környezeti monitoring vizsgálatok az ipoly …környezeti monitoring vizsgálatok az ipoly...
TRANSCRIPT
Környezeti monitoring vizsgálatoK az Ipoly vízgyűjtőjén
(célkItűzések és általános tájékoztatás)
verrasztó zoltán
közép-Duna-völgyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi Felügyelőség1072 Budapest, nagydiófa utca 10–12.e-mail: [email protected],
„A legfiatalabb, mint uralkodó tájtényező az ember, aki nem mint egyed, hanem mint faj, mint az együttélő emberek szervezett összessége képes a tájban érvényesülni. E kérdés maga korunk tudományának egyik
legérdekesebb, nagy kiterjedésű problémája...” „...nem morzsálja szét azt, amit a természet összefűzött, hogy megérti és megérteti a jelenségeknek összefüggését és korrelációját - úgy az egész földi környezetben, amely
mindnyájunkat magában foglalja, mint a tájak környezetében, amelyben találhatók.”„ Ma világosan áll előttünk az a szövevényes szerves kapcsolódás, amely egy területnek valamennyi tényezőjét
összekapcsolja.”„A földrajz karakterisztikus jellemvonása, a princípiumbeli különbség az analitikus természettudományokkal
és genetikus történettudományokkal szemben az, hogy nem a szisztematikailag vagy fejlődéstörténetileg összetartozó elemeket, hanem az összes egymással kapcsolatban álló földi jelenségeket hatásuk ereje, a földi
életben való viszonylagos értékük szerint vizsgálja.”(Dr. gr. teleki pál a földrajzi gondolat története, Mta székfoglaló Bp. 1917.)
Kulcsszavak: környezeti hatótényezők, hatásviselők, tematikus térképrendszerek, döntéstámogatás, InspIRe
Összefoglalás: a közép-Duna-völgyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi Felügyelőség veze-tésével, Határon átnyúló Kezdeményezés keretében szlovákiai és hazai partnerekkel az ipoly folyó teljes vízgyűjtőterületére térinformatikai alapú egységes környezeti monitoringot valósított meg. ez egységes a vízgyűjtőre, mint földrajzi egységre, és szándékai szerint egységesen kívánja vizsgálhatóvá tenni a környe-zetben végbemenő folyamatokat, a hatótényezőket és hatásviselőket annak érdekében, hogy az azonos tér-ben végbemenő természeti folyamatok és azok hatásainak ismerete, illetve felismerése alapozhassa meg mindazokat az ismereteket, melyekre a környezet védelmét biztosító hatósági döntések épülnek. a munka keretében készült számos tematikus térkép www.ipoly.eu, illetve a www.ipel.sk weblapokon tekinthető meg, melyek együttes elemzése, újabb és újabb eredménytérképek előállítása még hosszú ideig ad további muníciót tudományos elemzésekhez, területfejlesztési koncepciókhoz, az azonos területen, illetve térben végbemenő természeti, társadalmi és gazdasági folyamatok együttes vizsgálatához azon túlmenően is, hogy az InspIRe irányev célkitűzéseit a gyakorlatban megvalósítva a releváns hatósági döntések potenciális következményeinek modellezési lehetőségét is.
Bevezetés
napjainkban az egyre intenzívebbé váló gazdasági fejlődés átalakuló társadalmi cél-kitűzései, a tájhasználat és a területfejlesztés megváltozott igényei, a nemzetstratégiai irányvonal módosulásai egyre több vonatkozásban összeütközésbe kerülnek a természeti környezet fenntarthatóságának deklarált nemzetközi célkitűzéseivel. ezen globális prob-lémákat felismerve a Föld jövőjéért aggódó nemzetközi szervezetek megfogalmazzák azokat az igényeket és korlátozásokat, amelyek megvalósítása az emberiség fenntartható fejlődését hosszú távon képesek biztosítani. az európai Unió különböző szervezetei által definiált vagy még kutatási fázisban lévő elvárás-rendszereit kielégíti, sőt terveink szerint egyúttal harmonizálja is e munkánk megvalósítása.
Tájökológiai Lapok 8 (3): 535–561. (2010)535
Már itt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az egységes környezeti rendszerben végbemenő folyamatokat számos fizikai, kémiai és biológiai interaktivitás kapcsolja össze, melyek egyetlen tényleges közös jellemzője, hogy közös térben mennek végbe (Verrasztó 2000). ebből következőleg az egységes, jól szerkesztett, illetve mindezeket figyelembe vevő térinformatikai rendszer alkalmas arra, hogy mindazokat az elvárásokat, illetve szabályokat kielégítse, melyek különböző szempontok szerint e környezeti rendszer egyes részeire korlátozva fogalmaznak meg elvárásokat az információk gyűjtésére, sajátosságaira, felhasználására vonatkozóan.
A projektet megvalósító konzorcium:1: közép-Duna-völgyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi Felügyelőség,
Budapest (vezető partner, a pályázat benyújtója)2: technická universita vo zvolene; Fakulta ekológie a environmentalistiky, katedra Unesco pre trvaloudržateľný
rozvoj a ekologické vedomie, zvolen, Miklós László professzor úr vezetésével3: cholnoky jenő környezetgazdálkodási Dokumentációs és kutatási központ kht.,
Budapest 4: Ústav krajinnej ekológie – slovenskej akadémie vied, Bratislava, Julius Oszlányi
igazgató irányításával
Általános irányelvek és célkitűzések
A projekt környezetvédelmi célkitűzéseia megvalósult rendszer felmérhetetlen jelentőséggel bír az Ipoly vízgyűjtőterületét érintő, illetve azon belül történő, a környezeti állapotokra, illetve -folyamatokra hatást gyakorló tevékenységek előkészítésében, stratégiai- és operatív döntéseinek támogatásában, együttesen téve vizsgálhatóvá mindazokat az interaktivitásokat, amelyek a természeti, társadalmi és gazdasági összefüggések megismerését igénylik (Gass és rapcsák 1998, Mészáros és rapcsák 1996, rapcsák et al. 2000). a munka végeredménye, hogy az összefüggések tartalmi és térbeli együttes kezelésével lehetővé tesz egy-egy tényező változásának korai felismerését és a változás lehetséges következményeinek mielőbbi prognosztizálását, a környezeti modellezést (DoMokos et al 1993).
ennek a térinformatikai alapú adatbázis rendszerre épülő monitoringnak felbecsül-hetetlen jelentősége van abban, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődést elősegítő beru-házások, illetve az azokat megalapozó döntések a természeti környezet megóvásával összhangban születhessenek (Verrasztó 1979, 1993 Verrasztó és DoMokos M. 1992, NéMeth et al. 2001).
a környezeti célállapotok meghatározása és megvalósítása érdekében teendő intéz-kedések felismerése valójában megoldhatatlan a múltbéli állapotok ismerete nélkül épp-úgy, mint az egységes vízgyűjtő rendszer lefolyási és beszivárgási viszonyait, illetve azok változásait egységes rendszerként vizsgáló összefüggések feltárását biztosító térképi információs rendszer nélkül (csáki et al. 1995b).
annak a felismerése, hogy az azonos térben végbemenő folyamatok közötti kapcsolatot használjuk fel a környezetvédelmi döntések vizsgálatához, nem új, hiszen már 1993 –ban megszületett „a Ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői” c. tematikus atlasz az elte
Verrasztó z.536
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 537
informatikai Kar térképtudományi tanszéke és a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség közös munkájaként (kliNGhaMMer és Verrasztó 1994).
ebből kiindulva a projekt célja, hogy egységes térinformatikai rendszerre építve , az iCt eszközeivel nem csupán a területi kapcsolatok megjelenítését biztosítsa, hanem interoperábilitást teremtve tegye lehetővé a transzdiszciplináris összefüggések feltárását a rizikóelemzéssel és korai riasztórendszer működésének megalapozásaával.
a környezeti állapotokat jellemző információk, illetve adatok – kiemelten a környezeti indikátorok – rendszerben történő összekapcsolásának hiánya nehezíti az érintett terület olyan fejlesztését, mely kiemelt célnak tekinti biodiverzitásának megőrzését, környezeti állapotának javítását, gyakorlatilag lehetetlenné teszi a megalapozott, valamennyi releváns szempont figyelembevételét célzó objektív döntést.
Az általunk megvalósított térinformatikai rendszer az Ipoly vízgyűjtőjének egé-szére kiterjedően kívánja együttesen értékelhetővé tenni a vizsgált terület:
védett, illetve védendő természeti értékeit,-földtani térképeit,-talajtérképeit,-talajvíz-viszonyait,-meder-, az ár-és belvíz viszonyait,-a folyó, illetve vízgyűjtő területén történt időbeli változásokat,-meteorológiai és klimatikus változásokat,-jellemző területhasználatait,-potenciálisan környezetveszélyeztető objektumait, veszélyhelyzetnek kitett objek--tumait,élővilágának jellemzőit és ökológiai igényeit.-
Célunk e térinformatikai rendszerrel a térbeli, illetve területi, a transzdiszciplináris és kronológiai összefüggések feltárását egyaránt lehetővé tenni, így biztosítva az egységes monitoring-rendszer elvárásait kielégítő funkcionális megfeleltetést.
a rendszer alapjainak kifejlesztését tekintjük az elsődleges feladatnak, ebben a fázisban nem foglalkozunk a környezetveszélyeztető objektumok, illetve a környezeti veszélyeknek kitett objektumok tulajdonosaira, kezelőire vonatkozó információkkal (Mészáros et al. 1999, MártoN és rapcsák 2001 Balla et al. 1999, 2009). a pályázat keretében létrehozott tematikus térképi fedvények információinak további értékelése, a döntéstámogatás és a kataszteri térképi rendszerek tartalmával szükséges és lehetséges a módszer továbbfejlesztése egy következő pályázat keretében (csáki et al. 1995a, 1995c, 1998).
Itt szeretnénk arra is ráirányítani a figyelmet, hogy e projekt szorosan illeszkedik a „Föld Bolygó nemzetközi éve” c., az ensz által megfogalmazott célkitűzések rend-szerébe.
Módszertani kérdések
a 254 km hosszúságú, 5145 km2 vízgyűjtő területű Ipoly a szlovák érchegység, a nógrádi medence és a Börzsöny egy részének lecsapolója, kis és nagyvízi vízhozamai között több nagyságrendi különbségek (letkési vízmérce: KQ= 1,5 m3/s, KöQ 25,4m3/s, nQ= 480m3/s) nehezítik a térségben élők alkalmazkodását a gyakran előforduló ár- és
belvizekhez., miközben a térség egésze számos védett természeti-környezeti érték hor-dozója.
a módszertani fejlesztésként kísérleti módon megvalósítandó térinformatikai alapú környezeti monitoring megvalósítására azért jó választás az Ipoly vízgyűjtője, mert:– egységesen kezelhető földrajzi mintaterület, – politikai határtól függetlenül egységesen jelenik meg a térségben a védett- és vé-
dendő környezeti érték definiálása, és védelmi fokozatának meghatározása, illetve védelmének igénye
– a folyó és mellékvizei a forrástól a torkolatig (mintegy 250 km hosszon közel 900 m szintkülönbség) oly sokféle tájat érint, hogy a klímaváltozás hatásai jól modellez-hetőek,
– a projektterület hosszú időn keresztül politikai határ volt, ezért jelentős hányada természetközeli állapotban maradt.
– az immár csupán schengeni határral elválasztott két eU tagállam közösen érdekelt a közös védelemben és egységes hatósági joggyakorlatban
– az immár csupán schengeni határral elválasztott két eU tagállam közösen érdekelt az egységes európai információs tér kialakításában
– a Duna – stratégiához történő területi és szakmai illeszkedése megkönnyíti más területekre történő kiterjesztését, illetve adaptálását
Ilyen, viszonylag kedvező természeti állapotú területen a projekt eredményeinek felhasználásával és a döntési folyamatokba történő beépítésével lehet és kell megalapozni a területfejlesztés, a munkahelyteremtés, és a környezetvédelem fenntartható összhangját, mely a projekt határon átnyúló jellegéből adódóan egyúttal jelentős hozzájárulás az egységes európai információs tér megvalósításához is.
a tájhasználat változása során megjelenő különböző igények kielégítése vagy eluta-sítása a hatósági munkában nyilvánvalóan olyan konfliktushelyzeteket generál, melyek feloldása csak akkor lehetséges, ha megalapozott döntésekkel tudjuk megteremteni közöttük a mindenki számára elfogadható kompromisszumot. a projekt feladataként meg-fogalmazott térinformatikai alapú monitoring kialakítása és eredményeinek egységes szempontrendszer szerinti felhasználása a projektterületen a következő általános célki-tűzéseket elégíti ki:
az Ipoly teljes vízgyűjtőjén a környezeti állapot egységes felmérése, értékelése és az •elérendő célállapot meghatározása,a környezeti hatótényezők és hatásviselők konfliktushelyzeteinek egységes kezelése, •a fenntartható összhang megteremtése,a határon átnyúló egységes környezeti információs hálózat létrehozása és működ-•tetése,a gazdasági és kulturális együttműködés környezeti feltételeinek megteremtése, erő-•sítése,a régió társadalmi – gazdasági hátrányainak mérséklése, előnyeinek jobb kihaszná-•lása további komplex kutatások igényének a felismerése•korábbi elkülönülésből fakadó feszültségek, bizalmatlanságok oldása.•
Verrasztó z.538
Eredmények és alkalmazási lehetőségek
a döntési és környezeti modellek együttes alkalmazásán alapuló, digitális térképi alapú, gis eszközöket használó környezeti modellezési és döntéstámogató módszertan (ld rapcsák et al. 2000) a jelenségek és folyamatok, a környezeti hatótényezők és hatásviselők vizsgálatára szolgáló környezeti és döntési modellek kidolgozása és megoldása után a generált és a rendelkezésre álló térinformatikai adatbázisokból az igé-nyeknek megfelelő tematikus térképek készítését teszi lehetővé.
az „összekapcsolás” egyetlen közös pontja –valójában felülete- a közös tér, melyben a természeti, társadalmi és gazdasági folyamatok végbemennek.
Hogy ez a környezetvédelem gyakorlati érvényesítése esetében milyen kihívás, azt jól szemlélteti, hogy a magyar tudományos akadémia 11 osztályából a nyelv- és iro-dalomtudományok osztálya kivételével mindegyik érintett a társadalom és környezete kapcsolatának vizsgálatában, melyben való elmélyült tudás és rendezett információhalmaz nélkül nem lehet eljutni azokig a felismerésekig, nem lehet meghozni azokat a döntéseket, melyek a környezetvédelem célját, társadalom és környezete harmonikus jövőjét képesek biztosítani. e tudományterületek mindegyike önmagában is számos olyan szakterületet integrál, melyek vizsgálati módszerei, eljárásai, szabványai és mértékegységei között egzakt kapcsolat nincsen.
az általunk e projektben alkalmazott módszer, a „KÖRNYEZET = TÁJ” alapelvre épített térképi döntéstámogató rendszer valójában a tájökológiai kutatások számára az eddigieknél hatékonyabb lehetőséget biztosít a tájalkotó tényezők közötti valós, konkrét, helyi kapcsolatok felismerésére és vizsgálatára, így tehát a környezetvédelmi célállapot elérése érdekében szükséges és lehetséges intézkedések felismerésérev(melléklet).
jó példája ennek, hogy az Mta Dunakutató állomása által az e projekt keretében, a megbízásunk alapján készített tanulmányukban a következőket emelik ki (Guti és potyó 2010):
az Ipoly-rendszer aktuális halfaunisztikai listája szerint az itt élő fajok az alábbiak szerint csoportosíthatók:1. három fokozottan védett faj (német bucó, magyar bucó, petényi-márna);2. 14 védett faj (sujtásos küsz, vágó csík, botos kölönte, széles durbincs, selymes durbincs,
kurta baing, réti csík, kövi csík, fürge cselle, szivárványos ökle, halványfoltú, homoki, és fenékjáró küllő, leánykoncér);
3. 13 natura-jelölő faj (német bucó, magyar bucó, petényi-márna, vágó csík, botos kölönte, széles durbincs, selymes durbincs, réti csík, garda, szivárványos ökle, hal-ványfoltú és homoki küllő, leánykoncér).
élőhely-típusaik: természetes és kanalizált folyó- és patakmedrek; hullámtéri és mentett oldali holtágak (lefűződött vagy levágott mederszakaszok); anyagnyerő-helyek gödrei; víztározó tavak. az előforduló 54 halfajból tíz faj más földrészekről betelepített, illetve a tenger felől, a Dunán keresztül terjedő faj (pl. törpeharcsa- és géb-fajok).
a védett és fokozottan védett, valamint a natura-jelölő fajok döntő többségének öko-lógia-élőhelyi igénye a kisebb és közepes méretű, áramló vizű (esetenként gyorsabb fo-lyású), homokos-kavicsos mederanyagú, változatos hidromorfológiájú meder (ezek a rheofil fajok). két faj (a réti csík és a kurta baing) jellemzően állóvizű, mocsaras-lápos területek, ártéri öntésterületek-mélyedések lakója (limnofil fajok), illetve egy (natura
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 539
2000-jelölő) faj (a garda) a Dunából alkalomszerűen felúszó, tágas, nyílt vizekhez kötődő faj.”
ez azt mutatja, hogy a valós ökológiai állapotjellemzők vizsgálatához szük-séges a projektterület domborzati, hidrológiai, vízminőségi, illetve a potenciális szennye-zőforrásokat és azok hatásait jelző térképfedvényeket tudni együttesen vizsgálni, érté-kelni.
Mindezeket az ismereteinket, illetve vizsgálati lehetőségeinket hatványozza, hogy a XiX. sz-ban készült katonai felmérések térképeinek georeferálását elkészítették az elte térképtudományi és geoinformatikai tanszékének munkatársai márton mátyás professzor úr irányításával, így tehát van ismert és rögzített környezeti alapállapot-ismeretünk, melyhez viszonyíthatjuk a társadalom által generált hatásokat és a környezeti állapotjellemzőkben bekövetkezett változásokat. csupán egyetlen példa: a történelmi térképek elemzése és a folyószabályozás történeti áttekintése alapján láthatjuk egzakt módon a halak élőhelyeit megváltoztató tevékenységek közül milyen valós hatású volt a kanyarulatok (meanderek) átmetszése, az árterek részleges ármentesítése, valamint a duzzasztóművek építése.
a folyó egyes kanyarulatainak átmetszésével rövidült a meder hossza, ezért meg-növekedett a mederesés és gyorsul a vízáramlás sebessége. mindez az eróziós folyamatok fokozódását és a meder beágyazódását eredményezte. a megváltozott mederalakító hidro-geomorfológiai folyamatok a kis- és középvízszintek süllyedését, illetve az ártéri akva-tikus élőhelyek fokozatos kiszáradását eredményezik. a meder beágyazódásának további következménye a folyóból és a mellékvízfolyások felé történő átjárhatóság korlátozódása a kisvizes időszakokban. Hosszú távon összességében csökken a folyóvízi rendszer élő-helyeinek strukturális változatossága, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet. a meder morfológiájának megváltozásával, valamint az árterek ármentesítésével gyorsabbá vált az árhullámok levonulása, ily módon emelkedett a vízjárási szélsőségek gyakorisága, azaz az árhullámok hevesebbé válnak és nő a kisvizes időszakok tartóssága. az árterek elöntésének korlátozódása kedvezőtlenül befolyásolja a folyó-ártér ökológiai rendszer működőképességét fogalmazták meg az Mta Dunakutató állomásának munkatársai (Guti et al. 2010).
az általunk megvalósított térképi döntéstámogató rendszer, melynek előzménye a kliNGhaMMer és Verrasztó (1993) „a Ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői”c. tematikus atlasz, teszi lehetővé azt, hogy egzakttá tehessük konkrét területi vizsgálatainkat, valójában mit nyertünk és milyen áron!
a megvalósított környezeti monitoring módszertani alapja valójában e mellékelt KÖRNYEZET = TÁJ mátrix (Verrasztó 1979, 1993) mely a valós természeti kapcsolatok logikai rendszerében tekinti át a környezetben, a tájban végbemenő folyamatok releváns elemeit és kapcsolatait, megalapozva a fedvénytérképek strukturálását, harmonizálását
az alapozó munkán felül össze kell hangolni az adatrétegeket is, és el kell érni, hogy az információ folytonos és koherens legyen. a szükséges munka mennyisége változó, aszerint, hogy a közös meghatározások és szabványok előállítása során milyen rétegeket, milyen szintű egyeztetést sikerült elérni. azonban a talaj, a felszínborítás, a meteorológiai információk, a topográfia és a közigazgatási határok adatbázisainak létrehozásával kapcsolatos meglévő európai tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős harmonizációs munkára van szükség.
Verrasztó z.540
annak lehetősége, hogy a Magyar-szlovák Határon átnyúló projekt keretében a térinformatikai alapú környezeti monitoringot szlovákiai partnereinkkel, miklós lászló és julius oszlányi vezetésével a projekt konkrét eredményein túlmutatóan e módszertan fejlesztése is jelentős előrelépés.
Köszönetnyilvánítás
a munkát „térinformatikai alapú egységes környezeti monitoring kialakítása az Ipoly vízgyűjtő területén” című, HUsk/0801/2.1.2/0162 azonosítójú InteRReg programja finanszírozta.
Irodalom
Balla k., kéri G., NéMeth e., rapcsák t., sáGi z., tóth t., Verrasztó z. 1999: a Ráckevei (soroksári) Dunaág vízminőségi modellezése többszempontú döntési módszerek felhasználásával, szigma 30: 135–159.
Balla, k., kéri, G., rapcsák, t. 2009: Pollution of the underground water - a computational case study using a transport model, journal of Hydroinformatics (in press.)
csáki p., csiszár l., Fölsz F., keller k., lóráNt G., Mészáros cs., rapcsák t., turcháNyi p. 1995b: a vezetői döntéshozatal folyamatának támogatása személyi számítógépen, Windows környezetben, szigma 4: 169–190.
csáki p., csiszár l., Fölsz F., keller k., lóráNt G., Mészáros cs., rapcsák t., turcháNyi p. 1995c: a flexible framework for group decision support: WingDss version 3.0, annals of operations research 58: 441–453.
csáki p., Fölsz F., rapcsák t., sáGi z.1998: on tender evaluations, journal of Decision systems 7: 179-194.csáki p., rapcsák t., turcháNyi p., VerMes M. 1995a: research and development for group decision aid in
Hungary by WingDss, a microsoft Windows based group decision support system, Decision support systems 14: 205-217.
DoMokos M.-Né, lászló t., pápay k.-Né, Verrasztó z. 1993: a környezetértékelés és a hatósági döntések kiszolgálására készülő szinoptikus információs rendszer, vízügyi közlemények 3. füzet.
Gass s., rapcsák t. 1998: a note on synthesizing group decisions, Decision support systems 22: 59–63.Guti g. et al. 2010: Halfaunisztikai vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén (kutatási jelentés, kézirat, 2010.)Guti G., potyó I. 2010: az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi)
szakaszán. tájökológiai lapok 8: 579–587kliNGhaMMer i., Verrasztó z. 1994: a ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői (tematikus atlasz. 28 lap),
kDv környezetvédelmi Felügyelőség - elte térképtudományi tanszék.MártoN s., rapcsák t. 2001: the possible effect of a turbine testing plant on the quality of the air, a case-study
for air pollution transmissions, erCim news 46: 72–73.Mészáros cs., rapcsák t. 1996: on sensitivity analysis for a class of decision systems, Decision support
systems 16: 231–240.Mészáros cs., rapcsák, t., sáGi, z. 1999: Pollution transmission in the air, in: eds.: z. zlateV et al. (eds.):
“large-scale computation in air pollution on modelling” kluwer academic publishers pp. 235-247.NéMeth s. z., rapcsák t., teMesi J. 2001. a gazdaságfejlesztési Pályázat hatékonyságának vizsgálata, szigma
32: 13–28.rapcsák t., sáGi z., tóth t., kétszeri l. 2000: evaluation of tenders in information tecnology, Decision
support systems 30: 1–10.Verrasztó z. (szerk.) 1993: (pest megye környezeti jellemzői, kDv környezetvédelmi Felügyelőség, Budapest,
i.–iii. kötet.Verrasztó z. 1979: land formation and the geological aspects of environmental protection, iaeg symposion,
Warszawa.Verrasztó z. 2000: térképi döntéstámogatás a környezetvédelemben, Ph.D. értekezés, elte ttK, Budapest.Verrasztó z., DoMokos M. 1992: synoptic information system for the environmental protection of the central
industrial area of Hungary, int. symp. on environmental Contamination in Central and eastern europe, Budapest.
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 541
envIRonMental MonItoRIng stUDIes on tHe wateRsHeD oF tHe Ipoly RIveR (oBjectIves anD geneRal InFoRMatIon)
zoltán verrasztó
middle-Danube-valley inspectorate for environmental Protection, nature Conservation and Water management
H-1072 Budapest, nagydiófa 10–12., e-mail: [email protected]
Keywords: environmental influences, impact endurers, thematic map systems, decision support, InspIRe
Summary: a thorough, standardized, gis-based environmental monitoring has been implemented on the whole watershed of the ipoly river within the framework of a trans-boundary project of Hungarian and slovakian partners, with the leadership of the middle-Danube-valley inspectorate for environmental Protection, nature Conservation and Water management. this is uniform for the watershed as a geographical unit, and wishes to observe environmental processes, environmental influences and impact endurers in favour of establishing those knowledge that are essential for protection-centred decisions of authorities. several thematic maps were prepared (see at www.ipoly.eu, www.ipel.sk). their common analysis and the preparation of new result maps will give bases for further scientific studies, regional development conceptions, and joint observations on natural, social and economic processes of similar areas. it will provide possibilities for modelling potential consequences of relevant authority decisions, realizing the insPire Directive in practice.
pRIeskUMy pRe envIRonMentálny MonItoRIng v povoDí IpĽa(cIele a vŠeoBecná InFoRMácIa)
zoltán verrasztó
middle-Danube-valley inspectorate for environmental Protection, nature Conservation and Water management
H-1072 Budapest, nagydiófa 10–12., e-mail: [email protected]
Kľúčové slová: environmentálne vplyvy, nositelia vplyvov, tematické mapové systémy, podpora rozhodovania, insPire
Súhrn: Inšpekcia životného prostredia, ochrany prírody a vodného hospodárstva stredného podunajska spolu so slovenskými a domácimi partnermi v rámci programu cezhraničnej spolupráce vytvorila na celé povodia Ipľa geografický informačný systém, ktorý bude slúžiť aj pre environmentálny monitoring. tento systém umožní skúmať v tejto jednotnej geografickej jednotke prebiehajúce procesy, vplyvy a dopady, aby poznatky o nich boli základom pre rozhodovanie orgánov v záujme ochrany životného prostredia. Množstvo tematických máp je dostupných na webových stránkach www.Ipoly.eu, resp. www.Ipel.sk. Ich komplexná analýza dovoľuje vytvoriť ďalšie výsledné mapy. tieto môžu slúžiť pre vedecké analýzy, územné koncepcie a pre spoločný výskum prírodných, spoločenských a hospodárskych procesov prebiehajúcich v jednotnom priestore, ako aj pre modelovanie potenciálnych dôsledkov rozhodnutí orgánov. tieto výsledky zároveň znamenajú praktické uskutočnenie cieľov smernice InspIRe.
Verrasztó z.542
1. K
örny
ezet
= T
áj –
„al
aptá
bláz
at”
VÁ
RH
ATÓ
KÖ
RN
YE
ZE
TV
ÁLT
OZ
ÁSO
K
Tája
lkot
ó té
nyez
őkAz
ant
ropo
gén
körn
yeze
tvál
tozt
ató
foly
amat
oka
litos
zfér
ában
a hi
dros
zfér
ában
az a
tmos
zfér
ában
az a
ntro
posz
férá
ban
Föld
tani
sz
erke
zet
a c
ivili
záci
ós lé
tesí
tmén
yek
és
a sz
áraz
föld
i jég
taka
ró o
lvad
ása
meg
növe
li a
vízm
enny
i ség
et, a
ké
regb
en ú
j egy
ensú
lyi á
llapo
t al
akul
ki.
a m
este
rség
es e
lekt
ro-
mág
nese
s rez
gése
k és
a fe
lsza
badí
tott
radi
oakt
ivitá
s bef
olyá
solja
a g
eofiz
ikai
fo
lyam
atok
at.
az
egye
nsúl
y át
rend
eződ
ése
meg
-nö
veli
a te
kton
ikai
m
ik ro
- és m
akro
-je
lens
égek
szá m
át
a te
kton
ikus
el
moz
dulá
sok
meg
-vá
l tozt
atjá
k a
vízr
ajzi
vi
szon
yoka
t
az
egés
z fö
ldfe
lszí
nre
kite
rjedő
civ
i lizá
ciós
lé
tesí
tmén
yek
foko
zott
igén
y bev
é tel
nek
vann
ak
kité
ve fö
ld cs
usza
m-
láso
k, fö
ldre
ngés
ek,
meg
sülly
edés
ek m
iatt.
Föld
tani
fe
lépí
tés
a ré
tegv
íz é
s a sz
énhi
drog
ének
ki
term
elés
e gy
orsí
tja a
kom
pakc
iót.
a sz
énhi
drog
én te
rme l
és a
geo
term
i-ku
s ene
rgia
felh
aszn
álás
cél
jábó
l a
réte
gekb
e sa
jtolt
víz
meg
válto
ztat
ja
a ki
oldó
dást
. a fe
lszí
ni v
ízre
nd-
szer
sza b
ályo
zása
mó d
osítj
a az
ül
edék
képz
ődés
t, a
szen
nye z
ett v
íz-
ben
fellé
pő ü
ledé
kkép
ződé
s ped
ig ú
j típ
usú
diag
enez
ist e
redm
énye
z.
a ré
tegt
ömör
ödés
gy
orsu
ló d
ia ge
ne zi
st,
met
amor
fózi
st o
koz.
er
ed m
ény:
a fe
lszí
n m
egsü
llye d
ése.
a sz
enny
vízb
ől e
redő
ül
edék
kép z
ődés
gy
orsí
tja a
tava
k fe
ltöltő
désé
t. c
sök-
ken
a fe
lszí
n al
atti
vize
k te
rmés
zete
s ut
ánpó
tlódá
sa.
az
egés
z fö
ldfe
lszí
nen
tért
hódí
tó c
ivi li
zá-
ciós
épí
tmén
yek,
lé
tesí
tmé n
yek
fo ko
-zo
tt ig
ényb
evét
elne
k va
nnak
kité
ve
föld
csus
zam
láso
k,
föld
reng
ések
, meg
-sü
llyed
ések
mia
tt.
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 543M
ellé
klet
. Vár
ható
kör
nyez
eti v
álto
záso
k és
hat
ásai
k
Dom
borz
ata
beé
píté
s, az
inte
nzív
mez
őgaz
dasá
gi
műv
elés
és a
lefo
lyás
i vis
zony
ok
meg
válto
ztat
ása
mód
osítj
a a
le-
pusz
tulá
s – ü
ledé
k fe
lhal
moz
ódás
rit
mus
át. a
tekt
o nik
ai, k
őzet
tani
fe
lépí
tés v
álto
zása
i mor
foló
giai
vá
ltozá
sokk
al já
rnak
.
a li
tosz
féra
fels
zíné
n tö
rté nő
mor
foló
giai
vá
ltozá
sok
a kő
zet ö
v ép
ülés
ét /
pusz
tulá
sát
okoz
zák.
a k
iseb
b m
or-
foló
giai
vál
tozá
s be
foly
ásol
ják
a le
foly
ási v
iszo
nyo-
kat,
a na
gyob
bak
a fe
lszí
ni v
izek
le
foly
ási i
rány
át
és a
terü
let v
íz há
z -ta
rtási
vis
zony
ait
válto
ztat
ják
meg
.
vala
men
nyi m
orfo
lógi
ai
válto
zás é
s a b
e épí
t-et
tség
is m
ódos
ító
hatá
ssal
van
a m
ikro
- és
mez
oklím
ára.
a m
ezőg
azda
sági
m
űvel
ést n
ehez
íti
az e
rózi
ó el
leni
kü
zdel
em. a
beé
píte
tt te
rü le
teke
n go
ndot
ok
ozna
k az
akk
u mul
á-ci
ós fo
lyam
atok
, pl.
az
üled
ék-f
elha
lmo z
ódás
. a
mor
foló
giai
vál
to-
záso
k ve
szé l
yezt
etik
a
léte
sítm
énye
ket.
Égh
ajla
ta
z er
dőpu
sztu
lás c
sökk
enti
az
assz
imilá
ciót
, a lé
g kör
ben
feld
úsul
az
so2 é
s Co
2, gy
orsu
l a fe
lmel
ege d
és.
növ
eksz
ik a
az
Uv-
és a
radi
oakt
ív
sugá
rzás
.
az
emel
kedő
hő
mér
sékl
et e
gyre
tö
bb sz
én- é
s kén
-sa
vat t
arta
lma z
ó cs
apad
ék g
yors
ít ja
a m
állá
st. a
z em
elke
dő
ten g
ersz
int c
sök k
enti
a sz
á raz
föld
terü
le-
tét,
sza p
orod
nak
a tra
nszg
ress
ziós
jele
n-sé
gek.
az
emel
kedő
hő
mér
sékl
et h
atás
ára
csök
ken
a sz
áraz
föld
i jé
gtak
aró b
an
táro
zódó
éde
svíz
-m
enny
iség
és e
mel
-ke
dik
a te
nger
szin
t. g
yor s
ul a
víz
glo
bális
kö
rfor
gása
.
a c
sökk
enő
hőm
érsé
klet
-kü
lönb
sége
k gy
en gí
tik a
nag
y sz
élre
ndsz
erek
et. á
llan-
dósu
l a fe
lhőt
akar
ó,
csök
ken
a na
psug
ár zá
s m
enny
iség
e. s
peci
ális
vá
rosi
klím
ák a
laku
lnak
ki
.
a c
sökk
enő
terü
letű
sz
áraz
föld
ön e
l-sz
apor
odó
embe
riség
te
véke
nysé
ge á
ltal
nő a
légk
ör c
o2 é
s so
2 tar
talm
a. e
z ve
szél
yezt
eti a
z ép
ület
eket
, tec
h-ni
kai e
szkö
zöke
t, be
rend
ezés
eket
.
Hid
roló
giai
té
nyez
őka
fels
zíni
víz
szab
ályo
zása
foko
zza
a sz
enny
e zet
t ség
et, a
víz
élő
vilá
ga
elsz
egén
yedi
k és
ön t
iszt
uló
képe
sség
e cs
ökke
n. a
foko
zódó
víz
kiv é
tel
meg
válto
ztat
ja a
nyo
más
visz
onyo
kat.
a fe
lszí
ni v
ízre
nd-
szer
ek tá
jat é
pítő
/pu
sztít
ó (a
lakí
tó,
alko
tó) s
zere
pe
jele
nték
tele
nné
válik
.
a m
ocsa
rak
lecs
a-po
lása
gyo
rsítj
a a
tava
k fe
ltöltő
désé
t. sü
llyed
a ta
laj v
íz-
szin
t, nö
veks
zik
a be
lvíz
borít
otts
ág
időt
arta
ma.
a
szen
nye z
ődés
ek h
a-tá
sára
meg
válto
zik
a te
nger
víz
kém
iai
össz
etét
ele.
a fo
rrás
ok e
lapa
dása
, a
tava
k ki
szár
adás
a, a
ví
zfol
yáso
k hő
szen
nye-
ződé
se m
egvá
l tozt
atja
a
mik
ro- é
s mez
oklí m
át.
az
el sz
enny
eződ
ött
teng
erek
már
nem
tu
dnak
rész
t ven
ni a
le
vegő
meg
tiszt
ításá
ban
az
embe
ri él
et
alap
felté
tele
, a ti
szta
víz
m
enny
iség
e cs
ökke
n.
Verrasztó z.544
Bio
gén
tény
ezők
a te
rmés
zete
s bio
tópo
k m
egsz
űnés
e kö
vetk
ezté
ben
„kip
uszt
ul a
z em
lősf
auna
, áta
dja
hely
ét a
z em
ber-
faun
ának
”, a
term
észe
tes v
eget
áció
t ki
szor
ítják
a k
ultú
rnöv
énye
k.
az
inte
nzív
vé v
ált
mez
őgaz
da sá
g cs
ök-
kent
i a d
eflác
iót.
a
szen
ny ví
z isz
apok
ból
új tí
pusú
, bio
gén
üled
ék k
ép ző
dik.
a
fel b
orul
t öko
lógi
ai
egye
n súl
y m
iatt
elpu
sztu
l nak
a k
őzet
-al
kotó
élő
lény
ek.
a te
rmés
zete
s él
ővilá
g m
egvá
lto-
zása
tönk
rete
szi
a fe
lszí
ni v
izek
ön
tiszt
u lás
át. a
z er
dőpu
sztu
lás
ered
mén
ye a
cs
ökke
nő b
eszi
vár-
gás,
gyor
suló
le
foly
ás. n
övek
sz ik
az
árv
ízve
szél
y.
a m
ind
keve
sebb
er
dő m
iatt
csök
ken
az o
xigé
nter
mel
és, a
lé
gkör
be ju
tó e
gyre
tö
bb C
o2 n
em k
ötőd
ik
le.
a h
umán
bio
mas
sza
men
nyis
ége
növe
k-sz
ik, m
íg a
víz
és a
tá
plál
ék m
enny
iség
e ko
nsta
nsna
k te
kint
hető
. a
köz
leke
dési
in
fras
trukt
úra
szeg
regá
lja a
z él
ővilá
got.
Tala
ja
tápl
álék
lánc
egy
ensú
lya
felb
orul
, s í
gy a
term
é sze
tes t
alaj
képz
ődés
m
egsz
űnik
.
a n
övek
vő e
rózi
ó,
a hu
mus
z kép
ződé
s cs
ökke
nése
, a g
yor-
suló
mál
lás a
z „a
” sz
in te
k he
lyet
t a
„B/c
” sz
inte
k ur
al-
kodó
vá v
álá s
át
ered
mé n
yezi
.
a te
rmés
zete
s vi
zekb
e ke
rülő
ve
gy sz
erek
m
egvá
ltozt
atjá
k a
víz
kém
iai ö
ssze
téte
lét é
s él
ővilá
gát.
a te
rmés
zete
s ta
lajk
épző
dés m
egsz
ű-né
se b
efol
yáso
lja a
m
ikro
- és m
ezo k
límát
.
a ta
lajta
karó
meg
óvás
a m
ind
na gy
obb
ener
giab
efek
teté
st
igén
yel.
a m
űtrá
gyák
ne
m p
ótol
hatjá
k a
csök
kenő
men
nyis
égű
szer
ves t
rágy
át.
(ver
rasz
tó, 1
979.
, 199
3. )
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 545
VÁ
RH
ATÓ
KÖ
RN
YE
ZE
TV
ÁLT
OZ
ÁSO
KTá
jalk
otó
tény
ezők
Az a
ntro
pogé
n kö
rnye
zetv
álto
ztat
ó fo
lyam
atok
a lit
oszf
éráb
ana
hidr
oszf
éráb
anaz
atm
oszf
éráb
anaz
ant
ropo
szfé
rába
n
Föld
tani
sz
erke
zet
az
egye
nsúl
y át
rend
eződ
ése
meg
nö-
veli
a te
kton
ikai
mik
-ro
- és m
akro
jele
nség
ek
szá m
át
az
egye
nsúl
y át
rend
eződ
ése
meg
nö ve
li a
tekt
onik
ai m
ik ro
- és
mak
ro je
lens
égek
szá m
át
a te
kton
ikus
elm
ozdu
láso
k m
eg vá
l tozt
atjá
k a
vízr
ajzi
vi
szon
yoka
t
az
egés
z fö
ldfe
lszí
nre
kite
rjedő
ci
vi liz
á ció
s lét
esítm
énye
k fo
kozo
tt ig
ényb
evét
elt
gene
ráln
ak h
ulla
dékk
ezel
ő lé
tesí
tmén
yeik
mér
etév
el,
fizik
ai te
rhel
ésév
el, h
atás
ával
is
elő
segí
tve
a m
ikro
- és
mez
otek
toni
kus f
olya
mat
okat
Föld
tani
fe
lépí
tés
a tá
rsad
alom
term
elés
i és
fogy
aszt
ási
hulla
déka
inak
ór
iási
men
nyis
ége
fizik
ai v
alój
ában
, so
kfél
e ké
mia
i ko
mpo
nens
e pe
dig
vegy
i hat
ásai
ban
és
hatá
smec
hani
zmus
aiba
n al
akítj
a a
rece
ns
kőze
tkép
ződé
si
foly
amat
okat
, a
diag
enez
ist
a ré
tegt
ömör
ödés
gyo
rsul
ó di
a ge n
e zis
t, m
etam
orfó
zist
ok
oz, k
émia
i jel
lem
zőib
en
azon
ban
jele
ntős
a
hulla
déko
kból
szár
maz
ó ko
mpo
nens
ek h
atás
a.
sajá
tos g
eoké
mia
i vi
szon
yok
is
kial
akul
hatn
ak.
a sz
enny
vízb
ől il
letv
e sz
enny
ezet
t viz
ekbő
l er
edő
üled
ékké
p ződ
és
gyor
sítja
a ta
vak
feltö
ltő-
désé
t. sz
enny
ezet
t viz
ekbő
l tö
rténi
k a
fels
zín
alat
ti vi
zek
term
észe
tes u
tánp
ótló
dása
.
a h
ulla
déko
kból
szár
maz
ó po
rsze
nnye
zés i
lletv
e a
légn
emű,
gáz
hal
maz
álla
potú
sz
enny
ezőa
nyag
kibo
csát
ás
üled
ékei
bef
olyá
soljá
k a
szed
imen
táci
ós fo
lyam
atok
at,
úgy
a m
állá
st m
int a
dia
gene
zist
al
akítj
ák
a h
ulla
déko
k ak
kum
ulác
iója
és
a hu
lladé
kkez
elő
léte
sítm
é nye
k ki
bocs
átás
ai f
o koz
ott t
erhe
lést
je
lent
enek
a tá
rsad
alom
álta
l ig
énye
lt ill
. igé
nybe
vett
terü
lete
ken
Dom
borz
ata
társ
adal
om te
rmel
ési
és fo
gyas
ztás
i hu
lladé
kain
ak
óriá
si m
enny
iség
e hu
lladé
kdep
óniá
k,
med
dőhá
nyók
ki
alak
ításá
t er
edm
énye
zi.
a li
tosz
féra
fels
zíné
n tö
rté-
nő m
orfo
ló gi
ai v
álto
záso
k a
kőze
t öv
épül
ését
/ pu
sztu
lásá
t oko
zzák
, ill
etve
fels
zíns
ülly
edés
i fo
lyam
atok
at g
ener
álna
k.
a h
ulla
déko
k ál
tal
befo
lyás
olt f
elsz
ínen
m
egvá
ltozn
ak a
z er
ózió
s ill.
ak
kum
ulác
iós f
olya
mat
ok, e
z is
bef
olyá
solja
a d
ombo
rzat
i vi
szon
yok
alak
ulás
át.
a g
lobá
lis k
límav
álto
zás
köve
tkez
tébe
n fe
lerő
södő
id
őjár
ási s
zéls
őség
ek
befo
lyás
oljá
k az
eró
ziós
ill.
szed
imen
táci
ós fo
lyam
atok
at,
közv
etle
nül é
s köz
vetv
e al
akítj
ák
a do
mbo
rzat
ot
a h
ulla
déko
k ál
tal a
lakí
tott
dom
borz
ati f
orm
ák fo
kozo
tt er
ózió
vesz
élyt
jele
nten
ek, a
be
építe
tt te
rü le
teke
n go
ndot
ok
ozna
k az
akk
u mul
á ció
s fo
lyam
atok
, pl.
az ü
ledé
k-fe
lhal
mo z
ódás
. a m
orfo
lógi
ai
válto
záso
k ve
szé l
yezt
etik
a
léte
sítm
énye
ket.
2. K
örny
ezet
= T
áj: H
ulla
déko
k ká
ros h
atás
ai
Verrasztó z.546
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 547É
ghaj
lat
a h
ulla
dékd
epón
iák
kopá
r fel
ület
e, k
ipor
-zá
suk,
kip
árol
gásu
k ill
. veg
yi a
nyag
okka
l te
rhel
t kig
őzöl
gésü
k de
term
inál
ja a
m
ikro
klim
atik
us,
ill. m
éret
üktő
l fü
ggőe
n be
foly
ásol
ja
a m
ezok
limat
ikus
fo
lyam
atok
at é
s ad
otts
ágok
at. a
lé
gkör
be ju
ttato
tt lé
gsze
nnye
ző a
nyag
ok
már
glo
bális
mér
etek
ben
hatn
ak a
klím
ára,
az
üve
gház
hatá
sú
gázo
k ki
bocs
átás
a pe
dig
befo
lyás
olja
a
mag
aslé
gkör
hő
házt
artá
si é
s véd
elm
i fu
nkci
óit.
a g
lobá
lis k
límav
álto
zás
köve
tkez
tébe
n fe
lerő
södő
időj
árás
i sz
élső
sége
k je
lent
ősen
be
foly
ásol
ják
az e
rózi
ós
illet
ve sz
edim
entá
ciós
fo
lyam
atok
at.
a h
ulla
dékd
epón
iák
álta
l bef
olyá
solt
terü
lete
k ví
zház
tartá
si
visz
onya
i vis
szah
atna
k a
hidr
omet
eoro
lógi
ai
jele
nség
ekre
és
azok
pot
enci
ális
kö
vetk
ezm
énye
ire, n
övek
sz-
ik a
z ár
vízv
eszé
ly.
a sz
ilárd
hul
ladé
kok
pors
zenn
yezé
se é
s a g
ázne
mű
hulla
dékk
iboc
sátá
s kül
önbö
ző
fázi
sú é
s kom
pone
nsű
össz
etev
ői
befo
lyás
oljá
k a
naps
ugár
zást
, el
őseg
ítik
a sz
mog
képz
ődés
t. . á
llan d
ósul
a fe
lhőt
akar
ó,
csök
ken
a na
psug
ár zá
s m
enny
iség
e. s
peci
ális
vár
osi
klím
ák a
laku
lnak
ki.
a h
ulla
dékg
ázok
ki
bocs
átás
ának
glo
bális
kl
ímav
álto
zást
gen
erál
ó ha
tása
in is
túlm
utat
ó a
spec
iális
vá
rosk
líma
kial
akul
ása,
a
szm
og, i
lletv
e a
mál
lási
fo
lyam
atok
at fe
lerő
sítő
kém
iai
kom
pone
nsek
ará
nyán
ak
légk
öri n
övek
edés
e.
Hid
roló
giai
té
nyez
őka
hul
ladé
kdep
óniá
k ál
tal i
s ala
kíto
tt fe
lszí
nen
meg
válto
znak
a
lefo
lyás
i és
besz
ivár
gási
vis
zony
ok,
illet
ve e
zek
kém
iai
terh
elés
e kö
zvet
len
és
közv
etet
t sze
nnye
zése
k ol
dósz
ere,
köz
vetít
ője
és
befo
gadó
ja.
a h
ulla
dékd
epón
iákb
ól
szár
maz
ó ki
porz
ások
ille
tve
a sz
enny
ezés
ekbő
l és
szen
nyvi
zekb
ől sz
árm
azó
üled
ékek
szed
imen
táci
ós
foly
amat
aina
k fiz
ikai
és
kém
iai k
övet
kezm
énye
i eg
yedi
, lok
ális
kö
vetk
ezm
énye
ket
ered
mén
yezn
ek.
a h
ulla
dékd
epón
iák
sajá
tos
fizik
ai é
s kém
iai a
dotts
ágai
al
akítj
ák a
bes
zivá
rgás
i és
lefo
lyás
i vis
zony
okat
, be
foly
ásol
va il
l. al
akítv
a ez
zel a
z ér
inte
tt te
rüle
t ví
zház
tartá
si v
iszo
nyai
t
a k
ülön
böző
hal
maz
álla
potú
hu
lladé
kok
oldó
szer
e,
közv
etítő
je é
s int
egrá
nsa
a ví
z, m
ely
a m
inde
nkor
i re
latív
eró
ziób
ázis
on k
eres
ztül
ak
kum
ulál
ja m
inde
zeke
t. K
ülön
fe
l kel
l hív
ni a
figy
elm
et a
gy
ógys
zere
k em
beri
szer
veze
ten
kere
sztü
ljuto
tt ha
tóan
yaga
inak
, a
vegy
ipar
hul
ladé
kain
ak é
s a
mez
őgaz
dasá
gi v
egys
zere
k ar
eális
an sz
enny
ező
mar
adék
aina
k ví
z ál
tal o
ldot
t és
közv
etíte
tt ké
mia
i any
agai
ra.
az
embe
ri él
et a
lapf
elté
tele
, a
tiszt
a ví
z m
enny
iség
e cs
ökke
n,
min
őség
e ro
mlik
, a v
ízbá
ziso
k ut
ánpó
tlási
terü
lete
inek
m
egóv
ása
egy
re n
ehez
ebb
és k
ölts
éges
ebb
a tá
rsad
alom
eg
yre
nagy
obb
men
nyis
égű
és e
gyre
bon
yolu
ltabb
kém
iai
szer
keze
tű h
ulla
déka
iból
ki
oldó
dó sz
enny
ezés
ekke
l sz
embe
n.
Bio
gén
tény
ezők
a h
ulla
dékd
epón
iák
degr
adál
t fel
szín
én a
sz
ukce
sszi
ó ko
rai f
ázis
ai
is la
ssan
indu
lnak
m
eg, a
meg
válto
zott
kem
izm
usú
illet
ve
szen
nyez
ett v
izek
al
apja
iban
bef
olyá
soljá
k az
élő
vilá
g él
etle
hető
sége
it.
az
inte
nzív
vé v
ált
mez
őgaz
da sá
g cs
ök ke
nti
a de
fláci
ót. a
szen
ny-
víz i
szap
okbó
l új t
ípus
ú,
biog
én ü
ledé
k ké
p ződ
ik. a
fe
l bor
ult ö
ko ló
giai
egy
en-
súly
mia
tt el
pusz
tul n
ak a
kő
zet a
l kot
ó él
ő lén
yek.
a te
rmés
zete
s élő
vilá
g m
egvá
lto zá
sa tö
nkre
tesz
i a
fels
zíni
viz
ek ö
ntis
ztu l
ását
. a
z er
dőpu
sztu
lás e
redm
énye
a
csök
kenő
bes
zivá
r gás
, gy
orsu
ló le
foly
ás. n
övek
sz ik
az
árv
ízve
szél
y.
a h
ulla
déko
k ál
tal b
efol
yáso
lt ví
zház
tartá
si v
iszo
nyok
és k
émia
i ill
. bio
kém
iai h
atás
ok sz
elek
táljá
k az
élő
vilá
got,
az ö
koló
giai
fe
ltéte
leke
t, a
tápl
álék
lánc
ot.
a h
ulla
déko
k so
rsa
egyr
e tö
bb tá
rsad
alm
i kon
flikt
ust
gene
rál,
a g
m m
ódos
ított
növé
nyte
rmes
ztés
hu
lladé
kain
ak v
eszé
lyei
és
a v
egys
zerm
arad
ékok
kö
vetk
ezté
ben
kial
akul
ó re
zisz
tenc
ia k
övet
kezm
énye
i ez
en tú
lmut
ató
polit
ikai
és
gazd
aság
i vitá
k al
apja
i.Ta
laj
a d
egra
dált
fels
zíne
n ni
ncs t
alaj
képz
ődés
, a
vázt
alaj
ok la
ssú
foly
amat
ának
ki
alak
ulás
át p
edig
de
term
inál
ják
a m
űvi ú
ton
kial
akíto
tt le
jtővi
szon
yok
és
spec
iális
kém
iai
adot
tság
ok.a
tá
plál
éklá
nc e
gyen
súly
a fe
lbor
ul, s
így
a te
rmé-
szet
es ta
lajk
épző
dés
meg
szűn
ik.
a n
övek
vő e
rózi
ó, a
hu-
mus
z kép
ződé
s csö
kken
ése,
a
gyor
suló
mál
lás a
z „a
” sz
in te
k he
lyet
t a „
B/c
” sz
inte
k ur
al ko
dóvá
vál
á sát
er
edm
é nye
zi.
a te
rmés
zete
s viz
ekbe
ker
ülő
vegy
szer
ek m
egvá
ltozt
atjá
k a
víz
kém
iai ö
ssze
téte
lét é
s él
ővilá
gát.
a h
ulla
déko
k ál
tal d
eter
min
ált
tala
jkép
ződé
s fizi
kai é
s kém
iai
hatá
sai v
issz
ahat
nak
a m
ikro
-, ill
. mér
etét
ől fü
ggőe
n a
mez
oklim
atik
us fo
lyam
atok
ra.
a h
ulla
déko
k ál
tal i
gény
beve
tt ill
etve
terh
elt t
erül
etek
nö
veke
dése
csö
kken
ti a
tala
jnak
a
biol
ógia
i pro
dukt
ivitá
sát é
s ga
zdas
ági é
rtéké
t.
(ver
rasz
tó, 2
010.
)
Verrasztó z.548
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 5493.
Kör
nyez
et =
Táj
: Fel
szín
i viz
ek
VÁ
RH
ATÓ
KÖ
RN
YE
ZE
TV
ÁLT
OZ
ÁSO
KTá
jalk
otó
tény
ezők
Az a
ntro
pogé
n kö
rnye
zetv
álto
ztat
ó fo
lyam
atok
a lit
oszf
éráb
ana
hidr
oszf
éráb
anaz
atm
oszf
éráb
anaz
ant
ropo
szfé
rába
n
Föld
tani
sz
erke
zet
a n
agy
mér
etű
vízt
ároz
ók
léte
síté
séne
k kö
vetk
ezté
ben
az
egy
ensú
ly
átre
ndez
ődés
e m
eg-
nö ve
li a
tekt
onik
ai
mik
ro- é
s mak
ro-
jele
nség
ek sz
á mát
a n
agy
mér
etű
vízt
ároz
ók lé
tesí
tésé
nek
köve
tkez
tébe
n a
z eg
yens
úly
átre
ndez
ődés
e m
eg nö
veli
a te
kton
ikai
m
ik ro
- és m
akro
-je
lens
égek
szá m
át
a te
kton
ikai
mik
ro- é
s m
akro
jele
nség
ek k
ihat
nak
a ví
zfol
yáso
k irá
nyár
a,
vízg
yűjtő
terü
leté
re.
a c
ivi li
zá ci
ós
léte
sítm
énye
k m
egvá
ltozt
atjá
k a
lefo
lyás
i és b
eszi
várg
ási
visz
onyo
kat l
étes
ítmén
yeik
m
éret
ével
, fizi
kai
terh
elés
ével
is e
lőse
gítv
e a
mik
ro- é
s mez
otek
toni
kus
foly
amat
okat
, bef
olyá
solv
a ez
ekke
l is a
fels
zíni
ví
zház
tartá
si v
iszo
nyok
at
Föld
tani
fe
lépí
tés
a v
íztá
rozó
k és
a
szab
ályo
zott
foly
ómed
rek
meg
akad
ályo
zzák
a
hord
alék
szál
lítás
t és
lera
kást
a ta
vak
üled
ékei
ben
ill.
a fo
lyóv
izek
idős
zako
s el
önté
sei s
orán
lera
kott
üled
ékek
ben
sok
a to
xiku
s any
ag.
a sz
enny
vízb
ől il
letv
e sz
enny
ezet
t viz
ekbő
l ere
dő
terh
elés
ek d
eter
min
áljá
k a
vízm
inős
éget
, az
üled
ékek
m
inős
égét
ez
hatá
rozz
a m
eg
a g
lobá
lis k
límav
álto
zás
köve
tkez
tébe
n fe
lerő
södő
időj
árás
i sz
élső
sége
k el
őseg
ítik
szen
nyez
őany
agok
be
mos
ódás
át, a
viz
ekbe
ju
tásá
t és a
min
denk
ori
rela
tív e
rózi
óbáz
isba
n tö
rténő
akk
umul
áció
ját.
a sz
enny
vize
k és
a
szen
nyez
ett v
izek
ki
bocs
átás
ai k
émia
i ha
tása
ikka
l fo k
ozot
t te
rhel
ést j
elen
tene
k a
társ
adal
om á
ltal i
gény
elt
ill. i
gény
beve
tt te
rüle
teke
n,
hatv
a a
szed
imen
táci
ós
foly
amat
okra
Dom
borz
ata
hor
dalé
kszá
llítá
s-
lera
kás m
eg-
válto
zása
meg
vál-
tozt
atja
a fo
lyóv
íz
ener
gia-
házt
artá
sát,
építő
-pus
ztító
foly
a-m
atai
t. a
bán
yász
ati
anya
gelv
onás
ny
omán
bán
yata
vak
alak
ulna
k ki
.
a sz
abál
yozo
tt fo
lyóm
edre
k, b
eszű
kíte
tt ví
zfol
yáso
k sz
élső
sége
k es
etén
rend
kívü
li er
ózió
s-sz
edim
entá
ciós
fo
lyam
atok
at g
ener
álna
k
a h
orda
léks
zállí
tás-
le
raká
s meg
válto
zása
m
egvá
ltozt
atja
a fo
lyóv
íz
ener
giah
ázta
rtásá
t, ép
ítő-
pusz
tító
foly
amat
ait.
a
bány
ásza
ti an
yage
lvon
ás
nyom
án b
ánya
tava
k al
akul
nak
ki.
a h
idro
met
eoro
lógi
ai
szél
sősé
gek
közv
etle
n er
ózió
s tén
yező
ként
al
akítj
ák a
dom
borz
atot
.
a c
ivili
záci
ós
léte
sítm
énye
k fe
lszí
n-
és d
ombo
rzat
alak
ító
hatá
sai,
víz
iránt
i és
víz
zel s
zem
beni
ig
énye
i det
erm
inál
ják
a ví
zgyű
jtőre
ndsz
erek
hi
drol
ógia
i vis
zony
ait
Égh
ajla
ta
z ár
- és b
elví
zi
önté
ster
ület
ek
csök
kené
se il
letv
e a
bány
atav
ak é
s eg
yéb
mes
ters
éges
ta
vak,
víz
táro
zók
nyílt
víz
felü
leté
nek
páro
lgás
a ha
táss
al
van
a m
ikro
- és
mez
oklím
ára
az
ár- é
s bel
vízi
ön
tést
erül
etek
csö
kken
ése
illet
ve a
bán
yata
vak
és e
gyéb
mes
ters
éges
ta
vak,
víz
táro
zók
nyílt
ví
zfel
ület
ének
pár
olgá
sa
hatá
ssal
van
a m
ikro
- és
mez
oklím
ára
a v
ízfo
lyás
ok m
űvi
átal
akítá
sa c
sökk
enti
az
árté
ri er
dők
és v
ízpa
rtok
mik
ro- é
s mez
oklim
atik
us
puffe
rhat
ását
.
a fo
lyós
zabá
lyoz
ásbó
l is
köv
etke
ző g
yors
uló
lefo
lyás
növ
eli a
z ar
iditá
st
az
urba
nizá
lt te
rüle
teke
n je
lent
ősen
lecs
ökke
nt
term
észe
tköz
eli f
elsz
íni
vize
k hi
ánya
foko
zza
a vá
rosk
líma n
egat
ívum
aina
k a
fele
rősö
désé
t
Hid
roló
giai
té
nyez
őka
szab
ályo
zott
vízf
olyá
sok
és m
es-
ters
éges
víz
táro
zók
nem
biz
tosí
tják
a ta
lajv
íz u
tánp
ótlá
sát,
a tá
rozó
kból
kis
vízi
id
ősza
kokb
an
kéts
éges
a h
idro
-ló
giai
rend
szer
ví
zellá
tásá
nak
bizt
onsá
ga
a sz
abál
yozo
tt fo
lyóm
edre
kben
szál
lítot
t ül
edék
önt
iszt
ulás
a ro
mlik
, hor
dalé
kszá
llítá
sa
lecs
ökke
n.
a sz
abál
yozo
tt fe
ls-
zíni
viz
ek á
r- és
bel
-vi
zei l
ecsö
kken
nek,
m
inim
aliz
ált a
z el
önté
sek
terü
lete
és i
dőta
rtam
a,
de sé
rülé
keny
ebb
a
hidr
ológ
iai r
ends
zer a
sz
élső
sége
kkel
szem
ben.
a sz
abál
yozo
tt ví
z-fo
lyás
ok k
evés
sé to
le-
ráns
ak a
rend
kívü
li hi
dro-
met
eoro
lógi
ai e
sem
énye
k sz
élső
sége
ivel
szem
ben
az
embe
ri él
et a
lapf
el-té
te-
le, a
tisz
ta v
íz m
enny
iség
e cs
ökke
n, m
inős
ége
rom
lik,
a ví
zbáz
isok
utá
npót
lási
te
rüle
tein
ek m
egóv
ása
eg
yre
nehe
zebb
és k
ölts
-ég
eseb
b a
társ
adal
om e
gyre
na
gyob
b m
enny
iség
ű és
eg
yre
bony
olul
tabb
kém
iai
szer
keze
tű h
ulla
déka
iból
ki
oldó
dó sz
enny
ezés
ekke
l sz
embe
n.
Verrasztó z.550
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 551B
iogé
n té
nyez
őka
bán
yata
vak
körü
li de
pres
szió
s te
rüle
teke
n de
grad
álód
ik
az é
lővi
lág,
a
vízf
olyá
sok
szab
ályo
zása
cs
ökke
nti,
eset
enké
nt k
izár
ja a
z él
ővilá
g m
igrá
ciój
át,
az e
sésv
iszo
nyok
m
egvá
ltozá
sa
átal
akítj
a a
biot
óp
fajö
ssze
téte
lét.
a sz
enny
ezőa
nyag
okka
l te
rhel
t víz
foly
ások
ban
degr
adál
ódik
a
biod
iver
zitá
s.
a sz
abál
yozo
tt ví
zfol
yáso
k ki
zárjá
k a
foly
ómen
ti „k
üzde
lmi z
óna”
bi
ológ
iaila
g ér
téke
s te
rüle
tein
ek k
iala
kulá
sát.
a le
csök
kent
önt
iszt
ulás
ál
tal b
efol
yáso
lt ví
zmin
őség
i vis
zony
ok,
a sz
abál
yozo
tt pa
rtvon
al
növé
nyze
te é
s az
esés
i, ár
amlá
si v
iszo
nyok
be
foly
ásol
ják
az
ökol
ógia
i fel
téte
leke
t, a
tápl
álék
lánc
ot.
a tá
rsad
alom
víz
irán
ti és
a v
izek
kár
téte
léve
l sz
embe
n tá
mas
ztot
t ig
énye
i mel
lett
nehe
zen
és
kevé
ssé
érvé
nyes
íthet
ők a
hi
drob
ioló
giai
rend
szer
ek
biod
iver
zitá
sára
irán
yuló
ök
ológ
iai e
lvár
ások
. az
árví
zvéd
elm
i töl
tése
k és
ví
ztár
ozók
kor
láto
zzák
a
küzd
elm
i zón
át.
Tala
ja
szab
ályo
zott
foly
ók id
ősza
kos
kiön
tése
i tox
ikus
an
yago
k so
kasá
gáva
l te
rhel
ik a
ta
lajta
karó
t.
a sz
abál
yozo
tt fo
lyók
id
ősza
kos k
iönt
ései
to
xiku
s any
agok
so
kasá
gáva
l ter
helik
a
tala
jtaka
rót.
a sz
élső
sége
s hid
roló
giai
es
emén
yek
sorá
n be
mos
ódó
szen
nyez
ett
tala
jok
nem
vag
y ne
heze
n tis
ztul
nak
meg
.
az
urba
nizá
lt te
rüle
teke
n gy
akor
latil
ag n
incs
ta
laj
tala
jkép
ződé
s és
besz
ivár
gás,
meg
hatá
rozó
a
burk
olt f
elül
etek
ről t
örté
nő
gyor
s lef
olyá
s
(ver
rasz
tó, 2
010.
)
4. K
örny
ezet
= T
áj: F
elsz
ín a
latt
i viz
ek
VÁ
RH
ATÓ
KÖ
RN
YE
ZE
TV
ÁLT
OZ
ÁSO
KTá
jalk
otó
tény
ezők
Az a
ntro
pogé
n kö
rnye
zetv
ál-
tozt
ató
foly
amat
oka
litos
zfér
ában
a hi
dros
zfér
ában
az a
tmos
zfér
ában
az a
ntro
posz
férá
ban
Föld
tani
sz
erke
zet
a n
agy
men
nyis
égű
fels
zín
alat
ti ví
zkite
rmel
és k
övet
-ke
ztéb
en a
z eg
yens
úly
átre
ndez
ődés
e m
eg nö
veli
a te
kton
ikai
mik
ro- é
s mak
ro-
jele
nség
ek sz
á mát
a n
agy
men
nyis
égű
fel-
szín
ala
tti v
ízki
term
elés
kö
vetk
ezté
ben
az
egye
n-sú
ly á
trend
eződ
ése
meg
-nö
veli
a te
kton
ikai
mik
-ro
- és m
akro
jele
nség
ek
szá m
át
a te
kton
ikus
elm
ozdu
-lá
sok
meg
vál to
ztat
ják
a fe
lszí
n al
atti
vize
k ut
án-
pótlá
si v
iszo
nyai
t
az
egés
z fö
ldfe
lszí
nre
kite
rje-
dő c
ivi li
zá ci
ós lé
tesí
tmén
yek
meg
válto
ztat
ják
a le
foly
ási é
s be
sziv
árgá
si v
iszo
nyok
at lé
te-
sítm
énye
ik m
éret
ével
, fizi
kai
terh
elés
ével
, hat
ásáv
al is
elő
se-
gítv
e a
mik
ro- é
s mez
otek
toni
-ku
s fol
yam
atok
at, b
efol
yáso
lva
ezek
kel i
s a fe
lszí
n al
atti
víz-
házt
artá
si v
iszo
nyok
atFö
ldta
ni
felé
píté
sa
mez
őgaz
dasá
gi v
egys
zere
k va
lam
int a
társ
adal
om te
rme-
lési
és f
ogya
sztá
si h
ulla
déka
i-na
k ór
iási
men
nyis
ége,
sokf
é-le
kém
iai k
ompo
nens
e ar
eáli-
san
terh
eli a
föld
tani
köz
eget
a
besz
ivár
gási
és g
eoké
mia
i vi
szon
yok
függ
vény
ében
. az
inte
nzív
víz
kite
rmel
és n
övel
i a
kom
pakc
iót,
gyor
sítja
a
diag
enez
ist.
a ré
tegt
ömör
ödés
gyo
rsu-
ló d
ia ge
ne zi
st, m
etam
or-
fózi
st o
koz,
kém
iai j
elle
m-
zőib
en a
zonb
an je
lent
ős a
hu
lladé
kokb
ól sz
árm
azó
kom
pone
nsek
hat
ása.
sa-
játo
s geo
kém
iai v
iszo
nyok
is
kia
laku
lhat
nak.
a sz
enny
vízb
ől il
letv
e sz
enny
ezet
t viz
ekbő
l er
edő
terh
elés
ek d
eter
-m
inál
ják
a ví
zmin
ősé-
get,
szen
nyez
ett v
izek
-bő
l tör
téni
k a
fels
zín
alat
ti vi
zek
term
észe
tes
után
pótló
dása
is.
a g
lobá
lis k
líma-
válto
zás k
övet
kez-
tébe
n fe
lerő
södő
id
őjár
ási s
zéls
ő-sé
gek
elős
egíti
k sz
enny
ezőa
nyag
ok
bem
osód
ását
, a
fels
zín
alat
ti re
nd-
szer
ekbe
jutá
sát.
a sz
enny
vize
k és
a sz
enny
ezet
t vi
zek
kibo
csát
ásai
fo k
ozot
t te
rhel
ést j
elen
tene
k a
társ
ada-
lom
álta
l igé
nyel
t ill.
igén
ybe-
vett
terü
lete
ken
Dom
bor-
zat
.a fe
lszí
n al
atti
vize
k in
tenz
ív
kite
rmel
ése
a fe
lszí
n m
eg-
sülly
edés
ét e
redm
énye
zhet
i.
a li
tosz
féra
fels
zíné
n tö
rté nő
mor
foló
giai
vál
to-
záso
k a
kőze
t öv
épül
ését
/ pu
sztu
lásá
t oko
zzák
, ille
t-ve
fels
zíns
ülly
edés
i fol
ya-
mat
okat
gen
erál
nak.
a tá
rsad
alom
ill.
a hu
lladé
-ko
k ál
tal a
lakí
tott
dom
bor-
zati
form
ák d
eter
min
áljá
k a
besz
ivár
gás fi
zika
i és k
émia
i je
llem
zőit.
.
Verrasztó z.552
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 553É
ghaj
lat
a v
ízki
term
elés
ek d
epre
sszi
-ós
hat
ása
növe
li az
arid
itást
.a
tala
jvíz
szin
t csö
kken
é-se
, for
ráso
k el
apad
ása,
a
vize
s élő
hely
ek b
eszű
kü-
lése
növ
eli a
z ar
iditá
st.
a te
rmál
vize
k ha
szno
sí-
tásá
nak
inte
nzifi
kálá
sa
meg
növe
li a
hasz
nált
vize
kből
szár
maz
ó hő
terh
elés
t a f
elsz
íni
vize
kben
, ezz
el m
ik-
ro- é
s mez
oklim
atik
us
foly
amat
okra
is h
atva
.
a h
ulla
dékg
ázok
kib
ocsá
tá-
sána
k gl
obál
is k
límav
álto
zást
ge
nerá
ló h
atás
ain
is tú
lmut
ató
a sp
eciá
lis v
áros
klím
a ki
alak
u-lá
sa, a
szm
og, i
lletv
e a
mál
lási
fo
lyam
atok
at fe
lerő
sítő
kém
iai
kom
pone
nsek
ará
nyán
ak lé
g-kö
ri nö
veke
dése
, mel
y a
csa-
padé
kon
kere
sztü
l vis
szah
at a
re
ndsz
erre
.H
idro
ló-
giai
tény
e-ző
k
az
inte
nzív
víz
kite
rmel
és
depr
essz
iós h
atás
a m
eg-
válto
ztat
ja a
lefo
lyás
i és
besz
ivár
gási
vis
zony
okat
, a
szen
nyez
őany
agok
mig
rálá
sa
gyor
sabb
á vá
lik. a
forr
ások
sz
áma
csök
ken,
víz
járá
suk
egyr
e sz
élső
sége
sebb
é vá
lik.
az
inte
nzív
„ví
zbán
yá-
szat
” kö
vetk
ezté
ben
ki-
szár
adó
forr
ások
nyo
mán
m
egsz
űnne
k és
áta
la-
kuln
ak a
kor
ábbi
terü
leti
vízh
ázta
rtási
egy
ensú
lyok
, sz
élső
sége
sebb
és k
i-sz
ámíth
atat
lan
álla
poto
k vá
lnak
jel
lem
zővé
a sz
abál
yozo
tt fe
lszí
ni
vize
k ár
- és b
elvi
zei
lecs
ökke
nnek
, min
i-m
aliz
ált a
z el
önté
sek
terü
lete
és i
dőta
rtam
a.
ez le
csök
kent
i a fe
lszí
n al
atti
vize
k ut
ánpó
tlá-
sát i
s.
a k
ülön
böző
ha
lmaz
álla
potú
hu
lladé
kok
oldó
-sz
ere,
köz
vetít
ője
és in
tegr
ánsa
a v
íz,
mel
y a
min
denk
ori
rela
tív e
rózi
óbá-
ziso
n ke
resz
tül
akku
mul
álja
min
d-ez
eket
. Kül
ön fe
l ke
ll hí
vni a
figy
el-
met
a g
yógy
szer
ek
embe
ri sz
erve
zete
n ke
resz
tülju
tott
ható
anya
gain
ak,
a ve
gyip
ar h
ul-
ladé
kain
ak é
s a
mez
őgaz
dasá
gi
vegy
szer
ek a
reál
i-sa
n sz
enny
ező
ma-
radé
kain
ak v
íz á
ltal
oldo
tt és
köz
vetít
ett
kém
iai a
nyag
aira
.
az
embe
ri él
et a
lapf
elté
tele
, a
tiszt
a ví
z m
enny
iség
e cs
ökke
n,
min
őség
e ro
mlik
, a v
ízbá
ziso
k ut
ánpó
tlási
terü
lete
inek
meg
-óv
ása
egy
re n
ehez
ebb
és k
ölt-
sége
sebb
a tá
rsad
alom
egy
re
nagy
obb
men
nyis
égű
és e
gyre
bo
nyol
ulta
bb k
émia
i sze
rke-
zetű
hul
ladé
kaib
ól k
iold
ódó
szen
nyez
ések
kel s
zem
ben.
Bio
gén
tény
ezők
a d
epre
sszi
ós te
rüle
teke
n ill
etve
a k
iszá
radt
forr
ások
ha
tást
erül
etei
n de
grad
álód
ik
a ve
getá
ció,
a v
izes
élő
hely
ek
besz
űkül
nek.
a d
epre
sszi
ós te
rüle
teke
n ill
etve
a k
iszá
radt
forr
ások
ha
tást
erül
etei
n de
grad
á-ló
dik
a ve
getá
ció,
a v
izes
él
őhel
yek
besz
űkül
nek.
a k
iapa
dt fo
rrás
ok h
a-tá
ster
ület
ein
kial
akul
ó id
ősza
kos v
ízfo
lyás
ok
élőv
ilága
sérü
léke
ny a
sz
élső
sége
s idő
járá
si
visz
onyo
k es
etén
.
a h
ulla
déko
k ál
tal b
efol
yáso
lt ví
zház
tartá
si v
iszo
-ny
ok é
s kém
iai i
ll.
biok
émia
i hat
ások
sz
elek
táljá
k az
él
ővilá
got,
az ö
ko-
lógi
ai fe
ltéte
leke
t, a
tápl
álék
lánc
ot.
a m
egvá
ltozo
tt fe
lszí
n al
atti
vízh
ázta
rtási
vis
zony
ok á
ltal
befo
lyás
olt t
erül
etek
en á
tala
kul
az é
lővi
lág.
Tala
ja
tala
jviz
ek m
enny
iség
i cs
ökke
nése
és m
inős
égén
ek
rom
lása
kár
osan
bef
olyá
solja
a
tala
j víz
házt
artá
sát.
az
ön
tözé
ses n
övén
yter
mes
ztés
ha
tásá
ra n
ő a
szik
esed
és.
a ta
lajv
izek
men
nyis
égi
csök
kené
se é
s min
ősé-
géne
k ro
mlá
sa k
áros
an
befo
lyás
olja
a ta
laj v
íz-
házt
artá
sát.
az
önt
özés
es
növé
nyte
rmes
ztés
hat
ásár
a nő
a sz
ikes
edés
.
az
arid
itás n
övek
edés
e el
őseg
íti a
szen
nyez
ő-an
yago
k be
mos
ódás
á-na
k in
tenz
ifiká
lódá
sát,
a ta
laj r
omlá
sát.
a h
ulla
déko
k ál
tal
dete
rmin
ált t
alaj
-ké
pződ
és fi
zika
i és
kém
iai h
atás
ai
viss
zaha
tnak
a
mik
ro-,
ill. m
é-re
tétő
l füg
gően
a
mez
oklim
atik
us
foly
amat
okra
.
a v
ízbá
ziso
k vé
dőte
rüle
tei
mar
adna
k a
vegy
szer
men
tes
tala
jkép
ződé
s rel
iktu
mai
(ver
rasz
tó, 2
010.
)
Verrasztó z.554
5. K
örny
ezet
= T
áj: L
égkö
r
VÁ
RH
ATÓ
KÖ
RN
YE
ZE
TV
ÁLT
OZ
ÁSO
K
Tája
lkot
ó té
nyez
őkAz
ant
ropo
gén
körn
yeze
tvál
tozt
ató
foly
amat
ok
a lit
oszf
éráb
ana
hidr
oszf
éráb
anaz
atm
oszf
éráb
anaz
ant
ropo
szfé
rába
n
Föld
tani
sz
erke
zet
a fö
ldta
ni sz
erke
zette
l ös
szef
üggő
fizi
kai é
s ké
mia
i hat
ások
(biz
onyo
s ké
mia
i ele
mek
mig
ráci
ója
ill. fi
zika
i sug
árzá
sok)
an
tropo
gén
kibo
csát
ások
kal
szup
erpo
náló
dva
inte
grál
ódna
k a
hidr
oszf
éráb
an.
Föld
tani
fe
lépí
tés
a n
agy
men
nyis
égű
szilá
rd lé
gsze
nnye
ző
anya
g ül
edék
képz
ő,
szed
imen
táci
ós
foly
amat
ok ré
szév
é vá
lik
a lé
gsze
nnye
zésb
ől
szár
maz
ó an
yago
k is
rész
ei a
sz
edim
entá
ción
ak, a
ta
vak
üled
ékei
ben
ill.
a fo
lyóv
izek
idős
zako
s el
önté
sei s
orán
le
rako
tt ül
edék
ekbe
n is
ak
kum
ulál
ódna
k, il
letv
e be
foly
ásol
ják
az o
ldás
-m
állá
s fol
yam
atát
a b
ioló
giai
lag
degr
adál
t ill
etve
műv
i fel
szín
ekrő
l sz
árm
azó
por é
s a k
émia
i sz
enny
ezés
e is
bef
olyá
solja
az
üle
déke
k m
inős
égét
a g
lobá
lis k
límav
álto
zás
köve
tkez
tébe
n fe
lerő
södő
időj
árás
i sz
élső
sége
k el
őseg
ítik
szen
nyez
őany
agok
be
mos
ódás
át, a
viz
ekbe
ju
tásá
t és a
min
denk
ori
rela
tív e
rózi
óbáz
isba
n tö
rténő
akk
umul
áció
ját.
a c
ivi li
zá ci
ós
léte
sítm
énye
k m
egvá
ltozt
atjá
k a
fels
zínk
özel
i any
agok
el
oszl
ását
és j
elle
mző
it,
befo
lyás
olva
ezz
el a
fa
jhőt
, elő
segí
tve
a vá
rosk
líma
kial
akul
ását
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 555
Dom
borz
ata
hős
zenn
yezé
ssel
is
bef
olyá
solt
hidr
omet
eoro
lógi
ai
szél
sősé
gek
közv
etle
n er
ózió
s tén
yező
ként
al
akítj
ák a
dom
borz
atot
.
a c
ivi li
zá ci
ós
léte
sítm
énye
k m
egvá
ltozt
atjá
k a
föld
fels
zín
mor
foló
giai
vi
szon
yait,
bef
olyá
solv
a ez
zel a
z át
szel
lőzé
s le
hető
sége
itÉ
ghaj
lat
a h
ő- é
s lég
szen
nyez
ő ki
bocs
átás
ok
soka
sága
loká
lis,
regi
onál
is é
s glo
bális
ki
hatá
saib
an e
gyar
ánt
hat a
klim
atik
us
foly
amat
okra
a v
ulká
nkitö
rése
kből
sz
árm
azó
gázo
k és
por
, ill
etve
az
égha
jlatv
álto
zás
köve
tkez
tébe
n fe
lsza
badu
ló m
etán
az
ipar
i és l
akos
sági
lé
gsze
nnye
ző h
atás
okka
l ku
mul
álód
ik
a h
ősze
nnye
ző lé
gkör
i ki
bocs
átás
ok is
kö
zvet
lenü
l hat
nak
a m
ikro
- és m
ezok
limat
ikus
fo
lyam
atok
ra, k
ülön
ösen
a
hidr
omet
eoro
lógi
ai
tény
ezők
re
a lé
gkör
be ju
tott
szen
nyez
őany
agok
ge
nerá
lják
a sp
eciá
lis
váro
sklím
a ki
alak
ulás
át,
a sz
mog
ot é
s a m
állá
st
gyor
sító
hat
ások
at.
az
urba
nizá
lt te
rüle
teke
n je
lent
ősen
lecs
ökke
nt
term
észe
tköz
eli
fels
zíná
llapo
tok
hián
ya
foko
zza
a vá
rosk
líma
nega
tívum
aina
k a
fele
rősö
désé
t, a
légs
zenn
yező
any
agok
ko
ncen
tráci
óján
ak
növe
kedé
sét
Hid
roló
giai
té
nyez
őka
hő-
és l
égsz
enny
ező
kibo
csát
ások
hat
ásai
ak
kum
ulál
ódna
k a
hidr
ológ
iai
rend
szer
ekbe
n
a v
izek
old
ósze
rei,
közv
etítő
i és i
nteg
ráns
ai
a te
rmés
zete
s és
ant
ropo
gén
ered
etű
légk
öri
alko
tóel
emek
nek.
a lé
gkör
be k
iboc
sáto
tt hő
- és
kém
iai s
zenn
yező
any
agok
be
foly
ásol
ják
a fe
lszí
ni v
izek
ár
amlá
si é
s jég
képz
ődés
i vi
szon
yait
a v
izek
old
ósze
rei,
közv
etítő
i és i
nteg
ráns
ai a
te
rmés
zete
s és a
ntro
pogé
n er
edet
ű lé
gkör
i al
kotó
elem
ekne
k.
az
embe
ri él
et a
lapf
el-
téte
le, a
tisz
ta le
vegő
cs
ökke
n, m
inős
ége
rom
lik, a
z eg
észs
égüg
yi
hatá
rérté
kek
kiel
égíté
se
egyr
e ne
heze
bb é
s köl
t-sé
gese
bb a
társ
adal
om
egyr
e na
gyob
b m
enny
i-sé
gű é
s egy
re b
onyo
lul-
tabb
kém
iai s
zerk
ezet
ű hu
lladé
kaib
ól sz
árm
azó
légk
öri s
zenn
yezé
sekk
el
szem
ben.
Verrasztó z.556
Bio
gén
tény
ezők
a h
ő- é
s lég
szen
nyez
ő ha
táso
kkal
terh
elt
vize
kben
meg
válto
znak
az
öko
lógi
ai fe
ltéte
lek
a h
ővel
, por
ral é
s/va
gy g
ázok
kal
terh
elt-s
zenn
yeze
tt le
vegő
deg
radá
lja a
bi
odiv
erzi
tást
, ron
tja a
z ök
ológ
iai f
elté
tele
ket.
a lé
gkör
be k
iboc
sáto
tt hő
- és
kém
iai s
zenn
yező
any
agok
be
foly
ásol
ják
a fe
lszí
ni v
izek
ár
amlá
si é
s jég
képz
ődés
i vi
szon
yait,
eze
n ke
resz
tül
az ö
koló
giai
felté
tele
ket i
ll.
lehe
tősé
geke
t
a h
ővel
, por
ral é
s/va
gy g
ázok
kal
terh
elt-s
zenn
yeze
tt le
vegő
deg
radá
lja a
bi
odiv
erzi
tást
, ron
tja a
z ök
ológ
iai f
elté
tele
ket.
a sz
enny
ezet
t le
vegő
t, sp
eciá
lis
váro
sklím
át tű
rő
növé
ny-é
s álla
tfajo
kra
degr
adál
ódik
az
él
ővilá
g.
Tala
ja
csa
padé
k ál
tal
oldo
tt és
köz
vetít
ett
légs
zenn
yező
an
yago
k a
tala
jban
in
tegr
álód
nak.
a c
sapa
dék
álta
l ol
dott
és k
özve
títet
t lé
gsze
nnye
ző a
nyag
ok a
ta
lajb
an in
tegr
álód
nak.
a sz
élső
sége
s hid
roló
giai
es
emén
yek
sorá
n be
mos
ódó
szen
nyez
ett t
alaj
ok n
em v
agy
nehe
zen
tiszt
ulna
k m
eg.
a c
sapa
dék
álta
l old
ott é
s kö
zvet
ített
légs
zenn
yező
an
yago
k a
tala
jban
in
tegr
álód
nak.
az
urba
nizá
lt te
rüle
teke
n gy
akor
latil
ag n
incs
ta
laj
tala
jkép
ződé
s és
bes
zivá
rgás
, m
egha
táro
zó a
bur
kolt
felü
lete
kről
törté
nő
gyor
s lef
olyá
s
(ver
rasz
tó, 2
010.
)
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 557
6. K
örny
ezet
= T
áj:
Term
észe
tvéd
elem
VÁ
RH
ATÓ
KÖ
RN
YE
ZE
TV
ÁLT
OZ
ÁSO
K
Táj
alko
tó
tény
ezők
Az
antr
opog
én k
örny
ezet
-vá
ltozt
ató
foly
amat
oka
litos
zfér
ában
a hi
dros
zfér
ában
az a
tmos
zfér
ában
az a
ntro
posz
férá
ban
Föld
tani
sz
erke
zet
az
egye
nsúl
y át
rend
eződ
ése
köve
tkez
tébe
n m
eg-
nö ve
kede
tt te
kton
ikai
je
lens
égek
meg
válto
ztat
ják
a ko
rább
i kör
nyez
eti
adot
tság
okat
úgy
a v
édet
t ob
jekt
umok
, min
t az
élőv
ilág
véde
tt fa
jai é
s tár
sulá
sai
szám
ára
a te
kton
ikus
el
moz
dulá
sok
meg
-vá
l tozt
atjá
k a
vízr
ajzi
és
hid
robi
ológ
iai
visz
onyo
kat
Föld
tani
fe
lépí
tés
a le
foly
ási é
s bes
zivá
rgás
i vi
szon
yok
meg
válto
zása
, a v
íz-
és le
vegő
min
őség
ének
, kém
iai
alko
tóré
szei
nek
válto
zása
i, a
rezg
ések
kár
os h
atás
ai
közv
etle
nül h
atna
k ’e
x le
ge”
forr
ások
ra, v
izes
élő
hely
ekre
, ba
rlang
okra
ille
tve
a vé
dett
élőv
ilág
élőh
elyi
vis
zony
aira
.
a sz
enny
ezet
t lev
egő
köve
tkez
tébe
n in
tenz
ifiká
lódó
m
állá
s véd
ett o
bjek
tum
okat
ká
rosí
t, a
bar
lang
ok
spec
iális
term
észe
tvéd
elm
i ol
talm
ának
társ
adal
mi i
gény
e ko
nflik
tuso
kat g
ener
ál a
vá
rosf
ejle
szté
ssel
is.
az
antro
pogé
n ül
edék
képz
ődés
m
enny
iség
i és
min
őség
i ha
tása
i növ
elik
a
term
észe
tvéd
elm
i ol
talo
m n
övel
ésén
ek
társ
adal
mi i
gény
ét.
az
antro
pogé
n ül
edék
képz
ődés
ből
szár
maz
ó sz
enny
ezet
t és
szen
nyez
ő po
r a
szm
ogje
lens
égge
l eg
yütt
véde
tt te
rüle
teke
t is
vesz
élye
ztet
.
a tá
rsad
alom
ál
tal i
gény
elt i
ll.
igén
ybev
ett t
erül
etek
nö
veke
dnek
, szű
kítv
e ez
zel i
s a te
rmés
zete
s él
őhel
yeke
t
Verrasztó z.558
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 559D
ombo
rzat
az
embe
ri te
véke
nysé
g kö
vetk
ezté
ben
(is) l
étre
jövő
fe
lszí
ni sz
intv
álto
záso
k
jele
ntős
en b
efol
yáso
lják
a vé
dett
ill. v
éden
dő te
rmés
zeti
érté
kek
körn
yeze
ti fe
ltéte
leit.
az
embe
ri te
véke
nysé
g kö
vetk
ezté
ben
(is) l
étre
jövő
fe
lszí
ni sz
intv
álto
záso
k,
eróz
iós j
elen
sége
k je
lent
ősen
be
foly
ásol
ják
a vé
dett
ill.
véde
ndő
term
észe
ti ér
téke
k kö
rnye
zeti
felté
tele
it.
az
antro
pogé
n ha
táso
k so
kasá
ga
álta
l det
erm
inál
t fe
lszí
n ill
. dom
borz
at
álta
l bef
olyá
solt
lefo
lyás
i vis
zony
ok
hatn
ak a
z él
őhel
yekr
e és
tápl
álék
lánc
ra.
az
antro
pogé
n ha
táso
kkal
ala
kíto
tt do
mbo
rzat
i for
mák
pl
. szé
lerő
műv
ek,
toro
nyhá
zak,
tö
mbh
ázak
, stb
. eg
yre
jele
ntős
ebbe
n be
foly
ásol
ják
a te
rmés
zetv
édel
mi
olta
lom
ala
tt ál
ló
fajo
k él
őhel
yeit,
tá
plál
kozá
sát,
mig
ráci
óját
a c
ivili
záci
ós
léte
sítm
énye
k fe
lszí
nala
kítá
sa ö
nálló
do
mbo
rzat
i ele
mm
é nő
nö
velv
e a
társ
adal
mi
igén
yt a
táj,
a tá
jkép
vé
delm
ére
is.
Égh
ajla
ta
glo
bális
klím
avál
tozá
s kö
vetk
ezm
énye
i a fö
ldi
rend
szer
ek e
gész
ére
ható
an,
kise
bb lé
tesí
tmén
yek,
be
avat
kozá
sok
–pl.
foly
ósza
bály
ozás
ok,
kavi
csbá
nyák
, ön
töző
rend
szer
ek –
loká
lisan
ill
. reg
ioná
lisan
hat
nak
a vé
dett
ill. v
éden
dő te
rmés
zeti
érté
kek
körn
yeze
ti fe
ltéte
leire
.
a g
lobá
lis k
límav
álto
zás
szél
sősé
geke
t növ
elő
hatá
sai b
efol
yáso
lják
a te
rmés
zetv
édel
mi o
ltalo
m
alat
t álló
fajo
k ök
ológ
iai
felté
tele
inek
meg
őrzé
sét.
a sz
élső
sége
s hi
drom
eteo
roló
giai
es
emén
yek
hatá
sain
ak
köve
tkez
mén
yeit
figye
lem
be k
ell v
enni
a
term
észe
tvéd
elm
i ol
talo
m fe
ltéte
lein
ek
kial
akítá
sáho
z.
a sz
ilárd
hul
ladé
kok
pors
zenn
yezé
se
és a
gáz
nem
ű hu
lladé
kkib
ocsá
tás
külö
nböz
ő fá
zisú
és
kom
pone
nsű
össz
etev
ői
befo
lyás
oljá
k a
naps
ugár
zást
, elő
segí
tik
a sz
mog
képz
ődés
t. . á
llan d
ósul
a
felh
őtak
aró,
csö
kken
a
naps
ugár
zás
men
nyis
ége.
spe
ciál
is
váro
si k
límák
al
akul
nak
ki.
a v
áros
klím
a fiz
ikai
és
kém
iai h
atás
ai
szel
ektá
lják
a vé
dett
fajo
k él
etkö
rülm
énye
it is
.
Verrasztó z.560H
idro
lógi
ai
tény
ezők
az
antro
pogé
n ha
táso
k ál
tal d
eter
min
ált h
idro
lógi
ai
és v
ízm
inős
égi j
elle
mző
k sz
űkíti
k a
spec
iális
kör
nyez
eti
igén
yű fa
jok
élet
teré
t, nö
velik
a
véde
lem
re sz
orul
ó fa
jok
szám
át, a
beé
píté
sek
csök
kent
ik
a fo
rrás
ok v
ízut
ánpó
tlási
, be
sziv
árgá
si te
rüle
teit.
a g
lobá
lis k
límav
álto
zás
köve
tkez
tébe
n fe
lerő
södő
sz
élső
sége
s hid
roló
giai
je
lens
égek
ves
zély
ezte
tik
a vé
dett
fajo
k ök
ológ
iai
igén
yeit.
a v
íz n
em c
supá
n él
őlén
yek
élet
tere
és
tápa
nyag
a, d
e sz
enny
ezőa
nyag
ok
oldó
szer
e, k
özve
títőj
e és
inte
grán
sa is
, mel
y té
nyez
ők ö
ssze
sség
e be
foly
ásol
ja a
te
rmés
zetv
édel
mi
korlá
tozá
sok
meg
foga
lmaz
ását
.
a k
ülön
böző
ha
lmaz
álla
potú
hu
lladé
kok
oldó
szer
e,
közv
etítő
je é
s in
tegr
ánsa
a v
íz, m
ely
a m
inde
nkor
i rel
atív
er
ózió
bázi
son
kere
sztü
l ak
kum
ulál
ja b
eleé
rtve
a gy
ógys
zere
k em
beri
szer
veze
ten
kere
sztü
ljuto
tt ha
tóan
yaga
inak
, a
vegy
ipar
hul
ladé
kain
ak
és a
mez
őgaz
dasá
gi
vegy
szer
ek
areá
lisan
szen
nyez
ő m
arad
ékai
nak
víz
álta
l ol
dott
és k
özve
títet
t ké
mia
i any
agai
val a
tá
plál
éklá
nc e
gész
ére
hatv
a.
a fe
lszí
ni v
izek
ál
lapo
tát a
civ
ilizá
ciós
lé
tesí
tmén
yek
fizik
ai
és k
émia
i hat
ások
kal
dete
rmin
áljá
k, e
zzel
is
szűk
ítve
a te
rmés
zete
s él
etle
hető
sége
ket,
növe
lve
az ig
ényt
a
term
észe
tvéd
elem
re,
növe
lve
a ko
nflik
tuso
kat
a gy
akor
lati
érvé
nyes
ítésb
en.
Bio
gén
tény
ezők
a m
ind
kise
bb te
rüle
tekr
e zs
ugor
odó
és a
kör
nyez
eti
terh
elés
ekne
k/sz
enny
ezés
nek
egyr
e na
gyob
b m
érté
kben
ki
tett
term
észe
tköz
eli
álla
potú
terü
lete
k eg
yre
több
éle
tköz
össé
ge sz
orul
te
rmés
zetv
édel
mi o
ltalo
mra
.
a m
ind
kise
bb te
rüle
tekr
e zs
ugor
odó
és a
kör
nyez
eti
terh
elés
ekne
k/sz
enny
ezés
nek
egyr
e na
gyob
b m
érté
kben
ki
tett
term
észe
tköz
eli
álla
potú
terü
lete
k eg
yre
több
éle
tköz
össé
ge sz
orul
te
rmés
zetv
édel
mi o
ltalo
mra
a
biod
iver
zitá
s meg
őrzé
séne
k ér
deké
ben.
a v
ízfo
lyás
ok m
űvi
átal
akítá
sa k
orlá
tozz
a az
árte
rüle
tek
küzd
elm
i zón
áina
k ök
ológ
iai l
ehet
őség
ét,
így
degr
adál
ja a
bi
odiv
erzi
tást
. eg
yre
font
osab
bak
az ö
koló
giai
fo
lyos
óren
dsze
rek.
a h
ulla
déko
k ál
tal b
efol
yáso
lt ví
zház
tartá
si v
iszo
nyok
és
kém
iai i
ll. b
ioké
mia
i ha
táso
k sz
elek
táljá
k az
élő
vilá
got,
az
ökol
ógia
i fel
téte
leke
t, a
tápl
álék
lánc
ot.
a tá
rsad
alom
álta
l ig
énye
lt, te
nyés
ztet
t és
term
eszt
ett t
ájid
egen
ill
. gm
mód
osíto
tt fa
jok
egyr
e je
lent
őseb
b ha
tásk
ént b
efol
yáso
lják
a vé
dett
ill. v
éden
dő
fajo
k él
etle
hető
sége
it,
szűk
ítik
élet
terü
ket,
növe
lik a
z eg
yre
nehe
zebb
en
kiel
égíth
ető
igén
yt a
te
rmés
zetv
édel
emre
és
a g
énál
lom
ány
meg
őrzé
sére
. a
köz
leke
dési
in
fras
trukt
úra
szeg
regá
lja a
z él
ővilá
got.
Tala
ja
műv
i úto
n ki
alak
ított
lejtő
visz
onyo
k és
spec
iális
ké
mia
i ado
ttság
ok is
szűk
ítik
az
élőv
ilág
ökol
ógia
i re
ndsz
erét
, a
tápl
álék
lánc
egy
ensú
lyát
.
a tá
rsad
alom
álta
l ig
ényb
evet
t ter
ület
ek
növe
kedé
se sz
űkíti
a
term
észe
tes é
lőhe
lyek
et.
a v
ízfo
lyás
ok m
űvi
átal
akítá
sa c
sökk
enti
az á
rtéri
tala
jok
képz
ődés
ét,
szűk
íti
az é
lőhe
lyek
et.
az
elsz
iget
előd
ött
term
észe
tköz
eli
élőh
elye
k ta
lajk
épző
dése
ill.
tala
jéle
te is
bef
ogad
ója
a sz
enny
ező
hatá
sokn
ak v
issz
ahat
va
a tá
plál
éklá
ncra
.
a tá
rsad
alom
álta
l ig
ényb
evet
t ter
ület
ek
növe
kedé
se sz
űkíti
a
term
észe
tes
élőh
elye
ket.
(ver
rasz
tó, 2
010.
Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén 561
