eu regionális politikája

A tudásháló klasztere

AZ EU REGIONÁLIS

POLITIKÁJA

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FARKAS RÓBERT

1 Regionális politika

1.1 A regionális politika céljai

Az Európai Unió jelenleg 27 tagállam 271 régióját magában foglaló közösség. A 2004. és 2007. évi bıvítések által a régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek mélyebbek, mint korábban, holott már az 1957-es Római Szerzıdésben (Az Európai Közösség Alapító Szerzıdése) megfogalmazódik, hogy az integráció nem képzelhetı el a regionális különbségek mérséklése nélkül.

„A Közösség fejleszti és tovább folytatja a gazdasági és társadalmi kohézió erısítésére irányuló politikáját annak érdekében, hogy elısegítse a Közösségnek, mint egésznek harmonikus fejlıdését. A Közösség különösen azt tőzi ki célul, hogy csökkentse a különbözı régiók közti fejlettségiszint-különbséget és a kedvezıtlen adottságú területek, beleértve a falusi övezetek elmaradottságát.” 1

A régiók közti gazdasági és társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése kulcsfontosságú területe az Európai Unió ún. regionális politikájának. „Az európai regionális politika célja, hogy az Unió szolidaritási törekvéseit a gazdasági és társadalmi kohézió elısegítésével, azaz a különbözı régiók fejlettsége közötti eltérés csökkentésével valósítsa meg.” 2

A regionális politika keretein belül az Európai Bizottság az egyes idıszakokra vonatkozóan meghatározza a legfontosabb célkitőzéseket (az egész közösségre vonatkozóan), továbbá a célok megvalósítására elkülönített alapokat biztosít.

Az alábbiakban a regionális politika 2007-2013 közötti idıszakára vonatkozó irányelveit tekintjük át.

1.2 A regionális politika fı célkitőzései (2007-2013)

⇒ Konvergencia célkitőzés – ennek lényege a legfejletlenebb régiók és országok felzárkózását elısegítı tényezık, növekedést elıidézı feltételek javítása.

1 Az Európai Közösség Alapító Szerzıdése (Róma, 1957. március 25.) 130a. cikkely – www.okm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=367 2 A regionális politika története – http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/history/index_hu.htm

⇒ Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitőzés – ennek célja a konvergencia célkitőzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erısítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása.

⇒ Európai területi együttmőködés célkitőzés – a célkitőzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erısíti a határokon átnyúló, nemzetek közötti együttmőködést.

1.3 Fejlesztések forrásai

A fenti célkitőzések megvalósítását a 2007-2013 közötti idıszakban három alap biztosítja:

⇒ az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA),

⇒ az Európai Szociális Alap (ESZA) és

⇒ a Kohéziós Alap A fejlesztésre szánt forrásokat korábban négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap biztosította; jelenleg (2007 és 2013 között) pedig két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap forrásai állnak rendelkezésre. A regionális politikai célkitőzéseire szánt forrásokat a különbözı alapok megosztva biztosítják az alábbi ábra szerint.

2. ábra - Célkitőzések és alapok (2007-2013)3

3 Forrás: Regionális politika – Az Európai bizottság tájékoztatója

A regionális politika célkitőzéseinek megfelelıen meg van határozva, hogy az egyes célkitőzésekhez tartozó forrásokat milyen feltételek alapján igényelhetik az egyes régiók.4

Konvergencia célkit őzés

A Konvergencia célkitőzés támogatásaiból azok a (NUTS 2 szintő) régiók részesülhetnek, amelyekben az egy fıre jutó bruttó hazai termék (GDP/fı) alacsonyabb a közösségi átlag 75%-ánál.

Fokozatosan megszőnı, ún. phasing-out átmeneti rendszer vonatkozik azon régiókra, melyek részesülhettek volna a „konvergencia” célkitőzés támogatásaiból, ha a támogathatóság kritériumát jelentı küszöbérték nem a 25, hanem továbbra is a 15 tagállamot számláló EU egy fıre esı GDP-jének 75 %-a maradt volna. Magyarországon a konvergencia célkitőzés támogatásaira az alábbi régiók jogosultak: Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld.

3. ábra – A Konvergencia célkitőzés keretében támogatásra jogosult régiók5

4 A közösségi támogatásokra való jogosultság feltételeit a Tanács 1083/2006 számú rendeletének 5-7. cikkelye szabályozza. 5 Forrás: A kohéziós politika 2007-2013 – Kommentárok és hivatalos szövegek (Kézikönyv)

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkit őzés

A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitőzés támogatásaiból azok a régiók részesülhetnek, amelyek kívül esnek a konvergencia célkitőzésre nyújtott támogatások kedvezményezetti körén. Támogatásokat kaphatnak azon (NUTS 2 szintő) régiók, melyek korábban megfeleltek az 1. célkitőzés támogatási kritériumainak, mára azonban egy fıre jutó GDP-jük meghaladja a 15 tagú EU átlagának 75%-át. Ezen régiók 2013-ig fokozatosan csökkenı átmeneti támogatásban részesülnek (phasing-in).

Magyarországon a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitőzésen belül az átmeneti támogatásra jogosult a Közép-Magyarország régió.

Közép-Magyarország helyzete sajátos. A rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a régió nem tartozik a „konvergencia” célkitőzés alá, mert 2000–2002-ben az egy fıre jutó GDP-je meghaladta az EU-25 átlagának 75%-át. A régió azonban megfelel a rendelet 8 (2) cikkelye elıírásainak, azaz 2006-ban még az 1260/1999/EK tanácsi rendeletben meghatározott 1. célkitőzés alá tartozik, és az 5(1) szerint számított egy fıre jutó GDP-je 2000 és 2002 között meghaladta az EU-15 átlagának 75%- át. Így a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés alapján jogosult átmeneti és egyedi alapon nyújtott (ún. phasing-in) támogatásra.6

6 Új Magyarország Fejlesztési Terv – Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013

4. ábra – A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitőzés keretében támogatásra

jogosult régiók7

7 Forrás: A kohéziós politika 2007-2013 – Kommentárok és hivatalos szövegek (Kézikönyv)

Európai területi együttm őködés

Európai területi együttmőködés azon NUTS 3 szintő régiókban támogatható, melyek bármely belsı szárazföldi határ vagy bizonyos külsı szárazföldi határok mentén fekszenek, valamint olyan tengeri határok által elválasztott régiók között, melyeket egymástól legfeljebb 150 km távolság választ el.

5. ábra – Az Európai területi együttmőködés célkitőzés keretében támogatásra jogosult

régiók8

8 Forrás: A kohéziós politika 2007-2013 – Kommentárok és hivatalos szövegek (Kézikönyv)

Kohéziós Alap

A Kohéziós Alap azon tagállamokat támogatja, amelyekben az egy fıre esı bruttó nemzeti jövedelem alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk.

Magyarország egy fıre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) vásárlóerıparitáson 2001 és 2003 között 11.666 euró volt, ami az EU-25 átlag (21.254 euró) 54,9%-a.9 Magyarország elkészítette az EK-szerzıdés 104. cikkelyében meghatározott konvergencia-programot. Ennek alapján Magyarország – a rendelet 5(2) cikkelye értelmében – jogosult a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételére.

6. ábra – A Kohéziós Alap támogatásaira jogosult tagállamok10

9 Új Magyarország Fejlesztési Terv – Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 10 Forrás: A kohéziós politika 2007-2013 – Kommentárok és hivatalos szövegek (Kézikönyv)

1.4 Fejlesztési célok meghatározása

Az európai uniós források elosztásának és a fejlesztési célok meghatározásának elsı lépése az európai szintő programozási szakasz, melyben az Európai Bizottság meghatározza az adott idıszakra vonatkozó fejlesztési irányelveket. Elsı lépésben a Bizottság elkészíti a kohézióról szóló uniós stratégiai iránymutatások tervezetét.

Az irányelvek alapján minden tagállamban országos és térségi szintő elemzéseket végeznek, aminek eredményeként kidolgozzák saját fejlesztési terveiket. A stratégiai iránymutatások alapján minden tagállam elkészíti saját nemzeti stratégiai referenciakeretét (NSRK) és felsorolja a végrehajtani kívánt „operatív programokat” (OP). Amennyiben a terveket az Európai Bizottság elfogadja, az adott ország és az EU között létrejön az adott idıszakra vonatkozó együttmőködési keretrendszer.

A 2007 és 2013 közötti idıszakra vonatkozó fejlesztésekkel kapcsolatban – 2007 májusában – lezárultak a tárgyalások az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítása, mely Magyarország európai uniós történetének második nemzeti fejlesztési terve. (Az elsı a Nemzeti Fejlesztési Terv címet viselte, mely a 2004-2006 közötti idıszakra vonatkozóan határozta meg hazánk Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai céljait.)

2 Új Magyarország Fejlesztési Terv

2.1 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljai

Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetık pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint.11

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az Országgyőlés által elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban (OFK) és az


Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megfogalmazott stratégiai célokra épül.

A stratégia a helyzetértékelésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévı adottságok kiaknázásával az ország fejlıdését és a nemzetközi versenyképesség erısítését szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai:

⇒ a foglalkoztatás bıvítése,

⇒ a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.

A foglalkoztatás bıvítéséért teendı lépések:

⇒ a munkaerı-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;

⇒ a munkaerı-kereslet bıvítése: munkahelyteremtés;

⇒ a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.

A tartós növekedés elısegítéséért teendı lépések:

⇒ a versenyképesség növelése;

⇒ a gazdaság bázisának a szélesítése;

⇒ az üzleti környezet fejlesztése, azon belül

� az elérhetıség javítása,

� a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.

2.2 Prioritások

Az átfogó célok elérése érdekében hat kiemelt területre összpontosítva indulnak meg a fejlesztések. E kiemelt fejlesztési területek az ún. prioritások, melyek köré operatív programok is szervezıdnek. A tematikus operatív programokat regionális operatív programok foglalják keretbe.

1. prioritás: A gazdaság fejlesztése

Ide a tartozik az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, hangsúlyozva a vállalkozások és a felsıoktatás innovációs tevékenységének és együttmőködéseinek ösztönzését, a K+F-tevékenységek támogatását. A gazdaságfejlesztés kiemelt területei közé tartozik még a kis- és középvállalatok jövedelemtermelı

képességének javítása, továbbá az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése.

2. prioritás: A közlekedés fejlesztése

A közlekedésfejlesztés kapcsán meghatározott fejlesztések része az ország nemzetközi, valamint térségi elérhetıségének javítása; a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése; az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése.

3. prioritás: A társadalom megújulása

E terület alapvetı célja az életesélyek egyenlıtlenségeinek csökkentése (vagyis az esélyegyenlıség biztosítása) a kisgyermekkortól kezdıdı, az oktatást átalakító folyamat segítségével. Az esélyegyenlıséget hivatott biztosítani többek között a foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása, a minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, a humán-erıforrások fejlesztése, az egészségmegırzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel elısegítése.

4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés

Ide tartoznak az ún. környezetjavító fejlesztések, (mint pl. a hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, vagy a vízbázis védelme és az ivóvíz minıségének javítása) valamint a környezetbarát energetikai fejlesztések, különös tekintettel az energiahatékonyságra és-takarékosságra.

5. prioritás: Területfejlesztés

A területfejlesztés kiemelt céljai közé tartozik az Együttmőködı és versenyképes városhálózat kialakítása, a megújuló vidék (falusias, rurális térségek) fejlesztése, az elmaradott térségek felzárkóztatása, továbbá a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése.

Leginkább ehhez a prioritáshoz köthetıek a hét hazai régióhoz kapcsolódó ún. regionális operatív programok, hiszen a területfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések ezen operatív programok keretei között valósulnak meg. A 7 regionális operatív program:

⇒ Dél-alföldi OP

⇒ Dél-dunántúli OP

⇒ Észak-alföldi OP

⇒ Észak magyarországi OP

⇒ Közép-dunántúli OP

⇒ Közép-magyarországi OP

⇒ Nyugat-dunántúli OP

6. prioritás: Államreform

Az államreformmal kapcsolatos fejlesztési célokhoz tartozik a közigazgatás megújítása, a közigazgatási szolgáltatások korszerősítése, amelynek kiemelt területe az elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése.

A prioritások tartalmának meghatározásakor a nagy társadalmi kérdések megoldására, a közigazgatás átfogó reformjából fakadó feladatokra helyezték a hangsúlyt, amelyek integrált megközelítést igényelnek.

A prioritásokban meghatározott tevékenységek és az azok megvalósításához rendelt eszközök sok eleme összefügg és hat egymásra. Az egymástól mereven el nem különíthetı feladatokra több operatív programban megjelenı ún. zászlóshajó projekteket dolgoztak ki.

2.3 Operatív programok

A prioritásokban meghatározott beavatkozások különbözı operatív programok (OP) keretein belül valósulnak meg.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elfogadott 15 operatív program között vannak gazdasági ágakhoz, szektorokhoz kötıdı ún. ágazati operatív programok, valamint a hét hazai régióhoz kapcsolódó regionális operatív programok.

A fejlesztési tervben a meghatározott prioritások alapján a következı operatív programok megvalósítása szerepel:

7. ábra – Prioritások és operatív programok

A kitőzött fejlesztési célok tehát a terv szerint programokra bontva valósulnak meg, így a finanszírozás is programonként meghatározott.

Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró – folyó áron 25,3 milliárd euró - fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántıke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból folyó áron 3,8 milliárd euró és az Európai Halászati Alapból folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre.12


Az egyes operatív programokban a 15%-os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004-es árakon13 számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre:

8. ábra – Az operatív programok forrásai14

13 2004-es ár: 265 Ft/euró 14 Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv – Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013

A Magyar Köztársaság Kormánya az egyes operatív programok közötti forrásmegoszlást az alábbiak szerint határozta meg:

9. ábra – Az operatív programok forrásainak megoszlása

15

2.4 Lebonyolító intézményrendszer

Közösségi szintő jogszabály határozza meg a tagállamok felelısségét az irányítási és ellenırzési rendszerek, valamint ezek mőködési elvei kidolgozásában, hogy ezáltal biztosítható legyen az uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések hatékony és megfelelı végrehajtása.

A megosztott irányításnak megfelelıen a tagállamok maguk alakítják ki a végrehajtás intézményrendszerét és eljárási rendjét. A közösségi társfinanszírozással felhasznált fejlesztési források szabályos, eredményes és hatékony felhasználása érdekében a tagállam köteles a menedzsment, a monitoring, az ellenırzés, az értékelés és az információszolgáltatás területén az Európai Unió

15 Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv – Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013

Tanácsa 1083/2006/EK rendeletében, valamint annak végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott kötelezettségeket teljesíteni.

A 2007–2013-as programozási idıszakra vonatkozóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt16:

1. a Nemzeti Fejlesztési Tanács; 2. a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület; 3. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: azon belül,

a. a központi koordináció, b. valamennyi irányító hatóság;

4. a közremőködı szervezetek; 5. a monitoring bizottságok; 6. a Pénzügyminisztérium, mint

a. ellenırzési hatóság, b. igazoló hatóság.

3 FP7 – Az Európai Közösség 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja

3.1 A közösségi kutatás-fejlesztési politika alapjai

A tagállamok egységes fellépése a kutatás-fejlesztés (K+F) területén az 1980-as évek óta kiemelt fontosságú terület, az erre vonatkozó közösségi politika alapjait az Egységes Európai Okmány fektette le. A kutatás-fejlesztés az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják.

A közösségi kutatás-fejlesztési tevékenységek alapelveit az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány Kutatás és technológiai fejlesztés fejezete fektette le.

A Közösség célkitőzése, hogy erısítse az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, és ösztönözze nemzetközi versenyképességének fejlıdését.

E cél elérése érdekében a Közösség ösztönzi a vállalkozásokat — a kis- és középvállalkozásokat is beleértve —, a kutatási központokat és egyetemeket kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttmőködésüket célzó erıfeszítéseiket, amelyek célja elsısorban az, hogy a vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a közösségi belsı piac lehetıségeit, különösen a nemzeti közbeszerzések megnyitása, a közös szabványok


meghatározása és az együttmőködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján.17

E célkitőzések megvalósítása érdekében a Közösség a tagállamokban végzett tevékenységeket kiegészítı alábbi tevékenységeket folytatja:18

⇒ kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok végrehajtása a vállalkozásokkal, kutatási központokkal és egyetemekkel való együttmőködés elımozdításával;

⇒ a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel történı együttmőködés elımozdítása a közösségi kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció területén;

⇒ a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek eredményeinek terjesztése és hasznosítása;

⇒ a közösségi kutatók képzésének és mobilitásának ösztönzése.

A Közösség többéves keretprogramot fogad el, amely valamennyi tevékenységét magában foglalja. A keretprogram meghatározza a tudományos és mőszaki célokat, azok megfelelı prioritási fokát, a tervezett tevékenységek fıbb vonalait és az azokhoz szükségesnek ítélt összeget, a Közösség teljes programban való pénzügyi részvételének részletes szabályait, valamint ezen összeg felosztását az egyes tervezett tevékenységek között.19

Az okmány értelmében a közös kutatás-fejlesztési politika négyéves kutatás-fejlesztési keretprogramok formájában valósul meg. (Bár az eddigiektıl eltérıen a 7. Keretprogram – igazodva az Európai Unió költségvetési idıszakához – nem négy, hanem hét éves periódust ölel fel.)

A közösségi szintő kutatás- fejlesztési együttmőködés fı formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttmőködések erısítésével, az erıforrások koncentrálásával olyan

17 Egységes Európai Okmány – 130f. cikk 18 Egységes Európai Okmány – 130g. cikk 19 Egységes Európai Okmány – 130i. cikk

kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erısítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elısegítik a társadalmi- gazdasági fejlıdést.20

A Tanács 2000-ben elfogadott lisszaboni célkitőzései között szerepel, hogy a Közösségnek 2010-re a világ legdinamikusabban fejlıdı, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia. Ezáltal a korábbinál is erıteljesebben érvényesül a kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására és a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.

2004 júniusában az Európai Bizottság meghatározta az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fı célkitőzését:21

1. európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttmőködésén keresztül;

2. az európai technológiai kezdeményezések elindítása;

3. az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintő versenyén keresztül;

4. Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára;

5. európai lépték_ kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése;

6. a nemzeti kutatási programok koordinálásának erısítése.

A 2007-ben indult 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva (Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások) magában foglalja e hat fı célkitőzést.22

3.2 Az FP7 keretprogram

Az FP7 a 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram (Seventh Framework Programme for Research and Technological Development) rövidítése. Ez az Európai Unió jelenlegi fı európai kutatásfinanszírozási eszköze, mely a 2007-tıl 2013-ig terjedı idıszakban fog megvalósulni.

20 A 7. keretprogram és háttere – Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 21 Tudomány és technológia, Európa jövıjének kulcsa – Iránymutatások az Európai Unió kutatástámogató politikájához – Bizottsági közlemény 22 Az Európai Közösség 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja (2007-2013)

A hetedik keretprogramban a közösségi pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összege (azaz költségvetése) 50 521 millió EUR.23

Ezt az összeget az Európai Parlament és a Tanács döntése alapján a következık szerint osztják el:24

Tevékenységek Források (millió EUR-ban)

Együttmőködés 32 413

Ötletek 7 510

Emberek 4 750

Kapacitások 4 097

A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei

1 751

Az FP7 négy fı tevékenységcsoportból épül fel, amelyek négy egyedi programot és egy ötödik, nukleáris kutatási egyedi programot alkotnak.

Együttm őködés program

Az Együttmőködés program keretében az Európai Unión belüli és azon kívüli nemzetközi együttmőködési projektek fognak kutatási támogatáshoz jutni. A tudomány és a kutatás fıbb területeihez tartozó tíz témakörben a program a tudás és a technológia fejlesztését fogja elısegíteni. A kutatás támogatást és megerısítést fog élvezni, hogy szembenézhessen az európai társadalmi, környezetvédelmi, közegészségügyi és ipari kihívásokkal, a közjót szolgálja és a fejlıdı országokat támogassa.25

A program a következı tematikus területen folytatandó kutatási cselekvéseket támogatja:

⇒ Egészségügy

⇒ Élelmiszer, mezıgazdaság és biotechnológia

⇒ Információs és kommunikációs technológiák

⇒ Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák

23 Forrás: az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) 24 Forrás: az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata 25 Közösségi kutatás – FP7 – Az Európai Bizottság tájékoztatója

⇒ Energia

⇒ Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)

⇒ Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)

⇒ Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok

⇒ Biztonság

⇒ Őrkutatás

Az Együttmőködés programnak a fı tevékenységcsoportokon belül – már csak költségvetését tekintve is – kiemelt jelentısége van, hiszen a legkülönfélébb gazdasági ágakra kiterjedıen a minél szélesebb körő transznacionális együttmőködést hivatott elısegíteni.

10. ábra – Az Együttmőködési Program költségvetésének lebontása

(millió EUR)26

26 Forrás: Közösségi kutatás – FP7 – Az Európai Bizottság tájékoztatója

Ötletek program

Az Ötletek program magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeket az Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) meg kell valósítania. Az EKT várhatóan nagyfokú autonómiát fog élvezni annak érdekében, hogy európai szinten magas szintő felderítı kutatásokat végezzen az európai kiválóságra építve és nemzetközi szintő profilját emelve. Ez a program fokozni fogja az európai kutatás dinamikus jellegét, kreativitását és kiválóságát a felderítı kutatásban.


⇒ Felderítı kutatási tevékenységek

Emberek program

Az Emberek program keretében a kutatói pálya választására kell ösztönözni az egyéneket. Az európai kutatókat arra kell bátorítani, hogy Európában maradjanak, ugyanakkor a világ legjobb kutatóira az európai kutatási kiválóság és infrastruktúrák útján vonzerıt kell gyakorolni.


⇒ Kutatók alapképzése – Marie Curie-hálózatok

⇒ Élethosszig tartó képzés és pályafutás-fejlesztés – Egyéni ösztöndíjak

⇒ Ipari vállalatok és egyetemek közötti átjárási lehetıségek és partnerségek

⇒ Nemzetközi dimenzió – kimenı és bejövı nemzetközi ösztöndíjak, nemzetközi

⇒ együttmőködési séma, visszailleszkedési támogatások

⇒ Kiválósági díjak

Kapacitások program

A Kapacitások program feladata, hogy optimalizálja a kutatási infrastruktúrák felhasználását és fejlesztését, miközben erısíti a KKV-k innovatív kapacitásait a kutatás elınyeibıl történı részesedés érdekében. A program célja, hogy támogassa a regionális kutatásalapú klasztereket, és ugyanakkor megnyissa az EU konvergenciarégióinak és legkülsı régióinak kutatási potenciálját.


⇒ Kutatási infrastruktúrák

⇒ A KKV-k javára végzett kutatás

⇒ A tudás régiói

⇒ Kutatási potenciál

⇒ Tudomány a társadalomban

⇒ Specifikus tevékenységek a nemzetközi együttmőködésben

Nukleáris kutatás és képzés

Nukleáris kutatás és képzés – A nukleáris kutatási és képzési tevékenységek keretprogramja magában foglal közösségi kutatást, technológiai fejlesztést, nemzetközi együttmőködést, mőszaki információk közzétételét és hasznosítási tevékenységeket, valamint képzést.

Egyedi programok:

⇒ Fúziós energia – ITER

⇒ Maghasadás és sugárzásvédelem.

Közös Kutatási Központ

⇒ Közvetlen cselekvések az Euratom programban

⇒ Nem-nukleáris cselekvések

3.3 Az Innolearn klaszter érdekeltsége

A 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram (FP7) tekintetében az Innolearn klaszter – profiljából adódóan – jellemzıen két területen lehet érdekelt.

I. Az Együttmőködés program Információs és kommunikációs technológiák cselekvési területe, melynek kapcsán az Európai Tanács a következı célokat fekteti le:

Az európai ipar versenyképességének javítása és Európa élenjáró és meghatározó szerepének biztosítása az IKT fejlıdésében annak

érdekében, hogy a társadalom és a gazdaság igényei teljesüljenek. Az IKT a tudásalapú társadalom központi elemét képezi.27

A dokumentumban megfogalmazódik, hogy Európa jövıje szempontjából az IKT kritikus fontosságú, a termelékenység, az innováció és a közszolgáltatások korszerősítésében katalizátorhatással bíró terület. Az IKT technológiák elterjedése, a legkülönbözıbb tudományterületek érintettsége fokozott elvárásokat támaszt az IKT-val kapcsolatos kutatásokkal szemben.

Az IKT-ra irányuló kutatási tevékenység a tudomány és a technológia területeinek szélesebb skálájára támaszkodik, beleértve a biológia és az élettudományok, a kémia, a pszichológia, a pedagógia, a kognitív tudományok, valamint a társadalom- és bölcsészettudományok területét is.28

II. A Kapacitások programnak A tudás régiói cselekvési területe, melyben alapvetı célként fogalmazódik meg az európai régiók kutatási potenciáljának erısítése, különösen az egyetemeket, kutatóközpontokat, vállalkozásokat és regionális hatóságokat tömörítı, „kutatásorientált regionális klaszterek” Európa-szerte megvalósuló ösztönzése és fejlıdésének támogatása révén.

A dokumentum nem kevesebbet állít, mint, hogy a regionális szintő kutatási tevékenységek megvalósulása gyakorlatilag a köz- és magánszféra szereplıit egyaránt tömörítı klaszterek kialakulásától függ.29

27 Az Európai Közösség 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja (2007-2013) 28 ua. 29 ua.

eu regionális politikája

Documents