holstein 2009 4 · 2011. 4. 29. · iso 9001 tanúsított cég holstein magazin holstein magazin...

ISO 9001

Tanúsított cég

HolsteinMagazinHolsteinMagazin

XVII. évfolyam 4. szám

2009/4.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:45

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:46

Kiadó és szerkesztôség:Holstein-fríz Tenyésztôk Egyesülete1134 Budapest, Lôportár u. 16.Tel.: (+36-1) 412-5050, 412-5051; Fax: (+36-1) 412-5052Internet: www.holstein.hu E-mail: [email protected]

Felelôs kiadó: Bognár László, ügyvezetô igazgató, HFTE

Fôszerkesztô:Dr. Györkös István

Szerkesztô: (szakmai lektor, reklám)Sztakó István

A lapban megjelent cikkek tartalmáért a szerzôk vállalnak személyes felelôsséget. A szerkesztôség fenntartja a jogot,hogy a cikkeket szerkesztve közölje, s azok tartalmával nemfeltétlenül ért egyet. A hirdetések tartalmáért a megrendelô felel.Nyomdai elôkészítés: Jazz Repro Stúdió Kft.Nyomda: Lombos Nyomda Kft.ISSN 1587-8120Készült 1100 példányban

www.holstein.hu 32009/4

Egyesületi élet

HolsteinHolstein

MagazinMagazin

XVII. évf. 4. szám, 2009

A HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTÔK EGYESÜLETÉNEK KIADVÁNYA

Tartalom:

EGYESÜLETI ÉLET

A felelôs kiadó jegyzete (Bognár László) 4

Farmer Expo 2009. (Berkó József) 4

Egy cikk margójára (Jakab Lajos) 12

Hírek a nagyvilágból feketén-fehéren 14

TELEPSZEMLE

Merész Sándor, Csomád (Krajczár Zsuzsanna) 18

HAZAI SZERZÔINK

Tejpiaci és szabályozási információk (Fórián Zoltán) 21

Olcsó(?) melléktermékek… (Oratics Balázs) 26

Természetes, hogy mesterséges? – bika vs. inszeminátor – (Dr. Flink Ferenc) 28

Újdonság – Fejôrobot, növekvô almos istállóban (Kovács Gyula) 30

A petefészek cisztás elváltozásai II. (Stiller Szilárd) 32

SZAKFORDÍTÁS

A palackozott víz igazi ára 34

HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTÔK EGYESÜLETENATIONAL ASSOCIATION OF HUNGARIAN HOLSTEIN FRIESIAN BREEDERS

ISO 9001

Tanúsított cég

HolsteinMagazinHolsteinMagazin

XVII. évfolyam 4. szám

2009/4.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:46

Farmer Expo 2009.

Berkó Józsefterületi igazgató, HFTE

Tiltakozásokkal és demonstrációkkal tarkított heteket, napokatélünk. Forrong az európai tejpiac. A korábban csak az „elnyo-mott”, modern korunk monetáris és piaci eszközeivel durvángyarmatosított kelet-európai régióra jellemzô tiltakozás és panasz-áradat ma Nyugat-Európa felôl hallatszik a legerôsebben. Talánnekik még jobban fáj a mai 21-25 eurocentes átvételi ár. Istenhozta Ôket a klubban – mondhatnánk némi iróniával, hiszen mimár ettôl a helyzettôl szenvedünk évek óta… de ne tegyük, mertegy a sorsunk. Az „ellenség” közös. Ma már világosan látszik,hogy az egyenlôtlen jövedelemeloszlásban messze a kereskedelemáll nyerésre. A kép azonban sokkal árnyaltabb. Már látható, hogytöbb kisebb kereskedelmi egység, apró láncocska került a tönkszélére, vált fizetésképtelenné beszállítóival szemben. A nagy halmegette a kis halakat. A több nemzeten áthúzódó mamut keres-kedelmi láncok, a multik iszonyatos módszerekkel diktálnak apiacon. Kettôs haszonszerzési elveiket még a brüsszeli bürökráciasem tudja megfékezni. A beszállítók megsarcolásából és a fogyasz-tók kényszerhelyzetbe hozásával busás haszonra tesznek szert. Aprofit jelentôs részét sztárlobbisták alkalmazására fordítják ésközvetlenül a politikai és szakmai döntéshozatali fórumokon isképesek keresztülvinni akaratukat, érdekeiket. Szemérmetlen mó-don visszaélnek piaci súlyukkal. Nem tudjuk és/vagy nem akar-juk megállítani ámokfutásukat?! Az Unió elkésve és harmatgyen-gén reagál ezekre a felvetésekre. Most mindösszesen annyi telletta bizottságtól, hogy vizsgálja a problémát…Nem csoda tehát, ha Európa tejtermelôi végsô kétségbeesésükbendemonstrációkat szerveznek és a médiában komoly visszhangotkiváltó eseményekre ragadtatták magukat. Láthattuk, ahogy mil-lió liter szám öntötték ki a tejet hígtrágyaszóró kocsikból a szán-tóföldekre. Ahogy a franciák és a németek összefogva – ami meg-

lehetôsen nagy ritkaságnak számít a történelem során – tejet ön-töttek a folyókba, hogy ezzel is nyomatékosítsák elkeseredésüket.40 cent – ennyi a tisztességes ár a megtermelt értékes tejért –,hangoztatják. Ezzel csak egyet érteni tudunk!Az elmúlt hetek átgondolatlan kormányzati kommunikációja azelôbb 15, majd már a „csillagászati” 23Ft/literes támogatásról so-kat rontott az ágazat pozícióján. A piac szereplôi, a feldolgozók ésa kereskedôk azonnal beárazták a „várható” támogatást, aminekmég a jogi háttere és a forrása is teljesen bizonytalan, de ha leszis, a brüsszeli jóváhagyások függvényében a kifizetések legkoráb-ban jövô év ôszén várhatók. Hadd ne soroljam a jövô év eseménye-it, de a választási évek nem pont a gyors és hatékony döntéshoza-talról és kifizetésekrôl híresültek el… Kitartással és fegyelmezettgazdálkodással talán átvészelhetjük ezt a nehéz idôszakot. Ala-csony árak mellett és egyformán alacsony támogatással jobbak azesélyeink, mint nyugat-európai versenytársainké.Az elmúl hetek-hónapok egyik meghatározó eseménye volt az ÁTKft. szakmai szervezetek általi privatizációja. A Magyar NemzetiVagyonkezelô Zrt. szûkszavú közleményében tudatta, hogy a pri-vatizáció érvényes és eredményes volt. Szervezetünk az elérhetômaximális pontszámmal sikeres pályázati anyagot állított összeés ezzel elnyerte a tulajdon megszerzésének lehetôségét. Többmint 20 éves álom vált valóra! Igaz, nem jelképes összegért – egyforintért, mint azt korábban szerettük volna –, hanem a realitásokfigyelembevételével komoly áldozat meghozatalával tudtunknyerni. Azt gondoljuk azonban, hogy ez az irányított kármentés-nek is nevezhetô tulajdonszerzés hosszú távon a tenyésztôk hasz-nára válik és tenyésztôszervezetek megerôsödését eredményezheti.A munka elsô fázisa lezárult, de az igazi feladat, a sikeres mûköd-tetés feltételeinek megteremtése csak most kezdôdik igazán!

Augusztus utolsó hetében az utóbbi években nem látott jó idô fo-gadta a kiállítókat és a látogatókat Debrecenben. Mondhatnánk,hogy visszatért a napfény, de sajnos ez csak a ringre volt érvé-nyes. A tenyésztôk feje felett sokasodó fekete fellegek nem akar-nak mozdulni. A remélt segítségek még mindig csak ígéretek. Ahazai források erôsen fogyóban, a minisztériumunktól jövôre 30milliárdot vonnak el. Az Unió álláspontja változatlan: „ô” nemsegít a tejtermelôkön, de minden tagállamnak megengedi ezt

nemzeti hatáskörben. Ha jól emlékszem, ez az a bizonyos huszon-kettes csapdája a magyarok számára. Valahogyan el kell értékte-leníteni az Uniós kvótákat. Tôlünk nyugatra még nem tudják, miaz, ha semmit nem ér, de úgy érzem, ez a tanulási folyamat az újtagállamokban lesz a legkeservesebb. Mégis egy nagyon halványreménysugár villant fel keleti szomszédunk felôl. Nagyon nagyhiány van jó minôségû tejbôl az újonnan épült és a régi feldol-gozók is számítanak a magyar tejre, csak nehezen jutnak hozzá.

4 Holstein Magazin 2009/4

Egyesületi élet

A felelôs kiadó jegyzete

Bognár Lászlóügyvezetô igazgató, HFTE

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:46

Ki kell még alakulni a megfelelô kereskedelmi kapcsolatoknak.Remélhetôleg a nagyon várt és az Unió által is jóváhagyandó tá-mogatás szétosztása nem szakítja meg ezt a folyamatot, vagyis,aki külföldre értékesít tejet, nem kerül hátrányba. A tenyésztôk (ésaz emberek) mindig jól érzik! Ha valamit nagyon nem értenek egyfolyamatban, akkor idôvel kiderül, hogy valami nagy gazember-ség van a háttérben. Most a tejtermelôk nem értik, hogy miértnem jutnak olcsó, jó minôségû tejtermékhez a „fogyasztók”, ha„túltermelés” van belôle. Az érdekes az, hogy most a választ istudjuk, de merjen csak valaki egy multi kereskedelmi lánc tyúk-szemére lépni. A liberalizált kereskedelem magyarországi felszen-telt védelmezôi (akik egyébként honfitársaink) azonnal lecsapnak.Pedig példát vehetnének Brüsszelrôl, amikor megtaposták a magyarnyelvet a szomszédunkban, ott csak azt mondták: figyelemmelkísérik az ügyet.Egyesületünk a Farmer Expo ideje alatt eredeti magyar tejtermé-keket kóstoltatott a látogatókkal. Az itt szerzett információk alap-ján kijelenthetjük, hogy az emberek (nem a fogyasztók!) szeretika jó minôségû tejterméket, és meg is vennék, ha a kereskedelemfelkínálná nekik. De a kereskedelem fogyasztót lát és ezeken az élel-miszereken 50-100%-os hasznot. Több mint meglepô, hogy az egy-szerû pasztôrözött 2,8%-os tejre azt mondták, hogy ilyen finomatmég nem ittak (és nem azért, hogy kapjanak még egy pohárral), vagyaz, hogy többen automatikusan fizetni akartak a termékekért. Ezértnem értik a tenyésztôk, miért nincs szükség a munkájukra, a termé-kükre, akkor, amikor az emberek még a pasztôrözetlen tejet is meg-veszik a kis tejmérô autókból.Nem csak a tejpiaci helyzet, hanem a kéknyelv betegség megfi-gyelési határai is nehezítették a debreceni kiállítás megrendezését.A zónán belüli kiállítás csak a hasonló státuszú tenyészeteknekjelent szokásos felkészítést és hazatérést. Eleinte úgy nézett ki, hogya Dunántúlról nem is jön állat, azután két gazdaság mégis vállal-kozott: a Bakony Ho-Li Kft. Zircrôl és a Bicsérdi Aranymezô Zrt.Jutalmul mindketten nagyon szép eredményekkel tértek haza.Minden tenyésztôt, aki részt vett a debreceni show-n, csak a leg-magasabb elismerés illeti, de egyet még kiemelnék a két dunán-túli mellett: a Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt-t, aki tíz állat ne-vezésével járult hozzá a kiállítás sikeréhez. Összességében 44 álla-tot neveztek 13 tenyészetbôl. Hat kategóriában avattak gyôztest.A bírálatot Jakab Lajos dél-dunántúli küllemi bíráló, nemzetközishow-bíró végezte. A hivatalos jegyzôkönyv a különdíjakkalegyütt a cikk végén olvasható. A tavalyi hagyományokat folytat-va az idén is megrendeztük a felvezetôk ügyességi versenyét.2008-ban beszállt a versenybe a jersey és magyartarka fajta is, ígya holsteinnel együtt egy színvonalas küzdelmet láthattunk, amelynagy közönségsikert aratott. A hagyomány folytatódott, igaz,idén a Magyartarka Egyesület nem tudott részt venni a FarmerExpon, de ismét egy új fajta lépett a selybák közé: a CharolaisEgyesület képviseletében Szloboda Béla magántenyésztô vezetteeredményesen és nagy tapsot aratva többszáz kilós vemhes üszô-jét. A tíz indulóból az elsô helyet Répás Attila szerezte meg, má-sodik lett Asbóth Attila, mindketten a Bakony Ho-Li Kft-tôl, aharmadik helyezett Mészáros András, Agronómia Kft, Deszk. Agyôztes idén is a Koncentrált Tejû Fajták Tenyésztô Egyesületeáltal felajánlott jersey bikaborjút kapott az értékes elsô díj mellé.Gratulálunk a gyôzteseknek és minden felvezetônek, aki részt vetta versenyen!A 2009. évi Farmer-Expon érzôdött a gazdasági világválság és ága-zatunk nehéz helyzete, amelyet csak fokozott a már említett állat-egészségügyi probléma. Remélem, jövôre mindhárom tényezô kap-

csán elmondhatjuk, túl vagyunk a nehezén és kicsivel könnyebbhelyzetben találkozhatunk Debrecenben.

A 2009. évi FARMER – EXPO holstein-fríz fajta tenyésztési díjai

Az alapdíjakat átadta Vaszkó László ügyvezetô igazgató,

V-TRADE Kiállítások Kft.

2009. évi XVIII. Farmer-Expo szakkiállítás és vásáron holstein-fríz fajtából az egyéni show-bírálaton 44 egyed 13 tenyészetbôlkerült bemutatásra. A bírálatot Jakab Lajos, dél-dunántúli külle-mi bíráló, nemzetközi show-bíró végezte.

Holstein-fríz szûzüszô I. kategória

Harmadik helyezettje:a 209 katalógusszámú (3996) AlkonyApja: 16543 Gelej Zsilett OutsideTenyésztô és tulajdonos: Kunhalom Agrária Kft., FegyvernekMásodik helyezettje:a 205 katalógusszámú (5160) Onga Damion CsalogányApja: 19066 Erbacres DamionTenyésztô és tulajdonos: Geo-Fríz Kft., OngaElsô helyezettje:a 201 katalógusszámú (5483) CifraApja: 17731 Pursuit September Storm-ETTenyésztô és tulajdonos: Kasz Farm Kft., Derecske

Holstein-fríz szûzüszô II. kategória

Harmadik helyezettje:a 309 katalógusszámú (4937) Onga Balsamico HippiApja: 19928 Ciolifarm Lee Balsamico-ETTenyésztô és tulajdonos: Geo-Fríz Kft., OngaMásodik helyezettje:a 306 katalógusszámú (5651) ZsókaApja: 19466 Far-O-La Derbi Jo Decker-ETTulajdonos: Agronómia Kft. DeszkElsô helyezettje:a 308 katalógusszámú (7886 szûzüszô)Apja: 20171 BG Fjord GoldwynTenyésztô és tulajdonos: Bakony Ho-Li Kft., Zirc

Holstein-fríz vemhesüszô kategória

Harmadik helyezettje:a 406 katalógusszámú (7314 vemhesüszô)Apja: 19402 Sunday Dur Hyman WinstonTenyésztô és tulajdonos: Bakony Ho-Li Kft., ZircMásodik helyezettje:a 404 katalógusszámú (7458 vemhesüszô)Apja: 19402 Sunday Dur Hyman WinstonTenyésztô és tulajdonos: Bakony Ho-Li Kft., ZircElsô helyezettje:a 401 katalógusszámú (6670) AmálApja: 19531 BG Ebola Titanic-ETTulajdonos: Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., Biharnagybajom

Holstein-fríz elsô laktációs tehén kategória

Harmadik helyezettje:az 506 katalógusszámú (8229) ViolaApja: 18707 BG Detektív SpyTenyésztô és tulajdonos: Béke Agrárszövetkezet, HajdúböszörményMásodik helyezettje:az 507 katalógusszámú (3276) KóterApja: 18198 BG Chicago ChampionTenyésztô és tulajdonos: Szellôhát-Farm Kft. Jászkisér


Egyesületi élet

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:46

Elsô helyezettje:az 504 katalógusszámú (6110) SzegfûApja: 18861 Barbi-Lyn M Mattison-ETTeny. és tulaj.: Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., Biharnagybajom

Holstein-fríz második és több laktációs tehén kategória

Harmadik helyezettje:a 602 katalógusszámú (5603) IlcsiApja: 17646 Hidden-View BestTeny. és tulaj.: Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., BiharnagybajomMásodik helyezettje:a 603 katalógusszámú (5499) VirágApja: 17646 Hidden-View BestTeny. és tulaj.: Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., BiharnagybajomElsô helyezettje:a 605 katalógusszámú (7403) SzamosApja: 17447 Calbrett I H H Champion-ETTenyésztô és tulajdonos: Bicsérdi Arany-Mezô Zrt. Bicsérd

Ivadékcsoportok bírálatának díjai:

Harmadik helyezett: A 19402 Sunday Dur Hyman Winston apaságúvemhesüszô utódcsoport (Bos-Genetic Kft.)Második helyezett: A 17646 Hidden-View Best apaságú tehén utód-csoport (Holstein Genetika KFt.)Elsô helyezett: A 20171 BG Fjord Goldwyn apaságú szûzüszô utód-csoport (Bos-Genetic Kft.)

TENYÉSZTÉSI NAGYDÍJ

A kiállításszervezô által alapított Tenyésztési Nagydíjat a szervezôkáltal meghirdetett pontverseny alapján ebben az esztendôben a Bos-Genetic Kft., Martonvásár nyerte el.

A Holstein-fríz Tenyésztôk Egyesülete által felajánlott külön-

díjak:

1. A kiállítás Grand Champion tenyészállata részére.

A díjat kapta a Bicsérdi Arany-Mezô Zrt. a 605 katalógusszámú(7403) Szamos, 17447 Calbrett I H H Champion-ET apaságútehén bemutatásáért. A díjat átadta Bognár László ügyvezetô igazgató, HFTE.2. A kiállítás Reserve Champion tenyészállata részére.

A díjat kapta a Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., Biharnagy-bajom az 504 katalógusszámú (6110) Szegfû, 18861 Barbi-LynM Mattison-ET apaságú tehén bemutatásáért. A díjat átadta Kôrösi Zsolt, tenyésztésvezetô, HFTE.3. A gyôztes utódcsoport részére.

A díjat kapta a Bos-Genetic Kft., Martonvásár, a 20171 BG FjordGoldwyn apaságú szûzüszô utódcsoport bemutatásáért.A díjat átadta: Sebôk Tamás küllemi bíráló.4. A kiállítás legszebb tôgyû tehene.

A díjat kapta a Bicsérdi Arany-Mezô Zrt., Bicsérd a 605 kataló-gusszámú (7403) Szamos 17447 Calbrett-I H H Champion-ETapaságú tehén bemutatásáért.A díjat átadta Harsányi Sándor küllemi bíráló.5. A legeredményesebben szereplô mesterséges termékenyítô ál-

lomás az elôre meghirdetett pontverseny alapján 60 ponttal a mar-tonvásári Bos-Genetic Kft. lett.A díjat átadta: Jakab Lajos, a kiállítás bírója.

Az Országos Mesterséges Termékenyítô Zrt. különdíjat aján-

lott fel a legeredményesebben szereplô magyar apaságú tenyészál-lat bemutatásáért.A díjat kapta a Bakony Ho-Li Kft.Zirc, a 20171 BG FjordGoldwyn apaságú 308 katalógusszámú (7886) ENAR számúszûzüszô bemutatásáért.A díjat átadta Solymosi Imre vezérigazgató.

A Holstein Genetika Kft. különdíjai:

(A díjakat átadta Balogh László területi igazgató)A kiállításon legtöbb állatot bemutató tenyésztô részére. A díjatkapta: Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., Biharnagybajom.

Mélyhûtött spermavásárlási utalványt, 100.000 forint értékben az504 katalógusszámú (6110) Szegfû 18861 Barbi-Lyn M Mattison-ET apaságú tehén bemutatásáért. A díjat kapta BiharnagybajomiDózsa Agrár Zrt., Biharnagybajom.50.000 forint értékben: a 306 katalógusszámú (5651) Zsóka 19466Far-O-La Derbi Jo Decker-ET apaságú szûzüszô bemutatásáért. A dí-jat kapta az Agronómia Kft., Deszk.50.000 forint értékben: a 205 katalógusszámú (5160) Onga DamionCsalogány 19066 Erbacres Damion apaságú szûzüszô bemutatá-sáért. A díjat kapta a Geofríz Kft., Onga.50.000 forint értékben: a Far-O-La Debbi-Jo Decker szûzüszô utód-csoport bemutatásáért. A díjat kapta Nyakas András, Hajdúnánás.50.000 forint értékben: a 601 katalógusszámú (4038) Kontyos17646 Hidden-View Best apaságú tehén bemutatásáért. A díjatkapta a Kasz-Farm Kft., Derecske.

A Génbank-Semex Magyarország Kft. különdíjat ajánlott fel

a 19238 R-E-W Buckeye-ET apaságú utódcsoport színvonalas be-mutatásáért. A díjat kapta Nyakas András, Hajdúnánás. A 206 katalógusszámú 19238 R-E-W Buckeye-ET apaságú szûzüszôbemutatásáért. A díjat kapta Kunhalom Agrária Kft., Fegyvernek.


Egyesületi élet

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:46

DDeebbrreecceenn 22000099..

A bírói feladatot ismét Jakab Lajos dél-dunántúli bírálónk látta el.

A nagydíjért járó elismerést Szili József vette át Bognár Lászlótól.

A tartalék nagydíjas tenyésztôjekéntMadar Lászlót jutalmazta Kôrösi Zsolt.

… melybôl végül a 17447 Calbrett I H H Champion-ET apaságúbicsérdi Szamos került ki gyôztesen.

A legszebb tôgy összevetése is a késôbbi nagydíjas és tartaléknagydíjas csatáját hozta.

A végsô összevetés, izgalom a nagydíjért…

A kiállítás fô témája az ivadékcsoportok versenye.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:47

A gyerekek kifejezetten kaphatóak voltak egy kis tejtermék-fogyasztásra.

Ezt a kiállítást termékkóstoltatással, a tej és tejtermékek megismerte-tésével is összekötjük. Ezért idén létrehoztunk egy Tejcsárdát, ahol a kí-nált folyadéktejet és termékeket a látogatók szívesen fogadták.

A legeredményesebb mesterséges állomás a BosGenetic Kft. lett, dr. Monostori István a bírótólveszi át az elismerést.

A gyôztes utódcsoport a Bos-Genetic Kft színeiben indult, SebôkTamás adja át a díjat Balogh Mihálynak.

A nagydíj mellett a legszebb tôgy trófeát is magának tudhatjaSzamos, aki nemvéletlenül kapott nemrégiben excellent minô-sítést. A díjat Szili József vette át Harsányi Sándortól.

A játékos kedvû felnôttek egy kis kóstolóért még keresztrejtvényt is fejtettek.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:48

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:48

A Bakony Ho-Li Kft. zirci telepén 30145 1298 3 Szuvas érdemeltemeg az oklevelet, amit Mihályfi István ügyvezetô helyett Vizer Zoltánvett át.

A Bosflór Kft. romándi telepén 30109 2618 0 Fokos volt az ünnepelt, az oklevélbüszke tulajdonosa Hack Márton és munkatársai.

Hódmezôvásárhelyen 32005 5028 7 Lívia,a Gorzsai Mg. Zrt. 13 éves tehene volt aközéppontban. Az oklevelet Szabó Zsoltüzemvezetô és munkatársai kapták.

ÚÚjjaabbbb hhéétt sszzáázzeezzrreessÖrvendetes látni, ahogy az Aranytörzskönyvbe kerülô tehenek mind népesebb tábora gyarapszik. Az elmúlt két hónapban hét egyedavatása történt meg és azóta már nyolcan várnak az elismerésre.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:49

A Hajdúböszörményi Mg. Zrt-nél kettôs avatá-son vettünk részt. 30123 1140 3 Emôke és30123 1550 6 Tündi egy idôben lépte túl a100.000 kg-os termelést. Az elismerés büszkeátvevôje Erdélyi Zoltán elnök, Molnár Józsefágazatvezetô és munkatársai voltak.

A Mezôhegyesi Ménesbirtok Zrt-nél bikanevelô szemle keretében adtuk át az elismerést. 30365 3222 0 Remete hetedik laktációjábanérte el a kiemelkedô teljesítményt. Az oklevelet Kun Mihály, dr. Sümeghy László és munkatársaik vették át.

Mezôhegyesen szeptemberben ismét avattak. 30365 2696 8 Memory nyolcadik laktációjában érte el az aranytörzskönyvi limitet.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:50

Eddig a cikk. Szerencsére Magyarországon ilyen biztosan nemfordulhat elô, mondhatjuk némi iróniával. De vajon érdemes e atejiparnak a termelôktôl szemtelenül olcsón átvehetô nyerstejhelyett vagy mellett ilyen „adalékanyagokat” használni? Mindenbizonnyal igen, ha ezáltal az elôállított termék még olcsóbbátehetô. Arról, hogy léteznek-e ezek az adalékok és segítségükkelmennyi nyerstejet lehet megspórolni, az illetékeseket kellenemegkérdezni, ôk meg bolondok lennének elmondani.Felvetôdhet az a kérdés is, hogy nem a szépemlékû emelkedôtejárak idején fedezték-e föl a „spanyolviaszt”? Nem is kell, hogyfölfedezzék, elég, ha a hamisított sajtból pár tonnát sikerül besze-rezzen Németországból vagy Lengyelországból valamelyik multi-nacionális áruházlánc. Ebben az esetben már mondhatja is a hazaifeldolgozónak, hogy lám-lám a sokkal „hatékonyabban” dolgozólengyel tejipartól olcsóbban szerzem a „Trappistát” add hát te isolcsóbban. Az áruházláncból kikerülés rémétôl megrettenve kény-telenek átgondolni az árakat.A sakkbantartottságra jó tanúbizonyság a tejtermelôk demonstrá-ciója körül mutatott álláspontjuk, „Menjetek csak, igazatok van!Majd mi otthonról szurkolunk!” Igen, sajnos ma már a multikmegkerülhetetlenek. Az élelmiszerek kiskereskedelme nagyrésztaz ô bolthálózataikban bonyolódik le. A lakosság jó részét magukmögé állították a náluk kapható olcsó áru ígéretével. Csak aztfelejtik el közben elmondani, hogy az olcsó áru egy része beszer-zési ár alatt értékesített vevôcsalogató, más része pedig hitványminôségû. A jó minôségû, akcióban nem szereplô cikkek pediglegalább annyiba kerülnek – de sok esetben még többe – mint asarki szatócsboltban. Ez az üzletpolitikájuk egyik fontos eleme.Az élelmiszeriparban pedig manapság mindig tud valaki valamitmég olcsóbban elôállítani. A többiek pedig, ha nem akarnaklemaradni, kénytelenek utána menni.

Szintén a FigyelôNet honlapján található érdekes írás a banánkereskedelmének példáján világít rá az áruházláncok üzletpoli-tikájára. Már meg se lepôdünk, ha egy kiló banánt olcsóbbanveszünk, mint egy kiló szabolcsi almát, pedig a termelôk és akörnyezet nagy árat fizetnek ezért. Gyerekmunka, kizsákmányo-lás, környezetpusztítás. A banán jellemzô példa arra, hová vezet-nek a nagy kereskedelmi hálózatok által diktált alacsony árak: sú-lyos társadalmi és környezetvédelmi problémákhoz. Az áruházakszámára azért kényes kérdés a banán, mert az egyik legjövedelme-zôbb termékcsoportba tartozik. Mivel ilyen fontos termékrôl van szó, a fogyasztói döntéseknekmeghatározó szerepük lehet a jelenlegi helyzet megváltoz-tatásában. Az elmúlt évtizedben a méltányos kereskedelem (fairtrade) és a biomozgalmak több országban jelentôs teret nyertekolyannyira, hogy a Svájcban eladott banán több mint fele méltá-nyos vagy biokereskedelembôl származik, esetleg mindkét rend-szer elvárásainak megfelel. Ezzel szemben a kelet-közép-európaipiacra szinte az összes banán olyan latin-amerikai ültetvényekrôlérkezik, ahol a termelés az emberi jogok megsértésével, egész-ségkárosító és a természeti környezetet pusztító körülményekközött zajlik.Az egyre méltánytalanabb kereskedelem és az egészséges alapanya-gokat mindjobban háttérbe szorító helyettesítô anyagok nagymér-tékben okolhatók a termelôk kilátástalan helyzetéért. Az egy fôrejutó tejfogyasztás csökkenésében jelentôs szerepe van annak aténynek, hogy a korábban nagyobb tejtermékfelvevônek számítóközkonyhák, cukrászatok, éttermek nagy része tejszín, sajt, tejföl,vaj helyett ezek olcsóbb, növényi alapú helyettesítôit használja.Gondolok itt a pizzára, spagettire szórt reszelt növényi tömbre, acukrász által tejszínhabként a tortára nyomott növényi zsírhabravagy a sajt és tejföl nélküli sajtos-tejfölös lángosra. És nem csak


Egyesületi élet

Egy cikk margójáraJakab Lajos

küllemi bírálók, HFTE

Élelmiszerbotrány NémetországbanFigyelôNet 2009. július 13.Növényi zsiradékból készült sajt, tojásfehérje hal helyett, csokis keksz csoki nélkül – Németországban is egyre gyakrabban spórol-nak az összetevôkön az élelmiszergyártók. A hétvégén két független intézet is sokkoló elemzéseket hozott nyilvánosságra.A Foodwatch és a hamburgi Fogyasztásvédelmi Kutatóközpont azt állítja, hogy a német boltok polcain egyre gyakrabbantalálkozni olyan élelmiszerekkel, amelyek hamisak. Nem az van bennük, amiért a fogyasztó megvásárolja. A „laborban" elôállí-tott álsajtnak például nem sok köze van a hagyományos termékhez: tej helyett növényi zsiradékból, tojásfehérjébôl és ízfokozókbólkészül. Az egészségre nem ártalmas, de a vásárló nem azt kapja, ami az etiketten szerepel. A gyártó pedig dörzsöli a tenyerét,hiszen sokkal olcsóbban megúszta.Az álsajt mellett minden élelmiszernél érdemes alaposan megnézni a címkét az intézet munkatársai szerint, hiszen egyre gyakorib-bak a gyenge minôségû alapanyagból készült termékek. A fogyasztóvédôk arra is figyelmeztettek, hogy a méregdrága élelmiszerekesetében sem mehet a vásárló biztosra. A gyártók azzal védekeznek, hogy az adott termék hátoldalán, az összetevôknél mindig pon-tosan megjelölik, hogy milyen alapanyagokból készült. A Foodwatch képviselôje ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy acímkézés sokszor félrevezetô. „Nem tiltja a törvény az ilyen élelmiszerek gyártását, de ha sajtként árulják a sajtutánzatot, akkoraz csalás” – nyilatkozta a Foodwatch szóvivôje. Az intézet szerint Németországban évente 100.000 tonna álsajtot állítanak elô.Érdekes ugyanakkor, hogy élelmiszer-ellenôrök és fogyasztóvédôk rászálltak néhány gyártó termékeire, másokat pedig békén hagytak.A politikusok mindenesetre egyértelmû címkézés mellett kardoskodnak, a Foodwatch pedig azt szeretné elérni, hogy a megvizsgáltés lebukott élelmiszerek listáját hozzák nyilvánosságra. „A hatóságok 15 éve tudnak az ilyen ügyekrôl, de csak általánosságbanbeszélnek, nem nevezik meg a konkrét termékeket” – mondta a szervezet képviselôje.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:50

a tejtermékek terén találkozhatunk ilyen példákkal. Nálunk nyu-godt szívvel írhatja a pék a dejós kalácsra, hogy diós, füstölôtsoha nem látott füstöltárukkal tele a pult, méz helyett cukorszirupkerül az üvegbe, gyermekeink az óvodában, iskolai menzán napmint nap porból készült, ízfokozókkal teli leveseket esznek. Ton-naszám fogy a ketchup, de paradicsomföldeket már sehol sem lát-ni és vajon merre vannak azok a rozsföldek amelyekrôl a rozs-kenyérhez való alapanyag származik?Miért szabad a húst nem látott, gyomorforgató minôségû csirke-csôrpépre ráírni azt a szót, hogy virsli? Miért lehet nyúlós, ízet-len, fakó sajtot trappistaként árusítani? Magyarországon miért tel-jesen általános dolog a margarint vajként emlegetni? Nem hin-ném, hogy erre van igény, inkább csak az emberek tájékoztatásahiányos. Na és persze az ár. A fogyasztót valóban nem lehet hibáz-tatni azért, mert az olcsóbb árukat keresi, fôleg ilyen nehéz idôk-ben. Sokkal inkább meg kell velük érttetni, hogy ezek a termékeknem feltétlenül olcsóbbak. Például egy jobb minôségû trappis-tából 15-20 dekát vásárolva csak 20-30 forint lesz a különbség agyengébbhez képest, de a jobb állaga miatt vékonyabbra szelhetô,íze élvezhetôbb, így egy étkezésre kevesebb is elég belôle. Vagysokallják egyesek egy liter tejért a boltban a 160 forintot, 2 dlenergiaitalért nyugodt szívvel kifizetnek ugyanennyit és sokgyerek ezzel indul reggel az iskolába. Érdekes, hogy a 10-12 évesgyerekek szervezetébe bekerülô túlzott koffein és taurin ellenmost nem emeli fel szavát az orvostudomány, de a vajat ki tudtákkiáltani a szív és érrendszer nagy ellenségének a margarinnalszemben.Az vagy, amit megeszel! – szól a régi mondás. Fehérje, zsír, szén-hidrát és még ízfokozó, tartósítószer, mesterséges színezék, aro-ma, állományjavító, édesítôszer. Persze ez utóbbiak nem károsaka szervezetre. Vagy amelyikrôl kiderül, hogy mégis, azt legfeljebbkiváltják egy újabbal. Ezek után nem kell csodálkozni azon, hogymiért olyan kelendô cikk a patikákban a puffadásgátló, hashajtó,miért lett divat a méregtelenítés, a béltisztító kúra. Sajnos min-ket, embereket be lehet csapni mesterséges aromákkal, ízesítôszerekkel, de próbáljuk csak ki egyszer, hogy a T…o gazdaságosmálnaszörpre még a muslica sem száll rá, az egér pedig nem fogbelekóstolni a margarinba. Az ô érzékszerveiket nem lehet ízfo-kozókkal megtéveszteni. Az ízlelés, szaglás az állatvilágban élethalál kérdése lehet és az egyértelmû döntéseket szolgálja, meg-eszem vagy nem. Aki tehát az ízekkel manipulál, az döntéseinketmanipulálja.A fogyasztók többsége érzi, hogy nincs minden rendben azélelmiszerek terén. Túl gyakran borzolják a kedélyeket élelmiszer-botrányok. Nagyon fontos lenne a bizalom visszaszerzése, mely-nek szép példája a közvetlen tejértékesítések (automata, tejes autó)sikere. A tej valódi ízét újra megtapasztaló emberek száma szépengyarapszik, egy valóban hatékony iskolatej programmal pedigtalán ki lehetne ütni a gyerekek kezébôl az energiaitalt.Véleményem szerint a fogyasztók és termelôk tulajdonképpen egyoldalon állnak, csak meg kell találni az egymáshoz vezetô utat.Fontos, hogy a gazdálkodókban ne a már megint támogatásértsíró parasztot lássák. A kommunikáció helyes iránya inkább afölvilágosító kampányokban rejlik. Érezniük kell, hogy a terme-lôk küzdelme értük is folyik. Európa szerte rá kell döbbenteni alakosságot az egészséges alapanyagok mind nagyobb mellôzött-ségére. Az adalékok és helyettesítô anyagok soha nem a fogyasz-tók érdekeit, hanem a gyártók és kereskedôk hasznát szolgálják.Használatuk segíti az ár és készletmanipulációkat, egyszóval apiaci zavarkeltést.

Az Európai Unió döntéshozóinak el kellene gondolkodni azon,hogy hagyják e elvérezni a vidéki termelô, gazdálkodó életformát,melynek fenntartására jelentôs pénzeket fordítottak, (megjegy-zem, ezek igazságtalan elosztása, problémákat elfedô hatása csakmég átláthatatlanabbá tette az egyes országok mezôgazdaságánakvalódi hatékonyságát) vagy hajlandóak gátat szabni és szabályoz-ni a különbözô adalékok, helyettesítô anyagok használatát. A ter-melôi érdekeken túl jelentôs érv még az Unió lakosságának egész-ségmegôrzése is és a két csoport együttes akarata talán elég nyo-mást tudna gyakorolni a döntéshozókra.


Egyesületi élet

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:50

2009/4

Hírek a nagyvilágból feketén-fehéren

Luxemburg, Brüsszel, St-Hilaire-du Harcouet, Cseh Köztársaságautópályái. A tejtermelôk Európa számos helyszínén gyülekeztek.A mozgalmak szervezôdésének három kitûzött célja volt.1. A lakosság tájékoztatása a tejtermelôk helyzetérôl. Mára a fo-gyasztók és a média is tudatában van számos országban annak,hogy valami nincs rendben a termelôknek fizetett árakkal. Sokak-nak 40 centes felvásárlói árral kell kalkulálni, és ha a tejtermelôtelepeikre gondolnak, kontrollálniuk kell az elképzeléseiket anya-gi problémáik miatt.2. Növeljék a nyomást a politikusokon a tejre vonatkozó irány-elvek javítására, annak érdekében, hogy kialakuljon a fenntarthatótejtermelés Európában. A költségeket lefedô tejárak jelentik az euró-pai tejtermelés jövôjét.3. A gazdák végre felszólaltak érdekeikért és összefogtak más euró-pai kollégáikkal a cél érdekében. Találkoztak termelôtársaikkal,akik hosszú utat megtéve érkeztek a demonstrációk helyszínére,és együtt határozták el, hogy cselekednek akkor is, ha ez megne-hezíti a dolgukat.Július 14-én számos európai gazda gyûlt össze az újonnan válasz-tott Európai Parlament elôtt Strasbourgban, hogy kinyilvánítsák,sürgôs szükség van a politikusok változtatásaira a tejpiacravonatkozóan, és hogy közzétegyék javaslataikat a megoldásra.Az Európai Tejbizottság tagjainak találkozóját július 8-án tartot-ták. Kulcsfontosságú döntések születtek ennek keretében az euró-pai tejtermelôk következô hetekben és hónapokban várható cse-lekedeteirôl.A középpontban a termelôi tejárak gyors fejlesztése állt, és annaka rendszernek a kidolgozása, mely a tejtermelôknek azt a jogotbiztosítja, hogy terméküket saját belátásuk szerint értékesítsék.Amire szükség van: rövid és hosszú távú lehetôségek és megoldá-sok a termelôknek és következetesen a tej jövôjének Európában.Röviden az alábbi események történtek a résztvevô országokban:

Brüsszel – speciális fogadtatás

Amikor június 18-án az EP. képviselôk megérkeztek kétnaposbrüsszeli egyeztetô gyûlésükre, kettôezer termelô és több mintezer traktor várta ôket a belváros utcáin.A közlekedés szinte megbénult a városban június 18-19-én, ami-kor az EMB (Európai Tej Bizottság) traktorai blokkolták az ut-cákat. A több mint kétezer tejtermelô fôleg Németországból, Bel-giumból, Hollandiából és Luxemburgból vett részt a demonstrá-cióban. Azt követelték, hogy az EU vezetôk azonnal fagyasszákbe a kvóta 5%-át, és alakítsanak ki hosszútávon egy olyan rend-szert, mely rugalmasan és célravezetôen kontrollálja a terméke-ket. Néhány gazda öt napot töltött az utakon, 900 km-t utazotttraktoraiban, hogy utána letelepedhessen a Cinquantenaire Park-ban Brüsszel központjában 18-án.Két demonstráció volt az EU Miniszteri Tanácsának épülete elôtt,melyben közben a képviselôk tanácskozása folyt. A demonstrá-ciók során beszédek hangzottak el és riportokat készítettek a ter-melôkkel katasztrofális helyzetükrôl. A gazdák azért jöttek ide,hogy tudassák problémáikat kormányaikkal, és ezt meg is tudtákvalósítani. Bár a kormányok részérôl szerény volt a visszajelzés,konkrét lépéseket nem tettek. A piacot tanulmányozzák a követ-kezô két hónapban, semmi több. Mindenestre az EU-s vezetôkészrevették a tejtermelôk kritikus helyzetét. De mit is tehettekvolna, ha ezer traktor állt velük szemben?A gazdák, miközben saját országaikból traktorral vonultak,

különleges megértésben és támogatásban részesültek a lakosságrészérôl. A hosszan tartó út során alkalmuk volt tudatni rengetegfogyasztóval a termelôi felvásárlási tejárakat, akik felháborodássalés megértéssel reagáltak.

Luxemburg

Június 22-én, néhány nappal a brüsszeli események után a ter-melôk az EMB-tôl Luxemburgban gyûltek össze. A sajtó és a me-zôgazdasági miniszter elôtt, kiknek találkozója volt, újrafogal-mazták követeléseiket. Rugalmas termelésellenôrzést és a tejkvó-ta 5%-os befagyasztását követelték.Sieta van Keimpema, az EMB alelnöke jól érvelt aznap reggel. AzEMB sajtókonferenciáján Luxemburgban az EU irányelvek vál-toztatásának szükségességét hangsúlyozta. „Rugalmas termelésellenôrzés szükséges ahhoz, hogy az árak fedezzék a költségeket.”Az EMB csak egy volt a számos termelôszervezet közül,melyeknek képviselôi részt vettek a brüsszeli demonstráción. Akulcskülönbség az EMB és a többi termelôegyesület közt a célulkitûzött politikai változtatásoknak az arányaiban rejlik. A NémetTermelôk Egyesülete összességében a bürokrácia végét követeli ésáthidaló megoldásokat szeretne ahhoz, hogy eredményt érjen el.Az EMB ennél tovább megy. A piac liberalizálása utat kell, hogynyisson a megbízható termelésellenôrzéshez, mely elérhetôvétenné a korrekt árakat a fogyasztóknak és termelôknek egyaránt. Akontrollált termelési tömeggel és egy költséget lefedô árralelérhetô lenne a krízis legyôzése a piacon keresztül. A katasztrofális helyzet nem megoldható megszorításokkal vagyaz EU-s farmtámogatások elôrehozásával, ahogyan azt a terme-lôszervezetek indítványozták. Ezek csak rövidtávú megoldások ésnem alkalmasak arra, hogy a telepek eltûnését akár csak ideigle-nesen megszüntessék. A telepek elvérzésének egyetlen ellenszerelenne, ha az EU mezôgazdasági politikája átfogóan megváltozna,és a felelôs mezôgazdasági miniszterek és az EU Bizottság új-ragondolná irányelveit.

A cselekedetekbôl Franciaországban sincs hiány

Június 24-én 1500 tejtermelô döntött az európai tejsztrájk mel-lett, mely szerintük az utolsó eszköz a termelôknek fizetett tejárakemelésére. Miután a tejtermelôk röviddel éjfél után kézfeltartássala tejsztrájkra szavaztak, habár idôpontok elhatározása nélkül,felálltak és közösen énekelni kezdték indulójukat. A gyülekezôt aFüggetlen Tejtermelôk Nemzeti Szövetsége (APLI) hívta össze. Atejsztrájk velejárója a megtermelt tej kidobása vagy ela-jándékozása, hogy ezáltal nyomást gyakoroljanak a tejiparra és apolitikusokra, a felvásárlási árak emelése érdekében.

Autópályák lezárása a Cseh Köztársaságban

Június 29-én a tejtermelôk lezárták az autópályákat kétezer jár-mûvel. A forgalmat körülbelül három órára teljesen leállították aBrno-Prága autópályán, Dél-Csehországban és még további négystratégiai pontján az országnak.A Cseh Termelôi Szövetség követeléseit közvetlenül a nemzeti poli-tikusaiknak közölték és az alábbi három pontra összpontosítottak:

14 Holstein Magazin

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:50

1. Savanykás tejtermék. 2. Szabadon a szarvasmarhák ilyen csapatban élnek. 3. A szarvasmarha alsó nyakélének elnevezése. 4. A tej biztonságos fogyasztásának feltétele. 5. Melyik szarvasmarhafajta adja a legtöbb tejet? 6. Hogy nevezik a szarvasmarha lábvégét? 7. Ezt eszik nagy mennyiségben a tejtermel szarvasmarhák. 8. Sokféle gyümölcsös van bel le. 9. Így nevezik a szarvasmarha orrát. 10. Nagyüzemben ez az étrend egész éven át. 11. Ivartalanított hím szarvasmarha. 12. Fagyira szokták tenni. 13. Naponta többször „program” a teheneknek. 14. Krémes tejtermék. 15. Csomagolt bálában van (erjesztett szálastakarmány). 16. A Holstein-fríz Tenyészt k Egyesületének rövidítése.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Az Európai Tejtermék Tanács híreibôl

1. a tej minimum felvásárlási árának bevezetése2. rugalmas teljesítményellenôrzés bevezetése3. ne csökkentsék a nemzeti agrárköltségvetést 2010-reAnnak ellenére, hogy a blokádok nagy forgalmi dugókat okoztak,a lakosság hozzáállása pozitív volt a termelôkkel szemben. A csehgazdák már az elmúlt hónapokban is kimutatták tiltakozásukat,például áprilisban, mikor több mint ötezer termelô vonult utcáraegy páneurópai napon, melyet az Európai Tejbizottság (EMB)szervezett.

Július 20. Brüsszel:

Az EU nem sok lehetôséget lát a nehéz helyzetbe került tejtermelôgazdák megsegítésére a következô két évben, azonban vizsgálatotindított annak kiderítésére, vajon tisztességtelenül használják-e anagy szupermarketek a felvásárló erejüket velük szemben.„A lehetôségek a tejtermelô szektort segítô új megoldások finan-szírozására a 2010-es költségvetésében meglehetôsen behatárolt-nak tûnnek” jelentette ki az Európai Bizottság a tejágazatrólkészített jelentésében, amelyet a tagországoknak küldtek.

„A 2011-es költségvetésben a manôverezés határai hasonlóképpenszûkek” állt abban a dokumentumban, amelyet a Reuters látott. A Bi-zottság azonban kijelentette, hogy engedélyezi az EU országokbana nemzeti támogatások kiterjesztését a krízis sújtotta tejtermelôgazdáknak nyújtott további 15.000 euró telepenkénti támogatás-sal, amely alkalmas lenne a piaci verseny torzító hatásainak eny-hítésére.A jelenlegi kvótarendszer megváltoztatására nincs szükség, de apiac – úgy tûnik – jelenleg nem mûködik megfelelôen.Az EU Versenyügyi Bizottsága vizsgálja az élelmiszerellátásiláncban és kifejezetten a tej- és tejtermék szektorban alkalmazotttisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetleges versenyellenesmivoltát, beleértve a kereskedelmi vásárlóerôvel való visszaéléslehetôségét és ennek következtében végsô soron a fogyasztókatérô hátrányokat.„Ha a bizottság felfedezi, hogy a piaci verseny nem mûködikmegfelelôen, akkor késlekedés nélkül minden erejét beveti annakérdekében, hogy ezen a helyzeten változtasson.Ez azonban elôre jelzi a gazdák számára további problémák felme-rülésének lehetôségét, kiemelve a júniusban megfigyelt „jelentôszuhanást” az export bizonyítványokra vonatkozó igényekben.

2009/4 www.holstein.hu 15

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:50

FELHÍVÁSEUROPEAN CHAMPIONSHIP, CREMONA 2010

… szeretné tehenével képviselni hazánkat az Európa Show-n?… szeretne tagja lenni a magyar válogatott csapatnak a 2010-es cremonai Európa-bajnokságon?… szeretne közvetlen részese lenni a sikernek?… szeretné megmérettetni tenyészállatát európai szintéren?Várjuk azon tenyésztôk jelentkezését, akik a fenti kérdések bármelyikére igennel válaszolnának!

Feltételek:- kimagaslóan jó küllem- 220-224 konstrukciós kód- megfelelô állategészségügyi státusz

A felmerülô költségeket az EHRC fedezi!A jelentkezéssel és a részletekkel kapcsolatban kérjük, keresse a Holstein Egyesület munkatársait:

Iroda: 06-1-412-5050Kôrösi Zsolt 30/9706-004 • Harsányi Sándor 30/9216-022 • Sebôk Tamás 30/9706-003

Jakab Lajos 30/9706-002 • Doma Pál 30/9216-025 • Berkó József 30/9516-681

Legyünk büszkék eredményeinkre, mutassuk meg Európának a magyar holstein-fríz „erejét”!

FELHÍVÁSEUROPEAN CHAMPIONSHIP, CREMONA 2010

… szeretné tehenével képviselni hazánkat az Európa Show-n?… szeretne tagja lenni a magyar válogatott csapatnak a 2010-es cremonai Európa-bajnokságon?… szeretne közvetlen részese lenni a sikernek?… szeretné megmérettetni tenyészállatát európai szintéren?Várjuk azon tenyésztôk jelentkezését, akik a fenti kérdések bármelyikére igennel válaszolnának!

Feltételek:- kimagaslóan jó küllem- 220-224 konstrukciós kód- megfelelô állategészségügyi státusz

A felmerülô költségeket az EHRC fedezi!A jelentkezéssel és a részletekkel kapcsolatban kérjük, keresse a Holstein Egyesület munkatársait:

Iroda: 06-1-412-5050Kôrösi Zsolt 30/9706-004 • Harsányi Sándor 30/9216-022 • Sebôk Tamás 30/9706-003

Jakab Lajos 30/9706-002 • Doma Pál 30/9216-025 • Berkó József 30/9516-681

Legyünk büszkék eredményeinkre, mutassuk meg Európának a magyar holstein-fríz „erejét”!

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:51

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:51

Telepszemle


A Magyarországon kialakult méltatlan tejpiaci helyzet miatt egyretöbb tenyésztô fordul a közvetlen tejértékesítés felé. Napról napraigazolódik a mondás:nem csak termelni kelltudni, a terméket el iskell tudni adni. Mostegy olyan gazdát muta-tunk be, aki mindkét te-vékenységet magas szin-ten mûveli. 11.000 kgfölötti laktációs terme-léséért az idei jubileumi közgyûlésen elismerô oklevelet, a közvet-len tejértékesítésben elért sikereiért pedig emlékplakettet kapott.Merész Sándort azért mutatjuk be, mert gondolatai mértékadóaklehetnek valamennyi vállalkozó szellemû tenyésztô számára.Ön igen régen kezdte a magángazdálkodást, azon belül a tejter-melést. Milyenek voltak a kezdeti évek?A környékbeli termelôszövetkezetek összevonása következtében1982-ben üressé vált ez a telep. Elôször bérlôként, háztáji gazdál-kodás keretében 60 bikát hizlaltam és 36 tehenet fejtem, majd széplassan megvásároltam a telepet.Mekkora földterület tartozik a gazdasághoz?Erdôvel együtt 430 hektár saját földterületünk van, de kb. 50 tulaj-donostól bérelünk még további területeket. Ezek gyenge ter-môképességû földek. Azért kell ilyen nagy terület, mert gyengehomokon vagyunk, de a Gödöllôi-dombságban jó löszös talajainkis vannak. A szántóföldi erô- és munkagépeink korszerûek, több-nyire SAPARD pályázattal sikerült vásárolni. Az állatállomány

számára szükséges takarmány elôállítása mellett a tritikálé felétértékesítjük, de szálastakarmányból is tudunk eladni.A kiemelkedô termelési szinthez elengedhetetlen a magas szin-tû takarmányozás.11 ezer kg-os termelést úgy lehet elérni, hogy a tehenek igényétmaximálisan kielégítjük. Az esetleges takarmányozási problémákkiküszöbölése érdekében zabszenázst etetünk. Teljes érésben levág-juk a zabot és fóliába csomagoljuk ugyanúgy, mint a lucernasze-názs készítéskor. Ezzel a tehenek karotin hiányát is mérsékelni tud-juk. A takarmány kiosztását önjáró, mérleggel és nedvességmé-rôvel ellátott etetôkocsival végezzük. A mûgyantával bevont etetô-asztalra naponta egyszer osztjuk ki a takarmányt, amibôl semmitsem kell kidobni, mivel mindent mérünk és maximálisan betart-juk a receptúrák elôírásait.Az istállókon látszik, hogy a gondolkodó gazda ötletei alapjánkészültek.Az istállók újak, teljes egészében magunk csináltuk. Ebben külsôsmunka nincs, mi vágtuk a vasat, mi betonoztunk. Az ötlet elsôsor-ban Észak-Olaszországból való. Az istállók eredetileg mélyalmo-sak voltak, mert úgy gondoltam, hogy nem fogom kínozni a tehe-

Merész Sándor

CsomádKrajczár Zsuzsanna, HFTE

Csomád község a gödöllôi dombság mentén fekszik. A honfog-lalás kori település elôször Luxemburgi Zsigmond király által alá-írt, 1430-as évben keltezett oklevélen szerepel Csamád néven. A tö-rök hódoltság idején elpusztult. Újratelepítése 1729-ben kezdô-dött, és majd fél évszázadig tartott. Új lakói a Hont megyébôlide települt evangélikus vallású szlovákok voltak. A XVIII. szá-zadban elôször a Beniczky család, majd gróf Fekete György or-szágbíró birtoka volt. 1808-ban, a fóti uradalommal együtt aKárolyi család tulajdonába került. Az 1760. évben Csomádon már553 ember élt. 1742-tôl indult az iskolai oktatás szlovák nyelven.1810 júniusában a falu tûzvészben elpusztult, csupán hat ház ésaz iskola maradt meg. Néhány éven belül magyar nyelvû csalá-dok költöztek a szlovák ajkú telepesek közé. 1835-ben érkezett Cso-mádra Esztergály Mihály evangélikus lelkész, aki nagy erôfeszí-téseket tett a faluban a magyar nyelv tanítása és megtanulása,az olvasás és kultúra meggyökerezése terén. Az ô ideje alatt kez-dôdött az olvasás elsô helyre emelése a tantárgyak közül.Csomád ma egy dinamikusan fejlôdô település, amely folyama-tosan épül. Múlt évben egy új óvodával lett gazdagabb a község,idén pedig új iskola építésébe fogtak. A lélekszám is egyre nô, mamár 1193 lakója van.

Csomád

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:51

neket pihenôboksszal. Az elsô télen minden tökéletesen mûködött,majd a nyári nagy melegben összeálltak a tehenek, dagonyáztak,láb- és tôgygyulladással küszködtünk, ezért mégis úgy döntöttem,hogy megcsináljuk a pihenôbokszokat. A bokszokba meszes szal-maszecskával almozunk. Leszecskázzuk a szalmát, egy öreg etetôko-csival összekeverjük vízzel és mészhidráttal, valamint egy kis agya-got is teszünk alá, hogy ne csússzon.Ezzel a módszerrel minimálisra csökkentettük a tôgybetegségeket.Mivel a készülô biogáz üzemünkbe nem kerülhet be az agyag, ezértpihenômatraccal próbáljuk helyettesíteni az almot. Az elsô sor elké-szült, most figyeljük a tehenek hogyan reagálnak rá. Klíma szem-pontjából nagyon jó az istálló, a nagy hôségben sem csökken szá-mottevôen a tejünk.

2000-ben a leukózismentesítés érdekében teljes állománycserét haj-tottunk végre, aminek során igen jó tenyészanyagot sikerült összevá-logatnom. Ezután építettünk egy minden igényt kielégítô, „egysze-mélyes” fejôházat. A Gascoigne Melotte berendezés és a tehenek egye-di azonosítása lehetôvé teszi a legkülönfélébb adatok gyûjtését éselemzését. A tej minôségének ellenôrzésére annak vezetôképességétis mérjük. Egy éve áttértünk a háromszori fejésre, amitôl a laktá-ciós termelésünk további növekedését várom.Többnyire nagyüzemek létesítenek biogáz üzemet. Ön milyenmeggondolásból vágott bele?Én mindent kicsiben csinálok. Enyém a legkisebb tejfeldolgozó ésa legkisebb biogáz üzem. Az ötlet onnan ered, hogy a telep a faluközepén van. Az állategészségügyi törvény szerint hat havi trá-gyakészletet kell tudni tárolni. Kétszáz méteren belül vannak aszomszédaim, és én is itt lakom a telepen. A trágyakezelésünkszakszerûségét az is igazolja, hogy a telep melletti építési telkekis elkeltek. A biogáz üzem alapanyaga a helyben keletkezett trágya,valamint a megmaradt cirokszilázs.Az üzemtôl nem várok nyereséget. Elsôdleges célja, hogy a lakottkörnyezetben abszolút higiénikusan és környezetbarát módontudjuk tárolni és kezelni a telepen képzôdô trágyát.Önt a közvetlen tejértékesítés úttörôjeként tartja számon az ország.Én 1989-ben kerültem abba a helyzetbe, amivel a tenyésztôk több-sége mostanában szembesül. A tejipar nem tudott fizetni, illetverendszeres volt a késedelmes fizetés. Ekkor volt 11 forint a tej át-vételi ára és mi 18-ért elkezdtük árulni Gödöllôn egy zöld utánfu-tón, alumínium sörös tartályból. Rendkívüli sikere volt, olyan so-rok várakoztak, hogy alig tudtuk kiszolgálni a vevôket.Ma már hat tejes autónk van plusz egy tartalék. Délelôtt és délutánis árusítunk. Nem hûtjük a kocsit, hanem csak hûtve tároljuk a te-jet. A reggeli járat után hazajönnek az autók, a kollégák leengedika maradék tejet, elmosogatnak, és délután indulnak újra. Ezzel a mód-szerrel nem szükséges hûtôtartály beszerelése.

Az autó kialakítása a saját ötletük volt?Ezeket mi magunk csinálgattuk, mindig formáltuk az újabb tapasz-talatoknak megfelelôen. Ahogy növekedett az állatlétszám mindigvettünk még egyet és még egyet. Fél éve Szentendrére is eljutottunk,ahol nagyon sok tejet tudunk eladni. Találtam megint egy jó he-lyet, most annak az engedélyezését intézem.Mindenkinek mondom, hogy a hazafelé menô ember veszi a tejet.Ezt az útvonalat kell megtalálni, ki kell figyelni az emberek szoká-sait. Fontos, hogy minden helyen, minden nap azonos idôpontbanmegjelenjünk. Van, aki házhoz viszi a tejet, de én ezt nem tartom jó-nak, mert nem tud mindig azonos idôpontban érkezni. Jelenleg Szent-endrén, Kerepesen, Veresegyházán, Dunakeszin, Fóton, Gödöllôn,Nagymaroson és Vácon értékesítünk. Nagyon fontos, hogy ne vál-tozzon a tej íze, nem etethetünk zöldet, csak monodiétás takar-mányt, mert mindig azonos ízû tejet kell értékesíteni. Fontos,hogy mindig azonos legyen a minôség.A vevôért mindent megkell tenni, ha egyszermegfogtuk, akkor el neengedjük. Lényeges avásárlókkal való közvet-len kapcsolat. Nálam jó-képû, mosolygós fiúkárusítják a tejet, akiktudnak mesélni, beszél-getni. Az autóban fény-képek is vannak a te-leprôl, amivel be tudjákmutatni a telepi higié-niát.Ma már feldolgozássalis foglalkoznak. A biz-tonságos értékesítés volt a cél?Sokáig csak tejet árusítottunk, de a vevôk rábeszéltek, hogy túrótés tejfölt is csináljunk. Négy éve építettünk egy feldolgozó üze-met, amit idén bôvítettünk, modernizáltunk. A feleségem a feldol-gozó üzem irányítása mellett nagyon pontosan vezeti a tej- és tejter-mékfogyasztás nyilvántartását. Rendszeresen egyeztet a fiúkkal akülönbözô árusító helyek forgalmáról.Az összes megtermelt tejet ilyen módon értékesíti?Kénytelen vagyok, nincs felvásárlóm. Nem mondom, hogy nemmarad esetenként pár száz liter tej, de az nagyon ritka. Tejfölbôl ésvajból nincs az a mennyiség, amit el ne tudnánk adni, a túrónálelôfordul. Naponta 6000 liter tejet értékesítünk folyadék tej vagytejtermék formájában. Nem egyszerû feladat, sokkal nehezebb,


Telepszemle

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52

mint naponta egyszer megtölteni egy feldolgozó tejszállítókamionját.Mi a véleménye a bolti tejértékesítô automatákról?Én az automatában nem hiszek, mert rengeteg buktatója van. Sok-szor kifolyik a tej, légy repül rá, ha hosszabb ideig nem vásárolsenki, akkor pang a csôben a tej. Nehéz megoldani az áru kiszál-lítását, a maradék visszavitelét. A boltokban nem megoldott az auto-mata, illetve a tejtartály mosása, tisztítása. Ráadásul a kereskedel-mi hasznot a boltos teszi zsebre.Mostanában biztos sokan kérnek Öntôl tanácsot?Nagy dumás vagyok, szívesen látom a kollégákat, szívesen segí-tek másoknak, de kereskedôket nem fogadok. Nem adok kereske-delemnek tejet. Megígértem a feleségemnek és a kollégáimnak is,hogy addig bôvítjük a vállalkozásunkat, amíg nem kell kereske-

delembe szállítani. Vannak cukrászdák, pékek, akik túrót, tejföltvesznek, de nem adunk boltnak. Sok jelentkezô van, aki árulná, desaját magam konkurenciája nem leszek.Hogyan látja a tejtermelô ágazat jövedelmezôségét?Én hiszek a régiós tejellátásban. Hiszek abban, hogy kialakulnakolyan körzetek, mint a miénk. Alakítsák ki a termelôk a magukkörnyezetében a közvetlen értékesítést, mert akkor övék lesz akereskedelmi haszon.Egy ilyen virágzó gazdaságban biztosan szívesen dolgoznak acsaládtagok is.A feleségem el sem tudta volna képzelni az életét a tanítás nélkül,most pedig ô a leglelkesebb munkatársam. Az egyik lányom gyógy-szerész, a másik viszont Gyöngyösön végez, ô is nagy segítség itta gazdaságban. Úgy érzem, hogy a családom is örömét leli ebbena munkában.

Telepszemle

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52


Agrár Európa hírei

Miközben a tejszektor napról-napra mélyebb válságba süllyed,demonstrációk zajlanak itthon és Luxemburgban, még min-dig nem látszik a fény az alagút végén. Nem csak mint e rovatszerkesztôje szembesülök a szektor kilátástalannak tûnô hely-zetével, hanem a mindennapi elemzô, stratégiaalkotó mun-kám során is. Az egész kontinensre kiterjedô tejkrízis megol-dása sokban függ a pénzáramok, a támogatások növelésén, dene feledjük, hogy a támogatások voltak azok is, amelyek hosszúévtizedek alatt ide juttatták a szektort.Sem a korábbi hazai, sem az uniós tejpiaci támogatáspolitikanem ösztönzött megfelelôen a hatékonyság növelésére. Ezzelnem is lett volna nagy baj, ha közben nem nyílt volna nagyraa kapu a világpiac felé és nem alakult volna át az értékesítésicsatorna. De mindkettô bekövetkezett, ráadásul Magyarorszá-gon egy olyan összetett társadalmi, gazdasági, politikai, erköl-csi és etikai válsággal súlyosbítva, amelynek eredményeképp fo-gyasztóink könnyen eltéríthetôk a hazai termékek vásárlásától.Mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni? Tisztán kell látni, hogynincs rövid távú megoldás. A közép és hosszú távú megoldás-hoz pedig szükség lenne egy jövôképre és egy tejpiaci politi-kára, amely rögzíti azokat a lépéseket, amelyek a jövôképhezvezetnek. Sajnos, mivel nincsen agrárstratégiánk, természetesa tanácstalanság. Igaz a mondás, ha nem egy irányba húzzuka szekeret, akkor nem haladunk. Az azonos irányba húzáshoznélkülözhetetlen a szakma egyetértése és együttmûködése az alap-elveket illetôen, még akkor, ha a gazdálkodási, piaci környezetmotivációi más irányba mutatnak.Kell egy tejpiaci stratégia végre! Lépések történnek az EU szint-jén, a szaktárcánk szintjén, a termelôk és a feldolgozók is ke-resik a túlélés lehetôségeit, de megint nem egy irányba. Így abombák mindig újraélesednek. Az energiák az azonnali prob-lémák megoldására fordítódnak, és folytatódik a lemorzsoló-dás. Sokszor feltettük a kérdést, nem elég nagy még a baj ah-hoz, hogy összefogjunk? De igen! Csakhogy abból a mocsár-ból, amelyben egyre mélyebbre süllyedünk, mégis mindenkimaga akar kivergôdni. Az érdekek szövevénye (értsd például: az„ügyeskedésre” kényszerítô környezetet) a jelenlegi magyaror-szági valóságban oly mértékû felülemelkedést igényelne, amirelegutóbb 53 éve volt példa. Kárhoztathatjuk-e emiatt a tejter-melôket, feldolgozókat, vagy bármely más szektor szereplôit?Persze nem, de ez lesz a sírfeliratunk.

Európai Unió

• A 14 tejtermelôi szövetséget összefogó European Milk Board(EMB) az egész kontinensre kiterjedô tiltakozó akciót szervez.Az EMB – többek között – azonnali 5 százalékos kvótacsök-kentést akar elérni.

• Az Európai Unió kormányfôi felkérték az Európai BizottságMezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságát (DG-AGRI),hogy két hónap (szeptember 7-ig) alatt készítsen stratégiai terveta tejpiaci válság hosszú távú megoldására.

• A DG-AGRI legutóbbi jelentése szerint a Közös Agrárpolitikaidei túlköltekezésében a tejszektor támogatásai a meghatározótételek. 2008. novembere és 2009. márciusa között, öt hónapalatt a gazdasági év költségevetésének 55 százalékát, 138 millióeurót használtak fel a szektor támogatására. A többletkiadástelsôsorban a 37 ezer tonna vajat és 67,5 ezer tonna soványtejportérintô intervenciós beavatkozás okozta (10 millió eurót a terve-zett felett). Azóta az intervenció tovább folytatódott, és már 81ezer tonna vajat, valamint 157 ezer tonna soványtejport érint eb-ben az évben. A másik kiadásnövelô tétel az export-visszatérítés.A rendszer januári újraindításával nem számoltak a büdzsé ter-vezésekor. Bár eddig a tényleges kifizetéseket lassították, az évhátra lévô részében azok fel fognak gyorsulni.

Az EU szakminiszterei továbbra is a tejpiaci támogatást szorgal-

mazzák

A Tanács legutóbbi ülésén a tejpiaci szabályozás ismét központitéma volt, és a tagországok (különösen Franciaország, Németor-szág és Ausztria) képviselôi sürgôs intézkedéseket szorgalmaztaka Bizottság részérôl a példátlanul súlyos nehézségekkel küzdô tej-termelôk megsegítésére. A vita során felvetôdött egy javaslat a kvó-tarendszer 2015 utáni fenntartására, ezt azonban Mariann FischerBoel, mezôgazdasági biztos mereven elutasította.Az év elején ismételten bevezetett intervenciós intézkedések vala-melyest enyhítettek a rendkívül alacsony felvásárlási árak általokozott nehézségeken, a nagy mennyiségû vaj és tejpor interven-cióba adása azonban jelzi a tetemes európai túlkínálatot, azaz apiaci egyensúlyhiányt. Az intézkedések hatékonyságát jelzi, hogya termékárak a tejtermelés tavaszi növekedése ellenére fokozatosanstabilizálódnak.Franciaország, Németország és Ausztria azt kérte, hogy az interven-ciós intézkedések a felvásárlási árak elfogadható szintre való emel-kedéséig, de legalább 2009. augusztus 31-ig, maradjanak érvény-ben. A tejtermelô gazdák likviditási gondjainak enyhítését szol-gálja az a német kezdeményezésre hozott intézkedés is, amelynekalapján a támogatások 70 százaléka már ez év október 16-tólkifizethetô lesz.Franciaország és Németország kérte a tejtermékek exportja után fi-zetendô visszatérítések összegének emelését is. Különösen a sajtokesetében lenne szükség nagyobb támogatásra,illetve a 100 kilón-kénti 230 eurós minimumár leszállítására. A javaslattevôk szerintez nem jelentené azt, hogy aláígérünk a vásárló országok termelôiárainak. Mariann Fischer Boel óvatosságra intett a tejpiaci támo-gatások fokozását illetôen, mivel az a harmadik országokban má-ris a kereskedelmi partnerek tiltakozását váltotta ki, ezért a továb-bi emelés a piacvesztés kockázatát rejti magában. A biztos asz-szony arra is rámutatott, hogy az USA a közelmúltban éppen azEU hasonló intézkedéseire hivatkozva vezette be a tejtermékekreaz export visszatérítést, amelynek révén máris jelentôs haszonratett szert, többek között megszabadulva a tejtermék feleslegétôl.

Tejpiaci és szabályozási információkFórián Zoltán

üzletág igazgató, Agrár Európa Kft.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52



Franciaország, Németország és Ausztria szeretné elérni továbbá atakarmányozásra szánt sovány tejpor támogatási sémájának reakti-válását is, ezt azonban Mariann Fischer Boel nem támogatja, jól-lehet annak révén jelentôs felesleget lehetne kivonni a tejpiacról.A nagy termelô országok szorgalmazzák, hogy az EU tejtermelésé-rôl és kereskedelmérôl még ebben az évben készüljön el az az át-fogó jelentés, amelyet eredetileg 2010-re ütemeztek.Ugyanakkor a Bizottság elismerte, hogy a felvásárlási árak drasz-tikus visszaesését általában nem követte a tejtermékek fogyasztóiárának hasonló mértékû csökkenése. Ezért szükségesnek tartja azélelmiszerlánc torzulásainak kivizsgálását és a lehetséges korrek-ciós intézkedések kidolgozását.

Franciaország

A francia tejtermelôk egyesülései június elsô napjaiban egyezség-re jutottak a feldolgozók szövetségével (FNPL), hogy háromfajtatejfelvásárlási árat fognak alkalmazni. A legmagasabb árat (280euró/tonna) a termelôknek azok a feldolgozók fizetik, amelyek ma-gasabb értékû, illetve feldolgozottsági fokú termékeket (joghurt,különleges sajtok, stb.) állítanak elô. Tonnánként 272 eurót fizet-nek azok a feldolgozók, amelyek a nagy értékû termékekre nincse-nek szakosodva. Végül 262 eurót kapnak tonnánként azok a terme-lôk, akik tejpor- és vajgyártásra szakosodott feldolgozóknak szál-lítják a tejet. A nehezen megszületett egyezség az elôzô évihez ké-pest 57-65 eurós árcsökkenést jelent a termelôk számára, akik azon-ban belátták, hogy a jelenlegi helyzetben nem tudnak többet elér-ni. A jövôt illetôen azonban a feldolgozók hajlandóságot mutat-tak a felvásárlási árak felülvizsgálatára, a francia szakminisztériumpedig segítséget ígért a tejtermelô gazdák likviditási gondjainakáthidalásában.

Németország

A német versenyhivatal szerint a franciához hasonló megállapodásNémetországban nem legális. Figyelmeztette a piaci szereplôket,hogy bírságolni fog, ha ilyenben gondolkodnak. Egyébként amúlt év közepe óta vizsgálódik a tejszektorban. Elsôsorban a szer-zôdéses viszonyokat, a kiskereskedôk mûködését tekintik át, nema tejtermelôket.

Csehország

Csehország legnagyobb tejfeldolgozó üzeme, a Madeta jelenleg fi-zetôképességének megôrzéséért és talpon maradásáért küzd. A na-pi 1,5 millió liter tejet feldolgozó cég ez év áprilisától valamiveltöbbet fizet a felvásárolt tejért a termelôknek, kénytelen volt viszontmegvonni bizonyos fizetési kedvezményeket a dolgozóitól. Emel-lett a cég 15 százalékkal csökkentette nyerstej felvásárlásait, és el-adta a Strakonicében mûködô üzemét, de ez még mindig nemelég. Milan Teply, a Madeta egyik vezetô munkatársa újságírók-nak elmondta, hogy tartozásaik rendezése érdekében el kell adni-uk néhány lakóépületet, amelyben a dolgozók bérlakásai vannak, va-lamint egyéb ingatlanokat is. A cég ugyanakkor tervezi egy más tej-feldolgozó vállalatokkal közös értékesítô vállalkozás létrehozásáta termelôi-feldolgozó érdekek jobb érvényesítése érdekében.

Svédország

A Svéd Tejtermelô Gazdák Szövetsége (Sveriges Mjölkbönder) fel-szólította a kormányt, hogy helyezze hatályon kívül azt a rendel-kezést, amelynek értelmében a hat hónapnál idôsebb szarvasmar-hákat a nyári idôszakban kötelezôen legelôn kell tartani. A mint-egy ezer tagot számláló szövetség szerint ugyanis a svédek a kül-

földi konkurenciával – különösen az országot elárasztó, olcsó ésa szupermarketek polcait máris többségében megtöltô dán tejjel –csak egy „ultramodern, istállózott” tartás segítségével vehetik fela versenyt. Számos svéd tejtermelô gazda azonban kitart a nyárilegeltetés mellett, annak ellenére, hogy semmi sem bizonyítja, mi-szerint Svédországban a tehenek jobb egészségi állapotban van-nak, mint Dániában, ahol egész éven át istállóban tartják ôket.

Magyarország

A KSH adatai szerint idén májusban a tehéntej átlagos felvásár-lási átlagára 59,0 Ft/kg volt. Az AKI PAIR adatai 55,61 forintotmutatnak júniusra, ami 29 százalékkal maradt el az egy évvel ko-rábbi szinttôl. A csökkenés alól a nyerstej kiviteli ára sem kivé-tel, júniusban átlagosan 57,78 Ft/kg-ra esett, ami 26,2 százalék-kal volt alatta az egy évvel korábbi szintnek. Érdemes megjegyez-ni, hogy a nyerstej kivitelbôl a feldolgozók gyors ütemben vonul-nak kifelé. Míg egy évvel korábban még közel felét, addig idén má-jusban már csak 14 százalékát adták a nyerstej-exportnak.

A termelési kedv rohamos csökkenése a tenyészüszô értékesítésenis meglátszik. Az elsô negyedévben megkétszerezôdött az elôzôévi hasonló idôszakhoz képest.Jó hír ugyanakkor, hogy – a folyadéktejen kívül, amelynek im-portja 15 százalékkal nôtt – bôvült a belföldi értékesítés. Az elsôöt hónapban, az AKI adatai szerint, a sajteladások 20 százalékkalnôttek, ami egyrészt a felduzzadt készletek kényszerû piacra tételé-vel, másrészt az erôs forinttal függ össze. Elôbbi az átlagárak 10 szá-zalékos csökkenésében is tetten érhetô.

Állatjóléti tervek az FVM-ben

A szaktárca az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program módosí-tását kezdeményezte a tejágazat támogatásának növelése érdeké-ben. A tervezet szerint tejszektor szerkezetátalakulásának elôsegí-tése érdekében az állatjóléti intézkedések eszközéhez nyúl a minisz-térium. Eszerint az elôírtnál magasabb követelmények vállalásamiatti állatjóléti kifizetésekben azok a tejtermelôk részesülhetnek,akik önkéntes alapon az elôírtakhoz képest magasabb állatjóléti kö-telezettségeket vállalnak. Ezek a kifizetések az 73/2009/EK ren-delet 5. cikke, valamint II. melléklete értelmében megállapítottkötelezô érvényû elôírásokon és a nemzeti jogszabályok által létre-hozott és a programban meghatározott egyéb vonatkozó kötelezôkövetelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki.Az intézkedésben való részvétel önkéntes. A kötelezô többletvál-

lalások az intézkedés érdemi hatásának és az alapvetô termelési

Tehéntej termel i átlagára, Ft/kg

2004 január - 2009 május

59,0

67,0

96,5

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

90,0

95,0

100,0

J F M Á Mj

Jú JlA

u Sz O N D J F M Á Mj

Jú JlA


Jú JlA


Jú JlA


Jú JlA


2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Forrás: KSH

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52



fegyelem biztosítékául szolgálnak. Az opcionális többletválla-

lásokat a kedvezményezettek önként teszik meg.Olyan opcionális többletvállalásokról van szó, mint:

1. Csúszásmentes közlekedôút;2. Állatok stressztôl való védelme (paraziták elleni védekezés);3. Természetes feltétel biztosítása a tartási rendszerben (legeltetés);4. Többlet széna biztosítása (+0,5 kg/nap/egyed);5. Takarmányozáshoz a természetes szükségleteknek jobban meg-

felelô itatóvíz biztosítása;6. Hôstresszel szembeni védelem.

A támogatás típusa normatív, vissza nem térítendô, kompenzáci-ós támogatás, amelynek számítási alapja az állategységben (ÁE) ki-fejezett éves átlagos állatlétszám. A támogatásintenzitás: 100%. A tá-mogatásból az EMVA hozzájárulás mértéke: a konvergencia régi-ókban: 80%, nem konvergencia régiókban: 55%. A támogatás idô-tartama: Öt év. További részletek a késôbbiekben.

„Import tej a polcon: moslékot kapunk?

Mezôfalva, Bicske - Követ dobtunk a vízbe, midôn egy elismertagrárszaktekintély szavait adtuk közre az import tejekkel kapcso-latban. A kemény bírálatot papírokkal bizonyítják.Lapunk óvatos akkor is, ha nem saját álláspontját fogalmazza megadott tárgyban, hanem a nyilatkozó szavait kívánja hûen visszaad-ni, hiszen a közlés felelôssége sem kicsi. Némi megfontolás utánadtuk közre mégis Zászlós Tibor, a Mezôfalvi Mezôgazdasági Ter-melô és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójának valóban igen sarkosmegfogalmazását a külföldrôl beáramló olcsó tejjel kapcsolatban.Zászlós szerint gyakran csupán hasonlít a tejre a nagyáruházak pol-cain kínált dobozos termék, olykor inkább a tej alakos elemeit tar-talmazó moslék szerinte az áru. Megismételt kérdésünkre Zászlósfenntartja véleményét, s harcosan kiáll a magyar tej minôsége mel-lett, amelyet a legszigorúbb technológiával termelnek és dolgoz-nak fel. Kollégájára, a Bicskei Mezôgazdasági Zrt. ügyvezetôjére,egyben résztulajdonosára hivatkozik, aki jelentôs összegeket ál-dozott arra, hogy akkreditált és független élelmiszervizsgáló labo-ratóriumokban vizsgáltassa meg a találomra vásárolt import dobo-zos tejek minôségét. Hegedûs Imre keserû és csalódott, mert úgy tû-nik, a lesújtó vizsgálati eredmények birtokában sem tehet semmitazon kívül, hogy a nyilvánosság elôtt hangoztatja: sokan rossz, nemminôségi tejet vásárolunk és fogyasztunk. – Úgy látszik, meg kell ahhoz valakinek halnia, hogy felfigyelje-nek a bajra – s felemeli a vastag paksamétát, amely fehéren-feketén tanúsítja, mi minden hibádzott a felbontatlan dobozokbana laboratóriumba szállított különbözô olcsó, UHT-tejeknél.– A kommersz, alacsony minôségû, ultrapasztôrözött tejekben aszükséges és garantált fehérjetartalom alig fele volt meg, a zsírtar-talom 30-35 százalék eltérést is mutatott, s a megengedett maxi-mális 100 ezres holtcsíraszám helyett elôfordult 700 ezres holtcsí-raszám is! – sorolja és mutatja a papíron olvasható számokat.– Ez azt jelenti, hogy pasztôrözés elôtt nagyjából romlott, sava-nyú és szennyezett tej volt az, ami a dobozokba került. Nem mér-gezô, nem okoz betegséget, hiszen fertôtlenítették, de tejnek ésfôként egészséges, tápláló élelmiszernek aligha nevezhetô. Egyéb-ként a tej minôsége vagy extra, vagy nem jó. Nincs másod- ésharmadosztály, mert ami nem megfelelô, az emberi fogyasztásranem ajánlott – foglalja össze, s századszor is kijelenti, hogy amagyar tej viszont mind kiváló minôségû.A kereskedelmi stratégia része, hogy a tej árát alacsony szintre állít-ják be a mallokban, szupermarketekben, hiszen a vásárló a többiárucikkel kipótolja a támogatást - vélik számosan, s ez nem titok,

hanem árstratégia. A nagyáruházakban hazánkban 34 százalék akülföldi tej és tejtermék, miközben Nyugat-Európában ugyanez azarány alig 3-4 százalék, s lényegében a különlegességekre szorít-kozik. Francia és holland sajt Ausztriában és Németországban iskapható, de tej nemigen. S a honpolgár sem venné le a polcról.”

(Forrás: Fejér Megyei Hírlap)

A multikat védi az élelmiszer-kódex - Sólyom mellett áll az

OKSZ

„Teljes mértékben egyetértünk a köztársasági elnök által Szili Ka-talinnak írott levéllel, amelyben Sólyom László megindokolja,miért küldte vissza az Országgyûlésnek mezôgazdasági és élel-miszeripari termékeknél a tisztességtelen forgalmazói magatartásttiltó törvényt” – jelentette ki a Világgazdaságnak Vámos György,az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) fôtitkára.A magyar üzletekben a hazai termékek arányát legalább 80 száza-lékosra elváró törvény céljaival az államfô egyetért, annak végsôformáját azonban nem tartja megfelelônek. Bár törvény leginkábba magyarországi élelmiszer-beszállítókat kívánná védeni, mégis azlehet hatása, hogy a kereskedôk a magyar helyett külföldi forrás-ból szerzik be az élelmiszereket – indokolt szerdai levelében azállamfô. Vámos György a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményénél éleseb-ben fogalmazott lapunknak, kijelentve: az országgyûlési képvi-selôk által az utolsó pillanatban módosított és elfogadott törvénycsak a multiknak kedvezne a mezôgazdasági kistermelôk helyett.Az üzletláncok legnagyobb beszállítói a multinacionális élelmiszer-gyártók. A nagy kereskedelmi láncok közvetlenül általában sem-milyen kapcsolatban nem állnak mezôgazdasági kistermelôkkel,akiknek termékeit az élelmiszergyártók és a felvásárló szervezetekveszik meg.A szabályozásból hiányzik a magyar mezôgazdasági kistermelô ésa tôle vásárló élelmiszeripari gyártók, valamint a felvásárló szerve-zetek kapcsolatainak rendezése hangsúlyozta az OKSZ fôtitkára.

(Forrás: VG)

Egyik legnagyobb forgalmú élelmiszerünk, a sajt kiskeres-

kedelmi eladása értékben stabil, meghaladja az évi 80 mil-

liárd forintot – állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat.

Mennyiségben 3 százalékkal bôvült a piac 2008. májusa és 2009.áprilisa között, az elôzô hasonló idôszakhoz képest. A kedvezôtrend egyik fô oka, hogy a sajt beleilleszkedik a fogyasztók egész-séges étkezésre való törekvésébe. A beszerzési helyek fontosságaszinte változatlan. A hipermarket ugyanis a – mennyiségben mért– kiskereskedelmi forgalom 46 százalékát vitte el, ugyanúgy minta legutóbbi évben és azt megelôzôen. A fôleg szupermarketet ésdiszkontot egyesítô 401-2500 négyzetméteres csatorna mutatója35-rôl 36 százalékra emelkedett. A sajt a harmadik legnagyobbforgalmú kategória – a húskészítmény és a sör után – a Nielsenáltal mért 90 élelmiszer termékcsoport sorában, melynek áraegyik évrôl a másikra 17 százalékkal csökkent.

Indul a tejkampány

Lezárult az FVM-AMC által tej- és tejtermékfogyasztás ösztön-zésre kiírt, összesen 126 millió forintos közbeszerzési pályázat. Akampány megvalósítását – a Tej Terméktanács által kidolgozottkoncepció alapján – a Havasi:live kommunikációs ügynökségnyerte el. A marketing munka elkezdôdött. Az elsô megjelenések– internetes hirdetés és óriásplakát – 2009. július hónapban kez-dôdtek. A promóciós szakaszra 2009. szeptember 1. és október 31.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52

között kerül sor. Ebben a szakaszban nélkülözhetetlen, hogy mi-nél több tej és tejtermék csomagolásán megjelenjen a Tej-szívlogó. Az erre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak a fel-dolgozókkal.

A jégkrémgyártókat alig érintette a válság

A válság hatására a jégkrémgyártóknál nôtt a kereslet az egy-

ségcsomagos termékek iránt

Viszonylag megúszták a válságot a jégkrémgyártók – mondtaSzatóri László, az Unilever cég Algida gyûjtômárkáit elôállítóveszprémi gyárának igazgatója.A termékei 75-80 százalékát kivitelre gyártó üzem vezetôje szerintezt elsôsorban a portfólió rugalmas változtatásával sikerült elérni-ük, hiszen a szektorban a fejlesztések másfél évvel elôzik meg apiacra kerülést, a gyártás pedig akár egy évvel.Ami változott: a válság hatására megnôtt a kereslet az egységcso-magokban forgalmazott impulzus termékek iránt – mondtaSzatóri László, hozzátéve, hogy a magasabb árkategóriába tartozócikkek inkább a gazdaságos (hatos-tízes) kiszerelésnek köszön-hetôen találnak már gazdára.Az igazgatót az eladási adatok is igazolják: a Nielsen frissen pub-likált felmérése szerint a jégkrémek fô beszerzési helye a fôlegszupermarketeket és diszkontokat magában foglaló, 401–2500 m2

alapterületû üzlettípus az impulzus (egyenként fogyasztható, pél-dául pálcás vagy tölcséres) és a nagy kiszerelésû termékek ese-tében is – elôbbinél az összforgalom 63, utóbbinál 55 százalékazajlott az elmúlt egy évben ezekben az üzletekben.

(Forrás: Világgazdaság)

Árelôrejelzés az Agrár Európa Kft-tôl

Az Agrár Európa Kft. elkészítette a nyerstej éves termelôi áráravonatkozó elôrejelzését. E szerint az elkövetkezô években semszabad a 2007-es árakkal kalkulálni a stratégiai üzleti tervekben.Az elôttünk álló években sokkal inkább a 60-70 forint közöttiéves átlagár lesz a jellemzô. Az éven belüli szokásos ingadozáspersze fenn fog maradni.

Egyszerûbb lesz boltot nyitni

A kereskedelmi törvény június végi módosítása nyomán 2009.október elsejétôl egyszerûsödik az üzletnyitás, így például nemkötik mûködési engedéllyel rendelkezô üzlethez a kereskedelmitevékenységet, hanem annak formáját a kereskedô maga választ-hatja meg. Komáromi Márta, a Nemzeti Fejlesztési és GazdaságiMinisztérium fôosztályvezetô-helyettese elmondása szerint a tör-vénymódosítás értelmében kereskedelmi tevékenységet nem csak

mûködési engedéllyel rendelkezô üzletben lehet végezni, és egysze-rûsödik az eddig szigorú engedélyezési eljárás is.

Be kell jelenteni

A tevékenység formái a törvény szövege szerint a következôk le-hetnek: üzletben, mozgóbolt útján, vagy bevásárlóközpontban foly-tatott kereskedelmi tevékenység, ezenkívül vásáron vagy piaconfolytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi vagy közvetlenértékesítés, üzleten kívüli vagy csomagküldô kereskedelem, vala-mint automatából történô értékesítés. A módosítás értelmében akereskedelmi tevékenységet be kell jelenteni a kereskedelmi ható-ságnál, és ezt követôen meg lehet kezdeni az árusítást. A keres-kedelmi hatóság publikus nyilvántartást vezet a bejelentésekrôl.Megszûnik tehát a mûködési engedélyezési kötelezettség, de bizo-nyos termékeket továbbra is csak mûködési engedéllyel rendelke-zô üzletekben lehet árulni.

Közigazgatási reform

A kereskedelmi törvény módosítását egy 2006-os európai unióskeretirányelvvel összhangban végezték el a jogalkotók. Az irány-elv célja, hogy megszüntesse a letelepedéssel járó, és a határokonátnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait, ugyanakkor továbbra isszükségesnek tartja, hogy az átláthatóság és a fogyasztók tájékoz-tatása biztosított legyen. Az irányelv fel kívánja számolni a nehe-zítô és drágító adminisztrációs terheket, így az eljáró hatóságokmunkájának csökkentésével egyfajta közigazgatási reformot is meg-valósít. Az irányelv fô eleme az egyablakos ügyintézési rendszer,valamint az elektronikus eljárás biztosítása.Komáromi Márta megjegyezte: az egyablakos ügyintézés nem új-donság, hiszen a kereskedelmi ágazatban már egy 2007-es kormány-rendelet alapján bevezették a vállalkozások engedélyezésénél.



A nyerstej éves termel i átlagára, Ft/kg

64

73

82

616364

63 64

67 6867

65

50

55

60

65

70

75

80

85

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Forrás: Agrár Európa

Állásajánlat

Az Országos Mesterséges Termékenyítô Zrt. területi kép-viselô munkatársat keres Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat-már-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék területére.Leendô kollégánk feladatai:�Szaporítóanyag-értékesítés

�Tenyésztési szaktanácsadás

�Kapcsolattartás a partnerekkel

Elvárásaink:�Szakirányú felsôfokú végzettség

�„B” kategóriás vezetôi engedély

Szarvasmarha-tenyésztésben, élôállat- vagy szaporítóanyag-kereskedelemben szerzett gyakorlati tapasztalat elônytjelent.Szakmai önéletrajzát a következô címre várjuk:[email protected] Zoltán Tenyésztési és Kereskedelmi Igazgató,2101 Gödöllô-Nagyremete, Pf. 74.Információ: Somos Zoltán; +36 20 / 9437-478

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52

FEJÉSTECHNOLÓGIA

A Készenlét Zrt-nek a fejéstechnológia választása során elsôdleges szempontja az volt, hogy egy olyan céggel tudjon stabil kapcsola-tot kialakítani, melynek fô célja a fejés hatékonyságának maximalizálására és a fejés kíméletességére való törekvés. Ennek az elvárás-nak felelt meg az ír DairyMaster, mely egyike a világ vezetô fejôgépgyártó cégeinek. A Dairymaster világszerte elismert sikerének titka,hogy a csapat folyamatos kötelességének érzi a fejlesztést és a kutatást. Úttörô fejlesztôknek tekinthetik magukat a fejôházi beren-dezések gyártásában, de ugyanez elmondható az automata trágyakihúzókról, az automata etetôberendezésekrôl és a telepirányítási rend-szerekrôl is.

A DairyMaster megoldást kínál mindenre, amire egy tejtermelô gazdaságnak szüksége lehet. Fejôházi

berendezések gyártása, tehén ellenôrzô rendszerek, technológiai termékek, etetôrendszerek mind a fejôházon

belüli és kívüli etetéshez és tehénválogató rendszerek.

A DairyMaster Swing Over (lengôkaros) fejôberendezés esetén az

akna közepén, a fejôk feje felett elhelyezett lengôkarok lehetôvé teszik,

hogy a készüléket az akna mindkét oldalán felváltva használjuk.

A lengôkarok saválló acélból készülnek, ezáltal hosszú élettartamúak.

A lengôkaros kivitel által kínált elônyök:

• Akadálymentes munkakörülmények

• Moduláris felépítés

• Alacsonyabb fenntartási és karbantartási költség

• Költségtakarékos

A DairyMaster Swiftlo Revolver karusszel fejéstechnológia

megnyitja a lehetôségeket az állomány bôvítése elôtt.

A karusszel kivitel által kínált elônyök:

• Nagy áteresztôképesség

• A DairyMaster által kínált technológiai újításoknak köszönhetôen

max. 2 fô kezelôszemélyzet

• A fejés teljes automatizálásával 1 fô kezelôszemélyzet is elegendô lehet

• A külsô fejésnek köszönhetôen kicsi a berendezés helyigénye

• A berendezés mûködés során stresszmentes körülményeket biztosít

A Készenlét Zrt. az új fejéstechnológia telepítésén túl vállalja a már meglévô

technológiák teljes felújítását, szervizét, valamint alkatrésszel való ellátását,

legyen szó eredeti vagy utángyártott alkatrészekrôl.

Elérhetôségek:

8500 Pápa, Mozsár u. 14.Tel.: 89/510-180, Fax: 89/510-199, Mobil: 30/385-75-84Web: www.keszenlet.huE-mail: [email protected]

KÉSZENLÉT ZRT.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52

Évek óta hol elôkerülô, hol újra eltemetett kérdésként tekinthe-tünk az élelmiszeripari melléktermékek állati takarmánykénttörténô felhasználására. A témakörnek jelenleg az egyre inkább el-terjedô új ágazatok adnak aktualitást (bioetanol, biodízel elôállí-tás, biogáz üzemek). Sok állattenyésztô kolléga konkurenciakéntítéli meg ezen ágazatokat (némiképp joggal), hiszen e termelésivertikumok alapanyagigénye az állattartástól vonja el a termôföl-det, ill. a szántóföldi termékeket. Még a vegyes gazdálkodású cé-gek esetében is felmerül elôbb-utóbb a kérdés: miért az állattaletessük meg ezen termékeket, ha ilyen jó pénzt is kaphatunk érte?A kecske és a káposzta tipikus esete lenne, ha a közös prédánakszámító szántóföldi termékek közvetlen felhasználása helyett ezenfeldolgozó ágazatok melléktermékei játszanának nagyobb szerepetaz állati takarmányozásban. Normál viszonyok között a jelképesvagy kedvezô áron etetett melléktermékek még megtakarítást iseredményezhetnek a takarmányozás költségeit illetôen. Ez a szisz-téma egyébként teljesen jól mûködik mind az USA-ban, mindNyugat-Európában is. Mi ennek a gátja, miért nem mûködik ezaz elsô pillantásra teljesen ésszerûnek tûnô egyensúly itt, Magyar-országon? Erre jön a kedvenc, aduász válaszom (vagy kérdésem?):nézzük meg, ahol mûködik, miért mûködik, mi a különbség?Az élelmiszeripari melléktermékek legnagyobb elônye vélemé-nyem szerint soha nem a kiváló minôség volt ott sem (hiszenezek melléktermékek!!!), hanem a minôséghez és a beltartalomhozviszonyított kedvezô ár. Ezekhez a termékekhez tulajdonképpenrendkívül kedvezô, nem egy esetben jelképes áron lehet hozzájut-ni a jelzett országokban. Amikor hazai szakembereknek elôszörsikerült az említett országokba kijutni, és az ottani szakmai mun-kát tanulmányozni, sokan közülük úgy gondolták, megtalálták a„csodaszert”, az „elixírt”, ami a magas tejtermeléshez feltétlenülkell (gyapotmag, rizsfehérje stb.).Az illetô kollégák nem ismerték fel e termékek igazi, legnagyobb(de csak ottani) elônyét, ami nem más, mint az, hogyVAN!.....SOK!.....viszonylag OLCSÓN.Több kollégával együtt a közelmúltban nekem is volt szerencsémtöbb USA-beli szarvasmarha telepen látogatást tenni. Az egyikkaliforniai telepen némiképp meglepôdve fedeztük fel a takar-mányba keverve a mandula rostos, legkülsô héját. Kérdésünkreválaszolva biztosítottak minket, hogy ez egy kiváló takarmány! Alátogatás után, útban a következô farm felé mást sem láttunk,csak mandulaültetvényeket. Így a következô farmon már nemkérdeztük meg, miért etetnek mandulahéjat…….mert VAN!..…SOK!.......valószínûleg szinte INGYEN!

Mivel biztos vagyok benne, hogy a közeljövôben sem gyapot-,sem rizs-, sem pedig mandula nagyhatalom nem lesz Magyar-ország, teljesen egyértelmû, hogy nem e termékekben kell gon-dolnunk, mint ahogy eddig sem e termékek voltak a fôszereplôka melléktermék felhasználásban. A fent leírtak lényege, hogyrávilágítsak a melléktermékek legnagyobb lehetséges elônyére, atermelôdött nagy mennyiségbôl adódó és a beltartalomhoz és mi-

nôséghez képest kedvezô beszerzési árra. A kérdésnek jelenlegtovábbi aktualitást ad az állattartás nem túl jó jövedelmezôsége,hiszen az olcsón felhasználható melléktermékek nagy lökést ad-hatnának az ágazat jövedelmezôségének javításában, a takarmányo-zási költségek csökkentésében.A két ágazat közvetlen kapcsolatát tovább kellene, hogy erôsítseaz a tény, hogy mind a jelzett országokban, mind itthon e termé-kek hatósági megítélése nem áll messze a veszélyes hulladéktól,többek között ott ezért a kedvezô ár. Mert mit is jelent ez, egysze-rûen megfogalmazva? Azt, hogyha az állattartó nem eteti fel eze-ket, drága pénzt kell fizetni ezen termékek hivatalos, szabályos for-mában történô megsemmisítéséért.A kinti feldolgozó-kapacitás mérete többszöröse a hazainak, ebbôlkifolyólag a keletkezett melléktermékek mennyisége is sokkaltöbb. Az óriási mennyiségekbôl adódóan a megsemmisítés hatal-mas költség lenne ezeknek a mamut-vállalatoknak. Ezért inkább meg-éri kedvezô, nyomott áron megszabadulni tôle (akár ingyen...).

És mi a helyzet itthon?

Az, hogy a melléktermék etetése drága!!! Pont!

A véleményem az (amivel valószínûleg nem aratok osztatlan sikerta feldolgozók körében), hogy jelenleg itthon a melléktermékekértékesítése abszolút piaci alapokon történik és az eladó számáraegy jól jövedelmezô üzletággá alakult, szemben a kinti kényszer-értékesítéssel. Valószínûleg ezen üzemek jövedelmezôsége is el-marad a nyugati üzemek árrésétôl, ezért is kényszerülnek arra,hogy a kint hulladéknak tekintett termékekbôl további extrapro-fitot termeljenek, melynek mi, állattartók látjuk a kárát. Szük-ségük is van erre a plusz bevételre, hogy kiegészítsék a fô tevékeny-ségük sántikáló (sokszor deficites) jövedelmezôségét.Nem egy esetben külön cégek, divíziók alakultak az értékesítésre,ezzel tulajdonképpen szét is választva a fô tevékenységet és a mel-léktermék további sorsát. Ennek eredményeképp a feldolgozómossa kezeit, megszabadult hulladékaitól, az értékesítést végzôtpedig egy dolog érdekli csak, az hogy tisztességes jövedelmetprodukáljon, hiszen neki ebbôl kell megélnie. Ez nyilvánvalóaneleve kizárja a kedvezô ár lehetôségét.Miért tehetik ezt meg? Mert nincsenek kényszerhelyzetben, sôt saj-nos szinte versenyhelyzet alakult ki a melléktermékek beszerzésétilletôen. Az itthoni feldolgozókapacitás az egyre zsugorodó állattar-tás mértékéhez képest is csekély, a keletkezett melléktermékek érté-kesítése nem jelent számukra problémát, nincs szükség nyomottárra (ezért nem is adják nyomott áron). Évek óta folyik a hazai fel-dolgozóipar szisztematikus tönkretétele, vagy külhoni kézre játszá-sa – melynek eredménye ugyanaz –, hiszen ez a „közeg” nem kapaci-tást akar venni, hanem csak piacot az otthon gyártott termékeinek,melyeknek semmi köze a hazai alapanyagokhoz. Ezen tények ked-vezôtlen hatása az egész mezôgazdasági vertikumban jelentkezik,a melléktermékek esete csak egy vékony szeletkéje a tortának.Kérdés, hogy ez miért jó nekünk? Nem sok indok jut eszembe…


Hazai szerzôink

Olcsó(?) melléktermékek…Oratics Balázs

telepvezetô, Bóly Zrt., Sátorhely

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52

Jó példa erre a hosszú éveken keresztül alaptakarmánynak tekin-tett cukorrépaszelet kérdése. A cukorgyárak sorsának magyaror-szági alakulása mindenki elôtt ismert (nem mindenki gondoljaúgy, hogy nekünk magyar cukrot kell ennünk), s ennek hatásáraa nedves ill. szárított répaszelet mára szinte teljesen eltûnt a szar-vasmarha receptúrákból vagy etetésük kevésbé gazdaságos.Az állattartó telepek tulajdonosi hátterének átalakulása sem ked-vez a témának. A telepek (túlságosan nagy) hányada nem rendel-kezik elegendô földterülettel ahhoz, hogy elôállítsa takarmány-szükségletét. A feletetett takarmányok esetében jóval nagyobb letta vásárolt takarmányok hányada, melyek között egyértelmûen na-gyobb szerepet játszanak ezen telepek esetében az alacsonyabb árú(de nem olcsó!!!) melléktermékek, növelve ezzel a keresletet, mely-nek eredményeképp tovább csökken a feldolgozó kényszerhely-zete... és tovább emelkedik a melléktermék ára…További problémát jelent, hogy a kisebb termelôdô mennyiség-bôl adódóan sokszor kiszolgálásban is elôfordulnak fennakadások(pl. sörtörköly). Így a kedvezôtlenebb ár mellett a rendszertelen-ség is problémát okozhat e termékek recepturába történô illeszté-sekor. Ez pedig, mint tudjuk, tejelô szarvasmarha esetében nem túlhálás dolog, nem ildomos 2-3 naponta új recepttel próbálkozni.

Mi lehet a megoldás?

A kiszolgálás rendszertelenségére megoldást jelenthetne a mellék-termékeknél idôszakosan jelentkezô plusz mennyiségek tartósítvatörténô betárolása, mely készletek az esetleges üresjáratok eseténa rendelkezésünkre állnának. Ez a sok termék esetében fennálló ma-gas nedvességtartalom miatt nem egyszerû feladat. Másrészt véle-ményem szerint e költséges technológiák (fóliahurka, besilózás stb.)alkalmazása esetén a melléktermékek amúgy sem kedvezô árát to-

vább emelnénk, gyakorlatilag elveszítve ezzel legnagyobb elônyü-ket, az OLCSÓSÁGOT! Továbbá az említett magas nedvességtar-talom a szállítási költségekre sincs jó hatással, hiszen a mai ára-kon vizet szállítani az egyik legdrágább dolog a világon (hogy amegengedett közúti tengelyterheléseket már ne is említsem). Per-sze korrekt (esetleg ingyenes…) beszerzési ár esetén mindjárt mása helyzet…A melléktermék értékesítési árak leszorítása túllép ezen a cikken.Örök törvény, hogy minden termék annyit ér, amennyit a piaconadnak érte! Az élelmiszeripar és az állattartás jelenlegi szerkezetegenerálja a piacot, a változásra nem sok esélyt látni. Végleges megol-dást csak a feldolgozói oldal jövedelmezôségének javulása, a beve-zetôben említett alternatív üzletágak elôretörése, fejlôdése jelent-het, a melléktermékek mennyiségének növekedése talán az árakat iscsökkentené. Persze két szék között a földre eshetünk, ha a mennyi-ségek növekedésével az értékesítési árak nem változnak.Talán a helyi, lokális kapcsolódások kialakulása segíthet a helyze-ten. A „megoldhatatlan” országos problémákat tapasztalatom sze-rint helyi szinten, egy asztalhoz ülve, esetleg egy pohár hazai bormellett sokkal könnyebben és gyorsabban meg lehet oldani. Deazért illúzióink ne legyenek, a pénz országosan és helyileg is csakpénz….Egyértelmû, hogy a feldolgozó felfogásának is változniakell (Egy állatról egy bôrt…).A fent leírtak eredményeként az egyre jobban tervezhetôvé váló,tudatos, költségérzékeny gazdálkodásban mindinkább zsugorodika melléktermékek szerepe. A teljes mellôzés esetén ôk is rá fog-nak jönni: olcsóbb, ha ingyen vagy jelképes áron adnak túl hulla-dékaikon, mintha drága pénzen kénytelenek azt megsemmisíteni.És addig? Addig az olcsó melléktermék túl drága.

Hazai szerzôink

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52

A tavalyi évben ünnepeltük a szarvasmarha mesterséges terméke-nyítés magyarországi intézményes bevezetésének hatvanadik év-fordulóját, s most májusban volt kereken hat évtizede, hogy meg-született az elsô „mesterséges” borjú Magyarkeresztúron, Bercia magyartarka bika. Pár évvel ezelôtt még azt mondhattuk, hogytejelô teheneink mindegyike – sôt már azok szépanyja is – mester-séges termékenyítésbôl származik. A genetikai trendek, a nemzet-közi tapasztalatok is visszaigazolták, hogy a mesterséges termé-kenyítésnek nincs reális alternatívája. A gazdatársadalom is meg-békélt az eredmények láttán az eljárással, s a termékenyítô szakem-berek – a „nyakkendôs bikák” – egyre kevésbé válnak élcelôdésekcélpontjaivá.Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szarvasmarha állományokbanaz utóbbi évtizedekben bekövetkezett tejhozam növekedések azt ered-ményezték, hogy az állományok fizikai lehetôségeik határához ér-keztek, s a termékenység összeomlását csak jelentôs kényszersze-lekcióval lehet elkerülni. Világszerte romlanak a szaporodásbioló-giai mutatószámok, hazánkban ez jellemzôen talán nem is a nagy ter-melésre, hanem gazdálkodási, környezeti tényezôkre, menedzs-ment hibákra vezethetô vissza. A termékenység négyötödében a kör-nyezet függvénye. Nô a két ellés közötti idô, a nagytejû hazai hols-tein állományokban már a 440 napot is meghaladóan, de a magyar-tarkánál is közelebb a 410 naphoz mint a 400-hoz, s a termékenyí-tési index is meghaladja a 3,5-öt.Az már szinte közhely, hogy a szarvasmarha állomány s ezen be-lül a tehenek száma csökken, következésképpen a termékenyítésekszáma is, azonban a mesterséges termékenyítés visszaesésének má-sik oka, hogy növekszik a természetes fedeztetések részaránya.A tavaly nyári budapesti ICAR Szaporodásbiológiai Világkongresz-szuson a kutatók eléggé pesszimista hangot ütöttek meg, amikorprezentációjukban a tejtermelés magasba törô grafikonjára a fertili-tás csökkenô görbéjét vetítették: Az elmúlt húsz évben globálisana fertilitás a 60% körüli értékrôl 40% körülire mérséklôdött. (s agondolatban meghosszabbított lineáris vonal a 2050-es évek „ma-gasságában” érné el a nullát, bízzunk benne, addig talán kiemelika mélyrepülésbôl.)

Fô a (tenyész)biztonság

Még az is rendben valónak látszik, hogy az extenzíven tartott állo-mányoknál – mint a hungarikum számba menô ôshonos magyar-szürke, magyar bivaly, vagy a húsmarhák – elônyben részesítik afedeztetést, de azt tapasztaljuk, hogy ivadékvizsgálat bázisát je-lentô tejelô állományokban is növekvô számban állítanak be fe-dezô bikákat. A 2004-es évben 405, 2005-ben 378, a 2006-os év-ben az akkori Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézettôl kere-ken 450 természetesen fedezô bikára, a 2007-es évben a jogutód Me-zôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állattenyésztési Igaz-gatóságától 797, tavaly csaknem ugyanennyi, 767 bikára (illetveimport spermára) kértek és kaptak a tenyésztôszervezeteik köz-ponti lajstromszámot, ami újabb és újabb tízezres nagyságrendû

nôivarú szarvasmarhát von el a mesterséges termékenyítéstôl. (s kö-vetkezményesen csökken az ivadékvizsgálatok számára rendelke-zésre álló állományhányad is.)Jelen írásnak nem célja, hogy szembeállítsa a természetes és a mû-vi szaporítási módszereket alkalmazókat, hiszen ha azokat törvé-nyes keretek között – tenyésztôszervezetük programja szerint –folytatják, a hatóságok döntéseikbe nem szólhatnak bele. Az márköltség-haszon elemzés kérdése, hogy várakozásaik hogyan telje-sülnek. Mert mit is vár el a tenyésztô a bikától vagy a spermától:genetikai elôrehaladást a tenyészetében, megfelelô fertilitást, azazvemhet, borjút, illetve állategészségügyi kockázatmentességet. Ezutóbbi – az egészséges utódállomány létrehozásának garanciája –az EU nyelvezetében az un. biosecurity áll a szaporítást szabályo-zó uniós direktívák homlokterében.

A gazdaságosság kulcsa a szaporaság

Agrárprofesszoraink – évfolyamunknak a szép emlékû Horn Artúrtanár úr – emlékezetünkbe vésték, hogy a reprodukció nagyságrend-del elôzi meg a produkciót, és hogy a gazdaságosság kulcsa a sza-poraság. A szaporítás pedig egy fontos technológiai lépés, amit amesterség szabályai szerint kell végrehajtani. Ha a mai divatszó-val kockázatelemzést végeznénk a hibalehetôségek között, akkoraz ember (szakértelem), a bika, illetve a sperma, valamint a tehénszámíthatna kritikus tényezônek a fertilitás nézôpontjából. Nemigazán épkézláb ötlet a termékenyítés és a bikahasználat együttes„hibrid” technológiája, fôleg szabad pároztatás alkalmazásával,amikor az utódok származása is kérdésessé válik ezáltal. A sza-porítóanyag technikai biológiai megfelelôsége tekintetében a mes-terséges termékenyítés van elônyben, ugyanis a sperma feldolgo-zása során az ejakulátumok „mindendarabos” laboratóriumi mi-nôségellenôrzésére kerül sor, ezzel gyakorlatilag kiszûrhetô, meg-szüntethetô a hímek meddôsége. Az állatszaporítás – bár át-átszö-vik autonóm biológiai folyamatok – mégiscsak egy tudatos em-beri cselekedet mind az állattartó gazda, még inkább az inszemi-nátor részérôl.S hol vannak már azok a magyartarka „érában” jól követhetô ve-zérfonalak, hogy az üzekedô tehenet az ellés után 42 nap körül ter-mékenyítik (elsô termékenyítés) ennek mintegy fele elsôre fo-gamzik, a visszaivarzókat három hét múlva termékenyítik, azok-nak megint csak a fele vemhesül, s így két termékenyítéssel az állo-mány háromnegyedét elrendeztük. A gépi adatgyûjtés TER adatai-ból manapság teljesen más trendek derülnek ki, nem ritka, hogyegy tehenet hetedszer, nyolcadszor termékenyítenek.

Inszeminátor: több mint szakma?

A termékenyítô szakember az inszeminátor mint foglalkozási ág amesterséges termékenyítô állomások szervezôdésével egyidôs. Azelnevezés beszédes, tükörfordításban (semen: mag, sperma) arra amunkafolyamatra utal, hogy a szaporítóanyagot mûvi úton – mû-szerrel, katéterrel – bejuttatják fogamzóképes nôivarú állatok ivar-


Hazai szerzôink

Természetes, hogy mesterséges?

– bika vs. inszeminátor –

Dr. Flink FerencMgSzH Központ

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52

szerveibe. Bár a manuális munkafolyamat az évtizedek során gya-korlatilag nem változott, a ma inszeminátorainak sokrétûbb isme-retanyagot kell már elsajátítania, készség szintjén alkalmaznia. Azutóbbi évtizedben a foglalkozás, képzés „rangja” is emelkedett, aszakosított szarvasmarha inszeminátor az Országos Képzési Jegy-zékbe OKJ (31 641010010-31) számon van bejegyezve. Az Unióscsatlakozásunkkal a képzés követelményszintje is változott, en-nek „átvezetése” a 8/2008. számú FVM rendelet hatálybalépésé-vel történt meg.A szarvasmarha termékenyítô inszeminátorok döntô hányada nagy-létszámú tejelô telepeken dolgozik, de vállalkozási keretek közötttovább él a hajdanvolt „körjáratosnak” nevezett szolgáltatási for-ma, amikor a szakember hívásra házhoz megy rendszerben több far-mot is felkeres. Nyugat-Európában már eléggé elterjedt, hogy gaz-dák, tulajdonosok sajátítják el a termékenyítés tudományát és a sa-ját állományukban ôk végzik ezt a munkát is. A vemhesülések érde-kében azt a komparatív elônyt tudják így kihasználni, hogy nálukjobban senki nem ismeri az állataikat, az ivarzáskor megváltozottviselkedésüket. Az inszeminálás azért ma is kétkezi szakma, a be-gyakorlás feltételez egy jó kézügyességet, amit aztán sokan azévek során szinte mûvészi tökélyre fejlesztenek (magam az EU mes-terséges termékenyítési munkacsoport értekezletein jókat mosoly-gok a tagdelegátusok olyan ötletein, hogy a humán medicinábanmár bevált „virtual reality system”-szerûen lehetne a gyakorlati kép-zés egyes elemeit megoldani. A virtuális valóságshow bizonyosannem tudja kiváltani a gyakorlati drillt (a katéter bevezetését elkép-zelni könnyû, végrehajtani fôleg kezdetben annál keservesebb). Aképzés uniós harmonizációját mûhelymunka szintjén ugyancsakfontolgatjuk, azonban nem megkerülhetô a nyelvi korlát, az insze-minátor a tehénnel, üszôvel a tünetek, szimptómák alapján tud„kommunikálni”, de a finn vagy norvég gazdával sajnos nem.Aztán már a fogalmak is mások, mint évtizedekkel elôbb, a mes-terséges termékenyítô állomások ma már a nevükkel ellentétben in-kább spermagyûjtô központok (az EU is ezt használja, SCC semencollection center). Sôt a definíciók köre tavaly tovább bôvült, meg-jelentek a logisztikai spermaraktár központok (semen store cente-rek) amibôl máris ötöt számlálunk hazánkban.

Új termék – az ivarspecifikus sperma

A születendô utódok nemének elôre meghatározását már régen meg-oldandó feladatnak tûzték ki az állattenyésztôk a szaporodás-fizi-ológiával foglalkozó kutatók elé. A szarvasmarha (ezen belül is a te-jelô marha) tartók igénye volt a legsürgetôbb, mivel a tejtermelésnövekedésével már említett módon rosszabb lett a szaporodás ésa (nôivarú) állatlétszámok is drasztikusan visszaestek. Kevesebbüszôborjú állt rendelkezésre a kiesô tehenek pótlására. Ha mennyi-ségileg sikerült is szinten tartani az állományt, a tenyésztési vagytermelési szelekcióra már nemigen kerülhetett sor. Számtalan siker-telen (vagy mérsékelten sikeres) próbálkozás után, mint az ondócentrifugálása, vegyszeres kezelése, idôhöz kötött termékenyítésitechnikák, stb. most végre egy biztató megoldás áll rendelkezés-re. A lézer vezérlésû szortírozó mûszer jó hatásfokkal képes a kro-matint megfestô kezelés után az X és Y kromoszómát tartalmazóondósejteket folyadékáramban szétválogatni. A módszer hátrányacsupán az, hogy meglehetôsen lassú s ezért az eljárás költséges is.Egy teljes bika-ejakulátum idôben történô szétválogatásához ígysok gép (szorter) szükséges. A gépek amortizációs költsége, a rára-kódó know-how és licencdíjak szintén áremelô költségként jelen-nek meg. A kitermelés racionalizálása érdekében a szex-orientáltsperma dózis így lényegesen kevesebb ondósejtet tartalmaz (az

EU AI Vets munkacsoportjában ajánlásként a minimum 2 millióélô elôrehaladó spermiumot gondoljuk alapvetô követelményneka kereskedelmi célú használatban). A sperma „megmunkáltsági”fokának emelkedése, festés, UV fény, lézertalálat emissziója, azelhúzódó procedúra szintén nem a minôségparaméterek megtartá-sa irányába hatnak. A vemhesülési eredmények szinten tartása ér-dekében a legtöbb felhasználó gazdaságban az ilyen szaporító anya-got kizárólag üszôkön alkalmazzák. (ugyancsak AI Vets együtt-döntés, hogy fertilitása a szokásos mértékûnek legalább a 80%-átérje el.) Az elônyök viszont kétséget kizáróak, a 9 aránylik az 1-hezüszôellés sem ritka az ilyen spermát használó hazai gazdaságok-ban. A technológia más háziállatfajok rendelkezésére is állhat, ser-téseknél például feleslegessé teheti pl. göbék ivartalanítását, ha akívánt hímnemû utódok lesznek túlsúlyban. Az már inkább a kisszínes hírek kategóriájába tartozik, hogy az ICAR szaporodásbio-lógiai világkongresszuson arról is beszámoltak: elefántbikák sper-maszortírozásával kívánt nemû elefántok elôállítását is sikerrelvégezték, hogy a transzatlanti állatkertekben nehezebben szaporo-dó afrikai fajta egyensúlyát helyreállítsák.)Aki a sorok között tud olvasni, könnyen rájöhetett, hogy az ivar-specifikus sperma is a termékenyítô ipar terméke, ezt az ivararányeltolódást a természetes fedeztetés orosz rulettje nem tudja kipör-getni.

A szabály az szabály

A köztenyésztésben, szolgáltatásszerûen végzett – de hasonlókép-pen a saját állományban folytatott DIY („do it yourself”) – termé-kenyítô munka jogszabályokkal körülhatárolt tevékenység, a sze-mélyt hatósági nyilvántartásba bejelentkezésre, termékenyítési ad-minisztráció felvételére és adatszolgáltatásra kötelezi. Az állatte-nyésztési hatóság (Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Köz-pontja) nyilvántartásában mára több mint másfélezer szarvasmar-ha inszeminátor szerepel. A termékenyítési adatok a SzarvasmarhaInformatikai Rendszer (SZIR) TER alrendszerén keresztül kapcso-lódnak az országos adatbázisba.Az inszeminátori tevékenység a társadalmi hasznosságán túl a mû-velôi számára különösen szép szakma, egy új élet keletkezését el-indítani, s a szaporulat formájában a munka eredményességérôl ál-landó visszajelzést kapni megindító, elégedettséget szülô érzés.Azok számára, akik e tevékenység, tréning iránt bôvebben érdek-lôdnek részletes felvilágosítás a képzésekre, vizsgáztatásra feljogo-sított szakiskoláktól intézményektôl kapható.

Dr. Flink FerencMgSzH Központ


Hazai szerzôink

FelhívásA Gazdaképzô Kft.

(5000 Szolnok, Keszeg u. 15. Tel/Fax: 56/420-895, e-mail: [email protected])

idén is megszervezi ôszi tanfolyamát:

2009. október 5-tôl–30-ig az inszeminátorképzô tanfolyamot.

Az érdeklôdôknek tájékoztatót és jelentkezési lapot küldünk.

Ügyintézô: Dr. Füleki Miklós mobil: 30/688-7058

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:52

A Munkácsy-Tej Kft. 1992-ben alakult az egykori gyulai Munká-csy Termelôszövetkezet tehenészeti telepének hasznosítására. Azó-ta a kft. alapvetôen tejhasznú szarvasmarhatenyésztéssel és takar-mánytermeléssel foglalkozik. 2006-ban tulajdonosváltás történtés a cég a hazai biotej-termelés úttörôjének számító Körös-MarosBiofarm Kft. leányvállalata lett. A környezettudatos szemlélet-váltás eredményeképpen még ebben az évben megkezdôdött azátállás az ökológiai gazdálkodásra. Az ökológiai termelést a Bio-kontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenôrzi. Az ügyvezetôi felada-tokat 2006. óta Képiróné Kenéz Éva és Gyöngyösi Endre látja el,utóbbi egyben a telep vezetôje is. A cég központi telepén EMVAforrásokból jelentôs beruházásokat hajtanak végre, ennek köszön-hetôen hamarosan megújulnak az istállóépületek, valamint a2010. év végéig korszerû trágyakezelési rendszer is kiépül.A Munkácsy-Tej Kft. 367 hektár bérelt szántó földterületen, va-lamint 145 hektár legelôn és réten termel takarmánynövényeket.Ez azonban kevés az 584 holstein fríz szarvasmarha takarmányo-zásához, ezért integrációs partnereitôl rendszerint további jelen-tôs mennyiségû ökotakarmányt vásárol.A cég 2007. január 1-tôl biotejet állít elô az ország harmadik leg-nagyobb ökotehenészeteként. Az évi mintegy 2,1 millió liter tejetbiotejként értékesítik feldolgozó üzemeknek, de egy saját kis ka-pacitású tejfeldolgozó tervei már elkészültek. A Munkácsy-Tej Kft-nél termelt biotej korábban a Naszálytej Zrt. által gyártott, pi-acvezetô “Zöldfarm” biotej termék család alapanyagát adta, jelen-leg pedig a SOLE MiZo Zrt. “Biofarm” tejtermékcsalád alap-anyagát biztosítja. A kft. közvetlenül a fogyasztók részére is értéke-sít nyers biotejet. A Körös-Maros Biofarm Kft-vel egy AVOP pro-jektnek köszönhetôen közösen üzemeltetnek egy adagoló automa-tával felszerelt tejes autót, valamint tervezik három tejértékesítôautomata telepítését is.Az MTA martonvásári Mezôgazdasági Kutatóintézete kezde-ményezésére, a herceghalmi Állattenyésztési és TakarmányozásiKutatóintézet, valamint a szegedi Gabonakutató Kht. részvételévelegy közös kutatás-fejlesztési projektet indított a cég, melyben aMunkácsy-Tej Kft. mint konzorciumvezetô vesz részt. A projekt meg-valósításához a kft. három új kutatói munkahelyet létesített.A projekt vezetôje Várhelyi Zoltán mérnök-közgazdász, a kft. fej-lesztési igazgatója: „egy olyan komplex kutatási-fejlesztési rendszertszeretnénk a pályázat keretében kidolgozni, amely a növénygene-tikai kutatásoktól kezdôen célirányosan integrálja az ökológiainövénynemesítés, a vetômagtermesztés és a növénytermesztés terü-leteit az ökológiai állattenyésztési kutatásokkal, a fogyasztóhozeljutó állati eredetû élelmiszerekig. Ennek megfelelôen a pályázat-ban tervezett organikus kukorica nemesítése a közvetlen minôségihumán fogyasztásra szolgáló tej és tejtermékek elôállítását, vala-mint a biogazdálkodás takarmányozási szükségleteinek optimalizá-lását célozza. A kutató-fejlesztô munka közvetlen célja optimálisesszenciális zsírsav tartalmú biotej és tejtermék elôállítása, ennekbevezetése a hazai és nyugat európai piacra.

A Munkácsy-Tej feladata a projekten belül az MTA MGKI általelôállított különbözô organikus növényfajták félüzemi és üzemiméretû termesztéstechnológiájának kidolgozása, az újonnan ter-mesztésbe vont organikus fajták és fajok optimális vetésforgójá-nak meghatározása. A takarmányozási kísérletekhez kezdetben 70,késôbb 130 egyedet állítunk be.„A kísérleti takarmányozás során olyan magas olajtartalmú takar-mánykeveréket használunk, amelyet korábban még nem teszteltek,így a kockázat is nagy. A közel négy éves kísérleti program soránnaprakész, megbízható, hiteles és teljes körû információkkal kellrendelkeznünk nemcsak a kísérleti illetve kontroll állományoktólfejt tej mennyiségérôl, beltartalmáról, hanem az állatok szaporo-dásbiológiai és etológiai jellemzôirôl is.”A telep növekvô almos istállójába a közeljövôben fejôrobotot épí-tenek be. A tejmintavételeket a fejôrobot a továbbiakban automa-tikusan elvégzi, ezzel jelentôs emberi munkát lehet megtakarítani.Tekintettel arra, hogy a Munkácsy-telepen – hasonlóan a magyar-országi telepek többségéhez – naponta kétszer fejnek – értékes in-formációkat várnak a kutatók fejôrobot által végzendô napi akárháromszori-négyszeri fejéstôl is, nemcsak a várt tejmennyiség-növekedés, hanem a tejösszetétel és mikrobiológia jellemzôk tekin-tetében is.A fejôrobotos technológiával egyébként a cég munkatársai véletle-nül, egy németországi tanulmányúton találkoztak még 2007. nya-rán, ahol is a gazda igen kedvezô eredményekrôl számolt be: azazonos állománytól fejt tej mennyisége mintegy 15 százalékkal nôtt,a tej szomatikus sejtszáma pedig 40 százalékkal csökkent a gyako-ribb és kevesebb stresszel járó fejésnek köszönhetôen.„A pályázat sikerét követôen 2009-ben az összes európai fejôro-botot forgalmazó céget felkerestük (DeLaval, Lely, SAC,Fullwood, Westfalia) és ajánlatot kértünk” – ecseteli körültekintômagatartásukat Várhelyi Zoltán. – Az ajánlatok összehasonlításaaz eltérô mûszaki tartalmak miatt nem volt egyszerû dolog. Végülis a késôbbi fejlesztési tervekre való tekintettel a legkedvezôbbár/érték arány alapján választottuk 2009. júniusában a biatorbágyiszékhelyû Bosmark Kft. által forgalmazott S.A.C. dán robot-technológiát. Lényeges szempont volt, hogy a gyártók többsége


Hazai szerzôink

ÚJDONSÁG

Fejôrobot növekvô almos istállóban

Kovács Gyula cégvezetô, Bosmark Kft.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:53

ódzkodott attól, hogy növekvô almos istállóba telepítsen ilyenrendszert, mivel Európában elsôsorban pihenôbokszos-trágyalehú-zós istállótechnológiák – azaz még magasabb automatizáltság –mellett alkalmaznak fejôrobotokat. Meg kell említeni azt is, hogy a S.A.C. RDS Futureline fejôro-botja egyedülállóként képes a jelenlegi fejôrobotokat forgalmazócégek közül arra, hogy a munkamûveleteket nem csak egy oldalon,hanem a robotkar jobb és bal oldalán elhelyezkedô fejôbokszoknál isképes végrehajtani. A komplett egységgel (1 robotkar és 1-1 db fe-jôboksz a robotkar mindkét oldalán) összesen 130-140 tehenetlehet biztonsággal megfejni. Más gyártó és forgalmazó cégeknéla 130-140 tehén fejéséhez 2 különálló egységet, azaz 2 robotkartés 2 fejôbokszot kellett volna vásárolnunk, ezzel jelentôs többlet-költséggel terhelve a céget.Ezen kívül minden egyéb más paraméterben is a S.A.C. RDSFutureline fejôrobot képviselte a számunkra elfogadható csúcstech-nológiát.

A fejôrobotos technológiára való átállás korántsem problémamen-tes. Ideális esetben már az istállót a fejôrobottal együtt célszerûmegtervezni, mi viszont egy 40 éves rossz mûszaki állapotú istál-lót jelöltünk ki kísérleti istállóként. A helyzetet csak nehezítette,hogy a kísérleti és kontroll állatállomány részére ugyanolyanklímát kellett biztosítani. A fejôrobot és a karámok elrendezésiterve csak hosszas egyeztetést követôen volt minden szempontbólelfogadtatható a Bosmark-S.A.C. tervezôi és a projekt vezetô ku-tatói számára egyaránt. Jelenleg a technológia alapozási munkáivannak folyamatban, készül a robothoz tartozó technológiai helyi-ség, a karámok, valamint az egész istállót a csúcstechnológiáhozméltóan felújítjuk. Külön figyelmet szentelünk a légtechnikának,ugyanis nemcsak a hôstressz jelent az állatok számára problémát,hanem légmozgás híján a legyek is zavarnák az állatokat és így afejôrobot munkáját.A fejôrobot-beruházás elsô ütemének befejezését követôen 70, ké-sôbbi bôvítésével 130 tehén fejését kívánjuk megvalósítani, mini-malizálva az emberi erôforrás-felhasználást. Fontos, hogy a techno-lógia a nagyüzemi ökológiai tejhasznú tehéntartással összeegyez-tethetô, az állat természetes igényeit ugyanis sokkal jobban meg-közelíti a napi 3-4 szeri fejés, mint a jelenlegi kétszeri. Teheneinka jövôben a termelési szintjüknek megfelelôen egyedi mennyisé-gû abrakot kapnak majd.A jelenlegi bérszintek mellett támogatás nélkül még nem racio-nális a fejôrobotok telepítése a nagy egyszeri bekerülési költségekmiatt, de hosszútávon a bérszínvonal emelkedésével, valamint atechnológiák árának várható csökkenésével a nyugat-európai tren-deknek megfelelôen Magyarországon is várhatóan elterjednek ahasonló rendszerek. A Munkácsy-Tej Kft. már erre készül. A jelen-legi istálló-felújítási munkák során már számításba vesszük a ké-sôbbiekben telepítendô fejôrobotokat is”.

Hazai szerzôink

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:53


Hazai szerzôink

Az elôzô cikkben áttekintve a tejelô marha ivari ciklusát és a cisztakialakulásának hormonális alapjait, most a különbözô hatásokat tár-gyalom, melyek a cisztaképzôdésben szerephez juthatnak. Számostényezôrôl hallani a gyakorlatban, melyek hatásáról érdemes beszél-ni. Írásomban megpróbálom a különbözô hormonokat, metabolito-kat, egyéb faktorokat a helyükre rakni, világossá téve azok szerepét.

Hajlamosító okok

A genetikai hajlam. A tényleges okok általában több tényezôrevezethetôk vissza. A becsült öröklôdhetôség 5%-tól 43%-ig terjedszakirodalomtól függôen. Mindemellett, egyenes arányosságot ta-láltak a nagy tejtermelés és a ciszta kialakulásának gyakorisága kö-zött is. Ez mutatja, hogy a termelési paraméterekre szelektálás nö-veli a cisztaképzôdés gyakoriságát is. A holstein-fríz fajta tenyész-tésében az elsôdleges szelekciós ok a tejtermelés volt. Kérôdzôkben a tejtermelés növekedésére irányuló szelekció lénye-gében egyet jelent a növekedési hormont (STH) kódoló gén külön-bözô variánsainak a kiválogatásával. Bizonyították, hogy az egykromoszómán található adott gén alternatív formáinak csoportjaalapján jelentôsen különbözik az STH tengely (IGF-1) mûködése,továbbá az STH-inzulin arány (Tóth, 2007). Az a tény, hogy a te-henek nem minden petefészek ciklusában és minden laktációjábanfejlôdik ciszta, azt vetíti elô, hogy különbözô stresszorok jelenlétebefolyásoló, mint például nagy tejtermelés és negatív energiamér-leg az ellés utáni korai idôszakban. Úgy fogalmazhatjuk meg egye-lôre, hogy a termelésre szelektált, érzékeny egyedek gyorsabbanreagálnak így a szuboptimális környezetre. Holstein-fríz tehenek-ben a cisztás elváltozások elôfordulása gyakoribb, ez is igazolja aszelektálásról fentebb leírtakat.

A szezonalitás

Sok kutató vizsgálta a cisztaképzôdés elôfordulási gyakoriságát.Az eredmények szerint októbertôl februárig az ellést követô 45-60napon belül a legmagasabb a cisztaképzôdés esélye. A kísérletek éskiértékelések esetében mindenképpen figyelembe kell vennünk avizsgált állomány térbeli elhelyezkedését (évszakok), takarmányo-zását és tejtermelését is. Sok szerzô nem talált szezonalitásra uta-ló jelet az USA-ban (Michigan, Kalifornia), máshol viszont (Finn-ország, Kanada) jellemzô volt ennek megjelenése. Hazánkban Ba-logh és mtsai (2008) rendellenes petefészek formákat a február-márciusi és a július-augusztusi idôszakban találtak. A nagytel-jesítményû állatok hormonrendszere – kimondhatjuk – sérüléke-nyebb. A téli idôszak alacsony hômérséklete (a komfortzóna alattihômérséklet), az esetleges takarmányozási hibák (ld. lentebb)elôrevetítik az ellést követô elsô termékenyítés csúszását, melytöbbek között a cisztaképzôdésre vezethetô vissza. Az alacsonyhômérséklet hatására az állatok a saját hômérsékletük fenntartásárais felhasználnak energiát; a rövid nappalok kisebb takarmányfel-vétellel járnak, ezek a tényezôk megnehezítik a negatív energiamér-legbôl való kijutást. A nyári melegek okozta hôstresszrôl nem kell

sok szót ejteni. Az alacsony belmagasságú és kis légterû, zárt épü-letekkel és a meleg mélyalommal bíró rossz tartástechnológia,továbbá a bendôszinkronizáció hiánya súlyosbító tényezô. Az álla-tok takarmányfelvétele zavart szenved, a zsírbontás fokozódik.

Az életkor

Egyes tanulmányokban a vizsgált cisztás tehenek átlagéletkora 1,2évvel több volt a nem cisztás tehenekénél. Idôsebb tehenek haj-lamosabbak a cisztásodásra, mely a 4.-5. laktációtól kezdôdik, 11év felett 50% kumulatív átlagot jelent. A tejtermelés szempontjá-ból a legideálisabb kor a 4.-5. laktáció elérése. Az állat megtermel-te a felnevelésének költségeit és eléri tejtermelésének egy laktációalatti mennyiségi csúcsát. Magyarországon átlagosan 2,3 laktációttermel a tehén.

Takarmányozás

A takarmányozás fejezetben elôször a takarmányfelvétellel és a ta-karmányminôséggel kapcsolatos összefüggésekre szeretnék összpon-tosítani az energia oldaláról. A tehén tejtermelése szempontjából alegkritikusabb a laktáció elsô idôszaka. Ezt az idôszakot a szárazon-állás takarmányozása határozza meg. Az ellést követô korai idôszak-ban a tejtermeléshez szükséges energia nagyobb, mint a takarmány-nyal felvett hasznosuló energia, ez okozza a negatív energia egyen-súlyt (Negative Energy Balance, NEB). Ez az állapot néhány hor-monális és metabolit változással jár, melyek megváltoztatják apetefészek mûködését. Az energia egyensúly pontosabb paramétera tejtermelésnél ahhoz, hogy megállapítsuk a termelés és ciszta köz-ti összefüggést. Néhány állat a nagyobb szárazanyag felvétellel kom-penzálni tudja a termelés miatti NEB-t, ez magyarázhatja, hogynéhány szerzô miért nem talált pozitív korrelációt a termelés és aciszta közt. A tej 1,5-nél nagyobb zsír-fehérje aránya (azaz a két pa-raméter hányadosa, itt tehát a tej rendellenesen nagy zsírtartalma),

A petefészek cisztás elváltozásai II.Stiller Szilárd

Sano - Modern Takarmányozás Kft.

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:53

Hazai szerzôink


így a súlyosabb NEB megnöveli a ciszta elôfordulásának esélyét.Juhoknál ugyanezt az eredményt mutatták ki.Összefoglalva, cisztára való hajlam és a NEB mértéke és/vagy idô-tartama közt összefüggés van. A mechanizmus nem világos, de ahipotalamusz-hipofízis tengely, illetve a petefészektüszô tengelyhormonális és metabolit változásai nagymértékben befolyásolóak.NEB alatt a perifériás plazma IGF-1, inzulin, glükóz és leptin tar-talma csökkent, míg a nem észterifikált zsírsavak (NEFA), béta-hidroxi-vajsav (BHB) koncentrációja magas (Vanholder, 2006).

� Inzulin: Az inzulin önmaga szintén a tüszôsejt szteroidképzésé-ben stimulátor szerepet tölt be. Ellés utáni korai idôszakban a csök-kent inzulin koncentráció szerepet játszik a petefészek kóros mûkö-désében. Az alacsony inzulinmennyiség mellett megfigyelhetô peri-fériás inzulinrezisztencia is a nagytermelésû tehenekben. Az inzu-linrezisztencia humán vonatkozásban a sokcisztás petefészek szin-dróma (Polycystic Ovary Syndrome, PCOS) kórfejlôdésében fon-tos szereplôként említett. Az inzulin kis mennyisége mindenesetreelôtérbe került cisztás teheneknél, pajzsmirigy szinten megválto-zott inzulin-glükóz kölcsönhatás miatt.

� IGF (Insulin-like Growth Factor): Az IGF rendszer fontos szere-pet játszik a tüszô növekedésében és fejlôdésében. Nevét onnan kap-ta, hogy szerkezete az inzulinhoz nagyon hasonlít. Az IGF-ek dön-tôen a májban szintetizálódnak, kis koncentrációban keringenek. A di-rekt hatás mellett az inzulinnal együtt indirekt úton is befolyásol-ják a tüszôfejlôdést, a granulosa sejtek LH receptorainak irányí-tásával (Zurek,1995). Az alacsony IGF-1 koncentráció az elléstkövetô (postpartum, pp.) korai idôszakban hozzájárulhat az anovu-lációhoz és cisztás tüszôk fejlôdéséhez. Az IGF-1 fontossága mel-lett nagy szerepet kapott a hormont kötô IGFBP receptor család.Ezek mennyisége (tehát a „hormonra érzékenység”) szintén döntôa tüszôfejlôdés szempontjából.

�Leptin: A leptin egy újonnan felfedezett hormon, melyet a zsírsej-tek termelnek és melyet a metabolikus állapot és a szaporodásbio-lógia összekapcsolójaként kezelnek. Az állat metabolikus állapotá-tól függôen a hormon stimulálja a hipotalamusz-hipofízis tengelyt,vagy nem. Egyenes kapcsolat a szervezet leptin szintje és az elsôpostpartum ovuláció közt jelenleg nincs, ám úgy tûnik, a leptin mi-nimális szintje szükséges az ellést követô elsô LH csúcs kialaku-lásához. Ezek szerint a leptin szerepet játszik a korai pp. cisztáklétrejöttében. Ellett tehenek leptin termelése és testkondíciója köztnem volt kapcsolat. A kibocsátott leptin mennyisége a vemhességalatt a takarmányozás fokától, borjazás után pedig az energiaegyen-súlytól függ döntôen.

�NEFA (nem észterifikált zsírsavak): a túlzott zsírmobilizáció miatta vérben feldúsulnak a nem észterifikált zsírsavak a re-észterifikáltzsírsav mennyiséghez képest. Huszenicza (1988) szerint a cisztástehenek az ellést követô hetekben magasabb vér NEFA szinttel ren-delkeznek. Patkányokban a megnövekedett NEFA koncentráció 48órán keresztül csökkentette a Langerhans szigetek ß-sejtjeinek in-zulin termelését. A NEFA citotoxikus néhány sejttípusra, mintpéldául granulosa és theca sejtek. Tehát a hosszú ideig tartó magasNEFA koncentráció a negatív energia egyensúly idején gátolja atüszônövekedést és fejlôdést.

� Ketontestek: a fokozott zsírbontás a májban ketontestek (fôlegacetecetsav, aceton és béta-hidroxi-vajsav) keletkezését vonja maga

után, melyek aztán a véráramban a fiziológiás szint fölé emelked-hetnek. Habár a ketontestek nagy koncentrációban megnövelik a cik-likusság zavarának esélyét, nem véltek felfedezni semmilyen közvet-len negatív hatást a tüszôsejtek növekedésében in vitro (Vanholder,2006). Tóth és mtsai (2007) nagytermelésû telepek vérparaméterei-nek vizsgálatakor a nagytejû csoportnál nem, csak a visszaivarzók-nál talált magas ketonszintet.

�ACTH (adreno kortikotrop hormon): Az ACTH-t az agyalapi mi-rigy termeli. Feladata a mellékvesék serkentése, a kortizol és máshormonok elválasztásának stimulálása, lipolízis (zsírbontás), sza-bad zsírsav-leadás, fokozott vérkeringés. Az ACTH-kortizol hormon-szabályozási rendszer a stresszre adott válaszban játszik szerepet.Célszervei többek közt a petefészek. Ribadu (2000) vizsgálataibana kortizol szintek megnôttek az ACTH kezelés idején. A folliculu-sok öt üszôbôl négyben megnôttek. A cisztaképzôdés alatt magasösztrogén és alacsony progeszteronszint volt jellemzô.

Összefoglalás

A már meglévô probléma kezelése mindig több pénzbe kerül, minta gondok megelôzése. A genetikai hajlam, az éghajlati tényezôk ésaz életkor hatásán kívül a takarmányozás nagyon fontos. A fentiek-bôl kitûnik, hogy a fokozott zsírmobilizáció az anyagcserefolya-matok közül meghatározó tényezô a cisztaképzôdés szempontjá-ból. A zsírmobilizáció mértéke egyenes arányban áll az energia-igénnyel (tehát a tejtermeléssel) és fordított arányban a száraz-anyagfelvétellel. A korlátozott takarmányfelvételû állatok kevésbétermékenyültek, az elsô rakásra kevesebb vehemet produkáltak(Colazo, 2009). Balogh (2008) tanulmányában a szezonalitásnálemlített ivariképlet változás szintén két – a szárazanyagfelvételszempontjából is – kritikus idôszakban jelenik meg. A nyári alacsony szárazanyagfelvétel, illetve a tél végi elégtelen ta-karmány energiakoncentráció. A nem ovuláló alacsony ösztrogén-szintû tehenek alacsonyabb ellés elôtti és utáni szárazanyagfelvé-telt és energia egyensúlyt mutattak, mint az ovuláló társak. A nemovuláló alacsony ösztrogéntartalmú tehenek ellés után súlyosabbenergiahiányos állapotot mutattak (Butler, 2006). Az ellést köve-tô energiadeficit mértéke döntôen befolyásolja tehát a további sza-porodásbiológiai sikereinket. A cisztás rendellenesség 22-64 plusztakarmányozási napot jelent idôben, átlagosan 26.000 forint költ-séggel jár szimpla kezeléssel, felesleges rakások nélkül, az állator-vos plusz költsége nélkül.„Szintúgy ismerje a hazában nevekedett gazda önálló helyét sminden körülményit (…) mindenekfelett pedig ne keresse a hátra-maradást, a hibát másban, mert mással nem – hanem inkább ma-gában, mert magával parancsolhat” (Széchenyi, 1828).

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:53

Protamilk

Júliusban címlapokra került az ausztrál kisváros, Bundanoon, mintaz elsô település Ausztráliában, melynek körzetébôl a palackozottvizet kitiltották.Nem csak a palackozott szénsavmentes ásványvíz által okozottkörnyezeti pazarlás keltette fel a város vezetôinek figyelmét, ha-nem a Norlex Holdings vállalat sokkal inkább. A cég egy város-központ közelében található telek területén tervezte forrásvíz fel-színre hozatalát. A cég potom pénzért akarta a vizet megkapni,majd azt Sidneybe szállította volna palackozásra. Bundanoonhelyi lakosainak semmi haszna nem származott volna az üzletbôl.Pillanatok alatt talpraesett hadjárat indult ingyenes vízcsapok ki-helyezésének ügyében, valamint, hogy megszüntessék a szénsav-mentes palackozott ásványvíz árusítását a körzetben. A helyi lako-sok egyhangúan támogatták a tilalmakat, ezáltal ezek még az ideiévben hatályba is lépnek.

Mindezt végigkísérte a sajtó és a mé-dia, miközben olyan harchoz hasonlí-tották az esetet, melyet Dávid és Gó-liát vívott egymás ellen. Azonban sen-ki, egyszer sem kérdezte meg a víz ér-tékét, és hogy üditôital-vállalatok mi-ért zavarhatnak meg ôsi víztározókatvalamiért, ami egy csapról is elérhetô.Harvey Grennan, egy bundanoonilakos szerint, aki tagja a „ne untasdBundanoont” kampánynak, a Norlexévente 50 megaliternyi (1 megaliter= 10 millió liter) vizet akar kinyernipalackozásra. Azt nyilatkozta, hogyez a víz valójában nem kerülne a cég-nek semmibe, csupán a névleges en-

gedélyezési adóba, ami néhány 100 dollárt jelent.És a probléma itt van. Miért van az, hogy az öntözésre használt,nem iható minôségû vízért 2000 dollárt kell fizetni, amíg az üdi-tôital gyártó cégeknek szinte semmibe nem kerül az eredeti forrás-víz, ami kész ivóvíz? A Sidney Water Corpnak jelenleg 560 dol-lárjába kerül egy megaliter víz. Ez a termelési költség ami tartal-mazza az infrastruktúrát, béreket stb. Ez nem egyezik azzal azösszeggel, mint amennyiért a vizet eladják. Azt, hogy szénsav-mentes, ráadásul értékként tüntetik fel a terméken. Sidneytôlészakra, a Mangrove-hegynél a Coca-Cola Amatil (CCA) nemrégkiterjesztette szivattyúzását egy víztározóból, melyet a kertészekhasználnak öntözésre.Azok a termelôk, akik elég szerencsések ahhoz, hogy engedélytkapjanak a tározóból történô vízkivonásra, legalább 2000 dollártfizetnek megaliterenként csak a jogukért, és további 15-20.000dollárt, hogy legyen egy fúrt kútjuk. Másrészrôl a Coca-Cola 3centet fizet megaliterenként! Ezek a számok idézték elô az ABCriportját 2005-ben, és azóta sem történt cáfolat, ami ezt a helyze-tet megdöntötte volna. Ez 0,0000003 centet jelent literenként

olyan tiszta, friss forrásvízért, ami már iható minôségben kerül afelszínre és nem igényel további finomítást. Csak palackozzák éseladják. Csak hogyérezzük a különb-séget, mint mind-annyian tudjuk, atej egy kompletttáplálék és meg-termelése egy sok-kal összetettebbés költségesebbfolyamat. Mégis,amikor elmentünk a helyi szupermarketbe, hogy összehasonlítsuka két termék árát – egy liter tej 2,38 dollár, míg egy liter ás-ványvíz 2,12 dollár volt. Tehát csupán 26 centnyi különbség vankét olyan dolog között, melyek közül az egyik tápláló és elôállí-tása megköveteli a tehéntartást (annak összes járulékos költségé-vel együtt) a másik elôállítása pedig valójában nem kerül semmi-be és nincs is jótékony, tápláló hatása.Nézzék, a CCA nem tesz semmi illegálisat. Talán a szupermarke-teknek van ebben nagyobb felelôsségük. NSW állam kormánya nemtudott mit mondani a CCA fúrásaira. Helyette a helyi lakosok éstermelôk nyugtalansága ellenére megemelte a cég éves kvótáját 25-rôl 66 megaliterre. A gazdákat és a tiltakozó lakosokat ismét cser-ben hagyták.Van rá egy foga-dásunk, hogy apalackozott vízvita most néhányévig tombolnifog. És jó ok vanerre. Az ausztrá-lok körülbelül550 dollárt köl-tenek évente pa-lackozott vízre, és a fogyasztás csak növekszik. A probléma az,hogy több millió gallon (egy gallon = 4 liter) nyersolajathasználnak fel mûanyag palackok gyártására, hogy aztán csakmegtöltsék, de csak egyharmada kerül végül újrahasznosításra. Azóce-ánokat elárasztják a kiürült palackok, megölve azok élôvilágátés csúnya uszadékot alkotva a felszínen – mindezt egy újkeletûhóbort miatt.Így hát, hajrá Bundanoon! Reméljük a lázadás végigsöpör Ausztrá-lián! (…és reméljük hazánkban is – ford.)

Forrás: The Australian Holstein Journal 2009. aug-sept. 4. oldal

Eredeti cím.The real cost of bottled waterFordította: Ruszkai Krisztina


Szakfordítás

A palackozott víz igazi ára

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:53

Protamilk Sync indd 1 9/16/09 9:22:47 AM

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:53

Holstein_2009_4.qxd 09/9/24 13:54

holstein 2009 4 · 2011. 4. 29. · iso 9001 tanúsított cég holstein magazin holstein magazin...

Documents