innováció és vállalkozásmenedzsement

2013. február 6. Dr. Malatyinszki Szilárd: Innováció és vállalkozásmenedzsment 1

Innováció és vállalkozásmenedzsement

1-3. óra

Az innováció fogalma és folyamata.

Az innovációs folyamatok modellezése.


Alkalom Időpont Tevékenység

1-3. óra 2013. február 6. Az innováció fogalma és folyamata. Az innovációs folyamatok modellezése.

4-6. óra 2013. február 13. Az innováció térségi szintjei: a nemzeti innovációs rendszer, az innováció szubnacionális szintje

7-9. óra 2013. február 20. Individuális innovációs intézmények I. Hídképző intézmények, innovációs ügynökségek, technológiai parkok, technopoliszok.

10-12. óra 2013. február 27. Individuális innovációs intézmények II. Inkubáció, egyetemi hasznosító irodák, egyetem-ipar kapcsolata.

13-15. óra 2013. március 6. A szellemi tulajdon szerepe és védelme: történeti áttekintés, iparjogvédelmi oltalmi formák

16-18. óra 2013. március 13. Különleges védelmi eszközök, külföldi szabadalmaztatás

19-21. óra 2013. március 20. A szellemi tulajdon hasznosítása: átruházás, hasznosításának engedélyezése, tudásalapú vállalkozások indítása.

22-24. óra 2013. március 27. Ellenőrzés, összefoglalás, Visszacsatolás

25-27. óra 2013. április 3. Tudásvállalkozások működtetése: a technológiamenedzsment eszköztára, szabadalmi közösségek

28-30. óra 2013. április 10. Az innovációmarketing alapjai, ügyfelek megszerzése és megtartása

31-33. óra 2013. április 17. Innovatív projektek és vállalkozások finanszírozása: alapok, pályázati rendszerek és források, kockázati tőke

34-36. óra 2013. április 24. Célkitűzés, motiváció

37-39. óra 2013. május 1. Időbeosztás, kapcsolatépítés, hatékonyság, 80/20-as szabály

40-42. óra 2013. május 8. Összefoglalás


Az innováció fogalma

Latin eredetű szó: új, valaminek az újítása, megváltoztatása

Def.: „minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is, amely ténylegesen vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet.” (Kiss J. 2004.)


További meghatározások„… azt a változást, melyet az ember vagy a rendszer azzal a céllal vezet be,

hogy az adott állapotot váltsák fel, feltéve, hogy az utóbbiak bizonyos ismérvek szerint pozitívan értékelendők és a maguk összességében haladást jelentek.” (Pietrasinszky, 1970)

„… valamely új gondolat megfogalmazásának, megfogalmazásának és megvalósításának folyamata.” (Susánszky, 1976)

„az innovációt egy új termelési forma kialakításaként definiáljuk. Az

innováció éppúgy magába foglalja egy új termék feltalálását, mint új piacok, vagy egy új szervezeti forma feltárását …” (Schumpeter, 1980)

„Az innováció olyan folyamat, amelynek során adott ötletből első alkalommal

születik új termék vagy új eljárás vagy új szolgáltatás.” (Saren, 1984)


Mai felfogások

OECD, 1996: „Az innováció egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.”

Gáspár, 1998: „…az innováció multidimenzionális jelenség, és … ezért szükségképpen multidiszciplináris megközelítést igényel. Szinte nincs olyan társadalomtudomány … melynek ne lenne érdemi mondanivalója az innovációról…”


Mai felfogások

EU szerint innováció:

- Termékek és szolgáltatások,

- Kapcsolódó piacok megújítása, bővítése

- Új folyamatok bevezetése a termelésben, ellátásban, elosztásban

- Változások bevezetése a menedzsmentben, munkaszervezésben, a munkaerő képességeiben és munkafeltételekben.


Az innováció külső környezete

horizontális piaci elemzés

vertikális piaci elemzés

állami gazdaságpolitika

technikai fejlődés

természeti és lakókörnyezet

piacon lévő termékek

szállítók fejlesztési eredményei

innovációs támogatások

legújabb szabadalmak

externális hatások

elemzése

fogyasztói igények

know-how-k

versenytársak


A sikeres innovációs stratégia főbb tényezői

• az információs rendszer hatékonysága (fogyasztó igényeiről - technikai fejlődés adta lehetőségekről)

• a minőség középpontba állítása (nem a műszaki fejlesztés a cél, hanem az üzleti siker)

• az innovációs tevékenység sebessége, az idő a legfőbb versenytényező, (termék és technológia fejlesztés egyidejűleg)

• kooperáció, stratégiai együttműködések: fő területe az innováció

• növekvő figyelem az externáliákra. A termékek a használat biztonságát illetően támadhatatlanok legyenek. Sem emberre, sem a környezetre ne legyenek ártalmasak!

• a kiszállás lehetősége. Adott esetben ki is kell tudni szállni. A tegnapi innováció nem kötelez a holnapi innovációra.


Az innováció szükségessége• A gazdálkodás külső és belső feltételei folyamatosan szigorodnak.

Túlsúlyba kerülnek a minőségérzékeny piacok, erősödik a konkurenciaharc, az anyag-, energia-, személyi jellegű kiadások jelentősen emelkednek, illetve szigorodnak a központi elvonások.

• A vevők igényei folyamatosan változnak, ez szükségessé teszi a már meglevő termékek folyamatos fejlesztését, illetve új termékek létrehozatalát.

• A tudomány és a technika folyamatos fejlődése maga után vonja a gyártási technológia elavulását is.

• Erős a piaci konkurencia, a vállalatok folyamatosan új stratégiai, taktikai fogásokat találnak ki.

• Minden vállalkozás érdekelt az innovációs nyereségben, amihez sikeres fejlesztések következtében létrehozott magasabb nyereségtartalmú, alacsonyabb önköltségű termékek révén juthatnak.


Schumpeter

• 1939-ben jelentek meg az alapok

• Vizsgálódása középpontjában a fejlődés

• Az innováció lényege a termelési tényezők újszerű kombinációja – meglévő eszközök + újfajta tudásbázis

• Az innováció forrása a vállalkozói tevékenység


Schumpeter

Innováció def.: mindaz a folyamat, ami új termékhez, új eljárásokhoz vezet, új nyersanyagok alkalmazását igényli, új piacokat jelent vagy új szervezeti formát eredményez.

1. Új termék bevezetése: amit a fogyasztók nem ismernek v. nem ebben a formában: Cherry Coke, írógép, stb.

2. Új gyártási módok megjelenése: HDI motortípus


Schumpeter

3. Új nyersanyagok megszerzése: acéltestű hajók, üvegszálas horgászbot

4. Új piac megnyitása: olyan helyekre betörni egy-egy termékkel, ahol még nem volt bevezetve; MLM Magyarországon az 1990-es években, mobiltelefónia, iCloud szolgáltatás

5. Iparág átszervezése: alvállalkozói rendszer (építőipar)


Schumpeter (1939)

• Új termék

• Új nyersanyag

• Új eljárás

• Új szervezet

• Új piac


Freeman-féle innovációs elmélet

Négy kategóriába sorolja a innovációs folyamatokat:1. Fokozatos, vagy módosító innovációk:

- teljesítményjavítás: egyenlő energia, jobb hatékonyság (jobb munkaszervezés, kevesebb fogyasztás)

- Költségcsökkentés: egyenlő teljesítmény, kisebb költség (kiszervezések – nem nálunk)

- Alkatrész v. komponens cseréje: a termék egy összetevőjét megváltoztatjuk és teljesen más termék lesz (televíziót képessé tesszük böngészési funkciót ellátni)

2. Radikális innovációk: teljes szakítás a hagyományokkal- Új termék – új technológia: mobiltelefon, műholdas televízióközvetítés- új termék – meglévő technológia: optikai kábelen történő videótovábbítás


Freeman-féle innovációs elmélet

3. Termelésieljárás-változtatások- ugyanolyan végeredmény korszerűbb technológiával: lóháton

való továbbítása az infóknak v. telefonon- Liofilizálás, sorozatgyártás, CNC-forgácsolás

4. Paradigmaváltások:- Technológiai paradigma (Constant): alapvető tudományos

eredménnyel létrejön egy technológiai nézőpont, mely minta egy bizonyos probléma megoldására. Ennek alkalmazásakor problémák keletkeznek és elfordulnak ettől a megoldástól – új paradigmát dolgoznak ki. Pl.: informatika, puskapor, benzinmotor, számszeríj, stb.


Cooper – Kleinschmidt (1993)

új termék (az emberiségnek) / nincs piaca új termék / van piaca nem új termék (csak a vállalkozásnak új) /

nincs piaca

nem új termék / van piaca


Az innovációs folyamat

invenció

diffúzió

alapkutatás

alkalmazott kutatás

fejlesztés


Típus Kereskedelm

i cél

Megtérülé

s

ideje

Bizonytalansá

g

foka

Alapkutatás nincs hosszú

távú

nagy

Alkalmazott

kutatás

határozott középtávú közepes

Fejlesztés körvonalazhat

ó / határozott

rövid távú kicsi

A kutatás-fejlesztés lépcsőfokainak jellemzői


Az innovációs folyamatok modellezése

Két modell:1. Piaci alapú: a piaci verseny gerjeszti az innovációs

folyamatokat (ha időben felismerik a piaci lehetőségeket) – erre a gazdasági szereplők nem korlátlanul képesek. E modell nem lehet általános érvényű.

2. Erőforrás-alapú: a vállalatok erőforrásai képesek adni a folyamatos innováció biztos hátterét. A termékek és szolgáltatások váltása biztosítja a fenntartható versenyelőnyt.


A lineáris innovációs modellek

Alapkutatás

Szükségletteremtő (Technology push) - Schumpeter

Szükségletkövető (Demand pull) - Schmuckler

Fejlesztés Gyártás Marketing Értékesítés

Piaci igény Fejlesztés Gyártás Marketing Értékesítés


A Dosi-féle kritikákGiovanni Dosi, Research Policy 11 (1982) pp. 147-162

1. „Technology push” Az elmélet nem tisztázza, hogy a gazdasági tényezők

hogyan hatnak az alapkutatásra A valóságban a K+F tevékenység eredménye bizonytalan Nem tükrözi a menet közben bekövetkező változásokat

2. „Demand pull” Nem magyarázza, hogy mi történik az új igény felmerülése,

annak felismerése és a termék megjelenése között Nem veszi figyelembe, hogy az innovációs képességek nem

mindig vannak összhangban a piaci igényekkel Alternatív fejlesztési irányok között nem képes bemutatni

a választás okát

Az innovációs folyamatok a paradigma által kijelölt trajektórián, endogén tényezők által vezérelten zajlanak


A „kettős hajtású” (double-driven) innovációs modell

Termékfejlesztés

Új termék

„Market pull”

„Technologypush”

„Eladható termék” koncepció

„Gyártandó termék” koncepció

Technológiamenedzsment

Piaciinformációk

Termékterv


A visszacsatolásos modell (Rothwell)

Ötletek megfogal-

mazása

GyártásMarketing

és értékesítés

PiacKutatás, fejlesztés

Új szükség-letek

Új techno-lógiák

Társadalmi és piaci igények

Élenjáró termékek és eljárások


Az innováció eredményének terjedési modelljei

Szomszédsági hatások allokációs diffúzió

személyes kontaktus távolságfüggés járványszerű terjedés

relokációs diffúzió migrációnak köszönhető

Hierarchnikus diffúzió végigfut egy hálózaton fejlett kommunikációt igényel

Véletlen diffúzió törvényszerűségek nélküli terjedés


Felhasznált irodalom

1. Dr. Buzás Norbert: Az innováció-menedzsment alapjai – Innovációs fogalmak és alapmodellek – saját prezentáció

2. Dr. Buzás Norbert (szerk.) Innováció-menedzsment a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007.

3. Szabó Zsolt: Innováció (VI. modul) – saját jegyzet, Dunaújváros, 2002.

innováció és vállalkozásmenedzsement

Documents