pedagógiai program nevelési program · 2018-11-22 · pedagógiai program nevelési program...
TRANSCRIPT
Pedagógiai program
Nevelési program Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda,
Általános Iskola, Fejlesztő Nevelés – Oktatást Végző Iskola, Készségfejlesztő
Iskola és Kollégium
7633 Pécs, Építők u. 9
Intézményegységek:
Gyógypedagógiai óvoda
Tanulásban akadályozottak általános iskolája
Értelmileg akadályozottak általános iskolája
Speciális autista csoport
Készségfejlesztő Iskola
Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola
Utazó gyógypedagógiai hálózat
Kollégium
2017.
Tartalom
Bevezetés ............................................................................................................................................... 11
Az intézmény hivatalos adatai ................................................................................................................... 11
Az intézmény szakmai alapdokumentumában meghatározott köznevelési és egyéb alapfeladatai ........ 12
Az intézmény beiskolázási körzete ............................................................................................................ 13
Intézményi környezet ................................................................................................................................ 14
Gyógypedagógiai óvoda - Nevelési program ....................................................................................... 16
Bemutatkozás ........................................................................................................................................ 17
Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései ........................................................................................... 17
A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága .............................................. 17
A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója ................................................................................... 19
Az óvoda célja ............................................................................................................................................ 19
A fejlesztés legfontosabb területei ........................................................................................................ 20
Fejlesztési célok ......................................................................................................................................... 20
Nevelési feladatok és tevékenységek .................................................................................................... 23
Foglalkozási formák ................................................................................................................................... 23
Kiegészítő terápiák ..................................................................................................................................... 24
A foglalkozások heti rendszeressége ......................................................................................................... 24
Szokások kialakítása ............................................................................................................................... 24
A szokások kialakításának területei ........................................................................................................... 26
Az egészséges életmódra nevelés, önkiszolgálásra nevelés .................................................................. 26
A közösségi élet szokásainak megalapozása .......................................................................................... 27
Munka jellegű tevékenységek ............................................................................................................... 27
Hagyományok kialakítása ...................................................................................................................... 28
Szervezeti és időkeretek ........................................................................................................................ 28
Az óvoda napirendje .............................................................................................................................. 29
Ellenőrzés, értékelés .............................................................................................................................. 30
A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése ............................................................................................... 30
A programellenőrzés és értékelés rendszere ............................................................................................ 31
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ....................................................................................................................................... 31
A gyermekvédelmi feladatok elsődleges céljai: ......................................................................................... 31
A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős feladatai: ....................................................................................... 31
A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve ........................................................... 32
A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése ........................................................................... 32
Kapcsolattartási formák ............................................................................................................................. 32
A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ..................................................................... 33
Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ............................................................................................................................................................... 33
Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei .................................................................................... 33
Egészségfejlesztő tevékenységek .............................................................................................................. 34
A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................................... 34
Az esélyegyenlőség biztosításának célja .................................................................................................... 34
Az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladatai ................................................................................ 34
Tanulásban akadályozottak általános iskolája – Nevelési program ................................................... 36
Bemutatkozás ........................................................................................................................................ 37
Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................................................. 37
Pedagógiai alapelvek ................................................................................................................................. 37
A nevelő-oktató munka céljai .................................................................................................................... 38
A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................................................. 38
A nevelő-oktató munka eszközei ............................................................................................................... 39
A nevelő-oktató munka eljárásai ............................................................................................................... 40
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 40
Feladataink................................................................................................................................................. 41
Speciális differenciált fejlesztések, terápiák – habilitációs foglalkozások ................................................. 41
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 42
Az egészségnevelés tantárgyakban megjelenő óraszámai ........................................................................ 43
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................................... 46
Céljaink....................................................................................................................................................... 46
Feladataink................................................................................................................................................. 46
Tevékenységformák ................................................................................................................................... 46
Hagyományaink ......................................................................................................................................... 47
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................................... 47
A pedagógusok feladatai ........................................................................................................................... 47
Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................................. 49
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................... 50
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység .................................................... 50
Feladataink ............................................................................................................................................. 51
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................... 51
Célunk .................................................................................................................................................... 51
Feladataink ............................................................................................................................................. 51
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................ 52
Feladat ................................................................................................................................................... 52
Tevékenységi formák ............................................................................................................................. 52
A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai .......................................................................................................................................... 53
A megsegítés elvei ................................................................................................................................. 53
A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 53
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ....................................................... 54
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................................. 54
Nyílt napok ................................................................................................................................................. 54
Szülői értekezletek ..................................................................................................................................... 54
Fogadóórák ................................................................................................................................................ 55
Szülők klubja .............................................................................................................................................. 55
Szülői munkaközösség ............................................................................................................................... 55
Külső kapcsolatok ...................................................................................................................................... 56
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 56
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...................................................................................................... 56
Az osztályozó vizsga tantárgyai.................................................................................................................. 57
Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai ............................................. 57
Iskolába lépés feltételei ............................................................................................................................. 58
Átvétel feltételei ........................................................................................................................................ 58
Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje ......................................................................................... 58
Értelmileg akadályozottak Általános Iskolája – Nevelési program ..................................................... 59
Bemutatkozás ........................................................................................................................................ 60
Az oktató – nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................... 60
Pedagógiai alapelvek ................................................................................................................................. 60
A nevelő-oktató munkánk céljai ................................................................................................................ 61
A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................................................. 62
A nevelés-oktatás feladata .................................................................................................................... 62
A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai ............................................................................................... 64
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 65
Pedagógiai feladataink a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban .............................................................. 66
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................................................................................................. 66
Intézményegységünk egészségnevelési programja .................................................................................. 66
Az Egészségnevelési program kiemelt területei ........................................................................................ 67
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................... 67
Egészségneveléssel kapcsolatos feladatok beépülése a tanórákba .......................................................... 68
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................................... 70
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink: ............................................................................................... 70
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: ......................................................................................... 70
Tevékenységformák: .................................................................................................................................. 70
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység: ................................................... 71
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................... 72
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ................................................................. 72
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................ 73
Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................................. 74
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...................................... 76
Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................ 76
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 77
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ...................................................... 78
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel ......................................................... 78
Kapcsolattartás a szülőkkel ........................................................................................................................ 78
Kapcsolattartás a tanulókkal ...................................................................................................................... 79
Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal .......................................................................... 79
Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel .................................................................................................... 80
Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat ..................................................................................................... 80
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, A felvételi eljárás különös szabályai ........... 81
Speciális Autista csoport – Nevelési program ...................................................................................... 82
Bemutatkozás ........................................................................................................................................ 83
Az oktató – nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................... 84
Alapelvek ................................................................................................................................................... 84
Céljaink....................................................................................................................................................... 85
Feladataink................................................................................................................................................. 85
Eszközök, eljárások .................................................................................................................................... 86
Speciális megközelítés a tanításban ...................................................................................................... 87
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 88
Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet: ............................................................................................ 88
Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: ........................... 89
Fejlesztési területek ................................................................................................................................... 90
A szociális készségek fejlesztése ............................................................................................................ 90
A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek ............................................................... 91
Kapcsolatteremtés, fenntartás .............................................................................................................. 91
Szabadidős készségek ............................................................................................................................ 92
A kommunikációs készségek fejlesztése ................................................................................................ 92
Kognitív készségek fejlesztése ............................................................................................................... 94
A szenzomotoros készségek fejlesztése ................................................................................................ 95
Elemi pszichoszomatikus funkciók ......................................................................................................... 95
Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok .............................................................................. 96
A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei .................................................... 96
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................ 97
Az egészségfejlesztés során kitűzött célok ................................................................................................ 97
Az egészségfejlesztés területei .................................................................................................................. 97
Várt eredmények ....................................................................................................................................... 98
Az egészségfejlesztési program megvalósulásának színterei .................................................................... 98
Tanítási formák az egészségfejlesztéssel kapcsolatban ............................................................................. 99
A különböző tanítási órákon megvalósítható feladatok ...................................................................... 100
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................. 100
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 100
Az intézményi élet szereplői: ................................................................................................................... 100
Az intézmény feladatai: ........................................................................................................................... 101
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................... 102
A gyógypedagógus feladatai .................................................................................................................... 102
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................. 103
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.................................... 104
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .................................................... 104
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................................... 105
Kapcsolattartás a szülőkkel ...................................................................................................................... 105
Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal ........................................................................ 105
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................................... 106
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................................................... 106
Az osztályozó vizsga tantárgyai................................................................................................................ 107
Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai ............................................ 108
Iskolába lépés feltételei ........................................................................................................................... 109
Átvétel feltételei ...................................................................................................................................... 109
Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje ....................................................................................... 110
Szakiskola – Nevelési program ........................................................................................................... 111
BEMUTATKOZÁS .................................................................................................................................. 112
Az intézményegység bemutatása ........................................................................................................ 112
A készségfejlesztő iskola tanulóinak bemutatása ............................................................................... 113
I. NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................................... 114
Pedagógiai alapelvek ........................................................................................................................... 114
Nevelő- oktató munka célja ................................................................................................................. 114
Hosszú távú céljaink ................................................................................................................................. 115
Rövid távú céljaink a fejlesztés területén ................................................................................................ 115
Értékeink .............................................................................................................................................. 115
A nevelés- oktatás feladata ................................................................................................................. 116
Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai .................................... 117
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 119
Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében végzendő feladataink ................................... 120
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 120
Az egészségnevelés célja ......................................................................................................................... 121
Az egészségnevelés tanórán kívüli színterei ............................................................................................ 121
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........................................ 122
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................... 122
Céljaink..................................................................................................................................................... 122
Feladataink............................................................................................................................................... 122
Tevékenységformák ................................................................................................................................. 123
A készségfejlesztő iskola életét átfogó hagyományok rendszere............................................................ 123
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ............................................................... 124
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................................................. 124
Az osztályfőnöki munka tartalma ............................................................................................................ 126
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.................................... 128
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................................ 128
Célunk .................................................................................................................................................. 128
Feladataink ........................................................................................................................................... 128
Művészeti nevelés ............................................................................................................................... 128
Szakkörök ............................................................................................................................................. 129
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység .............................................. 129
Feladataink............................................................................................................................................... 129
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ............................................ 130
A habilitációs foglalkozások tartalma ...................................................................................................... 130
A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei............................................................................. 131
A foglalkozások megtervezése, a megvalósítás lépései ........................................................................... 131
Egyéni fejlesztési terv .............................................................................................................................. 131
Az intézményi döntési folyamatokban való tanulói részvétel rendje ................................................. 132
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, a készségfejlesztő iskola partnereivel ................................. 133
Tanulmányok alatti vizsgák fajtái ............................................................................................................. 134
Követelményei, részei .............................................................................................................................. 135
Osztályozó vizsga ..................................................................................................................................... 135
Pótló vizsga .............................................................................................................................................. 135
Javítóvizsga .............................................................................................................................................. 136
Az intézményváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai .......................................................... 136
Tanulói jogviszony létesítése ................................................................................................................... 136
A tanulói jogviszony megszüntetése........................................................................................................ 137
A felvételi eljárás különös szabályai .................................................................................................... 137
Helyi szabályok......................................................................................................................................... 137
Fejlesztő nevelés-oktatás – Rehabilitációs pedagógiai program ...................................................... 139
Törvényi háttér .................................................................................................................................... 139
A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe ................................................... 140
Célok a fejlesztő nevelő oktatásban .................................................................................................... 141
Általános célkitűzések .............................................................................................................................. 141
Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai .............................................................................. 142
A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során .................................................................. 144
Tanulás ..................................................................................................................................................... 144
Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése .......................................... 144
Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire ....................................................................................................................................................... 144
Testi és lelki egészség .............................................................................................................................. 145
Információs és kommunikációs kultúra ................................................................................................... 145
Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra ...................................................... 145
A nevelés-oktatás alapelvei ................................................................................................................. 146
Az intézményegység tanulói közössége ............................................................................................... 147
Lakóhely szerinti megoszlás ..................................................................................................................... 147
Szociális háttér ......................................................................................................................................... 147
A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai ..................................................................... 148
A fejlesztés feladatai ............................................................................................................................ 149
Utazó Gyógypedagógiai Hálózat- Nevelési program ......................................................................... 151
Bemutatkozás ...................................................................................................................................... 152
Törvényi háttér .................................................................................................................................... 152
Ellátási feladatok .................................................................................................................................. 153
Az ellátási körzet ..................................................................................................................................... 153
Az ellátás célcsoportja ............................................................................................................................. 153
Az ellátottak köre ..................................................................................................................................... 153
Az utazótanári szolgálat feltételrendszere .......................................................................................... 154
Személyi feltételek ................................................................................................................................... 154
Tárgyi feltételek ....................................................................................................................................... 154
Az ellátás formája .................................................................................................................................... 154
Az ellátás időkerete ................................................................................................................................. 154
Az ellátás tervezése ................................................................................................................................. 155
Az utazó gyógypedagógus feladata ..................................................................................................... 155
A szülőkkel való kapcsolattartás .............................................................................................................. 155
A gyermekkel való foglalkozás ................................................................................................................. 156
Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás .................................................................. 156
Adminisztrációs feladatok........................................................................................................................ 157
Szakmai felkészültség, kapcsolattartás .................................................................................................... 157
A szolgáltatás feltételei és folyamata .................................................................................................. 158
Kollégium – Nevelési program ............................................................................................................ 160
Bemutatkozás ...................................................................................................................................... 161
A kollégium alapfeladata ......................................................................................................................... 161
A kollégium tárgyi feltételei ..................................................................................................................... 161
A kollégium személyi feltételei ................................................................................................................ 161
A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ........................................................................... 162
Nevelési alapelvek ................................................................................................................................... 162
A kollégiumban folyó nevelő munka értékei ........................................................................................... 163
A kollégium nevelési célkitűzései ............................................................................................................ 163
A Tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ................................... 164
A tanulók életrendjének pedagógiai elvei ............................................................................................... 164
A tanulók tanulásának pedagógiai elvei .................................................................................................. 164
A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei ............................................................................. 165
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................... 165
A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................................................................ 167
A megsegítés elvei ................................................................................................................................... 167
A foglalkozások feladatai ......................................................................................................................... 167
A foglalkozások szervezése szempontjai ................................................................................................. 168
A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ........................................................................................................ 168
A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................................... 169
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ........................................................... 169
A kollégium hagyományai és tovább fejlesztésének terve .................................................................. 170
Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ............................................. 170
A szülőkkel való kapcsolattartás formái .................................................................................................. 170
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................................................... 171
A program fő területei ............................................................................................................................. 171
A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések ...................................................... 172
A kollégiumi nevelés feladatai ................................................................................................................. 172
A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai .................................................................................................. 173
A tanulók személyiségének fejlesztése ................................................................................................ 173
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai ........................... 173
Éves tanulói foglalkozási terv ............................................................................................................... 174
Délutáni foglalkozások szervezése ...................................................................................................... 175
Az iskola által szervezett délutáni foglalkozások .................................................................................... 175
A kollégium által szervezett foglalkozások 16 óra után ........................................................................... 176
A kollégiumi foglalkozások heti rendszerességgel megjelenő témakörei ............................................... 177
Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái ......................................................................................... 177
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...................... 177
A foglalkozások teljesítése, teljesülése ................................................................................................ 178
A pedagógiai program nyilvánossága ................................................................................................. 179
Záró rendelkezések ............................................................................................................................. 179
Az intézményben alkalmazott záradékok ............................................................................................ 179
További rendelkezések ........................................................................................................................ 180
Jóváhagyás dokumentumai ................................................................................................................. 182
Bevezetés
Az intézmény hivatalos adatai
Az intézmény hivatalos neve:
Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő
Nevelés – Oktatást Végző Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium
Az intézmény idegen nyelvű neve:
Pécsi Éltes Mátyás Integrated Special Education Methodological Institute, Special Education
Vocational School
Az intézmény rövidített elnevezése:
Pécsi Éltes EGYMI
Az intézmény székhelye:
7633 Pécs, Építők útja 9.
Tagintézmény hivatalos neve:
Pécsi Éltes Mátyás Középsúlyos Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája
Ügyviteli telephelye: 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3.
Az intézmény fenntartója:
Pécsi Tankerületi Központ
Címe: 7621 Pécs, Színház tér 2.
Az intézmény típusa:
Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény
Az intézmény OM azonosítója:
038444
Az intézmény szakmai alapdokumentumában meghatározott köznevelési és egyéb alapfeladatai
6.1.1 Általános iskolai nevelés – oktatás:
- 6.1.1.1. Nappali rendszerű iskolai oktatás
- 6.1.1.2. Alsó, felső tagozat
- 6.1.1.3. Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése – oktatása
(mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar,
értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos
értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, - hallási fogyatékos, érzékszervi
fogyatékos – látási fogyatékos)
- 6.1.1.4. Enyhe Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája
6.1.2. Kollégiumi ellátás:
- 6.1.2.1. Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása
(mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar,
értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos
értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi
fogyatékos – látási fogyatékos)
- 6.1.2.2. Kollégiumi maximális létszám: 60 fő
- 6.1.2.3. Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a
kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók
együtt.
6.1.3. Szakiskolai nevelés-oktatás: (korábbi képzéstípus, 2016. szeptember 1-től kifutó
jelleggel)
- 6.1.3.1. Nappali rendszerű iskolai oktatás
- 6.1.3.2. Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása
(mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar,
értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos
értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi
fogyatékos – látási fogyatékos)
- 6.1.3.3. Készségfejlesztő speciális szakiskola
- 6.1.3.4. Készségfejlesztő speciális szakiskola, a középsúlyos értelmi fogyatékos
tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást
lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.
6.1.4. Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazó gyógypedagógusi hálózat)
6.1.5. Iskola maximális létszáma: 400 fő
6.1.6. Intézményegységenkénti maximális létszám:
- Enyhe Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája: 330 fő
- Készségfejlesztő speciális szakiskola, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
részére: 70 fő
6.1.7. Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel
6.1.8. Átvállalt feladatok: óvodai nevelés
6.1.9. Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai ellátása, akik a többi
gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. Maximális létszám: 24 fő
6.2. 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3.
6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás
- 6.2.1.1. Nappali rendszerű iskolai oktatás
- 6.2.1.2. Alsó tagozat felső tagozat
- 6.2.1.3. Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása
(mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar)
- 6.2.1.4. Középsúlyos Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája
6.2.2. Fejlesztő iskolai oktatás
- 6.2.3. Fejlesztő nevelés-oktatás
- 6.2.4. Iskola maximális létszáma: 40 fő
Az intézmény beiskolázási körzete
Az iskola beiskolázási körzete Pécs Járása. Intézményünk minden területén a felvétel bemenet
szabályozott.
Tanulóink felvétele iskolánkat kijelölő szakértői javaslatok alapján történik, az alább felsorolt szakértői
bizottságok által:
Baranya megyei Pedagógia Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság, 7626 Pécs Egyetem u. 2
Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor
39
Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság, 1145 Budapest, Mexikói út.60 Fővárosi
Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató
és Gondozó Tagintézménye, 1145. Budapest, Mexikói u. 63-64.
Hallásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1147
Budapest, Cinkotai út 125-137.
Szakmai alapdokumentumunk alapján intézményünkben gyógypedagógiai nevelés –oktatás folyik.
Tanulóink sajátos nevelési igényű tanulók, akik szakértői besorolásuk alapján lehetnek:
mozgásszervi fogyatékosok
autizmus spektrumzavar
értelmi fogyatékosok – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi
fogyatékos
érzékszervi fogyatékosok– hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos
Iskolánk kollégiumában az intézmény általános iskolájába ill. szakiskolájába járó tanulók elhelyezése
történik.
Intézményi környezet
Intézményünk Baranya megye székhelyén működik 1947 óta. Az iskola Éltes Mátyás gyógypedagógus
nevét viseli.
Jelentős múlttal és kialakult hagyományokkal rendelkezünk. Pécs városában és a megyében központi,
szinte bázis szerepet töltünk be szakmai szempontból. Ugyanakkor évtizedeken keresztül hordozta
iskolánk a gyógypedagógiai intézményekre jellemző stigmatizáltságot tanulói mássága miatt.
Az elmúlt évek során jelentős lépéseket tettünk a képességfejlesztő eljárások megismerésére a
fejlesztő pedagógiai munka elterjesztésére terén.
Folyamatosan erősítjük intézményünk nyitottságát annak érdekében, hogy munkánk és a nálunk
tanuló gyermekek értékeit minél szélesebb körben ismertté váljanak.
Az intézményben évek óta fogadunk gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens hallgatókat,
szakmai gyakorlatuk teljesítésére. Együttműködési megállapodást a következő intézményekkel
kötöttünk:
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Győr
Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest
Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár
Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Gyógypedagógus képző
Intézete, Szeged
OKTÁV Továbbképző Központ Zrt., Esztergom-kertváros
Comenius Szakközépiskola, Pécs
Utazó Gyógypedagógiai Hálózatunk kiemelt feladatának tekinti, hogy gyógypedagógusaink
szaktudását kiterjesszék az óvodák és a többségi iskolák irányába a sajátos nevelési
szükségletű gyermekek eredményesebb foglalkoztatásának érdekében.
Nevelőtestületünk számára az egyenlő oktatás elve úgy valósul meg, hogy minden gyerek egyenlő
eséllyel kapja meg – a nevelési rendszeren belül- a számára szükséges nevelést, oktatást.
Intézményünk nagy hangsúly fektet a környezettudatos nevelésre, 2016. januárjában elnyertük a
megtisztelő „ÖKO ISKOLA „ címet.
Az utóbbi években több sikeres pályázat valósult meg intézményünkben, ezek segítették iskoláink
tárgyi felszereltségének növelését, a pedagógusok szakmai továbbképzését, valamint diákjaink
számára nyújtottak felejthetetlen élmények sokaságát.
Hitvallásunk:
„ Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen – azzá neveljük, amivé válni képes- annak
érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeikhez képest a legjobban legyenek. „
Gyógypedagógiai óvoda - Nevelési program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
2017
Bemutatkozás
2008. szeptember 01-óta működik az Éltes EGYMI gyógypedagógiai óvodai csoport. Intézményünkben értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott és autizmussal élő óvodás korú gyermekek nevelése, fejlesztése történik. Óvodánk az Építők útján, a főépületben található. A gyermek a Szakértői Bizottság javaslata alapján nyernek felvételt. Óvodánkban két csoport működik, külön gyermekmosdóval, fejlesztőtermekkel és elkülönített udvarrésszel. A csoportok munkáját gyógypedagógus – óvodapedagógus szakemberek vezetik, a fejlesztő nevelő munkát további szakképzett gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek látják el.
Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései
A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága
A köznevelési törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése
pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon.
Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak,
belső erőtartalékainak kibontakoztatását.
Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a
többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi -
gyógypedagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége.
Washingtonban, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi
Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született.
Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy:
a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él;
ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális
gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében stb.;
a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a lehető legkorábban és ettől fogva
megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kapjon;
olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a
kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb
szolgáltatást választhassa;
biztosítja a család - szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása
szolgáltatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás
alakításában, a programok megvalósításában;
biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének összehangolt működését, annak
érdekében, hogy a családok lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá;
a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek
mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez.
A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben
a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania.
Az együttműködés akkor lehet hatékony:
ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember
ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis korrekt, de nem csupán
deficitleltár, hanem esélydiagnózis
ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit
ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt
ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke
viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait
ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik
a tanulási helyzetek kiépítésére
ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális
tanulás
Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések elvét, az állandóságot, a
folyamatosságot kell szolgálnia.
"A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és szociális integrációs
folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szerepet tölt be, még akkor is, ha fogyatékossága bizonyos
fokig gátolja ebben"
(Otto Speek)
A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója
Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek
változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus
személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási
zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében.
A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi
biztonság nyújtásán túl törekszik:
az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére,
attitűdök, normák kialakítására
speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a
figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és
nonverbális kommunikáció kialakulását
a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz
a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra a gazdag
tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési
üteméhez igazodik
differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést,
törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen
A fejlesztés legfontosabb területei
a nagymozgások kialakítása, korrigálása, egyensúlyérzék fejlesztése
a manuális készség fejlesztése
a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása
a játéktevékenység fejlesztése
a zenei nevelés alapjainak lerakása
A percepciófejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt kap az
önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés, egyéni, kiscsoportos, csoportos
formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva a módszeres, következetes, apró lépésekben
történő fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése.
A program foglalkozási körén túl lehetőséget kell teremteni a kiegészítő terápiák igénybevételére (pl.:
kutyaterápia, speciális terápiák).
Törekszik a program a családközpontú gondolkodás megvalósítására, támaszkodik a korai fejlesztés
eredményeire.
Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas gyermekeket a többségi
intézményes nevelésre.
Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetőséget biztosít.
Mindezek a szülőkkel együttműködve valósulnak meg, tanácsadással segítjük őket.
A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést biztosít minden gyermek
és felnőtt számára.
Fejlesztési célok
Az értelmileg akadályozott óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet
mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában,
a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek.
Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés
tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezebben induló,
lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények.
Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon át jut el a
célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis
lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát.
Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az
időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis fázisban" van.
Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek
pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem
egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet.
A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra
épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen
érthetőek, elsajátíthatóak legyenek.
A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja,
megérti.
Három "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!"
Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állomásait,
másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes
szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak.
Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell
segíteni, illetve szükségleteit oly módon figyelembe venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést,
a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar - természetesen a felnőtt felügyelete
mellett.
Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell
kiépíteni a tanulási helyzeteket.
Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb
mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát.
Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz
csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől.
A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánozó készségre, a
felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni.
A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára a játékra
épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-fejlesztés legyen az mozgás, pszichomotoros vagy
nyelvi-kommunikációs fejlesztés.
A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szerepet,
érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását.
Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képességfejlesztő
munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenységszükségletének kielégítésével,
a sokoldalú tapasztalat-szerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások:
érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben
testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek
tudjanak utánozni
tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni
használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak
játékukra, ismerjék azok helyét
értsék az egyszerű - alkalmanként gesztussal kísért - verbális utasításokat, azokat
hajtsák végre
fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni
kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni; használjanak nonverbális
jelzéseket is
sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban
tájékozódni, ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait
tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre
irányítani
alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat
terén, ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget
mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmonikus;
igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban
tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az
ábrázolás igénye bennük
szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak,
fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat
ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni,
kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát
végezni
Nevelési feladatok és tevékenységek
Foglalkozási formák
A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását,
képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok fejlődését, magatartás, tanulást
segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermek
érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdonságok és képességek.
mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a
mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot
elősegítése
anyanyelvi nevelés: kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd
indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden
érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű
mesék, versek, mondókák megtanítása
a vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése
a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő képesség fejlesztése, a
téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv
felkeltése, technikák, eszközök megismertetése
játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és
elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék
megvalósítása énekes-verses népi játékok játszása
zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus, a zenei
hallás fejlesztése, alapjainak megtanítása
egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesztés.
A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre szabott
terápiáját is jelenti
Kiegészítő terápiák
logopédiai és komplex kommunikációs fejlesztés
mozgásfejlesztés – TSMT, konduktív pedagógia
habilitációs kutyaterápia
autizmus specifikus fejlesztés szükség esetén
A foglalkozások heti rendszeressége
a foglalkozás neve heti
előfordulás
a foglalkozás
formája
anyanyelv 5 csoportos, egyéni
mozgásfejlesztés 5 csoportos
vizuomotoros
fejlesztés
3 mikro csoportos vagy egyéni
játékra nevelés 5 csoportos, mikro csoportos vagy
egyéni
zenei nevelés alapjai 2 csoportos
Szokások kialakítása
Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a
személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak.
A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. Jól
begyakorolt sztereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már kialakult jó szokásokat megerősítik - illetve
a helyes szokásokat alakítják ki, - egyben kiküszöbölik a rossz beidegződéseket kioltással.
A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek
kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy
viselkedésforma szokássá váljon.
A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes
reflexeket meg kell erősíteni.
Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják
el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés
akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát.
Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét,
itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni
elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó
ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre.
Igyekeznek kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások származhatnak.
A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa.
A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson
fel a pedagógus - a gyermek számára érthetően, - amely betartása nem jelent túl nagy feladatot.
A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható.
A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a
szokások kialakítását.
A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem
nélkülözheti az ellenőrzést, a pozitív megerősítést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, és a problémás
viselkedés oldását.
A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi támaszt
keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevőjét úgy kell
szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakulhasson ki.
Az óvodások családban élnek. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a családok nevelés
attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés.
Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón utaznak - a nagy
távolságok ezt indokolják - nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket, néhány lépés után elfáradnak,
rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni magukat. Már a 3 - 4 éves értelmi
fogyatékos gyermek is képes "manipulálni" környezetét, ha a család ezt hagyja.
Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva a családra,
azonos követelményeket állítva.
A szoktatási idő (2-3 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül örömszerző a
gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő a vele való permanens anyai foglalkozást
igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt.
Fontos, hogy ne változtassanak meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türelmes, de határozott
követeléssel, speciális tréningekkel (pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érik el, hogy szívesen
alkalmazkodjon az elvárásokhoz minden gyermek.
A szokások kialakításának területei
Az egészséges életmódra nevelés, önkiszolgálásra nevelés
Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei megalapozása
érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes
igény az egészséges életmód.
Önkiszolgálásra nevelés feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű munkavégzés,
szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket.
Ezek megvalósulási területei:
Testápolás: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot kinyitni, elzárni,
saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni.
WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek
zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.
Étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől, az önálló
kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást, a rágást.
Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kancsóból
tölteni stb.
Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.
Öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le-, felvehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra
nevelést.
Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet.
A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel az
öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését.
WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal "száraz
maradjon" állapottól el kell jutni az után jelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitől a WC használatig,
a WC- papír használatban segítséget igényelnek többnyire az óvodások.
Testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás legyen igénye
minden gyermeknek.
A közösségi élet szokásainak megalapozása
A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból érkező
gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás
közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják
kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelműek az új környezet számára. A szülő és
pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a
gyermek tapasztalja, hogy nem örökre szakították ki a megszokott környezetből, és számára
élményhordozó az első óvodai nap, könnyebben beilleszkedik. Megtanul, alkalmazkodni, vágyait
késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni"
társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett,
biztonságot adó felnőtt közelében van.
A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad
az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére.
Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és hangos
helyzetek váltakozását.
Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre nagyobb séták
megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget nyújtanak a szociális
tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján.
Munka jellegű tevékenységek
Az értelmileg akadályozott óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek". Sajnos a túlféltő
környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat.
Ha a gyermek érzi munkája fontosságát - bármilyen kicsi is az - szívesen hajt végre egyszerű feladatokat
önmaga ellátására, társai javára.
Az egyszerű "add ide!", "hozd ide!" , "rakjuk el!" jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek
az elemi “naposi” feladatokig.
A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, - gyakran elvégezve egymás helyett a feladatot,
- segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb.
Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében
bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.
Hagyományok kialakítása
A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat,
majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása lehet. Erősíti az
összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését,
önbizalmukat.
A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal, intimitásokkal
bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös éneklés, névsorolvasás, a
közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, a játékház, táncház, akadályverseny egy-egy
ünnephez kapcsoltan.
Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák
Napja, Gyermeknap.
Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat nyújtanak arra,
hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit változott figyelmük,
emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit ügyesedtek. Értik-e, hogy a
szülő most néző, s nekik a "színpadon" van a helyük.
Fontos, hogy az ünnepekre való készülődéskor a külsőségek és a tartalom arányban legyen.
Szervezeti és időkeretek
A pedagógiai program legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az egyes
tevékenységek aránybeli eltolódását éppúgy, mint a napirenden belüli rugalmas kereteket.
Mivel az értelmi fogyatékos óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi óvodáktól
eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások, illetve mikro csoportos, egyéni
fejlesztő foglalkozások váltsák egymást.
Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell.
Az egész napos tevékenység során megteremtik a megfelelő kereteket a mozgásigény kielégítésére
csoportos foglalkozások, szabadban végzett játék, tornázás, kirándulás segítségével, azzal a céllal, hogy
a gyermek természetes igényévé váljon, beépüljön szokásrendszerébe, s mert a "gyökerek" kiépítése
a munka alapja.
A mozgásos tanulás a tanulás többi területével is szoros kölcsönhatásban van.
A fejlesztőmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek.
Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi nevelés, a
későbbiekben az arány megfordul. Megfelelő időt, teret, sok-sok próbálkozást kell biztosítani a
fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekeknél.
A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegőn való tartózkodás, a helyes
öltözködés szolgálja az egészséges életmódra nevelést, azt, hogy az óvodások teherbíró képessége,
edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte fokozódjon.
A szülőket is próbálják befolyásolni közös programok, kirándulások alkalmával.
A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hozzájárulnak az
érzelmi neveléshez.
A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvodáskorú gyermek
igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos támpontokat. Ezekben
természetesen lehetnek kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülődés ideje, vagy az ünnepek.
Az értelmi fogyatékos kisgyermek életében a napi ritmuson túl a megszokott kereteknek is nagy
jelentősége van.
Az óvoda napirendje
Időpont Tevékenység
07.00-08.00 Gyülekező, szabad játék
08.00-08.30 Mindennapos testnevelés
08.30. - 08.40 Tisztálkodás
08.40. - 09.00. Reggeli
09.00-11.00 Fejlesztő foglalkozások (egyéni, mikro csoportos vagy csoportos
formában), szabad játék
11.00-12.00 Levegőzés, udvari játék, séta
12.00-12.15 Tisztálkodás
12.15-12.45 Ebéd
12.45-13.00 Tisztálkodás, fogmosás, ágyazás
13.00-14.30 Mese, alvás, pihenés, egyéni fejlesztés
14.30-15.00 Öltözés, tisztálkodás, teremrendezés, fejlesztő foglalkozás
15.00-15.30 Uzsonna
15.30-16.30 Szabad játék
Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően.
A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens (gyermekfelügyelő) és a
dajka.
A kötött foglalkozások, az önkiszolgálásra nevelés célzott foglalkozásai, a levegőztetés délelőtt
zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, szabad játékra van lehetőség.
Az egyes foglalkozások időtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a témától, illetve az
egyes gyermekek aznapi állapotától. S így 5 - 15 - 20 perces foglalkozások lehetnek.
A foglalkozások azonos rítusok szerint indulnak (teremrendezés, énekes névsorolvasás, hiányzók
felismerése, időjárás megfigyelése).
A gyógypedagógus törekszik a játékosságra, a gyermek életkori, fejlődésbeli különbségeinek
figyelembevételére már a tervezés idején is.
A fejlesztés során folyamatos ellenőrzéssel győződik meg az eredményességről.
Lehetőséget biztosít az elmélyült tevékenységre, biztosítja az értő figyelmet, differenciált feladat
adással, sokoldalú megközelítéssel, sok gyakorlással segíti az ismeret elsajátítást. Ez cselekedtető
tanulásirányítás.
Ellenőrzés, értékelés
A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése
A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyelést végez és a gyermek gyógypedagógiai -
pszichológiai - orvosi vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a
csoport munkáját.
A nevelőtestület rendszeres esetmegbeszélésein team munkában keresik a lehető legjobb megoldást
egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szakorvossal,
pszichológussal.
A tanköteles gyermekek a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága
vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság véleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szülő
véleménye alapján kezdi meg a gyermek a tanulmányait, az értelmileg akadályozottakat nevelő
általános iskolában és a speciális autista csoportunkban. Néhány jól fejlődő gyermek pedig a
tanulásban akadályozottakat nevelő általános iskolába kerül, illetve van, aki felmentettként további
gyógypedagógiai óvodai ellátást kap.
A szülők a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, során - és az azt
követő konzultáción győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről.
A programellenőrzés és értékelés rendszere
Az ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi
megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, felmérések, nyomon
követések. Az iskolai beválás vizsgálata.
Az ellenőrzést végzi: az intézményvezető.
Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőrzés: szokások
elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület eredményei.
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
A gyermekvédelmi feladatok elsődleges céljai:
A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma megszűntetése
céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység.
A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős feladatai:
Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel
Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)
Jelzési kötelezettség
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
A gyermek veszélyeztetettségének felismerése
Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomon követés, visszacsatolása
céljából
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi
munkáját, azzal hogy:
A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a
pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a
veszélyeztető okok feltárásában együttműködik
Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel
Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a
gyermekjóléti szolgálatot értesíti
A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve
A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek
A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről
A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít
Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi
felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal
A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a
kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az
ügyben érintetteket
A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése
Kapcsolattartási formák
Intézményünkben az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz:
A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak
óvodánkba, ismerkedhetnek az óvodai élettel - a beiratkozás előtt is
Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/
Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/
Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/
Szülői értekezletek
Az éves munkaterv által meghatározott időpontokban
Fogadóórák
Beszoktatási időszakban (folyamatosan, új gyermek érkezésekor)
Ezt követően a szülői igényeknek megfelelően és halasztást nem tűrő probléma esetén
azonnal
A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül
szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség
segélyezési lehetőségek biztosítása
óvodai rendezvények
Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések
Intézményünk eszközei és felszereltsége megfelelnek a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet, 2.
mellékletében leírtaknak. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és a fogyatékos gyermekek
nevelésének, oktatásának további eszközei a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján kerültek
meghatározásra figyelembe véve a Fogyatékos Tanulók Iskolai, Oktatásának Tantervi Irányelvében
leírtakat.
Az országos és megyei szintű pályázatok figyelemmel kísérésével a beszerzéseket folyamatosan
elősegítjük.
Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei
Az egészségnevelés az óvoda immanens (minden nevelési folyamatban benne levő) mozzanata.
A sajátos nevelési igényű gyermekek a környezetükről szűk körű ismeretekkel rendelkeznek.
Mozgásterük beszűkült, az egészség, az életmód, a szokások sajátosak számukra, ezért fontos az óvodai
élet egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenysége. A gyermek állapotának
megfelelő elvek alkalmazását az óvodai élet napi rendjébe építjük.
Egészségfejlesztő tevékenységek
testi egészség
egészségvédő képesség fejlesztése
lelki egészség (érzelmi biztonság nyújtása)
a hagyományok és a kultúra megismertetése, tisztelete
A környezeti és egészségnevelési feladatok az óvodában az egész nap folyamán jelen vannak. Az óvodai
élet megszervezésénél alapvető szempont, hogy a környezeti és egészségügyi szokások kialakítását az
alapoktól kell kezdeni (higiéniás szokások kialakítása, igény a mindennapos testmozgásra, a gyermek
érdeklődésének felkeltése a szűkebb környezet élő és élettelen tárgyai iránt, helyes viselkedési
szokások kialakítása a környezet megvédése érdekében).
A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az esélyegyenlőség biztosításának célja
Esélyegyenlőséget biztosítunk az óvodai nevelés céljai között főként a kognitív hátrányok csökkentése
érdekében. Ez a tevékenység főleg nevelési, pedagógiai és a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek többletfejlesztését szolgálja. Legfontosabb pedagógiai eszköz a differenciált bánásmód,
melynek során minden gyermek azt a segítséget kapja, melyet diagnózisa, szociális helyzete és
rászorultsága szükségessé tesz.
Az óvoda a nevelési szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír
hatékony eszközökkel.
Az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladatai
valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek az óvodai
ellátását a harmadik életévtől
a hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt,
cél a hátrányos helyzetből adódó lemaradások ellensúlyozása (családsegítés, gyermek és
ifjúságvédelem, személyes kapcsolat kialakítása szülővel, rendszeres tájékoztatás a gyermek
fejlődéséről)
a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, megsegítését, fejlesztésé
a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai
szocializációját, cél ezen, gyermekek óvodai szocializációjának, családi életének, helyzetének
figyelemmel kísérése
a sajátos nevelési igényű gyermek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt,
cél a sajátos nevelési igényből adódó lemaradások ellensúlyozása, a gyermekek optimális
fejlődésének biztosítása
megfelelő szakellátást cél, hogy minden rászoruló gyermek kapja meg az állapotának megfelelő
fejlesztést
együttműködés a szociális ellátórendszerrel (gyermekorvos, védőnő, gyermekjóléti
szolgáltatások, családsegítő szolgálat)
tehetséggondozás
Tanulásban akadályozottak általános iskolája – Nevelési
program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
Bemutatkozás
A tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája, mely az intézmény Építők útján álló főépületében található, két tagozattal működik. Az alsó tagozat az épület első, a felső tagozat a harmadik emeletét foglalja el. A tanulók által használt tornatermek a mélyföldszinten, a fejlesztő, illetve terápiás (logopédia, zeneterápia, mozgásfejlesztő) termek az alagsorban találhatóak. Iskolánkba a felvétel bemenet szabályozott. A szakértői bizottság BNO F70-es kódot tartalmazó szakvéleményével, valamint „Javaslat az intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatványával - melyen iskolánkat jelölték meg - vehetünk fel tanulót.
Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Pedagógiai alapelvek
Tanulásban akadályozott tanulók
A fogyatékosságból eredően, tanulóinknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek
megmutatkoznak:
a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,
gondolkodás, érzelmi-akarati élet, stb.) jellegzetes különbségét létrehozó okok
sokszínűségében
abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichés funkciót érinthet, azonban ennek
változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő
a fejlődés ütemében és dinamikájában
a fejlesztés várható eredményében
Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos)
tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képességszintre, milyen ismeret
birtokába juttatható el.
A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az
aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni:
az ismeretek tartalmának és mélységének,
a tevékenységformáknak,
az alkalmazott módszereknek,
a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály),
valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.
A nevelő-oktató munka céljai
Az oktatási-nevelési tevékenységet a kerettantervre épülő helyi tantervünk alapján végezzük, amely
tükrözi a Nemzeti Köznevelési Törvényben, a Nemzeti Alaptantervben valamint az Irányelvekben
foglalt értékeket.
Feladatok:
a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése tudatosítása a tantestületben,
a kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása,
a kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe.
Általános célunk a tanulásban akadályozottságtól függetlenül, hogy a nálunk végzett fiatalok:
szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott, munkát
szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő emberekké
váljanak,
egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba,
intézménybe, munkahelyre, közösségbe,
felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, mely lehetőséget ad,
fejlettségüktől függően, a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére.
A nevelő-oktató munka feladatai
Alapvető feladatunk tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és olyan szintre
emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képesek.
Ennek érdekében szerepet kap:
az erkölcsi nevelés,
az esztétikai-művészeti nevelés,
a tanulás tanítása,
a családi életre nevelés,
a testi és lelki egészségre nevelés,
a felelősségvállalásra, önkéntességre nevelés,
pályaorientáció,
tehetséggondozás,
a környezettudatosságra nevelés,
állampolgárságra, demokráciára nevelés,
nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelés,
gazdasági és pénzügyi nevelés,
médiatudatosságra nevelés.
Kiemelt szerepet kap:
az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése – ezen belül – a
konfliktushelyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség
kialakítása, az erkölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs
formák alkalmazása.
az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása –ezen belül – a munkavégző-képesség
megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott
szokásrendszerek elsajátítása.
Az alsó tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése.
Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell
alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben feltétlenül
jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a
céltudatosan kiválasztott tevékenység formáknak.
A felső tagozat az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakaszok
eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi
gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra – épül.
Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a
verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs
és a képi szint is.
A nevelő-oktató munka eszközei
A nevelő-okató munka elsődleges eszközei a tanítási órák és a tanításon kívüli tevékenységek, melyek
a követelmények érvényesítésére szolgálnak. A gyógypedagógia eszközeit használjuk életkori
sajátosságok és egyéni képességek szerint.
Személyi feltételeink: megfelelően képzett szakemberek:
gyógypedagógiai tanárok, fejlesztő pedagógusok, terápiás szakemberek, egyéb végzettségű
szakemberek, gyógypedagógiai szakemberek.
Tárgyi feltételeink:
A tanulásban akadályozottak alsó tagozatának nyolc tanterme, valamint egy fejlesztő terme
iskolaépületünk első emeletén helyezkedik el. A felső tagozat tantermei a harmadik emeleten
találhatók: hét osztályterem, egy szaktanterem a technika, életvitel és gyakorlati ismeretek tárgy
tanításához, egy fejlesztő terem az állatasszisztált foglalkozásokhoz.
A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez használjuk az intézmény egyéb területein lévő
helyiségeket, így az informatika szaktantermet, a speciális sérüléseknek megfelelően felszerelt
fejlesztőtermeket, tankonyhát.
Testnevelés oktatáshoz és szabadidős tevékenységekhez rendelkezésünkre áll egy nagy tornaterem,
egy kisebb tornaterem és egy kondicionáló helyiség, egy sportudvar távolugrópályával és
labdajátékokhoz szükséges felszereléssel és egyéb oktatóeszközök.
Osztálytermeink rendelkeznek interaktív táblával és digitális eszközökkel.
Tanítási óráinkon a tanulásban akadályozott tanulók számára kidolgozott tankönyvekkel,
munkafüzetekkel és más segédeszközökkel dolgozunk.
A nevelő-oktató munka eljárásai
Tevékenységünkben elsődleges a kompetenciák fejlesztése, egyéni és közös munkát feltételező
formákat használunk, alkalmazzuk a projektmódszert és a kooperatív technikákat.
Habilitációs foglalkozásainkon figyelembe vesszük a szakértői véleményekben megjelölt fejlesztési
irányokat, saját és egyéb mérések alapján végezzük a készség- és képességfejlesztést.
Tanórai és tanórán kívüli keretben lehetőséget biztosítunk felzárkóztatásra és tehetséggondozásra. A
tanulásszervezés differenciált formáit alkalmazzuk.
A felső tagozaton a továbbtanulást szakképzett pályaorientációs szakember segíti heti négy órában
nyolcadik évfolyamon. Pályaorientációs tevékenységünk az osztályfőnöki órák tanmeneteibe is beépül.
Felszerelt könyvtárunkban könyvtári órák zajlanak, a létesítmény tanórán kívüli programokhoz is
rendelkezésre áll.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális
gyógypedagógiai tevékenység.
Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére irányul. E
folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek
kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik
a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése,
a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése,
az egész személyiség egyensúlyba hozása.
Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát, ahol az
emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű
emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva.
Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében:
differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk,
a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk,
a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek
kiválasztásával történik.
Feladataink
a tanulók anamnézisének alapos megismerése,
környezettanulmány – kritikus esetekben,
pedagógiai diagnosztikai eljárások:
o megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása,
o dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek),
o a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként.
A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a gyógypedagógiai
asszisztensekkel, valamint a dajkákkal együttműködve végzik.
Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális
és életviteli kompetenciáit.
A tanulók önmagukhoz mért személyiségfejlesztésében fontos szerepet tölt be az iskolánkban működő
állatasszisztált terápia.
Speciális differenciált fejlesztések, terápiák – habilitációs foglalkozások
Kognitív képességek fejlesztése
Zeneterápia
Dyslexia prevenció
Művészetterápia
Kommunikációs képességek fejlesztése
Drámapedagógia
Beszéddiagnosztika – beszédhiba javítás
Gyógytestnevelés
Mozgáskoordináció fejlesztés
Komplex prevenciós fejlesztés
Tiflopedagógiai megsegítés
Állatasszisztált terápia (kutyaterápia)
Állatasszisztált (terápiás kutyás) foglalkozások
Célja:
adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása,
terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése,
oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló
foglalkozások.
Kiemelt fejlesztési területei:
mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése),
téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése,
beszéd - kommunikáció fejlesztése,
figyelem, koncentráció fejlesztése,
emlékezet, memória fejlesztése.
Szociális képességek fejlesztése:
magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.)
enyhítése.
A foglalkozások feltételei:
Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége
(MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek.
Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm ill. segéd anyagok
kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést mutatja be
idegen kutya közeledésekor továbbá ismerteti a felelős állattartási ismereteket.
A kutyaterápia felmerülő költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárul.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:
„A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden
gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a
nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő
tevékenységekben.”
Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek
eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő.
A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel
összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:
egészséges táplálkozás
mindennapos testnevelés, testmozgás
a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek,
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
személyi higiéné
elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtás olyan tevékenység, amelyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása,
vagy a további állapotromlás megelőzése érdekében végez az észlelő személy. Tanulóink körében
elsősegély-nyújtási ismereteket tanítunk biológia-természetismeret és osztályfőnöki órákon, valamint
projektnapok keretében.
A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori
sajátosságait.
Az egészségfejlesztő tevékenység intézményünkben az iskolai védőnő bevonásával és aktív
részvételével történik.
Az egészségnevelés tantárgyakban megjelenő óraszámai a különböző évfolyamokon:
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4.
évfolyam
Tantárgyak Tematikai egységek
Környezet
ismeret
Környezet és fenntarthatóság Az ember megismerése és egészsége
8 óra
Felépítés és működés Állandóság és változás - Az ember megismerése és egészsége
11 óra
Rendszerek Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság
18 óra
Állandóság és
változás
Az ember
megismerése és
egészsége
Környezet és
fenntarthatóság
17 óra
Technika,
életvitel és
gyakorlat
Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód
3 óra
Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód
3 óra
Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód
6 óra
Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód
6 óra
Osztályfőnök
i óra
Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem
6 óra
Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a
környezetem
6 óra
Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem
11 óra
Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a
környezetem
18 óra
Hit és
erkölcstan
Közvetlen
közösségeim
A család és a gyerekek A környező világ
6 óra
Közvetlen
közösségeim
A család és a gyerekek A környező világ
6 óra
Milyen vagyok, milyennek látnak mások
4 óra
Milyen vagyok, milyennek látnak mások
4 óra
Testnevelés
Motoros képes-
ségfejlesztés edzettség,
fittség
Motoros készségfejleszté
s mozgástanulás
Játék
Versenyzés
Tánc
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
180 óra
Motoros képes-
ségfejlesztés –
edzettség, fittség
Motoros kész-
ségfejlesztés
mozgástanulás
Játék
Versenyzés
Tánc
Prevenció,
életvezetés,
egészségfejleszté
s
180 óra
Motoros képes-
ségfejlesztés edzettség,
fittség
Motoros készségfejleszté
s mozgástanulás
Játék
Versenyzés
Tánc
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
180 óra
Motoros képes-
ségfejlesztés –
edzettség, fittség
Motoros kész-
ségfejlesztés
mozgástanulás
Játék
Versenyzés
Tánc
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
180 óra
Tantárgyak 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály
Testnevelés és sport
Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés
21 óra
Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés
20 óra
Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés
36 óra
Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés
36 óra
Természet-ismeret
Anyag, energia,
információ
Rendszerek
Felépítés és
működés kapcsolata
Állandóság,
változás 18 óra
Állandóság,
változás
Az ember
megismerése és
egészsége
Környezet,
fenntarthatóság
12 óra
Anyag, energia,
információ,
kölcsönhatások
Rendszerek
Felépítés és
működés
kapcsolata
Állandóság,
változás
A felépítés és
működés
kapcsolata
34 óra
Állandóság és
változás
Az ember
megismerése és
egészsége
Környezet és
fenntarthatóság
34 óra
Technika, életvitel és gyakorlat
Tisztálkodás
Egészséges táplálkozás
15 óra
Tisztálkodás
Egészséges táplálkozás
15 óra
Egészséges ételek 3 óra
Tisztálkodás, ápolt megjelenés
3 óra
Osztályfőnöki óra
Egészséges életmód
7 óra
Egészséges
életmód
6 óra
Egészséges
életmód
7 óra
Egészséges
életmód
6 óra
Etika Test és lélek
6 óra
Test és lélek
6 óra
Párkapcsolat és
szerelem
6 óra
Párkapcsolat és
szerelem
6 óra
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Céljaink
magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása
szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal
a megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése
olyan közösségek megteremtése, melyek tagjaikat az egyéni képességeik, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatására serkentik, és elősegítik a tanulók társadalmi beilleszkedését
Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző
színtereinek felhasználásával történik.
Feladataink
szocializációs képességek fejlesztése
kommunikációs kultúra fejlesztése
életkorhoz igazított tevékenységek szervezése
határozott, teljesíthető követelmények állítása
erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése
olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók büszkék az iskolai közösséghez tartozásukra, ápolják az iskola hagyományait,
a környezet állapota iránti érzékenység kialakítása, ezáltal a közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása
váljon érzékennyé környezete állapota iránt; kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába
Tevékenységformák
közös programok szervezése, hagyományteremtés
szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten
tanórai keretek között történő közösségfejlesztés
nem kötelező tanórai foglalkozások
iskolán kívüli programok
A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési
program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki
egészség megteremtése és védelme.
Hagyományaink
A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez tartozás érzését.
Rendezvényeink:
hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények
mikulásváró játszóház
karácsonyi játszóház
mese délelőtt
játékos sportdélután
vers- és prózamondó verseny
mesemondó, meseolvasó verseny
csoportok bemutatkozó műsora
kézműves délutánok
elsősök napja
nyolcadikosok napja
farsang
gyermeknap
testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között
Éltes Nap
gyermekfesztiválokon való részvétel
vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatai
Fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat:
A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai
egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok
között, amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitelessége.
A tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a
minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való
megfelelést.
Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani
eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő ütemben
sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki tehetségük.
Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési feladatainak
figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját, az Irányelvek és a helyi tanterv alapján.
Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése a tanulásban akadályozott tanulók
esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.
A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus korszerű tanulásszervezési
eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget a hatékony, önálló
ismeretszerzésre, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire.
A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet
és kezelje a felmerülő konfliktusokat. Alkalmazza helyi programunkat az agresszió
kezelésére: „Módszertani útmutató az iskolai agresszió kezeléséhez”
A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja
a mérés-értékelés különböző - diagnosztikus, formatív, szummatív - fajtáit.
Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek
alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.
A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.
Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből
és lebonyolításából.
Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel
segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást.
Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával,
készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését.
Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait, közreműködjön az iskolai
dokumentumok kidolgozásában, értékelésében.
Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.
Jogszabályban meghatározott határidőre teljesítse az előírt pedagógus minősítéseket.
A pályakezdő, gyakornok vagy az iskolába újonnan érkezett nevelők munkáját,
beilleszkedését segítse, megbízás esetén mentorálja.
Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a
megfelelő szakemberhez.
Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.
Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk
megvalósításából.
Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti
neveléséhez.
Vegye ki részét az Ökoiskola program megvalósításából.
A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások
szervezéséből, lebonyolításából.
Megbízás esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.
Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközi szünetekben történő
felügyeletében.
Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.
Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a
szülőkkel és más szakemberekkel.
Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált
személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is
magába foglalja.
E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel, hiszen nincs –az
osztályfőnöki tanmeneten kívül- olyan előirt tananyag, amely e tevékenység részleteit meghatározná.
Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület szintézise
nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a kultúrahasználat
megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés szemléletmód
alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is.
Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs feladatok, mint
a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más szakemberekkel és
szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében valamilyen módon részt
vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység)
Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi és
osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása.
Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a
dokumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó értekezletekre
való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, anyakönyv és bizonyítvány, valamint az egyéni fejlesztési
tervek elkészítését jelenti.
A felső tagozaton folyó osztályfőnöki munkának kiemelt területe az egyéni és a csoportos
pályaorientációs tevékenység. Iskolánk saját pályaorientációs programja alapján, az osztályfőnökök
jelentős részt vállalnak az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. A pályaválasztási döntés megfelelő
előkészítése érdekében, az 5-8. évfolyam tanulóinak önismereti, szakmaismereti és
stratégiaalkotáshoz szükséges kompetenciáit fejlesztjük. A tanulók kommunikációs tréningen vesznek
részt, illetve munkaerő-piaci ismeretekhez jutnak a program keretében.
Minden 8. évfolyamos tanulónk egyéni pályaválasztási tanácsadásban részesül.
A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze:
felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás az óvodában a leendő első osztályok
osztályfőnökei számára, illetve a 4. évfolyam osztályaiban a leendő ötödikes
osztályfőnökök számára,
az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői bizottság
szakvéleménye, korábbi fejlesztési tervek, stb.),
az egyéni fejlesztési tervek elkészítése,
az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer alkalmazásával
(szociometria, megfigyelés, interjú),
az osztályközösség további alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása,
az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök
teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos
koherencia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására,
segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását,
kapcsolattartás a szülőkkel, szülői szervezetekkel,
kapcsolattartás a tanulók érdekében működő szervezetekkel, intézményekkel
(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények),
az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító
kollégákkal valamint az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem,
pszichológus, védőnő… stb.),
hatékonyan vegyen részt a tanulók pályaorientációjában, az iskola pályaorientációs
programja alapján,
osztályának kísérése az iskolai, illetve az osztályszintű rendezvényeken,
részvétel az osztályát érintő rendezvényeken,
a tanulók hiányzásainak figyelemmel kísérése, a mulasztási napló vezetése, a
mulasztásokat havi összesítése, igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt
rendelkezések betartása,
a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése minden hónap végén, lehetőséget
adva az önreflexióra,
az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók
magatartásának és szorgalmának minősítésére,
munkájáról félévi és tanévvégi írásos értékelő elemzést készít,
tanulmányi, illetve osztálykirándulás szervezése, abban az esetben, ha ennek anyagi
feltételei megoldhatóak.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység
Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fejlesztésénél
figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket.
Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel –a nem kötelező tanórai
foglalkozásokon, a napközis és a kollégiumi foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon
valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók
fejlesztése eredményhez vezet.
Feladataink
meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben,
a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő
felnőttekkel,
a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében,
hogy minél több sikerélményhez jussanak,
kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár segítségével,
pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok
szervezésekor,
a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása,
túlterhelés elkerülése,
egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása,
lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására,
komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka,
kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
Célunk
A nálunk végző tanulók a sikeres társadalmi integráció érdekében:
rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel,
legyenek olyan tudás birtokában,
szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket,
sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével folytatni tudják
tanulmányaikat, értékteremtő munkát tudnak végezni.
Feladataink
szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése,
a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása,
az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban, az osztályban tanítók és a fejlesztő
pedagógusok együttműködésének segítségével,
a differenciált foglalkozások dominanciájára való törekvés a frontális osztálymunkával
szemben,
a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe,
a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos
alkalmazása),
művészeti terápiák alkalmazása,
külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében,
a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások,
pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése
érdekében - kompenzációs célzattal - a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében,
szakkörök szervezése, melyekről - érdeklődés és igény alapján - a nevelőtestület dönt
minden tanév elején. Hagyományos szakköreink (énekkar, moderntánc, drámapedagógia -
irodalmi színpad, rajz szakkör)
sportolás lehetőségének biztosítása az iskolai sportkör keretein belül: sportjáték, atlétika,
zsinórlabda, labdarúgás, futó-klub, kosárlabda,
tehetséges 6-7. évfolyamos tanulóink felkészítése a - tanulásban akadályozott tanulók
számára kiírt – Komplex Tanulmányi Verseny helyi, megyei fordulóján való sikeres
részvételre.
minden évben keressük azokat a színtereket, ahol csatlakozhatunk más iskolák által
hirdetett tehetséggondozó programokhoz.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Intézményünkben a szociális, pszichés és mentálhigiénés megsegítés célja:
Komplex segítségnyújtás a nehezen kezelhető élethelyzetekben.
Feladat
konzultáció, felvilágosítás tartása a gyermekvédelmi felelős, családterapeuta, pszichológus
részvételével a tanulók, szülők, tanárok részére,
szociális, pszichológiai és mentálhigiénés segítségnyújtás az okok teljes körű feltárása és a
gyermek megismerése érdekében,
a gyermek teljes személyiségének megismerésére irányuló pozitív attitűd és szemlélet
elterjedésének elősegítése az intézményben.
Tevékenységi formák
konzultáció
esetmegbeszélés, esetelemzés, esetkövetés
belső képzés
tanácsadás
tájékoztatás
A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai
Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igényelnek.
A megsegítés elvei
a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző
követelményrendszer kidolgozása,
hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése – a beilleszkedéshez
szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége,
a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való
felkészülés biztosítása – tudatosan kialakított szituációk, interakciók drámapedagógiai
elemek segítségével.
A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A gyermek-és ifjúságvédelem jogszabályok által kötelezően előírt megvalósítása az iskolában a
következőképpen történik:
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az iskolán belül együttműködve a pedagógusokkal, segítséget
nyújt a tanulók hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetéből, elhanyagolásából,
veszélyeztetettségéből fakadó problémák megelőzésében, feltárásában, kezelésében. Az intézmény
jelzési és együttműködési kötelezettségéből adódóan a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
rendszeresen kapcsolatot kezdeményez és tart a gyermekek védelmét végző, segítő intézményekkel,
különösen a család-és gyermekjóléti központokkal és szolgálatokkal, a gyámhivatallal, szociális
irodákkal, jegyzőségekkel, és a jogszabályban meghatározott esetekben az általános szabálysértési
hatósággal, valamint a rendőrséggel.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkája során rendszeresen tájékoztatást nyújt, tanácsadás
biztosít pedagógusok, szülők, gyermekek részére. Felvilágosító tevékenység keretében foglalkozást,
előadást, beszámolót, értekezletet tart. Pedagógiai jellemzést készít, és végzi a tanulókkal kapcsolatos
hivatalos levelezést, dokumentációt.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól
SZMSZ
A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői munkaközösség felé. Kérdését felteheti személyesen, vagy eljuttathatja az illetékes osztályfőnöke segítségével. Kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kap.
A tanuló véleményt nyilváníthat az őt érdeklő bármely kérdésben. Véleményét elmondhatja osztályfőnöki órán, diákgyűlésen, négyszemközt az iskola bármelyik dolgozójának.
A tanulói jogok megismeréséhez és érvényesítéséhez segítséget, információt kaphat a tanuló és a szülő az illetékes osztályfőnöktől, valamint az iskolai dokumentumokból.
A tanuló az őt és a közösséget érintő ügyekben az osztályfőnöktől, továbbá az iskolagyűlésen, valamint az iskolai dokumentumokból kap tájékoztatást.
Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.
Évente kétszer iskolagyűlést tartunk.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Intézményünkben, az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz:
Nyílt napok
a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága által
intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak iskolánkba,
ismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi élettel – a beiratkozás előtt,
az alsó – felső tagozatos tanulók nyílt napja, melyet szülők, óvónők, intézményünk
pedagógusai valamint többségi iskolákban dolgozó gyógypedagógusok részére tartunk.
Szülői értekezletek
Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.
Fogadóórák
heti rendszerességgel órarendbe építve,
évente kétszer a szülői értekezletek közé eső időszakokban, ősszel, tavasszal délutáni
időpontban
Szülők klubja
tematikus programok – a szülői igények szerint
szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának elismertetésére. Az
együttműködési képesség fejlesztése
problémamegoldáshoz segítség – gyermek és szülő esetében egyaránt,
igények – lehetőségek összhangba hozása
a gyermek érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek
egyeztetése
tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről,
A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember meghívása.
/Kötetlen, irányított beszélgetések formájában/
(Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a problémák
megelőzésére a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban)
kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való
lehetőségnyújtás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a
gondokkal való szembenézést
közös kirándulások szervezése /szülő, gyerek, pedagógus részvételével/
ünnepek közös megtartása
Szülői munkaközösség
A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségviselőit.
Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események
szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk a munkaközösségi ülésen elhangzottakról tájékoztatni
szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való részvételi lehetőségekről.
A szülői munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhatnak a
pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt. Feladataikat
munkaterv alapján szervezik.
A fent leírt együttműködési formák az iskolában folyó valamennyi nevelési-oktatási területre
érvényesek.
Külső kapcsolatok
Más oktatási és kulturális intézményekkel, civil egyesületekkel közösen szervezett programok, rendezvények.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Iskolánkban a következő tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
osztályozó vizsga
pótló vizsga
javítóvizsga
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben szereplő szabályok szerint kell
megszervezni.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve
engedély alapján egy, vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a
kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy
adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület
döntése alapján osztályozó vizsgát tehet
Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott
követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról -neki fel nem róható okból- :
elkésik
távol marad
a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Javítóvizsgát tehet a tanuló:
a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból-elégtelen osztályzatot kapott
az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról
engedély nélkül távozik
A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban, az augusztus 15-től augusztus
31-éig terjedő időszakban tehet.
Az osztályozó vizsga tantárgyai
Alsó tagozat
1.- 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret
Felső tagozat
5. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret
6. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, földrajz
7. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, földrajz, német nyelv
8. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret , történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek földrajz, német nyelv
Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai
Intézményünk bemenet-szabályozott, így a beiskolázás az országos illetve a megyei Szakértői
Bizottságok részéről kiállított „Javaslat az intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvány alapján történik.
A tanulók más, azonos típusú iskolából történő átvételéről, szülői kérelem alapján az iskola igazgatója
dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozással keletkezik. A tankötelezettség teljesítése – a tanév közben
beiratkozottak kivételével – a tanév első tanítási napján kezdődik.
A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes
folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése
után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget.
Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be
kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható, annak a tanítási évnek a
végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a
Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója határoz.
Iskolába lépés feltételei
A tanköteles korú gyermek rendelkezzen a szakértői bizottság által kiállított szakértői véleménnyel.
Iskolai beiratkozáshoz be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ számát és az érvényes szakértői javaslatot.
Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői
bizottság véleményében meghatározott időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Ha a
gyermeket az iskolába nem íratták be, az intézményvezető értesíti a gyermek lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt.
Átvétel feltételei
Eltérő iskolatípusból csak a megfelelő szakértői vélemény alapján.
Azonos iskolatípusból szülői kérésre, a szükséges dokumentumok bemutatásával (bizonyítvány, anyakönyvi kivonat, szakvélemény és „Javaslat az intézményváltáshoz” c. nyomtatvány, egészségügyi törzslap)
Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje
Megfelelő szakértői vélemény hiányában a tanuló felvételi kérelme elutasítható.
Az intézmény vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az intézményvezető köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.
Értelmileg akadályozottak Általános Iskolája – Nevelési program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára,
akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
2017
Bemutatkozás
Intézményünkbe Pécs város területén, valamint Pécs vonzáskörzetében lakó speciális nevelést-oktatást
igénylő értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos), autizmussal élő, mozgássérült
tanköteles korú tanulók járnak.
Vidéki tanulóink részére kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani helyben, az iskola épületében.
Iskolánk tanulóinak felvétele az országos Szakértői Bizottságok (Látásvizsgáló, Hallásvizsgáló,
Mozgásvizsgáló) illetve a Baranya megyei Pedagógia Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának
javaslata után történik.
Minden évfolyamon 1-1 osztályban folyik az oktatás, alacsony tanulói létszámmal a hatékonyság
érdekében. A csoportvezetők gyógypedagógusok, akik munkáját gyógypedagógiai asszisztensek
segítik.
Az oktató – nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Pedagógiai alapelvek
Az értelmileg akadályozott tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, ezért eltérő nevelési és
oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok
összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni
fejlesztési programokkal pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs
foglalkozások, gyógytestnevelés, különféle terápiák) oldhatók meg optimálisan.
A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást
igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, valamint a pszichés
funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania, annak érdekében, hogy tanulóink
képességeinek maximális kihasználásával minél teljesebb és önállóbb életet élhessenek. Mindezeket
a gyógypedagógia eszközrendszerével lehet csak elérni. A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók
pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára.
A nevelő-oktató munkánk céljai
A nevelő-oktató munkánk céljainak kitűzésénél figyelembe vesszük a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről szóló törvény 1. § 1. bekezdését:
„elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik,
képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori
sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és
céljaik elérésére nevelni”
A fentiek mellett fontosnak tartjuk továbbá a következő célok elérését tanulóinknál:
tanulóink szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott,
munkát szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő
emberekké váljanak
felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére mely lehetőséget ad
fejlettségüktől függően a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére
egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba,
intézménybe, munkahelyre, közösségbe.
felkészítsük tanulóinkat, alternatívákat nyújtsunk számukra, hogy szabadidős tevékenységeik
során idejüket hasznosan és értelmesen töltsék el
felkészítsük tanulóinkat az egészséges életmód elsajátítására, képességeiknek megfelelően
saját testük ápolására, gondozására, az egészséges táplálkozási szokások elsajátítására, és a
lelki egyensúly megtalálására (egészséges önértékelés, megfelelő önismeret)
tanulóink oktatása-nevelése során környezettudatos szemléletet alakítsunk ki
tanulóink a pozitív énképét fejleszteni, ezzel segítve a harmonikus személyiség kialakítását.
céljaink megvalósításában kiemelten fontosnak tartjuk, hogy szorosan együttműködjünk a
családdal, mert a folyamat csak így válik sikeressé.
A nevelő-oktató munka feladatai
A Nemzeti alaptanterv (110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet) a köznevelés feladatát alapvetően a
nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes
kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg.
Nevelő-oktató munkánk feladatainak meghatározásánál további irányadó számunkra a 32/2012 (X.8.)
„Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók
iskolai oktatásának irányelve” c. EMMI rendelet:
A nevelés-oktatás feladata
a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása
a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése
a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása
gyakorlatorientált képzés
az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása
a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában
egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére
az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése
a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való
nevelés
az eredményes társadalmi integrációra törekvés 1
Intézményegységünk alapfeladata az értelmileg akadályázott tanulóink általános iskolai nevelése-
oktatása. Alaptevékenységünk ellátásához feladataink a következők:
Tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és olyan szintre emelése, hogy
adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képesek.
Ennek érdekében kiemelt szerepet kap:
1 32/2012 (X.8.) „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési
igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
o az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése – ezen belül – a
konfliktushelyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség
kialakítása, az erkölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő
kommunikációs formák alkalmazása.
o az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása –ezen belül – a munkavégző-
képesség megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a
társadalmilag elfogadott szokásrendszerek elsajátítása.
A pszichés funkciók fejlesztése, képesség és szokásrendszerek kialakítása játékos, fejlesztési
formák dominanciájával történik.
Alapvető a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a
napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztő munkának ki
kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására.
Előtérbe kerül a konkrétumokhoz kötődő ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai
eljárások differenciált alkalmazása, a munkaképesség kialakítása és a normakövetés
gyakoroltatása egyszerű szociális kapcsolatokban. A fejlesztés központi feladatát a gyakorlati
jellegű tevékenységek, az életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi.
Feladatunk tanulóink egyénre szabott nevelése-oktatása, fejlesztése, képzése, tehetségének
felismerése, gondozása.
Általános műveltség alapozása, figyelembe véve az értelmileg akadályozottság tényét.
Az oktatási-nevelési feladatokat a kompetenciafejlesztés alapján végezzük.
A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása
A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása
Kiemelt kompetenciaterületeknek tekintjük:
anyanyelvi kompetencia
természettudományos kompetencia
matematikai kompetencia
digitális kompetencia
szociális és állampolgári kompetenciák
kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia
esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai
A képzési rendszerünk a kompetencia alapú oktatást tűzi ki célul, amely lényege a képesség és
készségfejlesztés és a gyakorlatban alkalmazható tudás elősegítése.
A tanulási folyamatban olyan eljárásokat alkalmazunk, melyek szervesen segítik céljaink elérését. A
megválasztott módszerek mindig illeszkednek az adott tanulócsoport, tanuló sajátosságaihoz, egyéni
képességeikhez.
Megválasztott módszereinket folyamatosan fejlesztjük, átgondoljuk, figyeljük a gyógypedagógia
tudományág állandó változásait.
Leggyakrabban használt módszereink:
tanári előadás
cselekvésbe ágyazott tanítás
egyéni fejlesztés
differenciált oktatás
projektmódszer
kooperativitásra építő pedagógiai módszerek
élményalapú pedagógiai módszerek
IKT alapú módszerek (digitális pedagógiai módszerek)
Leggyakrabban használt eszközeink:
nyomtatott segédletek (tankönyv, munkafüzet, feladatlap, feladatgyűjtemény)
oktatástechnikai anyagok (vetített vázlat, ábra, fotó, film, számítógépes oktatóprogram,
digitális tananyag)
oktatástechnikai eszközöket (pl. CD-lejátszó, projektor, számítógép)
különböző évfolyamokon tanulóinknak a képességeik kibontakoztatására rendszeres sérülés
specifikus fejlesztéseket, egyéni és kiscsoportos terápiákat és tehetséggondozó foglalkozásokat
biztosítunk.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Tanulóink személyiségének elsődleges alakítója a család, aztán az iskola. A család és iskola
személyiségfejlesztő hatása egymásra kell, hogy épüljön.
Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális
gyógypedagógiai tevékenység.
Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére is irányul. E
folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek
kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik:
a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése,
az elvesztettek pótlása, újra kialakítása,
a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése,
a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése
az egész személyiség egyensúlyba hozása.
Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát, ahol az
emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű
emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva. Az iskola széles
tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiség-fejlesztő oktatásával az
élményszerzés örömét szeretné megvalósítani, a pozitív énkép erősítését fejleszteni.
Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében:
differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk
a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk
a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek
kiválasztásával történik
különböző – szabadon választható – csoportos foglalkozásokat biztosítunk szakkörök keretében
tanulóink részére, annak érdekében, hogy személyiségük fejlődése pozitív irányba fejlődjön és
átélhessék a csoporthoz tartozás élményét:
táncszakkörök (alsó és felső tagozaton)
egyéni és csoportos képzőművészeti terápiák (alsó és felső tagozaton)
Pedagógiai feladataink a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban
A tanulók anamnézisének alapos megismerése
Környezettanulmány – kritikus esetekben
Pedagógiai diagnosztikai eljárások
- megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása
- dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek)
- a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként
A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő (NOKS) alkalmazottakkal és kollégista tanulók esetén a kollégiumi nevelőkkel
együttműködve végzik.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, elsősegély nyújtási alapismeretek
elsajátítása
Intézményegységünk egészségnevelési programja
Az egészségnevelési program célja, hogy biztosítsuk tanulóink egészséges testi, lelki és szociális
fejlődését. Fontos, hogy iskolánk minden dolgozója személyes példamutatással segítse a folyamatot.
A tanulók életkorának és képességeiknek megfelelő szinten differenciált keretek közt, tanórán és a
tanórán kívüli tevékenységek keretében foglalkozunk az egészség megőrzésének szempontjából
legfontosabb ismeretekkel.
Tagozatunkon az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek átadásában és folyamatos gyakorlásában
az iskolai védőnő nyújt segítséget, az ezzel kapcsolatos feladatok az Egészségnevelési programban
lettek kidolgozva, valamint a tanórákba beépített egészségnevelési részeknél az osztályfőnök,
szaktanárok, illetve a délutáni tevékenységekbe ágyazottan a napközis, pedagógiai munkát közvetlenül
segítők. (NOKS)
Az Egészségnevelési program kiemelt területei
Személyi higiéné - tisztálkodás (kézmosás, mindennapos tisztálkodás, toalett használat)
Anatómiai ismeretek
Különbségek fiúk és lányok közt serdülőkorban
Pszichoszexuális érés lépcsőfokai
Szerelem, párkapcsolat
Egészséges táplálkozás
Aktív szabadidő eltöltés
Mindennapos testmozgás
Lelki egyensúly megteremtése
Egészséges és biztonságos környezet kialakítása
Egészségkárosító magatartásformák elkerülése
Elsősegély nyújtási alapismeretek
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Tanulóink elsősegélynyújtási alapismereti gyakorlatokat az „Egészségnevelési program” részeként
sajátíthatnak el. (sebellátás, sebkezelés, sebkezelési higiénia, általános teendők rosszullétek esetén,
vészhelyzetben mentők kihívásának szabályai).
Emellett projektnapok alkalmával fordítunk figyelmet az elsősegélynyújtási ismeretkere, illetve a
témához kapcsolódó tantárgyi órákon.
Az egészségnevelés az oktatás, nevelés, habilitáció valamennyi területén megjelenik.
Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő
testmozgás, ISK foglalkozások, rendszeres séta és játék a szabadban
Környezetismeret, kommunikáció, életvitel és gyakorlati ismeretek, önkiszolgálás tantárgyak
az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkör, egészségnap
Az egészségnevelési programhoz hagyományokat is rendelünk. (Egészségnap, Gyümölcs és
zöldségnapok, évenként rendszeresen megrendezett kirándulások a természetben, erdei iskola, külső
helyszínek meglátogatása tanórán kívül – Mentőszolgálat, Orvosi rendelőintézetek)
Egészségneveléssel kapcsolatos feladatok beépülése a tanórákba
A helyi tantervnek megfelelően a következő tanórák keretén belül történnek az egészségneveléssel
kapcsolatos feladatok végzése:
Tantárgy neve –
osztályfok
Témakör Időkeret
Kommunikáció 1. osztály Testünk és személyes
teendőink
24 óra
Kommunikáció 2. osztály Testünk és személyes
teendőink
25 óra
Kommunikáció 3. osztály Testünk és személyes
teendőink
22 óra
Kommunikáció 4. osztály Testünk és személyes
teendőink
20 óra
Kommunikáció 5. osztály Testünk és személyes
teendőink
25 óra
Kommunikáció 6. osztály Testünk és személyes 20 óra
teendőink
Önkiszolgálás 1. osztály Testápolás – személyi
higiénia
44 óra
Önkiszolgálás 2. osztály Testápolás – személyi
higiénia
44 óra
Életvitel 3. osztály Személyes szükséglettel
kapcsolatos teendők
35 óra
Életvitel 4. osztály Személyes szükséglettel
kapcsolatos teendők
35 óra
Környezetismeret 5.
osztály
Az emberi test 9 óra
Környezetismeret 5.
osztály
Egészségmegőrzés –
Egészséges életmód
11 óra
Környezetismeret 6.
osztály
Az emberi test 9 óra
Környezetismeret 6.
osztály
Egészségmegőrzés –
Egészséges életmód
11 óra
Környezetismeret 7.
osztály
Az emberi test 20 óra
Környezetismeret 7.
osztály
Egészségmegőrzés –
Egészséges életmód
17 óra
A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben
minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát
hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen
működő egészségfejlesztő tevékenységekben
Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek
eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi
elő.
A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű
egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:
az egészséges táplálkozás
a mindennapos testnevelés, testmozgás
a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
a személyi higiéné
a teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi,
életkori sajátosságait
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink:
A magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása
Szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal
A megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése
Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző
színtereinek felhasználásával történik.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:
Az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése
Határozott, teljesíthető követelmények állítása
Az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése
A kollégiumban elhelyezett tanulókkal szemben összehangolt elvárások megfogalmazása
Tevékenységformák:
Közös programok szervezése, hagyományteremtés
Szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten
Tanórai keretek között történő közösségfejlesztés
Nem kötelező tanórai foglalkozások
Iskolán kívüli programok
A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési program
tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki egészség
megteremtése és védelme.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység:
Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fejlesztésénél
figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket.
Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel –a nem kötelező tanórai
foglalkozásokon, a napközis és a kollégiumi foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon
valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók
fejlesztése eredményhez vezet.
Feladataink:
meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben és a kollégiumban
a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő
felnőttekkel
a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében,
hogy minél több sikerélményhez jussanak
kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár, Gyermekvédelmi Tanács segítségével
pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok
szervezésekor
a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása,
túlterhelés elkerülése
egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása
lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására
komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka
kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
Célunk, hogy a nálunk végző tanulók rendelkezzenek olyan anyanyelvi kommunikációs, szociális,
kulturális és állampolgári kompetenciákkal, amelyek a sikeres társadalmi beilleszkedésüket lehetővé
teszik.
Feladataink:
szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése
a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása
az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban az osztályban tanítók és a fejlesztő
pedagógusok együttműködésének segítségével
a differenciált foglalkozások dominanciája a frontális osztálymunkával szemben
a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe
a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos
alkalmazása)
művészeti terápiák alkalmazása
külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében
a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pályázatok
szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése érdekében –
kompenzációs célzattal, a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében.
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai
A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet
alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között, amelynek alapja
a bizalom és a pedagógusok szakmai hitele.
Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a minél
teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést.
Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani
eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő ütemben
sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzanak ki erősségeik.
A pedagógusok feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési
feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját.
Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése az értelmileg akadályozott tanulók esetében
egyéni sajátosságaikhoz igazodik.
A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus az egyéni képességekhez igazodó
eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget az önálló életvitelhez
szükséges kompetenciák elsajátítására, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire.
A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet és
kezelje a felmerülő konfliktusokat.
A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a
mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív fajtáit. Az értelmileg akadályozott tanulók
képességstruktúrájának jellemzői miatt az értékelés alapját elsősorban a megfigyelés képezi, ezt
egészítjük ki speciális diagnosztikus kérdőívekkel. ( P.A.C.)
Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek alkalmasak
arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.(Nem csak kritérium és nem csak
normaorientált szempontok érvényesítésével.)
A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.
Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből és
lebonyolításából.
Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel segítse a
tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást.
Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, készítésével
segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését.
Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait.
Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.
Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfelelő
szakemberhez.
Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.
Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósításából,
amelyet az Értelmileg akadályozottak iskolájából a Készségfejlesztő Speciális Szakiskolába történő
zökkenőmentes átmenetet segíti.
Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti
neveléséhez. Segítsék elő a természet és környezet ismeretén és szeretetén alapuló,
környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék
meghatározóvá a tanulók számára.
A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások szervezéséből,
lebonyolításából.
Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.
Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeletében.
Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.
Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a szülőkkel
és más szakemberekkel.
Tanulmányi versenyekre való felkészítési munkákban való részvétel, tanulmányi versenyek
lebonyolítása
Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált
személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is
magába foglalja, valamint az osztály tanulóival kapcsolatos adminisztrációs feladatok végzését.
Az osztályfőnököt az igazgató/intézményegység vezető bízza meg minden tanév augusztusában,
elsősorban a nagyfelmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Iskolánk saját továbbtanulási programja alapján az osztályfőnökök a Készségfejlesztő Speciális
Szakiskola pedagógusaival közösen felső tagozaton, kiemelt figyelemmel 8. osztályban a Cselekvési
terv útmutatása szerint készítik fel tanulóinkat a továbbtanulásra.
A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze:
Az első évfolyamot kezdő osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára: hospitálás
az óvodákban, beiskolázásra váró gyerekek megismerése, közös programok koordinálása.
Az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői vélemény és korábbi
fejlesztési tervek, stb.)
Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.
Az osztályközösség alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása
Az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök teremtsen
lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koherencia élményét,
kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására.
Az osztályfőnök segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását.
Az osztályfőnök tartson kapcsolatot a szülőkkel, szülői szervezetekkel.
Az osztályfőnök feladata a munkatervben meghatározott idővallumokban szülői értekezletek
megtartása.
Tartson kapcsolatot más, a tanulók érdekében működő szervezetekkel,
intézményekkel.(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények)
Az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító
kollégákkal és más, az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, a
gyermekvédelmi felelősön keresztül a gyermek védelmét szolgáló intézményekkel,
pszichológussal, védőnővel. Stb.)
A tanuló veszélyeztetése esetén köteles az osztályfőnök jelzéssel élni a gyermekvédelmi felelős
felé, a továbbiakban együttműködni a veszélyeztetettség megelőzésében és a már kialakult
veszélyeztetés megszüntetésében.
Szervezzen tanulmányi, illetve osztálykirándulást, abban az esetben, ha ennek anyagi feltételei
megoldhatóak.
Rendszeresen értékelje a tanulók és az osztály magatartását és szorgalmát, szöveges formában
évente két alkalommal, illetve felmerülő probléma esetén azonnali tájékoztatást nyújt a szülő
részére.
Az osztályfőnök élhet a családlátogatás lehetőségével, amely kiváló alkalom arra, hogy a családi
hátteret megismerhesse. A családlátogatás csak kölcsönös együttértés esetén szervezhető meg.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. §. 13. pontja értelmében:
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló2
Intézményegységünk valamennyi tanulója különleges bánásmódot igénylő tanuló, ezen belül sajátos
nevelési igényű tanuló.
Az értelmi akadályozottság mellé gyakran társul beilleszkedési és magatartásbeli probléma, de ez az
elsődleges sérülés következménye és ezekkel kapcsolatos feladatokról pedagógiai programunk 4.
pontjának 4. részében kifejtettek szerint foglalkozunk.
A gyermekvédelmi törvény értelmében tanulóink jelentős hányada hátrányos helyzetű, illetve
halmozottan hátrányos helyzetű, melynek megállapítása a Gyermek védelméről szóló törvény
kritériumai alapján történik.3
Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok
Tanulóink kiemelkedő képességének fejlesztésére szakköröket működtetünk a tagozatunkon.
Ezeknek keretében van lehetőség arra, hogy tanulóink képességei még magasabb szintre jussanak el.
A szakkörök minden tanév szeptemberének 2. hetében indulnak, heti rendszerességgel működnek.
Választható tehetséggondozó szakköreink:
táncszakkörök alsó és felső tagozaton
2 A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. §. 13. pontja 3 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
egyéni és csoportos képzőművészeti szakkörök
Tehetséges felső tagozatos tanulóink részére minden tanévben lehetőséget biztosítunk arra, hogy
kipróbálják tehetségüket és részt vehessenek az Oktatási Hivatal által meghirdetésre kerülő Koncz
Dezső tanulmányi versenyen.
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Célja:
A tanulók szociális szükségleteinek adekvát kielégítése. A felmerülő probléma kezelése,
megszüntetése, a tanuló veszélyeztetettségének megelőzése. A kialakult veszélyeztetettség
súlyosbodásának prevenciója.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai
Segítségnyújtás, tanácsadás
A gyermekvédelmi tevékenység koordinálása
Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)
Jelzési kötelezettség
Közreműködés a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében
A gyermek veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének, problémáinak felismerése
Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomon követése, visszacsatolása
céljából
Hivatalos levelezés
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi
munkáját, azzal hogy:
az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, pedagógusokat és a szülőket
lehetőségeikről
a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján
megismeri a veszélyeztetett tanulókat, a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik
a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel
gyermekbántalmazás vélelme esetén, vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a
gyermekjóléti szolgálatot értesíti és együttműködik a gyermekvédelmi rendszer szerveivel
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
Irányadó iskolánk érvényben lévő Házirendjének ide vonatkozó pontja.4
Tanulóink az iskolai élet minden területére kiterjedő véleményalkotási joggal élhetnek. Ilyen esetekben
közvetlenül fordulhatnak az intézményegység vezetőjéhez, osztályfőnökükhöz, szaktanáraikhoz.
Tagozatunk egy –egy tanulója (választás útján) bekerül az iskolai diákönkormányzatba, ahol az ott
meghatározottak szerint vesznek részt a döntési folyamatokban.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel
Kapcsolattartás a szülőkkel
A szülőkkel való kapcsolattartásunkra a nyitottság, kölcsönösség jellemző. Éves munkatervünkben
meghatározott időpontokban biztosítjuk a következő kapcsolattartási formákat:
Szülői értekezletek (évente 4 alkalommal, az éves munkatervben meghatározottak szerint)
Fogadó órák (éves munkatervben és tájékoztató füzetekben meghirdetett időpontokban)
4 Pécsi Éltes EGYMI - Házirend
Nyílt hét – (a munkatervben meghatározott időpontban lehetőséget nyújtunk a szülők részére
a pedagógiai munkába való betekintésre)
Írásbeli tájékoztatás (minden tanuló részére „Tájékoztató füzet” biztosítása, amelyben az
osztályfőnök, napközit ellátó pedagógus jelzi a szülők felé az aktuális eseményeket,
programokat, tudnivalókat)
Szülői Munkaközösség (a szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban, a
választmány tagjai évente választják meg tisztségviselőiket. Feladatuk, hogy véleményezzék az
iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események
szervezésében, lebonyolításában. A Szülői Munkaközösség tagja lehet minden tagozatunkon
tanuló gyermekek szülei, akik a tanév első szülői értekezletén meghirdetésre kerülő
tájékoztatón ezt a feladatot vállalják. Vállalásukkal részt vesznek a Szülői Munkaközösség
tanácskozásain, az ott elhangzottakról tájékoztatják szülőtársaikat, információt adnak a
különböző programokon való részvételi lehetőségekről.)
Kapcsolattartás a tanulókkal
A Pedagógiai program Nevelési programjának „Az intézményi döntési folyamatban való tanulói
részvételi rendje” című résznél olvasható a tanulói kapcsolattartási rend.
Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal
Folyamatos kapcsolatot ápolunk az intézményben működő tagozatokkal a közös rendezvények,
programok, szakmai együttműködések okán:
Speciális Autista Csoporttal
Gyógypedagógiai Óvodával
Fejlesztő – nevelő oktatással
Szakiskolával
Tanulásban akadályozottak iskolájával
Kollégiummal
Utazó Gyógypedagógusi Hálózattal
Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel
Tanulóink beiskolázása, áthelyezése és felülvizsgálata során folyamatos kapcsolatot
tartunk a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsággal.
Tájékoztatást nyújtunk intézményünkről, szakmai együttműködési lehetőségeket kínálunk
Pécs Járás óvodái számára.
A régió hasonló típusú iskoláival közös rendezvényeken, versenyeken veszünk részt.
Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat
A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64-73§-a
rendelkezik.
Egy tanévben a tanulónak az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250
órát, illetve az adott tantárgyból a tanórák 30%-át. Aki ennél többet mulaszt, nem minősíthető. A
nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak
engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Ellenkező esetben az évfolyamot ismételni köteles. A
nevelőtestület csak abban az esetben tagadhatja meg az osztályozó vizsga letételét, ha a tanuló
igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát.
Osztályozó vizsgát tehet a tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 250 óránál
(félévkor 125 óránál) többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján ezt engedélyezi.
Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.5
Az osztályozó vizsga tervezett időpontjáról, helyéről tanulóink esetében a tanuló szülője, gondviselője
írásban kap tájékoztatást.
A vizsgabizottság 3 főből áll (elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár), a személyeket az intézményegység
vezetője jelöli ki.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei az Értelmileg akadályozottak
iskola tagozatán:
1.-2. évfolyam: Kommunikáció, Számolás-mérés
3.-6. évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció
7.-8. évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció, Társadalmi ismeretek
Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott
követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, A felvételi eljárás különös szabályai
Tanulóink felvétele, átvétele kizárólag a megyei és országos Szakértői Bizottságok javaslata után
alapján történik.
Elutasításra kerül az a tanuló, aki nem rendelkezik iskolánkat kijelölő „Javaslat
intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvánnyal a Szakértői Bizottság részéről.
Az átvételre, felvételre kerülő tanulók osztályba sorolását az „Javaslat intézményváltoztatáshoz” c.
nyomtatvány alapján végezzük.
A tanuló átvételére, felvételére vonatkozó jogszabályok szerint az iskolában, a tanuló átvételére a
tanítási év során bármikor lehetőség van.
5 Pécsi Éltes EGYMI Házirend
Speciális Autista csoport – Nevelési program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára,
akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
2017
Bemutatkozás
Speciális csoportunk kialakítása hiányt pótol a fogyatékossággal élők ellátását biztosító hazai
intézményrendszer szolgáltatási körében azzal, hogy szakmai munkájában alkalmazkodik az
autizmussal élő tanulók sérüléséből eredő ellátási igényeihez.
Az autizmus spektrumába tartozó állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív
képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az
autizmussal élő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a
rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez
képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a
következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és
másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem
tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában
jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a
típusos tünetek. Az autizmus spektrum zavar gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a
következőképpen csoportosíthatók:
értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar
beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar
viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió
Az autizmussal élő tanulókat a speciális iskolai csoport a Hajnóczy utcai épületünkben fogadja. A
csoportba soroláskor figyelembe vesszük:
a gyermekek életkorát
az autizmus spektrum mellé társuló kognitív funkciók szintjét
a viselkedésproblémákat
Az oktató – nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Az autizmus spektrumába tartozó állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív
képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az
autizmussal élő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas
gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest
károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes
sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési
tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet
különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események,
körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. Az autizmus spektrum zavar gyakran
társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók:
értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar
beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar
viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió
Alapelvek
Az autizmussal élő tanulók ellátása olyan speciális megközelítést igényel, amely az egyén aktuális
szükségleteire, állapotára épít, tartalmazza azokat a specifikus módszertani elemeket, amelyek
bizonyítottan hatékonyak az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók esetében
függetlenül attól, hogy milyen értelmi képességekkel rendelkeznek.
Az egyéni különbségek és szükségletek, illetve a csoportos oktatás, nevelés nehézségei miatt az
autizmus spektrumzavarral élő tanulók autizmus specifikus oktatása, nevelése jellemzően egyéni
felmérésre, egyéni tervezésre és egyéni fejlesztésre épül.
Az oktatás, nevelés során a tanulók aktivitásait (napirendjét, ezen belül a tevékenységeket) a
pedagógusok a tanuló egyéni szükségletei, képességei, aktuális fejlettségi, szocializációs szintje
alapján az adott iskola típusnak megfelelően személyre szabottan határozzák meg. Ebből
következik, hogy a tantárgyi tartalmak óraszámai a napirendi tevékenységekbe foglalva
jelenhetnek meg.
Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók nevelése, oktatása során az általános és specifikus
pedagógiai tartalmak és az egyéb fejlesztési tartalmak arányait a pedagógusok a tanuló egyéni
szükségletei, képességei alapján, a szülővel egyeztetve, a pedagógiai diagnosztikai mérések
eredményei ismeretében határozzák meg.
Céljaink
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető felnőttkori szociális
adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és
egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a meglévő
készségek fejlesztése. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási,
szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.
A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a
szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család
életébe való beilleszkedésre.
A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése.
Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai
képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése.
Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.
Feladataink
A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a
következő területeken:
Elemi pszichoszomatikus funkciók
Szenzomotoros készségek
Szociális-kommunikációs képességek
Kognitív készségek fejlesztése:
A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése.
A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként.
Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család
igényeinek figyelembevételével.
Az eltérő fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák
megelőzése és kezelése.
A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és
iskolán kívüli környezetben.
Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása.
A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.
Az ismeretek, információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva tanuló,
a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.
A nemzeti műveltség és az egyetemes kultúra közvetítése. A tanuláshoz, a munkához
szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése.
Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése:
anyanyelvi kommunikáció
matematikai kompetencia
természettudományos és technikai kompetencia
digitális kompetencia
szociális és állampolgári kompetencia
kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
a hatékony, önálló tanulás
idegen nyelvi kommunikáció
Eszközök, eljárások
A nevelés-oktatás egyéni és kiscsoportos formában történik.
A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért
intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képességprofil,
valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel
(pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével.
Protetikus környezet és eszköztár kialakítása (strukturált környezet biztosítása az idő beli és téri
tájékozódás segítéséhez, vizuális információhordozók és augmentatív kommunikációt segítő
eszközrendszer kialakítása).
Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.
Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között:
beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt.
A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ
átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább
független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás
stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése
fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás).
A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív-
viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.
Speciális megközelítés a tanításban
Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és
kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve.
A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen új mozzanattal.
(egy új szín, forma, mozdulat, stb.)
Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermek képességeinek megfelelő lehető
legnagyobb nagyságú lépésekre kell bontani.
A feladatoknak a tanuló szempontjából értelmesnek kell lenniük, ezért az ismereteket lehetőleg
abban a kontextusban tanítjuk, melyben a gyermeknek alkalmaznia kell azokat.
Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell,
melyben funkcionálisak.
A fejlesztésben való továbblépéskor csak azokra az ismeretekre, készségekre alapozhatunk,
melyeket a tanuló folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szinten-tartása szükséges.
Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek
számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a szociális megerősítésig).
Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé váljon, hogy fokozatosan el
lehessen hagyni a külső jutalmakat.
Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre,
speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek a pályaorientáció szempontjából.
A fejlődési egyenetlenség csökkentése azonban elsőbbséget kap a szigetszerű képességek
fokozott fejlesztésével szemben.
A követelményeket az objektív körülményekből fakadó szükséges dologként kell megjeleníteni, és
nem a pedagógus személyes kívánságaként.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók – a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és
tervezés módosítása szempontjából – kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai:
A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az
információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya.
Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb
elemeinél fontosabbakat megkülönböztesse.
A szociális megerősítés (pl. dicséret) jutalomértékének hiánya, illetve a belső motiváltság
gyengesége, gyakran teljes hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz
számukra örömöt.
A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet
nehezítenek a beszéd érzelmi, szociális sajátosságai, mint pl. a hanghordozás.
A beszéd vagy más kommunikációs eszköz spontán, funkcionális, rugalmas alkalmazásának
sérülése.
Egyenetlen képességprofil, pl. ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és személyes
memória közötti szakadékszerű különbségek.
A belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a
tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban
A változásokkal, újdonsággal kapcsolatos ellenállás, szorongás.
Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet:
A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető.
Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás.
Jó mechanikus memória.
Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő
koncentráció, kitartás.
Nem szociális tartalmú tantárgyi területeken viszonylag jó képességek (pl. szó szerinti
tanulás, nem szöveges számtan, földrajz)
Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során:
Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai, túlérzékenységre és/vagy fokozott
ingerkeresésre utaló viselkedések (hallás, látás, fájdalom stb.),
figyelemzavar,
utánzási képesség zavara,
inger feldolgozási, vizuomotoros, koordinációs problémák,
tér-idő értelmezés gyengesége,
analízis-szintézis műveleteinek problémája,
lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése,
általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése,
emlékezet-felidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél),
nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények
közötti alkalmazással,
a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya,
szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága,
énkép, én-tudat fejlődésének zavara,
a valóság téves értelmezése, felfogása,
realitás és fantázia összetévesztése,
szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes
utasítások esetén,
képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának
hiánya,
gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetben szociálisan
inadekvát viszonyulás a kortársakhoz,
strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák,
félelmek, fóbiák, szorongás.
A fenti problémák következménye, hogy a szociális-kommunikációs kontextusban zajló
tanulás akadályozott, ezért az autizmussal élő gyermekek számára a világról való
megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak.
Fejlesztési területek
A szociális készségek fejlesztése
Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció, és rugalmas
gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel – az autizmus
mint "szociális fogyatékosság" a legszembetűnőbb. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első
két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges
fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés,
illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása.
A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek tanítása
(taníthatóságot megalapozó szociális készségek, önmagáról való tudás, kapcsolatteremtés és
fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek minél tartalmasabban legyen képes
eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt.
A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az autizmusból
fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy a szociális készségeket spontán,
intuitív úton sajátítsák el, szociális megértésükre alapozva. Ezért a fejlesztés metodológiájában
elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyek a gyermek
egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel
is (pl. zenei interakció).
A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek
A taníthatóságot megalapozó szociális készségek:
A pedagógus segítségének elfogadása.
Más személyek jelenlétének elviselése.
Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.
Az utánzás tanítása.
Önmagáról való tudás:
Személyi adatok megtanítása.
Saját külső tulajdonságok ismerete.
A gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli saját tevékenységek körének
tanítása.
Annak tudatosítása, hogy a gyermek mit tud és mi az, amelyet segítséggel képes
csinálni, mi az, amit egyáltalán nem tud.
A kedvelt és elutasított dolgok meghatározása.
Kellemes és kellemetlen dolgok meghatározása, tanítása.
Saját élmények felidézése.
Saját teljesítmény értékelése megadott szempontok alapján, önellenőrzés.
Saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása.
A sztereotip viselkedésformák kontroll alá vonása.
Kapcsolatteremtés, fenntartás
A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.
Ismerős és ismeretlen személyek külső és nem látható tulajdonságainak tanítása.
Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés).
Az információcsere szabályainak tanítása: témaválasztás, kezdeményezés, a
beszélgetés fenntartása, befejezése stb.
Iskolán belüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai.
Iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályainak tanítása
különböző színtereken (pl. uszodában, üzletekben, járműveken, könyvtárban).
A legnyilvánvalóbb érzelmi reakciók felismerése és az azokhoz illő, megfelelő viselkedés
szabályai.
Elemi kooperáció tanítása felnőttel, gyermekkel.
Szabadidős készségek
A szabadidős készségek tanításának közös feladatai:
A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és a mentális kornak egyaránt
megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása.
A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása.
A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása.
A tárgyakon való megosztozás tanítása.
A megfelelő viselkedési szabályok elsajátíttatása.
A szabadidő önálló eltöltésének tanítási szempontjai:
A szabadidős aktivitások lehetséges helye, ideje.
Önállóan végezhető szabadidős aktivitások.
Eszközök, anyagok kiválasztása.
A szabadidő társas eltöltésének tanítási szempontjai:
A sorra kerülés szabályának és jelzésének tanítása.
Egyszerű társasjátékok szabályainak tanítása.
A vesztés elviselésének, a nyerés jelentésének megtanítása
A kommunikációs készségek fejlesztése
A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az
információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a
kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal
élő gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges fontosságú cél tehát az
egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél
megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek;
metakommunikáció) használatának tanítása szükséges.
Hasonlóan a szociális fejlesztéshez a kommunikációs készségek tanításának metodológiájában is
elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a gyermek
egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel
is (pl. zenei interakció).
A fejlesztés fő területei
Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken, a megértés és a
használatszempontjából.
A kommunikáció módja, eszköze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond vagy csinál. Tágan
értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek
válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására.
(pl. dührohamok). A kommunikáció eszközei lehetnek tárgyak, képek, természetes gesztusok,
jelek, beszéd.
Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb.
megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre és arra, hogy az értés
és használat kontextustól függő.
Funkció (utalás, üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, állítás, felajánlás, tréfa, vita, tiltakozás,
figyelemfelhívás, visszautasítás, kommentálás, információadás, kommunikáció az érzelmekről). A
funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs
készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg.
Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen körülmények
között?
A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul. A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv
készül.
A fejlesztés legfontosabb feladatai a felmérés eredményétől függően a következők:
A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz
használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben.
Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, mely lehet tárgyas, képes
stb.
A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése.
A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése.
A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a
környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra serkentse a
gyermeket.
A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető
legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a
gyermekek új helyzetekben spontán ritkán alkalmazzák.
Kognitív készségek fejlesztése
Az autizmussal élő gyermekek egy része valamilyen szintű értelmi sérülésben is szenved. Az autizmus-
specifikus fejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az egyenetlen képesség-
struktúrának megfelelő kognitív fejlesztési célok is szerepet kapnak az oktatás és nevelés során. A
következőkben azon sérült kognitív készségekkel foglalkozunk, amelyek autizmus specifikusak, illetve
gyakran jelennek meg járulékos problémaként.
Az autizmussal élő gyermekek kognitív stílusát a rugalmas gondolkodás, valamint az információk
jelentés-teli egészként való észlelésének, értelmezésének sérülése jellemzi. Jellegzetes nehézségek
tapasztalhatóak az általánosításban, a szimbólumok kezelésében és a belső forgatókönyvek
kialakításának és alkalmazásának területén. Részben e problémák következménye a sérülések triásza
az autizmusban, azaz a jellegzetes viselkedéses kép. Így természetesen a kognitív fejlesztési célok
erőteljesen befolyásolják a szociális és kommunikációs terület fejlesztését is.
A fejlesztés legfontosabb feladatai
Jelentés teli információk kiemelésének elősegítése:
a figyelem irányuljon a környezet lényeges ingereire
lényegkiemelés képességének elősegítése
a figyelem terjedelmének bővítése, időtartamának növelése
cselekvések tervezésének, kivitelezésének tanítása
alternatív problémamegoldó stratégiák tanítása lehetőleg abban a kontextusban, ahol
azt alkalmazni kell
a megtanult készségek általánosítása, alkalmaztatása a lehető legtöbb természetes
élethelyzetben
elvont fogalmak, összefüggések (pl. idői, ok-okozati relációk) megértésének elősegítése
A szenzomotoros készségek fejlesztése
A szenzomotoros készségek sérülése gyakran megjelenik az autizmusban: a problémák részben a
társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben az autizmus részjelenségeként. A
szenzomotoros készségek fejlesztése minden tantárgyban megjelenik, és különösen nagy szerepet kap
az Életvitel, a Gyakorlati ismeretek és a Mozgás tantárgyakban, valamint a "Tér- idő szervezése"
fejlesztő programban. Az alábbiakban az autizmussal élő gyermekeknél leggyakrabban megjelenő
fejlesztési feladatokat emeljük ki.
A legfontosabb fejlesztési feladatok:
A testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása, a testélmény fejlesztése.
A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban.
A szociális kontextusokban való megfelelő mozgásformák kialakítása.
Módszerek tanítása, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb, pl.
verbális sztereotípiáit.
Elemi pszichoszomatikus funkciók
Az autizmusban gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos problémák. Ezek
részben az általános fejlődési elmaradással magyarázhatók, részben az autizmusból erednek. Ilyen
jelenség az azonossághoz való ragaszkodás, mely az élet bármely területén jelen lehet.
Az alvással kapcsolatos gyakori problémák:
A nappal és éjszaka felcserélése.
Csökkent alvásigény.
A gyermek csak bizonyos körülmények, feltételek megléte esetén képes aludni.
A szobatisztasággal kapcsolatos problémák:
Jelentősen késik kialakulása.
Stresszel járó helyzetekben a gyermek vizeletét, székletét nem tartja.
A gyermek csak meghatározott körülmények között szobatiszta stb.
Az evéssel, ivással kapcsolatos leggyakrabban megfigyelhető nehézségek:
Túl sok vagy túl kevés táplálék, folyadék bevitele.
Rágással, nyeléssel kapcsolatos nehézségek.
Azonossághoz való ragaszkodás (pl. hely, idő, evőeszköz, személyek, bizonyos ételek, italok
típusa, állaga, színe, hőfoka).
Étkezési helyzetekben jelentkező viselkedésproblémák.
Az étkezés tempójával kapcsolatos problémák.
A fejlesztés legfontosabb feladatai:
A probléma pontos meghatározása, súlyosságának mérlegelése.
A probléma vizsgálata: Az orvosi okok kizárása, más lehetséges okok felkutatása,
meghatározása.
Megoldási stratégiák kidolgozása, kivitelezése.
Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.
A megismerés képességének fejlesztése. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása.
Az önismeret kialakítása.
A világ megismerésére való igény megalapozása.
A tanulás tanítása.
A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.
A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei
alapvető viselkedési szabályok megtanulása, alkalmazása
csoportszokások, hagyományok, ünnepek
egyéni és csoportos tanulmányi munka
habilitációs, rehabilitációs foglalkozások
egyéni értékelési rend
egyéni- és csoportos beszélgetések, játékok
kézműves tevékenységek
túrák, táborok, kirándulások, erdei iskola
iskolán kívüli programok (pl. színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.)
művészeti tevékenységek (képzőművészeti, zenei)
sportfoglalkozások
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
Az iskolai egészségfejlesztés az intézmény életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely
egyaránt irányul:
a tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére
egészségfejlesztő közösségi tevékenységre
egészségfejlesztő környezet megteremtésére, megerősítésére
Az egészségfejlesztés magában foglalja:
a korszerű egészségnevelés
a prevenció
a mentálhigiéné
az önsegítés feladatait, módszereit
Az egészségfejlesztés során kitűzött célok
egészséges életmód iránti igény kialakítása
a tanulók kommunikációs, cselekvési képességeinek javítása
az egészségvédelem, a mentálhigiéné kérdéseivel kapcsolatos ismeretek átadása, pontosítása
a szükséges környezeti változtatások (fizikai, szociális) végrehajtása.
Az egészségfejlesztés területei
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, melyek az
iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe beépülnek, és megjelennek az oktatás-
nevelés valamennyi területén:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, személyi higiéné
az egészséges testtartás, a mindennapos testmozgás fontossága
az egészség szempontjából fontos értékek ismerete
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata
a családi és más társas kapcsolatok szerepe az egészségmegőrzésben
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
a szenvedélybetegségek elkerülése, megelőzése
a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése
balesetek elkerülése, megelőzése, elsősegélynyújtás
a tanulási környezet pozitív irányú alakítása
a természethez való viszony
az egészséges, biztonságos környezet jelentősége
Várt eredmények
Az egészségfejlesztési program megvalósításától azt várjuk, hogy tanulóink képesek legyenek:
viselkedésük, életvezetésük helyes alakítására egyéni képességeiknek megfelelően
az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére
megfelelően kiegyensúlyozott étrendet, mozgásformát követni egészségük megőrzése
érdekében
társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére és a konfliktuskezelési magatartásformák
fejlesztésére
Az egészségfejlesztési program megvalósulásának színterei
Az iskola működésében rejlő lehetőségek
A hagyományos tanítási formák
A mindennapos testedzés
Az iskola működésében rejlő lehetőségek :
Fontosnak tartjuk az együttműködést a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek,
a szülők és a tanulók között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen
Állandó és hatékony kapcsolatban állunk az iskola-egészségügyi szolgálattal, melynek feladata:
Rendszeres orvosi- és fogorvosi ellátás, szűrés és prevenció.
A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely a szűrővizsgálatokon a krónikus betegségek és
kóros elváltozások korai felismerésére irányul
A szakrendelésre küldött tanulók leleteinek begyűjtése
A gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre utalt tanulók nyilvántartása
A tanulók elsősegélyben részesítése
A védőnő rendszeres tanácsadással, felvilágosító tevékenységgel segíti munkánkat.
Az autizmushoz gyakran kapcsolódó betegségek (pl. epilepszia), egészségügyi problémák és
kockázatok figyelembe vétele, felismerése, a családok támogatása a megfelelő szakellátás
igénybe vételében.
A szülők tájékoztatására különböző előadásokat, szülői klubokat, illetve egyéni tanácsadást
szervezünk. Ezek az alkalmak segíthetik ismereteik bővülését és problémáik megoldását a
gyermekeiket érintő, az autizmusból, illetve az életkori sajátosságaikból fakadó
témakörökben.
Tanítási formák az egészségfejlesztéssel kapcsolatban
A tantervünk valamennyi tantárgya alkalmas az egészségfejlesztési program céljainak megvalósítására.
A tantárgyak témakörei átfogják az egészséges élet szempontjából legkritikusabbnak tekinthető
területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi
és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a nemi
fejlődést. Ezeket nem egymástól elszigetelten, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalják.
A megszerzett tudás alapja a tanulók egészséges életvezetésére és az egészséges környezet
kialakítására való igényének.
A különböző tanítási órákon megvalósítható feladatok
az egészséges életvitel kialakítása
a környezet leggyakoribb, egészséget veszélyeztető tényezőinek felismerése, tudatosítása
a gyalogos közlekedés, és tömegközlekedési eszközök használata szabályainak elsajátítása,
gyakorlása
veszélyes anyagok, készítmények helyes használatának megismerése, kezelése,
káros, függőségekhez vezető szokások, életmódok kialakulásának megelőzése
a helyes táplálkozási szokások kialakítása
mindennapos testedzés iránti igény felkeltése
személyi higiéné elsajátítása
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Tanulóink elsősegélynyújtási alapismereti gyakorlatokat az „Egészségnevelési program” részeként
sajátíthatnak el. (sebellátás, sebkezelés, sebkezelési higiénia, általános teendők rosszullétek esetén,
vészhelyzetben mentők kihívásának szabályai).
Emellett projektnapok alkalmával fordítunk figyelmet az elsősegélynyújtási ismeretkere, illetve a
témához kapcsolódó tantárgyi órákon.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az intézményi élet szereplői:
tanulók
pedagógusok
szülők
Az intézmény feladatai:
meghatározni az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai és
tanórán kívüli programjait annak érdekében, hogy a pedagógusok képesek legyenek kollégáikkal a
team munkára, a szülőkkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák
meg véleményüket, javaslataikat, rendelkezzenek kommunikációs-, döntési-, szervezési- és
elemzőkészséggel
kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit, és azok hatékony működtetésének
feltételeiről gondoskodni
megteremteni a szakmai teameken keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségét
megteremteni a pedagógusok és a szülők között a nevelési tartalmak alakítása
vonatkozásában a folyamatos partneri együttműködés lehetőségeit
kialakítani a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és fejlesztés céljait
szolgáló pedagógusképzési formákat
Annak érdekében, hogy a szülők (gondviselők):
mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a
pedagógusokhoz
kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához
együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében
Az intézmény feladata:
a partnerközpontú együttműködés kiépítése a szülőkkel, a neveléssel kapcsolatos kérdések
megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával
igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek, értekezletek alkalmával
a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni,
őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét és igényeit
a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok
A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének és autizmusból fakadó együttműködési
nehézségeinek figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében
Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az
életkorral és a fejlődéssel változó közösségi magatartáshoz
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése
Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A gyógypedagógus feladatai
Gyógypedagógusként felelős a rábízott gyermekek biztonságáért, speciális fejlesztéséért. Jogait és
kötelességeit a Köznevelési törvény 62.§-a tartalmazza, valamint kötelezőek rá nézve a Köznevelési
törvény és annak végrehajtási rendeletei.
A fejlesztéshez maga választhatja meg a taneszközöket és módszereket, összhangban az intézmény
által kialakított szakmai és pedagógiai koncepcióval.
A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy ismerje és kövesse a szakirodalmat,
folyamatosan képezze magát.
Az egyéni és csoportos foglalkozásokra rendszeresen felkészül, szükség esetén megtervezi és
elkészíti a taneszközöket.
Gondoskodik arról, hogy a gyermekek, tanulók képességeiknek megfelelő ütemben megszerezzék
a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervben meghatározott készségeket és ismereteket.
Ellátja a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos intézményi adminisztrációs munkát: elkészíti a napi
tervhez kapcsolódó írásos értékeléseket, a viselkedésproblémákról szükség esetén jegyzőkönyvet
vezet, vezeti a haladási naplót.
A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a
mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív és informatív fajtáit.
Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztatja őket gyermekük fejlődéséről,
az iskolában használatos módszerekről, a taneszközökről, illetve információt kér a családoktól a
gyermek fejlődését érintően.
Szükség szerint ellátja a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ápolási feladatokat.
Részt vesz a csoport/osztály számára szervezett valamennyi külső programon (pl. kirándulás).
Részt vesz az intézmény által szervezett programok előkészítésében, lebonyolításában.
Munkája eredményesebb ellátása érdekében ismernie kell az intézmény alapvető dokumentumait,
hospitálásokkal tájékozódik a többi csoport munkájáról.
Annak érdekében, hogy munkáját magas színvonalon lássa el, részt vesz az értekezleteken,
továbbképzéseken.
Felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a
veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, szükség esetén más szakemberek bevonásával
megtesz mindent a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében.
Aktívan vesz részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az
éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesíti.
Külön beosztás alapján részt vesz a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeletében.
Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, iskolapszichológussal és szükség szerint más
szakemberekkel.
A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait
tiszteletben tartja.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak.
Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó oktató- nevelő munkát.
Kapcsolatot tart tanítványai szüleivel. Tájékoztatja a szülőket a tanulók fejlődéséről, a nevelés
eredményeiről. Az adott tanév rendjében meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadó
órát tart.
Ismeri és kezeli a tanulói dokumentumokat (szakértői vélemény, korábbi pedagógiai vélemények,
fejlesztési tervek).
Egyéni fejlesztési tervet készít.
Figyelemmel kíséri tanítványai családi és személyes életeseményeit, szükség esetén intézkedést
kezdeményez.
Törekszik az osztályközösségen belüli hagyományok kialakítására.
Szervezi és vezeti az osztályprogramokat.
Határidőre elvégzi az osztályfőnöki feladatkörrel járó adminisztrációs, dokumentációs
tevékenységet.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Célja:
Adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása
Terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése
Oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló foglalkozások
Kiemelt fejlesztési területei:
Mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése)
Téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése
Beszéd - kommunikáció fejlesztése
Figyelem, koncentráció fejlesztése
Emlékezet, memória fejlesztése
Szociális képességek fejlesztése:
Magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.) enyhítése.
A foglalkozások feltételei
Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége (MATESZE)
szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek.
Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm, ill. segédanyagok kiegészítésével
felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést mutatja be idegen kutya közeledésekor,
továbbá ismerteti a felelős állattartási ismereteket.
A kutyaterápia felmerülő költségeit az iskola alapítványa biztosítja.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
Tanulóink spontán interakciókat társaikkal és tanáraikkal rendkívül ritkán kezdeményeznek, ezért a
gyermekek véleményét, igényét személyre szabott felmérések útján ismerjük meg és vesszük
figyelembe. A sérülés jellege miatt diákönkormányzat az intézményben nem működik.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Kapcsolattartás a szülőkkel
Szülői értekezletek az éves munkatervben meghatározottak szerint.
Fogadó órák a szülő vagy a pedagógus kezdeményezésére, egyeztetett időpontban.
Nyílt napok a munkatervben meghatározott időpontban.
Írásbeli tájékoztatás minden tanuló részére „Üzenő füzet” biztosítása, amelyben az
osztályfőnök jelzi a szülők felé az aktuális eseményeket, programokat, tudnivalókat.
Iskolai rendezvényekre, ünnepekre a szülők meghívása.
Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és
szóban.
Szülői Munkaközösség (a szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban, a
választmány tagjai évente választják meg tisztségviselőiket. Feladatuk, hogy véleményezzék
az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események
szervezésében, lebonyolításában. A Szülői Munkaközösség tagja lehet minden tagozatunkon
tanuló gyermekek szülei, akik a tanév első szülői értekezletén meghirdetésre kerülő
tájékoztatón ezt a feladatot vállalják. Vállalásukkal részt vesznek a Szülői Munkaközösség
tanácskozásain, az ott elhangzottakról tájékoztatják szülőtársaikat, információt adnak a
különböző programokon való részvételi lehetőségekről.
Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal
Folyamatos kapcsolatot ápolunk az intézményben működő tagozatokkal a közös rendezvények,
programok, szakmai együttműködések okán:
Értelmileg akadályozottak iskolájával
Gyógypedagógiai Óvodával
Fejlesztő – nevelő oktatással
Készségfejlesztő Speciális Szakiskolával
Tanulásban akadályozottak iskolájával
Utazó Gyógypedagógiai Hálózattal
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Iskolánkban a következő tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
osztályozó vizsga
pótló vizsga
javítóvizsga
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben szereplő szabályok szerint kell
megszervezni.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve
engedély alapján egy, vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a
kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy
adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület
döntése alapján osztályozó vizsgát tehet
Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott
követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével.
A speciális autista csoportban ellátott magántanulók esetében a fejlődés folyamatos követése az
egyénre szabott pszichoedukációs felmérésekkel és az egyén számára kialakított tantárgyi
feladatsorokkal történik. A gyermek/tanuló írásos/rajzos munkáit, strukturált feladatait a gyermek
dokumentációjában megőrizzük, illetve szükség esetén teljesítményéről/viselkedéséről videó felvétel
készül a szülők engedélyével. A helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervben meghatározott
fejlesztési és tantárgyi célok teljesüléséről félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés
készül.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról, neki fel nem róható okból:
elkésik
távol marad
a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Javítóvizsgát tehet a tanuló:
a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból-elégtelen osztályzatot kapott
az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról
engedély nélkül távozik
A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban, az augusztus 15-től augusztus
31-éig terjedő időszakban tehet.
Az osztályozó vizsga tantárgyai
Alsó tagozat
1.- 4. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret
Felső tagozat
5. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret
6. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, földrajz
7. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, földrajz, német nyelv
8. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret – biológia, egészségtan,
természetismeret – fizika, kémia, történelem, földrajz, német nyelv
Értelmileg akadályozottak iskolája:
1.-2. évfolyam: Kommunikáció, Számolás-mérés
3.-6. évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció
7.-8. évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció, Társadalmi ismeretek
Az osztályozó vizsga tervezett időpontjáról, helyéről tanulóink esetében a tanuló szülője, gondviselője
írásban kap tájékoztatást. A vizsgabizottság 3 főből áll (elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár), a
személyeket az intézményegység vezetője jelöli ki.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai
Intézményünk bemenet-szabályozott, így a beiskolázás a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Megyei Szakértői Bizottsága szakértői javaslata alapján történik. A tanulói jogviszony a beiratkozással
keletkezik. A tankötelezettség teljesítése – a tanév közben beiratkozottak kivételével – a tanév első
tanítási napján kezdődik.
A tanulók más, azonos típusú iskolából történő átvételéről, szülői kérelem alapján az iskola igazgatója
dönt. A beiratkozáshoz szükséges a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői
Bizottsága szakértői javaslata az intézményváltoztatásról.
A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes
folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése
után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget.
Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be
kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható, annak a tanítási évnek a
végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a
Szakértői Bizottság szakértői javaslata alapján az iskola igazgatója határoz
Iskolába lépés feltételei
A tanköteles korú gyermek rendelkezzen a szakértői bizottság által kiállított szakértői
javaslata.
Iskolai beiratkozáshoz be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
lakcímkártyáját, TAJ számát és az érvényes szakértői javaslatot.
Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői
bizottság javaslatában meghatározott időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Ha a gyermeket
az iskolába nem íratták be, az intézményvezető értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt.
Átvétel feltételei
Eltérő iskolatípusból csak a megfelelő szakértői vélemény alapján.
Azonos iskolatípusból szülői kérésre, a szükséges dokumentumok bemutatásával
(bizonyítvány, anyakönyvi kivonat, szakvélemény és a javaslat az
intézményváltoztatáshoz, egészségügyi törzslap)
Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje
Megfelelő szakértői vélemény hiányában a tanuló felvételi kérelme elutasítható.
Az intézmény vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a
kérelmet elutasító döntést hoz. Az intézményvezető köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem
elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással,
továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.
Készségfejlesztő Iskola – Nevelési program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára,
akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
2017
112
BEMUTATKOZÁS
Az intézményegység bemutatása
A Pécsi Éltes EGYMI Készségfejlesztő iskolája értelmileg akadályozott fiatalok készségfejlesztő
iskolai nevelés-oktatását és képzését látja el. Iskolánk a Pécsi Éltes EGYMI telephelyén
található, tehát az Építők úti főépület egyik szárnyát foglalja el.
A Készségfejlesztő iskola, olyan nyitott szellemiségű befogadó oktatási- nevelési intézmény,
amely biztosítja a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók önálló életkezdéshez és munkába
állás segítéséhez szükséges egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.
Főként gyakorlati képzéssel felkészíti tanulóinkat a készségfejlesztő iskola által szervezett
záróvizsgára. Sikeres teljesítését követően tanúsítványt állítunk ki, amely rész-
szakképzettséget, illetve szakképzettséget nem tanúsít.
A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van:
- 9- 10. évfolyam: közismereti képzést folytató évfolyam, amely az általános iskolai
nevelés- oktatás koncepcionális folytatásaként a megszerzett ismeretek
rendszerezését, megerősítését szolgálja és előkészíti a gyakorlati tevékenységek
elsajátítását és a környezettudatos szemlélet kialakítását. A közismereti oktatás a
készségfejlesztő iskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti
kerettanterv alapján folyik.
- 11- 12. évfolyam: gyakorlati évfolyamon a készségfejlesztő kerettanterv képzési
egységeiben kidolgozott gyakorlati jellegű tevékenységek elsajátítására van lehetőség,
amelyekből egymás után többet is elsajátíthat a képzésben részt vevő tanuló. A
képzések során nagy hangsúlyt fektetünk az anyag és energiatakarékos
munkavégzésre. A képzések célja, hogy kialakítsa a tanulókban az igényt a felnőtt
életben szükséges tevékenységek elsajátítása, ellátása és minél önállóbb gyakorlása
iránt, támogassa a gyakorlati műhelyekben elengedhetetlen praktikus készségek
113
kialakulását. A képzés során törekszünk az egyéni képesség struktúra feltérképezésére
és minél teljesebb körű fejlesztésére az eltérő szükségletek alapján.
Az intézményen kívül megvalósított Munkahelyi Gyakorlatok tanulóink társadalmi
integrációját, későbbi munkavállalási esélyeit segíti.
A képzési tematikánk és a képzési struktúra kialakításakor figyelembe vesszük az iskola
személyi és tárgyi feltételeit, az iskola társadalmi környezetének lehetőségeit.
A készségfejlesztő iskola tanulóinak bemutatása
A készségfejlesztő iskolában a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók közismereti nevelés-
oktatása és gyakorlati képzése folyik.
A tanulók a nyolcadik évfolyamon jelentkezhetnek a készségfejlesztő iskolai képzésre az
általános felvételi eljárás keretében.
A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága (továbbiakban:
Szakértői Bizottság) „Javaslat intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvány szükséges a tanuló
felvételéhez.
114
I. NEVELÉSI PROGRAM
Pedagógiai alapelvek
A készségfejlesztő iskola módszereiben és eszközeiben az általános iskolai oktatás
koncepcionális folytatása.
A középsúlyosan értelmi fogyatékos személyek képességeire figyelemmel, a munkaerőpiac
folyton változó igényeihez való alkalmazkodási lehetősége korlátozott. Esetükben speciális
képzésre van szükség ahhoz, hogy elsajátítsák az aktuálisan elfogadott szociális (társas
közegben való) viselkedést, kellő rugalmassággal rendelkezzenek a változó elvárások
elfogadására, a társadalom által elfogadott viselkedési szabályok betartására.
Pedagógiai alapelveink között kiemelkedő szerepet tölt be a környezettudatos szemléletmód
kialakítása, azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezet fenntarthatósága (és
ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek,
magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása.
Kulcsfontosságú tényező a munkavégzésre való felkészítés, mert képessé teszi tanulóinkat az
önálló életvezetésre, szükségleteik kielégítésére, személyközi kapcsolataik fejlesztésére és
egészséges énképük kialakítására.
A fenti alapvető képességek szükségesek ahhoz, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos
személyek és közösségük a társadalom elfogadott, egyenrangú tagjaiként élhessenek,
dolgozhassanak és részt vehessenek közösségi életben. Ennek megfelelően a fent nevezett
kompetenciáknak az egyén életének minden területén szerepe van.
Nevelő- oktató munka célja
A készségfejlesztő iskolai képzés során tanítványaink értelmi, testi és pszichés állapotát
tekintjük kiindulási alapnak.
115
Hosszú távú céljaink
A nálunk végzett fiatalok szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé,
hogy kiegyensúlyozott, munkára felkészített, önmagukat minél jobban ellátni
tudó emberré váljanak.
Legyenek képesek dönteni, bizonyos fokú önállóságra tegyenek szert.
Egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak a családba, intézménybe, a
munka világába.
Környezettudatos életvitel, a természetes és mesterséges környezet értékei
iránti felelős magatartás idényének kialakítása.
Az egészséges életmód igénye és az ennek eléréséhez szükséges technika
beépítése életmódjukba
Rövid távú céljaink a fejlesztés területén
szemléletes, közvetlen megtapasztaláson alapuló nevelés-oktatás
megvalósulása
kommunikációs fejlesztés
mozgásfejlesztés
tevékenység fejlesztés
szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek fejlesztése
környezet és egészségtudatos szemlélet kialakítása
Értékeink
Az intézmény hagyományaival, tapasztalataival és a korszerű gyógypedagógia módszereivel,
eszközeivel teljesíti feladatait. Gyógypedagógiai oktató-nevelő munkánk során a differenciált,
individualizált képesség-fejlesztést mindig szem előtt tartjuk, mivel tanulóink eltérő egyéni
képességekkel rendelkeznek. Az ismeretanyag tartalmát mindig az életkorhoz igazítottan
építjük be nevelési- oktatási programunkba, és soha nem tévesztjük szem elől a tanítási –
tanulási folyamatban a gyermek motiválását, aktiválását, mert valljuk, hogy a tanuló ne csak
passzív alanya legyen az oktatási- nevelési folyamatnak, hanem aktív résztvevője és gyakorló
116
alanya. Mindig törekszünk arra, hogy a tanulót egyéni képességeinek és szintjének
megfelelően sikerélményhez juttassuk, a tanulási kudarc elkerülésének, ennek egészséges
feldolgozásának érdekében. A tanítási- tanulási folyamat folyamatos, fejlesztő ellenőrzését,
értékelését mind a tanulóra, mind a pedagógusra vonatkozóan, egyaránt alapelvünknek
tekintjük, a fejlesztő értékelés nem maradhat el az oktatási-nevelési folyamatból. A fejlesztő
és építő értékelés serkenti a tanuló teljesítményét, biztosítja a tanulók a sikerélményt, amely
nélkülözhetetlen a tanuló pozitív személyiségének fejlesztéséhez. Nevelő-oktató munkánk a
közös nemzeti értékeket állítja középpontba, amely fontos szerepet szán a hagyományoknak,
valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Pedagógiai munkánk kiindulópontja a
tanulók képességeinek maximális kihasználása. Munkánkat a demokrácia és a humanizmus
értékei hatják át. Olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, amely biztosítja számukra
az egyenértékűség érzését. Munkánkat a normalizációs elv alapján végezzük. A nevelés
oktatás során figyelembe vesszük, hogy az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során
vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzoros és mozgásos közlések
befogadására fogékonyabbak a tanulók, ezért szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott
ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb
fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia)
jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat
során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra. A nagymértékű
egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai
helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai
többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia,
különféle terápiák) oldható meg optimálisan. A fent említett pedagógiai alapelveink áthatják
iskolánk minden nevelési területét.
A nevelés- oktatás feladata
A nevelő- oktató munkánk feladatai az nevelési- oktatási céljainkban meghatározott
fejlesztési elvárások megvalósítására épül.
A képzés iskolai rendszerben, nappali tagozaton történik.
117
9- 10. évfolyamon az értelmileg akadályozott tanulók részére kidolgozott
tantárgyi rendszer olyan képességek kialakítását célozza meg, amelyek
elősegítik a gyakorlati képzés megalapozását, a környezettudatos szemlélet
kialakítását.
11-12. évfolyamon a képzés modul rendszerben feldolgozott gyakorlati jellegű
tevékenységekre épül, melyekből egymás után többet is elsajátíthat a
képzésben részt vevő tanuló. A képzések során nagy hangsúlyt fektetünk az
anyag és energiatakarékos munkavégzésre.
A képzés zárásaként a készségfejlesztő iskola által szervezett vizsga sikeres teljesítését
követően, tanúsítványt állítunk ki tanulóink részére, amely rész-, illetve szakképzettséget, nem
igazol.
Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai
A gyógypedagógiai nevelés-oktatás speciális eszközöket is igényel, fogyatékossági
típusonként. A tanítási-tanulási folyamatot úgy tervezzük meg tanulóink számára, hogy a
pszichikus folyamatok egészére hasson. Ehhez mindegyik kulcskompetencia fejlesztése
szükséges, melyhez minden műveltségi terület és tantárgy hozzájárul. A csoportos és egyéni
fejlesztések arányának megválasztása illeszkedik a gyermek fejlődéséhez, annak
sajátosságaihoz, tempójához. Az iskolai nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók
egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a
kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Fokozatosan bővítjük az
együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.
Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát. A
kulcskompetenciák fejlesztése IKT eszközök támogatásával valósul meg. Az iskolában folyó
nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerében meghatározott rend
szerint, funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív
méréseket. Minden gyermek számára képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi
céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítunk. Megismerjük és
alkalmazzuk a - szövegértés, - szövegalkotás, - matematika-logika, - szociális, életviteli és
118
környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári IKT eszközrendszert. A
diagnosztikus és formatív mérések és tesztek mérő eszközeit a pedagógusok készítik el, illetve
választják ki.
A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük:
A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi
módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat,
önbírálat
Beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló
A tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív
feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön) ellenőrzés, (ön) értékelés, játékos
módszerek, gyakorlás, pedagógiai projektek.
Ösztönző módszerek
Helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl.: szóbeli dicséret) nyilvános formái:
osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró
ünnepély, ballagás)
Írásbeli dicséret formái:
osztályfőnöki dicséret
intézményvezetői dicséret
oklevél
kitüntetés
jutalmazás
A jutalmazás formái:
szóbeli dicséret
írásbeli dicséret
oklevél
kitüntetés
jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak)
119
A renitens magatartást büntető módszerek:
felszólítás
követelés
másik osztályba való áthelyezés
Nevelési eljárásainkat, módszereinket, kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében úgy kell
megválasztanunk, hogy azokkal a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, illetve
segítségükkel a negatív hatásokat kiküszöbölhessük. Pedagógiai eljárásaink megválasztásakor
igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz, képesség
struktúrájukhoz, fogyatékossági állapotukhoz. A pedagógus joga, hogy a pedagógiai program
alapján a tananyagot, az nevelés-oktatás módszereit megválassza. A megválasztott módszer
függ a nevelőszemélyiségétől, pedagógiai kulturáltságától, felkészültségétől, vezetői
stílusától.
Meghatározó tényező továbbá maga a pedagógiai helyzet, annak tartalma, így minden
nevelési szituáció más-más módszer (módszerkombináció) alkalmazásával oldható meg. A cél
mindenkor, a leghatékonyabb eredmény elérése.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális
gyógypedagógiai tevékenység.
Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére irányul.
E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és
készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik:
a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése
az elvesztettek pótlása, újra kialakítása
a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése
a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése
az egész személyiség egyensúlyba hozása
120
Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a tanuló, felnőtt jól érzi magát, ahol
az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes
értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva.
Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében végzendő feladataink
differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk
a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk
a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek
kiválasztásával történik
a tanulók anamnézisének alapos megismerése
környezettanulmány – kritikus esetekben
pedagógiai diagnosztikai eljárások
megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása
dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek)
a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként
A feladatokat az osztályfőnökök a szaktanárokkal, és a pedagógiai munkát segítő
munkatársakkal együttműködve végzik.
A Készségfejlesztő Iskolában a lehetőségeinkhez mérten ingergazdag, védettséget,
biztonságot nyújtó környezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a
tanulók számára.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A készségfejlesztő iskolai képzés minden területén fontos szerepet tölt be a tanulók
egészséges testi, lelki és szociális fejlődése. Az egészséges életmódra nevelés során nemcsak
a betegségek megelőzésének módjára, hanem az egészséges állapot örömteli megélésre és a
harmonikus élet értékként való tiszteletére is neveljük diákjainkat. A pedagógusoknak fel kell
készíteni a tanulóinkat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek egészséges
életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, önállóan közlekedni. Az egészséges,
121
harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével
alakítjuk ki.
Az egészségnevelés célja
az egészséges életmód, egészségmegőrzés belső igényének kialakítása
lehetőségeket adni, hogy a gyermek bizonyíthassa fizikai, lelki, szociális erejét
elősegíteni az önismeretet és az önbecsülés fejlődését
fejleszteni a döntési képességet
kialakítani a nemi szerepeket
a társadalom iránti felelősség tudat kialakítása
személyi- és környezet higiéné igényének kialakítása
testnevelés- és sport egészség megóvásában betöltött szerepének
tudatosítása
egészséges táplálkozási szokások kialakítás
kulturált étkezési szokások kialakítása
balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás
képesek legyenek ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak (fogyasztói
szokások fejlesztése)
ismerjen stressz elhárítási technikákat, képes legyen apróbb sikertelenség
elviselése
konfliktusmegoldó, problémamegoldó képesség kialakítása
szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás-, alkohol-, drog)
Az egészséges életmódra nevelés tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások során egyaránt
megvalósul. Fontos, hogy az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes
példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.
Az egészségnevelés tanórán kívüli színterei
védőnő előadásai
projektnapok
122
erdei túrák, kirándulások
egészségnap
medvehagyma-nap
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
két hetente a diákok részére, délutáni foglalkozás keretein belül Elsősegély-
nyújtási alapismeretek – 4-5 fő csoport
egészségnap/projektnap
osztályfőnökökkel egyeztetve, délelőtti órákban elsősegély-nyújtás
(a foglalkozások elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmaznak, lehetőség szerint
mentőállomás látogatással kiegészítve)
munkaközösségek részére alkalmanként előadás-gyakorlat
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Céljaink
a magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása
szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal
a megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése
Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző
színtereinek felhasználásával történik.
Feladataink
az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése
határozott, teljesíthető követelmények állítása
az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése
123
Tevékenységformák
közös programok szervezése, hagyományteremtés
szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten
tanórai keretek között történő közösségfejlesztés
tanórán kívüli foglalkozások
iskolán kívüli programok
A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési
program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki
egészség megteremtése és védelme.
A készségfejlesztő iskola életét átfogó hagyományok rendszere
A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez, közösséghez tartozás érzését. Ennek érdekében a következő rendezvények éves szinten történő megszervezését tartjuk fontosnak:
hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények
kézműves délutánok
karácsonyi reggeli
farsang
100. nap
medvehagyma nap
testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között
Éltes Nap
városi fesztiválokon való részvétel
vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból
szakiskolások napja
egészségnap
ÉFOÉSZ rendezvényeken való részvétel
124
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai
A köznevelési törvény alapján6 a tanuló, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet
alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között,
amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitelessége.
Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a minél
teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést.
Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani
eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő
ütemben sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki
tehetségük.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő
fejlesztési feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját.
Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése az értelmileg akadályozott
tanulók esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.
A pedagógus korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával motiválja a
tanulókat, lehetőséget teremt a hatékony, önálló ismeretszerzésre, így készítve
fel őket a felnőtt-lét szerepeire.
A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére,
tartson fegyelmet és kezelje a felmerülő konfliktusokat. (Helyi program az
agresszió kezelésére, resztoratív technikák)
A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával
tervezetten használja a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív,
szummatív – fajtáit.
Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását,
legyenek alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését
mérjék.(Nem csak kritérium és nem csak normaorientált szempontok
érvényesítésével.)
6 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
125
A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.
Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések
szervezéséből és lebonyolításából.
Órai segédanyagok, taneszközök, lehetőség szerint multimédiás és interaktív
anyagok alkalmazásával, készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több
csatornán megerősített megismerését.
Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait.
Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.
Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa
őket a megfelelő szakemberhez.
Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.
Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk
megvalósításából.
Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók
környezeti neveléséhez. Törekedjenek a természet és a környezet szeretetén,
alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett
szemléletmód kialakítására.
A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások
szervezéséből, lebonyolításából.
Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.
Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő
felügyeletében.
Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.
Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, tanulóvédelmi felelőssel, szükség
esetén a szülőkkel és más szakemberekkel.
Gondoskodjon a fiatalok testi épségéről.
126
Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak
differenciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve
annak fejlesztését is magába foglalja.
E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel.
Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület
szintézise nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a
kultúrahasználat megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés
szemléletmód alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is.
Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs
feladatok, mint a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más
szakemberekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében
valamilyen módon részt vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység)
Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi
és osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása.
Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a
dokumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó
értekezletekre való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, törzslap és bizonyítvány, valamint az
egyéni fejlesztési tervek elkészítését jelenti.
Az osztályfőnökök jelentős részt vállalnak az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. Az
önálló életvezetéshez szükséges képességek előkészítése érdekében, a tanulók önismereti,
szakmaismerethez szükséges kompetenciáit fejlesztjük.
A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze:
Az osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás
a 8. évfolyam osztályaiban.
Az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői
bizottság határozata, korábbi fejlesztési tervek, stb.)
Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.
127
Az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer
alkalmazásával (szociometria, megfigyelés, interjú).
Az osztályközösség további alakítása, együttműködés, szabályrendszer
kialakítása.
Az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az
osztályfőnök teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az
egyéni és a csoportos koherencia élményét, kapjanak lehetőséget a
demokratikus jogok gyakorlására.
Az osztályfőnök segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását.
Az osztályfőnök tartson kapcsolatot a szülőkkel, szülői szervezetekkel.
Tartson kapcsolatot más, a tanulók érdekében működő szervezetekkel,
intézményekkel.(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények)
Az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az
osztályban tanító kollégákkal és más, az intézményben dolgozó
szakemberekkel (gyermekvédelem, pszichológus, védőnő, stb.)
Szervezzen tanulmányi, illetve osztálykirándulást, abban az esetben, ha
ennek anyagi feltételei megoldhatóak.
Rendszeresen értékelje a tanulók és az osztály magatartását és szorgalmát,
adjon lehetőséget az önreflexióra.
128
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Célunk
Tanulóink a sikeres társadalmi integráció érdekében:
rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel,
legyenek olyan tudás birtokában,
szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket,
sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével akár integrált
munkahelyen is dolgozhatnak.
Feladataink
szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése
a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása
az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban az osztályban tanítók
és a fejlesztő pedagógusok együttműködésének segítségével
a differenciált foglalkozások dominanciája a frontális osztálymunkával szemben
a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe
a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő
játékok tudatos alkalmazása)
művészeti terápiák alkalmazása
külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete
esetében
a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek,
kiállítások, pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek
továbbfejlesztése érdekében – kompenzációs célzattal, a sikerhez,
önbizalomhoz juttatás érdekében.
Művészeti nevelés
129
Az eltérő képességekhez igazított művészetterápiás fejlesztés segíti az önkifejezést, a pozitív
énkép kialakulását.
Tanulóink kiállításokon, iskolai és városi ünnepélyeken, rendezvényeken mutathatják meg
tehetségüket, amely egyben fontos motivációs lehetőség is.
A sikerélmény megélése esélyteremtő lehetőség a társadalmi beilleszkedés segítéséhez.
A tanórán kívüli tehetség kibontakoztatását segítő foglalkozások rendszere folyamatosan
alakult ki és újult meg. A tevékenységek köre egybeesik a tanulók adottságaival, a nevelők és
szülők igényeivel, elvárásaival.
Szakkörök
énekkar
tánc
atlétika
kosárlabda
zsinórlabda
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység
Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai
fejlesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket.
Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel a nem kötelező tanórai
foglalkozásokon, a napközis és a diákotthoni foglalkozásokon, a tanórákon, a habilitációs
órákon valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a
tanulók fejlesztése eredményhez vezet.
Feladataink
meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben
a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül
kapcsolatban lévő felnőttekkel
130
a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak
érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak
kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár
pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a
csoportok szervezésekor
a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények
biztosítása, túlterhelés elkerülése
egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása
lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására
komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka
kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok
Tanulóink mentálisan sérült tanulók és fiatalok. Fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük
eltér az átlagosan fejlődőkétől, így fejlesztésük is sérülésspecifikus feltételeket igényel.
Helyi tantervünk és tanórán kívüli tevékenységeink teljes programja a tanulási kudarcok
megelőzését segíti elő.
Célunk a fogyatékosságból származó hátrányok csökkenése, mely lehet pedagógiai,
egészségügyi, illetve szociális irányú. Ebből adódóan felmérjük tanulóink képességeit.
A diagnosztizálás során megismerkedünk a tanuló személyi anyagával, a szakértői bizottságtól
érkező vizsgálati eredményekkel és a fejlesztési javaslatokkal.
A habilitációs foglalkozások tartalma
sérült funkciók kialakítását, helyreállítását célzó programok
sérült funkció korrigálása, illetve kompenzálása
a jól működő funkciók szinten tartását elősegítő programok
a társuló fogyatékosságokhoz kapcsolódó kompenzáló programok
egy-egy tantárgyhoz vagy témakörhöz kapcsolódó fejlesztő programok
131
komplex, szocializációs célú, beilleszkedést segítő program
magatartáskorrekció, személyiségfejlesztés
verbális és nonverbális kifejezőkészség fejlesztése
A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei
a kognitív képességek, a figyelem, az észlelés és az emlékezet fejlesztése
a grafomotoros készség és a mozgás fejlesztése
a kommunikációs és a szociális képességek fejlesztése
a számolási készség fejlesztése
a beszéd és beszédészlelés fejlesztése
művészetterápia
informatikai készség, képesség fejlesztése
állatasszisztált terápia
A foglalkozások megtervezése, a megvalósítás lépései
A habilitációs foglalkozás célja az egyéni diagnosztikára épülő felmérés után a személyre
szabott fejlesztés. A céltudatosan kiválasztott tevékenységi formák, módszerek és a szükséges
eszközök kijelölése után veheti kezdetét a fejlesztő munka. A fejlődés eredményeként
valósulhat meg a fejlesztési terv módosítása, amelyet mindig a tanuló aktuális állapota,
fejlődési üteme és várható prognózisa határoz meg.
Csak ilyen módon tehetünk eleget a különleges gondozás követelményének, amely nélkül
elképzelhetetlen a fogyatékos ember társadalomba történő beilleszkedése.
Egyéni fejlesztési terv
132
A felmérés eredményeinek összegzése a fejlesztési terv kiindulópontja. A mindenkori jelen
állapot rögzítése után tervezhető meg az adott fejlesztési ciklus feladatsora. Ez a terv
határozza meg a habilitációs foglalkozások tartalmát.
A fejlesztési feladatok – a tanuló egyéni sajátosságaitól függően – rövidebb, illetve hosszabb
időtartamra is tervezhetők, a fejlődés nyomon követése során folyamatos visszacsatolást
igényelnek, és ha szükséges, módosíthatók.
A felmérés összegzését és a rá épülő egyéni fejlesztési tervet a tanuló személyi anyagához
csatoljuk. A tanév elején az osztályfőnök tájékozódik a tanuló addigi fejlődéséről és a speciális
szükségleteiről (különös tekintettel a tanuló egészségét befolyásoló teendőkre: pl.
gyógyszerszedés, fogyatékosságot korrigáló segédeszközök, orvosi ellenőrzések, stb.).
Az osztályfőnök felelős az osztályba tartozó tanulók optimális fejlesztésének koordinálásáért:
A tanulókat érő pedagógiai hatások egységességének megteremtésével
(szaktanárok, napközis nevelők, asszisztensek, helyettesítő kollégák
tájékoztatása a speciális szükségletekről).
A fejlesztési terv lehető legeredményesebb megvalósításával (tanítási órák,
habilitációs foglalkozások, tanórán kívüli tevékenységek tartalmának célirányos
tervezése a kiemelt fejlesztési területek szem előtt tartásával).
A fejlesztéshez nélkülözhetetlen szakemberek felkérésével (pszichiáter,
neurológus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, fejlesztő pedagógusok,
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős)
Az intézményi döntési folyamatokban való tanulói részvétel rendje
Tanulóink által megválasztott diákképviselők vannak jelen a diákönkormányzatban, az
ott meghatározottak szerint vesznek részt az intézményi döntési folyamatokban.
133
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, a készségfejlesztő iskola partnereivel
Nyílt napok
a Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik
ellátogathatnak iskolánkba, megismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi
élettel – a beiratkozás előtt is, és a cselekvési tervben meghatározott
időpontokban
tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/
félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/
év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/
szakiskolások napja alkalmával
Rendszeres írásbeli tájékoztatás
Folyamatos kapcsolattartás, információ áramlás eszköze
Szülői értekezletek
Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.
Fogadóórák
Hetente, a pedagógus órarendjében meghatározott időpontban
Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal
Szülők klubja
Tematikus programok – a szülői igények szerint.
Szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának
elismertetésére. Az együttműködési képesség fejlesztése.
Problémamegoldáshoz segítség – tanuló és szülő esetében egyaránt.
Igények – lehetőségek összhangba hozása.
A tanuló érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek
egyeztetése.
Tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről.
134
A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember meghívása.
/Kötetlen, irányított beszélgetések formájában./
(Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a problémák
megelőzésére a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban.)
Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyújtás,
amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal való
szembenézést.
Szülői munkaközösség
A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségviselőit.
Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő
események szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk a munkaközösségi ülésen
elhangzottakról tájékoztatni szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való
részvételi lehetőségekről.
A Szülői Munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhatnak a
pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt.
Feladataikat munkaterv alapján szervezik.
Készségfejlesztő iskola partnereivel való kapcsolattartás formái
együttműködési szerződés
meghívások a szakiskola különböző rendezvényeire
munkahelyi gyakorlati programban résztvevő tanulóink közös értékelése
rendszeres tájékoztatás az intézményi beszámolókró
Tanulmányok alatti vizsgák rendszere
Tanulmányok alatti vizsgák szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza.
Tanulmányok alatti vizsgák fajtái
osztályozó
135
különbözeti
pótló
javító vizsga
Követelményei, részei
(írásbeli- szóbeli- gyakorlati) értékelés szabályai a pedagógiai programban kerülnek
meghatározásra
lehetőleg legalább 3 tagú vizsgabizottság előtt, ami szerveződhet:
o független vizsgabizottságból, vagy
o abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló
jogviszonyban áll
a vizsgáról jegyzőkönyv készül tanulónként, vizsgánként
időpontról a vizsgázót írásban kell tájékoztatni
Osztályozó vizsga
Akkor kell tenni a félévi-évvégi osztályzatok megállapításához, ha:
a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy az
előírtnál rövidebb idő alatt végzi a tanuló,
magántanulói státuszban van a tanuló,
a tanuló mulasztása a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási
órák 30%-át meghaladja (nevelőtestület engedélyével)
megtagadható, ha 20 igazolatlan tanórai mulasztása van
megtagadható, ha félévkor már meghaladja a meghatározott mértéket a
mulasztás
Pótló vizsga
Pótló vizsgát akkor tehet a tanuló, ha neki fel nem róható okok miatt a vizsgáról:
136
elkésik
távol marad
engedéllyel eltávozik, mielőtt válaszadását befejezné
Javítóvizsga
Javítóvizsgát tehet a tanuló augusztus 15-31-ig terjedő időszakban, ha:
a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
az osztályozó vizsgáról számára felróható okok miatt elkésik, távol marad vagy
a vizsgáról engedély nélkül eltávozik
Az intézményváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai
A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és 20/2012 EMMI rendelet
idevonatkozó rendelkezései alapján.
Tanulói jogviszony létesítése
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll.
Intézményünkbe történő felvételt a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei
Szakértői Bizottsága szakvéleménye határozza meg. A szülők a bizottság által kiállított
„Javaslat intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvánnyal írathatják be a tanulót. A beiratkozás
időpontjáról a szülőt írásban értesítjük ki, egyúttal lehetőséget biztosítunk – nyílt nap
formájában –, hogy személyesen is megismerkedjen intézményünk tevékenységével. Tanulói
jogviszony orvosi, szakértői javaslatra vagy a szülő kérelmére magántanulóként is teljesíthető,
ha a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából ez
nem hátrányos. A 2011. évi CXC Nemzeti Köznevelési törvény módosítása alapján a 2014. évi
CV törvény 45.§ (6) Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat
véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének
137
magántanulóként tehet eleget. A mindennapi iskolába járás alól felmentett tanulók a
törvényben meghatározott órakeret szerint felkészítésben részesülnek, ahol egyéni
foglalkozások keretében a közismereti tantárgyakból készülnek az osztályozó vizsgára. A szülői
kérelemre kiadott magántanulói státuszban lévő tanulók felkészítéséről a szülő köteles
gondoskodni. A tanév végén, illetve félévkor osztályozó vizsgát kötelesek tenni,
bizonyítványuk egyenértékű az osztályközösségben neveltekével.
A tanulói jogviszony megszüntetése
Az iskolai tanulmányok befejezésekor
A készségfejlesztő iskola utolsó évfolyama végén (23. életév betöltéséig)
A készségfejlesztő iskola utolsó évfolyama végén
A tankötelezettségi korhatár elérésével a tankötelezettségi törvénynek
eleget téve
Tanköteleskor befejezése után, fegyelmi eljárás esetén nevelőtestületi
döntés alapján
Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy
tanulmányait megszakítsa
A felvételi eljárás különös szabályai
Készségfejlesztő iskolai képzésbe való felvétel
A tanulók a nyolcadik évfolyamon jelentkezhetnek a készségfejlesztő iskolai képzésre az
általános felvételi eljárás keretében.
A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága javaslata alapján (8
általános iskolai évfolyam elvégzése után) kerül az értelmileg akadályozott tanuló középfokú
nevelés - oktatásba.
Helyi szabályok
138
Más oktatási intézményből érkező tanulók felvétele-átvétele: A Baranya Megyei
Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága Javaslata iskolaváltoztatásra
vagy, a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői
és Rehabilitációs Bizottság Javaslata vizsgálati eredmények alapján című, a szülő
által aláírt nyomtatvány beadásával történik a beiratkozás.
A személyi adatok felvétele hivatalos iratok alapján történik (születési anyakönyvi
kivonat, lakcím kártya, TAJ kártya).
Az átadó és az átvevő intézmény között a hivatalos értesítés és a bizonyítvány
megkérése a A.T.ü. 7.r.sz. számú nyomtatványon történik.
A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága által
kiállított részletes szakértői véleményt a későbbiek folyamán küldik meg
részünkre.
139
Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola – Rehabilitációs pedagógiai program
Törvényi háttér
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
97. § (5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014.
szeptember 1-jétől kötelező. (Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő
iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető)
15. § (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól
az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az
évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.
(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első
napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében
teljesíti a tankötelezettségét.
o A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében
foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői
bizottság, fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának
figyelembevételével kell megszervezni.
o A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt
esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé
teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható.
o Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka
szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási
év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a
140
gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó
rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig
köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek
az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő
nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük,
fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
(5) Ha a tanuló - a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint -
iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a
tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni
fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
o otthoni ellátás keretében,
o abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását
ellátja.
32/2012. (X.8.) Sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 3 melléklet - A
súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelve
Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit
tartalmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben
indokolt, az új elemek bevezetésekor a fokozatosság – egy-egy apró mozzanatot
cseréje a programban – szem előtt tartása szükséges.
Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők
bevonásával – szervezett közös programokat, mely alkalmazásával kell megszervezni,
a heti fejlesztő foglalkozásokat oly módon, hogy száma elérje a húsz órát.
A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe
Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában:
141
A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési
igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák
pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik.
Célok a fejlesztő nevelő oktatásban
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok
ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél:
a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél
teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,
az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,
ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,
a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai
programjainak tartalmi elemeivé,
a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
Ennek érvényesítése érdekében az Irányelvben meghatározottakat alkalmazva:
a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy
egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,
a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére
vonatkozó javaslatokat.
Általános célkitűzések
Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség
figyelembevételével.
a Nemzeti köznevelési törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait
a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségei
a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programja
a szülők elvárásai
az általuk fejlesztett - nevelt tanulók sajátosságai
142
A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a
konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.
Az ön- és környezetellátó, valamint védekezési technikák birtoklása a környezettel való
harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából.
Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás
érdekében.
Az állóképesség, az erőnlét fokozása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a
karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó
végzése.
Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek
megfelelően.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák
kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával.
A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás
megismertetése, elfogadtatása - a kompenzáló, korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.
Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések,
azonosulások kiépítése.
Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem
szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.
A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése,
önbecsülésük erősítése.
Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai
Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.
Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok
betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a
konfliktuskezelő technikák birtoklása.
Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített
környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és
megnyilvánulás különféle helyzetekben.
Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos
helyzetével való visszaélés elkerülése.
143
A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és
megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom
és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása.
A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően.
Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az
iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben.
144
A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során
Úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges
képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbiakat
szükséges figyelembe venni.
Tanulás
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és tanítás
hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus közös tanulási folyamaton
megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás
megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk jelzéseinek megértésére, kifejezéseik
helyes értelmezésére tanítják.
Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani:
o a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, és
o a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait.
Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése
A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kialakulhasson az
identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ aktív résztvevőjeként
tapasztalják meg. Ennek pszichofizikai feltételei jelentős mértékben korlátozottak lehetnek, ezért a
nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy a tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek
saját testükről és legszűkebb környezetükről s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Az egyes
tartalmakat koncentrikusan, egymásra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell
tanítani úgy, hogy a gyermekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen
tapasztalataikra és a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak.
Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire
A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jellemző
tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra csak igen
korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igények kielégítéséhez
145
szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok
kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés a tanulók emberi jogai közé
tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmezhető az önrendelkezésre való képesség
mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a mindennapi élet helyzeteiben is - biztosítani kell a
tanulók számára a választás és önálló döntéshozatal lehetőségét.
Testi és lelki egészség
A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A fejlesztő iskolai
oktatás központi feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki közérzet megteremtése,
amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata
is.
Információs és kommunikációs kultúra
Az információs és kommunikációs technikák alkalmazásának különösen nagy jelentőségük van az
alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során)
terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi függetlenség és az önállóság
biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, oktatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon -
a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz hozzáférhetővé tett - informatikai és számítástechnikai
eszközök megismerése, használata.
Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi tapasztalataikon
keresztül ismerik meg. A kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember megértésének és
önmaguk kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése során számos tanuló számára
lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit, annak számukra közelségbe
hozható részeit megismerjék és megértsék Ennek az ismeretkörnek az elsajátítása, előkészíti a
tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legmagasabb fokon tudják képviselni és érvényesíteni.
146
A nevelés-oktatás alapelvei
Kommunikáció és interakció elve: a gyógypedagógiai tevékenységet át kell hatnia a
kommunikatív megközelítésnek, a nevelés folyamatot kölcsönös párbeszéden alapuló
interperszonális kapcsolatként kell felépíteni. Testközelbe kell kerülnie egymással a
tanulónak és a nevelőnek, a világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív
testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. A pedagógusnak meg kell
tanulnia a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív
megnyilvánulásaiban is felfedezni a kommunikatív szándékot.
Normalizáció és participáció elve: olyan életfeltételek és életmodellek váljanak
hozzáférhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő,
kultúrájukban érvényes mintákat. Nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit
kell pótolni, hanem életkörülményeit szükséges úgy alakítani, hogy abban
képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, illetve részt
vehessen a társadalom életében. A normalizáció csak konkrét szociokulturális
összefüggésben értelmezhető. Olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, melyben minden
gyermeknek helye van.
Komplexitás, személyiségközpontúság és szükségletorientáltság elve: minden
személy esetében egyénileg kell felmérni a képességeket, szükségleteket, igényeket. A
fogyatékos tanuló személyisége jelenti a pedagógiai tevékenység kiindulási,
vonatkoztatási, összehasonlítási és ellenőrzési pontját egyaránt. Nem választható szét
a hagyományos értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, ápolás és gondozás,
hanem mindennek komplex formában kell megvalósulnia.
Kooperáció elve: a gyógypedagógus, nevelő, terapeuta a tanulóval együttműködve,
közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamat eseményeiben. Olyan tanulási
szituációt kell kialakítani, ahol lehetőség nyílik az élmény- és tapasztalatszerzésre, a
világot tehát közösen kell megélni és alakítani.
Differenciálás és individualizáció elve: a gyermekek rendkívül heterogén csoportot
alkotnak, emiatt a nevelés-oktatás folyamán megfelelő differenciálás szükséges. A
differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. Az egész folyamatot
a célkitűzésektől az értékelésig mindig egyénre szabott eljárások alkalmazása célszerű.
147
Csoportos tevékenységekre mégis szükség van a szociális kapcsolatok fejlődéséhez,
erre lehetőséget adnak a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, de a közös
étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok is.
A fejlesztő nevelés-oktatás során a halmozottan sérült tanulókat csoportba, koruk és állapotuk
szerint három csoportba soroljuk: bevezető, alapozó és fejlesztő szakaszban történik a
képzés.(ez már rég kikerült a programból, nincsenek szakaszok). soroljuk. A csoportban
történő differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztések egészítik ki, a személyes
szükségletek és igények felmérését követően meghatározott egyéni fejlesztési tervek alapján.
Az egyéni fejlesztés területei intézményünkben a következők: gyógypedagógiai fejlesztés,
logopédia, augmentatív kommunikáció, konduktív pedagógia, zeneterápia, állatasszisztált
terápia,bazális stimuláció.
Az intézményegység tanulói közössége
Lakóhely szerinti megoszlás
Intézményünk megyei ellátottságú. A gyermekek szülői, támogató szolgálati segítséggel,
illetve tömegközlekedési eszközzel jutnak el intézményünkbe
Szociális háttér
A tanulók jelentős része hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában
előnytelen helyzetben vannak, mert megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság
"farkastörvényeihez" nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan vannak GYES - en, ápolási
díjon. Gyakori az egyszülős család. Nemcsak a gyermekek vágynak stabil közösségi
kapcsolatokra, hanem a munkahelyekről kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők is. Az
iskola ebben az állapotban fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér a szülőknek, szinte
148
naponta vagy igényük szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, a pedagógusokkal, az iskola
vezetőivel, és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat.
Fontosnak gondoljuk, hogy a gyermekek családban élhessenek. (A családok kb. 70 % az egy
főre eső kereset alapján, a magyarországi létminimum alatt él.)
Munkánk fontos része a családsegítés:
Ennek egyik formája a Szülői Klub, amelynek keretében tanácsadást, szakmai előadásokat,
egyéni segítségadásokat szervezünk, a szülők által ajánlott témában. A „Szülői Klub”
előadásai ingyenesek.
Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat. Tájékoztatást adunk a
szociális juttatások lehetőségeiről, azokhoz szükséges feltételekről, az ügyintézés
lépéseiről.
Intézményünkben történik a segédeszközök felíratása (szakorvos által), a mintavételek,
valamint a segédeszközök próbája. Ily módon a szülőknek sok időt, energiát, fáradozást
takaríthatunk meg.
A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai
Feladatunkat meghatározza a tanulók életkora, a mozgáskorlátozottsága, valamint egyéb
akadályozottsága.
a tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés, gyógyszer)
figyelemmel kísérése a családban;
folyamatos, őszinte légkör biztosítása a gyermekek és a családok felé, amely alapvető
feltétele az esetleges problémák feltárásának;
a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a fizikai állapot
romlásának megelőzése a családon belül és a családon kívül;
kapcsolattartás a családdal, a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal, Nevelési
Tanácsadóval, Területi Szociális Központtal, védőnővel stb.;
149
a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli
és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a
fogyatékos gyermeket nevelő családoknak járó szociális juttatásokról;
segítségnyújtás a kulturált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, mozgásállapotuknak
megfelelő rendezvényeken történő részvételhez;
egyéni esetkezelés, életvezetési tanácsok nyújtása, pályaorientáció;
magatartás vagy pszichés zavar esetén kapcsolatfelvétel gyermekpszichológussal;
gyors és hatékony megoldási stratégiák kidolgozása a gyermeket veszélyeztető
helyzetben;
a tanuló eredményeinek, rendszeres iskolába járásának ellenőrzése – szükség esetén
eljárás kezdeményezése;
segítségnyújtás az erkölcsi érzék kialakításához /példamutatás, etika/
személyi és technikai segítségnyújtás az egyre önállóbb életvitel kialakításához
A fejlesztés feladatai
Kommunikáció: A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció
fejlesztésének elősegítése
2. Mozgásnevelés: A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló
cselekvés ösztönzése
3. A dologi, az emberi és a természeti világjelenségeinek megértése. Az érzékelés-
észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele: Az észlelhető
világ megnyitása, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóság-
megismerés tágítása a magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával.
4. A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a
cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok,
halmazok elemi fogalmainak elsajátítása: Fokozatosan megtapasztalják az anyag és a súly
állandóságát, és ismereteket szereznek a tömeg fogalmáról. A gondolkodás fejlődésével mód
nyílik a téri viszonylatok absztrakt megismerésére is. Kialakulnak azok a minőségi műveletek,
melyek a teret strukturálják: térbeli, egymást követő sorrend és szakaszok vagy távolságok
elkülönítése; a hosszúság, a felszín stb. megmaradása. Összekapcsolódnak az időrendi
150
összefüggések (előtt, után) a tartam összefüggéseivel (rövid vagy hosszú ideig). Egyszerre
több tulajdonság alapján osztályozzák a tárgyakat és a fogalmakat, és több szempontból is
képesek csoportosítani azokat.
5. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. Az emberi lét esztétikai
dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése: A zenei, mozgásos,
képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé teszi
a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formáinak
megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtja számukra.
Fontos, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy maguk is képesek pozitív módon adni valamit
a világnak.
6. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a
kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása: A személyes érzelmek kifejezése és a másik
ember érzelmeinek megértése, a másokkal való együttműködés kialakulásának segítése az
iskolai oktatás alapvető - a kommunikáció fejlesztésével szoros összhangban álló - feladatai
közé tartozik. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb
közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladatot jelenti. A
tanulóknak kezdetben lehetővé kell tenni, hogy önmagukat egyedi, autonóm lényként
tapasztalják meg, és ilyenként képesek legyenek belépni egy közösségbe, és részt venni
annak életében.
7. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének
elsajátítása, az emberi szükségletkielégítés kultúrájának megismerése: A testi
szükségleteinek kielégítése, valamint az e területeken való önállóság megszerzésének
elősegítése alapvető pedagógiai jelentőséggel bír, és nagymértékben hozzájárul a tanuló
kommunikációjának, kognitív képességeinek - különösen az érzékelés és észlelés funkcióinak
- fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magában foglalja az
alapvető biológiai szükségletek kielégítésének - a kommunikáció fejlődése szempontjából
alapvető jelentőséggel bíró - kezdeti lépéseit, a mindennapos tevékenységek tanítását és
gyakorlását, valamint az emberi szükségletek életkoronként változó jellegének elismerését
és megélésének segítését, illetve azok kulturális vonatkozásainak elsajátítását.
151
Utazó Gyógypedagógiai Hálózat- Nevelési program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára,
akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
2016
152
Bemutatkozás
Az integráció szemléletének erősítésére és a sajátos nevelési igényű tanulók/ gyermekek
szakszerű ellátására a Pécsi Éltes EGYMI 2003-ban Tanácsadó Hálózatot hozott létre. Az azóta
eltelt időszakban folyamatosan nőtt az ellátandó gyermekek létszáma, az integráló intézmények
száma.
Jelenleg óvodák, iskolák, középiskolák (állami, önkormányzati, nemzetiségi és egyházi
fenntartású intézmények) kérik az ellátást.
Az Utazó Gyógypedagógus Hálózat gyógypedagógusai a sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók integrált pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátásában vesznek részt. A
fejlesztést a sérülésspecifikumnak megfelelő végzettségű gyógypedagógusok látják el, a
szakértői bizottságok szakértői véleményének javaslatai alapján.
Törvényi háttér
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd. /2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4§
25./
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. /2011. évi CXC.
Törvény a nemzeti köznevelésről 47. § (1)/
A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében
foglaltak szerint kell biztosítani.
153
Ellátási feladatok
Az ellátási körzet
Pécs város óvodái, általános és középiskolái
a kapcsolódó kistérségi: pécsi járás, komlói járás és pécsváradi járás illetve
megállapodás alapján a mohácsi járás nevelési – oktatási intézményeiben integráltan
oktatott SNI tanulók gyógypedagógiai habilitációja –rehabilitációja egyéni és csoportos
fejlesztés keretében
Az ellátás célcsoportja
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, kiknek ellátási
jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg.
Az ellátottak köre
testi fogyatékos gyermek
beszédfogyatékos gyermek
látássérült gyermek (vak, gyengén látó, alig látó)
hallássérült gyermek (siket, nagyothalló)
értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott
autizmussal élő gyermek
halmozottan fogyatékos gyermek
a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott tanulók (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás)
diszlexia veszélyeztetett gyermek
mutista gyermek
kórós aktivitás zavaros gyermek
kóros hiperkinetikus gyermek
154
Az utazótanári szolgálat feltételrendszere
Személyi feltételek
A sérülés specifikumának megfelelő végzettségű gyógypedagógus
oligofrénpedagógia szakos
tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája
tiflopedagógia (látássérültek pedagógiája) szakos
szurdopedagógia (hallássérültek pedagógiája) szakos
szomatopedagógia (mozgássérültek pedagógiája) szakos
pszichopedagógia szakos
Tárgyi feltételek
személyautó
fejlesztőszoba, melyet a többségi intézmények biztosítanak
fejlesztő eszközök, „utazó csomagok” melyeket a módszertani központ eszköztárából
állítanak össze
Laptop
jól felszerelt eszköz kölcsönző
Az ellátás formája
egyéni foglalkozás
kis csoportos foglalkozás
Az ellátás időkerete
A 2011. CXC. számú törvény a nemzeti köznevelésről 6. számú melléklete alapján, a sérülés
specifikumától és az ellátás komplexitásától függően.
Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek
a szakértői véleményben meghatározott diagnózisát
életkorát
155
napirendjét
órarendjét
sérüléséből adódóan a terhelhetőségét
a komplex fejlesztésben résztvevő más szakemberek időbeosztását
a többségi intézmények helyi adottságait.
Minden tanév elején a gyermekkel foglalkozó szakemberek team megbeszélés keretében
tájékoztatják a többségi intézmény vezetőjét a fejlesztésekről és egyeztetik órarendjüket.
Az ellátás tervezése
A jogosultságot meghatározó Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére és a
folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálásra építetten egyéni fejlesztési tervet készítünk.
Az utazó gyógypedagógus feladata
A szülőkkel való kapcsolattartás
a gyermek megfigyelése a szülő kérésére
javaslat további vizsgálatokra
tanácsadás
segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében
tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről
rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan
javaslattétel az együttműködési módokra
javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan
segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában
tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről
szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel
a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására
156
A gyermekkel való foglalkozás
a gyermek megfigyelése
speciális fejlesztő tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon
a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása
a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele
a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása
az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése
speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása
az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése
többségi általános iskolába visszahelyezett, ill. többségi szakképző intézményekben
továbbtanuló gyermekek utógondozása
Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás
a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére
javaslat további vizsgálatokra
a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására
segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében
javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges speciális eszközök kiválasztásában
tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről
részvétel a gyermek/tanuló részeredményeinek értékelésében
módszertani segítségnyújtás
együttműködés a gyermeket tanító pedagógusokkal
sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása
tanulási nehézségek kialakulását, tanulási zavarokat, magatartászavarokat megelőző
pedagógiai eljárások megismertetése
szakmai előadások megtartása a többségi intézmények által kiválasztott témában
eszközbemutatók, könyvajánlások
157
Adminisztrációs feladatok
egyéni fejlesztési terv készítése digitális formában, tartalmazza a tanulók tanév végi
értékelését
az utazó gyógypedagógusok feladata a munkanapló vezetése
a törvény által előírt Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni
fejlődési lap betétívének vezetése
pedagógiai vélemény készítése a rehabilitációs bizottság vizsgálataihoz
félévi beszámoló és statisztika készítése
év végi beszámoló és statisztika készítése
munkaidő nyilvántartás vezetése (digitális forma)
minden fejlesztési időszak végén az ellátott gyermekek fejlesztéséről, fejlődéséről rövid
értékelés készít, mely része az egyéni fejlesztési tervnek, ezt az integráló intézmények
vezetői is megkapják
Szakmai felkészültség, kapcsolattartás
folyamatos önképzés
igény esetén városi és kistérségi gyógypedagógusok munkaközösségének
összejövetelein való részvétel
tanfolyamokon való részvétel
szakmai konferenciákon való részvétel
felkérés esetén előadások tartása külső partnereknek
partnerlista összeállítása, ismerete
folyamatos kapcsolattartás, rendszeres team megbeszélések a gyermekkel foglalkozó
más szakemberekkel (logopédus, pszichológus, terapeuta…)
kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal (szakértői bizottságok)
kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel
158
A szolgáltatás feltételei és folyamata
Az igénylő intézmény biztosítja: A Pécsi Éltes EGYMI Utazó
Gyógypedagógus Hálózat biztosítja:
Hospitálás feltételeinek biztosítása Az integrációban részt vevő intézmény
felkérésére, a sérülésspecifikumnak
megfelelő végzettségű
gyógypedagógus biztosítása az Utazó
Hálózat keretében
Az integráló intézmény
pedagógusainak együttműködése
Egyéni fejlesztési terv készítése
Egyéni fejlődési betétívének vezetése
Rendszeresen, előre egyeztetett
időpontban helyiség biztosítása
Habilitációs foglalkozások megtartása
Feladatok beépítése, befogadó, toleráns
szemlélet
Konzultáció a pedagógussal, szülővel
A Szakértői Bizottságok szakvéleménye a sajátos nevelési
igény megállapításáról
A gyermeket, tanulót integráló közoktatási intézmény – amennyiben
a szakértői véleményben meghatározott képzettségű
szakemberrel nem rendelkezik - utazó gyógypedagógiai ellátást igényelhet
Pécsi Éltes EGYMI Pécs, Építők u. 9. 7633
159
Egyéni fejlődési lap beszerzése,
vezetése, tanuló személyi anyagának
nyilvántartása
A szakértői véleményben
meghatározott javaslatok érvényesítése
Módszertani megsegítés, tanácsadás a
tartalomra és az értékelésre
vonatkozóan
160
Kollégium – Nevelési program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára,
akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
2017
161
Bemutatkozás
A kollégium alapfeladata
A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és
Kollégium a Pécs város területén, illetve annak vonzáskörzetében élő értelmi fogyatékos,
sajátos nevelés igényű gyermekek, tanulók nevelését /oktatását látja el.
A kollégium tárgyi feltételei
A hatvan gyermeket befogadni képes kollégium az északi épületrész felső két emeletén kapott
otthont. Mindkét szinten kilenc-kilenc szoba található. Az utóbbi években részben pályázatok,
részben alapítványi és egyéb támogatásokból megtörtént az emeletes ágyak cseréje, ez sokat
javított a tanulók biztonság- és komfortérzetén egyaránt. A kollégiumi szárnyban vizesblokkok,
teakonyhák és nevelői szobák találhatók. A kollégiumhoz tartozó orvosi-és betegszobák az
épület földszintjén helyezkednek el. A közösségi életre használható helyek az iskola területén
találhatók. Az intézmény földszintjén van a közétkeztetést szolgáló ebédlő.
A kollégium személyi feltételei
A kollégium jelenleg maximum 60 tanulónak ad otthont hétfőtől péntekig. Kizárólag azok a
gyermekek nyerhetnek felvételt, akik az intézmény beírt tanulói. Fontos további szempont a
jogviszony létesítésénél a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat elhelyezési javaslata, a
földrajzi távolság, illetve a szociális és egyéb gyermekvédelmi problémák.
A kollégista tanulók több évre visszamenőleg vizsgált adatai:
fiú-lány aránya 50-50 %
162
értelmi képesség szerinti megoszlás 60 % - F70, 40% - F71
testvérek 25%
A kollégium nevelőtestülete tagjai és a pedagógiai munkát segítők szinte mindannyian
munkaidejük csak meghatározott részét végzik a kollégiumban.
(A két éjszakai éberügyeletes kolléga és a pedagógiai munkát segítők vezetője dolgoznak teljes
munkaidőben a kollégiumban.)
Ez a szervezési forma hagyományosan jól működik és tanulóink megfelelő ellátását szolgálja
A gazdasági és a hozzá kapcsolódó ügyviteli, valamint technikai feladatokat az intézmény
működtetőjének alkalmazásában álló közalkalmazottak látják el.
A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései
Nevelési alapelvek
alapvető emberi szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok,
demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek
a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat
az alapvető, fontos erkölcsi és együttélési normák betartása
az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele
a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletbe tartása
az intellektuális igényesség, kulturált stílus
építés a tanulók ősztevékenységére, önszervező képességére
a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés
a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása
az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek
egyensúlyban tartása
163
A kollégiumban folyó nevelő munka értékei
Kollégiumba beiratkozott diákok ellátásáról gondoskodik, étkezést, szállást,
pedagógiai felügyeletet biztosít.
A személyiségformálás meghatározó nevelési színtere a kollégium, mely a
pedagógiai célkitűzések megvalósításában az iskola szerves egységet alkot.
A kollégium saját érték-és normarendszerével önmaga is szocializál, nevel a
közvagyon megbecsülésére, demokráciára, toleranciára, az egyéni –és
közösségi értékek megbecsülésére.
A kollégiumi pedagógiai munka során kiemelkedően fontos az egyéni
bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása.
A nevelők és a tanulók közötti személyes kapcsolat minősége, a felkínált
tevékenységrendszerek tartalma és színvonala, a kollégium által kidolgozott
értékelési rendszer és az alkalmazott jutalmazási –büntetési elvek és formák a
társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálják.
A kollégium törekszik a tanulók családi –és települési adottságaiból eredő
hiányaik pótlására, ezzel mérsékelve a diákok közötti esélykülönbségeket.
A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk
A pályaorientációs tevékenységek a továbbtanulást, a felnőtté válás folyamatát
könnyítik
A kollégium nevelési célkitűzései
A kollégiumi nevelés általános céljai:
az otthonteremtés biztosítása
az esélyegyenlőség megteremtése
a tanulók felzárkóztatása
ismereteik kiegészítése, elmélyítése
164
A kollégiumi nevelés során szükségszerűen speciális eszközök és módszerek alkalmazásával a
tanulók szocializációs képességeinek (együttműködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás,
önkifejezés, pozitív önértékelés ) fejlesztése történik.
A Tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei
A tanulók életrendjének pedagógiai elvei
egészséges életmód, életritmus kialakítása
az iskolai életrend figyelembe vétele
a szülői elvárások figyelembe vétele
egyéni és közösségi érdekek összehangolása
a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása
helyes életmódminta nyújtása
A tanulók tanulásának pedagógiai elvei
a tanulás a tanuló kötelessége
a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége
az egyéni adottságok és igények figyelembe vétele
a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni
a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni
a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján- felmentés kapható
165
A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei
szükséges szabadidőt biztosítani
minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat mellett a neki valót
segíteni kell megtalálni
a szabadidejével a tanuló – a jogi normák betartása mellett – rendelkezik
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:7
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött
időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,, egészségét, egészségi
állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban
rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben
Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek
eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi
elő.
A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű
egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:
az egészséges táplálkozás
a mindennapos testnevelés, testmozgás
7 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
166
a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
a személyi higiéné
A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi,
életkori sajátosságait.
A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló
életkezdést elősegítő tevékenység elvei teljes mértékben megegyeznek az intézményi
pedagógiai alapelvekkel.
Nem prognosztizálható, hogy az értelmi sérült tanuló az ismeretelsajátítás folyamatában
milyen készség-képességszintre, milyen ismeret birtokába juttatható el.
A nevelést, oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú
folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és
mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás/ nevelés
szervezeti kereteinek (egyéni, csoportos) valamint a pedagógiai folyamat korrekciós,
kompenzáló jellegének.
A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai
segítségnyújtást igényel.
A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötödéseik
gazdagságára.
A kollégiumi nevelés során alkalmazott változatos módszerbeli megoldások segítségével az
egyes tanulók közötti (műveltségi – képességbeli felkészültségei, neveltségi- stb)
különbözőségeket kezelni lehet.
167
A tanulók felzárkóztatása, tehetséggondozása, pályaválasztását elősegítő tevékenységek
rendszerét oly módon kell szervezni, irányítani, hogy a fejlődés, fejlesztés eredményesen
megvalósuljon.
A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi
beilleszkedést segítő foglalkozások terve
A foglakozások célja az életminőség javítása.
Lehetőséget kell teremteni az életminőség javítására, hogy tanulóink hasznosnak érezzék
magukat a társadalomban, mely előítéletekkel viseltetik a fogyatékosok iránt.
Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést
igényelnek.
A megsegítés elvei
a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző
követelmény rendszer kidolgozása
hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése- a
beilleszkedéshez szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának
lehetősége
a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való
felkészülés biztosítása- tudatosan kialakított szituációk, interakciók,
drámapedagógiai elemek segítségével
A foglalkozások feladatai
szociális beilleszkedésre nevelés
168
önellátási funkciók fejlesztése
érzelmi nevelés
motorikus funkciók fejlesztése
kognitív funkciók tréningje (emlékezet, figyelem, gondolkodás fejlesztése)
szenzoros funkciók fejlesztése (érzékelés, észlelés fejlesztése)
mindennapi élettevékenységek fejlesztése életszituációs helyzetekben
(öltözködés, tisztálkodás, étkezés, takarítás, rendrakás, kommunikációs
eszközök használata stb.)
aktív életre felkészítés (kézműves gyakorlatok, háztartási teendők)
A foglalkozások szervezése szempontjai
tanulás
türelem
szeretettel való megközelítés
ismétlés (a sikertelenség esetén is adott újrakezdés biztosítása)
rendszeresség
értelmezni a feladatot
tevékenység hasznosság élménye
minden lépést megmutatni, elmagyarázni
kreativitás fejlesztése
A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási
tevékenység szervezésének elvei
A kollégium a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív szokások és minták
közvetítésére, az együttélési, szociális készségek fejlesztésére, fejlődésére.
169
A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok
a közösségi együttélés szabályainak elsajátítása, különös figyelemmel a nemzeti,
etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra
az intézmény falain kívül szervezett szabadidős programok lehetőséget adnak a
szegregáció oldására
a tanulók a hátrányos helyzetekből következően a kollégium közösség formáló,
élményt nyújtó tevékenységrendszere, programja kompenzáló és egyben
integráló funkciót is betölt
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek
A kollégiumban az iskolával közös gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el a kollégista
tanulók esetében is a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a nevelőtanárokkal és a kollégium
vezetőjével együttműködően.
A kollégista tanulóink többsége hátrányos helyzetű, többen veszélyeztetettek is, ezért minden
nevelő magáénak kell, hogy érezze a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok folyamatos
ellátását.
jelzik, ha bármilyen jellegű szülő/ gondozó által okozott lelki vagy testi
bántalmazást észlelnek
egyéni és csoportos beszélgetéseken, egyéb foglalkozásokon felszínre került
miden súlyos problémát továbbítanak a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, az
intézmény pszichológusának
170
A kollégium hagyományai és tovább fejlesztésének terve
Kollégista tanulóink részt vesznek az iskolai rendezvényeken, megemlékezéseken. Ezen kívül
vannak külön kollégiumi rendezvényeinek, amelyek évről évre megtartásra kerülnek, és immár
részei lettek a kollégiumi hagyományoknak.
Születés és névnapok megünneplése, egymás felköszöntése
Mikulás várás
Húsvétra hangoló
Tanévvégi „mulatság „
Családi vacsora, mint új szervezési forma kerül bevezetésre.
Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái
A kollégium dolgozói rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolában dolgozó pedagógusokkal,
délutános nevelőkkel, tájékoztatják egymást a gyerekekkel / tanulóval kapcsolatos
problémákról illetve pozitív történésekről.
A szülőkkel való kapcsolattartás formái
a kollégiumba való be és kiiratkozáskor kötelező a szülő/ gondviselő jelenléte.
kollégiumi nyíltnapot, fogadóórát tartunk évente háromszor (az iskolai
szülőértekezletek időpontjához igazítottan)
a látogatási idő délután 16.00 -17. 30-ig
a hazautazási napokon lehetőség nyílik a szülő tájékoztatására (dicséret,
elmarasztalás, egyéb teendők stb.)
Az intézményi (Pécsi Éltes EGYMI) Pedagógiai Program
„A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, az
együttműködés továbbfejlesztésének lehetősége részrendelkezései érvényesek.
171
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
Az egészségnevelés és környezeti nevelés magába foglalja a természet és az emberiség
jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás
kapcsolatokat hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy
megértsük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti
polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezeti fenntartósága
ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása.
A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös
összefüggéseit, egymásra utaltságát.
A program célja:
egészségtudatos magatartás olyan gondolkodás és magatartásmód kialakítása, és
megerősítése mely képessé tesz az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére
pozitív viszony megteremtése az interperszonális kapcsolatokban
környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megerősítése
A program megvalósításában nagy hangsúlyt kap a primer prevenció:
a közösségi magatartás befolyásolása,
az aktív részvételre a testi-lelki egészséghez szükséges készségek kialakításában.
A program fő területei
Személyiségfejlesztés célja: olyan pszichés kompetenciák kialakítása, melyek védő funkciót
töltenek be a veszélyeztető helyzetekkel szemben:
reális önismeret, pozitív énkép
társas kapcsolati készségek
mérlegelés és döntéshozás képessége
együttműködési készség
stressz kezelés
konstruktív konfliktuskezelés
172
hatékony kommunikációs képesség
kreatív gondolkodás
Közösségfejlesztés célja: olyan közösségek kialakítása, melyek „mi tudattal” rendelkeznek,
csoportnormává válik az egymásért való felelősségvállalás, egymás segítése, ahol ismerik és
megbecsülik egymás értékeit, a gondolkodás előítélet-mentes, nem működik a mobbing, ahol
a csoport minden tagja biztonságban érzi magát, fontosnak érzi magát és lehetősége van
sikerélményhez jutni.
Egészséges életmódra nevelés célja: az egészségtudatos magatartás kialakítása egyrészt a
szükséges ismeretek megszerzése, másrészt a szükséges készségek begyakorlása révén. Nem
elég, hogy tisztában legyenek a kockázati tényezőkkel, még fontosabb, hogy tisztában
legyenek az egészséget szolgáló hétköznapi tevékenységekkel (mozgás, egészséges
táplálkozás, pihenés stb.) igényeljék és gyakorolják azokat. a tanulás lényege nem a lexikális
ismeretek gyarapítása, hanem a funkcionális tudásszerzés, mely a cselekvési képességekben
nyilvánul meg.
A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések
A kollégium a nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni
foglalkozások keretében szervezi, attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege.
A tanulók a szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget igényelhetnek.
A kollégiumi nevelés feladatai
Egyéni bánásmód, személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása annak
érdekében, hogy a tanulók között meglevő képességbeli, neveltségi
különbözőségeket eredményesen lehessen kezelni.
173
Természetes élethelyzetek megteremtésével hozzájárulni a kedvezőtlen
szociokulturális háttér miatt hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatásához
pozitív szokások és minták közvetítésével.
Megfelelő életritmus, egészsége, kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás,
testápolás, rendszerének kialakítása.
A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai
A kollégium családpótló, gyakran kompenzáló funkciója miatt az egyéni tevékenységi formák
és a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása a jellemző.
A tanulók szabadideje szervezése a következő szempontok figyelembe vételével történik:
segítik a személyiségfejlődésüket
biztosítják a pihenést
lehetőséget adnak a játékra kikapcsolódásra, szórakozásra
A tanulók személyiségének fejlesztése
A kollégiumban a lehetőségekhez mérten inger gazdag, védettséget, biztonságot nyújtó
környezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára.
A tanulási kultúra fejlesztése elsősorban az iskolai, és a napközis csoportokon belül történik.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai
meleg, pozitív légkör kialakítása a kollégiumban
a tanulókban a „fontos vagyok„ érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak
érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak
kapaszkodó támasz biztosítása (barát, segítő tanár)
174
kedvenc időtöltésére, hobbira megfelelő idő keret, nyugodt körülmények
biztosítása
lehetőség teremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására
kreatív, önkifejezést segítők tevékenységek biztosítása
egyénre szabott motivációs rendszer
Éves tanulói foglalkozási terv
A Kollégium Pedagógiai programja a „Kollégiumi nevelés országos alapprogramja„-nak
megfelelően meghatározza
a Kollégiumi foglalkozások formái, megszervezésükre vonatkozó szabályok
a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei
a Kollégiumi foglalkozások keretterve
a Kollégiumi foglalkozások keret programterve
A tanulók életrendje-, tanulása-, szabadideje szervezése az iskolai kötelező tanórai
foglalkozások után elkezdődik a délutáni napközis és egyéb foglalkozások keretében, majd
folytatódik a kollégium területén, főként szabadon választható tevékenységekben, a
tanulókkal egyéni törődést biztosító foglalkozásokon, a tanulók fejlődését,
tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő elfoglaltságokkal, a beilleszkedési,
magatartási nehézségek csökkentését, célkitűzését célzó tevékenységekkel.
175
Délutáni foglalkozások szervezése
Az iskola által szervezett délutáni foglalkozások
A kollégiumba beiratkozott tanulónak minden esetben kötelezően részt kell venni a délutáni
egyéb foglalkozások valamelyikén szükséglete, igénye szerint. A délutáni foglalkozások az
iskola szervezésében történnek 16 óráig:
Egészségnevelés
Tanóra
Differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás
( habilitáció, rehabilitáció )
Kézműves foglalkozás
Kulturális foglalkozás, kulturális és művészeti tevékenység
Sport, és testmozgás
Játék
Szociális munkatevékenység, Szociális tréning
Szakkör
Klubfoglalkozás
A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoport foglalkozás
176
A kollégium által szervezett foglalkozások 16 óra után
A kollégista tanulóknak az intézmény területén kialakított kollégiumban folytatódik a napja 16
órától ahol a vacsoraidőig illetve lefekvésig az alábbi foglalkozások, tevékenységek heti
rendszerességgel ismétlődnek.
A foglalkozások jellegük szerint lehetnek:
Felzárkóztató
Tehetség kibontakoztató
Speciális ismereteket adó
Felkészítő
Egyéni vagy csoportos foglalkozások
A foglalkozások megnevezése:
Közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozás
A szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás
A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás
A kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás
Az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai
felügyeletét gyógypedagógiai asszisztensek látják el.
177
A kollégiumi foglalkozások heti rendszerességgel megjelenő témakörei
szociális tevékenység (beszélgetések, élménybeszámolók, a házirend
megbeszélése/ kialakítása, séta, stb.)
manuális foglalkozások (rajzolás, színezés, kézimunkák különbféle témákban stb.)
játékfoglalkozás (babázás, legózás, szabadtéri játékok, sportolás, hintázás,
kirakójátékok, kártyajátékok, társasjátékok stb.)
kulturális foglalkozások (beszélgetések meghatározott témákban, mesehallgatás,
zenehallgatás, illemkódex, illedelmes viselkedés, öltözködési szokások,
hagyományok, elvárások, mesekönyvek ill. művészeti könyvek nézegetése,
filmvetítés stb.)
informatikai foglalkozás (ismeretszerzés, internethasználat, számítógépes
készségfejlesztő játékok, szövegszerkesztés, képmanipuláció stb.)
hittan
Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái
a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás
a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás
Minden tanuló számára heti 1 foglalkozás kötelező.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, mely a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési
feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését,
nevelését, oktatását-által meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve
témaköreit:
1. A tanulás tanítása
2. Az erkölcsi nevelés
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
178
6. A családi életre nevelés
7. Testi és lelki életre nevelés
8. Felelősség vállalás másokért, önkéntesség
9. Fenntarthatóság
10. Pályaorientáció
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
12. Médiatudatosságra nevelés
A tematikus csoportfoglalkozások kerettanterve témakörei egyértelműen jelen vannak a
délutáni egyéb foglalkozások és a kollégiumi foglalkozások egyéni és csoportfejlesztési
tervekben.
Minden kollégiumi tanuló délután az egyéb foglalkozásokon saját osztályközösségében
életkori sajátosságait, készségeit, képességeit figyelembe véve, értelmi és más
fogyatékosságát szem előtt tartva részesül a megfelelő fejlesztésben.
A kollégiumi foglalkozások megszervezésekor alkalmanként akár több témakört is érintve-
azok tartalmát a csoport profiljához igazítva- a tevékenykedtetés sokféle lehetőségét
kihasználva kollégiumi tanulóink komplex fejlesztését célozzuk meg.
A foglalkozások teljesítése, teljesülése
A kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint a tanuló:
heti 13 órában köteles részt venni felkészítő-fejlesztő, illetve tematikus
foglalkozáson
heti 1 órában közösségi szintű csoportvezetői foglalkozásosokon
heti1 órában a kollégium által biztosított és a kínálatból általa választott
szabadidős foglalkozásokon
179
A pedagógiai program nyilvánossága
Tájékoztatás, megismertetés formája és rendje:
új dolgozóval a Pedagógiai Program megismerése és elfogadása után lehet munkaviszonyt létesíteni
az új tanulók szülei tanév elején tájékoztatást kapnak a programról
Hozzáférhető elhelyezés:
Építők úti főépület könyvtára
Hajnóczy úti telephely tanári
Pécsi Éltes EGYMI - honlap
A tájékoztatás kérés és adás rendje:
Tájékoztatást írásban kell kérni, a válaszadás 15 napos határidővel írásban történik.
Záró rendelkezések
Az intézményben alkalmazott záradékok
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 1. számú mellékletében foglaltak alapján az intézményünk speciális feladatellátásából eredően a következő speciális szövegezésű záradékokat alkalmazza. A felsorolt speciális záradékokat a jogszabályban nevesített záradékok helyett illetve mellett alkalmazzuk.
180
Záradék sorszáma
Záradék Dokumentumok
1. Felvéve ….. . számú határozattal …..-n (dátum) Bn., N., Tl., B.
16.
A tanuló az első évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig …..-tól…..-ig teljesíti.
N.,Tl.
16. A tanuló az első évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb idő alatt …..-tól …..-ig teljesítette
N., Tl.
31. A tanuló mulasztása miatt a szülőt felszólítottam …..-n (dátum)
N.
31. A tanuló 30 óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem …..-n (dátum)
N., Tl., Be.
43. Ezt a naplót a mai nappal lezártam. N.
45. Az egyéni lapokat ….. (szám), azaz….. (betű) beírt tanulóval lezártam.
N.
További rendelkezések
Érvényesség: a vonatkozó jogszabályok változásáig
Hatálybalépés: 2016. október 1.
A felülvizsgálat rendje:
Munkaközösségekben a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján
A felülvizsgálat irányítója az intézményvezető
181
Módosítás:
A hatályosságon belül módosítást kezdeményezhet:
Fenntartó
Intézményvezető
Tantestület
182
Jóváhagyás dokumentumai
A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézményvezetője jóváhagyta.
Pécs,2017. október 1.
______________________________
Páváné Kurnik Zsuzsanna
Pécsi Éltes EGYMI - Intézményvezető
A Pécsi Éltes EGYMI Pedagógiai Programjával az iskola fenntartója egyetért.
A Pedagógiai Programot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nevében jóváhagyom, a
jogszabályi előírásokban meghatározott költségeket vállalom.
Pécs,2017. október 1.
------------------------------------------
Páva Péter tankerületi igazgató
Pécsi Tankerület
A Szülői Szervezet a Pedagógiai Programot megismerte, véleményezési jogot gyakorolt,
melynek tényét képviselője tanúsítja:
Pécs,2017. október 1.
___________________________
SZM elnök
183
A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és
Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete véleményezte és elfogadta.
Pécs,2017. október 1.
_________________________
a nevelőtestület képviseletében