Ovi-hírmondóMagazin kicsiknek és nagyoknak

- Harmóniában a természettel

- Testi-lelki egészség

- Óvodai élet

- Műhelysarok

- Gyerekszáj

3.Szám 2011.október

2.

BEKÖSZÖNTŐ

Kedves Régi és Új Olvasóink!

Az Ovi Hírmondó ismét megjelenik, de ezúttal a www.nefelejcsovoda.hu óvodai

honlapunkon. Terveink szerint a jövőben egy nevelési évben két szám kerül fel az óvoda

honlapjára.

Örömmel újságoljuk, hogy internetes újságunk az első szám, amit olvashatnak.

Nevelőtestületünk továbbra is szeretné minél hatékonyabban tájékoztatni a szülőket óvodáink

életéről Célunk, hogy minden fontos eseményről, ami az óvodáinkban történik, folyamatosan

beszámoljunk. Megosszuk a Kedves Szülőkkel örömeinket, gondjainkat. Segítséget nyújtsunk

nevelési kérdésekben, egy - egy mesével, verssel, énekkel, játékkal a gyerekeknek is örömet

okozzunk. Várjuk észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat, miben kérnek segítséget, mely

témában szeretnének több tájékoztatást kapni. Észrevételeiket, javaslataikat jelezzék a

csoportos óvodapedagógusoknak. Ezáltal Önök is közvetve részesei lehetnek az elektronikus

újságunk szerkesztésének.

GRATULÁLUNK!

30 éves jubileumi évfordulója alkalmából gratulálunk két kolléganőnknek, Szemánné Galzó

Erikának és Virág Józsefné Esztikének.

Kívánjuk, hogy fáradhatatlan munkájuk a mindennapokban örömforrássá váljon, erő és

egészség kísérje további pedagógusi éveik során.

I.EGÉSZSÉGNEVELÉSRE FELHÍVÓ CSALÁDI SPORTNAP 2011.10.01. Az óvodai egészségnevelésről

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint „az óvodai nevelés feladata az

óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek a kielégítése.”

Ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása

- érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

- értelmi fejlesztés

Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése.

Ezen belül:

- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése

- a gyermek testi képességei fejlődésének segítése

- a gyermek egészségének védelme, edzése

- az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak az alakítása

- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet

biztosítása

A fent felsorolt feladatokra kiemelten felhívva a szülők figyelmét, intézményünkben első

alkalommal 2011. október 1-én megszerveztük az Egészséges életmódra felhívó Családi

Sportnapunkat. A programban kiemelt helyet foglalt el a mozgás - mozgásos játékok,

egészséges táplálkozás, egészségünk óvása, védése. Meghívtunk szakembereket is

(gyerekorvos, természetgyógyász, szakács, aerobikoktató).

3.

A nevelőtestületben volt némi izgalom, a program szervezését illetően. Mennyire lesznek

érdeklődőek a szülők, a gyermekek számára érdekesek, motiválóak lesznek –e a felkínált

tevékenységek. A pozitív visszajelzések alapján, az óvoda közössége nevében bátran

állíthatom az elmúlt évek eddigi legsikeresebb legérdekesebb, és legnagyobb érdeklődést

kiváltó óvodai rendezvényt biztosítottunk. Ráirányítottuk a szülők figyelmét a gyermekek

egészséges életmódjának alakítására. Újabb megerősítést kapott az óvoda és a család

együttműködésének hatékonysága. Lehetőség nyílt arra, hogy ismerkedjenek meg mindkét

óvodából a szülők gyermekek.

A program céljaival a településen több segítő támogatónk egyetértett és pénzbeli

természetbeni támogatásukról biztosították a megvalósítást. Az óvodák alkalmazotti és

gyermekközössége nevében köszönjük a felajánlásokat. Nélkülük nem sikerült volna.

Szűcs Jánosné

óvodavezető

Támogatóink voltak:

ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

SYNGETNTA KFT

R+R KFT - Rakovszki Gyuláné

FERRO FUTÁR 007 KFT - Piac-téri ABC

INTER-POHOR BT.

ELVIRA ÁRUDA KFT

BÁBELNÉ SZABÓ HENRIETTA - Élelmiszer – Vegyeskereskedő

MANNTRANSZ77 BT

KO-GA TRANSZ KFT - KOVÁCS KÁROLY

GAZDÁK BOLTJA - Schöffer Gyuláné

FELSŐBABÁDI Zrt.

SEMMELROCK STEIN+DESINGN Kft.

NETKOKING KFT. - Kovács László - JÁTÉKOK HÁZA

BALLÓ ISTVÁN

GÁCSI LÁSZLÓ

GÁL KÁROLY

GÖBÖLÖS KÁROLY

KEREPECZKI FERENC

VIOLA IMRE

ORGOVÁN KÁROLY

SZEMŐK TIBOR

4.

Tartalom:

o Beköszöntő

o Harmóniában a természettel

o Mókusok szüreten

o Állatok világnapja

o Testi-lelki egészség

o Egészségnap az óvodában

o Fejlesszük vagy neveljük

o Ha hisztis a gyerek

o Óvodai élet

o Éves, tervezett programok

o Beszoktatás,elfogadás

o Szeressük a néptáncot

o A mozgás fejlesztő hatása

o Műhelysarok

o Bábuk, játékok termésekből

o Gyerekszáj

Impresszum:

Szerkesztő: Kovácsné Zsuk Anita

Munkatársak: Borbély Imréné, Borsos Gyuláné, Juhász Sára, Kerékgyártó Mária, Kulcsár

Mariann, Mészáros-Kovács Krisztina, Nagy Sára, Pap Renáta Rita, Szűcs Jánosné,

Vargáné Kövendi Melinda

5.

Mókusok Szüreten

Egy csodaszép őszi délelőttön a Mókus csoport gyermekei -néhány Szülő kíséretével-,

felkerekedtek, hogy az ócsai Szőlő hegyen szüreteljenek. Napok óta csak erre készültek. Sokat

beszélgettek arról, hová fognak menni, mit fognak ott csinálni. Mivel ez volt az év első kirándulása,

ezért feltétlenül át kellett ismételni a természet Zöld szabályait, s már indulhattak is:

Izgatott várakozással szálltunk be az autókba. Kiérkezve a szőlőbe, vidám gyermek zsivajjal

töltöttük meg a „hegyet”. Minden kis szüretelő megkapta a vödrét és ollóját, s máris kezdődhetett a

nagy munka. A szorgos kezecskék hamar elvégezték a rájuk bízott feladatot, és még arra is ügyeltek,

hogy a lepottyant szemek is a vödörbe kerüljenek. Munka után, a megérdemelt fizetség: egy kis

ropogtatni való és a még harmatosan friss szőlő volt. Szempillantás alatt elfogyott minden

elemózsiánk.

Egy kis pihenés után, újra útnak indultunk. Magunk mögött hagyva a szőlős kertet, felsétáltunk a

Pincékhez. Utunk során -miközben megfigyeltük az őszi tájat, mesterséges és természet adta

növényeivel-, a kukoricásból egy mezei nyúl ugrott ki, ami arra intett bennünket, hogy a jó kis szőlős

nótázást hagyjuk abba, és inkább füleljünk, figyeljünk, hátha még tartogat valamit számunkra a

„hegy”.

Nem is kellett sokáig várnunk. A fölénk hajló kecskerágók, csucsorok, és madárkeserűfüvek

nektárját bódultan szívogató méhraj hangjára lettünk figyelmesek. Varázslatos pillanatok következtek!

Mert miután megbeszéltük, hogy mit hallunk, lábujjhegyen, néma csendben (22 óvodás gyermek!),

haladtunk tovább, hogy ne zavarjuk a méheket „munka” közben. Elhagyva a cserjést, újra nótára

gyújtottunk, és már nem is „A kállói szőlőben”-t énekeltük, hanem „Az ócsai szőlőben”-t.

6.

Felérve a Pincékhez, megnézhettük Ócsa 200 éves műemlékeit, beszívhattuk a borospince

különleges borérlelő nemespenészes szagát. A fűbe heveredve, elővéve a képzeletbeli távcsövünket,

végigpásztáztuk a látóhatárt, megcsodálva az erdőt, a szántót, a rétet. Majd ki fára mászott, ki focizott,

ki ’Gyertek haza ludaim’ -at játszott, ki csak gyíkot kutatva futkározott a Pincék között.

Gyorsan eltelt a délelőtt. Kicsit szomorúan búcsúztunk el a Pincéktől. Újra kocsiba szállva

indultunk vissza az Óvodába, de még egy kis kitérőt téve a pince gazdánál, Józsi bácsinál megnéztük,

hogy hogyan is dolgozzák fel a leszüretelt szőlőt. Megismerkedhettünk a szőlő feldolgozás eszközeivel,

menetével, sőt még mézédes mustot is ihattunk. Megköszöntük a szíves vendéglátást, és visszasétáltunk

az Óvodába, ahol már terített asztalon várt a jól megérdemelt, finom ebéd.

Igazán tartalmas, vidám, őszi kirándulásnak voltunk részesei, melyet természetesen jól

átgondolt, megtervezett, megalapozott pedagógiai munka előzött meg.

A kirándulás előtti napokban, beszélgetésekkel, szüretelős dalokkal, mondókákkal, szőlős mesével

próbáltuk alakítani a gyermekek környezeti attitűdjét. De úgy gondolom, hogy ezek csak segítségek

számunkra, csak megközelítési formák.

Az igazi, a valóságos élmény, a környezet harmóniájának, összefüggéseinek közvetlen

megtapasztalása, a magunk által felfedezett, meglesett csodák, átélt kalandok, élmények azok, amik

közelebb hoznak bennünket és gyermekeinket a természethez. Hasonlóan, mint a művészetekben, a

lényeg az, hogy az élet, vagy akár a természet megérzéséhez, megértéséhez személyes utak vezetnek.

A gyermekek által átélt élmények meghatározóbbak, tartósabbak, mint amit irodalmi, zenei,

képzőművészeti, vagy egyéb módokon közvetítünk feléjük. Ezek csak megtámogatják, felidézik a

közvetlen természetélményt.

Nézeteim szerint, az óvodáskor az ember életének legideálisabb szakasza, melyben kialakulhat

a környezettel kapcsolatos pozitív látásmód.

Így mindenkinek azt ajánlom (akár Szülő, akár pedagógus), bátran használjon ki minden adandó

lehetőséget, minél több időt töltsön a természetben, a szabadban. Nyitott szemmel, nyitott füllel, de

legfőképpen nyitott szívvel járjon benne, hogy gyermekeivel együtt fedezhesse fel annak csoda voltát.

A következő verssel kívánok kellemes időtöltést, és jó kirándulást!

Üdvözlettel: Kulcsár Marianna

Kabai Mariann: Ősz

„Zöld lombok öltöznek bíborba, aranyba

Földre hull egy levél, pedig még maradna

Dombok hajlatában szőlőillat lebeg

S tovaszáll a nyári cserfes madársereg.”

7.

AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA

Az állatok világnapját 1931 óta ünneplik minden évben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ez

a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. A legendák szerint Assisi Szent

Ferenc nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. Század elején

hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.

A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére hívják fel a figyelmet.

Óvodánkban is minden évben megemlékezünk az állatok világnapjáról. Már az egész hét ennek

jegyében zajlik: állatokról szólnak a mesék, versek, mondókák, dalok, állatfigurákat barkácsolunk,

színezünk, ismeretterjesztő könyvekből tudhatnak meg még többet kedvenceikről. Jó dolog együtt

izgulni a mesék jóságos, ügyes, bátor, okos vagy éppen elesettségében kedves állataiért, vicces

mondókákat, érdekes találós kérdéseket mondani, dalolni, alkotni róluk. Játékukban megjelenítik

kedvenc állataikat, “bőrükbe bújva” mozgásukat, hangjukat utánozni, s percekig önfeledten olyan

erősnek, ügyesnek lenni, mint azok a mesében - nagy élmény. A kedvenc állat-bábok mindennapos

játszótársak ezeken a napokon. A jó beszélgetéshez elég egy kérdés, egy odaillő “bűvös” szó, s máris

árad belőlük az emlékezés, hozzátéve a máshol szerzett tapasztalataikat is.

E jeles nap alkalmából kisállat kiállítást is szoktunk rendezni óvodánkban. Minden gyermek

elhozhatja 1 napra kedvenc kis állatkáját: nyulat, madarat, halat, teknőst, hörcsögöt, sünit, stb.

Ellátogatunk egy-egy családi gazdaságba, ahol a gyermekek közvetlenül is tapasztalatot

szerezhetnek a különböző állatok életmódjáról, gondozásukról, táplálkozásukról és az emberi

gondoskodás fontosságáról.

A gyermekek szívesen kerülnek testközelbe az állatokkal. Megfogják, simogatják őket. A tollas,

szőrös állatok egyenesen ellenállhatatlanok a gyermekek számára, nagy bennük a késztetés, hogy

megérintsék őket. ( A veszélyekre való figyelmeztetés természetesen a felnőttek feladata.) Az

állatkölykök kedvessége, gondozása, hasonló a szülő - gyermek kapcsolathoz, mindegyikükben nagy

érzelmeket keltő erő. Az óvoda udvarán ősztől tavaszig gondoskodunk az itthon telelő madarak

etetéséről. A madáretetés “jó tett”érzése mellett kitartást, folyamatos odafigyelést igénylő munkát ad,

s cserébe sok-sok érdekes látnivalót kínál.

Célunk, hogy már gyermekkorban kialakuljon az állatok iránti tisztelet, odaadás és a gondoskodás

igénye.

Vargáné Kövendi Melinda óvónő

8.

Egészségnap az óvodában.

Napjainkban elengedhetetlen, hogy az egészséges életmódra nevelés már az óvodában elkezdődjön.

Minél korábban kezdjük a gyermekeink egészséges életmódra való nevelését, annál valószínűbb, hogy

egészséges felnőttekké is fognak válni.

Elősegíthetjük a gyermek testi fejlődését és érzelmi nevelését egyaránt.

Elsődleges szempont a gyermek egészséges életmód igényeinek megalapozása, mint a testápolás, az

öltözködés és a táplálkozás, amelyek kialakításában az óvodai élet mellett a szülők példamutató

magatartásának is rendkívül fontos szerepe van.

Lényeges, hogy a gyerek már az óvodában megtanulja és elsajátítsa azokat az alapvető szokásokat,

amelyek segítségével életét a későbbiekben a lehető legegészségesebbé teheti.

Az ócsai Napköziotthonos Óvodában is nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra, nevelésre,

ezért okt. 01.-jén első alkalommal egészségnapot tartottunk a Napsugár Tagóvoda udvarán, összefogva

két óvoda együtt.

A hét folyamán a szülőktől és a gyerekektől kapott gyümölcsökből, zöldségfélékből a találékony

óvónénik, dadusnénik a szülők segítségével finomabbnál finomabb, mutatós és egészségbarát sütiket,

salátákat, húsokat stb. készítettek ízléses tálalásban, melyet egy szakértő -, háromtagú zsűri értékelt.

Minden csoport kiválóan teljesített, melynek jutalma játék-, sportszer csomag volt. Három csoport

különdíjban részesült: Nefelejcs óvoda: Katica csoport, Micimackó csoport; Napsugár óvoda:

Hétszínvirág csoport

Mindezt megelőzően a reggel már izgalmasan kezdődött, a gyülekező után szülők, gyerekek

tájékoztatást kaphattak az „Egészségnap” programjáról. Majd némi bemelegítés után futottunk az

óvoda körül, karöltve szülők, óvónők, gyerekek, dadusnénik. A végén minden résztvevő óvodás

jutalomban részesült, labda formájában. Aztán kezdetét vette az önfeledt játék, móka, kacagás, közös

együttlét.

A sok ügyességi játék ”pihenéseként” sátrakban különféle egészséges életmód szokásaihoz kapcsolódó

tanácsok, véleménycserék folytak (toxicológiai felvilágosítás, természetgyógyászat, homeopátia,

elsősegélynyújtás).

Közben a gyerekek birtokba vehettek egy igazi mentőautót, ami mindenki kedvence lett.

A sok program után megebédeltünk közösen, ki-ki az ő választott udvarrészén, elfogyasztottuk a

répatortát és végül részesei lehettünk egy előadásnak, melyet a Fővárosi Bábszínház színművészei

játszottak „Mese a tisztaságról” címmel.

A gyermekek fáradtak voltak a nap végére, de emellett csillogás is költözött szinte mindanyuk

szemébe, boldogság a lelkébe.

Kovácsné Zsuk Anita

9.

FEJLESSZÜK, VAGY NEVELJÜK?

Gyakorló pedagógusként szomorúan tapasztalom, hogy az elmúlt évtizedben egyre több

„problémás” gyermek van jelen az óvodában. Problémás? Tehetik fel a kérdést. Hiszen

minden gyerek az,aki nem ül csöndben a sarokban és teszi egy szóra mindazt, amit a felnőttek

mondanak,nem kiabál,szaladgál,vagyis nincsenek igényei. Nem erről van szó hiszen az

egészséges gyermek szalad, tevékenykedik,egész nap csacsog,kérdez,hangoskodik,kiköveteli

a szeretett személy figyelmét. Elsősorban azokra gondolok, akik nehezen illeszkednek be egy

közösségbe, képtelenek leválni a szülőről még a beszoktatási idő elteltén túl is, 3 évesen még

nem szobatiszta, nem tudja magát megértetni idegen emberekkel. Nem képesek

bekapcsolódni az óvodai életbe, annak szokásait elsajátítani. Később is nehezen fejezi ki

magát, magatartása nagyban eltér a tőle elvárhatótól. A figyelmét nehezen összpontosítja,

nem érdeklődő, nem igen érdekli semmi. Leginkább a játékában figyelhetők meg ezek a

dolgok, nem képes nyugodtan hosszabb ideig sem egyedül, sem társakkal játszani. Mindezek

a családban is megfigyelhetők, de leginkább az óvodai közösségben domborodnak ki.

Nem szabad elfelejteni, hogy az első és meghatározó szocializációs tér : A CSALÁD .

A szülők biztosítják azokat a feltételeket, amelyek szükségesek egy gyermek egészséges testi-

és lelki fejlődéséhez. A legjobb feltételeket az elfogadó, a gyermek hajlamait és életkorát a

legmesszemenőbben figyelembe vevő, de következetes nevelési mód biztosítja. A

kisgyereknek meg kell tanulnia, hogy vannak szabályok, amiket mindenkinek be kell

tartani!A túl liberális, mindent ráhagyó nevelés kárt okoz. Nem alapozódik meg a

szabálytudat, az együttélési normák tiszteletben tartása. Ez az alkalmazkodási képesség

csökkenéséhez, súlyos esetben hiányához vezet. Hasonló tüneteket produkál a túlzott

szigorúság, a folyamatos tiltás, netán a rendszeres testi fenyítés. Súlyos önértékelési

problémát, és az agresszió másokra való kivetítését vonja maga után. A harmonikus, rendezett

családokban is előfordul, hogy a gyermek mégsem „teljesít” a tőle elvárható szinten. ( nem

kapcsolódik be a tevékenységekbe, túl sokat izeg-mozog, nem képes figyelni, ismereteket

elsajátítani stb)Ez 4-5 éves korban már megfigyelhető. Mintha nem fejlődne, mintha

megrekedt volna. Gondolkodjunk: foglalkozunk annyit vele mint eddig? Van elég élménye új

ismereteket elsajátítani? Tapasztal, tevékenykedik eleget? Milyen a kapcsolatunk

mostanában? Ha igen, akkor mi lehet a probléma?Próbáljuk megkérdezni azt a személyt aki

utánunk a legtöbbet van a gyerekkel, vagy a pedagógust, aki más közegben foglalkozik vele.

Ő milyennek találja gyermekünket, osztja-e aggályainkat?

Ne szégyelljük, ha tanácstalanok vagyunk, több szem többet lát. Inkább két kérdéssel többet

tegyünk föl, mint eggyel kevesebbet. Az óvodában dolgozó óvónők már sok éve, sokféle

gyermekkel kerültek kapcsolatba, sok módszert ki kellett tapasztalniuk az eredményes nevelés

érdekében. Ha nem fogadjuk el mégsem a véleményét, legalább elgondolkodhatunk rajta. Ha

megbízunk mégis benne, biztosak lehetünk abban, hogy minden segítséget meg fog adni ,

hogy ahhoz a szakemberhez irányítson, aki további tanáccsal, vagy segítséggel tud szolgálni.

Akik már megjárták ezt az utat tudhatják, hogy ez a segítség gyakran közelebb van mint

gondolnák. Óvodánkban a beszédjavítás segítésére logopédus, magatartási és egyéb

problémák kezelésére pszichológus, és a tanulási képességek megerősítésére fejlesztő

pedagógus áll a szülők és gyerekek rendelkezésére. Örömmel tapasztalom, hogy egyre többen

érdeklődnek gyermekük haladásáról, kérik segítségemet az otthoni segítségnyújtáshoz.

Szívesen állok rendelkezésükre ez után is az előre megbeszélt időpontban. Néhány általános

tipp azok részére akik gyermekükkel hasznosan szeretnék eltölteni úgy az idejüket, hogy

annak eredménye, fejlesztő értéke legyen.

10.

Bármennyi időnk van a gyermekeinkre azt töltsük teljes értékűen velük: ne

telefonáljunk,beszélgessünk másokkal,tv-zzünk közben érezzék teljes figyelmünket

Minél több közös élményünk legyen: kirándulás, séta, beszélgetés, társasjáték, esti mesélés

Ne rekesszük ki a mindennapokból: beszéljünk mi is a munkánkról, érdeklődjünk mi történt

vele egész nap, végezzük együtt a napi feladatokat (főzés,takarítás,rendrakás)közben

beszélgethetünk

Válaszoljunk a feltett kérdéseire, ha nem tudjuk a választ együtt megkereshetjük

(lexikonban,net-en)

Játsszunk minél többet a gyerekekkel, hiszen az önfeledt játék oldja a feszültséget, építi a

pozitív emberi kapcsolatokat, megtölti a lelkünket örömmel.

Ne feledjük, a gyermek nem tehet a problémáinkról, nem ő gerjeszti, csak tükröt tart elé,

amelyben szembesülünk vele.

Néhány egyszerű játék utószóként:

bújócska a lakásban

nagyobb játék elrejtése, megtalálása ( kicsiket irányítsuk,hogy megtalálja,nagyokat

hideg-meleggel)

felfújt lufival dobálás, focizás , fejelés a szobában ( lehet a testrészeket gyakorolni)

segítsenek párosítani a kimosott zoknikat ( egyforma-nem egyforma)

lego-zzunk (számlálhatjuk hányas kell még a kiválasztott helyre)

készítsünk képeskönyvet a szórólapokból (nyírás, ragasztás,fantázia fejlődik)

készítsenek egyszerű puzzle-t kidobásra ítélt képeslapokból

Jó játékot, örömteli együtt töltött időt kívánok mindenkinek.

Kerékgyártó Mária

fejlesztőpedagógus

11.

Ha hisztis a gyerek!

Efféle kétségbeesett mondatokat bizonyára hallottak

már: „ Addig hisztizik a gyerek, amíg el nem éri a

célját. Ha kell, akár az utcán is lefekszik a földre vagy

belém rúg, megharap, csak neki legyen igaza!” Mi

ilyenkor a teendő??

Több éves óvónői pályafutásom során, és mondhatnám

egyre többször tapasztalom, hogy már az egészen kis

gyerekek is próbálják „irányítani” szüleiket, azonban

sokat tehet a szülő azért, hogy szeretett csemetéje „kis

Napóleonként” ne uralkodjék rajta.

Mindegy, hogy gyermekünk fiú vagy lány, tökéletesen

kificamíthatjuk a nevelését, ha nem vagyunk elég

figyelmesek és következetesek. Ez nem azt jelenti,

hogy szigorú szabályok ketrecébe szorítva kell élnie

szegénynek. Megfelelő keretek közt engedjük, had

próbálgassa szándékát, akaratát. De mindig tudnia kell,

mit várunk el tőle, mit kérhet tőlünk, s mi az, amit sem

otthon, sem az oviban, sem vendégségben, netán az utcán nem engedünk meg neki.

Az a szülő, aki az odaadó szeretetet és a szabadelvű nevelést összetéveszti a ráhagyással és az

elkényeztetéssel, bizony gyakorta ébred fejfájással reggelente, este pedig kimerült „roncsként” lesi,

hogy csemetéje végre valahára álomba szenderedjen. Ha a gyerek az úr, akkor a szülő valamit biztosan

elhibázott.

Kezdetben természetes, hogy kiszolgáljuk a csecsemőt, hiszen csak ránk számíthat. Ahogyan azonban

múlnak az évek, csemeténknek meg kell szoknia, hogy nem ő a világ közepe, anyának és apának a

„babázáson” kívül is vannak szükségletei, feladatai, sőt saját igényei. A legtöbb mama sokáig élvezi

az anyaszerepet, de ha a gyermek túlságosan hozzájuk nő, akkor később képtelen lesz beilleszkedni az

első nagyobb gyerekközösségbe. Mit tehet ilyenkor a szülő? Muszáj következetesnek maradnia, a

gyermeke javát szolgáló szabályokat és célokat felállítva. Miután ezeket tisztázta önmagával és a

párjával, nagyszülőkkel, beszélje meg a csemetéjével is. Ha tetszik neki, ha nem, ne engedjen abból,

amit elhatározott. Vonatkozik ez a fogmosásra, az esti lefekvés időpontjára, az egyedül alvásra, a cumi

elhagyására, a követelőzésre, a szülők ugráltatására, a játékok, a ruhaneműk elpakolására. A sor

hosszú. Ezeket, ha nem egyeztetik a családtagokkal az számos konfliktusra is okot ad a szülők között

is. Ezek a dolgok eleinte apróbbak, majd ahogy a gyermek nő, egyre több és egyre nagyobb

problémákat eredményez.

Végezetül sose feledjük: a szülő alapvető feladata, hogy nevelje, irányítsa, jó szándékát kifejezve

korlátozza a gyermekét.

Ehhez nincs szükség büntetésre, bántásra, fenyegetésre, csupán értelmes beszédre, amit már

kisdedkorban érdemes meggyökereztetnünk a családban. A szeretet, a törődés, a következetesség, a jól

meghatározott szabadság, a közös gondolkodás azonban mindig az utódok javát szolgálja.

Borsos Gyuláné óvónő

12.

A 2011/2012. Nevelési év feladatai - programok, egyéb foglalkozások

Nefelejcs Központi Óvoda:

Feladatok, határidők Felelősök

Családi Sportnap az egészségesebb életért.

okt. 01. szombat két óvoda együtt

Napsugár óvodában

Kovácsné Zsuk Anita Kánainé G. Judit

Szöllősiné Panyik Ida Nemeshegyi

Zoltánné

Szülők óvodapedagógusok bálja két óvoda

együtt 2012. február Minden csoport, SZMK, óvodavezető

Zenéstorna: hétfő - kedd Virág Eszter, Mészáros Kovács Krisztina

Néptánc: szerda de. Papp Renáta Rita

Hittan: hétfő Hitoktató

Pedagógiai nyílt hét: márc.28tól-30 ig

bemutató óvodaped. november Kulcsár Marianna, Kánainé G. Judit

Házi bemutató óvodapedagógusok Boda Sarolta

Ünnepek, rendezvények felelősei

Állatok napja október 04. Minden csoport

Mikulás: december. 05. (hétfő) Mókus csoport

Karácsony: december 15-16 (csütörtök-

péntek) Süni csoport

Március 15: március 14.(szerda) Katica csoport

Óvoda névnapja: március 27. (kedd) Napraforgó csoport

Csoportok tanulmányi kirándulása

májusban Minden csoport, SZMK

Gyermeknap: május. 19. (szombat) Méhecske csoport

Ócsai Kulturális napok

gyermeknapi, sportnapi rendezvénybe

kapcsolódunk be ha van rá igény

Évzáró ünnepség május. 24 - június. 02 Minden csoport óvodavezető

Napsugár Tagóvoda:

Feladatok, határidők Felelősök

Zenéstorna:

Nagy Zsuzsanna, Virág Józsefné, Vargáné

Kövendi Melinda, Juhász Sára

Ügyes kezek (barkácsolás) Farkas Gáborné, Nemeshegyi Zoltánné

Hittan. szerda de. Hitoktató

Ped. Nyílt hét bemutató márc. 28-30-

bemutató óvodapedagógus Vargáné Kövendi Melinda

Ünnepek, rendezvények:

Állatok napja október 04. (kedd) Minden csoport

Mikulás: december 05.(hétfő) Nyitnikék csoport

Karácsony: december 16. (péntek9 Nyitnikék csoport

Március 15.: március 14.(szerda) Hétszinvirág csoport

Óvoda névnapja: március 27.(kedd) Szöllősiné Panyik Ida

Csoportok tanulmányi kirándulása

májusban Minden csoport, SZMK

Gyermeknap: május 19. (szombat) Napraforgó csoport

A természet ünnepei: Föld napja április 22. Napocska csoport

Házi bemutató óvodapedagógus január Juhász Sára

13.

BESZOKTATÁS

Az óvodáskor beköszönte minden családban az első olyan élethelyzet, amikor a gyermek a meleg

családi fészekből az intézményi nevelésbe lép. A szocializációs folyamatot segíti a közösségi nevelés,

a másikkal való érintkezés és kommunikáció, a tágabb környezetbe való beilleszkedés. A gyermek

életében többnyire az első nevelési szintér, ahol a társas együttműködés szokásait gyakorolhatják : az

óvoda.

Az óvodánk csoportjaiban vegyes életkorú gyerekek járnak, így csoportonként ált.8-10 új kisgyermek

lép be az óvodai életbe. Ez teszi lehetővé a beszoktatás, befogadás időszakát. Augusztus végén és

szeptember első napjaiban még csak a régi gyermekek érkeznek. Ez a néhány nap a visszaszokás, az

emlékek, szokások felelevenítésének az ideje. A gyerekek az óvónénikkel már beszélgetnek arról,

hogy érkeznek az új csoporttársak. A felkészített közösség lesz képes arra, hogy szeretettel,

türelemmel, segítséggel fogadja új tagjait. Szeptembertől érkeznek az új gyerekek a csoportba.

Anyukájukkal, vagy apukájukkal jönnek, ami biztonságot ad nekik, és megnyugtató a szülőknek is.

Nyitott nappal, nyitott héttel kezdődik, amikor a gyerekek szüleikkel közösen ismerkedhetnek az

óvodával, az óvodai élettel. A testvérek egy csoportba kerülnek, ami könnyíti és gyorsítja a

beilleszkedést. A szülők távollétében a pedagógusok és dadusnénik kiemelt figyelmet fordítanak az új

gyerekekre. Ez lehet közös játék, de akár egy kis babusgatás is, ha arra van szükség.

Az új óvodások számára nagy kihívás az óvodai élet ritmusának megismerése. Miért kell

egyszerre kezet mosni? Miért sorakozunk? Ezt először még nem értik, de néhány nap után már tudják,

hogy ilyenkor étkezés következik, mint ahogy azt is , minden tevékenységnek – legyen szó

levegőzésről, közös játékról, vagy a csendes pihenőről – van egyfajta szertartásrendje. Nem könnyű az

új szokások, a napirend, az új szabályok megtanulása. Az óvó nénik azonban kedvesen elmondják,

hogyan szokták ezt vagy azt csinálni az óvodában, és ebben segítenek neki sokat a nagyobb óvodások,

és a testvérek is.

A másik kihívás saját helyük megtalálása az új környezetben. Ehhez az óvoda a legfontosabbat a

szeretetteljes, derűs, biztonságot nyújtó légkört adja. Lehetőséget, elegendő időt adnak a helynek és

azoknak a személyeknek a megismerésére, ahol és akikkel sok időt tölt majd el a gyermek. S jelenti ez

annak a felismerését is, hogy az óvodai közösségen belül ő az egyik csoport tagja, saját társakkal, óvó-

és dadus nénikkel. Ezért igyekszünk minden gyermek számára minél több „saját helyet” (saját jellel

ellátott öltözőszekrény, törölköző tartó, fogas, rajzos doboz stb.) kialakítani, ahol óvodai jelük mutatja

birodalmuk határait.

Juhász Sára

Óvodapedagógus

14.

Szeressük a néptáncot!

A tánc felpezsdít, jó kedvre derít,

ismerkedhetünk általa, és nem utolsó sorban

alaposan megmozgat.

Miért hasznos a néptánc gyermeke számára?

A népi gyermekjáték és néptánc elsajátítása

segíti a gyermekeket a közösségbe való

beépülésben, a közösség aktív tagjává

válásában. A gyermekek megtapasztalják a

helyes testtartást, a ritmusok alkalmazását a

mindennapokban, a közös éneklés örömét. A

tánc kikapcsolódás, önkifejezés, kiváló

ismerkedési lehetőség, no és ne felejtsük el,

milyen jó érzés, amikor magunk is elsajátítjuk a lépéseket, melyeket azelőtt csak álmélkodva

csodáltunk. A résztvevők között valóságos családi közösség alakulhat ki. A gyerekek sokszor

kezdetben csak szüleik kérésének eleget téve járnak el a táncórára, de később kezdik megszeretni.

Megtetszik a társaság, a közös élmények, barátságok szövődnek. Nemcsak táncolni tanulnak meg, de

elsajátítják a népdalokat, megismerik a régi szokásokat, hagyományokat, új közösségekkel,

emberekkel találkozhatnak. Gyerekkorban különösen ajánlott, főleg a nagy mozgásigényű

csemetéknek. A beilleszkedési problémákkal küzdőknek is javasolt, hiszen a táncos körökben

megnyílik az ember, gyakran életre szóló barátságokkal gazdagodik.

A néptánc számomra is nagyon fontos dolog, már 3 éve tagja vagyok egy tánccsoportnak, és nem

tudnám elképzelni az életem nélküle. Van valami varázsa! Szeretném a gyermekekben a tánc

szeretetét és a hagyományok tiszteletét kialakítani, hogy az óvodai életük után is fontos szerepet

játsszon az életükben.

Papp Renáta Rita /óvónő

15.

A mozgás fejlesztő hatása

A gyermekek mozgásfejlődésében az óvodáskor nagy jelentőséggel bír. A gyermekek alapvetően

mindent a mozgás által tanulnak meg. Mozgás közben érzékelik a körülöttük lévő tárgyakat, ismerik

meg testüket, gyűjtik tapasztalataikat. Azonban a mozgás akkor igazán fejlesztő hatású, ha azt a

gyermek biztonságos és kellemes környezetben végzi. Fontos, hogy mind otthon, mind az óvodában

olyan tárgyak vegyék körül, melyeket biztonsággal tud használni, valamint fenntartják a

mozgáskedvet.

Gyakorlati tanácsok, melyeket bárki használhat otthon is:

(Ezek a nagymozgásos játékok fejlesztik az egyensúlyérzéket, szem-kéz-, szem-láb koordinációt,

testsémát, észlelést, hatással vannak az értelmi képességek fejlődésére, és elősegítik a későbbi helyes

ceruzafogást, írás- olvasási készség kialakulását is. )

guruljon, bukfencezzen minél többet,

forgás, pörgés a test tengelye körül,

fára mászás, talajon csúszás, kúszás, mászás,

játék hintán, mászókötélen,

hintalovon ringatózás,

trambulinon ugrálás,

kuglizás, célba dobások palackokra, dobozokra,

ugróiskola,

ugrókötelezés,

labdajátékok, stb.

A mozgás fejlettsége képet ad a gyermek általános fejlettségi szintjéről. Ha a mozgásában az

életkorához mérten eltérés tapasztalható, akkor mozgásfejlesztéssel, gyakoroltatással minőségi

változások következhetnek be, ami elősegíti a kognitív funkciók, a gondolkodás, az értelmi

képességek, a problémamegoldó képesség fejlődését is.

A szülőkkel való beszélgetések közben gyakran elhangzik a mozgás kapcsán, hogy

ügyetlen a gyermek,

minden kiesik a kezéből,

saját lábában is elesik, sokszor üti be a fejét,

folyton ugrál, nem tud leállni, túlmozgásos, „hiperaktív”,

öntörvényű, nehezen fogadja el a szabályokat, agresszív,

válogat az ételek között,

nem akar rajzolni,

nehezen tanult meg beszélni,

rövid ideig fenntartható a figyelme…

és még sorolhatnék számtalan olyan mondatot, melyeket szülőktől és pedagógusoktól hallottunk már.

Ezek a tünetek utalhatnak valamilyen organikus éretlenségre, melyek visszavezethetőek a születés

előtti időkre, vagy a születés körülményeire.

16.

Tudjuk, hogy a gyermekek mozgása már a születés előtt elkezdődik, édesanyjuk hasában. A méhen

belül fontos fejlődési szakaszok zajlanak le, melyek egész életükre meghatározzák a gyermek testi,

lelki és szellemi állapotát.

Méhen belüli ártalmak és a születés körülményei nagymértékben befolyásolják a fent felsoroltakat.

Ilyenek például:

koraszülés, 2500gr alatti súly,

császármetszés, köldökzsinór problémák,

láz, influenza, fertőző betegségek a várandósság alatt, asztma, allergiák,

korábbi vetélések, lombik, insemináció,

alhasi görcsök, vérzések,

cukorbetegség, stb.

Ezeknek a behatásoknak, ártalmaknak a következményei sokszor csak óvodás korra lesznek

feltűnőek, zavaróak. Addig talán észre sem vesszük a jeleket, vagy úgy érezzük, hogy „majd kinövi”.

Sajnos sok esetben erre kevés az esély…

Általában a gyermeket hibáztatjuk, majd amikor már semmilyen pedagógiai, fegyelmezési módszer

sem hat, akkor jön önmagunk hibáztatása. Szeretném hangsúlyozni, hogy közvetett módon ezekről

sem a szülő, sem a gyermek nem tehet. Ha már felfigyeltünk a problémákra, észrevettük, hogy

„valami nem stimmel” az már fél siker. A szülőnek jogában áll a gyermekével szemben elfogultnak

lenni, el nem fogadni a probléma jelenlétét, és jogában áll segítséget kérni is! Ha észrevesszük

gyermekünknél az eltérő viselkedés jeleit, forduljunk szakemberhez, keressük fel az óvónőt, kérjük ki

véleményét. Számos diagnosztikai eljárást és mozgásfejlesztő módszert dolgoztak ki, melyek

segítségére lehet Önnek és gyermekének.

Mészáros- Kovács Krisztina

17.

Bábuk, játékok termésekből

A gyermekek életük korai szakaszától kezdve részben a tárgyakon keresztül ismerik meg a

világot, a világ szabályait. A tárgyak segítenek, hogy meg tanuljanak alkalmazkodni, de a

velük való manipuláció öröm és információforrás is.

A növekvő gyermek már nem elégszik meg a készen kapott játékszerekkel, ő maga is szeretne

létrehozni hasonlókat, alkotni vágyik.

A tárgykészítés elősegíti a belső képalkotást, működteti a fantáziát, a gondolkodást, fejleszti a

megfigyelő- és manipulációs képességet. Teret ad a kreativitás megnyilvánulásainak.

A tárgyak játékra, használatbavételre, gyakorlati kipróbálásra inspirálják a gyermeket.

A természet nagyon sok ötletet kínál most ősszel is, mint például a rengeteg termést, falevelet,

melyekből gyönyörű bábukat, játékokat barkácsolhatnak gyermekeikkel szórakoztatóvá és

kellemessé varázsolva az őszi délutánokat, estéket, hétvégeket, megfűszerezve egy-egy ismert

őszi mondókával vagy dalocskával. Segítségként szeretnék pár ötletet felajánlani:

-Fél dióhéjból pici csónakot, babakocsit, bölcsőt készíthetsz. Ha nem töröd félbe a diót, egeret

varázsolj belőle! Levelekből, vékony ágakból, makkból kedves levélbábu készíthető.

A gyönyörű színű csipkebogyóból fűzzél nyakláncot! Az őszi gesztenyefa termése számtalan

lehetőséget kínál a játékkészítésre. Mosolygós gesztenyebábokat, kedves állatfigurákat

készíthetsz belőlük. Kezet, lábat fogpiszkálóból csinálj! Ha azt akarod, hogy biztonságosan

megálljanak,lábukat félbevágott tölgyfamakkból készítsd!A makk kalapjához bájos arcot

rajzolj,és ha kedved tartja,öltöztesd falevél ruhába!A gesztenyebaba fejét üres mákgubóból is

meg csinálhatod. Nézz körül a képen, és készítsd el azt a bábut vagy játékot, amelyik a

legjobban tetszik, de saját fantáziádat is használhatod. Kívánok nagyon jó időtöltést!

Nagy Sára „Micimackó csoport”

18.

19.

Gyerekszáj

Vetít a gyerek

Óvoda után, amikor apa is hazaér a munkából, társasozni szoktunk.

Apa a legügyesebb, sokszor legyőz minket, lányokat. Egyszer az

oviban az óvónéni megkérdezte a lányomat, mit szoktak otthon csinálni.

Tündi válasza: “Apa hazajön, és jól megver minket.”

“A kisbaba egy burokban van az anya hasában, és szerintem ott jobb dolga van, mint nekünk az

iskolában.”

Szörny Rt.

Ágyba dugtam a három és ötéves lányaimat. Átöltöztem egy régi

melegítőalsóba és kinyúlt pólóba, majd bementem a fürdőszobába

hajat mosni. Még ott is hallottam, hogy veszekednek. Egy ideig

hallgattam, majd törölközőt csavartam a fejemre, berontottam a

szobájukba, és leordítottam őket. Útban visszafelé még hallottam,

ahogy a hároméves megkérdezi nővérét: “Te Réka, ez meg ki volt?”

Kétéves számol: - Egy, kettő, három, nem három. . .

Az ovis gondterhelten ücsörög a sarokban. Miután nem vesznek róla

tudomást meg is szólal:

- Csak növök, csak növök, de sosem leszek már iskolás?

20.

Egészségnap

További fényképek az Egészségnapról honlapunkon (www.nefelejcsovoda.hu) a galériában.