HATALMI SZFÉRÁK ÉS

MÉLYSZEGÉNYSÉGI SZINTEK

ÓZDON A RENDSZERVÁLTOZÁS IDEJÉN

ALABÁN PÉTER

ELTE-BTK - BUDAPEST, 2017. 01. 19. (OTKA 116625. SZ. PÁLYÁZAT)

A FILMSZOCIOGRÁFIÁK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKELŐZMÉNYEK

Korszakhatár: 1968 (új gazdasági mechanizmus) - szókimondóbb

mozgóképek

Előtte: represszió – manipulált, híradószerű dokumentumfilmek

(szegényes vizualitás, patetikus narráció). Kerülendő témák: az

időszak árnyoldalai, az emberek valóságos élete, a politikai

elnyomás, az üldöztetések, a kitelepítések és a terror változatos

formái

A szociológia és a vizuális dokumentáció törekvéseinek

összehangolása » a társadalmi folyamatokat ismertető, analizáló

filmek (egyéni, szubjektív történetekkel)

A kádári konszolidáció kultúrpolitikájának „engedménye”: a

Balázs Béla Stúdió (1959-2010) létrehozása – átfogó, progresszív

műhelymunka, a 80-as évektől az„intézményesített struktúrán

kívüliség” szabad szellemi tere – „Szociológiai filmcsoportot!”

A FILMSZOCIOGRÁFIÁK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKÉRTELMEZÉSI KERETEK ÉS MAGYARÁZATOK

Diskurzus, hatalom és ellenállás a késő Kádár-korban: paternalista

politika, reformista lelkület, képzeletbeli társadalmi konszenzus

„Kettős társadalmi tudat” és énkép » helyzetek szatirikus és groteszk

ábrázolása a filmekben (Gelencsér Gábor)

A szocialista polgárosodás és a második társadalom határvonalainak

ábrázolása: a „normalizáló/fegyelmező” hatalom és az egyéni szinten

történő „hatékony tudásteremtő és –felhalmozó eszközök létrehozása”

(Michel Foucault / Hankiss Elemér / Győri Zsolt)

Hatalom és ellenállás - a foucault-i hatalmi logika: „a hatalom

mindenütt jelen van”, mindent átfog, de a társadalom alanyai által

változtatható („minden az ellenállással kezdődik”)

A „hivatalos diskurzus”, stigmatizáció, áldozat-narratíva (pl. Medve

Alfonz-Domaháza) és kikényszerített identitás, ellenállás: hatalmi

mechanizmusok által bekebelezett lokális mechanizmusok (Győri Zsolt)

A FILMSZOCIOGRÁFIÁK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKTUDOMÁNYÁGAK TALÁLKOZÁSA: Szociológia és a film

1970-es évek: a dokumentumfilm felértékelődése: szociológiai

szemléletű alkotások, a társadalom belső ellentmondásainak

feltárása, a különböző társadalmi rétegek privát szférájában

felhalmozódó konfliktusok típusainak sokoldalú bemutatása »

szociológiai dokumentumfilmek

A történelem még élő szemtanúinak, a túlélőknek a

megszólaltatása » történelmi dokumentumfilmek

A valóságos szociális helyzetek és emberi állapotok

feltérképezése, a 16 mm-es, hangos, szinkronkamerák elterjedése

» A BBS Közművelődési Csoportjának létrejötte (pl.: Vitézy

László, Schiffer Pál, Tarr Béla, Erdős Pál és a Gulyás-testvérek)

„A kamera mindig tovább figyel” - a bemutatott valóság egy

fokkal mélyebb és alaposabb ábrázolása” (Szekfű András)

A FILMSZOCIOGRÁFIÁK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKRENDSZERVÁLTÁS UTÁN: A dokumentumfilm válsága?

Beszűkült anyagi források, bizonytalanság

Megcsappant érdeklődés, a nézők hiánya

Új műsorstruktúrájú kereskedelmi televíziók megjelenése »

plurális médiarendszer kiépülése

A szakmai érdekérvényesítés új műhelyei, egyesületei jöttek

létre. A MA.D.E (Magyar Dokumentumfilm-rendezők

Egyesülete)

A négy legfontosabb és egymástól többé-kevésbé elkülöníthető

dokumentumfilmes funkció: a megörökítés, a meggyőzés, az

elemzés és a kifejezés.

A Helyzet Műhely létrehozása: a gazdasági viszonyok mint a

társadalmi viszonyok részei egyben politikai témául is szolgálnak

FILMEK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKRENDSZERVÁLTÁS UTÁN: A dokumentumfilm válsága?

„Ha társadalomtudományi

konstrukcióinkban a

rendszerváltás utáni társadalmi

valóság mindennapi

tapasztalatait, a valóságos

társadalmi problémákban érintett

szereplők valóságkonstrukcióit

nem vesszük figyelembe, […]

akkor aligha jutunk közelebb az

itt és most diagnózisához.”

(Helyzet Műhely)

FILMEK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKRENDSZERVÁLTÁS UTÁN: „Tekercsváltás” az 1990-es években

– új áramlatok

A közösségi múlt (pl. holokauszt) alternatív bemutatása (interjúk,

eredeti dokumentumok)

Történeti dokumentumfilmek tabutémákkal, traumatikus

eseményekkel – „titkosított történelem” (pl. 1956-os események,

határon túli magyarság helyzete)

A leépülő nehézipar történeti mementói (pl. Schiffer Pál -

Videoton-gyár (A Videoton sztori, 1991); Almási Tamás - ózdi

gyár (Ózdi sorozat)

A társadalom peremvidékére szorult csoportok sorsának

rögzítése

„Video-folyóirat” VHS terjesztéssel - a Fekete Doboz mozgalom

törekvései (a BBS önálló szekciójaként)

ALKOTÁSOK – Ózdi sorozat (1987-1998)Szorításban - r.: Almási Tamás; o.: Vékás Péter, Balogh Gábor, Sas Tamás. Budapest Filmstúdió,

93 perc, 1987

Az első száz év - r.: Almási Tamás; o.: Bélafalvy Balázs, Bucsek Tibor, Jancsó Nyika. Budapest

Filmstúdió, 69 perc, 1988–1992

Lassítás - r.: Almási Tamás; o.: Balogh Gábor, Bélafalvy Balázs, Bucsek Tibor, Mertz Loránd,

Vékás Péter. Budapest Filmstúdió, 62 perc, 1988–1992

Miénk a gyár I–II. - r.: Almási Tamás; o.: Jancsó Nyika, Bucsek Tibor, Almási Tamás, Mertz

Loránd, Felvégi Andrea, Ispánovits Gyula. Budapest Filmstúdió, 62 + 64 perc, 1988–1993

Acélkapocs - r.: Almási Tamás; o.: Almási Tamás, Felvégi Andrea. Budapest Filmstúdió, 65 perc,

1994

Petrenkó - r.: Almási Tamás; o.: Rácz Albert, Almási Tamás. Budapest Filmstúdió, 48 perc, 1995

Meddő - r.: Almási Tamás; o.: Rácz Albert. Budapest Filmstúdió, 73 perc, 1994–1995

Tehetetlenül - r.: Almási Tamás; o.: Rácz Albert. Budapest Filmstúdió, 102 perc, 1997–1998

MÓDSZERTAN: A FILM TÁRSADALMISÁGAA FILMTÖRTÉNET TÁRSADALMI VETÜLETEI

Robert C. Allen és Douglas Gomery: Film

History: Theory and Practice (1985)

5 pont határozza meg a film és társadalom

viszonyát:

1. A film készítője/készítői

2. A film közönsége, nézői

3. Következtetések a filmet létrehozó

közegről és társadalomról

4. Reflexió: az emberek véleménye

5. A film helyzete a társadalmi intézmények

rendszerében

(Idézi: Böszörményi-Nagy Orsolya, 2016)

TÁRSADALMI ERŐTÉR (gyártás, aktuális

film, befogadás)

- Hat a gondolkodásra

- Alakítja az emlékezést

- Hozzájárul a múlt különböző értelmezéséhez

- Kivált hatáshullámokat (befogadás)

ÓZDI STATISZTIKA 1990-BENLakónépesség: 43592 fő (1980-ban 48466 fő » - 10,1%)

ebből: 20902 férfi (47,9%) és 22690 nő (52,1%)

Aktív kereső: 17836 fő (40,92%)

ebből: fizikai dolgozó 12837 fő (71,97%), szellemi foglalkozású 4999

fő (28,03%)

(fizikai dolgozók közül 7299 fő az ipar-építőiparban - 40,9%, 242 fő a

mezőgazdaságban - 13,6%), 3560 fő egyéb ágazatban -17,29%)

Munkanélküli: 662 fő (1,52%)

Inaktív kereső: 11054 fő (25,36%)

Eltartott: 13966 fő (32,04%)

(Forrás: Népszámlálás, 1992: 6, 25, 458-459.)

ÓZDI STATISZTIKA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN1989 decemberéhez képest a regisztrált munkanélküliek száma több mint 40-

szeresére (!) nőtt, s meghaladta a 12000 főt. Ebbe a kategóriába soroljuk

mindazokat, akik már nem tanulnak és még nem nyugdíjasok, munkát, állást

vagy önálló foglalkozást keresnek és egy adódó álláshely betöltésére

rendelkezésre állnak.

Statisztikai mélypont – Visszaeső roma foglalkoztatás

Munkanélküliségi ráta az ózdi kistérségben (1993) országos szinten (1994)

VÁLSÁGJELEK 1990 UTÁN„DEPRESSZIÓS TÉRSÉGEK”: Ózd és Tatabánya (Germuska Pál)

Túliparosodottság és az egyoldalú iparszerkezet » a félbemaradt

szerkezetváltás késői felismerése Ózdon

Munkahelyek megszűnése: az iparban kb. 15 ezer (1990-1996), a

bányászatban kb. 900.

Az alapvető infrastruktúra súlyos hiányosságai

Lepusztult ipari területek, a meddőhányók, pernye- és salaklerakók a

város belterületén

Népességcsökkenés, különösen a képzett, diplomás, piacképesebb

munkaerő elvándorlása

Az intézményi, hatalmi háttér leépülése, következetes kormányzati

iparpolitika hiánya (pl. Antall-kormány), mulasztások a megkésett

szabályozás területén, az importakadályok felszámolása a környező

országok vas- és acélipari cégeinek dömpingárui előtt

A borsodi acélipar reorganizációja önálló kormánybiztossal (1995) a

foglalkoztatás fenntartása érdekében

A PRIVATIZÁCIÓ ÉS A SZERVEZETI ÁTALAKULÁS LÉPÉSEI- Az Ózdi Acélmű Részvénytársaság (ÓART) létrejötte (1990) az ÓKÜ és két német cég

részvételével » részleges és labilis üzemeltetés az építőipari szektor fokozatos

leépülésével » a nyersvasgyártás megszűnése és a német tőke kivonása Ózdról (1991.

május) » 7800 főt érintve. 1991 októberétől csak a rúd- és dróthengermű, valamint a

közvetlen kiszolgáló részlegek működtek.

- Az Ózdi Kossuth Kft. megalakulása és gyors megszűnése (1993)

- A kohók bontása (1994-1996) az Ózdi Foglalkoztatási Kft. pályáztatásával

KÜLÖN UTAKON: A PEKÓÉLETÚT: Petrenkó János (1940-)

„A korruptak sorából kilógó főnök-kisember”

- Nyolcgyermekes bánszállási bányászcsalád gyermeke, elektrolakatos végzettséggel

került az ÓKÜ Durvahengermű karbantartási részlegéhez, majd fél év után a

terkercselőműhelybe.

- Szakmunkás és feltaláló, az Izzó Acél zenekar egyik alapítója: 25 évet ledolgozva

másodállásban karosszérialakatos kisipart is űzött, végül önálló lett. Több gépet

tervezett, saját bevallása szerint 187 újítása (pl. meleghengerléshez használatos

görgők szabadalmaztatása) volt. 1990-től országgyűlési képviselő (MSZP).

- 1989 végétől lízingelte az ÓKÜ-től a durvahengerművet, létrejött a Pekó Acélipari

Művek (1990-1994) az induláskor 564 dolgozóval. A cég első negyedéves jelentése

már 680 fős állományt említ 13000 Ft-os átlagkeresettel, 25 millió Ft-os nyereséggel.

- Mentalitásváltás – „célirányos és nyereségcentrikus vezetési módszer”: a

megszokott munkamorál felülvizsgálata, teljesítménybér helyett minőségi bér, a

dolgozóknak béremelés és szabad szombat, szociális juttatásként a cég saját

vegyesiparcikk-boltjában valutáért kapható termékek forintért, esetleg hitelben, a cég

vezetői személyi használatra nyugati típusú gépkocsik adása.

HATALMI SZEREPLŐK ALMÁSI FILMJÉBEN

PRO ÉS KONTRA

HATALMI SZEREPLŐK ALMÁSI FILMJÉBENÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK (Stőhr Lóránt)

A SZOCIALISTA RACIONÁLIS VEZETŐ - Dr. Lotz Ernő (1940-2005): eredeti

foglalkozása betanított gépmunkás volt, majd gépészmérnöki, illetve gazdasági mérnöki

végzettséget szerzett (BME, NME). Országgyűlési képviselő, az ÓKÜ vezérigazgatója

(1991-ig), nyelveket beszélő, választékosan fogalmazó, higgadtan beszélő, dörzsöltnek

tűnő szakértelmiségi, a késő Kádár-kor elitjének jellegzetes képviselője, aki gyanús

módon, a befektetők számára különösen előnyös feltételekkel privatizálja az ÓKÜ

legjobb állapotban lévő egységeit a német acélipari vállalkozásnak, az 1983-ban

egyszer már csődbe ment Korf KG-nek.

A KAPITALISTA VÁLLALKOZÓ ÉS „ÉRZELMI” HATÁST KIVÁLTÓ VEZETŐ -

Petrenkó János (1940-): tehetsége és esze révén küzdötte fel magát sikeres

vállalkozóvá még a Kádár-rendszerben, s vált a rendszerváltás időszakában a csőd

szélén álló ÓKÜ legrosszabb állapotban levő gyáregységének megmentőjévé.

„Nem kellett volna ez a negyven év. Egy szabad szellemben gondolkodó társadalomban hamarabb

kinőttek volna ezek a vezetők. […] Csak azok az emberek tudtak felnőni, akik kicsiben elkezdték akkor,

amikor itt egy kisiparos még kapitalista volt. […] Aki első számú vezető, vezérigazgató, annak a

gazdasági részt a műszaki résszel párhuzamba kell állítani. Látnia kell előre, hogy az a termék, amit

gyárt, egyáltalán szükséges-e a piacon, meg fogják-e venni.”(Felvégi Andrea – Gerl Zsolt: A Pekó. Ózd, 1990. 53, 55.)

SZEGÉNYSÉGI TÉNYEZŐKFOGALMI KERETEK

1. Az abszolút szegénység a minimális szükségleti szint (létminimum) alatt élők

aránya: 1990 és 2001 között háromszorosára nőtt (a népesség 30%-a)

2. A relatív szegénység (az átlagjövedelem fele alatt élők aránya): 1990 és 2001 között

másfélszeresére nőtt (a népesség 15%-a)

OKAI:

- tartós munkanélküliség;

- hosszú időn át rosszul fizetett, rossz feltételeket jelentő munkahely;

- szakképzettség hiánya, korán abbahagyott iskola;

- kirekesztéssel fenyegetett családból indulás;

- fogyatékosság;

- rossz egészségi állapot; kábítószer- és alkoholfogyasztás;

- sok hátránnyal küzdő lakókörzet;

- hajléktalanság vagy rossz lakhatási feltételek;

- kisebbséghez tartozás és faji előítéletek;

- az idősek és a gyermekek nagymértékű szegénységkockázata

SZEGÉNYSÉGI SZINTEK ÉS RÉTEGEK (Ferge Zsuzsa, 2001)1. Nyomorban élők: hajléktalanok, romatelepek, szegregátumok nem

csak roma lakói, tartósan álláskereső háztartásfős családok (kb. 5%)

2. Lecsúszással fenyegetett szűkölködők: rossz helyzetű falvakban,

depressziós térségekben élő segéd- és betanított munkások; a

szakképzetlen állami alkalmazottak; a kis eladósodott

kényszervállalkozók; a volt mezőgazdasági munkások, az 1-2 holdon

gazdálkodó, vagy föld nélkül maradt volt szövetkezeti tagok, főként, ha

idősebbek; az egyedül élő, idős nyugdíjasok; a rendszertelen jövedelmű

sokgyermekes családok (kb. 15%)

3. Jövő nélküli (stagnáló) szűkölködők: a közepes, vagy annál

alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők; a 45 éven felüli alacsony iskolai

végzettségűek; fogyatékkal élők nagy része (kb. 15%)

4. Átmenetileg szegények: akiknek van reményük arra, hogy a gyes vagy

gyed lejárta után visszatérjenek a munkába; illetve azok, akiknek van

valamilyen képzettségük, hogy munkába álljanak (kb. 5-10%)

(Forrás: ILO-PSS, ILO-POV kutatások 1001, illetve 1047 háztartásra vetítve)

STATISZTIKAI ADATOK (Ózdi kistérség, 1998)

STATISZTIKAI ADATOK (Ózdi kistérség, 2008)(ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK ÓZDON

„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEDEPRIVÁCIÓ ÉS ETNICITÁS VIZSGÁLAT

Többdimenziós szegénység-megközelítés végezhető, hiszen figyelembe veszi az

oktatási, munkaerő-piaci, lakhatási, jövedelmi dimenziókat is, amelyek megjelennek a

filmben!

„Amennyiben a szükséges erőforrások és feltételek nem állnak rendelkezésre, a deprivált csoport

tagjai képtelenek az adott társadalomban elfogadott (s esetenként elvárt) életmódot folytatni, nem

képesek bekapcsolódni a különböző társadalmi tevékenységekbe. A deprivált csoport tagjai ezzel

ténylegesen kirekesztődnek olyan fontos alrendszerekből, mint az oktatás vagy éppen a

munkavállalás.” (Forrás: Koós Bálint, 2015: 57.) » társadalmi kirekesztődés (egyéni és családi

szinten)

„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEFÓKUSZBAN A ROMÁK MEGJELENÍTÉSE

Helyszínek-szereplők:

1. Akácos út: M. Dezső (37 éves, Hétes-telepi lakos, 8 gyermekes családfő)

2. Sárli-telep (ma rekultivált terület), Sajóvárkony-Bánszállás: a Ladics (?) család,

guberáló, kisgyermekes családok napi 20-30 alkalommal bejárva egy-egy területet a

mindennapi megélhetésért (kábelvágó, réztekercs-gyűjtő gyerekek, befagyott

szilícium- és mangángyűjtő terhes nők, nyugdíjasok, képzett, elbocsájtott

segédmunkások, sín- és gépbontók - életveszélyes és embertelen körülmények

ROMÁK A SAJTÓBAN„Ózdon ötezer a munkanélküliek száma. A lakosság húsz-huszonöt százaléka cigány. Seffer

Ferenc polgármester [1990-1991] választási programjában célzott arra, hogy „bizonyos

réteget" naponta kell fizetni. […] - Azt akarja mondani, hogy nem kellene segélyeket adni?

- Így van, mert akinek sült halat adunk, az sohasem fog hálót készíteni, hogy megtanuljon

halászni. Valamikor számolatlanul adták nekik a pénzt, mert volt a kohászatnál munka,

kellett a segédmunkás. Nem számított, hogy nem volt meg a nyolc általános osztálya, a

lényeg az volt, hogy fizikai munkát tudjon végezni az illető. Minek mentek volna tanulni,

amikor fiatalon nagy pénzhez jutottak? Aztán jött a gond, mert nem kellett a dolgozó,

átképzés meg szinte lehetetlen. A harminc-negyven éveseket a nehéz munka, az éhezés, az

egészségtelen lakás tönkretette. Sokan kórházba kerültek.”(Forrás: Amaro Drom, 1991)

„A kihűlt kohósalakban ma is található még színesfém- és vashulladék. Ami a kohászatból, a

gyárból maradt, azt egy német cég, az Aicher Beton vette meg, ahogy a meddőhányókat is.

Hosszú évekig a meddőbányászatból éltek a hétesi romák; tíz éve az ötéves gyerektől az

aggastyánig mindenki lapáttal, csákánnyal közlekedett errefelé. „Öt éve még én is béreltem

egy területet, tíz-tizenöt cigány család dolgozott nekem, egy nap alatt akár 15 ezer forintot is

meg tudtak keresni” – idézi fel a múltat Varga György, aki ma már nem lát akkorra üzletet

ebben a tevékenységben”(Forrás: Amaro Drom, 2006)

„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEVASAZÓ ROMÁK ÉS A HELYI „HATALOM”

Helyszínek-szereplők:

1. Akácos út: N. Sándor parancsnokhelyettes (fegyveres őrség), biztonsági

szolgálat

2. Sárli-telep: S. Sándor parancsnok (fegyveres őrség), biztonsági szolgálat

3. Bánszállás: Sz. József (Csontos): vállalkozó (állatok, vas- és fémhulladék

felvásárlás a Salakfeldolgozó mű bérelt területéről: 3 Ft/kg)

„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEROMÁK ÉS (ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK

Helyszínek-szereplők:

1. Lehel vezér út (Béke-telep): A Balogh család kilakoltatása (polgármester, rendőrség,

önkormányzati osztályvezetők) - a „CS 1” és „CS 2” félkomfortos, egyenként 96 lakásos

épületek illegális lakóinak kilakoltatása, majd a tönkretett épületek lerombolása.

(Előzmény: Ózd-Ladány erdei környezetben fekvő, 1985-ben felújított 60 komfortnélküli bányászlakásainak szisztematikus

lerombolása a lakosságcseréket követően. Történeti háttér: a meglévő bérlakások mellé az 1990-es évek első felében kerültek

önkormányzati tulajdonba a korábbi bányász- és kohászlakások, amelyekkel együtt a bérlakások száma 1993-ban 2600 volt.)

Vö. Virág Tünde, 2010. (A falusi gettók fennmaradása mögött: CS-telepből „szocpolos telepek; pl.: Forró - B.-A.-Z. megye)

„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEROMÁK ÉS (ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK

Helyszínek-szereplők:

2. Sajónémeti: a Balogh család, „elbújó” polgármester, a boltos. A kilakoltatások

egyik célpontja, Ózdtól 12 km-re északra.

„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEROMÁK ÉS (ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK

Helyszínek-szereplők:

3. Hétes-telep: eredetileg ipari környezetű lakótelep (1905-1912: 21 számozott

komfortnélküli épület), mára 100%-ban roma szegregátum (2011-ben közel 400 –

sokszor szintén jogcím nélküli - lakóval)

„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEROMÁK ÉS (ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK

REVITALIZÁCIÓS TERVEK (Hétes-telep) – cél: élhető szociális telep

kialakítása (M. Orsolya építész)

- Összekötetés a várossal

- A lakók aktív részvétele (építkezés)

- Közös kültéri területek, közös udvarok

- Átmeneti zónák létesítése (tornác)

- Közösségi ház

„PETRENKÓ” (1995) – HATALOMBÓL A CSŐD SZÉLÉRE „Akinek csillaga olyan gyorsan ragyogott fel, mint amilyen gyorsan elhalványult” (A

Companion to Eastern European Cinemas - Edited by Anikó Imre)

„Magyarországon azonban, ahol az önerejéből lett ember ritka, a tőkét-hitelt

részvénnyé alakító felvásárlás ismeretlen, a készpénz kevés, jelentős hitel pedig

gyakorlatilag nem létezik – ez kifejezetten szenzáció.” (The Washington Post, 1989. 12.

19.)

SZEMÉLYISÉGJEGYEK ÉS VALÓDI CÉLOK: Hiúság és közösségi érdek

„Nem én veszítettem, hanem Ózd.

A hatvanszázalékos tulajdonkivitel

a város tragédiája.”

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!