1

SZOMÓDI ÍRISZKERT ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

I . N e v e l é s i p r o g r a m

I I . H e l y i T a n t e r v

2

Tartalomjegyzék

Az iskola nevelési programja

Az intézmény hivatalos bemutatkozása 3

Mottó 3

1 Bevezetés 4

2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8

3 A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai 19

4 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 20

5 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 25

6 kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 25

7 Tanulmányok alatti vizsga szabályzata 26

8 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 29

9 A felvételi eljárás különleges szabályai 30

10 Helyi tanterv 31

11 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 43

12 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 43

13 Mindennapos testnevelés és sport 44

14 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 44

15 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei 45

16 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 45

17 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 46

18 A magasabb évfolyamba lépés feltételei 49

19 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 52

20 Napközi, tanulószoba 52

21 A magatartás és szorgalom értékelésének elvei, a tanulók jutalmazása, fegyelmezése 53

22 Szöveges értékelés az alsó tagozatban, az alsó tagozat lezárása 56

23 A tanulók fizikai állapotának mérése 57

24 Iskolai egészségnevelési program 63

25 Iskolai környezeti nevelési elvei 69

26 Egyéb rendezvényeink: 79

27 Iskolakönyvtár 80

28 A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos

egyéb intézkedések 82

29 A Pedagógiai Program módosításainak elfogadása és jóváhagyása 88

3

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS BEMUTATKOZÁSA

Az iskola hivatalos elnevezése: Szomódi Íriszkert Általános Iskola

OM azonosítója: 031909

KLIK azonosítója: 110003

Az iskola székhelye: 2896 Szomód Temető utca 16/A

Az iskola telefonszáma: 34/ 491- 047

Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

Az iskola köznevelési és egyéb alapfeladata általános iskolai nevelés-oktatás

nappali rendszerű iskolai oktatás

1-8. évfolyamok

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

Az iskola működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az iskola vezetője, a Pedagógiai Program benyújtója:

Beck Ottóné

Az iskola alapító okiratának kiállítója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az iskola beiskolázási körzete Szomód és Dunaszentmiklós Községek

Mottó: "Az iskola dolga,

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás

iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka

örömére és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. „

(Szent-Györgyi Albert)

4

1 . BEVEZETÉS

Intézményünkről

Az intézmény adatai:

Név: Szomódi Íriszkert Általános Iskola

Székhely: Szomód, Temető u. 16/A

Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32.

Az intézmény típusa: Általános Iskola

Ellátandó tevékenységek:

Alaptevékenységek:

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása-nevelése (1-4. évfolyam)

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása-nevelése (1-4. évfolyam)

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása-nevelése (5-8. évfolyam)

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5-8. évfolyam)

Általános iskolai napköziotthonos nevelés

Sajátos nevelési igényű tanulók napköziotthonos nevelése

Általános iskolai tanulószobai nevelés

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

Iskolakönyvtári tevékenység

Az intézmény képviselője: Beck Ottóné

Működési köre, illetékességi területe: Szomód és Dunaszentmiklós községek közigazgatási területe

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA BEMUTATÁSA:

Az Általános Iskola 2 község lakosságának biztosítja a közoktatási lehetőségeket. Őrzi a hagyományokat, tevékeny részt vesz a falvak közéletében is.

Határozott, tiszta követelményeket támaszt, humánpedagógiai szellemiségű.

Nagy hangsúlyt fektet az erkölcsi nevelésre és a személyiségfejlesztésre.

Domináns módszere az egyéni képességekhez igazodó differenciált képességfejlesztés.

5

Az iskolában a gyermek a főszereplő. A tanulás színtereit kiterjeszti az iskola falain túlra is. A tanítást, mint a gyermek tanulását szolgáló tevékenységet értelmezi.

FÖLDRAJZI TERÜLETE: Szomód község AZ ISKOLA BEISKOLÁZÁSI KÖRZETE: Szomód és Dunaszentmiklós községek Az iskola igény szerint más körzetből is fogad gyerekeket.

HELYZETELEMZÉS Szomód község, így az intézmény is Komárom- Esztergom megye északi részén található, Tatától 2 km-re, Tatabányától 15 km-re fekszik. A városok közelsége meghatározó a település életében. A falu rendezett, napjainkra jó infrastruktúrával rendelkezik. Az utóbbi években a községbe való betelepülés jellemző. Az új lakások száma növekszik. A lakosság nagyobb hányada a környező városokba jár dolgozni, vagy vállalkozóként biztosítja a család megélhetését.

A családok helyzete kielégítőnek mondható. Sok helyen mindkét szülő dolgozik. Néhány édesanya hivatásos anyaként végzi munkáját. A munkanélküliek az estleges munkanélküli járandóságból, vagy jövedelempótló támogatásból élnek.

A községeket (Szomód , Dunaszentmiklós) egy orvos és egy védőnő látja el. A hitéletet a katolikus és református templomok szolgálják.

A két egyház képviselőivel jó kapcsolatot tartunk fenn.

TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS KAPCSOLATAI:

Az iskola a következő intézményekkel tart fenn kapcsolatot:

- Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet - Vöröskereszt, Tata - Százszorszép Óvoda, Szomód - Környező általános iskolák, óvodák - Környező középiskolák - Magyary Zoltán Művelődési Központ Tata - József Attila Megyei Könyvtár Tatabánya - Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata - Jászai Mari Színház Tatabánya - Pedagógiai Szakszolgálat - Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság

Az iskola kapcsolata a társadalommal elsősorban a szülők közössége révén valósul meg. Az intézményben működik a Szülői Munkaközösség és az Intézményi Tanács. A kapcsolattartás színterei a szülői értekezletek, a fogadóórák, nyílt napok, családlátogatások, kötetlen találkozások.

6

SZEMÉLYI FELTÉTELEK:

A pedagógiai programot 19 fő teljesíti.

- főiskolai végzettségű: 15 fő /tanár, tanító, / - középfokú végzettségű: 4 fő /gondnok, adminisztratív munka, takarító/ Az iskolában a hagyományos osztályformához képest csoportbontást az alábbi tárgyak esetében alkalmazunk:

- technika - számítástechnika - idegen nyelv

A szakalkalmazottak szakmailag jól felkészültek, a feladat ellátásához megfelelő szakképesítéssel, illetve kiegészítő képesítéssel rendelkeznek.

Fizika tantárgy oktatásához nem rendelkezünk szakos tanárral.

Az SNI-s gyerekek fejlesztéséhez szükséges gyógypedagógusunk nincs. Az ellátást a KLIK Tatai Tankerületének támogatásával, külsős óraadói szerződéssel oldjuk meg.

Az iskolában alsós és felsős (osztályfőnöki) munkaközösség tevékenykedik. A szakmai továbbképzés egyeztetett terv szerint folyik. Az intézmény lehetőségeihez képest támogatja a továbbtanulási igényeket.

A tantestület havi rendszerességgel konzultál a nevelési, tanulási gondokról. A feladatok ellátásához megfelelő képesítéssel rendelkeznek az alkalmazottak. Az iskola nyitott, a tanítási órák zavarása nélkül bármikor látogatható. Az óvodával a kapcsolat jó. Közös programokkal erősítjük az együttműködést. A leendő l .osztályos tanítók látogatásokat végeznek a nagycsoport foglalkozásain. A gyerekek is ellátogatnak egymás intézményeibe. A további szakmai kapcsolatok erősítésére mindkét intézmény nyitott. A gyerekek otthoni körülményei megfelelőek, többségüknél jók.

Minden csoportban, osztályban akad egy-két hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyerek. Intézményeinken belül a hátrányosság, veszélyeztetettség okait az alábbiakban látjuk: - csonka család - sokgyermekes család - szegényes körülmények - művelődési igénytelenség

- ingerszegény környezet - szülői „nemtörődömség"

Az iskolából kikerülő tanulók mindegyike továbbtanul. Öt év átlagában a tanulók: - 40 %-a gimnáziumban

- 40 %-a szakközépiskolában

- 20 %-a szakmunkásképzőben tanul tovább.

7

Az intézmény anyagi kondícióinak javítása céljából minden lehetőséget kihasznál a különböző szakmai pályázatokon való részvétellel.

A pályadíjak a pályázatban megjelölt célra kerülnek felhasználásra.

Az intézmény-építés, bővítés fenntartói, működtetői döntést igényel.

TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK

Az iskola épülete a 60-as években épült. Folyamatos karbantartást és fejlesztést igényel. Legutolsó felújítás 2010-ben volt. Nyílászáró csere és a külső hőszigetelés történt meg. Az iskolában a tantermek száma: 8

Ebből normál méretű: 8

Egyéb elfoglaltságokra alkalmas termek száma: 2

Napközis terem nincs. A tanulók délután az osztálytermet veszik igénybe.

Egy igen kisméretű kémia szertár van, valamint az osztálytermekben és a folyosón elhelyezett tárlószekrények biztosítják a tárolási lehetőséget. Tornateremmel nem rendelkezünk, így tömbösített testnevelési órákat a Művelődési Házban, tartjuk.

AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA, SÉMÁJA:

SZERVEZETI LEÍRÁS

Intézményvezető: az intézmény egyszemélyi felelőse Intézményvezető helyettes: általános intézmény helyettes Egyéb pedagógus vezetők: felsős munkaközösség vezető

alsós munkaközösség vezetője A munkaközösség vezetők megbízása öt évre szól. Az intézményvezető és az intézményvezető helyettes is öt évre kapja megbízását. Feladatkörük, hatáskörük leírását az érvényes munkaköri leírások tartalmazzák.

8

2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

2.1 Pedagógiai tevékenységünk alapelvei

A Szomódi Íriszkert Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató

munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

• Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, - így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és

életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és, nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő között.

• Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében: - tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra, korszerű a

mindennapi életben hasznosítható továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - Iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, természetre, a tudományokra, a

technikára vonatkozó- ismereteket preferál, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

- az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

- fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, tudásnak és a munkának

becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat,

9

- törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

- szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel - kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén

tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet Kiemelt célunk: az erőszakmentes konfliktuskezelés megvalósítása. Ennek elérése érdekében szituációs játékok bevezetését kezdeményeztük az osztályfőnöki órákon, felvilágosító előadásokkal és egyéni ill. csoportos beszélgetésekkel próbáljuk a gyerekeket megfelelő módon felkészíteni.

• Iskolánk-elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén-folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről tevékenységéről,

eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,

- ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közművelődési intézményekkel,

• Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

- humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik /játékban munkában, tanulásban /, - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban, és

írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket anyanyelvünket - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

10

- a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

- ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek /család, iskola, társadalom / együttélését

biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, kommunikáció elfogadott formáit és

módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját - megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges,

edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

2.4 Iskolai oktatásunk célja:

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Tanulóink számára olyan használható tudás biztosítása a célunk, mely megalapozza a továbbtanulást.

2.5 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladatai Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme,környezettudatosság. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt, környezetvédelem.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

11

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

11. Médiatudatosság : Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelés résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét.

12. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét.

13. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan,takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.

14. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik

12

megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.(NAT)

15. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak,önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában

16. Nemzeti öntudat, hazafiasság A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

2.6 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka, eszköz- és eljárásrendszere

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés .

13

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása.

Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. 3.Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

• minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint hetvenen százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

• rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

• ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

• határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

2.7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetés, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása

14

3. A tanulók közösségi ( társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése.

A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása.

A kulturált magatartás kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartása szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeret érzésének a felébresztése.

7.A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok kötelességek megismertetése. Az

érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók testi nevelése.

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

10.A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak,önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy

15

részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése,a felkészítés a családi életre.

11.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

12.Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség,a méltányosság jellemzi.

13.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja.

14. Pénzügyi ismeretekre nevelés Megszerzett ismeretek és személyes tapasztalatok alapján fejleszthető képesség.

2.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő- oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: l. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

16

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez.; kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- személyiségének lassú átalakulásától az autonóm- önmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösségek által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

2.9. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

l. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzi, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

17

c. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az , hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívül tevékenységek segítik.

a. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által 5 tanévre megbízott nevelő, nevelők segítik.

b. Napköziotthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően-ha a szülők igénylik-az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi- otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

c. Diákétkeztetés Iskolánk nem rendelkezik konyhával és ebédlővel, ezért az étkeztetést a Szomód Község Önkormányzat tulajdonában lévő és az önkormányzat által működtetett étkező látja el. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók pedig – igény esetén – ebédet (menzát) igényelhetnek.

d. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. a 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elért tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Tehetséges tanulók részére szakköröket, versenyre készítő foglalkozásokat tartunk. Az újonnan iskolánkba érkező (nem 1.osztályos) tanulóknak, akik nem német nyelvet tanultak, felzárkóztató foglalkozásokat tartunk.

e. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. Ősszel és tavasszal főként a labdajátékok,télen a téli sportok kerülnek preferálásra.

18

f. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek a fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról-a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével-minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja aki nem az iskola dolgozója.

g. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Helyi versenyeink: Költészet Napja alkalmából szervezett szavalóverseny, helyi szaktárgyi versenyek, közlekedési verseny. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy szaktanárok végzik.

h. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulás célja, hogy a gyerekek megismerjék szűkebb és tágabb hazánk természeti értékeit , nevezetes építészeti alkotásait, történelmünk nevezetes helyszíneit. A tanulók kulturális fejlődése érdekében múzeum és színházlátogatásokat szervezünk. A tanulmányi kirándulás szervezése a szülőkkel történő egyeztetés alapján esetleges önkéntes szülői hozzájárulás igénybevételével történik. Az iskola a kirándulások megszervezéséhez támogatókat keres ill. lehetőség szerint pályázatokon vesz részt.

i. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és_ művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának a feldolgozását a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadáson tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségek fedezésére pályázatokon veszünk részt, papírgyűjtést szervezünk, támogatókat keresünk . Ha szükséges, szülői felajánlásokat is igénybe veszünk.

j. Szabadidős foglalkozások, DÖK programok A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák. kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. A karácsonyi ünnepkörhöz és a Húsvéthoz kötődően kézműves foglalkozásokat szervezünk az intézményben. Gyermeknap alkalmából tanév végén játékos foglalkozásokat,akadályversenyeket, sportversenyeket szervezünk.

k. Iskolai könyvtár A Községi Könyvtár kettős funkciójával látja el az iskolai könyvtári feladatokat is .A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. Az iskolában dolgozó pedagógus a községi könyvtáros is. A feladatellátás az önkormányzattal kötött együttműködés alapján megoldott.

l. Az iskola létesítményeinek eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

19

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.} a tanulók tanári felügyelet mellett- egyénileg vagy csoportosan használják.

m. Hit-és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak-az iskola nevelő és oktató tevékenységtől függetlenül-hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes.

n. Az önként választott hit és erkölcstan órák megtartása az iskolában a törvényi előírásoknak megfelelően történik. Az órák megtartásához az iskola a szükséges tantermet rendelkezésre bocsájtja. A választás egy tanévre szól.

3. A PEDAGÓGUSOK HELYI, INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

3.1 A pedagógusok helyi, intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

- a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - osztályozó és pótvizsgák anyagának összeállítása, a vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tanulmányi – és sportversenyekre felkészítés, kísérés - kulturális programokra, rendezvényekre kísérés - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, Diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - minőségbiztosítási feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tízóraizásnál és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

20

3.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre --Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. --Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály

szülői munkaközösségével. --Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. --Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. --Szülői értekezletet tart. --Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év

végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

--Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. --Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az

iskola ifjúságvédelmi felelősével. --Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít,

közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. --Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. --Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. --Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

4.1 Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók Teljes integráció:

- Az SNI-s tanuló a teljes időt a „többségi” osztályban tölti.

Az integráció akkor sikeres, ha nem csupán elfogadás, hanem tényleges befogadás jellemzi, melynek kulcsszava az egyéni differenciálás.

A pedagógus törekedjen: - a tanítási anyag változatos feldolgozására - a gyerekek sokoldalú tevékenykedtetésére - a tananyag differenciált feldolgozására - egyéni tanulási stílus és ütem figyelembevételére - a teljesítményszintek széles sávjának elfogadására - pármunka, csoportmunka és az egyéni munka változatosságára,érvényesítésére. Vannak tanulók, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési igényük van, ezért Ők egyéni bánásmódot igényelnek az iskolában.

21

Speciális nevelési szükségletű gyerekek: - a,tanulásban akadályozottak - b,beszédben akadályozottak tanulási problémákkal küzdők:

- tanulási nehézséggel küzdők (motiválatlan, családi háttér, nem megfelelő, betegség miatt lemaradó,stb.)

- tanulási zavarral küszködők (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, figyelemzavar)

A többségi iskolában megvalósuló, integrált nevelés-oktatás sikerkritériuma: az SNI tanuló együtthaladása a többi tanulóval.

Az SNI tanulók integrált nevelésében,oktatásában fejlesztésében résztvevő pedagógus:

- segíti a diagnózis értelmezését - javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez alkalmazkodó környezet kialakításához - segítséget nyújt a tanuláshoz - figyelemmel kíséri a tanuló haladását - együttműködik a többi pedagógussal - terápiás fejlesztőtevékenységet végez a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési tervet készít. Az iskolai integrációban résztvevő diákjaink a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján vesznek részt az iskolai integrációban tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) és viselkedészavar miatt.

Az iskola az integráció formáját tekintve az egyéni integrációt tudja felvállalni tantestületünk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az eddigi osztályban, osztálytársakkal tanulhassanak tovább.

Az SNI-s tanulók fejlesztését szakértői véleményben szereplő fejlesztési területeket ,megfelelő szakiránnyal rendelkező gyógypedagógus alkalmazásával oldjuk meg, óraadói státuszban megbízási szerződéssel.

Integrált oktatásunk célja:

A gyermek ott lehessen kortársaival, a megszokott közösségben, de ne kudarcként élje meg azt, hogy Ő kevesebbet tud a többieknél, illetve az ismeretek elsajátítása is sokkal nehezebb számára. Szükséges, hogy a tanuló megszerezze azt a biztonságot, mely alapján elhiszi magáról azt, hogy Ő maga is meg tudja csinálni és mer tőle telhető módon teljesíteni az osztályban a társak előtt is.

Az integrált oktatásnak azt a formáját választottuk, hogy hagyományos osztálykeretben, de egyéni fejlesztés, differenciálás alapján folytatják tanulmányaikat az integrált tanulók.

Az egyéni fejlesztésről az iskola pedagógusa gondoskodik meghatározott időkeretben. A foglalkozás külön történik a szakértői véleményben meghatározott szakvélemény alapján.

22

A fejlesztő órák anyagát az adott tanulók készségeinek, képességeinek foka határozza meg.

A fejlesztésben közreműködő pedagógus feladatai közé tartozik:

-Az SNI tanulók fejlesztése, segítése -Az iskolai integrációban résztvevő pedagógusok szakmai támogatása, segítése -Az érintett szülők részére tanácsadás -Egyéni fejlesztési tervek készítése, melyben a szakértői véleményben feltüntetett elmaradást mutató részképesség területek fejlesztésére irányuló feladatok kerülnek meghatározásra. - Megfogalmazza, elkészíti az egyéni fejlesztési tervben szerelő feladatok ütemtervét -Egyéni fejlődési lapok vezetése.

A fejlesztési tervet minden tanévben felül kell vizsgálni,annak függvényében, hogy hány tanulóra illetve milyen fejlesztési területekre irányul a munka és ennek milyen tárgyi eszköz és személyi feltétele van.

Az SNI-s tanulók fejlesztéséhez a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság által a fejlesztési területnek megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus szükséges.

4.2A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

- szoros kapcsolat az óvodával, a gyermekjóléti szolgálattal és a Szakszolgálatokkal - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a felzárkóztató órák; - a napközi otthon; - a tanulószoba; - a felzárkóztató foglalkozások; - a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai; - a családlátogatások; - a szülők és családok nevelési gondjainak segítése.

A gyermekek nevelhetőségében jelentős eltérések mutatkoznak. A gyermek nehezített nevelhetőségéért maga a gyermek nem marasztalható el.

Célunk: olyan emberformáló tevékenység, hogy a gyermek képes legyen legalább a minimális követelmények elsajátítására, illeszkedjen be szűkebb környezete kultúrájába.

Feladatok

- A pedagógus építsen a gyermek egyedi erősségeire, vegye figyelembe a gyermek egyedi gyengeségeit,

- helyezze előtérbe a fejlesztést az ismereteket sulykoló tanítással szemben, - a fejlesztést a gyermek legígéretesebb területeire összpontosítsa, - használja ki a közösségben rejlő nevelési hatásokat. - Az iskola és az egyes pedagógus alakítson ki egységes és következetes ellenőrzési és

értékelési rendszert.

23

- Ösztönözzük a gyereket az iskola által kínált nem tanórához kötődő foglalkozásokon való részvételre.

- A pedagógus tartson rendszeres kapcsolatot a szülővel. - A gyermek nevelésében közreműködő pedagógusok az osztályfőnök irányításával

negyedévente elemzik a gyermek fejlődését, egységesítik a követelményeket.

4.3 hátrányos helyzetű gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat gyermek-és ifjúságvédelmi

felelős látja el.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

• a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

• családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az

iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve

ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem

területén:

• el kell ismerni, és fel kell tárni tanulók problémáit,

• meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek

d. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

24

• nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal,

e. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

- felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások - az indulási hátrányok csökkentése - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás - tanulóknak, szülőknek, - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - napközis és a tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, - szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,szolgáltatásokról.

4.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

- az egyéni foglalkoztatások; - a felzárkóztató foglalkozások; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a továbbtanulás irányítása, segítése

4.5A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

- a felzárkóztató foglalkozások; - napközi otthon - diákétkeztetés - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata; - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése - családlátogatások; - a továbbtanulás irányítása, segítése; - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; - tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; - az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében,

hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

25

4.6A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

- a nem kötelező ( választható ) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; - a tehetséggondozó foglalkozások;szakkörök - versenyek, vetélkedők, bemutatók( szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - a szabadidős foglalkozások pl. színház-és múzeumlátogatások); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata; - a továbbtanulás segítése.

5 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE

A tanulók véleménynyilvánítási joga a Diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesül.

Feladatok:

-Szeptemberben: - DÖK tagok választása -DÖK segítő pedagógus megbízásának felülvizsgálata -DÖK közgyűlés

Javaslattételi jog:

- tanórán kívüli foglalkozások szervezése - egy tanítás nélküli munkanap programja

Véleménynyilvánítási jog:

-egész közösséget érintő ügyekben

6 .KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL

1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan

(szóban. illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetésével, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékke1.

3. A szülőket az iskola egészének az életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

- az .osztályfőnökök folyamatosan osztályok szülői értekezletein.

26

4. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a. CSALÁDLÁTOGATÁS. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermekek optimális fejlesztésének érdekében

b. SZÜLŐI ÉRTEKEZLET.

Feladata:

- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása

- szülők tájékoztatása

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - .az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tantervek követelményeiről, - az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól , eredményeiről, problémáiról, - A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola

intézményvezetősége felé.

c. FOGADÓ ÓRA

Feladata szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.(Otthoni tanulás, szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d. NYÍLT T'ANÍTÁSI NAP.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka minden napjaiba, ismerje a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyereke és az osztályközösség iskolai életéről.

e. ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÓ: Feladata: a szülők: tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseket, véleményüket javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével, nevelőtestületéve1.

7.TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA SZABÁLYZATA

Az osztályozó, és javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai: A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az intézményvezető által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

27

Az iskola intézményvezetőjének engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Ha javítóvizsgára kötelezett a tanuló, akkor rögzíteni kell a vizsgák szabályait Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból nem teljesíti a szorgalmi időben, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. Három vagy több tantárgyi elégtelen osztályzat esetén, a tanuló szülőjének írásbeli kérésére a nevelőtestület engedélyezheti a javító vizsgát. A javítóvizsga időpontja augusztus 15. - augusztus 31. közötti időszak. Ha a tanuló a tantervi követelményeket nem teljesíti, az évfolyamot meg kell ismételni. Ha a tanuló mulasztása a tanévben az 50 napot elérte, tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy elméleti tárgyakból osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az intézményvezető bízza meg. Ha a tanuló a kijelölt időpontban igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szeptemberében, előzetes egyeztetés alapján leteheti. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról /15/ nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni. Osztályozóvizsga szabályzata A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az intézményvezető engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; - felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték; - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); - más iskolából lépett át, és az előzőkben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték; - a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. osztályozóvizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: - Várható időpontjait az intézményvezető jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. - Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.

28

- Az osztályozóvizsga követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. Megtekinthetők. - Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. - Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba is a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az összevont osztályozóvizsga eredményeit évfolyamonként külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg a törzslapba és a bizonyítványba külön-külön kell minden évfolyam osztályzatát bevezetni.

- Az eredményhirdetés az osztályozóvizsga jegyzőkönyvének átadásával történik. Javítóvizsga szabályzata Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán megbukott. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni:

- A javítóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. - A javítóvizsgára utasított tanuló az intézményvezető által megállapított napon javítóvizsgát

tehet. - A vizsga idejéről az intézményvezető a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola

faliújságán,és honlapján keresztül) értesíti. - A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára utalást követő egy héten belül írásbeli

tájékoztatást kap. - A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. - A tanuló bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. - A rendkívüli okból, intézményvezetői engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. - Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. - A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. - Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként az 5-6. évfolyamon legfeljebb 60 perc lehet, 7-8. évfolyamon 60-90 percig, 4. évfolyamon 40-60 percig terjedhet. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. - A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az intézményvezető vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a

kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz.

29

- Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). - Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától eltilthatja. –vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. - A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. - A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára. - A javítóvizsga nem ismételhető meg. - A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az intézményvezető írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.

8. ISKOLAI BEIRATKOZÁS, AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

- Az iskola első osztályába való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe, speciális feltételek nincsenek.

A beíratáskor az alábbi dokumentumok szükségesek: • a gyermek személyazonosítására alkalmas irat, születési anyakönyvi kivonat • a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

(lakcímkártya), • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás.

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás lehet:

• óvodai szakvélemény, • nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, • sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

Állandó bejelentett lakcím hiányában:

• szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nem magyar állampolgár esetén: - regisztrációs igazolás (határozatlan időre), vagy - tartózkodási kártya (max. 5 éves érvényességi idővel), vagy - állandó tartózkodási kártya.

Az iskolai beíratás alkalmával be kell mutatni a gyermek TAJ-kártyáját. Az okmányiroda által kiállított, a diákigazolvány igényléséhez szükséges ún. NEK-adatlapot is magukkal kell hozniuk.

A beíratáskor a szülőknek nyilatkozni kell a közös szülői felügyeleti jog gyakorlásáról. Ahol csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot a következő dokumentumok valamelyike is szükséges:

30

• szülők gyámhivatalban felvett nyilatkozata a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról; • másik szülő halotti anyakönyvi kivonata; • gyámhivatal határozata; • bíróság ítélete.

A beíratás során kell arról is nyilatkozni, hogy a gyermek erkölcstant vagy hit- és erkölcstan tantárgyat választ-e az adott tanévben.

- Hasonló az elbírálás rendje a felsőbb évfolyamokra - akár tanév közben - beiratkozó tanulók

esetén. Ebben az esetben a pedagógus megállapítja a tanuló tudásszintjét, meghatározzuk az esetleges felzárkóztatás módját.

- A beiratkozást követően a felzárkózásra, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap.

- A felzárkóztatás a tanítók, szaktanárok, a napközis, tanulószobás nevelő segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről, illetve a felmerülő problémákról rendszeresen értesíti az osztályfőnök. A türelmi időszakban a teljesítményt eltérő ütemben, egyéni elbírálásalapján, esetenként szövegesen értékeljük. Ezt követően félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel értékelünk. (kivéve az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor).

A további felvételről szóló eljárás keretében - amennyiben releváns- értesítést kell küldeni a

beíratási körzet szerinti két Polgármesteri Hivatalnak az estlegesen fennmaradt szabad helyekről, és email formájában értesítést küldünk a környező iskolákba.

9.A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI

Iskolánkba felvesszük azt a tanköteles gyermeket, aki az iskola beiskolázási körzetébe (Szomód, Dunaszentmiklós) tartozik és az óvodai szakvélemény alapján felvehető. Felveszünk körzeten kívüli gyermekeket is, ha az osztálylétszám lehetővé teszi. A körzeten kívüli tanulók felvételénél elsőbbséget élvez:

- a gyermek HHH-s, HH-s , vagy SNI-s

- ha szülője intézményünkben dolgozik

- akinek régebb óta ide jár a testvére

- rendelkezik ideiglenes szomódi vagy dunaszentmiklósi lakcímmel

- szülei Szomódon vagy Dunaszentmiklóson dolgoznak

31

I I . H e l y i T a n t e r v

10 .HELYI TANTERV

10.1 A választott kerettanterv megnevezése, szabadon tervezhető órakeret

A kerettantervek, helyi tantervek alkalmazásának időpontjai

R : Régi ( Kifutó 2008-as ) Ú : Új ( 2013.09.01-től hatályos)

Évfolyam

Tanév

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2013/2014 Ú R R R Ú R R R

2014/2015 Ú Ú R/Ú R Ú Ú R R

2015/2016 Ú Ú Ú R/Ú Ú Ú Ú R

2016/2017 Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú

32

1.ÓRAKERETEK VÁLTOZÁSA

2012/2013-ig 2013/2014-től

Köte-

lező óraszám

Nem

Kötelező Óra-szám

Tanuló

heti óraszáma

tnev nélk.

Testne- velés

Összes

Osztá- lyok heti engedé- lyezett kerete

1.évfolyam 20+2 2 20 5 25 52 2évfolyam 20 2 20 5 25 52 3évfolyam 20 2 20 5 25 52 4évfolyam 22,5 2,25 22 5 27 55 5évfolyam 22,5+2 5,625 23 5 28 51

6évfolyam 22,5 5,625 23 5 28 51

7évfolyam 25 7.5 26 5 31 56

8évfolyam 25 7.5 26 5 31 56

Összesen

177,5+4 34,5 180 40 220 425

Az iskola alsó tagozatán (1.-4.évfolyamig) nem szakrendszerű,míg a felső tagozaton (5.-8.évfolyamig)szakrendszerű oktatás folyik.

A nem kötelező órakeretet egyrészt tanórán kívüli foglalkozások megtartásához, osztálybontáshoz, iskolai sportköri foglalkozás megtartásához használja fel az iskola.

Másrészt olyan tantárgyak heti kötelező óraszámainak emelésére fordítjuk,melyek elsajátítása több gyakorlást igényel.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az intézmény helyi tanterve

1.1 A választott kerettanterv megnevezése: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei:

• 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára • 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

33

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

34

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Földrajz A

változat Fizika A változat Kémia B változat Biológia-egészségtan A változat Ének-zene felső tagozat A változat Ének-zene alsó tagozat A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2. §-a alapján arányosan felosztottuk a kerettantervi kétéves tananyagot és követelményeket a tanévek között, megadva a feldolgozáshoz szükséges óraszámokat; meghatároztuk a tantárgyak tartalmi 10%-os keretének felhasználását; hozzárendeltük a fejlesztési követelményeket, az alkalmazott pedagógiai módszereket és a tananyagegységekhez; beépítettük a 10%-os intézményi szabad órakeretet. Kerettantervi kétéves anyag felosztása: Tantárgy Óraszám

7.évfolyam 8.évfolyam Biológia 1,5 1,5 + 0,5

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7 6+1 6+1 Idegen nyelvek 1 2 2 2 Matematika 4 4 4 4+1 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Informatika 0 0 0 0+1 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

35

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4+1 4 3+1 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 +1 3+1 3+1 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2+0,5

Természetismeret 2 2+1 Fizika 1.5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 1,5+0,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 0+1 1+1 1+1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

A tantárgyak 10 %-os tartami keretének felhasználását a tantárgyi tartalmak elmélyítésére

,gyakorlásra használjuk fel. A szabadon felhasználható órakeretet az 1-3.osztályig a német nyelv bevezetésére, illetve

tantárgyak óraszámának emelésére használjuk. Az első osztályban német nyelv heti egy órában „ráhangoló” szakasz,a 2. és 3. évfolyamon heti két órában „alapozó „ szakasz.

Az első évfolyamon a második szabadon felhasználható órát a magyar irodalom és nyelv tantárgy óraszámának emeléséhez használjuk fel. .A 3. és 4. évfolyamon a Magyar nyelv és irodalom óraszámát emeltük heti 1 órával, ill.4. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük heti 1 órával és az informatika oktatást kezdjük heti 1 órában.

A felső tagozaton a kerettantervben meghatározott egyes tantárgyak óraszámát emeltük meg a táblázatban foglaltak szerint. Az órakeretet a tananyagtartalmak elmélyítésére, begyakorlására használjuk fel. Ezen felül ötödik évfolyamon az informatikára ,nyolcadik évfolyamon a technika tantárgy tanítására heti egy órát építettünk be a szabadon felhasználható órakarat terhére.

Az alsó tagozaton a mindennapos művészeti nevelés a következő tantárgyak keretében valósul meg:

-Az ének-zene heti 2 óra, rajz heti 2 óra és az irodalom tantárgy keretében a megnövelt óraszám segítségével,a tantervi tartalmak mélyebb feldolgozása kapcsán.

A tanulók kötelező és választható tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több a, hat tanítási óránál az 1-3. évfolyamon b, hét tanítási óránál a 4. évfolyamon

36

c, hét tanítási óránál az 5-8. évfolyamon Azokon a tantási napokon, mikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok

végrehajtásában vesz részt, más tanórai fogalkozásokon való részvételre nem kötelezhető.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

• Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása.

• Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése.

• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.

• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.

37

• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

• a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

38

ÓRATERV

2012/2013 Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom

8 8 8 8 8 8 7 +1

7 +1

4 +1

4 +1

4 4 4 3 +1

3 +1

4

Történelem és Állampolgári ismeretek

2 2 2 2 2 2 2 2

Idegen nyelv 2 2 3 3 3 3 3 2+1

3 3

Matematika 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 3 +1

3 +1

4 3+1

Informatika 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2 Természetismeret 2 2 2 2+

1

Fizika 1 2 1 2 Biológia 1 2 2 1 Kémia 2 1 1 2 Földrajz 1 2 2 1 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3+

2 3+2

3 3 3 3 3 3 2+2

3+2

2+1

3 2+1

2+1

2+1

2+1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Tantervi modulok Tánc 1 Informatika 1 +1 1 1 1 Ember és társadalom 1 1 Mozgókép médiaismeret 1 Kötelező óraszám a törvény alapján

20+2

20+2

20 20 20 20 21+1

22+1

22+2 +2

23+2 +1

22+1

23 +1

25+2

25+4

26+2

25+2

Választható óra (német) 1 1 2 2 2 2

39

ÓRATERV

2013/2014 Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

8 8 8 8 7 +1

7 +1

4 +1

4 +1

4 4 4 3 +1

3 +1

4

Történelem és Állampolgári ismeretek

2 2 2 2 2 2 2 2

Idegen nyelv 2 2 3 3 3 3 3 2+1

3 3

Matematika 4 4 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 3 +1

3 +1

4 3+1

Informatika 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2 Természetismeret 2 2

2 2+

1

Erkölcstan/Hit-és erkölcstan

1 1 1 1

Fizika 1 2 1 2 Biológia 1 2 2 1 Kémia 2 1 1 2 Földrajz 1 2 2 1 Ének-zene 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3+

2 3+2

3+ 2

3+2

3 3 3 3 3+2

3+2

3+2

3+2

2+1

2+1

2+1

2+1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Tantervi modulok Tánc 1 1 Informatika 1 +1 +1 1 1 Ember és társadalom 1 1 Mozgókép médiaismeret 1 Kötelező óraszám a törvény alapján

21+1+2

21+1+2

20+2

20+2

20 20 21+1

22+1

24+2 +2

24+2 +2

22+1+2

23 +1+2

25+2

25+4

26+2

25+2

Szabadon f.óra (német) +1 +1 2 2 2 2

40

ÓRATERV

2014/2015

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

7 7 8 8 7 +1

7 +1

4 +1

4 +1

4 4 4 3 +1

3 +1

4

Történelem és Állampolgári ismeretek

2 2 2 2 2 2 2 2

Idegen nyelv 2 2 3 3 3 3 3 2+1

3 3

Matematika 4 4 4 4 5 5 4 4 4 4 3+1

3+1

3 +1

3 +1

4 3+1

Informatika 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2 Természetismeret 2 2

2+1

2+1

Erkölcstan/Hit-és erkölcstan

1 1 1 1 1 1 1 1

Fizika 1 2 1 2 Biológia 1 2 2 1 Kémia 2 1 1 2 Földrajz 1 2 2 1 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3+

2 3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3 3 3+2

3+2

3+2

3+2

2+1+2

2+1+2

2+1

2+1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Tantervi modulok Tánc 1 1 Informatika 1 +1 +1 1+

1 1+1

Ember és társadalom 1 1 Mozgókép médiaismeret 1 Kötelező óraszám a törvény alapján

21+1+2

21+1+2

21+2

21+2

20+2

20+2

21+1

22+1

24+2 +2

24+2 +2

23+3+2

23 +3+2

25+2+2

25+4+2

26+2

25+2

Választható óra (német) +1 +1 +2 +2 2 2

41

ÓRATERV

2015/2016

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

7 7 6+1

6+1

7 +1

7 +1

4 +1

4 +1

4 4 3+1

3 +1

3 +1

4

Történelem és Állampolgári ismeretek

2 2 2 2 2 2 2 2

Idegen nyelv 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3+

1 3+1

3 +1

3 +1

4 3+1

Informatika 1+1

1+1

1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2 Természetismeret 2 2

2+1

2+1

Erkölcstan/Hit-és erkölcstaan

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Fizika 1 2 1 2 Biológia 2 1 2 1 Kémia 1 2 1 2 Földrajz 2 1 2 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3+

2 3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

2+1+2

2+1+2

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Tantervi modulok Tánc 1 1 Informatika 1 +1 +1 1+

1 1+1

Ember és társadalom Mozgókép médiaismeret 1 Kötelező óraszám a törvény alapján

21+1+2

21+1+2

21+2

21+2

20+1+2

20+1+2

21+1+2

22+1+2

24+2 +2

24+2 +2

23+3+2

23 +3+2

26+3+2

26+3+2

26+2+2

25++2

Választható óra (német) +1 +1 +2 +2 +2 +2

42

ÓRATERV

2016/2017 Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom

7+1 7+1 7 7 6+1 6+1 6+1 6+1

4 +1

4 +1

4 4 3+1

3 +1

4 4

Történelem és Állampolgári ismeretek

2 2 2 2 2 2 2+1

2

Idegen nyelv 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 4 4 4+1 4+

1 4 4 3+

1 3+1

3 +1

3 +1

3+1

3+1

Informatika 1+1

1+1

1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1 Természetismeret 2 2

2+1

2+1

Erkölcstan/Hit-és erkölcstan

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Fizika 1 2 1 2 Biológia 2 1 2 1+

1 Kémia 1 2 1 2 Földrajz 2 1 2 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 +1 +1 Testnevelés és sport 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+

2 3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Tantervi modulok Tánc 1 1 Informatika +1 +1 +1 +1 1+

1 1+1

Ember és társadalom Mozgókép médiaismeret

Kötelező óraszám a törvény alapján

21+1+2

21+1+2

21+2

21+2

20+1+2

20+1+2

22+3+2

22+3+2

24+2 +2

24+2 +2

23+3+2

23 +3+2

26+3+2

26+3+2

26+3+2

26+3+2

Választható óra (német)

+1 +1 +2 +2 +2 +2

43

11.A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási kormányzat hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés és sport, technika és életvitel, rajz és vizuális kultúra.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

- Amelyik tankönyvből tartós tankönyv is van a tankönyvpiacon, ott kötelező ezekből választani.

- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Előnyben részesítjük a kompetenciafejlesztést segítő tankönyveket

Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a tankönyveket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

12.A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

Az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik. A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztéssel, a tanulók tanulási sajátosságainak figyelembevételével, a műveltségterületenként meghatározott fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák szerint történő feldolgozásával folyik. Az olvasás, írás, számolás, szóbeli kommunikáció és a gondolkodás készségének kialakítása, megalapozása és folyamatos fejlesztése a fő tennivalók. A megalapozást követően nagy hangsúlyt kell fordítanunk a szövegértő olvasásra, szövegfeldolgozásra, az írásbeli munkák pontosságára, olvashatóságára, tisztaságára.

13 .MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ÉS SPORT

44

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

- Az első-negyedik évfolyamon: a heti öt kötelező testnevelés óra.(Felmenő rendszerben. A2012/2013-as tanévben az 1. osztályban, majd a 2013/2014-es tanévtől a többi osztályban is.)

-A többi tanítási napon a játékos, egészségfejlesztő testmozgás,sportszakkör.

-A heti egy alkalommal történő úszás(egyéni jelentkezés alapján) 2013/14 tanévtől kötelező jelleggel 3-4.évfolyamon heti 1 alkalommal.

- Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: a heti öt kötelező testnevelés óra.(Felmenő rendszerben. A 2012/13-as tanévben az 5. évfolyamon, majd a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben.) A 2013/14 tanévtől kötelező jelleggel 5-6.évfolyamon heti 1 alkalommal

-Az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. •-

-A napközi otthonban és a tanulószobán a játékos, egészségfejlesztő testmozgás naponta beiktatandó.

14.A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

Iskolánkban nincs mód a pedagógusválasztásra.

A szabadon tervezhető órakeret terhére tervezett tanórák kötelezőek minden tanulónak a saját osztályában.

Az intézményünkben a szülők és a tanulók körében végzett tájékozódás és a nevelőtestületben meglévő személyi feltételek alapján szervezzük a foglalkozásokat.

A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat.

Az alsó és felső tagozaton többféle szakkör áll a tanulók rendelkezésére, melyet szülői beleegyezéssel vehetnek igénybe.

15.A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI

45

Az iskolában a hagyományos évfolyam-osztályok működnek. Az osztálystruktúrát szisztematikusan több ízben megbontjuk. A bontás oka a képességek fejlesztésének jobban megfelelő oktatás, a kellő mértékű segítségnyújtás, valamint a feltételrendszerből adódó helyhiány.

Csoportbontásban szerveződnek: - német - számítástechnika - technika

Az óraszámeltérések és a különböző haladási ütem miatt esetenként:

- német - korrepetálás

Német ,Technika: A német oktatása 1. osztálytól indul. A csoportbontás a mindenkori tantárgyfel-osztás figyelembe vételével történik. A bontás alapja : a szaktanárok véleménye. A csoportszervezés alapja az egyéni haladási ütem,jobb begyakorlás, illetve a technika tantárgy esetében a feltételek miatt létszámarányosan történik. A csoportok átjárhatók.

16.A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

- Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította – továbbiakban: HH-s,melyhez a jegyző határozata szükséges.

- Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: HHH-s,melyhez a jegyző határozata szükséges.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

- a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, - a fogorvosi alapellátásról, - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, - a védőnői ellátásról, - az iskola-egészségügyi ellátásról.

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a

46

krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. Az iskola gyermekvédelmi felelőse jelezheti a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

A családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról.

A hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók felzárkóztatása, fejlesztése, tehetséggondozása érdekében az alábbi tevékenységeket folytatjuk:

- korrepetálás, felzárkóztató foglalkozások, - szakköri lehetőségek biztosítása, - tehetséggondozó foglalkozás., - indulási hátrányok csökkentése, - differenciált foglalkozások, képességfejlesztés, - személyes egyéni tanácsadás, - napközi, tanulószobai foglalkozás, - étkezési lehetőség, - egészségvédő és mentálhigiénés programok, - pályaválasztás segítése.

17.AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

Az értékelés általános elvei:

• folyamatos és kiszámítható, • konkrét, érthető, támaszkodjon a pozitívumokra, • objektív igazságos, • személyre szóló, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevő, • a helyes önértékelést segítő, serkentsen további erőfeszítésre, tartsa életben az egészséges

munkakedvet,

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

47

3.A következő, elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon}, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

• A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; • Egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó

témazáró dolgozatot írnak.

4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül - a témazáró dolgozaton kívül - csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer, kell felelnie szóban: • ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati

tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest.

6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

• Az első évfolyamon,valamint a 2. évfolyamon az első félévben minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

• A második évfolyam második féléve-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

• Az első, a második évfolyamon félévkor és az első évfolyamon év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

• KIVÁLÓAN TELJESÍTETT •JÓL TELJESÍTETT • MEGFELELŐEN TELJESÍTETT • FELZÁRKOZTA'TÁSRA SZORUL

A szöveges értékelés tartalma: Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását

alkalmazni is képes.

Jól teljesített: ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

48

Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tantervnek csak a minimális, továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.

Felzárkóztatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

• A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik,negyedik,az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

7. Az első, a második évfolyamon félévkor és az első évfolyamon év végén, a tanulók munkáját értékelő lapok segítségével értékeljük. 8. A második évfolyamon tanév végén, a harmadik-nyolcadik évfolyarnon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

9.Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (I).

10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

12. A második-negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

- második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

- ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

- hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

- hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,

- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, ~

49

l3. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz(2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

14. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Amennyiben a tanuló tanév végén kitűnő vagy jeles( két 4-es) eredményt ér el, illetve a megyei és országos tanulmányi versenyen az első 10 közé kerül, úgy könyvjutalomban és dicséretben részesül.

18.A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

I. Az intézménybe lépés feltételei:

l.l - Az iskola 1. évfolyamára lépés feltételei:

A beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor (életkor, iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény). A leendő 1. osztályosok szülei tájékoztatásának módozatai:

- az intézményvezető szóbeli tájékoztatója, - szóbeli tájékoztatás az iskoláról, - tanítók szóbeli tájékoztatója, - iskolalátogatási lehetőségek biztosítása egyénileg, csoportosan, gyermekkel. Vitás esetekben a szülő fellebbezési joggal élhet az intézmény vezetőjénél.

1.2. Az iskola felsőbb évfolyamaira való belépés feltételei:

A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszám keretig az intézmény más területről is fogad tanulókat.

A belépés feltételei:

- megfelelő életkor,

- érvényes iskolai bizonyítvány, - a szülő állandó lakhellyel rendelkezik a területen. (állandó lakhely

hiányában a fenntartó beleegyező nyilatkozata szükséges.) A belépést követően az esetleges hiányok pótlására fél év vagy 3 hónap haladékot kap. A felzárkóztatás a szaktanár irányításával történik.

A tanulói teljesítmény és képességfeltételek meglétének vizsgálata a szaktanár feladata.

50

1.A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a

meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi

osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a tovább haladáshoz.

3. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két vagy három tantárgyból szerez "elégtelen"

osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

4. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez "elégtelen "

osztályzatot, a tanévet meg kell ismételni.

5. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és a tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. 6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozások részvétele alól;

- az iskola intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket tanulmányi;követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt vagy szülője kérte az osztályozó vizsga letételét.

7. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:

1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.

5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, idegen nyelv,természet

ismeret, 7-8.- évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv

Elmarasztaló értékelés esetén:

Bukás:

félévkora követelmények teljesítése év végéig korrepetálás módja - órarendi, - egyéni - év végén a követelmények teljesítése augusztusig korrepetálás módja: - 2 alkalommal segítségnyújtása felkészüléshez. módja:

51

Beszámoló: szóban és írásban

Döntés: szaktanárokból álló bizottság dönt.

A lemaradásról ( negyedév, háromnegyedév) a szülőt a szaktanár tájékoztatja A korrepetáláson való részvétel kötelező. A következő iskolafokozatra való lépés feltételeinek hiánya esetén: évfolyamismétlés. A végbizonyítvány kiadásának feltétele: a követelmények teljesítése. A tanuló,kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az intézményvezető engedélyezheti az évfolyamismétlést.( A követelmények teljesítése esetén is.) A tanuló részére engedélyezhető az évfolyamismétlés abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamra léphetne. Kiskorú tanuló esetén ezt a szülőnek írásban kell kérnie. Az engedély megadásáról az intézményvezető dönt és erről a szülőt írásban értesíti. A szülő kérésére első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamismétlést.

Amennyiben a követélményeket a tanuló korábban teljesíti, lehetősége van a következő tanév tananyagának elsajátítására. Ebben az esetben az adott tanév tanóráinak látogatása alól felmentést kap. A számára irányadó a következő tanév követelményeinek elsajátítása. Az évfolyamváltás a szülő kérésére, a szaktanár javaslata alapján, az iskolavezetés döntésének megfelelően, az intézményi lehetőségek függvényében történik. Az évfolyamugratás tényét a bizonyítvány megjegyzés rovatában kell dokumentálni.

AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

- Az iskola első osztályába való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe, speciális feltételek nincsenek. Az iskola azokat a tanulókat fogadja, akik az óvodai szakvéleményben foglaltak szerint iskolaérettek.

- Hasonló az elbírálás rendje a felsőbb évfolyamokra - akár tanév közben - beiratkozó tanulók esetén. Ebben az esetben a pedagógus megállapítja a tanuló tudásszintjét, meghatározzuk az esetleges felzárkóztatás módját.

- A beiratkozást követően a felzárkózásra, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap.

- A felzárkóztatás a tanítók, szaktanárok, a napközis, tanulószobás nevelő segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről, illetve a felmerülő problémákról rendszeresen értesíti az osztályfőnök. A türelmi időszakban a teljesítményt eltérő ütemben, egyéni elbírálásalapján, esetenként szövegesen értékeljük. Ezt követően félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel értékelünk. (kivéve az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor).

52

19.AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

• A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

• az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

• az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon tú1 - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

• a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

• A házi feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni,hogy naponta 2-2,5 óránál több időt ne vegyen igénybe a gyermek otthoni kötelező készülése.

• Tanulókra alkalmazandó szankciók házi feladat illetve eszköz és felszerelés hiány esetén:

• Amennyiben a tanuló nem készíti el a házi feladatát vagy felszerelés nélkül jön iskolába, úgy fekete pontot kap figyelmeztetésül. Ha öt ilyen fekete pontot szerzett, úgy „kis” egyest írunk a naplóba fekete színnel, mely egy felelet jeggyel egyenrangú értékkel bír.

20.NAPKÖZI, TANULÓSZOBA

A szülők igénye, hogy az iskolában biztosítsák gyermekeik számára a délutáni napközi otthonos foglalkozásokat alsós és felsős korcsoportban egyaránt. Így megvalósul a gyerekek színvonalas ellátása, felkészülésük hatékonysága.

A különböző műveltségi területek tartalmának megvalósítását a napközi keretein belül, a tanórán kívüli, illetve a szabadidős foglalkozások tartalmának egymásra épülését, ezek programjaival igyekszünk elérni.

20.1A napközi

Szabadidős programok:

A szabadidős programokat közvetlenül az ebédelés illetve a tanulási idő után tartjuk.

A szabadidős programok formái:

- Manuális foglalkozás - Kulturális foglalkozás - Játék- és sportfoglalkozás

53

A felkészülési idő, tanulás:

A szabadidős sávot követően valósul meg. A tanulók, ha jól érzik magukat a napköziben, szívesen végzik el ezt a feladatukat is. Tanári segítség mellett oldják meg házi feladatukat, segítséget kapnak, ha szükséges. Az önálló tanulás, tervezés, feladatvégzés, szabályok, kitartás, segítségnyújtás eszközével kompetenciafejlesztés valósul meg a tanulási időben. Alsó tagozatban a felkészülési idő ne haladja meg a 60 percet. Felső tagozatban a házi feladatot úgy kell meghatározni,hogy az új anyag elsajátítása a tankönyv és kiegészítő kézi könyvek, elektronikus anyagok felhasználásával,valamint az írásbeli feladatok megoldása .2-2.5 óra időtartamnál több ne legyen! A tanult anyagok begyakorlása, megtanulása a fő feladat.

20.2 A tanulószoba

Napi 3 órában, 5-8. osztályosoknak szervezünk tanulószobát, az igényeknek megfelelő csoportszámmal. A tanulószobán biztosítjuk a nyugodt tanulás feltételeit és a szakszerű segítségnyújtást. A délutáni foglalkozások – szakkörök, sportkörök, énekkar,fejlesztési órák – is erre az időpontra esnek, de arra törekszünk, hogy a tanulószobás tanuló legalább egy órát ténylegesen tanulással töltsön.

A tanulás szervezésénél az önálló munka mellett a kiscsoportos foglalkozás, az egymás kikérdezése is szerepet kap.

21.A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI, A TANULÓK JUTALMAZÁSA, FEGYELMEZÉSE

A magatartás, szorgalom minősítése része a tanulók értékelésének. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése az alábbiak szerint történik

A MAGATARTÁSBÓL ADOTT ÉRDEMJEGYEK FELTÉTELEI:

PÉLDÁS:

- elfogadja az intézménynek(iskola, közművelődés), mint közösségnek a deklarált és valóságos értékvilágát,

- példás viselkedésével elősegíti az új mikroközösségek alakítását önmegvalósításhoz, az értékminőségek vállalásához,

- a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, - nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó udvarias, - fegyelmezettsége nagyfokú, megbízható, pontos, segítőkész, JÓ

- részt vesz az osztályközösség életében a rábízott feladatokat elvégzi, viselkedése ellen általában nincs kifogás,

- új mikroközösségek alakítására általában nincs hatással, - a Házirendet megtartja, - nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó, - fegyelmezettsége megfelelő, általában megbízható, pontos, segítőkész.

54

VÁLTOZÓ:

- közösségben csak vonakodva tevékenykedik, alakítására. nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel,

- a Házirendet csak részben, figyelmeztetéssel tartja be, - nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben viselkedése kifogásolható, - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan

ROSSZ:

- Az intézmény értékrendszerét nem fogadja el, közösségek fejlődését hátráltatja, viselkedésével rossz példát mutat társainak,

- a Házirendet a figyelmeztetések ellenére sem tartja be, - nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen, udvariatlan - Durván beszél, verekszik. - fegyelmezetlen, megbízhatatlan, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást

akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt.

SZORGALOMBÓL ADOTT ÉRDEMJEGYEK FELTÉTELEI

A, tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

AZ iskolában szorgalom értékeléséneknek és minősítésének követelményei akövetkezők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vá11a1 többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív;

55

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken valórészvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

- taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek:

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait ne; mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre - felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértés szükséges. .

Azt a tanulót, aki képességihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális s versenyeken, vetélkedőkön

vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez növeléséhez az

iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái.

a.).Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - intézményvezetői dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b). Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát

végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

56

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek.

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái:

- szaktanári figyelmeztetés; - napközis, nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - intézményvezetői figyelmeztetés; - intézményvezetői intés; - intézményvezetői megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokol esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

22. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ ALSÓ TAGOZATBAN, AZ ALSÓ TAGOZAT LEZÁRÁSA

Szövegesen értékelünk az 1. osztályban félévkor és tanév végén, a második osztályban félévkor.

Alapelveink

- a diák aktív részese legyen az értékelési folyamatnak, - személyre szóló legyen, - fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,

57

- rendszeres és folyamatos legyen, - az iskola követelményrendszerére épüljön, - a viszonyítás alapja a tanuló korábbi szintje, - legyen több szempontú.

A szöveges értékelés módja és gyakorisága

1. Szóbeli szöveges értékelés

a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon.

Megfogalmazódhat:

- a tanító részéről, - a tanulótársak részéről, - önértékelés formájában.

2. Írásbeli szöveges értékelés

- a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával, - témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával

és ezek minősítő jelzésével, - a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló

fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban, - félévkor és a tanév végén szöveges értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és

a tanulási eredményeiről. Az írásbeli szöveges értékelés formái:

- diagnosztikus (helyzet feltáró): év eleji felmérés a differenciáláshoz, - formatív (fejlesztő): röpdolgozat, témazáró felmérések, - szummatív (ösztönző, minősítő): félévkor, év végén - A negyedik osztály végén a tanulók tudásszintjének mérése: - matematika, - magyar (szövegértés, hangos olvasás, írás-tollbamondás)

Az alsó tagozat lezárásaként a tanulók tudásszintjét, a tanultak alkalmazásának szintjét mérjük az osztályfőnök és szaktanár közreműködésével.

23 . A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1.A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt" alapján került összeállításra

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

58

1.feladat

: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal, (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.

Értékelés : az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

A z e l é r t e r ed m é ny ek á t s z ám í tá sa p on t s z á mm á : F iú k ( 4 m o t or i k us p ró ba é r t é k e l é s e e se t é n )

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

É V F O L Y A M

1 1.00 1.00 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75 3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78 4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81 5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84 6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87 7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90 8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93 9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99 11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02 12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05 13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08 14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11 15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14 16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17 17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20 18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24 19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28 20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32 21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. É V F O L Y A M

1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47 2 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50 3 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53 4 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

59

5 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59 6 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62 7 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65 8 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68 9 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74 11 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77 12 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80 13 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84 14 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87 15 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90 16 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94 17 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 191 1.98 18 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02 19 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05 20 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08 21 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN

(A hátizmok dinamikus erő állóképességének mérése)

maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy. hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja

feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez; 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla a latt , 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk ( motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. É V F O L Y A M

1 20 22 24 26 28 30 32 34 2 24 26 28 30 32 34 36 38 3 28 30 32 34 36 38 40 42 4 32 34 36 38 40 42 44 46 5 36 38 40 42 44 46 48 50 6 40 42 44 46 48 50 52 54 7 44 46 48 50 52 54 56 58 8 48 50 52 54 56 58 60 62 9 52 54 56 58 60 62 64 66

10 56 58 60 62 64 66 68 70

60

11 60 62 64 66 68 70 72 74 12 64 66 68 70 72 74 76 78 13 68 70 72 74 76 78 80 82 14 72 74 76 78 80 82 84 86

lányok (4 motorikus próba értékelése esetén

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. É V F O L Y A M

1 16 19 22 25 28 29 30 32 2 20 23 24 29 32 33 34 36 3 24 27 28 33 36 37 38 40 4 28 31 32 37 40 41 42 44 5 32 35 36 41 44 45 46 48 6 36 39 40 45 48 49 50 52 7 40 43 44 49 52 53 54 56 8 44 47 48 53 56 57 58 60 9 48 51 51 57 60 61 62 64

10 52 55 56 61 64 65 66 68 11 56 59 60 65 68 69 70 72 12 60 63 64 69 72 73 74 76 13 64 67 68 73 76 77 78 80 14 68 71 74 77 80 82 83 84

Feladat: HANYAT FEKYÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN

(hasizmok erő-állóképességének mérése

maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.

feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

É V F O L Y A M 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 5 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72

61

8 60 63 66 69 71 73 75 78 9 65 68 71 74 76 78 80 82

10 70 73 76 79 81 83 85 87 11 75 78 81 84 86 88 90 92 12 80 83 86 89 91 93 95 97 13 85 88 91 94 96 98 100 102 14 90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. É V F O L Y A M

1 20 23 26 29 32 34 36 38 2 25 28 31 34 36 38 40 42 3 30 33 36 39 41 43 45 47 4 35 38 41 44 46 48 50 52 5 40 43 46 49 51 53 55 57 6 45 48 51 54 56 58 60 62 7 50 53 56 59 61 63 65 67 8 55 58 61 64 66 68 70 72 9 60 63 66 69 71 73 75 77

10 65 68 71 74 76 78 80 82 11 70 73 76 79 81 83 85 87 12 75 78 81 84 86 88 90 92 13 80 83 86 89 91 93 95 97 14 85 88 91 94 96 98 100 102

feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Kiinduló helyzet. mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában,nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása potszámmá

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. É V F O L Y A M

1 5 7 9 11 13 15 17 19 2 7 9 11 13 15 17 19 21

62

3 9 11 13 15 17 19 21 23 4 11 13 15 17 19 21 23 25 5 13 15 17 19 21 23 25 27 6 I5 17 19 21 23 25 27 29 7 17 19 21 23 25 27 29 31 8 19 21 23 25 27 29 31 33 9 21 23 25 27 29 31 33 35

10 23 25 27 29 31 33 35 37 11 25 27 29 31 33 35 37 39 12 26 28 30 32 34 36 38 40 13 27 29 31 33 35 37 39 41 14 28 30 32 34 36 38 40 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

É V F O L Y A M 1 1 1 2 2 3 4 5 6 2 1 2 2 3 4 5 6 7 3 2 2 3 4 5 6 7 8 4 2 3 4 5 6 7 8 9 5 3 4 5 6 7 8 9 10 6 4 5 6 7 8 9 10 11 7 5 6 7 8 9 10 11 12 8 6 7 8 9 10 11 12 13 9 7 8 9 10 11 12 13 14

10 8 9 10 11 12 13 14 15 11 9 10 11 12 13 14 15 16 12 10 11 12 13 14 15 16 17 13 11 12 13 14 15 16 17 18 14 12 13 14 15 16 17 18 19

5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám

Minősítés

0 - 11 igen gyenge

12 - 22 gyenge

23 - 33 elfogadható

34 - 43 közepes

43 - 52 jó

53 - 63 kiváló

63

A 2014/2015-ös tanév tavaszi időszakában ( 2015. február 1- április 30. között )a NET-FIT mérés lép a fenti mérés helyébe.

Ennek lebonyolítása a kiadott melléklet alapján történik.

24.ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható. Az iskolának olyan oktatást-nevelést kell biztosítani a diákok számára, melyben nagy hangsúlyt kap a környezettudatos, egészségtudatos életmód. Egészségnevelésünk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki.

Tanárok:

Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészségtudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.

Diákok:

Az iskola minden diákjának feladata / vigyázzon egészségére /és társai testi épségére.

Tanárok és Diákok:

A diákok az egészségvédelmi témákkal való közös munka során, tanórán és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el.

Tanárok és szülők: Az iskolai egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt az „egészségvédő” magatartást melyet iskolánk közvetíteni kíván. Nem pedagógus dolgozók:

/ Iskolatitkár, technikai dolgozók, gondnok. /

Munkájukkal aktív részesei egészségnevelési programunknak. - Biztonságos, Tiszta környezet létrehozása, megtartása. - Megfelelő higiéniás körülmények biztosítása. - Környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószerek, vegyi anyagok vegyi anyagok

alkalmazása. - Szűrővizsgálatokon, kötelező foglalkozás, egészségügyi vizsgálatokon való részvétel.

Iskolaorvos, védőnő - Szűrővizsgálatok elvégzése /hallás, látás, mozgásszervi, belgyógyászati, fogászati / - Prevenciós tevékenység - Felvilágosítás: osztályfőnöki órákon, szakköri keretek között

64

Fenntartó:

Egészségneveléssel foglalkozó intézmények, civil szervezetek; hivatalos szervek támogatása, segítsége kiemelkedően fontos egészségnevelési programunk végrehajtásához.

Célunk:

Tanulóink szerezzék meg azokat az ismereteket és azok alkalmazásához szükséges jártasságokat, melyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat illetve csökkenteni azok súlyosságát. Képesek legyenek szemlélni saját életműködésüket (testi-lelki egészség) és tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásainak következménye.

Az egészségnevelés feladata:

Segítse a tanulókat az egészség helyes értelmezésében, és az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Ösztönözzön a helyes viselkedésmódok elsajátítására, egészségvédő szokásrendek kialakítására.

Fejlessze a már kialakult higiénés ismereteket.

Nyújtson segítséget az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez adjon tanácsot azok kivédésére, elhárítására. Tudatosítsa a helyes önértékelés fontosságát. Hangsúlyozza az empátia szerepét.

Sajátíttassa el azokat a technikákat, amelyek az elsősegélynyújtáshoz szükségesek.

Adjon javaslatokat az egészséges életmód kialakítására, a természet adta lehetőségek kihasználására.

Kiemelt területei:

Táplálkozás:

Annak tudatosítása és fontosságának megértetése, hogy az étrendnek meghatározó szerepe van az egészség megőrzésében.

A tanulókban tudatosuljon, hogy az ember a természetes és az általa teremtett mesterséges környezet összhangjával tud csak fennmaradni.

Mozgás, sport:

Fontos a gyerekekkel megértetni, hogy az aktív sport az egészségmegőrzés elengedhetetlen része.

Személyes higiéné:

Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mozgás, az aktív életmód az egészséges élet záloga valamint hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak. A tanulók számára váljon szükségletté a rendszeres testmozgás és testápolás, tudatosan alkalmazva a relaxáció különböző formáit.

65

Veszélyes anyagok:

Dohányzás, alkohol, kábítószerek egészség és környezetkárosító hatásainak és azok elhárítási módjainak megismertetése. A tanulók legyenek tisztába a legális és illegális szerek hatásaival és a törvényi szabályozás alapjaival.

Szexualitás

A tanuló ismerje meg a kamaszkor testi és lelki változásait, valamint a különböző nemzedékek körében jellemző nemi szerep sztereotípiákat.

A tanulók legyenek tájékozottak szexuális kérdésekben. Tudatosuljon bennük az abortusz egészségügyi, erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozása.

Környezeti hatások- Környezet

-A tanulók legyenek tisztába a technológia fejlődés káros következményeivel, a jelen jövőbeni hatásával - Tudatosuljon bennük az emberiség összefogásának szükségessége a természet védelmében. -A tanulók ismerjék fel azokat a veszélytényezőket, veszélyhelyzeteket, amelyek az egyén és a csoport testi-lelki biztonságát fenyegetik. Ismerjék meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel megelőzhetők illetve leküzdhetők a veszélyek.

Kiemelt feladatai:

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorláshoz készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési formákat; - A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten –a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - táplálkozás - Az alkohol- és a kábítószer fogyasztás, dohányzás , - A családi és kortárskapcsolatok, - A környezetvédelem az aktív életmód, a sport - A személyes higiénia - A szexuális fejlődés területén

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások.

66

Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;

Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit fedezzék fel azok között az ok okozati összefüggéseket;

Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;

Sajátítsák el a testi-lelki egészségügyi problémákat megőrző életvitel technikákat.

Alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Földrajz A tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

Ismerjék meg a világ globális problémáit;

Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentésének lehetőségeit.

Ismerjék fel fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő élettelen közötti kölcsönhatásokat

Tudják értelmezni környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

Kémia A tanulók rendelkezzenek környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait.

Etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;

Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;

A tanulókban alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;

67

Tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (elsősegélynyújtó, csecsemőápolási , táplálkozási , túra);minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:

Félévente egy alkalommal ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

„Drogstratégia”

A káros szenvedélyek megelőzését szolgáló ”oktatásra-nevelésre van szükség.

A program ” kulcsszava „ a megelőzés kell, hogy legyen!

Tanár - diák - szülő - orvos – védőnő pszichológus egyéb témával foglalkozó szakember együttes fellépése, munkája lehet csak eredményes

Elengedhetetlen a felvilágosítás Szemléletmód változása.

Főbb területei:

l.” Drogokkal kapcsolatos tévhitek ismertetése” 2. Drogok története 3 Drogok fajtái 4. Drogoknak az emberi testre gyakorolt hatásai 5. Drogfüggőség kialakulása 6. Veszélyek 7. Következmények 8 Elsősegélynyújtás A felvilágosítás módjai:

I. Tanórán - biológia (emberi szervezetre gyakorolt hatás) - etika (mentális) - kémia (vegyi) - osztályfőnöki - egészségtan általános

68

II. Tanórán kívül:

- szakkör - túra - kirándulás - felvilágosító előadás tanulók és szülők részére megfelelő képzettségű szakember

bevonásával.

TÖREKEDNI KELL AZ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉSRE!

A GYEREKEK ÁLDOZATTÁ VÁLÁSÁNAK ELKERÜLÉSE FŐ CÉLUNK.

EZT FELVILÁGOSÍTÁSOKKAL ÉRHETJÜK EL. OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK ÉS BESZÉLGETÉSEK,SZEREPJÁTÉKOK ERRE LEHETŐSÉGET ADNAK.

BŰNMEGELŐZÉSI NEVELÉSI PROGRAM

Az alsó tagozatos tanulók nevelésének célja:

-A gyerekek legyenek tisztában a biztonság fogalmával és kérdéskörével, ismerjék fel idejében a veszélyforrásokat,ne bízzanak meg az idegen emberekben, - Ismerkedjenek meg a szenvedélybetegségek körébe tartozó szerek károsító hatásával, - Törekedjenek érték-tárgyaik megóvására, - Fel tudják mérni, hogy milyen szülői elvárásoknak kell megfelelniük (tanulás. szorgalom) ismerkedjenek meg a különböző szabályokkal, magatartási formákkal, - Szembesüljenek a média pozitív és negatív személyiségformáló hatásaival. Cél: Az áldozattá válás elkerülése! A felső tagozatos tanulók nevelésének célja:

-A tanulók pozitív énképének, önértékelésének fejlesztése. - Az alapvető emberi jogok., a gyermeki jogok gyakorlásának ismerete. - Az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos trükkök és tanácsok közvetítése, azok a személyiségbe történő beépítése. -A '`diákcsíny" és a bűncselekmény között lévő határ bemutatása, büntetőjogi alapismeretek elsajátítása. -A felnövekvő nemzedék egészségének megóvása, a szenvedélybetegségek kialakulásának megakadályozása, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a különböző drogok szervezetre gyakorolt káros hatásainak ismerete. -A káros szenvedélyek visszautasítására történő „nemet mondás" képességének kialakítása. - Szituációs játékokon keresztül a megismert tananyag bevésése, a feszültségek csökkentése, a problémás helyzetek és élethelyzet megoldása, a helyes viselkedési attitűdök kialakítása, az erőszakmentes konfliktuskezelés technikájának és fontosságának elsajátítása.

69

Nem csak pedagógusoktól kapnak felvilágosítást a gyerekek, hanem a körzeti rendőr megbízott is több alkalommal tartott előadást évfolyami bontásban a gyerekeknek a fentebb jelölt témakörökben.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr –főkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnmegelőzési Alosztályával évek óta kapcsolatban vagyunk. Mi kérjük és Ők jönnek az intézményünkbe felvilágosító órákat tartani. Ezek témája: - Az állatok védelme -A gyermekkorú jogsértések jellemzői,az elkövetővé és sértetté válás

megelőzése(bűncselekmények és szabálysértések, a legjellemzőbb gyermekeket érintő jogsértések beazonosítása,elkövetési formák az iskolában és ennek következményei)

- Napjaink drogproblémái,jellemzőtendenciák,a designer drogok különös veszélyei - Diszkóbalesetek (előidéző okok,a megelőzés lehetőségei,figyelemfelhívás) - Az internet veszélyei,a biztonságos internet használat alapvető szabályai - Iskolai erőszak(alapvető információk az iskolai erőszak formáiról,a jelenség

veszélyei,lehetséges következmények,a probléma kezelésének lehetőségei) - Személyes biztonság kisiskolásoknak(alapvető biztonsági szabályok kicsiknek,-egyedül

otthon, -az utcán mit tehet,ha elkeveredik valahol,stb.) Tartunk külön a szülőknek szóló tájékoztatást is az internet használatának támakörében és a drogproblémák elkerülésének segítése ügyében képzett szakemberek felkérésével. Kétévente külön a 7. és 8. évfolyam részére filmvetítéssel egybekötött „drogprevenciós” felvilágosítást tartunk képzett szakember felkérésével.

25.ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

- A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van.

Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk,

alkalmazzuk Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Tanórán kívüli programok:

• a gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat

70

• Különböző akciókban veszünk részt (elem, papírgyűjtés) ill. szervezzük azokat • Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján, nyári táborokról bemutatkozó,

Madarak és Fák Napján, Környezetvédelmi Világnapon, stb. • Évente rendezünk „szemétszüret” akciót.

Alapelvek, jövőkép, célok

Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

- fenntartható fejlődés;

- a kölcsönös függőség ok okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - ember jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom

.Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

Konkrét célok

Rövid távú céljaink szervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

• Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése - tantestületen belüli továbbképzések szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása • Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

71

- a község nevezetességeinek feltérképezése - drog-preventiós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

• Szaktárgyi célok - szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre pl. ember és környezete,

kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés

hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - természetvédelmi versenyekre felkészítés - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

- terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, stb. kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb;

- - "akciók": pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, - kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, "nemzetközi akciók"; - - modellezés; - - "látogatás": múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint - szeméttelep, "hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; - témanap, téma hét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); - "DÖK-nap"; - "jeles napok";

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel a lehetőségekhez mérten új eszközöket kell beszerezni.

Kommunikáció

A környezeti nevelésben - jellegénél, összetettségénél fogva - nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek

72

legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt - ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes

önkormányzattal.

Jövőkép - alapelvek és célok

Általános, hosszú távú cél

Érdemes megfogalmazni, hogy az iskolai környezeti nevelés, oktatás tartalma és módszerei milyen egyetemes célok elérését segítsék a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében. Példák:

- elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt;

- hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak - visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; - segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; - elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a

felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT);

- kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé;

- érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; - bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; - képessé tenni a tanulókat arra, hogy - személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén

73

Az iskola jövőképe

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a gyerekek által közösen kialakított iskolakertben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak:

Alapelvek, értékek, szemlélet

Itt érdemes felsorolni, rendszerezni azokat az alapelveket, értékeket, melyeket a környezeti nevelési program tervezése és megvalósítása során figyelembe vesz az iskola, mint például:

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; - rendszerszemléletre nevelés; - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása; - fenntarthatóságra nevelés; - a környezetetika hatékony fejlesztése; - érzelmi és értelmi környezeti nevelés; - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; - tolerancia és segítő életmód; - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése; - az állampolgári - és egyéb közösségi - felelősség felébresztése; - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; - az egészség és a környezet összefüggései; - helyzetfelismerés, ok - okozati összefüggések; - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; - globális összefüggések megértése; - fogyasztás helyébe életminőség; - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák

Rövid távú célok feladatok és ikerkritériumok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek; - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; .- változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!

Projektek kidolgozása (pl. "Belefulladunk a hulladékba!"; "Egy pohár víz"; "Védeni kell!").

A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak,

74

A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

Képzések, továbbképzések, Szülői értekezletek tartása az adott témában.

A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon.

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése

Tisztasági őrjárat szervezése (diákönkormányzat). Szelektív hulladékgyűjtés egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának szállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása.

Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben.

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések és ezek közlése.

Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összege

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!

A természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a "Jeles napokra”.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

"Örökbefogadási" akciók: egy-egy fát, területet, szobrot, patakszakaszt, stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásai, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés.

Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló

"Zöld sarok" kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok,

Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, "sürög-forog" a könyvtárban,

75

ismeretszerzés képességét megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

videó anyag és CD-k beszerzése. Internet-hozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban és újságban "zöld" rovat nyitása.

ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat.

Hagyományos tanórai foglalkozások

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

Testnevelés - A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős

mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;

- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes-

- igényeljék, hogy a sportolás hoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;

- sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);

- tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-l0 év). A tanulók:

- ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges emberalkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);

- egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Általános iskola - felső tagozat.

A tanulók:

- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

- törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a média elemzésének technikáit; - tudjanak disputát folytatni.

76

A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és

természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem A tanulók

- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén - alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a

közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén,

az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv

- A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;

- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg - a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika

- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére; - elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek - ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Biológia - A tanulók: - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

77

- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók:

- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint

becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Fizika

A tanulók:

- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek

képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak

felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá

váljanak. Földrajz

A tanulók:

- szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő s élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi

folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.

Ének-zene

A tanulók: - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt

akusztikus élményt jelentenek;

78

Etika A tanulók:

- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;

- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell

hagyniuk. A tanulókban

- alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek;

- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók:

- ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntart hatóság egyik alappillére; tudjanak

példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően

elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;

- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel.

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztály közösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.

A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése,

79

életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg.

Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.

26 .EGYÉB RENDEZVÉNYEINK:

Rendezvény neve

Környezetvédelmi Projekt Nap

Szüreti felvonulás, szüreti hagyományok

Megemlékezés az Aradi vértanúkról 5.osztály

Megemlékezés az 1956-os Forradalomról 6.osztály

DÖK program Kirándulás

Pályaválasztási kiállítás(7. és 8. osztály)

Bűnmegelőzési rendőrsségi előadások

"Egészségnap" Egészséges életmód (helyes táplálkozás, helyes életmód)

Mikulás

Karácsonyi játszóház

Pályaválasztási tanácsadás 8.osztály

Magyar Kultúra Napja

Farsangi rendezvény

Megemlékezés a kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatairól

Megemlékezés a Nemzeti Ünnepen 7.osztály

Költészet napi megemlékezés

Holokauszt áldozatairól megemlékezés

DÖK Nap: kirándulás

Tisztítsuk meg környezetünket Projekt Nap

A nyíló íriszek megtekintése az Íriszkertben

Osztálykirándulások, az osztályok által szervezett helyszínekre

Természet ünnepei

Búcsú a 8.osztálytól

80

27. ISKOLAI KÖNYVTÁR

Alapfeladata : Az intézmény helyi Pedagógiai Programja szerinti tanórai órák tartása.

Funkciói : - az olvasóvá nevelés színtere, - biztosítja az egyéni és csoportos kutatómunka lehetőségét, - elősegíti a változatos ismeretszerzést (könyv, videó, folyóirat), - szakmai segítséget nyújt az osztálykönyvtárak kialakításához, - segíti a pedagógusok szakmai munkáját, - biztosítja a rászoruló tanulók tartós tankönyvvel való ellátását. - kötelező irodalom könyvtári biztosítása. - a tanulók részére az állam által térítés mentesen biztosított tankönyvek , bevételezése,

kezelése,kiadása,nyilvántartása. - pedagógus kézikönyvek nyilvántartása, kiadása, visszavételezése. Működési feltételek:

Az iskolai könyvtárat 1 fő könyvtárszakos tanár vezeti könyvtári órákat tart, kölcsönzési órákban bonyolítja a kölcsönzést. Nyilvántartja az olvasókat és a kölcsönzéseket. Félévente beszámol ezek számának alakulásáról, a beszerzésekről, selejtezésekről. Munkáját az intézményvezető és intézményvezető helyettes ellenőrzi. Az iskolai könyvtár a községi könyvtárban működik az önkormányzattal kötött szerződés alapján. Az iskola főállású pedagógusa a könyvtár vezetője is egyben, ez így könnyíti a szervezési feladatokat.

Résztvevők: Az iskola tanulói. Az iskola nevelőtestülete. Jelentkezés beiratkozással.

28.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A Pedagógiai Program érvényességi ideje:

A Pedagógiai Program 2013. szeptember 1. napjától szervezi a nevelő és oktató munkát.

A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

81

A nevelők a szaktanárok minden tanév végén értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A 2016/17-es tanév végén a nevelőtestületnek el kell végeznie a Pedagógiai Program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését.

Pedagógiai Program módosítása

A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola intézményvezetője - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközösségei - a Szülői Munkaközösség - az iskola fenntartója.

A tanulók a Pedagógiai Program módosítását a Diákönkormányzati képviselőkön keresztül javasolhatják.

A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala

Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg.

- az iskola fenntartójánál - az iskola könyvtárában - az iskola intézményvezetőjénél - az iskola honlapján

82

29. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSAINAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá. Az alsó tagozatos munkaközösség, a felső tagozatos munkaközösség és a Szülői Munkaközösség véleményezi. A munkaközösségek ,az Intézményi Tanács és a Szülői Munkaközösség a véleményéről alább nyilatkozik.

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2014.08.25-én tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Szomód, 2014.08.25.

………………………………………………….

…………………………………………………..

Záradék:

A Szomódi Íriszkert Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját (Nevelési Terv, Helyi Tanterv) a tantestület a 2014.08.25-i szakmai értekezletén elfogadta.

Az intézmény Pedagógiai Programját az intézményvezető 2014. 08.25-én jóváhagyta.

Szomód, 2014. 08.25

………………………………..

Beck Ottóné intézményvezető