kisokos a gazdasági és monetáris unióról · 2017. 11. 7. · hitelszűke, angol kifejezéssel...
TRANSCRIPT
KISOKOS A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓRÓL
Megjegyzés
Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Azért sem az EU intézményei, sem a tagállamok nem vállalnak felelősséget.
Az Európai Tanácsról és a Tanácsról bővebben az alábbi honlapon tájékozódhat:www.consilium.europa.euilletve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától kérhet tájékoztatást, az alábbi címen:Rue de la Loi/Wetstraat 1751048 Bruxelles/BrusselBELGIQUE/BELGIËTel.: +32 (0)2 281 56 50Fax: +32 (0)2 281 49 77www.consilium.europa.eu/infopublic
Az Európai Unióról további információt a www.europa.eu honlapon találhat.
Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2017
Előző kiadás: 2014
Print ISBN 978-92-824-6093-1 doi:10.2860/607669 QC-04-17-545-HU-CPDF ISBN 978-92-824-6080-1 doi:10.2860/0372 QC-04-17-545-HU-N
© Európai Unió, 2017A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon felhasználható.
Borítókép: © Compassionate Eye Foundation/Jasper White, GettyimagesEzt az anyagot a szerzői jog tulajdonosának engedélyével lehet felhasználni, engedélyért közvetlenül a jogtulajdonoshoz kell fordulni.
Honlap:www.consilium.europa.eu
KISOKOS A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓRÓL
„A Közösség feladata, hogy közös piac létrehozásával, valamint a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokoza-tos közelítésével a Közösség egész területén előmoz-dítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlő-dését, a folyamatos és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a nagyobb stabilitást és az életszínvonal gyorsabb emelkedését, valamint a tagállamai közötti kapcsolatok szorosabbá tételét.”
A Római Szerződés 2. cikke
„A válság során mindvégig határozott lépése-ket tettünk a pénzügyi stabilitás megőrzése és a fenntartható növekedéshez való visszatérés érdekében. Továbbra is ekként cselekszünk, így az Európai Unió és az euróövezet a válságból való kilábalást követően erősebb lesz, mint volt.”
Az Európai Tanács következtetései, 2010.12.17.
© Julien Eichinger – Fotolia.com
„A válság példa nélkül álló, mind az intenzitását, mind a kiter-jedését illetően. A vihar kellős közepén kellett megjavítanunk a hajót. Drasztikus döntéseket kellett hoznunk: megpróbál-tunk a válság gyökeréig hatolni. Minden ország igyekezett csökkenteni az államadósságot és a hiányt, és versenyképe-sebbé tenni a gazdaságát. Mindezt egységben, egymást se-gítve. […] Az Európai Unió most már sokkal jobban fel van készülve arra, hogy megbirkózzon a jelenlegi válsággal, és megakadályozza, hogy hasonló helyzet álljon elő a jövőben.”
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, 2012.3.1.
Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének az újabb két és fél évre szóló megbízatás elfogadásakor mondott beszéde
„Az euróövezetbe vetett bizalom visszatérése igazolja azt, hogy a reform érdekében tett erőfeszítések egy idő után meghozzák gyümölcsüket. En-nek egyik jól látható bizonyítéka, hogy a piacok újra bíznak az euróövezet-ben. De ennél fontosabb az, hogy a politikai bizalom is visszatért. […] Vég-tére is minden törekvésünkben jelen van az a közös vezérmotívum, hogy hozzájáruljunk az Európai Unió céljainak eléréséhez. Ezek pedig a béke, az Unió által vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.”
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, 2014.2.27.
The path to recovery and the ECB’s role (A fellendüléshez vezető út és az EKB szerepe) c. beszéd
„Kérlelhetetlen eltökéltségre van szükségünk a gazdasági válság rendezéséhez. A mi feladatunk, hogy kiteljesítsük a valódi gazda-sági és monetáris uniót. Nagyon komolyan veszem ezt a feladatot. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a közös pénznem, az euró, elő-nyünkre, nem pedig hátrányunkra szolgál.”
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, 2014.12.1.
Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata a leköszönő elnökkel, Herman Van Rompuyjel közösen tartott hivatal-átadási ünnepségen
„A stabilitás azt is jelenti, hogy mindazt, amit eddig felépítettünk, meg kell erősítenünk és ellenállób-bá kell tennünk. Ezért tartom nagyon fontosnak a bank unió és a tőkepiaci unió teljes körű megvalósí-tását. Így a monetáris unió érték, nem pedig a stabi-litást veszélyeztető kockázat lesz.”
Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke, 2016.12.9.
Speech given at the conference to commemorate the 25-year anniversary of the Maastricht Treaty (A Maastrichti Szerződés 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián tartott beszéd)
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 5
TARTALOMJEGYZÉK
Mit jelent a gazdasági és monetáris unió? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Milyen feladatot látnak el a gazdasági és monetáris unión belüli egyes szereplők? . . 9
A gazdasági és pénzügyi válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Hogyan lábaljunk ki a válságból? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1. A szakpolitikai koordináció javítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
2. Pénzügyi stabilitás – Bankunió létrehozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
3. Stabilitási mechanizmusok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Időrendi áttekintés – A gazdasági és monetáris unió megszilárdítása . . . . . . . . . . . . . . 29
Az euróövezeten belül könnyebb összehasonlítani az árakat, hiszen a 19 ország azonos pénznemet használ© Gina Sanders – Fotolia.com
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 7
MIT JELENT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ?
„Az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek pénzneme az euró.” (Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (4) bekezdése)
A gazdasági és monetáris unió vagy GMU kifejezés az európai gazdaságok integrációs folyamatára utal. A GMU az egységes piaccal karöltve hozzájárul a gazdasági stabilitáshoz, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatás magas szintjéhez és a fenn-tartható államháztartásokhoz.
A szakpolitikai keret két pillérre épül: az egyik az egységes pénznem – az euró a közös monetáris és árfolyam-politikával együtt – és az Európai Központi Bank (EKB); a másik pe-dig a tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálása.
Az egységes pénznemre vonatkozó monetáris politika irányítását a függetlenül fellépő EKB végzi. Elsődleges célja az árstabilitás fenntartása az euróövezet egészében.
Továbbra is a tagállamok határozzák meg saját gazdasági és költségvetési politikájukat, vagyis az adóügyi kérdésekben és a nemzeti költségvetést érintő kérdésekben (kiadások és hitelfelvétel) ők határoznak.
Ugyanakkor a tagállamok ezeket az átfogó jellegű szakpolitikákat uniós szinten koordi-nálják, így alakítva ki egy olyan gazdasági környezetet, amelyet egyensúlyban lévő nem-zeti költségvetések, szabályozott pénzügyi piacok, stabil árak és a növekedés és a foglal-koztatottság magas szintje jellemez.
Eddig 19 tagállam vezette be a közös pénznem szerepét betöltő eurót.
Az eurónak köszönhetően a fogyasztók könnyebben össze tudják hasonlítani az árakat, és az euróövezet többi tagállamában vásárolt áruk vagy szolgáltatások után nem kell átváltá-si díjat vagy tranzakciós költséget fizetni. Így a GMU hozzájárul az egységes piac létrehozá-sához, amelyen belül az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabadon áramolhat.
© Eu
rópa
i Unió
, 201
7
8 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
A jövőben az Egyesült Királyság és Dánia kivételével – amelyek a távolmaradás mellett döntöttek – az összes uniós tagállam csatlakozni fog az euróövezethez. Az euró beve-zetéséhez az adott tagállamnak meg kell felelnie az úgynevezett konvergenciakritériu-moknak, azaz teljesítenie kell bizonyos gazdasági és a költségvetési stabilitással összefüg-gő feltételeket. A főbb feltételek az alábbiak:
• árstabilitás: az inflációnak és a hosszú távú kamatlábnak bizonyos határokon belül kell mozognia;
• rendezett államháztartás: az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át (a GDP, vagyis a bruttó hazai termék az adott országban termelt áruk, szolgáltatások stb. összértéke);
• fenntartható államháztartás: az államadósság mértéke nem haladhatja meg a GDP 60%-át.
Emellett pedig a központi banknak függetlennek kell lennie.
Az euróövezeti tagállamok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország,
Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 9
MILYEN FELADATOT LÁTNAK EL A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓN BELÜLI EGYES SZEREPLŐK?
Az alábbi főbb szereplők vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban:
Az Európai Tanács határozza meg a fő politikai irányvonalat, amely ezt követően beépül a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok munkájába.
Az Európai Tanács tagjai az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és az Unió tagállamainak vezetői (állam-, illetve kormányfői). Az Európai Tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik.
Az euróövezeti csúcstalálkozók során határozzák meg az euróövezeten belüli verseny-képesség és konvergencia javítását célzó stratégiai gazdaságpolitikai iránymutatásokat. Az Európai Tanács ülései mellett az euróövezeti csúcstalálkozó volt az a legmagasabb szintű politikai fórum, amelynek keretében az államadósság-válságra adandó összehan-golt intézkedéseket elfogadták.
Az euróövezeti csúcstalálkozó keretében az euróövezeti vezetők, az euróövezeti csúcs-találkozó elnöke és az Európai Bizottság elnöke találkozik egymással. Részt vesz továbbá az EKB elnöke is. Az euróövezeti csúcstalálkozókra meghívást kaphat az Európai Parlament elnöke és az eurócsoport elnöke is. Az euróövezeti csúcstalálkozó alapesetben évente kétszer kerül megrendezésre.
A Gazdasági és Pénzügyi Tanács összetételben ülésező Tanács, azaz az Ecofin fogadja el a témába vágó uniós jogszabályokat, uniós szinten koordinálja a gazdaságpolitikát, to-vábbá döntést hoz arról, hogy egy adott tagállam bevezetheti-e az eurót. A Gazdasági és Pénzügyi Tanácsban az uniós tagállamok gazdasági és/vagy pénzügyminiszterei vesznek részt. Az Ecofin ülésein az Európai Bizottság és az EKB képviselője is jelen van. Az Ecofin általában havonta egyszer ülésezik.
Az eurócsoport a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében koordinálja az euróövezeten belüli gazdaságpolitikákat. Feladatai részeként az eurócso-port előkészíti az euróövezeti csúcstalálkozókat és nyomon követi a találkozók eredmé-nyeinek megvalósulását. Az eurócsoport az euróövezeti tagállamok gazdasági és/vagy pénzügyminisztereinek informális testülete. Az eurócsoport ülésein az Európai Bizottság és az EKB képviselője is jelen van. Az eurócsoport jellemzően havonta egyszer, az Ecofin Tanács ülése előtti napon ülésezik.
10 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
Az uniós tagállamok uniós jogszabályokat fogadnak el a Tanács keretében, továbbá az államháztartási hiány és az államadósság tekintetében meghatározott korlátoknak megfelelően meghatározzák nemzeti költségvetéseiket, valamint kidolgozzák saját struk-turális politikájukat a munkaerőpiacok, a nyugdíjak és a tőkepiacok vonatkozásában.
Az Európai Bizottság új uniós jogszabályokra tesz javaslatot, valamint nyomon követi azt, hogy a tagállamok teljesítik-e a kitűzött célokat, és megfelelnek-e a hatályos szabályoknak, beleértve a gazdasági kormányzásról szóló szabályokat is. Ezen túlmenően az Európai Bi-zottság értékeli a gazdasági helyzetet, és ajánlásokat fogalmaz meg a Tanács számára a meghozandó döntésekkel kapcsolatban.
Az Európai Központi Bank (EKB) az euróövezet központi bankja. Az EKB felel a monetáris politika kidolgozásáért, amelynek legfőbb célkitűzése az árstabilitás megvalósítása, töb-bek között a referencia-kamatlábak meghatározása révén.
A monetáris politikát az Európai Központi Bankból és az euróövezethez tartozó tagálla-mok nemzeti központi bankjaiból álló eurórendszer hajtja végre.
Az eurócsoport 2017. február 20-i ülése © Európai Unió, 2017
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 11
A Központi Bankok Európai rendszere (KBER) az Európai Központi Bankból és az uni-ós tagállamok nemzeti központi bankjaiból áll, függetlenül attól, hogy azok bevezették-e az eurót vagy nem. Az Unió minden tagállamának központi bankja részvényese az Európai Központi Banknak.
Az Európai Parlament a Tanács mellett megjelenő társjogalkotóként részt vesz az uniós jogalkotási folyamatban a gazdaságpolitikai koordináció egyes területein. A Tanács, a Bi-zottság és az eurócsoport elnöke rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet az e területre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról.
Az Európai Központi Bank székhelye Frankfurt am Mainban van © Daniel Roland, AFP
A betétbiztosítási rendszerek megakadályozzák az esetleges bankpánikot, vagyis azt a jelenséget, amikor az emberek valamely bank összeomlásától tartva megrohamozzák azt, hogy ki tudják venni megtakarításaikat © Lee Jordan, Creative Commons 2.0
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 13
A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI VÁLSÁG
Amikor a gazdasági és pénzügyi válság 2009-ben elérte Európát, láthatóvá vált az európai gazdaságok gyengesége. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az európai gazdaságok milyen nagy mértékben függnek egymástól, különösen az euróövezeten belül: az egyes orszá-gokban tapasztalható pénzügyi nehézségek átgyűrűztek más országokra és tovább sú-lyosbították a gazdasági helyzetet.
A válság hatással volt az államháztartásokra, a bankszektorra, valamint a növekedésre, a munkahelyekre és a versenyképességre is. A gazdasági fejlődés leállt, megkezdődött a recesszió: sok vállalkozás megszüntette tevékenységét és elbocsátotta alkalmazottait. Csökkent az adókból befolyó bevétel, több forrásra lett szükség a munkanélküli-segélyek finanszírozásához, és az országoknak még több hitelt kellett felvenniük az egyre növekvő deficit fedezésére. Egyes országokban az államadósság gyors ütemben növekedett, ami-nek következtében csak vállalhatatlanul magas kamat megfizetése mellett lehetett hitelt felvenni, és így egyes országok az államcsőd szélére sodródtak.
A válságot megelőző években a bankok Európa-szerte túlzott kockázatokat vállaltak. Egyes országokban például a bankok túlságosan bőkezűen nyújtottak lakásépítési célú hiteleket, mivel az árak folyamatosan növekvő tendenciát mutattak. Az ingatlanlufi kipuk-kadásával azonban az árak hirtelen esni kezdtek, így hatalmas veszteségek keletkeztek. A gazdasági szereplők ezután már nem tudtak olyan könnyen tőkéhez jutni a bankoktól a tevékenységeik vagy induló vállalkozásaik finanszírozásához, vagyis bekövetkezett az ún. hitelszűke, angol kifejezéssel „credit crunch”.
A kormányoknak nem maradt más választásuk, be kellett avatkozniuk és állami pénzből vissza kellett pótolniuk a bankok így elvesztett tőkéjét. Ráadásul világossá vált, hogy több tagállam nem folytatott megbízható költségvetési politikát akkor, amikor a gazdaság még jó teljesítményt mutatott, és nem építették ki azokat a puffereket, amelyekre a válság kezeléséhez szükség lett volna. Az államháztartások gyorsan romló helyzete, a gyenge növekedési kilátások és/vagy a pénzügyi szektorban tapasztalható zűrzavar következté-ben a pénzügyi piacok csak magasabb kamatok mellett voltak hajlandók hitelt nyújtani a kormányoknak. A kormányzatok finanszírozási problémái ugyanakkor negatívan hatottak vissza a bankszektorra és a gazdaságra.
14 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
HOGYAN LÁBALJUNK KI A VÁLSÁGBÓL?
A válságra válaszul a tagállamok, az euróövezet és az Európai Unió egésze hatalmas erőfe-szítéseket tett a pénzügyi stabilitás visszaállítása, a növekedés és a foglalkoztatás támoga-tása, valamint a gazdasági kormányzás javítása érdekében.
A válság a tagállamok gazdaságaiban jelen lévő rendszerszintű hiányosságokra is rávilágí-tott. Erre válaszul a nemzeti kormányok és az európai intézmények intézkedéscsomagot vezettek be az euróövezet pénzügyi stabilitásának megóvása, valamint az euróövezet és az egész Unió szabályozási struktúrájának megerősítése érdekében. Megállapodtak arról, hogy annak érdekében, hogy az ehhez hasonló helyzetek a jövőben ne válthassanak ki ekkora sokkhatást, a gazdasági kormányzást alaposan meg kell reformálni, javítani kell a bankszektor szabályozását és felügyeletét, valamint pénzügyi támogatást kell nyújtani a pénzügyi nehézségekkel küzdő euróövezeti tagállamoknak.
1. A SZAKPOLITIKAI KOORDINÁCIÓ JAVÍTÁSA
Uniós szinten javították a tagállamok közötti szakpolitikai koordinációt. Ebben minden uniós tagállam részt vesz, igaz, a pénznemként az eurót használó tagállamok esetében a koordináció még egy fokkal szorosabb.
Az új koordinációs keret középpontjában a megelőzés áll. A nyomon követés folyamatos annak érdekében, hogy a figyelmeztető jeleket a lehető leghamarabb észre lehessen ven-ni. Ezeket az intézkedéseket a GMU megerősítése és stabilitásának fokozása érdekében hozták meg, előmozdítva ezzel egy szilárdabb és fenntarthatóbb tagállami költségvetési magatartás kialakulását, valamint az erőteljes gazdasági növekedést és az Európán belüli munkahelyteremtést.
Költségvetési stabilitásA költségvetési politikák koordinálásának központi eleme a stabilitási és Növekedési Paktum. A Paktumot annak biztosítása érdekében hozták létre, hogy az egész GMU-ban rendezettek legyenek az államháztartások, és a pénznemként az eurót használó országok költségvetési politikái koherens egészet alkossanak. A Paktum a tagállamok számára köte-lező referenciaértékeket határoz meg: az államháztartási hiányuk nem haladhatja meg a GDP 3%-át, az államadósságuk mértéke pedig nem haladhatja meg a GDP 60%-át. A Pak-tumot 2011-ben megerősítette a hat jogszabályból álló ún. hatos csomag hatálybalépése és a csomagnak az uniós gazdasági kormányzásra gyakorolt kedvező hatása.
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 15
A Stabilitási és Növekedési Paktum szerkezetileg két részből, egy prevenciós és egy kor-rekciós ágból épül fel.
Prevenciós ágA prevenciós ág az elkövetkező évre szóló nemzeti költségvetési tervek, valamint az elkö-vetkező három évre vonatkozó költségvetési politikák értékelésére koncentrál. Célja a túl-zott mértékű hiány kialakulásának megelőzése. A nemzeti költségvetési terv azt mutatja be, hogy az adott tagállam hogyan kívánja biztosítani a fent említett kritériumoknak meg-felelő, rendezett költségvetési politikát. Az euróövezeti tagállamok esetében pénzügyi szankciók kiszabására is sor kerülhet, a Bizottságnál elhelyezendő betétek formájában. Mindez az európai szemeszter néven ismert folyamat szerves részét képezi.
Korrekciós ágA korrekciós ág akkor lép működésbe, ha egy ország túlzottan nagy mértékű adósságot vagy hiányt halmoz fel. Amennyiben egy euróövezeti tagállam nem teszi meg a megfe-lelő lépéseket a fenti problémák megoldása érdekében, fokozatos pénzügyi szankciók al-kalmazására nyílik lehetőség, kezdetben a Bizottságnál elhelyezendő betétek formájában, a későbbi szakaszban pedig bírságok kiszabásával.
rugalmasan alkalmazott szabályokA fenti szabályok alkalmazásakor figyelembe kell venni számos olyan különleges körül-ményt, amelyekre a kormányoknak nincs befolyásuk, de amelyek hatással vannak a nem-zeti költségvetésre. Ilyen körülmények például: a gazdasági visszaesés, illetve a terrorizmus elleni küzdelemmel vagy a menekültválsággal összefüggő rendkívüli költségek.
Figyelembe lehet venni továbbá azt is, ha egy tagállam a költségvetési egyensúly hosszú távú javítását és a növekedés ösztönzését célzó stratégiai beruházásokra vagy strukturális reformokra fordított jelentős összegeket.
Erőteljesebb koordináció az euróövezeten belülA költségvetési stabilitást tovább erősítette az ún. „kettes csomag”, amely az euróöve-zeten belüli gazdasági és pénzügyi felügyeletet hivatott javítani. Az európai szemeszter keretében az euróövezeti tagállamok értékelésre benyújtják költségvetés-tervezetüket az Európai Bizottságnak azt megelőzően, hogy a nemzeti parlament elfogadná azt.
Ha egy tagállam súlyos pénzügyi nehézségekkel néz szembe vagy instabilitással küzd, akkor ezt a tagállamot az Európai Bizottság megerősített felügyelet alá helyezheti. Ez az Európai Bizottság és a Tanács általi szorosabb nyomon követést jelent, túlmutatva a minden országra alkalmazandó szokásos gazdaságpolitikai koordináción.
16 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
rendezett államháztartás: a költségvetési paktumA gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (költségvetési paktum) a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt költségvetési szabályokra épül és kiegészíti azokat. A szerződés megköveteli azt, hogy az euróövezetbeli tagállamok egységes és folyamatosan kötelező erejű költségvetési sza-bályokat hajtsanak végre nemzeti jogrendjükön belül, lehetőség szerint az ország alkot-mányába foglalva.
A költségvetési egyensúlyi szabálynak való megfelelés érdekében az éves strukturális költ-ségvetési hiány, vagyis az ország bevételei és kiadásai közötti tartós eltérés, nem haladhat-ja meg a GDP 0,5%-át. Ha ez nem teljesül, akkor a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéseknek automatikusan hatályba kell lépniük. Abban az esetben, ha a tagállam nem felel meg a szabályoknak, eljárás indítható ellene az Európai Bíróságon.
A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést aláíró országoknak előzetesen tájékoztatniuk kell egymást, a Tanácsot és az Eu-
Európai Bizottság
Tanács
Európai Parlament
Európai Tanács
Eurócsoport
A gazdasági prioritások
meghatározása
Európai szemeszter – A tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikájának koordinálása a január és június közötti időszakban
TagállamokA nemzeti
költségvetési tervek és gazdaságpolitikák
előterjesztése
Az éves növekedési jelentés előterjesztése
Az éves növekedési jelentés megvitatása
Az éves növekedési jelentés megvitatása
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 17
rópai Bizottságot arról, ha új kötvénykibocsátást terveznek. Ezen túlmenően a főbb gaz-daságpolitikai reformokra vonatkozó terveiket is meg kell vitatniuk egymás között.
A 19 euróövezeti tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaor-szág, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németor-szág, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) és hat nem euróöve-zeti tagállam (Bulgária, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország) már aláírta a szerződést. A szerződés 2013. január 1-jén lépett hatályba.
Európai Költségvetési TanácsA Bizottság 2015 októberében elfogadta az Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról szóló határozatot. Az Európai Költségvetési Tanácsnak az a feladata, hogy az euróövezeti költségvetési politika általános irányvonalára vonatkozóan értékeléseket készítsen és ta-nácsokkal lássa el a Bizottságot. E független szervezet öt nemzetközi szakértőből áll, akik-nek a munkája beépül a Bizottságnak a Stabilitási és Növekedési Paktum felügyeletével és végrehajtásával kapcsolatos munkájába.
Az országspecifikus ajánlások
elfogadása
Az országspecifikus ajánlások
jóváhagyása
Javaslat az országspecifikus
ajánlásokra
Megállapodás kialakítása
az országspecifikus ajánlásokról
Vélemény kibocsátása az euróövezetbe tartozó tagállamok költségvetés-
tervezetéről
Az euróövezeti tagállamok költségvetés-tervezetének
megvitatása
Európai szemeszter – A tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikájának koordinálása a január és június közötti időszakban
A nemzeti költségvetés elfogadása
A költségvetés-tervezetek előterjesztése (csak az euróövezetre
vonatkozóan)
© Európai Unió, 2017
18 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
gazdaságpolitikai koordináció: az európai szemeszterAz európai szemeszter a költségvetési és gazdaságpolitikák uniós koordinálására szolgá-ló ciklus. A tagállamok iránymutatást és ajánlásokat kapnak, amelyeket azután a nemzeti költségvetési terveik elkészítésekor figyelembe vesznek.
A folyamat az egyes évek első hat hónapjára terjed ki, erre utal a „szemeszter” elnevezés. Az európai szemeszter során a tagállamok összehangolják költségvetési és gazdaságpo-litikájukat az uniós szinten elfogadott célokkal és szabályokkal. A szemeszter célja tehát az, hogy
• biztosítsa a rendezett államháztartást• elősegítse a gazdasági növekedést• megelőzze a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulását az Unióban.
Az európai szemeszter novemberben kezdődik, amikor a Bizottság közzéteszi az éves nö-vekedési jelentését. A jelentésben a Bizottság elemzi az Unió gazdasági helyzetét, és megállapítja a következő év gazdaságpolitikájának általános prioritásait, beleértve a sta-bilitás és a növekedés biztosításához szükséges költségvetési politikákat és reformokat is.
A tagállamok januárban és februárban, a Tanács keretében megbeszéléseket folytatnak uniós partnereikkel ezekről a prioritásokról.
Az Európai Parlament ugyanebben az időszakban szintén megvitatja a jelentést, és véle-ményt ad ki a növekedési jelentésben megfogalmazott foglalkoztatási iránymutatásokról.
Az uniós vezetők az Európai Tanács márciusban tartott tavaszi ülésén e megbeszélések eredményeire építve meghatározzák az adott évre vonatkozó politikai iránymutatásokat.
A tagállamok ezeknek az alapján kidolgozzák az iránymutatások végrehajtásához szük-séges költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedéseket. Áprilisban benyújtják középtávú költségvetési terveiket (az euróövezeti tagállamok stabilitási programok, az euróövezeten kívüli tagállamok pedig konvergenciaprogramok formájában), valamint nemzeti gazdasá-gi terveiket (nemzeti reformprogramjaikat).
Májusban a Bizottság országspecifikus ajánlások formájában konkrét ajánlásokat fogal-maz meg valamennyi uniós ország számára, amelyekben a Bizottság a tagállamok egyedi helyzetéhez igazított szakpolitikai javaslatokat tesz.
A Tanács júniusban tárgyalja az országspecifikus ajánlásokat, és megállapodást ér el ezek-kel kapcsolatban. Az ajánlásokat az Európai Tanács a júniusi ülésén hagyja jóvá, és azokat ezt követően a Tanács fogadja el júliusban.
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 19
Az ezt követő hat hónapos időszakot szokás „nemzeti szemeszternek” hívni. A tagállamok ebben az időszakban az országspecifikus ajánlások figyelembevételével véglegesítik a kö-vetkező évre vonatkozó nemzeti költségvetésüket. Az euróövezeti tagállamoknak október közepéig kell benyújtaniuk a Bizottságnak költségvetés-tervezetüket. Az eurócsoport a Bizottság értékelését alapul véve megvitatja azokat.
Ezt az értékelést figyelembe véve a tagállamok az év végéig elfogadják nemzeti költség-vetésüket, a Bizottság pedig elindítja az európai szemeszter következő ciklusát. Ennek első lépéseként közzéteszi a következő éves növekedési jelentését, amelyben beszámol arról, hogy a tagállamok mennyiben jártak el az ajánlások szerint.
A makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése és kiigazításaAz egyes országokat és az Unió egészét érintő gazdasági egyensúlyhiány elkerülése érde-kében a makrogazdasági egyensúlyhiány tekintetében egy korai előrejelző rend-szer került bevezetésre. Annak érdekében, hogy jobb képet lehessen alkotni arról, milyen változások mennek végbe az egyes gazdaságokban az idő múlásával, e mechanizmus ke-retében egy gazdasági mutatókat tartalmazó eredménytábla segítségével megvizsgálják, hogy vannak-e a tagállamokban potenciális egyensúlyhiányra utaló jelek. Ilyen mutató például a munkanélküliségi ráta, a munkaerő költsége, az import és az export közötti kü-lönbség vagy a lakásárakban megmutatkozó trendek.
A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást akkor indítják el, ha vala-mely mutató értéke túllépi az előre megállapított küszöböt. A Bizottság éves értékelést végez, és előre feltárja a lehetséges problémákat. Ennek az értékelésnek az alapján – ál-talában az európai szemeszter keretében folytatott eljárás részeként – ajánlásokat fogal-maz meg az egyes tagállamok felé.
Amennyiben valamely euróövezeti tagállam folyamatosan nem hajtja végre a javaslatok-ban foglaltakat, szankciók előírására kerülhet sor.
Nemzeti versenyképességi testületekAz euróövezeti országok termelékenységi és versenyképességi teljesítményének nyomon követése érdekében a Tanács nemzeti versenyképességi testületek felállítását javasol-ta. Ezek a független szervek a termelékenység és a versenyképesség területével összefüg-gő fejleményeket és szakpolitikai kihívásokat fogják elemezni. A testületek által készített elemzések nyomán várhatóan javulni fog a beruházásvonzási képesség, és jobban fogják tudni kezelni azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek az áruk és szolgáltatások árára és minőségére, nem beszélve az euróövezeti országok közötti koordinációnak és a bevált gyakorlatok megosztásának az elősegítéséről.
Az éves jelentéseket az európai szemeszter eljárásai keretében is fel lehetne használni. A többi uniós tagállamot is felkérték arra, hogy állítsanak fel ezekhez hasonló testületeket. A nemzeti versenyképességi testületeknek 2018 elejéig kell megkezdeniük a működésüket.
20 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
A növekedés fellendítéseA gazdasági válság számos uniós országban recesszióhoz vezetett. Jelentősen visszaesett a növekedés, nőtt a munkanélküliség és csökkent a versenyképesség. A rendezett állam-háztartás és a pénzügyi szektor szabályozásának és felügyeletének javítása mellett az EU-nak egy dinamikus növekedési stratégiára is szüksége van.
Az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiája, az Európa 2020 meghatározza az intelli-gens, fenntartható és inkluzív gazdaság fellendítéséhez szükséges prioritásokat. Ez a stra-tégia közös célokat állapít meg a foglalkoztatás, az oktatás, a kutatás és az innováció, a társadalmi befogadás és a szegénység visszaszorítása, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiaügy területén. Az európai szemeszter keretében ellenőrzik, hogy a tagállamok mennyire haladtak előre ezeknek a céloknak a megvalósítása felé. Jelenleg az Európa 2020 stratégia legfőbb prioritásai a digitális egységes piac és a belső energia-piac létrehozása.
Az egyik fő, aggodalomra okot adó tény a munkanélküli fiatalok nagy száma Európában. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében összesen mintegy 8 milliárd eu-rót fognak arra fordítani, hogy munkahelyeket hozzanak létre fiatalok számára.
Az ifjúsági garancia keretében biztosítani kell, hogy valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton vehessen részt © goodluz – Fotolia.com
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 21
Létrejött az európai beruházási terv a gazdaságba irányuló hiteláramlás helyreállítása érdekében. Az EU költségvetéséből és az Európai Beruházási Banktól rendelkezésre bo-csátott pénzeszközöket olyan életképes beruházási projektek támogatására használják fel, amelyek más forrásból nem tudtak volna finanszírozáshoz jutni. Ez gyakran előfordul a kis- és középvállalkozások esetében. A kiegészítő uniós finanszírozás ezen túlmenően ösztön-zi az ilyen projektek magánforrásokból történő finanszírozását is. A finanszírozás mellett ez a kezdeményezés technikai segítséget is biztosít a beruházási projektek számára, és azt is igyekszik feltárni, hogy a beruházást gátló tényezőket hogyan lehetne kiiktatni.
Az Európai Beruházási Bank által támogatott projektek között meg kell említeni a litvá-niai Vilnius és Utena városok közötti autópálya felújításának finanszírozását; Londonban (Anglia) új szociális bérlakások és alacsony bérleti díjú lakások építésének támogatását;
Az Európai Beruházási Bank támogatja az olyan kis- és középvállalkozások létrehozását, mint például az innovatív orvostechnikai diagnosztikai eszközökkel foglalkozó vállalkozások. Ez a vállalkozás kifejlesztett többek között egy olyan eljárást, amelynek segítségével az orvosok egyetlen perc alatt megkaphatják a vérből végzett vizsgálatok eredményét mindössze egy csepp vér felhasználásával és közvetlenül a helyszínen © Európai Beruházási Bank, 2017
22 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
valamint Olaszország három régiójában (Szardínia, Szicília, Puglia) megújuló energia előál-lítását célzó projektek támogatását. A bank a kis- és középvállalkozásokat, az induló vállal-kozásokat és a mikrovállalkozókat is támogatja.
2. PÉNZÜGYI STABILITÁS – BANKUNIÓ LÉTREHOZÁSA
Pénzügyi felügyeletA válság rámutatott arra, hogy a pénzügyi szektor komoly problémákkal küzd. A kormá-nyoknak be kellett avatkozniuk, hogy megakadályozzák számos bank csődjét.
Annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő, valamint a pénzügyi szektor tagállamok általi felügyelete koordinálásának javítása érdekében, az EU új felügyeleti ha-tóságokat hozott létre a pénzügyi intézmények felügyeletére:
• a londoni Cityben található Európai Bankhatóság (EBH) a bankszektor felügyeletét látja el;
• a németországi Frankfurt am Mainban kapott helyet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), amelynek feladata a biztosítási és nyugdíjrendszerek felügyelete;
• a párizsi székhelyű Európai értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) a pénzügyi piacok működésének felügyeletéért felel;
• az Európai rendszerkockázati Testület (ERKT) feladata pedig a teljes pénzügyi rendszer makrogazdasági felügyeletének ellátása az Európai Központi Bank által számára biztosított helyszínen és támogatással.
Egységes szabálykönyvÚj szabályok kerültek bevezetésre annak érdekében, hogy a támogatásra szoruló bankok kisebb kockázatot jelentsenek a gazdaságra és az adófizetőkre nézve. A szabálykönyv leg-fontosabb elemei közé tartoznak például a következők:
• a tőkekövetelményekre vonatkozó szabályok, amelyek biztosítják, hogy egy bank mindenkor elegendő forrással rendelkezzen esetleges veszteségei fedezésére;
• harmonizált betétbiztosítási rendszerek, amelyek 100 000 EUR összegig garantálják a polgárok betéteinek biztonságát. Ezeket a rendszereket a bankok finanszírozzák;
• a bajban lévő bankok kezelésére vonatkozó egyértelmű szabályok. Ezek azt biztosítják, hogy a pénzügyi intézmények helyreállításának és szanálásának folyamata már korai szakaszban megkezdődjön, vagyis azonnal, amint a felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az adott bank életképtelenné válik. Így a bankcsődök költségeit immáron az adófizetők helyett a pénzügyi ágazatnak kell viselnie.
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 23
Mivel a belső piacra vonatkozó jogszabályok részét képezik, ezek a szabályok valameny-nyi tagállamban alkalmazandók. Az euróövezet tagállamai azonban még ennél is tovább mennek: egy egységes felügyeleti hatóság felügyelete alatt működő és egy egységes sza-nálási mechanizmust alkalmazó bankunió felé. Amennyiben úgy kívánják, euróövezeten kívüli tagállamok is csatlakozhatnak a bankunióhoz.
Közös bankfelügyeletAz egységes felügyeleti mechanizmus keretében az euróövezeti tagállamokban a ban-kok felügyeletével kapcsolatos feladatok a nemzeti hatóságoktól az EKB-hoz kerültek át.
Az EKB és a nemzeti felügyeleti hatóságok – az euróövezeten belüli és a mechanizmusban részt vevő, euróövezeten kívüli tagállamokban egyaránt – közösen felügyelik a bankokat. Ennek köszönhetően a bankszektor felügyelete következetesebbé vált, és gyorsabban be lehet avatkozni, amikor probléma merül fel.
A legnagyobb bankok az EKB közvetlen felügyelete alá tartoznak, mivel potenciálisan az egész pénzügyi rendszert veszélyeztethetik a méretük miatt, a bankunióban részt vevő egyik tagállam gazdaságában vagy az Unió egészének gazdaságában betöltött
BETÉT- BIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK
A NEHÉZ HELYZETBE
KERÜLT BANKOK HELYREÁLLÍTÁSÁT
ÉS SZANÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ KERET
A BANKOKKAL SZEMBENI TŐKE-KÖVETELMÉNYEK
EGYSÉGES SZABÁLYKÖNYV
MINDEN UNIÓS TAGÁLLAMRA VONATKOZIK
© Eu
rópa
i Unió
, 201
7
EGYSÉGES FELÜGYELETI MECHANIZMUS
KÖZVETLEN FELÜGYELET KÖZVETETT FELÜGYELET
EURÓPAI KÖZPONTI BANK
Az EKB a nemzeti hatóságokkal
együttműködésben látja el a felügyeletet
A nemzeti hatóságok az EKB-val
együttműködésben látják el a
felügyeletet
NAGY BANKOK129 jelentős bank
EGYÉB BANKOKKörülbelül 3500 kevésbé jelentős bank
© Eu
rópa
i Unió
, 201
7
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 25
központi szerepük miatt vagy a határon átnyúló tevékenységeik volumene miatt. A ki-sebb bankokat továbbra is a nemzeti felügyeleti hatóságok felügyelik az EKB-val szoros együttműködésben.
Bankszanálási mechanizmusAz egységes szanálási mechanizmus a nem életképes bankok szanálását szabályozza. A mechanizmus az Egységes Szanálási Testületből (ESZT) és az Egységes Szanálási Alap-ból áll. Így a bankok szerkezetátalakításával és szanálásával összefüggő hatáskör nemzeti szintről uniós szintre került át. Ha egy euróövezeti bank esetében felmerülne a kockázata annak, hogy az életképtelenné válik, a szanálásával kapcsolatos feladatokért egy egységes szanálási hatóság lesz felelős.
Ahelyett, hogy minden országban működne egy nemzeti szanálási alap, egyetlen egy-séges szanálási alap jött létre. Ezt az alapot a bankunióhoz csatlakozott tagállamok teljes bankszektora finanszírozza, az alapot pedig a bankunióhoz csatlakozott tagállamokban működő bármely bank szanálására fel lehet használni.
Jelenleg folynak a tárgyalások az európai betétbiztosítási rendszerről. Az elképzelés szerint az első fázisban fokozatosan létrejönne a nemzeti betétbiztosítási rendszerekre vonatko-zóan egy viszontbiztosítási és együttbiztosítási rendszer, majd később létrejönne egy kö-zös betétbiztosítási alap.
stressztűrő hitelintézetekJelenleg folyamatban van a munka a bankunió struktúrájának egy másik eleméről: a hi-telintézetek stressztűrő képességéről. A cél annak az elkerülése, hogy a nagy és je-lentősen összekapcsolt hitelintézetek csődje esetén a negatív hatások az Unió pénzügyi rendszerének egészére átterjedjenek. Az új szabályok értelmében el kell majd választani a bankok magas kockázatú tevékenységeit az olyan alapvető tevékenységeitől, mint a be-tétgyűjtés vagy a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások.
26 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
BANKUNIÓ
AZ ÖSSZES EURÓÖVEZETI TAGÁLLAMRA
ALKALMAZANDÓ, ÉS CSATLAKOZHATNAK
HOZZÁ A NEM EURÓÖVEZETI
TAGÁLLAMOK IS
EGYSÉGES SZABÁLYKÖNYV
Minden uniós tagállamra vonatkozik
EGYSÉGES FELÜGYELETI
MECHANIZMUSAz euróövezeti
bankszektor fokozottabb felügyelete annak érdekében, hogy
fel lehessen tárni a problémákat és fel lehessen lépni azok
megoldása érdekében
EGYSÉGES SZANÁLÁSI MECHANIZMUSBiztosítja a bajban
lévő bankok rendezett szanálását úgy, hogy az adófizetőket és a
reálgazdaságot annak költségeiből csak a lehető
legkevesebb terhelje
© Eu
rópa
i Unió
, 201
7
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 27
3. STABILITÁSI MECHANIZMUSOK
2010 óta az euróövezet egyes országai csak nehezen tudják finanszírozni adósságaikat. A pénzügyi piacokról történő hitelfelvétel esetén a kamatok túlságosan magasak ahhoz, hogy ezek az országok a teljes államadósságukat fenntartható és finanszírozható szinten tartsák.
Következésképpen ideiglenes mechanizmusokat kellett létrehozni azért, hogy gyorsan visszaállítható legyen az euróövezet stabilitása.
Görögország, Írország és Portugália támogatást kapott az ideiglenes mentőcsomagból, míg Spanyolország, Ciprus és (a közelmúltban) Görögország az Európai Stabilitási Mecha-nizmusból kapott támogatást.
Az ideiglenes rendszereket 2012 októberében váltotta fel az európai pénzügyi mentő-háló legfontosabb összetevője, az állandó Európai stabilitási Mechanizmus. Az Európai Stabilitási Mechanizmus az euróövezeti tagállamok által létrehozott nemzetközi pénzügyi intézmény, amely a finanszírozási nehézségekkel küzdő euróövezeti tagállamoknak nyújtandó támogatás elsődleges eszköze.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus teljes hitelezési kapacitása 500 milliárd EUR. A nyúj-tott hitelek finanszírozása az Európai Stabilitási Mechanizmus által a pénzügyi piacokon felvett hitelekből történik. A hitelkeretből összesen 60 milliárd EUR használható fel bankok közvetlen feltőkésítésére.
A hitelek egyes részleteit a támogatásban részesülő országnak csak akkor fizetik ki, ha az teljesíti az államháztartás helyreállítására és a gazdasági reformok végrehajtására vo-natkozó azon feltételeket, amelyekről előzetesen megállapodás jött létre. Ezeknek a megvalósítását az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ellenőrzi. A Nemzetközi Valutaalapot is bevonják, amikor csak lehetséges.
Az euróövezet valamennyi tagállama tagja az Európai Stabilitási Mechanizmusnak. Az Európai Stabilitási Mechanizmus székhelye Luxembourg.
A támogatás feltételeiPénzügyi támogatás nyújtására minden alkalommal a hitelezők és a hitelt felvevő ország között létrejött megállapodásban foglalt szigorú feltételek szerint kerül sor. Az orszá-goknak kötelezettséget kell vállalniuk bizonyos célok elérésére. Ezek a célok érinthetik a költségvetés kiigazítását (az adóbeszedés eredményességének javítása, a kormány kiadá-sainak fenntarthatóbbá tétele, a közigazgatás reformja, közszolgáltatók vagy vállalkozások privatizálása, állami tulajdon értékesítése), a bankszektor szerkezetének átalakítását (feltő-késítés, a szabályozás és a felügyelet megerősítése, a fizetőképes bankok megmentése és
28 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
a nem életképes bankok bezárása) vagy a munkaerőpiac reformját. Ezek a feltételek előse-gítik, hogy a támogatott ország gazdasági reformokat tudjon végrehajtani, vissza tudjon térni a tartósan fenntartható növekedéshez és államháztartása ismét életképessé váljon.
A feltételeknek való megfelelés ellenőrzéseAz Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és (adott esetben) az Európai Stabilitási Mechanizmus és a Nemzetközi Valutaalap rendszeres időközönként felülvizsgálja, hogy betartják-e azokat a feltételeket, amelyekről megállapodtak. A pénzügyi támogatás egyes részletei csak akkor folyósíthatók, ha ez az értékelés kedvező eredménnyel zárul.
Már látni lehet az első pozitív eredményeket. Írország 2013 decemberében sikeresen le-zárta programját, és ismét hozzáfér a pénzügyi piacokhoz. Spanyolország mélyreható szerkezetátalakítást hajtott végre a bankszektorban, és 2014 januárjában befejezte a pénz-ügyi szektort érintő programját. Portugália 2014 júniusában zárta le a gazdasági kiigazítási programját, amelynek keretében a gazdasági növekedés visszaállítását célzó reformprog-ramot hajtott végre. Ciprus 2016 márciusában zárta le a gazdasági kiigazítási programját, miután megerősítette a pénzügyi szektorának stabilitását és javította államháztartásának helyzetét. A gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó adatok Görögország-ban is javultak. Ez az egyetlen olyan ország, amelyben még folyamatban van a program végrehajtása.
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 29
IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS – A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSA
2009ősz Görögország a GDP 12,7%-át kitevő államháztartási hiányt és
113%-os adósságot jelent be.
2010február 11. Az uniós vezetők készek intézkedéseket hozni a görög adósság
kezelésére, amit az Európai Tanács márciusban megtartott tavaszi ülésén is megerősít. Egyre komolyabbak az aggodalmak Portugália, Írország és Spanyolország adósságszintje miatt. Csökken az euró értéke.
április 23. Görögország pénzügyi segítséget kér.
május 2. Az euróövezeti vezetők és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodnak a Görögországnak nyújtandó mentőcsomagról. Drámai szintre emelkednek a Portugáliának, Írországnak és Spanyolországnak nyújtandó hitelek kamatai. Az euró értéke tovább csökken.
május 9. A gazdasági és pénzügyminiszterek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust magában foglaló, 500 milliárd euró összegű európai mentőcsomagot hagynak jóvá.
május 18. Görögország lehívja a hitel első részletét.
június 17. Az uniós vezetők elfogadják a foglalkoztatást és a növekedést célzó Európa 2020 stratégiát és az európai szemesztert.
szeptember 12. A bankfelügyeleti hatóságok megállapodásra jutnak a bankszektorra alkalmazandó szigorúbb tőkekövetelményekről.
október 19. A Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) a fedezeti alapok működésére vonatkozó szigorúbb szabályokat fogad el.
november 21. Írország pénzügyi segítséget kér.
30 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
2011január 1. Észtország csatlakozik az euróövezethez.
január Megkezdi működését három különböző, a bankok, a tőzsdék, illetve a biztosítótársaságok tevékenységét felügyelő hatóság. Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) látja el a teljes pénzügyi rendszer makrogazdasági felügyeletét.
Elindul a 2012-es nemzeti költségvetési tervezési folyamatot érintő, első európai szemeszter.
január 12. Írország lehívja a hitel első részletét.
március 24–25. Az uniós vezetők megállapodást érnek el az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról és a költségvetési paktummal kapcsolatos szerződésről.
április 7. Portugália pénzügyi segítséget kér.
június Portugália lehívja a hitel első részletét.
október 26. Az Európai Tanács döntést hoz arról, hogy a bankoknak meg kell emelniük alapvető tőkéjüket.
december 13. Hatályba lép az Unióban megvalósítandó gazdasági és költségvetési koordinációra és kormányzásra vonatkozó „hatos csomag”.
2012február 2. Az euróövezeti vezetők aláírják az Európai Stabilitási
Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződést, amely a nehéz pénzügyi helyzetben lévő országok megmentésére irányuló mechanizmusokat vezet be.
március 1–2. Huszonöt uniós vezető aláírja a költségvetési paktumról szóló szerződést (Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról).
június 25. Spanyolország pénzügyi segítséget kér.
szeptember 6. Az EKB új kötvényvásárlási programot hirdet az euróövezet stabilitását szolgáló mechanizmusok keretében pénzügyi támogatásban részesülő euróövezeti tagállamok által kibocsátott kötvényekre.
október 8. Megkezdi működését az ESM, amely a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében pénzügyi támogatást nyújt tagjainak.
november 23. Ciprus pénzügyi segítséget kér.
december 11. Spanyolország lehívja a hitel első részletét.
2017. október | HU | KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról 31
2013január 1. Hatályba lép a költségvetési paktum. Az erre vonatkozó
szerződésben a 25 aláíró kötelezettséget vállalt a költségvetésre/az államadósságra vonatkozó szabályoknak a saját nemzeti jogszabályaikba történő átültetésére és végrehajtására.
május 13. Ciprus lehívja a hitel első részletét.
május 30. Hatályba lép a „kettes csomag”, amely megerősíti a költségvetési fegyelmet és a gazdasági felügyeletet az euróövezetben.
november 3. Hatályba lép az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet, amely az euróövezeti bankok tekintetében új felügyeleti hatáskörökkel ruházza fel az EKB-t.
2014január 1. Lettország csatlakozik az euróövezethez.
Hatályba lép a bankokra vonatkozó tőkekövetelményekről szóló csomag.
április 15. Véglegesítik az egységes szanálási mechanizmussal kapcsolatos politikai megállapodást. Ez a mechanizmus a fizetésképtelenné váló bankok rendezett módon, az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül történő szanálását teszi lehetővé.
november 4. Az egységes felügyeleti mechanizmus teljeskörűen működik.
2015január 1. Litvánia csatlakozik az euróövezethez.
Az egységes szanálási mechanizmus egy része hatályba lép, például létrejön az új Egységes Szanálási Testület (ESZT).
március 18. Spanyolország a határidő előtt visszatéríti a hitelének egy részét az Európai Stabilitási Mechanizmusnak.
június 25. A Tanács elfogadja az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló rendeletet.
június 30. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz Görögországra vonatkozó programja lejár.
július 2. Ciprus lehív egy részletet az Európai Stabilitási Mechanizmusból.
július 3. A betétbiztosítási rendszerekről szóló rendelkezések nemzeti jogban történő végrehajtására vonatkozó határidő.
július 8. Görögország további támogatást kér az Európai Stabilitási Mechanizmustól.
32 KisoKos A gAzDAsági és MoNETáris UNióról | HU | 2017. október
július 17. A Tanács rövid távú áthidaló finanszírozást fogad el Görögország számára az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusból.
augusztus 14. Az eurócsoport megállapodik a Görögországnak nyújtott harmadik támogatási programról.
november 1. A Bizottság határozata az Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról.
2016január 1. Az egységes szanálási mechanizmus mindenre kiterjedően
megkezdi a működését az Egységes Szanálási Alap létrehozásával.
június 17. A Tanács következtetéseket fogad el a bankunió kiteljesítésének ütemtervéről.
Politikai megállapodás a nemzeti versenyképességi testületek létrehozásáról.
október 19. Az Európai Költségvetési Tanács megkezdi működését.
HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?
Ingyenes kiadványok:• egy példány:
az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),• több példány, valamint plakátok, térképek rendelése:
az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm), nem uniós országokban a küldöttségektől (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm), a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm) vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területéről) (*).
(*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni).
Megvásárolható kiadványok:• az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).
Rue de la Loi/Wetstraat 1751048 Bruxelles/BrusselBELGIQUE/BELGIËTel. +32 (0)2 281 61 11www.consilium.europa.eu
Print PDFISBN 978-92-824-6093-1 ISBN 978-92-824-6080-1doi:10.2860/607669 doi:10.2860/0372QC-04-17-545-HU-C QC-04-17-545-HU-N