SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Pécsi Tudományegyetem TTK Sporttudományi és Testnevelés Intézet

BSc szakos hallgatói számára

Összeállította:

Kajos Attila

Egyetemi tanársegéd

PÉCS

2012

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések ................................................................................................... 1

2. A szakdolgozat készítésének menetére vonatkozó szabályozások ................................ 1

3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei ......................................................... 3

3.1 A Természettudományos szakdolgozat tartalmi követelményei ...................................... 3

3.2 A Társadalomtudományos szakdolgozat tartalmi követelményei .................................... 4

4. A szakdolgozat formai követelményei ............................................................................. 6

5. Hivatkozások ................................................................................................................... 11

5.1 Szövegközi hivatkozások .......................................................................................... 11

5.2 Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 12

5.3 Ábrák és Táblázatok .................................................................................................. 14

6. A szakdolgozat értékelésének szempontjai (Bírálat és Védés) .................................... 16

6.1 A szakdolgozat elbírálásának szempontjai: ............................................................... 16

6.2 A védés ...................................................................................................................... 17

7. Mellékletek....................................................................................................................... 18

1. melléklet – Szakdolgozat jelentkezési űrlap ................................................................. 18

2. melléklet – Konzultációs napló ..................................................................................... 19

3. melléklet – Konzultáció értékelő lap ............................................................................. 20

4. melléklet – Szakdolgozat elfogadási adatlap ................................................................ 21

5. melléklet – Hallgatói nyilatkozat .................................................................................. 22

6. melléklet – Szakdolgozati bírálati lap ........................................................................... 23

1

1. Általános rendelkezések

A szakdolgozat elkészítésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és

Működési Szabályzatának Tanulmányi és Vizsgaszabályzat melléklete (5. számú melléklet –

TVSZ) rendelkezik. A PTE TTK Sporttudományi és Testnevelési Intézetben – a képzés

sajátosságainak megfelelően – a dolgozat készítése során a testnevelő-edző, sportszervező

alapképzésben (BSc) részt vevő Hallgatók a TVSZ rendelkezésein kívül az alábbiakban

meghatározott szabályok szerint kötelesek eljárni.

2. A szakdolgozat készítésének menetére vonatkozó szabályozások

2.1 A szakdolgozat témáját a Hallgató a Sporttudományi és Testnevelési Intézet (STI)

tanszékeinek (oktatóinak) megadott, az intézet elektronikus felületén (www.tesi.ttk.pte.hu)

megtalálható témaköreiből, vagy bármely más – a sporttudomány témaköréhez kapcsolódó –,

témavezető által elfogadott önálló kutatási ötletből, ill. külső intézmény kínálatából szabadon

választhatja meg. „Külső intézménynek” számít elsősorban a PTE Természettudományi Kar

vagy a Közgazdaságtudományi Kar, ill. Általános Orvostudományi Kar, Egészségtudományi

Kar valamely tanszéke; vagy egyéb olyan intézmény, amelyet az STI vezetősége elfogad.

2.2 A Hallgató munkáját témavezető (konzulens) irányítja, aki lehet egyrészt a

Sporttudományi és Testnevelési Intézet egyetemi végzettséggel (MSc) és legalább három év

szakmai tapasztalattal (felsőoktatási gyakorlattal) rendelkező munkatársa, aki a munka

irányítását vállalja, másrészt legalább 5 éves sportszakmai múlttal rendelkező gyakorlati

sportszakember. A konzulens feladata a hallgató szakmai, módszertani irányítása, segítése,

ösztönzése a témaválasztástól a szakdolgozat beadásáig. Tájékoztatja a hallgatót a

szakirodalom kutatásának lehetőségeiről, adott esetben biztosítja a hallgató kísérleti

munkájához szükséges tárgyi feltételeket. Ellenőrzi, hogy a hallgató biztonságosan és

szabályszerűen használja a részére biztosított tárgyi eszközöket, kísérleti eljárásokat, stb.

Minden segítséget megad annak érdekében, hogy a hallgató igényes, és a tartalmi, formai

szabályoknak megfelelő dolgozatot adhasson le.

A szakdolgozattal kapcsolatos adatgyűjtést követően a hallgató köteles az által önállóan, vagy

közösen gyűjtött adatokat a témavezető rendelkezésére bocsátania aki azokat tudományos

fórumokon prezentálhatja, vagy publikációkban felhasználhatja. Természetesen ilyen

esetekben a hallgatót társszerzői jogviszony illeti meg.

A hallgatónak lehetősége van „ külső témavezetőt ” - más munkahelyen dolgozó, de

a feltételeknek eleget tevő - személyt is választania, de nála csak abban az esetben

készíthető szakdolgozat, ha a „ belső témavezető ” személye is tisztázott. Az érdemi munka

irányítása a külső témavezető joga és kötelessége, a belső konzulens a szakdolgozat

készítésének előrehaladását ellenőrzi – szükség esetén a külső témavezetővel együtt –

belátása szerinti időközönként, de minimum félévente egyszer. Probléma felmerülése

esetén – amennyiben nem sikerült tisztázni a Hallgatóval és külső témavezetőjével jelzi azt

az STI vezetőségének.

2

A belső témavezető feladata a külső konzulens által egyeztetett érdemjegy rögzítése a

haladási naplóban.

2.3 A Hallgató a kiválasztott tanszék vagy más intézmény megfelelő munkatársával, mint

felkért témavezetővel a választott témával kapcsolatban egyeztet a szakdolgozat készítés

feltételeiről. A szakdolgozati téma bejelentése és elfogadtatása a „szakdolgozati jelentkezés”

űrlappal történik ( 1. melléklet). A kitöltött és minden érintett személy által

aláírt nyomtatványt a STI tanulmányi felelősének kell leadni a 4. félév

tantárgyfelvételi időszakának végéig. Ha bármely ok miatt a Hallgató témavezetőt

változtat, azt köteles bejelenteni új jelentkezési lapon a tanulmányi felelősnél. Témavezető-

váltás az utolsó félév (a tervezett védés féléve) szorgalmi időszakának megkezdése után már

nem lehetséges.

2.4 A Hallgató a meghirdetett félévekben köteles felvenni a szakdolgozati konzultáció tárgyat,

amely során a felkért témavezető félévente 2-4 konzultációs lehetőséget köteles biztosítani,

amelyek közül a Hallgató minimum két alkalommal – előzetes időpont egyeztetés alapján –

kötelező részt venni. Amennyiben a Hallgató nem tesz eleget a konzultációs

kötelezettségeinek, úgy konzultációs érdemjegy nem adható és a szakdolgozat nem bírálható

el.

A konzultáció időpontjának és témájának rögzítése a mindkét fél aláírásával ellátott

„konzultációs naplóban” történik (2. melléklet). Az első konzultációra a téma elfogadását

követő 2 hónapon belül kell sort ejteni, a további konzultációs időpontokban a Hallgató és a

témavezető állapodik meg. A szakdolgozati konzultáció érdemjegyének rögzítése a

szakdolgozati „konzultáció értékelő lapján” (3. melléklet), valamint az ETR-ben történik. A

hallgató a konzultáció során köteles a témavezetőt folyamatosan tájékoztatni a szakdolgozat

előrehaladásával kapcsolatosan. Továbbá köteles a szakdolgozatot a tartalmi és formai

követelmények betartása mellett a lehető legjobb tudása szerint elkészíteni. A Hallgatónak és

Témavezetőjének minimum két félévben együtt kell dolgoznia. Ellenkező esetben a

szakdolgozat nem adható le.

2.5 A szakdolgozat benyújtása csakis annak elfogadását követően lehetséges. A témavezető az

elfogadásáról írásban a „Szakdolgozat elfogadási adatlapon” nyilatkozik (4. melléklet ).

A szakdolgozat elutasításának lehetséges indokai:

A dolgozat nem felel meg a tartalmi követelményeknek (pl. plágium)

A dolgozat nem felel meg a formai követelményeknek (pl. elégtelen mennyiségű oldalszám)

A dolgozat írója nem vett részt a minimálisan meghatározott konzultációs alkalmakon.

3

3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

A szakdolgozat az adott témakör új vagy újszerű feldolgozása, amely önálló kutatáson alapul,

és amely révén a jelöltnek bizonyítania kell, hogy képes a kiválasztott témakörben a

tanultakat, illetve a témához kapcsolódó szakirodalmat értő módon feldolgozni és alkalmazni.

A dolgozat mindezek során alkotó jellegű, önálló eredményt mutasson be és igazolja a jelölt

kritikai érzékét, valamint önálló véleményalkotási képességét. A téma feldolgozása során az

adott szakterület tudományos kutatási módszereit kell alkalmazni. Ennek fényében a

Sporttudományi és Testnevelési Intézetben készített szakdolgozatokat két részre,

Természettudományos és Társadalomtudományos szakdolgozatra oszthatjuk.

3.1 A Természettudományos szakdolgozat tartalmi követelményei

A természettudományos szakdolgozat során a hallgató, a sporttudományok valamely

természettudományi aspektusának (medicinális, élettani, biológiai, biomechanikai,

ergonómiai stb.) megfelelően, a természettudományos kutatási módszerek alkalmazásával

készített szakdolgozat.

A dolgozat javasolt tartalmi felépítése

1. Bevezetés

1.1. Problémafelvetés, témaválasztás indoklása

1.2. Vizsgálat célja és célkitűzései

2. Szakirodalmiáttekintés

A korábbi, magyar és idegen nyelvű irodalmi munkák felsorakoztatása az általánostól a

speciálisig (alapterminológiától a probléma levezetéséig) történjenek és téma-függők

legyenek.

3. Vizsgálati anyag és módszer

3.1. Vizsgálat helye

3.2. Vizsgálat ideje (pontos dátum, napszak, stb)

3.3. A mintaválasztás módja és az elemszám meghatározása (mintavétel formája,

elemszám leírása, bemutatása, elemzése stb.) pl. véletlen mintavétel , nem véletlen

mintavétel és ezek közül melyik.

3.4. Eszközök ismertetése, gyártója, kalibrációs eljárása, mérési eljárás pontos leírása,

vizsgálati személyek bemelegítése, mérések standardizálása, mérési paraméterek és

körülmények pontos leírása

3.5. A vizsgált változók ismertetése (független változók demográfiai adatok (nem, életkor,

lakhely); függő változók

3.6. Statisztikai elemzés módjai (leíró, következtetéses statisztika, khi négyzet próba,

kétmintás t- próba, variancia analízis, stb). Szignifikancia szint p<0,05.

4. Eredmények

Kizárólag a statisztikai próbákból adódó tiszta eredmények leírása szükséges. NE

tartalmazzon magyarázó mondatokat. Átlátható és világos, rövid eredmények fejezet kell,

a statisztikai eljárások eredményeivel együtt (df, p, F arány, stb).

4

5. Megbeszélés és következtetések

Mi miért történt, más munkák hogyan kapcsolódnak a saját eredményekhez? A hallgató

csatoljon vissza az irodalmi áttekintésben említett korábbi munkákhoz, és a problémához.

A hipotéziseit mondatokba foglalva ellenőrizze, és magyarázza! Kritikus legyen

önmagával és más szerzőkkel szemben! Egy kisebb bekezdésben az eredmények

gyakorlati alkalmazhatóságát le kell írni.

A 4. és 5. fejezetek összevonására is van lehetőség. Ebben az esetben a fejezet

címe:

Eredmények és értékelésük.

6. Összefoglalás

Az összefoglalás ne egy általános lezárás legyen, hanem a teljes dolgozat abstract jellegű

rövidítése

7. Irodalomjegyzék

8. Mellékletek (kérdőív, mélyinterjú kérdéssora, kísérletet illusztráló fényképek, stb.)

CD/DVD melléklet

3.2 A Társadalomtudományos szakdolgozat tartalmi követelményei

A társadalomtudományi szakdolgozatnak a téma feldolgozása és megközelítése alapján

különböző típusai léteznek. A hallgató ezért az alábbi szakdolgozat típusok bármelyikét

kidolgozhatja:

a) Hagyományos szakdolgozat

A hagyományos szakdolgozat valamilyen általánosan megfigyelhető társadalmi (gazdasági,

üzleti, szociológiai, stb.) jelenség vagy probléma feltárása, magyarázata a tanult és az

irodalomkutatás során fellelt elméletek szempontjából. Ebben az esetben a hallgató az adott

probléma feltárására után annak esetleges megoldására tesz javaslatot.

b) Elmélet-alkalmazó szakdolgozat

Az elmélet-alkalmazó szakdolgozat valamely elmélet (pl. sportági taktikai elemek,

motivációs-elméletek) gyakorlati alkalmazásának lehetőségét vizsgálja. Ennek révén a

hallgató elemzi a lejátszódó folyamatokat és a fennálló helyzetet.

c) Szakirodalmi áttekintés jellegű szakdolgozat

A hallgató elmélyül a választott terület szakirodalmában és elemzi, rendszerezi a témával

kapcsolatos elméleteket, gondolatokat, szakmai vitákat, kutatási eredményeket. Feltárja a

közöttük lévő kapcsolatot, összehasonlítja és kritikus szemlélettel, valamint saját

véleményének és nézőpontjának kifejtésével értékeli azokat.

d) Történeti kutatás jellegű szakdolgozat

Annak kutatása, hogy egy adott elmélet, koncepció, gyakorlat, esetleg sportág,

sportrendezvény, stb. hogyan és miért indult el, majd hogyan fejlődött és vált esetleg

jelentőssé.

e) Esettanulmányszerű szakdolgozat

Az esettanulmány szerű szakdolgozat középpontjában választott szervezethez, személyhez

köthető konkrét projekt, fejlesztés vagy probléma megoldása (sportegyesülethez kapcsolódó

marketing-terv, üzleti-terv, finanszírozás; versenyrendszer, sportesemény szervezés,

oktatásmódszertani innováció stb.) áll. A szakirodalom áttekintésével indul, majd a cég vagy

egyén bemutatásával (külső-, belső környezet, működési mechanizmusok, stb.) folytatódik,

5

végül a választott gazdasági jelenség felvázolásával zár. Fontos a megoldási lehetőségek

részletes vizsgálata, valamint a választott alternatívák ismertetése és elemzése. A dolgozat

végén annak írója összegzi a fejlesztés vagy megoldás várható vagy megvalósult

következményeit, esetleges továbbfejlesztési lehetőségeit.

A dolgozat javasolt tartalmi felépítése:

1. A Bevezetés célja a témaválasztás indoklása, a téma és az író kapcsolatának

bemutatása. Itt kerül sor a kiválasztott téma aktualitásának, jelentőségének

ismertetésére, a szakdolgozat céljainak megfogalmazására, valamint a vizsgálati

módszerek rövid bemutatására. Ezt követően bemutatásra kerülhet a dolgozat logikai

felépítése és a főfejezetek tartalmának felvázolása. A Bevezetésben van lehetőség a

köszönetnyilvánítások kifejtésére is.

2. A bevezetést a szakirodalom áttekintése követi. A részben a témával kapcsolatos

fontosabb hazai és nemzetközi szakirodalom, a célkitűzés megvalósításához

legfontosabb ismeretek, gondolatok, kutatási eredmények, szakmai viták, kérdések

kerülnek bemutatásra. Fontos a szakirodalmak közötti összefüggések, különbségek

azonosítása és azok kritikai értékelése. Fontos továbbá, hogy a későbbi fejezetek

illeszkedjenek a szakirodalom áttekintése során felépített logikához. A szakirodalom

elemző és történeti szakdolgozatok esetében a szakirodalmi áttekintést (ami a dolgozat

fő egysége) megelőzi a szakirodalom kutatásának és feldolgozásának módszertani

bemutatása.

3. Az esetleges saját empirikus kutatás pontos hipotéziseinek, kutatási kérdéseinek és

módszertanának bemutatása. Itt kell megemlíteni a kutatás során használt kvalitatív

és kvantitatív technikákat, a mintavételi eljárás logikáját és menetét, a használt

módszertan helyességét, a használt elemzési eljárásokat.

4. A módszertani részt az empirikus (primer) kutatás bemutatása, az elemzések és

eredmények ismertetése követi. Az empirikus kutatás végső célja a meghatározott

kutatási célok, illetve hipotézisek bizonyítása illetve cáfolása, valamint új, lehetséges

kutatási irányok meghatározása.

5. A primer kutatás eredményeiből konklúziót vonhatunk le, illetve javaslatot tehetünk

a probléma megoldásának érdekében.

6. Végül összegezzük a szakdolgozat legfontosabb megállapításait, eredményeit,

konklúzióit. Itt van lehetőségünk a dolgozat során felvázolt általános következtetések,

legfőbb mondanivalók újbóli kiemelésére és az eredmények felhasználására vonatkozó

ajánlások tételére.

6

4. A szakdolgozat formai követelményei

A szakdolgozat javasolt formai felépítése a következő:

1. Külső borító

2. Belső címlap

3. Hallgatói nyilatkozat (5. melléklet)

4. Tartalomjegyzék

5. Ábrák és Táblázatok jegyzéke (szükség esetén)

6. Bevezetés

7. Fő- és alfejezetek

a.

8. Összegzés

9. Irodalomjegyzék

10. Mellékletek (kérdőív, vonatkozó törvények, stb.)

A dolgozat terjedelme: minimum 30 oldal (és minimum 50 000 karakter szóközök

nélkül)

A dolgozatot 12-es Times New Roman betűtípussal, másfeles sorközzel, sorkizárt igazítással,

egyoldalas nyomtatással kell elkészíteni. A margók mérete a jobb oldalon 2,5, a baloldalon a

kötés miatt 3,5 cm legyen. Az oldalakat oldalszámmal kell ellátni, az első számozott oldal a

Bevezető első oldala. Az ábrákat és táblázatokat névvel és sorszámmal kell ellátni, a más

szerzőktől átvett tartalmakra hivatkozni kell, a hivatkozásoknál bemutatásra kerülő módon.

Az ábrákról és táblázatokról, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért ábra és táblázat jegyzék

készíthető, a tartalomjegyzékkel megegyező módon. A dolgozat „Függelék” vagy „Melléklet”

részt is tartalmazhat, amely nem számít bele a meghatározott oldalszámba.

Hivatkozások – Bibliográfiai tételek

Minden egyes szakdolgozatnak legalább 12 bibliográfiai tételt kell tartalmaznia,

amelyek közül legalább kettőnek idegen nyelvűnek kell lennie.

A társadalomtudományos szakdolgozatok eltérő feltételeinek következményeként, az önálló

munkavégzés mennyiségének kiegyensúlyozása érdekében, a különböző szakdolgozati

típusok esetében különböző minimális mennyiségű bibliográfiai tételszám került

meghatározásra az alábbiak szerint:

a) Hagyományos szakdolgozat : legalább 12 bibliográfiai tétel (a téma

szempontjából releváns szakirodalom, amelyből minimum 2 idegen nyelvű)

b) Elmélet -alkalmazó szakdolgozat : legalább 12 bibliográfiai tétel (a téma

szempontjából releváns szakirodalom, amelyből minimum 2 idegen nyelvű)

c) Szakirodalom áttekint és jellegű szakdolgozat : legalább 20 bibliográfiai tétel (a

téma szempontjából releváns szakirodalom, amelyből minimum 4 idegen nyelvű)

7

d) Történeti kutatás jellegű sz kdolgozat : legalább 25 bibliográfiai tétel (a

téma szempontjából releváns szakirodalom)

e) Esettanulmányszerű szakdolgozat : legalább 15 bibliográfiai tétel (a téma

szempontjából releváns szakirodalom, amelyből minimum 3 idegen nyelvű)

8

1. Külső borító

A kemény, fekete bőrkötésű borítón középen szerepeljen a SZAKDOLGOZAT felirat. A

borító közepére a szerző nevét, alulra a munka beadásának helyét és évét kell feltüntetni.

SZAKDOLGOZAT

SZERZŐ NEVE

PÉCS

20xx

9

2009

2. Belső címlap

Felül a felsőoktatási intézmény, a kar és az intézet megnevezése, középen a munka címe, a

lap alján a szerző és a témavezető(k)/konzulens(ek) neve szerepeljen. Alatta, középen az

egyetem címerét (az egyetem honlapjáról letölthető), s legalul a dolgozat beadásának évét

kell feltüntetni.

Pécsi Tudományegyetem

Természettudományi Kar

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

CÍM

Témavezető: Készítette:

Dr. XXX YYY KKK LLL

PTE TTK xxx Intézet Testnevelő-edző BSc

……………Tanszék

Konzulens:

Dr. ZZZ NNN

PTE TTK Sporttudományi és Testnevelési Intézet

……………Tanszék

20xx

10

Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék számozása az útmutatóban meghatározott módon történik. A tagolásnak

megfelelően decimális számozásban arab számokkal tartalmazza a fejezetek és a fejezetek

alpontjainak számát, illetve azok oldalszámát. A tartalomjegyzéknek nincs oldalszáma.

1. Fejezetek megjelölése ……………………………….oldalszám

1.1. 1. Fejezet első alfejezete………………......................oldalszám

1.1.1. Az 1. fejezet 1. alfejezetének további alfejezete…..oldalszám

Javasoljuk, hogy 4 tartalomszintnél ne legyen több a dolgozatban.

11

5. Hivatkozások

A szakdolgozat szöveges részében minden egyes, a dolgozatírás során más szerzők műveinek,

gondolatainak, definícióinak, eredményeinek felhasználására is sor kerülhet. A szekunder

kutatás során talált és a dolgozatban felhasznált tartalmakat minden esetben hivatkozással

kell ellátni. A hivatkozás célja, hogy a munka során használt anyagok egyértelmű

azonosíthatósága és visszakereshetősége. A dolgozat megalkotása során felhasznált

szakirodalom a munkafolyamatban való elmélyedésre, a végső anyag hitelességére,

aktualitására, a kutatás szerteágazóságára utal.

A szerzői jogokról az 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A törvényben foglaltak

vonatkoznak a szakdolgozatok íróira is. A törvény értelmében plágiumnak minősül a

szellemi alkotások részbeni vagy teljes eltulajdonítása, saját névvel való közzététele. Ugyanez

vonatkozik az idegen nyelvű szakirodalom bármilyen szöveghű, vagy értelmező fordítása is.

A hivatkozásoknak formai szabályai vannak. A hivatkozások, az irodalomjegyzék

alapegysége a bibliográfiai tétel. A hivatkozások felhasználási módja alapján

megkülönböztetjük a szövegközi és a szöveg végi (vagyis irodalomjegyzéki) hivatkozásokat.

A szakirodalomban minden egyes szövegközi hivatkozást kötelező megjeleníteni az

irodalomjegyzékben. Ugyanígy, az irodalomjegyzékben kizárólag olyan tétel szerepelhet,

amely a törzsszövegben, szövegközi hivatkozás formájában is megtalálható. A hivatkozások

esetében több szabványtípus is használható, mi azonban az egyszerűség és átláthatóság miatt

az alábbiakat javasoljuk:

5.1 Szövegközi hivatkozások

Szó szerinti idézés esetén szóról szóra átvesszük egy másik szerző gondolatait, nézeteit,

definícióját, stb. Ilyen esetekben az idézett szöveget idézőjelek közé tesszük, zárójelben

feltűntetjük a szerző nevét, a publikáció megjelenésének évét és a pontos oldalszámot,

amelyen az idézett rész található.

Pl.

„A nemek összehasonlításában megállapítható, a nemzetközi kutatásokból is ismert jelenség,

hogy a nők percipiált egészségi állapota általában rosszabb, mint a férfiaké.” (Tóth és mtsai,

2009 23.old)

Nem egész mondat szó szerinti idézése esetén az idézőjel után három pontot kell tenni és

kisbetűvel kezdeni az idézetet. Fontos, hogy a szó szerinti idézet maximum pár mondat legyen

és főként definíciókra, vagy a témával kapcsolatban fontos eredményekre, megállapításokra

korlátozódjanak.

Tartalmi idézéskor olyan módon vesszük át más szerzők gondolatait, kutatási eredményeit,

mondanivalóját, hogy azt a saját szavainkkal fogalmazzuk meg. A hivatkozás ilyen esetekben

is fontos, hiszen nem a saját gondolatunkról, hanem mások szellemi tulajdonáról van szó.

A tartalmi idézés formailag kétféle lehet. Lehetőségünk van a szerző nevének mondatba

foglalására. Ilyen esetben a szerző neve után zárójelben fel kell tűntetni a hivatkozott

12

publikáció megjelenésének évszámát. Pl. Csoknya és Wilhelm (2006) meghatározása

szerin. Ilyen esetekben, mivel nem szó szerinti idézetről van szó, ezért nem teszünk

idézőjelbe a gondolatot vagy megállapítást. A szerző(k) nevét abban az esetben foglaljuk

mondatba, ha szeretnénk külön is kiemelni az adott szakirodalomnak, annak írójának, vagy

gondolatának jelentőségét a tárgyalt témával kapcsolatosan.

A mondatba foglalás mellett lehetőség van a szerző(k)nek az átvett gondolat utáni

megemlítésére. Ebben az esetben zárójelbe tesszük a szerző(k) vagy a forrás nevét és a

publikáció évszámát. Pl. Primer adatokat megfigyeléssel, kísérlettel és

megkérdezéssel gyűjthetünk (Hoffman, 2007) . Idézőjelet ebben az esetben sem kell

használnunk.

A tartalmi idézés során az alábbi módon hivatkozunk:

Egy szerzős cikk vagy tanulmány esetén:

(Hoffmann, 2007)

Kétszerzős cikk vagy tanulmány esetén:

(Csoknya-Wilhelm, 2006)

Háromnál több szerős cikk vagy tanulmány esetén:

(Tóth és mtsai, 2009) vagy (Józsa et al. 2005)

Szerkesztett könyv esetén:

(Horányi szerk., 2004) vagy (Kahle – Rileyeds., 2003)

Amennyiben egy adott szerző esetében több, azonos évben keletkezett művét is felhasználjuk,

úgy az évszám után az abc betűivel különböztetjük meg azokat. Ha pl. az elsőre hivatkozunk:

(Hajduné, 2003a)

Ha szerzőként nem egy személy, hanem egy szervezet, akkor a szervezet nevét tűntetjük fel.

(WHO, 1999)

Törvények felhasználása esetén

(1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról)

5.2 Irodalomjegyzék

Ahogyan azt már korábban is írtuk, a tartalomjegyzékben kizárólag olyan irodalom

szerepelhet, amelyre a szövegközben is hivatkoztunk. Ezeket azonban hiánytalanul fel kell

sorolni. Az irodalomjegyzékre, a hivatkozásokhoz hasonlóan szabályok vonatkoznak. Az

irodalomjegyzék esetében is többféle használati mód létezik, amelyek közül az alábbit

javasoljuk:

Egy szerzős könyv esetén

Prisztóka Gy. (1998): Testneveléselmélet tankönyv. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-

Pécs.

Shank, M.D. (2004): Sports Marketing. Third edition, PEARSON Prentice Hall, New

Jersey

Szerző (évszám): A könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, Kiadás helye. (esetleg oldalszám)

13

Két szerzős könyv esetén

Csoknya M. – Wilhelm M. (2006): A sportmozgások biológiai alapjai I. Dialóg-

Campus Kiadó, Budapest.

Morrow, J.R. – Jackson, A.W. (2000): Measurement and Evaluation in Human

Performance. Human Kinetics, Champaign, IL.

Szerző1 – Szerző2 (évszám): A könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, Kiadás helye. (esetleg

oldalszám)

Három, vagy több szerzős könyv esetén:

Katics L., Lőrinczy D., Harsányi L. (2001): Erőedzés elmélete és gyakorlata.

Magánkiadás (Katics L.), Pécs. 223 old.

Mullin, B.J., Hardy, S., Sutton W.A. (2000): Sport Marketing. second edition, Human

Kinetics, Champaign, IL. p. 441.

Szerző1, Szerző2, Szerző3, stb. (évszám): A könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, Kiadás

helye. (esetleg oldalszám)

Egy vagy többszerzős szerkesztett könyv esetén:

Horányi Ö. (szerk.) (1986): Kommunikáció I. Generál Press, Budapest.

Kahle, R.K. – Riley, C. (eds.) (2004): Sports Marketing and the Psychology of

Marketing Communication. Lawrence Erlbaum Associates, London

Szerző1 – Szerző2 (szerk. vagy eds.) (évszám): A könyv címe dőlt betűvel. Kiadó,

Kiadás helye.

Tanulmány- vagy konferenciakötetben megjelent mű esetén:

Hegyi Zs., Herlicska K., Komlós A. (2006): Az aktív turizmus Magyarországon. In:

Aubert Antal (szerk.) Magyarország idegenforgalma: Szakkönyv és atlasz. Cartographia

Kft., Budapest 50-55. old.

Józsa, R., Mess, A., Gladwell, R., Cunningham, F.J., Sharp. P.J. (1997): The

stimulatory action of glutamate agonist, N-methyl-aspartate, on luteinizing hormone

release in the cockerel with immunocytochemical observations on its mode of action.

In: Neuroendocrinology. Retrospect and perspectives (eds.: Korf, H.W. – Usadel,

K.H.), Springer-Verlag, Berlin. pp.151-162.

Szerzők neve (évszám): Tanulmány címe. In: Szerkesztő(k) neve (szerk. vagy eds.):

Könyv címe dőlt betűvel, Kiadó, Kiadás helye, a tanulmány oldalszáma –tól –ig.

Szerző nélküli könyv esetén:

Magyar Statisztikai évkönyv, 2010 (2011). KSH, Budapest

Könyv címe dőlt betűvel (évszám) Kiadó, Kiadás helye

Folyóiratcikk:

Hajduné L. Z. (2003): A közép- és hosszútávfutó atléták versenyszorongás és

versenyteljesítmény vizsgálata. Magyar Sporttudományi Szemle, 3.évf. 19.sz. 19.old.

14

Váczi M., Costa A., Rácz L., Tihanyi J. (2009): Effects of consecutive eccentric

training at different range of motion on muscle damage and recovery. Acta Phys Hung

96(4): 459–468.

Szerzők neve (évszám): Cikk címe. Folyóirat neve dőlt betűvel, évfolyam, szám,

oldalszám –tól –ig.

Tanulmányok esetén

Szerző(k) neve (évszám): Tanulmány címe. Periodika címe, Tanulmány száma. Kiadó,

Kiadás helye.

Kézirat esetén:

Szerző(k) neve (évszám): Tanulmány címe. Kézirat

Online forrás esetén:

PMFC (é.n.): Cégadatok. Letöltve: PMFC, http://www.pmfc.hu/cegadatok 2011.

október 9.

Szerző(k) vagy szervezet forrás neve (évszám): Tanulmány, cikk vagy weboldal címe.

honlap neve, a honlap pontos URL címe, a letöltés ideje.

Megjegyzések

A szerzők tudományos fokozatait (Dr., PhD, CSc, stb.) nem írjuk le a hivatkozásban.

Ha egy könyvnek több kiadása is van, akkor a mű címe után a kiadás számát is le kell

írni (lásd feljebb).

Ha a hivatkozott műnek nem ismerjük a kiadási dátumát (vagy online tartalom

esetében a feltöltés dátumát), akkor az évszám helyén az „(é.n.)”-t tűntetjük fel.

A könyvek ISBN és oldalszámának megadása nem kötelező, de amennyiben

megadjuk, akkor a hivatkozásban a kiadó helye után ebben a sorrendben tehetjük meg.

5.3 Ábrák és Táblázatok

Ahogyan arról a korábbiakban már szó esett az ábrákat és táblázatokat minden esetben

sorszámmal és címmel kell ellátni és hivatkozni kell az ábrák származási helyére. Az ábrák és

táblázatok sorszáma és címe megjelenhet azok fölött és alatt, míg forrása minden esetben

azok alatt jelenjen meg. Az ábrákat és táblázatokat középre zártan, adott esetben jel- és

rövidítésmagyarázattal ellátva kell megjeleníteni a szöveg közben, vagy a mellékletben.

A forrás feltűntetésénél minden esetben szerepelnie kell a „Forrás” szövegnek. Pl. Forrás:

Lengyel, 2004 103.old. Ha a táblázat, vagy ábra saját teória, vagy kutatási eredmény alapján

készült, akkor táblázatok esetében a „Saját számítás” vagy „Saját kalkuláció” illetve ábrák

esetében a „Saját szerkesztés” terminusok használhatók.

Ha rendelkezésre álló adatok alapján készítettünk saját táblázatot, akkor a „Forrás: Saját

számítás a YYY (xxxx) adatai alapján” felirattal lássuk el. Amennyiben egy szöveges rész

15

felhasználásával készítettünk ábrát, úgy a „Forrás: Saját szerkesztés YYY (xxxx) alapján”

feliratot illesszük az ábra alá. Amennyiben ilyen módon hivatkozunk egy ábrára, vagy

táblázatra, annak forrását az irodalomjegyzékben is fel kell tüntetni. Az ábrákról és

táblázatokról jegyzék készíthető, melyek formai követelményei megegyeznek a

tartalomjegyzék követelményeivel.

Példák

1. ábra: A sporttudomány interdiszciplináris helye (Forrás: Bíróné, 2011)

1. Táblázat: A sportágfejlesztési programok és a Sport XXI. program révén a

sportágaknak juttatott támogatások mértéke 1999-2011

Forrás: NUPI (é.n.) www.nupi.hu

16

6. A szakdolgozat értékelésének szempontjai (Bírálat és Védés) A szakdolgozat elkészítéséről és értékeléséről a TVSZ 59.§-a rendelkezik.

A szakdolgozatot legalább egy kötött példányban köteles a hallgató a TTK Tanulmányi

Osztályára leadni. Beadási határidő: adott félévenként a Kari Tanács által meghatározott

nap. A bekötött példány a záróvizsgát követően az intézeti könyvtár tulajdona. A bekötött

példány benyújtásával egyidejűen a végleges formát digitálisan (CD/DVD lemezen), PDF

formátumban is le kell adni. A fájl címe tartalmazza hallgató vezeték és keresztnevét

(kisbetűvel és ékezet nélkül), EHA-kódját (.PTE nélkül), valamint az évszámot:

Xxxx_Yyyy_TEEEAAP_201x.pdf Az elektronikus változatokat az intézet gyűjti és

archiválja.

6.1 A szakdolgozat elbírálásának szempontjai:

A választott téma aktualitása, relevanciája, a téma indokoltsága

A hallgató szakirodalmi tájékozottsága, kritikai hozzáállású feldolgozása

A kutatási módszerek ismerete és alkalmazása

Az elméleti tárgyak ismeretanyaga és a gyakorlati tapasztalatok közötti összefüggések

bemutatása

Az esetleges önállóan végzett kísérletek, vizsgálatok (vagy tartalomelemzés) és a

belőlük levont eredmények és következtetések minősége

A dolgozat jól kimunkált részei, illetve esetleges ideológiai, tárgyi hiányosságok,

tévedések minősége, mennyisége

A dolgozat szerkezeti felépítése, a hivatkozások használatának helyessége

A hallgató fogalmazási stílusa, nyelvhelyessége, helyesírása, a terminológia használata

A szakdolgozatok leadásának és nyilvános védésének határidejét tanévenként a kari tanács

határozza meg és teszi közzé. A szakdolgozat leadási határidejét kérelemre – a térítési és

juttatási szabályzatban meghatározott késedelmi díj befizetése mellett – a szakfelelős

legfeljebb egy héttel meghosszabbíthatja. (TVSZ. 59. § 10.). A szakdolgozatot értékeltetni

kell a szakfelelős által kijelölt két bírálóval (opponenssel). A bíráló oktató vagy – dékáni

engedéllyel – felsőfokú oklevéllel rendelkező külső szakember is lehet. A bíráló lehet a

témavezető is. A bírálóknak a szakdolgozat értékelésére és a minősítésre vonatkozó javaslatát

a szakdolgozathoz kell csatolni (TVSZ 59.§ 11.). A dolgozat értékelése a „bírálati lap”

(6.melléklet) útmutatásai alapján történik. A dolgozat végleges érdemjegyét a két bíráló

(konzulens és opponens) számtani átlagából kell számítani, amely a kerekítés szabályai

szerint egész érdemjegyként kerül a jegyzőkönyvbe. Amennyiben a két bíráló érdemjegyeinek

különbsége három vagy annál nagyobb, úgy a szakfelelős által kijelölt harmadik bíráló is

véleményezi a dolgozatot (TVSZ 59.§ 11.). Amennyiben a szakdolgozat bírálata során

legalább két bíráló által javasolt érdemjegy elégtelen, a szakdolgozat nem bocsátható védésre.

Ebben az esetben a hallgatónak a szakfelelős által megadott határidőn belől új szakdolgozatot

kell készítenie. Amennyiben a benyújtott szakdolgozat sérti a szerzői jogokat minősítése

elégtelen (1), továbbá a szakdolgozat készítőjével szemben a szakfelelős fegyelmi eljárást

kezdeményez a dékánnál.

A bírálatot 3 példányban kell elkészíteni, a bírálati űrlapon, amely az intézeti honlapon

elérhető. A bírálat eredeti példányait (konzulensi és opponensi), az intézeti titkárságon kell

leadni. A bírálat második példánya a dolgozattal együtt az intézeti könyvtárba kerül. A

harmadik bírálati másolatot a Hallgatónak kell átadni, a szakdolgozat védési eljárásának

megkezdésekor.

17

6.2 A védés

A szakdolgozat védéséről a TVSZ 60.§-a rendelkezik.

A szakdolgozat védésére a Tanulmányi Osztály által meghatározott időpontban és helyen,

külön erre a célra kijelölt legalább háromtagú, a szakfelelős által kijelölt Bizottság előtt kerül

sor. A bizottság elnöke egyetemi (főiskolai) tanár vagy docens, kivételesen – dékáni

engedéllyel – egyetemi adjunktus lehet. A bizottságnak tagja lehet külső szakember és a

szakdolgozatot elbíráló oktató is (TVSZ 60.§ 1.). A védés nyilvános, annak beosztására és

kihirdetésére legkésőbb egy héttel a lebonyolítás előtt sor kerül (kivéve a titkosított

szakdolgozati védés). A pontos időpont és beosztás a szokásos helyeken (intézeti honlap, stb.)

válik elérhetővé. A védésen a jelölt 10 perces szóbeli, számítógéppel támogatott (PowerPoint)

prezentáció keretében mutatja be dolgozatát, amelyet szakmai vita követ. A védés során a

jelölt a dolgozat bemutatása révén bizonyítja a fogalmi keretek ismeretét, szakmai jártasságát,

képzés során elsajátítottak ismeretét.

A védés érdemjegye a bizottsági tagok által adott értékelés, amelyet a jegyzőkönyvben kell

rögzíteni. A kapott szóbeli érdemjegy és a bírálatok átlagából kapott érdemjegy között nem

lehet a különbség nagyobb, mint kettő. A szakdolgozat végső érdemjegye az írásbeli bírálatok

valamint a szóbeli vizsgán a bizottságtól kapott érdemjegyek átlagaiból tevődik össze.

Amennyiben az érdemjegy nem egész szám, úgy a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A

védés eredményét a bizottság elnöke a Hallgatóval a Védést követően közli.

18

7. Mellékletek

1. melléklet – Szakdolgozat jelentkezési űrlap

SZAKDOLGOZATI JELENTKEZÉS Nyomtatott betűvel vagy írógéppel /számítógéppel töltendő ki!

STI 20...../ . . . . . . .

HALLGATÓ

neve:…………………………………………………………………………

………………………….. szak …………………..évfolyam

EHA KÓD

TÉMAVEZETŐ

neve:

tudományos fokozata:

beosztása:

munkahelye (intézmény/tanszék):

KONZULENS* (külső témavezető esetén)

neve:

beosztása:

munkahelye: PTE TTK STI ……………….Tanszék

VÁLASZTOTT TÉMA:

Pécs, 201………………………………

......................................... ......................................... ……………………………

Hallgató Témavezető Konzulens

19

T

2. melléklet – Konzultációs napló

SPORTTUDOMÁNYI ÉS TESTNEVELÉSI INTÉZE

Hallgató neve (EHA kódja):……………………………………………………

Szakdolgozat címe: ………………………………………………………………………..

Témavezető neve: …………………………………………………………………………..

Konzulens (külső témavezető esetén) neve: ………………………………………………

Alkalom Dátum A konzultáció tárgya Aláírás

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

A konzultációs naplóban minden, a jelölt és témavezetője közötti érdemi találkozást rögzíteni

kell. A szakdolgozati konzultáció feltétele a félévenként legalább két konzultáció megléte.

A hallgató a szakdolgozati konzultáció során teljesítette a konzultáció követelményeit.

………………………………………… ………………………………………

Témavezető Konzulens

Pécs, 201………………………………………..

20

3. melléklet – Konzultáció értékelő lap

SPORTTUDOMÁNYI ÉS TESTNEVELÉSI INTÉZET

Szakdolgozat konzultáció értékelő lapja

Alulírott…………………………………………….(témavezető, konzulens)

nyilatkozom, hogy ………………………………………..(szakdolgozó neve) az

általam megadott konzultációs időpontokban megjelent és az általam javasolt

feladatokat elvégezte.

Ezek alapján a szakdolgozó félévi munkáját …………………………(számmal

és betűvel) érdemjeggyel értékelem.

Jelen értékelő lap a Szakdolgozat konzultáció I. / Szakdolgozat konzultáció II. (megfelelő

aláhúzandó) tárgy teljesítését igazolja.

Pécs, 201……………………

Témavezető/Konzulens aláírása

21

4. melléklet – Szakdolgozat elfogadási adatlap

SPORTTUDOMÁNYI ÉS TESTNEVELÉSI INTÉZET

ADATLAP

Szakdolgozat készítésének éve

Jelölt neve

Tagozat (nappali v. levelező)

Szak

Témavezető Neve:

Beosztása:

Munkahelye:

Konzulens (külső témavezető esetén)

Neve:

Beosztása:

A szakdolgozatot ellenőriztem. Beadható vagy nem adható be (megfelelő rész aláhúzandó)

dátum Témavezető (konzulens)

22

5. melléklet – Hallgatói nyilatkozat

PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

SPORTTUDOMÁNYI ÉS TESTNEVELÉSI INTÉZET

PÉCS

HALLGATÓI NYILATKOZAT

Alulírott …………………………………………… (EHA kód: ………………) a Pécsi

Tudományegyetem Természettudományi Kar hallgatója a jelen nyilatkozat aláírásával

kijelentem, hogy a

…………………………………………………………………………………………………

című (megfelelő rész aláhúzandó)

diplomamunka;

szakdolgozat

(a továbbiakban: dolgozat) önállómunkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői

jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az egyetem által előírt, a dolgozat

készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében1.

Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a

konzulenst illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg .

Jelen dolgozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a

dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés

ténye merül fel, a Pécsi Tudományegyetem megtagadja a dolgozat befogadását és

ellenem fegyelmi eljárást indíthat.

A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői

jogsértés miatti egyéb (polgári jog, szabálysértési jog, büntetőjogi) jogkövetkezményeket.

Pécs, 201. ……………………

..............................................

hallgató

1 1999. évi LXXVI. tv. 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei , valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel

kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul

23

6. melléklet – Szakdolgozati bírálati lap

PTE STI SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA Oldalszám: 1/2

A hallgató neve:

A hallgató szakja:

A szakdolgozat címe:

A bíráló neve:

A bírálat kritériumai

Adható

maximális

pontszámok

Adott pontok

1. A szakdolgozat témája valós, aktuális, indokolt problémát dolgoz fel, társadalmi-szakmai összefüggések megjelenítésével.

8

2. A szakdolgozat széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalmak önálló kutatására épül. A szakirodalmi kutatás feldolgozása kritikai

elemeket is tartalmaz.

12

3. A kutatási célok és módszerek megfogalmazása világos, bemutatása

helyes. Az adatgyűjtés célirányos, alapos és körültekintő, az

esetleges mintavétel megfelelő.

12

4. A források és az esetleges saját kutatáson alapuló adatok

feldolgozása jó színvonalú, az elméleti vagy gyakorlati

probléma/eset alapos, kritikus értékelésen alapszik.

15

5. Az elemzés és az eredmények bemutatása önálló és színvonalas,

újszerű elméleti és gyakorlati következtetésekkel, meggyőző és

hasznosítható ötletekkel illetve javaslatokkal.

15

6. A dolgozat arányos, logikus, struktúrája egymásra épülő, a lényegi pontok és összefüggések kiemelése illetve kidolgozása helyes.

8

7. A terminológia használata pontos, szóhasználata szabatos, jól követhető gondolatmenettel, gördülékeny, élvezhető fogalmazással.

8

8. A dolgozat külső megjelenése minden tekintetben szabványos,

gondos, körültekintő munkát takar. Ábrái, táblázatai áttekinthetők,

segítik a szöveg értelmezését.

8

9. Az irodalomkezelés, a hivatkozás(ok) az előírásoknak megfelelő(ek).

4

10.A bíráló szubjektív értékelése, összbenyomása a dolgozat egészéről 10

Összpontszám:

100

Értékel és :

86-100 pont jeles (5)

76-85 pont jó (4)

66-75 pont közepes (3)

51-65 pont elégséges (2)

0-50 pont elégtelen (1)

Érdemjegy:

24

PTE STI SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA Oldalszám: 2/2.

Általános összefoglaló vélemény a dolgozatról

(10-15 mondat szöveges értékelés)

A bíráló szakmai kérdései:

..........................................................

a bíráló aláírása