Jászkürt ÚjságJászberény város lapja

Új folyam 2. év 33. szám (XXV./33.) 2013. augusztus 15.

Tárlatnyitó a HamzábanA Hamza múzeum Csonka tárlat című kiállítása Bihar megye három művészének grafikáit tárja a látogatók elé.Cikk a 7. oldalon.

Tanácskozás múltról, jelenről, jövőrőlA VII. Magyar-Magyar Konferencián a szakemberek Erdély autonómiájáról, a romániai megyésítésről tanácskoztak.

Tudósítás a 7. oldalon.

VI. Fogathajtó VersenyA VI. Fogathajtó Verseny a nyár harmadik

nagyszabású lovas rendezvénye volt városunknak reggeltől estig.

Beszámoló a 8. oldalon.

Ilyen színháza nem volt még a városnakEzekben a napokban nem újságírói túlzás, hogy tombol a nyár. A Csángó Fesztivál végére kissé megjuhászodott, sőt a fehér gólyák már őszi útra keltek, mégis ebben az interjúban a fontos kérdések elé tolakodott az évszak, a pihenés. Szabó Tamás polgármestert alapvetően azért az önkormányzat munkájáról, pályázatokról, fejleszté-sekről, a gazdasági szereplőkkel való együttműködésről kérdeztük.

• Halász Lajos •

• Az eddigi gyakorlat szerint Magyar-országon augusztus 20. után éles metszéssel véget ér a nyár. Személy szerint mennyire elégedett a nyár – a pihenés időszaka – eddigi napjaival?Számomra a parlament miatt is a jú-nius végig megfeszített munkával telt, aztán következett a Jász Világtalálko-zó, ami ugyancsak fokozott jelenlétet, odafigyelést és munkát igényelt. Végül júliusban sikerült két hét pihenést be-iktatni a családdal. Szerencsére a most lezajlott csángó fesztiválon egy-két al-kalomtól eltekintve inkább szórakozó vendég lehettem, mint reprezentatív személyiség. Ez rám is fért, mert ha csak ebben a vonalban gondolkodunk, javában készítjük elő a testvérvárosok közös ünnepe és a Jász Expo rendez-vénysorozatát.

• Ami a testvérvárosokat illeti, a vechtai kapcsolat szép jubileumhoz érkezett…A Jászkürt Újság megjelenésének nap-ján már második napja Vechtában leszek egy delagáció élén. Szeretném azt a vállalásomat teljesíteni, hogy pol-gármesteri ciklusom idején legalább egyszer minden testvérvárosunkba hivatalosan eljutok. Már szervezzük Sucha Besidzába és Técsőre is a kap-csolatok ápolásának szánt utat. Nem szokványos, hogy a szeptemberi testü-leti ülésünkre bevisszük egy hazai test-vértelepüléssel a kapcsolatfelvételt jelző szándéknyilatkozatot. Lajosmizsét a Jászberényből kirajzó jászok virágoz-tatták fel, így törekvésünk nem kíván különösebb magyarázatot.

• Ha a felvirágoztatásnál tartunk, tavasszal nagy lendületet kapott a testületnek a város cégeivel való fo-kozott együttműködése – különféle céltámogatások megalkotásával. A nagy hőség nem lohasztotta le ezeket az elképzeléseket?Folyamatosan dolgozunk a gazdasági céltámogatások rendszerén. A képvise-lő-testület ötvenmilliós keretéből az el-múlt napokban ítéltünk oda tízmillió forintot a tevékenységi kör és létszám-bővítés feltételeinek megfelelő francia autóipari cégnek, az ELOY SAS-nak. Ők kezdetben 18 munkatárs felvéte-lével számolnak, de a létszámot és te-vékenységüket is fokozatosan bővítik. (Folytatás a 2. oldalon.)

Ismét ünnepelt a méhésztársadalomAz augusztus 3-ára meghirdetett hőségriadó sem tántorította el az ér-deklődőket, a városunkban 26. alka-lommal megrendezésre kerülő, nem-zetközi mézvásár és méhésztalálkozó látogatásától. Talán soha nem tapasz-talt mértékű érdeklődés kísérte az idei, helyszín és programkínálat tekinteté-ben széles teret felölelő rendezvényt.

• Kárpáti Márta •

A nemzetközi hírű fesztivál nem csak rengeteg látogatót, de szép számú, kö-zel 150 kiállítót vonzott Jászberénybe határainkon innen és túlról egyaránt. A mézes szakma termelőinek, keres-kedőknek és fogyasztóknak nyújt vá-rosunk évről évre találkozási pontot a vásár keretein belül. Méhészeti eszkö-zök, termékek bemutatója, vására, méz és méz alapú ételek kóstolója, isme-retterjesztő előadások, szakmai konfe-renciák, fórum, mézkirálynő választás, szórakoztató műsorok alkották a színes programkínálatot. Évek alatt a méz-vásár valódi családi fesztivállá nőtte ki magát, ahol a szakma, az egészséges életmód iránt elkötelezett érdeklődők, vagy akár csak pusztán szórakozni vá-gyó közönség, egyaránt megtalálják a számára leginkább vonzó időtöltési lehetőséget.

A rendezvény környékén található utcák már kora reggel megteltek par-koló autókkal. Kilenc órára ki lehetett volna tenni a megtelt táblát a belváros minden talpalatnyi parkolóhelyére, útszélekre, várakozásra alkalmas árok-partjára. A Bercsényi útnak a könyv-tártól a Tiszti klubig tartó szakaszán sátrak sokasága alatt kínálkoztak a gasztronómia és szépségápolás mézes termékei. Gazdára váró plüssméhecs-kék kandikáltak ki a ponyvák alól, irigyen lesve valódi társaikat, akik bol-dogan lakmároztak az árusok asztalán sorakozó aszalt gyümölcsökből, süte-ményekből, édességekből. A látogatók sem maradtak éhen. Dél körül, az ad-dig mézes kóstolgatással kényeztetett ízlelőbimbók, már a helyszínen készült pörköltek sós zamatának örvendhettek. A Belvárosi Iskola udvarán négy nagy

sátorban kínálták a mézes csemegé-ket, méhészeti eszközöket, felszerelést, ruházatot a helyi és a távoli vidékről érkezett kereskedők. A sportcsarnok nyújtotta árnyékban lehetőség volt megtekinteni a keretszegező, füstölő-gyújtó versenyt. Sok érdeklődőt von-zott a sűrű hálóval bevont ketrecben méhek között tevékenykedő méhész bemutatója is.A sportcsarnok a kiállítók és árusok standjai mellett a szórakoztató progra-moknak adott helyet. Tíz órakor a Le-hel kürt szavára felvidéki és diák kollé-ganője kíséretében bevonuló, 2012-es mézkirálynő érkezésével vette kezdetét a hivatalos program. Szabó Tamás polgár-mester köszöntötte a királynőket és a kö-zönséget. „Örülök, hogy újra vendégül láthatjuk Önöket. idén 26. alkalommal lehetünk házigazdái a rendezvénynek, mely mindig képes megújulni. Első-sorban a méhészegyesület érdeme ez az országban egyedülálló rendezvény, mely most soha nem látott mértékű érdeklő-dést tudhat magáénak. Fő feladatunk a minőségi termékek megismertetése, piac-hoz juttatása. A szakmai fórumon túl, a mézvásár családi fesztivállá fejlesztésével reményeink szerint hozzájárulunk ah-hoz, hogy a jövő nemzedékei is felfedez-zék ezt a kincset, a mézet.”

(Folytatás a 3. oldalon.)

Adomány az óvodáknakSzokatlan zsivaj törte meg a nyári szünet nyugalmát hétfőn a Gézen-gúz óvoda udvarán. A jászberényi Necső területén működő dél-kore-ai Samyang EP Magyarország Kft. képviselői, társadalmi szerepválla-lásának első lépcsőjeként érkeztek a Mártírok úti oviba, hogy ajándékkal és kétkezi munkával támogassák a Központi Óvoda tagintézményeit.

• kárpáti •

Délelőtt kilenc órakor Szabó Tamás pol-gármester, Szatmári Antalné a Humán Erőforrás Bizottság elnöke, óvónők és természetesen a gyerekek jelenlété-ben került sor a 100�000 forint értékű ajándékcsomagok átadására. A felaján-lásokat Jo Dok Hee ügyvezető igazga-tótól Beszteri Éva, a Központi Óvoda-intézmény vezetője vette át. A kreatív alkotómunkához szükséges eszközöket

– különféle papírtermékek, rajz és fes-tőeszközök, ragasztók – a tanévkezdés előtt az óvodavezető szétosztja a tagóvo-dák között.

A város különböző óvodáiból érkezett jelen lévő gyerekek kedves műsorral kö-szönték meg az adományt. Izgatottan vették körül a csomagokat, azt találgatva vajon mit rejthetnek a díszes dobozok.

Az ünneplést követően a Samyang hat önkéntese munkaruhát öltött és hozzáfogott a segítségnyújtás humán erőforrás részének teljesítéséhez, mely a bejárati kapu, valamint a gázcsövek festése volt. Ehhez a tevékenységhez az anyagokat az óvoda, a munkás kezeket a cég dolgozói biztosították.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Konferencia az utakrólA nemzeti fejlesztési miniszter júni-us 15. napjától Boldog István ország-gyűlési képviselőt nevezte ki a megye útügyi biztosának, akinek feladata a közutak műszaki állapotának javítá-sára és fejlesztésére irányuló javasla-tok koordinálása.

Az újonnan kinevezett biztos kedden 11 órakor a városháza nagytermébe hívta össze a Jászság polgármestere-it, hogy segítségükkel felmérje térsé-günk útügyi helyzetét, összegyűjtse a felmerülő igényeket, javaslatokat. Az itt szerzett ismeretek birtokában, a későbbiekben a problémás területeket bejárva javaslatot tesz a minisztérium és a közútkezelő számára. A feladatok koordinálásának eredményétől Boldog István hosszú távú megoldásokat vár. Mint fogalmazott – a jövőben útjelző táblák telepítése helyett minőségi út-építéssel kell megoldani a járás közle-kedési hiányosságait.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Egy hét hagyomány és nagyon buli

Színpadon nagyszüleink hagyatékaKedd este az új táncosház nagytermében láthattuk a Jászberényi Hagyományőrző

Együttes órányi műsorát. A november 30-án tizenöt éves együttesnek 44 tag-ja van, és a Jászság múltjáért él és tevé-

kenykedik. Gyűjtőmunkája révén elénk tudja állítani az emlékezettel kontrollál-ható múltunkat. A műsor első eleme egy régi és ma is élő szokás megelevenítése. A Szállást keres a Szentcsalád színre vitele igazán meggyőző volt. Mária, József és a gyermek Jézus képi formában is megjelent, és a közös imádság, a kere-sés is valóban életre kelt.

(Folytatás a 4-6. oldalon.)

Minden fesztivál más, fogalmazta meg Szűcs Gábor fesztiváligazgató a sajtó kép-viselőinek jó előre a verdiktet, és igaza lett. A XXIII. Csángó Fesztivál is tartoga-tott számos újdonságot a korábbiakhoz képest. Például már hivatalosan is megcé-lozta az egyhetes időtartamot, idén még keddtől vasárnapig. Összeállításunkban szemezgettünk ebből a minden eddiginél nagyobb tömeget megmozgató műsor-folyamból, amely egyértelműsítette, melyik rendezvény a vérbeli profi ezen a tájon.

2013. augusztus 15.2. oldal Önkormányzat

Júliusi anyakönyvi hírek

•��A jászberényi kórházban 17 kis-baba született. Közülük Bankos Liliána, Tóth Bendegúz, Székely Csaba, Salamon Noémi, Molnár Luca Borbála, Mizsei Adrienn, Hivatal Gabriella, Neu Viktor, Csibra Hanga Piroska, Sárközi Nóra és Száraz Dominika édesany-ja járult hozzá gyermeke születési hírének megjelentetéséhez.

•��12 házasságkötés történt. Július 20-án Lőrincz Tamás és Bíró Bernadett, Szendrei Gergő és Sisa Kitti; július 27-én Stubna Ágoston és Csúz Ágnes, Rusvai Péter és Szűcs Petra.

•��26 helyi lakos halálesetét anya-könyvezte a hivatal. Bakki-Nagy Vendel (49) nevének közléséhez járult hozzá hozzátartozója.

(Figyelem! Az adatok csak a jász-berényi lakosokra vonatkoznak!)

Fájó szívvel emlékezünkifj. Maszlag Tamáshalálának 19. évfordulójára.

„Nem vagy már sehol, csak szívem mélyén érzem, hogy lüktet a csend, s a halkuló világ úgy sóhajt érted, mint kint az őszi erdőn a levele után rezzenő faág. Nem

vagy sehol, csak konok némaságom őriz, mint álmot, mint elveszett csodát s mint nyarak tündöklő mosolyát az őszbe, úgy viszlek magammal emlékként tovább.”

Soha el nem múló szeretettel Apu, Anyu

Tamasi József(1928-2012)

Fájó szívvel emlékezünk halálának első évfordulójára.

„Nem foghatjuk már dolgos kezed…”

Szerető családod

Emlékezés

Tóásó Bélahalálának ötödik évfordulójára

Szomorú az út mely sírodhoz vezet,ahol megpihen a dolgos két kezed.Úgy mentél el, ahogy éltél,Csendben, szerényen;Jóságos szíved nyugodjon békében.

Szerető feleséged, fiad és családja

Fájó szívvel tudatjuk, hogy

Soós Lászlónészületett Versegi Mária

élete 84. évében, augusztus 10-én 13.30 órakor elhyunt a Szent Klára Otthonban.

Szentmise: augusztus 22-én reggel 7 órakor a Barátok Templomában.

Temetése: ���augusztus 22. de. 9 órakor a Fehértói Temetőben.

Gyászoló család

Gyászhírek feladásához,örömteli események híreléséhez keresse fel szerkesztőségünket:

Jászberény, Fürdő utca 5-7

A Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zrt. Kommunális Ágazata tájékoztatja a jászberényi, jászfelsőszentgyörgyi, jánoshidai, jászboldogházai lakosságot és vállalkozásokat, hogy az augusztus 20-ai ünnep miatt a kom-munális hulladékszállítást az alábbiak szerint végzi:

augusztus 17-én, szombaton: jászberényi keddi program szerinti szállítás, jánoshidai keddi program szerinti szállítás, jászfelsőszentgyörgyi keddi prog-ram szerinti szállítás.augusztus 19-én, hétfőn: jászberényi hétfői program szerinti szállítás, jászboldogházai hétfői program szerinti szállítás, jánoshidai hétfői program szerinti szállítás, augusztus 20-án (kedd): a szállítás szünetel!

Kérjük a tájékoztatónk szerinti napon a kukák kihelyezését reggel 6.30-ig.

Jászberényi VV Zrt. Kommunális Ágazata

Jászberény Város Önkormányzata pályázatot ír ki az alábbi ingatlan értékesítésérecím: 5100 Jászberény, Hold u. 2. helyrajzi szám: jászberényi 5227/A/1 hrsz.az ingatlan megnevezése: gyógyszertárterülete: 167 m2

A részletes pályázati kiírás megtekinthető a www.jaszbereny.hu oldalon, illetve felvilágosítás kérhető a Jászberényi Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodáján (tel.: 57/505-700; 113 mellék). Az ingatlan a helyszínen megtekinthető, előze-tes időpont egyeztetést követően (JVV Zrt. ingatlankezelők tel.: 57/503-280).

ÁlláshirdetésA Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szak-iskola az alábbi munkakörökre keres főállású pedagógusokat, vagy óraadókat:

•�magyar–történelem szakos tanár•�műszaki tanár, szakoktató: (feladata: gépi forgácsoló szakma szakelméleti és gyakorlati oktatása, gépész szakmacsoporton belüli szakelméleti tárgyak oktatása).

•�gépész szakoktató: (feladata: hegesztő és géplakatos szakma gyakorlati oktatása).

Érdeklődni lehet az iskola elérhetőségein: telefonon: 57/502-750, e-mailben: adminisztrator@klapkagy.sulinet.hu

Jászberény Város Önkormányzata pályázatot hirdet

az alábbi ingatlanok értékesítésére:• Jászberény, Fürdő u. 2. III/10. 54 m2 alapterületű lakáshelyrajzi szám: 3922/1/A/39; pályázati induló ár: 7.300.000 Ft

• Jászberény, Szövetkezet u. 3. 68 m2 alapterületű tárolóhelyrajzi szám: 3907/2/A/2; pályázati induló ár: 700.000 Ft�+�ÁFA

• Jászberény, Nádor u. 1. 47 m2 alapterületű raktárhelyrajzi szám: 6383/8/A/1; pályázati induló ár: 740.000 Ft�+�ÁFA

A részletes pályázati kiírások megtekinthetők Jászberény Város honlapján (www.jaszbereny.hu), a Jászberényi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, il-letve felvilágosítás kérhető a Jászberényi Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodáján (Jászberény, Lehel vezér tér 18. I./33. szoba, tel.: 57/505-700/113).

(Folytatás az első oldalról.) Itteni telep-helyüket tíz évre előre bérbe vették. A pályázatunk továbbra is nyitott, várjuk a jelentkezőket, hiszen a vállalkozások sikere, gyümölcsöző működése a várost és lakóit személy szerint is gazdagítja.

• Az ötvenmilliós pályázati kereten túl is egybecsengtek a város vezetése által meglátogatott cégek irányítóinak-tu-lajdonosainak kérései. Nevezetesen képzett munkaerőt szeretnének a biz-tonságos termelésfejlesztéshez, sőt a jelenlegi szint fentartásához is.Mi hasonlóan látjuk a város munka-erő-piaci helyzetét. Természetesen van abban valami irígylésre méltó, hogy nálunk a cégek egy része már nehe-zen tud kvalifikált munkaerőhöz jut-ni olyan hiányszakmákban, mint a minősített hegesztő, szerszámkészítő, vagy éppen a mérnöki munka egy ré-sze. Más települések vezetői gyakorta mondják nekünk, hogy bár ez lenne a legnagyobb gondjuk. Nekünk viszont ezzel kell szembenézni, ezért dolgoztuk ki a már kész szakemberek családjainak letelepedését segítő egyforintos telkek rendszerét. Itt áfa és szja-vonatkozások

miatt várjuk a NAV ál-lásfoglalását, a rendszer a vállalkozásokkal közös konstrukcióban ősszel indulhat. Első menet-ben az Érparton 16 te-lek áll rendelkezésre, és a kedvező tapasztalatok nyilván lendületet ad-hatnak ennek a folya-matnak. Telkünk van még, ezt kijelenthetem.

• A cégek szívesen be-szállnának a szakem-berképzésbe is.Itt is találkozott a gaz-dasági élet szereplői

elvárásaival az elképzelésünk, és a vál-lalkozások véleményét megismerve finomodott, alakult és megerősödött. Ezt a célt szolgálja az ösztöndíj-rend-szerünk, amellyel a tehetséges gyerekek egy részét életpályamodell felvázolásá-val, foglalkoztatási garancia bemutatá-sával főleg a hiányszakmák irányába kí-vánjuk terelni. Az üzemlátogatásokon tapasztalt konkrét igények figyelem-bevételével szakmunkás és technikusi pozíciókban gondolkodunk, és eldön-töttük, jövő szeptemberre ösztöndíjas helyeket hirdet meg a város. Ehhez természetesen már most ősztől nép-szerűsíteni kell ezeket a szakmákat az iskolák segítségével az érintett szülők és gyerek számára. Remélhetőleg sokan felismerik, hogy egy biztos megélhetést jelentő megbecsült szakma hasznos lehet a tehetséges, de a legkiugróbb diplomák megszerzésére nem esélyes fiatalok számára.

• A cégeket tekintve a városnak saját kebelében is van kettő. Közülük a pályázatok, összevonások stabilan a lábára állították a Jászkerületet, ám a JVV Zrt. gazdálkodását, struktúráját

rajta kívülálló okok szinte szétzilálták. Mit tehet a város ebben az esetben?A vízágazat távozása nagy érvágás, és a kommunális ágazat is mozgásban van: ha csak a rezsicsökkentésre gondolunk, akkor is keményednek a gazdálkodás feltételei. Őszre döntésre jutunk ez esetben is. Úgy látom, hogy a zárt rész-vénytársasági formát nonprofit jellegű kft-re kell változtatni, és lényegében három meghatározó lábra szerencsés állítani a gazdálkodását. Ezek közül új a klasszikus ingatlankezelés, amely az iskoláinkat is érinti. Szeretnénk tovább erősíteni a városüzemeltetési vonalat, és jelen kívánunk lenni a kommunális ágazatban is.

• Erős őszi kezdésre számíthatunk, sőt tulajdonképpen az előkészítettséget illetően szüretre. A bizottságok bő-ven foglalkoztak nyáron is a követke-ző hétéves uniós ciklus fejlesztéseivel is. Ezzel hol tart az önkormányzat?Ez is sürgető és nagyon fontos, a város jövőjét döntően befolyásoló tervezés. Elképzeléseinknek ugyancsak őszre kell kiforrnia, ha a szüreti hasonlatot említette: tartalmaznia kell csírájában mindazt, amit a következő hét évben fontosnak tartunk. Itt azonban még erősen formálódnak a dolgok. Az bi-zonyos, hogy a megyei fejlesztési terv négy területre vonatkozik, és ezek kö-zül egy az egész jászságot takarja. Ezzel együtt még nem véglegesedett, hogy Jászberény, mint gazdasági-társadalmi-infrastruktúrális egység és környezete milyen vonzáskörzetű lesz.

• Itt már a nem is a közeli jövőbe tévedtünk. Ugyanakkor legutóbbi találkozásunk óta több fejlesztés megvalósult a városban, vagy na-gyon közel került a megvalósuláshoz, amelyekről illik szót ejteni.A táncosok Víz utcai székháza az egyik

leghosszabb előéletre visszatekintő be-ruházásunk. Most a Csángó Fesztivál előtt nagyon jó pillanatban tudtuk át-adni, mindjárt be is épült a fesztivál, vá-ros kulturális életének vérkeringésébe. Nem emlékszem, hogy az országban is mikor adtak át táncosoknak hasonló színvonalú bázist. Joggal remélhetjük, hogy ez újabb lendületet ad kiváló tán-cosainknak, a berényi tánckultúrának. Persze minden mindennel összefügg. Táncosaink átadták a színjátszóknak a bútorboltnak hívott épületet, ahol az alternatív és a diákszínjátszás találhat otthonra Várszegi Tibor irányításával. Az utca túloldalán pedig a napokban voltunk bejáráson az átépülő mozi-színházunkban. Szeptemberben készül el, de már így is látható, hogy soha ilyen színháza nem volt még a város-nak. Ez nagyon szép előrelépés lesz, és sokunk kedvelt helyévé válhat.

• A fejlesztések mintha vonzanák egy-mást. Három év telt el a ciklusból, de a városközpont a Zagyva parttal, a sétánnyal, az előbb említett épüle-tekkel, csobogóval, parkokkal, ját-szótérrel, szinte teljesen más képet és más minőséget mutat. Jó ezzel kicsit dicsekedni a város vendégeinek.Nem utolsó sorban az a jó, hogy mi városlakók jól érezzük magunkat a vá-rosunkban. Például a Csincsa-parton, ahol végre elkezdődött a csapadékvíz beruházás, vagy a város más részein, amelyeket a 150 millió forintos útfel-újítások, vagy a járdaépítések érinte-nek. A városközpont persze mindenki-nek szem előtt van. Jó hír, hogy nagy esély van a Városrehabilitáció 2 nevű pályázat elnyerésére. Nagyon jó tehát az esélyünk, hogy elkezdjük a Cseme-ge-tömb bontását. A mostani parkolási lehetőség megmarad, de a bontások után a Zirzen Janka utcáig végleges

szándékú parkot építünk. Előtte egé-szen a megyeházáig faltól úttestig meg-újul a járófelület. Közbe esik a város-háza, ami egyik legpatinásabb, de egyben legrosszabb állagú épülete is a városnak, így elérkezett az ideje a teljes mértékű rendbetételének. A tér túlsó oldalán a parókia homlokzatát hozzuk rendbe és a Rozália kápolna kerítését, hogy méltók legyenek a már megszé-pült térhez, nem utolsó sorban fontos rendeltetésükhöz. Mindez 400 millió forintos projekt, amelyből 250 millió a pályázati, 150 millió az önrész. Nem mondtunk le a kultúrmalom tervéről sem. Ehhez kapcsolódva lebontjuk vele szemben a volt óvodát, és a kör-nyező épületeket a Bútorboltig, illetve a Jászkürt fogadóig. Itt főleg parkoló-helyeket alakítunk ki. Ugyanez a cé-lunk a Hold utcai óvoda bontása során, ahol a buszpályaudvarra igyekvők vára-kozhatnak majd a kialakított ideiglenes parkolóban. A Zagyva-sétány vonzere-jét növelheti, hogy a Szövetkezet úttól felfele is kiépítjük a közvilágítást.

• Az előző kérdés dicsekvéssel kezdő-dött, az utolsó viszont jobb házak-ban is titkolt kellemetlen vonatkozá-sú: mi a helyzet a falopással?Úgy gondolom, hogy a képviselő-tes-tület és a Polgármesteri Hivatal közös erőfeszítéseinek köszönhetően már tisztábban látunk. A helyzetfelismerést pedig gyors és határozott döntések kö-vették. Ezek egy része rendőrségi ügy, amit feljelentéssel elindítottunk. Má-sik része házon belüli átszervezéseket, döntéseket követelt. Közmunkásokkal hasonló típusú munkát még nem vé-geztünk, s ilyen fakivágás, ritkítás, gyé-rítés nem is szerepel az idei tervünkben sem. A rutintalanság rovására írható sok minden, ami immár megfelelő útra terelődött. Ami megtörtént azon változtatni persze nem lehet, az érin-tett közreműködő mezőőrtől viszont már fegyelmi úton megváltunk. Az ügy tanulságait levontuk, a politikai túlhajtásokkal azonban nem kívánunk foglalkozni.

Szabó Tamás kultúráról, gazdaságról, fejlesztésekrőlIlyen színháza nem volt még a városnak

2013. augusztus 15. 3. oldalVáros

(Folytatás az első oldalról)A polgármestert Lovász Andrea le-

köszönő mézkirálynő beszámolója kö-vette a színpadon, melyben ismertette elmúlt éves tevékenységét. Megismer-hettük küldetésének legfontosabb állomásait, szólt a számos fesztiválról, konferenciáról, vásárról, előadásról, ahol megbízatása alatt tevékenykedett a mézet népszerűsítve. Munkája so-rán fontos feladatának érezte felhívni a figyelmet a mézfogyasztás előnye-ire, elsősorban az ifjúság körében. A távozó királynőt az idei év hét méz-királynő jelöltjének bemutatkozása követte, akik röviden összefoglalták a méhészethez való viszonyukat, marke-tingterveiket.

A következő percekben, a méhész-társadalom részéről dr. Mészáros Lász-ló, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke köszöntötte a csar-nokban helyet foglaló érdeklődőket. Beszédében röviden szólt az egyesület életéről, a mézpiac gondjairól, lehető-ségeiről. Elmondta, a tavalyi aszályos nyár, a hosszúra nyúlt tél jelentős pusz-tulást okozott a méhcsaládokban. Az akácról származó, leginkább keresett termés, sajnos nagyon alacsony. Az összes termelés várhatóan a tavalyi 17 ezer tonnát sem éri majd el. Ez a tény 20-30�%-os árnövekedést tesz szüksé-gessé. A jó hír, hogy Brüsszel 800 ezer euró többlettámogatást szavazott meg a magyar méhészek számára, melyet a korábbiaktól átgondoltabb koncepció szerint hasznosan fognak elkölteni – tájékoztatott az egyesület elnöke.

Tizenegy órától bohócműsor szóra-koztatta a legkisebbeket, majd a nagy-családos anyává érett, ám még mindig tinédzseres lendülettel bíró Szandi produkciója után, a női szíveket szapo-

rább dobogásra bíró Vastag Csaba kon-certjén tapsolhatott a jobbára nőnemű közönség apraja-nagyja.

Miközben a sportcsarnokban szóra-koztató műsorokon, az udvaron és az utcán vásári forgatagban bámészkodott a közönség, a szakma képviselő az Ifjú-sági Házban folyó előadásokon tájéko-zódhattak a méhésztársadalom fontos kérdéseiről. Egész nap óriási érdeklő-déssel kísért szakmai előadásokat, be-számolókat hallgathattak, hasznos ta-nácsokkal gazdagodhattak a résztvevők. Beszámoló hangzott el a méhpusztulás okairól, a méhészeti ágazat helyzetké-péről, versenyképességről, az OME munkájáról, a mézpiaci helyzetképről.

A keretszegező verseny eredményhir-detésén kiderült, idén a legügyesebb méhésznek Vízári Attila bizonyult, aki Szántódról érkezett hozzánk. A nap fénypontja, a mézkirálynő koronázás

eseménye ismét zsúfolásig megtöltötte az egyre melegebbé váló csarnokot. Az írásbeli teszt és a szóbeli bemutatko-zás összesített pontjainak eredménye-képp, idén Lehóczki Tímea, 23 éves tiszateleki biomérnök, a Debreceni Egyetem Természettudományi karának mesterszakos hallgatója fejére illesztet-te Szabó Tamás a királynői koronát. Az elkövetkezendő egy évben Tímea kép-viseli a magyar mézet és méhésztársa-dalmat itthon és külföldön. Udvarhöl-gyei Sterzl Anna Cserszegtomajról és Schvab Dóra Mecsekpölöskéről, aki a közönségszavazáson szintén győzedel-meskedett. A műsorfolyamot tombola-sorsolás zárta.

Késő délutánra kiürültek a sátrak és az utcák. Estére már csak az elcsöp-pentett mézgyöngyökön csemegéző kóbor méhecskék látványa árulkodott a XXVI. Mézvásár eseményeiről.

Ismét ünnepelt a méhésztársadalom(Folytatás az első oldalról.)

A városatyák közül elsőként Szabó Tamás ismertette Jászberény útjainak helyzetét. A lakosság és a gazdaság kö-zös érdeke az infrastruktúra fejlesztése. A város régóta várja a 31.-32. útfelújí-tás projekt megvalósulását. Ezen utak Jászberényben metszik egymást, hasz-nálhatóvá tételük gyakorlati jelentősé-gű, az elkerülő út teljes megépítéséhez hasonlóan. Fontos kívánalom a járási székhelyek megközelítése. A települé-sek közötti racionális mozgás megte-remtésének lehetősége szintén kiemelt feladat. A közigazgatásilag Jászberény-hez tartozó Portelek megközelítése a je-

lenlegi útviszonyok miatt nehézkes, az útfelújítás itt is elkerülhetetlen feladat.

A következőkben Pócs János or-szággyűlési képviselő kapott szót, aki hozzászólásában kifejtette a régió munkahely-teremtési szándékához el-engedhetetlenül szükséges a megfelelő infrastruktúra kiépítése. A jászberényi székhelyű cégek környező települések-ről történő gyors megközelítése lakos-sági és gazdasági érdek. A konferencia további részében a Jászság polgármeste-rei vázolták a miniszteri biztos előtt te-lepüléseik felújításra szoruló főútjainak siralmas állapotát, a régió szinte hasz-nálhatatlanná vált infrastruktúráját.

(Folytatás az első oldalról.)A társaság a jövőben, a várossal is-

mételten egyeztetve, rendszeressé kí-vánja tenni az anyavállalatnál nagy hagyománnyal rendelkező társadalmi segítségnyújtásban való részvételt. A

jótékonykodás következő állomása au-gusztus 26-án, az Egyesített Szociális Intézmény Hatvani úti idősek ottho-na lesz, ahol kertészeti munkát vállalt a cég segítségnyújtásra jelentkező hat dolgozója.

Adomány az óvodáknak

Konferencia az utakról

2013. augusztus 15.4. oldal Fesztivál

(Folytatás az első oldalról.)Tánc következett, egészen egyedi.

Seprővel táncoltak a lányok először néhányan, majd nagy csoportban. A három seprű alapfunkcióban, majd táncos társként szerepelt. Ez afféle tánctanulási előjátéknak tekinthető, de olyan fokú játékosság jellemezte a műsorszámot, hogy a seprő szinte életre kelt.

Majd férfiak mutatták be, milyen a jászsági tánc. Árvalányhajas kalapban, csizmában jelentek meg, és táncuk erőt, határozottságot és méltóságot sugárzott, számomra megidézték a pendzsom va-lódi hangulatát. A Zagyva Banda Pál Mihály közreműködésével kísérte az együttes tevékenységét, és maga a nép-zenei együttes is adott önálló műsort a megjelentek nagy örömére.

Minden csoport több ízben megje-lent, hogy színes képet adhasson arról a munkáról, mely Kocsánné Kuli Orsolya és Kocsán László alapító művészeti ve-zetők révén kelt életre mindannyiunk örömére és közös épülésére. Az együt-tes Kiválóan Minősült, megjelenésünk napján tekintélyes megyei művészeti kitüntetést vehet át.

Farkas Ferenc

Színpadon nagyszüleink hagyatéka

A szerdai nagyon színes buliKedden különös öltözetű társaság haladt el lovas kocsin szerkesztősé-günk előtt. Vidám és egzotikus hang-zású énekük emlékeztetett arra: el-kezdődött a XXIII. Csángó Fesztivál, s megérkeztek a másnap esti gálamű-sor főszereplői: a külföldi együttesek.

• s. e. •

A brazilok ekkor még a párhuzamosan zajló gyöngyösi Gyöngy Fesztiválon voltak, így ők ebben a műsorban nem szerepeltek, ám Grúzia, Indonézia, Pa-nama, Lengyelország és Törökország csoportjai így is bebizonyították, va-lóban „színes világban” élünk. Nyolc órakor már a nézőtér megtelt azonos kézmozdulatot végző emberekkel. Úgy tűnik, a nagy melegben mindenki megtalálta a kapuban mosolygós ön-kéntesek által kezünkbe nyomott mű-sorfüzet másodlagos funkcióját…

A színpadot a JNE közvetlen után-pótláscsapata, a Jártató Együttes „me-legítette be”, akik erdélyi forgóssal mu-tatták meg vendégeinknek, milyen is a magyar virtus. A piros-fekete szoknyák helyét azután színpompás ruhákba bújt, csillogó kiegészítőket, s fejükön hosszú tollakat viselő indonéz táncos-nők vették át. A fővárosból, Jakartából érkezett csoport repertoárja magában foglalja a több mint tizennégyezer szi-getecskéből álló ország önmagában is sokszínű zenei és táncos hagyományait, melyen a rituális helyi vallás mellett az indiai kultúra hatásait is megfigyelhet-jük. Produkciójuk az őket először látó jászberényi szemek számára különösen egzotikus látványt nyújtott. Őserdei hangulatot varázsoltak a színpadra: az ütősök uralta zenébe olykor madárdalt utánzó hangok vegyültek, a táncosnők pedig mint megannyi színes pillangó

„röpködtek” körbe. „Ismét egy magyar csapat átkötésként”

– gondoltuk sokan, amint az indonézek

helyét átvette a lengyel tánccsoport. Ha viseletük nem is, az erőteljes leány-hangokon szépen megszólaló lengyel népdalok, s a táncuk szlávos elemei azonnal elárulták, hogy környező vilá-gunk kultúrájának egy újabb színfoltját ismerhetjük meg.

Ázsia és Európa után Közép-Ameri-ka is bemutatkozott a panamai csoport produkcióján keresztül, akiket szintén először láthatott a fesztivál közönsége. Fodrok és csipkék borította, csillogó fejdíszes nőket udvaroltak körbe szen-vedélyesen táncoló, kalapjukat folyton égbe emelő férfiak, kiknek egyszerű öltözete mintha csak ellenpontozni kí-vánta volna a hölgyek viseletét.

Őket a török csapat követte, akik bebizonyították: a világ kultúrája nem-csak sokszínű, de határokon átívelő is. Mint megtudtuk, ugyanazokat az ütemeket verték, mint a panamaiak, a törökös táncelemek pedig időnként a csárdást juttathatták eszünkbe. Zené-jük a közönség gyermektagjait is ma-gával ragadta, színpad előtti önfeledt táncra csábítva őket.

A törököket szomszédaik, a grúzok követték. Testhez simuló, fekete vise-letbe öltözött ifjú „harcosok” ugráltak be a színpadra, minden mozdulatuk-ban bizonyítva, hogy a műsorvezető jellemzése – „rendkívüli dinamizmus” – nemhogy túlzó, de talán még túl enyhe kifejezés is. Olykor már akrobatikába is átcsapó táncuk kontrasztjaként jelen-tek meg a lágyan mozgó női táncosok hosszú, bordó ruháikban.

Ezzel véget is ért az előadás első fele, s kezdődött a „második felvonás” az indonéz csoport másik produkciójával. Találgattuk kolléganőmmel, Mártá-val, „Vajon ezúttal milyen színpompás ruhákkal kápráztatnak el minket?” Mindannyiunk meglepetésére azon-ban talpig feketében jelentek meg; az egyedüli színt a visszafogottan alkal-mazott arany szegélydíszek és a se-

lyemszerű szoknyájukon megcsillanó fények képviselték a színpadon. A lengyelek második táncában hordott viselete, ha lehet, még magyarosabb volt, csak a vastag harisnya és a saru volt árulkodó jel. Főként vonósokkal kísért zenéjükben ismét az énekhang dominált, s a táncosfiúk mintha úgy döntöttek volna, lepipálják a grúz srácokat ugrásban. Panama második előadásában kicsiny nemzeti zászlók játszottak központi szerepet, miköz-ben „Viva Panama”-t énekeltek a vi-dám férfiak és nők. Azért azt meg kell jegyezni, tudják, hogyan kell megol-vasztani a magyar szíveket, ugyanis a tánc záróakkordjaként magasba emeltek a panamai zászlót tartó hölgy mellett egy magyar zászlót fogó lányt is. A törökök második tánca az elsőnél vidámabb volt, ez megmutatkozott a tempó mellett a viselet színeiben és a táncosok arcán is. A grúz fiúk mit sem veszítettek energikusságukból, ám a heves tánchoz még kések és kardok csattogtatása párosult, csupán tenyér-nyi pajzs védte őket. Testi épségükért aggódó szívünk csupán annyi időre nyugodhatott, míg a lányok a színpad-ra tipegtek, időlegesen felfüggesztve a szilaj férfiak tusakodását. A csopor-tokat egy jártatós pár virágcsokorral köszöntötte, bár sokszor a koreográ-fiákba szervesen beépített kivonulások miatt szurkolnunk kellett a fiatalok-nak, hogy ezt a színpadon megtehes-sék. A csokrok mellé azonban minden produkció – igazán megérdemelten – vastapsban is részesült.

Legvégül az est minden fellépője belekóstolt a moldvai táncba, melyet vidáman jártak, egymás kezét fogva a jártatósok vezetésével a színpadon és a széksorok közt. A műsor minden tekintetben Csilla kolléganőm szavajá-rását juttatta eszembe: „Nagyon buli!” Ennek hatása alatt indultunk feldo-bódva Mártával a táncházba…

Léleksimogató muzsikaHetek választottak még el augusztus 8-tól, a Csík Zenekar és Presser Gá-bor közös koncertjének időpontjá-ról, amikor a Csángó Fesztiváliroda ablakára kikerült a felirat: „A Csík koncertre minden jegy elkelt!”

• sz. k. m. •

Bizony, akik nem gondoskodtak időben a jegyvásárlásról lemaradtak a fesztivál Szabadtéri Színpadon rendezett egye-dülálló gálaműsoráról, ahol a Csík Ze-nekar mellett Presser Gábor, Pál István Szalonna és Bandája muzsikált, a lát-ványról pedig a Jászság Népi Együttes gondoskodott. Csík János és Szűcs Gá-bor szerkesztők neve garancia a sikerre, közös munkáikból a megelőző években is emlékezetes előadások születtek. A csütörtöki műsor az emberi lélek rez-

düléseit – örömöt, bánatot, csalódást, beteljesülést, kételyt és ábrándot – a szerelem megannyi arcát írta muzsi-kába gazdag népdalkincsünk nyelvén, formálta tánccá a mozdulatok szim-bolikájával. Mosolyfakasztó, szempár-ásító, simogató hangulatok váltották egymást lelkünkben a büszke legényes, a parázs cigány, a friss csárdás, vagy a szomorkás menyasszony-búcsúztató előadását nézve, hallgatva.

A Lélekképek című produkcióban Csík János zenekara és Pál István Sza-lonna bandája közvetítette autentikus magyar népzene találkozott az igényes zenei és szövegvilágú Presser-féle rock-kal. Ebbe az egymásra hangolt zenei műsorba nagyszerűen belesimult a Jászság Népi Együttes táncba öltött gondolatisága. Visszafogott lélegzettel hallgattuk a Majorosi Marianna pá-

ratlan hangján megszólaló népdalokat vagy a jól ismert Quimby átdolgozást. Együtt dúdoltuk Presserrel a„ Jött a doktort”, a „Kézen fogsz és hazavezetsz” című nótákat. Derültünk Csík János kedves humorán, értékeltük allűrmen-tes egyszerűségét, megcsodáltuk he-gedűjátékát, csakúgy, mint Pál István virtuozitását. A nézőtér széksoraiban fészkelődve próbáltuk fegyelmezni a szaxofon, cimbalom, gitár és a hegedű hívogató szavának engedelmeskedve ritmusra mozgó végtagjainkat. Moz-gáskényszerünk feloldásaként a végén természetesen vörösre tapsoltuk a te-nyerünket egyre követelve a ráadást.

„Én vagyok az aki nem jó…” - szólt az utolsó dal. A közönség nagy részével ebben teljesen egyetértünk, a Csík Ze-nekar tényleg nem jó, hanem tökéletes. Visszavárjuk jövőre is!

2013. augusztus 15. 5. oldalFesztivál

A „csángó” avatatlan szemmel

• Sándor Eliza •

A délelőtti folkmiséről így lemarad-tak, noha a Nagytemplom padjaiban a külföldi és magyar népviseletbe öl-tözött hagyományőrzők is egyedülálló látványt nyújtanak. Ám sok érdekes program maradt délutánra is. Szeren-csére sehol sem volt már a pár nappal korábbi rekkenő hőség, s az ígérgetett vihar is megkímélte a Jászságot.

A Déryné Rendezvényházban kezd-tünk, a kiállítást nézve elbüszkélkedtem nekik a mi Jászság Népi Együttesünk tehetségkutatós sikerével, majd meg-sárgult fotókon néztük, milyen volt az előző század közepi „Hazatérés Bukovi-nából”. A Margit-szigeten belekukkan-tottunk a moldvai és gyimesi csángók műsorába, de a Hétszínvirág, a Cuháré és Petrence együtteseknek köszönhető-en arról is megbizonyosodhattak, hogy a jászok sem maradnak alul, ha nép-táncról van szó. Eközben – ha már ott voltunk – végignéztük a vásári portéká-kat, s „messziről” jött vendégeim azt is megtudhatták, milyen is az a jászsági lepény. Az Egy asszony két vétkecskéje című előadás pikáns bukovinai székely történetei aztán – sokakkal együtt – a színpad közelébe vonzották őket, me-lyeket Kóka Rozália ízes székely nyel-vezetén hallgathattunk. Feszült érdek-lődéssel figyelték, miképpen adta vissza Ádám a Teremtőnek, majd kérte mégis vissza „Évacskát”; miként „gyuszolták az ágyat” éjszakánként a történet főszerep-lőjének kikapós nővérei; hogyan járt a pletykás Trézsi ura, aki „olyan áldott jó ember vót, ha a falra felloccsantották vóna, ott marad”, s végül fény derült arra is, miképpen „segélte meg a komacskája” a

címadó történet főszereplőjét. Majd a színpadot komolyabb témának adták át: Tampu Ferenc Román koncepció a csángókról című könyvének bemutatója következett, melyet László Ildikó egy-két csángó népdallal színesített.

Mi azonban a Főtéri színpad felé vet-tük az utat, mert egyik barátom kiszúr-ta a műsorújságban: a Magyarországi Román Táncegyüttes, az Ilosvay Sely-mes Péter Táncegyüttes, a Magyarbődi Hagyományőrzők és az Ürömi Bot-ladozók mellett „földijei”, a Nagyecsedi Hagyományőrzők is fellépnek. Sajnos csak a műsor végére értünk oda, s – bár közeledett a felvonulás, így tán böl-csebb lett volna ragaszkodni megszer-zett helyünkhöz – még előttünk állt egy gyors város(központ)néző körút. A kötelező jászkapitány szobor–fahíd–Zagyvasétány kör – részben talán a régi Berényt bemutató képeslap kiállításnak köszönhetően – azonban olyan hosszú-ra nyúlt, hogy mire visszaértünk, már amerre a szem ellát, a főtéri színpadtól egészen a bankig, nézőkkel telt meg az aszfalt. „Mindig sokan vannak, és az idei talán az összes eddigin túltesz” – magya-ráztam nekik. A zsúfolt utcán végül csak a tánccsoportokkal együtt halad-va tudtunk eljutni a színpad közelébe. Lelkes fogadtatásra lelt ismerőseim körében azon felvetésem, miszerint a mindig vidám panamai csoporttal mi is lépjünk színpadra, ám végül erről – vél-hetően a közönség legnagyobb megelé-gedésére – letettünk. Így a börtönudvar magasságában belevetettük magunkat a felvonuláshoz társuló hagyományos te-vékenységbe: az ágaskodás és helyezke-dés váltogatásába. Szerencsére a műsort a gimnázium előtt is kivetítették, így fel-váltva nézegettük a fesztivál fellépőit a

fejek között kialakuló résekben. A brazi-lok önálló műsorára már olyan közel si-került jutnunk, hogy legalacsonyabb ba-rátnőm is jól látta a színpadot, s csillogó szemekkel nézte a pávára emlékeztető brazil táncosokat. Műsoruk csupa szín, csupa toll és flitter, csupa energia és lük-tetés volt. Felmerült bennem, hogy bár bizonyára sokba kerül egy borbolyás ruhatára is, azért az mekkora sokk lehet, ha egy brazil gyermek jelenti be otthon: néptáncolni szeretne… Barátnőmben értelmesebb gondolatok támadtak, és hozzám fordulva megjegyezte: érdekes, hogy míg a magyar népi viselet funkci-onális, a braziloké szimbolikus, s hogy mozdulataiknak bizonyosan köze van a Dél-Amerikában őshonos madarak násztáncához. Sötétedés után aztán már székhez is jutottunk, s a csángó, majd az erdélyi és felvidéki csoportok előadá-sait már a nézőtérről élvezhettük. Ének, zene, tánc, ima és vers gazdagította mindkét műsort, melyekben a helyi cso-portokon kívül a Jászság Népi Együttes és a Viganó AMI táncosai is részt vettek.

„Csak az tud tüzet gyújtani, aki maga is lángol” – kommentálta a fesztivált az alapító Papp Imre a két műsor közötti beszédében. Ezek az emberek, akik év-ről-évre eljönnek, hogy a maguk kul-turális kincseit megmutassák nekünk, számtalan szívben gyújtottak már tüzet. A mi felelősségünk is, hogy ezt továbbra is megtehessék, hogy ezek a kincsek ne veszhessenek el.

Éjfél körül fáradtan, de gazdagabban bandukoltunk barátaim kocsijához. A Víz utcából még kihallatszott a táncház vidám zenéje. Egyik barátnőm vágya-kozva pillogott arra fele, ám a fáradtság erősebb volt. „De egyszer akkor is meg kell tanulnom néptáncolni!” – mondta, én pedig ígéretet tettem, hogy utána-kérdezek a pesti lehetőségeknek… Kér-désükre, hogy minden nap ilyen élettel teli-e Jászberényben, hitetlenkedve fo-gadták nemleges válaszom. Hát akkor jövőre ugyanekkor ugyanitt? Én min-denesetre itt leszek, s az arcok alapján megkockáztatom, ők is…

A Csángó Fesztivál a város azon eseménye, amit előbb vagy utóbb minden nem berényi barátomnak látnia kell. Pár nap, amikor az egyébként csendes kisváros felbolydul, és átadja magát a táncnak, zenének és általában véve a kulturális sokszínűségnek. S akárhány napos is legyen, a legnagyobb érdek-lődés mégiscsak mindig a szombati programokat övezi, azon belül is kiemelt figyelmet kap a felvonulás. Idén ezt az élményt négy barátommal is megoszt-hattam, akik a fővárosból érkeztek „Birínybe” szombat délután.

Péntek este fölszállott a pávaMúlt héten bővelkedhettünk progra-mokban, bepillantást nyerve a népze-nei hagyományokba. Erre kiváló alka-lomnak ígérkezett a Fölszállott a páva című egész estét betöltő gálaműsor, amelyben nem csalatkoztunk.

• Buschman Éva •

Az időjárásra sem lehetett panasz, senki nem fázott. A kellemes nyáresti meleg-ben a Szabadtéri Színpad előtti sétá-nyon kígyózó sorokban várakoztak az emberek. Bebocsátást nyerve mindenki szaporázta lépteit a legjobb helyek irá-nyába, de a nyári „klíma” sokakat csábí-tott a büféhez is.

Nyolc után néhány perccel „felgör-dült a függöny, elkezdett fölszállni a páva”. Színpadra lépett az est házigazdá-ja, Agócs Gergely Budapestről, aki maga is népzenével és néprajzkutatással foglal-kozik. Néhány gondolatban bemutatta a nagysikerű Duna televíziós néptánc- és népzenei vetélkedőt, a Fölszállott a pávát. Nekünk, jászberényieknek e műsor különösen jelentős, hiszen erről a versenyről neves táncosaink, a Cso-konai-díjas Jászság Népi Együttes tagjai győztesként tértek haza. Agócs Gergely elmondta, hogy a vetélkedőt az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza közösen hirdette meg tavaly. Azt

is hozzátette, hogy valójában nem az volt a céljuk, hogy tehetségeket keres-senek, hanem az, hogy az a sok tehet-ség, akik köztünk élnek, összemérjék tudásukat. A műsorban a legjobbak versengtek egymással. A hagyományo-kat ápoló énekesek, néptáncosok, ze-nekarok versengéségre a teljes magyar nyelvterületről közel 500 produkciót neveztek. A televíziós elődöntőkbe 48 jutott tovább, s közülük kerültek ki a győztesek. Év elején a televízió is köz-vetítette a gálaműsort, melyben a népze-ne- és néptáncvetélkedő legjobbjai újból színpadra léptek. E produkciót láthatta a jászberényi közönség pénteken.

Az estén Balogh Júlia, a Duna Televí-zió egyik alapítója, igazgatója, külhoni műsorok szerkesztője, műsorvezetője is köszöntötte a résztvevőket. – Államot teremteni István királyi módon tehet-ség, de életben tartani csakis munkával, kultúrával lehet. – mondta. –1906-ban kezdte el Bartók és Kodály gyűjteni a népi, nemzeti kultúra jellemzőit, sokat téve múltunk kincsének ápolásáért. A Fölszállott a páva vetélkedő gondolatát 2005 óta dédelgettük, s tavaly sikerült a műsort útjára indítani. S hogy miért éppen páva? Létezik olyan népdalunk, melynek az a címe, hogy Fölszállott a páva. A magyar jelképvilágban a páva a halhatatlanságot jelenti. Jelképrendsze-

rünk hagyomány, nemzeti identitásunk záloga. – hallhattuk Balogh Júliától. Sok fiatal érkezett hozzánk hazánk minden szegletéből, nemcsak a mai Magyar-ország területéről, azért, hogy maguk-kal hozzanak egy-egy cseppet abból a nagy vízből, amit népi hagyományok tengerének is nevezhetnénk. Az est folyamán hallhattunk szólóénekeket, küküllőmenti népdalokat, láthattunk ördöngösfüzesi sűrű és ritka fogásolás férfitáncot, bodrogközi táncokat. Fel-csendültek dél-alföldi dallamok, kalo-taszegi muzsika, s megfigyelhettük a mérai néptáncok lépéseit is.

Minden fellépő kiváló tanúbizonysá-gát tette annak, hogy az egyes vidékek jellegzetességeit milyen jól ki tudják emelni, hangsúlyozni. Táncosaink, a

„jászságisok” is többször a színpadra lép-tek gyönyörű viseleteikben. A közönség pedig hangos tapsözönnel jelezte feléjük, hogy nagyon jól művelik a népi táncos hagyományok őrzését, bemutatását.

A pénteki gálaműsorban megemlé-keztünk arról, hogy negyven éve volt az első táncház Magyarországon. S meg-emlékeztünk Halmos Béláról is.

A fináléban minden fellépő felvonult a nagyérdemű elé, a közönség soraiból sokan állva tapsoltak. Éjjel tizenegy óra felé lassan kezdett elcsendesedni a szín-pad és a nézőtér. „Elszállott a páva…”

2013. augusztus 15.6. oldal Fesztivál

Tánc kivilágos virradatigKét éves kényszerpihenő után újra megszokott helyén, a városi strandon várta lakóit a népzenész és tánctábor, melynek szerves része az esti táncház, ahol a város néptáncot szerető lakói Busai Zsuzsanna és Busai Norbert oktatók segítségével már vasárnap estétől próbálkozhattak gazdag tánc-kincsünk lépéseinek elsajátításával.

• K. M. •

Az újjáépült székház falai között va-sárnap este még kényelmesen elfértek a Zagyva Banda muzsikájára vigadók. A Csángó Fesztivál napjainak előre haladtával egyenes arányban nőtt a táncházak résztvevőinek száma is. A külföldi csoportok érkezését követően egyre nagyobb létszámú tanulni és szó-rakozni vágyó közönség töltötte meg az épületet és az udvaron felállított sörsát-rakat.

Szerdától az udvari koncertek csá-bították mulatságra a táborozókhoz csatlakozó népzenekedvelőket. A Víz utcai színpadi programot 7-én a, Jász-ság Népi Együtteshez szinte hazajáró Zagyva Banda koncertje nyitotta. A turai fiatalok repertoárjában autenti-kus magyarországi és erdélyi muzsiká-kat hallhattunk. A fesztivál folyamán sokszor elhúzták a sörsátrakban helyet foglaló táncos barátaik nótáját, mely-nek eredménye rendszerint, vérbeli táncosokhoz méltó örömtánc lett. A táncokban csak szemlélőként részt vevő, a spontán nótázást hallgató ven-dégek is jól szórakoztak, hiszen ha jól füleltek színpadon soha nem hallott pajzán szövegű népdalok ismeretével gazdagodtak a táncházak során.

Csütörtök éjszaka a Jászság Népi Együttes három tagja alkotta BaHorKa énekegyüttes aranytorkú lányai léptek a táncház színpadára, hogy műsoruk-

kal bebizonyítsák, éppolyan jól tud-nak Karádi sanzonokat előadni, mint cigány énekeket vagy magyar népdalt. A hallgatóságnak talán nem is akadt olyan tagja, aki kibírta volna valami-lyen táncmozdulat nélkül a koncerten való részvételt.

Pénteken este a panamaiak tartottak teltházas táncoktatást a székházban. Vidám zumba-edzést idéztek a moz-dulatok, a zene és a fülledt melegben igencsak izzadó tanítványok látványa. A koncertek után rendszerint az ud-varon tovább folytatódott a tánc, ahol az esti szellő kicsit hűtött a forró han-gulaton. Pénteken vihar fenyegetett, ezért a rendezők a biztonság kedvéért a megszokottnál korábban véget vetettek a mulatságnak, bár a Köztársaság Ban-dája koncert után sokaknak nehezére esett otthagyni a felfokozott hangulatú táncházat.

Szombatra már teljes létszámmal jelen voltak a vendég csoportok. Meg-érkeztek a brazilok is, akik szambát tanítottak, majd a grúzok próbáltak oktatni villámgyors lépéseik elsajátí-tására,- bevallom részemről nem sok sikerrel. A tizenegykor kezdődő Besh o Drom koncertről, teltház miatt so-kan a kapukon kívül rekedtek. Iga-zán sajnálhatják, hogy lemaradtak az együttes sodró erejű előadásáról. A táncos Kaszai Lili fantasztikus ének-hangján megszólaló balkáni, cigány, magyar, közel-keleti világzenévé átírt dallamok hallatán hatalmasat bulizott a közönség szerencsésebb, bebocsátást nyerő fele. A koncert idején, a házban szintén nagy érdeklődéssel zajlott a moldvai tánctanítás. A zene ritmusára egyszerre dobbantak a szívek és a lábak. A hajnalig tartó mulatságon a különbö-ző nemzetek amatőr és profi táncosai a táncház boldog óráiban egy nyelvet beszéltek, a tánc nyelvét.

Viszontlátásra, Jászberény!A fesztivál utolsó napja a visszatekin-tés, az értékelés és a búcsúzás jegyé-ben telt. Az események vasárnap is két helyszínen, a Margit-szigeten és a Főtéren zajlottak. A Szigetre kilátoga-tó sokadalom délután két értékőrző, régről regélő kötet bemutatóját is vé-gighallgathatta.

• Taczman Mária •

Bathó Edit A jász viselet című könyvé-nek ebben az évben jelent meg második, bővített kiadása a XIX. Jász Világtalál-kozó tiszteletére. A kötetet Viszóczky Ilona etnográfus értékelte és mutatta be. Ismertetőjében elmondta, hogy Bathó Edit munkája a jászok viseletének első monografikus összefoglalása, nélkü-lözhetetlen, hiánypótló, nehezen meg-haladható alkotás. A szerző a történeti folyamatrajzra fekteti a hangsúlyt, pél-daértékű alapossággal és részletességgel mutatja be a jász viselet fejlődésének korszakait. Őseink viselete a Jászkun Redemptiót követő időszakban, a 18-19. században élte virágkorát, rendkívü-li pompa jellemezte ekkor öltözéküket, a krónikák szerint a jász nők csak úgy úsztak a selyemben. Ez a színpompás viselet és a hozzá kötődő szokások az I. világháború után hanyatlani kezd-tek, szinte a teljes feledés homályába merültek. Azonban a ’90-es évektől kezdve a Jászság elfeledett öltözékei, a régi parasztpolgári viselet egyes darabjai reneszánszukat élik. 1995-ben a jászkun önmegváltás 250. évfordulója kitűnő

alkalmat adott a jász viselet felélesz-téséhez. Egyre többen varratják meg őseik viseletét, számos pár jász ünnepi öltözékben esküdik vagy éjfélkor veszi át a hagyományos jász menyecske- és újemberruhát. Számos fórum is adott a viselet felöltéséhez. Ez a virágzó rene-szánsz szép példája a jász identitás 21. századi továbbélésének, a jelen generá-ció hagyománytiszteletének.

A 700 éves történet összefoglalóján túl a kötet útmutatóul szolgál az alap-anyagokkal, varrással, kiegészítőkkel, viselési módokkal kapcsolatos tudniva-lókhoz. Az egyes darabok látványtervei, a 150 fotó segítséget adhat a viselet megvarrásához. Viszóczky Ilona szerint a kötet két éke a rendkívül színvonalas és részletgazdag történeti tabló és a kul-turális interferenciákat részletező igény. Bathó Edit kitér a viselet keleti vonat-kozásaira, valamint a társadalom és a műveltség alakulását is vizsgálja a vise-lettörténettel párhuzamosan.

A könyv mintegy élő illusztrációját nézhette meg ezt követően a nagyérde-mű: A Kaftántól a Viganóig címmel viselettörténeti bemutatót tartottak a Jászsági Hagyományőrző Egylet tagjai. A bemutató tematikája hűen tükrözte A jász viselet című kötet egyes fejezeteit.

A délután további részében Harangozó Imre, újkígyósi néprajzkutató ismertet-te Anyám, anyám, szép Szűz Márjám című könyvének második, bővített, át-dolgozott kiadását. A szerző 74 gyimesi és moldvai régi imádságot és ráolvasást gyűjtött össze az ott élő magyar nem-

zettöredék hagyományából. A szerző az Ipolyi Arnold Népfőiskola csángó programjainak szervezője; gyűjtőútjai során bejárta az egész Kárpát-medencét, és szenvedélyesen gyűjti azokat a tárgyi és szellemi nemzeti kincseket, amelyek egyébként az enyészet martalékává vál-nának. Az imádsággyűjtemény a múlt-ból, mélyről jövő szavakkal mondja el a halállal kapcsolatos fájdalmat. Az Ómagyar Mária-siralom világát idéző kesergők nyelvezete Moldvában a leg-szebb, a legkifejezőbb. A kötet olyan szempontból is kuriózum, hogy rend-kívül ritka nyelvváltozatokat is megidéz, így tartalmaz szövegeket sziszegő és jugáni tájszólásban is. Ezekben az imák-ban nagy megtartó erő van, erről szól a majdnem százéves moldvai Márika néni vallomása: „Hogyne tudnék lenne magyarosan beszélni, ezt tanultam volt az ideszanyámtól.” A kötet szövegeit László Ildikó előadásában énekhangon is hallhatták az érdeklődők.

Egészen estig mindkét színpadon felléptek népzenét játszó együttesek, így a Dobroda zenekar, a Szeres ze-nekar és a Zagyva Banda. Este nyolc órára zsúfolásig megtelt a Főtér. A záró műsorban szinte valamennyi külföldi, hagyományőrző és népzenei együttes búcsúzó produkcióját láthatta a közön-ség. A szervezők egy kisfilmmel is ked-veskedtek a fesztivál legérdekesebb és legemlékezetesebb pillanataiból. A fél 11-kor kezdődő nagyszabású tűzijáték méltó záróakkordja volt a XXIII. Csán-gó Fesztiválnak.

Aprók a térenA Csángó Fesztivál szervezői az idén kibővített programok-kal gondoskodtak a gyerekek szórakoztatásáról, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a jövő-ben a Viganó AMI tanulóiként képezhessék tovább a hagyo-mányokat kedvelő lurkókat.

• i. a. •

Az Aprók tábora hétfőtől pénte-kig fogadta a néptáncra, énekta-nulásra, kézműves tevékenységre fogékony gyerekeket. Színes és hasznos elfoglaltságokkal, sok játékkal, strandolással töltötték a fesztivál hetét a táborozók.

Hétvégén a Margit-sziget vásá-ri forgatagának szomszédságába települt népi játszótéren múlat-hatták az időt a vásárlásban, né-zelődésben megfáradt családok. A Tarisznyás műhely fűzfából készült ötletes játékaival nem csak a kicsik, de szüleik is pró-bára tették ügyességüket. A dél-előtti Kerekítő foglalkozásokat a babával érkezők élvezték igazán. Népi mondókák, dalok, hang-szeres bemutatók kötötték le a legkisebbek figyelmét. A délutá-ni hangszeres népi körjátékokon, tánctanításokon, ritmushangszer bemutatókon az ovis, kisiskolás korosztály vett rész örömmel. A Fejlesztő kuckó és a Napsugár Waldorf Iskola kézműves ját-szóházaiba is sokan ellátogattak, hogy papírból pillangót, külön-böző bogárkákat, díszes könyv-jelzőket készítsenek. A jákóhalmi íjászok pedig az ostorpattogtatás és íjászkodás rejtelmeibe avatták be a bátor jelentkezőket.

2013. augusztus 15. 7. oldalAjánló

ProgramokKárpátia koncertAugusztus 17-én 18 órától a Sza-badtéri Színpadon ad koncertet a Kárpátia Együttes. Vendégzeneka-ruk a Nemzeti Hang lesz.

Homokiak találkozójaAugusztus 18-án 8 órától gyüle-kezés a templom kertjében.

Homoki búcsúAugusztus 20-án 11 órakor a Szent István kápolna ünnepi szentmiséjével kezdődik a homoki búcsú, mely hagyományosan kör-menettel folytatódik.

Ünnepi rendezvénysorozatAugusztus 20-án 9 órakor a Fő-templomban ünnepi szentmise nyitja a rendezvénysorozatot. A városi ünnepség a Szentháromság téri parkban folytatódik dr. Budai Gyula államtitkár köszöntőjével, kenyérszenteléssel, kulturális mű-sorral. Délután családi programok, koncertek, tűzijáték és utcabál al-kotják a műsort.

Állatkertek éjszakájaAugusztus 30-án második alka-lommal rendezik meg országszerte az Állatkertek Éjszakája programot, melyhez a tavalyi évhez hasonlóan a Jászberényi Zoo is csatlakozik. 19 órától éjfélig várják különleges bemutatókkal, érdekességekkel a látogatókat.

Ahol az úr húzza a lovakatErdélyiek a múltról, a jelenről és a jövőrőlA székely magyarság múltja és jelene, jövőbeni kérdései a Kárpát-medencé-ben volt az alcíme a Csángó Fesztivál részét képező VII. Magyar-Magyar Konferenciának, amelynek előadóit az idén meglepően sokan hallgatták végig szombat délelőtt a Déryné Ren-dezvényház dísztermében. A találko-zón Erdély területi autonómiájáról, a tervezett új romániai megyésítés ne-gatívumairól is szó esett.

• Gurzó Klári •

A megjelenteket Péterbencze Anikó etnográfus köszöntötte, aki a Csángó Fesztivál alapítója, Papp Imre hitvestár-saként mutatkozott be a hallgatóságnak, majd átadta a szót Jászberény polgár-mesterének, Szabó Tamásnak, hogy a város nevében üdvözölje a vendégeket. Ékes Ilona, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottságának fideszes tagja soros felszólalásában mindenekelőtt Kocsán Lászlónak gratulált a konferencia meg-szervezéséért, és kifejtette, érdemei fel-becsülhetetlenek, hisz a hagyományőr-zésnek különös hangsúlyt kell kapnia értékvesztett világunkban. A politikus-asszony egy régi székely mondással bú-csúzott. Így fogalmazott: „Békesség a bejövőkre, áldás a kimenőkre!”.

Az előadásokat a Monorból érkezett dr. Szekeres Lukács Sándor, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének siménfalvi Székely Mózesről, az egyet-len székely származású erdélyi fejede-lemről tartott értekezése vezette be. A tisztségviselő kifejtette, még ebben a hónapban több évi óhaj válik valóra Sófalván, ahol szobrot fognak állítani a 16. századi hadvezérnek és politikus-nak, az erdélyi história egyik meghatá-rozó, ha nem is makulátlan személyi-ségének.

Vavrinecz András budapesti népzene-kutató helyett a következőkben Pávai István etnomuzikológus beszélt a szé-kelyföldi zenekutatásról, jelezve, hogy valójában egy új szakterületről van szó, sokáig ugyanis csak a kalotaszegi, illet-ve a széki népi kultúra feltérképezésével,

feldolgozásával volt elfoglalva a szakma. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy az egyes székelyföldi székek, a hajdani közigazgatási egységek közti rivalizálás a néprajzi tájegységekre is kihatással volt és van, márpedig ezt nem árt szem előtt tartani. Kitért az erdélyi magyar muzsi-kát ért német és polgári hatások jellegze-tességeire, az ellenük felvett kezdetleges küzdelemre, a gyűjtők páratlan mun-kájára, Bartók Béla és Kodály Zoltán transzszilván elődjeire és utódjaira, Kri-za János, Orbán Balázs, Bartalos István,

Vikár Béla, Domokos Pál Péter, Lajta László és Martin György szerepére, a rájuk esett feladatok súlyosságára, a mű-kedvelői lelkesedéstől a profizmusig ve-zető hosszú út buktatóira, tanulságaira.

Ismételt visszatérőként és előadóként Tímár Zsombor László, Gyimesfelsőlok polgármestere a területi önrendelke-zés szükségessége kapcsán kifejtette: az anyaországihoz hasonlóan jelen pilla-natban az erdélyi közélet is azon hár-mas tengely köré szerveződik, amelynek Brüsszel, Budapest és Bukarest a hang-adó pólusa. Úgy vélte, ezzel a berendez-kedéssel szemben a fejlődés és a megma-radás biztos záloga az lenne, ha a helyi ügyekről helyben születhetnének meg a döntések. Sérelmezte, hogy Romániá-ban újfent el akarják hallgattatni azokat, akik nem hajlandók elviselni az ország tervbe vett régiósításával, közigazgatási átszervezésével járó nagy amputációt. A

javasolt új megyerendszer ugyanis meg-bontaná a magyar közösségek egységét, magyarlakta területeket csatolna hozzá színromán vidékekhez. Tímár Zsombor László Gyimesbükk szerencsétlen esetét hozta fel elrettentő példának: a telepü-lést évekkel korábban a román hatósá-gok leválasztották Csíkról, hogy a fejlet-len, kerékkötőnek is nevezett moldvai Bákóhoz kössék. Gyimesbükk helyzetét azóta sem sikerült rendezni. „Gyáva embernek nincs hazája” – nyomatéko-sította a polgármester.

A partiumi Nagyszalontáról, Arany János szülővárosáról Török László pol-gármester tartott vetített képes beszá-molót, azt sugallva, hogy a helyi ma-gyarok ragaszkodnak identitásukhoz, anyanyelvükhöz és ősi jogaikhoz, ám a betelepítéseknek tulajdoníthatóan ma már szórványt képeznek Bihar me-gyében, a román-magyar országhatár közvetlen közelében. Aláhúzta: a szám szerinti kisebbségbe került magyarok nagyobb odafigyelést, törődést igényel-nek, mint a tömbben, többségben élők, lévén, hogy végvárat képeznek, ám ösz-szesen ugyanannyian vannak, mint a székelyföldiek. Ha a végvárak meggyen-gülnek és megsemmisülnek, a székely-ség is veszélybe sodródik – mondta, s át-nyújtott egy maroknyi hajdúsági földet Szabó Tamás polgármesternek.

Antal Imre, a csíkcsobotfalvi Csobod Öröksége Egyesület elnöke a közösségi élet, vagyis a valódi értékek élhetővé té-telének általa alkalmazott módszereiről számolt be. Megemlítette, az első in-tézkedésük az volt, hogy vásároltak egy gardont, olyan megfontolásból, hogy távlati megoldások csak akkor születhet-nek, ha a legény átöleli a leány derekát. Szerinte az érzelem viszi előre a világot, nem a pénz, és csak ott várhatók ered-mények, ahol a tehénnek neve van, nem ára, az egyén pedig nem arra hajt, hogy felkerüljön az újságok címoldalaira. „A baj akkor kezdődött, amikor megjelent a faluban a kenyérüzlet. Addig hat ló húzott egy urat, utána egyetlen úr hú-zott hat lovat” – jegyezte meg Antal Imre, aki Szegeden járt egyetemre, on-nan tért vissza Csíkcsobotfalvára.

András Mihály mezőségiként vezeti immár több esztendeje a Hargita Nem-zeti Székely Népi Együttest, így tapasz-talataira támaszkodva tette fel a szinte megválaszolhatatlan kérdést: kik lesznek a jövő adatközlői? Hisz népi együttesek-ből, táncházakból minden helységben akad, amatőrök és fizetett táncosok, zenészek egész serege ápolja a tradíció-kat Erdélyszerte, ami persze bíztató, de egyben elgondolkodtató is, mert azt jelenti, hogy mindaz, ami a pódiumra alkalmatlan, el fog felejtődni. András Mihály azt nehezményezi, hogy a nép-tánc és a népzene egyre inkább már csak a színpadon létezik, hazug manírok fogjává vált. Gálák helyett ezért olyan rendezvényekre kellene összpontosítani, mint az Ezer Székely Leány Találkozója, amely még mentes a sallangoktól. Meg-jegyezte, persze el kell ismerni, hogy a népi kultúrát a táncházak mentették meg az enyészettől, de csak Magyaror-szágon, amiként azt is ildomos belátni, hogy a műfaj nem falufüggő, a városok-ban is legitimitást szerezhet, sőt, alkal-mazkodnia muszáj a kor kihívásaihoz, a fiatalok szokásaihoz. Kijelentette, az elvárások természetesen sokfélék, lehe-tetlen mindenki kívánságait kielégíteni, de a modern adottságoknak és az ár-nyaltabb, tudományos alapokon nyug-vó tudásnak köszönhetően a viseletet igényesebben meg lehet varrni, a táncot őszintébben el lehet járni, megtisztítani az idők porától. És noha van már ele-gendő ok arra, hogy optimistán szem-léljük a jövőt, bizonytalan például az, képes-e önfenntartó lenni a kialakított rendszer, a média hajlandó lesz-e segíte-ni az egyébként még – vagy inkább újra

– jó irányba haladó folyamatot, és hogy javítható-e maradandóan a döntésho-zók ízlése? – összegezte gondolatébresz-tő kétségeit a hivatásos együttes vezetője.

Utolsóként az Érden élő Kóka Rozália mesemondó idézte fel a bukovinai szé-kelyek vándorlásainak állomásait, még-pedig úgy, ahogyan a kalandos, politi-kai árulásoktól sem mentes történetet a Magyarországon otthonra lelt felme-nőitől hallotta.

(Fotó: Sárközi János)

Tárlat Csonka MagyarországonIdén először a Hamza Múzeum is csatlakozott a Csángó Fesztiválhoz az augusztus 3-án nyílott, Bihar megye három művészének grafikáit bemu-tató Csonka tárlat című kiállításával.

• r. a. •

Csonka, mert mind a terület képzőmű-vészeti kincsének, mind az alkotók élet-művének csupán töredékét tudja bemu-tatni a szűkös kiállítótér keretein belül. A cím azonban utal a térség jellegzetes épületére, az Arany János Emlékmúze-umnak helyt adó Csonka-toronyra is. A tárlat egyik képén is megjelenő torony a terület szimbólumaként is felfogható: az egykori erődből, a nagyszalontai vár-ból, mely egy egész térséget védelmezett, ma már csak egy csonka torony maradt. Erre utal vissza a tárlat alcíme is: „Parti-umi történetek a torony aljából”.

A partiumi Bihar-megye valaha a magyarországi Hajdú-Bihar megyével szoros közigazgatási egységet alko-tott, mígnem a trianoni békeszerződés nyomán a megye háromnegyed része Romániához került. Az egykoron száz százalékban magyar lakosságú tele-pülésekre románokat telepítettek, így

mára mindössze húsz százalék maradt a magyarok aránya. Itt élő honfitársa-ink számára mindennapos küzdelmet jelent nemzeti identitásuk megőrzése. Sokkal nagyobb figyelemre és segítség-re szorulnak, mint a magyar többségű határon túli települések lakói – mondta el Gurzó K. Enikő művészettörténész, a múzeum igazgatója, aki Temesvár szü-lötteként személyesen ismeri a helyzetet.

A három kiállító e terület kulturális hagyatékát gazdagítja. Miklós János, a rangidős, a kolozsvári egyetemen ismer-kedett grafikával, ezt követően Nagyvá-radon festészetet tanul. E kiállításon fő-ként linóleum- és fametszetei láthatók, témájául ex-librisek, jellegzetes épületek és a magyar motívumvilág szolgáltak.

Bagosi Imre Tibor szintén a kolozs-vári iskola képviselője. Festészettel, grafikával és fotózással foglalkozik, leg-inkább szociofotóiról ismert. Számos országban voltak kiállításai, többek kö-zött Japánban és az Egyesült Államok-ban is. Most szülőhazája, Nagyszalonta építészeti jelképeiről készített tusrajzait láthatjuk, többek között a tárlat cím-adó képét. Az épületek, szobrok jelen-tőségének megértését a képek mellé helyezett rövid ismertetők segítik.

A legifjabb kiállító, Pap Szabolcs maga is megjelent a megnyitón, hisz ő szállította a képeket Jászberénybe. A Nagyváradi Állami Egyetemen végzett reklámgrafikát. Főleg üvegablakok ter-vezésével és ékszerkészítéssel foglalko-zik, szabadidejében grafikákat készít. Többféle technikával készült Tánc című képsorozatával – melyek a tradicionális értékek veszélyeztetettségére is figyel-meztetnek –, leginkább kapcsolódik a Csángó Fesztiválhoz.

A tárlat azonban nemcsak a fesztivál idejére szól, október végéig megtekint-hető a múzeum nyitvatartási idejében.

Tisztelt Gazdatárs! A 2012. évben meghirdetett fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó nyert pályázatom üzleti tervében vállaltam a Jászkürt Újságban történő megjele-nést. Az 57/2012 (VI. 21.) VM rende-letben foglaltak szerint a rangsorolás során 142 pontot értem el. A pályá-zati összeg 90%-át 2013 februárjában igényeltem meg. Mivel vállaltam, hogy főállású mezőgazdasági vállalkozóvá válok, így 2012 decemberétől rendelke-zem vállalkozói igazolvánnyal. Közben egy másik meghatározó esemény történt velem, mely szintén megvál-toztatta az életemet, megszületett gyermekem 2012 decemberében, ezért egy évig édesapám lett a gazdaságom megbízott vezetője. Sokat köszönhetek szüleimnek ebben az időszakban, ez előtt is, és remélem ezután is segítséget kapok tőlük, mert a gyakorlatban sok minden máshogy működik, mint ahogy azt az iskolában megtanultuk.

Szabó Lívia

ApróhirdetésJászberényi székhelyű építőipari vállalkozás Kivitelezésért Felelős Mű-szaki Vezetői jogosultsággal rendelkező Építmérnököt keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Az állás azonnal betölthető. Jelentkezni a szerkesztőség-be „Építésvezető” jeligére, zárt boríték-ban leadott részletes önéletrajzzal lehet.

Lányok (23-32 évig), a királyfi nem én vagyok, de arany a lelkem és családot szeretnék! 31�év/172/65. 18 óra után 30/403-8224

Szerkesztőségünk munkatársakat keres

az online és hagyományos újság-íráshoz kedvet érző, a város iránt elkötelezett, lelkes, terhelhető csa-patjátékos személyében. A közélet iránti érdeklődés előnyt jelent.Az önéletrajzot és motivációs le-velet a berenyiujsag@gmail.com e-mail címre várjuk.

2013. augusztus 15.8. oldal Sport�/�Ügyeletek

ÜgyeletekGyógyszertárak

augusztus 15.. csütörtökMérleg GyógyszertárJb. Bercsényi út 10.Tel.: 410-834

augusztus 16. péntekZöldkereszt GyógyszertárJb. Gyöngyösi út 44.Tel.: 413-382

augusztus 17. szombatThököly GyógyszertárJb. Thököly u. 14.Tel: 502-667

augusztus 18. vasárnapElixír Gyógyszertár (Tesco)Jb. Nagykátai út

augusztus 19. hétfőSzentháromság PatikaJb. Lehel Vezér tér. 14.Tel: 502-635

augusztus 20. keddThököly GyógyszertárJb. Thököly u. 14.Tel: 502-667

augusztus 21. szerdaElixír Gyógyszertár (Tesco)Jb. Nagykátai út

augusztus 22. csütörtökKígyó GyógyszertárJb. Kossuth u. 33.Tel: 502-655

Központi felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet:

Jb. Thököly út 13. Tel.: 0656/�221-304Hétköznap:18-tól 8 óráig.

Hétvégén, pihenő- és ünnepnap: 8-tól 8 óráig

Ambuláns felnőtt-ellátás hétvégén és ünnepnap: 8-tól 8 óráig Tel.: 0656/�221-304

Fogászati ügyeletHeti pihenő-, munkaszüneti és ünnepnapokon: 7 és 15 óra között a Szolnok, Temető út 1. szám alatti rendelőben. Tel.: 56/�210-130

Gyermekorvosi ügyelet szombat, vasárnap a Thököly úti rendelőben 8-tól 18 óráig lesz.

Jászberény város közéleti hetilapja

Főszerkesztő: Halász LajosTel.: +3630/375-3353, email: halaasz.lajos@gmail.com

Munkatársak: Farkas Ferenc, Gergely Csilla, Ács Tibor,Buschman Éva, Gurzó Klári, Kárpáti Márta, Taczman Mária.

Tördelő: Sándor Eliza.

Szerkesztőség: Jászberény, Fürdő utca 5-7. Tel.: 57/502-622Hirdetések: berenyiujsag@gmail.com

Kiadó: JVV Zrt.; Felelős kiadó: Horgosi Zsolt vezérigazgatóNyomás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Lajosmizse

Jászkürt Újság − minden csütörtökön.

Jászkürt ÚjságJászberény város lapja

Állattartással és kóbor kutyákkal kapcsolatos bejelentések: a gyepmesteri telepen (Jb, Repce u. 17.) nyitvatartási időben: hétfőtől péntekig 8 és 12 óra között. Tel.: 30/651-1098.

Szeretsz úszni, bringázni, futni?

Triatlon utánpótlás:Véghelyi Árpád 20/5525059

GYERE TRIATLONOZNI!

VI. ZAGYVAMENTI MARATON

2013. augusztus 25. vasárnap

Nevezz elore!határidő: augusztus 21.

Információk:www.jasztri.hu

Jász Trió TV�–�A Jászság közelebbrőlaugusztus 15. – augusztus 21.

Apáti Hírmondó:csütörtök 6.00, 7.00;szombat 20.00; vasárnap 7.00; szerda 6.00, 7.00,19.00, 20.00, 22.00Bencze Show:Csonka Andráspéntek 8.30Janza Katahétfő 20.30; kedd 18.30, 20.30Berényi Hírmondó:(friss hírek: csütörtökönként) csütörtök 19.00, 20.00; 22.00; péntek 6.00, 7.00, 20.30; szombat 6.00, 9.00, 16.30, 19.00; vasárnap 6.00, 16.30, 19.00.; hétfő 6.00, 21.30

Berényi Pillanatok:Ella István orgona hangversenycsütörtök 17.30JV – Nagyszüleink hagyatékahétfő 19.00; kedd 6.00, 19.30, 21.00Döntés után:kedd 19.00; szerda 8.00, 20.30Épí-tech:csütörtök: 18.30; péntek 8.00, kedd 7.30, 18.00, 20.00Értékőrző:csütörtök 8.00; vasárnap 10.00, 16.00, 20.30, hétfő 8.00Fényszaruról jelentjük:péntek 19.00, 20.00, 22.00; szombat 7.00, 21.00, 22.00; vasárnap 8.00

Fényszarui pillanatok:péntek 21.30Képújság:csütörtök 8.30-17.30; péntek 9.00-18.30; szombat 10.00-16.00; vasárnap 10.30-16.00; hétfő 8.30-18.30; kedd 8.30-18.00; szerda 8.30-18.00Kívánság Batyu:csütörtök 21.00; szombat 17.30; vasárnap 17.30, 21.00; szerda 18.00, 21.00Kukkantó:péntek 18.30; szombat 8.30, 16.00, 18.30; vasárnap 9.00, 18.30, 20.00; hétfő 7.00, 18.30; kedd 8.00.

A műsorváltozás jogát fenntartjuk! Műsorainkat megnézheti a www.jttv.hu weboldalon is!

Időjárás előrejelzésMarad a meleg. Csütörtöktől ismét emelkedik a hőmérő higanyszála, majd hétvégén 32-33�°C körüli csúcshőmérsékletnél tetőzik. A hétfőn érkező hideg-front hatására keddre néhány fokkal visszaesik a hő-mérséklet és péntekig a meteorológusok ígérete szerint nem tér vissza a kánikula. A következő napok éjszaká-in 13-18 fokra hűl a levegő. Csapadékra legnagyobb eséllyel hétfőn számíthatunk, ekkor zivatar és erős szél is előfordulhat. (Forrás: www.idokep.hu)

Fogatok küzdelme a forróságbanAugusztus 3-án, szombaton az Elect-rolux melletti pályán rendezték meg a VI. Fogathajtó Versenyt. A rekkenő hőség ellenére emlékezetes rendez-vénynek lehettünk szemtanúi.

• Farkas Ferenc •

A fogathajtás számos tényező együttes eredményeként születik meg. Az egy vagy két lóból álló fogat megfelelő ele-ganciával vív ki természetes érdeklődést, s kell hozzá hajtó, fogathajtó és segéd-hajtó. Befolyásolja a verseny során a versenylovak viselkedését a kocsin levő fék is. A szép és felkészített ló az egyik csodája ennek a rendezvénynek, a másik a lóval összenőtt ember, aki gyeplővel, ostorral, olykor tagolatlan hangadással készteti – mert Gion Nándor szavával tud lóul gondolkodni –négylábú társát szép és nagy erőkifejtést produkáló telje-sítményre. Igazi összhang van ember és ló között, másként aligha lehet szép és jelentős eredményeket produkálni.

Korán megérkeztek a fogatok. Nyolc-tól zajlott a regisztráció és a pályabemu-tató. Szép pálya fogadta a versenyzőket. Elkerülhetetlen a technikai értekezlet, melyet Fehér Tibor versenybíró és pá-lyaépítő tartott. Az ünnepélyes meg-nyitót Szabó Tamás polgármester és or-szággyűlési képviselő tartotta: Kiemelte, hogy megyénkben ma egyedül Jászbe-rény büszkélkedhet azzal a kiváltsággal, hogy egymásután három lovas rendez-vénynek is otthont adhat. A Jászberényi Sportegyesület Fogathajtó és Díjugrató Szakosztálya 18 fogathajtóval rendelke-zik. Ékes bizonyságaként annak, hogy a lovas szakmák becsületét vissza akarják adni. A lovas sport, a lovas turizmus vendégeket vonz és munkahelyeket te-remt. Újra megjelennek a hagyományos szakmák, és szeptembertől elindul a lo-vas kultúra oktatása.

A jeles rendezvényre 49 nevezés érke-zett a kitűzött időpontig. Fárasztó, de egyben szívmelengető volt a teljes nap, hiszen néhány hosszabb—rövidebb

szünettel folyt a nemes versengés az alig enyhülő hőségben. Este nyolc után került sor a díjkiosztásra. A győztesek: Póni kettes: Cseri Arnold (Farmos); Fél-vér egyes: Kocsi Martin (Nagykáta); Ket-tes kezdő: D. Németh István (Farmos); Kettes haladó: Zele Géza (Vecsés).

Minden résztvevő emléktárgyat is kapott. Külön elismerésben részesült a legfiatalabb Rédei Ádám és legidősebb Horváth Ferenc. (Fotó: Sárközi János)

Teniszpálya avatóA Co-op Star TSE harmadik tenisz-pályáját avatta fel Szabó Tamás pol-gármester sport délután keretében a Szelei úton a közelmúltban.

• Székely Éva •

A 14 fős teniszcsapat 2012-ben megyei első osztályban játszott, de jó szereplé-sükkel a következő idényt már az OB III.-ban folytatják. Ennek feltétele a harmadik pálya megléte. Az új küzdő-térrel így már három salakos pálya áll a versenyzők rendelkezésére, és ezek a pályák már az OB II. és a korosztályos versenyek megtartására is alkalmasak.

Legsikeresebb versenyzők közül mindenképpen meg kell említenünk Bábosik Bencét és Dancsó Bálintot. Bábosik Bence nemzetközi versenye-ken is szerepel és korosztályos országos

bajnok volt. Dancsó Bálint korosztá-lyos harmadik helyezett.

A pályák nemcsak a sportolók szá-mára nyitottak, térítés ellenében min-den nap – hétvégén is – reggel 8-tól este 8-ig előzetes bejelentkezéssel bárki igénybe veheti őket. Télen is várják két fedett pályán a mozogni, teniszezni vá-gyókat.

Akik tenisztudásukat csiszolni sze-retnék vagy meg szeretnének tanulni teniszezni, korosztálytól függetlenül rendelkezésükre áll két edző, Bartóki József és Sződi Szabolcs is.

Kinek mit jelent a tenisz, mi is való-jában? Chris Evert, a XX. század egyik legsikeresebb teniszezője mondta: „A tenisz olyan, mint az élet: keményen dolgozol, keresed a megoldást, kockáza-tot vállalsz, néha hibázol, néha nyersz.”

(A szerző felvétele)

Délegyházi sikerekA délegyházi tavaknál 61 induló részvéte-lével rendezte meg a Sry Chimoy Team, triatlon és aquatlon versenyét. A fő ese-mény az utóbbi volt, ahol 5 km futás után 1000 métert kellett úszni a 26,5�°C-os tóban, majd újabb 5 km lefutása után érhettek célba a versenyzők. A berényi triatlonosok remekül szerepeltek, dobo-gós helyezésekkel érkeztek haza. Triatlon futamban a gyerekek között Vincze Ákos 2., senior nőknél Réti Szilvia 2., míg a férfiaknál Demeter Gábor 3. helyen ért célba. Aquatlon futamon Notheisz János volt a berényiek közül a leggyorsabb: a nagyon erős felnőtt férfi mezőnyben a ki-válónak számító 5. helyezést szerezte meg. Senioroknál Demeter Gábor gyűjtött be újabb 3. helyezést. Notheiszné Ihász Ad-rienn a hölgyek (20-39 év) mezőnyében elsőként ért célba, így mind a kategóri-ájában, mind az abszolút értékelésben ő volt a legjobb.

Kiestünk a Magyar KupábólAmint korábban jeleztük, a Labdarú-gó Magyar Kupa főtábláján Jászbe-rény csapata Borsod megye egyik leg-jobbjával, Felsőzsolcával találkozott.

• Ács Tibor •

A meccset az ellenfél otthonában kellett játszaniuk, s ez nem kedvezett. Masszív gárda volt az ellenfél, bár nem mutattak játékukban semmi különlegeset. Főleg magas csatáraikra építettek, fejeléseik eredményre is vezettek: egy jogos bün-tetőt harcoltak ki. A nagy lehetőséget el-puskázta az ítélet végrehajtója. Nem úgy a másikat: a második félidőben Szanyi Krisztián (az edző szerint) szabályos becsúszását is szabálytalannak ítélte a

sípmester. E lehetőségét már könyörte-lenül kihasználta a borsodi gárda. Táma-dásaikból nem született gól, így sajnos az 1-0-ás eredménnyel, kiesett a Jászbe-rényi FC, hisz a szabályok értelmében nem lesz második meccs. Mentségükre szóljon, a leggólerősebbnek tartott tár-suk, Besenyei Ferenc a strandlabdarúgó válogatottal Spanyol országban szerepelt ezidőtájt, (bronzérmet hoz haza). A jövő héten viszont a tiszafüredi első bajnoki meccsre már teljes kerettel szeretnének utazni, mert Besenyeiék a strandfoci válogatottal augusztus 18 és 20-a között Siófokon, egy nemzetközi tornán szere-pelnek majd. Bízzunk benne, hogy az új csatár csak a füredi győzelem után csat-lakozik társaihoz…

MŰSZAKI MENEDZSERI ÁLLÁS JÁSZBERÉNYBENwww.elektromosfutes.hu/muszaki-ertekesitoAZONNALI KEZDÉS, FIX BÉR + JUTALÉK