„A nélkülözés arcai” ”- konferencia a társadalom perifériáján élőkért Miskolc, 2012. május 23.

Lakhatási szegénység Magyarországon

Vitál Attila Szocio East Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központ

FOGALMI KERET __________________________________________

Fogalmi keret

Megfelelő lakás

kritériuma

ENSZ

Gazdasági,

Szociális és

Kulturális

Jogok

Bizottsága

• védelem az erőszakos kilakoltatás ellen

A lakhatás jogi biztonsága

• ivóvíz, fűtési és villamos energia, szennyvízcsatorna, lakásüzemeltetés egyéb feltételei

Az alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés

• lakhatással kapcsolatos költségviselés képessége

Megfizethetőség

• Otthonosság, lakhatóság (alapterület, épület állapota, stb. )

Mennyiségi és minőségi megfelelőség

3

Fogalmi keret

Megfelelő lakás

kritériuma

ENSZ

Gazdasági,

Szociális és

Kulturális

Jogok

Bizottsága

• lakásszükséglet kielégítettsége

Lakáshoz jutás esélye

• a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét

Elhelyezkedés

• lakás megépítési módjának és az építéshez használt• anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális

identitás és különbözőség kifejezésére

Kulturális megfelelés

4

Fogalmi keret

Megfelelőség

hiánya

5

•olyan lakáskörülmények, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakás kritériumai:•lakáshoz jutás problémája;•minőségi vagy mennyiségi

értelemben nem kielégítő lakás;

•alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés hiánya;

•lakásfenntartás problémája.

Lakhatási szegényég:

Fogalmi keret

Problémák

6

• alacsony jövedelmű háztartások lakáshelyzete• rossz minőségű lakásokhoz kapcsolódó

életminőség

Az európai országok lakáspolitikájának fókuszpontjai

Fogalmi keret

Alapprobléma

7

• olyan helyzet, amelyben a háztartások nem képesek megfizetni egy társadalmilag elfogadható lakás költségeit, és/vagy a lakásköltségek olyan terhet jelentenek, ami kockáztatja a családok mindennapi megélhetését.

• A nemzetközi gyakorlat szerint a háztartásjövedelem 30 %-a feletti lakáskiadás már megfizethetőségi problémát jelent.

Megfizethetőségi probléma

Fogalmi keret

Alapprobléma

8

• azon háztartások állapota, amelyek nem tudják igénybe venni az energiaszolgáltatásokat és ez meggátolja őket abban, hogy kielégítsék alapvető, szociális és kulturális szükségleteiket

• a háztartás megfelelő energiaellátásának megfizetésére való képesség hiánya

Energiaszegénység

Fogalmi keret

Alapprobléma

9

• az egyének vagy családok olyan pénzügyi kötelezettségvállalása, amelyek teljesítése a háztartásuk működését veszélyezteti

Adósságteher

• igénybe vett, magán, vagy közszféra által nyújtott pénzügyi- vagy egyéb szolgáltatás, szerződésben foglalt határidőig ki nem egyenlített ellenértéke

Hátralék

Fogalmi keret

A lakhatással

összefüggő

adósságprobléma

természete

10

Pénzügyi kötelezettségvállalás

Adósság

Adósságteher

Hátralék

Mérhetőség

Indikátorok

11

• Lakáskiadás – jövedelem hányados• Lakásüzemeltetési költségek – jövedelem hányados

Megfizethetőség

• Fűtési költség aránya a háztartás összjövedelmében (Boardman)• Energia költségek aránya a háztartás összjövedelmében

Energiaszegénység

• hátralékos háztartások száma, aránya• a hátralék volumene, mértéke• közüzemi szolgáltatásokból kizártak száma, egyéb

hátralékkövetelői szankciók

Hátralékosság

HELYZETKÉP __________________________________________

Megfizethetőség

Indikátorok

13

• A magyarországi háztartások átlagosan jövedelmük egynegyedét költik el lakásfenntartásra, de ez az arány az alacsony jövedelmű háztartások esetében még magasabb

• a háztartások legalacsonyabb jövedelmű, alsó 30%-a átlagosan jövedelme 29%-át költi el energiára évente

Lakáskiadás – jövedelem hányados

Megfizethetőség

Indikátorok

14

• A brit definícióban meghatározott arány szerint Magyarországon a háztartások 80%-a energiaszegény lenne

Energiaszegénység

Megfizethetőség

Indikátorok

15

• Magyar Háztartási Panel 1993-as adatfelvétele alapján a magyar háztartások 12 százaléka volt díjhátralékos. Ennek a csoportnak az átlagos lakáskiadás/jövedelem hányadosa 38 % volt.

• 1997-ben a közüzemi díjhátralékos fogyasztók száma 880 ezer volt (≈15%)• ebből a negyedévet meghaladó hátralékosok

aránya 43%, az egy éven túli hátralékosok aránya 10% volt.

• A hátralék összege meghaladta a 10 milliárd forintot.

Hátralékosság a kilencvenes években

Megfizethetőség

Indikátorok

16

• A lakossági díjhátralék felhalmozódása döntően városi probléma volt:• összefüggést mutatott a szolgáltatások nagyobb

mértékű kiépítettségével• A díjhátralék felhalmozódása jelentős területi

különbségeket mutatott: • a rosszabb jövedelemtermelő és eltartó-

képességű keleti régióban az adósságállomány másfélszer magasabb volt.

Hátralékosság a kilencvenes években

Megfizethetőség

Indikátorok

17

• Az ország valamennyi nagyvárosában az önkormányzati bérlakásban élő háztartások rendre felülreprezentáltak:• 1998-ban a teljes háztartás populációra kivetített

8-12 százalékkal szemben a bérlakás-szektorban a hátralékkal terhelt családok aránya az 50 százalékot.

Hátralékosság a kilencvenes években

Megfizethetőség

Indikátorok

18

• 880 ezerről 1,2 millióra nő a hátralékos fogyasztók száma;

• az áramhátralékosok száma 66%-kal növekedett, a gáztartozással terheltek száma pedig majdnem hétszeresére emelkedett ,

• 2010. évben a közüzemi díjtartozás összege meghaladta a 70 milliárd forintot, ebből 21 milliárd forintot tesz ki a gázdíjhátralékok összege.

Hátralékosság napjainkban

Megfizethetőség

Indikátorok

19

• 2000-es évek elejétől az eladósodott háztartások aránya elsősorban a kisebb településeken növekedett,

• tovább romlott a keleti régió, ezen belül a tiszántúli szolgáltatási körzet helyzete, az itt felhalmozódott díjhátralék egy háztartásra jutó mértéke az országos átlag négyszeresét tette ki,

• mérséklődött a fővárosban illetve körzetében élők lakásüzemeltetéssel kapcsolatos eladósodása

Hátralékosság napjainkban

Megfizethetőség

Indikátorok

20

• a hátralékos fogyasztók száma nominálisan az áram esetében a legmagasabb, arányaiban azonban a távhőnél a leginkább számottevő: a szolgáltatásba bekapcsolt lakossági fogyasztók majdnem negyede hátralékos,

• a kikapcsolt háztartások aránya viszonylag alacsonynak mondható, alig haladja meg az 5%-ot. Nominálisan kb. 30 ezer háztartásban nem volt áram- vagy gázszolgáltatás 2010 évben.

Hátralékosság napjainkban

Megfizethetőség

Indikátorok

21

• TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálata 2005-ben a megfigyelt háztartások 14 százalékában, 2007-ben 12 százalékában mutatott ki lakásfenntartással összefüggő pénzügyi nehézséget

• Az EUROSTAT jelentésére hivatkozva viszont a CEU tanulmánya megállapítja, hogy a 2005–2007 közötti időszakban a magyar lakosságnak átlagosan 16,7%-a (mintegy 1,65 millió ember) halmozott fel tartozást közüzemi számláin, • ezen indikátor szerint Magyarország a harmadik volt az

EU-27-ek között. 2007-ben már hazánkban a legmagasabb az ilyen helyzetben lévők aránya (18%), miközben a 10 új tagállamban 2005 óta általában csökkent a díjhátralékos háztartások aránya.

Hátralékosság napjainkban

SPECIÁLIS PROBLÉMA - HITELHÁTRALÉKOSSÁG

__________________________________________

SPECIÁLIS PROBLÉMA - HITELHÁTRALÉKOSSÁG

__________________________________________

Hitelhátralék

Speciális

probléma

24

• A 2001-2005 közötti átmeneti konjunktúranövekedés időszakában felerősödött a lakosság hitelfelvételi aktivitása, így tömeges eladósodása;

• a TÁRKI Háztartás Monitor kutatása szerint 2001-ben a háztartások 18 százaléka, 2007-ben 31 százaléka törlesztett pénzintézeti hitelt;

• a különféle lakáshitellel és jelzáloghitellel terhelt háztartások aránya öt év alatt 12 százalékról 15 százalékra növekedett.;

• a banki tartozásokkal terheltek aránya a legrosszabb jövedelmi helyzetben levők között a legmagasabb. A legalacsonyabb jövedelmi ötödben 41 százalékos a hitelszerződéssel bíró háztartások aránya.

Hitelhátralék

Speciális

probléma

25

• 2009. december végén a magyar lakosságnak 8,36 millió hitelszerződése volt; • a jelzáloghitelek aránya az összes lakossági hitelen belül

15,4%-ot tett ki.

• fizetési késedelem 2009 végén összesen 3,23 millió hitelszerződésnél állt fenn, vagyis az összes fennálló hitelszerződés több mint egyharmada valamilyen mértékben késedelmes volt

• A 90 napon túl késedelmes hitelek száma egy év alatt 376 ezerrel növekedett, és 2009. decemberben 1,78 milliós darabszámot ért el.

• 2009. év végére az összes késedelmes hitel 55%-a 90 napon túl is késedelmessé vált.

Hitelhátralék

Speciális

probléma

26

• 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománya 1220 milliárd forint volt • ennek mindösszesen 1,3%-át (20 milliárd forint) tette ki a

devizahitelek aránya.

• 2011-ben a magyar lakosság több mint 6300 milliárd forint értékű lakáshitellel terhelt, 2002 és 2010 között a devizahitelek összege a 140-szeresére emelkedett (2800 milliárd forint)

• 2011-ben 576 ezer háztartásnak volt lakáscélú jelzáloghitele, 1millió 900 ezer főt - tehát minden ötödik magyar embert - érint a lakáshitelezés.

• A háztartások közel felének, 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele volt.

Hitelhátralék

Speciális

probléma

27

• 2009-2011 években több mint 30 ezer lakóingatlan került végrehajtási vagy egyéb tartozásrendezési, illetve követelés-értékesítési eljárás alá.

• A hitelezők 2009-ben közel 14 ezer, az utóbbi két évben pedig közel 21 ezer lakóingatlan-fedezetet értékesítettek

• A lakosság fennálló hitel hátralékai éves alapon 49,8%-kal növekednek

Megvitatható kérdések __________________________________________

Kérdéskörök

29

• A lakhatási szegénység mérséklésére irányuló támogatási formák hatékonysága

• A szociálpolitika mozgástere a tulajdonszerzéssel összefüggő adósságprobléma kezelésében

• Szociális szolgáltatások szerepe

Köszönöm a figyelmüket! __________________________________________

Vitál Attila

elnok@szocioeast.hu