jó hír - v. évfolyam, 2. szám

V. évfolyam, 2. szám2008. február 27., szerda

Ára: 174 Ft

V. évfolyam, 2. szám2008. február 27., szerda

Ára: 174 Ft

„Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpediga kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyannevet adott neki, amely minden más név fölött van,hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd az égben,a földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja.“(Fil 2,6)

„Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpediga kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyannevet adott neki, amely minden más név fölött van,hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd az égben,a földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja.“(Fil 2,6)

Jó Hír A Pécsi Egyházmegye lapja 2008. február 27.

3

Kvanduk Frigyes„nemcsak kenyérrel él azember...” (Mt 4,4)

Visszatekintő

Don Bosco díjat kapott...

Anna nővér OCDHogyan olvassuk a Szentírást?

Mária Magdolna nővér OCDPárbeszéd a gyökereinkről...

Története mindennap íródik

Kajtár EdvárdNagycsütörtök– szertartásaink tükre

XVI. Benedek pápanagyböjti üzenete

Gesztesy AndrásNagypénteki könyörgések

Gulner JánosNagyszombat

Bognár AttilaValóban feltámadt

Dr. Schmidt PálEltiport szellem,szétvert társadalom

Közlemények

TARTALOM: „nemcsak kenyérrel él az ember,hanem minden igével, amely azIsten szájából származik” (Mt 4,4)3

4-6

6

7-8

8-9

9-10

11

12-13

14

15

16

17-18

19

Alapító: A pécsi megyéspüspökFelelős szerkesztő: Fazekas Orsolya

Szerkesztőbizottság:Bognár Attila, Garadnay Balázs,Gesztesy András, Kajtár Edvárd,

Kajtárné Tiborcz Mária,Kvanduk Frigyes, Takács Gábor

Szerkesztőség:7621 Pécs, Szent István tér 23.E-mail: [email protected]

Fotó: Fazekas OrsolyaLayout: Komáromi CsabaFelelős kiadó: Fény Kft.

Pécs, Janus Pannonius u. 11.Nyomda: Páskum Nyomda, Szekszárd

Kvanduk Frigyes

Jézus mielőtt megkezdené nyilvánosműködését, a pusztába megy.Apusz-

ta az elhagyatottság helye. Valaki aztmondta „A pusztában megtanul az emberújra látni, ahelyett, hogy csak meresztenéa szemét”.

Charles de Foucauld írja „A pusz-tába kell mennünk, s ott tartózkodnunk,hogy részesülhessünk Isten kegyelméből.Ott az ember üressé lesz, kivet magábólmindent, ami nem az Isten. Teljesen kiüre-síti lelke kis házát, hogy minden helyetIsten foglalhasson el… Mindenkinek, akigyümölcsöt akar teremni, szükségképpenát kell élnie ezt a magányt. Fontos ez acsend, ez az összeszedettség, ez a mindenteremtményről való megfeledkezés.”

Ma sokan érzik, hogy csupán dol-gozni, eredményeket felmutatni, tulaj-don énjük rovására megy. Gyakranmegriadnak, hogy a hajszában nemtalálnak időt saját maguk számára és amindennapok lázában elveszett a lel-kük. Ez elvezethet ahhoz a döntéshez,hogy szükség van a csendre, az össze-szedettségre, mindannak kikapcsolá-sára, ami a hajszát jelenti.

Ez a felismerés azonban még nemjelenti az összeszedettség keresztényértelmét. A hívő ember a csendet az Is-tennel hozza kapcsolatba. Isten felőlnézve ráébredek, hogy az embert ésvilágát végső fokon nem a munka, ateljesítmény, de még az egyéni tudássem valósítja meg.Ha Istenre nézek rádöbbenek, hogynincs semmim amit magamtól birtok-lok hanem üres a kezem. Sőt rádöbbe-nek, hogy bűnös vagyok, olyan valaki,aki az élet alapvető igazságával foly-ton szembe fordul; csakhogy Istenreutaltságát ne kelljen elfogadnia.

Az élet valóságos dolgainak„együttlátása” arra hív, hogy csendben,a puszta tevékenységünkről lemond-

va, azt fogjuk föl, hogy kik is vagyunkIsten előtt: teremtmények és bűnösök,de mégis arra meghívottak, hogy ki-nyújtsuk üres kezünket, és szeretetetkapjunk Tőle.

Így az egészen nagy kicsi lesz, azegészen kicsi naggyá válik. A fontoselveszíti fontosságát, ami pedig jelen-téktelen volt, jelentős lesz.

A pusztai vándorlás negyven évé-ben a választott nép sok kísértésbenelbukott. Jézus negyven napig van apusztában, a kísértések azonban végig-kísérik egész életét.

Itt az első kihívás arra csábítja, hogyismételje meg Mózes cselekedetét: hanem is hullat mannát az égből, leg-alább a köveket változtassa kenyérré.Ő azonban válaszában más éhségreutal, amit az „Isten igéje” csillapít. Eza kifejezés az isteni jóságba vetett bi-zalomra utal. Ez „megtartja azokat, akikBenne hisznek” (vö.: Bölcs 16, 26).

A Messiásnak nem az a feladata,hogy hamis illúziókat keltsen, hanemhogy bizalmat ébresszen Isten iránt.

Jézus nemcsak a pusztában ván-dorló nép rossz emlékét – mohóságu-kat, engedetlenségüket, hitetlenségüketfeledteti, hanem alázattal, tanulékony-sággal utat mutatott, hogy az embereknehogy visszaessenek bűneikbe és hűt-lenségükbe. Ezen az úton nyerheti elaz ember Isten pártfogását. •

Címlapfotó:Tám LászlóLourdes-i keresztút/részlet/

2008. február 27. A Pécsi Egyházmegye lapja Jó Hír

4

T izenhetedik alkalommal rendezte meg a MagyarCserkészszövetség országos népdaléneklési versenyét

január 26-án, ezúttal a budapesti Ciszterci Szent Imre Gim-náziumban. A háromtagú zsűri világhírű operaénekesünk,Simándy József özvegyének vezetésével népes résztvevőközül választhatta ki a díjazott cserkészeket, akik koráb-ban kerületi megmérettetések legjobbjaiként jutottak azországos döntőbe.

Pécs városát három fiatal képviselte:Dergez Dorottya (10. sz. P.Á.R.)Bárdos Kristóf (652. sz. I. Rákóczi Gy.)Kiss Kata Borbála (10. sz. P.Á.R.)

Mindhárman arany minősítést szereztek. A zsűri, illetve aMagyar Cserkészszövetség értékes tárgyakkal jutalmazta adíjazottakat, amelyeket a zsűri elnöke és Buday Barnabásországos elnök nyújtottak át az eredményes résztvevők-nek.

Ivasivka Mátyás

Aszerzetesek világnapját ünnepelték a székesegyházCorpus Christi kápolnájában az egyházmegye rend-

tagjai. Az ünnepi szentmisén – melynek főcelebránsaMayer Mihály volt – Morvay Imre Pio irgalmas rendi szer-zetes mondott beszédet. •

Cserkész daléneklési verseny

Szerzetesekvilágnapja

VISSZATEKINTŐ

Házasság Világnapja

AHázasság Világnapja alkalmából szervezett találkozót a Pécsi Székesegy-ház Nagycsaládos Egyesülete február 9-én. A program szentmisével kez-

dődött a Belvárosi templomban, majd ezt követően előadásokon, fórumokonvehettek részt az érdeklődők. A Házasság Világnapjának megünneplése immár26 éve terjed a világon. Célja a házasság népszerűsítése, ugyanis az egészségestársadalom alapja a jó házasságon nyugvó család. A házasság világnapjánakszimbóluma egy férfit és nőt jelképező, gyertyára emlékeztető forma, mely aztfejezi ki, hogy a házastársi szeretet fényt áraszt a világra. Jelmondata: „Szer-essétek egymást!” ami a házastársunk melletti döntést és folyamatos felhívástjelent a szeretet mindennapi gyakorlására.Pécsett idén hatodik alkalommal emlékeztek meg a Házasság Világnapjáról.Nem titkolt céljuk a szervezőknek, hogy a világ felé is felmutassák azt, hogy aházasság létező, és élhető, mégha gyakran elavult intézménynek is akarjákfeltüntetni a magukat „modernnek” vallók, összemosva a házasság és a ház-tartás fogalmait.

5Jó Hír A Pécsi Egyházmegye lapja 2008. február 27.

Az1788-ban épült liptódi Mindenszentek templom felújított keresztútistációit áldotta meg Mayer Mihály megyéspüspök február 15-én.

A felújítást egy helybéli család vállalta fel. •

Védőszentjükre, Árpád-háziSzent Margitra emlékeztek a

Ciszterci Nevelési Központ diák-jai januárban. A három intéz-ményből álló központ e napotünnepi szentmisével kezdte,melyet a székesegyházban tartot-tak. •

Tüke-díjat kapottKele Pál

apátplébános

Stáció megáldás

Árpád-háziSzent Margit

Kele Pál apátplébánosnak ítélték idén a Tüke-díjat; atősgyökeres pécsiek által létrehozott Tüke Alapítvány

elismerésével járó oklevelet és Zsolnay-kerámiát.Kele Pál apátplébános Karcagon látta meg a napvilágot. Az1930-ban született pap szerzetes szeretett volna lenni, be islépett a Domonkos rendbe, ám azt nem sokkal később, azötvenes években feloszlatták. A hányattatások és a Hit-tudományi Főiskola elvégzése után a Pécsi Egyházmegyé-ben talált otthonra, először falvakban, majd Pécsett látta ellelkipásztori szolgálatát. A Belvárosi plébánia élére 1980-ban került, ahol bevezette a német nyelű miséket, s az őszorgalmazására épült meg a mozgó harangtorony is adzsámi mellé.

Kele plébános a díj átvétele után köszönetét kifejezve fel-idézte, 1951-ben három napot töltött el Pécsett, de akkormég álmában sem mert gondolni arra, hogy egyszer, a szá-mára különösen kedves belvárosi templomban tölthet elilyen hosszú időt, s befogadja a város.Kele Pál, a pécsi Belvárosi templom plébánosa a németnyelvű szentmise bevezetéséért, a pécsi épületek helyre-hozataláért, a Kálvária-kápolna és a keresztúti stációkállagmegóvása, majd teljes felújítása érdekében tett erő-feszítéseiért részesült kitüntetésben.A Tüke-díj átadására azért ezen a napon kerül sor, mert1780-ban január 21-én Mária Terézia királyné e napon tettePécset szabad királyi várossá. •

VISSZATEKINTŐ


6

Kedves Testvérem!

Szeretettel hirdetjük, hogy 2008-ban Pécsett kerül megren-dezésre a következő Országos Katolikus KarizmatikusTalálkozó.

Arra szeretnénk kérni Téged, hogy imádságoddal támo-gasd a rendezvényt, melynek időpontja 2008. március 29.lesz, helyszíne pedig a Lauber Dezső Városi Sportcsarnok!Szeretettel várjuk imafelajánlásaidat! Jézus felajánlotta ön-magát, testét és vérét értünk. Megváltott minket a haláltól.Az Ő szeretete arra ösztönöz bennünket, hogy imával éstettekkel szolgáljuk Őt és embertársainkat! Kérünk Téged,hogy a saját kis imádat, tettedet helyezd oda Jézus kezébe,hogy Őáltala kedves legyen életünk a Mennyei Atya előtt.

Cseh Péter Mihálypécsi kispap

A felajánlott szellemi előkészületnek több fontos lépéséttervezzük. Minden hónap utolsó vasárnapján 10:30-korkezdődő szentmisét a találkozó sikeréért ajánljuk fel apécsi katolikus karizmatikus közösségek részvételével apécsi Irgalmas templomban minden hónapban egy állandóáltalános imaszándékot fogunk elimádkozni, mely alább

olvasható minden hónapban a találkozó egy-egy konkrétcéljáért fogunk imádkozni havonként megújuló imafor-mákkal, melyet az alábbi táblázat foglal össze. Ehhez kap-csolódóan a jobb oldalon látható szavazón szeretnénkkérni, hogy jelezd felénk vállalt szándékodat, hogy láthas-suk egységünket.

Általános ima minden hónapban a találkozóért

Atyám, Rád hagyatkozom, tedd velem azt, ami Neked tetszik.Bármit teszel is velem, megköszönöm.

Kész vagyok mindenre, elfogadok mindent, csak akaratod tel-jesedjék bennem és minden teremtményedben. Semmi mást nemkívánok, Istenem! Kezedbe ajánlom lelkemet, Neked adom, Iste-nem, szívem egész szeretetével, mert szeretlek Téged, és a szere-tet sürget, hogy egészen Neked adjam magam, hogy fenntartásnélkül kezedbe helyezzem életemet, határtalan bizalommal, mertTe vagy az én Atyám!

(Boldog Károly testvér imája)

A találkozó témája és mottója

„Nyújtsd ki a kezed!“ (Lk 6,10; Mk 3, 5; ApCsel 4, 30)

Nyújtsd ki a kezed!

ÉLŐ EGYHÁZ

Aváros szociális díjával tűntették ki még 2006-banDr. Mezei Klárát. Mintegy 16 éve jött a gondolat, hogy

a kallódó gyerekekkel fiatalokkal is kellene valamitkezdenie. Ezért megalapította a Don Bosco Nap-közit, ahol minden hétköznap délután sziociálismunkások, nevelők segítségével foglakoznaknehezebb élethelyzetben lévő gyerekekkel.A közelmúltban pedig Don Bosco díjat kapotta Szent István Magyar Szalézi Tartománytólodaadó szolgálatáért.

A Szalézi Rend által alapított díjat mindenévben január végén az országos Don Boscoünnepségen Budapesten adják át, azon szemé-lyeknek, akik a rend célkitűzéseiért tettek annyit,hogy ezt kiérdemeljék. A legfontosabb,amit kapnaka Don Bosco napközibe járó gyerekek, az a szeretet-mondta

a doktornő. Amikor elindult álmai megvalósítása feléMezei Klára, felkereste az iskolákat azzal a céllal, hogyazokat a gyerekeket segítené, akiknek valamilyen oknál

fogva nincs megfelelő otthoni, szülői háttér tanulmányielőmenetelük és szociális helyzetük biztosítására.

Ezek a fiatalok, nem mindig az anyagi helyzetükmiatt hátrányosak-hangsúlyozta a napközi veze-tője.Sok köztük a csonka családban élő.Most hoztáklétre egyébként a Kallódó Gyerekek Alapítványát,azért, hogy támogatást kaphassanak, hiszen sem-milyen anyagi forrásuk nincs. Egyetlen támoga-

tottságuk a székesegyházi plébániától ingyen kapottKáptalan utcában található terem. Adományokból

tartják fenn magukat, a gyerekek felé minden szolgál-tatás ingyenes. •

Don Bosco - díjat kapottDr. Mezei Klára


Isten sokszor – ahogy most is – kinyújtja a kezét felénk, sezt már az ősegyházban is kérték a szorongatásban élőtestvérek (vö.: ApCsel 2, 30), de minket is felszólít Jézus,hogy nyújtsuk ki a kezünket (mint pl.: az elsorvadt kezű asz-szonynak).

Néhány gondolat a találkozóról

A pécsi sportcsarnok befogadóképessége 3000fő. Reményeink szerint teltház lesz. Ebből ki-indulva számításaink szerint a találkozó költ-ségeit úgy tudjuk rendezni, hogy a résztvevőktőlfejenként kb. 1.000 Ft hozzájárulást szeretnénkkérni, melyet a helyszíni gyűjtésekkor lehetátadni. Tudjuk, hogy sokan messziről ér-keznek, ami nem kevés útiköltséggel jár, akiteheti, segítsen ilyen formában is.

A rendezvény ideje alatt az alábbi szolgálatok fogjáksegíteni a résztvevőket:

- információs szolgálat- gyermekvigyázás- gyóntatás- közbenjáró imaszolgálat- lelki beszélgetés- büfé- könyv- és hanganyag árusítás

Parkolási lehetőség a csarnok körüli parkolóban lesz. Elégnagy a hely, ezért nyugodtan jöhettek buszokkal is. Ruha-tár nem lesz, a kabátok elhelyezését mindenki saját magaoldja meg. (ahogy eddig is)

A programról

Meghívott előadóink délelőttés délután Varga Laci atya ésJosip Loncar lesznek.Szeretnénk, ha a nap folyamánelég időt tudnánk szánni a kö-zös dicsőítésre, hogy a napiprogram minél termékenyebbtalajt találjon szíveinkben. Ígymár pontosan 9 órától fogunkdicsőíteni a pécsi Betánia kö-zösség vezetésével (érdemesennek megfelelően érkezni).Ugyanígy zárásként is szeret-nénk legalább 1 órát szánniaz imádságra, ezért, aki sze-retne még mise után maradni,az ennek megfelelően tudja ter-vezni a hazautazást.(zárás kb. 18:30-kor lesz)

Hogyan olvassuk a Szentírást?

ÉLŐ EGYHÁZ

A2007. év egyik legszebb ajándékavolt számomra Dr. Jean Schontz

metzi nyugdíjas dogmatikaprofesszorlátogatása. Tudása kincsestárából mind-ahányszor szédítő magasságokba ésmélységekbe vezet. 2006-ban azt ma-gyarázta, hogy a Szentírás csak a ke-resztáldozatból érthető meg igazán,idén az evangélium imádkozó olvasá-sáról tanított. Mindkettővel olyan kul-csot adott a kezembe, ami igen jólhasználható eszköznek bizonyul amindennapokban. Ezt az utóbbit sze-retném dióhéjban, végső tanulságai-ban megosztani.Lényege, hogy a Szentírás, de főkéntaz evangéliumok olvasásakor elsősor-ban ne annak erkölcsi tartalmára fi-gyeljünk, hanem arra, hogy ki az, akibeszél vagy cselekszik. Ha erkölcsi

követelményt hallok ki belőle, óhatat-lanul méricskélni kezdem: hol is tar-tok én ezzel kapcsolatban? Így pedigén kerülök a központba, s azon gon-dolkodom, hogyan és mit kell tennem...– saját erőfeszítésemre támaszkodva.A legfontosabb üzenet azonban rejtvemarad előttem.A Szentírás elsődleges célja, hogy fel-tárja előttünk, ki a mi Istenünk. Arrólbeszél, hogy Isten irgalmas, szerető,megbocsátó Atya, aki örömét leli gyer-mekeiben, aki az Úr Jézusban min-denét odaadta értünk, és elment aszeretet legvégső határáig.Ha ezt felfedezzük, akkor a mi szí-vünkben is öröm támad. Az örömpedig átalakító erővel bír. Ez az örömvezet el oda, hogy hasonulni akarjakahhoz, Aki engem ennyire szeret,

fontosnak tart, gyönyörködik bennem– gyarlóságaim ellenére is. (Tulaj-donképpen ugyanoda jutok vissza: aKrisztus nyomába való igyekezethez, deegy teljesen más megközelítésből, más in-dítékokkal és erőforrásokkal felszerelkezve.)

Ezzel a „kulccsal” próbáltam behatol-ni a napi evangéliumok mélyebb tar-talmába. Meglepő felfedezésekrejutottam. Ebből szeretnék néhányatmegosztani.

Az egyik vasárnap a hűtlen intézőrőlszóló példabeszéd volt soron (Lk 16,1-13). Szinte tanácstalanul áll meg előtteaz ember, annyi tisztázatlan, homá-lyos elem van benne. Schontz atyamódszerével azonban megdöbbentőmondanivaló tárult fel előttem: az Úr


8

Beszélni akarok veled! Boldog vagy?Fa: - Igen!Miért vagy boldog?Fa: - Mert élhetek.Öröm élni?Fa: - Igen! Szolgálok.Mit szolgálsz? Mi a feladatod?Fa: - Egész lényemmel oxigénttermelek.S ez a te boldogságod?Fa: - Igen. Ameddig élek, addigannyival több oxigén termelődik,és ennyivel könnyebb nektek élni.S itt ebben a környezetben jó neked?Fa: - Persze! Ennél szebb helyet elsem tudok képzelni.Miért? Annyi szép hely van a világon, sannyi öröm máshol!Fa: - A szépség körülöttünk van!Mi-én látok szépnek vagy csúfnakvalamit.Nem kívánod megnézni máshola szépet?Fa: - Nem!Miért?Fa: - Mert a más szépsége halálomatokozná.Miért?

Fa: - Mert el kezdenék vágyni utána,s már nem lelnék szépet itt.Miért? Miért nem lelnél szépet itt?Fa: - Mert a szépséget mi hordozzuk.Ezzel a szépséggel máshol is lehetnélboldog.Fa: - Nem, mert ki kellene szakad-nom innen, gyökérvesztett lennék,s ez halálomat okozná.Más fát is ültettek már át.Fa: - Igen. S valahogy mégsem azigazi!Miért?Fa: - Mert nem ott vannak, ahovaIsten állította őket.S te a helyeden vagy?Fa: - Igen.Pedig csúf a környezeted: tüskés-bokros,meg sem lehet megközelíteni téged!Fa: - Ennek a tüskés bokornakköszönhetem életemet. Ha nem lettvolna itt, én sem lennék fa, régenlekaszáltak volna.Tehát szereted a környezeted?Fa: - De mennyire! Biztonságot nyújtnekem.Meddig?Fa: - Ameddig élnem kell.

Kell?Fa: - Ó, nem! Az élet ajándék!De az emberek kivághatnak,megcsonkíthatnak.Haragszol az emberekre?Fa: - Nem. Ők csupán nagy gyerekek.Sajnálom őket, mert gyökértelenek, sígy annyit szenvednek.Akkor rám se haragszol? Ha jól emlék-szem, törtem ágat rólad…Fa: - Tudom! De nem haragszom.S engem szeretsz-e? Hiszen embervagyok, tele bűnnel és gonoszsággal.Fa: - De tele vagy szépséggel is…Ezt nehéz elhinnem.Fa: - Pedig elhiheted: Szép vagy!Mondd velem: Szép vagyok!Szép vagyok!Fa: - Nos, hogy érzed magad, amikorkimondod?Mintha egészséges lennék és valóbanszép!Fa: - Na látod! Ha így élnél,szép lennél belsőleg is mindig.S akkor meglátnád kívül is a szépet.Te szenvedtél már?Fa: - Mikor letörted ágaimat, mikornem kapok vizet, mikor fázom…

KARMELITA

Jézus önmagáról beszél! Ő az intéző,aki „tartozásunkat elengedte, és az el-lenünk szóló adóslevelet a keresztfáraszegezve megsemmisítette” (vö. Kol 2,14).Ehhez pedig az Atya vagyonát, sze-mefényét: önmagát, teljes istenember-ségét tékozolta el: „Bár Isten Fia volt,kiüresítette önmagát... egészen a kereszt-halálig.” (Fil 2,6-8) És amint a példa-beszédbeli intézőt megdicsérte ura,ugyanúgy, az Úr Jézust is „felmagasz-talta Isten és olyan nevet adott neki, amelyfölségesebb minden névnél. Az Ő nevéreminden térdnek meg kell hajolnia a meny-nyben, a földön és az alvilágban.” (vö. Fil2,9-11) A hűtlen intéző mindezt azérttette, hogy lakóhelyet biztosítson ma-gának arra az esetre, ha gazdája fel-mond neki. Csodálkozhatunk-e azon,hogy az Úr Jézus bebocsátásért ko-

pogtat, otthont koldul szívünkben,életünkben?

Hasonlóképpen nagy élmény jelentetta dúsgazdagról és a szegény Lázárrólszóló példabeszéd (Lk 16,19-31). Ez atörténet már könnyebben hozzáférhe-tő tanítást tartalmaz. De hogy ebben isönmaga titkát tárja fel Jézus – ez szintehihetetlen. Pedig így van! Ezúttal afarizeusoknak ad olyan tanítást, amiannak idején segíthet nekik elfogadnia feltámadás tényét: a feltámadás cso-dája nem lenne eléggé nyomós érv agazdag ember rokonainak – mondja apéldabeszédben Ábrahám. De ha hall-gatnak Mózesre és a prófétákra – foly-tatja –, rátalálnak a helyes útra.Ugyanígy, a farizeusokat sem fogjahitre bírni a megfeszített Názáreti

feltámadásáról szóló hír. Ha azonban„kutatnak az Írásokban”, felfedezik,hogy „Mózestől kezdve az összes prófétákés írások” mind-mind erről a megváltóitettről, az ő személyében közöttük élt szen-vedő Messiásról jövendölnek... (Vö. Lk24,25-27) Ebben az értelemben ez apéldabeszéd – mondhatni – párhuza-mos helye az emmauszi tanítványoktörténetének... Micsoda aprólékos gon-dossággal igyekezett az Úr Jézusfeltárni kilétének titkát a vele rokon-szenvezőknek és az ellenségeskedőknekegyaránt, kinek-kinek befogadóképes-ségéhez igazítva!

A Megszentelő Szeretetről nevezettAnna nővér OCD

Mindenszentek Kármel, Magyarszék

Párbeszéd a gyökereinkről…


Mitől fázol? Vagyis fázol-e egyáltalán?Fa: - Fázom a gyűlölettől.Te is érzékeled?Fa: - Ó, de még mennyire! Ma több agyűlölet, mint a szeretet.Ezért vagy tele szeretettel?Hogy csinálod?Fa: - Nem engedem a rosszat magam-hoz.Hogyan? Hiszen védekezni sem tudsz!Fa: - Kívülről valóban nem, de nemadom fel az elvemet, a kezdettőlbelém oltott szeretetet.

Ha téged most kiásnának, és későbbugyanide visszaültetnének,akkor is gyökértelen lennél?Fa: - Átmenetileg igen, s nehezenvészelném át azt a sok csúfságot,amit fakasztana bennem.De ha meggyógyulnék, újból örömlenne bennem.Milyen csúfságot? Mit nevezel csúfnak?Fa: - Minden szeretetlenség csúfság.Akkor hát ezt is bensőleg értelmezed ésnem külsőleg?Fa: - Minden bensőleg történik, ami

kívülről látszik, lényegtelen.Mert nem biztos, hogy csúf az,ami göcsörtös vagy félszeg!Igaz, annyi szép fa van!Fa: - Mint amennyi szép ember!

A Megfeszített-Megdicsőült Jézusrólnevezett

Mária Magdolna nővér OCDKis Szent Teréz Kármel, Marosszentgyörgy

KARMELITA

Története mindennap íródikLourdes-i jelenések százötven éves évfordulója

Avilág leghíresebb zarándokhelyea dél-franciaországi Lourdes jubi-

leumi éve az idei esztendő. Százötvenévvel ezelőtt, 1858. február 11-én egytanulatlan pásztorlánynak, SoubirousBernadettnek a városka határábanmegjelent a magát Szeplőtelen Fogan-tatásként bemutató Szűzanya. A jele-nésekhelyszínéncsodálatosgyógyulásoksokasága történt és történik ma is. Azelső jelenés napját, február 11-ét II.János Pál pápa a betegek napjáványilvánította.

Erre az alkalomra minden évben üze-netet intéz a Krisztus földi helytartójaa betegekhez. Az emléknaphoz kap-csolódóan a mátraverebély-szentkútinemzeti kegyhelyen február 9-én 11órakor mutatnak be szentmisét.

A kegyhely sok millió zarándokotvonz minden évben, de népszerűségenem merül ki ebben. Szerte a világon,így Magyarországon is számos temp-lom és kápolna titulusa a Lourdes-iSzűzanya (Hövej, Izsófalva, Jánossomor-ja, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Röjtök-muzsaj, Újdombrád, Újhegy, Ráckeve).Ezen kívül hazai templomok és temp-lomkertek sokaságában találkozha-tunk lourdes-i barlangokkal, benne aSzűzanya és Bernadett szobrával. Abarlangok falát általában hálatáblák

borítják, jelezve, hogy sokak imádságaitthon is meghallgatásra talál. Az aláb-biakban Jacques Perrier lourdes-i püs-pök gondolatait közöljük:

Több mint hatmillió zarándok látogatel évente Lourdes-ba. Mit akarnaklátni? Mit keresnek? Turisztikai látvá-nyosságot? Annál sokkal érdekesebbdolgok vannak itt. Mindannyian tud-ják, hogy Lourdes különleges hely.Olyan hely, ahol a keresztény ember ahitét gyakorolhatja. Olyan hely, ahol akicsik és a gyengék is otthon érezhetikmagukat. Olyan hely, ahol a betegeket

és a fogyatékkal élőket megbecsülik.Az imádságnak, a szolgálatnak és anépek közötti testvériségnek a helye.Olyan hely, amelyet a fiatalok is kü-lönlegesnek találnak. Olyan hely,amely mindenki előtt nyitva áll. Senkisem tudja elfelejteni Lourdes-ot, mégakkor sem, ha csak néhány órát töltöttel itt. Ezért van az, hogy sokan több-ször is visszatérnek.

Ez az esemény 1858-ban kezdődött,amikor Soubirous Bernadettnek meg-jelent Szűz Mária. Attól a pillanattólkezdve a zarándokok száma nőttön

nőtt. A technika által uralt talmi ra-gyogással és erőszakkal teli világbanegyre nagyobb szükség van a tisztalelkiséggel rendelkező helyekre. Lour-des újra visszaadja a kellő erőt, amely

az élet nehézségeivel való szembe-szálláshoz szükséges.

Lourdes története mindennap továbbíródik. A jelenések után százötven év-

vel nagyon fontos, hogy hálát adjunka kapott kegyelmekért, a harmadikévezred küszöbén bizonyságot te-gyünk a küldetésünkről, és a kegyhelykapuit még szélesebbre tárjuk. •


10 KARMELITA

Magyarságunk és a Biblia CDHárom előadás a Pázmány Péter

Katolikus Egyetem Hittudományi Karaáltal szervezett konferencián(teológiai tanárok továbbképző

konferenciája, 2008. jan. 28-29.)

Nemeskürty Istvántörténész professzor:

MAGYARSÁGUNK ÉS A BIBLIA(1 óra 58 perc);

Vörös Győző, egyiptológus:ALEXANDRIA ÉS A BIBLIA (55p);

Tarjányi Béla, biblikus professzor:A VATIKÁNI KÓDEX (28p).

Igényes érdeklődők számára ajánljukbeszerzését, meghallgatását.

Ára: 600,- Ft

A Szentföldön Jézus lábanyomán DVD

E DVD-n találkozhatunka Szentfölddel, részletesebben azokkala legfontosabb evangéliumi helyekkel,

amelyeknek történetét az ásatásokfeltárták. Ezek igazolják az evangéliumi

történetek valóságát.Az anyagot összeállította Tomka Ferenc.A képeket a Fokoláre atyák készítették

2007-es szentföldi utazásukon.Most ezt az anyagot szélesebb körű

használatra adjuk, különös tekintettel aBiblia Évére. A technikai szerkesztés

Rónaszéki László munkája.A szöveg elmondásában RónaszékiJózsefné Tomka Mária segédkezett.

Ára: 1.200,- Ft

Vallomás a Szentírásról DVD

Bíró László püspök,Nemeshegyi Péter S.J.,Kerekes Károly O.Cist.,Vértesaljai László S.J.,

Tomka Ferenc,Mihályi Angyalka katekéta,

Varga Béláné Irénkeszemélyes vallomása.

Csoportok, Szentírást szerető hívekszámára ajánljuk beszerzését, meghall-

gatását, terjesztését.Ára: 600,- Ft


LELKISÉG

Kajtár Edvárd

AzUtolsó Vacsora nagycsütörtökesti miséjével kezdetét veszi a

Húsvéti Szent Háromnap. Jézus halál-ba indulásának ezen az estéjén nem-csak az Oltáriszentséget és a papságotalapítja meg Szentháromságos Szívé-ből, hanem minden szertartásunk is ittszületik meg, és ennek a szertatásnaka fényében nyeri el igazi értelmét. Aliturgikus év során ez a szentmise azegyik legkomplexebb, legösszetettebbcselekmény, hiszen egy „átlagos” ün-nepélyes szentmise részeihez képesttalálunk benne sajátos „extrákat” is: aharangok és a csengők zúgása a „Di-csőség a magasságban Istennek” himnuszalatt, a homília után ott a lábmosásszertartása, aztán a misének nincsvalójában vége, hiszen hiányzik azáldás és az elbocsátás – helyette a papaz oltáriszentséget ünnepélyesen átvi-szi egy másik tabernákulumba, majdkövetkezik a néma oltárfosztás. Ho-gyan tükre ez a szent cselekmény atöbbi szertatásunknak az év során?

Nagycsütörtök választóvonal. A zso-lozsma délutáni imaórájával véget éra nagyböjt, és ezzel a misével belé-pünk már a húsvét titkába. A szertatáselején elhallgatnak a harangok, a csen-gők és a zenei kíséret az énekeink mel-lett, vagyis a liturgia egy mélyebb

valósága tárul fel előttünk: a csend.E szentmise előtt véget ér a „készületböjtje” és a szentmisével megkezdő-dik a húsvéti vigília végéig tartó ún.„húsvéti böjt”. Minden szertatás vá-lasztóvonallá kell váljon az életünk-ben: a szertartás térítse meg a szívemet,lelkileg, emberileg másként lépjek kibelőle, mint ahogyan a cselekményelőtt érkeztem a templomba, vettemkezembe a szertartáskönyvet stb. Min-den szertartás útelágazás, a hit dön-tését kell meghoznom, hiszen mindenliturgiára igaz a mise nagy igazsága:„Íme hitünk szent titka!”. Jézus fel-szólít a követésére, a még tisztább,önzetlenebb, szeretettel telítettebb kö-vetésére.

Nagycsütörtök – a szeretet liturgiája.A pap a homíliája után megmossa ti-zenkét ember lábát, ahogyan az Utol-só Vacsora közben Jézus megmostatanítványainak lábát. A felajánláskorpedig az ősi Szeretet-antifóna csendülfel: „Ahol szeretet ott az Isten”. A li-turgiával mi szeretjük a Szenthárom-ságos Istent, és ebben a szeretetben, aSzeretet Istenének (vö. 1 Jn 4, 8 és 16)szeretetében megmerülve nyerünk erőtembertársaink szeretetére is. Mi a temp-lomba szeretetből és szeretni me-gyünk. „Kell” templomba mennünk,részt vennünk a cselekményeken.Magért beszélő szertartás. Érdekes,

hogy miután a pap átvitte az oltárrólés a tabernákulumból az Oltáriszent-séget egy másik tabernákulumba,csendesen, minden szertartásosságnélkül elvégzi az oltárfosztást, vagyisa miséző oltár teljes lecsupaszításátdíszeitől, felszerelésétől. Sokszor pa-naszkodunk arról, hogy nem értjük acselekményeket, nem tudjuk, hogy mimiért van, mit miért teszünk ezeknekmi a jelentése. Szükséges, hogy gon-dolkodjunk hitünk világáról, hogyutána kérdezzünk és nézzük a litur-gikus cselekményeink, szövegeink je-lentésének, de valójában a legfontosabbhozzáállás részünkről mindebben azalázatos és istenfélő önátadás a szer-tartás során a cselekmény egészébenaz Istennek. Hagyjuk, hogy az Úr„fogjon meg” bennünket, hogy tehes-sen velünk, amit akar. Ne élményekértmenjünk, ne „vadásszuk” a szertartá-son a kegyelmet – akármennyire is vá-gyódunk megnyugvásra, válaszokraéletünk kérdései közepette. Legyenbennünk csend és figyelem, hiszenezen este, ezen szertartás – bármi islegyen az – „az Úr átvonulása”, mipedig vele megyünk.

Induljunk, lépjük át vele az Élet határ-vonalát – ez a Pászka, a Húsvét jelen-tése! •

Nagycsütörtök – szertartásaink tükre


12

Kedves Testvéreim!

1) A húsvét felé vezető út mindenévben nagyszerű alkalmat ad, hogyelmélyítsük keresztény hitünk értel-mét és értékét. Arra ösztönöz minket,hogy újra felfedezzük Isten irgalmas-ságát, s ezáltal magunk is az irgal-masság tetteivel forduljunk testvéreinkfelé. Az Egyház feladata gondoskodniarról, hogy olyan különleges cseleke-deteket ajánljon a hívők figyelmébe,amelyek elősegítik belső megújulá-sukat ebben az időszakban. Ezek közétartozik az ima, a böjt és a jótékony-ság. Ebben az évben szokásos nagy-böj t i üzenetemben el időzöm ajótékonyság gyakorlatával kapcso-latos gondolatkörnél, készülődve hús-vét ünnepére. Jótékonynak lenniannyit jelent, hogy kézzel foghatómódon sietünk szükséget szenvedőembertársaink segítségére. Ugyan-akkor ez az aszkézis gyakorlata is,amely abban segít, hogy függetlennéváljunk a földi javak birtoklásának vá-gyától. Jézus nyomatékosan rámutatarra, hogy milyen erős a materiálisjavak birtoklásának hatása, és hangsú-lyozza, hogy egyértelműen dönte-nünk kell, máskülönben fennáll annaka veszélye, hogy ezek bálványokkáválnak. Ezért így szólt tanítványaihoz:„Nem szolgálhattok az Istennek és a mam-monnak” (Lk 16,13). A felebarátainknaknyújtott segítség lehetővé teszi, hogyellenálljunk ennek az állandó kísértés-nek, hiszen arra nevel minket, hogyészrevegyük szükségleteiket, és meg-osszuk embertársainkkal mindazt, amiaz isteni jóság révén osztályrészünklett. Ez a szegények részére folytatottadománygyűjtés célja, amely a világszámos részén gyakorlattá vált anagyböjti időben. Ily módon a belsőmegtisztulás összekapcsolódik egyolyan gesztussal az egyházi kö-zösségben, amit már az ősegyház is is-mert. A jótékonyság művéről beszél

Szent Pál apostol is a leveleiben, ami-kor a jeruzsálemi hívek számára tör-tént gyűjtésről ír. (ld. 2Kor 8-9, Róm15,25-27).

2) Az evangélium ezt tanítja: nem bir-tokosai, hanem gondnokai vagyunk akapott javaknak. Ne tekintsük gaz-dagságunkat sérthetetlen tulajdo-nunknak, hanem eszköznek, amelyenkeresztül az Úr hív mindannyiunkat,hogy gondoskodó szeretetét közvetít-sük embertársaink felé. Amint a Kat.Egyház Katekizmusa hangsúlyozza,az anyagi javaknak – egyetemesvoltuk miatt – társadalmi értékük van.Jézus egyértelműen figyelmezteti azo-kat, akik a földi javakat egyedül amaguk számára akarják birtokolni éshasználni. Látva a tömegeket, akikmindenben hiányt szenvednek, és azéhezés kínjait kénytelenek eltűrni,Szent János apostol első levelénekszavai keményen csengenek: „Hogyanmarad meg az Isten szeretete abban, aki –bár bőven van neki a világ javaiból –mégis, amikor látja, hogy testvére szük-séget szenved, elzárja előle a szívét?” (1Jn3,17). Még világosabb a felszólítás akeresztény országok felé a javak meg-osztására, hiszen felelősségük a nyo-morgók és elhagyottak sokaságávalszemben még súlyosabb. Segítségükresietni inkább az igazságosságból faka-dó kötelezettség, mint karitatív csele-kedet.

3) Az evangélium leírja azt is, mi ajótékonykodás lényegi jellemzője: úgykell megcselekedni, hogy rejtve ma-radjon a világ szeme előtt. Jézus aztkéri tőlünk: „Te úgy adj alamizsnát, hogyne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Ígyalamizsnád titokban marad” (Mt 6,3-4).Röviddel előtte pedig azt olvassuk: nedicsekedjen senki a saját jótetteivel,mert ezzel kockára teheti égi jutalmát(ld. Mt 6,1-2). A tanítványoknak kellarra gondot viselni, hogy minden

Isten nagyobb dicsőségére történjen.Jézus figyelmeztet: „A ti világosságotokis világítson az embereknek, hogy jótet-teiteket látva dicsőítsék mennyei Atyá-tokat” (Mt 5,16). Ezért mindennekIsten dicsőségét kell szolgálnia, nempedig a miénket.

Kedves Testvéreim! Ennek tudata kí-sérjen minden cselekedetet, amely afelebarátot segíti, akkor nem fog elő-térbe kerülni, aminek rejtekben kellmaradni. Ha jócselekedeteinkben nemIsten dicsőségét törekszünk szolgálniés nem embertársaink igazi javát ke-ressük, hanem mindenekelőtt szemé-lyes hasznunkat gyarapítjuk, vagyegyszerűen elismerésre vágyunk, nemaz evangélium szellemében járunk el!Modern társadalmunkban, amelyet aképek uralma jellemez, éberen figyel-nünk kell erre a kísértésre. Az evan-gélium jótékonysága nem pusztánvalamiféle vonzódás az emberek felé.Sokkal inkább a szeretet konkrét cse-lekedete, teológiai erény, amely belsőmegtérésünkből fakad. Ez az istensze-retetben és a felebaráti szeretetbennyilvánul meg, amelyben Jézus Krisz-tust követjük, aki teljesen nekünkajándékozta önmagát, egészen akereszthalálig. Vajon köszönetet mon-dunk-e Istennek azért a sok emberért,akik a média uralta társadalom fény-szóróitól távol, a csendbe és homálybarejtőzve keresztény elkötelezettségbőlnagyszerű tetteket visznek véghezszükséget szenvedő embertársaikmegsegítésére? Mit használ nekünk,ha javainkat másoknak ajándékozzuk,de szívünk büszkeségtől dagad? Ezértazok, akik tudják, hogy Isten azt islátja, ami a rejtekben történik, és ju-talmát sem a világ szeme előtt adja,nem keresik az emberi elismerést azirgalmasság cselekedeteiért.

4) A Szentírás arra ösztönöz minket,hogy vegyük észre a jótékonyság mé-

LELKISÉG

XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenete„Krisztus értetek szegénnyé lett” (2Kor 8,9)


lyebb értelmét: a tisztán anyagi di-menzió transzcendens értelmére vilá-gít rá; azt tanítja, hogy nagyobb örömadni, mint kapni (ld. ApCsel 20,35).Ha cselekedeteinket a szeretet vezeti,akkor hitünk igazságát juttatjuk kife-jezésre. Nem azért kaptuk Teremtőnk-től életünket, hogy önmagunknakéljünk, hanem Istennek és embertár-sainknak (ld. 2Kor 5,15). Minden alka-lommal, amikor Isten iránti szeretetbőlmegosztjuk javainkat a szükségetszenvedő embertársainkkal, megta-pasztaljuk, hogy az élet bősége a sze-retetből fakad, és minden visszatérhozzánk, mint a béke, a belső megelé-gedettség és öröm áldása. Égi Atyánksaját örömével jutalmazza meg jóté-konyságunkat. Sőt, még ennél is töb-bet kapunk. Szent Péter a jótékonyságlelki gyümölcsei között említi a bűnökbocsánatát: „A szeretet leplet borít renge-teg bűnre” (1Pt 4,8) írja Péter. Amikénta nagyböjti idő liturgiája gyakorta is-métli, Isten felkínálja nekünk, bűnö-söknek a megbocsátás lehetőségét.Ennek befogadásra készít fel minket,amikor megosztjuk a szegényekkelazt, ami a miénk. Azokra is gondolok,akik korábbi bűneik miatt a gonoszterhét hordozzák, s ezért távol érzikmagukat Istentől. Megbénítja őket afélelem, és megakadályozza, hogyIsten felé forduljanak. A jótékony cse-lekedet közelebb visz minket a fele-baráthoz, így Istenhez is közel visz,ezáltal valóban eszköze lehet meg-térésünknek és kiengesztelődésünk-nek Istennel és testvéreinkkel.

5) A jótékonyság szeretetteljes nagy-lelkűségre nevel. Szent Giuseppe Be-nedetto Cottolengo azt ajánlja: „Ne

azokat a pénzdarabokat számoljátok, amitkiadtok. Hiszen ahogyan alamizsnát advanem tudhatja a bal kezed, mit tesz a jobb,úgy a jobb kezed se tudja, mit tesz.” (Dettie pensieri, Edilibri, Nr. 201). Ezzel össze-függésben kap nagy jelentőséget azevangélium egyik jelenete, amikor azözvegyasszony a templom áldozatiperselyébe dobja mindazt, ami csakszegénységétől telt, „egész megélheté-sét” (Mk 12,44). A jelentéktelen értékűfillér nagy kifejezőerejű szimbólummáválik. Ez az asszony nem a fölösle-géből ad és nem abból, amit birtokol,hanem azt adja, ami ő maga. Egészenönmagát adja.

Ez a megindító elbeszélés abba az e-seménysorba illeszkedik, amely köz-vetlenül megelőzi Jézus szenvedésétés halálát. Jézus szegénnyé lett, hogyszegénysége által gazdaggá tegyenminket. A népek apostola a Korintusi-akhoz írt második levelében úgybeszél Jézusról (vö. 2Kor 8,9), hogy őegészen nekünk adta önmagát. Anagyböjti idő arra ösztönöz minket,hogy a jótékonyság cselekedetein ke-resztül is kövessük példáját. Jézusiskolájában megtanulhatjuk: életünkajándékká válhat azáltal, hogy Krisz-tus követésére törekszünk. Így nem-csak abból tudunk adni, amink van,hanem magunkat is készek leszünkodaadni. Vajon nem a szeretet egyet-len parancsa az, amely az evangéliumlényegét összefoglalja? A jótékonysága nagyböjti időben annak eszközelehet, hogy keresztény küldetésünk-ben előrelépjünk. Az a keresztény, akiodaadja magát anélkül, hogy számol-ná, mennyibe kerül ez neki, tanúságottesz arról, hogy nem az anyagi gaz-

dagság határozza meg a lét törvényeit,hanem a szeretet. Ami a jótékonyko-dás értékét megadja – az egyén lehe-tőségeinek és körülményeinekfüggvényében – a szeretet, amely azodaadás különböző formáit is inspi-rálja.

6) Kedves Testvéreim! A húsvétra valókészülődés a jótékonyság cselekede-tein keresztül a lelki növekedésre szó-lít, hogy ezáltal többek legyünk aszeretetben, és felismerjük magátKrisztust a szegényekben. Az Apos-tolok Cselekedetei számol be arról,hogy mit mond Péter apostol a bénaembernek, aki a templom kapujábanalamizsnáért könyörög: „Aranyom,ezüstöm nincs, de amim van, neked adom:a názáreti Jézus Krisztus nevében járj!”(ApCsel 3) Az alamizsna esetébenvalamely anyagi dolgot adunk, ezazonban nagyobb ajándék jele lehet.Az alamizsnában magáról Krisztusrólteszünk tanúságot, akinek nevébenbenne foglaltatik az Élet. A nagyböjtiidőszak tehát arra indít – személy sze-rint, és közösségben is –, hogy te-gyünk erőfeszítéseket Krisztuskövetésére, és tegyünk tanúságot sze-retetéről.

Mária, az Úr édesanyja és hűségesszolgálóleánya, segíts a híveknek anagyböjti idő lelki küzdelmeiben,hogy megfelelően éljenek az ima, aböjt és a jótékonyság fegyverével.Lélekben megújulva ünnepeljük ahúsvéti titkokat! E kívánságokkal fo-gadja minden hívő apostoli áldáso-mat!

XVI. Benedek pápa

LELKISÉG

Megjelent magyarul XVI. Benedek pápa második enciklikájaMegjelent a Szentatya Spe salvi kezdetű enciklikájának magyar fordítása a Szent István Tár-sulat kiadásában január 24-én. XVI. Benedek pápa második enciklikáját, amely a reményrőlszól, tavaly november 30-án mutatták be a Vatikánban. A könyv a Szent István Társulat bolt-jaiban 400 forintért vásárolható meg.


14 LELKISÉG

Gesztesy András

Jézus nem a keresztényeknek, vagya vallásos embereknek a megvál-

tója, hanem minden ember megváltó-ja , az egész vi lág megváltó ja .Nagypénteken, a gyalázatban, a kín-szenvedésben és a kereszthalálbanvégbemegy Jézus teljes szeretetteljesodaadása az Atyának. Teljes odaadásaz ember, az emberiség, a választottnép és minden ember képviseletébenés nevében. Isten megkapta Jézusbanazt a viszontszeretet, amit tőlünk kap-hat. Ezzel lett Jézus nagypénteken avilág megváltója. Ennek jegyében azigeliturgia után az egyetemes kö-nyörgéseket, ünnepélyes hangvétellel,a szokásosnál jóval hosszabban, gaz-dag teológiai tartalommal, tíz tételbenfogalmazza meg az egyház. A papelőbb külön-külön mindig felhívja ahíveket a könyörgésre, jelezve ezzelazt, hogy kikért és miért fohászko-dunk. A tíz tétel átfogja a megváltot-tak teljes körét.

l. Mindenekelőtt az Anyaszentegy-házért, Isten újszövetségi népéért, azúj Izraelért, amely Krisztus titokzatosteste, éltető ereje a Szentlélek, azevangéliumnak és a kegyelmet adószentségeknek letéteményese, s mintilyen a történelem legjelentősebb éslegsorsdöntőbb tényezője, mely min-den nép és minden ember számárahordozza és felkínálja a megváltásnagy lehetőségét. „…hogy Urunk, Is-tenünk vezesse békében, növelje egység-ben…, hogy az egész világon elterjedjen,és állhatatos hittel kitartson…”

2. Másodjára a pápáért könyörgünk.Hiszen az egyház normális tevékeny-ségének feltétele az egészséges és ha-tékony kormányzás, Isten irányításaszerint. A mindenkori pápát kiemelthely illeti meg egyedülállóan külön-leges szolgálatának és felelősségénekmegfelelően, „…hogy a kereszténynép…gyarapodjék hitben és érdemekben.”

3. Harmadszor a papságért és a hí-vekért könyörgünk. A mindenkorimegyéspüspök és egyáltalán a püspö-kök, papok és a szolgálatokat teljesítőhívők személyes odaadásától és hűsé-gétől függ a magváltás művének a ter-jedése és gazdagodása.

4. Negyedszer a keresztelendőkrőlemlékezik meg az egyház, az új hajtá-sokról, hogy nyíljon meg a szívük, tá-ruljon fel előttük a kegyelem ésnyerjék el újjászületve bűneik bocsá-natát és így Isten gyermekei lehesse-nek.

5. Ezután a keresztények egységéértkönyörgünk. Az egyetlen szerető Is-

tennek csak egyetlen egyháza lehet.A bűn újra meg újra szétszórja Istennépét, ami a hitnek és a szeretetnek abotránya. Az egység mivel a szeretetműve, csakis Isten ajándéka lehet.Azért könyörgünk, hogy „a hit osztat-lan épsége és a szeretet köteléke egyesítse”a keresztény felekezeteket és a meg-keresztelteket. A szeretet a nagy ésvonzó jel a sokféle módon és fájdal-masan megosztott és széttöredezettvilágban.

6. Hatodszor a zsidókért imádkozik azegyház, „akikhez előbb szólott Urunk, Is-tenünk”, azért, hogy a vissza nem vontszövetségben hűségesek legyenek,egyre jobban szeressék Istenünket ésmajd eljussanak a megváltás teljessé-gére az egyházzal együtt, hiszenmindnyájan gyermekei vagyunk a hit-ben Ábrahámnak.

7. Aztán azokért, akik nem hisznekKrisztusban. A más vallásúakért, hogya Szentlélek világossága töltse el őket,s így őszintén keressék és találják megaz igazságot, hogy a keresztények hiteés kölcsönös szeretete ébressze ráőket, hogy mennyire szeret az Isten.

8. A más vallásúak után, azokért, akiknem hisznek Istenben. Akik akár gya-korlatilag, vagy akár hitvallás szerűen(ateisták) nem akarnak Istenről tudni.Hogy ezek őszinte szívvel keresve azigazságot végül is rátaláljanak Istenreés erre minden reményünk meg lehet,mert Isten olyan vágyakozó szívetteremtett mindannyiunkba, amelyetcsak ő tud betölteni, és azok súlyosakadály legyőzésével nagy örömmelfedezzék fel maguknak az igaz Istentaz ember nem Atyját.

9. Kilencedszer a világi vezetőkért szóla könyörgés. Hogy az államfők és ahatóságok biztosítsák mindenkinek aszabadságot és az áldott békét. Hogyakik fölöttünk hatalmat gyakorolnakbiztosítsák a vallások szabadságát ésa népek jólétét. A megváltottak élete aföldi boldogulás útján valósul meg,ennek biztosítása a hatalom feladata.Nagyon nem mindegy, hogy földi éle-tünk keretei, körülményei miként vál-toznak.

10. A szenvedőkért. A sokféle módontévelygőkért, a betegségekben meg-gyöngültekért, azokért, akik nem jut-hatnakhozzáamindennapi táplálékhoz,a sokféle rabságban sínylődőkért, gyó-gyulásért, szabadulásért, haldoklónakörök életért… Hogy jusson el könyör-gésünk a bajbajutottak erősségéhez, amindenható, örök Istenhez. „…érezzükmindnyájan boldog örömmel, hogy a meg-próbáltatások idején velünk van irgalmasjóságod.”

És mind a tíz könyörgés Krisztus, a miUrunk által. Aki nagypénteki megvál-tónk, közbenjárónk, testvérünk és ba-rátunk. •

Nagypénteki könyörgések


Gulner János

Évek óta használom a szentbeszéd-re készülve Kalász Vilmos Meg-

váltásunk c. könyvét. E könyvbőlszeretném most idézni húsét előttiidőben azt a részt, melynek címe: Kihengeríti el a követ a sírtól?„Az elhengerítendő kő valóban nagy volt,amint Márk megjegyzi (16,4). A kő, amelyaz Úr sírját elzárta. A kő, amely tanít-ványainak reményét maga alá temette. Azasszonyoknak is gondot okozott, ki hen-geríti el nekik a követ? Ők maguk nembírták. E kő meglehetősen ’végérvé-nyes’ lehetett….”A világ tele van ilyen kövekkel,amelyek alkalmasak arra, hogyreményeket temessenek magukalá. Temetőinkben járva olykor azembernek az az érzése, hogyhalottainkat meglehetősen szilár-dan, biztosan el akarjuk temetni.Nagy, nehéz követ helyezünk asírra. Úgy hat, mint valamizárókő és végső pont: aki halott,az halott. Annak is jól értjük amódját, hogy az élet folyamán isalkossunk ilyen köveket, sajátreményeink és mások reményei-nek sírkövét… Azt mondjuk: „Ezaz utolsó szavam. Nem tudok meg-bocsátani. Ezzel többet nem beszélek.Életem el van játszva. Nekem nemtud senki sem segíteni.” Ezek areménytelenség és békétlenségkövei. Ehhez jönnek még minda-zon nehéz kövek, amelyek min-den oldalról agyonnyomássalfenyegetnek. Mit hoz a jövő? Mi lesz agyerekeinkből? Mi lesz az Egyházsorsa az életben? Hová halad a világ,amelyet újra meg újra háborúk re-megtetnek meg, világméretű szociálisigazságtalanságok a gyűlölet mély-sége.

A görög monda elbeszéli Sziszüpho-nosz esetét, akinek nagy, nehéz követkellett egy hegyre felhengergetnie. Acsúcshoz közeledve a kő elviselhe-tetlenül nehézzé vált és újra meg újra

visszagurult. A munka kezdődött elöl-ről. Nem így vagyunk mi is? Valóbanszámunkra is nem túl nagy, legyőz-hetetlen a kő, a halál köve, bűneinkköve, a jogtalanság, az igazságtalan-ság köve a világban? Saját erőnkbőlnem tudjuk elhengeríteni!

A kő már el van hengerítve!Ilyen reménytelenségben részesülünka húsvéti örömhírben: „Amikor odatek-intettek, látták, hogy a kő már el vanhengerítve.”(16,4). Amikor a teher elvi-selhetetlenül naggyá vált a tanítvá-

nyok számára, amikor a reményt Jézushalálával végérvényesen eltemették,amikor emberi bölcsességük végéhezérkeztek, akkor mutatkozott meg Istenvégtelen, megmentő hatalma, misze-rint nincs kő, amely még ha olyannagy, nehéz is lenne, Őt leterítené!Húsvétra el lett hengerítve a kő.

Az angyal ezt mondta az apostolok-nak: „Ne féljetek! A Názáreti Jézust kere-sitek, akit keresztre feszítettek? Föltámadt,nincs itt! Nézzétek, itt a hely, ahová

temették!“ (Mk. 16, 6) Egy hallhatatlanüzenet: A sírból új élet támad, az azélet, amely után annyira vágyódunk…Jézus sírkövével a mi sírköveink is elvannak hengerítve. Krisztus feltá-madt. Nem egyedül önmaga számára,hanem „elsőként a halottak közül” (1 Kor.15, 20) A sírkő a remény jele lesz szá-munkra. Ettől kezdve ráírhatjuk: „ Agyőzelem elnyelte a halált, halál, hol a tefullánkod?” (1 Kor, 15, 20). Krisztustisztára mosott bennünket vérével akeresztségben és részt adott új éle-tében.

A bűnbánat szentségének húsvétiajándékában újra szabaddá és de-rűssé tett. Leesett a kő a szívünk-ről. El van hengerítve azértelmetlenség köve is, amely errea világra nehezedik. Mert a Feltá-madott egy új teremtés kezdete.Búza és gyom bár együtt marad-nak az aratás napjáig (Mt 13, 24).Azon a napon azonban új föld ésúj ég lesz, amelyben az igazsá-gosság uralkodik (2 Pét 3,13; Jel21,1) Nem hasonló-e a bontakozótermészetben, a tavaszban a ka-lász, amely haldokló magból sar-jad, a pillangó, amely csúnyahernyóból fejlődik. Mindez nemmérgezése ennek az életnek?

„Ha Krisztust követjük, a kő a miszámunkra is el van hengerítve, ha akeresztségben bevétetünk Jézus halá-lába és feltámadásába, ha Krisztustkövetjük és úgy élünk, mint a fény

gyermekei” (Jn 12,36), akkor együtténekelhetjük az egész egyházzal azünnepek ünnepén, amely a sötétség-ből a világosságra vezető utat mutatja,a szenvedésből az örömhöz, a rabság-ból a szabadságba, a halálból azéletbe, a keresztről a feltámadáshoz.

Megrendítően szép a feltámadási kör-menet. Elől viszik az Allelujás szobrotés a nép ajkán zeng-zúg a húsvéti ének:Feltámadt Krisztus, Alleluja! •

LELKISÉG

Nagyszombat


16

Bognár Attila

H itünk központi igazsága, hogyKrisztus feltámadt a halálból.

Olyan igazság, mely élet. Nem elvontbölcseleti spekuláció, hanem a szeretőIsten lemeztelenített önközlése. Húszéve. Kamasz gyerekként megéltem acsalád nagyon közeli ismerősénektragikus elvesztését. Mindösszesenhuszonhat éves jogász végzettségű fi-atalember példaképem lett, szorgal-ma, társadalmi ranglétrán valóelőrelépései arra sarkalltak, érdemestanulni, dolgozni, tudással, becsüle-tességgel helyt állni. Még most is lelkiszemem előtt látom, ahogyan akkorhúsz évvel ezelőtt, húsvéthétfőn elkö-szönt. Valami furcsa zavarodottságvolt a szemében, mintha valamit elrej-tene, valamire készülne, nagy árulásra.Édesapjával nagyon sokat beszélgettem.Egyszerű falusi ember, aki mindigtudta, hogy sár és napfényből szület-tünk. Akkor délután, azon a húsvét-hétfőn sok kérdéseim valamelyikételemeztük. A válaszok elégségesnekbizonyultak. Sokáig azt gondoltam,családunkban a vallás tabu, de rájöt-tem csak tudatlanságból fakad ez azízléstelen keveredése a szokásoknakés a bárgyú vallási maszlagnak. Meg-alapozatlanul, tartalmatlanul egynagy kérdés a hit. Nem volt elég szá-momra. Többre vágytam. És ahogyanegy szempillantás alatt képes kifor-dulni tengelyéből az élet, úgy romhal-maz lett minden ami előtte élet volt.Csak később értettem meg, az igazikérdések csak most kezdődnek. Látjá-tok szemetekkel mik vagyunk? Por éshamu. A csontról leváló hús, az üregestekintetnélküliség, a rongyokba csa-vart üresség. A gödör szélén. Milyenfennkölt, mikor a szél lengeti a rava-talon a szemfedő csipkéit. De van, akitudja ez az édeskés szag a rothadó hússzaga, a zsigerek bomlása. Hiány. Életnélküliség. Nagypéntek. Halál.

Átvirrasztott perceink, élettörténete-ink kuszaságában jól kivehető törés-

vonal mentén látható valami azokbóla csomókból, görcsökből, láncokból,melyektől szabadulni vágyunk. Jézusfeltámadása pillanatától kezdve azember már nem lehet az, ami előttevolt. Jézus önként vállalt szenvedéseés kínhalála világosságot gyújt a leg-sötétebb lelki éjszakában is. A szen-vedés értelmet nyert általa. Mégisminden úgy folytatódik mint előtte. Ateremtés csodája olyan finomsággaltündöklik, hogy fényétől nem is lát-juk. Valóban. Valóban megtörtént.Kiről tapogatózva vakon csak képekés hasonlatosságok szóltak, most azidők végéig a vér és víz tündökletesjele ragyog. A názáreti Jézus, Isten Fia.Valóban feltámadt és vele együtt én is.Nem zárt ki ebből az életadó közös-ségből. Odaadja el nem fogyó életét.A sár és napsugár mellett ott van aLélek, a lüktető izom, hogy teli tüdő-vel hirdessük: Valóban él! Valóbanfeltámadt! Úr Krisztus, csak rád te-kintve, kereszted soha meg nem fo-gyatkozó erejéből tudunk élni. Haszemünk elől eltűnik kereszted áldottfája, elveszünk. E drága jel, felmagasz-talásod az erőnk az erőtlenségben, éle-tünk a halálban, jövőnk a jelenben.Innen, vérző sebeidtől indul el min-den, nem csak Tamás és Péter élete,hanem János és Mária, és Pál és meg-annyi megtért lélek életútja. Valóbanélsz és uralkodsz mindenen. Valóbanmeghajlik minden térd a mennyben, aföldön és az alvilágban. Valóban fel-színre kerül minden, nem azért hogybeborítson és elsodorjon mindent, ha-nem, hogy helyére kerüljön, e nyugta-lan lélek is, az ember.

Jézus feltámadása az Atya legnagyobbcsodatette. Ebben a cselekedetébenadja oda Isten a maga teljes valósá-gában önmagát a világnak, hogy általaéljünk. Az önmagát értelmező ember,ebben a cselekedetben ismeri fel létemélységeit és magasságait, korlátai-nak végességét és akaratának termé-szetfelettiségét. Isten a sírhoz, az élethatármezsgyéjéhez állít, hogy onnan

válasszuk az életet. Nem ideális világ-ba kerget a szeretetével, hanem kijó-zanít. Nem a mennyország ábrándos,giccses képével kecsegtet. A názáretiJézus, az Isten Fia egyszer s minden-korra kinyilatkoztatta az emberi életteljességét. A feltámadott lét szem-pontjából értelmezett ember a reményembere. Létének minden egyes per-cében, porcikáinak legelrejtettebb ré-szecskéje is a feltámadott Krisztusbólforrásozik. Egész lényével fordul azember a megváltás örömteli üzenetefelé. Ez az örömhír átjárja az embertestét, lelkét. Nincs helye a csüggedés-nek, levertségnek, lanyhuló életigen-lésnek, nincs helye a depressziónak, abúskomorságnak. Aquinói Szent Ta-más éneke méltó módon üdvözli eTestet, ki mint győző tért vissza:

”Sebeid Tamásként látnom nem lehet, /mégis Istenemnek vallak Tégedet./ Hadd,hogy egyre jobban, hinni tudjalak, /Tebenned reméljek, Téged vágyjalak.”

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!Alleluja! •

LELKISÉG

Valóban feltámadt


Dr. Schmidt Pál

Akommunizmus összeomlását kö-vetően Kelet-Közép-Európában

és a volt Szovjetunió területén szinteegyik napról a másikra az addigi ta-nokon nyugvó társadalmi berendez-kedés helyébe többpártrendszerreépülő demokrácia és piacgazdaság lé-pett. Az államszerkezetben bekövet-kezett úgyszólván villanásszerű váltástgyakorlatilag nyomban követte a gaz-dasági átalakulás. Ami megközelítő-leg sem tud ilyen sebesen megváltozni,az a kultúra, az emberek fejébe erőszak-kal belevert gondolkodásmód. Ennekformálódásához hosszú évek, még in-kább évtizedek kellenek. Ezért helyte-len a sokak által szívesen használtrendszerváltás kifejezés. Ez ugyanisalkalmi, hirtelen, gyorsan lezajló tör-ténést jelent, szemben a változás szó-val, mely valamely folyamatnak időbenbő teret enged. Nyilván az intézményiés gazdasági struktúrához illő gyöke-res szellemi megújulásunk lassúságá-ból fakad a mai magyar valóság.Többek közt a mi országunk zűrzava-ros állapotára is utal mélyreható ta-nulmányában Francis Fukuyama, avilághírű amerikai társadalomkutató,amikor kifejti: a gazdaság sikere és azebből származó társadalmi jólét elvá-laszthatatlan a vallást, az erkölcsöt, acsaládfelfogást magukba foglaló kul-turális értékektől, a spontán társulásikészség, a társadalmi tőke és bizalomadott szintjétől.

Fukuyama meglátása szerint a volt„kommunista” országokban nincse-nek meg az új rendszer működteté-séhez szükséges társadalmi szokások.Így fogalmaz: „az ott kialakult szocializ-mus egyik legszomorúbb következménye acivil társadalomban végzett iszonyú pusz-títás volt, s ez a működő piacgazdaság és astabil demokrácia létrejöttét egyaránt hát-ráltatja.” Egy interjúban azt taglalta,hogy a legtöbb kelet-európai ország –pusztán a hosszúra nyúlt kommunistaidőszak nyomán – meglehetősen ala-

csony társadalmi bizalmi szintnél tart.„Alighanem a marxizmus-leninizmusegyik legkárosabb folyománya a tar-tós kulturális kihatás – folytatta gon-dolatmenetét. Ez abból következik,hogy a Párt mindent központosítaniakart, lebontani a civil társadalmat ésa horizontálisan meglévő bizalmi vi-szonyokat. E szándék annak arányá-ban sikerült, hol, mennyi ideig voltakhatalmon.” Véleménye alapján azorosz föld és az oda annektált „szov-jet” népek vannak a legrosszabb hely-zetben. Arrafelé rengeteg problémahalmozódott fel, s a rendszerből, a tár-sadalom „rendjéből” szinte teljesenhiányoznak a bizalmi kapcsolatok.Közép-Európa helyzete viszonylagkedvezőbb – nyilatkozta –, mivel amegszállás rövidebb ideig tartott, sígy a rombolás még nem lehetett an-nyira végzetes. Magyarországon, Len-gyelországban, Csehországban és abalti államokban rendszerük szétesé-sekor még szuny-nyadhatott valamicsírája a feledni kényszerített, régmúlttársadalmi berendezkedésnek, még éltvalamiféle ősi civil társadalom.Tényleg így volt? Talán igen. De, haigen, akkor is már csak egy szűk rétegőrizte nálunk az egyenes, a tiszta, azőszinte emberi gondolkodás és kap-csolatok hálózatát. Nézzünk csak kö-rül, mi maradt egyáltalán abból, amireaz említett – emberek, embercsopor-tok közti – bizalom épülhetne. Holvan itt erkölcs, igaz hang? Hol vannaka hiteles vezetők? Mit ér az adott szó,amikor még a pecséttel, aláírással el-látott megállapodásnak, dokumen-tumnak sincs súlya, ereje? Fenn –politikai és gazdasági hatalmasságokkörében – semmilyen bűnnek, hibá-nak, mulasztásnak, ballépésnek nincskövetkezménye, csak lenn. És ha azelöljárók korruptak, becstelenek, s afőrendőrök, a börtönparancsnokok, ahivataluknál fogva igazságtevők ismegvesztegethetők, akkor a lépten-nyomon napvilágra kerülő „minták”közepette kevés kisember lesz, akinekaz élete folt nélküli marad.

Mégis, az alul lévőknek kell újraszer-vezni a civil társadalmat. Azt a civiltársadalmat, melyet a kommunistákmódszeresen igyekeztek kipusztítani.Szétvertek itt mindent, legényegylete-ket, nőegyleteket, cserkészmozgalmat,7500 hitbuzgalmi egyesületet csakúgy,mint – egyedül a pécsi Nádor kivételé-vel – az összes kávéházat (még a be-rendezésüket is összetörték), ahol apolgárok szervezeti keretek nélkül,szabadon összejöhettek kártyapartira,sakkozásra, beszélgetésre, gondolat-cserére. Mindezt nem helyettesíthetteaz egységesen a kommunista ideoló-gia alá rendelt közösségi szellem ki-alakításának parancsa, a munkahelyibrigádok vagy a tanulói csoportok sokerőltetett, rendszeres kollektív megmoz-dulása, mozi- és színházprogramja.

És most az emberek nem találnak ma-gukra. A mindent eluraló Egypárt éseszméje helyébe hiába tört több párt.A képviseleti demokrácia politika-csinálói önjárók, nem képviselik a nép-akaratot, s riválisokként főként egymáscsepülésével vannak elfoglalva.Az acsarkodások erdejében a „sza-bad” polgár magára marad. Szakadékvan, és bizalmi válság a civil és a ha-talmi szféra között. A köznép alig bí-zik a politikusokban, és sok politikustkifejezetten zavarnak a magánemberikezdeményezések. Ezért ők mindun-talan lejáratni, gáncsolni és korlátozniakarják a demokrácia alapintézmé-nyeit, a véleménynyilvánítás szabad-ságát, a tüntetés és gyülekezés jogát, asztrájkjogot, a népszavazás lehetősé-gét.

Fejlett demokráciákban – tőlünk nyu-gatra – az állam és a civil szféra elkü-lönült. Adott esetben akár egymásellen, de általában egymást kiegészít-ve működnek. Hogyan? Úgy, ahogyGordon White angol politológus fog-lalta össze a civileknek a társadalmifolyamatokban betöltött szerepét:megváltoztatják a hatalom egyensú-lyát az állam és a társadalom között,

KORUNK KÉRDÉSEI

Eltiport szellem, szétvert társadalom


18 KORUNK KÉRDÉSEI

az utóbbi javára; ellenőrzik és felü-gyelik az államot a közélet erkölcsé-nek, a politikai döntések indokoltságánaknyilvános megítélése révén; közvetí-tenek, amikor kell, az állam és a tár-sadalom között. Véssük tudatunkba:csak az olyan állam demokratikus,amelyik bátorítja, sőt szorgalmazza aszabad polgárnak és szervezeteinekközügyekben való részvételét. Éscsakis az ilyen állam képes kinevelnia jólét megteremtéséhez nélkülözhe-tetlen, politikai akaratát kifejezni ésérvényesíteni képes civil társadalmát.

Nos, ha másként nem megy, szaba-duljunk ki magunk a pártpolitika ölelőkarjaiból. Végre, az általános kiáb-rándulással párhuzamosan már látha-

tó az ébredés. A katonai lokátor (a Zen-gőn, a Tubesen), a bükkösdi cement-üzem, másutt atomhulladék temető,szemét-lerakók, erőművek létesíté-sének tervei sokakat megmozgattak:tiltakoztak, nemegyszer sikerrel. Demindez kevés. Legyen több elképze-lés, határozott cél és összefogás kishelyi dolgokban vagy akár nagyhord-erejű, az egész országot érintő kérdé-sekben! A most még erőtlen, de majdigazi civil szférát persze önszerve-ződéssel, mélyről indítva lehet felépí-teni. Csak így válik – egyik legfontosabbjellemzőjéből, az önkéntesség elvébőladódóan – az alulról jövő törekvésekvalóságos intézményrendszerévé.Rajta hát, az ügyek itt tornyosulnakelőttünk. Gyűjtsünk aláírásokat, mond-

junk véleményt, bátran demonstrál-junk! És szavazzunk, ha erre szólítanak!Az nem lehet, hogy egy így-úgymegválasztott parlamenti többség éskormánya – az emberekkel történővalódi párbeszéd nélkül – négy évenát azt tegyen, amit akar. Beleszólástkell követelni sorsunk alakításába, visz-sza kell hódítani a „nagypolitika” általerőszakosan elfoglalt területeket. Kí-vánatos, hogy az elitvezérelt társadal-mat fokozatosan felváltsa az elitkihívótársadalom, amelyben számon kérik apártok teljesítményét. Nem uralkod-hatnak büntetlenül a szavazatszerzőés a profithajhászó érdekek. •

Főtisztelendő Plébános Atyák,Hitoktatók, Plébánia igazgatók!

Elkészült a Pécsi Egyházmegye ezer éve című hittankönyv, melynek bemutatására,megismertetésére az alábbi időpontokban kerül sor:

2008. április 3. 14.00 Papok számára

2008. április 4. péntek 9.00-13.00 Tolna megye főállású hitoktatói számára

2008. április 4. péntek 14.00-18.00 Tolna megye óraadó hitoktatói számára

2008. április 11. péntek 9.00-13.00 Baranya megye főállású hitoktatói számára

2008. április 11. péntek 14.00-18.00 Baranya megye óraadó hitoktatói számára

Helyszín: Mohács – Szent János Hotel

A könyv a 2008/2009-es tanévben kerül bevezetésre, tanításra. Kérjük, hogy mindenkijelenjen meg a fent írt időpontban!

Z


Személyi jövedelemadó 1+1% felajánlásaAz idei esztendőben is rendelkezhetünk adónk egy részéről.1%-át valamelyik egyháznak, másik 1%-át pedig egy alapít-ványnak ajánlhatjuk fel.

Akik maguk nyújtják be személyi jövedelemadó bevallásukat,csatolják a rendelkező nyilatkozatokat tartalmazó borítékot abevalláshoz.

Fontos! Nevükkel, lakcímükkel és adóazonosító jelükkel ellá-tott, lezárt – annak ragasztott felületére átnyúlóan saját kezű-leg aláírt – postai szabvány méretű borítékot csatoljanak.

A Magyar Katolikus Egyháztechnikai száma: 0011

A második egy százalék felajánlásá-ra figyelmükbe ajánljuk a Katolikus Központi Alapítványt,mely nehéz körülmények között élő, rászoruló általános- ésközépiskolás fiatalnak ad ösztöndíjat. E nemes célra továbbrais várjuk felajánlásaikat, melyet előre is megköszönünk.Az alapítvány adószáma: 18064632-1-42.

Rendelkezzen Ön is adója 1+1%-áról!Egy fillérjébe sem kerül!

KÖZLEMÉNYEK

MEGHÍVÓEGYHÁZTÖRTÉNETI ELŐADÁS

2008. MÁRCIUS 11., KEDD 18.00.(DÓMMÚZEUM PÉCS, KÁPTALAN U. 8.)

BUZÁS GERGŐ(muzeológus)

A RENESZÁNSZ KOR ÉPÍTÉSZETE A PÉCSI PÜSPÖKSÉG TERÜLETÉNCÍMMEL TART ELŐADÁST

Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak a szervezők.

jó hír - v. évfolyam, 2. szám

Documents