készletek - idő-vezérelt rendelési pont - 1

Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1

Az idő-vezérelt rendelési rendszert (IVR) tulajdonképpen az MRP-re alapul, hiszen a „becsült” igényeket onnan kapjuk.

1.hét

2.hét

3.hét

4.hét

5.hét

6.hét

7.hét

8.hét

Előrejelzett igényKorábbi rendelésKészletRendelés beérkezésRendelés feladás

Előrejelzett kereslet : az előrejelzett keresletet tartalmazza. Jele: b.

Korábbi rendelés: korábban megrendelt és visszaigazolt pótlások. Jele: qv

Készlet(nagyság): az adott időszak végén rendelkezésre álló készlet. Jele: (Qi)

Rendelés beérkezés: A beérkezett, korábban megrendelt pótlás

Rendelés feladás: A rendelt mennyiség feladása

Utolsó módosítás dátuma: 2023. április 21., péntek

Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 2

1.hét

2.hét

3.hét

4.hét

5.hét

6.hét

7.hét

8.hét


Egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a következő 8 héten át az igény változatlan, s hetente 100 egység.

100 100 100 100 100 100 100 100

Egy korábbi 200 egységre szóló rendelés van, amelyik a 2. hét elején érkezik meg.

200

Az induló készlet 130 egység, vagyis az első héten ennyi készlet áll rendelkezésre.

(Induló = 130)

További feltételek:

Biztonsági készlettel dolgozunk. El kívánjuk kerülni, hogy tervszinten ez alá kerüljön a készlet. Legyen ennek az értéke most 20 egység.

Biztonsági készlet = 20

Állandó rendelési mennyiséggel dolgozunk. Legyen egy tételnagyság 200 egység.

Rendelési tétel = 200

Végül a rendelés és annak beérkezése közötti átfutási időt vesszük fel. Ez legyen 3 hét.

Ciklusidő = 3 hét

Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 3Biztonsági készlet = 20Rendelési tétel = 200Ciklusidő 3 hét

1.hét

2.hét

3.hét

4.hét

5.hét

6.hét

7.hét

8.hét


Az adott időegység végén rendelkezésre álló készletet úgy kapjuk, hogy az előző időszak végén rendelkezésre álló készletéhezhozzáadjuk az időszak alatt beérkező visszaigazolt rendelést és ebből kivonjuk az adott időszakra eső várható keresletet:

Ahol qvj a j-edik időszakra visszaigazolt korábbi rendelés

bj a j-edik időszakban várható kereslet.

100 100 100 100 100 100 100 100 200

(Induló = 130)

i

jj

vjki bqQQ

1

Az első hét végén ezért a rendelkezésre álló készlet nyilván:

130 + 0 - 100 = 30

300


1.hét

2.hét

3.hét

4.hét

5.hét

6.hét

7.hét

8.hét


100 100 100 100 100 100 100 100 200

(Induló = 130) 30

Folytassuk a táblázat kitöltését!A következő héten nem tudnánk termelni, ha nem érkezne be korábbi rendelés.Így viszont a hét végén a rendelkezésre álló készlet az előzők szerint:

30 + 200 - 100 = 130 lesz.

130

A harmadik hét végén a készlet 30-ra csökken, mert 130 - 100 = 30.

A negyedik héten pedig „- 70” készlettel zárulna, ha nem lenne pótlás.

30 -70 !

Ez nyilván nem engedhető meg, ezért időben fel kell adni a rendelést. MIKOR? Mivel az átfutási idő három hét, ezért az első héten!A feladott rendelés a 4. hét elején beérkezik, ezért a hét végén a készlet 130 egység lesz.

130

200

200


1.hét

2.hét

3.hét

4.hét

5.hét

6.hét

7.hét

8.hét

Előrejelzett igény 100 100 100 100 100 100 100 100Korábbi rendelés 200Készlet 30 130 30 130Rendelés beérkezés 200Rendelés feladás 200

(Induló = 130)

A készletek számítására felírt összefüggésünket az előzők szerint ki kell bővíteni a feladott megrendelésekkel:

,1

i

jj

cjj

vjki bqqQQ

itt a j-edik időszakban már felhasználható, a „j-c”-edik időperiódusban megrendelt utánpótlás, ahol c = ciklusidő.

cjjq

Gyakorlásképpen töltsük ki a táblázat hiányzó rovatait!

30 130 30 130

200 200200 200

Készletek - Optimális rendelési tétel számítása -1

Biztonsági készlet = 75Rendelési tétel = 500Ciklusidő 2 hónap

1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó

Előrejelzett igényKorábbi rendelésKészlet (Ind. = 370)Rendelés beérkezésRendelés feladás

A továbbiakban azzal foglalkozunk, hogy mekkora legyen a gazdaságos rendelés abban az esetben, ha az igények változóak.

A bemutatott példában a nyitókészlet 370, a biztonsági készlet nagysága 75 egység, a ciklusidő 2 hónap, korábbi rendelés NINCS. Egy rendelés költsége 10 pénzegység, a beszerzendő áru értéke egységenként 1,50, a vizsgált időszakra (itt év) jutó készlettartási költség, a vételár 24%-a.

Az előrejelzések szerint az igények a 8 hónapra a következőképpen alakulnak:

130 160 120 260 130 120 190 110

A rendelt mennyiségek állandóak, nagyságuk legyen 500. Próbálkozás -1

Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 2


1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó

Előrejelzett igény 130 160 120 260 130 120 190 110Korábbi rendelésKészlet (Ind. = 370)Rendelés beérkezésRendelés feladás

Meghatározzuk az időszak összes igényét. Ez a következő:

R = 130 + 160 + 120 + 260 + 130 + 120 +190 + 110 = 1220

1220

Elkezdjük a programozást a már ismert módszerrel. A lépéseket kísérje figyelemmel!

240 80 -40!

500500460 70!200

500500

450570 260 150

Észrevette, hogy az 5. héten miért kell - tervezéskor - 500 rendelésnek beérkeznie? Azért, mert a készlet a biztonsági szint (75) alá csökkenne, amit el akarunk kerülni!

Kiszámítjuk az átlagos készletet. Ez nyilván Készlet/8 lesz. Mivel:

K = 240 + 80 + 460 + 200 + 570 + 450 + 260 + 150 =2410, ezért

az átlagos készletszint 2410/8 = 301,25 volt.

2410

Próbálkozás -1



1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó


1220

240 80

500500460 200

500500

450570 260 150 2410

Számítsuk most ki, hogy mennyibe került 8 hónap alatt a beszerzés és készletezés!

A készlettartás költsége 1,5*0,16*2410/8 = 72,3 pénzegység volt.Itt azért szerepelt 0,16, mert az éves 24%-nak csak 8/12-ed részét kellett figyelembe venni (csak 8 hónapot vizsgálunk!).

A beszerzési költség (kifizetett vételárak összege) 1220*1,5 = 1830 pénzegység volt.

A rendelési költség, mert 2 alkalommal rendeltünk 8 hónap alatt: 2*10 = 20 volt.Az összes költség tehát, ha állandó 500 tételnagyságú rendeléssel dolgozunk:

Költség = 72,3 + 1830 + 20 = 1922,3 pénzegységre adódott.

Próbálkozás -1



1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó


1220

Nézzük most meg, hogyan alakulnak a költségek, ha nem 500, hanem 750 egységet rendelnénk egy-egy alkalommal!

Figyelje meg a táblázat kitöltésének részleteit!

240 80

750750

450710 320 200

750750760 650

Az egyes időszakok végén mért készletek összege: K = 240 + 80 + 710 + 450 + 320 + 200 + 760 + 650 = 3410

3410

A készlettartás költsége ebben az esetben tehát:

1,5*0,16*3410/8 = 102,3

Mivel a többi költség nem változott, ezért az összes költség, készlettartással:Költség = 102,3 + 1830 + 20 = 1952,3 pénzegységre adódik, azaz több, mint az első esetben. Próbálkozás -2



1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó


1220

Minthogy a 750 rendelés soknak bizonyult, próbáljuk meg most 500-nál kevesebb, mondjuk 350 tételnagyságú rendeléssel is meghatározni az összköltséget!

A számítás lépéseit kísérje figyelemmel!

240 80

350350310

350350400 270 150 310

350350

200

A hónap végi készletek összege:K = 240 +80 +310 +400 +270 +150 +310 +200 =1650

A készletezés költsége tehát: 1,5*0,16*1650/8 =49,5A rendelési költségek megnőttek, mert 3-szor rendeltünk: R = 3*10 = 30

A összes költség tehát:Készlet = 49,5 + 1830 + 30 = 1909,5 pénzegység,

kisebb, mint az 500 tételnagyságnál.

1650

Próbálkozás -3



1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó


1220

240 80

350350310

350350400 270 150 310

350350

200 1650

Próbálkozás -3

Ábrázoljuk a készletek alakulását!

a

Idő, t

Készlet

t1

t2

Ez egy ti,q

jelzőszint nélküli készletezési stratégia.

Biztonsági készlet



1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó


1220

240 80

320320280

320320340 210 90 220

320320

110 1570

A „próbálkozásos” módszernél van gyorsabb eljárás is. Logikusnak tűnik, hogy a GRM legyen az állandó rendelési mennyiség.A gazdaságos rendelési mennyiség, a már megismert összefüggéssel:

k

ropt k

k

T

Qq

23208,318

16,05,1

1012202

Ezzel az értékkel elvégezve a számításokat, az összes költség: 1907,1 pénzegység,ami valóban az eddigi legkisebb érték!

Ellenőrizze ÖN is számítással! Rendelési tétel = GRM szerint


Biztonsági készlet = 75Rendelési tétel = változóCiklusidő 2 hónap

1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó


1220

240 80

120120

80

260260

80 80 80

120130130 120

800

Rendelési tétel = „as-needed rule” szerint

Most rendeljünk mindig annyit, amennyi az időperiódus előre becsült igénye. Itt tehát a rendelési időköz lesz állandó, a rendelési tétel pedig változó!Ez a “kereslet szerinti rendelés szabálya” (“as-needed” rule).

Figyeljük meg a számítás menetét!

Mielőtt továbbmenne, válaszolja meg, miért ekkora rendelést adott fel! Számítsa ki az összes költséget!

Az összes költség ebben az esetben 1914 pénzegység lesz.

190190

80

110110

80

Figyelje meg, hogy most a készletezés költsége alacsony (24 pe),

de a rendelési költség sok (60 pe).

120260


1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó



1220

240 80

510510470 210 80 380

420420

1650

Rendelési tétel = 3 hónap igénye egyszerre

190 80

120 + 260 + 130 = 510 510

Ha az igények jellemző hullámzást mutatnak, hasznos lehet a rendelési tételeknek a igényeket követő periodikus változtatása. Ez tulajdonképpen az állandó rendelési tételnagyságot, ill. a becsült igények szerint változó rendelési tételnagyságot meghatározó, előzőekben tárgyalt módszerek kombinációja. A különbség az, hogy itt a rendelések nem módosulnak minden hónapban, csak egy előre meghatározott időtartamra (pl. egy évszakra). Azt, hogy milyen hosszú időszakaszokra célszerű a rendelést állandónak tekinteni, először intuitív módon állapítjuk meg: pl. “két hetet egyszerre”, “90 napot egyszerre” stb.Itt 3 hónap igényét rendeljük esetenként.Az összes költség 1899,5!

120 + 190 + 110 = 420 420


1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó



1220

240 80

380380340 80 200 80

250250

1290

Rendelési tétel = időszakasz a GRM-ből

190 80

120 + 260 = 380380

Ez az eljárás tulajdonképpen megegyezik az előző módszerrel. Az eltérés az, hogy itt az együtt rendelt időperiódusok számát a GRM-ből vezetjük le.

Az átlagos igény nagysága 1220/8 = 152,5 pénzegység/hónap. Az előzőekben láthattuk, hogy a GRM, kerekítve, 320 egységre adódott. Ezzel a „optimálisnak” tekinthető időszakasz hossza tehát 320/152,5 2 hónap.Gyakorlásképpen töltsük ki ismét a táblázat hiányzó rovatait!

Az összes költség 1898,7,

vagyis ahogy vártuk, az előző változatnál alacsonyabb!

130 + 120 = 250 250

300300


1.hó

2.hó

3.hó

4.hó

5.hó

6.hó

7.hó

8.hó



1220

240 80

380380340 80 200 80

250250

1290

Rendelési tétel = időszakasz a GRM-ből

190 80

300300

Ábrázoljuk a készletalakulást!

Idő, t

Készlet

q1=380q2=250

q3=300t t

Ez egy t,qi

készletezési stratégia.

A beszerzendő mennyiséget nem a max. kapacitáshoz igazítottuk.Biztonsági készlet

készletek - idő-vezérelt rendelési pont - 1

Documents