1. tételLakóhelyünk környezetvédelmi (és ökológiai) jellemzőiLakóhelyünk a Bükk hegységtől északra elterülő dombvidéken található, ott ahol a dombságot széles völggyel átszelő Sajó folyóba beleömlik a kis Tardona-patak.

1. lakóhelyünk biotikus környezeti tényezői: Lakóhelyünk klimazonális növény társulása a cseres-tölgyes, melegkedvelő-tölgyes és a gyertyános-kocsánytalan tölgyes.Intrazonális társulás környékünkön, melyet a vízellátottság alakít a tölgy-kőris-szil ligeterdő, az égerliget, és a fűzliget a Sajó valamint a Tardona patak mentén.

A változatos domborzatnak és növényzetnek köszönhető a város környékén található gazdag állatvilág.

2. Lakóhelyünk abiotikus környezeti tényezői és a hozzájuk kapcsolódó környezetvédelmi problémák:Napsugárzás: A napsütéses órák száma évi 1900 óra alatt van, mert ez az ország legkevésbé napos területe. Július a legfényesebb hónap, december a legsötétebb.Levegő hőmérséklete: A leghidegebb hónap január, a legmelegebb pedig július. július középhőmérséklete 20°C (mérsékelten meleg nyár). A Bükk felé közeledve a havi átlagok csökkennek.– Sajó-völgy területe az egyik leghűvösebb területe az országnak.– Nagy évi közepes hőingadozás (23,5°C).Levegő szennyezettség:Szálló por a maximum borult, ködös, hideg napokon, emelkedő hőmérséklet és időjárási frontok esetén van.Kén-dioxid: tavasszal van, nyáron a frontok idején alacsony érték.Nitrózusgázoknál: télen van legmagasabb pont.Szél: A Sajó-völgyben „csatornahatás” van, vagyis a szelek a völgy hossztengelyében fújnak, általában Ny-K irányúak.Légnyomás: Sajó-völgye a közepes légnyomású területek közé tartozik, legmagasabb légnyomás januárban van (az anticiklonok miatt).Csapadék: Kazincbarcika és környéke kora tavasszal (március) az ország legszárazabb területe (30 mm alatt).–Csapadék maximum kora nyáron (kontinentális hatás) és másodlagos maximum novemberben (enyhe mediterrán hatás) van.–Szeptember és október feltűnően száraz (33-35 mm).Párolgás és légnedvesség: Kazincbarcikán és környékén egyik évszakban sincs vízfölösleg, sőt vízhiány jelentkezik, száraz a terület. A páratartalom: júliusban éri el a maximumot, januárban pedig a minimumot.

Felhőzet és borultság: A legborultabb hónap december, legderültebb július vagy augusztus.–A borult napok száma az országos átlagtól nem tér el (kb. 110-118 nap).–A derült napok száma viszonylag kevés (50 alatt).

Víz: a. Sajó: a Tisza jobb oldali mellékfolyója (a Bodrog után a legjelentősebb). Teljes hossza 229km.

Kazincbarcika és Sajószentpéter a folyó középső szakaszán fekszik. Két árhullám van, tavasz elején és végén.

b. Tardona patak: a Sajó jobb oldali mellékfolyója, szerény méretű (18,9 km), kevés a természetes víz mennyiség.

c. Nyögő patak: a Sajó déli mellékfolyója, medrének hossza 20,9 km.d. Felszín alatti vizek:

- Talajvíz: a legfelsőbb vízzáró réteg fölött összegyűlő víz. Ion összetétele: kalcium és magnézium-hidrogénkarbonátos.

- Rétegvíz: bányákból kerülnek a felszínre, általában miocén (földtörténeti újkor) korúak.Karsztvíz: a Tardona patak hoz minimális karsztvizet.Vízszennyeződés:

- A Sajó hazánk legszennyezettebb folyója volt a fokozott iparosítás miatt (12 ipari nagyüzem települt mellé), amelyek tisztítatlanul bocsátották ki a szennyeződést. Mint Pl. a BVK.

- Szlovákiából is szennyezetten érkezik a víz.- Sok a toxikus mérgező anyag és nincs öntisztulás, mert (élővilág részben kipusztult)!- Alkalmi az olajszennyeződés, de állandó az ammóniumszennyeződés.- A magasabb rendű élőlények teljesen, az alacsonyabbak részben kipusztultak (sok alga

rendellenes fejlődésű).

- Bakteriológiai szennyeződések alapján: - Az ivóvíz előállítására nem alkalmas.

- Öntözővízként csak olyan növényeknél, amelyek közvetlenül nem emberi fogyasztásúak.

- Fürdőzésre, vízi sportra nem alkalmas.- Az állandó a járványveszély - A Tiszát is érinti a szennyeződés.

Talaj:a. Zonális talaj: kialakulása éghajlati-növényzeti zónához kapcsolódik, ezek a közép-és délkelet

európai barna erdő talajok:- Barnaföld (Ramann-féle barna erdő talaj).- Agyagbemosódásos barna erdő talaj: közepes vagy jó termőképesség.

A környéken ez a talajtípus az uralkodó.b. Azonális talaj: a domborzat, a lejtős anyagmozgás, a vízrajzi viszonyok, a növénytani és kőzettani

különbségek alakítják ki. Változatos talajtakaró. Uralkodó azonális talajtípus a lejtőhordalék-talaj (lejtők alján), a humuszos talaj, stb.

Talajerózió, vagyis talajpusztulás során csökken a talaj termékenysége.a1. Okai: - A lejtők meredeksége, laza szerkezet, erdőirtás.

- A termőréteg vékonyabb lesz, ezért a gyökerek a tápanyagot csak a sekélyebb rétegből vehetik fel (legsúlyosabb probléma, pl. szőlőtermesztés).

a2. Következményei:- A humuszban, tápanyagban gazdagabb felső rétege pusztul el először, csak a

tápanyagszegény réteg marad meg- Más tulajdonságú réteg kerül a felszínre, pl.: mésztartalom (CaCO3). Megváltozik a talaj,

savanyúból lúgos lesz.- Fizikai tulajdonságok romlanak, mint a szerkezet, mechanikai összetétel.

a3. Teendők (megakadályozás): Szervestrágyázással a humusztartalom növelése, szerkezet javítása.

Természetes növényzet visszatelepítése. Ez talajvédő szerep. Ugyanolyan lejtőszögű, hasonló talajú lejtőn gyorsabb az erózió, ha mezőgazdaságilag művelt. Lassabb, ha erdős vagy természetes zárt gyep.Vízszintes irányú szántás szükséges a lejtőirányú parcellákon, ahol a barázdák függőlegesek, itt fokozott az erózió.

2. TételA csodálatos Bükk

1. Fekvése: A Bükk Magyarország északkeleti részén, az Északi-középhegységben fekszik.

2. Kőzeteinek keletkezése: Kőzetei a földtörténeti óidőben és középidőben keletkeztek. (Ezen a területen 70 millió évig tenger húzódott, az itt felhalmozódott tengeri üledéket vulkán kitörések alakították a mai formájára.)

3. Kőzeteinek fajtái: - Üledékes kőzetek: mészkövek, dolomitok és tengeri agyagok (tengerelöntés).- Átalakult kőzetek: palák (legidősebb kőzet)- Vulkáni kőzetek

4. Karsztformái, karsztjelenségei: Az eltelt évmilliók geológiai erői és a felszíni mállás változatos karsztformákat, karsztjelenségeket hoztak létre a hegységben. Ezek a karsztfennsíkok, víznyelők, barlangok, mély szurdokvölgyek, kiemelkedő sziklabércek.

5. Barlangjai: A hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke. Eddig 853 barlangot fedeztek fel, ebből 49 fokozottan védett. Az ország legmélyebb barlangja, 250 méter mély, ez az István-lápai-barlang.A Bükkben ősrégészeti leleteket is feltártak, melyeket „ősember-barlangoknak” nevezünk.Ezek a Suba-lyuk, Szeleta-barlang és az Istállóskői-barlang.

6. Flórája, élőhely típusok szerint: A helységben változatos a növénytakaró.- Magashegységi bükkösök: A magas fennsíkokon és az északi hűvösebb völgyekben található. Növényvilága az Alhavasi sárga ibolya és az északi sárkányfű. (Máshol nem találhatók meg)

- A gyertyános tölgyes és cseres tölgyes a déli lejtőkön található, mivel melegkedvelő fajok.

- A karszterdő a legszárazabb déli lejtőkön található, nem zárt erdő. Cserjéje a cserszömörce.

- A nyílt és zárt sziklai gyepek, sztyepprétek a sziklás területeken élnek.

7. Faunája: A változatos növénytakaróhoz fajokban gazdag állatvilág kötődik. Az őshonos (Endemikus) állatfajok az alpesi gőte bükki alfaja, és a kék meztelen csiga, melyek itt alakultak ki és csak itt találhatóak.

A területen élnek kiemelten védett fajok, mint a fűrészlábú szöcske, ami nálunk csak szűznemzéssel szaporodik, tehát csak női egyedeket találunk.

A pannon gyík, amely csökevényes lábaival nem tudja megtartani magát, ezért a kígyókra jellemző tekergő mozgással menekül.

A hosszúszárnyú denevér (Gebhardt-futrinka). Egy világhírű ritkaság, amely örök sötétségben (barlangokban) él.

A petényi márna a hegyi patakokban élő hal.

Tipikus mészkő és dolomit vidékeken jellemző talaja van. Sötétszínű erdei talaj.

3. Tétel.Séta az Aggteleki Nemzeti Parkban

1. Területe: Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország északi részén a a Gömör-Tornai karszt és az Aggtelek-Rudabányai hegység egyes részein található.

2. Nemzetközi védelme: A Nemzeti park az UNESCO Ember és Bioszféra programja (Bioszféra Rezervátum) nemzetközi védelme alatt áll, valamint területileg szoros kapcsolatot ápol a szlovák Karszt Tájvédelmi Körzettel.

3. Karsztjelenségei: Rengeteg karsztjelenség található a Nemzeti parkbanIlyenek a Dolinák (töbrök), víznyelők. Ezek berogyott, mészkő oldódása közben beszakadt felszíni formák, amelyek átlyuggatják a felszínt.

és ilyenek a cseppkövek. Létrejötte: karsztosodás során a CO2 (szén-dioxid) tartalmú csapadékvíz a kőzet repedéseibe jut, s ezzel tágítja azokat. (a hegyekben kimosódott barlangok mennyezetén, falán és talaján a hajszálrepedésekben lecsepegő vízből újra kiválik a mészkő)

4. Látványosságai:A legismertebb a Baradla-Domica-barlangrendszer, amely 25 km hosszú, függő és álló cseppkövek, cseppkőoszlopok találhatók benne. (felszínről bemosódó ásványoktól színeződnek, ez a felszín alatti kővilág).A kevésbé ismert látványosság a több, mint 700 barlangPl. a Béke-barlang és a Szabadság-barlang, amik szintén a Világörökség részei (kb. 35 000 évet átfogó kultúrák sorozatát őrzik, és európai jelentőségű őslénytani lelőhelyek).

5. Flórája és faunája, élőhely típusok szerint: Az Aggteleki Nemzeti park élővilágát a különleges geológiai adottságok és a sajátos éghajlat alakította ki. Flórája és faunája az élőhely típusok alapján:1. A Bükkösök az északi oldalon, a szurdokokban találhatók. Középhegységi és kárpáti-magashegységi fajok.

Az itt található növények Pl. a bükk és a farkasboroszlán, valamint az itt megtalálható Állatok, pl. kék meztelen csiga, havasi cincér, császármadár és az uráli bagoly.

2. A melegkedvelő tölgyesek a déli lejtőkön találhatók. Erdőtársulás jött létre a gyertyános és a tölgyes között. Több értékes mediterrán eredetű növény Pl. az olasz tölgy és a lisztes berkenye) és állatfaj fordul itt elő.Bennszülött növényritkaság a tornai vértő.Az itt élő nagyvadak: az őz, a gímszarvas, a vaddisznó, a hiúz és a farkas. Ezek állandó lakói a területnek. A medve csak alkalmanként fedezhető fel.

3. Sziklagyepek, karszthatárerdők, mozaikos elrendezésű, védett növényfajok.Állatviláguk gazdag. Megtalálható itt Pl. a fűrészlábú szöcske, a kis apollólepke, a pannon gyík és a zöld gyík.

4. A szurdokerdő a patakvölgyek növényzete. (a hűvös mikroklímát kedveli). Az itt előforduló növényfajok a hegyi juhar, a korai juhar, a bükk és a gyertyán.Az aljnövényzet az édesgyökerű páfrány és a kapotnyak szőnyege. (Ezek árnyékkedvelő fajok).

5. Itt találhatók mézgáséger-ligetek , melyek a csekélyebb lejtésű völgyeket valamint a patak kanyarulatainak saját agyagos hordalékát kedvelik. Ennek aljnövényzete a magashegységi ritka fajok, pl. a kárpáti jellegű ikrás fogasír. Az itt élő állatfajok a vizirigó, a forráscsiga és a foltos szalamandra.

6.A barlangi élővilág. Rendkívül szegény, ennek oka a jégkorszak klímaingadozásai. Az itt élő állatok az aggteleki vakbolharák, a szemercés vakászka, a magyar vakfutrinka, a vágvölgyi szálfarkú, és a denevérek. (barlangokban telelnek és a nyári nappalokat is ott töltik).Növények csak a mesterségesen világított szakaszon élnek. Ezek a zöld- és kékmoszat, a moha- és páfrányfajok és a tintagomba (nagyobb termetű gomba).

6. Tájidegen fajok: A karsztot sem kerülték el a tájidegen fajok. Ezek pl. fenyők, akác és a bálványfa.A természetvédelem egyik fő feladata, ezen fajok megszüntetése és az eredeti hazai fajok visszatelepítése.

4. TételLevegőt! Szmogba fullad az ország

1. Magyarország 2012-2013.évi szmog helyzete: Országos szmog helyzet: 2012. évben többször is komoly szmog helyzet alakult ki, amely az ország legnagyobb részére kiterjedt, és igen tartós. Az Európai Bizottság 2010 novemberében szólította fel Magyarországot és Franciaországot a levegőminőséggel kapcsolatos uniós jogszabályok betartására (légköri aeroszolok vonatkozásában).

Legkedvezőtlenebb a helyzet a Sajó völgyben, Budapesten és a Dorogi-medencében. Először az egészségügyi, majd több városban a szmogriadó tájékoztatási sőt, riasztási értékét is meghaladta a szennyezőanyag koncentrációja. Miskolcon és környékén a szálló por koncentrációja az egészségügyi határérték 300%-át is meghaladta (2010. nov.). De igen rossz a helyzet Dorogon, Várpalotán, Debrecenben, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Budapesten is, sőt szinte a legtöbb hazai nagyvárosban az egészségügyi határérték felett alakult a szálló por koncentrációja.

Országos szmog helyzet 2014-ben Magyarországon a levegő minősége általában véve megfelel az EU-s átlagnak, de vannak olyan magyar települések, ahol a levegőminőség még mindig nem mondható jónak, és jelentős különbségek vannak a vidéki részek és a nagyobb városok között.A kén-dioxid, szén-dioxid, benzol és ólomkoncentrációja az ország egész területén a határérték alatt van. Az elmúlt egy-két évtizedben a csökkentett kén-dioxid kibocsátás azt eredményezte, hogy ennek a szennyezőanyagnak a levegőben alacsonyabb lett a koncentrációja.A nitrogén-oxidok és a talaj közeli ózon szintje viszonylag magas, az utóbbi növekvő tendenciát mutat, hasonlóan Európa többi részeihez. A por és a nitrogén-oxidok szintje a levegőben esetenként meghaladja az egészségügyi határértéket a nagyvárosok fő közlekedési útvonalain.

2. A szennyezőanyagok magas koncentrációjához vezető tényezők:A szennyezőanyag magas koncentrációja több tényezőre vezethető vissza:a. Egyrészt a csapadékmentes, száraz időjárás hátráltatta a szennyezőanyagok hígulását. b. Másrészt a hideg éjszakák miatt a levegő talaj közelben erősen lehűl, míg a magasabb légrétegekben melegebb marad, így nem tudnak felfelé hígulni a szennyezőanyagok (ezért borult, párás, ködös levegő lesz a levegő, és gyenge a szél)

3. A légszennyező anyagok fajtái, eredete és károsító hatásai:1.Légköri aeroszolok (szálló por, PM10, PM2,5)

a. Fogalma: A levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék elegye.Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően.Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet (rákkeltő).b. Két nagy csoportja szemcseméret alapján: b1. A 10 mikrométer átmérőjű szemcsék (PM10) a durva részecskék, melyeklejutnak az alsó légutakba. b2. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM2.5) azért különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek.

c. Forrása: a közlekedés, az ipari tevékenység, a háztartási szén- és fatüzelés, stb. A szél fújta inert por nagyobb szemcsemérete miatt kevésbé károsítja az egészséget. A PM10 /PM2,5 arány függ az egyes területeken az ipari tevékenység típusától, a fűtőanyagtól, a földrajzi és időjárási viszonyoktól. A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a

gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port (levegőben areoszol). Összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők, pl. nehézfémek.d. Szálló por egészségi hatásai: függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban (akár 100 mikronos is lehet), míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.d1. Rövid távon, nehézlégzést, köhögést okoz, izgatja a nyálkahártyát. A szálló por esetében nincs olyan alacsony érték, ami alatt ne kellene káros hatással számolni.d2. Hosszú távon a várható élettartam jelentős csökkenése, a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát.

Az utóbbi szmog helyzeteknél pl. Miskolcon megduplázódott a tüdőgyógyászati ambulanciát felkereső betegek száma. Egy friss tudományos publikáció szerint 2010. évben a szálló por 5000 ember idő előtti halálát okozta, (a Sajó-völgyben 250fő) ez a szennyezőanyag (Kazincbarcikán 52-, Spéteren 20 fő). Csak Budapesten 2700 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szálló porral. e. Legveszélyeztetettebbek: a vizsgálatok nem tudtak küszöbértéket meghatározni, amely alatt már nem kellene számolni a szálló por egészségkárosító hatásával. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi határérték alatt is van káros hatás. A legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek és a légúti megbetegedésben szenvedők. Különösen figyelni kell a babakocsikban lévő gyermekekre, mert ebben a magasságban még nagyobb a szennyezőanyagok koncentrációja. A szálló por veszélyességét növeli, hogy felületén nehézfémek, poliaromás (benzol) szénhidrogének telepednek meg, amelyek rákkeltő hatásúak.f. Szálló por és allergia: az Országos Közegészségügyi Intézet tanulmánya szerint a pollen-allergia kialakulása gyakoribb a forgalmas utak mentén. Oka, az, hogy a pollenekre, porrészecskék és egyéb szennyező anyagok tapadnak, amelyek a normálistól eltérő immunválaszt váltanak ki a szervezetből.g. Magyarországi helyzet: hazánk nagyobb városaiban kedvezőtlen a levegő szálló por koncentrációja, gyakoriak a határérték túllépések, különösen a téli félévben. Legérintettebb település: Bp, Miskolc, Dorog.h. Szmogriadó: ajelenlegi szabályozás szerint akkor rendelnek el szmogriadót, ha a levegő szállópor-tartalma két egymást követő nap meghaladja a riasztási küszöbértéket, azaz a 100 mikrogramm/köbmétert, és a harmadik nap sem lehetett érdemi javulásra számítani. i. Határérték: egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Hazánkban csak a 10 mikrométeres szálló

porra van egészségügyi határérték, a veszélyesebb 2,5 mikrométer alattira nincs. A hazai határértékeknél szigorúbbak az ENSZ egészségügyi Világszervezete által ajánlott határértékek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

j. Azbezt: belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. (jelentősen csökkent)

2. Szén-monoxid (CO): színtelen, szagtalan gáz.Szén és szénhidrogén tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik, szén-dioxid helyett (CO2). Nagyvárosi területeken a levegő CO tartalmának 80%-a belsőégésű motoroktól származik, a tökéletlen égés eredményeként. Százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. 3. NO2 (nitrogén-dioxid): a gáz és a gőz egyaránt izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű expozíció halálhoz is vezethet. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Genetikus károsodást is okozhat az emberben.

4. NO (nitrogén-monoxid): a szem kötőhártyájának és a légutak nyálkahártyájának gyulladását okozza. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit. Vérerek kitágulását eredményezheti. Hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban

játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

5. Kén-dioxid (SO2): fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas kéntartalmú kőszenet vagy kőolajat felhasználó erőművek szintén jelentős források. A kén-dioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A természetes folyamatokon túl a fűtés, az erőművek és a dízelüzemű motorok felelősek a SO2 kibocsátásért. Hatásai: nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat.

6. Ózon (O3) – talaj közeli ózon: Az ózon három oxigénatomból álló molekula. A közvélemény elsősorban a sztratoszférikus ózont ismeri, melynek hatása kifejezetten pozitív, hiszen kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás jelentős részét. Az ózon azonban megtalálható a földfelszín közelében, ahol hatása egyértelműen negatív. Káros a növényzetre és az emberi egészségre is. Kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. Folyékony állapotban sötétkék, szilárdan pedig ibolyaszínű. Fertőtlenítés, fehérítés és ivóvíztisztítás.

Az ózon izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. Az Európai Bizottság jelentése szerint évente átlagosan mintegy 40 ezer idő előtti halálozást okoz.

4. Határértékek fajtái: A hazai jogi szabályozás többféle küszöbértéket különböztet meg. 1. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték, amelynek rövid idejű kismértékű átlépése általában tartós egészségkárosodást nem okoz. 2. A következő szint a tájékoztatási küszöbérték, amely az érzékenyebb lakossági csoportokra (betegek, gyermeke, idősek) nézve jelent problémát. Erről, amennyiben két napon át fennáll az állapot a lakosságot tájékoztatni kell. 3. A riasztási küszöbérték, amelynek rövid idejű átlépése is veszélyezteti az emberi egészséget, és azonnali beavatkozást igényel.

*Ez mind nagyon aggasztó, de egyre több helyen és többen foglalkoznak a levegő tisztaságával és tisztán tartásával. Egy magyar feltaláló (A budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója, Horváth Péter) Megszabadítaná a városlakókat a szmogtól és egyben esti utcai fényt is biztosítana esztétikus viráglámpájával. Olyan lámpát tervezett, amelynek egyik szára képes teljes egészében elnyelni a szennyezett levegőt, és azt algák segítségével bioüzemanyaggá alakítja, amit környezetbarát autók használhatnának fel, de maga a lámpa is ezzel működne. Az algák ráadásul a vízben a széndioxidból felszabadítják az oxigént, ami visszakerülne a levegőbe.A légszennyezettség csökkentésére született elgondolás tevei még csak a rajzasztalon léteznek.

5. TételSérülékeny ózonpajzs

Az ózonréteget egy francia fizikus, Charles Fabry fedezte fel 1913-ban.

1. Az ózonpajzs keletkezése: Az ózon az oxigénmolekulából (O2) keletkezik UV-sugárzás hatására.

A sugárzás a kétatomos oxigénmolekulát (O2) felbontja így atomos oxigén (O) szabadul fel, mely igen reakcióképes és a kétatomos oxigénnel (O2) 3 atomos oxigént, vagyis ózont (O3) alkot.

2. Az ózonréteg szerepe: Védőszerepe van. A Nap ultraibolya sugarai ( vagyis az UV-sugárzás) ellen véd.A hullám-hosszúságú UV-sugárzást nyeli el.3. Az ózonréteg vastagsága: Az átlagos ózonvastagság 3 mm. A vastagságát DOBSON-egységben mérik.4. Az ózonmennyiség csökkenése: Az ózonréteg csökkenését, elvékonyodását (ózonlyuk) először a hetvenes évek elején tapasztalták, a déli sark felett.Az ózonlyuk következménye, hogy a káros UV-sugarak troposzférába jutnak.Ha egy élő sejtet pedig UVB sugárzás ér, akkor károsodhatnak a sejt működése szempontjából nélkülözhetetlen molekulák elbomlanak. Az erős ultraibolya B (UVB) sugárzás gyengíti az immunrendszert, csökkenti a fertőző betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet.Nő a bőrrákos betegek aránya, főleg a világos bőrű emberek között.Olyan, mikroszkópikus, egysejtű növények pusztulása következhet be, amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik. A tengerek planktonját károsítja, így az kevesebb szén-dioxidot tud kivonni a légkörből, gyorsítva ezzel a globális felmelegedését és megbontva a tengeri táplálékláncot.Egyes halfajok (például: szardella, makréla) ivadékai elpusztulhatnakHaszonnövények (például kukorica) esetében genetikai mutációkat idézhet elő. Az UNEP megfigyelései szerint az ózonkoncentráció csökkenése a növényi DNS molekulák nagyfokú károsodását okozza. A hüvelyes növények (például bab, borsó) terméshozama eshet. Mindezek érzékenyen hatnak az élelmiszer-ellátásra.

5. Az ózonréteg vékonyodása: Az ózonréteg csökkenését előidéző tényezők - A túltrágyázásból és égetésből származó nitrogén-oxid (N2O) is ózon pusztító. - Halogénezett szénhidrogének okozzák pl. a freont és a halont, melyek az UV-sugárzás hatására reakcióképes alkotóelemeire bomlanak (klór=Cl, bróm=Br). Az ózonkárosító hatásuk annál nagyobb minél több halogént tartalmaz a molekulájuk.Az ózonréteg vékonyodása következtében káros sugarak érnek minket.

6. Szennyező anyagok a levegőben: Bizonyított tény, hogy a hűtőgázként és spray palackok hajtógázaként kerülnek a levegőbe ezek a szennyezőanyagok.

7. Vélemény a túlzott napfürdőzésről napjainkban: Az ózonréteg elvékonyodása következtében jelentősen megnőtt a rövidebb hullámhosszúságú ultraibolyas sugarak mennyisége. Az UV-sugárzás a bőrben elnyelődve bőrpírt, nagyobb dózis esetén bőrgyulladást hoz létre. A nagy energiájú sugárzás a bőrrák gyakoriságának növekedéséhez vezet. Növeli a kialakulásának a kockázatát főképp sok anyajegy esetén.Elősegíti a szürke hályog kialakulását, a szervezet védekező rendszerének megbetegedését. Roncsolja a fehérje és DNS molekulákat melynek következtében genetikai károsodások is bekövetkezhetnek.

6. TételAz éltető levegő

1. A levegő összetevői: a. Állandó összetevői (állandó gázok), vagyis az alapgázok a nitrogén, amely 78,1%, az oxigén, amely 20,94%, az argon, amely 0,93%, és a szén-dioxid (CO2), amely 0,03%. Mennyiségük évszázadok, évezredek alatt változik.

b. Változó összetevői, vagyis a változó gázok: a vízpára, az ózon, a metán, a nitrogén-oxid és a kén-dioxid (SO2). Mennyiségük évek, évtizedek alatt változik.

c. Járulékos összetevői az erősen változó összetevők, mint Pl. a por, a korom, a sósav, és a kénsav. Mennyiségük hetek, napok, órák alatt változik.

2. A légszennyező anyagok: (fajtája, eredete, károsító hatása)A levegő egyik légszennyező anyaga a szén-dioxid. A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. A légköri szén-dioxid (CO2) szint növekszik, ennek hatására üvegházhatás keletkezik.A másik szennyező anyag a kén és nitrogén tartalmú gázok. A közlekedés és ipari tevékenységek hatására jön létre. Vízpárával egyesül, majd savas esővé válik. Végül a halogénezett szénhidrogének. A sprayk hajtógázából származzak. A gázok feljutnak a magasabb rétegekbe, itt az ultraibolya sugárzás hatására az agresszív klór és fluoratomok lehasadnak. Ezek az atomok lebontják az ott található ózont, így az ózonréteg elvékonyodik, majd ózonlyukak képződnek, ennek következtében csökken a Nap ultraibolya sugarai elleni védelem.

3. Kazincbarcika környékének légszennyezettségi helyzete: Hazánkban a levegőminőség mérését, értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi. A mérések során, Kazincbarcikán a levegőben a szálló por, azaz a PM10 koncentrációja legtöbbször az egészségügyi határérték felett alakul, többek között a BorsodChem Zrt. vegyipari társaság, korszerű műanyagalapanyag-gyártó és feldolgozó hatására. 2015-ben többek között a Kazincbarcikán mért adatok a legmagasabbak. (Ezen kívül még Miskolc, Pest, Vác) Többek között a szénnel és fával való fűtés következtében és a Borsod Chem miatt.

Kazincbarcika viszont próbál tenni a levegő szennyezettség csökkentése érdekében, a bicikli utak építésével és a rengeteg zöld terület kialakításával.

Azonban, nem csak Barcikán, hanem egyre több helyen és többen foglalkoznak a levegő tisztaságával és tisztán tartásával. Egy magyar feltaláló (A budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója, Horváth Péter) Megszabadítaná a városlakókat a szmogtól és egyben esti utcai fényt is biztosítana esztétikus viráglámpájával. Olyan lámpát tervezett, amelynek egyik szára képes teljes egészében elnyelni a szennyezett levegőt, és azt algák segítségével bioüzemanyaggá alakítja, amit környezetbarát autók használhatnának fel, de maga a lámpa is ezzel működne. Az algák ráadásul a vízben a széndioxidból felszabadítják az oxigént, ami visszakerülne a levegőbe.A légszennyezettség csökkentésére született elgondolás tevei még csak a rajzasztalon léteznek.

4. Az urbanizáció: (lényege, következménye és teendők)Az urbanizáció (városiasodás) lényege:- A város a környező területek központja.

- Nagyhatalmú közlekedési csomópont.- Sok-sok ipari létesítmény központja.- Sok az emeletes ház, mert nagy létszámú a lakosság, így rengeteg a fogyasztás, ezért sok hulladék.

Következménye: A nagy mennyiségű légszennyező anyag, és az egészségtelen levegő. Tartós belégzése betegségek kialakulásához vezethet. Pl. asztma, hörgőgyulladás, allergia, egyéb légzőszervi megbetegedések.

5. A légszennyezettség elleni teendők: - A városi tömegközlekedési eszközök használata.- Kerékpárutak építése.- Városi zöldövezetek kialakítása. - Személyautók környezetszennyező hatásának csökkentése (Bio-üzemanyagok használata, zöldkártya megszerzésének feltételei szigoríthatók).

7. TételFertőző betegségek

1. Az immunitás (formái, jellemzése): Az immunitás, a szervezetet érő idegen, esetleg ártalmas, különösen kórokozókkal és mérgekkel szembeni védettséget jelent. Ennek a védettségnek egyik formája természetes körülmények között, másik formája mesterséges beavatkozásra alakul ki.A veleszületett immunitás egyik formája a faji immunitás, amely abban nyilvánul meg, hogy az egyik fajt nem betegítik meg egy másik faj kórokozói. Pl.: az ember csak bizonyos fertőzésre fogékony, még más kórokozókkal szemben veleszületett, faji sajátosságai folytán ellenálló. Mondjuk, nem betegítik meg a hüllők kórokozói.Másik formája az egyéni öröklött immunitás, ez azt jelenti, hogy egyes népcsoportok, családok, vagy emberek, bizonyos fertőző betegségekkel szemben ellenállóbbak, immúnisabbak az átlagnál. Pl.: az afrikai bennszülöttek nagyobb ellenállást mutatnak a maláriával vagy a sárgalázzal szemben, mint az európaiak.Ide tartozik még az anyai immunitás. Ez azt jelenti, hogy a terhes nő vérében levő immunglobulinok a méhlepényen át a magzatba jutnak, de fél év alatt lebomlanak.

A szerzett immunitás egyik formája pedig a passzív immunitás. Ez már kialakult betegség gyógyítása, kész ellenanyag bejuttatása.Másik formája az aktív immunitás. Célja a betegség megelőzése, gyengített kórokozó bejuttatása.

2. A hazánkban kötelező és adható (nem kötelező) aktív védőoltások és az új, magyarországi védőoltási rendszer:2014-től változott a védőoltási rendszer: kevesebb lett a szúrások száma. Korszerűbbek a hatóanyagok és jelentősen csökken a nem kívánt oltási reakciók (láz, fájdalom, duzzanat az oltás helyén) előfordulása.Hazánkban kötelező aktív védőoltások: 2014

A folyamatos oltások életkorhoz kötődnek.Oltás Életkor Mi ellen véd?

1. BCG (Bacillus Calmette-guérin)

0-6 hét (általában a szülészeti intézményben már megkapják)

tuberkolózis, TBC, gümőkor

2. DTPa+IPV+Hib+PCV 13 (Diftéria-Teteanusz-Pertussis acelluláris, Inaktivált Poliovírus, Haemophilus influenzae, Pneumococcus vakcina)

2 hónap 1. torokgyík, merevgörcs, szamárköhögés2. járványos gyermekbénulás3. baktérium, gennyes agyhártyagyulladás, gégefőgyulladás4. Pneumococcus megbetegedés Pl. középfülgyulladás

3. DTPa+IPV+Hib(Diftéria-Teteanusz-Pertussis acelluláris,Inaktivált Poliovírus,Haemophilus influenzae „b”Nem influenza!)

3 hónap 3 komponensű oltóanyag:1. torokgyík, merevgörcs, szamárköhögés2. járványos gyermekbénulás3. baktérium, gennyes agyhártyagyulladás, gégefőgyulladás

4. DTPa+IPV+Hib+PCV13 4 hónap 2. -II-

5. MMR (Morbilli-Mumpsz-Rubeola)

15 hónap kanyaró, járványos fülmirigy gyulladás, rózsahimlő

6. DTPa+IPV+Hib 18 hónap 3. -II-

7. DTPa+IPV 6 év 2 komponensű oltóanyag

Hazánkban kampányoltások: 2014

Oltás: Életkor: Mi ellen véd?MMR revakcináció(Mumpsz-Morbilli (kanyaró)-Rubeola)

11 év (Ált. iskola VI. osztály, október hónapban)

rózsahimlő

dTap emlékeztető oltás(Diftéria-Tetanusz)

11 év (Ált. iskola VI. osztály, szeptember hónapban)

emlékeztető oltás

Hepatitis B 12 év (Ált. iskola VII. osztály, szept. hónapban)

fertőző májgyulladás

*Magyarázat: BCG = Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis elleni oltóanyag DTPa = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag IPV = inaktivált poliovírus vakcinaPCV13 = 13-valens konjugált pneumococcus vakcina MMR = morbilli-mumpsz-rubeola elleni vakcina dTap = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára HPV = humán papillamavírus elleni oltóanyag

Bevezetésre kerültek új oltóanyagok, mert az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint az élővírus tartalmú Sabin cseppek (OPV) alkalmazását. Ezt 2010-ig minden országban fel kellett váltani az elölt gyermekbénulás vírust (poliovírust) tartalmú vakcinával (IPV). Az utóbbi csak injekciós formában adagolható, ezért is kerültek kifejlesztésre a többkomponensű oltóanyagok, amelyek egy oltással/szúrással egyszerre több betegség ellen nyújtanak védelmet. Ezek közé tartoznak az EU régi tagországaiban széles körben használatos készítmények, amelyek egyszerre tartalmazzák a diftéria, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás és Haemophilus influenzae baktérium által okozott agyhártyagyulladás elleni oltóanyagokat. Alkalmazásuk lehetővé teszi, hogy csökkenjen az oltások/szúrások száma.

Változott a korábbiakhoz képest a szamárköhögés-komponens is az oltóanyagokban, az új komponens csak a baktérium kórokozó képességéért leginkább felelős sejtrészeket (=antigéneket) tartalmazza a teljes sejtes (elölt egész baktérium tartalmú) oltóanyaggal szemben.

Hazánkban nem kötelező (ÖNKÉNTES) aktív védőoltások pl.: influenza, H1N1, agyvelőgyulladás (kullancs által), agyhártyagyulladás (bakteriális, vírusos fertőzés által), HPV (Humán Papilloma Vírus), bárányhimlő, rotavírus elleni védőoltások.

A HPV-nek (vagyis a humán papillomavírusnak). Több mint száz típusa van, és ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot. 2014-től kezdődően ingyenes HPV elleni védőoltásban részesülhetnek azok a leánytanulók, akik betöltötték 12. életévüket és az általános iskola VII. osztályát (7. évfolyamát) a 2014/2015-ös tanévben végzik. Az oltások végzéséhez Cervarix oltóanyag áll rendelkezésre. Két oltásból áll az oltási sorozat.2012-ben a méhnyakrák a világon a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés volt a nők körében.

3. Az allergia (fogalma és 5 allergén anyag): Az allergia a szervezetbe ismételten bekerülő antigén és a nagyobb mennyiségű ellenanyag heves reakciója. (első alkalommal nem lép fel allergikus reakció!!!)Allergén anyagok, vagyis az allergiát kiváltó anyagok pl. pollen (virágpor) parlagfű, házipor, toll, állati szőr, tej, gyógyszerek, tojásfehérje, apró magvas gyümölcsök (eper, málna), stb. 4. Vírus illetve baktérium által okozott fertőző betegségek (5-5 db.)A vírusok: a vírusok nagysága nanométeres tartományban mérhető, a vírusok kizárólag örökítő anyagot (nukleinsavat) és fehérjét tartalmaznak (a nagyobbak zsírnemű és szénhidrát tulajdonságú anyagokat is magukban foglalnak.)A baktériumok: A baktériumok mérete mikrométeres nagyságrendbe tartozik, komplex felépítés jellemző rájuk. Sejtalkotóik között mindig megtalálható a sejtburok.A vírusok és a baktériumok között számos alapvető különbség van (Pl. még a szaporodás is), emiatt más-más fertőző betegségeket okoznak (és az ellenük alkalmazott terápiáknak is különbözőknek kell lenniük.)A vírusok által okozott fertőzött betegségek: agyvelőgyulladás, bárányhimlő, fertőző májgyulladás (hepatitisz), influenza, járványos gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rózsahimlő, veszettség, AIDS, stb.A baktériumok által okozott fertőző betegségek: gümőkor, hastífusz, Lajme-kór, merevgörcs (tetanusz), vérhas, vérmérgezés (szepszis), vörheny, stb.

5. Különbség a vírusok és a baktériumok által okozott fertőző betegségek gyógyszeres kezelése között: A vírusos fertőző betegségeket gyógyszerekkel kezelni ma nem tudjuk, mert az antibiotikumok hatástalanok. Ezzel szemben a baktériumok által okozott fertőző betegségek kezelésében az antibiotikumok hatásosak (megfelelő dózisban!).

6. Az antibiotikum nem megfelelő dózisban való alkalmazása (Az orvos által előírt, 4x2-es helyett, önkényesen 3x1-es adag szedése.)Az antibiotikum alkalmazása és hatása:Helytelen mert az antibiotikumokat mindig a megfelelő, az orvos által rendelt dózisban kell alkalmazni, mert különben kialakulnak a rezisztens (ellenálló) baktériumok. Ezek a rezisztens törzsek a kis adag gyógyszerhez hozzászoknak, nem pusztulnak el rendesen, hanem kiválogatódnak, majd elszaporodnak.TEHÁT ez az antibiotikum teljesen hatástalan lesz. Hosszabb időtartalmú betegség esetén is ezért célszerű az antibiotikumokat időközönként lecserélni. Ok nélkül viszont az alkalmazását kerüljük!Szigorúan tilos az antibiotikumból 1-1 szemet „bekapni”, mikor rosszabbul érezzük magunkat, mert így az antibiotikumok sem a baktericid (baktériumölő), sem a bakteriosztatikus (baktérium szaporodását gátló) hatása nem érvényesül.

8. TételA halló és az egyensúlyozó szervrendszer

1. A fül összetett érzékszerv: A fül összetett érzékszerv, mert szerve a hallásnak és az egyensúly-érzékelésnek is.

2. A fül részei: A fülnek három része van, a külső, a közép és a belső fül.A külsőfülnek két része van, a rugalmas porcos fülkagyló és a külső hallójárat.

A középfül is két részből áll a dobhártyából és a hallócsontocskákból, ezek a hallócsontok a- kalapács- üllő- kengyel

A belsőfül négy részből áll, (Eustach-féle) fülkürtből, ovális és kerek ablakból, csigából (alapján a Corti-féle szerv), három félkörös ívjáratból. A félkörös ívjáratnak két része van, tömlőcske és zsákocska.

3. A tömlőcske, zsákocska és a három félkörös ívjárat szerepe:A belsőfül a koponyaalapon, védett sziklacsontban helyezkedik el, melynek az üregrendszerében található a három félkörös ívjárat, ami a helyzetérzékelő szervünk.A félkörös ívjárat részei: egy külső, csontos és egy belső hártyarendszer.A külső csontos ívjáratok úgy helyezkednek el, hogy a tér három fősíkjába esik egy-egy ívjárat.A belső hártyás labirintus részei a tömlőcske és a zsákocska, melyek folyadékkal teltek.Az egyensúlyideg ezekből veszi fel az ingert és az ingerületet az egyensúlyközpontba vezeti.

4. A dobhártya és a hallócsontocskák működése: A dobhártya 0,1 mm vastag hártya, melynek közepéhez illeszkedik az első hallócsontocska, a kalapács.A hallócsontocskák (hallócsont-láncolat) a középfül dobüregének leglényegesebb elemei.Részei a kalapács, üllő és a kengyel. Ezek kis ízületekkel kapcsolódnak össze. Ez a hallócsont-láncolat

emelőkarként továbbítja a levegőrezgéseket a belső fül folyadéka felé.Fő funkciójuk a levegőrezgések vezetése és felerősítése.A hangérzetet a levegő rezgései keltik. (működés)A külvilágból érkező hullámok megrezegtetik a dobhártyát, a rezgést a hallócsontocskák vezetik és felerősítik (tehát a kalapács, üllő, kengyel a rezgést egymásnak átadja). A rezgés a belső fülben lefékeződik, szőrsejtjei (speciális érzékhám) a hanghullámok hatásra elhajlanak, ez mechanikai ingert kelt, ami elektromos membránfolyamatokat gerjeszt a hallóidegben.Tehát: A Külsőfülben történik alevegőrezgés A Középfülben a csontrezgés A Belsőfülben pedig folyadékrezgés alakul ki.

5. A zajszennyeződés (forrásai, hatásai):A zajszennyeződés forrásai:Pl. a fülhallgató rendszeres használata zajos munkahely (pl.: kompresszorkezelők) Disco (Hangos zene, Dj) lakóhely melletti állandó zajHatásai: halláskárosodás, hallásromlás, nagyothallás Fizikai veszélye pl. a külső zajokat, a közlekedés zajait teljesen elnyomja.

6. Véleményalkotás: Középfülgyulladáskor az orrüregből vagy a fülkürtből baktériumok árasztják el a dobüreget. Általában egy betegség szövődménye. Hirtelen fellépő, éles fájdalom jelzi, mert a dobüregben felgyülemlett genny nyomja a dobhártyát, amit át is szakíthat ( ekkor a fájdalom oldódik, mert a váladék kifolyik és a nyomás megszűnik.) A meleg só alkalmazása nem helyes, mert a meleg sós borogatás végigrepeszti a dobhártyát, mely halláskárosodáshoz vezethet a hegesedés miatt.

9. TételAz AIDS

1. Az AIDS, mint angol kifejezés: Az AIDS az angol kifejezés betűiből jött létre ((Acquired Immune Deficiency Syndrome).Jelentése szerzett Immunhiányos Tünet együttes.

2. Az AIDS kórokozója: Az AIDS kórokozójának a neve a HIV-vírus. A két alapvető, csak a vírusra jellemző alkotórész az örökítő anyag (RNS) és a kapszid (fehérjeburok).

3. Az egészséges ember T4-es segítő és T8-as fehérvérsejtjei: Egy egészséges ember T4-es (2x annyi, mint a t8-as) segítősejtjeinek feladata, a szervezet elsődleges védelmi vonalában a vírusok pusztítása.A T8-as sejtek leállítják az immunrendszer működését.Egy egészséges embernek kétszer annyi T4-es sejtje van, mint T8-as.

4. T4-es és T8-as fehérvérsejt az AIDS-es betegnél: Az AIDS-es betegnél HIV-vírus elsősorban a T4-es (segíthetne, de megszűnik) sejtekben telepszik meg, így ezek a fehérvérsejtek nem tudják a feladatukat ellátni.Probléma, hogy az AIDS-es betegnek túl kevés betegségleküzdő T4-es sejtje van, és túl sok a munkabeszüntető T8-as. Az ilyen módon átállított immunrendszer nem képes ellátni feladatát, és a beteg fertőzés áldozata lesz.

5. HIV vírussal való megfertőződés:Beteg ember testnedvétől lehet elkapni (mint Pl. a vér, a hüvelyváladék és az ondó), ha érintkezik vele az egészséges ember vére vagy egy sebes terület.Nemi érintkezés útján fertőző (Pl. amikor mikro sérülések keletkeznek a hüvely és a makk hámján, így a vírus a fertőzési kapukon behatol a vérbe). Drogosok fecskendője, injekciós tűje által. Régebben be nem vizsgált vérkészítményektől, de ma már ez nem fenyeget.Az AIDS-es anyától gyermeke elkaphatja.

6. A betegség felismerhető korai és késői jelei: Az AIDS betegségnek felismerhető jelei vannak.Korai jelek: A nyirokcsomók megduzzadása.

Állandó száraz köhögés. Hasmenés. Éjszakai izzadás. Gyors fogyás. Makacs fertőzések.

Késői jelek: A testen bíborszínű kelések jelennek meg. Súlyos tüdőgyulladás. Agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás.

A rák egyik formája a Kaposi-szarkóma.7. A fertőződés megakadályozása:

A fertőződés megakadályozása érdekében ajánlott a betegek vérével és egyéb testnedvével való érintkezés elkerülése.

Nemi érintkezéskor gumióvszer használata. A betegeknél a nemi partnereik számát minimálisra korlátozni. Injekciós kezelés esetén meggyőződni a tű sterilségéről.

Senkivel se használjunk közös tűt, még egyszeri alkalommal sem.

8. A HIV vírus terjedése: A HIV vírus nem kapható el öleléssel. Nem terjed tüsszentéssel és köhögéssel sem. Egy helységben tartózkodva egy AIDS-es beteggel, inkább ő van veszélyben, a legyengült immunrendszere miatt bármilyen fertőzést elkaphat.

10. TételA magunkban hordozott végzet (a kábítószerek és az

önjutalmazó rendszerek)1. Szenvedélybetegségek: A szenvedélybetegségek nem öröklődnek, de a hajlamuk poligénesen öröklődik. Szenvedélybetegségek a: - kávézás

- cigarettázás - alkoholizmus - kábítószerezés

2. Poligénes öröklődés: A Poligénes öröklődés sok génnel való öröklődés, mint a mennyiségi tulajdonságok. Erre az a jellemző, hogy nagyon nagy lehet a szórás. Például két átlagos domináns mennyiségi génszámú szülőnek nagyon sok (erős hajlam) domináns gént tartalmazó gyermeke mellett ezeket szinte alig tartalmazó (erős undor a szerekkel szemben) gyermeke is születhet.

3. A függőségi állapot kifejezés: A függőségi állapot (dependencia) lényege az, hogyha a szenvedélyét nem tudja kielégíteni, elvonási tünetek keletkeznek, és ezek csak a szenvedély kiélésekor oldódnak fel. A dependens szenvedélybeteg kénytelen élni a szerrel, mert annak hiányában a szer fajtájától függő erősségű testi (fizikai), és szellemi (pszichikus) elvonási tünetei alakulnak ki.

4. A függőségi állapot kialakulása: A függőségi állapot lényegében mindenre kialakulhat, ami örömet okoz. Például függőségi állapot alakulhat ki Pl. az örömmel végzett munkához, a számítógéphez, a tévénézéshez.

5. A limbikus rendszer: A drogok többsége a limbikus rendszert befolyásolva hat. A limbikus rendszer feladata a szervezetben nagyon sokrétű, de elsősorban az ember érzelmi, szociális viselkedését befolyásoló része az agynak. (Idegrendszer) szabályozza a fájdalom-érzést, az örömöt és a bánatot, a félelmet és a dühöt, a részvétet, együttérzést, a memóriát, és a sexuális érdeklődést. Így tehát a limbikus rendszer sérülése súlyosan befolyásolja az egyén személyiségét, „anti-szociális”

viselkedést. A limbikus rendszer nagyagyban a kéregtest körül övszerűen elhelyezkedő agykérgi terület. A kéregtest köti össze a két nagyagyféltekét.

6. A drogok hatásának csoportosítása: (Aktivitásnövekedés) A drogokat hatásuk szerint csoportosíthatjuk. 5 csoport van:- A szervezet aktivitását csökkentő szerek (csillapítják vagy megszüntetik a fájdalmakat)Pl. ópiumszármazékok (mákból előállítható szerek): ópium, a morfin, a heroin, a kodein és a Methadon. A morfiumszármazékok az idegrendszerre hatnak. Morfiumszármazék Pl. a morfin és az ópium.- A szervezet aktivitását fokozó szerek: Pl. a koffein vagy az amfetamin és származékai: a crack, a khat, a speed, kokain és az Extasy. - Hallucinogén szerek: Pl. az LSD és a cannabis-származékok: marihuána, hasis.- Nyugtató, altató szerek: Pl. az Andaxin, az Elenium, a Seduxen, a Xanax és a Barbital.- Illékony kábítószerek: Pl. a szerves oldószerek: a körömlakklemosóban található aceton, a különféle ragasztók (Pl. technocol)

A legújabb kábítószerek: 2014-ben újfajta dizájner drogok terjedtek el a magyar piacon, a Zene és az Évi névre hallgatnak az újfajta drogok. Aki, ezeket használta, utána meztelenül őrjöngött, majd

rosszul lett. Az orvosok szerint aggasztó a statisztika az újfajta drogokkal kapcsolatban, tíz használóból ugyanis nyolc a kórházban köt ki. Olyan áru is van a piacon, amely ötszáz forintért beszerezhető, ez már a hajléktalanoknak is elérhető. Ennek hatására a kokain, az amfetamin vagy a marihuána fogyasztása elenyésző.

7. A kábítószerrel való akár egyszeri próbálkozás veszélye: A kábítószer egyszeri alkalommal való használata is veszélyes lehet, mert ha megvan valakiben a hajlam, vagyis sok poligénnel rendelkezik, akkor gyorsan rászokik a szerre.

8. Felelősség a szenvedélybetegség kialakulásában: A szenvedélybetegség kialakulásáért mindenki maga felelős. Ha valaki kipróbálja egyszer a kábítószert, akkor tudatában van annak, hogy az függőséggel járhat és akár vissza is utasíthatná annak a használatát, kipróbálását.

11. Tétel„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt”

1. Alkoholizmus: A alkoholizmus az alkohol, tartós, nagymennyiségű fogyasztása (abúzus) esetén kialakuló, függőséggel járó mérgezéses állapot, amely leszokás képtelenségével társul.

2. Kialakulása: Az alkoholizmus kialakulásakor a szervezet fokozatosan hozzászokik az alkoholhoz, az alkoholtűrő képessége (toleranciája) fokozódik. A nagyivók jelentős része függőségi állapotba kerül, szervezetében dependencia (függőség) alakul ki. Ha nem tudja kielégíteni alkohol utáni szenvedélyét, akkor súlyos fizikai és lelki elvonási tünetei alakulnak ki.

3. Az alkohol hatása a szervezetre: Az alkohol a szervezet számára elsősorban idegméreg, főképp a gátló szinapszisok működését zavarja meg, másrészt az idegrostokat tápláló gliasejteket pusztítja. Már az egyszeri berúgás tünetei is jól mutatják az idegrendszer gátlási folyamatainak zavarát,

egyensúly- és mozgászavarok, hányás, eszméletvesztés keletkezik. Magyarországon a tíz évig iszákoskodók 95 %-ánál jelentkezett kisebb vagy nagyobb mértékű tartós agyvelő-károsodás. A tünetek a megtámadott idegrendszeri területtől függenek. Gyakori a látáskárosodás, a látóideg sérülése látótérkitérést, féloldalas vagy teljes vakságot okozhat. A középagyi látásmozgató magcsoportok zavar következtében a szemmozgató agyidegek működése zavart szenvedhet. Az agykéreg egyes területeinek károsodása emlékezetzavarokhoz, illetve a delírium tremens (reszketéses tudatzavar) betegséghez vezet, utóbbi rohama látási és hallási téveszmékkel, reszketegséggel és súlyos eszméletvesztéssel jár. Ilyenkor a függőségi állapot annyira erős, hogy bár a beteg folyamatosan alkoholt iszik, mégis elvonási tünetek jelentkeznek. Az idegrendszeren kívül az alkohol nagyon károsítja a hasnyálmirigyet (krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, szerzett cukorbetegség), a májat (szöveti károsodás vagy Pl. májzsugorodás), a gyomrot, a beleket (gyomor- és nyombélfekély) a vesét (a fehérjebomlás-termékek kiválasztási zavara miatt köszvény alakulhat ki, ilyenkor a bomlástermék kristályos formában valamely ízületben rakódik le és nagy fájdalmat okoz).

4. Az alkoholról való leszokás: Az alkoholról erős akaraterővel és orvosi segítséggel le lehet szokni. Az alkoholelvonó kúra a reflexes undorkeltésen alapszik. Az alkoholistában olyan feltételes reflexet építenek ki, hogy alkohol fogyasztását követően nagyon rosszul lesz, ezért később már nem mer inni. Ennek a hatékonysága kb. 50%, ezért vannak, akik többször is alkoholelvonó kúrára szorulnak. A reflexes undorkezelés csoportterápiával, pszichoanalízissel, autogén tréning megtanulásával, az egyéb testi tünetek pl. a gyomorfekély gyógyításával egészül ki, ezért az időtartama egyéni.

5. Az alkohol esetleges egészséges oldala: Egészséges lehet az étkezés közben vagy után elfogyasztott 1-2 dl jó minőségű vörösbor, mert emésztést serkentő hatása van. Újabban bizonyosságot nyert, hogy az alkohol az állati zsiradékban jelenlévő koleszterint is képes oldatban tartani, így a vérrögösödés kockázatát csökkenti. A jó minőségű vörösbor fogyasztása nagyobb mennyiségben természetesen ugyanolyan káros, mint egyéb italok fogyasztása.

6. Az alkohol mennyiségének meghatározása, mikortól kezdődik az alkoholizmus? :Ha egy felnőtt ember naponta megiszik fél liter vörösbort, vagy nagy melegben elfogyaszt egy korsó sört az nem alkoholizmus. Az alkohol élvezeti cikk, de a mértéket betartva nem válunk alkoholistává.

7. A cím: A címben szereplő népi bölcsesség: „Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt” igaz. Öl, mert a szervezetben a fent sorolt károsodásokat idézi elő. Butít, mert károsítja az idegrendszert. ( Elpusztítja az agysejtet, végleg) Nyomorba dönt, mert sokba kerül, akár az összes pénzünket erre költhetjük, vagy a család is széthullhat miatta.

8. Kivételek: Vannak úgynevezett kivételek, Pl. aki naponta megiszik legalább fél liter pálinkát, és hozzá kísérőként 5 korsó sört, de a legjobb egészségi állapotnak örvend. (Talán szerencse)

9. Öröklődés: Az alkoholizmus nem öröklődik, de az alkoholisták gyermekei is nagyon gyakran alkoholisták lesznek, mert átveszik a szülői magatartásmintát. hatással van rájuk a közeg, ahol élnek.

10. Az alkoholelvonó kúra: Az alkoholisták ritkán ismerik be betegségüket. Kevés esetben sikerül segítséget nyújtani nekik, ha ez mégis megtörténik az alkoholelvonó kúra szörnyű tortúra számukra. Végül a páciensek azzal a szent elhatározással jönnek ki róla, hogy soha többé nem isznak, mégis az 50 %-uk visszaesik. Ez leginkább a társadalmi közeg hatása. Általában nem segít, sőt inkább az alkoholizmusra csábít.

12. TételA vér

1. A Vér alakos elemeinek a szerepe: A véralakos elemeinek fontos szerepe van. A vörösvértestnek az oxigén (O2) és szén-dioxid (CO2) szállításában, fehérvérsejteknek a szervezet védekezőképességében (immunitás), a vérlemezkéknek a véralvadásban van szerepük.

2. A vérszegénység okai: A vérszegénység vagyis az Anaemia (anímia) oka, hogy a vörösvértestszám kevesebb a normálisnál, de csökkent hemoglobintartalom is lehet az oka. Okozhatja vashiány (vitaminhiány, máj és csontvelőkárosodás), de lehet genetikailag kódolt, úgynevezett sarlósejtes vérszegénység is. Továbbá ismerünk vérvesztéses anaemiát (ami vérvesztés következtében alakul ki), és oldódásos anaemiát (ilyenkor a vörösvértest sejthártyája sérül).

3. Magashegységi edzőtáborok: A magashegységi edzőtáborok hasznosak, mert több ezer méteren a levegő kevesebb oxigént tartalmaz, így több vörösvértest termelődik. (Ez az aklimatizálódás)

4. A fehérvérűség (oka, kezelése): A fehérvérűség vagyis a leukémia oka a fehérvérsejtek kóros felszaporodása, a fegérvérsejt (FVS)-képző rendszer daganatos betegsége, sok éretlen fehérvérsejt nem tudja kifejteni védőhatását. A rákos sejteket sejtosztódásgátló szerekkel (citosztatikumokkal) elpusztítják.

5. A vérzékenység (oka, kezelése): A vérzékenység vagyis Hemofília, véralvadási zavar. Oka lehet a különböző anyagcsere-betegségek, K-vitaminhiány. Örökletes esetben (az anyák örökítik és a fiú utódokban jelenik meg). Gyógyítása során a hiányzó véralvadási faktort kell pótolni.

6. A vérplazma: A vérplazma a vér folyékony sejtközötti állománya. Vizet, szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz.Feladata a felszívódó tápanyagok szállítása a szövetekhez, bomlástermék elszállítása a veséhez, ozmózisnyomás fenntartása. (ellenanyagok , véralvadás fehérjéi) Mindemellett a szervezet homeosztázisának (az élőlények szabályozott belső állandósága) fenntartásában játszik fontos szerepet. A homeosztázis fenntartásához nélkülözhetetlen anyagok, amelyeket a vérplazma tartalmaz a víz, a vízben oldott elektrolitok, ionok (pl. Nátrium, Kálium, Kalcium, Magnézium, hidrogénkarbonát-, foszfát-ion), fehérje (protein-pufferszabályozás!), szerves anyagok (pl. glükóz, aminosavak, karbamid, stb.), fehérje bomlástermékek, zsírok (lipidek), aminosavak, lipoproteinek és koleszterin, cukor (glükóz), tejsav, véralkohol, vitaminok.

7.a. Az érelmeszesedés: Az érelmeszesedés az érbelhártya jellegzetes elváltozása, melyet a vérben található zsíros anyagok gócszerű lerakódása, majd szövetburjánzás, mészlerakódás jellemez. Elősegítik az érelmeszesedés kialakulását a: - Telitett zsírsavat tartalmazó ételek kerülése

- Dohányzás - Mozgásszegény életmód

Kialakulását elkerülhetjük: - Telítetlen zsírsavak, omega zsírsavat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával (mandula, pisztácia sokat tartalmaz.).

- Káros szenvedélyekről való leszokással (Pl.Dohányzás) - Testmozgással (úszás, futás, szaunázás) - A normális testsúly megőrzésével, helyes táplálkozással

b. Ha egy laboratóriumban négy vérmintát vizsgálnak. Mind a négy vérképben egyaránt kóros elváltozást észlelnek. A pácienseknek jellegzetes tüneteik vannak. A tünetek párosítva a laborvizsgálat eredményeivel:

Tünetek Kóros laboreredmények1. b. Diabetes A vér normál vércukorértéke 3,2-5,6

mmol/dm3

2. c. Anaemia (vérszegénység A vér normál VVS száma 4,5-5 millió/mm3 3. a. Hemofília (vérzékenység) A normál vérzési idő 60-200 sec4. d. Baktériumos felülfertőzöttség A normál VVS süllyedés 2-15 mm/h, ha

magasabb, gyulladásra utal, FVS 7-8 ezer/ mm3

13. Tétel

Az ember csontvázrendszereAz emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. Alapvetően, alakjuk szerint három fajta csontot különböztetünk meg:A hosszú csöves csontokat, Pl. a comb és a kar. Ezek vastag kéregállományúak. A legerőteljesebb csontfajták.A köbös csontokat, Pl. a kéz és lábtőcsontok és a csigolyák. Majdnem teljesen szivacsos állományúak,Végül a lapos csontokat, mint Pl. a lapocka, medence, agykoponya.

1. Az ember csontvázrendszerének felépítése:

2. Biológiai funkciói: Az ember csontvázrendszerének biológiai funkciója (feladata) a szervezet belső szilárd vázát alkotja, részt vesz a belső szervek védelmében, a csontvelő képzésében, megadja a test alakját, méreteit.

3. A csontok kémiai összetétele:

a. csonthártya

b. tömör csontállomány

c. szivacsos állomány

d. velőüreg

A csontok szerves anyagokból, elsősorban fehérjékből (osszein), valamint szervetlen sókból állnak. Az egyik leggyakoribb szervetlen alkotó a kalcium-foszfát.

Összetevők: A csontok szerves és szervetlen összetevőkből állnak. A szerves alkotók, minta a csontszövet, a porc és a fehérjék a csont rugalmasságáért, a szervetlen összetevők, mint a kalcium és a víz a csont szilárdságáért felelősek. Fiatal korban a csontok több szerves anyagot tartalmaznak, tehát rugalmasabbak, idősebb korban a szervetlen összetevők aránya nagyobb.

4. A csontok felépítése és az egyes részek funkciója: A csontok a csonthártyából, a tömör és szivacsos állományból és a velőüregből épülnek fel.A csonthártya kívülről borítja a csontot, védi és táplálja.A tömör csontállomány felületén lévő kiemelkedések, izmok megtapadására és a kötőszöveti szalagok rögzülésére szolgálnak.

A szivacsos állomány vékony csontlemezek és csontgerendák hálózatából áll, melyek a csontra ható nyomóerők és húzóerők irányának megfelelően helyezkednek el úgy, hogy a csont a legnagyobb teherbírásra legyen képes.A velőüregben a csontvelő található. A vörös csontvelőben a fehérvérsejt és vörös-vérsejt termelődik, a sárga csontvelő főleg zsírszövetből áll, és üregkitöltő szerepe van.

5. A csontok egymáshoz kapcsolódása: A csontok összeköttetése lehet folyamatos és megszakított. A folyamatos lehet összenövés Pl. a medencecsontoknál (csípőcsont, keresztcsont, farkcsont), varratos Pl. a koponyacsontnál és porcos, mint Pl. a bordák és a szegycsont, a megszakított összeköttetések pedig az ízületek.

6. Lúdtalpbetéttel ellátott cipők: A lúdtalp oka a lábfej izomzatának gyengesége, melyben szerepe van a helytelen cipőviseletnek és annak, hogy a civilizált ember kemény betonjárdákon jár, nem pedig rugalmas, természetes talajon.

A normális felépítésű lábon van egy hosszanti boltozat a láb belső oldalán, és egy harántboltozat a lábujjak tövénél.

Lúdtalpról akkor beszélünk, ha a láb hosszanti- és harántboltozata lelapul, valamint a sarok kifelé fordul. Előbb az izmok túlnyújtása okoz fájdalmat, később a láb ízületei és csontjai deformálódnak.

Sok derék-, hát- és fejfájásnak lúdtalp az oka, mely magától nem gyógyul.

Kialakulása megelőzhető kisgyermekkorban lúdtalpbetétes cipő vásárlásával, később cipőbe tett lúdtalpbetéttel (megemelhető a láb belső éle), mezítlábon járással, tornával, stb.

14. TételBőrünkön érezzük

„S mily remekmű az ember”

A bőr:

1. Az ember szervrendszere: Az emberi bőrt.A bőr a legnagyobb méretű szervünk. Legfontosabb funkciója a szervezet külső behatásoktól való védelme. A felnőtt ember bőrének felülete átlagosan 1,5 - 1,8 m²

2. A főbb rétegei: A hám a bőr legfelső rétege. Vékony, átlátszó és többrétegű. Rétegei az alapréteg, a sokszögletű sejtek rétege, a szemcsés réteg, a fénylő réteg és a szaruréteg.Ez egy elszarusodott laphám, folyamatosan regenerálódik, festéksejtek találhatók benne, erek, idegek nincsenek benne.A felhám (epidermis) feladata a bőr legfelső védő rétegének fenntartása és a pusztuló szaruréteg folyamatos megújítása.Az irha sejtekből, rugalmas rostrendszerekből és alapállományból álló kötőszövet. A bőr következő rétege. Erekben, idegekben gazdag. Az irharétegben található még a szőrtüsző és a faggyúmirigy. (A szőrtüszőkbe ömlik a faggyúmirigyek zsíros váladéka.) A szabálytalan lefutású kötőszöveti rostok nagyban hozzájárulnak a bőr rugalmasságához, a nagy szakítószilárdságú kollagén és rugalmas elasztin nevű fehérjéjével. Fő feladatai a mechanikai védelem, a szervezet immunrendszerének és a só-vízháztartásnak a szabályozása. A faggyú pedig a szőrszál mentén a bőr felszínére kerülve, bevonja és átitatja a szaruréteget. Az így kialakult zsíros réteg hatékonyabban védi a szervezetet a kiszáradástól és a kórokozóktól.A bőralja a legalsó réteg, rostos kötőszövete az alatta levő izomhoz vagy csonthoz kapcsolja a bőrt. Ez a réteg főleg zsírszövetekből áll, így a szervezet energiaraktára, ami szükség esetén felhasználható. A zsírszövet egyrészt tápanyagraktár. Fő feladata pedig a hőszigetelés és a mélyebben húzódó szövetek, szervek mechanikai védelme.

3. Pigmentek (elhelyezkedése és működése): A bőr pigmentje a hámréteg alsó részében található. Feladata: a szervezetet megvédeni a káros napsugárzástól.A bőr színét normális élettani állapotban több színes anyag aránya határozza meg. Ezek közül az egyik a hámsejtekben lévő barna festék, a melamin, amelynek funkciója a védekezés a bőr leégése ellen. A másik a szaruréteg (a bőr legkülső rétege) zsírjaiban oldott sárga színű karotin, és végül a vörösvértestekben lévő, oxigént és szén-dioxidot szállító vérfesték, a hemoglobin. Így a bőr

színárnyalata függ a helyi vérkeringéstől, a hámréteg melamin tartalmától és a szaruréteg vastagságától.

4. A napozás előnyös hatása: A bőr az UVA sugárzástól lesz napbarnított. Az UVA sugarak behatolnak az epidermisz mélyebb rétegeibe, ennek hatására melamin termelődik, (A melamin barna pigment, amely a barnulást okozza.) ez fokozza a védelmet.A napsugárzás legfontosabb szerepe az, hogy a szervezet D vitaminhoz jut. A D-vitamin legtökéletesebb bevitele bőrön át történik, mivel zsírban oldódó vitamin.Nagy része a bőrben képződik, és az ultraibolya sugárzás hatására alakul át előanyagából. D-vitamin hiányában olyan betegségek kialakulásának kockázata is megnő, mint a vastagbél rák, pikkelysömör, vagy az úgynevezett autoimmun gyulladásos betegségek.Ezen kívül az edzett, azaz a naptól nem túlzottan védett bőr nagyobb ellenállást mutat a fertőzésekkel szemben. Nem csak a vízben és a levegőben, de a bőrön is képes elpusztítani a baktériumok, vírusok, penészgombák és atkák egyes fajtáit. Erősíti az immunrendszerünket és segíti az egészséges vérkeringést. A vérben növekszik a fehérvérsejtek száma, amelynek következtében ellenállóbb lesz a szervezet, a vörösvérsejtek számának növekedésével pedig több oxigén kering a vérben. Az elegendő napfény jó hatással van a hormonháztartásunkra is. Segít a hormonrendszer kiegyensúlyozottabb működésében.

5. Bőrbetegségek (kialakulásának oka3db): Bőrallergia: a túlérzékenységet kiváltó anyaggal történő ismétlődő érintkezés váltja ki. A kiváltó ok megkeresése fontos.

Vízhólyag, vérhólyag: erőteljes mechanikai hatás okozza (pl. tartós dörzsölés). Nem szabad kiszúrni a fertőzésveszély miatt.

A Bőrkeményedés: hosszan tartó, erőteljes nyomás, dörzsölés hatására keletkezik. Lehet még:

A mitesszer: A hormonok sokszor fölösleges faggyútermelést idéznek elő a pórusok mélyén, a faggyú pedig önkéntelenül is a bőrfelszín irányába törekszik.Miközben a többletfaggyú áramlása megreked, olyan elhalt hámsejtekkel keveredik, amik nem tudtak normális úton távozni. Az egyveleg dugaszt képez (komedó), és jobb híján megül a pórusokban.A túl sok zsír és az elhalt hámsejtek együttese levegő hatására oxidálódni kezd, ettől fekete színezetet ölt.Ezen kívül: pattanás, szemölcs, anyajegy, májfolt, stb. 6. Az égés súlyossága: Az égés súlyossága az égés mélységétől és kiterjedésétől függ, (hogy testfelület hány %-a ég meg).

7. Az égési sérülések fajtái: A legenyhébb fokozatú égéseket nevezzük elsőfokú égéseknek. (bőrpirosság) Ezek jellemzője, hogy csupán a felhámot érintik, azaz a bőr legfelső rétegét. Tipikusan ilyen például, ha leégünk a napsütésben, netán pár pillanatra megfogjuk a túl forró edényt: bőrpír és kellemetlen érzés, túlérzékenység jár vele, esetleg duzzanat vagy egy későbbi szakaszban hámlás is, de ezen túlmenően nem okoz más gondot.A másodfokú égés (a bőr felhólyagosodása) az egész felhámot és az irha egy részét károsítja. Erre a sérülésre bőrpír és hólyagok kialakulása jellemző. A hólyagok nagysága a sérülést követő órákban növekszik. Az elsőfokú égéshez hasonlóan a másodfokú sérülések is igen fájdalmasak. Másodfokú égésben a szövődmények kialakulása és a gyógyulás lefolyása az irha károsodásának mértékétől függ.

Ha nem fertőződik, akkor a legtöbb felületes másodfokú égés 10-14 nap alatt, szövődménymentesen, enyhe hegesedéssel gyógyul.A harmadfokú égés (a bőr elhal) a bőr egészét károsítja. A seb felszíne cserzett bőrhöz hasonlít, lehet barna, cserszínű, fekete, fehér vagy piros. Fájdalom nincs, mert a fájdalomérző receptorok az irha egyéb részeivel együtt elpusztultak. A vérerek, verejtékmirigyek, faggyúmirigyek és a szőrtüszők is károsodnak a bőr teljes vastagságát érintő égés során. Ezekkel a sérülésekkel súlyos folyadékveszteség és anyagcserezavar jár.

Az elsősegélynyújtás módja: Kisebb égés esetén a szövetek hűtése a cél. 5-15 percig hideg víz alatt kell tartani az égett felültet. A bőrfelszínt zsírral, olajjal kenegetni TILOS (tévhiedelmek). Ha a bőr felhólyagosodik és a hólyagok felnyílnak, steril kötéssel védjük a fertőzéstől. Célszerű orvosnak megmutatni.

8. A bőr mitesszerekkel és gyulladásos pattanásokkal van tele: A faggyúmirigyek váladéka által eltömött szőrtüsző a mitesszer. Ne nyomjuk ki a pattanást, mert elfertőződhet. A faggyúban vagy a szőrtüszőben elszaporodó baktériumok gyulladást okozhatnak, ha ezt erősen nyomkodjuk a kórokozókat szétpréseljük a szövetek közé, így a gyulladást kiterjesztjük.Több szakszerű kezelés és megoldás létezik a pattanások eltávolítására:

- A gőzös előkezelés, mert a faggyúcsap anyaga melegben lágyabb lesz, a szőrtüsző nyílásai, a pórusok kitágulnak.

- Kamillateás gőzölés, mert a kamilla hatóanyaga gyulladáscsökkentő hatású.- kozmetikus által való eltávolítás, mert tanulta, hogyan kell helyesen kinyomni, alulról a felszín

felé.- Steril kendővel, mert így nincs fertőzésveszély.- Hideg vizes lemosás is segíthet, mert így a pórusok összehúzódnak.

Ezek a módszerek sokkal hatékonyabbak, az Esztétikai okok miatt, (mert a nagy, gennyes pattanás heges gyógyuláshoz vezet) és a gyulladt pattanások kialakulásának megelőzése végett.

14. TételSzemünk fénye

1. A szem felépítése:

2. Hiányzó részek: Hiányzó részek a pupilla, vakfolt, sárgafolt, (és a látóideg lenne, de meg van jelölve)

3. A szemlencse akkomodációja: A szemlencse akkomodációja (alkalmazkodás) a szemlencse válltozásait jelenti.

A szemlencse rugalmas, így domborúságát változtatni képes a lencsefüggesztő rostok segítségével. Távolra nézéskor a rostok összehúzódnak és kifeszítik a lencsét, így a lencse ellaposodik. Közelre nézéskor a rostok elernyednek, ilyenkor a lencse domborúvá válik.

4. Szürkület: Szürkületkor azért látunk alakot és fekete-fehér képet, mert csak a fényérzékeny pálcikák lépnek működésbe. A színérzékeny csapok működéséhez erősebb fény szükséges, ezekkel viszont már színeket is látunk. Ezt farkasvakságnak nevezik.

5. Erős mechanikai hatás (pl. ütés) éri a szemet: Minden érzékszervünk specializálódott egyféle inger felfogására (azaz adekvát inger). A szemünk retinájának a speciális, adekvát ingere a fény, ami létrehozza a képet. Ha ütés éri a szemünket, azért „látunk csillagokat” (azaz képet), mert nem adekvát inger, nem a szemünknek megfelelő speciális fényinger érte a szemünket, hanem mechanikai inger. Szemünk ennek ellenére megpróbál ingerületet, azaz képet létrehozni.

6. Rövidlátás, távollátás és kancsalság (okai, korrigálásának lehetőségei): Normális látásnál a szem megfelelő távolsági alkalmazkodó képessége miatt a nézett tárgyak éles képe vetül az ideghártyára. A szembe párhuzamosan beeső fénysugarak az ideghártya (retina) síkjában egy pontban, az éleslátás helyén találkoznak.Közellátás esetén a szem tengelye hosszabb az átlagosnál, így a távoli tárgyakról érkező sugarak a retina előtt találkoznak, a távoli tárgyak képe a retinán elmosódott. A hiba szórólencse (mínuszos lencse, homorú lencse) segítségével korrigálható.

A távollátó szemnél a szem hossza az átlagosnál rövidebb. Az összegyűjtött fénysugarak az ideghártya síkja mögött kereszteződnének, így nem keletkezhet éles kép. A nem túl nagyfokú távollátást fiatal korban a szem korrigálni képes. Ilyenkor jó a látásélesség, de a szem hamar elfárad, mert még a távolra nézéskor is kissé összehúzott állapotban kell lenni a sugárizomnak. A távollátás így még éles látás esetén is fejfájás okozhat. Idősebb korban, a közeli tárgyak nézéséhez már nem tud elég domború lenni a lencse.A kancsalság, vagyis szemtengelyferdülés a szemmozgató izmok hibája. (a két szem összehangolt együttes működése sérül, a szemtengelyek keresztezik egymást, az ideghártya különböző pontjaira vetül a kép. Az agy tehát kettőzötten látja a dolgokat.)Gyerekeknél a zavar kiküszöböléséért az agy a gyengébb szemből érkező jeleket kiszűri. Felnőttkorban szerzett kancsalság esetén az agy már nem képes erre. Szemüveggel vagy műtéttel korrigálható.

7. A-vitaminban gazdag táplálék: Azért szükséges az a-vitaminban gazdag táplálék mert, az a-vitaminból képződik a retinál, ami festékanyag. Hozzá kapcsolódik az opszin, ami fehérje természetű. Ezek kialakítják a rodopszint (látóbíbor), mekyek a látás kémiai alapját biztosítják. (fény hatására a retinál lehasad az opszinról, ezáltal elszíntelenedik, sötétben visszaépül bíborszínű rodopszinná)

8. Olcsó napszemüveg: Nem helyes, az olcsó napszemüveg, mert erősen lesötétített lencséje alatt is kitágul a pupilla, viszont a káros UV-sugaraktól nem védi semmi a szemet. Valóban a jó minőségű napszemüveg a nyár szezon hasznos kelléke, mert mindamellett, hogy divatcikk, egészségmegőrző szerepe is van. A nyári erős fénytől feltétlenül őrizni kell a szemet, ezért olyan szemüveget kell választanunk, amely UV-sugár védővel van ellátva. Az üveg színének kiválasztása is fontos (a lila szín pl. nem nyújt védelmet!).

9. A szürke- és zöld hályog (oka, kezelése): Szürke hályog: a szemlencse részleges vagy teljes elszürkülése. Lehet veleszületett vagy vírusfertőzés (Pl. rubeola vagy mumpsz) következménye,ez időskorban gyakoribb. Műtéttel való eltávolítása lehetséges, ilyenkor eltávolítják a szemlencsét és műanyagot ültetnek be.A zöld hályog: a szem belső nyomása emelkedik (idegr.-hormonr). Látótérkieséssel jár.Műtéttel helyreállítható, kimetszik az irist és lecsapolják a folyadékot.iris kimetszés, csapolás.

16. TételA szív felépítése és működése.

A szív: A szív a keringés központi szerve.

1. Elhelyezkedése: A szív a mellüregben, a tüdők között, a középvonaltól kissé balra a mellhártyák által határolt üregben helyezkedik el, csúcsa balra mutat.

2. A szív falának rétegei: A szív három rétegből épül fel (endocardium). Kívülről a szívburok (pericardium) borítja. A fal fő tömegét a szívizomzat (myocardium) adja. Belülről a szívet a szívbelhártya (endocardium) borítja.

3. A szív üregrendszerének felépítése: Az üregrendszer négy tagú: ezek a jobb és a bal kamra, valamint a bal és a jobb pitvar.A jobb pitvarba a test felől érkező gyűjtőerek hozzák vissza az elhasznált vért. A bal pitvarba a tüdő gyűjtőerei szállítják az oxigénben felfrissült vért.A pitvarok fala viszonylag vékonyabb, a kamráké vastagabb. A legvastagabb falú a bal kamra.

4. A billentyűk: A pitvarok és a kamrák között a vitorlás billentyűk vannak. Ezek a szívbelhártya kettőzetei, amelyeket rugalmatlan ínhúrok rögzítenek a kamra falához. A vitorlás billentyűk az egyik oldal irányába rögzített csapóajtóként működnek és biztosítják a vér egyirányú áramlását. A kamra és az artéria találkozásánál úgynevezett zsebes vagy félhold alakú billentyűket találunk, amelyek megakadályozzák a vér visszaáramlását.

5. A szívizomzatot vérrel ellátó erei: A szív saját erei a koszorúerek (koronáriák), amelyek körbefonják a szívet és behálózzák a szívizomzatot és ellátják kellő mennyiségű vérrel.

6. A szív egészségének megóvása, teljesítményének fokozása: Az érelmeszesedés kialakulásában az öröklött hajlamnak is szerepe van, de elősegíti a zsíros koleszterindús táplálkozás, a mozgáshiány, a dohányzás. Ezeknek a hatásoknak az elkerülése csökkentheti az érelmeszesedés és az infarktus veszélyét.

7. A fitness programok egészségre gyakorolt hatása:A fitness programok nagyon hasznosak, mert a mozgás nagyon egészséges. Testileg és lelkileg is hatásos, hiszen elkerüljük az elhízást és a közérzetünkön is javít. Formában tarthatjuk magunkat, a

mozgással, nem fenyeget elhízás és a betegségek ellen is jó, mint Pl. a koszorúér-betegség és a cukorbetegség.

*A szív vérkörei: A kisvérkör a jobb kamrából indul, innen kilép az artéria. Széndioxidban dús vért szállít. Két ágra oszlik (jobb és bal ág), belép a tüdőbe és a hörgőágakat kísérve egyre kisebb erekre oszlik. A hajszálerek összeszedődnek négy tüdővénává (annak ellenére, hogy vénának nevezik, (friss oxigénben gazdag vért szállítanak), amelyek a bal pitvarba lépnek be.A nagyvérkör artériás része a szívből az oxigénben gazdag vért szállítja a sejtekhez. A nagyvérkör artériái a jobb és baloldalon, általában megegyező helyen és névvel futnak.A nagyvérkör a szív bal kamrájából indul, innen a legnagyobb ér lép ki az, aorta.A nagyvérkör vénás rendszere a sejtektől hajszálérrendszerrel indul és szedődik össze egyre nagyobb vénákba, majd a szív jobb pitvarába ömlik.

17. TételSzaporodás és egyedfejlődés

1. A női szaporító szervrendszer (részei, funkciói):

A petefészek az ivarsejt termelésért felelős és hormontermelő szerv.A petevezeték az ivarsejtet továbbítja, a megtermékenyítés helyére.A méh az embrió fejlődésének helye, itt beágyazódik a nyálkahártyába.A hüvely a szexuális élet színhelye, ezen kívül menstruációs vér elvezetésére szolgál.

2. A hímivarsejtet (rajza, részei, feladatai):

A fej tartalmazza az örökítő anyagot. (a DNS-t. X és Y kromoszóma) A hímivarsejt fején van egy sisak, (a Golgi-készülék maradványa) és ebben találhatók a bontóenzimek, amik a petesejt fehérjeburkát oldják fel. A hímivarsejt nyaki része a sejtközpontot tartalmazza (a hímivarsejt motorja). Feladata a mozgás irányítása. A sejtközpontot spirálisan rendeződött mitokondriumok veszik körül.

A farok (ostor), nagy része sejthártyával borított csőrendszer. (9x3-as és 9x2-es csőrendszer) Feladata a mozgás elvégzése. Az ostor csapkodásával halad előre. (Hímivarsejtek teljes érésének ideje 6 hét.)

! (A mitokondrium az eukarióta sejtekben található, az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske.)

3. A terhességi gyorstesztek működésének lényege:A terhességi gyorsteszt működésének lényege, hogy a barázdálódó zigóta külső sejtjei a chorion sejtek, amelyek a (humán chorion gonadotropin) hormont, vagyis a HCG-t termelik. A HCG bekerül az anya vérébe és vizeletébe is, melyből kimutatható kb. a hetedik naptól. Az érzékenyebb terhességi tesztek már a 3-4 napos zigótát is kimutatják színváltozással, vagy a második csík megjelenésével. Az újabb típusú tesztekhez már nem szükséges reggeli első vizelet (bár biztosabb eredményt jeleznek, mert koncentráltabb a vizelet, vagyis magasabb a HCG tartalma), a nap bármely szakában elvégezhető a vizsgálat. Kétes eredmény, valamint pozitivitás esetén szülés-nőgyógyász orvosnál a jelentkezés kötelező.

A progeszteron, az ösztrogénhez hasonlóan egy szteroidhormon, amelyet időnként a terhesség hormonjának is neveznek. A női ciklus második felében képződik a petefészekben a luteinizáló hormon (LH) hatására az akkor megrepedt tüsző helyén. Szerepe az ösztrogének által felépített méhnyálkahártya átalakítása, hogy az esetlegesen megtermékenyült petesejt beágyazódjon. Ha ez nem következik be, akkor a hormonszint csökken, a nyálkahártya vérzés kíséretében lelökődik, ez a havi vérzés. Ha megtermékenyülés bekövetkezik, akkor a progeszteron biztosítja a terhesség fennmaradását.

4. Az egy és kétpetéjű ikrek közötti különbség és az ikerkutatások eredményei:Az egypetéjű ikrek két hímivarsejt által, egyetlen megtermékenyített petesejt osztódásából származnak. Tehát a sejtekből két különálló embrió, majd magzat jön létre, akik rendszerint ugyanazon a méhlepényen osztoznak és genetikailag egyformák, tehát azonos neműek.

A kétpetéjű ikrek esetében két hímivarsejt által megtermékenyített két petesejtről van szó. Tehát az ikrek úgy jönnek létre, hogy az anya rendhagyó módon egyszerre több petesejtet érlel, és ezeket egy-egy spermium külön termékenyíti meg. A magzatoknak külön méhlepénye van, ez különböző génállományt jelent. Az ikrek ebben az esetben lehetnek egyneműek vagy kétneműek.

Az ikerkutatások arra próbálnak fényt deríteni, hogy bizonyos vonások, viselkedésformák öröklöttek-e.A modern kutatások azzal foglalkoznak, hogy Pl. szüleinktől örököljük-e az érelmeszesedést vagy genetikailag meghatározott-e a kreativitás. Az ikerkutatás egyik legérdekesebb feladata az ikerszülés gyakoriságának megállapítása. A tudományos statisztikai adatok tanulsága szerint a kettőt ikerszülés egyáltalán nem ritka, de van, hogy nemcsak két iker fejlődik együtt, hanem sokkal több.A modern ikervizsgálatok legfontosabb eredményei hogy,- a legtöbb személyiségvonás népességen belüli változatossága legalább részben genetikai eredetű,- és a környezeti hatáson belül jóval nagyobb az egyedi környezeti hatás, mint a közös környezeti hatás.- a fogamzásgátlók is befolyásolják, hogy ikrek születnek e, mert abbahagyásakor több petesejt válik le egyszerre, aminek következtében több is megtermékenyülhet.Az Ikerkutatás eredményei azt bizonyítják, hogy sorsunk nemcsak nagyjából, hanem részletekben is majdnem teljesen meg van határozva születésünk percében. Nem sokat tehetünk betegségeink, karakterünk, képességeink sajátosságai ellen. Műveltségünket természetesen a külvilágtól kapjuk, de lelki és testi alkatunkat nem vagyunk képesek megváltoztatni.

5. A mesterséges megtermékenyítés (mikor alkalmazzák?, a folyamat lényege): A mesterséges megtermékenyítést a természetes megtermékenyítés hiányakor alkalmazzák, vagyis meddőség esetén. A meddőség elsősorban azt jelenti, hogy egy személy biológiailag képtelen hozzájárulni a fogamzás folyamatához. Meddőség a fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett, 1-2 év sikertelen próbálkozás esetén áll fent.Egy pár meddőségének az oka lehet a férfi is és a nő is, de nem szükségszerű, hogy mindketten azok.A női meddőség egyik nagy csoportját a hormonális problémák jelentik. Ezekben közös, hogy a peteérés nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges.Néhány nő azért meddő, mert a petefészek nem elég érett és kiveti a petesejtet. Illetve különböző betegségek esetén is létrejöhet, mint Pl. az endometriózis, a pajzsmirigy alulműködése és a korai menopauza.Férfiaknál a meddőség fő oka a spermiumok alacsony minőségével függ össze.A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, azonban orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség.A mesterséges megtermékenyítés külső beavatkozás apai vagy idegen hímivarsejttel (inszemináció, lombikbébi, béranyaság, klónozáA mesterséges megtermékenyítés folyamata: Mesterséges megtermékenyítéskor a beavatkozás az anya testén vagy azon kívül is történhet.Ha az anya képes egy baba kihordására, akkor az eljárás során a nő petefészkéből kinyert petesejtbe ondósejteket juttatnak, majd a sejtet, ha az már a megtermékenyítettség jeleit mutatja, visszahelyezik a méhbe.Ha viszont a megtermékenyítés az anya testén kívül lehetséges, (nemi vagy nemi szervi betegség szövődménye vagy a petefészek vagy a petevezeték sérülése esetén) akkor szintén petesejt

kiemelésére van szükség,de ez esetben azonban az injektálás helyett egy reagens üvegbe helyezik a sejtet, és összehozzák a hímivarsejtekkel. A megtermékenyített petesejtet aztán visszahelyezik a méhbe, hogy ott fejlődhessen tovább.A mesterséges megtermékenyítés lényege: Tehát a mesterséges megtermékenyítés lényege, hogy a meddő embereknek is lehessen gyereke.

6. A „béranyaság”: Ha az anya nem alkalmas rá, akkor a megtermékenyített petesejtet egy idegen nő szervezetébe ültetik be, és ő hordja ki.Hasznos a béranyaság hiszen azoknak is lehet gyereke ezzel az eljárással, akik valamilyen okból nem képesek a gyerek kihordására, megszülésére vagy férfiak esetében a megtermékenyítésre. Így a genetikai rendellenességek is jobban kiszűrhetők, viszont van, hogy a béranya nagyon kötődik a gyerekhez és meg szeretné tartani vagy a baba és az igazi anyuka között nem alakul ki a megfelelő kötődés. Emellett, ezek a beavatkozások nagyon költségesek.

18. TételHogyan táplálkozzunk egészségesen?

(Az emberi tápcsatorna felépítése és működése)

1. Az emberi tápcsatorna részei:

Az emberi tápcsatorna részeit abban a sorrendben, ahogy a táplálék végighalad rajtuk:Szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél. De ide tartozik a máj, ami nagyon fontos szerv, hiszen a tápcsatornából felszívódott tápanyagot méregteleníti és epét is termel, ami a zsírok emésztéséhez nélkülözhetetlen.Ezen kívül még a hasnyálmirigy is két fő feladatot lát el. Egyrészt emésztőenzimeket termel, ami minden tápanyag lebontásában fontos szerepet töltenek be, másrészt termeli a vércukorszint szabályozásához szükséges inzulint.

*A szájüregben kezdődik a táplálék feldolgozása a rágás folyamatával. A nyelőcső a lenyelt tápanyagot levezeti a gyomorba. Nyeléskor a gégefedő felemelkedik és átmenetileg bezárja a légcső bemenetét, hogy a táplálék ne a légutakba jusson.A gyomor egy rugalmas tartály, ahol a bevitt táplálék péppé alakul, és elindul a fehérjék lebontása. A gyomorban az étel 2-4 órán keresztül őrlődik, emésztődik. Ebben a gyomor mozgásán kívül a gyomorsav és a pepszin nevű enzim játsszák a fő szerepet. A táplálék a gyomorból a pylorus (gyomorkapu) gyűrűjén keresztül kerül a nyombélbe, ahol epével és hasnyállal keveredik, és így indul meg a fehérjék mellett a keményítő, továbbá a zsírok emésztődése is.A vékonybélben az emésztési folyamat továbbhalad, ill. a nagymértékben felhíguló, folyékony bélnedvből történik a tápanyagok felszívódása. A vastagbél a vakbéllel kezdődik. Ide torkollik be a vékonybél utolsó szakasza, az ileum, ill. a vakbélen található a féregnyúlvány is. A vastagbélben a salakanyagból még a benne maradt víz és sók visszaszívódása történik, fokozatosan székletté sűrűsödik, és így távozik a végbélnyíláson át.Máj: A jobb bordaív alatt elhelyezkedő, másfél kilogramm súlyú máj a szervezet igen fontos szerve, ahol a tápcsatornából felszívódott tápanyagok méregtelenítése, átalakítása folyik. Emellett a máj fontos feladata az epe termelése, ami főleg a zsírok emésztéséhez nélkülözhetetlen. A termelt epe az epehólyagban tárolódik és sűrűsödik, majd étkezések után reflexes epehólyag-összehúzódás folytán jut a nyombélbe, a hasnyálmirigyből érkező hasnyállal egyetemben.A hasnyálmirigy a gyomor alatt és mögött helyezkedik el, és két fő feladatot lát el: egyrészt emésztőenzimeket termel, amelyek a hasnyálban jutnak be a nyombélbe, és minden tápanyag lebontásában fontos szerepet töltenek be, másrészt termeli a vércukorszint szabályozásához szükséges inzulint. Ez nem a bélbe jut, hanem közvetlenül a véráramba.

2. A vékonybélben lejátszódó folyamatok (a bélbolyhok szerepe): Első szakaszába ömlik a máj által termelt epe, ami a zsírok emulgálásával segíti az emésztést, valamint a hasnyálmirigy által termelt hasnyál, amely valamennyi tápanyag lebontásához tartalmaz emésztő enzimeket.A vékonybél mirigyei bélnedvet termelnek. A bélnedv mind a négyféle szerves anyag bontásához tartalmaz emésztő enzimeket. Az enzimek működésének eredményeként a makromolekulák alapegységeikre bomlanak, emésztésük ebben a bélszakaszban befejeződik.A víz, a glükóz, az aminosavak és a nukleinsavak alkotórészei a vérbe szívódnak fel.A bélbolyhok a vékonybél nyálkahártyájának felületnövelő képződményei. Állandó mozgásban vannak: kinyúlnak és összehúzódnak. Felületükön játszódik le a felszívás folyamata.

3. A perisztaltikus mozgás lénye: A tápcsatorna falában lévő izomrétegek egymást követő szakaszonként összehúzódnak, ez biztosítja a táplálék továbbjutását.A szájüreg kivételével a tápcsatorna egész szakszára jellemző.

4. Emésztőnedvek: Nyálban nyálamiláz található és keményítőt bont.Gyomornedv emésztőenzime a pepszin és fehérjét bont.Hasnyálban található lipáz, ami zsírokat bont, hasnyálamiláz. Ez a keményítőt bontja. Tripszin, a fehérjéket. A nukleáz pedig a nukleinsavat.

5. A vastagbélben lejátszódó folyamatok: A vastagbélben az Ionok és víz felszívódása, és még a béltartalom besűrűsödése történik.

6. A táplálkozásunkkal kapcsolatos legfontosabb higiéniai szempontok: A kézmosás és a fogmosás.A zöldség, a gyümölcs és a nyershús megmosása.Az ételek megfelelő helyen, hőmérsékleten való tárolása.

7. Az elfogyasztott étel mennyisége (hibák elkövetése): Egyszerre ne együnk sokat, inkább többször keveset (napi 4-5-szöri étkezés az egészséges).Hiba (nem egészséges), ha valaki Bulémiás vagy anorexiás. Ennek következtében nem jutnak a szervezetébe a megfelelő tápanyagok (főleg vitaminok), ezért legyengül az immunrendszere és megbetegszik.

8. Vízben oldódó vitaminok, zsírban oldódó vitaminok:Vízben oldódó vitaminok a C-, H-, P- és a B-vitamin család tagjai, melyek nem képesek a nem képesek a szervezetben elraktározódni, a felesleges a vizelettel kiürül, így naponta szükséges a felvételük.A zsírban oldódó vitaminok az A-, D-, E- és K-vitaminok, melyek a szervezet zsírjaiban felhalmozódnak (pl. a májban), és szükség esetén innen pótlódnak, ezért nem szükséges a mindennapi felvétel.

9. A sózás eltúlozása: Nem szabad túlzottan megsózni az ételt, mert a túl sós étel egészségtelen, mivel a felvett ionok a szervezet ozmotikus viszonyait az optimálistól eltérítik. A testfolyadékok optimális ozmotikus koncentrációjának visszaállítására felvett nagy mennyiségű víz túlzott teher a szívnek, illetve az erős ion- és vízleadás feleslegesen dolgoztatja meg a vesét is.

10. A túl gyors evés (az evés közben való függetlenítés a napi gondoktól):A tápcsatorna beidegzése az összes zsigeri szervétől eltér, a paraszimpatikus hatás serkenti, a szimpatikus hatás gátolja. Csak akkor tud megfelelően emészteni és felszívni, ha a többi zsigeri szerv nem dolgozik maximális mértékben.A szervezet szimpatikus izgalmi állapotban pl. erős munkavégzéskor, drukkos állapotban, stb. a tápcsatorna nem képes megfelelően elvégezni a munkáját.

11. A vegetáriánus táplálkozás: Az ember alapvetően mindenevő, így vegetáriánus táplálkozás során nem kap meg a szervezete minden szükséges fehérjét, tehát felbomlik az egyensúly az állati és növényi fehérjék bevitele között. Viszont a világ számos részén a gyarapodó népesség élelmezése komoly problémát jelent. A vegetarianizmus melletti fő érv az, hogy a növényi táplálék előállítása kevesebb erőforrást igényel, ezáltal több ember élelmezése oldható meg ugyanakkora területen. Emellett, mellette szól, még a hústermelés ökológiai költségessége, illetve a nagyipari előállításhoz társuló jelentős környezetterhelés és környezetszennyezés. Ennek következtében kapcsolatban áll a környezetvédelemmel. Az állatok életminősége, leölése és tárgyként való kezelése miatt pedig szorosan összefonódik az állatvédelemmel és az állatjogi mozgalommal is.

* A táplálkozás szervrendszerének működési módja:

- anyagfelvétel, fizikai aprítás, tárolás – előbél;

- anyaglebontás, felszívás – emésztőmirigyek, középbél;

- vízvisszaszívás, salakanyagok ürítése – utóbél;

19. TételA légzés egészségtana

(dohányzás)

A tüdő:

1. A légzőrendszer részei (megfelelő sorrendben): Orrnyílás; orrüreg (szájüreg); garat; gége-gégefedő; légcső; jobb és baloldali főhörgő; hörgők; hörgőcskék; léghólyagok; A léghólyagok képezik a tüdő légző felületét.A tüdő páros és lebenyes szerv. Az embernél a bal tüdőfél 2 lebenyből, a jobb pedig 3 lebenyből áll, (vagyis a bal tüdő kisebb, mint a jobb). A tüdő gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része. A szerepe a belélegzett légköri oxigén véráramba juttatása és a vérben szállított szén-dioxid légkörbejuttatása a kilégzés által.A tüdőnek nincs saját izomzata, a mellkas és a rekeszizom mozgása hozza létre a légcserét.

2. Az orron át történő belégzés és a szájon át történő belégzés: Az orrnyíláson beszívott levegő az orrüreg vízszintes lemezei, az úgynevezett orrkagylók között áramlik, eközben a nyálkahártyákkal érintkezve felmelegszik és megnedvesedik. Az orrüreg fontos feladata még a belélegzett levegő megtisztítása a benne lebegő szilárd részecskéktől, porszemektől. A légutak nyálkahártyájának felületén csillós hám van. A csillók az orrnyílás felé csapkodva kisodorják a szennyeződést.

3. A mellhártya szerepe a légzésben: A mellhártya szerepe a légzésben fontos, mivel a tüdőnek nincs saját izomzata, térfogatát nem tudja változtatni, passzívan követi a mellkas térfogatváltozását. A tüdőt a mellkas falához a kettős falú mellhártya kapcsolja, amely a két tüdőfelet borítja. A mellhártya két lemeze közötti folyadék segíti a lemezek egymáson való elcsúszását, a szétválásukat viszont megakadályozza.

4. A köhögés és a tüsszentés funkciója: A köhögés és a tüsszentés funkciója az irritáló anyagok eltávolítása a légutakból. A köhögés és tüsszentés a légzőhám csillóinak tisztogató munkáját elősegítő

két reflexműködés. A köhögés a mélyebb légutakat tisztítja. (Tüsszentéssel a váladékcseppek legalább 1 méteres, köhögéskor pedig 3-4 méteres körzetben szóródnak szét.)

5. Az évenkénti tüdőszűrés jelentősége: A rosszindulatú daganatok közül (a gyomorrák mellet) leggyakoribb a tüdőrák. Kialakulását tünetek alig jelzik, késői tünetek a véres köpet, mellkasi fájdalom. Az évenkénti tüdőszűrés esélyt ad a tüdőrák korai felismerésére.

6. A torokgyulladás a középfülgyulladás: A torokgyulladás a középfülgyulladás azért jár gyakran együtt, mert a torkot a füllel összekötő cső az Eustach-kürt és ez a cső viszonylag rövid és tág. A torokból így könnyen idejutnak a baktériumok. A fülkürtből pedig baktériumok áraszthatják el a dobüreget. Hirtelen fellépő, éles fájdalom jelzi mivel a dobüregben felhalmozott genny nyomja a dobhártyát, amit át is szakíthat.

7. A dohányzás: A dohányban nikotin található. A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület és erős méreg. A dohányfüst is tartalmaz nikotint, de sokkal kevesebbet, mint a dohánylevél. A nikotin nagy része elég és átalakul. A füstben kb. 150 féle más, nagyon agresszív vegyület is van, ami az égés során száraz desztillációval keletkezik. Ezek közül mintegy 30 féle bizonyítottan rákkeltő (karcinogén) hatású. Éppen ezért egy dohányosnak 10-szer akkora esélye van arra, hogy tüdőrákot kapjon, mint egy nemdohányzónak.

20. TételA kiválasztó szervrendszer

1. Az emberi kiválasztó szervrendszer részei: A vese a hasüregben, a derékvonal felett, a gerincoszlop két oldalán, a hashártyán kívül helyezkedik el. Bab alakú, kb. 15 cm nagyságú, páros szerv.

2. Kiválasztó szervrendszer (három ilyen szerv): Az emberi szervezetben a bomlástermékek eltávolítását végzik, a kiválasztást segítik a vesék, a tüdő, a verejtékmirigyek és a bélrendszer.

3. A vese részei:

Vesekéreg, vesevelő állomány, vesemedence, vesekapu, vesepiramisok, vesetok.

4. A vese szövettani és működési egysége: A vese szerkezeti és működési egysége a nefron (vesetestecske).A vesetestecskékben a vérplazmából szűrlet képződik. A csatornákban áramló szűrletből az elvezető csatornák és a gyűjtőcsatornák fala visszaszívja a szervezet számára szükséges anyagokat a vérbe, illetve további anyagokat választ ki a vérből a csatornák üregébe. A gyűjtőcsatornákban alakul ki a szervezetből távozó vizelet végleges összetétele.

5. A vizelet szervetlen és szerves összetevői: A vizelet szervetlen összetevői: a kloridok, a karbonátok, a szulfátok, a víz.A vizelet szerves összetevői: a karbamid, a porfirinek, a húgysav és a hormonok.

6. A laboratóriumi vizeletvizsgálat eredményeinek az értéke: (Mely betegségekre utalnak?) a. Általános vizeletvizsgálat:

- pH:6- fehérje: negatív- glükóz: negatív- genny: negatív

b. Vizelet üledékvizsgálat:- FVS: 3-4- VVS: 2-3

a. általános vizeletvizsgálat

Vizsgált anyag Normál érték Eltérés lehetséges okai

pH5-6 (enyhén savas) vegyes táplálkozás esetén

Savasabb: diab (aceton miatt); Lúgos: növényi tápl, bakteriális és húgyúti fertőzés

fehérje

negatív (egészséges embernél: nagy testi megerőltetés, hidegvizes fürdő, gravid)

Ha van: vesepangás, láz, csontdaganat, leukémia

glükóz negatív

Ha a vérben több, mint 0.1%, a vizeletben megjelenik. Magas: cukros étel fogyasztás, diab., (180 mg%) Terhes nő -> laktóz

genny negatívHa van: vese és vizeletelvezető szervek fertőző betegsége

b. vizeletüledék vizsgálat

Vizsgált anyag Normál érték Eltérés lehetséges okai

Fehérvérsejt, vörösvérsejt negatív (nőknél menstruáció)

Ha van: eredhet veséből vagy a vizeletelvezető rendszerből. Makroszkópos: vizelet zavaros, vöröses barna, húslé szerű Mikroszkópos: kevés, szabad szemmel nem látható