feuer m_elrontott családrajzok szerepe a gyermek-pszichodiagnosztikában

8/17/2019 Feuer M_Elrontott Családrajzok Szerepe a Gyermek-pszichodiagnosztikában

http://slidepdf.com/reader/full/feuer-melrontott-csaladrajzok-szerepe-a-gyermek-pszichodiagnosztikaban 1/8

,,ELRONTOTT"

CSALÁDRAJZOK

SZEREPE

A GYERMEK-PSZICHODIAGNOSZTlKÁBAN

Feuer

l{ária

SOTE

0rvospszichológiai

Oktatási

Csoport

A szerz

a családrajz-vizsgálatok

során

felfigyelt

azokra

az

esetekre,

amikor

a

gyerek a

család

valamelyí k

tagját

nem

rigy rajzo}ja,_a.hogyan

szeret-

oé, ezeu,

t

az alakokat "elrontott"-nak

nyilvání tja,

s ezt

áthtjzással,

ijsz-

szefirkálással

jelzi.

A

sikerte}en

alakábrázolások

1é trejiitté nek

psziché s mechanizmusát

az eI-

vé té sekkel

_

elszólás,

elí rás, té vcselekvé s

-

áltí tja

párhuzamba,

s aszerint

magyarázza.

VizsgáIatai

a}apján

fe}té telezi,

hogy

az

"elrontott"

csa}ádtag

a

gYerek

számára

é mocionális'"megterhelé st

jelent6

szemé}y,

vele

elfojtás

alatt 1évó

sti}yos

é rzelmi-indulati

konfliktusá

van,

amelynek

alapja

a

családrajzbÓ

ki-

bontható.

A

rajz

helyes

é rte]_mezése

megerósí theti

vagy

gyengÍ theti

a

más

Pszicho-

1ógiai

vizsgatátoxnot

kapott

eródmé nyeket,

eset}eg

uj

szempontra

hí vhatja

fel

a figyelmet.

Az

''elrontott"

családrajz

továbbá

segí tsé get

elenthet

az

í ndulÓ

teráPi-

ás terv cé lkit

zé seinek

kialakí tásában.

Bevezeté s

Családrajzokkal

a szakirodalomban

e}ószijr

Appe1

foglalkozott,

de Ó

a

család

me}}é még

házat

é sáIlatot is

rajzoltatott.

Minkowska

é s

Minkowski

az

',Ez

az

é ncsaládom,

ez

az

é nházam"

cím

tematikus

rajzot

ké szí ttette-

orot

az

L950-es

é vekben

ijnállósí totta

a családrajzot

mint

a

familiáris

kaPcso-

latrendszer

feltárásának

egyik

eszkózé t /iaé ziz

S/.

Ma

a

gyermek-pszichodiagnosztikában

gyakori

etjárás

a

csa}ádra

jz

készít-

teté se,

amelyet egy

projekciós

folyamat

képi

megnyilvánulásaként é rté kelÜnk

é sé rtelmezijnk.

É rté kes

nformációkhoz

juthatunk

a

családstrukt

rárÓ1,

a

családon

belü}i

interperszonáIis

viszonyokróI

-

a

rajzolÓ

szemszijgé b

L

néz-

ve.

A családrajzokon

gyakran láthatóvá

válnak

nem

tudatos

elemek,

olyan

rej-

tett

hierarchikus

viszonyok,

esetleges

vágyak,

fantáziák

vagy aktuális

é r-

zelmek,

indulatok,

hangulatok,

amelyek

verbális

megfogalmazásáta

a

gyerek

nem

ké pes.

370

F,

.,

t

i

Schliebe

/ilé zt

B/

figyelt

fel arra,

hogy a

gyerek

is tud

ktjlijnfé le

emocionális

állapotokat

rijgzí teni rajzain.

Sáray Julianna

/B/

is ezt

tapasz-

talta

kÍ sé rletei

során. Fát

rajzoltatott,

majd

arra ké rtea vizsgált

szemé-

lyeket,

hogy

ijrüló,

fé ló,

szenvedó é s

ha]ott fát

ábrázoljanak.

A

gyerekek

sikerre1

o1dották

me9 e nehé znek

trlnó

feladatot,

Vonalvezeté sse}

é s/vagy

szí nezé ssel

ki

tudták

fejezni

a ké rt

é rzelmeket,

ké pesek

vo]tak

ezen

al_apve-

t

emocionáIis

állapotok

megjelení té sé re.

ogga1

felté telezhetj

k

tehát,

hogy

az effé le

ké pi

ehetósé gek adott

alkalommal az

emberrajzokban

is megje-

1ennek.

rnstrukció

A tijbbfé ]"e

1ehetsé ges instrukció

kijzüt mi

minden

esetben a

"Rajzold

le

a

családodat " formulát

haszná}tuk.

Vé }emé nyünk

szerint

ez a lehetó

legtágabb

megfogalmazása

ké ré sünknek,

a

legkevesebb szuggesztiót

tartalmazza s

egyben

arra

ké szteti

a

rajzolót, hogy

lehetóeg a

reális,

aktuális

helyzetet ábrá-

zolja,

ne té vedjen

teljesen a

vágyak, fantáziák

bí rodalmába.

A

"Rajzold

1e a

családod tagjait "

instrukció

tijbb lehetósé get enged ar-

|6'

hogy az

illetó csak

a

"tagokat",

de

saját

magát

ne

rajzolja

Ie

/5/.

A

"Rajzolj

egy

családot "

formula

pedig

inkább a vágyfantáziáknak

nyit utat,

s

Í gy a rajz é rté kelé se,

rtelmezé se

s tijbb szubjektivitást

enged

meg.

A

gyerek

bármilyen

ké rdé séremegengedó-kité ró

választ adtunk. P}.:

't{asz-

nálhatok

szí nest

is?"1

"Magamat

is ]erajzoljam?";

"Egyi.itt

]-akunk a

nagymamá-

val,

Ó is kell?".

Az effé le

ké rdé sekre

metakommunikációval

vagy

verbálisan

az

"ahogy

te

gondolod;

ahogy

akarod; rád

van

bí zva"

fé ]e fe}eletet adtunk.

A rajzoláshoz

minden esetben A/4-es

papí rt,

szí nes

ceruza-

é s filctol}-

ké sz}etet,

valamint

radí rt

tettünk a gyerek

elé .

Munka kijzben

nem tettünk

fel ké rdé seket

a

gyerekeknek,

nem

beszé Igettijnk

velük,

s korlátlan

idót biztosí tottunk

számukra

a

rajzoláshoz.

A vizsgálatok

né gyszemkiiztjtti

szituációban

tórté ntek, a

vizsgálatvezet

mindvé gig

a

helyi-

sé gben

tartózkodott.

A

családrajz-instrukció

általában a

3.-4.

lé sen

hangzott

el, tehát

az

ismerkedé sen

már

t l

voltunk, de az

é rdemi

terápiás

munka

még

nem

kezdódijtt

el;

a

páciens

teherbí rását

figyelembe vé ve

a

diagnosztikus

vizsgálatok

vége

felé

jártunk.

Fejl6dé slé lektani

kitekinté s

Vé lemé nyünk

szerint a

6-12

é ves korosztá}y családrajzai

használhatók

leginkább

a

diagnosztikus munkában.

Ugyanis 5 é ves

kor

után

kezdenek

a

gye-

17I



rekek

arra

tijrekedni,

hogy rajzuk "jó

egé sz"

legyen,

s 6 é ves

kortól

látsza-

nak

a

1zerkeszté s

kezdeti

jelei.

Vagyis

ebben

az é letszakaszban

már ké pesek

primití v

kompozí ciót

}é trehozni.

A

gyerekrajz kifejezóké pessé gé t

az é rzelem-

vezé reltség

határozza

meg, a

dolgokhoz

-

emberekhez

-

való

aktí v

emocionális

viszony

a

dóntó

/L0/.

A vizsgált

korosztály

tehát

fejlódé sté ].ektani szem-

pontbó}

a }eí ró

szimbolizmus,

más

né venké pzeletszer

vagy szubjektív rajzo-

lás

(1-9

é v)

é saz optikai

realizmus, más

néven

jelenségszerrj

ábrázolás

(10-

L2 é v)szakaszának

fele1

neg

/6,

9,

I0/.

A

gyerekek ttilnyomó

tcibbsé ge ebben

az é letkorban

szí vesen

lát

munkához

a

fe}szó}í tás elhangzása

után, a feladat

nem szokott

gondot

okozni számukra.

A

szabad,

oldott lé gkiir,

a terapeuta

é s

a

páciens már

kialakulófé }ben

levó

jó

kapcsolata, az é rté keté stóI,

a teljesí tmé ny-kí vánalmaktó]

mentes

együttlé tek

hatására még

azok a

gyerekek is

nagy

ijgybuzgalommal }átnak

a

rajzolásnak,

akik

egyé bként

már

tudják magukró,

hogy

"ijgyetlenek",

rajzaik

általában

nem

sikerülnek elképze}é seiknek

megfe}elóen,

s

ezé ft nem

is

szeretnek

rajzolni.

Ha

"csinya"

lett a rajz...

Tapaszta}ataink

szerint,

ha

egy családtag

ábrázolása

nem sikerij1 vagy

"vé letlenül

elromlik",

a

gyerek

j

papí rt

ké r,néha a

ré git

e]

is szakí tja

vagy ijsszegy

ri, s

ismé t

elkezdi a

munkát. Ez azonban

ritkán fordul

eló,

áI-

talában

gy

hagyják

a családtagokat,

ahogyan azok sikerültek,

5

csak

a

munka

befejezté vel szokták

hozzáf

znt, hogy ez

vagy

az

a figura ezé rtvagy azé rt

nem siker

lt,

"cs

nya"

lett.

Szinté n

ritkák

azok

a rajzok,

amelyekben

a

gyerek az

"elrontott"

figurát

nem

radí rozza kí, meghagyja

az

é ppen

csak

elkezdett vagy

fé lig

kész

alakot

a

papí ron,

s áthrí zással,

ijsszefirkálással

próbálja eltüntetni, majd tovább

fotytatja

a

rajzot

az e}óbbi

sikertelen

figura

rijrarajzotásáva1 vagy

más

családtagga}. Néha

a kifejezetten

eszté tikus

rajzolásra

ttjrekvó

gyerekek is

otthagyják az

átfirkált szemé lyt,

Az otthagyott figura

hel|é re

tehát mást

már

nem

lehet

rajzo}ni, az elrontás

miatt

tijabb

elhelyezé si

sorrendet

kell

kialakí tanio

s

elófordul pé ldául,

hogy

aki

korábban

az

elsó

he}yen

lett

vol-

D3,

vé güI

az utolsóra

kerüll

vagy

az e}só sorból

a harmadikba

csú szik.

Ezt

az

é rdekes

é s

ritka

jelensé get

megfigyelve

kiderijlt,

hogy az

elrontott

csa-

}ádtag

a vizsgált

szemé Iy

számára

é rzelmileg

kulcsfontosságti

figura,

s ez

a

té nyalaposabb

vizsgálódás

után a diagnózis

kialakí tásában

esetleg

dijntó

s llyal eshet latba.

,12

Hogyan keletkezik az elrontás?

Az

elrontott, majd

korrí gált

rajzok

keletkezé sé nek

lelki

mechanizmusát

iisszefüggé sbe

hozhatjuk

a Freud álta1

feltárt

e]vé té sek

psziché s

mozgatóru-

góval

/2,

1/.

A

gyerekben az

instrukció hatására a

kivitelezé s

során

a

családtagjaiva1

kapcso}atos

nem tudatos

gondo}atok

is megé rintódnek. Úgy t nik,

hogy

a raj-

zoló

az ábrázo}ás

során nem ké pes kontrol] alatt tartani a

tudattalanbó1

felttjró,

a

mindennapi

é letben

általában

nem

kóztjlhetó, ré szben

elfojtott

é r-

zelmeket,

indulatokat,

vágyakat,

tzeknek

szándé kta]an megjelené sé t

csak utó-

lag,

a

látvány

hatására

é szlelí , s csak

ekkor ké peskontrol1álni, vagyis

az

elvé té st

kijvetóen, utóagosan cenz

ráznt.

Hogy ez

mennyire

í gy

van,

azt

a

tijbbszijri

elrajzolások is

bizonyí tják.

Jó]

ismert té ny,hogy

egy elszó}ást,

elí rást

vagy

té vcselekvé st

s

gyakran

tijbb kijvet

egymás után,

szinte

soro-

zatszer

en.

Felté telezzú ktovábbá, hogy

azokban

az esetekben, amikor a

gyerek

a raj-

zot

nem

té pi

e}

vagy

gytiri

ijssze,

hanem az elrajzo]t

a]akot

meghagyja,

s

3

ré szben

elrontott családot

ny

jtja

át

a terapeutának,

ezt

kijzlé si

szándé kkal

teszi.

Ez

a

szándé k

-

szinté n nem tudatosan

-

jelentheti

egyfel I azt,

hogy

páciensünk

"jóban

van" velijnk,

bizalommaf

van irántunk, vagyis megengedhetó-

nek

tartja titkai

kijzlé sé t;

másfeló

gyógyu}ási

szándé kát

is

kinyilvání tja,

vagyis

hajlandónak

mutatkozik

a

problé mák

megmutatására,

feltárására.

(a

+.

számu

rajzot

(ld.

ké sóbb)

készít kislány

szülei

pé ldául

ttjbbek

kcjzótt

e]"-

rnondták

panaszké nt

azt is, hogy

a

gyerek

nem t ri,

ha valami nem ugy sike-

rül, ahogy szeretné , házi feladatát ké pes háromszor-né gyszer

is 1eí rni, amíg

az

a

legkisebb

hiba

né lkül

va}ó

]esz,

A

rendel

ben mé gis hajlandó voJ"t

Ligy

hagyni az elrontott

csa]ádot.

)

Az

iisszegyú rt,

majd ottfelejtett rajzok

a

"mondom

is, nem is"

ambivalen-

ciájára utalhatnak.

A

miszlikre szaggatott

vagy

esetleg

zsetrre

tett

é s

hazavitt

ábrázoláso-

kat

egyré szt az elrajzolás 1áttán

-

akárcsak

az elszóIás

hallatán

-

hirte]en

beálló nagyfokú zavar nyomán fellé pó

indulat hozhatja

]_é tre,

másré szt

a meg

nem mutatás,

az elrejté s, eltitko}ás

szándé ka. Ezekben

az

esetekben

a

na-

gyobb

mé rté kú lfojtáson

kí vü1

felté te}ezzük, hogy

a

gyerekkel

va]ó

kapcso-

1atunk nem

elé ggé

oldott,

bizalmát

mé g nem

sikerú }t megnyernünk.



l,bgfigyelé si

é sé rté kelé si

zenpontok

A családrajzokat

a

legkülcinbcjzóbb

szempontok

alapján

szoktuk é rté kelni

/4,

5/.

Az a]ábbiakban

a

legfontosabbakat

ktjz

ljük.

a)

Megfigvelé si

szempontok

a

látvánv alapián:

-

a tajz

általános szí nvonala,

az é Ietkori

átlagtól

való

eltéré s

mértéke

akár

pozití v,

akár negatí v

rányban

-

a

rajzlap

felületé nek

fethasználása

-

az

elrendezé s

té rhatása

(szé tesettsé g,

ziláltság

ritmusosság

stb.)

-

mekkora

a

té rkijz

az

egyes

figurák

kijztjtt

-

a

családtagok

egymástó való

e]-választására

utaló

vonalak

vagy

vona1_

hálózat

-

kivel

kezdi

é s

kivel

zárja

a rajzot

-

melyik családtagot

hányadiknak

rajzolja

-

kí t ki

mellé ,

esetleg alá-fijlé

rajzol

-

onmaga

elhelyezé se

-

mé retbeli

viszonyok a rajzon

be}ü]

-

ki ki

felé fordu1,

kinek

fordí t

hátat

-

ki

kivel

é rintkezik

-

egY-eg}

családtag

kÜ]ijn

s,

jellemzó,

másoktó

megküliinb

ztetó

jegyei

-

ki kire

hasonlí t a

rajzon

be}ü1

-

az egyes

a]akoknál

produkált

vonalvezeté s

kcizcjtti

külcinbsé gek

-

az

egyes

figurák

arckifejezé se

-

a

figurák ruházata

-

mozdu}atok

-

az

alakon

egyes

testré szek

váratlan

hiánya,

indokolatlan

kicsinyí té se

vagy

felnagyí tása

-

Van-e

oIyan

családtag,

aki

"viccesen"

van

ábrázolva,

valamilyen

felt

-

nó

tulajdonság

kiemelé sé vel

karikat

raszer

en

hat

-

dí szí tettsé g

-

szí nezés

-

esetleges

más

elemek_,

p}. tárgyak

ábrázo}ása

-

kit

hagy

le a rajzróI.

b)

Az

elrontott

családra.izok

külijnijs

megfigvelési

szempontiai:

-

kit

ront

eI

-

hányszor

rontja

el

374

*

tijra

rajzolja-e az e]rontott

figurát

vagy

elhagyja

-

az

efrontás

ktjvetkezté ben

honnan hová kerijl

a figura

-

mi

a kültinbség

az

elrontott

é s a

jól

sikerü]t

figura

kijzijtt.

c)

A

megfigyelé sek

alapján

a

családrajz

é rtelmez

-

az

egész rajz

iisszbenyomása

(izgatottság,

nyuga}om

stb.)

-

milyen

iisszefijggésben

vannak ábrázolva

a családtagok

-

családtagok

kijzijtti

hierarchia

-

családtagok

é s a

rajzoló ktjzijtti

rokon-,

illetve

ellenszenvek,

indula-

tok

-

saját szorongás

é s

agresszió

-

saját

szüksé gletek,

vágyak

-

ijnérté kelés

-

a családstrukt

ra

a rajzoló

szempontjábó.

Né hány

illusztráció

Az

a}ábbiakban

illusztrációké ppen

saját

anyagunkbó]

bemutatunk

né hány

elrontott

családrajzot,

valamint

az_ok

é rté kelé sét

s é rtelnrezé sé t. lyan

rajzokat

vá]_asztottunk

ki, ahol

egyfel

l iinmagáé rt

beszé ]

valamelyik

család-

tag

áthtizása,

szinte tálcán

kapjuk

a

problé ma

J,ényegét;

másfelÓ1 olyanokat,

ahol

ez a vizsgálat

diagnosztikus

munkánkban

igen

jól

alátámasztotta,

mege-

rósí tette

a más eljárásokbó1

(egyé b

projektí v- é s

teljesí tmé nytesztekbÓ1,

explorációs

beszé Igeté sekbóI,

mé lyrnterj

kbóI)

kapott ré szanyagokat.

Termé -

szetesen

i_tt

is é rvé nyes

a

szabály:

egy

teszt nem

teszt; vagyis

a családrajz

rinmagában

uéu"

n"rn alkalmas

diagnózis

fetállí tására.

A rajzokon

a figurákat

az

ábtázo}ások

e]ké szijlé si

sorrendjé ben

számoztuk

fre9,

f

ijgget}enijl a

té rbelí

e1l-ielyezé st

J,

vagy

az

"e]_rontás"

té nyétó1

Az

I. rajzot ké szí tó

páciensijnk

(})

hrjgára

(4,

5)

fé lté keny.

A

}ap

ki-

tijlté se, a

családtagok

elhelyezé se

é s sorrendje

tulajdonképpen

egészséges,

rendezett

emocionáIis

ké pet

mutatna.

Páciensünk

korának

megfele lÓen

legerÓ

sebben

anyjához

ktjtódik

é rzelmi}eg,

ezt

fejezi ki,

hogy

ó

á11 hozzá

a

legk

-

zelebb,

s egV

kicsit

nagyobb

is, mint

apja.

A

dackorszakban

1evó,

akaratát

igen

erósen

é rvényesí teni

akaró

h

gga1

mint

"kicsi"-ve]_

szemben

a család

elné z. Páciensünk

emiatt

fé lti elójogait.

K

}ijn

fájdalom

számára,

hogy

amí g

ó

iskolába

jár,

anyja

kettesben

van

rivá-

}isáva].

A

rajzon

h

gát

elószijr

egé szen

kicsinek,

majdnem

csecsemónek

raj-

zolja

_

amikor

az nég

teJ.jesen

kiszolgáltatott

volt,

ké ptelen

a saját

el-

J75



1 .

apa;

é ves

1ány

rajza

4.

5 é vvel

fiata}abb

h

9

(elrontott);

5.

h

g

ké Pzelések

keresztr_ilvitelé re.

A

második

hrig-rajz

is

kidolgozat]an,

befeje-

zetlen)

eZ

az egYetlen

olyan

figura,

ahol

a kontLiron

kí vü1

csupán

egy

színt

haszná1.

Az

elrontással

tehát

páciensijnk

ré szben

kicsinyí ti,

ré szben

távolí tja

htí gát.

A

testvérfé }tékenysé g

lsó

jelei

akkor

mutatkoztak,

amikor

a

kí csi

járni

kezdett,

s

kéPessé

vált

akaratnyilvání tásra.

A rajzból

ijsszbenyomásunk

az,

hogY

ez aktuális

helyzet, páciensLink

igazi problé mája

a rea]itás

elfogadása

-

Ó

é s

testvé re

a

szülók

két

kijzijs gyereke,

hasonlí tanak

is

egymásra,

copf-

juk,

szájuk

is

egyforma

-

é s

ugyanakkor

harc

a valóság

ellen.

A két

elem

egytjttes

jelenlé te

okozza

a

konfliktust.

A

Panasz,

amellye1

a

szijtók

kislányukat

rende]ésijnkre

hozták,

hogy

az

utóbbi

idóben

sÍ rós,

felt

nóen

nyafogós,

kisgyerekes

viselkedé st

produkál.

ei

b,

I. apa

(elrontott);

5.

apa

é vvel

idósebb

nővé r;

7.

apa

Az

apa

(1,

5,

6, J)

a

családtól

é rzelmileg

eJ_távolodott. Tcjbb

házasságon

kí vü}i kapcsolata

van, amit

a család

"titokban"

tart.

Az

anya

(2)

é rzelmi

problémáit

"nagyfiáva}"

(])

beszé li

meg,

mert

lánya

(4)

az

apával szolj-dáris.

A rajzon csak

az anyának é s

pácienstinknek

van szá-

ja,

hiszen

k

azok,

akik beszé lgetni

szoktak. Így

egymás

mel}é

s

kerültek.

Az anya

gyakran

nevezi

férjé t

tehetet]_en

báb"-nak,

J_ányát

pedig

mindurr-

ta]an

fé rjé hezhasonlí tja,

mondván:

"olyan vagy,

mint

apád",

A rajzon

a

ké t

figura

-

apa é s

ánya

-

hason]í tanak

is egymásra

a néma

cinkosságban

-

száj-

né lkijlísé g

é s

a tehetetlensé gben

-

karné lkijlisé g.

Az 1. e}rontott apa-pró-

bá]kozásban

a

"bábszer

sé g"kifejezetten

megnyilvánul,

FeIt

nó,

hogy

a

felsó

vé gtaggal

ábrázolt

családtagok

is fe]felé

kitárják

a

karjukat,

ami bizonytalanságot,

ta}ajvesztettsé get,

segé lyké ré st

elenthet.

További

információt ny

jt

mé g, hogy az elrontás

miatt

az

apa az

elsóró1

a

legutolsó

heIyre

kerijlt,

figurája mé gis

dominanciát

árul

e1.

Ó

aránytala-

nul

nagyra rajzolja

(7)

s itt a

}egbiztosabb

é s

}egharsányabb a

vonalveze-

té s.

É rtelmezé sijnk

szerint

ez

a

páciensünkben

nem

tudatosan meglé v apadomi-

nanciát

,

az

apa utáni

erós é rzelmi

vágyat

jelké pezi.

i, l,i,,

..i'i.ii;ll,ii.lff,it9{.g;ili:];l;i_

2.

ké p.

6

é ves fi rajza.

2. anya;

}.

páciensijnk;

4.

másfé l

(elrontott);

6.

apa

(elrontott);

311



A rajzból

ugyanakkor

az

is

kiderijl,

hogy

a valódi,

a funkcionálÓ

család

aZ anya

é s

gyermekei.

Ez a

hármas

a lap

kózepé n

kij]_rjnijl

e1.

Áz

egész

rajz

retardátt,

amelyet

nem támaszt

alá az i_ntelligenciavizsgá-

1at

(IQ

=

98). Mindez

a

ttjlzott

megterheJ.é s

kijvetkeztében

lé trejijtt

é rzelmi

infanti}izmusla

enged

kijvetkeztetnr.

Páciensünket

az anya

"kezelhetetlenség",

indulatklttjré sek,

isko}ai maga-

tartási

problé mák

miatt

hozta rendelé sünkre.

.

;.

3. kép.

j2

é vesfi rajza.

l, anyai

nagyapa

(elrontoTTli-2.apa;3.

anya;4.

két é vve1 idósebb

bátY;

5. anyai

nagyapa;

6. anyai

nagyanya;

7.

páciensünk

Az autóbaleset

kcjvetkezté ben

mozgáské ptelen

nagyapa

(1,

5)

agresszivitá-

sáva1

uralja a

családot.

Páciensünk

(7) a rajzot az

"uralkodóval"

akarta

kezdeni, de

vé gtj1

jobbnak

1átta hátrább

helyezni

é s

profilbót

ábrázolni,

Í gY

mintegy

5zemme1

tartja

a

családot,

akik

szinte

vigyázzállásba

merevednek

fijrké szó

tekí ntete

elótt.

A

nagyapának

páciensljnkke1

való

kapcsolata

kezdet-

ben í gen

jó

é s

meleg

volt,

de

a három

é vvel

ezelótt

bekijvetkezett

baleset

óta

szemé lyisé gváltozás

kijvetkezett

be

nála,

egyre

agresszí vebb

lett

é s

Pa-

ranoid vonások

kezdtek

kiütkijzni.

31B

Páciensünk

mint

kedvenc

unoka

igen

sokat

segí t

a beteg

ember

ápolásában,

ami

szinte

minden

szabad

pillanatát

kitijlti,

s amit

egyre

nehezebben,

indu-

latosabban,

nijvekvó

b

rntudattal

lát

el,

A

prob}é mát

fokozza,

hogy

az apa

(2)

e1

szeretné

távo]í tani

otthonró

apósát,

de

az anya

(3)

azt

páciensünkkel

egyijtt

ellenzi.

Az

é rdekellenté t

a

rajzon

is

megjelenik:

fé rj

é s e].esé g

egymástó1

eltávolodó,

zsebre

vágott

keze

megakadáIyozza

a két

ember

kapcsolódását.

Az

apa

arckifejezé se

dühiit,

az

aayáé

zaklatottságot

áru1

e].

A

nagyapa

zordan

é s

keményen

tekint

rájuk

. Pá_

ciensljnk

a

konfliktus

elól elbtljik, é s a

fáradtan

ijlÓ

nagyanya

(6)

mellett

keres

menedé ket.

Nem

puszta

udvariasságbó

rajzolta

magát

utolsónak,

hanem

szé Ls

helyzete,

jobb

lábának

tartása

is

a

szituációból

va}Ó

kifelé

tijrek-

vést

elké pezheti.

A nagyapa

szé kének

dí szí tettsége,

okvonalrjsága

kiemeli

a tárgy,

é sez-

ze

a

benne

üló

tulajdonos

jelentósé gé t.

A

rajzon

ugyanakkor

tijkrtjzódik

a csa]_ád

eredeti

2x3-as

tagolÓdása

Í s:

szülók

é s a báty

+

nagyszülók

é skedvenc

unokájuk,

A

szijlók

páciensijnket

nagyfok

zárkózottság,

magába

fordulás,

gyakori

depresszí v

hangulatok

miatt

hozták

a

rendelé sre.

(A

rajzon

nincs színezés,

fekete

filctolla}

ké szijlt.)

A

4. rajzot

ké szí tó

pubertáskorti

páciensünk

(4)

az apával

(6)

igen

szo-

ros

é rzelmi

kapcsolatban

á11,

anyjával

(1,

2,5) erósen

riva}izá1,

Az anya

jó

megjelené s

,

dekoratí v,

csinos

asszony

.

Az

"kedvence"

páciensünk

h

ga

(]).

A

szijlók

házassága

megromlott,

amive}

szemben

az

anya

tehetetlenül

á]1,

Talán

ezétt

nincs keze

a

rajzon

páciensLink

a

lap

bat

felsó

sarkát

-

a

kiemett

helyet

-

elÓsztjr

anYjának

szánta,

de

vé 9Li1

is h

ga

került

oda.

Saját maga

í 9y

kissé lejjebb

csuszott,

de

anyjáná1

magasabbra.

Arckifejezé se

a

nevetó

száj

ellené re

ké tsé gbeesett-

sé get

áru]

el.

Infanti}is alkatban

jelení ti

meg

magát.

(A

valÓságban

koráná1

fejlettebb,

kissé

dósebbnek

is

látszik.)

Az

anya

vé gül

a

harmadik

sorba

tolódott

mint

a legjelenté ktelenebb

csa-

J.ádtag,

de

hogy mé gis

mennyire

foglalkoztatja

személye

páciensünket,

az

ki-

dertjl

a

ké tszeri

rosszu1

sikerü]t

ábrázoláson

kí vijl

abbÓ,

hogy

ez a

figura

a legdí szesebb,

ruhája,

haja a }egapróé kosabban

kidolgozott.

Az

apa figurája

sokka}

nagyobb

a

tijbbiné l.

É rdekes,

hogy

a

karok

tartása

é s

a szem

ábrázolása

hasontít

pácienstjnkéhez.

EredetiJ,eg

erre

a

helYre

is

az

anyát

próbálta

rajzolni,

a

sikertelen

vonalakat

nem

radí rozta

ki, í gy az

}19



1. anya

(elrontott);

é vve1

fiatalabb

hug;

aPán

mintegY

"átleng"

az anya

halvány

sziluettje,

ez é rtelmezé sünkben

azapá-

val

valÓ kapcsolatteremté sben

mindig

felderengó

anya-riválist

jelenti.

Korábban

páciensijnknek

zavartalan

kapcsolata

voJ_t anyjával,

s tjgy

trinik,

most az

a]a

az

anya helyé re

kerÜlt,

felerósódtek

a

kisgyermekkori

tendenci-

ák,

emiatt

anyjával

ambivalenssé

vált

kapcsolata.

A kÍ slányt gyakori

fejfájások

é shasi

panaszok

miatt

hozták

rendelé -

sünkre.

Az

5. rajz

szé thulló,

zijltiitt

mí li t

ábrázol.

Az

alkoholista

apáró

a

rajz

csak

a

negyedik próbálkozásra ké szü1

el,

ott

is

hiányosan, kezek nél-

kül,

tehetetlenijl

á11.

A

Prostituált,

infantilis

alkat

anya

arcábó]

semmi

sem

látszik,

csupán

egy

hajsza}ag

van

a

fejé n.

ké sóbb páciensijnk

megpróbált egy

''jobb

anyukát"

rajzolni,

de nem sikerÜlt.

Az

egé sz

rajz

szé tesett,

zilált,

emberek

ktjztjtti

kapcsolatró1

szó

sincs.

páciensünk

saját

magát

1e

is felejti, mint

ahogy

szljlei

is megfeledkeztek

róla.

]B0

5. kép. 7 é ves

fiú

rajza.

1. apa

(elrontott);

2.

apftlrontott); }.

ánya;

4.

anya

(elrontott);

5.

apa

(elrontott);

6.

apa

A

gyerek

állami

gondozásba

került.

Az apa

(6)

vé gleges rajzának

kis

szí -

nezé seé s

kidolgozottabb

volta

jelezheti,

hogy

a

kisfitj,

ha J_ehetne,

kapasz-

kodna

bele.

Páciensünket

a

belgyógyászati

osztály

utalja

hozzánk veszé Lyeztetettség

miatt.

Vé gijl egy testvé rpár

ktjzijs

családrajzát mutatjuk

be. A

gyerekeknek

egy

papí rt

adtunk,

s

felszólí tottuk óket:

"Rajzo}játok

le kijzijsen

a

családoto-

kat ".

Az

infantilis,

betegsé gbe

menekijló

mártí rszerepet

vivó

anya

(4,5,

6,

-l,

B)

terhesnek

érz í két

gyerek

(L,

2) nevelé sé t.

A

gyerekek

szerint:

"anyu

mindig

beteg,

mindig ugrálni

kel1 ktjrijlijtte".

É rdekes, hogy

mindkettójük

bohóc-benyomást

keltó ruhában szerepel

a

rajzon,

ami

é rtelmezé sünkben

kettós

jelenté ssel

bí r.

Egyfelól az anya

kijrü1

való

"ugráIást",

bohóckodást, másfelóI saját maguk

vállalhatatlanságát fejezi

ki.

]B1



j

:. \iii

iA

-

6. ké o.

12 é ves

I.

}ány

(fi,j

rffi; 2.

fitj

(elrontott,

lány

rajza);

5.

rontott,

fitj

rajza);

7.

anya

1ány é s

7 é vesfitj

ktjzijs

rajza

(kijz

s raJz);

3.

apa

(X

zc;s rajz); 4.

anya

anya

(elrontott,

1ány rajza); 6.

anya

(e1-

(elrontott,

f

i

rajza)

;

B. anya

(kijztjs

rajz)

trzé sünk szerint

nem 1ehetnek

o1yan

"igazi"

gyerekek,

mint

amilyenek

szeret-

né nek lenni.

A

gyerekek,

míg

az apa figuráját

elsó

próbá].kozásra

is kijzcjsen

é s

sí ker-

rel

o1dják

meg,

addig

az anya

rajzolása

ktjzben

ttjbbszijr ijsszevesznek,

egymás

kezé b

kapkodják ki

a

ceruzát. A kisfitj,

aki

egyé bként

ó1

í r,

az

elrontott

rajzok

alá Í rja

oda: mama,

de

még

ez

sen sikerijl

elsóre,

mintegy

a

realitás

é s

a

vágy kettóssé gé nek

-

ilyen

a mama,

de ilyennek

szeretné rn

-

jelzéseként.

A

kisfiti

elsó helyre

teszi nóvé ré t,

jelezve

ezzel

fontosságát

é s

talán

"ma-

ma-pótló"

szerepét.

A

gyerekek

szemszcjgébó

né zvetehát

a

csa]ád számára é rzelmi

megterhe-

1-ést

jelentó

anyát kcizijsen távolí tják

maguktó

,

s

fedezé kbe

az

apa

(})

mellé

állnak.

A

szijlók a

kisfiú t

hozták a

rende]ésre három

é ve

fennálló enuresis

noc-

turna

miatt.

3B?

Es

nÉ g

valami...

Vé gezetijl

a

gyerekek

ralzvtzsgálatával

kapcsolatban

fel szeretné nk

hí vni

a

figye}met

egy

o1yan megfigyelé si

szempontra,

amely

a

csa}ádra7zok

ké szí té-

séné l

kijlijnijsen

é rté kes nformációkat

nyujthat.

Nevezetesen

a

gyerek

raJzo-

]_ás

k zben

tapasztalható

mí mikai

é smetakommunikatí v

megnyilvánu}ásaira,

s

f

ként

az azokban

bekijvetkezó

változásokra.

A

gyerek, magát

teljesen átadva

az alkotásnak,

egé sz

é nyé ve1

esz

ré szt

a rajzo}ásban.

Tijbbek

ktjzcjtt

ezért

is

tekinthetó

a rajz

a verbalizáción é s

a

játé ktevé kenysé gen

kí v|i1 a

gyermek

egyik "nyelvé nek",

kifejezóeszkózé nek;

olyan

tevé kenysé gnek,

amellyel

fontos

psziché s

tartalmat

kózij1

kijrnyezeté vel

/4,

12/

.

Rajzolás ktjzben

sok

gyerek

fintorog,

hadonászik,

keze-lába

jár,

nemegy-

szer

apró hangokat

-

nyiJgé seket,

csettinté seket

stb.

-

hallat,

vagy

é nekel,

d6dol,

né ha beszé ]_

. Ezek a megnyilvánulások

szoros

ijsszefÜggé sben

vannak

pil}anatnyi

lelkiá1]_apotáva}.

Pé ldaké ppen

bemutatjuk

az 1.

tajz

ké szí tójé nek

mimika-változásait,

mi-

kcjzben

családját

ábrázolja.

Nyugodtan, fegyelmezetten

fog a

munkához. A

filcto]1at

biztosan,

ktinnye-

dén

tartja,

nem

turká1 ktjztjttijk,

azonnal

kiemeli az

elgondolt

szí nt.

Arcki_-

fejezé se

az

anya

ábrázolásánál

változik

meg, nagyobb figye}met

tükrijz,

afc-

vonásai

komo}yabbak, kemé nyebbek.

A ruha szí nezé sé né l

ldottá

válik,

látható

é lvezettel h zogatja

a

vonalakat,

idónké nt

meg-megszakí tja

a rajzolást,

kedvtelve

né zegeti

alkotását.

Saját

maga

rajzolásánál

gondosságra

tijrekvé s

látszik

rajta,

hajának

1e-

rajzolásával

sok

idót

töt 81,

babrál

vele.

Másik

kezével

tijbbsz

r

meg

is

simí tja

saját

copfját, egyszer

a

szá3ába

is

veszí . K

zben

idónké nt

"...na,

..,nna..."

hangokat

hallat, kifejezve

elégedettsé gé t.

Testvé re rajzolásánál

lábát 1ógázni

kezdi,

nyelvé t ny

jtogatja,

meg-meg-

torpan,

gondolkodik,

nehezen dijnti

el,

hogy milyen

szí n

tollat

emeljen

ki

a

dobozbó. Anrikor

rájtjn,

hogy elrontotta,

ezt

mondja:

"Hát

ez nem

jó.

Csú nya.

Ez

nagyon

cs

nya

lett... hihihi.

Áthrjzzuk,

í gy ni "

Kijzben

határozott

vona-

1akka1 keresztezi

a

figurát.

Az

jabb

kí sé rletné1 okkal

gyorsabban rajzol, maga

mellé

készí ti

a

bor-

dó szí nt, s

pillanatok alptt befejezi

a rajzot.

Szemódijké t

felhljzza,

ajkát

J.ebiggyeszti,

"nnna

ké sssz"

-

mondja.

381



l{egbeszé lé s

Összefoglal_va

megállapí thatjuk,

hogy

a

gyermek-pszichodíagnosztikában

az

"elrontott"

családrajzok

í gen

jó

támpontot

adnak;

más

vizsgálatok

eredmé nye-

it

alátámaszthatják

vagy

kiegé szí thetik;

továbbá

felhí vhatják

a

figyelmet

egy

addig

felszí nre

nem került

problé makorre.

A

rajzon

a

gyerek

álta1

elrontottnak

nyilvání tott,

áthuzással

vagy

át-

firkálássa1

jelzett

családtag

a

rajzoló

számára

kulcsfigura,

vele s

lyos

é r-

zelmÍ -indulati

problémája

van,

gondolatban, f.antáziában

sokat

foglalkozik

vele,

emocioná]is

é }etében

kcizponti

szerepet

tdlt

be.

Az

efrontott

családrajz

helyes

é s

kijrültekintó

é rtelmezé se

omo}y

segí t-

sé get

ny

jthat

a terápiás

terv

kialakí tásában

is.

A

kijzlemé ny

a

szerkesztósé gbe

é rkezett

I9B7.

VITI.

]1.

I

R

0DAL

0M

1.

Eng, Helga

(l9J5)z

Gyermekrajz.

A

Kisdednevelé s

kiadása,

Budapest.

2.

Freud,

Sigm.rnd

(195B): A

mindennapi

é }et pszichopathológiája. Bibliotheca

Kiadó,

Budapest.

3.

Freud,

Sigm.rnd

(1986):

Bevezeté s

a

pszichoanalí zisbe.

Gondolat,

Buda-

pest,

9-4).

o.

4.

Gegesi Kiss Pát-P.

Liebernriann

Lucy

(1965):

Szerné lyisé gzavarok

gyermek-

korban.

Akadé miai

Kiadó,

Budapest,

90-136.

o.

5.

HarsánYi

István

(I965):

Isko]ások

családrajza

mint a

családi

relációk

é s

az

tjné rté kelé s

eltárásának

eszkóze.

ln:

Pszichológiai

Tanulmányok,

VIII.,

Akadé miai

Kiadó,

Budapest,

171-194.

o.

6,

NagY

László

(1905):

Fejezetek

a gyermekrajzok

lé }ektanábó.

Singer

é s

Wo]_f

ner,

Budapest.

7.

Rouuna,

6-

(191]):

Le

Langage

Graphyque

de

1,Enfant. Misch

et

Thron,

Bruxel]es.

B.

Sáray

Julianna

(L931):

A

gyermekrajzok

lé Iektani

vizsgálata.

Kcizlemé nyek

a

szegedi

Ferencz

JÓzsef

Tudományegyetem

Pedagógiai-Lé lektani

Inté zeté -

bó1,

17. szám.

Ablaka

Gyijrgy

Ktjnyvnyomdája,

Szeged.

9.

Sc}midt

Ferenc

(L9J4):

A

gyermekrajzok

lé ]_ektanáró}.

In:

Szú lók

Lapja,

január.

Franklin

Társu]at,

Budapest,

}-15.

o.

JB4

i0.

L2.

Székácsrré

Vida Mária

(1970):

Firkától

a

személyes

kapcsolatok

kifejezé -

sé ig.

Tn:

Átmenetek

iskoláskorig. Magyar

Pedagógiai

Társaság,

Budapest,

111-1]7

. o

.

Ttilgyszé ki Gyu}áre

(i9B4):

A

kisegí tó

isko}ai tanulókat

neveló

család

szocializációs

funkciója a családrajz

ví zsgálatok tütkré ben.

Gyógypeda-

gógiai

Szemle, XIl.

é vf. április-j

nius, 2.

szám, I2l132.

o.

Vár*onyi

Hildebrand

(19]B):

A gyermekkor

té lektana,

JI. ktjt. A

6-12.

é leté v.Szeged, 5744.

o.

P0/]b

"ilCnOPqtHHblX"

PI4CyHI{OB TECTA

CtMbbl

nPil nCnXOÁl/AIHOCTI/KE

lETttl

Mopun 0efiep

B xoÁe oHOnil3OB

pl4cyHHOB

TecTo

ceMbul oBTOpOM BilÁeIeHH

TOHile, H0 HOTOpblX

ÁeTu

k.l30ÓpO}t(OaT

KOKOrOHilóyÁb

qneH0

CeMbbl He

TOH,

KOH

t4M

XOTeIOCb Ól il

H03bl-

B0l0T

TOKile

pncyHHt4

"ilCnopveHHblMl4",

npfi 3TOM oÓlqHo

nepeqepHfiBofl

|AIn

30TyUe-

BblBOfl

HeyÁOBüileCn

Únrypbl.

Aarop

CpOBHl4BOeT nCilx14{-ieCKytfi

$eHoueH,

Iexoulilft B 0CHOBe

HeyÁOBtt]erOCn

t430ÓpO}i(eHiln

$nryp

C npOueCCOM

0rOBOpOK,0nilCOH,0l t/

OqHblX

ÁefiCTBylfi

yi

Ho

aro1,1

0CHOBOHI4[4

ÁOeT

CO

CTBeHHOe OÓbRCHeHile

ueXOHt43My

"ilCnOpueHHblX" Únryp.

Aaropol,t

ÁeIOeTCff

npeÁnOnoil{eHne,

qT0

"ilcnopgeHHOfl"

Qurypo

H0

p14CyHHe

3oÓpoil{OeT

IilqHOCTb,

nMeaqyn

Ánfl

p86eHH0

3uot]l4oHonbHya

HOrp)/3Hy,

c

3TOfi

lt4t]-

HOCTbto

y

Hero

HOÓnÁOeTcR

TffHeIUfi

3M0l_.ll4oH0nbHilfi

HOHÚnilKT, HOTOpblfi

ilM nOÁOBn-

ReTCfl,

0ÁHOHO

KOTOpUfi

BblflBIfleTCfl

B

XOÁe

BblnO/lHeHilfl

TeCT0.

[lpoannunon

ilHTepnpeTOu14fl

pylcyHKOB

MOil{eT óurr

ycnneH0

ilnil

0cnOóneH0

pe-

3ynbTOTOMI4,

n0/lYqeHHblMt4 143

ÁpyrrX

ncilX0/l01-14qeCHilX l/cCneÁOBOHnfi.

"[/cnop-

qeHHHftll

puCyHOH

CeMbil MOHeT 0H030Tb nOMOulb npn

nnOHilpOBOH14l/

nCnXOTepOnilfi.

THE

SIGNIFICANCE

0F

"SPOILT"

FAMILY

DRAWINGS

TN CHILD

PSYCHODIAGNOST

ICS

Feuer,

Mária

In the course of

studyí ngdrawings of families,

the

author took

notice

of

cases when the child

drew a

member

of

the family not

as he

or

she would

have

1iked, and called

this

figure

"messed

up",

expressing his or her

view

even

by crossing

the

figure out, or

scribbling over it.

The author

draws

a

paralJ-el

between

the

psychic

mechanisms

leading to

spoilt

figure

drawings and those leading to

slips of the

tongue, slips of

1B5

,

feuer m_elrontott családrajzok szerepe a gyermek-pszichodiagnosztikában

Documents