rubicon - 28. évf. 1-2. sz. (2017. január) -...

KORONÁZÁSINUMIZMATIKA

Amikor száz esztendővel ezelőtt, 1916. decem-ber 30-án a budavári Mátyás-templombanIV. Károly fejére helyezték a Szent Koronát,a népes vendégseregből még senki sem sejthette,

hogy az utolsó magyar királykoronázáson veszrészt, sőt néhány évtizeddel később maga a ki-rályság intézménye is megszűnik Magyarorszá-gon. Ugyanakkor mindenki érezhette, hogy ez a

SOLTÉSZ FERENC GÁBORTÓTH CSABA

KORONÁZÁSINUMIZMATIKA

koronázás kicsit más, mint a korábbiak: sem a ceremónia egyházi, sem világi részénél nem ke-rült sor koronázási érmek és zsetonok használa-tára, amelyek pedig több mint háromszáz évre

visszamenőleg mindig kiemelt szerepet játszottaka protokollban. Az alábbiakban az újkori magyaruralkodókoronázásokhoz fűződő numizmatikaiemlékek történetét követjük nyomon.

|II. Lajos arany koronázási emlékérmének hátlapja, 1508

A KORONÁZÁSIÉRMEK TÍPUSAI

Az uralkodói reprezentációegyik különleges csoportjátképezik a magas példány-számban készült numizmati-kai tárgyak, hiszen a jelentőspropagandaértékkel bíró ve-retek eljutottak a társadalomminden rétegéhez, tudato-sítva mindenkiben a szuve-rén uralkodó hatalmát. Ez aforgalmi pénzeken latensenmeglévő funkció a középkorvégén, illetve a kora újkor-ban megjelenő – a pénzektőlmeg jelenésükben, súlyviszo-nyaikban és használati céljuk-ban alapvetően eltérő – (em -lék)érmeken teljesedett ki.Ezek között is sajátos csopor-tot képeznek a koronázás-hoz, azaz az uralkodó életé -nek egyik legjelentősebb ese-ményéhez kötődő érmek.

Az uralkodó megkoroná-zásának eseménye a kora új-kori Európa monarchiáinaktöbbségében biztos legitimá-

ciós alapot nyújtott az ural-kodás teljes időtartamára.Emiatt is fontos volt, hogyerről a hírről – a nyomtatottés kéz iratos hírlevelek, azeseményt ábrázoló nyomtat-ványok mellett – ér mek észsetonok útján is minél töb-ben értesüljenek.

A legkorábbi ismert koro-názási emlékérmeket JagellóII. Lajos királynak (1516–1526) még apja, II. Ulászló(1490–1516) életében, 1508-ban Székesfehérvárott meg-tartott koronázására verték.A kétéves gyermekként meg-koronázott ifjú királynakarany ból és ezüstből készült,többféle éremképű emlékér-mei ismertek. Az őt a magyartrónon követő két uralkodó-nak, Szapolyai I. Jánosnak(1526–1540) és HabsburgI. Ferdinándnak (1526–1564)eddigi ismereteink szerintnem készültek koronázásuk-hoz köthető érmeik.

A következő emlékérme-ket az első pozsonyi ural -kodó koronázás, HabsburgI. Mik sa (1564–1576) 1563.szeptemberi ceremóniájáraverték. Ettől kezd ve a koro-názási érmek sorozata folya-matos, egészen az 1916-bantrónra lépő IV. Károlyig(1916–1918), az utolsó ma-gyar uralkodóig. Az 1563 és1916 között eltelt több minthárom és fél évszázadban 24

HÁTLAP:Középen páva, mellén pajzson az osztrák–burgundi címer.Körülötte két sorban 12, illetve 10 tartomány címerpajzsa.

A páva alatt három koronás címerpajzs: Magyarország, a Német-római Birodalom (a rendi láncon függŒ

Aranygyapjas Renddel övezve) és Csehország címereivel, alattuk a szegélynél koronázási jelvények (jogar,

országalma, kard) és egy kardot keresztezŒ olajág.

MIKSA koronázási emlékérem, ezüst, 1563

ELÃLAP:Baldachinos trónuson ülŒ, palástos Miksa, jobbjában jogar,

baljában országalma, nyakában az Arany gyapjas Rend láncon,egyik lába alatt párna. Feje fölött három korona, melyeket

a kétoldalt álló Igazság és Béke antik ruhás géniuszai tartanak. Az Igazság másik kezében kard, a Békéében olajág.

Felirat kétoldalt ívesen: IVSTICIAM / VINDICA –– DA PACEM /PATRIÆ (Oltalmazd az igazságot, adj békét a honnak). Alul, öt sorban: VNO ANNO REGEM BOIEMIA / MAXI -

MILIANVM / VNCTVM ROMANVM VIDIT / ET VNGARICVM (Egy éven belül látta Csehország Miksát felkent római

és magyar királyként, 1563)Valós átmérŒ: 55 mm

1. ÉREMPÁRII. LAJOSkoronázási emlékérem,arany, 1508ELÃLAP: II. Ulászló nyitottkoronás, balra nézŒ profilja. Körirat: WLADISLAVS D G R VNGARIE ET BOHEMIE(Ulászló, Isten kegyelmébŒlMagyarország és Csehországkirálya)Valós átmérŒ: 29,5 mm

olyan magyar király-, király -nő- és királynékoronázás rakerült sor, amelyekhez kap-csolódó koronázási érmeketismerünk.x

A koronázási éremneknevezett numizmatikai em-lékek csoportja felettébb he-terogén. Azokat az éremtí-pusokat tekintjük koroná-zási érmeknek, amelyeknekéremképe és/vagy felirataegyértelműen utal a koroná-zásra, feltünteti annak idő-pontját, esetleg helyszínét.Ezen éremanyag a koroná-záshoz való kapcsolódásaalapján két csoportra oszt-ható. Az egyik csoportba akoronázási ceremónia egyeselőre rögzített mozzanatai-nál szerepet kapott érmekkerültek, míg a másikba akoronázásról „csupán” hírtadó kortárs, esetleg néhányévvel az esemény után ké-szült emlékérmek.

Az első csoportot a koro-názási ceremónia egyházi, il-letve világi részére készültérmek alkotják. Funkciójukkettős volt: egyrészt emeltékaz esemény fényét, másrésztajándékozási célt szolgáltak.Ezen túl az is kiemelkedő fel-adatuk volt, hogy segítségük-kel az esemény híre minélszélesebb körbe eljusson.A német nyelvű forrásokbanOpfer pfennig (felajánlásiérem) és Krönungsmünze,Krönungspfennig, Krönungs-

jeton, Auswurfmün ze (koro-názási pénz/zseton) névenemlegetett darabok elneve-zése némiképp persze archa-ikus – annak a korszaknak azemlékét őrzi, amikor mégnem külön erre a célra ké-szült emlékérmek, hanemforgalmi pénzek töltötték beezt a szerepet.

A FELAJÁNLÁSIÉRMEK

A magyar uralkodókoro-názás egyházi ceremóniájasorán a legfontosabb darab afelajánlási érem volt. A kifeje-zés alatt eredetileg pénzfel-ajánlást értettek, amely lehe-tett templomi adakozás vagyvalamely egyéb célt szolgálóadomány. Esetünkben e foga-lom alatt azt az adománytértjük, amelyet a frissen meg-koronázott király és/vagy há-zastársa a koronázási misefelajánlás (Offertorium) sza-

HÁTLAP:A hullámokat szelŒ tengeri vitorlás,

a kifeszített vitorlán L betı (Leopold/Lipót), balra az égen a Kis Medve (Ursus Minor) csillagkép,

amelynek a csúcsán lévŒ Sarkcsillag (Polaris) fénye vezeti a hajósokat.

Felirat fent ívesen: FORTVNANTE DEO (Isten kedvezésével)

PFALZ-NEUBURGI ELEONÓRA MAGDOLNA TERÉZIA koronázási érem, ezüst, 1681

ELÃLAP:A Szent Korona, alatta két,

egymást keresztezŒ pálmaág. Alatta felirat hét sorban:

ELEONORA MAG / DALENA TERESIA / ROM:IMPERATRIX / CORONATA IN RE /

GINAM HVNGÆ / SOPR IX DEC / 1681(Eleonóra Magdolna Terézia római császárné,

Magyarország királynéjává koronáztatott Sopronban 1681. december 9-én)Valós átmérŒ: 55 mm

II. FERDINÁND felajánlási érem, ezüst, 1618

ELÃLAP: A Szent Korona, mögöttekeresztbe tett pálma- és babérág,alattuk felirat hat sorban: FERDINANDVS •İİ / BOHEMIÆREX, CO / RONATVS IN RE: / GEMHVNGARIÆ / DIE · İ · IVLII · AO / ·1618 · (II. Ferdinánd, Cserhországkirálya, Magyarország királyává ko-ronáztatott 1618. július 1-jén)Valós átmérŒ: 42 mm

kaszában az oltár előtt egyaranyozott ezüsttálcára vagycsészébe - helyezett. Az elsőpozsonyi koronázáson (Habs-burg Miksa, 1563. szeptem-ber 8.) ez az adomány 24arany dukát, vagyis a minden-napokban is használt for-galmi pénz volt. A későbbiek-ben már nem forgalmi pén-zek kerültek a tálcára, hanemegy nehéz, aranyból készültérem, amelyből kezdetbennéhányat, míg a későbbiek-ben már csak egy-egy pél-dányt vertek. A fel ajánlásiérem egyik oldalára a 17. szá -zadtól a Szent Korona és egytöbbsoros felirat (a megkoro-názott uralkodó neve, a koro-názással megszerzett címe,a ceremónia helye és idő-pontja), míg a másikra egy

uralkodói jelkép és jelmondatkerült.

A felajánlási éremnek akoronázáson adományozot-ton túl arany- és ezüst-leve-retei is ismertek, amelyekajándékozási célt szolgáltak.Mivel kisszámú darabról voltszó, csak egy előre meghatá-rozott, szűk kör részesülhe-tett belőlük: a koronázásieseményeken aktívan résztvevő főurak és bizonyostisztségek betöltői. Kialaku-lásának és korai történeté-nek részletei – a jelenlegiforrásfeltárás szintjén –még nem kellően ismertek,használatát leginkább azutolsó pozsonyi koronázás(V. Ferdinánd, 1830. szep-tember 28.) kapcsán lehet

76 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

HÁTLAP: Koronás cseh oroszlán, egyik mancsával oválisosztrák címerpajzson támaszkodik, másik mancsában kettŒs

kereszt. Felirat fent ívesen: LEGE · ET · FIDE (Törvénnyel és hittel)

I. FERENCfelajánlási érem, ónleveret, 1792

ELÃLAP: Két lebegŒ angyal tartotta Szent Korona, alatta hat sorban felirat: FRANCISCVS · / D · G · HVN · BOH · REX · /

ARCHID · AUSTRIAE · / CORONATVS · / BVDAE · VI · IVN · / MDCCXCII(Ferenc, Isten kegyelmébŒl Magyarország [és] Csehország királya,Ausztria fŒhercege, megkoronáztatott Budán 1792. június 6-án)

Valós átmérŒ: 48 mm

I. JÓZSEF koronázási zseton, bronz, 1687

ELÃLAP:I. József balra nézŒ mellképe római

páncélban, vállán fibulával összefogott köpeny. Feje felett a felhŒkbŒl kinyúló kéz babérkoszorút tart.

Felirat ívesen: IOSEPHVS – REX HVNGARIÆ (József, Magyaror-szág királya)

Felirat alul mezŒben: MDCLXXXVII / D IX DECValós átmérŒ: 30 mm

HÁTLAP:Sugaras, egyenlŒ szárú kereszt alatt

két angyal tart egy koronás, barokk magyar címert.Alul mezŒben felirat: I M LINDNER / RECH PF

Körirat: IN HOC – SIGNO – VICTORIA (E jelben gyŒzelem)

rekonstruálni, amelynekiratanyaga viszonylag jól fel-dolgozott.

Ugyanazzal az éremkép-pel négy különböző súlybankészültek aranyveretek. A 30dukát (1 dukát = 3,5 g) súlyúfelajánlási érmet az 1830. éviceremónián Revicz ky Ádámmagyar királyi udvarmesteradta át a frissen megkoroná-zott uralkodónak, hogy aztegy ezüstcsészébe téve az ol-tárra helyezze. Ennek mintá-jára készült 12 darab 24 du -kát sú lyú érem – ezek a tíz ko -ronázási országzászlót vi vőfőúr mellett az esztergo miérsek ceremóniamestere és apozsonyi lövészegylet az évilegjobb lövője (Freischiessen)számára jutottak. Két darab

20 dukátos az uralkodó és atrónörökös (I. Ferenc, illetvefia, V. Ferdinánd) gyűjtemé-nyét gazdagította, míg 15dukát súlyban már 100 pél-dány készült. Ezeket más, fon-tos pozíciót betöltő magyarés osztrák világi főméltósá-gok és egyházi előkelőségek,valamint a császári ud var ésPozsony város egyes tisztség-viselői (pl. a heroldok, a pol-gármester, a városkapitány, atanácsosok stb.) kapták. Való-színűleg a korábbi (főként a18. századi) koronázások al-kalmával is hasonló rendszerműködhetett, amely azonbana hatalmi és politikai erőviszo-nyoknak megfelelően korsza-konként módosulhatott.

KORONÁZÁSIZSETONOK

A koronázási ceremóniaés reprezentáció világi részé-hez kapcsolódik a felajánlásiéremnél jóval kisebb méretűés súlyú, de szintén nemes-fémből készült koronázásizsetonok csoportja. A koro-názási zsetonoknak rendsze-rint egyaránt ismert arany-és ezüstváltozatuk, és a fel-ajánlási éremhez hasonlóanezek is kétféle funkciót töl-töttek be. Az ezüstök egyrésze jellemzően a koroná-zási menet során került fel-használásra, azaz szétszó-rásra (innen ered egyik né -met nevük: Auswurfmünze).Aranyváltozataik, illetve amaradék ezüstök személyre

szabott, protokolláris aján-dékként szolgáltak. A Krö-nungsmünze (koronázásipénz) elnevezést a történe-lem korábbi időszakaival le -het kapcsolatba hozni, ami - kor nem koronázási zsetont,hanem forgalmi pénzt szór-tak a nézők közé. A legko-rábban feljegyzett pénzszó-rás Habsburg V. László 1440.évi székesfehérvári koroná-zásához köthető, de az elsőpozsonyi ceremóniára, Mik -sa koronázására készült1561–1563. évi előterjeszté-sekben is találunk erre vo-natkozó utalást.

Elsődleges használatukraakkor került sor, amikor afrissen megkoronázott ural-

I. LIPÓTkoronázási zseton, arany, 1655

ELÃLAP:A sematikusan ábrázolt Szent Korona mellett két pálmaág,

alatta felirat hat sorban: LEOPOLDVS IGNA / TIVS ARCHID AVST / CORONATVS IN /

REGEM HVNGA / RIÆ XXVII IVN / MDCLV(Lipót Ignác, Ausztria fŒhercege, Magyarország királyává

koronáztatott 1655. június 27-én)Valós átmérŒ: 26 mm

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 77

HÁTLAP:A felhŒk felett sugaras Isten szeme, alatta kétoldalt felhŒkbŒl

kinyúló kezek kardot és jogart tartanak. Alul középen koronás gömb, oldalán csúcsára állított

háromszög, közepén ponttal.Körirat: CONSILIO ET – INDVSTRIA (Megfontoltsággal

és szorgalommal)

kodó és kísérete a koronázószékesegyházból előre meg-szabott rendben és útvona-lon átvonult az aranysarkan-tyús lovagok avatásának hely-színére, egy másik temp-lomba. A menet nyomábanlovon haladó kamaraelnökezüst – egyes ritka esetekbenarany – koronázási zsetono-kat szórt a nép közé. Ezekösszegyűjtése lekötötte a né-zőközönség figyelmét, ígynem veszélyeztették a szűkutcákon vonuló menet tagja-inak biztonságát, másrésztez a gesztus alkalmas voltarra, hogy az uralkodó el-nyerje a köznép jóindulatát.A koronázási zsetonok meg-szerzése többnyire erőszak -ba, verekedésbe torkollott.Zsetonszórásra hagyományo-san csak a királykoronázásokalkalmával került sor, a ki-rálynék, vagyis a feleségekkoronázásakor ez elmaradt.

Másodlagos használatuk akoronázást követő ünnepsé-gek alkalmával történt. A ko-ronázáson ugyanis a politikaiés egyházi elit, sőt a magyar-országi társadalom szinteminden rétege megjelent,akik státuszuknak megfelelőértékű érmeket vihettek ha -za ajándékba. A fennmaradtprotokolllisták tájékoztatnakarról, hogy a több ezer pél-dányban vert érmekből kikrészesülhettek.

KORONÁZÁSIEMLÉKÉRMEK

A koronázási érmek másodikcsoportjába a koronázásnakemléket állító, a szertartás-hoz közvetlenül nem kapcso-lódó emlékérmek tartoznak.Ezek többnyire az esemény-nyel egy időben jelentekmeg, de számos példát talál-tunk arra, hogy akár évekkel-évtizedekkel később vertékőket. Készülhettek hivatalosfelkérésre, üzleti vállalkozásrészeként vagy összekap-csolva más képi (hitbuz-galmi) programmal, illetvemás funkcióval (számolózse-ton). Éremoldalaik felkerül-

tek a dámajáték korongjairavagy az ostáblapionokra is.Minőségük és művészi érté-kük tekintetében igen elté-rőek: a neves vésnökök rep-rezentatív darabjaitól kezdveaz aktualizált kegyérmekenát a vásári darabokig igenszéles skálán mozogtak, ígymindenki igényének és pénz-tárcájának megfelelő emlé-ket vihetett haza a koroná-zásról.

Ez a rendszer az 1508 és1916 közötti magyar koroná-zások esetében nem voltmindig egységes elveken ala-puló és ilyen sokrétűen ta-golt; inkább a folyamatos vál-tozás, aktualizálás jellemez -te. II. La jos 1508. évi székes-fehérvári és Miksa 1563. őszipozsonyi koronázására pél-dául még nem készültek fel-ajánlási érmek, és koroná-zási zsetonokat sem vertek.Ismertek viszont későbbvert emlékérmek, a zseto-nok szerepét pe dig ekkormég a forgalmi pénzek töl-tötték be.

Az első magyar koroná-zási zsetonok Rudolf király(1576–1608) nevével 1572őszén – részben a forgalmipénzek mintájára – készül-tek, a feliratokból csak a ko-ronázás ténye és éve olvas-ható ki. Később az időpontkiegészült a hónappal és anappal, majd I. József idejéna koronázási helyszín neve –Pozsony (Posonium) – is be-került a feliratba.

Az 1867. évi kiegyezésután megkoronázott FerencJózsef koronázási érmein észsetonjain az addigi latinszövegek mellett megjelen-tek – a koronázások történe-tében először – a magyarnyelvű feliratok is. A „nagyháború” miatt IV. Károly1916. végi koronázásán, azerőszakos jeleneteket kerü-lendő a zsetonszórást töröl-ték a programból, felajánlásiérem helyett pedig IV. Ká-roly egy aranypénzt adomá-nyozott az oltárra. Az 1916.decemberi koronázás kap-csán csupán emlékérmek is-mertek.

HÁTLAP:Koronás, négypólyás magyar címer,felette a spanyol, a német-római

és a cseh korona Körirat: TVTA EST TOT IVNCTA CORONIS (Biztonságban

van ennyi korona társaságában [ti. a Szent Korona])

III. KÁROLYkoronázási emlékérem, ón rézszegeccsel, 1712

ELÃLAP:III. Károly jobbra nézŒ babérkoszorús mellképe,

válla alatt GWV jelzet.Körirat: CAROLVS VI.D.G.ROM.IMP.SEMP.AVG.

(VI. Károly, Isten kegyelmébŒl mindig felséges római császár)Valós átmérŒ: 44 mm



z 1508 és 1916között elteltnégy évszázad

során mélyreható válto-záson esett át a koroná-zási érmek szimboli-kája. Ahogy nem létezett

két egyforma koronázássem, úgy a koronázási ér -

mek és zsetonok rendsze-rét is a meg-megújuló aktua-

lizálás jellemezte, főként a napipolitika fényében, de természe-

tesen hatott rájuk koruk művészetiirányzata is. Időről időre változottaz éremkép, a jelmondatok, de át-

alakuláson estek át az érmek a súly-viszonyaik tekintetében is. Az aláb-biakban néhány olyan uralkodókerül bemutatásra, akiknek koroná-zása és ehhez kapcsolódóan koroná-zási érmeinek rendszere, azok fel-használása, esetleg egyes érmei va-lamilyen módon „kilógnak” a sorbólés igazi különlegességnek számíta-nak a koronázási érmek korántsemheterogén csoportján belül.

HÁTLAP:Terebélyes, dús lombú szilfa, bal oldalán termékeny, a törzsre felkapasz-

kodó szŒlŒvesszŒvel. A fa törzséhez koronás, magyar, négy vágásos cí-merpajzs támaszkodik. FentrŒl mindezt a Szentháromságból áradó

fény ragyogja be. Felirat fent ívesen: ROBVR ET PROSPERITASNOSTRA IN TE (ErŒnk és boldogságunk rajtad áll)

I. József koronázása alkalmábólkibocsátott érmek

V. FERDINÁNDfelajánlási érem, arany, 1830

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

A

KORONÁZÁSI ÉREMKÜLÖNLEGESSÉGEK

I. JÓZSEF

törökök 1683. évi bécsi ostromá-nak győzedelmes visszaverése

hatására fordulat állt be az európaitörökellenes politikában: elhatároz-ták, hogy az oszmánokat ki kell űznia kontinensről. Az első nagy sikerBuda 1686. szeptember eleji vissza-foglalása volt. Győzedelmes hadjára-tok és sikeresen megvívott döntő csa-ták után a század végére a Temesközkivételével valamennyi hódoltsági te-rület visszatért a Magyar Királyság-hoz. Amit a magyarság a török ura-lom alóli, sok szenvedéssel együttjáró felszabadításnak vélt, az a bécsipolitikai és hadvezetés szerint az or-szág fegyverrel való megszerzése volt.Emiatt a Habsburgok megkíséreltékMagyarországon elérni régi céljukat,az örökös királyságot. Ezt, úgymondaz ország felszabadítása fejében, az1687. végi koronázódiétán nagy nehe-zen el is fogadtatták a magyar ren-dekkel.

Első örökös királyként Pozsony-ban 1687-ben a gyermek I. Józsefet,I. Lipót fiát koronázták meg. A győ-zedelmes törökellenes hadjáratok, avisszafoglalt ország és az örökös ma-gyar királyság megszerzése lettekekkor a koronázási emlékérmek ve-zérmotívumai is. Számos érmen visz-

szaköszönnek a visszafoglalási emlék -érmekről ismert ábrázolások, áma harcok bemutatása helyett máseszközökkel élnek. A hangsúly avégeredményen, a fegyverrel jelen-tős részben visszafoglalt ésmegszerzett országon volt.

A sok kortárs érem kö -zül a Hautsch és Lauffernürnbergi művészekáltal ké szített ko ro -názá si emlékérema legegyértelműbb.A hátoldalon I. Li -pót a lándzsa ésaz országalmaátadása után fiafejére teszi a ko-ronát. A köriratbibliai indíttatá -sú szövege sze-rint „Józsefnekadok egy részt,amelyet az el-lenség kezébőlkarddal szerez-tem meg”, ezt azérem peremiratatovább fokozza:„Ezt a földet örökidőkre birtokul adom Jó-zsefnek és utódainak.”

I. JÓZSEFkoronázási emlékérem, arany, 1687

HÁTLAP: A babérkoszorús, római páncélt viselŒI. Lipót álló alakja, vállán fibulával összefogott köpeny, amint a tŒle jobbra álló, azonos öltözetet viselŒ I. József fejére helyezi a Szent Koronát. I. Józsefa baljával markolt lándzsára támaszkodik, míg jobb-jában ország almát tart. A háttérben a Duna völgyelátszik Pozsonytól Budáig, a városok felett neveik olvashatóak: PRESBURG és OFEN.

Alul középen LGL jelzet. Körirat: DO IOSEPHO PARTEM, QUAM TULI DE MANU

HOSTIS IN GLADIO Gen. 48. (Józsefnek adok egy részt,amelyet az ellenség kezébŒl karddal szereztem meg.

Genezis/Teremtés 48.)Felirat alul mezŒben: IOSEPHVS PRIMVS IN INFERIORI /

ATQVE SVPERIORI HVNGARIA REX / PIVS, AVGVSTVS,ARCHI / DVX AVSTRIAE (I. József, Alsó- és FelsŒ-Magyarország

kegyes és felséges királya, Ausztria fŒhercege)Peremirat: ICH WILL DIS LAND ZU EIGEN GEBEN DEN SAMEN IO-

SEPHS NACH IHN EWIGLICH GEN 48 (Ezt a földet örök idŒkre birtokuladom Józsefnek és utódainak. Genezis/Teremtés 48.)

A törökellenes felszabadító háborúk ésa fegyverrel megszerzett uralkodási jog

A


III. KÁROLYkoronázási emlékérem, ón rézszegeccsel, 1712

ELÃLAP:III. Károly király balra ágaskodó ló hátán, magyar ruhában,

fején korona, vállán palást, kardját vágásra emeli. Körirat: HVNG ET HISP REX CAROLE TERTIVS AVDIS HVNG ET HISPCREDO SECVNDVS ERIS + / CORONAT IN REG HVNG POSONII 1712. (Harmadik Károlynak mond téged a pannon, a hispán, ámde hiszem,

te nekik „második” Károly leszel /Magyarország királyává koronázták Pozsonyban 1712-ben)

Felirat alul, mezŒben: FERRVMQVE TENEBAT HOC / IPSE AEACIDES / OVID MET (És ezt a vasat maga Aecides tartotta.

Ovidius: Metamorphoses)Valós átmérŒ: 49 mm

József halála után, 1711 végén öccsét, az akkor spa-nyol király Károlyt választották német-római

császárrá. Felcsillant a remény a két ágra szakadtHabsburg Birodalom egyesítésére, valamint arra, hogyő is olyan uralkodó legyen, mint a 16. században V. Ká-roly császár (1519–1556) volt, akiről úgy tartották,„birodalmában sosem nyugszik le a nap”. E reményneklett egyik jelképe a „felhők közül kiragyogó földgömb”,rajta a régi Római Birodalom területének körvonalai-val. Az egyik emlékérme hátoldalán Károly hét koro-nával körbevett monogramja ragyogja be sugaraivalezt a felhőktől övezett földgömböt. A NON OCCIDITVSQVAM (Sohasem nyugszik le) felirat teszi teljesséa feltámasztani remélt birodalomra történő utalást.

Egy másik emlékérem hátoldalán a Károly kettős mo-nogramját hordozó földgömbön álló dicsfényes „római”sas/főnix kardot és jogart tart. A képi üzenetet a feliratteszi teljessé: FELIX TEMPORVM REPARATIO (A boldogidők visszahozatala). A harmadik ér men az európai ésamerikai földrészek északi részei látszódnak egy félbe-vágott földgömbön. Efölött a Szentháromság sugarai-ban lebeg Károly megkoronázott, kettős monogramja,amelyet körirat övez: AB ORTV SOLIS VSQVE ADOCASSVM MAGNVM EST NOMEN IN GENTIBVS (Nap-kelettől egészen napnyugatig nagy az én ne vem anépek között).

III. KÁROLYA birodalom újraegyesítésének reménye

I.

HÁTLAP:FellegektŒl övezett földgömb, felette fénysugarakat

kibocsátó, koronákkal körbevett C betı. Körirat: NON OCCIDIT VSQVAM / CIRCVMFVSO PENDEBAT

IN AERE OVID MET (Sohasem nyugszik le, függötta körüllebegŒ levegŒben. Ovidius: Metamorphoses)

Felirat ívesen a felhŒk körül: CONSTANTIA ET FORTITVDINE (Állhatatossággal

és bátorsággal)

Károly császár fiúörököshiányában birodalmát

leányára, Mária Teréziára kívántahagyni. A jogi hátteret a leányágiörökléshez a Pragmatica Sanctioadta, amelyet igyekezett minden-kivel elfogadtatni. Halála után aleányági öröklést többen kétségbevonták és bejelentették igényüket atrónra; míg mások területeket akartak el-ragadni a Habsburg Birodalomtól. MáriaTeréziának öröksége megvédéséért ésvisszaszerzéséért két, egész Európát meg-mozgató háborút kellett megvívnia: azosztrák örökösödési (1740–1748) és ahét éves (1756–1763) háborút.

A kialakult helyzet miatt már az 1741.június végi koronázásakor is egy harciaskirálynőt kellett felmutatni. Ennek kivá-lóan megfelelt a magyar koronázás egyikvilági aktusának – a koronázási kardvágá-soknak – ábrázolása. Valamennyi koroná-zási emlékérmen a lóháton ülő, a négyégtáj felé kardvágásokat tevő királynő lát-ható, aki ezzel jelezte: országát – sőt bi-rodalmát is – megvédi az ellenségtől, bár-mely irányból támadna is.

A koronázási emlékérmekre a koroná-zás éve, 1741 került fel, hogy rámutas-son a jelenet eredetére. Vélhetőenegyik koronázási emlékérmesem készült el időben, azonbanebben az esztendőben, na-

gyobb részük az osztrák örö-kösödési háború idején, né-hány darab pedig a hétéves há-ború évei alatt született.

MÁRIA TERÉZIAfelajánlási érem, arany, 1741

MÁRIA TERÉZIA A harcos királynő

VI.

ELÃLAP:Két lebegŒ angyal által tartott Szent Korona,alatta hat sorban felirat: MARIA / THERESIA/ IN REG HUNGARIAE / CORONATA / POSON25 IUN / 1741 (Mária Terézia, Magyarország

királynŒjévé koronáztatott Pozsonyban 1741. június 25-én)


HÁTLAP:Füves talajon álló koronás cseh oroszlán,egyik mancsával osztrák címeres barokkpajzson támaszkodik, másik mancsában

apostoli kettŒs keresztet tart. Körirat:IUSTITIA ET CLEMENTIA (Igazságosság-

gal és kíméletességgel)

MÁRIA TERÉZIAkoronázási emlékérem, ezüst,

1741

MÁRIA TERÉZIAfelajánlási érem, arany, 1741

ELÃLAP: Mária Terézia jobbra nézŒ

mellképe, ékszerrel díszített, kivágott ruhában.

Feltızött, loknis hajában diadém, a válla alatt VESTNER jelzet.

Körirat: MARIA THERESIA ROM AVGVSTA REG HVNG BOH

(Mária Terézia római császárné,Magyarország

[és] Csehország királynŒje)Valós átmérŒ: 44 mm

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 83RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 83

HÁTLAP:A koronás, palástos Mária Terézia

ágaskodó lován sújtásra emelt kard-dal a koronázási kardvágást végzi

a koronázódombon. A tŒle balra állószárnyas puttó ovális, magyar címer-

pajzsra támaszkodik, a jobbra állószárnyas puttó kezeiben olaj- és

babérágakat tart, a jobbjában lévŒbabér ágat magasba emelve. A háttérben Pozsony látképe.Körirat: NEC PRISCIS REGIBVS

IMPAR (Nem marad el a régikirályok mögött). Feliratalul mezŒben: CORONATA

/ POSON XXV IVN / MDCCXXXXI (Megkoro-

názták Pozsonyban1741. június 25-én)

MÁRIA TERÉZIAkoronázási emlékérem, ezüst, 1741

KAROLINA AUGUSZTAKegynyilvánító éremből felajánlási érem

ELÃLAP:Karolina Auguszta balra nézŒ mellképe,

feltızött hajában diadém. Alul I HARNISCH F jelzet.

Körirat: CAROLINA AVGVSTA FRANCISCIAVSTR IMP (Karolina Auguszta,

Ferencnek, Ausztria császárának[hitvese])


ELÃLAP:A Szent Korona, alatta keresztbe tettpálca és babérág. Felirat fent ívesen:

PIE VT CLEMENTER (Kegyesen, [a]hogy kíméletesen [is])

KAROLINA AUGUSZTAfelajánlási érem, arany, 1825

Ferenc negyedik feleségét 1825. szeptember 25-én ko-ronázták magyar királynévá Pozsonyban. Az egyházi

szertartásra nem készült külön felajánlási érem, hanem ezta célt egy 20 dukát súlyú arany Gnadenmedaille töltötte be,

amelyből csupán három darabot vertek a koronázás alkal-mából. Ezek egyikét nem sokkal a koronázás után szereztemeg Jankovich Miklós, a neves műgyűjtő, akitől a darab ké-sőbb a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába került.

I.


V. FERDINÁND Egy unikális felajánlási érem

Magyar Nemzeti Mú-zeum Éremtárában

őrzött, 30 du kát (104,64 g)súlyú Opferpfennig törté-nelmi és numizmatikaiszem pontból egyaránt ki-emelt jelentőségű pél-dány: ezt a darabot sajátkezűleg helyezte az ol-tárra felajánlási éremkéntV. Ferdinánd 1830. szep-

tember 28-i pozsonyi koro-názása során a Szent Már-

ton-templomban. Az unikálisaranyérem így az egyház tulaj-donába került, mégis legkésőbbhúsz hónappal a ceremóniát kö-vetően már Jankovich Miklós(1772–1846) műgyűjtő tulajdo-nában volt. Arról, hogy a koro-názás után eltelt hónapok alattmi történt az éremmel, továbbáki és hogyan ajánlotta fel azt el-adásra, jelenleg nincs adatunk.Az éremgyűjtésnek is hódolóJankovich számára ügynökök

hajtották fel az érdeklődésé-nek megfelelő darabokat,ezt talán pozsonyi megbí-zottja útján szerezte meg.A darab Jankovich elsőgyűjteményének megvá-sárlásakor, 1836-ban ke-rült a Magyar Nemzeti Mú-

zeumba.

ELÃLAP:I. Ferenc babérkoszorús és V. Ferdinánd

jobbra nézŒ, együttes portréi, alulközépen I D BOEHM F jelzet.

Körirat: FRANC AVG ET PER EVM FERD V CORONATVS POSONII DIE

XXVIII SEPT MDCCCXXX (I. Ferenc és azáltala 1830. szeptember 28-án Pozsony-

ban megkoronáztatott V. Ferdinánd)Peremirat: VIRTUTE ET CONSOLIO

(Erénnyel és bátorsággal)Valós átmérŒ: 48,6 mm

A

V. FERDINÁNDfelajánlási érem, arany, 1830

A


erenc József 1867. június 8-án –az uralkodó és a magyar nemzet

között létrejött kiegyezést követően– megtartott koronázási ünnepségetöbb szempontból is különleges he-lyet foglal el a magyar uralkodókoro-názások történetében. Megkoronázá-sára egyedülálló módon nemcsakugyanazon a napon került sor fele-sége, Erzsébet királyné ceremóniájá-val, hanem egyazon templomi szer-tartásban, azaz ünnepi szentmisé-ben. Ez volt az első és egyben azutolsó magyar uralkodókoronázás,amely nem egy városban, hanemBudán és Pesten együtt zajlott, hi-szen a ceremónia világi részét rész-ben Pest városában bonyolították le,továbbá ekkor vált Koronázó Fő-templommá a budai Nagyboldogasz-szony-plébániatemplom, a mai Má-tyás-templom. Emellett a kiegyezésértelmében Magyarországhoz vissza-csatolt Erdély is önálló országzászlótkapott a ceremónián, így első ízbenkerült sor tizenegy koronázási zászlóvitelére.

A koronázási ünnepség kapcsánelkészített érmek és zsetonok is akorszakváltás kettősségét tükrözikvissza, mivel az addig kizárólagosanhasznált latin éremfeliratok mellettmegjelentek a magyar nyelvűek is. Aszokásoknak megfelelően mind Fe-renc József, mind Sisi nevére készül-tek aranyból, ezüstből és bronzbólfelajánlási érmek és zsetonok. A fel-szabadultabb légkör nagyszámú em-lékérem és zseton bőséges kínálatáthozta magával, megjelentek a politi-kai megbékélés eredményeit bemu-tató motívumok: a parlament meg-nyitása, a felelős magyar miniszté-rium képcsarnoka vagy az „Éljen ahaza és az alkotmány” felirat, vala-mint az 1848–1849-es forradalmatés szabadságharcot idéző honvédegy-let megalakulásának szerepeltetése.Kedvelt motívum volt a koronázásegyik világi eseményének, a koroná-zási kardvágásnak az ábrázolása,amelyre a Lánchíd pesti hídfőjénélkerült sor. A korábbi latin és németnyelvű koronázási emlékérem-felira-tokkal szemben a magyar nyelvűekkerültek túlsúlyba.

I. FERENC JÓZSEFfelajánlási érem, ón, 1867

ELÃLAP: Ferenc József és Erzsébet jobbra nézŒ, együttes mellképei. A király koronázási palástban, a királyné kivágott ruhában nyaklánccal, mindketten hajadonfŒtt.

Felettük két lebegŒ angyal a Szent Koronát tartja, az egyik angyal kezében kard, a másikéban pálmaág. A király karkivágásában A.KLEEBERG jelzet.

Felirat lent ívesen: AMOR – UNIT – VIRES (A szeretet egyesíti az erŒket).Alul: MDCCCLXVII


HÁTLAP:Szalagokkal átkötött babérkoszorúban felirat 6 sorban, a felirat alatt és felett dísz:

— — / Isten segíts! királyok istene! / Emeld fel hozzád a király szivét: / Értelmelégyen, mint napod szeme, / Hogy végig lássa roppant helyzetét, / Hogy a ki

fényben milliók fölött van, / Legyen dicsöbb erényben hatalomban / — —(Vörösmarty Mihály: Hymnus, 1844, elsŒ versszak)

FERENC JÓZSEF ÉS SISI Egy különleges kettős koronázás

F

FERENC JÓZSEF ÉS SISI


HÁTLAP:Középen fényes mezŒben a Szent Korona, körülötte

erŒsen emelkedett, matt mezŒben:

GEKRÖNT ALS KÖNIGIN VON UNGARN IN OFEN

PEST AM 8TEN JUNI 1867(Magyarország királynéjává

koronázták Buda-Pesten 1867. június 8-án)

ELÃLAP:Erzsébet királyné jobbra nézŒ mellképe, hajában diadém.

Alul C. KRAVS EDIT – A. KLEEBERG FEC. jelzet. Felirat két sorban, ívesen kívül:

ELISABETH KAISERIN – VON OESTERREICH Belül kisebb betıkkel: KOENIGIN VON – UNGARN ETC. ETC.

(Erzsébet, Ausztria császárnéja, Magyarország királynéja stb. stb.)Valós átmérŒ: 42 mm

ERZSÉBET AMÁLIA EUGÉNIA koronázási emlékérem, aranyozott bronz, 1867

HÁTLAP:Középen a Szent Korona 4-4 lánc függŒvel,

felette legyezŒ alakban a koronázáson a magyar lobogón kívül

használt 5-5 koronázási országzászló. Balról jobbra: Erdély, Szlavónia, Szerbia,

Galícia, Lodoméria, Kumánia,Bulgária, Bosznia, Dalmáciaés Horvát ország. A SzentKorona alatt országalma és egymást keresztezŒ

koronázási kard és jogar.Mögöttük egymást keresztezŒ babér-

és olajág. Alul W – S jelzet.

ELÃLAP:Középen kör alakú, fényes mezŒben Ferenc József és Erzsébet balra nézŒ,

együttes portréi. A királyon babérkoszorú, a királyné fején nyitott korona.

Az emelt, matt szegélyen egy-egy gyümölcsökkel, búzakalászokkal teli

bŒségszaru, amelyeket szalag köt össze. A bŒségszaruk között korona nélküli,

négypólyás magyar címer. Felirat fent ívesen, két sorban: A’ BUDA –PESTI KORONÁZÁS / EMLEKÉÜL 1867.


FERENC JÓZSEF ÉS ERZSÉBETkoronázási emlékérem, ón, 1867



koronázások időpontjáról általában hónapokkal az ese-mény megtörténte előtt megszületett a döntés, hogy

a protokoll előkészítéséhez, a szertartások és azok helyszí-neinek kialakításához kellő idő álljon rendelkezésre. IV. Károlykoronázásának előkészítésére csupán négy hét jutott, en nekfolyamatában az érmek nem kaptak elsőbbséget. Felajánlási

érem nem készült, a koronázási zsetonok szórását pedigeleve törölték az események közül. A széles közönségnekszánt érmek – két, a nürnbergi Lauer-verdében készült darabkivételével – szinte teljes egészükben 1917-ben kerültek ki-bocsátásra. Ezeket többnyire hadifémből verték, a koroná-záskor készült fényképek alapján.

ELÃLAP:IV. Károly király álló alakja koronázási ornátusban,

fején a Szent Koronával, miközben a koronázási esküt mondja a budai Szentháromság téren. Jobbját esküre emeli,

baljában az eskükeresztet tartja. TŒle balra gróf Tisza István nádorhelyettes,

az eskü szövegét olvasó Csernoch János esztergomi hercegprímás és az apostoli keresztet

tartó dr. Walter Gyula c. püspök,jobbra Szmrecsányi Lajos egri érsek,

az imára kulcsolt kezı Várady Lipót Árpád kalocsai érsek és az ország kardját tartó herceg Esterházy Miklós Pál Antal Mária

fŒlovászmester-helyettes látszik. Felirat alul két sorban: 1916 / DECEMBER 30

Valós méret: 42 x 61 mm

IV. KÁROLYkoronázási emlékérem,

bevonat nélküli hadifém, 1916

HÁTLAP:IV. Károly király koronázási

ornátusban, fején a Szent Koronával,a koronázási dombon lovon ülve.Kardjával kezében a keleti irányú

kardcsapást végzi. Körülötte díszmagyarba öltözött, zászlót

lobogtató tömeg, háttérben a várpalota homlokzata.

Felirat alul: IV. Károly

IV. KÁROLY Koronázási érmek kicsit megkésve

A

rubicon - 28. évf. 1-2. sz. (2017. január) -...

Documents