kassa - tanulmány ii

8/20/2019 Kassa - Tanulmány II

1/21

Sápos Aranka – Mikula š Jan čura

Az antiszemitizmus jellegzetes vonásai els ő az Csehszlovák Köztársaság id őszakában (egyes korabeli politikai, egyházi sajtótermékek, kiadványok alapján)

Bevezet ő

A München előtti Csehszlovák Köztársaság belpolitikai életet leginkább a csehek és aszlovákok érdekeinek ellentmondása jellemezte. Az államalkotó két nemzet konfliktusa

megbélyegezte az országban élő „nem szláv” nemzetiségeket is. A szlovák politikai életet akét világháború között az autonóm törekvés és a kisebbségek jogainak megnyirbálása jellemezte, annak ellenére, hogy a St. Germainban 1919-ben megkötött békeszerződéskötelezte az új csehszlovák államot a nemzetiségek jogainak biztosítására.A vélt vagy valós egyenlőtlenségek, sérelmek, a történelmi területek előnyben részesítése azország peremvidékeivel szemben, a kormányzó politikai pártokhoz közeli cégek preferálásaaz állami megrendelések odaítélésekor,… stb. egyre élesebb konfliktusokhoz vezettek.

Szlovákia ellentmondásos szerepe rövid időn belül a belpolitika élet középpontjává vált.1925-ben a parlamenti választások után már megmutatkozott a szlovák ellenzéki pártok ereje.A legtöbb mandátumot az autonómiáért küzdő Szlovák Néppárt szerezte meg és 1927-benAndrej Hlinka vezetésével beléptek a kormányba. Céljukat, a szlovák autonómia„elismerését” 1938 - ban érték el.A szlovák nemzet„önállóságának ” első időszakában a közös állam keretében nem találtahelyét, többet várt az új államtól, mint az valójában nyújtani tudott.

A közös államot két, gazdaságilag és társadalmilag nem egyenlő partner alkotta. A cseh féltudatában volt vezető szerepével, a szlovák nemzetet hátrányos helyzetével és ezzel nem egyesetben vissza is élt.A cseh és szlovák ellentétek egyik forrását a több mint 100 ezer cseh hivatalnok szlovákiai jelenléte okozta. A szlovák lakosság rossz szemmel nézte a cseh alkalmazottak vezető beosztásait és jól fizetett állásait. Ellenezték a cseh hivatalnokok további„ feleslegesbeözönlését ” a különböző állami hivatalokba és nehezményezték, hogy„ több hivatalban

nyugdíjba megy szinte az összes szlovák…

és most a szabad helyekre Csehországbólbiztosítanak embereket.” Nemcsak a cseh hivatalnokokkal szemben voltak kifogásaik,


2/21

hanem „ a jelenlegi kormánynak jobban megfelel ő németekkel, a magyarokkal és zsidókkalis.”1 A jobb, szolidabb szociális hátérrel rendelkező cseh alkalmazottak vagy nemzetiségiek(magyar, német, zsidó) leginkább a műveltebb munkanélküli és gyengén fizetett szlovákokatirritálták.2 Komoly konfliktusokat okozott az országrészek eltér ő gazdasági fejlettsége, kulturálisszínvonala. Viszályt, értetlenséget szült a két nemzet eltér ő vallási megoszlása éséletszemléleti eltérése is. A csehek egy része érzéketlen volt a tradicionális szlovákéletvitellel, vallási hovatartozással, szokásokkal, érzelmekkel szemben.3 A közös állam kikiáltása előtt az amerikai cseh és szlovák emigráció megnyilvánulásaiban is jelen volt a vallási intolerancia.4 Az amerikai katolikus szlovák emigráció tartott a csehekkellétrehozott közös államtól, mivel a cseh haladó mozgalmak a katolikus egyházat tartották acseh nemzet legnagyobb ellenségének, ezért szerettek volna tőle „megszabadulni.”5 A katolikus szlovákság pedig a cseh liberalizmust fogadta kelletlenül. Nyitott, világiéletmódjukat felületesnek és anyagiasnak tartották. Nehezen fogadták el a cseh történelmiszemélyiségek oktatását az iskolákban, idegeneknek tekintetékőke.

Az új állam keretében a szlovák katolikus egyhának több nehézséggel is szembekellett néznie, pl.:

- közvetlenül a köztársaság kikiáltása után nem volt a szlovák római katolikus

egyháznak saját szlovák püspöke6 - katolicizmus ellenesség nyilt megjelenése a cseh tanítók révén, kik egyes szlovákiai

iskolák falairól eltávolították a keresztet- a csehszlovák kormány számos olyan intézkedést hozott, melyet a katolikus egyház

elutasított, ellenségesnek minősített pl.: a kötelező hitoktatás megszüntetése, amit késő bbmegváltoztattak és Szlovákiában minden iskolában megmaradt

- a katolikus egyház iskoláinak államosítása7

1 Žiadáme aby zbytočný prílivčeskýchľudí orstal. In. Slovák. évf. XV., sz. 147. sz. (1933. július 2.)2 ŠKVARNA, Dušan. Slovensko-české vzťahy v medzivojnovom (1918-38) období ovplyvnilaasynchrónnosť vývoja. ( Online elérhetőség: www. voltaire.netkošice.sk)3 ŠKVARNA, Dušan. Zvláštná cesta slovenských dejín a nachádzanie vlastnej identity. Od polarizáciek sôpčasnej diferenciácii. http://blisky.cz/art/12796.html4 A közös állam alapjait az amerikai cseh és a szlovák emigráció rakta le. A hazai közvélemény kevesettudott az amerikában zajló szervezkedésr ől. Andrej Hlinka katolikus pap vezetésel aktivizálódik a szlovák politikai élet 1918 májusában.5 HIŠWM, Cyril. Cirkev v novovzniknutejČeskoslovenskej republike. In. Církev včeské a slovenskéhistorii.Spoločnosť pre dialog církve a státu. Olomouc, 2004. p.13.6 A nyitrai püspököt, Battyányi Vilmost és a besztercebányai püspököt Radnai Wolfgangot magyarérzelmük a kormány kiutasította. Parvay Sándor szepességi püspök és Balász Lajos rozsnyói püspök elhunyt.Egyedül magyar-német származású Dr. Augustín Fischer-Colbrie püspök maradt a helyén, Kassán.


3/21

- egyes katolikus egyházi ünnepek eltörlése8 Az állam egyházellenes lépéseinek ellenére a szlovák katolikus parlamenti képviseletnekmégis sikerült elérnie, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés ülésére benyújtott javaslatot , azegyház elszakadását az államtól nem fogadták el.A szlovák római katolikus egyház nemcsak az állammal„vívta a harcát,” hanem azevangélikus egyházzal is. Az evangélikus egyház a szlovák értelmiség körében vezető szerepet töltött be, ezt a pozicióját a 20. század első évtizedében elveszítette. Helyét a rómaikatolikus egyház vette át, amit természetesen nehezen viseltek el. „ … Hlinka ezt még farizeus-jezsuita logika segítségével sem tudja kiforgatni, hogy a hatalom átvételid ő szakában a szlovák hazafias értelmiség 95 %-a evangélikus volt , és a többségikatolikusság csak a nevetséges 5% -át képezte a szlovák hazafias értelmiségnek.…”9 A két egyház között már az első parlamenti választások (1920) előtt is kemény hangváltás ésvádaskodás zajlott. Mindkét oldal igyekezett híveit befolyásolni és magát a legjobb színbenfeltüntetni.„ Mi evangélikusok a vallást nem visszük a politikába, nem alapítunk vallási alapon politikai pártot, nem teszünk különbséget a szlovák evangélikus és a szlovák katolikus közt.Számunka jobb a becsültes szlovák katolikus, mint a magyar evangélikus. Mi azértneheztelünk a Néppártra, mert viszályt vált ki a szlovákok között, mert az egyik evangélikus amásik meg katolikus. Pont ezért, mert nincs saját evangélikus politikai pártunk, nagyon meg

kell fontolnunk, hogy melyik politikai pártot támogatjuk – mint evangélikusok.” 10 Az evangélikus egyház nem bízott a katolikus Néppárt politikájában„ ... a Néppárt élénrómai katolikus papok állnak Tiso vezetésével, ki többször megmutatta, hogy azevangélikusokkal szemben valódi jezsuita és az ellenségeskedés pedig a vérében van. Ebbena szellemben van vezetve az egész párt politikája. ... „ 11 A szlovák autonómia , majd az onálló szlovák állam kikiáltása tovább élezte a két egyházviszonyát. A győztes Hlinka Szlovák Néppártja minden alkalmat megragadott, hogy

kihangsúlyozza saját és a katolikus eszme jelentőségét a szlovák önállóság kivivásában. Azevangélikus egyház pedig kitartóan fellépett az öndicséret, a katolikus hegamónia és a Hlinkakultusz ellen. „ A Pribina ünnepség is a katolicizmus győ zelemének a diadala volt. Az, miként

7 Míg az összes 20 katolikus gimnáziumot államosították, addig az evangélikusok iskolái egyházi kézénmaradtak. A 17 katolikus tanítói intézetből csak három maradt az egyház tulajdonában, ebbő egy magyartanítási nyelvű volt. Az egyházi népiskolákat nem államositották, de támogatás híján egyre tübb katolikus iskolazárta be kapuit és állami iskolaként folytatta.8 A prágai parlament eltörölte az egyes egyházi ünnepeket, pl.: Mária napok - február 2., március 25.,szeptember 8.. Ezzel szemben július 6-át, Ján Hus megégetésének a napját ünnepé nyilvánította.9 Dr. SLÁVIK, Michal. Vallási gyűlölet. Cirkevé listy. évf. XLIII. , 17. sz. (1929. . september 3o)10 Cirkevné listy. Kit választanak a szlovák evangélikusok? 192011 Kit választanak a szlovák evangélikusok? In. Cirkevné listy. 1920


4/21

Hlinka viselkedett az ott jelenlévő katolikus hierarchia nagy rajongássával karoltva, aza megnyilvánulás a kölcsönösség és a köztársaság jó hírének a rovására ment. Ott nem azelső szlovák fejedelem tradiciójáról és dicső séges múltjáról volt szó, hanem a katolikushódítás és győ zelem kicsúcsosodásáról. ....Pribinát kisajátították és az evangélikusokatignorálták. A Slovák cimű ludák (néppárti ) lap azt írta, hogy Pribina katolikus volt , mint azelső templom is. – Farizeizmus! Keresztény volt és minden keresztényhez tartozott.” Az evangélikus egyházon belül is akadt akik „… , kik a néppárton keresztül , közvetvetámogatják a ludák politikát, azt hiszik, hogy Hlinka az autonómia el ő nyeit – ha kivívja – azevangélikusoknak is magadja, akkor tévednek. Hlinka sohasem ismert senkit, csak sajátmagát, a jezsuita katolicizmust és e cél érdekében képes holtesteken is átgázolni. Igy lenne ezaz autonómia esetében is.” 12 A két egyház között zajló konfliktust a korabeli egyházi lapok cikkei„megörökitették.” 13 Akét egyház igyekezett minden adandó lehetőséget kihasznáni az egymás iránt érzettellenszenv kimutatására , a kölcsönös vádaskodásra, egymás lejáratására„ Andrej Hlinka aTuka - per tanujakén esk ű alatt vallotta, hogy az egész ügyet a katolikus pártja ellen a„ luteránus-liberális klikk “váltotta ki , és ezt megismételte minden alap nélkül.” 14 Kölcsönösen mutogattak egymásra, hogy melyik egyház papjai mikor, hol és milyen pozicióttöltöttek be a közigazgatásban. Andrej Hlinka a protestánsok szemére vetette, hogy „…

minden hivatalt elfoglaltak. Medveckýn,Š robáron, Houdeken kívű mindenki protestáns volt.” .Az evangélikusok pedig válaszoltak„É s mi volt a valóság? A hatalom átvétel óta ésnapjainkban is a hivatalok többsége a katolikusok kezében van, csak ezek többsége morva éscseh – hogy csak az ispánokat említsük voltak köztük katolikus papok is.” Egymástulajdonának az eredetére tett irónikus meggyezések sem voltak egyedi esetek„ Rózsahegyen alig van 300 protestáns és ragyogó Luther portárt, templomot, iskolát, parókiát építettek. Nagyszombaton talán 50 lutheránus van és a legszebb üzletházat

építették. Mibő l?“ 15 Az egyházi lapokban és kiadványokban megjelent írások jól tükrözték, hogy az

egyházak is tudatosan használták a sajtót híveik befolyásolására. Az egyházak közötti

12 MIKLÁŠ, Štefan: Veszélyben a szlovák evangélikusság! Hol kell keresni a hibákat? In. Cirkevné listy,éfv. XLVIII, sz. 18. (1933. szeptember 1.); Ján Vojtaššák, katolikus püspök beszéde a Pribina ünnepségen:Pribinovské oslavy majú byť prejavom úprimnej radosti…In. Slovák, évf.XV. 147. szám, (1933. jűlius 2.)13 Többségük országos jellegű lap volt, de regionális szinten is jelentek meg befolyással bíró egyházilapok, mint pl. Evanjelický východ (Evangélikus Kelet), Evanjelická Bratislava (Evangélikus Pozsony) vagy aKošické katolícke cirkevné správy (Kassai Katolikus Egyházi Hírek).14 Dr. SLÁVIK, Michal. Vallási gyülölet . In. Cirkevné listy. évf. XLIII, sz. 17. (1929. szeptember 30.)15 Dr. SLÁVIK, Michal. Vallási gyülölet . In. Cirkevné listy. évf. XLIII, sz. 17. (1929. szeptember 30.)


5/21

rivalizálás, egymás hitének a megvetése, a gyülölködés megmérgezte a társadalmat. Ez afelbújtatott több irányból befolyásolt társadalom képtelen volt a velük évszázadok ótaegyűttélő nem keresztény vallási közösség megértésére és elfogadására.A szlovák társadalom nem tudott szembe nézni sem önmagával, sem problémáival, afelelősséget a kialakult helyzetért a nemzetiségekre és f őleg a zsidókra hárította. Akármilyen lépést tett a zsidóság a korabeli társadalom elutasította, csak a tökéletes bűnbakszerepét kapták meg.„Volt és van okunk napjainkban is rezervával, megvetéssel tekinteni a zsidókra , de joggal vádolhatjuk mind sikretelenségért és katasztrófáért, melyek nemzetünket súlytották…ezért a zsidó ellenes harcot és a zsidó kérdés radikális megoldásátelkerülhetetlennek kell tekintenünk , ső t egyenesen szükséges ha meg akarjuk menteninemzetünket.” 16 Ebben a hol lappangó, hol felszínre tör ő konfliktusokkal teli társadalomban kellett azsidóságnak megtalálni a helyét, ott és akkor, amikor maga az államalkotó nemzet – aszlovákság – nemzeti identitása fejlődésének a legmeghatározóbb és legellentmondásosabbidőszakát élte.

Az antiszemitizmus síkjai Csehszlovákiában (korabeli sajtó írásai alapján)

A két világháború közötti Csehszlovák Köztársaság zsidó lakosai számára igaz, hogyúj perspektívát nyitott és olyan feltételeket teremtett, (nem gátoltaőket különböző speciálisintézkedésekkel), melyek révén a zsidóság bekapcsolódhatott az ország társadalmi életbe, demagát az antiszemitizmus nyílt politikai fellépését csak egy ideig tudta meggátolni. Ez voltaz az időszak, amikor megcsillant a remény korrekt kapcsolatok kiépítésre - háttérbe szorultaka zsidóellenes kirohanások. A masaryki liberális, demokratikus politikájának következtében aharmincas évek közepéig nyílt politikai antiszemitizmusról nem lehet beszélni

Csehszlovákiában, ami nem jelenti azt, hogy„, lappangó, bujtatott“ formában nem mérgeztea társadalmat.17

16 Idézve: KAMENEC, Ivan: Vyústenie„konečného riešenia“ židovskej otázky na Slovensku. In.JUROVÁ, Anna – ŠALAMON, Pavol (eds.) Košice a deportáciežidov v roku 1944. Svú SAV a Oddelniežidoveskej kultúry Slovenského národného múzea v Bratislave, 1994. o. 10.17 1923-ban megalakult az első csehszlovák fasiszta szervezet a RODOBRANA. Szlovákia teljhatalmúmegbízottjaŠrobár és beosztottjai antiszemita kampányt indítottak az iparos engedélyekfelülvizsgálata ürügyén,„Csak keresztény kereskedőktől vásároljanak “ jelszóval. 4600 zsidóáltal kért iparengedélyből 3300 lett visszautasítva; a pozsonyi egyetem német diákjaizsidóellenes kampányt szerveztek; a prágai Német Egyetemen szervezett demonstrációzajlott az idegenek ellen; 1936 – ban a Szlovák Nemzeti Párt ifjúsági szervezete kirakatokat


6/21

Az első köztársaság időszakában fellépő antiszemitizmus nem lépte át a politikai keret, azellenzéknek még nem volt ereje és olyan hatalma, hogy propagandáját gyakorlatban ismegvalósítsa.18 A zsidó kérdés a köztársaság első évtizedében nem állt a lapok érdeklődésének aközéppontjában, perifériás témaként jelent meg. A szlovákiai lapokban a zsidó közösségeketért támadások, az első Csehszlovák Köztársaság zsidó politikája többségben információs jelleget öltött egy bizonyos„távolságtartással.” Esetenként hírt adtak a zsidó közösségekeseményeir ől, pl. új rabbik kinevezésér ől, pénzügyekr ől, zsidó szokásokról a szlovákok észsidók vallási és etnikai különbözőségér ől. A 20-as években az antiszemitizmus nyomaiezekben a lapokban még nem lelhetőek meg.19 A 2o-as évek második felében az írásoknak csak egy részére volt jellemző a zsidóság elleniizgatás, megjelentek a lakosságot figyelmeztető írások a zsidó ember ravaszságáról is.„ Rózsahegyen, a Német utcában lakik egy zsidó. Senki sem tudja, hogy honnan jött. Egybiztos, hogy találékony és ravasz. Kopott házára ki van aggatva az összes újság.Ő nem fél a„Slovák “ lap mellé tenni a„ Denník ” - et vagy a„ Rudé Právo“ -t. Ő vidáman eladja önnek a„ Národní Listy“ -t mint az„ Autonómia“ -t vagy a„Vôla ľ udu” -t. 200 darabot rendelt az Autonómia első számából. Fia állandó levelező je a kassai és prágai magyar újságoknak.” 20 Több olyan cikk közlésére is sor került, melyek külföldi szerzők írásainak a fordításai voltak.

Ezek az írások f őleg a kor társadalmi problémáira keresik a választ örinte a zsidó kérdédt is.Igy került publikálásra Gisle Johnson írása szlovák nyelvű fordításban,21 mely az euróóopaiemberek közönyére keresi a választ, Európa kulturális válságát éli. Az embereketelfárasztották az átélt események, melyeket nem tudtak fldolgozni. Fáradtak érzelmeikt ő l, fáradtak gondolkodni, fáradtak akarni és fáradtak önmaguk lenni. És így azok karjaiba futnak, kik nyugalmat, biztonságot, új élményeket igérnek a csüggedt, bágyadt értelmüknek.” A szerző a katolicizmust és a zsidókságot tekinti a két legnagyobb befolyással bíró

tört be, fizikai bántalmazások a GOLEM film bemutatása miatt; Nagymihályból 35 zsidócsaládotűznek el.18 , MIKLOŠKOVÁ, Alena. Antisemitizmus regionálnych periodikách v rokoch 1918-1938 v Košiciach. In.Úloha kníh a periodík vživote v mnohonárodnostný Košíc. ŠTV, Košice, 2013. o. 233.19 Az 1930 – ban még jelentek meg olyan cikkek melyek mentesek voltak a nyilt szemitizmustól ...a filmmindamellett, hogy megfelel ő en ábrázolja, propagálja a mi fovárosunk szépségét , de mint eminens zsidókkulturális filmje pozsonyi zsidók értékeit emeli ki f ő leg vallási téren. A zsidó tornatermek sportteljesítményeit ő l a cserkész szervezetek, érdekes zsidó épületek, régi vallási emlékmű vek minden meg vanörökítve ebben a filmben. Dr. Neumann törekvései, és azoké, kik ezt a filmet önköltségbő l és saját munkávalkészitették, nemes szándéku. .....dr. Neumann filmje azokban a körökben lezs sikers kinek a filmet készítette.”

Zsidó kulturális film Pozsonyban. Slovák, 193o. december 8, sz. 275. 20 Zsidó találékonyság. Slovák, évf. X, sz. 26. (1928. február 1.)21 Gisle Johnson. Napjaink zsidósága.In. Cirkevné listy évf. XLII, sz. 7. (1928. április 7)


7/21

hatalomnak az emberek felett " Két hatalom erejének a forrásából kell kiindulni, kik bíráklehetnének napjaink emberisége felett ez a római katolicizmus és a zsidóság.” 22 A cikk azsidóság erejét is boncolgatja, mely„ … nem az változatosságukban és energiákjukban van.Sem az egyikben, sem a másikban nincsennek többségben. Csakhogy aző értelmük ésakaratuk ereje másképpen fejl ő dött mint a többi embereké. Első nek a számító türelemnevezhet ő , utolsónak az intenzív szivósság. Aző erejük abban van, hogy első sorban ösztönösemberek – mely kevés nemzetr ő l mondható el Európában.” 23 A 20-as évek végére már szinte mindennapossá váltak a lapok hasábjain megjelenő zsidóellenes cikkek. Beszámoltak a zsidókkal kapcsolatos külföldi fejleményekr ől is. Egyikevangélikus regionális egyházi lap magyarországi zsidókkal kapcsolatos eseményr ől is beszámol„ Magyrországon új zsidó vallási közösség terjed„ Krisztusban hivő zsidók“ .Vezet ő jük dr. Földes Dezső , ügyvéd. Az új vallási közösség tagjai tisztelik Jézus Krisztust és Messiásuknak ismerik el. Hirdetik, hogy Krisztus elismerése nem mond ellent a zsidóvallásnak. Egyházukat nem tagadják meg. Már Szlovákiában is el ő fordulnak követ ő i ennek újvallási közösségnek, melynek hívei állítják, hogy más államokban is elterjed, f ő leg Nyugat- Európában. Igaz, a jelenség figyelemre méltó. Minket az érdekel, hogy az új vallási közösséghívei elfogadják-e az egyedüli, örök igazságot Jézussal kapcsolatban:„Te Krisztus vagy, azel ő Isten fia.“ 24

Bár ezeknek a cikkeknek a többsége még„finomabb, enyhébb formában” fejezte ki az -elégedetlenségét és elvárásait a zsidókkal szemben.Szlovákiában a zsidóktól f őleg lojalitást vártak és a mielő bbi asszimilációt„szlováköntudatra ébredést.” „ A néhány hónapja megalakult a„Szlovák Zsidók Szervezetének “célja a zsidók szervezése, hogy tudatosítsák nemzeti, tehát a kulturális és gazdaságihovatartozásukat, azzal, hogy biztosítsa a szlovák nyelv használatát a zsidó iskolákban,el ő segiti a zsidók körében a szlovák kultúra ápolását és végső sorban gondoskodik az ország

konszolidációs folyamataihoz való alkalmazkodásról. Tehát tiszta asszimilációs program. Még ha csak szlovákra fordított programja a„cseh-zsidóknak “ így is első látásra csábítólehet zsidó asszimiláció hívei számára.” 25 Úgy a politikai mint az egyházi elit korán felismerte a sajtóban rejlő lehetőséget, mint alegegyszer ű bb és leghatékonyabb eszközt a közvélemény befolyásolósára és érzelmikihasználására. A politikai pártok számára az országos fedettségi lapok mellett f őleg a helyi

22 Gisle Johnson. Napjaink zsidósága.In. Cirkevné listy évf. XLII, sz. 7. (1928. április 7)23

Gisle Johnson. Napjaink zsidósága.In. Cirkevné listy évf. XLII, sz. 7. (1928. április 7)24 Új vallási közösség. In. Evanjelický Posol zpod Tatier. 1928., évf. 18 , sz. 1-12.

25 Szlovák (?) Zsidók Szövetsége. Slovák, évf. IX., sz.3. (1927. január 3.)


8/21

(regionális) lapok biztosították leginkább a kapcsolatot a tagsággal és szimpatizánsaikkal. Nem volt olyan politikai párt, melynek ne lett volna sajtóterméke. Az első köztársaság utolsóévtizedében a független sajtóból pártokhoz hű szócső és a politikai hatalom, az állam eszközelett.A politikai pártok kezében az antiszemitizmus, a”zsidókártya” kijátszása a lehető legjobbeszköznek minősült a figyelem elterelésére a társadalomban felgyülemlett problémákról.Szlovákia esetében a nemzeti frusztráció miatt felgyülemlett feszültség levezetésére isszolgált.Hitler hatalomra jutása (1933) után a sajtó még nagyobb figyelemmel fordult a zsidó kérdésfelé. Főleg a németországi zsidóellenes lépések következményeit követték figyelemmel.Figyelmük a németországi zsidó emigráció csehszlovákiai hatására összpontosult, bár ezinkább a cseh városokat érintette a szlovák regionális sajtó igy is komoly érdeklődésttanűsitott. A sajtó a zsidó emigránsokat élősködőknek, a társadalom nem kívánt elemeinekállította be. „ Ha Hitler megtartja hatalmát, mihamarabb várható, hogy Németorzságban„ nemzetek költözésére” kerül sor.” De hová? Palezstínába? Ott mincs lehet ő ség semmilyen seftre a „unsere Leute“ -nak. Vagy Lengyelországba? Ott már elég zsidó van? A zsidóklegjobban Csehszlovákiában érvényesülnek, f ő leg Szlovákiában és Kárpátalján. Ezértremélhetjük, hogy ha Németorzságban a legrosszabbra fordulnak az események, a káinok,

mózesek, eliások és az izraeli nemzetség egyébb fiainak az utja az igérett földljére vezet – Csehszlovákiába. Van minek örvendeznünk!” 26 A zsidó emigráció témája mellett rövid hírformájában beszámoltak a zsidókkal kapcsolataos egyéb külföldi eseményekr ől is, pl.:„ Németországban hadat üzentek a zsidóknak ” vagy „ Franciaországban az üldözöttnémetországi zsidókért imádkoznak ”, stb.27 A leger ősebb (primitivnek is nevezhető) hangvételű zsidóellenes írások többsége névtelenűl jelent meg, ami egyáltalán nem volt meglepő a két világháború közötti csehszlovák

sajtótermekékben, mivel több kiadónál bevezették az ún. kötelezö anonimitást. Az újságírókf őleg a pártok tulajdonát képező lapokban megjelent cikkeik alá nem írhatták a nevüket.Sajnos a névtelenség teret nyitott a legmocskosabb, alaptalan vádaskodásoknak,gúnyolódásoknak és félretájékosztatást.

26 STAVAROVÁ, Monika. Prejavy antisemitizmu v regionálnej tlači na východnom slovensku v 30.rokoch 20. storočia. (on-line elérhetőség: http://www.pulib.sk/elpub2/FF/Chovanec1/pdf_doc/46.pdf ) munkájaalapján27

STAVAROVÁ, Monika. Prejavy antisemitizmu v regionálnej tlači na východnom slovensku v 30.rokoch 20. storočia. (on-line elérhetőség: http://www.pulib.sk/elpub2/FF/Chovanec1/pdf_doc/46.pdf) munkája

alapján


9/21

A németországi zsidó ellenes lépések is befolyásolták a társadalmi hangulatot. Nemegy cikk jelent meg, melynek szerző je újongva üdvözölte a németországi eseményeket„ A zsidónemcsak fáj, hanem természeténél fogva rejtélyes teremtmény, melyre kemény kéz szükségeltetik és nem valami más.”28

A hazai politikai elit f őleg Németország nyílt zsidó ellenes politikájában, végrehajtottintézkedéséiben látta saját zsidóellenes politikájának a meger ősítést. Az antiszemitizmusszerves része lett úgy a szlovák, mint a cseh nacionalizmusnak.

Az egyházi lapok sem maradtak ki a zsidó kérdés„megvitatásából.” Figyelemmelkövették a zsidó kérdéssel kapcsolatos eseményeket és véleményeiket is megfogalmazták,Az evangélikus lapok nemcsak a zsidó ellense lépésekr ől, hanem birálták az egyházi vezetők politikai szerepét és figyelmeztettek ennek következményeire is„ A politikai elvakultság, a gyű lölködés gyakran rossz dolgokat hoz létre – sajnos vallási téren is. Rövid cikket olvastunkarról, hogy az ismert dr. Al. Raffay magyar evangélikus püspök, ki a nemzetközi egyházi fórumokon a magyar evangélikus egyház f ő képvisel ő je annyira lealacsonyította magát politikai elvakultsága miatt, hogy mint a békefeltételek reviziós küldöttségének a tagjaelment – megcsókolni a pápa papucsát.….” A németországi egyházakat is birálták politikaiszerepük miatt„ … Nem kisebb garázdaságokat követnek el Németországban hitlerék, és sajnálatra méltó, hogy ebben búsásan segitikő ket a porosz evangélikusak. El ő fordulnak

esetek, melyek istenkáromlással határosak. Egy pap, Leuthäuser a következő ket írta az egyik politikai lapban„ Adolf Hitlert látjuk azzal az er ő vel áthatni, mely valaha Jézus Krisztusnaka mi Megváltónknak adatott. A Glgota után feltámadás jön! A te kezedbe adjuk lelkünket, Adolf Hitlerért örömmel meghalunk.“ Felhivták a figyelmet a német papok elvakultságára is „ Egész sor cikk található jelent ő s egyházi alkalmazottaktól, melyekben Hitlert Jézus fölé, a politikát pedig a vallás felé helyezik. Állításaikat Luther mögé bújva enyhítik„ Hitler Luther szellemében dolgozik - írja az egyik pap, Teitisch - ha a vallást kevésbé értékeli, mint az

államot és a nemzetet. Nincs keresztény állam, csak keresztény lakosok az államban, ezért mi sem kérhetjük az államtól, hogy saját politikáját keresztény elvek alapján intézze.” 29 A német keresztény emberekhez is szóltak, felszólitottákőket, hogy ne kövessék a zsidófajelmélet ideológiáját„ Más szóval„ német keresztények “ miért estek ti is azokba ahibákba , melyekért a zsidókat magukat átkoztátok., káromoltátok. Ti vizet prédikáltok, debort isztok. Miért huztok annak a népnek az Istenéhez, kik nem tudják megmenteni népüket a ti

28 STAVAROVÁ, Monika. Prejavy antisemitizmu v regionálnej tlači na východnom slovensku v 30.

rokoch 20. storočia. (on-line elérhetőség: http://www.pulib.sk/elpub2/FF/Chovanec1/pdf_doc/46.pdf) munkájaalapján29 Politika és vallás. In. Cirkevné listy. évf. XLVII., sz. 3. (1933. február 3.)


10/21

kezeitek közül. Miért istenititek a zsidó ideálokat és aző fajelméletüket. Mit hisztek, hogy a faji tudat csak akkor utálatos ha német ellenes, de megszépül ha ezt ti állítjátok ?….„ Németkeresztények “ ne hajoljatok meg olyan Isten el ő tt, aki más nemzet mellett bukott meg, neakarjátok a zsidó fajelméletet német fajelméletté változtatni. Csak egy hatalom tud nektek segíteni: Jézus Krisztus, kit ti eladtatok. Térjetek vissza hozzá. A fajelmélet számotokra a püspök udvara, hol Péterrel megtagadtátok az Urat …” 30

Az antiszemitizmus sikjai Csehszlovákiában

Két világháború közötti időszakban az antiszemitizmus nemzeti (a zsidók nem szlovákok),gazdasági (a zsidók kizsákmányolók), politikai (a zsidók liberálisok, bolsevisták,zsidóbolsevik), vallási ( a zsidók a Megváltót gyilkosai) síkon követhető nyomon.

1. Gazdasági szempontból

Több szlovákiai kisvárosban a zsidó üzletek, boltok csak színfoltok voltak helyi üzletekközött, máshol zsidó kereskedőktöl függött a hely a gazdasági, üzleti élete. A gazdaságban betöltött szerepüknek az okait a kereskedés tradiciójában és a boltok (üzletek) működtetésneka sikerében kell keresni, nem pedig abban a demegagógiában melyet a szlovák államban

hirdettek, hogy a„Szlovák cégeket , keresztény gyárakat, uzemeket , birtokokat tobbségbennem keresztények birtokolnak. Biztosítási és egyéb társaságok, a pénzű gy jobbára zsidókkezében van.” 31 A többségi nemzet irigyelte a zsidók szerepét a gazdasági életben. A szlovákiai zsidóktöbbsége a lakosság középrétegébe tartozott. A nagyszámú városi zsidóságon kívül vidéken is jelentős számban éltek. Itt f őleg helyi vállalkozásokban voltak jelen, kisboltok, kocsmák,stb. tulajdonosaiként. A vidéki lakosságban a kizsákmányolót, az uzsorást a zsidó tetesítettemeg.Fétették a zsidóoktól nemzeti kincseiket is„Szlovákia legnagyobb kincsei közé tartoznak azerd ő k, a fák. A faiparban és a fakereskedésben az elmúlt években többmilliós hasznot értekel. És erre a legnagyobb szlovák kincsre, a mi fánkra, rátelepedtek szinte csak zsidótársaságok és sok részvényesuk nem ittteni állampolgár, Budapethez vagy Bécshez tartoznak,

30

EDREFFY, Ján. Mire a kakas megszólal. Cirkevné listy. Ročník XLVIII., 1934. március 2., sz. 531 MIKLOŠKOVÁ, Alena. Antisemitizmus regionálnych periodikách v rokoch 1918-1938 v Košiciach.In. Úloha kníh a periodík vživote v mnohonárodnostný Košíc. ŠTV, Košice, 2013. o. 233.


11/21

ahol többségben társulnak és ide kuldik a milliós hasznot. A dolgok úgy vannak, miként amondás is szuletett: szlovák fa – zsidó arany.32 A zsidók gazdasági szerepe és befolyása minden társadalmi réteget„izgatott”, ezért a politikaielit33 is „hálásán” nyúlt a „témahoz” és használta fel pártja támogatottságának ésnépszer űségének a növeléséhez. Jozef Tiso a külföldi újságiróknak tartott beszédében zsidókérdésr ől kiemelte, hogy„ Szlovákiában a zsidók számára csak olyan hatalom marad, melyarányos létszámukkal szlovákia teljes lakosságához képest. A szlovákok olyan neveléstkapnak, hogy képesek lesznek majd a gazdasági és az ipari életben teljes mértékbenérvényesülni és átvenni zsidók által betöltött helyeket.” 34

2. Politikai szempontból A zsidóság politikai képviselete a liberális és a baloldali pártokban tevékenykedett. A jobboldali politikai propaganda a szocializmus eszméjének a terjedését is a zsidóság nyakábavarta. „… a szocialista - kommunista politika a zsidóságban találta meg legnagyobbtámogatóját. Seregest ő l látjuk a zsidókat a szlovákokra veszélyes tevékenység mellett, amibomlasztja és károsítja a szlovák nemzetet ” ; Az autonómia kikiáltásának napján 1938.október 6-án a néppárti politikusok (ludákok) A szlovák nemzet manifesztuma c.kiadványukban leszögezték:„kitartunk a nemzetek oldalán, akik harcolnak a marxista –

zsidó felfordító, er ő szakos ideológia ellen”35

3. Nemzeti szempont A szlovák lakosság körében még az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után is élt az ameggyőződés, hogy a szegény emberek kifosztása, a szlovákok magyarosítása a zsidóknakvolt köszönhető. 1933-ban Národné noviny (Nemzet lapja) a kövekezőket írta: „ Arendszerváltás el ő tt a zsidók a legelhivatottabb és a leghatékonyabb eszközei voltak a

magyarosításnak és a rendszerváltás után a nemzetellenesség összetevő iben láthatjukő ket. A szlovák városokban napjainkban is a zsidók magyarkodnak, a magyar újságok

32 Végre Kysucán ich érvényesek lesznek a törvények (szlovák fa – zsidó arany) In./Slovák, évf.. XII.Sz.. 237, 1930. október 17.33 Ez vonatkozott az ellenzéki politikusokra is. Eszterházi János a debreceni nyári egyetemen a magyarkisebbségi élet megszervezésérol, tartott eloadást. Eloadása a gazdasági téren fellmerülő nehézségeket isérintette, melyek egyike a zsidók gazdasági jelenléte volt,„… a szabad pályákat a zsidóság árasztotta el, s az okezében voltak azok a pénz intézetek , amelyekre szukségunk lett volna.” ESZTERHÁZY, János. Cselekedjunkmindannyian egyetértésben és szeretetben. Cseh-szlovákiai magyar fuzetek. Pannónia konyvkiadó. Pozsony. 34

ŠTURÁK, Peter. Spoločensko-náboženská situácia vČeskoslovensku v rokoch 1918-1927http://www.zoe.sk/pub/doc/theologos/t_spolocensko_nabozenska_situacia_1918_1927.pdf)

35 Národné noviny, 1933.


12/21

legelkötelezettebb megrendel ő i a zsidók. / … / Történelmi tény, hogy városaink azértmagyarosodtak olyan gyorsan, mert a magyarok a zsidókban találták meg azt az társadalmieszközt, mely nyelvileg, gazdaságilag és kulturálisan szívósan és csöndben hajtotta végre azelnemzetiesedés munkáját nem a mi hasznunkra.“ A zsidók felelőssé tétele a szlovákok magyarosításáért már korábban is megjelent aköztudatban.Škultéty már a 19. század elején megjelent irásában a zsidókat a magyarokszolgáinak tekintette„a szlovák falvakban a jegyző k, postások általában zsidók voltak – ezértálltak a zsidók a magyarosítás szolgálatában”36 A politikai elit hatásos propagandát épített arra a tényre, hogy a köztársaság megalkulása utána zsidók kommunikációs nyelvként a németet, jidist és a magyar nyelvet használták.Támadták a szidókat a magyar nyelv tudásért és annak beszéléséért is. Pár évvel az állammegalakulása után a zsidók nagy része nyilvánosan használta a magyar nyelvet, amit aszlovákok hazaárulásnak tekintettek.„13 év után sem vették észre, hogy a körülmények okán új államba telepítettek lettek. Hogy„ Kassa” magyar városból, hol a magyar nyelv volt a hivatalos átköltöztek„ Ko š ice” szlovákvárosba, hol a szlovák nyelv a hivatalos.” 37 A szlovákok inkább viselték volna el a héber nyelv használatát, mint a magyarét. Egy zsidó,aki Csehszlovákiában akart élni nem beszélhetett magyarul.„ Ha a héber vagy ennek

zsargonjához tartanák magukat nem lenne jogunk meg állni egy kultivált nemzeti nyelvű beszéd miatt, de a múlt körülményei miatt meg kell kérdeznünk, hogy a zsidók nemzeti éshivatalos nyelve a magyar?” 38A szlovák lakosság a zsidóktól teljes nyelvi asszimilációt vártel. „ Ha a kassai zsidók kozottunk akarnak élni, muszáj teljesen átállniuk, míg nemveszítjuk elturelmunket. Mert Kassának már tiszta szlovák városnak kell lennie, ahol a hivatalos nyelv a szlovák.” 39 A sajtóban megjelent cikkek alapján a zsidóságot terhelte a felelősség a múlt er őszakos

magyarosításért, a szlovák nemzeti öntudat fejlődését gátoló tényezőkért és nem utolsósorbanaz állandó nemzeti elnyomatás érzéséért. Ez a vádaskodás csak tovább mélyült a harmincasévek végére, és olyan történelmi kudarcért is a zsidókat tették felelőssé, amivel ok nem tudtak

36 ŠKULTÉTY, J. :. Tur čiansky Sv. Martin, 1931, s. 19 .37 MIKLOŠKOVÁ, Alena. Antisemitizmus regionálnych periodikách v rokoch 1918-1938 v Košiciach.In. Úloha kníh a periodík vživote v mnohonárodnostný Košíc. ŠTV, Košice, 2013, o. 236.38 MIKLOŠKOVÁ, Alena. Antisemitizmus regionálnych periodikách v rokoch 1918-1938 v Košiciach.

In. Úloha kníh a periodík vživote v mnohonárodnostný Košíc. ŠTV, Košice, 2013. o. 236.39 MIKLOŠKOVÁ, Alena. Antisemitizmus regionálnych periodikách v rokoch 1918-1938 v Košiciach.In. Úloha kníh a periodík vživote v mnohonárodnostný Košíc. ŠTV, Košice, 2013. o. 233.


13/21

szembenézni.40 Így a szlovákság számára szégyenletes bécsi döntés (1938. november 2)következményeiért is a zsidókat vonták felelősségre. „Tudjuk nagyon jól, hogy kik ezek ahazafiak. Jól emlékszünk azokra a napokra, mikor fiatalkorú bestia nyelvű gyerekeiket küldtékaz utcára „védeni a köztársaságot. Azt is tudjuk, hogy a szlovák nemzet testét idegenekakarták szétosztani. Nem volt elég, hogy a nemzetet megkárosították a mező gazdaság terén. Ki kell ezt az egész társaságot vinni, mely idegenbő l koltozott ide és nem sajnálni a gyorstávozását azoknak, kik epekedtek és epekednek más otthon iránt.”41 A Szlovák Néppárt tulajdonába került Slovenská sloboda (Szlovák szabadság) c. napilap(1941) cikkei teljes mértékben közvetitették a szlovák kormámy zsidó politikáját. A lapelőszeretettel foglakozott a zsidó-magyar propagandával, f őleg különböző „ zsidógarázdáaságokkal,” sőt figyelemmel kísérte s egyben kommentálta a magyarországieseményeket is.„Sehol Európában nem volt annyira gyorsan és alaposan szükség megoldaniezt a kérdést, mint Magyarországon.… a magyar zsidó éves átlagnyugdíja (1930) 2506 peng ő t tett ki, míg a nem zsidóé 427.…. A zsidók az ellenséget szolgálták nemcsak a belső bomlasztásban, hanem… aktívan részt vettek a besúgásban a szabotálásban…”

4. Keresztényi – a klasszikus antijudaizmusból indult ki.

Ebben a csoportba tartozó írások a klaszikus konfeszionális antiszemitizmusból építkeztek ,„ Izraelnek a világ nemzetei közt az isteni gondolat hordozójának és örző jének kellett volnalennie, mellyel Isten az emberek üdvösségét készítette el ő . A reendelkezésre álló életben nekielső nek kellett volna a részesednie a legnagyobb jóból. De; izráel a legrégibb id ő kt ő l gyakran és sok megnemértéssel viseltetett az Isteni gondolat ellen és vég ű l, mikor a világ amegváltásra készült – lemondott történelmi feladatáról és gyilkosa lett annak, kit Isten küldötta világba. Izrael történekmi küldetése volt a Megváltó fogadására készulni. A Messiás

keresztrefeszítésével ez a nemzet megtagadta egész eddigi történelmét és ezzel kimondta maga felett az ítéletet. Tette, mellyel megölte a Messiást vallási-nemzeti öngyilkosságot jelentett,ezzel egész eddigi történelme, mint nemzetnek mint vallsái csoportnak értelmét vesztette.. Ez alegnagyobb targédia a nemzetek történelmében.” 42

40 Közvetlenül a bécsi döntés után 1938. november 4-én Tiso elrendelte a vagyontalan zsidókkitoloncolását, majd ezt megváltoztatta a menekült, idegen állampolgárságú zsidók deportálására.41 Slovák, 1938. 10.29. sz. 247. 42 Dr. ZLATOŠ, Štefan.Čo hovorí Písmo sv. ožidovskej otázke.(Mit mond a szent Írás a zsidó kérdésrol)In. Duchovný pastier. évf. XXI., 1940., sz. 1-2. (katolikus papság lapja)


14/21

Szlovákia 1939-1944

Szlovákia teljes lakosságának a jelentős részét alkották a nemzetiségek annak ellenére,hogy az első Csehszlovák Köztársaság népszámlálás adatai (1919-ben, 1921 és 1930 aszámuk fokozatos csökkenését mutatták. Szlovákia területén elő lakosságának - az 1920-es43 és 1930-as népszámlálás alapján - 2, 39% illetve 2,01% vallotta magát zsidónemzetiségűnek, 4,53% illetve 4,11% pedig izraelita vallásúnak. Az 1930 – asnépszámlálás összesített adatai alapján Szlovákiában 136 737 zsidó vallású lakos élt, mely azösszlakosság 4, 11 százalékát tette ki.44 Az izraelita lakosságból 44 019 (32,19%) f ő vallottamagát csehszlovák, 9 945 (7,27 %) német és 65 385 (47,81%) zsidó nemzetiségűnek.A bécsi döntés utána Szlovákia lakosságának etnika és vallási összetétele jelentősenmegváltozott. Az 1940-es népszámlálás adatai alapján az önálló új országnak 2 650 000lakosa maradt. Ebből 2 millió f ő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek (83 %).Legjelentősebb számú nemzetiség a 130 000 f ős németség és 90 000 f ős zsidóság (csakzsidó nemzetiségűnek vallhatták magukat! ) volt. Ezenkívül 80 000 cseh, 80 ezer ruszin -ukrán, 65 ezer magyar és 30 000 cigány (csak a vándor cigány ) etnikumú lakost jegyzett azösszeírás.Vallási szemszögből egyértelmű volt a római katolikus hívők számának a túlsúlya (majdnem

2 millió f ő), 400 ezer f ő tartozott valamelyik protestáns egyházhoz és 90 ezer f ő azizraelitához.

A nemzetiségek városalkotó tényezőként is jelen voltak a szlovákiai városok életében.A háború alatt és a háború utáni években ez a történelmi szerep (városalkotó) a német, def őleg zsidó polgárok esetében befejeződik. A háború és közvetlenül a háború utáni évekeseményei megváltoztatták egyes városok etnikai, vallási arculatát (zsidó holocaust, németlakosság kitelepítések, deportálások). A városok társadalmi, gazdasági életét is meghatározó

zsidó lakosságot megsemmisiti a politikai hatalom, a társadalmi közöny és emberi irigységsegítségével.A szlovák társadalom irigyelte a zsidók gazdasági szerepét, saját sikertelenségéért a zsidókattette felelőssé. A lakosság többsége a zsidókat vádolta a bolsevizmus terjedéséért, felelőssé

43 1918 után megkozelitoleg 135 ezer lakos vallotta magát zsidó nemzetiségűnek vagy izraelitavallásúnak Szlovákiában. Ez a szám a harmincas években az imigráció következtében kissé megnövekedett.Szlovákia területére f őleg Németországból. Lengyelországból, Ausztriából érkeztek zsidó menekültek. (lásd.KAMENEC, Iván. Spoločnosť, politika, historiografia. Bratislava, Prodama 2009., o. 35.44

ZEMKO, Milan. K problematike výskumu dejín národnostných menšín na Slovensku za prvejČSR(online

http://www.shs.sav.sk/smolenice2001/Smolenice/Zjazdove%20rokovanie/Diskusne%20prispevky/Zemko.htm


15/21

tetteőket az első világháború előtti er őszakos magyarosító politikáért, sőt megkérdöjelezték szsidók lojálitását az új állammal szemben.

A katolikus egyház és a szlovák állam kapcsolata

A katolikus egyházi vezetők az első önálló szlovák állam meglakulását pásztorlévélben üdvözölték (1939. október 24.). Az állam veztői számára bölcsességet, Istenáldását kérték, és figyelmeztettek, hogy csak a keresztény eszméken alapuló állam tudja biztosítani minden polgára számára a jólétét. Az 1939-ben elfogadott szlovák alkotmány pedig a minden hatalom, jog Istentől származik elvre építkezett ezt támasztotta alá már első mondata is:„ A szlovák nemzet a Mindenhatóisten oltalma alatt a kezdetekt ő l a neki szántéletterületen tartózkodott, hol annak a segítségével, akit ő l minden hatalom és a jog származik saját önálló államot hozott létre.

A klerofasiszta szlovák állam (1938 – 1945) tökéletes példája volt az állam hatalomés az egyház er ős összefonodásának. Az állam hatalom a római katolikus vallás számára privilegizált pozíciót biztosított a társadalom életben, sőt az állam működtetésében is (azegyház az államigazgatás része lett és részt vett az állam politikájának a megvalósításában).Így a katolikus egyház sorsa összefonódott a klerofasizta állam sorsával. Ez az összefonódásvitathatatlan ( szlovák történész társadalom jelentős része sem vitatja ezt a tényt) Az egyház

papjai aktívan bekapcsolódtak az állam politikai életébe. Josef Tiso, katolikus pap alegmagasabb állami pozíciókat töltötte be, először kormány majd államf őként. Háromkatolikus pap , Ján Vojtaššák szepességi püspok, Ján Pöstényi - Szent Béla Társasággondnoka, Andrej Marsina, pápai prelátus a Szlovák Köztársaság Államtanácsának tagjaivoltak. Nyolc minisztere közül 7 katolikus és 1 evengélikus volt. A 6 megyei elnökből kettő pap volt, a 60 járási elnökből pedig 16. A papok a Hlinka Szlovák Néppárján belül f őlegtitkári, elnöki pozíciókat töltöttek be.45 A parlamenti képviselők 5 százaléka is a katolikus

egyház kötelékébe tartozott. Az 1938-as választások eredményei alapján 11 római katolikus,egy görög katolikus és egy evangélikus pap jutott a parlamentbe. A papság a 20 %-os arányáta képviselők körében a következő években is megtartotta.

A hatalmon levő politikai elit és a köréjük tömörülő a politikai életben szerepet játszócsoportok elfogadták a katolikus egyház vezető szerepét a nemzetiségi, politikai, gazdaságiés szellemi életben. A keresztény eszméket hirdető szlovák állam ideológiai alapon igyekezettlakosságát saját képére formálni.

45 KAMENEC, PREČAN, ŠKORVÁNEK. Vatikán a Slovenská Republika. Bratsilava, HÚ SAV – ÚSDČAV, 1992, o. 45.


16/21

1938. november 4 - én az autonom szlovák kormány végrehajtotta ez első nyilt zsidóelleneslépését. A Hlinka Gárda segítségével összegyű jtötte és kitoloncoltatta az országba menekült,szlovák állampolgársággal nem rendelkező zsidókat. Ezzel a lépésével a kormány elkezdte azsidók nyilt politikia támadását (diszkriminációs rendeletek, megvetés, arizáció, deportáció), pediga az állam vezetői kihangsúlyozták „hogy a keresztény rendszert ő l senkinek sem kell félnie.” 46 Az antiszemitizmus az társadalom minden csoportjában jelen volt, hol nyiltan hol lappangva,ez alól nem képeztek kivételt az egyházak sem. Az antiszemitizmus eltér ő er ősséggel ésintenzitással jelentkezett az egyházi körökben is. Az evangélikus és a kisebb egyházakigyekeztek távoltartani magukat az antiszemita megnyilvánulásoktól, de közöttük is voltakolyan papok, kik azonosulni tudtak ezen eszmével és nyilvánosan is hangoztattákvéleményüket.

Zárszó Annak ellenére, hogy megkérdő jelezhetetlen a katolikus egyház és az állam

összefonódás, így az egyház felelőssége a háborús szlovák állam tetteiben, a szlováktársadalom nagyrészt napjainkig sem tud szembesülni a múlt eseményeivel és egyházánakfelelősségével.

Maga a katolikus egyház sem tud szembenézni felelősségével, szerepével,„ továbbra semtudja az egyháztörténetet és teológiát nyitott tudományként értelmezni, amelyik az igazságotkeresi, és nem igyekszik igazolni és megindokolni azt, ami megtörtént. Hagyományosan azegyháztörténelemben a problémás id ő szakokat egyesek számlájára írják, a rendszert, mintolyat, viszont jónak tartják.” 47

Ehhez sajnos hozzájárult, hogy a„ A szlovákiai zsidóság sorsát valahogy elkendőzte – nemcsak a második világháború alatt, hanem utána is – az a körülmény, hogy Szlovákia

1939 előtt nem volt önálló állam, s 1945-ben visszatért a Csehszlovák Köztársaság keretébe.” 48

46 Idézve: KAMENEC, Ivan: Vyústenie„konečného riešenia“ židovskej otázky na Slovensku. In.JUROVÁ, Anna – ŠALAMON, Pavol (eds.) Košice a deportáciežidov v roku 1944. Svú SAV a Oddelniežidoveskej kultúry Slovenského národného múzea v Bratislave, 1994. o. 11.47 Miroslav Kocur, volt katolikus pap48 Sas Andor. A szlovákiai zsidók üldözése 1939 – 1945). http://www.kalligram.eu/Kalligram/Archivum/1993/II.-evf.-1993.-januar/A-szlovakiai-zsidok-ueldoezese-1939-1945


17/21

Konvertálás

problémájának a feltárása több irányú vizsgálatot igényel

Az egyházak f őleg pásztorleveleik révén nyilvánítottak véleményt a zsidókkal kapcsolatostörténésekr ől. A katolikus püspüki kar 1942. árilis 23 – án keltezett pásztor levélében foglaltállást a zsidókérdés megoldásáról. Rámutatott a zsidók káros befolyására a társadalmi,gazdasági és politikai életben, de kihangsúlyozta, hogy a zsidókérdést nem lehet bosszú általvezérelve megoldani, ez önvédelem az Isten törvényei és az érvényben levő törvényekkeretéin belül. Ez azt jelentette, hogy az igazságosság elve alapján a zsidóktól elvehető lettigazságtalanul szerzett vagyon. A zsidó kizsákmányolás, a nemzet demoralizáció pedigmeggátolható a zsidók emberi és humánus kitelepítésével más országokba.49 Ugyanígy pásztorlevélben utasította vissza a római katolikus egyház a sajtó vádjáit a zsidóktömeges kesztelésér ől (1942. április 26.). Az egyáz elismerte, hogy a zsidók kialakult

körülmények hatására jelentkeztek a római katolikus hit felvételére, de mikor ismertették ésmegmagyarázták a kereszt felvételének a feltételeit sokan visszaléptek.

Pásztor levélben (1943. február 16.) reagáltak a megkeresztelkedett zsidók deportáció jára is .A pásztor levél a következőket szögezte le:

1. Az egyház nem tesz különbséget nemzetiségi alapon hivei között „ mert nincs különbség zsidó és görög között, mert ugyanaz az Ura mindenkinek, aki hívja – hisziő t.“ (Rim 10, 12)

2. A szlovák katlikus emberek nehezen viselnék , ha a szlovák katolikus kormány elk ű ldenéa keresztényeket – katolikusokat.

49 HODÚR, Ján. Rubrika:Cirkev http://nss.sk/178/postoj-katolickej-cirkvi-k-zidovskej-otazke-pocas-1-slovenskej-republiky


18/21

3. A katolikus egyház csak azokat a felnő tt személyeket engedte a kereszthez, kiknek valódi szándékuk volt katolikussá válni, megismerték a katolikus igazságot a megszakítottak mindenkapcsolatot a zsidósággal.

4. A mi jövő generációnk nehezen viselné, ha hallania kellene az egyetemes történelemmagyarázatánál, hogy a megkeresztelkedett embereknek akkor kellet elhagyniuk keresztényállamunkat, mikor felvételt nyertek a szent egyház kötelékébe.

Az evangélikus egyház viszont nem véleményt mondott, hanem 1938. novemberében törvénytalkotott a keresztelésr ől és az egyházba lépő új tagokról.50 Saját papságát pásztor levélbenértesítette és irányította, miként visekedjenek a kereszt felvételére jelentkező zsidókkal

szemben.Az evangélikus egyház törvénye egyes híveinél, papjainál ellenszenvett – félelmet váltott kiés egyes meggyőződéses antiszemiták arra panaszkodtak, hogy egyházuk a zsidókmenedékhelyévé válik.

Ki a keresztény és ki a szlovák 51 A szlovákiai zsidók egyrésze a keresztény vallás felvételében látta megmaradásának azesélyét. A kereszténység felvétele az érintett zsidókat különböző előírások, feltételek betartására kötelezte.A szlovák katolikus társadalom egyes tagjai összekapcsolták a kereszténység felvételét azsidók asszimilációjával és felvedődött a kérdés„csinál-e a keresztelés a zsidókból szlovákot?…. hány generációra van szükség, hogy a zsidóból keresztény legyen és a szlovákkeresztény közösség tagjává váljon?”52 A kérdések azért merültek fel a katolikusok körében, mert magukat tartották a felelőssé aszlovák nemzet jövő jéért.A választ a feltett kérdésekre még az állam tanácsban is keresték. Vita alakult ki, hogy kikeresztény és ki szlovák. A zsidó mikor nem lesz zsidó, mikor lesz„normális“ szlovák.?

50 Lásd: Baranová, Daniela. Postoj evanjelickej augsburského vyznania cirkvi k riešeniu židovskejotázky v rokoch 1938- 1945. In: Holokaust ako historický a morálny problém v minulosti a v súčasnosti =Holocaust as a Hitorical and Moral Problem of the Past and the Present. [Ed.]: Vrzgulová, Monika - Richterová,Daniela. Br.,ŠEVT preŮrad vlády SR a Dokumentačné stredisko holokaustu 2008, s. 15-34, v angl. s. 222-243.

51 Ješajahu A. Jelínek. KrstenieŽidov na Slovensku v období holokaustu. Online elérhetőség:

http://www.druhasvetova.sk/OLD/view.php?cisloclanku=201208000652 Ješajahu A. Jelínek. Krstenie Židov na Slovensku v období holokaustu. Online elérhetőség:http://www.druhasvetova.sk/OLD/view.php?cisloclanku=2012080006


19/21

A közvéleményt is érdekelte a választ.A vita rámutatott a zsidók iránt érzett megvetésre, ellenszenvre, nemcsak az átlag emberekkörében, hanem a legmagasabb egyházi és politikai körökben is.

Egyházak és a kikeresztelkedés 53 Egyes római katolikusak papok a zsidók konvertálásában„ egyszer mindenkorravéglegesen” megoldását látták a zsidó kérdésnek Többen úgy tekitettek erre a folyamatra,hogy a hitetlen zsidókat végre sikerül az egyház igájába hajtani.Az evengélikus egyház nyitottabban kezelte a problémát, de az„aggódók ” itt is hallattákszavukat , féltették egyházukat a zsidó„menekültektől .” A kisebb egyházak, igy a görög katalikus sem viselkedett elutasitóan és mereven a keresztfelvételére jelentkezett zsidókkal szemben.Felvedtődik a kérdés, hogy az egyházak között miért voltak szembetűnő különbségek azsidósághoz való viszonyulásban?

A keresztelés folyamata és ideje A keresztelés felvételének a folyamata nem mindenki számára volt egyforma. Szubjektivokok is er ősen befolyásolták, mint szimpátia, ellenszenv. A folyamat igy lehetett aránylag

gyors, de nagyon hosszadalmas is. Voltak papok, kik a ellenszenvvel viselkedtek a zsidókkalszemben és igyekeztek a folymat idejét meghosszabitani, a tökéletes felkészitésre törekedtek(házi feladatot irattak , vizsgáztattak., stb.). Több esetben is előfordult, hogy a felvételt kér őtmár nem érkezték megkeresztelni, nem konnyítették meg a folyamatot, pedig nagyon jóltudták , hogy mi vár a zsidókra.

A lakosság viselkedése

Feljelentések, panaszok a megkeresztelt zsidókkal szemben szintén gyakran fordultak elő (nem járnak rendszeresen templomba, kényelemből keresztelkedtek meg…stb.) .

Megkeresztelkedett zsidók helyzetének a tisztázása 54 A sárga csillag kötelező viselésére kötelezték a keresztény zsidókat is. Az egyházi szervek,a papság kezdetben tanácstalanul szemlélte az eseményeket, de a késő bbi tiltakozások réven

53 Ješajahu A. Jelínek. KrstenieŽidov na Slovensku v období holokaustu. Online elérhetőség:

http://www.druhasvetova.sk/OLD/view.php?cisloclanku=201208000654 Ješajahu A. Jelínek. KrstenieŽidov na Slovensku v období holokaustu. Online elérhetőség:http://www.druhasvetova.sk/OLD/view.php?cisloclanku=2012080006


20/21

sem érték el a sárga csillag viselésének az eltörlését. A sárga csillagos keresztény zsidóktemplomi jelenléte zavartaőket a leginkább, dikerült elérniük, hogy a keresztény zsidókfelmentést kaptak a csillag viselés alól a templomban.

Az egyházakat és papjaikat ért vádak A keresztelésért elfogadott zsidó pénz vádja volt a leggykoribb. Nyomtatvényok pénzérttörténő kitöltését is többször felrótták az egyházaknak. A keresztelő papokat megvádolták,hogy a keresztelést„ipari szinten” üzik.

Vádak a kereszt felvételére jelenkezett zsidók ellen Azzal vádolták a zsidókat, hogy lefizetik a papokat, hogy felvegyékőket az egyházba. Főlega kisebb egyházakat támadták. Főleg a ludák újság foglalkozott előszerettel ilyen esetekkel.

Mit értek el a kikeresztelkedéssel?

A kikeresztelkedettek szintén transzportba kerültek a tiltakozások ellenére is.

A megkeresztelkedettek deportációjának problémája

Az egyházi vezetők között aakadtak olyanok kiket érdekelt a megkereszetelkedett deportáltaksorsa. A német hivatalok, hogy megnyugtassák az aggódó papokat megigérték, hogy azkonvertáltak számára az új otthonukban speciális körülményeket biztositanak, és lehetővéteszik a papok látogatását , lehetőséget biztositanak számukra vallásuk gyakorlására.Az igéretek sohasem kettek betartva , csak arra voltak jók, hogy a szlovák köztisztviselőktámogasság a kikersztelkedettek deportációját.

A megkereszteltek száma 55 A megkeresztelkedettek pontos száma nem ismert, csak feltételezések vannak, részben aszlovák állami szervektől részbems zsidó tisztviselőktől. Becslés szerint megközelitőleg10 000 személy keresztelkedett meg.

55 A következő adatok ismertek: 1944. február 2. 12 812 jogilag zsidó személyből Szlovákiában 3 988

f ő volt zsidó vallású 31,12 % ; 3 269 római katolikus 25,51 %; 905 görög katolikus 7,06%; 3 160evangélikus 24,66 %; 976 református 7,61%; 168 pravoszlav 1,31%; 51 más 0,39 %; 285 felekezetnélküli 2,22%.


21/21

kassa - tanulmány ii

Documents