Kultúraközi kommunikáció

Első téma: a kommunikáció, kultúra,

civilizáció fogalma

A kommunikáció fogalma

• A kommunikáció információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján.

• A kommunikáció olyan tevékenység (folyamat), amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.

A kommunikációs folyamat modellje

• kibocsátó – kódolás – üzenet – csatorna – dekódolás – befogadó

• Visszacsatolás (feed back)

• Kommunikációs környezet

A kommunikációs zaj típusai

• Kommunikációs zaj

• Csatornazaj

• Környezeti zaj

Az interkulturális kommunikáció (intercultural, cross-cultural

communication) fogalma

• Eltérő kultúrák képviselőinek interaktív kommunikációja

• Interdiszciplináris jellege: felhasználja és sajátos szempontjai szerint rendszerezi a kommunikációelmélet, szociológia, pszichológia, nyelvészet, szemiotika, kulturális antropológia eredményeit.

Miért tanuljuk?

• 1. Technológiai ok („világfalu”)

• 2. Demográfiai ok (migráció)

• 3. Gazdasági ok (multinac. cégek)

• 4. Béke-ok (etnikai-kulturális konfliktusok kiküszöbölése)

• 5. Önismeret javulása

Kialakulása

• Edward Hall (USA) világháborús élményei. Később a Foreign Service Institut igazgatója. Feladata: felkészítés a külföldi munkára.

• Rejtett dimenziók c. műve: az ember és a tér kapcsolata az eltérő kultúrákban.

• Magyarul is megjelent!

Interkulturális menedzsment

• A kultúraközi kommunikáció alkalmazott tudománya.

• A kultúraközi kommunikációs és menedzsment tanulmányok gyakorlati alkalmazása szervezeti interkulturális helyzetekben.

• Az interkulturális menedzsment tréningek szerepe.

A kultúra szó eredete I.

• latin: colore (ige)

• 1. ‘lakik’ colonus, colonia

• 2. ‘vallásos tiszteletben részesít’

cultus

• 3. ‘művel, ápol’ (növényt, állatot)

cultura

A kultúra szó eredete II.

• Kultuszminiszter vagy kulturális miniszter?? Melyik a helyes?

• Metaforikus használat: De cultura animae (A lélek műveléséről)

• Végleges jelentés: 18. században

A kultúra definíciói I.

• Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezeknek egy adott korszakban való jellegzetes állapota (Bakos). A jéghegy-hasonlat. Az 1-es kultúra, 2-es kultúra fogalma.

• A világ ember által alkotott része.

• A kultúra az, ahogyan emberek egy csoportja megoldja a problémáit.

A kultúra definíciói II.

• A kultúra kollektív szellemi beprogramozás, amely emberek egy csoportját vagy kategóriáját megkülönbözteti egymástól (Hofstede).

• Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónek tekintenek (Trompenaars).

A kultúra szűkebb és tágabb értelmezése

• Antropológiai fogalom: lásd korábbi definíciók

• Esztétikai (hétköznapi) fogalom: szellemi, főképpen művészi tevékenység gyakorlata és alkotásai (kulturális miniszter)

A kultúra és civilizáció fogalom egyezése és eltérése

• Oswald Spengler: A Nyugat alkonya (1918–1922) : a civilizáció a kultúra hanyatló szakasza.

• Spengler: kínai, indiai, babilóni, egyiptomi, mexikói, antik (apollóni), arab (mágikus), nyugati (fausti) kultúrák

A „fausti” kultúra• Faust (az európai ember megtestesítője)

az ördöggel szövetkezik a tudás (az örök élet) megszerzése érdekében. Azaz:

• a 19. századi eszmény: az ember, az európai kultúrával a középpontban mindenre képes: legyőzi, meghódítja a természetet (Jules Verne regényei)

Spengler: a civilizációs szakasz jellemzői

• Energia- és kommunikációfüggőség

• Organikus nép → szervetlen tömeg

• Demokrácia → látszatdemokrácia

• Horizontális terjeszkedés: impérium

• Technika plusz - művészet, filozófia mínusz

• Vallás mínusz - kultuszok, szekták plusz

• Sport, divat, testi higiéné, helyes táplálkozás plusz („mániákus fontosságuk”)

Kultúra és civilizáció II.

• A két fogalom rokon értelmű, csak időben térnek el egymástól:

• Neandervölgyi kultúra (jó)• *Neandervölgyi civilizáció (rossz)• Egyiptomi kultúra / civilizáció (jó)

Kultúra és civilizáció III.

• Egyes szám (kultúra, civilizáció) vagy többes szám (kultúrák, civilizációk)? Robinson és Péntek. Szóhasználati eltérések a gyarmati múlt igazolására.

• Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996). Tendenciák:– Integráció és dezintegráció– Iszlám fundamentalizmus

A kultúra és kommunikáció összefüggése

• „A kultúra kommunikáció, a kommunikáció kultúra” (Edward Hall)

• A kultúra (...) kontextus, ami a kommunikáció hatékonyságát fokozza (Buda Béla)

A kultúra közös vonásai

• tanult

• kollektív

• csoportspecifikus

• relatív

A kulturális relativizmus és az etnocentrizmus fogalma

• Kulturális relativizmus: a kultúrák között nincs hierarchikus viszony, minden kultúra csak saját rendszerében értelmezhető (egyik kultúra sem abszolút értékű a másikhoz viszonyítva)

• Etnocentrizmus: egyik kultúra fölébe helyezi magát a másiknak; szélsőséges formái: rasszizmus, nácizmus, apartheid, szegregáció; normális: hazafiság

A „kulturális lejtő” fogalma

• Európa: nyugat-keleti kulturális lejtő; a nyugatabbra élő lenézi a tőle keletebbre élő kultúráját, gyakran egy országon belül is.

• Európa: észak-déli lejtő is megfigyelhető.

Az ember szellemi beprogramozásának szintjei

(Hofstede)• Emberi természet: univerzális, örökölt

• Kultúra: csoportspecifikus, tanult

• Személyiség: személyspecifikus, örökölt és tanult

A kultúra két rétegmodellje I.

• Hofstede „hagymamodellje” (1994):

• szimbólumok

• hősök

• rítusok

• értékek (ideális és elfogadott)

A kultúra két rétegmodellje II.

• Trompenaars modellje (1995)

• Tárgyi termékek (explicit)

• Normák és értékek (explicit)

• Alapfeltevések, axiómák (implicit)

A kultúra szintjei

• nemzeti kultúra• regionális kultúra• etnikai és / vagy vallási kultúra• nyelvi kultúra• nemi kultúra• generációs kultúra• osztály / réteg kultúrája• szervezeti kultúra

Nemzeti kultúra

• Nem azonos mindig a nemzetiséggel: Svájc négy nemzetiségének (német, francia, olasz, rétoromán) többé-kevésbé egységes a kultúrája. Határon túli magyarok problémája.

Regionális kultúra

• 1. Országok fölött: skandináv,

mediterrán, távol-keleti stb.

kultúra

2. Országon belül: Olaszország Németország (bajor vagyok!),

USA

Etnikai és / vagy vallási kultúra

• Északír probléma: Etnikai, vallási

és gazdasági okok.

Szerbek és horvátok: vallási probléma.

Erdély: etnikum és vallás összefüggése.

A csángó-kérdés.

Az iszlám és Európa.

Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra

• A nyelvcsere Kelet-Európában

többnyire a nemzeti kultúra

cseréjét is jelenti;

Nyugat-Európában

nem minden esetben

(írek, skótok, walesiek).

Nemi kultúra

• A nemek nyelvhasználata

különbözik,hogy milyen mértében, az kultúrafüggő.

• A japán női nyelv: boku ‘én’ (férfi),

watakushi ‘én’ (nő)

Generációs kultúra

• Az idősebb és fiatalabb nemzedék

nyelvhasználata eltér általában.• Köszönések: Kisztihand, Szervusz,

Alászolgája, Jó napot;

udvarol vkinek , vkinek tetszik vki,

nem jut eszembe.• Szia, Cső, Helló; jár vele, bejön neki,

nem ugrik be stb. stb.

Társadalmi osztály / réteg kultúrája

• G. B. Shaw: Pygmalion(a nyelv szerepe)

• Bernstein-hipotézis:

• elaborated code (kidolgozott),

restricted code (korlátozott)

• A marxi „két kultúra elmélete”

Molnár Ferenc vs. Móricz Zs.

Szervezeti / vállalati kultúra

• Globalizáció, multinacionális cégek• Japán vállalati kultúra – nyugati vállalati kultúra (USA-filmvígjáték egy USA vidéki

városában épült japán autógyárról)