gyermek és felnőttkori csuklótáji törések összehasonlító
TRANSCRIPT
MISKOLCI EGYETEM
Egészségügyi kar
Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai analitikus
Képalkotó Diagnosztikai Analitika Specializáció
Gyermek és felnőttkori csuklótáji törések összehasonlító
elemzése
Konzulens: Készítette:
Prof. Em. Dr. Lombay Béla Majoros Mónika
Klinikai Radiológiai Tanszék IV.évfolyam
képalkotó diagnosztikai
szakos hallgató
2018
2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés ...................................................................................................................................... 4
1.1. Téma jelentősége ..................................................................................................................... 4
1.2. Célkitűzések, kérdések ............................................................................................................ 5
II. Szakirodalmi áttekintés .......................................................................................................... 7
2.1. Alkar csontok anatómiája ........................................................................................................ 7
2.1.1. Csöves csontok növekedése: ................................................................................................ 8
2.1.2. Csontnövekedés az extrauterin életben ................................................................................ 8
2.1.3.Hosszú csöves csontok szerkezete ........................................................................................ 9
2.2. Csonttörésekről általában ...................................................................................................... 10
2.2.1. Törés létrejöttének okai: ..................................................................................................... 10
2.2.2. Törések mechanizmusai ..................................................................................................... 11
2.2.3 Csuklótörések okai .............................................................................................................. 11
2.4. Csonttörések gyermek és felnőttkori típusai ......................................................................... 12
2.4.1Zöldgallytörések ................................................................................................................... 12
2.4.2. Epiphyseolysisek ................................................................................................................ 13
2.4.3.Galeazzi törés (speciális gyermekkori törés) ....................................................................... 15
2.4.4. Töréstípusok (A-O beosztása) ............................................................................................ 16
2.4.5. Stressz törés ........................................................................................................................ 19
2.4.6. Patológiás törések ............................................................................................................... 19
2.5. Klinikai vizsgálat .................................................................................................................. 20
2.6. Radiológiai vizsgálatok eljárásai ........................................................................................... 20
2.6.1. Röntgenkontrollok .............................................................................................................. 22
2.6.2. A traumatológiai röntgenvizsgálat gyermekkori sajátosságai ............................................ 22
2.7. A gyermekkori törésgyógyulás jellegzetességei ................................................................... 23
2.8. Csonttörések kezelése általában ............................................................................................ 23
2.8.1. Rehabilitáció általában ....................................................................................................... 27
2.9. Prevenció lehetőségei felnőtt és gyermekkorban .................................................................. 27
III. Anyag és módszer ................................................................................................................. 28
3.1 A kutatás mintája .................................................................................................................... 28
3.2 A kutatás módszere ................................................................................................................ 28
IV. Eredmények ismertetése ..................................................................................................... 29
4.1 Csuklótörések eredményeinek összehasonlítása gyermek és felnőtt korban ......................... 29
V. Összegzés- Konklúzió ............................................................................................................ 39
3
VII. Szakirodalom ....................................................................................................................... 40
VIII. Köszönetnyilvánítás .......................................................................................................... 42
IX. Ábra- és képjegyzék ............................................................................................................. 43
4
I. Bevezetés
1.1. Téma jelentősége
A mindennapi életben az egyik leggyakrabban kialakuló csonttörés a csuklón
jön létre. Legnagyobb számban a radius típusos helyén történő törés fordul elő.
Keletkezésében rendszerint kézre esés a kiváltó ok. [1]
Felismerése már több mint másfél évszázaddal ezelőttre tehető, számos szerző
foglalkozott a törések felosztásával, és egyes törésfajták leírásával, kezelésével.
Ennek ellenére a törés kezelése még ma sem mondható teljesen megoldottnak. A
legtöbb dislocatióval járó törésnél ugyanis a konzervatív kezelés után bizonyos fokú
összecsúszás, és ennek következtében relatív ulna hosszabbodás következik be.
Korábban a törést kizárólag konzervatív úton kezelték. A mai kezelések alapja is
konzervatív, de egyes típusoknál ma a műtéti kezelést feltétlenül előnybe
helyezzük. [2]
A baleseti okok jól tükrözik egy adott társadalom fejlettségét. Hazánkban ma első
helyen az ún. szabadidő-balesetek állnak (barkácsolás, sport stb.), második helyen a
közlekedési és harmadik pedig az ipari-mezőgazdasági baleset gyakorisága. [3]
A törés jellegét meghatározza, hogy hogyan történik az esés vagy az ütés, ami által
alakul ki. Ezen kívül sokszor otthon, vagy a munkahelyen éri a betegeket a hirtelen
trauma. Az időjárási viszonyok is nagyban befolyásoló tényezők lehetnek.
A társadalom öregedésével nő a sérültek között a geriátriai esetek aránya. A 65 éves
kor felettiek száma a világban ötszörösére fog nőni a következő 50 évben. Ezzel
arányban nőnek majd az osteoporosisra visszavezethető törések gyakorisága. [3]
Napjainkban a felnőttkori balesetekkel egyenes arányban a gyermekkori
esetek száma is szaporodik. Legnagyobb számban gyermekeknél a sport által
szerzett trauma a legjelentősebb. Az előbb említett baleseteken kívül az otthoni,
iskolai és sport sérülések következményeképpen alakul ki. Az iskolában előforduló
sérülések oka sokszor a figyelmetlenség, verekedés, egymásra nem odafigyelés, de
5
előfordul, hogy a felnőttek gondatlansága és nem megfelelő felügyelet miatt alakul
ki sérülés.
A gyermekek csontjai különböznek a felnőttekétől, ezek a különbségek
hozzájárulnak az életkor-specifikussérülési megnyilvánulásokhoz. Arányosan több a
porc és a kollagén, mint a felnőtt csontokban. A csontváz viszonylag gyengébb, de
nagyobb rugalmassággal rendelkezik, és nagyobb a valószínűsége a törésnek, de
kisebb a valószínűsége a törések ismétlődésének ( kivéve egyes specifikus csont
betegségeket) . A vastagabb periosteum a gyermek csontjaiban elősegíti a gyors és
hatékonyabb csontos gyógyulást és átalakítás. A distalis alkar és a csukló sérülése
meglehetősen gyakori gyermekeknél is. Ha figyelmen kívül hagyják, ezeket a
sérüléseket akkor a későbbiekben szövődményei és funkcionális következményei
lehetnek. [4]
Dolgozatomban kiemelten foglalkozom a különböző gyermek és felnőttkori
csuklótáji törések sajátosságaival. Vizsgálom, hogy milyen hasonlóságok és
különbség lehetnek a törés kialakulásában, törések típusaiban, röntgen vizsgálattal
történő képalkotó eljárásban, kezelésben, törésgyógyulásban, és rehabilitációban.
1.2. Célkitűzések, kérdések
Dolgozatomban a következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
Csuklótörést szenvedett gyerekek és felnőttek nemek és életkor szerinti
előfordulása?
Melyik generációt érinti legjobban a csuklótörés és mik lehetnek a
befolyásoló tényezői?
Milyen okok vezetnek a csuklótörés kialakulásához?
Melyik évszakban történnek leggyakrabban traumák és mi lehet ennek az
oka?
Melyik alkart érinti a sérülés?
6
Csuklótörés diagnosztizálásához és kezeléséhez hány darab röntgenfelvétel
szükséges?
Gyermekkori epiphyseolysis sérülés melyik típusa fordul elő leggyakrabban?
Melyik nemet és korosztályt érintik leginkább a különböző epiphyseolysis
típusok?
Felnőttkori csuklótáji trauma esetén milyen arányban és milyen irányú
diszlokáció történ törés követően?
Konzervatív töréskezelés sikeressége, milyen arányban volt szükséges műtéti
beavatkozás?
7
II. Szakirodalmi áttekintés
2.1. Alkar csontok anatómiája
Az alkar (antebrachium) csontjait két részre oszthatjuk. Mediálisan hosszabb
singcsont (ulna) és laterálisan rövidebb orsócsont (radius) található.
Singcsont (ulna): Az alkarcsontok közül a rögzítettebb, proximalis végdarabja
vastagabb, míg középdarabja distal felé fokozatosan vékonyodik, és distalis
végdarabja kis fejecskében ér véget. A proximalis része villáskulcsra emlékeztet,
amelynek porccal borított bevágása a trochlea humerival való ízesülését teszi
lehetővé. Közepén egy dorsovolaris irányban futó léc halad végig, ami beilleszkedik
a trochlea bevágásába, és ez által nem tud a humerus és az ulna között az ízület
tengelyirányba eső elcsúszni. Az ulna teste háromszögletű átmetszetű. Az ulna
hátsó éle egész hosszban kitapintható az alkar bőre alatt. A distalis végdarab kicsi,
gömbszerű, porccal borított fejecs (caput ulnae), amelyből dorsal és medial felé pici
csonttövis, a processus styloideus nyúlik lefelé.
Orsócsont (radius): A két alkarcsont közül a kevésbé rögzített, az ulnánál
rövidebb, jóval lejjebb kezdődik, de valamivel distalisabbra ér. Az ulnával
ellentétesen proximalis vége karcsú, a distalis jóval tömegesebb.. Proximalis
végdarabját a porccal borított korongszerű fej (caput radii) alkotja. A fej alatt a
radius karcsú nyakká (collum radii) változik, amely egy előre- és medial felé tekintő
dombszerű érdességgel halad át a testbe. Distalis végdarabja a kéz síkjában
szélesebbé válik, a dorsalis oldalon domború felszínű, rajta a kézháti inak
befekvésére hosszanti lécek által határolt barázdák vannak. Lateralis oldalán
kicsúcsosodó nyúlvány, a processus styloideus látható. A processus styloideuson
kezdődve az egész distalis véget birtokolja. [5]
8
2.1.1. Csöves csontok növekedése:
A gyermekkori traumák sok esetben másabbak, mint a felnőttek. A sérülések
keletkezéseinek okai, körülményei, töréseinek típusai, továbbá a csontok
szerkezetéből és működéséből adódóan a gyógyulás és a kezelési elvei, és azok
esetleges következményei. A különbség alapvető oka a mozgásszervi sérülések
vonatkozásában a gyermekszervezet sajátos funkciója: a növekedés. [6]
2.1.2. Csontnövekedés az extrauterin életben
Két irányt különböztetünk meg:
1. Haránt irányú vagy vastagságbeli
2. Hosszanti növekedés.
1.A haránt növekedése először perikondrális, majd perioszteális csontképzéssel
kezdődik: a diafízist körülvevő széles porchártya felől a porc külső felszínén
csontréteg jön létre, és erre még újabb csontrétegek kerülnek. A vaskos perioszteum
a csonthoz lazán, a növekedési porchoz erősen kötődik, és ez bizonyítja a
gyermekkori törési formák keletkezési mechanizmusát (zöldgallytörés,
epifizeolízis). Minél fiatalabb korú a gyermek, annál szélesebb intenzív, homogén
árnyékot ad a röntgenképen a hosszú csöves csontok kortikálisa, esetenként ún.
1. ábra: Alkar anatómia felépítése
9
kettős kortikális is megfigyelhető. A spongióza a metafízisben kiszélesedik viszont
a diafízisben keskeny,
2.A hosszanti növekedés enkondrális csontosodással valósul meg. A csontosodási
folyamat a porcsejtettelepekből (epifíziscsontmagok), indul ki. A porcos epifízis
végekben és a diafízis felől is hasonló folyamata történik. A diafízis és az epifízis
határán a növekedés befejezésekor csontosodik el véglegesen az epifízis porc ezt
fugazáródásnak nevezzük.
Radiológiailag: a csontmagok megjelenése, növekedése eltérő életkorban jól
követhető, a kezdetben széles epifízisfuga fokozatosan elvékonyodik, majd a
pubertásban eltűnik. Kivétel lehet a rádiusz disztális vége, ebben az esetben az
epifízisfuga perzisztálhat. [3]
2.1.3.Hosszú csöves csontok szerkezete
A gyermek csontjainak szerkezete, felépítése eltérő ezért külső behatásokra
általában másként reagálnak, mint a felnőtt csontjai. A növekedéshez ugyanis
speciális funkciójú alkotó elemekkel (physis, metaphysis, epiphysis, apophysis)
rendelkeznek, amilyenek a felnőtt csontjaiban nem találhatóak meg.
A hosszú csöves csontok fő tömegét a diaphysis adja, aminek az egyik vagy akár
mindkét végén másodlagos csontmagok (epiphysis) jelennek meg. A diaphysis és az
epiphysis között található a növekedési zóna: a physis (növekedési porc), amely az
elcsontosodó porcot állítja elő, illetve ennek a diaphysis felé eső oldalán
a metaphysis, ahol a porc elcsontosodásával a csont hossznövekedését
biztosító primer spongiosa állomány képződik. Ennek az átépüléséből alakul ki a
csont diaphysise, a corticalis állomány. [7]
10
2.2. Csonttörésekről általában
A csont folytonosságának megszakadását hívjuk törésnek (fractura). Ez történhet
direkt vagy indirekt módon. A törtvégeket törési rés választja el. Amikor leletírás
történik, minden esetben szerepelnie kell a törtvégek helyzetének leírása, törési rés
lefutásnak, az elmozdulás típusának és annak mértékének, továbbá az esetleges
kitört csontdarabok és a romzóna meglétéről kell nyilatkozni. [3]
2.2.1. Törés létrejöttének okai:
Az extrinsic (külső) faktorok közül az erőbehatás mértéke, tartama, iránya és
az erőbehatás növekedésének sebessége a döntő. Amikor egy szilárd testek
állandóan növekvő erőbehatás éri akkor méretváltáson megy keresztül nagy
feszültség hatására. Először rugalmas megnyúlás ezt követően deformálódik,
végül megszakad, folytonosság tehát eltörik.
Az intrinsic (belső) tényezők közül legfontosabb a csont energiaelnyelő
kapacitása, rugalmassági együtthatója, denzitása és ellenállása a fáradásos
erőbehatásokkal szemben. A csont főleg kollagénből álló matrixból és
ásványi részből áll. Kollagén a megnyúlással szembeni ellenállást biztosítja,
míg az ásványi rész az összenyomással szembeni ellenállást és a merevséget
adja. A csontfuratok területén a csont meggyengül, amikor a furat átmérője
meghaladja a csontátmérő egyharmadát. Minden hosszú időre beültetett fém
implantátum meggyengíti a csontot, mert véd a feszültségtől. Ugyanakkor a
fém-csont határon, ahol a beültetett lemez végződik, a rugalmas csont és a
merevlemez között túl hirtelen az átmenet, és az ebből adódó feszültség
törést eredményezhet a hosszan bent hagyott lemez distalis végének
szomszédságában. [3]
11
2.2.2. Törések mechanizmusai
A törést fedő bőr állapota szerint megkülönböztetünk nyílt és zárt törést.
Törtvégek lehet elmozdulás nélküli vagy elmozdulással járó törés.
Nagy erőbehatás meghaladja az ép csont ellenállóképességét és ez okoz
törést.
Kisebb erőbehatásra is keletkezhet törés, ha a csont ellenállóképessége
valamilyen betegség következtében csökken, ezt pathológiás törésnek hívjuk
(pl. osteogenesis imperfecta).
Ha a csontot hosszabb ideig állandóan ismétlődő kisebb- nagyobb erőbehatás
éri, amit a csont már nem tud elviselni. Ez az ún. stressz törés, ami leginkább
sportolóknál, táncosoknál jelentkezik.
A törésvonal szerint: haránt, ferde, spirál és hosszanti irányú törés lehet
Mechanizmus szerint: kompressziós, hajlításos, csavarásos, szakításos,
darabos ficammal együtt járó törés különíthető el. [1,8]
A tört végek egymáshoz képest általában elmozdulnak. Ez történhet
hosszirányban, rövidüléssel, vagy eltávolodással, tengelyeltéréssel és
elcsavarodva rotációs eltéréssel.[3]
2.2.3 Csuklótörések okai
Mind gyermek és felnőtt korban vannak egyforma okok és tényezők, amik törést
váltottak ki. Természetesen előfordulnak olyan tényezők, amik tipikusan csak
gyermek vagy kizárólag felnőtt betegeknél fordul elő és idéz törést. A csukló
disztális részének törését a leggyakrabban nyújtott karra esés okozza. Továbbá
közlekedési, munkahelyi, szabadidő és sport balesetek. Befolyásoló tényező a
környezeti viszonyok, táplálkozás, és egyéb meglévő betegségek. Gyermekeknél
12
jellegzetes játszótéri és sportszer vagy sport által ért trauma, míg felnőtteknél idős
korban a csontritkulás, ami fokozott csonttöréshez vezet.
2.4. Csonttörések gyermek és felnőttkori típusai
A gyermekkorban elszenvedett sérülések sok szempontból különböznek a fel-
nőttkori sérülésektől. A rugalmas fiatal csont eltérő biomechanikai sajátosságai
miatt több jellegzetes törési formája van ilyen például a zöldgallytörés és az
epiphyseolysisek. [9]
2.4.1Zöldgallytörések
A csöves csontok jellegzetes sérülése gyermekkorban, aminek három típusát
különíthetjük el:
a) leggyakoribb a hosszú csöves csontok metafízisének „gyűrődése", mely lehet
széli, izolált vagy a csont egész keresztmetszetét érintő kompressziós „gyűrődés",
esetenként tengelyirányú elmozdulással;
b) a diafízistörések egy részében a csontot körülvevő vastag, csak részben sérült
perioszteum megakadályozza a tört végek oldalirányú elmozdulását, viszont kisebb-
nagyobb tengelyeltérés létrejöhet;
c) az előző törési típus legenyhébb és ritkább formája a végtagcsontok traumás
meghajlása. Ilyenkor a csont rugalmasságát meghaladó erő a homorú oldalon a
spongiózában és a kortikálisban mikrofraktúrákat hoz létre. A perioszteum ép, és
szubperioszteális vérzés sincs. [9]
13
2.4.2. Epiphyseolysisek
Nagyobb mértékű traumás erőbehatására az epiphysis magok elcsúsznak a
metaphysisról. Több féle típusú felosztás ismert, melyek közül a Salter és Harris
által ajánlott az egyik bevált módszer.
I. típus: egyszerű vagy „tiszta” epiphyseolysis, amikor az epiphysis úgy válik el a
metaphysistől, hogy abból nem törik le csontrész.
II. típus: a metaphysisből egy kis darab letörik és az epiphysissel együtt mozdul el.
III. típus: az epiphysis intraarticularis törése ez lehet tengelyirányú vagy ferde, és a
letört epiphysis darab elmozdul.
IV. típus: A törés végighalad az epiphysisen, a növekedési zónán és a metaphysisen,
tengely irányban halad és a metaphysisből letörik egy kis darab.
V. típus:. A növekedési zóna egy részének részleges compressios károsodása,
amelynek eredményeképp a növekedés itt lezárul, az ép részen pedig tovább
folytatódik és végül az excentricus növekedés miatt deformitas alakul ki.
Röntgenfelvételen az epiphysis fuga beszűkülése utalhat e típusra. [8]
2. ábra: zöldgallytörés típusai
14
4. ábra
Anamnézis: 8 éves kisfiú labda ütötte meg a jobb csuklóját.
Lelet: 4. ábra alapján a radius distalis epiphysise 5 mm-t dorsal felé dislocalódott. A
törtvégek között 13 fokos dorsalis szöggel járó tengelyeltérés látható. Az epiphysis
rés vetületében radialisan-ventralisan 4 mm nagyságú, héjszerű kitört fragmentum
látható. SH II.típus törés látható.
3. ábra epiphyseolysis felosztása
15
2.4.3.Galeazzi törés (speciális gyermekkori törés)
A Galeazzi-törés a gyermekkori radius és ulnasérülések egy speciális és egyedi
formája, amely formailag felnőttkorban is előfordul. Galeazzi-törésnek nevezik a
radius diaphysisének törését, amely az ulna distalis harmadának subluxatiójával,
luxatiójával vagy epiphyseolysisével jár együtt.
Több formáját különítjük el:
1. extenziós típus: radiustörés dorsalis tengelyeltéréssel és a volaris ulna
diszlokációja
2. flexiós típus: radiustörés volaris tengelyeltéréssel és a dorsalis ulna
diszlokációja.
3. abdukciós típus: radiuson radialis tengelyeltérés és az ulnaris ulna
subluxatiója. [10]
2.melléklet:
5. ábra: Galeazzi törés típusai
16
2.4.4. Töréstípusok (A-O beosztása)
Felnőtt korban a legismertebb és leggyakrabban használt Frynkmann, Melone,
Fernandez, valamint a Müller-féle A-O beosztás. Európában is széles körben
elfogadott Müller által szerkesztett A-O beosztást alkalmazzuk. Három fő csoportot
különböztetünk meg.
A) Extraarticularis törés, a radius izületi felszíne ép. Ebbe a csoportba tartozó
töréseknek három alcsoportja lehetséges.
1. Izolált distalis ulnavég sérülés van.
2. egyszerű beékelt exraarticularis radiustörés ulnavégsérüléssel
3. klasszikus helyen következik be a darabos extraarticularis
törés (Colles, Smith forák)
Colles törés: tenyérre eséskor keletkező extenziós haránt vagy ferde
irányú sérülés.
Smith törés: kézháti erőbehatás által létrejövő flexiós törés.
B) Egyszerű izületbe hatoló, dorsalis vagy palmaris részleges intraartikularis
törésnél az epi- és a metaphysis között az összeköttetés részben megmarad,
itt is három alcsoportja van.
1. processus styloideus radii törés: a kéztőcsontok törésével vagy
luxatiójával járó instabil törés
2. radius dorsalis peremtörése: extensiós Barton-törés
3. volaris peremtörés: flexiós Barton-törés
C) Komplikált ízületi törések, ebbe a csoportba az intraarticularis darabos és
romtörések tartoznak, ezeknek is három alcsoportja van.
1. az ízületi felszín kongruenciája megtartott
2. az ízületi felszín inkongruens
3. a többszörös intraarticularis törés az ulnavégre is ráterjed.
17
Mindhárom fő csoport három alcsoportjának további 3-3 változata ismeretes. Így az
AO-féle beosztás az alkar distalis vég töréseinek 27 lehetséges változatát mutatja
be. [2]
A radius típusos helyén keletkező törések formái: (a) extraarticularis extensiós törés
(Colles); (b) flexiós törés (Smith), (c) intraarticularis törés (Barton); (d)
intraarticularis darabos törés; (e) a processus styloideus radii törése
6. ábra:
18
7. ábra:
Anamnézis: 60 éves hölgy munkába menet bal csuklójára esett.
Lelet: A radius típusos helyén kb 30-40 fokos dorsalis tengelyeltéréssel kísért,
ízületbe hatoló fractura van,Radius distalis metafízine letört. Súlyos osteoporosis
jelei láthatóak.
8. ábra:
19
Lelet: Előző betegről készült egy újab kétirányú csuklóröntgen felvétel műtét után.
Volaris szögstabil támasztólemezes synthesist végeztek tűzéssel kiegészítve. Drain
eltávolítás után operált végtagot gipszsínben rögzítették.
2.4.5. Stressz törés
Serdülő korban igen gyakori a stressz törés, amely leginkább nagymértékű
sportaktivitás során jelentkezik. Leggyakrabban az ulnán fordul elő. A korai
fázisában radiológiailag néha fel sem ismerhető, hanem csak szcintigráfiával
igazolható. Tartósabb pihentetésre, konzervatív kezelésre jól reagál, csak ritkán
szükséges műtéti rögzítés. [3]
2.4.6. Patológiás törések
A csontszerkezet kóros változásai általános vagy lokális megbetegedés követ-
keztében törésre hajlamosít, így már viszonylag kis erőhatásra a csont eltörhet.
Általános okok: magzati élet során osteogenesis impeifectánál kialakult
csonttörések. Nagyobb gyermekeknél leukémia vagy egyéb rosszindulatú
betegségek, anyagcsere-betegségek, vagy oszteoporózis esetén.
Lokális okok: a juvenilis csontciszta a leggyakoribb, főként a hosszú
csövescsontok proximális végén ezen kívül primer vagy szekunder malignus
csontdaganatok esetén alakul ki. [9]
Felnőtteknél, főként idős korban osteoporózis
20
2.5. Klinikai vizsgálat
Nagyon fontos, hogy az alábbi szempontokat nézve kövessük a lépések előírt
sorrendjét ahhoz, hogy megfelelő diagnózist kaphassunk. Szükséges, hogy oki
összefüggést találjunk a diagnosztikus jelek és a beteg panaszai között. A klinikai
(fizikális) vizsgálatok a diagnosztika alapját képzi. A diagnosztikus algoritmus a
következő lépések sorrendjében alakul:
Anamnézis: sérülés mechanizmusa, kéz helyzete a baleset pillanatában,
fájdalom jellegzetessége.
Inspectio: fizikálisan feltűnő duzzanat, feszülő ízületi vérömleny,
deformitás, különösen jellemző az alakváltozás az extensiós típusoknál, ahol
oldalnézetben a hátradőlt kéz a villa hátára emlékeztet, míg ap. nézetben a
radialis irányú dislocatio bajonett állást idéz elő.
Palpatio: Fájdalom, illetve nyomásérzékenység lokalizációja. Különösen
fontos, a csukló körül elhelyezkedő inak tapadási helyeinek vizsgálata.
Mozgások vizsgálata: mozgási amplitúdó, spontán kattanás, roppanás a
csukló aktív mozgása közben. [6]
2.6. Radiológiai vizsgálatok eljárásai
A röntgen vizsgálatok elsődleges szerepet töltenek be mai napig a
csuklótáji törések diagnosztikájában. A törés helyéről, formájáról, az elmozdulás
mértékéről, a kétirányú, egymással merőleges sugáriránnyal készült
röntgenfelvétel ad pontos tájékoztatást. A felvételeken az alkarcsontok mindkét
ízületi végét is ábrázolni kell, ugyanis csak így biztosítható, hogy a
szártörésekhez társuló vég ficamokat, illetve az esetleges sérüléseket
felismerjük.[11]
21
Kisgyermekek vizsgálata esetén a film méretének kiválasztásakor ne
spóroljunk, mert a gyermekek sokszor nem a törés kialakulásának helyén jelzik
és mutatják a fájdalmat, ezért fontos, hogy nagyobb végtagterületeket
vizsgáljunk. Abban az esetben, ha nem tudjuk megállapítani a törést biztosan,
akkor egy-két hét múlva szükséges, hogy egy újabb kontrollvizsgálatot végzünk
(kallusz), s a leletben is ennek megfelelően foglalunk állást. Az epifízismagok,
illetve a járulékos csontmagok nagy variációs megjelenése, az irreguláris
meszesedés az epifízisfugák változatos lefutása gyakran okoz problémát,
ilyenkor mindig összehasonlító felvételt kell készíteni. [9]
9. ábra Kétirányú negatív csuklóröntgen felvétel
22
2.6.1. Röntgenkontrollok
Nem csak a betegek és a klinikus számára fontos, hogy a radiológus megfelelő,
pontos leírást adjon a törésről, hanem biztosítási és igazságügyi vonzatai is
lehetnek. Ezért igen lényeges az első lelet pontos megfogalmazása.
Kontrollfelvételeknél (repozíció után) a következő véleményeket adjuk:
a) a tört végek állása kifogástalan
b) a tört végek állása jó
c) további korrekció szükséges
-A csöves csontok esetén törtvég állásának megállapításánál szabály szerint mindig
a disztális vég helyzetét szükséges meghatározni.
-A proximális végek epifizeolízisénél azonban az ízület közeli részt tekintjük,
elmozdulnak, és ezt formáljuk szöveggé a leletben.
-A kontrollfelvételek száma a törés helyétől, típusától és kezelési módjától függ.
Egyes esetekben repozíció után, végleges rögzítéskor, ill. a gipszlevételt követően
ellenőrizzük a törtvég állást vagy a törés gyógyulását.[9]
2.6.2. A traumatológiai röntgenvizsgálat gyermekkori sajátosságai
A felvételi technika lényege, hogy a röntgenfelvételek a sérülthez alkalmazkodóan
készülnek. Különösen érvényes a gyermekkorra, hiszen csaknem minden esetben
számolnunk kell a gyermek ijedtségével, nyugtalanságával. A felvételi technika
többnyire azonos a felnőtteknél alkalmazott módszerekkel, amit kiegészítünk a
fokozott sugárvédelemmel, segédeszközök használatával, nyugtatással vagy helyi
érzéstelenítéssel, gyakorlott, türelmes gyermek centrikus asszisztensekkel.[9]
23
2.7. A gyermekkori törésgyógyulás jellegzetességei
A gyermek csontszövet szinte teljesen képes a tökéletes gyógyulásra.. A törést
követően gyors callusképződés keződik, ami már néhány nap múlva látható a
röntgenképen. Minél fiatalabb a beteg, annál intenzívebb a callusképződés.
Megfelelő repositio esetén szinte tökéletes gyógyulás történhet.. Epiphysis
sérüléseknél mindig tökéletes, „anatómiai” repositio szükséges a megfelelő
gyógyuláshoz. Nem tökéletes reposito esetén növekedési zavar, korai fugazáródás,
rövidülés, deformitások, funkció zavar vagy fokozott hossznövekedés alakulhat ki.
[8]
2.8. Csonttörések kezelése általában
A csonttörések kezelésére alapvetően 2 módszerünk van: Konzervatív és Műtéti.
Konzervatív kezelés: Töréskezelést konzervatívnak nevezzük, ha a vértelen eljárást
alkalmazunk a törtvégek összetartására a csont gyógyulás elérése céljából. Mai
napig döntően gipszrögzítéssel történik a konzervatív töréskezelés. Nagymértékű
diszlokáció esetén a gipsz felhelyezése előtt repozíciót kell végezni. Ez helyi
érzéstelenítésben vagy nekrózisban történik, majd az elért helyzetet vagy
gipszsínekkel, vagy körkörös gipszkötéssel fixáljuk. Mivel a törés miatt a végtag
további duzzadása várható friss törés esetén körkörös gipszet fel kell vágni és kicsit
lazábban gézzel visszapólyázni. Ugyancsak a konzervatív töréskezelés eszköztárába
tartozik a velőűrsínezés is, amikor a hosszú csöves csontok velőűrébe vezetett
drótok segítségével akadályozzuk meg az oldal irányú elmozdulást. [1]
Műtéti kezelés: Ízületbe hatoló komoly elmozdulással, mechanikai instabilitással
járó törések esetén sem az anatómiai helyretétel sem a korrekt rögzítés nem
valósulhat meg fedetten ezért e típusú töréseket műtéti kezeléssel gyógyítjuk. [14]
24
Statisztikám elkészítése során 4 leggyakrabban használt műtéti rögzítő módszerrel
találkoztam.
Percután tűzés: ez a törésrögzítés nem kellően stabil, ezért szinte kivétel nélkül
5-6 hetes gipszrögzítést is igényel. A törés helyreállítása általában húzás-
ellenhúzással fedetten történik és a helyre tett csontdarabokat bőrön keresztül
röntgen képerősítő ellenőrzése mellett bevezetett úgynevezett Kirchner-
drótokkal (tűződrótokkal) rögzítjük.
Lemez-synthesis: Ez a legstabilabb törésrögzítési módszer. Minden esetben
sebészi feltárást igényel, ami a töréstípustól függően lehet volaris vagy dorzalis.
Ezt követően a törési rés kitisztítása és a törés helyretétele történik, majd az elér
megfelelő anatómiai repozíciót lemezzel és a lemezt rögzítő csavarokkal
fixáljuk. A lemez-synthesis stabilitása annyira jó, hogy már közvetlenül a műtét
utáni 1-2 napon megkezdhető a végtag korai mobilizációja
Csavar-synthesis: Történhet percutan módon, amikor a repozíció fedetten
történik és a törtvégek rögzítése nem tűződrótokkal, hanem csavarokkal valósul
meg. A csavarok sokkal nagyobb stabilitást biztosítanak, ezért ritkán igényel
külső rögzítést, azaz gipszet. Csavaros rögzítés nem csak fedett repozíció esetén,
percutan módon, hanem nyílt töréskezelés során a törés sebészi feltárása után
helyre tett csontok rögzítésekor is használható.[12]
Fixateur externe: Más néven külső rögzítő, a nyílttörések, roncsolt sérülések
potenciálisan fertőzött környezetére lett kifejlesztve. Ez a töréstől távoli
csontrészek Shancz-csavarokkal, nyársakkal és az ezeket kívül bilincsekkel
rögzítő és stabilizáló rudakkal történik. Ez a módszer jó stabilitást biztosít,
egyéb külső rögzítést nem igényel.[13]
25
10. ábra: töréskezelés algoritmusa
11. ábra
Kezelési
algorithmuselmozdult
nem reponálható/instabil
intra-articularisextra-articularis
A3
intra-articularis
B1, C1
extra-articularis
A2
reponálható
részleges
B1, B2, B3
teljes
C2, C3
Fixateur
externe
vagy
lemezes
rögzítés
Feltárás
repositio,
belső
rögzítés:
csavar,
lemez,
szögstabil
lemez
tűződrót
Fixateur
externe,
tűződrót,
szögstabil
lemezes
rögzítés,
spongiosa
plastica
elmozdulás nélkül
Percutan
tűzés
vagy
percutan
repositio
Gipszkötés
fedett
repositio
instabilstabil
Distalis radius törés
Másodlagos
elmozdulás
10. ábra: Töréskezelés algoritmusa
26
Anamnézis: 12 éves kifiú hintából kiesett.
Lelet: Mk. alkarcsont distalis metaphysisén haránttörés látható. A radius törtvégei
között csaknem teljes szárszélessényi dorsalis és egyharmad szárszélességnyi
ulnaris irányú dislocatió, valamint 22 fokos dorsalis szöggel járó tengelyeltérés
látható. A rövidülés kb. 5 mm. Az ulna törtvégei között fél szárszélességnyi dorsalis
és ulnaris irányú dislocatió valamint 22 fokos ulnaris és 31 fokos dorsalis szöggel
járó tengelyeltérés látható.
12. ábra
Műtét után készült kontroll felvétel az előző betegről.
Lelet: Radius törtvégeit 1 darab tűződrót jó helyzetben rögzíti. Az ulna
tengelyállása jó. A törtvégek között cortikálisnyi dorsalis és ulnaris irányú
dislocatió ábrázolódik.
27
2.8.1. Rehabilitáció általában
A törés kezelése során a gyógyulásra késztetés csak az egyik cél. A másik a jó
funkció, ezért találták ki a komplex rehabilitációs programot, amely nem
egyszerűen mozgásgyakorlásból áll. Ennek részei az aktív izomgyakorlatok, a
mozgásgyakorlatok, a passzív mozgatások, megfelelően kialakított elektromos
gépekkel ingeráram-kezelés és egyéb fizioterápiás kezelések a fájdalom, és az
oedema csökkentésére. A funkcionális kezelés másik célja a teljes ízületi mozgás
amplitúdó és az izomerő helyreállítása, vagyis a funkció restitutiója. A funkció
helyreállítása azonban visszahat a törés és a lágyrészek gyógyulására, hiszen ismert,
hogy mind a csontgerendák remodellálódása, és a tört végek terhelés hatására
bekövetkező zömülése, mind az ízületi szalag kollagének oldalláncainak kialakulása
a működés hatására jön létre.[3]
2.9. Prevenció lehetőségei felnőtt és gyermekkorban
A traumatológiai károsodások egy része sajnos nem megelőzhető. Másik
részük részben egészségügyi ellátás fejlesztésével előzhető meg (oszteoporózisos
betegek szűrése és kezelésbe vétele). A megelőzés csoportba tartoznak azok az
erőfeszítések, melyek a külső lehetséges okok szerepének csökkentését célozzák.
Idetartozik a megfelelő munkahelyi védőfelszerelések alkalmazása, a közlekedési
eszközök védelmi berendezéseinek (légzsák) fejlesztése. Sok esetben a balesetek
háztartási eredetű ezért fontos, hogy tisztába legyünk az eszközök pontos
biztonságos használatával. [1]
Gyermekek esetén fontos, hogy a szülők illetve az óvodai és iskolapedagógusok
tájékoztassák a gyerekeket a játékok és a sporteszközök megfelelő rendeltetésszerű
használatára, tartsák be a balesetvédelmi szabályokat, továbbá törekedjenek saját
maguk és társuk biztonságának megóvására, hiszen nekik sok esetben nincs veszély
érzetük.
28
III. Anyag és módszer
3.1 A kutatás mintája
Kutatásom a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató
Kórház, Képalkotó diagnosztikai osztály azon belül a Velkey László Gyermek
Egészségügyi Központ gyermeksebészeti szakambulancia és Gyermeksebészeti,
Traumatológiai és Égési Osztályra felvett és vizsgált gyerekek továbbá
Traumatológiai kézsebészet, Traumatológiai szakrendelés és Traumatológiai
osztályra felvett és vizsgált felnőttek beteganyagát néztem át. Kutatásom
2017.január1. és 2017.december 31. közötti vizsgált betegek dokumentációjából
tekintettem át. Csuklósérülés gyanújával érkező betegek járóvizsgálati
összefoglalójában található anamnézisek, kórházi zárójelentések és röntgen leletek
alapján végeztem kutatásomat retrospektív dokumentáció és képelemzés módszerét
felhasználva.
3.2 A kutatás módszere
Az általam vizsgált időintervallumban a Gyermeksebészeti szakrendelésen 2173
beteg, jelent meg csuklótörés gyanújával. A gyermek betegek közül 951 fő röntgen
lelete, ami törést igazolt. Felnőttek esetében a vizsgált betegek közül 2605 esetben
alakult ki törés.
Mind gyermek és mind felnőtt vonalon vizsgált betegek pozitív tehát elváltozást
mutató leletéből válogatás nélkül 500-500 beteg anyagát választottam ki,
tekintettem át és dolgoztam fel a kutatási munkám során.
Az imént említett betegek adataiból megnéztem a kor és nem szerinti eloszlást, a
törések keletkezéseinek okait, érintett oldalt, törések típusait, képalkotó vizsgálatok
számát, jellegzetes gyermekkori csuklótörés előfordulását, felnőttkori törések esetén
esetlegesen fellépő elmozdulások arányát és a törések kezelését.
29
IV. Eredmények ismertetése
4.1 Csuklótörések eredményeinek összehasonlítása gyermek és felnőtt
korban
Az alábbiakban 500 gyermek és 500 felnőtt beteg leleteiben leírt eredményeit
ismertetem:
1. Grafikon: Nemek szerinti feloszlás
Az 1. grafikon jól ábrázolja, hogy gyermekek esetében fiúknál sokkal gyakoribb a
törés, mint a lányoknál. Ennek oka a fizikai aktivitás, a fiúk általában sokkal
hiperaktívabbak és nagyobb a mozgás igényük.
Felnőtt vonalon ennek pont a fordítottja, hiszen nőknél több mint kétszer annyi
törés alakul, ki mint férfiaknál. Ennek oka, hogy a nők átlagosan tovább élnek,
illetve a csontszerkezetük gyengébb továbbá összefüggésben állnak az
osteoporosissal.
30
Korosztály 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Sérültek száma 2 16 13 8 17 23 27 41 33 63 64 72 65 51 5
1. táblázat: gyermekkori sérültek életkor szerinti megoszlása
2.Grafikon: Gyermekkori sérültek korcsoport szerinti megoszlása
A 2. grafikon alapján leolvasható, hogy 0-6 év közötti gyerekeknél jóval kevesebb
törés alakul, ki mint a 7-14 év közötti betegeknél.
0-6 év között összesen 106, míg 7-14 éves kor között 394 esetben történt törés.
Legmagasabb számban a 11 éves gyermekeknél fordult elő.
31
3.Grafikon: felnőtt sérültek korcsoport szerinti megoszlása
A 3. grafikon ábrázolja a felnőttkori csuklótörése életkor szerinti megoszlását.
(A csoportosítást önkényesen választottam)
15-18 év közötti sérültek száma 49 fő.
19-42 éves kor között 47 beteg.
43-62 éves korosztálynál 186 fő.
63 éves kor fölött pedig 218 esetben történt törés. Jól látható, hogy idős korban
történik a legtöbb baleset. Ennek oka leginkább a postmenopausalis
osteoporosis, ami a nők esetében a leggyakoribb.
15-1810%
19-429%
43-6237%
63 fölött44%
Felnőtt sérültek száma
32
4. Grafikon: A traumát kiváltó ok korosztály szerinti felosztása
4. grafikon a trauma által ért törés okát mutatja gyermek és felnőtt korban. Négy
kategóriába osztottam és szemléltettem a kiváltó okokat.
Gyermekeknél esés következtében az esetek 38%-ban történt törés viszont
felnőtteknél ez 73%-os arányt mutat.
Minden gyermek életében történik játék által szerzett valamilyen sérülés, legyen
szó akár egy aprócska horzsolásról vagy jelen esetben törésről. Ennek oka a
különböző játékok gondatlan nem rendeltetésszerű használata, esetleg a szülők
figyelmetlenségéből, nem odafigyelésükből adódó trauma. Ez esetben a sérülések
10%-át teszi ki. Felnőtt korban ezt nem igazán kategorizáljuk, hiszen az ilyen
jellegű sérülések leginkább sport közben éri őket.
Minden ember életében fontos a fizikai aktivitás. A sportolás iránti szeretetből
adódóan sok esetben történik trauma. Legyen szó zúzódásról-ficamról, vérzésről
vagy törésről. Gyermekek esetében igen magas számban fordul elő, ami nem
meglepő, hiszen ha nem is járnak külön sportfoglalkozásra az iskolai testnevelés
órán is szerezhetnek sérüléseket. Az esetek 48%-ában fordul elő gyermekkorban,
ami az összes törés kialakulási tényező majdnem fele. Felnőttek esetében ez a
mutató 18%.
0 200 400 600
esés
sport
játék
egyéb
esés sport játék egyéb
gyerek 191 239 53 17
felnőtt 364 89 47
Csuklótörés oka
33
Egyéb kategóriába soroltam minden olyan sérülést, ami e három kategóriába nem
tartozik bele. Ilyen például az autóbaleset, ütések által ért törés, illetve verekedés és
bántalmazás. Gyermekek esetében ebbe a kategóriába összesen 3% felnőtteknél
9%-ban fordul elő.
5. Grafikon: törések évszakok szerinti felosztása
Az időjárási viszonyok is befolyással vannak a trauma kialakulásában.
Az 5. grafikon ábrázolja, hogy az általam vizsgált gyermekek esetében tavasszal
történik a legtöbb trauma. Jelen esetben 173 fő. Minden gyermek örül, hogy a jeges
havas hideg tél után jön a tavasz, jó idő van, és sok időt tölthetnek kint a szabadba.
Ez a statisztika is ezt bizonyítja, hogy ezért történik a gyermek kategóriában
tavasszal a legtöbb sérülés. Felnőttek esetében pedig téli évszakban dominál a
legjobban. Jelen esetben 140 fő. Csúszós, havas, jeges úton, sokkal hamarabb
történik trauma, akarva akaratlanul bármikor bárki elcsúszhat és történik sérülés.
Felnőttek esetén szinte kétszer annyi sérülés történik télen, mint a gyermekek
esetében.
0
100
200
tavasznyár
ősz tél
Sérü
lése
k sz
áma
(fő
)
Évszak
Csuklótörések száma évszakok szerinti megoszlásban
gyerek
felnőtt
34
6. Grafikon: törést ért oldal megoszlásának összehasonlítása
Mind gyermek mind felnőtt betegek esetében lényegesen több a bal oldali csukló
törések száma. Gyermekek esetében bal oldali csukló sérülések száma 279 fő, ami
az összes törés 55%-a. Jobb oldalon 215 fő, ami az esetek 43%-a. Felnőtt
csuklótörések esetében baloldalon 289 fő. Ami az összes felnőtt törés 58%-a. esetén
208 betegnél fordult elő jobb oldali törés, ami az összes törés 42%-a. Azonban
néhány esetben előfordult az is, hogy a betegek mindkét csuklóját érte törés.
Viszont ezek száma nagyon minimális és nem vagy éppen éri el az esetek 1%-át.
Gyermekeknél 6 felnőttek esetében pedig 3 főt érint az 500-ból.
0
50
100
150
200
250
300
350
bal jobb mindkettő
Be
tege
k sz
áma
(db
)
Érintett oldal
Törést ért oldalak megoszlása
gyerek
felnőtt
35
7. grafikon: Csuklótörés miatt készült röntgenfelvételek száma
Ahhoz, hogy diagnosztizálni tudjuk a csukló sérülését szükség van minden esetben
egy kétirányú röntgenfelvétel készítésére. Ezt követően, ha gipsz kerül felhelyezésre
illetve ha repozíció történik, minden esetben készítenek egy újabb kontroll felvételt.
Műtéti kezelés esetén is, ha rögzítőt helyeznek be ugyanez az eljárás. Újabb
felvételek készülnek a törtvég állásról és a gyógyulásról.
Gyermekek esetében 128 betegnél fordul elő, hogy 1db kétirányú röntgenfelvételt
készítettek a betegség diagnosztizálásához. Ez az esetek 26%-át teszi ki. Felnőtt
betegeknél is azt mutatják a statisztikai adatok, hogy legtöbb esetben egy felvétel
készült. Számokban mérve 140 fő, ami az összes beteg 28%-a. Ezen törések esetén
nem vagy csak minimális Ennek sugárvédelmi oka
36
Epiphyseolysisek
Típus I. II.
Betegek száma 8 45
Lányok száma 1 8
Fiúk száma 7 37
2. Táblázat: epiphyseolysisek előfordulása
Az általam megvizsgált 500 törést igazolt röntgen lelete alapján összesen 53 esetben
találkoztam epiphyseolysis sérüléssel. Az 5 típus közül az első két fajtával
találkoztam kutatásom során. A táblázat alapján láthatjuk, hogy az első típusban
nagyon kevés, elenyésző számban fordul elő. Összesen 8 gyermeket érint. Lányok
esetében 1 fő fiúk esetén pedig 7 beteggel találkoztam. Ez az összes epiphyseolysis
15%-a. A maradék 85% pedig a második típusba tartozik szám szerint 45 fő. Fiúk
esetében jóval nagyobb százalékban fordul elő a sérülés, mint a lányoknál.
37
8. Grafikon: Epiphyseolizsisek korszerinti megoszlása
A diagramon szépen elkülöníthető, hogy melyik korosztályt érinti leginkább ez a
fajtasérülés. 10 illetve 11 éves korban mutatkozik a leggyakrabban. I. típusú sérülés
esetén a 10 évesek közül 2 főt, azaz 25% II. típusnál pedig 10 beteget, ami az esetek
22%-át jelzi. 11 éves korosztály esetében az I. típushoz 3 gyermek tartozik
ami38%-ot a II. típushoz pedig 15 fő, ami 33%-ot jelent. Az első típusnál az összes
eset 8 fő a másodiknál pedig 45 fő jelentette a 100%-ot.
3. Táblázat: Töréssel járó elmozdulási formák
Az 500 törést mutató röntgenfelvétel leleteit áttekintve megnéztem, milyen irányú
elmozdulás figyelhető meg leginkább a törések által. A táblázatban látható három
féle lehetőség közül a dorzális elmozdulás volt a leggyakoribb, ami az összes eset
Diszlokáció
Dorzális 273 fő
Ventális 33 fő
Nincs elmozdulás 194 fő
38
55%-át jelenti. Számos esetben nem vagy csak nagyon kismértékű elmozdulás volt
fellelhető ennek százalékos aránya pedig 38%. A legkevesebb esetben történik
ventrális irányú elmozdulás, ami mindösszesen 7%.
9. Grafikon: Csuklótörés következtében műtött és nem műtött betegek száma
Törések következtében előfordul, hogy a repozíció illetve a gipszsin felhelyezése
nem elegendő a gyógyuláshoz. Gyermekek esetében 16% és felnőtt betegeknél
20%-ban történt műtéti beavatkozás. De a legtöbb esetben szerencsére elegendő volt
a konzervatív kezelés. Ha a gyermek és felnőtt statisztikai adatokat egybevetem
akkor 1000 betegből 818 esetben nem történt feltárás, ami az összes eset 82%-át
jelenti.
39
V. Összegzés- Konklúzió
Szakdolgozatom témája a gyermek és felnőttkori csuklótörések
összehasonlítása mellyel célom az volt, hogy összehasonlítsam a gyermek és felnőtt
csontszerkezetet, csonttörések típusát, okát, kezelésüket és gyógyulásokat továbbá a
célkitűzésben leírt kérdésekre választ kaphassak. Találtam közös és teljesen
ellentétes nézeteket kutatásom során.
Csuklótáji törések minden korosztályt és nemet egyaránt érinti. Törés
minden életkorban előfordult. Éves szinten nagyon magas számban fordulnak elő a
csuklótörések. Az átlag életkor növekedésével egyenes arányban növekszik a
törések száma. Mind gyermek mind felnőtt pozitív röntgen leleteiből válogatás
nélkül 500-500 beteg leletét, kórlapját vagy zárójelentését vizsgáltam meg.
Statisztikáim alapján leolvasható, hogy felnőtt nők esetében több mint kétszer
gyakoribb a törés, mint férfiaknál. Ennek, oka hogy a nők átlagosan tovább élnek,
ami kapcsolatban áll az időskori csontritkulással. Gyermekek esetében pedig pont
fordítva ugyanis a fiúknál gyakoribbak a sérülések elszenvedése. Ennek oka
legnagyobb arányban a sport által ért balesetek voltak. Magas fokú mozgás igényük
egyes sportok iránti elhivatottságra, hiperaktivitásra, egymásra nem odafigyelésre és
a pajkosságra vezethetőek vissza az adatok. Funkcionális különbség miatt néhány
esetben más-más típusú törések fordulnak elő gyermek és felnőtt esetében egyaránt.
A kezelések alapja mindkét esetben ugyanaz néhol másabb technikákkal viszont a
cél minden esetben a mihamarabbi gyógyulás és teljes körű tökéletes anatómia
visszarendeződés.
40
VII. Szakirodalom
[1] Dr. Kállyané őri csilla Dr. Kállay Miklós: a traumatológiai betegségekbe n
szenvedők ápolása, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005. 9-
19.oldal
[2] Dr. Zelcher László- Dr. Glancz János: A kéztő fedett sérülései, elváltozásai,
Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest 1995. 101-119. oldal
[3] Gaál, Csaba: Sebészet. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2012.
1717.1724.oldal, 1767-1670.oldal.
[4] J. T. Little, N. B. Klionsky at all. Pediatric Distal Forearm and Wrist Injury:
An Imaging Review, RadioGraphics 2014; 34:472–490
[5] Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális Anatómia I. Medicina
Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2006. 229-230.oldal
[6] Renner Antal: Traumatológia; Medicina Kiadó Zrt. Budapest, 2011. 118-
119.oldal, 151-153.oldal, 289-290.oldal, 529-539.oldal.
[7] Oláh Éva Gyermekgyógyászati kézikönyv II. Medicina könyvkiadó, Budapest
2008. XXIV/2. fejezet A csontrendszer jellegzetességei gyermekkorban
[8] Antalfi Bálint, Bágyi Péter, Fornet Béla, Gombos János, Harkányi Zoltán, Kiss
Máté, Lázár István, Lombay Béla, Martos János, Morava Réka, Molnár Katalin:
Radiopatológia tankönyv képalkotó diagnosztikai analitikus hallgatók számára,
Miskolci Egyetem, 2013. 381-383. oldal, 386-387. oldal.
[9] Dr. Lombay Béla: Baleseti röntgendiagnosztika gyermekkorban, Medicina
könyvkiadó, Budapest, 1987. 15. oldal, 20-21.oldal, 23-25.oldal, 28. oldal, 76.oldal,
111.oldal.
41
[10] Magyar Radiológia- 2009. 83.évfolyam 2. szám Integratív orvosi közlemények
Galeazzi-törés gyermekkorban Lombay Béla
(http://www.elitmed.hu/upload/pdf/galeazzi_tores_gyermekkorban-3948.pdf)
[11] http://www.vitalitas.hu/?ctype=3&todo=bet&id=18&showbet=2796.
[12] Michael Wagner, Robert Frig: Belső rögzítők- A töréskezelés AO kézikönyve,
Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2010
[13]http://eradius.com/External%20Fixation%20Talk%20ASSH%20November%20
2-3,%202001.htm
[14] http://vaczidr.hu/130-az-osteoporosis-baleseti-sebeszeti-vonatkozasai/
42
VIII. Köszönetnyilvánítás
Elsősorban köszönetem szeretném kifejezni konzulensemnek, Prof. Em. Dr.
Lombay Béla Tanár Úrnak, hogy szakmai tudásával és tanácsaival segített a
szakdolgozatom elkészítésében! Továbbá szeretném megköszönni a Borsod-
Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László
Gyermekegészségügyi Központ Gyermek Radiológiai osztály dolgozóinak,
különösen Zelei Szabolcsnak a nagyvonalú segítség nyújtását!
43
IX. Ábra- és képjegyzék
1. ábra: https://hu.pinterest.com/pin/389279961512098843/
2. ábra: Antalfi Bálint, Bágyi Péter, Fornet Béla, Gombos János, Harkányi Zoltán,
Kiss Máté, Lázár István, Lombay Béla, Martos János, Morava Réka, Molnár
Katalin: Radiopatológia tankönyv képalkotó diagnosztikai analitikus hallgatók
számára, Miskolci Egyetem, 381.oldal
3. ábra: Antalfi Bálint, Bágyi Péter, Fornet Béla, Gombos János, Harkányi Zoltán,
Kiss Máté, Lázár István, Lombay Béla, Martos János, Morava Réka, Molnár
Katalin: Radiopatológia tankönyv képalkotó diagnosztikai analitikus hallgatók
számára, Miskolci Egyetem, 382.oldal
4. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató
Kórház Archívuma
5. ábra: Lombay Béla: Főiskolai jegyzet, III. Csonttrauma, 2017.
6. ábra: Gaál, Csaba: Sebészet. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2012.
7. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató
Kórház Archívuma
8. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató
Kórház Archívuma
9. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató
Kórház, Archívuma
10.ábra:https://www.google.hu/search?q=csukl%C3%B3+t%C3%B6r%C3%A9sek
+kezel%C3%A9si+algoritmusa&source=lnms&sa=X&ved=0ahUKEwi4hqbugqna
AhWGjiwKHdzoCRMQ_AUICSgA&biw=1225&bih=577&dpr=1.1#
11. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató
Kórház Archívuma
12. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató
Kórház Archívuma