26. tétel Gazdasági tételsorA piacgazdaság működésének bemutatása. A piac fogalma, a piacok csoportosítása. A piac tényezői. A piaci kereslet elemzése rugalmassági számításokkal és az ebből levonható következtetések. A termelési tényezők piacának sajátosságai (munkapiac, tőkepiac, természeti tényezők piaca). Piaci kudarcok (externáliák és közjavak) a gazdaságban. A modern piacgazdaság jellemzői.

A piac fogalma:

Piac: a potenciális eladók és vevők találkozási színtere, ahol előre ismert szabályok alapján bonyolítják le tranzakcióikat; az adás – vételek összesége.A piac lényege:A piaci szereplők önmagában jelentéktelen cselekedetei összeadódnak (gazdasági tömegjelenség),s a piac, mint élő rendszer automatikus reakcióiként valósul meg. Tehát a szereplőknek alapvető szabályokkal, törvényszerűségekkel kell szembenézniük – piaci automatizmusokMindennek van piaca, amit rendszeresen csere útján szereznek be, vagy értékesítenek. Piaca van a fogyasztási javaknak (fogyasztási piac), a termelési tényezőknek (munkapiac, tőkepiac stb.), az információknak, termelési eljárásoknak.

A piacok csoportosítása

Piac felosztása:- fogyasztási javak piaca (REÁL-PIAC),- termelési tényezők piaca:

o munkapiac,o tőkepiac,o földhasználati piac.

Piacok felosztása:- Piaci szereplők számának alakulása szerint.- A termékek jellege szerint.

I./ Piaci szereplők száma szerinti piac felosztás:

1. Versenypiac.Jellemző: a szereplők száma nagy (sok a termelő). A versenypiac kialakulásához sok feltételnek meg kell felelni.Akkor alakul ki versenypiac, ha megengedett mind a belépési, mind a kilépési lehetőség. A szereplők döntenek! Nincs korlátozó tényező (illetve csak jogi jellegű lehet, pld. jogszabály).

2. Oligopol piac.Jellemző: kevés szereplő van, de 1-nél több! Korlátozás van: az állam, vagy az önkormányzat korlátozza a belépést (pld. hatósági engedélyhez, vagy képzettséghez köti).

3. Monopol piac.Jellemző: A monopólium szerint 1 szereplő van a piacon, mások számára a belépés teljesen korlátozott. (ld. 15. tétel).Monoszórium: sajátos monopólium, a keresleti oldalon van csak 1 szereplő (a vevő, pld. felvásárlói kör a mezőgazdaságban).

1

II./ Termékek jellege szerinti piac felosztás:1. Homogén termékek.

Jellemző: közöttük lévő minőségi különbség nincs, vagy van de elhanyagolható.2. Differenciált termékek.

Jellemző: többféle termékvariáció létezik (pld. divatcikkek terén).

A FŐBB PIACI FORMÁK

Versenypiac-ról akkor beszélünk, ha nagyon sok piaci szereplő van és a piacra való belépés és onnan való kilépés lehetősége szabad.Ha a piaci szereplők száma egynél több de olyan kis számú, hogy mindegyik piaci szereplő figyelemmel követhesse mindegyik másik tevékenységét, akkor oligopol piacról beszélünk. Oligopólium akkor alakulhat ki, ha a piacra való bejutás lehetősége bizonyos fokig korlátozott.Ha csupán egyetlen piaci szereplő működik a piacon, akkor monopóliumról beszélünk. A monopólium kialakulásának feltétele, hogy a piacra való bejutás feltétele teljesen korlátozott legyen, azaz egynél több szereplő ne juthasson be. (Eladói monopólium.) Vevői monopólium alakul ki ha a piacon csak egyetlen vevő van jelen, ezt nevezzük monopszóniának.A piac formáját meghatározza - a szereplők számán kívül - a forgalmazott termék homogén (pl. búza) vagy differenciált jellege. (differenciált termék az, amelyekből egyszerre több termékvariáció létezik - pl. autó)

Piacgazdaság:A piac szerkezete és típusaiA piacnak nélkülözhetetlen tényezője a verseny. Ez a piaci szereplők között a gazdasági

kapcsolatokból szerezhető előnyök megszerzéséért folyik. Két szélsőséges formája – a piac két fő szerkezeti megoldása, típusa – a tökéletes verseny és a monopólium.Egy termék

piacának szerkezetét több körülmény együttesen határozza meg: a piaci szereplők (eladók és vevők) száma és nagysága, a piacra lépés feltételei, a termék jellege, a piaci szereplők

befolyása az árak alakulására és az információhoz való hozzájutás lehetőségei.

A tökéletes verseny: A tökéletes verseny (a kompetitív – versenyeztető – piac) körülményei között a maga portékáját nagyon sok, esetenként több tízezer termelő kínálja, és a vevők

száma is szinte korlátlan. (Nálunk például több százezer mezőgazdasági kistermelő kínálja áruját, s azt milliónyi háziasszony vásárolja meg.) Az ilyen piacon minden termelő egy

bizonyos termék összkínálatának csak a töredékét adja, és a vevők egyenként ugyancsak elhanyagolhatóan kis hányadát adják az összes keresletnek. Így egy-egy eladó vagy vevő

elhatározása mit sem változtat a piaci mozgásokon.A tökéletes versenynek fontos feltétele a szabad be és kilépés: az ilyen piacon semmi sem

akadályozza újabb termelők és vevők be vagy kilépését. A szabad versenyes piacon általában egymástól nem vagy legalábbis nem nagyon különböző termékeket forgalmaznak. Ezért ezek helyettesíthetik egymást, s szinte nincs is jelentősége annak, hogy például búzát, burgonyát

melyik termelőtől vásárolunk.Az ár alakulása független a piaci szereplők egyéni elképzeléseitől, elhatározásától. Ahhoz

ugyanis túl sokan vannak, hogy mint eladók magasabb vagy mint vevők alacsonyabb árakban egyezzenek meg egymással. Az ár mindannyiuk számára adottság, nem tehetnek mást, mint

hogy elfogadják (az eladó is, a vevő is “árelfogadó”). A szabad versenyes piacon mind a piaci, mind a technológiai jellegű információk szabadok, mindenki számára korlátlanul

2

hozzáférhetők.

A tökéletes versenypiacon tehát a szereplők száma nagy, a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, a termék homogén, a piacra jutás szabad, a szereplők árelfogadók, az információk szabadok. A tökéletes szabad versenyes piac a valóságban, persze, nem létezik, soha nem is létezett (ehhez a XIX. század első felének angol gazdasága is csak közelített). Sokféle tényező, például az állami beavatkozás befolyásolja, módosítja.

A monopolpiac, oligopolpiac: A monopolpiac minden szempontból a szabad versenyes piacnak éppen az ellentéte. A tiszta monopolpiacon a vevő nem válogathat az eladók között,

mert a keresett terméket egyetlen vállalat állítja elő, s az a termék semmi mással nem helyettesíthető. A monopolpiac “zárt”, oda egyetlen más vállalat sem képes belépni, azaz a monopóliumnak nincs versenytársa. Így a termék áráról maga a vállalat dönt, s a vállalat

birtokolja az összes információt.Egy vállalat abszolút monopolhelyzetet csak nagyon ritkán és rendszerint csak rövid ideig

élvez. Amikor azonban kivételes természeti feltételeket (például bányakincseket) monopolizálnak, az tartós monopolhelyzetet teremthet. Kijelenthetjük: az abszolút

monopólium, illetve a monopolpiac éppúgy csak közelítően tükrözi a valóságot, mint a szabad versenyes piac.

Az abszolút monopolhelyzet és a monopolverseny jegyeit egyidejűleg mutató piactípus az oligopolpiac. Az oligopólium olyan piactípus, amelyben csak néhány vállalat működik, és

ezek adják az adott termék (ágazat) termelésének nagy hányadát. A modern piacgazdaságokban az oligopólium jellemzi egyebek között a személygépkocsi-ipart, a légitársaságokat, az olajtársaságokat, a műanyaggyártókat és az elektronikai cikkeket

forgalmazókat.Az oligopolpiac fontos jellemzője, hogy a vállalatok kölcsönösen függnek egymástól. Ez annyit jelent, hogy amikor stratégiai kérdésekben (árpolitika, termékfejlesztés, marketing)

dönt egy vállalat, mindig szem előtt tartja versenytársai reakcióit. A vállalat árkövető: képes befolyásolni a termék árát, de versenytársai várható válaszlépéseit is számításba kell vennie.

A monopol, illetve az oligopolpiac sajátos formája, amikor a vásárló van uralkodó helyzetben. Ezt a piaci helyzetet monopszóniának, illetve oligopszóniának nevezzük.

A piaci tényezők elemei (piaci tényezők):

Kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. (meghatározott mennyiségű, minőségű áru fizető képes kereslete) Szoros a kapcsolata a fogyasztói szükséglettel, de nem azonos azzal. Egyéni kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes

megvásárolni.Piaci kereslet: az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett az adott

áruból, képesek és hajlandóak megvásárolni.

Kínálat: az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak.Árupiaci kínálat: az adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége.

Ár: az áru értékének pénzben történő kifejezése. A piaci árat rövidtávon a kereslet-kínálat határozza meg (termelők ráfordításai, vevők rendelkezésre álló pénzmennyisége, értékítélete, az áru hasznossága befolyásol). Kereslet növekedése árnövekedést, a kereslet

3

csökkenése árcsökkenést okoz. Azonban az ár maga is befolyásolja a kereslet-kínálatot. Az ár egyes szereplők számára megváltoztathatatlan külső adottság (a kereslet, kínálat, ár kölcsönhatásban állnak).

Jövedelem: A termelő oldaláról: az áruk értékelése során a realizált árbevétel és a termelés során felmerült költségek különbözete. A fogyasztó oldaláról: a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége.

Piaci tényezők

Kereselet (D) Kínálat (S) (Supply) (Demand)

Ár(P)vevő eladó

közvetítő

A kereslet és kínálat függvényszerű ábrázolása

Az X tengelyre mindig a keresett, vagy a kínált termék mennyisége (q = quantity), az Y tengelyre a termék egységárait (p = price) – az ár a független (keresett), a kínált mennyiség a függő változó – hiszen az árakra nem igazán van befolyásunk.

Keresleti függvény: egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében (d = demand) Megmutatja valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Értelmezhető egyéni, vagy kereslet összegzésként, azaz piaci keresletként.

Negatív lejtésű, azaz csökkenő ár esetén nő az adott termék keresett mennyisége.

Kereslet törvénye: A keresleti függvény alakját és helyzetét a fogyasztók száma, jövedelme, igényei, és ízlése határozza meg. Mindezek változatlansága esetén az adott termék iránti keresletet (nagysága, növekedése, csökkenése) az ár határozza meg. A fogyasztók száma, jövedelem változása, fogyasztói szokás változás esetén a függvény képe eltolódik. (a függvény elmozdulása és a függvényen történt elmozdulás eltérő)

4

p d d'

p

q1 q2 q

Árváltozás esetén, a függvényen történik elmozdulás Fogyasztói jövedelmek, szám, ízlés, szokásváltozás

(a kereslet maga változik meg)

Kínálati függvény: azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett, milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon (s = supply).

Jobbra emelkedő irányú, azaz növekvő árhoz magasabb kínálat tartozik (egyre kifizetődőbb a termelés és az eladás).

A termelők számának változása termelői költségnövekedés

Marshall-kereszt: Ugyanazon termékre vonatkozó keresleti és kínálati görbék egyazon koordináta rendszerben történő ábrázolása. A Marshall-kereszt teszi lehetővé néhány fontos piaci fogalom tisztázását.

Piaci (parciális) egyensúly: ha a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő.

Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél a kereslet és a kínálat egyenlő. Nem azonos a piaci árral, amely a kereslet-kínálat alakította változó ár, de csak egy egyensúlyi ár van.

Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó keresett vagy kínált tömeg

5

E = Parciális (részleges) egyensúlyi helyzet.

Egy konkrét áruféleség teljes piacát ábrázoló grafikon.

A valóságot az egyensúlytalanság jellemzi (a piac segíti, hogy ez ne legyen végleges). A piac csak rövidtávon jó koordinátor, hosszú távon kell a stratégiai tervezés

Túlkínálat

Túlkereslet

Túl kínálat (többlet): ha a piaci ár az egyensúlyi felett van. Ilyenkor az eladók többletet akarnak eladni , mint amennyit a vevők hajlandóak megvenni .

Túl kereslet (hiány): ha a piaci ár az egyensúlyi alatt van . Többet vásárolnának, mint amennyit kínálnak .

Kereszt-ár:Megmutatja, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék esetében.

=x termék keresletének

változásay termék árváltozása

Ha Ek pozitív: konkurens javak (helyettesítik egymást, pld. vaj-margarin)Ha Ek negatív: komplementes javak (kiegészítik egymást, pld. az olajár emelkedése esetén csökken az olajkályha iránti kereslet).Ha Ek nulla: függetlenek egymástól a jószágok, teljesen más szükségleteket elégítenek ki.

A piaci kereslet és annak rugalmassága, számítások és következtetések

Piaci keresleti függvény:

• A keresletet az ár függvényében fejezi ki.• Normál jószág keresleti görbéje negatív

meredekségű.

• A görbe mentén mozdulunk el, ha a kereslet nagysága az áru árának változása miatt változik.

• Maga a keresleti görbe mozdul el: ha a kereslet egyéb (nem ártényezők) miatt változik. A fogyasztó keresletét mutatja meg: adott ár mellett milyen mennyiséget keres a fogyasztó. Görbéje negatív, az ár és a mennyiség között széttartó mozgás van.

Ha egy ár csökken, a fogyasztás megemelkedik, illetve azok is belépnek, akik egy korábbi magas ár miatt nem fogyasztottak. Az elmozdulás a függvényen történik:

- ha a fogyasztó jövedelme megváltozik,- ha a fogyasztó ízlése megváltozik,- ha egyéb javak ára megváltozik,- ha változnak a jövőbeni várakozások.

Keresleti ár: az a maximum ár, melyet a fogyasztó egy bizonyos jószág-mennyiségért képes és hajlandó megfizetni. Ha csökken a mennyiség, akkor nő a keresleti ár. Ha nő a mennyiség, akkor csökken a keresleti ár.A mennyiség független, az ár függő-változó (a mennyiség függvénye).

6

Fogyasztói többlet: a fogyasztó hajlandó lenne többet fizetni a fogyasztási cikkért, min annak a piaci ára. Ebből következik a keresleti ár és a piaci ár különbözete. Grafikusan ábrázolva a keresleti görbe és az áregyenes közötti terület.

Ha emelkedik a termék ára, akkor csökken a kereslet és a megvásárolt mennyiség. A fogyasztók egyre kisebb fogyasztói többlethez jutnak.

A piaci keresleti görbe:Lásd függvény:

P D1 D2 D

X X

D1 D2 D

X

Ezeket a görbéket az egyén keresleti görbéinek nevezzük. Ha az egyének keresleti görbéit horizontálisan összeadjuk, akkor eredményül (D-D) a piaci keresleti görbét kapjuk.

A piaci kereslet és az extern fogyasztói hatások:A fogyasztó preferencia rendszerének alakulásában külső tényezők is befolyással vannak, a többi fogyasztó szokásai, kultúrája, hagyományai.Extern hatások: Nyájhatás: igyekszik úgy viselkedni, mint a többi fogyasztó, a sokaság.Sznobhatás: a fogyasztó csak addíg vásárol valamilyen jószágot, míg csekély iránta a kereslet.Weblen hatás: a fogyasztó a minőséget helyezi előtérbe, gyakran az árát azonosítja a termék minőségével.

A kereslet rugalmasság:A keresleti függvény ill. görbe segítségével előre jelezhető, hogyan reagálnak a fogyasztók a keresletet befolyásoló tényezők változására. Ezeket a reakciókat, mutató számok segítségével számszerűsíteni is tudjuk.Kereslet rugalmasság- elaszticitás az a számérték, mely megmutatja, hogy hány %-kal változik egy adott jószág keresett mennyisége valamely befolyásoló tényező 1%-os változása esetén: ∆X Є= X ∆Z Z kereslet befolyásoló tényező

∆X ЄI= X jövedelem rugalmasság ∆Px

Px

7

∆Q ЄPX= Q ár rugalmasság ∆Px

Px

∆X ЄI= X kereszt ár rugalmasság ∆Py

Py

Ár rugalmasság: a kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy a jószág árának 1 %-os változása hány %-kal változtatja meg a keresletét mennyiségét.Єpx>1 - ár rugalmas a keresletЄpx<1 - ár rugalmatlan a keresletЄpx=1 - egységnyi ár, rugalmas is a kereslet.

Abszolút rugalmatlanság: az ár változása a termék kereslet mennyiségére alig változik (pl. létszükségleti cikkek)P

Q

Végtelen rugalmas: Az ár nagyon kicsi változására is erősen reagál.P

Q

Pl. termék, amiből 200 dt-t eladunk 100 ft-ért:Q1 = 200 db, P1 = 100 Ft Ha Q = 160 Ft-ra változik, P = 105 Ft lesz.

∆Q - 40 ЄPX= Q 200 = -4 ∆Px 5

D

D

8

D

Px 100

Tehát 4%-kal változik a kereslet mennyiség 1% árváltozás hatására.(ez az érték mindig negatív, a keresleti görbe miatt, kivétel sznob árhatás)

Ha ez az érték egynél nagyobb, a kereslet rugalmas, ha egynél kisebb, akkor rugalmatlan. (jelen példában rugalmas)

Minél nagyobb profitra lehet szert tenni: Rugalmatlan esetében, ha nem vennénk figyelembe szociális szempontokat, akkor emelni kell az áratRugalmas esetében, el kell kezdeni csökkenteni az árat, akkor többszörösét vennék.

Befolyásoló tényezők:

- Termék fajtája: Magasabb rendű javakból az ár függvényében fogyasztunk, létszükségleti cikk esetében rugalmatlanul reagál a kereslet

- Jelenlévő helyettesítő termék a piacon: Ha van, akkor rugalmasan reagál, ha nincs akkor rugalmatlan lesz a kereslet

- A termék raktározhatósága (otthon): Ha nem tárolható a termék - akkor rugalmatlan (pl. tej), ha tárolható - akkor rugalmas (pl. cukor)

- Vásárlók reakció ideje: Ha rövid idő áll rendelkezésre reagálni (és nincs helyettesítő termék) - akkor rugalmatlan, ha hosszabb idő van - akkor rugalmasabban reagál-megpróbál más terméket keresni a vásárló

- Egyéni jövedelem mértéke: Alacsony jöv. esetén rugalmasan, magas jövedelem esetén rugalmatlanul reagál

- Az adott termék hány százalékát teszi ki a fogyasztó jövedelmének: Nagy százalékát - akkor rugalmasan reagál, kis százalékát – akkor rugalmatlanul reagál.

Termelési tényezők piacai:

A háztartások jövedelmeiket a termelési tényezők piacáról szerzik. A jövedelmek tömege, ha zárt a nemzetgazdaság, megegyezik a létrehozott javak és szolgáltatások árösszegével, elosztása viszont a piac sajátosságait tükrözi.

Termelési tényezők: azok a piacon megvásárolható anyagi vagy immateriális javak, szolgáltatások, amelyeket a vállalatok kibocsátásaik megvalósítása érdekében felhasználhatnak. a termelés erőforrásai, amelyek megkülönböztethetők egymástól aszerint, hogy milyen funkcióval vesznek részt a javak és szolgáltatások előállításában. Pl.:- munka (az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a

termelési tevékenység során felhasználhat),- természeti tényezők (földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti,

természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra),- tőkejavak (a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek,

felszerelések, alkatrészek, együttesen reáljavak, valamint a pénz- és értékpapírok),- vállalkozói szolgáltatás (az embernek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk

hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, illetve készségeit jelöli).

9

Természeti erőforrások: a természet olyan emberi beavatkozás nélkül keletkezett adományainak tekinthetők, amelyeket a gazdasági vállalkozások az output-jószágok előállítása során hasznosítanak. (pl. föld, nyersanyagok, állat- és növényvilág stb.).Munka: az a szolgáltatás, amelyet az ember részben biológiailag örökölt, részben képzés révén kifejlesztett szellemi és fizikai képességeinek kifejtésével a termelésben teljesít.Tőkejavak: fontos sajátossága, hogy olyan korábbi termelési folyamatok eredményeként jönnek létre, melyek közvetlen célja outputjaik révén újabb termelési folyamatok szükségleteinek kielégítése. Termelt tőkejavak pl.: épületek, gépek, gépi berendezések (non-humán tőke), szakképzettségek (humán tőke).Vállalkozói képességek: az előzőek egy-egy kisebb vagy nagyobb vállalkozás kereteiben való egyesítése. A vállalkozói képességhez elengedhetetlen a kockázatviselés és az innovációs készség.Elsődleges termelési tényezők: alapvetően nem gazdasági okokból keletkeznek, csak tényleges felhasználásuk mértéke határozódik meg a gazdasági folyamatokban. (pl.: munka, természeti erőforrások).Termelt tőkejószágok: input- és outputjavak egyidejűleg. Ezek kínálata általában fixnek tekinthető, mivel a tőkejószágok mennyisége rövid távon, nem vagy nehezen változtathatók.Származékos kereslet: a vállalatok tényező iránti kereslete, a vállalat inputkereslete, mely alapvetően eltér a háztartás javak, szolgáltatások iránti keresletétől. A vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével előállított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon legalább normál profitot biztosít számára.

A munkapiac:

A munkapiacon a háztartások munkát kínálnak az ületi szervezetek részére, az üzleti szervezet kereslettel él. A munkavállalók a munkapiacon szerzett jövedelemből fogyasztanak, a munka ára a munkabér.

Munkaerő Pénz (inform)

Pénz Áru

Nominális munkabér: a bér pénzben kifejezett nagysága, a munkáltató számára költség, a munkavállaló számára jövedelem. Reálbér: Az a jószágmennyiség, amely a munkabérért vásárolható. Mivel a vásárolt javak sokfélék, a reálbér javakban nem kifejezhető, csak időbeni változása számítható (mennyivel több, vagy kevesebb jószág vásárolható a munkavállaló által a bérjövedelemből)A munkapiac nem homogén termelési tényezők piaca, a munkaféleségek eltérnek egymástól számos jellemző vonásukban (képzettség, munkafeltételek, képességek és készségek stb.) ezért a munkabérek között különbségek vannak.

A bérszínvonal a munkapiacon keresletoldalról behatárolódik a munka határterméke által, a kínálatoldalról pedig a munkavállaló határáldozata révén.

Hosszú távú munkakínálat : egy adott táradalomban mennyien élnek abból, hogy munkát kínálnak az üzleti szervezetek részére. Ennek demográfiai okai: népesség, munkaképes korúak aránya, ezen belül a ténylegesen munkaképesek aránya.Ennek szociológiai okai: hányan vannak, akik munkához szokottak, akik abból élnek, hogy munkát vállalnak

10

VállalatTermelési tényezők

Áru piac

A munkakínálati görbe a munkaerő-állományt fejezi ki egy adott időben. Rendkívül rugalmatlannak tekinthető, változása lassú.Rövidtávú munkakínálat : A különböző reálbár-színvonalak mellett eltérően alakul a munka kínálata. A helyettesítési és a jövedelemhatás a munkakínálat rövidtávú megfontolásaiban együtt jelenik meg. A reálbérek változására a munkakínálat két megfontolás alapján reagál: ezek a helyettesítési hatás és a jövedelemhatás. A fogyasztó két előnyt vet össze, szabadidő lehetősége, mint haszonhatás és a munkabérből vásárolható javak fogyasztásával nyerhető haszon. Az azonos összhasznot eredményező kombinációk közömbösségi görbéken helyezkednek el, a magasabb helyzetű görbék nagyobb haszonhatást adnak. Minél több bért kínál a munkáltató, annál nagyobb a csábítás, hogy többletmunkával helyettesítsük a szabadidőt, ugyanakkor a javak fogyasztásának időigénye van. A két hatás együttes eredőjeként a munkakínálat görbéje visszahajló kínálati görbe. Egy nemzetgazdaság egészére nézve a munka rövidtávú kínálati görbéjére jellemző, hogy egy minimális értéken indul (minimálbér), emelkedő jellegű görbe, mely a magasabb jövedelemtartományoknál visszafordul.

A munka keresleti görbéje függ a vállalat által előállított termék árától és a munkaerő árától. A vállalat újabb munkaerőt addig foglalkoztat, amíg ennek ára kisebb, mint az előállított termék ára. Ahol a határtermék van, az az optimális pontja az agregált keresletnek. Az egyes ágazatok, üzleti szervezetek munkakeresleti görbéje külön-külön az egyes cégeknél a munka határtermék-bevétel görbéje. A nemzetgazdaság munkakereslet az egyes keresleti görbék összegzése: a munkakereslet a nemzetgazdaság szintjén is a munka határtermékétől függ. A nemzetgazdaságban a munka keresleti görbéje jobbra felfelé eltolódhat, ha növekszik a munka termelékenysége (műszaki fejlődés, tőke/munka arány növekedése, szakképzettség javulása miatt)A fejlettebb országok magasabb helyzetű görbéje azt fejezi ki, mennyivel magasabb a munka termelékenysége, mint a kevésbé fejlett országokban. Fejlett országban jobbak a termelés műszaki-gazdasági feltételei, e miatt magasabb a munka termelőképessége, így a munkakeresleti görbe helyzete magasabb és az egyensúly magasabb reálbér mellett képes megvalósulni.

A munkakeresleti és a rövidtávú munkakínálati görbék metszéspontja adja az egyensúlyi helyzetet, amikor ugyanannyi munkavállaló kínálja a munkáját, mint amennyi munkát keresnek a munkáltatók és a metszéspontban van az egyensúlyi bérszínvonal.Az egyensúlyi bérszínvonal adott munkakínálat mellett attól függ, milyen a munkakeresleti görbe (és minél inkább rugalmatlan a munkakínálati görbe, annál inkább csak a munkakereslet függvénye). Az egyensúlyi bért a kínálati és keresleti görbe határozza meg.

Bérkülönbségek okai lehetnek: kompenzáló bérkülönbség, munka minőségében-szakképzettségében megjelenő különbségek, járadékjellegű személyi jövedelmek kérdésköre (pl sportolók), a differenciált munkaerőpiac szegmensei közti bérkülönbségek.

Ideiglenesen megjelenhetnek egyensúlytalansági helyzetek a piacon, keresettúlsúly vagy kínálattúlsúly. A piac a bérkülönbségeket olyan egyensúly irányába mozgatja, ahol az egyes munkaféleségek összkereslete pontosan megegyezik a kompetitív kínálatukkal.

A tőkepiac:

11

Megkülönböztetünk pénztőkét és tőkejavakat.A tőkejavak tárgyi eszközök, az üzleti tevékenységet szolgálják. A tőkejavak tárgyi formájukban kerülnek piacra, bérleti ügyletek formájában vagy értékesítéssel. A tőke olyan termelési tényező, ami magában a gazdaságban keletkezett, szemben a munkával, és a földdel, amelyeket elsődleges termelési tényezőknek nevezzük. A társadalom megtakarításából jön létre. A megtakarítók lemondanak folyó fogyasztásuk egy részéről. A tőkepiacon különféle jövedelmek születnek. A kölcsönadott pénz használati díja a kamat. A részvény hozama az osztalék. Ha a vállalkozó a saját tőkéjét veszi igénybe, lemond a saját tőke kamatáról. A kölcsönvevő tőkehozadékkal számol, a tőkehozadék viszonya a befektetett tőkéhez a hozadékráta.Ha a piac, melyen a tőke kínálata és kereslete egymással szembekerül, nem hozza össze közvetlenül a tőkekínálatot és a tőkekeresletet, akkor hitelintézetek jelennek meg, összegyűjtik a megtakarításokat és a vállalakozások számára kölcsönzik azokat. A bank a felvett hitelek után betéti kamatot, a nyújtott hitelek után hitelkamatot számít. A kettő közötti különbség a kamatrés, a bank költségeit fedezi és a bank, valamint a vállalatok jövedelmének alapjául szolgál.A rövidlejáratú pénzpiacot inkább pénzpiacként, a hosszúlejáratú piacot inkább tőkepiacként szokás definiálni.

Tőkejavak: az erőforrásoknak az a csoportja, amelyet a gazdasági rendszer termel ki és amelyet más javak és szolgáltatások előállításához használnak fel. Részei:- nominál tőke: pénztőke, értékpapír-tőke,- a reáltőke: fizikai tőkejószágok,- humán tőke,- immateriális tőkejószágok: szellemi termékek, forgalomképes jogok.

A tőke hozama: legáltalánosabban az alkalmazásával elérhető jövőbeni fogyasztásnak a feláldozott jelenbeli fogyasztás feletti többlete.Kölcsöntőke piac: a megtakarítás kihelyezése meghatározott időre történik és utána a többlet hozamokkal együtt vissza kell fizetni.Tulajdonjogok piaca: a befektetésnek nincs határideje.Pénzpiac: az egy éven belüli hitelmozgások összessége.Pénzbeni többlethozam: az az ár, amelyet a megtakarításokért a tőkepiacon az azt keresőknek meg kell fizetniük.Kamat: a megtakarítás árát, vagy bérleti díját, ami kifejezi a fogyasztók időpreferenciáját.Kamatláb: a kölcsöntőke kamata egy éves futamidőre számítva, százalékos formában kifejezve – azaz, tulajdonképpen a kölcsöntőke egységára.Reálkamatláb: a kölcsönadott pénz vásárlóerejének változását mutatja.Nominál kamatláb: mind a kölcsöntőkét, mind a hozamát pénzben mérjük.Infláció hatása:A reál- és a nominál kamatláb az éves inflációs ráta nagyságával különbözik egymástól. Reálkamatláb = nominál kamatláb – inflációs ráta.Kockázat hatása:Minél kockázatosabb egy vállalkozás, annál nagyobb tőkehozadék mellett hajlandó a befektető az ilyen tevékenység vállalására.

Externália (külső hatás) - a termelés és a fogyasztás olyan nem szándékolt hatása a társadalom más tagjaira, ami megváltoztatja azok hozam - hasznossági és (vagy) - költségviszonyait.

12

Egy gazdasági helyzetben külső hatás (externália) érvényesül, ha akár a fogyasztó, akár a termelő olyan előnyökhöz vagy hátrányokhoz jut, amit a gazdaság más szereplője idéz elő, a piac közvetítése nélkül.

KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK; JÓLÉTI VESZTESÉG CSÖKKENTÉSE

Külső gazdasági hatások: externáliák (externália: egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyá- solja egy másik szereplő helyzetét). Vannak olyan hatások, melyek nem a gazdasági együttműködés következményei, nem un. „szer- ződések” következményei.

A gazdaság működése szerződések halmaza, de az externáliák szerződésen kívüli hatások. Azokra is hatást gyakorol, akik nem részesei a szerződésnek.A hatás befolyásolja a szereplők jólétét, a fogyasztók hasznosságát, a termelők profit maximumát. Ezek a hatások NEM SZÁNDÉKOLT hatások.

Externáliák megkülönböztetése 2 módon lehetséges:1. Tevékenység szerinti megkülönböztetés:

- termelői: a külső hatások a termelőt érintik;- fogyasztói: a fogyasztók hasznosságát befolyásolja.

2. Külső gazdasági hatás szerinti megkülönböztetés:- pozitív: a külső gazdasági hatás kedvezően befolyásolja a környezetet. A

gazdasági szereplők olyan előnyhöz jutnak, melyért nem fizetnek. (Egy tevékenység olyan előnyöket biztosít, amelyekért az előnyt élvezők nem fizetnek.)

- negatív: a gazdasági szereplőket a gazdasági hatás negatívan befolyásolja, olyan károsodást szenvednek, amelyet a piacon keresztül nem térítenek meg. (Egy tevékenység olyan károkat okoz, amelyeket nem térítenek meg a károkat elszenvedőknek.)

A két szempont összehozható:termelői externália:

- pozitív termelői externáliánál a termelés költsége csökken;- negatív termelői externáliánál a termelési költség növekszik;

fogyasztói externália:- az érintett fogyasztó hasznossága növekszik;- az érintett fogyasztó hasznossága csökken.

Példa externáliára:

pozitív externália: pld. a környezetszennyezésnegatív externália: pld. kutató-fejlesztő tevékenység, vagy méhész-méhek tevékenysége a szomszéd gyümölcsösében.

Az externáliák hol zavarják egymást, hol részesítik a gazdaság szereplőit.

13

A külső gazdasági hatásokat belsővé kell tenni:- negatív externáliánál a költséget- pozitív externáliánál a hasznot

a szereplők számára elérhetővé kell tenni.

KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK BELSŐVÉ TÉTELE (INTERNALIZÁLÁS)

Az externália internalizálása (külső hatások belsővé tétele): az egyéni döntéshozatal során meg kellene, hogy jelenjenek, figyelembe kellene, hogy vegyék az externál hatásokat is.Így az externál hatásokat előre be kellene kalkulálni az egyéni döntések során és ezeket a hatásokat belsővé lehetne tenni.

Internalizálás: belsővé tétel.

Belsővé tétel történhet:- Önkéntes megállapodás, vagy kompromisszum (COASE). Például a környezetszennyező

üzem melletti lakosokat kártalanítani kell. Mivel a külső externália általában sok szereplős, ezért belsővé kell tenni.

- Jogi eszközökkel való kötelezés az externáliák ellentételezésére (PIGOU-ADÓ). Egyfajta adó kivetése, hatósági eszközökkel, előírással való korlátozás.Ha a kibocsátó érzékelhetné a kibocsátott külső hatást úgy, mintha azt a piacon adná el, (pozitív külsőhatás esetén pozitív árbevételként, negatív külső hatás esetén negatív árbevételként), akkor törekedne olyan kibocsátás-kombináció megtalálására, amelynek során határmaximumhoz jut. A Pigou-féle adózás feltételezi, hogy ismerjük a környezet számára legkedvezőbb állapotot, (pl. szennyezés optimális mértékét) és az ettől való eltérést büntetné a hatóság segítségével a kormányzat. A cég latolgathatja, hogy a termékkibocsátás és a szennyezés kibocsátás milyen kombinációja hoz számára legnagyobb hasznot. Hogy a cég döntése eredményeképpen valóban a társadalom számára legnagyobb haszonhatást nyújtó kombináció jöjjön létre, ahhoz ezeknek a döntéseknek a várható eredőit az adóztatónak jól kell ismernie.

- Externáliák mérhetővé tétele.- Környezettudatos szemlélet kialakítása.- „Szennyezési jogok piaca” elmélet (BUBORÉK-ELV)

Államok megállapodnak abban, hogy mindenkinek van egy kis „kockája”: egy ország mennyi szennyezést bocsáthat ki. Ha többre van szüksége, a szennyezési jogot más országtól megvásárolja, de a „buborékot” szétfeszíteni NEM lehet!

14

Összefoglalva: Ha külső gazdasági hatások vannak jelen, a versenyzői piac nem (vagy nem feltétlenül) vezet Pareto-hatékony eredményre. Ilyenkor az állam „utánozhatja” a piac szerepét, arra használva fel az árakat, hogy az egyedi akciók társadalmi költésgeiről informálja a gazdaság szereplőit, egyidejűleg biztosítva a tulajdonosi jogok pontos meghatározottságát, beleértve az együttműködés lehetőségeit, ezekkel a lépésekkel kísérletet tehet arra, hogy az extern hatások belsővé (intern hatássá) váljanak, és a döntéshozó saját haszonmaximumának elérése mellett biztosítsa a társadalmi haszonmaximumot. (Pareto olasz közgazdász hatékonysági elmélete:Hatékony elmozdulásnak nevezünk egy tranzakciót akkor, ha az elmozdulás által a korábbinál hatékonyabb állapotot érünk el, vagyis legalább egy szereplőnek a helyzete javul, míg a többié legalább nem romlik a megelőző állapothoz képest.)

Közjavak - azok a fogyasztásban oszthatatlan gazdasági javak, amelyeknek az egyes fogyasztók által történő fogyasztása nem befolyásolja mások fogyasztási lehetőségeit, senki nem zárható ki e javak fogyasztásából, a fogyasztók nem rivalizálnak megszerzésükért.Ide sorolhatók olyan javak is, amelyet mindenkinek, egyéni preferenciarendezésétől függetlenül egyformán kell fogyasztania (pl. közbiztonság, nemzetvédelem, légszennyezés stb.) A közjavak kínálatának mennyisége olyan döntést igényel, amelyben valaki megfogalmazza, mennyi és milyen közjószágra van „szükség”. A fogyasztók döntései a javak struktúrájára vonatkozóan a piacon keresztül, vásárlási döntéseikkel valósulnak meg, közjavakra ez a fogyasztói racionalitás nem terjed ki.

Javak csoportosítása: a vevő a termék megvásárlásával jogot szerez a javak felhasználására és ezáltal másokat kizár annak hasznosításából.Lásd tábla.

Kizárás Lehetséges fogyasztó:Korlátozott: Korlátlan:

Lehetséges: Magán javak Díj köteles javakNem lehetséges: Közös javak Tisztán közjavak

Magán javak: keresletét és kínálatát kizárólag a piac szabályozza.Közös javak: a társadalomnak kisebb csoportjai juthatnak hozzá (pl. szálloda parkolója)Díjj köteles javak: a fogyasztásukhoz, a társadalom tagjai (bárki) csak díjjazás ellenében juthatnak hozzá (pl : TV)Tisztán közjavak: fogyasztásukbók kizárás nem lehetséges, korlátlan lehet a lehetsége fogyasztók száma (közvilágítás).A nem magánjavak esetén előfordulhatnak a sorban állások és kialakulhat az elosztásos rendszer is (éttermi asztalfoglalás).

15