janos vitez 4 resz 3
TRANSCRIPT
Petőfi Sándor: János vitéz 1-4. rész
Műfaja: elbeszélő költemény:
Terjedelmes epikai mű, melyet versben
írtak; cselekménye, főhőse és több mellék-
szereplője van. Helyszíne változó.
1-2. részHelyszín: faluvég, patakpartIdőpont: nyár, dél, majd beesteledik„Tüzesen süt le a nyári nap sugára” Szereplők: Kukoricza Jancsi: (juhászbojtár)
- szerelmes Iluskába, Iluska: - szép, szőke lány, - mostohája rosszul bánik veleIluska mostohája
Jancsi Iluskára figyel, nem a nyájra.Megjelenik a mostoha. Jancsi megvédi a lányt.Jancsi megszeppenve látja, hogy
elveszett a nyáj egy része. A keresésére indul.
3. rész
Helyszín: a gazda háza
Írjátok le sorrendben az
eseményeket!
A gazda elzavarja Jancsit a háztól.
Jancsi a nyáj felét elveszítette.
Céltalanul bolyong.
Őszintén bevallja bűnét.
3. rész
Jancsi a nyáj felét elveszítette.
Őszintén bevallja bűnét.
A gazda elzavarja Jancsit a háztól.
Céltalanul bolyong.
„Azután ballagott, meg állt, meg ballagott
Jobbra is, balra is:s mindevvel mit akar?”
4. részHelyszín: Iluskáék házaSzereplők: Jancsi és IluskaHangulata: szomorúTéma: a búcsú
Jancsinak el kell hagynia faluját, kilátástalanná válik az élete.
Az idő múlásának ábrázolása:1.rész:„ Tüzesen süt le a nyári nap sugára, Az ég tetejéről a juhászbojtárra.’’
↓ dél van
2.rész:„ Az idő aközben haladott sietve, A patak habjain piroslott az este.’’
↓ esteledik
„ Mikorra a patak vize tükörré lett, Melybe ezer csillag ragyogása nézett: ‘’
↓ késő este, éjfél
„ Ballagott, ballagott a halk éjszakában,’’
A mű szerkezete:
I. Előkészítés (expozíció) - helyszín, szereplők, idő, kiinduló helyzetII. Bonyodalom (fordulópont): a hős élete megváltozik, váratlan akadályba ütközik - eltűnt a nyáj - az elválás - Jancsi elindul a nagyvilágba.(hasonlóság a népmesei hősökkel)
III. A cselekmény kibontakozása sorban az események
IV. Tetőpont a mű csúcspontja
V. Megoldás a mű lezárása
Szóképek
Hasonlat: két dolog, tárgy, személy, jelenség, esemény összehasonlítása
közös tulajdonság, vagy hangulati hasonlóság alapján.
Elemei: közös jegy, mint, mintha kötőszó hasonlított (amit hasonlítunk)
hasonló (amihez hasonlítjuk)
„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél.”
Megszemélyesítés: elvont fogalmak, természeti jelenségek, élettelen tárgyak felruházása emberi tulajdonságokkal
„A torony bámult rá…”
Metafora: két fogalom azonosítása valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati egyezőség alapján
Elemei: azonosított és azonosító a közös jegy nincs megnevezve, ez az olvasó feladata
1.teljes metafora 2. csonka, egyszerű metafora
Teljes metafora:
„Mikorra a patak vize tükörré lett…”
azonosított azonosító
Csonka vagy egyszerű metafora:
„Gyere ki galambom!” (Iluska)
azonosító (azonosított)