Szerződéstan általános rész

A polgári jogviszonyok osztályozása

A polgári jogviszony alanyainak csoportosítása■ A polgári jogviszony alanyai: azok a

személyek, akik vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek.

Hogy keletkeznek a kötelmek?A kötelmek (két vagy több személy közötti mellérendelt

jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére) ún. jogi tényekkel keletkeznek:

■ Szerződéssel■ Jogellenes (vagy jogszerű) károkozással: aki

másnak jogszabályba ütköző módon vagyoni vagy személyi hátrányt okoz és magatartása felróható (kivételesen felróható magatartás nélkül is), a kárt köteles megtéríteni a károsultnak.

■ Egyoldalú jogügylettel: pl.: a nyilatkozó saját vagyona terhére vállal kötelezettséget (alapítványrendelés, díjkitűzés stb.).

■ Közhatalmi aktusokkal pl.: kisajátítás.■ Jogalap nélküli gazdagodással.■ Egyéb törvényben szabályozott kötelem-

keletkeztető tényállásokkal.

A jogalap nélküli gazdagodás

■ Fogalma: Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

■ Esetei:

□ Tartozatlan fizetés esetei: pl.: téves címzés, helytelen átutalás, túlfizetés, kétszeri fizetés stb.

□ Okafogyott szolgáltatás: az eredetileg fennállott jogalap megszűnt vagy a felek által együttesen kívánt eredmény meghiúsult, de már teljesítettek. PL: a megbízó az ügyvédi díjat előre kifizeti, de mielőtt érdemi ügyintézésre kerül sor, meghal.

A visszatérítési kötelezettség■ Nem köteles visszatéríteni a

gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha□ Számolnia kellett a visszatérítési

kötelezettséggel, és

felelőssége a gazdagodás megszűnéséért

megállapítható, vagy

□ Rosszhiszeműen jutott

gazdagodáshoz.■ Az életfenntartás céljára adott és arra

felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.

A szerződések közös szabályai

A kötelem és a szerződés

■ Kötelmet többféle tényállás keletkeztethet.

■ Ha az egymástól független jogalanyok gazdasági érdekeiket egymással egyetértésben törekszenek kielégíteni, akkor szerződésről beszélhetünk.

■ A szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, legterjedelmesebb része.

A szerződésekről

■Szerződés: két vagy több személy joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozata.

■Akaratnyilatkozat: joghatás kiváltására irányuló akarat bármilyen módon történő kifejezése.

■Az akaratnyilatkozat alakja:

□ szóbeli,□ írásbeli,□ ráutaló magatartás pl.: automataügyletek.

■Főszabály: az alaki megkötés hiánya.

A szerződés alanyai■ A szerződés alanyai: legalább két alanya

mindig van, akik jogi értelemben szabadok, egyenrangúak, mellérendelt pozícióban vannak.

■ A szerződés alanyai lehetnek:□ természetes személyek,□ jogi személyek,

□ jogi személyiség nélküli egyéb jogalanyok (törvényi ill. szervezeti képviselő útján).

■ A szerződés alanyait feleknek nevezzük (jogosult és kötelezett; adós és hitelező).

A szerződési jog alapelvei

és fő jellemzői■ A polgári jog általános alapelvei az egész

polgári jogra, így a szerződési jogra is kihat (jóhiszeműség és tisztesség elve, elvárhatóság, együttműködés, rendeltetésszerű joggyakorlás, joggal való visszaélés tilalma stb.)

■Azonban a szerződési jogban speciális alapelvek is érvényesülnek (az általános alapelveken kívül).

■Ezek a speciális alapelvek: □ szerződési szabadság és korlátai; □ egyenértékűség; □ pacta sunt servanda és a clausula rebus

sic stantibus; □ együttműködés a szerződés megkötése és

teljesítése körében.

■ A szerződésre lépő alanyok akarata jogi értelemben nincs megkötve, azaz a felek eldönthetik:□ szerződéskötési szabadsága: akar-e

egyáltalán szerződést kötni;□ a partnerválasztás szabadsága: kivel

akar szerződést kötni;□ szerződési típusszabadság: milyen

szerződést kíván kötni;□ diszpozitivitás: milyen tartalommal

kíván szerződést kötni.

A szerződési szabadság elve

■ Szerződéskötési kötelezettség: a szerződési szabadság elve alóli kivétel. Pl.: közüzemi szerződés, előszerződés.

■ Partnerválasztás tilalma: a partnerválasztás szabadsága alóli kivétel. Pl.: a közforgalmú tömegközlekedést üzemeltető cég az utazásból önkényesen senkit nem zárhat ki.

■ Típuskényszer: a szerződési típusszabadság alóli kivétel. Pl.: a gazdasági társaságokról szóló törvény 6 társasági jogi formát ismer. A Gt.-ben nem szereplő gazdasági társasági formát a cégjegyzékbe nem lehet bejegyezni.

■ Tartalom szabadságának korlátai: jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Pl.: biztosítási szerződés esetén a biztosított vagy a szerződő fél hátrányára törvény rendelkezésitől sem a biztosítási szabályzat, sem a felek szerződése nem térhet el.

A szerződési szabadság korlátai az egyes területeken

Az egyenértékűség alapelve■A szerződéssel kikötött szolgáltatásért -

ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

■Visszterhesség követelménye: a szolgáltatással szemben éltékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell állnia.

■De: az értékarányosság nem egyenlő az értékazonossággal. Az egyenértékűség követelménye eltűr bizonyos értékeltolódást a szerződés megkötésekor a felek szolgáltatása között. Ez az ún. „alkusáv”.

■A szerződések lehetnek jogszerűen és jogellenesen egyensúlyhiányosak.

■ A szerződés a megkötő feleket kötelezi, akik kötelesek az abban foglaltakat jóhiszeműen végrehajtani.

■ A szerződő felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a szerződés céljainak meghiúsítására irányul.

■ A szerződést aszerint kell végrehajtani, ahogy a felek a szerződésben rögzítették, és attól csak közös akarattal lehet eltérni.

Pacta sunt servanda, a szerződések megtartandók

Clausula rebus sic stantibus, ameddig a dolgok így állnak fenn■ A pacta sunt servanda elv alóli

kivételt jelenti: amennyiben a szerződés megkötése után a felek bármelyikének körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerződés további teljesítése el nem várható, mentesülhet a teljesítési kényszer alól:□ Kezdeményezheti a bíróság

előtt a szerződés módosítását vagy□ Egyoldalú nyilatkozatával a

szerződést megszüntetheti (felmondhatja), esetleg felbonthatja (elállás).

□ A felek közötti tartós jogviszonyokban van különös jelentősége.

A szerződések létrehozása

A szerződések létszakai

1. A szerződés létrehozásának folyamata, ami a szerződés megkötéséig terjed.

2. A szerződés létrejöttétől az előre meghatározott teljesítési határidőig terjedő időszak.

3. A teljesítés: a kötelem tartalmának eredményes véghezvitele.

4. Szerződésszegés vagy helytállás szakasza.

A szerződés létrehozása I.■ A szerződéses kötelem alapja az

akarategység; azaz a szerződés alanyainak egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

■ Tipikus: kétalanyú szerződésnél az egyik fél ajánlatot tesz, a másik elfogadja.

■ Ajánlat: amennyiben a fél akaratnyilatkozata közvetlenül szerződéskötésre irányul oly módon, hogy az ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet.

A szerződés létrehozása II.■ Ajánlat megtétele — ajánlat elfogadása.■ Ajánlati kötöttség fogalma: az ajánlattevő az

ajánlat megtétele után egy bizonyos ideig köteles állni ajánlatát, attól egyoldalúan nem léphet vissza.

■ Ajánlati kötöttség időtartama:1. A felek maguk határozzák meg →

ha nem →2. Jelenlévők között vagy telefonon3. Távollevők között■ Ajánlat elfogadása ↔ új ajánlat.■ Konszenzus: a kontraktus lényeges elemeire kell

kiterjednie.

Előszerződés■Fogalma: a felek szerződéssel arra

vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek.

■Alaki, tartalmi követelményei.■Szerződéskötési kötelezettség.

■Bíróság szerepe: kötelem létrehozása, tartalom megállapítása

■Szerződéskötés megtagadása.

A szerződés érvénytelensége

Az érvénytelenség

■ Érvénytelenség: amennyiben a szerződés valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére, érvénytelen szerződésről beszélünk:□ a szerződés a felek akaratából létrejött ugyan, de

olyan hibában szenved, amely miatt□ nem fűződik hozzá jogkövetkezmény vagy

□ ha már bekövetkezett a változás, a szerződéskötés előtti állapotot állítja helyre.

■ Az érvénytelenség okának a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

Az érvénytelenség megjelenési formái■ Az érvénytelen szerződések megnyilvánulási formái:

□ Semmisség: a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat; a bíróság köteles a semmisséget hivatalból figyelembe venni.

□ Megtámadhatóság: az érvénytelenség feltételes formája. A szerződés csak sikeres megtámadás következtében válik érvénytelenné. Az ilyen szerződés mindaddig érvényes, amíg sikeresen meg nem támadják. Megtámadásra jogosult:■ a sérelmet szenvedett fél és

■ akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik.

Megtámadási okok I.■ Tévedés: az egyik fél a szerződés

megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.

■ Megtévesztés, jogellenes fenyegetés: az egyik fél a másik felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére.Fenyegetés: személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése abból a célból, hogy ezáltal a szerződő felet nyilatkozat tételében befolyásolják. Tkp. a szabad akarat kifejeződését gátolja pl. valakit azzal a fenyegetéssel késztetnek szerződéskötésre, hogy különben feljelentik egy általa valóban elkövetett bűncselekmény miatt.

Megtámadási okok II.■Objektív értékaránytalanság: ha a

szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződéskötés időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség.

■Az eset összes körülményeinek körültekintő vizsgálata alapján dönthető el, hogy a „feltűnően nagy-e az értékkülönbség”. Elemezni kell a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi és értékviszonyokat, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját és az ügylet sajátosságait.

■Az alkusávon (+/- 20%) belül kell mozognia a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékének.□ 20%-ot el nem érő értékkülönbség

általában nem számít feltűnőnek;□ 40-50%-ot meghaladó

értékkülönbség általában feltűnő.□ Amennyiben a bíróság

megállapítja az értékaránytalanságot, az alkusáv széléig korrigál, azaz megengedi a +/- 20%-os eltérést

Semmisségi okok I.

1. Cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága.

2. Színlelt szerződés.

3. Fizikai kényszer: a nyilatkozatot a fél fizikai kényszer hatására tette meg, korlátozták az önálló akaratát, így ehhez nem fűződhet joghatás pl. erőszakkal vezetik a kezét egy okirat aláírása közben.

4. Megszabott alakszerűség hiánya: pl. ingatlan adásvételi szerződést nem írásban kötik meg.

5. Álképviselet: ha valaki más nevében úgy tesz nyilatkozatot, hogy arra nem jogosult, vagy képviseleti jogkörét terjedelemben vagy időben túllépi.

6. Tilos szerződés: törvényi tilalomba ütköző szerződés.

Semmisségi okok II.7. Jogszabály megkerülésével kötött szerződés: az ilyen

szerződéssel a felek valamilyen, a jog által nem helyeselt állapotot kívánnak előidézni oly módon, hogy a tényleges ügyleti szándékukat egyébként nem tilalmazott formába öntik.

8. Jóerkölcsbe ütköző szerződés: a jóerkölcs fogalmát a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal.

9. Uzsorás szerződés: a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki.

10. Lehetetlen szerződés: a szolgáltatás már a szerződés megkötésekor lehetetlen. Fizikailag lehetetlen az a szolgáltatás, amelynek teljesítése a tudomány és a technika pillanatnyi állása szerint nem lehetséges pl. valaki arra vállalkozik, hogy gyalog átkel az óceánon, de ennél gyakoribb a jogi lehetetlenség pl. a polgármester eladja a törzsvagyonba tartozó önkormányzati ingatlant.