MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE

A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISZTER MEG-

BÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI

GYÖRGYI KÁLMÁN

m

XXVIII. ÉVFOLYAM 1925 BUDAPEST

KIADÓTULAJDONOS AZ 0 . M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT

A M A G Y A R I P A R M Ű V É S Z E T 1925 . É V I T A R T A L O M J E G Y Z É K E :

SZÖVEG JEGYZÉKE: Ö N Á L L Ó C I K K E K :

Elek Artúr: A művészetek apja 1 Nádai Pál: A középosztály és lakása 3 Andocsy György: Megemlékezés Szamovolszky Györgyről • • 5 Györgyi Dénes: A debreceni M. Kir. Tisza István Tudomány-

egyetem . . . 6 Bor Pál: A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás . . . . 8 Ybl Ervin: A premontreiek gödöllői főgimnáziuma 41 Végh Gyula: Apponyi Sándor gróf t • • 43 Bánóczi László: Az első magyar színpadművészeti kiállítás 45 Gerely Jolán: A háziszőttesek reneszánsza 47 Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat jubiláris ünnepi dísz-

közgyűlése 81 Nádai Pál: Színpadművészet és iparművészet 101 Györgyi Kálmán: Külföldi iparművészeti kiállítások. Páris—

Monza 103 Bor Pál: A párisi iparművészeti kiállítás stíluskritikája . . • 125 Schauschek Árpád: Magyar iparművészeti és iparrajzoktatási

kiállítás 137 Ybl Ervin: Az Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása • • 159 Nádai Pál : Bécsi ízlés 173

P Á L Y Á Z A T O K :

Jókai síremlékére hirdetett pályázat 35 Az 1925. évi nemzetközi vásár plakátpályázata 35 Meddő pályázat 35 Kari József és Fia Székesfehérvár, likőrös-rumos palackok,

majohkakorsók es címkék tervei hirdetési pályázata . . . 38 Diechsel A. sodronykötélgyár Miskolc, reklámlap-pályázata . 131 Soproni hadiemlékműpályázat 131 Iparművészeti pályázatok . . . . • , . . 190

K R Ó N I K A : Alpár Ignác ünneplése 19 Orsz. Magyar Iparművészeti Részvénytársaság 19 Gróf József 19 Irsai István 19 Reményi József 20 Végh Gusztáv 20 Zilzer Hajnalka 20 A Petőfi Társaság Jókai emlék-bélyegei 20 Magyar Anno Santo-érmek 20 Több kultúrát! 21 Divatirányok küzdelme . . . . • 21 A reklám szelleme 21 íJnoleum • 21 Új motívumkészletek gyűjtése 22 Jubileum 58 Alpár Ignác 58 Kádár Livia 58 Muhits Sándor 58 Kirakatok 58 Molnár Farkas 59 Kertek feltámadása 59 Köszönet 127 Regionális iparművészet 127 A jövő grafikusnemzedék feladatai 127 Kirakat-emberkék 127 Az új magyar pénz 176 Belső építész, vagy építő iparművész? 176 Magyar művészek külföldi sikerei 185

K I Á L L Í T Á S O K :

Tavaszi iparművészeti kiállítás 33 Művészet a nemzetközi vásáron 33 Monza ." ' \ 34 Az idei párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás 34 Egyházművészeti kiállítás Rómában 62 Magyar szoba a monzai nemzetközi iparművészeti kiállításon 62 Tavaszi kiállítás 63 Az osztrákok részvétele a párisi kiállításon 63 Kiállítások nyara Németországban 63 A konzervatív Amerika 63 Francia képzőművészet Bécsben 64 Kislakásos házak és berendezéseik 64 Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása • • 131 A hazai iparművészeti oktatást bemutató kiállítás 131

Plakátkiállítás 131 Az új háztartás 132 Közlekedési kiállítás Münchenben 132 Kiállítások nyara Németországban 132 Az 1926. évi filadelfiai nemzetközi világkiállítás 187 Az idei párisi nemzetközi iparművészeti kiállításról 187 Német vélemény a párisi kiállításról • • • • 187 Zutt R. A. kiállítása 188 Klasszikusok a maguk köntösében 189 A müncheni kiállítás 189 Wembley kudarca 189 A villamosság a háztartásban 189

S Z A K I R O D A L O M :

Budapest műemlékei 22 Régi német bútorok 22 A magyar hímzések • . . 24 Két fiatal építész munkái 24 Ars Una 24 A rajzoktatás 24 Tapis turcs de Transylvanie 24 Kabáuschens Traumreise 33 Ybl Ervin: Savoyai Jenő hg. ráckevei kastélya 60 Régi német bútor (II.) 60 Művészetszemlélet a gyakorlatban 61 Könyv a modern bécsi kerámiáról 61 A könyv története és felépítése 61 A Studio évkönyve 61 Magyar Művészet 128 Asszonyi pompa 128 Magyar népművészet • 128 Az Innendekoration 128 Kuhnel Ernst: Islamische Kleinkunst 129 Bossert, H. Th. Das Ornamentwerk 129 Nádai Pál : Asszonyi pompa 185 Díváid Kornél: Felvideki séták 185 A Magyar Népművészet 186 A Stickerei und Spitzen 186 Art & Publicity Fine Printing & Design . . . 186 1000 Ideen 186 Dussault 187

M Ú Z E Á L I S Ü G Y E K :

Órakiállítás 34 A berlini Darmstádter-gyűjtemény 34 Egy csipkemúzeum 35 Az Iparművészeti Múzeum órakiállítása 77 Egy mintaszerű vidéki múzeum 77 Liszt-múzeumok 77 Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum e/évi szerzeményei . . • 191 Benczúr Gyula textilgyűjteményének kiállítása . . . . • . . . 191

IN M E M Ó R I Á M :

Bakst 37 Kéméndy Jenő 131 Margitay Ernő 191

S Z A K O K T A T Á S :

A nők iparművészeti oktatása 36 Az iparművészeti oktatásügyi kiállítás 76 A Székesfővárosi Iparrajziskola 76 Lakásberendezés, mint egyetemi tárgy 76 A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás 77 Az iparművésznemzedék érdekében 190 Anglia megreformálja az iparművészi nevelést 190 A Dessaui Bauhaus 190

A Z 0 . M . I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T K Ö R É B Ő L : Jubileum 36 Választmányi ülés jegyzőkönyve • 64 Zárószámadás 81 Az O. M. Iparművészeti Társulat XV. rendes közgyűlése . - 130 Karácsonyi iparművészeti vásár • • 189 Iparművészeti tárgysorsjáték 189

A SZÍNPAD MŰVÉSZETE: Divat és színpadi kosztüm 77 Kaufmann Oszkár új színháza 78 A Duenna . . . . 78 A műkedvelők feladatai 88

KÜLFÖLD: Bútor 37 A korszerű építőforma 37 Puvis de Chavannes 37 A művészeti irodalom hanyatlása 37 Mintha nekünk is szólna 38 Gyáripar — kézműipar 38 A dísztelenség és a forma 38 Fényűzés és takarékoskodás 38 A díszítő vasművesség 39 A beuroni templomfestők 39 Városi művészet 39 Kitüntetett asztalos 39 Chamber of Horror 39 Rajnai kiállítások 40 Amerikaiak és németek 40 Chileház 78 Kétféle kultúrfilm 79 A kisiparos és az export 79 Hamburgi iparművészet 79 Cserépjtélyhaverseny 79 A kutak szoborművészete 80

Színes lepedők 132 Reklámok hazája 132 Tükör a kertben 133 Drian 133 Vége a csipkekonjunktúrának 133 Keresztrejtvényhímzések 133 Primitív lakások 133 Egy müncheni kirakatverseny 134 Színes építészet 134 Einstein-torony 134 Európai műkincsek Amerikában 134 Barry Parker 135 Utrillo . . . • 191 A „Lusta javak" adója 191 Parasztbútorok Londonban 192 Kézi- és gépcsipke 192

KÜLÖNFÉLÉK: Egy nagyvárosi vendéglőberendezés 80 Vendégasztal és rangsor . . . 80 Egy pár jótanács lakásberendezőknek 80 A lyuk és a cifraság 135 A velencei csillár 135 A negyvenen inneni építészek 135 Régi vitrin, modern üvegszekrény 135 A művészeti helyek megszentségtelenítése 136 A különlegesség 136 Parfümcsomagolások 136 Viegeland 136

KÉPEK JEGYZÉKE: BÚTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS: Gróf József: Intarziával díszített ruhaszekrény 26

Ajtós szekrényke 27 Úri dolgozószoba 28 Mázolt és fényezett gyermekszobaszekrény és diófa

tálaló székekkel 29 Konzolasztalon álló ó r a . . . (Paris 1780) 55 Pogány Móric: Festett írószekrény és óra • • 68

Ugyanaz az írószekrény nyitva 69 Szemelvények H. Schmitz: Deutsche Möbel d. Barock u. Rokoko

c. könyvéből 70, 72 Deutsche Möbel des Klassicismus c. művéből . . . . 71

Bútorok a párisi nemzetközi iparművészeti kiállításból: Selyem- és aranyhímzéssel borított szekrény az osztrák pa-

villonban 91 Bútorok a dán csoportból 95

Dufréne M.: Női hálószoba . . . . 94 Maróti Géza olvasóasztala és székei 122 Székesfővárosi Iparrajziskola: Szalonszekrény 166 Bodon Károly: Hall sarka 171 Tóth Gyula: úriszobarészlet 177 Kozma Lajos: Üvegezett, mázolt fenyőfaszekrény 178

Commode és fűtőtest 179 Menyhért Miklós: Ebédlő 180

Ebédlő sarka a tálalóval 181 Tóth Gyula: Úriszobaszekrény 182 Lakatos Artúr: Szalonrészlet 184

AGYAG-, ÜVEG-, MOZAIK- és PORCELLÁNMÜVEK:

Bruckmann P. és Fiai, Heilbronn: Domborított ezüst dísztárgyak 123 M Kir. Iparművészeti Iskola ötvös-szakosztálya tanítványainak

munkáiból 156 A Székesfővárosi Iparrajziskola ötvös-osztályának munkáiból 168, 169

TEXTIL: Mildova-Palikova: A prágai háziipariskolában készült tűcsipke 107 M. Kir. Iparművészeti Iskola textil-osztályának munkái . . . 151 Budapesti Áll. Nőipariskola: Ú. n. elefántcsonthímzés, terv.:

Rucsinszky Anna 162 Ú. n. elefántcsonthímzés, terv.: Kovács Erzsébet • • 162 Hímzett legyező, terv.: Rucsinszky Anna . . . . . 163 Kendő széle, terv.: Kovács Erzébet 163 Tüllaplikációs párnák 164 Hímzett párnák, terv.: Kovács Erzsébet 165

Székesfővárosi Iparrajziskola textil-osztályának munkáiból 167, 170

Zilzer Hajnalka: Festett majolikavázák és Madonna áttört koszorúban 13

Szemelvények a Darmstádter-féle porcellángyűjteményből • • 32 Vértes Rezső tanár vezetésével a Székesfővárosi Iparrajziskola

műhelyében készült majolikák 67 A svéd Orrefors-üveggyár vésett virágtartója 91 Kostka F . : Szlovák tányérok 106, 107 S. Gate: A svéd Orrefors-üveggyár vésett csészéje 108 Malinovszky: A kopenhágai kir. porcellángyár szobrocskái • 108 E R M E S Z E T : Hennig: A kopenhágai kir. porcellángyár szobrocskája . . . 109 Hald E. : A svéd Orrefors-gyár „GraaP-csészéje 110 A cseh üvegipari szakiskolában készült díszüvegmunkák 111 Gádor István majolikái 122 M. Kir. Iparművészeti Iskola kerámikái 150 Székesfővárosi Iparrajziskola, tanítványmunkák a kerámiai

osztályból 168, 169

SZOBRÁSZAT, KISPLASZTIKA: Teles Ede: Alpár Ignác bronz emléktáblája 9 Szamovolszky Ödön + és Gách István első pályadíjjal jutalma-

zott szabadságharcszobor-terve 10, 11 Irsai István : elefántcsont domborművek 12 Plasztikus díszítmény a Premontreiek gödöllői főgimnáziumá-

ban • 41. 42, 43, 44 Sidló Ferenc: Boldog Hermann Norbert és Szent Imre szobrai 50 Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Patrona Hungáriáé mintája . . . 51

Relief 52 Szentgyörgyi István : Relief 52

Jézus Szent Szíve, kőszobor 54 Kuna Henrik: szobor 93 Maróti Géza szabadságszobrának részlete 121 M. Kir. Iparművészeti Iskola : Karyatida . . . . 148

Két kisebb szobor 148 Reliefek 149, 150

9 Berán Lajos : A Steindl-Céh Alpár-érme Rejőd Tiborc és Berán Lajos: A Szent év alkalmából készült

pápai érmek 13 Reményi József újabb érmei 30, 31

ÉKSZER-, ÖTVÖS- ÉS ZOMÁNCMÜVEK: A Székesfővárosi Iparrajziskola műhelyében készült ötvös-

művek 66, 67 Petrus A n n a : domborított ónlemez 109 A bázeli iparművészeti iskolában készült tombakszelence • • 110

ARCHITEKTÚRA, INSTALLÁCIÓ: Korb Flóris: A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudomány-

egyetem klinikai csoportjának betegfölvételi épülete és kocsibejárója 14

Ravatalozóépülete és annak belseje 15, 16 Kertész K. Róbert és Sváb Gyula: A premontreiek gödöllői

főgimnáziuma és annak alaprajza 49

Részletek néhai Apponyi Sándor grófnak, a Nemzeti Múzeum-nak hagyományozott lengyeli könyvtárából 65

Czajkowski József: A lengyel pavillon a párisi nemzetközi kiállításon 89

Hoffmann József: Az osztrák pavillon udvarának részlete • • 90 Stadtherr Angéla és Flesch Elza: Az osztrák pavillon fémek

terme 92 A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás angol pavillonjának

egyik fala 105 M. Kir. Iparművészeti Iskola belső építészeti osztályának

munkái . . . . 152, 153

G R A F I K A :

Haranghy Jenő: Ex librisek 1, 2. 4. 6. 8. 17. 18. 23 Jókai emlékbélyeg 20 Lakatos Artúr: Ex librisek 38, 40 Baja Benedek: Jelenet Bemard Shaw Szent Johanna c. szín-

művéből 45, 46 Irsai István: Ex librisek 49 Kovács Erzsébet: Záródíszek 100, 120, 158 M. K. Iparművészeti Iskola: Díszítmények tervezése' • • 145, 175

Könyvillusztrációk 146, 192 Plakátok 147

M. Kir. Képzőművészeti Főiskola: Iparművészeti rajzok . . . 161 Székesfővárosi Iparrajziskola grafikai osztályából szemelvények 167 M. Kir. Iparművészeti Iskola védjegyterve 138, 139

Villaterve 141 Budapesti Áll. Nőipariskola: Tüllaplikáció terve • • . • 143, 144

KÖNYVKÖTÉSZET: Székesfővárosi Iparrajziskola könyvkötészeti szakosztályából • 170

F É M M U N K Á K :

Kis Pál : Kovácsolt vasajtó 112 Hoflmann József: Kovácsolt vasrács 117

F A F A R A G Á S : Peche Dagobert: Faragott, lakkozott és aranyozott fakeret • • 90 A prágai iparművészeti iskolában készült faragott ajtó . . . . 96 Jan Szcrepkowszky: Kápolnarészletek 104, 113, 114, 115 A zakopanei ipariskolában készült fafaragvány 116 Gyermekjátékok a „Krakkói műhelyekéből 118

F E S T É S Z E T :

Végh Gusztáv: Festett díszítmény 25 Nagy Sándor: Hadak útja 53 Stryjenska Zsófia: Festett díszítmény 106 Magyar Kir. Iparművészeti Iskola: Díszítőfestészeti osztályának

munkái 154, 155

V E G Y E S E K :

Részletek néhai Apponyi Sándor grófnak, a Nemzeti Múzeum-nak hagyományozott lengyeli könyvtárából 65

Az Iparművészeti Múzeum órakiállításából 86 Bucher Herta : Porcellánóra 90 A monzai kiállítás német csoportjának egyik vitrinája . . . . 123 Krüger Max: Csillárok 124

A MUVESZETEK APJA ÍRTA ELEK ARTÚR

a n n a k régi m o n d á s o k , szaknak példájától? A monumentális mű-melyeknek — miközben vészét törekvései nálunk sohasem tudtak nemzedékről - nemzedékre erőre kapni megfelelő feladatok és az általok öröklődnek — kipereg az kínálkozó gyakorlat és hagyományfejlődés eredeti értelmük és csak híján. Székely Bertalan legszebb kartonjai az ü r e s f r á z i s s á csépelt vázlatoknak maradtak. Es néhai Kőrösfői héjuk marad meg. Ilyen az Kriesch Aladárnak, ki a reneszánsz míve-

az ősi mondás, hogy az építészet a művé- seire emlékeztető mesterségbeli alaposság-szetek apja. Apja annyiban, hogy föltétele gal és művészetünkben szinte példátlan áhi-minden művészetnek. Mert először volt a tattal készült egész életével a monumentális ház, azután lett mindaz, ami külső és belső festés feladataira, h á n y ilyen feladatban díszítése: a szobor, a festmény, az egész jutott része ? Közvetetlenül a háború előtt iparművészet. Az épület a határok közé volt néhány évi időszaka művészetünknek, fogott tér, minden egyéb művészet a tér melyben a főváros nagy építőprogrammja kitöltője vagy tagozója. Olyan nyilvánvaló a különböző művészeteknek is juttatott ér-ez, mint a sarkigazságok s mégis meg- tékes feladatokat. De az ilyen összedolgo-eshetett, hogy jó egy évszázadon át meg- zásban járatlan építészetünk azok számára feledkezett róla a művészet egész gyakor- sem tudott megfelelő építészeti keretet ter-lata. Száz év óta a szobrászat és festés vezni. Véletlenül simának maradt falfelüle-elszakadt az építészettől. S ha különösen tekre kerültek a freskók és az épület egé-ünnepélyes feladatok — egy-egy színház, szével össze nem függően helyeződtek el a minisztérium, törvénykezési palota stb. épít- szobrok. kezése — egybe is térítették őket, egyesü- így volt ez a múltban és így lesz a jövőben lésük csak amolyan alkalmi összebékülés is, ha építőművészetünk szelleme meg nem volt s a művészeti eredmény nem logikus változik. Az építészetnek feladata, sőt ön-előzményekből fejlett, hanem mestersége- maga mivoltából következő kötelessége, sen, sőt sokszor erőszakos módon. hogy a maga koncepcióinak keretében

A hibás ebben az építészet volt s hogy helyet juttasson a t öbb i művészetnek, a helyzet máig sem javult, az is az ő Hiszen nélkülök el sem lehet. Bizonyság mulasztása. Az építőművészek azok, akik erre, hogy szurrogátumaikról soha le nem a művészet virágzó korszakaiban a többi mondott. A gipsz és újabban a műkő a művészet számára az alkotó alkalmat és s z o b r á s z a t hatóeszközeinek bevonását a számára való feladatokat megteremtették, akarja jelenteni, de a szobrászművész,

Valamikor büszkesége volt az építés művészei-nek, hogy építményeikkel koruk más kiváló művé-szeit fog la lkozta t ták . Es nyilvánvaló, hogy például az olasz reneszánsz óriási fes tő i és s z o b r á s z i te-hetségpotenciája önmagá-ban fulladt volna meg azok nélkül az alkalmak nélkül, melyeket az építőművé-szet adott neki a széttágu-lásra és alkotásokban ki-fejeződésre.

Hol vagyunk annak a nagyszerű művészeti kor-

(<Dii>5 í z fíbre, l í b r o 1x210 'De U33 x o a n o s d e t í i b r e r o Que cuaacío to esísá. a l c L b c a u d o E n t o n o z s í e esiÓLV'ericíxencLo^

Haranghy Jenő: Ex libris.

tehát a tulajdonképpeni alkotó kihagyásával. Volt idő, amikor legvirágzóbb művészetünk — a gipsz-öntés volt. B i z o n y á r a gazdasági okai is voltak annak a tartózkodásnak, mely a tulajdonképpeni művészeket nem bocsá-totta az é p í t é s z e t fel-adataihoz. A tervező épí-tészek mindig is azzal védekeztek a n é h a fel-hangzó vád ellen, hogy költségvetésükben nem fértek el a monumentális szobrászat és festés költ

Magyar iparművészet. 1925.

ségtételei. Sok esetben nyilván így is volt. De még több esetben az építész jóaka-ratán múlott a dolog. Mert pontos szám-vetéssel nem nehéz bebizonyítani, hogy a szobrászi vagy festői díszt pótló vakolat-, műmárvány-, keramika- és egyébfajta dísz sem terheli kisebb tételekkel az építő-költségvetést, mint a szobrász, vagy a festő-művész számlája. Ami pedig a művészek

tának újrafestése kerül, néhány jól elhelye-zett freskóval művészies hatásúvá lehetne átváltoztatni a szomorú bérkaszárnya ábrá-zatát. A homlokzatok figurális vagy orna-mentumos kifestése iránt építészeink köré-ben meglehetősen nagy az ellenérzés. Azt vetik ellene, hogy a mi éghajlatunk alatt a levegőnek kitett falfestmény — még ha ned-ves falra festett freskó is — hamarosan el-

I személyes igényeit illeti, sok tehetséges pusztul. El még az olyan időálló technikájú szobrász- vagy festőművész boldogan érné faldíszítési mód is, mint a sgraffitto. Elret-be azzal a munkabérrel, melyet a jobb tentő példának a Képzőművészeti Főiskola „díszvakoló" munkás kap. Andrássy-úti épületét szeretik idézni. De

Még a mai építési pangásban is óriási az egész okoskodás nem helyes. Mert szolgálatokat tehetne az építészet azoknak csak a kíméletlen nyugati és északi szelek-a művészeteknek, melyeknek apja volna, nek kitett homlokzatokat viseli meg az idő-Elvégre kinek van módja az építtető be- járás (a Képzőművészeti Főiskola észak-folyásolására, áldozókészségének megindí- nak fordítja homlokát). Néhány évvel ez-tására, ha nem az épület tervezőjének ? előtt egy ismertnevű hangszerkereskedő cég Mihelyt be tudja bizonyítani neki, hogy az Rákóczi-úti székházának homlokzatára két igazi művészet sem drágább, mint a talmi, jeles dekoratív festőnkkel életnagyságúnál már meg is győzte. jóval nagyobb színes alakokat festetett.

Monumentális művészetünk és egész Azon a festésen az elmúlt évek nyomot iparművészetünk jövőjét építőművészeink nem hagytak. A ház tudniillik homlokával tartják kezükben. Tőlük függ, hogy szob-rászaink komoly szobrászi, festőink igazi monumentális feladatokhoz jussanak. Igaz, hogy a háború óta vajmi kevés új épület épül az országban. De épp oly tagadha-

délnek fordul. Némi tapasztalat az építészt ilyen és hasonló tanulságokra hamar rá-vezetheti.

Viszont elképzelni is gyönyörűség, milyen __ --„ —„ érdekes és eredeti képet kapna a buda- .

tatlan, hogy nagyobbszabású állami épít- pesti utca kopársága, ha színekkel és tet- i mények bújnak ki a földből s az annyi szetős alakzatokkal díszítenék föl tehetsé- * milliárdra felrúgó költségvetésből mit sem ges művészek. Mennyi tehetséges fiatal szánnak az alkalmazkodó művészetek szá- művész jutna munkaalkalmakhoz. A ma-mára. Sivár falak szomorítják el a várost, ho- gyár festőművészet monumentális stílusa is lott olcsó pénzért milyen könnyű lenne őket kifejlődhetnék kísérletezés és a tanulságok szemet üdítő és utcaképet vidító festett ábrázolások-kal beborítani. De többet mondunk. Újépületek sem kellenek művészeink fog-lalkoztatásához, mert alig nagyobb költséggel, mint amekkorába egy-egy meg-kopott bérház homlokza-

helyes felhasználása út-ján. S a főváros példáját nyomban követné a vidék is. És megszínesednének kisvárosaink és megszíne-sednének falvaink is. Még egyszer: építőművészeink hatalmában a magyar mo-numentálisművészetsorsa!

Haranghy Jenő: Ex libris.

'i-G-'l