1

Rehabilitációs Program

Bevezető

Intézményünk 2010 szeptember elsején indította be fejlesztő iskolai tagozatát. A súlyos és

halmozott fogyatékossággal élő tanulók fejlesztő nevelés-oktatása a 2011. évi CXC. törvény a

Köznevelésről paragrafusai, valamint a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében kiadott

A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatásának irányelve alapján készített

intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv

alapján folyik. A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes

időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A

nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartalma tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai

munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó

strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. (20/2012. EMMI rendelet 140§ (3-4))

1. Célcsoport:

„A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző,

hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a

kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén

súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy

pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen

akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott

fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert

érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági

fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg.

A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés,

nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális

segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és

természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel

érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére,

támogatására utaltak; személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében nevelés-

oktatásra van szükségük.” (32/2012 (X.8.) EMMI rendelet)

„A „súlyos fokú fogyatékosság” viszonylagos fogalom, egy elképzelt skálán lehet megjelölni azt a

pontot, ami alatt vagy felett súlyosnak tekintjük a fogyatékosságot. A szakirodalmi példákból kiderül,

2

hogy minden fogyatékossági típus esetében külön kritériumokat állítanak fel a „súlyos” kategória

definiálására. A „súlyos” jelző elsősorban arra utal, hogy a diagnosztizált sérülés, károsodás,

fogyatékosság olyan akadályozó tényezővé válik, ami tartósan, maradandóan, véglegesen és jelentős

mértékben nehezíti, akadályozza, gátolja a különböző funkciók zökkenőmentes kialakulását vagy

fejlődését (pl. olyan súlyos korai agykárosodás következtében kialakult mozgáskorlátozottság, ami

motorikusan lehetetlenné teszi a beszéd kialakulását, valamint a társuló érzékelési-észlelési zavarok

és a számottevő mozgásos akadályozottság miatt a kognitív funkciók fejlődése is nagymértékben

nehezített), már az élet első hónapjaiban behozhatatlan lemaradásokat okoz, az ép fejlődésmenettől

való eltérés pedig az életkor előrehaladtával egyre nagyobb lesz. (Márkus, 2004, 207.o.)

A „halmozott” jelző egyértelműen arra utal, hogy egy időben két vagy több egymással nem közvetlen

oki kapcsolatban álló különböző fogyatékosság is megfigyelhető. A halmozódóan, párhuzamosan

fennálló fogyatékosságok kialakulásáért általában a központi idegrendszer komplex sérülése felelős,

aminek következtében egyszerre több „fő vagy vezető tünet” is kialakul (pl. mozgáskorlátozottság és

értelmi akadályozottság, vagy vakság és siketség stb.), tehát a személyiség különböző funkcióinak

sérülése, akadályozott működése, több agyi reprezentációs terület egyidejű károsodására utal és

nem következményesen (másodlagos, harmadlagos) kialakult fogyatékosságokkal állunk szemben.”

(Márkus, 2004, 207.o.)

15 § (3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától,

amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a

tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak

alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, konduktor

foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások

heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő

foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a

gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is

megállapítható. (2011. évi CXC. tv.)

15§(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt

venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet

részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a

sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. (2011. évi

CXC. tv.)

3. § „ A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók tankötelezettségének teljesítését fejlesztő

nevelés-oktatás keretében biztosító gyógypedagógiai intézmény az e rendelet 3. mellékleteként

kiadott, A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve

3

figyelembevételével készíti el és fogadja el rehabilitációs pedagógiai programját.” (32/2012 (X.8.)

EMMI rendelet)

2. Pedagógiai szakaszok

- Bevezető szakasz: 6-9 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók készség- és képességfejlesztésének kezdeti szakasza, a természeti és társadalmi környezet megtapasztalása

- Alapozó szakasz: 10-14 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók számára a szűkebb-tágabb környezet megismertetése során önálló cselekvésre ösztönzi a tanulókat, amely elősegíti a megismerő funkciók fejlődését

- Fejlesztő szakasz: 15- 23 éves súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók részére a megszerzett tapasztalatok, a koncentrikusan bővülő ismeretanyag beépül a tanulók mindennapjaiba, és így aktív részeseivé válnak a világnak

3. Célok

- A súlyosan és halmozottan fogyatékossággal élő tanulóink köznevelésben való részvételének

biztosítása,

- tanulóink részesüljenek szükségleteiknek és fogyatékosság struktúrájuknak megfelelő nevelésben,

oktatásban és egyéni fejlesztésben

- a fejlesztés hatására tanulóink kapják meg a számukra legmegfelelőbb nevelést és gondozást,

amelynek hatására jelentősen javuljon életminőségük,

- segítsük a lehetőség szerinti legnagyobb önállóság elérését és a társadalomba történő mind

teljesebb beilleszkedést

- a családok tehermentesítése, szakmai megsegítése

4. Feladatok:

- Megfelelő környezet biztosítása, amely elősegíti a gyermek testi, érzelmi és szociális

4

képességeinek kibontakoztatását.

- A fogyatékosság struktúrájának figyelembevételével a megfelelő gondozás, nevelés, egyéni fejlesztés biztosítása.

- Fejlesztő gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés, önkiszolgálás fejlesztése

- Érzékelés, észlelés szenzomotoros funkciók fejlesztése.

- Testi és lelki fejlődés biztosítása, mozgásnevelés, motoros funkciók fejlesztése. Önmegtapasztalás segítése.

- Kommunikáció és interakció fejlesztése, a kommunikációs igény felkeltése és megerősítése.

- Alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek felkínálása.

- Esztétikai , érzelmi élményszerzés biztosítása

5. Alapelvek

A tanulók nevelése, oktatása során figyelembe kell vennünk a súlyosan és halmozottan fogyatékos

gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, melyek a következők:

- a tanulás és tanítás kezdeti lépéseinek a tanulók legalapvetőbb szintű megnyilvánulásainak értelmes

közlésként való felfogása és értelmezése

- a tanuló és gyógypedagógus közötti kapcsolatfokozatos alakítása

- következetes együttműködés

- kommunikációs lehetőségek kipuhatolása, feltárása és kiaknázása

- hétköznapi cselekvésekre alapozottság

- a tanulás része és színtere az alapszükségleteik kielégítése is

5

A fejlesztő nevelés-oktatásunk működésénél érvényesülő alapelvek megegyeznek a súlyosan és

halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvében foglalt nevelési és oktatási

alapelvekkel, melyek a következők:

A kommunikáció és az interakció elve

A kölcsönös kommunikációs akadályozottság a súlyosan és halmozottan fogyatékos

emberek egyik központi problémája. A fejlesztő tevékenységet áthatja a kommunikatív

megközelítés. A nevelési folyamat kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális

kapcsolatként épül fel. A kommunikáció és az interakció kiegészíti és erősíti egymást,

csökkenti a pedagógus és a tanuló közti távolságot. A világ jelenségeit, tárgyait,

személyeit, eseményeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni.

Az emberi és dologi világ feltárulása, a tanulás, a fogalomalkotás kezdeti lépései és a

gondolkodás elemi műveletei csak az érzékelésészlelésen keresztül, a testtel megragadott

tárgyak, személyek és élethelyzetek közegében, a kommunikatív szituációkra építve

lehetségesek.

A nevelés-oktatás - személyes kapcsolatként értelmezett - folyamatában a

gyógypedagógusnak fel kell fedeznie a fogyatékos személy legegyszerűbb

életműködéseiben, vegetatív megnyilvánulásaiban is a kommunikatív szándékot. Az

interakció és a kommunikáció teszi lehetővé a szociális kapcsolatok, a kommunikatív

viszony emberhez méltó alakulását, hozzájárul a csoportban történő nevelés

megvalósításához, és segít a tanuláshoz szükséges motiváció kialakulásában és

fenntartásában.

A normalizáció és a participáció elve

A fejlesztő iskolai oktatásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a súlyosan és halmozottan

fogyatékos tanulók számára olyan életfeltételek és életmodellek váljanak hozzáférhetővé,

melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő és társadalmilag

érvényes mintákat.

Ezek:

- a napi, heti, éves ritmus, tapasztalatok az egyes életszakaszokról;

- az emberi méltóság tiszteletben tartása;

- a szexualitás világába történő belépés előkészítése a felvilágosítás és a visszaélésekkel

szembeni védekezés megismertetése útján.

Mindez azt a pedagógiai tevékenységgel szemben a követelményt támasztja, hogy

segítse elő a képességekhez mért lehető legjobb szintű társadalmi beilleszkedést. Ehhez

nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit kell pótolni, hanem életkörülményeit

szükséges úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi

életet élhessen, illetve részt vehessen a társadalom életében. A részvételt, beilleszkedést

befolyásolja a fogyatékos személy életkora.

A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének az általánosan elfogadott

nevelési elveken kell nyugodnia.

Ha a tanuló fejlődése során bebizonyosodik, hogy magasabb követelmények teljesítésére

is képes, lépéseket szükséges tenni a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai

intézményben történő továbbhaladásra.

6

A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció

elve

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő

fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van

szükségük. Komplex formában valósul meg a hagyományos értelmű oktatás, fejlesztés,

nevelés, terápia, az ápolás és a gondozás. A pedagógiai tevékenység a személyiséget

komplexen - minden megmaradt és akadályozott funkciót, a tanuló egyedi szükségleteit

egyidejűleg figyelembe véve - közelíti meg.

Egyénileg történik a képességek, szükségletek és igények felmérése, a fejlesztési

folyamat megtervezése, megvalósítása és értékelése. A pedagógiai tevékenység kiindulási,

vonatkoztatási, összehasonlítási és ellenőrzési pontját a súlyosan és halmozottan

fogyatékos tanuló személyisége jelenti.

A sokoldalú, komplex fejlesztés, nevelés és oktatás megvalósításának alapfeltétele a

szakemberek magas szintű felkészültsége (a szükséges egészségügyi, gyógypedagógiai,

pszichológiai és más tudományterületekről eredő ismeretek szintetizálása, integrálása).

A fejlesztés figyelembe veszi a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló élethelyzetét,

a múltbeli tapasztalatokat, élményeket, a jelen állapotot és az érintettre váró jövőt: a múltra

építve a jelenben a jövőre készít fel. Nem csupán az aktív fejlesztés és képzés számít

nevelésnek, idesorolhatók a részvétel, az átélés, a befogadás, az élmény pedagógiai hatásai

is.

A kooperáció és a tudatosság elve

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a legtöbb tevékenységben külső

segítségre szorulnak, a cselekvés hibátlan és/vagy teljes kivitelezéséhez szükségük van egy

partnerre. A kooperáció - együttműködés - legjellemzőbb sajátossága, hogy a pedagógus és

a tanuló közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamat eseményeiben. Partnerek, akik

egy közösen kitűzött cél érdekében, cselekvésük tervezését és kivitelezését egymástól

függően és egymáshoz viszonyítva koordinálják.

A kooperáció elve vonatkozik a fogyatékos tanulókkal foglalkozó valamennyi személy

(szülők, pedagógusok, segítők stb.) folyamatos információ- és tapasztalatcseréjére.

A mindennapos tevékenységek a fejlesztés alapját képező és az azt átfonó

kommunikáció gyakorlása úgy eredményes, ha következetesek és egységesek az elvárások.

Az egységes elvárások a tanulók számára könnyebben követhetők és biztonságérzetüket is

növeli.

A differenciálás és az individualizáció elve

A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tapasztalati és aktivitási lehetőségeik

szempontjából heterogén csoportot alkotnak, ezért a nevelés-oktatás folyamán megfelelő

differenciálásra van szükség. A differenciálás egyrészt pedagógiai szemlélet: amely az

érzékenységet fejezi ki az egyéni különbségek iránt; másrészt: pedagógiai gyakorlat, amely

a különbségekhez való illeszkedést próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló

eszközzel.

A differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. A tanítás-tanulás

az egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján, egyéni (individuális) tanulási terv -

egyéni fejlesztési terv - szerint zajlik, amelyben egyénre szabott a célkitűzés, a didaktikai-

metodikai elemek kiválasztása, a feladatok megvalósítása és az értékelés.

7

A csoportban differenciáltan zajlik a feladatok gyakorlati megvalósítása. Lehetőséget

kínálnak erre a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, a közös étkezések,

kirándulások, szabadidős és más programok, melyek során a fogyatékos tanulók olyan

ismereteket szereznek, képességeket és készségeket sajátítanak el, olyan élményekhez és

tapasztalatokhoz jutnak, amelyeknek a szociális kapcsolatok fejlődésére is hatásuk van.”

6. Sajátosságok

A tanulás

A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a

tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a

gyógypedagógus közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás

jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a

másikat önmaguk jelzéseinek megértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják. Erre

alapozva - ezzel párhuzamosan - válik lehetségessé a tanulás és tanítás olyan

megközelítése is, amelynek célja az egyes képességek, funkciók fejlődésének elősegítése

és adott tevékenységek megtanítása.

Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése

A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban

kialakulhasson az identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi

világ aktív résztvevőjeként tapasztalják meg. A személyes identitás elsőként a test

megéléséhez, differenciált érzékeléséhez és észleléséhez, a saját személyiségnek a

másiktól való elkülönítéséhez, önmaga egyedi, autonóm személyként való

megtapasztalásához kötődik. Az önazonosság kialakulásában mindezen túl meghatározó

szerepet játszanak a személyes élmények és történések, amelyek az érintett személy egyedi

élettörténetének alkotóelemeit adják. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók

esetében az identitás kialakulásának pszichofizikai feltételei jelentős mértékben

korlátozottak lehetnek. Ezért a nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy a

tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és legszűkebb környezetükről s

e kettő egymáshoz való viszonyáról. Meg kell tanulniuk elkülöníteni magukat más

személyektől, s a testséma kiépítése révén meg kell tapasztalniuk testük és - ezzel

párhuzamosan - személyiségük határait. Mivel a súlyosan és halmozottan fogyatékos

tanulók számára a környezet eleinte a másik ember testi jelenléteként élhető meg, a tágabb

emberi, dologi és kulturális jelenségekre tagolódó világ számukra fokozatosan válik

megismerhetővé. Ezért a fejlesztő iskolai nevelés-oktatás során az egyes tartalmakat

koncentrikusan, egymásra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell

tanítani úgy, hogy a gyermekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját

közvetlen tapasztalataikra és a már korábban megismert szűkebb környezetre

támaszkodhassanak. Lehetővé kell tenni számukra az eltérő szenzoros modalitások (látás,

hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) közötti összefüggések megtapasztalását, illetve az

ugyanazon modalitások által közvetített eltérő tartalmak elkülönítését. Szükséges, hogy

8

megtanulják felismerni az életük különböző színterein, eltérő időpontokban szerzett

tapasztalataik közötti kapcsolatokat, az azonosságokat és különbözőségeket, valamint

megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit.

Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a

felnőtt lét szerepeire

Az a tény, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók személyiségfejlődése

jelentősen nehezített, és életük folyamán számos akadállyal kell megküzdeniük, nem

változtat azon, hogy a növekedés és érés folyamatában megjelennek azok a szükségletek és

igények, amelyek általában az egyes életszakaszok jellemzői. A tanulóknak a gyermek- és

pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jellemző tulajdonságok

kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra csak igen korlátozottan

adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igények kielégítéséhez

szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok

kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés a tanulók emberi jogai

közé tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmezhető az önrendelkezésre

való képesség mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a mindennapi élet helyzeteiben

is - biztosítani kell a tanulók számára a választás és önálló döntéshozatal lehetőségét.

Testi és lelki egészség

A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A

súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek életében a károsodások komplex együttese,

valamint ezek pszichofizikai kihatásai alapvető módon befolyásolják az életvezetést és az

életkilátásokat, hiszen a meglévő szükségletek kielégítésének eszköztára csak

korlátozottan áll rendelkezésre. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók

pedagógiájának - különösen a fejlesztő iskolai oktatás kezdetén - központi feladata az

alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki közérzet megteremtése, amelynek minden

eleme az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata is.

Magában foglalja az elemi szükségletek kielégítését (a fejlesztési folyamatba épített

ápolási és gondozási teendőket), a megfelelő testi és pszichés közérzet kialakulásának

támogatását, az emberi alapszükségletek elismerését az élet minden területén.

Hozzátartozik e szükségletek megélését és differenciált kielégítését szolgáló alapfeltételek

megteremtése, kielégítésük kommunikatív, pedagógiai és terápiás elősegítése, az önállóság

és az egészséges életmódra nevelés feladatainak programba építése.

Információs és kommunikációs kultúra

Az információs és kommunikációs technikák a súlyosan és halmozottan fogyatékos

személyek életében és életvezetésében egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A

tanulóknak kommunikációjukban, a szabadidő eltöltése és a művelődés terén, valamint

későbbi életük során egyaránt szükségük lehet a modern informatikai és számítástechnikai

eszközökre, amelyeknek különösen nagy jelentőségük van az alternatív és augmentatív

kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során) terén, a

mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi függetlenség és az önállóság

biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, oktatás, fejlesztés során kellő súlyt

kapjon - a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz hozzáférhetővé tett - informatikai és

számítástechnikai eszközök megismerése, használata.

9

Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi

tapasztalataikon keresztül ismerik meg. Ezért fejlesztésükben kitüntetett helyet foglal el a

kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember megértésének és önmaguk

kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése. Ennek során számos tanuló számára

lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit, annak számukra

közelségbe hozható részeit megismerjék és megértsék. A képzőművészeti alkotásokról,

zeneművekről, irodalmi művekről szerezhető tapasztalatok a fejlesztő iskolai oktatás részét

képezik. A súlyos és halmozott fogyatékosságból fakadóan különös jelentősége van az

európai kultúra számukra talán legfontosabb elemének: az alapvető emberi és állampolgári

jogok megismerésének és megértésének. Ennek az ismeretkörnek az elsajátítása előkészíti

a tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legmagasabb fokon tudják képviselni és

érvényesíteni.

7. A pedagógiai munkatervezése

A tervezés legfontosabb lépése a tanulók alapos megismerése, az egyes tanulók, illetve a

tanulócsoport képességstruktúrájának pontos vizsgálata, feltérképezése.

A tervezőmunka kezdetekor fontos az iskolai nevelést-oktatást megelőzően megfigyelni a tanulót. A

megfigyelés és a diagnosztikus értékelés mindenesetben a pozitívumokra koncentrál, kiemeli a

megmaradt, illetve meglévő képességeket, funkciókat, ugyanakkor számba veszi a tanuló

képességstruktúrájában található hiányosságokat, funkciózavarokat is. A hiányok, zavarok

számbavétele a reális célkitűzések megfogalmazását kell, hogy segítse.

A pedagógiai diagnózis célja annak feltérképezése, hogy mit tud a tanuló és azt hogyan tudja, illetve

melyek a személyes szükségletei. Nagyon fontos az alapos információk gyűjtése az anamnézis során:

a tanuló iskolát megelőző életéről, szokásairól, családi vagy intézményes nevelésük során elért

eredményeiről, esetleges kudarcairól.

A tanuló korábbi tapasztalatait mellett a diagnózis kitér a tanuló viselkedésének, tanulási és

tevékenységi képességeinek elemzésére is természetes és „mesterséges” környezetben,

szituációban.

A pedagógiai diagnosztika a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő tanulók esetében folyamat-

diagnosztikát jelent: a korábbi életszakaszra vonatkozó információk megszerzése mellett 8-12 hetes

megfigyelési időszaknak kell eltelnie ahhoz, hogy pontos információkat szerezzünk a gyermekről,

képességeiről, készségeiről és attitűdjeiről az egyéni nevelési-oktatási terv és pedagógiai program

elkészítéséhez, az individualizált célok és feladatok meghatározáshoz, a pedagógiai és terápiás

módszerek, eljárások kiválasztásához.

Különösen a csoportba, osztályba újonnan érkező tanuló esetében szükséges hosszabb megfigyelési

időt szánni az egyéni tervezés előtt. A korábban már ismert tanuló esetében a következő évi egyéni

10

nevelési-oktatási terv összeállítása előtt elegendő lehet rövidebb megfigyelési időszak a tanév

kezdetén.

A tanuló folyamat-diagnózisa alapján elkészített pedagógiai jellemzés a tanulóról szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, esetleg teszteredményeket tartalmazza.

A pedagógiai jellemzés az első megfigyelési időszak alkalmával a legrészletesebb, ez szolgál majd a félévi vagy év végi értékelés elkészítésének alapjául, mely a kiindulási helyzethez viszonyítva tartalmazza a változásokat.

A pedagógiai jellemzést minden tanév kezdetén ki kell egészíteni, hogy a gyermek fejlődése következtében megváltozott kiindulási helyzet alapján kerüljön sor az adott tanévre vonatkozó célkitűzések meghatározására.

A pedagógiai diagnózis és jellemzés szolgáltatják az alapot a hosszú távú célkitűzések megfogalmazásához.

A hosszú távú tervezés komplex és általános célkitűzéseket tartalmaz alkalmazkodva a gyermek képességeihez, készségeihez, szükségleteihez, érdeklődéséhez.

A hosszú távú célokat általában egy tanévre célszerű megadni, de az időintervallum gyermekenként változhat. A célok a gyermek fejlődése alapján módosíthatóak.

Az egyéni fejlesztési terv a gyermek pedagógiai diagnózisának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét megfogalmazásából áll.

Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott éves és heti tervvel,

csupán a módszerek, eszközök tekintetében jelenek meg eltérések.

Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Egy-

egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt, az új elemek bevezetésekor a

fokozatosság – egy-egy apró mozzanat cseréje a programban – szem előtt tartása szükséges. Az éves

terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők bevonásával –

szervezett közös programokat (kirándulás, farsang, nyaralás, Múzeum látogatás stb.)

A csoportos foglalkozási tervek sajátosságai:

adott csoportra íródott, minden gyermeket, egyénileg és közösen is figyelembe vesz

a nevelés és fejlesztés kereteit adja meg

elsősorban tartalmat és formát határoz meg

a tanulókban közösre épít és nem a különbözőre

közös, általánosabb célokat határoz meg a gyermekkel folyó munkához

teret hagy a differenciálásnak és az individulizációnak

Az egyéni fejlesztési tervek sajátosságai:

11

adott tanulóra íródott

a tanulóval folyó munka reális céljait és feladatait határozza meg

e célok és feladatok részletes lebontását tartalmazza

középpontjában az életminőség javítása és a gyermek jó közérzetének a megteremtése áll

Az éves fejlesztési tervek alapján készül a heti terv vagy órarend. Kialakítását meghatározza a csoport

napirendje, amelyben egyes tevékenységek – pl.: reggeli köszöntés, étkezések, a testápolás

tevékenységei, pihenőidők – rendszeresen ismétlődnek. Mindez szükséges ahhoz, hogy a gyermek

tájékozódási biztonságérzete kialakuljon, mindig tudják, hogy az egyes tevékenységek hogyan

következnek egymás után. Az étkezések és a testi higiénia tevékenységei is a fejlesztési időszak

szerves részét képzik. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett a hét egyes napjain kerül sor

a tematikus tervezés alapján kitűzött, különböző tartalmi egységek feldolgozására.

8. A tanítás és tanulás szervezeti keretei, formái.

A súlyos- halmozott fogyatékossággal élő tanulók fejlesztés, nevelése és oktatása során egyaránt

teret kap a csoportközösségben, kiscsoportban, illetve egyénileg megvalósuló fejlesztés. A

csoportban végzett nevelésre, oktatásra, fejlesztésre a tematikus egységek feldolgozása, a szociális

kapcsolatok kialakítását segítő „reggeli körök”, valamint a szabadidős és kreatív foglalkozások

(művészeti jellegű alkotó tevékenység, zene stb.) során nyílik alkalom. A csoportban végzett

tevékenységek szükségesek a közösségi élmények átéléséhez, a közösséghez tartozás megéléséhez, a

társakkal való együttműködés megtapasztalásához és gyakorlásához, azaz a szociális és érzelmi

nevelés alapvető feladatainak megvalósításához. A csoportban és a csoportért végzett tevékenység

az egyes tanulók kompetenciaérzését növeli.

A kiscsoportos és egyéni foglalkoztatás az egyéni képesség- és készségfejlesztéskor indokolt,

biztosítani kell azonban, hogy a tanulók egyénileg elsajátította képességeiket, készségeiket közösségi

szituációban is kipróbálhassák, gyakorolhassák.

A gyermek egyéni képesség- és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen

arányban vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban.

Az egyéni fejlesztő foglalkozások nyújtanak lehetőséget arra, hogy speciális gyógypedagógiai és/vagy

terápiás segítséget nyújtsunk a tanulóknak (pl.: beszéd – és kommunikációfejlesztés, mozgásnevelés,

hidroterápia, gyógylovaglás, bazális stimuláció, rehabilitációs foglalkoztató terápia, stb.)

A különböző terápiák alkalmazásának lehetősége a tanulók sajátos nevelési igényének, a terápiás

ellátásokhoz szükséges meglévő, illetve igénybe vett szakembereknek is függvénye.

Az egyes tanulók esetében a szakértői bizottság és szükség esetén a szakorvos javaslata alapján – a

szülők véleményének ismeretében – az intézmény szakemberi közösen határoznak.

12

9. A szülőkkel való együttműködés formái

A szülőkkel való együttműködésre az alábbi fórumok, események adnak lehetőséget:

szülői értekezlet

konzultáció a szülő és szakember között

napi kommunikáció a szülőkkel

nyílt nap

szülőcsoport

A szülők a következő tevékenységekkel kapcsolódhatnak be a csoport munkájába:

részvétel a csoport rendezvényein

véleménynyilvánítás, tapasztalatok megosztása a pedagógiai programmal és egyéni nevelési programmal kapcsolatban

gyermekükkel kapcsolatos nevelési gondok megosztása, közös megoldások keresése

A fejlesztés területei

1. A kognitív funkciók fejlesztése

13

1.1. Érzékelés-észlelés

1.2. Figyelem, megfigyelőképesség

1.3. Emlékezet

1.4. Gondolkodási funkciók

2. Mozgásfejlesztés

3. A beszéd- és kommunikáció fejlesztése

3.1. Beszédfejlesztés

3.2. Alternatív és augmentatív kommunikáció

4. Érzelmi és szociális nevelés

5. Esztétikai nevelés

6. Fejlesztő gondozás és önkiszolgálásra nevelés

1. Kognitív funkciók fejlesztése

1.1. Érzékelés-észlelés: a súlyos – halmozott fogyatékossággal élő tanulók érzékelése, észlelése

nehezített, amelynek hátterében a központi idegrendszeri sérülése áll, melynek következtében több

terület is súlyosan sérül. Ezért a tapasztalatokhoz juttatásának elsődleges színtere az érzékelés-

észlelés, ez képezi a megismerő funkciók alapját. Kiemelten kell tehát érzékszerveik segítségével

tapasztaltatokhoz juttatni őket, és megismertetni a körülöttük lévő világot.

Célok Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

• érzékelés

kondicionálása, az

érzékszervek

működésének

direkt, célzott

fejlesztése

valóságos

helyzetekben és

tárgyakon

• különbségi

küszöbök

érzékelési - észlelési

tapasztalatszerzés

biztosítása

ismeretek bővítése

egymásra épülő és

koncentrikusan bővülő

folyamatként

az érzékelés-észlelési

zavarok

mögött rejlő okok

felkutatása, a kezelés,

valamennyi

foglalkozás

feladataként

megfogalmazódik

az érzékelés-

észlelés fejlesztése

az elmaradt

tapasztalatok

konkrét és

közvetlen

egyéni és

csoportos

vagy

differenciált

foglalkozások

keretében

bemutatás,

szemléltetés

cselekedtetés,

gyakoroltatás,

bármely a

környezetben

található és

felhasználhat

ó eszközök,

tárgyak,

anyagok és

matériák

élőlények-

emberek,

14

csökkentése

érzékszervenként

• a különböző

érzékszervek által

közvetített

információk

integrálásának

elősegítése

közvetlen

tapasztalatszerzés

útján, cselekvésbe

ágyazottan

• érzékletek-

észleletek által

szerzett

tapasztalatok

bővítése

önmagukról és az

őket körülvevő

szűkebb és tágabb

környezetről

• a világ megélése,

közelvitele a

gyermekhez, mely

által kialakulhat

egy stabilitást adó

biztonságérzet, a

világban és a

mindennapokban

való aktív

részvétel által egy

pozitívabb élet

lehetőségének

megteremtése

megsegítés és

rehabilitációban való

aktív részvétel

megfelelő jelzőingerekkel

aktivizáció és motiváció

erősítése

az érzékelés-észleléshez

szükséges mozgásos

feltételek javítása

érzékelés-észlelés

fejlesztése, látási,

hallási, bőrérzékelési,

szaglási, ízlelési

észlelési területeken

megfelelő erősségű és

időtartamú inger

biztosítása az egyéni

sajátosságok szem előtt

tartásával

tapasztalatszerzéss

el való pótlása

képességfejlesztés

a mindennapos

tevékenységbe

ágyazottan,

játékosan, adott

témakörben

valósul meg

egyéni

sajátosságokat

figyelembe véve,

vagy csoportra

szabottan

beszélgetés és

ezek

ismétlései,

felidézései

érzékeltetés

bazális

stimuláció

étkezési

helyzetbe

ágyazottság

tanulmányi

séták,

kirándulások

állatok,

növények

természeti

környezet,

elemei és

abban zajló

folyamatok

1.2. Figyelem, megfigyelőképesség: a figyelem működése és a megfigyelőképesség

nehezített az központi idegrendszeri sérülése és a motiváció gyengesége miatt. Az érzékszervi

sérülés, érzékelési-észlelési zavarok csökkentik a megfigyelhető tárgyak, jelenségek, személyek,

események körét, ehhez társulhat még a mozgássérülés, mely akadályoztatja mindezen folyamatot.

Célok Feladat Alapelvek Módszerek

Eszközök

• automatikus figyelem

fejlesztése

• automatikus figyelem

felkeltése váratlan,

intenzív ingerekkel

• akaratlagos figyelem

fejlesztése

• akaratlagos figyelem

felkeltése

váratlan, intenzív fény

és hangingerek

segítségével

automatikus figyelem

felkeltése

megtapasztalt, pozitív

élményekből fakadó

motivációk

segítségével

az észlelési és

figyelmi

folyamatok

össze kell

kapcsolni a

fejlesztő

tevékenységben

körültekintően,

• jelzőingerek,

használata

• egyéni

megsegítés

gyógypedagó

giai

módszerekkel

• bazális

stimuláció

környezet-

ben található

és felhasznál-

ható felhívó

jellegű ingert

adó

eszközök,

tárgyak:

különböző

15

kondicionálás útján

• figyelem

terjedelmének

növelése

• a figyelem

tartósságának

növelése, tevékenység

folytatása fokozatosan

növekvő

időintervallumban

• adott ingerre

odafordulás

kialakítása az

akaratlagos figyelem

ráirányításával

• ingerek közti

különbségtétel,

jelentős ingerek

felismerésének

kialakítása valóságos

környezetükben

• az összes érzékszerv

és csatorna

bekapcsolása a

figyelem fejlesztésére

akaratlagos figyelem

felkeltése

figyelem

terjedelmének

növelése jelzőingerek

használatával

figyelem

tartósságának

fokozása pozitív

megerősítésekkel

legjobban használható

érzékszervvel való

megfigyelések

végzése, az érzékelési

csatorna megerősítése

akaratlagos figyelem

fejlesztése, a

későbbiekben a

figyelemmegosztás

képességének

alaposan

megismerve

kell kiválasztani és

használni a

jelzőingereket

jelzőingerek

lehetőség szerint

környezeti,

természetes

ingerek legyenek

Óvatosan kell

bánni a

jelzőingerekkel,

nehogy negatív

reakciót váltsanak

ki.

• AAK

módszerei

• evésterápia

• fejlesztő

gondozás

• bemutatás

• felfedeztetés

• valóságba

ágazott

szemléltetés

• játékosság

• cselekedtetés

jutalmazás

fények,

lámpák,

emberi hang,

hangszerek,

hangot vagy

fényt kiadó

játékok,

természetes

környezeti

hang és

fényingerek

természeti

környezet,

elemei és

abban zajló

folyamatok

tárgyi

környezet

elemei

1.3. Emlékezet: az észlelési folyamatok sérülése, valamint a figyelem szűk terjedelme, rövid ideig

való fenntarthatósága miatt az információk feldolgozása és tárolása több szempontból nehezítet.

Tehát a folyamat elakadhat már a bevésésnél, de nagy valószínűséggel zavarok keletkeznek a tárolási

és előhívási folyamatokban is.

Célok Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

adott

tevékenységekben

felépülő

cselekvéssorra,

mindennapos és heti

tevékenységekben

eseménysorrendre,

napirendre

Önmagára, személyi

és tárgyi környezetére

és ezekkel kapcsolatos

élményeire

szokások kialakítása,

kapaszkodók

beépítésével

egyszerű érzékletes

jegyekre kiépülő

asszociációk

kialakítása a az

bevésés fejlesztése:

- az ingerek optimális

ideig való adásának

megtalálása

- a tevékenységeken

belül mozzanatok

sorrendjének

kialakítása, kontrolja

- ingerek és

tevékenységek

ciklikusa ismétlése,

ezáltal az

emléknyomok

elmélyítése

- a napi tevékenységek

ritmusa,

mozgásritmus,

cselekvések

ritmusával stabil

cselekvéssorok

tudatos

alkalmazása a

pedagógiai

folyamatban

észleletek

integrálása

kis lépésekre,

cselekvéssorokra

lebontva haladás

elve

érzelmi és

hangulati háttér

tudatos

megteremtése és

bevonása a

bemutatás,

megfigyel-

tetés

szemléltetés,

cselekedtetés,

gyakoroltatás

,

beszélgetés,

ismétlés

AAK

módszerek

jutalmazás

ellenőrzés

bármely a

környezet-

ben található

és felhasznál-

ható

eszközök,

tárgyak,

anyagok

és matériák

élőlények-

emberek,

állatok,

növények

természeti

környezet,

elemei és

abban zajló

16

emlékképek

előhívására

tapasztalatokra,

érzékletekre,

észleletekre

kapaszkodókat

alakítsunk ki

- különböző érzékszervi

csatornákból származó

észleletek integrálása

felidézés fejlesztése:

- tevékenységláncola-

tok felhasználásával a

felidézés

megkönnyítése

- az integrált

észleletekből egy adott

észlelet kiemelése

annak céljából, hogy

hozzá kapcsolódóan

egy másikat

felidézzünk

tevékenységláncolatok

érzelmi színezettének

felerősítése tudatosan

rövidtávú memória

fejlesztése

emlékképek kifejezése

kommunikáció vagy

mozgás segítségével

valamely eszköz vagy

jelrendszer /AAK/

alkalmazásán

keresztül felidézés

segítése

• a hosszú távú memória

fejlesztése:

- heti eseménytáblán,

gyűjtögetőben

megjelenő iskolai és

otthoni események

felidézése

- képek, videók

készítése és azok újra

lejátszásával,

megtekintésével

emlékek felidézése

fejlesztő

folyamatokba

ismétlés és

ellenőrzés

ismeretek

egymásra épülése,

folyamatos

bővítése

folyamatok

fotók, képek,

filmek,

hanghor-

dozók

1.4. Gondolkodási funkciók: gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a

mozgás, mivel a gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal történő cselekvés és

sok-sok gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák

megoldása csak fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen

keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz. A beszéd, a

mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási műveletek kialakítására

és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség.

17

Célok Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

• Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.

• Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.

• Tárgyi környezetük birtokba vétele.

• Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.

• A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.

• Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).

környezet megismertetése, felfedeztetése

elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek elhelyezése, színek, formák megismertetése.

főfogalom alá rendelés.

különbségek megfigyeltetése.

változás megfigyeltetése.

(Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése.

analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése.

hiányok pótlása - szimmetria

- rész-egész

viszony.

általánosítás, konkretizálás.

analógiás gondolkodás fejlesztése.

téri, idői tájékozódás fejlesztése.

testfogalom fejlesztése.

szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.

társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.

hangulatok, érzelmek felismertetése.

kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése

az érzékelés-

észlelés, figyelem

és a memória

feladatsoraival,

fejlesztő

tevékenységei-vel

alapozzuk meg a

gondolkodás

fejlődését

a mindennapos

tevékenységek-be

ágyazottan, adott

témakörben,

játékosan, és

életszerű

helyzetekben,

valósuljon meg a

fejlesztés

a fejlesztési

feladatok

csoportban,

differenciáltan -

egyénre szabottan

fogalmazódjanak

meg

• egyéni

megsegítés

szomato-,

tiflo-,

szurdopedagó

giai és

logopédiai

módszerekkel

• AAK

módszerei

• evésterápia

• fejlesztő

gondozás

• bemutatás

• valóságba

ágyazott

szemléltetés

• játékosság

• cselekedtetés

• tanulmányi

séták,

kirándulások

• megfigyelteté

s

• beszélgetés

• felfedeztetés

• gyakorlás,

ismétlés

• jutalmazás

• ellenőrzés

• értékelés

• szűkebb és

tágabb

környe-

zetünk

tárgyai,

élőlényei,

eszközei

• konkrét

tárgyak

fényképei,

majd tárgyké-

peik

• gondozási

eszközök

• étkezés

eszközei

• játéktár-gyak

• külső

környezet

elemei

18

2. Mozgásfejlesztés: a súlyos – halmozott fogyatékossággal élő gyermekeknél a fejlődésből

adódóan sok esetben a motoros aktivitási szint csökkent, súlyos fokú mozgáskorlátozottság

tapasztalható. Gyakran sérülnek a finommotoros és manipulációs tevékenységek. Mozgásfejlődésük

eltér az ép fejlődésmenetétől, vagy egy korai életszakaszra jellemző szinten megáll, és nagyon lassan

fejlődik tovább. A kóros tartási- és mozgásminták, valamint az idő folyamán kialakult deformitások,

kontraktúrák nagyban befolyásolják a gyermek mozgásállapotát. Mivel a mozgás valamilyen

formájára szükség van bármely tevékenységhez és a fejlesztéshez, így nagyon fontos a gyermekek

mozgásos képességeit önmagukhoz és a lehetőségeikhez mérten a legoptimálisabb fejődési szintre

segíteni.

Célok

Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

A mozgásos

önállóság,

legmagasabb

mozgásos fejlettségi

szint elérése a

gyermek állapotának

és adottságainak

függvényében.

Amennyiben a fizikai

korlátok miatt a

továbblépés már nem

lehetséges, fontos a

szinten tartás, az

állapot romlásának és

másodlagos

elváltozások

kialakulásának

megelőzése az

életminőség

javításának céljából.

testhelyzet-korrekció,

pozicionálás

kialakítása a gyermek

képességeihez mérten

• mindennapos

tevékenységekbe

mozgásos ismeretek

építése az önállóság

eléréséhez

• testi kontaktuson

keresztül szomatikus

ingerek biztosítása

• különböző

eszközökkel és

helyzeteken keresztül

vesztibuláris ingerek

biztosítása

• testséma kialakítása

• nagymozgások és

finommozgások,

kézfunkció fejlesztése,

javítása

• mozgásélményeken

keresztül mozgásos

képességeik

felismertetése,

tudatosítása

• motiválttá válás

elősegítése a mozgás

igényére

• az elmaradt vagy

károsodott mozgató

funkciók fejlesztése

• kialakult vagy

kialakuló kóros

mozgások,

elváltozások

megelőzése,

• mozgásfejlesztés

jelenjen meg a

mindennapos

tevékenységek

során

• mozgások helyes

kivitelezésére

törekedés

• megfelelő

testhelyzetek,

pozícionálás

alkalmazása

• képesség szerinti

legmagasabb

szintű

mozgásformák

alkalmazása

• mozgás örömének

szem előtt tartása

• játékosság elve

• tevékenységtanulá

s kis lépésekben,

• fontos az

egészségügyi

állapot, társuló

fogyatékosságok

figyelembe vétele

• gyógytorna

módszerei

• gyógymasszá

zs módszerei

• Bobath-

módszer

• Szenzomotor

os-integrációs

módszer

• komplex

mozgásterápi

a módszerei

• adaptált

testnevelési

mozgásanyag

és játékok

• bemutatás

• szóbeli

közlés,

irányítás

• passzív

mozgatás

• aktív

mozgatás

• gyakorlás

• korrigálás

• motiválás

• játékosság

• differenciálás

• szivacs

• pléd, párna

• Bobath-

labda,

• tüsilabdák,

tüskés

hengerek

• különböző

méretű

labdák

• karikák (kis,

nagy

átmérőjű)

• Wesco-szett

• lépőkövek

• billlenő-

deszka

• gördeszka

• hinta

• rugósdeszka

• pad

• zsámoly

• babzsák

• különböző

vastagságú és

hosszúságú

rudak

• mászó alagút

• segédeszközö

k (ortézisek,

sqwash,

korzettek,

járókeret ,

stb.)

• tükör

19

korrekciója,

kompenzációja

• az ép testi – és

mozgásfejlődés

lehetőség szerinti

követése

• pszicho- és

szenzomotoros

képesség fejlesztés

tapasztalatok

szerzésével

• folyamatos kontroll,

szoktatás, tanítás a

gyógyászati- és

rehabilitációs

segédeszközök

használatával.

3. Beszéd- és kommunikációfejlesztés

3.1. Beszédfejlesztés: a súlyos - halmozott fogyatékossággal élő tanulók esetén a központi

idegrendszeri sérülések következtében az eddigi területek sérülése mellett legtöbbször a

kommunikáció is károsodik. A kommunikáció sérülése egyénenként különböző mértékű lehet, ezért

nagyon fontos megtalálni a az egyéni képességekhez és készségekhez igazodó kommunikáció

fejlesztés eszközrendszerét, módszereit, megsegítést.

Célok

Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

a közvetlen és

tágabb környezetben

való aktív részvétel

a beszédmegértés és

beszédprodukció

területen

az egyéni

adottságoktól

függően a beszéd

állapotának a

legmagasabb szintre

emelése

• akusztikus észlelés és

figyelem fejlesztése

• környezet hangjai iránti

érzékenység felkeltése,

kialakítása

• hallási figyelem

fejlesztése

• akusztikus

differenciálási képesség

fejlesztése

• hangforrás és hang

egyeztetés

képességének

kialakítása

• sorrend, ritmus,

hangsúly, hanglejtés

megfigyelése

• zenehallgatás, kellemes

hangélmény

• a hangadásra

ösztönző

környezet, légkör,

beszédszituáció

kialakítása

• az AAK-ás

módszerekkel

közlő gyermeknél

is fontos a

hangadásra ill.

beszédre való

ösztönzés

• konkrét

tapasztalatszerzé-

seken,

cselekedtetéseken

keresztül

ismeretszerzés és

bővítés

• Bobath-

módszer

• evésterápia

• motiváció –

bemutatás

• gyakorolta-

tás

• cselekedtetés

• ellenőrzés,

értékelés,

pozitív

megerősítés

• valósághű,

valós

szemléltetés

• beszélgetés

• séta,

levegőzés,

szemléltetés

• környezetünk

tárgyai

• természet

változásai,

jelenségei,

elemei

• növények

• állatok

• játékok

• hanghordozó

k, hangszerek

• mese, verses-

mondókás

könyvek

• képek,

fényképek

• dia és video

filmek

• kreatív

20

kiválasztása

• hangok, zene – esemény

összekapcsolási

képességének

kialakítása

• a gyermek

önkifejezésének, közlési

kedvének felkeltése és

folyamatos motiválása

• légzéstechnika

fejlesztése

• a beszéd mozgásos

feltételeinek

megteremtése

• reflexgátló testhelyzetek

alkalmazása

• a beszéd motoros

apparátusának lazítása a

foglalkozások

megkezdésekor

• szopó-, harapó reflexek

kialakítása, majd gátlása

• száj akaratlagos

nyitásának, zárásának

kialakítása

• hangadás és mozgás

összekapcsolása

• artikulációs

mozgásügyesítés: az

ajkak, a nyelv

differenciált

mozgásainak kialakítása

és gyakoroltatása

• lehetőségek biztosítása

a z önálló

megnyilatkozásra

• beszédképtelen gyermek

más kommunikációs

jeleinek megfigyelése,

odafordulás, értelmezés

– az egymásra való

odafigyelés erősítése

• kölcsönös

kommunikációra való

ösztönzés

• kifejezőkészség

fejlesztése

• konkrét valóságos

helyzetek és

tárgyak használata

a szemléltető

eszközök terén

• a gyermekkel

foglalkozók

közléseinek

mindig érthetőnek

kell lenni

• apró lépésekben

történő haladás

elve

• a gyermek

reakcióinak,

produkálásainak

lehetőség szerinti

azonnali

ellenőrzés,

értékelése és

pozitív minősítése

• logopédiai

módszerek

• egyénre

szabott

segítségnyúj-

tás

tevékenykedé

sekhez

szükséges

alapanyagok

• rehabilitációs

és

segédeszközö

k

(fejpálcák,

fejegér)

• AAK

eszközök,

kommunikáto

rok • jelképek

3.2. Augmentatív kommunikáció: a beszédképtelen tanulóknál nagyon fontos valamely

kommunikációs eszközzel való megsegítés, hiszen kiszolgáltatottsága miatt olyan helyzeteket

élhetnek meg, amelyekben helyettük döntenek, és mások irányítják a körülöttük zajló eseményeket.

Ezért kell valamilyen augmentatív eszközzel, módszerrel, technikával megismertetni és használatára

megtanítani a kommunikációjukban sérült gyermekeket. Az augmentatív kommunikáció ugyanis

kiegészítheti, vagy helyettesítheti a beszédet, azaz megmutatja a kimondhatatlant. Az augmentatív

kommunikáció egyénre kidolgozott módszereket és eszközöket feltételez.

21

Figyelembe vett szempontok:

• mozgásállapot

• értelmi szint, kognitív képességek

• életkor

• kommunikációs igény és szint

• vizuális észlelés

• adott témakör

Célok Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

• a személyiség

egészséges

fejlődésének

elősegítése az

augmentatív

kommunikáció

lehetőségeivel

• a súlyosan –

halmozottan sérült

gyermek

gondolatainak,

kívánságainak

közlése és

megértése

• a gyermekek

váljanak saját

életük cselekvőbb

részesévé

• augmentatív

kommunikációs

eszközök

segítségével

esélyteremtés a

kommunikációra

családtagjaikkal,

társaikkal,

nevelőikkel,

szűkebb és tágabb

környezetükkel, és

ez által

beilleszkedés az

őket körülvevő

emberek

közösségébe,

vagyis a

társadalomba

• olyan

kommunikáció

• a súlyosan – halmozottan

sérült gyermek

gondolatainak,

kívánságainak közlése és

megértése

• esélyteremtés a

kommunikációra

családtagjaikkal,

társaikkal, nevelőikkel,

szűkebb és tágabb

környezetükkel, és ez

által beilleszkedés az őket

körülvevő emberek

közösségébe, vagyis a

társadalomba

• kommunikálásra késztetés

vágyának felkeltése

• kommunikációs

lehetőségek megismerése,

erősítése, bővítése

• elemi kommunikációs

helyzetek kialakítása

- szemkontaktus

kialakítása,

kapcsolatteremtés

- mutatás szemmel

- adekvát igen – nem válasz

kialakítása

- köszönés

- kép – tárgy egyeztetés

• önálló, vagy megsegített

akaratközlés, vélemény,

döntés kifejezésének

megtanítása, és ehhez

megfelelő időmennyiség

biztosítása

• szülőkkel való

együttműködés a

• minden

megnyilvánulást

közlésként

értelmezzünk,

• a gyermek

vélemény

nyilvánítását,

akaratát,

gondolatait

figyelembe véve

kell adekvát

válaszokat adnunk

• kommunikációs

eszköz hozzáférési

lehetőségének

biztosítása

lehetőleg minden

helyzetben

• szülőkkel való

szoros

együttműködés

• egyéni és

kiscsoportos

foglalkozás

• individualizál

t kommuni-

kációs

rendszer

alkalmazása,

• élethelyzetek-

be,

szituációkba

ágyazott,

élményekre

alapozott

kommuni-

káció

• valósághű,

játékos

helyzetek

modellálása

• AAK

eszközök:

tárgyak, képek,

kommunikáció

s útlevél/tábla,

gyűjtögető

zsák, heti

eseménytábla,

hangfelvételek,

képkommuniká

ciós kártyák

stb.

• fejegér

program

• számítógép

• tükör

• szájkörüli

izomtorna

eszközei

• nyelvmozgások

kialakításának

eszközei

• játékok

• szűkebb-tágabb

környezetünk

tárgyai,

jelenségei,

eszközei

22

megteremtés a cél,

amely a

későbbiekben nem

csak a szűkebb

környezetben

alkalmazható,

hanem a tágabban

is

kommunikáció

kialakításában

• eddig használt

kommunikációs eszköz

vagy rendszer

alkalmazása, jelzéseinek

• feltérképezése,

továbbfejlesztése,

erősítése

4. Érzelmi és szociális nevelés: a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő tanulók is közvetítik

a külvilág felé érzéseiket és érzelmeiket, csak szűk körű és differenciálatlan kifejezésiek eszköztára.

Konfliktushelyzetei abból adódnak, hogy környezete nem, vagy helytelenül értelmezi ezen jelzéseket.

Ezek belső és külső konfliktushelyzeteket generálnak, melyek a tanulókban pillanatnyi vagy tartós

fennállás estén) rögzült negatív viselkedésformákat vált ki. Ez megnyilvánulhat elfordulás,

bezárkózás, valamint agresszív illetve autoagresszív reakciók formájában. Pozitív elfogadó, odafigyelő

attitűddel a környezet részéről mérsékelhetők, csökkenthetők ezen viselkedésformák.

Célok Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

• differenciált érzelmi

kifejezések kialakítása

• érzelmek

felismerése, megélése,

átélése a

legdifferenciáltabb,

legérthetőbb módon,

lehetőségeikhez

mérten

• alapérzelmek

fogalmainak

kialakítása, és

kifejezése

• mások érzéseinek

felismertetése,

értelmezése, tolerálása

• késleltetés

képességének

kialakítása

• erőfeszítések,

motiválttá válás a

cselekvésekre

• mindezek által

pozitív, reális énkép

• érzelmek, helyzetek és

környezeti reakciók

összekapcsolása

• helyzetekben fellépő

érzelemi kifejezés

tükrözése

• én-tudat fejlődésének

segítése

• élményeken keresztül az

érzelmek megélésének

biztosítása

• segítségnyújtás az

érzelmek értelmezésében,

kezelésében

• annak felismertetése,

hogy a cselekvésem a

velem kapcsolatban

lévőkben érzelmeket vált

ki

• kooperációs készség

fejlesztése

• közösségi viszonyok,

magatartás kialakítása

/gyerek – felnőtt, gyerek –

gyerek/

• helyes viselkedési formák

megismerése, elsajátítása

• közösségi élményekhez

juttatás a csoportban,

közös alkotás, játék,

mozgás öröme, másik

sikerének megélése,

kortársakkal való

kapcsolattartás öröme

• kétszemélyes

• alapérzelmek (öröm,

bizalom ,

szomorúság,

meglepődés, harag,

szégyen, undor,

fájdalom, félelem)

pozitív és negatív

megerősítése-

kioltása

• mindig és

mindenkor szem

előtt tartani az

érzelmi és szociális

nevelést

• csoportos és egyéni

foglalkozásokon

keresztül a szociális

fejlődés biztosítása

• feltétlen szeretet és

elfogadás

érzelmének

közvetítése

• érzelmi

ráhangolódás

biztosítása a

tevékenységek

megkezdése előtt

• beszélgetés

• bemutatás

• utánzás

• játék

• jutalmazás

• ellenőrzés

• értékelés

• egyéni

foglalkozás

ok

• csoportos

foglalkozás

ok /közös

játék,

tevékenysé

g, alkotás,

élmények /

• a pedagógus

személyi-sége

• tükör

• fényképek,

arcképek

• hangfelvételek

• szag és íz

ingerek

érzelmek

kiváltására

• ünnepekhez

kapcsolható

tárgyak

• alakítható

anyagok

• hangszerek

23

kialakulása

helyzetekben teljes

elfogadás, amely a teljes

elfogadottság élményét

közvetíti

• én-kép kialakításának

megcélzása az egyéni

képességekhez mérten

• döntési helyzetek

létrehozása, a szabad

választás lehetőségének

biztosítása

• családi és kulturális, népi

ünnepek érzelmi

vonatkozásainak

felhasználása

5. Esztétikai nevelés: az élmények megélése, mely érzelmekkel jár, a lelki élet táplálója – ezt

hivatott a művészetek általi világ támogatni. Nehezen megfogható, de mindenképpen olyan élményt

biztosít, amelyet más nem pótolhat. A művészet nem csak a befogadottat jelenti, hanem az

alkotótevékenységet is. Megvalósulhat egyszerű elemi helyzetektől /pl.: hintázás közbeni

zenehallgatás/ a bonyolultabb tevékenységekig /pl.: tánc kerekesszékkel, zenére festés/ .

Célok Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

• önkifejezés,

kifejezőképesség

fejlesztése minél

változatosabban

• érzelmek megélése –

öröm, szomorúság, stb.

• képzetek, képzelőerő

fejlesztése

élménynyújtás által

• a tapasztalt világ,

jelenségek művészet

eszközökkel való

összekapcsolása,

integrálódása

• képzelet, képzelőerő

felébresztése

• választás

képességének

kialakítása

• az alkotótevékenység és a

befogadóvá válás

feltételeinek

megteremtése

• a szükséges helyzetek,

alapanyagok és eszközök

biztosítása

• alapvető művészeti

technikák /festészet,

grafika, mintázás, stb./

megismertetése,

alkalmazási

lehetőségeinek

megteremtése, kivitelezés

• a közös

alkotófolyamatban való

részvétel biztosítása

• színek, formák, terek,

fényhatások, hanghatások

megismerése, élmények

átélése, és különböző

eszközökkel való

megjelenítése

• művészetek egymásra

hatása, egymás

kiegészítése vizuális,

zenei, irodalmi művészeit

ágakban, ezek

• önkifejezés

szabadságának

tiszteletben tartása

• gyermekek által

felhozott témák

rugalmas

felhasználása

• művek tiszteletben

tartása

• átélés, öröm

megélése az

alkotófolyamat

során

• bátorítás, megfelelő,

egyénre szabott

segítségnyújtás

• pozitív megerősítés,

az alkotókedv

ösztönzése

• szabad

alkotás

• beszélgetés

• érzelmi

ráhangolás

• festés

• ragasztás

• tépés

• nyírás

• formázás

• modellezés

• nyomatkész

ítés

• dramatizálá

s

• éneklés

• verselés

• mesélés

• zenehallgat

ás

• Képek,

• ecsetek,

marokecsetek

• fejpálca

• marokzsírkréta

• temperák,

festékek

• gyurma

• ragasztó

• papírok

• különféle

száraz

termések

• különböző

anyagok

• Cd, magnó

• projektor

24

megismerése.

• A hangulat, érzelmi

állapot megjelenítésének

lehetősége, elősegítése.

6. Fejlesztő gondozás és önkiszolgálásra nevelés: legfőbb célunk, feladatunk, a

gondozási tevékenységeket egyenértékű fejlesztési területként felvegyük a nevelő- oktató munka

tartalmi rendszerébe, és komplex szemlélettel alkalmazzuk a terápiákban. A fejlesztő gondozás

tevékenységei minden napos feladatot állítanak elénk a következő területen: étkezések, testi

higiénia, öltözés vetkőzés (önkiszolgálás). Legfontosabb az érzelmi és szociális terület fejlesztése, de

a kommunikáció, a kognitív funkciók, és a mozgásnevelés is megvalósul a fejlesztő gondozás során.

Célok Feladat Alapelvek Módszerek Eszközök

• Testi szükségletek

megélése, ezen

folyamatokban

való lehető

legmagasabb

szintű részvétel.

• a gyermek

szükségleteinek

megfelelő

komfortérzés

biztosítása,

gondozás,

gondoskodás,

• nagyon apró

lépésekkel az

önállóság

elérésének

segítése,

• verbális utasításokkal a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése,

• a testséma fejlesztése, tájékozódás a saját testen, a testrészek, ruhadarabok viszonyának felismerése,

• alapvető higiénés szokások kialakítása,

• az ápoltság, tisztaság

• Érzékelés-észlelés

fejlesztésén keresztül saját

testi szükségletek

felismerése és értelmezése

• Kommunikáció fejlesztésén

keresztül képessé tenni

jelzésekre, ezáltal

szükségleteinek jelzéseire

• Mozgásfejlesztésen

keresztül a lehető

legnagyobb mozgásos

önállóság, részvétel

lehetőségének elérése

• Kognitív funkciók

fejlesztésével ok-okozati

viszonyok felismerése,

megértése

• Adaptált környezet

kialakítása

• Megfelelő eszközök

biztosítása

• Döntési képesség

elősegítése ruhadarabok

kiválasztásával

• Eddig megszokott,

kialakított

rendszerek

alkalmazása

továbbfejlesztése

• Optimális időkeret

kialakítása

• Napirendbe

ágyazottság

• kellemes élménnyé

alakuljon át az

ápolás folyamata,

biztonságban

érezze magát a

gyermek

• Evésterápia

módszerei

• Toalett

tréning

• Bemutatás

• Motiválás

• Cselekedtet

és

• Gyakoroltat

ás

• Pozitív

megerősítés

• minden-

napokban

használt

tárgyak

25

igényének felkeltése,

• helyes viselkedési formák elsajátítása,

• a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az „én is tudom” függetlenség érzésének formálása,

• a téri tájékozódás elősegítése.

Foglalkozások (tantárgyak)

• Beszéd és kommunikáció

• Játék és kreativitás

• Zenei nevelés

• Mozgás

Foglalkozás

Óraszám / hét

Beszéd és kommunikáció

5

Mozgás

3

Zenei nevelés

1

Játék és kreativitás

1

A tanmenetben részletesen kidolgoztuk a témaköröket, fejlesztési feladatokat.

26

Beszéd és kommunikáció

Cél

Feladatok Módszerek Eszközök

a gyermekek és

környezetük

közötti kapcsolat

kialakítása,

a kommunikációs

lehetőségek

alapfeltételeinek

feltárása és

megteremtése,

az önálló

kommunikációs

repertoár

fokozatos

kiépítése,

legyenek képesek

kifejezni

szükségleteiket és

igényeiket,

képesek legyenek

kapcsolatba lépni

más emberekkel

tudjanak hatást

gyakorolni

környezetükre.

az önkifejezés és az

interakció

fejlesztésének

elősegítése

bizalmas, bensőséges

kapcsolat kialakítása

kommunikáció iránti

igény, kedv felkeltése

és megerősítése

kapcsolatfelvétel és

üdvözlés kialakítása

egyénre szabottan

a tanulók egymás közti

kommunikációjának

ösztönzése

stabil szemkontaktust

kialakítása

a választás

lehetőségének

felkínálása, az igen-

nem elkülönítése és

alkalmazása

alternatív és

augmentatív

kommunikációs

lehetőségek feltárása

bazális kommunikáció

ajak-artikulációs

gyakorlatok

passzív-aktív szókincs

bővítése

törekedni kell a tanuló

figyelmének

folyamatos

fenntartására

az önálló

döntéshozatal

előkészítése választási

helyzetek teremtésével

igen-nem jelzés

kialakítása

a nevelési-oktatási

helyzeteket beszéddel

vagy énekkel kísérjük,

a tárgyakat,

eseményeket és

személyeket mindig

megnevezzük szem

előtt tartva a „mindig

• AAK módszerei

• bemutatás

• valóságba ágyazott

szemléltetés

• játékosság

• cselekedtetés

• gyakoroltatás

• beszélgetés

• ellenőrzés, értékelés

• jutalmazás

• kreatív tevékenységek

• környezetünk

tárgyai

• természet

változásai,

jelenségei, elemei

• növények

• állatok

• játékok

• hanghordozók,

hangszerek

• mese, verses-

mondókás könyvek

• képek, fényképek

• dia és video filmek

• kreatív

tevékenykedések-

hez szükséges

alapanyagok

• rehabilitációs és

segédeszközök

(fejpálcák, fejegér)

• AAK eszközök,

kommunikátorok • jelképek

27

ugyanazt, mindig

ugyanúgy” szabályát

olyan jelzések,

szimbólumok

használata, amelyek a

tanuló számára minden

esetben felismerhetővé

teszik e helyzeteket

az oktatási tartalmakat

a tanulók testi

dimenziójában kell

hozzáférhetővé tenni

csoportos

foglalkozások

közösség építése

céljából

szűkebb- tágabb

világra vonatkozó

ismeretek közvetítése

az alapszükségletek

kielégítése,

kommunikációval

kísért fejlesztő

gondozás

iskolán kívüli

programok szervezése,

a minél szélesebb

kulturális közösségi

életében való aktív

részvétel

Játék és kreativitás: a tanuló játéktevékenységeken keresztül ismeri meg környezetét, gyűjt

tapasztalatokat, alakítja társas kapcsolatait, sajátítja el viselkedés formáit, fejlődnek kognitív

képességei, érzelmi élete.

Cél

Feladatok Módszerek Eszközök

• a játéktevékenység

kialakítása,

fejlesztése,

örömének

megismerése

megélése

• játéktevékenység szintjének

megfigyelése, megismerése,

továbbfejlődés elősegítése

• minél szélesebb körű

játékeszközök megismerése,

ezekhez kapcsolódó

• motiválás

• bemutatás

• együtt játszás,

együtt cselekvés

• cselekedtetés

• ismétlés

A környezetünkben

található valamennyi tárgy

lehet a játék, a

foglalkozások eszköze:

28

• motiválttá válás a

játékra

• egyéni és csoportos

játék megismerése,

megélése,

képességekhez mért

aktív részvétel

• önálló játék

kibontakoztatása

• közös

játéktevékenység

által szocializáció

fejlődésének

elősegítése,

alkalmazkodóképess

ég kialakulása

• készségek és

képességek fejlődése

a

játéktevékenységek

folyamán

• önkifejezés,

kifejezőképesség

fejlesztése minél

változatosabban

• a passzív

befogadóból aktív

résztvevővé válás

• érzelmek megélése –

öröm, szomorúság,

stb.

• a tapasztalt világ,

jelenségek

művészeti

eszközökkel való

összekapcsolása,

integrálódása

• választás

képességének

kialakítása

játéktevékenységek

megismertetése és

megszerettetése

• játék és szórakozás örömének

megélése az egyéni

adottságokhoz igazodva

• érdeklődési kör és

képességeknek megfelelő

játékeszköz és tevékenységek,

biztosítása

• időkeret biztosítása

• önálló játéktevékenységhez

eszközkeresés és biztosítás,

tervezetten és szabadon

választottan is

• a játék közös örömének

megélésével kapcsolatok,

közösségi érzés kialakítása

• a megszerzett élmények,

tapasztalatok feldolgozása,

rendszerezése, elmélyítése

• képességeik, készségeik

fejlesztésére, ezáltal a

személyiségfejlődés elősegítése

• kommunikáció kialakításának

fejlesztése játék során egyénre

szabottan

• az alkotótevékenység és a

befogadóvá válás feltételeinek

megteremtése

• a szükséges helyzetek,

alapanyagok és eszközök

biztosítása

• alapvető technikák

megismertetése, alkalmazási

lehetőségeinek megteremtése,

kivitelezés

• a közös alkotófolyamatban való

részvétel biztosítása

• színek, formák, terek,

fényhatások, hanghatások

megismerése, élmények

átélése, és különböző

eszközökkel való megjelenítése

• művészetek egymásra hatása,

egymás kiegészítése vizuális,

zenei, irodalmi művészeit

ágakban, ezek megismerése.

• a hangulat, érzelmi állapot

megjelenítésének lehetősége,

elősegítése.

• gyakoroltatás

• egyénre szabott

segítségadás

• irányítás

• megerősítés

• játék

• játéktárgyak

• használati

tárgyak,

pl.:ruhadarabok,

bútorok

• mozgásfejlesztő

eszközök,

sporteszközök

• bábok, babák

• textíliák

• könyvek

• diafilmek

• társasjátékok, stb.

Kreativitás eszközei:

• ceruzák,

filctollak,

zsírkréták,

marokzsírkréta

• ecset, marokecset

• festék, tempera,

• gyurma

• különféle száraz

anyagok

• különböző

anyagok

• papírok, kartonok

Zenei nevelés: A zenei nevelés lehetőséget teremt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására.

29

Célok Feladatok Módszerek Eszközök

a zenei érdeklődés

felkeltése,

utánzásra

késztetés

a gyermek érzelmi

életének

gazdagítása

a környezet

hangjai iránti

érzékenység

fejlesztése

a ritmusérzék

fejlesztése

hangszerek

hangjának

megismertetése

a zenehallgatás

iránti igény

kialakítása

a ritmus örömének

felfedeztetése

• a hallási észlelés, érzékelés,

auditív differenciálás

fejlesztése

• bábozással vizuális –

akusztikus figyelem

fejlesztése

• szem –kéz koordináció

fejlesztése

• a gyermekek

megismertetése

mondókákkal, dalokkal,

énekes játékokkal

• minta és segítségadás az

utánzáshoz

• a gyermek – felnőtt

bensőséges kapcsolatának

érvényesítése

• egyenletes ütés gyakorlása

mondókára, dalra együtt –

cselekvéssel

• a gyermek aktivizálása,

motiválása bábbal

• bábozással vizuális –

akusztikus figyelem

felkeltése

• látási- hallási

diszkriminációs készség

fejlesztése

• botosbáb megfogásának /

marokfogás /

megismertetése

• bábjátékok

kezdeményezése

• bábok mozgatása: balra –

jobbra billentése, ringatása,

lépegetés, táncoltatás

• beszélgetés

• játék

• motiválás

• bemutatás

• együtt játszás,

együtt cselekvés

• cselekedtetés

• ismétlés

• gyakoroltatás

• egyénre szabott

segítségadás

• irányítás

• megerősítés

• ritmushangszerek:

• egyéb hangszerek

• xilofon

• furulya

• ünnepi kellékek:

• mondókák, versek,

énekek

• kommunikációs

eszközök: képek,

jelképek

• bábok

• Orff-hangszerek

Mozgás

Célok Feladatok Módszerek Eszközök

• testkép, testséma

kialakítása

• a mozgás

örömének átélése

• az önálló

• a szenzomotoros depriváció

csökkentése

• a fejlődési elmaradások pótlása

célzott ingerléssel, passzív

mozgatással (mozgásérzékelés)

• Bobath-módszer

• masszázs

• helyes

pozicionálás

• motiválás

• szivacs

• pléd, párna

• Bobath-labda,

• tüsilabdák, tüskés

hengerek

30

cselekvés

ösztönzése

• károsodott tartási

és mozgási

funkciók

korrekciója

kompenzációja,

• az állapotromlás

megelőzése

• a mindennapos

tevékenységek,

valamint a

tanulás, játék- és

munkatevékenys

égek motoros

feltételeinek

kialakítása.

• segédeszköz

használat

elsajátítása

• mozgáskoordiná

ció fejlesztése

• szabálytudat

kialakítása

és facilitált mozgások

kiváltásával

• a saját test megélése, lehetővé

kell tenni, hogy aktív és

passzív módon is

megtapasztalhassák a különféle

téri viszonylatokat

• testi kontaktuson, testi

kommunikáción keresztül

(légzés, érintés, masszázs stb.)

történő érzékelésnek lehetővé

tétele

• helyes pozicionálás,

testhelyzet-korrekció, a kóros

mozgásminták gátlása, a

különböző tevékenységekhez

szükséges stabil és biztonságos

testhelyzetek kialakítása

• segédeszköz használat

elősegítése

• mozgásfejlődés elősegítése a

fiziológiás mozgássor szem

előtt tartásával

• fej-törzs kontroll kialakítása

(izomerősítéssel, facilitálással,

kóros mozgásminták

leépítésével)

• helyzet – és helyváltoztató

mozgások elősegítése

• manipuláció motoros

feltételeinek javítása,

kialakítása és fejlesztése

• egyensúly és

mozgáskoordináció fejlesztése

• vizuomotoros koordináció

fejlesztése

• kommunikáció motoros

feltételeinek javítása,

kialakítása

• bemutatás

• együtt cselekvés

• cselekedtetés

• ismétlés

• gyakoroltatás

• egyénre szabott

segítségadás

• irányítás

• megerősítés

• játék

• különböző méretű

labdák

• karikák (kis, nagy

átmérőjű)

• Wesco-szett

• lépőkövek

• billlenődeszka

• gördeszka

• hinta

• rugósdeszka

• pad

• zsámoly

• babzsák

• különböző vastagságú

és hosszúságú rudak

• mászó alagút

• segédeszközök

(ortézisek, sqwash,

korzettek, járókeret ,

stb.)

• tükör

2. Helyi tanterv

2.1 Csoportba járó gyerekek

31

A Bárczi Gusztáv Egysége Gyógypedagógiai Módszertani Intézménybe működő fejlesztő is kolai

csoport olyan, a 6. életévüket betöltött, súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátására

jött létre, akik Debrecenben illetve Hajdú-Bihar Megyében élnek.

A csoport maximális létszáma 6 fő.

A beszoktatás ideje legfeljebb 4 hét. A beszoktatás ideje alatt a gyermek valamelyik szülőjével együtt

tartozkodik a csoportban.

A beszoktatási időszak lehetőséget ad arra, hogy a gyermek a szülő biztonságot adó jelenlétében

ismerkedjen az új környezetével, társaival és a csoportban dolgozó személyekkel.

2.2 A csoport működésének időkerete

A fejlesztő iskolai csoportunk hétfőtől-csütörtökig 8.000 órától- 16.00 óráig fogadja a gyermekeket. A

csoprtos foglalkozások és egyéni fejlesztések a délelőtt folyamán párhuzamosan zajlanak, délután

napközis foglalkozás működik.

Pénteken 800 órától-14.00 óráig vagyunk nyitva.

2.3 Személyi feltételek

A fejlesztő iskolai csoport munkatársai:

csoportonként két fő pedagógus ( 1 gyógypedagógus+ 1 gyógypedagógus vagy óvodapedagógus)

gyógytestnevelő, szenzoros integrációs terapeuta,

zeneterapeuta

állatasszisztált terapeuta

2 fő gyógypedagógiai asszisztens

2.4 A csoport tárgyi feltételei :

Helyiségek

32

A csoport helyiségei az intézmény jelenleg használt épületében találhatók, az iskola egyéb

tereitől részlegesen elkülönülve.

A közös programok, csoportos foglalkozások, szabadidős tevékenységek színteréül a csoportszoba szolgál.

A csoportnak ezen kívül rendelkezésére áll egy egyéni fejlesztő szoba és egy étkező.

A csoporthoz tartozik továbbá egy előszoba, ahol a gyermekeket a szülők átadják, illetve átveszik a szakemberektől.

A vizesblokkban található a pelenkázó, a mosdók, zuhanyzótálca.

Fejlesztő eszközök

Szomatikus, taktilis ingereket nyújtó eszközök

Látásfejlesztést, vizuális ingereket nyújtó eszközök

Hallásfejlesztő,auditív ingereket nyújtó eszközök

Kommunikációfejlesztést szolgáló, kommunikációt segítő eszközök

Vesztibuláris ingerlést, egyensúly fejlesztést szolgáló eszközök

Egyéb mozgásfejlesztő eszközök

A gyerekek játéktevékenységét segítő eszközök

Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök

2.5 A pedagógiai munka tervezése

A tervezés legfontosabb lépése a tanulók alapos ismerete, az egyes tanulók, illetve a

tanulócsoport képességstruktúrájának pontos vizsgálata, feltérképezése.

A tervezőmunka kezdetekor fontos az iskolai nevelést megelőzően a gyermeket

megfigyelni.. A tanulók diagnosztikus értékelése minden esetben a pozitívumokra

koncentrál, kiemeli a megmaradt, illetve a meglévő képességeket, funkciókat, ugyanakkor

számba veszi a gyermek képességstruktúrájában található hiányosságokat, funkciózavarokat

is. A hiányok, zavarok számbavétele a reális célkitűzések megfogalmazását kell, hogy

33

segítse.

A pedagógiai diagnózis célja annak feltérképezése, hogy mit tud a gyermek, és azt hogyan

tudja, illetve melyek személyes szükségletei. Nagyon fontos alapos információk gyűjtése a

gyermek megelőző élethelyzetéről, kialakult szokásairól, családi vagy intézményes

nevelésük eddig elért eredményeiről és kudarcairól.

A gyermek korábbi tapasztalatai mellett a diagnózis kitér a tanuló viselkedésének, tanulási

és tevékenységi képességeinek elemzésére is természetes és „mesterséges” helyzetben.

A pedagógiai diagnosztika a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében nem egyszeri

vizsgálatot, hanem folyamat-diagnosztikát jelent: a korábbi életszakaszra

vonatkozó információk megszerzése mellett 8-12 hetes megfigyelési időszaknak kell eltelnie

ahhoz, hogy alapos információkat szerezzünk a gyermekről, képességeiről az egyéni

nevelési-oktatási terv és pedagógiai program elkészítéséhez, a célok, feladatok

meghatározásához, a pedagógiai és terápiás módszerek, eljárások kiválasztásához.

Különösen a csoportba, osztályba újonnan érkező tanuló esetében szükséges hosszabb

megfigyelési időt szánni az egyéni tervezés előtt. A korábban már ismert tanuló esetében a

következő évi egyéni nevelési-oktatási terv összeállítása előtt elegendő lehet rövidebb megfigyelési

időszak a tanév kezdetén.

A gyermek folyamat-diagnózisa alapján elkészített felvételi pedagógiai vélemény a tanulóról szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, esetleg teszteredményeket tartalmazza.

A pedagógiai vélemény az első megfigyelési időszak alkalmával a legrészletesebb, ez szolgál majd a félévi vagy év végi értékelés elkészítésének alapjául, mely a kiindulási helyzethez viszonyítva tartalmazza a változásokat.

A pedagógiai véleményt minden tanév kezdetén ki kell egészíteni, hogy a gyermek fejlődése következtében megváltozott kiindulási helyzet alapján kerüljön sor az adott tanévre vonatkozó célkitűzések meghatározására.

A pedagógiai diagnózis és vélemény szolgáltatják az alapot a hosszú távú célkitűzések megfogalmazásához.

A hosszú távú tervezés komplex és általános célkitűzéseket tartalmaz,,alkalmazkodva a gyermek képességeihez, szükségleteihez, igényeihez, érdeklődéséhez.

A hosszú távú célokat általában egy tanévre célszerű megadni, de az időintervallum gyermekenként változhat. A célok a gyermek fejlődése alapján módosíthatóak.

Az egyéni (individuális) nevelési - oktatási - fejlesztési terv a gyermek pedagógiai

34

diagnózisának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi

egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét

megfogalmazásából áll.

Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott éves és heti

tervvel, csupán a módszerek, eszközök tekintetében jelennek meg az eltérések.

Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit

tartalmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt, az új

elemek bevezetésekor a fokozatosság - egy-egy apró mozzanatot cseréje a programban -

szem előtt tartása szükséges. Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által - de

lehetőség szerint a szülők bevonásával - szervezett közös programokat (kirándulás, farsang,

nyaralás, Múzeum látogatása stb.).

A csoportos foglalkozási tervek sajátosságai:

Adott csoportra íródott, minden gyermeket, egyénileg és közösen is figyelembe vesz

A nevelés és fejlesztés kereteit adja meg

Elsősorban tartalmat és formát határoz meg

A gyermekekben a közösre épít és nem a különbözőre

Közös, általánosabb célokat határoz meg a gyermekekkel folyó munkához

Teret hagy a differenciálásnak és az egyénre szabottságnak

Az egyéni tervek sajátosságai:

Adott gyermekre íródott

Középpontjában az életminőség javítása és a gyermek jó közérzetének a megteremtése áll.

A gyermekkel folyó munka reális céljait és feladatait határozza meg

35

E célok és feladatok részletes lebontását tartalmazza

Külön feladatokat tartalmaz a csoportos foglalkozásokra vonatkozóan is

Az éves (féléves, negyedéves szakasztervekre bontható) tervek alapján készül a heti terv

vagy órarend. Kialakítását meghatározza a csoport napirendje, amelyben egyes

tevékenységek - pl. reggeli köszöntés, étkezések, a testápolás tevékenységei, pihenőidők -

rendszeresen ismétlődnek. Mindez szükséges ahhoz, hogy a gyermekek tájékozódási

biztonságérzete kialakuljon, mindig tudják, hogy az egyes tevékenységek hogyan

következnek egymás után. Az étkezések és a testi higiénia tevékenységei is a fejlesztési

időszak szerves részét képezik. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett a hét egyes

napjain kerül sor a tematikus tervezés alapján kitűzött, különböző tartalmi egységek

feldolgozására.

2.6 A gyermekek továbbhaladása, nyomonkövetése

Ide anamnézis, gyógypedagógiai jellemzés szempontsora.

+ strassmeier skála-Másolva

2.7 Szempontok az egyéni fejlesztési tervekhez- Másolva

36

37

2.8

Fejlesztési területek:

38

Fejlesztési terület Feladatok Részfeladatok

KOMMUNIKÁCIÓ

Bármely megnyilvánulás és testi – akár

valamely vegetatív funkcióval összefüggő -

állapot értelmes közlésként való

értelmezése, és annak a testi kommunikáció

eszközeivel való megválaszolása

A tanulók és a gyógypedagógus közötti

bensőséges kapcsolatkialakítása

A tanulók szükségleteinek kommunikációval

kísért kielégítése

Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak

kialakítása

A megnyilvánulások

közlésként való

értelmezése

Az egészségi állapotban

bekövetkező változások

kommunikatív közlése

Testi kommunikáció

Bizalmas és bensőséges

kapcsolat kialakítása

A kommunikációs igény

felkeltése és megerősítése

A kommunikáció

folyamatossága

Az alapszükségletek

kielégítése

Fejlesztő gondozás

Kapcsolatfelvétel és

üdvözlés

39

A nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés –

oktatás folyamatába

A kommunikációs eszköztár egyénre szabott

kiválasztása ( alternatív és augmentatív )

A tanulók egymás közti kommunikációjának

ösztönzése

Mindennapos

rutinhelyzetek

egyezményes kifejezése

Kommunikációs

alapszabályok

elsajátításának elősegítése

Önálló döntéshozatal

előkészítése

A nyelvi eszközök

folyamatos alkalmazása

A gyógypedagógus

önkifejezése

Eszköztár kiválasztása

Konkrét helyhez kötődő

eszközök alkalmazása

Elvont kommunikációra

alkalmas eszköztár

alkalmazása

Csoportos foglalkozások

40

MOZGÁSNEVELÉS

A tágabb környezetben való kommunikáció

A szenzomotoros területen kialakult fejlődési

elmaradások pótlása

Különböző tevékenységekhez szükséges

stabil és biztonságos testhelyzetek

kialakítása

Mozgásfejlődés elősegítése

Az egymásra figyelés

ösztönzése

A tanulók közti közvetlen

kommunikáció támogatása

A tágabb világra vonatkozó

tartalmak közvetítése

Iskolán kívüli foglalkozások

szervezése

Integrált programok

szervezése

Saját test megélése,

testséma kialakítása

Tér és téri viszonylatok

megélése, tudatosítása

Testi kommunikáció

alkalmazása

41

Manipuláció kialakítása és fejlesztése

A kommunikáció motoros feltételeinek

javítása, kialakítása és fejlesztése

Szenzomotoros funkciók fejlesztése

A külvilág felé való fordulás megélése

Aktivitás felkeltése,

motoros válaszadás

ösztönzése

Helyes testhelyzetek

felvétele

Fej- és törzskontroll,

testhelyzetek kialakítása,

megtartása

Helyzet- és helyváltoztatás

A manipuláció

fejlesztéséhez szükséges

előfeltételek

A kézfelület érzékelés –

észlelésének fejlesztése

Koordináció fejlesztése

Kézhasználat gyakorlása

szituációhoz kötötten

42

A DOLOGI, AZ

EMBERI ÉS A

TERMÉSZTI VILÁG

JELENSÉGEINEK

MEGÉRTÉSE,

ÉRZÉKELÉS –

ÉSZLELÉS, ÉRTELEM

FEJLESZTÉSE

Az önindította mozgás elősegítése és annak

következményei

A szemiotikai funkciók megjelenésének, a

valóság ábrázolásának segítése

Az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése

Pozicionálás

Mozgásgyakorlatok végzése

Közös irányultság egy közös

világra

Ösztönzés, aktiválás a

külvilág aktív felfedezésére

Szenzoros funkciók

fejlesztése

Szenzoros és motoros

működések

összekapcsolása

A tér felfedezésének

elősegítése

Az idő strukturálásának

elősegítése

43

KONKRÉT ÉS

FORMÁLIS

MŰVELETEK

KONSTRUKCIÓJÁNAK

ELŐSEGÍTÉSE ( tér,

idő, tartam,

sorozatok, halmazok

elemi fogalmai )

KREATIVITÁSRA,

JÁTÉKRA,

SZABADIDŐS

TEVÉKENYSÉGRE

NEVELÉS

Amennyiben képesek elemi

absztrakcióra,alkalmazhatóak az értelmi

fogyatékos tanulókra vonatkozó

irányelvben foglaltak

Elemi művészeti tapasztalatok

örömforrásként megélése

Elemi művészeti tevékenységek végzése, a

közös kreativitás élményének

megtapasztalása

Az „én” és a „nem én” elkülönítése

A természeti világ

megismerése

Az utánzás tanítása,

utánzásra készetetés

Szimbolikus játékok

alkalmazása

A rajzolás elősegítése,

ennek fejlesztő hatása

A verbális – vagy alternatív

és augmentatív eszközökkel

segített – önkifejezés

A téri megismerés

interiorizálásának

elősegítése

A több szempontú

gondolkodás elősegítése

A decentráció elősegítése

Elemi esztétikai élmények

44

ÉRZELMI ÉS

SZOCIÁLIS NEVELÉS

Az „én” pozitív megélésének segítése

A szociális kapcsolatok pozitív jellegének

megélése

Tevékenységből felerősített

szenzoros visszajelzések

adása

Művészeti tevékenységek

hozzáférhetővé tétele

Közös művészeti

tevékenység élményadása

A tágabb világ ez irányú

hozzáférhetővé tétele

Az anyáról leválás segítése

Az emberi viszonyok

kialakításának segítése

A különböző élethelyzetre

adott érzelmi reakciók

gazdagítása

Minden megnyilvánulás

megválaszolása

A tanuló néven szólítása

A saját testiség megélése,

45

Közösségi kommunikációs formák

megtanulása, ösztönzése

A szűkebb és tágabb világ kommunikációs

normái

az „én” megtapasztalása

Az én megélése az

önindította és a passzív

mozgás során keletkező

élményekben

Az aktív explorációs

tevékenység segítése

Az örömteli szociális

kapcsolatok

megtapasztalása

A spontán kapcsolatfelvétel

alkalmainak megteremtése

A szociálisan elfogadható

jelzések megerősítése, a

nem elfogadhatók

leépítése

A tanulók egymás közti

kommunikációjának

ösztönzése

Figyelemfelkeltés

lehetőségének

46

ÖNKISZOLGÁLÁS

EGÉSZSÉGES

ÉLETMÓDRA

NEVELÉS,

SZÜKSÉGLET –

KIELÉGÍTÉS

Kiválasztási folyamatok ( vizelet - és

székletürítés ) érzékeltetése,

szobatisztaságra nevelés

Testápolás, ezekkel kapcsolatos

együttműködés

Az öltözés, vetkőzés tevékenységeiben való

együttműködés

Az étkezés tevékenységeiben való

együttműködés

megteremtése

Az üdvözlés formáinak

tanítása

A kommunikáció

fenntartásának segítése

Érzelmi megnyilvánulások

segítése,

konfliktuskezelés

Csoporton belüli aktivitás

ösztönzése

Közösségi alkalmakban való

aktív részvétel

Megfelelő

kapcsolatteremtés

A tágabb világban való

viselkedés szabályai

Megfelelő táplálék

biztosítása

47

Az egészséges életmódra való belső igény

kialakítása, szexualitás

Pozicionálás és masszázs

Szobatisztaság előkésztése

és kialakítása

Tisztálkodási szituációk

kialakítása

Pozicionálás és segítő

eszközök alkalmazása

A testápolás kihasználása

Öltözés, vetkőzés optimális

körülményeinek biztosítása

Pozicionálás, segítő

eszközök alkalmazása

Öltözés, vetkőzés

kihasználása

Az optimális körülmények

biztosítása

48

Pozicionálás és segítő

eszközök alkalmazása

Az étkezés jelentősége

Az igény belsővé válásának

elősegítése

Rendszeres mozgás és

sportolás

Segítségnyújtás a

szexualitás megértése

terén

49

2.9 Hetirend

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

7:30-

8-ig

Gyülekező, gyerekek

átvétele

Gyülekező,

gyerekek átvétele

Gyülekező,

gyerekek átvétele

Gyülekező, gyerekek

átvétele

Gyülekező,

gyerekek átvétele

1 8-

8:45-ig

Beszéd – és

kommunikáció

Játék és kreativitás

Beszéd – és

kommunikáció

Játék és kreativitás

Beszéd – és

kommunikáció

2 8:55-

9:40-ig

Játék és kreativitás

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Beszéd – és

kommunikáció

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Zenei nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Zenei nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Zenei nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

3 10-

10:40-ig

Zenei nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Zenei nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Beszéd és

kommunikáció

Kutyaterápia

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Beszéd és

kommunikáció

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Játék és kreativitás

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

4 11-

11:45-ig

Mozgás nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Mozgás nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Mozgás nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Mozgás nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

Mozgás nevelés

párhuzamosan

egyéni fejlesztés

5 11:55-

12:40-ig

Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd

Délutáni tevékeység

1 12.40-14.30 Csendes pihenő 2 14.30-15.00 Szabad játék

3 15.00- 16.00 Gondozási tevékenység, uzsonna

50

2.10. Csoportos foglalkozások:

2.10.1 Beszéd és kommunikáció

„A környező világ iránti érdeklődés velünk születik.

Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk”

(Gerard Durrel)

Célja:

a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzóképességének fejlesztése; kommunikációs igényének felébresztése, ösztönzése

verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása

beszédszervek ügyesítése

51

beszédindítás, a passzív- illetve aktív szókincs bővítése

hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése

augmentatív kommunikációs elemek használata

közvetlen környezet tárgyairól, élővilágáról, cselekvéseiről, történéseiről tapasztalatok, ismeretek szerzése

kognitív funkciók ,figyelem, emlékezet fejlesztése

Feladata:

érdeklődés felkeltése

gyermek aktivizálása, motiválása ritmus, dal segítségével

állathangok, állatmozgások utánzása

akusztikus figyelem felkeltése

beszédszervek ügyesítése tornáztatással, játékos gyakorlatokkal (a beszédszervek passzív tornáztatása, ajak-, nyelv-, fúvó-, légző gyakorlatok)

beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bővítése, játékos formában ismerkedés a tárgyakkal, ezek beépítése a szókincsbe

felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával való kísérése

nonverbális elemek, augmentatív kommunikációs elemek támogató alkalmazása

beszédmegértés fejlesztése, egyszerű utasítások követése

támaszkodás az otthonról hozott közlési formákra

ismeretnyújtás tevékenységbe ágyazottan

környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az észlelés (látás, tapintás, szaglás, hallás, ízlelés), a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése

a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése

a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása

52

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Sze

pte

mbe

r

Ismerkedés, szokatási idő Személyes kontaktus kialakítása. Az új környezet, szokások

megismertetése.

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások: járás

Finommotorika: képválogatás

Szem – kéz koordináció: testrészek

simítása, labdagurítás

Kommunikáció fejlesztés

Augmentatív kifejezési eszközök

használata

Beszédszervek erősítése, ügyesítése

A gyermek neve, jelek neve

Testrészek neve

Percepció fejlesztés

Hallási észlelés fejlesztése

Különböző tárgyak, alakok, formák,

méretek felismertetése

A szem fixációs működésének

erősítése

A szemmozgás tudatos kontrolljának

kialakítása és erősítése

Vizuális memória fejlesztése (test

mozgásának utánzása)

Nevek, jelek tanulása Köszöntő – üdvözlő nyelvi kifejezések, gesztusok elsajátítása.

Nevek gyakorlása kézfelemeléssel, tekintettel.

Jelek választása, felismerése.

Artikuláció fejlesztése Nyelvgyakorlatok:

nyelv kinyújtása

nyelv ki-behúzása gyorsan (kígyó)

fagyi nyalása

felső ajakról méz lenyalása.

Testséma fejlesztés Önmaga felismerése tükörben.

Fej és test részeinek megfigyelése, felismerése, megmutatása

önmagán, társán, babán, képen.

Test körberajzolása.

Testrészek mutatása mondókára.

53

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Okt

óber

Közvetlen környezetünk

berendezési tárgyai

A csoportszoba tárgyainak, eszközeinek, játékainak megfigyelése,

felismerése, nevének letapsolása.

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások: járás, ugrás, mászás

Egyensúlygyakorlatok: udvari játékok

Finommotorika: összerakás, kirakás,

festés

Szem-kéz, szem-láb koordináció:

falevélgyűjtés, udvari játékok, baba

öltöztetése, csomagba be-kipakpolás

Testséma fejlesztés

Önmaga felismerése képről, tükörből

Utasításra testrészek megmutatása

Percepció fejlesztés

Különböző tárgyak, alakok, formák

felismertetése, párosítása

Vizuális fejlesztés: mozgó tárgy

követése szemmel (levélhullás,

madarak mozgása)

Alaklátás, formaállandóság fejlesztése

(válogatás, csoportosítás)

Hallási észlelés fejlesztése

(madárhangok, avar zizegés, szél

hangja)

Ízlelés fejlesztése: Mit kóstoltál?

Játéktárgyak Tulajdonságok megfigyelése (szín, forma, kiterjedés).

Válogatás, csoportosítás.

Őszi időjárás Közvetlen tapasztalatszerzés. (Süt a nap, esik az eső, felhős az ég,

fúj a szél, hullanak a falevelek.)

Tanteremben képek kiválasztása, versek, dalok, mondókák gyűjtése.

Őszi öltözködés Őszi ruhadarabok megfigyelése, válogatása, csoportosítása,

egyeztetése.

Saját ruhadarab kiválasztása.

Baba öltöztetése.

Nov

emb

er

Őszi gyümölcsök,

zöldségek

Őszi gyümölcsök felismerése (alma, körte, szőlő, szilva, dió).

Őszi zöldségek felismerése (paradicsom, paprika, répa, karalábé).

Gyümölcsök, zöldségek tulajdonságainak megfigyelése (alakja,

színe, tapintása, illata, íze).

Gyümölcssaláta készítése.

Válogatás, csoportosítás, rész - egész viszony megállapítása.

Versek – dalok – mondókák gyűjtése

Őszi séta Megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése a természetes őszi

környezetben (a talaj nedves, hideg, zörög az avar, színesek a

falevelek, a fák nyirkosak, stb.).

Mikulás - várás Ünnepi készülődés, Mikulás – váró rituálék.

Mikulás csizma festése.

54

Érzelmi ráhangolódás verssel, dallal, zenével.

Testvérosztály fogadása, vendéglátása. Keresztcsatornák fejlesztése

(elvarázsolt zsák)

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Dec

emb

er

Téli időjárás Közvetlen tapasztalatszerzés a szabadban.

Tanteremben képek kiválasztása.

Versek, dalok, mondókák gyűjtése.

Madarak megfigyelése, mozgásuk és hangjuk utánzása. (Veréb –

ugrás páros lábbal, varjúszárny csapkodása karral, csipegetés két

ujjal, stb.)

Madáreleség kihelyezése az etetőbe.

Kopasz fák, hóesés megfigyelése, érzékelése.

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások: járás, séta, szánkózás

Finommotorika: hógolyó gyúrása

Szem – kéz koordináció: öltözködés,

hógolyó célbadobása

Testséma fejlesztés

Meghatározott testrészekre

koncentrálás szánkózás közben

Percepció fejlesztés

Vizuális fejlesztés mozgó tárgy

szemmel követésével (hógolyó,

madarak)

Vizuális zártság – Mi hiányzik?

Vizuális időrendiség (öltözködési

sorrend)

Alaklátás, formaállandóság

(ruhaválogatás)

Tapintásos tapasztalás (hógolyó

gyúrása)

Hallási észlelés fejlesztése: madarak

hangja, hó ropogása

Téli öltözködés Téli ruhadarabok megfigyelése, válogatása, csoportosítása,

egyeztetése.

Saját ruhadarabok kiválasztása.

Baba öltöztetése.

Karácsony Ünnepi készülődés, karácsonyi asztaldísz készítése, karácsonyfa

festése.

Érzelmi ráhangolódás verssel, dallal, zenével.

Ajándék készítése, egymás megajándékozása.

55

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Jan

uár

Téli sportok Szánkózás, hóember készítése közösen.

Hógolyó gyúrása, eldobása.

Téli dalok, versek, mondókák.

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások: járás

Finommotorika: ajándékkészítés,

babafigura összerakása, fogmosás

Szem – kéz koordináció: képek

válogatása, babafürdetés

Testséma fejlesztés

Önmaga és családtagjainak

felismerése fényképről

Részekből emberfigura összeállítása

Család Családtagok felismerése fényképről, megnevezés. (Apa, anya,

testvér, nagymama, nagypapa.)

Artikuláció fejlesztése Ajakgyakorlatok:

tátogás (halacska)

puszidobás

felfújt arc kipukkasztása (lufi)

ajak széthúzása, fogak összezárása ( fogmosás)

ajakpergetés (autó)

56

Tisztálkodás A mosdó, fürdőszoba berendezési tárgyainak megfigyelése, azok

rendeltetésszerű használata.

Kézmosás, törölközés, fogmosás.

Tisztálkodási eszközök figyelése, felismerése, válogatása,

csoportosítása. (Szappan, törölköző, fogkefe, fogkrém, pohár, fésű,

WC - papír.)

A tisztálkodási tevékenységek folyamatának, sorrendiségének

megfigyelése.

Baba fürdetése

Percepció fejlesztés

Vizuális zártság – egészlegesség

észlelésének alakítása (Ki hiányzik?)

Különböző tárgyak, alakok, méretek,

formák felismerése

Hiányos képek felismertetése

A szemmozgás tudatos kontrolljának

kialakítása és erősítése (mozgó tárgy

megfigyelése, tükör előtt végzett

mozgások)

Tapintásos (sztereognosztikus)

észlelés fejlesztése: a taktilis csatorna

fejlesztése a vizualitás kizárásával

(tapintással tárgyak felismerése)

Babafürdetés.

Hallási (auditív) észlelés fejlesztése

az emberi hangok felismerésével

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Feb

ruár

Egészség, betegség Orvosos játék – beteg a baba.

Orvosi táska eszközeinek megfigyelése, felismerése. (Lázmérő, géz,

injekció, recept,hallgató, gyógyszer.)

Mozgásfejlesztés

Finommotorika: eszközök, tárgyak,

képek válogatása

Szem – kéz koordináció: baba etetése,

eszközök használata

Percepció fejlesztés

Vizuális memória fejlesztése: Te is

csináld!

Farsang Farsangi szemüveg festése.

Versek, dalok, mondókák a farsangról.

Felkészülés az iskolai farsangi ünnepségre

Artikuláció fejlesztés Légzőgyakorlatok:

Fújás egy nagy levegővel majd papírforgó fújása

57

Több apró fújás és kézfejről vattadarabok lefújása (p-p-p)

Tenyérbe fújás: Egyik kéz a hason, másik a száj előtt

Tapintásos észlelés fejlesztése

A taktilis csatorna fejlesztése a

vizualitás kizárásával (érzékelő

zacskó: Keresd meg a kezeddel!)

Keresztcsatornák fejlesztése: hallási –

tapintásos interszenzoros működés

fejlesztése

Kommunikáció fejlesztés

Beszédszervek erősítése, ügyesítése

Augmentatív kifejezési eszközök

használata

Étkezés, terítés Konyhai eszközök megfigyelése, felismerése, válogatása,

csoportosítása. ( Edények, evőeszközök.)

Terítéshez szükséges eszközök megfigyelése, felismerése,

válogatása, csoportosítása, egyeztetése. (Pohár, bögre, tányér, kanál,

villa, szalvéta.)

Helyes eszközhasználat.

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Már

cius

Takarítás, rendrakás Asztal, tányér alátét törlése, rendrakás a csoportszobában, polcok

rendezése.

Munkafolyamatok sorrendjének megfigyelése.

Takarítóeszközök megfigyelése,felismerése, válogatása,

csoportosítása. (Seprű, lapát, portörlő.)

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások: séta, kirándulás

Finommotorika: zöldség

feldarabolása

58

Tavaszi időjárás Játék a természetes tavaszi környezetben.

A tavasz első jeleinek megfigyelése. (Olvadás, tócsák, napsütés, ég

színe, levegő illata, hőmérséklet.)

A természet változásainak megfigyelése. (Fák, bokrok.)

Testséma fejlesztés

Testrészek ismerete (öltözködés)

Percepció fejlesztés

Tapintásos tapasztalatok, látási,

ízlelési, szaglási tapasztalatok

szerzése

Vizuális fejlesztés (színek

felismerése)

A szem fixációs működésének

erősítése (fák, bokrok, zöldségek

megfigyelése)

Különböző tárgyak, alakok, formák

felismerése (ruhadarabok, zöldségek)

Taktilis csatorna fejlesztése a

vizualitás kizárásával (Mit fogtál

meg?)

Alaklátási és formaállandóság

fejlesztése, részekből különböző

alakzatok összerakása

Öltözködés tavasszal Tavaszi ruhadarabok megfigyelése, válogatása, felismerése,

csoportosítása, egyeztetése.

Saját ruhadarab felismerése.

Baba öltöztetése.

Tavaszi zöldségek Hagyma, retek, saláta, uborka: tulajdonságok megfigyelése. (Alakja,

színe, tapintása, illata, íze.)

Válogatás, csoportosítás, rész – egész viszony megállapítása.

Versek – dalok – mondókák gyűjtése.

Saláta készítése.

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

ÁprHúsvét Húsvéti népszokások, hagyományok megismerése (tojásfestés,

locsolkodás).

Mozgásfejlesztés

59

ilis Versek, dalok, mondókák gyűjtése. Nagymozgás: járás, séta

Finommotorika: festés

Szem – kéz koordináció: locsolkodás,

kínálás, virág vázába rendezése

Percepció fejlesztés

Ízlelés fejlesztése: Mit kóstoltál?

Keresztcsatornák fejlesztése

(elvarázsolt zsák)

Különböző formák, méretek

felismertetése.

Alaklátás és formaállandóság

fejlesztése, részekből különböző

alakzatok összerakása (szétvágott

képek összeillesztése)

Vizuális zártság – Mi hiányzik?

(öltözékéből)

Testséma fejlesztés

Meghatározott testrészekre

koncentrálás öltözködésnél.

Tavaszi virágok Tavaszi virágok megfigyelése, felismerése, egyeztetése. (Hóvirág,

ibolya, tulipán.)

Tulajdonságaik, jellemzőik megfigyelése, felismerése (színük,

illatuk).

Tavaszi virágok festése.

Versek, dalok, mondókák gyűjtése.

Öltözködés tavasszal Tavaszi ruhadarabok megfigyelése, válogatása, felismerése,

csoportosítása, egyeztetése.

Saját ruhadarab kiválasztása.

Baba öltöztetése.

60

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Máj

us

Tavaszi séta a piacon Zöldségek, gyümölcsök felismerése, vásárlása a piacon.

Tárgy – kép egyeztetés, megnevezés.

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások: járás, mászás, állatmozgások

utánzása

Szem – kéz koordináció: képválogatás

Testséma fejlesztés

Meghatározott testrészekre koncentrálás

(állatmozgások utánzása)

Test koordinációjának, személyi zónájának

alakítása

Percepció fejlesztés

Térpercepció (séta során)

Vizuális fejlesztés: mozgó tárgy, járművek

követése szemmel.

Különböző tárgyak, alakzatok, méretek

felismerése

A szem fixációs működésének erősítése

(állatok megfigyelése)

Hallási észlelés fejlesztése (hangutánzásról

felismerés)

Alaklátás és formaállandóság fejlesztése

(állatok felismerése)

Kommunikáció fejlesztés

Beszédszervek ügyesítése, erősítése

Augmentatív kifejezési eszközök használata

Közlekedés Közlekedési eszközök képeinek felismerése, válogatása.

Közlekedési eszközök hangjának felismerése, utánzása.

Versek, dalok, mondókák gyűjtése.

Autók tologatása.

Állatok Állatképek felismerése, válogatása állathangok felismerése,

utánzása.

Háziállatok, vadállatok felismerése.

Állatok mozgásának, járásának megfigyelése, utánzása.

Versek, dalok, mondókák gyűjtése.

Artikuláció fejlesztése Hangutánzó gyakorlatok:

Baba (oá)

Csacsi (iá)

Kismalac (ui)

61

Június: Kommunikációs készség, beszédállapot felmérése. Az éves munka értékelése.

62

Eszköztár beszéd- és kommunikációfejlesztéshez:

A témakörökhöz tartozó hívóképek,kártyák, bábok

Bubrékfújó,szélforgó, lufi- vattapamacs

Tükör

Baba,baba ruhák, játék kád

Játék gyümölcsök, zöldségek,kosarak

Madáretető

Családtagok fényképei

Orvosi táska

Babakonyha

Játék közlekedési eszközök

Műanyag állatok

63

2.10.2 Mozgásnevelés:

Célja:

Alapmozgások kialakítása, korrigálása és a célirányos mozgás kialakítása.

Egyensúly fejlesztése.

Ügyesség, állóképesség, izomerő fokozása.

Teljesítőképesség növelése.

Mozgásos gátlás oldása.

Utánzókészség fejlesztése.

Testséma fejlesztése.

64

Légzéstechnika javítása.

Ritmusérzék fejlesztése.

Szenzomotoros tapasztalatszerzés lehetőségeinek megteremtése.

Mozgáskoordináció és szerialitás fejlesztése.

Téri tájékozódás fejlesztése.

Feladata:

Mozgástapasztalatok bővítése.

Mozgásvágy felkeltése.

Izomerő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlesztése.

Biztos egyensúly kialakítása.

Teljesítőképesség növelése.

Hibás, összerendezetlen mozgások javítása.

Különböző helyzetekben való értelmes cselekvés, célirányos mozgás megtanítása.

Utánzókészség fejlesztése a nagymozgások utánoztatásával.

Passzív tornáztatás.

Alapmozgások kialakítása.

Gesztussal kísért mondókák tanulása.

Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

65

66

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Szepte

mber

Szokatási idő, megfigyelés. Mozgásállapot megfigyelése.

Spontán mozgások (hely – helyzetváltoztatások ), egyensúly,

koordináció, térérzékelés, testkép megfigyelése különböző

szituációkban.

Játékos utánzó gyakorlatok, elemi mozgások.

Mozgással kísért mondókák.

Egyensúlyi reakciók kialakítása,

fejlesztése.

Utánzási készség fejlesztése.

Testséma fejlesztés Testrészeket megnevező és megmutató énekek.

Testhelyzetek utánzása.

Saját testrész megmutatása tükör előtt.

Testérzékelés fejlesztése.

Különböző testhelyzetek kialakítása,

stabilitása.

Szem – test koordináció fejlesztése.

Októb

er

Mászás Mozgással kísért mondókák.

Testséma, testkép kialakítása.

Térérzékelés, téri irányok kialakítása.

Mozgásirányítás (koordináció).

Mászás sík talajon.

Mászás cél felé.

Mászás nehezített helyzetben: akadályok megkerülésével,

alagútban, lejtőn.

Térérzékelés fejlesztése, téri irányok

stabilizálása.

Mozgáskoordináció fejlesztése.

Mozgástervezés, mozgásirányítás

pontosítása.

Mozgás ügyesség fejlesztése.

Kúszás Kúszás sík talajon, talp megtámasztásával.

Kúszás meghatározott irányban, tárgyak kerülésével, asztal alatt.

Alapmozgások kialakítása.

Mozgástervezés, mozgásirányítás

pontosítása.

A test mozgatása megadott irányban.

67

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Nove

mber

Gurulás Gurulás sík talajon, szükség esetén egyéni segítséggel.

Gurulás hengerben, lepedőbe csavarva, lejtőn.

Egyensúlyérzék fejlesztése.

Test mozgatása megadott irányban.

Téri tájékozódás fejlesztése.

Járás Járás sík talajon, egyenletes ritmusban.

Járás irányváltoztatással.

Járás lépcsőn fel-le.

Járás különböző tárgyak átlépésével, megkerülésével.

Nagymozgások fejlesztése.

Test mozgatása megadott irányban.

Térpercepció fejlesztése.

Egyensúlyérzék fejlesztése.

Szem – láb koordináció fejlesztése.

Testrészek ismerete, mozgatása. Lúdtalptorna Járás mezítláb, különböző minőségű talajon (puha, szúrós,

érdes).

Spicc – pipa: Integetés lábfejjel.

Rücskös labda görgetése talppal.

Dece

mber

Ugrálás Térdrugózás

Ugrálás egyhelyben, kézfogással.

Ugrálás trambulinon.

Leugrás zsámolyról.

Nagymozgások fejlesztése.

Szem – láb koordináció fejlesztése.

Egyensúlyérzék fejlesztése.

Páros gyakorlatok Játékos utánzó gyakorlatok párosan – ülésben és állásban.

Baba hintáztatása.

Autók tologatása egymásnak.

Mozgásutánzó képesség fejlesztés.

Egyensúlyérzék fejlesztése.

Finommotorika fejlesztése.

Január

Hullámvonal követése Hullámvonal követése csoportosan, vállfogással és kézfogással.

(Vonatozás, kígyó).

Hullámvonal követése egyénileg, bólyák megkerülésével.

(Mászás, járás.)

Alakállandóság, formaállandóság

fejlesztése.

Test mozgatása megadott irányba.

68

Babakocsi tolása hullámvonalon.

Botgyakorlatok Játékos utánzó gyakorlatok bottal.

Bot körbeadása.

Bot átadása egyik kézből a másikba.

Mozgásutánzó képesség fejlesztése.

Szem – kéz koordináció fejlesztése.

Testrészek ismerete.

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Februá

r

Labdagyakorlatok Járás labdával a kézben.

Játékos utánzógyakorlatok labdával – eszköz szemmel követése.

Labda átadása, gurítása, dobása, elkapása, rúgása különböző

helyzetekben.

Célba gurítás, dobás.

Szem – kéz, szem – láb koordináció

fejlesztése.

Mozgásutánzó képesség fejlesztése.

Finommotorika fejlesztése.

Babzsák gyakorlatok Játékos utánzógyakorlatok babzsákkal a kézben.

Babzsák fogása különböző módon.

Járás babzsákkal a fejen.

Célbadobás egy kézzel, hajítás.

Babzsák feldobása, elkapása.

Finommotorika fejlesztése.

Testséma fejlesztés: személyi zóna

alakítása, testrészek ismerete.

Szem – kéz koordináció fejlesztése.

Márci

us

Alapmozgások kombinálása,

egyensúly fejlesztő

gyakorlatok.

Akadálypálya: eddig tanult alapmozgások összekapcsolása

egyszerű és nehezített helyzetekben, eszközökkel. (Lejtő, lépcső,

alagút.)

Egyensúlyérzék fejlesztése.

Keresztcsatornák fejlesztése.

Térpercepció, térbeli viszonyok

69

fejlesztése.

Mozgástervezés, mozgásügyesség

fejlesztése.

Bordásfal gyakorlatok Mászás bordásfalon fel-le.

Egyensúlyfejlesztés: Jobb majd bal karral való integetés.

Téri tájékozódás fejlesztése.

Szem – kéz, szem – láb koordináció

fejlesztése.

Személyi zóna alakítása: A test elülső és

hátulsó zónájának alaklátása.

Egyensúlyérzék fejlesztése.

IDŐ TARTALOM TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSI CÉLOK

Április

Akadálypálya

Mozgásszerialitás

Alapmozgások

kombinálása

Szem – kéz, szem –

láb koordináció

Egyensúly

gyakorlatok

Alapmozgások nehezített helyzetben:

Fellépés, lelépés, átlépés

Leugrás, ugrálás trambulinon, átugrás

Célba gurítás, dobás

Rugós deszka, billenőhinta, tányérhinta, gördeszka

Egyensúlyérzék fejlesztése.

Keresztcsatornák fejlesztése.

Térpercepció, térbeli viszonyok

fejlesztése.

Mozgástervezés, mozgásügyesség

fejlesztése.

Játszótéri játékok Mászókázás, hintázás, csúszdázás, mérleghintázás. Egyensúlyérzék fejlesztése.

Finommotorika fejlesztése.

Szem – kéz, szem – láb koordináció

fejlesztése.

Május

Alapmozgások kombinálása Gurulás, kúszás, mászás, járás. Egyensúlyérzék fejlesztése.

Keresztcsatornák fejlesztése.

Térpercepció, térbeli viszonyok

fejlesztése.

Mozgástervezés, mozgásügyesség

Akadálypálya Eddig tanult alapmozgások összekapcsolása különböző

helyzetekben.

70

fejlesztése.

Játszótéri játékok Mászókázás, hintázás, csúszdázás, mérleghintázás. Egyensúlyérzék fejlesztése.

Finommotorika fejlesztése.

Szem – kéz, szem – láb koordináció

fejlesztése.

Június: Mozgásállapot felmérése, az éves munka értékelése.

71

72

Eszköztár a mozgásfejlesztéshez:

takarók, kendők

különböző méretű és felületű labdák

billenőlap

különböző felületű szőnyegek, szivacsok

csúszdák

papírtéglák

különböző színű és méretű karikák

különböző vastagságú, színű és hosszúságú kötelek

különböző színű és hosszúságú rudak, rúdtartó alapok

alagút

tornapad

zsámolyok

libikóka

egyensúlyozó korongok, deszkák, elefánttalpak

egyensúlyozó tölcsér

felfüggesztett háló, körlaphinta, hinta, kötéllétra, kötél

trambulin

ugráló füles labdák

rugós deszkák

rácshinták

rollerek, kerékpárok, görkorcsolyák, gördeszkák

kéz- és lábnyomok (Wesco)

hengerek

bordásfalak

bordásfalra akasztható tartószerkezetek, létrák, mászókák, egyensúlyozó deszkák tartására

babzsákok

bólyák, kuglik, filc síkidomok helykijelölésre

tépőzáras bokasúlyok

ritmushangszerek

zenei magnó/CD felvételek

73

2.10.3. Játékra nevelés

Játékra, kreativitásra nevelés

Az adekvát játékhasználatot megtanító, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás.

Minden tevékenység indítása segítséggel, kivitelezése együtt – cselekvéssel valósul meg.

Célja: -

- a játékkedv felkeltése - adekvát játékhasználat megtanítása

- egymás melletti tevékenység támogatása

- az együttes játék örömének felfedeztetése

- elemi szerepjáték kialakítása

- a konstruálás megtanítása

- mozgás, megfigyelőképesség, figyelem, emlékezet, beszéd, képzelet fejlesztése

- ismeretnyújtás a környezet tárgyairól különböző minőségű, színű, nagyságú, formájú

anyagok segítségével

- mondókák, énekes játékok, népi játékok segítségével a zenei hallás, a ritmusérzék

fejlesztése, elemi szabályok megtanítása

- a játéktevékenységhez szükséges örömforrás biztosítása

- önálló játék segítése

74

- mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása

- kéz és ujjak ügyesítése

- célirányos kézmozgások kialakítása

- szem – kéz koordináció

Feladata:

- a finommotorikát fejlesztő játékok elsajátítása - mozgásos játékok játszása - a megismerő tevékenységet fejlesztő játékok kezdeményezése - játék a szabadban - a szerepjáték elemeinek kialakítása

Hónap Tartalom Felhasznált versek, dalok, játékok Fejlesztési célok

75

Szeptember

Szoktatási idő (

személyes

kontaktus

kialakítása,

ismerkedés)

Nevek, jelek

megtanulása

ölbevétel, ringatás, hócolás,

lovagoltatás

- Tente baba - Gyí paci paripa - Hóc-hóc katona - Csett Pápára - Hinta - palinta

Versek, énekek a jelekhez

- Gomba – dal - Hol lakik a halacska? - Kis katica, merre jársz? - Száll a labda - Szedek itt, szedek ott - A mozdony

Játékeszközök ki-bepakolása kosárba

Színes daraszórás ragasztóval

megrajzolt jelekre,

Meglepetés festés: viasszal előrajzolt

jelek lefestése szivaccsal

- Sűrű erdő, kopasz mező - Lóg a lába - Előre a jobb kezedet

Baba testrészeinek megfogása,

mozgatása

Állatbábokon testrészek felismerése,

megmutatása

Arc „festése” tükörre kinyomott

Érzelmi biztonság,

bizalom ,fiziológiai

jóérzés kialakítása

Együttműködés alakítása

Csípés, fogás – elengedés

Szórás gyakorlása

Szem – kéz koordináció

Színek megfigyelése

Vizuális észlelés

fejlesztése

Testrészek nevének

gyakorlása

76

Testséma

fejlesztés

habba – ujjal

Fogás, megtartás

alakítása

77

Október

Játéktárgyak –

labda, baba,

báb,kocka, könyv,

autó

Őszi időjárás

Őszi öltözködés

Őszi gyümölcsök

- Megy a vonat kereke - Tente, baba tente - Száll a labda - Megy a labda

Baba hintáztatása, ringatása

Labdagurítása, eldobása

Labda pöttyözése sárgarépával

- Fújja a szél a fákat - Süss fel nap, fényes nap - Szállnak, szállnak

Nap készítése Babylon elemekből,

pörgetés

Nap készítése csipeszeléssel

- Sétálunk, sétálunk , egy kis dombon le csücsülünk

- Egy, kettő, három, négy, te kis cipő hová még

Baba felöltöztetése

Baba sétáltatása

Meglepetésfestés:viasszal

előrajzolt ruhadarabok lefestése

- Alma, alma, piros alma - De jó a dió - Kiszáradt a diófa

Gyümölcsnyaklánc fűzése

Kosárba alma rakosgatása

Szem – kéz koordináció

fejlesztése

Fogás, megtartás,

akaratlagos elengedés

Ujjak ügyesítése

Játékkedv felkeltése

Vizuális észlelés,

érzékelés,

megfigyelőképesség

fejlesztése

78

Szőlőszemek nyomdázása répával

Hónap

Tartalom

Felhasznált versek, dalok,

játékok Fejlesztési célok

November

Őszi zöldségek – paradicsom,

paprika, káposzta, répa

Nyuszi fülét hegyezi

Péter E. : Zöldséget mondunk

Nyuszi, nyuszi, nyulacskám

Tapadó zöldségek

felhelyezése tapadó táblára

Zöldségek rakosgatása

kosárba

Zöldségformák szórása színes

darával

Szem – kéz

koordináció

fejlesztése

Fogás, megtartás

Ujjak ügyesítése

79

Mosdó, fürdőszoba

- cselekvések:

mosakodás, törölközés,

kézmosás

Tisztálkodás – szappan,

törölköző, fésű, fogkefe,

fogkrém

Konyha

Piszkos a kezem

Kis kacsa fürdik

Szerepjáték: babafürdetés

Tenyérnyomat készítés

Piszkos a kezem

Gyertek, gyertek gyerekek

Szerepjáték: baba fésülése

Borsót főztem

Süssünk, süssünk valamit

Száraz borsó markolása,

kavargatása kézzel, fakanállal

Palacsinta lapítása

gyurmából

Elemi szerepjáték

kialakítása

Figyelem fejlesztése

Megfigyelőképesség

fejlesztése

Az együttes játék

örömének

felfedeztetése

A lapítás

technikájának

megismerése

A kéz izomerejének

szabályozása

Tapintásérzet

fokozása

80

Hónap

Tartalom Felhasznált versek, dalok, játékok Fejlesztési célok

December

Télapó (

készülődés az

ünnepre)

Játék az

érzékszervekkel

Télapó itt van

Hull a pelyhes fehér hó

Csizma forma festése szivacs ecsettel

Havas fa készítése daraszórással

A szemed, nyisd ki a szemed

Hangforrás megkeresése

Ízlelés

Szem – kéz koordináció

fejlesztése

Vizuális észlelés,

érzékelés fejlesztése

81

Karácsony (

készülődés az

ünnepre )

Szaglás

Tapintás

dob, rumbatök megszólaltatása

Ég a gyertya, ég

Kis karácsony, nagy karácsony

Száncsengő

Gyöngyfűzés

Ajándék készítés: só – liszt gyurmába

kéznyomat készítés

Hallási észlelés,

érzékelés, auditív

differenciálás fejlesztése

Taktilis-haptikus

érzékelés fejlesztése

Szaglás és ízérzékelés

fejlesztése

Megfigyelőképesség

fejlesztése

82

Hónap

Tartalom Felhasznált versek, dalok, játékok Fejlesztési célok

Január

Téli időjárás –

kopaszak a fák, hull

a hó

Téli öltözködés –

Hull a hó, hull a hó

Halihó, gurul ez a gömböc

Hull a hó is

Szánkózás

Hógolyó gyúrás, eldobás

Haptikus érzékelés

Megfigyelőképesség

fejlesztése

83

kabát, sapka, sál,

kesztyű, csizma

Kicsi – nagy

differenciálása

Mesehallgatás

Aki fázik, vacogjon

A bundának nincs gallérja

Baba öltöztetése

Kicsi vagyok én

Ilyen nagy az óriás

parton ül a két nyúl

Kicsi és nagy labda gurítása, eldobása

A házikó – zenés mese meghallgatása

Figyelem fejlesztése

Szem – kéz koordináció

fejlesztése

Összehasonlító –

differenciáló képesség

fejlesztése

Aktivitás erősítése

Zenei élményhez juttatás

84

Hónap

Tartalom Felhasznált versek, dalok, játékok Fejlesztési célok

Február

Orvos – orvosi

táska, lázmérő,

hallgató

Farsang

Csacsi jajgató

Ciróka, maróka

Mókuska, mókuska

Szerepjáték: beteg a baba

Itt a farsang

Jancsi bohóc a nevem

Hegedül a kisegér

Megfigyelőképesség

fejlesztése

Elemi szerepjátékok

kialakítása

Az egymás melletti

tevékenység támogatása

85

Hosszú – rövid

differenciálása

Étkező, terítés –

pohár, tányér,

kanál, szalvéta

Maszkabál megtekintése DVD - ről

Hosszú lábú gólya bácsi

Tekeredik a kígyó

Gyöngyfűzés

Borsót főztem

Süssünk, süssünk valamit

Szerepjáték: baba etetése

Figyelem fejlesztése

Szem – kéz koordináció

fejlesztése

A kéz célirányos

mozgásának fejlesztése

86

Hónap

Tartalom Felhasznált versek, dalok, játékok Fejlesztési célok

Március

Takarítás,

rendrakás –

seprű, porszívó,

lapát, vödör

A család – apa,

anya, testvér,

Dolgozni szaporán

Kis gazdasszony vagyok én

Montessori torony

Szép csillagos az ég

Tente, baba tente

Megfigyelőképesség

fejlesztés

Az egymás melletti

tevékenység

támogatása

87

nagypapa,

nagymama

Tavaszi időjárás –

tavaszi virág

(hóvirág)

Húsvét (

készülődés az

ünnepre )

Bábozás

Jó, hogy látlak hóvirág

Süss fel nap

Fű, fű, fű

Én kis kertet

Hóvirág késztése daraszórással

Kot-kot-kot-kot, kotkodács

Nyuszi ül a fűben

Képeskönyvek nézegetése

Tojás formájú papírlap díszítése

pöttyözéssel

Figyelem fejlesztése

Szem – kéz koordináció

fejlesztése

Aktivitás erősítése

Vizuális differenciálás

fejlesztése

Ujjak ügyesítése

88

Április

Tavaszi időjárás,

tavaszi öltözködés –

tavaszi virágok (

tulipán, ibolya )

Tavaszi zöldségek –

hagyma, retek

Szedem szép virágom

Hajlik a fűzfa

Csepp, csepp, csepereg

Bársony ibolyácska

Szerepjáték: baba öltöztetése

Én elmentem a vásárba

Gomba dal

Elemi szerepjátékok

alakítása

Az egymás melletti

tevékenység

támogatása

Figyelem fejlesztése

89

Anyák napja (

készülődés az

ünnepre )

Tapadó formák felhelyezése táblára

Hagyma, retek ki – bepakolása kosárba

Jót kívánunk ma neked

Én kicsike vagyok

Ó, ha cinke volnék

Tőled kaptam az életet

Pötyizés

Szem – kéz koordináció

fejlesztése

Alaklátás és

formaállandóság

fejlesztése

Megfigyelőképesség

fejlesztése

Ujjak ügyesítése

A kéz izomerejének

szabályozása

90

Hónap

Tartalom Felhasznált versek, dalok, játékok Fejlesztési célok

Május

Közlekedési

eszközök – autó,

busz, bicikli, vonat

Megy a vonat kereke

Fut, robog a kicsi kocsi

Asztal alatt kis autó

Az egymás melletti

tevékenység támogatása

91

Június

Háziállatok

Állatkerti állatok –

majom, medve,

elefánt

Játszótér

Vonat, sín építése

Háp, háp, háp

Cirmos cica, haj

Paripám csodaszép pejkó

Bodri kutya sétál

Kikiriki kakas vagyok

Bábozás

A bundám szőrös

Jaj de nagy az elefánt

Állatkerti útmutató –

zenehallgatás

Képes lottó

Hinta – palinta

Homokozás, játék a szabadban

A játékszint felmérése

Figyelem fejlesztése

Szem – kéz koordináció

fejlesztése

Aktivitás erősítése

Ujjak ügyesítése

Megfigyelőképesség

fejlesztése

92

Hónap

Tartalom Felhasznált versek, dalok, játékok Fejlesztési célok

Május

Közlekedési

eszközök – autó,

busz, bicikli, vonat

Háziállatok

Megy a vonat kereke

Fut, robog a kicsi kocsi

Asztal alatt kis autó

Vonat, sín építése

Háp, háp, háp

Cirmos cica, haj

Paripám csodaszép pejkó

Az egymás melletti

tevékenység támogatása

Figyelem fejlesztése

93

Június

Állatkerti állatok –

majom, medve,

elefánt

Játszótér

Bodri kutya sétál

Kikiriki kakas vagyok

Bábozás

A bundám szőrös

Jaj de nagy az elefánt

Állatkerti útmutató –

zenehallgatás

Képes lottó

Hinta – palinta

Homokozás, játék a szabadban

A játékszint felmérése

Szem – kéz koordináció

fejlesztése

Aktivitás erősítése

Ujjak ügyesítése

Megfigyelőképesség

fejlesztése

94

Eszköztár

- Babák

- Babakocsi

- Fa építőkocka

- Hangadó játékok

- Duplo

- Pötyi

- Tapadó tábla

- Tépőzáras zöldségek, gyümölcsök, állatok, közlekedési eszközök

- Mágneses tábla

- Öltöztető baba

- Bábok

- Fűzős játékok

- Gyöngyfűzők

- Képes lottó

- Puzzle

- Labdák

- Húzós játékok

- Felhúzható játékok

- Képeskönyvek

95

- Játék állatok

- Festőpamacs

- Borotvahab

- Tükör

- Szivacs – roller

- Mintás szivacshenger

- Ujjecset

- Szivacskorong

- Rajzlap

- Rajztábla Búzadara

- Száraztészták

- Rizs

- Színes papírok

- Kosarak

- Különböző színű és minőségű anyagok

- Ujjnyomda

- Falevelek

- Zöldségek, termések

- Homok

- Víz

- Dobozok

- Festősablonok

- Temperák

- Tálkák

- Marok kréta

- Zsírkréta

- Vastag színes ceruza

- Porpasztell

- Vízfesték

- Marok ecset

- Gyertya

- Só

- Liszt

- Ételfesték

- Búzadara

- Száraztészták

- Rizs

- Színes papírok

- Kosarak

- Különböző színű és minőségű anyagok

- Ujjnyomda

- Falevelek

- Zöldségek, termések

- Homok

- Víz

- Dobozok

96

2.10.4. Zenei nevelés

Zenei nevelés alapja

A zenei nevelés lehetőséget teremt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására.

Célja:

- a zenei érdeklődés felkeltése, - utánzásra késztetés - a gyermek érzelmi életének gazdagítása - a környezet hangjai iránti érzékenység fejlesztése - a ritmusérzék fejlesztése - hangszerek / furulya, dob, csörgők, xilofon, rumbatök, / hangjának megismertetése - a hallási észlelés, érzékelés, auditív differenciálás fejlesztése - a zenehallgatás iránti igény kialakítása - bábozással vizuális – akusztikus figyelem fejlesztése - a ritmus örömének felfedeztetése

- szem –kéz koordináció fejlesztése

Feladata:

- a gyermekek megismertetése mondókákkal, dalokkal, énekes játékokkal - minta és segítségadás az utánzáshoz - a gyermek – felnőtt bensőséges kapcsolatának érvényesítése - egyenletes ütés gyakorlása mondókára, dalra együtt – cselekvéssel - a gyermek aktivizálása, motiválása bábbal - bábozással vizuális – akusztikus figyelem felkeltése - látási- hallási diszkriminációs készség fejlesztése - botosbáb megfogásának / marokfogás / megismertetése - bábjátékok kezdeményezése - bábok mozgatása: balra – jobbra billentése, ringatása, lépegetés, táncoltatás

97

Hónap

Tartalom Tevékenység Fejlesztési célok

98

Szeptember

Szoktatási idő

Versek, énekek

jelekhez

Mozgással kísért

mondókák, énekek

Ölbéli játékok: lovagoltató,

hőcögtető, arc – és

tenyérsimogató, csiklandozó,

ringató, kéz-kar-láb játékok

- Gyí, paci, paripa - Bezere, bezere,

gombocska - Áspis, kerekes - Lóg a lába

Versek, énekek megismerése

jelekhez, nevek letapsolása

- Száll a labda - Hol lakik a halacska? - Gomba – dal - Szedek itt, szedek ott - A mozdony - Kis katica merre jársz?

Testről, testrészekről szóló

mondókák, énekek mozgással való

kísérése

- Kicsi orr, kicsi száj - Itt a szemem, itt a szám - Előre a jobb kezedet - Lóg a lába - A szemed, nyisd ki a

szemed

Érzelmi biztonság, bizalom,

fiziológiai jóérzés

kialakítása

Feszültség oldása,

örömszerzés testkontaktus

által

Szem – kéz koordináció

Látási - tapintási - mozgási

érzékelés

Testséma fejlesztés

Mozgásfejlesztés

Megfigyelő képesség

fejlesztése

99

100

Október

November

Környezetünk

hangjai

Hangszerekkel való

ismerkedés

Mozgással kísért

mondókák, dalok

Zenés játékok

A csoportszoba tárgyainak,-

eszközeinek,- játékainak

nézegetése, hangjuk megfigyelése

Dob, rumbatök megszólaltatása,

a hangszerek hangjának

megfigyelése

Őszi dalok, mondókák

hangoztatása, mozgással kísérése

- Szállnak, szállnak - Fújja a szél - Tekereg a szél - Esik az eső

Őszi gyümölcsökről, zöldségekről

dalok, mondókák hangoztatása,

mozgással kísérése

- Alma, alma - Itt a köcsög - Ki lakik a dióhéjban?

Nevettető ritmusos játékok

játszása

- Csipp - csipp csóka - Hüvelykujjam almafa - Ez a malac piacra megy -

Ünnepi készülődés

Dalok hallgatása

Télapó dal közös éneklése

Hallási figyelem-észlelés

fejlesztése

Célirányos mozgások

kialakítása

Szem – kéz koordináció

Mozgásfejlesztés

Utánzásra késztetés

A zene pszichés

funkciójának érvényesítése

Szem – kéz, szem – láb

101

Mikulás - várás

koordináció

Hangulatkeltés, motiválás

Hónap

Tartalom Tevékenység Fejlesztési célok

102

December

Hangutánzó játékok

Mozgással kísért

versek, énekek

Karácsony

Hangadó játékokkal,

állatbábokkal állatok hangjának,

mozgásának utánzása

Téli versek, énekek mozgással

kísérése

- Hull a hó is - Hull a hó - Aki fázik - Hali hó, gurul ez a

gömböc

Ünnepi készülődés verssel, dallal

Zenehallgatás: Karácsonyi dalok

Akusztikus és vizuális

figyelem fejlesztése

Utánzásra késztetés

Mozgásfejlesztés

Hangulatkeltés, motiválás

Érzelmi élet gazdagítása

Hónap

Tartalom Tevékenység Fejlesztési célok

103

Január

Február

Zörejhangok

Hangszerek hangja

Mozgásos mondókák,

énekek

Zenehallgatás

Egyenletes lüktetés

Mondókák, énekek

Hangok alkotása különböző

eszközökkel: fakanalak, műanyag

kockák, fém kanalak, sajtos

dobozok

Dob, csörgő megszólaltatása, a

hangszerek hangjának

megfigyelése,

Mondókák, énekek hangoztatása

mozgással kísérve

- Jár a róka lába - Mérleg vagyok billegek - Húzzad, húzzad magadat - Lassan jár a csiga-biga

A Házikó – zenés mese

meghallgatása

Mondókák, dalok egyenletes

lüktetésének érzékeltetése

tapssal

Téri irányokról, helyzetekről szóló

mondókák, énekek mozgással

kísérve

- Megy a vonat kereke - Zsipp – zsupp - Hinta, palinta - Jár a róka lába

Versek, dalok a farsangról,

bábozás

Zenehallgatás: Állatok farsangi

Hallási észlelés, érzékelés

Auditív differenciálás

Mozgásfejlesztés

Zenei élményhez juttatás

A ritmusérzék fejlesztése

Hangerő megfigyelése,

érzékelése

Hangulatkeltés, motiválás

Térérzékelés, - észlelés

Mozgás – zene - játék

összekapcsolása

104

Farsang

bálja

Hónap

Tartalom Tevékenység Fejlesztési célok

105

Március

Április

Halk – hangos

Dalosjátékok

Dalok, versek

Lassú - gyors

Hangutánzás

Húsvét

Hangszerhasználat

Zenehallgatás közben halk –

hangos megfigyelése

Állathívogatók, naphívogatók,

esővárók éneklése,

mozdulatokkal kísérése

- Hívjad a - Süss fel nap - Jöjj ki napocska - Ess, eső ess

Tavaszi dalok, versek hallgatása

Lassú – gyors tempó

megfigyelése , összehasonlítása

- Lassan jár a csiga-biga - Jár a toronyóra - Lassan forog a kerék

A környezet hangjainak utánzása

hangszerekkel: villámhang

cintányérral, esőhang esőfával

Zenehallgatás

Mondóka egyenletes

lüktetésének érzékeltetése

dobbal

A zenei hallás fejlesztése

Nagymozgások fejlesztése

Finommotorika fejlesztése

Zenei, esztétikai élmény

nyújtása

Ritmusérzék fejlesztés

Megfigyelőképesség

fejlesztése

Szem- kéz koordináció

106

Hónap

Tartalom Tevékenység Fejlesztési célok

107

Eszköztár a Zenei neveléshez:

- Fa kockák

- Furulya

- Dob

- Rumbatök

- Xilofon

- Csörgők

Május

Június

Állathangok utánzása

Mozgással kísért

mondókák, énekek

Hangszerek

Állathangok utánzása bábos

szituációban, hangadó

játékeszközökkel

- Falusi hangverseny - Mek, mek, mekegek - A szamár i-á, i-á kiabál

Mondókák, énekek mozgással

kísérése

- Én kis kertet - Esik az eső - Süss fel nap - Mérleg vagyok - Ugráljunk, mint a

verebek - Jár a róka lába

Hangszerek hangjának

felismerése, egyeztetése

Zenei készség felmérése

Hallási észlelés, figyelem

fejlesztése

Megfigyelőképesség

fejlesztése

Utánzókészség fejlesztése

Nagymozgás,

finommotorika fejlesztése

Egyensúlyérzék fejlesztése

Hallási diszkrimináció

108

- Szintetizátor

- Esőhang utánzó

- Ritmus botok

- Bábok / botos, ujj, kesztyűs, sík /

- Babák

- Húzós játékok

- Felhúzható, zenélő játékok

- Képeskönyvek

- Képek, fényképek

- Játék állatok

- Labdák

- Hangadó játékok

- Zenei magnó/CD felvételek

2.11. Dokumentációk vezetése:

A törvény által előírt, csoportunkban használt tanügyi dokumentációk:

A.TÜ.358 .r. Csoportnapló- A naplót a csoport munkatársai az egész tanév során vezetik, a mindennapos adminisztrációt segíti.

TÜ. 352. r.sz. Értékelőlap

109

110

Eszköztár a Játék és kreativitásra neveléshez

- Babák

- Babakocsi

- Fa építőkocka

- Hangadó játékok

- Duplo

- Pötyi

- Tapadó tábla

- Tépőzáras zöldségek, gyümölcsök, állatok, közlekedési eszközök

- Mágneses tábla

- Öltöztető baba

- Bábok

- Fűzős játékok

- Gyöngyfűzők

- Képes lottó

- Puzzle

- Labdák

- Húzós játékok

- Felhúzható játékok

- Képeskönyvek

- Játék állatok

- Festőpamacs

- Borotvahab

- Tükör

- Szivacs – roller

- Mintás szivacshenger

- Ujjecset

- Szivacskorong

- Rajzlap

- Rajztábla

- Festősablonok

- Temperák

- Tálkák

- Marok kréta

- Zsírkréta

- Vastag színes ceruza

- Porpasztell

- Vízfesték

- Marok ecset

- Gyertya

- Só

- Liszt

- Ételfesték

111

- Búzadara

- Száraztészták

- Rizs

- Színes papírok

- Kosarak

- Különböző színű és minőségű anyagok

- Ujjnyomda

- Falevelek

- Zöldségek, termések

- Homok

- Víz

- Dobozok

2.11 Dokumentációk

2.12 Ellenőrzési, értékelési rendszer- Másolva

Értékelési táplázat

Szakembereknek szóló kérdőiv

Szülőknek szóló kérdőiv