GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETI IDENTITÁS

KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN

írta: Dr. Borbély József PhD

Sopron, 2008

A helyről, ahol élünk

„Nemzetünk életét elmocsarasítják, kik nemzetük valódi, vagy vélt erényeit hangoztatják s a kíméletlen bírálatot tűrni nem akarják.

A legnagyobb csapás, ami egy népet érhet, ha egyoldalú irányítással ítélőképességét tönkreteszik. Az ilyen nép elzüllik és mennél vásáribb kalandor nyúl érte, annál könnyebben odadobja magát. Nincs az a kívülről jövő veszedelem, végigdúlás, évezredes elnyomás, mely ezzel fölérne.”

/Weöres Sándor: Az országhoz/

A TÉMA INDOKLÁSA I.

- Régóta foglalkoztat a „köztes-európai” tér - Zwischen-Európa múltja, úgy a nyugati Európa-résztől, mint Kelet-Európától bennünket egyaránt megkülönböztető szerkezeti és mentális különbözőség: Kelet-Közép-Európa jellegzetes arculata.

- Foglakoztat e térség „hibrid”-szerkezete, és a kérdés, hogy az alapvetően nyugatias szerkezetű subrégiónk a nyugati világgazdaság fél perifériájaként milyen történelmi utat járt be.

- Valamint azok a tudati-mentális sajátosságok – esetenként deformációk, identitás-zavarok-, amelyek éppen eme Janus-arcúság, „hibrid”-szerkezet és perifériás fejlődés következtében alakultak ki és rögzültek – máig jellemzően.

A TÉMA INDOKLÁSA II.

- Célom bemutatni e félperifériás, de alapvetően nyugati mintakövető térség történelmi mozgásait, nemzedékről- nemzedékre „átöröklődő” felzárkózási törekvéseit.

- Megértetni, hogy e „hibrid”-szerkezet következményeképpen is vizsgálandó térségünk társadalmai mentálisan torzultak, a politikai kultúra deformálódott, és e terület népeinek megkésett és többszörösen is problematikus etnogenezisével összefüggésben identitás-zavarok is jellemzőek.

Kérdéseim:

Az alábbi kérdésekre kerestem a választ:

Az európai centrum társadalmai, döntéshozói felismerik-e, hogy e leszakadt, és válságból-válságba sodródó övezet - ahonnét a huszadik században a két világháborúvá szélesedett konfliktus is kiindult -, konszolidálása a Nyugatnak is elemi érdeke?

E félperifériás övezet milyen színvonalon, milyen minőségben képes a korszakonkénti csatlakozási-felzárkózási kísérletét végrehajtani a poszt-szovjet korszak után, a huszonegyedik század elején?

Korunk globális kihívásaira e történelmileg hátrányos helyzetű övezet képes-e adekvát válaszokat adni?

A világunkban a globalizációval párhuzamosan a partikularizáció, a fragmentálódás is jelen van, vizsgált térségünk a centripetális erőtér nyomására inkább hasadozik. Mi következhet ebből?

Kérdéseim II:

EURÓPA HÁROM TÖRTÉNETI ALRÉGIÓJÁRÓL

Europa Occidentalis latin-keresztény háttere /római katolikus egyház/: kiformálója Nyugat szellemi arculatának

Kelet-Európa bizánci keresztény /ortodox / meghatározottsága Közöttük kiformálódik az újkor kezdetére a köztes-európai alrégió Köztes-Európa történelmi útjáról:

A Karoling- Európa abszorbeálja az övezet törzsterületét. Az újkor kezdetére mégis Nyugat perifériája már e térség. Okai:

-Európa késő-középkori gazdasági válsága (1300-1450)?

-A válság áthárítása e köztes-térségre a „második jobbágyság” színterére. Vagy történelmi katasztrófák?

Válaszunk: mindkettő valóságos ok

A NYUGATI CIVILIZÁCIÓ KELETI HATÁRA/Samuel P. Huntington után/

Gondolatok Nyugat-és Kelet-Európa expanziójáról

Köztes-európai társadalmak „hibrid”-szerkezetei és néhány modell-változat

Forrás: Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (258.old.) Európa könyvkiadó, Budapest (1998)

A MEGKÉSETT ÉS PROBLEMATIKUS NEMZETÁLLAMI KIFEJLÉS ÉS

KÖVETKEZMÉNYEI

a térség máig tartó kiegyensúlyozatlanságai, identitás-zavarai

területi viták okai: a megszületendő nemzetek közötti határok bizonytalansága

a kelet-európai kis-államok „mizériái”-ról az antidemokratikus nacionalizmus a kontraszelektív kiválasztódás a „Haza és Haladás” egymás ellen; a népi-urbánus

ellentétről

A „kiegyensúlyozhatatlan kiegyensúlyozási kísérlete”:

Egy hamis konstrukció foglyai: „túlfeszült lényeglátók és hamis realisták” a Kárpát-medencében

Az Osztrák-Magyar-Monarchia államalkotó nemzetei 1910

Forrás:Köztes-Európa 1763-1993 – Térképgyűjtemény – szerk.: Pándi Lajos Budapest: Osiris; 1997. 803 p.

Térségünk a Szovjetúnió befolyási övezetében:

- első etap, csatlóssorba- taszítás

- második etap: szovjetesítés

Területi problémák Európában a II. világháború küszöbén:

A POLITIKAI KELET-EURÓPA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

Forrás:Köztes-Európa 1763-1993 – Térképgyűjtemény – szerk.: Pándi Lajos Budapest: Osiris; 1997. 803 p.

AZ ÁLLAMSZOCIALISTA INTEGRÁCIÓS KÍSÉRLETRŐL

a szovjet-orosz államszocialista integrációról katonai-politikai együttműködés lényegea gazdasági integráció rövid értékelése: rendszer-

inkompatibilitás 1988-1990-es időszak: alternatívák-keresése Kelet-Közép-

Európábanhúsz év után mire jutottunk?

KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÖRÖKSÉGE ÉS KIHÍVÁSAI

a hagyományos felzárkózás a nyugati társadalmi-gazdasági modellhez

releváns válasz korunk globális kihívásaira globalizáció-ökológiai válság migrációs kihívás

Köztes-Európa ökológiailag is sérülékeny térség. Okai és lehetséges következményei.

korunk társadalmai: „rizikó-társadalmak” Köztes-Európa társadalmai: bizalomhiányos, anómiás

közösségek viták a nemzetállamról, térségünk állami szerepvállalása a

múltbéli modernizációs periódusokban

EURÓPAI MIGRÁCIÓS MÉRLEG

-6

-4

-2

0

2

4

6

1950-60 1960-70 1970-80 1980-89 1990-93

Kelet

Szu

Észak

Dél

Nyugat

Európa

Összesen

Kelet -11,6

Szu -2,0

Észak 0,7

Dél -3,1

Nyugat 18,2

Európa összesen

2,2

Forrás: www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/021030.ppt

A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI MIGRÁCIÓRÓL

Kibocsátó országok

5 275

2 435

1 980

1 670

2 800

NDK 1950-1990 Ex-Jugoszl. Lengyelo.

Szu-FÁK Többi orsz.

Forrás: www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/021030.ppt

Célországok

9 640

1 150

930

700

1 740

NSZK Izrael Töröko. USA Többi orsz.

néhány adalék Köztes-Európa migrációs történetéből A „megkésett iparosodó” – kelet-közép-európai vándorok

KIVÁNDORLÁS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGRÓL

Forrás: Frisnyák Sándor(1992): Magyarország történeti földrajza, Tankönykiadó, Bp.

GLOB ÁLIS KIHÍVÁS: ERŐTELJES MIGRÁCIÓS- ÉS MENEKÜLT NYOMÁS

a tömeges migrációnak következménye lesz a gazdaságban és a társadalmak tudati-mentális állapotában

Forrás: Bevándorlás Magyarországra (2006.) Szerkesztette: Tóth Pál Péter – Lucidus kiadó, Bp.

ÖSSZEFOGLALÁS:

bemutattam Kelet-Közép-Európa történelmi útját Kelet-Közép-Európa politikai kultúrájának deformálódását: a

térségünket jellemző tudati-mentális zavarokat

történelmi példákkal szolgáltam a térség „mizériáihoz” felhívtam a figyelmet a lappangó, alig hangsúlyozott, bár

alapvető mentális problémákra; úgy mint a térség „elitjének”, döntéshozóinak kontraproduktív kiválasztódására

a „túlfeszült lényeglátó” – „hamis realista” ellentét kontinuitására

bizonyítani kívántam, hogy a történelmi eredetű anomáliákat a szovjet-orosz befolyás évtizedei jegelték, de nem oldották

ÖSSZEFOGLALÁS II.

bizonyítottam, hogy e labilis, nem szerves fejlődésű térség társadalmai dupla feladatot kaptak: a felzárkózás hagyományos feladatát a centrum-régióhoz, ugyanakkor releváns válasz adását a globális kihívásokra

jeleztem, hogy a felzárkózási kísérlet egy olyan időszakban történik, amikor a nyugati modernitás válságjelei is egyre nyilvánvalóbbak

bizonyítottam, hogy a térség társadalmai bizalomdeficites, anómiás társadalmak, s ez a gazdasági versenyképességüket is rontja

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

A munkám alapvetése, hogy az elmúlt századvégi hatalmi-politikai változásokkal megnyílott lehetőség, az újabb felzárkózási kísérlet esélyét növeli, ha ez az általunk jellemzett szubrégiós történelmi sajátosságok figyelembevételével történik.

Erre tekintettel a múlt századvég kelet-európai forgatókönyvei alapján végrehajtott „rendszerváltozások” korrekciója elengedhetetlen és elodázhatatlan.

A térség országai többségének csatlakozását a nyugati védelmi-katonai tömörüléshez, és az EU-hoz nem lebecsülve, üdvös lenne alrégiónk önszerveződése, a térség integrációja, a hatékonyabb érdekérvényesítés reményében is.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ

FIGYELMÜKET!