szakdolgozat web 2.0

Eötvös Loránd TudományegyetemTanító- és Óvóképző Kar

Web 2.0 a pedagógiai munkában

Témavezető: Szerző:Tóth Attila Zeller Petra Csillaadjunktus tanító szak

Budapest2011

http://www.supriyadisw.net/2006/12/pixel-art-web-20


Készítette: Zeller Petra Csilla 2

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ..................................................................................................... 5

II. A digitális világ evolúciója .......................................................................... 7

II.1 Az „XYZ generáció” ............................................................................. 8

II.2 Az „n-generáció” ................................................................................. 10

II.3 Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók ................................... 10

II.4 Web 2.0 ............................................................................................... 14

II.4.1 Web 2.0 jellemzői ......................................................................... 15

II.4.2 Napjaink legnépszerűbb közössége ............................................... 17

II.4.3 Web 2.0-ás alkalmazások szintjei .................................................. 20

III. A vizsgált web 2.0-ás alkalmazások és felhasználásuk az oktatásban..... 22

III.1 Google Maps, Google webhelyek és a Sketchup .................................. 22

III.1.1 Google Maps ................................................................................ 23

III.1.1.1 Tájékozódj könnyedén! .......................................................... 23

III.1.1.2 Google Maps és a Google Earth használata az oktatásban ...... 26

III.1.2 Google Sketchup .......................................................................... 28

III.1.2.1 Tervezés 3D-ben .................................................................... 28

III.1.2.2 Google Sketchup használata az oktatásban ............................. 31

III.1.3 Google webhelyek ........................................................................ 32

III.1.3.1 Pár kattintástól a saját honlapig! ............................................ 33

III.1.3.2 Google webhelyek az oktatásban ........................................... 35

III.2 Mindmeister......................................................................................... 36

III.2.1 Térképezd fel gondolataid! ........................................................... 36

III.2.2 Mindmeister használata az oktatásban ........................................... 38



III.3 Picnik .................................................................................................. 40

III.3.1 Képszerkesztés egyszerűen ........................................................... 41

III.3.2 Picnik alkalmazása az oktatásban .................................................. 43

IV. Összefoglalás ............................................................................................. 44



I. Bevezetés

A XXI. század technológiailag felgyorsult világában felnövő fiatal számára, már

szinte elengedhetetlen kellék az otthoni számítógép és a hozzá kapcsolódó internet

szolgáltatás – egy „y”-os meglátása szerint. Ami néhány évtizede még

elképzelhetetlennek tűnt, az ma már pár percnyi kattintás árán elérhető.

A kapcsolatépítések, azok fenntartása, az aktuális információk, hírek olvasása a

mai ember számára legfőképpen már az interneten zajlik. Ebben, az idősebb

generációk számára idegen világban, a tizenéves fiatalok szabadon „szörfölnek”,

ismerkednek, informálódnak, és sajátítják el a világháló nyújtotta újdonságokat.

Az internet és szolgáltatásai amellett, hogy naprakész információkkal, szórakozási

lehetőségekkel halmozzák el a fiatalajainkat, még különféle tanulási lehetőségeket

is biztosítanak számukra.

Véleményem szerint fontos megtanítanunk a gyerekeknek, hogy hogyan

használják az interneten található webes alkalmazásokat, illetve a - manapság

legnagyobb teret hódító - közösségi portálokat.

Dolgozatom témájául több okból is választottam a web 2.0-át (webkettőt). Először

is, visszagondolva főiskolás tanulmányaimra, én magam is nagyon élveztem

azokat az órákat, amelyeken különféle alkalmazásokkal foglalkoztunk, és

bővítettük velük ismereteinket. Az itt szerzett tapasztalatok sokkal jobban

beépültek tudásunkba, mint egy száraz elméleti órán hallott tananyag. Ennek

tudatában jómagam is törekedni fogok arra, hogy tanítói pályafutásom alatt minél

több érdekes alkalmazással és lehetőséggel ismertessem meg tanulóimat, ezzel is

segítve tudásuk bővítését, és tanulmányaik sikerességét.

Másodsorban, a mai világban nagyon sok helyen hallhatunk, olvashatunk erről a

kifejezésről, hogy web 2.0, de mégsem tudjuk igazán, hogy mit is jelent

valójában. Sokáig én magam is így voltam ezzel kapcsolatban, de előzetes

tanulmányaim és szakdolgozatom írása rádöbbentett arra, hogy nem is kell

tudnunk definiálni ezt a kifejezést, mivel ennek alkalmazása - legfőképpen a mai

fiatalok számára - magától értetődő.



Ezzel a szakdolgozattal kívánom bizonyítani, hogy a web 2.0-nak és

alkalmazásainak, mint tananyagnak egyre több témában és helyen meg kell

jelennie az oktatásban. Úgy gondolom, ezen alkalmazások integrációja a

tananyagba, még színesebbé, szemléletesebbé és érthetőbbé tenné a diákok

számára a mindennapi ismeretek elsajátítását és képesség szintűvé válását.

Fontosnak tartom, hogy megtanítsuk diákjainknak, az internet nem más, mint a

könnyű és játékos tudásszerzés enciklopédiája.

A dolgozatom, felépítését tekintve három nagyobb egységből áll. Az első részben

igyekszem bemutatni a web 2.0-át, annak jellemzőit és az hozzá kapcsolódó

generációs elméleteket.

A második részében bemutatok több olyan alkalmazást, melyek véleményem

szerint nagyban segíthetik a mindennapi oktatás sikerességét, és melyeket én is

előszeretettel alkalmaznék tanítói pályafutásom alatt. Ezen alkalmazások a

következők: Google maps, Google webhelyek, Google Sketchup, picnik.com,

valamint a Mindmeister. Az alkalmazások bemutatását követően érvekkel és

példákkal támasztom alá, dolgozatomban tett kijelentéseimet, miszerint nemcsak

az informatika-oktatásban, hanem az összes többi tantárgy keretében helye van a

web 2.0-ás alkalmazásoknak.

Dolgozatom utolsó egységben pedig egy témán, illetve annak kidolgozott

tématervén keresztül szemléltetem ezen alkalmazások felhasználhatóságát az

oktatásban.

Fontosnak tartom, még dolgozatom elején megemlíteni, hogy az általam választott

szakdolgozati téma újszerűsége miatt, a feldolgozás során, csupán internetes

forrásokat használtam fel. Döntésemet nagyban befolyásolták azon tényezők,

hogy az adott témában elég csekély mennyiségű nyomtatott irodalom áll

rendelkezésre, és ami fellelhető az is már régen elavultnak számít, a mai percről-

percre változó internetes világban.



II. A digitális világ evolúciója

Dolgozatom első felében, először is szólnék pár szót magáról az internetről, majd

bővebben bemutatom az internet használók generációit, valamint magát a web

2.0-át.

Az internet nem más, mint az egész világot behálózó számítógép-hálózat, mely

kialakulásának gyökerei az 1960-as évekre nyúlnak vissza. Ekkor ugyanis az USA

Hadügyminisztériuma katonai célokból egy kísérleti jellegű csomagkapcsolat

hálózatot hozott létre, amit ARPANetnek nevezett el. Ennek a csomagkapcsolat-

elven működő hálózatnak legfőbb célja és előnye az volt, hogy nem kellett

közvetlen kapcsolatot létesíteni az egyes elemek között az információ

áramoltatása érdekében.

A 70-es évekig több különálló, egymástól elszigetelt hálózat működött a világon.

Hamarosan azonban felmerült az igény ezen hálózatok egymáshoz kapcsolására.

A 80-as évektől kezdődően számos kutatóintézet, egyetem, állami hivatal

csatlakozott ezen hálózatokhoz, ezzel is elősegítve a magánfelhasználók

robbanásszerű megjelenését az internet világában.

Az internet mára már a hálózatok hálózatává (internetwork) nőtte ki magát. Más

néven egy mindent és mindenkit összekötő világméretű informatikai

szupersztrádává. Ennek a szupersztrádának jelenlétét érezhetjük mi is a

mindennapjainkban, hiszen munkánkban, szabadidőnkben előszeretettel

használjuk, és alkalmazzuk az internet adta lehetőségeket.

Úgy gondolom nem túlzás azt állítani, hogy az internet mára már olyan

szolgáltatássá nőtte ki magát, mint a víz-, villany- vagy a telefonszolgáltatás.



II.1 Az „XYZ generáció”

Az „XYZ generáció”-nak is nevezett felosztás, az internettel való találkozás

alapján különíti el egymástól a generációkat. E szerint a felosztás szerint

megkülönböztetjük egymástól a veteránok, bébi-bumm, x generáció, y generáció

és a z generáció csoportját.

(1.ábra)1

o „Veteránok: Idős korban találkoztak először az internettel. Számukra a

számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni

a digitális társadalom kihívásaival.

o Bébi-bumm: Életük derekán találkoztak az internettel. A

munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de

nem hozott radikális változást.

o X generáció: Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz- és

ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően

határozza meg a web. Életvitelükben hellyel-közzel van jelen az internet.

Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot.

1 Crescedo – „Generációk” c. szócikk (2011. március 27.)http://www.crescendo.hu/2008/11/2/az-integrativ-e-learning-fele-v2



o Y generáció: Gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a

digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a

munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára.

Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.

o Z generáció: Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem

volt internet.”2

A generációkat áttekintve láthatjuk, hogy a veteránok és a bébi-bumm csoportba

tartozó emberek, az internetben elsősorban csak egy eszközt látnak, melyet

munkavégzésükhöz hívhatnak segítségül. Ennél nagyobb szerepet azonban már

nem kap életükben az internet. A „hírnöknemzedéknek” is nevezett x. generáció,

már mélyebb kapcsolatba léphetett az internettel, de még mindig nem olyan

szinten, mint a két utána következő nemzedék.

Az y. és z. generáció szülötte, már gyermekkorban kapcsolatba került az internet

biztosította digitális közeggel. Ez a kapcsolat tette lehetővé számukra, hogy

személyiségstruktúrájuk fejlődésével párhuzamosan alakuljon ki bennük, egy

olyan online identitástudat, mely az előző generációktól nagyban megkülönbözteti

őket. Talán ennek a változásnak is köszönhető az a tény, hogy e két generáció már

el sem tudja képzelni életét, internet szolgáltatás nélkül.3

Saját tapasztalataiból tudom - hiszen jómagam is az y. generációba tartozom -,

hogy egy-két nap internet szolgáltatás nélkül, és szinte már „elvonási tünetek”

jelentkeznek nálam is. Nem csak a kapcsolatok fenntartása, új kapcsolatok

kialakítása és az internetes szórakozás hiánya miatt, hanem tanulmányi

informálódás okából is. Úgy gondolom, hogy a felsőoktatás ma már szinte

elképzelhetetlen az internet szolgáltatás nyújtotta kommunikációs lehetőségek

nélkül.

2 Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé (9. old.), H. n., K. n., É. n.http://www.crescendo.hu/konyvek/integrativ-e-learning3 Crescedo – „Generációs különbségek” c. szócikk (2011. március 28.)http://www.crescendo.hu/2009/6/2/online-szemelyisegzavar



II.2 Az „n-generáció”

„Tod Tapscott általa „n-generációnak” nevezett ifjúság soha nem látott

hatékonysággal tanul, dolgozik és játszik. A nebuló az információt rendkívüli

gyorsasággal szippantja fel a médiumtól függetlenül. A digitális generáció a

különféle médiumokon megjelenő információt virtuális ismerősei segítségével

azonnal újraértelmezi. A passzív olvasó a rögtönzött viták révén egyben oktatóvá

és új tartalmak előállítójává válik. A tudás a leghatékonyabb módon szerveződik

újra és újra teret adva egy új minőségnek: a valós idejű interaktív tanulásnak.

Az „n-generációs” tanuló jegyzeteit nem a fiókban, hanem nyilvános blogjában

tárolja; az erre adott visszajelzések elősegítik az életképes gondolatok

fennmaradását. (…) A kettő pont nullás forradalom technológiai értelemben

lehetővé teszi a tanuló kutatóvá történő metamorfózisát.” 4

II.3 Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók

A XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkezett digitális technológiák

robbanásszerű fejlődése, az élet bármely részén érezhető és észrevehető.

Gondolok itt az orvostudományra, az űrkutatásra, az informatika világára, stb.

Úgy gondolom, hogy ezen tudományterületekkel arányosan az oktatásnak is

fejlődésre, megújulásra van szüksége. Számos kutatás bizonyítja, hogy az oktatás

mai fejlettsége nem egyenesen arányos a mai diákok fejlettségével.

Ezek a gyerekek már bele születtek ebbe az informatikai világba, ahol ők

képviselik az első generációt. Ez az első generáció – az óvodástól a

felsőoktatásban lévő diákig – úgy élte eddigi egész életét, hogy számítógépek,

mobiltelefonok, videojátékok, videokamerák, digitális zenelejátszók veszik körül.

Az idősebb generációk számára idegennek vélt technológiák, a mai fiatalok,

vagyis a digitális bennszülöttek számára, már a mindennapi tevékenységek részét

képezik.

4 Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé (8. old.), H. n., K. n., É. n.http://www.crescendo.hu/konyvek/integrativ-e-learning



Ennek a számos hatásnak a következtében, a digitális bennszülöttek alapvetően

másképpen gondolkoznak, mint elődeik. Az őket körülvevő környezet és az azzal

folytatott gyakori interakciók hatására már másképp dolgozzák fel a környezetből

érkező információkat. Ennek a megállapításnak köszönhetően sokan azt állítják,

hogy mivel az eddig oktatási módszerek a régebbi generációkra épültek és azok

sajátosságaikat figyelembe véve alakultak ki, ezeknek a fiataloknak újfajta

oktatásra és oktatási módszerekre van szükségük.

A legnagyobb problémát mégis az a tényező okozza, hogy a mai digitális

bennszülöttek számára információt nyújtó tanárok egy régebbi generációból

származnak. Ezt a régebbi generációt nevezik digitális bevándorlóknak.

A digitális bevándorló, tanulása során alkalmazkodik új környezetéhez, de

bizonyos mértékig mindig megtartja ‘akcentusát’, azaz fél lábbal a múltban él.

A ‘digitális bevándorló akcentusa’ abban nyilvánul meg, hogy

információszerzésnél csak második gondolata az Internet, s nem az elsődleges

információ forrása, mivel az idősebb generáció másképpen szocializálódott, mint

gyermekeik.

Ez a generációs különbség okozza az oktatás mai problémáját is. Hiszen a mai

diákokat - digitális bennszülötteket – digitális bevándorlók tanítják az iskolákban.

A tanárok – digitális bevándorlók -, azt feltételezik, hogy diákjaik ugyanolyanok,

mint régen, és ezért a régi módszereket alkalmazzák, amelyek akkor működtek jól

mikor ők voltak diákok. Azonban ez már koránt sincsen így.

A mai idősebb generáció nem akar szembesülni azzal a ténnyel, hogy az

oktatásnak és módszereinek meg kell változnia, a mai kor digitális fejlettségét

figyelembe véve. A mai fiataloknál a régi módszerek már nem, vagy csak kevésbé

alkalmazhatóak.

Ennek a problémának következtében vetődik fel a kérdés, hogy melyik

generációnak kell alkalmazkodnia a másikhoz. A digitális világ folyamatos

fejlődésével nagy hiba lenne arra az elhatározásra jutni, hogy a digitális

bennszülötteknek kellene elfogadniuk a régi módszereket. Ezért bármennyire is

ellenükre van a digitális bevándorlóknak, ő nekik kell felzárkózniuk a mai fejlett

világhoz.5

5 HTML Info - „Digitális bennszülöttek 1.rész” c. szócikk (2011. április 14.)



Véleményem szerint a mai világban már nem szabad csak hátrafelé tekintenünk.

Mindegyik „generáció elméletből” levonható ugyanis az a következtetés, hogy a

világnak és a benne élő embereknek fel kell zárkózniuk a mai fiatalokhoz,

digitális bennszülöttekhez.

A mai társadalomnak fel kell ismernie azt a tényt, hogy a ma tanító tanároknak

szükségük van a fejlődésre, arra hogy tovább képezzék magukat. Valamint fel kell

ismernie azt is, hogy a mai diákoknak más oktatási módszerekre, eszközökre van

szükségük a sikeres tanulás érdekében.

Ezek a tényezők és persze saját tapasztalataim erősítettek meg abban az

elhatározásomban, hogy dolgozatom témájául a web 2.0-át válasszam. Ennek a

dolgozatnak a segítségével próbálom meg bemutatni, az új kor vívmányainak

hatékony beépíthetőségét és hasznosíthatóságát a mindennapi oktatásunkba.

http://htmlinfo.hu/tarhaz/digitalis-bennszulottek-1-resz/



(2.ábra)6

„A digitális bennszülöttek világa.”

6 Kép - http://www.supriyadisw.net/2006/12/pixel-art-web-20(2011. április 4.)



II.4 Web 2.0

Dolgozatom folytatásaként napjaink internethasználatát

leginkább meghatározó fogalomról beszélnék, ami nem

más, mint a web 2.0 (webkettő).

A web 2.0-át, mint kifejezést Tim O'Reillynak, az

O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják (2004),

valójában azonban Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést

egy közös előadásukban.7

A webkettő egy jelenség-együttes megnevezése, amelynek két közös vonása van.

E két közös vonás pedig az interakció és a tartalommegosztás. A Web 2.0

legnagyobb előnye és sikerének egyik titka az a változás, amely az

internethasználókat az addigi fogyasztóból (tartalom) szolgáltatóvá változtatta.

Az addig egyirányú internetes kommunikáció ennek köszönhetően kétirányúvá

vált. Ezzel lehetővé téve a felhasználók számára, hogy rendkívül egyszerűen

oszthassanak meg képeket, szövegeket, linkeket, videókat, eseményeket a

nagyközönséggel. Ez a változás indította el az emberi interakciók forradalmát az

internet világában.

A web 2.0 tehát olyan internetes szolgáltatások összessége, melyek elsősorban a

közösségre épülnek. A felhasználók közösen készítik az ott található tartalmakat,

vagy osztják meg egymás között információikat. Ezen webkettes

szolgáltatásoknál a szerver gazdája biztosítja a keretrendszert, és a felhasználók

saját maguk töltik fel, osztják meg és véleményezik e tartalmakat. A web 2.0

segítségével a felhasználók a tartalmak létrehozását, megosztását külön program

igénybevétele nélkül végezhetik a böngésző felületén, ehhez általában Ajax, Flash

vagy Java alapú, fejlett felhasználói felület áll rendelkezésükre.

Ezzel ellentétben, a korábbi szolgáltatásoknál (web1.0), mind a keretrendszert,

mind pedig a tartalmakat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította. A többi felhasználó

számára ezek az információk csak olvashatóak voltak.8

7 Wikipédia internetes enciklopédia, „Web 2.0” c. szócikk (2011. március 20.)http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.08 Wikipédia internetes enciklopédia, „Web 2.0” c. szócikk (2011. március 20.)

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tim_O'Reilly&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=O'Reilly_Media&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/wiki/2004



II.4.1 Web 2.0 jellemzői

„Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve szolgáltatások

jellemzői a következők:

o A web, mint platform: olyan alkalmazások fejlesztése, amelyek webes

felület segítségével képesek a hagyományos asztali alkalmazások

teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google

Docs). Ide tartoznak azok a gadgetek és widgetek is, melyekkel a

felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott

oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati

alkalmazásait.

o Az adat, mint hajtóerő: a felhasználó birtokolja az információt, saját maga

szerkesztheti azt, és közzé is teheti. (…)

o Részvételen alapuló tervezés: az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő

aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai.

o Komponensalapú fejlesztés: az alkalmazások akár több fejlesztő által írt

modulból állhatnak össze.

o Laza szervezeti struktúra: a tartalom és a szolgáltatás közzététele teszi

lehetővé (…). A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az új

tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól

(…).”9

http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.09 Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, „Web 2.0 – A web 2.0 jellemzői” c. szócikk(2011.március 29.)http://ktnye.akti.hu/index.php/Web_2.0

http://ktnye.akti.hu/index.php/Sz%F6veg

http://ktnye.akti.hu/index.php/H%E1l%F3zat

http://ktnye.akti.hu/index.php/Adat

http://ktnye.akti.hu/index.php/Szervezet

http://ktnye.akti.hu/index.php/Strukt%FAra



A web 2.0 jellemzőiből is láthatjuk, hogy elengedhetetlen „mozgatórugója a

gépezetnek” maga a felhasználó, aki saját igényeire szabhatja a webes felületeket.

Az új web 2.0-ás szolgáltatásoknak köszönhetően számos olyan internetes oldallal

találkozhatunk, amelyek köré valamilyen közösség szerveződik, hiszen a

felhasználók ebben a környezetben jellemzően kapcsolatokat alakítanak ki,

kommunikálnak egymással. Mára már szinte nincs is olyan ember – az x, y és z

generációkban -, aki ne lenne tagja valamilyen internetes, úgynevezett virtuális

közösségnek.



II.4.2 Napjaink legnépszerűbb közössége

Napjaink legnépszerűbb közösségi portálja, véleményem szerint a „Facebook”,

melynek 2004-es megalapítását követően, mára már több mint 637 millió

regisztrált felhasználója van.10

Mára már valóságos szenvedéllyé nőtte ki magát a világban, hiszen napról-napra

több ezren csatlakoznak ehhez az internetes társadalomhoz.

A rendszer nagy előnye és talán gyorsan növekedő népességének titka, hogy

mindenki számára ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást nyújt, szemben a

magyar „meghívásos” elven működő Iwiw-vel.

(3.ábra)11

Ez a fenti ábra is nagyszerűen szemlélteti a Facebook felhasználóinak rohamos

növekedését az elmúlt időszakban. Hiszen míg 2009 szeptemberében csak 300

millió regisztrált felhasználója volt az oldalnak, úgy 2010 decemberére már

kétszeresére, 600 millióra emelkedett ez a számadat.

10 Wikipédia internetes enciklopédia, „Facebook” c. szócikk (2011. március 29.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook11 Facebook user growth chat – „Number of Facebook users” c. szócikk (2011. április 14.)http://www.benphoster.com/facebook-user-growth-chart-2004-2010/



Hazánkban 2008. november 26-án indult el a Facebook magyar változata, amely –

ugyanúgy, mint a világ összes többi országában – nagyon gyorsan népszerűvé

vált.

A generációs különbségek alátámasztása érdekében grafikon segítségével

mutatom be a Facebook felhasználóinak eloszlását korosztályokra bontva.

A diagram számadataiból jól látszik, hogy a Facebook felhasználók többsége az

Y. generációból kerül ki (58%). A következő két legnagyobb csoport az X. és Z.

generáció, melyek jelenleg 16 -16%-kal veszik ki részüket az egészből, majd

következik a Bébi-bumm, illetve a Veteránok.

A jövőben, ha tételezzük fel a korosztályok határai nem változnak, akkor

véleményem szerint ezek a különbségek erőteljesen csökkeni fognak, mivel az

egyes generációkból kiöregedő felhasználók, nagy valószínűséggel továbbra is

használni fogják a közösségi oldalakat, – jelen esetben a Facebookot – de már más

generáció tagjaként. Ebből kifolyólag a százalékos megoszlás nem fog ekkora

eltéréseket mutatni, hanem közel azonos értékű lesz.

A Facebook sikerességét az oldal színessége, valamint az ott található tartalmak

jelentik, amelyek „odaragasztják” a felhasználót a számítógéphez.

16%

58%

16%

6% 4%

Facebook magyar felhasználókéletkorcsoportok szerinti megoszlása

Z. generáció(- 15 év)Y. generáció(16-31 év)X. generáció(32-46 év)Bébi-bumm(47-65 év)Veteránok(65 év - )



A rendszer nagyszerű lehetőségeket nyújt felhasználója számára, hiszen

létrehozhat egy személyes profilt, kapcsolódhat személyekhez és csoportokhoz

egyaránt, üzeneteket cserélhet, híreket frissíthet és megoszthat.

Saját profiljának egyedivé tételére feltöltheti saját képeit - melyeket albumokba

rendezhet -, videókat oszthat meg, amelyeket ismerősei „lájkolhatnak”,

kommentálhatnak. Véleményezheti a mások által megosztott tartalmakat.

Különféle játékokat és alkalmazásokat használhat és oszthat meg a személyes

adatlapján.

A mai felgyorsult világban, mikor nincs sok idejük az embereknek egymásra, a

közösségi oldalak nagyban megkönnyítik a dolgunkat, hiszen pár pillanat és már

az általunk küldött e-mailt olvashatja is a címzett, valamint válaszolhat is rá. Nem

gondolom úgy, hogy a személyes kapcsolattartást felválthatja az internetes

kommunikáció, de nagyban megkönnyíti a régen látott, távol élő barátok, rokonok

felkeresését, és a velük való kommunikáció fenntartását.

Ez a gyorsaság, az alkalmazások sokrétűsége, valamint a kommunikációk

interaktivitása jelenti a webkettes alkalmazások sikerességét, és talán ez vonz oda

megannyi diákot. Fontos lenne a mai oktatás tananyagát kiegészíteni az ilyen

közösségi oldalak használatát bemutató tanórával, hiszen ha végig tekintünk a

Facebook felhasználók nagy közösségén láthatjuk, hogy mai tizenéves fiatalok

szintén e közösség részét képezik.



II.4.3 Web 2.0-ás alkalmazások szintjei

(4.ábra)12

Az Internet színességét és változatosságát az ott fellelhető alkalmazások adják.

Ezek az alkalmazások különféle szintűek lehetnek, annak tükrében, hogy

használatuk milyen mértékben igényel online internetkapcsolatot.

Tim O’Reilly megállapításai alapján az alkalmazások 4 szintre bonthatóak.

Ez a négy (+1) szint nem más, mint a(z):

o „3. szintű alkalmazások, melyek csak az Interneten tudnak működni,

kihasználva az emberi kapcsolatokat és hatásokat, amiket a Web 2.0 nyújt.

A 3. szintű alkalmazásokat használók számának növekedésével arányosan

növekszik azok hatékonysága. Példák: eBay, craigslist, Wikipedia,

del.icio.us, Skype, dodgeball, Adsense.

o 2. szintű alkalmazások, melyek működnek offline is, de hatékonyabbak

online. O'Reilly itt a Flickr-t említi, mely a megosztott fotó adatbázisból és

a felhasználók által generált címkékből épül fel.

12 Web 2.0 font collection (képrészlet) (2011. március 31.)http://hoppare.com/web-2-0-font-collection.html



o 1. szintű alkalmazások, melyek szintén működnek offline is, de online

hasznosabbak, bár kisebb a távolság az offline és online mód között, mint

a 2. szintű esetben. Példák: Writely, iTunes.

o 0. szintű alkalmazások, melyek mind offline, mind pedig online

megfelelően működnek. Nincs különbség a két mód között. Ilyenek

például a térképalkalmazások (MapQuest, Yahoo! Local, Google Maps).

o Nem Web alkalmazások, mint például e-mail, üzenetküldő alkalmazások,

telefon.”13

Nem is gondolnánk, hogy az életünket immár beszövő, mindennapos

tevékenységeink nagy többsége web 2.0-ás alkalmazás. Ezeknek az

alkalmazásoknak sikere talán annak is köszönhető, hogy az élet minden részét

lefedik. Gondoljunk csak az emberek közötti kommunikációra, az utazásra,

szórakozásra, munkára, stb.

A web 2.0, és annak alkalmazásai tehát nem valamiféle mumusok az emberek

életében, hanem megannyi lehetőséget biztosító szolgáltatások, melyek

mindennapjaink (munkánk, tanulmányaink, szabadidőnk) megkönnyítésére,

színesítésére szolgálnak.

13 Web 2.0 alaptulajdonságai, „A web 2.0 alkalmazások szintjei” c. szócikk (2011. március 31.)http://web20.capsule.hu/alaptulajdonsagok.htm



III. A vizsgált web 2.0-ás alkalmazások és

felhasználásuk az oktatásban

Az internet világában számos alkalmazás található, és ezek bemutatása több évbe

is beletelne. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes percben újabb és újabb

alkalmazások jelennek meg. E közül a megszámlálhatatlan alkalmazás közül én

most csak ötöt fogok bemutatni, és ezek segítségével szemléltetni célszerű

felhasználásukat az oktatásban.

III.1 Google Maps, Google webhelyek és a Sketchup

A Google nemcsak a világ egyik legnépszerűbb keresője, hanem számos olyan

szolgáltatás birtokosa, melyek a mindennapi élet megkönnyítésére szolgálnak.

A Google kezdettől fogva törekedett arra, hogy alkalmazásai sokrétűek legyenek

és kiszolgálják az internet felhasználók egyedi igényeit. Ennek érdekében számos

alkalmazást vásároltak fel az évek folyamán.

A Google népszerűségének titka, hogy felhasználója számára ingyenesen

használható és egymásba ötvözhető szolgáltatásokat nyújt. Egy saját Google fiók

ugyanis számos lehetőséget biztosít felhasználójának. Ilyen lehetőségek például:

e-mailezés, saját naptár, képalbum létrehozása a Picasa segítségével, saját

weboldal szerkesztése, stb.

Dolgozatomban elsősorban a Google szolgáltatások közül hármat szeretnék

bemutatni. Ez a három alkalmazás nem más, mint a Google Maps és Earth, a

Google webhelyek és a Google Sketchup. Másodsorban pedig bemutatnám e

programok színességét, és hogy milyen sok területen tudjuk alkalmazni őket az

oktatásban.



III.1.1 Google Maps

A Google Maps a Google által fejlesztett ingyenes online térképszolgáltatás,

melynek térképei és műholdfelvételei mára már az egész Földet lefedik.

A szolgáltatás 2005 februárjában jelent meg, és azóta számos fejlesztésen esett át.

A 2005-ben beépített műholdfelvételeknek, és a nagy felbontású képeknek

köszönhetően sokkal színesebbé vált a program. Így több amerikai, európai és

ázsiai várost nézhetünk meg képeken, a térkép segítségével.

A Google Maps indulásakor ezek a szolgáltatások még csak az USA, Kanada, UK

és Írország területét fedték le. Majd 2006. április 25. óta sok más európai ország,

közöttük Magyarország is elérhetővé vált, utcanévadatokkal ellátva. Ennek az

újításnak köszönhetően a Google Maps már nemcsak a térképen való böngészésre,

hanem útvonal tervezésére is használható.

2007 májusától még egy újabb elérhető szolgáltatással bővült a Google Maps. Ez

a szolgáltatás nem más, mint a „Street View”, magyarul „Utcakép nézet”,

melynek segítségével úgy böngészhetjük a térképet, mintha mi is az utcán állnánk

(Magyarországon nem működik ez az alkalmazás). Ezt szolgáltatását sokan

támadják a magánszféra megsértése miatt.14

III.1.1.1 Tájékozódj könnyedén!

A térkép elindításához nem kell mást tennünk, mint begépelnünk a böngészőbe a

„maps.google.com”-ot. A megjelenő ablakban láthatunk egy térképet, amelyet

szabadon mozgathatunk és nagyíthatunk. A térkép mozgatását egérrel és

kurzorbillentyűkkel végezhetjük, amely során folyamatosan frissül és a

nagyításától függően változik a kép.

14 Wikipédia Internetes Enciklopédia – „Google Maps” c. szócikk (2011. március 20.)http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Maps



A térképet a bal felső sarokban található ikonokkal is mozgathatjuk. A kör alakú

ikon négy nyilával, értelemszerűen a négy égtáj irányába, valamint a kör közepén

található kézzel, szabadon is mozgathatjuk a térképet (1.).

A kör alakú ikon alatt találunk egy mérőszalaghoz hasonlító ikont. Ezzel az

eszközzel tudunk a térképen ráközelíteni a megnézendő területre, illetve

eltávolodni tőle, kicsinyíteni azt (2.).

A bal alsó sarokban az adott térkép méretarányát láthatjuk, amely a nagyítástól,

illetve kicsinyítéstől függően automatikusan változik (3.).

A jobb felső sarokban található ikonokkal a térkép nézetét tudjuk változtatni,

vagyis azt hogy „térkép”, „műhold” vagy „föld” nézetben kívánjuk használni a

szolgáltatást (4.).

A Google Maps, térkép funkcióján kívül, még számos lehetőséget nyújt

felhasználója számára. Az adott térképre címkét, általunk készített képeket

helyezhetünk el, megjelölhetjük rajta lakóhelyünket, iskolánkat, munkahelyünket,

valamint egy utazáshoz útvonal tervet is készíthetünk vele (5.).



A Google ezen szolgáltatása mellett találkozhatunk egy letölthető verzióval is,

mely nem más, mint a Google Earth.

Ez az ingyenesen letölthető alkalmazás a Maps szolgáltatásai mellet még több

különlegességet nyújt felhasználójának. Ilyen különleges szolgáltatás például a

napfény funkció, melynek segítségével a világ bármely részén megnézhetjük a

napfelkeltét és naplementét, vagy a zuhanórepülés funkció, amellyel úgy

repülhetsz keresztül a tájon, mint egy madár, vagy úgy ugrálhatsz egyik pontról a

másikra, mint pókember.

Úgy gondolom, ezek a különleges funkciók teszik ezt a Google szolgáltatást

igazán élvezetessé és fantasztikussá.



III.1.1.2 Google Maps és a Google Earth használata az

oktatásban

A Google Maps és Google Earth használatát az oktatásban leginkább

környezetismeret órákon képzelném el, hiszen ezen órák alkalmával használunk

térképeket, valamint tanulmányozzuk Földünk kinézetét.

Úgy gondolom, hogy a sok tankönyv és térkép mellett ez a két program még

színesebb és tudatosabban használható ismereteket nyújt tanulóink számára.

Ennek a programnak a segítségével akár három dimenzióban is megtekinthetjük

Földgömbünket, és lakóhelyük domborzatát.

A Google Earth alkalmazásával könnyedebben megérthetik, megtanulhatják

diákjaink a Földünkön való tájékozódást, a kontinensek egymáshoz viszonyított

elhelyezkedését, Magyarország nagy tájait.

Az alkalmazások lehetőséget nyújtanak a már megélt élmények és ismeretek

felelevenítésére. Először a gyakorlatban, elsétálva a város nevezetességeihez,

iskolánkat körbejárva ismerkednek meg tanulóink lakóhelyükkel és annak

közlekedési szabályaival. Visszatérve az osztályterembe beszélik meg, és

elevenítik fel az élményeiket. Ezeknek az élményeknek felelevenítésében

nyújthatnak nagy segítséget a Google szolgáltatásai.

Emellett számos olyan település, égtáj, terület van a térképen, amelyről a tanulók

nem tudnak személyes tapasztalatokat gyűjteni. Mégis e programoknak

köszönhetően „elvihetjük” őket ezekre a helyekre is.

A program segítségével, tanórákon képet kaphatunk tanulóink közlekedési

szokásairól, arról, hogy mennyire is tudnak szabályosan közlekedni otthonuk és az

iskola közelében. A Google Maps segítségével kinagyíthatjuk iskolánk képét a

térképen, megrajzolhatjuk közlekedési útvonalainkat, kiemelhetjük a veszélyes

csomópontokat, bejelölhetjük a város nevezetességeit is.

A Google Maps program lehetőséget nyújt számunkra többféle térképnézetre is.

Így egyszerűen, pár kattintás segítségével ismertethetjük meg tanulóinkkal az

egyes térképek közötti különbségeket.



A legnagyobb élmény azonban a térképek „Föld” nézete, mivel ennek

segítségével úgy láthatjuk a tájat, mintha madárként szállnánk a levegőben.

Egy osztály életében nagy hangsúlyt kapnak az osztálykirándulások. Szerzett

tudásukat felhasználva a Google Maps és Earth segítségével könnyedén

megkereshetik kirándulásuk célpontját a térképen, hiszen rá tudnak keresni a

városok nevezetességeire, azok szálláshelyeire, valamint ki tudják választani a

megfelelő útvonalat utazásukhoz.

Az alsó tagozaton alkalmazott tanulmányi kirándulások, illetve séták útvonalát is

könnyedén ismertethetjük a tanulókkal, betekintést adhatunk számukra a

kirándulásokon elvégzendő főbb feladatok helyszíneiről is.

Az Google alkalmazásait nemcsak környezetismeret órán tudjuk hasznosítani,

hanem olvasás (történelem) órán is. A programok segítségével megmutathatjuk a

tanulóknak az olvasmányban szereplő helyszíneket, például nevezetes csaták,

háborúk helyszínét, vagy éppenséggel valamely állat vándorlását a tengerben.



III.1.2 Google Sketchup

A Google 2006 márciusában vásárolta fel a @Last Software céget, és ezáltal a

Sketchup tervezőprogramot beolvasztva saját szolgáltatásai sorába.

A Sketchup egy fantasztikus 3D modellező rendszer, amely segítségével

háromdimenziós képeket, tárgyakat tervezhetünk. A program amellett, hogy

nagyon szórakoztató még fejlesztésre is alkalmas, hiszen az általunk elkészített

háromdimenziós képek segítségével fejleszthetjük térbeli látásunkat, és logikus

gondolkodásmenetünket.

A szoftvernek több változata is ismert. Egy oktatási célból készített ingyenesen

letölthető, egy professzionális, díjköteles, és egy számunkra talán legérdekesebb

spektrum változat, melyet autista gyermekek számára fejlesztettek ki.

A Google szolgáltatásainak sokrétűsége és egymásba integrálhatósága ennél a

programnál is nagyszerűen kihasználható. Az általunk megtervezett tárgyakat fel

tudjuk tölteni az interneten található Sketchup modellek közé, a Google Maps-re,

valamint a tárgyunk elkészítési videóját a Youtube-ra.

III.1.2.1 Tervezés 3D-ben

A Google Sketchup, mint már említettem egy könnyen kezelhető 3D

tervezőprogram, mely gépünkre való telepítését követően, odaszegezi

felhasználóját számítógépéhez.

A program felépítését tekintve két nagy egységből áll. Az egyik az ablak felső

részében elhelyezkedő menüsor és eszköztár, valamint az egész ablakot kitöltő

munkafelület.

Az eszköztárban felsorakoztatott ikonokat, funkciójuk szerint 5 nagyobb egységre

bonthatjuk úgy, mint rajzeszköztár (1.), a három dimenziót kialakító funkciók (2.),

az általunk látott tér mozgatását szolgáló ikonok (3.), a tervezett tárgy színezését

szolgáló eszköz (4.), valamint a már elkészült munkánk feltöltését, illetve kész

munkák letöltését elősegítő eszköztári elemek.



Az eszköztár első felében találhatjuk a rajzolásra szolgáló eszközöket - ceruza,

derékszögű négyszög, kör, körív. Ezeknek az eszközöknek a segítségével

készíthetjük el háromdimenziós tárgyaink alapjait, valamint annak díszítő

elemeit.(1.)

Az eszköztár további részében találjuk a program fő alkotóelemeit, vagyis a

három dimenziót kialakító eszközöket. Ezeknek a funkcióknak az alkalmazásával

tudjuk a sík sokszögeket térbeli elemmé emelni, süllyeszteni, valamint azokat

térben forgatni, stb (2.).

Az eszköztár harmadik szekciójában találhatjuk meg az általunk látott teret

mozgató ikonokat – forgatás, mozgatás, nagyítás/kicsinyítés (3.).



Az eszköztár negyedik pontjában találjuk az általunk megtervezett tárgy

színezésére szolgáló ikont. Ennek az ikonnak az alkalmazásával különböző

effekteket rendelhetünk az általunk elkészített tárgyakhoz (4.).

Az általam fontosnak tartott, utolsó eszköztári elemek munkánk weben való

közzétételére, illetve új modellek letöltésére szolgálnak. Például feltölthetjük a

Google Maps-ra. (5.)



III.1.2.2 Google Sketchup használata az oktatásban

A Google Sketchup használatát az oktatásban több tantárgy esetében is el tudnám

képzelni, például a matematikaórán, rajzórán, technikaórán és természetesen

informatikaórán egyaránt.

Matematika órán különösen jól alkalmazható ez a program például a síkidomok és

térbeli idomok tanításánál, hiszen a programban egyetlen mozdulattal képesek

vagyunk egy sík tárgyból háromdimenziós, térbeli tárgyat készíteni.

Színes rudakból való építkezéshez is használhatjuk, mivel az általunk előre

elkészített ábrát kivetíthetjük a táblára, így tanulóink onnan másolhatják,

készíthetik el saját épületeiket. Nagy előnye még a programnak, hogy ezeket az

alakzatokat forgathatjuk is, így teljes mértékben, azaz érzésünk, mintha előttünk

forognának az adott testek.

Nagyon jól szemléltethetjük a Sketchup segítségével az egyes testek közötti

különbségeket: méret, szögek, alakzati eltérések stb.

Témakörök, melyekben még alkalmaznám a programot: tárgyak, jelenségek

összehasonlítása, mennyiségi tulajdonságok vizsgálata egyes testeken.

Mivel ez az alkalmazás három dimenzióban tárja elénk a tárgyakat, úgy

gondolom, hogy a vizuális-nevelés – rajz – témakörben is nagyon jól

alkalmazható lenne. A program segítségével fejleszthetjük a gyerekek térbeli

látását, érzékeltetni tudjuk a térbeli látványrajzok elkészítésének menetét,

valamint az egyes szemléletmódokat (perspektivikus ábrázolás). Meg tudjuk

mutatni – egy a már programban elkészített rajz alapján - diákjainknak

elképzeléseinket, elvárásainkat az elkészítendő munkáikkal kapcsolatban.

Ők maguk is előre meg tudják tervezni az elkészítendő tárgyaikat, és kedvükre

alakítani azt.

Technika óra keretein belül is szívesen alkalmaznám ezt a programot, mikor is

egy elkészítendő tárgyat – például fadoboz, iskola makettje – terveznénk meg

előre a program segítségével.



A Google Sketchup-ot természetesen az informatikaórákon is nagy

hatékonysággal tudjuk alkalmazni, hiszen az általunk előre elkészített elemekkel a

tanulóink modellezhetik saját szobájukat, tantermüket, képzeletbeli házukat, stb.

Ennek a programnak a segítségével játékosan fejleszthetjük a gyerekek

kreativitását és térbeli látását egyaránt.

III.1.3 Google webhelyek

A XXI. században egyre több ember szervezi életét az internet segítségével és

kommunikál rajta keresztül barátaival, ismerőseivel. Ezeknek a

kommunikációknak a nagy többsége azonban csak az emberek közötti e-

mailezésben, blog írásban, video feltöltésben nyilvánul meg.

A legtöbb ember számára egy saját weboldal készítése, létrehozása eddig

elérhetetlennek tűnt a megfelelő informatikai ismeretek hiánya miatt. Ezt a

nehézséget hidalja át a Google webhelyek szolgáltatás.

A Google szolgáltatásai közül talán az egyik legegyszerűbben használható

alkalmazás, melynek használatához csupán szövegszerkesztési ismeretekkel kell

rendelkeznünk. Ez az ingyenesen használható alkalmazás szórakoztatóan

egyszerűvé teszi egy saját weboldal készítését.

A Google szolgáltatása teret ad felhasználója számára bármilyen információ, pár

emberrel, egy közösséggel vagy akár az egész világgal való megosztására.

A weboldal tulajdonosa maga döntheti el az oldal készítése közben, hogy

honlapját csak az általa meghívott emberek láthatják vagy az egész világ.

A honlap felhasználója weboldalát szinte bármilyen alkalmazással bővítheti,

színesítheti. Ilyen bővítmények lehetnek például a naptár, videók, képek,

dokumentumok, letölthető csatolmányok vagy akár iGoogle-modulok.

A Google webhelyek szolgáltatás hasznos lehet klubok, közösségek, céges bulik,

családi események, projekteket készítő emberek számára is.



III.1.3.1 Pár kattintástól a saját honlapig!

Saját honlapunk elkészítésének első lépése egy Google-fiók igénylése. Ha már

rendelkezünk vele, akkor csak be kell jelentkeznünk; ha még nem, akkor a

„Regisztráció” gombra kattintva igényelhetjük meg fiókunkat. Fiókunkba való

belépés, illetve annak megigénylése után következő lépésként a „Webhelyek

létrehozása” gombra kell kattintanunk.

Az első mezőben honlapunk nevét adhatjuk meg, amely majd az elérési

útvonalban is szerepelni fog. Az elérési útvonalban szereplő nevet jogunkban áll

megmásítani, megrövidíteni, de ekkor is figyelemmel kell lennünk a helyesírására.

A harmadik mezőben rövid leírást adhatunk weblapunk tartalmáról, ha a megadott

név nem lenne elég egyértelmű mindenki számára.

A következő mezőben megjelölhetjük oldalunk tartalmának milyenségét, vagyis

azt, hogy az oldalunk tartalma 18 éven felüliek számára ajánlott legyen.

Ezek után a „Megosztásnál” megadhatjuk, hogy kik számára legyen elérhető,

megtekinthető weboldalunk. A Google ennek érdekében két választási lehetőséget

nyújt számunkra. Az egyik lehetőség, hogy mindenki számára láthatóvá tesszük

az oldalunkat (pl.: egy klub oldala), vagy csak a honlap készítő által meghívott

személyek számára (pl.: családi esemény).



Következő lépésben kiválaszthatjuk weboldalunk kinézetét, amely nagyban

meghatározza majd a honlap hangulatát is. Itt több „téma” közül választhatunk,

amelyet a későbbiek folyamán még változtathatunk.

A paraméterek megadását követően már el is készült weblapunk főoldala, váza és

a továbbiakban már a félig kész honlapunkat csinosíthatjuk.

Az adott honlapunkhoz további oldalakat, aloldalakat csatolhatunk hozzá az

„Oldal hozzáadása” gombra kattintva. Itt kiválaszthatjuk, hogy az új oldalunk

milyen funkciót töltsön be honlapunkon - weboldal, hirdetmény, fájltároló vagy

lista. Milyen néven jelenjen meg webhelytérkénünkön, valamint azt, hogy az új

oldal hol helyezkedjen el a webhely struktúrájában – legfelső szinten, főoldal

alatt. Ha mindezeket beállítottuk az „Oldal létrehozása” gombra kattintva, már

formázhatjuk is újabb oldalunkat.

Az „Oldal szerkesztése” gombra kattintva elkezdhetjük honlapunk további

szerkesztését, a honlap jobb felső részében található menüpontok és

szövegszerkesztési panelek segítségével. A Beszúrás menüpont alatt képekkel,

naptárral, dokumentumokkal, videókkal, és különféle modulokkal – Adsense,

Apps Script, Google térkép, Picasa webalbum - bővíthetjük honlapunkat.

A további menüpontokban pedig a honlapunkon elhelyezett szövegek

megjelenését állíthatjuk be saját ízlésünknek megfelelően.



Tanulmányaim során szembesülhettem azzal a ténnyel, hogy nem mindig ilyen

könnyű saját weboldalt szerkeszteni, mint a Google webhelyek segítségével,

hanem csak kemény, órákon át tartó gépelés árán. Véleményem szerint a Google

ezen szolgáltatása kellő információt és kedvet ad a tanulóknak ahhoz, hogy a

későbbi tanulmányaik alkalmával, bővebb ismeretekkel gazdagítsák tudásukat a

honlap szerkesztés témakörében.

III.1.3.2 Google webhelyek az oktatásban

Mára már mindennapjaink legnépszerűbb információforrásai a weboldalak. Ezért

érzem fontosnak megtanítani a tanulóknak, hogy hogyan is tudnak ők is saját

maguk számára honlapot szerkeszteni.

Természetesen ezen Google alkalmazást leginkább informatika órán célszerű

használni a weblap szerkesztés alapjainak elsajátításakor.

A Google webhelyek alkalmazása lehetőséget ad egy osztály számára, hogy saját

osztály honlapot hozzanak létre, amely segítségével a legfontosabb információkat

oszthatják meg a külvilággal. Ilyen információk lehetnek például az osztály

napirendje, órarendje, az osztályba járók névsora, a hiányzó tanulók számára az

adott napi házi feladat, az osztálykirándulások alkalmával átélt fotók, versenyeken

elért eredmények, stb. Ennek a honlapnak a segítségével a szülők is naprakészen

informálódhatnak az osztály életével kapcsolatban.

A Google ezen szolgáltatása mellett szólva, mégsem gondolom úgy, hogy ez az

alkalmazás helyettesítené a szülői értekezleteket, telefonhívásokat, illetve a

személyes találkozásokat a szülőkkel.

A webhelyek alkalmazás nagy segítséget nyújt mind a szülőknek, mind a

gyerekeknek a könnyebb információ-szerzésben, valamint elősegíti gyermekeink

informatikai tudásának bővítését, fejlődését.



III.2 Mindmeister

A Mindmeister egy könnyen kezelhető, webes fogalomtérkép szerkesztő program,

mely lehetőséget nyújt számunkra, hogy valamely témához fűződő összes

gondolatunkat egy helyen rendszerezzük. A régi papír, ceruza módszer helyett,

ennek a programnak segítségével tudjuk gondolataink közötti összefüggéseket

megjeleníteni. Ez a fogalomtérkép szerkesztő program teljes mértékben

alkalmazható egy házi feladat megoldására, de egy színvonalas előadás

gondolatmenetének bemutatására is.

III.2.1 Térképezd fel gondolataid!

A Mindmeister használatához regisztrálnunk kell a „mindmeiter.com” oldalon,

valamint kiválasztanunk, hogy milyen formában szeretnénk igénybe venni a

szolgáltatást (ingyenes, díjköteles). A regisztrációt követően, azonnal be is

léphetünk az oldalra, s megkezdhetjük gondolataink feltérképezését a „New Mind

Map” gomb segítségével.

Gondolataink megjelenítését az ablak felső részében található „Add” gombra

kattintva hozhatjuk létre, illetve a „Delete” gomb használatával távolíthatjuk el

(1.).



Ezeknek az ikonoknak a segítségével bővíthetjük a már meglévő

gondolattérképünk struktúráját, valamint eltávolíthatjuk a rossz helyre beszúrt

szövegfelhőket.

Térképünk struktúrájának kialakításához, bővítéséhez mindig a legfelső/feljebb

elhelyezkedő fogalomhoz kell hozzáadnunk a következő fogalomszintet. A

létrehozott szövegfelhőnket ugyan úgy formázhatjuk, mint egy Word

dokumentumba beszúrt szövegdobozt.

A „Connect” ikon segítségével lehetőségünk nyílik két különböző szinten

elhelyezkedő fogalom kapcsolatának, egymáshoz való viszonyának

megjelenítésére.

A jobb oldalon elhelyezkedő oldalsávban, legördülő menük segítségével

állíthatjuk be a számunkra formázni, látni kívánt menüpontokat - „Navigator”,

„Format-text”, „Icons and images”, „Extras”, valamint az „Informations”.

A „Navigator” menüpont alatt (2.), egy kis ablakban láthatjuk gondolattérképünk

méretét, s annak nagyítottságát a rendelkezésünkre álló „térhez” képest.

A „Format-text” menüben (3.) megformázhatjuk gondolattérképünk hátterét –

térkép témák segítségével -, szövegdobozunk kinézetét - hátterét, körvonalát -,

valamint a szövegdobozban elhelyezkedő szövegünket is – betűméret, betűszín,

betűstílus.

Az „Icons and images” menüben (4.) különféle ikonokat és képeket szúrhatunk be

az egyes szövegfelhőnk színesítésére. Az „Extras” menüpont (5.) alatt

jegyzeteket, linkeket csatolhatunk gondolattérképünkhöz. Végső soron az

„Informations” menüben (6.) az elkészített térképünk adatait olvashatjuk – címe,

készítés dátuma, készítő neve.

Az ablak jobb alsó sarkában elhelyezkedő ikonok (7.) segítségével megnézhetjük

térképünk készítésének történetét, változtathatunk ablakunk nézetén, valamint

értesítést kaphatunk az éppen folyamatban lévő feladat betöltöttségéről.

A Mindmeister lehetőséget nyújt elkészült gondolattérképeink publikálására (8.),

mások által elkészítet térképek letöltésére, felhasználására, valamint saját

térképeink nyomtatására is (9).



A Mindmeister program célszerű használatának bemutatása, valamint saját

munkám megkönnyítése érdekében jómagam is elkészítettem szakdolgozatom

gondolattérképét.

Szakdolgozatom felépítésének könnyebb átláthatósága érdekében az egyes

szinteken elhelyezkedő fogalmakat más színű háttérrel, illetve betűmérettel

formáztam meg. A gondolattérkép használatával, sokkal jobban át tudtam látni a

még előttem álló és kiegészítésre szoruló menüpontokat.

III.2.2 Mindmeister használata az oktatásban

A Mindmeister lehetőséget nyújt mind a tanítók, mind a gyerekek számára, hogy

könnyedén átláthatóvá varázsoljanak egy adott tananyagrészt, és annak fogalmi

viszonyait. A program segítségével a tanulók – a már meglévő háttértudással

rendelkezve – akár önállóan is fel tudnak dolgozni egy adott témakört, hiszen az

alkalmazás, amellett hogy rendkívül átlátható, még nagyon egyszerűen is

kezelhető.

A web 2.0-ás alkalmazások és a Google szolgáltatások előnyei ennél a programnál

is megmutatkoznak, hiszen a tanulók az elkészített gondolattérképeiket akár meg



is oszthatják tanítójukkal, az általuk elkészített (Google webhelyek) honlapon

„Házi feladat”-ként.

A Mindmeister program használatát több tantárgy keretében is el tudnám

képzelni, mint például környezetismeret-, matematika-, magyar nyelv és irodalom

óra.

Környezetismeret óra alkalmával lehetőségünk nyílik bemutatni az emlősök

rendszerezését, az emberi szervezet főbb egységeinek, valamint azok részeinek

bemutatását, a Föld, kontinensek, országok kapcsolatát, valamint az évszakok és

jellemzőinek bemutatását.

A Mindmeister segítségével feltérképezhetjük egy feldolgozott olvasmány

gondolatmenetét, történetének cselekményét, szereplőinek kapcsolatát, valamint a

matematika órán tanult fogalmakat, azok jellemző tulajdonságait is egyaránt.

A Mindmeister emellett célszerűen alkalmazható még egy osztályban kialakult

hierarchia elemzésére, az ott tanuló diákok osztályban elfoglalt helyének

kutatására, valamint kialakult baráti kapcsolatok feltérképezésére is.



Úgy gondolom, hogy e program alkalmazása minden olyan tantárgy esetében

célszerű, ahol ok-okozati összefüggések, hierarchikus struktúrák, valamint logikai

kapcsolatok meglétét kívánjuk bizonyítani, megjeleníteni.

Véleményem szerint a program amellett, hogy nagyon szemléletes, segít a

gyerekeknek kialakítani és fejleszteni a logikus gondolkodásukat, és a sok

szövegből kiszűrni a tömör lényeget.

III.3 Picnik

A „Picnik” nem más, mint egy online képszerkesztő program, mely egyszerű

használata mellett számos lehetőséget biztosít felhasználója számára, egy kép

megszerkesztésének alkalmával.

A képszerkesztőnek van egy demó változata, ahol is ingyenesen kipróbálhatja a

program adta lehetőségeket. Ezen felül van egy alapszolgáltatásokkal ellátott

beállítása, mely mindenki számára díjmentesen használható a regisztráció után. A

két szolgáltatáson felül találkozhatunk egy harmadikkal is, amelynél bizonyos díj

megfizetése ellenében lehetőségünk van igénybe venni egy prémiumszolgáltatást,

mely különféle extrákkal kibővítve teszi még élvezetesebbé számunkra a

képszerkesztést.

A Picnik egyik nagy előnye más képszerkesztő programokkal szemben az is, hogy

nem kell menükben böngészve, az egyes képszerkesztési funkciókat keresnünk,

mivel ezek a funkciók a képszerkesztés menetében nagyobb egységenként külön-

külön megjelennek. Az alkalmazás másik nagy előnye, hogy regisztrációnkat

követően több helyről is használhatjuk képeinket. Feltölthetjük őket saját

számítógépünkről, webkameránkról, de akár a Picasa-ról, Facebook-ról, Myspace-

ről is.



III.3.1 Képszerkesztés egyszerűen

A képszerkesztő elindításához nem kell mást tennünk, mint a böngészőbe

begépelni a „www.picnik.com”-ot. Az oldal betöltését követően – a demó

szolgáltatást használva – a „Get started now!” gombra kattintunk, majd

kiválasztjuk számítógépünkről a feltölteni, szerkeszteni kívánt képünket.

A Picnik felépítését tekintve 5 nagyobb egységből áll – Home, Library, Edit,

Create, Save and Share.

Az első egységben kiválaszthatjuk a szerkeszteni kívánt képünket, a másodikban a

már feltöltött képeink könyvtárát tekinthetjük meg, a harmadik fülre kattintva

elvégezhetjük képünkön a kívánt változtatásokat, a negyedik nagyobb egységben

számos kreatív funkcióval díszíthetjük képünket, s az utolsó fülre lépve

elmenthetjük, illetve megoszthatjuk az elkészült remekművünket a világgal.

Az „Edit” fülre kattintva, nyolc féle szerkesztési lehetőségünk van képünk

megformálására. Ilyen például az automatikus fixálás, tükrözés és forgatás, vágás,

méretezés, fényerő és kontraszt, színek, élesítés és legvégül a vörös-szem

effektus. A kiválasztott szerkesztési beállítást követően az ablak bal oldalán leírást

kapunk az adott szerkesztési eszköz funkcióiról, használatáról. A program ezzel a

segítséggel is még inkább elősegíti a felhasználó számára az alkalmazás tökéletes

használatát.

http://www.picnik.com/



A képszerkesztő még egy nagy előnye, hogy a már jóváhagyott, és egymásra

épülő képszerkesztési beállításaink is visszavonhatóak, majd újból előhívhatóak

az „undo” és „redo” gomb megnyomásával.

A „Create” fülre lépve elkezdhetjük képünk díszítését a különböző design

funkciók segítségével. A „Featured” menüpont alatt találjuk az éppen

legnépszerűbb, és legtöbbet használt funkcióit a képszerkesztőnek.

Az „Effekts” gombra kattintva különféle „szűrök, maszkok” alkalmazásával

varázsolhatjuk egyedivé képünket.

A Picnik nagy előnyei közé tartozik, hogy az oldalsávban elhelyezkedő szűrőket

típusuk szerint csoportosították („Basics, Camera, Color, Area, Artistic, Misc,

Sandbox effects”), valamint kis mintaképekkel látták el. Ennek a funkciónak a

segítségével, a felhasználó könnyedén ki tudja választani az éppen számára

legmegfelelőbb szűrőt.

A további menüpontok alatt - különféle betűtípusú - szövegekkel (Text),

matricákkal – ünnepi, vicces, állatos, stb. - („Stickers”), képkeretekkel („Frames”)

tehetjük egyedivé képeinket.



Munkánk végeztével a „Save and Share” fülre kattintva elmenthetjük

remekművünket. Ezen a fülön elnevezhetjük képünket, beállíthatjuk a méretét,

valamint mentési formátumát.

Úgy gondolom, ennek a programnak a segítségével játékosan egyszerűen tudjuk

megtanítani tanulóinknak a képszerkesztés alapjait, ezzel is kedvet adva számukra

a további képszerkesztési munkákhoz.

III.3.2 Picnik alkalmazása az oktatásban

Egy osztály életében elengedhetetlenül fontosak a közös kirándulásokon, bulikon,

rendezvényeken megörökített emlékek, amelyek eddig lehet, hogy a feledés

homályába vesztek. Úgy gondolom ezeket az élményeket még élvezetesebbé és

emlékezetesebbé varázsolhatjuk, az ott készült képek szerkesztésével, albumokba

rendezésével.

A program szintén nagy segítséget nyújthat tanulóinknak és tanítóinknak

egyaránt, az előadások alkalmával használt szemléltető anyagok elkészítésében.

A Picnik program alkalmazását – technikai okok miatt – leginkább informatika

óra keretén belül tudnám elképzelni, de nem csak informatikai célokat figyelembe

tartva. Az osztály életében készített fényképek szerkesztésével, a tanulóink



alkalmazhatják a már más programok által szerzett képszerkesztési ismereteiket,

valamint ennek a programnak a segítségével bővíthetik azokat.

IV. Összefoglalás

A dolgozatom elején tett megállapításom, miszerint a web 2.0-ának helye van az

oktatásban, úgy gondolom bizonyítást nyert.

Dolgozatom előző pontjaiban igyekeztem minél részletesebben bemutatni az

általam kiválasztott web 2.0-ás alkalmazásokat.

Az egyes programok bemutatásánál törekedtem azok színességének és célszerű

felhasználhatóságának szemléltetésére, saját ötleteim felsorakoztatásával,

valamint az általam elkészített screenshotok bemutatásával.

Mint dolgozatomban is említettem, a világ webes társadalma számos

alkalmazással rendelkezik, azonban ezek bemutatása évekbe telne. E közül a

számos alkalmazás közül választottam ki az általam bemutatott programokat,

melyek véleményem szerint, nagyon jól szemléltetik felhasználhatóságukat az

oktatásban.

Úgy gondolom, hogy ebben a fejlődő világban, mely a számítógépre és annak

használatára épül, már alsó tagozaton el kell kezdenünk megtanítani a

gyerekeknek, hogy hogyan tudják ezeket újításokat tudatosan felhasználni és

beépíteni tudásrendszerükbe. A tanító fontos szerepét abban látom, hogy

megtanítsa a tanulóinknak ezen alkalmazások beintegrálását a tanulás menetükbe.

Véleményem szerint az általam bemutatott alkalmazások nagyban elősegítik a

tananyag elsajátításának sikerességét, annak színesebb szemléltetését, valamint

olyan tudáskészlet birtokába juttatják a tanulókat, melyet a későbbi tanulmányaik



során is felhasználhatnak. Gondolok itt az alapvető képszerkesztési funkciók

elsajátítására, vagy a 3D-s tervezések alapjaira, stb.

A szolgáltatások sikerének titkát abban látom, hogy azokat alkalmazva a tanulók

játékosan sajátíthatják el új ismereteiket. Ennek a tényezőnek a segítségével a

gyerekek nem érzik, hogy keményen tanulnának, viszont számos új ismerettel

gyarapodik tudásuk.

A mai digitális bennszülött számára az első információforrás a játék. Ezért tartom

fontosnak, hogy az iskolában tanultakat játékosan, az ő szociális beidegzésükhöz

mérten „tálaljuk”.

Ezeket az alkalmazásokat jómagam is évek óta alkalmazom, s használom fel

tanulmányaim kiegészítésének céljából. Úgy gondolom, hogy nemcsak a

gyerekeknek, de felnőtt kollegáimnak is meg kellene ismerkednie ezekkel az

alkalmazásokkal, és segítségükkel színesíteni tanítói repertoárjukat. Ennek a

felzárkózásnak köszönhetően talán nem tátongana akkora „szakadék” a két

generáció között, s az oktatás minősége is javulásnak indulna.

Úgy gondolom, hogy az informatika oktatás a téma fejlettségének jelen állásához

mérten nagyon le van maradva. A tanulóink olyan ismereteket sajátítanak el a

számítástechnika órákon, melyeket az oktatásból kilépve, már elavultnak

mondhatnak.

Véleményem szerint, az oktatás javulásának és megújulásának érdekében, minél

több fiatal informatika tanárt kellene alkalmazniuk az iskoláknak, ezzel is

elősegítve a tanulók számára, hogy új, friss ismeretekkel gazdagodjanak, valamint

olyan tudáshoz jussanak, melyek valóban korszerűek és hasznosak lehetnek a

későbbi tanulmányai során.

A dolgozat áttekintése után, úgy vélem az olvasó is egyetérthet velem abban, hogyezeknek a web 2.0-ás alkalmazásoknak a használatával az oktatás sikeresmegújulásának irányába tehetjük meg első nagy lépésünket.



Irodalomjegyzék

Wikipédia Internetes Enciklopédia magyar nyelvű szócikkei

o Web 2.0

http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0

o Facebook

http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook

o Google Maps

http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Maps

o Google szolgáltatásainak listája – Sketchup c. szócikk

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Google_szolg%C3%A1ltat%C3%A1saina

k_list%C3%A1ja

További webhelyek:

o Crescedo – Generációk c. szócikk (2011. március 27.)

http://www.crescendo.hu/2008/11/2/az-integrativ-e-learning-fele-v2

o Crescedo – Generációs különbségek c. szócikk (2011. március 28.)

http://www.crescendo.hu/2009/6/2/online-szemelyisegzavar

o HTML infó – Digitális bennszülöttek - 1. rész c. szócikk (2011. április 14.)


o Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet - Web 2.0 – A web 2.0jellemzői c. szócikk (2011.március 29.)http://ktnye.akti.hu/index.php/Web_2.0

http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0

http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook

http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Maps

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Google_szolg%E1ltat%E1sainak_list%E1ja

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Google_szolg%E1ltat%E1sainak_list%E1ja


http://www.crescendo.hu/2009/6/2/online-szemelyisegzavar


http://ktnye.akti.hu/index.php/Web_2.0



o Web 2.0 alaptulajdonságai – A web 2.0 alkalmazások szintjei c. szócikk(2011. március 31.)http://web20.capsule.hu/alaptulajdonsagok.htm

o Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé, H. n., K. n., É. n.

http://www.crescendo.hu/konyvek/integrativ-e-learning

Bemutatott alkalmazások honlapjai

o http://maps.google.com/

o http://www.picnik.com/app#/home/welcome

o http://www.mindmeister.com/

Képek

o Crescedo – Generációk (2011. március 27.)


o A digitális bennszülöttek világa (2011. április 4.)


o Facebook user growth chat – Number of Facebook users (2011. április 14.)

http://www.benphoster.com/facebook-user-growth-chart-2004-2010/

o Web 2.0 font collection – képrészlet (2011. március 31.)

http://hoppare.com/web-2-0-font-collection.html

http://web20.capsule.hu/alaptulajdonsagok.htm

http://www.crescendo.hu/konyvek/integrativ%E2%80%90e%E2%80%90learning

http://maps.google.com/

http://www.picnik.com/app%23/home/welcome

http://www.mindmeister.com/



http://www.benphoster.com/facebook-user-growth-chart-2004-2010/

http://hoppare.com/web-2-0-font-collection.html

szakdolgozat web 2.0

Documents