vszc jendrassik-venesz szakgimnáziuma és szakközépiskolája - … · 2019-12-19 · pedagÓgiai...

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016.

A VESZPRÉMI SZC JENDRASSIK – VENESZ ÉS SZAKGIMNÁZIUMA

SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2016

2017 évi és 2018 évi módosítással

2019 évi módosítás


2

VESZPRÉMI SZC JENDRASSIK-VENESZ SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

8200 VESZPRÉM, MÁRCIUS 15. U. 5.

TARTALOMJEGYZÉK

I. Nevelési program ......................................................................................................................... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai .............................................................................................................. 7 1. 1. Az iskola főbb funkciói ..................................................................................................... 7

1. 2. Alapelvek, az iskola nevelési – oktatási céljai .................................................................. 7 1. 3. Feladatok, eszközök, eljárások ........................................................................................ 13

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 15 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................ 17

Egészséges életmódra nevelés ........................................................................................ 17

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................... 17

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok .......................................................................................................................... 20

A közösségfejlesztés színterei: ........................................................................................ 20

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés: ................................................................ 21

A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások: ........................................ 23

A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek: ............................................. 23

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .......................................... 24

Az iskola, mint nagyközösség: ........................................................................................ 24

A szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: ............................................ 25 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai ..................................................................................................... 26

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ..................................................................... 26

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ......................................... 29 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje ............................................................................................................................... 32

Sajátos nevelési igényű tanulók ...................................................................................... 32

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése ........................ 33

A tehetségek, képességek kibontakoztatása: ................................................................... 34

Végzettség nélküli iskolaelhagyás – Lemorzsolódás ...................................................... 34 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje ............................................................................................................................... 39 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .. 40

Az iskola, a szülők és a tanulók együttműködésének formái: ........................................ 40 9. A tanulmányok alatti vizsgák .......................................................................................... 43 10. Az alkalmassági vizsga, a felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................... 43

A felvétel szabályai ......................................................................................................... 43


3

Az átvétel szabályai ........................................................................................................ 44 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............... 45

II. Helyi tanterv ............................................................................................................................. 46 1. Az óratervekben szereplő tantárgyak helyi tantervének tartalmi követelményei: .......... 46 2. Kerettanterv megnevezése .............................................................................................. 46

3. Választott kerettanterv által meghatározott óraszámok .................................................. 47 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ....................................................................................................... 49 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai ........................................................................................................... 50

6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................. 54 7. Választható tantárgyak .................................................................................................... 55 8. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola

tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola

kötelezően vállalja ........................................................................................................... 55

9. A középszintű érettségi vizsga témakörei ....................................................................... 56 10. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módja ........................................................................................ 56

Tantárgyi értékelés .......................................................................................................... 58 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................... 59

12. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának

megismerését szolgáló tananyag ..................................................................................... 59 13. Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei ............................................................. 59

14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................... 60

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása: ...................................................... 61

A szociális hátrányok enyhítése: ..................................................................................... 62 15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .............................................................. 62

A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................................................. 63 16. Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, szabadon választható tanórai és

tanórán kívüli foglalkozások: .......................................................................................... 65

17. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ....................................................... 66 18. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ............................................... 67

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................... 67

A tanórán kívüli foglalkozások rendje ............................................................................ 67 III. Szakmai program ..................................................................................................................... 68

1. A szakgimnáziumokkal, szakközépiskolákkal szemben támasztott igények .................. 68

2. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása ............................................... 68

Szakgimnázium: .............................................................................................................. 69

Szakközépiskola: ............................................................................................................. 70 3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása ..................................... 71

Az iskolában 2016. szeptember 1-jétől induló képzések keretében megszerezhető

szakmák ..................................................................................................................... 71

Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat oktatásának

módja: ....................................................................................................................... 72

A szakgimnáziumban és a szakiskolában tanulók gyakorlati képzése a szakképzésről

szóló törvénnyel összhangban kerül megszervezésre ............................................... 73

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés során alkalmazott oktatási módszerek, tanulói

tevékenységformák ................................................................................................... 73


4

4. Az iskola óratervei .......................................................................................................... 74

2016-TÓL INDULÓ KÉPZÉSEK ............................................................................................ 75

4. 1. Szakgimnázium 9-12.; 13. évfolyam, ............................................................................. 75

o Közlekedésgépészet XXII. ágazat; Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL ....... 75

Kereskedelem XXVI., Turisztika XXVIII., Vendéglátóipar XXVII. ágazatok esetében76

Szakgimnáziumi képzés – közismereti és szakmai óratervek – 2018.09.01-től érvényes

valamint a visszamenőleg módosítottak -Közismereti óraterv 2018.09.01-től induló

osztályoknál 9-10 évfolyam szakgimnázium .................................................................. 77

4. 2. Szakközépiskola 9-11. évfolyam, ................................................................................... 78 4. 3. Szakközépiskolások kétéves, érettségire felkészítése nappali és esti tagozat ................. 79 4. 4. Szakgimnáziumi képzés – szakmai óratervek ................................................................. 80

Szakgimnázium - 54 812 03 Vendéglátás-szervező 9-12.; 5/13; 1/13-2/14. évfolyam,

nappali ....................................................................................................................... 80

54 811 01 Vendéglátásszervező 2016.09.01-től induló osztályoknál ............................. 80

54 811 01 Vendéglátásszervező (a 34 811 03 Pincér mellék-szakképesítéssel)

2017.09.01-tól nappali .............................................................................................. 81

54 811 01 Vendéglátásszervező (a 34 811 03 Pincér mellék-szakképesítéssel)

2018.09.01-tól nappali .............................................................................................. 82

Szakgimnázium - 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 9-12.; 5/13; 1/13-2/14.

évfolyam nappali ....................................................................................................... 83

54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 2016.09.01-től nappali ................................ 83

54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő (az 52 812 01 szállodai recepciós mellék-

szakképesítéssel) 2018.09.01-től nappali .................................................................. 84

Szakgimnázium - 54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző ........................ 85

54 41 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (az 51 344 11 Vállalkozási

ügyintéző mellék-szakképesítéssel) 2017.09.01-től ................................................. 85

54 41 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (az 51 344 11 Vállalkozási

ügyintéző mellék-szakképesítéssel) 2018.09.01-TŐL .............................................. 87

Szakgimnázium - 54 341 01 Kereskedő (a 34 341 01 Eladó mellék-szakképesítéssel)

2016.09.01-től ........................................................................................................... 89

Szakgimnázium- 54 525 02 Autószerelő 9-12.; 5/13; 1/13-2/14. évfolyam nappali ...... 90

Szakgimnázium- 54 525 02 Autószerelő (a 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép

kezelője (Emelőgépkezelő (kivéve targonca)) 2016.09.01-től induló osztályoknál

nappali ....................................................................................................................... 90

54 525 02 Autószerelő (a 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője

(Emelőgépkezelő (kivéve targonca)) 2018.09.01-től induló nappali osztályoknál] 91 4. 5. Szakközépiskolai képzés – szakmai óratervek ................................................................ 92

Szakközépiskola - 34 811 01 Cukrász 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali (2017.09.01-

től) ............................................................................................................................. 92

Szakközépiskola - 34 811 03 Pincér 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali ...................... 93

Szakközépiskola - 34 811 04 Szakács 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali .................... 94

Szakközépiskola - 34 521 03 Gépi forgácsoló 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali ....... 95

Szakközépiskola - 34 521 10 Szerszámkészítő 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali ...... 96

Szakközépiskola - 34 525 06 Karosszérialakatos 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali .. 97

Szakközépiskola - 34 341 01 Eladó 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam, nappali ...................... 98

Szakközépiskola - 35 521 01 CNC Gépkezelő 4/12. évfolyam nappali ......................... 99

Szakközépiskola - 55 525 01 Autótechnikus (ráépülő képzés) nappali, 15. évfolyam . 100 54 525 02 Autószerelő heti óraszáma] ........................................................................................ 101

54 341 01 Kereskedő heti óraszáma] .......................................................................................... 102


5

54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős ................................................................................. 103

54 812 03 Turisztikai szervező értékesítő (5/13B) ...................................................................... 104

(2015. szeptember 1-jétől) ........................................................................................................... 104 Érvényességi rendelkezések ................................................................................................... 105 1. számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi szabályzat ................ 109

1. Osztályozó vizsga: ........................................................................................................ 109 2. Különbözeti vizsga: ....................................................................................................... 109

3. Pótló vizsga: .................................................................................................................. 110 4. Javító vizsga: ................................................................................................................. 110 5. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai: ..................................................................... 110 6. Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága: ................................................................ 111 7. A tanulmányok alatti vizsga részei, követelményei, értékelése .................................... 112

8. A tanulmányok alatti vizsgák rendje: ............................................................................ 112 9. Az írásbeli vizsga szabályai: ......................................................................................... 113 10. A szóbeli vizsga szabályai: ..................................................................................... 114

11. A gyakorlati vizsga szabályai: ................................................................................ 116 11. 1. Természettudományi munkaközösség .................................................................... 117 11. 2. Magyar – művészetek munkaközösség ................................................................... 117 11. 3. Történelem-földrajz munkaközösség ...................................................................... 118

11. 4. Idegen nyelv munkaközösség ................................................................................. 118 11. 5. Kereskedelem munkaközösség ............................................................................... 119

11. 6. Vendéglátó munkaközösség .................................................................................... 122 11. 7. Műszaki munkaközösség kész ................................................................................ 128

2. számú melléklet Az érettségi témakörei és követelményei ................................................ 135

1. Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................. 135 2. Történelem .................................................................................................................... 145

3. Matematika .................................................................................................................... 156 4. Idegen nyelv .................................................................................................................. 164 5. Fizika ............................................................................................................................. 168

6. Földrajz ......................................................................................................................... 182 7. Informatika .................................................................................................................... 192

8. Testnevelés .................................................................................................................... 199

9. Szakgimnázium képzések szakmai érettségi tantárgyai ................................................ 205 10. Közlekedésgépész ismeretek .................................................................................. 206 11. Kereskedelem ismeretek ......................................................................................... 207 12. Vendéglátóipar ismeretek ....................................................................................... 209 13. Turisztika ismeretek ................................................................................................ 210

3. számú melléklet –kifutó képzések ...................................................................................... 212


6

Intézményvezetői köszöntő

Tisztelt Érdeklődő, kedves Olvasó!

Ön a Veszprémi SZC Jendrassik – Venesz Középiskolája és Szakközépiskolája

pedagógiai programját tartja a kezében, amely meghatározza iskolánk pedagógiai és szakmai

munkáját a következő években.

A társadalmi és gazdasági változások új kihívások elé állítják iskolánkat. Ezeknek csak

akkor tudunk megfelelni, ha pedagógiai programunkat úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük

környezetünk változásait. Erre törekedtünk, amikor az egyes fejezeteket kidolgoztuk.

Ennek során értékeltük a korábbi pedagógiai programunkat, hogy az erősségeit megtartsuk,

és a gyengeségeit kijavítsuk. Emellett tanulmányoztuk a törvényi előírásokat, és az ezekhez

kapcsolódó rendeleteket. Átgondoltuk iskolánk múltját, hagyományait, tárgyi és személyi

feltételeit, a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, és mindazt, ami meghatározza pedagógiai és

szakmai tevékenységünket. Vallom, hogy minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a

változó világ számára egészséges, fontos és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik

önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt.

Remélem, hogy közös munkánk eredményeként megszületett pedagógiai programunk vezet

minket a jövőben céljaink eléréséhez, és az iskola iránt érdeklődők kellő információt kapnak

iskolánk tevékenységéről.

Veszprém, 2016. október 06. Gulkai László igazgató


7

I. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1. 1. Az iskola főbb funkciói

Az iskola egyik fő feladata a tanítás, a szükségesnek tartott, hivatalosan szükségesnek

minősített tudás közvetítése, az adott kor műveltségi anyagának és az erkölcsi értékeknek az

átszármaztatása.

Az ember társas lény, életfunkcióinak sokaságát nyilvánosan, társak jelenlétében

gyakorolja. A növekedés, a nevelődés nem más, mint a társiasság, a szocializáció folyamata. Az

iskola – más közösségi intézményekkel együtt – helyszíne, színtere a funkciógyakorlásnak.

A fenti funkciók gyakorlása közben – nem akarva is – nevel az iskola, megvalósítva a

személyiségformálás feladatát is.

Az iskola, mint közösségi intézmény társadalmi irányítás alatt áll: funkcióit akkor tudja a

legkiteljesedettebben megvalósítani, ha a helyi társadalom veszi birtokába. Ennek megfelelően

kap helyet a feladatok között a hagyományápolás és a hazafias nevelés.

Ugyan a nevelés nem osztható különböző részterületekre, mégis kiemelten kell

foglalkozni az egészséges életmódra nevelés feladataival. Ezt indokolja az a tény is, hogy

Magyarország lakossága a statisztikai kimutatások szerint nem fordít kellő figyelmet

egészségének megőrzésére, illetve javítására. E feladat megoldását az elméleti oktatáson felül a

tanárok példamutató magatartása eredményezheti.

Iskolánk jelentős szerepet tölt be a szakmai képzés területén is, ezért segíteni kell a

szakma- és munkaszeretet kialakítását a tanulókban.

1. 2. Alapelvek, az iskola nevelési – oktatási céljai

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok

végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai

munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. A

nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A


8

célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban jelen kell lennie az ismeretszerzés, a

gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. A NAT-ban megfogalmazott

elveket és feladatokat figyelembe véve a nevelési céljainkat a következők szerint határozzuk

meg:

Az erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének

jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért

érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapulnak. Megérti és

belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer

közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére

és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a

törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat

értékkonfliktusok kezelésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat,

művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a

szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert

kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével,

kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást

erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves

ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája

környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb

állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez

tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez

kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén

keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák

jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.


9

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri

alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi

jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések

veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő

szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos

tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli

szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi

közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és

lehetőségeit.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember

személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására,

feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi

együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához

megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző

embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között,

és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott

képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas

a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes

munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott,

felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló

életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,

rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a

családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel

kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat

szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes

információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni

a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban


10

betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja

a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki

felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé

válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges

étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás

kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok

használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó

módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta

alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és

lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető

élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a

rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen

szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a

gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-

szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri

az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az

orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető

hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok

segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a

segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget

vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.

Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége

segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.


11

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét

példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a

gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja,

hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek

kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni

egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti

összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen

tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban

információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a

fenntarthatósággal kapcsolatban.

Pályaorientáció

Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van

jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik

tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban munkaerő-piaci lehetőségeiről,

munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes

tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy

ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal,

illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot

készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét

és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről,

a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési,

megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten,

tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és

szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között.

Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl.

befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát

nyisson és azt használja.


12

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.

Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó

kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs

stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása

A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott

szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő

tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment

jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző

formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A

tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit.

Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani;

alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

Korszerű és sokoldalú általános műveltség biztosítása

Az általánosan művelő képzési szakasz egyik legalapvetőbb célja. Magában hordozza a

különféle műveltségi területek magas szintű megismertetését, az anyanyelvi kultúra

elsajátítását, a kommunikációs készség fejlesztését, az informatikai eszközök használatát, az

idegen nyelven történő kommunikációt, a humán és reál értékek egyenrangúságának

elfogadását.

Korszerű szakmai műveltség biztosítása

A szakképzési szakasz legfontosabb célja. Az általános, jól mobilizálható szakmai műveltség

biztosításán túl nagyon fontos az adott gazdasági környezetben gyorsan és könnyen

hasznosítható speciális szakmai ismeretek elsajátíttatása, amely a munkaerőpiacon keresetté

teszi az iskolánkban végzetteket.

Iskolánk a nevelési-oktatási célok meghatározásánál figyelembe veszi azt is, hogy a

tanulók a középfokú nevelés-oktatás szakaszának szakgimnáziumi vagy szakközépiskolai

képzésében vesznek-e részt. Eszerint a szakgimnázium általános célja, hogy érvényesítse a

humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki


13

egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő

állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére

és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolai képzésben különös hangsúlyt

helyezünk arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók

képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben

megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a

szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

1. 3. Feladatok, eszközök, eljárások

A nevelési célok aktuálisan azt fogalmazzák meg, hogy milyen embertípus alkalmas

leginkább a jelen és a beláthatóan tervezhető jövő társadalmi – gazdasági feladatainak

ellátásához, megvalósításához. Annak ellenére, hogy e célokat a valóságos társadalom folyton

változó szükségleteivel állandóan alakítja, az iskolában mégis sok évre előre kell terveznünk.

Minden fiatalnak meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének

maximumát, a társadalom, a környezet számára fontos tulajdonságokat birtokolja, egészséges és

jól képzett felnőtté váljon, aki hisz és bízik önmagában, képes a környezetével való konstruktív

együttmunkálkodásra, aki felelősséget érez önmaga, környezete és embertársai iránt.

Mivel tanulóink különböző korban kerülnek hozzánk, így feladatainkat, módszereinket,

eljárásainkat is az életkori sajátosságokhoz kell igazítanunk, annak megfelelően kell

megválasztanunk.

Minden korosztálynál szükséges a tanulók viselkedéskultúrájának javítása, az e téren

jelentkező hiányosságok kiküszöbölése. Kiemelten fontos a kommunikációs készségek és

képességek fejlesztése. E téren fontos szerepet kap az anyanyelv, az idegen nyelv és az

informatika mellett a szakmai kommunikációs kultúra kialakítása is.

A demokratikus társadalom elvárásainak megfelelően fontos a toleráns gondolkodásmód

és magatartás kialakítása és fejlesztése.

A nevelés folyamán el kell érni, hogy a tanulók reális önismerettel, önbecsüléssel és

önértékeléssel rendelkezzenek.

Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg és fogadják el az általuk választott szakterület,

szakma sajátos követelményeit, és azok váljanak belső igényeikké.

Célunk, hogy a végzett tanulók biztos elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek,

amely növeli elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyeiket.


14

Nem csupán az iskolába belépő tanulók életkora különböző, hanem felkészültségi

szintjük is nagyon eltérő képet mutat. Amíg a szakgimnáziumi osztályokban az általános iskolák

által jónak minősített tanulók pályázhatnak reális eséllyel, addig a szakközépiskolába történő

bejutáshoz gyakran elegendő a tantervi követelmények minimális teljesítése. E tény a

szakképzésbe bekapcsolódók tekintetében is igaz. Ugyancsak nagyfokú különbözőségek

jelennek meg a beiratkozó tanulók körében úgy a társadalmi és családi környezet, mint a

kialakult vagy kialakulóban lévő egyéni értékrend, a munkához, a tanuláshoz való

elkötelezettség tekintetében.

Az előzőekből következik, hogy iskolai szinten egységes alapelveink és céljaink

megvalósulása képzéstípusonként, pedagógiai szakaszonként differenciált eszközökkel,

eljárásokkal érhető el.

Tapasztalataink – mely szerint tanulóink korántsem egyenlő eséllyel kezdik iskolánkban

tanulmányaikat – azt a feladatot jelölik ki számunkra, hogy a képzés kezdeti szakaszában

kiemelten foglalkozzunk a hiányosságok megszüntetésével, az alapkompetenciák fejlesztésével,

az esélyegyenlőség megteremtésével.

A belépés pillanatától kezdve kívánjuk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal, hogy a

tanulókhoz, tanulócsoportokhoz igazított pedagógiai helyzetelemzés alapján átgondoltan élünk a

jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekkel (felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni

foglalkozás).

Az esélyegyenlőség megteremtése után kell előtérbe kerülnie az adott képzési szakasz

követelményeire való felkészítésnek, valamint a tehetséggondozásnak.

Iskolánk nevelő – oktató tevékenységét valamennyi mozzanatában a

tanulóközpontúságnak kell jellemeznie. Többek között ezzel is kívánjuk növelni annak esélyét,

hogy az átjárhatóságnak iskolánkban legyen realitása.

Nevelőmunkánkban különös súlyt kap az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, a

hátrányos megkülönböztetés tilalma.


15

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolában folyó nevelési tevékenység meghatározó eleme a személyiségfejlesztés. A

középiskolába belépő tanulók mentális közérzetét rontja a serdülőkort kísérő „én-kép válság”,

ami a növekvő követelmények és az esetleges hiányosságokkal való szembesülés hatására

elmélyülhet, esetleg konfliktusok forrásává válhat. Ugyanakkor a reális én-kép kialakításával

segítséget tudunk nyújtani tanulóinknak a képességek és a lehetőségek harmóniájának

megteremtéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink konfliktusok élezése helyett a megfelelő

kompromisszumok révén alakítsák életmódjukat, haladjanak céljuk felé, és a tolerancia, a

másság elfogadása is alapvető személyiségjeggyé váljon bennük.

Személyiségfejlesztő törekvéseink egyik fő célja, hogy tanulóink megfelelő választ

tudjanak adni a „ki vagyok én?” és a „mi lehetek én?” kérdésekre. Fontosnak tartjuk, hogy

tanulóink a középiskolai tanulmányok befejezésére képesek legyenek a hivatáscélok és az

életcélok határozott megfogalmazására és harmonizálására. Ugyanakkor tudatosuljon bennük,

hogy a siker fontos eleme a folyamatos önfejlesztés. Legyen igényük az önismeretre, tudják

hatékonyan kezelni és irányítani érzelmeiket, indulataikat, társas kapcsolataikat.

Kiemelt feladatunk foglalkozni a média befolyásával a fiatalok személyiségfejlődésére,

reagálni a Z és Alfa generáció sajátosságaira a tanítási-nevelési folyamatban.

Fontos feladatunk a személyiségfejlesztésben az emberi jogok és a demokrácia értékeinek

tiszteletére, a hazaszeretetre, az aktív állampolgári tevékenységre, a tudatos fogyasztóvá válásra,

a személyes felelősségre alapuló környezettudatos magatartásra, testi és lelki egészség

megőrzésére történő nevelés és felkészítés, valamint felkészítés az esetleges pályamódosításokra.

Iskolánk fontos feladatának tekinti az örök erkölcsi értékek hangsúlyozását, és a jövő

generációit is erre neveli (tisztesség, becsületesség, bátorság, kitartás, megbízhatóság).

Fontos felismerni az átmeneti elakadásokat, kríziseket a személyiségfejlődés

folyamatában, mivel ezeknek jelentős szerepe lehet a korai iskolai lemorzsolódás kialakulásában.

Diákjainknak és pedagógusainknak iskolapszichológus és iskolai szociális munkás nyújt

segítséget az egyéni nehézségek oldásában.

Személyiségfejlesztés csak tevékenységformák sorozatával, tudatos, tervszerű munkával

történhet, ezért a fenti elveknek érvényesülniük kell:

- az adott osztály (csoport) sajátosságaihoz igazodó tanmeneti tervezésben,


16

- az osztályfőnöki irányító- és nevelőmunka évfolyamonkénti egymásra

építettségében, a magatartás és szorgalom értékelésében,

- az iskolai közélet sokoldalúságát biztosító keretek kiépítésében,

- iskolapszichológus iskolai munkájában (osztályfőnöki órákon való részvétel,

személyiségfejlesztő tréningek tanulói csoportok számára, egyéni tanácsadás),

- iskolai konzultáns pedagógus által szervezett önképző körök munkájában.

Színterei:

- a kötelező és választható tanórák,

- szakkörök, önképző körök, művészeti csoportok,

- iskolai sportkör,

- versenyek, bajnokságok,

- kirándulások, sportrendezvények.


17

3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az iskola nevelési – oktatási céljai között megfogalmaztuk az egészséges életmódra

nevelés fontosságát.

Egészséges életmódra nevelés

A „civilizációs ártalmak” megismertetésén keresztül kívánjuk eljuttatni tanulóinkat oda,

hogy felismerjék az ember és környezete egymásra utaltságát, kialakuljon bennük a környezet

megóvásának, ápolásának igénye éppúgy, mint a saját egészség megőrzésének igénye,

elsajátítsák az egészséges életvitelhez szükséges ismereteket.

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek

részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a

nevelési – oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő

tevékenységekben.

Ebből adódnak azok a feladataink, amelyek a teljeskörű egészségfejlesztéssel

összefüggenek.

Ezek a feladatok a következők:

- az egészséges táplálkozás,

- a mindennapos testnevelés, testmozgás,

- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

- a személyi higiéné.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Legfontosabb pedagógiai célként az egészségtudatos gondolkodás és életmód kialakítása,

illetve fejlesztése, a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetésre nevelés

fogalmazható meg. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok:

- a korábban szerzett gátlások feloldása,

- a megfelelő önértékelés elősegítése,

- az önbizalom fejlesztése,


18

- önállóságra, egyben felelősségtudatra nevelés,

- értelmes célok kitűzésének elősegítése, pl. pályaválasztás,

- közösségi életre nevelés,

- a kommunikációs készség fejlesztése,

- a káros szenvedélyek (függőségek) személyiségromboló hatásának tudatosítása,

- az egészségkárosító szerek elutasítására nevelés,

- a már függők segítése a leszokás folyamatában,

- a mulasztott órák számának csökkentése,

- az iskolai étkezést igénybe vevő tanulók számának növelése,

- a tantermek és az iskola más helységeinek barátságosabbá tétele,

- kortárs segítők bevonása az egészségnevelő munkába.

Céljainkat az egyes tantárgyak helyi tantervével összhangban valósítjuk meg. Nagyon

fontosnak tartjuk a tantestületen belüli egységes gondolkodást.

Az egészségnevelés színterei

Iskolai programok:

- tanórai foglalkozások:

- szaktárgyi órák témafeldolgozása (pl. biológia, kémia – a drogok szervezetre

gyakorolt hatása),

- osztályfőnöki órák (osztályfőnökök, illetve meghívott előadók segítségével

meghatározott témakörök szerint).

- tanórán kívüli foglalkozások:

- „Gólyanap és Gólyaavató nap ” – a bejövő 9. évfolyam tanulóinak iskolai

beilleszkedését, a közösségek pozitív értékek mentén való kialakítását célzó

program,

- Diáknap,

- önképző körök,

- vetélkedők,

- iskolai „Ki mit tud?”,

- szakmai tanácskozások, tréningek pedagógusok és diáksegítők számára,

- szabadidősport, házibajnokságok, sportköri foglalkozások,

- szülői értekezlet.


19

Iskolán kívüli rendezvények:

- kortárs segítő, diákmozgalomban közreműködő tanulók képzése,

- gyalogos és kerékpártúrák tanulók és pedagógusok részére,

- színházlátogatás,

- hangverseny látogatás.

Szinte minden iskolai programunknak van egészségfejlesztő tartalma. Különös figyelmet

kell szentelnünk az egészségnevelésnek azon programok megszervezésénél, melyek a diákok

szélesebb körét érintik. Kihasználva lehetőségeinket azokon a pontokon, melyeken a tanulók

könnyen motiválhatók, befolyásolhatók. Pl. első tanítási napok, közös iskolai rendezvények,

kirándulások.

Programformák:

- filmvetítés,

- kiscsoportos beszélgetések,

- könyvtársarok,

- tematikus előadások,

- diák-önkormányzati programok,

- interaktív módszerek.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában a következő szereplők segítenek:

- osztályfőnökök,

- osztályfőnöki munkaközösség-vezető,

- gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

- testnevelő tanárok,

- iskolaorvos,

- védőnő,

- iskolapszichológus,

- iskolai diákönkormányzat,

- kortárs segítő csoport,

- az iskola külső kapcsolatai: CSSK, ÁNTSZ, Alkohol és Drogsegély

Ambulancia, Rendőrség, Bűnmegelőzési Osztály, Regionális Ifjúsági Iroda,

Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Megyei Munkaügyi Központ

Foglalkozási Információs Tanácsadó, SOS Egyesület a Szenvedélybetegekért,

Vöröskereszt.


20

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés célja, hogy a közösség mint tevékenységi keret segítse az egyén

fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára

jussanak el. Fontos számunkra, hogy a tanulók az iskolában mint közösségben jól érezzék

magukat. Minden tanévben ún. „hangulat felmérést” készítünk arról, hogy diákjaink mennyire

érzik jól magukat az iskolánkban. (Az utóbbi években a felmérések azt mutatták, hogy a tanulók

nagy része szereti iskolánkat.)

A közösségfejlesztés színterei:

A közösségfejlesztést az intézményen belül több területen is erősíteni szeretnénk:

- a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra),

- a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon,

- a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon,

- a szabadidős tevékenységek keretében.

- nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének keretében

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai,

céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

- az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

- a másság elfogadásához,

- az együttérző magatartás kialakulásához,

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos, és mivel az iskola nem

differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem

közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve,

kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos

feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi

munkája során.


21

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés:

Az iskolai nevelés – oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több azonos korú

tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az

iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végez, és amelyben meghatározó

szerepe van az osztályfőnöknek.

Feladatai:

- a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése

(célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.),

- régiónk sajátosságainak, értékeinek megismertetése,

- a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető

legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség

kialakítása,

- oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani

érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről,

- segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában,

- személyes példamutatás,

- diákvezetők nevelése, munkájuk segítése,

- a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések

levonása,

- jutalmazás és büntetés alkalmazása,

- a másság elfogadása,

- környezete állapota iránti érzékenység kialakítása,

- a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek és ezek

elkerülési módjának megismertetése.

A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért

törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy

adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel az eredményes és hatékony munka érdekében.

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van

feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő

szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas

kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:


22

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

- ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,

- megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk

nagy múltú értékeit,

- sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

- legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság

iránt, becsülje meg ezeket,

- valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,

- legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő

természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát,

- váljon érzékennyé környezete állapota iránt,

- kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,

- életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére

törekvés váljon meghatározóvá,

- szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös

kezelése és megoldása terén,

- legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,

- tudjon társaival és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan

kommunikálni,

- az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket

hozni, egészséges életvitelt kialakítani,

- ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit

és ezek elkerülésének módjait,

- kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások

kialakulásának megelőzéséhez,

- tanuljon meg tanulni,

- tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,

- legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,

- tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.


23

A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások:

A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös

cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a tanév során szervezett

osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a

sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését,

feldolgozását, tanulságok levonását.

Lehetséges formái:

- kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget

teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti

tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére;

- a kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai

nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását,

gyakorlását;

- a közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének

kialakítását;

- a csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az

együttműködő-készség fejlődését;

- az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is

lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség: e feladatok

kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére;

- munkaközösségi programok;

- levelezős, egyéb versenyek.

A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek:

A diákok által kezdeményezett tevékenységek mozgatórugója iskolánkban a

diákönkormányzat. (pl. teremfestés; osztálydekoráció; diáknap).

A DÖK-be minden osztály két képviselőt választ a tanév kezdetén, akik képviselik

társaikat a diákönkormányzat megbeszélésein. E megbeszélésekre a munkatervükben

meghatározott rendszerességgel kerül sor.


24

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A diákönkormányzatunk a tanulók irányító, önszervező közössége, melynek keretében a

tanulók a segítő pedagógussal együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik

saját ügyeiket.

Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a

közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. A

közösségfejlesztésben a következő feladatokat látja el:

- olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az

egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

- a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok,

közösségépítő tevékenységek fejlesztése,

- a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

- olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a

közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

- a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

- olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire,

értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

Az iskola, mint nagyközösség:

Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint

nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek

eszközei az iskola közös rendezvényei:

- az iskolai ünnepélyek, megemlékezések,

- az iskolai túrák (gyalogos és kerékpáros),

- a rajz- és fotókiállítás,

- gólyanap,- gólyaavató,

- a diáknap,

- népdaléneklési verseny,

- mesemondó verseny,

- szalagavató,

- ballagás stb.


25

A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett

versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények,

házibajnokságok.

A szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt

kirándulások, túrák, a közösségfejlesztés kiváló területei.

Feladat:

- nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

- átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a

különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a

közösséghez való tartozás érzését,

- ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a

közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

- a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak

hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,

- a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti

felelősség érzését.


26

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan:

- Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel

kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a

helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően,

felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és

az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját

tanmenete szerint tanít.

- A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy – a

tantervi kereteken felül – szabadon választja meg a további tananyagot.

- Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és

javítási lehetőségeket.

Az értékelés szabályozása:

- A tanulók teljesítményét évközi, félévi és év végi osztályzatokkal értékeli. A félévi,

illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi

érdemjegyekkel.

- Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba

minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet.

- Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni.

- A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel

korábban be kell jelenteni. Legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell

adni. A kijavított témazáró dolgozatokat a szaktanár összegyűjti, és tanév végéig

megőrzi.

- A szülőt az osztályzatokról elektronikus napló (e-napló) vagy ellenőrző útján értesíteni

kell.

- Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a

tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására.

- Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok

mutatkoznak.


27

- Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek, a

területért felelős igazgatóhelyettesnek.

Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén):

(osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok,

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok)

A megbízással rendelkező pedagógusok a megbízásban foglalt feladatokat is ellátják.

A túlórák, helyettesítések, ügyeletek ellátása:

- A kötelező órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az

iskolavezetés közös megállapodása alapján történik.

- Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli

munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is

elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év

közbeni távozása stb.).

- Ügyeletre, felügyeletre (tanulmányi versenyek, érettségi, osztályozó vizsgák, felvételi

stb.) a pedagógus beosztható. Az ügyelet tényét legalább egy nappal előtte közölni kell.

Az óraközi szünetekre elrendelt ügyelet hetente egy alkalommal kötelező a pedagógusok

számára.

- A helyettesítés az aktuális elrendelésnek megfelelően kötelező, melyet a felelős

igazgatóhelyettes írásban közöl a pedagógusokkal.

Korrepetálások, szakkörök, előkészítők, egyéni fejlesztések, sportkör, tömegsport, emelt

szintű érettségi vizsgára történő felkészítés vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett)

Ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető,

az iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet.

Az igények alapján minden tanévben az iskolavezetés megtervezi ezeknek a

foglalkozásoknak a körét és kijelöli a foglalkozásokat tartó pedagógusokat. A kijelölt

pedagógusok kötelező feladatként látják el ezeket a feladatokat. Az egyéni és kiscsoportos

fejlesztésekben jelentős szerepet vállal a fejlesztőpedagógus.

A fejlesztések célja lehet a tehetséggondozás, vizsgafelkészítés, az alapkompetenciák

fejlesztése, szaktárgyi lemaradások oldása. Utóbbiak esetében az iskola Alapkészség fejlesztési

tervében és Lemorzsolódás elleni iskolai stratégiájában foglaltak irányadóak a fejlesztések során.

(lásd mellékletek)


28

Adminisztratív teendők ellátása:

- minden foglalkozásról napló vezetése,

- osztályozás,

- összeolvasás,

- az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére minőségfejlesztéssel

kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése,

- statisztikai adatszolgáltatás,

- osztályfőnökök kitöltik és vezetik az osztálynaplót, a törzslapot, a bizonyítványokat, a

félévi értesítőt, szükség esetén írásban értesítik a szülőt, ill. a 20/2012. (VIII. 27.) EMMI

rendeletben meghatározott szerveket.

A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és

ünnepségeken való részvétel

Ezeken a rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező. Az éves munkatervben kerülnek

kijelölésre azok a pedagógusok, akik szervezőként vesznek részt a rendezvények és ünnepségek

lebonyolításában.

Az iskola működési rendjében felmerülő egyéb feladatok ellátása:

- az osztályozó, javító, különbözeti és a záróvizsgákon (érettségi vizsga; szakmai vizsga)

való aktív részvétel,

- az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való

megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása,

- nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel,

- tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a

leltározásban való részvétel.

Az igazgató által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek

és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.

A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel:

A pedagógus kötelessége, hogy:

- a jogszabályban meghatározottak szerint hétévenként egy alkalommal részt vegyen a

továbbképzésben,

- írásban kérje felvételét az iskola továbbképzési programjába, beiskolázási tervébe.

A pedagógus joga, hogy:


29

- akkor is kérheti felvételét a beiskolázási tervbe, ha nem áll fenn a továbbképzési

kötelezettsége.

Amennyiben a pedagógus a továbbképzésben való részvételhez az iskola támogatását

kívánja igénybe venni vagy az érinti a munkaidejét, köteles felvételét kérni a beiskolázási tervbe.

Ezt minden naptári év március 1-ig teheti meg. Az igényelt képzési formáról és annak

szükségességéről egyeztet az igazgatóval, a képzési feltételekről tájékoztatást nyújt. Az

intézményvezető ennek ismeretében dönti el, hogy milyen támogatást tud vállalni az iskola.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Iskolánk egy olyan középiskola, amelyben jelen van a szakgimnáziumi és a

szakközépiskolai képzés is. Az általunk tanított szakmák több ágazathoz, szakmacsoporthoz

tartoznak: kereskedelem, vendéglátás, turisztika, közlekedés, szállítmányozás és logisztika,

közlekedésgépész, gépész. Ez is mutatja, hogy milyen összetett feladattal áll szemben az

osztályfőnöki munkaközösség. Minden évben elkészül a munkaközösség munkaterve, amely az

osztályfőnökök közötti többszöri megbeszélés és egyeztetés során kerül véglegesítésre. A

munkaterv a pedagógiai programban meghatározott feladatokon túl a következő célokat és

feladatokat emeli ki:

- a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése,

- a tanulók problémamegoldó képességének fejlesztése,

- a különböző konfliktuskezelő technikák elsajátítása,

- az osztályfőnökök továbbképzése.

Az osztályfőnök „mindenes szerepe” latensen iskolánkban is megmaradt, hiszen bármilyen

nevelési feladat adódik, annak kimondva, kimondatlanul az osztályfőnök a felelőse. Az

osztályfőnöki munkaközösség jelenleg is az iskolai nevelőtevékenység motorja.

Az osztályfőnöki munkaközösség csak úgy láthatja el hatékonyan a feladatát, ha

együttműködik az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, és az iskolapszichológussal. Az

osztályfőnököknek fontos szerepe van abban, hogy azok a tanulók és szüleik, akiknek szüksége

van pszichológusra, azok eljussanak a fogadóóráira. A tanév elején az iskolapszichológus

minden 9. osztályban tart egy bemutatkozó órát. A személyes találkozás segít abban, hogy azok a

tanulók, akiknek szüksége van segítségre, könnyebben megtegyék az első lépést.

Az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve is megfogalmazza, hogy az osztályfőnökök

legfontosabb feladatai a következő csoportokba sorolhatók:

- nevelőmunka,


30

- szervezési, koordinálási feladatok,

- ügyviteli, adminisztrációs feladatok.

A nevelőmunka középpontjában az iskolai pedagógiai programban rögzített célok és feladatok

állnak. Emellett kiemelt feladatként határozta meg a munkaterv a szülőkkel való kapcsolattartás

erősítését.

Az egyes évfolyamokhoz kapcsolódóan speciális feladatokat fogalmaz meg, amelyeket az

érintett osztályfőnököknek kell figyelembe venni az osztályfőnöki órák témáinak

megtervezésénél. (Pl. 9. évfolyam: közösségépítés; követelményrendszer megismertetése,

elfogadtatása; beilleszkedés segítése, tanulás tanítása; 12. évfolyam: tanulói öntevékenység

kiteljesítése; felkészülés az érettségire; továbbtanulás feltételeinek segítése; felkészülés a

munkába állásra.)

A szervezési és koordinálási feladatokon belül nemcsak a tanítási órákkal kapcsolatos

szervezési feladatokat kell ellátni. Az osztályfőnökök tevékenyen részt vesznek az iskolai és az

iskolán kívüli programok szervezésében és lebonyolításában, ill. azok népszerűsítésében. Ide

tartoznak a következő programok:

- gólyanap (9. osztályok részére),

- gólyaavató (9. osztályok részére),

- színházlátogatás,

- osztálykirándulás,

- iskolai ünnepségek,

- iskolai „Ki mit tud?” vetélkedő,

- szalagavató,

- ballagás,

- teremdekorációs verseny,

- városnézés (Veszprém megismerése),

- diáknap stb.

Az osztályfőnökök a fenti feladatok mellett rendszeresen ellátják az osztállyal kapcsolatos

ügyviteli és adminisztrációs feladatokat. (Pl. napló, anyakönyv kitöltése és vezetése; tanulók

hiányzásainak és késéseinek vezetése, összesítése; szülők értesítése; félévi értesítő és a

bizonyítvány kitöltése; statisztikai adatok szolgáltatása stb.)

Az osztályfőnököktől elvárjuk, hogy a gyerekekkel való közös tevékenységeket

szervezzenek, és a velük való együttlét a tanítási órán és azon kívüli minél több legyen.

Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki munka egyik kiemelt területe. Az osztályfőnökök

által kidolgozott tanmenetekben a következő témák szerepelnek:


31

a) társas készségek fejlesztése, értékorientáció:

- a tolerancia fejlesztése;

- a szolidaritás fejlesztése;

- felelősségtudat kialakítása;

- demokratikus készségek kialakítása;

- viselkedéskultúra fejlesztése;

- a tanulók saját értékrendje kialakításának elősegítése;

b) az egészségmagatartás befolyásolása:

- szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése;

- az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése;

- az erőszak egyéni és társadalmi veszélyeinek tudatosítása;

- egészséges életmódra nevelés;

c) a tanulás tanítása;

d) az iskolai problémák és konfliktusok kezelése:

- a tanárok és diákok közötti konfliktusok megbeszélése;

- az osztály aktuális problémáinak megbeszélése;

d) állampolgári jogok tudatosítása:

- a tanulók jogtudatának fejlesztése;

- a társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése.

A munkaközösség vezetőjétől az osztályfőnökök segítséget kapnak az órák témaira

vonatkozóan (osztályfőnöki órákhoz javasolt témák listája). Emellett külső előadókat is

hívhatnak, amelyekre vonatkozóan szintén javaslatot készít a munkaközösség vezetője.

Az osztályfőnökök átengedik a katedrát külső szakembereknek, tanártársaiknak (pl.

iskolaorvos, védőnő, pszichológus; fejlesztő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

ÁNTSZ szakemberei; Családsegítő Központ szakemberei; színészek, rendőrök stb.). Az

osztályfőnöknek nagyfokú empátiával kell rendelkeznie, szerepéhez hozzátartozik a konfliktusok

objektív mederben tartása, a békítés a jó szóval, meggyőzéssel, de az igazságra érzékeny

következetes eljárások keresése. A kétirányú hivatali titoktartás nélkülözhetetlen e feladatkör

ellátásához. A panaszok valóságtartalmára kell koncentrálnia, a megoldásokhoz a két fél

álláspontjának közelítése kell, hogy legyen az út.


32

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes

oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás,

amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,

hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, és alkotó egyénekké váljanak. A

tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek,

munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az

egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusaink

megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott

szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését. Az alapkompetenciákban való elmaradás kiszűrését a belépő

évfolyamon év elején elvégezzük, s az érintett tanulók számára fejlesztéseket szervezünk az

Alapkészségek fejlesztési tervében foglaltaknak megfelelően (lásd mellékletek). Felzárkóztatást

biztosítunk a felsőbb évfolyamokon tanulási kudarcokkal küzdő tanulók számára is.

Sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de

mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.

Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél

teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez.


33

A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy

egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez

szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A

differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy

tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik

különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai

folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakértői véleményében javaslatot tesz a tantárgyak vagy tantárgyrészek osztályozása alóli

felmentésre, fejlesztő foglalkozásra, valamint egyéb kedvezményekre a tanulmányok

támogatására (pl. segédeszköz használata, hosszabb felkészülési idő dolgozatoknál). E

kedvezményeket, javaslatokat a szakma tartalmi követelményeinek megfelelően tudjuk az

igazgatódöntése alapján érvényesíteni. A rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat

gyógypedagógus végezheti, vagy gyógypedagógus irányítása mellett fejlesztő pedagógus,

pedagógus foglalkozhat a tanulókkal.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú

foglalkoztatásra jogosult, amely az iskolai nevelés és oktatás keretei között valósul meg. A

fejlesztő felkészítés módjára a szakértői és rehabilitációs bizottság tesz javaslatot. E javaslat

alapján kérheti a szülő a tanuló segítését és fejlesztés biztosítását.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését, segítését

fejlesztő pedagógus és az iskola pedagógusai is végezhetik. A beilleszkedési problémák

kezelésében jelentős szerep hárul az iskolapszichológusra, a gyermek- és ifjúságvédelmi

felelősre és az iskolai szociális munkásra.

A felzárkóztatásra – egyéni fejlesztési terv alapján – egyéni foglalkozások keretében

kerül sor, amelynek alapvető célja a kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése, a tanulók

személyiségének megismerésén keresztül a hozzáillő pedagógiai módszerek alkalmazásával az


34

esélyegyenlőség megteremtése, tehetségjegyeinek feltárása, a korai iskolai lemorzsolódás

megelőzése.

A tehetségek, képességek kibontakoztatása:

A jövő útja az ismereteket nem célként, hanem eszközként kezelő, egyéni

képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokat alkalmazó oktató – nevelő munka. Fontos

feladatunk a tehetségek gondozása, a képességek kibontakoztatása.

Alapvető elvárás iskolánkban a szakma magas szintű elsajátíttatása és felkészítés a

felsőoktatásra.

Az iskolába érkező tanulók személyiségének megismerése ad alapot arra, hogy feltárjuk,

milyen területen van szükség a tanulók képességének fejlesztésére, tehetségének

kibontakoztatására.

Egy adott területen jó képességekkel rendelkező tanuló számára a továbbfejlődés

lehetőségét szakkörök, önképző körök szervezésével, egyénre szabott oktató munkával

biztosítjuk.

Ezek mellett a házi- és központilag szervezett tanulmányi, szakmai, sport és

kulturális versenyekre való felkészítés biztosítja a tanulók tehetségének kibontakoztatását. (Az

iskola által kiemelten támogatott versenyeket az éves munkatervben nevesítjük.)

A képességek megfelelő kibontakoztatása a differenciált tanulásszervezési kereteken belül

feltételezi a tanulók érdeklődését, tapasztalatait figyelembe vevő integratív szemléletet, a tanulói

tevékenység, önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állítását,

az együttműködő tanulási technikák alkalmazását.

Minden tanulónk számára hozzáférhető gazdag szak- és szépirodalmi könyvekkel,

folyóiratokkal, jelentős tartós tankönyvkészlettel rendelkező könyvtár biztosítja az önálló

ismeretszerzés lehetőségét. Tehetséges tanulóink anyagi támogatásra pályázhatnak

alapítványunknál.

A tehetséggondozással kapcsolatos szabadidős tevékenységek koordinálásában az

osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek mellett a DÖK-nek van jelentős szerepe.

Végzettség nélküli iskolaelhagyás – Lemorzsolódás

A korai iskolaelhagyás kezelésének fontosságát az átalakuló világgazdasági folyamatok

indokolják. Napjainkban a versenyképesség meghatározó tényezőjévé vált a terület emberi

erőforrásainak minősége. Az OECD szerint a középfokú iskolai képesítés és végzettség az a


35

minimum, amely szükséges a 21. században a munkaerőpiacon való érvényesüléshez és az aktív

felelős állampolgársághoz. Azok az országok, ahol a lakosság nagy hányada alacsonyan képzett,

kevésbé versenyképesek, a versenyképességi rangsorban fokozatosan lemaradnak.

Az Európai Unió egyik kiemelkedő stratégiai célja a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig. A

vizsgálatok kimutatták, hogy a foglalkoztathatósági adatok szoros összefüggést mutatnak az

érintett potenciális munkavállalók iskolai végzettségének szintjével, a megszerzett

képesítésekkel, ezért is irányul az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike

az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítására. Az uniós célkitűzés szerint az EU

átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24

évesek arányát a korosztály 10 százaléka alá kell csökkenteni. A kormányzati vállalást

szolgálja a 2014 novemberében elfogadott „Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem

középtávú stratégiája” és a megvalósítását operacionalizáló (napjainkban aktuális) Cselekvési

Terv.

A kormány által elfogadott stratégiát figyelembe véve a beavatkozásokat az alábbi területek

szerint csoportosítjuk: 1

1. Korai iskolaelhagyással kiemelten érintett intézmények azonosítása, fejlesztése

a) A lemorzsolódás szemszögéből leginkább érintett intézmények, tanulók azonosítása, majd egyedi

fejlesztési tervek készítése.

b) Fenntartói és intézményi minőségirányítási rendszernek, az intézményi önértékelés/tanfelügyelet

standardjának, eszközrendszerének kiegészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás területére

vonatkozó tartalmakkal, hatékony intézményvezetés.

c) A korai jelző- és pedagógiai támogatórendszer működési feltételeinek megteremtése.

2. Ágazatközi együttműködés fejlesztése ágazati, területi és helyi szinten

a) Az adott ágazatban az alágazatok és a szektorok közti kooperáció, az összehangolt, integrált,

implementációt támogató együttműködés kialakítása.

3. Helyi közösségi együttműködés fejlesztése, kreatív partnerség

a) Intézmények külső kapcsolatai kialakításának támogatása (család-iskola, munkaadók, kortárs

segítők, helyi oktatási intézmények, könyvtárak, múzeum jellegű és más kulturális intézmények),

tanórán kívüli, iskolai programok, szolgáltatások kialakítása, működtetése révén, szükség esetén

családok támogatása.

4. Pedagógusok

1 Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról szóló 1603/2014.

(XI. 4.) Korm. határozat. A Cselekvési Terv a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet előkészítés alatt álló módosításához kapcsolódik.


36

a) Pedagógusképzési tartalmak megújítása, pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének a

támogatása.

5. Korai gyermekkor, prevenció

a) Egészségnevelés, egészségfejlesztés, szűrés, korai diagnosztika és terápia rendszerszerű

működtetése ágazatközi együttműködés keretében.

b) A korai jelző- és pedagógiai támogatórendszer működési feltételeinek megteremtése.

6. Tartalmi kínálat, alternatív tanulási utak

a) Tanulói kulcskompetenciák fejlesztése, tanulóközpontú nevelési-és oktatási tartalmak fejlesztése,

komplex pedagógiai módszertani programok adaptációja, transzverzális kompetenciák fejlesztése,

a digitális állampolgárrá válás elősegítése.

b) A képzési szerkezet rugalmasabbá, átjárhatóbbá tétele, a kínálat és a tartalom egyéni igényekhez

igazítása, a tanulás világa és a munka világa közötti átmenet támogatása.

c) Egyéni, alternatív tanulási utak biztosítása, iskolarendszeren kívüli formális és informális tanulási

utak támogatása.

7. Támogató szakmai szolgáltatások

a) Az egységes pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszer fejlesztése, valamint a segítő,

pedagógusokkal együttműködő, mentor szerepet is betöltő, a fejlesztéshez, helyi adaptációhoz és

implementációhoz, követéshez és értékeléshez értő szakemberek számának növelése a

köznevelési intézményekben és a szakképzési centrumokban is.

b) Speciális, pedagógiai-szakmai szolgáltatási eszközrendszer fejlesztése, amely lehetővé teszi a

lemorzsolódás korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerének adatai alapján – hogy a

köznevelési intézmények igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő szakmai támogatást

kapjanak pedagógiai munkájukhoz.

c) SNI ellátórendszer fejlesztése.

8. Monitoring

a) A monitoring rendszert alátámasztó mutatók meghatározása, a mutatórendszer kidolgozása és

működtetése átfogó és specifikus célokra egyaránt.

b) A lemorzsolódást csökkentő programok értékelése, az eredmények visszacsatolása.

c) Adatokon, tényeken alapuló, szisztematikus intézményfejlesztés a köznevelési és a szakképzési

intézményekben.


37

Intézményünkben ennek megfelelően kidolgozásra kerültek a következő dokumentumok, melyek

a Pedagógiai Program mellékletét képezik:

1. Alapkészségek fejlesztési terve

2. Második esély tagintézményi terv

3. Komplex pedagógiai-módszertani fejlesztési terv

4. Pályaorientáció/életpálya-építési terv

5. Lemorzsolódás elleni iskolai stratégia

Nevelési értekezletek, képzések kiemelt területe a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók

megismerése, felismerése, a tanítási módszerek szélesítése, gazdagítása, amelyekkel hatékonyan

segíthetjük elő a tanítási-tanulási folyamatot.

A fejlesztési tervekben megfogalmazottak szerint az iskolába belépő 9. évfolyamtól kezdve

folyamatosan történik a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók beazonosítása:

- kompetenciafejlesztésre szorulók kiszűrése,

- családi problémák feltárása,

- iskolai, tanulási motiváció megismerése.

Iskolánk elkötelezett abban, hogy fennálló probléma esetén az iskola rendelkezésére álló

eszközök segítségével a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók ne végzettség nélkül hagyják el

az oktatási rendszert:

- tanulás támogatásával (egyéni-, kiscsoportos és osztályfoglalkozások keretein belül),

- családi problémák kezelése szakemberek bevonásával,

- iskolai kötődés erősítése (sport-, kulturális, közösségi programokon keresztül).

A lemorzsolódással szembeni küzdelemben résztvevő kollégák, szakemberek:

- szaktanárok,

- osztályfőnökök,

- iskolapszichológus,

- fejlesztőpedagógus,

- mediátor,

- iskolai szociális segítő,

- iskolarendőr,

- ifjúságvédelmi felelős,

- külső szervezetek (pl. Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat…).

A lemorzsolódás ellen három szinten igyekszünk tevékenykedni:


38

Prevenció (megelőzés): olyan intézkedéseink sorolhatók a megelőzést szolgáló

beavatkozások körébe, melyek célja, hogy még a probléma kialakulása előtt csökkentsük a

korai iskolaelhagyás kockázatát.

Intervenció (beavatkozás): célzott – egyéni, csoportos vagy intézményi szintű –

támogatásokkal próbálják elkerülni a lemorzsolódást.

Kompenzáció (helyreállítás): célja, hogy az iskolarendszerbe visszavezetve, vagy

alternatív tanulói útvonal biztosításával végzettséghez segítsük azokat a fiatalokat, akik az

iskolarendszerű oktatást végzettség nélkül hagyták el - így segítve munkaerő-piaci,

társadalmi integrációjukat.

Valamennyi szinten kialakítottunk

1. tanulói előrehaladást támogató tevékenységeket,

2. pedagógustámogató eljárásokat,

3. intézményvezetést támogató tevékenységeket

4. intézményi fejlesztést támogató tevékenységeket.

Részletes eljárásaink a Lemorzsolódás ellenei iskolai stratégiában olvashatók. (lásd melléklet)


39

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

Az iskola sikeres működésének egyik feltétele, hogy tanulóink elmondhatják

véleményüket, formálhatják, alakíthatják intézményünket.

Véleménynyilvánítás formái és helye:

Egyéni véleménynyilvánítás - saját és az iskola életét érintő kérdésekben, ha véleményét

megfelelő módon és formában nyilvánítja (ez valamennyi tanulónak jogában áll.) Saját jogaik

érvényesítése ügyében kérelemmel fordulhatnak az igazgatóhoz. A tanulók véleményüket

nyilváníthatják személyesen tanáraiknak, szakoktatóiknak, gyakorlati-oktatásvezetőknek,

igazgatóhelyetteseknek, igazgatónak. Az iskola bármely tanulója, tanulócsoportja, közössége,

osztálya vagy szervezete véleménynyilvánításra, kérés, javaslat előterjesztésére az igazgatót

(igazgatóhelyettest) bármikor felkeresheti. A Diákönkormányzat mint szervezet részt vesz a

döntési folyamatokban, melynek során véleményt nyilváníthatnak a működési szabályzatukban

foglaltaknak megfelelően.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:

- saját működéséről,

- a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

- hatáskörei gyakorlásáról,

- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

- az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja

jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes

az iskola SZMSZ-ével, házirendjével.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat

véleményét az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl:

- a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,


40

- az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

- az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

- a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

- az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a

diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a

meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt

nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái

Az iskolánk számára fontos, hogy a gyerekek nevelése érdekében együttműködjön a

szülőkkel. A partnerségi viszony kialakítása, mint ideális viszony elérését célként fogalmaztuk

meg. A cél elérése érdekében mindig törekednünk kell az együttműködés hatékonyságának

javítására.

Az iskola, a szülők és a tanulók együttműködésének formái:

- pályaválasztási tájékoztató, nyílt nap,

- iskolai és osztály szintű szülői értekezlet,

- fogadóórák,

- szülői közösségek létrehozása (SZM),

- személyes, és közvetett érintkezés,

- családlátogatás,

- diákönkormányzat.

A pályaválasztási tájékoztató, a nyílt nap elsősorban a leendő diákokat és azok szüleit

tájékoztatja. Ezért minden évben megpróbálunk újabb és újabb elemet beépíteni, hogy vonzóbbá

tegyük iskolánkat a szülők és a diákok számára. Ez egyfajta marketing tevékenység, hiszen az

iskola mint szolgáltató szervezet harcol a „piacon” a tanulókért.

Az iskolai és az osztály szintű szülői értekezletek is főleg tájékoztató jellegűek. Az

iskolai szintű szülői értekezletet tanév elején a kezdő osztályokban tanulók szülei számára

szervezzük meg. A félévet követően pedig a végzős osztályokban tanulók szülei számára. Az


41

osztály szintű szülői értekezleteket, és a fogadóórákat tanévenként kétszer szoktuk megtartani

Azoknak a szülőknek, akik nem tudnak részt venni ezeken az értekezleteken, úgy próbálunk

kedvezni, hogy telefonon időpontot egyeztetünk, és a nekik legkedvezőbb időpontot ajánljuk fel

a találkozásra.

Jelenleg iskolánkban működik a Szülői Munkaközösség, így lehetősége van a szülőknek

arra, hogy szervezett formában tegyenek javaslatot, alkossanak véleményt azokban a

kérdésekben, amelyet a köznevelési törvény biztosít számukra.

A közvetett érintkezés területén számos új lehetőséget biztosítunk a szülők és a tanulók

számára. A szülőket telefonon és e-mailben is el tudjuk érni, illetve a szülők minket. A

honlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy azon keresztül is tudjanak e-mailt küldeni az igazgatónak,

az igazgatóhelyetteseknek és a tanároknak. A honlap (www.vejsz.sulinet.hu) ezen kívül számos

információt tartalmaz, amely a családok többségénél már elérhető. (pl. menza befizetés,

tankönyvosztás, rendezvények, iskolai dokumentumok, következő napi helyettesítés,

vizsgaidőpontok). Az e-napló üzenetmodulja jelentősen hatékonyabbá tesz a kapcsolattartást.

A családlátogatás a tanulók és a szülők megismerésének egyik legjobb módja. Azonban ez

igen nagyfokú tapintatot és empátiát igényel. Ennek során képet kaphatunk a család

lakáskörülményeiről, a családtagok kapcsolatáról, az otthoni tanulás lehetőségeiről, stb. Ezt a

feladatot elsősorban nem az osztályfőnökök látják el az iskolánkban, hanem az ifjúságvédelmi

felelősünk.

A szülő, a tanuló és az iskola közötti kapcsolattartás során alkalmazunk néhány megújuló

formát is. Ezt a megváltozott társadalmi viszonyok tették indokolttá. Osztályfőnökeink igény

szerint ún. együttes szülői értekezletet tartanak. Itt a szülők és a tanulók együtt vannak jelen, és

dolgozzák fel az adott alkalom témáit. A tanuló felé ezzel az az üzenet, hogy nem az ő

kizárásával beszélik meg a „nevelők” (szülő, pedagógus) az őt érintő kérdéseket (iskolai

teljesítmény, iskolai viselkedés, stb.).

Hagyományosnak tekinthető a minden tanév elején megrendezett gólyanap, amelyet a 9.

osztályba érkező tanulóink könnyebb beilleszkedése érdekében szervezünk. A játékos

vetélkedőket kiegészíti a szabadtéri főzés (bográcsozás). Ebbe a közös főzésbe igyekszünk

0bevonni a segítő szülőket, így alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésre is.

Ilyen közös programnak számít a szalagavató ünnepség is, ahol a szülőket igyekszünk

bevonni az előkészületi munkákba is. Évek óta igen nagy az érdeklődés a hozzátartozók,

elsősorban a szülők körében. A nyitótáncot követő „szülőtánc”-nak igen nagy a sikere, ezért ezt

a lehetőséget biztosítjuk a végzős tanulók és a szüleik számára.

http://www.vejsz.sulinet.hu/


42

Az iskolapszichológus foglalkoztatását is az iskola, a szülő és a tanuló közötti

együttműködés javítójaként értelmezzük. Sokszor segíthet a gyerek és a pedagógus, a gyerek és a

szülő, illetve a pedagógus és a szülő közötti konfliktus feloldásában. Az iskolapszichológus

telefonon, e-mail-ben érhető el a szülők számára (honlapon közzé téve), megbeszélés alapján

egyeztetett időpontban személyesen is mód nyílik konzultációra, szülőtanácsadásra. Ugyancsak

segítséget nyújthat a fejlesztőpedagógus és az iskolai szociális munkás tevékenysége a szülők

számára, akik hasonlóan érhetők el: e-mailben, telefonon, vagy egyeztetett időpontban

személyesen.

Munkánk során törekszünk arra, hogy a már meglévő együttműködési formák

hatékonyságát növeljük, valamint új kapcsolattartási formákat vezessünk be.

A szülői értekezletek és a fogadóórák hatékonyságát úgy növeljük, hogy ezek kötetlenebb

formában zajló beszélgetésekké váljanak. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus hallgassa meg a

szülőket, és partnernek tekintse őket. Ezért iskolánk folyamatosan küldi pedagógusait

mentálhigiénés jellegű képzésekre.

Emellett az is fontos, hogy biztosítsuk a szülőknek az egyéni megbeszélési lehetőségeket,

mert nem minden szülő akarja a problémáit több emberrel megosztani.

A diákönkormányzat ad lehetőséget a diákoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak,

javaslattal éljenek a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos

valamennyi kérdésben. A tanév elején elfogadott munkatervüknek megfelelően a DÖK tagjai

részt vesznek:

- a gólyanap szervezésében és lebonyolításában,

- a gólyaavató szervezésében és lebonyolításában,

- a teremdekorációs verseny értékelésében,

- a Mikulás napi ajándékozásban,

- Valentin-nap, Diáknap

- egyéb diákélet szervezésével kapcsolatos eseményeken.

A DÖK tagjai segítik a pályaválasztási feladatok ellátását is, melynek során az iskolát bemutató

rövidfilmet készítenek, amelyet a diákok kiselőadásai egészítenek ki. Így segíti a DÖK az

iskolavezetés munkáját a beiskolázási időszakban.

A szalagavató ünnepség szervezését a DÖK háttérmunkával segíti. A DÖK tagjai részt vesznek a

nyitótánc szervezésében, a dekorációs tervek elkészítésében és a kivitelezésben.

A tanév 2. félévében kerül sor a diáknap megrendezésére. Ez egy egész napos program az

iskolában, amelyet nagyrészt a diákok szerveznek. Ennek keretében számos programmal

készülnek a tanulóifjúság megmozgatására.


43

9. A tanulmányok alatti vizsgák

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban

a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait az emberi erőforrások miniszterének

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 64-74.§-a alapján határozzuk meg. E rendelet alapján

készítettük el a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait. A szabályzat a pedagógiai program

1. számú mellékletét képezi.

10. Az alkalmassági vizsga, a felvétel és az átvétel helyi szabályai

A felvétel szabályai

Felvétel a 9. évfolyamra:

A jelentkezés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által szabályozott eljárási rend szerint

történik.

Felvételi vizsgát egyetlen tagozaton sem tartunk. A felvételnél a 7. év végi és a 8. félévi

osztályzatokat vesszük figyelembe magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, történelem,

matematika, fizika és kémia tantárgyakból (maximum 70 pont). Pontegyezőség esetén a tanuló 7.

év végi és a 8. félévi tanulmányi átlageredménye dönti el a sorrendiséget.

A szakgimnáziumba, szakközépiskolába történő felvételhez egészségügyi alkalmassági

vizsgálat is szükséges (a szakmára vonatkozó SZVK-nak megfelelően). Fontos tudni, hogy

pszichológiai-munkabiztonsági okokból a sajátos nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáikat az egészségügyi alkalmassági

vizsgálatot végző orvossal kötelesek közölni.

Felvétel a szakképzési évfolyamokra:

Ha a szakközépiskola, a szakgimnázium, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott

iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, akkor a

szakközépiskola és a szakgimnázium szakképzési évfolyamaira az iskola által kiadott

jelentkezési lapon lehet jelentkezni.

Felvételi követelmények:


44

Szakközépiskola szakképzési évfolyamára

- a szakközépiskolai közismereti kerettantervben előírt követelmények teljesítése vagy

a középiskola tízedik évfolyamának eredményesen teljesítése;

- egészségügyi alkalmasság;

Szakgimnázium szakképzési évfolyamára

- érettségi bizonyítvány;

- egészségügyi alkalmasság.

Az átvétel szabályai

Iskolánk szabályozza a belépés feltételeit más képzési típusból / középiskolából.

Átmenet szakgimnáziumból szakközépiskolába

Azoknál a diákoknál, akik láthatóan nehezen boldogulnak a szakgimnáziumi képzéssel

(sok tantárgyból állnak bukásra, kompetenciáik fejletlenek a szükségeshez képest, várhatóan

nem fogják tudni sikeresen teljesíteni a tanévet), vagy az iskola (osztályfőnök az iskolavezetéssel

egyeztetve) vagy a szülők (az osztályfőnökkel és az iskolavezetéssel egyeztetve) kérhetik, hogy a

tanuló egy általa szimpatikusnak tartott szakközépiskolai képzésre iratkozzon át. Erre csak akkor

van lehetőség, ha az adott képzést biztosító osztályban van még férőhely, ha az érintett tanuló az

egészségügyi alkalmassági vizsgálaton megfelel, és ha képes és hajlandó letenni az esetleges

különbözeti vizsgákat. Külön problémát jelent az utóbbi években, hogy az oktatási rendszer

egyre kevésbé átjárható, gyakran előfordul, hogy túl sok tantárgyból kell osztályozó

(különbözeti) vizsgát tenni, vagy a tanuló már nem tudja pótolni a gyakorlati képzés óráit. Ha a

tanuló a tanév végén (sikertelenség, egészségügyi problémák vagy más ok miatt) dönt arról,

hogy a szakgimnázium helyett szakközépiskolai osztályban folytatja tanulmányait, helyzete

nagyjából az osztályismétlőének felel meg annyi különbséggel, hogy a tananyagról nincs annyi

tapasztalata, mint egy osztályismétlőnek.

Tagozat/szakmaváltás

Esti képzésekre akkor érdemes diákokat átvenni, ha azok elmúltak 18 évesek, esetleg

dolgoznak iskola mellett, és sem a közösségbe való beilleszkedésben, sem tanulmányaikban nem

sikeresek, esetleg nagyon sok a hiányzásuk.

Tanév végén – ha a tanuló rájön, hogy az az adott szakma nem tetszik, nem neki való –

kérheti más szakmára való átvételét (ha az adott képzést biztosító osztályban van még férőhely).

A szakmaváltás során az iskola megvizsgálja, felméri a tanuló képességeit, érdeklődését

(pályaorientációs felmérés), illetve az egészségügyi alkalmasságát is.


45

Iskolaváltás azonos képzésen belül

Iskolaváltásra gyakran kerül sor tanév közben, ekkor általában a családi körülmények

változása (szülők új munkahelyének változása, válás, házasságkötés, költözés stb.) hozza az

iskolaváltás kényszerét. Előfordul, hogy a tanév közbeni váltás oka az eredeti iskolában való

sikertelen beilleszkedés, rossz magaviselet (pl. fegyelmi/kizárás miatti iskolaváltás).

Minden egyes átvételi kérelem esetén az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója

dönt a szakmai munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az

átvételt a szülő írásban kezdeményezheti.

Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat, elsősorban a szakgimnázium

9-12. évfolyamain a szakmai tantárgyakból. Emellett a tanuló köteles egészségi alkalmassági

vizsgálaton is részt venni.

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

Iskolánk fontosnak tartja, hogy a tanulók elsajátítsák az elsősegélynyújtással kapcsolatos

alapvető ismereteket. Ezért kidolgoztuk az ehhez szükséges tervet, amely a következőket

tartalmazza:

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek átadását az iskolai védőnő segítségével

szervezzük meg:

- az osztályfőnöki munkaközösség az éves munkatervébe beilleszti e feladat

kötelező ellátását az osztályfőnöki órák keretében;

- az osztályfőnökök a védőnővel egyeztetnek időpontot, és elkészül az órák

ütemezése;

- minden tanév elején (szeptember-október) a kezdő osztályok számára

osztályfőnöki óra keretében történik meg az ismeretek átadása;

- egy későbbi időpontban (az ütemezésnek megfelelően) pedig sor kerül az

elsajátított ismeretek ellenőrzésére egy teszt segítségével.

2. Iskolánkban Vöröskeresztes szakkör is működik, ahol a diákok mélyebb ismereteket

szereznek az elsősegély-nyújtással kapcsolatban. Ezek a diákok részt vesznek városi

elsősegély-nyújtó versenyen is, így lehetőségük van a tudásuk megmérettetésére.

3. Az érdeklődő tanulók számára az iskolában szervezzük meg az elsősegélynyújtó

tanfolyamot, amelynek során alapfokú ismereteket szerezhetnek.


46

II. HELYI TANTERV

1. Az óratervekben szereplő tantárgyak helyi tantervének tartalmi

követelményei:

A tantárgyi helyi tantervek a kerettantervi ajánlásoknak megfelelően a következőket

határozzák meg:

az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,

a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,

a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,

az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,

a tantárgyi tartalmakat, azon belül:

- a tematikai egységeket,

- az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres

elsajátításához szükséges,

- a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait,

- az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét,

- a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét.

A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát közismereti és szakmai esetén

a I-IX. mellékletek tartalmazzák.

2. Kerettanterv megnevezése

Közismereti kerettantervek

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

(módosította a 23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról)

(módosította a 30/2018. (VIII. 30.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról1

Szakképzési kerettantervek

30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről (módosította a 5/2018.

(VII.9.) ITM rendelet )


47

3. Választott kerettanterv által meghatározott óraszámok

Iskolatípusunknál a kerettantervek kötelezőek, a képzések típusa határozza meg.

Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakgimnázium, 9.-12. évfolyam,

közismereti képzés

A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú

iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget

megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó szakképesítések közös

elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes

kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.

A választott kerettanterv, a kötelező és a szabadon választható tanórai

foglalkozások

Iskolánk a „Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakgimnázium, 9.-12. évfolyam,

közismereti képzés” címen kiadott kerettantervet alkalmazza a szakgimnázium 9-12.

évfolyamán.

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó

mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók

előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére,

továbbépítésére, integrálására.

A kerettantervi célok megvalósításához fontos a tanulók megismerése, megfelelő

motiválása, a helyes tanulási módszerek megismertetése és begyakorlása, a differenciált

bánásmód alkalmazása. Ezen időszak legfontosabb feladata a közismereti és szakmai érettségi

vizsgára, valamint az azt követő szakmai, illetve felsőfokú tanulmányokra való felkészítés.

A szabadon tervezhető órakeret felhasználását ágazatok szerint eltérően alakítottuk (lásd

III. Szakmai program Az Iskola óratervei fejezet). Jelenlegi óraterveink kialakítása során a

jogszabályi környezetnek megfelelően igyekeztünk növelni azon tanórák számát, melyeken az anyanyelvi

és idegen nyelvi, a matematikai, illetve a digitális kompetenciák fejlesztése folyik, valamint figyelembe

vettük a tanulók érettségi vizsgára történő felkészítésének és a szakmai vizsgára történő


48

felkészítésének követelményeit. Így a szakközépiskolai osztályok 11. évfolyamán kommunikáció -

magyar nyelv és irodalom (+0,5), illetve társadalomismeret (+1) és matematika (+1) tantárgyakból

biztosítunk plusz órákat, míg informatika óra mindhárom évfolyam óratervében szerepel (heti +1 óra

minden évfolyamon). Természetismeret tárgyból pedig 10. évfolyamon biztosítunk fejlődési lehetőséget

+1 órában. Ezek a tanórák a csoportbontás kihasználásával együtt lehetőséget biztosítanak arra, hogy kis

csoportban tudjuk fejleszteni a szakgimnazistáknál általában gyengébb alapkészségekkel rendelkező

szakközépiskolásainkat, akik így a szakmai vizsgák letétele után fejlettebb kompetenciákkal indulhatnak

neki az érettségi megszerzésének.

E mellett a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esetén – az órarendbe építve – heti 2 órát

biztosítunk alapkompetencia-, digitális kompetenciafejlesztő foglalkozásokra, illetve kulturális és

sportfoglalkozásokra.

Óratervek, prioritások az óratervekben, a csoportbontások és az egyéb

foglalkozások szervezésének elvei

A hivatkozott óratervek a 2016/2017-es tanévtől induló képzésben részt vevő osztályok

óratervei. A többi (kimenő) évfolyam óratervét előző pedagógiai programunk tartalmazza.

Nagy tapasztalat, hogy a kisebb csoportokban végzett fejlesztő munka hatékonyabb, mint a

teljes osztályban végzett, főleg a nagy osztálylétszámú osztályok esetén. Ezért ha rendelkezésre

áll megfelelő létszámú pedagógus, pedagógiai programunk lehetővé teszi a csoportbontást

nagyon sok tárgyból és évfolyamon. A kisebb létszámú csoportokban végzett munka hozzájárul

ahhoz, hogy a félévi, és évvégi bukások számát, a lemorzsolódás mértékét csökkenteni tudjuk.

Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen

nyelvet, a matematikát, a szakmai gyakorlatokat, és egyes, a vizsgák szempontjából fajsúlyos

tárgyakat (lásd óratervek). Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok

csökkentése érdekében a 9-10. évfolyamon a magyar nyelvet.

A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti

különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés

alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.). A szabadon

választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok

számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)


49

Szakgimnázium óratervek

Részletezését lásd a 0 Szakgimnázium 9-12.; 13 évfolyam közismeret és a 4. 4 Szakgimnáziumi

képzés – szakmai óratervek fejezeteknél.

Szakközépiskolai óratervek

Részletezését lásd a 4. 2 Szakközépiskola 9-11. évfolyam közismeret; 4. 3 Szakközépiskolások

kétéves, érettségire felkészítése nappali és esti tagozat; 4.5. Szakközépiskolai képzés – szakmai

óratervek fejezeteknél.

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek

az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az

igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai

munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója állapítja meg. (A

tankönyvellátás helyi rendjét az iskolai SZMSZ melléklete tartalmazza.)

A tankönyvválasztás elvei

Iskolánk egyrészt a közismereti tantárgyak tanításához, másrészt a szakmai tárgyak oktatásához

választja ki a megfelelő tankönyveket.

A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

a lehető legjobban illeszkedjen a tantárgy helyi tantervéhez,

a tanulók számára megfelelő segédeszköz legyen (könnyen tanuljanak belőle),

a kiválasztott tankönyv utánpótlása megoldott legyen (a jövőben is beszerezhető

legyen, pótrendelés esetén is gyorsan hozzájuthassunk),

a tantervi követelményeknek megfelelő tankönyvek közül a kedvezőbb árú és

kedvezőbb szállítási feltételekkel rendelkező tankönyveket választjuk,

a pedagógusok munkáját segítse az órai munkában,

a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben

meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való

hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára.


50

Az iskola a www.vejsz.sulinet.hu honlapon (dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a

szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés

módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat.

5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai

A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok

meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez,

amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek

elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek

biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola,

hanem az élet számos egyéb fóruma is.

A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák

kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos

figyelembe venni iskolánk tanárainak is:

- olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a

tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,

fejlesztését;

- a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt

benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

- a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk

átrendezésére;

- az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-

oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás, illetve a

projektoktatás technikáit és formáit;

- váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás

a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben,

az értékelésben;


51

- a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz

illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

- sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot

igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal,

magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

- a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez,

általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

- különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek

egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti

együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

Kiemelt feladatként a lemorzsolódás csökkentése érdekében alkalmazott/alkalmazható

módszerek részletes leírását tartalmazza az iskola Komplex pedagógiai-módszertani fejlesztési

terve. (lásd mellékletek)

A tanulás döntő fontosságú az életünkben, eredményessége meghatározó a társadalomban,

ahol élünk. A tanulás értelmének belátása nem megy automatikusan, a tanítás-tanulás minősége

által alakul ki. „Ahhoz, hogy a tanuló sikeresen megérthesse, elsajátíthassa és alkalmazni tudja

az ismereteket, motiváltnak és a problémamegoldás iránt elkötelezettnek kell lennie.2” Motiváció

nélkül nem létezik tanulás. Tanulási tevékenységünket eredmények és kudarcok kísérik. Ha az

eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget kap, akkor pozitív

beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét hozhatja magával.

A tanulók személyisége nem fejlődhet másként, mint lehetőségeinek és szükségleteinek

megfelelően tervezett tevékenységrendszerben. Ebben a tevékenységrendszerben a

pedagógusnak kiemelt feladata a tanulók tanulás iránti motivációjának differenciált fejlesztése.

Fontos lenne elérni, hogy az iskola és a tanulás motivációja szorosan egybekapcsolódjon. A

pedagógusok és tanulók számára is kell a vonzó tanterv, program és tanulás, szükséges a

biztonságos, befogadó és gondoskodó közösség, amelyben a tanító és a tanuló személy

feltöltődhet a kívánatos indítékrendszerrel. Szükséges a pozitív szociális klíma, az

együttműködés és partnerség, amelyben érvényesül a támogatás és a szeretet. Iskolánk

pedagógusai ezeket az elveket tartják szem előtt a pedagógiai feladatok végrehajtása során.

2 Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

2003.


52

A tanítás megfelelő minőségével és az ebből következő eredményesebb tanulással kell

motiválni a tanulókat. Ez nem lehet csupán ösztönös, eseti, hanem tudatos és tervezett kell,

hogy legyen. Ehhez kell ismerni és gyakorlatban is alkalmazni a különböző motiváló

módszereket és eljárásokat, és ezek fejlesztő hatásait. Erre a pedagógiai munka minden

szakaszában szükség van: a tervező, szervező és a kontrollfázisban. Ezért pedagógusaink

rendszeresen részt vesznek olyan módszertani továbbképzéseken, amelyek ezen eljárások és

módszerek elsajátítását tűzik ki célul.

Szem előtt tartjuk, hogy a motiválásban nagyon fontos szerepe van az emberi

kapcsolatoknak, hiszen először mindent a szeretett személy kedvéért tesz a gyerek. A tanárral

való szoros érzelmi kapcsolat, a tanár példaképként való követése lényeges ösztönzője a

tanulásnak. A tanárral való azonosulást segíti elő a metakommunikáció ismerete és megfelelő

használata. Azonban a kapcsolatkötés technikáját egyénire kell formálni. (Fontos, hogy a tanár

ismételten felkínálja a kapcsolatot metakommunikációban, amellyel közli, hogy „értékellek”,

„szeretlek”, „segítek neked”.) Tehát, amellett, hogy a metakommunikáció megfelelő információt

ad a tanulóról, alkalmas arra, hogy metajelzésekkel jutalmazzon és büntessen a tanár.

Az érzelmi azonosulás szükséges, azonban nem elegendő a motivációs rendszer

fejlesztéséhez. Szükség van az ún. szociális kompetenciák fejlesztésére is. A szocializáció

során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas kapcsolatok kiépítéséhez és

fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a

későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen. Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az

oktatásban részt vevőknek meghatározó szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok

irányításában. A pedagógus – néha indirekt módon – értékrendje közvetítésével vesz részt a

fejlesztésben. Ezek között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és

megbízhatóság, valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a

segítőkészség, a csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék is. A

pedagógusainknak ösztönözniük kell ezen elemek megjelenését, majd a társadalmi elvárásoknak

megfelelő irányban fejleszteniük kell azokat, ügyelve arra, hogy egyensúlyban álljanak.

A tanulók érzelmi és társas készségeinek fejlesztésére iskolánk csatlakozott a nemzetközi

Enable programhoz, melynek célja az érzelmi intelligencia fejlesztésén keresztül a kortárs

bántalmazás megelőzése. A program hazai adaptálásában is részt vesz iskolánk. A tanulók

osztályfőnöki órakeretben vehetnek részt a foglalkozás sorozaton. A program antibulliing

modulját a kortárs segítő képzésben használhatjuk a diákönkormányzattal együttműködve. A

program részeként egységes eljárási protokollt vezetünk be az iskolai bántalmazás esetére.


53

A továbbiakban kiemeljük azokat a módszereket és eljárásokat, amelyek segítik a tanulók

motivációs rendszerének felépítését, fejlesztését, és korrigálását.

Ezeket az oktatási folyamat különböző fázisaiban lehet alkalmazni. Ezek a következők:

A tanári munka felkészülési-tervezési fázisában:

a) A tanulók egyéni különbségeiből adódó feladatok:

- a tanulók egyéni különbségeinek megismerése, és az ebből adódó feladatok

(fejlesztés, korrekció, kompenzáció);

- a tanítási anyag általi ösztönzések (változatosság, érdeklődés felkeltése, didaktikai

anyagok és feladatok előkészítése, közös tervezés a tanulókkal, stb.);

b) A tevékenységi formák elemzése:

- a munkaformák arányának helyes megválasztása;

- értékelési módok, megerősítési formák helyes kiválasztása.

c) A kognitív ösztönzők átgondolása:

- a tanulás megtanításának módja, formái.

d) A morális ösztönzők tervezése:

- a csoportnormák elfogadása;

- kötelességtudat, felelősség, önállóság fejlesztése;

- megküzdési stratégiák kialakítása;

- a szabályok rögzítése és betartása.

e) Érzelmi ösztönzők beiktatása:

- élmények biztosítása;

- nyitottság, demokratikus légkör, hangnem, konfliktusmegoldás stb.

A szervezési, lebonyolítási fázisban, azaz a konkrét tanítási órákon a minőségi tanítást

segítik:

a) Tanulásra kész lelkiállapot kialakítása:

- célok tudatosítása;

- oldott légkör biztosítása.

b) A tananyag közvetítésének módjában alkalmazott pedagógiai eljárások:

- javító, orvosló eljárások (tanulási idő növelése, külön tanítási program beiktatása);

- kompenzáló eljárások;

- preferáló eljárások.

c) A differenciáció és individualizáció fokozott érvényesítése:

- a feladatok nehézségi fokának differenciálása;

- változatosság, a munkaformák váltása, kombinálása.


54

d) Tanulni tudásra nevelés:

- a különböző tanulási módok, formák, stílusok bemutatása;

- hatékony tanulási technikák elsajátításának segítése;

- a konkrét tanulási fogások elemzése.

e) A megfelelő tanítási anyagok és eszközök biztosítása:

- diákbarát környezet biztosítása;

- változatos tanítási eszközök alkalmazása (szemléltetés, film, multimédia, stb.).

f) Differenciált teljesítményértékelés:

- az értékelés komplex nevelői funkcióinak érvényesítése (megerősítés,

visszacsatolás, motiválás, informálás, orientálás, szabályozás, korrigálás,

diagnosztizálás, prognosztizálás, szelektálás);

- a jutalmazás és büntetés megfelelő alkalmazása.

Az oktatási folyamat elemző, kiértékelő, korrigáló fázisában tanárainknak szüksége van

arra, hogy önelemzést végezzenek minden egyes tanítási óra után. Ez reflektív pedagógiai

megközelítést követel a pedagógusainktól. A tanári munka eredményességét és a felmerülő

problémákat elemezni kell, amely a valódi tanári alkotómunka szerves része. Így tudunk csak az

eljárásokon javítani, és hatékonyabb döntéseket hozni.

6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Iskolánk a mindennapos testnevelést a szakgimnáziumban heti öt testnevelés óra keretében

szervezi meg, amelyből heti két óra:

- a helyi tantervben meghatározott évfolyam-testnevelés keretében, vagy

- versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy

amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes

versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet

keretei között szervezett edzéssel teljesíthető.

A nemzeti köznevelési törvény értelmében a szakközépiskolai osztályokban csak azokon a

tanítási napokon kell megszervezni a mindennapos testnevelés oktatást (legalább napi egy

testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik.


55

7. Választható tantárgyak

Iskolánk képzési sajátosságaiból adódóan választható tantárgyat csak a szakgimnáziumi képzés

esetén biztosít. Ennek részleteit lásd 0 Szakgimnázium 9-12.; 13 évfolyam közismeret

óratervek fejezetnél.

8. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a

középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való

felkészítését az iskola kötelezően vállalja

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a tanulók kétféle szinten tehetnek érettségi

vizsgát. Az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi

vizsgára készült fel a középiskolában – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. Ez lehet

középszint, vagy emelt szint. A kötelező vizsgatárgyak mellett a tanulók 5. vizsgatárgyként a

szakgimnáziumban a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból vizsgáznak.

A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető

érettségi vizsga (szabadon választott).

A kötelező vizsgatárgyak mellett iskolánk vállalja, hogy azokból a tantárgyakból,

amelyeket a tanuló a képzése során tanul, abból tehet érettségi vizsgát. Az iskolánk továbbá

vállalja, hogy a helyi tantervében megadott óraszámban a tanulókat felkészíti a középszintű

érettségi vizsgára a következő tantárgyak esetén:

Fizika (Közlekedésgépészet XXII ágazat esetében; XL. Közlekedés, szállítmányozás és

logisztika ágazat)

Földrajz, (Kereskedelem XXVI., Turisztika XXVIII. Vendéglátóipar XXVII. ágazatok

esetében)

Testnevelés

Informatika

Iskolánk szakos pedagógust a rendelkezésre álló szakos kapacitások és az egyenletes terhelések

figyelembevételével biztosít.


56

9. A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. számú

mellékletének második része tartalmazza „Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei”

címszó alatt. Ennek részleteit a pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

10. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban

történő ellenőrzési és értékelési módja

Az értékelés módja

A pedagógusok a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítik.

Az alkalmazható érdemjegyek, osztályzatok a következők:

5 – jeles

4 – jó

3 – közepes

2 – elégséges

1 – elégtelen

A félévi és év végi minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, melyet a nevelőtestület hagy

jóvá.

A beilleszkedési szakaszban a tanulók teljesítményét lehetőleg csak szóban értékeljük,

osztályzatot csak pozitív értékelés esetén adunk.

Félévente minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszámának megfelelő

osztályzattal kell rendelkeznie, de a félévben adott osztályzatok száma heti 1 órás tantárgyak

esetében sem lehet kettőnél kevesebb, gyakorlaton a tanulók osztályzására havonként kerül sor.

Minden esetben egy alkalommal kell lehetőséget adni az elégtelen témazáró/dolgozat

osztályzat kijavítására (a tanulóval megbeszélt követelmények teljesítése után). Az egyéb

osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi fejlődését szolgálja.

Tantárgyanként tantervek rögzítik a számonkérési formákat (ezen belül a témazáró

dolgozatok számát), azok rendszerességét.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezletén áttekinti és a

pedagógus, ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb

évfolyamba lépéséről:


57

a félévi és év végi osztályzatokat a tanulókkal a tanulmányi csoportban megvitatjuk, a

javasolt osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt két nappal a szaktanár az e-

naplóban a használati útmutató szerinti módon (osztálynaplókban ceruzával) rögzíti.

Abban az esetben, ha a tanuló osztályzata nincs összhangban a tantárgy helyi tantervében

rögzített követelményekkel, a munkaközösség-vezető vagy az osztályfőnök a szaktanárral

beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó konferenciáig nem születik a tanuló javára

történő megegyezés, az osztályzatot a nevelőtestület állapítja meg.

Az osztályzatok jellegüknek megfelelő súllyal, ill. arányban szerepelnek az év végi

osztályzat megállapításánál. Az érdemjegyek súlyozása szaktanári döntés függvénye,

azzal a feltétellel, hogy annak szempontjait a szaktanárnak a tanév elején közölnie kell.

Az év végi érdemjegyek megállapításánál a különböző munkaközösségek a tantárgyra

jellemző sajátosságok alapján maguk döntenek az alábbi elveket figyelembe véve.

A tantárgyat tanító tanárnak legyen mérlegelési lehetősége az alábbi esetekben az év végi

érdemjegy meghatározásában (főleg az elégtelen vagy elégséges osztályzat mellett való

döntés esetén) az elektronikus naplóban megjelenő súlyozott átlagtól függetlenül:

- ha a tanulónak a tanév során írt minden témazáró dolgozata elégtelen,

- ha a tanuló jegyeinek több mint fele elégtelen,

- ha az első félév végi eredményekhez képest nagymértékű rontást vagy javítást

tapasztalunk a tanév végéig, az év végi érdemjegy akár két jeggyel is eltérhet a félévitől,

- ha a tanuló súlyozott átlaga év végén nem éri el a 2,00-t.

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott

tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy

évismétlés esetén e tantárgyat nem kell tovább tanulnia.

Külső gyakorlatokon a tanuló gyakorlati képzési keretében végzett tevékenységével

összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője

értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése

alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről,

szakmai vizsgára bocsátásáról.

Az értékelés rendszeressége:

Az egyes szaktárgyak területén a tantárgy heti óraszámánál legalább egy érdemjeggyel

többel kell rendelkeznie a tanulónak az osztályozó értekezlet időpontjáig. (Kivéve, ha a tanuló

huzamosabb hiányzása ezt nem teszi lehetővé.) Az évközi érdemjegyek a pillanatnyi tudást, a


58

félévi és az év végi osztályzatok pedig a helyi tanterv követelményei elsajátításának mértékét

mutatják. A tanulók gyakorlati tudását havi osztályzatok formájában értékelik.

A tudás mérésének formái:

Alapvetően a tanulók tudását írásban és szóban lehet számon kérni. Törekedni kell arra,

hogy azon tantárgyak keretében, amelyből a tanuló az érettségi vizsgán, ill. a szakmai vizsgán

szóban ad számot tudásáról, a szóbeli számonkérés domináljon. Ellenkező esetben pedig az

írásbeli számonkérés jelentkezzen nagyobb súllyal.

Szakképző évfolyamokon a tanuló gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységét,

teljesítményét gyakorlatban ellenőrzik és értékelik. A tanórán történő számonkérést kiegészítheti

a szabadon választott vagy kötelező házi dolgozat írása is. Ez lehetőséget ad a tanulóknak az

adott témával kapcsolatos egyéni véleményüknek kifejtésére, és a témához kapcsolódó

információk, adatok önálló összegyűjtésére.

Az értékelés nyilvántartása, közlése:

Az értékelés közlésére tanév közben csak az előírt nyomtatványokat használjuk fel. A tanár

és a szakoktató az elektronikus naplót használja az évközi, a félévi és az évvégi érdemjegyek

rögzítésére.

Tantárgyi értékelés

A munkaközösségek tanévenként meghatározzák adott évfolyamokon a témazáró

dolgozatok számát és tartalmát. Kidolgozzák a javítási útmutatókat és a ponthatárokhoz rendelt

érdemjegyeket. A ponthatárok-százalékos értékei igazodnak az adott tantárgy jogszabályban

meghatározott kimeneti követelményeihez (szakmai vizsga, érettségi vizsga).

A tanulók számonkérése esetén egyébként a szaktanár dönt az osztályzatokról, figyelembe

véve a tanuló teljesítményét. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló

teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

A tanulók érdekében az írásbeli számonkéréseket – a szakmai önállóság meghagyásával a

következőképpen korlátozzuk:

- nagydolgozat (témazáró, szintfelmérés, kis érettségi) max. 90 perc;

- írásbeli „felelet” (röpdolgozat) max. 20 perc.


59

Az írásbeli számonkérésre egy tanítási napon legfeljebb kettő tanóra (90 perc) időtartam

vehető igénybe. Ennek megfelelően – előzetes ütemezés alapján – egy kettő tanítási órát, vagy

kettő egy-egy tanítási órát igénybe vevő írásbeli számonkérés rendelhető el.

A nagydolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban bejelentjük (ugyanakkor a

dolgozatokat a megírást követő két héten belül kijavítjuk és értékeljük).

A röpdolgozatok előzetes bejelentése nem kötelező, de a napi 90 perces írásbeli

számonkérési időtartam ilyen számonkérési formában sem léphető túl.

A korlátozás nem vonatkozik a pótló, illetve javító dolgozatot írókra, ez esetben –

indokoltan – a 90 perc maximális időtartam átléphető.

A tanórán kívüli foglalkozásokon végzett munka a kapcsolódó tantárgy minősítésénél

pozitív irányban figyelembe vehető. Az osztályzást értékeléssel kapcsoljuk össze. Az értékelésbe

bevonjuk a tanulókat, a félévi és év végi minősítéseket a tanulmányi csoportokban megvitatjuk.

Iskolánk középiskolai jellegéből adódóan az adható házi feladatokat sem hétköznapokra,

sem hétvégére, sem szünetekre nem korlátozzuk, ugyanakkor szem előtt tartjuk a mértékletesség

elvét.

11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az egyes tantárgyak jellegével összhangban, a jogszabályi előírások figyelembevételével,

a hatékonyság és eredményesség szem előtt tartásával szervezzük a csoportbontásokat. Ennek

megvalósítását külön-külön, képzési formánként, szakmánként, tantárgyanként jelöltük az egyes

óratervi táblákban.

12. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség

kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Városunkban öt nemzeti kisebbségi testület működik: az ukrán, az örmény, a német, a

roma és a lengyel. E nemzetiségek kultúrájának megismerésére szolgáló tananyagot a kisebbségi

testületek képviselőinek segítségével dolgozzuk ki, és építjük be a történelem tantárgy helyi

tantervébe. A tananyag minél hitelesebb átadása miatt ezeket az órákat külső előadókkal tartjuk

meg, akik az adott nemzetiséghez tartozó képviselők lesznek.

13. Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet,

környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az

ember a természet része.


60

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a

szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Az egészségnevelési és környezeti nevelés elveit a következők szerint fogalmazzuk meg:

Az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismertetése,

tudatosítása, a globális gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása.

Az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak

felismertetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek).

A természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása.

A mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek megteremtése az iskolában.

Alakuljon ki a tanulókban a szűkebb és környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny

magatartás!

Tudatosítsuk a tanulókban, hogy ne ártsanak önmaguknak, ne tegyék ki veszélynek

sem testüket, sem lelküket, kerüljenek minden olyan ártalmat, amely egészségüket

veszélyezteti!

A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik

birtokában felismerjék a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját

egészségük szempontjából! Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a

betegség hiánya, hanem a testi, lelki, és szociális jóllét állapota, valamint, hogy a

mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben

meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat!

Csak megfelelő ismeretek, új szemlélet teszi lehetővé annak felismerését, hogy a

környezetvédelem nem öncélú tevékenység, hanem önmagunk, társadalmunk, anyagi

és szellemi javaink védelmére, utódaink egészségének, a jövő nemzedékek

életfeltételeinek megmentésére, megjavítására irányul.

14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az iskola köteles folyamatosan törődni valamennyi gondjaira bízott fiatallal, különösen

pedig a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókkal. Az ez irányú tevékenységet – amely kiterjed

az egész nevelőtestületre – az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős

munkája során együttműködik a szülőkkel, nevelőkkel, az iskolaorvossal, és

iskolapszichológussal, az iskolai szociális munkással, valamint az iskola igazgatójával.

Kapcsolatot tart mindazon szervekkel, akik segítségére lehetnek a veszélyeztetettség, a hátrányos

helyzet megelőzésében, felszámolásában. Vezeti a szükséges nyilvántartásokat.


61

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felkutatásában, a beilleszkedési,

magatartási nehézségekkel küzdők megismerésében valamennyi pedagógus, osztályfőnök

segítséget nyújt az ifjúságvédelmi felelősnek és az iskolai szociális munkásnak, folyamatosan

együttműködnek velük a megelőző és megszüntető tevékenységben egyaránt.

A megelőzés területei, módszerei:

- egészséges életmódra nevelés,

- felvilágosítás, tájékoztatás.

- tájékozódás,

- egyéni foglalkozás,

- rendszeres együttműködés (szülőkkel stb.),

- akarati tulajdonságok fejlesztése,

- helyes önismeretre nevelés,

- célok kialakításának elősegítése.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása:

A tehetségek gondozása mellett fontos terület a tanulási kudarcnak kitett tanulók

felzárkóztatása. A tanulási nehézségek ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. Okként három tág

kört említhetünk, melyek lehetnek iskolán belüli, iskolán kívüli és személyes feltételek (tehetség,

szorgalom).

E területen is fontos feladat a tanuló megismerése, az ok feltárása. A problémák kezelése a

szaktanár - osztályfőnök - iskolapszichológus szoros együttműködését igényli. Az iskolán belüli

okok megszüntetésének alapfeltétele a tanuló és tanár emberi kapcsolatának kialakítása. E

feltétel megléte mellett differenciált órai munkával, integrált oktatási formában, szükség esetén

tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében segítjük tanulónkat a nehézség

leküzdésében.

Az iskolán kívüli okokat, melyek igen sokrétűek lehetnek, a szülőkkel együttműködve

csökkenthetjük, illetve szüntethetjük meg. Alapfeltétel tehát az iskola és a szülők élő kapcsolata.

Külön feladat a szociális hátrányok enyhítése, a rossz társaság és a drog problémájának

megoldása.

Motiváció nélkül nem létezik tanulás. Tanulási tevékenységünket eredmények és kudarcok

kísérik. Ha az eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget kap, akkor

pozitív beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét hozhatja

magával. A tanulók személyisége nem fejlődhet másként, mint lehetőségeinek és


62

szükségleteinek megfelelően tervezett tevékenységrendszerben. Ebben a

tevékenységrendszerben a pedagógusnak kiemelt feladata a tanulók tanulás iránti motivációjának

differenciált fejlesztése. Ezért pedagógusaink törekszenek arra, hogy olyan módszereket és

eljárásokat alkalmazzanak, amelyek segítik a tanulók motivációs rendszerének felépítését,

fejlesztését, és korrigálását. Ebben segítséget nyújt pedagógusainknak az iskola Komplex

pedagógiai módszertani fejlesztési terve (lásd melléklet)

Szomorú, de igaz, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás

korosztálynál is foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, szabatos beszéd,

számolás kialakításával és fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely

nélkül nem lehetséges a problémamegoldás. Fejlesztendő alapkészségek közé kell sorolni a

memóriát, az emlékezet fejlesztését, a problémamegoldó gondolkodás kialakítását. Jelentős súlyt

kell kapnia a tanulás tanításának. Kilencedik évfolyamon jelentős időt fordítunk a

tanulásmódszertani támogatásra osztályfőnöki órakeretben, az egyéni és kiscsoportos

fejlesztések kérdéseiről ad bővebb képet ad a mellékletben található Alapkészségek fejlesztési

terve.

A szociális hátrányok enyhítése:

Kimutatható a kapcsolat a gyenge tanulmányi munka és a szociális hátrányok között. E

hátrányok enyhítése jótékony hatással van a tanulmányi eredményekre.

Sajnos a szociális hátrányban levő tanulóknak sok segítséget nyújtani anyagi téren nem

tudunk, de az ilyen tanulók figyelmét felhívjuk az iskola, a fenntartónk, a lakóhelyi

önkormányzatok és alapítványok által nyújtott lehetőségekre, a tankönyvsegélyre, a

tankönyvtámogatásra, a tartós tankönyvek használatának lehetőségére, a kedvezményes, illetve

térítésmentes menzai ellátásra, az iskolai könyvtár fokozott használatára.

Figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat és élünk az azok kínálta lehetőségekkel, ha

azok a szociális hátrányok enyhítését célozzák meg.

15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi tevékenységében elért

kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók.

Jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki/amely:


63

- folyamatosan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt;

- kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban;

- tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt;

- az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn, versenyen, pályázaton;

- folyamatosan kiemelkedő a szorgalma;

- kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs kifogás;

- az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan teljesíti.

Az intézményi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtók jutalmazása az iskolai

tanulóközösség előtt történik az iskolai ünnepélyek alkalmával.

A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A minősítési rendszer a programban megfogalmazottakon alapul. A nevelőtestület által

elfogadott minősítési elvek nem jelentenek merev korlátokat, javasolt szempontként kerültek

megfogalmazásra.

A minősítési rendszer a fokozatosság elvének szem előtt tartásával a személyiségjegyek

kialakulásának mértékén nyugszik az életkori sajátosságokból adódó elvárhatósági szint

figyelembe vételével.

A kilencedik évfolyam a követelmények és a szabályok tudatosulásának folyamata, a

tízedik évfolyamon a tudatosságot visszatükröző magatartás, a tizenegyedik évfolyamtól az

önállóság és az öntevékenység szintje a követelmények teljesítésében az általános megközelítési

szempont.

Magatartás:

A magatartás jegy megítélésekor a következő szempontokat vizsgáljuk:

- iskolai nevelőmunka szempontjából fontos személyiségjegyek fejlettségi szintje (nyitottság,

segítőkészség, őszinteség, a társak, felnőttek tisztelete stb.);

- iskola értékrendjéhez való viszonya, részvétele a közös feladatokban, a feladatvállalás és

teljesítés jellemzői;

- iskolai munkarend és fegyelem követelményeinek betartása (tanórai viselkedés, késés,

mulasztás stb.).

Lehet:


64

5 példás

4 jó

3 változó

2 rossz

Ne legyen a tanuló magatartása példás, ha:

- a követelményszempontok valamelyikét (beleértve a tanulmányi munkát is) semmibe veszi;

- írásbeli figyelmeztetése van (osztályfőnöki, igazgatói).

Ne legyen jó, ha:

- a követelmények valamelyikét durván semmibe veszi;

- fegyelmi büntetése van;

- négynél több igazolatlan órája van.

Ne legyen változó, ha:

- a követelményeket nem veszi figyelembe, a közösséget magatartásával rendszeresen

akadályozza abban, hogy a feladatait teljesíteni tudja;

- fegyelmi büntetése van;

- tíznél több igazolatlan órája van.

Szorgalom:

A szorgalom jegy megítélésekor a tanuló képességei és teljesítményei közötti

összefüggéseket a következő területeken vizsgáljuk:

- felkészülésének rendszeressége,

- következetesség a kötelező feladatok teljesítésében,

- tanórai aktivitása,

- a vállalt feladatok teljesítésének szintje (pályázatokon, versenyeken való részvétel).

Lehet:

5 példás

4 jó

3 változó

2 hanyag

Példás a minősítése annak a tanulónak, aki:

erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és

egyenletes színvonalon végzi a munkáját.

Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek:


65

munkáját kisebb hiányosságok, egyenetlenségek ellenére általában a kötelességtudat,

rendszeresség jellemzi.

Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek:

a tanórákra való felkészülése rendszertelen,

tanulmányi munkája hullámzó,

aki képességei alatt teljesít, vagy

aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap.

Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki:

tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget,

érdektelenség, közöny jellemzi, vagy

egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap.

16. Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, szabadon választható

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások:

A tanuló joga, hogy válasszon az iskola pedagógiai programjában rögzített szabadon és

kötelezően választható tantárgyak közül.

Iskolánk az előírásoknak megfelelően a 11. és 12. évfolyamon biztosítja a kötelező

vizsgatárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és a helyi

tantervben megjelölt tantárgyakból, hogy a tanulók – választásuk szerint – emelt szinten

készülhessenek fel az érettségi vizsgára.

A tanulók tantárgyválasztása az érettségi vizsgára való felkészüléssel függ össze. A tízedik

(tizenegyedik) osztályos tanulók az adott tanév május 20-áig adhatják le a tantárgy, ill. a

felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. E jogot – a korra való tekintettel – a

szülő és a gyermek közösen gyakorolja. A tanuló által választható órák száma a heti négyet nem

haladhatja meg.

A választott tantárgyból a tanuló félévkor és a tanév végén is osztályzatot kap, mulasztás,

továbbhaladás szempontjából is a kötelező tantárgyakkal azonos elbírálás alá esik, lemondására a

tanév közben nincs lehetőség. A tizenegyedik (ötéves képzések esetén tizenkettedik) évfolyam

lezárását követően – az igazgató engedélyével – a választás módosítható, a választott tárgy

lemondható. Az ezzel kapcsolatos kérelmeket az iskola legkésőbb az adott év június 20-áig

fogadja el.

Az iskola személyi feltételei nem teszik lehetővé, hogy a tanuló szabadon pedagógust

válasszon.


66

17. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

A továbbhaladás évenkénti kritériuma: a nevelőtestület határozata alapján az éves

szaktárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése.

A tanuló félévi és év végi osztályzatának megállapításáról a 2011. évi CXC. Nemzeti

köznevelésről szóló törvény rendelkezik.

Az igazgató a tanulót kérelmére részben vagy egészben:

- felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló

egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

Ebben az esetben a tanulónak az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület

által meghatározott módon kell számot adnia tudásáról. Ez iskolánkban elsősorban

osztályozóvizsgát jelent. (Az igazgató egyéni mérlegelés alapján ettől eltérhet.)

Az iskola a tanév során két alkalommal szervez osztályozóvizsgát, a félévzárást megelőzően

január hónapban, a tanévzárást megelőzően május-június hónapokban. Erről az érintett tanulókat

írásban értesítjük.

A tantárgyi felmentésekkel kapcsolatos kéréseket

- az osztályozóvizsgára történő jelentkezéssel együtt az indok megjelölésével, a januári

vizsgára az azt megelőző december 10-ig, míg a május-júniusi vizsgák esetén április 15-ig

(amennyiben nem munkanap, a megelőző utolsó munkanapig) kell az iskola igazgatójához

írásban benyújtani, kiskorú tanuló esetén a szülővel közösen.

Iskolánkban nem támogatjuk a tanórák alóli felmentést a következő esetekben:

második idegen nyelv esetén, amennyiben a tanuló nem rendelkezik az adott nyelvből

legalább középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával.

a szakközépiskolai képzés során cukrász, pincér, szakács és vendéglátó eladó

szakmákban az idegen nyelv esetén.

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási évben együttesen meghaladja a

250 órát (a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján), illetve az igazolt és igazolatlan

mulasztása egy adott tantárgyból egy tanítási évben a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt

a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén

nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A tanulmányok alatti vizsgáztatás rendjét, a vizsga részeit, az értékelés tantárgyankénti

szabályait a pedagógiai program mellékletben tartalmazza. A szaktárgyi követelményeket a

tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Sikertelen javítóvizsga évismétlést von maga után.


67

18. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Iskolánk kezdettől fogva részt vesz a tanulók fizikai állapotának mérésében, a lehetséges

alternatívák közül a bővített változatú „Netfit” mérést választva. A mérés eredményeit

osztályonként, nemenként, valamint évfolyami és iskolai szinten összesítjük és értékeljük

(valamint továbbítjuk az országos adatbázisba), és a tapasztalatok alapján tervezzük meg a

következő évi munkánkat.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Ingyenesen szervezett szakkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, sportcsoporti

foglalkozásokra – igényfelmérést követően – a szakmai munkaközösségek és a

diákönkormányzat tesz javaslatot. A szakkörök indításáról a javaslat alapján a nevelőtestület

dönt minden tanév elején, vezetőjét az igazgató bízza meg.

A foglalkozások legalább 10 fő létszámnál szervezhetők és működtethetők. A

foglakozásokról naplót kell vezetni.

Öntevékeny kör igény alapján szervezhető, indításukról a nevelőtestület véleményezési

jogának megtartásával a diákönkormányzat dönt. A kör vezetőjét a tanulók kérik fel. A kör

programját, működési rendjét az érdeklődési kör tagsága alakítja ki és az igazgató hagyja jóvá.

Az iskolában működik diáksport egyesület, melynek minden diák tagja lehet. Működését

saját szabályzata tartalmazza.

Szakkörben, érdeklődési körben, művészeti csoport munkájában való részvételre a tanuló

nem kötelezhető, az oda történő jelentkezés önkéntes és egy teljes tanévre szól.


68

III. SZAKMAI PROGRAM

1. A szakgimnáziumokkal, szakközépiskolákkal szemben támasztott igények

Iskolánk az alapító okiratnak megfelelően szakképző intézmény, ezért a szakgimnáziumi

és a szakközépiskolai képzés során szakképzési feladatokat is ellát. Ebben a fejezetben

részletezzük az iskola szakmai képzéséből adódó sajátosságait. A szakképző iskola állami

szolgáltatási feladatokat lát el, stratégiájának kidolgozása során a régió, a helyi környezet

igényeit, a munkaerő piaci igényeket is figyelembe veszi.

Befolyásolja a szakmai képzés programját, hogy a „kereslet és kínálat” nem

szükségszerűen esik egybe, azaz a tanulók, szülők igénye eltér a gazdaság, a foglalkoztatás

igényétől, lehetőségétől. Ennek koordinálását végzi az MFKB, azaz közreműködik a munkaerő-

piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában.

Meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait, így a döntéseit az

iskoláknak kötelező figyelembe venniük.

Miután a gazdaság igényei és finanszírozási szándékai éppúgy meghatározóak, mint a

szülői, tanulói igények, a szakképzés területén a döntések meghozatalához különösen fontos a

rendszeres érdekegyeztetés az iskolafenntartóval, a társadalmi-gazdasági környezettel. Az

igények változásából következően a szakképző iskola csakis akkor láthatja el tartósan feladatait,

ha nagyfokú mobilitással rendelkezik, képes az igények változásának késedelem nélküli

követésére.

2. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása

Iskolánk 2016. szeptember 1-jétől a köznevelési és a szakképzési törvény előírásainak

megfelelően szervezi meg a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai képzést:


69

Szakgimnázium:

A szakgimnázium szakmai érettségi végzettséget, szakmai vizsgát ad és felkészít a

szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra. Az első négy évfolyamon általános műveltséget

megalapozó közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. (9-12. évfolyam), ami

érettségivel zárul, Az ötödik évfolyam pedig szakmai vizsgával zárul.

A szakgimnázium a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti

legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakgimnázium tizenharmadik (első

szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a

szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő

felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező,

érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez

kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő.

Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a

tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

Ennek megfelelően:

- tanulóink további 1 éves képzés során szerezhetik meg ezt a végzettséget (5/13.

évfolyam);

- gimnáziumi érettségivel, vagy más ágazathoz tartozó szakgimnáziumi érettségivel

rendelkező tanulók 2 éves képzés során szerezhetik meg ezt a végzettséget (1/13. és 2/14.

évfolyam).

A szakgimnáziumban a szakképzés célja:

9-12. évfolyamon:

- érvényesítse a humánus értékeket;

- közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit;

- testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes

felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik

képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az

ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

- rendelkezzenek korszerű, magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel,

konvertálható, továbbfejleszthető tudással;

- képesek önállóan dolgozni szakmájuk területén;


70

- képesek beilleszkedni a munkahelyi szervezetbe.

érettségi vizsgára épülő szakképzési évfolyamokon (5/13.; 1/13-2/14. évfolyam):

Valamennyi szakterületen folyó képzés célja, hogy a szakmai képesítés

birtokában a fiatalok

- rendelkezzenek korszerű, magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel,

konvertálható, továbbfejleszthető tudással;

- adott területen legyenek képesek vezetési, szervezési feladatok ellátására;

- legyenek képesek egyéni és társas vállalkozások megtervezésére,

megszervezésére, indítására és működtetésére;

- alakuljon ki a szakmai továbbképzés igénye, legyenek képesek felsőfokú

szakmai továbbtanulásra;

- alakuljanak ki – a szakmai specialitásokat is figyelembe véve – azok a

személyiségjegyek, magatartásformák, amelyek a partnerként való

elfogadtatást, a környezetbe történő beilleszkedést segítik.

Szakközépiskola:

A szakközépiskolának öt évfolyama van. 1/9-3/11., az adott szakképesítés megszerzéséhez

szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló

szakképzési évfolyama és a 12-13. évfolyam, ami az érettségire készít fel. A szakközépiskolában

az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében folyik a szakképzés.

Az alapszintű iskolai végzettségre épülő szakmák esetén közös cél olyan gyakorlati

szakemberek képzése, akik

- képesek önállóan dolgozni szakmájuk területén;

- képesek beilleszkedni a munkahelyi szervezetbe;

- megfelelő motivációival rendelkeznek az egész életen át tartó tanuláshoz;

- ismerik az alapvető állampolgári és munkavállalói jogokat és kötelességeket;

- rendelkeznek olyan általános és szakmai felkészültséggel, kommunikációs és tanulási

készséggel, hogy képesek követni a szakma fejlődésével járó új igényeket, a munkaerő-

piaci viszonyok változásait.


71

3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása

Az iskolában 2016. szeptember 1-jétől induló képzések keretében

megszerezhető szakmák3

Szakgimnázium, 9-12. évfolyam szakmai érettségi végzettséggel:

(25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján.)

- XXII. Közlekedésgépész ágazat 31 525 01 Kerékpárszerelő és

32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője [Emelőgép-kezelő

(kivéve targonca) szakmairány]

- XXVI. Kereskedelem ágazat 34 341 01 Eladó

- XXVII. Vendéglátóipar ágazat 34 811 03 Pincér

- XXVIII. Turisztika ágazat 52 812 01 Szállodai recepciós

- XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazat 51 344 11

Vállalkozási ügyintéző

Szakgimnázium szakképzési évfolyam 5/13. vagy 1/13-2/14. évfolyam:

- XXII. Közlekedésgépész ágazat 54 525 02 Autószerelő

- XXVI. Kereskedelem ágazat 54 341 01 Kereskedő

- XXVII. Vendéglátóipar ágazat 54.811 01 Vendéglátás-szervező

- XXVIII. Turisztika ágazat 54 812 03 Turisztikai szervező,

értékesítő

- XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazat 54 841 11

Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

Szakközépiskola 1/9-3/11. évfolyam:

- eladó,

- gépi forgácsoló (ráépülő 1 éves képzés keretében CNC gépkezelő),

- karosszérialakatos,

- szerszámkészítő,

- cukrász,

- pincér,

- szakács,

- vendéglátó-ipari eladó (2016-ban indítható utoljára).

3 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről


72

Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat

oktatásának módja:

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák esetén rendelet határozza meg az

elmélet és gyakorlat arányát (általában 60% és 40%, 50% és 50%, 40% és 60%, vagy 30% és

70% az arány), valamint az évfolyamok számát.

Az iskolarendszerű oktatás keretében szervezett szakképzés esetén ezeket az arányokat és

számokat tartani kell. A központilag kiadott közismereti és szakmai kerettantervek figyelembe

vételével készítettük el az óraterveket és a helyi tantervünket.

Iskolánk a szakmai elméleti képzést ciklusos (2 heti) váltakozással szervezi meg. A

szakmai elméleti tárgyak követelményrendszerét az adott szakmában kiadott Szakmai és

Vizsgakövetelmények figyelembevételével alakítottuk ki.

A gyakorlati oktatás megszervezésénél az 2011-ben kiadott szakképzésről szóló törvényt, a

hozzá kapcsolódó rendeleteket vettük figyelembe, valamint ezen a területen együttműködünk a

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával.

Iskolánk tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége

növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas

színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres

életpályára való felkészítésével szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését.

Ehhez az szükséges, hogy a végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és

rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, az iskolarendszerű

képzés piacképes tudást adjon a tanulók számára és tegye őket képessé saját vállalkozás

indítására, képzettségük állandó megújítására. E törekvésben iskolánk szorosan együttműködik a

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A gazdasági kamarának meghatározó

szerepe van a duális képzés megerősítésében, a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt

szerepének növelésében és ezáltal a gyakorlati oktatás során életszerű körülmények közt

megszerezhető munkatapasztalat biztosításában. Iskolánk már régóta elkötelezett a duális

képzés erősítésében, ezért a szakképzésben részt vevő tanulóink jelentős része tanulószerződés

keretében vesz részt a gyakorlati képzésben.


73

A szakgimnáziumban és a szakiskolában tanulók gyakorlati képzése a

szakképzésről szóló törvénnyel összhangban kerül megszervezésre

Tanulószerződés keretében szervezzük:

a) a szakközépiskolai tanulók összefüggő nyári gyakorlatát az 1/9. évfolyamon. Érintett

szakmák: eladó, pincér, szakács, cukrász, vendéglátó eladó, szerszámkészítő,

karosszérialakatos és gépi forgácsoló. Nevezett szakmában a 2/10. és a 3/11. évfolyam

teljes idejére a szakmai záróvizsgáig bezárólag.

b) Szakgimnáziumban; turisztikai szervező, kereskedő, vendéglátás-szervező, autószerelő és

autóelektronikai műszerész szakmában az 1/13. évfolyamon tanulók nyári gyakorlata,

valamint az 5/13. és a 2/14. évfolyamon tanulók év közbeni gyakorlati képzésére.

Együttműködési megállapodás keretében:

Szakgimnáziumban közlekedésgépész, kereskedelem, vendéglátóipar és turisztika ágazatban

10-11. évfolyamon. Kereskedő és logisztikai ügyintéző szakmákban az 5/13. és a 2/14.

évfolyamon tanulók esetén a képzők igénye szerint. És abban az esetben, ha a gyakorlati képzés

költségvetési szervnél történik.

Iskolai (tanműhelyi) gyakorlati képzés keretében:

Szakgimnáziumban a 9-12. és az 1/13. évfolyamon az évközi gyakorlati képzést minden

ágazatban, valamint 5/13. és 2/14. évfolyamon az évközi gyakorlati képzés autószerelő és

autóelektronikai műszerész szakmában. Szakiskolában 1/9. évfolyamon az évközi gyakorlat

minden szakmában. A tanulószerződéses tanulók esetében az adott szakmák helyi tantervében

szereplő óraszámban (iskolai csoportos foglalkozás), illetve vizsgafelkészítés céljából.

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés során alkalmazott oktatási

módszerek, tanulói tevékenységformák

A szakmai kerettantervi ajánlásokat figyelembe véve igyekszünk a szakmai elméleti és

gyakorlati képzés során minél változatosabb oktatási módszereket alkalmazni. Emellett olyan

tanulói tevékenységformákat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső

motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.


74

A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe

állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat,

alkotóképességüket.

Az alkalmazható oktatási módszerek közül a következőket alkalmazzuk leginkább:

magyarázat,

elbeszélés,

kiselőadás,

megbeszélés,

vita,

szemléltetés,

projekt,

kooperatív tanulás,

szimuláció,

szerepjáték,

házi feladat,

szakmai kirándulás. (A szakmai kirándulást az aktuális tanmenetben tervezi meg a

szaktanár.)

4. Az iskola óratervei

A következő óratervek a 2016/2017-es tanévtől induló képzésben részt vevő osztályok

óratervei. A kimenő évfolyam óratervét a 2013-ban elfogadott Pedagógiai programunk

tartalmazza.

A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát a Pedagógiai program .

mellékletei – a szakmai programok- tartalmazzák.

A csoportbontásokat „*”-gal jelöltük, melynek alkalmazása során a jogszabályi és szakmai

szempontokat vettük figyelembe. A szabad órakeret felhasznált óráit „+”-al jelöltük. Ezeket a

vizsgákra felkészítéshez és az általános műveltség biztosításához kapcsoltuk.


2016-TÓL INDULÓ KÉPZÉSEK

4. 1. Szakgimnázium 9-12.; 13. évfolyam,

o Közlekedésgépészet XXII. ágazat; Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 9–12.

óraszám

összesen 13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4 4 556 – –

Idegen nyelvek 4* 4* 4* 4* 556 – –

Matematika 3* 3* 3* 3* 417 – –

Történelem 2 2 3 3 345 – –

Etika – – – 1 31 – –

Informatika 2* 2* – – 144 – –

Művészetek*(Ének-zene) – – 0,5 – 18 – –

Művészetek*(Vizuális kultúra) – – 0,5 – 18 – –

Testnevelés 5 5 5 5 695 – –

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 – –

Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 – – – 108 – –

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:

fizika – 2 2 2 206 – –

A szabadon választható órakeret

felhasználása:

Kötelezően választható tantárgy

vagy fizika

– – 2 2 134 – –

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek – 1 – – 36 – –

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 – –

Rendelkezésre álló órakeret / hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

*csoportbontás – csoportlétszámoktól és a rendelkezésre álló humán erőforrástól függően

** ágazatonként magyar, töri, matek, idegen nyelv, szakmai tárgy


76

Kereskedelem XXVI., Turisztika XXVIII., Vendéglátóipar XXVII. ágazatok esetében

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 9–12.

óraszám

összesen 13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4 4 556 – –

Idegen nyelvek 4* 4* 4* 4* 556 – –

Matematika 3* 3* 3* 3* 417 – –

Történelem 2 2 3 3 345 – –

Etika – – – 1 31 – –

Informatika 2* 2* – – 144 – –

Művészetek*(Ének-zene) – – 0,5 – 18 – –

Művészetek*(Vizuális

kultúra) – – 0,5 – 18 – –



Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: földrajz - 2 2 2 206 – –

A szabadon választható

órakeret felhasználása:

Kötelezően választható

tantárgy vagy informatika

- - 2 2 134 – –

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek – 1 – – 36 – –

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 8 8 (1045+

453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 – –

Rendelkezésre álló órakeret /

hét 35 36 35 35 35



*csoportbontás – csoportlétszámoktól és a rendelkezésre álló humán erőforrástól függően


77

Szakgimnáziumi képzés – közismereti és szakmai óratervek – 2018.09.01-től érvényes valamint a visszamenőleg

módosítottak -Közismereti óraterv 2018.09.01-től induló osztályoknál 9-10 évfolyam szakgimnázium

Közismeret szakgimnázium 2018.09.01-től

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9–12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4*(2+2) 4*(1+3) 4* 4* 556 – –

Idegen nyelvek 4* 4* 4* 4* 556 – –

Matematika 3* 3* 3* 3* 417 – –

Történelem 2 2 3 3 345 – –

Etika – – – 1 31 – –

Informatika 2* 2* – – 144 – –

Művészetek(Ének-zene - Vizuális

kultúra) 0,5+05 – – – 36 – –



Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -

*Ágazathoz kapcsolódó

természettudományos tantárgy 2 2 2 - 216 – –

**Kötelezően választható tantárgy - - 2 2 134 – –

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek – 1 – – 36 – –

Szakmai tárgyak órakerete 8 12 11 12 1488 31 961

Szabadon tervezhető órakeret - - - - - 4 124

Rendelkezésre álló órakeret / hét 35 36 35 35 35



csoportbontás – csoportlétszámoktól és a rendelkezésre

álló humán erőforrástól függően

*Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy

Gépészet IX., Közlekedés, szállítmányozás és

logisztika XL. ágazatoknál: fizika 216

Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII.,

Turisztika XXVIII.ágazatoknál: földrajz 216

**Kötelezően választható tantárgy:

Gépészet IX., Közlekedés, szállítmányozás és

logisztika XL. ágazatoknál: fizika 134

szakmai 134

informatika 134

Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII.,

Turisztika XXVIII.ágazatoknál: földrajz 134

szakmai 134

informatika 134 *


78

4. 2. Szakközépiskola 9-11. évfolyam,

A közismereti órák eloszlása

Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom 2 óra* 1 óra * +0,5

Idegen nyelv 2 óra* 2 óra* 2 óra*

Matematika 2 óra* 1 óra +1

Társadalomismeret 2 óra 1 óra +1

Természetismeret 3 óra +1 –

Testnevelés* 5 óra 3 óra 3 óra***

Osztályközösség-

építő Program 1 óra 1 óra 1 óra

Informatika +1* +1* +1*

Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra

*csoportbontás – csoportlétszámoktól és a rendelkezésre álló humánerőforrástól függően


79

4. 3. Szakközépiskolások kétéves, érettségire felkészítése nappali és esti tagozat

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali tagozat

13.

Nappali tagozat

12.

Esti tagozat

13.

Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom 6 6 3+1 3+1

Idegen nyelv 6* 6* 3*+1* 3*+1*

Matematika 6* 6* 3+1 3+2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 4 5 3+1 3+1

Természetismeret 2 – 1 –

Informatika 2* 2* 1* 1*

Testnevelés és sport 5 5 – –

Osztályközösség-építő program 1 1 – –

Szabadon tervezhető órakeret felhasználása

Földrajz +2 – –

Művészetek +2 – –

Mozgókép- és médiaismeret +2 – –

Etika +1 +1 – –

Összesen (közműveltségi óraszámok) 35 36 18 18

*csoportbontás - csoportlétszámoktól és a rendelkezésre álló humánerőforrástól függően


4. 4. Szakgimnáziumi képzés – szakmai óratervek

Szakgimnázium - 54 812 03 Vendéglátás-szervező 9-12.; 5/13; 1/13-2/14. évfolyam, nappali

54 811 01 Vendéglátásszervező 2016.09.01-től induló osztályoknál

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy heti óraszám

ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 5,5 5,5 4 8 140

3 7 140

3 7 13 22 13 22 160

13 22

Összesen 11 12 10 10 35 35 35

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2

11561-16 Gazdálkodási

ismeretek

Vendéglátó gazdálkodás

elmélete 1 1 1 1

A vendéglátó gazdálkodás

gyakorlata 1* 2* 1* 1* 3* 1*

11518-16 Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret 1,5 0,5 2

Élelmiszerek a

gyakorlatban 1* 0,5* 1*

1,5+

0,5* 1*

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonság

alapjai 0,5 0,5

Vendéglátás higiénéje 0,5 0,5

11523-16 Pincér szakmai

idegen nyelv Pincér szakmai idegen

nyelv 1

11524-16 Felszolgálási alapok

Felszolgálási alapok 0,5 1

Felszolgálási alapok

gyakorlat 1,5* 2,5*

11525-16 Felszolgáló szakmai

ismeretek

Felszolgálás 0,5+

1

Felszolgálás gyakorlat 3+

0,5* 1,5*

11520-16 Vendéglátó

kereskedelem

Értékesítés elmélete 1 1 4* 2 4*

Értékesítés gyakorlata 1* 1,5*

1* 1 3,5+

0,5* 1

11538-16 Vendéglátás

marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1* 2+1* 1+1* 2+1*

Alkalmazott

számítástechnika 1* 3 1+1* 3

Ügyvitel 1 1


ételkészítés

Termelés elmélete 1 1 0,5 3* 3 3*

Termelés gyakorlata 1* 1,5* 1* 9 3,5+

1* 9

11540-16 Idegen nyelv a

vendéglátásban

Vendéglátó üzleti idegen

nyelv elmélete

1+1* 1,5 3 1,5


nyelv gyakorlata 1* 1,5* 2 3* 2

11541-16 Üzletvezetés a

vendéglátásban

Jogszabályok a

vendéglátásban 0,5 0,5 1 1 1

Szervezés és irányítás a

vendéglátásban 1,5*

1 1,5* 1

Általános statisztika 1,5 1,5

Üzleti tervkészítés 1 2

Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak

összes óraszáma

- - - - - 6 - - - - - - - - - -

* csoportbontás létszám és rendelkezésre álló humánerőkapacitás függvényében ** A nappali rendszerű 5/13; 1/13 és 2/14 évfolyamok osztályaiban az óraterveken kívül további 0,5 óra/ hét programozandó osztályonként a kötelező adminisztrációs feladatok ellátására osztályfőni óraként Kötelezően választható szakmai tantárgy óraszámainak részletezése:

Tantárgy neve 11. évfolyam 12. évfolyam

A vendéglátó gazdálkodás elmélete 1 -

Termelés gyakorlata 1 1

Élelmiszerek a gyakorlatban - 1

Összesen 2 2


81

54 811 01 Vendéglátásszervező (a 34 811 03 Pincér mellék-szakképesítéssel) 2017.09.01-tól nappali

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy heti óraszám

ögy heti óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



vonatkozóan:

Összesen 5,5 5,5 4 8

140

4,5 5,5

140

1,5 8,5 15 20 13 21

160

15 20

Összesen 11 12 10 10 35 35 31

11499-12


11498-12




ismeretek


elmélete 1,5 1 2 3 2

A vendéglátó

gazdálkodás gyakorlata


Általános

élelmiszerismeret 1,5 0,5 1 2 1

Élelmiszerek a

gyakorlatban 1* 1* 2*

11519-16


alapismeretek

Élelmiszerbiztonság

alapjai 0,5 0,5




nyelv 1

11524-16 Felszolgálási

alapok

Felszolgálási alapok 0,5 1


gyakorlat 2* 3*

11525-16 Felszolgáló

szakmai ismeretek

Felszolgálás 0,5+

1

Felszolgálás gyakorlat 3+0,5* 1,5*


kereskedelem

Értékesítés elmélete 1 0,5 4* 1,5 4

Értékesítés gyakorlata 1,5* 2*

2,5+2* 2 5* 2


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1* 2+1* 1* 2+1*

Alkalmazott

számítástechnika 1* 3 1* 3

Ügyvitel 1 1


ételkészítés

Termelés elmélete 0,5 0,5 0,5 3* 2 3

Termelés gyakorlata 1* 2* 1* 10 5* 10


vendéglátásban


nyelv elmélete 1* 1* 1,5* 2,5* 1,5*


nyelv gyakorlata

3*


vendéglátásban

Jogszabályok a

vendéglátásban 1 1 1 1

Szervezés és irányítás a

vendéglátásban 1* 0,5* 1 4* 1

Általános statisztika 1,5 1,5


Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak

összes óraszáma

- - - - - 6 - - - - - - - - - -



A vendéglátó gazdálkodás elmélete 1 1

Termelés gyakorlata 1 -

Általános élelmiszerismeret - 1

Összesen 2 2


82

54 811 01 Vendéglátásszervező (a 34 811 03 Pincér mellék-szakképesítéssel) 2018.09.01-tól nappali

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen

A tantárgy kapcsolódása 4 4 7 5

140 2,5 1,5

140 4 8 10,5 24,5 17,5 17,5

160 10,5 24,5

Összesen 8 12 4 12 35 35 31

Mellékszakképesítés óraszáma:

- - - -

3 4

- - - - - - - -

- - 7 - - -

-

Összes szakmai óraszám: 8 12 11 12 35** 35** 35**

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12


épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

11561-16 Gazdálkodási ismeretek


elmélete fő szakképesítés 1 1 1+1 2 1+1

A vendéglátó gazdálkodás

gyakorlata fő szakképesítés 1* 1* 0,5* 1+1* 1

3,5+

1* 1


Általános

élelmiszerismeret fő szakképesítés 1 1 1,5 2 1,5

Élelmiszerek a

gyakorlatban fő szakképesítés 1* 1*

0,5+

1,5*

2,5+

1*

11519-16 Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek Élelmiszerbiztonság és

vendéglátás higiéniája fő szakképesítés 1 1

11523-16 Pincér szakmai idegen

nyelv Pincér szakmai idegen

nyelv

34 811 03

Pincér 1*


Felszolgálási alapok 34 811 03

Pincér 1


gyakorlata

34 811 03

Pincér 2*


ismeretek

Felszolgálás 34 811 03

Pincér 1

Felszolgálás gyakorlata 34 811 03

Pincér 2*


kereskedelem

Értékesítés elmélete fő szakképesítés 1 2 1 0,5+

0,5 1,5

4,5+

0,5* 1,5

Értékesítés gyakorlata fő szakképesítés 2* 1* 9+1* 3* 9+1*


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

vendéglátásban

fő szakképesítés 1 1 1 1 2+1* 1

Informatika a

vendéglátásban fő szakképesítés

0,5+

1,5*

0,5+

1*

11539-16 Vendéglátó ételkészítés

Termelés elmélete fő szakképesítés 1 1 0,5 1 1 3,5 1

Termelés gyakorlata fő szakképesítés 2* 0,5* 1+1* 9,5+

2*

3,5+

1*

9,5+

2*


vendéglátásban Vendéglátó üzleti idegen

nyelv gyakorlata fő szakképesítés 0,5* 2 0,5* 2


vendéglátásban

Jogszabályok, szervezés és

irányítás a

vendéglátásban

fő szakképesítés 1 1 1 1

Általános statisztika 2 2


Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak összes óraszáma

- - - - - 7 - - - - - - - - - -



A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata 0,5 -

Termelés gyakorlata 1,5 -

Értékesítés gyakorlata - 2

Összesen 2 2


83

Szakgimnázium - 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 9-12.; 5/13; 1/13-2/14. évfolyam nappali

54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 2016.09.01-től nappali

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám heti óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



vonatkozóan:

Összesen 8 3 7 5

140

6 4

140

2,5 7,5 11,5 23,5 22,5 12,5

160

11 24

Összesen 11,0 12,0 10 10,0 35,0 35,0 35,0

11499-12


11498-12



11714-16 Turisztikai

erőforrások

Turizmusföldrajz 0,5 0,5* 1 1* 1,5 1,5*

Kultúr- és vallástörténet 1 1 0,5*

1* 2 1,5*

Vendéglátó ismeretek 1 1

Gasztronómia gyakorlata 1* 1* 2*

Szálláshely ismeretek

1

11715-16 Kommunikáció a

turizmusban

Protokoll a gyakorlatban 1* 1* 2*

Üzleti kommunikáció

gyakorlat 1* 1*

Szakmai idegen nyelv 3* 2,5* 3* 2,5* 1,5+1* 1,5 12* 4* 8

11716-16 Gazdasági

folyamatok a turizmusban

Turizmus rendszere 1 1 2

Marketing gyakorlat 1,5* 1,5*

Ügyviteli gyakorlat 1* 1*

11717-16

Infokommunikációs

technológia a turizmusban

IKT gyakorlata a

turizmusban

1+1* 2*


termékkínálat

Utazásszervezés 2,5+1,5 2 2,5

Turisztikai árualap

értékesítése gyakorlat 11 8


vállalkozások

Vállalkozási

alapismeretek 1+1,5 2 1

Turisztikai üzletágak

gyakorlata 11 8

11300-16 Szállodai

adminisztráció

Szállodai adminisztráció 1

Szállodai adminisztráció

gyakorlata

1+

1*

11302-16 Szállodai

tevékenységek

Szállodai tevékenység 1 1 1+1

Szállodai tevékenység

gyakorlata 1* 1*

1+

1*

11301-16 Szállodai

kommunikáció

Szállodai kommunikáció 1

Szállodai kommunikáció

gyakorlata 1*

Általános statisztika 1 2


Ágazat által elvárt készséget erősítő új tartalmak összes

óraszáma 6



Turizmusföldrajz (gyakorlat) 1 -

Kultúr- és vallástörténet (gyakorlat) 1 -

Turizmus rendszere - 1

Szakmai idegen nyelv - 1

Összesen 2 2


84

54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő (az 52 812 01 szállodai recepciós mellék-szakképesítéssel) 2018.09.01-től

nappali

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.


A fő szakképesítésre vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

5 3 5 7

140

- 1

140

7 5 14 21 19 16

160

14 21

Összesen 8 12 1 12 35 35 35


- - - -

- 10

- - - - - -

- -

- - 10 - - - -

Összes szakmai óraszám: 8 12 11 12 35 35 35

11499-12


11498-12


épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2* 2*

11714-16 Turisztikai erőforrások

Turizmus földrajz fő szakképesítés 1* 1* 0,5* 1+

0,5* 4*

Kultúr- és vallástörténet fő szakképesítés 1* 0,5* 1+

0,5* 3*

Vendégfogadás fő szakképesítés 1 1 1 3

11715-16 Kommunikáció a

turizmusban

Üzleti protokoll fő szakképesítés 1* 2* 3*

Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 2* 2*

2+

2* 3* 2

8+

2* 3* 2

11716-16 Gazdasági folyamatok

a turizmusban

Turizmus rendszere fő szakképesítés 1 1 1 2+1

Marketing fő szakképesítés 2* 1* 3*

11717-16 Infokommunikációs

technológia a turizmusban IKT a turizmusban fő szakképesítés 1* 1* 1*

2+

1*


termékkínálat

Utazásszervezés fő szakképesítés 5,5 5,5

Turisztikai árualap fő szakképesítés 1 1 1 8 3 8


vállalkozások

Vállalkozási

alapismeretek fő szakképesítés 1+2 1+2

Turisztikai üzletágak fő szakképesítés 11 11

11300-12 Szállodai

adminisztráció Szállodai adminisztráció

52-812-01

Szállodai recepciós

1+

2*

11301-12 Szállodai

kommunikáció Szállodai kommunikáció

52-812-01

Szállodai recepciós 1*

11302-12 Szállodai

tevékenységek Szállodai tevékenységek

52-812-01


3+

3*

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság Munkahelyi egészség és

biztonság

52-812-01


Általános statisztika - 3

Üzleti tervkészítés - 3

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása - 4

Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak összes óraszáma: - - - - - 10 - - - - - - - - - -

* csoportbontás létszám és rendelkezésre álló humánerőkapacitás függvényében

** A nappali rendszerű 5/13; 1/13 és 2/14 évfolyamok osztályaiban az óraterveken kívül további 0,5 óra/ hét programozandó osztályonként a kötelező adminisztrációs feladatok ellátására osztályfőni óraként Kötelezően választható szakmai tantárgy óraszámainak részletezése:


Vendégfogadás 0,5 1

Marketing 0,5 -

Szakmai idegen nyelv 1 -

Turizmus földrajz (gyakorlat) - 0,5

Kultúr- és vallástörténet (gyakorlat) - 0,5

Összesen 2 2


85

Szakgimnázium - 54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

54 41 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (az 51 344 11 Vállalkozási ügyintéző mellék-szakképesítéssel)

2017.09.01-től

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti


e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen 8 3 8 4

140 8 2

140 4 6 22,5 12,5

Összesen 11 12 10 10 35

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések

esetén) Foglalkoztatás I. 2

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység

ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek 1

Ügyviteli gyakorlatok 0,5*

Általános statisztika 0,5

Pénzügyi alapismeretek 1

Adózási alapismeretek 0,5

Számviteli alapismeretek 1

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és

adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás 1

Vállalkozásfinanszírozás

gyakorlat

1*

Adózás 1

Elektronikus adóbevallás

gyakorlata

1*

10152-16 Kis- és középvállalkozások

gazdálkodási feladatai

Kis- és középvállalkozások

gazdálkodása 0,5

Üzleti terv készítés 1

10153-16 Könyvvezetési feladatok

Könyvvezetés 0,5

Pénzforgalmi könyvvitel

gyakorlat

1*

10154-16 Munkaerő-gazdálkodás Munkaerő-gazdálkodás 1

Bérszámfejtési gyakorlat 1*

10496-16 Közlekedés-szállítási alapok

Közlekedési alapfogalmak 3

Közlekedés technikája 4

Közlekedés üzemvitel gyakorlat 2*

10501-16 Szállítmányozási ügyintézői

feladatok

Általános szállítmányozási

ismeretek 4

Ágazati szállítmányozási

ismeretek 7

Szállítmányozási ismeretek

gyakorlat 5

10034-16 Logisztikai ügyintéző feladatai Logisztika 7

Logisztikai tervezés gyakorlat 5,5

10036-16 A raktáros feladatai

A raktározási folyamatok 3

Speciális áruk raktározása 1

Raktározás gyakorlat 2,5* 2*

11781-16 Raktárvezető feladatai

Raktározás szerepe 1

Raktározás működtetése,

mutatószámai 1

Raktárvezetés gyakorlat 2 *

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai

3

Üzleti kommunikáció gyakorlat

2*

10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági,

marketing ismeretek

Vezetői, jogi, gazdasági és

marketing elméleti ismeretek 3

Marketing gyakorlat 1*

Vezetés, szervezés gyakorlat 1*

Szakmai idegen nyelv 2

Logisztikai statisztika 3 - 1 -

Logisztikai alapismeretek 2 - - -

Logisztikai szoftverek használata - - - 2*

Raktározás - - - 2*


86


- - - - 5 - 5 - -


** A nappali rendszerű 5/13; 1/13 és 2/14 évfolyamok osztályaiban az óraterveken kívül további 0,5 óra/ hét programozandó osztályonként a kötelező adminisztrációs feladatok ellátására osztályfőni óraként Szabadon választható kötelező tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam

Közlekedés üzemvitel 2 óra ---

Közlekedési földrajz -- 2 óra


87

54 41 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (az 51 344 11 Vállalkozási ügyintéző mellék-szakképesítéssel)

2018.09.01-TŐL

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



Összesen


8 0 8 4

140

2 2

140

2 4 22,5 12,5 22 13

160

22,5 12,5

Összesen 8 12 4 6 35 35 35

Mellékszakképesítés óraszáma: - - - -

-

6 1

-

3 3 - - - -

-

- -

- - 7 6 - - -

Összes szakmai óraszám: 8 12 11 12 35 35 35

11499-12


11498-12 Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések

esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2


alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi

alapismeretek

51 344 11

Vállalkozási ügyintéző 1

Ügyviteli gyakorlatok 51 344 11

Vállalkozási ügyintéző 0,5*

Általános statisztika 51 344 11


0,5

Pénzügyi alapismeretek 51 344 11


Adózási alapismeretek 51 344 11

Vállalkozási ügyintéző 0,5

Számviteli alapismeretek 51 344 11


1

11506-16

Vállalkozásfinanszírozási és

adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás 51 344 11


Vállalkozásfinanszírozás

gyakorlat

51 344 11

Vállalkozási ügyintéző 0,5*

Adózás 51 344 11


1

Elektronikus adóbevallás

gyakorlata

51 344 11


1*

10152-16 Kis- és

középvállalkozások gazdálkodási

feladatai

Kis- és

középvállalkozások

gazdálkodása

51 344 11

Vállalkozási ügyintéző 0,5

Üzleti terv készítése 51 344 11


10153-16 Könyvvezetési

feladatok

Könyvvezetés 51 344 11


0,5

Pénzforgalmi könyvvitel

gyakorlat

51 344 11

Vállalkozási ügyintéző 1*

10154-16 Munkaerő-gazdálkodás

Munkaerő-gazdálkodás 51 344 11


Bérszámfejtési gyakorlat 51 344 11

Vállalkozási ügyintéző 1*

10496-16 Közlekedés-szállítási

alapok

Közlekedési alapfogalmak fő szakképesítés 3 3

Közlekedés technikája fő szakképesítés 3+1 1 4

Közlekedés üzemvitel fő szakképesítés 1

1

Közlekedés üzemvitel

gyakorlat fő szakképesítés 2* 2*

10036-16 A raktáros feladatai Raktározási folyamatok fő szakképesítés 2 2 4

Raktározás gyakorlat fő szakképesítés 1* 2* 2* 3* 2*

11786-16 Raktárvezető feladatai

A raktározás szerepe és

mutatószámai fő szakképesítés 2 2

Raktárvezetés gyakorlat fő szakképesítés 2* 2*

10070-12 Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció alapjai fő szakképesítés 3 3


gyakorlat fő szakképesítés 1* 1*

10651-12 Vezetési, jogi,

gazdasági és marketing ismeretek

Vezetési, jogi, gazdasági

és marketing elméleti

ismeretek

fő szakképesítés 2 2

Marketing, vezetés,

szervezés gyakorlat fő szakképesítés 2* 2*

10501-16 Szállítmányozási

ügyintézői feladatok

Általános szállítmányozási

ismeretek fő szakképesítés 4 1 4

Ágazati szállítmányozási

ismeretek fő szakképesítés 7 7

Szállítmányozási

ismeretek gyakorlat fő szakképesítés 5 1*

5

10034-16 Logisztikai ügyintéző

feladatai

Logisztika fő szakképesítés 7 2*

7

Logisztikai tervezés

gyakorlat fő szakképesítés 5,5 5,5

Szakmai idegen nyelv 2* 2* 2*


88

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



Összesen


8 0 8 4

140

2 2

140

2 4 22,5 12,5 22 13

160

22,5 12,5

Összesen 8 12 4 6 35 35 35


- - - -

-

6 1

-

3 3 - - - -

-

- -

- - 7 6 - - -

Közlekedési ismeretek 2 - 1 -

Logisztikai statisztika 2 - 1 -

Logisztikai alapismeretek 2 - 1 -

Logisztikai szoftverek használata - 1* - 1*

Raktározás - - - 2*


- - - - - 7 - 6 - - - - - - -

* csoportbontás létszám és rendelkezésre álló humánerőkapacitás függvényében ** A nappali rendszerű 5/13; 1/13 és 2/14 évfolyamok osztályaiban az óraterveken kívül további 0,5 óra/ hét programozandó osztályonként a kötelező adminisztrációs feladatok ellátására osztályfőni óraként

Szabadon választható kötelező tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam

Közlekedés üzemvitel 2 óra ---

Közlekedési földrajz -- 2 óra


89

Szakgimnázium - 54 341 01 Kereskedő (a 34 341 01 Eladó mellék-szakképesítéssel) 2016.09.01-től

Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy heti óraszám heti óraszám


11499-12


11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő

képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2*

10032-12 Marketing

Marketing 1+1 2,5

Marketing

gyakorlat 4*

11718-16 Üzleti levelezés és

kommunikáció Levelezés 1,5 2

10031-16 A főbb árucsoportok

forgalmazása

Élelmiszer- és

vegyiáru-ismeret 2 2

Műszaki cikk

áruismeret 2+1 1

Ruházati- és bútor

áruismeret 1,5 1

11992-16 Kereskedelmi ismeretek

Kereskedelmi

ismeretek 3 3

Kereskedelmi

gyakorlat I. 2*

Kereskedelmi

gyakorlat II. 1* 2* 1* 1*

11691-16 Eladástan

Eladástan

1 1+1

Eladási gyakorlat

2* 1*+1*

11508-16 Kereskedelmi gazdálkodás

Kereskedelmi

gazdaságtan 1,5 2+1,5 5

Kereskedelmi

gazdaságtan

gyakorlat

1,5* 0,5* 1+3,5*

10033-16 Vállalkozási, vezetési

ismeretek Vállalkozástan 2,5+2

11719-16 Vállalkozási gyakorlat

Ügyvitel 2

Vállalkozási

gyakorlat 6+1*

10027-16 A ruházati cikkek és a

vegyes iparcikkek forgalmazása Iparcikk áruismeret 1

Szakmai idegen

nyelv 2

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen 8 3 6,5 5,5

140

7 3

140

8,5 1,5 19,5 15,5

Összesen 11 12 10 10 35

Üzleti adminisztráció

2 -

Kereskedelmi áruismeret 3 -

Kereskedelmi gyakorlat I. - 2

Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak összes óraszáma:

- - - 7 - - -

* csoportbontás létszám és rendelkezésre álló humánerőkapacitás függvényében ** A nappali rendszerű 5/13; 1/13 és 2/14 évfolyamok osztályaiban az óraterveken kívül további 0,5 óra/ hét programozandó osztályonként a kötelező adminisztrációs feladatok ellátására osztályfőni óraként


Kereskedelmi ismeretek 2 óra --

Üzleti adminisztráció -- 2 óra


90

Szakgimnázium- 54 525 02 Autószerelő 9-12.; 5/13; 1/13-2/14. évfolyam nappali

Szakgimnázium- 54 525 02 Autószerelő (a 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Emelőgépkezelő (kivéve

targonca)) 2016.09.01-től induló osztályoknál nappali

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



vonatkozóan:

Összesen 5 3 5 3 140

5 3 140

4 6 21,5 14 22 14 160

21,5 14

Összesen 8 8 8 10 35,5 36 35,5

A mellék szakképesítésre vonatkozó 3 3 1 2

Összesen 11 12 10 10

Osztályközösség-építő

program 0,5 1 0,5

Szakmai idegen nyelv 4 4 4

11499-12


11498-12



10416-16

Közlekedéstechnikai

alapok szakmai

követelménymodul

Közlekedési ismeretek 1 1* 1 1 2*

Műszaki rajz 1 1* 2*

Mechanika 1 1* 2*

Gépelemek-géptan 2* 2*

Technológiai

alapismeretek 2 1* 3*

Elektrotechnika-

elektronika 1* 2* 3* 6*

10417-16


gyakorlatok

Karbantartási

gyakorlatok 3* 3* 3* 2* 10*

Mérési gyakorlatok 4* 4*

10504-16 Kerékpárszerelő

feladatai

Kerékpár szerkezeti

ismeretek 0

Kerékpárok javítási

gyakorlata 0* 0*

10443-16 Gépkezelő

általános ismeretei Gépkezelő általános

ismeretei 3 2* 2* 0

10445-16

Emelőgépkezelő speciális

feladatai

Emelőgépkezelő

speciális feladatai 1*

Emelőgépkezelő

speciális feladatai

gyakorlat

1*

10418-16

Járműkarbantartás

Járműkarbantartás 1* 1*

Gazdasági ismeretek 0,5* 0,5*


gyakorlata 3* 3*

10421-16 Autószerelő

feladatai

Gépjármű

szerkezettan 6* 6*

Gépjármű-

villamosságtan 4* 4*

Szerelési gyakorlat 7* 7*

10422-16

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika 3* 3*

Járműdiagnosztika

gyakorlata 4* 4*

Műszaki közlekedési ismeretek 2*

Ágazati szakmai

kompetenciák erősítése összesen 2


** A nappali rendszerű 5/13; 1/13 és 2/14 évfolyamok osztályaiban az óraterveken kívül további 0,5 óra/ hét programozandó osztályonként a kötelező adminisztrációs feladatok ellátására osztályfőni óraként


Technológiai alapismeretek 2 2


91

54 525 02 Autószerelő (a 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Emelőgépkezelő (kivéve targonca))

2018.09.01-től induló nappali osztályoknál]

A tantárgy

kapcsolódása

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



vonatkozó: Összesen 5 3 8 4

140

5 6

140

3 9 17 18 18 15

160

17 18

Összesen 8 12 9 12 35 33 35

A mellék szakképesítésre vonatkozó 1 1

1 1

Összesen 8 12

11

12 35** 35**

35**

11499-12


11498-12

Foglalkoztatás I.


esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10416-16


alapok

Közlekedési ismeretek fő szakképesítés 1* 1 1 1*

Műszaki rajz fő szakképesítés 1* 1* 1* 2*

Mechanika fő szakképesítés 1* 1* 2*

Gépelemek-géptan fő szakképesítés 2* 2* 4*

Technológiai

alapismeretek fő szakképesítés 2* 1* 3* 3*

Elektrotechnika-

elektronika fő szakképesítés 3* 1* 1,5+0,5*

5,5+

0,5*

10417-16


gyakorlatok

Karbantartási

gyakorlatok fő szakképesítés 3* 4* 1*+3* 2* 8+2*

Mérési gyakorlatok fő szakképesítés 4 4+1*

10504-12 Kerékpárszerelő

feladatai

Kerékpár szerkezeti

ismeretek

31 525 01

Kerékpárszerelő 0

Kerékpárok javítási

gyakorlata

31 525 01

Kerékpárszerelő 0

10443-16 Gépkezelő

általános ismeretei Gépkezelő általános

ismeretei

32 582 02 Építő- és

anyagmozgató gép

kezelője (Emelőgépkezelő

(kivéve targonca)

szakmairány)

0,5* 0,5

10445-16 Emelőgépkezelő


Emelőgépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve targonca) szakmairány)

0,5* 0,5

Emelőgépkezelő


gyakorlat

32 582 02

Építő- és

anyagmozgató gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve targonca) szakmairány)

1* 1*

10418-16


Járműkarbantartás fő szakképesítés 1* 1*

Gazdasági ismeretek fő szakképesítés 0,5 0,5


gyakorlata fő szakképesítés 3+2* 3+2*

10421-16 Autószerelő

feladatai

Gépjárműszerkezettan fő szakképesítés 6* 6*

Gépjármű-

villamosságtan fő szakképesítés 4* 4*

Szerelési gyakorlat fő szakképesítés 7+1* 7+1*

10422-16

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika fő szakképesítés 3* 3*

Járműdiagnosztika

gyakorlata fő szakképesítés 4+1* 4+1*

Műszaki közlekedési ismeretek

1* 1

Ágazati szakmai kompetenciák erősítése összesen 2


** A nappali rendszerű 5/13; 1/13 és 2/14 évfolyamok osztályaiban az óraterveken kívül további 0,5 óra/ hét programozandó osztályonként a kötelező adminisztrációs feladatok ellátására osztályfőni óraként


Technológiai alapismeretek 2 2


92

4. 5. Szakközépiskolai képzés – szakmai óratervek

Szakközépiskola - 34 811 01 Cukrász 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali (2017.09.01-től)

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11.

évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám


Összesen 9,5 5 140

5,5 17,5 140

5,5 17,5 9,5 22 160

11 20,5

Összesen 14,5 23,0 23,0 31,5 31,5

11499-12


11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

11561-16

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2+1 1 1+0,5 2 2

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1,5 1* 1 1 1,5 2


alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 0,5

Vendéglátás higiéniája 0,5 0,5

11521-16 Cukrász szakmai

idegen nyelv Cukrász szakmai idegen nyelv 1 1 2


feladatok

Cukrász szakmai ismeretek 4+0,5 2 1 3,5 3,5

Szakrajz 0,5 0,5

Cukrász szakmai gyakorlat 5 2* 2* 4,5

Cukrász szakmai üzemi gyakorlat 17,5 17,5 17,5 20,5

*csoportbontás - csoportlétszámoktól és a rendelkezésre álló humánerőforrástól függően A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és

gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.


93

Szakközépiskola - 34 811 03 Pincér 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali


Szakmai






heti óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti


ögy

heti

óraszám



program 0,5 0,5

11499-12


11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2* 2*

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó

gazdálkodás

2+1 1 1 +0,5* 2 +1,5* 2+1,5

11518-16 Élelmiszerismeret Általános

élelmiszerismeret

1,5 +1* 1 1 1,5 +1,5* 2


alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról

általában 0,5 0,5




nyelv 1 1 2



4,5+0,5 3,5+0,5 1


gyakorlat

5* 4,5*


ismeretek

Felszolgálás

2 +2* 1 +2* 3 +2*

Felszolgálás üzemi

gyakorlat

17,5 17,5 17,5 20,5


vonatkozóan:

Összesen 11 6 140

5,5 19,5 140

5,5 20,0 10,5 25 160

13 22,5

Összesen 17 25,0 25,5 35,5 35,5



94

Szakközépiskola - 34 811 04 Szakács 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali


Szakmai






heti óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti


ögy

heti

óraszám



program

0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12 Foglalkoztatás

I. Foglalkoztatás I.

2* 2*


ismeretek Vendéglátó

gazdálkodás 2+1 1 1 +0,5* 2 +1,5* 2+1,5

11518-16

Élelmiszerismeret Általános

élelmiszerismeret 1,5 +1* 1 1 1,5 +1,5* 2

11519-16


alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról

általában 0,5 0,5

Vendéglátás higiéniája

0,5 0,5

12096-16 Szakács

szakmai idegen nyelv Szakács szakmai

idegen nyelv 1 1 2

12094-16 Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek

alapjai elmélet 4,5+0,5 3,5+0,5


alapjai gyakorlat 5* 4,5*


alapjai üzemi

gyakorlat

15,5 17,5

12095-16 Ételkészítési

ismeretek


elmélet

2 1 4


gyakorlat +2* +2* +2*


üzemi gyakorlat 2 17,5 20,5


vonatkozóan:

Összesen 11 6 140

5,5 19,5 140

5,5 20,0 10,5 25 160

13 22,5

Összesen 17 25 25,5 35,5 35,5



95

Szakközépiskola - 34 521 03 Gépi forgácsoló 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali


Szakmai

követelménymod

ulok

Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorl

ati heti

óraszá

m

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakor

lati heti

óraszá

m

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakor

lati heti

óraszá

m

elméleti

heti

óraszám

gyakor

lati heti

óraszá

m

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakor

lati heti

óraszá

m


építő program 0,5 0,5

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5

0,5

11499-12


11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2* 2*

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság és

környezet-védelem

Munkavédelem 1 1

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1* 1*

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti

alapozó feladatok 2+1,5 2

Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata

4*+1* 2+2*

10173-12

Anyagvizsgálatok

és geometriai

mérések

Szakmai

anyagismeret és

anyagvizsgálat

1

2

3

Anyagvizsgálat

és gépészeti

mérések

gyakorlata

5* 4+2*

10174-12

Esztergályos

feladatok

Esztergálás 2 3* 3 2

Esztergálás

gyakorlata 7+1* 4+2,5* 8+2,5* 4+2,5*

10176-12 Marós

feladatok

Marás 3 3

Marás gyakorlata 5+1* 5 11+1*

10175-12

Köszörűs feladatok

Köszörülés 2 2,5* 3 1

Köszörülés

gyakorlata 2 6 +1* 8

Összes óra 6 11 9 16 8 17,5 13,5 22,5 9 26,5

Összes óra 17 140 25 140 25,5 35,5 160 35,5



Szakközépiskola - 34 521 10 Szerszámkészítő 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali


Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül


elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám


építő program 0,5 0,5

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5

140

140

0,5

160

11499-12

Foglalkoztatás

II.

Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás

I.

Foglalkoztatás I. 2* 2

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság

és környezet-

védelem

Munkavédelem 1 1

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1* 1*

10162-12

Gépészeti

alapozó

feladatok


feladatok 2+1,5 2+1,5


feladatok

gyakorlata

4*+1* 4*+1* +1*

10173-12

Anyagvizsgálatok

és geometriai

mérések

Szakmai

anyagismeret és

anyagvizsgálat

3

3

1

Anyagvizsgálat

és gépészeti

mérések

gyakorlata

3 2 3

10192-12

Szerszám- és

készülékgyártás

Szerszám- és

készülékgyártás 1 4 3,5 4 3

Szerszám- és


gyakorlata

5* 11+2* 7+1,5* 12+1* 12

10193-12

Szerszámok és

készülékek

üzemeltetése,

karbantartása

Üzemeltetés és

karbantartás 2 2 2 2

Üzemeltetés és

karbantartás

gyakorlata

8+1* 8+2,5*

Összes óra 6 11 9 16 8 17,5 14,5 21 9 26,5

Összes óra 17 140 25 140 25,5 35,5 160 35,5




Szakközépiskola - 34 525 06 Karosszérialakatos 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam nappali


Szakmai

követelménymod

ulok

Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül


elméle

ti heti

óraszá

m

gyakorl

ati heti

óraszám

ögy

elméle

ti heti

óraszá

m

gyakorl

ati heti

óraszám

ögy

elméle

ti heti

óraszá

m

Gyakorl

ati heti

óraszám

elméle

ti heti

óraszá

m

gyakorl

ati heti

óraszám

ögy

elméle

ti heti

óraszá

m

gyakorl

ati heti

óraszám

Osztályközöss

ég-építő

program

0,5 0,5

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5

0,5

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás

I. 2* 2

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság

és

környezetvédelem

Munkavédele

m 0,5 0,5

Elsősegélynyú

jtás gyakorlata 0,5* 0,5*

10162-12


feladatok

Gépészeti

alapismeretek 2+1,5

2

3


gyakorlat 7* 3 4+3* 3

10166-12

Gépészeti kötési

feladatok

Gépészeti

kötésismeret 1 1

Kötéskészítési

gyakorlat 3 1+1* 4

10483-12

Általános

vállalkozási

feladatok

Vállalkozási

ismeretek 1 0,5 1 0,5

A vállalkozás

gyakorlata 1* 0,5* 1* 0,5

10487-12

Karosszérialakatos

feladatai

Karosszérialakatos

szakmai ismeret 2 4 5,5 5 7,5

Karosszérialakatos

szakmai gyakorlat +1* 10+2* 13+1,5* 8+3,5* 17,5 +3,5*

Összes óra 7,5 8,5 7 18 8,5 17 11,5 24 11 24,5

Összes óra 17 140 25 140 25,5 35,5 160 35,5




Szakközépiskola - 34 341 01 Eladó 9-11.; 1/12-2/13. évfolyam, nappali

en


Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül


heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám



építő program

12-13. évf. 0,5 0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás

II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás

I. 2 2

11992-16

Kereskedelmi ismeretek

Kereskedelmi

ismeretek

3 2 1 3,5 3,5

Kereskedelmi

gyakorlat

6*+1* 15 13,5+2,5* 17,5+3,5* 17,5+3,5*

10027-16

A ruházati cikkek és a vegyes

iparcikkek forgalmazása

Ruházati és

vegyes iparcikk

áruismeret

2 2

10028-16

Az élelmiszerek és vegyi áruk

forgalmazása

Élelmiszer- és

vegyi

áruismeret

1 2 1,5 2 2,5

10029-16

A műszaki cikkek forgalmazása Műszaki cikk

áruismeret 2,5 1,5 2 2

11691-16

Eladástan

Eladástan

0,5+0,5 0,5 1 1 1

Eladási

gyakorlat

2*+1* 1+2* 2 3 3

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen 7 10

140

7 18

140

7,5 18 11,5 24

160

11,5 24

Összesen 17 25 25,5 35,5 35,5



Szakközépiskola - 35 521 01 CNC Gépkezelő 4/12. évfolyam nappali

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

4/12. évfolyam

Elméleti Gyakorlati

heti



program 0,5

10046-12

Szakmai idegen

nyelv

Szakmai idegen nyelv +1,5*

11399-12

CNC-

forgácsolás

Gyártás-előkészítés 2

CNC programozás 4

CNC programozási

gyakorlat 5*+2*

CNC szerszámgépek 5

CNC forgácsolási

gyakorlat 15,5

Összes óra 13 22,5

Összes óra/hét 35,5



100

Szakközépiskola - 55 525 01 Autótechnikus (ráépülő képzés) nappali, 15.

évfolyam

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Elméleti

heti óraszám

Gyakorlati

heti óraszám

Osztályközösség-építő program +0,5

10423-12

Járműfenntartási feladatok

Gépjárműszerkezetek 5+1

Szakmai számítások 1*

Gépjárműfenntartás gyakorlata 7

10424-12

Járműfenntartási üzemvitel

Veszélyes anyagok kezelése 2

Vállalkozási ismeretek 1

Műszaki dokumentációs

ismeretek 1,5

Számítástechnika gyakorlat 1*

10425-12

Korszerű járműtechnika

Korszerű járműtechnika 5+1

Korszerű járműtechnika

gyakorlat 3+1*+1,5*

Gépjármű-elektronikai mérések

gyakorlat 4

Összes óra/hét 18 17,5

Összes óra/hét 35,5

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma *csoportbontás - csoportlétszámoktól és a rendelkezésre álló humánerőforrástól függően


101

54 525 02 AUTÓSZERELŐ HETI ÓRASZÁMA]

Szakmai


Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés

-specifikus

utolsó évf.

1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság Munkavédelmi

alapismeretek 1

10416-12

Közlekedéstechnikai alapok

Közlekedési ismeretek 1

Műszaki rajz 3

Mechanika 2

Gépelemek-géptan 3 1*

Technológiai alapismeretek 6

Elektrotechnika-

elektronika 4

10417-12


gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok 10* 80

Mérési gyakorlatok 4* 80

11499-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II 0,5

11498-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I

2*

10418-12


Járműkarbantartás 1

Gazdasági ismeretek 0,5


gyakorlata 4*

10421-12

Autószerelő feladatai

Gépjármű-szerkezettan 6

Gépjármű-villamosságtan 4

Szerelési gyakorlat 7

10422-12

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika 3

Járműdiagnosztika

gyakorlata 7

Összes óra 20 15

160

17 18

Osztályfőnöki 1 1

Összes óra 36 36

*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)


102

54 341 01 KERESKEDŐ HETI ÓRASZÁMA]

Szakmai


Ágazati

szakképzés

közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

1/13. évf. ögy 5/13. és 2/14.

évf.

heti

óraszám

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság

0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő

képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2*

10032-12

Marketing

A marketing alapjai 4

Marketing a gyakorlatban 1* 20

11508-12

Az áruforgalom

tervezése, irányítása,

elemzése

Az üzleti tevékenység

tervezése, elemzése

11 2

Vezetési ismeretek 1

Üzleti tevékenység a

gyakorlatban

5* 80

11507-12

Az áruforgalom

lebonyolítása

Áruforgalom 6,5

Áruforgalom gyakorlata 6* 60

10033-12

A vállalkozások

működtetése

Vállalkozási ismeretek 4

Vállalkozási ismeretek

gyakorlat

1+1*

10025-12

A kereskedelmi egység

működtetése

A működtetés szabályai 5

A működtetés szabályai

gyakorlat

1+1*+1*

10031-12

A főbb árucsoportok

forgalmazása

Áruismeret- és

forgalmazás

7,5

Értékesítési gyakorlat 5+2*

Értékesítés idegen

nyelven

2*

Összes óra 23 12

160

23 12

Osztályfőnöki 1 1

Összes óra 36 36

*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)


103

54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

utolsó évf.

1/13. évf.

5/13 és 2/14.

évf.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás

II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.


esetén)

Foglalkoztatás I. 2*

10053-12 Vendéglátó üzleti

gazdálkodás

Vendéglátó

gazdálkodás 4,5 2

Szakmai

számítás 2,5 1,5

10051-12 Vendéglátó marketing

és kommunikáció a gyakorlatban

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban 2* 2

Alkalmazott

számítástechnika 1* 1+1*

Ügyvitel 2

10054-12 Vendéglátó üzleti

idegen nyelv

Vendéglátó

üzleti idegen

nyelv 4* 2

10052-12 Vendéglátó termelés

Élelmiszer

ismeret 4 1*

Termelés

elmélete 3 2

Termelés

gyakorlata 6* 6+2*

10050-12 Vendéglátó értékesítés

Értékesítés

elmélete 3 2

Értékesítés

gyakorlata 3*

4,5+

1,5*


üzletvezetés

Vendéglátó

vállalkozások 0,5 1

Vendéglátó

vállalkozás

működtetése 1* 1

Összes óra 18 17

160

12 23

Osztályfőnöki 1 0,5

Összes óra 36 35,5 *csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)


104

54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ ÉRTÉKESÍTŐ (5/13B)

(2015. szeptember 1-jétől)

Közismereti tantárgyak 12. évfolyam 5/13. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 4 KÉ -

Idegen nyelvek (Szakmai idegen nyelv) 5*KÉ -

Matematika 3*KÉ -

Történelem 3 KÉ -

Biológia-egészségtan 2 -

Testnevelés és sport 3 + 2 -

Osztályfőnöki 1 0,5

Informatika 1* -

Közismereti tantárgyak összesen 24 0,5

Szakmai követelménymodul Tantárgy Elm Gyak Elm Gyak

11499-12


11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10061-12

Turisztikai erőforrások

bemutatása

Turizmus alapjai

Idegenforgalmi földrajz

Kultúr- és vallástörténet

Vendéglátás- és szálláshely

ismeretek 1+1

10062-12

Turisztikai kommunikáció


gyakorlata

Marketing alapjai 1

Szakmai idegen nyelv -

gyakorlat 4,5* 2*

10063-12

Ügyviteli folyamatok

alkalmazása

Ügyviteli ismeretek 2

Informatika a turizmusban

gyakorlat 1,5*

2*

Levelezési gyakorlat

11503-12

Turisztikai latin

Antik örökségünk 1

Latin nyelvtan és fordítási

gyakorlatok

1

10064-12

Turisztikai termékkínálat

értékesítése

Utazásszervezés 5

Utazási szolgáltatások

értékesítése gyakorlat

9,5

10065-12

Turisztikai vállalkozások

működtetése

Vállalkozási

alapismeretek

2,5

Turisztikai üzletágak

működtetése gyakorlat

9,5

Szakmai összes elméleti és gyakorlati óraszám 5 6 14 21

Szakmai órák összesen 11 35

Összes óraszám 35 35,5


Érvényességi rendelkezések

A jelen pedagógiai program érvényességi ideje

A jelen pedagógiai programban foglaltak igazgatói jóváhagyás után, felmenő rendszerben

lépnek hatályba, a 2016/2017. tanévtől.

A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai

A pedagógiai programban foglaltak nevelőtestületi határozattal módosíthatók. A módosítás

tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a változás rövid indoklását is.

A módosítás lehetséges okai a következők lehetnek:

- jogszabályi változás;

- az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai;

- a diákönkormányzat írásbeli javaslata;

- munkaközösségek írásbeli javaslata;

- a szülői szervezet írásbeli javaslata.

A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa

A pedagógiai program időarányos megvalósítását az iskolavezetés évente értékeli a

munkaközösség-vezetők közreműködésével, amelyet a nevelőtestület is megvitat. Ha

szükséges, akkor módosító javaslatot terjeszt az iskolavezetés, vagy a munkaközöség-

vezető(k) a nevelőtestület elé. A pedagógiai program módosítása a fent leírtaknak

megfelelően történik.

Mellékletek

A pedagógiai program mellékletét képezik:

- A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi szabályzat;

- Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei,

- Komplex pedagógiai-módszertani fejlesztési terv,

- Alapkészségek fejlesztési terve,

- Pályaorientáció/életpálya-építés terve,

- Második esély tagintézményi terv,

- Lemorzsolódás elleni iskolai stratégia.


106


107


108


109

1. számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi

szabályzat

Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletének 64-74.§

alapján a következők szerint határozzuk meg a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a

felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

1. Osztályozó vizsga:

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha:

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy

az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdése alapján meghatározott időnél többet

mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság

előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek

teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási

évben szervezzük meg.

Osztályozó vizsgának számít a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett

beszámoltató vizsga is.

2. Különbözeti vizsga:

Különbözeti vizsgát azok a tanulók tesznek iskolánkban, akik nálunk kívánják folytatni a

tanulmányaikat. Iskolánk szabályozza a belépés feltételeit más középiskolából. A

szakgimnáziumba és a szakközépiskolában tanulmányok közben is fogadunk diákokat más

középiskolából. Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a szakmai

munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az átvételt a szülő

írásban kezdeményezheti.


110

Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat. Elsősorban a

szakgimnázium 9-12. évfolyamain a szakmai tantárgyakból. Ha az átvett tanuló nem teljesíti a

meghatározott időpontig a különbözeti vizsga követelményeit, akkor nem folytathatja tanulmányait

az adott évfolyamon.

3. Pótló vizsga:

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan

magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és

az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a

vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

4. Javító vizsga:

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha:

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad,

vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus

15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet

javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

5. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai:

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot

jelölünk ki:

a) a javítóvizsgákkal együtt az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban,

b) a félévzárást megelőzően december-január hónapokban,

Javítóvizsgákat az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezünk.

Osztályozó vizsgát is tanévenként két alkalommal szervezünk:


111

a) a félévzárást megelőzően január hónapban,

b) a tanévzárást megelőzően május-június hónapokban;

c) az iskola által meghatározott egyéb időpontban.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

6. Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága:

Tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba

legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A

tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és

jogszerű megtartásáért, ennek keretében:

a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga

letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni

szándékozók kizárását,

b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga

iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A

kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint

taníthatja.

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató

felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

Az igazgató e feladata ellátása során

a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a

helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan,

pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.


112

7. A tanulmányok alatti vizsga részei, követelményei, értékelése

Az egyes tantárgyakra vonatkozóan a vizsga formáját (milyen vizsgarészekből kell

teljesíteni) a szabályzat melléklete tartalmazza.

A tanulmányok alatti vizsgán az egyes tantárgyak esetén az értékelés a pedagógiai programban

rögzített elvek szerint történik. (Lásd II. HELYI TANTERV 10.

A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozólag általános szabály, ami az alábbiakban

részletezett szabályokat felülírja: „olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a

helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való

jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény

a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi

követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres

teljesítése.”

A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és

értékelési módja:

8. A tanulmányok alatti vizsgák rendje:

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az

írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a

vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a

vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény,

számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben

az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a

vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.

A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében

megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd

kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon,

feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat

ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja

számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges

segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.


113

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett

feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet

csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő

legalább tantárgyanként hatvan perc.

Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a

vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye

alapján

- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt

legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,


vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott

segédeszközt használja,


vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,


vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

9. Az írásbeli vizsga szabályai:

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet

megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc

pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –

harmadik vizsgaként is megszervezhető.

Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó

feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,

aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a

szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az

írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével

kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja,

amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény


114

leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság

elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a

vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a

feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő

lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól.

A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz

mellékeli.

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a

vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a

vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a

vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását

rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két

másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság

a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és

- a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és

az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

- az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy

- amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy

eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó

teljesítményét.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

10. A szóbeli vizsga szabályai:

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A

vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely

időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –

amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes

tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.


115

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani

a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de

gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem

lehet több.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A

tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni

vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól

segítséget kaphat.

A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha

meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során

önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi,

logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi,

logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének

értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez

esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért

pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek

alapján kell kiszámítani.

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt

legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget

elhagyhatja.

Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt

értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye

alapján


vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,


vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,


vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.


116

Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen

vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két

vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez

és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a

második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a

vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a

vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha

szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az

elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató

az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

11. A gyakorlati vizsga szabályai:

A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola

igazgatója hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke

meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati

vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi

előírásokról.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben

meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje

nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok

szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem

számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem

róható okból kieső idő.

A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell

értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak

megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az

értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.


117

A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga

helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra

kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

11. 1. Természettudományi munkaközösség

Tantárgy A vizsga formája

írásbeli szóbeli gyakorlati

Matematika (szakgimnázium, szakiskolások

szakközépiskolája) X X

Matematika (szakközépiskola) X X*

Fizika X X

Természetismeret X

Kötelező komplex természettudományos

tantárgy X

Informatika X X

*Azzal a megkötéssel, hogy szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell tenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem

érte el a 40%-ot.

11. 2. Magyar – művészetek munkaközösség



Magyar nyelv és irodalom X X

Kommunikáció, magyar nyelv és irodalom X X

Művészetek (Ének-zene) X

Művészetek (Vizuális kultúra) X

Mozgókép- és médiaismeret X

Etika X


118

11. 3. Történelem-földrajz munkaközösség



Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek X X

Társadalomismeret X

Földrajz X X

Etika X

Idegenforgalmi földrajz X X

Közlekedésföldrajz X

Kultúr- és vallástörténet X

11. 4. Idegen nyelv munkaközösség



Idegen nyelv (szakgimnázium) X X

Szakmai idegen nyelv (érettségire épülő

képzéseknél) X X

Foglalkoztatás I. X X

Szakmai idegen nyelv (pincér) X

Szakmai idegen nyelv (szakács) X

Szakmai idegen nyelv (vendéglátó eladó) X

Szakmai idegen nyelv (cukrász) X

Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete X

Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata X

Pincér szakmai idegen nyelv X


11. 5. Kereskedelem munkaközösség

A vizsga formája

Szakma száma megnevezése Modul száma, megnevezése Tantárgy írásbeli szóbeli gyakorlati*

54 841 11 Logisztikai és

szállítmányozási ügyintéző 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. X


szállítmányozási ügyintéző 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.


szállítmányozási ügyintéző


alapok Közlekedési alapfogalmak X




alapok Közlekedés technikája X




alapok Közlekedés üzemvitel gyakorlat X




ügyintézői feladatok Általános szállítmányozási ismeretek X




ügyintézői feladatok Ágazati szállítmányozási ismeretek X




ügyintézői feladatok Szállítmányozási ismeretek gyakorlat X



1003416 Logisztikai ügyintézői

feladatok Logisztika X



1003416 Logisztikai ügyintézői

feladatok Logisztikai tervezés és fejlesztés gyakorlat X


szállítmányozási ügyintéző 10036-16 A raktáros feladatai A raktározási folyamatok X


szállítmányozási ügyintéző 10036-16 A raktáros feladatai Speciális áruk raktározása X


szállítmányozási ügyintéző 10036-16 A raktáros feladatai Raktározás gyakorlat X


szállítmányozási ügyintéző 11781-16 A raktárvezető feladatai Raktározás szerepe X


120

A vizsga formája



szállítmányozási ügyintéző 11781-16 A raktárvezető feladatai Raktározás működtetése, mutatószámai X


szállítmányozási ügyintéző 11781-16 A raktárvezető feladatai Raktárvezetés gyakorlat X



10070-12 Munkahelyi

kommunikáció Kommunikáció alapjai X



10070-12 Munkahelyi

kommunikáció Üzleti kommunikáció gyakorlat X




gazdasági, marketing ismeretek

Vezetői, jogi, gazdasági és marketing

elméleti ismeretek X




gazdasági, marketing ismeretek Marketing gyakorlat X




gazdasági, marketing ismeretek Vezetés, szervezés gyakorlat X


szállítmányozási ügyintéző Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv X X

54 341 01 Kereskedő 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. X X

55 341 01 Kereskedő 10032-12 Marketing Marketing X

56 341 01 Kereskedő 10032-12 Marketing Marketing gyakorlat X

57 341 01 Kereskedő

11718-16 Üzleti levelezés és

kommunikáció Levelezés X



forgalmazása Élelmiszer- és vegyi áruismeret X



forgalmazása Műszak cikk áruismeret X



forgalmazása Ruházati- és bútor áruismeret X

61 341 01 Kereskedő 11992-16 Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi ismeretek X

62 341 01 Kereskedő 11992-16 Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat I. X


121

A vizsga formája


63 341 01 Kereskedő 11992-16 Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat II. X

64 341 01 Kereskedő 11691-16 Eladástan Eladástan X

65 341 01 Kereskedő 11691-16 Eladástan Eladási gyakorlat X


11508-16 Kereskedelmi

gazdálkodás Kereskedelmi gazdaságtan X


11508-16 Kereskedelmi

gazdálkodás Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat X


10033-16 Vállalkozási, vezetési

ismeretek Vállalkozástan X

69 341 01 Kereskedő 11719-16 Vállalkozási gyakorlat Ügyvitel X

70 341 01 Kereskedő 11719-16 Vállalkozási gyakorlat Vállalkozási gyakorlat X



vegyes iparcikkek forgalmazása Iparcikk áruismeret X

34 341 01 Eladó 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. X

34 341 01 Eladó 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

34 341 01 Eladó 11992-16 Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi ismeretek X

34 341 01 Eladó 11992-16 Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat X

34 341 01 Eladó


vegyes iparcikkek forgalmazása Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret X

34 341 01 Eladó

10028-16 Az élelmiszerek és vegyi

áruk forgalmazása Élelmiszer- és vegyi áruismeret X

34 341 01 Eladó

10029-16 A műszaki cikkek

forgalmazása Műszaki cikk áruismeret X

34 341 01 Eladó 311691-16 Eladástan Eladástan X

34 341 01 Eladó 311691-16 Eladástan Eladási gyakorlat X

. *Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.


122

11. 6. Vendéglátó munkaközösség

A vizsga formája

Szakma száma megnevezése Modul száma, megnevezése Tantárgy írásbeli szóbeli Gyakorlati*

34 811 01 Cukrász 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. X

34 811 01 Cukrász 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. X X

34 811 01 Cukrász 11561-16 Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás X

34 811 01 Cukrász 11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret X

34 811 01 Cukrász


alapismeretek Élelmiszerbiztonságról általában X

34 811 01 Cukrász


alapismeretek Vendéglátás higiéniája X

34 811 01 Cukrász

11521-16 Cukrász szakmai idegen

nyelv Cukrász szakmai idegen nyelv X

34 811 01 Cukrász


feladatok Cukrász szakmai ismeretek X

34 811 01 Cukrász


feladatok Szakrajz X

34 811 01 Cukrász


feladatok Cukrász szakmai gyakorlat X

34 811 01 Cukrász


feladatok Cukrász szakmai üzemi gyakorlat X

34 811 04 Szakács 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. X

34 811 04 Szakács 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. X X

34 811 04 Szakács 11561-16 Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás X

34 811 04 Szakács 11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret X


123

A vizsga formája


34 811 04 Szakács


alapismeretek Élelmiszerbiztonságról általában

X

34 811 04 Szakács


alapismeretek Vendéglátás higiéniája

X

34 811 04 Szakács

12096-16 Szakács szakmai idegen

nyelv Szakmai idegen nyelv

X

34 811 04 Szakács

12094-16 Ételkészítési ismeretek

alapjai Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet

X

34 811 04 Szakács


alapjai Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat

X

34 811 04 Szakács


alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai üzemi

gyakorlat

X

34 811 04 Szakács 12095-16 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek elmélet X

34 811 04 Szakács 12095-16 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek gyakorlat X

34 811 04 Szakács 12095-16 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek üzemi gyakorlat X

34 811 05 Vendéglátó eladó

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság Munkahelyi egészség és biztonság

X

34 811 05 Vendéglátó eladó 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. X

34 811 05 Vendéglátó eladó 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. X X

34 811 05 Vendéglátó eladó 10045-12 Gazdálkodás Vendéglátó gazdálkodás X

34 811 05 Vendéglátó eladó 10045-12 Gazdálkodás Szakmai számítások X


10044-12 Élelmiszer,

fogyasztóvédelem

Általános élelmiszer-ismeretek,

fogyasztóvédelem

X


10044-12 Élelmiszer,

fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

X

34 811 05 Vendéglátó eladó 10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv X


10056-12 Gyorsétkeztetés,

ételeladás Ételismeret

X


124

A vizsga formája




ételeladás Italismeret, kiszolgálás

X



ételeladás Termelési és eladói gyakorlatok

X



ételeladás Termelési és eladói üzemi gyakorlatok

X


10057-12 Vendéglátó eladói

értékesítés Vendéglátó eladó tevékenység

X


10057-12 Vendéglátó eladói

értékesítés Értékesítés gyakorlata

X

34 811 03 Pincér 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. X

34 811 03 Pincér 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. X X

34 811 03 Pincér 11561-16 Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás X

34 811 03 Pincér 11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret X

34 811 03 Pincér


alapismeretek Élelmiszerbiztonságról általában

X

34 811 03 Pincér


alapismeretek Vendéglátás higiéniája

X

34 811 03 Pincér

11523-16 Pincér szakmai idegen

nyelv Pincér szakmai idegen nyelv

X

34 811 03 Pincér 11524-16 Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok X

34 811 03 Pincér 11524-16 Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat X

34 811 03 Pincér


ismeretek Felszolgálás

X

34 811 03 Pincér


ismeretek Felszolgálás gyakorlat

X

34 811 03 Pincér


ismeretek Felszolgálás üzemi gyakorlat

X


125

A vizsga formája


54 811 01 Vendéglátás

szervező Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv X

54 811 01 Vendéglátás-

szervező 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. X


szervező 11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. X X


szervező 11561-16 Gazdálkodási ismeretek

Vendéglátó gazdálkodás elmélete X


szervező 11561-16 Gazdálkodási ismeretek

A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata X


szervező 11518-16 Élelmiszerismeret

Általános élelmiszerismeret X


szervező 11518-16 Élelmiszerismeret

Élelmiszerek a gyakorlatban X


szervező


alapismeretek Élelmiszerbiztonság alapjai X


szervező


alapismeretek Vendéglátás higiénéje X


szervező


kereskedelem Értékesítés elmélete X


szervező


kereskedelem Értékesítés gyakorlata X


szervező 11538-16 Vendéglátás marketingje

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban X



Alkalmazott számítástechnika X



Ügyvitel X


126

A vizsga formája



szervező 11539-16 Vendéglátó ételkészítés

Termelés elmélete X


szervező 11539-16 Vendéglátó ételkészítés

Termelés gyakorlata X X


szervező


vendéglátásban Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete X


szervező


vendéglátásban Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata X


szervező


vendéglátásban Jogszabályok a vendéglátásban X


szervező


vendéglátásban Szervezés és irányítás a vendéglátásban X

54 812 03 Turisztikai szervező,

értékesítő 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. X


értékesítő 11498-12 Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. X X


értékesítő 11714-16 Turisztikai erőforrások Turizmusföldrajz X


értékesítő 11714-16 Turisztikai erőforrások Kultúr- és vallástörténet X


értékesítő 11714-16 Turisztikai erőforrások Vendéglátó ismeretek X


értékesítő 11714-16 Turisztikai erőforrások Gasztronómia gyakorlata X


értékesítő 11714-16 Turisztikai erőforrások Szálláshely ismeretek X


127

A vizsga formája



értékesítő 11715-16 Kommunikáció a

turizmusban Protokoll a gyakorlatban X



turizmusban Üzleti kommunikáció gyakorlat X



turizmusban Szakmai idegen nyelv X X


értékesítő 11716-16 Gazdasági folyamatok a

turizmusban Turizmus rendszere X



turizmusban Marketing gyakorlat X



turizmusban Ügyviteli gyakorlat X


értékesítő 11300-16 Szállodai adminisztráció Szállodai adminisztráció X


értékesítő 11300-16 Szállodai adminisztráció Szállodai adminisztráció Gyakorlata X


értékesítő 11302-16 Szállodai tevékenységek Szállodai tevékenység X


értékesítő 11302-16 Szállodai tevékenységek Szállodai tevékenység gyakorlata X


értékesítő 11301-16 Szállodai kommunikáció Szállodai kommunikáció X


értékesítő 11301-16 Szállodai kommunikáció Szállodai kommunikáció gyakorlata X

*Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.


128

11. 7. Műszaki munkaközösség kész

Modul száma, megnevezése Tantárgy írásbeli Szóbeli** Gyakorlati*

34 521 10 Szerszámkészítő 11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság X

34 521 10 Szerszámkészítő 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. x x

34 521 10 Szerszámkészítő 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. x x

34 521 10 Szerszámkészítő 10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és környezet-

védelem

Munkavédelem X

34 521 10 Szerszámkészítő 10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és környezet-

védelem

Elsősegélynyújtás gyakorlata X

34 521 10 Szerszámkészítő 10162-12 Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó feladatok x x

34 521 10 Szerszámkészítő 10162-12 Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata x

34 521 10 Szerszámkészítő 10173-12 Anyagvizsgálatok és

geometriai mérések

Szakmai anyagismeret és

anyagvizsgálat

x x

34 521 10 Szerszámkészítő 10173-12 Anyagvizsgálatok és


Anyagvizsgálat és gépészeti mérések

gyakorlata

x

34 521 10 Szerszámkészítő 10192-12 Szerszám- és


Szerszám és készülékgyártás X X

34 521 10 Szerszámkészítő 10192-12 Szerszám- és


Szerszám és készülékgyártás

gyakorlata

x

34 521 10 Szerszámkészítő 10193-12 Szerszámok és

készülékek üzemeltetése,

karbantartása

Üzemeltetés és karbantartás x x


129


34 521 10 Szerszámkészítő 10193-12 Szerszámok és

készülékek üzemeltetése,

karbantartása

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata x x

34 525 06 Karosszérialakatos 11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság


35 525 06 Karosszérialakatos 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. x x

36 525 06 Karosszérialakatos 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. x x

37 525 06 Karosszérialakatos 10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem X

38 525 06 Karosszérialakatos 10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem


39 525 06 Karosszérialakatos 10162-12 Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapismeretek x x

40 525 06 Karosszérialakatos 10162-12 Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó gyakorlat x

41 525 06 Karosszérialakatos 10166-12 Gépészeti kötési

feladatok

Gépészeti kötésismeret x x

42 525 06 Karosszérialakatos 10166-12 Gépészeti kötési

feladatok

Kötéskészítési gyakorlat x

43 525 06 Karosszérialakatos 10483-12 Általános vállalkozási

feladatok

Vállalkozási ismeretek X X

44 525 06 Karosszérialakatos 10483-12 Általános vállalkozási

feladatok

A vállalkozás gyakorlata X

45 525 06 Karosszérialakatos 10487-12 Karosszérialakatos

feladatai

Karosszérialakatos szakmai ismeret x x

34 521 03 Gépi forgácsoló 11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság



130


35 521 03 Gépi forgácsoló 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. x x

36 521 03 Gépi forgácsoló 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. x x

37 521 03 Gépi forgácsoló 10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem X

38 521 03 Gépi forgácsoló 10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem


39 521 03 Gépi forgácsoló 10162-12 Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó feladatok x x

40 521 03 Gépi forgácsoló 10162-12 Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata x

41 521 03 Gépi forgácsoló 10173-12 Anyagvizsgálatok és


Szakmai anyagismeret és

anyagvizsgálat

x x

42 521 03 Gépi forgácsoló 10173-12 Anyagvizsgálatok és


Anyagvizsgálat és gépészeti mérések

gyakorlata

x

43 521 03 Gépi forgácsoló 10174-12 Esztergályos feladatok Esztergálás x x

44 521 03 Gépi forgácsoló 10174-12 Esztergályos feladatok Esztergálás gyakorlata x

45 521 03 Gépi forgácsoló 10176-12 Marós feladatok Marás x x

46 521 03 Gépi forgácsoló 10176-12 Marós feladatok Marás gyakorlata x

47 521 03 Gépi forgácsoló 10175-12 Köszörűs feladatok Köszörülés x x

48 521 03 Gépi forgácsoló 10175-12 Köszörűs feladatok Köszörülés gyakorlata x

54 525 02 Autószerelő 11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság


54 525 02 Autószerelő 10416-16 Közlekedéstechnikai

alapok

Közlekedési ismeretek x x


alapok

Műszaki rajz X X


131



alapok

Mechanika x x


alapok

Gépelemek-géptan X X


alapok

Technológiai alapismeretek X X


alapok

Elektrotechnika-elektronika x x


gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok x


gyakorlatok

Mérési gyakorlatok x

54 525 02 Autószerelő 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II x x

54 525 02 Autószerelő 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I x x

54 525 02 Autószerelő 10418-12 Járműkarbantartás Járműkarbantartás X X

54 525 02 Autószerelő 10418-12 Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek x x

54 525 02 Autószerelő 10418-12 Járműkarbantartás Járműkarbantartás gyakorlata x

54 525 02 Autószerelő 10421-12 Autószerelő feladatai Gépjármű-szerkezettan X X

54 525 02 Autószerelő 10421-12 Autószerelő feladatai Gépjármű-villamosságtan x x

54 525 02 Autószerelő 10421-12 Autószerelő feladatai Szerelési gyakorlat x

54 525 02 Autószerelő 10422-12 Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika x x

54 525 02 Autószerelő 10422-12 Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata x

35 521 01 CNC 11399-12 CNC-forgácsolás Gyártáselőkészítés X

35 521 01 CNC 11399-12 CNC-forgácsolás CNC programozás X

35 521 01 CNC 11399-12 CNC-forgácsolás CNC programozási gyakorlat x

35 521 01 CNC 11399-12 CNC-forgácsolás CNC szerszámgépek X X

35 521 01 CNC 11399-12 CNC-forgácsolás CNC forgácsolási gyakorlat x

35 521 01 CNC 10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv x x


132


54 525 01 Autóelektronikai

műszerész

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. x x


műszerész

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. x x


műszerész

10416-12 Közlekedéstechnikai

alapok

Közlekedési ismeretek x x


műszerész


alapok

Műszaki rajz X X


műszerész


alapok

Mechanika x x


műszerész


alapok

Gépelemek-géptan x x


műszerész


alapok

Technológiai alapismeretek X X


műszerész


alapok

Elektrotechnika-elektronika x x


műszerész


gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok x


műszerész


gyakorlatok

Mérési gyakorlatok x


műszerész

10418-16 Járműkarbantartás Járműkarbantartás X X


műszerész

10418-16 Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek x x


műszerész

10418-16 Járműkarbantartás Járműkarbantartás gyakorlata x


műszerész

10419-12 Járműszerkezetek

javítása

Gépjármű szerkezettan X X


műszerész


javítása

Járműszerkezetek javítása gyakorlat x


133



műszerész


javítása

Jármű diagnosztika és javítás x x


műszerész


javítása

Járműdiagnosztika gyakorlata x


műszerész

10420-12 Autóelektronikai

műszerész feladatai

Autóelektronika elmélete X


műszerész



Autóelektronika gyakorlata x


műszerész



Autóelektronikai diagnosztika x x


műszerész



Autóelektronika diagnosztikai

gyakorlat

x x


műszerész

Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv x x

55 525 01 Autótechnikus 10423-12 Járműfenntartási

feladatok

Gépjárműszerkezetek x x


feladatok

Szakmai számítások x x


feladatok

Gépjárműfenntartás gyakorlata x


üzemvitel

Veszélyes anyagok kezelése x x


üzemvitel

Vállalkozási ismeretek x x


üzemvitel

Műszaki dokumentációs ismeretek x x


134



üzemvitel

Számítástechnika gyakorlat x

62 525 01 Autótechnikus 10425-12 Korszerű járműtechnika Korszerű járműtechnika x x

63 525 01 Autótechnikus 10425-12 Korszerű járműtechnika Korszerű járműtechnika gyakorlat x

64 525 01 Autótechnikus 10425-12 Korszerű járműtechnika Gépjármű-elektronikai mérések

gyakorlat

x

*Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.

**Azzal a megkötéssel, hogy ahol írásbeli vizsga és szóbeli vizsga együttesen szerepel szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell tenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem

érte el a 50%-ot.


2. számú melléklet Az érettségi témakörei és követelményei

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

2017.01.01-től hatályos előírásai szerint

1. Magyar nyelv és irodalom

KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT

Témakörök/

képességek

Követelmények

Szövegértés

Információk feldolgozása

és megítélése

Szépirodalmi és nem

irodalmi szövegek

értelmezése

Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és

kritikus használata.

A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-

tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek

értelmezésével, összehasonlításával.

Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Szövegalkotás

Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű

olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény

megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő

szabatossággal.

Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több

nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont,

következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.

Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása

A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett,

olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák

javításának képessége.

Beszéd, szóbeli szövegalkotás

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú,

szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.

Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.

Fogalmi műveltség

Fogalomismeret,

fogalomhasználat

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának,

megfelelő helyénvaló alkalmazása.Fogalmak értelmezése.


136

KÖZÉPSZINT

Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a

kifejezésmóddal.

A kommunikáció interdiszciplináris jellege.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.3. A magyar nyelv

története

Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság

alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-

siralom.

Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és

társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.


137

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs

és frazeológia.

1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában.

1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.


138

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a

magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi

Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten

alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey

Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond,

Szabó

Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor,

Pilinszky János.

Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása,

értelmezése.

Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák

Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László,

Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista

bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel).

2.1.4. A kortárs

irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az

1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az

avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és

dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona

József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom

határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet,

folklór.

Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális

valóságban.


139

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális

kultúra

Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák,

motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek

és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése,

értelmezése.

2.2.2. Műfajok,

poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok,

stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a

középkortól a szimbolizmusig.


140

EMELT SZINT


1. Magyar nyelv

1.1.Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.

1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a

kifejezésmóddal.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

Társadalmak és kultúrák jelrendszerei.

1.3. A magyar nyelv

története

Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság

alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.

Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei.

Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása.

Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.

A nyelvművelés szerepe.

1.4. Nyelv és

társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.


141

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Egy nyelvjárás bemutatása.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Kétnyelvűség, kettős nyelvűség.

Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és

frazeológia.

1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése.

1.7. A retorika

alapjai

A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.

A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.


142

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

Stílus és norma koronkénti változatai.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a

magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi

Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten

alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Irányzatok, szellemi kötődések.

Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey

Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond,

Szabó

Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor,

Pilinszky János.

Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás

több szemponton alapuló értelmezése.

Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.

Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.


Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák

Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László,

Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.


143

Választandó legalább négy szerző a felsoroltak közül. (A lista

bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel).

Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.

Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások


2.1.4. A kortárs

irodalomból

Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2

művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század

második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század

második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két

mű bemutatása.

2.1.6. Színház és

dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.

Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona

József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd

dráma.

2.1.7. Az irodalom

határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet,

folklór.

Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája

egy korszakban.

Mítosz, mese és kultusz.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális

kultúra

Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák,

motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és


144

különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése.

Műveket összekötő motivikus összefüggések.

2.2.2. Műfajok,

poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

Műfajteremtő művek.

Poétikai jellemzők történeti változásai.

2.2.3. Korszakok,

stílustörténet

2.2.3.1.

Irodalomtörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a

középkortól a szimbolizmusig.

Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.

A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak

néhány jellemzője.


145

2. Történelem

KÖZÉPSZINT

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk

gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk

összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok)

megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az

ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása

egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból,

grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző

térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi

kultúrák és államok kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

Konkrét történelmi események térben és időben való

elhelyezése.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet

és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok

elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb

jellemzőinek ismerete.

Az eseményeket alakító tényezők

feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek


146

általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények

megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének

felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők

megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi

események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése

konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének

bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek

bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése

egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a

történelmi események okai, következményei és a benne

résztvevők szándékai.

Történelmi események és

jelenségek problémaközpontú

bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az

egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.


147

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások

elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam

megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert,

Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai

változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris

monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg

Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a

nemzetállamok és az

imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.


148

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a

századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és

következményeik.

A polgárosodás kezdetei és

kibontakozása

Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő

kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a

dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól

a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki

békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a

fejlett világban.

Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési

mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-

as években.

A második világháború előzményei és jelentős

fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története

az első világháborútól a második

világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és

következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.


149

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-től

a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet

rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a

fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom

és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az

önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.


150

EMELT SZINT

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk

gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk

összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok)

megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az

ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása

egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból,

grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák

vázlatos ábrázolása.

Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként

tükröződik a szerző személyes helyzete.

A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása

és elemzése során.

Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése,

hogy egyes történelmi események és személyek

megítélése a különböző történelmi korokban eltérő

lehet.

Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az

ellentmondásosan értékelhető eseményekről és

személyekről.

A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.

Tájékozódás térben

és időben

Történelmi helyszínek azonosítása különböző

térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi


151

kultúrák és államok kialakulásában.

A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása

térképen.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

A történelmi tér változásainak ismerete.

Konkrét történelmi események térben és időben való

elhelyezése.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok

elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb

jellemzőinek ismerete.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet

és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

Európa történetének (ókortól napjainkig) több

szempontú korszakolása.

Az eseményeket alakító tényezők

feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek

általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények

megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének

felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők

megkülönböztetése, mérlegelése.

Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi

szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és

cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi

események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése

konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének

bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek

bemutatása.

Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti


152

keresése, értelmezése.

Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú

történelmi változások bemutatása.

A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több

szempontú bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése

egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a

történelmi események okai, következményei és a benne

résztvevők szándékai.

Történelmi események

és jelenségek problémaközpontú

bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az

egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások

elterjedése.

A középkori városok.


153

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam

megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert,

Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai

változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris

monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg

Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg

Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a

nemzetállamok és az imperializmus

kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a

századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és

következményeik.


154

A polgárosodás kezdetei és

kibontakozása Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő

kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a

dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól a kétpólusú

világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki

békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a

fejlett világban.

A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az

olasz fasizmus.

Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési

mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-

as években.

A második világháború előzményei és jelentős

fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története az első

világháborútól a második

világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és

következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.


155

Magyarország 1945-től

a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a

posztszovjet rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a


A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom

és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az

önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.


156

3. Matematika

KÖZÉPSZINT

Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika

különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika

Logikai műveletek

Fogalmak, tételek,

Bizonyítások

a matematikában

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia

ismerete, alkalmazása.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a

valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása,

legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.


157

Algebrai kifejezések,

műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök,

logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok,

racionális kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása

egyszerű esetekben.

Egyenletek,

egyenlőtlenségek

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.

A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő

exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények

függvények grafikonjai,

függvény-

transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és

négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és

logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték

függvény) és egyszerű transzformáltjaik:

f(x) + c, f(x + c), c · f (x), f(c · x)

Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat

Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak,

ponthalmazok

Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai

transzformációk

Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek


158

alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra –

alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.

Alaptulajdonságok.

Szabályos sokszögek.

A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp.

Kerület-, terület-, felszín-

és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a

hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való

szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.


159

5. Valószínűség számítás, statisztika

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

(kördiagram, oszlopdiagram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe

(medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Valószínűség-

számítás

Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

EMELT SZINT


1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a

matematika különböző területein (pl. számhalmazok,

ponthalmazok).

Halmazműveletek alkalmazása feladatokban.

A számosság fogalma.

Logika

Fogalmak, tételek,

bizonyítások a matematikában

Logikai műveletek.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete,

alkalmazása.

A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete.

A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és

tudatos alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt

bizonyítás).


160

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Bizonyítási feladatok megoldása.

Kombinatorika Kiválasztási és sorba rendezési feladatok.

Binomiális tétel ismerete, alkalmazása.

Gráfok A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom A valós számkör.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a

valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő

értékekkel.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet Osztó, többszörös, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele.

Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó,

legkisebb közös többszörös.

Oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések,

műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások.

Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok,

racionális kitevőjű hatványok).

Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes fogalma.

Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása.

Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Paraméteres egyenletek.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerű

exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Egyszerű algebrai törtes, exponenciális és logaritmusos

egyenlőtlenségek.


161

A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása.

Többismeretlenes egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Függvény leszűkítése, kiterjesztése.

Összetett függvény.

Függvények grafikonjai,

függvénytranszformációk

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és

négyzetgyökfüggvények, racionális törtfüggvény, exponenciális

és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények,

abszolútérték függvény) és transzformáltjaik:

dbaxfc )( Függvények jellemzése Függvényvizsgálat.

Szélsőérték-feladatok.

Sorozatok Sorozat megadása, jellemzése.

Számtani sorozat, mértani sorozat.

Kamatos kamat számítása.

Járadékszámítás.

Az analízis elemei A határérték szemléletes fogalma.

A folytonosság szemléletes fogalma.

A differenciálhányados fogalma, alkalmazása.

A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes

fogalma, alkalmazása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint függvény.

Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk

számításos és bizonyítási feladatokban.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.


162

A merőleges vetítés szemléletes fogalma.

Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra,

alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és

tulajdonságaik.

Húr- és érintőnégyszögek.

Szabályos sokszögek.

Alaptulajdonságok.

A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása.

Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp.

Kerület-, terület-, felszín- és

térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Testek felszíne és térfogata.

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a

hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való

szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös

helyzetük.

5. Valószínűség számítás, statisztika

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző

ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta


163

közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Valószínűség számítás A nagy számok törvényének szemléletes tartalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai.

A binomiális eloszlás tulajdonságai, várható értéke és

alkalmazásai.

Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai.

A hipergeometrikus eloszlás.

Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.


164

4. Idegen nyelv

KÖZÉPSZINT

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott

szöveg értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges

információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és

részletinformáció(k) megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív,

részletes értés).

Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi

helyzetekben és szerepekben.

Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős

témákról.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés (olvasott

szöveg értése)

Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori

szövegfajták lényegének megértése.

Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése,

vélemény, érvelés követése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális,

szelektív, részletes értés).

Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben

általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.

Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott,

hétköznapi témákról.

Egyéb készségek

(stratégiák)

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges

készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák

alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló

alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg


165

elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi

eszközök alkalmazása szóban és írásban.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

3. Témák

Személyes

vonatkozások,

család

Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő,

művelődés,

szórakozás

Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és

technika

Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés,

a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

EMELT SZINT

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott

szöveg értése)

Hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszéd, illetve

beszélgetés gondolatmenetének követése, a beszélő(k) álláspontjának

követése, érzelmeinek, egymáshoz való viszonyának felismerése, a

kommunikációs szándékok megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív,

részletes értés).

Beszédkészség Összefüggő önálló megnyilatkozás, illetve beszélgetésben való részvétel

megadott témákról általánosabb szempontból.

A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes

kifejtése.

A kommunikációs szándékoknak megfelelő folyékony és természetes

kommunikáció.


166

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés

(olvasott szöveg

értése)

Általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival kapcsolatos, elvontabb

témájú szövegek megértése.

A szerző álláspontjának megértése.

Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése.

A széles olvasóközönség számára hozzáférhető, közérthető szövegek,

szövegrészletek megértése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális,

szelektív, részletes értés).

Íráskészség Világos, részletes szöveg létrehozása általánosabb, összetettebb

témákban.

A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes

kifejtése.

Logikus szerkesztésű és tagolású írásmű létrehozása.

Az írott szövegben a mindennapi élet feladataihoz használt

szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformák (pl.

elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe vétele.

Egyéb készségek

(stratégiák)

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges

készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai

elemek, nyelvi struktúrák felismerése és biztos használata.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi

eszközök meglehetősen biztos alkalmazása.

Értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélküli sikeres

kommunikáció.

3. Témák

Személyes

vonatkozások,

család

Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében.

Ember és

társadalom

Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében,

a fogyasztói társadalom, reklámok.


167

Környezetünk Például: a lakóhely fejlődésének problémái,

a környezetvédelem lehetőségei és problémái.

Az iskola Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön.

A munka világa Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön.

Divatszakmák.

Életmód Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön.

Szabadidő,

művelődés,

szórakozás

Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok.

A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.

Utazás, turizmus Például: az idegenforgalom jelentősége.

Tudomány és

technika

Például: a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása

a társadalomra, az emberiségre.


168

5. Fizika

KÖZÉPSZINT


1. Mechanika

A dinamika

törvényei

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők

összegzése.

Newton törvényeinek értelmezése.

Kényszererők felismerése konkrét példákban.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása

konkrét példákra.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek

esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak

alkalmazása,

a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség,

gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.

A súrlódás jelensége.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.


169

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)

összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Állóhullámok felismerése.

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők,

termodinamikai

egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok

állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

p-V-diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus

gázmodell

A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és

mechanikai

kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.


170

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus

folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének

megkülönböztetése.

Halmazállapot-

változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika

II. főtétele

A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.

A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény ismerete.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati

alkalmazásának ismerete.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás

meghatározása egyszerű esetekben.


171

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika.

Egyenáram

mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a

mágneses fluxus.

Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő.

Az elektromágneses

indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó

esetében.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor,

transzformátor).

Elektromágneses

hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.

Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,

hullámhossz, frekvencia).

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak

ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés

jelensége.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete,

alkalmazása.


172

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a

szemüveg,

a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag

szerkezete

Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.

Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis

alapján.

Az elektron töltése és tömege.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika

elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős

természete.

A vonalas színképek keletkezésének ismerete.

Az elektron kettős természete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az

elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.

Az atommagban

lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-

energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési

idő, aktivitás.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás,

láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége,

előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a

sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat


173

Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat

elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt,

Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J.

Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd

Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb

eredményeinek ismerete.

Elméletek,

felfedezések,

találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika

egyesítése”,

a newtoni fizika hatása.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a

radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának

felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő

nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható

eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.


174

EMELT SZINT


1. Mechanika

A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők

összegzése, felbontása.

Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés.

Szabaderők és kényszererők.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása

feladatmegoldásban.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű

esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek

esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak

alkalmazása,

a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség,

gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség.

A szabadesés, a függőleges és a vízszintes hajítás leírása.

A mozgások grafikus jellemzése.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás

jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása feladatmegoldásban.

A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása.


175

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga periódusideje.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának

alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

Hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia

létrejöttének feltétele.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)

összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Az állóhullámok létrejöttének feltétele.

Az infra- és ultrahang jellemzői, a zajártalom.

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia, a munkatétel.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

Konzervatív erők.

A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

A speciális

relativitáselmélet

alapgondolatai

A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg

relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők,

termodinamikai

egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége, a hőtágulást leíró

összefüggések alkalmazása.

Összefüggés a gázok

állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása, bemutatása.


176

p-V-diagramok értelmezése, készítése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása.

A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai

kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, alkalmazása.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár,

adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének

megkülönböztetése.

Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsőfajú perpetuum mobile

lehetetlensége.

Halmazállapot-

változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása.

A gáz és a gőz különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika

II. főtétele

Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése.

Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése.

A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

A hőerőgépek működésének leírása konkrét esetekre.

A hűtőgép működési elve.


177

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény alkalmazása.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak,

feszültség, potenciál, ekvipotenciális felületek.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati

alkalmazásának ismerete. A szigetelő hatása, a síkkondenzátor

kapacitása.

Töltések mozgása elektromos mezőben.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetők ellenállása,

fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás

meghatározása.

A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika

Egyenáram mágneses

mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és

a mágneses fluxus.

Speciális alakú áramvezetők mágneses mezője.

Elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő és alkalmazása.

Az elektromágneses

indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz

törvénye.


178

Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező

összehasonlítása.

Az összefüggések alkalmazása.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az

effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor,

transzformátor).

A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni

viselkedésének magyarázata.

Elektromágneses

hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az

elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,

hullámhossz, frekvencia).

A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolata.

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak

ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés

jelensége. Prizma, plánparalel lemez.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás,

polarizáció).

A lézerfény sajátosságai.

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete,

alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria

fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a


179

szemüveg,

a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét

jelenségekkel. Egyszerű számítások elvégzése.

Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az

elektrolízis alapján.

Az elektron töltése és tömege, az ezzel kapcsolatos kísérletek

értelmezése.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika

elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton tömege és energiája, a

kilépési munka meghatározása. A fény kettős természete.

A kibocsátási és elnyelési színképek keletkezésének ismerete, a

hullámhossz és az energia kapcsolata.

Az elektron kettős természete, a de Broglie-hullámhossz.

A Heisenberg-féle határozatlansági reláció ismerete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége, korlátai.

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az

elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az elektron ,,tartózkodási

helyének” jelentése.

Az atommagban

lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia,

tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag

leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása;

felezési idő, aktivitás, bomlási törvény.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.

Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció,

atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei,

hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.


180

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete,

a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A sugárvédelem

módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs

állandó mérése.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens,

Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz,

Eötvös Loránd,

J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr,

Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes a

tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések,

találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika

egyesítése”,

a newtoni fizika hatása.

Maxwell és Hertz munkásságának jelentősége.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás,


181

a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának

felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a

megfelelő nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható

eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a

klasszikus fizika és a relativitáselmélet között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.


182

6. Földrajz

KÖZÉPSZINT


1. Térképi ismeretek

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,

az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.

Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.

Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.

A Föld mozgásai és azok következményei.

A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok

megoldása.

Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

3. A geoszférák földrajza

A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben.

Égitestünk gömbhéjas szerkezete.

A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.

A Föld nagyszerkezeti egységei.

A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági

hasznosíthatóságuk.

A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése.

A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek

közötti kölcsönhatások.


183

Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.

A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható

problémái, megoldási lehetőségek.

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és

következményei.

4. A földrajzi övezetesség

A szoláris és a valós éghajlati övezetek.

A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő

vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.

A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

5. Népesség- és településföldrajz

A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti

következményei.

A népesség szerkezete.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi

megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése.

A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.


184

A fejlettség területei különbségei.

A piacgazdaság működésének elve.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és

szervezetek.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai,

résztvevői. A globalizáció.

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A gazdasági

ágazatok

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

A mezőgazdaság termelés jellemzői.

Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.

Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük

a világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok

földrajzi jellemzői.

8. Magyarország földrajza

Magyarország földrajzi helyzete.

Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése.

Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség

nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-

medencében.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai,

területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági

következményei.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági

képének bemutatása.


185

Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti

értékei, gazdasági eredményei.

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

9. Európa regionális földrajza

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában.

Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének

jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai

és különbségei.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések

Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági

jellemzői, tipikus tájaik.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban

kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok.

Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes

föld-

részeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-

gazdasági okai.

Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

EMELT SZINT


1. Térképi ismeretek

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,


186

az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás,

metszetszerkesztés.

Az űrtérképezés módszerei és gyakorlati jelentősége.

Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken, információk

leolvasása űrfelvételekről.

2. Kozmikus környezetünk

A csillagászat történeti fejlődésének jelentős állomásai.

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei.

A Nap szerkezete és a szférák jelenségeinek hatása a földi életre.

A Föld mozgásai és azok következményei.

A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok

megoldása.

Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

3. A geoszférák földrajza

A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben és főbb eseményeikben.

A környezeti feltételek változásának hatása a felszín és az élővilág

fejlődésére.

A földtörténeti kormeghatározás néhány elve.

Égitestünk gömbhéjas szerkezete, a geoszférák közötti kapcsolatok.

A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.

A Föld nagyszerkezeti egységei.

A lemeztektonikai folyamatok szerkezeti következményei, összefüggései

az ásványkincsek elhelyezkedésével.

A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági

hasznosíthatóságuk. A kőzetek anyagainak körforgása.

A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai.

A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati


187

elemek közötti kölcsönhatások.

Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

Az időjárás-változások biológiai hatásai.

A legfőbb felhőtípusok összefüggései az időjárási jelenségekkel.

Az általános légkörzés vízszintes és függőleges összetevőinek

kapcsolata.

A légkör egységes rendszerként való működése.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása. A vízkörzés és a légkörzés

kapcsolata.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, természeti erőforrásai,

gazdasági jelentőségük.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, kialakulásuk, hasznosíthatóságuk

lehetőségei.

A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható

problémái, természeti és társadalmi-gazdasági következményei, megoldási

lehetőségek.

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

A talaj A talaj keletkezése. A talaj gazdasági jelentősége, a talajpusztulás okai

és következményei.

A geoszférák

kölcsönhatásai

A geoszférák közötti összefüggések bemutatása példák segítségével.

A geoszférák legfőbb környezeti problémáinak társadalmi-gazdasági és

szemléleti okai. Következményeinek, megelőzési és megoldási

lehetőségeinek bemutatása példák alapján

4. A földrajzi övezetesség

A szoláris és a valós éghajlati övezetek közötti különbségek.

A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és

eltérő


188

vonásainak kialakulása és bemutatása, a gazdálkodás jellemző vonásai,

a környezeti problémák.

A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

A természeti erőforrások övezetes elrendeződésének bizonyítása.

A földrajzi övezetesség és az eltartóképesség összefüggései.

5. Népesség- és településföldrajz

A népesedési szakaszok. A Föld népességnövekedésének időbeli

alakulása, okai, környezeti következményei.

A népesség szerkezetének változásai.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a

területi megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a népességmozgások összefüggései és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk és átalakulásuk okai, a

települések kapcsolatai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése.

A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A fejlettség területei különbségei.

A piacgazdaság működésének elve.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági, pénzügyi tevékenységek,

szervezetek,

szerepük a világ- és a nemzetgazdasági folyamatokban.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának

folyamata, főbb irányai, résztvevői. A globalizáció.

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió és egyéb regionális

együttműködések példáján.

A működőtőke áramlásának legfontosabb irányai és hatásai a gazdasági

fejlődésre.

A mindennapi élet jellemző gazdasági folyamatainak felismerése példák


189

alapján.

A gazdasági

ágazatok

A gazdasági ágazatok jelentőségének változásai példák alapján.

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

A mezőgazdaság termelés jellemzői.

Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.

Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik

szerint.

A világgazdasági központok és a peremterületek kialakulása, területi

átrendeződésük, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban.

Függőségi viszonyok a világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepkörök kialakulásának okai. Az egyedi szerepet

betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői, jelentőségük a

világgazdaság működésében.

8. Magyarország földrajza

Magyarország földrajzi helyzete.

Hazánk természeti adottságainak és erőforrásainak kapcsolata, a

medencejelleg érvényesülése.

Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség

nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-

medencében.

Hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének történelmi háttere, a

térszerkezet változásának tendenciái.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai,

ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-

gazdasági következményei.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A regionális együttműködés

lehetőségei

a Kárpát-medencében.

Hazánk idegenforgalma.


190

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági

képének bemutatása. A regionális fejlettségi különbségek okai és

következményei.

A környezetgazdálkodás hazai elvei és alkalmazásának lehetőségei.

Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti

értékei, gazdasági eredményei.

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

9. Európa regionális földrajza

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

Az európai országok szerepének bemutatása a kontinens, illetve a világ

gazdaságában. Közös és eltérő társadalmi-gazdasági adottságaik

magyarázata, azok következményei.

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai,

működésének földrajzi vonásai, a bővítés lehetőségei és korlátai. Egyes

területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A tagországok

közös és nemzeti érdekeinek bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek

okainak magyarázata.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések

Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági

jellemzői, tipikus tájaik.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban

kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok, szerepük változásai.

Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes

földrészeken.


191

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.

A túlnépesedés, a termelés és a fogyasztás regionális társadalmi következményei és azok

megoldási lehetőségei.

Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

A környezetvédelem nemzetközi szervezetei, az egyezmények legfőbb céljai és elvei. A



192

7. Informatika

KÖZÉPSZINT


1. Információs társadalom

Információs rendszerek az

iskolában és a gazdaságban

Informatikai alapfogalmak.

Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek

pontos meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök

segítségével.

Közhasznú magyar információs

adatbázisok

Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az

információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában

is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és

adatbázisokban.

Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások

alapjainak ismerete.

Információs és kommunikációs

technológiák a társadalomban

Ismerje az információs és kommunikációs technológiák

alkalmazásait és hatását a mindennapi életben,

munkában, szórakozásban stb.

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek – hardver

A számítógépek felépítése,

funkcionális egységei, azok főbb

jellemzői

A Neumann-elvű számítógépek.

A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák

típusai, főbb jellemzői és feladataik.

A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói.

Legfontosabb részeinek összekapcsolása és

üzembehelyezése.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer és főbb

feladatai

Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer

funkciói.

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése,

átnevezése.

Keresés a háttértárakon.


193

Az adatkezelés szoftver és hardver

eszközei

Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az

operációs rendszer segédprogramjai.

Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés,

átnevezés, nyomtatás).

Hálózatok működésének alapelvei,

felhasználási területei

Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása.

Hozzáférési jogok, adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása

és kimentése. Nyomtatás.

A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás,

számozás, tabulátorok használata.

Oldalformázás.

Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés.

szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más

objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata.

Táblázatok felépítése

A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.

Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

Adatok a táblázatokban Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

A cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok,

oszlopok, tartományok kijelölése.

Cellák és tartományok másolása.

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése.


194

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

Problémamegoldás

táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező,

kulcs.

Adatbázis-kezelő program

interaktív használata

Adattípusok.

Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.

Adatbázisok létrehozása, karbantartása.

Alapvető adatbázis-kezelő

műveletek

Lekérdezések, függvények használata, keresés,

válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

Képernyő és nyomtatási

formátumok

Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és

készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata.

Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli

adatbázisok használata.

Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése

Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Formázási lehetőségek.

8. Prezentáció és grafika

Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang

…) és formázása.

Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok

megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.

Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.


195

EMELT SZINT


1. Információs társadalom

Információs rendszerek az

iskolában és a gazdaságban

Informatikai alapfogalmak.

Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek

pontos meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök

segítségével.

Közhasznú magyar információs

adatbázisok

Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az

információs rendszerekben, de akár csak egy

címlistában is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és

adatbázisokban.

Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak

ismerete.

Információs és kommunikációs

technológiák a társadalomban

Ismerje az információs és kommunikációs technológiák

alkalmazásait és hatását a mindennapi életben,

munkában, szórakozásban.

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb

fázisait.

2. Informatikai alapismeretek – hardver

A számítógépek felépítése,

funkcionális egységei, azok

főbb jellemzői,

jelátalakítás

A Neumann-elvű számítógépek.

A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák

típusai, főbb jellemzői és feladataik.

Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek.

A számítógép üzembe helyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói.

Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe

helyezése.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer és főbb

feladatai

Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer

funkciói.

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése,

átnevezése.

Keresés a háttértárakon.

Az adatkezelés szoftver és Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs


196

hardver eszközei rendszer segédprogramjai.

Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés,

nyomtatás).

Hálózatok működésének

alapelvei, felhasználási területei

Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása.

Hozzáférési jogok, adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztő program

kezelése

Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és

kimentése. Nyomtatás.

A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás,

számozás, tabulátorok használata.

Oldalformázás.

Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés,

szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más

objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata

Táblázatok felépítése

A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.

Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

Adatok a táblázatokban Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

A cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartományformázások. Sorok,

oszlopok, tartományok kijelölése.

Cellák és tartományok másolása.

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése.

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.


197

Problémamegoldás

táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása. Statisztikai függvények

használata. Szimulációs táblák készítése.

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés

alapfogalmai

Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező,

kulcs.

Adattípusok.

Saját adatbázisok tervezése, szerkezetének definiálása.

Adatbázis-kezelő programozása Adatbevitel, adatmódosítás, lekérdezések, függvények

használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

Kimutatások készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata.

Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli

adatbázisok használata.

Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése

Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Formázási lehetőségek.

8. Prezentáció és grafika

Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang

…) és formázása.

Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok

megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.

Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek

Elemi és összetett adatok, file-

szervezés, adatstruktúrák

Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek.

Halmaz, tömb, rekord, file.

Elemi algoritmusok

típusfeladatokra

Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás,

maximum-kiválasztás, kiválogatás, rendezések.

Rekurzió Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában.

A programkészítés, mint

termékelőállítási folyamat

A programkészítés lépései: feladatmeghatározás,

tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és


198

minőségvizsgálat, dokumentálás.

Számítógép a matematikában,

a természet- és társadalom-

tudományi tantárgyakban

Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos

szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal

kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

11. A programozás eszközei

Algoritmusleíró eszközök Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz

segítségével.

Az algoritmusleíró eszközök fajtái.

Programozási nyelv Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli)

ismerete.

Ettől jelentősen eltérő néhány nyelv alapgondolata.

Programnyelvi fejlesztői

környezet

Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen

programnyelvi fejlesztői környezetben.


199

8. Testnevelés

KÖZÉPSZINT

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Elméleti ismeretek

A magyar

sportsikerek

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai

eredményeiről.

A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.

A harmonikus testi

fejlődés

A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

Az egészséges

életmód

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához

szükséges alapvető ismeretekben.

Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.

Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése.

Az erőfejlesztés szabályai.

Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése.

Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására.

Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

Torna A női és férfi tornaszerek.

A legfontosabb baleset megelőző eljárások.

Ritmikus

gimnasztika

Az RG versenyszámai.

Mozgás és zene kapcsolata.

Küzdősportok,

önvédelem

Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.

Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.

Az úszás az ember életében.

Testnevelés és

sportjátékok

Labdajáték előkészítő játékok felsorolása.

Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Természetben

űzhető sportok

Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak

ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

2. Gyakorlati ismeretek


200

Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással.

Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.

48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

Atlétika

Futások

Egy választott futószám bemutatása

60 méteres síkfutás térdelőrajttal.

Lányok minimum idő: 9,8 sec.

Fiuk minimum idő: 8,8 sec.

2000 m síkfutás.

Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc.

Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása

Magasugrás választott technikával.

Lányok minimum magasság: 110 cm.

Fiúk 125 cm.

Távolugrás választott technikával.

Lányok minimum 330 cm.

Fiúk 410 cm.

Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.

Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m,

súlylökés: 5,5 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg.

Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.

Torna

Talajtorna

A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően

választható.

Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és

bemutatása, kötelező elemek felhasználásával

Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása.

Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított

szekrényen.


201

Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása

kötelező elemek felhasználásával.

Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező

elemek felhasználásával.

Ritmikus

gimnasztika

Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a

gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával.

Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.

Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező


Nyújtó Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező


Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása,

kötelező elemek felhasználásával.

Küzdősportok,

önvédelem

Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint.

Judo gurulás előre.

Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.

Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.

Testnevelés és

sportjátékok

Kézilabda

Egy sportjáték választása kötelező.

Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés,

passzív védő mellett beugrásos lövés).

Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.

Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás.

Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető

vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a

kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.

Büntetődobás egy vagy két kézzel.

Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal.

Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db.

Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5

kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.)

Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése

Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.

Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés.

Nyitás választott technikával.


202

EMELT SZINT

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Elméleti ismeretek

A magyar

sportsikerek

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai és

nemzetközi eredményeiről.

A magyar olimpiai bajnokok sportágainak és eredményeinek ismerete,

tájékozottság a magyar érdekeltségű sporteredményekben.

Az olimpiai eszme fogalmának értelmezése.

A harmonikus testi

fejlődés

A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

A serdülőkor jellemzése.

Egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges

alapvető ismeretekben: Az egészségkárosító szokások hatásai, a lelki

egyensúly.

Testi képességek A kondicionális és koordinációs alapképességek értelmezése, fejlesztésük

különböző módszerei.

A képességek szerepe a teljesítményben.

Gimnasztika A gimnasztika hatása és kapcsolata a sportágakkal.

Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális

képességek fejlesztésére.

Társas-, kéziszer- és szergyakorlatok.

Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk,

sebességük és a kondicionális képességek szempontjából.

Torna A női és férfi torna versenyszámai, a különböző szereken végrehajtható

alapelemek és a legfontosabb baleset megelőző eljárások.

A tanult talaj- és szertorna elemek technikai végrehajtásának és a

segítségnyújtás módjainak ismerete.

Ritmikus

gimnasztika

Az RG versenyszámainak ismerete.

Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika, és más zenés sportágakban.

Küzdősportok,

önvédelem

Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.

A grundbirkózás szabályai.

Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.


203

Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása.

Testnevelés és

sportjátékok

Labdajáték előkészítő játékok felsorolása.

Két választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Támadó és védőjáték lehetőségeinek bemutatása egy választott

sportjátékban.

Természetben

űzhető sportok

Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak

ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

A természetben végzett mozgások hatása az emberi szervezetre.

2. Gyakorlati ismeretek

Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással,

ereszkedés függeszkedéssel állásba. A feljutás minimum ideje: 9,7 sec.

Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig minimum idő: 6,9 sec.

Egy 64 ütemű szabad- vagy kéziszergyakorlat bemutatása.

Atlétika

Futások

60 méteres síkfutás térdelőrajttal.

Lányok minimum idő: 9,5 sec. Fiúk minimum idő: 8,4 sec.

2000 m síkfutás. Minimum idő: Lányok: 9,20 perc, fiúk 8,30 perc.

Ugrások Magasugrás flop vagy hasmánt technikával.

Lányok minimum magasság: 115 cm, fiúk 145 cm.

Távolugrás választott technikával.

Lányok minimum 380 cm, fiúk 480 cm.

Dobások Egy választott atlétikai dobószám bemutatása választott technikával.

Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 30 m,

súlylökés: 7,0 m, diszkoszvetés: 20 m, gerelyhajítás 20 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg,

Diszkosz 1 kg, gerely 600 g.

Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 42 m, súlylökés 9 m,

diszkoszvetés 28 m, gerelyhajítás 32 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,25 kg, diszkosz 1,5 kg, gerely

800 g.

Torna

Talajtorna

A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően

választható.

Kötelezően előírt, gyakorlat bemutatása. A gyakorlat időtartama 45–60


204

sec.

Szekrényugrás Guggoló átugrás lebegőtámasszal bemutatása.

Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított

szekrényen.

Felemáskorlát Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Gerenda Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Ritmikus

gimnasztika

Különböző elemekből álló összefüggő kéziszergyakorlat bemutatása (a

gyakorlat ideje kb. 60 sec).

A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány.

Gyűrű Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Nyújtó Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Korlát Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Küzdősportok,

önvédelem

A birkózás vagy a judó alapelemeinek bemutatása.

Judo gurulás előre.

Grundbirkózás.

Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.

Két másik úszásnemben 25 méter leúszása, szabályos rajtolással és

fordulóval.

Vízből mentés előgyakorlata.

Testnevelés és

sportjátékok

Kézilabda

Két sportjáték választása kötelező.

Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés,

passzív védő mellett beugrásos lövés).

Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.

Lányok: minimum 20 méter, fiúk 28 méter.

Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető

vonal előtt álló társnak, rövidcsel után a visszakapott labdával megállás,

majd megindulás labdavezetéssel az adogató előtt és fektetett dobás.

A büntető vonal tetszőleges sarkáról indulva rövidindulás tempódobás.

Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, Fiúk: 10 db.

Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 m, 5 kapu

egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.)

Röplabda Kosárérintés és alkarérintés, 3 méter magasság fölé falra, folyamatosan.

Minimum szint: Kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés.

Felső egyenes nyitás


205

9. Szakgimnázium képzések szakmai érettségi tantárgyai

Jelenleg nem kerültek kiadásra. Amint megjelenik a beemelését automatikusan megtesszük.


206

10. Közlekedésgépész ismeretek

EMELT SZINT


1. Közlekedési

ismeretek

A közlekedési alágazatok történeti áttekintése, technikai jellemzői, a

közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőket, a pálya és a jármű kapcsolata, a

vonóerőigény, a teljesítmény-szükséglet.

2. Műszaki rajz A gépszerkezetek elemeinek egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási

módjai. Egy alkatrész legyártásához alkalmas, szabványosan beméretezett,

tűrésezett és illesztéssel ellátott, megfelelő vázlat, vagy műszaki rajz készítése.

Metszeti ábrázolás, méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések.

Jelképes ábrázolás.

3. Mechanika Merev testek általános statikája, alapfogalmai, síkbeli erőrendszerek. Síkbeli

egyensúlyi szerkezetek, kényszerek fajtái, kéttámaszú tartók. Szilárdságtan,

igénybevételek hatására ébredő feszültségek, egyszerűbb és összetett

igénybevételek. Kinematika-kinetika.

4. Gépelemek-

géptan Kötőgépelemek, kötések, biztosítások. Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok.

5. Technológiai

alapismeretek

Technológiai alapfogalmak, fémes és nemfémes szerkezetek. Öntészet,

melegalakítások, hőkezelések, kötések, forgácsolás nélküli alakítások.

Forgácsolás, felújítási technológiák, anyag- és hibakereső vizsgálatok,

szereléstechnológia.

6. Elektrotechnika-

elektronika

Villamos alapfogalmak, passzív és aktív villamos hálózatok. Vegyi elektromos

folyamatok. A villamos és mágneses tér. Váltakozó áramú áramkörök,

transzformátor. Villamos gépek és felvezetők. Impulzustechnikai és digitális

áramkörök


207

11. Kereskedelem ismeretek

EMELT SZINT


1. A marketing

alapjai

A marketing jelentősége, gazdasági szerepe, történeti kialakulása, a

kereskedelmi marketing lényege, eszközei.

A marketing-kommunikáció fogalma, jelentősége, a marketingen belül

elfoglalt helye, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel kapcsolatos

ismeretek. Az imázs fogalma, fajtái, szükségessége, a vállalati arculat lényege,

kialakításának fontossága, tartalmi és formai elemei.

2. Marketing a

gyakorlatban

A piackutatás, kérdőív-készítés, új termék bevezetése.

A reklám- és PR eszközök alkalmazása.

3. Az üzleti

tevékenység

tervezése, elemzése

A beszerzés, a készletgazdálkodás és az értékesítés kereskedelmi

összefüggésrendszere.

Az adózás rendszere.

Elemzés statisztikai és közgazdasági módszerek segítségével.

A kereskedelmi vállalkozások gazdasági tevékenysége, a bevétel, a költség, a

profit eredménykimutatásban szereplő kategóriái.

Következtetések a vállalkozás gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől

kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számítások

alapján.

A pénz- és áruforgalom bizonylatai, valamint a kitöltésükre vonatkozó

szabályok.

Az irodatechnikai eszközök szerepe, használata, az iratkezelés szabályai.

4. Vezetési ismeretek A vezetés alapfogalmai, funkciói, a vezetéselméletekből származó vezetési

módszerekkel kapcsolatos ismeretek. A modellek és a munkahelyről szerzett

tapasztalatok összehasonlítása.

Egy kereskedelmi vállalat munkafolyamatainak feltérképezése, és az ehhez

kapcsolódó hatékony munkaerő gazdálkodás és a munkajog alapvető

szabályainak alkalmazása.

5. Üzleti tevékenység

a gyakorlatban

Az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó

bizonylatok, üzleti levelek.


208

Statisztikai mutatószámok a forgalom, a készletek, a beszerzés alakulása,

összetétele, valamint a vállalkozás tevékenységének eredményessége.

A kiszámított és rendelkezésre álló mutatók alapján következtetések levonása.

6. Áruforgalom Az árurendszerek, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás teendői, a

csomagolás szerepe.

Az áruforgalmi folyamat egyes szakaszai, a beszerzés, a készletezés és az

értékesítés lebonyolításának folyamata, az ezekben ellátandó kereskedői

feladatok, a különböző értékesítési módok.

7. Áruforgalom

gyakorlata

Az áruforgalmi folyamat egyes szakaszaiban jelentkező gyakorlati feladatok

megoldásához szükséges eljárások, szabályok ismerete, ezek alkalmazása, az

optimális döntés, meghozatala az egyes szakaszokhoz kapcsolódó bizonylatok

kitöltése, helyességük ellenőrzése.


12. Vendéglátóipar ismeretek

EMELT SZINT


1. Vendéglátó

gazdálkodás

A gazdálkodás elemei, a vendéglátás alapjai. A vendéglátó üzletkörök

és üzlettípusok, azok tárgyi és személyi feltételei. Adózással

kapcsolatos ismeretek (adók csoportosítása, a tevékenységhez

kapcsolódó befizetési kötelezettségek). A vállalkozás eszközei és

forrásai, a finanszírozás formái.

2. Szakmai számítások Alapvető matematikai készségek, alapvető szakmai számítások

elvégzése. Statisztikai alapismeretek, viszonyszámokkal kapcsolatos

feladatok számolása. Az árképzéssel, a bevételekkel, a

készletgazdálkodással, az elszámoltatással, a létszám- és

bérgazdálkodással, valamint a jövedelmezőséggel kapcsolatos

fogalmak. Az árképzéssel, a bevételekkel, a készletekkel, az

elszámoltatással, a létszám- és bérgazdálkodással, valamint a

jövedelmezőséggel kapcsolatos feladatok megoldása.

3. Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

A marketing fogalma, a marketingtevékenység részfolyamatai. A piac

elemzésének módszerei, azok alkalmazása a vendéglátásban. A

marketing-mix lényege, marketingkommunikáció a vendéglátásban. A

vendéglátásban szükséges viselkedéskultúra.

4. Élelmiszerismeret Az állati és növényi eredetű élelmiszerek, azok felhasználási

lehetőségei. Az édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú

élvezeti áruk. Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók. Az

italok, csoportosításuk, készítési módjaik. A higiéniai és

fogyasztóvédelmi szabályok.

5. Termelés elmélete A termelés tárgyi feltételei, technológiai folyamatai a beszerzéstől az

értékesítésig. A magyar konyha jellemzői, konyhatechnológiai

műveletek. A főzelékek, köretek, saláták, öntetek, levesek,

levesbetétek, mártások, meleg- és hideg előételek fajtái, jellemzői,

készítésük folyamata. A reggeli és uzsonna ételek és italok fajtái,

készítésük folyamata. A gyorséttermi ételek fajtái, jellemzői,

készítésük folyamata.

6. Értékesítés elmélete Az értékesítés fajtái, jellemzői, tárgyi feltételei, folyamata. Az

értékesítés etikett és protokoll szabályai. A vendégtípusok. A hazai és

nemzetközi étkezési szokások, vallási előírások. Az értékesítés

higiéniája, valamint az üzleti árukezelés szabályai.


210

13. Turisztika ismeretek

EMELT SZINT

TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEK

1. Turizmus alapjai

A turisztikai piac alapkategóriái, szereplői és azok sajátosságai.

A hazai kínálati és keresleti szereplők (szakmai irányítás intézmény

rendszere, turisztikai szolgáltatók, és a kereslet motivációi,

viselkedése), a köztük lévő kapcsolatok.

A hazai turisztikai értékek, adottságok, termékek és ezek bemutatása,

ajánlása, értékesítése.

A jelentősebb európai turisztikai vonzerők. Kapcsolatrendszer

kiépítése a turisztikai szolgáltatókkal (szálláshelyek, vendéglátó

egységek, utazásszervezők és –közvetítők, programszolgáltatók, stb.)

és a szakmai szervezetekkel.

A hazai és nemzetközi turizmus jelentősége és tendenciái.

2. Kultúr- és

vallástörténet

Magyarország kulturális hagyományai és kultúrtörténeti értékei.

A hagyományok szerepe a turisztikai programok ajánlásakor.

A hagyományőrző és egyéb kulturális rendezvények tartalma.

A világvallások – turisztikai szempontból fontos –sajátosságai.

3. Vendéglátás és

szálláshely

ismeretek

Az eltérő vendéglátó profilok és szálláshely típusok jellemzői.

A hazai tájegységek gasztronómiai sajátosságai. Hungarikumok és

azok bemutatása.

A hazai borvidékek kínálata és ezek turisztikai jelentősége.

4. Üzleti

kommunikáció

gyakorlata

A társalgási protokoll szabályai és ezek alkalmazása a különböző

partnerekkel történő kapcsolattartás során. Hivatalos levél írása és az

infokommunikációs eszközök használata.

5. Marketing alapjai

A vállalkozások marketing tevékenységének célja, feladatai és

eszközei. A turizmus marketing sajátosságai, jellemző piackutatási

módszerei és piacbefolyásolási eszközrendszere.

A vállalati és országimázs fontossága, kialakításának eszközei.


211

6. Ügyviteli

ismeretek

Az ügyviteli folyamatok és tevékenységek fajtái, dokumentumai.

Egyszerűbb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és adatellenőrzési feladatok

elvégzése.

A pénzügyi tranzakciók alapfogalmai, fajtái, bizonylatai.

7. Informatika a

turizmusban

Az ügyviteli munkafolyamatokhoz kapcsolódó informatikai

programok.

8. Levelezési

ismeretek

A hivatalos levelezés hagyományos és digitális formája.

A formai és tartalmi elvárások alkalmazása az üzleti levél és egyszerű

statisztikai kimutatások készítésekor.


212

3. számú melléklet –kifutó képzések

A kifutó képzésekkel kapcsolatos pedagógiai program az Iskola honlapján a

dokumentumok/pedagógiai program menüpontban a következő linken érhető el:

http://www.vejsz.sulinet.hu/index.php/dokumentumok/pedagogiai-program

vszc jendrassik-venesz szakgimnáziuma és szakközépiskolája - … · 2019-12-19 · pedagÓgiai...

Documents