3

Egy szer volt, hol nem volt,volt egy szer egy me se kút. Ez akút ott gub basz tott a kis ba co niház ud va rán, rozs dás lán ca in anap su gár por macs ká kat tán col -ta tott, a vöd re po ro san prüsz -költ, kõpe re mén pe dig szí ne senle hullt falevél-szõnyeggel han cú -ro zott a paj kos õszi szél. A me se -kút meg csak só haj to zott, áb rán -do zott, ré gi idõk cso da szép em -lé ke in bús la ko dott.

– Édes, Is te nem! – mo tyog tama gá ban – De rég is volt már aza jó vi lág, ami kor Elek Apó meg -ra gad ta a fé nyes vöd rét, hogy az -tán azt be le márt has sa kris tály -tisz ta ví zé be. On nan húz ta ki aszebb nél-szebb öt le te ket, mertaz a víz te lis-te le volt me sék kel.Ott kergetõztek az arany gyap jasko sok, ott han cú ro zott Több-sincs királyfi, Fu ru lyás Pal kótalp alá va lót ját szott, a tal lé ros ka -lap illendõen meg eme lõdött, aCsa li me se az okos lányt szé dí tet -te, a tö rök ba sa meg hol a Vi lág -szép Nád szál kis asszonyt, holmeg a Hét szép sé gû Ki rály kis asz -szonyt cso dál ta. Is te nem! Az voltaz tán a jó vi lág, ami kor az Apóle hup pant a kút mel lé, a ker tiszék re a ker ti asz tal fe lé ha jol va,és friss kút vi zet szür csöl ve csakúgy rót ta a be tû ket, hogy az tánazok kal be jár ják a ke rek vi lá got.És mi köz ben a ba co ni ház ból ki -szál ló, ha mu ba sült po gá csa il la -tá val ke ve re dett a levegõ, aköz -ben csak mond ták, csak mond -ták a me sé ket. A megtelõ pa pír -lap ok fe lett így ta lál koz hat takmeg annyi hõssel, Gyöngy vi rágPal kó val, Bé la kis asszonnyal, nomeg Bab szem Jan kó val.

És ahogy így az em lé kek befe led ke zett a kút, a messzi er dé -lyi szél ma gá val hoz ta az Apóme leg hang ját: „Me se, me se, fa -ka kas / Bújj a lyuk ba, ott hall -gass. / Ka ta, Ka ta két ga ras / Ne -ked adom, csak hall gass” – „Mitbús la kodsz, te kút! Bár belõledme sé ket nem húz nak már elõ,de tá vo li vi dé ken, va la hol még aLaj tán in nen más ku ta kat emel -nek. Ap rócs ka ne bu lók és õketokí tók ne vet ve me rí te nek frissvízébõl újabb me sé ket, ül nek le

part já nál a pad ra, hogy be le ha -rap ja nak a fe led he tet len ízû, ut -cá ban ké szült tú rós ba tyu ba, al -más ré tes be, a mai kor tán márha mu ba se sült ba bos po gá csá i -ba.” „Me se, me se, mát ka / Pil lan -gó ma dár ka, / Úri bun da, ko paszegér / Ugor jon a nya kad ba” – ki -ál tot ta el ma gát Apó, s ak ko rátug rott örö mé ben, hogy a még atá vo li nyu ga ti vé gen ál ló szob rais azon nyom ban össze rez zent.

Lám-lám, új he lye ken túr akur ta far kú ma lac, Pal kó mos tan -ság er re fe le fúj ja-fúj ja szé pen szó -ló fu ru lyá ját, más hol emel ke dik –ha nem is új kan de lá ber ként –égig a pa szuly, va la hol ott, aholegy ko ron, Apó ide jé ben BünkerJá nos Rajnárd íro ga tott. Újabbme se-ku tak épül tek nem ki rály fikés her ceg-úr fik, nem gróf kis asz -szony ok és ki rály le ány ok ara nya -i ból, de a me sék sze rel me se i neköz vegy asszo nyos két filléreibõl.És a ba co ni kút mind járt nem voltmár olyan szo mo rú, mert tud ta,vagy egy kis test vé re tá vo li vi dé -ken, messzi föl de ken, im már he -lyet te is ont ja a cso dá la tos me sé -ket. Mert az „Öreg kan dal ló ban atûz most is pat tog, / Lo bog nak alán gok, / Me se mon dó es ték, tinem változátok.”

És mert a mesékbõl az élet vi -ze árad. Oly annyi, hogy még aha tal mas Is ten is úgy gon dol ta,hogy né ha-né ha bib li kus me se vi -lá gok le gen dá in és mí to sza in átszól ja az Õ igé it. Hogy me sél jena leg na gyobb va ló ság ról, aki ma -

gá ról is azt mond ta: „Ego eimi téalétheia – Én va gyok az igaz ság,a va ló ság”. Mert a me sék ben né -ha sok kal több a va ló ság va ló ditar tal ma, az iga zi lét nek a tün dér -vi lág ból ára dó sze re te te, mint aszá raz föl di éle tünk ben. Ésahogy a me sék a felnõttek szív -bõl jövõ aján dé kai, úgy a belõlüksu gár zott erõ, hit és bá tor ság fel -fe lé is mu tat. Va la ho va, ami vég -képp ki lép a min den nap ok szür -ke vi lá gá ból, és rá han go ló dik arend kí vü li re, a cso dá la tos ra, amin de nek-fe let ti re.

E kút er re em lé kez tes sen min -ket, ked ves Cim bo rák, va gyis hátked ves Test vé re im! Buj kál jonben ne a hagyomány õrzés, az égi-föl di ér té ke ink át men té se, a bi za -lom fel vál la lá sa és az öröm szer -zés. Bár csak ál ta la egész éle tünkés az azon tú li lét is me sés sé vál -na! Ezt a bû vö le tet, ezt a ben nünkmé lyen örök ké ott élõ gyer me kihi tet kí vá nom Mind annyi unk nak,mi köz ben meg ál dom ezt a Ku tataz Atya, Fiú, Szent lé lek ne vé ben;hogy üdít se a meg fá radt ván do -ro kat, e par kot, hogy bo rít sa vi -rág ba a szí vün ket, és az ezek mel -lett élõ örök gye re ke ket, hogy(ahogy az Apó mond ta): „a me -sék vi lá ga, me lyet be jár tam, szí -nek ben pom pá zó vi lág” le gyenszá muk ra.

Ko ra dél után ap rócs ka amo -lyan Elek Após mese-parafrázis-mondást követõen ál dot tammeg a ku tat és mind azo kat, akik -nek a kar elõtti park bol dog élet -

Kútavató

A Kányádi Sándor és Lengyel László kezdeményezésére elindított Benedek Elek me se -kút-mozgalom harmadik színhelyén: a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Be ne -dek Elek Tanítóképzõ Kar elõtt Kányádi Sándor, Szála Erzsébet és Hegedûs Im re János

4

ér zé se ket kelt a szí vé ben. E ju bi -le u mi ün nep ség ke re té ben azász ló szen te lés elõtt vi szonthadd ne foly tas sam ezt a me se -mon dást, mint hogy tu dom, hogymég a mo zi fil mek ese té ben is azik sze dik foly ta tás leg több szörmár csak ol csó után za ta az el sõ -nek.

He lyet te hadd idéz zek va la -kit, egy má sik nagy er dé lyit, Ta -má si Áront. Te szem ezt úgy,hogy a ló gón szereplõ 150, 110és 50 évek jel zé se mel lé oda te -szek most egy 80-ast. 80 esz-tendõvel és egy hó nap pal eze -lõtt a kis ba co ni temetõben fel -avat ták Be ne dek Elek új és im -már mél tó sír kö vét, amely kap -csán Ta má si ban a következõgon do la tok szü let tek meg. Ta lánnem ol csó pla gi zá lás, ha az ál dógon do la to kat tõle ci tá lom, és azegy ko ri sír par ti megemlé kezé -sébõl sze mez ge tek.

„Vagy ér ti tek ta lán ezt a jelt,amely mel lett én olyan bol dogál la pot ban ülök? Ér ti tek ezt a sír -han tot, amely a Gond vi se lés ke -gyel mébõl ra ka tott ide, en nek aki csi szé kely fa lu nak a teme tõ jé -be? Ér ti tek az édes Anya föld nekezt a friss dom bo ro dá sát, amelyvi lá gít a mi éj sza kánk ban, ezt alo bo gó zász lót, amely nek alat taegy egész nap ja ülök im már, vir -raszt ván eme szent jel mel lettegész éj sza ká nak ide jén. Az igaz -ság pe dig az, hogy ez a sír hantmin den fe lé je csõdülõ setétségda cá ra lán gol. Te hát van okomöröm ben ki ál ta ni fel: Csak ugyanJé zus ta nít vá nya volt! Néz zé tek esírt: eb ben Be ne dek Elek fek -szik.

De az én Be ne dek Ele kemnincs a föld alatt, õ a föld fe lettvan. A test esz köz volt ná la iscsu pán, amely nyu god tan por rále het, mert el vé gez te fel ada tát:

vi lág ba trom bi tál ta a sze re tetigaz sá gát, fel emel te a föld fö lé azörök ké élõ lel ket. El tûnt a dél cegpor hü vely, hogy ne za var jonmin ket az igaz ság kö ve té sé ben.Az öröm su ga ra sü vít fel a sír nál:Be ne dek Elek be jár hat ta en nekaz öböl nek min den va jú dó hul -lám me ze jét, amíg min de nütt el -hang zott a sza va: ímé, így cse le -ked je tek az én né pe mért. Vé gig -csi nál ta az is te ni já té kot, job banés iga zab ban, mint bár ki. Hõsvolt, bá tor és igaz: en nek a föld -nek sze münk elõtti vér ta nú ja,test vé re a ré gi ek nek, aki ket úgysze re tett: Apá czai nak, Mi kes nek,Kõ rö si Csomának, a ke ve sek nek,az örök ké élõknek. Is te nem,olyan bol dog va gyok, hogy ölel -het tem, míg kö zöt tünk járt; hogynéz het tem õt: a tisz ta Fér fi út, azút mu ta tó nagy Fát, az Em bert azem ber te len ség ben, aki nek a tes -te Igé vé lett.”

Ma gya rá znom nem kell a maiis élõ egy ko ri em lék idé zést, ha -nem meg ál dom ve lük, mint egyigé vel a kar zász la ját az Atya, Fiú,Szent lé lek ne vé ben. Le gyen ál -dott e zász ló, hogy a Ta má si-gon -do lat fé nyé ben em lé kez tes senmin ket Be ne dek Elek sír hant já raés lel ki örök sé gé re. Le gyen ál -dott min den ki, aki e zász ló alatta benedeki, a me sés nél messzesu gár zóbb fényt hor doz za a vi -lág ban, a ne ve lés ben, az ok ta tómun ká ban. Le gyen ál dott min -den ki, aki e lo bo gó szel le mi sé -gé vel és lo bo gó szel le mi ség gel asze re tet igaz sá gát köz ve tí ti egye -te mün kön, ka run kon, akár neve -lõként, akár ne velt ként, leendõnevelõként.

GABNAI SÁN DOR

A Partiumi és Bán sá gi Mûem-lékvédõ és Em lék hely Tár sa ságszep tem ber 4–6. kö zött Ha da -don, a Dégenfeld-kastélyban tar -tot ta hon is me re ti kon fe ren ci á ját.

A Szó zat el ének lé se után Csû -ry Ist ván, a KirályhágómellékiRe for má tus Egy ház ke rü let he -

lyet tes püs pö ke tar tott áhí ta tot.Dukrét Gé za, a PBMET el nö kekö szön töt te a meg je len te ket,majd Kurta-Tõtös Be á ta lel ki -pász tor, mint há zi gaz da üd vö zöl -te a ven dé ge ket, ki hang sú lyoz va,hogy a kon fe ren cia it te ni meg -szer ve zé se meg tisz tel te tés a Dé -

gen feld Ala pít vány szá má ra. Akon fe ren ci át kö szön töt te mégBa logh Fe renc pol gár mes ter,Cse hi Ár pád Sza bolcs, a Szatmárme gyei ta nács el nö ke, Er dei D.Ist ván képviselõ, Egyed Ákos, azEr dé lyi Múzeum-Egyesület el nö -ke, Ha lász Pé ter, a Hon is me re ti

XV. Partiumi Hon is me re ti Kon fe ren cia

A Benedek Elek-emlékkonferencia szünetében az elõadók egy csoportja: Hegedûs Im -re János, Perjámosi Sándor, Szabó Zsolt, Kányádi Sándor és Szála Erzsébet

5

Szö vet ség el nö ke, Káldy Gyu la, aKul tu rá lis Örök ség vé del mi Hi va -tal (KÖH) részérõl, Gaal György,a Ke le men La jos MûemlékvédõTár sa ság el nö ke, Wanek Fe renc,az Er dé lyi Ma gyar Mû sza ki Tu -do má nyos Tár sa ság Tu do mány-és Ipar tör té ne ti Szak osz tá lyá nakel nö ke.

A kon fe ren ci át meg tisz tel teje len lé té vel Csor ba Csa ba, a Ka -zin czy Fe renc Tár sa ság al el nö ke,Romhányi And rás, a Ma gyar Mû -velõdési In té zet fõmun ka társa,Rév ész Gi zel la, a Ha tá ron Tú liEm lék he lye kért Ala pít vány el nö -ke, Rá day Mi hály, a Vá ros- és Fa -lu védõk Szö vet sé ge, Hun gariaNostra el nö ke, Se bes tyén Jó zsef,a KÖH mun ka tár sa, Nagy Sán -dor, a Nagy ká ro lyi Re for má tusEgy ház me gye es pe re se.

A XV. kon fe ren cia al kal má bólDukrét Gé za is mer tet te az ed di gikon fe ren ci ák té má it és az itt át -adott Fé nyes Elek-dí jak tu laj do -no sa it. Ezt követõen át ad ták azidei ki tün te té se ket.

Fé nyes Elek-díj ban ré sze sültSza bó Ist ván (Ot tomány), Er deiJá nos (Szi lágy somlyó), Hitter Fe -renc (Felsõbánya) és Vaj da Sán -dor (Bo ros jenõ). A hely tör té ne tiku ta tás ban, a hon is me re ti ne ve -lés ben, az egye sü le ti mun ká banvég zett pél da mu ta tó te vé keny sé -gé ért dísz ok le ve let ka pott BaraIst ván (Szat már né me ti), Fa ze kasLó ránd (Szat már né me ti), Ja kabRi ta (Nagy bá nya), Ku pán Ár pád(Nagy vá rad), Jancsó Ár pád (Te -mes vár), Ujj Já nos (Arad), Wa nekFe renc (Ko lozs vár), Ko vács Ro -zá lia (Érmihályfalva), Nagy vá rad -ról Mihálka Mag dol na, Pász tai Ot -tó, Gõnyey Éva, Bor dás Ist ván.

A XV. kon fe ren cia fõ té mái akövetkezõk vol tak: Ipar tör té ne timû em lé kek, Pusz tu ló mû em lé -ke ink, A 20. szá zad örök sé ge. Azelõadások so ra ha gyo má nyo san,a kon fe ren ci á nak helyt adó Ha -dad meg is me ré sé vel kezdõdött.Né me ti Já nos, hadadi föld rajz ta -nár a te le pü lés ter mé sze ti vi szo -nya it, tör té nel mét is mer tet te,majd Kaszta Ist ván (Nagy bá nya)a Hadadiak küz del mei tör té nel -mük fo lya mán cí men tar tottelõadást.

Ebéd után a következõ elõa -dások hang zot tak el: Egyed Ákosaka dé mi kus pro fesszor (Ko lozs -vár) is mer tet te a 150 éves Er dé -lyi Múzeum-Egyesület te vé keny -sé gét, Se bes tyén Jó zsef (Bu da -

pest) a mû em lék vé de lem, örök -ség vé de lem ak tu á lis prob lé má itbon col gat ta, Csor ba Csa ba (Szol -nok) a kas té lyok és kú ri ák 20.szá za di sor sá ról be szélt, DukrétGé za ve tí tett ké pek se gít sé gé velmu tat ta be Bi har me gye pusz tu lómû em lé ke it, és vé gül Kiss Zol tán(Kraszna) Ada lé kok a re for má tusfe le ke ze ti ok ta tás 1945–1948 kö -zöt ti tör té ne té hez cí mû ta nul má -nyá ban a szil ágy sá gi ta ní tó sor so -kat is mer tet te. Elõadások után atár sa ság, Né me ti Já nos ta nár ve -ze té sé vel meg te kin tet te a Wes se -lé nyi kas télyt és a re for má tustemp lo mot. Es te film ve tí tés kö -vet ke zett, Hitter Fe renc Felsõ bá -nya va rá zsa cí men a mû vész te -lep fest mé nye it mu tat ta be.

Más nap délelõtt Ha ran go zóIm re (Új kí gyós) or to dox temp lo -mok kö zép ko ri fres kó it mu tat tabe, ame lyek szent ki rá lya in kat áb -rá zol ják, Starmüller Gé za (Ko -lozs vár) Kõvár és vi dé ké nek tör -té ne lem for má ló sze re pét is mer -tet te, Vaj da Sán dor (Borosjenõ)Ba ra bás Mik lós ol tár ké pe it mu tat -ta be a borosjenõi ró mai ka to li -kus temp lom ból, Wanek Fe renc(Ko lozs vár) a két hadadi csa tatör té ne tét és jelentõségét tag lal ta,majd Jancsó Ár pád (Te mes vár) aszáz éves te mes vá ri ví zierõmûrõl, mint ipa ri mûemlékrõltar tott ér de kes elõadást. Eztkövetõen Dukrét Gé za is mer tet teKiss Kál mán: Túrtere bes is ko la-és egy ház tör té ne te cí mû kö te tét,amely a Partiumi fü ze tek 59. kö te -te. A be mu ta tó után Kiss Kál mánis hoz zá szólt. Szü net után Egyed

Ákos (Ko lozs vár) a két száz évemeg halt Wes se lé nyi Mik lós ról ér -te ke zett, Ha lász Pé ter (Bu da pest)Morvay Pé ter rõl, az Ecsedi-lápnép raj zi ku ta tó já ról em lé ke zettmeg, aki épp száz év vel ezelõttszü le tett, Rá day Mi hály egy kis fil -met mu ta tott be a nagy vá ra dineo lóg zsi dó temetõrõl, Ku pánÁr pád (Nagy vá rad) a Dobrai Re -for má tus Egy ház köz ség éle tét is -mer tet te.

Ebéd után Tácsi Eri ka (Te -mes vár) mu tat ta be Herczeg Fe -renc mun kás sá gát, aki elsõ No -bel-dí ja sunk le he tett vol na. Hor-ber Pál (Nagy vá rad) Ba logh Er -nõ pro fesszor ról és a meziádiCzárán Gyu la cseppkõbarlang -ról ér te ke zett, Krestyán Ilo na(Te mes vár) Te mes vár két vi lág -há bo rú kö zötti tár sa dal mi és kul -tu rá lis hely zet kép ét ecse tel te,Jan csó Ár pád (Te mes vár) a száz -éves te mes vá ri Li get-úti híd épí -tés történetérõl tar tott elõa dást,majd An tal Bé la (Nagy vá rad) is -mer tet te Biharpüspöki név ka -tasz te rét a 13. szá zad tól kezd ve.

A kon fe ren cia köz gyû lés selzá rult, ame lyen meg tár gyal tuk azegye sü let leg fon to sabb prob lé -má it. Az új ta gok át vet ték tag sá giköny vecs ké i ket. Va cso ra után tá -bor tûz és nó ta szó zár ta a na pot.

A har ma dik nap szak mai ki -rán du lás sal foly ta tó dott. Bog -dán d on meg te kin tet tük a Sí posLász ló táj há zat, ahol meg em lé -kez tünk, az épp tíz éve el hunyttag tár sunk ról, Sí pos Lász ló ról.

Szi lágy lompérton meg cso dál -tuk a ka zet tás mennye ze tû re for -

A konferencia részvevõi érdeklõdéssel hallgatták az elõadásokat. Az elsõ sorban balróljobbra: Romhányi András, Halász Péter, Egyed Ákos és Starmüller Géza.

6

Van Ka zin czy Fe renc nek egy igen ked ves, han -gu la tos raj za. Va la mi kor az 1820-as évek kö ze pén je -lent meg nyom ta tás ban a Hébe zseb könyv so ro zatelõlapján, cí me: A Tokaji-Hegy az Új he lyi Várhegy -rõl néz ve. Köz tu dott, hogy ha Ka zin czy nem író, köl -tõ, ak kor képzõmûvész lett vol na, hi szen kö te tek remenõ raj za van. Ez a lát kép-raj za azon ban jel ké pesere jû, ma gá ban fog lal ja azo kat a kép zet tár sí tá so kat,ame lye ket Tokaj-Hegyalja je lent. Ka zin czy ez zel arajz zal mint egy bir tok ba ve szi, ma gá hoz öle li a ti -szai-bod ro gi tá jat, he gye i vel, a he gyek lá bá nál hú zó -dó la pállyal, vi ze i vel, a szõkén csil lo gó Ti szá val, acsen des Bod rog gal, a szõlõkkel, a szõlõt mûvelõ,vagy nyá jat õrzõ pász to rok kal. „Ez az én ha zám” –mond ja Ka zin czy, s en nek a ha zá nak a cí me re To -kaj, amely most jel ké pe sen ma gá hoz hív ja, örök la -kó he lyet kí nál 250 éve szü le tett fi á nak, a ma gyarnyelv sze rel me sé nek és meg újí tó já nak.

Ka zin czy igen sok szor néz te a To ka ji-he gyet asá tor al ja új he lyi he gyek valamelyikérõl, kü lö nö senõsszel, mert ked ves el fog lalt sá ga volt a szü ret. Idé -zem: „Ked ve sebb õszi na pot nem kép zel het ni. Atûz nagy lán gok ban ége elõttünk, s Eugéniénekgond ja volt, hogy az el ne aludjon… Szebb ki né zéstnem kép zel het ni. Há rom ol dal ról egy vég té ben va -

lánk kö rül ölel ve he gyek kel, elõttünk pe dig Sza -bolcs fe lé a leg szebb la pály nyúlt el rét ség gel, smajd fa kó, majd zöld, majd kék erdõkkel, a szín -nek min den nüanszaiban, mely erdõk kö zül a To -ka ji-hegy ma ga mint egy Vorgebirg do mi nál vaemel ke dett fel…”

Szin te vég nél kül idéz het ném a gyö nyö rû táj le -írá so kat To kaj ról és vidékérõl, de Ka zin czynak sokköz vet len él mé nye is van a vá ros ról. Igen sok szormeg tet te itt az utat Széphalom és a szülõhely, a bi -ha ri Érsemjén kö zött utaz ván.

To kaj nem csak az em lí tett raj zon, de a ver sek -ben is jel kép pé emel ke dik. Fog sá ga ide jén, 1800nya rán mint ra bot Kufsteinbõl a mun ká csi bör tön -be hur col ják, fo lyón, ha jón is utaz tat ják, ebbõl azélménybõl szü le tik Az Inn há tán cí mû köl te mé nye.Bi za ko dó, hogy kö ze lebb ke rül im már a zemp lé ni,abaúji táj hoz oszt rák földrõl, de ver sé ben még ne -he zen, így só hajt fel:

„Haj, de hol a ha za még, hol még To kaj? Hol va -gyon a domb, / Mely a ré gen-várt szám ki lö kött nekörül?”

De tér jünk a bor ra. A Tö vi sek és vi rá gok egyikleg is mer tebb epig ram má já ban a tokaj-hegyaljaibor már-már esz té ti kai minõség, a költõi mes ter ségfokmérõjének szá mít:

Írói ér demSzólj! s ki vagy, el mon dom. – Ne to vább! is mer -

lek egé szen.Né kem üres fecsegõt fest az üres fe cse gés.

Kazinczy emlékezeteA Tokai Írótábor emlékfalánál

má tus temp lo mot, és meg láto -gat tuk az Ady-em lé ke ket, Ér sza -ká csi ban meg néz tük a re for má -tus temp lo mot. Dobrán Kurta-Tõtös Sza bolcs lel ki pász tor tar -tott elõa dást a temp lom ról, majdmint há zi gaz da meg hív ta a tár sa -sá got ebéd re.

Ebéd után meg te kin tet tük azÁr pád-ko ri, ro mán stí lu sú re for -má tus temp lo mot Áko son. Ki -rán du lá sunk a nagy ká ro lyi re for -má tus és ró mai ka to li kus temp -lo mok lá to ga tá sá val zá rult, aholNé met hi Já nos ta nár ka la u zoltmin ket.

Az össze sen 87 rész vevõ szá -mos in for má ci ó val gaz da god va,ér zel mek kel feltöltõdve ér ke zettha za.

A kon fe ren ci át anya gi lag tá -mo gat ta a Ha tá ron Tú li Ma gyarEm lék he lye kért Ala pít vány, Ha -dad Pol gár mes te ri Hi va ta la, aDégenfeld Ala pít vány, a Dobraiés a Szilágycsehi Re for má tusEgy ház köz sé gek.

DUKRÉT GÉ ZA

A Fényes Elek-díjak átadása.

7

Íz, szín, tûz va gyon a bor ban, ha hegy al jai ter més:Íz, csín, tûz va gyon a versben, ha mes te ri mív.A hegy al jai-to ka ji bor szim bó lum is, Ma gyar or -

szág szim bó lu ma, egyenlõ a ha za sze re tet tel. Iga zo lá -sa en nek a Fog sá gom nap ló já ból az a kis mi ni a tûr,ami kor a ma gyar ja ko bi nu sok fo goly csa pa ta a brün-ni börtönbõl Kuf stein be vi tet vén, to ka ji bort vá sá rol -ha tott. Ka zin czy így örö kí ti meg ezt a je le ne tet:

„Neumarkton ebé del vén, a kellnerleány (fér fikellnerek ott nin cse nek) sor ba tudakoza ben nün -ket, mi lyen bort pa ran cso lunk; s mint hogy én bor -nem issza valék, úgy hit te, hogy ta lán jobb bort pa -ran cso lok, ha kö zön sé ges nem kell is.

– Van ma gyar bo rok?– Van.– To ka jit, két bu té li á val!El hoz ta. Én az egyi ket a praesideáló Aubertnek

(a fegy ve res õrök pa rancs no ká nak) nyújtám, ki aztazon nal oldalzsebjébe dugá; a má si kat kiosztámtár sa im nak e szó val: Ha zánk fe lé for dul va, mint Je -ru zsá lem nek a zsi dó, mi kor imád ko zik!”

Én pe dig lá tom ma gam elõtt a meg lán colt lá bú,meg gyö tört ma gya rok csa pa tát, ahogy Ma gyar or -szág fe lé for dul va isszák meg bo ru kat a figyelõ,fegy ve res ulá nus ka to nák kö zött.

Sok ada lé kot gyûjt het nék még cso kor ba Ka zin -czy és To kaj kap cso la tá ról. De nem te szem, mert amai em lék jel-ál lí tás túl mu tat a he lyi vo nat ko zá so -kon. Fel te szem a kér dést, mint Ady End re tet tevagy száz év vel ezelõtt: ki is volt ne künk ez a Ka -zin czy Fe renc?

Az én vá la szom rá, né hány pél dá zat tal. Aho -gyan Nagy Lász ló vit te át – fo gá ban tart va – a sze -rel met a túl só part ra, úgy vit te át Ka zin czy a ma -

gyar nyel vet egy má sik part ra, át re pít ve az el mú lás,az el ha lás Léthe-vize fö lött, s adott ne ki új éle tet, újküz del mek re re ményt.

A má sik vá lasz, hogy ki volt õ, azt mond hat jukKe mény Zsig mond dal: „Szé che nyi elõde Ka zin czyvolt.” A két nagy „iz ga tó”, az egyik a fel vi lá go so dás,a má sik a re form kor ban, de cél ja ik ugyan azok vol -tak: a ko ra be li el ma ra dott ma gyar ál la po to kat meg -vál toz tat ni, né pün ket a mû velt vi lág ré gi ó já baemel ni; Szé che nyi ezt kéz zel fog ha tó dol gok meg -al ko tá sá val kí ván ta el ér ni, Ka zin czy a tu do mány -ban, a mû vé sze tek ben és nyel vünk tö ké le te sí té sé -vel igye ke zett e célt meg va ló sí ta ni. Mindkettõjükügye elõbb vagy utóbb, de – tud juk – di a dal mas ko -dott.

S vé gül ma gá nak Ka zin czynak vá la sza, hogy kivolt õ: „Ne kem elég ér de mem volt ki tisz tí ta ni a mû -ve let len ber ke ket, hogy az istenfiak sza ba don fut -has sa nak raj tok.” – Az istenfiak a Kisfaludyak, Vö -rös mar ty, Köl csey, Petõfi, Arany, Jó kai, a re form ko -ri nagy nem ze dék.

Ki tisz tí tot ta elõttük az utat, s az út, a ki mû veltma gyar nyelv nyit va van má ig: fus sa nak raj ta a maiírók is!

Mi pe dig áld juk em lé ke ze tét.

FEHÉR JÓ ZSEF

(El hang zott a To ka ji Író tá bor ban 2009. au gusz tus 14-én, Ka zin czy Fe renc em lék táb lá já nak ava tá sán.)

2009. no vem ber 20–22. kö zöttmá so dik al ka lom mal ke rült meg -ren de zés re szak kol lé gi u munkmû hely tá bo ra. Az elsõdleges célaz is mer ke dés volt a jövõbenizökkenõmentes együtt mû kö désér de ké ben a nyolc ala pí tó és ti -zen hét új tag kö zött. Ezt a célt re -me kül szol gál ták a csa pat já ték ok,tár sas já ték ok és a Seer Sze ré na,tréner tar totta csapatépítés.

A pén te ki na pot egy kis ki rán -du lás sal tet tük em lé ke ze tes sé: ki -sebb-na gyobb lel ke se dés selmeg mász tuk a Várkõ ne vû csú -csot, me lyen egy kor a Toroczkaicsa lád vá ra állt, ma azon ban csakro mok ra lel tünk. A nap nyug tamár a Tó bi ás-ház ban ért, ahol já -ték és va cso ra után két elõadástis meg hall gat hat tunk.

Pápay Or so lya a kül föl di ösz -tön dí jak vi lá gá ba ve ze tett bemin ket. Egy sor prak ti kus ta -náccsal lá tott el, emel lett be pil -lan tást nyer het tünk a szlo vé ni aiés len gyel or szá gi egye te mi élet -be. Ki de rült, hogy fon tos a po zi -tív hoz zá ál lás, a nyi tott ság ésnem utol só sor ban a tár sa ság.

A tá bor ide jé re csat la ko zotthoz zánk Yoo Seungwan, szö u licse re di ák, aki eb ben a tan év bena FSEGA hall ga tó ja. Pápay Or sibe szá mo ló ja után, egy másszem szögbõl is meg is mer ked -het tünk a kül föld ön ta nu lás elõ -nye ivel és hát rá nya i val. A kultu -rá lis és nyel vi kü lönb sé gek mi attkü lön le ges él mény volt Wils (an -gol ne vén) je len lé te.

Szom ba ton Héjja Sza bolcs

(Pó lus Cen ter fi ók igaz ga tó, OTPBank Ro má nia) jó vol tá ból rö videset ta nul má nyok so rán is mer -ked het tünk meg a különbözõban ki szol gál ta tá sok kal. A fel a -dat test re sza bott volt: min dencso port el kel lett ad ja sa ját ban kiszol gál ta tá sát a hall ga tó ság nak. Aleg jobb cso port egy jel ké pesnye re mény ben ré sze sült.

Seer Sze ré na csa patépítõ gya -kor la tai alatt sok új in for má ci óttud tunk meg egy más ról, de ön -ma gunk ról is. A fog lal ko zás vé -gén hasz nos tanulságokat von-tunk le: pél dá ul, hogy mi lyenjelentõsek egy sze rû vá lasz tá sa -ink, mik kel le nek ah hoz, hogyegy csa pat jól mû köd jön, vagyazt hogy a bo nyo lult prob lé má -kat is ki tud nánk bo goz ni több

MATUR-tábor Torockón

8

A Lo vak az ab lak ban cí mû elõadással in dultszep tem ber 28-án az Ara di Ka ma ra szín ház 2009-2010-es éva da. A pro duk ció ér de kes sé ge, hogy azAra di Kamaraszínház és a Pé csi Har ma dik Szín házegyütt mû kö dé sé ben ké szült, és nem csak az ara dite át rum, ha nem a pé csi ek re per to ár já ba is be ke rül.Az elõadás lét re ho zá sát a Nem ze ti Kul tu rá lis Alap(NKA), és a Pécs2010 – Európa Kul tu rá lis Fõvárosatá mo gat ta.

„Az évad, amely nek idéntõl nem csak a ka ma ra -szín ház, ha nem már a Ioan Slavici Szín ház is hely szí -ne lesz, tíz pro duk ci ót kí nál a nézõknek. Olyan ne -vek lép nek majd a nagy szín ház szín pa dá ra, mintKern And rás, Se bes tyén Már ta, a mûvésznõt kísérõSebõ együt tes, Mácsai Pál, Huzella Pé ter, és nemutol só sor ban Kepes And rás” – mond ta Ta pasz tóErnõ az Ara di Ka ma ra szín ház mû vé sze ti vezetõje. Aszín ház az évad egyik csúcs pont já nak szán ja a Víg -szín ház és az Orlai Pro duk ci ós Iro da elõdását, KernAnd rás ara di ven dég sze rep lés ét. A Kos suth-dí jasmû vész, aki még so sem ját szott ro má ni ai szín pa -don, le gen dás és sok szí nû hu mo rá val, a kis em be -rek áb rá zo lá sá nak mes te re ként te szi majd em lé ke -ze tes sé ezt a be mu ta tót.

Úgy, ahogy az ara di ak szá má ra a film vá szon ról

és a te le ví zi ó ból is jól is mert Kernt nem kell be mu -tat ni, nem szo rul be mu ta tás ra Se bes tyén Már ta sem,aki min den ma gyar or szá gi dí jat meg ka pott, amitegy mû vész el nyer het: Az év énekesnõje (1984),Liszt Fe renc-díj (1991), Kos suth-díj (1999), PrimaPrimissima-díj (2003), Ma gyar Köz tár sa ság Ér dem -rend Kö zép ke reszt (2005). A mûvésznõ az Ara donmár nagy si kert ara tott Sebõ Fe renc cel és együt te sé -vel lép a kö zön ség elé. Kepes And rás sal egy új,beszélgetõs, történet mesélõs so ro za tot in dít be azAra di Ka ma ra szín ház: min den év ben egy olyan sze -mé lyi sé get hív nak majd meg az ara di nagy szín házszín pa dá ra, aki mun kás sá gá val, köz élet ben be töl -tött sze re pé vel, a leg ma ga sabb szin ten já rult hoz záa ma gyar kul tú rá hoz és köz élet hez. Kepes And rásne ve ga ran cia ar ra, hogy egy iga zán tar tal mas es téttölt hes sen a nézõ egy va ló di vi lág uta zó val, a ma gyarmé dia iga zi gentlamanével.

A Ka ma ra szín ház vezetõi sze rint az elõadásokszín vo na la min den te kin tet ben el éri a nagy szín há zipro duk ci ó két, hi szen olyan mû vé szek és tár su la toklép nek majd a kö zön ség elé, mint Mácsai Pál, Huzel-la Pé ter, a Bár ka Szín ház, a Bu da pes ti Ka ma ra szín -ház, a Pé csi Har ma dik Szín ház. Az Ara di Ka ma ra -szín ház há rom önál ló pro duk ci ót kí nál a pub li kum -

Az Ara di Ka ma ra szín ház 2009-2010-es évad ter ve

tü re lem és egy más ra fi gye lés se -gít sé gé vel.

A vár va várt (és fi nom) ebédután a tréner-kedésrõl tud hat -tunk meg töb bet, sõt, kö zö senpró bál tunk meg ol dást ta lál niegy vál lal ko zás egy re job ban el -mér gesedõ gond ja i ra.

Töb bünk szá má ra is von zóté má nak bi zo nyult a ro má ni aionline rek lám pi ac, amelyrõlSeer Lász ló (Transindex) tar tottelõa dást. A nagy érdeklõdésre

va ló te kin tet tel a jövõben ún.shadowing prog ram ala kul ki avál la lat és a MATUR kö zött.

Az est le száll tá val el ér ke zettaz ide je, hogy mint fris sen össze -forrt csa pat be szél jünk a szak -kol lé gi um jelenérõl és jövõjérõl.Rö vid tá vú cél ként ki tûz tük aMATUR Szak mai Nyílt Na pokmeg szer ve zé sét. Meg ha tá roz -tunk té má kat is, ame lyek ben ku -ta tá so kat vég zünk majd, va la -mint be szél tünk a MA-TUtoR

prog ram be in dí tá sá ról, amely -nek so rán a dip lo ma dol go za tu -kat készítõ har mad éve sek kelegyütt mû köd het né nek az al -sóbb év fo lyam ok di ák jai, a köl -csö nös se gít ség nyúj tás, fejlõdésel ve sze rint.

A tár sas já ték ok vet ték át afõszerepet az éj sza ka hátralevõré szé ben, ám a sû rû és ér de kesprog ram mi att a csa pat kidõlt,mielõtt a be ígért tá bor zá ró mu la -to zás elkezdõdhetett vol na.

Va sár nap délelõtt a prog ramutol só pont ja ként ki ér té kel tükaz el múlt két na pot, a szak kol lé -gi um de mok ra ti kus rend sze ré -nek köszönhetõen min denegyes tag ki fejt het te el kép ze lé se -it, ész re vé te le it. Ab ban mind -annyi an megeggyeztünk, hogyaz idei mû hely tá bor igéreteskez dés nek bi zo nyult, és a MA -TUR feltöltõdve, megújulva ke -re si to vább eb ben az egye te miév ben is a ki hí vá so kat.

VAJ DA BOG LÁR KA

Kö szön jük a lehetõséget tá -mo ga tó ink nak: MOL Ro má nia,EVO Line Kft., Deico Kft. és Do -boz Kft.

Közös kép a Várszikla oldalában.

9

nak: az elsõ a már em lí tett Lo vak az ab lak ban cí mûelõadás, a má sik két önál ló pro duk ció egy ka ta lánda rab, és egy kor társ fran cia tra gi ko mé dia.

„A szín ház idén az igé nyes ko mé di ák ra és tra gi -ko mé di ák ra he lye zi a hang súlyt, az éva dot eb ben aszel lem ben, a leg ma ga sabb szin tû kul tu rá lis ér té kekmen tén ál lí tot tuk össze. Sze ret nénk egyen súlyt te -rem te ni az igé nyes ség és a felhõtlen szó ra ko zás kö -zött” – ma gya ráz ta Gujdár Gab ri el la, az Ara di Ka ma -ra szín ház me ne dzse re.

A szín ház vezetõi úgy lát ják: a ro má ni ai és a ma -gyar or szá gi szín há zi élet ben el ért si ke rek az Ara diKa ma ra szín ház jel leg ze tes, mar káns elõadásai kö te -le zik a te át ru mot olyan pro duk ci ók lét re ho zá sá ra,ame lyek a leg fon to sabb ho ni és kül ho ni fesz ti vá lo -kon mél tán tud ják kép vi sel ni a szín ház és a vá ros hí -rét.

Bár a gaz da sá gi vál sá got az Ara di Ka ma ra szín házis meg érez te, tá mo ga tó i nak – az ara di vá ro si ta nács -nak, az ara di pol gár mes te ri hi va tal nak, az RMDSZara di szer ve ze té nek, a Communitas Ala pít vány nak,az ara di Báb szín ház nak, ma gyar részrõl pe dig ki -emel ten a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal nak, a Nem ze tiKul tu rá lis Alap nak és a Szülõföld Alap nak – köszön-hetõen remélhetõleg si ke rült át vé szel nie ezt a ne -héz idõszakot.

„Szep tem ber 7-én kezd jük a bér let áru sí tást az Ara -di Ka ma ra szín ház ban. Ré gi bér le te se ink elsõbb sé getél vez nek, az elsõ öt na pon vissza vá sá rol hat ják ré gihe lyü ket. Ezt követõen szabadárúsításban ér té ke sít -jük a bér le te ket” – rész le tez ték a ka ma ra szín ház ve -ze tõi. A tel jes árú (150 lei) Latinovits-bérlet vá sár lóia ka ma ra szín há zi es ti elõadásokra és a nagy szín há zikiemelt he lyek re, a Jó zsef At ti la-bér let (100 lej) és aKa rin thy-diákbérlet (75 lej) vá sár lói pe dig a ka ma ra -szín há zi dél utá ni elõadásokra és a nagy szín há ziked vez mé nyes he lyek re jo go sul tak.

A 2009–2010-es évad tervbõlMatei Visniec: Lo vak az ab lak ban (az Ara di Ka ma -

ra szín ház és a Pé csi Har ma dik Szín ház elõa dása),Rodolf Sirera: Szín ház és mé reg (az Ara di Ka ma -

ra szín ház – Nagy vá ra di Theatron Egye sü let – Va -rázs hegy Szín há zi Mû hely elõadása),

Raymond Cousse: Gye re kes sé gek (az Ara di Ka -ma ra szín ház elõadása),

Eberhard Streul: A kel lé kes (a Pes ti Szín ház és azOrlai Pro duk ci ós Iro da kö zös elõadása),

Slawomir Mrozek: Mu lat ság (a Bár ka Szín házelõ adása),

3 tánc Beckettre (a gyergyószentmiklósi Fi gu raStú dió Szín ház elõadása),

Se bes tyén Már ta és a Sebõ együt tes est je,Be fo gad és ki ta szít a vi lág (Mácsai Pál és Huzella

Pé ter Vil lon-est je),Spiró György: Kvar tett (a Bu da pes ti Ka ma ra szín -

ház és a Pé csi Har ma dik Szín ház elõadása).Ven dé günk: Kepes And rás (Kepes And rás sal

Nótáros La jos be szél get)

*A 2010-es esztendõ elsõ elõadása: ja nu ár 7-én

csü tör tö kön 19 órá tól az Ara di Ka ma ra szín ház a Lo -vak az ab lak ban cí mû, a pé csi Har ma dik Szín ház zalkop ro duk ci ó ban be mu ta tott elõadást játssza a ba ra -nyai vá ros ban, a Ha tár ta lan Vá ros – Ha tár ta lan Szín -ház ke re té ben, a Pécs2010 – Eu ró pa Kul tu rá lis Fõ vá -

ro sa prog ram so ro zat ré sze ként.A Pá rizs ban élõ ro mán szerzõ ma gyar nyel ven

ed dig még so ha nem ját szott da rab já nak ér de kes sé -ge, hogy a da ra bot két ma gyar or szá gi, il let ve egy ro -má ni ai ma gyar szí nész játssza, az elõadást pe dig egyro mán rendezõ jegy zi.

Az 1956-ban szü le tett Matei Visniec Lo vak az ab -lak ban cí mû drá má ját 1987-ben a bu ka res ti õsbe-mutató elõtt egy nap pal be til tot ták, és csak 1989után ke rül he tett Ro má ni á ban szín pad ra. Visniec da -rab ja it töb bek kö zött Fran ci a or szág ban, Len gye lor -szág ban, Oro szor szág ban, Hol lan di á ban, Svájc ban,Né me tor szág ban, Ka na dá ban, Bel gi um ban, Ola sz -or szág ban, az Egye sült Ál la mok ban, Auszt ri á ban,Fin nor szág ban és a Mol do vai Köz tár sa ság ban is ját -szot ták.

A Lo vak az ab lak ban a Ionescói ab szurd ból ki in -du ló, de az ab szurd drá mát pa ro di zá ló, a gö rögszín há zi ha gyo má nyok hoz is vissza nyú ló, a tör té -nel met a ba ga tell szint jé re emelõ, de a ba bo na vi lá -gát sem mellõzõ iró ni á val te le tûz delt pa ra bo la a há -bo rú ról, a há bo rút megelõzõ bor zal mak ról, az em -be ri vi szo nyok pár hu za mos vi lá gok ban fu tó elle-hetetlenülésérõl.

„Rit kán ír le ilyet az em ber, de né ha még is: a pé -csi Visniec-bemutató sem mi fé le hi ány ér ze tet nemha gyott ma ga után. Kitûnõ da rab, ér zé keny ren de -zés, re mek szí né szi mun ka – mind ez pe dig né hánytu cat nyi nézõ elõtt a Pé csi Har ma dik Szín ház Stú -dió szín há zá ban. (...)

Radu Dinulescu ren de zé se biz tos kéz zel, oko santár ja föl a da rab ban rejlõ ré te ge ket: az elõadás (akárma ga a há bo rú je len sé ge) a gro teszk hu mor és apusz tu lás re a li tá sa kö zött li bi kó ká zik. Harsányi At ti -la és Ta pasz tó Ernõ ki vá ló sze rep for má lá sai (Ta -pasz tó Hír nö ke min den je le ne té ben más-más ka -rak ter) egy aránt erõs ka ri kí ro zó gesz tu sok ra épül -nek, ezek a fér fi fi gu rák ha tá roz zák meg a je le ne tekdi na mi ká ját. Bacskó Tün dé nek vol ta kép pen ne he -zebb a dol ga: mind vé gig je len van a szí nen, és re zo -nál nia kell, föl kell ven nie a tem pót a há bo rú ba ájultfér fi ak kal. Bacskó ala kí tá sá ban a há rom nõi ka rak -ter nem vá lik el éle sen egy más tól, mert kö zös, alá -ren delt és ki szol gál ta tott hely ze tük vá lik fon tos sá,amely túl mu tat az ab szurd ke re te in: a tra gé diaelszenvedõje so sem a há bo rú ban odaveszõ fér fi,ha nem az ott hon ma ra dó nõ.” (revizoronline.hu)

Tapasztó Ernõ és Bacskó Tünde a Lovak az ablakban címû da -rab egyik jelenetében.

10

Galéria

Fo tó mû vé sze tet kedvelõ, szeretõ és értõ em berszá má ra hi he tet len ér zés egy tény leg fo tómû vé sziszem pont ból jó tár la tot lát ni. A va ló di fo tó ri por tertu laj don kép pen va la hol ma gá ban hor doz za a fo tómû vész összes adott sá ga it csak ép pen ne ki, az ir re -ver zi bi lis idõ több szö rö sen tört ré sze alatt kelldön te nie. A fo tóri por ter nek az ese tek több sé gé -ben nincs mód ja be avat koz ni az ese mé nyek me ne -té be, ha tény leg szán dé ka azok ri por te ri vissza adá -sa ké pi nyelv ben.

En nek ma gasis ko la-pél dá ját lát hat tam a Ma gya r -or szá gon is mûködõ Ludwig Mú ze um ban. Ne veKor társ Mû vé sze ti Mú ze um, mely Ma gyar or szágegyet len olyan mú ze u ma, ami ki zá ró lag kor társmû vé sze tet gyûjt és mu tat be, s jelentõs nem zet kö -zi és ma gyar képzõmûvészeti gyûj te ménnyel ren -del ke zik.

Bu da pes ti tar tóz ko dá som alatt két ilyen ki ál lí tásis volt. Ez al ka lom mal a Robert Capa ki ál lí tás ról fo -gal maz nék meg né hány gon do la tot.

A köz tu dat ban ál ta lá ban úgy be szél nek ró la,mint „a vi lág leg hí re sebb há bo rús fo tó sá ról.” Kö -szön hetõen an nak, hogy a spanyol polgárhá bo -rúból tu dó sí tott, a fran cia, bal ol da li Regards ne vûhe ti lap meg bí zá sá ból. Az itt ké szült A mi li cis ta ha -lá la cí mû ké pe meg hoz ta szá má ra a vi lág si kert. Aké pet több más fo tó ja kí sé re té ben a vi lág egyikleg hí re sebb ké pes lap ja, a Life ma ga zin kö zöl te, ésszin te azon nal vi tá kat vál tott ki szak mai kö rök ben.

Az irigykedõ hitetlenkedõk azt pró bál ták bi zo -nyí ta ni, hogy a fo tó – Capa ál lí tá sá val el len tét ben –nem do ku men tum, ha nem egy meg ren de zett, be -ál lí tott kép. A vi ta tu laj don kép pen a mai na pig tart.A hi va ta los ál lás pont az, hogy a kép ere de ti, va gyisCapa va ló ban ab ban a pil la nat ban fo tóz ta le egé -szen közelrõl a ka to nát (akit késõbb Federico Bor-rell Garciaként azo no sí tot tak), ami kor egy go lyó tólel esett a harcmezõn. Er re a pil la nat ra szok ták aztmon da ni: megfelelõ pil la nat ban, megfelelõ he lyenvolt. Ál lí tom, a sze ren cse is mel lé sze gült, mert acsatamezõn, ha rit kán is, de van nak olyan ese tek,mi kor tel je sen szü ne tel a há bo rú. Egyet len egy lö -vés sem hang zik el a front vo nal ban, a ka to nák,köszönhetõen an nak az idegál la pot nak is, mely -ben van nak, ki jö het nek a fu tó árok ból, és lel ki ál la -po tuk nak megfelelõen vi sel ked het nek. Egy ilyenal ka lom mal ké szül he tett a so kat vi ta tott fel vé tel.

Az már a ma gyar szár ma zá sú Friedmann End reErnõ (1913. október 22., Budapest – 1954. május

25., Indokína, Thai Binh) sze ren csé je, aki ad dig rafel vet te a Robert Capa ne vet, len cse vég re kap hat taés meg je le ní tet te.

Le het vi tat koz ni sok min den nel, de ez a kép aköz tu dat ban a há bo rú fo gal má val kap cso ló dottössze, szim bó lum má vált, és ez Robert Capa ne vé -hez fûzõdik. Aki gyak ran mond ta különbözõ in ter -júi al kal má val „Ha nem elég jók a ké pe id, nem vol -tál elég kö zel.” Ezt a mon da ta tát, ak kor tud juk meg -ér te ni, ha tisz tá ban va gyunk az zal, hogy a 20. szá -zad har min cas éve i nek kö ze pén hol is állt a fény -ké pe zés lehetõsége. Mi lyen ka pa ci tá sú ak vol tak azak ko ri fényképzõgé pek. A ma hasz nált te le ob jek tí -vek, még nem vol tak ki fej leszt ve. Az ak ko ri fény ké -pe zõgépekkel tény leg kö zel kel lett men ned a té -má hoz, ah hoz, hogy kö zelké pet ké szíts.

Mennyi re volt jó fo tó ri por ter Robert Capa?Szám ta lan ké pe bi zo nyít ja: rend kí vül jó. Döntõ, kitvagy mit ál lít a fel vé tel kö zép pont já ba, ki re fó ku -szol, ki re vagy mi re fi gyel. Mit és ho gyan rög zít akö rü löt te levõ vi lág ból. Ho gyan bá nik a fé nyek kel,

Robert Capa,a mo dern há bo rús

fo tó ri por ter

A budapesti Ludwig Múzeumban 2009. július 3. és október 11.között rendezett kiállítás plakátja.

11

az ár nyé kok kal. Ez ha tá roz za meg az õ fo tó ri por te -ri nagy sá gát. Ami tu laj don kép pen 1932-ben kez dõ -dik, ami kor is Trockijt örö kí ti meg Kop pen há gá -ban tar tott elõadása köz ben, aki egyéb ként tar tóz -ko dott at tól, hogy fény ké pez zék. A Trockijról ké -szült so ro zat is hoz zá já rult ah hoz, hogy meg ala -poz za Friedmann End re Ernõ jó hí rét. 1934-benfel ve szi a Robert Capa ne vet, hi szen fo tó it a jólhang zó név vel könnyeb ben ve szik meg. Ez az évmás szem pont ból is for du ló pont szá má ra, hi szenek kor is me ri meg éle te egyik nagy sze rel mét,Gerta Pohoryllét, aki szin tén ál né ven, Gerta Taró -ként je len te ti meg fo tó it, s aki vel ez után együtt dol -goz nak. Saj nos Gerta fi a ta lon au tó bal eset ben éle -tét vesz ti.

Capa öt csa ta té ren fo tó zott a spanyol polgár há -bo rúban, a ja pá nok kí nai in vá zi ó ja kor, a II. vi lág há -bo rú eu ró pai had szín te re in, az elsõ arab–iz ra e lihá bo rú ban és In dok íná ban.

A má so dik vi lág há bo rúban ér de kes mó donelég késõn, 1943-ban ké rik fel ar ra, hogy ké pe ketké szít sen a há bo rú ról, de ak kor a legjelentõsebbak ci ók ban vesz részt. 1944. június 6-án hat óra 20perc kor a szá raz föl di erõk elsõ hul lá mával meg -kez dõdik a part ra szál lás.

Az elsõ na pon az Omaha Beachen Norman di á -ban 50 000 szö vet séges ka to na szállt part ra. Azegyik, va ló szí nû ki sebb ha jón tar tóz ko dik RobertCapa is. Egye dü li fo tó ri por ter a part raszál lók kö -zött. Hat te kercs fil met (106 koc kát) fo tó zott el,ami kor már biz tos nak lát szott a hídfõállás, dél után2-kor, az elsõ kór ház ha jó val vissza tért Portsmouth-ba. A fá ma sze rint a film te ker cse ket be vit te a Lifelon do ni iro dá já ba, majd le fe küdt alud ni. A la bor -ban az asszisz tens, az ak kor 15 éves Larry Burrows(aki késõbb ma ga is ha di fo tós lett) annyi ra kí ván -csi volt a ké pek re, hogy az elõhívás után a szo ká -sos nál ma ga sabb ra ál lí tot ta a szá rí tó ban a hõ mér -sék letet, hogy gyor sab ban szá rad ja nak a ne ga tí -vok. A hõ azon ban le ol vasz tot ta az emul zi ót, 8 tel -jes kép és to váb bi 3 koc ka bi zo nyos ré sze i nek ki -vé te lé vel tel je sen meg sem mi sül tek a fel be csül he -tet len ér té kû, meg is mé tel he tet len fo tók, a meg ma -rad tak is el mo sód tak. Mind azo nál tal a Life június19-én le kö zölt 10 ké pet „slightly out of focus”(„eny hén élet len”) ma gya ráz ko dó kép alá írás sal. Ezannyi ra fel bosszan tot ta Capát, hogy késõbb ezt ací met ad ta ön élet raj zá nak is.

Amely ben töb bek kö zött ma ga ír ja meg, hogy aD na pon a lá tá si vi szo nyok a ko rai idõpont és azég felhõssége kö vet kez té ben elég rosszak vol tak.Ma ga a ten ger há bor gá sa is rin gat hat ta a ha jót. Desa ját be val lá sa sze rint is félt. Te hát ami kor fény ké -pe zett, nem volt nyu godt. A gé pe be re meg he tett. Ablen de nyí lás és az idõegység is a hasz nált film ér -zé keny sé gé re le he tett be ál lít va. A la bo ráns a fil -mek fi xá lá sa után ren des fény ben is meg néz het tea fil me ket, melybõl, vi lá go san lát hat ta, mi van a ne -ga tí von. Te hát úgy mond kí ván csi sá gát ily mó donki elé gít het te. A töb bi már ru tinmun ka, amit a szer -kesz tõk, ha kell, meg vár nak, mert ne kik is tud ni ukkel lett, hogy más hi va tá sos fo tóri por ter nem volt apart ra szál lók közt.

Le het nek az em ber nek rossz pil la na tai is.

Robert Capa, mint fo tó mû vész is ér té ket al ko tó.Amit ma ga után ha gyott, az mintegy 70 ezer fel vé -tel. Ami ab ban az idõben na gyon nagy szám volt,mert a film au to ma ti ku san történõ to vább vi te lemég nem volt be épít ve a fényképezõgé pek be, te -hát min dent ma nu á li san kel lett el vé gez ni.

Ké pek so ka sá ga bi zo nyít ja mennyi re ki vá ló fo -tó ri por ter volt. Ép pen ezért is a leg na gyobb öröm -mel vet tük tu do má sul, hogy a ma gyar ál lam ko -moly anya gi be fek te tés sel 2009-ben a New York-ban az International Center of Photography in té -zet ben a 70 ezer ne ga tí vot tar tal ma zó élet mû bõltöbb szak em ber két évig tar tó vá lo ga tá sa, ta nul má -nyo zá sa után, 1010 fel vé telt vá sá rolt meg Ma gyar -or szág szá má ra.

Az ese mény hez kap cso ló dó saj tó tá jé koz ta tónHiller Ist ván ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter el -mond ta: össze sen 1010 fel vé tel, ezen be lül 937 fo -tó, 48 vintázs, 5 gyûj te mé nyen kí vü li fény kép és 20aján dék kép ke rült Ma gya ror szág ra. A mû tár gyak rata valy de cem ber 30-án kö töt te meg a szerzõdést aMa gyar Nemzeti Mú ze um. A vé tel ár 835 ezer dol lárvolt. Amint mond ta, Robert Capa a vi lág egyik leg -hí re sebb fo tó sa volt, ké pei az egye te mes fo tó mû -vé szet al ko tá sai kö zé tar toz nak. 985 Capa-képrõlvan szó, ebbõl 48 egy ko rú, ere de ti Capa pa pír-po -zi tív, 937 pe dig úgy ne ve zett autorizált pél dány.

A Ludwig Mú ze um ban ki ál lí tott anyag a meg -vett gyûjtemény tö re dé ke, mely ben nem csak a há -bo rús ké pek kap nak he lyet, de a fo tó ri por te rimun ka más meg nyil vá nu lá sai is meg ta lál ha tók,mint a „Iz ra el 1948 – Robert Capa sze mé vel”. Ezen

12

52 fény kép alap ján pró bál ja be mu tat ni, ho gyan áb -rá zol ta Robert Capa a zsi dó ál lam szü le té sé nek pil -la na ta it, elsõ lé pé se it; ho gyan lát ta a mí toszt és ava ló sá got: a be ván dor lók ér ke zé sét, a min den na piéle tét, mun ká ját és a har co kat, az elsõ arab–iz ra e lihá bo rú össze csa pá sa it, élet ké pe it.

De 1948-ban Ma gya ror szá gon va ló tar tóz ko dá -sa al kal má ból is fény ké pez te a há bo rús pusz tí tást,rög zí tet te a kom mu nis ta élet for ma nyo ma it is.

1939-ben az Egye sült Ál la mok ban te le pe dett le.A ka li for ni ai Los An ge les Ho lly wood ként is mertré szé ben a mon dén éle tet is fény ké pez te. Fe led he -tet len Ingrid Bergmanról ké szült ké pe. A II. vi lág -há bo rú ki tö ré se után Ang li á ban, Af ri ká ban, Ola -szor szág ban, Fran ci a or szág ban, Bel gi um ban ésNé me tor szág ban fény ké pe zett. 1947-ben JohnStein beckkel több hó na pot a Szov jet uni ó ban töl -tött. Ké pei bi zo nyít ják, jó sze me volt. 1948-ban hathó na pot töl tött Kí ná ban, majd Pá rizs, Spa nyol or -szág kö vet ke zett.

1954-ben a Life ma ga zin fel ké ré sé re In dok íná -ba uta zott, ahol a há bo rú ról kel lett ké pe ket ké szít -sen. Egy ak ció so rán a tiszt ha tá ro zott ké ré se el le -né re egy domb ra ka pasz ko dott fel az zal a szán dék -kal, hogy jobb szögbõl fény ké pez zen. Ta po só ak -ná ra lé pett, amely fel rob bant, és éle tét vesz tet te acsatamezõn.

A Ludwig Kor társ Mû vé sze ti Mú ze um ban meg -ren de zett elsõ ki ál lí tá son egy fil met is ve tí tet tekRobert Capáról. Ebbõl meg tud hat tuk, hogy az acso dá la tos fény kép, a Life ma ga zin 1945. áp ri lis 9.szá má nak cím lapké pe egy erõtõl duz za dó, tel jeshar ci fel sze re lést viselõ ame ri kai ka to nát áb rá zol, azÁl la mok legyõzhetetlen ere jét szug ge rál ta. A katonaegyébként fél lá bát vesz tet te a má so dik vi lág há bo -rú ban.

Ne kem azt su gall ta, hogy a há bo rú ban nemmin den ki gyõztes, van nak so kan vesz te sek is, mégha túl is élik.

Robert Capa mun ká in ke resz tül ír ta be ne vét amû vé szettör té ne t be.

CSOMAFÁY FE RENC

Ré gi Mûvelõdési Ház, Csík -sze re da. Be csen ge tek a hát só be -já ra ton – itt van Kosz ti Ist vánMik lós képzõmûvész mû ter meaz eme le ten. Ke zes lá bas ban nyitaj tót, s míg a lépcsõkön lép ke -dünk fel fe lé, már is ne ki szeg zema kér dést: ez a ru ha ar ra vall,hogy ke mé nyen dol go zol.

El mo so lyodik, s csak annyitfe lel, hogy nem so ká ra meg lá -tom. Be lé pünk a mû te rem be, kö -zé pen ha tal mas szo bor. Mostmár ér tem. De ne vág junk a dol -gok elé be.

– Elég rég az ide je, már hétéve an nak, hogy a képzõmûvé -

szeteket kedvelõk Kosz ti Ist vánMik lós egyé ni tár la tát meg te kint -het ték. Ter mé sze te sen ez nemazt je len ti, hogy nem dol go zol,vagy az óta nem je lent kez tél anyil vá nos ság elõtt, csak egyújabb egyé ni tár lat vá rat még kis -sé ma gá ra. Van-e en nek kü lö nö -sebb oka?

– Nem so ká ra be szé lünk azokok ról, miértekrõl is, de haddkezd jem az zal, hogy az el teltidõben csak dol goz tam, hogy so -kat, vagy ke ve set ezt ne héz len -ne pon to san minõsíteni. És résztvet tem, je len vol tam több ki ál lí -tá son is. Hogy csak a leg utób bi -

ak ról szól jak: 2008 má ju sá banBu ka rest ben, a Ro mán Aka dé -mia Ala pít vá nyá nak ki ál lí tó ter -mé ben vol tam je len egy mun -kám mal (nem zet kö zi gra fi kaitár lat volt – Gra fi ka ha tá rok nél -kül cím mel). Ok tó ber ben pe digBu da pes ten volt egyé ni tár la -tom, a Rá day ut cai Ga lé ria IX-ben, ahol csak a gra fi ka mû fa já -ba tar to zó al ko tá sok vol tak ki ál -lít va. De cem ber ben pe dig Pá -rizs ban, a fõvárosi ön kor mány -zat ki ál lí tó ter mé ben negy ven kétképzõmûvész tár sa sá gá ban négyal ko tás sal sze re pel tem. Nos,hogy mi ért is nem je lent kez tem

Sze ret ném ki pró bál ni ma gammi nél több mû faj ban

Be szél ge tés Kosz ti Ist ván Mik lós sal

A Life címoldala

13

itt hon, Csík szer dá ban, en nekelég sok ré tû ma gya rá za ta van.Egyrészt úgy érez tem, hogy mégnincs össze gyûl ve, még nemérett meg egy olyan anyag, ame -lyet egyé ni tár lat nak ne vez he -tünk, amely egy újabb lé pést je -len te ne az al ko tói fo lya mat ban,és amellyel a képzõmûvésze te -ket kedvelõk elõtt je lent kez het -nék. Az igaz ság hoz tar to zik az atény is, hogy nem va gyok hí vean nak, hogy egy el ké szült anya -got rög tön a ki ál lí tó te rem be kellvin ni. Másfelõl fi zi ka i lag semvolt er re idõm, hi szen ele get kel -lett ten nem különbözõ meg hí vá -sok nak és fel ké ré sek nek. De azokok kö zé kell so rol nom a mun -ka he lyem mel kap cso la tos el fog -lalt sá go kat is, a csík sze re daiNagy Ist ván ze ne- és képzõ mû -vé szeti szak kö zép is ko la ta ná ra -ként és al igaz ga tó ja ként. És be -szél nünk kell ar ról is – bár meny -nyi re fá jó és hi he tet len –, hogyje len leg nincs olyan he lyi ségCsík sze re dá ban, amely igé nyeskö rül mé nye ket biz to sít egy ki ál -lí tás, fõleg egy egyé ni tár lat meg -ren de zé sé re. Egyet len ki vé tel ta -lán a Petõfi ut cá ban a KriterionGa lé ria. 1990 után meg szûnt aRo mán Képzõmûvé szek Szö vet -sé ge Har gi ta me gyei fi ók ja ál talfenn tar tott ki ál lí tó te rem, ugyan -is a Fi ók gaz da sá gi lag át ke rültBras só hoz, az ot ta ni vezetõségpe dig nem fi zet te to vább az it te -ni költ sé ge ket, a ho gya no kat ésmi ér te ket úgy hi szem nincs mi -ért kü lö nö seb ben tag lal ni.

– Va ló ban megdöbbentõ dol -gok ezek, de azért gon do lomvol tak po zi tí vu mok is.

– Vol tak. Ezek kö zött em lít he -tem meg, hogy 2005 õszén meg -ala kult a For te gra fi kai egye sü let,amely or szá gos jel le gû, s amely -nek el nö ki tisz tét jó ma gam lá -tom el, a tisz te let be li el nö kök:Mircea Du mit res cu, a bu ka res tiKépzõmûvészeti Egye tem pro -fesszo ra és Ioan Horvath Bug-nariu, a ko lozs vá ri Ion Andrees-cu Képzõmûvészeti Akadámiagra fi kai tan szék ének a ta ná ra. Azegye sü let a gra fi ka nép sze rû sí té -sét (gra fi kai tech ni kák be mu ta tá -sa) és ki ál lí tá sok szer ve zé sét vál -lal ta fel – itt hon és kül föld ön.Cél ki tû zé seink kö zött sze re pel aközeljövõben egy gra fi kai mû -helyt is lét re hoz ni. Az egye sü letelsõ je lent ke zé sé re 2005 szep -

tem be ré ben ke rült sor Bu da pes -ten, az óta ki ál lí tá sa ink vol tak Bu -ka rest ben, Vajdahunyadon, Csík -sze re dá ban (2006 és 2007), va la -mint Sep si szent györ gyön is. Ésfel tét len a jó hí rek so rá ba tar to -zik, hogy a Ro má ni ai Képzõ mû -vé szek Szö vet sé ge újjászer vezõ -dése foly tán lehetõség nyílt ahar gi tai fi ók meg szer ve zé sé re is2006–2007-ben. Na gyon fon tos -nak tar tom, hogy a Szö vet ség mamár ér dek vé del mi stá tust is be -tölt és tag jai so rá ba csak hi va tá -sos képzõmûvészek tar toz nak –Har gi ta megyébõl össze sen ti -zen hár man.

– El fog lalt sá ga id jó ré szét az al -ko tó tá bo rok töl tik ki, hány tá bor -ban szok tál rend sze re sen résztven ni?

– Ez vál to zik, de több nyi reéven te két-há rom al ko tó tá bor ról

van szó. Ta lán a két leg fon to -sabb ál lo más Za la (Ma gyar or -szág) és Lendva (Szlo vé nia), aho -va több, mint ti zen hét éve rend -sze re sen el já rok.

– És árul juk rög tön el azt is,hogy nem akár mi lyen si ker rel,hi szen 2002-ben a Za la me gyeiKöz gyû lés, a Za lai Közmûvelõ -dé sért díj jal tün te tett ki, va la mintmeg kap tad a XVI II. Za lai Mû -vész te lep, Mû vé sze ti dí ját is. ÉsKeszt he lyen, a Pan non Nem zet -kö zi Mû vész te lep elsõ dí ját.

– A ter mé sze tem nél fog vanem igen sze re tek di cse ked ni, azigaz, hogy va ló ban so kat je len te -nek e dí jak szá mom ra és na gyonjól esik, hisz ezek az al ko tói mun -kám nak a va lós vissza jel zé sei.

– Be szél jünk ak kor a külön-bözõ felkérésekrõl, hi szen abevezetõben em lí tett el fog lalt sá -

14

gok nagy ré szét ezek töl tik ki.– Rend ben van, csak te kint -

sünk el az idõrendi sorrendtõl.Kezd jük ta lán a köz té ri és egy há -zi jel le gû mun kák kal: Szkí ta Gol -go ta Ba la ton szár szón (öt al ko tás:Bab ba Má ria, Kop pány, Sá mán,At ti la és a Cso da szar vas le gen dá -ja), a rédicsi (magyar–szlo vénha tár) em lék mû, me lyet Ma gya -ror szág nak az Eu ró pai Uni ó hozva ló csat la ko zá sa em lé ké re ál lí -tot tak ki, a Di á na szo bor (Za lán),a magyar–szlovén au tó pá lya ha -tár men ti kör for gal má ban fel ál lí -tott Szent Kris tóf szo bor (Torny-iszentmiklós), Szent Fló ri án szo -bor (a tûz ol tók védõszentje, Len -ti ben), Szent Ist ván és Gi zel laszob ra (Por szom ba ton), SzentMárk szo bor (Iklódbör döce),Szent Im re szob ra (Du na ke szi), acsík sze re dai Mil len ni um temp -lom an gyal szob rai (Nagy Ödönszob rász mû vésszel kö zö sen), va -la mint a temp lom szár nyas ol tá -ra.

– És így érünk el a mû ter med -ben lát ha tó szo bor hoz.

– Ez a Könnyezõ Má ria szo -bor, amely Szászrégenben leszfel ál lít va. És ugyan csak ide ké -szül a ti zen négy stá ció dom bor -mû ve is.

– És be szél nünk kell a könyv -il luszt rá ci ók ról is.

– Ter mé sze te sen. Fo dor Sán -dor, Kányádi Sán dor és MarkóBé la könyveirõl van szó.

– Már a mû ter med be va ló be -lé pés kor, meg fo gal ma zó dott ben -nem a kí ván csis ko dó kér dés,ame lyet az elõbbi hosszú fel so ro -lá sok mint egy megerõsítettek: ho -gyan és mi kor is tér tél át a gra fi ká -ról, festészetrõl a szob rá szat ra?

– A 20. szá zad ele jén a kép zõ -mû vészetben fel la zul tak, meg -szûn tek a mû faj ok kö zöt ti ha tá -rok. Nos, ez tör tént az én ese -tem ben is, sze ret ném más ésmás mû faj ban is ki pró bál ni ma -gam. Meg ke res ni tér ben és sík -ban is a legmegfelelõbb ki fe je zé -si mó do za to kat. És hogy ne ma -

rad jak adó sod az elsõ kér dé sed -ben meg fo gal ma zott, egyé ni tár -lat tal kap cso la tos fel ve té sed re,hadd mond jam el, hogy szán dé -kom ban áll mi nél ha ma rabb ösz -sze hoz ni egy eh hez szük sé gesanya got, me lyet elsõként szülõ -városomban, Ma ros vá sár he lyensze ret nék ki ál lí ta ni, majd pe digitt, Csík sze re dá ban, ahol im mártöbb mint har minc éve élek ésdol go zom.

– Sok si kert kí vá nok!

FOR RÓ MIK LÓS

15

Köz mû velõdés, ri port

Áb rám Zol tán: Közmûvelõdésünk nap ja 4:4An tal At ti la: A Csí ki Já ték szín laudációja 5/6:7Az Aradi Kamaraszinház 2009–2010-es évadterve12:8Árkossy Ist ván: Far kas ut cai csen des bal la gás 10:5Bakk Mik lós: Szé kely Krisz ta laudációja 5/6:13Ba kó Bo tond: Apai élet nyo mo kon. Tóthfalussynédr. Ve ress Éva 70 éves 10:13Ba kos Ist ván: A köny ves em ber. Bú csú zunk PüskiSán dor tól (Bé kés, 1911. feb ru ár 4. – Bu da pest,2009. au gusz tus 2.) 11:12Ba lázs At ti la: Mátray Lász ló laudációja 5/6:6Benkõ Le ven te: Év for du lók és fel ada tok 11:3;Kõbõl, fá ból és igébõl épít kez nek Magyarvistán10:3; Könyv tá ri ju bi le um Ka zin czyval és Szil ágyiDo mo kos sal. Fenn ál lá sa ti zen egye dik év for du ló játün ne pel te a szilágysomlyói ma gyar té ka 7/8:4; Boér Jenõ: Nem ze tünk ál do za ta i ra em lé kez tünk10:17Czakó Gab ri el la: Nagy Éva Ve ra laudációja 1:6Czintos Józef: Ko vács Éva laudációja 5/6:8Csomafáy Fe renc: A rock ope ra lát vány vi lá ga 2:5Csomafáy Ferenc–Kalmár Ferenc–Tóth Ist ván: Er -dé lyi arc ké pek Sze ge den 11:6Dá né Ti bor Kál mán: A Ma gyar Mûvelõdési In té zetés Képzõmûvészeti Lek to rá tus laudációja 5/6:11Dukrét Gé za: Em lék ülés Ka zin czy Fe renc szü le té -sé nek 250. év for du ló ján 11:10; A XV. PartiumiHon is me re ti Kon fe ren cia 12:4Egyed Ákos: Az Er dé lyi Múzeum-Egyesület gyûj te -mé nye i nek tör té ne te 11:3EMKE-díjak 5/6:4Fe hér Jó zsef: Ka zin czy em lé kezete. A Tokaji Írótá-bor emlékfalánál 12:6Fo tó ver seny 11:9Gaal György: A Ke le men La jos Tár sa ság köz gyû lé -se és dí ja zott jai 4:5; Ger gely Istvánné laudációja 4:5Gabnai Sán dor: Kút ava tó 12:3Gás pár At ti la: Írott szó val a meg ma ra dá sért. XIVKár pát-me den cei na pok. Bu da pest, Ma gyar Kul tú -ra Ala pít vány, 2009. szep tem ber 25–27. 10:11; Szi -lágy ság tól Ka lo ta sze gig 2:9Guttman Mi hály: A Ro má ni ai Ma gyar Da los szö vet -ség köz gyû lé se 1:3; Haáz Sán dor laudációja 5/6:11Irsay Mik lós: Ki rály Ist ván laudációja 5/6:10K. O. Pet ra: A Ma gyar Kul tú ra Nap ja Nagy sze ben -ben 2:4Ke le men An tal: Musát Gyu la laudációja 1:5Ke szeg Vil mos: Zsig mond Gyõzõ laudációja 5/6:15Ko vács And rás: Murádin Jenõ laudációja 4:6Ko vács Sán dor: Potyó Ist ván laudációja 1:4Kötõ Jó zsef: Csi rák Csa ba laudációja 5/6:14

Lász ló Csa ba: Mátéfi Csa ba és Mátéfi Zi ta laudáció-ja 5/6:13Lász ló Kár oly: Kubánda Ol ga laudációja 5/6:6Lisztóczky Lász ló: Az eg ri Dsida Jenõ Ba rá ti Kör te -vé keny sé ge 2008-ban 2:7Ma gyar Örök ség-díj 2008 5/6:16Mezey Ka ta lin: Pá lyá za ti ki írás 1:7Murádin Jenõ kö szö ne te 4:7Mûvelõdés 2009. Tartalomjegyzék és névmutató12:15Né meth Jú lia: Murádin Jenõ laudációja 5/6:10VI II. Kár pát-me den cei Csengey Dé nes Vers-, Pró za -mon dó és Éne kelt Vers Ver seny 2009–2010 11:13Pén tek Já nos – Sza bó Zsolt – H. Sza bó Gyu la: Ka -zin czy Em lék ver seny a Ma gyar Nyelv Évé ben. Pá -lyá za ti fel hí vás 4:3Péterfy Lász ló: Hu nya di Lász ló laudációja 5/6:18Popa Már ta: Majó Ju li an na laudációja 1:3Róth And rás La jos: Bende Ka ta lin laudációja 5/6:8Sza bó Zsolt: Be ne dek Elek laudációja 5/6:17;Lacafaca 5/6:3; Ün ne pe ink 7/8:3Ta kács Gá bor: A Tiananmen tér 7/8:6A tordaszenlászlói kó rus ta lál ko zó fel hí vá sa 5/6:63Vaj da Bog lár ka: MATUR-tábor Torockón 12:7Vas Gé za: Vi rá gos Ka lo ta szeg – Mákóiak Bu da pes -ten 2:3

Ga lé ria

Buzás Pál: Sárdi Ist ván, az él té ben-hol tá ban bal sor -sú képzõmûvész 4:8 Czoguly Il di kó: A homoródkarácsonyfalvi uni tá ri -us temp lom fal ké pei 2:12Csomafáy Ferenc: Robert Capa, a modern háborúsfotóriporter 12:10For ró Mik lós: Kettõs tár lat 2:11; Szeretném ki pró -bál ni magam minél több mûfajban. BeszélgetésKoszti István Miklóssal 12:12; Tá jak von zá sá ban.Da dayné Keller Kor né lia kö szön té se 4:11Gurzó K. Enikõ: Aho gyan az öre gek éne kel nek,úgy fü tyül nek a fi a ta lok 4:13; Égi sé tán Schmidt An -tal lal. A Baumeister egyeteme(ssége) 1:8; Kis Bécsnagy pac ká zá sai. Fadrusz és Kiss or to dox fog ság -ban 2:16Obersnel, Vojko: Pol gár mes te ri köszöntõ 5/6:24Skultéty Csa ba: A gyûjtõ a gyûjteményérõl 5/6:23Só lyom Lász ló: Sze ret ni egy kor kö zös ha zánk egé -szét 5/6:23Sza bó Vil mos örök sé ge 5/6:Szé kely Gé za: Ama ne mes har cot meg har col tam...Sza bó Vil mos képzõmûvész-pedagógus em lé ké re5/6:19; Utol só fény kép Sz. V. festõmûvészrõl 5/6:19; Em lék be széd 5/6:20; Hor to bágy-par ti port ré

MÛVELÕDÉS 2009Tar ta lom jegy zék és név mu ta tó

16

5/6:21; Meg fe lel te té sek 5/6:22Sza bó Zsolt: Örök sé günk 5/6:22Ta kács Gá bor: A mû vé szet a szel le met pró bál ja se -gí te ni. Be szél ge tés Kusztos End ré vel 11:14; A Tá -vol-ke let va rá zsa 1:16; Barcsay Jenõ ta nár és festõ -mû vész em lé ké re 10:19

En cik lo pé diaBem apó nyo má ban 7/8:42–57Benkõ Le ven te: Az emberféltõ püs pök 7/8:20Bodó Már ta: A szín ház, mint a ta nu lás he lye a re ne -szánsz Itá li á ban 2:23Bol di zsár Zeyk Im re: Ka lo ta sze gi iro dal mi bre vi á ri -um 1:31Böjte Lí dia: Dsida Jenõ Abafáján 1:22Csomafáy Fe renc: Egy szavahihetõ pe da gó gus(Len gyel Dé nes em lék ira tai) 4:25Dávid Lajos: Régi szerelmek krónikája. Asszonyokgróf Teleki Sándor életében 12:19Dupka György: Ka zin czy Fe renc nyo má ban Kár -pát al ján 7/8:58 Elbe Ist ván: Nedoroszték Já nos. Egy ko lozs vá rifod rász, aki ag gó dott Kos suth egész sé gé ért 4:30Far kas Cs. Mag da: Már ton Áron nak tíz mé ter len -vászon… A mû vé szet pár to ló Már ton Áron 7/8:19Feduszka, Jacek: Józef Bem tá bor nok kon cep ci ó jaa nem ze ti felkelésrõl. Az 1831–1863 kö zöt ti kor -szak len gyel sza bad ság har cos gon do la tai 7/8:42Fenesi An na má ria: Az Er dé lyi Mezõség ökoturistaszem mel 5/6:41; Dar win 200 1:29Fo dor György: Fõhajtás az Em ber ka ted rá lis em lé -ke elõtt 7/8:27Fü löp Mó ni ka: A bálványosváraljai fa lu ku ta tás 3:6Gurzó Enikõ Klá ra: Eu ró pai ökokultúra. Aho va ama dár rö pül ve sem jut hat, vagy csak fá rad va ér het12:24; Karátsonyiak a Bán ság ban. A nagy al vók5/6:32 Javor, Mar tin: A kas sai szabadkõmûves-mozgaloma 18. szá zad ban 7/8:59Józsa Mik lós: La pok a Nagyenyedi Ipa ros Ön kép -zõ kör történetébõl (1–3.) 1:23; 2:24; 4:27Ka zin czy har mad fél szá za da 7/8:58–63Ke szeg Vil mos: Elõszó (Az Er dé lyi Mezõség kön-ferenciájának anya ga elé) 3:3Killyéni And rás: Wes se lé nyi Bé la, mé ne se és fal ka -va dá sza tai 3:15Ko vács Ist ván: „Bem Jó zsef – az örök re mé nyekhõ se” 7/8:51; „Egy a len gyel a ma gyar ral”. A len -gyel–magyar tör té nel mi kap cso la tok kulcs pont jai10:22Ko vács J. At ti la: A cse re fa és a szé kely ség 5/6:43Ko vács Sán dor: Már ton Áron és Ja kab An tal, a ka rá -cso nyi öröm hír püs pö kei 7/8:10Makkay Botond: A boksánbányai honvédszobor12:30Má ri ás Jó zsef: Debreczeni Éva Vakondsirálya5/6:46Már ton Áron 1944. má jus 18-i be szé de 7/8:21;1948. ok tó ber 11-i püs pö ki kör le ve le 7/8:27Már ton Áron em lé ke ze te 7/8:9–11Már ton Áron írá sai 7/8:29–41; Márton Áron, NagyFe renc és Szász Pál 1944. no vem ber 14-i be ad vá -nya 7/8:23; A ki szé le sí tett is ko la (1933) 7/8:33; Az

is ko lán kí vü li nép ne ve lés fel ada tai (1935) 7/8:30;Csa lád és nép (1938) 7/8:32; Gróf Mailáth Gusz távKár oly (1940) 7/8:29; Is ko la ki tárt aj tók kal (1935)7/8:35; Nem zet és kul tú ra (1935) 7/8:40; Temp lomés is ko la. Meg nyi tó az Egy ház me gyei Ta nács 1939.no vem ber 16-i köz gyû lé sén 7/8:36 Ozsváth Ju dit: Már ton Áron Er dé lyi Is ko lá ja 7/8:12Perjámosi Sán dor: Az is me ret len Be ne dek Elek,avagy egy készülõ bib li og rá fi á ról 10:28Po zsony Fe renc: Pusz ta ka ma rás. Belsõ-Mezõség,Kolozs me gye 3:18Sas Pé ter: A mezõségi tó rend szer, mint az egy ko riha tár vé del mi rend szer, a gye pû ré sze 3:3; Az er dé -lyi egy ház me gye ezer esz ten de je 2. 1:18; Gyár fásElem ér és Már ton Áron le vél vál tá sá ból. Ada lék a20. szá za di er dé lyi ró mai ka to li kus egy ház- és iro -da lom tör té net hez 7/8:17; Ke le men La jos ki adat lanön élet raj za 11:29; Kolozsmonostor szer ze tes-pap -jai: a ben cé sek és a je zsu i ták 5/6:26Sza bó Zsolt: Bem Jó zsef nyo má ban Er dély ben 7/8:54; Ka zin czy és Er dély 7/8:61Szekernyés Já nos: „Csak az a nem zet vész el, melyön ma gát el hagy ja”. 150 éves a bán sá gi ma gyarnyel vû saj tó 1:26Szil ágyi Má tyás: Szo bor ava tó 7/8:9Szubert, Tomasz: Hõs vagy ka lan dor? Bem tá bor -nok Bécs ben 7/8:45Ta tár Er zsé bet Tí mea: Szabóné Ta tár Er zsé betálom- és látomástörténeteibõl 3:29

Vad ró zsa

***Kerekasztal-beszélgetés (a néptánckutatásról)9:28Daniel Ri ta: Hal lot ták, Ha rang lá bon mi tör tént? Egybal la da tör té ne te 4:19De ák Gyu la: A nép tánc tól a tánc szín há zig 9:9Fügedi Já nos: A notáció sze re pe a tánc tu do má -nyos fel dol go zá sá ban 9:21Fügedi Já nos: Hoz zá szó lás Könczei Cson gor dol -go za tá hoz 9:18Ha lász Pé ter: A pogocsás em ber 4:21Ka rá csony Zol tán: Az er dé lyi tánc folk lo risz ti kai fil -mek ke let ke zés tör té ne te és kri ti kai át te kin té se. Akezdetektõl 1963-ig. 11:21Könczei Csil la: A hal va szü le tett har ma dik iker test -vér. Nyil vá nos be széd a nemlétezõ ro má ni ai ma -gyar tánc ku ta tás ról a hat va nas-nyolc va nas évek -ben 9:24Könczei Cson gor: Az er dé lyi ma gyar tánc mû vé szetés tánc tu do mány az ez red for du lón. Ko lozs vár,2009. áp ri lis 28. 9:3Könczei Cson gor: Ja vas lat a ro má ni ai ma gyar in -téz mé nye sí tett felsõfokú tánc mû vé sze ti ok ta tás be -ve ze té sé re 9:12Laskay Adrienne: A mû tánc ki ala ku lá sa az er dé lyiszín pad okon 9:4Olosz Ka ta lin: Far san gi dra ma ti kus szo ká sok, né piszín já ték ok Marosszéken 4:23Pálfy Gyu la: Egy er dé lyi ve gyes la kos sá gú fa lu –Gerendkeresztúr – tán cai 9:19Uray Pé ter: Kép zés, kép zé si ten den ci ák 11:18Vakler An na – Né meth Ist ván: A Ze ne tu do má nyi

17

Illusztrációk

Árkossy István 10:5–9Bacskó Tünde 12:9Barcsay Jenõ 10:2, 19–21Beley Vild Emõke 2:11Bende Katalin 5/6:5Benedek Elek 10:29; 12:3Borbáth Erika 5/6:5Capa, Robert 12:10–12Csirák Csaba 5/6:4Csomafáy Ferenc 11:8Dadayné Keller Kornélia 4:2, 11,12Dáné Tibor Kálmán 9:5, 10Darwin, Charles 1:28Deák Gyula 9:10Demeter László 11:5Demeter Zoltán 11:5Dsida Jenõ 1:22Dukrét Géza 11:11Egyed Ákos 11:4–6; 12:5Eöttövényi Nagy Ferenc 1:28Fadrusz János 2:16, 21Feleki István 11:14Fráter Lóránd 11:11Fügedi János 9:19, 23Füredi Richárd 12:31Gaal György 4:6Gáspár Attila 7/8:5; 10:12Gergely Istvánné 4:6Haáz Sándor 5/6:4Hajdó Károly 4:4Hazay Vilmos 1:28Hegedûs Imre János 12:3, 4Herepei János 3:2Hunyadi László 5/6:16, 18Hunyady Margit 12:19Iancu Laura 2:7Jancsó Noémi 7/8:5Kányádi Sándor 12:3, 4 Király István 5/6:5Kis Rigó László 11:7Kiss György 2:17Kiszling, Rudolf 7/8:50Koncz Gábor 10:12Koszti István Miklós 12:2, 12–14Kovács András 4:6Kovács Éva 5/6:4Kovács Sándor 1:5

Könczei Csilla 9:25Könczei Csongor 9:13Kubánda Olga 5/6:5Kusztos Endre 11:2, 14–16Laskay Adrienn 9:5Lisztóczky László 2:7Majó Julianna 1:4Major Ferenc 2:28Márton Áron 7/8:9, 11, 12, 26, 40Mátéfi Csaba 5/6:4Mátéfi Zita 5/6:4Mátray László 5/6:4Mikó Imre 11:4Murádin Jenõ 4:6Nagy Imre 7/8:11Nagyné Bardócz Orsolya 10:31Nedoroszték János 4:31IV. Henrik 4:18Ormós Zsigmond 4:13, 16Pálfy Gyula 9:20Parászka Miklós 5/6:4Perjámosi Sándor 10:31, 12:4Pesty Frigyes 1:28Petõfi Sándor 7/8:56, 57Potyó István 1:5Pourbus, Frans, ifj. 4:18Püski Sándor 11:12, 13Rembrant 4:16Sárdi István 4:8–10Schmidt Antal 1:8Simon Gábor 7/8:7Skultéty Csaba 5/6:23Smetz, Moritz 7/8:46, 50Smolka, Franciszek 7/8:50Sólyom László 5/6:24Stanyó Tóth Gizella 10:12Szabó Vilmos 5/6:19–22, 26, 32,46, 47, 49, 50Szabó Zsolt 12:4Szabóné Bardócz Réka 5/6:16,17Szála Erzsébet12:3, 4Székely Kriszta 5/6:4Székely László 2:18Szervátiusz Tibor 7/8:12Szõke Anna 7/8:5Takács Gábor 10:19Tapasztó Ernõ 12:9Teleki Júlia 10:12Teleki Sándorné 12:21

Timár Károly 2:11Tiverval Ma tild 12:22Tóth István 11:8Tóthfalussyné dr. Veress Éva 10:13, 14, 16Újfalusi Gábor 5/6:5Váli Anna 5/6:16Vargha Mihály 10:29Vastagh György, id. 4/16Venczel József 7/8:20Veres-Kovács Attila 5/6:18Veress Ferenc 4:31Vetró András 7/8:51Wesselényi Béla 3:15Wesselényi István. 3:17Wesselényi Istvánné 3:17Wesselényi Miklós, id. 3:16Wesselényi Miklós, ifj. 3:16Wouwerman, Philips 4:14Zeyk Domokos 7/8:57Zsigmond Gyõzõ 5/6:4

Névmutató

Ábrám Zoltán 4:4Antal Attila 5/6:7Árkossy István 10:5–9Bacskó Tünde 12:9Bakk Miklós 5/6:13Bakó Botond 10:13Bakos István 11:12Balázs Attila 5/6:6Barabás László 4:23Barcsay Jenõ 10:2, 19–21Barna Ferdinánd 5/6:59Beley Vild Emõke 2:11Bem József 7/8:42–57Bende Katalin 5/6:8Benedek Elek 5/6:17; 10:28, 29Benkõ Levente 11:3; 10:3; 7/8:4,20Bodó Márta 2:23Boér Jenõ 10:17Boldizsár Zeyk Imre 1:31Böjte Lídia 1:22Buzás Pál 4:8;1:31Capa, Robert 12:10–12Czakó Gabriella 1:6Czintos József 5/6:8

In té zet magyarszováti nép ze ne ada tai 3:21Var ga Sán dor: Tánc tör té ne ti di va tok ha tá sa a bel -sõ-mezõségi te le pü lé sek tánc kész le té re 3:25

Ze ne tár

Csomafáy Fe renc: Ha gyo mányt és je lent öt vöz ve.Si mon Gá bor húsz éve 7/8:7Gálffy At ti la: A ko lozs vá ri ma gyar ze ne ok ta tás ról,zenészképzésrõl 5/6:48Ma jor Fe renc: A több szó la mú ének lés ha gyo má -nyai Bánffyhunyadon 2:28

Já ték szín

Az Ara di Ka ma ra szín ház 2009-2010-es évad ter ve12:8Csomafáy Fe renc: Eu ró pa szín há zi éle té nek szí nespa let tá ja 5/6:51

Mû hely

Sza bó Emí lia: Bar na Fer di nánd éle te és ko ra 5/6:59

18

Czoguly Ildikó 2:12Csengey Dénes 11:13Csirák Csaba 5/6:14Csomafáy Ferenc 2:5; 4:25; 5/6:51; 7/8:7; 11:6, 8; 12:10Dadayné Keller Kornélia 4:2, 11,12Dáné Tibor Kálmán 5/6:11; 9:5,10Daniel Rita 4:19Darwin, Charles 1:29Dávid Lajos 12:19Deák Gyula 9:9, 10Debreczeni Éva 5/6:46Demeter László 11:5Demeter Zoltán 11:5Dsida Jenõ 1:22Dukrét Géza 11:10, 11; 12:4Dupka György 7/8:58Egyed Ákos 11:3–6Elbe István 4:30EMKE-díjak 5/6:4Eöttövényi Nagy Ferenc 1:28Fadrusz János 2:16Farkas Cs. Magda 7/8:19Feduszka, Jacek 7/8:42Fehér József 12:6Feleki István 11:14Fenesi Annamária 1:29; 5/6:41Fodor György 7/8:27Forró Miklós 2:11; 4:11; 12:12Fráter Lóránd 11:11Fügedi János 9:18, 19, 21, 23Fülöp Mónika 3:6Füredi Richárd 12:31Gaal György 4:5, 6Gabnai Sándor 12:3Gálffy Attila 5/6:48Gáspár Attila 2:9; 7/8:5; 10:11, 12Gergely Istvánné 4:5, 6Gurzó K. Enikõ 1:8; 2:16; 4:13;5/6:32; 12:24Guttman Mihály 1:3; 5/6:11Gyárfás Elemér 7/8:17H. Szabó Gyula 4:3Haáz Sándor 5/6:11Hajdó Károly 4:4Halász Péter 4:21Hazay Vilmos 1:28Herepei János 3:2Hunyadi László 5/6:16, 18Hunyady Margit 12:19Iancu Laura 2:7Irsay Miklós 5/6:10Jakab Antal 7/8:10Jancsó Noémi 7/8:5Javor, Martin 7/8:59Józsa Miklós 1:23; 2:24; 4:27K. O. Petra 2:4Kalmár Ferenc 11:6Karácsony Zoltán 11:21Karátsonyi Lázár 5/6:32 Kazinczy Emlékverseny 4:3Kazinczy Ferenc 7/8:4, 58–63;

11:10; 12:6Kelemen Antal 1:5Kelemen Lajos 11:29Keszeg Vilmos 3:3; 5/6:15Killyéni András 3:15Király István 5/6:10Kis Rigó László 11:7Kiss György 2:17Kiszling, Rudolf 7/8:50Koncz Gábor 10:12Kossuth Lajos 4:30Koszti István Miklós 12:2, 12–14Kovács András 4:6Kovács Éva 5/6:8Kovács István 7/8:51; 10:22Kovács J. Attila 5/6:43Kovács Sándor 1:4, 7/8:10Könczei Csilla 9:24, 25Könczei Csongor 9:3, 13; 12, 18Kötõ József 5/6:14Kubánda Olga 5/6:6Kusztos Endre 11:2, 14–16Laskay Adrienne 9:4, 5László Csaba 5/6:13László Károly 5/6:6Lengyel Dénes 4:25Lisztóczky László 2:7Magyar Örökség-díj 5/6:16Mailáth Gusztáv Károly 7/8:29Majó Julianna 1:3Major Ferenc 2:28Makkay Botond 12:30Máriás József 5/6:46Márton Áron 7/8:9–41Mátéfi Csaba 5/6:13Mátéfi Zita 5/6:13Mátray László 5/6:6Mezey Katalin 1:7Mikó Imre 11:4Murad Betty 12:15Murádin Jenõ 4:6, 7; 5/6: 5, 10Musát Gyula 1:5Nagy Éva Vera 1:6Nagy Ferenc 7/8:23Nagy Imre 7/8:11Nagyné Bardócz Orsolya 10:31Nedoroszték János 4:30, 31IV. Henrik 4:18Németh István 3:21Németh Júlia 5/6:10Obersnel, Vojko 5/6:24Olosz Katalin 4:23Ormós Zsigmond 4:13, 16Ozsváth Judit 7/8:12Pálfy Gyula 9:19, 20Péntek János 4:3;Perjámosi Sándor 10:28, 31Pesty Frigyes 1:28Péterfy László 5/6:18Petõfi Sándor 7/8:56, 57Popa Márta 1:3Potyó István 1:4Pourbus, Frans, ifj. 4:18Pozsony Ferenc 3:18

Püski Sándor 11:12, 13Rembrant 4:16Róth András Lajos 5/6:8Sárdi István 4:8–10Sas Péter 1:18; 3:3; 5/6:26; 7/8:17;12:29Schmidt Antal 1:8Simon Gábor 7/8:7Skultéty Csaba 5/6:23Smetz, Moritz 7/8:46, 50Smolka, Franciszek 7/8:50Sólyom László 5/6:23Stanyó Tóth Gizella 10:12Szabó Emília 5/6:59Szabó Vilmos 5/6:19–22Szabó Zsolt 4:3; 5/6:3, 17, 22;7/8:3, 54, 61; 12:4Szabóné Bardócz Réka 5/6:16,17Szabóné Tatár Erzsébet 3:29Szász Pál 7/8:23Székely Géza 5/6:19, 20–22Székely Kriszta 5/6:13Székely László 2:18Szekernyés János 1:26Szervátiusz Tibor 7/8:12Szilágyi Domokos 7/8:4 Szilágyi Mátyás 7/8:9Szõke Anna 7/8:5Szubert, Tomasz 7/8:45Takács Gábor 1:16; 7/8:6; 10:19;11:14Tapasztó Ernõ 12:9Tatár Erzsébet Tímea 3:29Teleki Júlia 10:12Teleki Sándor 12:19Teleki Sándorné 12:21Timár Károly 2:11Tiverval Ma tild 12:22Tóth István 11:6, 8Tóthfalussyné dr. Veress Éva 10:13, 14, 16Uray Péter 11:18Vajda Boglárka 12:7Vakler Anna 3:21Váli Anna 5/6:16Varga Sándor 3:25Vargha Mihály 10:29Vas Géza 2:3Vastagh György, id. 4:16Venczel József 7/8:20Veress Ferenc 4:31Vetró András 7/8:51Wesselényi Béla 3:15Wesselényi István. 3:17Wesselényi Istvánné 3:17Wesselényi Miklós, id. 3:16Wesselényi Miklós, ifj. 3:16Wouwerman, Philips 4:14Zeyk Domokos 7/8:57Zsigmond Gyõzõ 5/6:15

ÖsszeállítottaMURAD BETTY

19

Mé lyet szip pan tott szi var já ból, majd mielõtt le tet -te vol na a lépcsõ sar ká ra pi hen ni, hogy vissza tér -jünk a kon fe ren cia te rem be, hoz zám for dult: „Tud ja,mi hi ány zik ezekbõl az elõadásokból, mi az, amirõlsen ki nem be szél? Hogy va ló szí nû leg Te le ki volt azelsõ iga zán eu ró pai ma gyar – és hogy mennyi re sze -ret ték a nõk.” Ale xan der Brody, a 2007. évi nagy bá -nyai Te le ki Na pok egyik meg hí vott ja ez utób bimeg ál la pí tá sá val csak egyet ért he tünk. Hi szen grófTe le ki Sán dor mél ta tói ter mé szet sze rû en elsõsor-ban a ka to na ka lan dos éle té nek vi szon tag sá gosmin den nap ja it idé zik: ba rát sá gát Petõfivel és Bemapó val, a sza bad ság harc, majd az azt követõ emig rá -ció hosszú más fél év ti zed ét, me lyek a kü lönc arisz -tok ra ta sor sát meg ha tá ro zó mó don ala kí tot ták. Szí -

ve sen idéz zük ba rá ta it, a már em lí tet te ken kí vül azíró Victor Hugót, az idõsebb és fi a ta labb Dumast, azeneszerzõ Liszt Fe ren cet, a nagy mesélõ Jó ka it,akik kel éle te so rán le ve le zés ben és sze mé lyes kap -cso lat ban ál lott. Csu pa fér fit. Érzelmeirõl, me lyek aszeb bik nem hez fûz ték – sze re tett édes any ját ki vé -ve – rit káb ban esik szó. Ta lán leg ér de ke sebb kap -cso la tá ról pe dig csak pár éve van tu do má sunk egyolyan könyv nek köszönhetõen, amely a ti zen ki len -ce dik szá zad egyik el fe le dett asszo nyá nak éle té benyújt be te kin tést.

*Volt egy szer egy színésznõ, úgy hív ták, hogy

Hunyady Mar git (1854–1906). A nagy eu ró pai for -ra dal mak szá za dá nak má so dik fe lé ben élt: ná lunka ki egye zés utá ni idõszak zaj lott, az an go lok nál avik to ri á nus kor dúlt, Ame ri ká ban pe dig a pol gár -há bo rú. Fran ci a or szág ban az imp resszi o nis ták al -kot tak, ná lunk a nagy bá nya i ak, s Ma gya ror szá gonBlaha Luj zá ért meg Já szai Ma ri ért bom lott az úrikö zön ség. Hunyady Mar gi tot még is a kor egyikleg na gyobb szín pa di ala kí tó ja ként em le get ték. Eza szó mai ér tel mé ben is mo dern, szu ve rén, ön tör -vé nyû asszony ko ra tra dí ci ó in és kö tött sé ge in át -lép ve jár ta a ma ga út ja it. Fõnemesi csa lád ját, a ré gi,elõkelõ nem zet sé get, mely az Apafiaktól szár maz -tat ta ma gát, már ti zen hét éve sen el hagy ta, csak -hogy színésznõ le hes sen. Az iro da lom mal is ka cér -ko dott, de vi dé ki, fõleg er dé lyi szín pad okon szer -zett or szá gos hír ne vet, majd tag ja lett a millenniumévé ben in du ló fõvárosi Víg szín ház elsõ tár su la tá -nak. Szín pad és iro da lom mel lett a leg fon to sabbszá má ra azon ban éle te vé gé ig a fia ma radt, aki ki -csi ko rá tól ott ült a Víg szín ház nézõterén, s késõbb– már be fu tott no vel lis ta ként – a leg na gyobb sze re -tet tel és gyön géd ség gel írt édes any já ról. Õ voltHunyady Sán dor: Bródy Sán dor író és HunyadyMar git tör vény te len gyer me ke.

Te le ki Sán dor sok te kin tet ben ha son lí tott Hu -nya dy Mar git hoz. Nem so kat adott a tár sa dal mikon ven ci ók ra, a fõúri szár ma zás dik tál ta ké nyel -mes, nyu godt élet pá lya sem iga zán von zot ta. Nemhi á ba ne vez te ma gát vad grófnak, s nem vé let le nülír ta ne ki Petõfi egyik le ve lé ben: „Ön az egyet lenmág nás, kit a vi lá gon tisz te lek”. Mint egyik ké seimél ta tó ja ír ja, iga zi re ne szánsz em ber volt: vállal -ko zókedvû és kalandszeretõ, fran ci á ból for dí tott,író ként re me kelt, s föl des úr ként leg alább annyi raér tett a me zõ gaz da ság na pi prob lé má i hoz, mintpa raszt jai. Tán csics ne vel te, Victor Hugo és Lisztba rát ja volt épp úgy mint Jó ka ié, aki ha tal mas el is -me rés sel szólt ró la. Mun kácsy val a képzõ mû vé -

Enciklopédia

Ré gi szerelmek kró ni ká jaAsszo nyok gróf Te le ki Sán dor éle té ben

Hunyady Margit

20

szet rõl be szél ge tett, kas té lya te le volt re mek mû -vek kel Mu ril ló tól, Tiepolótól Velaz quezig. Min denidõk leg mû vel tebb és leg eu ró pa ibb ma gyar uraikö zé tar to zott: ké pes volt mind egyik ba rát já val,min den té ma kör ben egyen ran gú an dis ku rál ni. Le -ve lei, em lék ira tai ha tal mas tu dást, hu mort és em -ber sé get tük röz nek – egy ci vi li zált eu ró pai em berki vált sá ga it.

Emel lett fér fi volt, per sze: „egy szer fe lett gent le -man em ber” (Ko lozs vá ri Papp Mik lós), „pa zar”,„arsz lán” (Gyu lay La jos) „a nõk egy ko ri ki vá ló ked -ven ce”, ki nek „fi a tal éve i ben nem volt Er dély bense hoz zá fog ha tó lo vas, se ví vó, sem céllövõ” (Csu -kás si Jó zsef). A gyen gébb nem képviselõi kö zültöb ben is le het tek, ki ket a jó ké pû és mû velt fi a tal -em ber fi gyel mé vel ki tün te tett – vagy akik õt fi gyel -mük kel ki tün tet ték. A már idõs gróf egyik 1879-ben kel te zett le ve lé ben ír ja ma gam agá ról ezt a szí -nes jel lem zést: „a lep ke vi rág ról vi rág ra száll s él vezgyö nyört s ékí ti szár nya it, a méh növényrõl nö -vény re rep des, sze di a sár ga vi aszt, s az édes mé zet,a da los ma dár ág ról ág ra kél s da lol dalt a szerelem-rõl; így én – kis csa po dár – tur bé ko lok, fül be má szónó tát, egyik li li om szál ról má sik tu ba-, ba sa- és hol -na pos ró zsá ra száll va, es kü szöm hû sé get, örök sze -rel met, ki fogy ha tat lan ér zel met; oh jaj, de hánnyalmin den fajtából!; s így telék fi a tal sá gom! Mond ha -tom gyöngy élet!”

I. Az el ha gyott ked vesTe le ki Sán dor nõügyei kö zül ta lán leg is mer -

tebb az if jú ko ri ka land, me lyet va ló já ban ba rát ja,Liszt Fe renc ér de ké ben kö ve tett el, kö zös eu ró paibo lyon gá sa ik so rán. Ket te jük meg is mer ke dé seLiszt elsõ, 1841-es ber li ni lá to ga tá sá hoz kap cso ló -dik. Te le ki ugyan „nem volt va la mi nagy zene dü -hönc”, még is élet re szó ló ba rát sá got kö töt tek.„Akaszd szeg re a fi lo zó fi át, nem le het azt könyvbõlta nul ni, la poz gasd az élet bib li á ját” – ta ná csol ta ne -ki a ma gyar zon go ra vir tu óz, s a ta nu lás irántamúgy sem ra jon gó if jú jó ta nít vány le he tett: a fi lo -zó fi ai kur zust Te le ki ber li ni szál lá sán tar tot ták,„mely gaz da gon fel volt dí szít ve pa lac kok kal ésélel mi sze rek kel, me lyek könnyeb ben vol takemészt hetõk, mint He gel transzcendentalizmusa”.Ez utób bi té zi se i nek iga zát egyéb ként Te le ki csakak kor volt haj lan dó el fo gad ni, ha pro fesszo ra be -csü let sza vá val hi te le sí tet te.

Té mánk szem pont já ból ér de ke sebb egy má sikbe csü let szó, amely nek – ha igaz a tör té net – Te le kivégsõ so ron éle tét is kö szön het te. Az anek do ta sze -rû epi zód sze rint Liszt 1843-ban Szent pé ter vá ronbe le sze re tett Glasenapp orosz her ceg fe le sé gé be.Bár hang ver se nye lett vol na Moszk vá ban, ahol ma -ga a cár vár ta, el sem akar ta hagy ni a vá rost. Te le kihi á ba fi gyel mez tet te a vár ha tó bot rány ra, Liszt csakazt követõen vál lal ta a to vább uta zást, hogy ba rát jabe csü let sza vát ad ta: utá na vi szi a hercegnõt, meg -szök te ti a szép asszonyt.

Hat év vel késõbb, a vi lá go si fegy ver le té telt kö -ve tõen Te le ki az ak kor már tá bor nok Glasenappfog sá gá ba ke rült. A bosszú tól tar tó hon véd ez re desbiz tos volt ab ban, bi tó fán vég zi az éle tét. Az oroszfõtiszt azon ban ehe lyett ebéd re hív ta a ma gyar tisz -ti kart, a pohárköszöntõnél pe dig Te le ki re ürí tet tepo ha rát, aki meg sza ba dí tot ta õt feleségétõl – akit

aka ra ta el le né re kel lett el ven nie – és hoz zá se gí tet -te ah hoz, akit õszintén sze re tett, sõt meg ígér te, se -gít sé gé re lesz a sza ba du lás ban. Te le ki va ló banmeg sza ba dult az ara di vár ból, em lék ira tai azon banGlasenappról nem tesz nek em lí tést. Va ló sze rûbb,hogy csak a sze ren cse s – aho gyan õ ma ga is le ír ja– egy megvesztegethetõ ka to na or vos se gí tet ték ab -ban, hogy a ha lál bün te tés elõl kül föld re me ne kül -jön, a ro man ti kus ka land tör té ne te azon ban vég ér -vé nye sen be ke rült a Te le ki-le gen dá ri um ba.

A sza bad ság harc idõszakánál ma rad va: Te le kile ve lei és ver sei Prielle Kor né li á hoz (1826–1906)fûzõdõ kap cso la tá ról is sok min dent sej tet nek. Pri -elle a ma gyar szín ját szás egyik leg na gyobb egyé ni -sé ge volt. 1846-ban majd nem fe le sé gül ment PetõfiSán dor hoz, de egyéb ként is Kos suth hí ve, s a ma gamód ján a for ra da lom ak tív ré sze se. Lelkesítõ, ha za -fi as es te ket tar tott a front ra in du lók nak, Vi lá gosután pe dig (élet raj zi ada tai sze rint) Te le ki Sán dortis hoszú ide ig a há zá ban búj tat ta. Kap cso la tuk Te -le ki ha lá lá ig meg ma radt: 1881 au gusz tu sá ban, ami -kor Prielle Kor né lia Nagy bá nyán lé pett fel a Lend-vay-szobor ja vá ra szer ve zett elõadáson, a Bor pa ta -kig elé be vo nu ló kül dött ség ben – csa lád já val – Te -le ki Sán dor is ott volt. Az elõadás után a ven dé geka koltói kas tély ban ebé del tek, s itt töl töt ték el a dél -utánt is.

A sza bad ság harc bu ká sát követõen Te le ki ti zen -nyolc évig tar tó emig rá ci ó ra kény sze rült. 1849õszén, a ti zen hár mak ki vég zé se kor még az ara divár bör tön ven dég sze re tet ét él vez te, a rákövet kezõév má ju sá ban azon ban már elsõ tar tó sabb ál lo más -he lyén, Pá rizs ban ta lál juk. Elsõ há zas ság kö té sé ig,1857-ig tar tó kül ho ni legényéveibõl egy ClemenceGauthier (Ma dame Gauthier Clemence) ne vû „el -ha gyott fran cia kedves”-rõl tesz nek em lí tést a „de -rék ez re des” éle tét be mu ta tó ta nul má nyok, akit le -ve le i ben is gyak ran fel idéz, édes any já nak ír varend sze re sen és sze re tet tel meg em lé ke zik ró la. Akét asszony – Clemence és az öreg Mi kes grófnõ,Te le ki édes any ja – egy más sal is több ször le ve letvál tott.

Kap cso la tuk még a sza bad ság harc ide jén kez -dõd hetett és kö zel egy év ti ze dig tar tott. Te le ki1850 ja nu ár já ban, köz vet le nül az ara di várbörtön-bõl va ló sza ba du lá sát követõen Clemence-t kér temeg („ki nek sok há lá val tar to zom”), hogy ru há itszá má ra el hoz za. Egy hó nap pal késõbb, még itt -hon írt le ve lé ben így aján lot ta any ja ol tal má ba:„Clemence-ot sze res se és be csül je, õ sze gény ku -tya hû ség gel ra gasz ko dik hoz zám és sok ön fel ál do -zás sal él te az sze ren csét len ség nap ja it”. Az asz -szonyt Pá rizs ban is Te le ki vel ta lál juk: utób bi több,Kos suth La jos hoz kül dött le ve lét is a „Ma dameGauthier, Rue de Parme 3. szám” alat ti la ká sá ból cí -mez te. 1852 ta va szán, ami kor Te le ki Pá rizs bólelõbb Jer sey, majd Guernesey szi ge té re köl tö zik,„Clemence atya” is el kí sér te (Szemere Ber ta lan hozírt egyik le ve lé ben ta lál ko zunk ez zel a tré fás meg -szó lí tás sal). A következõ négy év ben együtt in té zikkis gaz da sá guk, a kö zös ház tar tás ügye it.

Te le ki Sán dor levelezésébõl ki de rül, hogyClemence-nek egy fia is volt – bi zo nyá ra ko ráb bikap cso la tá ból –, akit a „vad gróf” sa ját költ sé gén ta -nít ta tott: „egy in té zet be ad tam – ír ja édes any já nak1853-ban – ezért is 600 fran kot kell éven ként fi zet -

21

nem. Mint be csü le tes em ber nem te het tem, hogymeg en ged jem, hogy a Clemence szü lei gaz em bertne vel je nek belõle”.

Az ez re des csak ak kor vált meg vég leg Cle -mence-tõl, ami kor Bickersteth An nát, Lord Lang-dale lá nyát 1856-ban el je gyez te. De elsõ há zas sá gátter vez get ve is gon dos kod ni kí vánt barátnõje to -váb bi sor sá ról, s ezt édes any já val is kö zöl te 1856feb ru ár já ban: „Õ oly szé pen, oly ne me sen vi sel tema gát, hogy ne ki iga zán há lá val és el is me rés sel tar -to zunk és meg bo csát ha tat lan bûn len ne ha jö ven -dõ jét nem biz to sí ta nánk”. 1856 már ci u sá ban pe digígy ír az ak kor már va ló ban „el ha gyott kedves”-rõl:„oly ne me sen vi sel te ma gát irá nyom ban, mi nélszeb ben tel jes lehetetlen…”

II. Egy re bel lis gróf há zas sá gaiTe le ki Sán dor 1857. de cem ber 16-án kö töt te

elsõ há zas sá gát. Vá lasz tott ja a mind össze 19 évesJane Frances Bickersteth (Bickersteth Jo han naFran cis ka, 1836–1870), aki – Clemence egyik leve -lé bõl idéz ve – „ked ves, gaz dag, jól ne velt, hét vagynyolc nyel vet beszélõ fi a tal lány” volt. De Te le kisze rint is: „mát kám nak csu pán négy nagy hi bá javan”: hogy igen fi a tal, igen szép, igen okos és igengaz dag.

Mû velt sé ge, va gyo na, tár sa dal mi hely ze te ak koris ki emel ték vol na kor tár sai kö zül, ha nem lett vol -na csa lád já val, édes any já val együtt a ma gyar sza -bad ság harc esz mé i nek és az an gol föld re ve tettemig rá ció tag ja i nak egyik leg hû sé ge sebb pár to ló -ja. Mé szá ros Láz ár tá bor nok, Kos suth hír ne ves had -ügy mi nisz te re is az eywoodi bir to kon hunyt el. Te -le ki anyó sa, La dy Langdale 1858-ban hív ta meg ahat van két éves, ak kor már nagy be teg tá bor no kot,hogy Titley és Eywood fa lucs kák kö zött fél útonlévõ há zá ban jó fé le házikoszttal, a festõi kör nyé -ken tett sé ták kal felerõsítse. Már késõn. Mé szá rosLá zárt itt, az eywoodi temetõben he lyez ték öröknyu ga lom ra. Sír ja fö lé dí szes em lé ket emel tek,ahon nan ham va it egy év szá zad dal késõbb, 1991-ben szál lí tot ták szülõhelyére, Ba já ra.

La dy Langdale egyet len le á nya, az if jú JaneFran ces – vagy aho gyan a ko ra be li ma gyar saj tóem le get te: Bickersteth Johanka, vagy Jan ka – ma -gyar la po kat ol va sott, (késõbbi) anyó sá val ma gya -rul le ve le zett, cik ke ket, út le írá so kat kö zölt fér je ha -zá já ban (a Hölgyfutárban), ame lyet meg lá to gat niké szült, s kis sé me rész, nem ép pen si ke res iro dal -mi kí sér let ként By ron t for dí tott ma gyar ra (AChilde Harold for dí tá sa, amely ben az idõs La dyLangdale szép sé gét is meg örö kí tet te Lord By ron,Genf ben je lent meg, 1857-ben). Nem cso da, hogya ha zai tár sa da lom leg alább olyan ro kon szenv velfo gad ta, mint ma gát Te le kit.

A Va sár na pi Új ság 1858. má jus 30-i szá má ban ír -ja: „(Bickersteth Jan ka) gróf Te le ki Sándorné, minta Hölgy fu tár ír ja, jú ni us hó elsõ nap ja i ban kö rünk -be ér ke zik. A Childe Harold je les ma gyar for dí tó ját,ki új ha zá ja s a ma gyar nyelv irán ti hõ von zal má valsok tõsgyökeres ma gyar höl gyön túl tesz, tárt ka -rok kal vár juk, s öröm mel fog juk üd vö zöl ni ha zánkfõvárosában. A Hf. azon re mé nyét fejezé ki, hogynem so ká ra a ne mes gróf né arc ké pé vel fog ja meg -lep het ni elõfizetõit.” (Elképzelhetõ, hogy ezugyan az a fi a tal, kar csú höl gyet áb rá zo ló egész ala -

kos port ré, ame lyet Gö rög Lí via köny vé ben grófTe le ki Sándorné kép alá írás sal sze re pel tet, a kép -jegy zék ben a for rást is meg je löl ve: Ma gyar or szágés a Nagy vi lág, 1875. 8. szám. A raj zot – az elõbbikönyv re hi vat koz va – Csetri Elek is fel hasz nál ja. Ki -egé szí ti azon ban Litez de Tiverval Ma tild ne vé vel,bár va ló szí nûbb, hogy a rajz nem a nyil vá nos ságelõtt ke ve set szereplõ má so dik fe le sé get, ha nem ama gyar köz vé le mény elõtt is mer tebb Jane-t áb rá -zol ja.)

Te le ki elsõ le ve lei, me lyek ben édes any já nak jö -ven dõbeli hitvesérõl („az én se lyem gyer me kem”-nek ne vez ve) be szá mol, te le van nak az egész csa -lád ra kiterjedõ ra jon gás sal és ára do zás sal: ap ja„egyi ke azon tü ne mé nyek nek, kik ko ron ként anem ze tek egén fel tûn nek”, any ja „incarnatiója ajóságnak” – ír ja. Elsõ perctõl ar ra bíz tat ta szü le it,hogy „An nát” úgy fo gad ják be ma guk kö zé, mintcsa lád ta got: „Igen szép len ne, ha ked ves anyám le -ve lem vé te le után ír na An ná nak egy szép le ve let. Õigen bol dog nak ér zi ma gát, ha lát ja, hogy úgy sze -re tik, mint sa ját gyermeköket. Ír jon ma gá ról ésszól jon a szív hez úgy, mint édes anyám tud.”

Ér zé sei egy év el tel té vel sem vál toz tak. 1858 ta -va szán Jane Frances ter ve zett er dé lyi lá to ga tá sátké szí ti elõ, de cem ber ben pe dig így ír édes any já -nak: „Ma egy éve, hogy meg há za sod tam... S fe le sé -gem mel – jó órá ban le gyen mond va – nem hogy

Gróf Teleki Sándorné

22

össze üt kö zé sem nem volt, de még szó vál tá somsem ... egy év el tel té vel annyi ra be csül jük egy mást,s tán job ban, mint há zas sá gunk elsõ órá já ban.”

Lát szó lag min den kö rül mény ad va volt te hát ah -hoz, hogy kap cso la tuk ma ra dan dó le gyen, s fe le sé -ge ol da lán vég re meg ál la pod jon a nyug ha tat lan vé -rû, ál lan dó anya gi gon dok kal küszködõ Te le ki.Még sem így tör tént. Ment sé gé re szol gál jon: meg kí -sé relt új éle tet kez de ni. Meg sze rez te az an gol ho -nos sá got. A királynõ en ge dé lyé vel el nyer te a LordHarley of Ox ford név és cí mer vi se lé sé nek jo gát. Awales-i tar to mány ha tá rán fekvõ eywoodi bir to konélénk tár sa dal mi élet kezdõdött, egy más után ér -kez tek az elõkelõ ven dé gek, hogy az új családfõvelmeg is mer ked je nek.

Rö vi de sen azon ban ki de rült: a ké nyel mes,gond ta lan élettõl egy idõre el káp ráz ta tott Te le kiép pen olyan szi laj, re bel lis „vad gróf” ma radt, mintami lyen Petõfivel va ló nagy ká ro lyi meg is mer ke dé -se ide jén volt. A csa lá di ott hon nyu gal mát egy regyak rab ban za var ták meg szó vál tá sa ik. BickerstethJo han na, aki min den li be ra liz mu sa mel lett több rebe csül te a csen des csa lá di ott hont „a vi lág za já nál”,1860 au gusz tu sá ban már ezt ír ta anyó sá nak ang li aibir to kuk ról: Sán dor, aki „so ha sem ké pes nyu gal -mat él vez ni, és min dig só vá rog lár ma, moz ga lomután, el tá vo zott dé li Ola szor szág ba”. Hoz zá te het -jük: vég le ge sen, s ez zel a rö vid há zas ság sor samegpecsételõdött.

Te le ki má so dik há zas sá ga már emig rá ci ós éve i -nek olasz or szá gi kor sza ká hoz kap cso ló dik. Nemsok kal azu tán, hogy ang li ai bir to ká ról vég leg el tá -vo zott, Ná poly ban is mer ke dett meg Litez de Tiver-val Ma tild dal (1836–1910), egy fran cia tá bor nok(Philippe Rose Litez de Tiverval) le á nyá val. 1860-

ban, vagy 61-ben kö tött há zas sá guk ból négy gyer -mek szü le tett – mint egy az örök ké ha za vá gyó Te le -ki eu ró pai bo lyon gá sa i nak nyom vo na lát is meg raj -zol va: Sán dor Pá rizs ban, Lász ló Pi sá ban, Já nosBagni di Luccában, Blan ka pe dig Nagy bá nyán.Ami kor a ki egye zést követõen Te le ki am nesz ti átka pott, fran cia asszo nya is el kí sér te Er dély be, sõtma gya rul is meg ta nult.

„Ma gas mû velt sé gû, szép lélek… aki, a töb bekkö zött, még nem var ra tott gyer me kei szá má ra sza -bó val sem mit, min den öl tö nyü ket sa ját ke ze ké szí -té, s va la mennyi nek daj ká ja, nevelõnõje ma gavolt… az elsõ fran cia nõ, kit szé pen ma gya rul be -szél ni hal lot tam” – ír ta ró la Jó kai.

Ér de kes, hogy a „hi va ta los” ada tok nak né mi legel lent mond va, Te le ki és Tiverval Ma tild 1870-ben,alig pár nap pal ne gye dik gyer me kük, Blan ka meg -szü le té se elõtt Nagy bá nyán (is) há zas sá got kö töt -tek. Er re egy an gol hi vat ko zás nyo mán de rült fénynem rég; ál lí tá sa it a ró mai ka to li kus egy ház anya -köny ve is iga zol ta.

Az ak kor 49 éves Te le ki Sán dor és a 29 évesTiverval Ma tild há zas ság kö tés ét 1870. no vem ber17-i dá tum mal je gyez te be Luk ács Ti va dar plé bá -nos (Blan ka 1870. no vem ber 25-én szü le tett). Azanyakönyvbõl az is ki de rül, hogy püs pö ki fölment -vénnyel men te sül tek a há zas ság kö tés ki hir de té sealól. Az anya könyv megfelelõ he lyé re a Te le ki ne -ve mel lé elõször azt ír ták be hogy „öz vegy” (La dyFrances ugyan eb ben az év ben, má jus 3-án hunytel), majd a ki hú zott be jegy zés mel lé azt, hogy „nõt -len”, ami alá tá maszt hat ja a for rás ál lí tá sát, mi sze rintTe le ki va la mi lyen ok ból tör vé nye sen el sem vált el -sõ feleségétõl! Ez meg ma gya ráz hat ja a ké sei, nagy -bá nyai há zas ság kö tést.

Te le ki Sán dor és Tiverval Ma tild gyer me ke i nekanya köny ve zé se is Nagy bá nyán tör tént: mind anégy gyer me ket ugyan azon a na pon, 1878. au -gusz tus 7-én je gyez ték be a meg ke resz tel tek hez, aPá rizs ban szü le tett Sán dor és a Pi sá ban szü le tett Já -nos ne ve mel lé ke reszt apa ként a Türr Ist ván tá bor -nok ne vét is fel tün tet ve.

Az elsõ fe le ség, Bickersteth An na egyéb kéntmár nem ment új ra férj hez. Fi a ta lon, mind össze 34éve sen hunyt el a szí ri ai Da masz kusz ban. TivervalMa tild 1910-ben halt meg, csont jai ott por la nak fér -je ham vai mel lett, a koltói sír kert ben.

III. Az utol só ro mánc„Ne ki, aki Eu ró pa annyi csa ta te rét ve re ked te és

utaz ta vé gig, s annyi szor ko má zott a ha lál lal, csen -des öreg ség, bol dog csa lá di ott hon, bé kés el mú lásju tott osz tály ré szül” – ál la pí tot ta meg Csetri Elektör té nész Telekirõl szó ló ta nul má nyá ban, s a som -más meg ál la pí tás sal leg több ször el in té zett nek te -kint jük a „vad gróf” éle té nek utol só ne gyed szá za -dát. S bár igaz (ugyan csak Csetri Ele ket idéz ve): akoltói gaz dál ko dás, a csa lád örö mei, Nagy bá nya, saz egész meg csen de se dett élet szûk re szab ta anagy vi lág táv la ta i hoz szo kott Te le ki szár nya lá sát,azért ha te het te, em lék ira tai, cso dált gyûj te mé nyeés gyer me kei, fe le sé ge körébõl szí ve sen ki röp penthoszabb-rövidebb utak ra. Leg gyak rab ban fjúságala kó hely ét, Ko lozs várt ke res te fel: „szép, négy szög -le tû re nyírt õsz sza kál lá val, ked ves, vi dám, pi ros ar -

Tiverval Ma tild

23

cá val, fi a ta los já rá sá val leg ne ve ze te sebb alak ja voltaz er dé lyi fõvárosnak.” (Gya lui Far kas) Meg rok -kan va bár, de 1883-ban még Turinba is el ju tott,végsõ bú csút ven ni az élet fogy tig la ni szám ûze tés -re ítélt Kos suth La jos tól.

Éle té nek utol só ro man ti kus fel lán go lá sa is ezek-hez az évek hez kap cso ló dik. Már csak kü lön le ges -sé ge mi att is ír nunk kell ró la, hi szen a rö vi den márbe mu ta tott ko lozs vá ri színésznõ, Hunyady Mar gita tör té net egyik fõszereplõje. A má sik az ak kormár idõsödõ Te le ki Sán dor. Hatvany La jos író ésiro da lom tör té nész – nem kis ma lí ci á val – töb bekkö zött így ír kettejükrõl egy szél jegy zet ben, a két -kö te tes Így élt Petõfi címû (1955) köny vé ben: „Hu -nya dy Mar git, egy kor ko lozs vá ri, majd a Víg szín -ház meg nyi tá sa után hí res pes ti színésznõ. Sok esz -ten de ig élt Te le ki Sán dor ral, aki, mint a színésznõkés írók ba rá tai vi lág szer te cse le ked ni szok ták, ked -ve sé nek egy-egy pre mi er je elõtt te le har so náz ta asaj tót – a da ra bot, a sze re pet s fõleg a mûvésznõtma gasz ta ló cik ke i vel.”

Meg is mer ke dé sük az 1870-es évek má so dik fe -lé hez köthetõ. Az 1878-ban írt Petõfi Sán dor Kol -tón cí mû írás ban min den eset re már ta lál ko zunkHunyady Mar git ne vé nek em lí té sé vel:

„A múlt nyá ron Mármaros-Szigeten vol tam. Egygom bát áru ló vén ci gány asszony meg szó lít az ut -cán, s nagy öröm mel kérdezõsködik ál la po tomfelõl.

Rög tön rá is mer tem.– Jer ve lem – mon dám ne ki.Föl vit tem H. M. asszony hoz, ki cso dál ko zott,

mi ért vi szek én hoz zá egy cigánynõt.– Ve gye nek gombát! – mon dám.– Mit csi nál jak én a gom bá val? Tud ja, hogy

vendéglõbõl ét ke zünk.– Aján lom Pila Ani kót.A gom bá kat meg vet ték.” Le ve le zé sü ket – ame lyet a már em lí tett Ale xan -

der Brody (Bródy Sán dor író uno ká ja) is mer te tettelõször rész le te seb ben 2006-ban meg je lent rend -ha gyó Hunyady Mar git élet raj zá ban – ti zen há romévet ölel át, 1879-tõl 1892-ig. Te le ki utol só, már be -teg sé ge ide jén írt le ve le csu pán egy név jegy kár tya,raj ta a kéz zel írt rö vid üze net: „Szí ves meg em lé ke -zé sit na gyon kö szö ni, s jókívánatát sze re tet tel vi -szo noz za: Te le ki Sán dor / NBányán, Új év nap ján1892.” A töb bi le vél azon ban már nem ennyi re rö -vid, se nem ennyi re szok vá nyos – s ko ránt sem csu -pán plá tói (és egy ol da lú) érzelmekrõl ta nús ko dikHunyady Mar git iránt, kit a hi va ta los „Asszo nyom”-tól az „Édes jó Mar gi tom”-on át a „Ma ga kis hó bor -tos”, „Nagy gye rek”-ig vál to za tos meg szó lí tá sok ésszó for du la tok trak tál nak az ez re des le ve le i ben.

Az aláb bi ak ban egy rö vid le vél rész le tet köz lünkaz Asszony hoz, kit Te le ki sa ját sza vai sze rint „olyna gyon sze re tett”:

„Asszo nyom! Én megközelítém ke gye det, fel fe -dez tem a gyé mánt bá nyát, most ra gyog a briliánt; avi lág hó dol és lá ba i nál fet reng; exelenciás urak ál -la nak tót ágast, ma si nák fü työl nek lo ko mo tív síp palkétségbeejtõ sí po lást; Ke gyed ül ott pá ho lyá naktrón ján, sze me i vel bûvöl, te kin te té vel bá jol – s re -ped a fér fi szív […]

A szív nek nem le het pa ran csol ni; az én mentõka rom vé kony szal ma szál, el her vadt sár ga õszi le -

vél, a víz ben ful dok ló elõtt, ha az er köl csi erõ ha -nyat lik, az ör vény el nye li ál do za tát, s az ál do zatkettõ – én és ke gyed. –

Én ta lál tam fel a kin cset, más gaz dag szik utá na,így volt ez vi lág kezdetétõl mind vé gig […] S mígKe gyed gond ta lan, könnyel mû, csá bí tó éle tet ti vor -nyáz, ad dig én itt ár ván, el ha gya tot tan és mez te lenõrzöm az apám nyá ját, eszem mé zet és sás kát, siszom a hó le vét, s ke ser ves gon do la ti mat – lel kemgyász pil lé it re pí tem oda, ahol en gem már el fe led -tek.

Tes sék! Kel lett ma gá nak os to ba ság? itt van egyfürtezet, pa ran csol még töb bet is – szol gál ha tok –,ami lyen a mos dó, olyan a kendõ –, kell ma gá nakskor pió? Szol gál ha tok ta ran tel lá val, okos em ber azés tu dós ha za fi, aki túl tesz raj tam os to ba ság ban.

VÉ GE. vé ge nincsa sze re lem a leg drá gább kincs.” (Koltó, 1879. feb ru ár 11.)Mi volt ennyi ra jon gás nak a ju tal ma? – kér dez -

het jük is mét Hatvany La jos sal. 1890-ben meg je lentKo lozs vá ron a jó ké pû, fi a tal fõvárosi új ság író, Bró -dy Sán dor, és el sze ret te a mûvésznõt az ak kor márbe teg és megöre ge dett Te le ki Sán dor tól. Bródyegy hét vé gi bá li tu dó sí tás ked vé ért uta zott le Ko -lozs vár ra, de a rö vid re ter ve zett ki ruc ca nás más félévig tar tott. S mi re e kap cso lat ból a gyer mek meg -szü le tett, Bródy már megnõsült – Bu da pes ten.Nem Hunyady Mar gi tot vet te fe le sé gül. Négy tör -vé nyes gyer me ke mel lett az ötö dik kel, s egy ben alegidõsebbel – Hunyady Sán dor ral – ti zen két évesko rá ban ta lál ko zott elõször.

Így mú lik el a vi lág dicsõsége – s így fo nó dottössze fél év szá za don ke resz tül ka land és sze re lemgróf Te le ki Sán dor életében…

DÁ VID LA JOS

Köny vé szet1. Al bert Gá bor: A Kos suth-el le nes emig rá ció. Sze-

mere Ber ta lan le ve le zé se (1849–1851). Kor társ. 1998. jú -ni us. 42. évf. 6. sz. 67–96. l.

2. Guy Stair Sainty: Andreas Wernitz, the real story ofhis imposture as duke, prince, marquis, count, baronand grandee of Spain, 2002 (chivalricorders.org)

3. Hatvany La jos: Így élt Petõfi. Bu da pest, 1955.4. Hunyady Mar git: Egy mai tör té net a ti zen ki len ce -

dik szá zad ból. A csa lá di ha gya ték alap ján köz re ad ja Ale -xan der Brody. Bu da pest, 2006.

5. Lõcsei Gab ri el la: Jel ké pes akasz tás. Te le ki Sán dor,a ma gyar D’Artagnan és a re mény te le nül szép sza bad -ság. Ma gyar Nem zet, 2009. már ci us 14.

6. Prielle Kor né lia, Priel An tó nia színésznõ élet raj za(szineszkonyvtar.hu)

7. Prielle Kor né lia Nagy bá nyán. Köz zé te szi: Ma ri anFé lix. Bá nya vi dé ki Új Szó, 2001. jú li us 6–12., 13. (XLI II.év fo lyam 741. szám

8. Sár kö zi Má tyás: Hon véd sír an gol esõben. Eu ró paiUtas, 2003/4.

9. Te le ki Sán dor: Em lé kez zünk régiekrõl. Bevezetõta nul mánnyal és jegy ze tek kel köz zé te szi Csetri Elek. Bu -ka rest, 1973.

10. Te le ki Sán dor Em lé ke zé sei. Saj tó alá ren dez te Gö -rög Lí via, élet raj zi be ve ze tés sel, Bu da pest, 1958

11. The works of Lord By ron. A bibliography of thesuccessive editions and translations of Lord Byron’spoetical works. Vol.7., New York, 1905

12. Va sár na pi Új ság, 1858. má jus 30.13. Va sár na pi Új ság, 1880. már ci us 28.

24

Ha majd az Idõben el jön az a kor szak, ami koraz em ber min den bar lan got szét rob ban tott, amitva la mi cél ra fel nem hasz nál ha tott, és min denöreg fát már ré gen ki vá ga tott, ak kor már késõ leszsi rán koz ni a meg bil lent ter mé sze ti egyen sú lyon,ame lyet hely re ál lí ta ni sem atom bom bá val, semmin den tu dó elekt ro ni kus gé pek kel nem le het.

(Fe ke te Ist ván)

El hagy va, mint ma dár az ágon Ápolt erdõkrõl, fi nom levegõjû s friss nö vény -

ze tû hegy vi dé ki vá ros kák ról re gél tek a ke zem beke rült ré gi ké pes lap ok, mi köz ben a rá di ó ban a mû -faj ok ká ne me se dett sze me te lé si szo ká sok ról tár sal -gott a mûsorvezetõ a hall ga tó ság gal. Ar ról vi tat koz -tak, össze függ-e a ze nei íz lés a tisz ta sá gi igénnyel.Cso da szám ba menõen el len vé le mény nél kül fo -gal ma zó dott meg, hogy bi zony egy dzsessz- vagyrockfesztivál után nem ma rad annyi lim lom a hely -szí nen, mint amennyit a manelisták hány nak szétegyet len dél után a csó ré kol bá szos, arany lán cospik ni ken.

A be te le fo ná lók kö zül töb ben hen ceg ve ecse -tel ték: az õ gyer me ke ik nej lon zacs kók kal meg ra -kot tan vo nul nak ki min dig a zöld öve zet be, azok bagyûj tik össze a sza bad té ri eszem-iszom ma ra dé ka -it, a fla ko nok kal, kon zerv do boz ok kal, egy szerhasz ná la tos mü tyü rök kel meg tö mött szaty ro katpe dig, ha nincs a kö zel ben ku ka, egy sze rû en ha za -vi szik, ott hon dob ják be a ko sár ba. Mind ez azérttör té nik így, hang sú lyoz ták, mert rend re, fe gyel -me zett ma ga tar tás ra, ci vi li zált vi sel ke dés re ne vel -ték õket a csa lád ban (az is ko lá ról, mint po zi tívtényezõrõl, nem esett szó).

Volt, aki ha tá ro zot tan ki je len tet te: Ro má nia Eu -ró pa sze mét lá dá ja. Ez zel va la mennyi en egyet ér tet -tek, kér dé sek, ké te lyek gar ma dát vet ve fel vi szontben nem. E tu dat ha sa dá sos, el lent mon dá sos, tisz ta -ság má ni ás ál la pot ban ugyan is mé lyen el kell gon -dol kod ni azon, hogy ak kor még is hon nan szár ma -zik, mibõl fa kad, kitõl ered a föld re ta ka ró ként rá -te le pe dett ren ge teg szenny, mo csok, va cak? Tán ami nisz té ri um a hi bás a fel for du lá sért? Vagy ma ga ami nisz ter úr, mert nem küld sze mély re szó ló meg -hí vót min de nik utcaseprõnek, szép sza vak kal, fi -no man, alá za to san kér ve meg ek ként a tár sa sá got,hogy szí ves ked je nek egy pi cit ta ka rí ta ni is, ha ked -vük lesz rá. Eset leg csu pán a szo ci á lis segélybõlélõk nem te szik a dol gu kat, mert be ad ták a fel mon -dá su kat?

Va ri ál ha tó te hát e té ma, hisz bár ki nek az ol da lá -ról kö ze lít jük meg, ar ra a kö vet kez te tés re ju tunk,hogy van egy gár da, ame lyik pi ma szul sze me tel, ésvan egy má sik tár sa ság is, ame lyik szem te le nülasszisz tál az össz né pi hul la dé ko sí tás hoz. A je len -ség re újab ban az új ság írók is fel fi gyel tek. Tu dó sí -

tás ban ol vas tam, hogy az egyik bán sá gi fo lyó par -ton miccset sütõ kü lö nít mény egyé ne i nek a sze -mét azért nem szúr ta a mel let tük tor nyo su ló sze -mét, mert az már ott le le dzett, ami kor ki ér tek a ter -mé szet ölé be s le tá bo roz tak. Erõteljesen fo gad koz -tak: a lo mot nem õk tet ték oda. Az tán, hális ten nek,jó ét vággyal be kap ták a ga né te te jén ro po gós rasült hús po gá csát...

Amint az elõbbi eset is pél dáz za, a hi gi é nia te -rén már a har ma dik vi lág be li or szá gok szint jénsem ál lunk. Fa lu he lyen nincs köz tisz ta sá gi vál la lat,a vá ro sok ban pe dig csu pán a fõterek azon par cel -lá in lo csol ják a vi rág ágyá so kat, nyír ják buz gón afü vet, aho vá a kül föl di de le gá ci ók és ven dég fo ga -dó ik, a me ne dzse rek, dísz öl töny ben kor zóz nimen nek. Tisztségviselõék részérõl a töb bi ne gye -det fel fal hat ja a kosz, be né pe sít he tik a fal ká baverõdõ éhes kó bor ku tyák. Hab ként az ke rül het ator tá ra, hogy az egy re fényûzõbb cent rum ba a kö -zel jövõben csak azt fog ják been ged ni, aki le pen ge -ti a ka pu pénzt. Aki nem, az bú jócs káz hat majd arend fenn tar tók kal, bo tor kál hat a záp to jás sza gú si -ká to rok ban.

Bár ami a sza bad- és ün nep na po kat, va la mintazok mennyi sé gét, szá mát il le ti min den ki (az is, akiad ja, meg az is, aki kap ja) na gyon kor rekt eb ben azor szág ban, azt vi szont még sen ki sem szá mol ta ki,hány li ter víz és hány watt vil lany áram megy eléven te csak ar ra, hogy a dísz ven dé gek és há zi gaz -dá ik, az ügyvivõk tisz ta láb be li vel ke rül je nek ki avá ros né zés sel fû sze re zett mo no ton üz le ti megbe -szélésbõl.

Az egy re job ban érzékelhetõ szem fény vesz tésel le né re egye sek még hisz nek a lakkcipõs, pa lo tás,li mu zi nos Münchausen bá rók nak. Újab ban az tör -tént, hogy a me gye há zán va la ki el szól ta ma gát: jön -ni fog nak a fa pa pu csos hol lan dok, akik majd ki ko -tor ják a Béga-csatornát. Ebbõl per sze megint cik -kek szü let tek, meg ha tó tör té nel mi kö rí tés sel, ame-lyekbõl meg tud hat tuk, mennyi re szép volt az életTe mes vá ron úgy száz öt ven év vel ezelõtt. Ar ra akér dés re vi szont nem kap tunk vá laszt, hon nan in -dul tak el a fla man dok, hisz az anyai fészekbõl el sõ -ként ki szállt és fe lénk röpülõ cso port juk már tízéve úton van, de még min dig nem ért ide. Pe dig azak ko ri na pi lap ok meg ír ták: lesz Bégánk! Az óta aSe bes-Kö rös is fel ke rült a (fe ke te) lis tá ra, az zal azöröm te li meg jegy zés sel, hogy né hány év, év ti zedmúl va ví zen utaz hat nak majd Ma gya ror szág ra anagy vá ra di ak. Gon do lom, ez a faj ta fej lesz té si tervis mé re te ket fog öl te ni, meg szé dít ve a Ma ros mega Sza mos men tén élõket, akik ma guk hoz té ré sü kigegyébrõl sem fog nak ál mo doz ni, mint szí nes vi tor -lá sok ról és fe hér sé ta ha jók ról.

A hor gá szok egyelõre nem vet ték a szí vük re azújabb ter mé szet el le nes be je len tést, és bár szá mos

Eu ró pai ökokultúra

Aho va a ma dár rö pül ve sem jut hat,vagy csak fá rad va ér het

25

he lyen már a fá kat is ki vág ták mellõlük, na pon taki ve tik a hor got, amely re hal ma már csak a (ha las) -ta vakban akad. A ma gán tu laj don ban lévõ ha lász bi -ro dal mak meg je le né se óta ugyan is lé nye ge sen le -csök ken tek a te le pí té sek – nyil ván ra fi nált üz le timeg fon to lás ból. Ez a suttyom ban zaj ló in téz ke désa pe cá zó kat kü lö nö seb ben nem ér dek li, hisz õk in -kább a csend, a nyu ga lom, az élénkítõ levegõ mi attjár nak ki a part ra. Mi több, most már a víz mi nõ sé -gével is nagy já ból meg le het nek elé ged ve (fel té ve,hogy nem in ni akar nak belõle), hisz ami ó ta be zár -ták a gyá ra kat, sok kal áttetszõbbek a fo lyók, mintvol tak a ro má ni ai ipar arany kor sza ká ban.

Sza bad élet, sza bad ma dár Új fent gyak ran ír nak ar ról a ha zai új sá gok, hogy

vi rág ko rát kez di él ni a ha zai fa lu tu riz mus, de leg fõ -képp az egy re több mar ga ré tá val fel vi rá goz ta tottven dég fo ga dók né pes tá bo ra. Van is eb ben né miigaz ság, ám ha mis ság is, mert szív szo rí tó él mény tudbi zony len ni, ami kor a ter mé szet lágy ölé ben ar raéb red a sza bad ság ra vá gyó ha lan dó, hogy oda a te -re, hi á ba lép éh ség sztrájk ba a prefektúra elõtt, bom -báz za be ad vá nya i val a só hi va talt, kül döz ge ti ide-odaez ré vel a kér vé nye ket és kap re á juk sem mit mon dó,félrevezetõ vá la szo kat, ha már nin csen, ahol érez zes él vez ze az éle tet. Az el ba ga tel li zált, el ne vet gélt kör -nye zet szennye zés Ro má nia leg sú lyo sabb je len ko ris jövõbeli prob lé má ja.

Azt hi szem sem az or szág ban, sem kül föld önnin csen még olyan uta zá si iro da, amely a Bán ságDel tá já ba szer vez ne ki rán du lá so kat. Nos, egy ha -mar nem is lesz. Úgy tû nik ugyan is, hogy a ke néz -fal vi ma dár re zer vá tum ból kilõtték a szár nya so kat,a mo csa rak, a ta vak, az erek he lyét pe dig a ház tar -tá si hulladék-gyûjteménybõl mes ter sé ge sen fel épí -tett fa lu vé gi dom bocs ka vet te át. Ki más len neezért a hi bás, ha nem a he lyi la kos ság, ame lyik va -ló já ban nem he lyi, s nem tud ja, hogy a sze me tet, azel hullt ál lat te te me ket nem kell köz szem lé re ten niea Moşu há za mö gé. Mi at tuk köl töz tek el a szom -széd ból a gé mek: a be sur ra nók el lop ták tõlük a te -rü le tet. Mi at tuk for dul tunk mi is vissza üres él -mény ta risz nyá val az egy ko ri lá pos vidékrõl, ahon -nan amúgy is ki néz tek gya nak vó te kin te tük kel azut cai ló cá kon üldögélõ ex-pa rasz tok. Elsõ ta lál ko -zá sunk olyan volt, mint az utol só. Még jó, hogymeg mu tat ták, mer re van a re zer vá tum, kü lön benso sem ta lál tuk vol na meg.

Per sze így sem men tünk sok ra, csak át a hul la -dék he gyen, az az a volt ta von, át a név te len föld mû -ves be ve tett par cel lá ján, át az ár te rü le ten, a ná dasma rad vá nyán, a vo nat sí nen, a tisz tá son, majd visz -sza tér tünk a hegy hez, amely ál lat te te mek, rot ha dó,rom ló, bom ló pa ra di cso mok, ká posz ták bû zé velka la u zolt ben nün ket. Ez a táj ta lán vé dett va la me -lyik ós di tör vény alap ján, ezért nem ár ta na át szö ve -gez ni, új ra fo gal maz ni, al kal maz ni a jog sza bályt,össz hang ba hoz ni a je len idõvel. Vagy még in kább:mind ezt for dít va el vé gez ni, az em bert ido mí ta nihoz zá a ter mé szet hez. Majd ön ma gá hoz. Vagy elsõ-sorban ön ma gá hoz?

A hely re ál lí tás nak lé tez nek ugyan for ga tó köny -vei, ám rendezõje s pro du ce re má ig nem akadt.

Tel je sen ter mé szet el le nes az is, hogy a ma gyar -

or szá gi ma dár re zer vá tu mok ról és egyéb ter mé -szet vé del mi területekrõl szó ló hír adás ok ahe lyett,hogy fel vi dí ta ná nak, el ke se rí te nek. Hisz va la hány -szor újabb kül föl di cso dák ról, fejlesztésekrõl ér te -sü lök, annyi szor döb be nek rá, mennyi re messzeva gyunk mi még at tól, hogy er dei is ko lá ink le gye -nek, hogy a ki rán du lók ne hagy ja nak ma guk utándisz nó ólt, és hogy a feny ve sek kö zé au tók kal,motordinókkal érkezõk ne miccssütéssel, dob hár -tyá kat kiverõ bal ká ni ré teg ze né vel, iden ti tás za var -ban szenvedõ rockerek la ko dal ma sa i val ron dít sákel már reg gel a na pot, no meg a jó ked vet. Rend kí -vül tá vol va gyunk mi még at tól a men ta li tás tól,amely im pe ra tí vusz ként fo gad ja el, hogy az erdõ -ben vagy a tó part ján fesz ti vá lo zó ba rá ti tár sa ság le -gyen a le né zett és a ki né zett, nem pe dig az, akicsend re, rend re in ti õket.

Gyak ran el gon dol kod tam azon is, hogy pénz -bír ság ok ki ve té sé vel, for ga lom kor lá to zás sal rá le -het ne-e szok tat ni a jó mo dor ra, a szó fo ga dás ra azilletlenkedõket? Egye sek azt ál lít ják, a nyu ga ti vi -lág ban a mai na pig a te te mes bír sá gok tart ják kor -dá ban a ga ráz dál ko dó kat. Má sok a ha té kony kör -nye zet vé del mi ok ta tás ra es küsz nek. En nek az el -mé let nek a ré sze ként, még is har ma dik, meg ha tá ro -zó tényezõként je len nek meg a ci vil szer ve ze tek,ame lyek kel le mes idõtöltést biz to sí tó prog ram ja ik -kal, az egyén fe lé bi za lom mal közelítõ, õt fel ada -tok kal el lá tó, el hal mo zó s ez ál tal a vi lág ban ne kijelentõséget tu laj do ní tó te vé keny sé ge ik kel min -

26

den nél ha té ko nyab ban mû köd het nek. A jó vá té telt an nak el is me ré sé vel kel le ne te hát

kez de ni, hogy még nin cse nek ef fé le ered mé nye -ket fel mu tat ni ké pes cso por to su lá sa ink. Aminkvan, az leg fel jebb ré gi ismerõsök zárt kö re, amelynem ad a mé di á ban va ló je len lét re. Vagy azértnem, mert nem csi nál sem mi olyat, amirõl ér de mesbe szél nie má sok nak, vagy ezért nem, mert el nök -sé ge fog gal-kö röm mel ra gasz ko dik po zí ci ó já hoz,és azt tart ja, hogy a nyil vá nos ság csak púp len ne ahá tán, egy faj ta ki hí vás. Akad nak, akik csak azérthall gat nak, mert fél nek a la i ku sok tól, akikrõl úgyvé lik, amatõrizmusuk okán nem áll nák meg he lyü -ket az egye sü let ben, ügyet len ke dé sük kel pe digcsak össze za var nák a ta pasz ta lat tal és tu dás sal márelegendõ mennyi ség ben fel sze rel tek mun ká ját. Aszaknyelvrõl át tér ni a hét köz na pi, sal lang- ésszleng men tes igé hez pe dig iga zán ne héz gya kor -lat...

A Te mes közt egy ko ron ura ló, ve sze del me ketrejtõ, de egy ben vé del met is nyúj tó mo csár vi lág -ból má ra már alig ma radt va la mi, csak Temes-murány (ma Murani) és Temeskenéz (ma Satchi -nez) ha tá rá ban tû nik fel fol tok ban egy-egy cson kaná das, tal pa lat nyi in go vány vagy láp, amely 1942óta vé dett te rü let. Kuhn La jos, Dionisie Linþia ésEmil Nadra or ni to ló gu sok áll ha ta tos köz ben já rá sá -nak köszönhetõen ez a vé dett ség olyan idõszakok-ban is ér vé nye sült, ami kor er re alig jut tat tak pénzta pártmuftik.

A hi va ta los ter mé szet tu do má nyi köz le mé nyeksze rint a 104 hek tá ros bán sá gi Del tát há rom pa takál tal táp lált tó, né hány ár te rü let és szi get al kot ja,ezek szö ve vé nyét pe dig sû rû ná das fog ja össze.Amúgy va ló sá gos ma dár pa ra di csom: ha tá rai kö -zött meg ta lál ha tó a kis- és nagy kó csag, a sár gagém, a kis kor mo rán, a gáz ló ma dár, a bö löm bi ka, abú bos vö csök, a függõcinege s szá mos ke vés bé hí -res gém, a ra ga do zók kö zül a vö rös meg az éj je livér cse, a só lyom, a fü les ba goly és a ku vik. Össze -sen öt ál lan dó la kó, öt ven öt nyá ri ven dég, ti zen héttelelõ, va la mint har minc hat átkelõ ma dár faj ta lálben ne me ne dé ket. No ha 2008 nya rán Temeskenézha tá rá ban a fel so rolt élõlények kö zül túl sok nemke rült a sze münk elé, az ada tok he lyes sé gé ben ésaz adatközlõk õszinteségében nincs mi ért ké tel -ked nünk.

Ami ként ab ban sem, hogy a min dent túl élt haj -da ni õsmocsárt szin te meg sem mi sí tet te a kom mu -

nis ta ön kény ural mi rend szer. Köz pon ti uta sí tás raugyan is szán tó föld dé kel lett vál toz tat ni a ví zi szár -nyas-re zer vá tu mot, ezért a he lyi elv tár sak ha tal masvízelvezetõ csa tor ná kat ásat tak a to cso gók ki szá rí -tá sá ra. Igye ke ze tük azon ban nem ért fel egy va -rázs lat tal, mert a több év szá za dig víz áz tat ta, gyen -ge minõségû ré ti ta laj nem ad ta meg ma gát: to -vább ra is al kal mat lan ma radt a kul túr nö vé nyek ter -mesz té sé re. Per sze min den ki tud ta, hogy így fogez tör tén ni. Az érin tet tek azt is sej tet ték, hogy amun ká la tok irá nyí tá sá ra ki ne ve zett, kényszerítettmér nök urak le lép nek majd a sá ros, kel le met lentereprõl, a csa tor ná zás okoz ta kár vi szont ott fogma rad ni év ti ze de kig. Ar ra vi szont ke ve sen szá mí -tot tak, hogy a baj ki tel je se dik. De ki tel je se dett,meg kétszerezõdött, meg há rom szo ro zó dott, mertaz iga zi pusz tí tás csak ez után kezdõdött. A ma gá raha gyott, meg seb zett ma dár pa ra di csom ból ugyan isa szem fü le sek, a szé gyen te le nek azt vit ték el, ami reép pen szük sé gük volt (vagy nem is volt): ki lá pot,ki fát, ki vas ta gabb tör zsû cser jét, fész ket, ví zi ál la -tot, szár nyast, mi e gye bet.

En nek az ál dat lan ál la pot nak a fel szá mo lá sá raadott pénzt évek kel ezelõtt az Eu ró pai Unió kör -nye zet vé del mi hi va ta la. A ki utalt 243 ezer euróbólkel lett vol na hely re ál lí ta ni a láp víz el lá tó rend sze -rét, lét re hoz ni a re zer vá tum ad mi niszt ra tív köz -pont ját, meg szer vez ni a fel ügye le tet, és nem utol sósor ban az eu ró pai nor mák hoz iga zí ta ni a lé te sít -mény jo gi stá tu sát.

Nem azé a ma dár, aki el sza laszt ja A Vingától Kisbecskerekig, sõt azon túl ra is ki -

nyú ló in go vá nyos, dág vá nyos vi dé ken haj da nánah hoz ha son ló élet zaj lott, csak va la mi vel sze ré -nyebb for má ban, szû kebb ke re tek kö zött, mint aDuna-Deltában. A te mér dek ví zi ma dár ren ge teghe lyi és vá ro si va dászt von zott ide, a rom lat lan vad -vi zek ha tá rol ta há zak ban la kók zö me pe dig a ter -mé szet kí nál ta lehetõségekhez szab ta, ido mí tot tamin den nap ja it, ha gyo má nya it, egész vi sel ke dés -mód ját és élet vi tel ét. Ha lá szott, több nyi re há ló val,ko sa rak kal, a szá raz nya ra kon megerelte a kör nye -zõ ta vacs ká kat, hogy kéz zel fog has sa ki a meder-bõl a ha la kat, ami ket ál ta lá ban a vas út ál lo má sonpo tom áron ér té ke sí tett, eset leg a nagy vá ro si ven -dég lõk kony há já ra szál lí tott. A nap szít ta bõrû, mo -csár sza gú csí ká szok var sá kat he lyez tek el a sod rá -sok ban, a ná di csa pá sok ban és nád sze gé lyek ben.Amúgy meg rög zött mo csár já rók hí ré ben áll tak,akik a ha lért ka pott pénzt sok szor ital ra köl töt ték,gyak ran éj sza káz tak a ná das egy-egy szi ge tén, ame leg ha mu ban meg hem per ge tett csík ha la kat pe -dig nyár son, ro po gós ra süt ve fo gyasz tot ták.

A hor gá szat ban részt nem vevõ fa lu be li ek víz -igé nyes zöld sé gek ter mesz té sé vel fog lal koz tak. Azin go vány ból fel sza ba dult fe ke te, por ha nyós föl -dön fõként szer vi án pap ri kát, pad li zsánt és pa ra di -cso mot ter mesz tet tek. Má sok a ná dat vág ták, ké vél -ték, fon ták, hasz no sí tot ták, a késõbbiekben, ta -vasszal, pe dig már csak éget ték, jó vá te he tet len ter -mé sze ti, öko ló gi ai ká oszt okoz va ez zel. Akár csak ato jás gyûj tés, a fé szek fosz to ga tás, a gém fi ó kák be -gyûj té se s disz nók elé ve té se, ez a manõver is kel le -met le nül érin tet te a ná das ban élõ s fészkelõ ma da -

27

ra kat, ki vált va a ve gyes gém te lep éven kén ti köl tö -zé sét. A ma dár pa ra di csom el nép te le ne dé sé nek te -hát szá mos elõzménye van, le épü lé se nem meg le -pe tés sze rû.

A ha lá szok ma már nem a re zer vá tum te rü le té rejár nak ki, ha nem a kö ze li, se kély vi zû s mes ter sé gesvíz tá ro zó hoz, aho vá olasz és más nem ze ti sé gû, ide -gen ál lam pol gár sá gú bér va dá szok is gyak ran el lá -to gat nak. A baj az, hogy az eti kát la nul össze-visszalövöldözõk nem kí mé lik a vé dett te rü le te ket, jól le -het az ál lan dó víz in ga do zás mi att a nyílt víz fe lü le -te ket benõtte a nö vény zet, ami mi att a vad ru cák aszom szé dos zsom bé kos, ká kás ré te ket ré sze sí tikelõnyben. A fá cán fel ho za tal is annyi ra je len ték te -len már, hogy egy-egy pél dá nyért a felelõtlenül cé -loz ga tók sem fá ra doz nak.

Temeskenézen min den eset re el szo mo rí tó ter -mé sze ti je len sé gek men tek és men nek vég be. Azõsmocsarat övezõ föl de ken és fal vak ban ugyan isaz 1970-es évek vé gén még vol tak ár té zi ku tak, mitöbb, a táj vé del mi kör zet nek is meg vol tak a sa játfor rá sai, a me leg vi zû ek is, ame lyek nek tu laj do nít -ha tó an egyes ré sze ken a mo csár so sem fa gyott be,a kis vöcs kök, guvatok és bö löm bi kák itt tölt het téka te let, nem kel lett me le gebb ég haj lat ra ván do rol -ni uk. A kõolajtartalékok fel szín re ho zá sa azon banelõbbre va ló nak bi zo nyult min den egyéb nél, így avíz nél is, a keresõfúrások a tar ta lék ta laj vi zek szét -fo lyá sát, nyo más csök ke né sét ered mé nyez ték. Te -mes kenézen és Baracházán (Bãrãteaz) ivó víz maszi vattyús kút ból és fa lu si bolt ból szerezhetõ.

A tér sé get ért ne ga tív tényezõk so rá ban KissAnd rás dok tor sze rint a mo csá ri élet kö zös ség (bio -cö nó zis) nor má lis szint alá apa dá sa sorsdöntõ volt,és azt a nagy ará nyú csa tor ná zá si és te rü let ki szá rí tá simun ká la tok vál tot tak ki. Mind ez ab ban az idõszak-ban tör tént, ami kor a nyu ga ti vi lág al kal maz ni kezd -te az 1972. évi Ramsari Egyez mény azon aján lá sa it,ame lyek a vi zes öve ze tek vé del mé re, az õsmocsarakúj ra töl té sé re, esz té ti kai, bi o ló gi ai és tu do má nyos új -ra ér té ke lé sé re vo nat koz nak. Má ig ke vés adat áll aren del ke zé sünk re a te kin tet ben, mi lyen táp lál ko zá -si lán cok szûn tek meg, mi lyen élet kö zös sé gek bom -lot tak fel, mennyi re mó do sult a nö vény- és ál lat vi -lág, a táj kép, és az sem tisz tá zott, hogy a meg vál to -zott mé re tû, ará nyú összetevõk je len leg mely fa jok,al faj ok, egye dek bioökológiai igé nye it ké pe sek ki -elé gí te ni. Cél nak, mo ti vá ci ó nak könyvelendõ el te -hát a vé del mi in téz ke dés, a rom lá si fo lya mat meg fé -ke zé se, a fejlõdési fá zi sok, szuk cesszi ók ala pos meg -is me ré se, a bo nyo lult köl csön ha tás rend szer fel tér -ké pe zé se.

Ba goly is azt gon dol ja, só lyom az õ fiaMa ga a hor gász tu riz mus is fel be csül he tet len ká -

ro kat okoz hat, hisz, mint már em lí tet tem, a víz partnyu gal mát keresõ em be rek sok eset ben ren ge tegsze me tet hagy nak ma guk után, és hogy ülõhelyükké nyel mes le gyen, ki irt ják a víz par ti nö vény ze tet.Nem rit ka je len ség pél dá ul, hogy a sza ka dó part fa -lak ban ki ala kult par ti fecs ke-te le pek kö ze pé be ás -nak lépcsõket, kiülõ te ra szo kat ma guk nak a pe cá -zók. A csó na kok kal közlekedõk sem tét len ked nek:hal zsák mány re mé nyé ben olyan ter ri tó ri u mok ra isbe ha józ nak, ahol rit ka hí nár nö vé nyek összefüggõ

ál lo má nya ta lál ha tó, hely vál toz ta tá suk kal, moz gá -suk kal pe dig épp ezt az egye di, kü lön le ges te le petsért he tik meg – akár vég ze te sen.

A víz par ton fe lej tett kacathalom ter mé sze te senbe ke rül het a fo lyó ba, s így tá vo lab bi ré szek szeny -nye zé sét is ki vált hat ja. Szá mos eset ben a ta va szi ár -vi zek mos sák el, tol ják ar rébb, ta szít ják tá vo labb,egé szen a sû rû, za var ta lan és át ha tol ha tat lan hul -lám té ri erdõkig az il le gá li san ki ala kí tott vagy fele -lõt lenül hát ra ha gyott hul la dék ku pa co kat. És bár fi -gyel mün ket elsõsorban a fel szí nen úszó könnyû,mû anyag ból ké szült pa lac kok ra gad ják meg, meg-gyõzõdésünk: az alj za ton sincs min den a leg na -gyobb rend ben. Hogy mennyi re nagy baj ban va -gyunk, az a duz zasz tók nál ta pasz tal ha tó meg leg in -kább, ott tor ló dik ugyan is fel mind az, ami nek nemlen ne he lye a víz ben. E fölöslegtõl a zsi li pek meg -nyi tá sá val szok tak meg sza ba dul ni a ha tó sá gi ak. Atöbbitõl a ci vil szer ve ze tek se ge del mé vel, utób bi akugyan is ön kén te sek be vo ná sá val tün te tik el a szét -ha ji gált környezetszennyezõ hul la dék egy ré szét. Aha zai sze mét özön azon ban nem pusz tít ha tó ek -ként el, hi á ba az ön zet len jó in du lat, erõbedobás: anon pro fit mentõakciók és párt füg get len te vé keny -sé gek Ro má ni á ban csak át hi da ló meg ol dást je len -te nek. Min de nek fö lött fel há bo rí tó, hogy a köz in -téz mé nyek és vezetõik is ko lá sok kal, gyer me kek -kel vé gez te tik el azt, amit ne kik kel le ne le ve zé nyel -ni, fi ze tett köz al kal ma zot tak kal, mun ká sok kal el vé -gez tet ni.

Az elõbbiekben ele get os to ro zott hor gá szokmel lett a víz minõségét a va dá szok is ront hat ják. Jól -le het a vad ré cék ki lö vé se ma már több nyi re ellen õr -zöt ten, a ter mé szet vé del mi elõírások be tar tá sá valzaj lik, elõfordul, hogy vé dett ma dár fa jok is te rí ték reke rül nek. Gon dot azon ban nem csak a zsák mányokoz, ha nem a célt té vesz tett ólom sö rét is, hisz az avíz be hull va a me der al já ról táp lál ko zó ré ce faj el hul -lá sát ered mé nyez he ti. Az üres töl tény hü ve lyek fémés mû anyag összetevõje rá adá sul a vi zet is szennye -zi. Ezek nek a kö vet kez mény nek a sem mi be vé te le ava dá sza ti kul tú ra hi á nyos sá gát jel zi.

Amint azt bi zo nyos tör vény ho zók is meg mond -ták, meg ír ták, meg kell ta lál ni an nak a mód ját, hogya fi a ta lok óvo dás ko ruk tól kezd ve szip pant has sákma guk ba azo kat az él mé nye ket, ame lyek az em ber -nek a ter mé sze ti kör nye zet hez va ló vi szo nyát, ér ték -rend jét és ma ga tar tá sát alapvetõen meg ha tá roz zák.

28

Ezért hát min den olyan if jú sá gi és felnõtt ko rú moz -gal mat, ala ku la tot, szö vet sé get tá mo gat ni, for mál nikell, ame lyek al kal ma sak ar ra, hogy ál ta luk kö ze -lebb ke rül hes sünk az élõvilághoz. A cser ké szet, ahegy má szás, a bar lan gá szat, a táj fu tás fel be csül he -tet le nül hasz nos le het ilyen ér te lem ben.

Az ügy elõmeneteléért fon tos len ne, hogy a fló -ra és a fa u na vé del mé ben az em be rek él je nek jo ga -ik kal, töb bek kö zött a kö zös sé gi ke re set in dí tá sá -nak a jo gá val, és mind egyé ni leg, mind az e cél raala kult egye sü le tek ré vén, az az cso por to san lép je -nek fel, hall ga tó ság elõtt, nyil vá no san fel szó lal vaje lez zék, hol a hi ba, mit szük sé ges ki iga zí ta ni. Ah -hoz vi szont, hogy va ló le gyen a tár sa dal mi rész vé -tel, és leg alább a ter mé szet po li ti ka alap el ve i ben,alap ér té ke i ben jus son kon szen zus ra a vá lasz tó s avá lasz tott, az ob li gát fel adat-tel je sí té sek mel lett, denem mel lé ke sen, a tár sa dal mi szer ve ze tek, a tu do -mány és az ál la mi-kor mány za ti szfé ra képviselõikö zöt ti fo lya ma tos pár be széd nek is meg ké ne va -ló sul nia. Az ilyen ér te lem ben vett tár sa dal mi el len -õr zés ugyan is elõsegítené az öko ló gia ha té kony sá -gát, meg óv ná, kon zer vál ná egy ide ig a pla né tát.

Már pe dig egy ak ku rá tus tar tó sí tás, be ha tó mé -reg te le ní tés és ránc ba sze dés iga zán ránk fér ne,hisz az érát ala po san meg ker get tük, a haj szá tól pe -dig nyû gö sek let tünk. Oda ju tot tunk (va gyis el ér -tük!), hogy mind Er dély ben, il let ve a Partiumban,mind Ma gya ror szá gon már csak né hány ma gán -gaz da ság ban tar ta nak, ne vel nek bi valyt, no ha va la -mi kor a Kár pát-me den cei ma gyar ság ked velt ál la tavolt (a tör té nel mi Ma gya ror szá gon ugyan ab ban azidõszakban megközelítõleg 150 ezer pél dány élt),te jét és hú sát egy aránt fo gyasz tot ták, vas tag bõ ré -bõl talpbõrt, há mot, gyeplõt ké szí tet tek. Ked vel ték,mert még a szür ke mar há nál is igény te le nebb, a ká -kát, a ná dat és a mo csá ri fü ve ket is meg eszi, iga vo -nó ere je pe dig sok kal na gyobb a szar vas mar há é -nál.

A táj vé del mi kör ze te ket (és ezen be lül egy bi zo -nyo sat ki vált képp) elemzõ té mán kat néz ve a ma -gyar pa raszt ál tal ked vez mé nye zett lá bas jó szágazért jö he tett szó ba, mert fõként ott te nyész tet ték,ahol sok volt a vi zes-lá pos te rü let. A bi va lyokugyan is nem tud nak el len áll ni a víz nek, a da go nyá -zás nak, és mi vel elõszeretettel fo gyaszt ják, eszik amo csá ri nö vé nye ket, az em ber szá má ra el ér he tet -len, meg kö ze lít he tet len föl de ket is rend ben tart -ják. E tu laj don sá guk va ló já ban pó tol ha tat lan, hiszaz ef fé le, fi fi kás tá jak ra egyéb ál la tok nem iga zánengedhetõk be. A te rü le ti igaz ga tó sá gok kal kom -mu ni ká ló szak tár cák, és a szak tár cák kal érintkezõegyes kor má nyok azon ban nem tar ta nak fel vi lá go -sí tást errõl a lehetõségrõl, és tá mo ga tást sem ad nakan nak, aki be le vág na a ki halt tra dí ci ók új já é lesz té -sé be. El vég re meg fo gyat ko zott a láp, ke mé nye dik,edzõdik a ta laj, mi nek ak kor ide bi valy? – ér vel amo dern agrárkommandós.

Az elõbbiekben em lí tett te rü let fel osz tást egyéb-ként kül föld ön ar ra hasz nál ják, hogy a vi zes élõhe-lyek fel fris sül je nek, meg fi a ta lod ja nak. Elõször isfel sza ba dít ják a min ta te rü let ár te rét, majd a ki vá -gott nö vényt bio massza-alap anyag ként erõmûvek -be szál lít ják, a meg tisz tí tott par cel lák ra pe dig új,ho nos fû zet te le pí te nek, amely a jövõben szin tén

ener gia nö vény ként tesz majd jó szol gá la tot. Ar ról,hogy a gya log akác-ren ge teg ne ter jed jen to vább,az ere de ti élõhelyükre vissza köl töz te tett, vissza te -le pí tett bi va lyok gon dos kod nak. Õk az pusz ta ott -lét ük kel tart ják fenn a te rü le tet.

Ilyen egy sze rû.

A ki hul lott könny meg bosszul ja ma gát azon, aki okoz ta.

(Jó kai Mór) Ha a Se bes-Kö röst a be ton kö zé szo rí tott, kont -

rol lált te mes vá ri Bégához te szik majd ha son ló vá,va gyis csa tor ná vá ala kít ják, meg fog szûn ni fo lyó -nak len ni. Vi ze sem mi re sem lesz már jó, szí ne vál -to zá sa lát tán a hor gá szok le gyint ve mon da nakmajd le éle tük leg em lé ke ze te sebb fo gá sá ról, part -ján ki szá rad nak a szmogevõ, füst fa ló erdõk, a szép-ségekbõl táp lál koz ni aka ró gyer me kek pe dig azes ti mesébõl fog nak ér te sül ni (ha egy ál ta lán fog -nak) a fo lyó le gen dás élõvilágáról.

Aki járt Hol lan di á ban, az tud ja, hogy az ot ta nifo lyó par ti vá ro sok lé nye ge sen kü lön böz nek azösszes többitõl. A rot ter da mi pél dá ul a vi lág egyikleg na gyobb for gal mú kikötõje, ten ge ri és fo lyó ví ziha jók fo ga dá sá ra egy aránt al kal mas, ál lo má sa i rólaz áru a Raj nán, majd szá mos, csa tor ná vá ala cso -nyí tott fo lyón át jut el a kon ti nens bel se jé be. Min -den elõnye, al kal mas sá ga da cá ra ki vá ló an szem lél -te ti vi szont azt, hogy Eu ró pa úgy mond fej lett vi dé -ke in, a ci vi li zált nyu ga ti vi lág ban szin te már nin -csen ter mé sze tes fo lyó, az eu ró pai em ber nek pe -dig fo gal ma sincs ar ról, mi lyen az, ami kor a fo lyamka nya rog, zá to nyo kat és szi ge te ket épít, for mál ja amed rét.

A fo lyó ví zi ha jó zás más eu ró pai or szá gok ban isnép sze rû mód ja a ter mé kek ol csó, kör nye zet ba rátszál lí tá sá nak, cél ba jut ta tá sá nak. Az el já rás azon -ban ko ránt sem annyi ra cso dá la tos, mint ami lyen -nek tû nik, egyes ter vek sze rint ugyan is a közel jö -võben a Raj nán közlekedõ ha jók igé nyei lesz nek amérv adók, ezek hez iga zít ják, ido mít ják majd a ve lemes ter sé ges kap cso lat ban ál ló fo lyó kat. Az el kép -ze lés el mé le ti leg, mû sza ki lag biz to san zse ni á lis, depi cit sem ter mé szet ba rát. A pro jekt a fo lya mi ha jó -zást bõvítené, de nem ve szi fi gye lem be, hogy a fo -lyók és azok ár te rei nem mû sza ki lé te sít mé nyek,ha nem az éle tet adó ter mé szet ütõerei. A be fek te -tés nek emi att akad nak ellenzõi, jól le het, a Raj naEu ró pa leg for gal ma sabb, legkifizetõdõbb ví zi út ja.Né me tor szág ban és a Be ne lux-ál la mok ban óri á sigaz da sá gi kör ze te ket köt össze, kap cso la tot lé te síta ten ger rel. A raj ta végbemenõ ha tal mas köz le ke -dés meg szer ve zé se, ki szol gá lá sa vé gett a fo lyó szá-mottevõ vál to zá son ment át az el múlt év ti ze dek -ben. Van, aki ezt fejlõdésként ér tel me zi, má sok vi -szont úgy vé lik, a Raj na már nem nevezhetõ fo lyó -nak, hisz csu pán egy ha lott ka ná lis. Vízihulla. Né há -nyan afelõl is meg van nak gyõ zõd ve, hogy a Du nais könnyen a Raj na sor sá ra jut hat.

Az úszó ma dár nyo mán fény ba ráz da tá mad Az Eu ró pai Unió TEN-T né ven hir det te meg azt

a prog ra mot, amely a szál lí tá si út vo na lak bõví -tésével, ha té ko nyab bá té te lé vel fog lal ko zik. En nek

29

ke re tén be lül ter ve zik a föld részt észak nyu gat-dél -ke let irány ban átszelõ Duna–Majna–Rajna ví zi útfej lesz té sét, de a Du na ha józ ha tó sá gá nak a ja ví tá sátis. Az öt let, amely ar ra irá nyul, hogy a Fe ke te-ten -gert és az Észa ki-ten gert Eu ró pa fo lyó i nak se gít sé -gé vel kös sék össze, nem rossz, vall ják a szakértõk,ám a di ag nó zis fel ál lí tá sá hoz ér de mes pon to sanmeg vizs gál ni a rész le te ket.

A Du na tíz or szá got köt össze, szám ta lan mel -lék fo lyó táp lál ja, és sok he lyen az öko ló gi ai fo lyo -só sze re pét töl ti be. Part ján ár té ri erdõrengetegekés ki ter jedt mel lék ágak vált ják egy mást, ame lyek ako ráb bi év szá zad ok ban pá rat lan ma dár vi lág nakad tak ott hont, bölcsõi vol tak a bõséges hal ál lo -mány nak. A fo lyó sza bá lyo zá sok szá mos ilyen sza -kaszt sem mi sí tet tek meg, a vá ro sok egy re többszennyezõ anyag gal ter hel ték meg a vi zet, és nõtt aDu nán közlekedõ ha jók szá ma is.

A Kár pát-me den cé be ér ve a Du na le las sul: hor -da lé ka it le rak va, föld nyel ve ket, ka vics pa do katépít ve te rül szét a vi dé ken, éltetõ víz zel lát va el azivó víz ként is szol gá ló fel szín alat ti víz kész le te ket.Szint je év sza kon ként vál to zik, és elõfordul, hogyaz ala csony víz ál lás mi att ha jó zás ra csak kor lá to -zott mér ték ben al kal mas.

A ha jó út fej lesz té sét cél zó ter vek azon ban át lép -nek e ter mé sze ti adott sá go kon. Készítõik azt akar -ják ál ta luk el ér ni, hogy az év döntõ há nya dá bannagy te her bí rá sú ha jók is úsz has sa nak a Du nán. Azeh hez szük sé ges víz mély ség és ví zi út-szé les ség el -éré sét töb bek kö zött a mel lék ágak el zá rá sá val, a fo -lyó med ré nek gya ko ri kot rá sá val kép ze lik el. Apro ce dú ra be fe je zé se után a Du na ugyan szál egye -nes és ma xi má li san ha józ ha tó lesz, ám a Raj ná hozha son ló an élet te len csa tor ná vá si lá nyul.

Pe dig a Du nát kí mél ni ké ne, hisz õsidõk ótaszá mos olyan szol gál ta tást kö szön he tünk ne ki,amit ma nap ság öko ló gi a i nak ne vez nek egye sek.Óv nunk, õriznünk kel le ne a Bégát meg a Se bes-Kö röst is, mert vi zük egyelõre al kal mas a hor gá -szat ra, nyu godt öb le ik a hét vé gi ki rán du lá sok ra; avá ro so kat érintõ part sza ka sza i kon sé tá nyok, sport -lé te sít mé nyek so ra koz nak. A jelentõs víz szennye -zé sek el le né re e fo lyók még ké pe sek ki tisz tul ni,folt ta lan ná vál ni, ott hont ad ni az ár té ri erdõkbenbur ján zó nö vény- és ál lat vi lág nak, így arány lagegész sé ges ivó vi zet biz to sí ta nak a pusz ták la kó i -nak, az al föl di ek nek. Ezek olyan ja vak, aján dé kok,ame lye ket nem sza bad fel ál doz ni a ha jó zás kor sze -rû sí té sé ért, mert a ter mé szet meg bosszul ja a fe jet -len, esz te len be avat ko zást. In kább a ví zi szál lí tástkel le ne a fo lyók hoz iga zí ta ni, mint sem a fo lyó kat aszá gul do zó jár mû vek hez.

Ja vu lás e té ren a szá raz föl di inf rast ruk tú ra, lo -gisz ti ka fej lesz té se ré vén is elérhetõ. A nem zet kö zitermészetvédõ szer ve zet (WWF) aján lá sa sze rint abel ví zi ha jó zás tö ké le te sí té sé nek a va ló di pi a ci igé -nye ket kell kö vet nie úgy, hogy az ne ki zá ró lag atran zit for ga lom kö ve tel mé nye i nek fe lel jen meg. Adön tés ho za tal és a be ru há zás meg kez dé se elõttmin den képp meg vizs gá lan dó, mi lyen ha jó tí pu soksér te nék a leg ke vés bé a fo lyó éle tét. A WWF elõír-ja: min den be avat ko zást rész le tes kör nye ze ti ha tás -vizs gá lat nak kell megelõznie. Ez az a ja vas lat, amitná lunk so ha sen ki nem fog be tar ta ni.

Ag gott só lyom ved lett szárnnyalCsak a szom széd fá ig szár nyal

(Tom pa Mi hály)

Az au to ma ti zált, ipa ro sí tott em ber kü lön fé le te -vé keny sé gei mi att pusz tu ló ter mé sze ti kör nye ze -tünk ben egy re na gyobb ér té ket kép vi sel nek azérin tet len és a ke vés bé há bo rí tott élõhelyek. Ezekfenn tar tá sa, jel le gük megõrzése vi szont körültek-intõen meg ter ve zett és ki vi te le zett ke ze lé si mun -ká kat, gyógykúrákat igé nyel.

Ér té kes élõhelyek – fur csa mó don – a mo to ri -zált em ber építõ mun ká ja nyo mán is ke let kez het -nek, mi vel a fló ra s a fa u na a mes ter sé ge sen ki ala -kí tott te rü le te ken is élet tér re ta lál, így a ha las ta vak -ban, csa tor na par to kon, va la mint az ár víz vé del mitöl té sek épí té se so rán ke let ke zett ku bik göd rök -ben. Ma már a Béga is szin te tel jes hosszá ban ilyen,úgy mond mes ter sé ges al ko tás, még is jelentõs vi -zes élõhelyként tart juk szá mon. En nek egyik oka,hogy a Dél-Alföld egy ko ron ki ter jedt mo csa rai zö -mük ben el pusz tul tak, le csa po lás ál do za tá vá vál tak,az el tûnt ví zi vi lág pe dig az em ber ál tal ki ala kí tottha las ta vak kö rül, a rizs föl de ken, víz tá ro zók ban leltme ne dék re. Gaz dag ve ge tá ci ó já val, ma dár- és hal-bõségével, a gém te le pek za já val a vi dé ki Béga vi -dé ke is az el tûnt Bán sá got idé zi, ezért meg óvá sa sbölcs hasz no sí tá sa a hi va tá sos természetvédõkneképp úgy kiemelkedõ fel ada ta, mint a la kos ság töb biré szé nek és a ha tó sá gok nak.

A ha tal mas lá pos, in go vá nyos al föl di táj már ele -ve mo za i ko san ta golt volt, a te le pü lé sek szín te re i -vé ezért az ár te rek és az ár víz men tes há tak vál tak.A ter mé szet tel har mó ni á ban élõ, ár té ri gaz dál ko -dást foly ta tó em ber ezt a táj adott sá got hasz nál ta ki.A fo lyók ból ki- és vissza áram ló víz ener gi á já val pél -dá ul a kezdetektõl ví zi mal mo kat mû köd te tett, azegy más sal össze köt te tés ben ál ló pa ta kocs ká kat ésta va kat pe dig a köz le ke dés, ter mény szál lí tás út vo -na la i vá vál toz tat ta. A fo lya mi ár te rek a 19. szá zadkö ze pé ig az al föl di gyü mölcs ter mesz tés nek (fõ -ként az al má nak és a szil vá nak) is a legfõbb te rü le -tei vol tak, de ugyan itt árut is pro du kál ha tott a hely -be li, hisz a nád- és fa ki ter me lés, a vá lyog ve tés, nomeg a zsák má nyo ló te vé keny ség nem csu pán a lo -ká lis szük ség le te ket elé gí tet te ki, ha nem an nál va -la mi vel több re volt elegendõ.

Nap ja ink ra ter mé sze te sen meg vál to zott a „me -zei” em ber élet vi te le, meg él he té si mód ja, lét fenn -tar tá si stra té gi á ja, a mo csa rak fel szí vó dá sa utánugyan is az ön fenn tar tás is tör té nel mi fo ga lom mávált. A külsõ gaz da sá gi érdekektõl függõ vi dé kenúj mód sze rek re len ne szük ség, olyan fé lék re, ame -lyek vissza ve zet nek az el fe le dett tu dás hoz, az egy -ko ri bölcs te rü let hasz ná lat hoz, ám úgy, hogy a kor -sze rû el já rá sok a meglévõ erõforrásokhoz al kal -maz kod ja nak és mû köd je nek együtt a táj jal. En neka köl csö nös ség nek a test hez ál ló, sze líd, hu má nustu riz mus le het ne az esz kö ze.

GURZÓ K. ENIKÕ

30

A ma gyar ál lam ala pí tás ez red -for du lós esz ten de jé ben il lik fel -lel tá roz ni a je len és a múlt jel -lem zõ em lé ke it. Szer te az or szág -ban, így Krassó-Szörényben is ta -lál ha tók ilye nek.

A boksánbányai Bogsa vár-nak is nevezhetõ rom mel lett anémetboksáni ró mai ka to li kustemetõben ta lál ha tó, 1995-benres ta u rált 1848-as obe liszk je, il -let ve az új ra fel fe de zett negy ven -nyol cas hon véd szo bor is eme ér -té ke ink kö zé tar to zik.

Tud nunk kell azt, hogy azobe liszk, amely an nak ide jén1875-tõl 1910-ig Né met bok sánfõ terén ál lott, több ször voltkény te len he lyet vál toz tat ni.1910-ben el ke rült ere de ti helyé -rõl a fõtér Resicabánya felõli ré -szé re, mert a mai vá ros há za elé ahon véd szo bor ke rült.

1923-ban az obe lisz ket a ko -ra be li rend szer ki pa ran csol ta afõtérrõl és a temetõ egyik sar ká -ban ka pott egy ál ta lán nem elõ -ke lõ he lyet. A Dél nyu gat II. év fo -lya ma 1995 ok tó be ri, az az 10.szá má ban Krassay Szö rény mára temetõ egyik dísz sír he lyén mu -tat ja be a meg újí tott és egy kis,négy év szám mal el lá tott (1848,1918, 1945, 1989) pót lap pal ki -egé szí tett obe lisz ket, amely elõ -ke lõ he lyé nek köszönhetõenmeg lehetõsen nagy lá to ga tott -ság nak ör vend.

A hon véd szo bor ün ne pé lyesle lep le zé se és fel ava tá sa 1910.no vem ber 13-án volt a BogsanerZe i tung XIX. év fo lya má nak az na -pi, 47., pi ros–fe hér–zöld del nyo -mott ün ne pi szá ma sze rint. A lap -szám cím ol da lán je lent meg Spei-dl Ernõ Ün ne pi óda cí mû ver sema gyar nyel ven, il let ve a 12 ol da -las – ta lán az al ka lom mi att – két -nyel vû na pi lap 2. ol da lán MerklEde Kettõs nem ze ti ün ne pünkcí mû ma gyar nyel vû mél ta tá sa alap né met nyel vû ver se, il let veköszöntõje mel lett. A BogsanerZe i tung ról ér de mes meg je gyez -ni, hogy a gó ti kus be tûk kel írt na -pi lap fej lé ce sze rint Kras só–

Szörenyer Post, ami azt is je len ti,hogy me gyei szó rá sú és szer -kesz té sû lap ról van szó. Az AdolfRö ser tu laj do ná ban le võ lap raugyan ak kor az is jellem zõ, hogyhi va ta los do ku men tu mo kat, bí -ró sá gi vég zé se ket stb. ma gyarnyel ven kö zölt, il let ve ma gya rulír ta a hely ség ne ve ket is.

Ma gán gyûj te mény ben ta lál -ha tók azok az ok má nyok, ame -lye ket az egy ko ri szo bor bi zott -ság ál lí tott ki, il let ve ke zelt. Ezek-bõl az ira tok ból, ha nem is min -dent, de sok ér dem le ges dol gotmeg le het tud ni a Hon véd szo -bor ral kap cso lat ban.

A leg fon to sabb az, hogy1903-ban még sem a németbok-sániak, sem pe dig a vá ros atyáknem gon dol tak szo bor ra. Eb benaz év ben még csak az obe liszkbe ke rí té sé re szü le tett gyûj té siha tá ro zat, ami nek a gya kor lat baül te té sé hez nyom ban hoz zá iskezd tek. 1907-re már ko molyösszeg állt a ren del ke zés re, mertész re vet ték, hogy az obe liszkmeglehetõsen ron gá ló dott ál la -pot ban van. Végsõ dön tés azon -ban nem az obe liszk fel újí tá sá -ról, ha nem egy szo bor ál lí tá sá rólszü le tett. A he lyi elöl já ró ság és a

Boksáni járás vezetõsége köz -ben Hornai Já nos szob rásszalegyez te tett, aki Fü re di Richárdszob rászt ja va sol ta a szo bor el ké -szí té sé re.

Ezek után fel gyor sul tak azese mé nyek. 1908. de cem ber 6-án az zal bíz ták meg Fü re dit,hogy ké szít sen váz la tot elképze -lésérõl. 1909. ja nu ár 17-én a mû -vész be mu tat ta ter vét egy kis mé -re tû ma ket ten, en nek nyo mánpe dig vég le ges meg bí zást ka potta mun ka el ké szí té sé re. A szo bor1910 no vem be ré re ké szült el, s

Az 1910. november 13-án felavatottegykori Honvédszobor, Füredi Richárdalkotása.

A boksánbányaihon véd szo bor

Üdvözlet Boksánbányáról – képeslap az emlékmûrõl. Háttérben a Hitelbank épülete.

amint az elõbb szó volt ró la, 13-án fel is avat ták.

A szo bor bi zott ság ira ta i bólnem de rül ki, hogy mi ért er re anap ra esett a vá lasz tás, de az em -lí tett új ság sej tet ni en ge di, hogyazért, mert azon a na pon egymá so dik nem ze ti ün nep is volt,je le sen az ál la mi nép is ko la újépü le té nek az át adá sa és fel szen -te lé se. A kettõs ese mény ke re té -ben felnõttek és gyer me kek szá -má ra egész na pos mû sor volt,amely re két szín ház ter met is bé -rel tek, s több tár su lat és együt tesis be mu tat ko zott.

A hi va ta los ün nep sé gek a ró -mai ka to li kus temp lom ban kez -dõd tek, és az is ko la ava tá sá val,majd a szo bor le lep le zé sé velfoly ta tód tak. Je len vol tak a me -gye és a kör nyék je le sei. Az ak -ko ri Krassó-Szörény me gye szék -he lye Lugos volt, és a me gye te -rü le te is jócs kán na gyobb volt ama i nál. A hi va ta los sá gok kö zülcsak né há nyat em lít sünk meg:Petricu Kor nél boksáni körjegy -zõ, Huszarek Gyu la já rá si fõszol-gabíró, Auer Mi hály nép is ko laiigaz ga tó, Med ve Zol tán fõispánés Jakabffy Elem ér or szág gyû lé siképviselõ.

Az ün nep ség re és an nak elõ -ké születeire is jellemzõ volt anagy fo kú ele gan cia és igé nyes,ma gas szín vo nal, il let ve a min -den igényt ki elé gí te ni aka ró fi -gyel mes ség, hogy mind az ura sá -

gok, mind a pol gár ság és a mun -ká sok ból, pa rasz tok ból ál ló köz -nép is meg ta lál ja igé nyé nek éspén zé nek megfelelõ ren dez -vényt.

Ma ga a szo bor, ame lyet csakko ra be li, nem a leg jobb minõsé -gû fényképrõl is me rünk, ki vá lóal ko tás nak tû nik. Ma gas, mint -egy két mé ter re be csült ta lap za -ton egy két ala kos kõszobor áll. Anegy ven nyol cas hon véd harc rain du ló ban Hun gá ria nõalakbóllép ki úgy, hogy kifejezõdikHun gá ria vé del me. Hun gá riaalak ja a fen sé ges nagy sá got fe je -zi ki, amely nek csak a fe je nõi,de az alak meg mun ká lat lan dur -va kõ. A nõi fej meg ka pó an ha -son lít Za la György nek az ara diSza bad ság-szob ron lát ha tó Hun -gá ria-fe jé hez.

A szo bor hát- il let ve oldalné -ze térõl nem tu dunk sem mit,mert ilyen kép nem áll ren del ke -zé sünk re. A szo bor len ti részétõlfel fe lé ha lad va feltehetõen há -rom kõtömbbõl lett ki fa rag va.

A németboksáni Hon véd szo -bor mos to hább sor ban ré sze sült,mint az obe liszk, mert en nek isel kel lett tûn nie Boksánbánya fõ -te rérõl. En nek körülményeirõlszáj ha gyo mány alap ján van, akiúgy tud ja, hogy a szob rot 1923-ban, má sok sze rint csak a kom -mu niz mus ide jén tá vo lí tot ták ela ta lap zat ról, aho vá a Bottlik Ti -bor ál tal ké szít te tett ro mán ka to -

na szob ra ke rült. Ezt Bottlik meg -ren de lés re ké szí tet te, és ál lí tó laga leg si ker te le nebb mû al ko tá sá -nak ne vez te, amit ugyan sem cá -fol ni, sem megerõsíteni nem tu -dunk, az vi szont biz tos, hogy amû vész nek a ro mán ka to naszob rá nál jó val re me kebb al ko -tá sai ta lál ha tók Boksánbánya te -rü le tén. A Hon véd szo bor 1999no vem be ré ben egy boksánbá -nyai ud var ról ke rült elõ. Pon to -sab ban az al só ré sze, ame lyen ahon véd alak ja a talp tól de ré kiglát ha tó. Ama boksánbányai tel -ken egy sírkõfaragó élt, aki nek aszob rot a kom mu nis ták ad tákoda, hogy szét fû ré szel je és hasz -no sít sa. A má sik vál to zat sze rinta Hun gá ria-fej egy a Berzavábavezetõ szenny csa tor ná ban he -ver. A középsõ részrõl – a hon -véd fõalakja, fe jes tül – azt mond -ják a hely bé li ek, hogy fel dol goz -ta a sír kö ves, de lehet, hogy az iskal ló dik va la hol.

Az RMDSZ és a hely be li ró -mai ka to li kus és re for má tus lel -ké szek tá mo ga tá sá val meg pró -bál juk a Hon véd szo bor em lé kéta lehetõ leg mél tóbb képp ápol ni,il let ve be vin ni a köz tu dat ba an -nak egy ko ri lé tét, sor sát, hát ha avé let len va la hol megõrizte, és alé nye ge sebb ré sze it is elõhozzaa nagy ismeretlenbõl.

MAKAY BO TOND

Az obeliszk közelrõl.Honvéd obeliszk a temetõ sarkában – az 1848-48-es forradalomra és szabadságharcravaló emlékezés helye