városunk · két fehér macska sírjára víg kecses albinók, kedves puha gömbölyegek, kis...

XVI. évfolyam 4. szám 2013. október

VárosunkBudapesti Honismereti Híradó

Közgyûjteményekben ingyenes

Az egykori Textilmúzeum2012. január 1-tõl tartozikaz Óbudai Múzeum kötelé-kébe. A múzeumot az egy-kori fenntartó, a Textilmúze-um Alapítvány ajánlotta felÓbuda-Békásmegyer Ön-kormányzatának, miután afenntartást nem tudta to-vább finanszírozni.

Az Óbudai Múzeum az át-vétel után három fõ stratégi-ai célt tûzött ki: a leromlottállapotban lévõ gyûjteménytbiztonságba kellett helyezni,az elavult, korszerûtlen ál-landó kiállítás helyett egy újkiállítást kellett tervezni, aközel másfél évtizede befeje-

Budapest Fõváros Levél-tára június 7-én nyitottameg A magyar polgári ha-gyaték: A Gerenday családiratai címû idõszaki kiállítá-sát. Tárlatuk jó betekintéstad egy, az iparosodás sorána budapesti nagypolgárságközé emelkedõ család törté-netérõl a magyar polgároso-dás kezdeti idõszakától in-dulva a polgárság felszámo-lását egyik alapvetõ céljánaktekintõ kommunista diktatú-ráig. Kiállításuk – kurátora

Horváth J. András, LukácsAnikó és Orbán Gergely – alevéltár aulájának vitrinei-ben és az elsõ emeleti kiállí-tótérben tekinthetõ meg.

A 19. század elejétõl nyo-mon követhetõ pesti keres-kedõ, majd gyáros família,az elsõ magyar sírkõgyáratlétrehozó Gerenday családegzisztenciája megalapozá-sán túlmenõen az üzleti ésmagán életében a személyestisztességre, szakmai hírne-

A Várkert Bazár (volt Bu-dai Ifjúsági Park és Öntõházudvar) a budai Várhegy dél-keleti lejtõje és a Duna kö-

zött helyezkedik el. A maegységesnek számító területa középkor folyamán meg-oszlott az egykori erõdítése-ken belül. A mai Öntõházudvar területe Zsigmond ki-rály (1387–1437) uralkodá-sa alatt alakult ki. Utóbb ittegy nagyméretû raktártemeltek, majd ennek helyénágyúöntõ mûhelyek mûköd-tek. A Vízhordó lépcsõtõldélre, a kõfalakon kívül esõrész mind a középkorban,mind a török korban külvá-

rosnak számított. Itt 2012-ben a nagy mennyiségû földkitermelésével indultak mega régészeti munkálatok aVárkert Bazár felújításávalkapcsolatosan. 2012 késõõszén, a volt Ifjúsági Park te-rületén, nagy felületenkönnyûszerkezetes épületeknyomai, majd 2013 telénimmár kõbõl álló épületrész-letek kerültek napvilágra. Félévvel késõbb hasonló kõépületrészletekre bukkantaka régészek.

A Budai Ifjúsági Park terü-letén két részrõl kell különszólnunk. Az északnyugatiterületen többször újjá-,vagy átépített török kori te-lepülésrész látott napvilágot.A teraszosan kiképzett hegy-oldalban öt, kõ épületrészle-tet sikerült megfigyelni, ket-tõt a felsõ, hármat az alsóteraszon. A várlejtõ felsõ te-raszán álló, délebbre esõépületrész törtköves falaiegy itt pusztító tûzvész soránmegégtek. Belsejében vö-rösre égett agyagpadló, apadlón pedig mázas kályha-szemekbõl, valamint tapasz-

Óbuda régi-új kiállításaMásfél év alatt született meg

Magyar polgári hagyatékA Gerenday család iratai

Régészeti feltárásokA Várkert Bazár leletei

Az államosítás utáni korszak bejárata a Goldberger felirat alatt

Részlet az elsõ emeleti kiállítási térbõl

Csontnyelû bicska nõi alakkal

(Folytatása a 8. oldalon.)



Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2013. október2

A makói születésû HerrichKároly (1818) a budapestiMûegyetem elõdjében, aMérnöki Intézetben 1841-ben szerzett oklevelet. Püs-pökladányban uradalmimérnökként alkalmazzák –fõként birtokfelmérésre ésparcellázásra, majd 1847-tõla Tisza szabályozás vízépítõmérnökeként dolgozik.

1850-ben vezetõ mérnökistátuszt fogadva el egyikelett az állami tisztséget válla-ló „Bach-huszárok”-nak.Sok választása nem volt, mi-vel a Tisza szabályozást irá-nyító társulatot államosítot-ták. A kiegyezésig irányítot-ta a Tisza teljes folyószabá-lyozási munkálatait.

Herrich összefogva YblMiklóssal és Reitter Ferenc-cel – a Fõvárosi KözmûvekTanácsa elnöke – 1867-benmegszervezi az 1945-ig mû-ködõ Magyar Mérnök ésÉpítész Egyletet, a hazai mû-szaki értelmiség legfonto-sabb szakmai szervezetét.

A kiegyezést követõen mi-niszteri osztálytanácsoskéntjelentõs szerepe volt buda-pesti Duna-part árvizek elle-ni kiépítésében. A budai Fõutca 1. számú, Ybl Miklóstervezte Lánchíd Palotábanlakik, emellett lakása volt aferencvárosi Csillag utca 10-ben, birtokolta a mai Kossuthtér északi oldalának ház-tömbjét, és négyszintes bér-háza volt a Lipótvárosban ésbelsõ Ferencvárosban.

Tehetõs emberként meg-vásárol egy, az Üllõi ország-úttól délre fekvõ 550 holdasbirtokrészt. 1869-ben 811,egyenként 300 négyszögölestelket mér ki és kezd árulni –80 krajcáros négyszögölen-kénti árért!

Kispest neki köszönheti amai Rákóczi utca, Üllõi út,Jahn Ferenc utca és AdyEndre út közötti szabályos,sakktáblaszerû település- ésúthálózatát, 15–18 méterszéles utcáit, köztereit. Eg-gert József és Rózsa Lajos

birtokosokkal kö-zösen 54 katasz-teri hold nagysá-gú területet köz-célokra ingyenadott át a köz-ségnek. A gyorsütemben beépü-lõ terület Co-lonie-Klein-Pesthnéven már két évmúltán elszakadtVecséstõl és1871-ben ideig-lenes szervezésû,önálló kisközség-gé válik, Kispestelõdjévé.

61 éves korá-ban, 1879-benlemondott minisz-tériumi állásáról, utolsó ki-lenc évét békésen, háromlányával és egy fiával, csa-

ládja körében élte le – 125éve halt meg.

gábriel

Budapest XIX. kerületé-ben három reformátustemplom található. Mind ahárom kálvinista szakrálisépület, Kispest közel másfélévszázados egyháztörténe-tének fontos emléke. Közü-lük a legöregebb templom-ról emlékezünk meg.

Kispest a 19. század köze-pén keletkezett, miután a

szentlõrinci puszta területétfelparcellázták az 1860-asévekben. Késõbb, 1871-benlett község, majd 1873-bennagyközség. Az elsõ lakosokközött sok volt az Alföldrõlszármazó református, akikszámára Szabó Aladár tar-totta az elsõ istentiszteletet1885. április 6-án FürediPál Fõ u. 44. szám alatti há-zában. Ezt megelõzõen,1884-ben már megindult areformátus hitoktatás a kis-pesti állami népiskolában.Szabó Aladár, mint a Buda-pesti Református Egyház-község segédlelkésze, 1885és 1887 között Kõbánya,Kispest és Erzsébetfalva (amai Pesterzsébet) reformá-

tus híveinek lelki gondozá-sát látta el.

Kispesten ekkor még nemállt egy templom sem. Elsõ-ként a református felekezettemploma épült fel, amelyrea gyûjtés 1885-ben indult.Az 1890-es években a refor-mátusok száma Kispestenmár meghaladta az 1100 fõt.

A templom alapkövét1896. május 25-én helyez-ték el, a harangokat 1898.április 9-én szentelte felKeresztessy Sámuel zuglóilelkipásztor. Szász KárolyDunamelléki ReformátusEgyházkerület püspökénekünnepélyes szolgálatávaltörtént 1898. május 15-én atemplom felszentelése.

Az épület tervezõje Maj-thényi Ferenc építész, azegyházközség presbiterevolt, aki a középkori stílu-sokból merítve tervezte megaz épületet. A templomnaka térre, a mai Templom térrenézõ fõhomlokzatának kö-zépvonalában támívekkelmegerõsített tornyot talá-lunk. Az épület két hosszol-dalát szintén támpillérsorokkísérik. A belsõ tér 350 hívõszámára biztosít ülõhelyet.Templomuk felépítésénektörténetét Bertalan Béla fog-lalta össze 1898-ban A kis-pesti ev. ref. egyház történe-te 1884–1898 között címûmûvében.

Millisits Máté

Kispest egyik alapítója volt125 éve halt meg Herrich Károly

Kispest legrégebbi templomaElsõként a református templom épült fel

Herrich Károly és felesége

A református gyülekezet elsõtemploma felszentelésekor

Levéltári napok a fõvárosbanBudapest Fõváros Levéltára az általa kiadott Urbs Ma-

gyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztõségével együttmû-ködve negyedik alkalommal szervez magyar várostörténe-ti konferenciát. Idei konferenciájuk november 12–13-án,Budapest Fõváros Levéltára levéltári napjai keretében,Norma, normakövetés és normaszegés a városi életbencímmel kerül megrendezésre – a középkortól kezdve a 20.századig terjedõ idõszakot átfogva.

2013. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3

Ha megélte volna, akkoridén századik születésnapjátünnepelõ költõ talán a ma-gyar irodalom egyik legbe-sorolhatatlanabb alkotójalenne, akivel az olvasókö-zönség igen, de az irodalmikritika nehezen tudott meg-barátkozni.

A leendõ költõ élete egyVas megyei kis településen,Csöngén kezdõdött. Érettsé-gi után a pécsi Tudomány-egyetem jogi karát kezdteel, de hamarosan átiratko-zott a bölcsészkarra, s föld-rajz–történelem szakon ta-nult tovább, diplomát azon-ban filozófia–esztétika sza-kon szerzett. Költõi pályájavidéki lapok szerkesztõségei-ben kezdõdött.

1943 õszén költözött fel afõvárosba. 1947-ben háza-sodott meg, s feleségével, aszintén költõ Károlyi Amy-val a II. kerületi Törökvészutcába költöztek. Ez a budaihegyek egyik igen kellemesvidéke, Pasarét és Rézmálközött, a Szilágyi Erzsébetfasorról a Gábor Áron ut-cán keresztül, vagy a Bimbóútról jól meg lehet közelíte-

ni, sok fa, jó levegõ. Egyko-ri lakóhelyüket ma emlék-tábla is jelöli. Itt 1974-ig lak-tak, amikor egy kicsit fel-jebb, a Muraközi utcábaköltöztek. Mindkét lakáskertes volt. Halálukig –Weöres 1989-ben, felesége2003-ban hunyt el – éltekezen a helyen.

Bár az irodalomkritikanem kényeztette el, a hat-vanas évek második felétõlsorban jelentek meg köte-tei, sõt, amire kortársai kö-zül is kevésnek nyílt lehetõ-sége, több kiadásban, egy-re bõvülõ terjedelembenadták ki összegyûjtött mun-káit. Külön a versek, a mû-fordítások, a prózai munkákés a színmûvek. Rendhagyószöveggyûjteményt állított amagyar költészet rejtett ér-tékeirõl. A hetvenes évekelejétõl ismertté vált Ma-gyarország határain túl is,verseibõl angol és német

nyelvû válogatások is meg-jelentek.

Költészete a nyugatos ha-gyomány jegyében kezdõ-dött, nem véletlen, hogy anagy múltú budapesti folyó-irat közölte verseit. A kötöttversformákat szerette fellazí-tani, versei azonban mindigszilárd verstani ismereteketmutattak. Évfordulóján egyhagyomány és szokatlanság

ötvözõdését mutató versévellehet leghûségesebben em-lékezni rá.

Buda Attila

A legtermékenyebb hírlap-írók közé tartozott – bármitörtént a fõvárosban, Garaymindenütt ott volt. Szekszár-don született, de már 1829-tõl Horvát István irodalmielõadásait hallgatta Pesten.1833-ban Mátray (Roth-krepf) Gábor, a Regélõ ésHarcmûvész munkatársa-ként a magyar nyelv terjesz-

tésének elkötelezettje a né-met nyelvû Pesten.

Pest-Budát egy könyvhözhasonlítja, melyen a Duna-sor a címlap. Szem- és fülta-núként érdekes leírásokatközöl a napi eseményekrõl.Bemutatja a Svábhegyet,szemlézi a bolti címereket éssürgeti azok magyarítását.Sógorával, Vajda Péterrel ésKunoss Endrével a Conser-vations Lexikon pótkötetébeis dolgozott.

1839. november 23-ánköltõi érdemeiért az Akadé-mia levelezõ tagjává válasz-totta. A Kisfaludy Társaság1842. január 22-én tiszteltemeg tagságával. Máig legis-mertebb költeményét, az

Obsitost, 1843-ban írta meg– ez késõbb Kodály Zoltánta Háry János daljáték meg-írására ihlette. 1844 végéiga Jelenkor Budapesti naplócímû rovatát vezette, szelle-mesen ismertetve a fõvárosiélet eseményeit.

Színdarabjaiból a BátoriErzsébet címû öt felvonásostörténeti drámája a legjelen-tõsebb. 1845-ben már Fran-kenburg Életképek címû lap-jának rovatvezetõje, majdjúlius 1-tõl Toldy Ferencmellett, az Egyetemi Könyv-tárban kapott állást.

Zala és Bihar megye haza-fias érdemeiért táblabíróváválasztja. Egymás után, kétkiadásban jelent meg Az Ár-

pádok történeti balladái cí-mû kötete. Eötvös Józsefegyetemi tanárrá nevezte ki,de Világos után megfosztot-ták katedrájától. Az aradivárban raboskodó honvéd-tisztek gyûjtést rendeztekszámára.

1850. október 6-án jelentmeg a Honvéd halála címûrománca. Betegeskedésemiatt már csak családjánaktudta lediktálni a Szent Lász-lóról szóló nagy elbeszélõkölteményét. Temetésén,1853 novemberében ked-venc „dalnokát” gyászolta anemzet – de a magyar zsur-nalisztika úttörõjeként is em-lékezetünkre méltó.

Karacs Zsigmond

Száz éve született budapesti költõ

Weöres Sándor (1913–1989)

Két fehér macska sírjára

Víg kecses albinók, kedves puha gömbölyegek, kishószinü ifju cicák,jó lett volna a nyár örömében, a sok sürü zöldbenjátszani még veletek.Nézni, amint fontos pofikával a zúgva kerengõnagy darazsat lesitekés hogy a kertkerités lécén himbálva majom-módmásztok az ég-fal elõtt.Ilyen az emberszív: megkedveli ezt meg amazt ésfáj ha veszíteni kell.Úgy fáj, mintha soká élhetne a lény a világon,nem csupa pillanatig,s nem csak véges idõ iramára, de teljes-örökreszólna a bú, meg a kár.

A magyar nyelv elkötelezettjeGaray János (1812–1853)

(Grafika: Pesti Divatlap, 1845)

(Fotó – Weöres Sándor:Egybegyûjtött írások, 1975)


A felsõvattai Wattay családBorsod vármegyei Vatta tele-pülésrõl származik. Család-juk egyik ága a 16. századvégén települt át a Nógrádvármegyei Pilinybe. WattayI. Pál apósa Buday Borne-misza Bolgár Pál örökségerévén, de vitézsége elismeré-seként 1661-ben jelentõsbirtokokat kapott Pest–Pi-lis–Solt vármegye területén

is. Buday Bolgár Bornemi-sza Pál ügyvéd kapta az Es-terházyaktól Szentmihálypusztát, de családjának Bu-dán is volt háza. Birtokait1661-ben veje, felsõvattaiWattay I. Pál örökölte.

I. Pál Pest–Pilis–Solt vár-megye helyettes alispánjaadománybirtokként kaptaGubacs, Szentlõrinc, Sorok-sár és Péteri pusztákat. Abirtokok a mai Rákospalotakeleti szegélyén, Rákosszent-mihály nagyobb részén, Kõ-bánya, Kispest, Pesterzsébet,Pestszentlõrinc, Soroksár ésAdy-liget területein voltak. Acsalád pusztáin legeltettek,földet mûveltek, halásztak,illetve bányásztak. A gazdál-kodásban részt vett I. Pál fiaII. Pál, a kecskeméti járásszolgabírája. Ekkor a Pest-Vecsés-Monor úttól északraa váci, délre a kecskeméti já-rás terült el. Az oszmán Pestlakói és katonasága többsé-

gében bosnyák volt, jelentõsrác lakosság mellett.

I. Pál másik fia János1684-ben Buda sikertelenostromában, majd 1686-tóla váci járás szolgabírájakéntBuda felszabadításában vettrészt. A vármegye küldötte-ként ott volt Budán a Lot-haringiai Károlyt köszöntõünnepségen. 1689-ben azelsõ budai közgyûlésénmondott le szolgabírói tiszt-ségérõl.

Fõként német lakosság éskatonaság települt a két vá-rosba, valamint rác lakossá-guk is jelentõs maradt. Já-nos fellépett a túlzott adózta-tás, valamint a Habsburgtisztviselõk és katonák önké-nyeskedései ellen. II. Pál fiá-val, Istvánnal közösen igaz-gatták birtokaikat. Magyar,szlovák, német telepesekettelepítettek és befogadtakszerb menekülteket is, val-lásra való tekintet nélkül.

Jánost 1704 májusábanmegválasztották a vármegyekuruc alispánjának. Meg-szervezte a kuruc kézen lévõtelepülések közigazgatását, acsapatok ellátását, a labanc-rácok elleni védelmet. 1705tavaszán a fizetség nélkülvégzett tisztségébõl lemon-dott. A közgyûléseken védtea szatmári békében kiharcoltjogokat, fellépett a budai ka-mara és az újszerzemény bi-zottság tagjainak törvényte-len tevékenysége ellen, foly-tatta birtokainak betelepíté-sét, fejlesztését. 1723-ban el-hunyt János és István is. Acsalád birtokait Grassalko-vich Antal sajátos eszközei-vel úgy szerezte meg, hogy aszerzõdést egy Wattay semírta alá.

A Wattay família közbirto-kossági tagjai lettek leány-ágon a Teleki, Szemere, Fáy,Kubinyi családok is. Emlék-szobájuk a János fia, III. Páláltal építtetett pomázi Teleki-Wattay kastélyban tekinthe-tõ meg.

Bátonyi Pál

A Budavári Önkormány-zatnak a Várnegyed Galéri-ában augusztus 29-én meg-nyitott Szerelmem, Vízivároscímû kiállítása a Víziváros18 mûemlék épületét és aCorvin teret mutatja be.Tárlatuk az elmúlt 15 év ön-kormányzati mûemlék-felújí-tási programja eredményeitismerteti.

A fõváros egyik legöre-gebb városrésze önkor-

mányzati tulajdonú épülete-inek megújulását esztétikuskivitelû tablósoron láthatjuk.Minden épületnél megismer-hetjük az épület rövid leírá-sát, múltját, néhai tervezõ-jét, rekonstrukciójának jelle-gét, a helyreállításban közre-mûködõ építészeket, építészirodákat, de a rekonstrukci-ót megelõzõ mûemléki feltá-rást ill. régészeti kutatástvégzõ szakembereket is.

A mûemlék épü-letek közül egynek,a Kapucinus utca 9.számú épület feltá-rásának és részlete-sen dokumentálthelyreállításánakmenetét külön te-remrészben mutat-ták be. A ház északi

fala mellett egy Árpád-koriszemétgödröt, három közép-kori falrészletet és egy 16.századi kutat tártak fel. AKapucinus utcai fala melletta középkori utcakövezet, aPál utcai fal mellett õskori ésrómai kori rétegeket, egyközépkori faszerkezetes épü-let kõalapozását és egy tö-rökkori bombatölcsért ástakki. Pincéjében gazdag lelet-anyagot tartalmazó törökko-ri szemétverem került elõ –olvashatjuk Benda Judit, aBudapesti Történeti Múze-

um régésze leírásában. Hasonlóan értékes leletek

kerültek elõ a Corvin tér re-konstrukciója során: mint-egy 150.000 éves õsemberieszközök és lábnyomok, kel-ta házak nyomai, római koritelepülés temetõje, majd aFõ utcai házaknak a tér alábenyúló középkori pincéi je-lezték a különbözõ korokemlékeit.

A kiállítás tárlóiban felvo-nultatott régészeti leletanyaga Budapesti Történeti Múze-um tulajdona.

A Wattay családról és fõvárosi birtokairólHívei voltak a Rákóczi-szabadságharcnak

Szerelmem, VízivárosMegújult házak, régészeti leletek

Wattay I. Pál címere a pestiVármegyeháza kápolnájánaküveg ablakában (Fotó: a szerzõ felvétele)

A gazdag leletanyag egy része

Tablósor a Várnegyed Galériában


A Víziváros a Várhegy ke-leti és északi lejtõjén elterülõvárosrész. Már a rómaiak islakták az 1. és 2. században.A Corvin-téren megtalálták atemetõjüket. Késõbb itt NagyLajos 1371-ben kolostortalapított. A Szent Péter vá-rosrészben, a Csalogány ut-ca 7-ben Árpád-kori templo-mot tártak fel. Városfalánakkapumaradványai a Szénaés a Bem téren található.

A török idõk alatt(1541–1686) hat mohame-dán dzsámi (Musztafa, Osz-mán, stb.) és tíz imaház láttael a hódítókat. Említésre ér-demes Köprülü Mehmed, a„hídverõ” nagyvezír. Meleg-vizû fürdõi enyhülést adtak afáradt budaváriaknak. A Fõutca északi végén volt a pol-gári kórház, mellette a 250éves Szent Flórián templom.Tervezõje Nepauer Máté, ko-rának egyik legnagyobbtemplomépítõje volt Budán.A Bomba téren a ferencesektemplomát II. József 1785-ben az Erzsébet apácáknak

adta. Itt építteti meg Mar-czibányi István menházát1805-ben Hickisch Kristófépítõmesterrel. Marczibányinagy összegû alapítványaivaltámogatta a magyar kultúrakibontakozását.

A Tojgun pasa dzsámi fa-lainak felhasználásával épült

a kapucinus Szent Erzsébettemplom. Egyik legszebbbarokk templomunkat, aSzent Annát építik fel a Fel-sõvásártér déli oldalánál ajezsuiták – Hamon Kristófolasz tervek alapján kezdi,majd Nepauer Máté fejezibe 1748-ban. A Corvin té-ren nyílt meg 1900-ban aBudai Vigadó (Kallina Mórés Árkay Aladár tervezte), aClark térnél 1869-ben Ybl

Miklós Lánchíd-palotája,neoreneszánsz stílusban.

Itt kezdi meg mûködését aFõvárosi Közmunkák Taná-csa, amelynek 35 évig alel-nöke Podmaniczky Frigyes,„Budapest võlegénye” volt.Ide kötött ki a hajóhíd, ami1849-ig nagy forgalmat bo-

nyolított le Pest és Buda kö-zött. A felsõ- és alsóvásártér(ma Batthyány és SzilágyiDezsõ terek) országos vásá-rai sokajkú árusaival és por-tékájával évszázadokon átmeghatározói voltak e vá-rosrésznek. Híres fogadóiilyenkor és a Szent Anna na-pi búcsúkor örömmel vártákaz utasokat. (Fehér Kereszt,Barna Oroszlán, Horgany-hoz, Aranyhajó, stb.).

Innét vezették fel a Dunavízét a Várba. A vízházaknyomai ma is megvannak.(Fõ u. 3.) Ez a városrész az1838-as és 1876-os árvízbensokat szenvedett. A Víziváros-ból indult az elsõ gyorskocsiforgalom Bécsbe, még Má-tyás alatt. Itt adták el az elsõlottót 1770-ben, a mai vásár-csarnok mögötti egykori pos-taépületében. A régi Fazekastéren 65 méteres tornyávalmesszire tekint a reformátustemplom, Petz Samu egyiklegszebb neogótikus épülete.

Egykori külföldi utazókszerint „a Duna látóképe aVíziváros hegylankáiról néz-ve szebb, mint az isztambuliBoszporuszé, és illatosabb,mint a francia és az olasz Ri-viéra”.

A Víziváros, benne a Fõutca öt templomával, gyö-nyörû középületeivel, mégmegmaradt barokk házaival,történelmi emlékeivel a fõ-város egyik legszebb és leg-hangulatosabb városrésze.

Horváth Péterné

Félévszázados jubileumaalkalmából jelent meg Bu-dapest, XVII. kerület Rákos-mente Önkormányzata tá-mogatásával a korábbanDózsa György, majd 2011-

tõl Vigyázó Sándor névenmûködõ mûvelõdési intéz-mény saját kiadványa.Szerzõje Ádám Ferenc azErdõs Renée Ház MuzeálisGyûjtemény és Kiállítóte-rem vezetõje.

A gyûjteményben fellelhe-tõ tény- és fotóanyag fel-használásával Rákosmenterövid históriája elevenedikmeg a monográfia elsõ ré-szében. A Rákos-patak mel-lett a 11. századtól kialakulókisközségek társadalomrajza,

gazdasági fejlõdése, lakossá-gának népi, egyházi hagyo-mányai és birtokosaik: a bá-ró Podmaniczky-, a gróf Vi-gyázó család kulturális ha-gyatékának leírásán keresz-tül mutatja be az önszerve-zõdõ közösségek létrejöttét.Az 1950-es évek „Mûvelnikell a népet!” politikáját kö-vetõ kisebb, nagyobb mûve-lõdési otthonokat kiegészítõ,illetve felváltó Dózsa GyörgyMûvelõdési Ház 1962-esmegnyitásával, egy új, mo-

dern ezerhetvenöt négyzet-méter alapterületû – a ko-rábbiaknál jóval nagyobb –épület készült el. A XVII. ke-rületi kulturális élet megha-tározó intézménye munká-ját, különbözõ tevékenység-csoportok és mûfajok részle-tes bemutatásával, doku-mentumok, fotók s többmint 240 lábjegyzet felhasz-nálásával, szépen tördelt ki-adványban ismerteti megvelünk a szerzõ.

sz.m.

Vízivárosi mozaikokKét évezred emlékei

Félszáz év Rákosmente közmûvelõdéséértA Vigyázó Sándor Mûvelõdési ház története

A Víziváros látképe – részlet Leopold Franz von Rosenfeltgrafikájából – 1730 körül (Bécs, Kriegsarchiv)


Az 1870-es évek elsõ kis-pesti lakosait Mayer Istvánkovácsmester fuvarozza afõvárosba. Veje a Váci utcaiRöck Gyárban már nem ka-szát kovácsol, telefon, motorés mozi alkatrészeket készít,lánya szatócsboltos. Négyunokája közül dr. Knob Sán-dor gyárosok, európai nagy-városok elismert tanácsadó-ja lesz. Józsi öccse a focitnépszerûsítõ fõvárosi Refor-mátus Fõgimnázium diákjai-val, az 1908-as KAC-ot ala-pító dr. Varga Bálint testne-velõvel edz a Kossuth téren.Elsõ fizetésébõl vett ajándé-kát, egy „bõrlabdát” még a„Puskás Öcsivel” világhírûvévált utódcsapatban, a Hon-védban is emlegetik.

A verseket író Knob Sán-dor a Petõfi utcai elemibenlett a hazafias mûsorokonszavaló, zenélõ Varju gyere-kek: Kálmán, Margit és Sán-dor jó barátja. A szép és jó-módú Margit megszereti azokos fiút, 1914-ben összees-küdnek, két gyerekük szüle-tik : Jolánka és Pali.

Az 1920-as években Kis-pest város tisztiorvosa dr.Varju Kálmán. Templom- té-ri házában gyakran vendé-geskednek a Nyugatot szer-kesztõ Fenyõ Miksa, az íróMikes Lajos, Móricz, Ter-sánszky, felesége zenész test-vérei és Sanyi öccse. Az iro-dalom társadalmi hatása, aszellemi szabadság, mûvelt-ség terjesztés, Knobnak a20. század eszméirõl a

Rotary Clubban tartott elõ-adása, a Trianon miatti ipariújratelepítés visszatérõ vita-témájuk.

Dr. Pruzsinszky Pál aLónyai utcai gimnázium ta-nára, a Teológiai Akadémiadékánja tárja ki a világot asokoldalú érdeklõdésû KnobSándor elõtt – hálás tanítvá-nya a sírját is gondozza.

A jog- és államtudományidiploma megszerzése köz-ben szociális és gazdaságikérdésekben dr. HegedûsLóránd pénzügytan profesz-szorával azonosul, õ juttatjabe a KultuszminisztériumKépzõmûvészeti osztályárafogalmazónak. Másik taná-ra, Chorin Ferenc titkárává

fogadja a Gyáriparosok Or-szágos Szövetségében. A ta-nácsuralom lefogja aGYOSZ vezetõit, a Kispestetfelvirágoztató apósáékat ha-lálra keresik. Feleségével se-gítik az üldözötteket.

1920-tól aktívan dolgozik

a GYOSZ újjászervezésén,az Akadémia utcai székházlétesítésén. Vállalati támoga-tással tanonc- és munkásott-hon, kultúrház, sportpályaépül, zene- és dalkarok ala-kulnak. A betegbiztosítóOTI, MABI közül az utóbbivezetõségi tagja. Sokat pub-likál a Pesti Naplóban, aPester Lloydban az önállómagyar iparért, új vámpoli-tikáért, aggódik a kivándor-lás miatt, értékeli Bethlenországot mentõ népszövet-ségi kölcsönét, Klebelsbergiskola-programját.

1931-ben Chorin és Knobmeggátolja a bankrobbanásta Magyar Munkaadó Köz-pont, Szavatossági Bank és

Bizottság megalapításával.Brüsszelbe hívja a BelgaBank, Párizsban a Duna-völgy gondjait vázolja, Ro-mániába egyeztetõ delegáci-ót vezet, Genfben a magyarIgazgató Tanács elõadója aNemzetközi Munkaügyi Hi-

vatal konferenciáján. Eluta-sítja a német orientációt, ki-rablásunkat. Az olasz gyáro-sokat és Horthyékat próbál-ja felvilágosítani.

Kispest, Pest vármegye és1935-tõl a dorogi kerület or-szággyûlési képviselõje. Dol-gozik az Országos Biztosítá-si, Közoktatási és a KúriaKartelltanácsában, a Pénz-ügyi Zárszámadási Bizott-ságban, javaslatára Ipari Mi-nisztérium jön létre. A sokmunka nagy vagyont és cso-dálatos villát terem a Rózsa-dombon, de családi életetönkremegy. Vele marad fia,kispesti rokonait látogatja,újranõsül.

1938-tól igazgató, vezér-igazgató a zsidótörvényekmiatt a GYOSZ-tól távozóFenyõ Miksa helyett. Tilta-kozik a gazdaságot szétverõmunkaszolgálat, elhurcolásellen, segélyezi a családokata GYOSZ 1944-es megszû-néséig.

A háború utáni államosí-tás során Knob mindent el-veszt, 1951-ben kitelepítik abékési Csanádapácára, lá-nyát négy gyerekkel Déva-ványára, katonatiszt vejebörtönbe kerül – az 1953-asamnesztia után Visegrádra,négy év múlva Budapestreköltözhetett.

1958-ban, koncepciósperben Knob Sándor másfélévet kap. Indoklás: a forra-dalom idején „egyesült anép ellenségeivel, Borne-missza hortysta ipari minisz-terrel és gróf Khuen Héder-váry államtitkárral”. A váci,márianosztrai foglyok tiszte-lik emberi méltóságát meg-õrzõ társukat, de felesége el-hagyja. Szabadulása utánKispestre fogadja be Annatestvére. A magyar ipar ésmunkásság sorsát szívén vi-selõ Knob 1967-ben, min-denkitõl elfeledve halt meg.

Gaál Károlyné

Aradi tizenhármakAz 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1849. ok-

tóber 6-án kivégzett hõseirõl ma már a fõvárosban min-den kerületben megemlékeznek. Újpesten mindnyájuk em-lékét utcanevek is õrzik.

Újpest Önkormányzata október 4-e verõfényes napján,a Görgey-szobornál a kerületi iskolák diákjai által adottmûsorral és koszorúzással emlékezett meg róluk, a szabad-ságharc eltiprásáról és az azt követõ megtorlásról.

Kanyargós életút – Kispestrõl Kispestre125 éve született Knob Sándor (1888–1967)

Knob Sándor, 1940

Dr. Hollósi Antal országgyûlési képviselõ, hátrébb a mûsort elõadó diákok


vére és becsületére egyarántgondot fordított. 250 évestevékenységük a személyesés cégokmányok alapján jóldokumentált.

A korabeli iratokkal, kis-nyomtatványokkal, fotók-kal és festményekkel jó át-tekintést kapunk négy ge-neráció üzleti tevékenysé-gérõl, családi kapcsolat-rendszerérõl – egyben egy

fõvárosi nagypolgári családéletérõl, szokásrendszeré-rõl, szûkebb és tágabb kör-nyezetérõl.

Az 1818-ban Dömsödönszületett, 125 éve elhunytGerenday Antal támogatta avidéki rászoruló diákok re-formátus képzését, a RádayKönyvtár megvásárlását.Sírkõgyára az 1850-es évek-tõl a 19. század végéig szinteuralta a piacot. Vállalkozásáthalála után fia, Gerenday

Béla vezette – több Kossuth-szobor a gyárából került ki.A család szemléletét, érték-világát jól tükrözi elsõ sikerestagjának a kiállítás plakátjánis olvasható nyilatkozata:„...a mai kor követelményei

között schwindlírozva senki-nek megélni nem lehet! – aza boldog ember, ki idejeko-rán ébred, s hivatását helye-sen felfogva, kizárólag an-nak él...”

gábriel

A városrész „születésnap-jaira” – 142 éve önálló tele-pülés, 91 éve város – emlé-keztetõ hatodik Kispesti Vá-rosünnep június 16-i rendez-vénysorozata nem csupán akicsik és nagyok szórakozta-tása jegyében telt el. Az egy-kor önálló város történetimúltja iránt érdeklõdõk aNagy Balogh János Kiállító-teremben Fejezetek a KMOmúltjából címmel az idén 90éves Kispesti (Munkásott-hon) Mûvelõdési Ház múlt-ját bemutató idõszaki tárlatmegnyitóján vehettek részt.

A Kispesti HelytörténetiGyûjtemény kiállítása a vá-rosrész lakosai számára nemismeretlen témával foglalko-zik – szinte mindnyájan résztvettek már a KMO valamelyrendezvényén. Lelkiismere-tesen válogatott dokumen-tum, fotó és tárgyi anyagidézi fel ezen a tárlaton akispestiek egyik legfonto-sabb közösségi színtere „éle-tének” folyamatosságát, azintézmény kilenc évtizedestörténetét.

A kispesti MunkásotthonÉpítõ Bizottsága, majd aMunkásotthon Építõ Szövet-kezet már 1909-ben meg-alakult, de közbejött a „nagy

háború”. Végül épületük, aMunkásotthon alapkövét1922. október 15-én raktákle – számolt be errõl a kora-beli sajtó. A kis-pesti munkásokanyagi támogatá-sa és önkéntesmunkái ellenérefelépítése csak a Vasas szak-szervezet támogatásával si-került – ennek feltétele azon-ban az épület tulajdonjogá-nak átadása volt.

Az 1923. május 6-án fel-avatott Kispesti Munkásott-hon a még egy éve sem vá-rosi rangot nyert településegyik legkorszerûbb épülete

lett. A földszinti díszterem fe-lett a munkásszervezetek iro-dái kaptak helyet. Az épület– a fõváros peremtelepülé-

seinek más mun-kásotthonaihozhasonlóan – aszociáldemokratapárt helyi kultu-

rális központjaként üzemel-ve sok civil szervezetnek isbiztosította a mûködés felté-teleit.

Az 1947-ben felújított ésátalakított épületben egykormûködõ civil szervezeteket1950-ig felszámolták, az in-tézményt a volt Hoffherrgyárhoz, a Vörös Csillag

Traktor Gyárhoz kapcsolják.A Vörös Csillag TraktorgyárKultúrotthonaként a gyárimunkásmûvelõdés bázisávávált.

Mûködése anyagi hátterétaz állami támogatás, a Vasasszakszervezet és a gyár te-remtette meg. Az 1961-benismét felújított épület VörösCsillag Gépgyár MûvelõdésiHáz néven hirdette márprogramjait. Az 1985-ösújabb felújítás után kaptavissza régi nevét – ismét aKispesti Munkásotthon névjelent meg szórólapjain. Kis-pest Önkormányzata 2005-ben a Vasas szakszervezettõlmegvásárolta az épületet és2007/2008-ban közel 400millió forint állami támoga-tással felújítatta.

Hegyvidéki villamosok125 éve indult meg az elsõ budapesti villamos a Nagykörúton, de hamarosan az egész

fõvárost behálózták a sínek, és a budai oldalon hegyvidéki vonalak is kiépültek. Ezekkelfoglalkozik Kertész Z. István könyve, a Hegyvidéki villamosok. Az újságíró és helytörté-nész szerzõ alapos munkában állít emléket e sajátos hangulatú „városi vonatoknak”, sokszép képpel – közte saját rajzaival – és néhány térképpel illusztrálva, rövid fejezetekre tagol-va mondanivalóját. Bõvelkedik történeti vonatkozásokban, megemlékezik megszûnt meg-állókról. Kiterjed figyelme a villamoson dolgozó emberre is. Nehéz volt a BKV-hez bejutni,a követelmények magasak voltak, a szó szoros értelmében: 155 cm alatt nem lehetett ko-csivezetõ senki. Külön fejezetet szentel a 30-as évek óbudai trolibuszának. Sajnos a múltémár az Erzsébet Sósfürdõ és a hozzá vezetõ egyvágányú járat is. Követi a könyv az egyesvonalakat, ezáltal az egyes körzetek megismerését is elõsegíti. Kap egy fejezetet a zuglige-ti villamos megjelenése irodalmi alkotásokban és filmeken. Nemcsak a budai oldalon la-kóknak érdemes elolvasni a Kornétás kiadónál megjelent könyvet! Gondoljunk a régi jel-szóra: mindenki közlekedik... Róbert Péter

Magyar polgári hagyatékA Gerenday család iratai

folytatás az elsõoldalról

Az elsõ emeleti vitrinek „hátsó” oldala

Városünnep – kiállítással egybekötve90 éves a Kispesti (Munkásotthon) Mûvelõdési Ház


zetlen építkezést be kellettfejezni.

A három cél megvalósítá-sát gyakorlatilag egyszerrekellett elkezdeni. Az emeletiterekben raktárt alakítottunkki, a tárgyakat savmentesdobozokba tettük és a táro-lásukra salgo polcrendszertállítottunk fel. A földszintena nélkülözhetetlen építésimunkálatok (udvari ajtó, ab-lak beépítése, nyitva hagyottfödém lezárása) építész be-vonásával megkezdõdtek.

2012 elején megkezdtükaz új állandó kiállítás temati-kájának tervezését is. A te-matikához azonban a terekfunkcióit át kellett gondol-nunk. Ehhez segítségként aMagyar Építõmûvészek Szö-vetségével közösen – már azátvétel jogi aktusa elõtt –2011 novemberében kiír-tunk egy belsõépítészeti öt-letpályázatot, amelyet Pász-tor Ádám építész, DLA hall-gató nyert el, aki késõbb aKettes Mûteremmel (SebõkIldikó, Selényi György) meg-bízást kapott a múzeum újközönségforgalmi tereinekkialakítására.

A múzeum 2012 végénegy grafikai ötletpályázatotis kiírt, melynek nyertese ad-ta a múzeum új arculati ele-meit. A kiállítási tematikavégleges logikai rendszerét a

terek funkcióinak átgondolá-sa után nyerte el.

A kiállítás forgatókönyve2012. április elejére készültel, amellyel pályáztunk az

EMMI Alfa-programjához.Pályázatunkat a bíráló bi-zottság 60 millió forinttal tá-mogatta. Végül a megvaló-sítására kiírt közbeszerzésieljárást a Narmer ÉpítészetiStúdió nyerte el, akik kétkollegámmal, Perjéssy-Ré-vész Antóniával és RévészNándorral közösen megal-kották a kiállítás látványter-vét és installációs struktúrá-ját.

A kiállítás építése 2012.májusban kezdõdött. Köz-ben párhuzamosan haladt amúzeum új közönségforgal-mi tereinek belsõépítészetikialakítása, amelyet Óbuda-Békásmegyer Önkormány-zata támogatott, és önerõbõlfinanszírozott – ünnepélyes

megnyitására szeptember12-én került sor.

Az új állandó kiállítással azegykor világhírû Goldbergercsaládnak és gyárnak állítot-tunk emléket. „A Goldber-ger...” 5 korszakban mutatjabe a család és a gyár törté-netét. Az elsõ 4 korszakban

a gyár a család tulajdoná-ban és vezetése alatt állt, az5. korszak pedig az államo-sítástól a végleges bezárásigköveti nyomon a gyár törté-netét.

Az elsõ 4 korszak azonoslogikai elemekre épül, azadott egységben bemutatjuk

a meghatározó családtagot,a fontos technológiai folya-matokat, újításokat, valamita gyártott kelméket. Az ötö-dik korszak más struktúrá-ban, az államosítástól az 5éves tervek kontextusábankronologikus rendben köve-ti a gyár történetét a végle-ges bezárásig.

A kiállítás egészében fon-tos szerepet kapnak az inte-raktív elemek, amelyek amára már szinte teljesen el-tûnt textilnyomás technikájátsegítenek megérteni. Láto-gatóink megismerhetik akékfestés vagy a hengernyo-más technológiáját, megtud-hatják, hogy mi az a Bem-berg-Parisettte, és hogyanlett „A Goldberger” az or-szág legjelentõsebb textilvál-lalata. Megismerhetik a szo-morú véget és a háború utá-ni, ötéves tervek által irányí-tott vállalat mindennapjaitis. A múzeum egészébenfreewifi várja a látogatókat,egyes részeinél QR kódosmegoldások szolgálnak ki-egészítõ információkkal.

Népessy Noémi

Pestszentimre városköz-pont megújítása címû pro-jekt keretében valósult mega városrész kulturális örök-ségének feltérképezése. En-nek eredményeként nyíltmeg a PestszentimreiSportkastélyban (augusztus26-án), majd a VárosházaGalériában (szeptember16-án) a Pestszentimre fel-

térképezése címû idõszakitárlat.

Az interaktív kiállítást aPestszentlõrinci KaszinóEgyesület a Tomory LajosPedagógiai és HelytörténetiGyûjtemény közremûködé-sével valósította meg. Azösszegyûjtött anyagból tab-letek segítségével mobilin-stallációs kiállítást állítottak

össze, mely így a településtöbb pontján bemutatható,házhoz vihetõ. A mobil ins-talláció 10 érintõképes felü-lete egyetlen négyoldalú ha-sábban kapott helyet.

Többféle térképes alkal-mazást állítottak össze – 4térképen összesen több százpontot jelöltek meg, képek,szöveges ismertetõk, linkekkerültek az egyes pontok-hoz: utcanevek, terület elne-

vezések; közösségi és ma-gánépületek, intézményekés civil szervezetek; szob-rok, emléktáblák, emlékmû-vek; válogatás az elmúlt 15év eseményeibõl.

A már lebontott épületek,megszûnt intézmények, em-léktáblák is felkerültek a tér-képre, egyes épületeknél vé-gigkövették azt is, milyenfunkciókat töltött be koráb-ban.

Pestszentimre feltérképezése

Óbuda régi-új kiállításaMásfél év alatt született meg


A Goldberger Textilipari Gyûjtemény (III. ker., Lajos u. 136–138.)

A kiállításon fontos szerepet kaptak az interaktív elemek


tásból álló kályhaomladékkerült elõ. Az ettõl északralévõ, több helyiségbõl állóépület falai belül teljesen, kí-vül részben vakoltak voltak,déli részén téglapadló, ajtó-nyílás, valamint a fûtõberen-dezés nyoma volt megfigyel-hetõ. Az alsó teraszon a dé-lebbi, szintén fûtõberende-zéssel rendelkezõ épületrésztéglapadlójáról gazdag lelet-anyagot: hátvértet, bárdot,rézfedõt, míg a domboldal-ba vágott, terméskõ falazatú

pince betöltésének bontása-kor ágyúgolyókat, puskacsö-vet, fémfonalas csipkét is ta-láltunk.

A másik, jelentõs régészetiobjektumokat és leleteketadó rész a tárgyalt terület dé-li részén, három oldalról új-kori falakkal határolt terüle-ten és annak közvetlen kör-nyezetében helyezkedett el.Az egykori Déli pavilonhozközelebb álló gödrök a hó-doltság kora elõttiek voltak.Nagyrészt ép csészék, faze-kak, és egy korsó bukkantelõ ezekbõl az objektumok-

ból, bizonyítva, hogy a tatár-járás korától lakott volt aVárhegynek ez a része is. Ki-csit délebbre három méterrelmagasabban fekvõsziklaplatón több ré-tegû és változatos ki-alakítású, török korikövezett felületeket,valamint török kori, kõfalak-ból álló épületrészleteket tár-tunk fel. A falak tört mészkõ-bõl, márgából és elvétve egy-két homokkõtömbbõl álltak,melyet agyagba raktak. Azépületrészek belsejében többkülönbözõ vastagságú és le-letsûrûségû, a tûzvész miattvörösre égett pusztulási réte-get figyeltünk meg. Ennek aterületnek a legérdekesebbleletei közé tartozik az erede-ti helyén elõkerült vasrácsoscsatornalefolyó, melyhez

még tartozott egy kilyugga-tott vaslapból készült, fogan-tyúval ellátott szûrõfedél is.Egy török kori épületrészlet

padlószintjén, de azomladék alatt buk-kant elõ egy mell-vért, egy szablya,valamint egy vas

zárszerkezet is. Az elõkerült leletek 2013.

október 17-tõl láthatóak aBudapesti Történeti Múzeumkiállításán, az ásatás eredmé-nyeirõl 2013. október 22-énés november 6-án 17 órátóla Budavári Szabadegyetemelõadásain további érdekes-ségeket is meghallgathatnakaz érdeklõdõk.

B. Nyékhelyi Dorottya – Magyar Károly – Szilágyi Gábor

– Terei György

A 19. század utolsó har-madának neves építésze,Kallina Mór (1844–1913)halálának 100. évfordulójaalkalmából a fiatal vejével,Árkay Aladárral közösen ter-vezett épület, a Budai Viga-dó földszinti termében szep-

tember 20-án emlékülésttartottak.

Neoreneszánsz és eklekti-kus stílusban tervezett épüle-tei ma is fõvárosunk jelentõsalkotásai közé sorolhatók.Az I. kerületben nevéhez fû-zõdik a ma is romokban lé-võ, egykor kupolával is dí-szített Honvéd Fõparancs-nokság épülete, a Bécsi ka-pu téri neobarokkos/eklekti-kus evangélikus templom,az eklektikus Budai Vigadóés a Szent Gellért emlékmûépítészeti környezete.

Ükunokája, Aczél Péterbudavári fõépítész városma-jori lakóházuk, az 1896-ban

épített Kallina Villabeli gyer-mekkora emlékeit idézte felrá emlékezve: a családi al-bumok egy hatalmas szakál-lú, szögletes sapkát viselõ,pípázó öregúr képét õrzik.

A kiegyezés utáni fõvárosiépítõmûvészekrõl és társa-dalmi helyzetükrõl GyániGábor egyetemi tanár adotttájékoztatást. Akkoriban azépítészek az épületek terve-zése mellett a kivitelezést is

irányították – utóbbi miattanyagi helyzetük, társadalmielismertségük jóval kedve-zõbb volt, mint Magyaror-szágon napjainkban.

Az emlékülés utolsó elõ-adójaként a rendezvényszervezõje, Aczélné HalászMagdolna kulturális antro-pológus az építész életérõl,a családi hagyománybanmegõrzött emlékeikrõl szá-molt be.

Kallina Mórra emlékeztekEmlékülés a Budai Vigadóban

Régészeti feltárásokA Várkert Bazár leletei


A Várkert Bazár és környéke (Fotók: BTM)

Török kori épületrészek a Várkert Bazár déli részén (II. ütem)

Aranygyûrû

Aczél Péter budavári fõépítész

Kallina Mór 1910 körül

A Budai Vigadó


A Honismereti Szövetségidei honismereti akadémiájaközponti témája Szent Istvánkultusza volt – Székesfehér-váron, július 1. és 5. közöttrendezték meg a Fejér Me-gyei Honismereti Egyesületközremûködésével, kirá-lyunk halálának 975. évfor-dulójára emlékezve.

Ünnepélyes megnyitójánadták át a kiemelkedõ hon-

ismereti tevékenységet vég-zõk számára a HonismeretiSzövetség kitüntetéseit – Bu-dapestrõl Balázs Attila, GaálKárolyné és Vízy László ka-pott munkájáért Honismere-ti Emléklapot.

A „Magyarok tündöklõcsillaga” – Szent István kirá-lyunk emlékezete címû kon-ferencia elõadói között az ál-lamalapítás korának és

Szent István kultuszának el-ismert kutatóival (Zsoldos

Attila, Demeter Zsófia, Tö-rök József, Kovács Gergely)találkozhattunk.

Az ötnapos konferenciaharmadik napján háromszekcióra oszolva (Szent Ist-ván emlékezete a Kárpát-medencében; Szent István-hoz kötõdõ emlékjelek, em-lékhelyek; Szent István alak-ja a néphagyományokban)egyes résztémákkal foglal-koztak.

Közel 140 résztvevõje volta konferenciának. A 17 fõ-városi vendégük közül 13-an a Budapesti HonismeretiTársaság szervezésében ju-tottak el ide.

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert

a Budapesti Helytörténeti Portálontalálom meg:

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrö-

videbb utat a hazánkban kiadott történettudo-mányi, levéltári, hadtörténeti, irodalom- ésnyelvtörténeti folyóiratokhoz, múzeumokhoz,könyvtárakhoz, magyar elektronikus újságok-hoz, honlapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületihelytörténettel foglalkozó civil szervezetekrõl,közgyûjteményekrõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát és re-pertóriumait;

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti bibliográfiát.

Csak ezekért!

Budapesti HistóriákA Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák cí-

mû elõadóest-sorozatát minden hónap elsõ szerdai napján,du. 5 órai kezdéssel Budapest Fõváros Levéltára GárdonyiAlbert termében tartjuk (Budapest, XIII. ker., Teve u. 3–5.).Ezek nyilvánosak, belépõdíj nélküliek, minden érdeklõdõtszeretettel várunk.Október 2. (szerda) 17 óra– A Budapesti Történeti Múzeum fényképgyûjteményének

a helytörténeti kutatásokban játszott szerepe – Elõadó: Demeter Zsuzsa fõmuzeológus– Évforduló: Az egyesített fõváros létrejöttének

50. és 100. évfordulói– Elõadó: dr. Sipos András fõlevéltárosNovember 6. (szerda) 17 óra– Kossuth Lajos, Budapest díszpolgára– Elõadó: Gavlik István ny. tanár– Évforduló: 100 éve született Kosáry Domokos – Elõadók: Katona Csaba, tudományos munkatárs és

dr. Héjjas Pál megyei levéltárigazgatóDecember 4. (szerda) 17 óra– Egy város a nagy háborúban– Elõadó: dr. Derce Tamás történész– Évforduló: Újpest katolikus fõtemploma– Elõadó: Iványi János okleveles építõmérnök

„Magyarok tündöklõ csillaga”Honismereti Akadémia Szent Istvánra emlékezve

GratulálunkBudapest Fõváros Köz-

gyûlése szeptember 26-iülésén a fõváros érdeké-ben jelentõs tevékenységetfolytató személyek kitünte-téseinek adományozásáról

döntött. A Pro Urbe Budapestért díjjal kitüntetett hat sze-mély egyike dr. Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múze-um fõigazgatója. Az elismeréseket november 17-én, a fõ-város egyesítésének évfordulóján fogják átadni.

A Honismereti Akadémia megnyitása Székesfehérváron

Reformkori NapTöbbéves hagyomány,

hogy a Pesterzsébeti Múze-um és a Kossuth Társaságsokszínû programmal idézifel szeptember végén a re-formkor világát. Szakmaielõadás, koszorúzások, re-formkori divatbemutató,gasztronómiai élvezetek,néptánc bemutató, régi-ze-nei és komolyzenei progra-mok... várták szeptember28-án Pesterzsébet apraját-nagyját.


Kispest városképét ismeghatározó emlékmûveit,egy kispesti születésû szob-rászmûvész, Hybl József(1888–1945) alkotta. Hybl amagyar köztéri szobrászatlegtermékenyebb idõszaká-ban, a 20. század hajnalánkezdte pályafutását. MestereZala György (1858–1937),a monarchia Magyarorszá-gának ünnepelt mûvészevolt.

Budapest mai XIX. kerüle-tében Hybl József három al-kotását állították fel: a Kos-suth-szobrot, az elsõ világ-háborús emlékmûvet és aTurul-szoborral ellátott or-szágzászlót.

A kispesti Kossuth tér név-adójának szobra a mûvészlegjobban sikerült munkája.

A „magyarok Mózesét”megjelenítõ álló, egész ala-kos emlékmûvön KossuthLajos a nyugodt, bölcs kor-mányzóként mutatkozikmeg. Az 1911 nyarán ünne-pélyes keretek között felava-tott szobor, a kispesti polgá-rok tízéves kitartó adomány-gyûjtõ munkáját és a ma-gyarok szabadságvágyátegyszerre hirdeti. Az emlék-

mû felállításának ötlete Her-bacsek Bertalan helyi fake-reskedõtõl származik.

A Kossuth-szobor talapza-tát Reckl Lajos kispesti kõfa-ragómester készítette, abronzba öntését Haraszti Jó-zsef szoboröntõ végezte, az

erzsébetvárosi Huszár utca7. szám alatti mûhelyében.

A Budapest VII. kerületé-ben 1903-ban megnyitottöntõdébõl pár év alatt olyannapjaikra már közismert al-kotások kerültek ki, mintDonáth Gyula Turul mada-rat ábrázoló budai szobra,vagy Horvay Jánosnak szü-lõvárosában, Pécsett Zsol-nay Vilmosról készített alko-tása. Hybl József a Kossuth-ábrázolás elkészülése utántöbb fõvárosi szoborpályá-zaton vett részt, igaz ott pá-lyamunkáival nem aratott si-kert. Az 1920-as évek évek-ben több elsõ világháborúsemlékmû elkészítésére ka-pott megbízást, 1923-ban azalföldi Gara községben,majd 1925-ben a dunántúliBonyhádon, legvégül Kis-pesten 1928-ban készült el a„keze nyomát” õrzõ monu-mentum.

Kispesti alkotásán az elõzõkét hõsi emlékmûnél össze-tettebb kompozíciót figyel-hetünk meg. A mûalkotásközépsõ alakja a fején a Ma-gyar Szent Koronát viselõnõalak, amely magát Ma-gyarországot (Hungáriát)

személyesíti meg, aki a kezé-ben tartott kardot a saját tes-tébe készül szúrni. A közép-sõ alakot kétoldalt a háborúáldozatai testesítik meg. Aszimbolikus nõalak bal olda-lán egy haldokló katona,míg jobb oldalán egy gyer-mekét sirató édesanya látha-

tó. A négyalakos szoborcso-portot Krausz Ferenc(1876–1935) öntötte bronz-ba angyalföldi, a Babér utca80. szám alatti öntödéjében.

Hybl József harmadik kis-pesti munkája az 1934-benfelavatott „ereklyés” ország-zászló volt, amelyet egy szét-tárt szárnyú bronz Turul-szo-bor egészített ki. Hybl ezenalkotását 1945 után elbon-tották, a másik két kispestialkotása viszont még napja-inkban is a magyar fõvárosXIX. kerületének kedveltköztéri szobra.

M.M.

Hybl József, emlékmûvek alkotója125 éve született

A kispesti országzászló(Korabeli képeslap-részlet)

Az alsõ világháború elesett hõseinek emlékmûve(Fotó: a szerzõ felvétele)

A szobrász jelzése az elsõ világháborús emlékmûvön(Fotó: a szerzõ felvétele)

A Kossuth-szobor(Fotó: Gavlik István)


A katolikus Budapest : álta-lános történeti szempontok :plébániák 1-2- köt. / szerk.Beke Margit. - Budapest :Szt. István Társ., 2013. - 2 db(1204 p.) : ill., fõként színes,részben térk. ; 24 cm

Ignácz Károly (1976-): Bu-dapest választ : parlamentiés törvényhatósági választá-sok a fõvárosban, 1920-1945. - [Budapest] : Napvi-lág, cop. 2013. - 198, [1] p.: ill. ; 24 cm

Németh Margit: Az aquincu-mi Fürdõ Múzeum és a legio-tábor emlékei : vezetõ / Né-meth Margit. - [Budapest] :BTM Aquincumi Múz. :Archaeolingua Alapítvány,2013. - 61 p. : ill., részbenszínes, részben térk. ; 22cm. - (Aquincumi zsebköny-vek, ISSN 1787-8624 ; 3.)

Szögi László (1948-): Budai,pesti és óbudai diákok külföl-

di egyetemjárása. - Buda-pest : BFL, 2004-2012. - 2db ; 22 cm. - (Budapest tör-ténetének forrásai, ISSN1419-4368)

*

220 év, 220 kép : pillanatké-pek Ferencváros múltjából =220 years, 220 snapshots :photographs from the past ofFerencváros / szerk. és az elõ-szót írta Gönczi Ambrus,Winkelmayer Zoltán. - Buda-pest : Budapest Fõváros IX.Kerület Ferencváros Önkor-mányzata, 2012. - 131 p. :ill., részben színes ; 30 cm

Bakos Ágnes (1949-): Or-szágház : stílus, harmónia,méltóság / Bakos Ágnes ésTihanyi Bence fényképeivel ;[elõszó Sisa József] ; [szövegVillám Judit, Molnár Mag-da]. - [Budapest] : Képzõ-

mûv. K., [2013]. - 130, [2]p. : ill., színes ; 31 cm

Balázs Attila: Hegyvidéki vá-rosrészek. - Budapest : Tar-soly, 2012. - 88 p. : ill. ; 24cm. - (Hegyvidéki históriák,ISSN 1588-6689)

Bercsek Péter: Mûalkotások aMargitszigeten : ismeretter-jesztõ gyûjteményes összeállí-tás. - [Budapest] : [BercsekP.], cop. 2013. - 119 p. : ill.,részben színes ; 21 cm

Dindi István: Nagytétény az1930-as években : helytörté-neti krónika évrõl évre. - Bu-dapest : Nagytétényi Emberés Érdekvédõ Környezetvé-delmi Egyesület : NagytétényiPolgári Kör, 2013. - 83 p. :ill. ; 23 cm

Donáth Tibor (1926-): Kró-nikás is voltam a Semmel-weis Egyetemen : írások,1993-2012 / szerk. TolnaiKata. - Budapest : Semmel-

weis, 2013. - 287 p. : ill. ;24 cm

Rákoskeresztúr története /[szerk. Ádám Ferenc] ; [szer-zõk: Ádám Ferenc et al.]. -Budapest-Rákoskeresztúr :Rákosmenti MúzeumbarátEgyesület, 2013. - 210 p. : ill.; 30 cm

Széman Richárd (1958-): Ké-peskönyv : fényképészek Bu-dapest peremén. - Budapest :Corvin Mûvel. Ház, 2013. -256 p. : ill., részben színes ;24 cm. - (Kertvárosi helytör-téneti füzetek, ISSN 1586-0906 ; 30.)

A Vurstlitól a Vidámparkigavagy A vidámság 175évének története képek-ben / [szerk. Kovács Bernadettés Répás Andrea] ; [közread.a] Budapesti Vidámpark. -[Budapest] : Vidámpark,2013. - 46 p. : ill. ; 21 cm

Gali Ágnes

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XLV.

Tabáni Múzeum(szakmai besorolás nélkül)Cím: 1013 Bp., Döbrentei u. 9., Tatarozás miatt zárva.

Óbudai Múzeum és KönyvtárVezetõ: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020 cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K–V: 10–18 óra.

Újpesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Szöllõsy Marianne,tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–17, Szo: 10–14 óra.

Ferencvárosi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Gönczi Ambrus,tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.

Kõbányai HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Verbai Lajos, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14,

Cs: 14–18 óra.

Albertfalvi Hely- és IskolatörténetiGyûjteményVezetõ: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K, Cs, Szo: 14–18 óra.

Etele XI. kerületi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Osvai Katalin, tel.: 06-30-644-9309, cím: 1117 Bp., Erõmû u. 4., nyitva: Sze: 15–18 óra.

Hegyvidéki HelytörténetiGyûjtemény és GalériaVezetõ: Balázs Attila, tel.: 457-0501, cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b.,nyitva: K, Cs, P: 10–18 óra.

Angyalföldi HelytörténetiGyûjteményMunkatárs: Maczó Balázs, tel.: 06-30-453-3693, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.

Rákospalota, Pestújhely és ÚjpalotaHelytörténeti gyûjteményeVezetõ: Kiss Emília, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81.,nyitva: K, Cs, Szo: 10–14, Sze: 14–18 óra.

Kertvárosi Helytörténeti Gyûjtemény(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Széman Richárd, tel: 401-0866, cím: 1165 Bp., Veres Péter út 157.,nyitva: H–Cs: 10–16 óra.

Erdõs Renée Ház MuzeálisGyûjtemény és KiállítóteremVezetõ: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.

Kispesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,Nyitva: K–P: 14–18 óra,

Szo: 10–14 óra.

Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyûjtemény– MúzeumsarokVezetõ: Heilauf Zsuzsanna, tel.: 290-1585, 06-20-316-9885cím: 1183 Bp., Szent Lõrinc sétány 2.,nyitva: K: 10–18, Sze–Szo: 14–18 óra.

Pesterzsébeti MúzeumVezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–V: 10–18 óra.

Csepeli Mûvelõdési Központ Helytörténeti GyûjteményeCím: 1213 Bp., Szent István út 230. Zárva

Budafok BarlanglakásEmlékmúzeumVezetõ: Garbóci László,cím: 1222 Bp., Veréb u. 4.,(Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt,Lakatos családnál)

Soroksári HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra.


A Hegyvidéki Helytörté-neti Gyûjtemény gondozá-sában jelent meg Rosch Gá-bor elegáns kivitelû albuma– A Hegyvidék épített örök-sége I. címmel. Könyvük fül-szövegében három kötetretervezett koncepciót olvas-hatunk, az elsõ kötet lakóhá-zak, lakótelepek, szállodákbemutatását tartalmazza. Atervezett további kötetek a

mûvelõdési, oktatási, egyhá-zi épületekkel illetve az ipa-ri, kereskedelmi, stb. egysé-gekkel kívánnak foglalkozni.

Rosch Gábor építészmér-nök életének nagy részét aHegyvidék lakójaként éltemeg. Szakmai tevékenysé-ge mellett aktív helytörté-nész szûkebb pátriájában,illetve a fõvárosban is. Aszámos mûemlékben, illet-ve mûemlék-jellegû épület-ben gazdag XII. kerület há-zait, intézményeit feltérké-pezni nem egyszerû fel-adat. Több mint kétszáz fo-tó segítségével vezeti végigolvasóit a Hegyvidék belsõterületein, a Városmajor-ban, a Svábhegyen és aSzéchenyi-hegy utcáin.

A mindennapokban talánfel sem tûnõhomlokzati dí-szeket, kapukat,dombormûve-ket, sgrafittókat(díszítõ eljárás,melyben egy-másra felvitt kü-lönbözõ színûfestékek vagyvakolatok felsõrétegét precízenvisszakaparják,

kikarcolják, ami által elõtû-nik a mélyebben fekvõ rétegszíne – a szerk.) vehetjükszámba archív és jelenkorifotókon.

Képzeletbeli sétákon lakó-házak, szállodák, egységeslakótelepek jellegzetességei-re, stílusbeli jel-lemzõire hívjafel figyelmünketa szerzõ a ba-rokktól a 20.század moderntörekvésein át aszocreálig. Be-pillantást nye-rünk a „svájci”nyaralók és aromantikus vil-lák világába is,

ahol neves építészek HildJózsef vagy Ybl Miklós ésDiescher József munkáivaltalálkozhatunk. Építész szak-mai leírásuk mellett a meg-

valósult átépítésiés restaurálásimunkákról is tájé-kozódhatunk.

A közelmúltbanépült intézményeksem maradnak ki:a Svábhegy, Szé-chenyi-hegy szál-lodáiról olvasha-tunk, betekinthe-tünk a Novotel fa-lai közé is. A köte-tet részletes iroda-lom- és képjegy-

zék, névmutató, térkép egé-szíti ki.

Szöllõsy

A Hegyvidék épített öröksége

A magyar történelem 19.századi egyik legjelentõsebbpolitikusa, Kossuth Lajosbudapesti és Pest megyeiemlékeit gyûjtötte összeGavlik István, a KossuthSzövetség örökös tiszteletbe-li elnöke.

Korábban egy becsült adatvolt, hogy a Magyar Király-ság területén mintegy negy-ven település választottadíszpolgárává Kossuthot. Aszerzõ kutatásainak köszön-hetõen ma már tudjuk, hogyminimum 112 településünkesetében történt ez meg.

Az 1950-ben a fõvároshozcsatolt peremtelepülések (7

város és 16 nagyközség) kö-zül egyedül Újpest – akkormég község – képviselõtestü-lete választotta díszpolgáráváKossuthot – 1889. augusztus26-án, egyhangú szavazással.

Budapest törvényhatósá-ga (közgyûlése) is csak1892. szeptember 14-énszavazta meg neki, 90. szü-letésnapja tiszteletére, a dísz-polgári kitüntetést – érdekesmomentum, hogy mintegy120 igen és 40 nem szava-

zattal. A fõváros legjelentõ-sebb Kossuth-szobrát 1927-ben avatták fel az Országházelõtti Kossuth téren, majdazt a kommunista diktatúraidején lecserélték.

A Kossuth kultusza irántérdeklõdõk számára a Kos-suth Lajos díszpolgársága –emlékek – Budapesten ésPest megyében címû kötettiszteletre méltó számú for-rásközlése és adatbázisa jókiindulópont lehet Kossuthhelyi hagyományainak ápo-lásához. Közölt forrásai egyrésze elsõ közlésnek számít,jelentõsen megkönnyítve ahelytörténeti kutatók mun-káját.

G.T.

Kossuth Lajos emlékezete

Az 1949-ben a fõvárosi Kossuth térrõl eltávolított Kossuth-szoborcsoport

A nevét viselõ út 14. számú háza, a Karthauzi-lak

A Dálnoki-villa 1932-ben – Lejtõ u. 2/a(Fotó: MÉM)

Romantikus lakóház a Városmajor utcában(Fotók: Rosch Gábor)


A régi ének és a kispestifõplébánia bejárati dombor-mûve – a Szûz Máriához fo-hászkodó István király –szimbóluma a pápa 1955-ösrendeletének: a templom ne-ve „Nagyboldogasszony”-raváltozott.

Kispest község talán azegyetlen hely hazánkban,ahol a 68 %-nyi katolikus la-kosság a református ésevangélikus hívekkel egyet-értve alakítja ki legfontosabbközösségi terét a háromtemplommal és az idevezetõFõ utcával. Ökonomikusszellemben gyûjtenek, ad-nak mûsort, ünnepelnek aTemplom- téren.

Négy éves erõfeszítés avakolatlan falú, döngöltpadlatú katolikus imaház abudai Mátyás templombólolcsón vett régi oltárral.1878-ban mondják itt az el-sõ misét, de „ se pap, se te-tõ”, a szomszéd községekbejárnak ezután is.

1883-ban segédlelkésztkapnak: Ribényi Antal meg-hatódik a fogadtatástól, or-szágos gyûjtésbõl befedi a

templomot, a faház helyettplébánián intézi az egyház-község ügyeit. Felettesek ésnéhány helybeli „fárasztó-nak” érzi a pap aktivitását.„Inkább tornyot épített vol-na!” De Ribényi már egy új,nagyobb templomért harcol,mert a mostani statikai álla-pota miatt nem bõvíthetõ.Szívén viseli a község társa-dalmi, gazdasági gondjait is,kaszinót, takarékot alapít.

Wekerle miniszterelnöktõl10 000 Ft-ot kap, és enge-délyt 100 000 db 1 forintossorsjegy eladására. RudolfFogadalmi Templom épül az1889-ben meghalt trónörö-kös emlékére, ezt az uralko-dóház és sokan támogatják.A díszes Rudolf Emlékal-bumba hírességek írásai, ké-pei kerülnek. Jókai a trón-örököst idézi fel: a Rudolfnévbõl alkotott „fordul”anagrammája és ingénekbelsõ felén a Szózat elsõmondata rokonszenvet kelt-hetett a 48-as, rebellis kis-pestiekben. Igaz-e, vagy köl-tõi fogás, hogy a templomnévadását elfogadják?

Ribényi pápai engedéllyelegzotikus tárgyakat gyûjtmissziós papoktól. A milleni-umkor a Nemzeti Múzeum-ban nyílik meg a nagy sikertarató, pénzt is hozó néprajzikiállítás. 1903-ban engedélytkap a lelkészség a Hoff-hauser Antal tervezte neogótstílusú, 58 x 15 méter alapú,48 méter magas tornyú

templom építésére, és egy évmúlva Horváth József espe-res ünnepélyesen felszenteli.1908-ra már új fõoltár, orgo-na, faragott szószék, szobrok,Jézus Szíve, Mindenszentekés Lélekharang fogadja azelismerését kifejezõ váci püs-pököt. Tragikus, hogy egyhalszálka okozza a 60 évesRibényi halálát. Hívei – ahatósági tiltás ellenére – akeresztelõ kápolna padozataalá temetik.

A díszpolgárrá választottHegedûs László plébános2004-es könyvével A Kis-pesti Fõplébánia centenáriu-mára, Siklós Zsuzsa a Kis-pesti Helytörténeti Gyûjte-mény vezetõje emlékkiállí-tással és a Kispesti Króniká-ba írt visszapillantással idézifel a múltat. 1910-ben lettplébánia Kispest. DrexlerAntal Katolikus Kört ésSzent Alajos Fiúárvaházatalapít, bazárt szervez a hite-lek törlesztésére. Merva Imreplébános gyûjtésbõl pótolja

a háborúba vitt harangokat.A miséken új orgona ésénekkar zeng, cserkészott-hon, kultúrház mûködik aKisfaludy utcában, a szegé-nyekkel is törõdnek.

1945-tõl a létesítményekállamosítása, üldözés, papokinternálása miatt csak a Ká-dár-rendszer alatt kerül sor aháborús sérülések javítására,a belsõ tér átalakítására avatikáni zsinat elõírása sze-rint. Megörökítették a II. vi-lágháború áldozatainak név-sorát a templomban, és táb-la õrzi a Templom-térre szer-vezett 2000. augusztus 20-iökumenikus istentiszteletemlékét. A Kismama Klub,Mária Légió, Családi kör,Ének és Zenekar, zarándok-lat, túrák fogják össze a hí-võket. A vallásos nevelést1992-tõl a Reménység öko-nomikus keresztény iskolabiztosítja. Templomunk azösszefogás, értéket teremtõerõ jelképe is.

Gaál

A likõrnek, ennek a nép-szerû italnak hazai fõ elõállí-tási helye a XIII. kerületbenvolt, annak is angyalföldi ré-szén, a Forgách utcában.Sajnos ma már annyi kör-nyékbeli üzemmel együtt

megszûnt, de érdekes és ta-nulságos történetét megis-merhetjük Maczó Balázsnak,az Angyalföldi HelytörténetiGyûjtemény vezetõjének le-írásából, a Helytörténeti Fü-zetek sorozatának 17. tagjá-

ból. Konyak, rum, kevert –Egy angyalföldi italgyár tör-ténete címmel élvezetesen,alaposan mutatja a gyár his-tóriáját, és vezet be a ma-gyar szeszgyártás történeté-be.

Már a középkorban fo-gyasztottak Magyarországon„égetett bort”, a 17. század-ban már többféle ilyen italt

ismerünk, és 300 év múlvamár egyre-másra alakulnaka szeszgyárak. 1910 októbe-rében megalakult a HazaiLikõr- Rum- és Szeszáru-gyár, a negyedik a pestinagy likõrgyárak sorában.Három évre rá megépül aForgách utcai gyár és hama-rosan már 78-féleitalt forgalmaznak,

„Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk...”Kispest neogótikus katolikus temploma

Ribényi Antal

Az új plébániatemplom a tér elsõ rendezése, az 1904-es szentelés után (Fotó: korabeli képeslap)

Angyalföldi likõrgyársorsA háborúkat átvészelte, a privatizációt nem


közte olyan speciali-tásokat mint a Mil-

lennium Keserû, amelynekösszetétele szakmai titokvolt, vagy a Hazai GyógyCognac. Gondoltak azokrais, akik nem ihattak alkoholt:sósborszesz és gyümölcs-szörp is készült.

Változtak a tulajdonosok,de a gyár egyre sikeresebblett. A világháború sem tör-

te meg a fejlõdést, ahogy agazdasági válság sem. Mo-dern technika, választékoscsomagolás és jó üzletpoliti-ka jellemezte, az áruszállítássaját jármûvekkel történt,1940-tõl már teherautókkal.Az ostrom alatt több belövésérte a gyárat, majd újjáépí-tették. Államosítása után akis likõrgyárak berendezése-it megkapta az üzem, ezért a

termelés megnõtt. Szerveze-tileg a MALIV (Magyar Li-kõripari Vállalat), majd aBULIV (Budapesti Likõripa-ri Vállalat) egysége-ként mûködtek, ellát-va a fõvárost és kör-nyékét.

Változtak az idõk!1991-ben privatizáci-ós versenytárgyalásoksorán a likõrgyár a

Zwack érdekeltség részelett, amely 1995-ben felszá-molta.

Róbert Péter

A civil szervezetek máso-dik világháború utáni hazaifeloszlatásáig a jelentõsebb –és jó anyagi háttérrel is ren-delkezõ – egyesületek töre-kedtek arra, hogy alapításukegy-egy nagyobb évforduló-jára könyv formájában kiad-

ják szervezetük történetét.Ez a törekvés napjainkbanismét elfogadottá kezd válni,amit több civil szervezeti ki-advány igazol.

A Budavári Önkormány-zat támogatásával, a Tabán-ért Alapítvány közremûkö-

désével, Völgyesi Leventegondos szerkesztõi munkájá-nak köszönhetõen megjelentkötettel – Tabáni ÉnekkarEgyesület megalakulásánaktörténete a dokumentumoktükrében (1920–1926) –azonban az említett énekkaralapításának 90. évforduló-járól egy forráskiadvány ki-adásával emlékeztek meg.

A szerkesztõ elõszava ésbevezetõje után CalligarisFerenc tabáni egyházi kar-nagy összeállításával találko-zunk, amely a civil szervezetelõdjét, az 1913-ban a Nép-szövetség táncestélyén, aSzabadpolgári Körben mag-alakított énekkar munkájátmutatja be. Az ezt követõenpublikált jegyzõkönyvek,alapszabály, titkári jelentésekés egyéb dokumentumok

hûen tükrözik az 1920-banalapított Tabáni ÉnekkarEgyesület alapításának elõ-készítését, megalakulását,társadalmi támogatottságát,helyi és fõvárosi szintû jelen-tõs tevékenységét. Az egye-sület egyházi és világi ének-kari tevékenységén túlme-nõen színdarabokat rende-zett, évfordulós megemléke-zéseket szervezett.

A jól csoportosított, napja-ink nyelvére adaptált doku-mentumok hûen tükrözik atabáni egyesület tevékenysé-gének sokrétûségét, a szer-vezet gondjait, eredményeit,egyben bepillantást adnak a20-as évek fõvárosi kulturá-lis életébe, a fellépések általérintett emberek, iskolák,templomok múltjába.

gt

Készültél? – kérdezte izga-tottan gimnazista barátnõjéta szeptember 28-án Viseg-rádra kiránduló diákcsoportegyik tagja.

A Lánchíd Kör egyesületMátyás király koronázásának555. évfordulóján vetélkedõ-vel záruló kirándulásra hívtameg Visegrádra a BudapestiEgyetemi Katolikus Gimná-zium 10. évfolyamos tanuló-it és a Márton Áron Kollégi-umban lakó, határon túlrólérkezõ, Budapesten tanulóegyetemista hallgatókat. Hu-szonöt fõs kiránduló csopor-

tunk elõször a Mária-kápol-nánál koszorút helyezett el,majd a Királyi Palotát és an-nak kertjét tekintette meg. Azizgalommal várt vetélkedõreaz ebédet követõen kerültsor. A vetélkedõ fõdíjáért – azévfordulóra ezüstbõl készültMátyás-éremért – szoros küz-delem folyt a vegyes – gim-nazistákból és egyetemisták-ból álló – csapatok között.

Mátyás király életébõl éskorából a gimnazistákat De-vich Dénes, a gimnáziumtörténelem tanára, az egye-temistákat pedig Gergely At-

tila, a Lánchíd Kör elnökekészítette fel, aki a csapatotis kísérte. Köszönet illetiParizán Ildikót is, a LánchídKör vezetõségi tagját szerve-zõ és csoportvezetõi munká-jáért.

A vetélkedés izgalmát aFellegvárba vezetõ sétával ésbaráti beszélgetéssel vezették

le a résztvevõk. A hangula-tos vár és dunai panorámaélményt nyújtott mindenrésztvevõnek. A diákok szá-mára szervezett programot aBudavári ÖnkormányzatKulturális Oktatási és SportBizottsága és az Alfred L.Toth Alapítvány támogatta.

Praimajer Mária

Tabáni Énekkar EgyesületForráskiadvány

a tabáni plébániatemplom énekkaráról

Várnegyediek vetélkedéseMátyás király koronázására emlékezve

Az egyesület tagjai

A vetélkedõ fiatalok Visegrádon


Postai elõfizetési díja 480 Ft/év. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igaz-gatóság, Hírlap Üzletága. Postacím: 1900 Budapest Elõfizethetõ az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítõknél, valamint megrendelhetõ e-mailen: [email protected] és tele-fonon 06-80/444-444. A Budapesti Történeti Múzeumban, Budapest Fõváros Levéltárában,a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár központi és fiókkönyvtáraiban, a kerületek helytörténetigyûjteményeiben/múzeumaiban és a Budapesti Históriák elõadóestjein ingyenesen terjesztett.Budapest Fõváros I. kerület, Budavári Önkormányzat, a XIX. kerület, Kispest Önkormányza-ta, valamint a „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány támogatásával készült lapunk.

Nyomda: Kolofon Kft. • ISSN 1418-4273

Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum.

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság: 1043 Budapest, Berda József u. 48.,

tel.: 370-0652, e-mail: [email protected], [email protected], internetes változat: www.bpht.hu.Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor,

Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András.

A Múzeumok Éjszakájá-nak egyik érdekessége volt aSzent György tér 15. számúházban, a De La Motte –Beer palotában berendezetttárlat megnyitása.

Az új közgyûjteményt ké-sõbb a szakma számára isbemutató Miklós Péter tájé-koztatása szerint a palotahelyén álló középkori épüle-teknek a Vár 1686-os ostro-ma után csupán alapjai ma-radtak meg. Az 1723-tól ittlakott asztalosmester házát

1760-ban a De La Mottecsalád vette meg és alakítot-ta át. Földszintjén 1763-banBeer József Kajetán – a leg-gazdagabb budai polgár –családi üzleteként patikátnyitott (a mai Posta helyén).Beer és családja 1773 és1807 között volt az épülettulajdonosa, nekik köszön-hetõ a palota mai kialakítá-sa. Emeleti öt, egymást kö-vetõ, egybenyitható szobájaa barokk kastélyok térszer-kezetére emlékeztet. A ház

restaurálása során, az 1960-as években került elõ mint-egy 250 négyzetméter fres-kó: bibliai képek, virágfüzé-rek, kagylós motívumok.

1942-tõl itt az OrszágosMûemlékvédelmi Hivatalirodái mûködtek. Egy ba-rokk életmód-történeti mú-zeum létrehozása a ForsterGyula Nemzeti Örökséggaz-dálkodási Szolgáltatási Köz-pont megalakulása után váltlehetõvé – legfõbb indokaaz épület emeleti lakószobáifalát díszítõ freskók voltak,

melyek a Budai Várban pá-ratlannak számítanak.

Az udvar, a korabeli búto-rokkal berendezett emeletiszobák és a konyha mellett apatikus gyógynövényszárítópadlása, a háznak a Várbarlangrendszeréhez kap-csolódó pincéje a múzeumtovábbfejlesztésének lehetõ-ségét adja. Az új közgyûjte-mény tervezett múzeumpe-dagógiai tevékenysége vár-hatóan a várnegyedbeli ifjú-ság számára is közelebbhozza majd elõdeik életét.

A XVI. kerületi Erzsébet-ligeti Színházban mutatta beCsupor István néprajzkuta-tó a Kertvárosi Helytörténe-ti Füzetek 30. kötetét,Széman Richárd: Képes-könyv – Fényképészek Bu-dapest peremén címû alko-tását.

A könyv gazdagon illuszt-rált fotó- és helytörténetimunka, lajstromba veszi a20. század elsõ felében Bu-

dapest XVI. kerületénekelõdtelepülésein mûködõfényképész mûtermeket, fo-tográfusokat.

A néhai települések (Cin-kota, Mátyásföld, Rákos-szentmihály, Sashalom) sze-rint felosztott, helyi fotográ-fiát ismertetõ írások mellettmintegy kétszáz fotográfia éstöbb tucat korabeli hirdetés,újságcikk mutatja be a korfényképezési szokásait, a ko-

rabeli öltözkö-dést, az emberekgesztusait a mû-termekben, afényképezõgépelõtt.

A könyvbemu-tatóval egyidejû-leg húsz tablónyifotókiállítás adottbetekintést a kötet fényképe-ibe. A tárlatot Kovács Péterpolgármester nyitotta meg,

ismertetését Lan-tos Antal helytör-ténésznek kö-szönhették már abemutatóra ér-kezõk.

A Corvin Mû-velõdési Ház ki-adásában meg-jelenõ, elegánstipográfiájú ésmatt mûnyomó

papírt használó 256 oldalaskötet méltó emléket állít aKertváros néhai lakóinak.

A patikus háza BudánKiállítás a De La Motte – Beer palotában

Fényképészek Budapest peremén

Az új közgyûjtemény épülete (Szent György tér 15.)

Bibliai képek, virágfûzérek...

városunk · két fehér macska sírjára víg kecses albinók, kedves puha gömbölyegek, kis...

Documents