Támogatónk

h́ ́ b

2012. JÚNIUS-JÚLIUS – SIVAN-AV 5772. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA X. REG. ÉVF. 6-7. SZÁM, 193-194. SZÁM

AKomáromi Zsidó Hitközség ezú-ton hív meg minden érdeklődőt

hagyományos programjára, 2012. au-gusztus 26-án, vasárnap, melyet a Men-ház épületében, a zsinagógában és akertben felállított sátorban tartunk.

Program:10:30-12:30 Zsidó közösségek és

hitközségek regionális találkozója.Téma: Izrael és közösségeink kapcsolata,

hitközségeink 2025-ben. Bevezető előadásttart Alexander Ben Zvi úr, Izrael pozsonyinagykövete.

12:30-14:00 Ebéd – a kóser ebédetBina Stiefel pöstyéni rebecen készíti.Az ebéd ingyenes, de előzetes regiszt-rációhoz kötött. Regisztrálni a ki-le@menhaz.sk címen és a 7731-224-esszámon lehet 2012. augusztus 20-ig.

14:00-14:45 A stomfai zsinagógamegmentése és felújítása – MUDr.Tomáš Štern (Pozsony) előadása.

Štern Tomáš fiatal orvos, a szlovákiaizsidó közösség aktív tagja, 15 éve foglal-kozik a témával. Az általa vezetett Jewro-pe nevű nonprofit szervezet mentette mega pusztulástól a stomfai (Stupava) zsi-nagógát.

14:45-15:30 Édeshármas – SzántóT. Gábor új könyvének bemutatója.

Szántó T. Gábor író, a Szombat főszer-kesztője most megjelent könyvét mutatja be.

15:30-15:45 A Schnitzer Ármin Mik-romúzeum megújított állandó kiállí-tásának megnyitója.

15:45-16:00 A Kehila és a KehilaHaver díjak átadása.

16:00 A Pressburger Klezmer Bandkoncertje a zsinagógában.

Szlovákia népszerű zenekara először ven-dégeskedik a komáromi zsinagógában.

A nap programja ingyenes! �

-pt-

Zsidó Kultúra Európai Napja

Verő Tamás, budai rabbi felvágja a barcheszt a Menházban

HITKÖZSÉGI HÍRADÓMártírnap Komáromban Kirándulás

PozsonybaKedves Barátaink! Október 14-én,

vasárnap kirándulást tervezünkPozsonyba, melynek keretében meg-tekintjük a zsinagógában nemrégmegnyílt új állandó kiállítást és Cha-tam Sofer mauzóleumát, terveinkszerint sétát teszünk az óvárosban.

A részletes programot augusztusiszámunkban olvashatják. Előzetes je-lentkezésüket a kile@menhaz.sk cí-men és a KZSH titkárságán várjuk.�

A LimmudKomáromba

érkezikAnagysikerű pécsi Limmud-nap

után itt az idő, hogy a Limmudmeghódítson egy új várost. Komá-romban az elmúlt évek során egyreélénkebb lett a zsidó élet, így a helyihitközséggel szorosan együttműködvemagyar, szlovák és angol nyelvű prog-rammal várunk mindenkit az eddigitalán legnemzetközibb Limmud-na-pon! Bővebb információ: www.limmud.hu.�

Idén is várunk mindenkit az ünnepi sátor-ba a Zsidó Kultúra Európai Napján.

2

Nyertes pályázatokAJoint (JDC) pozsonyi képviselete az idei évben is támogatja oktatási te-

vékenységünket (héber nyelv), közösségi programjainkat és a Nagy-ünnepeket. Köszönjük! �

Szavazzon ránk!AKZSH Kultúránk Közös című pályázata a

második körbe jutott, az SPP alapítvány pá-lyázatán. Augusztus 19-ig Ön is szavazhat ingye-nesen (ha rendelkezik szlovák mobiltelefon-nal), ezzel segítve munkánkat, az alábbi olda-lon: http://www.sppolocne.sk/sk/prihlasene-projekty/detail-projektu/781.�

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A KZSH-t, a HH-t és a Shalom klubottámogatták: Navon család (Izrael),Weisz család (Izrael), Vajnorsky család(Izrael), Chaja Weisz és Shoshana Gold-stein (Izrael) és anonimitásukat kérőadományozók!

� Augusztus végén Jasnán rendezikmeg a szlovákiai nyári Maccabi játéko-kat, a nagyszabású program részekénttartja majd soros ülését a Szlovákiai Zsi-dó Hitközségek Központi Szövetségé-nek elnöksége.

� Augusztusban folytatódik a SpitzerBéla Kiskönyvtár digitalizálása (a nyárfolyamán a gyűjtemény sok újdonsággalgazdagodott).

� A nyári szünet után július végétőlfolytatódik a nagy sikernek örvendő hé-ber nyelvtanfolyam szerdánként 14:00-tól a Menházban.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Alapítva 5756-ban.

Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Már Paypalon keresztülis támogathat!

AKomáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományai-kat az alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk.�

Barcheszrendelhető

Barchesz és egyéb kóser péktermé-kek legközelebb augusztus 24-re

(péntek) rendelhetők. Érdeklődni akile@menhaz.sk címen és a KZSH tit-kárságán lehet.�

3

Nagyünnepielőzetes

Tisztelt Hittestvéreink! A Komá-romi Zsidó Hitközség részére

minden évben nagy kihívást jelentőszi ünnepeink megtartása. Véle-ményünk szerint nem vallásosság,tudás kérdése, hanem őseink, ha-gyományaink tisztelete kötelez min-ket arra, hogy összejöjjünk Rosh Ha-sanah és Jom Kippur idején.

Kérjük Önöket, legyenek velünkaz ünnepeken:

Rosh Hasanah – a zsidó ÚjévErev Rosh Hasanah2012. szeptember 16. vasárnap,18:00Az 5773-as zsinagógai év kezdete

Rosh Hasanah első napja2012. szeptember 17. hétfő, 17.00 Az ünnep alapjai, előadás és Taslichszertartás

Rosh Hasanah második napja2012. szeptember 18. kedd, 17:00Ünnepbúcsúztató Kiddus

Kol nidre – Erev Jom kippur2012. szeptember 25. kedd, 18:00Az ünnep kezdete

Jom Kippur napja2012. szeptember 26. szerda, 17:00 Délutáni ima, és a böjt vége

Várjuk Önöket a Menházban!�

PT

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

A Semes Kóser Pékség, Magyarország egyetlen kóser péküzemeként, 2011-benkezdte el Magyarországon a friss, kóser pékáruk és cukrászsütemények gyártását.A közel 200 féle termékből álló termékpalettánkon búza-, rozs-, és teljes kiőrlésűlisztből készült kenyerek, kiflik, zsemlék, kalácsok és péksütemények is megtalál-hatók, a hagyományos zsidó termékektől, barheszektől a linzerig.

Idén februártól minden héten szállítunk és árusítunk bécsi zsidó közösség számá-ra, így időről időre Győrbe és Komáromba is szállítunk rendezvényekre, vagy akármagánrendelésre is.

Rendeljen Ön is péntekenként Komáromba kóser pékárut, barheszt a sábáti asztalra!

Rendelés: www.koserpekseg.hu

Shavout KomárombanTöbb évtizednyi kihagyás után a

Shalom klub különleges találkozó-jával zártuk az évadot május végén.Shavout, a Tóraadás ünnepe alkalmá-ból az asztalokon zöld ágak jelezték azünnepet. Nyári zarándokünnepünk

történetét Riszovannij Mihály idézte fela nagy számban megjelent érdeklődőelőtt. Megismerhettük a szokásokat, atipikus ételeket és Rút történetét.

Az asztalokat a budapesti kóser pék-ség termékei töltötték meg.�

2

Paszternák Tamás koordinátor kö-szöntötte a résztvevőket, ChristianFotsch urat, Svájc pozsonyi nagykö-vetét, Magyarország pozsonyi nagykö-vetségének konzulját, dr. MorovánZsoltot, Szabó Györgyöt a Magyaror-szági Zsidó Örökség Közalapítvány ku-ratóriumának elnökét, Suchmann Ta-más nyugalmazott minisztert, Korn-feld Martint a Szlovákiai Zsidó Hit-községek Központi Szövetsége titká-

rát, dr. Anton Marekot, Komárom vá-ros polgármesterét, Szabó Béla és dr.Novák Tamás alpolgármestereket,Zemkó Margitot, Ógyalla polgármes-terét, a megjelent városi képviselőket,a Holokauszt túlélőit, bel- és külföldivendégeinket.

Pasternák Antal, a KZSH elnökénekgondolatai után dr. Anton Marek pol-gármester beszéde következett. Amegemlékezés vallási részét Klavansz-kij Anatolij kántor imája nyitott meg,majd Verő Tamás budai rabbi szólt. A

megemlékezés a Kél male rachamim-mal és közös kaddissal ért véget.

Az elmúlt évek hagyományait követ-ve délben a zsinagógában folytatódotta program. Különösen megindító kez-deményezésként a tavaly fiatalon el-hunyt hittestvérünk Tomenedal Woll-ner Yvonne családja emléktáblát ava-tott a városunkba mindig visszatérőédesanya, egykori feleség emlékére.Az avatást követően a mártírok em-lékművénél került sor a gyertyagyúj-tásra, közben Pnina Weiss izraeli mű-vésznő csodálatos fuvolajátéka tettemég hangulatosabbá az eseményt.

Köszönjük mindenkinek, aki eljöttés segített az idei emléknap méltómegrendezésében.�

PT

Mártírnap KomárombanHagyományaink szerint júniusban ismét a temetőben emlékeztünk a vész-

korszak komáromi és környékbeli áldozataira. A napsütéses vasárnap dél-előttön Jókai Ágnes, a pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója Radnóti Mik-lós: Töredék című versével nyitotta meg a programot.

Verő Tamás budai rabbi

FilmbemutatóSusi és Peter Scheiner 13 évvel ez-

előtt kezdett filmet forgatni Péterszülővárosa, Komárom zsidó közössé-géről „Emlékezések a jövőért- zsidókKomáromban” címmel. Ma már el-mondhatjuk, korszakos jelentőségűdokumentum született, olyan sze-replőkkel, akik sajnos ma már nagy-részt nincsenek közöttünk.

Pár éve felmerült a folytatás le-hetősége, utánanézni, mi is történt az-óta Komáromban. Többek között aKZSH által szerzett pályázati források-nak is köszönhetően Naiv álmok (utal-va az első verzióban a közösség jövőjé-vel kapcsolatban megfogalmazott ál-mokra) címmel a Mártírnap után a Se-lye János Gimnázium aulájában mutat-ták be a film folytatását. Az alkotás aközösség helyzetét, a zsidóság felválla-lásának kérdését, az antiszemita meg-nyilvánulásokat mutatja be.

Scheiner Péter bevezetője után Pas-ternák Antal, a KZSH elnöke mon-

dott köszönetet az alkotóknak és agimnázium igazgatójának, AndruskóImrének.

A premier után a támogató, Svájcnagykövetsége fogadást adott a meg-jelenteknek, itt Christian Fotsch nagy-

követ úr mondott pohárköszöntőt.Köszönet mindenkinek, aki hozzá-

járult a felemelő esemény megrende-zéséhez.�

PT

3

Fontosnak érzik, hogy Komárombólvagy akár sok ezer kilométert utazva ittlegyenek velünk e júniusi délelőttön,fejet hajtsanak, emlékezzenek azokra,akiknek nem adatott meg, hogy ittnyugodhassanak. Zsidóknak és nemzsidóknak egyaránt kötelessége vissza-gondolni egy pillanatra közösségünktragédiájára, arra, hogy Komáromiakezreit deportálták a náci eszme jegyé-ben 68 évvel ezelőtt ezekben a napok-ban szeretett szülőföldjükről.

Az idei beszédem fő gondolatát azemberek adják, azok a generációk,akik hiányoznak a mai Komáromból.A zsidó vallásban kiemelt fontossággalbír a Ledor vador a nemzedékrőlnemzedékre gondolata, illetve a ha-gyomány láncolatának átadása. 1944júniusában e téren szinte minden ösz-szeomlott, megszakadt. Helyi segéd-lettel hirtelen eltűntek az addig ter-mészetes családi közösségi formák,megszakadt a láncolat…

A túlélők generációi tettek ugyankísérletet a közösségi élet visszaállítá-sára, nekik köszönhetjük, hogy ma ittvagyunk.

A komáromi közösség léte márhosszú évek óta pár aktív ember ön-kéntes munkájának eredménye. RaabFeri bácsi, hitközségünk krónikásamár három évtizeddel ezelőtt is a sza-porodó sírokat, a kiürülő zsinagógaipadokat és a hitközségi lét végét tártaelénk írásában.

Mi mégis még mindig itt vagyunk éspróbáljuk folytatni azt, amit őseinktőlkaptunk és utódainknak kötelessé-günk továbbadnunk, vinni a hagyo-mány láncolatát nemzedékről nemze-dékre. Éppen ezért van kiemelt fon-tossága az embereknek, a ma itt és akörnyéken élőknek, hogy mindentmegtegyünk ezért.

Nehéz időket élünk, amikor ismétnem könnyű zsidónak lenni, sokannem is szeretnék felvállalni, jópárancsak a temetői megemlékezésre jön-nek el minden évben. Éppen ezértmondom el itt e gondolatokat.

A komáromi zsidó közösség mára lé-

tezésének határára jutott. Ez elmúltmásfél évtized során felújítottuk a zsi-nagógát, a Menházat, szépül temetőnk.Lassan minden elkészül, csak az embe-rek, Önök hiányoznak nagyon…

A mártírnap egyben évértékelő is,sorban peregnek le előttem az elmúltév kiemelt eseményei…

Zsidó közösségek találkozója és kon-cert a Zsidó Kultúra Európai Napján,keserédes nagyünnepek, szukkot a sá-torban, kirándulás Budapestre, okta-

tási konferencia, chanuka, ENSZ Ho-lokauszt emléknap, Tu Bi Svát, Purim,Széder, filmvetítés, Komáromi Napok,több évtized után újra megrendezettSavouti összejövetel, nagy érdeklődésmellett indult kezdő héber nyelvtan-folyam, hogy csak néhányat emeljekki a sok-sok programból.

El kell jönni, bekapcsolódni, eznem vallási kérdés, hanem az ősök, ahagyományok tisztelete, egy-egy újabbláncszem a hagyomány történetében.Nincs más út, ha szeretnénk megtar-tani zsidóságunkat, közösségünket.

Nem zsidó barátaink, a közintézmé-nyek is sokat tettek az elmúlt évben,pár napja a temetőnkben nyugvóSchnitzer Ármin főrabbi úrról nevez-tek el termet a komáromi Selye JánosGimnáziumban, külön köszönet jár aziskola igazgatójának e nemes és bátorcselekedetéért.

A pozitívumokkal párhuzamosan elkell mondanunk, hogy vannak méghiányosságok, továbbra sem ismerjük

valamennyi komáromi áldozat nevét,a levéltárak mélyén megbúvó doku-mentumok is alapos kutatásra szorul-nak. A Komáromiak kollektív emléke-zetébe be kell vésődnie annak, milyennagyszerű közösség élt itt évszázado-kon át, és mit tett velük egy őrült esz-me. Hiányzik a zsidó közösség sorsá-nak bemutatása a komáromi múzeumállandó kiállításáról, az iskolai pozitívpéldák mellett sajnos negatívakkal istalálkozunk a helyi köz- és felsőokta-tásban egyaránt.

Soha annyi zsidóellenes, antiszemi-ta sőt néha már Holokauszt tagadó je-lenséget nem tapasztaltunk itt Komá-romban, mint az elmúlt egy évben.Horogkereszt a Menház ajtaján RoshHasanahkor, városi intézménybenrendezett szélsőséges koncert, az em-lékezés fontosságát megkérdőjelezőírások egy közösségi portálon, ízléste-len viccelődés a vészkorszakkal egyhelyi lapban, hogy csak néhányatidézzek a közelmúlt eseményeiből.

E tények csak arra buzdítatnak min-ket, hogy erős közösségként élve mu-tassuk meg nekik a komáromi zsidó kö-zösség élt, él és még sokáig élni is fog…

Sokat kell tennünk, zsidóknak ésnem zsidóknak egyaránt.

Ne rettentsen el senkit, hogy a maikorban ismét szabad zsidózni Komá-romban, sokan sokféle módon nemszeretnek minket, a határ túloldalárólis átgyűrűzik ide az ott egyre jobbanerősödő antiszemitizmus. Itt fontosszerep hárul túlélőkre, ameddig bír-nak és tudnak, mesélniük kell a fel-növekvő generációknak. Sajnos ismétkevesebben vannak, ma már a meg-emlékezések rendszeres résztvevője,Navrátil Vera néni sincs velünk, bú-csúzunk tőle.

Bízom abban, hogy a második és aharmadik generáció tagjai szimpatizán-saink segítségével egy jobb világot te-remtenek, amelyben nem lesz helye azantiszemitizmusnak, újra megnyílnak azsidó jövő távlatai, lesz aki elmondjonegy-egy áldást, imát, aki eljöjjön oktatá-si és kulturális rendezvényeinkre, akiörökké ébren tartja majd a zsidóságlángját zsinagógánk örökmécsesében.Milyen szép is lenne.,,,

Emlékezzünk közösen. �

A hagyomány láncolataA KZSH elnökének beszéde a Mártírnapon

Tisztelt Emlékezők! Ismét itt vagyunk. Hatvannyolc éve annak, hogy drágahittestvéreinket embertelen módon deportálták szeretett városukból, Ko-

máromból és annak környékéről. Nehéz feladat évről évre újat és újat mon-dani azoknak, akik teljesítve a hitközség vezetésének háború utáni határozatát,évről évre eljönnek ide az Aranyember utcájába.

4

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

TataJúnius elején Tatán kezdődött az

idei Mártírnapok sora. A Kálváriadombon található zsidó temető rava-talozójában Einhorn László köszöntő-je után Petrovics Péter, szombathelyi

rabbihelyettes mondott emlékező be-szédet, egyben ő látta el a kántori te-endőket is. A megemlékezés az egy-kori zsinagóga kertjében folytatódott.Kerti Katalin megnyitója után, Ifj.Gyüszi László, könyvtárigazgató, hely-történész mondott emlékező beszé-det, majd Téri Sándor színművész ésIllés Ferenc klarinét művész működ-tek közre. Az emléknap délután Tata-bányán folytatódott a Van reménységklub szervezésében.

ÁcsA zsidó temetőben dr. Petrasovits

Anna az Ács Városért Társaság elnökenyitotta meg a programot. FeketeLászló főkántor éneke után dr. Frő-lich Róbert főrabbi úr mondott em-lékbeszédet. A program a vasútállo-más melletti emlékműnél fejeződött

be, ahol helytörténész és a településképviselői is emlékeztek.

NagymegyerAz egykori zsinagógánál található

emléktáblánál a Csemadok helyi szer-vezete által szervezett eseményen ottvoltak a város vezetői, a helyi iskolákképviselői és számos érdeklődő. Aprogramot a Bárdos Lajos Vegyeskarnyitotta meg. Közreműködött CsémiAndrea és Zakál Gyula versmondó. Anagymegyeri közösségre dr. FrőlichRóbert, a Dohány utcai zsinagóga fő-rabbija emlékezett, majd Fekete Lász-

ló főkántor gyászimája után kavicso-kat és koszorúkat helyeztek az emlék-táblánál a megjelentek.

Az esemény megszervezéséért VargaLászló tanár urat illeti köszönet.�

Megemlékezések:Tata, Ács, Nagymegyer

Mazl Tov!Ezúton gratulálunk dr. Karin Braunovának (Pöstyén) és dr. Feldmár Pé-

ternek (Dunaszerdahely) esküvőjük alkalmából.�

Esküvő IzraelbenVajnorsky Teri néni unokája Yael Sternbach esküvője augusztus 1-jén

volt Izraelben. Mazl Tov az egész családnak!�

5

Az elmúlt hét évhez hasonlóan a Ho-lokauszt Emlékközpont (Budapest) is-mét megszervezte a holokauszt törté-netét, helyszíneit és dilemmáit tanul-mányozó nyári programját. Az egyhetestáborba mindazokat a diákokat és ta-nárokat várták, akiket érdekel, hogy kikvoltak szereplői ennek a tragédiának,milyen mindennapi döntéseket hoztak,és hol történtek az események Buda-pesten. A szervezők minden naphozkapcsoltak egy-egy emblematikus sze-mélyiséget, akik megadták a nap témá-ját is, ennek alapján állították össze afoglalkozásokat és a meglátogatandóhelyszíneket. A program főszervezőjePécsi Tibor bemutatta a holokausztelőtti zsidó világot, az áldozatokat, az el-követőket, a kollaboránsokat, az em-bermentőket és a történet jelentőségétmai életünkre.

A holokauszt iránti érdeklődésempár éve kezdődött, és ez idő óta az ösz-szes szabadidőmet ennek a korszaknakmegismerésével, tanulmányozásávaltöltöm. Tavaly nyáron pedig az Ausch-witzban látottak után elhatároztam,hogy minden erőmmel az antiszemiti-mus ellen fogok harcolni. A következő

beszámoló a nyári tematikus tábor ese-ményeibe nyújt rövid betekintést.

Tulajdonképpen ez a tábor két rész-re bontható. Az első részben - amelyreggeltől délig tartott- az oktatóterem-ben power pointos bemutató segítségé-vel rövid előadásokat láthattunk. Aprogram különlegessége, hogy a témátelsősorban az adott személyiségek dön-téseinek feldolgozása mentén beszél-tük meg, miközben arról a korról is ké-pet nyerhettünk, amelyben a holo-kauszt magyarországi eseményei meg-történtek, megtörténhettek. A táborrésztvevőinek minden előadás után kü-lönböző feladatokat kellett megolda-niuk, amelyek segítségével a napi témátjobban kibontottuk. A második rész-ben pedig megtekintettük a városbanazokat a helyeket, ahol ezek a szörnyű-ségek megtörténtek, és sok más helyet,amely ehhez a korszakhoz kötődik.

Az első nap témája a zsidó és nem zsi-dó együttélés volt. Megnéztük a budaivárban elhelyezkedő Középkori ZsidóImaházat, Rejtő Jenő, Molnár Ferenc ésKabos Gyula szülőházát, majd egy pa-nelrengetegben elrejtve levő zsinagógát.

A második nap hívóneve Horthy

Miklós volt. Paksa György történész-elő-adótól rengeteg mindent tudtunk mega kormányzóról és az akkori magyarszélsőjobboldalról.

Az előadás után megtudtuk mi az álla-mi antiszemitizmus, kik voltak a magyarkollaboráció vezéralakjai, majd a mun-kaszolgálatról és a zsidótörvényekrőlkaptunk rengetek információt. E naponmegtekintettük Zichy Nándor és másegyházi személyek szobrát, emlékművét.

A harmadik nap hívóneve AdolfEichmann és Szálási Ferenc volt, a naptémája pedig a magyarországi deportá-lás. Megnéztük Eichmann Sváb-hegyenálló egykori villáját, ellátogattunk azAndrássy út 60-hoz, majd a Király utcá-ban levő gettó fal egy részéhez.

A negyedik nap a pesti gettókról ésaz ellenállókról hallhattunk előadáso-kat. Megnéztük az Emlékközpont ál-landó kiállítását, a kényszermunkásokemlékművét és a cionisták volt hamisí-tóműhelyét, ahol több száz védőútleve-let állítottak elő.

Az ötödik napon az önmentés és azembermentés volt a téma. Megismer-kedtünk számos embermentő nevével,történetével, mint pl. Oskar Schindler,Raoul Wallenberg, vagy Schlachta Mar-git. A tábor végén mindenki egyénilegrövid megemlékezést tartott az Áldoza-tok Falánál. A tábor jövőre ismét meg-rendezésre kerül.�

Balogh Ákos

„Oly korban éltek ők...“ – nyári tematikus táborKomáromban születtem, itt jártam alapiskolába, majd a tanulmányaimat a

Selye János Gimnáziumban folytattam, de egészségügyi problémák miattátiratkoztam Gútára a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolába. Jövőrekezdem a második évfolyamot, idegenforgalom szakon. Minden álmom egymagyarországi egyetem történelem szaka, és felnőtt éveimet főként a holo-kauszt oktatásának szeretném szentelni.

6

XI. rész – Kis hazai a távolban

(2011. június 29. – szerda) Ülök az íróasztalom mellett, egyetlen

dolog van rajta, amelyet otthonról hoz-tam. A régi jó Kutatóközponti asztalinaptár. Minden év decemberének ele-jén Andi, az intézetünk titkárnője szok-ta kiosztani. Klasszikus határidő naptár,minden napnak egy oszlop.

Itt kicsit furán mutat, hiszen a hetekvasárnappal indulnak. Így mindig hét-főn reggel kell átfordítanom, amikorIzraelben már ezerrel dübörög amunkahét.

Szóval ülök a naptáram előtt, s a be-jegyzéseket böngészem. Ezeket még atavasz folyamán írtam bele a kincstárikalendáriumba. Az elkövetkező hétvé-génél a következő bejegyzést olvasom„családi tábor előkészítő hétvége”, a jö-vő héten pedig: „Szarvas – precamp”.

Emlékszem tavaly, egy pénteki naponUbullal leugrottunk előkészíteni a szar-vasi családi tábort, egy hét múlva meg amadrich buszon ültem ismét az Alföldfelé igyekezve, hogy egy újabb hétvégéttöltsek el ott.

Idén is hasonlóan terveztem,… a vé-gén most itt vagyok Ramat Ganban.

Hogy fáj-e 11 év madrichoskodás,korcsoport vezetősködés után eltávo-lodni gyermekkorunk legszebb nya-rainak helyszínétől? Nehéz kérdés.Nem mondom, hogy itt mellkas tájtnincs egy fura érzés. Azért fájdalom-nak nem nevezném. Élményekkel, ba-rátokkal teli szép hetek, hónapok vol-tak. Mielőtt elindultam Izraelbe, elő-ző délután még a tábori korcsoport-vezetői gyűlésen ültem. Szóval furalesz, de az élet, s a tábor is megy majdtovább Paszti-féle precampi Havdalák,Negeves korcsoportprogramok, szo-baosztás, esti mesék nélkül is. Valaholez a szép az egészben, hogy mindigazok az emberek hozzák létre újból ésújból a szarvasi csodát, akik ott van-nak, akik peulát, sportot, artot, tábor-szintű esti programot tartanak.

Mi mást mondhatok, írhatok sikeresnyarat SZARVAS 2011!!!

Ha már az otthoni dolgokról írok,ma kaptam egy esküvői meghívót azegyik gimis osztálytársamtól. Mindig jóérzés, ha az embert, az együtt eltöltött

iskolai éveket nem felejtik el. Föri, sokboldogságot!

A munkában ma minden ment úgymint az előző napokban. Délután a fő-nök születésnapja alkalmából sütiztünkegy kicsit, volt egy meglepetés előadásis. Készült egy csoportkép is, remélemmajd sikerül megszerezni a blognak.

Hazafelé menet betértem egyschwarmára a Hagana utcában, min-dennap ez előtt a kis étkezde előtt me-gyek el naponta kétszer is, most valamibehúzott. Kicsit jobb volt a kaja, mintmáshol (vagy estére már eléggé megé-heztem). A Negba utca élte a megszo-kott felpörgött kora esti életét. Macs-kák, kutyák… Összefutottam egy teme-tési, gyászoló menettel is, ez kicsit meg-rázó volt. Ilyet felénk nem látni.

A buszmegállókban ugyanazok a fia-talok osztogatták az információs kiad-ványokat, akik reggel. Hosszú napjuklehetett…

Holnap csütörtök a hét utolsó mun-kanapja…

(2011. június 30. – csütörtök)21:23 van Tel-Avivban, az időjárás na-

pok óta egész elviselhető. Nincs túl me-leg, estefelé fújdogál a szél. A 2-es csa-tornán nézem Izrael egyik kedvenc ve-télkedőjét, a Master Chefet. Az előbbegy magyar származású bácsi “töltött to-jást” (ezt biztosan megértettem, hiszenmagyarul is elmondta) készített, a zsűrimind a négy tagja megkóstolta, és azegyik sírva fakadt tőle. A végén meg-kapta az M-betűs kötényt, ami, ha anemlétező héber tudásom alapján jólértettem, a továbbjutást jelentette.

Ideje hát bejegyezni egy két dolgot amai napról az elektronikus naplómba.Amikor reggel a Negba utca végére ér-tem, s a zebránál a lámpára vártam egy-szer csak egy biciklis jelent meg, egyér-telműen szarvasi tábori pólóban. Amintelhaladtam előtte, kibetűztem: SZAR-VAS 2008.

Ő is a Hagana utcába kanyarodottbe, s igen-igen a hátán ott volt a 18-asszám és a Hai betű. Ekkor ünnepeltea tábor a 18. születésnapját. Az egyikkis bolthoz sietett a srác, ahol egy te-herautó sofőrnek segített lepakolnivalamit. Először arra gondoltam, meg-szólítom, s lefotózom, de végül felad-tam ezeket a terveket.

Mekkora annak a valószínűsége,hogy Ramat Ganban szembe jön valakiegy Lauder Camp-es trikóban? Aztmondtam magamban, bármilyen is leszma odabent a munkában, nekem márjó napom van! Tegnap írok egy bejegy-zést, s most meg megelevenedik előt-tem Szarvas.)

Beértem, s egy újabb meglepetés vártrám. Az e-mailjeim között ott lapultegy, számomra nagyon kedves üzenet.A blog egyik rendszeres olvasójától, akitpár hónapja nagyon közelállónak érez-tem magamhoz. A sors végül máshogyrendezte a dolgokat,… Egyszerűen jóérzés volt, hogy írt!

Az ebédszünetem alatt ezúttal nema kis kávézóban fogyasztottam el aszendvicsemet (Sárga sajtos, ezt a hé-ten még nem próbáltam. Igazából ha-lasra vágytam, de az már elfogyott.)Szóval az épület másik oldalán a már-ványpadocskák egyikére telepedtemle. Hirtelen valaki megkocogtatta a vá-lamat. Frederick volt az, a Nano isGreen konferencia résztvevője, akimaradt még egy hetet az országban. Anémet srác jelenleg Hong Kongbandoktorizik. A múltheti kirándulás so-rán Mitzpe Ramonban és Jeruzsálem-ben is egy szobában laktunk. Nagyonmegörült nekem (Hogyan ismert fel,hiszen háttal ültem a bejáratnak, rej-tély? Azt már többen mondták, hogy amacis járásomról fel lehet ismerni, dehogy a hátamról is…) Dumáltunkvagy 20-25 percet, szerintem többet,mint az 5 napos zöldnano programegésze alatt… Őszinte leszek, teljesenmeglepett, amikor feltűnt, nekemolyan távolinak tűnik már a nanota-lálkozó, mintha egy éve lett volna.

Jövő hétre megbeszéltem egy-két mé-rést, remélem tanulok majd új dolgo-kat. Az egyik kolléga ma 7:58-kor meg-jegyezte, nem tud olyan korán érkezni,hogy én már ne legyek bent... (KK-áskollégák mi ez a rosszindulatú mosoly).

Vége a munkahétnek, bevásárlás,hétvége előtti telefonok kedves ismerő-söknek. Múltkor vettem egy instant ku-korica levest, ezt szántam részben va-csorának. Khmmm, talán hidegen le-megy belőle egy-két kanál…

A Master Chefben valahogy fino-mabbakat főznek…�

Készült az Interneten folyamatosan publikált Posztdok Napló alapján –

www.kispaszti.com

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

7

5. fejezet 1. rész„Vaelkommen fröken Ulle, nem hit-

tem, hogy ilyen esőben is látom.”„Azt hitted, hogy olyan barát vagyok,

akit pár csepp víz visszariaszt? Ez nemszép.”

„Azért reméltem, hogy nem tetszikelfelejteni és a fényképeket is előkészí-tettem.”

Az időjárás ezúttal a szokásosnál rö-videbben lett megtárgyalva és a kávé-szertartást is kis türelmetlenség kísérte.

„Fröken Ulle, volt ideje ahhoz, hogyelkezdje elolvasni a történetemet?”

„Igen, Jéorj”- mint már említettem anevemet Georgnak írják és Jéorjnak ej-tik – „már elkezdtem az első részét. Azigazat megvallva nem kis problémámvolt ezekkel az idegen nevekkel.”

Bár tudtam, hogy ezekkel a ne-vekkel nem kis nehézséget okozok a –főleg nem magyar nyelvű – olvasó-nak, mégis kötelességemnek éreztem,hogy az adósságomat lerójam azokkalszemben, akiknek a sorsa a összefüg-gésben volt az enyémmel, azzal hogya nevüket megemlítem. Ez a könyvugyan az én történetem és bizonyosmértékben a kortársaimé, de lega-lább ez a pár név maradjon megazokból a milliókból, akiket névtele-nül és temetetlenül elpusztítottak elés nemcsak, hogy nem maradt emlé-kük, de egy világhatalom mindent el-követett, hogy a hamvaikat se lehes-sen megtalálni. Az olvasóim és frökenUlle is, remélem, megbocsátanak.

„Gyerünk, Jéorj, lássuk a képeket.”„Az anyai nagyszüleim képét már

megmutattam és ez itt a nagyapámnekrológja anyuka fényképalbumánakaz első lapján volt, és úgyszintén anyutestvéreinél.”

„Ezt a családi büszkeséget én nagyonjól meg tudom érteni, Jéorj és nemszép, hogy gúnyolódsz.”

„Mindig javíthatatlan cinikus voltam.“„Ki ez a kedves szőke kisfiú itt?”„Ha anyuka eltette a képet, akkor

ez én vagyok, mielőtt meghíztam és ahajam megfeketedett. Jobbra ez itt azapukám és balra a német nevelőnőm,Irma.”

„Szép hogy, megmagyaráztad, bár

nem hiszem, hogy összetévesztettemvolna őket. És a hajad barna, nem fe-kete és nem vagy egyáltalán kövér.”

Elhűltem. Igaza van, most nem va-gyok kövér. Tény, hogy Gréte – nemfontos, nem tartozik ide – azt szoktamondani, hogy amit szeret bennem aza kék szemem, és a „sótartók” a nya-kam két oldalán. Érdekes, hogy a tuda-tomban kövér maradtam, és így látommagam. Pszichológia.

„És ez az Irma hol született és med-dig volt nálatok?”

„Négy évig volt nálunk, és amikor el-ment, mind a ketten sírtunk. Egy Ham-burg melletti kis faluban született,anyukám azt akarta, hogy valódi németés ne osztrák kiejtésem legyen, de eznem segített, mert a kiejtésem mindennyelven magyar.”

Én mindjárt megértettem, hogyhonnan fúj a szél, mert froken Ullemár nem egyszer értésemre adta, hogynem tetszik neki a viselkedésem Anna-Lisával szemben, aki egy szép németlány volt, a konyhában dolgozott és egypárszor megpróbált velem beszélgetni,és talán egyebet is. Én udvariasan ki-tértem minden közeledési kísérleteelől, meg kellett, hogy értse, hogynincs semmi kedvem németekkel ba-rátkozni. Ebben nem voltam egyedül,volt ott egy Knut nevű norvég fiú, aki-nek ugyanez volt a véleménye ugyane-zekből az okokból.

„Te és Knut nem vagytok képesekmegérteni, hogy jó németek is vannak?”

„Dehogynem fröken Ulle. Sőt. Ez azegyetlen nép, amelynek a jósága ob-jektíven mérhető.”

„Most már butaságokat beszélsz, Jé-orj. Hogy lehetne lelki tulajdonságotobjektíven mérni? Ilyen nincs.”

„Ez igazán egyszerű. Az emberneknem kell mást tennie, mint megmérnia földtakarót, amely a németet befedi.Minél mélyebb a sír, annál jobb a né-met.”

Fröken Ulle fehér, rendszerint nyu-godt arcán két piros folt jelent meg, aszeme a haragtól szikrát hányt.

Te és Knut! Ti ketten tényleg képte-lenek vagytok megérteni, hogy tilos egyteljes népet vagy csoportot, vagy vallást

elítélni?! Ti egy egész népet gyűlöltök,majdnem úgy, mint a nácik. Egy népet,amely hosszú nemzedékeken keresztülgazdagította az európai irodalmat, ze-nét, tudományt és mindent?!

„Ez így igaz. Fröken Ulle” csókoltammeg igaz megbánással a kezét, „azeszemmel én is megértem ezt. Semmi-képpen se lett volna szabad, hogy meg-bántsunk. De ez a megértés még koraiKnut számára, akinek a testvérét a né-metek felakasztották és igazán koraimég nekem.”

Fröken Ulle zavarba jött, elpirulva el-fordult és a kávés csészékkel kezdettfoglalkozni.

„Fontos, hogy ezt mielőbb megértsé-tek. A Jóteremtő nem azért adott ne-künk értelmet, hogy állandó gyűlöletés bosszúvágy uraljon bennünket. Dehagyjuk ezt most és térjünk vissza a ké-pekhez.”

„Ez itt én vagyok, hatéves koromban,a szüleimmel, a budapesti utazás előtt.”

„Micsoda elegancia! Látod, itt tény-leg kövérkés vagy. Egy szép, szimpati-kus család.”

„Voltunk, fröken Ulle, voltunk. Ezena képen két éves koromban a kassai Főutcán sétálok az apámmal, akin az a vá-rosi bunda van, amelyhez annyi szépemlékem fűződik. Itt négy- öt éves va-gyok, hintán az apámmal, Ómamáékkertjében. A kép hátlapján ott van adátum és a nevem, anyukám drágakézírásával. Ez a kép az üzletünkről ké-szült. Az ajtóban áll apám és Hübschbácsi a könyvelő. Háttérben elmosódvaMargit, a segédlány. A járda szélén a vi-rágárus Marcsa ül, aki télen sült geszte-nyét árult egy parazsas fazékkal a szok-nyája alatt. Egész éven ő kapta az elol-vasott újságokat. Nem az összest, mertegy részüket W.C. papírnak vágták fel,de a többit Marcsa kapta és kis papír-zacskókat –tütlit – készített belőlük agesztenyének. Itt a nagyapám van meg-örökítve, csodálatos módon a pipájanélkül, amelyet nemigen szokott kien-gedni a szájából. Ezt a pipát „szűzdo-hánnyal” tömte, amely lehet, hogy szűzvolt, de nagyon büdös és embert, álla-tot elkergetett a környékéről. Apukámmindig kiabált rá, hogy egy pár fillérdohányadó miatt, amit megtakarít,még börtönből kellesz kiváltania.” �

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

2

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Nemrég jöttem haza Varsóból,ahol egy irodalmi konferencián

vettem részt. Ez volt az első lengyelor-szági, illetve varsói látogatásom, mivelrövid időre mentem nem sokat sike-rült látnom a városból. Varsót a 16.században alapították és a történeté-ről lehet bőven olvasni könyvekben ésaz Interneten. A rövid időben, ami azelőadások között maradt főleg a zsidójellegű helyeket kerestem fel, a Ghet-to, az Umschlagplatz, a régi temető,templomok és emlékművek. Ahol aGhetto volt, ott elkezdték építeni azsidó múzeum építése, modern üvegépület, amelynek érdekes az architek-túrája. Azon kívül egy rövid látogatásttettem az Óvárosban. Mindenütt Eu-rópában vagy itt Jeruzsálemben szere-tem az óvárosokat. Az idő mintha, hamegállt volna és a történelmi esemé-nyek minden egyes épületben meg ut-cában előjönnek. Egy óvárosi kirán-dulás mindig arra tanít, hogy mennyi-re rövid az emberi élet a kövekkelszemben, amelyek századok óta mármindent láttak és mindent túléltek.

Varsóba az új és a régi egymás mellettszimbolizálja a történetet, régi épületekmellett ultramodern felhőkarcolókemelkednek, amik az ember technoló-giai tehetségét mutatják és az őskori ál-mait, mint a Babiloni függőkertekben.

Egyik szünetbe elsétáltam egy köze-

li bevásárlóközpontba, mivel én min-den külföldi utamról szoktam emlé-kül egy mágnest a látogatott helyről ajégszekrényre ragasztani, akartam egyhelyi mágnest. Szép modern centermint bárhol a világban a leghíresebbmárkákkal. De ami felkeltette a figyel-memet az egy idős hölgy fehér kö-tényben egy kis asztal mögött, közvet-lenül a bejáratnál kis kosarakba gyü-mölcsöt árult. Az asztalon cseresznye,málna, eper, ribizli és más erdei gyü-mölcsök, amik az én kedvenceim ésitt Izraelben nagyon rövid a szezon-juk. Sajnos nem tudtam bevásárolniés a bőröndömbe tenni belőlük, devettem egy kis kosár málnát rögtönifogyasztásra.

A régi és az új, a gyümölcsök, ame-lyekkel a természet ajándékoz megminket a modern épületek bejáratá-nál, a bevásárlóközpont, ami a legmo-dernebb eszközökkel csábítja az em-bert és a kis asztalka mosolygó erdeigyümölcsökkel.

Örültem, mikor láttam, hogy kijövet aközpontból megállnak a gyümölcsárusmellet és találnak a kezükben egy kishelyet egy kosárka erdei finomságnak.

Az ételfogyasztásba is a divat diktálúj szokásokat. A legújabb divat az anyersétel, illetve csak olyan ételek fo-gyasztása, amelyet nem kell főzni, szó-val hús, hal, tojás és tejtermékek nél-

küli étrend. Vissza az őskorba, vissza aprimitív szokásokhoz. Mivel én, ahogyfent írtam a régi és a modern integrá-cióját ajánlom nem is akarok az új di-vatra többet mondani, mint, hogy ezegy öt perces szeszély, ami hat percmúlva átadja a helyét egy új divatnak.

Azért ajánlom ma az új és a régikombinációt- sütés nélküli könnyűtortát erdei gyümölccsel.

A hozzávalók: 1/2 kg túró, 1 tasakvanília puding, tej, 1 csomag babapis-kóta, 1 pohár kávé, 20 dl tejszín, 5evőkanál porcukor, 1/2 kg erdei gyü-mölcs.

Az elkészítése: szép tálba vagy tepsi-be rakjuk a babapiskótát és meglo-csoljuk a kávéval. A pudingot az utasí-tás szerint elkészítjük. Felverjük a tej-színhabot a porcukorral. A pudingotbelekeverjük a tejszínhabba. A pu-ding és tejszínhab keveréket vigyázvaa túróba keverjük és hozzá adjuk a va-nília cukrot.

Mindezt a tepsibe levő babapiskótá-ra kenjük, és pár órát a jégszekrény-ben hűtjük.

A gyümölcsökkel díszítjük!

Jó étvágyat kívánok! �

Orna MondsheinAshkelon, Izrael

Régiségek és újítások

Temetői hírekAnyár folyamán újabb 30 ledőlt

sírkövet sikerült felállítatnunk,ezzel nemsokára befejeződhet ta-valy indított kezdeményezésünk,melynek eredményeként hamaro-san valamennyi síremlék állni fogtemetőnkben.

A felújítási munkák részeként el-készült az egykori kocsiszín új tete-je, az épületet a jövőben szeretnénkkívülről is felújítani, majd haszná-latba venni.�

PT

Löwinger Manci szakácskönyvéből

3

Ich história tu siaha až do dôb za-znamenaných v Zoborskej listine z ro-ku 1113. Žili tu v dobrých aj zlých ča-soch a spoluvytvárali tento kraj. Tu na-šli aj miesto svojho posledného odpo-činku. No tí obyvatelia Nitry a okolia,za ktorých v nedeľu odznelo El molerachamim a kadiš, za ktorých sa zali-gotali plamene sviečok, svoje hrobynemajú. Ich popol rozvial vietor vojny vcudzom svete. Aj preto, že to umožnilzákon. Pred sedemdesiatimi rokmi,presne 15. mája 1942, vyšiel v Sloven-skom zákonníku ústavný zákon o vy-sťahovaní Židov. Snem Slovenskej re-publiky sa v paragrafe 1 uzniesol, že Ži-dov možno vysťahovať z územia Sloven-skej republiky. Táto mrazivá veta z de-portačného zákona, ktorý bol vyvrcho-lením protižidovského zákonodarstvaplatného od roku 1938, dala zelenújednému z najkrutejších aktov násilia,ktorý nemá obdobu v dejinách. V Nitrea okolitých obciach žila pred vojnouveľká a rôznorodá židovská komunita,ktorá mala okolo šesťtisíc členov. Vý-znamných rabínov, študentov ješivy, ob-chodníkov, podnikateľov, umelcov, jed-noduchých pracovitých ľudí...Po vojno-vých útrapách sa do mesta vrátila asidesatina z nich, no mnohí sa následnerozhodli emigrovať do Izraela a ďalšíchštátov sveta.

Na tohtoročné zhromaždenie, kto-ré už tradične spája domácich aj cez-poľných, židov aj nežidov, prijal po-zvanie a s príhovorom vystúpil aj kon-zul veľvyslanectva Štátu Izrael Ziv Ba-rak Bilaus, viceprimátor mesta NitryŠtefan Štefek, predseda ÚZŽNO IgorRintel, ale aj Tamás Ficzere, kňaz re-formovanej cirkvi v Nitre (na obráz-koch). Vzdali česť nevinným obetiam,ale vyjadrili aj myšlienku, že treba ne-ustále bojovať proti násiliu, ktoré plo-dí zlo. Pán Štefan Štefek, ktorý po-chádza z obce Janíkovce pri Nitre, pri-pomenul, že mladí ľudia tu dobrovoľ-ne vyčistili zarastený cintorín a pro-stredníctvom nápisov na náhrobkochsa snažili pripomenúť si komunitu,ktorá tu pred vojnou žila. Podelil sa ajs myšlienkou, že sám plánuje navštíviťs vlastnými deťmi Osvienčim, aby ich

aj touto formou vychovával k toleran-cii voči iným ľuďom.

V slávnostnom príhovore PetraSchwarcza, predsedu ŽNO v Nitre, od-zneli kapitoly z predvojnových aj voj-nových dejín náboženskej obce, ale ajsvedectvo o hrdinstve ľudí, ktorí sa sna-žili svojim židovským spoluobčanompomáhať. „Obdobie 2. svetovej vojny bolokrutým výsmechom humanizmu, ale aj ob-dobím hrdinstva. Nielen ozbrojených voja-kov na frontoch, ale aj šľachetných ľudí v

zázemí, ktorí bez pušiek, ale zato vyzbrojeníľudskosťou a prikázaním miluj blížnehosvojho bojovali za záchranu ohrozených.Takíto ľudia s veľkým Ľ boli aj medzi Ni-tranmi. Dovolím si povedať, že nevšedné či-ny humanity týchto ľudí sú súčasťou nášhonárodného dedičstva. Majú obrovský vý-znam nielen pre zachránených, ale pre násvšetkých, pretože vysielajú svedectvo o dobre,ľudskosti a statočnosti. Menovaní záchran-covia nemali nijaké politické, ideologické čináboženské dôvody, aby pomáhali. Naopak,vystavovali nebezpečenstvu svoje vlastné ži-voty a životy svojich najbližších. Pomáhali,lebo boli ľuďmi! Láska k blížnemu im bolanajvyšším príkazom,“ povedal a pokračoval:„Hlboko sa skláňame pred pamiatkou Lá-szlóa Sedivého, prvého farára reformovanejcirkvi v Nitre, ktorý sa počas fašistického Slo-venského štátu postavil na stranu prenasle-dovaných židovských spoluobčanov. Pred ni-kým nezatvoril svoje dvere a snažil sa daťľuďom zbaveným ľudských a občianskych

práv šancu prežiť. Záznamy v matrikáchvydávajú svedectvo o tom, že pokrstil 769osôb židovského pôvodu, nielen z Nitry, aleaj z iných končín Slovenska. Hlinkova gar-da ho zato kruto prenasledovala, väznila amučila v Ilave, čo sa podpísalo na jeho zdra-votnom stave. Krátko po prepustení z väze-nia v roku 1944 zomrel. Ocenenie Spravod-livý medzi národmi si 1. februára 2012 zrúk veľvyslanca Štátu Izrael Alexandra benCvi prevzal aj zástupca nitrianskej rodinyTruskovcov, vyše 80-ročný pán FrantišekTruska. Ocenenia sa už nedožili jeho rodi-čia, Ján a Jozefína. Počas holokaustu za-chránili rabína Šragu Landaua, rabínkuChaju Dreisel Landau, dve židovské ženy ašesť židovských mužov. Na jar roku 1944 sa

predseda rabínskeho súdu v Nitre, ŠragaLandau, obrátil na svojho známeho JánaTrusku s prosbou o pomoc. Požiadal ho oposkytnutie úkrytu pre seba a svoju manžel-ku. Ján súhlasil a oboch ukryl vo svojom do-me na okraji mesta. Gardisti neustále pre-hľadávali Truskových dom, ale nikdy niko-ho nenašli. Vďaka ich odvážnemu postojusa zachoval rod jednej nitrianskej rabínskejdynastie. V newyorskom Brooklyne pôsobiaako rabíni traja vnuci zachránenej rodiny.Česť pamiatke rodiny Truskovcov!“ pove-dal predseda ŽNO v Nitre.

Po príhovoroch pokračovala tryznazapálením kahancov pripomínajú-cich šesť miliónov martýrov. Na ichpočesť zaznela na záver v podaní pieš-ťanského rabína Zeva Stiefela zádušnámodlitba El mole rachamim a násled-ne kadiš. Nech odpočívajú v pokoji!�

Katarína Potoková

Spomienkové zhromaždenie v NitreTým, že história informuje ľudí o minulosti, umožňuje im súdiť prítom-

nosť.“ V znamení citátu Thomasa Jeffersona sa 10. júna popoludní usku-točnila každoročná tryzna za obete šoa z Nitry a okolitých obcí. Spomienka sakonala pri pamätníku obetiam tragédie na starobylom cintoríne, kde odpočí-vajú príslušníci mnohých generácií nitrianskych Židov.

Igor Rintel, predseda ÚZŽNO, odovzdal pamätnú plaketu pri príležitosti 70.výročia prijatia deportačného zákona aj pani Zuzane Rujderovej, ktorá preži-la útrapy koncentračného tábora.

8

Či sú zblízka, či zďaleka, či prišli tuz Komárna, alebo prekonali tisícky ki-lometrov, všetci považujú za veľmi dô-ležité, aby tu boli s nami v toto júnovépredpoludnie, aby sklonili hlavu, za-spomínali na tých, ktorým nebolo do-priate, aby tu odpočívali naveky. Po-vinnosťou židov aj nežidov je spome-núť si na chvíľočku na tragédiu našejkomunity, na to, že tisíce Komárňa-nov deportovali v júni 1944 v záujmenacistickej ideológie z ich milovanejvlasti.

Hlavnú myšlienku môjho tohtoroč-ného príhovoru mi našepkávajú prí-slušníci generácií, ktoré v dnešnomKomárne chýbajú. V židovskej vieremá mimoriadny význam Ledor vador,to znamená odovzdávanie tradície zgenerácie na generáciu. V júni 1944sa však z tohto pohľadu všetko zrúti-lo, prerušilo. Za pomoci miestnych vokamihu zmizli prirodzené rodinné aspoločenské formy, reťaz sa násilnepretrhla...

Generácie preživších sa snažili opä-tovne oživiť komunitný život, a pretoim ďakujeme za to, že sme dnes tu.

Komunitný život komárňanskej ob-ce už po dlhé desaťročia závisí oddobrovoľnej činnosti niekoľkých ak-tívnych ľudí. Kronikár našej obce, ujoFeri Raab, nám už vo svojich zápi-skoch spred troch desaťročí predo-strel obraz množiacich sa hrobov,opustených lavíc v synagóge a smut-ného konca existencie náboženskejobce.

Napriek tomu sme ešte stále tu a sna-žíme sa pokračovať v tom, čo sme zde-dili po predkoch a čo je našou povin-nosťou odovzdať našim potomkom.Prenášať tradíciu z generácie na gene-ráciu. Práve preto sú mimoriadne dô-ležití ľudia, my všetci, ktorí žijeme tu av tomto regióne, aby sme urobili všet-ko pre splnenie tohto odkazu.

Žijeme v ťažkých časoch, keď opäťnie je ľahké byť židom, mnohí sa ksvojej viere ani neradi priznávajú. Sútakí, ktorí prídu iba na každoročnúpietnu spomienku na cintoríne. Právepreto tu oživujem tieto myšlienky. Ko-márňanská židovská obec dnes dospe-

la k hranici svojej existencie. V prie-behu uplynulého poldruha desaťročiasme obnovili synagógu, budovu býva-lého útulku – Menház, opeknieva ajnáš cintorín. Pomaly sa všetko dokon-čí, iba ľudia, Vy, nám veľmi chýbate...

Deň martýrov je zároveň aj bilanci-ou uplynulého roka. Rad za radomdefilujú pred mojimi očami význam-né udalosti roka...Z množstva progra-mov spomeniem aspoň...

...stretnutie židovských komunít akoncert pri príležitosti Európskeho

dňa židovskej kultúry, sladkobôľne vy-soké sviatky, Sukot v prístrešku, výletdo Budapešti, konferenciu o vzdelá-vaní, Chanuku, Pamätný deň holo-kaustu, Tu bi švat, Purim, séder, pre-mietanie filmov, Komárňanské dni,po dlhých rokoch oživené stretnutiepri príležitosti sviatku Šavuot, kurz he-brejčiny pre začiatočníkov, ktorý sastretol s veľkým záujmom a iné.

Treba prísť, zapojiť sa! Nie je to ná-boženská otázka, ale úcta voči pred-kom, voči tradíciám, nové ohnivká vreťazi tradície. Nemáme inú možnosť,ak chceme zachovať svoje židovstvo,svoju komunitu.

Vykonali sme kus práce aj pre na-šich nežidovských priateľov, pre verej-né inštitúcie. Pred niekoľkými dňamipomenovali jednu zo sál na GymnáziuJánosa Selyeho po hlavnom rabínoviÁrminovi Schnitzerovi, ktorý odpočí-va na tomto cintoríne. Naša mimo-riadna vďaka za tento šľachetný asmelý čin patrí riaditeľovi spomínanejškoly.

Ruku v ruke s pozitívami však trebaspomenúť aj nedostatky. Ešte stále ne-poznáme mená všetkých komárňan-ských obetí, aj dokumenty ukrytéhlboko v archívoch si žiadajú ďalší,podrobný výskum. Do kolektívnej pa-mäte Komárňanov sa musí vryť infor-mácia o tom, aká výnimočná komuni-ta tu po stáročia žila a čo s ňou urobi-la šialená ideológia. Absentuje pred-stavenie osudu židovskej komunity vrámci stálych výstav komárňanskéhomúzea, no a popri pozitívnych škol-ských príkladoch sa stretávame aj snegatívnymi, a to v základnom aj vy-sokom školstve.

Nikdy predtým sme tu v Komárnenezaznamenali toľko protižidovských,antisemitských, holokaust popierajú-cich výčinov, ako v uplynulom roku.Hákový kríž načmáraný na dveráchMenházu počas nového roka Roš ha-šana, extrémistický koncert konaný vmestskom zariadení, texty popierajú-ce dôležitosť spomínania na jednej zosociálnych sietí, nechutné vtipkovaniena tému holokaustu v istých miest-nych novinách...to je len niekoľko prí-kladov z nedávnej minulosti.

Tieto udalosti nás musia povzbudzo-vať v tom, aby sme im ako silná živákomunita ukázali, že komárňanská ži-dovská obec žila a ešte dlho žiť bude...

Musíme toho veľa vykonať, pre ži-dov, aj nežidov. Nesmie nikoho z násodradiť skutočnosť, že v dnešnej dobeje v Komárne opäť možné nadávaťniekomu do židov. Mnohí nás rôzny-mi spôsobmi nemajú v láske, aj spozahraníc sem preniká čoraz silnejúci an-tisemitizmus. Dôležitú úlohu tu dnesmajú starší súverci preživší holokaust.Kým vládzu a môžu, nech rozprávajúnovej generácii. Žiaľ, je ich čoraz me-nej. Ani stála návštevníčka našich spo-mienkových stretnutí, pani Vera Na-vrátilová, nie je už medzi nami, lúči-me sa s ňou.

Verím však, že príslušníci druhej atretej generácie za pomoci našichsympatizantov vytvoria lepší svet, vktorom nebude miesta pre antisemi-tizmus, opäť sa otvoria perspektívy ži-dovskej budúcnosti. Budú takí, ktorísa budú vedieť pomodliť, povedať zo-pár požehnaní, takí, ktorí prídu nanaše vzdelávacie a kultúrne podujatia,takí, ktorí udržia plamienok židovstvavo večnom svetle v našej synagóge.Aké pekné by to bolo...

Spomínajme spoločne!�

Reťaz tradícieVážené spomienkové zhromaždenie! A opäť sme tu. Šesťdesiatosem rokov

uplynulo odvtedy, čo našich drahých súvercov neľudským spôsobom de-portovali z milovaného mesta Komárna a jeho okolia. Pre rečníka je ťažké, po-vedať niečo nové tým, ktorí rok čo rok prichádzajú sem do Ulice zlatého člo-veka, plniac tak povojnové uznesenie vedenia našej náboženskej obce.

4

Účastníkov pozdravil koordinátorTamás Paszternák, ktorý na spomien-kovom akte privítal švajčiarskeho veľ-vyslanca pána Christiana Fotscha,konzula maďarského veľvyslanectva vBratislave dr. Zsolta Morována, pred-sedu kuratória Verejnej nadácie ži-dovského dedičstva v Maďarsku Györ-gya Szabóa, bývalého ministra Tamá-sa Suchmanna, tajomníka Ústredné-ho zväzu židovských náboženskýchobcí na Slovensku Martina Kornfelda,primátora mesta Komárno dr. AntonaMareka, viceprimátorov mesta BéluSzabóa a dr. Vojtecha Nováka, primá-torku mesta Hurbanovo MargituZemkovú, prítomných poslancovmestského zastupiteľstva, pamätníkovholokaustu, zahraničných i domácichhostí.

Po myšlienkach predsedu ŽNO vKomárne Antona Pasternáka nasledo-val príhovor primátora Antona Mare-ka. Náboženská časť spomienkovejslávnosti sa začala modlitbou kantoraAnatolija Klavanského, potom pred-niesol svoju reč rabín Tamás Verő.

Pietny akt ukončili modlitby Kél malerachamim a kadiš.

V súlade s tradíciou uplynulých ro-kov pokračoval program Dňa martý-rov na poludnie v synagóge. Veľmidojímavý bol akt odhalenia pamätnejtabule na počesť našej komárňanskejsúverkyne Yvonne Tomenedal Woll-

ner, zosnulej v mladom veku. Na pa-miatku matky a manželky, ktorá savždy vracala do svojho rodného mes-ta, tabuľu odhalila jej rodina. Po sláv-nostnom odhalení nasledovalo zapa-ľovanie sviečok pri pamätnej tabuliobetiam holokaustu, ktorej atmosféruumocnila nádherná hra Pniny Weissna flaute.

Ďakujeme všetkým, ktorí sa na spo-mienkovej slávnosti zúčastnili i tým,ktorí pomohli pri organizácii tohto-ročnej tryzny.�

PT

Deň martýrov v KomárneVjúni sme sa už tradične zišli na cintoríne, aby sme si pripomenuli komár-

ňanské obete holokaustu. Program tryzny otvorila poslucháčka bratislav-skej Fakulty múzických umení Ágnes Jókai prednesom básne Miklósa Radnó-tiho Útržok.

Filmovápremiéra

Susi a Peter Scheinerovci začali na-táčať film o židovskej komunite

Komárna, Petrovho rodného mesta s

názvom Spomienky pre budúcnosť –Židia v Komárne pred 13 rokmi. Dnesmôžeme konštatovať, že sa zrodil do-kument obrovského významu s účin-kujúcimi, z ktorých mnohí už, žiaľ,nie sú medzi nami.

Pred niekoľkými rokmi sa vynorila

možnosť pokračovania, zdokumento-vania toho, čo sa v Komárne odvtedyudialo. Okrem iného aj vďaka finan-čným zdrojom z úspešných projektovŽNO v Komárne sa popoludní pospomienkovom akte Dňa martýrovmohla konať v aule Gymnázia JánosaSelyeho premiéra pokračovania tohtofilmu s názvom Naivné sny (s odka-zom na sny vyslovené v súvislosti s bu-dúcnosťou tunajšej komunity). Dieloprezentuje situáciu spoločenstva, otáz-ky priznania sa k židovstvu, prejavy an-tisemitizmu. Po úvode Petra Scheine-ra svoju vďaku autorom a riaditeľovigymnázia Imre Andruskóovi vyslovilpredseda ŽNO v Komárne.

Po premiére filmu sa konala sláv-nostná recepcia švajčiarskeho veľvy-slanectva, prípitok predniesol pán ve-ľvyslanec Christian Fotsch.

Vďaka patrí každému, kto sa zaslúžilo zorganizovanie tejto významnej uda-losti.�

PT

3

Šavuot v KomárnePo niekoľkých desaťročiach sme sezónu koncom mája zakončili mimoriad-

nym stretnutím. Pri príležitosti sviatku týždňov Šavuot zdobili stoly zelenékonáre. Príbeh nášho letného sviatku si početné obecenstvo vypočulo od Mi-hálya Riszovanného. Zoznámili sme sa so zvykmi, typickými jedlami a príbe-hom Rút. Stoly zaplnili výrobky kóšer pekárne z Budapešti.�

Správy z cintorínaPočas leta sa nám podarilo opraviť ďal-

ších 30 zvalených náhrobných ka-meňov. Tým sa pomaly chýli ku koncunaša vlaňajšia iniciatíva. Jej výsledkombude, že na našom cintoríne budú stáťvšetky náhrobky.

V rámci rekonštrukčných prác bola zho-tovená nová strecha niekdajšej vozovne.Budovu by sme v budúcnosti chceli zre-konštruovať aj zvonka a používať.�

V očakávaníVysokýchsviatkov

Vážení súverci! Pre Židovskú ná-boženskú obec v Komárne je kaž-

dý rok veľkou úlohou osláviť jesennésviatky. Sme toho názoru, že k tomu,aby sme sa pri príležitosti sviatkov RošHašana a Jom Kipur zišli, nás nezavä-zuje iba viera či znalosti, ale najmä úc-ta k tradíciám našich predkov.

Prosíme vás, aby ste s nami strávilisviatočné dni!

Roš Hašana – židovský Nový rokErev Roš HašanaNedeľa, 16. septembra 2012, 18:00 Začiatok roku 5773 židovského leto-počtu

Prvý deň Roš HašanaPondelok, 17. septembra 2012, 17:00 Základy sviatkov, prednáška, obradTašlich

Druhý deň Roš HašanaUtorok, 18. septembra 2012, 17:00Kiduš – rozlúčka so sviatkami

Kol nidre – Erev Jom KipurUtorok, 25. septembra 2012, 18:00Začiatok sviatku

Deň Jom KipurStreda, 26. septembra 2012, 17:00Popoludňajšia modlitba, koniec pôstu

Srdečne vás očakávame v budove Útulku (Menház)!�

Židovská náboženská obec v Komárne oživí synagó-gu v centre mesta v Komárne, otvorí ju pre verejnosť azorganizuje cyklus prednášok a koncertov pre širokúverejnosť. Obyvateľom Komárna chcú umožniť stret-nutie s kultúrou, ktorá pred druhou svetovou vojnoubola súčasťou všedných dní v meste a na okolí. Záro-veň chcú tabuizovanú tému židovstva v našej spoloč-nosti sprístupniť pre všetkých a týmto znížiť mieru ra-sizmu a antisemitizmu.

NAŠAKULTÚRA

JE SPOLOČNÁ

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� ŽNO v Komárne, vydávanie Spravo-dajcu a klub Šalom finančne podpori-li: rodina Navonová (Izrael), rodinaWeiszová (Izrael), rodina Vajnosrky(Izrael) a darcovia žiadajúci o zachova-nie anonymity!

� Koncom augusta sa v Jasnej konajúslovenské letné hry Maccabi; v rámciveľkolepého programu sa bude konaťaj riadne zasadnutie predsedníctvaÚstredného zväzu židovských nábo-ženských obcí na Slovensku.

� V auguste bude pokračovať digitali-zácia Knižnice Bélu Spitzera (počas le-ta pribudlo v zbierke mnoho novýchexemplárov).

� Po letných prázdninách od koncajúla pokračuje populárny kurz he-brejčiny každú stredu od 14. hodiny vbudove Útulku (Menház).

Dajte nám svoj hlas!Projekt ŽNO v Komárne s názvom Naša kultúra je spoločná postúpil do dru-

hého kola v rámci programu nadácie SPP. Do 19. augusta nám aj vy môžeteodovzdať svoj hlas (ak disponujete mobilným telefónom od slovenského operá-tora), a tým pomôcť našej práci na nasledujúcej stránke: http://www.sppoloc-ne.sk/sk/prihlasene-projekty/detail-projektu/781.�

Žiadame Vašu podporu

Mazl Tov!Pri príležitosti vstupu do manželstva

srdečne blahoželáme MUDr. KarinBraunovej (Piešťany) a MUDr. PetroviFeldmárovi (Dunajská Streda).�

Úspešné projektyBratislavská pobočka Joint (JDC) aj v tomto roku podporuje našu vzdelávaciu

činnosť (hebrejčina), programy nášho spoločenstva a oslavu Vysokých sviat-kov. Ďakujeme!�

Môžete nás podporiťaj prostredníctvom paypal-u!

Židovská náboženská obec v Komárne založila svoj účet paypal, Vaše dary mô-žete posielať na nasledujúcu stránku: help@menhaz.sk.�

Opäť si môžete objednaťbarches

Barches a ďalšie kóšer pekárenské výrobky si môžete najbližšie objednať 24. au-gusta (piatok). Ďalšie informácie Vám poskytneme na e-mailovej adrese ki-

le@menhaz.sk a na sekretariáte ŽNO v Komárne.�

h́ ́ b

JÚN-JÚL 2012 – SIVAN-AV 5772. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE X. ROČNÍK 6.-7. REG. ČÍSLO, 193.-194. ČÍSLO

SPRAVODAJCAVýlet

do BratislavyMilí priatelia! V nedeľu 14. októb-

ra plánujeme celodenný výlet doBratislavy, v rámci ktorého navštívimenovú expozíciu v synagóge, mauzó-leum Chatama Sofera a plánujeme ajprechádzku po Starom meste.

Podrobnejšie informácie o progra-me výletu prinesieme v augustovomčísle. Na výlet sa môžete prihlásiť nae-mailovej adrese kile@menhaz.sk ana sekretariáte ŽNO v Komárne.�

Židovská náboženská obec v Komár-ne touto cestou srdečne pozýva

každého záujemcu na svoj tradičný ce-lodenný program, ktorý sa bude konaťv nedeľu, 26. augusta 2012 v budoveÚtulku (Menház), v synagóge a v stanepostavenom na dvore budovy.

10:30-12:30 Regionálne stretnutiežidovských spoločenstiev a nábožen-ských obcí.

Téma: Vzťah našich spoločenstiev s Izrae-lom, naše náboženské obce v roku 2025.Otváracia prednáška: JE Alexander BenZvi- veľvyslanec štátu Izrael v Bratislave.

12:30-14:00 Obed – kóšer obed pri-pravuje Bina Stiefel, manželka pieš-ťanského rabína. Obed je zdarma, av-šak podmienený predchádzajúcou re-gistráciou. Zaregistrovať sa môžete nae-mailovej adrese kile@menhaz.sk ana telefónnom čísle 7731-224 do 20.augusta 2012.

14:00-14:45 Záchrana a rekonštruk-cia stupavskej synagógy – prednáškaMUDr. Tomáša Šterna (Bratislava)

Tomáš Štern Tomáš je mladý lekár, ak-tívny člen slovenskej židovskej komunity,danej téme sa venuje už 15 rokov. Nezi-sková organizácia Jewrope pod jeho vede-ním zachránila stupavskú synagógu predzánikom.

14:45-15:30 Sladká trojka – promó-cia knihy Gábora T. Szántó

Gábor T. Szántó, spisovateľ a šéfredak-tor periodika Szombat, prezentuje svojunajnovšiu knihu.

15:30-15:45 Vernisáž expozície zre-konštruovaného Mikromúzea ÁrminaSchnitzera.

15:45-16:00 Odovzdávanie cien Ke-hila a Kehila Haver.

16:00 Koncert skupiny PressburgerKlezmer Band v synagóge.

Populárna slovenská skupina vystúpiv komárňanskej synagóge po prvýkrát.

Vstup na všetky programy je voľný!

-p-

Európsky deň židovskej kultúry

Deň martýrov v Komárne

Pripomienkavo Veľkom

MederiNa slávnosti organizovanej miest-

nou organizáciou Csemadokupri pamätnej tabuli bývalej synagógysa zúčastnilo vedenie mesta, predsta-vitelia miestnych škôl a mnohí zá-

ujemcovia. Program podujatia otvori-lo vystúpenie Zmiešaného zboru La-josa Bárdosa, ďalej účinkovala AndreaCsémi a Gyula Zakál. Na komunituVeľkého Medera spomínal rabín sy-nagógy na ulici Dohány dr. RóbertFrőhlich. Po smútočnej modlitbekantora László Feketeho účastníciumiestnili pri pamätnej tabuli ka-mienky a vence. Za zorganizovaniepodujatia patrí vďaka pedagógovi Lá-szlóovi Vargovi.�

Článok čítajte na strane 4.