f a l u j á r á s i k ü l ö n s z á m

Poštnina plačana pri pošti1102 Ljubljana

Lendva2013. május 3. ISSN 0352-65691,00 EUR

57. évfolyam 18. szám

2N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Iránytű

A Népújság tavalyi első falujárási különszámának jó visszhangjára építve az első májusi újságnak idén is a muravidéki falu a témája. Ezúttal a nemzetiségileg vegyesen lakott terület hat települését látogattuk meg: a Lendva-vidéken Alsólakosban, Kótban, Pincén, Petesházán és Radamosban jártunk, Goricskón pedig Szentlászlót kerestük fel.

A demográfiai statisztikák szerint a muravidéki falu túl van az 1990-es évek népességcsökkenési vál-sághelyzetén. A lakosság száma ugyan az utolsó évti-zedben is csökkenő tendenciát mutat, de távolról sem olyan erőteljes ez, mint egy évtizeddel előtte. Egyedül a goricskói kistérségben magasabb a lakosságcsök-kenés aránya. Tény viszont, hogy az utóbbi években megváltozott a népesség struktúrája; az autópálya megépítése, tehát a vidék könnyebb megközelítése és a hagyományosan alacsony muravidéki ingatlanárak következtében számos vidéki porta új tulajdonost kapott, többnyire Szlovénia központi részéről. A vál-tozások észlelhetők a tájépítészet, a nyelvhasznát és sok más jelenség esetében.

Amellett, hogy riportjainkban a falu ilyen jellegű változási folyamatait és mozzanatait világítottuk meg, a kérdések, melyeket beszélgetőtársainkhoz intéz-tünk – többnyire először a faluközösségek elnökeihez fordultunk – hagyományosak: milyen terveket szőnek, milyen gondokkal szembesülnek, van-e közösségi élet a faluban, mennyire összetartóak, mennyire kapcso-lódnak be a fiatalok a falu életébe, mennyire keresik identitásukat a vidéken? Mennyire magyar még a muravidéki magyar falu?

A változásokkal az emberek különbözőképpen szembesülnek, s a faluközösség jó együttműködése és tenni akarása, ambíciója és leleményessége fontos tényezője a fejlődésnek. De nem új az a megállapítás sem, hogy a fejlődést nagymértékben az anyagi lehe-tőségek határozzák meg, a községek vidékfejlesztési programjai, pályázati eredményessége…

Falujárási utunk tapasztalata, hogy tervek vannak, de a megvalósítási lehetőségek korlátozottak. Az élet minőségét viszont az olyan kis közösségekben, mint amilyen egy muravidéki falu is, a kommunális ren-dezettség, a jó közútrendszer, az internet-lefedettség stb. mellett a közösség összetartása, a jó viszonyok határozzák meg elsősorban.

Király M. Jutka

A muravidéki falu

Megbízott igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horváth Ferenc, Szolarics Nađ Klára, Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia

Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko VesnaKiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva

Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 - 180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.netÁra: 1,00 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR

Folyószámla: 01259-6030354008 Urad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska SobotaA Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os Áfát kell fizetni.

A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg.Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.

Honosítás kihelyezett konzuli

ügyfélfogadás a Muravidéken

ANYÁK NAPJA

A hodosi Őrség Művelődési Egyesület Turisztikai Szekciója kétnapos mézeskalács-készítő műhelyt szervez május 8–9- én 17.00 órai kezdettel a helyi kultúrházban. A részvétel ingyenes.

Mézeskalácsos műhely

Magyarország Szlovéniai Nagykövetsége képviseletében Máthé László nagy kö vet helyettes értesíti a muravidéki magyarságot, hogy május 16-án és 17-én Dobronakon kihelyezett konzuli ügyfélfogadást tart az egysze-rűsített honosítási eljárással kapcsolatban. Előreláthatólag június folya-mán e témában kihelyezett konzuli ügyfélfogadás lesz Szentlászlón is. Bővebb információk a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnél, illetve Magyarország Szlovéniai Nagykövetségén és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnél.

2013. május 5-én, vasárnap 16 órakor a völgyifalui faluotthonbanA műsorban szerepelnek:– a helyi óvodások és iskolások– a helyi népdalkör– a Pünkösdirózsa Citerazenekar– a Lindau Néptáncegyüttes (1. Sz. Lendvai KÁI)

Mindenkit sok szeretettel várnak a szervezők:a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Völgyifalui Helyi Közösség

3N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Göncz László

MURA

MURAŠčavnica

Feketeér

Črnec

Ledava

Ledava

Krka

Kerka

Bakonaki tó

Ledavsko jezero

MURSKA SOBOTAMURASZOMBAT

GORNJARADGONA

BADRADKERSBURG

LENDVALENDAVA

LENTI

LJUTOMER

RadenciTišina

Gederovci

Petanjci

Krog

BakovciLipovci

BeltinciTurnišče

Odranci VelikaPolana

Hotiza

BánutaBanuta

RadamosRadmožanci

GyertyánosGaberje

FelsőlakosGornji Lakoš

AlsólakosDolnji LakošHármasmalom Trimlini

PetesházaPetišovci

KapcaKótKot

HídvégMostje

Veržej

Dokležovje

Ižakovci

Banovci

DobronakDobrovnik

ZsitkócŽitkovci

Kobilje

KámaházaKamovci

GöntérházaGenterovci

Rédics

HosszúfaluDolga vas Hosszúfaluhegy

Dolgovašle goriceLendvahegyLendavske gorice

CsenteČentiba

VölgyifaluDolina

PincePincemajor Pince Marof

Benica

Rakičan

Martjanci Moravske Toplice

Sebeborci

Selo

Andrejci

Kančevci

Tešanovci Bogojina

Strehovci

SzentlászlóMotvarjevci

PártosfalvaProsenjakovci

SzerdahelySredišče

DomonkosfaDomanjševci

KapornakKrplivnik

Kercaszomor

Magyarföld

Kerkáskápolna

Bajánsenye

Csesztreg

Magyarszombatfa

Gödörháza

SzentgyörgyvölgyKisfalu

Pordašinci

CsekefaČikečka vas

Križevci

Moščanci

Mačkovci

GornjiPetrovci

Ženavlje HodosHodoš

Dolenci

Kuzma

GradOtovci

PoznanovciRadovci

Bodonci

Lemerje

Topolovci

Skakovci

Cankova

Sv. Jurij

Kramarovci

Puconci

Šalovci

Černelavci

SL

OV

EN

IJ

A

ÖS

TE

RR

EI

CH

A Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott vidékének települései (pirossal jelölve a jelen lapszámban bemutatott falvak).

Gyurica JózsefKót:– Az első helyen egy iroda kiala-kítása szerepel, hiszen a helyi közösség nem rendelkezik saját helyiséggel.

Szőke JózsefPetesháza:– Sok hasznunk volt az ipari fejlő-désből korábban, sajnos most már inkább a hátrá-nyai kerülnek előtérbe.

Danč SabotinValerijaSzentlászló:– A LAS Goričko programban támo-gatást nyertünk, melyből a faluott-hont tudtuk rész-ben felújítani.

Rudas Magdolna Radamos:– Már egy ideje a közösségi szellem hiányával szem-besülünk a telepü-lésen.

Kepe TiborPince:– Meg szeretnénk alapítani a tu-ristaegyesületet, Lendva Község is támogatja a kezde-ményezést.

Pucko Ladislav Alsólakos:– Falunapi ren-dezvényről is gondolkoztunk, de kicsi a település és egyre nehezebb az embereket az ön-kéntes munkába bevonni.

4N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Bence Lajoslajos.bence@nepujsag.net

Alsólakos

Az önkéntes munkákban mindig ugyanazok vesznek részt

– A falu bolttal, kocs­mával, benzinkúttal ren­delkezik, működik néhány vállalkozó is, a többiek pedig a közeli Lendván dolgoznak. Még mindig sokan foglalkoznak a „dél­utáni műszak” keretében földműveléssel, házi ker­

tészkedéssel – kezdi a be­szélgetést Pücko Ladislav, a helyi közösség elnöke, aki „civilben” magánvál­lalkozó fuvaros.

A faluban élénk a kul­turális élet, főleg a külön­böző évfordulók, a farsang, valamint a szlovén kultúra napja és a magyar nemzeti

Alsólakos a legkisebb muravidéki települések egyike, szinte egybeolvadt Lendvával: az újonnan meg-épített autóútról szinte „felülnézetből” közelíthetünk a takaros kis falu felé. Az elmúlt tíz évben a lakosság száma 14,5 százalékkal növekedett; ez reményt keltő, bár a nyugdíjas korosztály és az aktív lakosság már 50–50 százalékban lakja a települést, s a korfa igencsak az előbbiek felé hajlik.

ünnep, a május elsejei má­jusfaállítás és a december végi ünnepek kapcsán. Ezen kívül a helyi közös­ség segíti a Halászléfőző Versenyen, a Bográcsfesz­ten és a Lendvai Szüreten való részvétel anyagi fede­zetének megteremtését. Rendezvényeiket, a más eseményeken való részvé­teleket a Szúnyogh Sándor Művelődési Egyesülettel közösen szervezik meg már évek óta. A Mikulás is meglátogatja minden de­cemberben a gyermekeket, illetve a nyugdíjasokat is megvendégelik minden évben.

– Évek óta csatlako­zunk a Föld Napja rendez­vényeihez és a tisztítási akciókhoz, bár idén, mivel a község nem vállalta fel az összegyűjtött hulladék elszállítását, csak helyi szinten, ki­ki a saját háza körül, valamint a sportpá­lya és a faluközpont kör­nyékén tudtuk elvégezni a takarítóakciót – mondta az elnök.

– A 2013­as tervben a sportegylettel közösen a sportpálya végső rendbe­rakását is tervbe vettük. A töltőállomás mögött három éve építettünk egy parkolót

és egy aszfaltburkolatú sportpályát, ahol kosár­ és kézilabdázásra nyílik le­hetőség. Idén, mivel közel van a főúthoz, ideiglene­sen hálóval szeretnénk körbevenni a pályát, ké­sőbb be is szeretnénk kerí­teni. Tervbe vettük továbbá a faluotthon konyhájának a felújítását, melyre a kü­lönböző rendezvények és megvendégelések alkal­mával égető szükség van.

Falunapi rendezvényről is gondolkoztunk, de kicsi a település, s egyre nehe­zebb az embereket az ön­kéntes munkába bevonni. A rendezvényeinken min­dig ugyanazok az emberek forognak, segítenek. De szerencsére a fiatalokat egyre inkább sikerül be­vonni a munkába. Azon­ban a pénzhiány is egyre inkább megmutatkozik: minden rendezvény pénz­

be kerül, s a mai világban nagyítóval is nehéz szpon­zort találni.

A községi támogatásra vonatkozó kérdésre az évi mérleget teszi elém az el­nök. – A 4.300 eurós össz­bevételből 2.000 eurót vesz el csak a szemétszállítás. A 3.000 euró községi támo­gatásból 2.000 euró! A te­mető költségeit a sírhelyek bérleti díjából fedezzük: ebből finanszírozzuk a

Pücko Ladislav HK-elnök.

A farsangi felvonulást minden évben sikerül megszervezni.

A sportpálya, amióta megépült, igen népszerű a fiatalok körében.A 19. század végéről származó kézi fecskendő ma mu-zeális érték, de még mindig működik.

Az önkéntes munkákban mindig ugyanazok vesznek részt

5N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Az önkéntes munkákban mindig ugyanazok vesznek részt

karbantartást, a kaszálást, a szemétkezelést. Marad az összes többi tevékeny­ségre 1.000–1.200 euró, ami a „napi” költségekre is alig elég, beleértve az egyesületek támogatását és a reprezentációt is.

Visszatérve a fejlődés kérdéséhez, az elnök több „globális” problémát is em­lít, például mi lesz a hor­vátországi csatlakozás után a Lendva­vidékkel, további elbocsátások lesznek? A fejlődés érdekében az ipa­ri­mezőgazdasági fejlődés­be nem fektettünk semmit, „meleg vízen” alszunk, és

ezt sem tudtuk hasznosíta­ni… Utalva a Nafta, a Lek és a biogázerőmű miatt évek óta fellángoló viták­ra, akciókra, az elnök, bár a környezetszennyezést messzemenően elutasítja, kifejtette: a fejlődés Szlo­

véniában nem állt le min­denhol, s tudnunk kellene, hogy ahol fejlődés van, ott a tevékenységek néha szagokkal is járnak.

Az Alsólakosi Önkéntes Tűzoltóegylet a Lendva Községi Tűzoltószövetség talán legtevékenyebb egye­sülete. Simonka László a fiától örökölte a tűzoltó­

A helyi közösség elnöke: Pücko LadislavA lakosság száma: 281A lakosság számának változása 2001 és 2011 között: 14,5 százalékos növekedés Működő egyesületek: Alsólakosi Sportegylet, Alsólakosi Önkéntes Tűzoltóegylet, Szúnyogh Sándor Művelődési Egyesület

Simonka László parancsnok a tűzoltóautóval.

parancsnoki tisztet. Hogy is volt ez? – kérdezzük, miközben a régi, még a 19. század végéről származó, de még mindig működő, jó állapotban lévő kézi fecskendőt nézegetjük.

– Úgy, hogy a zömében

fiatalokból álló csapat a fiamat javasolta parancs­noknak, de sajnos a kvali­fikációja hiányzott hozzá. Így reám szállt a tisztség. A tavalyi év egyik fő ered­ménye az új, illetve felújí­tott tűzoltóautó, melyet Lendva Község társfinan­szírozásával vásároltunk Brnikben.

Az egyletnek 12 fiatal aktív tagja van, akik nagy lendülettel láttak hozzá a munkához. Kedvük van hozzá, hiszen a faluban

már szép hagyománya van a tűzoltóságnak, az embe­rek közötti szolidaritás e szép példájának.

– Milyen a tűzoltóság helyzete, van­e lehetőség megmutatni a tudásukat? – kérdezzük.

– Lehetőség van, most éppen a továbbképzés

megszervezését, a jelent­kezéseket intézzük. Új választások is voltak, a tűzoltóautó működik, ki­sebb tüzek oltására ne­

künk megfelel, hiszen 500 liter víz és a kilenc tűzoltó szállítására alkalmas. Két fecskendővel is fel van szerelve, 20 éves, de jól működik, ki is próbáltuk az őszi vásárlás után. Azóta – szerencsére! – a rutin­be­gyújtáson és szemlén kívül nem kellett használnunk.

A faluotthonban az idén belső munkálatokat terveznek, a konyha felújítása van soron.

A kápolna környékét rendezték, itt tartják a búcsúkat.

A temető és a halottasház közös a szomszédos Felső-lakossal.

Az önkéntes munkákban mindig ugyanazok vesznek részt

6N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Kót

Élénk kapcsolatok a Mura és a horvát határ szegletébenKót a Muravidék egyik legkisebb falujának számít. A múltja is több szempontból – főleg a Mura folyó miatt – különbözik a többi itteni településétől, hiszen a halászok, a révészek és a Murához kötődő más foglalkozások határozták meg itt a mindennapi életet. A falu jelenéről és jövőjéről Gyurica Józseffel, a helyi közösség elnökével beszélgettünk.

Pivar Ella kutatásai sze­rint a település már a róma­iak korában is állt, a Ptujt és Lendvát összekötő úton fontos állomás volt. Az első írásos emlékek, amelyek a mai Kót területére utalnak, 1291­ből származnak. A 14. században a települést Rybichy (Halászokháza) néven említik, de a tele­pülés a török támadások után eltűnt. A 16. század­ban ennek helyén alakult ki a jobbágyfalu, Kót. A területet még 1379­ben az alsólendvai Bánffy család kapta meg I. Lajos magyar királytól adományként. 1644­ig, a család kihalásá­ig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett, 1690­ben pedig Esterházy nádor több más korábbi Bánffy­birtokkal

együtt megvásárolta. A 20. században halászfaluként tartották számon Kótot, de lakosai kosárfonással is foglalkoztak.

Turisztikai szemmel a falu legnagyobb vonzerejét a Halász Dániel Emlék­park jelenti. Itt találták meg

ugyanis 1945­ben József napján Halász Dániel plé­bános holttestét: a meg­gyilkolt papra Kocet Ludvik molnár talált rá, felesége, Mária pedig felismerte az áldozatot. Az agyonlőtt palinai plébános holttestét egy éjszakára a helyi halot­tasházban helyezték el, mi­előtt másnap továbbvitték volna Nagypalinára, ahol március 21­én eltemették.

A te lepülés másik nevezetessége a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolna. Eddig évente Kótban két búcsút is tartottak, az egyiket An­tal napján, a másikat pedig a révészek, malmosok, halászok védőszentjének, Miklósnak a napján, de a decemberi búcsút mára eltörölték.

A lakosság száma 120–130 között mozog, az utolsó választások idején a listán 100 választópolgár szere­pelt. Az előző éveket nézve a lakosság száma lényeges változást nem mutatott, 5–10 fővel szokott hol csök­kenni, hol pedig növekedni. A faluban viszont elég sok a fiatal, s ez a falu jövőjére nézve mindenképpen jó jel. Előfordul, hogy máshon­nan költöznek Kótba, így egy angol is például házat vásárolt a faluban.

A Mura Művelődési Egyesület már nem aktív egy ideje, de a helyi közös­ség elnöke szerint ismét gondolkodnak a tevékeny­ségek újjáélesztésében. Van viszont két olyan egye­sületük, amely sok tagot tömörít. Az egyik a Kóti Önkéntes Tűzoltóegylet, amelynek mintegy 40 tagja van. Az idei választáson ötéves mandátumot kapott a helyi közösség elnöke,

aki tehát Kótban két fon­tos posztot is betölt. Az egyesület a lehetőségeihez képest évről évre fejlődik, s az mindenképp jó jel, hogy 13 fiatal is csatlakozott a tűzoltókhoz, így a tagság a jövőre nézve is biztosí­

tott. A szervezet két horvát egyesülettel (Szentmárton és Lapina), illetve Szlovéni­ában Kristan vrh egyesüle­tével tart fenn kapcsolatot. 2009­ben rendeztek egy nagyobb gyakorlatot, s ak­kor szövődött szorosabbra az együttműködés a hor­vátokkal. A gyakorlat „té­

mája” az volt, hogy a gazos Mura­mente kigyulladt, s a folyó két partján működő tűzoltóknak közös erővel kellett munkálkodniuk a tűz oltásán. Az egyesület versenyeken, illetve több gyakorlaton is részt vesz

Szlovéniában és Horvátor­szágban.

A másik aktív egyesület Kótban a lendvai horgász­egyesület egyik alapszer­vezete, amelynek Alsóla­kostól Hotizáig 85 tagja van, vezetőjük a felsőlakosi Darabos Ferenc. A szer­vezet évente rendezi meg

a magyarországi testvér­egyesületekkel megtartott találkozót, így már nyol­cadik éve rendszeresen találkoznak a zalaegerszegi és a lenti horgászokkal. A versenyt két éve az elhunyt Toplak Rudolfról nevezték el, aki horgászként egyik kezdeményezője volt a Ha­lász Dániel Emlékparknak is helyet adó tér kialakítá­sának. Gyurica József nem felejti el megjegyezni, hogy a horgászok tisztán tartják a Mura holtágát, s ezzel jelentősen hozzájárulnak a környék rendezettségéhez. Az egyesület a Mura partján kellemes helyet alakított ki grillezésre, ahova csopor­tok is bejelentkezhetnek, amennyiben a Mura tövé­ben szeretnének eltölteni néhány kellemes órát.

A helyi közösség szá­mos tervet dédelget, de mivel a költségvetésük éves szinten csupán mintegy 3.000 euró körül mozog, így a fenntartási költségek mel­lett már nem futja nagyobb beruházásokra. De pályáza­ton is próbálnak eszközök­

Gyurica József, a helyi kö-zösség elnöke.

A Halász Dániel Emlékparkban felállított nagykereszt, háttérben a piknikezésre ki-alakított hely.

Murai idill.

Horváth Ferencferenc.horvath@nepujsag.net

Élénk kapcsolatok a Mura és a horvát határ szegletében

7N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Élénk kapcsolatok a Mura és a horvát határ szegletében

höz jutni. A tervek között első helyen szerepel egy iroda kialakítása, hiszen a kóti az egyedüli helyi közösség, amely nem ren­delkezik saját helyiséggel. A másik terv a faluotthon

tetőterének a szigetelése, ugyanis a mennyezet csak hajópadlóból áll, így na­gyon nehéz felfűteni. A nagyobb tervek között sze­repel még a faluotthonban a központi fűtés beszerelése

A helyi közösség elnöke: Gyurica JózsefA lakosság száma: 120A lakosság számának változása 2001 és 2011 között: 16,18 százalékos csökkenés Működő egyesületek: Önkéntes Tűzoltóegylet, a Lendvai Horgászegyesület kóti területi egysége

is. A halottasház karban­tartását pedig a kótiak saját adományaikból fedezik.

A Kóti Helyi Közösség két településsel tart szoro­sabb kapcsolatot. Az első Kapca, s ez a szomszéd­ságból kifolyólag érthető. A vezetőségek eljárnak a másik falu rendezvényeire, a kóti sportolni vágyók is a kapcai fociklubban szokták rúgni a labdát, bár jelenleg egyetlen kóti sem szerepel a szomszédos falu csapatá­ban. A másik kapcsolat pe­dig, amely Gyurica József megítélése szerint talán még szorosabb, Külsősárd­dal köttetett, hiszen a két település tavaly sport­ és kulturális megállapodást írt alá. Azóta több alkalommal meglátogatták egymást,

közösen vettek részt ta­valy a lendvai Halászléfőző Versenyen is, most pedig a terv szerint májusfaál­lításra érkeznének Kótba a külsősárdiak, másnap a kótiak látogatnának át hoz­zájuk. A kóti és külsősárdi fiatalok kölcsönös megis­merését szolgálják azok az elképzelések is, amelyek a helyi közösség elnökének a fejében születtek meg. Az egyik az idei évben arról szólt volna, hogy Kül­sősárdra átültetnek Kótból sok hóvirágot, de az időjá­rási körülmények ezt nem tették lehetővé, így a terv megvalósítása a követke­ző évre maradt. A másik együttműködési lehetőség pedig egy közös csapattal fellépni a reszneki paraszt­olimpián.

A víz közelsége nem mindig tartogatott kellemes napokat a kótiak számára, hiszen a Mura régebben gyakran árvízzel sújtotta a települést. A legutolsó áradást követően a gátakat viszont kellőképpen meg­emelték, így bár most is magas volt a folyó állása az esőzések és a hó olvadása miatt, komoly árvízveszély nem állt fenn. Sokkal in­

kább gondokat okozott a belvíz, hiszen a Kis­Mura vészhelyzetben egyfajta tá­rolóként működik, s ameny­nyiben 3–4 napig a gát alatti átfolyót lezárják a Mura ma­gasabb szintje miatt, akkor jelentősen megemelkedik itt a víz.

Az emberek Kótban is sok helyen betemették az árkokat, így a víz nem tud elfolyni. A belvízhelyzet a település mögötti részen volt súlyos az idén, több ház pincéjébe is behatolt a víz.

A faluban többen pa­naszkodnak a hódokra, a védett állatok ugyanis ren­geteg kárt tesznek a fákban. A gazdák mesélték, hogy a hódok 54 fiatal fát rágtak meg, s egy akkora nyárfa is a védett állatok áldozatává vált, amelyet két ember szinte át sem tudott fogni. A falubelieknek a hódok jelenléte komoly gondot jelent, hiszen nagyon elsza­porodtak.

Az egykori határviták és atrocitások a helyi kö­zösség elnöke szerint mára megszűntek, a horvát ható­ságokkal az elmúlt időszak­ban gyakorlatilag egyetlen kellemetlen helyzet sem alakult ki a tisztázatlan határvonal miatt. Inkább a szlovén rendőrök okoztak kezdetben bizonyos kel­lemetlenségeket a gyakori ellenőrzésekkel, de idővel ez is elcsitult. A helyzet normalizálódását jelzi az az eset is, amikor tüzet észleltek a határ horvát ol­dalán: a tűzoltóegylet tagjai – az engedély megérkezése után – átmentek eloltani a bozótot Horvátországba.… és belülről.

A kótiak a külsősárdiakkal közös csapatot alkotva szerepeltek tavaly a Halászléfőző Versenyen Lendván.

A Szent Antal tiszteletére felszentelt kápolna kívülről…

Élénk kapcsolatok a Mura és a horvát határ szegletében

8N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Szentlászló mindig me­zőfalu volt, így földesurak, kisnemesek éltek itt. Azt mondják, nem akadt olyan gazda, akinek 10 hektár alatt lett volna a földje. Ma már csak 4–5 család foglalkozik mezőgazda­sággal, állattenyésztéssel. A lakosság megfogyatko­zott, munkalehetőség csak távol, leginkább a városok­ban akad. Aztán a falunak van még egy súlyos gondja, a település központjában felépített biogázerőmű, aminek kellemetlen mel­lékterméke az utcákon terjengő bűz. Sajnos a falu

vezetősége és a községi önkormányzat is tehetetlen az ügyben, és a civilkezde­ményezések próbálkozásai sem vezettek sehová. Az­tán nemsokára újabb prob­léma is felütötte a fejét: a buszjárat megszüntetése. Szentlászlón 40 évig járt a menetrend szerinti busz Dobronak irányába. Most a megszüntetés miatti til­takozás nyomán pozitív fejlemény az egyelőre „pró­baidős” tömegközlekedés, amikor is telefonhívásra

jön a busz. Ha azonban bebizonyosodik a járatról, hogy nem gazdaságos, akkor jövőre gondot jelent majd a gyerekeknek az iskolába járás.

Mindezek ellenére a kis falu becsületére váljék a kitartás, az összefogás és az emberek egymás iránti tisztelete. Az idősek átad­ták a stafétát, a fiatalokba vetett bizalmuk nagy len­dületet és önbizalmat ad az új vezetőknek.

A falu vezetését 2010­ben a fiatalok vették át, a Szentlászlói Helyi Közös­ség elnöke ifjabb Žohar Štefan lett, aki szívügyének tekinti a falu sorsát. Be­szélgetésünkben az elnök távolléte miatt a helyet­tes, Danč Sabotin Valerija alelnök számolt be a fa­luközösség munkájáról. – Nagyon örülünk, hogy a helyiek ránk bízták a falu gondjait. Sajnos üres folyó­számlával kezdtünk hozzá a munkához, a fejlesztési célok megvalósításához viszont annál nagyobb op­timizmussal fogtunk neki. Úgy érzem, ma büszkék lehetünk. A legnagyobb projektünk az elmúlt idő­szakban a LAS Goričko, az RRA Sinergija pályázatán a „Kezekből kezekbe” című program volt. Közel 13.000 eurót nyertünk, amivel a faluotthont tudtuk részben felújítani: megvalósult az ablakok, a belső ajtók cse­réje, az épület külső vako­lása és a mellékhelyiségek felújítása, valamint új ga­rázsajtó kerülhetett a tűz­oltószertárra. A projektben még sor került a temető régi – kálvinista – reformá­tus sírköveinek restaurá­lására is. Ezek a sírkövek nem csak Szlovéniában, de a tágabb térségben is

ritkaságnak számítanak, ezért megőrzésük nagyon fontos. Az említett projekt keretében számos rendez­vényt is megvalósítottunk, amelyek fő csapásvonala a hagyományőrzés volt. A pályázat záró rendez­vénye a Kivándoroltak Ta­lálkozója volt, melyhez kapcsolódóan kiadtuk a Szentlászlóról készült két­nyelvű brosúrát is.

Valer ija elmondta, hogy a faluban az idősekre is külön figyelmet fordít a helyi közösség, így évente egyszer legalább műsor­ral és megvendégeléssel is kedveskednek nekik. Fontosnak tartják a lakos­sággal való jó viszony ápo­lását, ahogy a községgel, a turisztikai szervezettel, a faluban működő egyesü­letekkel, a magyar önkor­mányzattal és a református egyházzal is. Mindemellett gondoskodnak a falu meg­szépítéséről is. A HK alel­nöke gondolatait ekképp zárta: – Büszkék vagyunk arra, hogy e kicsi faluban ilyen szorgalmas és jószívű

emberek élnek, akik segí­tik egymást.

A református vallás Szentlászlón a 16. szá­zadban terjedt el. 1930­tól napjainkig itt jegyzik az egyetlen református egy­

házközséget Szlovéniában, melynek összesen körül­belül 300 tagja van, ebből Szentlászlón mintegy 100 hívőt jegyeznek.

2008. szeptember 1. óta egy magyarországi lelkész­házaspár, Bódis Tamás és Rozgonyi Emőke szolgálja

a hívőket. A keresztényi hivatás ellátása mellett fontos munkát végeznek a fiatalok bekapcsolása terén és a fejlődésben is töreked­nek a lehetőségek kiakná­zására. A közeljövőben szeretnék, ha sikerülne felújítani a templomot. Idő­szerű lenne ugyanis a tető javítása, a padló szigetelé­se és az ablakok cseréje. Karzatot is kellene építeni, illetve a bejáratot oldalra áthelyezni, hogy a hívők a templomból ne közvetle­nül az útra lépjenek ki. A beruházásokhoz állami se­gítséget várnak. A lelkész a tervek közt egy parókia megépítését is említette, ehhez telek és az anyagiak megteremtése szükséges. Saját forrásból azonban ezt sem lehet megvalósítani, így a kínálkozó pályáza­ti lehetőségekkel próbál­nak támogatáshoz jutni. A harmadik legfontosabb törekvés pedig, hogy a gyülekezet önfenntartóvá válhasson – tudtuk meg Bódis Tamás lelkésztől.

A faluban rendszere­

Szentlászló

Gondokkal küzdve, de fiatalos lendülettel és megértésben Szőlőhegyek, rétek, széles mezők, erdők ölelésében a Kebele-patak bal oldalán terül el Szentlászló, nem messze a magyar határszéltől. A Moravske Toplice-i község ezen magyarajkú falva körülbelül 200 lelket számlál, többségében református hívőkkel. A települést négy részre osztják az itt élők: Fölvég, Alvég, Tüskeszer és Telekszer.

Sabotin Danč Valerija, a helyi közösség alelnöke.

Puhan Géza helyi vendég-látós.

A református templom és a különleges szentlászlói kőrisfasor – a százéves fákat a napokban gallyazták le.

Abraham Klaudiaklaudia.abraham@nepujsag.net

Gondokkal küzdve, de fiatalos lendülettel és megértésben

9N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

sen zajlanak az istentisz­teletek, a hittanórák, a családgondozás, a beteg­látogatás. Esküvő viszont nem volt már régóta, tavaly keresztelőből is csak egy akadt. Konfirmálás a gye­rekek számától függően van, idén például hárman is konfirmálnak.

A falu lakossága az egyesületeire is méltán büszke Szentlászlón. Ön­kéntes tűzoltóegyletük az egyik legrégibb a Mu­ravidéken, már 120 éve működik és jelenleg is 40 tagot számlálnak. De van sportegyesület is, melynek tagjai a Moravske Toplice községi kispályás foci­csapatban szerepelnek. Természetesen a műve­lődési élet is pezsgő, már több mint 30 éve őrzik és adják át az itt élőknek az elődök hagyományait, teszik ezt tánccal, nép­dalokkal és a népszoká­sok felelevenítésével. A József Attila Művelődési Egyesület 1979­ben ala­kult, akkor még énekkara is volt a falunak. Ma a néptáncegyüttes mun­kája a legkimagaslóbb, a csoport megalakulás óta folyamatosan működik. Tagjai között akad, aki az ötödik generációt képvi­seli. 1980 óta táncolnak a ruháikban, idén új viselet­re pályáznak.

Gondokkal küzdve, de fiatalos lendülettel és megértésben Ifj. Dora Géza, a műve­

lődési egyesület megbízott elnöke 15 éven keresztül vezette az egyletet, s a kultúra mellett a falu tör­ténelme is mindig foglal­koztatta. Ő osztotta meg velünk a falu múltjának néhány részletét.

– Szentlászló település

már a római korban is létezett, ezt bizonyítják a sírdombok az erdőben, amiket 1935­ben tártak fel. A falut 1202 körül jegyzik először írásos dokumen­tumban mint plébániát. 1292­ben Femesfaluként említik, amit IV. László király ajándékozott az őrál­lóknak. A területen templo­mot állítottak Szent László király tiszteletére, majd ké­sőbb a falut róla nevezték el. 1338­ban „Villa Sancti

A helyi közösség elnöke: Žohar Štefan A lakosság száma: 200 A lakosság számának változása 2001 és 2011 között: 13 százalékos csökkenés Működő egyesületek: József Attila Művelődési Egyesület, Önkéntes Tűzoltóegylet, Sportegyesület

Ladislai” alakban említik. A falu 1391­től a Széchyek birtoka lett.

Géza a faluban fenn­maradt legendákról is me­sélt még, elsőként a török hódoltság idejéből: – Nagy csaták voltak Szentlász­lónál a mai töröktemető névvel illetett mezőkön. Egy legenda szerint a tö­rökök innen nyugatra me­nekültek az éjszaka leple alatt, Selo mellett azonban belehajtottak kocsistul egy halastóba, és mind megful­ladtak. A rengeteg kincs, amit magukkal vittek – a legenda szerint kilenc bor­júbőrbe bevarrt arany – a hármashatárnál rejtőzik a föld alatt. Ezt a legendát az idősebbek ismerik a faluban – mondja.

Géza még számos mon­dát elmesél a falu törté­netéből, amivel oldalakat lehetne megtölteni. Aztán újra a tényekről beszél: – A Széchyek kihalása után, a 17. század végén a birtok adásvétellel a Szapáryak tu­lajdonába került. Ebbe a csa­ládba házasodott be Vogler József vegyészmérnök, aki a 20. század elején sajtgyárat üzemeltetett a faluban. A falu egyik nevezetessége ép­pen az ő hagyatéka, a Vogler villa, valamint a Vogler­féle vadászház.

Géza még két jelen­tős adatot említett, ami

Ifj. Dora Géza, a kultúr egy-let megbízott elnöke.

hatással volt Szentlászló életére: – Az I. világháború idején még 600 lelkes falu volt Szentlászló, akkor 37 fiatalt hívtak be katonának. 80 százalékuk veszett oda, ami majdnem 30 családot érintett. A II. világháború­ban és utána pedig a falu lakosságának 40 százalékát hurcolták el koncentrációs táborokba, Hrastovecre, Kidričevóra, Filovcira – zár­ta gondolatait.

A lakosság az 1970­es években is fogyott vala­melyest, amikor sokan

elvándoroltak külföldre a faluból a jobb jövő re­ményében. Mára viszont újabb fordulatot vett az élet, az emberek, ha nehéz is, de idehaza próbálnak boldogulni.

– A falu lakossága na­gyon megfogyatkozott, az utóbbi években viszont, úgy tűnik, tartjuk ezt a lé­lekszámot – mondta Puhan Géza helyi vendéglős. – Manapság visszaállni lát­szik az a tendencia, hogy a fiatalok itthon tervezik az életüket, nem vándorolnak el a faluból. Megpróbálnak ingázni a ház és a mun­kahely között, mert ugye

jelen pillanatban itt mun­kalehetőség nincs. Az épí­tési kedv is csökken, szinte egy­egy házról tudunk csak, ami a közelmúltban épült. A vendéglátásban is érezni lehet, hogy nincs az a forgalom, mint valamikor volt. Az embereknek nincs felesleges pénze szóra­kozásra vagy mondjuk egy vasárnapi ebédre. Ez mind csökkenőben van – mondja, majd hozzáfűzi: – A jókedv viszont, az hála Istennek megmaradt, az emberek nem változtak.

Fiatal vezetőségünk pedig szemlátomást minden le­hetőséget megragad, hogy jobbá tegyék a falu hely­zetét.

A Szentlászlón készült beszélgetések alatt az em­berek barátságosak, se­gítőkészek, mosolygósak voltak. Nem volt politizálás vagy szidalmazás. Idilli képet kaptunk a faluról. Virágzanak a gyümölcsfák, ilyenkor különösen szépek az udvarok. A falun néha áthajt egy­két kerékpáros, vagy traktor berreg kint a földeken. Ezen kívül csend és nyugalom honol Szentlászlón.

A József Attila Művelődési Egyesület néptánccsoportja már több mint 30 éve működik.

Szentlászlói falurészlet.

Gondokkal küzdve, de fiatalos lendülettel és megértésben

10N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Szolarics Nađ Kláraklara.solaric@nepujsag.net

Nem igazán kedvezett az idei tavasz a közigaz­gatásilag Lendva Község­hez tartozó Radamosnak, hiszen két ízben is meg kellett küzdeniük az itte­nieknek a nagy vizekkel. A hóolvadás és a hosszan tartó esőzés miatt meg­növekedett vízmennyiség a Radamosi­patakon át bezúdult a Fekete­erdőbe. Az árvíztől a falut csak úgy tudták megvédeni, hogy a muraszombati Vízgaz­dálkodási Vállalat engedé­lyével homokzsákokkal

befalazták a „Száraz Ginya” hídját, az erdőt pedig ide­iglenes víztározóvá minő­sítették, melyben így még április közepén is több mint másfél méteres volt a víz. A falu alatt mégis állt a víz a földeken, csordultig telve álltak az út menti árkok a faluban, több he­lyütt a pincékből is szivaty­tyúzni kellett. A házakat a Felső­ és az Alsóvégen is homokzsákokkal védték, kiköltöztetni azonban vé­

Radamos

Hiányzik a tenni akarás, az összefogás, a közösségi szellem Radamosba is visszatértek a gólyák – de hoztak vajon új és jobb időket a Fekete-erdő szélénél elterü-lő, nemzetiségileg vegyesen lakott, mintegy 240 lelket számláló falunak? Kevés a fiatal, a gyerek, így a faluotthon színpada és terme egyre ritkábban zajos. Közösségi élet csak a tűzoltóegyletben folyik.

gül senkit nem kellett. A károkat, a beavatkozások szükségességét a szak­emberek már felmérték, s remélhetőleg hamar elkez­dődnek a munkálatok, ami a jövőben a hasonló esetek­ben nagyobb biztonságot nyújthat a falunak. De lé­nyegében a helyiek maguk is tudják, mit rontottak el, mely területeket nem lett volna szabad felszántani, hol nem szabadott volna a növényzetet kiirtani és milyen területeket, árko­kat kellett volna a köz ér­dekében tisztán tartani. Az áradat elleni harcban a legnagyobb feladatot a Radamosi Önkéntes Tűz­oltóegylet tagjai vállalták magukra.

Radamos régi hetési falu, s a különböző források már a 13. századtól említik, először mint Bodomost. A falu az egykor jelentős osztrák–magyar posta­ és katonai út mentén fekszik Turnišče és Gön tér háza között.

A település utcáit mára aszfaltburkolat borítja, van közvilágítás, vízveze­ték és csatornahálózat. A temető a halottasházzal szépen gondozott – utóbbi homlokzatán emléktáb­lát helyeztek el az I. és a II. világháború áldozatai előtt tisztelegve. A falutól délre húzódik az autópá­lya, innen felüljárón lehet eljutni a távolabbi tájakon is egyre inkább ismert bú­csújáró helyre, a Mária­fá­hoz, melynek koronájában 1947­ben a falubeli Füle József pásztornak megje­lent a Szűzanya. A csoda helyszínére, ahol ma ká­polna is áll, minden évben rengeteg zarándok érkezik. A reményt kereső emberek a nevezetes tölgy kérgét már teljesen lekaparták és

darabonként hazavitték. A Mária­látomásról ismert zarándokhely csendjét és nyugalmát a közeli autópá­lya is zavarja.

– A faluban 134­ig ter­jednek a házszámok, de a házak fele üresen áll, illetve a legtöbbjét csak egy­egy idős ember lakja. Nem ked­vezők a demográfiai ada­tok, csupán két kisbaba van a faluban. A közelben nincs munkavállalási lehetőség, a fiatalok a jobb megélhetés reményében elköltöznek innen. A faluban kőfara­gó, fuvarozó, csempéző magánvállalkozó van, de ez persze igen csekély ah­hoz, hogy a falu nagyobb fejlődést érhessen el. Pedig valamikor Radamosban iskola is működött viszony­lag nagy tanulólétszámmal. Ma a gyerekek a Göntérházi KÁI­ba járnak. Szembe kell néznünk a gazdasági és demográfiai tényekkel, melyek nem kedvezőek, így fejlődésre talán nem is számíthatunk. Milyenek a kilátások, ha nincsenek fiatalok, ha nincs vállal­kozói készség, ha motivá­ció helyett közömbösség

tapasztalható? – kérdez vissza beszélgetésünk ele­jén Rudas Magdolna, a Radamosi Helyi Közösség elnöke.

A falu központi magját a faluotthon – mely tűzol­tószertárként is szolgál – és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt kápolna képezi, mindkettőt parkosított,

gondozott terület veszi körül. A faluotthonban gaz­dag néprajzi gyűjteményt tárolnak, melynek anya­gát kizárólag Radamosban gyűjtötték össze.

Mint említettük, az alapvető közművek Ra da­mos ban is kiépültek már a korábbi években, újabb fejlesztésre viszont talán jó ideig nincs kilátás. Pedig hiányzik a járda a faluban…

– Erre egyáltalán nem látunk lehetőséget, még az egy oldalon kiépülőre sem, hiszen jelentős átalakítás nélkül gyakorlatilag nincs hely az út mellett, valamint a szándék és az anyagi forrás is hiányzik. Feltét­lenül javítani kell azonban a vízvezeték nyomásán, hiszen a faluban a községi vízvezeték­hálózat nem biztosítja folyamatosan a megfelelő nyomású vizet, ezért a tűzcsapok ellátása is gondot jelent.

– Fontos lenne minél előbb kitisztítani és szabá­lyozni az út menti árkokat, s ezeken olyan hidakat kell építeni, amelyek lehetővé teszik a nagyobb áradá­sok levonulását. Főleg a

Rudas Magdolna: – Hiány-zik a faluból a tenni akarás, az egyéni kezdeményezés, ami a fejlődés felé vihetne minket.

– A művelődési egyesü-leten belül a hímző- és a fafaragószakkör volt a leg-tovább aktív. Nem tudom, mivel kellene az embereket megmozgatni – mondta Tüske Mária, a „szünetelő” Harangvirág ME elnöke.

A faluban talán nincs olyan utca, melyben ne állna több ház üresen. De az egyik ut-cában visszatért a fészkébe a gólyapár…

Hiányzik a tenni akarás, az összefogás, a közösségi szellem

11N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Hiányzik a tenni akarás, az összefogás, a közösségi szellem

Radamosi­patak és a falu közötti részen kell ezt meg­oldani. Ebben a szakembe­rek és Lendva Község tud segíteni, mert így, gát nél­kül a helyzet tarthatatlan,

tavasszal szinte mindig áll a víz a településen – mondta Rudas Magdolna. A Radamos és Göntérháza közötti járda és kerékpárút építésére a Göntérháza–Rédics útszakasz helyre­állítását és a göntérházi körforgalom megépítését is felölelő projekt keretében lesz lehetőség.

A faluotthon tetőzetét két­három éve kicserélték, idén a belső helyiségek fes­

tése van soron. De a terem, a színpad sajnos üresen visszhangzik a csendtől. A 15 éves Harangvirág Művelődési Egyesületben tavalytól szinte semmiféle műkedvelő tevékenység nem folyik.

– Pedig nagyon is ak­tívak voltunk, volt tánc­csoportunk, kézimun­kacsoportunk, a hímzők és a fafaragók Kocsisné Koszorús Anikó, illetve Kondrád Lajos magyaror­szági vezetővel dolgoztak – mondja a művelődési egylet elnöke, Tüske Mária. – De 12 év szorgos munka után mára megszűnt ez is. Pedig a hímzőink közül olyan ügyes kezű, ma már népi iparművészi címmel büszkélkedő alkotók kerül­tek ki, mint Jandl Olga és Antolašič Darinka, valamint Tivadar Irénke és Tivadar Éva a csuhészobrászat te­rületén. A fafaragás kiváló mesterévé Gerencsér Dani fejlődött – teszi hozzá az el­nök, aki szintén hasonlóan magas minőségi kategóriát ért el csuhéfonásban.

– Tagja vagyok egy za­laegerszegi kultúrkörnek, s az ott tapasztalt hoz­záállást, az összefogást hiányolom a mi falunkban. Mi idehaza csak néhányan próbálunk tenni valamit.

A helyi közösség elnöke: Rudas Magdolna A lakosság száma: 243A lakosság számának változása 2001 és 2011 között: 2,02 százalékos csökkenésMűködő egyesületek: Radamosi Önkéntes Tűz­oltóegylet

Lebár Teodor egyesületi elnök korszerűbb felsze-relést szeretne a radamosi tűzoltóknak.

Radamosban korábban vol­tak színvonalas kézimunka­kiállítások, később például a babból készült ételek fesztiválja és hasonló jó rendezvények. De az a né­hány aktív ember valahogy belefáradt, így tavalytól nincs semmink – mondja keserűen Tüske Mária.

– Valamikor a falu­ban több tíz gyereket is színpadra tudtunk állítani egy­egy rendezvény alkal­mából, ma már gyerek is kevés van, meg kedv sincs. A rendezvényeinkre is min­dig nagyobb közönséget várunk, örökké bizakod­va, mint amennyien végül eljönnek – mondta még a kultúregylet elnöke, s az elmondottakkal láthatóan egyetért Rudas Magdolna HK­elnök is.

A faluban jelenleg csak az 1932­ben alakult Önkén­tes Tűzoltóegylet (ÖTE) ak­tív, melynek elnöke Lebár Teodor.

– Szerencsére elmond­hatom, hogy a faluban még él a tűzoltók iránti tiszte­let, a mentési és segítési szándék. Egyletünknek 68 tagja van, szinte minden házból egy, közülük 22 a tényleges operatív tag, s 9 veteránunk is van. Mindig hívásra készen várjuk a feladatokat. Idén tűzoltás­

ra a faluban szerencsére nem volt szükség, de az áradáskor mintegy 600 homokzsákot helyeztünk el, megakadályozva a falu elöntését. Több alkalom­mal és több helyen szivaty­tyúztunk is, ott voltunk, ahol szükség volt ránk. Remélem, hogy az erdőben rekedt víz elvezetését rövi­desen megoldják, s hogy a

környezetvédők is megér­tik a gondjainkat – mondta Lebár Teodor.

Rendezvényeik közül ki­emelte a jól bevált Radamosi Esttel együtt több éve siker­rel megrendezett tűzoltójá­tékokat, ahol szintén az ösz­szefogás és a sok önkéntes munka gyümölcse érett be. A rendezvényen hagyomá­nyosan részt vesznek a baki tűzoltók, akikkel 1970 óta testvéregyleti kapcsolatot ápolnak. Amikor azonban az ÖTE felszereltségéről kérdeztük, az elégedettség elillant.

– Az egylet egy 1986­os TAM kombival és egy

1982­es motorfecskendővel rendelkezik, ami már nem biztosítja a ma megköve­telt beavatkozási szintet. A búvárszivattyút és az 5 kW­os aggregátort saját erőből, „felső” segítség nél­kül vettük az ÖTE tavaly megtartott 80. évfordulója alkalmából befolyt pénzek révén. Nem könnyű ennyi községi támogatás mellett

az egyletet fenntartani, a szertárba, az új garázsba beruházni. A szomszédos községek új tűzoltóott­honnal, felszereléssel, új kocsival, egyenruhákkal rendelkeznek, de a Lendva Község által adott tűzvé­delmi támogatás minden egyesületnél lecsökkent, mi pedig ezen a szinten maradtunk – mondta Lebár Teodor.

Ez ma Radamos. Az összefogás, a tettvágy, a jobbító szándék egészen biztosan jobb jövőt hozna a faluba, de ezt sajnos nem lehet rendelésre biztosí­tani…

A falu mellett, a Fekete-erdőben látogatható a Mária-kegyhely a tölgyfa kidőlt törzsével és a kápolnával.

A gondozott temetőben különösen szép és régi sírkövek is vannak.

Hiányzik a tenni akarás, az összefogás, a közösségi szellem

12N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

A Lendvától jó nyolc kilométernyire fekvő Pince első írásos említése 1381­ből származik (Pynche), de neve Szlovéniában és Magyarországon is az 1990­es években, Szlo­vénia önállósulása után került be a szélesebb köz­tudatba, amikor megnyílt a Pince–Tornyiszentmiklós

határátkelő a két ország között és megindult a lenti bevásárlóturizmus. Ma, a Ljubljana–Budapest autó­pálya megnyitását köve­tően az utazóknak Pince neve a két nagyforgalmú töltőállomásról és pihe­nőhelyről (MOL, Petrol) ismert.

Az autópálya megépí­tését a falu határában Kepe Tibor, a Pincei Helyi Kö­zösség elnöke pozitívan értékeli: – Ez nagy plusz számunkra. A könnyebb megközelítés miatt az utóbbi négy évben a pincei hegyen nagyon sokan vásá­roltak borospincéket, há­zakat vagy építési telkeket Szlovénia más részeiről. A legtöbben Ljubljana, Kranj,

Pince

Közös programok, jó együttműködés a szomszédokkalPincére minden évben visszatérnek a gólyák, s a népi hiedelemmel összhangban „népességi áldást” is hoznak a faluba, hiszen a demográfiai mutatók szerint az utolsó évtizedben újra, lassan ugyan, de nö-vekedik a lakosok száma. A kis falvakban, mint a határmenti Pince is, még inkább tudják, milyen fontos minden család, minden gyermek.

Velenje és Slovenj Gradec körzetéből jöttek – mondja. Ha már az autópályánál és a töltőállomásoknál tar­tunk – melyek a falu pano­rámájának így óhatatlanul állandó elemeivé váltak –, Kepe Tibor nem tudja megkerülni a töltőállomás megközelítésével kapcso­latos bosszantó gondot. – A faluból felmehetünk az autópályára és a benzin­kútra is, de ugyanonnan nem jöhetünk vissza a faluba. Így, ha a falusi ember elmegy tankolni, el kell mennie az autópályán Lendvára, s csak úgy jö­het haza. Kérvényeztük a DARS­nál, hogy hozzanak létre egy „kiskaput” a helyi forgalomnak, hiszen mind­össze öt méter távolságról van szó, de nem voltunk eredményesek – mondja.

Kepe Tibor harmadik éve vezeti a helyi közös­séget, előtte is mindig a vezetőség tagja volt, így jól ismeri a faluközösség működését. Ha gond van, a

polgárok hozzá fordulnak: legutóbb például a temető­ben elfagyott vízcsap és az utcai világítás ügyében. A kisebb mindennapi ügyes­bajos intéznivalók mellett az éves beruházástervezés is a közösség vezetősé­gének a feladata. – Idén a

faluotthonnál tervezünk munkálatokat. Be szeret­nénk szerelni a központi fűtést vagy rendbe hozni a homlokzatot. A községnél a központi fűtésre pályáz­tunk, remélem, meg tudjuk valósítani a beruházást. Minden évben gondot je­

lent az utak karbantartá­sa is. Tavalyelőtt például kaptunk a községtől 150 köbméter kavicsot, tavaly viszont semmit, ezért az idén bízom benne, hogy le tudjuk legalább valamelyest kavicsozni az utakat, kü­lönben főleg a falu dombos részén gondok lesznek. Az idén tervben van a záporpa­takok tisztítása is – vázolja a terveket a helyi közösség

Kepe Tibor, a Pincei Helyi Közösség elnöke.

Jáklin Magda, a Zala György Művelődési Egyesület el-nöke.

A harangláb a 19. század utolsó negyedében épült, a kőkeresztet 1811-ben emelték. A környékét a közeljövőben rendezni szeretnék.

Pincei utcarészlet a már nem létező határátkelő felé. A szomszédos Tornyival jó az együttműködés.

Király M. Jutkajutka.kiraly@nepujsag.net

Közös programok, jó együttműködés a szomszédokkal

13N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Közös programok, jó együttműködés a szomszédokkal

elnöke, majd hozzáteszi, hogy meg kell mozgatni mindent, másképp nem lehet semmire sem jutni. Sokat kellett harcolni példá­ul, míg tavaly végre sikerült aszfaltburkolatot húzni a temető melletti útra.

Pincén – a faluhoz mér­ten – nagy faluotthon áll; egy kisebb és egy nagyobb terem asztalokkal, szé­kekkel, valamint felszerelt konyha áll rendelkezésre. A termeket bérbe adják rendezvények, születés­napok, évfordulók megün­neplésére is. Mint Magyar Valitól, a terem gondnoká­tól megtudjuk, nem csak

falubeliek veszik igénybe, a környék más települései­ről is alkalmanként kibére­lik a termet. Ott jártunkkor éppen lakodalomra díszí­tették fel. Igen ritka most már a „hazai” lakodalom faluhelyen is, így megörö­kítettük a készülődést.

A faluotthonban a te­rem mellett kiadják a ga­rázst is: a szomszédos Völgyifalui Önkéntes Tűz­oltóegylet vette bérbe hosz­szabb időre a tűzoltóko­csi részére. Néhány évvel ezelőtt a faluotthonban nyitották meg – együtt­működve a Lendvai Ifjak Egyesületével – a Life­házat

is a fiataloknak. A számító­géppel felszerelt helyiséget viszont az utóbbi időben csak kevesen látogatják.

Bár óvodás és általános iskolás korosztályú gyerek van a faluban – a Mikulás­várásra szép számban, 32­en jöttek el –, a közép­iskolás és az idősebb „Life­generáció” kisebb számú és a közösségi élet iránt sincs nagy érdeklődés. Esetleg nyáron a faluotthon

A falutanács elnöke: Kepe TiborA lakosság száma: 196A lakosság számának változása 2001 és 2011 között: 2,45 százalékos növekedésMűködő egyesületek: Zala György Művelődési Egyesület

mögötti sportpályán ver­buválódik össze a csapat, állapítja meg Kepe Tibor.

Ha viszont valamilyen közös akciót, rendezvényt szerveznek, megmutatko­zik a falu közösségi szelle­me. Tavaly szép számban vettek részt a Tisztítsuk meg Szlovéniát! című kör­nyezetvédelmi akcióban, és jó részvételre számít a falu vezetősége az idei munkaakciókon is, me­lyeket hagyományosan bográcsfőzéssel és szóra­kozással, jó hangulatban zárnak. A közösségi prog­ramok között Pincén büsz­

kén sorolják fel a hegyi gyalogtúrát, a farsangi fel­vonulást, a Mikulás­várást, a májusfaállítást, a faluna­pot, a szüreti felvonulást, utóbbit sikeressége miatt – tavaly Tornyiszentmiklós, Kerkaszentkirály, Dobri, Völgyifalu és Pince részvé­telével 18 szekér vonult fel

– hagyományossá szeret­nék tenni. A falunapot idén a szomszédos Völgyifalu példájára szentmisével szeretnék megtartani a faluotthon udvarán. Az előkészületek már folynak.

A számos program szervezésébe természete­sen tevékenyen bekapcso­lódnak a Zala György Mű­velődési Egyesület tagjai is. Jáklin Magda, az egyesület elnöke idén egy külön jubileumot helyez a közép­pontba: az egyesület kere­tében működő hímzőkör a 25. évfordulóját ünnepli. A szorgos asszonyok – jelen­leg nyolcan vannak, Fehér Zsuzsa vezetővel az élen – Török Eta zalaegerszegi népművész szakmai veze­tésével számos eredményt értek el, több száz eredeti, illetve alkalmi hímzést készítettek. Munkájukat egy nagyszabású áttekintő kiállításon mutatják be, előreláthatólag június utol­só hétvégéjén a helybeli faluotthonban szervezett ünnepségen. A jövőben is lendülettel dolgoznak, az szinte biztos, hiszen a hímzés igazi szenvedély, annak viszont nagyon örül­nének, ha fiatalok is csatla­koznának hozzájuk.

Annak ellenére, hogy Pincén a művelődési egye­sület az egyetlen egyesü­let, „lakosság­szervezési” szempontból nincsenek hátrányban. A jövőben viszont meg szeretnék ala­pítani a turistaegyesületet, hiszen így több ötletet is meg tudnának valósítani és nem utolsó sorban Lendva Község is támogatja a kez­deményezést.

Hétköznapi tavaszi délelőtt a Felső úton.

Már ritka látvány a Muravidéken: lakodalomra díszítik fel a termet.

A falu 2013-ban tervezett legnagyobb beruházása a központi fűtés bevezetése a faluotthonba, az épület előtt pedig a régi tűzoltófecskendőt szeretnék kiállítani.

Közös programok, jó együttműködés a szomszédokkal

14N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Petesháza

Nagy lehetőségek, sok megoldásra váró ügy

A Petesházi HK a Lend­vai község déli oldalán fek­szik, a szlovén–horvát határ mentén, a Mura partján. A valamikori Bánffy­birto­kon az évszázadok alatt a halász­vadász falucskából kifejlődött település jelen­leg 552 hektárnyi területen terül el. Első írásos említése 370 éves, az utolsó hivata­los adatok szerint a faluban 910 lakos él.

A település nemzeti­ségileg igen színes, a ma­

gyarok, a szlovének és a horvátok mellett kisebb számban jelen van sok más nemzetiségű lakos is, de a többséget mégis a ma­gyarok alkotják. A horvát nemzetiségűek a szomszé­dos Horvátországból ér­keztek, leginkább házaso­dások révén, de gazdasági szempontok miatt is jöttek Petesházára, míg a szlovén közösséget a Trianon utáni időszakban telepítették a faluba, ők még ma is egy külön utcában élnek. A

Petesháza a Lendvai községben a legnagyobb falu, s a település 900 fő körüli lakossága nemzetisé-gileg igen színes összetételű. A falunak a történelem során számos megpróbáltatásban volt része, de az utóbbi évszázadban egyértelműen a Nafta vállalat határozta meg fejlődését. Ez rengeteg előnnyel járt az elmúlt évtizedek során, de sajnos talán ugyanennyi hátránnyal is – derült ki beszélgetésünkből, amelyet Szőke Józseffel, a Petesházi Helyi Közösség elnökével folytattunk.

történelem minden viszon­tagsága ellenére Petesházán sosem voltak nemzetiségi jellegű problémák, jelenleg is békésen éli életét a nem­zetiségileg vegyes lakosság, mindenki megtalálja a saját helyét.

Az elmúlt évszázadban nagymértékben az olaj­bányászat határozta meg Petesháza fejlődését, az utóbbi 80 évben ugyanis egyértelműen az itteni olaj­mezők feltárása, a Nafta vállalat jelenléte határozta meg a település fejlődé­sét. Ez eleinte kifejezetten pozitívumokat hozott a településnek, az utóbbi kettő­három évtizedben azonban, különösképpen a valamikori nagyvállalat leépítése után egyre inkább előtérbe kerültek a múlt hátrányt jelentő elemei is, leginkább a környezet­szennyezés.

Az olajbányászat ré­vén épült meg például a múlt század hatvanas éve­inek derekán a Lendvai község első termálfürdője Petesházán, amelyről egy­értelműen elmondható, hogy az egész község ide­genforgalmának kezdetét, alapját jelentette. Egy év­tizeddel később, a 70­es években újabb fontos lépés volt a salakmotorpálya fel­építése, amely a fürdőhöz hasonlóan komoly fellen­dülést hozott.

Meg kell említeni azt is, hogy a Nafta vállalat szék­helye, operatív egysége is Petesházán volt, valamint más cégek is letelepedtek Petesháza közelében. A vállalatok természetesen munkahelyeket adtak az embereknek, és sok szem­

pontból maga a település is profitált a cégek közelségé­ből, leginkább a különböző infrastrukturális beruhá­zások révén. A község fal­vai közül itt épült meg az első aszfaltos út, az első vízvezeték és az első utcai világítás is.

Az ipari fejlődésnek azonban pozitívumai mel­lett sajnos voltak, illetve

A petesházi faluotthon a település társadalmi életének központja. Itt kaptak helyet az egyesületek is.

Szőke József, a Petesházi HK elnöke

A petesházi templom egyedülálló módon a helyi közös-ség tulajdonában van. Ez nagy terheket ró a falura, így rendezni szeretnék a fenntartását.

vannak hátrányai is, ele­gendő csak megemlíteni a Petesházát átszelő Kopica­patak súlyos szennyezettsé­gét, a számtalan, még min­dig nem szanált olajkutat, a sok helyen igencsak szeny­nyezett talajt. A HK elnöke kifejti, csak reménykedni tud abban, hogy az ország ezeket a súlyos környezeti terheket megszünteti majd,

de még ez előtt meg kell oldania azt, hogy a Kopica képes legyen levezetni a különböző vizeket – az idei belvíz ugyanis megmutat­ta, hogy nem működik a rendszer.

Az ipar és az idegenfor­galom mellett Petesháza a múltban is, jelenleg is igen pezsgő életet élt és él a különböző társadalmi tevékenységek területén. A múlt század elején, a polgá­rosodás korában épült meg a falu jelenleg is legmonu­mentálisabb épülete, az iskola és a harangláb, amely sajnos ma már igencsak ro­mos állapotban van. Szőke József elmondása szerint még rosszabb az, hogy 2012 szeptemberétől a túl kevés gyermek miatt bezárták az addig még működő óvodát is, így az épület üresen áll, ami felgyorsította az épület állagának romlását. A HK egyik fő céljaként említi az elnök az épület meg­mentését, rekonstrukcióját, amelyben a tervek szerint az olajipari múzeum egy ré­sze lehetne és információs pontként is működhetne.

Ahogy Petesházán sok mindennek, úgy a temp­lomnak is különleges tör­ténelme van. Szőke József kiemeli, Petesháza volt a távoli környéken az egye­düli település, amelynek nem volt temploma, a je­lenlegi templom is csak Szlovénia önállósulása után épült fel a petesháziak, a faluból elszármazottak adományaiból. A templom a felépítés után a helyi kö­zösség tulajdonába került, ami egyedülálló az egész országban. Természetesen így a fenntartás is a helyi

Nagy lehetőségek, sok megoldásra váró ügyTomka Tibortibor.tomka@nepujsag.net

15N É P Ú J S Á G 2 0 1 3 . m á j u s 3 .

Nagy lehetőségek, sok megoldásra váró ügy

közösségre hárul, ez pedig nem kis feladat. A nehéz­ségek és a magas költségek ellenére azonban heti szin­ten tartanak istentiszteletet

a petesházi templomban. A faluban élénk az egye­

sületi, közösségi élet is. Működik a közbirtokossági közösség, a vadászegy­let, a vadászközösség, a sportegylet, amelyben a labdarúgás mellett céllö­vészet is folyik. Élő egye­sületként tevékenykedik a Straiders motorosklub, és nem utolsósorban nagy hagyományokkal rendel­kezik a Horváth József ME, amely minden évben több alkalommal alaposan felpezsdíti Petesháza életét. Az egyesületen belül több szekció is tevékenykedik, az énekkar mellett különösen tevékeny a hímzőszakkör, de az egyesület nagy erőket fektet az egyéb, leginkább gasztronómiai hagyomány­őrzésbe is.

Az egyesületi elnök, Fehér Gabriella szerint az idén bő programmal ké­szülnek, és leginkább a

A helyi közösség elnöke: Szőke JózsefA lakosság száma: 910A lakosság számának változása 2001 és 2011 között: 1,3 százalékos növekedés Működő egyesületek: Horváth József Műve lő dé si Egyesület, vadászegylet, vadászközösség, sport egy­let (labdarúgás, céllövészet), Straiders mo torosklub

Mujdrica Ferenc, Pe tes há-za valamikori elöljárója, a HK és a sportegylet elnö-ke, tűzoltó. Nevéhez fűző-dik többek között a falu jelenlegi központjának, a faluotthonnak a felépítése. Mint elmondta, a kezében lévő kürttel kezdte el tűz-oltói pályáját.

falu multietnikus jellegéből merítenek majd. A tűzoltó­egyleten belül is több szek­ció működik. Szőke József elmondása szerint a polgári védelem hiánya miatt alakí­tottak egy mentőosztagot, illetve egy csónakklubot. A Petesháza környékén található számtalan bá­nyató, illetve a Mura köz­vetlen közelsége miatt az említett tevékenységekre mindenképp szükség van. Ezt bizonyítja az is, hogy a falu az elmúlt évszázadban több nagyobb árvizet élt már meg, a legutóbbi 2004­ben volt. Azóta szerencsére sikerült kieszközölni a mu­rai védőgát megerősítését, amely jelentős beruházás volt az állam és a község oldaláról is. Az idén talán először gondot jelentett a belvíz is, amely leginkább arra vezethető vissza, hogy az elmúlt néhány évtized­ben folytatott különböző építkezések, infrastrukturá­lis beruházások egyszerűen nem vették figyelembe a víz természetes folyásvonalait.

És mik a tervek a jö­vőt illetően? Merre tud Petesháza fejlődni? Szőke József szerint először is a távolabbi, illetve közeleb­bi múltban felgyülemlett hátrányos dolgokat kell megoldani. Petesházát déli oldalról a Mura, illetve a schengeni határ határol­ja, északkeleti oldalról az autópálya szegélyezi. Vé­leménye szerint az autó­pálya a településnek csak rosszat, zajt, szennyezett vizet, port, koszt hozott, a települést elvágta a külvi­lágtól, a termőföldek nagy részét is csak úgy lehet megművelni, hogy külön­böző felüljárókon keresztül kell hosszabb utat megten­niük a gazdálkodóknak. Az autópálya mellett még hangfogó fal sem épült. Szőke József szerint fel kell szólítani az államot,

hogy végre fejezze be az autópálya építését és ezeket az ügyeket is rendezzék. Nem jobb a helyzet észak­nyugati irányban sem, ahol a valamikori Nafta vállalat mai napig nem szanált különböző maradványai vannak. Elkezdték építeni az olajipari múzeumot is, de sajnos ez a projekt is „elaludt”. A gondok kö­zött meg lehetne említeni

a két biogázerőművet, a komposztálóüzemet is. Az említett környezetszeny­nyezéseket az elnök szerint mindenképpen szanálni kell előbb vagy utóbb. Csak remélni tudja, hogy az ügyek elindítását támo­gatni fogják a polgárok is, a polgári, civilkezdeménye­zések nyomására ugyanis talán az állam is megmoz­dul. A szennyezésekért felelőssé tehető vállalatok ugyanis jelenleg is az állam tulajdonában vannak, és az esetleges privatizáció előtt mindenképpen el kell érni, hogy rendezzék az évtize­dek alatt okozott károkat.

A salakmotorpálya to­

vábbra is nagy lehetősége­ket rejt, de annak ellenére, hogy különböző nagy ter­veket szőttek a még jobb hasznosítással kapcsolato­san, mindeddig semmi sem történt. Hasonló mondható el a geotermális energiá­ról is, Petesházán ugyanis három kút is van, de saj­nos ezek vizét senki sem használja fel. Egyébként a faluban elégedettek az

élettel, az utóbbi években nőtt az újszülöttek száma, pedig a népesség átlagos életkora is évről évre növek­szik, nemrég köszöntötték a faluban az egyik asszonyt a 100. születésnapján. A mezőgazdaság, háztáji gaz­dálkodás az elnök szerint teljes hanyatlásban van, a faluban lévő 60 traktorból csak néhányat használnak rendeltetésszerűen, a 303 háztartás ellenére a faluban csak egy tehén van – az is a 100 éves asszonynál –, illetve 4–5 sertés. Ez a válság miatt talán változik a jövőben, ahogy egyre nő a különböző magánvállal­kozások száma.

A petesházi magyarság második világháború utáni kilakoltatásáért a hatalom még mindig nem kért bocsá-natot. Talán megtörténik ez idén, amikor a faluba való visszatérés jubileumát ünneplik majd. Az emlékművet a helyi közösség állíttatta.

A falut átszelő Kopica-patak szennyezettségének meg-szüntetése a vezetés egyik fő célja.

Nagy lehetőségek, sok megoldásra váró ügy

A Lendva 820 éve című Népújság-sorozat kötetbenMegvásárolható a Bánffy

Könyvesboltban

Ára: 8 euró

Szeretettel várjuk a lendvai várgalériába, a 17. századi

holland festészet legjelentősebb alakja,

Rembrandt Harmenszoon van Rijn

grafikáinak kiállítására. A tárlaton Rembrandt 63 eredeti rézkarcát

tekinthetik meg a bécsi Künstlerhaus gyűjteményéből.

A kiállítás szeptember 29-ig tekinthető meg naponta 8 és 17 óra között, szombatonként, vasárnaponként és

ünnepnapokon pedig 8 és 16 óra között.

RembrandtHarmenszoon van Rijn

www.gml.si