Korszakok és fogalmak

Készítette:

Fegyverneki Gergő

magyar-mozgóképkultúra és médiaismeret tanár (MA)

(0. Mimetikus kultúra)

1. A beszéd megjelenése

2. Az írás kialakulása

3. A könyvnyomtatás forradalma

4. Elektromos hírközlő eszközök forradalma

5. CMC: computer-mediated communation

A beszédet megelőzően létezett Donald feltevése szerint az ún. mimetikuskultúra

Mimézis: valamely esemény vagy cselekmény szimbolikus célzatú megismétlése

Eszköze: gesztusok, arckifejezések, testtartás, zajok, hangok

A beszéd megjelenését tulajdonképpen az emberré válás forradalmának nevezhetnénk

Jelentős pontja a fonetikus írás megjelenése

Előkészítője a polgári forradalomnak

McLuhan: Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember megjelenése

távíró, televízió, telefon, rádió

Napjainkban egybefonódik az elektronikus számítógépes információ-feldolgozás forradalmával

CMC: computer-mediatedcommunication, azaz számítógépek közvetítette kommunikáció (nyílt rendszerek összekapcsolása)

A korszakok arról tanúskodnak, hogy nagyon elterjedt fogalom a különféle diszciplínákban, így a meghatározás több százra tehető.

communicatio, -onis fn Jelentése; 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. ret a gondolatok közlése a hallgatókkal

kommunikáció lat 1. tájékoztatás, (hír)közlés, 2. infinformációk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján, 3. ritkközlemény, összekötetés, közlekedés, érintkezés

A komm. a társadalmi kohéziót is szolgálja.

Bateson és munkatársai (Watzlawick-Beavin) szerint: mindaz, amit a szociálpszichológia az interakció(kölcsönhatás) fogalmában fejezi ki, lényegében kommunikáció. Buda Béla: az interakció fogalmának szinte szükségszerű tartozéka a kölcsönhatás, a megfelelő viszontválasz. Az interakció továbbá magában foglal mindenféle cselekvéses megnyilvánulást, nemcsak a kommunikációs csatornák működését.”

Egyfajta szintézist alkotva azt mondja, a kommunikáció meghatározása akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal.

Ebben az értelemben kommunikáció a szó legszélesebb értelmében biológiai, kémiai, fizikai jelzések vétele és átadása, a legegyszerűbb állati jelzésektől az emberi tudatos, bonyolult kommunikációs történésekig.

A kommunikáció információelméleti-kibernetikaiértelemben: információ-átadás mindenféle rendszerben. (Az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig).

A kommunikáció technikai értelemben: információ-átadás ember alkotta, technikai rendszerekben. (Kézírás, nyomtatás, telefon, számítógépek stb.)

A társadalmi kommunikáció: információ-átadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben.

(az ember által kimunkált komm. – beleértve az ember alkotta technikai eszközöket is –humánkommunikációnak nevezzük.

Az elő rendszerek közös jellemzője: a kommunikáció által kapcsolódnak a külvilághoz

Az előszervezet kommunikációs jellemzője: rendelkezik bemenettel, műveletekre (pl. tárolásra) képes, kimeneti oldalon nézve produktummal rendelkezik

Tapasztalatainkat az érzékszerveinken keresztül szerezzük

Érzékszervek feladata: a külvilági tárgyakat és a tárgyak tulajdonságait velünk megismertetni. Az általuk megragadott információt azonos formában, vagyis idegingerületként kódolva, az érzőidegen át juttatja el az agyba. A látás esetében pl. az első jelfeldolgozó egység a szem.

A kommunikáció a tudatban kezdődik és a tudatban végződik

Megfigyelés: az az információátviteli folyamatot, amelynek csak a végpontján van tudat

Vezérlés: az az információátviteli folyamat, amelynek a kezdőpontján van a tudat

A kommunikáció feltétele akkor teljesül: ha mind a két oldalon van tudat

Kommunikáció mozzanatai: kódolás-dekódolás, válasz és visszacsatolás