Utazásszervezés és értékesítés(Tételek)

1. A utazásszervezés és értékesítés alapfogalmai, definíciók

Utazásszervezés alapjai, alapelvek: Általános alapelvek: szabad piacgazdaság, verseny, versenysemlegesség, vállalkozás szabadsága,

normatívitás Turizmus sajátossága: bizalmon alapuló üzleti tevékenység, utas kiszolgáltatott helyzetben,

fogyasztóvédelmek – utas védelmének kiemelt fontossága van.

Utazásszervező, illetőleg – közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték. Általános és speciális feltételek mellett működtethetők.

Általános feltételek: Belföldi székhely. Gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozás, szövetkezet, költségvetési szerv, alapítvány) alaptevékenységéhez kapcsolódjon, alapító okiratban szerepeljen. Üzletszerű tevékenység (ellenérték fejében, nyereség – vagyonszerzés céljából végzett, rendszeres gazdasági tevékenység). A speciális feltételek csak akkor teljesíthetők, ha az általános feltételek minden egyes része teljesítve van.

Speciális feltételek: o Személyi feltételek: Vezető állású munkavállalója büntetlen előéletű. Vezető beosztású

tisztségviselője nem szerepelt olyan utazási vállalkozásban, melyet a jogszabályok megsértése miatt hivatalból töröltek a kérelem benyújtását megelőző 5 évben. Az utazási vállalkozásban legalább egy, utazásszervezői szakmai minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt idejű szakmai gyakorlattal és szakképesítéssel rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személy működik.

o Pénzügyi, vagyoni feltételek: vagyoni biztosítékkal rendelkezik. A vagyoni biztosíték lehet bankgarancia, biztosítóval kötött biztosítási szerződés, pénzintézetnél lekötött, elkülönítetten kezelt pénzbeni letét (kaució).

o Tárgyi feltételek: Ügyfélfogadásra alkalmas, megfelelő technikai felszereltségű (telefon és faxvonal) irodahelyiséggel rendelkezik.

Utazásszervezés: Olyan tevékenység illetve folyamat, melynek során turisztikai szolgáltatásokból egységes turisztikai terméket hoz létre, melyért a szervező felelősséget vállal. Az utazásszervező a saját árualapjának létrehozásához ismeretei és más utazási vállalkozások ajánlatai alapján megtervezi az általa értékesíteni kívánt utakat, utazási programcsomagokat készít, és értékesítésre kiajánlja. Fő eleme a bizalom. Az utazási vállalkozás ráfordításokat előlegez az utazás szervezésénél (pénzt, munkát), turista előlegez (pénzt).

Utazásszervező (vagy túravezető): 1. Saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül

vagy közvetítő útján értékesít.2. Saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül

vagy közvetítő útján értékesít.3. Saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül

vagy közvetítő útján értékesít.4. Külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi. 5. Külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít.6. Külföldi utazásszervező által szervezett utazás Magyarországon értékesít, vagy abban közreműködik. 7. Külföldről külföldre történő utazásokat szervez (főszezonba). 8. Külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is.

1

Utazásközvetítő (ügynök): Az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg. Az utazásközvetítők más utazási iroda vagy túraszervező szolgáltatásait, illetve csomagtúráit árulják jutalék fejében. Az az utazási vállalkozó, aki ás utazásszervező belföldi vagy külföldi programcsomagjait értékesíti jutalék ellenében. Ha az utazásközvetítő külföldi utazásszervező útjait értékesíti, illetve árualapját bizományba átveszik, az utazásszervezésnek minősül, és ebben az esetben az utazásközvetítő teljeskörűen felel a szolgáltatásokért. Közvetít utazást turista és utazásszervező között, turista és szolgáltató között, valamint turista és utazásszervező között. Ügynöki tevékenység, mely változatlan formában adja tovább a csomagot a turistának. Tevékenységéért jutalékot kap a Tour operátortól. „Hibás csomagért” nem tartozik felelősséggel. Az értékesítés során elkövetett saját hibákért felelős. Az utazási szerződést az utazásszervező képviseletében, annak nevében köti meg. Vagyoni biztosíték nem terheli. Az utas megbízásából hoz létre kapcsolatot az utas és az utazásszervező, illetve egyéb turisztikai szolgáltatást nyújtó szervezet között. A közvetítő belföldi utazásszervező megbízásából jár el, tevékenysége megbízásnak minősül, vagyoni biztosítékra nincs szükség. A közvetítő külföldi utazásszervező útjaira köt utazási szerződést, akkor bizományosként jár el. Bizományosként eljárva a külföldi utazásszervező nevében eljárva csak saját nevében köthet utazási szerződést. Az utazási szerződésben foglaltakért közvetlenül válik kötelezetté, felelőssé. Vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie.

Nem minősül utazásszervezésnek: Az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített közlekedési szolgáltatás, menetjegy – kiszolgálás, szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás), vendéglátó szolgáltatás, gyógy – és egyéb szolgáltatás, kulturális programokra és egyéb (sport) rendezvényekre jegyárusítás, helyi programszervezés, idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése, továbbá a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatás és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése.

Utazás: Az a szolgáltatás, amelyet az utazási vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint nyújt, valamely szolgáltatást az utazási vállalkozó biztosít az utazási szerződésben rögzített feltételekkel. Személyeknek célállomásra szállítása kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

Utazási csomag: Az a szolgáltatás, amely a személyszállítás, szállás és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek az előre meghatározott együttese, feltéve, hogy a kínált ár valamennyi szolgáltatás teljes ellenértékét együttesen tartalmazza, és a szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy éjszakai szállást is tartalmaz. Jellemzően az utazási vállalkozó (utazásszervező) állítja össze. Az utas általában nem bonthatja meg. Az utas választási ehetősége (elfogadja, nem vásárolja meg). Az utas is összeállíthatja, a vállalkozó megszervezi. Az a szolgáltatás, amely az utazással összefüggő személyszállítást, szállást és az ezzel összefüggő szolgáltatásokból (étkezés, idegenvezetés, kulturális program) legalább kettőt tartalmaz, függetlenül attól, hogy az egyes szolgáltatásokat együtt vagy külön – külön számlázzák e az utas részére.

Elosztási (értékesítési) csatorna: A csomag eljutása a turistához. Csatornában áramlik az utazási csomag, turisztikai termék, információ, pénz. A csatorna tagjainak érdekeltsége eltérő, ellentétes (adás – vételek sorozata). Az utazási csomagot juttatja el a turistákhoz a turisztikai szolgáltatók („csomag részei”), tour operátor (csomag összeállító), travel agency (csomag „kézbesítője”), turista (csomag fogyasztója). A tömegturizmus a közvetett elosztási csatorna, az exkluzív turizmus pedig közvetlen, egyedi elosztási csatorna.

Vagyoni biztosíték: Az utazási vállalkozó tevékenysége gyakorlásához vagyoni biztosíték letételére kötelezett, ha belföldről külföldre utazásokat szervez, külföldi szálláshelyeket belföldön értékesít, külföldi utazásszervező útjait bizományosként értékesíti, belföldi utazásokat szervez. Fajtái a pénzbeni letét, bankgarancia, hazai biztosítóintézettel kötött kezesi biztosítási szerződés. Alapja a nettó árbevétel (bruttó árbevétel – ÁFA). Mértéke a charterezők és garanciális külföldi szálláshelyet értékesítők 20%, minimum 20 millió forint, egyéb külföldi utakat szervezők 12%, minimum 4 millió forint, belföldi utazásszervezők 3%, minimum 500 ezer forint. A vagyoni biztosíték meglétének igazolását a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal.felé kormányrendelet írja elő.

Üzletköri elnevezések: Utazási iroda: Az az utazásszervező vállalkozás, amely az árualapját maga állítja össze, maga rendeli

meg, saját maga és partner utazási ügynökségei útján hirdeti meg, saját nevében, saját utazási szerződésével értékesíti. Az utazási iroda jelentheti az utazási vállalkozást magát is, ahol az értékesítő

2

tevékenységet folytatják. Belföldi és külföldi utazások szervezése, értékesítése, közvetítése. Végezhet saját, ügynöki, és szolgáltató irodai tevékenységet.

Utazási vállalkozó (ügynökség): Az az egyéni vagy társas vállalkozó, aki utazások szervezésével és közvetítésével, illetve egyéb idegenforgalmi szolgáltatások közvetítésével foglalkozik. Nyilvántartásba vételre köteles tevékenység az utazásszervezés és az utazásközvetítés. Nyilvántartásba vételre nem köteles tevékenység az idegenforgalmi szolgáltató irodai tevékenység, csak a település önkormányzatának jegyzői működési engedélye szükséges. Általában nem rendelkeznek saját szálláshellyel, vendéglátó hálózattal, közlekedési eszköz – parkkal stb. Más utazási irodák által szervezett utazásokat értékesítenek. Végezhet saját és szolgáltató irodai tevékenységet.

Idegenforgalmi szolgáltató iroda: Ennek üzemeltetéséhez nem kell utazásszervezői, illetve utazásközvetítői engedély. Elég a helyi önkormányzattól működési engedéllyel rendelkeznie. Ezek az irodák nem viselhetnek utazási irodára vagy utazásközvetítő irodára utaló elnevezést. Általában egy – egy idegenforgalmi szolgáltatást értékesítenek (fízetővendéglátó szolgálat, menetjegy – értékesítés). Bizonyos tevékenységekhez (pénzváltás, repülőjegy – értékesítés) más hatósági vagy egyéb engedélyek szükségesek. Bármely turizmussal összefüggő, de utazásszervezésnek, közvetítésnek nem minősülő tevékenységet végezhetnek.

Bizalom: utazási vállalkozás ráfordításokat előlegez az utazás szervezésénél (pénzt, munkát), turista pénzt és szabadidőt előlegez, mindkét félnek szüksége van a másik bizalmára.

Belföldi utazásszervezés: Hazai utazási vállalkozás, magyaroknak, belföldi utazásokat szervez és értékesít, üzlethelyiségre és vagyoni biztosítékra van szükség.

Nemzetközi utazásszervezés: Belföldről külföldre (kiutaztatás). A külföldi utazásszervezők Magyarországra történő utazásainak belföldi szervezése (beutaztatás). Külföldről külföldre történő utazásszervezés. Külföldi utazásszervező, vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése. Külföldi szálláshelyek belföldi értékesítése.

Csoport: 15 fő, vagy fölötte. A csoport mellé a célországban általánosan használt világnyelvet, vagy a helyi nyelvet beszélő idegenvezetőt (csoportkísérőt) kell biztosítani.

Referens: Előadó, ügyintéző. A munkakör betöltéséhez minimum középfokú szakképzettség és C típusú nyelvvizsga szükséges. A nemzetközi utazásszervezéssel foglalkozó turisztikai szakember elnevezése. Rátermettség, magas szintű általános és szakmai felkészültség, biztos nyelvtudás, kreativitás, jó kommunikációs képesség és terhelhetőség jellemzi. Fontos a jó üzleti érzék, korrekt emberi és üzleti magatartás, valamint precizitás és pontosság az adminisztrációban.

Utazási szerződés: Az utazási vállalkozó és az utas között létrejött szerződés, amely rögzíti mindkét fél jogait és kötelezettségeit a szerződésben foglalt és részletesen leírt szolgáltatásokra vonatkozóan. Az utazás szervezője és az utas között a szerződés aláírásával s az előleg megfizetésével egyidejűleg jön létre a jogviszony, az utas által kiválasztott, a szerződésben pontosan feltüntetett, programfüzetben vagy írásos tájékoztatóban leírt útra vonatkozóan.

Utazásközvetítés: Az a tevékenység, melynek során az utazási vállalkozó más, hazai cégbejegyzésű és utazásszervező tevékenységre is érvényes, az illetékes hivatal regisztrációs számával rendelkező vállalkozás utazási ajánlatait értékesíti utasoknak, az utazásszervező nevében és feltételei szerint.

Utazásközvetítő iroda: Az az utazásközvetítő vállalkozás, amely az utas által választott utazási ajánlatra szóló szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként köti meg. Jutalék ellenében értékesít, a jogviszony az utazásszervező és az utas között jön létre. Az ügynök a közvetítés hibátlan teljesítéséért felel.

Voucher: Kifizetett szolgáltatások igénybevételére jogosító úti okmány, amely tartalmaz minden szükséges adatot (időpont, hely, létszám, szolgáltató, szolgáltatás minősége, mennyisége).

3

2. A modern utazásszervezés kialakulása, történelme

Az 1800 – as években lejátszódó folyamatok, mint például a városiasodás, iparosodás (ipari forradalom), polgárosodás megteremtették a modern turizmus feltételeit. A kereslet és a kínálat alakulóban, növekvőben volt. Megteremtődtek a tömeges kereslet feltételei, melyek a szabadidő, diszkrecionális jövedelemhányad, valamint a motiváció. A kínálati tényezők legfontosabbjai is alkalmasak más a turizmus fogadására.

Az utazásszervezői tevékenység kialakulása a 19. század közepén tevékenykedő, nagy fantáziával és előrelátással bíró Thomas Cook nevéhez köthető. Ácsmester, baptista lelkész volt, az utazásszervező szakma megalapítója, „ősatyja”. Cook felismerte, hogy össze lehet hozni a keresletet a kínálattal, mert mindkettő létezik már. Megérezte a nagy üzlet lehetőségét, kihasználta a kínálkozó alkalmat. Kitűnő vállalkozó is volt. Első utazását 1841-ben szervezte. Az utazáshoz különvonatot vett igénybe, a siker érdekében mai értelemben vett plakátokat nyomatott, az utasokat útközben szórakoztatta. Az első próbálkozás sikere nyomán néhány évvel később már Anglia és Skócia között több vonalon közlekedtetett hasonló szerelvényeket. A londoni világkiállításra 1851-ben már nemcsak közlekedést, hanem szállást és egyéb szolgáltatásokat is biztosított a résztvevőknek. Az újdonság oly mértékben vált népszerűvé, hogy az utazásokat már a kontinensre és később a Szentföldre is kiterjesztette. Az 1895-ös párizsi világkiállításra már amerikai utasokat is toborzott. Az üzleti sikereken felbuzdulva 1866-ban irodát nyitott Londonban. Ez az iroda hajó- és vasúttársaságok értékesítési ügynökeként működött. A tevékenység bővülése olyan újításokat eredményezett, mint a szállodai voucher bevezetése, ami jelentésen egyszerűsítette a foglalásokat, majd tovább bővültek a szolgáltatások a banki és pénzváltási tevékenységgel. Ezek eredményességét látva egész irodahálózatot hozott létre, napjainkban ez az egyik legnagyobb utazásszervező iroda a világon. Thomas Cook példáját követve folyamatosan újabb és újabb utazásszervezéssel foglalkozó vállalkozások jöttek létre szerte a világban.

Thomas Cook utazási iroda formája mára megváltozott. 200 éves, a Neckermannal egyesült. Európa 2., a világ 3. legnagyobb utazási irodája. 93 repülőgépes flottával rendelkezik. 21 millió utas utazik 2000 desztinációba. 29 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és 12 millió euros éves forgalma van.

Az utazásszervező tevékenység célja, hogy az utazni vágyók igényeit a lehető legteljesebb formában elégítse ki. E cél megvalósításához jelentős tőke, kiterjedt kapcsolatrendszer, jól működő értékesítő hálózat és nem utolsósorban kiválóan felkészült szakemberek szükségesek. Ahhoz, hogy a munka eredményét mind az utazók, mind pedig az utazásszervező vállalkozások élvezni tudják, folyamatos, a piaci igények változásaira érzékenyen reagáló, jól szervezett csapatmunka kell.

Az utazásszervezés folyamatát nem lehet naptári időszakokhoz kötni. Itt nem érvényesül a naptári vagy üzleti év fogalma. Az igények és a lehetőségek állandó változása megköveteli, hogy az utazásszervező megjelenítse ezeket kínálatában. Az utazásszervező alapvető feladata a különböző szolgáltatásokat megvásárolni, a piacon jelentkező igények alapján ezeket turisztikai termékké, utazási csomaggá szervezni.

A 20. század a tömegturizmus kora volt. 1876 – ban Otto feltalálta a robbanómotort, 1885 – ben K. Benz megalkotta a gépkocsit. 1903 – ban a Wright fivérek létrehozták a repülőgépet. Ez az időszak a technikai fejlődések kora volt. A személygépkocsi, majd az autóbusz elterjedése megszüntette a vasút monopol helyzetét. Az I. világháború a turizmus fejlődési folyamatát is megszakította és a legtöbb országban az útlevél bevezetéséhez vezetett.

1929 – 1933 – as gazdasági világválság is visszavetett a turizmuson. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) javaslatára 1937 – ben már 20 ország ismerte fel a fizetett szabadsághoz fűződő jogot. A II. világháború ismét jelentősen visszavetette a turizmust. Két világrendszer alakult ki a világháború után, létrehozták az ENSZ – t (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata). A társadalmi munkamegosztásban növekedett a nők szerepe. Csökkenthetővé vált a munkaidő, ezáltal nőtt a szabadidő. Az ipari fejlettség előre haladásával tovább erősödött a termelékenység, amely kihatott az életszínvonal növekedésére, a fogyasztó árak mérséklésére. A nemzetközi politikában a ’60 – as évektől valamelyest enyhülés következett be. Növekedett az egyének biztonságérzete, így ismét fokozódott a távolabbi országok iránti érdeklődés. A multinacionális vállalatok terjeszkedése, a nemzetközi sportélet kiterjedése, a tudományos párbeszéd jelentőségének felismerése, pedig a hivatásturizmusnak adott lendületet. A turizmusban tetten érhető szolgáltatások előállítása ipari mértéket öltött. A légi közlekedésekben bekövetkezett vállalkozások voltak leginkább átütő hatással a turizmusra. 1935 – British Airways, 1939 – Panam – első transzatlanti járat, 1946 – BOAC – első transzatlanti járat, BEA – első európai járat, 1957 – légi forgalom meghaladja a hajóforgalmat az Atlanti – óceán térségében, 1958 – Boeing 707 léglökéses utasszállító repülőüzembe lép, 1970 – nagy befogadóképességű léglökéses repülők üzembe lépnek.

A hazai helyzet az 1700 – as években a Balatoni, Hévízi fürdőélet (kádakban) kezdődött. Megkezdődött a vasúthálózat kiépítése. Szállodaépítési boom kezdődött a budapesti, valamint a nagyobb vidéki városokban. Millenniumi ünnepségeket tartottak. Nem volt klasszikusan kapitalizmus, polgári fejlődés. Fél évszázaddal volt lemaradva hazánk társadalmi és gazdasági szinten a fejlettebb országoktól. Európa elmaradott részéhez, a perifériához tartoztunk/tartozunk. Ezáltal a turizmus is később alakult ki. 1884 – ben megalakul a MÁV jegyiroda, melyek már foglalkoztak utazásszervezéssel is. Az első magyar utazási iroda 1902 – ben kezdte meg működését. Megalakult az Idegenforgalmi és Utazási Rt.

Az 1800 – as évek végén és az 1900 – as évek elején alakult ki a modern turizmus és utazásszervezés. A turizmus a 20. század jelensége (Tamás György). Jelentősebb kínálati területeink Budapest, fürdőtelepek Monarchia szerte, Adria

4

(Isztria, Dalmácia), valamint a Magas – Tátra (Tiszalomnic, Tiszafüred, Csorba – tó). Az I. világháború után a turisztikai kínálatiban veszteség lépett fel.

A két világháború között 8 órás munkaidő, fizetett szabadság volt a jellemző. A Trianoni területek pótlása, I. U. Rt kiutaztató tevékenysége. 1927 – ben a MÁV jegyiroda és az I. U. Rt összevonásából létrejött az IBUSZ Rt. Az IBUSZ fogalommá vált, egy kiterjedt tevékenységi körrel rendelkezett. Az új határok között növekedtek a belföldi utazások, viszont a nemzetközi turizmust korlátozta a környező országokkal meglévő ellenséges viszony. 1929 – ben a gazdasági világválság, és az 1930 – as évektől a II. világháborúra való felkészülés felemésztett mindent (gazdasági növekedés jelentkezett a hadtechnikai eszközök gyártásában, valamint erősödött a nacionalizmus). A II. világháború hatalmas pusztítást végzett a turisztikai létesítményekben is.

A II. világháborút követően újjáépítés kezdődött. Az 1950 – es évektől az államosítás kezdődött. Z utazásokat korlátozta a vasfüggöny, ezzel gyakorlatilag a nemzetközi turizmus megszűnt. Állandósult a konvertibilis valutahiány. Ezek voltak a szociálturizmus kezdetei.

Az 1960 – as évtizedben enyhültek az utazási korlátok. Tömeges kiutazások történtek a „testvéri” szocialista országokba. A kapitalista országokba kevés csoportos kiutazás történt. A kapitalista országokból történő beutazás korlátozott és ellenőrzött volt. 1966 FICC Rally Balatonfüreden – 24 nemzet kempingezői. A belföldi turizmusban elterjedtek a szervezett társas utak, a szociálturizmus, és a hétvégi nyaralók, nyaralások. Az IBUSZ, Megyei Idegenforgalmi hivatalok alakultak. Expressz, Malév Air Tours, Volán utazási irodák jöttek létre. (Cooptourist). 3 nagy szálloda vállalat alakult (Hungarhotels, Pannonia, Danubius). Egy torz, korlátozott piac jött létre. Valutaszerzési kényszer, területi korlátok, üzletköri korlátok. Erőteljes volt a centralizáció, valamint agyonszabályozottság jellemezte a kort.

Az 1970 – es évtizedekben nyitottabbá válik az ország. Gyorsan nő a ki – és beutazó forgalom, az NDK – NSZK találkozási pont, gyors fejlesztési programok. A szocialista kiutaztatás könnyebb (piros útlevél). Utazási keretek vannak a kapitalista kiutaztatásban (valuta, útlevél, kék útlevél - disszidálás).

A korszakra jellemző a jól működő belföldi turizmus (szociálturizmus). A nemzetközi turizmus korlátozott. Passzív turizmus vámszabályok (szocialista), nyugati valutahiány, disszidálás miatti félelem. Az aktív turizmus részéről vámszabályok (szocialista), nyugati állambiztonság, fellazítás.

Az 1980 utáni időkben több történt a hazai turizmusban, mint az előtte lévő évszázadok alatt együttvéve. A régi „nagyok” uralták a piacot. Az ügynöki, közvetítői tevékenység szórványosan, mindenki „saját jogon” végezte a ki- és beutaztatást. Jellemzőek a saját szervezésű utak, saját irodai hálózattal, saját piac. A nemzetközi turizmusban szigorú útlevél és deviza szabályozás. Egyéni valutakeret (50USD/3év). Utazási irodai valutakeret (külföldi arrangement költségekre, turista költőpénzre). A valutakeretet az irodák az előző évi valuta „kitermelés” alapján kapták. Szervezett kiutazó forgalom fele a szocialista országokba, fele már nyugatra. Újabb utazási irodák nyitják meg kapuit (Pegazus, OTP Travel, OTP Pentatours, Volán Tourist). Nagyobb idegenforgalmi hivatalok is elkezdik előbb a be-, majd a kiutaztatást nyugatra. A szállodák a kapacitásaikat saját utazási irodáikon keresztül kezdik értékesíteni. A fizetővendéglátás kikerül az utazási irodák monopóliuma alól, a monopólumok lassan megszűnnek. Piacszerű jelenségek a turizmus gazdaságban (versenytársak, piaci korlátok fellazulnak). A vendéglátásba megjelent a magánszektor. „Vidám barakk” szabályozás, monopóliumok oldódnak. Osztrák – magyar turisztikai beruházási hitel egyezmény. 1898 – ban világútlevél egyéni valutakerettel („Gorenje turizmus”). Majdnem szabad kiutazás, gazdasági törvénykezés (verseny, gazdasági társaságok), bankrendszer átalakítása, valuta, deviza szabályozás egyszerűbbé vált.

A rendszerváltás korában a gazdasági, politikai rendszer változott, a turisztikai piacon is óriási változások következtek be. A kereslet összeomlott hazai lakosság életszínvonal esése, szociálturizmus megszűnése, szocialista országokból érkezők, kapitalista országokból érkezők. A kínálati oldal azonban hatalmasra nőtt. Szálláshelyek, utazási irodák, külföldi tőke, tulajdonosok megjelenése. Tervgazdaságban képzett, gyakorlatot szerzett szakemberek, vállalatok piaci viszonyok közé kerültek. Sokkhatás érte a szakmát és a kollégákat. Kínai átok „Élj változatos korban!”. Határzárak, sorompók leszerelése, határnyitás. Az utazás alanyi jog lett, dereguláció, privatizáció (spontán, szabályozott). Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon. Deviza, valuta korlátozások az utazási vállalkozások számára megszűnnek (1992). Költőpénzadási kötelezettség megszűnik (1194). Liberalizált utazási piac, monopolizált helyzetek megszűnnek. Tradicionális irodák megszűntek, részekre szakadtak, átalakultak. Új utazási irodák sokasága alakult ki. Az új utazási irodák a régiekből alakultak át, vagy idegen területekről, maffia pénzekből, pénzmosás céllal jöttek létre. Megjelentek a külföldi, illetve külföldi tulajdonú irodák. Kötött, túlszabályozott tervgazdálkodást, hiánygazdálkodást egyik napról a másikra felváltotta a szabad piacgazdaság, túlkínálati piac alakult ki. Megyei idegenforgalmi hivatalok átalakultak, illetve megszűntek. Túl sok szereplő lett a drasztikusan csökkent kereslettel szemben. Éles verseny alakult ki. Szabályozatlan, zavaros piaci viszonyok. Régi szabályozás már nem, az új még nem működött. Bukások, csődök, utazási botrányok színezték. Szigoró jogi szabályozás (1996 – 97) utazásszervezésről, közvetítésről, utazási szerződésről, idegenvezetésről, üzletek működése (irodahelyiség), osztályba sorolások. Tisztuló piac (szereplők, profilok).

A 2000 – es években már majdnem Európa. A kiutazó kereslet élénkül (polarizáció). A beutazó forgalom egyenlőre csökkenést mutat a vendégszámban, vendégéjszakákban és a turisztikai bevételekben. A belföldi turizmus viszont folyamatosan fejlődik.

Pár évvel ezelőtti határárlépés Hegyeshalomnál történt. Napjainkban a határátlépést már észre sem vesszük (Schengeni Határőrizeti rendszer).

5

Az EU csatlakozást követően jelentősebb változások nem történet. A kereslet lassan növekszik, ezt elősegíti az utazási, határátlépési könnyítések az EU országokba. A kínálat bővül. A jogszabályok már korábban EU kompatibilisek voltak, csak kisebb változásokra volt szükség. Cél az euro bevezetése.

3. Az utazásszervezés és értékesítés munkafolyamata, szakaszai, szereplői

Utazásszervezés: Olyan tevékenység illetve folyamat, melynek során turisztikai szolgáltatásokból egységes turisztikai terméket hoz létre, melyért a szervező felelősséget vállal. Az utazásszervező a saját árualapjának létrehozásához ismeretei és más utazási vállalkozások ajánlatai alapján megtervezi az általa értékesíteni kívánt utakat, utazási programcsomagokat készít, és értékesítésre kiajánlja. Fő eleme a bizalom. Az utazási vállalkozás ráfordításokat előlegez az utazás szervezésénél (pénzt, munkát), turista előlegez (pénzt).

Munkafázisok: 1. piackutatás, piac ismeret: kereslet (célcsoport, szegmentálás), kínálat (részszolgáltatások, vonzerők)2. utazások előkészítése3. utazások értékesítése4. túrák lebonyolítása: utazás, tartózkodás5. zárás, elszámolás, értékelés (utókalkuláció)

Eltérések okai: Piaci sajátosságokban, munkafolyamatok részleteiben, szereplőkben, módszerekben. Munkafázisok szorosan egymásra épülnek, többször egymással párhuzamosan végezzük, ez a gyakorlatban összefolyik, átfedések vannak.

Utazásszervezés munkafolyamata: Tevékenysége során az utazásszervező arra törekszik, hogy az általa elképzelt és megvalósított turisztikai termék megfeleljen a turisták minden elvárásának, és a termék sajátos tulajdonságaiból minél kevesebb negatív hatás érvényesüljön. Ennek érdekében munkáját a következők szerint szervezi:

1. Piackutatás, piacismeret - a hazai gyakorlatban ez leginkább a saját üzleti tapasztalatokon, a többi piaci szereplőtől (szereplőről) szerzett információk elemzésén alapul, az árualapok felmérése. Primer és szekunder információ szerzési típusok vannak.

a. A primer információ szerzés például a kérdőíves felmérések, szóbeli kérdezés. Ezek ritkábban használtak, mert drága.

b. A szekunder információk körébe tartozik a meglévő adatok gyűjtése, ez egy tipikusan alkalmazott módszer.

c. Információt kell gyűjteni a desztinációkról, fizetőképességről, turistákról, konkurencia tevékenységéről, kereslet elemeiről, kínálat összetevőiről. Fontos a naprakész információk és a tudás (keresletről, kínálatról), a marketing ismeret, szemlélet, utazási vásárok, kiállítások. A „szabályos” piackutatást gyakran helyettesíti a tapasztalat, gyakorlat, üzleti kapcsolat, intuitív döntések, konkurencia munkájának megismerése, lopás.

d. A piackutatás során nagyon fontos a célcsoport felismerése. Ennek során figyelembe kell venni a piaci szegmens választást, a szegmens jellemzőit. A célcsoport szükségleteire kell fókuszálni a piackutatás során. A célcsoport választása függ az iroda lehetőségeiről is (tömegturizmus – átalánydíjas utak, exkluzív turizmus – egyedi utazások szervezése).

2. Előkészítés: A szerzett piaci információk felhasználása egy – egy konkrét utazási, üdülési program összeállításhoz. A csomag megtervezése (csomagár), programozás, szolgáltatások összerendezése (időben-, térben egymásután, hasonló minőségben).

a. A tervezés során ügyelni kell, hogy a vezérlő a motívum - vonzerő kapcsolata legyen a turisták igénye, érdeklődése és a szegmens sajátosságai alapján. Az összes részszolgáltatás ezzel legyen kapcsolatban, összhangban, ezt szolgálja.

b. Figyelembe kell venni a sztereotípiákat. Az utazási program szabadidő aránya megfelelő legyen. Figyelni kell a minőségbeli összhangra, nemzeti sajátosságokra, éghajlatra, évszakra és az időjárásra.

c. A tervezés végterméke a forgatókönyv. Ez az utazás alapdokumentuma, az idegenvezető munkaeszköze, a lebonyolítás segítője.

d. Ezután következik az előkalkuláció (eladási ár, kiajánlási ár). A megfelelő árualapok, részszolgáltatások felkutatása a következő lépcsőfok, ezek megbízhatósága, szállító készség és képesség. A részszolgáltatókkal üzleti tárgyalások lebonyolítása. A részszolgáltatások egyenkénti áraiból.

6

e. Szerződési kondíciók (árualap, árak, fizetési feltételek, jutalékok, eredmények), szerződéskötés. A szerződéskötés az alku, tárgyalás a szerződési kondíciókról. Kiemelten tárgyalnak az árakról, engedményekről, jutalékoról, fizetési módokról (engedmények, jutalékok), kapacitásokról, határidőkről (visszamondás, rendelkezésre tartás) és a kölcsönös biztosítékokról, garanciákról. Az előkészítés során nem teszünk mást, mint korábbi piaci ismereteinket egy konkrét út összeállításához felhasználjuk. Az úthoz szükséges szolgáltatásokat szerződéssel lekötjük.

f. Az előkészítés során használt eszközök például a prospektusok, szaklapok, Internet, útikönyvek, térképek, utazási tapasztalatok (study tourok), vásárlói kapcsolatok, beszállítói kapcsolatok.

g. Árképzés alapja: A részszolgáltatások kialkudott árai (költségeink), az utazásszervezési munkáknak ellenértéke, irodai üzemeltetési költsége, nyereség (tulajdonos tőkejáradéka = osztalék, fejlesztés).

h. Fontos az eladhatóság, a tervezett csomaglétszám. i. Bizonytalansági faktorok: A tervezett és a tényleges csoport létszámok eltérése. A lekötött

kontingensek, kapacitások kihasználtság kockázata. Árfolyamváltozások. A turizmus környezetéből adódó kockázati faktorok.

j. Kalkulációs elvek: Költségeink fedezet (részszolgáltatások, utazásszervezési munkánk, irodánk működtetése), nyereséget tartalmazzon (fejlesztések, tulajdonos jövedelme), és az eladható ár.

k. Az előkészítés során nincsenek kalkulációs előírások, jogszabályok. Szabad áralakítás. Eltérő vállalati belső szabályok, módszerek, sémák.

3. Értékesítés: Az elkészült csomagot eljuttatjuk a vevőhöz, értékesítjük. Eljuttatjuk az ügynökhöz (bizalmas tarifa, ajánlattétel), turistához (katalógus, prospektus, irodai értékesítés). Működtetjük az értékesítési csatornát. Használjuk az értékesítés ösztönzés marketing eszközeit.

a. Néhány használt marketing eszköz: katalógus, programfüzet, prospektus, vásári részvény, reklámok, akciók, last minute, kedvezmények stb.

b. Utazások „készletezése”, nyilvántartása: Ebből történik az eladás, komplett utak, kontingensek, egyes helyek.

c. Nyilvántartás, eladás: Kézi, manuális eszközök. Elektronikus helyfoglalások.d. „Bookolás”e. Értékesítési árbevétel.f. Az előkészítés és értékesítés folyamatokkal az utazásszervező iroda utazási csomaggal kapcsolatos

munkájának döntő része megvalósult. Szűken értelmezve eddig tart az utazásszervezés és értékesítés. Tágabban értelmezve hozzá tartozik még az utazás lebonyolítása, az utaztatás és az utazás zárása.

4. Utazás lebonyolítása: Az indulástól a hazaérkezésig tart. Utazás, közlekedés oda, helybe és vissza. Valamint tivábbi szolgáltatások igénybevétele (alap (arrangement), kiegészítő). Figyelemmel kíséri az utazást (idegenvezető, társiroda, célterületi ügység). Beavatkozás, segítés rendkívüli esetekben. A hazai utazásszervező lehetőségei annál korlátozottabbak, minél messzebb van a csoport. Kárelhárítás, kárenyhítés.

5. Zárás, befejezés: Hazaérkezés után a részszolgáltatókkal elszámolás. Teljesítés után számlák kifizetése. Úttal kapcsolatos tényleges bevételek, kiadások, egyenlegezés. Tényleges bevételeket, kiadásokat utazás befejezte után röviddel már ismerjük. Utókalkulációt készítünk. A csomag lehet nyereséges, veszteséges és nullás egyenlegű. Következő lépés a gazdasági elemzés, gazdasági zárás, tartalmi, minőségi elemzés. Az úttal kapcsolatos vélemények, információk összegyűjtése, elemzése (panaszok, dicséretek, idegenvezetői jelentés). A gazdasági és tartalmi elemzés után döntés. Döntés, hogy a program változatlanul folytatódik e, vagy változtatásra van szükség, vagy elhagyás (többet nem indítjuk). És végül ez a folyamat kezdődik elölről.

Szereplők: Sok szereplő tökéletes együttműködése, koordináltsága. Sokszor egymástól több ezer km távolságban lévők. Interdependencia (kölcsönös függés).

Turista: csoportban vagy egyéni. Személyesen részt vesz a termék előállításában, fogyasztó. Utazásszervező vállalkozás: vezetői, munkatársai Utazásszervező vállalatot segítő külső szolgáltatók Csomag részeinek beszállítói: turisztikai szolgáltatók, kiegészítő szolgáltatások nyújtói Ügynökök: turistának közvetlen értékesítés

Mi kell egy utazás sikeréhez? – Jól tervezett és összerakott csomag, hibamentes lebonyolítás (tökéletes közreműködők). Turista várakozásai teljesülnek (élmény, visszatérő vendég). Az utazásszervező és ügynök várakozásai teljesülnek (nyereség, fejlődés). Tartós együttműködés a szereplők között.

7

4. Belföldi utazásszervezés és értékesítés, szociális turizmus

Belföldi turizmus: Belföldön, országhatáron belül találhatók. A turisztikai kereslet összetevői a hazai turista, a turisztikai kínálat részei, részszolgáltatások, a csomag, a közlekedés, a közlekedési hálózat, közlekedési eszköz, itthon megszokott marketingeszközök és módszerek. Ismertek vagy könnyen megismerhetők. Az utazás tervezése, szervezése és értékesítése könnyű.

Definíció: Az országhatáron belüli. Itthoni állandó lakó és munkahely elhagyása. A hazai szolgáltatások igénybevétele. Résztvevők a lakosság (vakációs turizmus – szociálturizmus), vállalkozók és munkavállalók (hivatásturizmus).

Fontossága: A világturizmus 80 – 90 % - a turisztikailag fejlett országokban meghaladja az aktív forgalmat. Személyiségformálás, tudás-, ismeretszerzés, regenerálódás (fizikai, szellemi). Gazdasági hajtóerő a fogyasztás. Területi kiegyenlítődés. Magyarországon a rendszerváltás előtt kb. a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák fele. Rendszerváltás alatt összeomlott, szinte semmivé vált. Majd kezd feljönni és erősödni. Évi kb. 5 % növekedés mérhető. Jelenleg kb. a vendégéjszakák száma 50-60 % - át teszi ki. 2008 – ban a kereskedelmi szálláshelyeken 4 millió vendég, 10 millió vendégéjszaka.

Piaci sajátosságai: Olcsóbb, kisebb távolságok, rövidebb időtartam, többször, nem feltétlenül idényfüggő. Létesítményei a nemzetközi forgalom kiszolgálására is alkalmasak. Fejlesztéseket indukál.

Jelentősége, előnyök: Minőségi előnyök: Személyiségformálás, életminőséget javít, egészség megtartás, javítás. Kulturális élmény-,

ismeretszerzés. Természetvédelmet segíthet. Emberi kapcsolatok, hazaszeretet, identitástudat. Utazási „szakmai alapiskola”.

Mennyiségi előnyök (mérhető): Szolgáltatók kapacitáskihasználtsága egyenletesebb, magasabb. Gazdaságosságot javít, szezonális és területi koncentrációt enyhít, foglalkoztatást javít, multiplikátorhatás, nemzetközi turizmus előfeltétele, az ország fejlettségének fokmérője.

Mérési, elemzési problémák: Irányítani, menedzselni csak azt lehet, amit mérni tudunk. Nehéz pontos statisztikai adatok szerzése (KSH „számokban utazunk”, vendégszám halmozódást tartalmaz, kiszűrni lehetetlen, nehéz elkülöníteni a hivatás / vakációs turizmust, fekete/szürke gazdaság).

Elemzési problémák enyhítése – KSH kérdezőbiztosok felmérései: Itthon, hazai lakosságtól (Belföldi turizmusról, kiutazásokról. Negyedévente 18 ezer családnál interjú). Pontosabb adatok (tervezés, irányítás, támogatás). Segít a kereskedelmi szálláshely statisztika, az utazási irodai statisztika, eseti piackutatások, statisztikai felmérések.

Mostani befolyásoló tényezők: Keresleti oldalról a diszkrecionális jövedelem (infláció, munkanélküliség, alacsony jövedelmek), a szabadidő (önkizsákmányolás, kényszervállalkozások), és a motiváció.

Mai befolyásoló tényezők: Kínálati oldalról a vonzerők (termál-, és gyógyvizek, gyógy és wellness szállók, Balaton, Budapest, történelmi és műemléki városaink, egyéb), a szálláshelyek, a vendéglátás, az árak, kedvezmények stb.

A kereslet a korábbival már azonos szintű, dinamikusan növekvő. A kínálat a belföldi turizmus kiszolgálására elégséges, megfelelő. Tömegturizmus, belföldi exkluzív turizmus kiszolgálása is működik. Mindkettő kínálata gyorsan fejlődik.

Csoportosítási szempontok: Szervezettség: szervezett, nem szervezett (nagyobb hányad) Résztvevők: egyéni 8döntő részben), csoportos Motiváció: vakációs, hivatás, köztes (incentív turizmus, szociálturizmu)

Szervezett belföldi utazások: Komplex turisztikai termékek. Fajtái a kirándulások, országjárás, üdülés, gyógyüdülés, hivatásturizmus, incentív turizmus.

Szereplők, az elosztási, értékesítési csatorna tagjai: Értékesítési csatorna belföldön működik (részszolgáltatók, utazásszervezők, utazás közvetítők, utas).

8

Belföldi turizmus utazásszervezés és értékesítés:1. Programozás, tervezés: Keresleti, kínálati oldal egyaránt Magyarországon van (piacismeret). Könnyen

megismerhetők, nincsenek nyelvi problémák, árkialakítás, előkalkuláció (forintban, ismert árviszonyok). Tervezése könnyű.

2. Szervezés: A szolgáltatások meghatározása. A szolgáltatások fajtája összhangban van az utazás „vezérmotívumával”, jellegével (üdülés, körutazás, kirándulás, stb.)

3. Szerződéskötések: Az utazásszervezők és szolgáltatók kölcsönösen ismertek. A részszolgáltatók is hazaiak. Hazai jogrendszer. Szerződésfajták, szerződéskötési szokások. A jogviták rendezése hazai bíróságokon.

4. Értékesítés: Meghirdetés katalógusban, vásáron (országos, regionális), a hazai médiumokban. Marketing eszközök az itthon megszokottak, ismertek.

5. Bonyolítás: országhatáron belüli utazás. Kis ország, kis távolságok. Nincsenek nyelvi problémák. Gondok, nehézségek könnyen elháríthatók. Könnyű bonyolítás.

6. Zárás: Elszámolás a részszolgáltatókkal (elszámolás, fizetés forintban). Utókalkuláció (nyereségelemzés, ismert költségek, nincsenek árfolyamproblémák). Értékelés egyszerű.

A belföldi turizmus utazásszervezése ismert tényezőkre alapul. Elő- és utókalkuláció könnyű. Az utazás lebonyolítása, problémamegoldása egyszerű. Az értékesítés ismert csatornákon és módon történik. egyszerű, könnyű tervezés, szervezés, értékesítés.

Szociálturizmus: Egy sajátos belföldi turizmusfajta. 1945-1973: Nyugatra nem lehet utazni, csak szórványosan (politika, kereskedelem) a kettéosztottság miatt, így

fellendül a belföldi utazás. A szociálturizmust a politika működteti és nem a piaci tényezők. Van szakszervezet, beutaló, szakszervezeti szállodák. A szocialista országok lakosai egymást sem keresték fel. A ’60-as évek előtt a csehek sem jöttek ide. Balaton egyenlő volt a ”szocialista tenger”, tengerpótlónak tekinthető. A déli parton sorra épülnek a betonszállodák. Budapesten a ’60-as évek előtt nem volt szállodaépítés. 1964-ben az Intercontinental magyar tőkéből épült fel, de egy nyugati lánc tagja. Szimbolikus és presztizs kérdés volt, a nyugat felé nyitás kezdete. Hírességek jártak ide, mint például Elizabeth Taylor, Richard Burton, Beatles. 1970-ben a vadászati világkiállítás miatt épülnek szállodák (Hotel Wien, Volga-Alno szálló, tatai Diana szálló). A ’60-as évek felé igaz kis méretekben, de megindul az utazás nyugat felé.

1973-1981: Nagy szállodaépítési program-osztrák beruházás, 6000 magas kategóriájú férőhely. Előfeltételei, hogy 1978-ban eltörölték a vízumkényszert Magyarország és Ausztria között, a svédek és a finnek Málta vonatkozásában. 5 milliárd osztrák schilling áll rendelkezésre az infrastruktúra fejlesztésére (szálláshely, közlekedés). Felépül a Ferihegy II. (hangárak, terminák), a hegyeshalmi, kópházai határátkelők, a dunaparti szállodasor (Fórum, Atrium Hyatt, Novotel), a Kongresszusi Központ. Szállodabővítések SportszállóFlamenco, Szabadság szállóGrand Hotel Hungária. Szolgáltatásbővítés a balatoni szállodáknál külső uszodák, sportlétesítmények. Problémák a népességrobbanás, környezetszennyezés, a szocialisták fejlődése lelassul, valamint a nemzetközi terrorizmus.

Rendszerváltás előtt: Szakszervezeti, vállalati, szövetkezeti, állami intézményi üdülők, hétvégi pihenők munkaviszonyba lévőknek, nyugdíjasoknak, hozzátartozóiknak. Ingyenes vagy erősen kedvezményezett üdülés. Gyakorlatilag mindenki számára. A külföldi utazási lehetőségek pótlása. Politikai, ideológiai hátterű tevékenység. A kedvezmény csak az üdülőkben volt érvényesíthető. A kedvezmény igénybevételére évente többször is volt lehetőség. A kedvezményt az állam, szakszervezet, vállalat, szövetkezet (üdülő tulajdonos) adta. Gyakorlatilag mindenki kedvezményezett a szakszervezetei, vállalati üdülőkben. A rendszer nem piaci alapon működött.

Rendszerváltás után: Piacosítás, kedvezményszűkítés (Magyar Nemzeti Üdülési Alap. A nemzeti üdülési szolgálat a hajdani üdülőhálózat működtetője). Az üdülési csekkek rendszerén keresztül érvényesülő támogatás.

Most: Azok számára is lehetővé teszi az utazást, üdülést, akiknek erre szociális helyzetük miatt nincs lehetőségük. Mint például alacsony jövedelműek (nyugdíjasok, nagycsaládosok, szakiskolások, fogyatékkal élők), munkavállalók.

Kedvezmények: A költségvetési támogatást egy viszonylag szűk csoport, a leginkább rászorultak illetve munkavállalók kapják. Kedvezménnyel, támogatással vásárolhatnak üdülési csekket. A csekkeket sok helyen lehet felhasználni (6000 szolgáltató).

Üdülési csekkek: Támogatás a csekkek vásárlásakor. A csekk árának egy részét az állami illetve a csekk teljes árát munkáltató fizeti az igénybevevők helyett. A szociálisan rászorultak országosan korlátozott mennyiségben pályázhatnak. A munkaadó (adó és járulékmentességi kedvezménnyel) a minimálbér mértékében munkavállalóik és azok családtagjai részére vásárolhatnak. A belföldi turizmusban a szolgáltatások kifizetésére alkalmazzák. Készpénzt kímélő fizetési eszköz, névre szól, egy éves érvényességű, piaci árakon szolgáltatnak (pénzzel – üdülési csekkel fizetnek a turisták).

o Felhasználható: szállodák, panziók, kempingek, vendéglátóhelyek, gyógykezelés, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szabadidős sportszolgáltatások, közlekedés, belépőjegyek, horgászengedély.

9

2008 – ban 42 milliárd forint csekk eladás. 2 millió fő csekktulajdonos. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele üdülési csekkekkel történő fizetéssel 21 milliárd forint.

5. Utazásszervezés és értékesítés a nemzetközi aktív, passzív turizmusban

A nemzetközi turizmus határátlépéssel történik. Külföldön (kereslet és/vagy kínálat), valamint még fontos a külföldi partneriroda együttműködése beutazásban és kiutazásban egyaránt. Partneriroda feladatai kereslet, kínálat külföldön és belföldön egyaránt, az utazás tervezése, és szervezése, a csomag összeállítása, és értékesítése. A külföldi partneriroda segít a piackutatásban (kereslet/kínálat), az utazás szervezésében, csomag összeállításában. A külföldi tour operátortól a haza iroda vásárol csomagot, vagy csomag részt. Segít a vendégküldésben, értékesítésben. Magyar utazásszervező útjait értékesíti a külföldi utazási iroda.

Nemzetközi aktív turizmus – beutaztatás Lényege: turisztikai kereslet (turista) külföldön, turisztikai kínálat itthon, sajátosságok, jellemzők előbbiekből

adódóan. A kereslethez nehéz eljutni, nehéz információt szerezni. A kínálat ismertebb. Az utazásszervezés, csomag tervezése, összeállítása könnyebb, az értékesítés nehezebb. A nemzetközi beutazás meghatározó jelentőségű a hazai turizmusban. A piac kínálati része Magyarországon van, a kereslet külföldön.

Fontossága: Évente közel 40 millió külföldi vendégérkezés. A világ élvonalában lévő fogadó ország voltunk / agyunk / leszünk? Miért jön ennyi vendég? Deviza, valutabevételeket hoz. Pozitív egyenlegű a turisztikai fizetési mérleg aktívuma. Turisztikai kiadásokat fedez. Az országok, régiók fontos (egyetlen) bevételi forrása lehet.

Kínálati adottságaink: Mi vonzza a turistákat? Kínálati leltár. Világra szóló attrakcióink nincsenek (Budapest). Kis ország sok látnivalóval (Balaton, termál-, gyógyvizek, puszta, történelmi városok, stb.)

Aktív forgalom szereplői: o Utasok – külföldi állampolgárok (más nyelv, más szokások, kultúra, más igények). o Utazási irodák: külföldi (küldő) iroda, belföldi (fogadó) iroda.o Hazai szolgáltató vállalkozások: Hazai irodák partnerei, külföldi irodák partnerei.o Szerződéses kapcsolatok: szolgáltatók - irodák, küldő – fogadó irodák.

Kapcsolat a szereplők között: Beszerzési szerződések a szolgáltatók, fogadó iroda között (szálláshelyek, étkezések, közlekedés, programszolgáltatók, idegenvezetők). Szerzdősé a külföldi és a hazai fogadó iroda között.

Munkafolyamatok:o Előkészítés:

Kereslet – kínálat vizsgálata: Külföldi kereslet vizsgálata, saját piackutatás, küldő partneriroda segítsége, itthoni kínálat (szolgáltatások) felmérése, megismerése, naprakész információk)

Hazai szolgáltatások felmérése: Szálláshelyeknek kiemelt fontossága van. Saját szolgáltatások eladása előnyben. Szakmai hírek figyelemmel kísérése (sajtó, kiállítások).

Előzetes ajánlások: Ajánlatok, kiajánlások kidolgozása külföldre. Üzletszerzés (direct mail, akvizíciós utak, vásárokon, kiállításokon részvétel - partnerekkel tárgyalások).

o Programozás, tervezés – keresletnek megfelelő csomag tervezése: Programfajták:

Standard - Forfait utak Szabadidős programok:

o Garantált programok: Általában üdülő, tartózkodó jellegű utakhoz ajánljuk. Szabadidő eltöltés, pénzköltési lehetőség, garantált / állandó (program, indulási – hely, idő), létszámtól független.

o Fakultatív programok: Körutazó és üdülő jellegű utazások résztvevői számára (egyénibb igények kielégítése) a turista szabadidejében, pénzköltési lehetőség.

Útszervezési, programozási szabályok: A külföldi kapja meg, amit vár (ország kép). Szolgáltatások hasonló színvonalon. Mindent a „vezér” motívumnak rendelünk alá.

Előkalkuláció, eladási ár kidolgozása: Turistáknak, beutazó partner irodáknak, Ft áraiból valuta árak, árfolyamváltozások. Két ország, két különböző inflációs ráta. Elkészítése hónapokkal korábban.

Eladási ár kialakítása: Árfajták: Külön – külön a csomag összetevőkre (partner válogathat, mi kell a csomagba,

mi nem), egyéni – csoportos, egyágyas felár. Csomagár, általány díj, pausál ár. Árkedvezmények: mennyiségi, ingyenes helyek.

o Értékesítés: Rendelések fogadása (telefonon), írásos megrendelések, írásos visszaigazolások. (Előző kettő együtt jogi értelemben vett szerződésnek minősül). Szerződés szerint.

10

Konkrét, részletes ajánlattétel: Levélben – faxon. Bizalmas tarifa (Confidental tarif), értékesítési kézikönyv – képek, szöveg. Study tourokra külföldiek meghívása – ajánlatunk megismertetése.

Elosztási csatorna kiválasztása: Kiállítások, vásárok, promóciós utak, üzleti tárgyalások (szakmai nyelv, kifejezések, különböző kultúrák).

o Utazás lebonyolítása: Beszállítók: Szolgáltatások megrendelése, szolgáltatók tájékoztatása (telefonos, majd írásos). Utazás előtti egyéb munkák: Részletes forgatókönyv elkészítése (referensnek, idegenvezetőnek

segítség), idegenvezető eligazítása (formanyomtatványok átadása). Utazás alatt: Itthon, figyelemmel kísérés (beavatkozás), kapcsolat az idegenvezetővel -

csoportkísérővel, intézkedés és rendkívüli esetekben. Utazás lebonyolítása: Utas és partner irodai panaszok kezelése. Módosítási igények (fogadótól,

küldőtől), rendkívüli események. o Zárás, értékelés:

Utazás befejeztével: Elszámolások (belföldi szolgáltatókkal forint - költségeink, küldő irodától valuta - bevételeink), utókalkuláció (gazdasági értékelés, valutából forintot), tartalmi értékelés (módosítások?)

Elszámolás, utókalkuláció: Bevételek valutában külföldről. Kiadásaink itthon forintban, „közös nevező” (valutát forintra számolunk át, árfolyam).

2008 – ban Kereskedelmi szálláshelyen megszállt külföldiek: Németország, Ausztria, Nagy – Britannia, Olaszország, Románia.

Nemzetközi passzív turizmus – Hazai turisták kiutazása külföldre Jellemzése: Nemzetközi kiutaztatás. A turista országhatáron túl vesz igénybe szolgáltatásokat. Az ország valuta,

deviza készletét csökkenti. A nemzetközi fizetési mérleg kiadási oldalát terheli. A kínálat elméletileg az egész földgolyóbis (nehéz megismerni), nagyobb távolságok, hosszú utazás, tartózkodás. Utazás belföldről külföldre, külföldről belföldre. Szakmailag a legigényesebb munka (kínálat távol, utazás Magyarországtól messze).

Lényege: Kereslet itthon (értékesítés könnyebb). Kínálat külföldön (nehezebb az utazás megszervezése, partneriroda segítsége).

Kiutazó piac jellemző adatai: Célországok sorrendje 2007 – ben (Horvátország, Románia,Ausztria, Olaszország, Németország, Szlovákia, Görögország).

2008 – ban külföldre utazó magyarok száma: 17, 4 millió fő Utak típusai:

o Standard utazások: csoportos, egyénio Forfait utak: csoportos, egyéni, jelentősége az üzleti utazásoknál

Szereplők: o Turisták: magyar állampolgárok, nálunk tartózkodó külföldiek, harmadik országbeli turisták – külföldről

külföldre. o Szolgáltatók: Esetleg belföldiek is lehetnek (külföldi kiutazás előtt itthon, hazaérkezéskor itthon),

meghatározóan külföldi szolgáltató (utazásszervezők, közvetítők, részszolgáltatók)., külföldi szálláshelyek, közlekedési vállalkozók (légi, szárazföldi, vízi).

o Külföldi utazásszervező: Bizományosa itthoni vállalkozás (Külföldi iroda kínálatából közvetlenül értékesít magyar kiutazó utas részére.), magyar szervező (A kinti részszolgáltatásokat külföldi irodától, szolgáltatóktól vásárolja. Csomagot maga állítja elő.).

o Utazásközvetítők hálózata. Munkafolyamata: Nem lehet mereven szétválasztani a folyamatokat. Egymásra épülnek, részben átfedik

egymást. Vállalkozás célrendszerének megvalósulását szolgálják. o Előkészítés: Megfelelő fogadókészség van e az adott országban? Kínálati információk (óriási mennyiség,

gyűjtés, elemzés, kinti partner segít), partnerválasztás. Információgyűjtés, keresletfelmérés: Információgyűjtés, elemzés (Hazai keresleti tényezőkről,

utazási divatok, motivációk, adminisztratív intézkedések, vízum, meghívás – megélhetési költségek, szállásfoglalás.).

Piaci szegmensválasztás Célterület (ország) választás:

Saját irodánk: tapasztalat, személyi állománya – nyelvismeret, területismeret, Kapcsolatrendszere külföldön: tulajdonos, üzleti partner. Megközelíthetőség: határátkelés, közlekedési infrastruktúra, csatlakozási lehetőségek,

tranzit országok, közlekedési eszköz.

11

Általános árszínvonal – árfolyam Környezeti helyzet: egyik legfontosabb, idegen helyen. Idegen környezetben: biztonság, fizikai, vagyoni, egészségügyi, egyéb. Politikai helyzet Közbiztonság: turista, mint célpont, turisztikai fogadóhelyek, mint célpontok.

Vallásháború, etnikai villongások, bűnözés – turisztikai bűnözés, közegészségügy – higiénia.

Biztonság: Szélsőségektől mentes ország legyen gazdasági, társadalmi, politikai, természeti stb. Legalább turisták számára legyen képes ezt biztosítani. – „turista gettók”. Különleges esetekben éppen a biztonság hiánya a vonzerő (kalandturizmus, katasztrófa turizmus, veszély – igény korlátos).

Partnerválasztási szempontok: Nincs partnerem, magam szervezem, értékesítem (szakértelem, kockázat nagy). A fogadó országbeli partneriroda szervez, hazai iroda értékesít (lehetőleg hozzánk küldő iroda is legyen, a fogadó területi iroda nagy helyismerettel rendelkezzen). Jegyzett, nyilvántartott partner legyen. Nagy külföldi Tour Operátorral dolgozzunk. Közvetlen szállodai rendelésnél lehetséges közvetlen szállodai kapcsolat.

o Szervezés, beszerzés: Szegmens / fogadó terület / partner kiválasztása után, célirányos ajánlatkérések (üzleti levelezés, programok, árak), személyes megismerés lehetősége (Study Tour – ra kiutazás). Hazai Tour Operátor végzi az utazásszervezést, maga szervezi össze a külföldi csomagot. Külföldi Tour Operátortól vásárolja a kinti utazási csomagot.

Beszerzés: Ajánlatkérés tartalma, csoporttal kapcsolatos fontos adatok közlése a szolgáltatókkal (létszám, kért szolgáltatás – mennyisége / minősége, kiutazási időpontok), ajánlatok értékelése (írásban), ajánlatok értékelése, ajánlati feltételekben egyezség, alku, tárgyalás. Egyezség, alku, tárgyalás (ár, rendelkezésre tartás, visszamondási feltételek, fizetési feltételek), szerződéskötés az ajánlattevővel, szerződéskötés az ajánlattevővel (Egy partneriroda, akitől a teljes csomagot megvesszük. Sok szolgáltató, ha magunk szervezzük a csomagot.). szerződés alapján rendelések, visszaigazolások.

Előkalkuláció: Szolgáltatások árai külföldön (árakat valutában kapjuk), itthoni szolgáltatók (ha vannak – áraikat forintban kapjuk), forint eladási árrá alakítjuk (valuta – forint árfolyamok). Valuta árakból (forint árat képzünk). Árfolyam és inflációs spekulációk, előrejelzések.

o Szolgáltatások beszerzése, szerződéskötés Package összeállítása, előkalkuláció

o Értékesítés, utazás ismertetése: Megjelentetés (programfüzet, katalógus, szórólapok), egyéb marketing kommunikációs

eszközök (reklám, hirdetések, vásárok) Értékesítés: Értékesítési csatorna megválasztása, foglalások (nyilvántartási rendszerek – kézi,

számítógépes, utas befizetések, utassal szerződéskötés (utazási szerződés) Referens értékesíti az utazásokat

o Utazás lebonyolítása: Utazás figyelemmel kísérése: távolság, kapcsolattartási nehézségek, rendkívüli esetekben

intézkedés – külföldi partneriroda segít, hazulról a segítségnyújtás (mérlegelés - időigényesség, költség, kártérítések, kötbérek; körülményes).

o Utazás befejezése, értékelés, zárás: Elszámolások: hazai szolgáltatókkal (ha volt) HUF, külföldi (valuta, deviza) partnerirodával,

szolgáltatókkal. Gazdasági értékelés (utókalkuláció): bevétel – kiadás. Szakmai értékelés

2008 – ban a ki- és beutazások devizaegyenlege: Deviza bevételek: 3,1 milliárd euró Deviza kiadások: 2,1 milliárd euró Egyenleg: + 1 milliárd euró

12

6. Szerződések az utazási irodák gyakorlatában

1. Szerződések: A szerződéskötés nem egyszerű dolog. Előtte felkészülés, számítások, tárgyalások, alkuk. Az üzleti tárgyalásokat zárja le a szerződéskötés. Idő, pénz és szaktudás igényes folyamat. (gazdasági jogi ismeretek (polgári törvénykönyv, kötelmi jog, szerződések), verseny jogi ismertek (tisztességtelen piaci magatartás, kartell tilalom)).

a. Szerződések helyette: A szerződéskötések helyett előforduló egyszerűbb megoldások (rendelés, visszaigazolás, teljesítés, számlázás, fizetés).

i. Feltétele: Régi partner, tartós együttműködés, korrekt, etikusan működő piac.b. Kellő szaktudás: Utazásszervezői szakma, gazdasági, jogi, kommunikáció, pszichológia.

Beszerzési, adásvételi szerződések: Turizmusban használt adásvételi, együttműködési szerződések. Az utazásszervezés során a részszolgáltatókkal, utazásszervezők között kötik. Szolgáltatások adás – vétele. Szerződő partnerek (belföldi, külföldi – aktív, passzív).

2. Belföldi beszerzési szerződések: Alapszolgáltatások beszerzése (szállás, étkezés, arrangement), kiegészítő szolgáltatások (utazás, programok, idegenvezetés). Szolgáltatás tulajdonosoktól (tipikus), közvetítőktől (szolgáltatók átadják az értékesítés jogát). Körültekintő eljárás. Az utazásszervezők felelősek, helyt kell állniuk beszállítóik miatt. A szolgáltatásokat szerződéssel kötik le. Tartalma: partnerek neve, címe, szerződés tárgya, mennyiség, minőség, ár / árak (mellékletben), árengedmény, kedvezmények. Megrendelés, visszaigazolás módja. Fizetési feltételek, módok, határidők. Módosítások, lemondások feltételei, rendje. Nem vagy hibás, késedelmes teljesítés szankció. Felelősség, Vis Major esete. Vitás kérdések rendezése, kijelölt bíróság. Szerződés életbeléptetése, felmondása, megszűnése. Keltezés, aláírások, mellékletek. A szerződéseket általában akkor kell elővenni, ha az adásvételben, fizetésben valami gond van. A „normális” üzletek maguktól működnek, a szerződés csak „papír fedezék”, biztosíték. Ezért a szerződés készítésekor kiemelten kell figyelni a „nem rendes” üzleti szituációkra.

a. Szállás beszerzési szerződések: i. Lekérés: általános együttműködési alapokat, formákat, módszereket rögzítenek, vagy azt sem.

Nincs kötelezettség, szankció, nincs kockázat, nincs árengedmény, jutalék lehet. ii. Free sale: Modern értékesítési forma. A számítógépes értékesítési technikát feltételez. A vevő

naprakész információval rendelkezik a szálloda szabad kapacitásáról, a szoba státuszokról (szabad – lekérés nélkül vásárolhatja az utazási iroda, lekérés – lekéréssel vásárolható, lezárva – nem vásárolható). A partnerek megállapodnak egy tranzakcióban hány szoba vásárolható (kis kapacitások általában). Egyéni forgalom kiszolgálására alkalmas. Kedvelt az üzleti utazásoknál. A szálloda a foglaltságtól függően variálhatja a rendelkezésére adott szobákat.

iii. Kontingens szerződés: Iroda elővásárlási jogot szerez egy szállodai kontingensre határidőig, szabad értékesítésre (csoportos értékesítésre, egyéni értékesítésre). A határidőig visszaadott kontingens nem szankcionált. A megtartott kontingensre meghatározott a töltési garancia nagysága (rövid – magas, hosszú – alacsony). Ha nincs visszaadási határidő a garancia teljes egészben a vevő kockázata. A szálloda biztos bevételhez jut. A szálloda árkedvezményt ad a vevőnek. Gyakran használt forma az üdüléseknél (autóbuszos, charter gép, charter blokk nagyságú ágykontingens).

iv. Bérleti szerződés: Adott kapacitás, adott határidőig, nincs visszaadási lehetőség. Bérleti díj összegét fizetni kell. A szálloda kockázata helyett vásárlói kockázat van. A szállodánál értékesítési munka nincs. Egyedi megállapodás, nagy árkedvezmény.

Utazási irodai kockázat (nyereség / veszteség) szerinti sorrend: lekérés – free sale – kontingens – bérletUtazási irodai kedvező beszerzési árak szerinti sorrend: bérlet – kontingens – free sale – lekérésKockázat – ár nagysága: Magas kockázat az iroda számára, szállodával az értékesítési, kihasználási kockázatot megosztja, vagy teljesen átvállalja tőle (alacsony beszerzési ár). Az alacsony kockázatú beszerzés egyenlő a magas beszerzési árral.

v. Iroda mérlegelési szerződés választási szempontjai: Várható kereslet, kockázat mértéke, vagyon, tőke nagysága, várható nyereség / veszteség, szállodai kínálati piac, szállodai ajánlatok, versenytársak pozíciói.

13

b. Étkezési szolgáltatások: Sokféleség a szolgáltatásokban, szolgáltatókban, ezért a szerződések is változatosak, nem tipizálhatók. Többnyire rugalmas feltételeket tartalmaznak. A kötöttség a nagy létszámú rendezvények étkeztetéseinél a szolgáltató védelme miatt (előkészületek a vendéglátóhelyen, meghiúsulás, létszámváltozás, fizetés). Progresszív jutalékok az utazási irodák részére.

c. Közlekedési szolgáltatások: Menetjegy értékesítésre ügynöki szerződések. A szállítási kapacitás lekötése (kapacitás tartás határideje, lemondási feltételek). Különleges figyelem a repülőgép bérleti (charter) szerződéseknél (fix bérleti díj, kockázat nagy). Jelentős árengedmény a vevőnek.

d. Programszolgáltatások: Sokféleség a programokban, szolgáltatókban. Sokféle szerződés (jegyértékesítés, vendégek biztosítása (teljes programok leszerződése, résztvevők számának megfelelő vásárlás), jutalékok, fizetési feltételek.

3. Szerződések külföldi partnerekkel: Eseti ügylet. Küldő és fogadó partnerek (Egyik küld, másik fogad. Mindketten mindkettőt). Rendszeres kapcsolat. Országonként eltérő jogrendszerek.

a. Általános együttműködési szerződés: Név, cím, szerződés tárgya, árak, kedvezmények, jutalékok, megrendelések, visszaigazolások, kísérő okmányok, lemondások, létszámváltozások, fizetési módok (átutalás, csekk, készpénz, bankkártya), fizetési feltételek (előre, előre, - utólag, utólag, szankciók). Felelősség az utasokkal szemben (Vis Major), vitás ügyek rendezése (melyik ország jogrendje, bírósága. Választott bíróság.), szerződés módosítás feltételei, életbeléptetés, érvényesség, felmondás, mellékletek, keltezés, aláírások.

i. Kritikus területek: Megrendelő szolgáltató között nagy távolság. Szolgáltatás nyújtása, ellenérték fizetése időben is távol van egymástól. HUF – valuta árfolyamváltozások. Megrendelő szolgáltató között nyelvi, interkulturális különbségek.

Új partner esetén különös körültekintés szükséges. Bizalmatlanságot nem kell takargatni. (Bankinformáció kérhető a partnertől, fizetési módban - hozzájussunk szolgáltatásunk ellenértékéhez, pénzünk ellenértékét kapjuk meg, bankátutalásnál rögzíteni az árfolyamot, csekkel való fizetésnél bankcsekk). Vevőként ügyelni kell az előfizetési feltételek vállalásakor (minél kisebb összeget, minél később, lehetőleg teljesítés után fizetni). A vitás ügyek rendezésében általános szokás, hogy annak az országnak a bírósága előtt, ahol a szolgáltatás megvalósul. Saját ország választott bírósága, svájci jogrendszer.

b. Egyedi, egyszeri kapcsolatok szerződése: Általános együttműködési szerződésre épülhet. Csak az adott ügyletre vonatkozó feltétele szerepelnek benne. Csak önmagában alkalmazzuk. Tartalma megegyezik, hasonló az általános együttműködési szerződéssel.

A PTK – ban nevesített, utazások során használt szerződések: Polgári jogban külön megnevezett, különleges turisztikai szerződések. Közvetítői szerződés és utazási szerződés. Előzőekben az utazásszervezésben, a részszolgáltatások beszerzésében használt szerződésekről volt szó. Most közvetítés során keletkezett, turistával kötött nevesített szerződések következnek. Ezeknél a szerződéseknél az egyik szerződő fél (egy kivétellel) bejegyzett, nyilvántartásban szereplő, utazási vállalkozás (utazásszervező, ügynök). Ez alól kivétel az utazásközvetítő által összehozott szolgáltató és turista közvetlenül szerződik egymással.

4. Utazást közvetítő szerződések (megbízási-, bizományosi szerződés) - Utazási ügynök közvetítő tevékenysége:

a. Utazásszervezővel kötött közvetítői szerződés alapján: Az utazásszervező által összeállított csomag tartalmával. Standard útra. Körutazási szerződést az utassal.

b. Forfait utaknál az utat a turista tervezi meg. Ügynök a szükséges szolgáltatást közvetíti a turista és a szolgáltató között. Ügynök a szükséges kapcsolatot közvetíti a turista és a szolgáltató között.

i. Utazási vállalkozó két szerződést köt: 1. Utassal, amelyben rögzítik az igényelt szolgáltatásokat.2. Előbbi alapján szerződik a szolgáltatókkal a teljesítésre.

c. Standard utak (utazásszervező és utas közötti a szervező): Megbízottjaként, bizományoskénti. Szerződések standard utak:

1. Utazás szervező (utazásközvetítői szerződés)2. Utazás közvetítő (utazási szerződés)3. Turista

5. Utazási szerződés – Utazási vállalkozás és a turista között

14

a. Standard útra szóló utazási szerződés: Írásos tájékoztató készül. Utazási szerződés jön létre az utas és vállalkozó között. A vállalkozó szolgáltatást teljesít (utazás, tartózkodás, tartózkodással összefüggő szolgáltatások, különösen étkezés, szállás, legalább kettő esetén (utazási csomag) utazási szerződést kell kötni.

i. Csomag összeállítása: Összerakja az utazásszervező (átalánydíjas út), és a turista (közvetlen ajánlatokat tesz az iroda és az utas ezekből a „modulokból” rakja össze a csomagot. Ekkor is egy összevont csomag ár van.

ii. Ajánlat tétel: Akkor jön létre, amikor az iroda utazási ajánlatát az utas elfogadja. Meghatározó fontosságú az ajánlat. Az ajánlat egyenlő az utas tájékoztatóval és a programfüzettel (katalógussal) is. Nem a szerződés a meghatározó az utas és szervező közötti kapcsolatban. A szerződés csak másodlagos dolog (Időben később jön létre, az ajánlatnak benne kell lennie a szerződésben).

1. Tartalma: Vállalkozó neve, székhely, nyilvántartásba vételi szám, telefonszám, adószám, úti cél, útvonal, indulási idő és hely, jelentősebb tartózkodási helyek, szálláshelyek típusa, főbb jellemzői, komfortfokozata (osztályba sorolása), étkezésre vonatkozó tájékoztatás, szállási eszköz és jellemzői (utas osztályok), utasok által elfoglalható helyek, díj ellenében kapott programok, fakultatív programokon való részvétel feltételei. Út elmaradása esetén az a határidő, ameddig az utasokat értékesíteni kell, minimális indulási létszám. Díj összege forintban, mely szolgáltatásokra nyújt az összeg fedezetet, előleg mértéke, fennmaradó összeg befizetésének rendje. Hazaitól eltérő jelentős szabályok, szokások. Egészségügyi előírások, cél országra jellemző életmód, éghajlat, étkezési és közlekedési szokások, igénybe vehető biztosítások. Vízumkötelezettségről tájékoztató. A tájékoztató nem tartalmazhat félrevezető információkat (Rosszhiszemű tájékoztatás esetén a szerződés érvénytelen. Részvételi díj plusz kamatok, kártérítés (követelhető)). Tájékoztatótól eltérni csak akkor lehet, ha ennek lehetősége a tájékoztatóban szerepel. Összegezve: vállalkozó adatai, utazási csomag részeiről információ, utazás elmaradása, biztosítás, részvételi díjfizetés, hazaitól eltérő dolgok.

iii. Utas tájékoztató: Írásos tájékoztatótól függetlenül is közölni kell az indulás előtt minimum hét nappal. Az irodát a célállomáson képviselő nevét, címét, telefonszámát. Az utazási vállalkozó telefonszáma, amelyen segítség kérhető.

b. Utazási szerződés: i. Alaki követelményei: Írásban készült, több példányban. Egyik fél példányán a másik aláírása kell.

Egyik példányt az utasnak át kell adni. Csak egyedi utazási szerződés köthető (blanketta szerződések egyedivé tehetők).

ii. Tartalma: Az írásos tájékoztató tartalma a szerződés kötelező része, ezen kívül az utas neve, címe, utazás kezdete vége (hely, idő), utas által rendelt szolgáltatások. A részvételi díjban nem szereplő, külön felszámításra kerülő tételek. Az utas költségek nélküli elállási határideje. A biztosító / pénzintézet megnevezése, ahol az iroda vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződése van.

c. Utas egyedi rendelésére kötött szerződés: írásos utas tájékoztatás nem készül. Forfait utazásra kötött szerződés. Egyedi út, egyedi jogeset. A szerződésben a szolgáltatásokra vonatkozó részek kiemelten fontosak (nincs írott utas tájékoztató). Vállalkozó neve, székhelye, nyilvántartási száma, telefonszáma, adószám. Utas által igényelt szolgáltatások. Szolgáltatások ideje, szolgáltatások megnevezése, szolgáltatások szervezési díjat is tartalmazó vállalkozói díj.

d. Mindegyik fajta utazási szerződésre vonatkozó fontos pontoki. Részvételi díj: Mindkét fél részére kiemelten fontos. Általában a teljes utazási költséget tartalmazza.

ebből hiányzik a repülőtéri illeték, a biztosítások, vízumdíjak. Rögzíteni kell a szerződésben, ha a díjon felül még valamit fizetni kell. A részvételi díj előleg aránya a díj maximum 40 % - a. A díjkülönbözet az indulás előtt legkorábban 30 nappal kérhető el. A díjelemelést az ajánlat megtétele után csak meghatározott jogcímek alapján lehet kezdeményezni (közlekedési árak hatósági, nemzetközi emelése, szolgáltatóknál adó, illeték emelkedés, deviza 6 forint árfolyam változás). De indulás előtt 20 nappal már ezek alapján sem lehet díjemelést végezni. 10 % - nál nagyobb díj emelés esetén az utas következmények nélkül elállhat a szerződéstől és kamattal növelt részvételi díja visszafizetést kérhet. A részvételi jog másik személyre engedményezhető, erről az irodát tájékoztatni kell.

Szerződéshez kapcsolódó jogintézmények (PTK. Kormányrendelet): Elállási lehetőségek, szerződés lehetetlenülése, teljesítés megtagadása, hibás teljesítés, felelősségi szabályok.

Felelősségi szabályok: utas védelme miatti szigorúság. Utazásszervező a közvetítőjéért felelős. Bizományos felelőssége megegyezik az utazásszervező felelősségével.

Előző jogintézmények megjelenése az utazási szerződésben: Szerződésben csak utalás a jogszabályokra, nem részletezik ezeket. A szerződésben részletesen közlik.Szerződés lezárása: Jogviták rendezése, keltezés, aláírások.

15

Kötelezettségek, jogok a szerződésben: Meghatározó terjedelemben az utazásszervező, közvetítő kötelezettségeit és az utas jogait tartalmazzák. Minimális terjedelmű az utas kötelezettsége és a vállalkozó jogosultsága. Utast előnyben részesíti. Utas kötelezettségei: Utazás során minimális együttműködési kötelezettséget kell tanúsítania. Kárenyhítő együttműködés. Kifogásait haladéktalanul közölnie kell. Részvételi díj fizetésének kötelezettsége.

7. Utazási irodai vállalkozások alapítása (működési feltételek, nyilvántartásba vétel)

Utazási irodák létesítése az alapítástól a nyilvántartásba vételig

Folyamata: 1. Szervezet (vállalkozás, nonprofit szervezet) létrehozása: utazási szervezet létesítése2. Bírósági bejegyzés: Megyei bíróságon, Cégbíróságon

Eddig nincs lényeges eltérés más szervezetektől. 3. Utazási irodai különleges feltételek biztosítása: irodai, technikai, személyi, vagyoni4. Bejegyzés, nyilvántartás (MKEH – Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal) 5. Működési engedély kérése (jegyző)

Létesítés: Vállalat, vállalkozás: Cégalapítás, induló tőke (Kft, Rt), alapító okirat. Alaptevékenységhez

kapcsolódjon az utazásszervezés. Üzletszerűen végezze rendszeresen, nyereségszerzés céllal. Már bejegyzett szervezet: cégbíróságon, bíróságon. Cégbejegyzési eljárás: A cégbíróságoknál kell kezdeményezni. A MKEH nyilvántartásba vétel feltétele

utazási vállalkozó, vállalkozás esetében. Nálunk ezzel szigorúbb a kontroll. A cégnyilvánosság a Cégközlönybe és a Cégnyilvántartásba. Egyéni cég létesítése kötelező egyéni utazási vállalkozó esetében. A MKEH nyilvántartásba vételhez azt kell igazolni, hogy a (Cég)bírósági eljárás befejeződött, a bejegyzés már megtörtént.

Bírósági bejegyzés: Az utazásszervező, közvetítő alapítványokat, egyesületeket stb. a bíróságok veszik nyilvántartásba. Ezzel vállnak jogi személyiségűvé.

Működési feltételek: Szigorú feltételek: Az utas védelme a legfontosabb. A működési feltételek előírása. Bejegyzési

eljárásnak megfelelnek, akkor bekerülnek a hatósági nyilvántartásba. Vagyoni feltételek (biztosíték, kaució):

o Biztosíték felhasználása: A kint maradt utasok hazahozatala, a külföldi szállásdíjuk fizetése. A befizetett utak részvételi díjának visszafizetése. Utas kártérítések kifizetése.

o Biztosíték mire kell?: Botrányos esetek megelőzése, és a botrányos helyzetek megoldására ne a közösség (adófizetők) pénzét használják fel.

o Vagyoni biztosíték, kaució szükséges: Az utazásszervezéshez. Belföldről külföldre utazásszervezés esetén. Külföldi szálláshely belföldi értékesítése esetén. Külföldi utazásszervező útjainak belföldi bizományosi értékesítése esetén szükséges.

o Biztosíték lehet: Utazási vállalkozó által biztosított, pénzintézetnél lekötött, elkülönített összeg. Bankgarancia. Utazási iroda által kötött kezesi biztosítási szerződés, vagy az utas javára kötött biztosítás. Ezek csak egyenként használhatók.

o Biztosíték a gyakorlatban: bankgarancia (nagy, nemzetközi hátterű irodák inkább ezt alkalmazzák) biztosítás kezesi szerződésre (utazási irodák kb. 80 % - a ezt a megoldást választja) utazási vállalkozó által biztosított, pénzintézetnél lekötött, elkülönített összeg (ritka

megoldás) utas javára kötött biztosítás nem működött.

o Biztosíték alapja: Tárgyévet megelőző évben, vagy az indulás évére várt, számviteli törvény szerinti nettó (ÁFA nélkül) árbevétel. November 1. október 31. közötti év.

o Biztosíték mértéke: Belföldről külföldre, illetve külföldről külföldre történő utazást tartalmazó utazási

csomag értékesítéséből, a külföldi utazásszervező által összeállított külföldre történő utazást tartalmazó utazási csomag Magyarországon történt értékesítéséből, valamint a

16

külföldi szálláshely belföldi értékesítésből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 12 % - a, de legalább 5 millió forint.

Ha az utazási csomag összeállításához nem menetrend szerinti járatú repülő gépet (charter járat) férőhelyet vesz igénybe függetlenül az út kiindulási állomásának helyére, a tervezett értékesítési nettó árbevétel 20 % - a, de legalább 20 millió forint.

Belföldről belföldre történő utazást tartalmazó utazási csomag értékesítéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 3 % - a, de legalább ötszázezer forint.

o Biztosíték szigorú mértéke: Ha garanciális szerződés alapján vesz igénybe szolgáltatásokat (szálloda, charterrepülőgép), az árbevétel legalább 20 % - a.

o Biztosíték felhasználása: Biztosítási szerződésben legalább 1 évi időtartamra kell megkötni. Hitelintézettel kötött szerződésnek legalább 18 hónapra kell szólnia. Felhasználását az MKEH irányítja.

o Biztosíték pótlása, megszűnése: A felhasznált összeget legkésőbb 30 napon belül pótolni kell. A vagyoni biztosíték csak a tevékenység megszűnése után 6 hónappal szüntethető meg.

o Biztosíték költsége: A bankban lekötött, elkülönített pénzösszeg után a bank letéti kamatot fizet, de ez alacsonyabb a betéti kamatlábnál. A bankgarancia után az iroda a hitelkeret rendelkezésre tartásáért díjat fizet a banknak. Biztosítási díjat fizet az iroda a biztosító társaságnak (vagyoni biztosíték összegének 2,5 – 6 % - a). Az utazási iroda mérlegelése, hogy van e szabad pénzeszköze erre a célra (elmaradt kamatjövedelem). Ha nincs szabad pénzeszköze erre a célra, akkor a rendelkezésre álló tartási díj nagyságát kell megnézni, a biztosítási díj összegét.

o Biztosíték felhasználásának utóléte: A saját elkülönített pénzösszeg felhasználás esetén pótolni kell. A biztosítás, bankgarancia a biztosító társaság, bank a kifizetett összeget behajtja az utazási irodától.

Tárgyi feltételek: o Az utazási vállalkozás tevékenység céljára szolgáló üzlet az, amelynél az üzlethelyiség

berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, kizárólag a tevékenység céljára szolgál. Önálló vezetékes telefonnal és telefax készlékkel rendelkezzen, továbbá az ügyfélforgalom lebonyolítására alkalmas legyen, és megfeleljen a jogszabályban előírt feltételeknek. Internetes kapcsolattal és e – mail címmel rendelkezzen.

o Nem lehetséges: Lakás és utaztatási funkció együtt. Más üzleti célokat is szolgáló iroda (üzlet) és utazási iroda tevékenység együtt. Ezek működését a jegyző nem engedélyezheti.

Irodahelyiség – technikai feltétel: o Irodahelyiség: Utazási vállalkozás céljára alkalmas. A tevékenységgel összefüggő feladatokra

adminisztráció, utassal kapcsolattartás legyen alkalmas. Elkülönített helyiség. Az üzletek működési feltételeiről szóló jogszabálynak is megfelelő.

o Irodai feltételek: Kizárólag az utazásszervezés, közvetítés és ezekkel összefüggő tevékenység folyhat az irodahelyiségben. Kizárólag a fenti tevékenységhez önálló telefonvonallal, fax-, vagy telefax készülékkel rendelkezzen. Az irodahelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeinek megfeleljen (tisztaság, megvilágítás, fűtés, igényes kivitelezés).

o Nem lehetséges: Lakás és utaztatási funkció együtt. Más üzleti célokat is szolgáló iroda (üzlet) és utazási iroda tevékenység együtt. Ezek működését a jegyző nem engedélyezheti.

Személyi feltételek: o Büntetlen előélet igazolása: 3 hónapnál nem régebbi tiszta erkölcsi bizonyítvány a lakóhely

szerinti illetékes rendőrhatóságtól.o Képesítési előírások együttesen: Iskola és szakmai. Utazásszervező és közvetítő tevékenységet

csak megfelelő szakképesítéssel lehet végezni (szakképesítésről szóló jogszabály, utazásszervezői szakmai minősítő vizsga).

Képesítések fajtái: Belföldi utazásszervezés: Érettségi + középfokú IFO szakvizsga, IFO

szakközépiskola, szakirányú egyetem / főiskola. Külföldi utazásszervezés: Szakirányú egyetem / főiskola. Nem szakirányú

egyetem, főiskola + felsőfokú IFO szakvizsga. Szakmai minősítő vizsga:

17

Belföldi utazásszervező szakvizsgára jelentkezés feltételei: 2 év gyakorlati idő, alapfokú nyelvvizsga egy idegen nyelvből.

Nemzetközi utazásszervező szakvizsgára jelentkezési feltételei: 3 év gyakorlati idő. Egy idegen nyelvből középfokú nyelvvizsga.

Jelentkezés elfogadása után: felkészülés (egyéni, tanfolyam) Vizsga (BGF – KVIF karán)

Vizsga anyaga: Szálláshely és vendéglátó ismeretek. Utazásszervezés, idegenforgalmi földrajz. IFO üzemgazdaságtani ismeretek. Kalkuláció, idegen nyelv, jogi ismeretek, számvitel – pénzügyi ismeretek, adózási ismeretek.

Minősítő vizsga: Gyakorlati idő alatt utazásszervező és / vagy közvetítő munkakörében töltött időt kell érteni. Nemzetközi vizsgával belföldi tevékenység is végezhető. Nem kell a minősítő vizsgát letenni annak, aki 10 év gyakorlattal és az előírt nyelvvizsgával

o Összefoglalva: Iskolai képesítés, szakképesítés + minősítő vizsga (előfeltétel a nyelvvizsga), szakképesítés + 10 év gyakorlat + nyelvvizsga.

o Egyéb személyi előírások: Vállalkozásonként egy szakképzett felelős személy. Irodahálózat esetén minden irodában legalább egy szakképzett, szakmai tevékenységért felelős személy. Teljes munkaidős foglalkoztatása szükséges.

Hatósági bejegyzési eljárás, nyilvántartás: Bejegyzési eljárás: Előző feltételek a bejegyzési eljáráshoz kellenek. Ezek megléte után kezdhető a

MKEH engedélyezési, bejegyzési eljárása. Nyilvántartásba vétel: Bejegyzési eljárás a legvégén. Nyilvántartásba vétel (= tevékenység végzés

lehetősége). Aki a nyilvántartásba szerepel, az dolgozhat. Nem nyilvántartásba szereplő nem működhet. Hatósági nyilvántartásba bejegyzés: MKEH. Közhiteles nyilvántartás (bárki betekinthet, hitelessége

kétségbe nem vonható, nyilvántartáshoz fűződő joghatásként működhet csak a vállalkozás, kérelem alapján történik a bejegyzés).

MKEH nyilvántartásba vétel feltételei: Hatósági nyilvántartásban már bejegyzett szervezet, vállalkozás. Vezető állású munkavállalója, vezető tisztségviselője büntetlen előéletű. Utazási vállalkozásban legalább egy utazásszervezői szakmai minősítő vizsgával vagy utazási szakmai gyakorlattal rendelkező személy működik. Rendelkezik vagyoni biztosítékkal, rendelkezik irodahelyiséggel. Nyilatkozik arról, hogy az indulás évében mekkora összegű árbevételt tervez. Vezető tisztségviselője, munkavállalója, név szerint nyilvántartásba vett tagja, vállalkozást működtető egyéni vállalkozó nem szerepelt olyan vállalkozásban, melyet a hatósági nyilvántartásból 5 éven belül töröltek. Rendelkezik működési engedéllyel (jegyző adja ki, üzletkör). Eredeti vagy hiteles másolatú okiratok a feltételek meglétéről.

Szigorú feltételek: Korábbi jogszabálysértőket elzárja a további tevékenység folytatástól. Korábbi trükkök megakadályozása (másik vállalkozásban, más néven, másfajta vállalkozóként). Utasok védelme, szakmai védelem (bejegyzési eljárás, mint szűrő – idő és pénz ráfordítás; meggondolatlan, komolytalan vállalkozások ellen). Az eljárás kezdetektől a bejegyzési határozatig (feltételek megteremtése kb. 2-2,5 millió Ft – kaució nélkül kb. 3-4 hónap). Piac tisztasága, tisztességes verseny.

Bejegyzési eljárás folyamata: Több hónapos, drága eljárás. A feltételek megteremtése hosszú időt vesz igénybe. Sok pénz a feltételek biztosításához. Kérelem beadása (formanyomtatvány). Mellékletek, a feltételek meglétének igazolása.

Bejegyzési eljárás gyakorlata: Kérelem beadása (utazási iroda neve, tevékenység pontos meghatározása, cím, telefon, fax / telefax szám, vezető tisztségviselők neve, tevékenységért felelős személy neve, mellékletek).

Mellékletek: Nyilatkozat a tervezett árbevételről. Igazolás a vagyoni biztosíték elhelyezéséről. Társasági szerződés, egyéni vállalkozói igazolvány, cégbírósági végzés a bejegyzésről. Erkölcsi bizonyítványok (vezető tisztségviselőkről, vezető állású munkavállalókról, tevékenységért felelős személyről). Nyilatkozat a felelős személyek előző 5 évi tevékenységéről. Helyiség (tulajdoni lap, bérleti szerződés), szakképesítés igazolása, nyelvvizsga igazolása, minősítő vizsga, vagy 10 évi gyakorlat igazolása. Munkaszerződés, statisztikai jelzőszám, adószám, bejelentés az iroda nyitásáról, illetékbélyeg.

Eljárás vége

18

Határozat: Ha a feltételek rendben vannak az MKEH közigazgatási határozatot hoz, az utazási szervezetek listájára bejegyzi az utaztató szervezetet. Nyilvántartási szám, melynek kötelező a használata az üzleti kapcsolatokban, utas tájékoztatáskor, promóciós anyagaiban és irodahelyiségben.

Tevékenység megkezdése csak a hatósági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelése után! Egyéb előírások: Bejegyzett adatok módosulását 15 napon belül írásban be kell jelenteni. A bejegyzést igazoló

okiratot módosításra be kell adni. A bejegyzési okiratot a tevékenység ideje alatt meg kell őrizni, befejezése után be kell szolgáltatni.

Nyilvántartás, mint büntetési, elriasztó eszköz: o Nyilvántartásból való törlés: Hivatalból (jogerősen, nem jogerősen, de azonnali végrehajtással), saját

kérésre.o Nyilvántartásból való felfüggesztés.

Nyilvántartás: o Felfüggesztés: Kisebb szabálytalanság, kisebb megkötések, kényszerek.o Törlés: Saját kérelemre, rendezett kivonulás a piacról (profilváltás, vállalkozás megszűnik, pénzügyi

nehézségek megelőzése), hatósági intézkedéssel, tevékenység beszüntetése. Kikerülés a nyilvántartásból: Törléssel, MKEH közigazgatási határozat (hivatalból való törlés – súlyosabb,

szankciók, megkötések). Szervezet saját kezdeményezésére. A törölt vállalkozásnak az utazás szervezői, közvetítői tevékenységét be kell szüntetnie.

Nyilvántartásból törlés: MKEH hivatalból törli. Nyilvántartási feltételek valamelyike hiányzik. 213 / 1996 kormányrendeletben megfogalmazott jogszabályokat sértve működik. Utazási szerződéseit hatósági felszólításra sem foglalja írásba.

o Törlési okok: Vagyoni biztosíték összegét határidőre nem pótolja, nem igazította hozzá az előző évi nettó árbevételéhez. Igénybevett különjárati autóbusz vezetőjének nem állnak rendelkezésre a megfelelő iratok. Nem gondoskodik a jogszabályi előírásoknak megfelelő idegenvezetőről. Nem gondoskodik az utasok hazahozataláról. Felfüggesztésére okot adó körülményeket 3 hónap alatt nem szüntette meg. Utast nem utaztatta el és a befizetett előleget, részvételi díjat nem fizette vissza. A cég ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el. Valótlan adatokat közölt a bejegyzési eljáráshoz. Hatósági ellenőrzést akadályozza. Ismételt felfüggesztés után. Bejelenti tevékenysége megszűnését. Új utakat nem szervezhet. Utasait köteles hazahozni. Elmaradó utakra befizetett összeget visszafizeti.

Felfüggesztés: MKEH dönt a felfüggesztésről, 3 hónapig lehetséges. Akik az utasaikat megtévesztik. Nem tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségeiknek. Veszélyezteti az utasok hazautazását, a program lebonyolítását. Csak olyan utakat bonyolíthat le, amelyeknél fizetési kötelezettségeit már teljesítette. Ha az ok megszűnt, akkor a felfüggesztést is meg kell szüntetni.

o Felfüggesztéssel járó kényszerek: Új utakat nem szervezhet. Előleget, részvételi díjat nem vehet át. Köteles utasai hazahozatala érdekében mindent megtenni. Elmaradt utak díjait visszafizeti.

Törlés, felfüggesztés kezdeményezése: o Hivatali eljárást kezdeményezheti: MKEH hivatalból kötelessége, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség,

illetékes jegyző, szakmai szervezeteko MKEH határozatot hozo Hivatalból való törlésnél a kényszerintézkedések a jogerőre emelkedés után elkezdődhet. o Saját kérelem esetén: Meg kell vizsgálni, hogy a törlés, felfüggesztés feltételei adottak e. nem menekülés,

kibújás jellege van a kérelemnek.

Jegyzői működési engedély Működési engedély: kb. 300 utazási iroda, kb. 300 – 320 utazási ügynök (kb. 550 vagyoni biztosíték köteles),

kb. 300 idegenforgalmi szervező iroda. Belkereskedelemben (turizmusban) csak működési engedély birtokában végezhető tevékenység (üzlet). Engedélyt az illetékes jegyző kérelemre adja ki. Üzlethelyiségben kell tartani, határozattal visszavonható. Módosítatni kell a változások esetén (jogosult neve, üzletkör).

Kérelem: Üzlet címe, tulajdonosa, üzlet használatának jogcíme (bérlet, tulajdon), üzletkör megjelölése (utazási iroda, utazási ügynök, idegenforgalmi szolgáltató iroda). Nap / heti nyilvántartási idő. Fő tevékenységre utaló elnevezés.

o Kérelemhez mellékelni kell: Tevékenység végzésére jogosító okirat (MKEH nyilvántartás). A helyiséghasználat jogosultságát igazoló okirat, szakhatósági engedélyek (tűzoltóság).

Határozat: Jegyző a kérelem megfelelősége esetén államigazgatási határozattal engedélyezi a működési engedélyt. Kiadja a működési engedélyt.

Egyéb előírások: Turisztikai értesítőben közzéteszik a bejegyzettek listáját és a változásokat. Ellenőrzések (MKEH, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, jegyző, egyéb ellenőrzési szervezetek saját szakmai ellenőrzésük során vizsgálják, hogy bejegyzett e a szervezet).

19

Összefoglalva: Szigorú hatósági eljárás. A vállalat folyamatos működése függ ettől. Vállaltok komolyan is veszik. „Rostaként” egyre jobban működik. Botrányok száma, ereje csökken. 2002 – ben bukások kezelése már rendezetten zajlott, vagyoni biztosíték elég volt. 2003 – ban botrány nélkül.

8. A magyar turizmus szervezeti rendszere (irányítás, végrehajtás)

Turizmus szervezeti rendszere: A turizmus tipikusan ágazatközi tevékenység. Privát és közszférával egyaránt kapcsolódik. Kül- és belföldi tevékenység. Profitorientáció és szociális tevékenység is, sok szereplővel. Nehéz egy ilyen bonyolult rendszer „beskatulyázása”. Politikai érdeklődés is kíséri. Személyi változások is gyakoriak. A szervezeti rendszer sokszor és sokat változik.

Irányítás: felső szintű, középszint, alsó szint. Végrehajtás: szakmai szövetségek, civil szerveződések, vállalkozások.

Felső szintű irányítás:

Országgyűlés: Az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvényeket az országgyűlés alkotja meg. A turizmus gazdasági alapjait törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények – például az üdülési csekk rendszer – működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg.

Az országgyűlés sport és turisztikai bizottsága: A turizmus fejlesztési stratégiájának előkészítése. A turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítése. A turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésével kapcsolatos stratégia kialakítása. Véleményezi a turisztikai célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a Magyar Turizmus Zrt, és a Turisztikai Régiók Marketingstratégiáját. Véleményezi a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozást. Figyelemmel kíséri és értékeli a belföldi és nemzetközi turizmus fejlődését. A lakosság turisztikai igényeinek alakulását. A turizmussal kapcsolatos kutatómunka és a szakemberképzés alakulását. A turizmus társadalompolitikai hatásait. Figyelemmel kíséri és értékeli a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését. A turizmus egyéb időszerű kérdéseket. Kapcsolatot tart a turisztikai szakma érdekképviseleti szerveivel, valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokkal. A bizottság tagjai országgyűlési képviselők. Munkájukat meghívott szekértők támogatják.

Önkormányzati minisztérium: Az önkormányzati miniszter a kormány turizmusért felelős tagja. A miniszter feladatait az irányítása alá tartozó szervezetek útján látja el. Turizmus szakállamtitkársága. Állami irányítás. A turizmus rövid-, közép- és hosszú távú céljainak kialakulása. A turizmuspolitika kidolgozása. Stratégiai tervezés. Termékfejlesztési feladatok kijelölése. Pályázati rendszer. Kapcsolat EU – s intézményekkel. Kapcsolat oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel. Központi költségvetésből turisztikai célelőirányzat (vonzerő fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés). Nemzeti turizmus fejlesztési stratégia kidolgozása. Nemzeti és regionális marketing politika (stratégiai termékek). Pályázati rendszer (országos, regionális). Szociális üdültetés, üdülési csekkrendszer, statisztikai-, gazdasági elemzések. Együttműködések hazai (NFT, Nemzeti turizmus fejlesztési stratégia, oktatás, egészségügy, NKÖM stb. nemzetközi

20

együttműködés (Visegrádi országok, nemzetközi szervezetek, EU integráció, nemzetközi turisztikai együttműködési egyezmények, szerződések kötése.

Nemzeti turisztikai bizottság: Tagjai szakmai szervezetek képviselői. Szavazati jog (OM, MTRT, MSZSZ, MUISZ, MATUR, RIB), tanácskozási jog, állandó meghívott. Tanácsadó testület. Stratégiai fejlesztési döntések. Nemzeti turisztikai marketing koncepció elfogadása. Turisztikai célelőirányzat felhasználása. Közigazgatási, jogi szabályozás.

Magyar Turizmus Zrt.: A Magyar Turizmus Zrt. az önkormányzati minisztérium egyszemélyi tulajdonában lévő nemzeti turisztikai marketingszervezet. Állami feladatok végrehajtása vállalati formában. Tulajdonosa az állam (ÖM miniszter, igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Zrt. szervezete. A Magyar Turizmus Zrt. küldetése, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét.

Feladata: Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismeretségének növelése belföldön és külföldön. A magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön. A regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén. Marketingkommunikációs tevékenység folytatása belföldön és külföldön. Turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták. A potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. Termék és szolgáltatás fejlesztés szakmai támogatása. Turisztikai befektetési lehetőségek feltárása. Külképviseletek működtetése, regionális koordináció, Tourinform hálózat működtetése. Kereslet, kínálat egymásra találásának segítése, turisztikai bevételek növelése.

Szervezeti egységei: o Marketing igazgatóság: Piac és termékmenedzsment iroda, Konferencia- és Incentive Turizmus Csoport

(Magyar Kongresszusi iroda), Egészségturizmus Csoport, Kulturális és Sportturizmus Csoport, E – Marketing Iroda, turisztikai portálok fejlesztése, a Nemzeti Turisztikai Adatbázis (NETA) rendszerfelügyelete és fejlesztése, Promóciós iroda, promóciós tevékenységének tervezése, szervezése és következetes megvalósítása. Hálózati és rendezvény igazgatóság, külképviseleti iroda, külképviseletek, Belföldi iroda (Tourinform és TDM Koordináció), Regionális Marketing Igazgatóságok, Rendezvény iroda. Operatív Igazgatóság (Contact Center, Logisztikai Bázis), Emberi Erőforrás Igazgatóság, Gazdasági Igazgatóság.

Középszintű irányítás:

Regionális szervezetek - 9 idegenforgalmi régió o Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (Pályázatok)o Regionális Marketing Igazgatóságo Regionális Projekt Iroda

Megyei önkormányzatoko Turisztikai Hivatalok

Alsó szintű irányítás: Helyi önkormányzatok: adók, támogatások, igazgatás Szakmai szervezetek: MSZSZ, MUUSZ, MISZ, FTOSZ, MATUR, MCCC, MAK stb.

21

Civil szervezetek: Egyesületek, alapítványok, társaságok. Turisztikai célok megvalósításának segítése, ellenzése. Érdekek megjelenítése. Kölcsönös informálódás (hivatalok, döntéshozók, civilek). Fürdő egyesület, településszépítők, szobakiadók stb.

9. Utazásszervezés és értékesítés kapcsolata a közlekedéssel

Közlekedés: Turisztikai termék része (szolgáltatáshalmaz). Valamilyen módon a vonzerőhöz el kell jutni (kereslet – kínálat kapcsolata: közlekedési eszközök, közlekedési eszközök hatósugara). Egy új közlekedési technikák kipróbálása önálló vonzerő is lehet. Csak a turizmust szolgáló speciális közlekedési eszközök is léteznek. A közlekedés a turizmus két alrendszerét köti össze, a keresletet és a kínálatot.

Turista / utazási iroda közlekedési eszköz választási szempontjai az ár, idő (utazási / program / szabadidő), kényelem, biztonság, félelem (fóbiák), közlekedési szervezet, szituáció, érzelmi – esztétikai kötödés, kíváncsiság. Utazási irodák szempontjából az ár, idő (utazási / program / szabadidő) és kényelem.

Közlekedési vállalkozások a turizmus partner vállalatai és a tömegközlekedés (turisztikai szerepe). Fontossági sorrendben a személygépkocsi, autóbusz, repülő, vasút és a hajó követi egymást.

Közlekedésről általában: Közlekedés funkciója: Nemzetgazdasági ág személyek és árúk szállítása. Gazdasági kapcsolatok fenntartója. A közlekedés

emberek, nemzetek, kontinensek közötti kapcsolat (turizmus). Közlekedéssel szembeni követelmények: Tömeges szállítás, folyamatosság, rendszeresség (menetrendszerűség). Gazdasági

fejlettség, közlekedés, turizmus fejlettsége szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Közlekedési hálózat: Közlekedési vonalak, pályák. Csomópontok. Fontos a hálózatok hierarchiája nemzetközi (EU

hálózatok), országos és regionális. o Hálózat típusok:

Két fontos összekötő vonalak Párhuzamos közlekedési vonalak Centrális, sugaras hálózat Rácsos elrendezés

Közlekedési ágak: o Szárazföldi közlekedés:

Közúti közlekedés: Háztól házig, szabad mozgás. Gyorsaság, utazás szabadsága. Autóbuszos közlekedés:

o Helyközi, autós, autóbuszos közlekedés: Komoly infrastruktúra igénye. Rövidebb távolságra. Gyorsabb elhasználódás. Turisztikai szempontok a közlekedési szabályok, biztosítások, felszerelések, jogosítványok, üzemanyag vásárlás, hitellevelek, alagút, autópálya használati díjak, térképek, útikönyvek, határátkelőhelyek.

o Helyi, városi autós, buszos közlekedés: Repülőtérről, vasútállomásokról, kikötőkből beszállítás, transzferálás, helyi transzferek. Városnéző buszok turista bérletek, jegyek. Autókölcsönzés. Attrakciók (Londoni Taxi, busz, motoros tricikli).

Kerékpáros közlekedés: Világ legelterjedtebb közlekedési eszköze. Sebesség / idő / haladás / látnivalók megismerhetősége. Környezetbarát. Városi, távolsági, terep kerékpározás. Városnézés, sportteljesítmények. Nemzetközi, országos, regionális, városi kerékpáros utak hálózata.

Gyalogos közlekedés: o Túrázás a természetben: Természeti értékek, vonzerők, nemzetközi és hazai

túraútvonalak, turista infrastruktúra. o Városi gyaloglás: Épített, ember alkotta vonzerők. Történelmi városnegyed, városnézés.

Vasúti közlekedés: Hátránya, hogy kötött közlekedés (menetrend, pályaépítési kötöttségek, pályához kötöttség). Tőke, beruházás, karbantartási igénye magas. Forgalmi intenzitása alacsony. Tömeges, megbízható, biztonsági közlekedési eszköz. Nemzetközi hálózatok nőttek az országos hálózatokból (transzkontinentális vonalak). Kifejezetten turisztikai célból fenntartott vasutak. Háló, étkezési kocsik. Turisztikai kedvezmények, bérletek.

Egyébo Vízi közlekedés: A vízi közlekedésben a személyszállítási szerep általában visszaesett (lassúság, turisztikai, üdülési

jelentősége nem csökkent). Tengeri hajózás: Óceánokon, tengereken, beltengereken. Személyszállítási szerepe elhanyagolható.

Görögöknél és a horvátoknál kiránduló hajózás. Üdülésre, pihenésre alkalmas tengerjárók (útvonal választásuk – észak / dél, mediterrán, szubtrópusi övezetben, nyugodt vizű tengerekben), kikötések a turisztikai vonzerővel bíró területeken.

Kompok: Közúti közlekedés vízi „meghosszabbítása”. Pótolja a hidakat, alagutakat menetrend szerint. Tengerszorosokban segíti az autós, buszos közlekedést. Szigetekre az áru és személyszállítást is ellátják.

Belvízi hajózás: Folyók, tavak, belföldi csatornarendszerek: Általában a belföldi turizmusban, kirándulások,

üdülőhajók, attrakciók. Nemzetközi folyamok, csatornarendszerek: Nemzetközi turizmusban.

22

Kikötők építése / Környezetszennyezés Hajó különlegességek, attrakciók: Óceánjáró luxushajók (Qeen Mary II.), fregattok, szárnyas hajók,

tengeralattjárók, motoros ychtok, katamaránok, felukkák, gondolák. o Légi közlekedés: Előnye, hogy legdinamikusabban fejlődő ág. Nagy távolságok áthidalására alkalmas.

Gyorsaság, kényelem, tömeges utazások, akadálymentes közlekedési ágazat. Hátránya, hogy a repülőterek, kiszolgáló létesítmények építése. A földi időjárástól függ. Zajártalom, levegőszennyezés, zsúfolt légterek. Korlátozott a gépek utas és csomagszállító képessége. Drága repülőgépek. A légi közlekedésben interkontinentális (globális) útvonalak. Országos és belföldi hálózatok. Nagy, kevés számú légitársaság (fúziók, „fapados”légitársaságok). Turisztikai attrakciók a repülős, helikopteres városnézések, nevezetességek megtekintése. Hidroplánok, hőlégballonok, léghajók. A „fapados” légitársaságok a jövőben a forgalom mindegy 1/3 í át bonyolítják (új célközönség). Magas termelékenység, gépei naponta 14 – 20 órát üzemelnek, váltott személyzettel (nincs várakozás). Vásárolható ételek, italok. A foglalás, jegyvásárlás, jegykiállítás, fizetés elektronikus úton, élőmunka takarékosság. Áraik időben változnak. Átszállással nem kínálnak jegyet a „fapados” légitársaságok. Vonaljegyek külön – külön foglalhatók. Kevésbé forgalmas, várostól távolabbi repülőtereken, kihasználatlan épületekben üzemelnek (Law cost üzemelés).

Hazai közlekedési helyzet: Közlekedési hálózat: Magyarország Európában központi helyen van. Alap hálózatunk a történelmi Magyarországban

alakult ki az 1800 – as években. Akkor volt egységes, korszerű hálózat. Azóta változott a világ. o Nehézségei: Korábban a vasúté volt az elsőbbség, a közutaknak másodlagos, ráhordó szerep jutott,

napjainkban a helyzet megfordult. Duna, Tisza észak – dél irányban háromfelé vágja az országot, a sugárirányú hálózatokat. Kevés, rosszul elhelyezett, régi hidak. A meglévő hálózat elöregedett, új hálózati elemek alig épülnek. Hálózatunk rossz, a megváltozott országnak, gazdaságnak, közlekedési szokásoknak egyre nehezebben tud eleget tenni.

A közlekedési hálózat centrális, sugaras rendszer (gazdasági kapcsolatok, természetföldrajzi okok). A centrumban sűrű, a peremeken ritka hálózat (Nehezíti a szomszédokhoz való kapcsolódást). Hiányoznak a transzverzális vonalak.

o EU – s fejlesztési tervek: Transzeurópai közlekedési rendszer. Az 5 – ös folyosó (Trieszt – Ljubljana – Budapest autópálya, vasút), 7 – es folyosó (teljes hosszában hajózható Duna), Lyon – Torino, Trieszt – Ljubljana – Budapest – Ukrán határ vasútvonal. Athén – Szófia – Budapest – Bécs – Prága – Nürnberg vasútvonal. Közúti és vasúti összeköttetés teremtése Portugália, Spanyolország és Közép – Európa között. Fő vasútvonalak 250 km / h sebességű fejlesztése. Galileo műholdas helymeghatározó és forgalomirányító rendszer a vízi és országúti közlekedésben.

Közúti közlekedés: A turizmusban a legfontosabb. A személygépkocsik az egyéni turizmusban játszanak fontos szerepet. Az autóbuszos közlekedésnek a társasutazásban van szerepe (menetrend szerinti, különjáratok). A gépjármű állomány, és úthálózat megújulóban. Az európai közlekedési folyosók haladnak át rajtunk. Erős a tranzitforgalom. 30 ezer km közúthálózat, azonban kevés az autópálya és az autóút. Gyakoriak az útjavítások, és útépítések.

o Fontosabb útvonalak: E75, E71, E60, M0, M1, M3, M5, M7, Országos útvonalak (1 – 8), transzverzális lesz az M8 – as autópálya.

Vasúti közlekedés: 8000 km hosszúságú pályatest. Elavult, leromlott mellékvonalak. 9/10 – e normál nyomtávú. Vonalsűrűség európai közepes. MÁV, GYSEV társaságok. Kevés alagút, völgyhíd, sok a folyókon, utakon átívelő híd. Kétszeresen centralizált hálózat (Budapest, megyeszékhelyek). Eloszlása nagyjából egyenletes. Sűrű a hálózat Budapest környékén és a Kisalföldön. Ritka Észak – Magyarországon és az Alföld keleti és középső részén a hálózat. Forgalma folyamatosan csökken, mert kedvezőbb az autóbuszos közlekedés, pályák megszűnése, gépkocsi állomány gyarapodása. Igénybevétele elsősorban munkába, iskolába járás. Fejlesztések (Eurocity, Intercity, Interpici), villamosítás, MÁV szervezeti átalakítása, privatizáció (pályavasút, műszaki rész, áruszállítás, személyszállítás).

o Fontos nemzetközi vonalak: Hegyeshalom – Budapest, Szombathely – Budapest, Nyíregyháza – Budapest, Szeged – Budapest.

o Turisztikai attrakciók: Nosztalgia vonatok, muzeális vasúti kocsik közlekedése, keskenyvágányú erdei vasutak, fogaskerekű vasutak, sikló.

Légi közlekedés: A repülőjegyek 70 % - át az utazási irodák értékesítik (Vista, Carlos Wagonlit, Ibusz). Teljes magyarországi repülőjegy eladás kb. 80 milliárd forint (Malév, Lufthansa, BA, KLM, Air France).

o Nemzetközi járatok: Ferihegy 1, 2. Vidéki repülőterek. o Belföldi légi közlekedés: Menetrend szerinti járat nincs. Egyéb forgalom (hivatás, hobbi).o Malév Rt.: Privatizáció, menetrend szerinti járatok külföldre, charter járatok.

Hazai vízi közlekedés: folyók, tavako Folyami közlekedés: 1170 km állandóan hajózható (Duna teljes hosszában). Menetrend szerinti járatok

Bécsbe. Üdülőhajók Németországból, Ausztriából. Duna – Majna – Rajna európai vízi út. Duna – Fekete-tenger. 2004 – től Tisza Dombrád – Szeged között. Vízlépcsők. Nemzeti hajó kikötők. Révátkelők.

o Tavi közlekedés: Balaton (Turisztika cél – menetrend szerint, különjáratok, rendezvény hajók, komp, vitorlázás), Velencei – tó, Tisza – tó, Fertő – tó.

23

10. Utazási tendenciák, prognózisok a világ és hazánk turizmusában, hatásuk az utazásszervezésre, értékesítésre

„ A Világ egy nyitott könyv, aki otthon marad, az csak egy oldalt olvas el belőle.” (Szent Ágoston)

Turisztikai trendek a világban

Világturizmus jelenlegi helyzete (2008): 2 % - os növekedés, 924 millió nemzetközi vendégérkezés, ennek megoszlása (Európa – 54 %, Amerika – 16 %, Ázsia, Óceánia – 20 %, Közel – Kelet – 5 %, Afrika 5 %). A turizmus kb. 1500 milliárd dollárt állít elő (GDP 3,8 % - a). Összesen 5500 milliárd dollár tevékenységet indukál (multiplikáció). 74 millió főt foglalkoztat közvetlenül, a kapcsolódó tevékenységekkel együtt 214 millió foglalkoztatott.

Középtávú előrejelzések (5év): Telítődő piac, éles verseny, lassuló növekedési ütem, sokféle trend keveredése, egy – egy irányzat gyorsan változik, kiszámíthatatlanság. Változások: Szenior turizmus gyorsan nő (Tapasztalt turisták, jó anyagi helyzet, minőség, kényelem, biztonság, fő szezonon kívül is, csendes, nyugodt létesítmények). Nagy távolságú és többszöri rövid utazás együttesen. Luxus iránti igény nő. Hirtelen ötletutazások, télből nyárba utazások, egészség tudatosság, aktivitás igény, kulturális érdeklődés fokozódik, természet közeli lehetőségek keresése, egyénre szabott utak, presztizs-, divat utak jelentősége csökken. Autós, autóbuszos utazás csökkeni fog (közutak zsúfoltsága miatt), viszont nő az érdeklődés a hajós utak, „fapados” légitársaságok és a nagysebességű vonatok iránt.

Hosszabb távú tendenciák 2020 – ig: Az elmúlt évtizedek trendje érvényesül tovább, növekedés észlelhető majd. A nemzetközi látogatóérkezések száma az ezredforduló körüli 650 millióról majdnem megháromszorozódik, eléri majd az 1,6 milliárd főt. A bevétel meghaladja az 1500 milliárd dollárt. Ennek okai a turizmuson kívüli tényezők.

Változást befolyásoló tényezők: Turizmus környezetéből:

o Demográfiai és társadalmi okok: Népesség elöregedése különösen a jóléti társadalmakban. Dolgozó nők és a kétkeresős háztartások száma növekszik. Egyedülálló felnőttek száma nő. Iskolázottság növekedése. A bevándorlási korlátozások enyhülése.

o Szabadidő és jövedelem okok: Növekvő fizetett szabadság (aktívkorúaknál) és szabadidő (nyugdíjasoknál). Rugalmasabb munkaidő, korai nyugdíjba menés.

Gazdasági életben változások:o Gazdasági és pénzügyi fejlődés: GDP növekedés, utazási árak növekedése az inflációs ráta alatt marad. o Technológiai fejlődéso Közlekedési infrastruktúra fejlődéso Nemzetközi valutaárfolyamok alakulásao Egyéb okok: Politikai jogai és szabályozási változások (Kelet – Európai változások, légi közlekedés liberalizálása,

vízumfeltétele enyhülése), utazás biztonságának javulása.

Trendek 2020 – ig: A 20 éves trendben átmenetileg, rövid időre szóló változások lehetnek. Európa részesedése csökken, de megtartja vezető helyét.

Területi változások: Ázsia, Ausztrália, Óceánia részesedése növekedni fog. Legnépszerűbb turisztikai desztinációk sorrendje átrendeződik.

Leglátogatottabb desztinációk 2020 – ban: kína, USA, Franciország, Spanyolország, Hongkong, Olaszország, USA, Mexikó, Orosz Föderáció, Cseh Köztársaság.

Küldő országok: „Hagyományos” küldő országok mellé újak is felzárkóznak. Orosz föderáció, Kína.

Jelenlegi tendenciák, amelyek közül jó néhány tovább él: Fogyasztói szokások átalakulása (fogyasztói hatalom erősödése, fogyasztó orientációjú vállalkozások, fogyasztóvédelmi mozgalmak), turisztikai kínálat minőségi javulása (diverzifikált kínálat, turista információk mennyisége nő és javul).

Tendenciák: Választott piaci szegmentumok nagysága csökken (kisebb csoportok számára speciális, igényes termék, egyre szegmentáltabb piac). Tapasztalt, „képzelt turisták” száma növekedik (sokat utazók, összehasonlítások, egyéni utazások attrakciók). Képzett turisták: Iskolai képzettség, nyelvismeret, turisztikai képzettség (utazási gyakorlottság, tapasztalat). Új termékek jelennek meg: Aktív üdülés (sportolás, kalandok), érdeklődés egzotikus, távoli kultúrák iránt. Utazási célok nagyobb változatossága. Felértékelődik a természeti környezet és a kulturális örökség. A nem tömegtermékek kereslete élénkül. Autentikus értékek keresése, interaktivitás (szórakozás, élményszerzés, tanulás).

24

Tendenciák, új turizmus fajták: Örökségturizmus: Állandóság, folytonosság (kulturális örökségek, természeti örökségek, szubjektív- kultúra, érték, norma). Kulturális turizmus: Új kultúrák megismerése, részvétel eseményen, kulturális attrakció meglátogatása. Etnikai turizmus: Saját etnikumok felkeresése, etnikai városnegyedek felkeresése. Vallási turizmus: Saját vallási igények kielégítése, vallástörténeti, műemléki helyek. Kalandturizmus: Természeti környezetben aktív tevékenység. Veszélyérzet, bizonytalanság, borzongás. Saját korlátok,

teljesítőképesség megismerése. Távoli desztinációk. Természeti turizmus: Természeti környezet vagy annak része. Ökoturizmus: Természeti és kulturális környezet megismerése. Desztinációk ökoszisztémája változatlan marad. Falusi turizmus: Városból falura, vidéki táj, falusi életforma, személyes kapcsolatok. Borturizmus: Híres szőlő és borvidékek. Borkészítés, borok, borkultúra megismerése. Tematikus parkok, utak: Hasonló jellegű attrakciók összekapcsolása. Jól meghatározható téma köré szerveződik. Összetett élményt jelent. Kisebb társaságok utazása növekszik (baráti, vállalati, egyesületi)

Tendenciák Magyarországon: 17 millió fő kiutazó, közel 40 millió fő beutazó. 1 milliárd euró devizaegyenleg. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának fele külföldi, fele belföldi. A kiutazó és a beutazó turizmus a közeli, szomszédos országok. Fontosak a szomszédos, illetve a közeli országok. Tömegturizmus csökkenőben (küldő országok gazdasági helyzete, versenytársak, kínálati hiányosságok). Célja az exkluzív, alternatív turizmus erősítése. A belföldi turizmus növekszik, kiutazásaink száma nő. A turisztikai egyenleg tendenciájában csökkenő. A turisztikai kül- és belpiac lassú átalakulásban (kereslet - lassú életszínvonal javulás, stagnálás). Nemzet váltás külföldről (kínálat – Széchenyi terv, komplex fejlesztések elmaradtak).

Hazai jövőbeli tendenciák: Hosszú távú turisztikai előrejelzés, stratégia elkészült. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS), melyre sokáig nem volt igény. Kevés biztos talppont, amire tendenciákat lehetett alapozni (rendszerváltás). Mély és gyors változások voltak a hazai turisztikai piacon. Nehezen stabilizálódott a piac.

Hazai tendenciák: Turizmus stratégia 2005 – 2013, mely vita után készült el (www.itthon.hu – szakmai oldalak). Törvény a turizmusról, mely készülőben van. A világtendenciák és az NTS adnak kapaszkodókat. Az eddigi gyakran spontán tevékenységek, fejlesztések tudatosabbakká,

tervszerűbbé, összehangoltabbá válnak. Hazai tervek, programok, Európai Uniós tervek. Strukturálatlan tömegturizmus mellett / helyett exkluzív, alternatív turizmus. Belföldi turizmus gyorsan nő a piacon elfoglalja a rendes helyét. Kialakul a munkamegosztás az állami, regionális, megyei, helyi és vállalkozói szintek között (Public Private Partnership –

PPP). Turizmus irányító és végrehajtó szervezeti rendszere kialakult, stabilizálódik. Turisztikai szakmai és nyelvi képzettség javul (turisztikai szakképzés – túlképzés). Stratégia és marketing szemlélet erősödik. Hosszú távú stratégia, középtávú fejlesztési programok, egyedi projektek összhangja javul.

Tervek, programok, pályázatok: EU pályázatok, ROP, Vidékfejlesztési alap (vonzerőfejlesztés, szálláshelyfejlesztés). NFT, NTS, RFT, Kistérségi programok (helyi leader programok), konzisztens tervek rendszere.

Hazai kiemelt turisztikai termékek voltak: Időnként (kormányváltások) kisebb hangsúly eltolódások. Kulturális és örökségturizmus, egészségturizmus (gyógy, wellness), kongresszusi, incentív és üzleti (MICE), aktív turizmus, falusi turizmus, gasztronómia és bor.

NTFS – 5 pillér: Emberközpontú, hosszú távú jövedelmező fejlődés. A turizmus fogadási feltételeinek javítása, vonzerőfejlesztés, humán erőforrás fejlesztés, működési rendszer tökéletesítése. Horizontális célok az élménylánc, minőség és fenntarthatóság, ifjúsági turizmus, esélyegyenlőség, határon átnyúló fejlesztések. Fejlesztendő termékek a természeti adottságokra, hagyományokra, örökségekre épüljenek (egészségturizmus, örökségturizmus – világörökségeink, kongresszusi turizmus).

Világörökségek: UNESCO világörökség szervezet fogadja el, egyes kormányok által előreterjesztett kulturális emlékekés / vagy természeti tájak egyaránt tartozhatnak. 134 országban, 788 helyszín, ¾ kulturális, ¼ természeti jellegű. 20-30 vegyes jellegű világörökség.

Hazai világörökségek: A Budai Várnegyed a Duna parttal, Andrássy út és történelmi környezete Hollókő Ófalu faluközpont és tájképi környezete Aggteleki karsztrendszer barlangjai (Szlovákiával közösen) Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete Hortobágyi nemzeti Park, a puszta Pécsi Ókeresztény sírkamrák Fertő – tó / Neusidler See kulturtáj (Ausztriával közösen) Tokaj – Hegyaljai borvidék

25

Világörökség előnyök: Fejlesztési források (pályázatok, támogatások), megőrzés. 11. A MICE turizmus, területei, sajátosságai

A magyar turizmusban jelentős szerepet játszik az üzleti turizmust, a kongresszusi és konferenciaturizmust, az incentive utazásokat, illetve a kiállításokon való részvétel által motivált utazásokat magában foglaló MICE (Meetings, Incenctives, Conferences and Events) turizmus. Ezekben a kategóriákban közös, hogy mindegyik az üzleti turisták keresletét célozza meg, így fejlődési lehetőségeiket jelentősen meghatározza a gazdasági élet konjunktúrája vagy dekonjunktúrája.

Magyarország piaci helyzetét előnyösen befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. Európa vezető szerepet játszik a MICE turizmusban, több okból is, mint például kis területen nagy számú ország koncentrálódik, ami serkenti a nemzetközi együttműködést és megkönnyíti a nemzetközi találkozók szervezését, továbbá széles a hagyományosan fejlett turisztikai infrastruktúrával és változatos kulturális értékekkel rendelkező konferenciavárosok kínálata. MICE turizmusról általában:M – meetings: Tárgyalások, találkozások, ülések.I – incentives: Jutalmazás, ösztönzés utazással.C – congresses, conventions: KongresszusokE – exhibitions / events: Kiállítások / események, rendezvények.

A MICE az egyik legdinamikusabban fejlődő utazásszervezési terülte. A hagyományostól eltérő szervezési módszerekkel. Kedvező árbevétel, nyereség az utazási irodák számára. Kialakuló új üzletágak, új szakma. A fogalmak, definíciók és módszerek is alakulóban vannak. Mindegyik fajtája személyes találkozással, kommunikációval jár. Együtt van jelen a hivatásturizmus, munkavégzés, vakáció, és a szabadidős turizmus. Arányuk egy – egy MICE fajtánál eltérő. Elsősorban a hivatásturizmussal függ össze. Az utazás munkaidőben rövid időtartam, a küldő szervezet költsége (presztizs, imidzs), valamint a küldő érdekeit szolgálja. Dinamikusan fejlődő terület. Az 1960 – as évektől alakult ki a világban. Tudományos, technikai fejlődés. Hazánkban később jelent meg, szezontól nem túlságosan függ, nem ár érzékeny, nagy fajlagos költés (egy turista mögött két pénztárca). Internetes tájékozódás, tájékoztatás, levelezés, melyek költségkímélő módszerek. Magas minőséget követelnek, minőség / ár megfelelőség fontos. Nem lehet hibázna, vagy maximum egyszer. A MICE turizmus az utazásszervezéssel és értékesítéssel foglalkozók számára egyre fontosabb üzletág.

MICE turizmus területei:

1. Üzleti turizmusa meghatározó arányban a hivatással összefüggő tevékenységek, szabadidős turizmus minimális üzleti célú utazások. Sokféle cél, személyes kapcsolat. Az EU – ban az üzleti turizmus költése a DGP 2,5 % - át teszi ki. A vállalati költségek 4,8 % - a. 1500 dollár / fő / év a résztvevők átlagköltése. Az üzleti utazásokat a szakosodott utazási irodák végzik. Üzleti utazók, a küldő szervezeteket nagyon megbecsülik. Egyéni utazók is részt vesznek az üzleti turizmusban. Ide tartoznak a testületek ülései is. Rövid, intenzív munkavégzés az utazóknál, ennek feltételeit kell biztosítani. 1.1. Közlekedés szervezése: Menetrend, csatlakozások, helyi közlekedés. 1.2. Munkavégzés feltételei: Kényszerű várakozások helyszínein, tárgyalások helyein. Zavartalan,

kényelmes munkahelyek. Technikai segítség, személyzet, eszközök. Pontosság. 1.3. Szállodai ellátás: Lakosztály vagy egyágyas szoba. Tárgyalási helyszín, étkezési helyszín is (üzleti

ebédek). Hostess szolgáltatás. A magas minőségű, kategóriájú áruk és szolgáltatások a repülőgépen, szállodában, presztizs fogyasztás. A szervezésre szakosodott utazási irodák és az utaztató vállalatok között szerződéses kapcsolat van. Biztos és egyenletes megrendelői piac.

2. Incentív turizmus meghatározó nagyságú a vakációs turisztikai tevékenységek, minimális a hivatás jelleg. Az incentív utazás lényege, hogy saját dolgozók (családtagok) és üzleti partnerek vesznek részt benne többségben. A motiválás a dolgozói, partneri (utazási) szükségletek összekapcsolása a vállalati (profit) célokkal. Szakmai információk gyűjtésére alkalmas, motiválás utazási igénnyel, általában különleges,

26

egzotikus. Egyedi, meg nem ismételhető. A motiválás mellett ismeretközlés, informálás. Turisztikai és szakmai jelleg, összetett utazási programok.2.1. Szakmai program: Vállalati ünnepség, gála, díjkiosztás. További szakmai célok, tervek, információk.

Termékbemutatók. 2.2. Vakációs, élményszerző: VIP színvonal. Az összetett programok fő céljai a motiválás, az informálás és a

vállalat iránti elkötelezettség erősítése. A magyarországi piac alkalmas az incentív utak, csoportok fogadására. Már hazai vállalkozások is megrendelők. Szakosodott hazai szervezetek, az utazásszervezők és szolgáltatók.

Az incentív turizmus szereplői a küldő vállalat, az incentív utazásszervezők, az utazásszervező hazai partnerirodája, légitársaságok, szálloda, étterem, catering, programszolgáltatók. Az első incentív út Magyarországra, amikor még mi is egzotikus ország voltunk.

3. Konferenciaturizmus a vakációs és hivatás jelleg együttesen van jelent. A MICE kongresszusok a 20. század második felétől alakultak ki. Előadások tartása, hallgatása, véleménycsere, vita. Azonos szakterület szakemberei. Hivatalos és informális megismerkedések. Társadalmi programok, események. A terem és technikai feltételek. Kiegészítő (vakációs) programok. A konferenciaturizmusban a költés az átlag turista költésének háromszorosa. A szereplőik prezstizs fogyasztók. Konferenciaturizmus a hivatalos időből (szállás, étkezés) és a szabadidőből (turisztikai programok) tevődik össze. A költségek egy részét a résztvevők fizetik. A konferenciaturizmus fajtái a szervezetek, egyesületek ülései (kongresszusok, konferenciák – nagyobb létszámok), és a kisebb testületek ülései. 3.1. Kongresszusokon, konferenciákon nemzetközi részvevők is részt vesznek (tolmácsolás). Jellemző a

konferenciákra a konferencia központok, elszállásolás különböző kategóriájú szállodákban, sok a kísérő, a résztvevők egyénileg fizetnek. Általában a kongresszusok évente, kétévente kerültnek megrendezésre. Több száz főtől tízszeres létszámig terjedhet a résztvevők száma. A kongresszusok előkészületi ideje 1 – 3 év, és kerülik a főszezoni és szabadságolási időket. Előnye, hogy a szaktestület, szakmai résztvevők számára tudományos, szakmai nyereség. Az üzleti résztvevőknek üzleti nyereség, valamint kapcsolati tőke. Turisztikai haszon. Kísérő társasági rendezvények lehetnek a bálok, bankettek, bemutatók, estélyek, fogadások, mulatság, gála, parádé, parti, show műsorok és ünnepi megemlékezések.

3.2. Magyarország a fogadó országok között az ülések száma alapján 28. helyen áll, 22 nemzetközi kiállítás, és 370 nemzetközi ülés. A MICE fogadó városok közt Budapest az első 20 között van. Eddigi legnagyobb rendezvény az Európai Diabétesz Társaságkongresszusa, melyre 112 országból 10.450 fő résztvevő érkezett.

3.3. Helyszínek: A versenytársak Bécs, Prága, Berlin (3-5 ezer fő). Fontos, hogy a plenáris és szekciótermek, regisztrációs hely, a kiállítási helyszín, gasztronómiai terek és még sok egyéb helynek együtt kell lennie.

3.4. Kongresszusi helyszínek: A hazai meglévő kongresszusi központok közül kiemelkedő a Budapesti kongresszusi központ, konferencia szállodáink a Corinthia Grand Hotel, valamint a Sport aréna, és a Hungexpo területe. Kisebb létszámokra alkalmasak Keszthely, Debrecen, Sopron. A hazai tervezett kongresszusi központok a Budapest Millennium Kongresszusi központ (épülőben), mely 5000 fő befogadására alkalmas, kb. 30 milliárd forint, a Nemzeti Színház mellett. Vidéki fejlesztések között szerepel Miskolc, Szeged és Pécs (határhoz közeli, egyetemi, kutatóintézeti hátterű városok). A fejlesztéseket, építkezéseket más városokban is tervezik.

3.5. A testületi ülésekre jellemző az 50 fő alatti létszám, a közös munkanyelv, a főemberek, VIP bánásmód, biztonság. A vendégek luxusszállodákban laknak. A programok között szerepel sok ünnepi esemény. Feszített munkatempó. A testületi ülésekre szinte mindenki kísérővel érkezik, ezért fontos szerepe van a szabadidős programoknak is. Gyakran az üléseket félreeső helyeken rendezik meg. A szálláshelyen aktív kikapcsolódási, sportolási lehetőségek vannak.

4. Az Events (események, nagy rendezvények) és exhibitions (kiállítások, vásárok) a hivatás és vakációs jelleg együttesen. Az események turisztikai vállalkozásoknál (nemcsak szervezők, hanem résztvevők is). Az üzleti utazások, incentív utazások, Study tourok, kongresszusi konferenciák és nagyrendezvények. Az események a turisztikai vállalkozásoknál a sajtótájékoztatók és study tourok.4.1. Sajtótájékoztató: Katalógus bemutatása, nagyjelentőségű vállalati esemény. Sok meghívott, kevés résztvevővel.

Általában délelőtt tartják a sajtótájékoztatókat. Kevés a szó, inkább a kiosztott írásos tájékoztató a lényeg. Büfé ebéd jellemzi.

4.2. Study tourok: Lényege a kínálat bemutatása. A meghívottak a reménybeli üzleti partnerek, vevők. A meghívás időben, szezonon kívül. Általában a résztvevők száma 10 – 12 fő. A kísérő kulcsfontosságú személy. Ne akarjunk mindent megmutatni. Kényes egyensúlyt teremteni a kínálat bemutatása és a szórakoztató programok, pihenőidő között. Írásos anyag, kisebb ajándék.

4.3. Kiállítások, vásárok: A marketing mix része, szakkiállítás (csak a szakma, WTM London). A vásár szakmai és közönségi. ITB Berlin, utazás kiállítás. Megrendezésük a kiállítás szervezők feladata, turisztikai szervezetek kevésbé vesznek részt benne. Saját résztvevők, vevők tájékoztatása, konkurencia figyelés, vevőkapcsolatok teremtése. Helyszín, vásár választás. Jelen van a stand, dekoráció, tárgyaló helyiség, informátor, információs anyagok.

27

4.4. Turisztikai nagyrendezvények: Virágkarnevál, tavaszi fesztivál, Lovasjátékok, Várjátékok, Fesztiválok, Szüreti mulatság, Halászléfőző verseny stb.

12. MICE turizmus utazásszervezési és értékesítési feladatai, módszerei

A MICE turizmus szervezése. A MICE termékek szervezési sajátosságai eltérőek. Függnek a MICE általános jellemzőitől, és az egyes MICE fajták sajátosságaitól. Nehéz a különböző MICE fajtákat egy kalap alá hozni. A MICE területei között vannak kivételek és azonosságok.

MICE szervezési, értékesítési sajátosságai a hivatás / szabadidős turizmus aránya. A hely, helyszín, a részvevők (motivációi, szükségletei, programok), az értékesítés módja és módszerei.

MICE szervezése:

1. Munkafolyamatok:a. Előkészítés: A reménybeli megrendelő cégtől, szervezettől ajánlatkérés érkezik. Az utazás, rendezvény címe, jellege (helyszín,

létszám). Az ajánlat összeállítása a szolgáltatások bemutatása, árajánlat és a fizetési feltételek. Majd a megrendelés, visszaigazolás, szerződéskötések, a szervező munka kezdése (Előleg érkezik a megrendelőtől, az együttműködésért felelős személyek kijelölése, a forgatókönyv összeállítása).

b. Bonyolítás: Az alapszolgáltatások megszervezése, mely során folyamatos egyeztetések a szolgáltatókkal, kezdés előtti utolsó ellenőrzés. A következő lépés az utazás megszervezése, tartózkodás, szállás megszervezése, rendezvény megtartása (fogadás, regisztrálás, folyamatos jelenlét, hibaelhárítás).

c. Befejezés, zárás: A megrendelőtől, résztvevőktől beszedett részvételi díjból a beszállítók, közreműködők kifizetése. Majd az utókalkuláció, végső értékelés és follow up (megrendelő, beszállítók).

d. Zárás után: Folyamatos, időnkénti kapcsolat a megrendelővel, emlékeztető gesztusok, beszállítói piac, szolgáltatói kínálat változásának figyelemmel kísérése, keresleti piac, új potenciális megrendelők. És a végén remélhetőleg újabb rendelés.

2. Előkészítés, szervezés: a. Előkészítés: Marketing munka a megrendelés elnyeréséért. Bizalomépítés, személyes kapcsolatok kialakítása. Cég és szervezet

megrendelése. Egyedi, összetett munka. A szervezettségi és minőségi igénye magas. Programja előre kialakított, a forgatókönyvben rögzített. A szolgáltatások előre meghatározottak, a MICE eseményenként egységesek. Az alapszolgáltatások (szállás, étkezés, kísérők, hostessek, idegenvezetők, termek, technikai eszközök), megrendelők (szakmai program), a turisztikai szervezet (rendezvény szervezése, kísérő program) elrendezése.

b. Helyszín választás: MICE helyszínek, konferencia városok (Budapest, határmenti egyetemi városaink, híd kelet – nyugat között). Légi-, és szárazföldi megközelíthetőség. Kényelmes ülésezési lehetőségek, parkolás, helyi közlekedés. Szálláshelyek mennyisége, választéka. Az étkezési lehetőségek számuk és színvonaluk. A település kulturális élete. A környéken hosszabb, rövidebb turisztikai programlehetőségek (ember alkotta vonzerők és természet alkotta vonzerők). Kedvező a fogadó ország nemzeti valutaárfolyama. A vásárlási lehetőségek széleskörűek. A kísérő társas és egyéb rendezvényeknek legyen alkalmas.

c. Előkalkuláció: Árverseny a megbízásért, a fizetési feltételek előrefizetés esetén engedmények. d. Szervezés:

i. Szerződéskötés az előzetes tárgyalások lezárása. Feltételek, jogok, kötelezettségek kölcsönös rögzítése. A fizetési feltételek, módok, szolgáltatások, határidők meghatározása. A megrendelő – MICE szervező, MICE szervező – részszolgáltatók. Munkamódszer az előre gondolkodás, visszaszámlálás, írott dokumentálás. Az írott dokumentum (feladat, határidő, felelős, hosszú felkészülés alatt létszámváltozások, cserék – betanulás, munkakör átvétel). Fontos a pénzügyek sajátosságai a több finanszírozó (megrendelő, szponzor, MICE szervező előfinanszírozó), magas forgótőke igény, megrendelő szponzori pénzekre számít (bizonytalanság).

ii. Programkészítés, megrendelővel közösen, központi esemény („körítés”). iii. Fő esemény („C” turizmus): Érkezés, transzfer, elszállásolás, regisztráció, megnyitó, nyitó plenáris ülés, szekció

ülések, záró plenáris ülés, záró fogadás, transzfer, elutazás. Amiért az egész van, prezentációs eszközök (munkavégzés eszközei), kiadványok, névkitűzők, rendezvény táska. Kiegészítő szabadidő programok (Elő, utó, rendezvény alatt, kísérőknek). Társasági események.

e. Kiegészítő, kísérő események: i. Szakmai programok (fő eseményhez kötődik, kiállítások, szakkirándulások, szakmai tolmácsolás)

ii. Társasági programok (találkozások, kapcsolatok, protokolláris előírások mellett oldott légkör, változatos, érdekes helyszínek, vendéglátással összekapcsolt – parti service szolgáltatások)

iii. Turisztikai programok (kikapcsolódás, városnézés, fél-egynapos kirándulások, kulturális programok, elő- utókongresszusi túrák - több ajánlat, közeli ország is szóba jöhet; profi idegenvezető)

f. Rendezvény helyszínnel kapcsolatos igények: Biztonság (menekülés, tűzvédelem, őrzés, védelem, beléptetés), előtér (információs pult, kiállítások), konferencia központ, konferencia szálloda, termek (plenáris ülések, szekciótermek - 1 nagyobb, 2-3 kisebb, elkülönítés, összenyitás).

g. Üléstermek: Kényelmes bútorzat (ülés, írás, jegyzetelés), hangosítás, vizuális technika, világosítás, tolmácsberendezés, irodatechnika.

h. Egyéb helyiségek: Rendezvényiroda, regisztrációs hely, titkársági szoba, előadók szobája, fordítók, leírók szobája, sajtószoba, orvosi ügyelet, büfé, műhely, technikusok, öltözködés, pihenők, ruhatárak, toalettek.

i. Technika: Hangosítás, vizuális technika, világosítás, légkondicionálás, tolmácsberendezés, irodatechnika. j. Néhány különlegesség: Mozgássérültek közlekedése, gyermekszoba, gyermekmegőrző, páncélszekrény, posta, bankfiók. k. Személyi feltételek: Megrendelőnél (meeting planner, szakmai szervező bizottság), a szervezőnél (PCO – profi

rendezvényszervezők, alkalmi dolgozók – tolmácsok, hostess, idegenvezető, technikusok). l. Segítségek: Ellenőrző listák (projekt egészére, alprojektekre), folyamatos írásbeliség, adminisztrálás, rögzítés. Projekttervező

programok, táblák, diagramok (Gantt diagram, folyamatábra – Halszálka diagram, mágneses táblák, szoftverek).

A MICE szervező szervezi egységbe, a cél érdekében együttműködő rendszerbe. A cél sikeres utazás és rendezvény, valamint az újabb megrendelés.

28

13. Bor és gasztronómiai turizmus utazásszervezési és értékesítési módszerei, sajátosságai

Magyarországon komparatív előnyei, amelyek a biodiverzitásban, a sokszínű, változatos és komplex háztáji tradicionális gazdálkodásban és ezek kulturális örökségében rejlenek, mind a mai napig élnek. A magyar tájegységek különleges ökológiai adottsággal rendelkezik. Híres termőtájaink számos egyedi hungarikummal büszkélkedhetnek.

A bor az európai kultúra szerves része, a szőlőtermelés ökológiai szempontból is fontos mezőgazdasági tevékenység. Magyarország borászata ezer esztendős múltra tekinthet vissza. Hazánk elsőként hozott eredetvédelmi intézkedést a Tokaj hegyvidék borának megvédésére. Az országban jelenleg 22 borvidék található, amelyek négy nagy bortermő tájon helyezkedik el, s amelyeken mind megtalálhatóak a termelésüket hosszú idők óta meghatározó hagyományok.

Magyarország gasztronómiai értékekben is rendkívül gazdag. Gasztronómiai kultúránk kulturális örökségünk fontos részét alkotja.

A magyar lakosság utazásai során a gasztronómia önálló motivációként általában nem jelenik meg, a gasztronómiai élmények keresése az utak során azonban jellemző. A helyi ételspecialitások, borok megkóstolása a belföldi utak 5 % - ában, külföldi úti cél esetén 34 % - ban kap jelentősebb szerepet. A magyar éttermek kínálatával a magyar lakosság általában elégedett.

A magyar borkultúra és gasztronómia legjelentősebb küldőpiacaikon, például a németek és a lengyelek körében is Magyarország egyik legfontosabb vonzerejének jelenik meg.

A hazai turizmus egyik stratégiai terméke:

1. Előzetes megjegyzések: A bor, gasztronómia és a turizmus külön – külön óriási szakirodalmat birtokol. Alig van viszont szakirodalom a bor és a gasztronómia turizmusról (borutak). Többnyire csak a címében és nem a tartalmában foglalkozik a bor és gasztronómia turizmussal.

2. Fejlődés: A bor és gasztronómia turizmus a fejlődési folyamatban. Az új termékek, turizmus fajták gyorsan terjednek. A gyors terjedését az információs technika teszi lehetővé, versenynyomás a vállalkozásokon, kockázat csökkentés, szolgáltatásoknál nincs szabadalmi, szabvány védettség lehetősége (új termékötletek könnyen ellophatók). A terjedést gátolja a borászati és a gasztronómiai szakemberek nehezen fogadják az újdonságokat, hagyománytisztelők (konzervativizmus, szokástisztelete, értékőrzés, az újat, változásokat óriási vitákkal, ellenérzéssel fogadják). Az új, divatos turisztikai termékekkel nehezen fér össze.

Turizmus termékek csoportosítása és a gasztronómia turizmus…1. Hagyományos termékek: Kifejezetten bor, gasztronómia célú utazások (ókorban, 20. század

elején – „Boldog békeidők”).2. Újabb termékek: Hivatás turizmus (MICE), mely lehet üzleti (incentív), kongresszusi,

rendezvény turizmus (események, vásárok). Itt már a bor és gasztronómia csak részszolgáltatásként van jelen.

3. Kifejezetten új termékek: Klub turizmus, kaland turizmus, kulturális-, ökoturizmus. Bor és gasztronómia csak érintőlegesen, mint a nemzeti, helyi kultúrák egy kis részeként jelenik meg. Egyes turizmus termékekben már nem is fedezhető fel.

Tendencia: A bor és gasztronómia turizmus a turizmus fajták közül kiveszőben van, visszaszorul. A gasztronómia veszít turisztikai jelentőségéből. Hamburger nemzedék: Egyén ízlése, Mikulás = MC Donald, konyha = autós éttermek,

ételkiadó ablakai, pultjai. Fast food generáció: Kézzel, eldobható papírdobozokból, zacskókból, kapkodva, habzsolva,

gyorsan esznek, mindennemű szakralitás nélkül (az étkezés esemény szertartás jellege helyett pusztán az éhség, szomjúság „elverése”.

29

Az új, fiatal termékeknél, turista generációnál a bor és gasztronómia megszűnik turisztikai termék része lenni.

Ellenkező tendencia: A borkultúra, gasztronómia újjáéledésében fiatal szakemberek, fogyasztók (turisták) nagy szerepet játszanak. Önállóan, alternatív, exkluzív turisztikai típusként útra megjelent. Terjedőben.

3. Gondolatok, definíciók (kettős megközelítés): 3.1. Gasztronómiai szerzők: Petronius, Krúdy, Gundelek, Cey – Bert, Láng, Tusor, Sahin –

Tóth. a. Bor és gasztronómia – turizmus:

i. Az emberi kapcsolat volt és marad a gasztronómia, a szállodaipar legnagyobb erőssége. ii. Történelmi vendéglátás Európában című könyvben 58 világhírű hely köztük: Gundel,

Hungária Kávéház, Mátyás Pince, Ruszwurm Cukrászda, Százéves étterem, Hortobágyi csárda.

iii. Sok embert úti céljának megválasztásában néha döntő mértékben befolyásol a gasztronómiai élmények szerzésének szempontja ezek s részei az igazi életnek.

iv. A vendéglátás nem csupán feltétele az idegenforgalomnak, hanem idegenforgalmi vonzerő is.

v. Magyar gasztronómia: Kiváló minőségű és a kis távolság miatt friss nyersanyagok. Sajátos technológia. Hagyományokra épült főzéstudomány. Patinás üzletek. Magyar vendégbarátság. Utánozhatatlan cigányzene.

vi. Vérkeveredés a konyhakultúránkban is.vii. Gasztronómia összetett fogalom, a lényege a „fehér asztal örömei”. Egyrészt tudomány,

technika, művészi tökély. Másrészt rafinált művészettel megrendezett szertartás, ahol a fogyasztók műemlékeket pusztítanak el.

viii. Gasztronómia, mely öröm, élvezet megbékélés, boldogság. Étel kevesebbé tétele, ha csak néhány órára is.

ix. A gasztronómia vendéglátással párosul. Bölcsnek a bor, balgának a sör, jószágnak a víz kell. A világon két fontos dolog van, az ételek jó minősége és a sör kellő hőmérséklete. Jól esik itt enni, jó itt lenni. Ne törjük a nyakunkat olyan kocsi után, amely nem akar fölvenni. Inkább olyan helyre menjünk, ahol szívesen látnak, például a korcsmába.

Kulcsszavak, amelyek a gasztronómiától, borfogyasztástól a turizmus felé vezetnek: emberi kapcsolatok, úti cél, vonzerő, vendégbarátság, vendégül látás, szertartás, esemény, öröm, élvezet, kikapcsolódás.

Gasztronómiai definíciók: Gasztronómia egyszerűbben: Ínyencség, ételek, italok szakértő ismerete, étkezés kifinomult

élvezése, művészete, étkezés kultúrája. Gasztronómia bonyolultabban: Az étkezés és italfogyasztás. Fiziológiai – érzékszerbi,

pszichikai – érzelmi és kultúrtörténeti tényezőinek. Magasabb társadalmi igényeket, értékrendjét kifejező, rendszer.

Gasztronómia: Az étel – ital fogyasztásban összekapcsolódik a fiziológiai érzékelés a pszichikummal, érzelmekkel, a régi időkkel, emlékekkel, értékekkel. Magas társadalmi igények, értékrend jelenik meg benne. Kulturált viselkedés, szertartás, hagyomány, szokás, közösség, kapcsolat, figyelmesség, megérzés, örömszerzés, szépség, esztétikum, ismeret, harmónia. A gasztronómiát vizsgálva láthatjuk, hogy nagyon sok közös vonást mutat a turizmussal.

3.2. Turizmus – bor és gasztronómia: Turistát kifejezetten ez a vonzerő húzza a desztinációba (különböző hatókörrel, vonzó erővel), turista fogyasztásában az egyik fontos kínálati tényező. Kínálat kiegészítő eleme. Állandó lakó- és munkahelyet elhagyva a turista gasztronómiai, borászati szolgáltatásokat vesz igénybe. Ezek súlya a turisztikai termékekben különböző (fő vonzerő, fontos szolgáltatás, egy szolgáltatás a halmazban).

30

4. Bor és gasztronómiai vonzerők, kultúra, turizmus (Egy bonyolult kapcsolatrendszer)

Gasztronómia a kultúra része. A gasztronómiát, bortermelést, fogyasztást befolyásolja (földrajzi, éghajlati tényezők, életkörülmények, társadalmi szokások, hagyományok, hitek, vallások). Az ország, régió hely karaktere, jellege, hangulata jelenik meg benne.

Kultúra – turizmus – gasztronómia: A három rendszer egymást feltételezi, áthatja és kiegészíti.

5. Elméleti alapok a bor és gasztronómiai turizmushoza. Elméleti alapozás: A turisztikai termék kínálat központi kategóriája (egyetlen, vagy néhány

szolgáltatás; komplex szolgáltatáshalmaz; áruk, termékek is jelen vannak benne). A turista igényeit elégíti ki. A központi alkotórésze a vonzerő, attrakció.

i. Vonzerők: Természet alkotta (napfény, klíma, hegyek) és ember alkotta (ünnepek, szokások, folklór, szórakozás, gasztronómia) lehet. Vonzerők hatáserőssége függ a hely hírnevétől, desztináció bevezetettségétől, ismeretségétől (divat, státus), valamint egymást erősítő különböző vonzerők.

ii. Vendéglátás: Utazások során a leggyakrabban igénybevett szolgáltatás. Önálló vonzerő is lehet (ritkán) a magas színvonalú bor és gasztronómia bizonyos kisebb, speciális célcsoport esetében. Couleur Locale, Genius LocII (helyi lakosokkal találkozási lehetőség, szórakozási, időtöltési lehetőség).

iii. Utazási döntés: Bor és gasztronómiai utazásra. Élvezeti jellegű termékeknél emocionális döntések születnek. Marketing.

b. Kereslet: Motiváció (szükségletek), diszkrecionális jövedelem, szabadidő (időtartam).c. Kínálat: Vonzerő (természetes, ember alkotta), desztinációk – helyszínek, infrastruktúra

(felszereltség), közlekedés, árak, szállás, ellátás – étkezés – ital, szabadidős elfoglaltságok, biztonság, higiénia, vendégszeretet, szervezettség.

6. Bor és gasztronómiai turizmus utazásszervezése, értékesítése (Kereslet – kínálat összehozása):a. Bor és gasztronómiai turizmus kereslet:

i. Célcsoport: Többnyire a közép és idősebb korosztály. Új szegmensként jelennek meg a borhoz, gasztronómiához értő fiatalok. „Felfedezők”, kíváncsiak.

ii. Időigény: 1- 2 órás, pár napos programok. iii. Jövedelem: Magasabb jövedelmi kategóriákban önálló vonzerő. Közepes

jövedelműeknél kiegészítő jellegű. iv. Motiváció: Maslow – i szükségletek mindegyike. Fiziológiai magasabb szinten, mint a

puszta evés – ivás, valamint a biztonság, és a társasági, valahová tartozás. Megbecsültség, önmegvalósítás, tudás, ismeretszerzés, esztétika, szépség, harmónia.

A turista ismerje a pice és éttermi viselkedési szabályait. Pince etikett. Éttermi, étkezési viselkedési szabályok.

b. Bor és gasztronómia turizmus kínálat:

31

i. Vonzerő: Természet alkotta (táj, éghajlat, domborzat) és az ember alkotta (szőlő-, gyümölcs ültetvények, kultúrtáj; borutak, présházak, pincék, „bor – kastélyok”, éttermek – különlegességek, gasztronómiai múzeumok, kiállítások.

ii. Ember alkotta: Legendák, történetek, szertartások, borrendek, pinceszer, szüret, népszokások, folklór, fesztiválok, ünnepélyek, ételkészítő versenyek.

iii. Desztinációk: Bortermelő országok, hagyományos ételekkel rendelkezők. Bor és gasztronómiai nagyhatalmak. Borvidékek. Helyi speciális ételkészítés.

iv. Infrastruktúra: Alapinfrastruktúra (megközelítés), borutak, szakvezetés, bemutató, felszolgáló személyzet, éttermek, pincészetek (épület, helyiség, felszereltség, technológia). Étel, bor bemutatására, fogyasztására alkalmas környezet.

v. Szálláshelyek: Speciális felszereltségek, berendezések, dekoráció. Kötődjön a bemutatandó gasztronómiai attrakcióhoz (szőlő – bor – sör szállók, különleges éttermek, pincék, terítés, menüsorok, étel-, itallapok).

vi. Vendéglátás: Az étkezés, italfogyasztás a fő kínálati tényező, külön nem emeljük ki.vii. Szabadidő: Kulturális érdeklődés, kirándulások a környékre, kikapcsolódás a bor,

gasztronómiából. viii. Szolgáltatások: étel, borhoz kötődő fogyasztás. Vendégek bevonása, részvétele

(ételkészítés betanítás, szüretelés, pincemunka, műsorokba). Szabályok, hagyományok ismertetése. Pinceszer, bor étel bemutatás.

ix. Felszereltség: Éttermek, ételkészítő helyek, szőlőművelés, pincészetek, speciális szerszámok, eszközök, étel és italkészítés, fogyasztás felszereltsége, terítés „körítés”.

x. Biztonság - Veszélyek: Alkoholfogyasztás, ismeretlen ízek, pincészetek. Gyomor, bél panaszok (megelőzés a higiénia során, valamint figyelmezetés).

xi. Higiénia: Étel-, italkészítés, fogyasztás higiénia szabályait ismerni és betartani.xii. Vendégszeretet: A gasztronómia elválaszthatatlanul fontos része. Vendégbarátság,

szívélyesség. Jókedv, derű. xiii. Szervezettség: Exkluzivitás / tömegesség. Gasztronómiai kalandozások. Szervezett

utazások (fő attrakció, garantált és fakultatív programok). Egyéni utazások egyik fontos kiegészítője, élménye (hétköznapi gasztronómia). A turista, a csoport hangulatától, összetételétől, kedvétől is függ a siker. A fogadó, felszolgáló, bemutató személyzet profizmusa kulcsfontosságú (szakmai ismeretek, emberi magatartás). Az emberi tényezők a turisztikai termékek közül itt hangsúlyosabbak. A turisták és a személyzet együttműködése kell a sikerhez, élményhez. Ha ez összejön, akkor nagyon intenzív, emlékezetes élmény kerekedik ki a programból, utazásból.

xiv. Árak: Turisztikai helyszíneken magasabbak, egyedi jelleg, specialitások. Helyiek által látogatott helyszínek.

Összefoglalva ez egy bonyolult turisztikai termék. Nehéz jól megszervezni, erősek a szubjektív tényezők a turistáknál, kiszolgáló személyeknél. Érzelmek, értékek, kedvek világa.

Mi kell a sikeres bor és gasztronómia turizmushoz?A sikeres bor és gasztronómiai turisztikai desztináció vonzó táj, építészeti emlék (pincék, éttermek), művészeti, kulturális események, objektumok. Étkezési és italfogyasztási kultúra (szőlő, borkultúra). Felkészült szakemberek és turisták. Szabadidő eltöltéshez lehetőségek. Cél, hogy utazásaik során kellemes, jellegzetes helyi környezetben, a helyi ételekhez helyi italt kérjünk. Így tudjuk teljes mértékben magunkba fogadni a vidék hangulatát, varázsát, ízeit, kultúráját, történelmét, vendégszeretetét.

32

14. Egészség, gyógy- turizmus utazásszervezési, értékesítési sajátosságai, módszerei

Egészségturizmus részei: Egészségturizmus: Egészségügyi szolgáltatások nyújtása egy adott ország természeti erőforrásainak – főként az

ásványvizeknek és az éghajlat – igénybevételével. (IUOTO, 1973.) Gyógyturizmus: Gyógyászati szolgáltató helyen, gyógyüdülőhelyen, általában meghatározott minimális

tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevétele. Jellemzően természeti gyógytényezőre épülő gyógyászati szolgáltatások (ásványvíz, levegő, éghajlat, gyógyiszap). Turisztikai szolgáltatások kevésbé jelentősek a gyógyturizmusban. Fő motiváció a gyógyulás, nem a turisztikai szolgáltatások az elsődlegesek, hanem a gyógyturizmus.

Wellness turizmus: Cél az átfogóan értelmezett (fizikai, mentális egészség összhangjának megteremtése). Fontosabb cél az életstílus megváltoztatása, mellékes a konkrét betegség gyógyítása. Egészséges emberek látogatnak el, nem a gyógyulás a fő cél. Holisztikus szemléletmód, az egyén aktív részvételével. Itt a wellness szolgáltatások és a turisztikai szolgáltatások azonos/ egyenlő jelentőséget kapnak.

Egészségturizmus = gyógyturizmus + wellness turizmus: Olyan turizmusforma, ahol a turista utazásának legfőbb motivációja egészségi állapotának megőrzése vagy annak javítása. (Magyar Turizmus Zrt.) Alapja a kiváló minőségű és gyógyhatású gyógyvíz, melyhez hozzá kapcsolódik a hidroterápiás kúrákhoz kötődő orvoslási és turisztikai szolgál¬tatások összessége. (Varga CS., 2004)

Az egészségturizmus is több alcsoportokra bontható, mint a gyógyturizmus, fitness-, és wellness turizmus. Az idegenforgalom egyik húzóágazata. Az egészségturizmus az idegenforgalomnak az a szektora, amely az egészségi állapot fenntartása illetve, javítása céljából történő utazással foglalkozik. Az egészségturizmus prevenció, terápia, rehabilitáció és rekreáció.

Előzmények: Gyógyturizmus és termálturizmus (ENSZ projekt), wellness – fitness, egészségturizmus. A gyógyturizmus a hazai turizmus egyik meghatározó fontosságú területe. A haza adottságok jók, gyógy és termálvizekben gazdag, klimatikus tényezők (mikroklíma) megfelelő. 1290 termálforrás, 140 gyógyvízforrás, 40 gyógyfürdő, 5 gyógybarlang, 1 mofetta. Hegyvidéki, erdei klíma. Több száz éves tapasztalatok, szociális turizmus fontos része volt (szanatóriumok, nappali kórházak). „Régi” Danubius szállodavállalat.

Wellness-szálloda: Az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetően a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport-, relaxációs, illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a GKM- rendeletben meghatározott feltételeknek. (KSH)

Gyógyturizmus: A gyógyturizmus során a turista egészségének helyreállítása vagy megóvása a cél. Különleges természeti adottságokkal rendelkező desztinációt keres fel, ahol minimális ideig tartózkodik. A gyógyturizmus során orvosi gyógykezelésben is részesül. Orvosi irányítással, ellenőrzéssel veszi igénybe. Speciális emberi erőforrás (szakképzett egészségügyi dolgozók), speciális technikai háttér (gyógyászati berendezések) jelenlétet is feltételez. A gyógy idegenforgalom legjellemzőbben gyógyvizek mellet jön lérte. Speciális természeti viszonyok esetén másutt is kialakulhat 8hyegvidéki klímaturizmus, barlangok, gázömlések – mofetták, szolfatárák). A gyógyturizmus remek lehetőség arra, hogy a fenntarthatóság modern nemzetközi irányvonalait követve, a szelíd (lágy) turizmus keretében műveljük. Fejlesztése az adott desztináció megőrzési vagy fenntartható fejlődési stratégiájának szerves része. Nem lehet a gyógyturizmust önmagában, környezetéből kiragadva fejleszteni.

Előnye: Nem érvényesül a szezonalitás, az időbeli koncentráció negatív hatása. A turisták fajlagos költése, főként a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele miatt kb. 1/3 – dal magasabb, mint az idegenforgalom más területein. A vendégek átlagos tartózkodási ideje a kúra – jelleg miatt jóval hosszabb, mint a turizmus hagyományos ágai esetén (3 – 5 nap helyzete kb. 10 nap). Mindezen előnyöknek köszönhetően a gyógyturizmus a gazdaság egészét élénkíti. Termelési, foglalkoztatási és

33

jövedelmi multiplikátor hatása jelentős. 100 Ft vendégköltés 167 Ft pótlólagos termelést indukál. 100 új munkahely további 214 új munkahelyet teremt.

Gyógyturizmus utazásszervezése (egészség- gyógyturizmus szervezése): Alapvetően eltérő utazásszervezési módszerek. Egészség helyreállítása (gyógyturizmus, betegség karbantartása), egészség fenntartása (wellness, fitness turizmus – egészséget fenntartó prevenció, életmód).

Hazai helyzet: A gyógyturizmus egyik vezető turisztikai ágazat. Külföldi turisták 1/10 – e a gyógyturizmus miatt érkezik hozzánk. A belföldi turizmusban is egyre jelentősebb szerepet játszik. A gyógyfürdő fejlesztések keretében kb. 60 – 70 új beruházást folytattak.

Gyógyturisztikai kereslet: Motiváció: betegség után az egészség visszaszervezése. Betegség kialakulása után a további romlás

megakadályozása. Újabb betegségek kialakulásának megelőzése. Inkább a Maslow – i szükséglethierarchia alsó fokozatai jelennek meg. Szükséglet a fiziológiai

regeneráció, biztonságérzet és nyugalom, társas élet. Ezek mindegyike eggyel magasabb szintet elégít ki. Megemlíthető még a megbecsültségérzet, a presztizs is bár a fürdőélet virágkora már a múlté, de még ma is „sikk” bizonyos helyekre járni, illetve beutalót szerezni.

Jövedelem: Meglehetősen magas diszkrecionális jövedelemhányaddal kell rendelkezni. A gyógyturizmus minőségi szektor, és mint ilyen, nem olcsó mulatság. Egyes szolgáltatások azonban orvosi javallatra is igénybe vehetők, ilyenkor a társadalombiztosítás fedezi a költségek egy részét (hazai TB támogatások csökkennek, külföldi társadalombiztosítókkal még kevés kapcsolat).

Szabadidő: Az átlagos turistánál több idő kell, több mint 10 nap. A kezelések kúraszerűek. Szenioroknál főüdülés 10 – 20 napos, a középkorúaknál a főüdülés mellett inkább másod, harmad szabadság 7 – 10 nap. A gyógykúrák szállodákban, szállodához közeli fürdőkben zajlanak. Társasági élet is szállodákban és gyógyüdülőhelyeken. A turisztikai programok, kirándulások a környéken.

Közlekedés: Gyorsan és kényelmesen lehet eljutni a gyógyhelyre (közvetlen légi összeköttetés, transzferek). Az utazási időszükséglet alacsony legyen (szomszédos, vagy közeli desztinációk).

Turista: A turista az a személy, aki mindezeket hordozza. Magyarországon a gyógyturizmus vendégei túlnyomó részt külföldiek. Jelentős a hazai vendégszám is. Tipikus vendég Európa valamely német ajkú országából (Németországból, Ausztriából, Svájcból) érkezik. Általában közép- vagy idős korú vendégek. Elsősorban a hagyományos fürdői gyógykezelés érdekli az odalátogatókat. Fellendülőben van a wellness, fittness turizmus iránti kereslet is, ami a fiatalabb generációk, illetve ha erre a fogadóhely lehetőséget ad, akkor akár három generációs családok megjelenését eredményezi. A jövőben fellendülhet Nagy – Britannia és az Észak – Európai államokból érkezők forgalma. Mediterrán országok nem tartoznak a külső országok közé.

Gyógyturisztikai kínálat: A kínálati oldalon találjuk meg a kereslet kielégítésére alkalmas eszközöket, magát a turisztikai terméket. A termék exportja helyett a vásárlót kell importálnunk, hogy értékesíthessük (utazásszervezés). Fontos a hiteles információnyújtás, a bizalom, hit kérdése is, hogy meg tudok e gyógyulni.

Vonzerő: A gyógy-, és termálvizek jelenléte eléggé fel nem becsülhető értékű természetes adottságok Magyarországon. A történelem során kifejlődhetett a magas igényű fürdőkultúra adottságaik.

Infrastruktúra: Magyarországon meglehetős elmaradás van. Az infrastruktúra nem tartozik a gyógyturizmus kínálati oldalának erősségei közé (vidéki fürdőhelyek nehéz megközelíthetősége stb.)

Szálláshelyek: Gyógyturizmusban elméletileg bármely, a turizmus egyéb ágazatában alkalmazott kereskedelmi szálláshelyet igénybe lehet venni. Kiemelkedő azonban a gyógyszállók kihasználtsága.

Gyógyszálló: Jogszabályban pontosan meghatározott kereskedelmi szálláshely, vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával. Saját gyógyászati részlegén önálló, vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett, terápiás lehetőséget biztosít. A szálloda hagyományos szolgáltatásai skáláját komoly egészségügyi szolgáltatásokkal egészíti ki. Ez megfelelő technikai, szakértelmi hátteret igényel. Kb. 25 gyógyszálló, 10 ezer ággyal.

Gyógyszálloda: Az a szálloda, amely megfelel a szállodákra vonatkozó kritériumoknak, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más

34

gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló rendeletben foglalt feltételeknek.

Étkezés: A hagyományos magyar konyha ízei mindig is külön vonzerőt jelentettek a turisták számára. A gyógyturizmus résztvevői azonban sokszor a reformtáplálkozás hívei is egyben, vagy betegségük miatt speciális étrendet kell követniük. Elengedhetetlen, hogy a fogadóhely erre az utóbbi igényekre is felkészüljön.

Szabadidős lehetőségek: A gyógyturista nem tölti egész napját a kezelésekkel. A fennmaradó idejére színvonalas elfoglaltságot kell kínálni. E szempontból nem különbözik más típusú turizmus résztvevőitől. Komplex kínálaton van a hangsúly.

Biztonság és higiénia: A szálloda belső közlekedési biztonsága. Egy gyógy- idegenforgalmi desztinációban a vendég tisztaságot kell, hogy tapasztaljon. A fürdőben sem kaphat semmilyen betegséget (A vizes, meleg környezet kiváló táptalaja a kórokozóknak), ennek megelőzésére vízszűrőket és vízforgatókat alkalmaznak.

Vendégszeretet – professzionalizmus: Hagyományosnak tekinthető a magyar vendégszeretet. E szektorban különösen nagy hangsúlyt kap a professzionalizmus, a szakmai hozzáértés. A magyar egészségügyiek magas fokú képzettsége nemzetközileg is ismert és elismert. Sok turista dicséri az egészségügyi személyzet közvetlen, barátságos viselkedését, amiről saját országukban a hipermodern egészségügyi intézményekben már szinte teljesen leszoktatták őket.

Kúra, csomagárak: A gyógyturizmus költséges dolog, aki a gyógyturizmus szolgáltatásait veszi igénybe, az számol is ezzel. E tény önmagában nem jelent komparatív hátrányt. Lényegesebb, hogy az ár / szolgáltatási érték reláció kedvező legyen. Vagyis a vendégeit jól szolgálják ki a pénzéért.

Interdependencia: A gyógyturizmus komplexitása miatt a vendég elégedettségéhez sok interdependens tényező együttes megléte szükséges.

Elégedettség: Szívesen fizeti a magas költségeket is. Szervezetek: Egészségügyi Minisztérium, ÁNTSZ, OGYFI, gyógyhelyen működő szervetek (önkormányzatok,

civil szerveződések), gyógyszállók, kezelő bázisok, utazási irodák (egyéni, szervezett turizmus). „Egészség ára”: A testi, lelki egészség megszerzése, visszaszerzése pénzbe kerül. Jobb életminőség a

gyógyturizmusban szállodai ellátás, gyógykezelések, szabadidős (turisztikai) szolgáltatások. Utazási irodák: Csomag (kúrák, változó időtartam – 1-2-3 hetes). Más termékek mellett kiegészítő kínálatként

jelenhet meg. Fő profil a gyógyszállók utazási irodái, az utazási irodák ritkábban.

Hazai és külföldi gyógyturisztikai desztinációk: Gyógyvizek:

o Kénes vizek: Harkány, Hévízo Konyhasós vizek: Hajdúszoboszló, Cserkeszőlőo Jódos – Brómos vizek: Sóshartyán, Gyula, Zalakaroso Szénsavas vizek: Miskolctapolca, Balatonfüredo Alkalikus vizek: Balf, Parád, Mezőkövesdo Kalcium – Magnézium Hidrokarbonátos vizek: Moha, Kékkút, Bük

Gyógyvizek, gyógytényezők:o Radioaktív vizek: Hévíz, Budapesto Mofetta: Mátraderecskeo Klíma: Mátraháza, Galyatető, Lillafüredo Barlangi klíma: Tapolca, Abaliget, Aggtelek

Néhány jelentősebb külföldi desztináció: Pöstyén, Marianske Lazne, Karlovy Vary, Herkulesfürdő, Bálványosfürdő, Tusnádfürdő, Szováta, Parajd, Magas Tátrai gyógyhelyek, baden – Baden, Bad Heilbrunn, Bad Tölz, Wiesbaden, Bad Ischl, Bad Reichenhall, Bath, Brighton

Magyarország természetes erőforrásai: 1372 termálvízkút 224 ásványvíz (ivási, fürdési, palackozási célú) 207 gyógyvíz (ivási, fürdési célú) – Budapesten 16 féle gyógyvíz 385 fürdő, ebből 69 minősített gyógyfürdő 5 gyógybarlang (Jósvafő – Béke-barlang, Tapolca – Tavasbarlang, Budapest – Szemlőhegyi-barlang,

Miskolc-Lillafüred – István-barlang, Abaliget) 5 gyógyiszap (Makó, Tiszasüly, Hévíz, Hajdúszoboszló, Alsópához).

35

1 mofetta – Mártaderecske

36