válik az új tagállamokkal együtt már 443 milliós európai piacnak, ahol aversenyképes halászati termékeinket vám- és mennyiségi korlátozásoktól mentesentudjuk értékesíteni. Ezzel egyidejûleg viszont arra is fel kell készülni, hogy a magyarpiacon a magyar áruknak is állnia kell a versenyt a más tagállamokból szabadonbeáramló termékekkel szemben (pl. cseh ponty). A fogyasztó ugyanakkor többszörtalálkozhat nagyobb kínálattal (pl. tengeri hal) és alacsonyabb piaci árakkal.


www.fvm.huwww.europa.eu.int/comm/fisheries/policy_en.htmwww.haltermosz.hu/index_frameset.htmwww.kum.hu

55

9. fejezet: Közlekedéspolitika

Az Európai Unión belül a közlekedési szektorban több mint tíz-millió ember talál munkalehetõséget. A szektor gazdasági jelen-tõségét az is mutatja, hogy az unió GDP-jének 10 százalékát aközlekedés adja. A közösségi közlekedéspolitika kiemelt célja afenntartható mobilitás. Ennek érdekében fejleszteni és egysége-síteni kell a közlekedési rendszereket, növelni kell a szállításiszolgáltatások hatékonyságát, figyelembe kell venni a környezetikárok csökkentését és a megelõzés lehetõségeit is.


A közös közlekedéspolitika célja, hogy elõsegítse a belsõ piac hatékonymûködését a jogharmonizáció, az infrastruktúra-fejlesztések összehangolásaés a nemzeti infrastruktúra-hálózatok (közutak, vasúti pályák) közötti átjár-hatóság révén.

A közös közlekedéspolitika sajátossága, hogy szállítási módonként eltérõenszabályoz. Ugyanakkor egységességre törekszik a transzeurópai hálózatokkoncepciója az EU-t behálózó közúti, vasúti, folyami, tengeri és légi szállításihálózatok összekapcsolásával.56

A fejezet tartalma

Közút

Magyarországon az áruszállítás már ma is liberalizált tevékenység. Kivételez alól a nemzetközi fuvarozás, de a csatlakozással e tevékenység végzése isszabaddá válik. Tekintettel a közszolgálati funkcióra, a személyszállításbanmás a helyzet. Az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés megengedi, hogy azállam támogassa a közszolgáltatásnak minõsülõ személyszállítást. Így érvé-nyesülhet az állami ármeghatározás, a szociális alapú támogatás (pl. tanuló-és nyugdíjaskedvezmények) vagy a cégeknek közvetlenül juttatott üzemelte-tési támogatás. Ebbõl következõen a csatlakozás önmagában nem hozza ma-gával a közlekedési szolgáltatások drágulását.

A szociális és mûszaki szabályok nagy része már beépült a hazai jogba. Ígypéldául ha valaki fuvarozó akar lenni, hármas követelményrendszernek kellmegfelelnie. Az elsõ feltétel a jó hírnév, ami nem más, mint a büntetlen elõ-élet; második feltételként vizsgát kell tennie szaktudásából, harmadikként pe-dig megfelelõ pénzügyi háttérrel kell rendelkeznie. A csatlakozási tárgyaláso-kon sikerült elérni, hogy a korábban letett vizsgákról szóló bizonyítványokat atagállamok el fogják ismerni, így ha egy magyar fuvarozó egy másik tagállam-ban kíván letelepedni, nem kell újra vizsgáznia, illetve gépjármûvét levizsgáz-tatnia, mert a kölcsönös elismerés elve alapján az adott ország hatóságai elis-merik a már megszerzett engedélyeket. A közlekedés biztonságát és a gépjár-mûvezetõk szociális védelmét szavatolják a vezetési és pihenõidõkre vonatko-zó elõírások. Ezek értelmében például minden vezetéssel töltött négy és fél óraután legalább negyvenöt perc pihenõt kell tartani.

Az EU-ban már megtörtént a vezetõi forgalmi engedélyek harmonizációja, amilényegében a vizsgakövetelmények minimumszintjének megállapítása, valamintaz okmányok formájára és tartalmára vonatkozó követelmények meghatározása.

Vasút

A vasúti szállításban még nem érvényesül teljeskörûen a szolgáltatásnyúj-tás szabadsága. A nemzetközi személyszállítást különbözõ nemzetközi egyez-mények szabályozzák, az árufuvarozásban viszont már történt elõrelépés a pi-acnyitás irányában. Az unión belüli lassú piacnyitás egyik oka az, hogy a 57

nemzeti vasúttársaságok szorosan összefonódnak a tulajdonos állammal. Azunió vasútpolitikájának egyik sarokköve ezért a vasúttársaságok „államta-lanítása”. Ez a menedzsment függetlenségét jelenti, és azt a követelményt,hogy szerzõdésben rendezzék az állam és a vasúttársaságok viszonyát.

Légi közlekedés

Az EU-csatlakozással megvalósul a teljes körû piaci liberalizáció: a többitagállam légitársasága elõtt megnyílik a magyar piac, de ugyanígy a Malév

Közút

A csatlakozást követõ három évben a

magyar közúti szállítók nem végezhetnek

közúti árufuvarozási kabotázst (nem ho-

nos fuvarozó által végzett belföldi szállí-

tást) a jelenlegi és a majdani tagállamok-

ban. Ugyanígy a tagállamok fuvarozói

sem végezhetnek Magyarországon kabo-

tázstevékenységet. A harmadik év lejárta

elõtt bármelyik tagállam saját magára

vonatkozóan, egyoldalú értesítéssel to-

vábbi két évre meghosszabbíthatja az át-

menetet. Ha egy tagállam nem él ezzel, a

csatlakozás utáni ötödik év végéig még

mindig lehetõsége van arra, hogy a nagy-

mértékû kabotázstevékenység miatt ki-

alakuló piaci válság esetén védõintézke-

déseket vezessen be. Az átmeneti idõszak

nem zárja ki, hogy Magyarország és más

EU-tagállam kétoldalú egyezményeket

kössön a kabotázspiac fokozatos megnyi-

tásáról. Az átmenetet nemcsak Magyar-

ország, hanem az EU jelenlegi tagállamai

is kérték (elsõsorban Németország és

Ausztria). A tagországok saját fuvarozói-

kat kívánták megvédeni, arra hivatkozva,

hogy a csatlakozók szállítói sokkal ol-

csóbban mûködnek. Az átmenet Lengyel-

országra, valamint némileg más feltéte-

lekkel Csehországra, Szlovákiára és a há-

rom balti államra is kiterjed.

A túlsúlyos tehergépjármûvekre vonat-

kozó szabályozás körében 2008 végéig

fenntarthatjuk a tehergépjármûvekre kive-

tett díj- és útvonalengedély-rendszert.

Nem vonatkozik az átmenet a gyorsforgal-

mi úthálózatra és azokra a felújított útsza-

kaszokra, amelyek megfelelnek a 11,5 ton-

nás tengelyterhelési követelménynek. A

magyar úthálózat nagyobb részét nem az

uniós tengelyterhelési követelményekre

tervezték. A túlsúlyos jármûvek szabad

forgalma az útfenntartási költségek lénye-

ges emelkedésével járna. Ehelyett a szá-

munkra elõnyösebb útfejlesztésre költünk.


58

elõtt is nyitottá válik az unió légiszállítási piaca. Mindez olyan versenykihívás,amelyre a magyar légitársaságnak idõben fel kell készülnie. Ez a folyamat mármegkezdõdött a repülõgéppark lecserélésével, a szövetségi partnerkapcsolatokkiépítésével és a Malév EXPRESS regionális leányvállalat megalapításával.

A piacnyitás egyértelmû nyertesei az utasok, akik szabadon választhatnakaz egymással versengõ légitársaságok szolgáltatásai közül. Már a csatlakozáselõtt átvettük és alkalmaztuk az utasok jogait védõ uniós szabályokat. Így amagyar jogszabályok is elõírják, hogy az, akit a légitársaság az adott járatraérvényes jegye ellenére nem szállít el, kártérítést követelhet – sõt ezt nem is 59

Vasút

A csatlakozással csak részben kell

megnyitnia vasúti fõvonalait a többi EU-

tagállam vasúttársaságai elõtt, ha azok

igénylik ezt nemzetközi áruszállításaik-

hoz. A vasúti áruszállítás liberalizációjá-

ról szóló irányelvek alapján az uniós vas-

úttársaságok háromféle módon férhetnek

hozzá más tagállamok hálózatához:

· a vasúttársaságok nemzetközi cso-

portosulásainak tranzitjogot,

· a kombinált fuvarozásban részt ve-

võknek pedig szabad hozzáférést kell biz-

tosítani;

· 2003. március 15-tõl szabad a nem-

zetközi fuvarozás a Transzeurópai Vasúti

Árufuvarozási Hálózaton (TERFN).

A 2006 végéig tartó átmenet alatt a

TERFN-hálózat magyarországi szakaszaira,

lényegében a vasúti fõvonalainkra csak a

pályakapacitás 20 százalékáig engednénk

be az uniós vasúttársaságokat. A piacra lé-

pés három módozata közül az elsõ kettõre

(nemzetközi szövetségek, kombinált fuvaro-

zás) abban az értelemben nem vonatkozik

az átmenet, hogy ezeket az igényeket a 20

százalék túllépése esetén is teljesítjük. A li-

beralizáció harmadik módozatát igénybe

vevõ vasúttársaságok ebben az esetben nem

kapnak hozzáférést, egyébként pedig a 20

százalékból fennmaradó részre jogosultak.

A MÁV nem lenne képes egyenlõ feltéte-

lekkel felvenni a versenyt a nála jóval tõke-

erõsebb nyugat-európai vasúttársaságok-

kal. Fokozatos átmenetre van tehát szük-

ség, ami alatt a hazai vasúttársaság szerke-

zeti reformja révén annak versenyképessé-

ge is javítható. Az uniós piacnyitás ráadásul

éppen a legjövedelmezõbb tevékenységet, a

nemzetközi tranzitfuvarozást érinti.

2008-tól már nemcsak a fõvonalakat,

hanem teljes vasúti hálózatunkat meg

kell nyitnunk a nemzetközi fuvarozás

számára. A belföldi áruszállítás liberalizá-

ciója azonban jelenleg még az unióban is

csupán jövõbeli elképzelés.


kell külön kérnie, a társaság köteles automatikusan kártérítést fizetni. A sza-badpiacon különösen felértékelõdik a „résidõ”, ami nem más, mint az az idõ-pont, amikor le- és felszállhat egy légitársaság járata. Nem mindegy ugyanis,hogy a gép mikor indul és mikor érkezik meg a célállomásra. Az EU-szabály-ozás megpróbál versenysemleges feltételeket teremteni a résidõk elosztásá-ban, és ezzel elõsegíti, hogy új szolgáltatók lépjenek a piacra.

Belvízi és tengerhajózás

Az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt fontos e környezetba-rát fuvarozási mód minél szélesebb körû használatának elõsegítése. Ehhezmegfelelõ kikötõi létesítményeket kell építeni, és különbözõ kedvezményekkeltámogatni a folyami hajózást, így csökkentve a közúti szállítás túlsúlyát.

A hajókra vonatkozó mûszaki és biztonsági szabályokat, a legénység szá-mára elõírt képesítési, szociális és munkavédelmi rendelkezéseket már jórésztátvettük, a csatlakozás tehát nem hoz lényeges változást. Itt is érvényes akölcsönös elismerés elve: a magyar tengerészek, hajóskapitányok itthon meg-

60

Légi közlekedés

A légi közlekedésben egy témában

döntöttek átmeneti idõszakról: az unió

elfogadta a zajos gépekre kért magyar át-

menetet, azzal a korlátozással, hogy en-

nek elõnyét csak a következõ országokból

érkezõ repülõgépek élvezhetik: Azerbaj-

dzsán, Kazahsztán, Moldávia, Oroszor-

szág, Türkmenisztán, Ukrajna. Az ezen ál-

lamokból érkezõ repülõgépek 2004 végé-

ig le- és felszállhatnak Ferihegyen, még

akkor is, ha nem teljesítik a kötelezõen

elõírt zajnormákat. Az átmenetben érin-

tett FÁK-országok valószínûleg csak las-

sabban tudják lecserélni elöregedett flot-

tájukat modern, a legújabb nemzetközi

zajnormáknak megfelelõ repülõgépekre.

Azzal a gesztussal, hogy továbbra is

beengedjük õket Ferihegyre, lehetõséget

teremtünk a Malévnak, hogy az ezen or-

szágokban megszerzett járatjogait meg-

tarthassa.


szerzett képesítéseit, okmányait, bizonyítványait elismerik majd az EU-tagál-lamokban. A Rajnán hajózókkal szemben ugyanakkor többletkövetelményt istámaszthatnak.


A magyar infrastruktúra-hálózat meglehetõsen elmaradott az unióéhoz ké-pest. Az autópálya- és autóút-hálózat sûrûsége egynegyede az EU átlagának.A teljes közúthálózat sûrûsége nem marad el az uniós átlagtól, azonban álla-pota, minõsége, teherbírása nem felel meg a jelenlegi forgalmi igényeknek. A vasútnál is hasonló a helyzet: a vonalsûrûség ugyan meghaladja az EU-átlagot, de minõsége (kétvágányú pályák, villamosított vonalak aránya, meg-engedett sebesség) elmarad tõle.

A fejlesztési politika elsõrendû célja, hogy kiépüljenek a transzeurópai há-lózatok magyarországi szakaszai. Ehhez nyújtanak segítséget az EU kohéziósés strukturális alapjainak támogatásai.

61


www.europa.eu.int/pol/trans/index_en.htmwww.europa.eu.int/comm/transport/www.gkm.huwww.icao.orgwww.iru.orgwww.otif.orgwww.kum.hu

62

10. fejezet: Adózás

Az adók a költségvetés legfontosabb bevételei: az állam ezekbõlfinanszírozza mûködését, beruházásait, ad támogatásokat. Emel-lett az adórendszer kialakításán keresztül tudja befolyásolni azállampolgárok és a gazdasági szereplõk tevékenységét – megha-tározva, hogy mi után lehet adókedvezményeket igénybe venni,vagy kell súlyosabb adóterhet fizetni.

A fejezet tartalma

Az adókivetés joga az állami hatalom alapvetõ része. Az EU-tagállamok ép-pen ezért csak azokon a területeken és olyan mértékig harmonizálták adó-rendszereiket, ahol és amennyire az egységes belsõ piac megvalósításáhozszükséges volt. Az adózási kérdésekrõl mind a mai napig egyhangúan dönte-nek a tagállamok: ha egyetlen EU-tagállam érdekeit is sérti a tervezett új sza-bályozás, megakadályozhatja annak létrehozását.

A közvetett adókat valamely termék vagy szolgáltatás árában fizetjük meg,és azok az eladón keresztül jutnak el a költségvetésbe. Ezek az adók szorosankapcsolódnak az áruk és szolgáltatások adásvételéhez. Ezért a tagállamok adó-szabályaik összehangolásakor elsõsorban a közvetett adókkal foglalkoztak. 63

A közvetlen adót, meghatározott eljárás során – például éves rendszerességgel– közvetlenül az adóhivatalnak fizetjük be. Ezek az adók kevésbé kapcsolódnak anégy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, tõke és személyek szabad mozgása)megvalósulásához. E téren gyengébb a nemzeti szabályok összehangolása.

Általános forgalmi adó (áfa)

Az elmúlt években folyamatosan hozták meg a csatlakozáshoz nélkülözhe-tetlen, az általános forgalmi adóra vonatkozó törvénymódosításokat. Így alap-vetõ változásokra már nem kell számítani, bár egyes változások csak a csatla-kozáskor lépnek életbe, mivel a Magyarország és az EU-tagállamok közöttibelsõ piaci szabályok értelemszerûen csak taggá válásunkkal idõszerûek. A ha-zai gyakorlatban alkalmazott 0 százalékos kedvezményes áfakulcs nem felelmeg az uniós szabályozásnak, ennek helyébe egy legalább 5 százalékos kulcslép majd. Ez a változás Magyarországon elsõsorban a gyógyszerek és a tan-könyvek adóját érinti. A változás ezen termékek árának megközelítõleg 5 szá-zalékos emelkedését jelentheti. A tagállamok ugyanakkor szabadon dönthetikel, más módon kompenzálják-e azokat, akiket ez a lépés szociális szempont-ból hátrányosan érint.

A 25 százalékos normál áfakulcsnál egyetlen tagállam sem alkalmaz maga-sabb normál kulcsot. A hazai adószabályok szerint kedvezményes kulccsaladóztatott egyes termékeknek a normál kulcs alá kell kerülniük – ám az át-csoportosítások többsége már megtörtént, így a fogyasztókat nem érik külö-nösebb meglepetések a csatlakozáskor. A már említett egyhangú döntéshoza-tal miatt a közös áfaszabályozás nem érte még el azt a teljességet, ami egynemzeti piacra jellemzõ; erre már csak belépésünk után, az egyetértésünkkelkerülhet sor.

Jövedéki adó

A jövedéki adó egyes termékek fogyasztására kivetett, közvetett adó. Ezt a ha-zai adófajtát 1998-ban vezették be, az uniós jövedéki szabályozás legtelje-sebbfigyelembevételével. Így a hazai gyakorlat már ma is megfelelõ, a csatlakozáskornem kell változásokra számítani. A jövedéki adót a kõolajtermékekre, a dohány-termékekre és az alkoholra vetik ki. Az EU-szabályozás az adó mértékére csak al-só értékeket állapít meg, amelyet a legtöbb termékre már ma is teljesítünk.64

Ugyanakkor a csatlakozás idejére várhatóan megszûnik a fogyasztási adó, ame-lyet a jövedéki adóhoz hasonlóan vetettek ki például személygépkocsikra, fûszer-paprikára, kávéra. Ezeknél az áruknál így árcsökkenés is elõfordulhat.

Áfa

Magyarország több esetben átmeneti

mentességet kapott egyes közös áfaszabá-

lyok alól. Az EU-szabályok értelmében az

energiafelhasználási és környezetvédelmi

szempontból kevésbé hatékony tüzelõ-

anyagok (szén, brikett, tûzifa, faszén), illet-

ve a Nyugat-Európában kevésbé elterjedt

távfûtési szolgáltatás normál kulcs alá tar-

tozik. A hazai tüzelési szokások, valamint

az átállás és a modernizáció elõsegítésére

2007 végéig továbbra is a jelenlegi kedvez-

ményes áfakulccsal (12 százalék) adóztat-

hatók ezek a fûtõanyagok és a távfûtési

szolgáltatás. A földgáz és az elektromos

áram változatlanul kedvezményes kulccsal

adózik majd. Ugyanígy 2007. december 31-

ig tartható fenn a kedvezményes áfakulcs

az éttermi szolgáltatásoknál, ez egyrészt

lehetõvé teszi a közétkeztetés árainak ala-

csony szinten tartását addig, amíg a bérek

jobban megközelítik az EU-átlagot, más-

részt lehetõséget ad a hazai vendéglátó-

ipar versenyképességének fenntartására.

Az Európai Unió szabályrendszere tá-

mogatja a kis- és középvállalkozásokat, de

az unióbeli alanyi adómentesség határa

alacsonyabb, mint a hazai. A tárgyalások

eredményeként ezt a magasabb küszöböt

továbbra is határidõ nélkül fenntarthatjuk.

Jövedéki adó

A jövedéki adó alá tartózó termékek

közül leginkább a cigaretták jövedéki

adója marad el az uniós alsó értéktõl.

A cigarettaadó emelése csökkentheti a

dohányzást, ami egészségügyi szempont-

ból elõnnyel jár. Ám a hirtelen, nagy adó-

emelés hatására megnõne a külföldi, ol-

csóbb cigaretták fogyasztása, fellendítve

a feketegazdaságot. Ezért az unióbeli al-

só értéket – a csatlakozási tárgyalások

eredményeként – Magyarországnak csak

2008. december 31-éig kell elérnie.

A hazai és az uniós jövedéki rendszer

közötti talán legnagyobb különbség az,

hogy az EU-ban a magánszemélyek pálin-

kafõzését nem támogatják úgy, mint Ma-

gyarországon. Ennek oka, hogy a jelenle-

gi tagállamokban hagyományosan más-

féle alkoholos italokat készítenek, és a

gyümölcstermelési kultúra is eltérõ. A ha-

zai és az uniós rendszer összehangolásá-

ról végül is úgy egyeztünk meg a csatla-

kozási tárgyalásokon, hogy Magyarorszá-

gon a jelenlegi pálinka-bérfõzetési rend-

szer továbbra is mûködik, csupán a ked-

vezményesen elõállítható mennyiség

csökken majd a csatlakozáskor háztartá-

sonként évi 50 literre.


Társasági és osztalékadó

Az egységes belsõ piacon az áruk és a szolgáltatásnyújtás szabad mozgásamellett fontos a tagállamok eltérõ gazdaságpolitikáinak közelítése. A közvet-len adók körében elsõsorban olyan közös szabályok születtek, amelyek a vál-lalatok számára lehetõvé teszik, hogy a leányvállalataik adózási szempontbóla különbözõ tagállamokban is úgy mûködhessenek, mintha ugyanazon tagál-lamban lennének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyfajta egységes társa-sági adó létezne az Európai Unióban. Az egyes külföldi vállalatok számáraadott adókedvezmények kérdése a csatlakozási tárgyalások versenypolitika fe-jezetébe tartozik. (Lásd még a 6. fejezetet.)

Személyi jövedelemadó, helyi adók

A személyi jövedelemadóra nincs közös szabályozás, ezért nem várható vál-tozás. Csupán azt az általános elvet kell érvényesíteni, hogy a többi EU-tagország állampolgárait is a magyar állampolgárokkal egyenlõ módon kellkezelni. A helyi adókra sincs közös szabályozás, de a helyi adókedvezmények-nél figyelembe kell venni az egységes versenyszabályokat.

Adóigazgatás

Az adóügyek mindennapi intézése továbbra is az APEH, illetve a jövedéki adó ese-tében a VPOP hatásköre marad. Csupán annyi változás várható, hogy az áfakörbetartozó adóalanyok adóazonosítója elé a „HU” országjelzés kerül majd. Errõl azon-ban a hatóságok automatikusan gondoskodnak, és tájékoztatják az érdekelteket.


www.p-m.hu/home.htmwww.apeh.huwww.europa.eu.int/comm/taxation_customs/taxation/taxation.htmwww.vam.hu/index2.htmlwww.kum.hu

66

11. fejezet: Gazdasági és Monetáris Unió

A Gazdasági és Monetáris Unióról (GMU) szóló fejezet tárgyalá-sa során vállaltuk, hogy a csatlakozás után részt veszünk a gaz-daságpolitikai koordinációs rendszerben, valamint bekapcsoló-dunk az Európai Központi Bank és a Központi Bankok EurópaiRendszerének munkájába. Az EU-tagság azonban nem vonja ma-ga után automatikusan az euró bevezetését. Magyarország ebbõla szempontból „átmenettel rendelkezõ tagállam” lesz mindaddig,amíg gazdaságunk nem teljesíti a közös pénz bevezetésének fel-tételeit. Az euró a csatlakozás után tehát egy ideig még nemváltja fel a forintot a fizetési forgalomban, a hazai monetáris ésárfolyam-politikát továbbra is Budapestrõl irányítják majd.

A fejezet tartalma

Magyarország a csatlakozás napjától részt vesz a Gazdasági és MonetárisUnióban, ami nemcsak lehetõség hazánk számára, hanem az EU-tagságból fa-kadó kötelezettség is. A magyar gazdaságpolitikát úgy kell alakítani, hogy azösszeegyeztethetõ legyen az euró majdani bevezetésével.

67

Az euró bevezetésének feltételei

Az egyik legfontosabb feltétel, hogy Magyarországnak legalább két évig azeuróövezeten kívüli tagállamok számára kialakított árfolyam-mechanizmust(ERM-2) kell alkalmaznia. A kétéves idõszakban a forint központi árfolyamátnem szabad megváltoztatni, azt fixen az euróhoz kell kötni. Elvárás a forint-tal szemben az árfolyam stabilitása is, azaz e két év alatt a forint tartósan neveszítsen értékébõl az euróval szemben. Az árfolyam ugyanakkor viszonylagszéles sávban (±15 százalék) mozoghat a központi árfolyam körül, a piaci ke-reslet-kínálat függvényében. Mindez azt is jelenti, hogy az EU-belépés utánlegkorábban két év múlva lesz lehetõség csatlakozni az eurózónához.

Ugyancsak fontos feltétel az árak stabilitásának megteremtése. Az infláci-ós rátát az uniós elõírások szerint csökkenteni kell, és ezzel párhuzamosan akamatlábak megfelelõ csökkentése is követelmény.

Az alacsony infláció mellett a központi költségvetés egyensúlyban tartásais feltétel, ezért mérsékelni kell az államháztartás hiányát, az államadósságszintjének tartósan alacsonyan tartása mellett. Az állam nem költekezhet ésnem adósodhat el túlzott mértékben, a kiadásoknak és a bevételeknek egyen-súlyban – vagy ahhoz közeli állapotban – kell lenniük.

Ezeket a feltételeket 1991-ben az EU-t létrehozó Maastrichti Szerzõdésbenhatározták meg. A maastrichti kritériumok maradéktalan teljesítése az elõfelté-tele annak, hogy egy EU-tagállam az euróövezet tagja legyen. A követelményekteljesítése minõségileg nem új kihívás a magyar gazdaságpolitika számára, mi-vel régóta cél a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése,az infláció leszorítása és az államháztartás pénzügyi állapotának javítása.

Az euró bevezetésének menetrendje

Magyarországon a kormány és a Nemzeti Bank közös célja, hogy a magyar gaz-daság mielõbb megfeleljen a feltételeknek, és az euró minél hamarabb (legkoráb-ban 2007-ben) felváltsa a forintot. Ennek oka, hogy hazánk esetében az euró be-vezetésének elõnyei meghaladják az abból származó hátrányokat. Az euróra valóáttérés ugyanis újabb lendületet ad a gazdasági növekedésnek, miután megszûn-nek a pénzváltási költségek és kockázatok, csökkennek a kamatok (ami olcsóbbáteszi a vállalkozások finanszírozását), bõvül és egyszerûsödik a külkereskedelem,továbbá nem elhanyagolhatóak az euró idegenforgalmi elõnyei sem. 68

A hátrányok közé tartozik, hogy az infláció leszorítása némileg visszafogjaa gazdasági növekedési lehetõségeket, és fel kell adni a kamatokat és az ár-folyamot meghatározó, önálló nemzeti monetáris politikát – ezt Frankfurtbólaz Európai Központi Bank irányítja majd. Összességében azonban az euró be-vezetésébõl adódó többlet éves gazdasági növekedés meghaladhatja a nem-zeti jövedelem fél százalékát.

Az árfolyam-politika változásai

Az euró bevezetésének elõkészítése szempontjából fontos a magyar árfolyam-politika átalakítása is. Az árfolyam-politikát ugyanis – az EU-alapszerzõdés elõ-írásai szerint – csak a tagállamok közös érdekeinek figyelembevételével lehetmódosítani. Ennek érdekében az elmúlt idõszakban a kormány és a Magyar Nem-zeti Bank az EU-követelményeknek teljesen megfelelõ, új rendszert alakított ki.

A forint árfolyamát kizárólag az euróhoz képest állapítják meg, a más va-lutákkal (pl. USD) szembeni árfolyam pedig az adott valuta és az euró közöt-ti árfolyamtól függ. A forint árfolyamának ingadozási sávja az euróval szem-ben – a közösségi árfolyamrendszer követelményeinek megfelelõen – a koráb-bi ±2,25 százaléknál szélesebb, ±15 százalék lett. Megszûnt a korábban alkal-mazott csúszó leértékelés (a forint központi árfolyamának rendszeres, elõrebejelentett mértékû leértékelése). Emellett a jegybank az inflációs célkitûzés-re épülõ monetáris rendszert kezdett mûködtetni: elõre meghatározza azt azinflációs mértéket, amelynek elérésére törekszik. Ezáltal sikerült az inflációsrátát is lényegesen leszorítani. Ezekkel az intézkedésekkel a magyar árfolyam-politika már megfelelõ ahhoz, hogy a forint a csatlakozás után belépjen a kö-zösségi árfolyamrendszerbe.

Jogharmonizáció

Az euró magyarországi bevezetésének természetesen az is feltétele, hogyhazánk már a csatlakozás idejére maradéktalanul teljesítse jogharmonizációskötelezettségeit.

Mivel az euróra való áttérés elõfeltétele a tõke szabad áramlása, ezért2001-ben – a korábbi devizatörvény hatályon kívül helyezésével – Magyaror-szágon a devizakorlátozásokat teljesen eltörölték. Ezzel a forint teljes konver-tibilitása is megvalósult. 69

Az uniós normáknak megfelelõ jegybanki mûködés szabályozása kiemeltfeladat. Az EU-alapszerzõdés legfontosabb alapelve, hogy a nemzeti jegyban-koknak teljesen függetlennek kell lenniük bármiféle kormányzati beavatkozás-tól. Ezért módosították a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt: megszûnt ajegybank által a költségvetés számára nyújtható átmeneti likviditási hitellehe-tõség, valamint a jegybank pénzügyi, intézményi, mûködési és személyi füg-getlenségét is megszilárdították.


www.gkm.huwww.mnb.huwww.europa.eu.int/comm/dgs/economic_finance/index_en.htmwww.kum.hu

70

12. fejezet: Statisztika

Egy ország statisztikai rendszere, az adatgyûjtés korszerûsítéseelsõsorban nem önmaga szempontjából fontos. A korszerû adat-gyûjtés és adatközlés teszi lehetõvé, hogy képet kapjunk a gaz-daság és a társadalom helyzetérõl, változásainak irányáról. A hi-teles statisztikai adatszolgáltatás elõfeltétele az átláthatóság-nak, és alapot szolgáltat a demokratikus döntéshozatalhoz. Atechnikai fejlõdés és a politikai-gazdasági rendszer változása újmutatók, felmérések bevezetését teszik szükségessé, miközbenmások elavulnak. Ahhoz, hogy az adatokat össze tudjuk hasonlí-tani más országok adataival, az adatgyûjtések módszertanánaknemzetközi egyeztetésére van szükség.

A fejezet tartalma

A korszerûsítési és az egyeztetési igény hívta életre már 1992-ben azegyüttmûködési megállapodást a magyar Központi Statisztikai Hivatal és azEU statisztikai hivatala, az Eurostat között. Az együttmûködés eredményekénta magyar statisztikai szolgálat mára a legtöbb területen megfelel az EU-tagság követelményeinek, a felkészülés folytatásával pedig minden szempont- 71

ból teljesíti majd az EU elõírásait. Magyarország a csatlakozási tárgyalásokonnem kért átmeneti mentességet ebben a fejezetben. A jól felkészült hazai sta-tisztikai szolgálat ugyanakkor megfelelõ adatokkal tudta ellátni a magyar tár-gyalóküldöttséget a többi fejezet megtárgyalásakor.

A statisztikai hálózat mûködése általában nem érinti közvetlenül az állam-polgárok mindennapi életét, azzal leginkább a nagy adatfelmérések idejéntalálkoznak. A felkészülés legismertebb eleme már az Európai Unió módszer-tani kívánalmainak megfelelõ általános mezõgazdasági összeírás és a leg-utóbbi népszámlálás volt.

Belépéskor a legnagyobb változás az lesz, hogy a hagyományos külkeres-kedelmi statisztika a tagállamok közötti vámhatárok megszûnése és azegységes belsõ piachoz való csatlakozás miatt az uniós országokra vonat-kozóan értelmét veszti. Így az EU-tagállamokkal folytatott termékforgalommérésére az Intrastat rendszer lép majd életbe.


www.ksh.huwww.europa.eu.int/en/comm/eurostatwww.kum.hu

72

13. fejezet: Szociálpolitika, foglalkoztatás

Az Európai Unióban a foglalkoztatás és szociálpolitika rendkívülösszetett terület. Legfontosabb témakörei: a munkajog, a szoci-ális párbeszéd, a nõk és férfiak esélyegyenlõsége, a rasszizmus el-leni küzdelem, a foglalkoztatáspolitika, az Európai Szociális Alap,a társadalmi kirekesztettség elleni fellépés, a fogyatékkal élõszemélyekrõl való gondoskodás, a népegészségügy, valamint amunkahelyi egészség és biztonság. Látható tehát, hogy az elne-vezés ellenére a témák nagy része inkább munkaügyi jellegû.


A szociálpolitika az EU-ban alapvetõen a tagállamok hatáskörébe tartozik,így a legtöbb területen megõrzik szuverenitásukat. A csatlakozás után Ma-gyarország is maga határozza meg a szociálpolitika fõ irányvonalait.

Bizonyos szociális területeket az unió erõteljesebben szabályoz, ilyen amunkahelyi egészség és biztonság, a munkajog, az esélyegyenlõség, az Euró-pai Szociális Alap. Más területeket a tagállamok döntõen maguk szabályoz-nak, itt az EU nem kötelezõ ajánlásokkal igyekszik befolyást gyakorolni (szo- 73

ciális biztonság, társadalmi kirekesztettség elleni fellépés, szociális párbeszéd,fogyatékosok ügye, idõsek támogatása).

Bérekre, jövedelmekre, nyugdíjakra, szociális juttatásokra nincs EU-szabá-lyozás, vagyis ezek önmagában a csatlakozástól nem változnak. Itt csupánhosszabb távon, a gazdasági teljesítmény növekedésével várható elõrelépés.

A fejezet tartalma

Munkajog

Az unió munkajoga jelenleg közel 20 irányelvet foglal magában. Ezek általánosjellemzõje a védelmi jelleg: a munkavállalók jogait és érdekeit védelmezik az állambizonyos mértékû beavatkozásán keresztül, illetve garanciák biztosításával. Az irány-elvek egy része a foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvetõ jogait rész-letezi (munkaidõ, munkaszerzõdés), a másik részük a munkavállalók egységes védel-mét szolgálja olyan gazdálkodási helyzetekben, amelyek befolyásolhatják a cégekversenypozícióját (tulajdonosváltás, fizetésképtelenség, csoportos létszámleépítés).A harmadik csoportba a rugalmas foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó szabályoktartoznak (részmunkaidõs foglalkoztatás, határozott idejû munkaszerzõdések). A munkajogi irányelvek azonban a munkajognak csak egyes részterületeit érintik, ésezeken minimális elõírásokat fogalmaznak meg a tagállamok számára. Mindenegyéb munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakíthatnak a tagországok.

A munkajog harmonizációjában Magyarország meglehetõsen elõrehaladt, azutolsó irányelvek átvételét szolgáló Munka Törvénykönyve módosítása az Ország-gyûlés elõtt van. A magas szintû jogharmonizáció következtében a csatlakozásután rövid távon nem várható lényeges változás. Hosszabb távon viszont – az újEU-irányelveknek köszönhetõen – javul a munkavállalók jogbiztonsága.

Szociális párbeszéd

A tagállamokban mûködõ szociális párbeszédre – a szakszervezetek és a mun-kaadói szervezetek, illetve a kormány közötti dialógusra – nincs EU-szabályozás,uniós elvárás azonban, hogy a tagállamokban legyen érdemi szociális párbeszéd.

A közösségi szabályok – döntõen a különbözõ fórumok mûködését elõíró ha-tározatok – az uniós szociális párbeszédre vonatkoznak. A szociális párbeszédma az unió különféle szintjein van jelen, és különbözõ funkciókat lát el. Az eu-74

rópai szociális párbeszéd megvalósulhat az európai szintû kollektív alku – azazaz európai szintû szociális partnerek által kötött keretegyezmények – formájá-ban is (ezek késõbb irányelvekként épülhetnek be az EU-szabályokba).

Nõk és férfiak esélyegyenlõsége

A nõk és a férfiak egyenlõ esélyeinek biztosítása az európai integráció kez-dete óta fontos téma. Napjainkra igen változatos jogi eszközrendszer alakultki: közel tucatnyi kötelezõ jogszabály, és még több nem kötelezõ jellegû aján-lás született. A kötelezõ irányelvek fõ szabályozási területei: az egyenlõ bére-zés, az egyenlõ bánásmód, az egyenlõ elbírálás a szociális biztonság szem-pontjából, a foglalkoztatásban és a szakképzésben követendõ egyenlõ elbánás,a terhesség és anyaság védelme a munkavégzés során, a szülõi szabadságokrendszere, a munkahelyi zaklatás elleni védelem.

A magyar jogrendszerben az egyenlõ bánásmód elvét megfelelõ szintû rendel-kezések védik, a jogharmonizációval elõrelépés így elsõsorban a jogalkalmazástólvárható. Az esélyegyenlõség elve az uniós gyakorlatban „pozitív intézkedéseken”keresztül érvényesül (pl. a nõk munkaerõ-piaci visszatérését segítõ speciális prog-ramok stb.). Ezek azonban a magyar gyakorlatból még jórészt hiányoznak. Elterje-désüket segíti majd az egyenlõ bánásmód érvényesülését támogató uniós progra-mokban való részvételünk, valamint a jogorvoslati lehetõségek bõvülése.

Rasszizmus elleni küzdelem

A diszkrimináció elleni uniós fellépés erõsítése érdekében, 2000-ben a tagálla-mok két irányelvet is elfogadtak. Az egyik a faji és etnikai alapon történõ diszkrimi-náció általános tilalmáról rendelkezik, a másik a foglalkoztatás és képzés területérevonatkozó egyenlõ bánásmód kereteit teremti meg. Az irányelvek átvételét a kidol-gozás alatt álló antidiszkriminációs törvény biztosítja majd. Ennek részeként új, füg-getlen testület is alakul, amely a megkülönböztetés tilalmának betartásán õrködik.

Foglalkoztatáspolitika

A munkanélküliség leküzdése az 1990-es évek közepétõl az Európai Unióegyik legfontosabb célkitûzése. Az 1997-ben kialakított uniós eljárás, a „nyi-tott koordináció” segítségével az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) cél- 75

kitûzéseit a tagállamok önállóságuk megtartásával, saját hatáskörben hajtjákvégre. Évente közös, lehetõleg számszerû célokat határoznak meg, amelyekvégrehajtása érdekében nemzeti akcióterveket készítenek. A tervek teljesíté-sét az Európai Bizottsággal és egymással közösen értékelik, és ezután új célo-kat, ajánlásokat fogalmaznak meg a foglalkoztatási helyzet javítására.

A csatlakozás után Magyarországnak is alkalmaznia kell az EFS eljárásait,és eleget kell tennie a közös célkitûzéseknek. Ez bizonyára kedvezõ hatássallesz a munkanélküliségre, miként az unióban is számottevõ javuláshoz veze-tett: 1997-tõl napjainkig megközelítõleg tízmillió új állást hoztak létre, és a 11százalékos munkanélküliség 8 százalék alá csökkent.

Európai Szociális Alap

Az Európai Unióban a foglalkoztatási helyzet javításának legfontosabb eszközeaz Európai Szociális Alap (ESZA). Az ESZA a strukturális alapok összetevõje: az ál-tala nyújtott támogatások az alapok költségvetésének egyharmadát adják (az ala-pok pedig az unió teljes költségvetésének körülbelül egyharmadát használják fel).Az ESZA – nevével ellentétben – alapvetõen foglalkoztatási jellegû. Célja, hogy abelsõ piacon javítsa a foglalkoztatási lehetõségeket, megkönnyítse a munkát ke-resõk elhelyezkedését, fokozza a munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitását,támogassa alkalmazkodásukat a technológiai változásokhoz és a termelési rend-szer fejlõdéséhez (elsõsorban a szakképzés, az át- és továbbképzés segítségével).

A szociálpolitikai fejezetet illetõen a legjelentõsebb változás az ESZA támogatá-sától várható. Magyarország a tervek szerint 2004 és 2006 között összesen550–600 milliárd forint támogatásra számít az Európai Unió strukturális alapjaiból;ennek 28 százaléka szükséges az ESZA-célokhoz kapcsolódó operatív program vég-rehajtására. A 160–180 milliárd forintra tehetõ támogatás fele – több mint 80 mil-liárd forint – a foglalkoztatás elõsegítését, a munkanélküliek és a munkaviszony-ban állók képzését, a jobb munkaerõ-piaci szolgáltatások biztosítását szolgálja. Azoktatási-képzési rendszerek fejlesztésére – beleértve az ehhez szükséges infrastruk-túrát is – várhatóan 73 milliárd forintos támogatás jut, több mint 14 milliárd forintpedig a társadalmi beilleszkedés intézményeinek megerõsítését segíti majd.

A társadalmi kirekesztõdés elleni fellépés

2001-tõl e téren is a „nyitott koordináció” alkalmazása szolgálja a kirekesz-76

tõdés elleni közös stratégia megvalósítását. Ennek keretében a tagállamok kö-zös célkitûzéseket fogadnak el, amelyeket beépítenek a nemzeti politikájukba.A végrehajtás érdekében a tagállamoknak kétévente a szociális integrációtszolgáló nemzeti akciótervet kell kidolgozniuk, az alábbi célok szerint:

· a munkaerõ-piaci részvétel fokozása, mindennemû forráshoz, jogokhoz,javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés elõsegítése;

· a társadalmi kirekesztõdés veszélyének elkerülése;· a leginkább veszélyeztetettek segítése;· az érintettek mozgósítása.A felkészülés részeként 2003-ban – az uniós követelményeknek megfele-

lõen – Magyarországnak is ki kell dolgoznia a társadalmi kirekesztettség és aszegénység elleni akciótervét.

Fogyatékkal élõ személyek

A fogyatékkal élõk jogainak védelmére eddig nem született kötelezõ érvényûEU-jogszabály. A fogyatékosok problémája azonban kiemelt figyelmet kap a tag-államokban, hiszen az unió minden tizedik polgára valamilyen testi vagy szellemifogyatékkal él. A Közösségi Charta (1989) és az azt követõ akcióprogram hangsú-lyozta elõször a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fontosságát. Az 1990-esévekre bekövetkezett szemléletváltást pedig az Amszterdami Szerzõdés tükrözi.

Az új stratégia két elemen nyugszik: egyrészt olyan kezdeményezéseken,amelyek ráirányítják a figyelmet a fogyatékkal élõk gondjaira, másrészt a fo-gyatékosok érdekeinek összehangolt képviseletén, minden lehetséges terüle-ten (így az oktatásban, a munkahelyeken, a fizikai mobilitás és lakhatás biz-tosításában, a jóléti rendszerekben). A stratégia megvalósítását nem kötelezõjellegû ajánlások segítik. 2003 a fogyatékkal élõ személyek európai éve,amelynek intézkedéseihez a magyar kormány is csatlakozik.

Népegészségügy

Bár az egészségügy nem tartozik EU-hatáskörbe, az Európai Közösség létre-jöttétõl kezdve széles körben fogadott el az emberi élet és egészség védelmétszolgáló intézkedéseket, és az egyéb közösségi politikákon belül is (fogyasztó-védelem, környezetvédelem, áruk szabad mozgása) fontos szerepet játszanakaz egészségvédelem szempontjai. Az Amszterdami Szerzõdés egyes területeken 77

(humán eredetû szervek és anyagok, vérkészítmények minõsége, közegészség-ügyi jelentõségû állat-egészségügyi intézkedések) már felhatalmazza az Euró-pai Bizottságot EU-szintû szabályozás elõkészítésére. Az elsõ ilyen jogszabályt– a vér és vérkészítmények biztonságos tárolásáról és felhasználásáról – 2002végén fogadták el, míg a további kötelezõ jogszabályok fõként a dohánytermé-kekkel kapcsolatosak. Ez utóbbiakat Magyarország hiánytalanul átvette.

Munkahelyi biztonság- és egészségvédelem

A munkahelyi egészség és biztonság védelme az uniós szociális jog legki-dolgozottabb területe. A szociálpolitika irányelveinek több mint a fele ezt akérdéskört szabályozza. A szabályozás alapvetõ célja – a munkaerõ szabadmozgását figyelembe véve – a munkahelyi egészség és biztonság egységesszintjének megteremtése az unió teljes területén.

A jogszabályok gerincét egy keretirányelv adja, amely megfogalmazza amunkavállalók egészségének és biztonságának munkahelyi követelményeit.Ezeket az elõírásokat az 1993. évi munkavédelmi törvény, illetve annak késõb-bi módosításai átültették a magyar jogrendbe, míg a részletezõ elõírásokat azilletékes minisztériumok rendeletei rögzítik.

A további irányelvek a munkavégzés során használt munkaeszközök bizton-sági és egészségügyi követelményeire, a kémiai, fizikai és biológiai tényezõkáltalános szabályozási kérdéseire (egészségre nem veszélyes határértékek,megelõzésre alkalmas intézkedések, orvosi vizsgálatok, munkavállalók tájé-koztatása), a zajjal kapcsolatos védõintézkedésekre, a védõeszközök munkál-tató által történõ kiválasztásának szabályaira vonatkoznak. Külön irányelvekszabályozzák a képernyõs berendezéssel végzett munkát vagy a kézi teher-mozgatással járó tevékenységek kockázatait. Napjainkra lényegében mindenmunkavédelmi EU-szabályt átvettünk, ám a szabályok érdemi alkalmazása ésa végrehajtás ellenõrzése még komoly erõfeszítéseket igényel.


www.eum.huwww.europa.eu.int/comm/employment_social/index_en.htmwww.kum.hu

78

14. fejezet: Energia

Magyarország az 1990-es évek elején, még az EU-felvételi kére-lem beadása elõtt megindította azt a jogharmonizációs folyama-tot, amellyel teljesen átalakította és korszerûsítette az energeti-kai jogszabályok nagy részét. Ezzel párhuzamosan privatizálták azenergetikai szektor nagy hányadát – azzal a céllal, hogy az új tu-lajdonosok korszerûsítsék az energiatermelési infrastruktúrát, ésverseny bontakozhasson ki az energiapiacon. A magyar energia-politika alapelvei összhangban állnak az uniós alapelvekkel.

A fejezet tartalma

Az energiaellátás biztonsága

A kõolaj gazdasági súlyát jelzi, hogy Magyarország összes energiafelhasz-nálásában megközelítõleg 30 százalékot képvisel. Elsõ számú felhasználója aközlekedési szektor. Ha fennakadás következne be az ellátásban, a közlekedé-si ágazat súlyos helyzetbe kerülne, ennek kedvezõtlen hatása lenne a gazda-sági életre, és társadalmi feszültséget is okozna. Az EU-tagállamokban hason-ló a gazdaság kõolajfüggõsége. A kedvezõtlen hatások kivédése, illetve tom- 79

pítása céljából léptette életbe az Európai Bizottság a kõolajtermékek készle-tezésérõl szóló irányelvet, amely 90 napos készlet fenntartását írja elõ.

Magyarországon 1993-ban lépett hatályba a kõolaj és kõolajtermékek biz-tonsági készletezésérõl szóló törvény, amely elõírta, hogy 1999-ig fokozatosannövelni kell a stratégiai készletezést 90 napra. Bár a készleteknek ez a mérté-ke megfelelt az irányelv elõírásainak, a teljes összhang elérése érdekében azOrszággyûlés 2001 végén módosította a készletezési törvényt, amely már rész-leteiben is megfelel az EU-jogszabályoknak.

A versenyképesség növelése

Az ipari versenyképesség fontos tényezõje az energia ára. Az uniós ipar ver-senyképességének fokozásához elengedhetetlen az energia egységes belsõ pi-acának létrehozása, a nemzeti energiapiacok integrálása. Ebben kulcsszerepetjátszik a villamosenergia- és gázpiacok megnyitása. A piacnyitás által ösztön-zött verseny jótékony hatással van az árszínvonalra és a hatékonyságra, s ígyjavítja a versenyképességet és növeli a foglalkoztatottságot. A piacok megnyi-tásának menetrendjét tartalmazó két irányelv 1997-ben és 1998-ban azért lé-pett hatályba, hogy lehetõvé váljék a villamos energia és a gáz EU-tagálla-mok közötti szabad áramlása. A nagy ipari és kereskedelmi fogyasztók szaba-don választhatják meg beszerzési forrásaikat. Magyarország is megkezdte aszükséges lépéseket a villamosenergia-piac megnyitása érdekében. A 2001 de-cemberében elfogadott villamosenergia-törvény alapján 2003. január elsejé-tõl fokozatosan felszabadul a villamosenergia-piac, és a legnagyobb nem ház-tartási, „feljogosított” fogyasztók kiléphetnek a szabad árampiacra. A liberali-záció mértéke évrõl évre fokozatosan nõ, és egyre több céget érint.

A villamosenergia-piac megnyitását 2004-ben követi a gázpiac liberalizá-ciója. A fokozatosság elve ez esetben is érvényesül. Kezdetben csak a legna-gyobb fogyasztókra vonatkozik, de késõbb kiterjed a közepes és kisebb, nemháztartási fogyasztókra is. A monopolhelyzet megszüntetésével élénkül a ver-seny egyrészt a külföldi termelõk, másrészt a hazai termelõk és az importõrökközött, ennek várhatóan kedvezõ hatása lesz az árszínvonalra.

Az EU 2002-ben úgy döntött, hogy a korábban meghirdetett piacnyitásimenetrendet felgyorsítja: 2004-ben a jelenlegi tagállamokban a nem háztar-tási szektor valamennyi szereplõje szabadon választhat szállítót, és még eb-80

ben az évtizedben megvalósul a háztartások – vagyis az egyéni fogyasztók –szabad villamosenergia- és gázszállító-választási lehetõsége.

Óhatatlanul felmerül a kérdés az olvasóban: milyen hatása lesz a csatlako-zásnak a hazai energiaárakra. Idõszerûvé teszi a kérdést, hogy az elmúlt hó-napok találgatásai után megjelentek azok a hivatalos nyilatkozatok, amelyeka földgáz és a villamos energia árának emelésére, valamint annak menetrend-jére vonatkoznak. Elsõsorban a gáz árának alakulása foglalkoztatja a közvéle-ményt azzal összefüggésben, hogy hazánk energiamérlegében magas a gázaránya az EU-tagállamok túlnyomó többségéhez képest.

Hazánkban a gáz áremelkedésének oka elsõsorban az, hogy az elmúlt években avilágpiaci árszínvonal növekedését a kormányzat szociálpolitikai megfontolásokbólnem érvényesítette a fogyasztói árakban. Ez a kedvezmény nem terjedt ki a legna-gyobb ipari fogyasztókra. A sorozatosan elhalasztott, illetve az indokoltnál alacso-nyabb árkorrekció nyomán egyre kisebb pénzügyi forrás jutott a gázinfrastruktúraállagának megõrzésére. Elmaradtak a szükséges fejlesztések, és nyilvánvalóan szá-mottevõ veszteség keletkezett az importõrnél. Végül is elkerülhetetlenné vált aföldgáz fogyasztói árának emelése, közelítve a nemzetközi árszínvonalhoz.

Energiahatékonyság és takarékosság

Az EU energiapolitikájának fontos célkitûzése az energiafelhasználás racio-nalizálása, a hatékonyság és a takarékosság növelése. Hangsúlyt kapott a meg-újuló energiaforrások fokozott felhasználása is (nap-, víz- és szélenergia, bio-massza, geotermikus energia). A magyar gazdaság is követi ezeket az irányokat.1999-ben elkészült a 2010-ig szóló energiatakarékossági és energiahatékony-ság-növelési stratégia, amelynek célja, hogy Magyarország energiahatékonysá-gi mutatói közelítsenek az EU-tagállamokéhoz. Az akcióterv 2000. évi indulása-kor a kormány egymilliárd forintot szánt az energiahatékonysági és takarékos-sági projektek támogatására, azóta felemelte az évi finanszírozási keretet.

Megújuló energiaforrások

Az EU tizenöt tagállamában a megújuló energiaforrások a teljes energiafo-gyasztás több mint 6 százalékát adják, a villamosenergia-termelésben rész-arányuk meghaladja a 14 százalékot. A 2001-ben elfogadott irányelv 2010-retûzi ki célul e mutatók 12 és 22 százalékra emelését. 81

Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya az energiamérlegben3,6 százalék, a villamos energia elõállításában mindössze 0,6 százalék. E szá-mok is mutatják, hogy hazánk megújuló energiapotenciálja korlátozott. Jelen-leg fõként a vízi erõmûvekbõl nyert energia járul hozzá a megújuló források(faapríték) részarányához, de növekszik a biomassza szerepe, és megkezdõdötta szélturbinák telepítése is. Az FVM elindította a biodízelprogramot.

Magyarország részvétele a közösségi energetikai keretprogramokban

Magyarország részt vett az 1998–2002-ben megvalósult közösségi progra-mokban. A magyar vállalatok, intézmények bekapcsolódtak az energiatakaré-kossági, úgynevezett SAVE-programba, valamint a megújuló energiaforrásokelterjesztését támogató ALTENER-programba.

A tervek szerint az Európai Parlament 2003 elsõ félévében fogadja el a2003–2006. évekre szóló új energetikai keretprogramot, amely nyitva áll amagyar cégek és intézmények elõtt.

Nukleáris biztonság

Az elmúlt években az Európai Unió energiapolitikája némi tartózkodássalkezelte a nukleáris energiát, sõt az Európai Bizottság által 2000 végén kidol-gozott, közzétett Zöld Könyvben – a szénnel együtt – a „nemkívánatos” jelzõtis megkapta. Ez a vélemény azonban módosulni látszik, a környezetvédelmielõírások és a nemzetközi kötelezettségek (Kiotói Egyezmény) betartása, vala-mint az importált energiahordozóktól való függõség mérséklése ugyanis reá-lis lehetõséggé tette a nukleáris energiát.

Az EU fontosnak tartja a nukleáris biztonságot. A csatlakozási tárgyaláso-kon kiemelt figyelmet kaptak a paksi atomerõmû biztonságos üzemeltetésé-nek és a nukleáris hulladék tárolásának feltételei. Az EU által létrehozott Nuk-leáris Kérdések Munkacsoportja behatóan vizsgálta a magyarországi helyze-tet, és jelentésben foglalta össze a tapasztalatait. Megállapította, hogy Ma-gyarország az általános követelményeknek maradéktalanul eleget tesz, és apaksi atomerõmû biztonsága az unióban üzemelõ, hasonló korú létesítményekbiztonságával egyenértékû.

82

A jogharmonizáció elsõsorban a sugárvédelemre, a radioaktív anyagok éshulladékok tranzitszállítására, a nukleáris balesetek elhárítására vonatkozóuniós jogszabályokra összpontosul. Hazánk a jogharmonizáción túl létrehoztaazt az intézményi hátteret, amely biztosítja a jogszabályok alkalmazását ésvégrehajtását.


www.gkm.huwww.europa.eu.int/comm/energy/index_en.htmlwww.eh.gov.huwww.kum.hu

83

15. fejezet: Iparpolitika

Az Európai Unió iparpolitikai joganyaga nem igényli a jogsza-bályok nemzeti jogrendbe való átültetését. A közösségi szintûiparpolitika horizontális és szektorspecifikus általános, ipari ver-senyképességre vonatkozó iránymutatásból áll, amely jogilag nemkötelezõ a tagállamokra.


Az Európai Unió alapszerzõdése kimondja, hogy feladat az ipar versenyké-pességének növelése. Kiemelt cél az ipari szerkezet átalakításának felgyorsí-tása, a vállalkozási környezet javítása (elsõsorban a kis- és közepes vállalatokszámára), a mûszaki és tudományos eredmények lehetõ leggyorsabb alkalma-zása az iparban.

Az Európai Bizottság 1990-ben kidolgozta azt az iparpolitikai koncepciót,amely mindmáig meghatározza a prioritásokat és a célokat. A koncepció kö-zéppontjában a kedvezõ üzleti környezet megteremtése, a szerkezetátalakításés a piacok nyitottságának a biztosítása áll.

84

A fejezet tartalma

A csatlakozási tárgyalások során az iparpolitikai fejezetrõl folytatott meg-beszéléseken az EU elsõsorban arra keresett választ, hogy a magyar iparpoli-tikai alapelvek és prioritások milyen mértékben felelnek meg az unióban al-kalmazott iparpolitikai célkitûzéseknek.

A magyar iparpolitika az unió által megfogalmazott prioritásokhoz hason-lóan az ipar versenyképességének növelését, a termelési szerkezet korszerûsí-tését, a kis- és közepes vállalatok támogatását emeli ki, figyelembe véve a kör-nyezetvédelem szempontjait is. Ezeket a prioritásokat úgy valósítja meg, hogysegíti a kkv-szektor és a hazánkban megtelepedett multinacionális cégekegyüttmûködését, összekapcsolja a vállalati hálózatokat, hozzájárul a vállala-ti innovációs képesség növeléséhez, a kutatás-fejlesztés intézményi infra-struktúrájának fejlesztéséhez, a beruházások ösztönzéséhez.

A tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy összhang van a magyar és aközösségi iparpolitikai elvek között. Az Európai Bizottság megállapította, hogyjelentõs konvergencia áll fenn Magyarország és az Európai Unió között aziparpolitikai prioritások tekintetében, és elismerte, hogy hazánk iparpolitikájaa nyitott és versenyképes gazdasági környezeten alapul, kedvezõ, kiszámítha-tó feltételeket kínál a gazdasági élet szereplõinek.


www.gkm.huwww.bkik.hu/euinfo/www.europa.eu.int/comm/enterprise/index_en.htmwww.kum.hu

85

16. fejezet: Kis- és középvállalkozások

Az EU-tagállamok a '80-as évek közepén – alapvetõen a belsõ pi-ac kiteljesedésének a kisvállalkozásokra gyakorolt hatásait ele-mezve – felismerték, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv)kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a gazdaságinövekedésben, ezért széles körben elismerték a kkv-k megkülön-böztetett szabályozásának szükségességét. Az uniós szabályozásfõ célja a kkv-k fejlõdését elõsegítõ adminisztratív szabályozásiés pénzügyi környezet megteremtése, hogy ezáltal javuljon ver-senyképességük, és erõsödjön európaiságuk és nemzetköziségük.


Az EU alapvetõ céljainak elérésében óriási szerepe van a vállalkozásoknakés a vállalkozói rétegnek, a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), mivel minden-napi tevékenységükkel hozzájárulnak a jóléti társadalom építéséhez új mun-kahelyek létrehozásával, innovációval és szolgáltatások nyújtásával.

A lisszaboni EU-csúcson megfogalmazott fõ gazdasági cél szerint 2010-re az Eu-rópai Uniónak a világ legversenyképesebb térségévé kell válnia. Ezt az EU állam- éskormányfõi 2000 júniusában elfogadták, és közzétették a Kisvállalkozások Európai86

Chartáját. Ezt 2002 áprilisában minden tagjelölt ország, így Magyarország is aláír-ta. A dokumentum a közösségi kisvállalkozási stratégia fõbb irányait tartalmazza:

· a kis- és középvállalkozó-politika középpontjába az életképes, illetve apotenciálisan fejlõdõképes vállalkozásokat kell állítani;

· elsôdleges cél a vállalkozói szellem erõsítése, mivel a kockázat- és fele-lôsségvállalásra épülõ önmegvalósítás alapja a vállalkozói kultúra, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az induló vállalkozások támogatására;

· támogatni kell a nôk, a fiatal vállalkozók, a kisebbségek társadalmi integ-rációját.

A fejezet tartalma

· A vállalkozások üzleti környezetének fejlesztésére és egyszerûsítésére vo-natkozó uniós szabályok;

· a kis- és középvállalkozások beruházási támogatását, gazdálkodásukpénzügyi és adminisztrációs terheit érintõ szabályok;

· a kis- és középvállalkozások fennmaradása érdekében, a vállalkozások át-ruházására és átalakulására vonatkozó ajánlások;

· a kis- és középvállalkozások határokon átnyúló együttmûködését érintõuniós szabályok;

· a turizmus területére vonatkozó egyeztetési és együttmûködési eljárások.

Magyarország a tárgyalásokon vállalta, hogy a csatlakozástól maradéktala-nul alkalmazza a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó uniós elveket és sza-bályokat, átmeneti mentesség iránti igényt nem jelentett be. Az EU, hogy se-gítse a magyar vállalkozások mielõbbi alkalmazkodását a belsõ piacon, már atagság elõtti idõszakban lehetõvé teszi, hogy hazánk részt vehessen a több-éves kis- és középvállalkozói programban. A magyar kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika összhangban van az uniós elvekkel és célokkal.

Uniós támogatási programok

Az alábbi forrásokon alapul a kkv-k közösségi szintû pénzügyi támogatása:· kifejezetten a kisvállalkozások speciális igényeit szolgáló Többéves Válla-

lat- és Vállalkozásfejlesztési Program;· strukturális alapok; 87

· az Európai Fejlesztési Bank (EIB) és az Európai Beruházási Alap (EIF) hi-telkonstrukciói;

· Kutatás-fejlesztési Keretprogram;· az Európai Szociális Alapnak a szakképzést és továbbképzést szolgáló tá-

mogatásai.

Phare

A csatlakozás elõtti Phare-támogatásból is megvalósulnak kis- és középvál-lalatokat érintõ programok (pl. szakmai segítségnyújtás kkv-knak, az inkubá-torház-program, a központi programfejlesztés és a magyar részvétel támoga-tása az uniós kkv-programban).

A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai

A Nemzeti Fejlesztési Terv (amely az EU strukturális és kohéziós alapjainak fel-használására készült) tartalmazza a gazdasági versenyképesség javítását szolgálóoperatív programot. Ez segíti a korszerû technológiai színvonalat képviselõ, piacké-pes, minõségi terméket elõállító termelõkapacitások kiépítését, valamint a kis- ésközépvállalati szektor megerõsítését. A modern, tudásalapú gazdaságban a ver-senyképesség legfontosabb eszközei az innovatív magatartás, a fejlett tudás és atechnológiai bázis. Ezért a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységét erõsíte-ni kell, és a kutatói és vállalkozói szféra hatékonyabb együttmûködését segíteni kell.

Többéves Vállalati- és Vállalkozásfejlesztési Program 2001–2005

A Miniszterek Tanácsa 2000 decemberében határozatot hozott 2001–2005-re szóló Többéves Vállalati- és Vállalkozásfejlesztési Program elindításáról, ésa megvalósításra 450 millió eurót irányoztak elõ. Az évente rendelkezésre ál-ló kb. 100–120 millió euró nagyobb része különbözõ pénzügyi konstrukciókszerint használható fel.

A program elõdjében Magyarország részlegesen már részt vett 1998 decem-berétõl 2000. év végéig.

A Többéves Vállalati- és Vállalkozásfejlesztési Program öt célt fogalmazott meg:· a vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása; · a vállalkozások adminisztratív és szabályozó környezetének egyszerûsítése; 88

· a vállalkozói kultúra célcsoportos fejlesztése (kisebbség, nõk, fiatal vál-lalkozók);

· a kkv-k pénzügyi helyzetének javítása; · a szolgáltatások és programok igénybevételének megkönnyítése. Magyarország a 2001–2005. évi közösségi programhoz 2002. október 15-

étõl kapcsolódott. A korábbiaktól eltérõen a programban a magyar vállalkozóka jelenlegi tagállamokéval azonos feltételek szerint vehetnek részt. Ez azt je-lenti, hogy a magyar vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek pályáza-tainak benyújtásakor és azok értékelésekor nem lesz semmilyen különbség azunióbeli jelentkezõkhöz képest.

A programban való részvétel feltétele, hogy Magyarország az EU közösköltségvetéséhez minden évben hozzájárul. Ennek fejében – többek között –az Euro Info Központok hálózata által nyújtott szolgáltatások színvonala nõés bõvül. Cél továbbá, hogy a program évi kb. 30-35 projektje közül hazánkminél többen vegyen részt. Különösen fontos, hogy a program ötéves költség-vetésében kulcsfontosságúnak számító finanszírozási eszközöket a magyarkkv-k is igénybe tudják venni. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a magyaror-szági kereskedelmi bankok, kockázatitõke-társaságok és a Hitelgarancia Rt.megállapodjanak a források elosztásáért felelõs Európai Befektetési Alappal.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjának (www.gkm.hu) vállalko-zói fejezete azért készült, hogy gyakorlati ismereteket, eljárásokat, javaslatokat ésötleteket tárjon a vállalkozók elé. Fontos célja a fejezetnek, hogy mindazok szá-mára, akik további jogi, szervezeti és egyéb ismeretek, rendezvények iránt érdek-lõdnek, megadja ezek hozzáférhetõségét. A honlap bemutatja a témához kapcso-lódó uniós szabályozást, a csatlakozás elõtti és a belépés pillanatában várható jog-szabályi környezetet. Ismerteti a témával foglalkozó hazai intézményeket és azokelérhetõségét, valamint a vállalkozók számára hasznos internetes oldalakat.


www.gkm.huwww.bkik.hu/euinfo/www.kfi.matav.huwww.itd.hu/hun/euroinfo/index/htmlwww.europa.eu.int/comm/enterprise/index_en.htmwww.kum.hu

17. fejezet: Tudomány és kutatás

A gazdasági és társadalmi fejlõdés a 20. század végén különösenfelértékelte a tudás, illetve a tudásalapú társadalom szerepét.Ezt felismerve az Európai Unió is nagyszabású programokat dol-gozott ki, amelyek átfogják a tudomány, a kutatás-fejlesztés ésa képzés szinte valamennyi területét. A csatlakozásban rejlõ le-hetõségeket csak úgy tudjuk kihasználni, ha fejlesztjük innováci-ós képességünket és szellemi erõforrásainkat (emberi tényezõ,tudás, szellemi kapacitás). Csakis versenyképes Magyarország tuderedményesen integrálódni az unióba; valamennyi nemzetközilegis sikeres gazdasági felzárkózás mögött a kutatás- és technoló-giafejlesztés, az innováció felértékelõdése áll.


Az Európai Unió régóta törekszik közös kutatáspolitika kialakítására. A ku-tatás- és technológiafejlesztés (KTF) összehangolásának igénye az 1980-asévek óta meghatározóvá vált. A KTF támogatásának fõ eszköze az a keretprog-ram, amelyet az Európai Bizottság terjeszt elõ, és a Miniszterek Tanácsa hagyjóvá. Jelenleg a 6. keretprogram folyik.90

A KTF-programokon belül megvalósuló kutatási tevékenységek csoportjai:· költségmegosztáson alapuló kutatási projektek,· összehangolt akciók,· kiegészítõ, támogató és elõkészítõ akciók.Az Európai Unió költségvetésébõl fedezik általában a költségek 50 százalékát.

A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó magyarországi intézmények (egyete-mek, kutatóintézetek) az elmúlt évtizedekben szerteágazó nemzetközi kapcso-latrendszert építettek ki, köztük igen nagy az EU-tagállamok súlya. A hazai fi-nanszírozási rendszerek alapvetõ célja elõsegíteni az unió KTF-programjaihozvaló kapcsolódást. Magyarországnak a tizenöt jelenlegi EU-tagállam közül tíz-zel van kétoldalú KTF-együttmûködési megállapodása.

2. ábra

Forrás: European Commission RTD info, 2002. november.

A fejezet tartalma

A KTF-re vonatkozó EU-jogszabályok többsége a keretprogramokkal kapcso-latos, ezért hatályosságuk is idõben korlátozott, konkrét kötelezettséget nemrónak a tagállamokra. Hasonló a helyzet, amikor az unió harmadik országokkal,illetve nemzetközi szervezetekkel folytat KTF-együttmûködést, és köt szerzõdé-seket. Ezek a szerzõdések Magyarország csatlakozása után is csak feltételesen,az adott akcióba történõ bekapcsolódás esetén jelentenek kötelezettségeket.Magyarország vállalta, hogy a kutatásra és tudományra vonatkozó uniós sza- 91

bályokat a csatlakozás elõtt és után eltérés nélkül alkalmazza. Átmeneti men-tesség iránti igényt nem terjesztettünk elõ.

A magyar versenyképesség növelése érdekében fontos a kutatási és techno-lógiafejlesztési keretprogramokban való részvétel. Ezért fontos, hogy Magyar-ország – a tagállamokhoz hasonló feltételekkel – csatlakozott az 1999-tõl in-dult 5. és a 2002 végén indult (immár 17,5 milliárd euró összköltségvetésû) 6.keretprogramhoz. (Lásd a 2. ábrát.)

A 6. keretprogram révén bekapcsolódtunk az Európai Unió nemzetközi ku-tatásfejlesztési együttmûködést elõsegítõ programjaiba, ezért az EU továbbrais elvárja, hogy Magyarország a közösségi kutatók/kutatóintézetek számáramegpályázhatóvá tegye – a pályázók saját költségvállalásával – a 6. keret-programhoz hasonló nemzeti K+F programokat.


www.om.hu/kutataswww.mta.huwww.europa.eu.int/comm/research/index_en.htmwww.kum.hu

92

18. fejezet: Oktatás és képzés

Az oktatás és képzés szerepe felértékelõdött az Európai Unióban.A nemzeti politikák összehangolása a közelmúltban bevezetett„nyílt koordináció” keretében történik: nyomon követi és érté-keli a közös célok elérésének nemzeti folyamatait. A nyílt koor-dinációs eljárást követve a tagállamok nemrég elfogadták „Azeurópai oktatási és képzési rendszerek közös jövõbeli céljait”meghatározó stratégiai dokumentumot, majd késõbb a munka-programot. Ez utóbbi Magyarország számára több feladatot ismegjelöl.


Az Európai Unió célja, hogy megalapozza és fejlessze a minõségi oktatástés szakképzést. Mindezt uniós akcióprogramok (Socrates, Leonardo da Vinci,Ifjúság) révén hajtja végre. A programok pályázati rendszerben, nagy össze-gekkel támogatják a tagállamok közötti intézményközi együttmûködést, aszemélyi és szakmai kapcsolatok kiépítését.

Az EU-alapszerzõdés a tagállamok kizárólagos hatáskörében hagyja az ok-tatás és képzés tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdéseket, és 93

az oktatásban kizár bármilyen jogharmonizációs kényszert. A szerzõdés meg-õrzésre méltó értékként minõsíti és támogatandónak tartja az európai oktatá-si rendszerek sokszínûségét.

A fejezet tartalma


A Socrates és a Leonardo da Vinci programokban való részvétel mind jogi,mind politikai értelemben a tagságból fakadó kötelezettség. Magyarország1997 óta vesz részt mindkét programban. E tekintetben a csatlakozás nem hozváltozást, a programok azonos feltételekkel folytatódnak. A Socrates programkiterjed az óvodától az egész életen át tartó tanulásig. Fõ céljai: a felsõokta-tásban tanulók mobilitásának ösztönzése, a nyelvoktatás fejlesztése, a nyitottés távoktatás eszközeinek és módszereinek fejlesztése, az egész életen át tar-tó tanulás ösztönzése, az esélyegyenlõség megteremtése, a hátrányos helyze-tûek támogatása.

A Leonardo az unió szakképzési programja, amelynek célja a szakképzésminden szintjének a piaci igényekhez való igazítása, minõségének fejlesztése,valamint annak tartalmával és módszereivel kapcsolatos újítások támogatása.Az Oktatási Minisztérium a programok gyakorlati megvalósításával kapcsola-tos feladatok ellátására nemzeti irodákat hozott létre. A Socrates Nemzeti Iro-da és a Leonardo Nemzeti Iroda a Tempus Közalapítvány szervezeti keretei kö-zött mûködik, és szervezi a magyar pályázók eredményes részvételét.

A részvételre vonatkozó konkrét információk, aktuális pályázati felhívások aTempus Közalapítvány honlapján találhatók (www.tpf.iif.hu). A Socrates prog-ram iránt érdeklõdõ hallgatóknak és oktatóknak javasoljuk, hogy elõször az in-tézményi ERASMUS-koordinátornál érdeklõdjenek a pályázati lehetõségekrõl.

Hasznos tudnivalók a programokban való részvételhez: · pályázat benyújtása (programonként változó feltételek, témák, idõtar-

tamok, támogatások);· az elnyert támogatás nem fedezheti a részvétel teljes költségét, saját

hozzájárulás is kell;· egyéni pályázáshoz az intézményvezetõ támogatása is kell;· az egyéni pályázási lehetõségek általában intézményközi együttmûkö-

dési keretmegállapodásokhoz kötöttek;94

· a programokban való részvétel alapfeltétele az esetek többségében akommunikációképes idegennyelv-ismeret és/vagy a szakmai nyelv isme-rete (együttmûködés/részvétel munkanyelve).

Az EU tagállamában dolgozó hol szerezhet be információt az oktatásról?

Ha a csatlakozás után magyar állampolgárként munkát vállalunk valame-lyik EU-tagállamban, uniós munkavállalói, más néven migráns munkavállalóistátusra teszünk szert. A velünk utazó gyermekeinket is bizonyos jogok illetikmajd meg külföldi tanulmányok folytatására. A munkavállalással és tanulás-sal kapcsolatos jobb információellátás érdekében az Európai Bizottság 2003végéig létrehozza azt az interneten elérhetõ adatbázist, amely egységesentartalmazza majd az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállama-iban rendelkezésre álló munka- és tanulási lehetõségeket.

Milyen jogai vannak a tanköteles gyermekeknek?

A vonatkozó EU-irányelv elõírja, hogy a fogadó tagállamnak mindent megkell tennie annak érdekében, hogy a migráns munkavállaló által eltartott tan-köteles korú gyermekek részére ingyenesen biztosítsa az oktatást. A nemzetialapon történõ diszkrimináció tilalmát kimondó uniós szabályozás mindezekmellett garantálja, hogy azokban az országokban, ahol esetleg nem ingyenesa közoktatás, a fogadott tanulóktól nem követelhetõ magasabb tandíj fizeté-se, mint amit az adott állam a saját tanulóitól megkövetel. További fontos jog,hogy a fogadó államnak az érkezõ gyermekek részére lehetõséget kell terem-tenie a tanuló saját anyanyelvének és kultúrájának tanulására, ápolására is.

Milyen jogai vannak az EU más tagállamában tanulmányokat folytató hallgatóknak?

Általános elv, hogy az EU-állampolgárságú diákok a felsõoktatásba való fel-vétel során és az oktatásban a befogadó ország állampolgáraival azonos elbí-rálás alá esnek. Aki felvételt nyer egy EU-tagállam felsõoktatási intézményébe,annak házastársát és eltartott gyerekeit is megilleti a tartózkodás joga – ehhezazonban igazolnia kell, hogy annyi pénzzel rendelkezik, amennyi garantálja, 95

hogy a családtagok nem jelentenek majd terhet a fogadó állam szociális ellá-tórendszerének. A tartózkodás joga a tanulmányok idejére szól. A házastárs, il-letve a gyermekek a tartózkodás ideje alatt szabadon munkát vállalhatnak.

Az ösztöndíjak és más szociális vagy megélhetési juttatások szociális elõny-nek minõsülnek, amire csak a migráns munkavállalói státussal rendelkezõk jo-gosultak. Ám õk is csak akkor, ha bizonyítható a szakmai, tematikus összefüg-gés a korábbi munkavállalás és a tanulmányok megkezdése között. Továbbá haa munkavállaló önhibáján kívül munkanélkülivé vált, és jobb elhelyezkedési le-hetõségek reményében kezdett felsõfokú tanulmányokba.

Köztisztviselõnek számít-e a tanár?

Az Európai Bíróság egyik döntésében kifejtette, hogy a középiskolai tanáriállás nem számít az EU-alapszerzõdés szerinti értelemben vett köztisztviselõiállásnak (a tanár munkája során nem gyakorol közhatalmat). A csatlakozásután a pedagógusok – a munkaerõ szabad áramlásának alapelvével összhang-ban – a befogadó tagállam polgáraival azonos feltételekkel vállalhatnak szak-képzettségüknek megfelelõ munkát. Az állásra jelentkezõ tanárok között tilosa nemzeti alapon történõ diszkrimináció. A pedagógusoktól a befogadó államilletékes hatóságai az alkalmazás elõfeltételeként megkövetelhetik az adottállam hivatalos nyelvének „ésszerû szinten”, azaz a feladat ellátásához elen-gedhetetlenül szükséges ismeretét.

Ifjúság 2000–2006 program

Az Európai Unióban az ifjúságpolitika nem számít közösségi politikának,ennek ellenére az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott. Az ifjúságpolitikátilletõen az egyes tagállamoké a felelõsség, ámbár az EU már megalakulása ótatámogatja a nemzeti kezdeményezéseket. Az Ifjúság 2000–2006 program ésaz ifjúságról szóló Fehér Könyv megjelentetése, valamint az azt követõ kon-zultációk keretében jutnak érvényre a közösség ifjúságpolitikai törekvései.

Az EU ösztönzi a 15–26 éves fiatalok mobilitását és az ifjúsági cseréket. AzIfjúság 2000–2006 program pénzügyi támogatást nyújt csoportos ifjúságicsereprogramokhoz, ifjúsági önkéntes szolgálatokhoz, helyi ifjúsági kezdemé-nyezésekhez és egyéb fejlesztõ programokhoz. A program célja, hogy ösztö-nözze a fiatalokat a különbözõ kultúrák megismerésére, az alapvetõ értékek –96

például az emberi jogok – tiszteletére, az intolerancia, a rasszizmus, a xeno-fóbia és az antiszemitizmus elleni küzdelemre. Egyúttal lehetõséget ad a kez-deményezõkészség és a vállalkozói kedv fejlesztésére. A program vezérelve,hogy kizárólag olyan projekteket támogat, melyek a fenti célokat a nem formá-lis pedagógia módszereivel kívánják elérni.

A prioritásokról, valamint a pályázatokról a Mobilitás Nemzetközi Igazga-tósága mellett mûködõ Nemzetközi Programok Tanácsa határoz.

Az ifjúságról szóló Fehér Könyv

2001-ben kiadták az Európai Bizottság ifjúságról szóló Fehér Könyvét „Újlendület Európa fiataljai számára” címmel. Ez új keretet javasol a fiatalokkalvaló együttmûködéshez, fejlesztési prioritásokat (a fiatalok közéletben valórészvétele, ifjúsági információszolgáltatások, ifjúsági önkéntesség, ifjúságku-tatás) fogalmaz meg. Javasolja a fiatalok bevonását a fejlesztési irányok meg-határozásának folyamatába.

Magyarország is bekapcsolódott a Fehér Könyv feldolgozását, megismertetésétcélzó konzultációs folyamatba, ezáltal hozzájárulva a magyar fiatalok esélyeineknöveléséhez, valamint a hazai ifjúsági munka szakmai, minõségi fejlõdéséhez.

Az ifjúságpolitika elsõsorban nem jogharmonizációs feladat, hanem arrakell törekedni, hogy az érintett szereplõk (kormányzati, civil szervezetek) kö-zött megvalósuljon az együttmûködés, így lehetõvé váljon a kötelezettségekteljesítése és az elõnyök kiaknázása.


www.om.huwww.nive.huwww.oki.huwww.europa.eu.int/comm/education/index_en.htmlwww.tpf.iif.huwww.mobilitas.huwww.kum.hu

97

19. fejezet: Távközlés és információs technológiák

Az Európai Unió belsõ piacának egyik legnagyobb szolgáltatóiágazata a távközlési szektor. Az elmúlt évtized uniós távközlésipolitikájának fõ célja a nagy állami monopóliumok megszünteté-se, a szabadpiaci verseny bevezetése volt. A versenyfeltételekmegteremtésével alacsonyabb díjak, a szolgáltatások minõségé-nek javulása, a választék bõvülése következett be, és ösztönözteaz új mûszaki megoldások bevezetését is.

A fejezet tartalma

· Versenyszabályok, piacra lépés, engedélyezés; · nyílt hálózati hozzáférés, összekapcsolás;· egyetemes szolgáltatások;· frekvenciahasználat, mûszaki szabványok, számozás;· mobil és mûholdas távközlés;· elektronikus kereskedelem;· postai szolgáltatások.

98

Magyarország a csatlakozás idõpontjától változtatás nélkül alkalmazza afejezetre vonatkozó EU-jogszabályokat.


Az Országgyûlés 2001. június 16-án fogadta el, és 2001. december 23-ánlépett hatályba a hírközlésrõl szóló törvény (Hkt.), amely egységes, valamennyi

99

Az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások:

1. jövedelemadó: bevallás, befizetés visszaigazolása;

2. álláskeresõ szolgáltatások;

3. társadalombiztosítási hozzájárulások: munkanélküli-segély, gondozási segélyek,

orvosi költségek (térítés vagy közvetlen juttatás), diáktámogatások;

4. személyes okmányok (útlevél, jogosítvány);

5. gépjármû-regisztráció (új, használt és importált gépjármûvek);

6. építési engedély kérése;

7. rendõrségi eset bejelentése (pl. gépjármûlopás);

8. közkönyvtárak (katalógusokhoz, keresõrendszerekhez való hozzáférés);

9. anyakönyvi kivonatok (születési, házassági): igénylés és kézhezvétel;

10. felsõoktatási/egyetemi beiratkozás;

11. költözés (lakcímváltozás) bejelentése;

12. egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás az egyes

kórházak által nyújtott szolgáltatásokról, kórházi beutalás).

A vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások:

1. alkalmazottak társadalombiztosítási járuléka;

2. nyereségadó: bevallás, befizetés;

3. áfa: bevallás, visszaigénylés;

4. új cég bejegyzése;

5. adatok kibocsátása a statisztikák készítõi számára;

6. vámnyilatkozat;

7. környezetvédelmi vonatkozású engedélyek, bejelentések;

8. közbeszerzés.

Forrás: European Commission, eContent Progression Report, 2002.

eEurope-program

100

hírközlési alágazatra alkalmazható szabályozási környezetet teremt. A kap-csolódó végrehajtási rendeletekkel gyakorlatilag befejezõdik a hatályos EU-jogszabályok harmonizációja. További feladatot jelent viszont, hogy azEurópai Unió 2002-ben új távközlési jogszabálycsomagot fogadott el, amelyethazánkban legkésõbb a csatlakozás idõpontjától szintén alkalmazni kell.

Az Országgyûlés 2001-ben fogadta el az elektronikus aláírásról, illetve azelektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvényt. Mindkét jogsza-bály stratégiai jelentõségû az Európai Unió eEurope-programja szempont-jából. (Lásd keretes írásunkat a 99. oldalon.) Az elektronikus aláírásról szólótörvény teremti meg a lehetõségét annak, hogy az elektronikus aláírásokkalellátott, meghatározott informatikai biztonságot garantáló elektronikus iratteljesen alkalmassá váljon a papír okiratok helyettesítésére. Ez alapot teremtaz elektronikus ügyintézéshez a közigazgatásban és az elektronikus útonkötött szerzõdések bevezetéséhez a magánszférában.

Országos hálózatával és szolgáltatási tapasztalataival a Magyar Posta képes az

egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek megfelelni, ám a szolgáltatás megfelelõ

színvonalú ellátásához nem képes azonnal elõteremteni a szükséges forrásokat.

Létre kell hozni a postai csomagok megfelelõ minõségû házhoz kézbesítésének

rendszerét, ideértve az informatikán alapuló feldolgozóhálózatot, a gépjármû-

parkot pedig megközelítõleg 500 jármûvel szükséges bõvíteni, valamint új cso-

magfeldolgozó és -osztályozó üzemet is ki kell alakítani.

A hírközlési és információs technológiák terjedése 2002-ben szükségessétette az Informatikai és Hírközlési Minisztérium felállítását.


www.kancellaria.gov.hu/hivatal/informatikawww.europa.eu.int/information_society/index.en.htmwww.ihm.hu/eu/www.kum.hu

20. fejezet: Kultúra és audiovizuális politika

Megváltozik-e a kultúra szereplõinek helyzete Magyarország EU-csatlakozása után? A válasz egyértelmûen igen, de a változásnem egyik napról a másikra megy végbe.

Kultúra


Az Európai Unió alapító szerzõdései a kultúra kérdésével nemigen foglal-koznak. A kultúra problémaköre csupán az 1990-es években, a MaastrichtiSzerzõdéssel jelent meg az Európai Unióban. A konkrét célokat az alapító szer-zõdés az alábbiak szerint fejti ki:

· Az unió hozzájárul az egyes tagállamok kultúráinak kibontakoztatásához,tiszteletben tartva azok nemzeti és regionális különbözõségét, ugyanak-kor elõtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.

· Az unió bátorítja a tagállamok közötti együttmûködést:– javítja az európai népek kulturális és történelmi ismereteinek ter-

jesztését;– õrzi és védi az európai jelentõségû kulturális örökségeket; 101

– ösztönzi és támogatja a nem kereskedelmi jellegû kulturális cse-réket, a mûvészeti és irodalmi alkotótevékenységet, beleértve azaudiovizuális szektort.

A fejezet tartalma

Jogharmonizáció

Az unió olyan ösztönzõ intézkedéseket hoz, amelyek nem érintik a tagál-lamok jogrendszerének harmonizálását. Magyarország elfogadja a közösségikulturális programokban való részvételt, és társult tagként a csatlakozás elõttis él a programokban való részvétel lehetõségével. A magyar kulturális életszereplõi sikerrel vettek részt a korábbi Raphaël (a kulturális örökség védel-me), Kaleidoscope (elõadó-mûvészi tevékenység) és Ariane (irodalmi alkotás)programok keretében kiírt pályázatokon, valamint a nemrég indított Kultúra2000 keretprogram pályázatain. Amíg nem válunk teljes jogú EU-taggá, a kul-turális programokban való részvételünkhöz „belépõjegyet” kell váltanunk.


A Kultúra 2000 program célja az európai kulturális együttmûködés, a pár-beszéd elõsegítése, a nemzeti kultúrák terjesztése, a sokszínûség és a közösörökség megõrzése.

A program támogatja: az elõadó-, színház- és táncmûvészetet, a képzõmû-vészetet, az irodalmat, a zenét, a kultúrtörténeti feldolgozásokat, az új kifeje-zési formákat, az úttörõ kezdeményezéseket, akár többéves projekteket. Kivé-ve a filmmûvészetet, amellyel a Media program foglalkozik, valamint az okta-tást, amelyet más uniós programok támogatnak.

Ez a keretprogram az Európai Parlament döntése nyomán öt évre – 2000-tõl 2004-ig – szól. A konkrét pályázatokat évenként meghirdetik. Magyaror-szág 2001-tõl már teljes jogú tagként vehet részt a programban.

A Kultúra 2000 program éves részvételi díjának összege csaknem félmillióeuró. A programmal járó adminisztrációs költségeket és a fennmaradó összeg50 százalékát központi költségvetésbõl, további 50 százalékát pedig Phare-forrásból finanszírozzák. A KultúrPont Iroda mûködési költségeit megosztva akulturális tárca (NKÖM) és az Európai Bizottság fedezi.102

103

Pályázatot egyéni szereplõk (természetes személyek) kivételével a kulturá-lis élet bármely szereplõje benyújthat. Minden projekthez legalább 40 száza-lékos önrész szükséges.

Pályázati kiírás, határidõk

A pályázati eljárás centralizált, azaz mind a kiírás, mind a döntéshozatalBrüsszelben, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Fõigazgatóságán tör-ténik. A pályázat meghirdetésének idõpontjáról, a beadási határidõrõl, az el-bírálásról, a szerzõdéskötésrõl és az összeg folyósításáról a fõigazgatósággondoskodik. A pályázat koordinációját egy Európa-szerte mûködõ irodaháló-zat segíti, ennek magyarországi hivatalos tagja a KultúrPont Iroda.

Hogyan lehet pályázni?

A pályázatokkal kapcsolatos hiteles információk, a kiírás szövege, a forma-nyomtatványok közvetlenül az Európai Unió központi – az Európai BizottságOktatási és Kulturális Fõigazgatóságának, a pályázat kiírójának – szerverérõl,közvetetten pedig a KultúrPont Iroda honlapjáról szerezhetõk be.

1. alprogram: Specifikus és rövid távú te-

vékenységek, legalább három támogatásra

jogosult ország kulturális szereplõinek rész-

vételével. Az elnyerhetõ összeg a legtöbb

esetben 50 000 és 150 000 euró között van.

2. alprogram: Hosszú távú (hároméves)

kulturális együttmûködési tevékenységek,

legalább öt támogatásra jogosult ország

kulturális szereplõinek részvételével. Az el-

nyerhetõ összeg legfeljebb 300 000 euró.

3. alprogram: Kiemelkedõ európai

kulturális projektek, mint például az Eu-

rópa Kulturális Fõvárosa rendezvénysoro-

zat, kulturális díjak, egyéb kulturális ese-

mények. Az elnyerhetõ összeg az esetek

többségében 150 000 és 300 000 euró

között van.

A program öt évére 167 millió euró az

elõirányzott költség.

A kulturális támogatás három alprogramja

Audiovizuális politika

A fejezet tartalma

Az audiovizuális politikát érintõen a televíziózásról szóló, határok nélküli kö-zösségi irányelv (36/97/EK irányelvvel módosított 89/552/EGK) a legfontosabb.Az audiovizuális szektort szabályozó közösségi joganyag célja – tekintettel abelsõ piacra vonatkozó alapelvekre –, hogy elõsegítse az audiovizuális szolgál-tatásnyújtás szabad áramlását, és támogassa az európai audiovizuális ipart.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Médiatörvény)jogharmonizációs célú módosítására irányuló törvényjavaslatot az Országgyû-lés 2002 júliusában fogadta el (2002. évi XX. törvény). A módosítás értelmé-ben Magyarországon az uniós csatlakozástól többek között kötelezõ alkal-mazni az európai alkotások arányára vonatkozó szabályokat. Ezzel teljesítet-tük jogharmonizációs kötelezettségünket, ezzel lehetõvé vált a kultúra és audiovizuális politika fejezet csatlakozási tárgyalásainak lezárása.

Az európai audiovizuális szektor támogatását szolgáló Media Plus program(képzés, elõkészítés, terjesztés, promóció) Magyarország számára a csatlakozásidõpontjától nyílik meg. A 2001-tõl 2005-ig tartó programban részt vevõ orszá-gok a nemzeti koordináció érdekében (pályázati felhívások közzététele, a pályá-zók segítése, a programmal kapcsolatos információk terjesztése, adatbázis kiala-kítása, az európai országokban mûködõ Media Deskekkel való hálózatos együtt-mûködés, információ- és tapasztalatcsere) információs irodát, úgynevezett Me-dia Desket mûködtetnek. Magyarország 2003 folyamán tervezi létrehozni nem-zeti irodáját, hogy idejében megkezdje a filmszakma felkészítését a pályázásra.

Kulturális áruk szabad áramlása

Hazánk elfogadta az Európai Uniónak a kulturális javak védelmével foglal-kozó rendeleteit és irányelveit. Ezek lehetõvé teszik a tagállamok nemzeti kin-cseinek védelmére az áruk szabad mozgásának korlátozását. Magyarország el-végezte a kulturális javak exportjával és visszaszolgáltatásával foglalkozó uni-ós jogszabályok harmonizációját, és megtette a szükséges intézkedéseket azokvégrehajtására. A központi hatóság, amely a jogellenesen külföldre vitt kultu-rális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat ellátja, a KulturálisÖrökségvédelmi Hivatal megfelelõ szervezeti egysége.104

105

A csatlakozás megköveteli a kulturális szereplõkre jogszabályok betartásátis. Ilyenek a személyek szabad mozgása, a diszkrimináció tilalma, a forgalmiadók, a fix könyvárak, a szerzõi jogok és a versenyszabályok.

A kulturális és örökségvédelmi állami támogatások összeegyeztethetõek abelsõ piaccal, ha ez nem befolyásolja lényegesen a tagállamok közötti szabadkereskedelmet. Ezek az állami támogatások kiegészíthetõk a strukturális ala-pokból kapott EU-forrásokkal.

További infromációk

www.nkom.huwww.kulturpont.huwww.europa.eu.int/comm/culture/index_en.htmwww.europa.eu.int/comm/avpolicy/index_en.htmwww.kum.hu

21. fejezet: Regionális politika (térség-fejlesztési és felzárkóztatásitámogatások)

A regionális politika az egyik közösségi alapelv, a szolidaritásgyakorlati alkalmazásának látványos területe. Lényege az elma-radott vagy különbözõ problémákkal küzdõ tagállamok, illetvetérségek segítése pénzügyi támogatás, s ehhez kapcsolódóan fej-lett szakmai módszerek kidolgozása és alkalmazása révén.


Az Európai Unió fontos célja segíteni az elmaradott tagállamok és térsé-gek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását: ezt összefoglalóan regionális po-litikának nevezik. A felzárkóztatás érdekében a közös költségvetésbõl a tag-államok, illetve azok régiói – fejlettségi szintjüktõl függõen – jelentõs támo-gatásokat kapnak.

A regionális politika keretében a fejlettebb térségek is hozzájuthatnak spe-ciális célokat (a foglalkoztatás növelése, a szakképzés fejlesztése, a határmenti együttmûködés segítése) szolgáló támogatásokhoz. Ezek a támogatásokgazdaság- és társadalomfejlesztési programok megvalósításához, illetve nagy106

beruházási projektekhez nyújtanak a hazai finanszírozást kiegészítõ forrást.Alapvetõen minden ország maga határozza meg, milyen területek fejlesztésé-re kívánja az uniós pénzeket felhasználni.

Közösségi támogatások

A térségfejlesztési és felzárkóztatási források szakmai megnevezése struk-turális és kohéziós támogatás. Ezeket az EU-költségvetés strukturális alapjai-ból, illetve a kohéziós alapból folyósítják.

Négy strukturális alap mûködik, ezek a következõ támogatásokat nyújtják:az Európai Regionális Fejlesztési Alap a lényeges regionális egyenlõtlenségekmérséklése, a régiók fejlõdése és átalakulása érdekében termelõberuházások-hoz, infrastrukturális beruházásokhoz nyújt finanszírozást, illetve különbözõformákban támogatja a kis- és középvállalkozásokat; az Európai SzociálisAlap a munkanélküliség megelõzését, az ellene való küzdelmet szolgáló in-tézkedéseket, az emberi erõforrások, a munkaerõpiacba történõ integrációfejlesztését támogatja; az Európai Mezõgazdasági Orientációs és GaranciaAlapból a vidékfejlesztés támogatható; a Halászati Orientációs Pénzügyi Esz-köz a halászat versenyképességének és helyzetének javítását, az érintett te-rületek fejlesztését szolgálja. A kohéziós alap a környezetvédelemben és aközlekedésben szükséges nagyberuházásokhoz ad az elmaradott tagállamok-nak támogatást.

A jelenlegi EU-tagállamok a 2000 és 2006 közötti költségvetési idõszakbana strukturális és kohéziós alapokból 213 milliárd euró támogatásban részesül-nek. A csatlakozási tárgyalásokon elért megállapodás alapján a 2004-ben be-lépõ országok 2006-ig összesen 22 milliárd euró strukturális és kohéziós tá-mogatást kapnak majd.

A fejezet tartalma

Magyarország az uniós szabályok szerint – amelyek az ország fejlettségiszintjét és különféle egyéb mutatókat vesznek figyelembe – a tíz csatlakozó or-szág teljes strukturális támogatási keretének 12,2 százalékára számíthat 2004és 2006 között, a kohéziós alapnál ugyanez az arány 11,6–14,6 százalék. Mind-ez számszerûen a következõ támogatásokat jelenti. (Lásd az 5. táblázatot.) 107

5. táblázat

EU-támogatások a kötelezettségvállalások szintjén (millió euró, 1999. évi árakon számítva)

2004 2005 2006 Összesen

ALAPOKStrukturális alapok 448 620 786 1854Kohéziós alap 340 280 374 994Összesen 788 900 1160 2848

Forrás: Európai Bizottság tájékoztatása a 2002. decemberi koppenhágai Európai Taná-cson létrejött megállapodás alapján.

Átszámítva, folyó áron az összes támogatás 780 milliárd forintot tesz ki.Ezek a források a 2004 és 2006 között várható magyar gazdasági össztermék-nek (GDP) évi átlagban körülbelül 1,2 százalékát adják.

Igen fontos eredmény, hogy a tárgyalásokon elért megállapodás értelmébenMagyarország teljes területe jogosult lesz a strukturális alapok 1. számú cél-kitûzése szerinti támogatásokra. (Az ilyen támogatások célja azon elmaradottrégiók felzárkóztatása, ahol az egy fõre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75százalékát.)

Az uniós szabályok elvben lehetõvé tették volna lényegesen több, a jóváha-gyott összeg kétszeresét meghaladó támogatás folyósítását. Az Európai Unió1999-ben elfogadott költségvetése azonban szûkebb pénzügyi kereteket sza-bott. Figyelembe kell venni azt is, hogy – a korábbi bõvítésektõl eltérõen – azunió már a csatlakozás elõtti években komoly támogatást nyújtott a tagjelöl-teknek, így Magyarországnak is. 1990-tõl a Phare-, ISPA- és Sapard-prog-ramok keretében kétmilliárd eurót (mai áron mintegy 490 milliárd forint)meghaladó támogatást kaptunk, ezzel együtt a kapott támogatás már nemkülönbözik lényegesen az EU leginkább elmaradott tagállamainak biztosítottforrásoktól.

A tárgyalásokon létrejött megállapodás 2006 végéig biztosítja Magyaror-szágnak a támogatásokat. Az EU 2007-tõl induló, következõ költségvetésénekkialakításában viszont már Magyarország is teljes jogú tagként vehet részt. Azunió ebben a költségvetési idõszakban is jelentékeny – az eddig jóváhagyott-nál várhatóan nagyobb – támogatással segíti majd a felzárkózásunkat. A strukturális és kohéziós alapok támogatásai fontos elõnyökkel járnak, és érzé-108

kelhetõen hozzájárulnak a gazdasági fejlõdéshez. Ezt elsõsorban az teszi lehe-tõvé, hogy a megítélt 780 milliárd forint támogatás vissza nem térítendõ forrás,amely teljes egészében hazai fejlesztésre fordítható. Az összeg nagyságrendjétérzékelteti, hogy ebbõl a pénzbõl 2-3 új budapesti metróvonal, vagy mintegy650 km autópálya is megépíthetõ lenne. Ugyancsak fontos, hogy a támogatá-sok a felhasználás területein többletforrásként jelennek meg. Az EU-szabályokugyanis tiltják, hogy az uniós pénzeket a hazai költségvetés forrásainak – azadott területnek korábban biztosított fejlesztési forrásoknak – a helyettesítésé-re használják fel. Az uniós támogatásokhoz ráadásul nagyjából ugyanannyi ha-zai forrás is kapcsolódik majd, így az EU-támogatások körülbelül 1600 milliárdforint értékû fejlesztés megvalósításában játszanak szerepet. Ez a csatlakozásutáni években számottevõen felgyorsíthatja a gazdasági növekedést.

Nemzeti Fejlesztési Terv

Az EU-támogatásokat a jelenleg kidolgozás alatt lévõ Nemzeti FejlesztésiTerv (NFT) keretében használjuk majd fel. Az NFT számos területen irányoz elõfejlesztéseket, és konkrét programokat valósít meg. Ezek a következõk:

1. gazdasági versenyképesség,2. a humán erõforrás fejlesztése,3. agrár- és vidékfejlesztés,4. környezetvédelem és infrastruktúra,5. regionális fejlesztés.

Az NFT végleges céljai és programjainak tartalma – széles körû kormányza-ti és társadalmi egyeztetés, valamint az unióval történõ konzultáció után –2003 elsõ felében alakulnak ki. A kormányzati fejlesztések mellett pályázatiúton az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek is támogatá-sokhoz juthatnak fejlesztéseikhez. A programok számos területet érintenekmajd, ezek között támogatásban részesülhetnek pl. az alábbiak:

· kis- és középvállalkozások (pl. technológiai fejlesztés támogatása);· vállalkozások infrastrukturális feltételeinek javítása (pl. telekhatáron kí-

vüli infrastruktúra-fejlesztés támogatása);· munkanélküliség megelõzése és kezelése (például a fiatalok munkaerõ-

piaci beilleszkedésének támogatása);· hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása (pl. képzési

programok, új módszerek elterjesztésének támogatása); 109

· szennyvízelvezetés és -kezelés fejlesztése (pl. szennyvíztisztító telepekrekonstrukciója és bõvítése);

· vidékfejlesztés támogatása (pl. falufejlesztés és -felújítás);· térség- és településfejlesztés (pl. településközpontok felújításának támo-

gatása).

Az EU kohéziós alapja a közlekedési és a környezetvédelmi nagyberuházá-sok finanszírozásához járul hozzá. A kohéziós alap forrásaiból (amelyek azösszes EU-támogatás egyharmadát teszik ki) folytatódik majd a fõ vasútvona-lak felújítása, az autópálya-hálózat bõvítése (pl. az M0-s körgyûrû továbbépí-tése), a Budapesti Központi Szennyvíztisztító megépítése, a nagyvárosok csa-tornahálózatának fejlesztése.

Az Európai Unió külön program keretében támogatja a határ menti együtt-mûködést. Ezek a határ menti térségekben, két vagy több szomszédos országáltal kidolgozott közös fejlesztési programok megvalósítását szolgálják – pél-dául az infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelem vagy a turisztika terüle-tén. Az Interreg program forrásai lehetõvé teszik a csatlakozás elõtt indultprogramok folytatását Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával,valamint új együttmûködés létrehozását Horvátországgal, Ukrajnával és Jugo-szláviával.

Ugyancsak külön EU-program (EQUAL) támogatja a társadalmi esélyegyen-lõség javítását.


A strukturális és kohéziós támogatások felhasználását az Európai Uniórészletes és szigorú szabályozásban írja elõ, és annak betartását ellenõrzi. A támogatásban részesülõ országokban az elõírások szerint ki kell dolgozni azEU-források felhasználását tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet, létre kellhozni a támogatásokat kezelõ kormányzati intézményeket, ki kell alakítani amegfelelõ pénzügyi ellenõrzési rendszert. Mindez igen komoly felkészülést éskomoly költségráfordítást igényel.

Magyarországon az elmúlt években a felkészülés számottevõen elõrehaladt,így megtörtént a felelõs kormányzati intézmények kijelölése, azok felkészíté-sének megkezdése, az EU-elõírásoknak is megfelelõ régiórendszer létrehozása,az ezek mûködését biztosító hazai szabályok jóváhagyása és a regionális szer-110

vezetek kiépítése. (Lásd a térképet.) 2001 eleje óta tart a Nemzeti FejlesztésiTerv kidolgozása.

A csatlakozás idõpontjáig azonban még sok tennivaló van, ezekre az érin-tett hazai intézmények részletes menetrendet is kidolgoztak. 2003. június vé-géig össze kell állítani, és az Európai Bizottság részére át kell adni a NemzetiFejlesztési Tervet. A megvalósításért felelõs intézményekben az év során vég-re kell hajtani a szükséges létszámbõvítéseket, és ki kell képezni a dolgozókat.Szükséges továbbá a hazai pénzügyi ellenõrzési rendszer átalakítása és meg-erõsítése is.

Az EU-támogatásokat fontos idõben felhasználni. A szabályok szerint a jó-váhagyott támogatási keretre a felhasználókkal a szerzõdéseket két éven be-lül meg kell kötni, és további egy év áll rendelkezésre a kifizetésekre. Ezért alehetséges pályázókkal meg kell ismertetni az EU-szabályokat, és fel kell õketkészíteni arra, hogy az elõírásoknak megfelelõ projektjavaslatokat, pályázatianyagokat tudjanak összeállítani.


www. europa.eu.int/comm/regional_policy/index_en.htmwww.euforium.huwww.kancellaria.gov.huwww.kum.hu

22. fejezet: Környezetvédelem

Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása és követelmény-rendszere a gazdaság valamennyi ágazatát érinti. Hazánk környe-zetvédelmi követelményrendszere lényegében megegyezik az EU-tagállamokéval, de a vonatkozó jogszabályok végrehajtásáhozmég további erõfeszítésekre van szükség. Az uniós tagság várha-tóan kölcsönösen kedvezõ eredményeket hoz a környezetvédelemés az életminõség tekintetében is.


Az Európai Unióban a hatvanas évek vége óta mintegy 300 közösségi környe-zetvédelmi jogszabály született. A környezeti hatásvizsgálattól kezdve a hulladékolajok kezelésének követelményein keresztül az ionizáló sugárzás elleni védelemszabályrendszeréig rendkívül széles a szabályozás tárgyköre. A környezeti problé-mákat az unióban szakterületenként kezelik, az alábbi csoportosítás szerint:

· horizontális, valamennyi szakterületet érintõ környezetvédelmi jogszabályok, · levegõtisztaság-védelem; · hulladékgazdálkodás; · vízminõség-védelem; · természetvédelem; 112

· ipariszennyezés-ellenõrzés és kockázatkezelés; · vegyi anyagok és genetikailag módosított szervezetek; · zaj és rezgések elleni védelem; · klímavédelem, környezetpolitika, nemzetközi egyezmények;· nukleáris biztonság és sugárzás elleni védelem; · polgári védelem és katasztrófaelhárítás. A szigorú értelemben vett környezetvédelmi szakterületi teendõk mellett

alapvetõ követelmény, hogy a környezetpolitika az egyes gazdasági ágak sza-bályozására (pl. közlekedés, mezõgazdaság) is kiterjedjen, és érvényesüljeneka fenntartható, a környezetvédelmi, gazdasági és szociális érdekeket is figye-lembe vevõ fejlõdés szempontjai.

Az Európai Közösséget alapító szerzõdés szerint:1. Az Európai Unió környezetpolitikája hozzájárul a következõ célkitûzések

eléréséhez:· a környezet minõségének megõrzése, védelme és javítása;· az emberi egészség védelme;· a természeti erõforrások körültekintõ hasznosítása;· a regionális és világméretû környezeti problémák leküzdésére vonatko-

zó intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.2. Az unió környezetpolitikájának célja a magas szintû védelem, figyelem-

be véve az unió különbözõ régióiban mutatkozó különbségeket is. Ez apolitika az elõvigyázatosság és a megelõzés elvén alapul.

3. Az unió környezetpolitikájának kidolgozása során figyelembe veszi:· a rendelkezésre álló tudományos és mûszaki adatokat;· az unió különbözõ régióinak környezeti feltételeit;· a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás lehetséges elõnyeit és költségeit;· az unió egészének gazdasági és társadalmi fejlõdését, valamint régiói-

nak kiegyensúlyozott fejlõdését.Az EU-tagállamok a közösségi környezetvédelmi jogszabályok megvalósí-

tását 1973 óta többéves, a fõbb célkitûzéseket rögzítõ akcióprogramok kere-tei között végzik. Jelenleg a 6. akcióprogram hatályos, 2002-tõl 2010-ig.

A fejezet tartalma

Magyarország érdeke, hogy a környezetvédelem kérdéskörét kiemelten ke-zeljük. Ezért is fontos hazánk elkötelezettsége a magas nemzetközi környezet- 113

védelmi követelmények érvényre juttatása mellett. Magyarország elkötelezetta regionális együttmûködés mellett is, hiszen a Kárpát-medence sajátos föld-rajzi egységet alkot, a szennyezés nem áll meg országunk határainál. Csupánkét példát kiemelve: Magyarország folyóvizeinek 96 százaléka határon túlrólered, illetve rendkívül nagy mértékû az országon átmenõ tranzitforgalom. A környezetbiztonságunkat érintõ kockázatok mértéke így egyes környezetielemeknél igen nagy, a 2000-ben a Szamoson és a Tiszán levonult cianid- ésnehézfém-szennyezõdések sajnálatos módon hívták fel erre a figyelmet.

Az EU környezeti állapota – a hiedelmekkel ellentétben – Magyarország be-lépésével a legtöbb környezeti mutatót tekintve nem romlik, sõt némely terü-leten inkább javul. Magyarország természeti értékei, biológiai sokféleségemindenképpen gazdagítják az uniót.

Az ország viszonylag kedvezõ környezeti állapotát meg kell óvnunk, a meglévõkörnyezeti problémákat (pl. hulladékok kezelése) pedig hatékonyan meg kell olda-nunk. Ehhez nyújt támpontokat az unió környezetvédelmi követelményrendszere.

Magyarország az EU követelményeinek egyrészt a közösségi környezetvédel-mi jogszabályok átvételével és mielõbbi végrehajtásával, másrészt a magyargazdaság új – a fenntartható fejlõdésnek megfelelõ – növekedési pályára állítá-sával kíván eleget tenni. A jogharmonizációt és a jogérvényesítéshez szükségesintézményfejlesztést a csatlakozásig be kell fejezni. Magyarország környezetvé-delmi követelményrendszere lényegében már megegyezik az EU-tagállamokéval.114

A természetvédelmet illetõ legfontosabb

jogharmonizációs feladat a természetes élõ-

helyek, illetve a vadon élõ növény- és állat-

világ megõrzésérõl szóló 92/43/EGK irányelv

(Élõhelyvédelmi Irányelv) által elõírt Natura

2000 hálózat hazai területeinek kijelölése.

Az irányelv 3. cikke alapján javaslatot

kell tenni az úgynevezett különleges ter-

mészetmegõrzési területekre. A Natura

2000 hálózatnak ugyancsak részét képe-

zik a vadon élõ madarak védelmérõl szóló

79/409/EGK irányelv (Madárvédelmi

Irányelv) szerinti úgynevezett különleges

madárvédelmi területek.

A kiemelt jelentõségû fajok és élõhely-

típusok védelme érdekében a tagországok

a Natura 2000 hálózat kialakításához kö-

zösségi társfinanszírozást kérhetnek.

Az EU „Kedvezõtlen adottságú és kör-

nyezeti korlátozottságú térségek” prog-

ramja keretében további támogatási lehe-

tõségek és források állnak rendelkezésre.

Természetvédelem

Kiemelt feladat a legérzékenyebb területeket érintõ jogszabályok végrehaj-tása, különös tekintettel az intézményfejlesztésre és az engedélyezésre: a hulla-dékgazdálkodás, az integrált szennyezésmegelõzés és ellenõrzés, valamint a fel-színi vizekbe bocsátott veszélyes anyagok csökkentése terén.

A végrehajtás nagyban függ a pénzügyi lehetõségektõl. Elsõsorban a belsõ piac-cal kapcsolatos jogszabályok és a határokon átterjedõ szennyezések megelõzéseirekell fejlesztéseket eszközölni. A végrehajtás ütemezésénél a legnagyobb környeze-ti haszonnal járó, leginkább költséghatékony beruházásokat kell elõresorolni.

A beruházások természetesen jelentõs terhet rónak a magyar gazdaságra éstársadalomra, ám ez enyhíthetõ a megfelelõ átmeneti idõszakokkal és a haté-konyan felhasznált uniós támogatásokkal.

Az integrációs folyamatot segíti, hogy Magyarország az utóbbi években be-kapcsolódott a különbözõ EU-intézmények és programok rendszerébe, és pénz-ügyi támogatást is kapott. Hazánk az unió kutatás-fejlesztési keretprogramjai-ban és azok környezetvédelmi alprogramjában teljes jogú tagként vehet részt.Magyarország csatlakozott a környezeti információs tevékenységet végzõ Euró-pai Környezetvédelmi Ügynökséghez, valamint a LIFE III. programhoz, amely kör-nyezet- és természetvédelmi projekteket finanszíroz. Az ISPA-program – 2000óta évi tízmilliárd forintnyi leköthetõ összeggel – elsõsorban kommunális kör-nyezetvédelmi fejlesztéseket támogat. E program támogatási szabályai azono-sak a csatlakozás után felhasználható kohéziós alapéval. Az intézményrendszerfejlesztéséhez pedig a Phare-program nyújtott támogatást.

A környezetvédelem hazai jogi szabályozása értelmében a 2003–2008 kö-zötti idõszakra elkészült a második Nemzeti Környezetvédelmi Program terve-zete (NKP-II). A tervezetet a kormány és az Országgyûlés várhatóan még eb-ben az évben elfogadja. Az NKP-II tartalmazza mindazokat a célokat és fel-adatokat, amelyek alapján az uniós környezeti követelményeknek eleget tu-dunk tenni. Az NKP-II olyan alapvetõ környezetpolitikai dokumentum, amelyetaz EU-csatlakozással összefüggésben – számos további hazai stratégia ésprogram (Nemzeti Fejlesztési Terv, Környezetvédelmi Kohéziós Stratégia)szempontjait figyelembe véve – dolgoztak ki.


Az EU-szabályoknak való teljes megfelelés – a magyar kormányzat becslé-sei szerint – mintegy 2500 milliárd forint környezetvédelmi beruházást tesz 115

szükségessé. A költségek legnagyobb részét (mintegy harmadát) a településiszennyvizek elvezetésére és kezelésére kell fordítani. A célok évi 4-5 százalé-kos folyamatos gazdasági növekedés esetén és megemelt környezetvédelmiráfordításokkal – a négy átmeneti mentességgel meghosszabbított határidõkeretei között – megvalósíthatók.

A meghökkentõen nagynak tûnõ költségek a magán- és a közszféra beru-házásainak több évre szóló, együttes összege. (Több uniós elõírásban a végre-


116

Magyarország a csatlakozási tárgyalá-

sok során néhány fontos környezetvédel-

mi követelmény teljesítésére átmeneti

engedményt kapott:

· Csomagolási hulladékok: 2005. decem-

ber 31-ig mentességet kaptunk az ösz-

szes csomagolási hulladék legalább 50

százalékos hasznosítása, illetve az

üveg és mûanyag csomagolóanyagok

hulladékainak legalább 15 százalékos

újrafeldolgozásának követelménye alól.

Az átmeneti idõszak elsõsorban a la-

kossági szelektív hulladékgyûjtés meg-

szervezéséhez szükséges.

· Veszélyes hulladékok égetése: Egyes

hazai berendezéseknél az EU-követel-

mények – a technológiák korszerûtlen

színvonala, a füstgáz tisztításának és

az égetési technológia folyamatos el-

lenõrzésének hiányosságai miatt –

csak korszerûsítéssel vagy teljes kicse-

réléssel teljesíthetõk. Erre kaptunk

2005. június 30-áig tartó átmeneti

mentességet.

· Települési szennyvíz elvezetése és tisz-

títása: A szervesanyag-felhalmozódás

következményei (pl. algásodás) miatt

veszélyeztetett területek 2008. decem-

ber 31-ig, a 15 ezer lakosú agglomerá-

ciókat illetõen 2010. december 31-ig, a

kétezer és 15 ezer közötti lélekszámú

agglomerációkat illetõen 2015. decem-

ber 31-ig, illetve a négyezer vagy annál

nagyobb lakos-egyenértéknek megfe-

lelõ kibocsátású, meghatározott üze-

mekkel kapcsolatos követelmények te-

kintetében 2008. december 31-ig kap-

tunk átmeneti mentességet, mivel az

irányelv végrehajtása nagy összegû be-

ruházásait az ország csak hosszabb tá-

von képes teljesíteni. Magyarország a

feladat megoldására Nemzeti Szenny-

vízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási

Programot dolgozott ki.

· A nagy tüzelõberendezések légszeny-

nyezõanyag-kibocsátásának korlátozá-

sa: Meghatározott berendezéseknél

2004. december 31-ig terjedõ átmene-

ti idõszak áll rendelkezésre a technoló-

gia fejlesztésére mind az energiaipari,

mind az energiaiparhoz nem kapcsoló-

dó szektorban (pl. cukorgyárak).

hajtási határidõ a tagállamok számára is csak az évtized utolsó éveire esik,például az ivóvízre vonatkozóan: 2009 vége, az integrált szennyezésmegelõ-zésre: 2007 októbere, a hulladéklerakókra: 2009 vége.)

Ezek a ráfordítások többnyire nem kizárólag a környezetvédelmi célok meg-valósítását szolgálják, hanem egyúttal a modernizációt, az innováción keresz-tül a magyar gazdaság versenyképességének növekedését, a munkahelyek szá-mának bõvülését és az életminõség javítását is elõsegítik. Hosszabb távon ahasznok meg is haladhatják a költségeket, nem is beszélve a környezet pénz-ben ki nem fejezhetõ javulásáról. Elég pusztán a környezetszennyezéssel ösz-szefüggõ megbetegedések csökkenésére, a természeti erõforrások bölcs hasz-nosítására, az energiatakarékosságra, közvetett hatásként pedig az érintettgazdasági ágazatok – például a turizmus – fejlõdésére gondolni.

Új tagok felvétele az Európai Uniónak is elõnyös, hiszen ezzel fejlett kör-nyezetvédelmi ipara számára bõvül a piac, és a „környezetvédelmi stabilitásiövezet” kiszélesedik.


www.ktm.huwww.rec.huwww.europa.eu.int/comm/enviroment/index_en.htmwww.kum.hu

117

23. fejezet: Fogyasztóvédelem

Az Európai Unió a fogyasztóvédelmet kiemelten fontosnak tekin-ti, hiszen a fogyasztóvédelem jelenleg az EU 380 millió, a bõví-tés után pedig 453 millió polgárának mindennapjait, közérzetétbefolyásolja.

A fejezet tartalma

A fogyasztók jogai az EU-ban

A fogyasztók érdekeit jogi eszközökkel védeni és erõsíteni kell. A közösségi fo-gyasztóvédelmi politika az egységes belsõ piac fokozatos kiépülésének követ-kezménye. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása közös jog-szabályok elfogadását tette szükségessé a fogyasztói érdekek megfelelõ érvé-nyesítésére. A fogyasztóknak alapvetõ érdekük, hogy elegendõ és korrekt infor-máció álljon rendelkezésükre az egyes tranzakciók lebonyolítása elõtt. Az intéz-kedések célja, hogy egyfelõl a termelõk, szolgáltatók, másfelõl a fogyasztók kö-zött létezõ strukturális egyensúlytalanságot megszüntesse. Enélkül a fogyasztókinformáltsága, ismeretei és gazdasági lehetõségei korlátozottak lennének. A pi-acra kerülõ termékeknek és szolgáltatásoknak biztonságosaknak kell lenniük,118

a fogyasztóknak pedig meg kell kapniuk minden olyan tájékoztatást, amely aszámukra legmegfelelõbb választást elõsegíti. Alapvetõ követelmény, hogy afogyasztók a nagyobb választék és az alacsonyabb árak által az egységes piacelõnyeibõl részesüljenek, az alapvetõ szolgáltatások hozzáférhetõek és megfi-zethetõek, valamint a kereskedõk és szolgáltatók által tett ajánlatok összeha-sonlíthatóak legyenek. Fontos, hogy a határokon átnyúló kereskedelem korlá-tainak lebontásával egyúttal a fogyasztók biztonságosabban vásárolhassanakaz Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy más tagországok árui a hazaival ha-sonló mértékben megbízhatóak, más tagállamokban vásárolt termékek meg-hibásodása esetén ugyanolyan joguk van arra, hogy a terméket díjmentesenkicseréltethessék vagy megjavíttathassák.

Fogyasztóvédelem Magyarországon

A fogyasztóvédelemrõl szóló törvény elfogadása jelentette a fogyasztóvéde-lmi szabályozás legjelentõsebb állomását. A törvény deklarálja az Európai Unió-ban elismert fogyasztóvédelmi szabályozás öt fogyasztói alapjogát:

· a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme,· a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme,· a fogyasztóknak az oktatáshoz és tájékoztatáshoz való joga,· a jogorvoslat és a kárigény érvényesítésének joga,· a fogyasztói érdekek képviselete.A közösségi szabályoknak megfelelõ részleteket külön törvények, illetve

jogszabályok tartalmazzák. Ilyen a tisztességtelen piaci magatartás és ver-senykorlátozás tilalmáról szóló törvény, a termékfelelõsségrõl, valamint a gaz-dasági reklámtevékenységrõl szóló törvények. A vállalkozások szempontjábólviszont meghatározó szerepe van a termékek biztonságosságával, valamint apiacfelügyeleti eljárással kapcsolatos jogszabályoknak.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szólótörvény tiltja a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását. Ilyen lehetpéldául ha az áru ára, vagy valamely lényeges tulajdonsága tekintetében va-lótlanságot állítanak, vagy ha elhallgatják, hogy az áru nem felel meg a jog-szabályi elõírásoknak, illetve az áruval szemben támasztott szokásos követel-ményeknek, vagy ha különösen elõnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

A termékfelelõsségi szabályok lehetõvé teszik, hogy bizonyos értékhatár (500euró, mai árfolyamon számolva kb. 120 ezer forint) feletti károkat a kárt okozó ter- 119

mék gyártójától közvetlenül lehessen követelni akkor is, ha a terméket nem tõlevásárolták, hanem kereskedõ közbeiktatásával. Ez a felelõsségi forma az általánospolgári jogi felelõsségnél szigorúbb, mivel a gyártó csak nagyon szûk körben ment-heti ki magát a felelõsség alól (pl. ha bizonyítani tudja, hogy nem hozta forgalom-ba a terméket, vagy hogy a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forga-lomba hozatal elõtt nem volt felismerhetõ). Ha vásárolunk egy televíziót, és az va-lamely belsõ hiba folytán kigyulladva lakástüzet okoz, a tv-készülék gyártójától le-het kérni, hogy térítse meg a kiégett lakás helyreállításának költségeit.

Ettõl függetlenül a szavatossági szabályok alapján továbbra is kérhetjük ameghibásodott áru javítását vagy cseréjét. Tehát ha a televízió kigyullad, deegyéb kárt nem okoz a lakásban, akkor ha 2003. július elseje után vásároltuk,három évig követelhetjük a javítást vagy a cserét. (Jelenleg fél év a szavatos-sági és egy év a jótállási határidõ.)

A gazdasági reklámtevékenységet szabályozó törvény célja, hogy a fogyasz-tók gazdasági érdekeit védve olyan reklámetikát követeljen, amely tisztessé-ges módon segíti a fogyasztót a termékek közötti választásban.

A fogyasztóvédelmi szabályok szerint Magyarországon nem árusítható termékmagyar nyelvû tájékoztató nélkül. Az importtermékekhez az idegen nyelvûvelazonos tartalmú magyar nyelvû használati és kezelési útmutatót is mellékelnikell. Minden terméken fel kell tüntetni az áru pontos megnevezését, származásihelyét és a gyártó vagy forgalmazó nevét és címét. Ha egy terméken egyszerretöbb árcédula is szerepel, a legalacsonyabbat kell érvényesnek tekinteni.

A jelenleg kidolgozás alatt álló második középtávú fogyasztóvédelmi poli-tika három alapvetõ célt jelöl meg a 2003–2006 közötti idõszakra:

· egységes magas szintû fogyasztóvédelem biztosítása (szükség szerint afogyasztóvédelmet érintõ jogszabályok érintik a piacfelügyeleti rendszermûködtetését, valamint a fogyasztói ismeretek bõvítését);

· a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtása; · a fogyasztóvédelmi szervezetek érdekérvényesítési szerepének erõsítése,

mûködésük állami támogatása, a hazai és közösségi döntéshozatali me-chanizmusoknak való megfeleltetése.

A hazai intézményrendszer

A kormányzati munkamegosztás szerint a fogyasztóvédelemért a gazdasá-gi és közlekedési miniszter felelõs. 120

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági és piacfelügyeleti feladatokat aFogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelõségeklátják el. A fõfelügyelõségnél építették ki a Központi Piacfelügyeleti Informá-ciós Rendszert, amely a veszélyes – nem megfelelõ – termékekre vonatkozó in-formációkat tartalmazza. Ez egy olyan számítógépes adatbázis, amelyet a tag-államokban mûködõ hasonló rendszerekkel a csatlakozásig összekapcsolnak.

A fogyasztóvédelemrõl szóló törvény tette lehetõvé a bírósági rendszermellett alternatív vitarendezési fórumként mûködõ békéltetõ testületek létre-hozását. A testületek 1999-ben alakultak meg a területi gazdasági kamarákmellett valamennyi megyében, illetve a fõvárosban. A feladatkörükbe utaltáruk és szolgáltatások minõségével, biztonságosságával, a termékfelelõsség-gel, valamint a szerzõdések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fo-gyasztói jogviták gyors, hatékony és olcsó rendezését megfelelõ színvonalonlátják el. Ha valaki egy új építésû házban lakást vásárol és szavatossági prob-lémái vannak (leesik a csempe, folyik a csap, nem jó a parketta fényezése), ésnem tud megegyezni az építõvel, az illetékes gazdasági kamara mellett mû-ködõ békéltetõ testülethez fordulhat, amely ezerforintos eljárási díj ellenébena bírósági eljárásnál lényegesen gyorsabban dönt a vitában. Ez a lehetõségtermészetesen nem zárja azt ki, hogy bírósághoz is fordulhassunk panaszunkorvoslása végett.

Az állam jelentõs szerepet vállal a fogyasztóvédelmi civil szervezetek finan-szírozásában. Az évenként növekvõ támogatás eredményeként a társadalmiszervezetek tevékenysége sokat fejlõdött, és így egyre szélesebb körben vállal-ják fel a fogyasztói érdekek képviseletét és a fogyasztók tájékoztatását.

Cél, hogy a csatlakozást követõen a hazai fogyasztók is élhessenek az egységesbelsõ piac, az áruk szabad mozgása és az euró elõnyeivel. Ennek feltétele, hogy a ki-bõvített Európai Unió fogyasztói mindenhol egyformán kiemelt védelmet kapjanak.


www.gkm.huwww.fvf.huwww.europa.eu.int/comm/consumer/index_en.htmlwww.ofe.huwww.kum.hu

24. fejezet: Bel- és igazságügyi együtt-mûködés (határellenõrzés)

Magyarország az EU-csatlakozással a „szabadság, biztonság és ajog európai övezetének” részévé válik. Ebben az övezetben az a fõcélkitûzés, hogy az európai polgárok számára az unió egész terü-letén biztosítva legyen a személyek szabad mozgása, a szabadságés a biztonság, valamint a jogegyenlõség.

A fejezet tartalma

A csatlakozás eredményeként a magyar állampolgárok számára lényegesenkönnyebbé válik a többi tagállam bíróságai elõtti igényérvényesítés. A magyarbíróságok ítéleteit a tagállamokban, és azok bíróságainak ítéleteit Magyaror-szágon, adminisztratív formaságok nélkül hajtják végre. A bíróságok és azigazságügyi szervek közötti közvetlen kapcsolattartás révén gyorsabb ésakadálymentesebb lesz a nemzetközi vonatkozású bírósági ügyek intézése.

Ha majd Magyarország bekapcsolódik az európai belügyi együttmûködésbe,és külsõ EU-határainkon bevezetjük a schengeni határellenõrzést, sokkal ha-tékonyabban tudjuk felvenni a harcot korunk biztonsági kihívásaival – az ille-gális bevándorlással, a nemzetközi terrorizmussal, a szervezett bûnözéssel, az122

illegális kábítószer- és emberkereskedelemmel – szemben. A magyar rendé-szeti, határrendészeti, vám- és igazságügyi szervek hatékonyságának növeke-dése ugyanakkor kedvezõen hat vissza az EU-térség biztonságára.

A bel- és igazságügyi együttmûködés szerves része a schengeni rendszer.EU-csatlakozásunk idõpontjában a schengeni szabályoknak csupán egy részétkell alkalmaznunk. A tagállamok közötti belsõ határokon az ellenõrzés leépí-tésére csak egy második lépcsõben, legkorábban 2007-ben kerülhet sor. Ah-hoz, hogy Magyarország a schengeni térség része lehessen, hazánknak elegetkell tennie a schengeni együttmûködés követelményeinek, és ezen túlmenõenaz együttmûködés alapjául szolgáló informatikai rendszernek is (SchengeniInformációs Rendszer – SIS II.) technikailag alkalmassá kell válnia az új tagokbefogadására. A magyar állampolgárok ezt követõen személyellenõrzés nélkülközlekedhetnek a schengeni térségen belül.

A bel- és igazságügyi együttmûködés fejlõdése az EU-ban

A bel- és igazságügyi együttmûködés szoros összefüggésben áll a szemé-lyek szabad mozgásával és az EU-állampolgárság intézményének fejlõdésével.

A munkaerõ akadálytalan mozgásának követelményébõl következik a tag-államok közötti, belsõ határok lebontására irányuló törekvés, amely azonbanbiztonsági kockázatokat rejt magában.

Az Európai Közösségek alapító szerzõdései még hallgattak a belbiztonság-ról, ám a tagállamokon az 1960-as években végigsöprõ terrorista és szervezettbûnözési hullám hatására TREVI (Nemzetközi Terrorizmus, Radikalizmus, Ext-rémizmus, Erõszak) néven létrejött az elsõ, laza bel- és igazságügyi együttmû-ködés. Ez az együttmûködés az elmúlt évtizedekben – az integráció más terü-leteihez képest – lassan fejlõdött, és az Európai Uniót létrehozó, 1993-banéletbe lépett Maastrichti Szerzõdésig az integráció keretein kívül zajlott.

A személyek szabad mozgása megteremtésében gyorsabban haladni akarótagállamok (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg)1985-ben a luxemburgi Schengenben aláírták „A határellenõrzésnek a közös ha-tárokon történõ fokozatos megszüntetésérõl szóló schengeni egyezményt”, ame-lyet 1990-ben az átfogó „Schengeni végrehajtási egyezménnyel” egészítettek ki.A schengeni végrehajtási egyezmény által elõirányzott kétlépcsõs rendszer sze-rint elsõ lépcsõben, az egyezmény hatályba léptetésekor, 1993 szeptemberében, 123

a tagállamoknak csak bizonyos jogszabályokat kellett azonnal alkalmazniuk.A határellenõrzésnek a tagállamok közötti úgynevezett belsõ határokon történõlebontására és az egyetlen külsõ schengeni határ létrehozására csak 1995 már-ciusában, a második lépcsõben került sor, miután egy erre kijelölt, tagállami szak-értõkbõl álló bizottság megállapította, hogy az egyezmény teljes körû alkalma-zásának feltételei adottak a tagállamokban. A schengeni térség kiterjesztéseújabb tagállamokra ma is e szerint a kétlépcsõs gyakorlat szerint történik. Jelen-leg a tizenöt „régi” EU-tagállam közül csak Nagy-Britannia és Írország nem ré-szese a schengeni térségnek. Az EU-tagállamok mellett Izland és Norvégia – egyspeciális megállapodás révén – szintén részt vesz az együttmûködésben.

A schengeni szabályozás

A személyek szabad mozgását elõsegítõ és a belsõ határok lebontásával já-ró biztonsági kockázatokat ellensúlyozó fõbb schengeni intézkedések ma akövetkezõk:

· a határellenõrzés megszüntetése a közös belsõ határokon és áthelyezésea külsõ határokra;

· a külsõ határokon történõ beutazás közös feltételei;· a repülõtereken és a kikötõkben a schengeni térség polgárainak elkülöní-

tése a térségen kívülrõl érkezõ utasoktól;· a belépés és a rövid lejáratú vízumok szabályainak harmonizálása;· illetékességi szabályok a menekültkérelmek elbírálására;· a határõrizeti szervek együttmûködésének koordinálása;· a fuvarozók kötelességei az illegális bevándorlás elleni harcban, jogi

együttmûködés (kiadatás, információszolgáltatás).Az együttmûködést a személyek és az ellopott tárgyak azonosítását szolgá-

ló Schengeni Információs Rendszer (SIS) segíti.Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerzõdés – az unió polgárainak biz-

tonsága érdekében – a személyellenõrzésnek a belsõ határokon való lebontá-sával párhuzamosan, a bel- és igazságügyi szervek közötti, alábbi területekrekiterjedõ együttmûködés kiépítését irányozta elõ:

· menekültügyi politika;· a tagállamok külsõ határai átlépésének ellenõrzése;· bevándorlási és harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos politika;· kábítószer elleni küzdelem;124

· nemzetközi csalások elleni harc;· igazságügyi együttmûködés polgári ügyekben;· igazságügyi együttmûködés büntetõügyekben;· vámügyi együttmûködés;· rendõrségi együttmûködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a

szervezett bûnözés elleni harcban.Az EU-alapszerzõdés módosított változata, az Amszterdami Szerzõdés az unió

egyik alapvetõ céljaként jelölte meg a szabadság, biztonság és jog térségénekmegteremtését. Ennek érdekében három nagy területen vezetett be reformokat:

· egyes bel- és igazságügyi együttmûködési területekre nézve (menekült-ügy, bevándorlási politika, külsõ és belsõ határellenõrzés, igazságügyiegyüttmûködés) közössé-gi politika kialakításáttûzte célul;

· felszámolta a schengeniegyüttmûködés integrá-ción kívüliségét, és aztbeemelte az EU-politikákközé;

· átalakította és hatéko-nyabbá tette a rendõrségiés büntetõügyekben foly-tatott igazságügyi együtt-mûködést.

Az Amszterdami Szerzõdésazt is kimondta, hogy a jövõ-ben csatlakozó új tagoknak aschengeni vívmányokat márkötelezõ uniós joganyagkéntkell elfogadniuk és átvenniük.


A bel- és igazságügyi fejezetnél Magyarország a csatlakozási tárgyalásokonnem kért átmeneti mentességet. Az Európai Bizottság országjelentései is meg-állapították, hogy Magyarország jogszabályi rendszere szinte teljesen összhang- 125

ban van az EU-vívmányokkal. A felkészülés befejezése érdekében hazánknak azalábbi területeken kell erõfeszítéseket tennie: a jogharmonizáció befejezése (pl. ví-zumpolitika), a jogszabályokat kikényszerítõ hatóságok anyagi és emberi erõforrá-sainak fejlesztése, a schengeni rendszer gyakorlati követelményeinek teljesítése.

A határõrségnél ezért folyamatos átfogó modernizációs program valósulmeg. Az EU leendõ külsõ határain jelentõs létszámbõvítést hajtanak végre, ésátalakítják a határõrizeti kirendeltségek rendszerét. Folytatódik a schengen-kompatibilis határ-ellenõrzési technikai és informatikai fejlesztés. Korszerûsí-tik az úthálózatot, és megteremtik az utasok és a gépjármûvek hatékonyabb,gyorsabb ellenõrzéséhez szükséges feltételeket.

Magyarországnak teljes mértékben alkalmazkodnia kell az EU-tagállamokvízumpolitikájához is. Ennek érdekében vízumkötelezettséget vezet be kétszomszédos országgal, Szerbia és Motenegróval és Ukrajnával szemben.


Az EU-csatlakozástól az ellenõrzés lebontásáig a schengeni belsõ határo-kon, Magyarország határai – minõségüket tekintve – szétválnak. Lesznek bel-sõ, vagyis a többi EU-tagállammal közös határaink: ilyen lesz a magyar–oszt-rák határ és az új EU-tagországokkal közös (szlovén–magyar és a szlovák–ma-gyar) határok. Az Ukrajnával, Romániával, Szerbia és Montenegróval, valamintHorvátországgal közös határ nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unióés – a schengeni térség Magyarországra történõ kiterjesztése után – egybena schengeni térség külsõ határává is válik.

Külsõ EU-határainkra a mostaninál várhatóan nagyobb nyomás nehezedikmajd az illegális bevándorlás, a nemzetközi szervezett bûnözés és az illegáliskábítószer-kereskedelem miatt. Magyarország egyre inkább e tevékenységekcélországává válik. A külsõ határokat ellenõrzõkre minden eddiginél nagyobbfelelõsség hárul, hiszen aki Magyarországra bejut, attól kezdve korlátozás nél-kül mozoghat az egész schengeni térségben.

A külsõ határokon a schengeni normáknak megfelelõ, szigorú határellenõrzéstvezetünk be. Az Európai Unió a Schengen alapból 147,9 millió eurós támogatástnyújt Magyarországnak a 2004 és 2006 közötti idõszakra, a határellenõrzés fej-lesztésére és általában a schengeni követelmények teljesítésének támogatására.

Ma, a schengeni térség külsõ határának számító magyar–osztrák határon,az Ausztriába történõ belépéskor egy spanyol vagy finn EU-polgár külön sá-126

von, egyszerûbben és gyorsabban juthat át a határellenõrzésen. Annak, aki vá-rakozott már hosszasan a nyári hõségben Hegyeshalomnál, hogy végre bejut-hasson Ausztriába, bizonyára megfordult a fejében, hogy szívesen cserélne amellette lévõ EU-sávban szemmel láthatóan gyorsabban haladókkal.

EU-csatlakozásunk után a magyar–osztrák határ tagállamok közötti, uniósbelsõ határrá válik. A határellenõrzés lebontására azonban csak az unióba tör-ténõ belépésünk után néhány évvel, a schengeni térségbe való integrálódásun-kat követõen, legkorábban 2007-ben kerül sor. A jelenlegi határellenõrzés átme-neti fennmaradása ellenére, a belépésünk után, az EU-polgárok mellett, a ma-gyar állampolgárok számára is gyorsabbá és akadálymentesebbé válik a határ-átlépés, amely a tervek szerint egyszerûsített ellenõrzéssel történik majd: meg-szûnik a határregisztráció, és csak az utasok személyazonosságát vizsgálják.

Ha az EU-csatlakozás után a magyar állampolgárok közúton vagy légi, illet-ve vízi úton hagyják el Magyarországot, a magyar vagy az uniós sorban jut-hatnak át az útlevél-ellenõrzésen, ahol gyorsabb és akadálymentesebb a for-galom. A magyar állampolgárok a belépés után várhatóan személyi igazol-vánnyal is beutazhatnak majd a tagállamokba.

Hogyan érinti az EU-csatlakozás a határon túlimagyar kisebbségeket?

Magyarország EU-csatlakozása kapcsán többen attól tartanak, hogy az unióshatárokon kívül élõ magyar kisebbségek számára megnehezedik majd a kapcso-lattartás az anyaországgal. Ezek a félelmek túlzottak és (részben) alaptalanok.A szomszédos államok számára hosszú távon az európai integráció a megoldás– rövid és középtávon pedig a nyitás, a kölcsönös bizalom erõsítésén alapulógazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztése. Magyarország ennekjegyében bõvíti határellenõrzõ infrastruktúráját és külképviseleti hálózatát.

Azon szomszédos országok polgárai, akik EU-csatlakozásunkkor vízummen-tességet élveznek az EU-ban, Magyarországra is vízummentesen utazhatnakbe. Ebbe a kategóriába tartoznak a velünk egy idõben (Szlovákia, Szlovénia)vagy néhány évvel késõbb az EU-ba belépõ országok (Románia), illetve a je-lenleg még nem EU-tagjelölt Horvátország. Majdani EU-tagállam szomszé-daink – hozzánk hasonlóan – az EU-belépés után, egy kétlépcsõs rendszerbenszintén a schengeni térség tagjaivá válhatnak. Így az ezekben az országokban 127

élõ magyar nemzetiségûek nemhogy nem lesznek elzárva az anyaországtól,hanem a schengeni vívmányok adta lehetõségekkel élve uniós polgárként sza-badon, ellenõrzés nélkül jöhetnek az anyaországba. Vízumot elõreláthatóan akárpátaljai és a vajdasági magyaroknak kell majd váltaniuk, ugyanis Ukrajna,valamint Szerbia és Montenegró állampolgárai kötelesek vízumot váltani azEU-ba történõ beutazáskor. A vízumkötelezett országok állampolgárai számá-ra a magyar és majdani schengeni külsõ határ átlépését külképviseleti hálóza-tunk fejlesztésével, az átkelõhelyek infrastruktúrájának kibõvítésével, vala-mint a vízumkiadás során alkalmazható könnyítésekkel kívánjuk elõsegíteni.

A rövidebb vagy hosszabb ideig az unión és így a schengeni térségen kívülmaradó szomszéd országokban élõ magyarság számára sem jelent majd aschengeni külsõ határ „vasfüggöny” jellegû választóvonalat. A ma Magyaror-szág és Ausztria között húzódó schengeni külsõ határ semmilyen problémátnem jelent a két ország közötti kapcsolatokban, a magyar és az osztrák pol-gárok utazásában. A magyar kormányok számára példaértékû, ahogyan a ma-gyar–osztrák és egyben schengeni külsõ határon az ellenõrzés megvalósul.Hasonló határrezsimek létrehozása a cél más határszakaszok mentén is.


www.b-m.hu/belugy/euint/index.htmwww.im.huwww.europa.eu.int/comm/justice_home/index_en.htmwww.kum.hu

128

25. fejezet: Vámunió

A vámunió az Európai Unió egyik alappillére. Az EU a teljes áru-forgalomra kiterjedõ vámunión alapul, amely egyben az áruk sza-bad mozgásának alapvetõ biztosítéka.

A fejezet tartalma

· Vámtarifával kapcsolatos szabályok (közös vámtarifa, integrált vámtarifa); · vámsemlegesítések (vámkontingens, vámfelfüggesztés, engedélyjegyes

eljárás);· egységes vámjogi és eljárási szabályok (vámkódex és végrehajtási rende-

lete, ezen belül az áruk piacra jutási kedvezményeinek feltételei, a gaz-dasági vámeljárások rendszere, a vámszabad területekre vonatkozó sza-bályozás);

· az Európai Unió vámmentességi rendszere; · az európai árutovábbítási rendszer szabályozása; · a vámformalitások egyszerûsítése, az egységes vámokmány szabályai; · korlátozó és tiltó rendelkezések alkalmazása a vámeljárás során; · a nemzetközi vámegyüttmûködésre vonatkozó szabályok; · a vámrendszer infrastruktúrája, a kötelezõ áruosztályozási felvilágosítási 129

rendszer és a kötelezõ származási információs rendszer EU-szintû infor-matikai támogatása, határátkelõhelyek, nemzeti vámszervek.


A vámunióba való bekapcsolódás érdekében a magyar vámjogi elõírások fo-kozatosan összhangba kerültek az EU vonatkozó elõírásaival. A hatályos ma-gyar vámjog már ezt megelõzõen is nagymértékben összhangban állt az EU-elõírásokkal, de néhány területen felül kellett vizsgálni a rendelkezéseket. A magyar vámigazgatás különös figyelmet fordít az informatikai fejlesztésre,az oktatásra és a határátkelõhelyek fejlesztésére.

Az informatikában a CCN/CSI (Közös Kommunikációs Hálózat/Közös Rend-szer Interface) rendszerekhez csatlakozás mellett a vám- és pénzügyõrség foly-tatja a felkészülést az EU-normáknak megfelelõ számítástechnikai rendszerekkialakítására. A Phare-program keretében az oktatási együttmûködésben lehe-130

Magyarország a csatlakozási tárgyalá-

sokon vállalta, hogy az alábbi eltérések-

kel alkalmazza a vámunióra vonatkozó

EU-szabályokat:

· Magyarország a nyersalumíniumra

három évre szóló, fokozatosan csökkenõ

mennyiségre fokozatosan növekvõ vám-

tételû vámkontingenst kap, amelyet leg-

feljebb 2007. december 31-ig vehet

igénybe.

· Mivel az EU-ban nem öt, hanem há-

rom év a vámfizetési kötelezettségek el-

évülési ideje, Magyarország jelezte, hogy

a vámfizetések elengedésére, visszatérí-

tésére és visszafizetésére vonatkozó

nemzeti rendszerét – a tagság elõtt ho-

zott határozatok alapján keletkezõ köve-

telések, tartozások elévülési határidejéig

– fenn kívánja tartani. Az Európai Unió

ezt az igényt elfogadta, azzal a megkö-

téssel, hogy a csatlakozás utáni utólagos

vámvisszatérítés a magyar költségvetés

terhére történhet.

· A gazdasági vámeljárások és a vám-

szabad területek tekintetében Magyaror-

szág igényelte a csatlakozáskor hatály-

ban lévõ, az EU-vámszabályok feltételei-

vel már összhangban álló magyar enge-

délyek érvényességének elismerését – a

közösségi eljárás szerinti új engedélyek

kibocsátásáig, de legfeljebb a csatlakozás

idõpontjától számított egy évre szólóan.

Ezt az igényt az Európai Unió elfogadta.

Átmeneti mentességek

tõség nyílik a vám- és pénzügyõrség személyi állományának felkészítésére.Jelenleg is tart a határátkelõhelyek fejlesztése. A megvalósításban elsõbb-

séget élveznek azok a határátkelõhelyek, amelyek hosszú távon vélhetõen azEU külsõ határain helyezkednek el (az ukrán, a jugoszláv és a horvát határsza-kaszokon levõ átkelõhelyeink). A már korábban megkezdett fejlesztések befe-jezõdnek azon határszakaszon is, ahol várhatóan átmeneti ideig mûködik azEU külsõ határa (román határszakasz).

Jogharmonizáció

Az EU-ban a vámjogi szabályozás jellege olyan, hogy a közösségi vámjogközvetlenül hatályosul, de néhány területen lehetõséget ad tagállami szabá-lyozás kialakítására (vámadminisztráció, vámbiztosíték-nyújtás szabályozása).Ezért 2003-ban meg kell alkotni azt a vámtörvényt, amely tagállamként anemzeti szabályozás területét fogja át.

Intézményfejlesztés

Folytatódik – a spanyol vámigazgatással megvalósuló együttmûködés kere-tében – a vámszervek felkészítése a különféle vámeljárások és az ezeket segí-tõ informatikai rendszerek megismerése, az EU-követelmények átvétele érde-kében. Az érintett magyarországi határátkelõhelyeken 2003-ban folytatódnaka nemzetközi személy- és teherforgalom ellenõrzéséhez szükséges beruházá-sok, amelyekhez a Phare-program nyújt támogatást.


Az Európai Unió az áruforgalom egészére kiterjedõ vámunión alapul. Mint-hogy a vonatkozó uniós jogszabályok maradéktalanul végrehajthatók, a csat-lakozás után a magyar vállalkozások a kibõvített unió teljes területén vámke-zelési eljárás nélkül bonyolíthatják le kereskedelmi forgalmukat.

A csatlakozás után a magyar vámtarifa helyett Magyarországon is az EU kö-zös vámtarifája lesz hatályban. Tekintettel arra, hogy az átlagos magyar vám-szint magasabb az uniós vámtarifánál, a belépés után nemcsak számos fo-gyasztási cikk, hanem az ipari alapanyagok és a félkész termékek döntõ hánya-da is a jelenleginél kedvezõbb feltételekkel kerülhet a magyar piacra. Jótéko- 131

nyan érinti a vállalkozások gazdálkodási feltételeit, hogy a magyar vámigazga-tás csatlakozik az unió váminformatikai rendszereihez, ezek ugyanis növelik azeljárások biztonságát, és gyors, hatékony ügyintézést tesznek lehetõvé.


www.vam.huwww.europa.eu.int/comm/taxation_customs/customs/customs.htmwww.kum.hu

132

26. fejezet: Külgazdasági kapcsolatok

Magyarország gazdasága nyitott, az ilyen exportorientált országszámára létkérdés, hogy a külkereskedelmi kapcsolatai hogyanalakulnak. Ebbõl a szempontból különösen nagy jelentõsége vanaz Európai Unióhoz történõ csatlakozásnak.

A fejezet tartalma

Magyarország növekvõ teljesítményével az Európai Unió által összeállítottországrangsorban – mind az export, mind pedig az import tekintetében – azEU elsõ tíz partnerországa közé emelkedett. (Lásd 6. táblázatot.)

Az 1. táblázat adataiból látható, hogy Magyarország kereskedelmének zö-mét a csatlakozás után az EU-n belül folytatja. Ezzel együtt a kívülálló orszá-gokkal megvalósított kereskedelmi kapcsolatok – melyekkel az alábbiakbanfoglalkozunk – újabb lökést kapnak az EU közös kereskedelempolitikája általteremtett kedvezõ feltételek révén.

A külgazdasági kapcsolatok témakörébe – a vámkérdések kivételével – a kö-zös kereskedelempolitika és az unió külgazdasági kapcsolatai tartoznak. A csatlakozási tárgyalásokon a következõ kérdéseket tekintettük át:

· a mennyiségi import rendszer és a kereskedelmi védelmi eszközök;· a textil- és ruházati termékek behozatalának szabályozása; 133

· a dömpingellenes és értékkiegyenlítõ intézkedések; · az exportrendszer szabályozása; · a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) összefüggõ kérdések; · a harmadik országokkal kötött két- és többoldalú kereskedelmi megálla-

podások; · a fejlesztési együttmûködés (a fejlõdõ országoknak nyújtott támogatások); · az exporthitelnyújtás és az exporthitel-biztosítás szabályozása;· a politikai okokból alkalmazott gazdasági szankciók;· a nemzetközi áruegyezmények.Magyarország vállalta, hogy a csatlakozástól alkalmazza a külkapcsolatok-

ra vonatkozó EU-jogszabályokat. A tárgyalásokon hazánk megerõsítette, hogya belépés idõpontjára megszünteti minden olyan nemzetközi kötelezettségét,amely ellentétes az uniós vívmányokkal.

6. táblázat

Magyarország külkereskedelmi áruforgalma

2001 2001/2000 Részesedés(M euro) (%) 2001-ben (%)

KIVITELEurópai Unió (15) 25 225 110,0 74,3Európai Unió (25) 27 488 110,8 80,9Magyarország összesen 33 983 111,3 100,0

BEHOZATALEurópai Unió (15) 21 691 106,6 57,8Európai Unió (25) 24 291 107,3 64,7Magyarország összesen 37 535 107,8 100,0



A kereskedelempolitika – intézményi és gazdasági szempontból is – az EU-csatlakozás egyik legfontosabb területe. A tagság révén Magyarország az unióközös kereskedelempolitikájának részévé és egyben alakítójává is válik, ám ez-zel szuverenitásunk egy részét is átadjuk az uniónak. Jogainkat azután a töb-bi tagállammal összhangban gyakorolhatjuk. Az egyes kérdésekben képviseltmagyar álláspontot csupán úgy tudjuk érvényesíteni, ha azt többségi EU-álláspontként fogadtatjuk el.134

A csatlakozásból adódó változásokat mérsékli, hogy Magyarország gazdasá-ga az elmúlt évtizedbeni fejlõdésével nagymértékben integrálódott az EU-ba. A tagállamokkal folytatott magyar külkereskedelem részaránya az ország teljeskülkereskedelmi forgalmán belül már ma is magasabb, mint ugyanez az aránynéhány EU-tagállam esetében. 2001-ben a magyar kivitelnek már megközelítõ-leg 75 százaléka irányult az EU-tagországokba, míg a magyar vállalatok általimportált áruk csaknem 60 százaléka valamely EU-tagállamból származott.

Lényegesen megváltoznak viszont a külkereskedelmi áruforgalom szabályo-zásának jogi keretei: az irányadó jogszabályok EU-csatlakozásunk idõpontjátólszinte teljesen kicserélõdnek. Ez a közös kereskedelempolitika következménye,hiszen az uniós jogszabályok alkalmazása az új tagok számára is kötelezõ.

A közös kereskedelempolitika keretében Magyarországra kiterjednek az EUáltal kötött kereskedelmi megállapodások – miközben hazánknak a csatlako-zás idõpontjára fel kell mondania azokat a kereskedelmi megállapodásokat,amelyek tartalma nem egyeztethetõ össze az EU kereskedelempolitikájával. A szabadkereskedelmi megállapodások – mivel azok kétoldalú kedvezménye-ket nyújtanak – ellentétesek a közös kereskedelempolitika elveivel, ezért acsatlakozás után nem maradhatnak hatályban. De mivel az érintett államok-kal az EU-nak is hasonló megállapodásai vannak, így a csatlakozás miatt neméri hátrány sem ezeket az államokat, sem Magyarországot. Tagállamként ré-szesei leszünk az Európai Gazdasági Térséget (EGT) létesítõ megállapodásnak,továbbá az unió kiterjedt mediterrán megállapodás-rendszerének, azon belülaz EU–török vámuniónak.

Az EU-tagság követelményeként Magyarországnak is csatlakoznia kell mind-azokhoz a többoldalú megállapodásokhoz, amelyeknek az unió és tagállamai arészesei. Ez érinti a nemzetközi áruegyezményeket, amelyek közül némelyekben(gabona, cukor, olívaolaj) csupán az Európai Unió a tag, így a csatlakozáskor ajelenlegi magyar tagságot meg kell szüntetnünk – míg mások esetében (kávé,nyersgumi, juta, trópusi fa) saját jogon kell a tagságot kérnünk.

A csatlakozással Magyarország részese lesz az EU egységes belsõ piacának,ami nagyban megkönnyíti a Magyarországra szállított termékek továbbszállí-tását más tagállamokba. Magyarországra is vonatkozik majd az unió közösvámpolitikája. Ennek hatásaként az importtermékekre alkalmazott vámoknégyötödének szintje alacsonyabb lesz a mainál, míg a fennmaradó egyötödszintje emelkedik vagy változatlan marad. Az EU a termelõk, illetve a belsõpiac mûködésének védelme érdekében piacvédelmi mechanizmusokat mûköd- 135

tet. A csatlakozás után ebben a védelemben a magyar ipar és piac is részesülmajd. Magyarországra is kiterjednek az EU dömpingellenes, illetve értékki-egyenlítõ vámjai. Az unión kívüli, harmadik országokkal szemben meghozott– és jelenleg hatályos – mintegy 150 rendelet döntõen az elektronikai, a tex-til-, a vas- és acél-, valamint a fogyasztási cikkek piacát védi a tisztességte-len versennyel szemben.


www.europa.eu.int/comm/external_relations/www.kum.hu

136

27. fejezet: Közös kül- és biztonságpolitika

Magyarország külpolitikája már most összhangban áll az unió kö-zös kül- és biztonságpolitikájával, így a taggá válás nem okozmajd gondot az azonnali, teljes körû részvételt illetõen. E térennem igényeltünk átmeneti mentességet.


Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának céljai: a közös értékek, az uniófüggetlenségének és biztonságának megõrzése, a nemzetközi béke és bizton-ság fenntartása, a demokrácia és a jogállamiság, az emberi jogok és az alap-vetõ szabadságjogok tiszteletben tartása.

A fejezet tartalma

Magyarország társult országként 1994-tõl kapcsolódik az EU közös kül- ésbiztonságpolitikájához. Az együttmûködés keretében félévente találkoznak akülügyi politikai igazgatók. Az unió kül- és biztonságpolitikai munkacsoport-jainak konzultációiba bekapcsolódnak hazánk képviselõi. Az EU meghívására 137

csatlakozhatunk a kül- és biztonságpolitikai tárgyú közös nyilatkozatokhoz,állásfoglalásokhoz és akciókhoz is. Az együttmûködés a nemzetközi szerveze-tekben, illetve az unión kívüli országokban folytatott konzultációkra is kiter-jed – ahol a tagállamok közös álláspontok kialakítására törekszenek, és ígysokkal nagyobb súllyal léphetnek fel, mint külön-külön.

A kül- és biztonságpolitikai együttmûködés folyamatosságát segíti az 1999óta létezõ – az EU Miniszterek Tanácsát és a tagjelöltek külügyminisztériu-mait közvetlenül összekötõ – zárt láncú kommunikációs rendszer.


Részvételünk az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai együttmûködé-sében nem jelenti külpolitikai önállóságunk feladását. A közös kül- és biztonság-politika továbbra is alapvetõen kormányközi jellegû: a tagállamok önálló külpo-litikai tevékenységük összehangolására törekednek, közös nyilatkozatok, akciók,álláspontok és stratégiák elfogadásával. Az EU-tagok közös kül- és biztonságpo-litikai kérdésekben együtt határoznak, többnyire egyhangú döntésekkel.

Tagállamként teljes joggal vehetünk részt a közös kül- és biztonságpolitikaalakításában, ezáltal érdekérvényesítési lehetõségünk is megnõ.

Ahol egy tagállamnak – például Magyarországnak – nincs külképviselete,egy másik tagállam képviselete látja el a külképviselet nélküli ország állam-polgárainak konzuli védelmét. Brüsszelben tervbe vették az EU közös külkép-viseleteinek megalakítását is, az elsõ ilyet a kalinyingrádi orosz enklávé terü-letén kívánják létrehozni.

Védelmi politika az Európai Unióban

Az Európai Unió 1998-ban megkezdte a közös biztonság- és védelempoliti-ka létrehozását. Cél a válságmegelõzés és a válságkezelés. A tagállamok elkép-zelései szerint a közös védelempolitika keretében a válságövezetekben katonaiés/vagy civil eszközökkel folytatott mûveletekre kerülhet sor humanitárius ésmentési célból, békefenntartói feladatok ellátására vagy béketeremtésre.

A közös biztonság- és védelempolitika fokozatos kiépítése ellenére az EU-nak továbbra sem célja, hogy védelmi szervezetté váljon. Az európai kollektívvédelem letéteményese változatlanul a NATO, amelynek Magyarország mártagja. A közös biztonság- és védelempolitika kialakítására a NATO-val való138

szoros együttmûködésben kerül sor. Reményeink szerint már 2003 tavaszánlétrejön a két szervezet közötti átfogó megállapodás.

Egy 1999. évi döntés értelmében 2003-ig – az EU-tagállamok nemzeti vé-delmi eszközeibõl – hatvanezer fõs, gyorsan bevethetõ katonai erõ és ötezerfõs rendõri erõ jön létre. Magyarország korlátozott számú alakulatokkal már-is részt vállal különféle balkáni katonai és válságkezelõ feladatok ellátásában.


www.honvedelem.huwww.b-m.hu/belugy/euint/index.htmwww.europa.eu.int/comm/external_relations/index_en.htmwww.europa.eu.int/comm/dgs/screlex/index_en.htmwww.kum.hu

139

28. fejezet: Pénzügyi ellenõrzés

A következõ években az Európai Unió – különféle támogatásokformájában – jelentékeny pénzügyi forrásokat nyújt Magyaror-szágnak. A pénzügyi ellenõrzés feladata az uniós támogatásokfelhasználásának ellenõrzése és az EU pénzügyi érdekeinek védel-me. Az ellenõrzés a központi költségvetésen túl kiterjed a mezõ-gazdaság, az adózás, a regionális és strukturális fejlesztések, avámunió és a statisztika számos területére.

A fejezet tartalma

Magyarország vállalta, hogy legkésõbb a csatlakozástól alkalmazza a pénz-ügyi ellenõrzésre vonatkozó EU-jogszabályokat; átmeneti mentességet nemkértünk. Az EU-források felhasználásánál biztosítanunk kell a megfelelõ pénz-ügyi lebonyolítást, az átláthatóságot és az ellenõrzést.

Az Európai Bizottság különösen az elõzetes pénzügyi ellenõrzést végzõintézmények megerõsítését és a külsõ ellenõrzési eljárások javítását tartjafontosnak a csatlakozásig hátralévõ idõszakban. Az Állami Számvevõszékfelhatalmazást kapott uniós pénzügyi források auditálására és arra, hogy azállami tulajdonú szervezeteket ellenõrizze. A számvevõszék jogosult ellen-140

õrizni, hogy a Magyar Nemzeti Bank a törvényeknek, az alapszabálynak és aközgyûlés határozatainak megfelelõen mûködik-e. Lehetõvé tettük, hogylegkésõbb a csatlakozástól – az uniós követelményeknek megfelelõen – azilletékes EU-szervezetek helyszíni ellenõrzést folytathassanak. Az unió pénz-ügyi érdekeinek védelméért felelõs EU-szervezetekkel a Pénzügyminisztéri-um tart kapcsolatot.

Jól halad a strukturális és kohéziós alapok ellenõrzésére való felkészülés is. A kormány a Pénzügyminisztériumot jelölte ki az alapok fogadására alkalmaskifizetõ hatósági feladatok ellátására. Ugyancsak kijelölték az alapokat ellen-õrzõ, a támogatások végelszámolásakor a zárónyilatkozatot kiadó nemzeti ha-tóságokat.

Az unió által támogatott programoknál a kedvezményezett köteles az ellen-õrzést tûrni, és mind a hazai, mind az EU-ellenõrök munkáját dokumentumok,számlák, a program megvalósítását igazoló anyagok átadásával a helyszínen issegíteni. A nem rendeltetésszerûen, tévesen, szabálytalanul vagy jogszerûtle-nül felhasznált támogatásokat a kedvezményezettnek vissza kell fizetnie. A visszaélések elkerülése érdekében módosították a Büntetõ Törvénykönyvet.

Jól halad a feladatok elvégzéséhez szükséges intézmények kialakítása. A Ma-gyar Államkincstárt 2001-ben három, egymástól független szervezetre osztották:

· az Államadósságkezelõ Központ Rt. az államadósság kezelésével kapcso-latos teendõket látja el;

· az Államháztartási Hivatal a költségvetési elõirányzatok, kötelezettség-vállalások kezelésével, nyilvántartásával és likviditásmenedzsmenttelfoglalkozik, valamint felügyeli a területi államháztartási hivatalokat;

· a Magyar Államkincstár Rt. az állami költségvetés pénzügyi végrehajtá-sával kapcsolatos feladatokat látja el.

Kiépült az Országos Támogatási Monitoring Rendszer, amelyet az Államház-tartási Hivatal mûködtet. A Kormányzati Ellenõrzési Hivatalon belül is új mo-nitoringrendszer (MEMOR) jött létre, amely 2001 szeptembere óta mûködik.

A csalások, visszaélések elleni harcot szolgálja a vám- és pénzügyõrség, va-lamint az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) mind szorosabb együtt-mûködése az EU megfelelõ szerveivel. Az Európai Bizottság pénzügyi szabály-talanságok elleni szervezetével, az OLAF-fal történõ kapcsolattartást koordi-náló iroda a Pénzügyminisztériumban mûködik. 141


www.p-m.huwww.asz.gov.huwww.mnb.huwww.kvi.huwww.cfcu.huwww.europa.eu.int/comm/dgs/financial_control/index_en.htmwww.kum.hu

142

29. fejezet: Pénzügyi és költségvetési rendelkezések

A csatlakozás után az EU-költségvetésbõl Magyarország a közösagrárpolitika, a strukturális politika és a belsõ politikák kereté-ben részesül uniós támogatásokban. Tagállamként ugyanakkor miis hozzájárulunk az EU költségvetéséhez, amelynek bevételeit a„saját források” rendszere biztosítja.

A fejezet tartalma

Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulás kapcsán Magyarországbejelentette átmeneti mentességi igényét, így 2004 és 2006 között részbenivisszatérítést (költségvetési kompenzációt) kap. Az EU-hoz korábban csatlako-zott összes tagállam esetében sor került a közös költségvetéshez való hozzá-járulás csökkentésére, illetve annak részbeni visszatérítésére.

A fejezet tárgya elsõsorban a magyar visszatérítés mértéke volt, amelynagyban függött a másik két költségvetési vonzatú fejezetnél (mezõgazdaságés regionális politika) elért eredményektõl. E három fejezet pénzügyi kérdése-ket érintõ részeit (mennyi mezõgazdasági és strukturális támogatást kapunk 143

144

az uniótól, illetve az unió költségvetésébe mennyi pénzt kell befizetnünk) nemfejezetenként, hanem egy „csomagban” tárgyalták meg, hiszen az EU-költ-ségvetésbe történõ befizetések összege nagyban függ a kapható források ösz-szegétõl is.

A magyar tárgyalási stratégia kialakításánál külön szempont volt, hogy a2000–2006-os költségvetési idõszakhoz képest az unió következõ,2007–2013-as költségvetési periódusában milyen változások várhatóak (pl. amezõgazdasági közvetlen kifizetések rendszerének módosulása), és ezek mi-lyen hatást gyakorolnak Magyarországra. Az unió 2007–2013-as, hétéves költ-ségvetésének elkészítésekor Magyarország immár teljes jogú tagként bele-szólhat a költségvetés kialakításába.

Az EU-költségvetésbõl nyújtandó támogatások Magyarország számára

Az EU-költségvetés sajátossága, hogy azt két elõirányzat (kötelezettségvál-lalások és tényleges kifizetések) alapján állítják össze. A kötelezettségvállalá-si elõirányzat az adott évben vállalt, jogi erõvel bíró kiadási elõirányzatokattartalmazza, szemben a kifizetési elõirányzattal, amely a korábbi évek és azadott év kötelezettségvállalásaiból eredõ tényleges kifizetéseket tartalmazza.

A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen Magyarország 2004 és 2006között a következõ támogatásokban részesül az uniós költségvetésbõl. (Lásd a7. táblázatot.)

A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU költségvetése 5,1 milli-árd eurós (folyó áron számítva mintegy 1400 milliárd forintos) kötelezettségetvállal magyarországi támogatások folyósítására 2004 és 2006 között.

Magyarország hozzájárulása az EU-költségvetéshez

Az EU-költségvetés bevételeit, amelyekhez a csatlakozás után Magyaror-szágnak is hozzá kell járulnia, a „saját források rendszere” biztosítja. Ez a kö-vetkezõ elemekbõl áll:

· Tradicionális saját források, amelyek a közös vámunió és a közös agrárpo-litika mûködésébõl származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik orszá-gokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezõgazdaságivámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. (Magyarországon jelenleg nincs

7. táblázat

Az EU-költségvetésben Magyarország számára elkülönített támogatások (millió euró, 1999. évi árakon számítva) 1

2004 2005 2006 2004–2006

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSIELÕIRÁNYZATOKMezõgazdaság 227,8 596,2 658,7 1482,7Strukturális és kohézióspolitika 788,3 899,6 1159,3 2847,2Belsõ politikák 190,9 185,6 182,9 559,4RRéésszzöösssszzeegg 11220077,,00 11668811,,44 22000000,,99 44888899,,33Költségvetési kompenzáció 155,3 28,0 28,0 211,2Összes kötelezettségvállalásielõirányzat 1362,3 1709,4 2028,9 5100,5

KIFIZETÉSI ELÕIRÁNYZATOKMezõgazdasági támogatások 124,6 544,0 653,3 1321,9Strukturális és kohéziós politika 209,2 438,0 523,7 1170,9Belsõ politikák 100,3 133,1 158,1 391,5RRéésszzöösssszzeegg 443344,,11 11111155,,11 11333355,,11 22888844,,33Elõcsatlakozási támogatások 235,0 199,0 124,0 558,0Költségvetési kompenzáció 155,3 28,0 28,0 211,2Összes kifizetési elõirányzat 824,4 1342,1 1487,1 3653,5


cukorra kivetett illeték, de jeleztük, hogy a csatlakozás után készek va-gyunk bevezetni a cukorszektorra érvényes közös piaci rendszert, amelymagában foglalja az illetéket is.) A tradicionális saját forrás tehát tisztánuniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-szabályokból, ugyanakkor atagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát vissza-tarthatja a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-tõl kezdõdõen 25 százalék, ennek elõtte 10 százalék volt).

1 A csatlakozási tárgyalások – az EU 1999-ben elfogadott, 2000 és 2006 közöttipénzügyi idõszakának keretszámaival történõ összevethetõség miatt – 1999-es árakonfolytak, ezért az összegek itt 1999. évi árakat tükröznek. 145

146

· Áfaalapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egysé-ges kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak meg-felelõen kiszámított, harmonizált tagországi áfaalapra kell vetíteni.2004-tõl kezdõdõen a tagállamoknak áfaalapjuk 0,5 százalékát kell befi-zetniük (2001-ig ez 1 százalék volt, míg 2002 és 2004 között 0,75 száza-lék), az áfaalap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nem-zeti jövedelmének (GNI) 50 százalékát.

· A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképpfedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többiforrás nem elegendõ azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagál-lam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs al-kalmazásával számolják ki. A tagállamok bruttó nemzeti jövedelmét azuniós szabályok alapján kell kiszámítani.

· Az Egyesült Királyság visszatérítési igényére vonatkozó (1984-ben elfogadott)korrekciós mechanizmus csökkenti az Egyesült Királyság áfa- és GNI-alapúhozzájárulását. A korrekció költsége a többi tagállamot terheli, az uniós GNI-ben való részesedésük arányában. A saját forrásokra vonatkozó rendelet tartal-mazza a kiszámítás szabályait, és rendelkezik arról, hogy négy tagállam –Ausztria, Németország, Hollandia, Svédország – részesedése a finanszírozásbancsupán egynegyede legyen az általános szabályok szerint kiszámolt összegnek.

A csatlakozási tárgyalások végeredményeként a Magyarország által elõirá-nyozott források, illetve a hazánk által fizetendõ hozzájárulás az alábbiak sze-rint alakul. (Lásd a 8. táblázatot.)

8. táblázat

Magyarország hozzájárulása az EU-költségvetéshez (millió euró, 1999. évi árakon számítva)

2004 2005 2006

Tradicionális saját források 97 150 150Áfaalapú befizetés (Egyesült Királyságra vonatkozó visszatérítéssel együtt) 107 167 173GNI-alapú befizetés 349 528 542Összes befizetési kötelezettség 553 845 865Összes kifizetési elõirányzat 824 1342 1487Nettó egyenleg 271 497 622


147

Az EU-költségvetésbe történõ befizetéseknél az új tagállamoknak a 2004.évi kötelezettségeik arányos részét, vagyis – a 2004. május elsejei belépésnekmegfelelõen – azok kétharmadát kell csak befizetniük. Új elemként jelenikmeg a 2004-ben nyújtandó egyszeri kompenzációs tétel, amelynek nagyságamegegyezik a jelenlegi tizenöt tagállam 2003. évi közvetlen kifizetéseinek fe-dezésébõl az új tagállamokra esõ résszel. Hazánk esetében az egyszeri kom-penzációs tétel 2004-ben 155 millió euró, míg költségvetési kompenzáció for-májában hazánk 2005-ben, illetve 2006-ban egyaránt 28–28 millió euró visz-szatérítést kap az EU költségvetésébõl.

Magyarországnak 2004-ben összesen 553 millió, 2005-ben 845 millió, míg2006-ban 865 millió eurót kell az EU-költségvetésbe befizetnie. Ez a háromévre – folyó áron számítva – összesen mintegy 621 milliárd forint.

A csatlakozás utáni nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az EU-költségvetésbõl Magyarországnak ténylegesen kifizetendõ támogatások és aköltségvetésbe ténylegesen befizetendõ magyar hozzájárulás adott évi egyenle-gét. Ennek értelmében hazánk (EU-val szembeni) nettó költségvetési egyenlegea három évre összesen 1,389 milliárd euró. Ez – folyó áron számítva – mintegy384 milliárd forint, azaz ennyivel nagyobb támogatásban részesül Magyaror-szág annál, mint amekkora összeggel az EU-költségvetéshez hozzájárul.


www.p-m.huwww.europa.eu.int/comm/dgs/budget/index_en.htmwww.kum.hu

30. fejezet: Intézmények

A csatlakozás napjától Magyarországot valamennyi intézmény te-kintetében teljes körû, a többi tagállammal egyenlõ jogok fogjákmegilletni. Fontos, hogy e szervezetek munkájában minél széle-sebb körben és minél hatékonyabban vegyünk részt, hiszen csakígy válik lehetségessé nemzeti érdekeink érvényre juttatása.

A fejezet tartalma

A csatlakozási tárgyalás során a legfontosabb EU-intézményekkel kapcso-latos kérdéseket vitatták meg (Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Euró-pai Parlament, Európai Bíróság, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Ré-giók Bizottsága).

Miniszterek Tanácsa

A tanács a tagállamok kormányainak képviselõibõl álló döntéshozó szerv, a tag-államok érdek-képviseleti intézménye. A tanács jogi értelemben egységes, de kü-lönbözõ formációkban ülésezik. Az Általános Ügyek Tanácsának van felhatalma-zása arra, hogy a különbözõ szakminiszteri tanácsok tevékenységét koordinálja.148

Az Európai Tanács az EU állam- és kormányfõinek testülete. A gyakorlatbanazonban az elmúlt húsz év során fokozatosan az unió csúcsszervévé, a legfon-tosabb politikai döntések fórumává vált, de jogszabályt nem alkot.

A csatlakozási tárgyalások során Magyarország számára a hozzá hasonlónépességû tagállamokkal azonos számú, 12 szavazatot állapítottak meg. A 25tagállam összes szavazatainak száma 321, a szerzõdésekben rögzített súlyo-zási rendszer a minõsített többségi döntések esetében érvényesül. A 9. táblá-zat a szavazatok tagországok közötti megoszlását is mutatja. Legalább 232szavazatra és a tagállamok több mint felének támogatására van szükség adöntések elfogadásához, amikor a határozatokat az Európai Bizottság javas-latára hozzák. Minden más esetben a tanács minõsített többségi döntéséheza tagállamok legalább kétharmadától származó 232 szavazatra van szükség.

Ha a tanács minõsített többséggel hoz döntést, bármelyik tagállam kérhe-ti annak igazolását, hogy a minõsített többséget alkotó tagállamok együtt azEurópai Unió teljes lakosságának legalább 62 százalékát képviselik. Ez továb-bi érvényességi feltétel a döntéshozatalhoz.

Európai Bizottság

A bizottság az Európai Unió döntés-elõkészítõ, javaslattevõ szerve, amely ellen-õrzõ, képviseleti és bizonyos esetekben döntéshozó-végrehajtó feladatokat is el-lát. A bizottság szupranacionális intézmény, amelynek jogi és elvi értelemben atagállami kormányoktól függetlenül, az Európai Unió nemzetek feletti, közös ér-dekét kell képviselnie. Vezetõ testülete a Bizottság Kollégiuma, amelynek tagjaiközött a feladatokat szakterületenként osztották fel. A bizottsági tagok alá szak-területenként tagolt hivatali apparátus tartozik. Jelenleg 20 biztos van, a csatla-kozást követõen azonban a biztosok száma 25-re növekszik. A bizottságot ötéveshivatali idõszakra jelölik ki, az Európai Parlament hozzájárulásával. Magyarországa csatlakozás napjától kezdve – a többi tagállamhoz hasonlóan – egy magyar ál-lampolgárságú tagot jelölhet a bizottságba.

Európai Parlament

Az Európai Parlament az unió állampolgárai által közvetlenül, öt évre válasz-tott képviselõ-testület, amelynek fõ feladata, hogy – a tagállami érdekeket meg-jelenítõ tanács és a közösségi érdekeket megtestesítõ bizottság mellett – az unió 149

állampolgárait képviselje az EU-döntéshozatalban. Miközben a nemzeti parla-mentek a legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szervezetek, az Európai Par-lament korántsem tölt be ilyen szerepet, ezt a funkciót alapvetõen a tanács lát-ja el. Magyarországnak 24 képviselõi helye lesz a 2004–2009 közötti idõszakban,a közel azonos nagyságú tagállamhoz hasonlóan. (Lásd a 10. táblázatot.)

Európai Bíróság

Az Európai Bíróság ítélkezésével biztosítja, hogy az EU-jogot egységesen ér-telmezzék és alkalmazzák minden tagállamban. Felügyeli az uniós jog betar-tását, és ellenõrzi, hogy a különféle EU-intézmények a jogszabályok szerintjárnak-e el. A bírói létszámot az eddigi 15-rõl 25-re emelték, és Magyarországis jelölhet egy tagot a bírói karba. Ugyanígy egy magyar bíró tevékenykedikmajd az Európai Unió Elsõfokú Bíróságánál is.

Egyéb intézmények

A többi EU-intézménynél is egyenlõ jogokat biztosító megállapodás jött lét-re Magyarország részvételének feltételeirõl. Meghatározták, hogy 12 tagot de-legálhat hazánk a Gazdasági és Szociális Bizottságba, amely az unió gazdasá-gi és szociális érdekcsoportjainak véleményét juttatja érvényre az EU dön-téshozó szervezeteinél. A magyar tagok számát a Régiók Bizottságában 12 fõ-ben határozták meg. Ez a testület teszi lehetõvé, hogy a helyi és regionálisszervezetek közvetlenül beleszólhassanak az EU-szervezetek munkájába.

Megállapodás született a Központi Bankok Európai Rendszere és az EurópaiKözponti Bank intézményi kérdéseirõl is. Ezek az intézmények kiemelkedõ sze-repet játszanak az unió pénzügyi politikájának meghatározásában és az euró-val kapcsolatos feladatok ellátásában. Bár Magyarország az eurózónához csakkésõbb fog csatlakozni, az EU-csatlakozással a Magyar Nemzeti Bank (MNB)már tagja lesz a Központi Bankok Európai Rendszerének. Az MNB elnöke tag-ja lesz az Európai Központi Bank Általános Tanácsának, amely a bank igazga-tótanácsa elnökébõl és alelnökébõl, valamint az összes uniós tagállam köz-ponti bankjának elnökeibõl áll – függetlenül attól, hogy bevezették-e a közösvalutát vagy sem. Amikor Magyarország végül bevezeti az eurót, az MNB el-nöke tagja lesz az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának, amely kije-löli a tagállami központi bankok tevékenységének fõ irányait.150

9. táblázat

Forrás: Külügyminisztérium.10. táblázat



www.kum.huwww.europa.eu.int/inst-en.htm

A szavazatok száma a Miniszterek Tanácsában tagállamonként

Ausztria 10Belgium 12Ciprus 4Cseh Köztársaság 12Dánia 7Egyesült Királyság 29Észtország 4Finnország 7Franciaország 29Görögország 12Hollandia 13Írország 7Lengyelország 27

Lettország 4Litvánia 7Luxemburg 4Magyarország 12Málta 3Németország 29Olaszország 29Portugália 12Spanyolország 27Svédország 10Szlovákia 7Szlovénia 4

Az Európai Parlament mandátumainak megoszlása tagállamonként

Ausztria 18Belgium 24Ciprus 6Cseh Köztársaság 24Dánia 14Egyesült Királyság 78Észtország 6Finnország 14Franciaország 78Görögország 24Hollandia 27Írország 13Lengyelország 54

Lettország 9Litvánia 13Luxemburg 6Magyarország 24Málta 5Németország 99Olaszország 78Portugália 24Spanyolország 54Svédország 19Szlovákia 14Szlovénia 7

31. fejezet: Egyéb kérdések

Az EU-csatlakozási tárgyalások „egyéb kérdések” fejezetébenolyan – elsõsorban technikai jellegû – témákról volt szó, amelyeknem kötõdtek szorosan a többi tárgyalási fejezethez.

A fejezet tartalma

Védzáradék

A csatlakozási szerzõdés lehetõvé teszi a – korábbi bõvítéseknél is használt –kölcsönös gazdasági védzáradék alkalmazását. Emellett az Európai Bizottság (át-meneti idõre) védelmi intézkedést is alkalmazhat azon új tagállammal szemben,amely a belsõ piaci, illetve a bel- és igazságügyi együttmûködéssel kapcsolatbana csatlakozási tárgyalások folyamán vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

Interim Megállapodás

Az EU-tagállamok és a tagjelölt országok között 2002. december 19-étõlhatályba lépett az Interim (átmeneti) Megállapodás, amely a belépés idõpont-jáig, 2004. május elsejéig biztosítja számunkra a döntéshozatalban való véle-152

ménynyilvánítás lehetõségét. Emellett a csatlakozó országokat – a csatlako-zási szerzõdés aláírása után – aktív megfigyelõként bevonják a MiniszterekTanácsának munkájába: részt veszünk a munkacsoportokban, az Állandó Kép-viselõk Bizottságában (COREPER) és az Európai Tanács ülésein is.

Elõcsatlakozási alapok

A fejezetnek ez a tétele a Phare, ISPA és Sapard elõcsatlakozási alapokpénzügyi kereteinek a belépés idõpontján túlnyúló felhasználása szabályaitrögzíti. Meghatározza, hogyan történik majd az átmenet az ISPA- és Sapard-projektek azon szakaszainál, amelyeket – a csatlakozás után – már a kohézi-ós és a strukturális alapok finanszíroznak.

Intézményfejlesztési eszköz

Az unió a csatlakozás után is – 2006-ig – támogatja az új tagok intézmény-rendszerének fejlesztését, annak érdekében, hogy teljes mértékben képesek le-gyenek az EU-joganyag alkalmazására. Számos területen (pl. az egységes bel-sõ piac, a bel- és igazságügyek vagy a környezetvédelem terén) igénybe vehe-tõ szakértõi és pénzügyi támogatás. Ehhez Intézményfejlesztési Eszköz névenúj pénzalapot hoztak létre.

Európai Beruházási Bank

Az 1992-ben létrehozott Európai Beruházási Bank feladata a tagállamok gaz-dasági növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása. Magyarország –gazdasági fejlettségével arányosan – összesen 54 millió euróval járul hozzá abank alaptõkéjéhez. A magyar befizetés 2004-tõl kezdve hat évre oszlik el.

Európai Fejlesztési Alap

Az unió az 1957-ben létrehozott Európai Fejlesztési Alapból támogatja a fej-lõdõ országokat. Az alap fõ céljai a szociális beruházások ösztönzése, a mûsza-ki együttmûködések kialakítása és – szükség esetén – a segélyezés. Az alap tõ-kéjét ötévente töltik fel. Magyarország az új, 2005-tõl induló 10. Európai Fejlesz-tési Alapban vesz majd részt, és ennek tõkéjéhez 85 millió euróval járul hozzá. 153

Szén- és Acélkutatási Alap

A 2000-ben létrehozott Szén- és Acélkutatási Alap mûködéséhez Magyar-ország acél- és széntermelésének arányában járul hozzá. Ez esetünkben 9,93millió euró, az összeget 2006-tól kezdve négy év alatt fizetjük be.


www.eib.eu.intwww.europa.eu.int./comm/enlargement/pas/phare/index.htmwww.europa.eu.int./comm/enlargement/pas/ispa/index.htmwww.kum.hu

154

Kiszámítható gazdasági fejlõdés

Mindennapi életünkben az EU-csatlakozás nem hoz azonnali, drámai változá-sokat sem pozitív, sem negatív értelemben. A belépés érzékelhetõ, jótékony ha-tása fokozatosan, évek alatt bontakozik majd ki. Magyarország EU-tagsága olyanváltozások elindítója lesz, amelyek elõsegítik az ország gazdasági fejlõdését, atársadalmi és területi egyenlõtlenségek csökkenését, az egyéni boldogulást.

A csatlakozás kapcsán sok várakozás él az emberekben. Az alábbiakbanszámba veszünk néhány szempontot, amelyek a pénztárcánkon keresztül be-folyásolhatják a közérzetünket.

Mit is jelent majd Magyarország polgárai számára az Európai Unió belsõpiaca? A belsõ piacon az áruk és a szolgáltatások szabadon adhatók és vásá-rolhatók. Magyarországon a kiskereskedelemben kapható árucikkek többségemár ma is az EU-tagállamokból érkezik, bármiféle kereskedelmi korlátozásnélkül. A tagsággal a mezõgazdasági termékek – még részlegesen fennálló –külkereskedelmi szabályozása is megszûnik, itt is megvalósul tehát a teljesenszabad kereskedelem. Jelenleg is vámmentes az EU-ból érkezõ mezõgazdasá-gi behozatal 84 százaléka, további 12 százaléka pedig kedvezményes vámté-telekkel érkezik hazánkba.

A magyar termelõk, kereskedõk és fogyasztók olyan gazdaság cselekvõ ré-szesei, amely már a csatlakozás elõtt nagymértékben részévé vált az EurópaiUnió belsõ piacának. Az EU Magyarország legnagyobb kereskedelmi és gazda- 155

sági partnere, az elsõ tíz magyar külkereskedelmi partner között hét EU-tagál-lam található. A magyar kivitel 75 százaléka az EU-tagállamokba irányul, mígonnan érkezik a magyar behozatal 58 százaléka. Ami az EU külkereskedelmétilleti, Magyarország az unió exportjában a kilencedik, importjában a nyolca-dik helyet foglalja el. Mindezek alapján nagy biztonsággal elõre jelezhetõ,hogy a boltokban alapvetõen ugyanazt lehet majd kapni a csatlakozás után,mint ma – legfeljebb a belsõ piacot jellemzõ verseny következtében nagyobbválasztékban és jobb minõségben.

Ám joggal merül fel a kérdés, hogy a belépés után a bõvülõ kínálat és a ja-vuló minõség mellett milyen áron juthatunk a keresett árucikkekhez? Fontoseloszlatni a tévhitet, hogy a csatlakozás jelentékeny áremelkedéssel jár. Aziparcikkek kereskedelme már ma is teljesen szabad. Az EU-tagállamok jelenle-gi árszintje és a magyarországi árak között nincsen számottevõ különbség,kedvezõtlen árhatással ezért nem kell számolnunk. Az unió egységes piaca ál-tal ösztönzött verseny némely esetekben (pl. háztartási termékek, mûszaki cik-kek) kifejezetten kedvezõen hat majd a hazai árszínvonalra. A belsõ piaconuralkodó értékesítési verseny nyertese így a magyar fogyasztó lesz, akit mégtöbben igyekeznek jól kiszolgálni.

Az élelmiszereket illetõen nagyobb a különbség a hazai és az EU-árszín-vonal között, mint az iparcikkeknél. Az élelmiszerek hazai árszintje ma átla-gosan 35–40 százalékkal marad el az uniós átlagtól. Meg kell azonban jegyez-ni, hogy az élelmiszerek ára az Európai Unión belül tagállamonként, sõt azo-kon belül is igen változó. A kevésbé fejlett tagországok vagy vidékek árszint-je az uniós átlag alatt maradt. Ennek alapvetõ oka, hogy az élelmiszerek elõ-állításához szükséges alapanyagok (mezõgazdasági földterület, munkaerõstb.) ára, illetve az élelmiszerek iránti kereslet nagyban függ az adott állam,illetve régió fejlettségi szintjétõl. Ezek a tényezõk Magyarországon is csupánlassan változnak, így nincs okunk feltételezni az élelmiszerek árának csatlako-zás utáni gyors emelkedését.

Néhány terméknél azonban a hazai áraknál magasabb, közösségi intézmé-nyes árak bevezetése áremelkedéshez vezethet: idetartozik a marhahús és acukorrépa. Ugyanakkor várhatóan a cukor ára sem növekedhet drasztikusan,mivel a hazai fogyasztói ár a cukorrépa termelõi áránál sokkal jobban megkö-zelíti az unióbelit. Más termékeket már ma is az EU-hoz hasonló – alkalman-ként magasabb – termelõi árak jellemeznek Magyarországon: ilyen a sertés-és baromfihús, a tojás, a tej, a burgonya vagy az árpa.156

Gyakran szóba kerül az energiaárak ügye. Tudni kell, hogy az árváltozásoknem az EU-csatlakozás következményei, hanem azokat gazdasági kényszerváltja ki. A földgáz árának alakulását a jelenlegi torz arányok megszüntetésé-nek igénye indokolja. A gázüzletág ugyanis veszteséges, az árszint nem nyújtfedezetet az infrastruktúra fenntartására: a rendszer állapota évrõl évre rom-lik, és lassan kritikus mértéket ölt. Miközben a nagyfogyasztók ma már az EU-tagállamok árszintjén vásárolják a gázt, addig a háztartások az importált gázáránál olcsóbban jutnak az energiához. Mivel az árváltozások idõben közel es-hetnek a csatlakozáshoz, ez azt sugallhatja, hogy az áremelkedés az EU-integ-ráció következménye. Ám az árváltozás okát nem a csatlakozásban, hanem azáremelések korábbi elhalasztásában kell keresni.

A várható ármódosulások kapcsán érdemes végül megemlíteni a helyi szolgál-tatásokat is. A lakossági szolgáltatások tekintetében (pl. fodrász, cipész, fényké-pész, vízvezeték-szerelõ) az árakat alapvetõen a helyi kereslet határozza meg, alakosság fizetõképessége pedig a helyi bérviszonyok függvénye. A magyarorszá-gi szolgáltatások árai nagyjából olyan mértékben közelítenek majd a nyugat-eu-rópai árakhoz, ahogyan a magyarországi bérek felzárkóznak az uniós bérekhez.

Az árak Magyarországon – mint minden mûködõ piacgazdaságban – jelenté-keny mértékû adókat tartalmaznak. A magyarországi adórendszer nagyjából mármegfelel az Európai Unió elvárásainak. A magyar áfarendszer harmonizációjánakutolsó lépése az EU belsõ piacán nem megengedett 0 százalék megszüntetése, éshelyette egy legalább 5 százalékos kulcs bevezetése lesz. Ugyanakkor a 25 szá-zalékos, normál áfakulcsnál magasabbat az EU-ban nem találunk (és az gazda-sági szempontból sem ésszerû), ez az adóteher tehát már biztosan nem nõ.

A jövedéki adók vonatkozásában a cigaretta jövedéki adójának megemelé-sére Magyarország átmeneti mentességet kapott, enélkül a harmonizáció –vagyis a jövedéki adó hirtelen növelése – számottevõ inflációs hatással járna.Az átmeneti mentesség alkalmazásával ez a hatás több évre elosztható. Amiaz üzemanyagok adóztatását illeti, azt a tagállamok saját hatáskörben döntikel, az unió csupán kötelezõ minimumot állapít meg, amit a magyar adószintmár teljesített. A jelenlegi hazai üzemanyagárak összetevõit és a minimálisharmonizációs kötelezettséget figyelembe véve bizonyosan állítható, hogy azEU-csatlakozás miatt a benzin és a dízelolaj ára nem változik, annak alakulá-sát csak a világpiac befolyásolja.

Személyi jövedelemadónk sem változik a belépés miatt, a jövedelemadósávjait minden EU-tagállam maga állapítja meg. 157

Nem közömbös persze, hogy jövedelemadónkat milyen bérek után fizetjük.A csatlakozás nem ír elõ automatikus bérharmonizációt az egységes belsõ pia-con. Ettõl függetlenül megalapozott a várakozás, hogy az EU-tagságnak hosszútávon kedvezõ hatása lesz a bérek felzárkózására. A vállalkozások alkalmazot-tai a termelékenység javulásával együtt számíthatnak arra, hogy a magyar gaz-daság felzárkózási ütemét többé-kevésbé követik majd a kifizetett bérek is.

A költségvetési szférában dolgozó közalkalmazottakat és köztisztviselõketilletõen a bérfelzárkózás az államháztartás helyzetétõl függ, vagyis alapvetõ-en az ország gazdasági fejlettsége határozza meg az emelés lehetõségét. Ál-talánosságban arra lehet számítani, hogy a közalkalmazottak és a köztisztvi-selõk bérfelzárkózásának üteme megegyezik majd az ország gazdasági felzár-kózásának ütemével.

Az árak és bérek kapcsán felmerülhet a kérdés: meddig számolunk forint-ban és mikortól euróban? A forintot várhatóan még az évtized vége elõtt fel-váltja a közös európai valuta. Ahhoz, hogy egy EU-tagállam bevezethesse azeurót, több követelménynek is meg kell felelnie. Bizonyítania kell, hogy a fo-gyasztói árszínvonal, a nemzeti valuta árfolyama és a hosszú távú állampapí-rok kamata stabil, továbbá az államháztartás nem küzd túlzott költségvetésihiánnyal. A kormány és a nemzeti bank közös célkitûzése, hogy Magyarországezeknek a feltételeknek 2007-re megfeleljen.

A számítások azt mutatják, hogy Magyarország esetében az euró bevezeté-sének tartós elõnyei meghaladják annak hátrányait, ezért a feltételek teljesí-tése után az ország érdekelt a közös fizetõeszköz mielõbbi bevezetésében. Azeuróra való áttérésnek a gazdasági növekedésre gyakorolt elõnyei között megkell említeni az átváltási költségek és kockázatok megszûnését, a reálkamatokcsökkenését, a bõvülõ külkereskedelem kedvezõ hatását – de nem elhanyagol-hatóak a Lisszabontól Helsinkiig, a Párizstól Budapestig érvényes fizetõeszközidegenforgalmi elõnyei sem.

Az euróval – sõt annak millióival – a csatlakozás után remélhetõleg sok-soképítkezésnél, infrastrukturális beruházásnál felállított hirdetõtáblán találkoz-hatunk. Az EU belsõ fejlesztési politikája különös figyelmet szentel az unió át-lagától elmaradó tagállamok (köztük Magyarország) regionális fejlesztési,közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési igényeinek. Az Európai Unió strukturális alapjai évente eurómilliárdokat áldoznak az elmara-dott régiók felzárkóztatására, a gazdasági szerkezet átalakítására, a munka-helyteremtõ és -megõrzõ beruházások támogatására, a kisvállalkozások segí-158

tésére, a szakképzésre, általában a foglalkoztatási helyzet javítására, a vidék-fejlesztésre – hogy csak a legfontosabbakat említsük.

A másik közösségi finanszírozási eszköz, a kohéziós alap környezetvédelmi ésközlekedési nagyberuházásokat társfinanszíroz: csatornázási programokat,szennyvíztisztítókat, út-, vasút- és hídépítéseket. Az uniós elõírások szerintezekrõl a beruházásokról a helyszínen felállított, az EU zászlajával – kék alapontizenkét csillaggal – díszített hirdetményeken tájékoztatják a lakosságot.

Okkal feltételezhetõ, hogy középtávon a strukturális és kohéziós politikakeretében nyújtott támogatások a nemzeti jövedelem hasonló mértékû növe-kedéséhez vezetnek Magyarországon, mint a jelenlegi kedvezményezett tag-államokban. Például 1994 és 1999 között a közösségi támogatások 0,6–0,8százalékponttal emelték a spanyol, a portugál, az ír és a görög gazdaság nö-vekedési ütemét. Spanyolországban ebben az idõszakban a gazdasági növeke-dés egynegyede a strukturális és kohéziós támogatásoknak volt köszönhetõ.

Kérdés, hogy Magyarország esetében mekkora összegek fejthetik majd ki ekedvezõ hatást. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU költség-vetése – 1999-es árakon számítva – 5,1 milliárd eurós (folyó áron számítvamintegy 1400 milliárd forintos) kötelezettséget vállal magyarországi támoga-tások folyósítására 2004 és 2006 között. Ebbõl a strukturális és kohéziós tá-mogatás több mint 2,8 milliárd eurót (folyó áron számítva mintegy 780 milli-árd forintot), a mezõgazdasági támogatás megközelítõleg 1,5 milliárd eurót(folyó áron számítva mintegy 407 milliárd forintot) tesz ki. A fennmaradó ösz-szeg egyéb közösségi politikák támogatását, a költségvetési kompenzációt ésa schengeni határvédelem kiépítését szolgálja.

Magyarország nem csupán támogatásokat kap a közös költségvetésbõl, ha-nem hozzájárul azok elõteremtéséhez is. Nem kell azonban az állampolgárokáltal fizetendõ „európai adóra” gondolnunk: a magyar költségvetés a rendel-kezésére álló bevételekbõl fizet be az EU-kasszába. A brüsszeli költségvetésmégis úgy mûködik, hogy az uniós átlagnál szegényebb tagállamoknál a kifi-zetett támogatások meghaladják a befizetéseket. Így lesz ez Magyarországesetében is: 2004 és 2006 között hazánk várhatóan 1,4 milliárd euróval (folyóáron számítva mintegy 384 milliárd forinttal) több kifizetéssel számolhat,mint amekkora összeget a közös kasszába átutal.

A támogatásokból építhetõ utakon, vasutakon nem csak Magyarország ha-táráig utazhatnak majd azok, akik szívesen próbálnak szerencsét külföldön. AzEU-csatlakozás napjától minden magyar állampolgár szabadon választhatja 159

meg, hogy (a helyi feltételeknek megfelelve) hol kívánja tanulmányait folytat-ni. Egy középiskolai vagy felsõoktatási jelentkezéskor egy magyar diáknak sem-mivel sem kell többet teljesítenie, több tandíjat fizetnie, mint az adott EU-tagállam tanulóinak. A hazai vagy külföldi iskolák elvégzése után pedig a ma-gyar állampolgárok a tagállamok többségében könnyen vagy teljesen szabadonvállalhatnak majd munkát. Idetartozik például Nagy-Britannia, Spanyolország,Írország, Hollandia, Dánia, Svédország. Két tagállam, Ausztria és Németországbizonyos ideig (az elsõ két évben biztosan) korlátozásokat tart fenn az új tagokmunkavállalóival szemben. A felmérések szerint azonban a magyarok túlnyo-mó többsége nem kívánja tartósan elhagyni szülõföldjét. Nem közömbös tehát,miként alakul Magyarország gazdasági felzárkózása.

Magyarország 2000-ben elérte az unió (vásárlóerõ-paritáson számított) egyfõre esõ nemzeti jövedelmének 52 százalékát. Az elõrejelzések szerint ez amutató 2004–2005-re eléri az 56–58 százalékot, ami hasonló, mint Írországmutatója volt a csatlakozáskor (1973-ban 59 százalék), és magasabb, mintPortugália csatlakozáskor mért gazdasági fejlettsége (1986-ban 54 százalék).

A csatlakozásra történõ felkészüléssel, majd a csatlakozás bekövetkeztévela magyar gazdaság fejlõdése új szakaszba lép. A gazdaság egészét – és ben-ne hétköznapjainkat – meghatározó feltételek kiszámíthatóvá, nagy bizonyos-sággal elõre láthatóvá válnak.

Magyarország a nyugat-európai államokkal szembeni modernizációs lema-radását EU-tagként jóval rövidebb idõ alatt lesz képes ledolgozni, mint csat-lakozás nélkül. Az ország a közösségi politikák révén, a közösségi fejlesztésekhaszonélvezõjeként és az euró bevezetésével a nemzeti jövedelem biztos nö-vekedésével számolhat. Az EU-átlagot kétszeresen – de legalább két százalék-ponttal – meghaladó gazdasági növekedési ütem fenntartása azt eredményez-heti, hogy Magyarország a következõ tizenöt-húsz évben eléri az unió egy fõ-re jutó jövedelmének átlagát. Ezt a reményteli kilátást a mai gyermekek márminden bizonnyal valóságként élik majd meg.

160

eu csatlakozás

Documents