irodalom 9. - katped.hu

9.IRODALOM Szöveg- és feladatgyűjtemény

szoveggyujtemeny_9.indd 1 2021. 03. 29. 18:46

A tankönyvvé nyilvánítás ténye (a jogerős határozat száma és időpontja): TKV/1134-12/2021 2021. március 22.A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezeté-séről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI. 4) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyamára, továbbá a Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolya-mára megnevezésű kerettanterv Magyar nyelv és irodalom tantárgy előírásainak.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Kakuszi Béla Péter

Egyházi lektor: dr. Kránitz Mihály Szakmai lektor: dr. Hargittay Emil Pedagógiai lektor: M. Tamási Ágota Nyelvi lektor: dr. Siptár Péter

Főszerkesztő: S. Pásztor JuditSzerkesztő: Godzsa AnikóFedélterv: Schulteisz HerminaLátvány- és tipográfiai terv, nyomdai előkészítés: Fekete GabriellaKépszerkesztő: Téglásy György

ISBN 978-963-277-924-9

Köszönetet mondunk azoknak a művészeknek és alkotóknak, akik műveikkel gazdagították a tankönyvet.

© Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Borító: Peter Paul Rubens: Szent Simon, 1611 körül

Kiadja a Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója1053 Budapest, Veres Pálné utca 24.Telefon: (+36)-1-318-6957email: [email protected]

A kiadásért felel: Farkas Olivér igazgatóRaktári szám: IT-144Terjedelem: 35,03 (A/5) ívA könyv tömege: 625 g

1. kiadás 2021.

A tankönyvfejlesztés az EGYH-KCP-16-P-0111 számú projekt támogatásával valósult meg.

Nyomta és kötötte: Szekszárdi NyomdaFelelős vezető: Vadász Katalin ügyvezető igazgató

MA

GY

AR

K

AT

O

L I K U S P Ü S P Ö K I KO

NF

ER

EN

CIA


BEVEZETÉS AZ IRODALOMBA– MŰVÉSZET, IRODALOM

I. Az irodalom alapkérdéseiArany János: A vigasztaló . . . . . . . . . . . . . . . . 9Ottlik Géza: Tengernagyok a propelleren 10Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról . . 11Arthur Conan Doyle: A vérbükkös tanya . . 13Aiszóposz: A hangya és tücsök . . . . . . . . . . . 14La Fontaine: A tücsök meg a hangya . . . . . . 15Hajnóczy Péter: A hangya és a tücsök . . . . . 16Romhányi József: Tücsökdal . . . . . . . . . . . . . 17Szent II . János Pál pápa:

Levél a művészeknek . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Faludi Ferenc: A Szüz Máriához . . . . . . . . . . 20Weöres Sándor: Vonj sugaradba . . . . . . . . . . 20Hallod-e, Te szelídecske . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Orbán Ottó: Hallod-e, te sötét árnyék . . . . . 21Én vagyok az, aki nem jó… . . . . . . . . . . . . . . . 22Karinthy Frigyes: A cirkusz . . . . . . . . . . . . . . 23Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz 27Petőfi Sándor: Füstbement terv . . . . . . . . . . . 27Szittya Attila Bendegúz: München felé . . . . 27Lázár Ervin:

Dömdö-dömdö-dömdödöm . . . . . . . . . . 28Weöres Sándor: Barbár dal . . . . . . . . . . . . . . . 34Simon Márton: Szeretni . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

AZ IRODALOM ŐSI FOR MÁI

II. Mágia, mítosz, mitológiaA babiloni teremtéstörténet . . . . . . . . . . . . . . 36Gilgames . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37Edda-dalok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Germán teremtéstörténet – Az ember

teremtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Kalevala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Veinemöjnen mágikus éneke . . . . . . . . . . . . . 41Hésziodosz: Istenek születése . . . . . . . . . . . . 42Hésziodosz: Munkák és napok . . . . . . . . . . . 42Babits Mihály: Héphaisztosz . . . . . . . . . . . . . 43

Orpheusz és Eurüdiké . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Csiky Gergely:

Görög–római mythologia . . . . . . . . . . . . 45Kaffka Margit: Prometheus . . . . . . . . . . . . . . 46Áprily Lajos: Prometheus . . . . . . . . . . . . . . . . 47Daidalosz és Ikarosz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Takáts Gyula: Icarus a költőhöz . . . . . . . . . . 49Németh György:

Héraklész tizenkét munkája . . . . . . . . . . 50Arany János: Naiv eposzunk . . . . . . . . . . . . . . 51Anonymus: Gesta Hungarorum

– Álmos, az első vezér . . . . . . . . . . . . . . . . 52Kézai Simon: Gesta Hunnorum et

Hungarorum – A húnok és a magyarok eredetéről és ősi lakaikról . . . . . . . . . . . . . 52

Kálti Márk: Képes krónika (Chronicon Pictum) – A fehér ló mondája . . . . . . . . . 53

Arany János: Rege a csodaszarvasról . . . . . . 54József Attila: A csodaszarvas . . . . . . . . . . . . . 55Nagy László: Csodafiu-szarvas . . . . . . . . . . . 56Regösének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Öntőimádság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Fehérlófia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58Hoppál Mihály:

Halálélmények a sámánizmusban . . . . . 58John Ronald Reuel Tolkien: A Gyűrűk Ura 59

ProjektmunkaArany János: Buda halála . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember . . . . . 65Diószegi Vilmos: A sámánének . . . . . . . . . . . 66

A GÖRÖG IRODALOM

III. Az antik görög epika és líraPlatón: Szókratész halála . . . . . . . . . . . . . . . . 68Homérosz: Iliász – részletek 1 . . . . . . . . . . . . 71Homérosz: Iliász – részletek 2 . . . . . . . . . . . . 76Homérosz: Iliász – részletek 3 . . . . . . . . . . . . 80Homérosz: Odüsszeia – részletek 1 . . . . . . . 83Szabó Árpád: Télemakhosz útja . . . . . . . . . . 87

Tartalom

3

A tankönyvvé nyilvánítás ténye (a jogerős határozat száma és időpontja): TKV/1134-12/2021 2021. március 22.A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezeté-séről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI. 4) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyamára, továbbá a Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolya-mára megnevezésű kerettanterv Magyar nyelv és irodalom tantárgy előírásainak.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Kakuszi Béla Péter

Egyházi lektor: dr. Kránitz Mihály Szakmai lektor: dr. Hargittay Emil Pedagógiai lektor: M. Tamási Ágota Nyelvi lektor: dr. Siptár Péter

Főszerkesztő: S. Pásztor JuditSzerkesztő: Godzsa AnikóFedélterv: Schulteisz HerminaLátvány- és tipográfiai terv, nyomdai előkészítés: Fekete GabriellaKépszerkesztő: Téglásy György

ISBN 978-963-277-924-9

Köszönetet mondunk azoknak a művészeknek és alkotóknak, akik műveikkel gazdagították a tankönyvet.

© Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Borító: Peter Paul Rubens: Szent Simon, 1611 körül

Kiadja a Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója1053 Budapest, Veres Pálné utca 24.Telefon: (+36)-1-318-6957email: [email protected]

A kiadásért felel: Farkas Olivér igazgatóRaktári szám: IT-144Terjedelem: 35,03 (A/5) ívA könyv tömege: 625 g

1. kiadás 2021.

A tankönyvfejlesztés az EGYH-KCP-16-P-0111 számú projekt támogatásával valósult meg.

Nyomta és kötötte: Szekszárdi NyomdaFelelős vezető: Vadász Katalin ügyvezető igazgató

MA

GY

AR

K

AT

O

L I K U S P Ü S P Ö K I KO

NF

ER

EN

CIA


Homérosz: Odüsszeia – részletek 2 . . . . . . . 89Ritoók Zsigmond–Sarkady János

–Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora . . . . . . . . . . . . 94

Homérosz: Odüsszeia – részletek 3 . . . . . . . 95Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz . . . 99Markó Béla: Költészet az Égei-tengeren . . . 100Homérosz: Odüsszeia – részletek 4 . . . . . . . . 101Babits Mihály: Az európai irodalom

története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106Ritoók Zsigmond–Sarkady János

– Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora . . . . . . . . . . . . 107

Mimnermosz: Szerelem nélkül . . . . . . . . . . . 107Anakreón: Erósz mint kovács . . . . . . . . . . . . 108Platón: Csillagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108Meleagrosz: Az édes énekű

Zénophilához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108Platón: A tizedik Múzsa . . . . . . . . . . . . . . . . . 109Szapphó: Édesanyám! nem perdül

a rokka… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109Szapphó: Aphroditéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109Alkaios: Bordal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110Anakreón: Bordal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110Alkaiosz: Az állam hajója . . . . . . . . . . . . . . . . . 111Anakreón: Töredék a halálról . . . . . . . . . . . . 112Anakreón: Gyűlölöm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112Szimónidész: Míly csekély erejű… . . . . . . . 112Darvas László: Tragikrokodil . . . . . . . . . . . . 113Longosz: Daphnisz és Chloé . . . . . . . . . . . . . 113

IV. Az antik görög drámaArisztophanész: Felhők . . . . . . . . . . . . . . . . . 115Szophoklész: Antigoné – részletek 1 . . . . . . 117Szophoklész: Antigoné – részletek 2 . . . . . . 118Mezősi Miklós: Csodálatos-e az ember?

Az Antigoné 1 . stasimonja . . . . . . . . . . . . 118Szophoklész: Antigoné – részletek 3 . . . . . . 119Szophoklész: Antigoné – részletek 4 . . . . . . 124Szophoklész: Oidipusz király . . . . . . . . . . . . 127Arisztotelész: Poétika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135A jerikói vak (Mk 10,46–52) . . . . . . . . . . . . . 136A jerikói vak (Lk 18,35–43) . . . . . . . . . . . . . . 136Babits Mihály: Vakok a hídon . . . . . . . . . . . . 137

Csákvári Eszter: Puskás Dániel: A vakok zsoltára . . . . . . 138

Jónás Tamás: Önkéntes vak . . . . . . . . . . . . . . 138

A RÓMAI IRODALOM

V. Az antik római irodalomTitus Livius:

A színjátszás kezdetei Rómában . . . . . . 139Caius Suetonius: Julius Caesar . . . . . . . . . . . 140Catullus: Carmen 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141Catullus: Carmen 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141Nagy László: Fagyok jönnek . . . . . . . . . . . . . 142Catullus: Carmen 85 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143Vergilius: IV . ecloga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146Vergilius: IX . ecloga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148Vergilius: Aeneis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151Joszif Brodszkij: Dido és Aeneas . . . . . . . . . . 154Horatius: Életbölcsesség (1, 9 . carmen) . . . 155Horatius: Az arany középút (2, 10 . carmen) 156Horatius: Újra együtt (3, 9 . carmen) . . . . . . 157Horatius: Melpomenéhez (3, 30 . carmen) . 158Horatius: Élvezd a mát (1, 11 . carmen) . . . . 159Ovidius: Narcissus . Echo . . . . . . . . . . . . . . . . 160Ovidius: Pygmalion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162Hárs Ernő: Kései Pygmalion . . . . . . . . . . . . . 163

A BIBLIA MINT KULTUR ÁLIS KÓD

VI. A BibliaNémeth László: Galilei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij:

A Karamazov testvérek . . . . . . . . . . . . . . 165A világ teremtése

(Ter 1,1–31; Ter 2,1–3) . . . . . . . . . . . . . . . 166A második teremtéstörténet, a paradicsom

(Ter 2,6–8; 15–25) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167Vörösmarty Mihály:

Gondolatok a könyvtárban . . . . . . . . . . . 167Reményik Sándor: Istenarc . . . . . . . . . . . . . . 168Weöres Sándor: Ima . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168A bűnbeesés (Ter 3,4–25) . . . . . . . . . . . . . . . . 170

4

Petőfi Sándor: Midőn a földön… . . . . . . . . . 171Kemény István: Egy hét az öreg Káinnal . . 171A vízözön

(Ter 6,13–22; Ter 7,17–24; Ter 8,4–14) 172Gilgames – XI . tábla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173A bábeli torony (Ter 11,1–9) . . . . . . . . . . . . . . 176Ábrahám áldozata (Ter 22,1–19) . . . . . . . . . 177Euripidész: Iphigeneia Auliszban . . . . . . . . . 178Søren Kierkegaard: Előhang . . . . . . . . . . . . . 179Borbély Szilárd: A Követelés . . . . . . . . . . . . . 179József testvéreinek első útja Egyiptomba

(Ter 42,1–24) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181A testvérek félelme (Ter 50,15–21) . . . . . . . 182Németh László: József és testvérei . . . . . . . . 182Mózes meghívása (Kiv 3,1–15; 4,1–17) . . . . 185A tízparancsolat (Kiv 20,1–19) . . . . . . . . . . . 186Mózes a népéért imádkozik

(Kiv 32,11–14; Szám 14,11–19) . . . . . . . 187Füst Milán: Mózes számadása . . . . . . . . . . . . 188A Messiás (Iz 11,1–9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189József Attila: Csak az olvassa… . . . . . . . . . . . 189Radnóti Miklós: Töredék . . . . . . . . . . . . . . . . 190Jeremiás vallomásaiból: (Jer 20,7–18) . . . . 191Az új szövetség (Jer 31,31–34) . . . . . . . . . . . . 192Jónás könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192Prédikátor könyve

(Préd 1,1–3; 1,12–18; 3,12–15) . . . . . . . 194LV . zsoltár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195Ex psalmo 42 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196XLII . zsoltár

Külömb-külömb panaszi Dávidnak . . . . 196Szabó T . Anna: Az ég zsoltára . . . . . . . . . . . . 197Mt 6,9–13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198Reményik Sándor: János evangéliuma . . . . 199Jézus születése – A pásztorok hódolata

(Lk 2,1–20) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200Jézus születése – A napkeleti bölcsek

(Mt 1,18–2,12) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200A haramia és a Szent Család . . . . . . . . . . . . . . 201Agyagmadarak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202Az Úr Jézus ruhája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202Galambebéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202Minden betű méhének változott . . . . . . . . . . 203Babits Mihály: Esti megérkezés . . . . . . . . . . 203

Székely Magda: Kettős fénykép . . . . . . . . . . . 204A kafarnaumi százados (Lk 7,1–10) . . . . . . . 205Az első kenyérszaporítás (Mk 6,30–44) . . . 205Jézus a vízen jár (Mk 6,45–52) . . . . . . . . . . . 206Karel Čapek: Az öt kenyérről… . . . . . . . . . . 207Áprily Lajos: Bartimeus . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209A tékozló fiú (Lk 15,11–32) . . . . . . . . . . . . . . 210Az irgalmas szamaritánus

(Lk 10,25–37) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211Kosztolányi Dezső: Öreg pap . . . . . . . . . . . . 211A magvető (Mt 13,1–23) . . . . . . . . . . . . . . . . . 213József Attila: Isten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214Jézus keresztre feszítése és halála

(Mt 27,32–55) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215Jézus keresztre feszítése és halála

(Lk 23,26–49) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216Magyar Zoltán:

A herencsényi mesemondó . . . . . . . . . . . . 217Karinthy Frigyes: Barabbás . . . . . . . . . . . . . . . 218Babits Mihály: Csillag után . . . . . . . . . . . . . . 220A tengeri vadállat (Jel 13,1–10) . . . . . . . . . . . 221Saul megtérése (ApCsel 9,1–19) . . . . . . . . . . 222A legkiválóbb adomány a szeretet

(1Kor 13,1–13) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223Mészöly Miklós: Saulus . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224Baka István: Fredman szonettjeiből

Csatlós Jánosnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225A bevezető látomás és János megbízatása

(Jel 1,9–20) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226A trón (Jel 4,1–11; 5,1–14) . . . . . . . . . . . . . . . 227A hét harsona (Jel 8,6–13) . . . . . . . . . . . . . . . 228Az utolsó ítélet (Jel 20,11–15) . . . . . . . . . . . . 229Befejezés (Jel 22,6–20) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229

A KÖZÉPKOR IRODALMA

VII. Irodalom a 4–15. századbanJohan Huizinga: A középkor alkonya . . . . . . 231Szent Ágoston: Vallomások – XII . fejezet:

Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

Francesco Petrarca: Út a Mont Ventoux-ra . . . . . . . . . . . . . . . . 236

5

Pierre Abélard: Szombat esti himnusz . . . . 239Celanói Tamás: Ének az utolsó ítéletről

(Dies irae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240Jacopone da Todi: Himnusz

a Fájdalmas Anyáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz . . . . . . . . . 243Áprily Lajos: Assisi, jöjj… . . . . . . . . . . . . . . . 245Takács Zsuzsa: Üdvözlégy, utazás . . . . . . . . 245Jacobus de Voragine:

Szent Márton püspök . . . . . . . . . . . . . . . . . 246Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium . . . . . . 248Kányádi Sándor: Konkrét költemény . . . . . 249Aquitániai Vilmos:

Szerelemnek örvendeni . . . . . . . . . . . . . . 251Chrétien de Troyes:

Lancelot, a Kordé Lovagja . . . . . . . . . . . . 252Próza-Edda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Archipoeta: Gyónás

(a Carmina Buranából) . . . . . . . . . . . . . . . 256Walter von der Vogelweide:

A hársfaágak csendes árnyán . . . . . . . . . . 259Walther von der Vogelweide

Ó jaj, hogy eltűnt minden . . . . . . . . . . . . . 260Dante Alighieri: Isteni színjáték . Pokol

– Első ének: A sötét erdőben . . . . . . . . . . 262Dante Alighieri: Isteni színjáték . Pokol

– Harmadik ének: A Pokol kapuja . . . . . 264Dante Alighieri: Isteni színjáték . Pokol

– Negyedik ének: A Pokol tornáca . . . . 265Dante Alighieri: Isteni színjáték . Purgatórium

– Tizenhetedik ének: A harag víziója . . 266Dante Alighieri: Isteni színjáték . Paradicsom

– Harmincharmadik ének: Az istenlátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267

François Villon: Ballada, melyet édesanyja kérésére készített a költő, hogy imádkozhassék Miasszonyunkhoz . . . . 268

François Villon:Ballada tűnt idők asszonyairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

François Villon: Ellentétek . . . . . . . . . . . . . . . 270François Villon: Gyász-irat, melyet maga

s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat várták (Akasztottak balladája) . . . . . . . . . . . . . . . 272

François Villon: Rondó az elsiratott szerelemről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273

François Villon: Apró képek balladája . . . . 274Faludy György: Ballada a senki fiáról . . . . . 275Faludy György: Az utolsó szó jogán . . . . . . . 276József Attila: A hetedik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276Weöres Sándor: Ki minek gondol… . . . . . . 277

VIII. A 11–15. századi magyar irodalomAnonymus: Gesta Hungarorum

– Előbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278Kézai Simon: Kezdődnek a hunok

viselt dolgai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279Boldog István király halála és fehérvári

temetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280Korona és kard . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281Halotti beszéd és könyörgés

Egykori olvasat – Értelmezés . . . . . . . . . . 282Halotti beszéd és könyörgés

Pais Dezső olvasata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284Horváth János: A magyar irodalmi

műveltség kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285Juhász Gyula: A halotti beszéd . . . . . . . . . . . 286Reményik Sándor:

Halotti beszéd a hulló leveleknek . . . . . 286Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd . . . . . . . 287Márai Sándor: Halotti beszéd . . . . . . . . . . . . 289Ómagyar Mária-siralom . . . . . . . . . . . . . . . . . 292Erdélyi Zsuzsanna:

Hegyet hágék, lőtőt lépék . . . . . . . . . . . . . 294Áprily Lajos: Ómagyar Mária-siralom . . . . 295Móra Ferenc: Pieta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296Lackfi János: Nyelv híján való siralom . . . . 297Szent Gellért püspök Nagy legendája . . . . . 298Szent István király Nagy legendája . . . . . . . 299Hartvik püspök: Szent István legendája . . . 300Margit-legenda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301Horváth János: A kolostori irodalom

kódex-egységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302Reményik Sándor: Bánk Bán utolsó

monológja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303Szent László király Legendájából . . . . . . . . . 304Himnusz Szent László királyról . . . . . . . . . . 305Szent László-ének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305

6

7

Karthauzi Névtelen: Érdy-kódex . . . . . . . . . 306Arany János: Szent László . . . . . . . . . . . . . . . . 307

ProjektmunkaGárdonyi Géza: Isten rabjai . . . . . . . . . . . . . . 303

A R ENESZÁNSZ IRODALMA

IX. Irodalom a 14–16. században Niccolò Machiavelli: 216 . levél

(Francesco Vettorinak) . . . . . . . . . . . . . . . 311Francesco Petrarca:

Ti szerencsés füvek, boldog virágok… . 314Francesco Petrarca:

Ha felsóhajtok, emlegetve téged… . . . . 315Francesco Petrarca: Magamban, lassan,

gondolkodva járom… . . . . . . . . . . . . . . . . 316Francesco Petrarca:

Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad … 316Somlyó György:

Szonett – a tóban tükröződve . . . . . . . . . 317Boccaccio: Dekameron

– Első nap, harmadik novella . . . . . . . . . 319Boccaccio: Dekameron

– Hatodik nap, tizedik novella . . . . . . . . 321Thomas Mann: Mario és a varázsló . . . . . . . 321Ismeretlen szerző: Akárki . . . . . . . . . . . . . . . . 328Borbély Szilárd: Akár Akárki Amoralitás . . 331William Shakespeare: Romeo és Júlia

– részletek 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333William Shakespeare: Romeo és Júlia

– részletek 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337William Shakespeare: Romeo és Júlia

– részletek 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338William Shakespeare: LXXV . szonett . . . . . 340Móricz Zsigmond: Romeo és Júlia .

Kosztolányi Dezső fordítása . . . . . . . . . . 341William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi

– részletek 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342Kappanyos András: A kizökkentség története:

egy verssor utazása a kultúrában . . . . . . 345William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi

– részletek 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347

„Kimegyek a rétre Shakespeare-rel”: Elek Tibor beszélgetése Nádasdy Ádámmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351

Charles és Mary Lamb: A makrancos hölgy 352A kiskondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354

X. A 15–16. századi magyar irodalomGaleotto Marzio: 31 . bölcs mondás . . . . . . . 355Oláh Miklós: Hungária . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356Janus Pannonius: Névváltoztatásáról . . . . . 358Janus Pannonius: Prosperhez . . . . . . . . . . . . . 358Janus Pannonius: Hunyadi Jánosnak,

Mátyás király atyjának sírfelirata . . . . . 359Janus Pannonius: Pannónia dicsérete . . . . . 359Janus Pannonius: A narni Galeottóhoz . . . . 360Janus Pannonius:

Egy dunántúli mandulafáról . . . . . . . . . . 361Janus Pannonius: Békéért . . . . . . . . . . . . . . . . 361Kányádi Sándor:

Mikor Janus elhagyta Páduát . . . . . . . . . 362Janus Pannonius: Búcsú Váradtól . . . . . . . . . 363Nemes Nagy Ágnes: Fák . . . . . . . . . . . . . . . . . 364Janus Pannonius:

Mikor a táborban megbetegedett . . . . . . 365Dsida Jenő: Sírfelirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366Római beszéd a magyar küldöttség nevében

a pápa nyilvános kihallgatásán . . . . . . . . 367Sylvester János:

Az magyar nípnek, ki ezt olvassa . . . . . . 368Sztárai Mihály: Az igaz papságnak tíköre . . 369Jón 1,1–7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371Heltai Gáspár: A hangyáról és a tücsökről 372Gergei Albert: História az Árgirus nevű

királyfirul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373Tinódi Lantos Sebestyén:

Eger vár viadaljáról való históriája . . . . . 374Batizi András: A házasságról való ének . . . . 375Pecsuk Ottó:

A magyar bibliafordítás története . . . . . 375Balassi Bálint: Ó nagy kerek kék ég… . . . . . 376Balassi Bálint:

Hogy Juliára talála, így köszöne néki … 377Balassi Bálint: Kiben az kesergő Céliáról ír 378Balassi Bálint: Széllyel tündökleni… . . . . . 379

Balassi Bálint: Borivóknak való . . . . . . . . . . . 380Balassi Bálint: Egy katonaének . . . . . . . . . . . 381Balassi Bálint: Ó én édes hazám… . . . . . . . . 383Tóth Árpád: Vitézek, mi lehet… . . . . . . . . . . 385Kovács András Ferenc: Az lovának szól . . . 386Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért

könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387

Balassi Bálint: Psalmus 148 . . . . . . . . . . . . . . . 388Balassi Bálint: Adj már csendességet . . . . . . 390Orbán Ottó:

Melyben Balassi módján fohászkodik 391

ProjektmunkaFekete István:

A koppányi aga testamentuma . . . . . . . . 392

8

115

IV. AZ ANTIK GÖRÖG DRÁMA Az antik görög színház

ARISZTOPHANÉSZ

Felhők

TANÍTVÁNYMenj a manóba! ki dübögtet úgy?

STREPSIADES1

Én, Strepsiades, Kikynnosból, Pheidon fia .

TANÍTVÁNYTudatlan, engem úgyse! bárki légy,Hogy az ajtót ily gorombán rugdosod,Kivervén a talált eszmét fejünkből .

STREPSIADESBocsáss meg: távol és falun lakom .De mondd: mi volt az a kivert izé?

TANÍTVÁNYAzt tudni csak tanítványnak szabad .

STREPSIADESÚgy monddsza bátran: mert azért jövökHogy, mint tanítvány, fölvétessem itt .

TANÍTVÁNYMegmondom . Ámde aztán szent-titok .Azt kérdi Chairephontól2 Sokrates:Hány lábat ugrik a bolha, magáét?Mert Chairephon szemöldét csípve egy,Onnét a Sokrates fejére pattant .

STREPSIADESS hogy mérte azt meg?

1 Sztrepsziadész: jómódú birtokos polgár.2 Khairephón: Szókratész egyik tanítványa.

Belémártotta, s a mint megfagyott,Csínos cipője lett; most ezt levonvaMegmérte a távolságot vele .

STREPSIADESOh Zeüsz király, beh könnyü ész!

TANÍTVÁNY De hát-Ha Sokratesnek egy más ötletétMeghallanád!

STREPSIADES Mi az? Kérlek, közöld .

TANÍTVÁNYAzt kérdi tőle Chairephon, a Sphétti,3

Mit gondol: a szájával énekelA szúnyog, vagy hátulsó részivel?

STREPSIADESÉs mit felelt, e szúnyog-ügyben, Ő?

TANÍTVÁNYAzt, hogy mivel szűk a szúnyog bele,A béfuvó szél hátulján kiront,S mert szűk, tekergős útja volt a szélnek,Kitörve, hangot adni kénytelen .

STREPSIADESKürt e szerint a szúnyog alfele .Oh, mily szerencsés bendő-bölcselet!Mily könnyen boldogúl oly alperes,Ki a szunyog belébe is belát!

3 Szphéttosz: az ókori Athén egyik közigazgatási egysége.

116

IV. AZ ANTIK GÖRÖG DRÁMA

TANÍTVÁNYDe nagy találmányt veszte a minapEgy gyík miatt .

STREPSIADES Hogyan? mondd meg nekem .

TANÍTVÁNYA mint keresné a hold útaitS körjáratát, szájtátva fölfelé,Lerondította egy gyík, az ereszből .

STREPSIADESDerék, hogy a gyík SokratesseI így bánt .

TANÍTVÁNYAz este meg, hogy nem volt vacsoránk…

STREPSIADESNos, nos, hogyan tett élelemre szert?

TANÍTVÁNYAsztalra könnyű hamvat hinte, s egyNyársat horoggá hajtva, körvonótVőn a kezébe, s így az áldozatbólEgy szép darab húst titkon elcsene .

STREPSIADESNo, mért csudáljuk hát ama Thalest!4 –Nyissad, hamar, nyisd bölcseldéteket,S mutasd nekem meg azt a Sokratest!Mert okhatnám nagyon . Csak nyiss kaput .

(részlet – Arany János fordítása)

1. Milyennek ábrázolja Szókratészt a jelenet? Hogyan értékeli a részlet alapján Arisztopha-nész komédiája a filozófus munkásságát?

2. Vajon miért keresi fel Szókratész „gondolkozdáját” Sztrepsziadész? Válaszotokat támasz-szátok alá a részletből vett idézettel!

3. Mutassátok be a részlet alapján az Arisztophanész-művek komikumát!

4 Thalész (Kr. e. 624–546): görög természetfilozófus és matematikus.

117

IV. AZ ANTIK GÖRÖG DRÁMA Szophoklész: Antigoné – A mű alaphelyzete

SZOPHOKLÉSZ

Antigoné

KARSok van, mi csodálatos,De az embernél nincs semmi csodálatosabb .Ő az, ki a szürkeTengeren átkel,A téli viharbanÖrvénylő habokon,S Gaiát, a magasztos istennőt,5

Zaklatja a meg-megújulótÉvről évre az imbolygó ekevassal,Fölszántva lovával a földet .

Szárnyas madarak könnyűszívűNépére, az erdő vadjairaKészíti a hurkot,A sósvizü tengerben lakozóHalakat hálóval fogja megA férfi, ki ésszel él .Szolgáivá tette okos leleménnyelA hegyek meg a rétek állatait,A lobogóhajú paripának és a bikánakNyakába vetette igáját .

És a beszédet és a széllelVersenyző gondolatot meg a törvénytTanulja, a városrendezőt,Lakhatatlan szirtekenTűző nap forró sugarát s a fagyotKikerülni ügyes, mindenben ügyes,Ha akármi jön, ám a haláltólNem tud menekülni,De gyógyírt a nehéz nyavalyákra kigondol .

5 Gaia: a görög mitológiában a Föld istennője.

118


Ha tud valamit valaki,Mesteri bölcset, újszerűt,Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele .Ki a földnek törvényeket ad,Jogot, mit az isteni eskü véd,Az a városban az első; de hazátlan,Akinek jó, ami nem szép .Tűzhelyemnél nincs helye,Ne ossza meg tervét sem az velem, ki így cselekszik .

(részlet – Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)

1. Hol, milyen szövegkörnyezetben szerepel a fenti kardal az Antigonéban? Hogyan értel-mezhető önállóan, és hogyan az azt követő jelenetre vonatkoztatva?

SZOPHOKLÉSZ

Antigoné

KARSok szörnyű csodafajzat van,s köztük az ember a legszörnyebb .

(részlet – Ratkó József fordítása)

MEZŐSI MIKLÓS6

Csodálatos-e az ember? Az Antigoné 1 . stasimonjaA fordítók közül egyedül Ratkó József érez rá az első stasimon kezdőmondatának kü-lönös többértelműségére . […] A deinosz melléknév jelentéstartománya a „félelmetes, megdöbbentő, ijesztő, rettenetes, szörnyű; amitől félni lehet, veszélyes; rossz, gyászos, siralmas; erős, hatalmas; rendkívüli, különös, furcsa, bámulatos; ügyes valamiben” szemantikai skála mentén helyezkedik el, és etimológiailag a „félelem, ijedtség, ok a félelemre, félelem felkeltése” jelentésű […] főnév származéka, amely a szanszkrit dvesti „utál” igére megy vissza .

(részlet)

1. Olvassátok fel a kardalt úgy, hogy az első két sorban a deinosz szó különböző jelentéseit használjátok!

2. Hogyan módosulnak a szöveg jelentésárnyalatai a változtatás hatására?

3. Mi a retorikai szerepe a kulcsszó többértelműségének?

6 Mezősi Miklós (1960–): irodalom- és operatörténész, író.

119

III. AZ ANTIK GÖRÖG DRÁMA Szophoklész: Antigoné – Értékek konfliktusa

SZOPHOKLÉSZ

Antigoné

KREÓN(Haimónhoz) Fiam, csak nem haraggal jössz atyád elé,Választottadra mért itéletem miatt?Ha bármit is kell tennem, hű fiam maradsz?

HAIMÓNApám, tiéd vagyok, te tűzöl célt elémS tanácsaid követni mindig kész vagyok .Mert nincs szerelmi frigy; mit többre tartanék,Mint azt, hogy életem vezesd jóságosan .[…]

Atyám, az emberész az istentől való,S ennél nagyobb kincset képzelni sem tudok .Hogy tán beszédedben hibát találok én,Nem mondhatom s nem is szeretném mondani .De felmerülhet másban is jó gondolat .S nekem talán előnyöm az, hogy láthatom,Mit is cselekszik és miket beszél a nép .Mivel tekintetedtől fél a nép fia,Nem mondja, mit te nem szeretsz meghallani .De én homályban élek és kihallgatom,Hogyan siratja már a város ezt a lányt,Ki bár a legjobb minden asszonyok között,Dicső tettéért rútul kell meghalnia .Hisz édes testvérét temette el, mikorVéres csatában elbukott, s nem hagyta, hogySzétmarcangolja dögmadár s falánk ebek .Ily tettéért arany jutalmat érdemel –Mondják a némaságot meg-megtörve már .Atyám, kisérje jó szerencse lépteid,Ennél nincsen számomra semmi fontosabb .Fiúnak atyja boldogságánál van-éNagyobb öröm, s ennek, ha boldogul fia?Csak bár egyetlen elvedről tennél le márHogy más okos beszédét meg se hallgatod,Mert az, ki mindig csak saját eszére ad,

120


S úgy véli, másnak nyelve sincs és lelke sincs,Üres fejűnek gyakran az mutatkozik,Bölcs ember az, ki másoktól tanulni tud,És semmi húrt meg nem feszít túlságosan .Megláthatod, ha jő a téli áradás,A hajlékony fa el nem veszti ágait,A másik nem hajlik s tövestül pusztul el .Vagy nézz vihartól vert hajót, a túl erősDeszkázat el nem enged, ez fordítja fel,S úgy imbolyog a pusztulás felé .Engedj a jó tanácsnak és másíts a szón .Ha véleményemet, habár ifjabb vagyok,Elmondanom szabad: legjobbnak tartanám,Ha már mindentudónak születne megAz ember, ám ha nincsen így, mert nincsen így,Jó még az is, ha más szavára hallgatunk .[…]

KREÓNCsak nem fogunk öreg korunkra még ilyenIfjú legénykétől tanulni bármit is?

HAIMÓNSemmit, mi helytelen . Ha ifjú is vagyok,Korom ne nézd, inkább a szót magát tekintsd .

KREÓNA rendbontók ügyében mersz emelni szót?

HAIMÓNGonosztevők mellé evvel sem álltam én .

KREÓNGonosztevőnek nem mutatkozott e lány?

HAIMÓNA nép a városban nem ezt rebesgeti .

KREÓNTalán a nép határoz abban, mit tegyek?

121

Szophoklész: Antigoné – Értékek konfliktusa

HAIMÓNHogy ez mily éretlen beszéd, nem látod át?

KREÓNE föld királya más, vagy én uralkodom?

HAIMÓNNem város az, mi egy ember tulajdona .

KREÓNKié a város? Nem királya birtoka?

HAIMÓNÁm akkor légy király a puszta föld felett .

KREÓNNyilvánvaló: a nő pártjára állt ez itt .

HAIMÓNAkkor te nő vagy, mert én csak rád gondolok .

KREÓNGonosz fiú, atyáddal perbe szállni mersz?

HAIMÓNMert látnom kell, hogy jogtalanságot teszel .

KREÓNTekintélyem megóvni volna jogtalan?

HAIMÓNAz istenek tekintélyét sérted vele!

KREÓNGyalázatos beszéd, a nő hálózta be!

HAIMÓNDe én gonosztett hálójába nem jutok .

KREÓNHiszen minden szavad csak őérette van .

122


HAIMÓNÉrted s értem s a síri istenek miatt .

KREÓNAsszony bolondja, csak nekem ne hízelegj!

HAIMÓNTe csak beszélsz s mást meghallgatni sem kivánsz?

KREÓNNem éred el, hogy éljen s hitvesed legyen .

HAIMÓNMást is megöl halála, hogyha meghal ő .

KREÓNMég fenyegetni mersz te engem, szemtelen?

HAIMÓNEnnek nem szemtelenség ellentmondani .

KREÓNEbből is sírva fogsz kijózanodni még .

HAIMÓNApám ne volnál, mondanám, hogy nincs eszed .

KREÓNIgen? Hát, esküszöm, te nem soká örülsz,Hogy így gyalázhatsz engemet büntetlenül .(A szolgákhoz) Hozzátok hát az undok nőszemélyt ide,Haljon meg itt mindjárt a vőlegény előtt!

HAIMÓNNem, nem, ne képzeld, hogy szemem láttára fogMeghalni ő! Hanem szemed se látja márAz én arcom többé, keress barátokat,Akik hajlandók tűrni őrjöngésedet . (El)

[…]

123

Szophoklész: Antigoné – Értékek konfliktusa

KARErósz,7 te legyőzhetetlen,Erósz, ki a zsákmányodnak esel,Ki a lányka szelíd arcánLelsz pihenőt,Bejárod a tengereket s a paraszti tanyákat,És meg nem menekülhet előledIsten se, halandó sem, s az eszét vesztette el az, kit elérsz .Igazszívű embereket teA bűn gyalázatába viszel,Te most e családban a békétMegzavarod,Hogy győzzön a vágy, mit a lány szeme kelt, szerelmet igérve,S az örök törvény trónjára felüljön,Igy játszik, mert nincs ki legyőzze, az isteni Aphrodité .De már magam is áthágom a törvényt,Mikor ezt látom, mert nem tudomFeltartani többé könnyeimet,Látván, hogy a minden élő közösNászágya felé megy Antigoné .


1. Vizsgáljátok meg a dialógus ritmusát! Milyen szabályszerűségeket ismertek fel benne? Eredményeitek alapján próbáljátok meg felírni a jambikus trimeter képletét!

2. Hogyan próbálja Haimón meggyőzni apját?

3. Hogy érti Kreón, és hogyan Haimón a fiú mondatát: „Mást is megöl halála, hogyha meghal ő”? Mi a funkciója a megnyilatkozásnak a dráma egésze szempontjából?

4. Hogyan lép párbeszédbe egymással a jelenet és az azt lezáró kardal?

5. Mit jelent a nászágy a kardal utolsó sorában? Milyen többletjelentést hordoz a metafora ebben a szövegkörnyezetben?

6. Antigoné és Haimón a tragédia végén egyaránt meghal. Vajon Haimón a jegyesével egyenrangú tragikus hős? Vitassátok meg, hogy a dráma értékvilága szempontjából azonos súlyú-e kettejük áldozata!

7 Erósz: a szerelem istene a görög mitológiában.

124


SZOPHOKLÉSZ

Antigoné

ANTIGONÉLássatok engem, ó hazám polgárai,Hogy indulok én ez utolsóUtamra, utószorLátva a nap fényét,S aztán soha többé . Az egy közös úr,Hádész engem élve hajtAkherón8 partja felé .Menyegzőt nem értem én,És nekem nem zeng a nászdal,Engemet eljegyzett Akherón .

KARDe mégis dicsőséggel koszorúsanIndulsz a halotti sötét felé,Mert nem sorvasztott a nehéz kór,S kard nem ütött rajtad sebet,A saját törvényed visz s a halandókKözt egyedül mégy élve az Alvilágba .

ANTIGONÉHallottam, hogy pusztult a szegényFríg Niobé,9

Szipülosz10 magas ormán,Kit a durva kemény kőszikla, akárA borostyán nőtt körül,S beszéli a hír,A hó meg a záporeső veri egyre,Míg maga is megolvad,S szomorú szempillája alól a könny a nyakára özönlik .Őhozzá hasonlóvá tesz engem a sors .

8 Akherón: Görögország északnyugati részén található folyó. A görög mitológiában egyike azon folyóknak, me-lyek a Hadészba, vagyis a holtak birodalmába vezetnek.

9 Niobé: thébai királyné, akinek hét fia és hét leánya született. Tizennégy gyermeke megszülése miatt többre tartotta magát Létónál, Apollón és Artemisz anyjánál, ezért ők megölték Niobé fiait és lányait. Niobé fájdalmá-ban kővé változott, ám még szobra is könnyezett.

10 Szipülosz: Niobé szülővárosa; e hely királya volt Niobé apja, Tantalosz, majd a kővé vált Niobét ide repítette a vihar. Szipülosznak hívták Niobé egyik fiát is, akit Apollón dárdával szúrt le.

125

Szophoklész: Antigoné – A tragédia

KARMárpedig ő istennő: isteni sarj,És mi emberek vagyunk .Nagy szó az, hogy az elmúlásbanIsteni sorsból ad részt nekedÉleted és azután a halálod .

ANTIGONÉMég gúnyolnak is engemet, ó, halljátok, istenek!Megvárnád legalább, amígEltűnök s ne szemembe mondd!Ó hazám, kincses hazámPolgárai, férfiak!Ó jaj,Diké11 forrásai, ThébaiLigetében szép szekerek,Legyetek ti tanúk,Hogy nincsen, ki megsirasson, és milyen hallatlan újTörvény kényszerít a szörnyű sírbörtönbe engemet!Én, én nyomorult,Kit az élők kivetettek,S nem fogadnak be a holtak .

KARBátorságod messze ment,Diké büszke orma ellenMertél törni, gyermekem,S most atyád sorsában osztozol .

ANTIGONÉAhhoz nyúlsz, ami legjobban fáj énnekem:Balsorsa atyámnak,Mindnyájunk, a dicsőLabdakidák12

Súlyos végzete .[…]

11 Diké: az igazságosság istennője a görög mitológiában, a Hórák egyike.12 Labdakidák: Thébai uralkodócsaládja. Ide tartozott Laiosz is, Oidipusz apja.

126


Barát se kisér, nászdal se kisér,Nyomorultul hurcolnak el, vár ez az út,És nekem szegénynek már a nap szentséges fényétLátnom sem szabad soha,S nincs barátaim között, halálomon ki könnyet ejt .[…]Ó sírom, nászszobám, te föld odvába vájtÖrök tanyám, immár elindulok feléd,S szeretteim felé, mert Perszephassza13 márLegtöbbjüket halott népébe vette fel .Közéjük most utolsónak megyek magam,Pedig lett volna még az élethez jogom .Megyek tehát s számomra egy remény maradt:Hogy kedvesen fogadnak ott apám s anyám,[…]Most megragad kezemnél fogva s elszakítAz élettől, mely nászt igért, már nem fogokHitvest ölelni és táplálni gyermeket,Kifosztva mindenből, baráttalan megyekTovább s bár élek még, a holtak odva vár .Az istenek melyik törvényét hágtam át?Hogy nézzek már az istenekre én, szegény?Szövetségest ugyan kiben remélhetek,Ha így jutalmazták meg jámborságomat?Ha mégis istenek szemében így helyes,A szenvedésben ismerem fel vétkemet .Ha meg nem én, de itt ezek vétkeztek, úgyCsak azt szenvedjék, mit rám mértek jogtalan!


1. Milyen vonásokkal árnyalja Antigoné jellemét a panaszdal?

2. Miért érezheti gúnyolódásnak a kar vigasztaló szavait a lány?

3. Hogyan értelmezhető a versforma változása a panaszdal végén?

13 Perszephassza: az Alvilág királynője.

127

III. AZ ANTIK GÖRÖG DRÁMA Szophoklész: Oidipusz király

SZOPHOKLÉSZ

Oidipusz király

PAPIgen, hazám uralkodója, Oedipus,itt látsz bennünket, minden korból, itt ülünkoltáraidnál: olyan is, ki zsenge mégnagy útra, vagy kit öreg évek súlya nyom;[…] A város, amint magad is látod, nagyonmegingott, és nem tudja fölemelni márfejét a véres zavarok poklaiból…rajt ütött gyülöltlázzal a gyújtó isten, a vad döghalál,[…]Most hát, óh, mindnyájunk királya, Oedipus,mindnyájan im hozzád fordulva kérlelünk,találj valami segítséget, isteneksugallják bár, vagy ember adja ötletét . […]

Ha már úr vagy e földön, ami vagy ma: szebbembereken, mint pusztaságon, lenni úr!Mivel semmi a torony, semmi a hajóa benne-népes emberektől özvegyen .

OEDIPUS[…] az énszivem egyként nyög rajtam, rajtad, s a hazán .Nem is álomból ébreszt engem hangotok,mert tudjátok meg, már sok könnyet sírtam én,sok útat róttam gondok útvesztői közt .S mit jól keresve, leltem, az egyetlen írtnem mulasztván, Menoikeus fiát, Kreont,Phoebus pythói jóshelyére küldtem el,14

sógoromat, megtudakolni, mit tegyünk? […]

Ha megjön, akkor… hitvány lennék, hogy ha nemtennék meg mindent, amit az isten kiván .

14 Phoebus, vagyis Apollón; Pythó pedig Delphoi másik elnevezése, ahol a híres Apollón-szentély is található.

128


PAPÉp jókor szólasz: most jelentik itt ezekKreont nekem, hogy közelegve erre tart .

(Balról jön Kreon) […]

OEDIPUSMindjárt megtudjuk: már hallhatja szavamat .Uram és sógorom, Menoikeus fia,micsoda hírt hoztál az istentől nekünk?

KREONJót, mert azt mondom: balsorsból könnyen lehetszerencse még; minden jó, hogyha vége jó .

OEDIPUSMi hát a jóslat? mert nem bízom el magamszavadban, de előre meg se rémülök .

KREONItt rögtön kívánsz hallani a nép előtt?Vagy bemenjünk a palotába? Kész vagyok…

OEDIPUSMindannyiunk előtt szólj! E népért nagyobbgond üli vállam, mint a saját lelkemért .

KREONHalld hát, amit az istentől hallottam én:világos szókkal arra intett Phoebus úrfertőzetet táplál magában ez a föld:vessük ki, ne növeljük orvosságtalan!

OEDIPUSMily tisztulással? És minő fertőzet az?

KREONSzáműzni kell valakit, vagy vérrel a vértlemosni . A városra vér hozott vihart .

129

Szophoklész: Oidipusz király

OEDIPUSKi az, akinek véres sorsát értheti?

KREONUram, e föld régi vezére Láiosvolt, mielőtt eljöttél kormányára te .

OEDIPUSTudom, hallottam… Látni sohse láttam őt .

KREONNyilván hát ennek haláláról a parancs:gyilkosait hogy bosszuló kéz érje el .

OEDIPUSDe hát hol vannak? Hol lehet föllelni maa régi bűnnek elmosódott nyomait?

KREONÚgy mondta, itt, miköztünk . Ki mit jól keres,rájön – de elszalasztja, mire gondja nincs .

OEDIPUSItthon, vagy a mezőkön lett, vagy idegenföldön, gyilkos kéz áldozata Láios?

KREONAzt mondta, jóslatért megy idegenbe éselment, de haza többet meg nem érkezett .

OEDIPUSS nem látott semmit hírmondó vagy útitárs,s mit megtudva biztos fonalunk lehet?

KREONMind odaveszett, csak egy nem, aki elfutottrémülten, s egy dologra emlékszik csupán .

130


OEDIPUSMi az? Egy dolog soknak a nyomára visz,csak kis csücskénél foghassuk meg a reményt .

KREONÚtonállók estek rá, mondja, és nem egykéz ölte meg, hanem többeknek ereje .

OEDIPUSÚtonállók? De hogyha föl nem bérelikinnen, ki adta volna erre a fejét? […]

OEDIPUSTiresias,15 ki mindent vizsgálsz, tudhatótés mondhatatlant, égi s földi titkokat,a várost, ha nem látod is, tudod, milyenbetegség lakja; melynek, bölcs úr, harcosát,se megmentőjét, nem lelhetjük kívüled .Mert Phoebushoz – ha még nem mondta hírnökünk– üzentünk, s ő visszaüzent, hogy oldozáscsak egy jöhet bajunkra, az, ha Láiosgyilkosait nyomozva megtaláljuk éshalállal sújtjuk, vagy száműzzük messzire . […]

TIRESIASEressz haza! Könnyebben fogod hordanisorsod, s én is enyémet, hogyha szót fogadsz . […]Ha király vagy is, egyenlőség jár nekemszólni szavadra . Illet ennyi hatalom .Mert Loxias16 szolgája vagyok, nem tiéd,s nem is Kreont fogom védőmnek mondani!Halljad tehát, mert vakságomról csúfolódsz:te látsz és nem látod, milyen fertőben élsz,sem, hogy kinek házában élsz és kikkel élsz!

15 Tiresias, vagyis Teiresziasz, a vak jós.16 Loxias: Apollón mellékneve, mely a ‚homályos, kétértelmű’ jelentésű loxon szóból származik. A kifejezés arra

utal, hogy Apollón papnőjének a jóslatai nem voltak egyértelműek.

131


Tudod-e kik fia vagy? És hogy átka vagya tieidnek föld fölött és föld alatt?Kétélű átok űz ki, apád és anyádátka e földről, ádázlábú kergető!Most mindent látsz, de akkor majd csak feketét!Hol a kikötő, mely jajodnak réve lesz?Hol a Kithaeron,17 mely nem visszhangozza majd?Ha megtudod, hogy néked tilos part a nász,amelybe hajód annyi diadallal ért .Pedig még rejtve más rémségek tengere,hogy családostul szörny-magadhoz sújtsanak .És most dobáld szavad sarával ajkamat!Dobáld Kreont! Nincsen tenálad senki sehalandók közt, ki hitványabbként pusztul el .

OEDIPUSHát tűrhetem még ezt tovább is hallani?Nem futsz? Hajad se görbül, persze? Takarodjvissza, ahonnan jöttél, hagyd el házamat!

TIRESIASIde se jöttem volna, hogyha nem hivatsz .

OEDIPUSNem tudtam, hogy ily őrültséggel jössz, azérthivattalak, másképp aligha teszem ezt .

TIRESIASElőtted már csak „őrült” vagyok . Lám, apádbölcsnek hitt hajdan és anyád is, aki szült .

OEDIPUSApám? Anyám?… Megállj hát!… Ki szült engemet?

TIRESIASE mái nap szül és veszít el tégedet .

17 Kithairon vagy Cithaeron: hegy Görögországban. Ide rakták ki a csecsemő Oidipuszt, hogy meghaljon.

132


[…]

OEDIPUSUgyis már egy reményem maradt meg csupán:még ezt az embert, ezt a pásztort várom én… […]

PÁSZTORA Láios házából volt a kisfiú .

OEDIPUSSzolgaporonty? Vagy rokonságából való?

PÁSZTORJaj, jaj! most kell a szörnyűséget mondani!

OEDIPUSS nekem hallani! Mindegy: meg kell hallanom .

PÁSZTORAzt mondják, hogy saját fia: de hogy van ez,csak a királynő mondhatná meg odabenn .

OEDIPUSTán a fiút ő adta néked?

PÁSZTORŐ, király!

OEDIPUSS mit kívánt tőled?

PÁSZTORHogy veszítsem el szegényt .

OEDIPUSA saját anyja! Szörnyű!

PÁSZTORBaljóslat miatt .

133


OEDIPUSMi volt az?

PÁSZTORHogy meg fogja ölni szüleit .

OEDIPUSÉs miért adtad ennek az öregnek át?

PÁSZTORMegszántam, és azt hittem, ő majd elvisziidegen földre, ahol ő lakik… De csaknagyobb bajra mentette meg . Ha te vagy az,mint ettől hallom: szörnyüségre szült a sors .

OEDIPUSÓh, jaj, jaj! Minden tisztán napvilágra jő .Óh napvilág! ma utoljára látlak én .Ott születtem, hol nem kellett; azt vettem el,kit nem lehet; s megöltem, akit nem szabad! […]Átkozott, aki megoldotta zordbérci réten csöpp lábaim kötelétés megmentette életem: nincs benne köszönet!Ha akkor meghalok,magamnak sem, nektek sem lennék ily teher .[…]Sem agg apám, gyilkosanem lehetnék akkor én,sem annak férje, ki világra szült .Most istentelen és bűn fia, az vagyok,mocskosan szüleim ágyán osztakozó .Hogyha a rossznál van valami rosszabb még:nékem adta a sors .

KARNem tudom, hogy helyesleném bús tettedet:jobb volna tán nem élned, mint hogy vakon élj .[…]

134


OEDIPUSNézzetek rám: Théba népe, itt a híres Oedipus,ki a Nagy Talányt megoldta, leghatalmasabb király,minden polgár írigy szemmel leste boldogságomat:s nézzétek, mily rettentő sors hullámába hulltam én!Senki hát halandó embert, ki e földön várja mégvégső napját, ne nevezzen boldognak, míg életekikötőjét el nem érte bánat nélkül, biztosan .

(részlet – Babits Mihály fordítása)

1. Olvassátok el a Pasolini-filmről írtakat! Mennyiben értelmezte át a tragédiát az olasz rendező? Miben más egy film és egy színdarab?

1967-ben az olasz rendező, Pier Paolo Pasolini filmet készített az Oidipusz királyból. A film kezdő képei egy 20. századi jelenetet mutatnak, majd az alkotás visszatér a szophoklészi időbe. Pasolini így vall filmjéről:

„Az Oidipusz király monológ, melyben a rendszerint író, olykor beszélő személy most a film segítségével elmeséli egy álmát (álmát, mely a saját életéről szól) . Filmje-imben vannak állandó és változó elemek . Az állandó regiszter a monológ, a változó az ideológia .”

2. Hogyan jellemzi Oidipuszt a következő két megszólalás? Mikor mondhatta az egyiket, s mikor a másikat?

„…mivel ma az enyéma kormány, mely az ő kezében volt előbb,enyém az ágya, asszonyom lett asszonya…”[…]Nézzetek rám, Théba népe, itt a híres Oedipus,ki a Nagy Talányt megoldotta, leghatalmasabb király…”

(Babits Mihály fordítása)

135


ARISZTOTELÉSZ

Poétika

A költészet egésze és fajtáiA költői alkotás mesterségéről általában véve, valamint válfajairól (eidosz) kívánunk

beszélni, arról, hogy melyiknek milyen hatása (dünamisz) van, hogy miképpen kell összeállítani a meséket (müthosz) […]

Az eposzköltés, a tragédia alkotása, valamint a komédia meg a dithüramboszköltő tevékenysége, s az aulosz- és a kitharaművészet legnagyobb része egészében véve tu-lajdonképpen utánzás, és három dologban különböznek egymástól:

vagy abban, hogy más eszközzel utánoznak,vagy abban, hogy mást,vagy abban, hogy másképpen, tehát nem ugyanazon a módon .A komédia […] silányabbak utánzása ugyan, de nem a hitványság minden értelmé-

ben, hanem a rútságé, melynek része a nevetséges […]A tragédia tehát kiváló (szpudaiosz), teljes (teleiosz), bizonyos nagysággal rendelkező

cselekvésnek (praxisz) fűszerezett […] beszéddel való utánzása, nem elbeszélés útján, hanem úgy, hogy emberek cselekszenek, részvét és félelem útján vive végbe az ilyen indulatok kitisztulását .

[…] a tragédia teljes és egész cselekvés utánzása, amely cselekvésnek van bizonyos nagysága . Lehet ugyanis egész, aminek nincs nagysága . Egész pedig az, aminek kezdete, közepe és vége van .

(részlet – Ritoók Zsigmond fordítása)

1. Fejtsétek ki a részletek alapján, hogyan különbözteti meg Arisztotelész a tragédiát és a komédiát!

136


A jerikói vak (Mk 10,46–52)

10 46Közben Jerikóba értek . Amikor Jerikót tanítványainak és nagy tömegnek a kí-séretében elhagyta, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen kére-getve . 47Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” 48Többen csitították, hogy hallgasson . Ő annál hangosabban kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” 49Jézus megállt, és így szólt: „Hívjátok ide!” Odaszóltak a vaknak: „Bízzál, kelj fel, téged hív!” 50Az eldobta köntösét, felugrott, és odasietett Jézushoz . 51Jézus megkérdezte: „Mit tegyek veled?” „Mester – kérte a vak

–, hogy lássak .” 52Jézus így szólt hozzá: „Menj, a hited meggyógyított .” Nyomban visszakapta látását, és követte az úton .

A jerikói vak (Lk 18,35–43)

18 35Történt, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak koldus ült az út szélén és ké-regetett . 36Hallotta, hogy nagy tömeg vonul el arra, megkérdezte hát, hogy mi tör-tént . 37Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus halad arra .38Erre elkezdett kiabálni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” 39Akik elöl mentek, csitították, hogy hallgasson . De annál hangosabban kiáltozott: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” 40Jézus megállt s szólt, hogy vezessék elé . Amikor odaért, megkérdezte: 41„Mit akarsz tőlem, mit tegyek?” Azt válaszolta: „Uram, hogy lássak!” 42Jézus így szólt hozzá: „Láss! Hited megmen-tett .” 43Azon nyomban visszanyerte szeme világát és Istent dicsőítve követte . Ezt látta az egész nép s magasztalta az Istent .

1. Vessétek össze a Márk és a Lukács által leírt történetet a jerikói vakról! Melyik leírás a részletesebb? Milyen szókincs jellemzi őket?

2. Készítsetek képregényt a jerikói vak történetéből!

137

Szophoklész: Oidipusz király – A vakság és látás motívuma

BABITS MIHÁLY

Vakok a hídonA csöndnekfolyójánpár deszka-darab .Mi zajból van e csönd? Zubog zúg a hab .Támolyogvatolongnaka hídonvakokkis görnyedt, japános, naív alakok .A lelküka testbőlki sem látsoha .A deszkát belepte iszamlós moha .Se korlát Padlóigse hídrács derékbanlegörbülve letörpülvemind mindlenn útat magának kezével tapintüres szemgolyójuk faruk meg feltolvaszanaszét tekint a zord égnek int .Mind bukdos És olykor És olykorbotorkál kezével tört lécengyámoltalanul a semmibe nyul hintázni tanul .És néha És néhafülükbe szemükbejön egy csap egycsobbanás: loccsanás:a Csöndbe taszítja le társát a társ .S mi zajbólvan e Csönd?Zubognak ahabok .A Csöndnek kis hídján tolongnak avakok .Egy bús fűz hullatja ágak záporát .Széles hold kacagja, mint gúnyos barátszegény kis támolygó vakoknak farát .

1. Babits művét képversnek is tekinthetjük.

Hogyan segíti a vers értel-mezését a nyomtatási kép?

138


CSÁKVÁRI ESZTER

Puskás Dániel: A vakok zsoltára

A vakok legendáriumában bibliai történetek elevenednek meg, ahol a költő mindig va-laki másnak a szerepében éli meg a vakság különböző formáit . A damaszkuszi út című versével már lefekteti a kötet alapját . Itt az ideje a szembenézésnek, a vallomástételnek, és az újrakezdésnek . A szerepek felől nézve a költőnek lehetősége nyílik arra, hogy a fizikai vakságához, belső meglátások, bizonyosságok társuljanak . Ezek azonban cseppet sem kellemesek . Úgy tűnik mintha a valódi látás, a megismerés, a tudás, a felismerés csak kevesek kiváltsága lenne . Mintha ez a látás napjainkban is ugyanolyan későn érkezne meg, egy ütemmel lemaradva a valódi élethelyzettől, mint bármikor máskor a történelem folyamán .18

(részlet)

1. Fejtsétek ki Csákvári Eszter recenziójának részlete alapján, mit gondoltok a felvetett problémáról!

JÓNÁS TAMÁS19

Önkéntes vak

[…]látni kell látni kellhogyan szeret és válik elkiket szeret és mennyireaki nem kíváncsi senkirenem kíváncsi rá se máső a hallgatás[…]

1. Mennyiben kapcsolódik a látás témájához, s mennyiben tér el attól Jónás Tamás Önkéntes vak című verse?

2. Mit jelenthet a címbeli „önkéntes” vakság?

18 Részlet Csákvári Eszter recenziójából. A teljes cikk megtalálható itt: http://papirvitorlak.blogspot.com/2018/05/puskas-daniel-vakok-zsoltara.html.

19 Jónás Tamás (1973–): író, költő és programozó.

irodalom 9. - katped.hu

Documents