HOLLÓKŐ ÓFALU

",I

c 11. Polgármesteri hivatal"~~~~~~~-- 12.Posta

-13. Művelődési ház. 14.Vár

15, Italbolt, vegyesbolt _1. Falumúzeum -16.Információs iroda - Közalapítvány2. Postamúzeum 17.Teniszpálya3. Konferenciaterem 18~Vár étterem4. Tájvédelmi kiállítás 19. Muskátli vendéglő5. Mívesház 20. Iskola6. Fafaragó - kiállítóház 21. Kápolna7. Pajtakert _ 22. Templom8. Szövőház 23. Autóbusz-megálló9. Fazekasház 24. Babamúzeum

10. Fazekasműhely 25. Orvosi rendelő © POUR STUDIO

© Írta: Faragó Zoltán© Fotó: Rigó Tibor

Készült a Polár Stúdió gondozásában.Felelős kiadó: Bencze Péter

Minden jog fenntartva! ©A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt

részben vagy egészben sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni, hasznosítani!ISBN 963 218 6516

VILÁGÖRÖKSÉG

Faragó Zoltán - Rigó Tibor

HOLLÓKÓI KÉPESUTI KALAUZ

Polár Stúdió

Hollókő megközelítése ~-~------~"

4

Budapestről:Autóval:

1. Az M3-as autópályán a Hatvan-Salgótarján kijáratig, majd a 21-esfőútvonalon Salgótarján irányábahaladva, Pásztó előtt lehajtva Szécsény-Hollókő frié. A település Alsótoldon és •.Felsőtoldon áthaladva érhető el.Távolság: 100 km.

2. Az Árpád hídtói a Váci útonkeresztül a 2-es vagy a 2/A főútvonalonhaladva Rétságig, majd Rétság után2 km megtétele után tovább a 22-esfőúton, Szécsényig. Innen a város köz-pontjátói a Pásztó felé vezető útonNagylócot és Zsunypusztát elhagyvajuthatunk el Hollókőre.Távolság: 118 km.Autóbusszal:

1. Stadion autóbusz-pályaudvarrólindulva közvetlen járat Hollókőre.

2. Árpád híd autóbusz állomástól~ Balassagyarmat - Salgótarján gyorsjá-

rattai Szécsényig, majd onnan a Holló-kőre induló autóbusszal.

3. Stadion autóbuszpályaudvarrólSalgótarján közvetlen járattal Pásztóigés onnan tovább a Hollókőre közle-kedő autóbusszal juthatunk el a köz-ségbe.

Miskolcról Gyöngyösön keresztül:Autóval:

Az M3-as autópályán vagy a 3-as sz.főútvonalon Miskolcról Gyöngyösig kellautózni, majd onnan Gyöngyöspatánkeresztül Szurdokpüspökiig. A telepü-lésről a 21-es főútra kanyarodva Pásztó- Salgótarján irányába 8 km-t kellmegtenni és onnan Szécsény - Hollókőirányába lekanyarodni. A távolság Mis-kolc és Gyöngyös között 99 krn,Gyöngyös és Hollókő között 49 km.

Hollókő napjainkban

A világörökség község Nógrádmegye szívében, a Cserhát peremén,festői domboldalon található, s éppen aDuna és a Tisza vízválasztójára települt.A híres ófalu 1987 óta szerepel azUNESCO Világörökségek Listáján.Miben rejlik különleges értéke? Abban,hogy nem egyszerű skanzen, amimúzeumszerűen mutatja be a népimúlt emlékeit, hanem a mai napig iga-zi, élő település maradhatott. Hollókő-ről és környékéről elmondható, hogy itta népi kultúra különféle tárgyi és szel- ,-------------------,lemi emlékei, a középkori vonatkozá-sok, de még a falut körülölelő táj is pá-ratlan egységben maradt fenn napjain-kig. Európában nem sok ilyenvan már!

A település teljes infrastruktúrávalrendelkezik, polgármesteri hivatala azófalu központjában álló műemlékházban működik. Az önkormányzatintézményrendszerében az alapoktatásellátására alsótagozatos iskolát ésnapköziotthonos óvodát tart fent -,utóbbi ugyancsak az ófalu egyik voltlakóépületében található. Hollókő ön-kormányzata kiveszi részét a köz-szolgáltatásokkal való ellátásban,mindent megtesz az életkörülményekjavítására, az idegenforgalom koordi-nálására, az ófalu műemléki értékeinekvédelmére. Teszi ezt a községet vi- r------------~....,.,.;-----lághírűvé tevő szellemi, kulturális, mű-emléki kincs megóvására. A közmű-velődési feladatok nagy részét az ön-kormányzat által alapított HollókőértKözalapítvány végzi. A helyi társadalmiés ifjúsági szervezetek tevékenysége alakosság általános elöregedése elle-nére is igen jelentős.

Évente százezer turista érkezik ide,ami Nógrád megye forgalmának zömétteszi ki.

5

A falu történeteA falu története

környék termőhelyi adottságai miatt. Aközség földjeinek negyede erdő, felesilány és nehezen művelhető szántó-föld, a maradék pedig hegyi legelő ésterméketlen terület volt. A XIX. századvégén, a nagy filoxéra járvány idejénpusztultak el a falu szőlőskertjei is,amelyek mintegy 50 holdnyi területen 11'-...• ~-.lif....•--~feküdtek.

A korabeli térképek tanúsága szerinta település belterülete 1850 körül pon-tosan a mai ófalu határai között volt. A ,..._~ ","",..,.,..,...,.,..,..= ---.XX. század elején az országos gazda-sági fejlődésnek és a társadalmi vál-tozásoknak köszönhetően némilegjavult az itt élők gazdasági helyzete. Eztette lehetővé az 1909-es nagy tűzvészután, hogy jóformán minden lakóházatátépítsenek. Ekkor alakult ki jelenlegiformájában az Ófalu, ami nemcsak aszázadelő hangulatát, hanem a sokkalrégebbi, ősi palóc építészeti stílusemlékeit is megőrizte. Az építtetőkugyanis az új anyagok felhasználásamellett ragaszkodtak a hagyomá-nyokhoz. Mivel a hollókői határ nemjelentett biztos megélhetést az ittélőknek, sokan jártak el summásnak aszerencsésebb adottságú alföldi nagy-birtokokra a mezőgazdasági idény-munkák idején. Sokan foglalkoztak ahelybeliek közül marhakereskedésseiis: az Alföldön, sőt Erdélyben vásároltmagyartarka teheneket felhizlalták akörnyező legelőkön, és szép haszonnaladták el azokat a felvidéki vásárokon.1945 után a férfiak többsége a kör-nyező városok ipari üzemeiben és abányákban helyezkedett el. Ezzel vettekezdetét az elvándorlás, a lakosságfogyatkozása, ami napjainkra a faluelöregedéséhez vezetett.

A község birtokosai az első Irasosemlékek alapján a Kacsics nemzetségtagjai voltak. A kutatók véleményemegoszlik, hogy elődeik egyik honfog-laló magyar nemzetség tagjai voltak-e,vagy Könyves Kálmán (1096-1111)uralkodása idején birtokot szerződalmát főurak leszármazottai-e. Min-denesetre ők birtokolták a környező te-lepüléseket - köztük Szécsényt, Rimó-cot, Lócot, Gécet, Halászit és Csitárt is.A nemzetség a XIII. század elejére többágra szakadt: Hollókő földesurai azIIIés-ág tagjai voltak.

A fennmaradt oklevelekjobbára a várépítésének adatait említik, de tény,hogya falu már a XIV. század elsőfelében egyházas hely volt, tehátjelentős település lehetett. A közvet-lenül a tatárjárás után, több szakasz-ban megépített erődítmény a későbbiidőszakban inkább gondot jelenthetetta faluban élőknek, mint biztos védel-met. A földesurak egymás közötti viszá-lyait, illetve a hódoltsági időkben amagyar és a török portyákat, várvívá-sokat és hadjáratokat megsínylette alakosság.

A község re vonatkozó adatok nagy-részt a vár lerombolása utáni idő-szakból származnak. A török hódoltságután meglehetősen kevesen lakták aközséget: az 1715-ös vármegyeiösszeírások mindössze három adó-köteles háztartásról tesznek említést.1720-ban azonban már nemes köz-ségként szerepelt a nyilvántartásban,tehát lakói mentesültek az adófizetéskötelezettsége alól. A XVIII. század elsőfelétől a Forgáchok voltak a faluföldesurai. Hollókő hódoltság utánifejlődése hosszú időre meg rekedt a

76

A vár története

10

Bármerre járunk Hollókő környékén,a település híressége, a szikla csúcsáraépített vár egyszer itt, másszor ottbukkan fel előttünk. Messziről persze alegkisebb köd is elrejtheti, sőt, könnyeneltünteti a reggeli pára is, - minthaföldöntúli játékot játszanának az em-berrel a tulajdon érzékszervei. Talánvan is a dolgokban valami. ..

A vár keletkezésének eredetmondájaszerint ugyanis élt valaha a környékenegy András nevű úr, a Kacsics famíliatagja, aki elrabolta valamelyik szorn-széd földbirtokos szépséges feleségét,és az akkor épülő vár egyik szobájábazáratta. A kőművesek még dolgoztak aaz erődítményen, s napközben felrak-ták az asszony börtönének falait, - akövek azonban mindig eltűntek reggel-re. A szépasszonynak ugyanis volt egyboszorkány dajkája, aki szövetségrelépett a sátánnal. Közbenjárására az ör-dögfiókák éjjelente holló képébenelhordták az építőköveket, s tették eztmindaddig, amíg az asszony ki nemszabadult. A mese szerint az ördö-gökről, azaz hollókról kapta nevét a falués a vár.

Az már tény, hogy a Kacsles-nem-zetség Illés-ágának tagja, a mesebeligonosz úrhoz hasonlóan András nevű,a tatárjárás után kezdte el építtetni aközség fölé magasodó sziklán a várötszögletű öregtornyát. Az erődítménytaz évszázadok során fokozatosan bőví-tették, falszorosok, bástyák, lakóhelyi-ségek, ciszternák épültek a legrégebbi,XIII. századi falak köré. A hollókőierődítmény öregtornyának alapjainakvastagsága eléri a három és fél métert.Azerődítmény falait helyben bányászottkőből rakták, de a sarkokat, a lőrések,

A vár történeteátjárók, kapuk kereteit faragott mész-kőből készítették. Ilyen a környékennincs, valahonnan messzebbről kellettHollókőre szállítani. Hollókő a XIV.századtól a Kacsics-nemzetség uradal-mi központja lett.

A vár története igen érdekes ésváltozatos. AzÁrpád-ház kihalása utánizűrzavaros időszakban Kacsles-nem-zetség llIés-ágából származó Mihály,Péter, Lesták és Mikus négy nógrádivárukat, köztük Hollókőt is, átadták r-----~-~~-_::::""

Csák Máténak, a felvidéki kiskirálynak.Az is bizonyítható adat, hogy 1311júliusában a négy főúr Hollókő várábólindult a Károly Róberthez hű földesurakbirtokainak elpusztítására. Egy évmúlva azonban fordult a kocka: az1312-es rozgonyi csata után a királykatonái elfoglalták Hollókőt, a felvidékioligarcha híveinek birtokait pedig azuralkodó pártján állók kezébe kerültek-, bár Csák Máté halála, 1321 előtt nemkövetkezett be lényeges változás. Ekkora Kacsics-nemzetség egy másik ágábólszármazó Tamás lett a vár és az ura-dalom birtokosa. Sok más földesúrjavait is megszerezve később Magyar-ország egyik leghatalmasabb földes-ura, erdélyi vajda majd tárnokmester,második házassága révén a királyrokona lett. Lakóhelye után felvette aSzécsényi nevet is. A Csák Máté halálátkövető több mint egy évszázad Nógrádaranykorának számít, ugyanis ezen időalatt béke volt. A hollókői öregtoronykörül ebben az időszakban igen jelen-tős bővítéseket hajtottak végre. A fejlő-

. désnek a cseh husziták felvidékibetörései vetettek véget, az 1430-asévekben. Írásos bizonyíték áll rendel-kezésre arról, 1442. szeptember 17-én

11

:::======== fA::..

12

Hollókő várában egyezkedtek a Fel-vidéket megszálló cseh Giskra huszitavezér megbízottai Nógrád és Hontvármegye képviselőivel, a következő éváprilis 24-ig, Szent György-napjáigtartó fegyverszünetet is kötve.

Hollókő a XV. század középéigmaradt a Szécsényiek kezében. Az.1450-es években a család utolsó fér-fitagja, László birtoka volt Hollókő.Halála után leányági öröklés útjánGuthi Ország Mihályés Losonczy Albertörökölte a kiterjedt Szécsényi birtoko-kat. A török idők kezdetére Hollókőjószerével elvesztette hadászati jelentő-ségét, a tűzfegyverek elterjedése miatt.Az. 1526-os mohácsi csata után azérdekharcok másfél évtizede követ-kezett, így 1541-ben a török akadály-talanul elfoglalhatta Budát, ami után azország három részre szakadt. Nógrád-ban a Habsburgokhoz hű urak kerültektöbbsége, de ez csak növelte a törökfenyegetést. 1546-ban az országgyűléselrendelte a honti és a nógrádi várakmegerősíttetését, de ekkor már fel-adták a megye déli, a hódoltsághoz ésBudához közel eső területeit. A birtokosOrszágh Kristóf azért 1549-ben kija-VÍttatta Hollókő falait. 1552-ben Alibudai basa serege Drégely és másvárak elfoglalása után érkezett megHollókő alá. Az.erődítményben ekkorkét várnagy volt, Porkoláb Imre ésSzászi András. Miután Ali követe a várátadására szólította fel az őrséget,Porkoláb erre ígéretet is tett, társa tudtanélkü\. A követ távozása után Szászi ezthallva tőrrel rontott a másik várnagyra,de lefogták, a várat pedig átadták atörököknek. Ali később a várnagyokatés az őrséget is szabadon bocsátotta.

A vár története

Egy 1568-69-ben készített törökkimutatás szerint Hollókőn 22 zsoldoskatona kapott fizetést. Ez a létszámbizonyára kiegészült rablásból élőmartalócokkal is.

Az.első török hódoltság a tizenötévesháború kitöréséig tartott Nógrádban:1591 nyarán Tieffenbach Kristóf kassaifőkapitány vezetésével a várak sorrakerültek magyar kézre, Hollókőt 1593novemberének végén PrépostváryBáling egri várkapitány katonái foglal-tákvissza.

A török veszély persze ezzel nemszűnt meg. Hollókő rossz állapotbanvolt, ezért elrendelték felújítását, demunkaerő a sok háborúskodás miattnem nagyon akadt a környéken:előfordult, hogy távoli vidékek, ígytörök uralom alatt álló vármegyékjobbágyait rendelték Hollókőre.

A török 1663-ban Köprili Ahmednagyvezér parancsnoksága alatt vissza-szerezték korábbi hódításaik jelentősrészét. Hollókő ekkor ellenállás nélkülkerült török kézre. Véglegesen csakhúsz év múlva, 1683 októberébenSobiesky János lengyel király seregei l.~~'~;":;~~"-

szabadították fe\. A falak őrzéséveiezután négy hollókói joblJá!:jyul IJíÚdkmeg. A vár hadászati lehetősége ezzelmegszűnt.

1711-ben, hogy ne lehessen kurucerősség, a vár bejáratát, hídjait, a külsővárudvar falszakaszait lebontották, devégül a teljes lerombolást elkerülte.

A vár helyreállítása 1966-ban kez-dődött, s 1996-ig tartott. Igen látvá-nyosak az alsó- és felsővárat elválasztókvaskos falakkal övezett falszorosok, asziklába robbantott ciszternák, a ka-putorony.

13

A vár története

14

A vár méretei a következők: észak-déli irányba 68 méter, kelet-nyugatiirányban 51 méter. A bejárati kaputól atorony bejáratáig 27,5 méteres szint-különbséget kell leküzdenie a látoqa-tónak. Avár középkori bejáratán belépőaz egyre keskenyedő, többszörösenmegtört bejárati falszoroson át afelvonóhidas, négyszögletes külsőkaputoronyhoz jut. A külső várudvarmegközelítését több kapu és a közöttükelhelyezett farkasvermek nehezítették.A külső udvarra csak a leengedettfelvonóhídon lehetett bejutni. Szembe-tűnő rész itt a négy méter átmérőjű,sziklába vájt ciszterna.

A külső várudvaron a helyreállítottgazdasági épületben kis kiállítástrendeztek be: képeken láthatók a feltártleletek, a vár helyreállítás előtti képei ésnéhány kőfaragvány.

A négy kapuval több szakaszraosztott, teraszosan kiképzett külsőfalszoroson keresztül lehet eljutni a várbelső kapujához. Innen egy előtérnyílik. A belső udvart a XVI. századelején szűkítették le, amikor a palotárakét újabb szintet emeltek. A szűkítettbelső udvarról közelíthető meg a toronyföldszinti helyisége, és az innen indulóbelső lépcsőn juthatunk fel emeletre is.A négyszintes, robusztus torony, kie-melkedik a vár többi építménye közül.Egyébként a palota nyugati és keletiszárnyának emeletelról szép kilátásnyílik a környék erővel borított hegy-vidékeire és az Ipoly-völgyre. Tisztaidőben észak felé még az Alacsony-Tátra vonulatai is kivehetők.

A várban panoptikum tarthat érdek-lődést a látogatók figyelmére.

15

A templom története

16

Vajon mikortói egyházas hely Hol-lókő? Nem tudjuk a pontos választ. Afennmaradt oklevelek 1342-ben em-lítették először a település templomát,amelyet Szent Márton oltalmába aján-Iottak, akárcsak a ma is álló lsten házát.A falu fölé magasodó vár egykor aKacsics nemzetség birtokainak köz-pontja volt, s bár a faluról az idő tájtmég nem emlékeztek meg az okleve-lek, de valószínűleg lakott hely volt azerődítmény környéke is.

Már az Árpád-házi királyok idejébenminden ilyen, központi fekvésű helyenépült templom. Az utóbbi évtizedekrégészeti ásatásai is ezt a feltételezésttámasztják alá: 1969-ben, az .Előtyí"nevet viselő dűlőben, a Pusztaverem-dombon feltárták a valószínűleg a törökidőkben elpusztult középkori templomalapfalait.

A község ma is látható, fatornyostemplomának műemlékvédelmi vizs-gálata kiderítette, hogy a majd' ezeresztendővel ezelőtti formát mutató,román stílusúnak tűnő, egyszerű-ségében szép épület nem is olyannagyon régi. XIX. századi. A téglalapalakú alaprajz, a kicsiny alapterület, azcpró, csúcsfves ablakok bizony köny-

nyen megtévesztik szemlélőt! A temp-lom falai azonban vályogból készültek,a padlózatát tégla borítja, a fából épült,deszkaburkolatú torony - állítólag -egyetlen szög felhasználása nélkülkészült, s a palócföldi ácsmesterségegyik gyöngyszemének számít. Érde-kes módon a templom sekrestyéje azófalu legújabb épülete: csak 2002-benépítették, hogy legyen hol felkészülnie aszentmisét bemutató papnak.

Említést érdemel, hogy valaha a

rimóci templom az egész környéknek -Nagylócnak, Nógrádsipeknek, Var-sánynak és természetesen Hollókőnekis - az anyaegyháza volt. Ennek érdekesmódon hatása volt a helyi népviseletekkialakulására is, hiszen öt falu lakossá-ga találkozhatott egymással a szentmi-séken, rokoni szálak is kialakultak, sokmindent el is lestek egymástól.

A hollókői templomot jelenlegiformájában csak 1889-ben alakítottákki, közadakozásból. Az önálló hollókőiplébánia még később, a XX. századelején jött létre. A templom tornyáteredetileg fazsindely fedte, amit az1930-as években palára cseréltek. Aműemlék ófalu látképének megó-vására a világörökséggé való nyilvá-nítás után visszakerült a toronyra azsindely. Az utóbbi években a belsőberendezés sokat gazdagodott: az ófaluházainak műemlékké való nyilvánításaután Szent Mártont ábrázoló olajképethelyeztek el itt, az esztergomi Keresz-tény Múzeum egy népi ihletésű, fábólfaragott Krisztus szobrot adományo-zott, s egy régi, fatáblára festett Piéta iskerült ide. Az ugyancsak világörökségcímet birtokló Pannonhalmáról ugyan-csak kerültek kegytárgyak Hollókére.

A nagyobb egyházi ünnepeken ésvasárnaponként a templomocska előttgyakran találkozhatnak aHollókőrelátogatók népviseletes lányokkal ésasszonyokkal: ilyenkor sokan hordjákmég ünneplő ruhának a palóc folklóremlékét őrzö viseletet.

Hollókő római katolikus templomajelenleg a nagylóci plébánia filiája, azazleányegyháza. Másik fontos szerepeHollókő életében, hogy hivatalosan is avilágörökség ófalu jelképe.

A templom története

17

~~======::::::=::::;::::=;-----(§)A község korai történetéről nem

sokat tudunk, az oklevelek inkább csaka várról emlékeztek meg. A faluról ésépítészetéről a XVIII. századtól állnakrendelkezésre bőségesen az adatok.Ezen időszakban a házakat fábólépítették, alapozás nélkül. A falakatkívül és belül egyaránt agyaggaltapasztották. A tetőt zsúppal fedték.Kémény akkoriban nem épült, afödémen és a tetőn csak egy füstlyukathagytak. A meglehetősen tűzveszélyesházak építését a XVIII.század végétőlrendelet is tiltotta, de még jó ideig ígyépítkeztek. A község régen - a többipalócföldi településhez hasonlón - egyutcás település volt. A házak az útramerőlegesen, keskeny szalagtelkekenépültek. A várhegy alja és a kisHollókői-patak közé települt falukeskeny házhelyein nem fértek el agazdasági épületek, ezért azok külön, aPajtáskertnek nevezett részen álltak. Alakóépületek közelében a disznóólak-nak való hidasokon kívülnem is nagyonvolt egyéb gazdasági épület, legfeljebbIibaólakat és hombárokat készítettek. Apalóc települések jellemző vonásakénta nagycsaládok egyetlen telekre épít-keztek: ezt hívták hadas településnek. Atelekfoglalás jogán elsőként az utcáranéző ház épült, és a család gyara-podásával készültek a mögötte állólakóépületek. Az új házhelyek nagyobbarányú kiosztása előtt így valóságos kisutcák alakultak ki Hollókőn, bár mamár alig vannak nyomai ennek akülönleges településszerkezetnek. Gya-kori forma volt Hollókőn a közösudvarról nyíló, két külön lakás is.

Az ófalu mai képe 1909 és 1911

18

Az ófalu építészete

között alakult ki, az utolsó nagy tűzvészután. Az új házak - bár köalapra éstöbbnyire alápincézve épültek, vályog-fallal, szaru fás tetőszerkezettel, cserép-zsindelyes fedéssel, - megőrizték apalóc népi építészet eredeti jellegét.

Az újjáépítés során váltak általánossáHollókőn is a belülről fűthető, négy-szögletes kürtőskemencék, amikhezkémény építése is szükségessé vált. -Ezekkel a tüzelőbrendezésekkel akonyhából fűtötték a tisztaszobát is. A =~~::::===~~=~;:házak homlokfalait az utca és az udvarfelől is faoszlopos tornác, vagy ahogyanHollókőn hívják: hambitus szegélyezi.Ezeket azonban csak később alaki-tották ki, az erősen túlnyúló ereszekalátámasztására. A hambitusok deszkamellvédjeit fűrészelt mintákkal díszí-tették. A motívumok sok esetben ha-sonlóságot mutatnak az ereszdeszkázatdíszítéseivel. Ahol amelléképületekösszeépültek a lakóházakkal, mindigcsak az emberi lakásul szolgálószakaszt látták el motívumokkal. Jel-legzetes a házak oromdeszkázata is.Ezeket is fűrészelt mintákkal látták el,gyakran megörökítették az építés évétés a tulajdonos nevének kezdőbetűit is. =..:....-....." ••••A hagyományos palóc házak többnyirekét vagy háromosztatúak: az érkező akonyhába lép a hambitusról, innennyílik a szoba és, - ha van - a kamra. Alakóépületek meglehetősen aprócskaablakokkal épültek. Ezek nem tettekuqyan lehetővé megfelelő megvilágí-tást, de a kis felület nyáron a meleg et,télen pedig hideget jobban kívültartotta. Valaha majd' minden telekheztartozott kemence, de ma már alignéhány látható az ófaluban.

19

rH:O.ll~Ó~k~ő;n;e~'p;V;i~s~e~k~te~;;~~~:;~:- ~Hollókőn a századforduló után, a mai

ófalu kialakulásának idején mintegy400-an éltek. A lakosság a soványföldeken nehezen talált megélhetést,így sokan kényszerültek arra, hogyuradalmi cselédnek és béresnekszegődjenek. A hosszú téli hóna-pokban, amikor kevés munka akadt, azasszonyok szövéssei töltötték az időt. Aruházkodásban a vászonnak jutott alegnagyobb szerep. Mindennapi vi-seletre megfeleltek ezek a viszonylagegyszerű ruhadarabok, de a ma ismegcsodált ünnepi felsőruházat sokpénzbe került. A szép és díszes viselet acsalád anyagi állapotát is tükrözte. Azünnepi női öltözet legdrágább darabjaa csizma volt: a lányok piros, azasszonyok fekete színűt viseltek. Azeredeti formák megtartása mellett gyárianyagokból is készítettek ruhákatkiegészítőket és díszeket. A helyi visele~jellemzői voltak a női ingvállak. Avászon ruhadarabba gyolcs, selyem,

i végül tüll ujjat illesztettek, s ebben aformájában bíboringvállnak nevezték.Különösen jellemző volt a sok alsó-szoknya viselése. Munkához általábancsak kettőt, a nagyobb ünnepeken akár

=~~;;;;:;;;;;;:;;;;;;,;:;;;;::::::~~~~húszat is felvettek a hollókői lányok-asszonyok. A korábban hordott vi-szonylag egyszerű kékfestő f~lső-szoknyát előbb fehér, piros, kék, zöldkasmírral, majd selyemmel váltottákfel. Utóbbi anyagokból készült a lajbi is.A szoknyákkal a csípő kerekségét, alajbival pedig a derekuk karcsúságáthangsúlyozták. A vállra többnyirekasmír nagykendőt terítettek, amitrojtokkal is díszítettek. Derekukrafekete, selyemmel kivarrt kötényt kö-töttek, aminek szakácska a neve. A

20

palóc leányok és asszonyok szembe-tűnő ékessége a főkötő. Színesszalagokkal, gyöngybefűzéssei készültés fölé kendőt kötöttek. Mindenkorosztály másféle főkötőt hordott,díszftéséből a társadalmi helyzetre iskövetkeztetni lehetett. Az új asszonypéldául nagyfőkötőt -, vagy ahogyan ahollókőiek mondták: féketőt - hordott.Fehér selyemből készült, gazdaggyöngy díszítésseI. Az ilyen főkötőt elsőgyermeke születéséig viselhette azasszony. Általános volt a sok ékszerviselésének divatja, különösen ked-velték a gyűrűket. Az asszonyok többsoros kalárissal - Hollókőn úgy mond-ják, galáris - ékesítették nyakukat. Ezeka két háború közötti időszakban márkaucsukból készültek.

A férfiak öltözéke lényegesen egy-szerűbb volt, s a téli ruhadarabokbeszerzése jeientette a legnagyobbgondot: azokért pénzt kellett adni. Aférfiak kivetkőzése elég korán meg-kezdődött. Sokan harcoltak közülük azelső világháborúban, s az egyenruhaután már szégyellték a gatya viselését.A két háború között a nadrágot pitykéslajbival hordták, amit azonban sosemgomboltak be, hogy látszódjon azingmell hímzése. 1945 után a férfiak ....--------=---------nagy része az iparban és az építő-iparban helyezkedett el, s a hagyomá-nyos viselet már sem a munkavég-zéshez, sem az utazáshoz nem volt alegalkalmasabb. A régi darabokat azidősek otthon még hordták egy da-rabig, de már nem készítettek újöltözeteket. Az asszonyok azonbanmegőrizték a hagyományt, és ünnepialkalmakon még ma is felveszik őseikviseletét.

21

22

Felumúzeum

Az ófaluban gazdag néprajzi anyag-gal berendezett múzeum várja alátogatókat, egy hagyományos építésű,az utca felé nyíló pincével megépítettműemlék házban. A régi palóc la-kóépület ritkábban kettő, többnyireháromosztatú, azaz három helyiség,szoba, konyha és kamra alkotja. Fentilakásformát mutatja a múzeum is,amelyben a hagyományos használati-és dísztárgyak, bútorok, textíliák, régiháztartási eszközök, fémlábasok éstepsik, cserépedények, valamint aparasztgazdaságban szükséges kúlőn-féle kéziszerszámok tekinthetők meg.Az épület helyiségeinek közös jellern-zője, hogy mindegyik, még a tornác is,agyagtapasztásos padlóval készült. Afalakat kívül és belül is minden évbenkimeszelték, méghozzá közvetlenülhúsvét előtt.

A faragott deszkamellvédes tornácróla konyhába lép az érkező, - mivel azajtó szemöldökfája igen alacsony,mindeképpen fejet kell hajtania abelépőnek. Ahogyan a helybeli, félig-meddig tréfás mondás is tartja, ígyköszönés nélkül senki nem lépheti át apalóc ember házának küszöbét. A falu-múzeum egykori konyhájában állí-tották ki azokat a régi használati tár-gyakat, amelyek a sütéshez-főzéshez ésaz élelmiszerek tárolásához szüksé-gesek. Itt látható a vidékre jellemzőnégyszögletes kemence is. Egykor ezenfőztek és fűtötték az egész házat, anyitott ajtókon keresztül.

A konyhából balra a tisztaszoba,jobbra pedig a kamra nyílik. Előbbi afiatalok, az utóbbi az idősek hálóhelyevolt, a konyha pedig közös helyiségnekszámított. A mai berendezés lényegé-

24

Felumúzeum

ben megegyezik a száz esztendővelezelőttivel, s egy hollókői középparasztigazdaság viszonyait, s ezen keresztülanyagi helyzetét tükrözik a különéletárgyak. A tisztaszobában - amit régenelső háznak is hívtak, mert mindig azépület utca felőli részén helyezkedik el,- jellegzetes, régi palóc bútorok lát-hatók: hímzett ágyneműs ágyak, böl-cső, faragott szuszék, amiben egykor aházilag szövött vásznakat tartották. Amagasra bevetett, faragott és festettágyat hímzett huzatú dunnák és párnáksokasága díszíti. Ezek a menyasszonykelengyéjéhez tartoztak egykor, akiférjhezmenetelekor ezt vitte magával aházasságba, s már leány korában elkellett készítenie más, a háztartásbanszükséges textilneműkkel együtt. Eh-hez az is hozzátartozik, hogya len és akender feldolgozása hagyományos télinői munka volt. Az említett rostnö-vények megtermelése mellett az áz-tatástól a tilolásig, a gerebenezéstől afonásig minden munkát maguk végez-tek, igen gyakran többen is összefogva.A legtöbb háznál télire felállították aszövőszéket, s az elkészített különfélefonálfajtákból ruházkodásra alkalmas,háztartási és a gazdaságban haszná-latos textmák - utóbbi célra példáulzsákvászon is - készültek.

A férfiak ugyancsak házilagosanfaragták a lócákat, a székeket, abölcsőket. az étkészletek tárolásáraszolgáló tálasokat. A Palócföldön régenminden férfiember értett a fafaragáshozlegalább annyira, hogy az egyszerűbbbútorokat, háztartási felszereléseket, agazdaságban szükséges különféleeszközöket - leginkább az ásó-, lapát-,kapa-, vasvilla- és fejszenyeleket,

25

Felumúzeum

26

szekéralkatrészeket, tárolóedényeket -,valamint az egyéb gazdasági használatitárgyakat magának elkészítse. Akikkülönösképpen ügyeskezűek voltak,esetenként másoknak is dolgoztak,főleg a mezőgazdasági munkák szüne-telése idején, a téli hónapokban. Akirőlköztudottá vált, hogya különfélehasználati tárgyak díszítésében isjáratos, az nem csak a maga falujából,hanem még a környező községekből iskaphatott megrendeléseket.

Szokás volt, hogya barátságbanlévő, komaságot ápoló családok ott-hon készített, műremekszámba menőajándékkal lepjék meg egymást. Ezenfaragott tárgyak, hímzett textíliák közösjellemzője, hogy nagyfokú megmun-káltságuk és szépségük miatt gyakor-lati használati értékük nincs, de a tiszta-szoba megbecsült díszei közé tartoztakvalaha.

Nógrádban a XIX. század közepetáján terjedtek el a sarokba állíthatókaroslócák. Ezek háttámláját általábankülönféle faragott jelenetekkel díszítet-ték. Egykor az egész Palócföldönkedvelték a magyar címeres, huszáros,tölgyfaleveles motívumokat.

A tisztaszoba falain és a festettsublóton az egyházi búcsúkból észarándokutakról hozott kegytárgyak -szentképek, feszületek, Mária szob-rocskák - kaptak helyet. Ezek mindenhollókői családnál megtalálhatók a mainapig. A falu lakói a legnagyobb rómaikatolikus egyházi ünnepeken az oda-vissza egy nap alatt is megjárhatóMátraverebély-Szentkútra zarándo-koltak el a leggyakrabban. Ilyenkor ahegyeken és erdőkön keresztülcsoportosan, templomi lobogók alatt,

egyházi énekekkel az ajkukon tettékmeg az utat.

A kegytárgyak mellett a tisztaszobafalain cseréptálak is lógnak. Ezek a ---,színes, mintával ellátott fazekas-termékek már a XX. század elején iscsak díszként szolgáltak.

A kamrában a kisebb méretű, régigazdasági eszközöket állították ki.Látható itt a szénamunkákhoz haszná-latos favilla, a szemes terményekkiverésére való cséphadaró, különfélefamegmunkáló szerszámok. A gazda-ságban használatos eszközöknek isközös jellemzőjük, hogy a háziaktöbbségüket maguknak készítették el.A kosár fonásához, a rozsszalmábólkészült méhkas, a vesszőseprő kötésé-hez is általában mindenki értett. A kézimunkán alapuló hagyományos parasztigazdaság tárolóeszközeit - közöttükegy fából ácsolt hombárt is - a falu-múzeum kamrahelyiségében tekinthetimeg a látogató.

A múzeum udvarában megtekint-hető a XIX-XX. század fordulójánkészült, fából faragott szőlőprés, ami akörnyék valaha virágzó szőlőkultú-rájának emléke, - jelene és jövőjeugyanis nincs ennek a XIX. századvégén pusztító filoxérajárványig virágzóművelési ágnak.

Amúzeum állandó néprajzi kiállításáta balassagyarmati Palóc Múzeumszakembereinek hozzáértését dicséri.

A falumúzeum címe:Hollókő, Kossuth út 82.Nyitva tartás április l-től október 31-

ig hétfő kivételével 10 és 16 óra között.Hétfői napokon, illetve nyitvatartásiidőn kívül bármikor a Kossuth út 11.szám alatt kérhető el a kulcs.

27

Postamúzeum Mívesház és teaház

Hogyan dolgozott még a XX. századelső évtizedeiben is egy falusi postás aCserhát-hegység vidékén? Nos, több-nyire kétnaponta - gyalog, lovas-kocsival, később már kerékpárral -bement Balassagyarmatra és átvette afalujába szánt küldeményeket. A köz-ségbe visszaérve nem vitte azonbanházhoz a leveleket: megállt egy-egyutca végén, belefújt a rézsípjába, smegvárta, amíg köré gyűlnek azemberek. Akkor mindenki átvehette aneki címzett küldeményt. Néhányévtizeddel korábban még ennél isnehezebb volt a postás dolga: látni is amúzeum tárolóiban azokat a kézifegy-vereket, amiket azért hordtak maguk-kal a postáslegények, hogy megvédjékmagukat a betyároktóI. Hollókő csak1950-ben kapott saját postahivatalt, dea viszonylag rövid múlt ellenére is, avilágörökségi helyszín idegenforgalmivonzerejének növelésére a Matáv Rt. ésa Postamúzeum Igazgatósága közösenfenntart itt két kiállítóhelyiséget. Azegyik szoba a történelmi Nógrádvármegye postatörténetét mutatja be, atávíróhálózat kifejlődésévei együtt. Amásik teremben az elmúlt századokpostával kapcsolatba hozható történetiemlékeit állították ki, Mátyás királyuralkodásától a kuruc időkön keresztüla trianoni határok kijelöléséig.

Tolmács nélkül érkező külföldi turis--- tacsoportok számára magnókazet-

táról történő tárlatvezetésre is lehető-ség nyílik. A múzeum címe: Hollókő,Kossuth út 80. Április 1. és október 31.között hétfő kivételével naponta 10-től17 óráig várják a látogatókat. Előzetesbejelentés esetén azonban bármi korlátogatható a múzeum.

Azófalu fatornyos temploma mellett,a Petőfi utca 4. szám alatt találhatóépületegyüttes több idegenforgalmicéllal létrehozott és vendéglátó egy-ségnek is helyet ad. A régi nyári-konyhában alakítottak ki a Teaház newbüfét, ahol a látogatók éhségüket ésszomjukat csillapíthatják. A voltlakóépületben - egyéb ként műemlék-

népművészeti üzletet található, a ha- !~~~~~~~~~~!!!~!!gyományos ajándéktárgyak szélesválasztékával. A ház pincéjében borozótalakítottak ki. Igazi különlegesség,hogya lehetőségekhez mérten kül-sőségeiben is szépen megőrzött régipalóc portán használható állapotbanmaradt meg a régi kemence: afatüzelésű berendezésben kenyér, lán-gos, túróslepény sütésére nyílik így !

lehetőség. A hagyományos palócvendégszeretet reprezentálására kiváló-an alkalmas vendéglátóhely méltánnépszerű az ide érkező hazai és külföldituristacsoportok körében. A ház keríté--se mellett található az ófalu két meg-maradt kerekeskútja közül az egyik. Aviszonylag magasan fekvő dombol-dalon a talajvíz igen mélyen található,így a más nógrádi falvakban sokfelémég napjainkban is látható, bár L ~ ~ __ --"

többnyire használaton kívűli gémesku-takat itt nem lehetett volna használni. Akút mellett eredeti, tölgyfából házilagfaragott vályúk is láthatók.

A Míves- és a Teaház körül igényesetén hagyományőrző műsorokat isrendeznek,' amelyeken megkóstolha-tók a hagyományos palóc ételek ésitalok. A hangulatos száz évvel ezelőttiHollókő emlékét őrző porta tavasztólőszig várja a látogatókat, s nem csak acsoportosan érkezőket.

2928

Pajtakeret

30

Az ófalu bejáratánál álló, Kossuth út46. számú épület a Pajtakert nevetviseli: régen ugyanis itt álltak a településparasztgazdaságainak pajtái, amelyeknem fértek volna el a lakóházak mellettiszűk szalagtelkeken. Ezen a helyenegykor lóval nyomtatták a gabonát, itttárolták a mezőgazdasági terményeket.az állatok takarmányát, de a hollókőibálokat is itt rendezték.

A Pajtakert külsőségeiben a hagyo-mányokat őrző, működésében azon-ban modern szolgáltató központ. Ittösszetett módon foglalkoznak a ven-dégekkel: rendeznek hagyományőrzőfolklórbernutatókat, kézműves progra-mokat, sőt, lehetőség nyílikcéges ren-dezvények megtartására is. A program-iroda mellett mézeskalács kiállítás ésnépművészeti bolt található még itt.

A Pajtakert programiroda folklór-ajánlatában feleleveníti a régi Hollókőhangulatát. Az érkező vendégeket aviseletbe öltözött Hollókői Asszony-kórus helyi itallal és süteménnyel kí-nálja. Fogyasztás közben a látogatószemeláttára újjáéled a XX. század elsőfelében telente még népszerű fonóház,a pörgő orsó mellett szól az ének és sza-bad tűzön pattogatják a kukoricát. Asokszoknyás hollókői népviseletet akárfel is próbálhatja egy vállalkozó szelle-mű hölgyvendég. A fonó tánccai zárul,amibe a vendégeket is meghívják.

A szolgáltatások között szerepelszakavatott idegenveztő kalauzolásamellett a hollókői nevezetességekmegtekintése, ami után a Pajtakertbenmég lehetőség nyílik a kemencébensült lángos, valamint különböző borokkóstolására is. A program ok szervezéseegyedi igények alapján is lehetséges.

Hollókő vendégeinek körében igennépszerű látványosság az ófalubanműködő Szövőház. A látogatók ittmegismerkedhetnek a házi szőtte sekkészítésének ősi mesterségével, amit ahelybeli asszonyok évszázadokonkeresztül űztek telente, a mezőgaz-dasági munkákszünetelése idején.

A Szövőház hosszú évekkel ezelőttazért jött létre, hogya községbelátogatók megismerkedhessenek eháziipari tevékenységgel. Terrnészete-sen nemcsak az ősi hollókői szövés,hanem a különféle textíliákkal kapcso-latos tudnivalókat is elsajátíthatják alátogatók. A Szövőház ősi, hadasjellegű épületben található, alig néhányilyen maradt fenn Hollókőn. Valaha úgyalakultak ki, hogy a régi nagycsaládok,vagy ahogyan a Palócföldön nevezték, ..hadak egy telekre építkeztek. alakóépületek egymáshoz ragasztva.

A Szövő ház múzeumszerűen isbemutatja a látnivalókat, a legősibbtechnikáktói napjainkig, érdekesszövéstörténeti kiállításán. A látogatókemellett a gyakorlatban is megismer-kedhetnek a kézi szövés egyik fajtájával:az itt bemutatott változatot repülő-vetélő szövésnek hívják. Tehát nem-csak a különféle textíliák bemutatása acél, hanem igazi alkotómunka is folyikaSzövőházban. Az épület egyik helyi-ségében népművészeti üzlet működik,így lehetőség nyílik vásárlásra is. ASzövőház a Kossuth út 94. szám alatttalálható. Ideqenforqalmi idényben,április 1-től október 31-ig hétfőkivételével naponta 10-től 17 óráigvárják a látogatókat. Nyitvatartási időnkívül a Szövőház üzemeltetőjétől, IspánDánieltől kérhető információ.

31

Babamúzeum

32

A népviseletes babákat bemutatóigen érdekes kiállítás a Kossuth út 96.szám alatt tekinthető meg, a Petőfi és aKossuth út által közrezárt - úgynevezettsziget - templommal ellentétes végé-ben, a község egyik kerekeskútja, azalsókút közelében.

A különleges tárlaton mintegy két-száz, nagy méretű porcelán babántekinthetők meg az eredeti népviseletesruhák kicsinyített változatai. A Palócföldnépviseletei nem csak korosztályok éstársadalmi helyzet szerint különülnek elegymástól, hanem községenként isigen eltérő formákat mutatnak. A

épviseletbe öltöztetett babá kat Nóg-rád megye jóformán minden, aviseletetmég fellelhető formában megőrzőtelepüléséről bemutatják. A hollókőimellett így a vidék közismerten palócfalvainak, városkáinak - Buják, Kazár,Egyházasgerge, Herencsény, Cserhát-surány, lliny, Szécsény, Varsány,Nagylóc, Őrhalom, Sóshartyán, Nagy-bátony, Kisterenye, Dejtár, Patak,Érsekvadkert - szép, színes viseleteitekinthetők meg itt. A rendezők gondotfordítottak arra, hogyatájegység maSzlovákiához tartozó, de palócok általlakott magyar községeinek ruhái ishelyet kapjanak a bemutatóhelyen.

A Palóc Babamúzeum időszakoskiállításain a rendezők szándékaik

'j} szerint a Kárpát-medence magyarsá-gának sokfelé a mai napig megőrzött,rendkívül változatos és egymástól sok-szor még gyökereiben is eltérő népvise-leteit is bemutatják. A hollókői Baba-múzeum az idegenforgalmi idényben,április 1-től szeptember 30-ig tekint-hető meg, 10-től 17 óráig. A kiállítóhelygondnoka Szabó Endréné.

A hollókői Muskátli Vendéglő azófaluban immár 1988 óta tart nyitva, svárja az éhes és szomjas vendégeket,akik egyénileg és csoportosan isérkezhetnek. A hangulatos, igényesenkialakított és szépen berendezett étte-rem egy eredeti, a XX.század legelejénépült népi lakóházban található, aKossuth út 61. szám alatt, az ófalubejáratától alig néhány háznyira. Azétterem a hagyományos ételek szélesválasztékával várja abetérőket.

A Muskátli Vendéglőbe látogatóknakkülönlegesen megszervezett program-ban is részük lehet: a bejáratnál nép-viseletbe öltözött asszony fogadja őket,pálinkával, túróslepénnyel, pogácsával,ásványvízzei és kávéval kínálja avendégeket. Fogyasztás közben fonó-és szövőbemutatót tartanak, miközbena kis műsort előadó helybeliek beszél-nek a hollókői népviseletről és a gazdaghelyi hagyományokról is. Érdemesmegemlíteni a Muskátli Vendéglőszolgáltatásai között, hogy igényeseténa vendég csoport vállalkozó szelleműtagjai közül legfeljebb kettőt a szín-pompás hollókői népviseletbe is be-öltöztetnek. A vendéglőben kukoríca-pattogtatással zárul a program, s eztkövetheti az ófalu és a vár meglá-togatása.

Előbbiek mellett az étterem háziasfogásokkal is várja a vendégeket; azétlapori természetesen helyet kapnak arégi palóc receptek alapján készítettételek is. Az étterem működtetői aprogramokat és a menükínálatot -külön kérés esetén, az előzetes egyezte-tésnek megfelelően - igyekeznek avendégek igényei szerint teljesíteni.

Tulajdonos,üzletvez.: Tarnóczi Lajos.

33

Hollókői Tájvédelmi Körzet

A község elsősarban az UNESCOVilágörökség részét képező ófaluról, az

-~--=Iősi várról és a népművészetről neve-zetes, azt már jóval kevesebben tudják,hogy tájképi okokból a régi településtermészeti környezete is védelem alattáll. A 141 hektár kiterjedésű HollókőiTájvédelmi Körzet a régi szőlőpar-cellákat, a vár környékén ahagyásfáslegelőt, az erődítmény alatti erdőrészt,valamint az ófalu belterületét foglaljamagába. A területet 1977-ben helyez-ték oltalom alá, azzal a céllal, hogy aműemlékfalu évszázadok során kiala-kult környezete is fennmaradjon. Az.emberi tevékenység napjainkra jelentő-sen átalakította a tájat, de így is soktermészeti érték megmaradt.

A vidék erdőalkató fafaja a cser- és akocsánytalan tölgy, elegyként gyakori agyertyán, a különféle juhar- és kőris-fajok, az árnyékos részeken pedigelőfordul a bükk is. A patakvölgyeketégeresek és füzesek szegélyezik. Akörnyéken meglehetősen sok a tele-pített erdei- és lucfenyőerdő, illetve azakácos is. A cserjék közül a galagonya,a kökény és a vadrózsa a leggyakoribb,de akad fagyal, bodza, mogyoró is. Alágyszárú növényzet a középhegységividékekre jellemző fajokból áll, azalkalmas élőhelyeken néhány kosborfajis fellelhető. Különösen érdekesek a vársziklainövénytársulásai.

A Cserhát erdei kiváló vadász-területek: az erdős dombvidék jellemzőnagyvadja az őz, a gímszarvas és avaddisznó, de előfordul a muflon is. Az.apróvadak közül a mezei nyúl vi-szonylag ritka, a fácán valamivelgyakoribb. Vízivadlegközelebb az Ipoly-völgyi élőhelyeken fordul elő. A

szőrmés ragadozók közül a róka, anyest, a görény gyakori. A védett fajokközül a nyuszt, a menyét és a hermelinlátható kis szerencsével. A kisrágcsálókközül több pele-, egér- és pocokfajelőfordul és megtalálható a mókus is. Arovarevőket a sünökön kívülcickány- ésdenevérfajok képviselik.

Hollókőn és környékén körülbelül150 madárfaj fordul elő. Ezek egy részeállandóan a környéken él, mások télivendégek e tájon, vannak őszi-tavasziátvonulók is. Különösen gyakoriak arigó-, a pinty-, a cinege-,a billegető- ésa pacsirtafélék. Tavasztól őszig ege-rész-, ősztől tavaszig pedig gatyás-ölyveket láthatunk különösen gyakran,de nem ritkák a karvalyok, a héják és arétihéjafajok - sem. A baglyok közül azerdei fülesbagoly és a macskabagoly aleggyakoribb. Fehér gólyák nemfészkelnek a faluban, de a környékenkitűnő táplálkozóterületeket találnak aréteken, így március közepétől augusz-tus végéig megfigyelhetők errefelé.Néhány alkalmas helyen költ a vidékena hazai madarak legszínpompásabbika,a gyurgyalag is. A kétéltű eket alignéhány faj képviseli: a leggyakoribbak azöld és barna varangyok, a leveIi és abarna erdei béka. A vöröshasú unkaritka. A hüllők közül a fali-, a fürge- és azöld gyík fordul elő, főleg a váron éskörnyékén. A vízi- és az erdeisiklók issokfelé felbukkanhatnak. A rovarvilágrendkívül változatos, különösen fel-tűnőek a nappali pillangók. A bogarakközül május és július között gyakranláthatjuk esténként a legnagyobb eu-rópai rovart, a szarvasbogarat. A cin-cérek különösen sok fejjel képviseltetikmagukat.

34 35

Tájvédelmi körzet kiállítás

36

Erdészeti Múzeum

A hollókői templom mellett a ba-lassagyarmati székhelyű, a Cserhátteljes területén gazdálkodó Ipoly ErdőRt. szép és érdekes Erdészeti Múzeu-mot alakított ki. A négy helyiségbenkiállított tárgyak és dokumentumok azta szoros kapcsolatot mutatják be, amiaz ember és az erdő között fennáll. Amúzeum legnagyobb, utcai szobájábankülönféle fából készült használati- ésdísztárgyak kaptak helyet. A szomszéd-ban lakó Kelemen Ferenc, a falu nevesfafaragó népművészének alkotásaimellett látható itt egy 1707-benfaragott széktámla, gazdagon díszítettkaros lóca, tálas, gyermekeknek szántállóka, hagyományos satu pad, egysze-rű szánkó és pásztorbot készlet.

Az egykori konyhában muflon, gím-szarvas- és őztrófeák, kitömött róka,borz, fácán és nyest fogadja a látogatót.A falakon látható itt néhány régi medve-és farkascsapda is. Az egyik hátsószobában egy hatalmas, 210 éveskorában lábon elszáradt kocsányostölgy elfűrészelt törzse látható. Meg-jelölt évgyűrűk mutatják rajta a magyartörténelem jeles eseményeinek idő-pontjait. A másik hátsó helyiségben azerdő- és fahasználat tárgyi emlékeitállították ki: régi üzem tervek, oklevelek, ~;;:=;.;;;;;;;;:;;:=====~térképek, erdőápolási eszközök, má-szóvasak, ültetőásók, fejszék, kétkezesfűrészek, földmérő műszerek láthatókitt, illetve a modern kor eszköze, a mo-torfűrész fejlődése is nyomon kö-vethető.

A falon térkép mutatja az országjelenlegi erdősültségét és azt állapotot,ami az eredeti lehetett. A tárlatvezetéstkülönféle, a környékre jellemző madár-hangok festik alá.

37

Hollókőn nemcsak az épített, hanema természeti környezet is védelem alattáll. Az egri székhelyű Bükki NemzetiPark Igazgatósága kis múzeumot tartfenn az ófalu egyik házában, aminekegy tipikus, háromosztatú régi lakóépü-let ad otthont. Képeken, kísérő szöveg-gel ellátva mutatják be Hollókő maitermészeti környezetének kialakulását.Az "Ember és táj" círnű kiállítás atájvédelmi körzet történetét is a láto-gató elé tárja, emellett helyet kapnak akörnyék természeti értékei és a kis-paraszti gazdálkodás emlékét őrzőkülönféle tárgyak is. A vár ásatásaisorán feltárt kályhacsempék, kerámia-és fémedények, szerszámok és fegyve-

e, rek közül is került ide néhány. Atájházban népviseletes bábuk is lát-hatók.

Külön ér néhány szót a vár alatt el-terülő hagyásfás legelő, ami napjaink-ra nagyrészt elbozótosodott, sőt, egyesrészein már az újraerdősödés folya-mata figyelhető meg. A tájképi jelen-tőséggel is bíró legelőn egykor a faluháziállatait tartották. A ló ugyanis csak afűszálak hegyét rágja le, a magyarszürkemarha felülről a harap, a magyartarkamarha oldalról, a juh pedig tövigtépi le a füvet. A kecske a bokrok haj-tásait rágja le. így jóformán minden.füvön tartható jószág talált itt magánaktáplálékot, sőt, a kocsánytalantölgy éscser hagyásfák alatt a sertéseket islehetett makkoltatni.

A kiállítás a Kossuth út 99. házszámalatt található. Nyitva tartás: hétfő ésszerda kivételével április 1-től október31-ig naponta 9-től 17 óráig. A téliidőszakban 10 és 16 óra között várják avendégeket.

Hollókői rendezvények

A hollókői ófaluban, a XX. századelején épített népi stílusú házak festőikörnyezetben találhatók. A környékminden évszakban másik arcát mutat-ja, de valamilyen szépség, a hely emberiléptékű bája mindig év- és napszakbanfellelhető itt. Akinéhány éjszakát eltölt eszálláshelyeken, képet alkothat arról,hogy milyen lehetett az élet egy-kétévszázad dal ezelőtt a Palócföldön.

A szálláslehetőségekről aHollókőértKözalapítvány cfrnén - Kossuth út 68. -lehet érdeklődni.

A FALUSI TURIZMUSSZÁLLÁS-HEL VEI

Attila Vendégház, Kossuth út 57.

Balogh Bertalan, Kossuth út 107.

Belák Vendégház, Dózsa Gy. út 10.

Éva Vendégház, Orgona út 19.

Holló Vendégház, Levél út 1.

Ispán Dániel, Rákóczi út 15.

Jancsovics Imréné vendégszobái,Kossuth út 97.

Kelemen Ferenc, Szállások út 20.

Mikula Bertalanné, Szállások út 24.

Mikula Rezsőné, Rákóczi út 3.

Nyoszolyás Vendégház, Béke út 2.

Panoráma Kemping és Panzió:Orgona út 31. Az épületben kilenc

darab, kettő-négyágyas szoba várja avendégeket. Apanzió mellett öt, egyen-ként négyágyas faház található. A kem-ping mintegy negyven sátor befogadá-sára alkalmas.

39

Húsvét: Vasárnap és hétfőn várják akülönféle rendezvények a látogatókat.Húsvét vasárnapján az ünnepi szentmi-se után tojás festés és más húsvétiszokások bemutatója várja a vendége-ket. Hétfőn a hagyományos locsol-kodás részesei lehetnek a látogatók.Ilyenkor egész napos folklórprogram,népművészeti kirakodóvásár, kézmű-ves bemutatók, gasztronómiai ínyenc-ségek, gyermekjátékok nyújtanak gaz-dag programot vendégeknek.

Pünkösdölés: Ahagyományos falusiörömünnepet kiegészíti a környék gyer-mek néptánc csoportjainak bemutató-ja, pünkösdi hagyományok felelevení-tése, pünkösdi királymegválasztása.

Nógrádi Folklór Fesztivál - PalócSzőttes Fesztivál: Július utolsó hétvé-géjén látható a helyi szabadtér színpa-don Nógrád megye hagyományőrzőegyütteseinek és tánccsoportjainak ta-lálkozója. A fesztivált külföldi vendégekfellépése is színesít.

Szüreti Felvonulás: Október máso-dik vasárnapján rendezik meg a sok lá-togatót vonzó szüreti mulatságot. Ilyen-kor népviseletbe öltözve vonulnak fel ahelybeliek. Lovasfogatok is részt vesz-nek a menetben.

Adventi koncert: Hollókő fatornyostemplomában advent első vasárnapjánkoncerttel indul a karácsonyi ünnep-kört megnyitó, várakozással teli idő.

Várjátékok: A végvári és a kuruc koridejét évente több alkalommal is felidé-ző rendezvényt tartanak. A fegyveresbemutatókat történelmi játszóház, ko-rabeli zene és tánc, bábelőadások ésversenyek színesítík. A várjátékokalkalmanként 10-től 17 óráig tartanak.Agyerekeknek táborokat rendeznek.

38

40

Túraajánlatok, kirándulások

Túraajánlatok

A gyalogos turizmus kedvelőiHollókő világörökségi nevezetességeinkívülmegismerhetik a környék dimbes-dombos vidékét, Mikszáth "görbeor-szágát" is. A megyén K-Ny-i iránybankeresztbevezető Országos Kék Túra(OKT) útvonala áthalad Hollókőn,lehetőséget teremtve ezáltal hosszabb-rövidebb túrák megtételére. A jelzettútvonalak kombinálásával több lehe-tőség kínálkozik a Keleti-Cserhát vi-dékének megismerésére. 15-20 km-esgyalogtúrával útba ejthetünk néhány500 méteres csúcsot is.

Kirándulások

Hollókő környékén a Bükki NemzetiPark igazgatósága tanösvényeket iskialakított. A tájvédelmi körzet erdősrészén körbevezető, könnyű sétátjelentő útvonal számos érdekes látni-valót, mindenekelőtt szép tájak látvá-nyát kínálja. A vártúra ösvény - ami ahollókői parkoló, a vár és a falumúzeumközött vezet - leágazása a zöld színneljelzett biológiai tan ösvény. Ez a várhegykörül vezet, 27 eligazítótáblája pedig atermészeti értékeket mutatja be. Atúraútvonal alkalmas arra, hogy aCserhát őshonos erdeit alkotó fafajo-kat, a különböző, a vidékre jellemzőgeomorfológiai és vízrajzisajátosságo-kat megismertesse. Kis szerencsével jópár, a környéken gyakoribb állatfaj islátható a mintegy három kilométeressétán.

Pásztó - Hollókőtől 18 kilométerretalálható. Igen régi település, a kőkortóllakott volt a környék. Nevezetessége a

Túraqjánlatok, kirándulások

gótikus részleteket is megőrző temp-lom, a volt bencés majd cisztercitaapátság romjai, illetve a közeli Hasznosvárosrészben a Cserteri-vár romjai és ahasznosi víztározó. A Mátra lábánálfekvő város híres a szőlőtermesztéséről,illetve a hegyi városrészekben a faka-nálkészítő háziiparról. A városnakmelegvizű strandja van.

Szécsény - Hollókőtől 18 kilométer-re található. Legnevezetesebb műem-léke a volt Forgách-kastély, amely mamúzeum. Régészeti anyaga mellettgazdag vadászati kiállítás is találhatóbenne. A múzeum mellett álló rómaikatolikus templom középkori eredetű,nagyrészt gótikus, mellette álló aferences kolostorral együtt. A közép-kori vár emlékét a vöröstéglából építettTömlöcbástya és a jelentősen átalakí-tott észak-nyugati sarokbástya őrzi.Ugyancsak fennmaradt a régi városfaltöbb maradványa is. A városka tűztor-nya a második világháború során egybombázás miatt megdőlt, s ma mint-egy három fokkal eltér a függőlegestől.

Ipolytarnóc - Hollókőtől 35 kilomé-terre található. Európa Diplomávalkitüntetett természetvédelmi területeegy tűzhányó kitörésének köszönhető-en jött létre, mintegy húszmillió évvel ,-------------------,ezelőtt. A területre szálló finom vulkánihamu maga alá temette és megőrizteaz ősállatok lábnyomait és számtalannövénymaradványt is. Azitt talált, s latinnevével is Pinus tarnocziensis-nekelkeresztelt, megkövesedett ősfenyővalaha csaknem száz méter magaslehetett. Az őslábnyomos leletegyüttescsak vezetővel látogatható, de azugyanitt kialakított biológiai tanösvényegyénileg is végigjárható.

J - r_

41