tudományos kutatás módszertana - útmutató

2 MAGYAR ORVOS I NYELV 2001 , 1 :2

ÚTMUTATÓ

A tudományos közlemény írása tudomány, mûvészet, de nyelvmûvelés is.

BEVEZETÉS

A tudományos közlemények írása minden szakma mûvelésénekalapja, a tudás, a szakismeret továbbadásának legjelentôsebbmódja. A történelem során a tudás, az ismeretek terjesztése nemmindig volt kívánatos a �kiváltságos� helyzet elvesztésének fé-lelme miatt. Ma mindenki törekszik szakismereteit továbbadni,az oktatás rangot nyert, a �kiváltságos� helyzetet nem az �amittudok� elrejtése adja.

A tudományos cikkek áttekinthetetlen módon megsokasodtak,ezért a közleményeket rendszerezô, értékelô rendszerek (indexek)jöttek létre, azok minden elônyével és veszélyével. Ezek ismerte-tése nem tartozik szorosan a tanulmány témájához, a Nôgyógy-ászati Onkológia címû folyóiratnak egy egész száma foglalkozikvelük (1).

Tanulmányok, tudományos cikkek írása a szakmai elômene-tel feltétele is. Az elômenetel itt jó és rossz értelemben is szere-pel. A jó értelem az oktatás, az ismeretek bôvítése, a tudás gya-rapítása, a rossz értelem a dolgozatírás hajszolása �pontszerzés�miatt; egy mindenáron való muszáj, amely nem mindig eredmé-nyez nívós munkát. Ebbôl fakadó torzhajtás az ún. �felvágottközlés� (salami publication, más néven SPU � smallest publish-able units) is, amely egy, egyetlen közleménybe tartozó kutatástöbb, apró részletben történô közlését jelenti.

A közleményírás mai rendszere az elmúlt 300 év alatt csiszo-lódott ki, folyamatosan formálódott és alakult az ún. elôbírálórendszer (peer-review process) is. Ennek értelmében egy mérv-adó folyóiratban (peer-review journal) csak olyan közlemény je-lenhet meg, amelyet két független szakbíráló értékelt és elfoga-dott, közlésre alkalmasnak talált.

Az elmúlt két évtizedben egy jelentôs egységesítés is történt.A rangos nemzetközi folyóiratok fôszerkesztôi találkoztak, és egybizottságot hoztak létre (International Committee of Medical Jo-urnal Editors, ICMJE) azzal a feladattal, hogy a tudományosmunkák szerkesztésére, összeállítására szabályokat dolgozzanakki. Elôírások születtek egyebek mellett a közlemények beküldé-sét, elbírálását és javítását, a szerzôk szakmai és erkölcsi felelôs-

ségét, a betegek, a szerzôk és a tudományos folyóiratok jogait il-letôen is. A Bizottság által megfogalmazott szabályok címe: Uni-form requirements for manuscripts submitted to biomedical jour-nals (2).

Az ICMJE megalakulása lépésenként történt. Elôször csaknéhány szerkesztô gyûlt össze nem hivatalosan Vancouverben,1978-ban � Vancouver csoport �, akik tanulmányozták és némi-leg módosították az Amerikai Nemzeti Orvostudományi Könyv-tár szakemberei által megfogalmazott kézirat-szerkesztési irány-vonalakat. Megállapodtak abban, hogy a módosított változatotsaját folyóirataikban alkalmazzák. A kidolgozott útmutatót 1979-ben tették közzé. Az ICMJE az évek folyamán (1999, 2000 és2001) számos módosítást hajtott végre, a szabályokat a kézirat-ok elôkészítésén túl a szaklapok szerkesztésének más területei-re is kiterjesztette. Ma több mint 500 folyóirat szerkesztôsége al-kalmazza ezeket a szabályokat, szerkeszti folyóiratát ezeknekmegfelelôen.

Az ICMJE mellett azonban vannak más rendszer szerint szer-kesztett komoly folyóiratok is, így például az American Journalof Human Genetics, Archives of Diseases of Children stb., ame-lyek az American Medical Association (AMA) elõírásait követik.Más tekintélyes lapok (pl. European Journal of Pediatrics) pedigegyik csoportosuláshoz sem tartoznak, õrzik saját � többévtizedes � szerkesztési hagyományaikat.

A tudományos közlemények mindennapi munkánk részévéváltak. Megfelelô értékelésük, hasznosításuk csak akkor lehetsé-ges, ha a szerkesztésükkel, megírásuk követelményeivel stb. isvalamelyest tisztában vagyunk. Ezek ismerete kutatók és orvo-sok számára egyaránt kívánatos, de még azok számára is fontos,akik csak olvassák a közleményeket. Különösen jelentôsekazonban a szerzôk számára, nemcsak azért, hogy a dolgozataikatelfogadják, hanem azért is, hogy rengeteg felesleges, idegôrlômunkától, csalódástól és idôveszteségtôl kíméljék meg magukat.A nem megfelelôen tervezett munka óhatatlanul kudarchoz ve-zet. Bármilyen korszakalkotó is egy felfedezés, kutatási ered-mény, ha nem közöljük, homályba vész, egy rossz közlemény pe-dig a legnagyobb jelentôségû munkának is koporsója lehet.

Ezek a gondolatok vezettek ennek az összefoglalónak a meg-írására. Tanulva saját képzetlenségembôl, hibáimból, fôszerkesz-tôségig vezetô rendkívül göröngyös, kiábrándulásokkal teli

B Ô S Z E P É T E R

Tudományos közlemények írása, szerkesztése: útmutató

a szerzôk és az olvasók számára

ÚTMUTATÓ

útamból, úgy gondoltam, sokat segíthetek, ha áttekintem, és azolvasónak átadom amit a tudományos közleményekkel kapcso-latban hasznos tudni. Tisztában vagyok azzal, hogy még sok szá-zan írhattak volna hasonló vagy még sokkal jobb útmutatót eb-ben a témában, és talán nem is vagyok jogosult arra, hogy egyszemélyben erre vállalkozzak. Mégis, mint három tudományosfolyóirat alapító-fôszerkesztôje, számos folyóirat szerkesztôbi-zottsági tagja, az európai szülészeti és nôgyógyászati lap fogadóközép-kelet-európai szerkesztôje és az európai nôgyógyászationkológiai folyóirat fôszerkesztôje, úgy éreztem, rendelkezemannyi tapasztalattal, amelyet már érdemes másokkal is megosz-tani. Hiányosságok, hibák elkerülhetetlenül elôfordulhatnak,ezek kiküszöbölésére bírálókat kértem fel, és tanácsaik, meg-jegyzéseik alapján módosítottam a kéziratot.

A TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK TÍPUSAI

Sokféle tudományos közlemény létezik, amelyek közül egyesekgyakorlatilag mindegyik tudományos folyóiratban megtalálha-tók, mások csak egyikben-másikban. Az elôbbieket alaptípusok-nak is nevezhetnénk, és három alapvetô csoportba sorolhatjuk:1. eredeti közlemények, 2. összefoglaló közlemények és 3. esetis-mertetések. Ugyanazon közleménytípusok megnevezései is na-gyon változók, folyóiratonként mások és mások lehetnek. Aszemléltetô táblázat a közlemények különbözô típusairól ad átte-kintést a teljesség igénye nélkül.

A tudományos közlemények gyakoribb típusai:

Eredeti közlemények

válfajok: Sürgôs közlemények

Elôzetes közlemények

Tudományos levelek

Betegségkifejlôdés, kórkifejlôdés

Metaanalízis

Összefoglaló közlemények

válfajok: Útmutatók

Szerkesztôségi közlemények

Gyökerek (történelmi témájú összefoglalók)

Esetismertetések

válfaj: Klinikai kép

Egyéb típusok:

Elnöki köszöntô

Levél a szerkesztôséghez/szerkesztôhöz

Véleménynyilvánítás

Kerekasztal-megbeszélés

Továbbképzô közlemények

A kultúra és a tudomány kapcsolatát tárgyaló írások

Írásmóddal, nyelvi kérdésekkel foglalkozó cikkek

Arcképek

A lelkem békéje

Hírek, bejelentések, könyvismertetések, beszámolók stb.

Eredeti közlemények (original/regular articles)Ezekben a szerzôk saját munkájukat mutatják be: a kutatók kí-sérleteik, a gyakorló orvosok eseteik kiértékelésének és a klini-kai vizsgálataiknak az eredményeit. Eredeti közleménynek szá-mítanak a különbözô felmérések � betegséggyakoriság, népessé-gi vizsgálatok stb. � eredményeit bemutató cikkek is. A közle-mények döntô többsége ebbe a csoportba tartozik.

Az eredeti közlemények egyik válfaja a sürgôs közlemények(rapid communication). Ezt a formát valamely rendkívül fontosés új felfedezés, kísérleti eredmény ismertetésekor alkalmazzák.Sokszor a világelsôség kérdése is tétje a sûrgôsségnek, de sürgõsközlemény jelenhet meg akkor is, ha valamilyen veszélyre akar-juk felhívni a figyelmet: nem ismert gyógyszermellékhatás, vál-sághelyzet � pl. híradás az Ebola-vírus támadásról (Lancet) �stb. Ezek a közlemények tehát negatív értesülést, figyelemfel-hívást is tartalmazhatnak.

A sürgõs közlemények nem tévesztendõk össze az ún. elõzetesközleményekkel (preliminary articles), amelyek 2-3 oldal ter-jedelmûek, egy végleges közlemény elõfutárai. A szerzõknekkötelezõen közölniük kell a végleges cikket, és hivatkozniuk azelõzetes közleményre. A végleges közleményt nem kell szük-ségszerûen ugyanabban a szaklapban megjelentetni, amelybenaz elõzetes közleményt adták közre. Egy-egy folyóirat � például azActa Physiologica Scandinavica � elõszeretettel, jóformán csakelõzetes közleményeket jelentet meg.

Ugyancsak az eredeti közlemények egyik változatának tekint-hetô a Tudományos levél (science vagy research letter). Lényegé-ben egy szabályos szerkesztésben megfogalmazott eredeti közle-mény rövidített változata vagy kiegészítése, esetleg egy eredeti,már közölt tanulmány egyik pontjának külön részletezése. Általá-ban csak a vizsgálatok, felmérések stb. tényszerûségére összpon-tosít, az eredmények összevetése az irodalmi adatokkal visszafo-gott; az irodalmi hivatkozások száma szigorúan korlátozott. Nemmindegyik tudományos folyóirat közöl ilyeneket, pedig nagyonhasznosak. Leggyakrabban olyan eredeti munkákról van szó, me-lyek érdekesek és hasznosak is az olvasó számára, de nem túlnagy horderejûek, már ismert dolgokhoz adnak további adatokat.Egy másik szempont a helykihasználás; rövidített cikkekrôl vanszó, ezért ezekbôl több közölhetô. Tudományos leveleket azonbanegyes � sokszor a legrangosabb � folyóiratok hagyománytiszte-letbõl is közölnek, például a Nature �letters to nature� címmel,amelyek teljes értékû eredeti közlemények.

Szintén az eredeti közlemények egy válfaja a betegségek ki-alakulásával foglalkozó közlemények; angolul Mechanisms ofdisease rovatcímmel jelennek meg, amit magyarul Betegségkifej-lôdés vagy Kórkifejlôdés elnevezéssel illethetnénk. A cikkekbena szerzôk a saját vizsgálati eredményüket ismertetik.

Külön kell szót ejteni az ún. metaanalíziseket (meta-analysis)ismertetõ cikkekrõl, mert ezeket sokszor összetévesztik az össze-foglaló közleményekkel. A metaanalízis egy adatelemzési mód-szer az egyazon témával és módon végzett vizsgálatok tudomá-nyos összegezésére és elemzésére. A szerzõk az irodalomban kö-zölt eseteket gyûjtik össze, és azokat � mint nagy esetszámú vizs-

MAGYAR ORVOS I NYELV 2001 , 1 :3 3

4 MAGYAR ORVOS I NYELV 2001 , 1 :4�13

ÚTMUTATÓ

gálatot � tanulmányozzák. Nem összehasonlítják az irodalmiadatokat, hanem a vizsgálati mintákat együttesen számolják,elemzik. Ezek tehát eredeti � adatelemzési � közlemények.

Összefoglaló közlemények (review articles, seminars, series)Az összefoglaló közleményekben egy-egy témakörrôl kapunk �saját tapasztalatok és az irodalmi adatok alapján összeállított �átfogó képet. Ellentétben a metaanalízissel, ezekben a dolgoza-tokban a szerzõk következtetéseiket � saját tapasztalataikon túl-menõen � a közölt tudományos cikkek eredményeinek, követ-keztetéseinek alapján fogalmazzák meg és nem az irodalombanközölt esetek összesített újraértékelésével.

Az összefoglaló közleményeket egy-egy szakterület rangosképviselôi írják, általában gyakorló szakembereknek, gyakorlóorvosoknak, illetve határterületeken dolgozóknak, kutatóknak.Haszonnal olvashatják azonban az adott szakterület szakembereiis. Sokszor felkérésre születnek az ún. �Tekintélyes professzor�(Kiemelkedô szaktekintély) sorozat � Distinguished Professor(Expert) series � ritkán �Mini review� vagy �Commentary� ro-vatcím alatt. A legtöbb folyóiratban azonban egyszerûen Össze-foglaló közlemény (review article) megjelölés alatt közlik.

Az összefoglaló közleményeknek napjainkban egyre nagyobb ajelentôségük, mert a tudomány felgyorsult, nap mint nap halma-zával jönnek az új eredmények, és az irodalom áttekinthetetlenmértékben felduzzadt � folyóiratok százai láttak napvilágot. Amindennapi rohanásban, nagyon sok idôt lekötô gyakorlati mun-kában megfáradt orvosok nem képesek a szakmájuk egészére ki-terjedô irodalmat böngészni, tanulmányozni. Még az egyetemi in-tézetekben dolgozók is legfeljebb saját szûkebb kutatási területükirodalmának tanulmányozására tudnak idôt szakítani.

Az összefoglaló közleményekben általában útmutató is talál-ható. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy irányvonalul szolgálnak,támpontot adnak a gyakorló szakembereknek, például a betegekkezelésére. Ennek jelentôsége nagyon nagy, a szerzô felelôsségeóriási. Az írástudók felelôssége történelmi távlatokban is kikris-tályosodott, évszázadok óta megfogalmazódott, az összefoglalómunkák szerzôinél azonban ez a felelôsség hatványozottmértékû.

A túl hosszú összefoglalók közlemények szokás szerint többrészletben kerülnek közlésre.

ÚTMUTATÓK (GUIDELINES) Az összefoglaló közlemények válfajának tekinthetôk az útmuta-tók, melyeket irányelveknek, idegen szóval protokolloknak is ne-veznek. Ezek tömören összefoglalt, szabályrendszerábrákkal (al-goritmusokkal) bemutatott kezelési, kivizsgálási, kórismézési el-vek, munkatervek. Ellentétben az általános összefoglaló közlemé-nyekkel, az útmutatókban a szerzôk nem elemzik az irodalmiadatokat részletesen, hanem csak az elemzésbôl levont követ-keztetéseket adják meg, ezek alapján alakítanak ki állásfoglalá-sokat, állítják össze az irányelveket és készítik el a szabályrend-szerábrákat.

Példa: Szabályrendszerábra (algoritmus): az IA1 stádiumú méhnyakrák kezelése

Méhnyakrák St. IA1

Kúpkimetszés

Sebészi szél

Nem ép

Ép Újabb kúpkimetszés

Követés Egyéb javallat mellett méheltávolítás

SZERKESZTÔSÉGI KÖZLEMÉNYEK (EDITORIALS) Ezek is az összefoglaló közlemények egyik formájának tarthatók.A folyóirat szerkesztôsége vagy a szerkesztôség felkérésére egyszakterület kiemelkedô alakja foglal állást az adott szakterület-hez tartozó témában. Ritkán egy teljesen önálló témában, szokásszerint azonban a lapnak ugyanabban a számában megjelenôegyik közleményével kapcsolatban fejti ki véleményét a szer-kesztôbizottság. Máskor sokkal általánosabb kérdésekrôl, elvidolgokról vagy éppen gyakorlati meggondolásokról teszi közzévéleményét a folyóirat szerkesztôsége.

GYÖKEREK (HISTORY), (TÖRTÉNELMI TÉMÁJÚ ÖSSZEFOGLALÓK) A régmúlt eseményeit a kezdetektôl napjainkig tekintik át a fellel-hetô adatok és saját tapasztalat alapján. Lényegében a múltba te-kintô összefoglaló közlemények, amelyek útmutatót, a betegek ellá-tására irányelveket nem adnak. Céljuk a gyökerek megôrzése, amúlt feltárása. Mint ahogy az egyén sem, úgy a tudomány sem lé-tezhet múlt nélkül; jelentôségük már csak ezért is nagy. Sajnos ke-vés van belôlük, pedig minden tiszteletet megérdemelnek.

Esetismertetések (case reports) Ezekben a közleményekben a szerzõk egy vagy több, ritka, az or-vosi irodalomban csak elvétve elõforduló vagy még nem közölt ér-dekes esetrõl számolnak be, olyan betegekrõl, akiknek a betegsé-ge ritkaságszámba megy, illetve akiknek betegségével kapcsolat-ban kivételes összefüggést, szokatlan szövõdményt stb. figyeltekmeg. A szokatlan kórlefolyást, szövôdményeket, új összefüg-géseket jól ismert, gyakori betegségek esetében is közölni kell.Az esetismertetések egyik célja segíteni másoknak, ha hasonló be-tegséggel, szövõdménnyel találkoznak, másrészt azért fontosak,mert � ritka betegségek esetén � csak így remélhetõ, hogy az iro-dalomban elég sok eset gyûlik össze, lehetõvé téve, hogy érdemikövetkeztetéseket vonjunk le. Az sem szokatlan, hogy a betegségfelismerése, kezelése során elõforduló tanulságos tévedés miatt

ÚTMUTATÓ

ismertetünk egy esetet mások okulására. Ilyen közlemények né-ha A hét leckéje (Lesson of the week) címszó alatt jelennek meg.A szerzõk rendszerint az eset ismertetésén kívül az irodalombantalálható hasonló esetekrõl is beszámolnak, átfogó irodalmi képetadnak. Ilyenkor a Esetismertetés és irodalmi áttekintés (Case re-port and review of the literature) rovatcím is használatos.

KLINIKAI KÉP (CLINICAL PICTURE) Egyik válfaja az esetismertetéseknek a Klinikai kép, amelyben abetegrôl egy-két képet közlünk a beteg hozzájárulásával, és egyrövid � általában 150 szónál nem hosszabb � magyarázó szöveg-gel egészítjük ki.

Egyéb közleménytípusok Az egyéb közleménytípusok valamilyen módon � néha csak köz-vetve � kapcsolatba hozhatók a három alaptípussal, és a folyó-iratoknak fontos részét képezik.

ELNÖKI KÖSZÖNTÔ (PRESIDENTIAL ADDRESS) A tudományos szaklapok nagy része egy, ritkábban több tudo-mányos társaság tulajdonát képezi, vagy fennhatósága alatt kerülkiadásra. Szokásos, hogy a társaság újonnan megválasztott elnö-ke � többnyire elnökségének kezdetén � egy közleményben (el-nöki köszöntõ) fejti ki állásfoglalását a társaság feladataival, te-endôivel, illetve az adott szakterülettel kapcsolatban. Nem hatá-rozták meg pontosan, hogy az elnök köszöntôjében mirôl írhat, atársaságra azonban mindig kitér.

LEVÉL A SZERKESZTÔSÉGHEZ/SZERKESZTÔHÖZ (LETTERS TO THE EDITOR) Ezek rövid írások, az olvasók gondolatait, megjegyzéseit tartal-mazzák. A megjegyzések lehetnek általánosak, sokszor azonbanegy-egy, a folyóiratban megjelent közleményt bírálnak, egészíte-nek ki. Az utóbbi esetekben a szerkesztôség a bírált közleményszerzôinek válaszát is közreadja. A szerkesztôséghez írt levelekkritikusak, kellemetlenek is lehetnek. A Levél a szerkesztõséghezcímszó alatt megírt munkák azonban nem mindig a fentiek szel-lemében fogalmazódnak: egy-egy folyóirat � pl. a Nature � �let-ters to nature� rovatában tudományos közleményeket jelentetmeg. Ezek szerkezete rendre követi az eredeti dolgozatok szerke-zetét, a tudományos levelekhez hasonló.

VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS (COMMENTARY) Rövid közlemények, amelyek szakemberek véleményét, tapasz-talatait, jövôbeni elképzeléseit ismertetik egy-egy témával kap-csolatban. Sokszor felkérésre készülnek. Egyes folyóiratokbanazonban összefoglaló közlemények.

KEREKASZTAL-MEGBESZÉLÉS (ROUND-TABLA DISCUSSION)Sok formája van és az elnevezések is sokfélék: Kerekasztal-meg-beszélés, Érvek és ellenérvek, Nyájas beszélgetések. A nemzetközi

irodalomban sokszor �tribute� néven szerepelnek. Egy-egyszakterület kiemelkedô képviselôi fejtik ki nézetüket egymássalvitatkozva vagy vita nélkül (Nyájas beszélgetések). Tulajdonkép-pen ide sorolhatók az �Egyetértô megállapítások� (Konszenzusállásfoglalások, rendezvények), amelyek a vita részleteit nem,csak a kikristályosodott állásfoglalásokat ismertetik.

TOVÁBBKÉPZÔ KÖZLEMÉNYEK (EDUCATIONAL ARTICLES)Mûtéti leírások, kezelési módszerek, eszközök ismertetése, alap-fogalmak felelevenítése, új eredmények bemutatása. A tovább-képzés a szaklapokban is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A szak-lapok többségének van külön Továbbképzés címû rovata, de meg-jelentek csak továbbképzéssel foglalkozó folyóiratok is, mint pl.a CME (continuing medical education) Journal of GynecologicOncology.

A KULTÚRA ÉS A TUDOMÁNY KAPCSOLATÁT TÁRGYALÓ ÍRÁSOK Alapvetôen színesítik a folyóiratokat, és az általános mûveltsé-get gyarapítják. Jólesô érzéssel olvassuk az ilyen munkákat, épü-lésünkre szolgálnak, gondolatokat ébresztenek. A tudomány és amûvészet nem elválasztható, nem árt ezt példákon is bemutatni.

ÍRÁSMÓDDAL, NYELVI KÉRDÉSEKKEL FOGLALKOZÓ CIKKEK Ezek nem gyakoriak, sokszor szerkesztôségi közlemények. A ha-zai irodalomban azonban egyre gyakrabban találkozunk velük. Amagyar orvosi irodalomban nagy szükség van rájuk, mert megle-hetôsen nagy az összevisszaság.

ARCKÉPEK (SPECIALIST LIFE) (SZEMÉLYEKKEL FOGLALKOZÓ MUNKÁK) Alapvetôen a folyóiratot kívánják érdekesebbé, az olvasó számá-ra vonzóbbá tenni. Többnyire a szakma élô alakjaival folytatottpárbeszédek. Ha a szerkesztô jól választ, szakmailag kiemelke-dô egyéniségeket kérdez, az olvasó magvas gondolatokkal talál-kozhat. Ezek a munkák feltétlenül figyelemfelkeltôk, a törekvésdicséretes.

A LELKEM BÉKÉJE (PEACE OF MY MIND)Olyan közlemények találó neve, amelyekben adósságot törlesz-tünk, a múltban nem közölt írásokat, megfigyeléseket, tanulmá-nyokat, véleményeket adunk közre. Sokszor már nem élô, másesetben már közölni nem tudó, nem akaró személyek elôtt tisz-telgünk, akiknek nem állt módjukban � politikai, személyes stb.okok miatt �, hogy gondolataikat kifejtsék.

HÍREK, BEJELENTÉSEK, KÖNYVISMERTETÉSEK, BESZÁMOLÓK STB. Ezek tájékoztató ismertetések, nem tudományos munkák, demindenképpen a folyóiratok alapvetô tartozékai.

MAGYAR ORVOS I NYELV 2001 , 1 :4�13 5


ÚTMUTATÓ

Megjegyzés A közlemények típusainak felsorolása távolról sem teljes, és na-ponta körvonalazódnak újabb formák is. A Lancet különösenélenjár ebben: a szerkesztôk a fentiekben ismertetetteken kívülkülönlegességeket, mint Feltételezés, Tanuljunk a hibákból, Másosztályok, Az osztályunk hibái megjelölésû írásokat is közread-nak. A rövid és érdekes rovatcím alatt megjelenô dolgozatokraigény van a folyóiratok színesítése, minél több szerzô bevonásaés dolgozat közlése, helykihasználás stb. miatt. A legkiemelke-dôbb lapok válogatnak még a nagyon jó közlemények közül is, éselkeseredett harcok folynak a helyért. Valószínû, hogy a külön-leges rovatcímek ezért is születnek.

Egy másik új irányzat a közlemény lényegi részének ismertetéseés utalás arra, hogy a részletek a világhálón olvashatók, a folyó-irat honlapján. Egy hagyománykövetô szerzô számára ez szokat-lan és talán visszás is; majd az idô mondja meg, hogy beválik-evagy sem ez a típus.

A TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK SZERKEZETE ÉS SZERKESZTÉSE

A közlemények szerkezetea közlemények típusa sze-rint némileg változik, egy-egy rész azonban állandó,pl. minden közleménynekvan címe. Alapvetôen min-den dolgozat három részretagozódik: fejléc, tartalmirész és az irodalmi adatokattartalmazó rész, amelyhezáltalában egy a dolgozatlényegét tartalmazó ÖSSZE-FOGLALÁS is tartozik, vala-mint, egy néhány soros tö-mörített összesítés és a kö-szönet kifejezése is társulhat. A fejléc és az IRODALOMJEGYZÉK

egy-egy folyóirat minden közleményében egyformán szerkesz-tett, a különféle közlemények a tartalmi részben térnek el egy-mástól. Az ICMJE által kidolgozott szabályok a közleményekszerkezeti egységeit is alapvetôen meghatározták, ismertetésükennek szellemében történik. A szemléltetõ táblázat a közlemé-nyek alapvetô szerkezeti egységérõl ad áttekintõ képet.

A fejlécA fejléc a dolgozat címét, a szerzôk nevét és munkahelyét tartal-mazza, hozzátartozik még egy rövidített cím és gyakran egy LÁB-JEGYZET is. Ezek írásmódját az egyes folyóiratok pontosan meg-határozzák.

A KÖZLEMÉNY CÍME A közlemény címe az olvasók és a szerzôk elsô találkozási pont-ja � a közlemény �belépôje� �; fontosságát sokszorosan alá kellhúzni. A cím jelenik meg az irodalmi nyilvántartó rendszerek-ben (Index Medicus, Current Contents, Medline, Web of Science,Science Direct stb.),a világhálón, az iro-dalmi hivatkozások-ban. Mindig olyanlegyen, amely meg-ragadja az olvasó fi-gyelmét, és pontosankifejezi a közleménytartalmát.

Példák: Korai stádiumú méhnyakrákos betegek kezelésének eredmé-

nyeiA petefészek csírasejtdaganatainak DNS-tartamaMéhtestrákos betegek kiegészítô sugárkezelése:

elônyök, szövôdményekA cytokeratin-20 kifejezôdése méhtestrákbanÚj hámeredetû petefészekrák-sejtvonal: elsô megfigyelésekA kiegészítô sugárkezelés szerepe méhnyakrákban

� 200 eset tanulmányozásaA ciszplatin/taxolkezelés helye az emlôrákban:

3. szakasz vizsgálat

Találkozhatunk azonban � elsôsorban a tengerentúli szerzôk cik-keiben � a közlemény legfontosabb következtetését is tartalma-zó címekkel.

Példák: A P53 túlzott kifejezôdése kedvezôtlen kórjóslati jelméhtestrákok eseteiben

A szarkómás betegek kiegészítô hormonkezelésehatástalan

Az MR-vizsgálat hasznos a méhnyakrák stádiumá-nak megállapításában

A cím soha ne legyen hosszú, az egész dolgozatot nem fejezhetiki. Utána pontot nem teszünk, még akkor sem, ha a cím többmondatból áll, amely egyébként nem szerencsés és kerülendô. Atúl hosszú cím megzavarja az olvasót, és a nyilvántartási rend-szerekbe is nehezen illeszthetô. A fenti példákból is kiderül,hogy vannak összetett címek, amikor az alapcímhez egy toldalé-kot ragasztunk. Ez utóbbi történhet kettôsponttal (pl. Méht-estrákos betegek kiegészítô sugárkezelése: elônyök, szövôdmé-nyek), gondolatjellel (pl. A kiegészítô sugárkezelés szerepeméhnyakrákban � 200 eset tanulmányozása) és vesszôvel is, deerre csak hébe-hóba kerül sor. Tulajdonképpen bármelyik formaelfogadható, a kettôspont a leggyakoribb.

A harsány címek kerülendôk, ne használjunk nagy szavakat, túl-zó jelzôket, mert az ilyen címek visszatetszést keltenek.

Példák: A bcl2-gén mint új kezelési célpont: világraszóló megfigyelés

Calcitonin és a lépszarkóma: a legrosszabb kezelési forma

A cím megfogalmazásának fô szempontjai:

Pontosan fejezze ki a dolgozat tartalmát

Legyen érdeklõdést felkeltô

Legyen rövid

Ne tartalmazzon �nagy� szavakat,

túlzó jelzôket, ne legyen harsány

A közlemények alapvetõ szerkezetiegységei:

FejlécCímSzerzõkMunkahelyRövidített címLábjegyzet

Tömörített összefoglalásÖsszefoglalásTartalmi rész (a dolgozatok típusa

szerint változikKöszönetnyilvánításIrodalom

Az egyes részek a dolgozatok for-mái szerint változnak, kimaradnak.

ÚTMUTATÓ

A cím megválasztásában az adott folyóirat olvasótáborát is cél-szerû figyelembe venni. A tudományos szaklapok nagy többségé-ben a dolgozat címével kapcsolatban nem találunk követelmé-nyeket, csak egy-egy európai folyóirat ragaszkodik a leíró jelle-gû címekhez. Végeredményben mindkét címforma � csupán adolgozat tartalmát kifejezô (leíró), illetve a tanulmány következ-tetését is magába foglaló (következtetést ismertetô) � elfogadha-tó, a leíró jellegû megszokottabb, gondolkodásunkhoz közelebbálló.

RÖVIDÍTETT CÍM (RUNNING TITLE, RUNNING FOOT, SHORT TITLE) A rövidített cím tulajdonképpen az eredeti cím kivonata, a nyom-tatott oldalak aljára vagy tetejére kerül. A rövidített cím valóbanrövid legyen, általában 30-50 betûnél (leütésnél) ne hosszabb.

A SZERZÔK (AUTHORS) Az ICMJE állásfoglalása szerint szerzô az lehet, aki a közleményelkészítésében érdemi munkát végzett, és fordítva, aki érdemimunkát végzett, a dolgozat szerzôje legyen. Érdemi munkának te-kinthetô az ICMJE szerint: 1. lényeges szerep a vizsgálat ötleté-nek kialakításában és a tanulmányterv kidolgozásában, vagy je-lentôs közremûködés a vizsgálatok végzésében, illetve az ered-mények kiszámításában és értékelésében, 2. számottevô részvétela közlemény megírásában vagy annak kritikai átnézése, lényegikiegészítése, 3. a dolgozat végsô, közlésre küldendô formájánakjóváhagyása, jóllehet az utóbbival nem mindenki ért egyet. AzICMJE álláspontja szerint a közlemény szerzôitôl elvárható, hogya három pontban felsoroltak mindegyikében részt vegyenek. Úgyvélik, hogy az anyag gyûjtése egymagában vagy csupán a munká-hoz szükséges pénz elôteremtése vagy a kutatásnak, a dolgozat el-készítésnek távoli felügyelete nem elegendô a szerzôséghez. Pal-kovits professzor (személyes közlés) szerint az lehet szerzõ, akiegy dolgozat létrejöttének az alábbiakban felsorolt részei közüllegalább egyben részt vesz: ötlet (conception), kezdeményezés(initiation), elképzelés (planning), megtervezés (design), kivite-lezés (execution), értelmezés (interpretation), értékelés (assess-ment), megírás (writing).

Azoknak a nevét, akik nem szerzôk, de közremûködtek a ta-nulmányban, a dolgozat megszületésében, a KÖSZÖNETNYILVÁNÍ-TÁS-ban kell felsorolni, megemlítve az általuk végzett munkát.

Sokszerzôs klinikai tanulmányok � pl. sokközpontú vagynemzetközi gyógyszerkipróbálások � esetén is csak azok lehet-nek szerzôk, akik megfelelnek a szerzôkkel szembeni elvárások-nak. A többi közremûködôt � hozzájárulásukkal együtt � a KÖ-SZÖNETNYILVÁNÍTÁS-ban vagy egy függelékben kell felsorolni. Ré-gen a résztvevôk felsorolása gyakran a LÁBJEGYZET-ben történt.

A dolgozatban foglaltakért a szerzôk a felelôsek. Ez kivételnélkül mindegyik szerzôre vonatkozik. A szerzôk közül egy vagytöbb azonban a munka egészéért, összehangolásáért, ösz-szefogásáért is felelôs. A részvételt és a munka hitelességét, a fe-lelôsségvállalást a szerzôk aláírásukkal igazolják.

A szerzôk közül az egyik az ún. kapcsolattartó vagy levelezôszerzô, akinek az elérhetôségét (postacímét és/vagy távmásoló éstelefonszámát, valamint egyre inkább a villanypostai � e-mail � címét) is megadják, legtöbbször a dolgozat végén. Akapcsolattartó szerzô általában az elsô vagy az utolsó szerzô. Azelsô szerzô � legtöbbször egy fiatal munkatárs � az, aki a munkadöntô többségét végezte, a közlemény megszületésében megha-tározó szerepet játszott. Elõfordulhat, hogy a munka oroszlán-részét nemcsak egy ember végezte, az elsõ szerzõséget ezértnehéz eldönteni. Ilyen esetekben az ún. megosztott elsõszerzõség lehetõségével � új irányzat � élhetünk. Ez azt jelenti,hogy két elsõ szerzõ van: nevüket ábécé sorrendben írjuk, és akét név közé kötõjelet teszünk. Kettõnél több megosztott elsõszerzõ azonban nem szokott lenni. A második, harmadik stb.szerzôket az általuk végzett munka, a dolgozat létrejöttében ját-szott szerepüknek megfelelôen rangsoroljuk, és nem ábécé sze-rint. Az utolsó szerzôi hely leggyakrabban egy rangos szerzôt je-löl, többnyire annak az intézménynek a vezetôjét, ahol a munkakészült � feltéve, ha az intézetvezetô is részt vett a munkában.Természetesen kivétel van, például amikor a munkahelyi vezetôaz elsô szerzô. Halász professzor (személyes közlés) szerint azutolsó szerzô az esetek többségében az, aki a vizsgálatokatmegtervezte, összefogta, irányította.

A szerzôk rangsorolása mindig a közlemény szerzôinek a fel-adata, a társszerzôk közös döntése. A besorolás sokszor nemkönnyû, és nem is mindig érzelemmentes. Ez egyrészt az embe-ri természettel magyarázható, másrészt valóban nehéz eldönteni,hogy egy-egy szerzô milyen mértékben vett részt a munkában, il-letve melyik munkája � a kísérletet végzô, a statisztikus stb. �fontosabb. A szerkesztôk szükség esetén magyarázatot kérhetneka szerzôktôl a sorrendet illetôen.

Szólni kell az �ajándék szerzôség�-rôl is. Régi hagyományavan, hogy barátságból, szükségbôl, tiszteletbôl vagy más okból aszerzôkhöz írjuk munkatársunk nevét, jóllehet számottevôen adolgozat elkészítésében nem vett részt. Legtöbbször a fônök ne-ve kerül így a dolgozatba. Az �ajándék szerzôséget� a legtöbb je-lentôs szaklap nem tartja erkölcsösnek, elfogadhatónak, de arangos szakemberek sem tartják kívánatosnak.

Vezetô folyóiratok szerkesztôi továbbléptek az �ajándék szer-zôség� visszaszorításában, a szerzôkkel szemben támasztott köve-telmények betartatásában, és kérik a szerzôket, hogy írásban nyi-latkozzanak az általuk végzett munkáról. A nyilatkozatot közlik.

Hivatkozások esetében egy-egy tudományos munka szerzôi-nek neve a szerzôk számától függôen jelenik meg a közleményekszöveges részében, és az irodalmi nyilvántartó rendszerekben(pl. Lancet). Egy, vagy kétszerzôs közleményekre hivatkozva aszerzôk nevét mindig kiírjuk, három vagy háromnál több szerzôesetén azonban már csak az elsô szerzôét, amely után �és mtsai�� angol nyelvû közleményekben: �et al.� � kiegészítést írunk.Hatnál több szerzôs közleményeknél a hetedik, nyolcadik stb.szerzô neve csak a közlemény fejlécében jelenik meg, egyébkéntmég a közlemények IRODALOM részében sem.



ÚTMUTATÓ

A MUNKAHELYEK ÍRÁSMÓDJA Ezt a folyóirat pontosan meghatározza; a szerzôknek csak az uta-sításokat kell követni. Egyetlen dologra érdemes felhívni a fi-gyelmet, nevezetesen az angol és a magyar írásmód különbözô-ségére. Angol nyelvû közleményekben az osztály (department,division stb.) kerül elôre, ezt követi a kórház/egyetem stb. Pél-dául: Department of Gynecology, Saint Stephen Hospital. A ma-gyar nyelv felülrôl építkezik, ezért a sorrend fordított: Szent Ist-ván Kórház, Nôgyógyászati Osztály. A munkahelyek címét a vá-rosnév és nemzetközi folyóiratokban rendszerint az ország neveis követi. Több és különbözô helyen dolgozó szerzôk esetén fel-sôindexbe tett számokkal, írásjelekkel jelöljük, hogy melyikszerzô melyik intézethez tartozik:

Példa: A petefészkek csírasejtes daganatainak szövettana képekbenMAGYAR ÉVA DR.1, NAGY GÁBOR DR.2Országos Gyógyintézeti Központ, Patológiai Osztály1, Fôvárosi Szent István Kórház, Nôgyógyászati Osztály2

Ovarian gonadoblastoma and related tumours: classification,histopathology and cellular sources of hormone productionKARI J. SYRJÄNEN, M.D.*, MOJCA ERZEN, M.D.**Unit of Cytopathology*, Centro Nazionale di Epidemiologia,Sorveglianza e Promozione della Salute, National Institute ofHealth (ISS), Rome, Department of Obstetrics and Gynecolo-gy**, University Medical Centre, Ljubljana

A LÁBJEGYZET Alkalmanként a fejléchez egy megjegyzést kell fûzni (pl. a ku-tatást támogató pénzügyi alap stb.). Ezt lábjegyzet formájábanadjuk meg a kéziratban, közvetlenül a fejléc végén. A láb-jegyzetre a fejlécben valamilyen írásjellel (pl. *-gal) hívjuk fel a figyelmet. A lábjegyzet �alcímet� nem feltétlenül szükségeskiírni.

Példa: A petefészkek csírasejtes daganatainak szövettana képekben* MAGYAR ÉVA DR.1, NAGY GÁBOR DR.2[...]

* A szövettani felvételeket Kulcsár dr. készítette.

Tömörített következtetés (précis)Újabban egyre több folyóirat kér egy rövid, hozzávetôlegesen 25szóból álló, jelen idôben írt ÖSSZEFOGLALÓ-t, ami nem más, minta munka egy-két soros � egy, legfeljebb kétmondatos � lényegimondanivalója, következtetése. Azt tartalmazza, amit a szerzôktaláltak, megállapítottak és nem azt, hogy milyen vizsgálatok tör-téntek és miért. Angol megfogalmazás szerint ez a �take-homemessage�, a hazaviendô üzenet, a legfontosabb következtetés. ATÖMÖRÍTETT KÖVETKEZTETÉS-ben pontosan kell meghatározni aközlemény mondanivalóját, olyan kifejezések, mint �ezt és ezttárgyaljuk�, �egyéb tényeket is közlünk� stb. nem használhatók.

A nemzetközi irodalomban a francia eredetû �précis� illetveaz angol �condensation� kifejezések jelölik a TÖMÖRÍTETT KÖVET-KEZTETÉS-t, amely a folyóirat tartalomjegyzékébe kerül, a közle-mény címe alá. Lényegileg az olvasó nagyon gyors tájékoztatásá-

ra szolgál � úgy is mondhatnánk, hogy a cím kiegészítése �, egy-fajta idôkímélés: az olvasónak nem szükséges megkeresnie aközleményt, elolvasni összefoglalóját, hogy megtudja a közle-mény lényegi mondanivalóját, üzenetét.

Példa:

Cím: Méhtestrákos betegek petefészekáttéteiSzerzôk: KOVÁCS P, [...]Tömörített Méhtestrákos betegekben a petefészekátté-következtetés: tek minden bizonnyal két úton keletkeznek:

a ráksejtek a méhkürtön keresztül jutnak apetefészek felszínére vagy a nyirokereken ke-resztül a petefészkek állományába.

A tartalomjegyzékben így szerepel:

Elôrehaladt méhnyakrákos betegek tartós Etoposid kezelése: kli-nikai második szakasz vizsgálat MORRIS M, KOVÁCS L, VERMORKEN JB.Az Etoposid tabletták önmagukban, még hosszú ideig adva semhatásosak elôrehaladt méhnyakrákok eseteiben.

A humán papilloma vírus (HPV) szerepe a méhnyakrák kialaku-lásában: a G1-sejtszakasz szabályozásának szerepeTSUDA H, CHENG IO, HASHIMOTO L, [...]A G1-sejtszakasz szabályozásának eltérései alapvetô szerepet ját-szanak a HPV-negatív méhnyakrákok keletkezésében.

Összefoglalás (abstract, summary) és kulcsszavak (key words) Az ÖSSZEFOGLALÁS-t a nemzetközi irodalomban abstract-nak, rit-kábban summary-nek nevezik. ÖSSZEFOGLALÁS nélkül tekinté-lyes folyóirat ma már nem szerkeszthetô; a megfelelô ÖSSZEFOG-LALÁS követelmény, a nemzetközi nyilvántartó rendszerekbekerülés alapfeltétele. Szokványos közlemények ÖSSZEFOGLALÁS

nélkül nem jelenhetnek meg, bizonyos közlési formáknál (pl.szerkesztôségi közlemény, vélemény, levél a szerkesztôséghez stb.)azonban nem szükséges az ÖSSZEFOGLALÁS.

Az ÖSSZEFOGLALÁS a �dolgozat kicsiben�, önállóan tükrözniekell azt, ami a közleményben van. Tömören foglalja össze egy

nagy munka legfontosabbrészeit. Önálló egység, ön-magában is kerek egész.

Jelentôségét nem leheteléggé hangsúlyozni. A címután az ÖSSZEFOGLALÁS aközlemények leggyakrab-ban � néha egyedüli � elol-vasott része, a szerkesztôkés a bírálók is ezt tanulmá-nyozzák elôször. Ha zava-ros, a közlemény azonnalelutasításra kerülhet. Azolvasó is az ÖSSZEFOGLA-LÁS-t nézi át elsôként, ésennek alapján dönt, hogyszentel-e idôt a közlemény

Az összefoglalás megírásánakirányelvei:

Tömören foglalja össze a dolgozatot

Önállóan is teljesen érthetõ legyen

Szerkezeti részei tükrözzék aközlemény szerkezeti egységeit

Eredeti közleményeknél: bevezetés,anyag és módszerek, eredmények, következtetések

Esetismertetéseknél: bevezetés,esetleírás, következtetések

Ne legyen hosszú; terjedelmétáltalában a folyóiratok szabályozzák

ÚTMUTATÓ

elolvasására. Szokásos az ÖSSZEFOGLALÁS-ok másolása emlékez-tetés, irodalmi feldolgozás végett. Ezeket olvashatjuk a világhá-lón a tudományosirodalmat rendezô-feldolgozó rendszerekben aföldkerekség bármely pontján, könyvtárakban és a lakásunkbanis, a számítógépeken. Ellentétben a dolgozatok teljes szövegével,amely a világhálón is legtöbbször csak elôfizetés után látható, azÖSSZEFOGLALÁS-ok térítésmentesen érhetôk el. A rendszerezôprogramok válogatási mutatóiban is lényeges szerepe van azÖSSZEFOGLALÁS-nak és a hozzátartozó kulcsszavaknak.

A múltban ez volt a közlemények legmostohább része; a szer-zôk már befejezték a dolgozat megírását, az egészbôl elegük volt,amikor még gyorsan egy ÖSSZEFOGLALÁS-t kellett készíteni. �Noírjunk gyorsan valamit, és fejezzük be�. A túlkínálat, a közlemé-nyek áttekinthetetlen ezrei � több élet sem elegendô elolvasá-sukhoz � és a nyilvántartó rendszerek (Medline, PubMed, OpenAccess stb.) azonban áttették a hangsúlyt az ÖSSZEFOGLALÁS-okra.

Az ÖSSZEFOGLALÁS fontossága és könnyebb áttekinthetôségemiatt egyre több rangos folyóirat határozza meg az ÖSSZEFOGLA-LÁS-ok szerkezetét (structured abstract), terjedelmét, és adjameg elkészítésének irányvonalait. A szerkezet általában tükrözia dolgozat elrendezését, például eredeti közleményeknél a négyesbeosztást (BEVEZETÉS, ANYAG ÉS MÓDSZEREK, EREDMÉNYEK, MEG-BESZÉLÉS) az ÖSSZEFOGLALÁS-ban is követjük, de a MEGBESZÉLÉS

helyett a �Következtetés(ek)� megjelölést használjuk. Ezeket afolyóirat elôírásaitól függôen írhatjuk alcímek alatt vagy csupánúj bekezdésekben. Bizonyos dolgozatoknál azonban nehéz azÖSSZEFOGLALÁS szerkezeti beosztását elôírni; a szerzôk saját be-látásuk szerint készítik azokat (standard abstract). A szerkesztettÖSSZEFOGLALÁS 250 szónál, a nem szerkesztett 150-nél lehetôlegne tartalmazzon többet.

Az ÖSSZEFOGLALÁS-ok egységesítése a szaklapok közös törek-vése világszerte (1). Az egységes formájú ÖSSZEFOGLALÁS-ok elô-segítik a szerkesztôk, a bírálók munkáját, az olvasók tájékozódá-sát, könnyebbé teszik a közlemények rendszerezését és az iroda-lomkeresést. Egyre inkább a három vagy négy részbôl álló szer-kesztett ÖSSZEFOGLALÁS a követelmény az esetismertetéseknél, il-letve az eredeti dolgozatoknál. ÖSSZEFOGLALÓ és más típusú dol-gozatok esetében is helyesebb részekre bontott, tagolt � azazszerkesztett � ÖSSZEFOGLALÁS-okat írni. Egyes folyóiratok, pl. aGynecologic Oncology, az összefoglaló közleményeknél is a né-gyes tagolódást írja elô. Az ÖSSZEFOGLALÁS-ok egyes részei rövi-dek, tömörek legyenek, legfeljebb néhány mondatból álljanak,és mindegyik rész lehetôleg egy bekezdést képezzen.

a) A �Bevezetô részt� az angol nyelvû irodalomban Objective,Purpose, Introduction, Aims, Background stb. nevekkel illetik,magyarul a �Bevezetés� vagy �Célkitûzés� (Célkitûzések) alcímtûnik a legmegfelelôbbnek. A �Bevezetés� talán helytállóbb,mert ebben a bekezdésben nemcsak a dolgozat céljáról, hanemtémájáról is szólni kell. A téma bemutatásához cirádás monda-tokra nincs szükség, a célirányos, egyszerû szövegezés a legjobb;a vizsgálat céljának meghatározása teljesen egyértelmû legyen.

b) A �Módszerek� (Methods) részben is csak a leglényegesebbe-ket foglaljuk össze, egy-két rövid mondatban a vizsgált népessé-get, mintákat határozzuk meg. Az alkalmazott módszerekrôl csakérintôlegesen írjunk, név szerint említve azokat. A részleteket adolgozatban fejtjük ki.

c) Az �Eredmények� (Results, Findings) bekezdés általában aleghosszabb. Külön gonddal kell kiválasztani a feltüntetni kí-vánt adatokat, ügyelve arra, hogy azok teljes összhangban legye-nek a dolgozatban írottakkal. A Túl sok adat, statisztikai értékelvonja az olvasó figyelmét, árt a könnyû áttekinthetôségnek. Azeredményeket a vizsgált csoportoknak megfelelôen, áttekintôformában tüntessük fel a vonatkozó statisztikai értékekkelegyütt. A tényszerû értékek hiánya az összefoglalás (a dolgozat)hitelességét kérdôjelezi meg.

d) A �Következtetések� (Conclusions) részben a megállapításokegyértelmûek legyenek, a közlemény üzenetét tartalmazzák. Azösszefoglalásban a következtetések értékelését, megbeszélésétmellôzzük. Kijelentô mondatokat írjunk.

Példa: Egy szerkesztett ÖSSZEFOGLALÁS vázlatosan

BEVEZETÉS A nyirokcsomóáttét a méhtestrák legfontosabbkórjóslati tényezôje. A molekuláris biológia elôretörésével a nyi-rokcsomóáttétek kimutatására új, a szövettani vizsgálatoknálérzékenyebb lehetôségek nyíltak. Jelen, �berepülô� tanulmá-nyunkban azt vizsgáltuk, hogy [...]

ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatba olyan I�II stádiumú méh-testrákos betegeket vontunk be, akiknél szövettani vizsgálattala nyirokcsomókban áttétet nem lehetett igazolni. A cytoker-atin-festést a [...] módszer szerint végeztük. Pozitívnak értékel-tük az eredményt [...] Összehasonlítottuk a cytokeratinfestéseredményeit a méhtestrák klinikai és szövettani mutatóival [...]stb.

EREDMÉNYEK A nyirokcsomóáttéteket a mûtét alatt végzettgyorsvizsgálat és a késôbbi szokványos, haematoxilin-eosin fes-tett szövettani metszetek értékelése egyforma pontossággalmutatta. Két olyan esetben azonban, amikor a szövettani vizs-gálat nem igazolt áttétet, a cytokeratinfestés ráksejtek jelenlé-tére utalt, ún. szubmikroszkópos áttétet igazolt. Ezek közül azegyik esetben a daganat kiújult, és a beteg az elsô mûtétet kö-vetô 3 évre meghalt.

KÖVETKEZTETÉSEK A nyirokcsomóáttétek kimutatásában a cy-tokeratinfestés érzékenyebb, mint a hagyományos szövettanivizsgálat. Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a cytokeratin-festéssel igazolt, szubmikroszkópos áttéteknek is kórjóslati je-lentôségük van. Ennek alapján a cytokeratinfestés alkalmazásaa méhtestrákos betegek gyakorlati ellátásában is indokoltnaktûnik.

Kulcsszavak méhtestrák, nyirokcsomóáttét, szubmikroszkóposáttét, cytokeratin, kórjóslat.

(A szerkesztett ÖSSZEFOGLALÁS alcímek nélkül is összeállítható. Abemutatott példa szerkesztett marad akkor is, ha az alcímeketelhagyjuk, mindegyik részt új bekezdésben tárgyaljuk. )



ÚTMUTATÓ

Az esetismertetéseknél többnyire még ma is nem szerkesztett ös-szefoglalásokkal találkozunk. A szerkesztett ÖSSZEFOGLALÁS-ok há-rom részbôl állnak: �Bevezetés�, �Esetleírás� és �Következte-tés�. Ezekben az ÖSSZEFOGLALÁS-okban a �Módszerek� és az�Eredmények� helyett az �Esetleírás� szerepel. A �Bevezetésre�és a �Következtetésre� a fentebb kifejtett megfontolások a mérv-adók, az utóbbi az esetbôl levonható legfontosabb tanulságot tar-talmazza. Az �Esetleírás� szakaszban csak a leglényegesebb ada-tokat ismertessük, mindig csak azokat, amelyek miatt az adott esetismertetését fontosnak véljük. Részadatok, mellékleletek mellô-zendôk. Ez a rész is legyen rövid, ne akarjuk az egész esetet azÖSSZEFOGLALÁS-ban is részletesen leírni. A szerkesztôk az ÖSSZE-FOGLALÁS terjedelmét rendszerint megszabják.

Általános szabály, hogy az ÖSSZEFOGLALÁS-ban nem írunk iro-dalmi hivatkozásokat, nem használunk rövidítéseket, kivéve, ami-kor elengedhetetlenül fontosak. Célszerû az ÖSSZEFOGLALÁS-t múltidôben írni � kivéve a �következtetéseket� �, és hasonlóan a TÖ-MÖRÍTETT KÖVETKEZTETÉS-hez, az olyan kifejezések, mint �ezt ésezt fogjuk tárgyalni�, �ennek részletezése képezi a dolgozat tár-gyát� stb. kerülni; jóllehet gyakorta használtak. Az ÖSSZEFOGLA-LÁS-nak � a közlemény átnézése nélkül is � teljességgel kell az ol-vasót tájékoztatnia, már csak azért is, mert a közlemény számosalkalommal nem áll az olvasó rendelkezésére. Ne sajnáljuk azidôt és az ÖSSZEFOGLALÁS-t elkészítése után ismételten vessük ösz-sze a közlemény szövegével, gyôzôdjünk meg az adatok pontossá-gáról.KULCSSZAVAK A kulcsszavak a dolgozat tárgyát, lényegét meghatározó szavakvagy rövid kifejezések, tárgymutatók. Elsôsorban a nagy szakiro-dalmi nyilvántartó rendszerek számára szükségesek, mert ezekalapján csoportosítják, rendezik a dolgozatokat. Az érdeklôdôk, arendszerben pásztázók is ezek alapján lelhetnek a dolgozatra. Akulcsszavak megválasztása nagy gondosságot igényel; soha ne ta-lálomra történjék. Célszerû, ha irányvonalnak az Index Medicus-nak a Medical Subject Headings (MeSH) rovatában megadottkulcsszavakat tekintjük (1). Megadhatók azonban a MeSH-bennem szereplô kulcsszavak is. Egyes folyóiratok elõírják, hogy adolgozat címében lévõ szavak nem adhatók meg kulcsszavaknak,mert ez ismétlés; a dolgozat címe már eleve benne van a keresõrendszerekben. Az Index Medicus kulcsszótára a jelentôsebbkönyvtárakban és a világhálón is fellelhetô. A kulcsszavak számaaz egyes folyóiratokban meghatározott, általában 3-10. Minéltöbb kulcsszót adunk meg, annál valószínûbb, hogy a keresôrend-szerekben a közleményre ráakadnak.

ANGOL NYELVÛ ÖSSZEFOGLALÁS Gyakran látjuk, hogy nem angol nyelvû folyóiratokban angolul isközlik a közlemények ÖSSZEFOGLALÓJÁ-t. Ezzel a gyakorlattal ha-zai folyóiratainkban is egyre inkább találkozunk. Az ÖSSZEFOGLA-LÁS ismertetése angolul is két okból ajánlatos: 1. a magyarulnem tudók is elolvashatják, megtudhatják, hogy a dolgozat mirôlszól, 2. a nemzetközileg is használt nyilvántartó rendszerbe acikk csak így kerülhet be.

A tartalmi rész Ezt a különbözô típusú közlemények szerint tárgyaljuk, kivéveaz irodalmi hivatkozásokat, azokat ugyanis mindegyik közle-ménytípusban egyformán írjuk.

IRODALMI HIVATKOZÁSOK A DOLGOZAT SZÖVEGÉBENAz ICMJE elôírása szerint a dolgozatban az irodalmi hivatkozá-sokat zárójelbe tett arab számokkal jelöljük, mindig a megjele-nés sorrendjében és nem ábécé szerint. Az egyes számú közle-mény az, amelyre a szerzôk legelôször hivatkoznak, és így to-vább. Az ábrákban, táblázatokban szereplô irodalmi hivatkozá-sok az ábrák, táblázatok elhelyezése szerinti rákövetkezô számo-kat kapják; a számozás tehát folyamatosan halad, függetlenül,hogy a szövegben vagy táblázatban, ábrán idézett adatokról van-e szó. Számozni kell minden nyomtatásban megjelent hivatko-zást és azt a közleményt is, amely még nem jelent meg, de aszerkesztôség már elfogadta.

Nagy tekintélyû, elsõsorban a kutatok írásait közreadó folyói-ratok megtartották hagyományaikat, és nem követik az ICMJEjavaslatait, hanem pl. a szövegben az elsõ szerzõ nevét � ame-lyet, több mint két szerzõ esetén az �et al.� követ � és az évszá-mot írják ki, az IRODALOM-ban, pedig ábécé szerint rendezik azirodalmi hivatkozásokat számozás nélkül. Más szaklapok a szö-vegben is ábécérendben számozzák a közleményeket.

Ha a szövegben az irodalmi hivatkozások szerzôinek nevétkiírjuk, a vonatxkozó szám a szerzô neve után jön, zárójelben. Haa szerzô neve nem szerepel a mondatban, a hivatkozási szám amondat végére, a pont elé kerül. A hivatkozási számot csak ak-kor tesszük a pont után, ha az egész bekezdésre vonatkozik.

Nem elôírás, de javasolt, hogy összefoglalásokat, leveleket,hozzászólásokat stb. lehetôleg ne idézzünk. Nem szerencsésolyan közleményt idézni, amely, jóllehet már elküldetett a szer-kesztôségnek, de még nem fogadták el. Ha erre mégis sor kerül,a szerzôk neve után zárójelben megadjuk a dolgozat adatait(szerzôk, cím, folyóirat), amit az �elbírálás alatt� (in progress,unpublished observations) megjegyzés követ. Az ilyen hivatko-zásokat nem számozzuk, az IRODALOMJEGYZÉK-ben nem tüntetjükfel. A hivatkozáshos a szerzôk engedélye minden esetben szük-séges. Személyes közlésekre ne vagy csak kivételesen � lényegimondanivaló esetén � hivatkozzunk. A közleményben fel kelltüntetni, hogy nem dolgozatról, hanem valakinek szóban � elô-adásban, személyes beszélgetésben stb. � kifejtett véleményéreutalunk. Ilyenkor a közlemény szöveges részében a �személyesközlés� (personal communication) megjelölést a közlés idôpont-jával együtt írjuk zárójelben a hivatkozás után; ezeket a hivatko-zásokat sem számozzuk, és az IRODALOMJEGYZÉK-ben sem tüntet-jük fel. A szerkesztôségek a �személyes közlés� hivatkozáshozaz idézett személy írásos hozzájárulását kérik.

AZ EREDETI KÖZLEMÉNYEK TARTALMI RÉSZEAz eredeti közlemények teljes szerkezetét a szemléltetô ábramutatja. A tartalmi rész négy egységbôl áll: BEVEZETÉS, ANYAGOK

(BETEGEK) ÉS MÓDSZEREK, EREDMÉNYEK és MEGBESZÉLÉS.

ÚTMUTATÓ

1. Bevezetés. Ez adolgozat � a tartalmirész � felvezetôje.Legelôször összefog-lalva rámutat a té-mával kapcsolatosfontosabb ismere-tekre, ellentmon-dásokra, hiányossá-gokra; felhívja az ol-vasó figyelmét a té-ma fontosságára.Ennek alapján meg-

magyarázza a tanulmány, a vizsgálatok végzésének célját, a köz-lemény megírásának indokát. Egyértelmûvé teszi, hogy a tudo-mányos munka milyen kérdésre, kérdésekre keresett választ,milyen feltételezést akart igazolni, és � szükség esetén � bemu-tatja a tanulmány formáját. A tanulmány célját a lehetô legpon-tosabban kell meghatározni. A BEVEZETÔ legelsô mondata külö-nös hangsúlyt kap, mert az olvasó figyelmét kell megragadnia.

A dolgozatok általában a BEVEZETÉS-ben �úsznak el�. A szer-zôk alapos munkát akarnak végezni, és egy teljes irodalmi átte-kintést adnak, aminek köszönhetôen az ugyanazon témával fog-lalkozó dolgozatok BEVEZETÔ-i kísértetiesen hasonlítanak egy-másra, szinte egymás másolatai. A BEVEZETÔ nem irodalmi átte-kintés! Soha ne legyen hosszú, csak a legfontosabb irodalmi hi-vatkozásokat tartalmazza, és azok közül is csak azokat, amelyekindokolttá tették a dolgozat megírását, a kutatás elvégzését. Azirodalmi adatok elemzésére a MEGBESZÉLÉS részben kerül sor.Gyakori hiba, hogy a BEVEZETÉS-ben és a MEGBESZÉLÉS részbenírtak ismétlések, nemegyszer teljesen egyformák. Óhatatlanulvan hasonlóság a két rész között, és nem nagyon lehet szabálytadni; a szerzôk ítélôképessége a legfontosabb.

Útmutatásként a BEVEZE-TÔ-t két részre lehet osztani:az elsôbe az irodalmi ismere-tek velôs, rövid összefoglalá-sa, a másodikba a tanulmány,a közlemény céljának, indo-kának és a tanulmány formá-jának bemutatása tartozik. Azutóbbiban a szerzôk összefog-lalóan, egy vagy két mondat-ban � mindig múlt idôben �leírják, hogy a dolgozat mirôlszól, milyen vizsgálatok tör-

téntek, és hogy a tanulmány milyen formájú (elôretekintô, visz-szatekintô, találomra beválasztott stb.). A BEVEZETÉS-ben sajátvizsgálati eredmény soha ne szerepeljen és következtetés sem(ICMJE követelmény). A két rész egyetlen bekezdésbe is kerül-het. Eredeti dolgozatok BEVEZETÉS-ében olyan fogalmazásokat,mint: �és az irodalmat áttekintjük� vagy �eredményeinket azirodalmi adatokkal összevetjük� stb. nem helyes írni, mert az

irodalom áttekintése, illetve az irodalmi adatokat a szerzôk ered-ményeivel való összevetése a dolgozat alapeleme, követelménye.Lényegre törôen szövegezzünk, csak a legszükségesebbeket tár-gyaljuk.

1. példa: (a BEVEZETÉS elsô része: az irodalmi adatok) A nyirokcsomókeltávolításának helye a méhtestrák kezelésében ellentmon-dásos. A nyirokcsomóáttétek éretlen és/vagy a méhfalatmélyen beszûrô rákok esetén sokkal gyakoribbak (1�4),ezért sokan a medencei nyirokcsomók eltávolítását csakezekben az esetekben tartják szükségesnek. Más megfigye-lések arra utalnak [...] (5�6). Sokkal kevesebb adat áll ren-delkezésünkre a fôerek körüli (paraaorticus) nyirokcsomóát-tétek gyakoriságát, eltávolításuk klinikai jelentôségét és ja-vallatát illetôen. [...] A folytatás a vonatkozó irodalom to-vábbi ellenmondásainak, hiányosságainak hasonló tömörkörvonalazása.

(a második rész: a tanulmány célja stb.) Jelen munkánkbana medencei és a föerek körüli nyirokcsomóáttétek gyakorisá-gát tanulmányoztuk, megnéztük, hogy elôfordulnak-e átté-tek a fôerek körüli nyirokcsomókban olyan esetekben is,amikor a medencei nyirokcsomókban a szövettani vizsgálatráksejteket nem tudott kimutatni. Tanulmányoztuk továbbáaz összefüggést a nyirokcsomó-áttétek gyakorisága és a da-ganat szövettani jellemzôi között. Osztályunkon mûtöttméhtestrákos betegek kórlapjait néztük át visszamenôleg.[...]

vagy

Jelen munkánkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogyvan-e összefüggés a fôerek körüli nyirokcsomó-áttétek elô-fordulása és a méhtestrák szövettani mutatói között. Ezérttanulmányoztuk az osztályunkon mûtött méhtestrákos be-tegek kórlapjait [...]

vagy

Feltételeztük, hogy a fôerek körül nyirokcsomóáttét csak ak-kor fordul elô, ha a méhtestrák a méhfalat legalább 80%-ban beszûri. Ennek igazolására a méhtestrákos betegeinkkórlapjait utólagosan néztük át. [...]

(Helytelen így fogalmazni: Az osztályunkon, 1997 és 2001között mûtött, 234, méhtestrákos beteg kórlapját [...] Aszövettani metszeteket újra átnézte két független szövet-tanász [...]Ezek a részletek az anyag és módszerek részhez tartoznak.A bevezetôben általánosan, számszerû adatok nélkül fogal-mazunk, ellenkezô esetben ugyanazt ismételjük.)

2. példa: (az elsô rész: az irodalmi ismeretek) A hámeredetû petefé-szekrák kórjóslata még ma is nagyon rossz, évente [...] Elô-rehaladt esetekben az ötéves túlélés 30% körül van (1�4).[...] Nem ismerjük pontosan, hogy az érképzôdésnek (angio-genesis) milyen szerepe van a hasi szóródás, a hasüregi át-tétek kialakulásában.

Az érképzôdés a daganat által képzett új erek kialakulása �érújraképzôdés (neoangiogenesis) � amelyben meghatározószerepe van az érbelhártya-növekedési faktornak (vascularendothelial growth factor, VEGF). A VEGF [...]

(a második rész: a tanulmány célja stb.) Tanulmányunk céljaaz volt, hogy igazoljuk, hogy az elôrehaladt stádiumú pete-fészekrákos betegek szérum-VEGF-értékei emelkedtek, ma-gasabbak, mint a korai petefészekrák eseteiben.

vagy Jelen tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy [...]


Az eredeti közlemények szerkezeti részei:

FejlécTömörített következtetés*Összefoglalás és kulcsszavakTartalmi rész

Bevezetés Anyagok és módszerek EredményekMegbeszélés

KöszönetnyilvánításIrodalom

* Csak azokban a folyóiratokban,amelyek kérik

A bevezetés rész megírásánakirányelvei:

Az irodalmi ismeretek tömör,számszerû adatok nélküliösszefoglalása

A tanulmány céljának és indoká-nak pontos meghatározása

A tanulmány formájának leírása

Soha ne legyen hosszú

Ne tartalmazza a saját vizsgála-tok részleteit, számadatait éskövetkeztetéseit sem

12 M A G YA R O R V O S I N Y E L V 2 0 0 1 ,

ÚTMUTATÓ

vagy Feltételeztük, hogy az érképzôdésnek szerepe van a petefé-szekrák elôrehaladásában, ezért megvizsgáltuk a szérum-VEGF-értékeket elôrehaladt és korai petefészekrákok esetei-ben. Az eredményeket a két csoport szerint elemeztük, ésegészséges nôkben mért értékekkel is összevetettük. [...](Természetesen másként is fogalmazhatunk, de mindig alegfontosabb célt emeljük ki, azt a megfogalmazást vá-lasszuk, amely a legjelentôsebb kérdésre világít rá.)

Újabban, néhány közlemény BEVEZETÉS-ének utolsó bekezdésében� �felvezetésként�, az olvasó figyelmének jobb megragadása érde-kében � a dolgozat egy-két soros összefoglalása szerepel. Ez feles-leges, nem is szerencsés, mert sokadik ismétlés, mivel a közlemé-nyek mondanivalójának összefoglalása a dolgozat ÖSSZEFOGLALÁS

részében, a TÖMÖRÍTETT KÖVETKEZTETÉS-ben és többé-kevésbé aMEGBESZÉLÉS rész zárógondolataiban is szerepel. Ezzel az irányzat-tal a szerzõk, bírálók, szerkesztõk többsége nem ért egyet.

Az eredeti közlemények négy része közül a BEVEZETÉS a leg-rövidebb, egy gépelt oldalnál ritkán hosszabb; jó megfogalmazá-sa azonban semmivel nem könnyebb, néha még nehezebb, minta többié. A további három rész elkészítése után a BEVEZETÉS nemritkán módosul.

2. Anyag és módszerek. Ez a része aközleménynek meglehetôsen jól kö-rülhatárolt, arról szól, hogy milyenvizsgálatok történtek, milyen anya-gon (pl. szövettani minták), illetvekiknél (vizsgált népesség), milyenmódszerekkel és az eredményeketmiként értékelték (statisztikai szá-mítások). Indoklást is kell adni,hogy miért az alkalmazott módszereket, ismertetett szempontokatválasztottuk. A leírás múlt idôben történjék, a lehetô legtömörebblegyen � a kevés és a sok is rossz �, ne használjunk szokatlan ki-fejezéseket (tolvajnyelvet), mozaikszavakat, és az irodalmi hivat-kozásokat a legszükségesebbekre korlátozzuk.

Ha a vizsgálatokat nem embereknél végezték, az �anyag�megjelölés (ANYAG ÉS MÓDSZEREK), ha betegeknél, a �betegek� ki-fejezés szükséges (BETEGEK ÉS MÓDSZEREK). A hazai irodalombansokszor szerepel a �beteganyag� megjelölés, ami visszatetszô � azemberek nem vizsgálati anyagok � és kerülendô. Használatosmég a VIZSGÁLATOK ÉS MÓDSZEREK részcím is.

Az angol nyelvû irodalom elég éleskülönbséget tesz a Patients and Methodsés a Subjects and Methods alcímekközött; az utóbbit akkor javasolják, haegészséges emberek vizsgálatáról is szóvan. A hazai irodalomban ez a különb-ségtevés nem terjedt el; az �Emberek ésmódszerek� vagy �Egyének/Személyekés Módszerek� megjelölések szokat-lanok.

A közleményeknek ez a része szer-

kezetileg több alegységre tagolódhat, attól függôen, hogy milyenszempontok szerint csoportosítottuk a vizsgálatokat, illetve avizsgált eseteket. A tagolás célja mindig a jobb megértés, átlát-hatóság. Három alapvetô rész azonban többé-kevésbé mindegyikdolgozatban elkülönül: a) vizsgálat tárgya és a tanulmányozottnépesség (ANYAG, BETEGEK), b) az alkalmazott módszerek és c) azértékelés módja. Célszerû az egyes részeket nemcsak külön be-kezdésekben, hanem külön alcímek alatt tárgyalni a könnyebbáttekinthetôség végett. Ha az ANYAG ÉS MÓDSZEREK rész rövid, al-címek nem szükségesek, bekezdésekkel is jól áttekinthetô le-írást adhatunk.

a) A vizsgálat tárgya és a tanulmányozott népesség. Részletesenle kell írni, hogy mi képezte a vizsgálatok anyagát (szövettanimetszet, sejtkenet, szérumminták, DNS-minták stb.), azokat mi-ként gyûjtötték, tárolták, kezelték, illetve milyen állatokon tör-téntek a vizsgálatok vagy milyen betegeket vizsgáltak, kik alkot-ták az ellenôrzô csoportot, hogyan történt a klinikai adatok gyûj-tése stb. Pontosan adjuk meg a vizsgált esetek, tanulmányozottminták számát. Ismertetni kell a vizsgálatok fajtáját (ellenôrzötttanulmány, kettôs vak kísérlet stb.), a csoportosítás, a beválasz-tás és kizárás (randomizáció) feltételeit. Indoklás is szükséges,pl. miért csak bizonyos életkorú betegeket választottunk, miértdöntöttünk a csoportosítás, bevétel, kizárás stb. választott szem-pontjai mellett. Az utóbbiakat néha külön egységként ismertetik,különösen, ha elôretekintô klinikai vizsgálatok � például gyógy-szerkipróbálás � történtek. A többágú tanulmányokban a vizsgáltszemélyek három, négy csoportba is kerülhetnek; bonyolult cso-portosításnál az irányelveket magyarázó ábrák nagyon hasznosak.

A betegek követésére alapozott tanulmányoknál � pl. túlélés� a követés idejét és a követésbôl kikerült (elköltözött és elve-szett stb.) betegek számát meg kell adni.

A betegek vizsgálata, kezelése kísérleti célból csak azokírásban igazolt jóváhagyásával lehetséges; ezt nevezzük bele-egyezô nyilatkozatnak (informed consent). A beleegyezô nyilat-kozat aláírása elôtt a vizsgálatok természetérôl stb. a betegeketfel kell világosítani. A betegek belegyezésén kívül rendszerint ahelyi, területi etikaibizottság engedélye is szükséges � az orvosietikaibizottságok a Helsinki Nyilatkozat szellemében foglalnak ál-lást. Ezekrôl ebben a részében kell említést tenni. Olyan adatok,amelyek alapján a vizsgált, kezelt betegek felismerhetôk (név,kezdôbetû, kórlapszám stb.) nem közölhetôk.

Az anyag és módszerekrész alapvetõ egységei:

A vizsgálat tárgya és atanulmányozott népesség

Az alkalmazott módsz-erek

Az értékelés módja

Példa: A betegek csoportosítását bemutató ábraKezelés 6x

Maradék daganat vanPetefészekrák St. I�II Kezelés 3x

Taxol Maradék daganat nincs Kezelés 3x

Hatásos Megfigyelés Petefészekrák St. III�IV

CiszplatinHatástalan

Ciszplatin/TaxoterSt. stádium (FIGO)


ÚTMUTATÓ

A vizsgált betegek jellemzése nem mindig egységes: vannak,akik ebben a részben csak azt határozzák meg, hogy pl. 250 el-sô stádiumú méhtestrákos beteget vizsgáltak, a betegek más jel-lemzôit, mint életkormegoszlás, milyen népcsoport, panaszokszerinti besorolás stb. azonban már az EREDMÉNYEK részben is-mertetik. Mások ezeket is ebben a részben adják közre. Az elté-rô megítélés hátterében egy elvi kérdés húzódik, nevezetesen,hogy a betegek jellemzôi mennyire tarthatók eredménynek. Fel-foghatjuk úgy is, hogy egy meghatározott szempont alapján kivá-lasztott betegek életkorát vizsgálva ezt és ezt találtuk � ered-mény �, de gondolkozhatunk úgy is, hogy a betegek életkora nemképezte a vizsgálat tárgyát, sôt inkább a csoportosítás egyik meg-határozója � nem eredmény. Végül is mindkét álláspont elfogad-ható; a mérvadó talán az lehet, hogy egy adott dolgozatban me-lyik szempont a hangsúlyosabb.

Állatkísérletek szintén csak szigorú elôírások alapján végez-hetôk; ezekrôl is nyilatkozni kell, és meg kell adni az engedélye-zô szervezet nevét; ezek ugyanis országonként különbözôk.

b) Az alkalmazott módszerek. Itt ismertetjük, hogy milyen vizs-gálatok történtek és milyen módszerekkel, megindokolva, hogymiért azokat a módszereket választottuk. Ha a vizsgálatokhoz gé-peket használtunk, azok adatait (név, gyártó stb.) adjuk meg. Azalkalmazott módszerek korlátaira, hátrányaira is hívjuk fel a fi-gyelmet. Az ún. �vakvizsgálatoknál� mindig ismertessük a rész-leteket: milyen módszerekkel biztosítottuk, hogy a vizsgálók neismerjék a minták eredetét stb. Kérdôíveknél ismertessük a ben-ne foglalt meghatározásokat, csoportosított, elôretekintô vizsgá-latoknál a tanulmányterv (protokoll) minden elemét: célkitûzé-seket, végcélokat stb.

A módszerek részletes ismertetése elengedhetetlen még akkoris, ha unalmasnak tûnik. Nyilván egy kifinomult laboratóriumimódszer leírása a gyakorló orvos számára nemcsak érdektelen, denem is mond sokat. A tudományos munka azonban kutatóknak isszól; ôk a leírásból azonnal felfedezik a buktatókat, és hogy azokmennyire befolyásolhatták a kapott eredményeket, vagyis, hogy akövetkeztetések az alkalmazott módszerek alapján valóban levon-hatók-e. A módszerekrôl adott tájékoztatásnak olyannak kell len-nie, hogy annak alapján más kutatók is tudják azokat alkalmazni,tudjanak további vizsgálatokat végezni, illetve � szükség esetén �a vizsgálatokat megismételhessék. A módszerek végzésénekmódja a tárgyszerûség kulcsa; az alkalmazott módszerek adják avizsgálat értékét, következésképpen a tudományos munka jelen-tôségét is. Csak az a közlemény tekinthetô jól megírtnak, amely-nek alapján a tudományos kutatás megismételhetô.

Klinikai vizsgálatoknál az alkalmazott mûtéti eljárás részle-tes leírása a sebészt igazítja útba, vajmi keveset mond az elmé-leti kutatónak, ennek ellenére elengedhetetlenül fontos.

Azonnal felmerül a kérdés, hogy a laboratóriumi vizsgálómód-szerekben nem jártas klinikus mennyire fogadhatja el az eredmé-nyeket, ha bizonytalan, keressen-e egy laboratóriumi szakembert,és kérje véleményét; illetve miként értékeljék az elméleti kutatóka klinikai témájú közleményeket, kérjék-e ki a gyakorló orvosok

álláspontját. Egyik sem feltétlenül fontos, mert a közlés elõtti sza-kbírálatok, és a szerkesztõk ellenõrzése általában elég biztosítékaz olvasó számára arra, hogy az alkalmazott eljárások, vizsgálatokmegfelelõk voltak, a vizsgálatok eredményei elfogadhatók.

A vizsgáló módszerek részletezése hely- és idôigényes. Óha-tatlanul ismétlést jelent, ha egyazon kutatócsoport különbözô be-tegeknél � anyagon � ugyanazon módszerekkel végzett vizsgála-tairól több közleményben számol be. Ilyenkor nem szükséges amódszereket részletesen ismertetni, elegendô a módszerek leírá-sát tartalmazó korábbi közleményre hivatkozni � pl. �a vizsgála-tokat a korábban ismertetettek szerint végeztük (5)�. Ha a koráb-ban ismertetett módszereknél módosítás történt, elegendô a mó-dosítások leírása és utalás a korábbi munkára. A hivatkozás ak-kor is elegendô, ha más szerzôk alkalmaztak pontosan olyan mód-szert, amellyel a vizsgálatok történtek, például: �a vizsgálatokatNagy és mtsai. (7) által leírtak szerint végeztük�. Nem eléggé is-mert módszereknél azonban az irodalmi hivatkozás mellett azokvázlatos ismertetése is szükséges. A lényeg, hogy az alkalmazottmódszerek pontos leírása a bírálók és a kutatók számára hozzá-férhetô, megismerhetô legyen.

Gyógyszervizsgálatoknál pontosan meg kell adni a gyógysze-rek nevét, hatóanyagát, mennyiségét és adásának módját.

c) Az értékelés módja. Itt az alkalmazott statisztikai megközelí-téseket kell ismertetni, tisztázva, hogy az egyes vizsgálatokatmelyik módszerrel értékeltük és miért. A legtöbb statisztikaimódszer annyira elterjedt, hogy részletes leírása szükségtelen,másoknál irodalmi hivatkozás történik � elsôsorban a szabványkönyvekre célszerû utalni és nem a nehezebben hozzáférhe-tô irodalmi adatokra. Számítógépes statisztikai módszereknélazok egészen pontos azonosítása szükséges. A statisztikai mód-szerek részletesebb ismertetésére nagyon ritkán kerül sor. Azirányadó mindig az olvasó megfelelô tájékoztatása; ellenôrizhes-se az alkalmazott módszert, könnyen hozzáférjen. Az alkalmazottszámítási módszerek hibaforrásaira, megbízhatósági szintjére(megbízhatósági színt, confidence interval) szórás, becslés szórá-sa (standard error) stb. is utaljunk, kerüljük a �feltételezést el-lenôrzô� (hipotézist tesztelô) számítások, pl. a p-érték egyedülihasználatát. A közleményben szereplô statisztikai kifejezéseketpontosan határozzuk meg (pl. a különbséget a p < 0,05 értéknéltekintettük szignifikánsnak), és az alkalmazott rövidítések, jelekjelentését is egyértelmûen adjuk meg.

Példák az ANYAG ÉS MÓDSZEREK rész szerkesztésére:

1. példa: BETEGEK ÉS MÓDSZEREK

Harminc méhtestrákos, 43 méhnyakrákos és 19 petefészekrákosbetegbôl vett szövettani mintákat vizsgáltuk. A betegek életkora31 és 67 év között volt (átlagérték: 54 év). [...] A metszeteket két független szövettanász [...]

vagy

BetegekHarminc méhtestrákos, 43 méhnyakrákos és 19 petefészekrákosbetegbôl vett szövettani mintákat vizsgáltunk. A betegek életkora31 és 67 év között volt (átlagérték: 54 év). [...]


ÚTMUTATÓ

Szövettani vizsgálatA metszeteket két független szövettanász [...]

Immunohisztokémiai elemzésA parafinba ágyazott mintákból 5 mikron vastagságú metszeteketkészítettünk [...]

Statisztikai számításokA különbözô csoportok vizsgálati eredményeit statisztikai számítá-sokkal hasonlítottuk össze, amihez a [...] módszereket használtuk.

2. példa: ANYAG ÉS MÓDSZER

Alcímek: A betegek kiválasztása [...]A stádium meghatározására használt módszerek [...]Alkalmazott kezelés [...]A kezelés hatásosságának értékelési szempontjai [...]A mellékhatások súlyosságának meghatározása [...]A vizsgált daganatjellemzôk [...]Statisztikai módszerek [...]

3. példa: ANYAG ÉS MÓDSZER

Alcímek: Szövettani minták [...]A DNS elôállítása [...]Immunohisztokémia [...]In situ hibridizáció [...]A BRCA-, a P53- és az apoptosisvizsgálatok értékelése [...]Statisztikai elemzések [...]

(Az Anyag és módszer rész alcímek nélkül is leírható, különösen akkor,ha nem hosszú. Az alcímek csak a könnyebb megértést segítik.)

3. Eredmények. Ez a rész a beveze-tôben feltett kérdésre, megfogalma-zott célokra adott válasz. Ez a leg-kézenfekvôbb eleme a közlemény-nek, egyszerûen a kapott vizsgálatieredményeket tartalmazza. Múltidôben írandó. A számítások ered-ményeit számokban adjuk meg,százalék vagy más további számítászárójelbe kerül a számszerû adatokután. Ismertessük, amit találtunk,de azt is, amit ugyan vártunk, denem kaptunk, mindent, ami a kuta-tás érdemi részéhez tartozik. Az ér-demi részhez nem tartozó eredmé-nyeket csak akkor tárgyaljuk, haazoknak az eredmények értékeléseszempontjából � pl. hibaforrásramutat rá � jelentôségük van. Hely-telen �magában álló�, a dolgozatértékelésében szükségtelen � �melléktermék� � vizsgálati ered-ményeket feltüntetni csak azért, mert azokat is kiszámoltuk. AzEREDMÉNYEK rész is mindig rövid, tömör és következetes legyen,az olvasót az elejétôl a végéig vezesse. Ne ismételjük az ANYAGOK

ÉS MÓDSZEREK részben elmondottakat. Betegcsoportok vizsgálatakor mindig térjünk ki arra, hogy az

egyes csoportok mennyire hasonlíthatók össze, a beválasztásfeltételei alapján mennyire sikerült hozzávetõlegesen azonos(számítások szempontjából összeilleszthetõ) csoportokat létre-

hozni. Megfelelõ adatelemzés csak ilyen csoportok összevetésé-nél lehetséges. Ez vonatkozik két vagy több betegcsoport egy-mással történõ vagy betegek és egészségesek (ellenõrzõ csoport)összehasonlítására egyaránt.

A jobb áttekinthetôség végett célszerû a vizsgálatokat éssze-rû sorrendben, bekezdésekkel tagoltan vagy alcímek alatt ismer-tetni. Ez távolról sem mindig azonos az ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK

részben megadott csoportosítással.

Példa: (vö. az ANYAG ÉS MÓDSZEREK 3. példájával)

EREDMÉNYEK

Alcímek: P53-immonohisztokémia [...]BRCA gének [...]Apoptosis [...]

Ha a tanulmányozott betegekre vonatkozó adatokat is ebben arészben ismertetjük, az mindig a legelejére kerül; az eredmé-nyek ismertetése azzal kezdôdik.

Példa: EREDMÉNYEKA betegek életkora 31 és 67 év között volt (átlagérték: 54 év),56 beteg (40%) volt a változókor után [...]

Az eredmények bemutatására a megfelôen szerkesztett � önál-lóan is értelmezhetô � ábrák, táblázatok jól használhatók, demindig csak a szöveges leírással együtt. Az eredményeket csaktáblázatokban, ábrákon bemutatni elfogadhatatlan. Egyszerûeredmények szöveges formában mutathatók be a legjobban. Tar-tózkodjunk az ábrákon, táblázatokban részletesen ismertetetteredmények ismételt részletes szöveges leírásától, az EREDMÉ-NYEK szöveges részében azokat csak összegezve írjuk. Egyes fo-lyóiratok elõírása szerint a táblázatokban, ábrákon az eredmé-nyeket csak számokban kell feltüntetni, a % és egyéb adatelem-zési mutató a szövegbe kerül.

Példa: EREDMÉNYEKAz eredményeket az 1. táblázatban és az 1. ábránismertetjük. [...]

1. táblázat. TNF-a-, TNFR-2-koncentrációk és a TNFR-2/TNF-a hányadosá-

nak (X±SD) alakulása méhnyakrákos betegekben és az ellenôrzô csoportjai-

ban

n TNF-a pg/ml TNFR-2 TNFR-2/TNF-aMéhnyakrák 91 2,70+0,69* 3,85+1,05* 1,49+0,53*FIGO I stádium 39 3,29+0,39* 4,60+0,68 1,42+0,30*FIGO II stádium 33 2,52+0,33* 3,75+0,78* 1,50+0,39*FIGO III stádium 14 1,81+0,26* 2,68+0,39* 1,47+0,33***FIGO IV stádium 5 1,45+0,22* 1,91+0,18* 1,35+0,27ErbB-2 pozitív 16 1,58+0,38** 2,55+0,57** 1,68+0,49ErbB-2 negatív 75 2,82+0,62 4,06+0,87 1,48+0,37Ellenôrzô csoport 64 4,32+0,36 4,85+0,82 1,12+0,18

*** p < 0,0001 az ellenôrzô csoporthoz viszonyítva (Mann�Whitney-teszt)*** p < 0,0001 az erbB-2 negatív betegekhez hasonlítva*** p = 0,0002 az ellenôrzô csoporthoz viszonyítva, TNF-a: FIGO I�IIstádium: p < 0,0001, I�III stádium: p < 0,0001, III�IV stádium: p =0,01, TNFR-2: I�II stádium: p < 0,0001, II�III stádium: p < 0,0001,II�IV stádium: p = 0,0002, III�IV stádium: p = 0,0026

A táblázatban feltüntetett adatok szöveges leírása:

Az eredmények rész meg-írásának legfontosabbszempontjai:

Csak a munka szempont-jából fontos eredményekettartalmazza, az érdemirészhez nem tartozó ered-mények mellõzendõk

Az eredményeket számok-ban fejezzük ki; %, p-értékstb. zárójelben legyen

Legyen tagolt � alcímekkelvagy csak új bekezdésekkel�, tömör és rövid

Ne ismételjük az Anyag ésmódszerek részben írtakat

Értékelést és irodalmi hivat-kozást ne tartalmazzon

Múlt idõben írandó


ÚTMUTATÓ

Egyenes arányú összefüggést találtunk a szérum TNF-a és a TNFR-2szintjei között a betegeknél és az ellenôrzô csoportban is. A TNFR-2/TNF-a hányadosa jelentôsen emelkedett volt a daganatos betegek-ben az ellenôrzô csoporthoz képest (1. táblázat).

1. ábra. A szérum TNF-a-mennyisége méhnyakrákban szenvedô bete-gekben

Az ábrán látható adatokat a szövegben a következôképpen fogalmaz-hatjuk meg: a méhnyakrákos betegekben lényegesen alacsonyabb(p<0,001) TNF-a-értékeket találtak (X+/�SD: 2,7+/�0,69 pg/ml), mintaz ellenôrzô csoportban (X+/�SD: 4,3+/-0,32 pg/ml) (1. ábra).

(Ebben a szövegezésben az összefoglaló számadatokat és a szig-nifikancia értékét is megadjuk, mert azok az ábrán nem szerepelnek.)

Az ábrák, táblázatok változatossá teszik az eredmények ismerte-tését, és azok megértését, megjegyzését is segítik. Átvitt értelem-ben azt is mondhatjuk, hogy a szöveges rész vezeti az olvasót, atáblázatok, görbék stb. mutatják a részleteket, és a képek szem-léltetik a mondanivalót.

Sok szerzô már az EREDMÉNYEK rovatban értékel, viszonyítjaa saját eredményeket az irodalomban megadott adatokhoz. Eznem jó, mert az eredmények értékelése a MEGBESZÉLÉS részheztartozik. Az itt is, ott is értékelés óhatatlanul átfedéshez, ismét-léshez vezet. Olyan mondatkezdések, mint pl. �Ellentétben Bar-na és munkatársai (12) adataival, a mi eseteinkben csak 2%-ban fordult elô [...]� gyakran olvashatók. Ezek kerülendôk, azEREDMÉNYEK részben a vizsgálatok eredményeinek legegysze-rûbb, számszerû ismertetésére kell törekedni, irodalmihivatkozásokat ne tartalmazzon. Bizonyos kiemelések, figyelem-felkeltések, mint pl. �mindössze� vagy �csak X esetben� fordultelõ, �meglepõen alacsony� [...] szintet mértünk stb. hasz-nálhatók, ezek nem értékelések; az olvasó figyelmét már itt fel-hívják arra, hogy meglepô eredmények születtek.

Az eredmények pontos ismertetésének jelentôségét nem le-het túlhangsúlyozni. Tévedés, elírás a legjobb munkát � és aszerzôk megbízhatóságát � is végzetesen alááshatja. Újra és újraellenôrizzük, hogy a kapott számok, eredmények a szövegben, atáblázatokban, ábrákon is egyeznek-e, és hogy a számításokeredményei a kéziratba is pontosan kerültek-e be.

4. Megbeszélés. Általában ez a közlemények leghosszabb része. AMEGBESZÉLÉS-ben kerül sor a vizsgálattal kapcsolatos irodalmiadatok áttekintésére, az irodalom és a dolgozat adatainak összevé-tésére, a kutatás során kapott eredményeknek az irodalmi adatoktükrében történô elemzésére. Mindig emeljük ki a kapott eredmé-

nyek gyakorlati, klinikai jelen-tôségét, mennyire tekinthetôkújnak a megfigyelések, és hogya BEVEZETÔ-ben leírt vizsgálaticélokat mennyire sikerült meg-valósítani. Ugyanakkor mutas-sunk rá a tanulmány gyengepontjaira is � nincs tökéletes ta-nulmány; beválasztási, vizsgá-lati, módszertani stb. fogyaté-kosságok mindig elôfordulnak.Hívjuk fel a figyelmet a mégtisztázásra szoruló részletekre,és ezek szerint � a következô lé-pések körvonalazásával � java-soljunk további vizsgálatokat.

Szerkezete, megjelenési for-mája az ICMJE ajánlásait elfo-gadó folyóiratokban meglehe-tôsen egységes. A legtöbb köz-lemény MEGBESZÉLÉS részébennincs egyetlen alcím sem; be-kezdésekkel tagoltan, az ERED-MÉNYEK rész irányvonalát kö-

vetve állítják össze. Néhány esetben � különösen molekuláris bi-ológiai témájú közleményekben � az egyes részek azonban különalcímek alatt kerülnek megtárgyalásra.

Régen szokásos volt, hogy a MEGBESZÉLÉS a következtetésekismételt, rövid, összefoglaló leírásával végzôdött, �Következte-tések� (conclusions) alcím alatt. Ezek a röviden egybegyûjtöttmegállapítások az ÖSSZEFOGLALÁS utolsó részében is, a legfonto-sabb következtetés pedig a TÖMÖRÍTETT KÖVETKEZTETÉS-ben ismegjelenik. Ma egyre ritkábban találkozunk vele, de még hasz-nálatos, jóllehet az ismétlés miatt nem mindegyik szerkesztôfogadja el. Talán csak akkor van értelme, ha a dolgozatban mégnem szereplô, új gondolatokat, megállapításokat tartalmaz.

A MEGBESZÉLÉS szerkesztésének legfontosabb szempontjai: a) Az elsô bekezdés. A MEGBESZÉLÉS elsô rövid bekezdése általá-nosságban mutasson rá a dolgozat témájára, tárgyára vagy lénye-gére. A saját eredmények tárgyalása csak ezután jön.

1. példa: Az érképzôdés a rosszindulatú daganatok egyik kórjóslatimeghatározójának tûnik, jelentôsége petefészekrákosok ese-tében azonban még nem tisztázott, a vonatkozó irodalmiadatok ellentmondók.

Höckel és mtsai (5) számoltak be [...]

(Ebben a példában az elsô bekezdés általánosságban szól adolgozat témájáról � ez esetben az érképzôdésrôl �, az iro-dalmi adatok elemzése csak a másodiktól kezdôdik.)

2. példa: Ez az elsô olyan tanulmány, mely a szulfatidokat vizsgálja pe-tefészekrákban szenvedô betegeknél. A szulfatidok klinikaijelentôségét más daganatoknál is csak elvétve vizsgálták (8). Petefészekrákban szenvedô betegeknél [...] találtunk. Ha-

szér

um T

NF-

a-m

enny

iség

pg/m

l

méhnyakrák ellenôrzô csoport

A megbeszélés rész összeállí-tásnak fôbb szempontjai:

A dolgozat tárgyára, témájáravagy lényegére rávilágító rö-vid, elsô bekezdés

A legjelentôsebb saját ered-mények rövid összefoglalása(az eredményben közölt ada-tokat ne ismételjük)

Saját eredmények összevetéseaz irodalmi adatokkal

A bevezetôben megfogalma-zott célok megvalósításánakértékelése

Rávilágítás az alkalmazottmódszerek, vizsgálatok kor-látaira

Az eredmények klinikai jelen-tôségeinek megbeszélése

Javaslat további vizsgálatokra

(A különbözô szempontok sze-rinti megbeszélést általában, denem mindig, külön-külön be-kezdésekben tárgyaljuk, sok-szor, a dolgozat szerkezetétôlfüggôen, alcímek alatt.)


ÚTMUTATÓ

sonló megfigyelésekrôl méhtestrákban szenvedô betegeknélszámoltak be, [...] (9).

(Ebben a példában az elsô bekezdés általánosságban fogal-maz, ugyanakkor a közleményre is utal)

3. példa: A mi vizsgálatunk a legnagyobb elôretekintô, találomra be-választott tanulmány, amely a [...] vizsgálja. Megállapíthattuk,hogy [...] és hogy ennek fontos kórjóslati jelentôsége van.

(Ebben a példában az elsô bekezdésben a saját következte-tés is szerepel; mindig általánosságban, számadatok, irodal-mi összevetés nélkül.)

b) A legfontosabb eredmény. A MEGBESZÉLÉS-ben, egy-két mon-datban, tömören fogalmazzuk meg a legfontosabb eredményeket.Tanácsos az eredmények értékelésénél legelôször ezt megírni;nem könnyû gyakorlat.

Példa: A szérum-CA-125 a petefészekrák legjobb daganatjelzôje.Sajnos, korai esetek felismerésére nem igen használható,nagyon hasznos viszont a daganat kiújulásának elôrejelzésé-ben. Az irodalomban elvétve találunk adatokat [...]

Vizsgálataink azt mutatják, hogy a mûtét elôtti szérum-CA-125 értékek alapján kiválaszthatjuk azokat a petefészekrá-kos betegeket, akiknél a daganat megfelelôen eltávolítható.Ennek alapján dönthetünk, hogy azonnali mûtétet végez-zünk vagy inkább bevezetô gyógyszerkezeléssel indítsunk[...]

A legfontosabb eredményt, következtetést a szerzôk nem rit-kán a MEGBESZÉLÉS elsô bekezdésébe foglalják (lásd 3. példa),mások külön taglalják, nemegyszer a második bekezdésben.Ha a MEGBESZÉLÉS részt összefoglalóval � KÖVETKEZTETÉSEK-ekalcím alatt fejezték be � a legfontosabb eredményt rendre ebbenolvashatjuk.

Általános gyakorlat, hogy az elsô bekezdés a dolgozat témá-járól, a második a fô eredményrôl tájékoztat.

c) Saját eredmények összevetése az irodalmi adatokkal. Ez ké-pezi a MEGBESZÉLÉS gerincét. Józan mérlegelésre van szükség, ésnagyon átgondoltan kell kiválasztani azokat az irodalmi adato-kat, amelyekkel saját eredményeinket hasonlítjuk össze. Haminden, nem túl lényeges részt tárgyalunk, könnyen elveszíthet-jük az áttekinthetôség fonalát � magunk is belebonyolódhatunkaz irodalmi elemzésbe �, az olvasót összezavarva. Gyakori hiba,különösen kezdôknél, hogy túlzásba viszik a megbeszélést. Neakarjunk egy könyvtárnyi irodalmat egyetlen dolgozatban átfog-ni. Egy közlemény akkor jó, ha a MEGBESZÉLÉS rész is tömör, jóláttekinthetô és szigorúan csak a vizsgált témára összpontosít,csak a lényegbevágó irodalmi adatokat elemzi. Egy-egy szem-pont tárgyalásakor elegendô az odavágó legfontosabb irodalmimunka idézése, a többi vonatkozó irodalmat legfeljebb csak em-lítsük, ismertetésük csak akkor célszerû, ha új adattal szolgál-nak. Fontos azonban, hogy ne csak a dolgozat eredményeit alá-támasztó irodalomra, hanem az eredményeinkkel nem egyezôadatokra is felhívjuk a figyelmet. Ne ismételjük a BEVEZETÔ-benírt irodalmi hivatkozásokat. Az irodalomból idézett hangzatosmondatok, különösen, ha nem teljesen a témába vágók, csakmérgezik a dolgozatot. A hasonló témájú dolgozatok elkerülhe-

tetlenül ugyanazokat a szempontokat tárgyalják; rengeteg az is-métlés, ami bizonyos fokig az irodalmi hivatkozások megadásá-val elkerülhetô.

Saját eredményeink tárgyalása az irodalmi adatokkal történôösszevetésben a lehetô legtömörebb legyen, egy-egy külön szem-pont mindig külön bekezdésben, kivételesen alcím alatt szere-peljen. Ne ismételjük szó szerint az EREDMÉNYEK részben leírta-kat, következtetésszerûen, összefoglalóan értékeljünk.

Példa: Az EREDMÉNYEK részben: Az agyi áttétek topotecan ke-zelése a CT-vizsgálatok szerint a betegek 40%-ában eredmé-nyezett daganat-visszafejlôdést: 7 esetben (15%) az áttétteljesen eltûnt, 13-ban (25%) részben fejlôdött vissza, és to-vábbi 8 betegben (17%) növekedése megállt. [...]

A MEGBESZÉLÉS részben: Vizsgálataink azt mutatják,hogy az agyi áttétek topotecán kezelése elég hatásos; azesetek közel felében várható CT-vizsgálattal igazolt javulás,a betegek egy kis részében (15%) a daganat teljesen vissza-fejlôdik. [...] (ne ismételjük a számszerû adatokat!!) Ezek amegfigyelések összhangban vannak másokéval (76�80), deellentétben Szabó és mtsai (81) adataival, akik [...]

Súlyos hiba a hivatkozott irodalom helytelen idézése. Erre legin-kább akkor kerül sor, amikor az irodalmi idézést nem az eredetidolgozatból vesszük, hanem a más szerzôk által történt idézésrehagyatkozunk. Az eredeti munkák alapos áttanulmányozása alap-vetô kötelesség. A más szerzôk által leírt idézések akkor megfe-lelôk, ha az adott témában azoknak a szerzôknek � és nem az ere-deti szerzôknek � az álláspontját akarjuk ismertetni.

d) Rávilágítás az alkalmazott módszerek, vizsgálatok korlátaira.A közleményben megfogalmazott és az olvasóban kialakult kö-vetkeztetések értékelésének mérséklésére szolgál. Az olvasóéberségét hivatott felkelteni, óvja, hogy elhamarkodott döntésthozzon, pl. egy új gyógyszeres kezelést vezessen be még nem tel-jesen megalapozott irodalmi adatok alapján.

e) Értékelés. Két arculata van: egyrészt a bevezetôben megfogal-mazott célok megvalósítása szerint értékeljünk, másrészt azeredmények klinikai jelentôségét tárgyaljuk. Az eredmények ér-tékelése a legszigorúbb mértéktartást igényli: a tényszerûségmindenekfelett! Minden szerzô hajlamos vágyai szerint értékel-ni, belemagyarázni az eredményekbe azt, amit szeretett volna bi-zonyítani; ez emberi gyarlóság, a dolgozat értékét csökkentô hi-ba. Lehet találgatásokba bocsátkozni, kifejteni a vizsgálatok le-hetséges értékét, de mindig annak hangsúlyozásával, hogy a to-vábbi megerôsítés még szükséges. A képzeletünket azonban neeresszük szabadjára, az egyensúlyt a lehetséges és a valós közöttnem szabad elveszteni. Különösen fontos a visszafogottság azajánlások, a gyakorlati következtetések megfogalmazásánál, merta legkézenfekvôbb következtetés is módosulhat a késôbbi vizs-gálatok tükrében.

Példa: Ennek alapján ezt a kezelési módszert kell a méhtestrákszabványkezelésnek tekinteni.

(Ez a megfogalmazás nem szerencsés, túlzottan kijelentô.) Helyeseb-ben: Ennek alapján megfontolandónak tartjuk, hogy ezt a kezelésimódszert a méhtestrák szabványkezelésének tekintsük.

ÚTMUTATÓ

A c�e szakaszok alatt tárgyalt szempontok nem önálló részei aMEGBESZÉLÉSnek. Általában nem külön bekezdésekben fejteget-jük azokat, hanem együtt tárgyaljuk. Utalhatunk pl. az irodalmiés saját eredményeink összehasonlításánál a vizsgálati eredmé-nyeink gyakorlati jelentôségére, de ugyanebben az összevetés-ben a vizsgáló módszerek hibáit is taglalhatjuk. Máskor a követ-keztetések értékelésekor utalunk az alkalmazott módszerek hi-balehetôségeire is stb.

AZ EREDETI KÖZLEMÉNYEK VÁLFAJAINAK TARTALMI RÉSZEEzek írásmódját, terjedelmét a szerkesztési utasítások nagyonpontosan meghatározzák. Közülük a tudományos levelek a leggya-koribbak, amelyek mindig rövidek, az eredeti közlemények szoká-sos szerkezetét nem mutatják, egyes folyóiratokban csak bekez-désekkel, másokban egy-két alcímmel (pl. RÉSZTVEVÕK, MÓDSZE-REK ÉS EREDMÉNYEK és MEGJEGYZÉS) tagoltak. Címük jellegzete-sen a közlemény következtetését tartalmazza.

AZ ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEKNEK ÉS VÁLFAJAINAK TARTALMI RÉSZE, SZERKESZTÉSEAz összefoglaló közlemények és válfajainak tartalmi része az ere-deti közlemények és az esetismertetések tartalmi részétõl is alap-vetõen különbözik. A szerzõk nem elõírás szerint, hanem elgon-dolásaik, a tárgyalt résztémákszerint tagolják a dolgozatot, egybevezetõ rész azonban rendsze-rint van. Minden külön tárgya-landó szempont új bekezdésbekerül, a résztémák külön alcímalatt. Nem ritkán összefoglalótáblázatok, ábrák teszik áttekint-hetõbbé a dolgozatot. MEGBE-SZÉLÉS legtöbbször nincs, de egygyakorlati rövid összegezés a dol-gozat végén � KÖVETKEZTETÉSEK,ZÁRÓGONDOLATOK (Conclusions)stb. címszavak alatt � rendsze-rint található.

Egy-egy témakör irodalmi áttekintése, összefoglalása lehetmódszeres (systematic review) vagy leíró jellegû (narrative re-view). Az elôbbi jól körvonalazódott témáknál lehetséges, me-lyeknél megfelelô tapasztalat, ismeretanyag áll rendelkezésrekövetkeztetések levonásához, határozottabb állásfoglalások, gya-korlati elôírások megfogalmazásához. A módszeres összefoglalóközlemény egy témakör összegezô elemzése, vezérfonalak kidol-gozásával. Leíró jellegû összefoglalók viszonylag új témáknál ké-szülnek, olyan esetekben, amikor az ismeretanyag még nem ele-gendô gyakorlati következtetésekre, támpontok kialakítására. Aleíró összefoglaló közlemények az irodalmi adatok naprakész át-tekintését adják, irányelvek meghatározása nélkül.

Mint említettük, az összefoglaló közlemények leginkább szer-kesztõi felkérésre születnek; a dolgozatot közlõ szaklap tehát

eleve adott. A folyóirat olvasóközönségét azonban már ajánlatoskörbejárni, mert csak ennek ismeretében tudjuk a közleményhelyes szerkezetét, írásmódját megválasztani, és eldönteni, hogyaz adott témakört milyen mélységig elemezzük. Vannak azonbannem felkérésre készült összefoglalók is, amikor a �Mit akarunkmondani? Miért akarjuk megírni? Mi a szándékunk? Kinek szóla mondanivalónk? Érdemes-e közölni?� kérdéséket még a mun-ka elkezdése elõtt válaszoljuk meg. Célravezetõ elõre kiválaszta-ni a folyóiratot, amelyben közölni akarjuk, már csak az olvasó-közönségének megismerése miatt is, és nem haszontalan a folyó-irat szerkesztõjével elõre felvenni a kapcsolatot, hogy meg-tudjuk, vajon érdekli-e õket a tervezett közleményünk.

A szerzôk megfelelô irodalmi tájékozottsága és tapasztalatok-ra épített szakismerete minden jó összefoglaló közlemény meg-születésének záloga. Ez az oka annak, hogy kezdôk ritkán képe-sek megfelelô összefoglalók megírására, ôk a tapasztaltabbak,jártasabbak segítségét igénylik. Irodalmi elemzést kezdôk is si-kerrel végezhetnek, ez azonban még nem összefoglaló közlemény.Az összefoglaló közleményhez az adatokból egy átfogó egységesrendszert kell kialakítani iránymutató, mértéktartó, könnyen ért-hetô, világos következtetések megfogalmazásával, gyakorlati út-mutatókkal. Egy irodalomhalmazt következtetésekké kell átala-kítani.

A kézirat elkészítése a dolgozat vázlatának körvonalazásával,papírra vetésével és az irodalmi adatok gyûjtésével kezdôdik. Azirodalom átnézése lehetôleg teljes legyen; súlyos felelôtlenségrészlegesen összegyûjtött irodalmi adatok alapján megírni egyösszefoglaló közleményt. Az irodalom gyûjtésének módját (számí-tógépes rendszerek stb.) is indokolt megadni. A dolgozat BEVE-ZETÉS-e, elsô mondatai az összefoglaló közleményeknél is megha-tározók � az olvasó érdeklôdését kell felkelteni �, ezek soha nelegyenek általánosak, semmitmondók. A BEVEZETÉS-ben tájékoz-tassuk az olvasót, hogy az összefoglaló közlemény mirôl szól, ésarról, hogy miért fontos elolvasni.

A legnehezebb az átnézendô, tanulmányozandó irodalmi ada-tok kritikus elemzése két szemszögbôl: 1. A fontos közleményekkiválasztása, a helyes arány megtalálása az elemzésre méltó ésaz arra kevésbé vagy nem méltó dolgozatok között, 2. Az egyesközlemények megállapításainak tárgyszerûsége. Mennyire te-kinthetôk a dolgozatok következtetései megfellebbezhetetlen-nek, vannak-e személyes nézetek, szempontok vagy �rejtett� hi-bák, melyek a szerzôk figyelmét elkerülhették, a tényszerûségetmegkérdôjelezhetik. Annak ellenére, hogy minden szerzô elvi-ekben a teljes irodalmat szeretné áttekinteni és közreadni, a bô-séges irodalommal rendelkezô témák összefoglaló cikkeinekírásánál helyesebb csak a jelentôsebb megjelent közlemények-kel foglalkozni, a jelentéktelenebb munkák elemzésével ugyan-is aránytalanul megnyújtjuk, és zavarossá tehetjük a dolgozatot.Az utóbbiakat legfeljebb hivatkozás formájában említsük � pél-dául: �hasonló megfigyelésekrôl mások is beszámoltak (77�82)�, vagy �hasonló megfigyeléseket Pál és mtsai. (77) is tet-tek� � vagy táblázatokban tüntessük fel. Helyén valók a kriti-kai megjegyzések:


Az üsszefoglaló közleményekszerkezeti részei:

FejlécTömörített következtetés*

Összefoglalás és kulcsszavak

Tartalmi részBevezetés Alegységek a szerzôk

összeállítása szerint Következtetések,

zárógondolatok

Köszönetnyilvánítás

Irodalom

* Csak azokban a folyóiratok-ban, amelyek kérik


ÚTMUTATÓ

Példa: Kis és mtsai (7) megállapították, hogy (...). A szerzôk azon-ban csak nyolc mintát elemeztek, ezért következtetéseikmegerôsítése további vizsgálatokat igényel.

vagy (...) a hormonokat szedôk csoportjában lényegesen gyak-rabban (30%-ban) figyelték meg az emlôrák kialakulását. Ahormont szedôk azonban sokkal kövérebbek voltak (...), ésa családjukban is gyakoribb volt az emlôrák, következéskép-pen egyáltalán nem biztos, hogy az emlôrák gyakoribb elô-fordulása csak a hormonszedéssel függött össze.

A mértékletesség a jó összefoglaló közlemények írásának is elen-gedhetetlen feltétele. Ne engedjünk ellenôrizetlenül teret sze-mélyes véleményünknek, hanem a tapasztalataink alapján, gya-korlati munkák során kialakult nézeteinket szôrszálhasogatónvessük össze másokéval, az irodalomban megfogalmazottakkal,és ha kell, módosítsuk; ez saját épülésünkre is szolgál. Az olva-sót felelôsséggel és nem elfogultan kell tájékoztatni. A tárgyila-gosság mindenek felett; ne felejtsük, hogy sorainkat a világ min-den táján olvashatják. Ellentmondások, bizonytalanságok kön-nyen áthidalhatók, például: �Véleményünk szerint (...), ezzel el-lentétben mások álláspontja szerint (...)�.

Meghatározó irányelv, hogy minden érdemi szempontot különbekezdésben, lehetôleg alcím alatt tárgyaljunk, és olyan mély-ségben, hogy azt az általános szakember is megértse. Az egybe-folyó, hosszú szövegrész követhetetlen. Nagyon hasznosak azösszefoglaló, egy-egy kisebb rész, témakör vonatkozó irodalmátés az azokkal kapcsolatos adatokat bemutató, rendszerezô táblá-zatok. Jól használhatók azonban a dolgozat tárgyához tartozóalapfogalmakat bemutató táblázatok is; az olvasó könnyen meg-találja, nem kell a szöveget pásztáznia. Az alapfogalmak � tan-könyvi adatok � felelevenítése nemcsak a régtanultakat hozzavissza, hanem félreértéseket is eloszlat.

Az összefoglaló közleményeket rövid összegezéssel fejezzük be,amelyben a dolgozat mondanivalóját tömörítve hozzuk az olvasótudomására. �Zárógondolatok� nélkül egyetlen összefoglaló dol-gozat sem teljes.

AZ ESETISMERTETÉSEK TARTALMI RÉSZE,SZERKESZTÉSESzerkesztésük a szokásos alapkérdésekkel kezdõdik: �Miértakarjuk az esetet ismertetni? Mi indokolja? Milyen új adattalszolgálunk? Mit teszünk hozzá a már meglévõ ismeretekhez?� AzEsetismertetés az esetrõl, a beteg-rõl szól, és nem a szerzõk �nagy-ságát� hivatott bemutatni. Válaszaz alapkérdésekre csak az iroda-lom megfelelõ ismeretében lehet-séges. Helyes azonban idõsebbekés néha más intézetekben dolgo-zók véleményét is kikérni; a bete-gek megoszlása ugyanis a beuta-lási rendszerek miatt más és más,és ami ritka az egyik intézetben,gyakoribb lehet a másikban. Haeldöntöttük, hogy az eset valóban

ritka, vagy egy betegség megértését, kórisméjét, kezelését új meg-világításba helyezi, ritka részletre hívja fel a figyelmet, az olvasószámára hasznos, határozzuk meg, hogy melyik folyóiratban sze-retnénk a dolgozatot megjelentetni. A választás legfontosabbszempontja: melyik szaklap olvasóinak mond a legtöbbet az is-mertetett eset. Az esetismertetéshez nem minden szaklap kér ÖSZ-SZEFOGLALÁS-t, kulcsszavakat. Ilyenkor érdemes a címbe az irodal-mi keresõrendszerek jól ismert kulcsszavaiból is becsempészni.

Az esetismertetéseknél a tartalmi rész általában három sza-kaszra tagozódik: BEVEZETÉS-re, ESETLEÍRÁS-ra és MEGBESZÉLÉS-re. Az eredeti közleményektõl eltérõen tehát az ANYAG ÉS MÓDSZE-REK és az EREDMÉNYEK részek általában nincsenek, helyettük azeset leírása szerepel. Elõfordulhat azonban � például, ha egy mo-lekuláris genetikai eltérés miatt történik az eset leírása �, hogy azalkalmazott molekuláris vizsgáló módszerek ANYAG ÉS MÓDSZEREK

vagy MÓDSZEREK külön címszó alatt kerülnek ismertetésre, más-kor a betegen végzett vizsgálatsorozat eredményeit foglaljuk összeEREDMÉNYEK címszó alatt. Ezek azonban kivételek.

a) Bevezetés. Elméletileg ugyanazok a meggondolások érvénye-sek, mint az eredeti közleményeknél. Szokás volt egy rövid irodal-mi bevezetést adni, ez azonban szükségtelen, mert a MEGBESZÉ-LÉS részre tartozik. Leghelyesebb csupán megindokolni, hogymiért szükséges az eset ismertetése. Vannak azonban, akik ezt iselhagyják, a dolgozatot az eset leírásával kezdik, nem írnak BE-VEZETÉS-t. Nincs egyértelmû szabály, egy-két jól megfogalmazottmagyarázó, az eset érdekességére, tanulságára utaló mondatazonban minden bizonnyal nagyon hasznos; az olvasó és a szer-kesztõ figyelmét is jobban felkelti. Egyes folyóiratok az esetis-mertetéseknél is elõírják a BEVEZETÉS-t.

b) Esetleírás. Ez a lényegi része a dolgozatnak. Meghatározott �idõrendi � sorrendet követ: életkor, kórelõzmény, vizsgálati lelet(amely a beteg vizsgálatán kívül a laboratóriumi, képalkotó vizs-gálatok leleteit is tartalmazza), feltételezett vagy igazolt kórisme,kezelés és a kezelés formájától függõ egyéb leletek, pl. szövetta-ni vizsgálat. Külön hangsúlyt kap az a rész, amelyre az esetismer-tetés összpontosít, vagyis amiért az esetet ismertetjük. A részletekleírásánál kritikusnak kell lenni, kerüljük a dolgozat szempontjá-ból felesleges részleteket � ezek csak nyújtják a közleményt és azolvasót is untatják � a lényegeseket viszont emeljük ki. Nem kön-nyû azonban eldönteni, hogy mi igazán fontos, és mi az, ami ke-vésbé, nem beszélve arról, hogy egy kevésbé fontos részlet újabb,hasonló esetek ismertetésekor fontossá válhat. Segíthet, ha min-dig feltesszük azokat a kérdéseket, amelyeket az olvasó kérdez-het. Ábrákat gyakran mutatunk be, táblázatokat ritkábban, idõn-ként azonban nagyon hasznosak.

Erkölcsi szempont (etikai követelmény), hogy a beteg sze-mélye ne legyen azonosítható, felismerhetõ. Név, azonosításiszám kerülendõ; fényképnél az arc eltakarása szükséges. Csakannyit mutassunk a betegbõl, amennyire szakmailag szükségvan. Helyes, ha a beteget is tájékoztatjuk a dolgozatról, hozzájá-rulását kérjük, különösen, ha fényképet is készítünk. Egyes fo-

Az Esetismertetések szerkeze-ti egységei:

FejlécTömörített következtetés*Összefoglalás és kulcsszavakTartalmi rész

Bevezetés EsetleírásMegbeszélés

Köszönetnyilvánítás

Irodalom

* Csak azokban a folyóiratok-ban, amelyek kérik

ÚTMUTATÓ

lyóiratokban követelmény a beteg írásos hozzájárulása az eseté-nek az ismertetéséhez.

c) Megbeszélés. Szerkezete attól függ, hogy egyidejûleg történik-eirodalmi áttekintés. Ha igen, az eredeti közleményeknél ismerte-tett elvek érvényesülnek. A részletes irodalmi elemzés azonbancsak nagyon ritka betegségek esetében indokolt. Csak azokat azirodalmi adatokat tárgyaljuk, amelyek alátámasztják megfigyelé-seinket, kezelésünket stb. vagy azokkal ellentétesek. A MEGBE-SZÉLÉS-ben a legfontosabb az eset tanulságának megfogalmazásaés a �mi miért� kérdések megválaszolása, (pl. a kezelés kiválasz-tásának milyen szempontjai voltak, a kórismét milyen adatok tá-masztották alá stb). Világosan írjuk le a dolgozat üzenetét és hogya jövõre nézve milyen gyakorlati következtetések vonhatók le.Óvakodjunk az �elsõség� határozott kijelentésétõl, pl. �ez az el-sõ ilyen megfigyelés a világon�, mert ezt soha nem tudhatjuk, ésszerénytelen is. Tetszetõsebb úgy fogalmazni, hogy �Tudomásunkszerint...� vagy �A rendelkezésünkre álló irodalmi adatok alapjánúgy tûnik, hogy hasonló megfigyelésrõl még nem számoltak be.�

Gyakorlati tanács: az esetismertetés megírását az eset leírásá-val kezdjük, gondosan ügyelve a részletekre, majd a közleményMEGBESZÉLÉS-ét fogalmazzuk meg az összeállított irodalmi hivat-kozások tükrében. Ezután a BEVEZETÉS és legutoljára az ÖSSZE-FOGLALÁS következik. A cím legyen érdeklõdést felkeltõ, rövid;soha ne tartalmazza a következtetést.

Az esetismertetések rendszerint rövidebbek, mint az eredetiközlemények. Terjedelmük legtöbbször meghatározott. A nagyonrövid esetismertetések tudományos levelek formájában kerülnekközlésre.

AZ EGYÉB KÖZLEMÉNYEK TARTALMI RÉSZE(szerkesztôségi közlemények, levél a szerkesztôséghez, vitafórum,véleménynyilvánítás) Ezek szerkesztése teljesen egyedi, a szer-zôk elképzeléseit követi. ÖSSZEFOGLALÁS, kulcsszavak nem szük-ségesek. A szerkesztõséghez, szerkesztõnek írt leveleknél ismindig világosan határozzuk meg, hogy mit akarunk mondani,érdemes-e azt leírni, és megfelel-e az adott folyóirat követelmé-nyeinek. A levelek rövidek, részletek kifejtésére nincs lehetõ-ség. Már az elsõ mondatban térjünk a tárgyra, mondjuk meg,hogy miért küldjük a levelet. A további szerkesztésben sokat se-gít, ha az adott folyóiratban megjelent szerkesztõségi leveleketgondosan elolvassuk, azok szellemében fogalmazzuk mondani-valónkat. Mindig tömören, röviden írjunk, szem elõtt tartva,hogy a kritizált közlemény szerzõi miként fogadhatják megjegy-zéseinket, és vajon mit válaszolnak.

Táblázatok, ábrák (tables, figures)Nem képezik a közleménynek külön részét, a tartalmi rész egyvagy több egységébe kerülnek. Szerkesztésüket nemzetközi elô-írás nem szabályozza, a folyóiratok szerkesztôsége azonbangyakran, ilyenkor az utasításokat pontosan kell követni. A táb-lázatokat, ábrákat külön-külön számozzuk, megjelenésük sor-rendjében.

Az adatok táblázatban történô bemutatása nagyon elônyös,mert így jól áttekinthetôk. Hasonlóan szerencsések a rajzszerûábrák (görbék, hasábok stb.) is, a képeket (szövettan, mûtéti fel-vétel stb.) bemutató ábrák pedig magukért beszélnek. Bizonyosfolyóiratokban, közleményekben � szövettani, anatómiai, patoló-giai � a képeknek, ábráknak kiemelt szerepük van.

Sajnos a színes ábrák költségesek, ezért a folyóiratok csakazokat nyomják színesben, amelyek színes ábraként meghatáro-zóan jobbak, mint fekete-fehérben. A költségeket sokszor a szer-zôkre ruházzák. Térbeli ábrák a tudományos szaklapokban kivé-telesen találhatók, nem nyertek létjogosultságot, nem tájékoztat-nak jobban, mint a hagyományosak.

A képeken mindig jelöljük (nyilakkal stb.), amit hangsúlyoz-ni akarunk, még akkor is, ha nekünk magától értetôdônek tûnik.Tetszetôsek a kis beszúrások (inzerciók), az alapábrába illesz-tett, annak egy részletét kiemelten mutató kis képek.

Példa: Mirigynyílások (nyilak). A laphám (L) és a mirigyhám (C) közötthelyezkedik el az átmeneti sáv � transzformációs zóna ( je-lölés), amelyben metapláziás (M) hám található. A ki-emelés egy mirigynyílás kinagyított képe � megfigyelhetô a nyí-lás körüli hámfelszaporodás.

A közlemény szöveges részében az ábrákra, táblázatokra utalnikell, pl. (1. táblázat) vagy �az 1. táblázatban foglaltuk össze[...]� stb. Legtöbbször a bennük található adatok összefoglalóana dolgozat szövegében is megjelennek, de feleslegesen ne ismé-teljünk (lásd fentebb). Sem a táblázat, sem az ábra nem önma-gáért van, mindkettô a szövegben leírt mondanivalót emeli ki,jóllehet mindkettôt úgy szerkesztjük, hogy önállóan is értelmez-hetôk legyenek. A táblázatok, ábrák magyarázó szövege olyan le-


1. ábra. A kolposzkópos lelet pozitív elôrejelzô értéke: 300 beteg vizsgálata

55,6

St. IA

42,8

CIN 1

59

CIN 2 Nem CIN St.IB�IV CIN 3

61,6 62,5

78,380

60

40

20

0

C

M


ÚTMUTATÓ

gyen, hogy az olvasó mindkettôt megértse anélkül, hogy a dolgo-zat szövegébe kellene elmélyednie. Nem elônyös táblázat- vagyábraaláírásként �lásd a dolgozatban, szövegben� megjelölést ír-ni. Ha az ismétlés elkerülhetetlennek látszik, a táblázatoknál,ábráknál adjuk meg a részleteket, és inkább a szövegben hivat-kozzunk azokra. Ügyes fogalmazással azonban erre vajmi ritkánkerül sor.

Alapszabály, hogy egy táblázat egy témát, témakört mutassonbe. Sokan javasolják, hogy a táblázatban feltüntetett változásokatbalról jobbra és nem fentrôl lefelé adjuk meg; az olvasók több-sége � szokásalapon � balról jobbra követi az eseményeket. En-nek azonban határt szab a táblázatban tárgyalandó csoportok,számadatok, értékek száma. A táblázatszerkesztésben is az átte-kinthetôség az elsôdleges szempont � vagy az, hogy az adatokfelsorolásának melyik a legszerencsésebb módja. Tapasztalásszerint a vízszintes táblázatok jobban követhetôk, mint a hosszúfüggôlegesek.

A táblázatok, ábrák számát is a józan ítélôképesség határoz-za meg; ha túl sok van belôlük, az már a dolgozat kárára megy.Rövid, egy-két soros táblázatoknak nincs értelme, a benne fog-laltak a szövegben egy mondatba sûríthetôk. Hasonlóan, a szö-vegezéssel könnyen helyettesíthetô ábrák szükségtelenek. Atúl bonyolult táblázatok legfeljebb a témát mélyrehatóanismerôk számára lehetnek érthetôk, az átlag olvasóknak átte-kinthetetlenek, zavarók. Jól ismert dolgokat nem érdemes áb-rákon bemutatni. Ha az adatok ábrákon és táblázatokban is jólbemutathatók, az ábrákat csak akkor válasszuk, ha azok lénye-gileg jobbak.

Minden táblázatnak, ábrának egy rövid, találó címet kell ad-ni. A táblázatok oszlopainak is adjunk rövidített címet, a táblá-zatokon belül ne húzzunk függôleges vagy vízszintes elválasztóvonalakat. A rövidítéseket a táblázat, ábra alatt (lábjegyzet) megkell magyarázni. Azokat elsôsorban helytakarékossági célbólhasználjuk, túl sok rövidítés azonban zavaró. A jól ismert, szab-ványrövidítések elônyösen alkalmazhatók. A táblázatokban, áb-rákon szereplô adatok pontossága alapvetô, szenteljünk idôtazok többszörös ellenôrzésére. Az ábrákon látható képeket, gör-béket, ábrákat az ún. ábraszöveg formájában, szövegesen is fo-galmazzuk meg, kiemelten rámutatva, hogy az ábrán találhatójelzések (nyilak stb.) mire vonatkoznak.

Ha a táblázatban, ábrán az irodalomból származó adatokatközlünk, a forrást pontosan adjuk meg irodalmi hivatkozás formá-jában. Más közleménybôl, munkából átvett ábra, táblázat csak azeredeti szerzôk írásos engedélyével használható, és ezt a táblázat,ábra lábjegyzetében fel kell tüntetni, pl. �az ábrát Nagy és mtsai.(8) közleményébôl, a szerzôk engedélyével közöljük.�

Szerkesztési szempont: az ábrák, táblázatok helyigényesek �több helyet foglalnak, mint a szöveges rész �, és a nyomtatásiköltségeket is emelik. Az ábrák szerkesztésénél ügyeljünk arra,hogy azokat a nyomtatáskor kicsinyíthetik, ezért akkorára készít-sük, hogy azok kicsinyítve is olvashatók legyenek. A kicsinyí-tésnél vigyázni kell, hogy 2 mm-nél kisebb az ábra semelyikrésze ne legyen.

A köszönetnyilvánítás (acknowledgement)A MEGBESZÉLÉS után következik, írásmódja nem igazán meghatá-rozott. A KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS legtöbbször a tanulmány anyagi tá-mogatójának (pénzügyi alap, ösztöndíj, kereskedelmi cégek stb.)szól. Erkölcsi kötelesség minden támogatónak nyilvánosan is kö-szönetet mondani a tanulmány megvalósulásába fektetett költsé-gekért. A támogatás ténye és formája a szerkesztôket és az olvasó-kat is tájékoztatja, utal arra is, hogy a szerzôk mennyire lehettekanyagilag is érdekeltek.

Köszönet illeti azokat is, akik a munkában, a tanulmány el-készítésében részt vettek, azt segítették, de nem olyan mértékig,hogy szerzôk legyenek (lásd szerzôk). A határt nem mindig kön-nyû meghúzni a társszerzô és a segítô munkája között. Esetismer-tetéseknél azoknak mondjunk köszönetet, akiknek közremûködé-se nélkül a beteget nem láthattuk volna el, illetve a dolgozatotnem írhattuk volna meg.

Hangsúlyozni kell, hogy a KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS-ban megem-lített személyek is kapcsolatban vannak a közleménnyel, és ezadott esetben a felelôsség kérdését is felveti. Ezért is fontos, hogyne csak tájékoztassunk mindenkit elôre, akinek nyilvánosan kö-szönetet akarunk mondani, hanem jóváhagyásukat is kérjük. Arégi szokás, a �meglepetés� köszönetnyilvánítás � a szóban forgószemély csak a cikk megjelenése után értesül róla � ma már nemigazán fogadható el. Személyi és felelôsségi vonatkozások miattegyre több szaklap ebben a vonatkozásban is állást foglal a �szer-kesztôi utasításban�, és írásbeli hozzájárulást kér azoktól is,akiknek a neve a KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS-ban megjelenik. Az írás-beli hozzájárulást az ICMJE-követelmények is elôírják.

�A �meglepetés� köszönetnyilvánítás egyik fondorlatos (ésnálunk nem ritka) formája � írja Méhes professzor (személyesközlés) � az, amikor valaki egy világhírû, netán Nobel-díjas tu-dósnak mond köszönetet �for his helpful criticism�. Ennek hát-terében többnyire csak annyi történt, hogy a szerzõ egy kongresz-szuson odafordulva említett egy-két mondatot a készülõ mûrõl,vagy akár ismeretlenül írt neki egy részletkérdésben véleménytkérve. A �nagy név� persze felértékeli a kéziratot, de ezt teljesenetikátlannak kell tartanunk.�

Szerzôknek nem minôsülô közremûködô csoportok � pl.gyógyszerkipróbálásoknál � tagjait célszerû külön alcím (alcí-mek) alatt felsorolni, és a végzett munkájukat is részletezni: pl.klinikai vizsgálók, résztvevô kutatók, tudományos tanácsadó,stb., illetve: ellenôrizte a tanulmányt, részt vett az adatok gyûj-tésében és így tovább.

A nyomtatott köszönetkifejezés közeli hozzátartozónak (csa-ládtagnak) visszás lehet, sok szerkesztô nem javasolja. Elôfordul� a saját gyakorlatomban nap, mint nap �, hogy a szerkesztôneka dolgozat végsô megformálásában oroszlánrésze van. Ennek aKÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS-ban hangot adni nem helyes; a szerkesztômaradjon homályban.

Irodalom (references)Irodalmi hivatkozás csaknem minden dolgozatban van, az erede-ti és összefoglaló közleményeknél mindig és rendszerint az esetis-


ÚTMUTATÓ

mertetéseknél is. Az IRODALOM részben csak a közleményben tár-gyalt, említett irodalmi adatokat soroljuk fel, kivéve az összefog-laló közleményeket, amelyeknél �További irodalmi hivatkozás�-ok alcím alatt nem idézett irodalmi adatok is � a folyóiratoktólfüggôen � felsorolásra kerülhetnek. Az IRODALOMJEGYZÉK-benminden nyomtatásban megjelent vagy megjelenô � már elfoga-dott � hivatkozást felsorolunk, a még el nem fogadott közlemé-nyeket és a személyes közléseket azonban nem.

Régen az irodalmi adatok jegyzéke folyóiratonként nagyonkülönbözô volt: egyesek ábécésorrendben, mások a dolgozatbantörténô hivatkozás sorrendjében kérték az irodalmi összeállítást,és az írásmód is nagyon sokféleképpen történt.

Példák:

Webb, M.J., Symmonds, R.E.: Site of recurrence of cervical cancer afterradical hysterectomy. Am J Obstet Gynecol 1980; 138: 813�818.

Webb, M.J., Symmonds, R.E.: (1980) Site of recurrence of cervical can-cer after radical hysterectomy. Am J Obstet Gynecol 138: 813�818.

Webb, M.J., Symmonds, R.E.: (1980) Site of recurrence of cervical can-cer after radical hysterectomy. Am. J. Obstet. Gynecol., 138: 813�818.

Webb, MJ., Symmonds, RE: Site of recurrence of cervical cancer afterradical hysterectomy. Am. J. Obstet. Gynecol. (1980) 138:813�818.

Webb MJ., Symmonds RE: Site of recurrence of cervical cancer afterradical hysterectomy. Am. J. Obstet. Gynecol. 1980, (138), 813�818.

Webb MJ, Symmonds RE. Site of recurrence of cervical cancer afterradical hysterectomy. Am J Obstet Gynecol 1980;138: 813�8.

Az összevisszaságot az Index Medicus rendszerét követôICMJE-útmutató oldotta meg. Az útmutató eredeti leírását Van-couver-írásmódnak nevezik; a megjelölés ma is használatos. Azeredeti útmutatót az idôk folyamán azonban sokszorosan módo-sították. A nemzetközi és a helyi folyóiratok többsége követi amegfogalmazott szempontokat, jelentôsen megkönnyítve az iro-dalmi adatok összeállítását.

Az ICMJE elôírása szerint az IRODALOMJEGYZÉK-ben az iro-dalmi adatokat, a közlemény szöveges részében, táblázataiban ésábráin feltüntetett számozás szerint, arab számokkal jelölve cso-portosítjuk. Írásuk: szerzôk, cím, folyóirat, a megjelenés éve, kö-tet- és oldalszám. Ettôl azonban kisebb eltérések elôfordulnak.Ha olyan közleményt tüntetünk fel, amelyet még nem közöltek,de már elfogadtak, a hivatkozás végére a �megjelenés� alatt,angol nyelvû folyóiratokban �in press� vagy �forthcoming� meg-jelölést kell tenni. A szerzôknek szigorúan követni kell az adottfolyóiratban elôírtakat.

A takarékosság a hellyel az IRODALOM részre is vonatkozik,ezért ha túl sok egy dolgozat szerzôje, rendszerint csak hatot �néha csak hármat � kell felsorolni, és utána az �és mtsai.� (mun-katársai) � idegen nyelvû közleményeknél az �et al.� � rövidí-tést tesszük. Egyszavas folyóiratok nevét teljesen ki kell írni,egyébként a folyóiratok nemzetközileg elfogadott, az IndexMedicusban megadott rövidítéseit alkalmazzuk. A rövidítésekjegyzékét az Index Medicus minden év januári számában közli,

de a világhálón (http://www.nlm.nih.gov) is megtalálható. AzICMJE-javaslatok szerint a folyóiratok neveinek rövidítése utánpontot nem teszünk. Egyes folyóiratok elôírják, hogy a hivatko-zott irodalom kezdô és utolsó oldalának számát is adjuk meg,mások beérik a kezdôoldal számával.

Egyik részben sem fordul elô annyi írásmódhiba, mint azIRODALOMJEGYZÉK-ben. Az irodalom pontos írása hiteles szer-zôkre utal; ennek a bírálók véleményalkotásában is szerepevan. Általános, hogy a szerzôk nem vetik mindig össze az idé-zett irodalmi mutatókat az eredeti közleményekkel � jóllehet ezICJME elôírás �, sokkal inkább másolják más közlemények-bôl, bíznak másokban, ami óhatatlanul hibát eredményezhet.

Példák: Az irodalmi hivatkozások írása az ICMJE elôírása sze-rint megjegyzésekkel, kiegészítésekkel:

FOLYÓIRAT ÉS KÜLÖNSZÁM A folyóiratok adatainak jelölésénél az el-sô szám a folyóirat megjelenésének évet, a második a kötetszámot, aharmadik pedig az oldalszámot (számokat) jelöli.

1. Idegennyelvû folyóiratokMonaghan JM. The role of surgery in the management of granulosa celltumours of the ovary. CME J Gynecol Oncol 1996;1:116�23.

Webb MJ, Symmonds RE. Site of recurrence of cervical cancer afterradical hysterectomy. Am J Obstet Gynecol 1980;138:813�9.

Creasman WT, Morrow CP, Bundy BN, Dargent D, Ungár L, Póka R, etal. Surgical pathologic spread patterns of endometrial cancer. Cancer1987;60:2035�9.

Magrina JF. Bélsebészeti elemek a nôgyógyászati onkológiában. MagyNôorv L 1995;58 Suppl 2:55�63. Eckhardt S. Current trends in breast cancer chemotherapy. Eur J Can-cer 2004 (in press vagy forthcoming)

2. Hazai folyóiratokGáti I, Török M. Fülöp V, Kovács L, Pálfalvi L, Kovács P, és mtsai. Az el-sôdleges petefészek-elégtelenség. Orv Hetil 2001;6:234�45.

3. Összefoglalás, levél a szerkesztôhöz stb. esetében a közlemény for-máját is megjelöljük:

De Chatel R, Sótonyi P. The role of DNA testing. [abstract] Lancet 2002;112:33.

Pál A. Vaginal infections. [letter to the editor] Nature 2003;333�5.

4. Nincs szerzôCancer in South Africa [editorial] S Afr Med J 1994;84:15.

5. A tudományos társaság vagy szervezet, mint szerzô: EORTC Gynaecological Group. Taxol in ovariaon canacer: phase IIIstudy. Eur J Gynaecol Oncol

European Academy of Gynaecological Cancer, EAGC. Treatment guide-lines for endometrial cancer. CME J Gynec Oncol 2004;2:199�223.

KÖNYVLászló J, Gaál M. Nôgyógyászati patológia. 2. kiadás. Budapest: Medi-cina Könyvkiadó; 1976. (ha az oldalszámot is jelöljük: 1976:33. vagy1976:33�53.)

Kovács L. Endometrial cancer. 1st ed. Paris: Elsevier; 2003.

KÖNYVFEJEZETKovács P. A petefészekrák kezelése. In: Gáti I. szerk. A szülészet és nô-gyógyászat idôszerû kérdései. 2. kiadás. Budapest: OTKI; 1980.


Allen H. Surgical elements in gynecologic oncology. In: Allen H, Höck-el M, Hacker N, editors*. Gynecologic Surgery. 2nd ed. Budapest:**Pest Press; 2004:22�43.

* az editors. helyett eds. rövidítés is alkalmazható** néha az ország megjelölésére is szükség lehet, pl. Oxford, England:

TUDOMÁNYOS RENDEZVÉNYEK KIADÁSAI A rendezvényeken elhang-zó elôadásások összefoglalóit � ritkábban teljes szövegét � többnyirefolyóiratokban jelentetik meg, de az is elôfordul, hogy külön könyv,vagy füzet formájában.

Kimura J, Shibasaki H, editors. Recent advances in clinical neurophysi-ology. Proceedings of the 10th International Congress of EMG andClinical Neurophysiology; 1995 Oct 15-19; Kyoto, Japan. Amsterdam:Elsevier; 1996.

SZABADALOMLarsen CE, Trip R, Johnson CR, inventors; Novoste Corporation,assignee. Methods for procedures related to the electrophysiology ofthe heart. US patent 5,529,067. 1995 Jun 25.

ÉRTEKEZÉSKaplan SJ. Post-hospital home health care: the elderly�s access and uti-lization [dissertation]. St. Louis (MO): Washington Univ.; 1995.

SZÓTÁRStedman�s medical dictionary. 26th ed. Baltimore: Williams & Wilkins;1995. Apraxia; p. 119�20.

ELEKTRONIKUS SZAKLAP Egyre gyakrabban kerül rá sor. Írásmódjamesszemenôen nem volt egységes a különbözô folyóiratokban, azutóbbi idôben azonban a rangos elektrónikus szaklapokban is azegységes, a nyomtatott folyóiratoknak megfelelô szerkesztés valósultmeg.

Morse SS. Factors in the emergence of infectious diseases. Emerg InfectDis [serial online] 1995 Jan-Mar [cited 1996 Jun 5];1(1):[24 screens].Available from: URL: http://www.cdc.gov/ncidod/EID/eid.htm

Az irodalmi adatok gyûjtése, átnézése A világhálón fellelhetô nagy irodalomrendszerezô adattárak vég-telenül megkönnyítik az irodalom átnézését, ezek azonban sohanem teljesek. Sokszorosan megtérül, ha kiegészítésként az iroda-lomkeresés hagyományos módszereit (korábban olvasott irodal-mi adatok, folyóiratok böngészése, a témában közölt dolgozatokirodalomjegyzékének tanulmányozása stb.) is felhasználjuk. Igé-nyes szerzôk mindkét módszert alkalmazzák. Sajnos, egyre in-kább olvashatunk kizárólagosan a szakirodalmi adattárak alap-ján megírt összefoglaló közleményeket. Az irodalom gyûjtésénekmódját a szerzôk újabban megadják, például: �az irodalomelemzését a MedLine-ban, az EMBASE-ben és a PubMed-ben(...) a kulcsszavakkal keresett angol nyelvû közlemények alapjánvégeztük�; ezt nem ritkán a szerkesztôk is kérik. Sokan másszaktekintélyeket személyesen is megkeresnek, és érdeklôdnek� különösen a nem közölt � adatok iránt.

Az EMBASE, Cochrane Library irodalomrendezôk egyre in-kább hozzáférhetôk a világhálóval összekötött otthoni számítógé-peken is, de a leggyakrabban használt MedLine, PubMed is na-gyon sokak számára áll rendelkezésre. Használatuk gyakorlatot,idôt és ítélôképességet igényel, különösen, amikor a rendszer, ke-resésünkre több ezer szakirodalmat ajánl fel. A képzett könyvtá-rosok felbecsülhetetlen segítséget jelentenek ebben a munkában.

AZ EREDETI KÖZLEMÉNYEK ÉS A KUTATÁS TERVEZÉSÉNEK SAJÁTSÁGOSSZEMPONTJAI

A tudományos kutatások eredményeit ismertetô közlemények �eredeti közlemények � megírása a kutatás tervezésével kezdôdik.Ezt a mondatot kétszer is aláhúzhatnánk.

A legelsô lépés az irodalmi adatok tanulmányozása és fel-jegyzések készítése a MEGBESZÉLÉS részhez. A kutatás egy-egyrészletére vonatkozó irodalmi megjegyzéseket úgy fogalmazzukmeg és írjuk le, ahogy azok a MEGBESZÉLÉS-ben megjelennek.Ezeket késôbb, a vizsgálatok elvégzése után, saját eredménye-inkkel fogjuk összevetni. Végezzünk alapos irodalmi kutatást,mindig az eredeti közleményeket tanulmányozzuk, de � mint ko-rábban már említettem � csak a legfontosabbakat írjuk le, azegyforma megállapításokat tevô irodalmi hivatkozásokat csopor-tosítva foglaljuk össze. Nem kevésbé fontos az sem, hogy az át-nézett irodalmi adatokat, az irodalmi jegyzék elôírásai szerintmár ebben a szakaszban összeállítsuk. Csak ezek után lehet el-dönteni, hogy milyen kérdésekre keressünk választ (BEVEZETÉS)és hogy milyen vizsgáló módszereket alkalmazzunk, hány esetetvizsgáljunk. Így kerülhetjük el, hogy a vizsgálatból valami fon-tos � olyan, amire eredetileg nem is gondolunk � kimaradjon, il-letve ismert dolgokat szükségtelenül ne vizsgáljunk újra: hihe-tetlen sok hibát, kudarcot, bosszúságot kerülhetünk így el.

Ezután következik az ANYAG ÉS MÓDSZEREK (BETEGEK ÉS MÓD-SZEREK) rész megírása. Határozzuk meg, hogy hány esetet vizs-gálunk, a bevonásnak, a kizárásnak a feltételeit, a vizsgálandóanyag gyûjtésének, kezelésének, tárolásának és feldolgozásánakmódját, meg azt, hogy ki végzi. Mindent pontosan, a közlemény-írás szabályai szerint írjunk le. Hasonlóan pontosan írjuk meg,hogy milyen vizsgálatokat akarunk végezni, azokat részletesen �ahogy a cikkben megjelenik � ismertessük. Döntsünk a vizsgá-latokat végzôk személyérôl, és velük egyeztessünk.

A szükséges statisztikai módszereket is mindig a vizsgálat ter-vezésekor kell kiválasztani, a kezdet kezdetén kell eldönteni,hogy az adott tanulmányhoz mely módszerek a legmegfelelôbbek.A választandó módszer nemcsak a vizsgálat tárgyától függ, hanema kiértékelés szempontjaitól is, különösen klinikai vizsgálatok-nál, mert a tanulmányozandó betegjellemzôktôl függôen különbö-zô számítási módszerekre van szükség. Célszerû a vizsgálatokmegkezdése elôtt egy statisztikussal értekezni, közösen dönteniaz alkalmazandó adatértékelô módszerek felôl, és ennek függvé-nyében megállapítani a vizsgálandó minták számát, az esetszá-mot. A mintaszám, esetszám alapvetôen befolyásolja az értékeléssúlyát, jelentôségét (statistic power). Statisztikai számításoknakcsak akkor van értelme, ha az esetszám elég nagy, a kapott sta-tisztikai értéknek nyomatéka van. Tíznél kevesebb eset százalé-kos elemzése nagyon félrevezetô lehet, jóllehet a tíz körüli eset-számok is nagyon kevésnek számítanak. Nem célja ennek a mun-kának a statisztikai módszerek kiválasztási szempontjait tárgyal-ni, hagyatkozhatunk a szakemberre. A megfelelô statisztikai mód-szerek kiválasztása és megfelelô alkalmazása a dolgozat elfogadá-

ÚTMUTATÓ


ÚTMUTATÓ

sának egyik alapfeltétele: a közlemények elbírálásának egy kü-lön szempontja.

Ne felejtsük azonban, hogy a számszerû különbség (statiszti-kai szignifikancia) és a klinikai jelentôség nem mindig azonos.Az adatértékelés meghatározóan függ az esetszámtól, aminekazonban � különösen, ha kevés esetet tanulmányoztunk � nembiztos, hogy klinikai jelentôsége is van.

1. példa: �Sok száz emlôrákos beteg összehasonlítása azt mutatta,hogy a változókor utáni esetekben gyakoribbak a tejjára-trákok�.

(Ennek a megállapításnak a betegek kezelése szempontjá-ból sok gyakorlati jelentôsége nincs, jóllehet a vizsgálat egystatisztikailag szignifikáns különbséget tárt fel.)

2. példa: �A méhnyakrákos betegek kétféle mûtéti kezelésénekösszehasonlításakor 20-20 esetet elemeztünk. Az egyikcsoportban két beteg meghalt, a másikban egy sem; a kü-lönbség statisztikailag nem szignifikáns.�

(Ebben az esetben számszerû esetértékelésben nem voltmeghatározó eltérés, a különbség klinikailag azonban óri-ási, lényegi.)

A közleménynek az ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK részét meg lehet ír-ni anélkül, hogy egyetlen vizsgálat történt volna.

A BEVEZETÔ megírása már körülményesebb. Ezt a részt is fo-galmazzuk meg alapjaiban, írjuk meg a célkitûzéseket és hogymi indokolja a közlemény megírását. A BEVEZETÉS végsô formájaazonban biztosan módosulni fog.

Célszerû a munka tervezésekor meghatározni, hogy kiketakarunk tájékoztatni, és ennek alapján kiválasztani azt a szakla-pot, amelyben a közleményt szeretnénk megjelentetni. A válasz-tás fôbb szempontjai: a kutatás témája illik-e a választott folyó-irat szakterületébe, van-e jó esély a közlemény elfogadására,mennyire rangos a folyóirat � elôbíráló rendszer, idézettség, ha-tásszám (impactfactor), olvasótábor stb. � és milyen hosszú aközlési idô. Ha választottunk, az egyes részek elkészítése már azadott szaklap elôírásai szerint történjék.

A dolgozatot ebben a szakaszában mindegyik közremûködôtanulmányozza át, véleményezze, és ezek alapján a szükséges ki-egészítéseket, módosításokat végezzük el. Lényeges, hogy a szer-zôk sorrendjét a kutatás megkezdése elôtt tisztázzuk; sok kelle-metlenséget kerülhetünk el. A szerzôk sorrendjének megállapí-tása után a fejléc megírása következik, és adjuk meg a kulcssza-vakat is. Teljes egyetértést követôen kezdhetjük a kutatómunkát,a vizsgálatokat.

A tudományos kutatások, közlemények tervezésének ez amódja egyeseknek biztosan szokatlan, másoknak � elsôsorban anemzetközi munkacsoportokban dolgozóknak � talán természe-tes. Bárhogy is legyen, a módszert áldás kíséri.

A vizsgálatok befejeztével és az eredmények kiértékelése utánkövetkezik az EREDMÉNYEK rész megírása, a MEGBESZÉLÉS kiegészí-tése, a BEVEZETÔ végsô megformálása, és mindezek után az ÖSSZE-FOGLALÁS gondos megszerkesztése, majd a TÖMÖRÍTETT KÖVETKEZ-TETÉS megfogalmazása. A dolgozat csak akkor tekinthetô késznek,ha mindegyik szerzô átnézte és jóváhagyta.

A KÖZLEMÉNYEK ÍRÁSMÓDJÁNAK ÁLTALÁNOSMEGFONTOLÁSAI

Minden szerzônek van saját írásmódja, nyelvhasználati szokása,egyéni kifejezésmódja. Ezek adják egy dolgozat sajátságos ízét,arculatát. Megbocsáthatatlan hiba lenne, rosszul értelmezettvagy szándékos egységesítési törekvésekkel az egyéni jellegetháttérbe szorítani. Általános, a közlemények jobbítását célzószempontok érvényesülése azonban elengedhetetlen; az alábbi-akban a legfontosabbakat villantom föl a teljesség igénye nélkül.E tanulmányban az orvosi nyelv helyesírásának kérdéseivel, he-lyesírási, fogalmazási szempontokkal nem foglalkozhatunk.

KiemelésekA kiemelésekkel egyrészt a közlemények egyes részeit választ-juk el � ezeket a kiemeléseket alcímeknek is nevezhetjük � és aközlemények áttekinthetôségét segítjük elô, másrészt valamilyenfontos mondanivalót hangsúlyozunk. Az egyes részek elválasztá-sának sok módja van, folyóiratonként azonban mindig egyformakiemeléseket használunk.

A közlemények egyes részeit elválasztó kiemelések néhánypéldája:

1. példa 1. (�) 1.1 (�)2. (�)2.2. (�)2.2.1. (�)2.2.1.1. (�) stb.

2. példa Elsõ szint AAZZ MMNNOOTT MMUUNNKKÁÁJJAA

Második szint AA KKÖÖZZGGYYÛÛLLÉÉSS

Harmadik szint AA KKÉÉPPEESSÍÍTTÉÉSS

Negyedik szint 1. (�)

3. példa Elsõ szint AAZZ MMNNOOTT MMUUNNKKÁÁJJAAMásodik szint A KÖZGYÛLÉSHarmadik szint A KÉPESÍTÉSNegyedik szint 1. (�)

4. példa Elsõ fokozat AZ MNOT MUNKÁJAMásodik szint AA KKÖÖZZGGYYÛÛLLÉÉSS

Harmadik szint A KÉPESÍTÉSNegyedik szint Az osztály

Az áttekinthetôséget segíti elô, ha pl. a szövegben bárhol elôfor-duló, kiírt irodalmi hivatkozást dôltbetûvel kiemeljük:

Példa: Kovács és munkatársai (2) áttekintették az irodalmat, ésmegállapították, hogy a (�)

Sokat vitatott a kiemelés használata valamilyen megállapításnyomatékosítása végett. Egy tudományos közleményben a ki-emelésnek akkor van jelentôsége, ha bizonyos fokig �egyedüli-séget� élvez, vagyis következetesen azzal a kiemelési móddal(dôlt betû, félkövér, aláhúzás stb.) mindig csak az együvé tarto-zókat hangsúlyozzuk. Ha ugyanazt a kiemelési módot túl sokszor,más-más szövegegységre is alkalmazzuk, a kiemelés elveszti je-


ÚTMUTATÓ

lentôségét; sokszor inkább zavaró. Az sem jó, ha sokféle kieme-lési formát használunk � ezt is, azt is különbözô módon kiemel-jük �, mert a dolgozat áttekinthetetlenné válik. Sok kiemelés azáttekinthetôség koporsószege.

Példa: MMAAGGYYAARRÍÍTTÁÁSS A Magyar Értelmezô Kéziszótár (1982) meg-határozása szerint a �magyarít� ige azt jelenti, hogy valaki�egy idegen szót, kifejezést magyarral helyettesít. A �ma-gyarítás� az a tevékenység, hogy valaki magyarít (vmit)�, dejelenti az �� idegen szó, kifejezés helyébe alkotott magyarszót� is. Ennek értelmében a �magyarítás� új magyar szavak,kifejezések képzésére és a magyar kifejezéseknek az idegenszavak helyett történô alkalmazására is vonatkozik. Máskép-pen mondva, ��mmaaggyyaarrííttááss�� aazz aa ttöörreekkvvééss,, hhooggyy mmaaggyyaarr kkiiffee--jjeezzéésseekkeett hhaasszznnáálljjuunnkk. A �magyarosít� ige jelentése az értel-mezô szótár megfogalmazásában: �(más nemzetiségû, anya-nyelvû személyeket) nyelvben, érzésben magyarrá igyekszikváltoztatni.� Keszler Borbála (2) szerint a ��mmaaggyyaarroossííttááss�� sszzóóeeggyy iiddeeggeenn sszzóónnaakk mmaaggyyaarrooss ffoorrmmáájjúúvváá aallaakkííttáássáátt iiss mmaaggáá--bbaann ffooggllaalljjaa.

(A példában az idézést, és az irodalmi hivatkozást � a folyó-irat szerkesztési szokásai szerint � dôltbetûvel, a kihangsúlyo-zandó megállapítást félkövérrel emeltük ki. A szerkesztésnekez a formája küllemében is zavaró, és a megértést sem segí-ti elô; majd minden sorban kiemelünk valamit. Az idézést azidézôjel jelzi, teljesen felesleges a dôltbetûs írással is jelezni.A félkövér kiemelés ugyan szembeötlô, de zavarja a szerkesz-tést. Hosszabb szövegben alkalmazva nagyon zavaróvá vál-hat, mert egy-egy oldalon akár tíz vagy még több sor, mon-datrész is kiemelésre kerülhet. Helyesebb, ha a példában be-mutatott bekezdést az alábbiak szerint írjuk � a kiemelés csaka szerkesztési elôírásokat követi.)

MMAAGGYYAARRÍÍTTÁÁSS A Magyar Értelmezô Kéziszótár (1982) meg-határozása szerint a �magyarít� ige azt jelenti, hogy valaki�egy idegen szót, kifejezést magyarral helyettesít. A �ma-gyarítás� az a tevékenység, hogy valaki magyarít (vmit)�, dejelenti az �� idegen szó, kifejezés helyébe alkotott magyarszót� is. Ennek értelmében a �magyarítás� új magyar sza-vak, kifejezések képzésére és a magyar kifejezéseknek az ide-gen szavak helyett történô alkalmazására is vonatkozik.Másképpen mondva, �magyarítás� az a törekvés, hogy ma-gyar kifejezéseket használjunk. A �magyarosít� ige jelentéseaz értelmezô szótár megfogalmazásában: �(más nemzetisé-gû, anyanyelvû személyeket) nyelvben, érzésben magyarráigyekszik változtatni.� Keszler Borbála (2) szerint a �magya-rosítás� szó egy idegen szónak magyaros formájúvá alakítá-sát is magában foglalja.

A magyaros írásmód és magyarításA �magyarítás� új magyar szavak, kifejezések képzése, és a ma-gyar kifejezéseknek az idegen szavak helyett történô alkalmazá-sa. A �magyarosítás� szó � nyelvészeti értelemben � egy idegenszónak magyaros formájúvá alakítása. A fogalomkörbe azonbana magyaros mondatszerkesztés és a megfelelô helyesírás is bele-tartozik. A helyesírás szabályait itt nem tárgyalom, csak utalokaz érvényben lévô helyesírási szabályzatra (3).

Elviekben általános az egyetértés � ez ugyanis nagyon jólhangzik �, hogy a magyar nyelvû közleményeket magyar nyel-ven, amennyire lehetséges az idegen szavak kerülésével írjuk. A�hol a határ� kérdésében azonban messzemenôen nem egységesaz álláspont; vannak, akik mindent csak magyarul akarnak írni,másokat pedig az idegen kifejezésektôl hemzsegô dolgozat semzavar. Magam a magyarítás híve és elkötelezettje vagyok azzal ameggyôzôdéssel, hogy magyarul többé-kevésbé minden kifejez-

hetô. Szép számmal vannak azonban magyarul csak körülírással,bonyolult szerkezettel megfogalmazható idegen kifejezések, ide-gen szóval meghatározott fogalmak. Kézenfekvô a gondolat: a fo-galmak magyar megfelelôinek megalkotása, ez azonban nem té-mája ennek a közleménynek.

A magyarítással kapcsolatban a következô szempontokatcélszerû szem elôtt tartani: 1. A túlzásoktól óvakodni kell, azésszerûség és a józan mérlegelés az iránymutató. 2. A magyarí-tás nem mehet a megértés rovására � ez a legfontosabb alapelv,minden magyarítási törekvés mércéje. 3. Ha egy általánosan el-fogadott, elterjedt idegen kifejezés helyett a kevésbé használa-tos, vagy egy újonnan megalkotott, de megfelelô magyar kifeje-zést használunk, a magyar szakszó elsô leírása után az idegenkifejezést is adjuk meg zárójelben. 4. Tévhit, hogy az idegen ki-fejezések nélkül megírt közlemény sokkal inkább ismeretter-jesztô munka, mint tudományos közlemény � ez többnyirenyelvellenes hozzáállás. 5. A magyaros mondatszerkesztés talánmég fontosabb (és tegyük hozzá: sokkal nagyobb kihívás), mintaz idegen kifejezések mellôzése.

Miért használjuk elôszeretettel az idegen szavakat, kifejezé-seket? Lustaságból, pongyolaságból, igénytelenségbôl, érdekte-lenségbôl, divatból, idegenmajmolásból, a mûveltség látszatánakkeltéséért, a mûveltség rossz értelmezése okán vagy az általánosmûveltség hiánya miatt, a tömegtájékoztatási eszközök káros ha-tása következtében az idegen nyelv tudásának hiánya, felületesvolta miatt. Vannak azonban más okok is: 1. az idegen nyelvenmegtanult, használt fogalom nagyon mélyen, �anyanyelvi� szin-ten ivódhat a tudatunkba, és ezért elsôként ez jut az eszünkbe.Szakmai fogalmakat idegen nyelven nemcsak külföldi tanulmá-nyok, tudományos rendezvények során fogadunk be, de egyete-mi tanulmányaink ideje alatt is nagyon sok így rögzült bennünk,így tanultuk; ezek különösen mélyen gyökereznek nyelvhaszná-latunkban. Idegen nyelven meghatározott új fogalmakkal azon-ban szakmán kívüli életünk hétköznapjaiban is lépten-nyomontalálkozunk. 2. Bizonyos fogalmaknak, megnevezéseknek nincsmagyar megfelelôje. Mint említettük, körülírással ezek kifejez-hetôk, de ez körülményes és nem is mindig szerencsés. Ezeketaz idegen nyelvû kifejezéseket, szavakat csak akkor cserélhetjükmagyarra, ha megalkottuk magyar megfelelôiket. 3. Bizonyosesetekben a pontos szakismeret hiányát hidaljuk át idegen kife-jezéssel. Erre talán nem is gondolunk, mert az adott idegen ki-fejezés annyira általánosan használt, hogy azt �mindenki érti�.Csak magyarra fordításakor szembesülünk azzal, hogy teljesennem értjük az adott kifejezést, és ezért még körülírással sem tud-juk magyarul megfogalmazni. Ismereteink hiányát a �jól bevált�idegen kifejezéssel � sokszor anélkül, hogy tudatosulna ben-nünk � leplezzük.

A magyar nyelven írt dolgozatok szerzôitôl elvárható, hogy va-lóban anyanyelvünk szavaival és írásmódjának szabályai szerintírják tudományos dolgozataikat. Messzemenôen figyelembe kellazonban venni, hogy a magyar szavak, kifejezések használatanem mehet a mondanivaló megértésének rovására, és hogy amagyar fogalmak képesek legyenek teljes egészében és tömören

ÚTMUTATÓ

kifejezni a szerzô gondolatait. Ha azonban megvalósítható idegenkifejezések nélkül, az idegen szavak használatának vajmi kevésa jogosultsága.

A �magyarul írás� nem könnyû, mindenek elôtt akarat éssok-sok gyakorlat kérdése. Nagyon gyakran szorulunk a szótá-rakra; meg kell nézni és tanulni az idegen kifejezés magyar meg-felelôjét, vagyis az anyanyelv területén is képezni kell magun-kat. A próbálkozás azonban meghozza gyümölcsét: a szép ma-gyarsággal megfogalmazott tudományos munka nemcsak kön-nyen érthetô, szabatos, hanem gyönyörködtet is.

Négy példa a magyarításra, magyaros írásmódra

1. példa. Eredeti szövegezés: A betegekben elôforduló progresszíveb-ben nagyobb számú érintett nyirokcsomó, valamint atimuszkortex megnövekedett vastagsága akkor egyeztethe-tô össze, ha a megnövekedett kortikális vastagság a na-gyobb számú szuppresszor sejtnek köszönhetô; amelyek ki-fejezett aktivitása, a rosszindulatú daganat kialakulásávaltársul.

Magyarított változat: A betegek nyirokcsomóáttéteinek gya-korisága és a csecsemômirigy kéregállományának vastagsá-ga között csak akkor mutatkozik összefüggés, ha a kéregál-lomány megvastagodását azoknak a gátlósejteknek a fel-szaporodása okozza, amelyeknek fokozott mûködése arosszindulatú daganat kialakulásával társul.

2. példa. Eredeti szövegezés: A percután cryosebészet illetve per-cután radiofrekvenciás abláció a nem rezekálható dagana-tok esetén hasonló kezdeti terápiás eredményt, illetve szö-vôdmény rátát eredményez.

Magyarított változat: A sebészetileg el nem távolítható da-ganatok eseteiben a bôrön keresztül végzett fagyasztásos,illetve rádiófrekvenciás daganatroncsolás egyformán hatá-sos. A kezelések kezdeti eredményei hasonlók, úgyszintén aszövôdmények fajtái és gyakorisága.

3. példa. Eredeti szövegezés: Az emlô daganatok adjuváns kemoterá-piás kezelésére alkalmazott protokollok, úgy tûnik, nem be-folyásolják a visszaesô betegek metasztatikus pattern-jét.

(Ebben a példában az angol már átvette az uralmat)

Magyarított változat: Az emlôdaganatos betegeknél a da-ganat kiújulásának gyakoriságát és helyét � úgy tûnik � nembefolyásolja a kiegészítô kezelésként alkalmazott szokásoskemoterápiák egyik fajtája sem.

4. példa. Eredeti szövegezés: A kórlapokat átnézték a szerzôk 1940-tôl 1980-ig. (Ez a példa a mondatszerkesztési hibára hívja fela figyelmet, utalva a magyaros mondatszerkesztés fontossá-gára.)

Magyarított változat: A szerzôk átnézték az 1940 és 1980között írt kórlapokat. (A szerzôk nem 40 évig nézték a kór-lapokat.)

Hogy írjam: �Én� vagy �A szerzô"?A múltban az egyes szám elsô személyt � �én úgy gondolom� �szerénységi okokból a tudományos közleményekben nem hasz-náltuk, de a többes szám elsô személyben fogalmazott � �mi aztvizsgáltuk� � mondatokat sem tartották szerencsének. Helyettük�a szerzô�, �a szerzô véleménye szerint� vagy �a szerzôk azt vizs-

gálták� kifejezéseket írtuk. Egyre inkább terjed azonban a köz-vetlen, az egyes és többes szám elsô személy használata is; azutóbbi � többszerzôs közleményeknél � már teljesen elfogadott,pl. �290 esetbôl négyben találtunk áttétet�. Az egyes szám elsôszemély azonban sokaknak még ma is visszatetszô � �ezekben azesetekben nem javaslom a mûtétet� fogalmazás helyett �ezekbenaz esetekben a mûtét nem javasolt� mondatszerkesztés tetszetô-sebb. Úgy tûnik, hogy mindkét forma elfogadható, váltogatva ishasználható. �A szerzô�, �a szerzôk� kifejezések értelmezése szö-vegkörnyezet függô, zavaró is lehet � a dolgozat szerzôje vagy egymás, valahol idézett szerzô? �, ezért csak körültekintéssel alkal-mazzuk, az olvasó számára egyértelmû legyen, hogy melyik szer-zôrôl van szó. Az angol nyelvû irodalomban ezt a fogalmazásifomát � �the authors believe (�)� � számos folyóirat nem tartjaszerencsésnek. Helytelen és teljesen modorosság egy egyszerzôsközleményben többes szám elsô személyben fogalmaznunk � �adolgozatban ezeket is részletesen ismertetjük� � az � (�) ismer-tetem� szövegezés a helyes.

A rövidítések használataEgyre jobban terjed � elsôsorban az Egyesült Államokban � a rö-vidítések használata: szinte minden új fogalomnak van rövidíté-se. Következésképpen a helyzet áttekinthetetlen, még a szûkebbszakterületek rövidítéseit is nehéz az adott szakma mûvelôinekkövetni, nagyobb szakterületeknél pedig lehetetlen.

Közleményekben is gyakran találhatók rövidítések. Ezeketkét csoportra oszthatjuk: 1. Egy-egy fogalmat, nevet jelölô, nem-zetközileg elfogadott, ismert, állandó rövidítések, pl. interferon(INF). 2. A dolgozatban elôforduló kifejezések alkalmi rövidíté-sei, amelyeket a kifejezések elsô leírása után zárójelbe írvaadunk meg. Az elsô csoportba tartozók alkalmazása elfogadott éshelyes, a másodikba tartozóké viszont nem szerencsés, zavarja aközlemény áttekinthetôségét; az olvasónak újra meg újra visszakell keresni a rövidítés elsô leírását, a fogalmat, amelyet takar.Ennek megkönnyítésére sokszor a dolgozat elején vagy végén azalkalmazott rövidítések táblázatba szedve megtalálhatók.

Az alkalmi rövidítéseket helytakarékosság miatt használjuk,tapasztalás szerint azonban túl sok helyet nem nyerünk. Min-denféleképpen kerülendô a rövidítések túlzott használata, kerü-lendô az olyan rövidítés, amely legfeljebb még egyszer � né-hányszor � fordul elô. Alkalmi rövidítést legfeljebb csak az egészdolgozatban mindenütt és gyakran elôforduló kifejezéseknek ad-junk, lehetôleg minél kevesebbnek. Helyesebb azonban a fogal-mak teljes kiírása, az alkalmi rövidítések mellôzése.

Külön nehézséget jelent a rövidítések alkalmazása a magyarnyelvû dolgozatokban. Elviekben a fenti szempontok érvénye-sülnek, a nehézséget maga a rövidítés jelenti. Általánosan kezdelfogadottá válni, hogy a magyarul írt fogalmak esetében is anemzetközileg jóváhagyott, szabványrövidítéseket használjuk,különben áttekinthetetlen összevisszaság alakulhat ki; az angolrövidítéseken kívül a magyarok is megjelennek, és nem is min-dig következetesen.



Példák: Nemi érintkezéssel terjedô betegségek (sexually transmitteddiseases).Nemzetközi rövidítés: STD, amely elterjedt, az NÉTB vagyNTB rövidítések zavarók lennének.

B-sejt-kötôhely, B-sejt-receptor (B cell receptor, rövidenBCR). A nemzetközi rövidítés, a BCR elterjedt, itt a BSK vagy a BSRrövidítések használata zavaró lenne.

A mértékegységek írásaA hosszméretet, magasságot, súlyt és térfogatot méterrendszerûegységekben (méter, kilogramm, liter vagy ezek tizedes egysé-gei) adjuk meg. A hõmérséklet jelölésére Celsius-fokot (°C)használunk, a vérnyomást higanymilliméterben (Hgmm) fejez-zük ki. A vérkép, vérkémiai vizsgálatok eredményeit méterrend-szerû SI (System International) egységekben fejezzük ki. Az SI-egységek mellett a szerkesztõk az értékeket hagyományos egysé-gekben kifejezve is kérhetik.

A kézirat ellenôrzéseMindennapi jelenség, hogy egy dolgozat, tudományos munkavagy bármilyen más írásmû nyelvhelyességét a munka szerzôje,az író, nem tudja megfelelôen áttekinteni. Ismeri a mondatokat,benne él azokban, és ezért nem mindig veszi észre a helyesírási,mondatszerkesztési hibákat, elsiklik felettük. Többszerzôs mun-ka esetén a szerzôtársaknak kell átnézni a dolgozatot; ennek so-rán sok hiba kijavításra kerül. Nem így, amikor a közleménynekcsak egyetlen szerzôje van. Jó tanács: ne sajnáljuk az idôt, ésmindig ellenôriztessük a cikket egy másik személlyel; meglepet-ve fogjuk látni a sok elnézett hibát.

A végsô kéziratAz alkotás, a mû � a tudományos közlemény � mielôbbi közrea-dása mindig fontos. Ennek ellenére a késznek hitt dolgozatot te-gyük félre néhány napra, majd olvassuk el újra, próbáljuk rövi-díteni, tömöríteni. Csaknem mindig eredményesek leszünk; bá-mulatos, hogy a már befejezettnek véleményezett kéziraton ismilyen sokat lehet még javítani, rövidíteni.

A végsô kéziratot a folyóirat elôírásai szerint kell összeállíta-ni; a legtöbb lap követelményrendszere egyforma. A gépelés,szövegszerkesztés formája rendszerint elôírt � kettôs sortávolság,soronként, oldalanként bizonyos számú leütés stb. �, és az áb-rák, táblázatok szerkesztésének is meghatározzák a formáját. Ál-talában szükség van egy ún. címoldalra (title page), amely a fej-lécet (cím, szerzôk, munkahely, rövidített cím, LÁBJEGYZET) tar-talmazza. Az ÖSSZEFOGLALÁS (a kulcsszavakkal) és a TÖMÖRÍTETT

KÖVETKEZTETÉS is külön-külön oldalra kerül. A tartalmi részt a KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS-sal és az IRODALOM-

JEGYZÉK-kel folyamatosan írjuk, de a táblázatokat és az ábrákategyenként, külön-külön oldalra nyomtatjuk. Egyes folyóiratok aKÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS-t és az IRODALMAT is külön lapokon kérik.Külön oldalon kell felsorolni az ábraaláírásokat is. A folyóiratelôírásait pontosan kövessük.

A SZERKESZTÔ ÉS A SZERZÔK KAPCSOLATA

A szerzô és a szerkesztô kéz a kézben dolgozik, a szerzô megírjaa dolgozatot, a szerkesztô biztosítja, hogy az eljusson az olvasók-hoz, a nagyközönséghez. Lehetett volna többes számban (szer-kesztôk) is fogalmazni, mert a legtöbb kiadó folyóiratonként issok szerkesztôt foglalkoztat, mindegyiknek más-más feladatavan: ügyvezetô, fogadó-, olvasószerkesztô, fôszerkesztô és így to-vább. Másként mondva szerkesztôségek dolgoznak szakmai, ke-reskedelmi, terjesztési stb. feladattal; a szerkesztôk egy része afolyóirat egészével foglalkozik és csak áttételesen vagy egyálta-lán nem az egyes dolgozatokkal. A sok szerkesztô közül a szerzôrendszerint eggyel, a dolgozatát fogadó, a cikk elbírálását irányí-tó szerkesztôvel van szoros kapcsolatban, vele levelez közvetle-nül vagy a szerkesztôségen keresztül; nagy nemzetközi folyóirat-oknál az utóbbi egyre gyakoribb. Más, a közleménnyel közvetle-nül is foglalkozó szerkesztô, pl. az olvasószerkesztô, a nyelviszerkesztô a háttérben marad.

Minden folyóirat szerkesztôjének ragaszkodnia kell a szer-kesztési elôírásokhoz, a tudományos lap irányelveihez, elbírálá-si szokásaihoz, még akkor is, ha a szerzôk esetleg másként gon-dolják. A szerkesztôk javaslatot tehetnek a dolgozat szerkezetifelépítésével, jobb áttekinthetôségével � alcímek, kiemelésekstb. � és az írásmódjával, nyelvezetével kapcsolatban. A tapasz-talat szerint, a szerkezeti változtatásokat a szerzôk rendszerintelfogadják, a nyelvhasználatra vonatkozókat is többé-kevésbé.Angol és magyar nyelvû közleményeknél is célszerû a nyelvi bí-rálókra hagyatkozni. A szerkesztôk megfelelôen szerkesztett dol-gozatoknál is kérhetnek változtatásokat a folyóirat saját arcula-tának (house style) megôrzése érdekében, (például a folyóirat-ban használt kifejezések, rövidítések, azok írásmódjának stb.megváltoztatása). A dolgozat rövidítése a leggyakoribb ütközô-pont. A szerkesztôk fenntartják maguknak azt a jogot, hogy aszámítások ellenôrzésére a szerzôktôl a vizsgálatok alap eredmé-nyeit � amelyek alapján a számítások történtek � bekérjék; erreazonban csak kivételesen kerül sor.

Külön megítélést igényel a �magyarító szerkesztõ�, az a szer-kesztô, aki elvárja a szerzôktôl, hogy a magyar kifejezésekethasználják, és adott esetben a közleményekben magyarításokatis végez. Bármilyen változtatás is történjék a közleményben, azcsak a szerzôk egyetértésével lehetséges.

A szerkesztôk magyarítási munkája rendkívül fáradságos,idôigényes és távolról sem ütközésmentes. Egy-egy, még jó tollúszerzô közleményének magyarítása is napokat vehet igénybe,néha olyan sok idôt, amely alatt egy másik közleményt megírhat-nánk. A változtatásokat � a tapasztalatok szerint � a szerzôk há-romféleképpen fogadják. Vannak, akik rém hálásak és nagyonmegköszönik a javaslatokat. A többség elfogadja, legfeljebb né-hány helyen kéri az eredeti idegen kifejezés használatát. Köszö-netet nem nagyon mond, inkább csak belenyugszik, és talán egykicsit mérges is, de azt mondja, hogy neki is tiszteletben kell tar-tania a folyóirat szerkesztési elôírásait, írásmódtörekvéseit. Ta-lán az is lehet, hogy a szerkesztô iránti tisztelete, barátsága kész-

ÚTMUTATÓ

ÚTMUTATÓ

teti beleegyezésre. A szerzôk egy nagyon kis része nem fogadjael a magyarítást, és közli, hogy csak akkor járul hozzá dolgoza-tának közléséhez, ha az az eredeti formájában történik. Ilyenkora szerkesztô két lehetôség közül választhat: vagy elutasítja a köz-leményt vagy egy szerkesztôségi megjegyzéssel az eredeti szö-vegnek megfelelôen, változtatás nélkül közli. Vitatható, hogy aszerkesztési elveknek nem teljesen megfelelô cikket szabad-eelfogadni, s milyen mértékig van joga egy kiadónak erôltetni asaját nézeteit. Mindig a közlemény tudományos értéke a megha-tározó. Nagy hiba lenne egy jelentôs tudományos közleménytcsak azért nem közölni, mert idegen kifejezéseket tartalmaz.Nem kisebb hiba azonban egy kétes tudományos értékû munkátmagyarítva megjelentetni. Nagyon fontos, hogy a szerzô mindigtisztában legyen azzal, hogy a szerkesztô az ô érdekében dolgo-zik, és amit változtat, azt nagyon meggondolja, és meggyôzôdés-sel teszi meg javító szándékú megjegyzéseit.

A DOLGOZAT SZERKESZTÔSÉGBE KÜLDÉSE ÉS ELBÍRÁLÁSA

A legtöbb folyóirat szigorúanmeghatározott formában � rend-szerint az ICMJE irányvonalaivalösszhangban � kéri a dolgozato-kat, azoknak teljesnek kell len-niük, egyetlen részt sem hagyha-tunk el belôlük. Kétszer is ellen-ôrizzük, hogy valóban semminem maradt ki, mert a szerkesz-tôség a hiányos kéziratokat rend-re visszaküldi. Az ellenôrzésmegkönnyítésére gyakran egybeküldési jegyzék (checklist) álla szerzôk rendelkezésére. A dol-gozatok szerkesztési elveit, ösz-szeállítását korábban már ismer-tettem, most csak néhány kiegé-szítô szempontot tárgyalok.

Kísérô levél (cover letter)Egy kísérô levelet mindig mellékelni kell. Ebben igazolni kell adolgozat eredetiségét � a dolgozat vagy annak számottevô részemás folyóiratban nem jelent meg, és a szerzôknek nincs is szán-dékukban megjelentetni (a kétnyelvû közlés külön elbírálás aláesik, a részletekbe itt most ne menjünk bele) � továbbá, hogy amunka eredeti kutatás, összefoglalás, nem mástól átvett ered-mény, és mindegyik szerzô a munkában tevékenyen részt vett.Általában nyilatkozni kell arról is, hogy a szerzôk mindegyike ésa kutatásban résztvevô intézet (intézetek) is beleegyezik a cikkközlésébe. Ugyancsak a kísérô levélben kell feltüntetni a dolgo-zat típusát (eredeti közlemény, szerkesztôségi közlemény, esetismer-tetés stb.), amelyet a folyóiratban meghatározott közleménytí-

pusok közül lehet kiválasztani. Fontos része a kísérô levélnek azún. érdekeltségi nyilatkozat (conflict of interest), amelyben aszerzôk egyértelmûvé teszik, hogy munkájukat pénz vagy más jut-tatás semmilyen módon nem befolyásolta. A támogatott kutatásoktermészetérôl is felvilágosítást kell adni. Az embereken végzettvizsgálatok, mint errôl már szó volt, csak a Helsinki Deklarációszellemében, a helyi erkölcsi, emberi vizsgálatokat elbíráló bi-zottságok engedélyével történhetnek, de az állatokon végzett kí-sérletek is csak az illetékes bizottságok hozzájárulásával végez-hetôk. A kísérô levélben ezekrôl is tájékoztatni kell a szerkesztô-séget. Célszerû � udvariassági cselekedet � egy-két mondatbanmegindokolni, hogy miért az adott folyóiratban szeretnénk közle-ményünket megjelentetni; a szerkesztôk jó néven veszik. A kísé-rô levelet vagy minden szerzônek vagy csak a kapcsolattartó szer-zônek kell aláírni, aki viszont aláírásával a többiek nevében isnyilatkozik. Egyre inkább azonban az elôbbi eljárás terjed, aszerkesztôségek a szerzôk mindegyikének aláírását megkövete-lik. A fentiekben felsoroltak mindegyikét nem kéri az összesfolyóirat; a szerkesztôségi útmutató az irányadó.

A címoldal (title page)Az ICMJE 2001-es megfogalmazása szerint a címoldal a követ-kezôket tartalmazza: 1. a közlemény címe, 2. a szerzôk neve, leg-magasabb tudományos fokozatuk, munkahelyük címe, 3. osztály(osztályok), intézet (intézetek) ahol a munka készült, 4. nyilat-kozat a szerzôi jog átruházásáról � ha szükséges, 5. a kapcsolat-tartó szerzô neve és címe (telefon, távmásoló, villanyposta), 6.annak a szerzônek neve és címe, akitôl különnyomat igényelhe-tô, vagy egy nyilatkozat kapható, miszerint különnyomat a szer-zôktôl nem áll rendelkezésre, 7. a támogatások megjelölése (pá-lyázat, mûszer, gyógyszer stb.) és 8. rövidcím (40 leütésnél nemhosszabb).

Egyes szaklapok a szerzôk teljes nevét, mások csak a család-nevet és a többi név kezdôbetûit kérik.

Példák: Jan B VermorkenVermorken JB.Nagy KárolyNagy K.Nagy Cs. KárolyNagy CsK.Z. Szabó László Z. Szabó L.

A név után � a folyóiratok elôírásaitól függôen � a legmagasabbvégzettségi fokozatot írjuk: orvosoknál Dr. (angolul MD vagyM.D.) biológusok stb. esetében PhD. angolul Ph.D. Egyes hazaiszaklapok a Dr.-t vagy a Prof. dr. jelölést a név elé írják.

A kézirat elküldése a szerkesztôségbeA kéziratokat szokásosan két vagy három példányban (hardcopy) kérik � egyet-egyet a bírálóknak, egy pedig a szerkesztô-ségben marad. Az utóbbi évtizedben a szöveget � gyakran az áb-rákat is � elektronikus formában, lemezen, CD-n is igénylik,hogy ne kelljen az egészet újra begépelni. Ma már azonban egy-re több folyóirat csak elektronikus úton fogadja a közleménye-

MAGYAR /26 /3 ) .9%,6 2001 , 1 :13�43 27

Beküldési jegyzék:

Kísérô levél Címoldal

(a dolgozat címe, szerzôk,munkahelyek, levelezô szerzô elérhetôségi cím-mel, rövid cím)

Tömörített következtetés (nem mindegyik folyóiratkéri)

Összefoglalás kulcsszavakkalA dolgozat tartalmi része

(pl. bevezetés, anyag ésmódszer, eredmények,megbeszélés)

KöszönetnyilvánításIrodalomjegyzékTáblázatokÁbrákÁbraaláírások


ÚTMUTATÓ

ket, pl. villanypostán (pl. CME Journal of Gynecologic Oncolo-gy: [email protected]) vagy a saját honlapján keresztül (pl. ELSE-VIER folyóiratok: http://euro.edmgr.com).

A kézirat a szerkesztôségbenA szerkesztôség a kézirat beérkezését azonnal visszaigazolja,nyilvántartásba veszi, és kezdôdik az elbírálás folyamata. Álta-lános szempont, hogy a tudományos közleményeket a szerkesz-tôségek csak kizárólagossággal fogadják el, vagyis csak azokat,amelyek teljes egészükben vagy érdemi részükben nem kerültekés nem is kerülnek máshol közlésre. Ezért kell a szerzôknek er-rôl nyilatkozni a kísérô levélben.

Gyakori, hogy a nem megfelelôen szerkesztett dolgozatokatazonnal elutasítják. A szerkesztési hibák közül az ÖSSZEFOGLALÁS

nem megfelelô szerkesztése a leggyakoribb. A tudományos köz-lemények nagy része két független bírálóhoz kerül, akiknek illikzáros határidôn � két-négy héten � belül azokat elbírálni, és vé-leményüket a szerkesztôségnek megküldeni. A szakértôi bírálatrészleteire nem térhetünk ki, csak a függetlenség jelentôségét (abírálók és a szerzôk között semmilyen érdekeltségi kapcsolatnincs) fontos kiemelni. A szakbírálat (peer review) után háromlehetôség van: 1. A dolgozatot a bírálók közlésre nem javasolják.A szerkesztôség ennek alapján nem fogadja el, és a szerzôket adöntésrôl, valamint annak indoklásáról tájékoztatja. Ritkán elô-fordul, hogy csak az egyik bíráló ellenzi a közlést, a másik ked-vezôbb véleményt fogalmaz meg. Ha az elutasító bíráló érveinem teljesen meggyôzôek, egy harmadik bíráló felkérésére is sorkerül. 2. A közleményt ugyan javasolják megjelentetésre, detöbb-kevesebb javítást szükségesnek gondolnak. A szerkesztô-ség kéri a szerzôk állásfoglalását és a javasolt változtatások le-hetô teljesítését. A javított közlemények az esetek többségében� különösen, ha lényeges javításokra volt szükség (major revi-sion) � újra visszakerülnek a bírálókhoz egy második vélemény-ezésre. Ez a folyamat ismétlôdhet, amíg a bírálók elfogadják akéziratot, vagy nem javasolják annak közlését. 3. A bírálók java-solják, hogy a szerkesztôség a dolgozatot változtatás nélkül fo-gadja el, ami gyakorlatilag mindig meg is történik, és a szerzôkeszerint kapnak tájékoztatást. A szerkesztô a bírálók szaktaná-csait nem köteles elfogadni, bármilyen vitás kérdésben dönthet,a bírálat elhúzódásakor maga határozhat.

Ha a dolgozat elfogadásra kerül, a szerzôknek alá kell írni akiadójogi megállapodás (copyright) formanyomtatványát, amely-ben a közlemény kiadásával, terjesztésével kapcsolatos mindenjogot a szerzôk a kiadóra ruháznak. A kiadói jog alkalmazásaazonban kezd átértékelõdni, mert egyre több a világhálón fellel-hetõ olyan irodalmi adattár, rendszer, amely a mindenki számáratérítésmentesen hozzáférhetõ, ahonnan még a legrangosabb orvo-si, biológiai � és más tudományos � szaklapokban megjelent köz-lemények teljes egészében olvashatók, letölthetõk, kinyomtatha-tók, pl. Open Acces.

A közlemény elutasítása senkit ne bátortalanítson el. A dol-gozatok többsége a vezetô szaklapoknál � kényszerûségbôl � hely-szûke miatt kerül elutasításra. Vannak olyan folyóiratok � pl. a

Lancet �, amelyeknél az elutasított közlemények aránya a 70�90%-ot is eléri; ebbôl adódóan még a bírálók által elfogadható-nak tartott cikkek közül sem kerül mindegyik közlésre Jóllehet, akiemelkedôen jó munkákat általában elfogadják, az átlagosan jócikkek elfogadása függ a bírálók és a szerkesztôk személyétôl is.Nincs két egyforma bíráló, és a bírálók is emberek. Elôfordulhat,hogy ugyanazt a dolgozatot egyesek alkalmasnak, mások nemmegfelelônek ítélik; szerencse kérdése, hogy melyikhez kerül. A bírálók nem ellenségeink. Nagyon gondoljuk át kifogásaikat,megjegyzéseiket, javaslataikat, és � ha egyetértünk velük � azo-kat építsük be a közlemény újabb változatába, így jobb remé-nyekkel küldhetjük egy másik folyóirathoz. Helytelen dacosan,lemondóan fogadni az elutasítást, ebbôl is inkább tanulni kell;önfejûség miatt már számos hasznos dolgozat nem jelent meg.

A BÍRÁLÓ ÉS A SZERZÔ KAPCSOLATA

A szerkesztôk által felkért bírálók nincsenek közvetlen kapcso-latban a szerzôkkel, számukra ismeretlenek. Levélváltásuk átté-teles, a szerkesztôségen keresztül történik.

A névtelen bírálat gyakorlatának hosszú múltja van, célja,hogy a bíráló tényszerûen ellenôrizze és mondjon véleményt adolgozatról, ne befolyásolja, hogy a szerzôk mit szólnak hozzá.Voltak és vannak is törekvések ennek megváltoztatására. Egyesálláspontok szerint a szerzôknek is jogukban áll tudni a bírálóknevét, mondván: az �egyoldali� ismeretség lehetôvé teszi, hogya bíráló a �nem szeretem� szerzôk munkáját ne elfogulatlanulvéleményezze. Ez valós lehetôség, kiküszöbölése alapvetôen er-kölcsi kérdés, de szabály is. A bíráló köteles nyilatkozni arról,hogy közte és a szerzôk között nincs nézeteltérés stb.; összefér-hetetlenség esetén nem vállalhatja a bírálatot. Bizonyos folyó-iratok bírálói maguk dönthetnek arról, hogy felfedik-e személyü-ket a szerzôknek vagy inkább homályban maradnak. A gyakor-latban a névtelen bírálat rendszere terjedt el.

A közlemények elbírálása nem túl hálás feladat, fáradságosés idôigényes munka, amelyért nem is fizetnek. A megfelelôenképzett szakemberek íratlan kötelessége tudásuk legjavát advaértékelni a tudományos munkákat a szakma, a szakemberek fej-lôdése, elôrehaladása érdekében. A bíráló egy kicsit adósságotis törleszt, hiszen az ô dolgozatait is bírálták és bírálják. Egy-egyrangos folyóirat bírálójának lenni elismerés is � a tudományoséletrajzban feltüntethetô �; a szerkesztôk ugyanis bírálónak csaka legkiválóbb szakembereket kérik fel, így biztosítják a magasszínvonalat.

A dolgozatelbírálás alapelve az elfogulatlan, tárgyszerû vé-leményezés. Irányvonalait, szabályait nem ismertetem, csak azthangsúlyoznám, hogy a bíráló mindig segíteni akar a szerzôknek,javaslatai, kritikái mindig a dolgozat jobbítását célozzák. A ne-gatív, elmarasztaló vélemény is segítség, még akkor is, ha annakalapján a dolgozatot elutasítják. Hasznos, mert a szerzôk épülé-sére szolgál, és megóvja ôket, hogy nevük alatt nem megfelelômunka lásson napvilágot, melyet az évek multával esetleg szé-

ÚTMUTATÓ

gyellnének. Természetesen a bíráló is tévedhet, illetve a szerzôkés a bíráló között az adott témában nézetkülönbség lehet. A szer-zôk a bírálatra adott válaszukban ennek hangot adhatnak, a to-vábbiakról pedig a szerkesztôség dönt.

A bírálók pontokba szedve fejtik ki véleményüket, a szerzôkis ennek megfelelôen javítsanak, és válaszlevelükben mindegyik-re térjenek ki. Pontokba szedve tájékoztassák a bírálót, hogy a ja-vítás megtörtént-e vagy nem, mert � adott esetben � a javaslatá-val nem értenek egyet.

ZÁRÓGONDOLATOK

A tudományos közlemények írásában is jelentôs változások tör-téntek az elmúlt két évtizedben; az egységesítési és tömörítési tö-rekvések kerültek elôtérbe. Ezek határozottan üdvözlendôk, mertkönnyítik a közlemény áttekintését, megértését és az adatok, kö-vetkeztetések megjegyzését is, idôt megtakarítva, helyet kimélve.A közlemény-túlkínálat világában a folyóiratok minden sornyihelye sokat ér. A túlzott egységesítés azonban kerülendô, mert azmár arctalan dolgozatokat szülhet.

A közleményírás alapelve azonban nem változott. Mindenközlemény megírása elôtt � mint arra az egyes közleménytípusokszerkesztésénél már utaltam � világosan fogalmazzuk meg a cél-ját annak, hogy mit akarunk mondani, miért akarjuk megírni, mia szándékunk és hogy érdemes-e közölni azt, amit akarunk. Haezt eldöntöttük, határozzuk meg a közlemény legfontosabb szem-pontját, mi az a legjelentôsebb kérdés, amire választ keresünk,mi az a legfontosabb szempont, amiért �tollat veszünk a kezünk-be�. Majd állapítsuk meg, hogy melyik a legmegfelelôbb közlé-si típus, kinek szól a közlemény és melyik a legalkalmasabb fo-lyóirat, amelyikhez elküldhetjük.

Ez az útmutató � nevébôl adódóan is � nem szabályokat,csak irányelveket fogalmaz meg. Eltérések mindig lehetnek, újés új ötletek naponta születnek. Az ismertetett szempontok kö-vetése azonban kezdôknek és tapasztaltaknak egyaránt ajánla-tos, az útmutatás mindig sokat segít. Bárhogy is fogalmazunk,mindig képzeljük magunkat az olvasó helyébe, az ô szemén ke-resztül ellenôrizzük írásunkat; vajon megérti, amit mondaniakarunk?

A tudományos közlemény tudomány, mûvészet és nyelvmû-velés. A tudomány a közlemény tartalma, a kutatás eredményeés értékelése, százszorosan ellenôrzött adatokkal, a kutatásnak,az irodalmi adatok elemzésének és az esetek ismertetésénekpontosságával. Nincs tudomány pontosság nélkül. A mûvészet aközlemény világos megfogalmazása, könnyen megérthetô szerke-zetének megalkotása, vagyis a dolgozat megjelenésének megfor-málása. Ha a közlemény nem világos, nem könnyen áttekinthe-tô, nem érthetô meg azonnal, az olvasó nem fogja értékelni, másszerzôk nem fogják idézni, és így a legjobb munka is kárba vesz-het. A legvalószínûbb, hogy közölni sem fogják. A nyelvmûvelésa helyes, olvasmányos és rövid fogalmazás, írás. Minden felesle-ges szó csak a terjedelmet bôvíti és homályosít. Az ismétlés min-

dig felesleges; ez a dadogás írásos formája. A nem teljesen fon-tos, úgymond színezô mondatok pedig az olvasmányosság rová-sára mennek; a tudományos közlemény tájékoztatás és nem szó-rakoztatás céljából készül. A nyelvtani helyesség és a megfelelômondatszerkesztés az írástudomány alapkövetelménye, a jó fo-galmazás pedig tömör írásmódot jelent.

A tudományos közlemények írásának tudománya, mûvészeteés nyelvi igényesség mélyreható ismereteket igényel. Ezek meg-tanulása, elsajátítása hosszú idô, nehéz munka, tapasztalás ésgyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. Ezt a tanulást leghelyesebb eset-ismertetések írásával kezdeni, ami egyébként nem más, mint amindennapi szóbeli gyakorlat � a betegek bemutatásának, a kór-lefolyás stb. elmondásának � írásos változata. Ezt a tanulmá-nyok, eredeti közlemények írása követi; az összefoglaló közlemé-nyek hátul vannak a sorban.

Bármilyen közleményt is írjunk, a pontosság elengedhetetlen.A szerzõknek kötelessége a folyóiratok elõírásait betartani, márcsak azért is, mert a nem megfelelõen szerkesztett dolgozatokateleve elutasíthatják. A pongyolaság megengedhetetlen, az �áh,jól van az úgy�, �így is elfogadják� gondolkodás �vélt nagyságra�utal; a valóban rangos szerzõnek meg sem fordulhat a fejében,hogy ne kövesse az útmutató irányvonalait. Pontosság és tudomá-nyos tekintély testvérfogalmak.

A mi idôsödô nemzedékünknek kötelessége a tapasztalatok át-adása, a fiatalok, fiatalabbak tanítása. Ennek szellemében szüle-tett ez a dolgozat, abban a reményben, hogy hasznos lesz, esetleghiányt pótol, jóllehet a szervezett oktatást � amelyre égetôen szük-ség lenne � nem helyettesíti. Ez az útmutató egy ember fogalma-zása, de sokaknak hangja, egy kicsit a közös gondolkodás ered-ménye is. Mindnyájan tudunk mondani valamit, de együtt jobban.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A szerzõ nagy tisztelettel fejezi ki hálás köszönetét Dr. Fehér Já-nos, Dr. Halász Béla, Dr. Kovács László, Dr. Magyar Kálmán, Dr.Makara Gábor, Dr. Méhes Károly, Dr. Palkovits Miklós, Dr. Sóto-nyi Péter, Dr. Spät András, Dr. Telegdy Gyula, és Dr. Vécsei Lász-ló professzor uraknak rendkívül hasznos tanácsaikért, javaslatai-kért és, hogy idõt nem kímélve tanulmányozták a dolgozatot. Meg-jegyzéseikkel lényegesen emelték a közlemény színvonalát. Kü-lön köszönettel tartozom Dr. Grétsy Zsombornak a kézirat részle-tekbe menõ tanulmányozásáért, jobbításaiért, odaadó segítségért.

IRODALOM

1. Nôgyógyászati Onkológia 2000;6:109-142.

2. International Committee of Medical Journal Editors. Uniform requirements

for manuscripts submitted to biomedical journals (Vancouver style). Ann

Intern Med 1988;108:258-265 és N Engl J Med 1991;324:424-428.

3. A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest,

1994.


tudományos kutatás módszertana - útmutató

Documents