1

Új(don)ság

Húsvéti kiadás

Viccek, receptek

Neked

Húsvéti versek

Húsvéti hagyomány,

tojásfestés, locsolóversek

Mi történt eddig?

2

Kedves Olvasó!

Az Új(don)ság húsvéti és egyben

tavaszi számát tartod most a

kezedben. Mint a legutóbbi adventi

példányunkon, úgy természetesen ezen

is sokat dolgoztunk, mert szerettük

volna, ha együtt élnétek át velünk

ezen lapok olvasgatása közben a böjtölés

örömét, a húsvét csodálatos ünnepét,

és a pünkösd felemelő érzését. A fő

mondanivalónk természetesen a húsvéti

ünnepkörre korlátozódik, de bepillantást

enged az elmúlt idő történéseibe, és

abba is, ami a jövőre vonatkozik.

Többek között olvashattok majd az

ünnep jelentéséről, a hozzá kapcsolódó

hagyományokról, a kedves időtöltésről,

mint például a tojásfestés, a

hagyományos ételekről, és azokról a

helyekről, ahol még ma is őrzik a

tradicionális szokásokat, és ott még

bizony egy jéghideg vödör vízzel öntözik

meg a leányokat az ifjú férfiak. A

tavasz csodálatos és varázslatos jelenébe

pillanthattok be, a virágok és az üde

szellő kellemes illatát csempésszük egy-

egy cikkünkbe, hogy ti is olyan nagy

lelkesedéssel várjátok azt a három

hónapot, mely finom melegségével

elcsábít minket, és hív a kipattanó

természetbe, ahol számos programot

csinálhatunk közösségben, vagy egyedül

elmélkedve. Végre lehetőség nyílik a

szabadtéri sportok űzésére és a kinti

játékokra. Következnek a tavaszi

ünnepek, mint például a csodálatos

Anyák napja, ahol édesanyánkat

ünnepeljük kitörő szeretettel, nagyszerű

lelkesedéssel és odaadó imádattal. Habár

mind tudjuk, hogy nem csak e napon

kell a világ legcsodálatosabb emberére

figyelnünk, hanem minden egyes nap

meg kell Őt becsülnünk, szeretnünk kell

amíg csak élünk, s még azután is!

Remélem, hogy titeket is hasonló

érzésekkel és pozitív gondolatokkal fog

feltölteni ez az évszak, hiszen

csodálatosan süt a nap, csiripelnek a

madarak és lengedezik a szellő… az a

csodálatos, mámorító tavaszi szellő!

Íme, egy kis tavasz Wass Alberttől:

„Nézd, ott fent már bársony-zöld a

rét,

Ezüstös csermely boldogan nevet,

A nap tüzes sugárral hinti be,

A bárányfelhős, türkizkék eget.

Fuvallat támad, langyos, kellemes,

A barka-por arany felhőt havaz,

Tölgy-templomok orgonája zeng:

Ott áldozatra lobbant a tavasz.

Hívogat már a néma bükkfa-bolt

A mohos fákra, hogy leszállt a csend...

Tavasz-ünnepre gyúló rengetegben

Egy fáradt lélek végre megpihent”

2013. április, Kassai Viktória

3

A 2012/2013. tanév tavaszi félévének időbeosztása a HTK-n:

Bejelentkezési időszak kezdete – 2013. január 23.

Bejelentkezési időszak lezárul - 2013. február 2.

Leckekönyvek leadási határideje - 2013. február 6.

Tárgyfelvételi időszak kezdete - 2013. január 30.

Az Új(don)ság első száma online – 2013. február 6.

Tárgyfelvételi időszak lezárul - 2013. február 8.

Sapientia farsangi bálja – 2013. február 11.

Nyílt nap - 2013. február. 12.

+Tárgyfelvétel határidő - 2013. február 19. 2000,- Ft/tárgy

Szorgalmi időszak - 2013. február 4 - 2013. május 18.

Levelező tagozaton - 2013. február 9.

Nappali tagozaton - 2013. február 11.

Keresztútjárás a Gellért-hegyen – 2013. február 26.

Tanítási szünet levelező tagozaton - 2013. március 30.

2013. április 6.

Tanítási szünet nappali tagozaton - 2013. március 15.

2013. március 25 - április 7.

2013. május 1.

Rektori munkaszüneti napok - 2013. március 28-29. és augusztus 15.

Szigorlati (HTK) vizsgaidőszak - 2013. február 28 - március 13.

Szigorlati vizsgaidőpontok meghirdetése - 2013. február 20-22.

Szigorlati vizsgajelentkezési időszak -2013. február 26. - 2013. március 12.

Nemzeti ünnep – 2013. március 15.

Szigorlati vizsgaeredmények beírása leckekönyvbe és Neptunba - 2013. március 14-ig

Kari ülések - 2013. március 4., június 3.

Nemzetközi Nőnap – 2013. március 8.

4

Felvételi jelentkezési lapok leadási határidő - 2013. március 31.

Húsvét – 2013. április 1.

A munka ünnepe – 2013. május 1.

Édesanyák napja – 2013. május 5.

Leckekönyvek felvétele a tavaszi félév vizsgáihoz - 2013. május 2-től

Tárgyak meghirdetése az őszi félévre - 2013. május 18-ig

Mintaórarend tervezet elkészítése, egyeztetése az oktatókkal és kurzusok meghirdetése

2013. április 19-ig

Végleges mintaórarend a Neptunon - 2013. május 18-ig

Pünkösd – 2013. május 20.

Vizsgaidőszak (CV vizsgák is) - 2013. május 21 - 2013. június 29.

Elővizsga időszak - 2013. május 11 - 18.

Vizsgaidőpontok meghirdetése - 2013. március 18-tól 2013. április 26-ig

Félévközi tanulmányi követelmények minősítésének beírása a Neptunba és a leckekönyvbe

2013. május 18.

Vizsgajelentkezési időszak kezdete - 2013. május 3.

Vizsgajelentkezési időszak lezárul - 2013. június 28.

Leckekönyvek leadási határideje - 2013. július 3.

Felvételi időpontja - 2013. május 28., 2013. június 24.

5

Jajj, az a csodálatos tavasz…!

És megérkezett… végre, végre, végre!

Ki gondolta volna, hogy ennyi vesződés,

komorság, hideg, fagyoskodás, didergés,

vastagpulcsi és vastagharisnya után

kiderül az ég, szikráit szórja a napsugár

és már a szellő is azt suttogja, hogy

eljött az a három hónap, melyet

mindenki várt, már oly régen. Amikor

a park mellett elhaladva, vagy az utcán

sétálva, a buszt, vagy a taxit várva

meghallod, hogy csicseregnek a madarak.

Látod a napfelkeltét és ez olyan nagyon

melengeti a kicsi szíved,

mint már így hosszú-hosszú

ideje semmi. A tavasz

magával ragad és repít… s

azzal a lendülettel suhanunk

át az órákon, napokon és a

heteken is. Az az érzés,

amikor megcsapja az orrodat a lágyan

lengedező szél illata és tudod, igen

tudod, hogy már ott van a levegőben.

Vidámság, nevetés, sok-sok csevegés,

jókedv és derű! Finom parfüm illat, mely

megcsap egy-egy már lengébben öltöző

hölgy elhaladtával. Friss, dús haj, ápolt

kezek és a színek harmóniája. Ilyenkor

belengi egész lényünket a tavasz,

egyszerűen és megmagyarázhatatlanul

arra inspirál minket, hogy szépnek,

jónak, csinosnak, igényesnek, és üdítőnek

kell lennünk. Hogy nem mindegy, mit

kapunk fel a nagykabát alá, mondván

úgysem látja senki sem. Nem mindegy,

hogyan készítjük el az aznapi

frizuránkat, mert már nem kell a sapka

alá gyűrni, ha kimerészkedünk a téli

fagyos, csontig hatoló hidegben. És a

természet… oh a természet, annyira

csodálatos! Annyira szívet és szemet

gyönyörködtető! A fákon, bokrokon

bimbó bontakozik és csodálatos illatos

virággá változik, a kertekben jácint,

nárcisz, orgona, aranyeső. Illatosak,

színesek és gyönyörűek! A fű

illata… végre érezzük a

frissen vágott fű illatát!

Össze sem hasonlítható

semmivel sem! És a

madárcsicsergős reggel, mikor

már szinte égető vágyat

érzel az iránt, hogy indulhass iskolába,

dolgozni, vagy csak ki, ki, ki! Mert

ilyenkor olyan finom kint lenni! Az

embertársak is megváltoznak ez idő

tájt. Mindenki udvariasabb, kedvesebb,

mosolygósabb lesz és az utcán, a

buszon, akarva akaratlanul is vigyorogsz

magadban, másra, egy sztorin, vagy

csak szimplán, mert tavasz van és ez

nem csak rügyeket fakaszt, hanem

mosolyt is! Igen, mert végre tavasz

van…

Kassai Viktória

6

Ady Endre: A szép Húsvét

Odukat és kriptákat pattant

S bús árkokig leér a szava:

Ilyen a Húsvét szent tavasza

S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérrül,

Mikor künn, a Tavaszban

Minden csoda csodát csinál

S minden drága fizetség megtérül?

Óh, Tavasz, óh, Húsvét,

Emberek ősi biztatója,

Csak azt szórd szét köztünk:

Állandó a tavaszi óra

S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél,

Odukat és kriptákat pattant.

Van-e gyönyörűbb ennél?

Tóth Árpád: Húsvéti versike

Hát itt a husvét, alleluja!

És ilyenkor öntözködni szokás,

S az ezüstbokás

Verőfény táncol az emberek szivében,

S a tavaszi veréb dudolász a fákon,

Mint valami kis szárnyas furulya,

S a télikabátot zálogba vágom,

S randevúra hívom az ideálom

- És a többi, satöbbi, satöbbi,

Amit már nem szokás

Senkinek az orrára kötni.

7

Nyíltnap

Karunk nyíltnapja február 12-én került megrendezésre. A reméltnél több résztvevő volt

jelen és nagy érdeklődést mutattak a Katolikus közösségszervező és a Katolikus teológus

képzések iránt. A nap Dr. Kuminetz Géza dékán úr nyitóbeszédével indult majd egy részletes

szaktájékoztató következett a két nappali alapképzésünkről, hogy az érdeklődők mindenben

tájékozottak legyenek. A bemutató után egyetemünkön katekétaként végzett Ribényi Orsolya

beszámolóját hallhatták a nyíltnapra érkezők, aki megosztotta velük tapasztalatait és

véleményét a karról, a képzésről, a szakról és a diploma utáni lehetőségekről. Ezután Dékán

Úr Lelkipásztorkodástan kurzusára nyerhettek betekintést, amit egy egyetemi „idegenvezetés”

követett. Megnézhették az előadókat, a kápolnákat és a gyönyörű könyvtárunkat is. Persze a

teaház sem maradhatott ki a sorból, így oda vezettük őket utoljára, hogy kedveskedjünk nekik

finomságokkal és az elmaradhatatlan teával. Itt lehetőségük nyílt személyesebben

megismerkedni és beszélgetni velünk, hallgatókkal és egymással is. Befejezésként egy

kisfilmmel készültünk számukra, ami az előző félévi, illetve korábbi évek programjainak(

gólyabálok, gólyatáborok, karácsonyi műsorok, kari kirándulások) fényképeiből és videóiból

állt össze. Őszintén reméljük, hogy a nyíltnap tetszett a felvételizőknek és a következő

tanévben mindegyikőjükkel újra találkozhatunk majd!

Farsang

A farsangot a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán

ünnepeltük február 11-én, amelynek témája a népmesék volt, így különböző népviseletekben

jelentek meg a hallgatók. Az esemény nyitásaként megnéztünk egy rövid magyar népmesét,

ezután kezdődtek az előadások. A sapientiások két produkcióval készültek, amit

évfolyamonként valósítottak meg, a HTK szintén kettővel kari szinten. A főiskola első évesei

konyhai eszközökkel bábozták el az Aranyszőrű bárány című népmesét, a másodévesek pedig

egy saját maguk által megírt, népmesei elemeket tartalmazó és iskolájukat tükröző paródiát

adtak elő, ami nagyon szórakoztatóra sikerült. Mi, a Hittudományi Kar hallgatói egy sváb

néptánccal készültünk, amit Kristály Zsuzsanna tanított be nekünk. Valamint második

bemutatkozásunkként egy citera előadást hallhatott a közönség Katona Georginának

köszönhetően. Ezekkel a produkciókkal karunk elnyerte az első díjat. Ezután egy kis kötetlen

beszélgetés, ismerkedés, evés-ivás következett, amit a farsang házigazdája szakított meg azzal

a felszólítással, hogy alkossunk csapatokat. Miután ez sikeresen megtörtént megkaptuk azon

állomások helyét ahová el kellett találnunk és ott különféle feladatokat teljesítenünk. Volt,

amelyik az erőnlétet vagy a kézügyességet, akadtak olyanok is, amelyek a zenei műveltséget,

illetve olyanok, amik a gyógynövények ismeretét tették próbára. Ezen feladatok

megoldásában, teljesítésében is nagyon jól szerepelt karunk, csoportjaink dobogós

8

helyezéseket értek el. A farsangi mulatság zárásaként táncházat rendeztek a sapientiások, ahol

nagyon ügyes táncosoktól tanulhattunk különféle magyar néptáncokat. Jól éreztük magunkat

ott, hiszen nagyon szívesen és kedvesen fogadtak bennünket és színvonalas, jól megszervezett

programon vehettünk részt.

Keresztút

Február 26-án a Gellért-hegy lábától keresztútra indultunk a nagyböjti időre való

tekintettel. A tizennégy állomást tizennégy különböző helyen olvastuk miközben tartottunk a

hegy csúcsa felé. Az állomások képeit Rontó Zsanett rajzolta, az ezekhez tartozó

elmélkedéseket pedig a Diákbizottság tagjai írták meg és olvasták fel. Mindenki olyan

szövegeket írt, amik nagyon elgondolkodtatóak voltak és a mai fiatalság számára nagyon

tanulságosak lehetnek, tehát nevezhetjük ezt egy ifjúsági keresztútnak is. A kis „túránk”

nagyon jól sikerült, jó közösségben voltunk, elmélkedtünk, beszélgettünk, mozogtunk és még

az idő is nekünk kedvezett, hiszen szépen sütött a nap egész délután.

F.R.

9

A Szent kereszt

Langyos a szél, kitágul az utca

Egy madár raj már víg dalát fújja

De fenn a hegyen éjnek lebben a szárnya

Keresztnek állt egy csiszolt fa ága

Keresztnek állt, s oly nehéz a dolga

Míg társain a bűnösök súlya

Úgy neki jutott a legigazabb lelke

Rajta nyugszik el a Megváltó teste

Tudta, rég tudta, mi lesz a bére

Hogy rá szárad majd a Bárány vére

Míg apja jászol volt a Kis Jézus alatt

Neki gyászosabb feladat maradt.

Szelíden altatta mély álomba

Kemény görcseit a vér bántotta

Ezt, a Fiú a kedves bánásért róla

Sebéből folyó vízzel lemosta.

A Megváltó hű lelkét kiadta

A keresztfa némán elsiratta

Vigasztalólag szólt még hozzá a Lélek:

„Harmad napra úgyis visszatérek”

Telt az idő és gördültek sziklák

Úgy történt minden, ahogy megírták

Három nap múlva Jézus visszatért

Érted, Értem és Minden emberért.

Komáromi Ivett Amália

10

Húsvéti szokások és hagyományok

A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően

Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel

kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő

szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a

családi vendégségeké a főszerep.

A húsvét, mint egyházi ünnep

Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus

Krisztus feltámadásáról emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban

szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.

A húsvétot megelőző vasárnap - virágvasárnap - Krisztus diadalmas jeruzsálemi

bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az

északibb tájakon pedig a barkás körmenet.

A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amelynek

mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja.

Ennek tiszteletére és a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig

misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a

napon tartották vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb

nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.

A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé,

hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva

fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.

Locsolkodás és tojásfestés

Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi

időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik,

modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is

kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel

helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is

tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a

katonák lecsendesíteni.

A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak

cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének

segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a

férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal

kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek

igen változatosak. Az technika fejlődésével, a természetes festékanyagokkal készített

11

hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de

gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé

aprópénz is jár a locsolkodónak.

A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a

levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagy

igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek

számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.

A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni,

ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.

A húsvéti szimbólumok eredete

• A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél

fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

• A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg

valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává

vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.

• A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben

jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban

azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép

eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó

népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány

vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen

halála által váltotta meg az emberiséget.

• A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvasárnap

megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak

köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték

jeruzsálemi bevonulása alkalmából. Szűcs Balázs

12

Wass Albert - Nagypénteki sirató

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra

megyünk,

messzi út porából köpönyeget veszünk…

Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves

nóta.

Így dalolják Magyarhonban talán Mohács

óta.

Véreim! Véreim! Országútak népe!

Sokszázéves Nagypénteknek

soha sem lesz vége?

Egyik napon Tamás vagyunk,

másik napon Júdás vagyunk,

kakasszónál Péter vagyunk.

Átokverte, szerencsétlen

nagypéntekes nemzet vagyunk.

Golgotáról Golgotára

hurcoljuk a keresztfákat.

mindég kettőt, soh'se hármat.

Egyet felállítunk jobbról,

egyet felállítunk balról,

s amiként a világ halad:

egyszer jobbról, egyszer balról

fölhúzzuk rá a latrokat.

Kurucokat, labancokat,

közülünk a legjobbakat,

mindég csak a legjobbakat.

Majd, ahogy az idő telik,

mint ki dolgát jól végezte:

Nagypéntektől Nagypéntekig

térdelünk a kereszt alatt

húsvéti csodára lesve.

Egyszer a jobbszélső alatt

másszor a balszélső alatt,

éppen csak hogy a középső,

az igazi, üres marad.

Nincsen is keresztfánk közbül,

nem térdel ott senki, senki.

A mi magyar Nagypéntekünk

évszázadok sora óta

évszázadok sora óta

ezért nem tud Húsvét lenni.

Így lettünk országút népe,

idegen föld csavargója,

pásztortalan jószág-féle.

Tamással hitetlenkedő,

kakasszóra péterkedő,

júdáscsókkal kereskedő.

Soha-soha békességgel

Krisztus-Úrban szövetkező.

Te kerülsz föl? Bujdosom én.

Én vagyok fönt? Bujdosol Te.

Egynek közülünk az útja

mindég kivisz idegenbe.

Bizony, jól mondja a nóta,

hogy elmegyünk, el-elmegyünk,

messzi nagy útakra megyünk.

Messzi nagy útak porából

bizony, köpönyeget veszünk.

S ebben a nagy köpönyegben,

sok-sok súlyos köpönyegben

bizony pajtás, mondom Néked:

rendre, rendre mind elveszünk.

Bajorerdő, 1947.

13

Receptek

Ünnepi csoki flip

Hozzávalók 10 főre

50 dkg cukor

1/2 l tej

2 tojássárgája

10 dkg kakaó

3,5 dl tiszta szesz

Elkészítés:

1. A kakaót a cukorral szárazon tökéletesen összekeverjük.

2. Kevés langyos tejjel és a tojássárgájával tovább keverjük, sűrű masszává.

3. A maradék tejet forrón, de nem felforralva (lefölözve) ráöntjük, és folyamatosan tovább keverjük, amíg

teljesen csomómentes nem lesz.

4. A keveréket lehűtjük és nagyon lassan, állandó keverés közben a szeszt hozzácsepegtetjük

Vajsör

Hozzávalók 1 főre:

2,5 dl tej

1 ek cukor

10 g vaj

kevés fahéj

Elkészítés:

1. A vajat megolvasztjuk, és megpirítjuk rajta a cukrot.

2. Amikor a cukor elkezd barnulni, ráöntjük a tejet.

3. Hagyjuk felforrni a tejet, majd levesszük a tűzről, Fahéjjal ízesítjük.

14

Vendégváró hidegtál gazdagon

Hozzávalók 4 főre:

A franciasalátával töltött gépsonkához:

10 dkg francia saláta zöldségkeverék

1 dl tejföl

2 ek majonéz

1 ek mustár

1 kk só

citromlé ízlés szerint

cukor ízlés szerint

6 szelet gépsonka

A körözöttel töltött lapkasajthoz:

25 dkg túró

5 dkg vaj

Csípős piros arany

Hagyma

Elkészítés:

1. Francia saláta: A franciasaláta zöldségkeveréket megsózzuk, borsozzuk kicsit, majd kevés margarinon puhára

pároljuk, kihűtjük. Közben a tejfölt, majonézt, mustárt és a többi hozzávalót összekeverjük, ha szükséges,

ízesítjük még ízlésünk szerint, majd hozzákeverjük a kihűlt zöldségkeveréket.

2. Szépen, egyenletesen elosztjuk a sonkaszeleten, majd feltekerjük. Ha ez kész, a hűtőbe tesszük.

3. Kőrözött: A vajat a túróval és a tejföllel habosra keverjük. Az ízesítő anyagokkal tetszés szerint fűszerezzük.

Nyomózsákba tesszük, és megtöltjük vele az óvatosan összetekert sajtszeleteket. Ezt is a hűtőbe tesszük.

4. A töltött tojás: A tojásokat megfőzzük sós vízben, majd héjukat leszedjük. Kettévágjuk, majd a sárgájukat

óvatosan kiszedjük, és villával összetörjük. Hozzáadjuk a tejfölt, mustárt, sót, borsot, és jól összekeverjük. Ezt

a tölteléket szintén nyomózsákba tesszük, és visszatöltjük a tojásfehérjékbe.

5. Egy tálat kirakunk a megmosott és lecsepegtetett salátalevelekkel. Ezután szépen elrendezzük rajta a töltött

sonkát, töltött sajtot és töltött tojást.

6. A díszítő zöldségekkel és a maradék krémmel megdíszítjük ízlésünk és fantáziánk szerint.

Nagyon fontos az, hogy mindig rengeteg zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert

elengedhetetlen vitaminokat tartalmaznak a szervezetünk számára!

15

Zöldségleves csurgatott tésztával

Hozzávalók 4 főre:

50 dkg vegyes zöldség (nálam sárgarépa, karfiol,

brokkoli, petrezselyemgyökér)

1 db paradicsom

1 db zöldpaprika

1 fej hagyma

1 gerezd fokhagyma

8 ml olaj

2 l víz, só, petrezselyemzöld

Csurgatott tészta: 1 tojás

10 dkg liszt

kb. 50 ml víz

Elkészítés:

1. Az apróra vágott hagymát és a zöldpaprikát olajon megfuttatjuk, hozzáadjuk az előkészített zöldséget,

átforgatjuk az olajon, pár perc után egy kevés vizet adunk hozzá, 5 percig pároljuk, majd feltöltjük a többi

vízzel. Sózzuk, és lefedve főzzük.

2. Amíg fő, elkészítjük a csurgatott tésztát.

3. A tojást és a lisztet elkavarjuk, apránként adogatva hozzá a vizet, hogy vastagon folyós masszát kapjunk. 15

percet pihentetjük. 4. Amikor a zöldség már majdnem kész beledobjuk a levesbe a paradicsomot, 1 perc után kivesszük, hideg víz

alatt kihűtjük, meghámozzuk, és kockára vágva a fővő levesbe tesszük.

5. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, és csak addig főzzük, amíg a paradicsom megpuhul.

6. A leves felét átszűrjük egy másik edénybe, és a fővő lébe egy tölcséren keresztül belecsurgatjuk a tésztát.

Folyamatosan kavarjuk, hogy ne ragadjon össze. Pár perc alatt kész van. A két levest összetöltjük.

7. Zöldfűszerrel tálaljuk.

Sült báránykaraj rozmaringgal és fokhagymával

Hozzávalók 4 főre

egy kb. 2,5 kg-os báránykaraj (vagy báránycomb)

12 ág rozmaring

2 gerezd fokhagyma sóolívaolaj a kenéshez

Elkészítés:

1. Sütőt melegítsük elő 220 fokra. 2. A sütési időt számítsuk ki az alábbiak sz közepes: 20 perc/ 45 dkg + 20 perc jól átsült: 25 perc/ 45 dkg + 25 perc 4. Éles késsel 12 helyen vágjuk be a hús bőrös felét. Tépjük le a rozmaring csúcsát, a fokhagymákat pedig vágjuk hosszában félbe. Ezeket dugdossuk be a bemetszésekbe. 5. Kenjük meg a húst olívaolajjal és sózzuk meg ízlés szerint. 6. 15 perc alatt süssük világosbarnára. Vegyük vissza a hőmérsékletet és folytassuk a sütést. 7. Időnként locsoljuk meg a húst a levével. Ha kész, vegyük ki a sütőből, tegyük deszkára és fóliával letakarva pihentessük 15-20 percig.

16

Csoki-mázas kuglóf

Hozzávalók 4 főre:

4 tojás

25 dkg porcukor

1 dl étolaj

1 dl tej

40 dkg finomliszt

1 ek kakaópor

0,5 cs sütőpor

Tetejére:

csokoládémáz

tojáscukor

Elkészítés:

1. A lisztbe elkeverjük a

sütőport, szétválasztjuk a

tojásokat.

2. A fehérjét kemény habbá verjük.

3. A sárgáját porcukorral kikeverjük, hozzáadjuk a tejet, az olajat és csomómentesre elkeverjük

benne a lisztet, majd beleforgatjuk a habot.

4. Vajjal kikent, liszttel megszórt kuglófformába öntjük a massza kétharmad részét, a

maradékhoz hozzákeverjük a kakaót és a tetejére kanalazzuk.

5. Takaréklángon sütjük, majd amikor kihűlt kiborítjuk a formából, tetejére csokimázat teszünk

és tojáscukorkákat. Sütési hőfok: 180°Csütési mód: alul-felül, hőlégbefúvásos sütés.

Szirec

Hozzávalók:

1 l tej

10 db tojás

só (csipetnyi)

cukor (ízlés szerint)

Elkészítés:

1. A tejet felforraljuk, és ahogy kezd

habosodni, beleöntjük az összekevert

tojást. Addig kavargatjuk kis lángon,

amíg túrós nem lesz. Közben beízesítjük

pici sóval és cukorral. Aki

2. jó édesre akarja, az rakhat bele 1

evőkanálnyi cukrot is.

3. A tűzről levéve leöntjük a savót, ami

kicsapódott és gézbe kötve (jó erősen

megcsavarva) felakasztjuk ahol 3 óra

alatt kihűl és kicsorog.

4. Betesszük a hűtőbe, és bármikor vághatunk belőle szeleteket a húsvéti sonka mellé. Szép a

mintája,ha a tojást nem verjük fel habosra, csak éppen összekeverjük.

Tanácsok:

Én minden évben csinálom húsvétra, elengedhetetlen a sonkatálról.

17

Húsvéti locsolóversek

Józsi vagyok, szép és laza.

Locsoljak vagy menjek haza?

Falu végén templom,

Locsoljak-e ? Nemtom.

Falu végén megint templom,

Locsoljak-e ? Megint nemtom.

Én verset nem tudok,

azt mondjanak a kicsik,

és csak azért jöttem,

hogy igyak egy kicsit.

Egy gondolat bánt engemet.

Elfeledtem a versemet.

Én még kicsi vagyok,

verset ezért nem is tudok.

De majd jönnek a nagyok,

aztán majd mondanak azok.

Húsvét van odakinn

mosolyog az ég is,

Adjanak egy ezrest,

mosolygok majd én is!

Egy tök,

Két tök,

Három tök,

Négy tök,

Nem tökölök - Öntök.

Van nálam egy kis pacsuli,

leloccsintom magát!

Ha egy kicsi mázlija van

Szereti a szagát!

Korán reggel útra

keltem,

Se nem ittam, se

nem ettem.

Tarisznya húzza a

vállam,

Térdig kopott már a lábam.

Bejártam a fél világot,

Láttam sok-sok szép virágot.

A legszebbre most találtam,

Hogy öntözzem, alig vártam.

Piros tojás, fehér nyuszi,

Locsolásért jár a puszi!

Itt a húsvét, eljött végre,

A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok,

Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak,

Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom,

Locsolásért csók jár, három!

Eljött a szép húsvét reggele,

Feltámadásunk édes ünnepe.

Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,

Pattognak a rügyek, s virít a virág.

A harang zúgása hirdet ünnepet,

Egy kismadár dalol a zöld rétek

felett.

Tündérország rózsái közt

gyöngyharmatot szedtem,

Akit azzal meglocsolok, megáldja az

Isten.

Az illatos rózsavíztől megnőnek a

lányok,

Zsebeimbe beleférnek a piros

tojások.

18

Pünkösd

Az idei évben Pünkösd napját május 20-án ünnepeljük. Az egyházi évben mozgó

ünnepként van feltüntetve, hiszen Pünkösd az amúgy is mindig változó időpontban lévő

Húsvétot követő 50. napon van. Bár ez nem volt mindig így, a Húsvéthoz alkalmazkodó

határozat a niceai zsinat óta él. A zsidó vallásból eredeztetjük. Mást jelentett az Ó-és az

Újszövetség emberének. Az Ószövetségben először zarándokünnepként jelenik meg, ahol

Izrael fiainak meg kellett jelenni Jahve színe előtt. A történelem változásainak folyamán már

örömünnepről beszélhetünk, a pészach utáni ötvenedik napon sabouthkor a nép hálát adott a

búzatermésért, az aratás és a gyümölcstermések ünnepe volt. Jézus korában a Törvény

kihirdetésének emléknapja, amikor sokan zarándokoltak Jeruzsálembe. A mai értelemben vett

Pünkösd a keresztény egyházban annak emlékét tartja, hogy Jézus feltámadása után az 50.

napon a Szentlélek leszállt az apostolokra. Eljövetelét jelek kísérték, szél zúgása, lángnyelvek

megjelenése és leereszkedése, valamint a különböző nyelveken való beszéd.

Megkeresztelkedtek azon a napon és megkapták a szentlélek ajándékait. Ezek pedig a

következők voltak: bölcsesség, értelem, jó tanács, lelki erősség, tudomány, jámborság és az

istenfélelem. Ma ezen az ünnepen tartják a bérmálás szentségének a kiszolgáltatását, hiszen

bérmálkozáskor a bérmálandóra leszáll a szentlélek és megerősíti a hitében.

A néphagyományban Pünkösd napján tájegységenként változó szokások jelentek meg. Ilyen a

pünkösdi királyválasztás, mely ügyességi próbákkal egybekötött szokás. Az Alföldön

különösen nagy teret hódít a pünkösdölés. Ez egyfajta népköszöntő falujárás, ahol az ifjú

legények és lányok házról házra járnak és különböző népdalokat énekelve, táncokat járva

adományokat gyűjtenek.

„Mi van ma, mi van ma

Piros pünkösd napja

Holnap lesz, holnap lesz

a második napja.”

Szokás, hogy ilyenkor nem csak királyt, királynét is választanak, és királynéjárást végeznek a

gyermekkorunkból mindenki által ismerős dalra:

„Búj, búj zöld ág zöld levelecske.

Nyitva van az aranykapu,

csak bújjatok rajta

Rajta rajta, leszakadt a pajta.”

Egyes helyeken, Pünkösd napján állítják a májusfát is, de mivel ezt a szokást május elsejéhez

is kötötték nehéz lenne megmondani, az eredeti szokás szerint melyik ünnepkörhöz volt

köthető. Az biztos, hogy a 18. században szokás volt még a templomokban is májusfát

állítani.

Ahogy már korábban olvashattuk, Pünkösd egyházunk jelentős ünnepe, így imádkozzunk

azért, hogy mi is tudjunk figyelni a Szentlélekre és bízzunk Isten általa ránk árasztott

kegyelmében.

Szentlélek Úristen, ki az Atyától és a Fiútól öröktől fogva származol, ki mindenható vagy és

egylényegű az Atyával és Fiúval, szívem alázatosságában leborulva imádlak és az

angyalokkal, és szentekkel magasztallak Téged. Neked köszönöm, hogy a szent keresztségben

Isten gyermekévé és a mennyország örökösévé lettem. Te vagy minden természetfölötti

kegyelem forrása és bőkezű adományozója. Jöjj, Szentlélek Isten, töltsd el szívemet hétszeres

ajándékoddal.

Jöjj, ó Bölcsesség Lelke, taníts meg, hogy minden gondolatomat és cselekedetemet egyedül

Istenre irányozzam.

Jöjj el, Értelemnek Lelke, hogy szent hitem igazságait és az isteni titkokat üdvösen megértsem.

19

Jöjj el, Tanácsnak Lelke, hogy minden ügyemben és kételyemben a helyeset megismerjem, és

a jót válasszam. Jöjj el, Erősségnek Lelke, hogy szerencsétlenségben és bajban, a gonosz

léleknek és a világnak kísértősei között, mindenkor hozzád ragaszkodjam. Jöjj el,

tudománynak Lelke, hogy mindig tanításaid ösvényén járjak.

Jöjj el, Jámborságnak Lelke, hogy a jövőben buzgóbban szolgáljak neked, parancsaidat és

sugallataidat hűségesen betartva Uramnak, Istenemnek egész szívvel szolgáljak.

Jöjj el, Isteni Szent Félelem Lelke, hogy Isten szent fölségének jelenlétéről mindig és

mindenütt megemlékezzem, és szorgosan elkerüljek mindent, ami neked visszatetszik.

Jöjj Szentlélekisten, áraszd el lelkemet ajándékaiddal és erősíts meg a keresztény erényekben,

hogy a tökéletesség útján járhassak és majdan az Atyával és a Fiúval Téged magasztaljalak

mindörökkön örökké. Ámen

Teket Regina

20

(Édes)anyák napja

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap,

melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon

ez a nap május első vasárnapjára esik, de több

országban május második vasárnapján ünneplik.

Az anyák megünneplésének története az ókori

Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi

ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is

kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az

édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy

hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra

elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia

Ward Howe segítségével.

1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé

nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére.

Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi

ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök

a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre

fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a

virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is

propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására az gyorsan népszerűvé

vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete –

az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők

hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep

üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során.

Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi

Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a

hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. A mai napig is elterjedt, hogy

felköszöntjük édesanyáinkat ezen a vasárnapon. Bizton adjunk hálát addig, míg mellettünk

van minden egyes percért amit vele tölthetünk. Talán amíg mi nők, lányok nem válunk

édesanyává nem érthetjük meg mit is jelent ebben a szerepkörben lenni. Nem mindig könnyű,

ma már nem csak családanyákról beszélünk, hanem családjuk mellett dolgozó asszonyokról

is, akik sokszor megtörtek és elfáradtak. Gondoskodjunk arról, hogy egy kedves szóval,

segítéssel, mosollyal vagy egy szép versel és virágcsokorral köszöntsük őket ezen a napon.

Mácz István: Örülj Velem! című könyvének egy apró részletével hívnám fel a figyelmet arra

kik is ők az Öregek.„ Érett a mosolyuk. Szavuknak súlyt ad a tapasztalat. Sejtik már ők a

szükségest a fontosat. Arcukon derű. Másképp látják az életet, mint aki fiatal. Idős asszonyok

arca. Hová tették szépségük? A tavaszt felváltotta a tél. Mindkettő szép. Az egyik színes a

másik fehér. A nyár ízei a gyümölcsökben. A szépségük gyermekeikben, unokáikban. Belső

arcuk szépsége. Szerelemre nem csak testük gyújtott. A lélek arca ránctalan lehet és éretten

szép. Igazságos az élet, nem viszik sírba az erőt és a szépséget. Továbbadták a lángot, Mások

viszik.”

Teket Regina

21

Viccek

Kisgyerekek gyónnak húsvét előtt. Bemegy a gyóntatófülkébe az első, megvallja bűneit, és ezzel zárja: "bedobtam a vízbe a tökmagot". A plébános nem érti, de nem kérdez. Rájön a következő gyerek, az is megvallja, hogy bedobta a vízbe a tökmagot, s ez így megy tovább, míg az utolsó gyerek nem említi ezt a bűnt. A plébános rákérdez: - Te nem dobtad vízbe a tökmagot? - Nem - feleli a gyerek - én vagyok Tökmag!

- Mi a Húsvét-szigetek fővárosa? - ??? - Nyúl York. Bemegy a nyuszika a zöldségeshez, és kérdezi az eladótól: - Sárgarépa van? - Nincs nyuszika, csak banán van. - Akkor irány Bana!

- Mi az előnye annak, ha szenilis vagy?

- ???

- Elrejtheted magadnak a húsvéti

tojásokat.

Pistike megkérdezi az édesanyját: - Anya, ugye, hogy a húsvéti nyuszi tojja a tojást? - Igen Pistike. - És az is igaz, hogy a tojásból kiscsibe kel ki? - Igen Pistike. - Hát nem mondom, szép kis erkölcsök uralkodnak nyúléknál.

Az agresszív kismalac mohón fal egy tábla mogyorós csokoládét. A nyuszika odamegy hozzá, nézi,

nézi, csurog a nyála, annyira megkívánja a csokit.

Azt mondja neki:

- Te, malacka, én még sose ettem ilyen csokoládét.

- Hát most se fogsz!

Két rendőr megajándékozza egymást húsvétkor, az egyik Kinder tojást kap. - Te, hallod, megszenvedtem vele, mire megettem. - Ugyan miért? - Hát a csoki könnyen ment, de a kapszulát rohadt nehéz volt lenyelni. Nyuszika a húsvét közeledtével betér a boltba. - Ecetet kérek! - Sajnos nyuszika, mi nem tartunk ecetet, ez egy festékbolt. - Mondom, e-c-e-t-e-t kérek!!!! - Nyuszika, ez egy festékbolt! - Jó, akkor mondom másképp: kérek egy pamacot! Húsvéti locsolóvers: Kék erdőben jártam, zöld ibolyát láttam. Holnap megyek a szemészetre.

22

Felelős kiadó: PPKE-HTK Diákbizottság

Főszerkesztő: Kassai Viktória

Munkatársak: Komáromi Ivett Amália

Fekete Réka

Teket Regina

Szűcs Balázs