pártok és pártrendszerek - kjfturizmus€¦ · web viewaz elmúlt évtizedek trendjei ausztria...

Társadalomtudományi Tanszék

Pártok és pártrendszerekVizsgatételek1. A párt fogalma. A pártok szociológiai jellemzői, funkciói. MI A PÁRT? MIRE VALÓK A PÁRTOK? A PÁRTOK

FUNKCIÓI. PÁRTELMÉLETEK. PÁRTOK ALAPTÍPUSAI.2. Felfogások a képviseleti demokráciáról. A pártok szerepe a közvetítésben.

POPULISTA FELFOGÁS (TÜKRÖZÉSI ELMÉLET, ELITISTA FELFOGÁS.) A POLITIKA SZEREPLŐI. POLITIKUS TÍPUSOK: (MOTIVÁCIÓS TÍPUSOK).

4. Társadalmi törésvonalak és politikai tagoltság. A XX. SZ. EURÓPAI KONFLIKTUS DIMENZIÓI: VALLÁS. NYELVI ÉS ETNIKAI TAGOLTSÁG. VIDÉK VÁROS ELLENTÉT. OSZTÁLYKONFLIKTUS. A MAGYAR POLITIKAI TAGOLTSÁG.

5. Politikai kultúra: homogén és rétegzett társadalom.MI A POLITIKAI KULTÚRA? A POLITIKAI KULTÚRA TÍPUSAI (ALMOND, VERBA). A POLITIKAI KULTÚRA HÁROM TÍPUSA. HOMOGÉN POLITIKAI KULTÚRA. FRAGMENTÁLT POLITIKAI KULTÚRA. OSZLOPOS TÁRSADALMAK (SZEGMENTÁLT PLURALIZMUS). A POLITIKAIKULTÚRA STRUKTURALISTA – FUNKCIONALISTA MEGKÖZELÍTÉSE: A TÁRSADALMI HÁTTÉR ÉS AZ ELITVISELKEDÉS KOMBINÁCIÓI, DEMOKRÁCIA TÍPUSOK.

6. A nagy pártirányzatok. Politikai családok I.BALOLDAL. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK. SZELLEMI GYÖKEREK. KOMMUNISTA PÁRTOK. ÚJBALOLDAL. ZÖLDEK. SZELLEMI GYÖKEREK. JELLEMZŐK.

7. A nagy pártirányzatok. Politikai családok II.A JOBBOLDAL. A KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA:, SZELLEMI GYÖKEREK. A KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRTOK TÍPUSAI: TÁRSADALMI BÁZISAIK: A KONZERVATÍV PÁRTOK. SZELLEMI GYÖKEREI:, JELLEMZŐI, TÍPUSAI. SZÉLSŐJOBB: SZELLEMI GYÖKEREK, PROGRAMOK, JELLEMZŐK. CENTRUMPÁRTOK: LIBERÁLIS PÁRTOK, AGRÁRPÁRTOK.

8. Pártrendszerek. Pártrendszer egyes európai országokbanA PÁRTRENDSZER FOGALMA. A PÁRTRENDSZEREK TÍPUSAI. A VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK JELLEMZŐI. A PÁRTRENDSZEREK TIPIZÁLÁSA A KONCENTRÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL. PÁRTRENDSZER EGYES EURÓPAI ORSZÁGOKBAN

9. Egy-vagy / és többdimenziós politikai paletta. A pártok közti verseny dimenziója: bal és jobb.AZ IDEOLÓGIAI MEZŐ (BALOLDAL – JOBBOLDAL). A POLTIKAI KONFLIKTUSOK BAL ÉS JOBBOLDALI MEZŐBEN. EGYDIMENZIÓS-E A POLITIKAI MEZŐ?A PÁRTOK KÖZÖTTI VERSENY DIMENZIÓJA. MIÉRT REDUKÁLÓDIK A VERSENY EGY DIMENZIÓRA? MENNYIBEN MŰKÖDIK A BAL-JOBB FOGALOMPÁR A TÖMEGPOLITIKÁBAN?

10. Választási rendszerek és politikai hatásuk. Szavazói viselkedés.A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI. A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK POLITIKAI HATÁSA. HATÁSA A PARTRENDSZERRE. SZAVAZÓI MAGATÁRTÁS. MAGYAR JELLEMZŐK.

11. Kormányzati rendszerek. A pártszervezet.KORMÁNYZATI RENDSZEREK: PARLAMENTÁRIS RENDSZEREK. ELNÖKI RENDSZER. FÉLELNÖKI RENDSZER. A POLITIKAI PÁRTOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE. A PÁRTOK TAGSÁGA: TAGLÉTSZÁM ÉS SZERVEZETTSÉG. A PÁRTSZERVEZET JELENTŐSÉGE. A PÁRTON BELÜLI DÖNTÉSHOZATAL. A PÁRTOK FINANSZÍROZÁSA.

12. Kormányalakítás és koalícióképzés. A KORMÁNY PÁRTÖSSZETÉTELE. A KOALICIÓS ELMÉLETEK HÁROM CSOPORTJA. HIVATAL ORIENTÁLT MODELL. VEGYES MODELL. PROGRAMORIENTÁLT MODELLEK. KOALICÍÓ TÍPUSOK: KISEBBSÉGI KORMÁNY. FÖLÖS TÖBBSÉGI KOALICIÓ. NAGY KOALICIÓ. A KORMÁNYOK ÉLETTARTAMA.

13. Verseny és determináltság: a politikai piac szerkezete. A PÁRTVERSENY. A VERSENY FOKOZATAI. A POLITIKAI KULTÚRA ÉS VÁLASZTÁSI STRATÉGIÁK. VERSENYSTRATÉGIÁK ÉS PÁRTSZERVEZETI TÍPUSOK. PÁRTRENDSZEREK, POLITIKAI PIAC ÉS A DEMOKRATIKUS KONTROLL JELLEGE.

14. Változás és kontinuitás a nyugat-európai pártrendszerekben. A PÁRTRENDSZEREK STABILITÁSA. A PÁRTRENDSZEREK VÁLTOZÁSÁNAK TÁRSADALMI HÁTTERE. A PÁRTRENDSZEREK KIOLVADÁSA.

15. Kelet-európai pártrendszerek. A magyar pártrendszer. A PÁRTOK HELYE A DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZERBEN. A PÁRTOSODÁS JELLEMZŐI. A PÁRTOK CSOPORTOSÍTÁSA EREDETÜK SZERINT. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK, PÁRTIRÁNYZATOK, KOALÍCIÓK. POLITIKAI TAGOLTSÁG. TIPIZÁLÁS. BAL-JOBB. A MAGYAR PÁRTOK ÉS FŐBB JELLEMZŐIK.

Kötelező irodalom: Enyedi Zsolt - Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Osiris, 2001.Ajánlott irodalom: Hülvely István: A nyugat-európai pártok fejlődési szakaszai Villányi úti könyvek: 1998. Fricz Tamás: Pártok és pártrendszerek Magyarországon. In: A Gergely András, Bayer József, Kulcsár Kálmán (szerk.): A politikatudomány arcai. Akadémia. 2000. 223-237. Bogdanov (szerk.): Polikatudományi enciklopédia, Osiris 2002.Számonkérés módja: kollokviumZárhelyi és házi dolgozatok ütemezése: -


Pártok és pártrendszerek

1. A párt fogalma. A pártok szociológiai jellemzői, funkciói. MI A PÁRT? MIRE VALÓK A PÁRTOK? A PÁRTOK FUNKCIÓI. PÁRTELMÉLETEK. PÁRTOK ALAPTÍPUSAI.

A POLITIKA TÖRTÉNETE:

ELKÜLÖNÜLÉSE ÉS EGYESÜLÉSEKÉRDEK ÉS HATALMI HARCOK ÉS SZÖVETKEZÉSEKPÁRTÜTÉSEK ÉS PÁRTOSODÁSOK TÖRTÉNETE

AZ ÚJKORIG A PÁRTOSODÁS HELYI, LOKÁLIS ALAPOKON NYUGODOTT AZ URALKODÓ KORMÁNYZATI FORMA MEGVÁLTOZTATÁSÁRA ÖRÖKÖSÖDÉSI KÉRDÉSEK ELDÖNTÉSÉRE BELSŐ CSALÁDI VISZÁLYOKRA MAGÁNÉRDEKRE ÉPÜL

KÖZÉPKOR: PÁRTOSODÁS = DEVIANCIA RENDSZERBOMLASZTÁS AZ EGYÉNI ÖNZÉS, INDULAT HATÁSA A TÁRSADALMI BÉKÉTLENSÉG FORRÁSA FELSÉG- VAGY HAZAÁRULÁS A KORÁNYZÁS MEGBONTÁSÁRA TÖREKVÉS ÖSSZEEGYEZHETETLEN A KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉVEL

ÚJ KOR: NÉPSZUVERENÍTÁS AZ URALKODÓ VÁLASZTÁS UTJÁN JELŐLÉSE KÉPVISELETI JELLEGŰ POLITIKAI RENDSZER HATALMI VERSENGÉS VÁLASZTÓJOG KITERJEDÉSE A „PÁRTOSKODÁS”, „VISZÁLYKODÁS” KONSTITÚTÍV SZEREPÉNEK

ELISMMERÉS, A VISZÁLY INTÉZMÉNYESÜLÉSE, A PÁRTOKBÓL KINÖVŐ INNOVÁCIÓ ELISMERÉS

A PÁRTOK LEGITIM JELLEGÉNEK ELISMERÉSE

A MODERN PÁRTOK LEHATÁROLÁSA A KORÁBBI FOGALOMRÓL:

S. B. CHRIMES:„PÁRTOK SOKKAL KORÁBBAN KELETKEZTEK AZ ÁLLAMON BELÜL, MINT A MODERN ÉRTELEMBEN VETT PÁRLAMENT MEGSZÜLETETT, DE EZEK NEM VOLTAK POLITIKAI PÁRTOK, ABBAN AZ ÉRTELEMBEN, AHOGY MA ÉRTJÜK ŐKET: MEM VOLTAK A POLITIKUSOK OLYAN SZERVEZETT CSOPORTJAI, AKIK HATALOMÉRT ÉS HIVATALOK MEGSZERZÉSÉRT VERSENGENEK EGYMÁSSAL, MIKÖZBEN RIVÁLIS POLITIKÁKAT ÉS PROGRAMOKAT HIRDETNEK, ÉS EGY DEMOKRATIKUS SZAVAZÓTESTÜLET SZAVAZATAIRA ASPIRÁLNAK.SEMMI ILYEN NEM LÉTEZETT A MEGLEHETŐSEN MODERN VAGY ÉPPEN MAI IDŐKIG.MINDENESETRE A HATALOMÉRT FOLYTATOTT KÜZDELMEKET…OLYAN FRAKCIÓ,


CSOPORT, VAGY NÉHÁNY ESETBEN TALÁN VALAMIFÉLE „PÁRT” FOLYTATTA, AMELYNEK TAGJAIT INKÁBB TARTOTTA ÖSSZE IDŐSZAKOSAN CSALÁDI KÖTELEÉK, ÉRDEKARTIKULÁCIÓ ÉS AMBICIOZUSSÁG,MITSEM A POLITIKAI ESZMÉK VAGY ÉPPEN POLITIKAI PROGRAMOK SAJÁTOS EGYÜTTESÉHEZ KÖTŐDÉS, NOHA ILYESFAJTA KÖTELÉKEK MÁR SEMMIKÉPPEN SEM HIÁNYOZTAK A XII. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL.”

PARS PRO TOTÓ:PARS: RÉSZ

RÉSZT KÉPVISEL, DE AZ EGÉSZRE KIVÁN HATNI, ALAKÍTÓ, SZERVEZŐ TEVÉKEMYSÉGE A TÁRSADALOM EGÉSZÉRE IRÁNYÚL. LÉTE FELTÉTELEZI MÁS PÁRTOK LÉTÉT.

PÁRTELMÉLETEK

MACHIAVELLI:„TUDVÁN, HOGY A POLGÁROK KÖZÖTTI ELLENSÉGESKEDÉS NEM KÜSZÖBÖLHETŐ KI, LEGALÁBB ARRA KELL TÖREKEDNIE AZ URALKODÓNAK, HOGY NE KELETKEZZENEK KÜLÖNBÖZŐ PÁRTOK”

BLUNTSCHILL:A PÁRT POLITIKAI KATEGÓRIA, NEM AZ EGYETEMESSÉG” nem A „KÖZ” AZ „ÁLLAM” AZ „EGÉSZ” SZEREPÉT TÖLTI BE.A PÁRTOK CSAK EGYÜTT JELENÍTIK MEG A TÁRSADALOM EGÉSZÉT.A PÁRTBAN MEGJELENŐ POLITIKAI AKARAT ERŐKET /VOLUNTARIZMUSOKAT”, CSAK A TÖBBI PÁRTOK „VOLUNTARIZMUSA” KORLÁTOZHATJÁK, AKADÁLYOZHATJÁK MEG VALAMELY POLITIKAI AKARAT, ERŐ, HATALOM ABSZOLUTIZMUSÁT, A TOTALÍTÁS DIKTATURÁJÁT.„ERŐT ERŐVEL, HATALMAT, HATALOMMAL LEGET ELLENSÚLYOZNI” (Hegel)

OSTROGORSKI:Az állandóan működő pártok betiltását javasolja, mivel:

A szervezett pártokat az oligarchia uralja A választókat manipulálják A pártgépezet bürokratizálódik A pártszervezet ülésein kevés ember vesz részt A pártból való belépéssel az egyén elveszti individualitását

Ezek a negatív hatások veszélyeztetik a demokráciát, korlátozzák az egyén szabadságátJavaslat: ad hoc pártok, „választási pártok”, v egy-egy célra szervezett pártok , melyek választások s céljuk elérése után megszűnhetnek.

MICHELS: A SZOCDEM PÁRTOK ELEMZÉDE ALAPJÁN: A DEMOKRÁCIA MÜKÖDÉSÉHEZ PÁRTOKRA VAN SZÜKSÉG AKI PÁRTOT MOND OLIGARCHIÁT MOND.

A PÁRTON BELÜL ÉRVÉNYESÜL AZ „OLIGARCHIA VASTÖRVÉNYE” A párt a demokrácia érdekében kialakítja hivatásos apparátusát Egyre nagyobb lesz a szakadék a cselekvő kisebbség és a passzív többség között A pártapparátus tagjai is kispolgári réteget alkotnak

Ragaszkodnak pozíciójukhoz, mert ez relatíve jobb életfeltételeket biztosít számukra

Egyesek számára ez az egyetlen karrierlehetőség, ezért opportunista módon


kiszolgálják a pártvezetést Elszakadnak a párttagságtól. Pártoligarchiát alkotnak

EZ VESZÉLYEZTETI A DEMOKRÁCIÁT

GRAMSCHI:A MODERN PÁRTOKAT, MINT SZERVEZETT ÉS KOLLEKTÍV POLITIKAI ERŐT A POLITIKA LEGHATÉKONYABB, ÉS LEGSKERESEBB SZEREPLŐJÉNEK, A MODERN POLITIKAI ÉLET „ÚJ FEJEDELMÉNEK” NEVEZI.„AZ ÚJ FEJEDELEM, MINT MITOSZ NEM LEHET KONKRÉT SZEMÉLY, KONKRÉT EGYÉN, CSAK SZERVEZET LEHET.”

A PÁRT POZÍTÍV SZEREPET AKKOR TÖLTHET BE, HA: „szerves centralizmus” elve alapján működik, nyitott az alulról és oldalról érkező nyomások

iránt” ha ez megszünik, és „bürokratikus centralizmus”hatja át a párt működését, az totalitáriussá

válik

A TOTALITÁRIUS PÁRTOKAT TARTOTTA A DEMOKRÁCIA LEGFÖBB VESZÉLYÉNEK, ez a pártalakulás legtorzabb formája.

Monopolizálja a hatalmat Kiiktatja az ellenfeleket a politikai életből Megszűnnek a politikai funkciók, tevékenységet a technikai szervező, propaganda /”sikeres

párt”/, rendőri funkciók, a párttagokat a „katonai hűség” köti a „láthatatlan központhoz” A tömegeket „messianisztikus jövőképpel” akarja megnyerni, ösztönözni a nehézségek

elviselésére.

A PÁRTOK TÖRTÉNETI TÍPUSAI

1. HONORÁCIÓR PÁRTOK (WÉBER)

A HIVATALI IGÉNYKIELÉGÍTÉS TARTJA ÖSSZE, HIVATÁSOS POLITIKUSOK PARLAMENTI PÁRTJA

2. SZERVEZETT PÁRTOK

JELLEMZŐIK: SZERVEZETI KONTINUITÁS, ÁLLANDÓ SZERVEZET, ÁLLANDÓ APPARÁTUS, A "SZERVEZETI FEGYVER HATÉKONY ALKALMAZÁSA. (fasiszta, vagy kommunista pártok)

3. TÖMEGPÁRTOK

ALAPJA: A VÁLASZTÓJOG KITERJEDÉSE, A POLITIKAI NÉVTELENEK MEGSZERVEZÉSE, A POLITIKA UTCÁRA VITELE. A TÖMEGÉLMÉNY, A PARTICIPÁCIÓ, A SZOLIDARÍTÁS ÉLMÉNYÉT ADJÁK.

4. VILÁGNÉZETI PÁRT

IDEOLÓGIAI PÁRT, KÖZÖSEN ELFOGADOTT IDEOLÓGIA, VILÁGNÉZETI ELVEI VANNAK, MELYET A TAGOK ELFOGADNAK. (liberális, konzervatív, keresztény, kommunista, fasiszta pártok)


5. CATCH - ALL PÁRTOK: (MINDENT MEGRAGADNI)

VERSENGŐ, SZAVAZÓI, GYŰJTŐ "ESERNYŐ" PÁRT. NINCS HATÁROZOTT SZOCIÁLIS BÁZISUK, MINDEN RÉTEGBŐL SZAVAZÓZ KÍVÁNAK NYERNI, PROGRAMJUK IDEOLÓGIÁJUK ÁLTALÁNOS. FŐ A JÓ VÁLASZTÁSI PROGRAM, ÉS A HATÉKONY VÁLASZTÁSI AGITÁCIÓ)

6. TOTALITÁRIÁNUS PÁRTOK:(fasiszta, bolsevista9ÉLCSAPAT, KIZÁROLAGOSSÁGI IGÉNY, TÖRTÉNELMI KÜLDETÉSTUDAT, DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS, KIZÁROLAGOS, MONOPOLISZTIKUS HATALOMGYAKORLÁS, SZERVEZETI KARIZMA, JOGRENDSZEREN FELÜLISÉG, SZEMÉLYI FÜGGŐSÉGEK.

MI A PÁRT? MIRE VALÓK A PÁRTOK?

A. MI A PÁRT? MINT SZERVEZET:

JELÖLTEKET ÁLLÍT A VÁLASZTÁSOKON,ÖNKÉNTESSÉGSZERVEZETTSÉGKÖZÖS IDEOLÓGIA ÉS ÉRDEKCÉLJA A HATALOMSZERZÉSA PROGRAM ÁTFOGÓ JELLEGEEGYSÉGES, KOORDINÁLT CSOPORTVISELKEDÉS

ELHATÁROLÓDÁS AZ ÁLLAMTÓL:ÖNKÉNTES SZERVETETEK, KÖZHATALMI JOGOSÍTVÁNYAIK NINCSENEKBELSŐ MÜKÖDÉSÜK JOGILAG NEM SZABÁLYOZOTT

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÉRDEKSZERVEZETEKTŐL:CÉLJUK: A KORMÁNYZATI HATALOM MEGSZERZÉSE VÁLASZTÁSOK ÚTJÁN

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS AZ ÜZLETI ÉLET SZEREPLŐITŐL:A „PIACTÓL” FÜGGNEK, DE ALAPVETŐENNEM MAGÁNJAVAKÉRT, HANEM KÖZJAVAKÉRT KÜZDENEK.

B. MIRE VALÓK A PÁRTOK. A PÁRTOK FUNKCIÓI

KÖZVETÍTÉS ÉS KÉPVISELET

„A választók és választottak közötti, hosszú távú csereügyletekben (ahol a támogatásért a szavazók és az érdekcsoportok bizonyos ígéretek teljesítését várják el) számon kérhető, büntethető partnerre van szükség, erre a szerepre csak a választásokon rendszeresen induló politikai párt alkalmas.” (Pizzorno)

ÉRDEKEK ARTIKULÁCIÓJA ÉS AGGREGÁCIÓJA

kompromisszumot próbálnak teremteni az ellentmondó követelések között. Politikai csomagokká aggregálják a preferenciákat. Leegyszerűsítik a politika bonyolult világát. Nemcsak befolyásolni igyekeznek a döntéseket, hatalmi pozicióra is szert akarnak tenni.

MOBILIZÁCIÓ ÉS INTEGRÁCIÓ


Mobilizálják az állampolgárokat a demokratikus eljárásban való részvételre. Növelni igyekeznek szavazóik táborát. A politikai szocializáció intézményei. Integráló funkciójukkal hozzájárulnak a tömegtársadalom kialakulásához.

A POLITIKAI VEZETÉS REKRUTÁCIÓJA ÉS SZELEKCIÓJA

KORMÁNYZATI FUNKCIÓ

POLITIKAFORMÁLÁLÁS az alternatív célok meghatározása

LEGITIMÁCIÓ Intézményes csatornák a kormánykritika számára, biztosítják a választás lehetőségét, legitimálják a politikai berendezkedést, mandátumot szereznek programjuk megvalósításához.

A PÁRTOK ALAPTÍPUSAI

Motivációk alapján:

RÉTEGPÁRT (reprezentatív, demokratikus): egy meghatározott szubkultúra, vagy politikai csoport érdekeit, törekvéseit képviseli a politikában és parlamentben.

AGGREGÁLÓ (GYŰJTŐ, racionális) PÁRT: CÉLJUK A VÁLASZTÓK MEGNYERÉSE ÁLTALÁNOS POLITIKAI PROGRAM SEGTSÉGÉVEL.

A célok alapján:

SZAVAZATORIENTÁLT: A SZAVAZATOK ÁTVÁLTÁSA A VÁLASZTÁSI RENDSZERTŐL FÜGG. „ÉRTÉKES SZAVAZATOK”

HIVATALORIENTÁLT: HIVATALÉRT NÉPSZERÜTLEN KOALICIÓS PARTNERSZAVAZATVESZTÉS. KOALCIO: 7% TÖBBET ÉRHET, MINT 30%, HOGY 45%-HOZ CSATLAKOZZON

A TAGSÁG POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓJA A BELSŐ DEMOKRÁCIA: ZÖLDPÁRTOK: NEM AKORMÁNYZATI POLITIKA A

LÉNYEG, HANEMLEHETŐSÉG ÚJFAJTA POLITIKAI RÉSZVÉTELRE POLIZIKAI DISKURZUS MEGVÁLTOZTATÁSA

ELSÖDLEGES CÉLJUK VALAMELY TÉMÁRA A FIGYELEMFELHÍVÁS. PL: RASSZISTA PÁRT NEM A KORMÁNYRA KERÜLÉSBEN REMÉNYKEDIK, ESÉLYE VAN ARRA, HOGY A FAJI HOVATARTOZÁS JELENTÖSÉGÉT FENNTARTSA A KÖZGONDOLKODÁSBAN

PRAGMATIKUS: A CÉLOK ELÉRÉSÉVEL FIZETNEK KARIZMAIKUS: MEGNYERŐ EMBERI TULAJDONSÁGOT KINÁLNAK FEL KLIENTISTA: KONKRÉT ANYAGI JAVAKKAL, POZICIOKKAL HONORÁLJÁK

TÁMOGATÓIK ÁLDOZATVÁLLALÁSIT.


ALAPFOGALMAK:

POLITIKA: A KÖZÜGYEK /KÖZSZFÉRA/, AMELYRE A POLITIKA KITERJED.A POLITIKA IGYEKSZIK HATÁRAIT KITERJESZTENI: BECSATORNÁZZA A KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTOK ÉRDEKEIT, ÉS SAJÁT ÉRDEKE SZERINT PROBÁLJA ÉRVÁNYESÍTENI.

A KITERJESZTÉS: ÁLLAMI JAVAK POLITIKA MOTIVUMOK SZERINTI MEGOSZTÁSI TÖREKVÉSE.

HATALOM: A KÖZHATALMI DÖNTÉSEK BIRTOKLÁSA.

BEFOLYÁS: NEM DÖNTÉSI POZÍCIÓ, CSAK BEFOLYÁS A DÖNTÉSEKRE.

A POLITIKA SZEREPLŐI: POLITIKUS: KÖZHIVATALRA, POZICIÓRA PÁLYÁZIK. LOBBISTA: ÉRDEKCSOPORT TISZTSÉGVISELŐJE VÁLASZTÓ: VÁLASZTÁSA RÉVÉN IGYEKSZIK BEFOLYÁSOLNI, CSAK EGYÉNI

ÉRDEKEINEK MEGFELELŐEN

PÁRT: POLITIKUSOK EGY CSOPORTJA. OLYAN EMBEREK CSOPORTJA, AKIK VÁLASZTÁS ÚTJÁN POZICIÓBA SZERETNÉNEK JUTNI. A POLITIKAI KÖZÖSSÉG SZÁMÁRA OLYAN PROGRAMOT KÍNÁL, AMELYET KORMÁNYRA KERÜLVE MEGVALÓSÍT.


2. Felfogások a képviseleti demokráciáról. A pártok szerepe a közvetítésben.POPULISTA FELFOGÁS (TÜKRÖZÉSI ELMÉLET, ELITISTA FELFOGÁS.) A POLITIKA SZEREPLŐI. POLITIKUS TÍPUSOK: (MOTIVÁCIÓS TÍPUSOK).

FELFOGÁSOK A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁRÓL:

KépviseletA politikai képviselet, vagy a népképviselet országonként és koronként eltérő tartalma többféle képviseleti felfogáson alapul. Ezek közül hármat emelünk ki, amelyek jelentősen hatottak a konkrétan megvalósult képviseleti formákra.

a) A képviselő küldött, vagy „ügynök” minőségben jár el, a megbízói nevében és érdekében cselekszik, azok kifejezett akarata szerint (kötött mandátum).

b) A képviselő-testület szabadon választott, „szabadon” képviselőkből áll, akik a választókerület instrukcióinak nincsenek alávetve (e koncepcióban a „közjó”, a nemzet érdekének képviselete jelenik meg, mint a politikai képviselet klasszikus formája).

c) A képviseletnek tükröznie kell a különböző csoportok, rétegek tényleges társadalmin súlyát, arányát. Ezen alapul a képviselet „képmás-teóriája”, illetve az arányos képviselet.

MAI FELFOGÁS: A POLITIKAI PÁRTOK KÖZVETÍTENEK AZ ÁLLAM ÉS EGYÉN KÖZÖTT. FELMUTATJÁL, REPREZENTÁLJÁK, KINYÍLVÁNÍTJÁK A NÉPAKARATOT. VANNAK POLITIKUSAIK, CÉLJAIK. AZ ÁLLAMPOLGÁROK RÁJUK SZAVAZNAK.

A XIX. SZ.-IG: (a modern parlamentarizmus előbb alakul ki, mint a pártok)LIBERALIS-KONZERVATÍV FELFOGÁS A PARLAMENTRŐL:A KÖZÉRDEK AKKOR JÖHET LÉTRE, HA A PARLAMENT MENTES A PARTIKULÁRIS NYOMÁSTÓL. A BIRTOKOS ELIT KÉPVISELŐINEK KELL ÜLNI A PARLAMENTEKBEN. MINDEN KÉPVISELŐ UGYANAZT AZ EGÉSZET KÉPVISELI, A KÖZJÓT KERESI. EZ LEHET VITA TÁRGYA, S A TÖBBSÉG DÖNT. A KÉPVISELŐ NEM AZ ŐTET MEGVÁLASZTÓKAT KÉPVISELI, NEM HÍVHATÓ VISSZA. MINDEN KÉPVISELŐ EGYÉN, AKI KERESI A KÖZJÓT.A VÁLASZTÁS BIZALMI VISZONY: A LEGBÖLCSEBBET VÁLASZTJÁK.NICSENEK PÁRTOK, NICSENEK SZERVEZETT ÉRDEKCSOPORTOK.

XX sz.-ra: KISZÉLESEDIK, ÁLTALÁNOSSÁ VÁLIK A VÁLASZTÓJOG. MEGJELENIK A MODERN POLITIKAI PÁRT:A FŐ KÖZVETÍTŐ INTÉZMÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS A PARLAMENT TAGJAI, (A DÖNTÉSHOZÓK) KÖZÖTT

„A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában”a. POPULISTA FELFOGÁS (TÜKRÖZÉSI ELMÉLET):

A NÉPAKARAT LÉTEZŐ JELENSÉG = EGYÉNEK TÁRSADALMI CSOPORTOK KINYILVÁNÍTOTT PREFERENCIÁINAK ÖSSZEGE. A PÁRTOK FELADATA A SOKFÉLE PREFERENCIA, ÉRDEK, ÖSSZEGZÉSE, KÖZTÜK HIARERCHIA KIALAKÍTÁSA, AZOK POLITIKAI PROGRAMMÁ, KORMÁNYPOLITIKÁVÁ TÖRTÉNŐ „LEFORDÍTÁSA”.EZ FELTÉTELEZI: (leíró felfogás)

AZ ÁLLAMPOLGÁROKNAK A DÖNTÉSI KÉRDÉSEKRŐL VAN VÉLEMÉNYEA PÁRTOK STRATÉGIAI CÉLJA: A SZAVAZATOK MAXIMALIZÁLÁSA, EZÉRT PROGRAMJÁT A NÉPAKARAZ SZERINT ALAKTJA.A PÁRTOK POLITIKÁJA: A VÁLASZTÓK TÖBBSÉGÉNEK AKARATA, PREFERENCIÁJA, IZLÉSE SZERINT CSELEKSZIK.


A KORMÁNYPOLITIKA: A KÜLÖNBÖZŐ PREFERENCIÁK LEGNAGYOBB CSOPORTOSÍTOTT HALMAZA (AGGREGÁTUMA). Csaknem mindegy melyik párt kormányoz.A TÖBBSÉG IZLÉSÉNEK MEGFELELŐ POLITIA A DEMOKRATIKUS POLITIKA

Normatív: A választók határozzák meg a politikát.Downs: (piaci modell): Kereslet által meghatározott politikai piac. Az egyéni preferenciák jelentik a keresletet, a politikai pártok erre reagálva kialakított politikája a kínálatot.

b. ELITISTA FELFOGÁS: A NÉPAKARAT NEM LÉTEZIK. A POLITIKA A POLITIKUSCSOPORTOK KÖZÖTTI VERSENY A POZICIÓKÉRT ÉS A SZAVAZATOKÉRT.A PÁRTOK POLITIKAI ALTERNATÍVÁKAT, PROGRAMOKAT KINÁLNAK, A VÁLASZTÓK EZEK KÖZÖTT DÖNTHETNEK.A SZAVAZÓK POLITIKÁT BEFOLYÁSOLÓ LEHETŐSÉGE KORLÁTOZOTT S ARRA KORLÁTOZÓDIK, HOGY A KINÁLT PROGRAMOK KÖZÖTT VÁLASSZON.BÁR A PÁRTOK NEM KÖVETIK SZOLGAI MÓDON A „ KÖZAKARATOT, A DEMOKRATIKUS VÁLASZTÁSOK RÉVÉN A KORMÁNY MÉGIS ELSZÁMOLTATHATÓ, LEVÁLTHATÓ, AZAZ FELELŐSSÉGRE VONHATÓ. A PARLAMENT KÖZBBEIKTATÁSÁVAL FELELŐS A VÁLASZTÓKNAK.

c. ORSZÁGPÉLDÁK: POPULISTA MODELL:USA:

NINCSENEK EURÓPAI ÉRTELEBE VETT KOHERENS PROGRAMÚ PÁRTOK, ÁLLANDÓ TAGSÁGGAL

A KÉT NAGY PÁRT ÉRDEKCSOPORTOK HALMAZA A NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK, LOBBIZÁS SZEREPE ON

BEFOLYÁSOLJA A TÖRVÉNYHOZÁS TAGJAIT. A KÉPVISELŐKET NEM KÖTI PÁRTFEGYELEM, MEGVÁLASZTÁSUK NEM

A PÁRTÓL, HANEM A TERÜLETTŐL, PÉNZÜGYI TÁMOGATOKTÓL FÜGG. AZ A PÁRT NYERI A VÁLASZTÁST, AMELY TÖBBFÉLE ÉRDEKNEK TUD

MEGFELELNI, AMELY POLITIKÁJA NAGYOBB TÁRSADALMI KONSZENZUSRA ÉPÜL

AZ ÉRDEKKÉPVISELETI RENDSZER PLURALISTA: A PÁRT CSAK EGYIKE A SZÁMOS ÉRDEKMEGJELENÍTŐ INTÉZMÉNYNEK. AZ ÉRDEKKOALICIOK VÁLTOZÓK, IDŐLEGESEK. EZ AKADÁLYOZZA MEG A MONOLITIKUS EGYSÉG LÉTREJÖTÉT, AMELY AKARATÁT A KISEBBSÉGRE ERÖLTESSE.

AZ ÉRDEKEK KÖZÖTT A PÁRTON BELÜL JÖN LÉTRE KONSZENZUS

ELITISTA MODELL: BRITT RENDSZER:

TÖBBSÉGI ELV, IDEOLÓGIAILAG HOMOGÉN PÁRTOK EGYÉNI KERÜLETI, TÖBBSÉGI VÁLASZTÁSI RENDSZER ABSZOLÚT TÖBBSÉGI, EGYPÁRTI KORMÁNY. NINCS KOALICIÓ, NEM

KELL KONSZENZUSRA JUTNI MÁS PÁRTOKKAL. A NYERTES PÁRT PROGRAMJA KÖZVETLENÜL KORMÁNYZATI POLITIKÁVÁ VÁLHAT

A VÁLASZTÁSNÁL A SZAVAZÓK AZ ADDIGI KORMÁNYZATI POLITIKA MEGERŐSÍTÉSÉRE, VAGY ELUTASTÁSÁRA SZAVAZNAK

KÉP ÁTFOGÓ ALTERNATIVA (KORMÁNY-ELLENZÉK) KÖZÖTT VÁLASZTHATNAK.

A KORMÁNYZATI POLITIKA KÖZVETLENÜL ELSZÁMOLTATHATÓ, FELELŐSSÉGRE VONHATÓ A VÁLASZTÓK ÁLTAL


FELELŐS PÁRTRENDSZER. AZ EGYES PÁRTOK PÁRTKORMÁNYZÁSSAL VISZIK KERESZTÜL A TÖBBSÉG AKARATÁT.

A pártpolitika professzionalizálódása = a profi pártpolitikusok megjelenése:A) Max Weber szerint létezik:a) a politikáért élő pártpolitikus:

akinek a politika a passziója, elhivatottságot érez a politika iránt és anyagi körülményei miatt élhet is passziójának

b) és a politikából élő pártpolitikus: akinek a politika már hivatása; az ilyen pártpolitikus már nem elhivatottsága,

hanem megélhetése érdekében politizál az ilyen politikus általában szakosodik és szakterületén szaktekintéllyé is válik

B) A profi pártpolitikusok típusai:a) a szervezet építő pártpolitikus

a nyilvánosság előtt ritkán jelenik meg a háttérben irányítja, szervezi a szervezet felépítését, működését, szabályait

b) a debattőr típusú pártpolitikus a p.-i / azon kívüli nyilvános és sajtó viták szaktekintélye vitamódszere ellenfele érvelésének összezavarásából és a folyamatos

támadásból áll; visszavágásai rövidek és frappánsakc) az ideológus

olvasottsága = nagy háttér tudása miatt egy párt jellegét tudja kialakítani és alakítani általában a háttérből

d) a szűk értelemben vett szakértő pártpolitikus egy adott szűk szakterületen profi pl.: agrárpolitika, oktatáspolitika, stb. ő általában a döntések előkészítésében vesz részt, nyilvánosan ritkán szerepel

e) és a demagóg / karizmatikus pártpolitikus aki semmihez sem ért igazán, de mindenről tud beszélni ilyen vezető egy párton belül vagy van, vagy nincs de ha van jelentős integráló erőt képvisel a párton belül továbbá nyilvános szerepléseivel híveket szerezhet pártjának

POLITIKUS TÍPUSOK: (MOTIVÁCIÓS TÍPUSOK) HIVATALORIENTÁLT : célja a közhivatal elnyerése. politikai programját a tömegizlésnek rendeli

alá. a pozíció birtoklása önmagában örömet okoz(presztizs, siker, hatalom, pénz) programja esköz jellegű, csak a kormányra kerülés eszköze, azért hirdeti meg, hogy megnyerje a válsztásokat. (a populista elmélet politikusa.)

PROGRAMORIENTÁLT (SZÉP LÉLEK): (elitista)Célja a politikai identitás, akarat aggregálása. Meghatározott eszmével, programmal rendelkezik, melyet nem áldoz fel a közvélemény kedvéért. (még akkor sem, ha esetleg ezzel elveszti a választásokat) A közhivatal megszerzése csak eszköz céljai megvalósítására.Csoportjaik: ideológa orientált: elhívatottság eszméhez. Ők alkotják az érték évagy ideológia orientált pártokat. Lobbisták: rétegpártok politikusai . Az a. és b. pártok sajátossága: reprezentatív jelleg meghatározott csoport érdekeinek akaratának kifejezése

ÖSSZEFOGLALÁS 1. és a 2-es tételhez:


A PÁRTOK SZEREPE A KÉPVISELETRŐL ALKOTOTT FELFOGÁS SZERINT KÜLÖNBÖZŐ LEHET

AZ ELTÉRŐ SZEREPEK KIZÁRJÁK EGYMÁST: KÖVETIK A VÁLTOZÓ KÖZIZLÉST ÉS KÖZBEN PROGRAMJUKBAN,

POLITIKÁJUKBAN KÖVETKEZETESEK MARADJANAK. NEM LEHETNEK EGYIDEJÜLEG RÉTEGPÁRTOK ÉS GYÜJTŐPÁRTOK

AZ IDEOLÓGIAI ÉS KULTURÁLIS TRADICIÓK HIÁNYA MIATT AZ USA PÁRTJAI: PRAGMATIKUS, A SZAVAZATOK MAXIMALIZÁSÁNAK ABSZOLÚT PRIORITÁST

ADÓ PÁRTOK A „KARIERISTA” A HIVATALORIENTÁLT POLITIKUSOK IDEÁLTIPUSÁT ADJÁK

EURÓPAI PÁRTOK: A II. Vh. UTÁN GYŰJTŐPÁRTI STRATÉGIA MEGMARADTAK TRADICIONÁLIS KARAKTERÜK

MEGMARADTAK ELMOSODÓ, DE LÉTEZŐ IDEOLÓGIAI VONÁSAIK


3. Társadalmi törésvonalak és politikai tagoltság. A XX. SZ. EURÓPAI KONFLIKTUS DIMENZIÓI: VALLÁS. NYELVI ÉS ETNIKAI TAGOLTSÁG. VIDÉK VÁROS ELLENTÉT. OSZTÁLYKONFLIKTUS. A MAGYAR POLITIKAI TAGOLTSÁG.

TÖRÉSVONALAK:

A PÁRTOK ÉS A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HÁTTÉR, A TÁRSADALMI CSOPORTOK KÖZÖTT KÖZVETLEN KAPCSOLAT VAN.A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK ÖNMAGUKBAN NEM PÁRTRENDSZERFORMÁLÓK:TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉG: TÖRÉSVONAL, HA: 3 SZINT:

TÁRSADALM-GAZDASÁGI STRUKTÚRA: A KÜLÖNBSÉG EMPIRIKUSAN KIMUTATHATÓ

ÉRTÉKEK ATTITÜDÖK TÖRÉSVONAL ÁLTAL ELVÁLASZTOTTAK. A HOVATARTOZÁS ÉRZÉSE MEGHATÁROZZA A POLITIKAI VISELEDÉST

SZERVEZETI SZINT: INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK HÁLÓZATA

ROKKAN 4 TÖRÉSVONALA:

1. NEMZETI FORRADALOMBÓL, A NEMZETÁLLAMOK KIFEJLŐDÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ TÖRÉSVONALAK: A DOMINÁNS NEMZETI ELIT ÉS NEM ELIT ETNIKAILAG, NYELVILEG, VAGY

VALLÁSILAG ALÁVETETTEK A KÖZPONTOSÍTÓ, HOMOGENIZÁLÓ NEMZETÁLLAM

ÉS A HAGYOMÁNYOS ELŐJOGOKAT ÉLVEZŐ EGYHÁZ KÖZÖTT

2. AZ IPARI FORRADALOMBÓL ADODÓ KONFLIKTUSOK MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEK ÉS AZ IPARI KERESKEDELMI ÉRDEK KÖZÖTTI

KONFLIKTUSOK TULAJDONOSOK ÉS A TULAJDON NÉLKÜLI PARASZTOK MUNKÁSOK KÖZÖTTI

KONFLIKTUSOK

CENTRUMNEMZETI ELIT ELLENTÉTEI

Tulajdonosok ÁllamKontra kontraDolgozók Egyházak

GAZDASÁG KULTÚRA ÉRDEKELLENTÉTEK

Agrárérdekek dominánsKontra kontraIpari-kereskedelmi alávetett kultúraÉrdekek

PERIFÉRIALOKÁLISELLENTÉTEK


A POLITIKAI TAGOLTSÁG

A TÁRSADALOM POLITIKAILAG RELEVÁNS CSOPORTOKRA OSZLIK, AMELYEK POLITIKAI KONFLIKTUSOK MENTÉN JÖNNEK LÉTRE.

A POLIKAI TAGOLTSÁGOT OLYAN NAGY KONFLIKTUSOK IDÉZIK ELŐ, AMELYEK MENTÉN HOSSZÚ IDŐN KERESZTÜL A TÁRSADALOM NAGY RÉSZE MEGOSZLIK, ÉS EZEN KONFLIKTUSOK MENTÉN MEGSZERVEZŐDNEK A TÁRSADALMI CSOPORTOK, ÉS EHHHEZ IDEOLÓGIÁK, ESZMÉK TÁRSULHATNAK.

A MODERN POLITIKÁBAN NÉGY OLYAN NAGY KONFLIKTUS DIMENZIÓ ALAKULT KI, AMELY RÁNYOMTA BÉLYEGÉT AZ EGÉSZ XX. SZÁZADI FEJLŐDÉSRE, ÉS KITÜNTETETT SZEREPE VOLT A PÁRTRENDSZEREK FORMÁLÓDÁSÁBAN

A XX. SZ. EURÓPAI KONFLIKTUS DIMENZIÓI: VALLÁS NYELVI ÉS ETNIKAI TAGOLTSÁG VIDÉK VÁROS ELLENTÉT OSZTÁLYKONFLIKTUS

A VALLÁS

A REFORMÁCIÓ TEREMTETTE MEG AZ ELSŐ NAGY, MÁIG HATÓ IDEOLÓGIAI – VILÁGNÉZETI SZAKADÁST A PROTESTÁNSOK ÉS A KATOLIKUSOK KÖZÖTT. A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ NYOMÁN EURÓPA KATOLIKUS, PROTESTÁNS ÉS VEGYES VALLÁSÚ RÉGIÓKRA OSZLIK.

KATOLIKUS ORSZÁGOK:

A XIX. SZ. A LIBEALIZMUS ÉVSZÁZADA: AZ ÁLLAM ÉS EGYHÁZ SZÉTVÁLASZTÁSA, ELUTASÍTJA AZ EGYHÁZ PRIVILÉGUMAIT.A LIBERÁLIS – KATOLIKUS ELLENTÉT (KLERIKÁLIS – ANTIKLERIKÁLIS) HATÁROZZA MEG A POLITIKAI ÉLETET, A KIALAKULÓ PÁRTTAGOLTSÁGOT: FRANCIAORSZÁG, BELGIUM, OLASZORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, AUSZTRIA. KÉSÖBB A MUNKÁSPÁRTOK KISZORÍTOTTÁK A LIBERÁLISOKAT, ÉS FŐ ANTIKLERIKÁLIS ERŐVÉ VÁLTAK. A KATOLIKUS SZUBKULTÚRÁVAL SZEMBEN SZEKULARIZÁLT MUNKÁS-SZOCIALISTA SZUBKULTÚRA ALAKULT KI, IDEOLÓGIÁVAL, SAJTÓVAL, ÉRDKKÉPVISELETTEL, POLITIKAI KÉPVISELETTEL, SZABADIDŐ EGYESÜLETTEL. A KÉT SZUBKULTÚRA NYOMTA RÁ BÉLYGÉT AZ OSZTRÁK, A BELGA, AZ OLASZ PÁRTRENDSZERRE.A KATOLICIZMUS: HIERARCHIZÁLT VISZONY, TRADICIONÁLISABB, KONZERVATÍV, SZOROS KULTURÁLIS AZONOSSÁG, EGYÉN ÉS EGYHÁZ KÖZÖTT.BELGIUM: KATOLIKUS-VILÁGI ELLENTÉT A MEGOSZTÓ 1958-IG.KÉSÖBB: A KATOLIKUS, LIBERÁLIS, ÉS A SZOCIALISTA PÁRT ÁLTAL TEREMTETT HÁROMSZÖG HATÁROZZA MEG A BELGA POLITIKÁT


PROTESTÁNS ORSZÁGOK:

A PROTESTÁNS EGYHÁZ NEM KERÜLT A POLITIKÁBA. A PROTESTÁNS EGYHÁZ VILÁGIASABB, EGYÉNI SZABADSÁGOT ADÓ.A VALLÁS SZEREPE A POLTIKAI TAGOLTSÁGBAN ELENYÉSZŐ. A KLERIKÁLIS-ANTIKLERIKÁLIS KÉRDÉSEK NEM VÁLTAK A PÁRTKÉPZŐDÉS ELEMÉVÉ.ORSZÁGOK: NAGY-BRITANNIA (ANGLIA, SKÓCIA, WALES), SKANDINÁVIA.A POLIKAI TAGOLTSÁG KEVÉSBÉ IDEOLÓGIKUS, A PÁRTOK PRAGMATIKUSABBAK.

Finnország: Vallások: evangélikus (87%), felekezeten kívüli (12,1%) Nyelvek: finn és svéd (hivatalos), lapp Mandátumok megoszlása: Szociáldemokrata Párt (SDP) 51, Középpárt (KESK-CENT) 48, Nemzeti Koalíciós Párt (KOK-SAML) 46, Baloldali Szövetség (VAS-VÄNST) 20, Zöld Liga (VIHR-GRÖNA) 11, Svéd Néppárt (SFP-RKP) 11 Finn Keresztény Liga (SKL-FKF) 10, egyéb 3

SVÉDORSZÁG:A lakosság összetétele: svéd (90,8%), finn (2,5%), lapp (1,7%) Vallások: evangélikus (88,9%), katolikus (1,7%) Mandátumok megoszlása: Szociáldemokrata Párt (SAP) 131, Mérsékelt Párt (M) 82, Baloldali Párt (VP) 43, Kereszténydemokrata Párt (KdS) 42, Centrum Párt (CP) 18, Liberális Párt (FpL) 17, Zöld Párt (MpG) 16

Nagy-Britannia:Alakosság összetétele: angol (80%), skót (10%), ír (4%), walesi (2%), indiai (1%) Vallások: anglikán (67%), katolikus (13%), presbiteriánus (7%), muszlim Mandátumok megoszlása: Munkáspárt (LP) 418, Konzervatív Párt (CP) 165, Liberális Demokraták (LD) 46, egyéb 29

VEGYES VALLÁSÚ TERÜLETEK:

ITT A TÁRSADALOM NEMCSAK VALLÁSOS ÉS SZEKULARIZÁLT CSOPORTRA VÁLT KETTÉ, HANEM EGYES FELEKEZETEK KÖZÖTTI ELLENTÉTEK IS MEGOSZTOTTÁK AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT.ORSZÁGOK: ÉSZAKÍRORSZÁG, HOLLANDIA, NÉMETORSZÁG, SVÁJC (MAGYARORSZÁG)

HOLLANDIA: HOLLAND REFORMÁTUS EGYHÁZ: FELVILÁGOSULT, LIBERÁLIS, TOLERÁNS,

VILÁGIVÁ VÁLÓ KULTÚRA, VÁROSI ELITKÁLVINISTA EGYHÁZI SZÖVETSÉG: 10-15%RÓMAI KATOLIKUSOK.FELEKEZETEN KIVÜLIEK

PÁRTIRÁNYZATOK:REFORMÁTUS PÁRTIRÁNYZAT:

KERESZTÉNY TÖRTÉNETI UNIÓ (CHU)FORRADALOMELLENES PÁRT (ARP)

KATOLIKUSOK:KATOLIKUS NÉPPÁRT (KVP)

VILÁGI RÉSZ:SZOCIÁLDEMOKRATA : MUNKAPÁRT (PvdA)KOMMUNISTA PÁRT CPNLIBERÁLIS PÁRTOK (VVD)

http://www.libdems.org.uk/

http://www.conservative-party.org.uk/

http://www.labour.org.uk/

http://www.mp.se/

http://www.folkpartiet.se/

http://www.centerpartiet.se/main.asp?ItemID=15

http://www.kristdemokrat.se/

http://www.vansterpartiet.se/

http://www.moderat.se/

http://www.sap.se/

http://www.skl.fi/

http://www.sfp.fi/

http://www.vihrealiitto.fi/

http://www.vasemmistoliitto.fi/

http://www.kokoomus.fi/

http://www.keskusta.fi/

http://www.sdp.fi/


A lakosság összetétele: holland (95,8%), fríz (10%) Vallások: katolikus (34%), protestáns (25%), felekezet nélküli (36%) Nyelvek: holland (hivatalos), fríz

Mandátumok megoszlása: PvdA 45, VVD 38, CDA 29, D66 14, egyéb 24

A PÁRTPREFERENCIÁK MEGOSZLÁSA HOLLANDIÁBAN FELEKEZETI HOVATARTOZÁS SZERINT, 1954.-BEN %Párt katolikus református Gerformed

egyh. össz. konz. párt

Nem vallásos

PvdA(szocdem)

7 42 4 71

KVP(katolikus néppárt)

87 - - 1

ARP(református

- 12 82 2

CHUreformátus

- 27 2 1

VVDliberális

1 15 2 13

CPNKomm.

- 1 - 10

Egyéb 5 3 10 1

NYELVI – ETNIKAI TAGOLTSÁG

NYUGAT-EURÓPÁBAN A NEMZETÁLLAM VÁLT URALKODÓ ÁLLAMKERETTÉ, KELET EURÓPÁBAN KULTURNEMZETEK KELETKEZTEK. NYELVI-ETNIKAI, TÖBBSÉGI-KISEBBSÉGI KONFLIKTUSOK A NYUGAT-EURÓPAI TAGOLTSÁG RÉSZEI IS, AMELY HATÁST GYAKOROL A PÁRTKÉPZŐDÉSRE.HOL: BASZKFÖLD, Észak-Írország, Wales, SkóciaDe: pl Svájc nem eredményez politikai tagoltságot

BELGIUM:FRANCIA NYELVŰ VALLÓNIA, FLAMAND FLANDRIA57% FLAMAND, AZ URALKOD ELIT FRANCIA NYELVŰ.MA: HÁROM NYELVI KÖZÖSSÉG: FRANCIA, HOLLAND, NÉMET

HÁROM KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGFÖDERALIZMUS

AZ ETNIKAI-NYELVI SZERVEZŐDŐ PÁRTOK SZAVAZATARÁNYA ÖSSZESEN CSAK 70-ES ÉVEKBEN ÉRTE EL A 15-20%-OT.

SPANYOLORSZÁG:A lakosság összetétele: spanyol (73%), katalán (18%), galíciai (6%), baszk (1,5%), Vallások: katolikus (97%) Nyelvek: spanyol (hivatalos), katalán, galíciai, baszk

Legutóbbi választás: 2000 Mandátumok megoszlása: Néppárt (PP) 183, Spanyol Szocialsita Munkáspárt (PSOE) 125, Egyesült Baloldal (IU) 8, Konvergencia és Unió (CiU) 15, Baszk Nemzeti Párt (PNV) 7, Kanári-szigeteki Koalíció (CC) 4, Galíciai Nemzeti Párt (BNG) 3

http://www.bng-galiza.org/

http://208.55.206.42/cc/

http://www.eaj-pnv.com/

http://www.agora.it/elections/election/spain.htm#ciu

http://www.agora.it/elections/election/spain.htm#iu

http://www.psoe.es/

http://www.pp.es/


VÁROS – VIDÉK ELLENTÉT

AZ ELLENTMONDÁS AZ IPAROSODÁS, AZ URBANIZÁCIÓ TERMÉKE. MÁS KULTURÁLIS SZICIÁLIS KÖZEG ALAKUL KI.

AZ ELLENTÉTEK.IPARI – AGRÁRARISZTOKRÁCIA – POLGÁRSÁGMUNKÁSSÁG – PARASZTSÁG

ÉRTÉKREND SZAKADÁS:A VIDÉK KONZERVATÍVABBA VÁROS FELVILÁGOSULTABB (liberális, szocialista szavazók)

A PÁRTOK SZAVAZATAINAK MEGOSZLÁSA AZ NSZK-BAN A TELEPÜLÉSEK LÉTSZÁMA SZERINT

Település1000 fő

CDU%

SPD%

FDP%

Zöldek%

NépességEloszlás %

-5 19 12 16 9 165-20 28 22 26 20 25

20-100 25 24 24 20 24100- 29 42 35 51 35

Eltér: SKANDINÁVIA: AGRÁRPÁRTO NEM A KONZERVATIVIZMUS, ÉS JOBBOLDAL KÉPVISELŐI. KÖZÉPPÁRTOK

OSZTÁLY KONFLIKTUS

AZ IPARI TÁRSADALOM KIALAKULÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE. A GAZDASÁGI ELLENTÉTEK ELŐSZŐR MUNKAADÓ – SZAKSZERVEZET SZINTEN JELENTKEZETT. ERRE ÉPÜLNEK RÁ A SZOCIALISTA, SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK, AKI A SZERVEZETT MUNKÁSSÁGGAL JUTHATTAK BE A PARLAMENTBE.

AZ OSZTÁLYKONFLIKTUS ÚJ ALAPJAI:

a. FOGYASZTÁS: MAGÁNFOGYASZTÓ, VAGY ÁLLAMI KÖZSZOLGÁLTATÁS FOGYASZTÓJA (tulajdonos vagy bérlő, autótulajdonos-tömegközlekedés

b. TERMELŐI V. MUNKAVÁLLALÓI MINŐSÉGBEN MELYIK SZEKTORHOZ (privát-állami) TARTOZIK.

c. ÁLLAMI JÖVEDELEM ELOSZTÁSBAN ÉRDEKELT-E(nyugdíjas, munkanélküli, szociális juttatás kedvezményezettje

A KONZERVATÍV PÁRTI FÖLÉNY A MUNKÁSPÁRT FELETT LAKÁSTÍPUSONKÉNT AZ EGYES TÁRSADALMI CSOPORTOKBAN ANGLIÁBAN, 1983.-BAN, %-BAN

Osztály Saját tulajdon Magán bérlakás Önk. bérlakásAlkalmazott +44 +49 -3„Közbülső” +45 +31 -25Munkásosztály +2 -19 -42


MEGOSZLÁS A KONFLIKTUSOK MENTÉN A PÁRTOKRA LEADOTT SZAVAZATOK ALAPJÁN AUSZTRIA, 1971

TÁRSADALMI CSOPORTOK ÖVP (NÉPPÁRT)%

SPÖ%

MUNKÁS 18 82KÖZÉP

BÉRBŐL ÉLŐK

58

40

42

60ÖNÁLLÓ 71 29

PARASZTOK 88 12

DIMENZIÓK: OSZTÁLYTAGOLTSÁGVÁROS-VIDÉK (vörös Bécs), konzervatív vidékVALLÁS: munkások ateisták, középrétegek vallásosak

ÖSSZEFOGLALÁS:

A POLITIKAI TAGOLTSÁG ELMÉLETEK A NAGY TÁRSADAMI KATEGÓRIÁK VEZETŐ SZEREPÉT HANGSÚLYOZZÁK: A PÁRTOK TAGOLTSÁGA KIFEJEZI A TÁRSADALOM POLITIKAI TAGOLTSÁGÁT.

A PÁRTOK CSAK EZEKET A KONFLIKTUSOKAT TARTOSTOTTÁK

E KATOGORIÁK JELENTŐSÉGE CSÖKKENŐ: AZ OSZTÁLY TAGOZÓDÁS MÁR CSAK A SZAVAZATOK TÖREDÉKÉT MAGYARÁZZA

A FELEKEZETI HOVATARTOZÁS IS KEVESEBBET INDOKOL, BÁR JELENTŐSÉGE NÉHÁNY ORSZÁGBAN NÖVEKEDETT

UGYANAKKAOR MEGNÖTT AZ ÉRTÉKEK SZEREPE, AMELY HAT A PÁRTRENDSZER VÁLTOZÁSAIRA


A MAGYAR POLITIKA HÁROM TÖRÉSVONALA

1. VALLÁSOS – SZEKULÁRIS ELLENTÉT

2. NOMENKLATÚRA /ÁLLAMPÁRTI RENDSZERBE BETAGOZÓDÁS-KÍVÜLMARADÁS/

3. VIDÉK – VÁROS /AGRÁR – IPARI

1. VALLÁSOS – SZEKULÁRIS ELLENTÉT

A KERESZTÉNY VALLÁSERKÖLCSÖT ÉS A POLITIKÁT AZ ELIT SZINTJÉN A KONZERVATÍV PÁRTOK KÉPVISELIK, KATOLIKUS HÁTTERŰ ELITTEL

A VALLÁS, MINT VILÁGNÉZET SZAVAZÓI VISELKEDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ

A SZERVEZETI, INTÉZMÉNYI HÁTTERET A TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK JELENTIK ANTIKLERIKÁS OLDAL: (90-ES ÉVEK)

BALOLDALI PÁRTOK: MSZP, LIBERÁLIS PÁRTOK: SZDSZ, 1992.-IG FIDESZ:ATEISTA PÁRTIDEOLÓGIA, PÁRTELIT, ÉS SZAVAZÓ BÁZIS

A PÁRTPREFERENCIÁK MEGOSZLÁSA A TEMPLOMBA JÁRÁS GYAKORISÁGA SZERINT, 1991. OKTÓBER (%)

A TEMPLOMBA JÁRÁS GYAKORISÁGA

FKGPKDNP-MDF

FIDESZSZDSZ

MSZP

LEGALÁBB HAVONTA 73 26 1ÉVENTE HÁNYSZOR 42 49 9RITKÁBBAN VAGY SOHA 28 63 10

A TEMPLOMBA JÁROK ¾-E AZ ELSŐ BLOKK SZAVAZÓJA, ¼ MÁSODIK, MSZP GYAKORLATILAG EBBŐL A KÖRBŐL NEM RENDELKEZIK SZAVAZÓVAL. A SZAVAZÓK A VALLÁSOSÁG MÉRTÉKE SZERINTUGYANÚGY 3 CSOPORTRA OSZTHATÓK, MINT A PÁRTELITEK.

2. NOMENKLATÚRA /ÁLLAMPÁRTI RENDSZERBE BETAGOZÓDÁS-

KÍVÜLMARADÁS/

A GAZDASÁGIOSZTÁLYTAGOLTSÁGOT-MIVEL NINCS MAGÁNTULAJDON NOMENTKLATÚRA-OSZTÁLY VÁLTJA FEL: POLITIKAI-ADMINISZTRATÍV FUNKCIÓT BETŐLTŐK, TÁMOGATÓK, KEDVEZMÉNYEZETTEK, A TÁRSADALOM 1/5-E. nomenklatúra: a pártszervezetek hatásköri listája, 1971-ben 439000, 1975: 365000,. A karier kritériuma a lojalítás, párttagok száma közel 1 millió

A TAGOLTSÁG RÉSZE A POLITIKA TAGOLTSÁGNAK:RÉSZE AZ IDEOLÓGIAI PALETTÁNAKA VÁLASZTÁSI ÉS PARLAMENTI PÁRTPOLITIKÁNAKA POLITIKAI DISKURZUSNAK


3. VÁROS-VIDÉK, IPAR-AGRÁR

RÉTEGPÁRTI FGKP: VIDÉKI, FALUSI ÉS FÖLDTULAJDONNAL BÍRÓ GAZDÁLKODÓKNAK, EGYKORI VIDÉKI KÖZÉPOSZTÁLY PÁRTJA. SZAVAZÓI KÖZÖTT FELÜLREPREZENTÁLTAK IDŐS, FALUSI, ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁGUAK.TÖRÉSVONALAK ÉSA KLASSZIKUS OSZTÁLYTAGOLTSÁG

NOMENKLATÚRA LIBERÁLIS VALLÁSOSFALUSI AGRÁR

KÖZÉPOSZTÁLY MSZP SZDSZ(FIDESZ)

MDF

ALACSONY STÁTU-SUAK

MSZP SZDSZ(FIDESZ)

MDF FKGPKDNP

A TÖRÉSVONAL ÉS A PÁRTRENDSZER:

I. II.MSZP MDF

FKGP

III.SZDSZ FIDESZ

INGADOZÓ SZAVAZÓK+ +

NOMENKLATÚRA VALLÁS


4. Politikai kultúra: homogén és rétegzett társadalom.MI A POLITIKAI KULTÚRA? A POLITIKAI KULTÚRA TÍPUSAI (ALMOND, VERBA). A POLITIKAI KULTÚRA HÁROM TÍPUSA. HOMOGÉN POLITIKAI KULTÚRA. FRAGMENTÁLT POLITIKAI KULTÚRA. OSZLOPOS TÁRSADALMAK (SZEGMENTÁLT PLURALIZMUS).

MI A POLITIKAI KULTÚRA?A POLITIKAI KULTÚRA A POLITIKA SZUBJEKTÍV OLDALA.

MEGKÖZELÍTÉSEI:

A POLITIKAI KULTÚRA A POLITIKAI KÖZÖSSÉG KOLLEKTÍV KULTURÁLIS, MAGATARTÁSBELI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁIT, PROBLÉMAMEGOLDÁSSAL ÉS KONFLIKTUSKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS KOLLEKTÍV MEGOLDÁSI MÓDJAIT JELENTI (BIBÓ 1986–1990; DAHL 1971; KENDE 1994)

POLITIKAI ÉSZJÁRÁSUNK, MENTALITÁSUNK”...SOHA NEM A KÖZVETLEN TAPASZTALAT, VAGY VALAMELY MEGSZERZETT TUDÁS KÖZVETLEN FÜGGVÉNYE, HANEM TAPASZTALATOK KÖZÖS ÉRTELMEZÉSÉNEK EGYMÁSRA RAKÓDÓ, NEMZEDÉKEK ÁLTAL HAGYOMÁNYOZÓDÓ FOLYAMATA. AZ EKÖZBEN FELLELHETŐ ÉSZJÁRÁSOK, ATTITŰDÖK IGEN MAKACS KÉPZŐDMÉNYEK, S AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS ISMERETEK, ÉRTÉKEK, ÉRZELMEK, SZIMBÓLUMOK EGYÜTTESÉT SZOKÁS POLITIKAI KULTÚRÁNAK NEVEZNI.” (GOMBÁR 1989, 62.)

AZ EGYÉNEK POLITIKÁVAL, POLITIKAI RENDSZERREL, POLITIKAI KÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS ATTITŰD-EGYÜTTESÉT, BEÁLLÍTOTTSÁGÁT, ÉRTÉK- ÉS NORMARENDJÉT, PREFERENCIÁIT, INFORMÁCIÓIT ÉS KÉSZSÉGEIT JELENTI

A POLITIKAI KULTÚRA RÉSZÉNEK TEKINTHETJÜKPOLITIKAI KÖZÉRZÜLETET, A POLITIKAI VISELKEDÉSMÓDOKAT ÉS VISELKEDÉSI STÍLUST, VALAMINT A POLITIKAI SZIMBÓLUMOKAT IS. UGYANÍGY, A POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI ELITEK, ILLETVE A NAGYOBB TÁRSADALMI CSOPORTOK POLITIKAI GONDOLKODÁSA, POLITIKAI TUDATFORMÁI IS A POLITIKAI KULTÚRÁHOZ TARTOZNAK.

A POLITIKAI KULTÚRA TÍPUSAI ( ALMOND, VERBA) PAROCHIÁLIS.

ELFOGÚLT A HELYI HATALOMHOZ, CSAK AZT FOGADJA EL. AZ ELSZIGETELT FALUKÖZÖSSÉG KULTÚRÁJA.

ALATTVALÓITUDNAK A KÖZHATALOMRÓL, ADÓZNAK, KATONÁT ADNAK. NINCS RÉSZVÉTELI IGÉNY.

RÉSZVÉTELI:BEKAPCSOLODÁS SOKFÉLE SZINTEN A POLITIKÁBA.

HELYI POLITIKAÁLLAMHATALOMMAL SZEMBENI LOJALÍTÁSA NAGYPOLITIKAI RÉSZVÉTEL IGÉNYE


JELLEMZŐI:MÉRSÉKLETTOLARENCIAA KONFLIKTUSOK TÜRELMES MEGOLDÁSAA SZÉLSŐSÉGEK ELUTASÍTÁSAAZ ÉRTÉKRENDEK PLURALIZMUSA

A POLITIKAI KULTÚRA HÁROM TÍPUSA

1. HOMOGÉN POLITIKAI KULTÚRA

JELLEMZŐI: A KÜLÖNBÖZŐ ÉRTÉKEK EGYMÁSMELLETISÉGE, RACIONÁLIS KALKULÁLHATÓSÁG, PRAGMATIZMUS, ALKUKÉPESSÉG.

„….KÖZÖSSEK A POLITIKAI CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK. A POLITIKAI RENDSZER SZEREPLŐINEKNAGY TÖBBSÉGE A RENDSZER VÉGSŐ CÉLJAINAK FOGADJA EL A SZABADSÁG ÉS A TÖMEGES JÓLÉT, BIZTONSÉG ÉRTÉKEIT. …ÖSSZESSÉGÉBEN AZ A TENDENCIA ÉRVÉNYESÜL, HOGY MINDEN ÉRTÉKET KÖZÖSSEN OSZTJÁK, ÉS EGYIK SEM SZORUL HÁTTÉRBE.” (Almond).

A HOMOGÉN TÁRSADALOM KIALAKULÁSÁRA AKKOR VAN ESÉLY, HA AZ ORSZÁG ETNIKAILAG EGYSÉGES, HA AZ IPAR-AGRÁR, VÁROS-VIDÉK ELLENTÉTETT ELTÜNTETTE AZ IPAROSAÍTÁS, AZ URBANIZÁCIÓ. AZ OSZTÁLYTAGOLTSÁG MELLETT LÉTEZŐ MÁS DIMENZIÓK (VALLÁS, NYELV, LAKÓHELY FÜGGETLENÜL OSZLANAK MEG A TÁRSADALOMBAN. AZ EGYÉN SOKFÉLE SZERVEZETNEK LEHET TAGJA, EGY-EGY CSOPORTNAK, SZERVEZETNEK HETEROGÉN TAGSÁGA ALAKUL KI. A CSOPORTOK SZERVEZETEK TAGSÁGA KÖZÖTT ÁTFEDÉS ALAKUL KI. TÁRSADALMI SZINTEN A POLITIKAI KULTÚRÁT A HOMOGENÍTÁS JELLEMZI.

2. FRAGMENTÁLT POLITIKAI KULTÚRA:

EGYMÁS MELLETT LÉTEZŐ SZUBKULTÚRÁK: PREINDUSZTRIÁLIS KATOLIKUS, SZEKULARIZÁLT KÖZÉPOSZTÁLY, IPAROSODÁS NYOMÁN KIALAKULT SZUBKULTÚRA (szociókulturális miliő). Ezen belül további tagoltságok.

Megosztott társadalom. A POLITIKAI TÁBOROK ZÁRT CSOPORTOK PL: ha felekezeti és osztálytagozódás strukturál: protestáns munkásosztály, protestáns középosztály, katolikus munkások, katolikus középosztály.Az egyén egyetlen csoport, egyetlen szubkultúra tagja, a társadalom egyetlen rétegéhez, szegmenséhez kötődik. Nincs átfedés a különböző szubkultúrák tagjai között. Kialakulhat vallási, etnikai, osztály, ideológiai szubkultúrák.


Megosztott társadalom egybevágó törésvonalakesetén

katolikus

kékgalléros fehérgaléros

osztály

protetáns

ANGOLSZÁZ ÉS KONTINENTÁLIS POLITIKAI KULTÚRAALMOND MODELLJE ALAPJÁN

ANGOL – AMERIKAI KONTINENTÁLIS EURÓPAIPOLITIKAI KULTÚRA HOMOGÉN FRAGMENTÁLTKONFLIKTUSOK JELLEGE FUNKCIONÁLISAK

Pl.. ELOSZTÁSIKULTURÁLIS,IDEOLÓGIAI (pl.: vallási)

A POLITIKA JELLEGE INSTRUMENTÁLISPRAGMATIKUS

EXPRESSZÍVIDEOLÓGIKUS

POLITIKUSOK KARRIERISTAVÁLLALKOZÓ

AKTIVISTA, MOZGALMÁRÖNKÉNTES, ÜGYNÖK

POLITIKAI HOVATARTOZÁS ÉRDEK ALAPÚ(INSTRUMENTÁLIS)

IDENTITÁS ALAPÚ(EXPRESSZÍV)

POLITIKAI PÁRT ÜGYNÖKSÉG „ÉRDEK SZÖVETSÉG”POLITIKAI ALRENDSZEREK ELKÜLÖNÜLNEK ÖSSZEFONÓDNAKPÁRTOK ELS. FUNKCIÓJA AKARAT- ÉS ÉRDEK

AGGREGÁLÁSAKARAT. ÉRDEK, ÉRTÉK ARTIKULÁCIÓ

SZAVAZÓBÁZIS SZÉLES (GYŰJTŐ PÁRTOK) RÉTEGPÁRTOK(SZUBKULTÚRA KÉPVISELET)

PÁRTRENDSZER KÉTPÁRTRENDSZER SOKPÁRTRENDSZER

JELLEMZŐ ORSZÁGOK USAANGLIA

FRANCIAORSZÁGOLASZORSZÁGNÉMETORSZÁG

Forrás: Enyedi Zsolt – Körösényi András: A politikai kultúra három típusa. In: Uö: Pártok és pártrendszerekOsiris, 2001.31.-39.o.


3. OSZLOPOS TÁRSADALMAK (SZEGMENTÁLT PLURALIZMUS)

A SZUBKULTURÁKHOZ TARTOZÓ INTÉZMÉNYRENDSZEREK A TÁRSADALOM EGÉSZÉT ÁTFOGJÁK, MIKÖZBEN EGYMÁSTÓL ELKÜLÖNÜLNEK. VALLÁSI VAGY IDEOLÓGIAI TÖRÉSVONALAK MENTÉN PÁRHUZAMOS INTÉZMÉNYRENDSZEREK JÖNNEK LÉTRE, SAJÁT ISKOLAHÁLOZATTAL, SAJTÓVAL, ÉRDEKKÉPVISELETTEL, SZERVEZETEKKEL, SZABADIDŐ-EGYESÜLETEKKEL ÉS POLITIKAI PÁRTOKKAL.

JELLEMZŐIK:A POLITIKAI CSELEKVÉST A CSOPORTHOVATARTOZÁS PREDESZTINÁLJASZUBKULTURÁLIS PÁRTOK: BÁZISA ÉS VEZETŐSÉGE SZOCIÓKULTURÁLISAN ÉS VILÁGNÉZETILEG ZÁRT

A KÖTÖDÉS: SZERVEZETI TAGSÁGAL JÁRÓ SZOKÁSOK ÉS ÉRZELMI SZÁLAKA SZAVAZÓK LOJALÍTÁSA TARTOSNAGYFOKÚ SZAVAZÓI STABILÍTÁS

ORSZÁGOK: BELGIUM, HOLLANDIS, AUSZTRIA, SVÁJC

A PÁRTOK CSOPOROSÍTHATÓK:

MILYEN ÉRDEKEK ÉPVISELETÉRE JÖTTEK LÉTREMILYEN NEMZETKÖZI PÁRTSZÖVETSÉGHEZ TARTOZNAKMILYEN GYAKORLATI POLITIKÁT FOLYTATNAKMILYEN ÉRTÉKEK MENTÉN ALAKÍTJÁK KI PROGRAMJUKAT

XX. SZ. NÉGY SZELLEMI-POLITIKAI IRÁNYZAT:

LIBERALIZMUS, KONZERVATIVIZMUS, KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA, SZOCIALIZMUS


5. A nagy pártirányzatok. Politikai családok I.BALOLDAL. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK. SZELLEMI GYÖKEREK. KOMMUNISTA PÁRTOK. ÚJBALOLDAL. ZÖLDEK. SZELLEMI GYÖKEREK. JELLEMZŐK.

PÁRTCSALÁDOK: BALOLDAL JOBBOLDAL CENTRUM PÁRTOK

A BALOLDAL

1.1. A. TÁRSADALMI GYÖKEREK

IPARI FORRADALOM

A gazdaság integráló elvévé a piac válik: Formális gazdaság Időszakos gazdasági válságok Monopóliumok kialakulása

Állam és gazdaság viszonyának átalakulása:A gazdasági és a politikai szféra viszonylagos autonómiája

A társadalmi változások:A bérmunka és a bérmunkások tömeges megjelenése

TÁRSADALMI TAGOLTSÁG

A társadalmi különbségekből adódó megoszlás. TULAJDONOSOK: /tőkések/

Polgár: ipari tőke, banktőke, földjáradék, szellemi szabadfoglalkozásúak.Kapitalista: tőke birtokosa. /kereskedő, bankár, gyáriparos, vállalkozó/Burzsoá: „a burzsoá nemcsak független, akinek senki sem osztogat parancsokat, hanem ő maga az, aki parancsokat osztogat másoknak. nemcsak munkaadó, tőkés, vagy vállalkozó, hanem társadalmilag is úr. az irányítás monopóliuma…” (Hobsbawn)

TULAJDON NÉLKÜLIEKMegélhetésének forrása a munkabér, más jövedelemforrása nincs. Városok: túlzsúfoltság, nyomornegyedek, munkásnegyedek.

OSZTÁLYTAGOLTSÁG

Átpolitizálás, érdek, érdekartikulálás, érdekaggregáció, akarat, hatalom, konfliktusok

POLITIKAI TAGOLTSÁG

OLYAN NAGY KOFLIKTUS, AMELYEK MENTÉN: A TÁRSADALOM NAGY RÉSZE MEGOSZLIK A KONFLIKTUSOK MENTÉN TÁRSADALMI CSOPORTOK SZERVEZŐDNEK: EHHEZ IDEOLÓGIÁK, ESZMÉK TÁRSULNAKOSZTÁLY: CSOPORTKOHÉZIÓ, POLITIKAI, KULTURÁLIS ÖNAZONOSSÁG TUDAT

CSOPORTOK: ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK: SZAKSZERVEZETEKA VÁLASZTÓJOG KITERJESZTÉSE: ÉRDEKKÉPVISELET, MOBILIZÁCIÓ, SZERVEZÉS, KÖZVETÍTÉS

PÁRTTAGOLTSÁG:

BALOLDALI PÁRTOK:SZOCIÁLDEMOKRATA, ÚJBALOLDAL, ZÖLDEK


A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA:

1. 1. SZELLEMI GYÖKEREK:A SZOCIALISTA IRÁNYZATOK DOGMATIKÁJA /19. sz. marxista szocializmus /

CÉL: A TÁRSADALMI RENDSZER MEGVÁLTOZTATÁSA: SZOCIALISTA TÁRSADALOM. KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA HELYETT MUNKÁSHATALOM HELYETT

MUNKÁSHATALOM

TELJES TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG, Nem csak jogegyenlőség, esélyegyenlőség, gazdasági egyenlősdi is.

IGAZSÁGOSSÁG: A kizsákmányolás (melynek forrása a magántulajdon) hiánya (ma: A magántulajdon társadalmi kontrollja)

A TÁRSADALMI RENDSZER FONTOSABB, MINT AZ INDIVIDUM (Önzés helyett együttműködés, verseny helyett kooperáció)

A KÖZÖSSÉGI TÁRSADALOM ESZMÉNYKÉPE Minden egyes egyén szabad fejlődése az egész közösség fejlődésének feltétele

MAGÁNTULAJDON HELYETT KÖZTULAJDON A PIAC ANARCHIÁJÁVAL SZEMBEN ÁTFOGO GAZDASÁGI TERVEZÉS PIACGAZDASÁG

HELYETT TERVGAZDASÁG: a politikának joga van szabályozni a termelést

ÖSSZEFOGLALÁS

Szempontok Szocializmus

Kiváltó ok Kapitalizmus ellen

Viszony időhöz Jövőorientált

Viszonyváltozáshoz Demokratikus gyorsítás

Történelemfelfogás Dinamikus, szocdem.

Emberfelfogás Egyenlő, nevelhető

Társadalom alapja Egyén és társadalmi közösség

Hatalomfelfogás Állami kontroll, szerepvállalás

Integráló intézmény Politikai intézményrendszer

Állam szerepe Szükséges

Alapértékek Egyenlőség, szolidaritás

Piac szerepe Piac állami beavatkozása

Egyenlőség értelmezése Föltételek és kimenetelek egyenlősége

Szolidaritás értelmezése Minden szinten fontos

Ráció szerepe Általában elvont gondolkodás


TÁRSADALMI HÁTTERE:

ÉRDEKVÉDELMI MOZGALOM POLITIKAI SZÁRNYA

RADIKÁLIS, LIBERÁLIS ÉRTELMISÉGIEK

SZOCIÁDEMOKRATA PÁRTOK:

A. SZELLEMI GYÖKEREK: 19. sz.-i marxista szocializmus:céljai: társadalmi rendszer megváltoztatása, szocialista társadalom: magántulajdon helyett kollektív tulajdon, piacgazdaság helyett tervgazdaság, képviseleti demokrácia helyett, valódi demokrácia, a munkáshatalom megteremtése.

Társadalmi háttere : érdekvédelmi mozgalom politikai szárnya, radikális, liberális értelmiségiek

Fejlődési szakaszok:

1860-1917: egység, radikális ideológia, új társadalom programja

1917-:szocdemek és kommunisták elválása, parlamentáris demokráciával (a cél elérése zárójelbe kerül), rövid távú elosztási politika, integrálódnak a politikai rendszerbe.

1950-60: „jóléti konszenzus” lemondanak az ideológiai célról a szocializmusról, államosításokról, tervgazdaságról, néppárttá válnak.

1970-es évek: Jóléti állam korszaka. Kormányzó pártok.A politika elemei: szociális elosztás, keresletélénkítés, munkanélküliség elleni politika, gazdaságpolitika elosztás centrikussága.

Ma: ideológiától elfordulás, általános foglalkoztatottság, új értékek beemeléseTársadalmi bázisuk: Kezdetben alapvetően osztálypártok, majd néppártosodnak. Programjuk kevésbé ideologikus. Különböző helyzetűek szavazóik. Pl: Franciaországban az állami alkalmazottak.


A KLASSZIKUS SZOCIÁLDEMOKRÁCIA:

FORRADALOM HELYETT PARLAMENTARIZMUS AZ ÁLLAM ÁTHATÓ RÉSZVÉTELE A SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI SZFÉRÁBAN KOLLEKTIVIZMUS KORLÁTOZOTT PIAC: VEGYES GAZDASÁG = SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG,

MODERNIZÁCIÓ INTERNACIONALIZMUS TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG ÁTFOGÓ JÓLÉTI ÁLLAM, AMELY A BÖLCSŐTŐL A SÍRIG OLTALMAZZA POLGÁRAIT

KOMMUNISTA PÁRTOK

GYÖKEREK: 1917 UTÁN: forradalom a szocializmushoz vezető út. Puccskísérletek, szovjet politika követése, a komintern nemzetközi tagozatai lesznek, 1956 után megosztottság.

POLITIKAI ELHELYEZKEDÉS: A parlamenti demokrácia elutasítása, a SZU kiszolgálása miatt rendszerellenes pártok. Kevésbé koalíció képesek. Olaszország, Franciaország kivételével nem sikerült politikai súlyt elérni. II.vh. után a dem. Koalícióba kerültek. 70-es évek: igyekeznek integrálódni a politikai rendszerbe. Eurókommunizmus: szociális igazságosság, jóléti állam hangsúlyozásaIdeológia: szabadpiac elutasítása, az állam aktív gazdasági szerepe, tervgazdálkodás, köztulajdon preferálása.SZU szétesése: referencia megszűnt, ez diszkretizálta a KP-ket.Szavazó bázis: bázisa szűkül. Protesztszavazatok, hatékony pártnak tartották.

A KOMMUNISTA PÁRTOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI

1950-esévek

1960-asévek

1970-esévek

1980-asévek

1990-esévek

Olaszország 22,7 26,1 30,7 28,3 6,7Franciaország 23,9 21,4 21,0 12,4 12,6Finnország 22,1 21,6 17,6 13,9 10,7Izland 16,4 16,3 23,7 15,3 9,6Spanyolország 6,1 9,9Portugália 16,0 9,7Görögország 12,1 9,5Európai átlag 7,9 7,3 7,5 5,4 3,5


A BOLSEVISTA TÍPUSÚ PÁRT JELLEMZŐI

A Lenin írja a „Mi a teendő?” című könyvében alapján szoros szervezés (később demokratikus centralizmus elve) szilárd, formalizált keretei vannak, ennek ellenére megőrzi demokratikus jellegét a szokásjog helyett írott szabályai vannak a munkamegosztáson alapuló racionális szervezet a párt feladata, hogy az öntudatlan munkásságot eszmékkel és öntudattal lássa el

B) (EGYÉB SAJÁTOSSÁGOK:) „ÉLCSAPAT JELLEG” = a párt „a forradalmi munkásosztály legfelkészültebb, legöntudatosabb tagjaiból álló” tömörülés ebből következik, hogy a pártba való belépés után egy sajátos hierarchikus viszony alakul ki a

párttag és a nem párttag között = a párt mondja meg a munkásságnak, hogy mit tegyen ( Osztrogorszkij szerint a párt az átlagemberek sokasága)

C) A PÁRT OMNIPOTENS (= MINDENHATÓ) ÉS OMNI KOMPETENS (= MINDENHEZ ÉRTŐ) a forradalmi öntudatból következik, hiszen a „proletár forradalom az egyetlen út, amelyen a

világtörténelem továbbhalad” a proletár forradalom egyetlen vezérlő szerve csak a párt lehet

D) A PÁRT MEGSZEMÉLYESEDIK = már nem a munkásosztály, hanem a párt a forradalom / a fejlődés mozgatója = a párt válik a történelem igazi szubjektumává (= alanyává) a párt karizmatikus tulajdonságokat vesz fel (a párt gondolkodik, dönt, stb.)

E) HATALOM KONCENTRÁCIÓ VALÓSUL MEG mind a párton belül, mind a párt és az állam viszonyában a párt és az államirányítás összemosódott (= megszűntek a feladat és hatásköri határok)

F) A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS ELVE lényege, hogy minden alsóbb szerv egy felsőbbnek van alárendelve a felsőbb szervek a párt ellenes döntéseket megsemmisíthetik az alsóbb szervek autonómiája teljesen megszűnik; nagyfokú centralizáltság valósul meg

G) ETIKAI KÖTETLENSÉG = A „CÉL SZENTESÍTI AZ ESZKÖZT” ELV ÉRVÉNYESÜLH) A PÁRT HATALOMRA JUTÁSA UTÁN NEMZETKÖZI PÁRTSZERVEZETKÉNT MŰKÖDÖTT

AZ ÚJ BALOLDAL ÉS A ZÖLDEK

Gyökerei: mozgalmi szinten a 60-as évek diákmozgalmaiból nőnek ki. Összeköti őket: békemozgalmak, leszerelés, atomerőművek elleni tiltakozás.

Szociális háttér: magasan képzett fiatalok, egyetemisták, állami alkalmazottak.

Politikai karakter: (újbal)Kapitalizmus ellenesség. Piac elutasításKollektivista, de nem etatistaÉrtelmiségi mozgalom, de a munkásság a példaképA szociális igazságosságot elfogadja, de az állami elosztást kritizáljaA képviseleti demokrácia elutasítása, közvetett döntések, decentralizálás.A polgári életmód, munkarend, ipari társadalom elutasítása.Zöldek: marxista ideológia hiánya, de a fentiek.Elutasítják a bal- és jobb oldali skálát, szeretnék meghaladni.

A baloldal súlya: Svédország: 50%Ausztriában, Franciaország, Nagy-Britannia, Málta, Svédország:Egymaga is kormányképes.


ZÖLDEK.TILTAKOZÁS A TECHNIKAI MODERNIZÁCIÓ ÉS A KORÁTLAN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELLENA ZÖLD IDEOLÓGIA /EKLEKTIKUS/A POSZTMATERIÁLIS KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK:

A MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI NÖVEKEDÉS ELKÜLÖNÍTÉSE, AZ ÖKOLÓGIAI ÉS SZOCIÁLIS SZEMPONTÚ SZELEKTÍVEN KORLÁTOZOTT

NÖVEKEDÉS, A MÉRET ÉS A SZERKEZET OPTIMÁLIS VISZONYA, A TECHNIKAI FEJLŐDÉS FOKOZOTT TÁRSADALMI ELLENŐRZÉSE, A TERMÉSZET ÉS AZ EMBER ELLEN IRÁNYULÓ TECHNIKA ELUTASÍTÁSA, A TERMELÉS ÉS A FOGYASZTÁS EGYSÉGE, A TAKARÉKOS FOGYASZTÁS, AZ ÖNELLÁTÁS, A TERMÉSZET ÉS TERMÉSZETESSÉG, MINT ÉRTÉK, A TERMÉSZETBEN ÚJRATERMELŐDŐ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA, INTEGRÁLÓDÁS A TERMÉSZETBE, ALACSONY, VAGY SEMMIFÉLE SZENNYEZŐDÉS,

A ZÖLD TERÜLETEK VÉDELME.

ZÖLD PÁRTOK: A GAZDASÁG KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK SZERINTI KORLÁTOZÁSA FEGYVERKEZÉS ELLENESSÉG HÁBORÚELLENESSÉG ATOMENERGIA ELLENESSÉG TÁRSADALMI SZOLIDARÍTÁS

A BALODALI SZAVAZATI ARÁNY NYUGAT-EURÓPÁBAN

1950-es

évek

1960-as

évek

1970-es

évek

1980-as

évek

1990-es

évek

SZOCIÁL-

DEMOKRATA

33,6 32,1 31,8 30,7 29,9

KOMMUNISTA 7,9 7,3 7,5 5,4 3,5

ÚJBALOLDAL - 1,1 1,6 2,6 1,8

ZÖLD - - - 2,3 4,8

ÖSSZES 41,5 40,5 40,9 41 40


POLITIKAI CSALÁDOK.

PÁRTCSALÁDOK BALODAL. TÁRSADALMI GYÖKEREK SZOCIÁLDEMOKRÁCIA. SZELLEMI GYÖKEREK

A SZOCIALISTA IRÁNYZATOKDOGMATIKÁJA ÖSSZEFOLALÁSA A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSI SZAKASZAI

BAD – GODESBERG A KLASSZIKUS SZOCIÁLDEMOKRÁCIA

A KOMMUNISTA PÁRTOK POLITIKAI ELHELYEZKEDÉS A BOLSEVISTA TÍPUSÚ PÁRT JELLEMZŐI

AZ ÚJ BAL ÉS A ZÖLDEK GYŐKEREIK, HÁTTÉR, KARAKTER A ZÖLD IDEOLÓGIA


6. A nagy pártirányzatok. Politikai családok II.A JOBBOLDAL. A KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA:, SZELLEMI GYÖKEREK. A KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRTOK TÍPUSAI: TÁRSADALMI BÁZISAIK: A KONZERVATÍV PÁRTOK. SZELLEMI GYÖKEREI:, JELLEMZŐI, TÍPUSAI. SZÉLSŐJOBB: SZELLEMI GYÖKEREK, PROGRAMOK, JELLEMZŐK. CENTRUMPÁRTOK: LIBERÁLIS PÁRTOK, AGRÁRPÁRTOK.

A JOBBOLDAL

A JOBBOLDAL SZAVAZATI ARÁNYA NYUGAT-EURÓPÁBAN (%)

1950-es

évek

1960-as

évek

1970-es

évek

1980-as

évek

1990-es

évek

Konzervatívok 17, 7 19, 1 18, 2 19, 5 18, 2

Kereszténydemokraták 20, 7 20, 1 19, 1 18, 3 14, 5

Szélsőjobb 1, 8 0, 5 1, 6 2, 2 6, 3

Összesen 39, 4 38, 7 38, 9 40, 0 39, 0

A. A KERSZTÉNYDEMOKRÁCIA:

SZELLEMI GYÖKEREK:A 19. Sz. végén keletkezett: az individualizmus, a szabadpiac, az antiklerikalizmus, a szocializmus ellenreakciója.

JELLEMZŐI:

1891, pápai enciklika: antikapitalista, de egyéni magántulajdon, (nem nagykapitalista alapon) A társadalom alapegysége a család Társadalmi és szociális reformok, az állam szociális szerepének hangsúlyozása Elutasítják az individualizmust, és az osztályfelfogást:

A társadalom a családra és az elsődleges közösségekre épül.A társadalom vertikálisan tagozódik, szakmák, és foglalkozások szerint.Megoldás: a társadalmi szolidaritás erősítése a különböző osztályhelyzetűek között.Univerzális, nemzetekfelettiséget hirdet.

A TÁRSADLOM CSALÁDRA ÉS KÖZÖSSÉGEKRE ÉPÜL, HIVATÁSRENDEK, FOGLALKOZÁSOK SZERINT TAGOLANDÓ, EZ BIZTOSÍTJA A SZOLIDARÍTÁST

KERESZTÉNYSZICIALIZMUS KERESZTÉNYDEMOKRÁCIAPaternalizmus: a tehetőseknek, az államnak (egyháznak) kötelessége az elesettek, a gyengék védelme, és támogatása

A parlamentáris, és képviseleti demokrácia alapján áll.A választójog kiterjesztésének híve.Pragmatikus orientáltság.

A szociális állam koncepciója Magán tulajdon, de az érdekvédelmi szervezkedés elismerése

A demokratikus jogok kiterjesztése ellen Szolidaritás: a civil társadalom aktivitásának elismerése az állammal szemben

A régi uralkodó réteg, és a katolikus egyház A kisegzisztenciák, a kistulajdonosok, a


privilégiumainak védelme parasztság képviseleteTársadalmi és politikai korporatizmus, vertikális, hivatásrendi tagoltság1945 után: átadják helyüket a kd. pártoknak

A MODERN KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA JELLEMZŐIA PIACI KORLÁTOK HANGSÚLYOZÁSA (konzerv. szemben)A PIACI ÉS ÁLLAMI SZEREPLŐK KONZULTÁCIÓINAK IGÉNYEA NACIONALIZMUS, A HALÁLBÜNTETÉS ELUTASÍTÁSA (a tt. kon. sz.)A SZEGÉNYSÉGET FELSZÁMOLÓ TÁRSADALMI REFORMOKA CSALÁDOS EMBEREK VÉLEMÉNYÉNEK FIGYELEMBE VÉTELEA MUNKAADÓK ÉS MUNKAVÁLLALÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK KITERJESZTÉSEA HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKEK TISZTELETBEN TARTÁSAA VALLÁSERKÖLCS FONTOSSÁGA, DE VALLÁSFELEKEZETI FELLETISÉGKORMÁNYZATORIENTÁLTSÁG: NEM AKART FORRRADALMAT, NEM AKART(J)A MEGVÁLTOZATNI a VILÁGOT, CÉLJA: RÉSZTVEGYEN A KORMÁNYZÁSBAN.GYAKORI KORMÁNYTAGSÁG: Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Luxemburg

A KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRTOK TÍPUSAI:

JOBBKÖZÉP VEZETŐ PÁRTJAI:NSZK: CDU/CSU: Keresztény Demokrata Unió, Keresztény szocialista UnióOLASZORSZÁG: Egyesült Kereszténydemokraták (CDU), Kereszténydemokrata Unió (CCD)

TISZTÁN KATOLIKUS PÁRTOK:OLASZ, BELGA, LUXEMBURGI, SVÁJCI KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRT.Belgium: Flamand Kereszténydemokrata Párt (CVP), Vallon Keresztényszocialista Párt (PSC)

PROTESTÁNS ÉS KATOLIKUS IRÁNYZATOK EGYESÜLÉSENÉMETORSZÁG, HOLLANDIA: (Kereszténydemokrata Szövetség (CDA)

PROTESTÁNS GYÖKERŰ KERSZTÉNYDEMOKRATA PÁRTOKSKANDINÁVIA: VALLÁSOS, ÉRTÉKKONZERVATÍV, SZEMBEN A KULTURÁLIS ÉS ÉRTÉKLIBERALIZMUSSALSvédország: Kereszténydemokrata Párt (KdS),

TÁRSADALMI BÁZISAIK: 2/3 KÖZALKALMAZOTTAK, ÖNÁLLÓ EGZISZTENCIÁK MUNKÁSSÁG ARÁNYA NAGYOBB, MINT A KONZ. PÁRTOKNÁL

Pl.: Olaszország, 35% munkásság MUNKAADÓK, MEZŐGAZDÁK A TÁRSADALMISZERKEZET EGÉSZÉNEK LEFEDÉSE DOMINÁNS: VALLÁSI HOVATARTOZÁS, VALLÁSGYAKORLÁS, A SZAVAZÓK KÖZÖTT

FELÜLREPREZENTÁLTAK A NŐK.


B. A KONZERVATÍV PÁRTOK

SZELLEMI GYÖKEREI: A francia forradalomra adott reakcióként születik: a feudális szerkezetek, a hagyományos intézmények, az egyház, a vallás védelmében fogalmazódik meg.

JELLEMZŐI:A KONZERVATIVIZMUS DOGMATIKÁJA

TRADICIONALIZMUS A meglevő szokások és intézmények (vallási, politikai, kulturális) tisztelete. A tradíció a történelem az előző nemzedék bölcsességének eredménye. Az intézmények hosszú idő alatt formálódnak. A szokások, tapasztalatok jobban irányítják a társadalmat, mint az ész a logika.Elutasítják a forradalmi változásokat, az egalitarizmust, a haszonelvűséget.A SZERVESSÉG ELVE A társadalom komplex rendszer, melyet nem lehet gyökerestől felfordítani, csak a társadalom természetes változása elfogadható.POLITIKAI SZKEPTICIZMUS a politikai bölcsesség nem a spekulációban, hanem a felhalmozódott tudásban van. a politika szükséges rossz. Az ember tökéletlen lény, tőle elválaszthatatlan a gyűlölet, erőszak, önzés, kapzsiság. Ezek nem a tökéletlen intézmények következményei.EGYENLŐTLENSÉG TANAAz emberek fizikai, szellemi képességekben, lehetőségekben egyenlőtlenek, a csoportok közötti egyenlőtlenség sem küszöbölhető ki. (Csak jogi lehet)A TÁRSADALMI HIERTARCHIA, AZ URALKODÓ ELIT SZÜKSÉGESIDEOLÓGIA ELLENESSÉG a politika speciális, korlátozott tevékenység, nem célja tervek kidolgozása, az emberek jobbá tétele, csak eszköz, amely elősegíti a béke és rend fenntartását.

A konzervatizmus világképe

Szempontok KonzervativizmusKiváltó ok Liberalizmus ellenViszony időhöz MúltorientáltViszonyváltozáshoz LassításTörténelemfelfogás StatikusEmberfelfogás Bűnös, nem javíthatóTársadalom alapja Tradicionális közösségHatalomfelfogás Személyes hierarchiaIntegráló intézmény Tradicionális. közösségÁllam szerepe LényegesAlapértékek HarmóniaPiac szerepe KorlátozhatóEgyenlőség értelmezése SemmilyenSzolidaritás értelmezése Paternalizmus és caritasRáció szerepe Empirizmus, gyakorlati tudás

A TÖRTÉNETI KONTINUITÁS HÍVE (INTÉZMÉNYEK, ÉRTÉKEK) ELUTASÍTJA A RADIKÁLIS, FORRADALMI VÁLTOZÁST A POLITIKAI

INTÉZMÉNYEKBEN, A TÁRSADALOMBAN ATTITÜD: AZ EMBER TÖKÉLETLEN. A RÁCIÓNAK KORLÁTAI VANNAK. FONTOS A

HAGYOMÁNYOK, A SZOKÁSOK SZEREPE, KONZERVÁLÁSA AZ ÁLLAM SZEREPE. MA: A SZABADPIAC, ÉS A MAGÁNTULAJDON TISZTELETE, A TÖRVÉNYES REND

BETARTÁSA. A NÉPSZUVERENÍTÁS, A POLGÁRI JOGOK, A HATALOMMEGOSZTÁS


ELVEINEK ÁTVÉTELE A PÁRTOK JELLEMZŐI:

PRAGMATIKUS, GYAKORLATIAS ATTITÜD

A KONZERVATÍV PÁRTOK TÍPUSAI:

A „NEMZETI ÉRDEK” KÉPVISELETE ALAPJÁN:NACIONALIZMUS: ír Fianna Fália

Izlandi Függetlenségi PártPIACPÁRTISÁG:

SKANDINÁV PÁRTOK:ADÓELLENES (PROTESZT PÁRTOK): skandináv, holland, norvég, svéd „haladás pártok)

A KONZERVATÍV PÁRTOK TEMATIKÁI:ADÓCSÖKKENTÉS, KÖZKIADÁSOK CSÖKKENTÉSENEMZETVÉDELEM, KATONASÁGKÖZBIZTONSÁG, KÖZREND FENNTARTÁSA

A KONZERVATÍV PÁRTOK TÁRSADALMI BÁZISAI:KÖZÉPOSZTÁLYVILÁGI PÁRTOK, DEAKTÍV TEMPLOMBAJÁRÓK NAGYOBB SZAVAZATI ARÁNYACSEKÉLY A MUNKÁSOK ARÁNYA, DE EZEK KÖZÖTT:

TÚL REPZENTÁLTAK: nők, nyugdíjasok, szakképzetlenek

C. A SZÉLSŐJOBB

A SZÉLSŐJOBB GYÖKEREI:A NEMZETISZOCIALISTA, FASISZTA, EGYÉB ANTIDEMOKRATIKUS, JOBBOLDALI RADIKÁLIS MOZGALMAK GYŰJTŐ FOGALMA

PÁRTOK: a. fasiszta gyökerek: Olasz Szociális Mozgalom (MSI), B. kispolgári protesztizmus: Nemzeti Front (Le Pen), Parasztpárt (Hollandia), dán, norvég Haladás Párt, Nemzeti Akció (Svájc). Flamand Blokk (Belgium)

A SZÉLSŐBALOLDAL PROGRAMJA:

KÖZÖS JELLEMZŐK:

NACIONALIZMUS IDEGENLLENESSÉG BEVÁNDORLÁSELLENESSÉG, RASSZIZMUS (az etnikai

kultúrák keveredése káros) ANTISZEMITIZMUS ETNIKAI NACIONALIZMUS AZ ENGEDMÉNYEK NÉLKÜLI TÖRVÉNYES SZIGOR AZ ERŐS ÁLLAMBA VETETT HIT ÁLLAMNACIONALIZMUS


AMERIKAELLENESSÉG ANTIKOMMUNIZMUS ANTIPARLAMENTARIZMUS VEZÉRKULTUSZ KULTURÁLIS PESSZIMIZMUS A NEMZETI IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG VÉDELME A GLOBALIZMUS ELLENESSÉGA SZÉLSŐJOBB TÁRSADALMI BÁZISA:

A FELTÉTELEZÉSEKKEL ELLENTÉTBEN NEM HOMOGÉN

(NEM : ALSÓ KÖZÉPOSZTÁLY, KISPOLGÁRSÁG)

A NEMZETI FRONT SZAVAZÓINAK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE 1984-BEN ÉS 1987-BEN

(%)

Családfő foglalkozása 1984 1987

FARMER 8 4

KISTULAJDONOS 8 8

FELSŐ MENEDZSER ÉS ÉRTELMISÉGI 17 7

ALKALMAZOTT 19 26

MUNKÁS 18 37

INAKTÍV NYUGDÍJAS 30 18

FORRÁS: GRUNBERG. In. Körösényi: in: 99. o.

A tipikus szélsőjobboldali szavazó: Csalódott a demokrácia intézményeinek működésében Nem tagja társadalmi szervezetnek Túlnyomórészt férfi iskolázottsági színt átlag (feletti)

A SZÉLSŐBALOLDALI PÁRT SZERVEZETE: KARIZMATIKUS PÁRT, ÉLÉN A MINDEN HATALMAT KEZÉBEN TARTÓ VEZÉR CENTRALIZÁLTSÁG, HIERARCIA KÉPESSÉG GYORS AKCIÓK LEBONYOLÍTÁSÁRA A PARLAMENTI REPREZENTÁCIÓ ELMARAD A TÁRSADALMI

TÁMOGATOTTSÁGTÓLSzerepük a politikai versenyben:

A középjobb szavazatokat elvonhatja A baloldalt esetleg erősítheti

3. A CENTRUM PÁRTOK

3. 1. A LIBERÁLISOK


A. SZELLEMI GYÖKEREK: A LIBERALIZMUS DOGMATIKÁJA

AZ EMBERI TERMÉSZET:

Hedonizmus: a fájdalom elkerülése és az élvezet keresése.

Racionalizmus: a tudatos döntések meghozatalára való hajlam

Atomizmus: az emberek önállósága, elkülönülése. Mindenki saját hajlamait követve

törekszik, autonóm személyiség. A társadalom egésze önálló emberi cselekvések eredője.

A POLITIKA ÉS KORMÁNYZAT:

A politika mesterséges képződmény, racionálisan megszervezhető, bármikor módosítható

A politika világi célokat követ (szekularizált) A politika világi céljai: a szabadság

védelme. A társadalmi béke, prosperitás A kormányzat hatásköre csak korlátozott lehet.

Nem avatkozhat az egyén életébe, nem feladata az egyének befolyásolása.

AZ ÁLLAM DEMISZTIFIKÁLÁSA:

Az állam szolgáltatást nyújtó intézmény. Az államot ellenőrizni kell, ha a kormányzat

rosszul teljesít, le kell váltani. Ennek módja a parlamenti váltógazdálkodás.

GAZDASÁG:

A gazdaságban az egyéni törekvések és a közérdek közötti összhangot a piac teremti meg.

A politikában pedig a liberális demokrácia

AZ INDIVIDUALIZMUS ÉS A SZABADSÁG ÉRTÉKÉNEK TISZTELETE Az

egyén elsődleges bármely kollektivitással (osztály, nemzet) szemben A magánszféra

sérthetetlen. az ember szabadságába és alapvető jogaiba vetett hit. ezek minden mást

megelőznek. sérthetetlenek, elidegeníthetetlenek, általánosak.

A HATALOM: Szükségszerű képződmény, korlátozásra szorul: A hatalmi ágak

(törvényhozói, bírói, végrehajtói) közötti hatalommegosztás A politikai szféra

elkülönítése a társadalmi szférától, de a társadalom ellenőrizheti a politikát. Olyan

rendszer kialakítása, ahol a politika szereplői egymást ellenőrzik

A SZABADSÁG ÉS TULAJDON ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA


A tulajdon megszerzésében mindenki szabadon tevékenykedhet, ebben csak az általános

együttélési szabályok korlátozhatják.

UNIVERZALIZMUS ELVE

A jogok és a kötelességek univerzálisak. Az emberi faj morális egységének hirdetése.

Másodlagosak a történelmi és kulturális képződmények.

RACIONALÍTÁS ELVE.

Hisznek az ember fejlődésében, reformba, az ellenőrzött változásban. Az emberek

képesek a hibáikból tanulni, és a szerint cselekedni.

A legjobb megoldás megtalálásához elengedhetetlen az eszmék szabad versenye, a többit

az emberek jobb belátására bízhatjuk.

TOLARENCIA ELVE: Az más vallásúak, más véleményűekkel szemben emberi

társadalom pluralitása természetes, türelmesnek kell lenni

A LIBERALIZMUS VILÁGKÉPESzempontok LiberalizmusKiváltó ok Feudalizmus ellenViszony időhöz Jelen-jövőorientáltViszonyváltozáshoz Tudatos jogi reformTörténelemfelfogás DinamikusEmberfelfogás Egyenlő, javíthatóTársadalom alapja EgyénHatalomfelfogás Személytelen hierarchiaIntegráló intézmény Szabad piacÁllam szerepe MinimálisAlapértékek Egyéni szabadságPiac szerepe ÖnszabályozóEgyenlőség értelmezése EsélyegyenlőségSzolidaritás értelmezése Tolerálható

Ráció szerepe Általános, elvont gondolkodás


A FELVILÁGOSODÁSIG VEZETHETŐ VISSZA:

racionalista és progressziv:-a haladásba, az ember morális jóságába és korlátlan értelmi

képességébe vetett hít.

- 19. sz.-i programja: a születési kiváltságok elleni harc.

- politikai felfogása parlamentáris

- radikális változata (demokratikus): a választójog kiterjesztése,

konzervatív változata elitista.

- szemben áll a politikai és értékkonzervativizmussal.

- legfontosabb ellenfelei: a hagyományos intézmények és az egyház.

- individualista: az egyéni jogok elsőbbségét vallja.

A LIBERÁLIS KRÉDÓ: /Ward 1981/

Hol testesülnek meg a világban a liberális eszmék?

A fejlett nyugati világban. Gazdaság, nyitottság, jólét.

Hogyan javítható e társadalmak működése?

A társadalmak működése lépésenként javítható, a sok kis változás előnyei összeadódnak, az

egyszeri nagy változásokból mindig csak zűrzavar támad, amiből aztán a régi struktúra áll

helyre.

Pontosan mi is a következő teendő?

Nincs helyes válasz. Senki sem birtokolja az igazságot. Vitákból kell megszületni minden

fontos döntésnek.

A fenti nézetek a társadalmi problémák egyetlen helyes megközelítését jelentik-e?

Ez sem magától értetendő. Az emberek más nézetét tolerálni kell.


B. A LIBERÁLIS PÁRTOK A POLITIKAI PALETTÁN:A 19. SZ.-IG: A POLITIKAI BALOLDAL

A SZ. VÉGÉN: A SZOCDEM PÁRTOK VÁLTAK A BALOLDAL DOMINÁNS PÁRTJAIVÁ, A DOMINÁNS JOBBOLDALIVÁ A KONZERVATIVOK ÉS A KERESZTÉNYDEMOKRATÁK LETTEK. SZERVEZETILEG, ÉS SZAVAZÓBÁZISUKAT TEKINTVE NEM TUDTAK TÖMEGPÁRTTÁ VÁLNI.

KÖZÉPRE TOLÓDTAK: -POLITIKAI-IDEOLÓGIAI ÉRTELEMBEN BALOLDALIAK-GAZDASÁGI ÉRTELEMBEN JOBBOLDALIAK

A MAI LIBERÁLIS PÁRTOK:- DECENTRALIZÁCIÓ, KISEBBSÉGVÉDELEM- EGYÉNI ÉS SZABADSÁGJOGOK- INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG SZÉLESÍTÉSE- AZ OKTATÁS MODERNIZÁLÁSA

C. A LIBERÁLIS PÁRTOK CSOPORTJAI:

JOBBOLDALI LIBERÁLIS PÁRTOK CENTRISTA ÉS BALOLDALI LIBERÁLIS PÁRTOK

HANGSÚLY AZ EGYÉNI JOGON SZOCIÁLIBERALIZMUSKIEMELT A MAGÁNTULAJDON JOGA EGYENLŐSÉGESZME

MINIMÁLIS ÁLLAMI BEAVATKOZÁS A GAZDASÁGBA

SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG KERESÉSE

EMBERI JOGOKKÖZÖSSÉGI CÉLOKÉRT TÖRTÉNŐ ÁLLAMI

BEAVATKOZÁSANTIKLERIKALITMUS NEM ANTIKLERIKÁLISAK

AUSZTRIA (Liberális Fórum) DÁNIA liberális Párt (LV)BELGIUM: Flamand Liberális Párt (VLD),

Vallon Liberális Párt (PRL)NORVÉGIA

FRANCIAORSZÁG SVÉDORSZÁG FP, CNÉMETORSZÁG (FDP) HOLLANDIA (D66)

ÍRORSZÁG (Progresszív Demokraták (PD) OLASZORSZÁG: Olasz Republikánus PártSVÁC (Szabadelvű Demokrata Párt)

D. KOALICIÓFORMÁLÁS:10%. 20-30% belga, holland, svájci.Kormányzati szerepre orientált pártok. Koalícióképességük nagy. A mérleg nyelvei.

E. TÁRSADALMI BÁZISUK:NAGYRÉSZT KÖZÉPOSZTÁLYI, VÁROSI


3. 2. AZ AGRÁRPÁRTOK

CSAK A SKANDINÁV ORSZÁGOKBAN, KELET-EURÓPÁBAN ÉS SVÁJCBAN LÉTEZNEK. 10-25% SZAVAZATARÁNY*GYÖKEREIK: ÉRDEK PÁRTOK, MAJD A VÁROSI KÖZÉPOSZTÁLY FELÉ NYÍTÁS. BAL ÉS JOBBOLDALIRÁNYÁBA EGYARÁNT KOALICIÓKÉPESEK. AZ AGRÁRPÁRTI PROGRAM:

*DEMOKRÁCIA MELLETT ELKÖTELEZETT EKLEKTIKUS PROGRAM*AGRÁRPROTEKCIONIZMUS HÍVEI*MAGÁNTULAJDON*ELFOGADJÁK AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSÁT*A JÓLÉTI ÁLLAM HÍVEI*A TRADICIONÁLISABB VIDÉK PÁRTJAI*A HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKREND ÉS ERKÖLCS VÉDELME*KÖRNYETETVÉDELEMBEN KÖZEL A ZÖLDEKHEZ

ORSZÁGOK:

SVÁJCI NÉPPÁRTSVÉDORSZÁG: CENTRUMPÁRT (CP)FINNORSZÁG: KÖZÉPPÁRT (KESK)


5. PÁRTCSALÁDOK: PÁRTCSALÁDOK ÉS BRIT TAGJAIK

Család ideológia Támogatói bázis Alapértékek Jellemző programok Korm. beav. attitüd Brit „családtag”Zöld és új baloldali Új tm.-ak, fiatal, isk.

támogatóKörnyezetvédelem, részvétel, béke

Környezetvédelem, közösség, kisebbségek, béke

+ meghatározott célok érdekében

Zöld Párt

Szocialista Munkások, szociális és szolg,. szféra alk. értelm.

A tulajdon és az esélyek egyenlősége

Jóléti szolgáltatások, a

kap. szabályozása

Béke

+ ahol a piac nem elégsége

Munkáspárt

Etnikai, regionális Nyelvi és kulturális csoportok

Kulturális sokszínűség, szubszidiarítás

Decentralizáció,

Autonómia

+ a kisebbségi kultúrák fennmaradása érdekében

Skót Nemzeti Párt

Baloldali (radikális) liberális

A középosztály antiautoriter elemei, vallási kisebbségek

Szabadság, és az élvezetéhez szükséges min. életszínvonal

A politikai és szociális

jogok biztosítása

A „mindenható állam” ellen. + a gyengébb szektorok védelme

Liberális Demokraták

Kersztény-demokrata Egyházak, katolikus középosztály, vidék

Testvériség, közösség, emberi méltóság

Erkölcs, család, jóléti

állam, vegyes gazdaság

+ a szociális ellátás és család érdekében

Szociáldemokrata MunkáspártÉszak-Írország

Konzervatív Egyházi tradicionalisták, felső és középosztály, mo, vidék

RendBiztonság,Társadalmi hierarchia

Hagyományos állami

struktúra megőrzése.

Hadsereg fenntartása

+ ha a stabilitást

szolgálja

Ulsteri UnionistákKonzervatívok1964-ig

Jobboldali (konzerv), liberálisneoliberális

Középosztály és üzleti körök

Szabadság,Individualizmus

Korlátozásoktól mentes

szabadság,Szabad piac

Korlátozott állam

+ ha a szabadpiac

megőrzését szolgálja

Konzervatív Párt1964.-től


7. Pártrendszerek. Pártrendszer egyes európai országokbanA PÁRTRENDSZER FOGALMA. A PÁRTRENDSZEREK TÍPUSAI. A VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK JELLEMZŐI. A PÁRTRENDSZEREK TIPIZÁLÁSA A KONCENTRÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL. PÁRTRENDSZER EGYES EURÓPAI ORSZÁGOKBAN

1. A PÁRTRENDSZER FOGALMA: PÁRTRENDSZERRŐL AKKOR BESZÉLHETÜNK, HA PÁRTOK VANNAK JELEN A POLITIKÁBAN, A PÁRTOK KÖZÖTTI VIZONYOK MINTÁZATA A PÁRTRENDSZER.

VIZSGÁLHATÓ: HOGYAN KAPCSOLÓDNAK EGYMÁSHOZ MENNYIBEN FÜGGVÉNYEI RGYMÁSNAK MILYEN A PÁRTOK KÖZÖTTI INTERAKCIÓ

-VÁLASZTÁSI SZINTEN-PARLAMENTI, KORMÁNYZATI ARÉNA-ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMOK-ELNÖKI HIVATAL SZINTJEI

A PÁRTRENDSZEREKET FORMÁLÓ KÜLSŐ TÉNYEZŐK:-VÁLASZTÁSI RENDSZER-A TÖRVÉNYHOZÁS ÉS A VÉGREHAJTÁS STRUKTÚRÁJA-A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK RENDSZEREAZ IDEOLÓGIAI ÁRAMLATOK MINTÁZATA

HOGYAN OSZTÁLYOZHATJUK A PÁRTRENDSZEREKET?-A PÁRTOK ÉS INTÉZMÉNYEK VISZONYA-A PÁRTOK ÉS A TÁRSADALMI SZERKEZET-A PÁRTOKEGYMÁSKÖZTI VISZONYA /A VERSENY SZERKEZETE/-A DOMINÁLÓ IDEOLÓGIAI ORIENTÁCIÓ-A SZAVAZATINGADOÁS MÉRTÉKE-A KORMÁNYVÁLZOSOK GYAKORISÁGA, STB.- „KONCENTRÁCIÓ ALAPJÁN”


2. A PÁRTRENDSZEREK TÍPUSAI

I. A PÁRTOK SZÁMA ALAPJÁN

EGYPÁRTRENDSZER KÉTPÁRT RENDSZER (ANGLIA, USA) TÖBB PÁRTRENDSZER (3-5 VERSENGŐ PÁRT, SVÁJC, DÁNIA, HOLLANDIA STB. SOKPÁRTRENDSZER (5-8 VAGY TÖBB PÁRT)

II. A HATALOMBIRTOKLÁS JELLEGE SZERINT

1. MONOPOLISZTIKUS PÁRTRENDSZEREGY PÁRT MONOPÓLIUMA KIKEZDHETETLEN

2. HEGEMONISZTIKUS PÁRTRENDSZERDOMINÁNS SZEREPET TÖLT BE EGY PÁRT. VAN TÖBB IS, DE NINCS ESÉLYÜK A HATALOMBA KERÜLÉSRE.

3. PLURALISTA VERSENGŐ PÁRTRENDSZERNYILT ÉS SZABÁLYOZOTT VERSENY, A PÁRT RENDSZER NYITOTT, A KORMÁNYZATI HATALOMVÁLTÁS REÁLIS

III. PÁRTRENDSZEREK KONCENTRÁLTSÁGA ÉS POLARIZÁCIÓJA ALAPJÁN (SARTORI)

A. NEM VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK

1. EGYPÁRTRENDSZEREK. A HATALMI RENDSZER EGY PÁRT MŰKÖDÉSÉT ENGEDÉLYEZI

2. HEGEMON PÁRTRENDSZEREKA TÖBBI PÁRT CSAK LÉTÉBEN ENGEDÉLYEZETT, HATALMI VÁLTÁS, VERSENY NINCS. (PL: VOLT LENGYELORSZÁG, MEXIKÓ)

B. VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK:

1. PREDOMINÁNS PÁRTRENDSZER:OLYAN TÖBBPÁRTRENDSZER, AMELYBEN EGY PÁRT HUZAMOSABB IDEIG KÉPES BIRTOKOLNI A PARLAMENTI HELYEK TÖBBSÉGÉT (INDIA, JAPÁN, URUGUAY)

2. KÉTPÁRTRENDSZEREK.KÉT PÁRT VERSENYE, EGYIK SZEREZ TÖBBSÉGET, EGYEDÜL KORMÁNYOZ, HATALMI VÁLTÁS LEHETSÉGES (ANGLIA, Új-zéland, KANADA)


3. MÉRSÉKELT TÖBBPÁRTRENDSZERNEM KÉTPÁRTI, DE KÉTPOLUSÚ KOALICIÓS FORMA, KIS IDEOLÓGIAI KÜLÖNBSÉGEK (NÉMETORSZÁG, BELGIUM, SVÉDORSZÁG)

4. POLARIZÁLT TÖBBPÁRTRENDSZERRENDSZERELLENES PÁRTOK, KÉTOLDALI ELLENZÉK, IDEOLÓGIAI POLARIZÁCIÓ, NEM FELELŐS ELLENZÉK, TÚLLICITÁLÁS. (OLASZORSZÁG, FRANCIA ORSZÁG)

3. A VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK JELLEMZŐI

3.1. A PREDOMINÁNS PÁRTRENDSZER- Valódi verseny- Több egymás utáni választási ciklusban ugyanaz kap többséget- A győztes párt egyedül kormányoz- Következményei:

- Erős patronázs, nagyobb klientúra- Állami szektorral összefonódó párt alakul ki (Olaszország)

3.2. KÉTPÁRTRENSZER:- KÉT NAGY PÁRT VERSENYE. EGYIK PÁRT ABSZOLÚT TÖBBSÉGET

SZEREZ- A NYERTES EGYEDÜL KORMÁNYOZ. EGYPÁRTI KORMÁNY.- REÁLIS ALTERNATÍVA A VÁLTOZTATÁSRA- ERŐS PARLAMENTI KONSZENZUS, NEM NAGY IDEOLÓGIAI

TÁVOLSÁG A PÁRTOK KÖZÖTT.- A POLITIKA RELATÍVE PRAGMATIKUS- MÉRSÉKELT POLITIKA

3.3. MÉRSÉKELT TÖBBPÁRTRENDSZER- AZ IDEOLÓGIAI TÁVOLSÁG A PÁRTOK KÖZÖTT NEM NAGY- NINCSENEK RENDSZERELLENES PÁRTOK- KÉT POLUSÚ PÁRTRENDSZER- Franciaország, Németország, Skandinávia, Svájc, Belgium, Hollandia

3.4. POLARIZÁLT TÖBBPÁRTRENDSZER- Rendszerellenes pártok jelenléte- Kétoldali ellenzék- Három pólus /van centrumpárt/- A pártok közötti ideológia távolság nagy, a politikai konszenzus foka alacsony- A politika átideologizált- Nincs kormányképes ellenzék- Jelen van a túllicitálás politikája


4. A PÁRTRENDSZEREK TIPIZÁLÁSA A KONCENTRÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL

A KONCENTRÁCIÓ DEFINÍCIÓJA: ANNÁL KONCENTRÁLTABB EGY PÁRTRENDSZER MINNÉL KEVESEBB PÁRT BIRTOKOLJA A SZAVAZATOK MINÉL NAGYOBB HÁNYADÁT. A SKÁLA EGYIK VÉGPOLNTJA: AZ A PÁRTRENDSER MELYBEN EGYETLEN PÁRT KAPJ MEG AZ ÖSSZES SZAVAZATOT. A MÁSIK VÉGPONT OLYAN PÁRTRENDSZER, AHOL MINDEN SZAVAZÓ MÁS PÁRTRA ADJA LE VOKSÁT.

4.1. A PÁRTRENDSZEREK TIPIZÁLÁSA A KONCENTRÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL

TÍPUS PÉLDA Első párt szavazataránya

Első két párt szavazataránya

Első három párt szavazataránya

Effektív pártok száma

5% feletti pártok száma

Tiszta kétpártrendszer

USA

Ideáltípus

47,9

50

95,8

99

97,6

99

2,17

2

2

2

Kvázi kétpártrendszer

Nagy-BritanniaNémetországIdeáltípus

43,240,9340-45

73,976,1

70-80

90,782,8

80-90

3,183,293-3,5

35

Kvázi dominánsKanadaSvédországIdeáltípus

38,436,4

35-40

57,859,3

50-60

76,771,3

70-80

4,094,534-5

55-

SokpártrendszerFinnországOlaszországIdeáltípus

22,920,6

max 30

45,540,3

max. 50

66,454,4

max. 70

5,897,24

min. 5

66

min. 5

Forrás:Tóth Csaba: A magyar pártrendszer fejlődésének fő iránya.Politikatudományi Szemle, 2001./3. Pp. 87.


4.2. A MAGYAR PÁRTRENDSZER KONCENTRÁCIÓJÁVAL KAPCSOLATOS MUTATÓK ALAKULÁSA AZ 1990-ES

1994-ES ÉS 1998-AS VÁLASZTÁSOK ALAPJÁNAz első párt szavazatiaránya

Az első két párt szavazati aránya

Az első három pártszavazati aránya

Effektív pártokszáma

5% feletti pártokszáma

1990 24,73 49,12 57,85 6,70 61994 32,99 52,73 64,47 5,47 61998 32,92 62,40 75,55 4,46 5Effektív pártok: ha például csak két párt van a parlamentben, de az egyikhez a képviselők 90%-a, a másikhoz 10% tartozik, akkorN= 1/0,9²+0,1²= 1,2 azaz egypártrendszer

4.3 NÉHÁNY KELET-EURÓPAI ORSZÁG PÁRTTRENDSZERÉNEK KONCENTRÁCIÓJÁNAK ALAKULÁSA A 90-ES ÉVEK VÉGÉN

Az első párt szavazatiaránya

Az első két párt szavazati aránya

Az első három pártszavazati aránya

Effektív pártokszáma

5% feletti pártokszáma

CSEH-ORSZÁG1998

32,3 60,0 71,0 4,41 5

LENGYEL-ORSZÁG1997

33,8 60,9 74,3 4,59 5

MAGYAR-ORSZÁG1998

32,92 62,4 74,55 4,46 5

Forrás:Tóth Csaba: A magyar pártrendszer fejlődésének fő iránya.Politikatudományi Szemle, 2001./3. Pp. 91.


5. EURÓPA PÁRTRENDSZEREI (AZ IDEOLÓGIAI MEZŐ ALAPJÁN)(Forrás: Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, 2001. 216., 176-179.pp.)

A KÉTDIMENZIÓS POLITIKAI MEZŐNY

KLERIKÁLIS Gazdasági és kulturális

jobb

KONZERVATÍV

KERESZTÉNY-

DEMOKRATA

GAZDASÁ

-GI BAL

GAZDASÁ

GI JOBB

SZOCIÁL-

DEMOKRÁCIA

LIBERÁLIS

KOMMUNISTÁK

Gazdasági és kulturális

bal

ANTIKLERIKÁLIS


1. PÁRTRENDSZERMINTÁZAT

SZOCIÁL-

DEMOKRATÁK

KONZERVA-

TÍVOK

TÁRSADAL-MI-GAZDASÁGI BAL

TÁRSADAL-MI-GAZDASÁGI JOBB

IDEOLÓGIAI DIMENZIÓ: GAZDASÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK

JELLEMZŐ ORSZÁGOK:

CSEHORSZÁG, GÖRÖGORSZÁG, MÁLTA, NAGY-BRITANNIA, PORTUGÁLIA, SPANYOLORSZÁG


2. PÁRTRENDSZERMINTÁZAT:

VALLÁSOS

KERESZ-

TÉNY-

DEMOKRA-

TÁK

T.G. BAL T-G JOBB

SZOCIÁL-

DEMOK-

RATÁK

LIBERÁLIS

SZEKU-

LÁRIS

VALLÁSOS- SZEKULÁRIS DIMENZIÓ KERESZTBE METSZI A TÁRSADALMI GAZDASÉGI JOBBOT

JELLEMZŐ ORSZÁGOK:BENELUX ORSZÁGOK, NÉMETORSZÁG, SVÁJC, LENGYELORSZÁG, SZLOVÉNIA



VÁROSI

SZOCIÁL-

DEMOK-

RATÁK

KONZER-VATIVOK

T.G. BAL T-G JOBB

LIBERÁ-

LISOK

VIDÉKI

JELLEMZŐ ORSZÁGOK:DÁNIA, FINNORSZÁG, IZLAMD, SVÁJC

Társadalomtudományi Tanszék4. PÁRTRENDSZERMINTÁZAT:

VÁROSI

SZOCIÁL-

DEMOK-

RATÁK

KONZER-VATIVOK

T.G. BAL T-G JOBB

CENTRUM

VIDÉKI

JELLEMZŐ ORSZÁGOK:NORVÉGIA, SVÉDORSZÁG, ÉSZTORSZÁG

Társadalomtudományi Tanszék5. PÁRTRENDSZERMINTÁZAT:

NÖVEKEDÉS-ORIEN-

TÁLTSÁGSZOCIÁL-

DEMOK-

RATÁK

KONZER-VATIVOK

T.G. BAL T-G JOBB

ÚJ

BALOLDAL

CENTRUM

KÖRNYE-ZETVÉDE-LEM

JELLEMZŐ ORSZÁGOK:NORVÉGIA, SVÉDORSZÁG (napjainkban)



NACIONA-

LIZMUS

XENOFÓBIA

(félelem az

idegenektől)

SZÉLSŐ JOBB

BALKÖZÉP

NEMZETI

POPULISTÁK

KONZERVATÍ

VOK

T.G. BAL T-G JOBB

SZOCIÁL-

DEMOKRA-

TÁK

LIBERÁLI

SOK

KOZMOPOLI-

TIZMUS

JELLEMZŐ ORSZÁGOK:FRANCIAORSZÁG, MAGYARORSZÁG, ROMÁNIA, SZLOVÁKIA


8. Egy-vagy / és többdimenziós politikai paletta. A pártok közti verseny dimenziója: bal és jobb.AZ IDEOLÓGIAI MEZŐ (BALOLDAL – JOBBOLDAL). A POLTIKAI KONFLIKTUSOK BAL ÉS JOBBOLDALI MEZŐBEN. EGYDIMENZIÓS-E A POLITIKAI MEZŐ? A PÁRTOK KÖZÖTTI VERSENY DIMENZIÓJA. MIÉRT REDUKÁLÓDIK A VERSENY EGY DIMENZIÓRA? MENNYIBEN MŰKÖDIK A BAL-JOBB FOGALOMPÁR A TÖMEGPOLITIKÁBAN?

AZ IDEOLÓGIAI MEZŐ (BALOLDAL – JOBBOLDAL)DIMENZIÓ A B1. EMBERKÉP Haladáshívő, az ember

racionális, jóAz ember tudása korlátozott. Viselkedése nem a rációból, hanem a tapasztalataiból következik

2. VILÁGKÉP Megismerhető. Törvényszerűségei feltárhatók

A megismerés korlátozott. A világ anélkül is megy, hogy megismernénk

A ráció összegyűjthető A piachoz az információ nem összegyűjthető

3. A POLITIKAI CSELEKVÉS

A társadalom törvényszerűségei megismerhetők, ennek alapán konstruálható

A tudás nem racionális, tapasztalati jellegű, gyakorlati természetű. Az egyéni cselekvés tervezhető, összességük nem.

A politikai cselekvés kiterjeszthető, üdvözítő.

A politikai cselekvésnek vannak korlátjai

4. POLITIKAI ÉRTÉKEK Szabadság: valamire való szabadság. Korlátlan, amíg másét nem korlátozza

Nincs individuális szabadság, mert az egyén közösségbe ágyazott.

Egyenlőség: a jogkiterjesztő szabadság visz az egyenlőség irányába. Az egyén és állam viszonya

Az alapvető értékek öröklött értékek, az egyenlőséggel nem kapcsolhatók össze.A társadalom strukturált közösségek (nem egyének összessége). Az egyén és az állam közötti struktúrák a lényegesek

5. ÁLLAM az egyén és az állam szerződése a társadalom korporativ rendekbe tagolódik. vertikális tagoltság

Az állam eszköz a társadalmi célok megvalósítására

Az állam feladata: az öröklött struktúrák, értékrendek (egyház, család, intézmények védelme), a polgári világ védelme. Ebben az állam a legfontosabb intézmény.

6. MAI JELENTÉSE A. Érték: a múlt meghaladható.Jövőre irányultságJogkiterjesztés

A. érték konzervatívaz esélyegyenlőség hiánya a természetből adódik

B. politikai cselekvés: az állam feladata a jólét megteremtése

B. az állami beavatkozás iránt szkeptikus. Az állami beavatkozás a társadalmi hierarchiát rombolja

2.


A POLTIKAI KONFLIKTUSOK BAL ÉS JOBBOLDALI MEZŐBEN

DIMENZIÓKONFL TERÜLETEK

BAL JOBB

Ideológiai mező A felvilágosodás és a forradalom szellemi hagyományait követi: racionalista világkép,a társadalom megjavíthatóságában vetett hit, politikai radikalizmus

A konzervatív világképA racionális cselekvés korlátozott,A szokások, tradíciók jelentőségének hangsúlyozása,Evolucionalista,ReformistaA rend, az autoritás híve

7.Gazdaság Az állam szerepét növelő Az állam szerepét csökkentő.8. Vallás Antiklerikális Klerikális9. Etnikum/ nyelv Nemzetközi Nemzeti10. Város-vidék Városi Városi/vidéki11. Osztály Munkavállaló Munkaadó12. Posztindusztriális Posztindusztriális Indusztriális13. Katonai védelem Puhább Keményebb14. Társadalmi kérdések "liberális" (emberi jogok)

halálbüntetés-ellenes, abortuszpárti

Konzervatív (tekintély)Halálbüntetés-pártiAbortuszellenes

Tömeges politikai attitűdök15. Társadalmi egyenlőtlenségek

csökkentéseStatus quo fentartasának fontossága,A vallás fontossága

Nők és férfiak jogegyenlőség megt.

Aktív vallásgyakorlat fontossága

16. Szakszervezetek + -17. Big bussines/ nagy tőke - +18.Papság - +19. Rendörség - +

EGYDIMENZIÓS-E A POLITIKAI MEZŐ?

A. MIKOR EGYDIMENZIÓS? Ha:

ha egy társadalomban a különböző kérdésekkel kapcsolatos vélemények szorosan összekapcsolódnak

ha szavazók egyes kérdésekben, azonos sorrendben helyezik el a pártokat ha nincsenek pl. olyanok akik a nagyobb szociális egyenlőséget támogatják, s ugyanakkor

helyeslik az abortusz betartását.

DE: A pártprogramok szövegelemzése, a szakértők kérdőívvel való megkérdezése általában több ideológiai dimenzió jelenlétét mutatja ki.A posztmodern értékkel centralizációval, európai integrációval kapcsolatos kérdések keresztbe metszik a hagyományos jobb-bal tengelyt.A legfontosabb dimenziók tartalma tükrözi a bal-jobbtengelyt.


A PÁRTOK KÖZÖTTI VERSENY DIMENZIÓJA

A BAL ÉS A JOBBOLDAL KÉT DIMENZIÓBAN

DIMENZIÓK BALOLDAL JOBBOLDALAz állami szerepvállalás

(gazdasági bal-jobb)Az állam szerepét növelő Az állam szerepét csökkentő

Klerikalizmus (kulturális bal-jobb)

Antiklerikális Klerikális

A FENTI KÉT DIMENZIÓBAN ADOTT PÁRTPREFERENCIÁK PÁROSÍTÁSA ALAPJÁN NÉGYFÉLE POLITIKAI POZÍCIÓ FOGLALHATÓ EL (ha a politikai palettán mind a négy dimenzió jelen van)A PÁRTOK KÉTDIMENZIÓS POLITIKAI TÉRBEN

KLERI-KÁLIS

(+ideológia)E

Konzervatív

Keresz-

tényszociális

Keresztény-

demokrácia

GAZDASÁGI

BALODAL

GAZDASÁGI

JOBB

Szociáldemok

rata

Liberális

Kommunista

ANTIKLERI

KÁLIS

(+ideológia)Az E egyenes a pártverseny fő dimenziójaAz európai palettán teljes konzisztencia minden dimenzióban nincs. A gazdaság és az ideológia a két legfontosabb dimenzió. Ezért Európában a konzervatív és a szociáldemokrata pártok játszanak fő szerepet.


A BAL-JOBB SKÁLA IDEOLÓGIAI DIMENZIÓT JELENT, A PÁRTOK ÖNMAGUKBAN

NEM ÉRTELMEZHETŐK A BAL-JOBB SKÁLÁN, DE

MIÉRT REDUKÁLÓDIK A VERSENY EGY DIMENZIÓRA?

A PÁRTOK SZÁMÁRA FONTOS AZ IDEOLÓGIA (A VERSENY SZEMPONTJÁBÓL)

OLCSÓBB A VÁLASZTÓKNAK IDEOLÓGIAI CIMKÉT VÁLASZTANI, MINT BEGYŰJTENI AZ ÖSSZES INFORMÁCIÓT

A VÁLASZTÓ A SZÁMÁRA VALÓBAN FONTOS EGY-KÉT KÉRDÉSBEN TÁJÉKOZÓDVA ALAKÍTJA KI IDEOLÓGIAI HOVATARTOZÁSÁT ÉS PÁRTIDENTÍTÁSÁT

AZ IDEOLÓGIA SEGÍTSÉGÉVEL A PÁRTOK KÉPESEK A FIGYELMET ELTERELNI ARRÓL, HOGY A MATERIÁLIS JAVAK, HIVATALOK IS FONTOS SZEREPET JELENTENEK A „VÁLLALKOZÁSBAN”

AZ IDEOLÓGIA (VALLÁSOS JELLEGŰ) TÚLVILÁGI JUTALOMMAL KECSEGTETI AZOKAT, KIKNEK PREFERENCIÁIT A JELENBEN NEM TUDJA KIELÉGÍTENI

AZ IDEOLÓGIÁVAL RENDELKEZŐ PÁRTOKBAN JOBBAN BÍZHATNAK A VÁLASZTÓK

KÖNNYEBB A PÁRTOKAT IDEOLÓGIÁK, MINT KONKRÉT KÉRDÉSEKBEN ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN ÖSSZEHASONLÍTANI, MERT:

A SZAVAZÓK DIFFERENCIÁLT GONDOLKODÁSRA VALÓ KÉPESSÉGE VÉGES AZ IDEOLÓGIA MEGHATÁROZÓ SZEREPE NEM MINDIG ÉRVÉNYESÜL

KÉTPÁRTRENDSZER: A PÁRTPOLITIZÁLÁS KONKRÉZT ÜGYEKRE ÖSSZPONTOSUL, KIALAKULATLAN PÁRTRENDSZEREKBEN: SZEMÉLYISÉGEK, SOK PÁRTRENDSZEREKBEN: CSOPORTHOVATARTOZÁS KÖRÜL FOROG.


MENNYIBEN MŰKÖDIK A BAL-JOBB FOGALOMPÁR A TÖMEGPOLITIKÁBAN?

IRÁNYTŰJE –E A TÖMEGEKNEK? HATÁSSAL VAN - E A SZAVAZÓI VISELKEDÉSRE?

AZ ELEMZÉSEK SZERINT: A BAL-JOBB KÓDRENDSZER ÁTHATJA AZ ÁLLAMPOLGÁROK ATTITÜDJÉT,

BEFOLYÁSOLJA VÉLEMÉNYÜKET A FELMÉRÉSEK SZERINT AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIA ORSZÁGAIBAN A

MEGKÉRDEZETEK 85-90%-A KÉPES SAJÁT POLITIKAI PREFERENCIÁIT ELHELYEZNI A BAL-JOBB SKÁLÁN

1976-OS FELMÉRÉS:

BAL- ÉS JOBBOLDALI POZICIÓK

BALOLDALI POZÍCIÓK JOBBOLDALI POZÍCIÓKTÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK CSÖKKENTÉSE

„STATUS QUO” FENNTARTÁSAVALLÁS FONTOSSÁGA

RADIKÁLIS VÁLTOZÁSOK SZÜKSÉGESSÉGE

A VALLÁS FONTOSSÁGA

A NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTTI JOGEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSE

AKTÍV VALLÁSGYAKORLÁS FONTOSSÁGA

AZ EGYES INTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰD (BIZALMI INDEX) VÁLTOZÁSI IRÁNYAA BAL ÉS JOBB SKÁLÁN

BALRA JOBBRASzakszervezetek + -Nagytőke - +papság - +Nők egyenjogúsága + -Diákmozgalmak + -Rendőrség - +

A BAL ÉS JOBB IDENTÍTÁS: ÖSSZEFOGLALÓJA AZ EMBEREK KONKRÉT KÉRDÉSEKBEN VALLOTT

ÁLLÁSPONTJÁNAK ÉRZELMILEG MEGALAPOZOTT KÖTŐDÉS, SZÜLŐKTŐL ÁTVETT

HAGYOMÁNYHOZEGY ADOTT PÁRTHOZ VALÓ KÖTŐDÉS TERMÉKE


BAL ÉS JOBBOLDAL MEGOSZLÁSA

TIZES SKÁLÁN

HELYEZÉK EL ÖNMAGUKAT ÉS A PÁRTOKAT TIZES SKÁLÁN

1 SZÉLSŐBAL, 10 SZÉLSŐ JOBB

MSZP SZDSZ FIDESZ FKGP MDF MIÉP átlag

ÖNELHELYEZÉS

3,3 4,83 6,75 7,20 7,33 - 5,45

PÁRTOK ELHELYEZ

ÉSE

3,34 5,42 6,59 7,08 7,11 9,02

NÉHÁNY POLITIKAI SZIMBÓLUM ÉS KIFEJEZÉS

Liberális szimbólumok Szociális,

szociáldemokrata

szimbólumok

Keresztény, nemzeti

Konzervatív szimbólumok

Jogállam Szociális biztonság Közösség

Állampolgári jog Jóléti állam Szeretet

Polgári átalakulás Szociális partner Keresztény erkölcs

Pluralizmus Munkavállalók Hazafi

Civilizáció Érdekképviseletek Honfitárs

Modernizáció Bérből és fizetésből élők Magyar kisebbség

Parlamentarizmus Megélhetés Magyar paraszt

Önkormányzatiság Szegénység Igazságtétel

Szabadságjogok Elesettek Nép, nemzet

Másság Társadalmi igazságosság Emberi méltóság

Emberi jog Szociális érzékenység Szülőföld

Civil társadalom Munkás Nemzeti hagyományok

Piacgazdaság Kisember Hazaárulás

magántulajdon Egyenlőség Zsidó

Polgár Egyenlőtlenség Nemzet

Modern polgár Igazság Magyar nemzet

Parlamentáris

demokrácia

Szociáldemokrata Konzervatív nemzet

Esélyegyenlőség Szociális piacgazdaság Magyar testvér

Forrás: Kiss János: A pártok szimbolikus arculata és érvelési sajátosságai a parlamenti

vitákban. Politikatudományi Szemle, 1998./2

65

9. Választási rendszerek és politikai hatásuk. Szavazói viselkedés.A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI. A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK POLITIKAI HATÁSA. HATÁSA A PARTRENDSZERRE. SZAVAZÓI MAGATÁRTÁS. MAGYAR JELLEMZŐK.

VÁLASZTÁSI RENDSZEREK ÉS POLITIKAI HATÁSUKA SZAVAZÓI VISELKEDÉSVÁLASZTÁSI RENDSZEREK

KULCSKÉRDÉS: HOGYAN OSZLANAK MEG A MANDÁTUMOK? TECHNIKA: HÁNY SZAVAZATBÓL MENNYI MANDÁTUM LEGYEN.A TECHNIKÁK TÍPUSAI:

1. EGYSZERŰ TÖBBSÉGI RENDSZERANNYI EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET, AHÁNY KÉPVISELŐ VAN. AKI A LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPTA AZ NYERI A MANDÁTUMOT, A TÖBBI KIESIK. HA PL: 4 JELŐLT, 32:28:24:16. AKKOR 1/3-NÁL KISEBB SZAVAZATTAL NYER.ANGLIA, USA, INDIA, AUSZTRÁLIA, ÚL-ZÉLAND. A KISEBBSÉG SZAVAZATÁVAL LESZ KÉPVISELŐ.

2. ABSZOLÚT TÖBBSÉGI RENDSZER

KÉTFORDULÓS:A MÁSODIK FORDULÓBAN KÉT VERSENYZŐ, AZ EGYIK 50% +1- EL NYER.

ALTERNATÍV SZAVAZATNEM CSAK EGY JELÖLTET VÁLASZTANAK, KIFEJEZHETIK MÁSODIK, HARMADIK PREFERENCIÁJUKAT IS. (AUSZTRÁLIA)

3. ARÁNYOS (LISTÁS) RENDSZERCÉLJA: ARÁNYOS KÉPVISELET, NE VESSZENEK EL SZAVAZATOK. NEM EGYÉNI, HANEM NAGYOBB, TÖBBMANDÁTUMOS TERÜLETEK TARTOZNAK. A VÁLASZTÓK PÁRTOKRA, (PÁRTLISTÁKRA) SZAVAZNAK. A MANDÁTUMOT A PÁRTOK A LEADOTT SZAVAZATOK ARÁNYÁBAN NYERIK EL.

A KÜLÖNBÖZŐ VARIÁNSOK KRITÉRIUMAI:

A,) MATEMATIKAI FORMULA:

ÖSSZES SZAVAZAT/ ELOSZTANDÓ MANDÁTUM SZÁM= KVÓTAMinden párt annyi mandátumot kap, ahányszor nagyobb a ráadott szavazatok száma a kvotánál. A fennmaradó mandátumokat a „maradékszavazatok szerinti sorrendben osztják ki.

B,) KERÜLETNAGYSÁG:

ORSZÁGOS LISTA, ORSZÁGOS ELOSZTÁS: HOLLANDIA, IZRAEL TERÜLETI LISTA, ORSZÁGOS ELOSZTÁS: NÉMETORSZÁG, OLASZORSZÁG,

SVÉDORSZÁG, DÁNIA TERÜLETI LISTA, TEREÜLETI ELOSZTÁS: BELGIUM, GÖRÖGORSZÁG,

SPANYOLORSZÁG, PORTUGÁLIA

68

C.) KÜSZÖBHATÁR: AZ A SZAVAZATARÁNY, AMELY ALATT NEM LEHET MANDÁTUMHOZ JUTNI

D,) A SZEMÉLYI VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGEI:

ZÁRT LISTA: A SZEMÉLY NEM FÜGG A SZAVAZÓLTÓL Németország, Izrael FLEXIBILIS LISTA: A SZEMÉLYEK SORRENDJE BEFOLYÁSOLHATÓ.

(BELGIUM) NYITOTT LISTA: JELÖLTEK ABC SORRENDBEN, A SZAVAZÓK EGY NEVET

JELÖLNEK MEG. (OLASZORSZÁG, FINNORSZÁG) SZABAD LISTA EGY PÁRT JELÖLTJEI KÖZÖTT A RANGSOR A

VÁLASZTOKTÓL FÜGG. ANNYI SZAVAZATOT ADHAT LE, AHÁNY MANDÁTUM VÁR ELOSZTÁSRA. PL A 4 SZAVAZATÁT LEADHATJA NÉGY JELÖLTRE, KETTÖT UGYANARRA, DE MEGOSZTHATJA KÜLÖNBÖZŐ PÁRTOK JEL. KÖZÖTT IS. (SVÁJC, LUXEMBURG)

4. VEGYES RENDSZERMAGYARORSZÁG VÁLASZTÁSI RENDSZERE: (vegyes rendszer)A magyarországi rendszer kettős szavazati rendszeren alapul, vagyis mindenki két szavazatot ad le.Egy szavazat az egyéni körzetben induló jelöltnek szól, a másik a területi vagy megyei listára történik.

A 386 parlamenti képviselő közül 176-ot választanak meg egyéni körzetben és 152-t megyei (fővárosi) listán.A hivatalosan bejegyzett magyar pártok minden megyében és a fővárosban állíthatnak egy-egy pártlistát, ám csak abban az esetben, ha a megye választókörzeteinek legalább negyedében állítanak egyéni jelöltet vagy legalább két egyéni választókörzetben.

A listás szavazás egyfordulós,A mandátumokat a szavazatok arányában osztják el a pártok listáin szereplő jelöltek között. Az összes szavazat 5 százaléknál kevesebbet kapott pártok nem jutnak be a parlamentbe. Az 5 százalék alatt maradó pártok területi vagy országos listáról nem juthatnak mandátumhoz. Ez azonban nem érinti az 5 százalék alatt teljesítő pártok jelöltjeinek egyéni választókörzetből való bejutását.

Az egyéni jelöltek számára egyedülálló akadályt kell legyőzni a magyar választási rendszerben: 750 ún. kopogtatócédulát kell összegyűjtenie ahhoz, hogy választható legyen.

Az egyéni jelöltek megválasztása kétfordulós.Az első forduló abban az esetben érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele elmegy szavazni, a jelölt pedig akkor jut mandátumhoz, ha a szavazatok több mint felét megszerzi. Ez azonban rendkívül ritka. 1994-ben két jelölt jutott be a parlamentben az első fordulóban, 1998-ban csak egy.

Amennyiben az első forduló érvényes, de egyik jelölt sem kapta meg mandátumhoz szükséges számú szavazatot, akkor a szavazatok 15 százalékánál többet, illetve a

69

három legtöbb szavazatot elnyert jelöltek bejutnak a második fordulóba, amely a szavazásra jogosultak 25 százalékának részvétele esetén érvényes és amelyben a legtöbb szavazatot elnyerő jelölt nyer.

176 parlamenti képviselőt egyéni körzetből, 152-t pedig területi listáról választanak meg, további 58-at pedig az ún. országos listákról, amelyet a legalább hét megyében területi listát állított pártok állíthatnak.Az országos listáról származó mandátumokat a pártok szavazati arányukban kapják. Az országos listák szerepe kiegészítő és kiegyensúlyozó.

A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI

Egyszerű többségi Abszolút többségi Félig arányos

Egyéni kerületi Altern. szavazat Kétfordulós

Anglia Ausztrália Francia-ország

Korlátozott szavazat

Új-ZélandUSA JapánKanada

Arányos képviselet

Átruház-ható szavazat

Listás rendszer

Országos lista, országos elosztás

Területi listaországos elosztás

Területi listaTerületi elosztás

ÍrországMálta Izrael NSZK Belgium

Hollandia Olaszor-szág

Görög-ország

Svéd-ország

Spanyol-ország

Dánia Portugália

Személyi választás

Zárt lista Flexibilis lista

Nyitott lista

Szabad lista

NSZK Belgium Olasz-ország

Svájc

Izrael Finnország Luxem-burg

Du Verge törvénye:

70

1 fordulós, 1 választókörzetes választás a 2 párt rendszerre vonatk.„B”: arányosság elvén működő választási rendszerek:

Feltétel: adott területről 2-nél több képviselőt lehessen megválasztani; az indulók v. jelöltek több párthoz tartozását feltételezi. pártlista = azon pártok listája, akik indulnak; ill. azon jelöltek, akik az X területről jönnek. Pártlistákra szavaznak. Többpártrendszerre vonatkozik

A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK POLITIKAI HATÁSA

A TECHNIKÁK NEM SEMLEGESEK.

AZ EGYSZERŰ TÖBBSÉGI RENDSZER:

ELŐNYEI: KÖZVETLEN KAPCSOLAT VAN A VÁLAZTÓK ÉS KÉPVISELŐJÜK KÖZÖTT STABIL, TÖBBSÉGI KORMÁNY (VALÓSZÍNŰSÍTI A KÉTPÁRTI

PARLAMENTET. A FIGYELMET A MEGFELELŐ KORMÁNYZAT KIVÁLTÁSÁRA FORDÍTJA MÉRSÉKLI A POLITIKAI VERSENYT, GYŰJTŐ PÁRTOKAT TEREMT

HÁTRÁNYOK: IGAZSÁGTALAN, ARANYTALAN KÉPVISELET PARLAMENTI TÖBBSÉGET AD A KISEBBSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT

PÁRTNAK DISZKRIMINÁLJA A NEM TERÜLETI KISEBBSÉGEKET, S A NAGYOBB

/ORSZÁGOS/ PÁRTOKNAK /KÉT PÁRTNAK/ KEDVEZ/ A SZAVAZÓKAT ARRA KÉNYSZERITI NE A KEDVENC PÁRTJUKAT, HANEM

AZ ESÉLYES PÁRTOKAT VÁLASSZÁK FELNAGYÍTJA A VÁLTOZÁST X% SZAVAZAT NÖVEKEDÉS 2X MANDÁTUM

NÖVEKEDÉS

71

A legnagyobb párt által szerzett szavazatok és mandátumok aránya, hat egyéni kerületi rendszerbenORSZÁG SZAVAZAT MANDÁTUMAUSZTRÁLIA 46 59NAGY-BRITANNIA 44 53KANADA 44 52FRANCIAORSZÁG 38 56JAPÁN 48 56ÚJ-ZÉLAND 39 51

KÉTFORDULÓS /ABSZOLÚT/RENDSZER A MÁSODIK FORDULÓ A MÉRSÉKELTEKNEK KEDVEZ A KÖZÉPUTAS

KOALICIÓKÉPES PÁRTOKAT PREFERÁLJA, A KARAKTERES PÁRTOKAT NEM. KIS PÁRTOK SZÁMÁRA HÁTRÁNYOS A GYÖZTES PÁRT NEM BIZTOS HOGY ASZAVAZÓK TÖBBSÉGÉNEK

TÁMOGATÁSÁVAL RENDELKEZIK /FRO: 1981. A BALKÖZÉP AZ ELSŐFORDULÓ 38%, MÁSODIK FORDULÓ 50, EZZEL 62% MANDÁTUM

SZÉLESEBB ALEHETŐSÉGET NYÚJT A SZAVAZÓK SZÁMÁRA NEM KÉNYSZERITI A KÖZELÁLLÓ PÁRTOKAT ÖSSZEOLVADÁSRA A POLITIKA VALÓSZINÜLEG KÉTPOLUSUVÁ VÁLIK

ARÁNYOS VÁLASZTÁSI RENDSZER MADÁRUM ARÁNY KÖZELÍT A SZAVAZATI ARÁNYHOZ FRAGMENTÁLT PÁRTRENDSZERT ÉS PARLAMENTI RENDSZERT

EREDMÉNYEZ NEHZEBB A TÖBBSÉGI KORMÁNY LÉTREHOZÁSA INGATAG KOALICIÓ NAGYOBB TERET ENGED A PÁRTRENDSZERVÁLTOZÁSNAK, KISPÁRTOK

MEGERŐSÖDHETNEK.. A SZAVAZATI ARÁNYOK VÁLTOZÁSÁT BEVISZI A PARLAMENTBE,

KORMÁNYBA 2,68%-OS SZAVAZATNÖVEKEDÉS 2,68%-OS MANDÁTUM NÖVEKEDÉST

EREDMÉNYEZ NICS ELVESZETT SZAVAZAT, A PARLAMENT LEGÍTIMÍTÁSA NAGYOBB MAGASABB A RÉSZVÉTEL A KISEBBSÉGEK S A NŐK KÉPVISELETE IS NAGYOBBDE:A SZÉTAPROZOTT TÖRVÉNYHOZÁS, A KOALICIÓS KORMÁNYOK NEHEZITIK AZ ELITEK SZÁMONKÉRHETŐSÉGÉT

72

VÁLASZTÁSI RENDSZER ÉS PÁRTRENDSZER

EGYSZERŰ TÖBBSÉGI RENDSZER: KEDVEZŐ A KÉTPÁRTRENDSZER KIALAKULÁSÁRA

ARÁNYOS VÁLASZTÁSI RENDSZER: /KÉTFORDULÓS KERŰLETI/ KEDVEZŐ A SOKPÁRTRENDSZER SZÁMÁRA

ABSZOLÚT TÖBBSÉGI KÉTFORDULÓS RENDSZER: OLYAN SOKPÁRTRENDSZER KIALAKULÁSÁT SEGÍTI ELŐ, MELYNEK

PÁRTJAI SZÖVETSÉGBE TÖMÖRÜLNEK

MIÉRT? DUVERGER TÖRVÉNYEI: MECHANIKUS HATÁS: EGYSZERŰ TÖBBSÉGI KERÜLETI RENDSZERBEN A

KÉT ERŐS PÁRT KIVÉTELÉVEL A TÖBBI ALULREPREZENTÁLT PSZICHOLÓGIAI HATÁS: HA ASZAVAZÓ LÁTJA, HOGY A HARMADIK

PÁRTRA ADOTT SZAVAZAT HATÁSTALAN A „HASZNOS SZAVAZAT” ELVE ALAPJÁN A KÉT NAGYRA SZAVAZNAK.

A KISPÁRTOKON NAGY A NYOMÁS, HOGY CSATLAKOZZANAK A NAGYOKHOZA RENDSZER BÜNTETI A SZAKADÁST, NEHEZITI ÚJ PÁRTOK FELBUKKANÁSÁT

ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLAT: AZ ESÉLYES PÁRTOK NAGYOBB MÉDIA FIGYELEMRE JOBB JELÖLTEKRE SZÁMÍTHATNAK SZÁMÍTHATNA, ESÉLYEIK ATVÁNYOZÓDNAK.

MÁSIK IRÁNY: A VÁLASZTÁSI RENDSZER ÁLTAL KEDVEZMÉNYEZETT PÁRTOK ÉRDEKELTEK A VÁLASZTÁSI RENDSZER FENNTARTÁSÁBAN.TISZTÁN ARÁNYOS RENDSZEREKBEN AZ EFFEKTÍV PÁRTOK SZÁMA: 4, EGYMANDÁTUMOS KERÜLETESBEN: 2,5

73

A SZAVAZÓI VISELKEDÉS BEFOLYÁSOLÓI

1. HOSSZÚ TÁVON STABILIZÁLÓ TÉNYEZŐK:

A. PÁRTIDENTÍTÁS: CSALÁD, ISKOLA, TÁRSADALMI KÖR HATÁSA A PÁRT PREFERENCIÁRA. SZOCIALIZÁCIÓPL: KATOLIKUS CSALÁDKERESZTÉNYPÁRT.

A SZAVAZÁS EGYSZERŰ KIFEJEZÉSE A POLITIKAI IDENTÍTÁSNAK, NEM VEZÉRLI RACIONÁLIS CÉLRATÖRŐ CSELEKEDET.HOSSZABB TÁVON STABILIZÁLJA A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉT

B.POLITIKAI TAGOLTSÁG:PL. OSZTÁLYSZAVAZAT. 60-AS ÉVEKTŐL CSÖKKEN A SZEREPE

2. RÖVID TÁVÚ SZAVAZÓI VISELKEDÉSI TÉNYEZŐK:

JELÖLTEK , PÁRTVEZÉREK SZEMÉLYE:PL FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS

PÁRTOK PROGRAMJA: RACIONÁLIS MÉRLEGELÉS3-5 KÉRDÉS DÖNTI EL A VÁLASZTÁST.KAMPÁNYKÉRDÉSEK: CÉLSZERŰ HA IGAZODIK A KÖZVÉLEMÉNYHEZVAN HOGY EGYIKNEK SEM KEDVEZ

SZOCIÁLIS KÉRDÉSEKbaloldalnak kedveznekGAZDASÁG: jobboldal hitele nagyobb

KÜLPOLITIKA: KONFLIKTUS ESETÉN , RENDPÁRTISÁGJOBBOLDALNAGY NEMZETI KONFLIKTUSOKJOBB

KAMPÁNY HATÉKONYSÁGA:JELÖLTÁLLÍTÁS, HÍRDETÉSEK, TECHNIKAJÓ KAMPÁNNYAL: MEGLEHET NYERNI AZ INGADOZÓ SZAVAZÓKAT, SAJÁT SZAVAZÓKAT SZAVAZÁSRA RÁVENNI

A HOSSZU TÁVÚ TÉNYEZŐK STABILIZÁLJÁK A SZAVAZÓI VISELKEDÉST, STABIL PÁRTRENDSZEREKET EREDMÉNYEZNEK

A KINEM ALAKULT PREF RÉTEGRE A RÖVIDTÁVÚ TÉNYEZŐK HATNAK. HOSSZU TÁVÚ: 2/3-DOT, RÖVIDTÁVUAK 1/3-OT HATMEG. A HARC AZ INGADOZÓKÉRT FOLYIK.MINNÉL TÖBB AZ INGADADOZÓ ANNÁL ÉLESEBB A VERSENY

SZOCIALIZÁCIÓS FOLYAMAT ÉS A VÁLASZTÓI MAGATARTÁS

74

A SZAVAZÁS MOTÍVUMAI

1. lépés Családi kötödések, felnőttkor előtti szoc.

Szülök pártválasztása

Osztály-helyzete

19,7%

2. lépés Gazdasági és társadalmi érdekek

9,3% Életszinvonal, lakásjövedelem

3. lépés Politikai értékek 27,9% Meggyőződés, elvárások

4. lépés Lakóhely 1,7% Földrajzi eltérések, hagyományok

5. lépés A pártok aktuális teljesítménye

10,5%

Korábbi értékek, szimpátia

6. lépés Pártválasztás 3,4%

Identitás, racionalítás

7. lépés Szavazat

75

Magyar választói magatartás:Kontinuitás ábrák

76

Összegzés 1. A választói magatartás hazánkban is komoly kontinuitással rendelkezik, amelyet az 1920 és 1947, valamint az 1990 és 1998 között megtartott többpárti parlamenti választások adataival igyekeztünk bizonyítani. Konszolidált periódusokban a választásokon megnyilvánuló társadalmi támogatottság változása kevésbé radikális, trendszerűen is értelmezhető. Radikális változások esetén a választói magatartás is változik, kontinuitás azonban az ilyen alkalmakkor is fennáll, az adatok értelmezése azonban már több történeti-szociológia szempont vizsgálatát kívánja meg. 2. Az emberek választói magatartását mindennapi praktikus életideológiájuk határozza meg. Ez egyaránt tartalmaz érték és érdekmozzanatokat. Arra a politikai pártra adják le voksukat, amelyről leginkább feltételezik, hogy a legközelebb áll mindennapi életideológiájukhoz. A magyar történeti fejlődésben a politikai rendszerek és benne különösen az abban szereplő pártok jóval gyorsabban változnak, mint a választók praktikus életideológiája, így ugyanaz a választói mentalitás még rövid távon nem feltétlenül kötődik ugyanahhoz a párthoz. 3. A pártok nagy száma miatt tipizálásukra, politikai pártcsaládokba való csoportosításukra van szükség. A pártcsaládok választási eredménye mögött általában a társadalmi támogatottság egy olyan - százalékos arányban kifejezhető - sávja húzódik meg, amely mutatja a befolyás potenciális határait. Abban a tekintetben, hogy a megfelelő pártok ezt a létező potenciális támogatottságot milyen mértékben tudják mozgósítani sokféle tényező befolyásolja. A történelmi és külső meghatározottság mellett fontos szerepe van az ideológiailag és politikailag közel álló versenytársak konkurens viselkedésének, valamint annak is, hogy a párt politikája mennyiben volt eredményes, vezetői pedig egységet sugároznak-e. A választói magatartás kontinuitását általában, az országos eredmények tükrében vizsgáltuk. Legalább ilyen fontos azonban az is, hogy e kontinuitás hogyan érvényesül az ország adott régióiban, milyen politikai mintázatot mutat a választási földrajz. A politikai regionalizáltság valószínűleg további értékes érveket és adalékokat fog adni a szavazói viselkedés kontinuitásának értékeléséhez. * * *Elhangzott: "Politikatudományi válaszok a XXI. század kihívásaira" VII. Politológus Vándorgyűlés, III. szekció "Kormányzati szintű politika" Pécs, 2001. 09.08. Nyomtatott megjelenés: Hubai László: A választói magatartás kontinuitása. = Politikatudományi válaszok a XXI. Század kihívásaira. VII. Politológus vándorgyűlés. Pécs, 2001., Pécsi Tudományegyetem 212-231.

80

10. A pártszervezet. Politikai kultúra - pártrendszer - kormányzati rendszer.A POLITIKAI PÁRTOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE. A PÁRTOK TAGSÁGA: TAGLÉTSZÁM ÉS SZERVEZETTSÉG. A PÁRTSZERVEZET JELENTŐSÉGE. A PÁRTON BELÜLI DÖNTÉSHOZATAL. A PÁRTOK FINANSZÍROZÁSA.A POLITIKAIKULTÚRA STRUKTURALISTA – FUNKCIONALISTA MEGKÖZELÍTÉSE: A TÁRSADALMI HÁTTÉR ÉS AZ ELITVISELKEDÉS KOMBINÁCIÓI, DEMOKRÁCIA TÍPUSOK. KORMÁNYZATI RENDSZEREK: PARLAMENTÁRIS RENDSZEREK. ELNÖKI RENDSZER. FÉLELNÖKI RENDSZER

A PÁRTSZERVEZET

A A PÁRT= SZERVEZETT VÉLEMÉNYA PÁRTSZERVEZET JELENTI:

A PÁRT DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLETEIT ÉS AZOK JOGKÖRE A HATALOMGYAKORLÁS CENTRALIZÁLTSÁGA A PÁRTAPPARÁTUS MÉRETE, SZERKEZETE A PÁRT HELYI SZERVEI ÉS FUNKCIÓI A PÁRTTAGSÁG IRÁNYÍTÁS

B. A PÁRTOK TÍPUSAI ALAPSTRUKTÚRA SZERINT

1. BIZOTTÁGI PÁRTOK SZÜK, ZÁRT, KISLÉTSZÁMÚ TESTÜLET. NEM AKAR BŐVÜLNI. KINEVEZÉSSEL, KOOPTÁLÁSSAL LEHET BEKERÜLNI KVALIFIKÁLT, NAGYBEFOLYÁSÚ TAGSÁG VÁLASZTÁSOKNÁL MŰKÖDIK.

2. SZEKCIÓ PÁRTOK: TAGOKAT TOBOTOZ, NYÍTOTT, A TÖMEGEKHEZ FORDUL FOLYAMATOSAN MŰKÖDIK TERÜLETILEG SZERVEZŐDIK

3. SEJT: MUNKAHELYEKRE SZERVEZŐDIK: GYÁR, HIVATAL,

KERESKEDELEM, KÖZIGAZGATÁS, + TERÜLETI SZERVEZETEK KISLÉTSZÁM, FOLYAMATOS KAPCSOLATTARTÁS ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGHEZ ALKALMAZKODIK

4. MILICIA PÁRT. Katonai jellegű szervezet Fegyelem, kiképzés, egyenruha, rangjelzés Kiscsoportok Piramis alakú szerveződés

81

A PÁRTOK SZERVEZETI FORMÁINAK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA

1. HONORÁCIÓR PÁRTOK ZÁRT CSOPORT. BEKERÜLNI PÉNZ, PRESZTIZS, BEFOLYÁS ALAPJÁN

LEHET LAZA SZÖVETSÉG. NINCS TAGDÍJ. FLEXIBILIS KAMPÁNY IDEJÉN TEVÉKENYKEDIK SZABAD MANDÁTUM. BÁZISA TÁRSADALMILAG KÖTETLEN

2. –TÖMEGPÁRTOK. 3. GYŰJTŐ PÁRTOKTÖMEGPÁRT GYŰJTŐPÁRT

CÉL TAGSÁG NÖVELÉSE SZAVAZATOK NÖV.SZERVEZET ERŐS GYENGESZAVAZÓBÁZIS OSZTÁLY, RÉTEG MINTEN TÁRS. CSOP.PÁRT ÉS

BÁZISKAPCSOLAT

ERŐS GYENGE

KAMPÁNYTECHNIKA PÁRTSZERVEZET TÖMEGKOMMUNIKCIÓPÁRTVÁLASZTÁS ALAPJA IDEOLÓGIA/IDENTÍTÁS TEMATIKUS SZAVAZÁSSZAVAZÓI VISELKEDÉS PÁRTTAL VALÓ

AZONOSULÁSMÉRLEGELŐ SZAVAZÁS

POLITIKAI TAGOLTSÁG SZEGMENTÁLT HOMOGÉNVÁLASZTÁSI PIAC ZÁRT NYÍTOTTDOMINÁNS PÁRTTÍPUS OSZTÁLYPÁRT TÖMEGPÁRT

4. KARTELL PÁRT

A PÁRTOK AZ ÁLLAM RÉSZEI AZ ÁLLAM TEREMTI MEG PÉNZÜGYI HÁTTERÜKET KAMPÁNYÁT AZ ÁLLAM ÁLTAL MEGHATÁROZOTT MÓDON,

KÖZSOLGÁLATI KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁKON FOLYTATJA HIVATALORIENTÁLTSÁG BÁRKIVEL KOALÍCIÓRA LÉPNEK A HIVATALÉRT, SAJÁT, MÉRSÉKELT,

EGYÜTTMŰKÖDŐ PÁRTOK KŐRÉN BELÜL OSZTOZNAK AZ ERŐFORRÁSOKON

82

A POLITIKAI PÁRTOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. A PÁRTOK TAGSÁGA:

1.2. A PÁRTTAGSÁG /közvetlen, vagy közvetett /A, a liberális, vagy konzervatív pártokban (parlamenti eredetű pártok) egyéni, vagy közvetlen párttagság alakult ki.B. kollektív tagság A parlamenten kívüli pártokat már létező szervezetek

alapították, testületileg léptek be a pártba /tagszervetetek/. E szervezetek tagjai a párt kollektív /közvetett/ tagságának tekintik. /pl. a szakszervezet kollektív tagként a tagdíj egyrészét átutalja pártnak). ÖVP(1982 ptag: 1.180.000. ebből egyéni tag 1200.)

A munkás- szociáldemokrata, keresztény, és agrár pártok jellegzetességeMA KOLLEKTÍV TAGSÁG JELLEMZI:

brit, norvég, ír Munkáspártot a Svéd Szociáldemokrata Pártot (szakszervezetek) Finn Centrum Pártot Osztrák Néppártot

A MUNKÁSPÁRTOK EGYÉNI ÉS KOLLEKTÍV TAGSÁGA (EZER FŐBEN)

ORSZÁG ÉV EGYÉNI TAGSÁG

TELJES TAGSÁG

ANGLIA 1982 602 6282ÍRORSZÁG 1977 8 208NORVÉGIA 1976 93 143SVÉDORSZÁG 1977 Kb. 300 1161

1.3. TAGLÉTSZÁM ÉS SZERVEZETTSÉG

A SZÁZAD ELEJÉN A TAGLÉTSZÁM VOLT A DÖNTŐ, A SIKERES VÁLASZTÁS KULCSA.PL.:1920-30: BRITT KONTERVATÍV PÁRT 2 MILLIÓ TAG

NÉMET SZOCIÁDEMOKRATA PÁRT 1 MILLIÓ

A PÁRTBALÉPÉS MOTIVÁCIÓI:

A PÁRT ESZMÉIVEL, ÉRTÉKEIVEL VALÓ AZONOSULÁS

ÉRDEK, ANYAGI, VAGY POZÍCIÓ ELŐNYHŐZ JUTÁS

A POLITIKAI PATRONÁZS: A KOMOLYABB ÁLLAMI, FÉLÁLLAMI POZICÍÓKHOZ: CSAK PÁRTKAPCSOLATOKKAL LEHET HOZZÁJUTNI

Tömeges méretek: Olaszország, Görögország, Ausztria

Van némi szerepe: Franciaország, Belgium, Németország

A zsákmányrendszer klasszikus példája: Amerika: nics formális párttagság (az amerikai elnök több tízezer közszolgálati pozicíó felett rendelkezik (nagykövei poszt: az adományozók)

83

A PÁRTOK SZERVEZETTSÉGI SZINTJEI:

VÁLASZTÁSI KERÜLET TERÜLETI ALAPSZERVEZETEK EGYÉNI TAGOK ÜZEMI ALAPSZERVEZETEK /Franciaország/A PÁRTAGOK ARÁNYA A VÁLASZTÓJOGÚ NÉPESSÉGEN BELÜL (%)

Az elmúlt évtizedek trendjei

Ausztria 19 18 Csökkenő

Belgium 7 6 Lassú csökkenés

Dánia 5 5 Csökkenő, 60-as évek 205 felett volt

Egyesült Királyság 2 2 Csökkenő, most az 50-es évek egyharmada

Finnország 11 10 Csökkenő, 1980-ban még 16%

Franciaország 2 2 Változatlan

Görögország0 7 7 Kétszerese a hetvenes évek szintjének

Hollandia 2 2 Felére csökkent 1980-óta

Izland 17 -

Írország 4 3 Enyhe csökkenés

Luxemburg 10 -

Málta 30 Drámai növekedés a nyolcvanas években, azóta áll

Norvégia 7 7 Felére csökkent 1980-óta

Németország 3 3 Csekély változás a 60-as évekhez képest

Olaszország 4 4 Csökkenő, 80-ban még 10%

Portugália 5 4 Csekély növekedés 80-óta

Spanyolország 3 3 Csekély növekedés 80-

Svájc 6 6 -

Svédország 7 6 Lassú növekedés

Csehország 4

Lengyelország 1

Magyarország 2

Szlovákia 4

Átlag 8 5

84

2. A PÁRTSZERVEZET JELENTŐSÉGE

A PÁRTAPPARÁTUS FELADATA AZ ÖSZTÖNZŐK ELOSZTÁSA

A POZÍCIÓ JUTALOM

AKIK NEM JUTHATNAK POZICIÓHOZ PRESZTIZS:

DICSŐSÉGLISTÁK

MATERIÁLIS ÖSZTÖNZŐK

INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

IDEOLÓGIAI ÖSZTÖNZŐK, EGYÜTTLÉT ÉLMÉNY

A TÁMOGATÓKKAL VALÓ FOLYAMATOS KOMMUNIKÁCIÓ

KITERJEDT SZERVEZETI HÁLÓ, MINT ERŐFORRÁS

3. A PÁRTON BELÜLI DÖNTÉSHOZATAL

A PÁRTVEZÉRVÁLASZTÁSA FORMÁLIS POZÍCIÓ LEHET: PÁRTELNÖK, FŐTITKÁR, FRAKCIÓVEZETŐ

A. BRITT KONZERVATÍV PÁRT: KÉT LÉPCSŐ: A, A PARLAMENTI FRAKCIÓ SZAVAZ. A LEGKEVESEBBSZAVAZATOTT KAPOTTAT TÖRLIK, MAJD ADDIG SZAVAZNAK, MÍG CSAK KÉTT JELŐLT MARAD. A MÁSODIK LÉPCSŐBEN A PÁRTAGOK VÁLASZTANAK A KÉT JELŐLT KÖZÜL, POSTAI ÚTON KIKÜLDÖTT SZAVAZÓCÉDULÁN.

B. A BALODALI PÁRTOK VEZETŐIT A PÁRTTESTÜLET VÁLASZTJA. PL. A BRITT MUNKÁSPÁRT VEZÉRÉT ELEKTORI TESTÜLET VÁLASZTJA, TAGJAI: 1/3 ARÁNYBAN, SZAKSZERVEZETEK, VÁLASZTÓKERÜLETEK, PARLAMENTI KÉPVISELŐCSOPORT DELEGÁLTJAI.

A PÁRT KÉPVISELŐJELÖLTJEINEK MEGVÁLASZTÁSA:

A. USA ELŐVÁLASZTÁSI RENDSZER: A KÉPVISELŐ, SZENÁTUSI, ELNÖKI HELYRE TÖBB ÁLLAMBAN BÁRKI (NEMCSAK PÁRTAGOK), A SZAVAZÓK IS JELÖLHETNEKEURÓPÁBAN A PÁRTOK BELSŐ ÜGYE

B. HELYI JELŐLTVÁLASZTÁSI KONVENCIÓ:PL. FINNORSZÁG: MINDEN PÁRTTAG RÉSZT VESZ A DÖNTÉSBENA HELYI PÁRTSZERVEZET DÖNT: BELGIUM, DÁNIA, IZLAND

C. A JELÖLTEKET A PÁRT ORSZÁGOS TESTÜLETE ÁLLÍTJAFRANCIAORSZÁG, OLASZORSZÁG

D. CENTRALIZÁLT JELÖLTÁLLÍTÁS:A PÁRTVEZETŐ, VAGY VEZETÉS MAGA DÖNT ÉS ÁLLÍTJA ÖSSZE A LISTÁT (Görögország, Spanyolország, Portugália)

85

4. A PÁRTOK FINANSZÍROZÁSA

A. BELSŐ FORRÁSOK:

BELSŐ FORRÁSOK:TAGDÍJA PARLAMENTI KÉPVISELŐK ÁLTAL BEFIZETETT HOZZÁJÁRULÁSA KAMPÁNY SAJAT FINANSZÍROZÁSA (USA)PÁRT VVAGYON, A PÁRTOK ÜZLETI VÁLLAKOZÁSAI

C. PÁRTON KIVÜLI (PRIVÁT) FORRÁSOK ÉS ADOMÁNYOKMAGÁNSZEMÉLYEK ÉS CÉGEK ADOMÁNYAIUSA: KAMPÁNYPÉNZEK VACSORÁKON VLÓ ÖSSZEGYŰJTÉSEFRANCIAORSZÁG, JAPÁN: ADÓKEDVEZMÉNY A PÁRTOK KAMPÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁÉRTÉRDEKSZERVEZETEK TÁMOGAZÁSAKÜLFÖLDI ADOMÁNYOK (SZU)KÖZPÉNZEKBŐL: ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKAI: KÖZFUNKCIÓT LÁTNAK EL (becsatornázzák az állampolgárok véleményét)ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSEAZ ÁLLAM FINANSZÍROZHATJA (támogatotsági küszöb felett)

Parlamentfrakciót, képviselőket, pártközpontot, alapszervezetet

A PÁRTOK TÁMOGATÁS JOGILAG SZABÁLYOZOTT

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS ARÁNYA A PÁRTOK JÖVEDELMÉBEN (%)Kommu-nista

Szoc.dem Liberális KD konzervatív

Ausztria 39 54 32Belgium 51Finnország 26 78 65 74 62Kanada 27 29 23NSZK 1970 22 21 50,1NSZK 1980 24 33 38,2Olaszország 30,2 49 92 59,9 88Spanyolország 43 90 79 48Svédország1976 94 63 79 55

Svédország 1980 78 54 79

USA 19

86

PÁRTOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA(Millió Ft)

2002 2003 Változás %Parlamenti pártokMSZP 879,9 969,2 10,1FIDESZ 741,4 817,4 10,3SZDSZ 287,5 282 -1,9MDF 205,2 284,1 38,5Parlamenten kívüli pártokMunkáspárt 53,6 39,8 -25,7MIÉP 148,2 87 -41,3Munkáspárt 53,6 39,8 -25,7Centrum 40,5 69,4 71,1FKGP 161 -KDNP 1,9 -MDNP 12,8 -

87

KORMÁNYZATI RENDSZEREK

2.2. PARLAMENTÁRIS RENDSZEREK

A PARLAMENTNEK FELELŐS KORMÁNY

A KORMÁNYNAK A PARLEMENTI TÖBBSÉG BIZALMÁT KELL BÍRNIA:

A KORMÁNY PROGRAMJÁT /ÖSSZETÉTELÉT/ A PARLAMENTI TÖBBSÉG /SZAVAZÁSSAL/ ELFOGADJA(bizalmat szavaz a kormánynak /kormányfőnek, minisztereknek/

A PARLAMENT ELLENŐRZI A KORMÁNY TEVÉKENYSÉGÉT (MÜKÖDÉSÉÉRT FELELŐS A PARLAMENTNEK: javaslatait, előterjesztéseit, beszámolóit, törvényjavaslatait, (költségvetés) elfogadja (megszavazza a többség)

XX. sz. + A TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM ELLENŐRZÉSE

SVÉD ALKOTMÁNY: " A RIKSAD HOZZA A TÖRVÉNYEKET, DÖNT AZ ADÓKRÓL, ÉS MEGHATÁROZZA MIKÉNT KELL FELHASZNÁLNI A KÖZPÉNZEKET. A RIKSAD ELLENŐRZI AZ ORSZÁG KORMÁNYZÁSÁT ÉS IGAZGATÁSÁT.

SPANYOL ALKOTMÁNY: (A CORTES) "GYAKOROLJA AZ ÁLLAM TÖRVÉNYHOZÓ HATALMÁT, ELLENŐRZI A KORMÁNY TEVÉKENYSÉGÉT.

MAGYAR ALKOTMÁNY: 39& (1) MŰKÖDÉSÉÉRT A KORMÁNY AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK FELELŐS. MUNKÁJÁRÓL AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK RENDSZERESEN KÖTELES BESZÁMOLNI.(2) A KORMÁNY TAGJAI A KORMÁNYNAK ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK FELELŐSEK, TEVÉKENYSÉGÜKRŐL KÖTELESEK A KORMÁNYNAK ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK BESZÁMOLNI"

AZ ELLENÖRZÉS, INTÉZMÉNYES INFORMÁCIÓ SZERZÉS INTÉZMÉNYES FORMÁI: BESZÁMOLÓ, KÉRDÉS, AZONNALI KÉRDÉSEK. , INTERPELLÁCIÓ, politikai vita, bizottságok

HA ELVESZTI A BIZALMAT: BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY

AZ ÁLLAMFŐ INTÉZMÉNYE ÉS A KORMÁNY:

HA A TISZTSÉG ÖRÖKLETES: PARLAMENTÁIS MONARCHIAHA VÁSZTOTT PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG

88

A HATALMI SÚLYELOSZTÁS

PARLAMENT KORMÁNY ÁLLAMFŐA parlamentben a társadalom akaratainak, véleményének megoszlása tükröződik

A kormány kötve van a parlamenti többség akaratához, így a többség akaratának elvesztése esetén kötelezően le kell mondania

Szerepe alkotmánytechnikai:Ki kell nevezni a többséggel rendelkező párt vezérét kormányfővé, majd annak javaslata alapján a minisztereket a bizalom megvonása esetén el kell fogadnia a kormány lemondását. (ha nincs biztos parlamenti többség, az államfőnek mérlegelési joga vanKormány és a parlament konfliktusa esetén joga van feloszlatni a parlamentet

89

5.2. ELNÖKI RENDSZERUSA VÁLASZTÁSI FOLYAMATELNÖK

4 éves megbízás

kinevez BÍRÓ-SÁG15év életh

JÓVÁHAGY KONGRESSZUS

Szenátus6 év

Képvi-selőház 2 év

ELEKTO-ROK

Államok tv.hozása

VÁLASZTÁSRA JOGOSULTAK

A HATALMI ÁGAK ELVÁLASZTÁSA, A FÉKEK EGYENSÚLYOK RENDSZERE (PREZIDENCIÁLIS RENDSZER, USA)

TÖRVÉNYHOZÁS(képviselőház, szenátus)

VÉGREHAJTÁS(elnök)

IGAZSÁGSZOLGLegfb. bíróság.

Kormány-zati hatáskörök

AZ ELNÖK JOGKÖREI:A NEMZET ADMINISZTRATÍV VEZETŐJEA HADSEREG FŐPARANCSNOKAÖSSZEHÍVJA A KONGRESZUSTKÉPVISELI AZ ORSZÁGOT

Törvény-Hozóihatáskör

TÖRVÉNYEKET HOZHATHADÜZENET JOGAHADERŐ CSAK FELH. MŰKÖDHET

MEGVÉTOZHAT-JA A TÖRVÉNYEKET

FELÜLVIZGÁL-HATJA A TÖRVÉNYEKET

Végre-hajtóihatáskör

MEGERŐSÍTHET VÉGREHAJTÓI KINEVEZÉSEKET(SZENÁTUS)LESZAVAZHATJA A VÉGREHAJTÓ VÉTÓT

VÉGREHAJTJA A TÖRÉNYEKETKINEVEZI A HIVATALNOKOKATMINISZTEREKETNEMZETKÖZI SZERZŐDÉSE-KET KÖTHET

FELÜLVIZSGÁL-HATJA A VÉGREHAJTÓ ÁG LÉPÉSEITJOGSZABÁLYOKAT FELFÜGGESZTŐHATÁROZATOKAT HOZHAT

Bíróihatáskör

VÁD ALÁHELYEZHETBÍRÓSÁGOKAT HOZHAT LÉTRE

KEGYELMET GYAKOROLHATBÍRÁKAT NEVEZHET KI

ÉRTELMEZHETI A TÖRVÉNYEKET

90

5.3. FÉLELNÖKI RENDSZER, FRANCIAORSZÁG

Államfő Kormány /FŐ/

HATALMI SÚLYPONT Autonómia a parlamenttel szemben

nemzetgyűlés feloszlatási joga Szenátushoz nem kötött

Lakosság választja 7 évre A képviselők 1/10-e vethet fel bizalmatlansági inditványt

Kinevezi. Il. Felmenti a minisztereket és miniszterelnököt

Sikertelensége esetén, ugyanazon ciklusban, ugyanazok nem terjeszthetnek elő

Új választást írhat ki A kormány a törvényjavaslatát biz. összekötheti a felelősséggel

Elnököl a kormány ülésein Ekkor, ha 24 órán belül nem terjesztenek elő bizalmatlansági inditványt, vagy az nem sikeres, a tv. javaslatot elfogadottnak kell tekinteni

Aláírja a kormány rendeleteit A kormány parlementet kontrolálja: dönt a házak közti vitában,

6 bizottság

Taxatív törvényhozási tárgyakA fegyveres erők főparancsnoka 2 szűk, 6 hónapos ülésszak

rendk. ülés: me. és képv. többsége.Kivételes hatalom rendkivüli helyzetben A korm. A tv.hozási tárgyakban is hozhat rendeletet. Utólag tv-t

nyújt be+ellenjegyzéses jogkörök

91

11. Kormányalakítás és koalícióképzés. A KORMÁNY PÁRTÖSSZETÉTELE. A KOALICIÓS ELMÉLETEK HÁROM CSOPORTJA. HIVATAL ORIENTÁLT MODELL. VEGYES MODELL. PROGRAMORIENTÁLT MODELLEK. KOALICÍÓ TÍPUSOK: KISEBBSÉGI KORMÁNY. FÖLÖS TÖBBSÉGI KOALICIÓ. NAGY KOALICIÓ. A KORMÁNYOK ÉLETTARTAMA.

A kormány pártösszetétele

A kormányoknak birtokolnia kell a parlamenti többség támogatását, melynek összetételét a szavazók és a választási rendszer dönti el. Elvárás: a parlamenti többség kormányt alakit, amely a parlament többségi támogatását bírja:1945 óta a kormányok fele felelt meg ennek a követelménynek.

KOALICÍÓ TÍPUSOK:

Kisebbségi kormány 7373 33,5%Fölös többségi koalíció 37 17%Egyéb többségi koalíció 86 39,5%Egypárti kormánytöbbség 22 10%összesen 218 100%

KOALICIÓS ELMÉLETEKA kormányalakítás tétje:

A TÁRCÁK FELOSZTÁSA A KOALÍCIÓT ALKOTÓ PÁRTOK KÖZÖTT MI LEGYEN A KÖVETENDŐ POLITIKA

A KOALICIÓS ELMÉLETEK HÁROM CSOPORTJA:

1.HIVATAL-ORIENTÁLT MODELL,

2.VEGYES MODELLEK

3. PROGRAM-ORIENTÁLT MODELLEK

A KOALICIÓS KORMÁNYOK A KÜLÖNBÖZŐ KOALICIÓS ELMÉLETEK SZERINT

Pártokhelyek bal

A B C D Ejobb

8 21 26 12 33

2.1.HIVATAL-ORIENTÁLT MODELL

Hivatalorintált politikusok. A tárcák felosztása „0” kimenetelű játszma. A játék célja minél több tárcár megszerezni. Minnél kevesebb vesz részt, annál nagyobb az egyj. jutó nyeremény. A tárca hatalma, patronázs feletti kontrollt jelent. A logikai illeszkedik a többségi elvhez, nem magyarázza a kisebbségi és a nagy koalícíót.

egyszerű többségi ABC ADE BCD BE CEminimális többségi ADElegegyszerübb BE CE

92

a. egyszerű többségi koalíció: nyerő (parlamenti többség). Legkisebb: nincs felesleges párt, amelyre ne lenne szükség

b. minimális többségi koalíció: az egyéni képviselők a játék alanyai. A lehető legkisebb parlamenti többség. Nagy esély, hogy egy-egy képviselő végrehajtó hatalmi pozícióhoz jut. (ADE)

c. legegyszerűbb koalíció:Legkevesebb számú párt koalíciója. Hosszú tárgyalások, csökkenteni igyekeznek a résztvevők számát: BE, CE.

Pártokhelyek bal

A B C D EJobb

8 21 26 12 33

2.2. VEGYES MODELLEK

Hivatalorintált politikusok, de a politikai preferencia, az ideológiai távolság /bal-jobb/ is szerepet játszik. Kell a parlameti többség, de ne legyenek felesleges tagok

A. minimális szélességű koalíció

ABC BCD CE

B: kapcsolt többségi

ABC BCD CDE

Minimális szélességű koalíció:A politikusok és pártok a hivatalorientáltság mellett a politikai preferenciát is figyelembe veszi. Könnyebb koalíciót alkotni és fenntartani azon pártok között, melyek programjai közel állnak egymáshoz. Zárt koalíció, a pártok közötti ideológiai távolság a lehető legkisebb. Ilyen: ABC, BCD, CE. A CDE-ben már egy felesleges tag van. D

Kapcsolt többségi koalíció:Azon koalíciók létrejötte a valószínű, amelyek a politikai skálán egymás mellett helyezkednek el. Az ideológiai szomszédok együttműködése kevesebb problémával jár. ABC, BCD, CDEEgy párt kiválásával nem lenne többségi, vagy nem lenne kapcsolt.

93

PROGRAMORIENTÁLT MODELLEK

Pártokhelyek bal

A B C D EJobb

8 21 26 12 33

2.3. Program-orientált modellek

Minden párt saját politikai preferenciáit szeretné érvényesíteni. A koalíciós alku lényege a követendő politika. Csak a pragmatikus térben egymáshoz közelálló pártok tudnak egymással koalícióba lépni. Az ideológiai centrum kitüntetett helyzetben van, kulcspozícióban van. Nélküle nem alakítható kormány. A pártok egymást világnézet, program alapján vonják be. (potyautas koalíció)

3.1. Kisebbségi koalíció

AB BC C CD DE

3.2. Fölös többségi koalició

ABCD BCDE ABCDE

KOALÍCIÓTÍPUSOK

A KISEBBSÉGI KORMÁNY:FELTÉTELE:

BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNNYAL NEM BUKTATJÁK MEG. A TÖRVÉNYHOZÁSBAN ELNYERT TÖBBSÉGI TÁMOGATÁSHogy törvényeket alkosson, kellenek olyan képviselők, akik kívülről támogatják. Az ellenzékből való támogatás: a kormányt lehet befolyásolni, a külső támogató feltételeket szabhat. Zsarolási potenciál.

AZ ELLENZÉK TÖBBSÉGÉNEK MEGOSZTOTTSÁGA. (a benyújtott bizalmatlansági indítvány kormányválságot teremt, de az ellenzék nem tud kormányt alakítani)

MAGYARÁZATA: POLITIKAORIENTÁLT MODELL:A politikusok célja nem a hivatali pozíció, hanem a politikai irányvonal érvényre juttatása

FÖLÖS TÖBBSÉGI KOALICIÓ:OLYAN PARLAMENTI PÁRT IS TAG, AMELYNEK KIVÁLÁSÁVAL A KOALICIÓS PARLAMENTI TÖBBSÉG MEGMARAD. POLITIKAORIENTÁLT MODELL, CÉL EGY POLITIKAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA. GYAKORI: OLASZORSZÁG, HOLLANDIA, FINNORSZÁG.

NAGYKOALÍCIÓ:AZ ÖSSZES, EGYMÁSSAL SZEMBENÁLLÓ, JELENTŐS ERŐ ÖSSZEFOGÁSA. POLITIKAI KATEGÓRIA. A NAGY PÁRTOK ALKOTTA KOALICIÓ. (SPD- CDU-CSU

A FÖLÖS TÖBBSÉGI ÉS NAGYKOALÍCIÓ LÉTREJÖTTÉNEK OKA.MINŐSÉGI TÖBBSÉGET IGÉNYLŐ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS, HÁBORÚ, VÁLSÁGHELYZET.„NEMZETI EGYSÉGKORMÁNY”: MINDEN PÁRT BENNE VAN

94

A KORMÁNYOK ÉLETTARTAMA:

A KORMÁNYVÁLTÁSOK OKAI: (kormányváltás: új miniszterelnök, új pártösszetétel, választások, régi miniszterelnök lemondása) HALÁLOZÁS, BOTRÁNY A KOALICIÓ MEGVÁLTOZÁSA IDŐELŐTTI VÁLASZTÁS KIÍRÁSANEM MINDEN KORMÁNYVÁLTÁS VERESÉG, A KORMÁNYPÁRTOK SZÁMÁRA.

A KORMÁNYOK ÁTLAGOS HIVATALI IDEJE NYUGAT-EURÓPÁBAN 1945-1998 KÖZÖTTKOALÍCIÓS FORMA EGY-

PÁRTITÖBBSÉGI

EGYSZERŰ TÖBBSÉGI

FÖLÖSTÖBBSÉGI

EGY-PÁRTI KISEBBSÉGI

KISSEB-SÉGIKOALÍ-CIÓ

IDŐTARTAM NAPOKBAN

953 814 462 601 410

EGYPÁRTI KORMÁNYOK A LEGHOSSZABB IDŐTARTAMÚAK AZTÁN AZ EGYSZERŰ TÖBBSÉGI KOALÍCIÓK A FÖLÖS TÖBBSÉGI A VÁRAKOZÁS ELLENÉRE RÖVID IDEJÜ MERT:A POLITIKAI TERÜK FRAGMENTÁLT, TÖBBDIMENZIÓS, BIZONYTALAN SZERKEZETŰAZ IDEOLÓGIAILAG HETEROGÉN KOALÍCIÓK TÖRÉKENYEK.

95

12. Verseny és determináltság: a politikai piac szerkezete. A PÁRTVERSENY. A VERSENY FOKOZATAI. A POLITIKAI KULTÚRA ÉS VÁLASZTÁSI STRATÉGIÁK. VERSENYSTRATÉGIÁK ÉS PÁRTSZERVEZETI TÍPUSOK. PÁRTRENDSZEREK, POLITIKAI PIAC ÉS A DEMOKRATIKUS KONTROLL JELLEGE.

POLITIKAI PIAC

A POLITIKAI PIAC:A POLITIKAI PIACON A VERSENGŐ PÁRTOK KINÁLATTAL (AJÁNLATOKKAL, PROGRAMOKKAL) FORDULNAK A VEVŐKHŐZ (SZAVAZÓKHOZ)A MINÉL NAGYOB HASZON (TÁMOGATOTTSÁG) ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN.

A VEVŐ: AZT VESZI, AI NEKI SZÜKSÉGES, VAGY AHHOZ HASONLÓT.

A VÁLASZTÁS VÉGEREDMÉNYE: A KÍNÁLAT (A PÁRTOK)

A KERESLET (A SZAVAZÓK )EGYMÁSRA TALÁLÁSÁTÓL FÜGG.

AZT KINÁLJÁK -E A PÁRTOK, AMIT LEGINKÁBB ENNÉNEK A SZAVAZÓK, VAGY

MILYEN A KÜLÖNBÖZŐ CIKKEKRE VONATKOZÓ KERESLET

A PÁRTOK SZAVAZATSZERZÉSI STRATÉGIÁI- a politika piacként működik: a pártok meghatározott stratégiát követnek a

szavazatok maximalizálása érdekében.- kiemelt fontosságú az ingadozó és az először szavazó választópolgárok

megnyerése- a pártok versengése jelentős közvélemény-formáló erőként hat

A párt arculatának alakítása:- tudatos arculatalakítás, cél a közvélemény befolyásolása – nem mindig sikerül

a pártoknak nehéz elkerülniük a „beskatulyázást” (MSZP = kommunisták)

adott párt arculatát az ellenfelek is alakítják- a közvetítő közeg (média) nem mindig pártsemleges

Napirend- politikai diskurzus napirendjének meghatározása- kedvező témák felszínen tartása, közvélemény „meglovagolása”

pl. 90-94: klientúraépítés, antiszemitizmus 94-98: kormányzat és gazdaság összefonódása (Tocsik) 98-02: Happy End, Országimázs, nagyberuházások, centralizálás

Kompetencia- szakmai felkészültség, hozzáértés, rátermettség különösen fontos- 94-98: „szakértő kormány” (a 89-es Németh-kormányhoz hasonlóan)- a Fidesz is még 93-ban ezzel emelkedett ki a sorból

Populizmus- általános ígéretek (jólét, növekedés, igazságosság, biztonság)- szakmai kérdések háttérbe szorulnak, inkább érzelmi ráhatás- legjellegzetesebb képviselője 1992-2002 között Torgyán József

Pozíciókért folytatott harc- bal-jobb, illetve a liberális-konzervatív skálán való elhelyezkedés

96

- nagy politikai vákuum esetén elképzelhető 180 fokos fordulat is Fidesz 94-97 között baloldali liberálisból jobboldali konzervatív lett

- a pozíciók egyben társadalmi csoportokat, szavazóbázist is jelentenekTársadalmi csoportok megnyerése

- különböző csoportoknak eltérő (gyakran összeegyeztethetetlen) ígéretek- stabil szavazóbázisra támaszkodó pártok (pl. KDNP, FKGP) esélytelenek- MSZP 1994-ben „nyitott” az alsóbb néprétegek felé- Fidesz a jobboldalt – beleértve az FKGP „területét” is – fogta össze 1998-ban

MODER DEMOKRÁCIA: VERSENGŐ TÖBBPÁRTRENDSZERA PÁRTOK A SZAVAZATOKÉRT FOLYTATNAK VERSENYT, A SZAVAZATOK AHATNAK MANDÁTUMOT A KORMÁNYZÁSRA, A TÖRVÉNYHOZÁSBAN RÉSZVÉTELRE, része a legitimációnak.

A VERSENY KORLÁTAI: HA SZAVAZÓK PÁRTPOLITIKAI HOVATARTOZÁSA ADOTT, A VÁLASZTÁS

EREDMÉNYE „DETERMINÁLT” A VERSENY SZFÉRA ÖSSZESZÜKÜL. MINNÉLT DETERMINÁLTABB AZ EREDMÉNY, ANNÁL NAGYOBB A PÁRTRENDSZER STABILÍTÁSA”

A VERSENY MÉRTÉKE: MENNYIRE ELÉRHETŐK A SZAVAZÓK?MILYEN MÉRTÉKŰ A PÁRTIDENTÍTÁS?

MINNÉL KISEBB A VERSENY, ANNÁL DETERMINÁLTABB A VÁLASZTÁS EREDMÉNYE. NAGYOBB VERSENY= A PÁRTRENDSZER KISEBB STABILÍTÁSA

ZÁRT POLITIKAI PIAC:Egy dimenziós skála, szavazók száma 100, kétpártrendszer.80 ERŐS PÁRTIDENTÍTÁS, 40-40, A MARADÉK 20 ONGADOZÓ ÉRTÜK MEGY A HARC

0

a BI. VÁLASZTÁS: A:B 55:45II. VÁLASZTÁS A 45, B:55 SZAVAZATELTOLÓDÁS 10% MINDEN MÁSODIK

INGADOZÓ MEGVÁLTOZTATTA PREFERENCIÁJÁTA VERSENY SZÁMÁRA ELÉRHETŐ (INGADOZÓ) SZAVAZÓK ARÁNYA 1/5, ALACSONY, A POLITIKAI PIAC ZÁRT.

NYITOTT POLITIKAI PIAC:

20 AZONOSUL VALAMELY PÁRTTAL. Ingadozók 80%

I. VÁLASZTÁS: C: 70% D: 30%II. VÁLASZTÁS: C: 30 D: 70%MINDEN MÁSODIK INGADOZÓ VÁLTOZIK D JAVÁRA

97

A MÁSODIK VÁLASZTÁSON NYERTES PÁRTOK KAMPÁNYA AZONOS HATÁSFOKÚ: DEZÁRT PIACON EZ 10%-OS ELTOLÓDÁST JELENT

NYÍTOTT PIACON: 40%.

A VALÓS VERSENY A ZÁRTHOZ KÖZELI: AZ 1/5- ÖS AZONOSULÁS ALACSONYABB A TÉNYLEGES ARÁNYOKNÁL.

A PÁRTTALVALÓ AZONOSULÁS ÉS A VERSENY

Erős pártidentitás: zárt piacMinél erősebb a szavazók párttal való azonosulása, minél strukturáltabb a politikai közösség, annál inkább meghatározott a szavazatuk, annál kisebb a konkurens pártok esélye a szavazók elhódítására. A VERSENY SZEREPE KISEBB, A POLITIKAI PIAC ZÁRTABB

Gyenge pártidentitás: nyitott piacNagyobb a pártok közötti verseny, nyitottabb a piac

Ha:Olyan erős a párttal való azonosulás, hogy a választó minden választó ugyanarra adja a voksát:A szavazatingadozás mértéke 0 a piac bezárul

Ha:A VÁLASZTÓK SEMMILYEN PÁRTIDENTÍTÁSSAL RENDELKEZNEK, A politikai piac teljesen nyitottA választás eredménye a rövidtávú tényezőktől ( a jelölt személye, választási konfliktusok) ,a versenytől függ

A POLITIKAI PIAC ZÁRTSÁGA ÉS A PÁRTRENDSZER

A.HA A POLITIKAI PIAC STRUKTURÁLT, A SZAVAZÓK SZOROSAN KÖTÖDNEK A PÁRTOKHOZ (ZÁRT PIAC)AZ ÚJ PÁRTOK BETÖRÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A PIACRA MINIMÁLIS, a pártrendszer megmerevedik: STABIL

Ha A POLITIKAI PIAC NYITOTTABB:Új pártoknak nagyobb esélyük, A PÁRTRENDSZER RUGALMASABB, ÉS INSTABILABB

A POLITIKAI TAOLTSÁG JELLEGE, A PÁRTRENDSZER „MEREVSÉGE” ÖSSZEFÜGG:

A politikai tagoltság a választási piac számára hosszú időre determináló struktúrává válhat, amely minimálisra szűkíti le a versenyt

98

A POLITIKAI KULTÚRA ÉS A VÁLASZTÁSI PIACHa:A POLITIKAI KULTÚRA HOMOGÉN, A PIAC NYITOTT, A VERSENY INTENZÍV

Ha:A POLITIKAI KULTÚRA PLURÁLIS, A PALETTA TÖBB POLUSÚ:

A PIAC NYITOTT, A VERSENY JELENTŐSSzerkezete: sokpártrendszer

Ha:A POLITIKAI KULTÚRA SZEGMENTÁLT: (oszlopos)

Sokpártrendszer, de az oszlopok miatt determinált viselkedés:A piac bezárul, a pártok közötti verseny a minimálisra szűkül

A POLITIKAI VERSENY MEGSZÜNÉSE A PIAC ÁLLAPOTÁRA, NEM A VERSENGŐ PÁRTRENDSZER MEGSZÜNÉSE. /A PÁRTOK A SZEGMENSEKEN BELÜL VERSENYEZNEK az egységes politikai piac megszűnikA VERSENY: SZABAD JELŐLTÁLLÍTÁS, JELÖLTEK KÖZÖTTI SZABADVÁLASZTÁS FENNÁL.

99

PIACI STRATÉGIÁK ÉS PÁRTSZERVEZET TÍPUSOK

párttípus PiacHONORÁCIOR NEM VÁLASZTÁSI GÉPEZETEK,

PARLAMENTI KLUBOKTÖMEGPÁRTOK STABIL SZAVAZÓBÁZIS ÉS PÁRTRENDSZER

PIAC BESZÜKÍTÉSEGYŰJTŐ PÁRTOK Választási piac megnyitása.

Pártok és szavazó kapcsolat gyengüléseRugalmas piac. Keresleti (szavazók), kínálati oldal( pártok)Gyengülő ideológiai karakter

Kis pártok reneszansza Jóléti konszenzussal elégedetlen speciélis réteg v poszigények megjelenése (zöld pártok új bal, jobb)

A DEMOKRATIKUS KONTROLL

ALAPKÉRDÉS. A VÉGREHAJTÓ HATALOM KONTROLLJA

ELNÖKI RENDSZER:A hatalmi ágak elválasztása

PARLAMENTÁRISKÉTPÁRTI: A TV. ÉS VÉGREHAJTÓ HATALOM ÖSSZEFONÓDIK, MINDKÉT HATALOM A GYŐZTES PÁRT KEZÉBE ÖSSZPONTOSUL. EZT A HATALMAT A VÁLASZTÓK KÖZVETLENÜL ELLENŐRZIK, PERIODIKUS VÁLASZTÁSOKON A HATALMAT LEVÁLTHATJÁK. A KORMÁNYZAT FELELŐS A VÁLASZTÓK FELÉ

SOKPÁRTRENDSZER:A KORMÁNY HATALMÁT, POLITIKÁJÁT A PARLAMENT ELLENŐRZI, A VÁLASZTÓK A PARLAMENT ÖSSZETÉTELÉRE HATNAK.NICS LEHETŐSÉG ARRA MELYIK PÁRT KERÜLJÖN KORMÁNYBAA KORMÁNY POLITIKAI ALKU EREDMÉNYEA VÁLASZTÓ NEM GYAKOROL KÖZVETLEN KONTROLLT A VÉGREHAJTÓHATALOM FELETT

A KONTROLL NEMCSAK AZ ALKOTMÁNY, HANEM A PÁRTRENDSZER FÜGGVÉNYE IS.

DOMINÁNS PÁRTRENSZER:A POLITIKAI PIAC MONOPOHELYTETET BIZTOSÍT A DOMINÁNS PÁRTNAK. A POLITIKAI PIAC SZÉLESSÉGE KICSI.A PARLAMENT SEM TUDJA ELSZÁMOLTATNI A KORMÁNYT

100

A POLITIKAI PIAC ÉS A VÁLASZTÁSI DÖNTÉS

A. SZOROS VÁLASZTÓ ÉS PÁRTKAPCSOLAT:GYENGE POLITIKAI ÉS SZAVAZÁS KÖZTI VISSZACSATOLÁS (TRADICIONÁLIS PÁRTLOJALITÁS)LANYHA POLITIKAI PIAC

B. INTENZÍV PIAC A PÁRTOK KIVANNAK TÉVE A SZAVAZÓ PREFERENCIA VÁLTOZÁSNAK

REFLEKTÍVEBB PÁRTOK

A VÁLASZTÓI DÖNTÉSEK ELTÉRŐ TERMÉSZETE:

INSTRUMENTÁLIS DÖNTÉS:A KORMÁNYZÁS MIKÉNTJÉRE VONATKOZIK, A PÁRTOK POZICIÓINAK MÉRLEGELÉSÉN ALAPUL

EXPRESSZÍV DÖNTÉS:A SZAVAZAT A PÁRTTALVALÓ AZONOSULÁS KIFEJEZÉSE

ARRA VONATKOZIK KI KORMÁNYOZZON

101

13 Változás és kontinuitás a nyugat-európai pártrendszerekben. A PÁRTRENDSZEREK STABILITÁSA. A PÁRTRENDSZEREK VÁLTOZÁSÁNAK TÁRSADALMI HÁTTERE. A PÁRTRENDSZEREK KIOLVADÁSA.

1. A PÁRTRENDSZEREK BEFAGYÁSA

1.1. A TÖRÉSVONALAK STABILÍTÁSA ÉS A PÁRTRENDSZER MEGMEREVEDÉSE AZ 1970-ES ÉVEKIG

TÉTEL: (Lipset – Rokkan): A MODERN PÁRTRENDSZER AZOKAT A TÖRTÉNELMILEG KIALAKULT

POLITIKAI ELLENTÉTEKET (TÖRÉSVONALAKAT) INTÉZMÉNYESÍTETTE ÉS REPRODUKÁLTA, AMELYEKA TÖMEGDEMOKRÁCIA MEGJELENÉSÉNEK KORSZAKÁBAN (ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG) FESZÍTETETTÉK AZ EGYES ORSZÁGOK POLITIKAI ÉLETÉT.

A PÁRTRENDSZEREK „MEGMEREVEDTEK”. A 60-AS ÉVEK PÁRTRENDSZEREI A 20-AS ÉVEK POLITIKAI TAGOLTSÁGÁT, TÖRÉSVONALAIT TÜKRÖZIK.

A PÁRTALTERNATÍVÁK ÉS A PÁRTOK UGYANAZOK MARADTAK.

A KIALAKULT PÁRTRENDSZER: STRUKTURÁLTA, MAGÁBA OLVASZTOTTA

A KÉSÖBB FELMERÜLŐ POLITIKAI KONFLIKTUSOKAT ÉS:STABILLÁ VÁLT, „BEFAGYOTT”

MENNYIRE FEJEZI KI A PÁRTRENDSZER A POLITIKAI TAGOLTSÁGOT? /SZOROS AZ ÖSSZEFÜGGÉS/A PÁRTRENDSZER POLITIKAI TAGOLTSÁGOT HORDOZÓ INTÉZMÉNYRENDSZER, AMELY MEGMUTATJA: A POLITIKAI ERŐK ÉS A PÁRTOK KÖZÖTTI KONFLIKTUSOK JELLEGÉT A POLTIKAI ERŐK, SZÖVETSÉGEK HELYZETÉT A PÁRTOK SZAVAZÓ BÁZISÁT

A PÁRTRENDSZEREK „BEFAGYÁSÁNAK” (STABILÍTÁSÁNAK) OKAI:

A PÁRTIDENTITÁS KIALAKULÁSA:A PÁRTTAL VALÓ AZONOSULÁS VÁLIK A SZAVAZÁS LEGFONTASABB MAGYARÁZÓJÁVÁA KOLLEKTÍV IDENTÍTÁS KIALAKULÁSA (munkástudat, vallás)

A POLITIKAI PIAC ZÁRTSÁGA:A MÁR KIALAKULT PIACRA VALÓ BELÉPÉS KÖLTSÉGEI MAGASAK.A PIACOT ORSZÁGOS SZERVEZETTEL RENDELKEZŐ, A KOMMUNIKÁCIÓBA AUTOMATIKUSAN BEKERÜLŐ, KÖLTSÉGVETÉSSEL RENDELKEZŐ PÁRTOK. A KARIER A RÉGI PÁRTOKBAN GYORSABB

102

A POLITIKAI JÁTÉKSZABÁLYOKVÁLASZTÁSI RENDSZER.ARÁNYOS: NEM BÜNTETI A KISPÁRTOKATTÖBBSÉGI: ELNYOMJA

A POLITIKAI JÁTÉKSZABÁLYOK NEM SEMLEGESEK, AZOKAT A TÖRVÉNYHOZÁSBAN ÜLŐ PÁRTOK ALKOTJÁK, ÉRDEKELTEK MEGLÉVŐ FENNTARTÁSÁBAN.

A PÁRTSZERVEZET.INTÉZMÉNYES PÁRTTAGSÁG……….BIZTOS SZAVAZATTÖMEGPÁRTOKA INTÉZMÉNYES ÉS KULTURÁLIS KÖTELÉKEKKEL A SZAVAZÓKAT MAGUKHOZ LÁNCOLTÁK.

A PÁRTRENDSZER STABILÍTÁSÁNAK ARANYKORA1950-60-AS ÉVEK

JELLEMZŐI: ÁLTALÁNOS POLITIKAI STABILÍTÁS PÁRTRENDSZEREK LETISZTULÁSA. KIS PÁRTOK ELTÜNÉSE. A SZAVAZÓK ELHÓDÍTÁSA A NÉPPÁRTOK ÁLTAL STABIL SZAVAZÓI VISELKEDÉS. CSEKÉLY SZAVAZAT INGADOZÁS POLITIKAI KONSZENZUS A POLITIKAI POLARIZÁCIÓ CSÖKKENÉSE A PÁRTOK A CENTRUM FELÉ TOLÓDNAK AZ ELLENZÉK TARTÓS VISSZAESÉSE

A STABILITÁS EREDMÉNYEI. ÖRÖKÖS SZOCIÁLDEMOKRATA KORMÁNYZÁS SKANDINÁVIÁBAN TARTÓS KERESZTÉNYDEMOKRATA TÚLSÚLY OLASZORSZÁGBA (1966-IG)

ÉS NSZK 1982-TŐL NAGYKOALÍCÍÓ AUSZTRIÁBAN BRIT PARLAMENTI VÁLTÓGAZDASÁG: NEM HOZ A VÁLTAKOZÁS

POLITIKAI FORDULATOT A JÓLÉTI ÁLLAM FELETTI POLITIKAI KONSZENZUS AZ „IDEOLÓGIA KORSZAKÁNAK” VÉGE.

2. A PÁRTRENDSZEREK „KIOLVADÁSA”

2.1. A VÁLTOZÁSOK ÉVTIZEDEI: AZ 1970-ES ÉVEKA KEZDET: 68-AS DIÁKLÁZADÁSOK, ÚJBALOLDALI MOZGALMAK, FRANCIAORSZÁG

NSZK EGYESÜLT KIRÁLYSÁG: NACIONALISTA PÁRTOK MEGJELENÉSE: (Skót

Nemzeti Párt, walesi nemzeti mozgalom, Észak- Írország: polgárháború) BELGIUM: FLAMAND-VALLON NACIONALISTA MOZGALOM HOLLANDIA: FELEKEZETI PÁRTOK VISSZAESÉSE, MAJD FÚZIÓJUK OLASZORSZÁG: OKP ELŐRETÖRÉSE. KORMÁNYBAKERÜLÉS? FRANCIAORSZÁG: A BALOLDAL ELNÖKJELÖLTJE %-AL MARAD LE.

103

DÁNIA: TRADICIONÁLIS PÁRTOK VISSZESÉSE. 10-RE NŐ A PARLAMENTU PÁRTOK SZÁMA.

A VÁLTOZÁSOK TÁRSADALMI HÁTTERE

A. A TÁRSADALMI STRUKTÚRA VÁLTOZÁSAI: A NAGY TÁRSADALMI CSOPORTOK SZÉTBOMLÁSA HOMOGÉN KÖZÖSSÉGEK HELYETT ÁTFOGÓ TÁRSADALMI HÁLÓK RADIKÁLIS FÖLDRAJZI MOBILÍTÁS FOGLALKOZTATÁS SZERKEZETI ÁTALAKULÁSAVisszaesett a mg.-ban iparban foglalkoztatottak száma, nött a szolgáltatások aránya Urbanizáció KÖZÉPOSZTÁLYOSODÁS, ELHALVÁNYUL A TRADICIONÁLIS

OSZTÁLYSZERKEZET OSZTÁLYSTÁTUS?Osztályszavazat csökken

B. A VALLÁS SZEREPÉNEK CSÖKKENÉSE: A SZEKULARIZÁLT NÉPESSÉG ARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE

OLASZORSZÁG: 1956: 69%, 1976: 36%NSZK: 1956: 40%. 1987: 25%HOLLANDIA: 1946: 93%. 1986: 26%

A TEMPLOMBAJÁRÓK PÁRTPOLITIKAI HOVATARTOZÁSÁNAK GYENGÜLÉSE

A kötődések abszolutmértékét mérve a vallás szerepe a pártpreferenciában erős maradt.

2.2. A VÁLTOZÁSOK IRÁNYA.

A. A POLITIKAI SZEKULARIZÁCIÓ: A PÁRTIDENTÍTÁS CSÖKKENÉSE:

EU: 1980-AS ÉVEKBEN 10%-AL KEVESEBBEN MUTATTAK AZONOSULÁST VALAMELY PÁRT IRÁNYÁBAN, 40%-RA EMELKEDETT AZOK ARÁNYA, AKIK EGYIK PÁRTTAL SEM AZONOSULNAK

A PÁRTRENDSZEREK NÖVEKVŐ FRAGMENTÁCIÓJA:Új pártok: dán Haladás Párt, brit Szociáldemokrata Párt, német, osztrák ZöldekA versenyben lévő pártok száma nött. Dánia, Hollandia, Finnország nő azon pártok száma, melyek meghaladják az 1%-ot.

A SZAVAZATINGADOZÁSOK NÖVEKEDÉSE 10-20% A TRADICIONÁLIS TÖRÉSVONALAK JELENTŐSÉGE CSÖKKEN

(informáltság, iskolázottsági szint) A RÉGI POLITIKAI LOJALÍTÁSOK ELHALVÁNYULÁSA A PÁRTPREFERENCIÁK, SZAVAZÓI VISELKEDÉS EGYÉNI DÖNTÉS, S

NEM KÖZÖSSÉGI HOVATARTOZÁS KIFEJEZŐJE LAZUL A PÁRTOKHOZ VALÓ KÖTÖDÉS: jelzi aválasztó részvétel

csökkenése A párttagság radikális csökkenése A MÉDIA BEFOLYÁS NÖVEKEDÉSE A PÁRTOK CSÖKKENŐ

TÖMEGBEFOLYÁSA

104

FELLAZULTAK A PARTNERVÁLASZTÁSI SZABÁLYOK (olajfa: szoc. Zöld. Kd.)

VÉGBEMENT: POLITIKAI FRAGMENTÁCIÓ, ÚJ KÉRDÉSEK KERÜLTEK BE POLITIKÁBA, MEGERŐSÖDÖTT AZ ÚJBALOLDAL, ÉS SZÉLSŐJOBB. A NAGYPÁRTOK REAGÁLTAK A KIHÍVÁSRA.De. A PÁRTOK MEGÖRIZTÉK HATALMI POZICIÓIKAT REPRODUKÁLTÁK A KORÁBBI ERŐVISZONYOKAT A BALOLDAL ÉS A JOBBOLDAL IDEOLÓGIAI ARCULATA KONTINUUS MARADT

A LÁTVÁNYOS VÁLTOZÁSOK NEM ÉRINTETTÉK A PÁRTPOLITIKA LÉNYEGÉT. A TRADICIONÁLIS POLITIKAI TAGOLTSÁG ÁLTAL KIALULT PÁRTRENDSZER FELDOLGOZTA A VÁLTOZÁSOKAT.

105

14. Kelet-európai pártrendszerek. A magyar pártrendszer. A PÁRTOK HELYE A DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZERBEN. A PÁRTOSODÁS JELLEMZŐI. A PÁRTOK CSOPORTOSÍTÁSA EREDETÜK SZERINT. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK, PÁRTIRÁNYZATOK, KOALÍCIÓK. POLITIKAI TAGOLTSÁG. TIPIZÁLÁS. BAL-JOBB. A MAGYAR PÁRTOK ÉS FŐBB JELLEMZŐIK.

A MAGYAR PÁRTRENDSZER

A PÁRTOK A MODERN DEMOKRÁCIÁK ALAPVETŐ POLITIKAI SZERVEZETEI, STRUKTURÁLJÁK ÉS TAGOLJÁK A POLITIKAI ÉLETET, LÉTREHOZZÁK A POLITIKAI VERSENYT, A POLITIKAI ALTERNATÍVÁKAT, MELYEK KÖZÜL AZ ÁLLAMPOLGÁROK VÁLASZTHATNAK.

1. A PÁRTOK HELYE A DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZERBEN 1990-RE 66 PÁRT JEGYEZTETTE BE MAGÁT. 1998. 180-200 PÁRT.

AZ ÚJ DEMOKRATIKUS POLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER KÖZPONTI INTÉZMÉNYEI:

ALKOTMÁNY: A PÁRTOK SZABADON ALAKULHATNAK, TEVÉKENYKEDHETNEK. FONTOS SZEREPÜK VAN A NÉPAKARAT KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS KINYÍLVÁNÍTÁSÁBAN. Korlát: munkahelyen nem tevékenykedhetnek, fegyveres erők tagjai tisztséget nem viselhetnek.

ALAPÍTÁS: 10 FŐ, ALAPSZABÁLY, BEJEGYEZTETÉS BÍRÓSÁGNÁL.

SZABÁLYOK:ALKOTMÁNY, PÁRTOK MŰKÖDÉSÉRE ÉS GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ TÖRVÉNY, VÁLASZTÁSI RENDSZER.

2. A PÁRTOSODÁS JELLEMZŐI

NYUGAT-EURÓPA 19.-20. SZÁZAD:ALULRÓL SZERVEZŐDŐ FOLYAMAT, A VERSENY, A PÁRTTAGOLTSÁG A NAGY TÁRSADALMI TÖRÉSVONALAKAT TÜKRÖZTE VISSZA. A TÁRSADALMI CSOPORTOK KÖZÖTTI VALÓSÁGOS ÉS POLITIKAI ELLENTÉTEK INSPIRÁLTÁK.

Mo: FELÜLRŐL SZERVEZŐDNEK: POLITIKAILAG TAGOLATLAN TÁRSADALOM, CSOPORT SZERVEZŐDÉSI LEHETŐSÉG HIÁNYA. ELITPÁRTOSODÁS.

KÖVETKEZMÉNY: A PÁRTRENDSZER TAGOLTSÁGA NEM A TÁRSADALMI TAGOLTSÁGOT JELENÍTETTE MEG, hanem: az ellenzéki értelmiségi csoportok közötti ellentétet tükrözte vissza: ideológikus, elvi és szubkulturális ellentétek.

3. A LÉTREJÖVŐ PÁRTOK CSOPORTOSITÁSA EREDETÜK SZERINT:

A. TÖRTÉNELMI PÁRTOK:FKGP, KDNP, MSZDP, MAGYAR NÉPPÁRT.B. ÚJ PÁRTOK „másképpgondolkodó értelmiségi csoportok”-ból: MDF SZDSZ, FIDESZ

106

C. A KOMMUNISTAPÁRT UTÓD PÁRTJAI:MSZP, MSZMP később: Munkáspárt

D. KIVÁLT KÉPVISELŐ CSOPORTOKBÓL ALAKULT PÁRTOK.MIÉP, MDNP

VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK, PÁRTIRÁNYZATOK, KOALÍCIÓK. 1990.-1998.

AZ 1990.-ES PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI

Pártok sorrendje irányzatok Mandátumok száma-százalék

kormánykoalíció

1. MDF Nemzeti konzervatív 164 – 42,49 +2. SZDSZ Radikális liberális 92 – 23,83

3. FKgP* Radikális konzervatív 44 – 11,4 +4. MSZP Szocialista, szociáldemokrata 33 – 8,555. FIDESZ Pragmatikus liberális 21 – 5,706. KDNP Kersztény-demokrata 21 – 5,44 +* Az FKgP, főként a számukra elfogadhatatlan kárpótlási, és reprivatizációs törvények miatt 1992. Februárban két részre bomlott. A Torgyán vezette FKgP kilépet a koalícióból, a „36-ok” tovább támogatták a koalíciót

AZ 1994.-ES PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEIPártok sorrendje irányzatok Mandátumok száma-

százalékkormánykoalíció

1. MSZP Szociáldemokrata 209 – 54,14 +

2. SZDSZ Liberális 69 – 18,88 +

3. MDF Nemzeti konzervatív 38 – 9,844. FKgP Radikális, jobboldali

populista26 – 6,74

5. KDNP Keresztény-demokrata 22 – 5,706. FIDESZ Nemzeti liberális-

konzervatív20 – 5,18

107

AZ 1998.-AS PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEIPártok sorrendje irányzatok Mandátumok száma kormánykoalíció1. FIDESZ Nemzeti konzervatív-

liberális148 +

2. MSZP Szociáldemokrata 134

3. FKgP Radikélis, jobboldali, populista

48 +

4. SZDSZ Liberális 27

5. MDF Nemzeti konzervatív 17 +6. MIÉP Radikális (intoleráns),

jobboldali14

TAGOLTSÁG 1990 – 1998Három politikai konfliktus vonal a pártversenyben (nem a társadalmi tagoltság)A MAGYAR PÁRTVERSENY HÁROM KONFLKTUS VONALAA. SZOCIÁLISTÁNAK TEKINTETT ÉS ANTISZOCIALISTA PÁRTOK ELLENTÉTE: (MAJD BAL ÉS JOBB)MSZP TÖBBI, 94-TŐL KIVÉVE SZDSZ

B. NEMZETI (NÉPI) ÉS KOZMOPOLITA (URBÁNUS)

MDF SZDSZMDF KDNP FKgP 1992-IG FIDESZ 1994-IG1994.TŐL FIDESZ MSZP

CRADIKÁLIS, JOBBOLDALI POPULISTA

MÉRSÉKELT

1992-93 FKgP TÖBBI PÁRT1994-98 FKgP KDNP TÖBBI PÁRT98- MIÉP

108

A MAGYAR PÁRTRENDSZER TIPIZÁLÁS 1990 – 2002. (SARTORI)A TARTALMI KRITÉRIUMOK ALAPJÁN (SZÉLSŐSÉGES) POLARIZÁLT PÁRTRENDSZER

A. ERŐS IDEOLÓGIAI ELLENTÉTEK: A PÁRTELITEK KÖZÖTT KULTURÁLIS, ÉRTÉKBELI, SZEMLÉLETI ELLENTÉTEK, KEVÉSBÉ JELLEMZŐK A PRAGMATIKUS (ÉRDEKALAPU, GAZDASÁGI ELLENTÉTEK)

B. CENTRIFUGÁLIS VERSENY:A PÁRTOK KÖZÖTTI VERSENY RADIKÁLIS, TÚLFESZÍTETT. ERŐS KONFLIKTUS POTENCIÁL, GYENGE KONSZENZUSKÉSZSÉG

C. TÚLLICITÁLÁS:RADIKÁLIS ILLÚZIÓKELTÉS

D. RENDSZERELLENESSÉG:MIÉP: CÉL AZ ELITPRIVILÉGUMAINAK MEGTÖRÉSE, RADIKÁLIS INTÉZMÉNYVÁLTOZÁS („LESZ NEMULASS..”)

PÁRTRENDSZERT STABILIZÁLÓ ELEMEK: DEMOKRATIKUS KERETEKHEZ RAGASZKODÁS KORMÁNYZÓKÉPES PÁRTOK LÉTE MÉRSÉKELT PÁRTOK SZEMBENÁLLÁSA A POPULIZMUSSAL

109

7. BAL ÉS JOBB SKÁLABAL ÉS JOBBOLDAL MEGOSZLÁSA

TIZES SKÁLÁNHELYEZÉK EL ÖNMAGUKAT ÉS A PÁRTOKAT TIZES SKÁLÁN

1 SZÉLSŐBAL, 10 SZÉLSŐ JOBB

MSZP SZDSZ FIDESZ FKGP MDF MIÉP átlag

ÖNEL-HELYEZÉS

3,3 4,83 6,75 7,20 7,33 - 5,45

PÁRTOK ELHELYEZ

ÉSE

3,34 5,42 6,59 7,08 7,11 9,02

110

A PÁRTOK A KÉTDIMENZIÓS POLITIKAI MEZŐBEN

IDEOLÓGIAI-KULTURÁLIS JOBBOLDALAutoriter-tradicionalista

Keresztényszocialista mező Konzervativ-kereszténydemokrata mező

KDNP FKGP MDF

Fidesz96

GAZDA-SÁGI

GAZDASÁGI JOBBOLDAL

BALegalitárius

Államibeavat-kozás ellenes

gazdasági Fidesz92

szabadpiaci

újraelosztóMSZP SZDSZ

Szociáldemokrata mező Liberális mező

LIBERTÁNIUS-PROGRESSZÍVIdeológiai-kulturális baloldal

112

8. A PÁRTOK FÖBB ADATAI

Fidesz – 1988. márc. 30.KISZ-szel szembeni alternatív ifjúsági szervezetként alakult meg, generációs alapon szerveződött a Bibó István Szakkollégiumban 37 egyetemi és főiskolai hallgató, fiatal értelmiségi alapította 1989. június 16. - Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 31. évfordulóján a Hősök terén tartott gyászszertartáson Orbán Viktor beszéde Négyigenes népszavazás: SZDSZ-Fideszliberális alapon bírálta a fennálló rendszert liberális alapon bírálta a fennálló rendszert. szűk személyi kör vezette, amely jórészt különböző budapesti szakkollégiumokban – Bibó, Rajk – tanuló, vagy már végzett vidéki egyetemistákból – főként jogászokból – állt

1990: 21 képviselő, népszerűség 1993: korhatár eltörlése,1994: fordulat, 1995: Magyar Polgári Párt, 1998: választási győzelem, “több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás” pártelnöki és a miniszterelnöki tisztségeket 2000 elején szétválasztották 2001: Fidesz-MDF választási szövetség 2002: parlamenti választási vereség, kudarc az önkormányzati választáson is 2003: Magyar Polgári Szövetség

MDF1990: választási győzelem 1994: választási vereség 1996. március 2.: Lezsák Sándor – Szabó Iván; MDNP kiválása 1997: Fidesz-MDF (63 körzet – 1/3, 2/3) 1998: csak egyéni képviselők 1999: Dávid Ibolya a pártelnök 2000 február: Békejobb 2001: Fidesz-MDF megállapodás 2002: önálló politizálás

MSZPMSZMP 1989 okt. 7-én tartott kongresszusán nevet és profilt változtatottszakított a marxizmussal, elfogadta a többpártrendszert és magát demokratikus baloldali pártként próbálta megjelenítenivezető politikusai – Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Szűrös Mátyás, Németh Miklós és Horn Gyula – az MSZMP reformerei közül kerültek kiakik nem helyeselték a demokratikus átmenetet, az újjászervezett MSZMP keretei között politizáltak tovább

113

1990: 33 mandátum politikai karantén Charta, népszerűség-növekedés 1994: választási győzelem 1995: Bokros-csomag, gazdasági stabilizáció 1998: választási vereség miniszterelnök-jelöltek versenye 2002: választási győzelem

SZDSZ – 1988. nov. 13.ún. demokratikus ellenzékből nőtt ki alapítói közül többen részt vettek „Szamizdat” újságok kiadásában, illetve különböző emberi jogi mozgalmakban. bázisát javarészt budapesti társadalomtudósok alkották, közülük kerültek ki az SZDSZ meghatározó személyiségei is: Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Solt Ottília, Demszky Gábor, stb. az MDF-nél radikálisabb álláspontot fogalmazott meg elutasítva a „harmadik út” lehetőségét, az SZDSZ célként a nyugati liberális demokráciák gazdasági- és politikai intézményrendszerét állította

1989: négyigenes népszavazás 1990: ellenzéki párt 1991-1992: belső válság 1994: koalíció 1998: ellenzék (Magyar, Kuncze, Demszky) 2002: koalíció

FKGP – 1988. nov. 12.magát az 1945-ös választáson győztes párt utódjának tekintette: 1930-ban alakult, 1949-ben megszüntetett, 1956-ban újjáalakult – jogutódjaretorikájában nem az akkori néppárti stratégia, hanem sokkal inkább rétegpárti mentalitás jelentkezett. hangsúlyosan a vidék pártja kívánt lenni. programjának legfontosabb eleme a kárpótlás radikális formájának, a reprivatizációnak igénylése volt. Ezen túl erőteljes antikommunizmus jellemezte1990: koalíció reprivatizáció követelése a párt – Torgyán József vezetésével – kilépett a koalícióból, és 1992-től a kormány jobboldali ellenzékét képezte a párt képviselőcsoportjának nagy része hű maradt a koalícióhoz 1994-1998: populista retorika és radikális követelések 1996: „féregirtó” beszéd 1998: koalíció 2000-2001: botrányok, belső válság

KDNP – 1989. szept. 30.az 1945 utáni Demokratikus Néppárt örököseként definiálta;vezető politikusai közül jó néhányan már 1945-ben is a Néppártban politizáltak párt programjáról, célkitűzéseiről a választásokat megelőzően keveset lehetett tudni

114

1990-ben elért 7%-át főként a katolikus egyházzal való kapcsolatának, világnézeti-felekezeti jellegének köszönhette1990: koalíció vezetőváltás és fiatalítás: Surján László 1994-es választásokon a korábbival szinte megegyező módon szerepelt 1994-1998: folyamatos hatalmi harc zajlott az 1995-ben elnökké választott Giczy György, valamint a korábbi elnök és támogatói – Isépy Tamás, Latorczai György – között a vita egyik fő kérdése a párt szövetségi politikája 1997: MKDSZ 1998: parlamenti bukás 2002: Centrum tagja

MIÉP – 1993. július 5.Csurka István - 1992. augusztus 20-án jelentette meg 8 oldalas pamfletjét - "Néhány gondolat a rendszerváltozás első két esztendeje és az MDF új programja kapcsán„ - új MDF-es program kidolgozása, új magyar élettér megteremtése, Göncz tel-avivi ügynök, rendőri fellépés a média vezetőkkel szemben, Antall utódjának kijelölése betegsége miatt szeptemberben megalakítja a Magyar Út Alapítványt 1993 június: kizárások a frakcióból: Csurka. Király B., Zacsek Gy., Debreczeni J., Elek I. - párt megalakítása 1994-ben nem jutott parlamenti képviselethez,1998-ban sikerült az 5%-os küszöböt átlépnie,2002.ben kiesik

Pártrendszer jelentésea pártrendszer a pártok közti verseny szerkezetét és dinamikáját jelentia pártrendszer lényege, hogy interakciók rendszere; nem annyira az azt konstituáló pártok, mint inkább e pártok egymáshoz való viszonya az, ami meghatározza egy adott ország pártrendszerét

Baloldal és jobboldal a magyar politikában: létezik-e? a dichotómia a választók és a politikai elit számára egyaránt orientáló erővel bír az 1990-es évek során rendre az állampolgárok kb. 70, a parlamenti képviselők kb. 95 százaléka volt képes magát elhelyezni a bal-jobb skálán politikai szereplők leginkább szövetségi politikájukkal, annak is legeklatánsabb példájával, a koalíciókötéssel demonstrálják, hogy mit tekintenek a maguk számára releváns politikai dimenziónak - a magyar politikában a baloldal-jobboldal dimenzió vált a koalícióképzés, a kormányalakítás fő kritériumává

115

pártok és pártrendszerek - kjfturizmus€¦ · web viewaz elmúlt évtizedek trendjei ausztria...

Documents