Interaktív tábla és táblagépes alkalmazások használata

a gyógypedagógiai gyakorlatban

Bevezetés

Gyógypedagógusi gyakorlatomban 2011 óta van módom használni a modern IKT eszközöket. Először az interaktív

táblát vontam be a súlyosan-halmozottan sérült gyermekekkel való fejlesztésbe, később a táblagépet is. Jelenleg mentá-

lisan sérült, autizmusspektrum-zavarral élő gyermekekkel foglalkozom, ahol a mindennapi fejlesztés természetes vele-

járója az interaktív tábla és a táblagép használata.

IKT eszközök alkalmazása a gyógypedagógiában

A korszerű IKT eszközök gyógypedagógiai területen való alkalmazhatóságáról a 2000-es évek eleje óta lassan nö-

vekvő, napjainkban egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható. Az iPad-ek használhatóságát gyógypedagógusok és

gyógypedagógiai asszisztensek körében Johnson vizsgálta. A kutatásba bevont pedagógusok arról nyilatkoztak,

hogy az iPad-ek jelentősen megnövelték a diákok motivációját, hasznos támogatást jelentettek a tanulás tervezé-

séhez is (Johnson, 2014). Különböző fokú értelmi sérültek számítógépes fejlesztésének lehetőségét vizsgálták Li-

Tsang és munkatársai (2006), egy féléves követő vizsgálat keretében. Az EU által finanszírozott Táblagépek és

SNI tanulók nevű projekt keretében 2013-14-ben 7 országban vizsgálták, milyen támogatást nyújthatnak a tábla-

gépek a különböző defektusokkal rendelkező diákok számára (Panzavolta és munkatársai). Az összefoglaló jelen-

tésben szereplő esettanulmányok azt a véleményt erősítik meg , hogy a táblagépek jól használhatók SNI tanulók

fejlesztésében, de kvantitatív adatokat nem vagy minimális mértékben tartalmaznak. Kevés, a témához kapcsoló-

dó kutatás áll rendelkezésünkre. Figyelmet érdemel Hersch munkája, aki a közelmúltban felállított egy elméleti,

kvalitatív értékelési keretet (evaluation framework) az IKT alkalmazás hatékonysági vizsgálatához sérültek tanu-

lók számára (Hersch, 2014).

Nagyon kevés olyan tanulmányt találtunk a szakirodalom áttekintése során, mely a mentálisan sérült gyermekek

fejlesztésének IKT-eszközökkel, módszerekkel történő megsegítésével kapcsolatos kutatásokról szólt volna.

Több gyógypedagógus kolléga munkáját ismerték el az elmúlt években "Digitális Pedagógus" díjjal (többek közt

Újhelyiné Szeverényi Irma, Benedekné Fekete Hajnalka), ami egyúttal azt is igazolja, hogy az IKT-eszközöknek

"van keresnivalója" a gyógypedagógiai fejlesztésben. Az említett kollégák (és jómagam) szakmai blogjai (Aknai,

2015; Benedekné, 2015; Újhelyiné, 2015) is betekintést nyújthatnak abba a "terepmunkába", amit a gyógypedagó-

gusok nap mint nap folytatnak az új eszközök alkalmazásával.

Kutatás célja

A kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy

hogyan vonható be az interaktív tábla a súlyosan-halmozottan sérült, valamint az autista gyermekek fejlesztésébe

az interaktív tábla és a táblagépes applikációk segítik-e a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek, valamint az ér-

telmi sérült autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek tanulását, kognitív képességeik fejlődését.

mely táblagépes applikációk támogatják hatékonyan az említett tanulók kognitív, érzelmi, szociális fejlődését.

Az alkalmazott módszerek:

közvetlen illetve közvetett (fotók, filmek, jegyzetek) megfigyelés,

a tanévben bizonyos időközönként elvégzett felmérések (reakcióidő, olvasási készség, szövegértés, főfogalom alá

rendelés stb.)

év eleji diagnosztikus felmérés.

Módszertani alapelveink:

kis lépésekben haladás

fejlesztési feladatok (a tanulás) cselekvésbe ágyazása

tevékenység aktív résztvevőjévé tevés

folyamatos motiváció

állandóság biztosítása a tevékenységek sorrendjében, lépéseiben

változatos ingereket biztosítása a tanulásban

Kognitív funkciók jellemzői értelmi sérült gyermekek esetében

A fejlesztés fő területei nem választhatók szét, komplex egységként kezelendők, és természetes módon épülnek be a mindennapi tevékenységekbe is. A fej-

lesztő foglalkozásokon az egyes fejlesztési feladatok, tevékenységek több foglalkozáson is megjelennek, keresztkapcsolatokat képezve. Egy-egy foglalkozás Interaktív táblás foglalkozások a súlyosan-halmozottan sérült gyermekekkel

Interaktív táblás foglalkozásaink mindegyike hasonlóan zajlik. Először „felébresztjük” a táblát, amit a gyerekek nagyon

szeretnek. Miközben én énekelek (Jó reggelt, jó reggelt....) ők különböző hangokat adnak. Miután "felébredt" a tábla

elmondom nekik mivel fogunk ezen a foglalkozáson foglalatoskodni. Ezzel igyekszünk megteremteni a nyugodt tevé-

kenység feltételeit.

Minden gyermeket névre szóló dallal köszöntök, s ezután a jeleket és a neveket gyakoroljuk. Ha sikeres volt a gyermek

saját jelének kiválasztása, eléneklem neki a hozzá tartozó dalt, amit testzajokkal kísérünk.

Következő lépés a foglalkozás anyagának feldolgozása. A gyermekek érdeklődésének, figyelmének fenntartása nehéz,

ezért a feladatok változatosak, különböző megoldási módokat kínálnak. Célom a megismerési kedv felkeltése, a figye-

lem tartósságának-elmélyültségének és terjedelmének fejlesztése. Figyelembe kell vennem, hogy gyermekeimtől ko-

moly figyelmet és erőfeszítést igényelnek még a mindennapi tevékenységek is (játék, étkezés stb.), ezért a feladatok

között biztosítanom kell a lazító gyakorlatokat, illetve pihenést kell beiktatnom. Erre való a táblához való kijövetel, a

feladatokhoz kapcsolódó mondókák, dalok nagymozgással kísérése, a zenei-képi illusztráció elindítása, megtekintése.

Különösen kedvelik az évszaknak megfelelő természeti hangok hallgatását, felismerését, képek hozzárendelését.

Feladatom a gyermekek szűkebb-tágabb környezetének jelenségeinek, személyeinek, tárgyainak megismertetése. Mi-

vel a csoport tagjainak számára nehezített a gyakorlati tapasztalatszerzés (7 gyermekből 4 kerekes székes illetve toló-

kocsis 2 felnőttre), a tanulmányi kirándulások lebonyolítása körültekintő szervezést igényel, így igyekszem a hiányzó

ismereteket a tábla segítségével pótolni, kiegészíteni. A témakörök felölelik a család, az iskola, a közlekedési eszközök,

évszakok, testünk, állatok, színek, az időbeli-térbeli tájékozódás, az ünnepek és a világ megismerésének széles skáláját.

Táblagépes fejlesztés

Következőkben bemutatok néhány példát a táblagépek alkalmazhatóságáról a súlyosan-halmozottan sérült és az értelmi sérült autizmusspektrum-zavarral élő

gyermekek körében.

S-H1 tanuló:

Tizenhat éves, epilepsziás, törzs- és végtagataxiás fiatalember. Bizonytalan helyzetben testszerte jellemzi a tremor. Az ő számára nehezített a koordinált finom-

mozgások végzése, de még a rajzeszközök helyes fogása, megtartása is. Ezért nála a KidsDoodle nevű mobilalkalmazást kezdtem el bemutatni, használni. Ez

egy kisgyermekek számára írt rajzolóprogram. Nem kell hozzá semmilyen eszköz, csupán a gyermek keze, ujja. Többféle rajzolási stílusból lehet választani, az

elkészült műveket el lehet menteni. Az applikáció támogatja az egyedi film módot, amely képes lejátszani a gyermek rajzait, mint egy kis filmet. S-H1 szeret

így rajzolni, különösen abban az esetben, ha a saját arcának fotójával teheti ezt. A fejlesztés elején még látható volt, hogy nem tartotta a képernyőhatárt, folyton

kilépett az alkalmazásból, rajzai megmaradtak a lengővonalas firka szintjén. Élvezte, hogy nyomot hagy a felületen, színes, élénk. Félévre eljutottunk odáig,

hogy egyes rajzaiban felfedezhető az akaratlagosság, látható a figura (pl. nap, virág, fa, geometriai alakzatok) (1. ábra). Saját fotóján körbe tudja rajzolni a sze-

mét, orrát. A gyermeknél láthatóan tapasztalható a figyelem, a megfigyelőképesség, az érzékelés, és a gondolkodási műveletek pozitív fejlődése

S-H4 tanuló:

21 éves, epilepsziás, ataxiás (az izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan és ügyetlen mozgás), kerekes székes, mentálisan súlyosan sérült

fiatalember. Mivel szem-kéz koordinációja kialakulatlan, és felszólításra sem mindig néz a kezeire, de szívesen használja őket az ábrázoló tevékenységek során,

ezért nála az Apprende Coloreando színező appot választottuk. A programon belül különböző kategóriák vannak az egyszerű színezőtől a labirintus játékig

S-H4 a fejlesztés során színezési feladatokat kap, hogy szem-kéz koordinációja fejlődjön, mozgása koordinálttá váljon. Ez a feladat ataxiája, és figyelme szórt-

sága miatt számára igen nehéz, de az újszerű feladatnak mindig meg akar felelni, így szeretettel, nagy örömmel végzi azt. A fejlesztés elején egyáltalán nem tar-

totta a vonalhatárt, sokszor fel sem ismerte a megnevezett figurát, a színeket egyáltalán nem ismerte. A színek nevét nem tudja most sem, de bemutatás alapján

azonosítani tudja, s a helyeset választja ki. A vonalhatárt már nem minden esetben lépi túl, az alakokat csak kevés esetben téveszti . Természetesen ehhez az is

kell, hogy a túl sok információt tartalmazó táblán kitakarjam a fölösleges információt tartalmazó képeket.

Értelmi sérült autizmusspektrum-zavarral élő tanulók a csoportunkban

A csoportba jelenleg nyolc fiúgyermek kapott elhelyezést. Az autizmus a szociális, kommunikációs kognitív kész-

ségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Nem írható le

statikus állapotként, hiszen a teljes mentális fejlődést befolyásolja, különböző életkorokban a tünetek eltérően je-

lentkezhetnek. (Frith, 1989) Mivel az autizmus sokszínű állapot (Csepregi és Stefanik, 2015), ezért a mindennapi

fejlesztésnek érzelmileg biztonságos környezetben kell megvalósulnia. Szakszerű segítség nélkül a gyermekek ma-

gányossá, agresszívvé válhatnak.

Mivel intézményünk egész napos iskola, így ketten vagyunk gyógypedagógusok a csoportban, munkánkat segíti

egy gyógypedagógiai asszisztens. A tantárgyak tanítását felosztottuk egymás között, így én tanítom a Kommuniká-

ciót, Olvasást-írást, Informatikát, Környezetet és Játék tantárgyakat, ezen felül vannak még Rehabilitációs, illetve

Életvitel óráink, melyeket közösen viszünk a kolléganővel.

Összegzés és a további kutatás irányai

A tanulókkal végzett tevékenység és azok hatásainak megfigyelései alapján vizsgáltam, milyen gyakorlati lehetőségeket rejt magában az interak-

tív tábla és a táblagépek alkalmazása a súlyosan-halmozottan sérült és a mentálisan sérült autizmusspektrum-zavarral élő fiatalok fejlesztésében.

Megfigyeléseim eredményei azt mutatják, hogy az eszközök alkalmazása pozitív hatások elérésére alkalmas a vizsgálatba bevont tanulók eseté-

ben a kognitív funkciók terén, de előrelépést mutatnak a szociális, érzelmi élet területén is. Mivel kvantitatív vizsgálatok elvégzése meglehetősen

nehéz ezeken a területen, ezért mindenképpen további kutatásokra van szükség további empirikus adatok gyűjtésére és rendszerezésére, amelyek

alátámaszthatják megfigyeléseinket.

Irodalom:

Abonyi-Tóth Andor – Turcsányi-Szabó Márta (2015): A mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítási módszerei. Educatio Társadalmi Szolgáltató

Nonprofit Kft., Budapest

Aknai Dóra Orsolya (2015): https://sniikt.wordpress.com/ Elérés ideje: 2016. okt. 30.

Aknai Dóra Orsolya (2015): Interaktív tábla használata a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek fejlesztésében. In: Nagyházi Bernadette (szerk.): IX.

Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia. Nevelés és tudomány, neveléstudomány a 21. században. Tanulmánykötet 2015; 260-

277. Kaposvári Egyetem. URL: http://trainingandpractice.hu/sites/default/files/egyeb-kotetek/KE_9_Kepzes_es_Gyakorlat_TK_P001-457.pdf Elérés ide-

je: 2016. okt. 30.

Benedekné Fekete Hajnalka (2015): Tabletek az osztályban blog. URL: http://zoldkek.blogspot.hu/ Elérés ideje: 2016. okt. 30.

Cecilia W.P. Li-Tsang - Maggie Y.F. Lee - Susanna S.S. Yeung -Andrew M.H. Siu - C.S. Lam (2006): A 6-month follow-up of the effects of an informa-

tion and communication technology (ICT) training programme on people with intellectual disabilities. Research in Developmental Disabilities (2006),

doi:10.1016/j.ridd.2006.06.007

Csepregi András–Stefanik Krisztina (2015): Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja,

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft

Frith, U.(1989).: Autism and "Theory of Mind". In C. Gillberg (Ed.): Diagnosis and Treatment of Autism. pp. 33-52. New York: Plenum Press.

Hersch, Marion (2014): Evaluation framework for ICT-based learning technologies for disabled people. Computers & Education 78 30–47.

Johnson, Genevive Marie (2013): Using Tablet Computers with Elementary School Students with Special Needs: The Practices and Perceptions of

Special Education Teachers and Teacher Assistants. Canadian Journal of Learning and Technology 39 4

Panzavolta, Silvia – Lotti, Patrizia – Engelhardt, Katja (2014): Tablet computers and Learners with Special Educational Needs: Sennet Project Thematic

Report No. 3, European Schoolnet. URL: http://sennet.eun.org Elérés ideje: 2016. okt. 30.

Szeverényi Irma (é.n.): Örömpedagógia blog. URL: http://szevirma.blogspot.hu/ Elérés ideje: 2016. okt. 31.

Íme néhány példa:

Gyermekek feladata a napi időjárás megfigyelése, s az annak megfelelő piktogram jelölése, bekarikázása. A helyes

kép kiválasztása után mondókázunk, énekelünk az időjárásnak megfelelően.

A feladatok között a gyermekek pihenésképpen nagymozgásos feladatot oldanak meg az őszi ruhadarabok válogatá-

sával. Közben fejlesztjük emlékezetüket, gondolkodásukat, matematikai készségeiket.

Tisztában vagyok azzal, hogy tanítványaim soha nem lesznek képesek írni, de rajzkészségük fejleszthető. Ennek se-

gítségére szolgál a grafomotoros fejlesztés, melyet a foglalkozásokba szervesen építek bele. A "grafomotorikus" szó

jelentése írómozgást jelent, de tágabb értelemben használatos. A mi esetünkben az összes finommozgás-

koordinációt igénylő tevékenység.

Ennél a táblaképnél a téli álmot alvó állatokat kell a körbe húzni a táblához tartozó toll segítségével. Az ataxiás

gyermekeimnél (agyi károsodásból adódó mozgászavar) a toll használata nehéz, megfogása, megtartása segítséget

igényel. A feladat megoldása "huncut", mert ha a nem megfelelő képet húzza a gyermek a körbe, az visszaugrik a

helyére. Ilyenkor nagyokat kacagnak a tábla huncutkodásán.

Hasonló, matematikai készséget fejlesztő feladat az állatok élőhely szerinti csoportosítása.

A következő dián feladat megkeresni azt az állatot mely az adott színű alakzat alatt rejtőzik. Ha a gyermek helyes

alakzatot választ, elhúzhatja azt a képről, s láthatóvá válik az állat. Jutalomból rákattinthat a hangszóróra, s meg-

hallgatjuk az adott állat hangját. Ezután elénekeljük, elmondjuk, eljátsszuk a hozzá tartozó mondókát, éneket.

Kicsit nehezebb puzzle amikor a részeket a kész képen kell megkeresni, s ezeket illeszteni a megfelelő helyre.

Másik nagyon népszerű feladat a gyermekek körében a rejtőzködő állatok megkeresése, előtérbe hozása. Ha megta-

lálta a képet, a napocska ikonjára kell helyezni a tollat, s húzni addig, míg az állat láthatóvá nem válik. Sikeres fel-

adatmegoldásnál minden esetben megtapsoljuk egymást.

Legnagyobb sikere mindig azoknak a táblaképeknek van ahol önmagukkal találkozhatnak szembe valamilyen tevé-

kenység közben. Ilyen a "kertészkedés" témaköre, ahol a táblás foglalkozás mindig a gyakorlat után következik. A

gyerekeknek már vannak gyakorlati tapasztalataik a tevékenységről, a növények fejlődéséről, így könnyebben old-

ják meg a feladatokat a táblán. (Például a virág fejlődésének rajzolása).

A táblán megoldott feladatok a korábbi ismeretek felelevenítésére is nagyon hasznosak.

Készítette:

Aknai Dóra Orsolya

Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és EGYMI, Várpalota

IKT MasterMinds Kutatócsoport, Veszprém